Szabadság

Javult a megye egészségügyi intézményeinek állapota, a betegellátás minősége – jelentette ki dr. Florin Stamatian, a közegészségügyi igazgatóság vezetője. Nem olyan borzasztó a kórházak állapota, mint ezelőtt 10 vagy akár 5 évvel, a megye minden egészségügyi intézményében végeztek kisebb-nagyobb javításokat, egészségügyi minisztériumi programok segítségével, illetve megyei és helyi önkormányzati alapokból. Utóbbi lényegesen többet fordított erre a célra, mint a megyei tanács.

A megye egészségügyi rendszere leginkább a rossz menedzsment, illetve a nem megfelelőképpen összeállított pályázatok miatt esett el komoly összegektől, ellenben a megyei kórház erőfeszítései bebizonyították: akarattal és felkészültséggel lehet tenni a haladás érdekében – itt a korszerű nőgyógyászat mellett új sürgősségi részleg is nyílt a közelmúltban.

Legjobb állapotban a nőgyógyászat van, ahol nemrég avattak egy teljesen felújított, a legkorszerűbb felszereléssel berendezett emeletet, a sebészeteknek sem lehet panaszkodnivalója. Az elkövetkező időszakban elsősorban a nőgyógyászat-szülészet-gyermeksebészet részlegek számíthatnak jelentős befektetésre: országos program keretében jövőre több mint 2 millió eurót kapnak. A világbank támogatásával további 1 millió értékben juttatnak felszereléseket ezeknek, kiemelt figyelmet fordítanak a gyermeksebészetre.

Legrosszabb a Kolozs megyei pszichiátriáknak a helyzete, ezek közül is a Kolozsborsán működő zárt intézet köztudottan elképesztően rossz körülmények között működik. Nyugati országokban elrettentő példaként emlegetik a számos újságcikk és dokumentumfilm tárgyát képező intézményt. Egy németországi alapítvány 50 százalékos részt vállalna a rendbetételéből, ezzel együtt nem sikerült itthon a további 50 százaléknyi költséget előteremteni.

Leginkább a személyzethiány sújtja az egészségügyi intézményeket, a kormány által befagyasztott munkahelyek, illetve az egészségügyi dolgozók nagy számban történő kivándorlása miatt. A megyei kórház jelenleg 2 900 alkalmazottal működik, az optimálishoz képest 1 000-el kevesebbel, főként az ápolók, egészségügyi asszisztensek hiányoznak. Az orvosok száma csak azért tűnhet elégségesnek, mert a tevékenység 20 százalékát gyakorló orvosokkal teljesítik, a kolozsborsai pszichiátria a szükséges személyzet felével próbál működni – ismertette az adatokat Stamatian.

Dr. Mircea Ioan Bârsan, a kolozsvári Nicolae Stancioiu szívkórház sebész főorvosa, a szívsebészet vezetője lapunknak elmondta: jelen pillanatban az országban hét hasonló intézmény működik, amely a szívérrendszeri betegségekkel küzdők magas szintű ellátására szakosodott. Ezekben helyet kap egy szívklinika, szívsebészet saját intenzív osztállyal, valamint a járulékos szolgáltatások: laborok, radiológia, járóbetegrendelők stb.

A támogatást két helyről kapják az intézetek: az egyes gyógyult betegek után az Egészségügyi Biztosítótól, illetve az államtól a szívérrendszeri betegségek megelőzésére kezdeményezett országos programon keresztül. Előbbi eljárás nem rossz, mint elképzelés, csak nincs pontosítva, így a kórházból kiutalt gyógyult beteg után kapott összeg rapszodikusan változik az egyes intézmények esetében. A kormányban született ez a döntés, ám nem lehet tudni, ki hozta ezt a határozatot, nyilvánvalóan olyan valaki, akinek nem sok kapcsolata van az egészségügy valóságaival – szögezte le a sebészfőorvos. A kolozsvári szívkórháznál 16 millió régi lejre „taksálják" a kiutalt gyógyult beteget, a fővárosban a Fundeni kórházban 10, Marosvásárhelyen és Iaşi-ban 19 millió lejt kap a biztosítótól a szívkórház. A hazai egészségügy szervezésében az a legnagyobb hiányosság, hogy egyesek a hasukra ütve szögeznek le szabályokat.

A minisztériumtól érkező támogatás hátránya, hogy nagyon szigorú megkötések érvényesek: csak orvosi műszerek és egészségügyi fogyóanyagok vásárlására fordítható ez a pénz. Drága, importból származó felszereléseket vásárolhat csak a kórház, mert a szükséges speciális felszereléseket Romániában nem gyártják.

Súlyos gondot jelent, hogy az egészségügyi minisztérium elmulasztott pénzt biztosítani a meglévő felszerelések javítására, illetve alkatrészek kicserélésére, ezért a jelenlegi műszerek közel 10 évesek. Hatalmas összegeket emészt fel a sterilizálásuk, a műtőkben a légkondicionáló berendezések fenntartása, az intenzív osztály monitorizálási rendszerének, képernyőinek fenntartása, a röntgenfelszerelések karbantartása.

Ezeket a költségeket a biztosító által kiutalt összegekből kénytelen a kórház vezetősége fedezni, ám emiatt csökkenteniük kell a páciensek számát. Ennek ellenére is évente 1200–1300 súlyos beteget műtenek. A környező 7 megyéből érkeznek általában betegek Kolozsvárra, de bármely megyéből érkezett pácienst fogadják, így jelenleg Iaşi-i, bukaresti, konstancai ápoltjaik is vannak. A betegek többsége azonban Észak-Nyugat Erdélyből érkezik. Az egészségügyi rendszer javulása kapcsán kételyeinek adott hangot Bârsan professzor, aki szerint elengedhetetlenül szükségesek a valós reformok, csak sajnos senki nem tudja, pontosan mit és hogyan kellene intézkedni.

– Véleményem szerint a két legfontosabb dolog jelen pillanatban, hogy a kórházak és egészségügyi intézmények élén menedzserek álljanak, akik egészségügyi szaktudással is rendelkeznek, mellettük egy igazgatótanács képviselje az adott kórház egyes részlegeit, ismertetve az osztály szükségleteit. Az anyagi gondok orvoslását pénzügyi szakemberre kell bízni. A második lényeges dolog volna, hogy a biztosító valóban annyi pénzt utaljon ki egy beteg után, amennyibe annak a kórházi ellátása került. Ha a kórházat jól vezetik, akkor képes működni ebből az összegből, ha nem, akkor bezár – más út nincs. Ez így túlzásnak tűnhet, valószínűleg az orvostársadalomban sem mindenki fogadja majd el, de így nem lehet tovább folytatni – fogalmazott.

A kórházat a megszűnés veszélye fenyegeti, ha hamarosan nem cserélik ki a felszereléseket. Számos külföldi gyártó jelezte, hogy ezeket a gyógyászatban ósdinak számító, régen meghaladott eszközöket már nem készítik, így alkatrészeket sem kaphatnak. – Ha nem változik a támogatási rendszer, két-három éven belül bezárhatjuk a kórházat – mondta Bârsan.

F. I.