2005. augusztus 27.
XVII. évfolyam, 200. szám

 

KRÓNIKA VÉLEMÉNY KITEKINTŐ NAPIRENDEN KÖRKÉP KÖRKÉP DIÁKLAP — CAMPUS MŰVELŐDÉS MŰVELŐDÉS KÖZELKÉP GAZDASÁG HIRDETÉS SPORT
 

Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Építettörökség-helyreállító szakképző központ Bonchidán
Magas rangú vendégek a Bánffy-kastélyban

(1. old.)

Több mint 400 egyetemista tanult már Bonchidán. Fotó: Gyurka Előd

Hivatalosan is felavatták a bonchidai Bánffy-kastélyban működő központot, amely azon kevesek közé tartozik, ahol gyakorlatban is elsajátíthatják az építészek, restaurátorok a szakma csínját-bínját. Neves személyiségek ünnepeltek együtt a Transylvania Trusttal: Jonathan Scheele, az Európai Bizottság Romániai Delegációjának vezetője, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Virgil Nitulescu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Margareta hercegnő, David Baxter, az Institute of Historic Building Conservation (IHBC) európai programjának igazgatója és John Yates, az IHBC elnöke, Vladimir Simon, az Európai Kulturális Programok Tanácsadó Központjának igazgatója. A hozzászólásokban az Európai Unió kulturális tevékenységeket, építettörökség újjáépítését támogató programjairól is szó esett, illetve ismertették az esélyes pályázás feltételeit. Hazai és külföldi szakemberek meglátása szerint a Transylvania Trust csapatának köszönhetően a Bánffy-kastély esete az egyértelműen pozitív példák, a sikertörténetek közé tartozik.

- részletek a 2. oldalon -

vissza az elejére


Decentralizálás igen, régió-átszabás még nem

(1., 5. old.)

A közigazgatási jogszabály módosításakor az RMDSZ nem kezdeményezi a régiók határainak módosítását, ezt egy későbbi időpontra halasztja. Most a decentralizált intézmények megfelelő alárendeltségének a biztosítása a legsürgősebb, továbbá a különböző megyei és helyi tisztségviselők hatáskörének a pontosítása – hangoztatta tegnapi kolozsvári sajtóértekezletén az RMDSZ elnöke, Markó Béla.

A szövetség az elmúlt időszakban begyűjtötte tisztségviselőitől és szakértőitől azokat a javaslatokat, amelyeknek alapján kidolgozza saját álláspontját a közigazgatási törvény reformjával kapcsolatosan. Ezt természetesen egyeztetik a koalíciós partnerekkel is. Markó úgy véli: legkésőbb szeptember végéig minisztériumi szinten elkészül a jogszabály új szövege. A szövetségi elnök kifejtette: szerinte a legfontosabb intézkedések közé tartozik a helyi decentralizált intézmények megfelelő alárendeltségének a biztosítása.

A különböző ágazatok igazgatásával és az azzal járó pénzalapok kezelésével megbízott intézmények Markó szerint a megyei tanácsok fennhatósága alá kellene hogy tartozzanak, és nem a prefektus, illetve a minisztérium hatáskörébe, mivel ezeknek az intézményeknek a tevékenysége elsősorban a közösséggel, a helyi ügyekkel kapcsolatos. Az ellenőrző munkát folytató hivatalok viszont továbbra is a kormány ellenőrzése alatt állnának. Ezzel egyidejűleg az RMDSZ javaslata nagyobb hatáskört, több jogot és felelősséget, és persze több pénzt juttatna ezeknek az intézményeknek.

A másik jelentős szempont, a prefektusok, alprefektusok és alpolgármesterek viszonyának a tisztázása. Itt természetesen szó esett a megyei tanácsi tisztségviselők megválasztásának, illetve leváltásának módjáról is. Markó elmondta: a szövetség nem rajongott ugyan a koalíciós partnerek javaslatáért (miszerint a testületek alelnökeit egyszerű többséggel is lehessen meneszteni), de egyetért azzal, kivéve az alpolgármesterek esetét. Ők ugyanis, amikor elfoglalják az alpolgármesteri széket, elvesztik tanácsosi tisztségüket, és a szövetség nem akarja, hogy egyszerű többséggel ki lehessen buktatni egy választott tisztségviselőt. Markó Béla elmondta: telefonon beszélt azzal a két tisztségviselővel, aki aláírta a hírhedt mamaiai nyilatkozatot, és „megdorgálta" őket, amiért nem vették figyelembe az RMDSZ hivatalos álláspontját ebben a kérdésben. A szövetségi elnök mindazonáltal kijelentette: megérti hozzáállásukat, hiszen egyetlen tisztségviselő sem akar olyan törvényes keretet, amely megkönnyítheti leváltásá

Ercsey-Ravasz Ferenc

vissza az elejére


600 millió eurós SAPARD-támogatás

(1., 5. old.)

A Sapard Ügynökség 2003. februárja és 2005. augusztusa között 1600 szerződést kötött a falusi infrastruktúra korszerűsítése érdekében, amely a mezőgazdaságból származó élelmiszerek és a mezőgazdasági termelés bővítését tűzte ki célul. E hónap végéig még 148 támogatási szerződést fognak aláírni.

A szerződések összértéke 660 millió euró, ez Romániának a Sapard Ügynökség által leosztott összeg 67 százalékát teszi ki. Eddig kifizettek 363 millió eurót, amely az 1600 projekt 55 százalékát képezi. A községi tanácsok a szabályzat 2.1. cikkelye értelmében jutottak vissza nem térítendő támogatáshoz.

A Sapard Ügynökség 185 támogatási szerződést kötött a termékfeldolgozás és piackutatás korszerűsítésére és kibővítésére. A vissza nem térítendő kölcsön értéke elérte a 103 millió eurót. A mezőgazdasági termelést érintő beruházási projektek 444 támogatási szerződést eredményeztek, összértékük 43 millió euró. Állattenyésztő gazdaságok létesítéséhez, gépek vásárlásához nyújtanak ily módon támogatást, de a gyümölcs- és szőlőtermesztésre is kiterjed. A többletjövedelmet hozó mezőgazdasági tevékenységek kibővítésére több mint 18 millió euró áll a rendelkezésre, ez 336 projekten által valósul meg. A falusi turizmust, a méhészetet, a csiga- és a selyemhernyó-tenyésztést kívánják megkönnyíteni.

vissza az elejére


Fantáziadús panaszosok a városházán

(1., 5. old.)

A kolozsvári városháza 984-es sürgősségi telefonszámát nagyjából heti egy-két alkalommal háborodott elméjűek is tárcsázzák. A zűrzavaros képtelenségeken a szolgálatos tiszt hol sajnálkozik, hol szórakozik, de elismeri: a szerencsétlen zavarodottaknak van fantáziájuk.

A tömbházban elektromos sokkok terjengnek, a falakon keresztül gázak szivárognak, valahol egy kompresszor okoz szörnyű vihart. Ezenkívül a falakon lyukak támadnak, a mosatlan ruha úgy be van sugározva, hogy világít, a szekrényajtók pedig mozognak. Így fest a legutóbbi hibbant telefon „mondanivalója". Az élénk képzelőerőre valló panaszáradat csak egy a sok közül, amelyekben a tömbházak dőléséről, az égből potyogó gilisztákról és más hasonlókról számolnak be a szolgálatos tisztnek. Némelyik betelefonáló tudni véli, hogy a délután három órakor érkező repülő szteroid hormonokkal (!!!) bombáz. A szomszédja Röntgen-sugarakkal védekezett – ami köztudottan ártalmas, szerencsére a felesége nem állapotos – hangzik a reklamáció.

A városháza sajtóosztályán nemrég nekiláttak, hogy gyűjteménybe szedjék az írásban érkező, törvényesen beiktatott lázálmokat. Az idei dosszié máris szép kis gyűjteményt tartalmaz. Az egyik – vélhetően kolozsvári illetőségű – fiatalember, aki önmagát jazz- és rockzenésznek tartja, rövid és zavaros, te tiszteletteljes bevezető után közli Emil Boc polgármesterrel, hogy némi aranyat szeretne kivinni az Egyesült Államokba, vagy egy másik gazdag országba. Nem is keveset, néhány tonnányit… Ehhez eddig az RMDSZ-től kért támogatást, mindhiába, úgy látszik, azoknak nincs hatalmuk – konstatálja a levélíró. A továbbiakban elmeséli, hogy újabban valami fekete mágia, vagy spiritizmus vett erőt rajta, és bár nem akarja, hogy prófétának, vagy jóga-mesternek tartsák, tény, hogy alkoholos kóma állapotában csodákat művel. Sajnos többnyire kárt okoz, legalábbis saját bevallása szerint: magára vállalja ugyanis a romániai és a magyarországi árvizek okozását, a két ország parlamentjében uralkodó áldatlan állapotokat, sőt a Tisza ciánmérgezését is.

Egy másik levélíró, idősebb nénike „verses imákat" költ (állandó jelleggel) és nem tud mit kezdeni alkotásával. Ehhez kér segítséget a polgármestertől, és természetesen – részben gépelt, részben kézírásos formában – mellékel is egy tucatnyit lírájából. Másik levél – akkurátus kézírás sok oldalon keresztül terjengő parttalan zűrzavar. Lényege: a választási ígéretek számonkérése Kolozsvár főpolgármesterétől (sic!). Persze, olyan levél is akad, amely árulózik, fenyegetőzik, és mindennek a végén ott díszeleg a következő versike, természetesen román nyelven (fordítás: E.-R.F.): Boc úr mind csak hebeg-habog / S folyton összevissza dadog / Nem főnök és nem nagy legény / A hajósnál szolga szegény / Hü!-ü!-ü!…

Ercsey-Ravasz Ferenc

vissza az elejére


Augusztus hónak mindjárt vége, ezért:
Ha nem jött a lapkihordó...

(1. old.)

...Szabadság-előfizetését megújítani, keresse fel sürgősen a helyi postahivatalt vagy postást Kolozs, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód és Szeben megye egész területén, vagy ha magánlapterjesztőnél fizetett elő, akkor Kolozsváron az Apex Kft-t (Lázár / Gheorghe Lazăr u. 8., tel.: 596-213) vagy az Apex Abcom Kft-t (Búza / Inocenţie Micu Klein u. 15., tel.: 439-120), Kalotaszegen a Krónika Kft-t (tel.: 420320), Zilahon és Zsibón pedig a Damco Kft-t (tel.: 0260-612867). Igényelje a lapkihordót, hogy jöjjön házhoz, vagy keresse fel a terjesztőt személyesen!

SZABADSÁG – ősszel újra együtt!

vissza az elejére


Băsescu felkereste Székelyudvarhelyt

(1. old.)

      Váratlanul megjelent pénteken Traian Băsescu román államfő Székelyudvarhelyen, hogy megtekintse a károkat az árvíz sújtotta székelyföldi városban és környékén. Az elnök helikopteren érkezett a városba, majd Verestóy Attila székelyudvarhelyi szenátor és Szász Jenő polgármester társaságában (fotó) továbbutazott a környező falvakba, ahol a legnagyobb pusztítást végezte az áradás. Meglátogatta Farkaslakát, ahol több mint másfél órát időzött. (Részletek az 5. oldalon)

vissza az elejére



KRÓNIKA


A nap idézete

(2. old.)

Tudd meg, ki vagy, és fogadd el a világot!

Johann Wolfgang Goethe

vissza az elejére


KISHÍREK

(2. old.)

ZONGORAKONCERTET tartanak augusztus 27-én, szombaton du. 6 órától a Sigismund Toduţă Zenelíceum dísztermében. Előadó Ráncz Franciska növendéke, Gagiu Cipariu. Műsoron Bach-, Mozart-, Chopin-, Czerny- és Liszt-művek szerepelnek.

A BUKARESTI BRIT NAGYKÖVETSÉGEN augusztus 29-én, hétfőn szünetel a közönségszolgálat, az Egyesült Királyságban hivatalos ünnepként nyilvántartott a Bankok nyári ünnepe (Summer Bank Holiday) napján. Augusztus 30-tól folytatódik a normális munkamenet, naponta 8.30–13 és 14–17 óra között fogadják az ügyfeleket.

AZ ASZTMAKLUB ÖSSZEJÖVETELÉN dr. Carmen Nedelescu főorvos Az ízületi gyulladások, valamint az időskori artrózisok modern, új gyógyszeres kezelése címmel tart előadást, augusztus 29-én, hétfőn du. 5 órától a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám alatti előadótermében.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT tartja a Nyugdíjasklub augusztus 28-án, vasárnap du. 5 órától, a Karolina/Múzeum tér 3. szám alatti Fások klubjában.

GYŰJTÉST SZERVEZ a kolozsvári Szent Mihály Caritas szervezet a Hargita megyei árvízkárosultak megsegítésére. A szíves pénzadományokat augusztus 29. és szeptember 10. közötti időszakban fogadják, naponta (hétfőtől péntekig) 9–13 óra között a Szent Mihály Caritas székhelyén (Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám).

KÓRUSHANGVERSENYT rendeznek a Városi Művelődési Otthon színpadán (Főtér 24., I. em.) augusztus 29-én, hétfőn este fél 7 órakor, a Balkánon keresztül a román szentek útján nevű búcsújárási turné előjátékaként. Közreműködik a Cantabile női korálegyüttes és az Eufonia férfikórus Adrian Corojan vezényletével. Műsoron román zeneszerzők vallásos művei szerepelnek.

vissza az elejére


Építettörökség helyreállító szakképző központ Bonchidán

(2. old.)

Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke nyitóbeszédében elmondta: Erdély gazdag építettöröksége számos kor, stílus, kultúra jegyeit hordozza – egyik legfontosabb épület a bonchidai Bánffy-kastély, amely a Transylvania Trust és partnerei erőfeszítéseinek köszönhetően lassanként visszanyerheti egykori fényét.

Jonathan Scheele határidőnaplójába hónapokkal ezelőtt bejegyezte az eseményt, fontosnak tartotta részvételét, hiszen a kastély ékes példája annak, hogy önálló kezdeményezések, amelyekbe sikerül partnereket bevonni, látványos eredményeket szülhetnek. Az európai állampolgár fogalom lényege azokban az értékekben rejlik, amelyeket európaiként mindenkinek vállalnia kell, Európa hatalmas kulturális örökségének megőrzése, amelynek gazdagsága sajátos, utánozhatatlan sokszínűségében rejlik. Az Európai Unió a kisebbségi és regionális kultúrák előtérbe vonását, megismertetését vallja, ugyanakkor vállalt kötelezettsége a kulturális tevékenységek anyagi támogatása is. Ezt különféle pályázatok, versenyek által teszi, ezek egyik legjelentősebbje a Kultúra 2000 program, amelynek Románia is haszonélvezője volt, ennek keretében szervezik évente az Európa kulturális fővárosa programot. 2007-ben Nagyszebent és Luxemburgot éri ez a kitüntetés, addigra azonban Románia már az Európai Unió tagja lesz – fejezte ki meggyőződését Scheele. Rávilágított: a kulturális dimenziónak rendkívül lényeges eleme a kulturális stratégiák kidolgozása, a kulturális menedzsment, hogy a sikeres, meggyőző pályázatok révén jobb támogatáshoz jusson ez a terület.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes kifejtette: Erdély mindig is Európa része volt, a kulturális sokszínűség e vidék sajátsága, a sokféle kultúra nem „semlegesíti", hanem megerősíti egymást. A kormány is erőfeszítéseket tesz azért, hogy a csatlakozás előkészületei közepette a műemlékvédelemre is gondot fordítson, épített örökségünk védelmében első és elengedhetetlen lépés azonban az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának finalizálása.

Margareta hercegnő a királyi család támogatásáról biztosította a kezdeményezést, az összefogás, a partnerség fontosságát hangsúlyozta. Vladimir Simon a Kultúra 2000 elnevezésű uniós programot ismertette. Elmondta: a szigorú pályázási rendszer meghozta a szükséges mentalitásváltást ezen a területen is, hiszen a kezdeményezők megtanultak pontos dokumentációt, részletes projekteket összeállítani, kialakult a versenyszellem. A pályázóknak tudniuk kell, a nemzetközi együttműködést feltételező tervezetek elsőbbséget élveznek az EU támogatási rendszerében, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy egyetlen projekt sem kapja meg az igényelt finanszírozás teljes összegét, hiszen a pályázók komolyságának, elszántságának bizonyítéka, hogyha más forrásokat is felkutatnak, önerőből is hozzájárulnak a terv megvalósításához. A művelődési minisztérium 150 000 eurót különített el arra, hogy életképes projektek „önerőrészét" biztosíthassa az uniós alapokért való folyamodásban.

Hegedüs Csilla és David Baxter a „házigazdák" részéről ismertette a bonchidai kastély restaurálásának történetét, a diafilmes beszámoló látványosan érzékeltette a hatalmas munkát, amit sikerült elvégezni a Transylvania Trustnak az Institute of Historic Building Conservation és a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségével. Baxter ismertette a szakképző központ jelentőségét: napjainkra feledésbe merültek az egykori mesterségek, technikák, amelyek nélkül az ország gazdag épített örökségét nem lehet eredeti állapotában helyreállítani. Itt lehetőség van arra, hogy a helyreállítás elméleti és gyakorlati lépéseit, az egykori mesterségeket újratanulják itteni mesterek, illetve építészet, restaurátor, tájépítészet stb. szakos diákok. Több mint 400 hazai és határokon túli egyetemista vett részt eddig a szakképzésen, egyesek közülük tanárként is visszatértek, újabb csoportoknak adva át az itt megszerzett tudást. Hegedüs Csilla rámutatott: a társadalom, a helyi közösség is haszonélvezője az itt folyó munkának. Az irodalmi kávéház mellett szálloda, étterem és konferenciaközpont működtetését tervezik, ami a helyi turizmus fellendítése révén jövedelmet biztosíthat a községnek, ugyanakkor a kevéssé foglalkoztatott helyi romáknak is munkát ad, illetve lehetővé teszi számos helyi kisvállalkozás fennmaradását.

Virgil Niţulescu államtitkár kiemelte: dicséretes, hogy ennyi éven át működhetett a restaurálási program, hiszen gyakran nagy csinnadrattával beharangozott projektek az első nehézségnél elakadnak, a minisztérium, bár hétszeresen alulfinanszírozott, igyekszik segíteni a bonchidaihoz hasonló kezdeményezéseket. John Yates büszkének vallotta magát, hogy intézménye, az Institute of Historic Building Conservation részt vállalhatott a Bánffy-kastély felújítási munkálataiban – és feltette a kérdést: miért van szükség a történelmi helyek életben tartására? Elmondta: meggyőződése, hogy ezekből merítheti egy nemzet önazonosságát, a folytonosság érzését. Ugyanakkor egymás kulturális örökségének megismerése a gyűlölködés visszaszorítását eredményezi, minthogy minden előítélet a tudatlanságból, nem ismerésből fakad. Az épületek, a természetes anyagok évszázadok energiáját hordozzák, amit nem szabad veszni hagynunk. A közvetlen gazdasági haszon sem elhanyagolható szempont: a turistaforgalom beindulása befektetéseket vonz, ami a környék gazdasági helyzetének javulásához vezet. Lényeges a közvélemény figyelmének ideirányítása is, hiszen az vonzza a hivatalos támogatást, és az anyagi finanszírozást.

Farkas Imola

vissza az elejére


Inter-Art – Nagyenyed
Táborzáró kiállítás

(2. old.)

Milyen kicsi is a nagyvilág, hiszen belefér egy kiállítóterembe – mondta az Inter-Art Nemzetközi Alkotótábor jubileumi tárlatán az ünnepi esemény egyik meghívottja, Clement Negruţiu, Fehér megye prefektusa. Nem véletlenül, hiszen a patinás központi pincegaléria Nagyenyeden 4 kontinens 17 országa 36 művészének találkozóhelyévé vált augusztus 26-án. Ausztriától Kínáig, Albániától az Amerikai Egyesült Államokig, Görögországtól Egyiptomig, Szlovéniától Indiáig vagy Haitiig a legkülönbözőbb nyelveken beszélő alkotók értettek tökéletesen szót egymással, csodálták meg egymás művészetét, cserélték ki tapasztalataikat.

Tíz évvel ezelőtt talán még maga az alapító, az ugyancsak fiatal Balog István festőművész sem merte remélni, hogy ötlete ekkora visszhangra talál, s a szerény körülmények között induló tábor olyan rangos, immár világviszonylatban is nyilvántartott művészeti rendezvénnyé növi ki magát, amilyennel idén találkozhattunk.

Augusztus 10-től készültek a táborozók a most megnyílt tárlatra. A kiállítók közt olyan rangos művészek szerepelnek, mint a bukaresti Ion Sălişteanu, Ana Zoe Pop, Kléh Gyöngyvér, a kolozsvári Horváth Gyöngyvér és Kőmíves Andor, a bolgár Dimitar Velichkov, a szlovén Lojze Kalinsek, az osztrák Eva Mazzucco, a nagy-britanniai Chris Furse, a moldovai Vitalie Butescu, az indiai Chiru Chakravarty. De ott találjuk a nagyenyedi kiállítók között a szervező, Balog Istvánt és Robert Lixandrut, Horváth Attilát, a tehetséges testvérpárt, Andrei és Mihaela Bakot és társaikat.

A megnyitón az Inter-Art művészeti vezetője, Ioan Hădărig elevenítette fel az elmúlt tíz év történetét, majd Balog István osztotta ki a résztvevőknek járó díszokleveleket és egyéni elismeréseket, díjakat. Mindezek után következett a legünnepélyesebb pillanat: az Inter-Art kortárs művészeti múzeum felavatása, melyben a több száz, a tábor tíz éve alatt készült munka kap helyet.

N. J.

vissza az elejére


Fodor Sándor új kötete a Phoenixben

(2. old.)

Csütörtök délután a Phoenix könyvesboltban Sántha Attila mutatta be Fodor Sándor Mária lábától a sündisznóállásig című új, önéletrajzi ihletettségű kötetét. Emlékeztetett arra, hogy a szerzőnek már volt egy Sündisznóállásban címmel megjelent műve, amit most ezzel egészített ki. Sántha Attila értékelése után átadta a szót Fodor Sándornak, aki bevallotta: kényszert érzett, hogy visszamenjen a gyökerekig. Miután kiábrándult a gyűlöletetkeltőkből, világháború előtti és alatti élményeit igyekezett gyűlöletmentesen papírra vetni. Ezt követően az író válaszolt Sántha Attila kérdéseire.

„Világéletemben kényelmesen lusta voltam" – vallotta be Fodor Sándor egész életművére vonatkoztatva a szép számban egybegyűlt közönség legnagyobb derültségére. Véleményünk szerint sok ilyen lustára van szüksége a világnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kötet valamennyi példánya elfogyott még a bemutató előtt.

(–)

vissza az elejére


MOZI

(2. old.)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A sziget – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Az ellenszer – francia bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; kedden kedvezménnyel. Constantine – A démonvadász – amerikai. – Vetítés 22 órától, kedden kedvezménnyel.

GYŐZELEM – Még egy csók/ Egy csók és más minden – bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 16, 18, 20, 22.

FAVORIT – Csak lazán! – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – The Longers Yard – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfőn minden vetítés.

TORDA

FOX – Blueberry – A fejvadász – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – San-Antonia – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – A tolmács – amerikai. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.15 órától; kedvezménnyel hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – Robotok – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Van Helsing – amerikai. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órakor és hétfőn minden előadás.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

vissza az elejére


VÉLEMÉNY


Caragialéval a román politika útvesztőiben

(3. old.)

„Caragiale-darabok egyik lényegi vonása, hogy a végén ugyanaz a helyzet van, mint az elején. Az elején van egy feszült szituáció, közben mindenki őrjöng, meg hazudik, meg csal, a végén pedig visszakerülnek oda, ahonnan kiindultak. Ezt a szereplők, illetve a román kultúra általában tudomásul veszi. Ez van az Elveszett levélben is: néhány pasas menet közben kicserélődik, de a lényeg ugyanaz marad. Nagyon pesszimista világkép."

Néhány hete valóságos csömöröm van a politikától. Azt hittem, szakmai ártalom, de most, hogy újraolvasom naplófeljegyzéseimet, rájöttem, nem velem van a baj. Réz Pál aztán végképp meggyőzött erről. Az irodalomtörténész fejtegetései szerint a „Caragiale-darabok egyik lényegi vonása, hogy a végén ugyanaz a helyzet van, mint az elején. Az elején van egy feszült szituáció, közben mindenki őrjöng, meg hazudik, meg csal, a végén pedig visszakerülnek oda, ahonnan kiindultak. Ezt a szereplők, illetve a román kultúra általában tudomásul veszi. Ez van az Elveszett levélben is: néhány pasas menet közben kicserélődik, de a lényeg ugyanaz marad. Nagyon pesszimista világkép." A román politika pedig ma is szakasztott Caragiale-színmű.

Emlékezzünk csak a Constantinescu-korszakra: a négy éves mandátum vége siralmas volt, ott tartottunk, mint az elején, mi sem változott. De akkoriban létezett legalább jó néhány olyan szereplő (mindkét oldalon), akik befolyásolták, vagy befolyásolhatták volna a darab végének alakulását. 2005. januárjától viszont senki sem akad a politikai életben, aki fikarcnyit is változtatna az irányon. Mindenki elégedett a kialakult helyzettel, csupán szerepcserére törekednek. Mármint „a SZDP-s gazdagok"-at, lecserélni a „mi gazdagjainkra". A SZDP-sek vagyonára, jövedelemforrásaikra vágynak, semmi több.

Bár a RDK-kormányzás írtózatos csőd volt, minden történésnek, lépésnek, eseménynek volt tétje, értelme. És léteztek szereplői! A mostani bohózatban egyetlen igazi szereplő létezik, aki a rendező is egyben: Traian Băsescu! A többiek szürke statiszták, bábok. Hiába kísérte például óriási érdeklődés a hírt: „Jön Theodor Stolojan!" Ő maga is felajánlotta, kész segíteni, mármint Tăriceanut helyettesíteni miniszterelnökként, pártelnökként, ha lehet, mindkettőként. Arra viszont senki nem tudta a választ: mit is változtatna egy ilyen szereplőcsere a helyzeten? Mi is a lényegi különbség kettejük közt? Azon kívül, hogy Stolojanban bízik Băsescu (ez persze, nem mindegy, de vajon meddig?), nem tudom megállapítani, mitől jobb egyik a másiknál.

A Constantinesu-korszakot sok naivitás, hozzá nem értés, és persze torzsalkodás, elvtelen karrierizmus jellemezte, de a legtöbb szereplőnek volt identitása. Elvei. Szokásai. Céljai (mármint saját karrierén kívül is). Ambíciói. Persze, ezek közt sok nacionalista is akadt, ma már erre is „nosztalgiával" emlékszünk vissza. Egy nacionalistával esetleg vitatkozhatsz, talán meggyőződ, vagy inkább nem. De mit kezdhetsz egy Emil Boc-al? Aki arra büszke, hogy abszolút semmiféle meggyőződése, véleménye, ambíciója – mármint saját karrierjén túl – nincsen.

Tudni lehetett, Victor Ciorbea középszerű, de szorgalmas, tisztességes, jó szándékú. Tudtuk azt is, hogy RaduVasile viszont egy hólyag, Mugur Isărescu pedig jó (vagy közepes) technokrata, akit nem érdekelnek az ideológiai, politikai kérdések. És így tovább. Valerian Stanról, a kormány ellenőrző testületének egykori vezetőjéről nyilvánvaló volt, hogy tisztességes, túlságosan is az, és hogy nem taktikázik, nem tesz kivételt politikai megfontolásokból. (Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez egy adott pillanatban már a koalíciót veszélyeztette.) Tudtuk, ameddig Stan posztján marad, igenis beindul a tisztogatás, mint ahogy azt is, hogy leváltásával vége lett a korrupció elleni küzdelemnek. És tudtuk, kicsoda George Pruteanu, és mennyire lényeges volt, hogy pártja elhatárolódjon tőle.

Adrian Severin külügyminiszter annak idején sokat tévedett, de tudtuk, hogy kitart bizonyos elvek mellett, vannak elképzelései, és fontosnak tartja ezek megvalósítását. Ma? Kit érdekel, hogy Ungureanu marad-e, vagy sem? Kit érdekel, mit is képzel ő a világról? Parancsokat hajt végre, és kész.

Tudtuk, avagy tudnunk kellett volna azt is, kicsoda Băsescu. Most nem izgága temperamentumára gondolok, hanem értékítéletére. Idézem egyik, 1998-ban elhangzott nyilatkozatát: „A volt Szekuritáté-nál soknál veszélyesebb jelenség napjainkban a Polgári Szövetség befurakodása a titkosszolgálatokba és más felelős pozíciókba. Az PSZ nemzetellenes erő. Összefogott a KDNPP monarchista szárnyával, hogy előrehozott választásokat kényszerítsenek ki és utána erőszakkal visszaállítsák a monarchiát. „Márpedig ez nem afféle felelőtlen fecsegés volt, hanem komoly értékítélet, ami semmit sem változott. 2005-ben is arról nyilatkozik több interjúban – tehát szó sincs felületes rögönzésről – hogy „tudományosan kellene tanulmányozni a kommunizmust, ami eddig nem történt meg. Ezért, egyelőre nem lehet elítélni bűneiért, azt tudjuk, léteztek hibák, de az állítólagos tömeges megtorlást be kell bizonyítaniuk a tudósoknak." Ennek az ideologizálásnak komoly szerepe van a kormányzásban. Ezzel is igazolja, hogy bizalmasainak nagy része szekus. Legtöbb SZDP-s, DP-s, és más pártbeli politikus azzal igazolja saját szekusait, hogy azok jobbak az átlagnál, azok nem „politikai megtorlási tevékenységet folytattak", mint a többiek. Azaz konszenzus van abban, hogy úgy általában a szekusok nem voltak éppen apácák, de hát volt közöttük kivétel. Ez a konszenzus érvényes minden pártra – a NRP kivételével. De Băsescu ennél is messzébb megy, történelemfelfogásával ő a NRP mellé sorakozik fel. Azt vallja: az átlag szekus, kommunista aktivista apáca volt, de sajnos akadtak kivételek is.

Persze, pontosan tudhattuk azt is, hogy az PSZ antikommunizmusa meglehetősen primitív, de ha ők komoly befolyásra kerülnek, legalább eltüntetnek a politikai csúcsról több kompromittált múltú szekust, pártaktivistát. És fordítva. Ha háttérbe szorítják az PSZ-t, illetve ha a DP befolyása nő (ez meg is történt), mind több szekus, pártaktivista kerül vezető pozícióba.

Tudtuk a szereplőkről azt is, ki a híve a modernizálásnak, ki a „tradicionalista", aki a reformok értelmét nem ismerte fel, azt hiszi, csak arról van szó, hogy a „büdös komcsikat" el kell kergetni a hatalmi pozíciókból, és kész. Most, 2005-ben semmi tét nem létezik. Pénzről, és csakis pénzről szól a történet. És nem tudom, hogy az üzletembereken kívül kit izgat, ki fog többet lopni? Sorin Ovidiu Vântu érdekcsoportja, Patriciuék vagy Băsescu barátai? Teljesen mindegy, érdektelen. A beavatottak talán adhatnának tippet arról, esetleg melyik érdekcsoport „szerényebb", melyik lopna picit kevesebbet, de ennyi. (Itt kell azonban megjegyeznünk, hogy egy kivétel azért van: Monica Macovei, az igazságügyi tárca vezetője. Amikor majd lecserélik, elkönyvelhetjük, hogy végleg vége a meghirdetett korrupcióellenes harcnak, az igazságügyben minden marad a régiben. Úgy érzem, Băsescu nem igazából kedveli, de túl népszerű, az ő nevével azonosítják az akaratot, szándékot az igazságügy reformálására.)

Sok színes szereplő. Majdnem mindenikük sikere, bukása jelzett valamit. Minden bukást, kinevezést lehetett értelmezni: egy lépés a kompromisszumok felé, a korrupció ügyében, egy lépés a román–magyar viszony javításáért, avagy fordítva. Az új politikusok rettenetesen szürkék, unalmasak, semmi szín, stílus, egyéniség – persze Băsescu kivétel. Senkit se izgatott, hogy teszem azt Boc vagy Adriean Videanu lesz a DP elnöke. Senki számára (kivéve közeli barátaikat, ellenségeiket, rokonaikat, üzlettársaikat) sem volt rokonszenvesebb az egyik a másiknál. Még első látásra sem.

De tekintsünk előbbre, elevenítsük fel az Iliescu-korszakot is. Iliescunak egyszer volt komolyabb nézeteltérése miniszterelnökével, de „megoldotta" a bányászok segítségével, 1991 őszén. Tudhatjuk, komoly feszültségek voltak Iliescu és Năstase közt is, de azt is megoldották – többé-kevésbé diszkréten. Stolojan is ügyesen vezette az ideiglenes kormányt, Văcăroiu problémamentesen működött 4 éven át, Năstase úgyszintén. Olyan helyzet, mint most, 2005 nyarán, nem létezett, hogy az egész ország lakossága a TV-ben, egyenes adásban, afféle esti „szériálként" kövesse a miniszterelnök ellen folytatott elnöki hadjárat újabb lépéseit. Hogy a kocsmákban is fogadásokat kötnek, vajon hány hétig, hónapig tart még a Tăriceanu-kormány.

Az Iliescu érában (érákban) az országot kormányozták, adminisztrálták. Jól, rosszul (véleményem szerint nagyon rosszul), de kormányozták. Működött a kormány, az adminisztráció. Léteztek válságok, viták, néha szóba jöttek esetleges előrehozott választások, de ezek mégse bénították le a kormány tevékenységét, nem foglalták le a kormányfők (Roman, Stolojan, Văcăroiu, Năstase) minden idejét, energiáját. Nem így a RDK-korszakban: mindhárom miniszterelnök, maximum 6 hónapig működött „szabadon", az után legfenebb székét őrizte. Hála Băsescunak, ez most még groteszkebb formában ismétlődik.

1997 nyarán merült fel legelőször az előrehozott választások kérdése, de akkor is csak feltételes módban, hogy „tán egy év múlva". 2005 januárjában, amikor Băsescu kijelentette, már tavasszal ki kellene írni az előrehozott választásokat, de facto „halálra ítélte" a kormányt. E perctől kezdve Tăriceanu keze meg lett kötve, hiszen látszott, afféle ideiglenes miniszterelnöki szerepet szántak neki. Nem akarom felmenteni hibái alól, de úgy vélem, hogy az igazi felelős Băsescu a történtekért, és azért, ami következik. Bár Tăriceanu nem a báb-kategória, nincs elég hatalma keresztülvinni akaratát. Băsescu legszerencsétlenebb ötletét, az előrehozott választásokat sikerült megakadályoznia (egyelőre?). Feltételezhető, hogy ha az elnök békén hagyta volna, tán normálisabban működött volna a kormány.

Mondom, kezdem irigyelni az 1997-es helyzetet. Akkor ugyanis a válságok, viták nagy részének volt ideológiai, politikai tétje. Ma azonban egyetlen téma sem jut eszembe, amiről valóban disputa folyna. Minden fontos kérdésben teljes az egység, eközben pedig furcsa módon nagyobb a hisztéria, hangosabb a veszekedés, mint 1997-ben volt. Nincsenek hívei vagy ellenzői az integrálódásnak, nincsenek gyorsítói vagy lassítói a gazdasági reformnak, nincsenek sem magyarbarátok, sem sovének. Nemzedéki küzdelem sincs, az idősek gyakorlatilag eltűntek az élről. Most már exkluzív maffia küzdelem folyik, semmi más. Küzdelem a hatalomért, a vegytiszta hatalomért.

Bányai Péter
politikai kommentátor

vissza az elejére


Oh, a rum, a rum segít?

(3. old.)

Nincsen abban semmi különös, ha Románia első két embere fehér asztal mellett dönt az ország további sorsáról. Na meg a sajátjáról. Vagy talán felcseréltem a prioritásokat? Meglehet. Hiszen a régóta vajúdó, s nagy nehezen végre csak nyélbeütött kormányátalakítás mintha amolyan könnyed, leányka ízű lenne. A szó szoros, de átvitt értelmében is. Hogy a nemes nedű Csombordról került-e a bukaresti luxusvendéglőbe, avagy az Ókirályság neves borvidékeiről nem tudom, de feszültségoldónak mindenképpen bevált. S a kettejük közötti vitás kérdések rendeződtek. Legalábbis pillanatnyilag. Fele-fele alapon. Igaz, liberális részről az önként távozott művelődési miniszterrel megtoldva.

S ezzel a döcögő szekér mehet is tovább. Pedig, állítólag, még az immár notóriussá vált Ciorbeáénál is jobban döcög és nyikorog. Ráadásul a kocsikenőcs is soványnak tűnik. Anca Boagiu szedett ugyan egy-két kilót magára azóta, hogy néhány évvel ezelőtt búcsút kellett mondania a közlekedési tárcának. Karcsúságán kívül egyébbel ott nemigen remekelt, így aztán kötve hiszem, hogy integrációs miniszterként zöld utat biztosít majd Romániának Európába. Hogy képes lesz rá. Bár elődjét, a szigorúan egynyelvű Ene Dingát nem lesz nehéz felülmúlnia. De elég-e ennyi? Băsescunak igen, hiszen a hölgyet, állítólag, azóta ismeri, amióta fehér bugyigóban játszott a házuk előtt a homokban. Tehát született politikusi alkat. Hogy Sulfina Barbu milyen rejtett erényekkel rendelkezve tarthatta meg székét a környezetvédelmi minisztérium élén, arról nem szól a fáma. De lehetnek neki ilyenek. Hiszen ha valaki a tárca költségvetéséből szivattyúkra és egyéb hidrotechnikai eszközökre szánt tetemes összeg eltűnését a vízbefulladt háziszárnyasok számának pontos közzétételével igyekszik ellensúlyozni, az még akkor is meggondolkoztató, ha neki magának egyébként semmi köze sincs a pénzhez. Ennek ellenére maradt. Államelnökünk megejtő gyöngédségének köszönhetően. Egyébként Európában is előretörőben a gyöngébbik nem. Bár nyugatabbra a rátermettség és az észbeli képességek mintha többet nyomnának a latba.

Egyszóval, ami a hölgyeket illeti, Băsescu nyert, rokonának, Gheorghe Seculici államminiszternek viszont mennie kellett. Sőt, helyébe éppenséggel a miniszterelnök üzlettársa, Gheorghe Pogea került. Ráadásul Tăriceanunak sikerült menesztenie akadékoskodó pénzügyminiszterét is. Azt a Ionuţ Popescut, aki ellenezte a veszteséges brassói traktorgyár további állami támogatását és nem volt hajlandó kézjegyével szentesíteni a privatizációs reformfolyamatot gátló intézkedést. Helyébe másik üzlettárs és kebelbarát Sebastian Vlădescu került. S persze ment az egészségügyi miniszter is. Az már egyenesen csodának számított volna, ha az utóbbi hónapok gyógyszerkrízise és a kórházakban uralkodó áldatlan állapotok után helyén marad. Egyébiránt a szimmetriát is elrontotta volna: így elmondhatjuk, hogy tizenöt év alatt éppen tizenötször cserélt gazdát a tárca. Hogy az új miniszter, a liberálisok volt szóvivője, a közgazdász Eugen Nicolaescu miként oldja meg az elődei által alaposan összekuszált és megoldhatatlannak tűnő problémát, majd elválik. Közgazdászként hátha kigazdálkodja mindazt, amire a betegeknek szükségük van. S hátha valamivel többet is kap a költségvetésből, mint a szintén gazdát cserélt kulturális tárca. Amelynek új birtokosa, a zeneszerző Adrian Iorgulescu azzal dicsekedett, hogy 2006-ra duplájára nő a minisztérium rendelkezésére álló összeg. Ami persze így is szimbolikusnak tűnik. Az új miniszter egyébként Mona Muscă jó barátja, és elődje elképzeléseit óhajtja gyakorlatba ültetni.

A fehér asztal és a fehér bor tehát megtette hatását, a főemberek kiegyeztek: legalább nekik ne legyen túl sok veszteni valójuk. Kettejük közül pedig, ez egyszer, mintha Tăriceanu járt volna jobban. A könnyed leányka neki kedvezett. Băsescuhoz talán jobban illett volna a rum. Merthogy „oh, a rum , a rum segít".

A két ember letudott tehát egy feladatot, amit holmi államtitkári menesztésekkel is megtoldott. A megkent szekér döcöghet tovább. Ámbár, a jelek szerint, elkezdett gurulni.

Legalábbis belpolitikai vonatkozásban. Az SZDP-s házelnökök szabályzatmódosításokba burkolt menesztése akár meg is előzheti a szeptember 15-re kitűzött határidőt.

Egyelőre tehát a közös ellenségtől, bocsánat, ellenféltől kell megszabadulnia a hatalmon lévő koalíciónak. Utána aztán jöhetnek újra a belharcok. Mert attól virul az ország. S persze pirul is.

Németh Júlia

vissza az elejére


Dzsidzsi, a sasmadár

(3. old.)

Megáll a hüvelyk a távirányítón: helyszíni közvetítés egy moldvai árvízsújtotta falu határából, néhány műanyag asztalnál a főszereplők, karéjban a földönfutóvá lett falusi népség statisztál.

Hallgatja a gélezett hajú nábobot. Saját méregdrága limuzinján ereszkedett alá épp a fővárosból, hogy segítsen az elsodort település lakóin. Telkeket, s rájuk több mint 300 házat ígér, a hajlékokat saját pénzéből húzzák majd fel, mert a hatóságokra, úgymond hiába várnak. Jut egy-két odamondás a pártoknak is, nehogy már valaki azt képzelje, van más megoldás, mint a focimágnás verziója. Fatemplom is épül majd az új faluban, a jó keresztényhez illő cselekedet védjegyeként. Snitt, és röpke összeállítás Dzsidzsi „munkalátogatásáról": a só & kenyér fogadóbizottság, a milliárdos berámázott képeivel agitáló fejkendős nénikék, taps, borotvált tarkójú testőrök, rögtönzött beszéd egy deszkarakásról, valóban elfogódott falusfelek, akik úgy érzik, a fennvaló mégsem feledkezett meg róluk. Újra egyenes adásban:

A négybalkezes riporternő esetlen mirelit-kérdésekkel bombázza az önelégülten hátradőlő újgazdagot, néha egy-egy falubeli is szót kap, a hálatelt bizakodást, mint füstöt a kocsmában, már szablyával lehetne vágni. A csúcsrapörgetés közben kiderül, a nem remélt segély fejében a falu Dzsidzsi nevére keresztelné át magát, hősünk szabadkozik, végül kiegyeznek: legyen hát, ha a nép annyira akarja Dzsidzsisasfalva, merthogy az új település a Sasmezőként ismert dűlőre költözik a gyilkos árterületről. Váltás, a másik csatornán volt futballsztár lép ki a terepjáróból apja szülőfalujában, ahol szintén pusztított az ítéletidő. 17 ház újjáépítéséhez hoz pénzt. Másfélperces rövidhír. A téma ugyanaz, de „mecsoda különbség".

Szörfözök tovább, varieté, kerekasztal-duma, folytatásos film, kikapcs.

Rostás-Péter István

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


KITEKINTŐ


Öt halott és többszázmilliós kár az ausztriai, svájci és németországi áradások mérlege

(4. old.)

Négyre növekedett az özönvízszerű esőzések okozta áradások ausztriai halálos áldozatainak a száma. Svájcban teljes lendülettel megindultak az árvíz utáni tisztítási munkálatok. Bajorországban is meghalt egy ember az árvíz következtében.

Az alpesi ország nyugati részén csütörtökre stabilizálódott vagy csökkent a folyók, a tavak és a patakok vízszintje, több helységet azonban még körülzárva tart a víz. Egyes településeken csak légi úton tudják élelmiszerrel és ivóvízzel ellátni a helyieket, illetve a turistákat. Számos utat még zárva tartanak Tirol és Vorarlberg tartományokban az árvizek, a föld- és kőomlások miatt. Egyelőre csak becsléseket ismertet az osztrák tömegtájékoztatás a károkról. Szakértők szerint ezek nagysága meg fogja haladni az 1999-es nagy árvíz okozta kár értékét, azaz euróban számítva több százmilliós kár érhette Ausztriát.

A Dunán ezekben a napokban vonul le az áradások okozta árhullám. Bécsnél péntekre várják az apadást. Az időjárási előrejelzések szerint elképzelhető, hogy a hét végéig újból eső lesz, de az már nem okoz árvizeket.

Svájcban a hadsereg bevonásával teljes lendülettel megindultak az árvíz utáni tisztítási munkálatok. A hatóságok szerint csütörtökön a folyók és a tavak vízszintje azon a vidéken is stabilizálódott, vagy lassú apadás kezdődött. Bern kantonban a csapadékmentes éjszaka után változatlan a helyzet, a főváros egyik kerületében további lakókat kellett kiköltöztetni, mert az áradó víz elöntéssel fenyegette régebbi építésű házaikat. A hatóságok szerint a nap folyamán javulni fog a közúti és a vasúti közlekedési helyzet, fokozatosan állítják helyre az áramellátást is. A legnagyobb gondot továbbra az ivóvízellátás okozza, miután az áradások nyomán szennyező anyag jutott a vízhálózatba.

Bajorországban is meghalt egy ember az árvíz következtében, a 28 éves férfi elővigyázatlan volt, amikor szerdán este két társával együtt Feldkirchen-Westerham mellett gumicsónakon felderítésre indult a megáradt Mangfall folyócskán. A csónak többi utasának az ijedtségen kívül nem esett baja.

A dél-bajorországi árvíz visszavonult, ellenben a megáradt mellékfolyók miatt megduzzadt a Duna. Katasztrófával fenyegető vízállástól azonban nem tartanak. Vízbetörés fenyegeti viszont a weltenburgi kolostort, Bajorország legrégebbi kolostorát.

München „megúszta" az árvizet, az Isar csak a világ legnagyobb műszaki múzeumába, a Deutsches Museumba, valamint a bajor főváros néhány pincéjébe hatolt be. München megmenekülését egyrészt azzal magyarázzák, hogy az Isar folyó betonágyának kialakításakor az árvízveszélyre is gondoltak, illetve a várostól délre fekvő víztárolóból fokozatosan, adagolva engedték a településre a folyó vízét. Az Isar csütörtökön a Münchentől északra fekvő Landshutnál tetőzik.

Nem szokatlan az árvíz Passauban, a „három folyó (Duna, Inn, Ilz) városában", ám a Duna és az Inn vízszintje csütörtökön már az apadás jeleit mutatta. A Duna-parti sétányt így is elöntötte a víz. A Duna csordultig teli Regensburgnál, de komolyabb áradásra ott sem számítanak. A vízszintek általában elmaradnak az 1999-ban pusztító árvíz idején mért szintektől.

vissza az elejére


WWF: a klímaváltozás súlyosabbá és sűrűbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat

(4. old.)

Az európai országoknak az energiaszektor környezetszennyező tevékenységének csökkentésében kell keresniük a megoldást a kontinenst jelenleg sújtó szélsőséges időjárás és katasztrofális következményeinek enyhítésére – állította Brüsszelben pénteken kiadott közleményében a Természetvédelmi Világalap (WWF).

Az Alpok és a Duna vidékén bekövetkezett áradások, az ibériai erdőtüzek, a francia, spanyol és portugál gabonatermést sújtó aszály annak a jelei, hogy a világ egyre jobban szenved az éghajlatváltozástól. A Termőföld Környezetvédők szerint főleg az energiaszektor felel a szélsőséges időjárásért felhasználása, illetve a vízkezelés ugyancsak befolyásolhatja a szélsőséges időjárás kialakulását – tette hozzá a környezetvédelmi szervezet, amely nemrégiben kiadott jelentésében összefoglalta a legutóbbi tudományos megállapításokat ebben a témakörben.

Ahhoz, hogy hosszabb távon csökkentse az ilyen természetű katasztrófák sűrűségét és súlyosságát, a politikai és üzleti életnek mielőbb lépnie kell a széndioxid-kibocsátás csökkentésében – szögezte le a közlemény. A legnagyobb széndioxid-kibocsátók pedig az áramtermelők, amelyek világszerte 37, az Unióban 39 százalékban részesednek a szennyezésből.

A WWF üdvözölte az Európai Unió idén januárban kezdett, úgynevezett szennyezéscsere-programját, amely korlátokat szab a legnagyobb cégek kibocsátásának. Úgy vélte azonban, a jelenlegi korlátok nem elegendőek, azokat szigorítani kell, már a rendszer idei felülvizsgálatakor.

A klímaváltozás egyre súlyosabbá és sűrűbbé teszi a meteorológiai katasztrófákat – idézte a közlemény Oliver Rapfot, a WWF egyik vezetőjét. – Az uniós politikusoknak haladéktalanul intézkedniük kell az energiaszektor kibocsátásainak csökkentése érdekében – mondta.

vissza az elejére


Ismét nőtt az ózonlyuk

(4. old.)

A tavalyinál nagyobb, ám a 2003-as rekordózonlyuknál valamivel kisebb az ózonpajzs sérülésének kiterjedése az Antarktisz fölött – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss közleményéből.

A sarkvidéki ózonlyuk mérete a téli hőmérséklettel függ össze: minél hidegebbek a – déli sarkvidéken most véget érő – tél hónapjai, általában annál nagyobb lesz a rés az ózonpajzson. Az ózonréteg az űrből érkező, a földi élet szempontjából ártalmas ultraibolya sugárzás elnyelésében játszik fontos szerepet, a nagyobb ózonlyuk elvileg a sugárzással összefüggő betegségek (hályog, bőrdaganatok stb.) gyakoribbá válásával is járhat. 2003-ban 29 millió négyzetkilométeres nyílás keletkezett a déli pólus fölött, az ózonlyuk egészen Dél-Amerika déli területei fölé ért. Az idei szezonban 25 millió négyzetkilométeres a hasadék, ami megegyezik az utóbbi tíz év átlagával.

A prognózisok szerint az ózonlyuk átlagos kiterjedése a korábbi környezetszennyezések utóhatásaként a következő években még növekedhet, az évszázad közepére azonban akár be is gyógyulhat. Ehhez azonban az kell, hogy az iparilag fejlett országok továbbra is szigorúan betartsák az ózonkárosító anyagok (mindenekelőtt a freon és a halon) használatára vonatkozó korlátozásokat.

vissza az elejére


Lakóház égett le Párizsban
Tizenhét halálos áldozat

(4. old.)

Nem végleges mérleg szerint az áldozatok között legkevesebb négy gyermek van. A sebesültek száma harminc. Két személy állapota válságos. A hétemeletes épületből több tucat embert menekítettek ki egy közeli kávéházba, köztük nőket és gyermekeket. Mintegy száz személy maradt fedél nélkül.

A tűz a francia főváros XIII. kerületének egyik lakóházában tört ki. Értesülések szerint a lépcsőház a második és a hetedik emelet között lángokban állt. A házban szinte kizárólag afrikaiak, elsősorban Szenegálból és Maliból érkezett bevándorlók laktak. A tűz okát egyelőre nem ismerik.

A hatóságok több mint kétszáz tűzoltót vezényeltek a helyszínre, akiknek hajnali három órakor sikerült elfojtaniuk a lángokat. Ugyancsak azonnal a helyszínre érkezett Nicolas Sarkozy belügyminiszter. Utoljára április közepén volt hasonló katasztrófa Párizsban. Akkor egy szállodatűzben huszonnégy személy vesztette életét. A tüzet egy nő gondatlansága okozta.

vissza az elejére


Túlzsúfolt menekültházak?

(4. old.)

A párizsi lakóháztűz helyszínére siető francia belügyminiszter a zsúfolt menekültházak regisztrálását szorgalmazta a tűzveszély és a túlzsúfoltság csökkentése érdekében.

Nicolas Sarkozy pénteken reggel kereste föl a francia főváros XIII. kerületében található hétemeletes házat, amelyben éjjel hatalmas tűz pusztított. Az épületben lakó, zömmel afrikai menekültek közül legalább 17 személy vesztette életét, köztük hat gyermek. A sebesültek száma harmincra rúg.

Sarkozy a helyszínen annak a véleményének adott hangot, hogy túl sokan tartózkodtak az épületben, s ez magyarázza az áldozatok magas számát. „Olyanok is laktak a házban, akiknek ott semmi keresnivalójuk nem volt" – jelentette ki a miniszter, nem zárva ki, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. Szerinte erre utal az a körülmény, hogy a tűz nyilvánvalóan a földszinten tört ki.

A kerület polgármestere elmondta: a lakókat álmukban lepték meg a lángok, az áldozatok többségének halálát füstmérgezés okozta. Szavai szerint az 1991-ben állami tulajdonba került épületet biztonsági szempontból többször is vizsgálatnak vetették alá. A lakók elhelyezéséért felelős Emmaus szövetség renoválási munkákat is elvégeztetett a házban.

Ennek némileg ellentmond egy lakó közlése. A Maliból érkezett Oumar Cissé az APTN televíziónak elmondta: az épületben borzalmas kosz uralkodott, lépten-nyomon egereket és patkányokat lehetett látni.

Sarkozy belügyminiszter bejelentette: az illetékes szervek jegyzékbe veszik Párizs valamennyi, hasonló épületét, különös tekintettel a tűzveszélyre és a túlzsúfoltságra. Még mindig jobb néhány házat bezárni, mint újabb dráma bekövetkezésére várni – tette hozzá a miniszter.

Alig négy hónapja, áprilisban volt hasonló tragikus tűzvész a francia fővárosban: akkor egy túlzsúfolt garniszálló gyulladt ki, 24 vendég halálát okozva. Az áldozatok többsége afrikai bevándorló volt, akiket a szociális hatóság helyezett el a szállóban.

vissza az elejére


Merkel levelet a kormányfőkhöz a török EU-tagság ügyében

(4. old.)

Angela Merkel, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, kancellárjelölt levelet írt az EU-országok konzervatív kormányfőinek, s ismét azt javasolta, hogy Törökországot ne teljes jogú tagként vegyék fel az Európai Unióba, hanem csak különleges partneri viszonyt létesítsenek vele – vált ismeretessé pénteken Berlinben

Törökországgal a csatlakozási tárgyalások október 3-án kezdődnének, a cél Ankara teljes körű EU-tagsága. A várhatóan akár 10–15 évig is eltartó tárgyalásoknak az EU részéről úgy indulnak neki, hogy nem biztos, hogy ez is lesz a tárgyalások végeredménye.

Merkel az EU-külügyminiszterek Törökországgal foglalkozó jövő heti tanácskozása előtt küldte el a levelet, s azt javasolta, hogy a különleges tagságot is jelöljék meg célként. „Amennyiben a tárgyalások folyamán kiderülne, hogy a tagság előfeltételei az EU részéről nem adottak, hiányozna a reális alternatíva" – érvelt Angela Merkel.

A politikus ismét leszögezte a német konzervatív ellenzék álláspontját, amely szerint „Törökország felvétele politikailag, gazdaságilag és szociálisan túlterhelné az Európai Uniót és veszélyeztetné az európai integrációs folyamatot". A közelmúltban Franciaország sürgette Törökországot, hogy jogilag ismerje el az EU-tag Ciprust, még mielőtt megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások.

Merkel levelét a konzervatív pártokat képviselő európai kormányfőkön kívül megküldte Tony Blairnek, az EU elnöki teendőit jelenleg ellátó Nagy-Britannia miniszterelnökének és José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének is.

vissza az elejére


NAPIRENDEN


Băsescu váratlanul felkereste Székelyudvarhelyt
Portáról portára járt a farkaslakiak között

(5. old.)

Băsescu gyalogosan járta végig a falu legsúlyosabban érintett utcáit, elbeszélgetve az emberekkel, a helyi elöljárókkal, segítségéről, támogatásáról biztosítva beszélgetőpartnereit. Băsescu elmondta: Románia minden egyes árvíz sújtotta körzetét egyenrangúan kell segíteni, mindenütt a kár mértékének megfelelően kell támogatni a lakosságot.

A kormány tagjainak csütörtöki, illetve Băsescu államfő pénteki látogatása alkalmával kiemelték, hogy példaértékű a székelyföldi emberek összefogása – mondta Szász Jenő, hozzáfűzve, hogy az árvíz sújtotta települések lakói nem feltétlenül a kormánysegélyekre vagy a külső segítségre várnak, hanem próbálják önerőből, közösségi összefogással elhárítani a károkat. Szász Jenő ugyanakkor kiemelte a kormányzati segítségnyújtás fontosságát is.

Székelyudvarhelyen pénteken már kiszivattyúzták a vizet az elárasztott lakóházakból, pincékből, udvarokból, és megkezdték az iszap eltakarítását. Az illetékesek tájékoztatása szerint csak Székelyudvarhelyen több mint ezer lakást érintett a keddi áradás, mégpedig a város Szombatfalva és Kadicsfalva nevű részén. A városban az áradás megrongált három hidat, kárt okozott a Szejkei gátban, a városi sportcsarnokban, az iskolaépületekben. Folyamatosan érkezik a segítség a székelyföldi településekről, távolabbi vidékekről és Magyarországról egyaránt.

A Nyikó mente falvaiban a károk minden képzeletet felülmúlnak. Kassay János térségmenedzser a sajtót tájékoztatta: a négyméteres magasságot is meghaladó víz az áradás idején a házak ablakait betörve ömlött az utcákra, a szemközti porták lakóházaiba és gazdasági épületeibe, autókat, vagyontárgyakat, állatokat, és embereket is magával sodorva. Az áradás erejét tükrözik a rommá vert épületek, a kidöntött villanyoszlopok és a felfordított betonkerítések. Az emberek fáradtságot nem ismerve dolgoznak a portán belüli károk helyreállításán, konok elszántsággal hordva ki az iszapot, a tönkrement tárgyakat, az állati tetemeket.

vissza az elejére


Magyar segély az árvízkárosultaknak

(5. old.)

Tegnap indult el Budapestről az a konvoj, amely szivattyúkat és csöveket, 700 takarót, 100 gumicsizmát, 60 ezer doboz húskonzervet és nagy mennyiségű gyógyszert tartalmaz – közölte az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba. Az adományok a belügyi, a honvédelmi, illetve az egészségügyi tárcától származnak. A magyar kormány ezenkívül 30 millió forintnyi gyorssegélyben részesíti az árvízsújtott övezetet. Az összeget az RMDSZ erre a célra nyitott bankszámláján helyezik el, erre eddig több mint 440 millió régi lejt fizettek be a segíteni szándékozók. Takács hozzátette: úgy értesült, hogy 28-án újabb segélyszállítmány indul útnak, ezúttal Budapest főpolgármesteri hivatalának kezdeményezésére.

vissza az elejére


Ellenzi a házelnökök leváltását Iorgovan

(5. old.)

A Prahova megyei SZDP-s szenátor, Antonie Iorgovan, a tőle megszokott temperamentummal fejtette ki nézetét a házelnökök leváltásáról. Miután a kezdeti szabvány-udvariaskodásokon túljutotta, a házelnökök leváltása elleni tiltakozásának adott hangot, alkotmányos érvekkel próbálva meggyőzni a sajtó képviselőit ennek lehetetlenségéről.

– Romániában alkotmányos demokrácia van – kezdte beszédét Antonie Iorgovan szenátor –, amelynek egyik alapelvét a hatalmi ágak szétválasztása képezi. Minden a nép akaratán múlik, amelyet szavazatával fejez ki: szabad választások és népszavazás alkalmával. A parlament létrejötte a nép szavazata eredményeképpen történik. Az alkotmány 5. cikkelye alapján az állandó bizottságok tagjait és az elnököt mandátumuk idejére, azaz négy évre választják meg. Az alkotmánynak megfelelően a házelnökök nem válthatók le a politikai akarat függvényében. Az alkotmány azt is előírja, hogy az állandó bizottságok tagjai visszahívhatók annak a pártnak a javaslatára, amely jelölte őket, de ez egyfajta büntetésként értelmezendő. Az 1994-ben hozott 46-os számú határozat értelmében a bizottság tagjai bármely párt javaslatára lecserélhetők. És ezt az 1994-es határozatot veszi semibe Emil Boc, akiben a politikus legyűri a jogászt. A Cotroceni kalóz egy önkényeskedő parancsuralmi rendszert akar, ahol a DP bábként szerepel. De ezt csak akkor fogja megvalósítani, ha tankokkal hajtat át rajtunk! – nyilatkozta Iorgovan.

– Ami 1994-ben alkotmányos volt, az most is az. Ha a jogállam intézményei működnek, a két házelnök leváltása nem történhet meg. 1990 óta nem volt példa ilyen magatartásra! – hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy a lecserélést miért értelmezi büntetésként, Iorgovan azt válaszolta, hogy a büntetés jellege magától értetődik. – A parlament tagjait és az elnököt négy évre választották – mondotta. Iorgovan azzal vádolta a liberálisokat, hogy a politikai harcokban élik ki magukat és nem törődnek az ország újjáépítésével. A politikai belharc eredményeként értelmezendő az a tény, hogy a napokban tíz Prahova megyei liberális szenátor hagyta el a pártot – emlékeztetett.

Az újságírók határozott kérdésére: hogyan vélekedne arról, ha az Alkotmánybíróság mégis rendben találná a két házelnök leváltását, Iorgovan azt válaszolta, hogy tiszteletben fogja tartani ezt a döntést.

Hintós Diana

vissza az elejére


Scheele: három biztonsági záradéktól kell tartanunk
A másik kettő szerencsére nem halasztja a csatlakozást

(5. old.)

Románia európai uniós csatlakozási szerződésében köztudottan van egy olyan biztonsági záradék, amely előírja, hogy amennyiben az ország nem készül fel idejében a folyamatra, nem lépteti életbe a tárgyalások során vállalt reform-intézkedéseket, a csatlakozást egy évvel későbbre halasztják. Tegnapi kolozsvári sajtóértekezletén az Európai Bizottság Romániai Küldöttségének vezetője, Jonathan Scheele elárulta: a szerződés még két további záradékot tartalmaz, szerencsére ezek nem vonatkoznak az integráció dátumára.

Amennyiben valamelyik ágazat nincs megfelelően felkészülve, az Unió olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek biztosítják saját belső piacának zavartalan működését. Ha tehát valamelyik iparág nem teljesíti az uniós feltételeket, az ország bizonyos ideig „anélkül" csatlakozik, és elveszíti azokat a pénzalapokat (nagy összegekkel járó pályázatokról van szó), amelyek az érintett iparág támogatását biztosítanák – magyarázta Jonathan Scheele. Az uniós diplomata nem volt hajlandó részleteket elárulni a szeptemberre esedékes országjelentésről. Kifejtette: jelenleg azon az állásponton van, hogy Románia sokat fejlődött, de még mindig vannak említhető, számonkérhető negatívumok. Ha az országjelentés úgy ítéli majd, hogy Románia még nincs felkészülve a csatlakozásra, ne csüggedjünk, és főleg ne értelmezzük azt elmarasztalásként. Nem elvárás, hogy idén szeptemberben készen álljunk, a határidő 2006. január elseje – vigasztalt Jonathan Scheele.

Újságírói kérdésre válaszolva a küldöttségvezető habozva ugyan, de végül egészen biztosan állította: 2004 novemberéhez képest csatlakozási esélyeink nőttek. Kolozs megyei látogatásával kapcsolatosan a diplomata elmondta: elsősorban azokat a létesítményeket tekintette meg, amelyek PHARE-támogatással épültek. Látogatása nem ellenőrzés jellegű, inkább szúrópróba-szerű tájékozódás, az uniós alapok felhasználásának mikéntjéről.

Jonathan Scheele megbeszéléseket folytatott Emil Boc kolozsvári polgármesterrel is, aki többek között a terelőútra, és a környezetkímélő szemétlerakóra kért tőle támogatást. A diplomata elmondta: a terelőút támogatása bekerülhet a 2005-ös PHARE-programba, egy feltétellel: hogy az út tervezett nyomvonalán fekvő földterületeket idejében vásárolják fel. A hulladéktárolóval kapcsolatosan a helyzet kevésbé biztató, ez a típusú tevékenység inkább az ISPA-program támogatását kellene hogy igényelje, ezt pedig lekéste. Ilyen körülmények között, a legközelebbi lehetőség csak a csatlakozás után adódik, amikor a hason ló kezdeményezések kivitelezői, amennyiben a munkálatok felkerülnek az országos prioritások jegyzékére, az Unió pályázati rendszerében igényelhetnek támogatást.

Ercsey-Ravasz Ferenc

vissza az elejére


Năstasét is kihallgatták jegyzőköny-ügyben

(5. old.)

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezető elnökét, Adrian Năstasét pénteken két és fél órán át hallgatták ki az SZDP állandó bizottságának tulajdonított jegyzőkönyvek kapcsán. A kihallgatások után a sajtó képviselőinek úgy nyilatkozott, azok a jegyzőkönyvek, amelyekről beszélnek, nem léteznek, és a párt ülésein nem készültek ilyen jellegű feljegyzések. Mint mondta, a jegyzőkönyveket vagy, ő vagy a párt valamely vezetőjének alá kellett volna írnia.

A jegyzőkönyveket Năstase a választási kampány eszközeinek nevezte, amelyeket öt nappal a választások előtt terjesztettek, és amelyek részesei voltak egy „hazudós kampánynak, a választások erkölcsi megrontásának".

A bukaresti Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján úgy értékelte, „Romániában a feljegyzések, lehallgatások nemzeti sporttá váltak" – hangoztatta. Elmondta, az utóbbi időben egyes beszélgetéseken a partnerei azt tanácsolták, tegye félre mobiltelefonját, hogy ne lehessen rögzíteni a beszélgetést. Ő is azt állította, az SZDP állandó bizottsági ülésein nem készültek jegyzőkönyvek.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy felismeri-e a jegyzőkönyvekben neki tulajdonított passzusokat, úgy nyilatkozott, nem tulajdonított nagy jelentőséget ennek a témának.

Miron Mitrea SZDP-főtitkár csütörtökön Gyulafehérváron úgy nyilatkozott, elismeri, hogy „egyes részletek" a jegyzőkönyvekből valóban elhangoztak a párt állandó bizottsági ülésein, és úgy értékelte, egyesek a belső csatákban akarták ezeket felhasználni.

Tegnap különben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke azzal vádolta meg az SZDP-s Dan Matei Agathont, a párt volt főtitkárát, hogy ő hozta nyilvánosságra az úgynevezett jegyzőkönyveket. Tudor nem részletezte, mire alapozza feltevését, Agathon azonban határozottan cáfolta a vádat.

Kolozsvári sajtótájékoztatüján Antonie Iorgovan SZDP-s szenátor biztosra vette, hogy Cozmin Guşă, a párt volt főtitkára áll a jegyzőjűkönyvek nyilvánosságra hozatala mögött, aki a botrány kirobbanásakor az ellenfél, a Demokrata Párt alelnöke volt.

Az 1-es, 4-es és 5-ös oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


KÖRKÉP


A kolozsvári EKE szeptemberi rendezvényei

(6. old.)

Szeptember 3. (szombat): Vonatos kirándulás Sztánára. Találkozás 7.30 órakor az állomás előtt. Túravezető: Bagaméri Tibor.

Szeptember 4. (vasárnap): Mikrobuszos túra a Remetei-sziklaszorosba. Indulás 7 órakor a Magyar Színház elől. Túravezető: Vlád Pál, tel. 435-866.

Szeptember 7. (szerda): Közgyűlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban, utána túravezető tanácskozás.

Szeptember 8. (csütörtök): Tövisi búcsú, vonatos kirándulás. Találkozás 7 órakor az állomás előtt. Túravezető: Magyarosi Margit.

Szeptember 10–21.: Autóbuszos kirándulás Franciaországba. Túravezető: Prezensky Tibor.

Szeptember 10. (szombat): Brüll-kilátó (15 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Szőcs Miklós.

Szeptember 11. (vasárnap): Bácsi-torok (20 km). Találkozás 9 órakor a 31-es autóbusz Széchenyi téri végállomásán. Túravezető: Szakács Éva.

Szeptember 15. (csütörtök): Kézimunkaklub 16 órától a székházban. Házigazda: Márton Irma.

Szeptember 17. (szombat): Nagy Csolt (30 km). Hunyadi Mátyás jelvényszerző túra. Találkozás 8 órakor a 32-es autóbusz Alvernai végállomásán. Túravezető: Szőcs Miklós.

Szeptember 18. (vasárnap): Séta a Bükkben (10 km). Találkozás 10 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Bagaméri Tibor.

Szeptember 24. (szombat): EKE forrás (22 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Szakács Éva.

Szeptember 25. (vasárnap): Görbe túra (10 km). Találkozás 10 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Bagaméri Tibor.

Szeptember 29. (csütörtök): Szent Mihály búcsú, Gyulafehérvár. Találkozás 7 órakor az állomás előtt. Túravezető: Magyarosi Margit.

Október 1. (szombat): Autóbuszos kirándulás: Brad-i aranymúzeum, Vajdahunyad, Algyógy. Túravezető: Kovács Zsuzsa, tel. 456-010. Jelentkezés a közgyűlésen, vagy szolgálatos napokon a székházban.

Október 2. (vasárnap): Mikrobuszos túra: Intregalde – Török-szoros – Igeni-tó. Indulás 7 órakor a Magyar Színház elől. Túravezető: Vlád Pál, tel. 435-866.

Október 2. (vasárnap): Vonatos kirándulás Türébe. Találkozás 7.30 órakor az állomás előtt. Túravezető: Bagaméri Tibor.

Október 2. (vasárnap): Séta a Bükkben (15 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Sófalvi István.

Október 5. (szerda): Közgyűlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.

EKE fotóklub: minden szerdán 17 órától a székházban.

Prána tanfolyam: minden pénteken 17 órától a székházban.

Az EKE rendezvényekkel kapcsolatban érdeklődni lehet Prezensky Tibornál, tel. 456-022 és Magyarosi Margitnál, tel. 583-732. A rendezvényeikre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Székházuk címe: Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 7/5.

vissza az elejére


Fehér megye
Sertéspestis miatt karantén

(6. old.)

A Fehér Megyei Állategészség- és Élelmiszerügyi Bizottság felügyelői új sertéspestisgócokat észleltek három Fehér megyei helységben: Drassóban, Sebeskápolnán és Székelykocsárdon. A környéken négy állatvásárt – a drassóit, a küküllővárit, a vingrádit és a zsidveit – bezárták, és kihirdették a másodfokú karantént. A több mint harminc beteg állatot elpusztították, majd elégették, a maradványokat elföldelték. A gazdaságokat fertőtlenítették, az állatorvosok pedig vizsgálatot folytatnak a további beteg állatok azonosításáért.

Fehér megyében további három helységben – Gyulafehérváron, Szászsebesen és Alsótatárlakán – rendeltek el másodfokú karantént, valamint bezárták az alsótatárlaki, alkenyeri, alvinci, felsőpiáni és dombári állatvásárt.

Tövisen az állatorvosok felfüggesztették a korábban elrendelt karantént, és az állatvásárt megnyitották. A tilalmat csak az utolsó beteg állat elpusztítása utáni 60. napon függesztik fel.

vissza az elejére


Elöregszik a lakosság – hat falu kihalt

(6. old.)

A Fehér megyei községek jó részében elöregedőben a lakosság, s az elnéptelenedés veszélye is fennáll. Fehér megye alprefektusa, Clement Negruţiu nyilatkozata szerint főleg az Erdélyi-szigethegység környékén áll fenn az elnéptelenedés veszélye vagy ott, ahol gyatrák a megélhetési lehetőségek, írja a Mediafax.

– Csak az öregek maradtak ezekben a falvakban, a fiatalok beköltöznek a városba vagy más, gazdaságilag fejlett helységekbe. Az idősek részaránya Alsóakloson, Alsópodságán, Háporton, Remetén, Székásszabadja és Nagyponor községekben megközelíti az ötven százalékot. Székásszabadja község polgármestere, Nicolae Mihălţan elmondta, hogy a község lakosságának 70 százaléka idős, az átlagéletkor 70 év. A faluban mindössze 50 óvodás- vagy iskoláskorú gyermek él. – A fiatalok többsége elköltözött a faluból az itteni gazdasági helyzet miatt. Itt a várossal való kapcsolattartás, a közlekedés is nehézkes, mellesleg csak földműveléssel vagy állattartással lehet foglalkozni.

Hat Fehér megyei faluban senki sem lakik, 40 faluban 10-nél kevesebben vannak. Akadnak olyan tanyák, ahol egyetlen személy él.

vissza az elejére


Magyarzsombor
Ausztrál kézen a Zsombori grófi kastély
Az elkártyázott ingatlanból szanatórium lett

(6. old.)

Zsombori Lajos gróf 113 évvel ezelőtt épült hajdani kastélyát nyilvános árverésen adták el, a kikiáltási ár több mint háromszorosáért. A regénybe illő sorsú ingatlant a gróf kártyapartin elvesztette, majd később az új tulajdonos a román államnak ajándékozta. Volt szanatórium, orvosi rendelő – az ausztrál vásárlók pihenőhellyé alakítanák. A községháza nyilvántartása szerint az ingatlant senki sem igényelte vissza.

A Magyarzsombori Helyi Tanács által szervezett árverésen gazdára talált a magyarzsombori kastély. Mióta az ingatlan kikerült az Egészségügyi Minisztérium „gyámsága" alól, külföldi és hazai befektetők egyaránt fontos turisztikai célpontnak tekintették. Az augusztus 10-én lebonyolított árverésen romániai – zilahi, kolozsvári és szatmári – és külföldi befektetők vettek részt. A kikiáltási ár 2,7 milliárd lej volt. A romániai származású, jelenleg Ausztráliában élő vásárlók 9,6 milliárd lejt adtak a kastélyért.

Úgy tűnik, hogy az ausztrálok keresztülhúzták a helybeli Romsilva és más megyei szervezetek terveit. A Romsilva vadászkastéllyá alakíttatta volna át az épületet, mivel a környezet alkalmas a vadászatra. Megyei szinten léteztek olyan elképzelések, hogy a kastélyt turisztikai objektummá alakítják át, ahol panzió működne. Az új tulajdonos pihenőhellyé alakítja a kastélyt.

A magyarzsombori kastély a XIX. század végén, 1892-ben épült, és a helybeli gróf Zsombori Lajos tulajdonát képezte. Az építmény tizennégy szobából és mellékhelyiségekből áll. A gróf szolgálatában álló falubeliek azonban nem sokáig élvezhették a kastély szépségeit, ugyanis a XX. század elején Zsombori Lajos egy kanaszta parti alkalmával elvesztette az ingatlant Săulescu akkori pénzügyminiszter javára. A miniszter ritkán tartózkodott a kastélyban, annak vezetését a feleségére, Mariára bízta, akire a falubeliek jószerével nem is emlékeznek.

A kastély a második világháború utánig maradt a Săulescu család tulajdonában, amikor az államnak ajándékozták, tájékoztat a kastely.hu. A kastélyt az Egészségügyi Minisztérium használatára bocsátották, ahol előbb szanatórium, majd a község orvosi rendelője működött, mígnem a közelmúltban az épület állaga annyira leromlott, hogy szinte életveszélyessé vált.

A helybéliek közül senki nem vállalkozott az épület rendbetételére és hasznosítására, vélhetően azért, mert Magyarzsombor, akár a megye vidéki településeinek többsége, szegény falunak számít, és a fiatal családok száma is egyre apad.

A kastély sorsáért az egyik helyi nyugalmazott erdész is bánkódik.

– Szégyen, hogy nem vagyunk képesek helyrehozni ezt az épületet, amely az évek során a község jelképévé vált. Az utóbbi 14 évben nem tettünk mást, csak romboltunk – mondta sajnálkozva.

A grófi kastély nem véletlenül került a mostani romos állapotba, az eltelt száz év alatt ugyanis szinte semmilyen javítást nem végeztek rajta.

Sok idő telt el, amíg egyáltalán sikerült árverésre bocsátani a kastélyt: magántulajdonból átkerült a köztulajdonba, majd nevesítették az ingatlant, amely a nyilvántartásokban orvosi rendelőként szerepelt. A helyi önkormányzatban megváltoztatták az ingatlan besorolását orvosi rendelőből kastéllyá. Ezt a határozatot közölték a Szilágy Megyei Tanáccsal, majd jóváhagyták Bukarestben is.

A szakértők 2005 elején a kastély és a hozzá tartozó 18 árnyi telek értékét 2,5 milliárd lejre becsülték, de az épület felújításához hozzávetőlegesen még 3–4 milliárd lejre lenne szükség, írja a Magazin Sălăjean című napilap.

Magyarzsomboron már csupán néhány magyar család él, a lakosság alig 2,48 százalék magyar anyanyelvű.

vissza az elejére


KÖRKÉP


Hóstáti tanácskozás a Palocsay-kert ügyében

(7. old.)

Élénk érdeklődés kísérte a hóstáti gazdakör elnöke, Makkai József által csütörtök estére a Pata utcai református templom tanácstermébe összehívott tanácskozást, ahol a Palocsay-kert földterületeinek visszaigényléséről tárgyaltak. László Attila megyei RMDSZ-elnök mellett a találkozón részt vett Sztranyiczki Szilárd, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, aki ismertette a területek visszaigénylését célzó sürgős teendőket.

A jelenlévők megválasztották a városi földosztó bizottságba javasolt képviselőiket, ez a bizottság jár majd el a Palocsay-kert földterületeinek visszaszolgáltatását igénylő ügyekben. A hóstáti gazdakör képviselői: Szalma István, Léczfalvi Hunor, Pethő Zsigmond, Mikó Lőrinc, Bányai Ferenc és Bányai József.

Bertalan Miklós, a gazdakör alelnöke figyelmeztetett: augusztus 29-én, hétfőn 16 órától a Polgármesteri Hivatal nagytermében kerül sor a városi földosztó bizottság megválasztására. Hangsúlyozta, tanácsos lenne, ha a hóstáti érintettek közül minél többen részt vennének ezen az eseményen.

Barazsuly Emil

vissza az elejére


Buszok villamos helyett

(7. old.)

Villamospótló autóbuszok közlekednek augusztus 27-én, szombaton 5.30 és 23 óra között a 100-as villamos vonalán, az Avas (Oaşului) utcai munkálatok miatt. Vasárnap, augusztus 28-án visszatérnek a normális közlekedésre. A Közszállítási Vállalat köszöni az utasok megértését.

vissza az elejére


Segítsen egy lappal!
Előfizetések megajánlása kiskeresetűeknek

(7. old.)

A Szabadság az elmúlt hónapokban is folytatta előfizetés-közvetítési mozgalmát kiskeresetűeknek.

Jól ismert az a szomorú tény, hogy nagyon sok létminimum alatt tengődő, segélyen élő, kisnyugdíjas vagy beteg ember szívesen olvasna magyar szót, de nem tudja megengedni magának. Másrészt örvendetesen nő azok száma is, akiknek több előfizetésre is futná, és szívesen eljuttatnák olyannak, aki megérdemelné, csak nincs pénze rá. Ezért indította el szerkesztőségünk az előfizetési díjak megajánlását és közvetítését olyanoktól, akik ezt megtehetik, azoknak, akik rászorulnak, és önhibájukon kívül nem olvashatják napilapjukat.

A tegnap délig támogatás érkezett egy neve elhallgatását kérő kolozsvári üzletembertől, aki folyamatosan három kiskeresetűnek biztosítja a Szabadság-előfizetést, dr. Szabó László fogorvostól, valamint egy neve elhallgatását kérő berlini építőmérnöktől – összesen 1 260 000 régi lej. Az adományokat a támogatásra kerültek nevében is köszönjük!

Az akciót tehát folytatjuk: tisztelettel felkérünk minden céget, intézményt és magánszemélyt, hogy a Szabadság legalább egyhavi előfizetési árával (125 000 lej + kihordási díj – ez terjesztőtől függően összesen 140 000 lej körüliig is felmehet, de még így is alig 3-4 euró!) támogassák szerkesztőségünkön keresztül azokat, akik szociális helyzetüknél fogva lemondani kénytelenek a magyar nyelvű napilapról.

Befizetni lehet: 1.) személyesen szerkesztőségünk emeleti irodáiban; 2.) csekkel a lapunk támogató Minerva Művelődési Egyesület címén (Asociaţia Culturală Minerva, Banca Comercială Română, Cluj, bankszámlaszám:

RO85RNCB220000000750004); 3.) banki átutalással a fenti bankszámlaszámra; vagy 4.) befizetési szándékukról értesítsék szerkesztőségünket az 596-408-as vagy 596-621-es telefonszámon augusztus 30-ig.

HÍVÁSRA HÁZHOZ MEGYÜNK!

Amerikai olvasóink figyelmébe: az Amerikai Egyesült Államok polgárai csekket küldhetnek a következő címre: HHRF-SZABADSÁG, P. O. Box J, Gracie Station, New York, NY 10028. A Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberjogi Alapítvány) postafordultával adómentesítő elismervényt küld, és biztosítja, hogy az adomány teljes összege a címzetthez jut.

Az adományozók nevét szívesen közöljük az újságban.

Szintén augusztus 30-ig várjuk szerkesztőségünkben (az emeleten) azok igénylésének a benyújtását is, akiknél a családban az egy főre eső jövedelem nem több mint havi 1 800 000 lej, s akik elő szeretnének fizetni lapunkra, de nem tudnak. Jelentkezni levélben és megbízott útján is lehet! Keresetükről igazolást kell felmutatniuk, és nem jogosultak támogatásra a már Szabadság-előfizetők! A beérkezett megajánlások függvényében juttatunk a rászorulóknak előfizetéseket.

A szerkesztőség

vissza az elejére


Verespatak
Elkezdődött az aranykitermelés ellen tiltakozó Szénafesztivál

(7. old.)

Tegnap a délelőtti kirándulásokkal, majd az esti koncerttel kezdetét vette a verespataki ciános aranykitermelés ellen tiltakozó rendezvénysorozat, a Szénafesztivál. Idén gépkocsival és kerékpárral is gondok nélkül el lehetett jutni a fesztivál helyszínére, a Jig-Văidoaia-i fennsíkra. Tavaly az abrudbányai Cuprumin vállalat gördített akadályokat a szervezők munkájába, lezárva az egyetlen utat, amelyen gépkocsival is meg lehet közelíteni a helyet. A vállalat az idén is akadékoskodott, mint kiderült amiatt, hogy a fesztivál helyszínétől alig egy kilométerre található Erdély legnagyobb robbanóanyag lerakata. A fesztivál szervezői mintegy négyezer gépkocsi áthaladását kérték, s mert elutasították őket, a törvényszékhez fordultak jogorvoslatért. Elnöki határozattal végső soron négyszáz jármű áthaladását engedélyezték, tüzetes ellenőrzés mellett. A vállalat a rendőrség segítségét kérte a lerakat őrzésére a fesztivál ideje alatt.

A 134 kilométeres kerékpártúrára vállalkozó fiatal csoport is némi nehézségbe ütközött, amikor az egyik tervezett pihenőállomáson, Bisztra községben a polgármester nem volt hajlandó az iskolában elszállásolni őket. A fiatalok a helybeliek által felkínált fekvőhelyeket is elfogadták volna, de a községi elöljáró közölte velük: nem látja őket szívesen. Ezek után nyeregbe pattantak, és meg sem álltak a tíz kilométerrel távolabb fekvő Kerpenyesig. Tegnapelőtt a kerékpárosok megérkeztek a fesztivál helyszínére.

vissza az elejére


Hírmorzsa

(7. old.)

Torda
Újabb véradási kampányt szerveznek augusztus 30-án, kedden. A legutóbbi véradásra augusztus elején került sor, a 102 véradó összesen 40,5 liter vért adományozott. A jelentkezők 80 százaléka már többször adott vért, a többiek első alkalommal. Az augusztus eleji váradás alkalmával öt díjat is kiosztottak: a két éven át öt egymást követő kampányban vért adományozók 600 ezer lej értékű díjban részesültek.

Több mint száz személlyel találkozott júliusi fogadóóráin Tudor Ştefanie, Torda polgármestere. A 102 meghallgatott problémából a legtöbb városrendezéssel, helyi adókkal és illetékekkel volt kapcsolatos, 37 esetben lakást kértek. Sorin Săveanu alpolgármestert nem igényelték ilyen sokan, ő csak 19 személlyel találkozott fogadóóráin, a felvetett problémák többsége gazdálkodási volt.

Gazdag tevékenységet folytatott a tordai lakosságnyilvántartó közösségi szolgálat. A mintegy másfél hónappal ezelőtt létrehozott közszolgálati iroda 142 házasságot celebrált, 144 születést és 166 halálesetet jegyzett, továbbá 450 házasságlevelet bocsátott ki, 2079 személyi igazolványt, 498 útlevelet, 14 hajtási jogosítványt, 2 forgalmi engedélyt. Az iroda a helyi tanács hatáskörébe tartozik, nemsokára megejtik a tevékenység átutalását a rendőrségtől a polgármesteri hivatalhoz.

Egy hete nyílt meg a tordai állatvásár, amelyet hónapokkal ezelőtt sertéspestis miatt zártak be. Újdonság, hogy a tordai vásárban is bevezették a belépési jegyzéket, amelybe bejegyzik az eladásra kínált állatokat. Minden egyed esetében állatorvos által kibocsátott irattal kell igazolni az állat eredetét, és azt is, hogy megvizsgálták.

Aranyosgyéres
A Mohácsi Önkormányzat meghívására az aranyosgyéresi Ardeleana néptánccsoport és a város két helyi tanácsosa – Dorina Sărmăşan és Eugenia Popa – vett részt a testvértelepülésen Szent István-napja alkalmával szervezett IX. Nemzetközi Néptánc Fesztiválon. A Mohácson második alkalommal fellépő aranyosgyéresi csoport, illetve a mohácsaiak és más magyarországi táncegyüttesek mellett lengyel, török, olasz és portugál táncosok is szerepeltek a négyórásra sikeredett díszelőadáson, illetve a nagy sikerű utcai felvonuláson. A Cânta Martin vezette Ardeleana produkciója hatalmas tetszést aratott, annyira, hogy a lengyel és portugál vendégek is érdeklődtek egy lehetséges cserelátogatás iránt. A vendégek ellátogattak Pécsre, a harkányi termálstrandra, a mohácsi csatával és a török uralommal kapcsolatos szabadtéri kiállítást is megnézték, és hajókirándulást tettek a Dunán.

(Schmidt Jenő)

vissza az elejére


Zilah
Csúszópénzzel a korrupció ellen

(7. old.)

Nemkormányzati szervezet vezetőjét érték tetten Zilahon, amikor csúszópénzt fogadott el. Az eset pikantériája, hogy a szervezet éppen a korrupció ellen küzd. A 48 éves Aurelia Stan, aki 2004 decembere óta dolgozott a zilahi Parancsnokság a Civil Társadalomért szervezetnél, 500 eurót kért és kapott egy férfitől, akinek megígérte, hogy visszaszerzi a rendőrség által lefoglalt személygépkocsiját. A nőnél további négy aranygyűrűt is találtak, amelyeket ugyanaznap, egy másik férfitől kapott más szolgálatokért.

vissza az elejére


A rendőrség hírei

(7. old.)

Félmilliárdos csalás
Összesen több mint fél milliárd lejes kárt okozott két kolozsvári cég képviselője hamis csekkekkel. Az 50 éves kolozsvári C. Domnica, egy kft. igazgatójaként két másik kolozsvári céggel folytatott kereskedelmi tevékenységet, akiknek a vásárolt termékek ellenértékére fedezetlen csekkeket írt, ráadásul cége banki zár alatt állt. Az okozott kár közel 225 millió régi lej. A besztercei, de törvénytelenül marosludason élő 33 éves H. Laura Melinda pedig tavaly november–decemberben egy kolozsvári cégtől 322 millió értékben vásárolt 14 karátos aranyékszereket, s ellenértékükre szintén hamis csekket írt. Mindkettejük ellen csalás vádjával indult nyomozás, szabadlábon vannak.

A rendőrségen hunyt el
Kedden délután a tordai rendőrségen jelentkezett az Avram házaspár, és elpanaszolta, hogy két órával korábban szomszédjuk, ifjabbik N. Viorel, szitkokat szórt feléjük, és fizikailag is bántalmazta őket, egy régebbről tartó nézeteltérés kapcsán. A rendőrség ekkor egy járőrkocsit küldött a helyszínre, a rendőrök pedig N. Viorel és hasonnevű apja tudomására hozta az Avram család által panaszoltakat. Az idősebbik férfi ekkor úgy döntött, hogy a rendőrökkel együtt a rendőrségre megy, a helyzet tisztázárása, s hogy elmagyarázza azokat a gondokat, amelyekkel az évek során a szomszédokkal való viszonyban találkozott. A két fél a rendőrség egyik szobájában ült le a nézeteltéréseket tisztázni, a beszélgetés közben azonban N. Viorel rosszul lett, leesett a székről, és elhunyt, mielőtt még a mentő a helyszínre érkezett volna. A férfi, aki korábban két preinfarktuson is átesett, infarktus áldozata lett.

Megkerült az autó – és a tolvaj
A kolozsvári rendőrség autólopásokkal foglalkozó osztálya elfogta a 25 éves kolozsvári N. Daniel Vasilét, akit egy Ford Focus ellopásával vádolnak. A férfi ellen azt követően adtak ki országos körözési parancsot, hogy eltűnt lakásáról, miután nyomozás indult ellene. A vád szerint az említett személy, miután ellopta az autót, egy autóbontóban akarta szétszedni és alkatrészenként eladni. Az autó azonban még működőképes-állapotban megkerült, míg a gyanúsított ellen szabadlábon folytatódik a nyomozás.

Az anyját lopta meg
Az áldozat lánya és unokahúga személyében azonosította egy lopás tetteseit a rendőrség. A vád szerint a 22 éves kolozsvári Rostaş S. és a kiskalotai Muntean M. augusztus 23-án R. Angela-Lucia lakásából 100 millió régi lej értékben lopott el aranyékszereket és elektronikai termékeket. A nő lánya és unokahúga azt használta ki, hogy az áldozat, akinél egy bánffyhunyadi lakásban laktak, elment otthonról. Az ellopott javakat értékesíteni kívánták, és éppen akkor buktak le, amikor egy arany karkötőt kínáltak eladásra egy faluban. A kár teljes egészében megtérült, az áldozat pedig visszavonta panaszát, így az ügynek nem lesznek jogi következményei.

(balázs)

A 6-os és 7-es oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

vissza az elejére


DIÁKLAP —
CAMPUS

XVI. évfolyam, 26. szám

vissza az elejére


*

(8. old.)

K nem hasonlít sokban Kafka A Per című híres művében megismert Josef K. nevezetű hőséhez. Josef K. már többé-kevésbé megtalálta helyét, amikor belekeveredett a per forgatagába, amely végül halálához vezetett.

K még csak keresgéli a helyét, ámbátor néha Josef K. -hoz hasonlóan ő sem találja. A lidércnyomásokból azonban K-nak is jutott…

K nehéz helyzetben van. Mondhatni, szorult helyzetben. Fiatal, nem konszolidálódott, nem is látja, hogy mikor következik be életében ez az áldásosnak mondott fordulat. Sejti ugyan, hogy közeleg, de azt nem tudja, hogy mikor. Nem is igen szeret erre gondolni, de hát az embernek, mondja K, néha kása hangulata van.

Kicsit szomorkás a hangulatom máma – mondja K az értetlenkedőknek. Kuncogva mondja ezt a tükörképének, aki valahogy bizonytalanul kuncog vissza. K ilyenkor nehezen hiszi el, hogy az arc, a ruha, a kezek és, igen, az őszülő hajszálak mind hozzá tartoznak. Ilyenkor kétségbeesésében, bizonytalanságában vagy egyéb nem éppen kívánatos érzelmi állapotában hölgyismerőseit szokta felhívni. K saját balszerencsés mivoltát véli felfedezni abban, hogy a hölgyismerősök – K így gondolja – éppen egy filmet néznek, Párizsban kirándulnak, vagy otthon felejtették a telefonjukat. Pedig K-t, mint általában a férfiakat, lelki bizonytalanságából mindig egy nő közbenjárása zökkenti ki alapvetően. Valahogy a férfiakat nem találja elég megnyugtatónak. Nem tudják elmondani azokat a dolgokat, amelyeket K ilyenkor hallani szeret, sőt nem tudják hozzátenni azokat a gondolatokat sem, amelyeket K tulajdonképpen hallani szeretne, csak ő, hát nincs vele egészen tisztában. K azon töpreng, hogy az édesanyját pótolandó nőt keresi-e, vagy csak egy barátot. K véleménye szerint – aki persze Freudot, naná, hogy nem olvasott – Freud azt állítaná, hogy szerelmes a tulajdon anyjába. K arra gondol, hogy lelkivilága többé-kevésbé épnek mondható, és eldönti, hogy Freudot – aki mostanság egyébként sem olyan divatos – nem fog soha, de tényleg soha olvasni. Inkább visszatért ahhoz, a gondolathoz, hogy szorult helyzetben van.

„Miért nem tudok továbblépni ezeken a hülyeségeken?" – morog hangtalanul, és tényleg legszívesebben pofon vágná saját magát, amiért az alapjában véve jelentőségüket vesztett hajdani szerelmein gondolkozik.

K az utóbbi időben szingli. K a huszonegyedik század appendixének tartja ezt az állapotot, amit azzal indokol, hogy igazán rajta múlt, hogy most szingli. Pedig azért voltak lányok, akik érdeklődtek, de még milyenek, höhö… – mondja magának, de közben azt gondolja, hogy patetikus. Inkább Deák Billre gondol, amint rekedten a mikrofonba mondja, hogy „Emlékezzünk két emberre, Bencsik Samura és Radics Bélára, korán mentek el, és nagyon hiányoznak." Ez a két név sokat mond K-nak, arra gondol némi hősies önsajnálattal, hogy ő is hiányozna valakinek. Bár nem gondolja ennyire végig, de titokban a lányokra gondol – azokra, akik most már mást szeretnek, és azokra is, akik otthon hagyták a telefonjukat.

K időnként társalog önmagával. Véleménye szerint az ilyen jellegű beszélgetések több okból nem elvetendőek:

1. – a feltétlen őszinteség jegyében zajlanak

2. – a hallgató fél igazán érti a problémákat

3. – olyasmi is szóbahozható, amit K másokkal szemben egyszerűen tabunak nyilvánítana

Az ilyen jellegű beszélgetések rendszerint a tükör előtt zajlanak, miközben K fogat mos vagy borotválkozik. „Te"– kezdi vádlón a tűkör szerepében. „Hát ezt megint jól elszúrtad." „Éééén? Te szúrtad el!" „Igen. Igazad van." Végül is az ember önmaga átejtésében egészen ügyes, de K úgy gondolja, hogy ez helytelen. Véleménye szerint olyan ez, mint a másnaposság, ha az ember valamit túlzásba visz, akkor lesz szíves a következményeket is vállalni. Az ember úgy gondolja, hogy tele van hibákkal, és jogosan teszi ezt, mert önmaga hibáit bizony elég jól ismeri mindenki. A többiek hibáit kevésbé ismerjük, ezért néha többre tartjuk őket. K önbeszélgetéseinek a lényege az, hogy mindenféle dologban azonos mértékig vétkes, azonos mértékben balfácán, azonos szinten pofára vágódott beszélgetőpartnert talál.

„És akkor?" – kérdi a tükör K. „Ezen sajnos már nem tudunk segítni. Jó lesz túllépni rajta, az a legjobb megoldás. Ne aggódj haversrác, más is el-elszúrja." Ha valamelyikük elnézőbb hangulatban van, akkor még hozzáfűzik a Nike sporttermékek reklámszlogenét: „Just do it." „Csak tedd."

Hogy megoldja-e K problémáit egy ilyen beszélgetés? Nem. De átmenetileg enyhít rajtuk.

Szerelmetes hangulatban vagyok – mondja K önmagának. Igaz, hogy K épp kifogyott a barátnőkből, de ez a legkevésbé sem zavarja. Ha lehet lekvárt kenyér nélkül enni, akkor az ember lehet szerelmes is tárgy nélkül. Persze ez jellemzi K átlagosan skizofrénnek titulált életét, de K hozzászokott, és punktum. Most virágcsokrokról ábrándozik, nagy virágcsokrokról, amiket nehezen lehet átfogni egy kézzel. Van benne margaréta, pipacs, mályva és napraforgó. Sok napraforgó – ami sárga és ettől az embernek jó kedve lesz – gondolja.

Most a szerelemhez tartozó kis gesztusokra gondol. Olyanokra, mint például az, amikor az ember simogatóan hozzáér a lépcsőn szerelme csuklójához, nem is sokáig, csak egy pillanatig, szinte véletlennek álcázva. Arra is gondol, hogy milyen, amikor a simogatásnak indult mozdulatból hajcirógatás lesz, akaratlanul, mert az ember másik keze egy könyvet fog, és nincs tudatában annak, hogy éppen fejet akar simogatni. Vagy mégsem azt akarna? – fűzi tovább a szálat. Nem, inkább egy tincset szeretne megfogni, nagyon vigyázva, nehogy meghúzza, aztán gyorsan elengedni és megfogni a kezét. Igen, a kezét. Ami lehet hideg, meleg, de egy másik kéz, egy huncutul kapálózó, egy csiklandozó, egy ujjakat fogdosó csodálatos kéz, amiről az, aki megfogja, el sem meri hinni, hogy tényleg létezik.

És mivel K most éppen ábrándozik, ebben találja okát annak, hogy el se higgye. Őszinte sajnálatára K odavan a hollywoodi szappanbuborékos filmekért, azt hiszi, ez fertőzhette meg, becsületes férfiember ugyanis nem gondol ilyesmiket – sőt olyanokat sem, hogy jó lenne együtt ülni a televízió előtt betakarózva filmet nézni. Valami romantikust, ahol a sok hűhó ellenére azért a végén mégis jól sül el – s közben a lány lábujjait a saját lábujjaival szorongatni. De jó is lenne! K is olvasta az utálatos sorokat, hogy „ábrándozás az élet megrontója", amit badarságnak tart, hisz ez mozgatja a világot az írók fantáziájától a reklámokig. Késő van már, ideje megjelenni az estében, ott már Igazi Férfi, és az ilyen jellegű gondolatait röviden félreteszi.

De ez nem tragikus.

Kiss Bence bence@walla.com

vissza az elejére


*

(8. old.)

A nagy Illés a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Családi zenekarként indult 1957-ben, végleges formában (Illés Lajos – billentyű, Szörényi Levente – gitár, ének, Szörényi Szabolcs – basszusgitár, Bródy János – gitár, stealgitár, furulya, ének, Pásztory Zoltán – dobok) 1965-ben alakult ki. Sikertörténetüket két betiltás is megtörte, az együttes feloszlott,majd 1974-ben újraalakult, de korábbi sikereiket már nem tudták felülmúlni, sőt még csak megközelíteni sem.

Romániában sem menekültek meg a letiltástól, így az erdélyi közönség csak augusztus 5-én láthatta hosszú idő után újra az együttest. Amint azt a Szabadság is megírta, a csíkszeredai koncert volt az utolsó előtti fellépésük. Az augusztus 9-i Sziget koncert után végleg felbomlott a zenekar. Azért döntöttek a visszavonhatatlan távozás mellett, mert a nagy csapat Pásztory Zoltán halála miatt 40 év után már soha nem lehet teljes. A két fellépésen Pásztoryt tanítványa, Szörényi Örs helyettesítette. Ő egy magyarországi lapnak adott interjúban elmondta, már hetekkel a közös próbák előtt gyakorolt, próbálta átvenni tanítómestere stílusát, minden apró fogását, hogy hűen adhassa vissza az Illés-hangzást. Az utolsó közös koncert után is színpadközelben maradnak az együttes tagjai.

A csíkszeredai est nagy siker volt, egész Erdélyből jöttek, hogy láthassák a nagy együttest, sőt, mint hallottam, pár rajongó még Magyarországról is elkísérte őket. Délután már tömeg volt a város főterén, a színpad előtt. Mindenki az együttest várta, amikor esni kezdett az eső. Először csak csepergett, aztán egyre jobban zuhogott, de az elszánt embereket nem riasztotta el a zápor. A tér rövid idő alatt esernyőtengerré változott, s mindenki lélegzetvisszafojtva várt. A zenekar késett, de megérte a türelmet. Ahogy az ősz hajú zenészek megjelentek a színtéren, óriási üdvrivalgás tört ki.

A zenekar végig figyelt a közönségre, együtt bulizott velünk. A nézők között minden korosztály képviseltette magát, mindenki ismerte a dalokat, s együtt énekelt az fellépőkkel.

Ez a koncert számomra valamilyen kapcsot is jelentett a generációk között. Újraéledtek az örökzöld slágerek is, olyanok, amelyekért a zenekart 1963-ban, majd 1970-ben letiltották. Az utolsó dalok egyikével Pásztory Zoltánra emlékeztek, majd a sokadik utolsó dalt is eljátszották. A negyedszeri visszatapsolás után viszont már nem folytatták a zenélést, hiszen fáradtak voltak, viszont kárpótlásul az este tűzijátékkal ért véget. A hatalmas tömeg még mindig remélt, s nem akartuk elhinni, hogy bevégződött. De véget ért, és ezzel befejeződött az Illés együttes sikertörténete is. De, amint ők mondták, hiszik azt, hogy dalaik túlélik őket, és hogy sikerült adni valamit a közönségnek.

Kristály Bíborka

vissza az elejére


Legjobb akasztási szövegek – hátha K-nak is bejönnek:

(8. old.)

• A tested 90%-a víz, én pedig szomjas vagyok.

• Egész hazáig követtelek, megtartasz?

• Tudod, mi állna jól rajtad? Én.

• Hiszel a szerelemben első látásra, vagy még el kell sétálnom egyszer az ablakod előtt? (Ez főleg azok esetében ajánlott, akik nem hisznek benne.)

• Kaphatnék egy képet rólad? Meg szeretném mutatni a Nyuszinak, mit kérek tőle Húsvétkor.

• (Kutyát sétáltató csajnak:) De édes kiskutya, mi a telefonszáma?

• (Elváláskor:) Megcsókolsz vagy hazudnom kell a naplómnak?

vissza az elejére


Rólad álmodtam

(8. old.)

Fáradt holdfény markolássza aranyos üstököd
Erejét veszejtett sugara kincset rejtő ígéretként zuhan a napfénybe
A búvó árnyak is lassan útnak erednek már,
kik sejtelmes magányukban
oly fenyegetően meredeztek a végtelen ölében,
heves szívdobogásra késztetve minden apróka gyermekszívet.
Ám e hűvös szellő, a suhanó pillanat lágy érintése,
Mintha sietve elköszönne az öntudatlan, mézes örökkévalóság:
A tovatűnő éj foszladozó varázskezével
Feléd szórja utolsó szem csillagporát,
Álomszárnyán meg riadozva pislog a semmibe folyó képzelet
S az ébredező tudat ajkának meg búcsút int egy név,
a Te neved.

vissza az elejére


Jössz

(8. old.)

Elmerülni Veled a zöld pázsitban
S merengeni Benned
Mint kitárulkozó víz tükrében két szemem;
Átfogni a világmindenséget
S ölelni, ölelni, végtelen karral Téged.
Vigyázni a percet, a pillanatot,
ha magával ragad
önmagam, s önmagad
Hisz oly jó, oh, oly csodálatos,
ha egy kis része megmarad.

Vágyni a csodát,
mit valód ígérni látszik,
S nem hagyni, nem hagyni,
Szemem veled játszik.

Tudom, tudom, itt vagy, már közeledsz
Lépteid csendje felkavarja álmom;
Engedd szólnia számnak,
oh, engedd most szabadon
NE hagyd most másnak
a távolságba fojtson.
Igen,
zenélni akarok minden húron, mi körülvesz Téged
nagyságod, szépséged...
S elveszek, találj meg,
elveszek, találj meg
Hangod legyen fényem,
mely elvezet
A nagy világba, egy kis szobába, mely enyém,
s Tied.

vissza az elejére


Közel

(8. old.)

kitörni készül a vágy bennem
szétvetni elmémnek konok zárait
sokáig azt hitte: fájni fog
fájni márpedig nem szabad
most már késő
mégis
el, el, tovább
porra zúzni a pillanat ostorát
átok a gondolat
homályt szül a fénybe
a ragyogás célt téveszt
majd megszűnik teljesen
s ott állsz majd
egymagad
értetlen
éretlen
meztelen
meztelen, hisz megállt a takaró
s a fény már nem égett:
elnyomta a hűtlen szó.

vissza az elejére


MŰVELŐDÉS


Érzelmes tényközlés színekben, formákban
Szabó Vilmos kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban

(10. old.)

A Barabás Miklós Céh tagjának, a Zilahon élő és alkotó Szabó Vilmosnak a neve nem ismeretlen a kolozsvári művészetkedvelők előtt, hiszen évi rendszerességgel jelentkezik alkotásaival a megyei tárlatokon, 1977-ben és 1995-ben a Korunk Galériában, 1998-ban pedig a Gy. Szabó Béla Galériában mutatta be pasztelljeit, olajképeit. 2005. augusztus 17-én, a Művészeti Múzeumban megnyílt egyéni kiállítása mégis a reveláció erejével hatott. Ilyen átfogó, mennyiségileg ilyen gazdag és színvonalas anyagot Kolozsváron eddig még nem láthattunk a művésztől.

Az erdélyi művésztársadalom a földrajzi, történelmi és társadalmi meghatározottságok hálójában élte meg a különböző korok felfogásbeli változásainak egymásutánját, a stílusváltásokat, a huszadik századi izmusok viharát, így próbált alkalmazkodni a mindenkori újhoz. Az út, amely e törekvések erőterében ahhoz a művészi felfogáshoz vezetett, amelyet Szabó Vilmos képvisel, minden látszólagos esetlegessége dacára hangsúlyosan determinált. A felvállalt, hangoztatott létező vagy nem létező programszerűségen innen és túl azokból a gyökerekből táplálkozik, amelyeket az erdélyi magyar képzőművészet évszázados történelme felhalmozott, és abból a művészi alkatból és egyéni felismerésből, amely egy letűnőben lévő kor anyagi kultúráját tekinti művészi megnyilvánulása alapjának, annak a biztos pontnak, amelyet az ezredforduló eklektikus művészeti tarkaságában vezérfonalának minősít. A maga módján ez csöndes manifesztum is, lázadás a közelmúlt ideológiai köntösbe bújtatott kulturális kizárólagosságai ellen, de lázadás a fogyasztói társadalom uniformizáló, elszemélytelenítő és kiiktathatatlan kényszere ellen is. A világháló és maroktelefon kora akkora változást jelent, akkora vízválasztót, amelynek révén a manufakturális kultúra véglegesen elveszti társadalom-fenntartó erejét. Minden használati tárgy, eszköz tömegtermékké válik, és akármilyen esztétikai törekvések dacára – ha ilyenek egyáltalán léteznének is – elveszti az egyediség, a megismételhetetlenség varázsát. Az enyészet megkímélte egyedi használati tárgyak, a paraszti, kisipari termelés eszközei, termékei, és környezetük érzelmi tartalommal telítődik, s magas szintű művészi ábrázolásuk nem csupán értékes teljesítmény, de egyben kettős kordokumentum is: a koré, amely ezeket a tárgyakat létrehozta, s amelyeknek ezek a tárgyak gazdasági létalapját képezték, s a koré, amely a képzőművészet eszközeivel élve mindezeket a jövő korokra hagyományozza.

Csak semmi mellébeszélés, csak semmi történet, a látvány mindenekelőtt és mindenekfölött – hangoztatta a felejthetetlen emlékű Mohy mester. Úgy tűnik, eme követelmény szerint alkot Szabó Vilmos is, bár munkásságában a Tóth László-i örökséget – a jelenleg Németországban élő, jeles festőművész tanára volt a főiskolán – az intellektuális kíváncsiságot, a dolgok mélyére hatoló, meditáló képességet is felfedezhetjük. E két alapvető sajátosság mentén születtek itt látható munkái is. A viszonylag korábbi alkotói periódusának termékeit is magába foglaló, az élénkebb színvilágú olajképei, s a művészre sokkal inkább jellemző visszafogottabb színvilágú munkák, amelyek ilyen vonatkozásban már sokkal közelebb állnak a tárlat zömét kitevő, bátran mondhatjuk: uraló pasztellekhez. Sőt még a külön teremben elhelyezett fehér-fekete grafikák is hasonló kritériumrendszernek engedelmeskednek. A domináns tematika – technikától függetlenül – a múltidéző művészi értékmentés. S hogy mi számára az érték? Minden, ami az egyre inkább háttérbe szoruló egykori hétköznapok elengedhetetlen tartozéka volt: egy szénvasaló, egy kolomp, egy teknő, egy kasza, egy vasvilla, egy szúette ablakkeret, egy kézi faragású fejőszék, egy tölcsér, egy kocsikerék, s az elmúlás immár szimbolikus jeleként a mindegyre visszatérő állatkoponya: csontok melyekből olykor egy-egy szembogár mered ránk. Realisztikus szürrealisztikus világ ez, a látványteremtő, de ugyanakkor gondolkodó művész világa, aki mély belső átéléssel tolmácsolja művészi üzenetét. S akinek sikerül ezt az általa megélt érzelmi feszültséget a nézőbe is átültetnie. Az egymást éles szögekben metsző síkok, vagy éppenséggel egymásba hajló felületek, az erőteljesen férfias, határozott vonalvezetés vagy az ugyancsak lendületes, de lágyabban omló formák dinamikája, a szigorúan megszerkesztett, de mégis spontánnak tűnő kompozíciók minden, olykor már egyenesen kíméletlen-kegyetlen „szókimondásuk" ellenére fölöttébb líraiak is. De nem akármilyen líra ez: a művész nem az elmúlás méla báját, hanem megrázóan szomorú valóságát tárja elénk. Nem nosztalgiázik, hanem mély belső átéléssel, megrendüléssel tényeket közöl. De éppen ezzel a sajátos művészi tényközléssel, ezzel a valóságelemekből táplálkozó, sajátos színvilágú formastruktúrákkal, ezzel a látszólag objektív, realitáselemekre épített kompozíciókkal ér el maximális hatást. A befogadó érzelmileg azonos hullámhosszra kerül az alkotóval: az a felfokozott érzelmi állapot, ami a mű születését eredményezte szinte önkéntelenül áttevődik a műélvezőre. S ez csak a valóban értékes művek sajátja. A művész tehát célt ért. A spontánul is precíz szerkesztés, az érzelmi, de ugyanakkor az intellektuson is átszűrt művészi hozzáállás teszi olyannyira vonzóvá ezeket a munkákat. Az a mérhetetlen szenvedélyesség, amellyel a művész újra meg újra beleveti magát a múló valóság szín- és forma-kavalkádjába, s egyfajta ellenállhatatlan, megfékezhetetlen belső kényszertől hajtva újabb és újabb művészi megfogalmazásban tárja elénk mindazt, amit a tünékeny, múló létből a művészi örökkévalóságba való átmentésre érdemesít. Spontánul tudatos, nemes harc ez a beletörődés, az értékvesztés, korunk uniformizáló törekvéseivel szemben. S hogy mennyire sikeres, arra a legjobb bizonyíték ez az egyéni tárlat.

Szabó Vilmos neve korántsem ismeretlen a kolozsvári művészetkedvelők előtt, hiszen munkáival következetesen jelen volt a minden évben megrendezett megyei tárlatokon. A művész valódi érdemei azonban csak egy ilyen átfogóbb anyag megtekintésekor válnak nyilvánvalóvá. Talán fölösleges lenne most aprólékosan elemezni, részeire bontani a munkákat. Hiszen a lényeg nem a részletekben, hanem az egészben, az összhatásban van. Még akkor is, ha ezek a részletek mind tartalmi, mind pedig formai megjelenítésükben nagyon is lényegesek. Engedtessék meg, hogy csupán egyetlen, de általam nagyon lényegesnek tartott visszatérő motívumra hívjam fel a figyelmet: az olykor legváratlanabb helyeken felbukkanó szemekre: mint már említettem, élő szeme van az állatcsontváznak, de mélabúsan tekint ránk az egymásra halmozott tárgyi rengetegből egy lófejből elővillanó szempár, sőt a kocsi nélkül árválkodó keréknek is szeme van. Érdemes elidőznünk a birkakoponyával szignált, használati tárgyakból emelt totemoszlopnál is, amely mintapéldája lehet a rendkívül expresszív, szürrealista fogalmazásmódnak.

Hosszasan időztem a domináns tematika, a múltmentés, Szabó Vilmos szűkebb pátriája jellegzetes tárgyi kultúrájának, etnológiai örökségének a képi feldolgozásánál, művészi átlényegítésénél. Mindehhez még csupán annyit: a művész véletlenül sem tesz engedményeket a manapság erőteljesen virágzó sekélyes, népieskedő divat irányában.

De persze érdeklődési köre nem korlátozódik csupán a tárgyi világ, az átalakulóban lévő paraszti lét dokumentumainak – Banner Zoltán szavaival élve – „kvázi csendéletekben" való megjelenítésére. Lényeges szerepet játszik munkásságában a tájábrázolás és az évszakok színvariációkban való művészi megfogalmazása. Pasztelljeitől olykor a szecessziós beütések sem idegenek. Olajképeire viszont inkább a konstruktivista, expresszionista fogalmazásmód a jellemző, s a figuratívtól a nonfiguratívig terjedő megjelenítés. Olykor akár fejtörést is okozhat, hogy egy-egy munkájában egyáltalán fellelhetők-e még a realitás elemek, bár a lényeg korántsem erre, hanem az összhatásra, magára a művészi látványra tevődik. Az ember gyakorta megjelenik alkotásain, különösképpen olajképein, de ha konkrét valójában nem is találkozunk vele, jelenlétét, keze nyomát mindig ott érezzük. Ott van a használati tárgyakkal telezsúfolt régi csűrben, de ott van az egész képfelületet kitöltő pár csizmában, vagy éppenséggel a szögen árválkodó dzsekiben. Ez utóbbi munka, címe is a Dzseki, némiképp eltér a művészre jellemző tumultusos fogalmazásmódtól, de talán éppen levegősségében, letisztult formáinak rendkívüli kifejezőerejében vált ki különleges hatást. Érdekesnek tartom az idő múlását frappánsan érzékeltető, ikonszerű két női portrét, mindkettő egy-egy teknőből sejlik elő, s a zene képi megfogalmazását, a hangok metamorfózisát, kecses női testekben való megjelenítését.

Szabó Vilmos színvilága is sajátosan visszafogott, sötét színeivel, a barnák, szürkék, okkerek dominanciájával esetenként kifejezetten komor. De nem ritka a lilába hajló sejtelmesség, vagy az erőteljesebb kék, zöld foltok jelenléte. Tájképei viszont gyakorta könnyedebb, élénkebb megjelenítésben kerülnek a néző elé, akárcsak olajképeinek zöme.

A színek igazodnak a tematikához, s talán a művész pillanatnyi lelkiállapotához is.

Németh Júlia

vissza az elejére


MŰVELŐDÉS


„Az utolsó polgári író" emlékének*

(11. old.)

„Thomas Mann ma már elképzelhetetlen mértékben volt fontos nekünk. Közép-, Kelet-Közép- és Kelet-Európában ő testesített meg valamit, aminek az emléke is elenyészőben van."

(Tamás Gáspár Miklós:
Az utolsó polgári író)

vissza az elejére


Lászlóffy Csaba
Haydn-szimfónia

(11. old.)

T. Mann keveset, alig egy oldalt írt aznap. Tudta, nem a termékenységével van baj, különben bántotta volna hiúságát a kudarc. A nagy regény harmadik fejezetén kínlódott, sehogy sem talált egy megfelelő, „elegáns" ötletet, amivel befejezze. Nem ment ki a fejéből a viharvert gramofonlemezről hallott zeneszám – egy Haydn-szimfónia volt –, melyben a hegedű, a gordonka, a fagott játéka, az oboáé is, nagyon egyszerűnek hatott, nem volt bennük semmi hivalkodó, a zeneszerző mintha került volna minden hangszeres bravúrt. T. M.-t a szólóhangszerek meghitt kamaramuzsikája egészen elbűvölte s megnyugtatta; a finálé rondóját nem várta meg, igaz, csak elképzelte, hogyan hangzik fel majd a concerto grosso-szerkezetben a hegedű... Valamikor különösen kedvelte Haydn moll-hangnemű szimfóniáját, amelyet a komponista még a templomi szonáta típusában szerzett. Ezt az új, feketén vásárolt lemezt most még annál is értékesebb kincsnek tekintette. A zenemű hatása azonban ezúttal nem várt zavart idézett elő benne: passzivitásra késztette, egyfajta semmittevésre. S éppen ezt találta nyugtalanítónak, úgy érezte, hogy hátráltatja sürgősnek tartott munkájában. „Azért vagyok – hajtogatta magában –, hogy értelmezzem az életet... Pillanatnyilag ezt a káoszt."

T. M. meglehetősen idegenkedett az apósa házában túl sokat hallott Wagnertubák sötét tónusú ünnepélyességétől, vagy mármár provokatív túlzásaitól, jóllehet abban a derűs, kozmopolita környezetben igényeinek megfelelő feleséget talált magának. Az ő írásai, úgyszólván természetes úton, agitatív ráhatások nélkül jutottak el a müncheni szalonok beavatottjaihoz; szerzőjük a gyilkosan erőszakos világban, a kereskedelmi tanácsosok bőre alá bújó ügynököknek, hadibáróknak és anarchistáknak kedvező időkben is megőrizte intellektuális kívülállóságát. S egy bizonyos, a törtetőket zavarba ejtő félénkséget, amelyet T. M. utóbb Klaus fiában vélt fölfedezni.

Séta közben hazafelé tartva, eszébe jutott halott húga, Carla. Épp ilyen borús, hűvös nap lehetett az is, csak hát békésebbnek tetsző. (A port felkavaró szélt nem lehetett a politikai helyzet zavaraival társítani, mint most!) Anyjukból kevés részletet lehetett kiszedni; jóllehet nem titok, hogy az érzéki vonzerővel megáldott húgocskának az volt az egyetlen maradandó fellépése – mint színésznő csak ígéret maradt –: mérget vett be, s anyjuknak, aki hiába rázta a kulcsra zárt ajtó kilincsét, tehetetlenül végig kellett hallgatnia az örökké különcködő Carla halálhörgését... A férfiak közül a legtöbben merész, kihívó viselkedésére, no meg kackiás kalapjára emlékeznek vissza; anyja bájos teremtést emleget, még ha a tartózkodó, félénk báj inkább illik másik leányára, Lulára.

Az író szép erdei úton haladt. Máskor, amikor nem ilyen csípős a szél, le szokta venni felöltőjét s a karján viszi. Esténként az Egy szellemlátó álmait olvasta. „Adjatok nekem anyagot, világot építek belőle!" – Itt még nyoma sincs Kant szkepticizmusának; persze később is kategorikusan elkülönítette a tudományos tehetséget a zsenitől, aki az ő szemében valamilyen bizarr teremtménynek tűnhetett: nem vesztegethette azzal a drága idejét, hogy ezt a „példaszerű eredetiség"-et is kritikája tárgyává tegye. Így aztán elmulasztotta hozzátenni, hogy a zseninek megfelelő technikára, észre és ítéletre van szüksége ahhoz, hogy megalkothassa a maga szépségét...

Az író elhúzta száját, ez tulajdonképpen az öngúny jele volt. Ennyi bölcsesség birtokában hirtelen csalódottnak meg fáradtnak érezte magát; de érdekes módon, az otthon hallgatott zene továbbkísérte gondolatait.

Felcicomázott biciklisták tűntek föl az Ister partja felől. Hangoskodó, zászlós, kokárdás raj kísérte őket. „Az ilyen csőcselék láttán az embert elfogja a szorongás – tépelődött magában az író. Nem felejtette el beírni naplójába, hogy a belgiumi Spa fürdőhelyen első alkalommal üléseznek a nyugati hatalmak kormányai, a vesztesét is beleértve. – Nyilván fenntartják döntésüket, hogy Németországnak jóvátételt kell fizetnie, máskülönben megszállják a Ruhr-vidéket... S nekünk már nincs rá időnk, hogy összehozzunk egy birodalmi kormányt. Már csak egy »polgári« kabinet látszik lehetségesnek..."

A felkokárdázott biciklisták közül kivált egy cingár alak. Előbb idegennek tűnt az éles fényben, de amint feléje közeledett, fölismerte. Klaus volt. Az író gyöngéden magához ölelte kamasz fiát, s egy padhoz vezette, hogy úgymond megpihenjenek.

„Gyere gyorsan, mutatok valamit!" – mondta a fiú izgatottan; keze rátalált az apa vékony, hűvös ujjaira, s már húzta is magával.

Amikor, ezúttal együtt, megpillantották a mozdulatlan testet, T. M. még mindig a Haydn-szimfónia lassú tételére próbált visszaemlékezni. Amit látott, jobban megdöbbentette, mint a Novalis „mágikus idealizmusának" optimista tüzét (gyermeteg hiszékenységét – ő, a józan utód így nevezte) divattá élesztgetők dilettantizmusa a tragikus és visszavonhatatlan összeomlás küszöbén. Mint amikor az alga s hínár mind jobban húzza lefele a vízbefúltat, míg lassan szét nem mállik... A sápadt testről ez jutott eszébe.

„Valami fegyenc lehet. – Majd megszemlélvén közelebbről az áldozat ábrázatát. – Vagy inkább varietébohóc... Legalábbis annak látszik."

„Én többet tudok róla – mondta sejtelmesen a kamasz. – Azt beszélik, hogy költő volt, nem közönséges csavargó. Ki akart törni ebből a mocsokból..." „Szép. Csak kissé romantikusan hangzik" – felelte T. M.

„Vajon kik lehetnek a gyilkosai? – suttogta a fiú. – Mit tettek vele, Istenem!" – És elpityeredett.

„Miért tették?! – töprengett magában az író. – Dühödten szórakozni vágyó némberek és férfiak. S nemigen van más esélyük. Az éhség... vagy az orgia."

Megindultak hazafelé.

Sebhelyes arcú suhanc tolta mögöttük lefújódott gumijú kerékpárját.

„Egy ringyó miatt rántott tőrt!..." – mondta fogcsikorgatva; s kitérdesedett bürgernadrágjába törölte olajos kezét.

„Kést rántott?" – ismételte az író fia fojtott hangon, megszállott tekintettel.

„Egy fenevad volt – vágta rá fölényesen a bürgernadrágos. – Az anyját is rég elfeledte."

„Nem csodálom" – motyogta az író, inkább csak magának. A hegedűszóló mind jobban gyengült, már alig hallatszott fülében. Klaus könnyes szemmel fogta apja kezét. „Azért szép arca volt" – szipogta.

„Szép, csak őrült..."

„Olyan karakteres, ahogy te szoktad mondani." Majd kis idő múlva: „Vajon hogy hívták?..."

Komor hangulatban ültek asztalhoz besötétedés után. Marcks kisasszony szolgálta fel a vacsorát.

„Eredj, moss kezet – szólt fiához T. M. Majd a kissé dacos felhangú „nincs étvágyam"-ra elismételte a megnyugtató szöveget: – Már nem tehetünk semmit érte."

Lefekvés előtt a fiú elszánt pózban állt meg apja karszéke előtt:

„Én a pokolba kívánom őket!"

„Kiket?

„Hát a gyilkosait... – Hangja elvékonyodott. – Láttad a kék eget felette?... S elkékült halántéka körül a kies mezőt?"

Az író mogorván pillantott fiára:

„Ezeket a mondatokat jobb lesz, ha megtartod egy iskolai fogalmazvány számára."

Magára maradva aztán, szinte félve lopakodott az ablakhoz, s félrehúzva a függönyt sokáig bámult a kinti sötétségbe. „Ami megfogható... És ami megfoghatatlan. Ennyi volna az egész? – Hol a szimfóniára, hol fiára gondolt. S a hideg futkározott a hátán. – Hogyha ezt megtanulja, egyszer még belőle is író lehet..."

* 50 éve halt meg

vissza az elejére


Az operáról... nyári szünetben

(11. old.)

Bár kihalt mostanság a kolozsvári Magyar Opera környéke, tudósításra váró esemény akad ilyenkor nyáron is.

A kolozsvári közönség bizonyára emlékszik Demény Attila két kamaraoperájára, a Parafarmra (Orwell Állatfarmja nyomán Visky András szövegkönyvére, Petri György és Christian Morgenstern szövegek felhasználásával) és a Bevégezetlen ragozásra (amely Örkény István egypercesének továbbgondolása). A groteszk és abszurd igényével született két mű július 5-én együtt került bemutatásra Nagyváradon, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület székházának dísztermében. A nagy érdeklődésnek örvendő előadáshoz a szerző a következő megjegyzést fűzte: „Keresem a kapcsolatot a két operám között, keresem magam tíz év történetében, az új századfordulón, annak érték- és kódváltásában. A két művet ugyan tíz év választja el egymástól, és más-más zenei nyelven szólalnak meg, mégis úgy érzem, hogy a Bevégezetlen ragozás tartalmilag és talán dramaturgiailag is a Parafarm folytatása."

A T. G. szignóval ellátott (végre!) szakkritika arra is felhívja a figyelmet, hogy „jelenkori zenére és színházra, mely egyúttal változó világunk és értékrendszerünk görbe tükre, mindenkor igény van." (Nagyvárad, Reggeli Újság, 2005. júl. 8.)

A két előadást a Magyar Opera művészei (karmesterek: Incze G. Katalin és Lászlóffy Zsolt) július 6-án megismételték a Balatonfüredi Művészeti Fesztiválon.

*
A véletlen játéka folytán kezembe került egy dél-koreai angol nyelvű, kéthetenként megjelenő nemzetközi turisztikai szemle, a This Week in Seoul (published by Korea Travel Trading Inc. With the Endorsement of Korea Turism Association) 2005. június 15–30. (No. 1576) száma, amely többek között a kolozsvári Román Nemzeti Opera koreai turnéjáról ad hírt. Megtudjuk, hogy az intézmény a Salzburgi Operafesztivál meghívottjaként három népszerű operával (Traviata, Carmen, Tosca) szerepelt a seouli Olympic Park-béli Olympic Hallban, összesen 19 előadással.

Az aláírás nélküli újságcikk röviden kitér a kolozsvári Román Opera történetére és méltatására, és a következő meghökkentő kijelentésnek ad hangot (a félreértések elkerülése végett idézem az angol szöveget): „Boasting 213 years of history, Romanian National Opera is recognized as one of the most prestigious opera societes in Europe. It has adorned the stage of Cluj-Napoca Opera House built at the Transylvania’s cultural center in 1792." A Román Opera idegen tollakkal ékeskedik! (Ez magyarul valahogy így hangzik: A 213 éves múlttal büszkélkedő Román Nemzeti Opera Európa egyik legelismertebb, nagy presztízzsel rendelkező operatársulata. A kolozsvár-napocai színjátszás ékessége az Erdély kulturális központjában, 1792-ben épített Operaház.)

Természetesen örvendünk a sikernek, a szép méltatásnak, a dolognak azonban az a szépséghibája, hogy a 213 éves múlt és az 1792-től létező folyamatos színjátszás (és nem az épület!) a magyar (zenés) színpadra vonatkozik. Vajon ki és miért tájékoztatja félre a nemzetközi közvéleményt? Számomra azonnal adódik a költői kérdés: mikor lesz végre a kolozsvári Magyar Operának is önálló honlapja, ahol zenés-színpadi múltunk evidenciát nyerhet? Különben a kolozsvári Román Nemzeti Opera honlapja a helyes adatokat tartalmazza: az alapítás dátuma 1919. szeptember 19., és valóban Románia legrégibb zenésszínháza, amelynek alapító tagjai Constantin Pavel (tenor), Egisto Tango (olasz származású karmester), Tiberiu Brediceanu (zeneszerző) és Dimitrie Popovici-Bayreuth (bariton).

Készüljön el tehát végre az a honlap, hiszen az intézmény minden szükséges adatnak birtokában van. Vagy ezt is pénzügyi gondok akadályozzák?

Laskay Adrienne

vissza az elejére


Nyelvművelés
Mérce alatt

(11. old.)

Az olvasó előtt alighanem már ismert, hogy általában a nyelv érdekes, szép és csodálatos világáról szoktam írni, s ha nem is mindig, de lehetőleg kerülöm köznapi fogalmazásunk botlásaink, nyelvi vétségeinek sorozatos bemutatását. Tudom persze, hiba mindig akad, főleg az újságírás mindennapos mindig sürgős robotjában, de már nem elnéző az ember, és az agyába szökik a vére, ha tapasztalja, hogy az írás, a cikk egésze nyelvileg, a maga igénytelenségében alatta marad mindenfajta elvárható mércének. Magam is így jártam, amikor lapunk egyik szombati száma (Szabadság, 2005. aug. 6.) Körkép rovatának, vélhetően egyetlen szerzőtől származó, egymás alatti két rövid írását elolvastam.

A Beszterce-Naszód megyei tudósítás címe: Kis híján rádőltek a falak a tanárokra. A címen kis híján magam is megdöbbentem, de a híradásból a továbbiakban kiderül, hogy a helyettesítő tanári állásra jelentkezők zajongásától összedőlhettek volna ugyan a falak, de nem dőltek össze, mert a várakozó tanárokat erélyesen kitessékelték az udvarra. Hogyan ír az esetről a szerző? Bevezető mondata: „Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség alkalmazottai, látva a több száz tanári állásra jelentkezőt, kivezényelték (?) az udvarra." Kiket? – kérdezném. Nyilván: őket, ez azonban hiányzik a mondatból. Továbbá: „A tanfelügyelőség adatai szerint (?), az ötlet (?) az intézmény beruházási hivatalának egyik alkalmazottjától származik…" Az adat: valaminek a megismeréséhez hozzásegítő, nyilvántartott tény. Kötve hiszem, hogy a tanfelügyelőségnek az esetről nyilvántartott adatai (így, többes számban!) lettek volna. Legfennebb a tanfelügyelőség tájékoztatása szerint, vagy esetleg a mi értesüléseink szerint. Az ötlet: hirtelen támadt, meglepő gondolat, esetünkben az intézkedés, nem az ötlet, származik a hivatal egyik alkalmazottjától.

A Fehér megyei tudósításból értesülünk, hogy „Egyetemi központ lenne a gyulafehérvári vár". Ehhez – tudjuk meg – fel kell újítani, a célnak megfelelően az állag megőrzésével átalakítani (miért „korszerűsíteni?") az itt található műemléképületeket. „Az egyedüli problémát az okozza – írja a szerző –, hogy néhány épület a Védelmi Minisztérium tulajdonát képezi és (!) ez ügyben jelenleg is tárgyalásokat folytatunk." Valóban, az egyedüli problémát az okozza, hogy néhány épület a hadsereg tulajdona, de az már más kérdés, hogy ez ügyben tárgyalások folynak. Minek ide az és? Külön mondatot kíván a tény, a mondandó nem tartozik a főmondat alá. Az idézett rész így folytatódik: „A szóban forgó épületeket a katonaságnak nincs pénze korszerűsíteni (újfent korszerűsíteni?) és (hol a vessző?) napról napra egyre rosszabb (talán egyre romlik?) az állapotuk". A tudósítás záró mondata maga a nyelvi borzalom: „Ezért is lenne megfelelőbb, ha az egyetem használná azokat."

Az írást egy kép is „színessé" teszi. A képaláírás – „A középkori vár első kapuja" – nyelvileg tökéletes, csak éppen nagyfokú tudatlanságról árulkodik. Még egy kezdő újságírónak is tudnia kellene, hogy a középkori vár (fehér vár) elpusztult, s a ma is látható, sáncokkal körülvett vár 1715 és 1735 között épült III. Károly parancsára Szavojai Jenő tervei szerint. (A XVIII. század eleje középkor?) A várba kettős, ún. Károly-kapu vezet, a közzé tett kép az alsó Károly-kaput ábrázolja.

Murádin László

vissza az elejére


KÖZELKÉP


Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal

(12. old.)

Egy magvas vállalkozás
Tordáról Aranyosgyéres határához érve balkéz felől korszerű, emeletes épület, előtte pedig szökőkúttal is ellátott tetszetős díszpark ragadja meg a tekintetet. Ez a rövid idő alatt országos viszonylatban ismertté vált és tekintélyt szerzett Agrosel Kft. székhelye, melynek fiatal menedzsere, Széll Levente az alábbi interjúban saját vállalkozói tapasztalatait osztja meg olvasóinkkal.

Fejlődés = műszaki fejlesztés és megújuló piackutatás
Az iroda, melyben ülünk, igazi huszonegyedik századi berendezésű. És ugyanez érvényes az épület egészére. Előbb azonban halljuk, hogyan kezdődött ez a sikertörténet.

– 1998-ban indult be az Agrosel Kft., amikor Bukarestben elvégeztem a közgazdaságit. Már utolsó évben dolgozgattam is. Az ötlet szüleimtől jött, akiknek addig másfajta vállalkozásuk volt. Itt, Aranyosgyéresen, a lakás mellett volt egy kis üzlet, ahol 1990-től bátyám segítségével kürtőskalácsot árusítottak. Később váltaniuk kellett: fagylalttal kezdtek foglalkozni. Az is két-három évig ment. De megjelentek a csomagolt fagylaltok, és le kellett állítaniuk a termelést, mert nem volt már vevőkör az árujukra. Élelmiszerboltot nyitottak bátyámmal, de amikor megjelentek a nagyobb üzletek (amelyeket azóta a még nagyobb bevásárlóközpontok nyeltek el), ők maradtak az időközben elkezdett zöldségvetőmag forgalmazásával. Én akkor húszévesként úgy láttam, ennek jövője van. Bukarestben már elindult a fejlődés, ott szélesedett a látóköröm. Szóval fantáziát láttunk abban, hogy országos szinten terjesszük a vetőmagot. Áttanulmányoztuk a törvénykezést, és 1998-ban a szüleink átadták nekem és Sándor bátyámnak a vállalkozást. Új céget alapítottunk, Agrosel Kft. néven, amely indulásból országosan terjesztette a vetőmagot. Először helyiséget béreltünk a városközpontban, ami iroda és raktár is volt egyben, majd megvásároltuk. Jó volt, de kinőttük. Így került sor az új épület megépítésére. Ma már az ország minden megyéjében jelen vagyunk áruinkkal.

Miből áll a termékkínálat?

– Megbízást kaptunk egy dán és egy holland cégtől képviseletükre, leginkább hibrid vetőmagokról van szó, profi termelők számára. Másik árukínálatunk, a színes tasakos vetőmagok kategóriája, mely a hobbi szintjén dolgozó kiskertészeknek szól. Ezen kivül dísznövényekkel és zöldségtermelésztéssel foglalkozunk.

Milyen anyagi háttérrel lehetett belevágni?

– 1998-ban egy ötéves Daciám volt. Bátyámnak, aki tíz évvel idősebb nálam, szintén volt egy Daciája, és valami megspórolt pénze. Szüleink is bepótoltak, így kezdtük el a nagy kalandot. Kis raktárkészlettel, amit gyorsan meg lehet forgatni. A szüleimtől kapott pénzt így hamarosan vissza tudtam adni. Bankkölcsönt nehezen, csak második évtől sikerült felvenni, mert akkoriban sokkal nehezebb volt hitelhez jutni, mint most. Ma már bankkölcsönnel dolgozunk.

Itt, helyben, konkrétan milyen állóalapokkal rendelkezik a kft.?

– Ez a terület 2 és fél hektár. Rajta az épület, a fóliaházak, a kert, ahol a zöldségtermesztés és a kísérleti munka, meg a dísznövénytermesztés folyik. Az épületben irodaház, laboratórium, csomagolóház és raktár található.

Hány alkalmazottnak ad munkát az Agrosel Kft.?

– Huszonnyolcnak, de hamarosan harmincnak, ami kielégítő létszám lesz. 85%-ban magyar munkatársaink vannak.

Könnyebb helytállás reménye az EU-ban
Van-e valami „recept" a vállalkozói sikerre?

– Minden jövedelmet újra befektetni, nem pedig felélni. Minőségi munkát végezni, keményen és kitartóan dolgozni. Szerintem ez a fejlődés útja, és ez is marad. A fejlődéshez hozzátartozik a műszaki újítás, valamint az, hogy folyamatosan megújuló marketingre van szükség.

Mit jelent a cég számára az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledése? Sokan csodaként várják, de egyre többen félnek tőle.

– Szerintem Románia gazdaságilag nincs felkészülve a csatlakozásra. Ezért mint cég, ha felkészületlenül ér a csatlakozás, hátrányos helyzetbe kerülhetünk. Számunkra az Unió annyit jelent, hogy az áru szabadon, határok nélkül mozoghat. Mi vetőmag téren jól felkészült romániai cég vagyunk, tehát „túlélhetjük". De ha a gazdaság nincs felkészülve, akkor ez közvetve bennünket is hátráltat. Az egész EU-csatlakozás mozgatója a piacszerzés: a nyugati nagy cégek el tudják árasztani a mi piacunkat, ami minden ágazatra érvényes. Én ezért várnék, míg több versenyképesebb vállalat alakulna ki Romániában .

Milyen az Agrosel Kft. személyi összetétele, szakképesítettsége?

– Többnyire aranyosvidéki fiatalokból áll a gárda, Gyéresről, Harasztosról, Egerbegyről, Tordáról... Negyven százalékuk felsőfokú végzettségű, a többiek pedig középiskolát végeztek.

Induláskor, majd az azt követő időszakban volt-e valamilyen akadékoskodás a helyi hatóságok részéről?

– Különösebb nem volt. A különböző engedélyeket sorra be kellett szerezni, és sokszor várakozással szolgáltak ki, de ez már általános romániai kép.

Mi az, amire a leginkább szükség volt a kezdetekben?

– Bátorságra, kitartásra, ambícióra, merészségre és egy kis alaptőkére. Évente százezer kilométert levezetni kocsival, és mindenhol megfelelően tárgyalni – ez nem kis munka.

A család jóléte kárpótolja-e az eddigi munka okozta gondokért?

– Feltétlenül. Négyéves házasok vagyunk, a feleségem Kézdivásárhelyről származik, a kislányunk pedig augusztus tizenharmadikán töltötte be az egy évet.

*
Sorra járjuk a látnivalókat. A különböző, példásan tiszta és felszerelt helyiségek nem termelőmunka színterét, inkább egészségügyi vagy oktatási intézetét idézik. A raktárban állandóan mérik a levegő nedvességtartalmát és hőmérsékletét, a laboratóriumban a világ több mint tíz országából érkező vetőmagvak csíraképességét és nedvességtartalmát. A minőség ellenőrzése céljából szinte minden magfajtából próbavetést végeznek. A hosszú fóliasátrakban paradicsomot, függőlegesen felfuttatott uborkát termelnek, mintegy kiegészítésként a nyári időszakra, amikor a vetőmag-kereskedelem terén holtszezon honol. Ezeken a fűtött termelőhelyeken a mindenkori időjárási feltételeknek megfelelően, csepegtetős öntözőrendszer juttatja el a növény gyökeréhez a szükséges tápanyagot és vízmennyiséget. A novembertől májusig tartó főszezonbeli munka eredményének mértékét a kívülálló csak a fejlődést jelző külsőségekből próbálhatja felbecsülni. Nekem nem sikerült.

Széll Levente lapunknak még elárulta, hogy mindenek fölött a Váci Mihály gondolatát vallja magáénak:

Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kel
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!"

Merem remélni, hogy sokan vagyunk ilyenek mi, cselekvésközpontú emberek.

Ördög I. Béla

vissza az elejére


GAZDASÁG


28,3 százalékkal nőtt az informatikai ágazat forgalma

(13. old.)

Az informatikai szolgáltatási piac forgalma tavaly 28,3 százalékkal 135 millió euróra bővült az amerikai IDC piackutató felmérése szerint. A növekedés az általános gazdasági helyzet javulásának és néhány nagyobb privatizációnak tudható be.

Az informatikai szolgáltató piac az elkövetkező öt évben évi 16,8 százalékos növekedést ér majd el a piackutató cég előrejelzése szerint. 2009-re forgalma már 300 millió euró körül lesz.

Tavaly változás állt be a vezető informatikai szolgáltatók rangsorában. Az S&T a hatodik helyről az elsőre rukkolt előre, míg az addigi vezető, a Siveco a harmadikra csúszott vissza. Az IBM megőrizte második helyét, a HP pedig egy hellyel a negyedikre csúszott vissza.

Három új szereplő, a Softwin, a Forte és a Romsys Consulting emelkedett az első tíz közé, de az IDC piackutató intézet szerint ebből nem lehet messzemenő következtetést levonni, ugyanis a piacra inkább a konszolidáció jellemző már most is, és főleg ezentúl. A rangsor gyors változásai jól jelzik, milyen éles a verseny. A listavezető tíz vállalaté volt a piaci bevétel 70 százaléka, a 2003-as 60 százalék helyett.

A legnagyobb üzlet az informatikai rendszerintegráció, amit másodikként szorosan követ a hardver installálás és -technikai támogatás. Messze lemaradva az alkalmazásfejlesztés és a programtelepítés és -technikai támogatás következik a tevékenységek rangsorában. E négy terület az ágazat bevételeinek 65 százalékát termelte ki.

vissza az elejére


108 millió dollárt költöttünk külföldön VISA kártyáról
Ötmillió dollár ment el ruházati cikkekre, 2,7 millió dollár evés-ivásra

(13. old.)

A külföldre utazó hazai turisták a 2004. június–2005. június időszakban 108 millió dollár értékű pénzátutalást bonyolítottak le Visa kártyáról, mintegy 43 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, áll a Visa közleményében.

Összesen 600 ezer alkalommal használtuk a Visa kártyát, amelynek 67 százalékát kereskedelmi egységekben, a többi esetben pedig bankautomatákból vettük ki pénzt. Ez a helyzet egyébként szöges ellentéte a hazai kártyahasználati szokásoknak, ahol volumenben a tranzakciók 7,9 százalékát képezik a vásárlások, értékben pedig 6,2 százalékát.

- Külföldön háromszor több alkalommal használják a románok bankkártyáikat vásárlásra, mint pénzkivételre. Ez azt magyarázza, hogy a Visának, a bankoknak és a kormányzásnak arra kell törekednie, hogy Romániában kiszélesítse a kártyák elfogadási területét. Amikor ez a helyi piacokon is elterjedtebbé válik, akkor a tranzakciók volumene is növekszik majd - nyilatkozta a Visa International CEMEA Romániáért és Bulgáriáért felelős igazgatója, Cătălin Creţu.

A kereskedőknél, azaz szállodákban, vendéglőkben, más javak vagy szolgáltatások kifizetésekor lebonyolított tranzakciók összértéke az említett periódusban eléri a 73 millió dollárt, az egy alkalommal elköltött átlagösszeg pedig 164 dollár.

A legnagyobb költségeket szállások értékének törlesztésekor költöttek, erre a szegmensre a hazaiak mintegy 20 millió dollárt fordítottak, azaz a Visa kártyás külföldi fizetések mintegy 24 százalékát. A következő helyeken a ruházati cikkek vásárlása (ötmillió dollár), szerviz-állomások (szintén ötmillió dollár), valamint a légi társaságok (4,3 millió dollár) állnak.

A Visa kártyákat postai vagy telefonos rendelések kifizetésére is használták (hárommillió dollár), idegenforgalmi ügynökségeknél (2,8 millió dollár) vagy vendéglőkben (2,7 millió dollár).

A Visa International adatai szerint a román turisták többnyire európai célországokat választottak, a legnagyobb összegeket Németországban – 14,1 millió dollár – költötték el. Továbbá népszerűnek bizonyult Franciaország – 12,3 millió dollár, Amerikai Egyesült Államok – 11,9 millió dollár, Olaszországban – 10,7 millió dollár és Ausztria – 9,5 millió dollár.

vissza az elejére


EU képzési központ épül Kovászna megyében
Hárommillió forintos támogatás Magyarországról

(13. old.)

Hárommillió forinttal támogatja egy EU képzési központ kialakítását a kovászna megyei Árkoson a magyarországi Heves Megyei Önkormányzat; az adományt a héten Árkoson adta át Demeter Jánosnak, a romániai megye tanácselnökének Sós Tamás, a hevesi megyegyűlés elnöke.

A 60 millió forintos beruházást 15 millió forinttal támogatja a Szülőföld Program keretében a magyar kormány.

A Székelyföld csak akkor válhat sikeressé Románia 2007-re tervezett uniós csatlakozása után, ha megfelelően hasznosítani tudja a közösség kínálta forrásokat. Ehhez pedig az uniós pályázati rendszerben eligazodni képes szakemberekre van szükség – mutatott rá rövid beszédében Demeter. Ilyen szakemberek képzése történik majd az új képzési központban, amely egyben helyet ad majd a Székelyföldi Fejlesztő Kutatások Intézetének is.

Hozzátette, hogy a tananyagot magyarországi és romániai felsőoktatási intézmények dolgozzák majd ki. A többi között a veszprémi, a pécsi egyetemek, a gyöngyösi főiskola, illetve a Sepsiszentgyörgyön működő közigazgatási főiskola oktatói.

Az erdélyi politikus arról is szólt, hogy a román és a magyar kormány megállapodása alapján még az idén megnyílik Sepsiszentgyörgyön a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központjának székelyföldi kirendeltsége, illetve regionális hatáskört kap az ugyancsak Sepsiszentgyörgyön működő Székely Nemzeti Múzeum. Ily módon a Székelyföldön belül felértékelődik Kovászna megye jelentősége – állapította meg Demeter.

Sós Tamás azt hangsúlyozta: a testvérmegyei kapcsolatok természetes elemének tartja a támogatás folyósítását, ugyanis Magyarországnak és ezen belül Heves megyének is elemi érdeke Románia és a romániai magyarság sikeres csatlakozása az Európai Unióhoz.

A 76 százalékában magyar nemzetiségűek lakta Kovászna megye és Heves megye testvérkapcsolatai négy esztendőre nyúlnak vissza. Ez alatt az idő alatt rendszeres kulturális csereprogramokra került sor, emellett Heves megye szakmai segítséget nyújt Kovászna megyének az uniós felkészüléshez.

Az EU képzési központnak helyet adó épületet a román állam bocsátotta a Kovászna Megyei Tanács rendelkezésére. A rekonstrukciós költségek felét a tanács állja, illetve a magyar kormánytámogatáson túl 15 millió forintot adnak össze Kovászna magyarországi testvérmegyéi. A létesítményt várhatóan az év végén adják át.

Kapcsolódik hozzá egy üdülőtó is, amelyet egy művelés alól kivont külszíni fejtés helyén alakítnak ki.

vissza az elejére


Európai megoldásra van szükség a Bisztroje-vitában

(13. old.)

A Bisztroje probléma európai és európai megoldást kell találni, mivel a Duna-deltai környezet módosulása érinti egész Európát – nyilatkozta a nemzeti – liberális fiatalok mamaiai nyári egyetemén Mihai Răzvan Ungureanu külügyminiszter.

– Várjuk, hogy Ukrajna betartsa nemzetközi kötelezettségeit, azokat a kötelezettségeket, amelyeket ez az ország aláírásával vállalt. Szerintünk a Bisztroje probléma nem a kétoldali román–ukrán kapcsolat ügye – fejtette ki Ungureanu.

Szerinte a Duna-delta környezeti tulajdonságainak a változása érinti egész Európát. – Ilyen körülmények között, határozottak leszünk az EU-val való kapcsolatban, és rámutatunk azokra a problémákra, amelyek a Deltára leselkednek egyes gazdasági tevékenységek részéről, amelyek nem veszik figyelembe a következményeket – hangsúlyozta a külügyminiszter. Mint mondta, a Duna-delta tönkretétele nehezen előrevetíthető gazdasági előny miatt „egy elitélendő cselekedet".

Augusztus 12-én a külügyminisztérium Ukrajna bukaresti nagykövetségétől információkat kért a Bisztroje-csatornánál folyó munkálatok esetleges újrakezdésével kapcsolatosan, miután egy ukrán környezetvédelmi szervezet közölte, hogy az ukránok elkezdték a közel három kilométeres már megépített csatornaszakasz iszaptalanítását.

Korábban az Európai Bizottság és a bécsi Duna Védelméért Nemzetközi Bizottság kérték az ukrán hatóságokat, állítsák le a Bisztroje-csatornánál a munkálatokat, mindaddig, amíg el nem készül a projekt hatástanulmánya a Duna-delta ökoszisztémájáról, majd vegyék figyelembe ennek következtetéseit.

vissza az elejére


Nem vagyunk olajnagyhatalom
Kőolajpiaci körkép

(13. old.)

Sokszor hangzik el még most is, hogy Románia kőolajipari nagyhatalom és a külföldieknek főleg a gazdag kőolaj- és földgázmezőkre fáj a foguk. Lassan azonban le kell számolni ezzel a mítosszal, ugyanis az ország – bár a térségben valóban nagyobb mennyiségű kőolajkészlettel rendelkezik és a XX. század első felében olajnagyhatalomnak számított – már régóta elveszítette ezt a státuszt, sőt még Európában sem számít az öt legnagyobb közé.

A romániai kőolajkitermelés 1857-es beindítását követően napjainkig mintegy 730 millió tonna, vagyis 4,6 milliárd hordó kőolajat szivattyúztak a felszínre, ami a jelenlegi megnövekedett fogyasztás mellett a világ kéthavi szükségletét sem lenne képes fedezni. A világon különben naponta 82,9 millió hordó nyersolaj fogy el, s ebből 31–31,5 millió hordót biztosít az OPEC, a kőolajexportőr országok szervezete, amely főleg az arab országokat, Venezuelát és Nigériát tömöríti. Az OPEC-tagországok közül Szaúd-Arábia kitermelési kvótája a legnagyobb, a teljes mennyiség mintegy harmadával. Már majdnem az arábiai királyság szintjére jutott Oroszország is, amely a volt szovjet tagállamokkal együtt napi 9,7 millió hordós termelést mutathat fel, míg az Egyesült Államok kitermelési szintje nagyjából 7,5–8,7 millió hordó körül mozog. Olajnagyhatalomnak számít Kína is napi 3,2, Mexikó napi 3 millió hordóval, de ide sorolnak még két európai országot is, a 3–3,3 millió hordót termelő, s olaját nagy részbe exportáló Norvégiát, valamint a 2,7 millió hordós szinten mozgó Nagy-Britanniát. Ha Európát nézzük, akkor az orosz-norvég-brit vezető hármas mögött a napi legalább 300 ezer hordó nyersolajat felszínre hozó Dánia, valamint a 170 ezer hordós termelési szinttel rendelkező Németország és a mintegy 130 ezer hordót felmutató Olaszország áll. Románia csak a hetedik ezen a listán, s a 2003. évi napi 133 ezer hordó nyersolaj is leapadt már – a Petrom első féléves jelentései alapján – napi 91 ezer hordóra. Románia napi termelése még a csúcspontnak számító 1980-as években sem haladta meg a 300 ezer hordót, jelenleg pedig a világ össztermelésének napi 0,12 százalékát adjuk, egy nagyobb európai kőolaj–kitermelővel, Norvégiával összehasonlítva pedig 3 százalékot. Az évente felszínre hozott 33–35 millió hordó olaj az OPEC-országok egy napi kvótájának megfelelője. Romániában a kőolaj-kitermelés drágább, mint más országokban, ahol 4–8 dollár hordónként, a feltárási költségek nélkül. A Petrom az idén 11,5–12,5 dollárt költött egy hordó nyersolajra.

A világ nyersolajtartaléka 1188–1277 milliárd hordó, ami a jelenlegi piacbővülési üteme mellett is 30 éves fedezetet jelent. Természetesen a tartalékok a kutatások és a kitermelési tartalékok korszerűsödésével tovább növekednek, úgyhogy a becslések szerint a kitermelhető olajkészlet még mintegy 50 évig lesz elég. Románia tartalékjait egymilliárd hordóra becsülik, ami szintén nagyjából 30 évig kitermelhető készletet jelent.

A világ működő kőolajfinomító-kapacitásait 2005 közepén 87–90 millió hordóra becsülik, tehát a kőolaj-feldolgozás is csúcsjárat közelében pörög. A legnagyobb finomítók Szaúd-Arábiában és az Egyesült Államokban találhatóak. Európában a finomítók kapacitása, még ha a volt szovjet tagállamok termeléset is beleszámoljuk, jóval meghaladja a kitermelt olaj mennyiségét, vagyis napi 25 millió hordó fölötti. Románia, bár tíz finomítót is működtet, csak a 11. a kontinensen, s Oroszországon és Ukrajnán kívül Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Hollandia, Belgium és Törökország is megelőzi. A tíz romániai finomító feldolgozási kapacitása 501 ezer hordó naponta, a jelenleg kitermelt mennyiség ötszöröse. Az éves szinten 25,5 millió tonnára becsült finomítói kapacitás szükség esetén, felújítással akár további 8 millió tonnával is bővíthető, ugyanis a Petrom mindkét finomítója bezárta egy-egy berendezését. Az osztrák OMV által birtokolt két finomító: a pitest-i Arpechim és a ploieşti-i Petrobraz 8 millió tonnás működési kapacitásával, amelynek kihasználtsága az első félévben 79 százalékos volt Románia teljes kőolaj-termelését képes feldolgozni. A Rompetrol Rafinare az ötmillió tonna kapacitású, Romániában jelenleg legnagyobbnak számító Petromidia finomítót működteti Năvodari-on, amely főleg import kőolaj dolgoz fel, belföldi használatra és bérmunkában is. A tavaly október óta működik újra, igaz csak félgőzzel a ploieşti-i Petrotel, amely az orosz Lukoil tulajdona és 3,8 millió tonna nyersolajat képes feldolgozni évente. Mintegy 3,5 millió tonna az államnak nagy összegekkel tartozó oneşti-i RAFO kapacitása, amelynek tulajdonosa a Balkan Petroleum, míg a 2,8 millió tonna kőolajat feldolgozni képest ploieşti-i Astra 2,8 millió tonnára méretezett. A maradék négy finomítóból három található a Kárpátokon túl: a negyedik ploieşti-i kőolaj-feldolgozó a Vega (0,6 millió tonna), a Bákó megyei Rafinaria Dărmăneşti (0,8) és a câmpinai Steaua Romana (0,5). A legkisebb kapacitású feldolgozó üzem Erdélyben, a Bihar megyei Berettyószéplakon található Petrolsub (400 ezer tonna évente) egy éve már bezárt, mert a cég nagy adósságot halmozott fel hitelezői, főleg a Petrom felé, s ezért nem kap kőolajat.

www.privatprofit.ro

vissza az elejére


Valutaárfolyamok
Augusztus 26., péntek

(13. old.)

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

100 Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.)

3,47/3,51

2,81/2,86

1,38/1,43

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

vissza az elejére


Augusztus 29., hétfő

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5367 erős lej, 1 USD = 2,8734 erős lej, 100 magyar forint = 1,4387 erős lej.

vissza az elejére


HIRDETÉS


Adásvétel

(15. old.)

Eladó egy új, külföldi, kromozott autócsomagtartó a hátsó csomagtérre, olcsón, valamint különböző bogárhátú VW autóalkatrészek, olcsón. Telefon: 0264/546-028. (0019)

vissza az elejére


Bérbe vesz

(15. old.)

Fiatal házaspár kiadó lakást keres. Telefon: 0740-197212. (0009)

vissza az elejére


Egy perc derű

(15. old.)

A rendőr megállítja a teherautót:

– Már harmadszor mondom, hogy ömlik a víz a kocsijából.

– Én pedig már harmadszor mondom, hogy ez locsolóautó.

vissza az elejére


SPORT


LABDARÚGÁS
UEFA-kupa
Mindkét román csapat továbbjutott
Hajszálon múlott...
Omonia Nicosia–Dinamó 2–1 (2–0)

(8. old.)

Beigazolódtak azoknak a félelmei, akik úgy vélték, hogy a ciprusi gárda nehéz perceket okozhat a román kupagyőztesnek. A hét végén a ciprusi szuperkupát megnyerő együttes ugyanis még hitt a továbbjutásában a bukaresti kétgólos vereség után, és a „kutyák" védelmének hibáit kihasználva igencsak megszorította Ioan Andone együttesét. A holland Henk Houwaart edzette hazaiak a 29. percben Kaiafas révén szereztek vezetést, amikor a középpályás egyedül vezethette kapura a labdát és erős lövésével legyőzte Gaevet. Két perccel később a dinamós szurkolók megrökönyödésére Christounak a 16-os széléről küldött lövése landolt a románok hálójában, és ennél az eredménynél az elvileg gyengébb erőt képviselő ciprusi együttes volt a továbbjutó.

Szerencsére a második félidőre a Dinamó magához tért, és még az első negyedórában találatot ért el: a gólzsák Claudiu Niculescu távoli szabadrúgása (az 55. percben) ismét a bukarestieket juttatta előnyhöz az összesítésben. Ezt követően a Dinamónak volt még néhány jó gólszerzési lehetősége, de mivel egyiket sem váltotta gólra, az Omonia az utolsó percig próbálkozott a mérkőzést a hosszabbításba vívő találat megszerzésével, s nem is volt messze attól: az utolsó percekben Kaiafas szabadrúgásánál csak néző volt Gaev kapus, ám a labda végül csak a kapufát találta telibe. A Dinamó így felkerült a főtáblára, Ioan Andone edző pedig az izgalmakat követően beismerte: hibázott a csapatban szereplők megválasztásában.

(balázs)

vissza az elejére


Nem volt kérdéses a továbbjutó
Vardar Skopje–Bukaresti Rapid 1–1 (1–0)

(8. old.)

A bukaresti 3–0 után szinte mérget lehetett venni a fővárosi vasutascsapat továbbjutására. A sikert még az sem gátolta meg, hogy az első mérkőzés óta történt a Lucescu menesztésével kapcsolatos botrány. A rapidosok nem játszottak ugyan túl jól, de nem is volt amiért erőltetniük a dolgokat. A macedón együttes ugyanis, bár bízott a csodában, mindössze az első félidő hajrájában tudott gólt szerezni, amikor is a 40. percben Braga beadását Naumov fejelte a hálóba.

A hazaiak lendületét azonban viszonylag hamar megtörte Vasilache gólja az 59. percben, amihez azt is hozzá kell tenni, hogy több kihagyott lehetőség után született meg. A gól után is a Rapid volt a veszélyesebb, de több gól már nem született – talán mert ennyi bőven elég volt a kényelmes továbbjutáshoz.

(-bb)

vissza az elejére


Kettős vereség
Metalurg Doneck–Sopron 2–1 (0–0)

(8. old.)

Kiegyenlített játékot hozott a mérkőzés eleje. A Sopron nem állt be védekezni, a háromgólos előnnyel induló Doneck pedig nem esett neki a magyar csapatnak. A félidő legnagyobb helyzetét a Sopron hagyta ki, a felek 0–0-ás döntetlennel mentek le a pályáról a félidő végén.

Ezután megélénkült a játék, s a szünet után első lehetőségét gólra váltotta a Metalurg: Zakarljuka az 57. percben volt eredményes. Ekkor már kiderült, hogy nem fog csoda történni. A góltól ráadásul megzavarodott a Sopron, így az ellenfél futószalagon dolgozta ki a helyzeteket, és csak Balogh bravúrjainak köszönhetően nem változott az eredmény. A hajrában a semmiből egyenlítettek a soproniak, Cotan révén, ám a döntetlent nem tudták megtartani, a következő, 89. percben ugyanis Oleksinyenko beállította a 2–1-es végeredményt, s így a magyar kupagyőztes kettős vereséggel, 1–5-ös összesítéssel búcsúzott a sorozattól.

Péntek reggel hat órakor megérkezett Madridba Robinho, a Real Madrid labdarúgócsapatának brazil szerzeménye, akit a korai időpont ellenére rengeteg szurkoló fogadott a repülőtéren. A 21 éves futballista – akit 30 millió dollárért vásároltak meg a Santostól – ezt követően orvosi vizsgálatokon vett részt. Alfonso del Corral csapatorvos megállapította, hogy a játékos teljesen egészséges, ennek ellenére véleménye szerint egy-két hónapba beletelik majd, mire a támadó igazán formába lendül.

vissza az elejére


Sorsoltak az UEFA-kupában

(8. old.)

Három román és egy magyar együttes volt érdekelt a tegnap déli sorsoláson, amely után egyikük sem igazán örvendhet.

Ami a magyar együttest illeti, a Debreceni VSC ellenfele az ukrán bajnokságot hat forduló után százszázalékos teljesítménnyel vezető Sahtar Doneck együttese lett. Mircea Lucescu csapatának – amelyet az Internazionale vert ki a BL-ből – erejét az is jelzi, hogy az elmúlt idényben a Sahtar nyolcaddöntős volt az UEFA Kupában. A román edző csapatában egyébként hat brazil játékos mellett Cosmin Bărcăuan, Răzvan Raţ, Flavius Stoican és Ciprian Marica rúgja a bőrt.

A Bukaresti Dinamó az Evertonnal mérkőzik a második fordulóba jutásért, s a ciprusiakkal már-már szenvedő „kutyáknak" meglehetősen nagy falat lehet az angol bajnokság rangos együttese. Erősebb bajnokságból kapta ellenfelét a Rapid is, mivel a holland Feyenorddal hozta össze a sors, és a párharc esélyese kétségkívül ez esetben sem a román csapat. Végül a Steaua újraélheti norvégiai rémálmát, hiszen a sors iróniájaként, miután a norvég Rosenborg Trondheim elleni összecsapást követően alulmaradt a BL főtáblájára kerülésért vívott harcban, az UEFA-kupa első fordulójában újabb norvég együttessel, ezúttal a Valerengával találkozik.

Bölöni László együttese is kaphatott volna könnyebb ellenfelet, ám a francia Stade Rennes-nek az Osasuna jutott, miközben az UEFA-Intertotó-kupa döntőjében a Kolozsvári CFR-Ecomaxnál jobbnak bizonyuló, szintén francia Lens a lengyel Groclin Grodzisk Wielkopolskival került össze.

Az első mérkőzéseket szeptember 15-én játsszák, a visszavágókra két hét múlva kerül sor. A román csapatok közül mindössze a Dinamó kezd hazai pályán, míg a Rapid és a Steaua, akárcsak a DVSC, 15-én idegenben szerepel, és egyetlen célja az lehet, hogy életben tartsa a visszavágóra a továbbjutási reményeket.

(balázs)

vissza az elejére


Sportinfó Sportinfó Sportinfó

(8. old.)

Lelőtték a Lokomotiv Plovdiv tulajdonosát
Csütörtök este lelőtték Georgij Ilievet, a bolgár Lokomotiv Plovdiv labdarúgócsapatának tulajdonosát. A 39 éves sportvezető – aki a VAI társaság elnöke is egyben – éppen csapata UEFA Kupa továbbjutását ünnepelte egy étteremben, amikor vélhetően egy orvlövész mellkason lőtte. Iliev nem élte túl a támadást.

Az országban több hasonló eset is történt az elmúlt években, a szervezett bűnözői csoportok rendszeresen követnek el merényleteket a nagy hatalmú gazdasági társaságok vezetői ellen.

Talmácsi pompásan kezdett
Pénteken délelőtt a szabadedzésekkel megkezdődött a gyorsasági motoros világbajnokság 11. futama, a Cseh Nagydíj Brnóban. A 125 kcm-esek között Talmácsi Gábor, a KTM magyar versenyzője nagyszerűen kezdett, a második legjobb időt érte el csapattársa, a finn Mika Kallio mögött. Talmácsi ezt követően második helyen végzett a pénteki időmérő edzésen, helyet cserélve Kallioval.

vissza az elejére


A-osztály – 4. forduló
CFR-Ecomax: első hazai győzelem?

(8. old.)

Ez a kérdés foglalkoztatja a Kolozsvári CFR-Ecomax klub szurkolóit. A vasutascsapatnak ugyanis jó esélye van arra, hogy megszerezze első hazai győzelmét az idei bajnokságban, hiszen ellenfele „hozzáférhető". A Piteşti-i Argeş azonban a klub vezetőinek nyilatkozatai szerint nem ijedt meg az Intertotó-döntőig jutó Munteanu-gárdától, és ponttal szeretne hazamenni.

Dorinel Munteanu együttesének győzelme két dologtól függ. Az egyik, hogy ne járjanak úgy, mint a Petrozsényi Zsil elleni döntetlen alkalmával, amikor a gólszerzés helyből nem akart összejönni. A másik pedig az, hogy a csapatot mennyire viselte meg az Intertotó döntő kudarca. Az edzőjátékos szerint – amint azt egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta – erről szó sincs, a játékosok tudatában vannak annak, hogy mekkora teljesítmény volt eljutni a döntőig, így a franciaországi kudarc nem viselte meg túlságosan őket. Iuliu Mureşan klubelnök is osztotta Munteanu véleményét, és úgy vélte, hogy a pénzügyi megterhelés ellenére nagyon hasznos volt az európai portya, és a csapat rengeteget tanult a rangosabb együttesekkel való összecsapásokból, s e tapasztalatot most a hazai bajnokságban kamatoztathatja.

Dorinel Munteanu ugyanakkor – akit felemás érzelmek kerítettek hatalmába a döntő végső sípszója után – lezártnak tekintette az Intertotó-szakaszt: nincs mit töprengeni rajta és a CFR-t érő, talán a végeredményt is befolyásoló téves bírói ítéleteken, hanem most már teljes erővel a cél teljesítésére kell összpontosítani, amely továbbra is az 1–6. helyek megszerzése az országos bajnokságban, emellett pedig a Román Kupa döntőjébe való kerülés.

A vasutasok mérkőzésére ma délután 18.00 órától kerül sor a Gépész utcai stadionban; a mérkőzést egyetlen tévéadó sem közvetíti.

Az A-osztály 4. fordulójának műsorából a Temesvári Poli újabb bukaresti csapattal való összecsapása emelkedik ki, ezúttal – vasárnap – a Poli a Bukaresti Rapid otthonába látogat. Ugyancsak vasárnap szerepel a bajnoki cím másik két várományosa is, a Steaua az Aurel Şunda edzette Galaci Oţelult fogadja, míg a Dinamó a Jászvásári Poli otthonába látogat. A Konstancai Farul–Petrozsényi Zsil mérkőzést még tegnap lapzárta után lejátszották, ma még a következő összecsapásokra kerül sor: Besztercei Glória–Bukaresti Naţional, Bukaresti Sportul Studenţesc–Vaslui FC, Bákói MFC–Tg. Jiu-i Pandúrok.

(balázs)

vissza az elejére


B osztály – 2. forduló

(8. old.)

Két Kolozs megyei csapat hazai pályán, egy pedig idegenben játszik ma 11 órától, a B osztály 2. fordulójának keretében. Idegenben – pontosabban Zilahon – az U FC lép pályára, amely a tavaly mindkét mérkőzését elvesztette a zilahiak ellenében, s amely most idegenbeli pontszerzéssel igazolhatja jó formáját és azt, hogy reálisan pályázik a csoport dobogós helyeiért.

A Dési Egyesülés eközben a Nagyszentmiklósi Egyesülést fogadja, és elviekben a győzelem nem kellene gondot okozzon, még akkor sem, ha Goşa és Kiss hátvédek sérüléssel bajlódnak, így megtörténhet, hogy nem léphetnek pályára.

Az Aranyosgyéresi Sodronyipar is feltétlenül győzni akar a Vajdahunyadi Corvin ellenében, és nem véletlenül: az utóbbi években a csoport középmezőnyének felső részéhez tartozó „drótosok" nagyobb játékerőt képeznek vendégeiknél, így ha a 3 pont nem marad otthon, igencsak meglepetésnek számítana.

A legnagyobb izgalommal várt mérkőzés az élvonalból kipottyant gyulafehérváriak nagyváradi látogatása, míg a további mérkőzéseknek a következő a párosítása: Nagyszalontai Liberty–Aradi UTA, Medgyesi Gázmetán–Lupényi Bányász, Resicabányai MFC–Besztercei Glória II., Szatmárnémeti Olimpia–Temesvári CFR.

(balázs)

vissza az elejére


TENISZ
US Open
Kiestek a magyarok

(8. old.)

Magyar teniszezők nélkül kezdődik hétfőn az amerikai nyílt teniszbajnokság, ugyanis kiesett a selejtezőkből az utolsó két magyar teniszezőnő is. Kuti Kis Rita a horvát Ivana Lisjaktól kapott ki három játszmában, miután az elsőt még megnyerte. Nagy Kyra viszont az első szettben egyetlen játékot sem tudott nyerni a román színeket képviselő Gallovits Edina ellen, aki a második játszmát is megnyerte a „hosszabbításban", így a magyarok csomagolhattak is. Gallovits a 3. selejtezőfordulóban az amerikai Vania Kinggel méri össze erejét, s ha sikerrel veszi a fordulót, úgy felkerül a 128-as főtáblára.

A két eredmény: Ivana Lisjak–Kuti Kis Rita 4:6, 6:1, 6:4, Gallovits Edina–Nagy Kyra 6:0, 6:7.

Az oldalt szerkesztette: Balázs Bence