Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Románia EU-csatlakozásáig be kellene fejezni az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát — jelentette ki Markó Béla pénteken Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel folytatott megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a találkozón az egyházak képviselői egyebek között a restitúció felgyorsítását sürgették. A magyar egyházak által benyújtott több mint 1700 kérvény közül mindössze 350 esetben született kedvező döntés. Markó azt szeretné, ha ez a folyamat telekkönyvezéssel együtt 2007. január 1-ig lezárulhatna. Az egyházak a föld- és erdőterületek visszaszolgáltatása mellett az elkobzott egyházi levéltárak anyagának visszaadását is kérik. (Részletek az 5. oldalon)

A kolozsvári rendőrséget riasztotta Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő, mert azt hitte, hogy ellopták szolgálati autóját. A helyszínre kiszállt rendőrök körülbelül másfél órás keresés után találták meg az "eltűnt" gépkocsit. A sikeres nyomozásért azonban minden bizonnyal nem terem majd babér a kékruhásoknak, hiszen kiderült: nem a tolvajoknak tetszett meg a parlament tulajdonát képező SuperNova, hanem a szórakozott Hargita megyei képviselő felejtette el, hova parkolta le. A parlament oktatási bizottságában tevékenykedő honatya pénteken Markó Béla RMDSZ-elnök és Kötő József ügyvezető alelnökkel együtt az evangélikus püspökségen az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel találkozott. A megbeszélés előtt Asztalos gépkocsiját a Kossuth Lajos (December 21.) utcában lévő Sora bevásárlóközpont körül hagyta. A szórakozott képviselőnek azonban mégsem kellett buszra vagy vonatra ülnie, hiszen kollégái kisegítették, így a találkozó színhelyéről Markó Béla gépkocsijával távozott.

Szombaton hajnalban érkezik haza az Amerikai Egyesült Államokból Emil Boc polgármester. Az elöljáró az amerikai kongresszus meghívására kedden utazott Washington D. C.-be, hogy részt vegyen a Fehér Házban szervezett Országos Imareggelin. Az ötvenharmadik alkalommal sorra kerülő hagyományos eseményen George W. Bush amerikai elnök is részt vett.

Washingtoni tartózkodása során Emil Boc többek között kongresszusi képviselőkkel, illetve az amerikai főváros polgármesterével találkozott. Anthony A. Williams felajánlotta a városfejlesztés területén jártas amerikai szakemberek támogatását, míg Emil Boc a lakásépítés és a földalatti parkolók felépítése felől érdeklődött. Ugyanakkor Boc arra volt kíváncsi, hogy az amerikai fővárosban milyen megoldást találtak a szabálytalan parkolás megfékezésére, hogyan oldják meg a város tisztán tartását, illetve milyen stratégiát alkalmaznak a turisták vonzására.

Emil Boc Kolozsvárra hívta Washington D. C. polgármesterét. Anthony A. Williams előreláthatóan jövőre látogat Erdély fővárosába.

Eredeti ötlettel állt elő több erdélyi parlamenti képviselő: törvénytervezetet kezdeményeznek annak érdekében, hogy az Erdélyi Szigethegységnek is legyen kormányzója.

Nicolae Popa Fehér megyei humanista képviselő pénteken azt nyilatkozta: a tervezetet az elkövetkező időszakban terjesztik elő a parlament alsó házában. Az elképzelés szerint gyulafehérvári székhellyel kormányügynökség jönne létre, amelynek feladata szociális és gazdasági programok kidolgozása lenne. Popa szerint a törvénytervezet megszerkesztését a régió nehéz gazdasági és szociális helyzete tette szükségessé, és igen aggasztó az Erdélyi Szigethegységben tapasztalt lakosságcsökkenés, az illegális fakitermelés, valamint a környezetszennyezés is. Ugyanakkor az Erdélyi Szigethegységben több mint 3 ezer olyan barlang található, amelyeket védeni kell.

Popa tervei szerint az ügynökséget államtitkári funkcióval rendelkező, a miniszterelnök által kinevezett kormányzó irányítaná. Arról biztosította a közvéleményt, hogy az Erdélyi Szigethegység kormányzója semmiképp sem befolyásolja majd a prefektusok tevékenységét. A célok között európai pénzek bevonása, munkahelyteremtés szerepel. — A Duna-delta Románia sajátos térsége, ezért kormányzó ügyeli fel a növény- és állatvilágra vonatkozó jogszabályok betartását. Ugyanilyen régió az Erdélyi Szigethegység is, ezért itt is kormányzóra van szükség — jegyezte meg a Román Humanista Párt képviselője.

Első ízben rendezték meg pénteken Magyarpalatkán a vidéki presbiterek találkozóját, a Református Szabadegyetem keretében. A rendezvény célja, hogy megadott témakörökben átfogó tájékoztatást nyújtson, valamint fórumot teremtsen, ahol a résztvevők megoszthatják egymással problémáikat, együtt keresve lehetséges megoldásokat.

A pénteki rendezvény témakörét, az Európai Uniós csatlakozás gazdasági és társadalmi kihívásait négy előadó járta körül. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke Kolozs megye fejlesztési stratégiáit ismertette, Balogh Márton, a Civitas Alapítvány programigazgatója az Európai Uniós pályázati lehetőségekről beszélt, Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány programigazgatója a közösségfejlesztés és gazdasági fellendülés témakörét járta körül. Végül Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke aktuális mezőgazdasági kérdésekről tájékoztatta a mintegy negyven résztvevőt.

A rendezvény házigazdája, Németh Ferenc lelkipásztor megnyitó áhítatában rávilágított: az uniós csatlakozással járó változások elkerülhetetlenek, úgy kell hát munkálkodnunk, hogy a csatlakozásnak nyertesei, és ne vesztesei legyünk.

Makkai János, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye főgondnoka kifejtette: alapvető feladat az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek alapos ismerete, részterületekre lebontva, hogy idejében alkalmazkodhassunk a követendő normákhoz. Ebben a — nem egyszerű — munkában vállal segítő szerepet az egyház, szakemberek közbenjárásával megmutatja azokat az utakat, amelyeken keresztül a leghatékonyabban folytathatják tevékenységüket a közösségek.

Az előadásokat követően a jelenlevők kérdésekkel, javaslatokkal fordulhattak a szakemberekhez. A beszélgetés során számos valós probléma merült fel, amelyek megoldása egyre sürgetőbb.

Az egész napos rendezvény végkövetkeztetése az volt, hogy a csatlakozás buktatóit nem lesz könnyű elkerülni, a leghatékonyabb fegyvereink pedig, amelyek nélkül nem boldogulunk: az összefogás és az információ. Több ember gazdasági és szellemi tőkéjére lesz szükség ezután ahhoz, hogy a vállalkozások, elsősorban a mezőgazdaság, állattenyésztés, termelés területein eredményesen helyt állhassanak.

Minden gazdasági terület jellemzője az erős verseny. Ahhoz, hogy sikeresen szerepeljünk elengedhetetlen az információk hasznos időben való begyűjtése. Különösen igaz ez a pályázati lehetőségek esetében. Az Uniótól elnyerhető anyagi hozzájárulásokat pedig maradéktalanul ki kell használnunk, ehhez ellenben elengedhetetlen a pályázatmenedzselésben jártas szakemberek közreműködése.

A kolozsvári ítélőtábla elkészítette az elmúlt év tevékenységének mérlegét. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint, 2004-ben a kolozsvári ítélőtáblához tartozó bíróságoknak 126 835 ügyben kellett dönteni, ebből 113 346 esetben sikerült végleges ítéletet hozni. Arányokban kifejezve, elmúlt évi tevékenységük hatékonysága 89,36% volt, alacsonyabb 2003-hoz viszonyítva, amikor 92,09%-ban sikerült teljesíteni a feladatokat. Ennek a lemaradásnak objektív okai vannak, ugyanis 2004 második felében több dossziét kaptak a Legfelsőbb Bíróságtól, az illetékességi hatáskörök megváltoztatása nyomán.

A kolozsvári ítélőtáblánál tavaly 14 169 dossziét iktattak, amely 8 630-al több mint 2003-ban. Összességében a megoldott iratcsomók száma növekedett: 9043-ról 14 609-re. A legtöbb megoldott esettel az ítélőtábla kereskedelmi és közigazgatási bírósági részlegei dicsekedhetnek. A tevékenység hatékonysága szempontjából azonban itt is visszaesés volt tapasztalható: 92,61% 2003-ban, 87,98% 2004-ben.

A lemaradás egyik fő oka a bírók túlterheltsége. A kolozsvári ítélőtáblához tartozó bíróságoknál egy bíróra átlagban 511 iratcsomó jutott, míg 2003-ban "csak" 458. Valamelyes visszaesés csak a törvényszéken volt tapasztalható.

A bírók minden szinten átlagban 440 dossziét tárgyaltak a tavaly, az ítélőtábla bírói 321-et, amely jóval több a 2003. évi 254-nél.

Ami a bűnügyi helyzetet illeti, ebben az esetben is növekedésről lehet beszélni. Gyilkosságért 84 személyt ítéltek el véglegesen (2003-ban 56-ot), súlyos testi sértésért pedig 111 személyt (egy évvel korábban 79-et). 512 elítélt kiskorú közül 119 szabadságvesztéses büntetést hajt végre, 215 felfüggesztett vagy felügyelet alatti büntetést, 23 pénzbírságot fizetett, 135 kiskorú esetében javító intézkedést rendeltek el.

A 2004. évi tevékenységi mérleg tartalmazza a bíróság tevékenységének megreformálását is, amelynek keretében létrehozták Kolozsváron is a kereskedelmi törvényszéket. Emellett javasolták a csökkentett tevékenységgel dolgozó néhány vidéki bíróság megszüntetését, és a tervezett zsibói bíróságról való lemondást. Továbbá olyan számítógépes programot vezettek be, amelynek segítségével 2004-ben minden iratcsomót elektronikus úton iktattak, tovább fejlesztve ezt a típusú nyilvántartást és ügyirat-továbbítást.

FAZAKAS TIBOR vajdahunyadi grafikusművész kiállítása nyílik meg november 5-én, szombaton de. 11 órakor a Főtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában.

AZ EGÉSZSÉG ÉS MÉRTÉKLETESSÉG SZÖVETSÉG által szervezett Egészséges életmód előadás-sorozat következő részét február 6-án, vasárnap du. 6 órától tartja dr. Szentágotai T. Lóránt a Brassai-líceum dísztermében. Ingyenes vérnyomás-, test zsírtömeg-, vércukorszint- és koleszterinszint mérést is végeznek.

AZ ÜGYFÉLFOGADÁS Máté András Levente parlamenti képviselő irodájában február 7-től a következő órarend szerint történik: hétfőn, szerdán, csütörtökön, pénteken 10–13 óra között, kedden 14–16 óra között. A képviselő személyes ügyfélfogadását előzetesen közöljük a sajtóban. Az iroda címe: Pavlov/Fürdő utca 21. szám, tel.: 592-364, e-mail: mate.dep@freemail.hu.

NYUGDÍJASKLUB összejövetel szokás szerint vasárnap, február 6-án, du. 5 órától a Fások klubjában (Múzeum tér 3.). Zenél Marton István.

A KISMAMAKLUB február 7-én, hétfőn du. 6 órától tartja összejövetelét az Unitárius óvodában. A Bolyhos zeneóvodát most Pintyucza Andrea vezeti, Keresztesi Polixénia az önállóságra való nevelésről beszélget a szülőkkel. A szülők ne feledjék a váltócipőt!

A folyóirat rendkívüli riporttal kezdődik: Hargitafürdőn forgatják Az érsek látogatása című magyar–román–olasz koprodukciót. A díszletváros a magyar filmtörténet második legnagyobb díszlete.

A tematikus rovat a fiatal román filmgyártásról nyújt körképet, Mihai Chirilov összegzése például arra enged következtetni, hogy a 2000 utáni filmek sem szabadulnak a rendszerváltozás "kísérteteitől".

A filmfesztiválokról szóló beszámolók sorozata folytatódik. A Menekülés a rövidfilmbe elnevezésű, de egyszerűen csak "a Banán"-nak nevezett budapesti fesztiválon több hazai filmes is szerencsét próbált. Az Anifest 2 elnevezésű animációs filmfesztiválról kiderül, hogy néhány napig papírfigurák, bábok, szokatlan terek és formák vették át az uralmat a budapesti Uránia mozi fölött.

A lapban szó van az Alien vs. Predator című filmmel példázható crossower műfajról, ugyanakkor több új, a művészfilm és a tömegsiker kategóriájába illő alkotásról is olvashat kritikát az érdeklődő — köztük a Kávé és cigarettáról, a macedón Visszatérésről, a magyar Nyóckerről, és a népszerű Alexanderről.

A Filmtett következő, jubileumi lapszáma dupla hosszúságú lesz, és a film és tévé tematikáját járja majd körül.

*

Középiskolások figyelmébe
Akarosz egyet kirándulni Budapestre és megismerni belülről a Duna Televíziót?

Akarod látni a Sapientia Fotó, Film és Média szakának stúdióját, beülni a leendő filmrendezők, operatőrök közé?

Akarsz egy új DVD lejátszót és egy halom jobbnál jobb filmet?

Akarsz egy super8-as filmkamerát, s hozzá 5 tekercs színes filmet?

És végül akarsz "életfogytiglani" előfizetést a Filmtettre?

Ez mind a tiéd lehet, ha középiskolás vagy, van egy kis sütnivalód és részt veszel a Filmtett jubileumi, 50. száma alkalmából megrendezett filmes vetélkedőn.

Siess a legközelebbi suliba, ahol kérdőívet találsz a selejtezőhöz (Kolozsváron az Apáczai, Báthory, Brassai líceumok, Marosvásárhelyen a Bolyai Líceum, Sepsiszentgyörgyön a Mikes, a Művészeti Líceum és a Székely Mikó Kollégium) vagy egyszerűen csak töltsd le az internetről (www.filmtett.ro vagy www.transindex.ro).

A kérdőív kitöltéséhez bármilyen segédanyagot használhatsz, és bárkitől segítséget kérhetsz. A válaszokat dobd be a fenti sulik bármelyikében elhelyezett gyűjtődobozba február 18-ig, vagy küld el a verseny@filmtett.ro email-címre február 20-án 24 óráig.

A legtöbb helyes választ beküldők meghívást nyernek az elődöntőkre, melyeket Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön szervezünk meg március 2–3–4-én. Akiknek ezek a városok túl messze esnek, az internetes elődöntőn is részt vehetnek. A döntőre március 5-én kerül sor a felújított kolozsvári Győzelem moziban.

És még egy rendkívüli ajánlat: aki március 10-ig előfizet a Filmtettre, 2 eredeti játékfilm-DVD-t kap ajándékba!

Erdélyi Riport/5.
Címlapsztori Domokos Péter, Mihály László: A szóbőség zavara — versenyhelyzet a telefonpiacon. Lapzárta Stanik István: Határidős bizalom. Aktuális Simon Judit: Csatlakozás mindenekfelett. A hét interjúja Simon Judit: Nívós árut az uniós piacra (Winkler Gyula kereskedelmi miniszter). Háttér Szűcs László: Csak egy legény a gátló? Helyzetkép Székedi Ferenc: Törésvonalak. Nézőpont Gáspárik Attila: Kultúrautonómia? Simon Judit: Boldogok és boldogtalanok. Gazdaság/interjú: A folyamatosság jegyében (Szerencsejáték Rt.). A vállalkozó Matekovics János: A vízórás mesterek. Pénzpiac Népszerűsí tik a lejt. Üzleti negyed: Nem lesz júliustól kétféle könyvvitel Periféria Szilágyi Aladár: A klónozott klán. Erdély-járó A legveszélyeztetettebb (a Bánffy-kastély Bonchidán) Film Bedekker a Sorstalansághoz. Mementó 50 éve hunyt el Szabó Dezső. Adásidő Papp Sándor Zsigmond: Horror a tévében. Tudomány Ágoston Hugó: A tudomány 2005-ben. Sport Lokodi Imre: Szovátán a zöld sasok. Sztárok Bércesi Tünde: Se veled, se nélküled. Ez meg az Megcsalsz? Meghalsz!

Számos tudós, író, művész és közéleti személyiség ünnepli 2005-ben születésének 100. évfordulóját. Ezen személyiségek sorát szeretném gyarapítani írásommal, amellyel Farkas Ferenc emléke előtt tisztelgek.

Farkas Ferenc zeneszerző, pedagógus 1905. december 15-én született Nagykanizsán, és 2000. október 10-én hunyt el Budapesten. Bartók és Kodály mellett a 20. századi magyar zeneszerző-nemzedék egyik legkiválóbb képviselője, a ma alkotó idősebb generáció legjelentősebb nevelője. Hosszú élete és tanulmányai színhelyei meghatározták rendkívül sokoldalú érdeklődési körét, elősegítették az enciklopédikus tudás elsajátítását. Ezzel magyarázható, hogy bár Bartók és Kodály kortársa, egyéniségét, alkotói szuveranitását mindvégig megőrizte, nem vált e két zeneszerző óriás stílusvilágának követőjévé.

Farkas Ferenc tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében kezdte. A Zeneakadémián Weiner Leó és Siklós Albert növendéke, ez utóbbinál diplomázik mint zeneszerző 1927-ben. Friss diplomásként két évig a Városi Színház korrepetitora és karmestere. Ezután újabb két év következik: ösztöndíjasként Rómában Ottorino Respighi mesteriskolájában tökéletesíti tudását. Természetes módon fordul a mediterrán kultúra, ezen túl az egyetemes európai zene múltja felé. A Rimszkij–Korszakov és Respighi növendéket olaszországi tartózkodása döntő módon befolyásolta saját stílusának kialakításában, a társművészetek megismerésében és felkarolásában, valamint ezeknek saját művészi világába való hatékony beépítésének folyamatában. Olaszországi tanulmányai befejeztével hosszabb utazást tesz Afrikában és Spanyolországban.

A fiatal zeneszerző hazatérése után mint filmzenék szerzője válik ismertté. Fejős Pál filmrendezőnek és Vaszy Viktor karmesternek köszönhetően írja első kísérőzenéjét 1932-ben az Ítél a Balaton című filmhez. Mint filmzenék szerzője Bécsben és Koppenhágában is ismertté válik. Ezt a műfajt aztán évtizedeken keresztül műveli. Ez a fajta munka olyan rutin megszerzését biztosította, mellyel bármilyen műfajban, stílusban és karakterben képes volt maradandót alkotni, sőt, saját műveit több változatban is hasonló fajsúllyal átírni.

1935-től foglalkozik tanítással, előbb a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában, majd 1941-től a kolozsvári Konzervatórium zeneszerzés katedráján. A kolozsvári Konzervatóriumnak 1941–1943-ban igazgatója is volt. 1946–1948-ban a Székesfehérvári Zeneiskola igazgatója. Kolozsvári évei alatt az opera karvezetője, ezt a tevékenységét 1945-től a budapesti operaházban is folytatja. 1949-től nyugalomba vonulásáig, 1975-ig a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés tanára volt. Növendékei között számon tartjuk a legismertebbek közül Bozay Attilát, Petrovics Emilt, Szokolay Sándort, és a Kolozsvárról indult Kurtág Györgyöt és Ligeti Györgyöt.

Sokoldalúságát műfajbeli sokszínűsége tükrözi. Írt operákat, baletteket, daljátékokat, operetteket, színpadi játékokat, énekkari műveket, népdal-feldolgozásokat, dalokat és nagyon sok kísérőzenét. Műveivel hazai és jelentős külföldi sikereket aratott. Fontosabb művei közt megemlítjük Hárfaconcertinóját, Hegedű szonátáját, Finn népi táncok című művét, Cantus Pannonicus vokálszimfonikus művét, Az ember tragédiájához írt kísérőzenét, valamint Bűvös szekrény (1942, vígopera), Furfangos diákok (1949, balett), Csínom Palkó (1949, daljáték, ezért Kossuth-díjjal tüntették ki), Egy úr Velencéből (1979, daljáték) színpadi műveit. Műveit mintegy 12 nyelven komponálta, melyek közt természetesen előkelő helyet foglalnak el a megzenésített magyar költők is.

Zenei gyökerei egymástól igen különböző forrásból származnak, a középkori táncdallamoktól Gesualdón keresztül Sztravinszky-ig. Mint azt Gombos László zenetörténész megjegyzi: "Jellegzetes egyéni stílusának három alapvető összetevője az olasz neoklasszicizmus, a magyar népzene és a dodekafónia (ennek nem a Schönberget követő, hanem a Frank Martin és Dallapiccola nevével fémjelzett enyhébb, latinos változata), és alkotásaiban e három közül hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe. Művészi hitvallását, amely stilárisan, műfajilag és nyelvileg is sokszínű életművében általános érvényes vonássá vált, maga a zeneszerző így fogalmazta meg: "a komponálás számomra öröm, szeretném, ha műveimmel én is örömöt tudnék szerezni hallgatóimnak."

Tevékenységét számos díjjal jutalmazták: 1933-ban Liszt-díjat, 1934-ben Ferenc József-díjat, 1943-ban Klebersberg-díjat, 1950-ben Kossuth-díjat, 1960-ban Erkel-díjat kapott.

A kolozsvári idősebb nemzedék emlékezhet Bűvös szekrény (1943), a Furfangos diákok (1960) és a Csínom Palkó (1957) kolozsvári magyar operai bemutatóira. Nem lenne érdektelen, ha az opera — amelynek szívügye a magyar szerzők műveinek bemutatása —, valamelyik művét újra műsorra tűzné. Ez lehetne a legszebb tisztelgés egy olyan nagyjelentőségű művészegyéniség előtt, akinek kolozsvári kötődése igencsak gyümölcsöző volt.

A PRO EUROPA Liga marosvásárhelyi civil szervezet 2004 folyamán 20 személy számára biztosított emberjogi és kisebbségjogi képzést. Ennek eredményeként és az Open Society Institute támogatásával 2005 januárjától a szervezet 12 megyében követi a jogok betartását (Marosvásárhelyen az Emberjogi Iroda 1993-tól működik, Szatmáron is létezett már előzőleg ilyen iroda).

Kolozsváron a most induló iroda február 14-től kezdődően minden kedden és csütörtökön 15 és 18 óra között fogadja mindazokat, akiknek alkotmányos vagy nemzetközi egyezmények által biztosított jogait megsértették a hatóságok. Az iroda címe: Kolozsvár, Tebei u. 21. sz. Ezeknek a jogsértéseknek viszonylag újaknak kell lenniük (jogorvoslati lehetőséggel vagy már beindított jogi lépéssel, esetleg olyan végleges ítélettel, mely 6 hónapnál nem régebbi).

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — Nemzeti kincs — amerikai bemutató. — Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30; kervezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden előadás.

MŰVÉSZ–EURIMAGES — Wimbledon — angol. — Vetítések időpontja: péntek–kedd: 17.30, 20; szerda–csütörtök: 21; kedden kedvezménnyel. A terminál — amerikai. — Vetítések időpontja: péntek–kedd: 15, 22.30; szerda–csütörtök: 15; kedden kedvezménnyel.

GYŐZELEM — Eggyel nő a tét — Vetítések időpontja: 14, 20, 23; — Szerdán kedvezménnyel. Cápamese. — Vetítések időpontja: 16.30, 18.30.

FAVORIT — Trója — amerikai. — Vetítések időpontja: 16, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ — Feketék fehéren — amerikai. — Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától.

TORDA

FOX — Resident Evil — bemutató. — Vetítések időpontja: 15, 17. 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Cellular — bemutató. — Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Bridget Jones: Az értelem határán — amerikai. — Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától, hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM — Van Helsing — amerikai. — Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnapo 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — febr. 4–7.: Underworld — amerikai. — Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap: 22 órától, hétfőn minden előadás.

MAGYAR OPERA

Február 6-án, vasárnap de. 11 órakor: Csajkovszkij: Diótörő. Vezényel: Jankó Zsolt m. v. Rendező koreográfus: Valkay Ferenc. — Ifjúsági bérlet.

Február 8-án, kedden este fél 7 órakor: Verdi: Rigolettó. Vezényel: Horváth József. Rendező: Selmeczi György m. v.

ROMÁN OPERA

Február 6-án, vasárnap 12 órakor: Gyermekek a gyermekekért — a Happy Kids Alapítvány rendezvénye. — Belépés díjtalan.

Február 9-én, szerdán este 7 órakor: Leoncavallo: Bajazzók. — A dél-ázsiai áldozatok megsegítésére rendezett jótákonysági előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, február 5-én, szombaton este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelőadás. Rendező: Mihail Mănuţiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Február 6-án, vasárnap este 8 órakor: Ionesco: Jacques vagy a behódolás — stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. — CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Február 7-én, hétfőn este 8 órakor: Fehér tűz, fekete tűz (Dybbuk) — stúdióelőadás. Rendező: David Zinder m. v. (Izrael).

ROMÁN SZÍNHÁZ

Ma, február 5-én, szombaton este 7 órakor: Ubucureşti.

Február 6-án, vasárnap este 7 órakor: Matei Vişniec: Mansardă la Paris cu vedere spre moarte.

Ma, február 5-én, szombaton 12 órától: Jancsi és Juliska — magyar tagozat.

Február 6-án, vasárnap 12 órától: A három "hóbarát" — román tagozat.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Wass Albert könyvei szerte a Kárpát-medencében, de elsősorban Erdélyben örvendenek osztatlan népszerűségnek. Az író magánéletéről, az amerikai emigrációban több mint fél évszázadot élő közösségszervezőről, a megrögzött antikommunistáról és a romániai kisebbségek elnyomása elleni harcosról azonban keveset tud a magyar közvélemény. Raffay Ernő, Vekov Károly, Takaró Mihály, Balázsi Ildikó és Lukácsi Éva új könyve — Wass Albert igazsága — A gróf emigrált, az író itthon maradt — hiteles történelemkönyv a XX. század egyik kiemelkedő magyar személyiségéről. Erről beszélgettem Raffay Ernő magyarországi történésszel, egyetemi előadótanárral.

— Miként született meg a Wass Albertről szóló kötet megírásának gondolata, hogyan állt össze az öttagú szerzői gárda?

— Másfél évvel ezelőtt Wass Albert fiai felkérték Koltay Somlai Zsuzsát (a Trianon film rendezőjének, Koltay Gábornak a feleségét), a Szabad Tér kiadó ügyintézőjét, hogy olyan magyarországi történészekkel, irodalmárokkal vegye fel a kapcsolatot, akik kötetet írnának elhunyt édesapjuk életéről, amely tisztázhatná az írót ért különböző vádaskodásokat. Takaró Mihályt és engem kértek föl, hogy indítsuk el a könyv megírásának munkálatait. Somlai Zsuzsa, Takaró Mihály és jómagam elkezdtünk szerzőkben gondolkodni. Tudtuk azt, hogy Vekov Károly kolozsvári történész már foglalkozik Wass Albert jogi, erkölcsi rehabilitációjának a kérdésével. Érdeklődésemre Vekov Károly elmondta, hogy valóban az 1946-os kolozsvári népbírósági perrel, illetve Wass Albert háborús bűnösségének ügyével foglalkozik. Megkértem, hogy ezt alapos, oknyomozó formában írja meg. Végül is ez lett a kötet kiemelkedően fontos tanulmánya, amely a román hatósági szervek által készített források alapján gyakorlatilag megcáfolja Wass Albert háborús bűnösségét. A kötetben jelent meg először egy alapos Wass Albert életrajz, ezt Takaró Mihály budapesti irodalomtörténész írta meg. A Wass fiúk, főleg a Hamburgban élő Wass Endre, megígérték, hogy hozzájuthatunk a hamburgi Wass Albert archívumhoz, meg a Floridában lévő dokumentációhoz. Elolvashattuk többek között Wass Albert Voltam című, több száz oldalas memoárját, amelyet 88 éves korában írt. A könyvben tizenvalahány olyan kép is látható, amely még nem jelent meg, felhasználhattuk a családi levelezést, és sok más olyan dokumentumot, amihez eddig másnak nem volt hozzáférési lehetősége. Ez kiemelkedően gazdaggá teszi a kötetet. Wass Albertről különben egyre többet publikálnak Magyarországon. A Harkó Enikő könyvét említem, vagy a kötetünkben is szerzőként közreműködő Balázsi Ildikót, aki Marosvásárhelyről származott el Nyíregyházára, majd Budapestre. Fontosnak tartottuk, hogy Wass Albert amerikai, illetve németországi emigrációjáról is tanulmány szülessen, és ezt a Wass fiúk bizalmasa, Lukácsi Éva amerikai református lelkésznő készítette el. Ötön írtuk a könyvet. Külön kiemelném Takaró Mihály tanulmányait, aki Wass Albertet a XX. századi magyar irodalmi kánonban helyezi el, értékeli írói munkásságát. Tanulmányában megállapítja, hogy nemcsak a Nyugat írói csoportja alkotott nagyot a XX. századi magyar irodalomban, hanem van egy másik vonulata is az erdélyi magyar irodalomnak: Herczeg Ferenc vagy Wass Albert, aki Erdélyben és Magyarországon egyaránt közölt. Ez a vonulat is legalább annyira értékes, mint a Nyugat nemzedéke.

— Wass Albert megítélése Magyarországon sem sokkal jobb, mint Romániában. Most hirtelen a Horn-kormány egykori belügyminiszterére, Kuncze Gáborra gondolok, aki a kilencvenes években elutasította Wass Albert igényét a magyar állampolgárságra. Ön szerint mi az oka annak, hogy Wass Albertet továbbra sem fogadja el a magyarországi hivatalos irodalomszemlélet?

— Van néhány író, akit szélsőjobboldalinak tart a magyarországi ízlés és szellemi diktatúra néhány vezető személyisége. Ez Wass Albert mellett Nyirő Józsefet és más magyarországi írókat is érinti. Gyökerei a kommunista rendszerben keresendőek. A Rákosi-korszak kemény kommunista diktatúrája után, az 56-os forradalom hatására kialakult a Kádár-korszak, amely szintén kemény diktatúra volt: a lll-as rendőrségi főcsoport teljesen behálózta a magyar társadalmat. Csak egy nevet emelnék ki: Aczél György, aki a Kádár-korszak kultúr- és ideológiai vezetője volt, napi kapcsolatban állt a belbiztonsági rendőrségi ügyosztállyal. Ha nem is a Ceauşescu-féle módszerekkel, de az a helyzet alakult ki Magyarországon, hogy annál inkább mellőztek egy írót, minél nemzetibb érzelmű volt. Nem adták ki a műveit, életét ellehetetlenítették. 1994 és 98 között, amikor baloldali kormánya volt Magyarországnak, Wass Albert állampolgárságának visszaállítását kérte. Mindenkit, baloldali gondolkodású írókat, művészeket is megdöbbentett, hogy Wass Albertet egy minisztériumi főosztályvezető elutasított. A könyv egyik fejezetében Takaró Mihály Wass Albert halálának igaz történetét írja meg: nem ez az elutasítás volt öngyilkosságának kiváltó oka, de ez is közrejátszott a kilencvenéves író végső, totális elkeseredésében, amely végül is a revolver fejéhez történő emelését eredményezte. Mindennél fontosabb azonban az, hogy a Mentor és a Kráter kiadó gondozásában megjelent Wass Albert könyveket hihetetlen mértékben veszik, az olvasóközönség Magyarországon is szereti.

— Az ön által írt egyik fejezet a két világháború közötti Románia kisebbségekkel szembeni magatartását vizsgálja. Milyen volt a kapcsolata Wass Albertnek és családjának Romániával, a román hivatalosságokkal?

— Ez a rész az erdélyi magyaroknak nem sok újdonságot mond, viszont a szerkesztőkkel arra gondoltunk, hogy a könyvet remélhetőleg nem csak Erdélyben, hanem Magyarországon, a Felvidéken, a Délvidéken is terjesztik. A Kárpát-medence magyarsága, Erdélyt leszámítva, a két világháború közötti Románia kisebbségellenes magatartásáról keveset tud. A Wass családnak a román hatóságokkal való kapcsolatához tudnunk kell, hogy a magyar arisztokrácia alapvetően a földbirtokos osztályhoz tartozott: a különböző Wass grófoknak sok ezer hold földje volt a trianoni békediktátum aláírásakor. Kapcsolatukat a román álammal az alapvető félelmen túl a földreform szabta meg. Az 1920-as évek elején a román parlament minden tartományra külön földreformot dolgozott ki. Erdélyben ez a fajta "földreform" a második világháborúig zajlott mindenféle pereskedéssel és földkisajátítással. Célja az volt, hogy a magyar nagybirtokosokat, a magyar arisztokráciát meggyengítse. Ha ezt a földtulajdont meghagyják, vagy csak keveset vesznek el belőle, ez anyagi alapja lehetett volna a román megszállás elleni anyagi és szellemi bázis megteremtésének. A Voltam című önéletrajzából sűrűn idézve leírom a könyvben azt is, hogy Wass Albert összegzésében a románság az 1848-as forradalom idején milyen vérengzést, magyarirtást követett el Erdélyben: mindezt ma már a magyar történelemtudomány is pontosan tudja. Axente Severéknek a genocídium határát súroló tettei elég keményen érintették Wass Albert felmenőit is. Szó van a tanulmányban a két világháború közötti Románia szellemi viszonyairól is: Romániában 1918-tól 1928-ig és 1932-től a második világháború végéig rendkívüli állapotot rendeltek el. Ilyen Európa egyetlen országában sem volt: ehhez képest a horthysta Magyarország egyféle rózsaszín demokráciának tűnik. Ez nyilván túlzás, de összehasonlítva a két országot, a rendkívüli állapot alapvetően meghatározta a romániai magyarság anyagi és szellemi tevékenységét. Gondolok itt az előzetes cenzúrára, vagy a magyar oktatás elleni támadásokra (néhány év alatt hatszáz, egyházi fenntartású magyar elemi iskolát szüntettek meg), a magyar egyetemnek 1920 tájékán menekülnie kellett, Szeged fogadta be a Ferenc József Magyar Királyi Tudományegyetemet. Ilyen körülmények között kellett az akkori magyar íróknak, közöttük az 1935-ben első regényét (Farkasverem) publikáló Wass Albertnek munkásságát kifejtenie. Rendkívül nehéz, heroikus küzdelem volt.

— Jelentős Wass Albert emigrációbeli publikációja Erdélyről, az erdélyi magyarságról. Sikerült-e ennek valamennyire befolyásolnia a Ceauşescu-rendszer kirakatpolitikáját a hazai kisebbségek helyzetéről?

— Wass Albert 1950–51-ben került négy kiskorú fiával az Egyesült Államokba. Az ötödik gyerek a feleségéve l Hamburgban maradt, mert tüdőbetegként nem engedték be az amerikai hatóságok. Duplán nehéz helyzetbe kerül: meg kell ett hogy tanuljon angolul, el kellett hogy tartsa a fiait. Mivel annak idején elvégezte a debreceni agrárfőiskolát, munkát kap ott az egyik nagy amerikai ültetvényen. Elválik, és munkaadójának a lányát veszi el feleségül: ezzel anyagi és családi helyzete is normalizálódik, így rögtön elkezdi irodalmi tevékenységét. Tudni kell, hogy Wass Albert antikommunista ember volt, nem csak a román, hanem a magyar kommunistákat is utálta (a kommunizmust a világtörténelem egyik mélypontjának tartotta). A kommunizmus elleni küzdelem volt tevékenységének egyik vonulata: Amerikában, az ötvenes-hatvanas években szabad teret kapott erre . Másik fő tevékenysége az erdélyi magya rokért folytatott harc volt, ez több síkon futott, amit élete utolsó percéig folytatott. Fontos szerepet vállalt az amerikai magyarság összetartásában: az 1990-es évek elején még mindig 1, 7 millió amerikai tartotta magát magyarnak, vagy magyar származásúnak. Nemcsak a sajá t könyveit, hanem jeles emigráns szerzőktől szépirodalmat, és a magyar kisebbség sorsával foglalkozó tudományos munkákat adott ki. Később rájött, hogy ezeket angol nyelven is meg kell jelentetni, hogy az Egyesült Államok kormánya, hivatalnokai, illetve a közvélemény is megismerhesse, hogy mi zajlik a romániai magyarokkal, illetve a többi nemzetiséggel. A témában több tucat angol nyelvű kötetet publikált: ezeket az összes nagyobb amerikai könyvtárnak és valamennyi számottevő amerikai politikusnak elküldte. Bizonyos kapcsolatokat is kiépített középszintű amerikai politikusokkal. Arra akarta rávezetni a világot, hogy a román kisebbségellenes politika alapjaiban antidemokratikus, erről szólnak könyvei, de nem romángyűlölő hangnemben. Nagyon sokat publikált amerikai magyar lapokban, viszont egyik írásában sem található romángyűlöletről tanúskodó mondat. A román nemzetiségi politikát ostorozta, de a románságot nem. A hetvenes években Ceauşescuék kísérletet tettek arra, hogy a közben amerikai állampolgárságot kapott Wass Albertet az Egyesült Államokkal adassák ki Romániának. Érvényes halálos ítélet volt Wass Alberttel szemben, az édesapja már nem élt, ő tehát azonnal életveszélybe került. Maga Elena Ceauşescu adta át személyesen az 1946-os népbírósági anyagot mindenféle más "terhelő dokumentumokkal" a háborús bűnözőket üldöző úgynevezett Merdinger professzornak, aki az ügyiratcsomót elvitte az Egyesült Államok külügyminisztériumába. Ebben a román fél Wass Albert kiadatását kérte. Minden bizonnyal kivégezték volna, habár erre jelenleg nem áll rendelkezésünkre román dokumentum. Az Egyesült Államok külügyminisztériumában már évtizedekkel korábban létrehoztak egy különleges csoportot, amely az Egyesült Államokban letelepedett külföldiek múltját vizsgálta, általában bejelentések alapján. Ez a bizottság többször is kiszállt Wass Albert lakására, lefolytattak egy komoly vizsgálatot, majd 1978-ban a bizottság megállapította: Wass Albert személyére vonatkozóan sem a háborús bűnösség, sem az antiszemitizmus vádja nem áll fenn. Ez Wass Albertnek újabb nagy munkakedvet adott. Az, hogy az Egyesült Államokban ma sokat tudnak a Ceauşescu rendszer kisebbségellenes politikájáról, az elsősorban Wass Albertnek köszönhető.

Sokkal jobban van az influenzában szenvedő pápa, aki a vatikáni szóvivő szerint pénteken már segítség nélkül étkezett.

Joaquín Navarro-Valls sajtószóvivő pénteken délelőtt kereste fel a Gemelli klinikán, a tizedik emeleten lévő külön kórteremben negyedik napja fekvő II. János Pál pápát, s ezt követően számolt be újságíróknak az egyházfő állapotának további javulásáról, állapotának stabilizálódásáról, amit szavai szerint a műszeres és laboratóriumi leletek is igazolnak. Mint megjegyezte, a pápa immár segítség nélkül étkezett. A szóvivői nyilatkozatból az derült ki, hogy az influenzától legyengült II. János Pál az elmúlt napokban csak segédlettel tudott ételt-italt venni magához.

Navarro-Valls közlése szerint a pápa szombaton dönt majd arról, hogy miként olvassa fel szokásos vasárnapi úrangyala imádságát, s ugyancsak szombaton tévén követi majd a római szeminaristák gyűlését a vatikáni VI. Pál teremben, ahol beszédét az őt helyettesítő Leonardo Sandri püspök olvassa majd fel.

A vatikáni szóvivő közölte, hogy "a légzőszervi megbetegedés gyógyulása következtében" csak hétfő délben adnak ki újabb közleményt a katolikus egyházfő egészségi állapotáról. Navarro-Valls ezzel arra utalt, hogy a pápa egészségi állapota jelentősen javult, stabilizálódott, aggodalmakra nincs ok.

II. János Pál pápán vasárnap jelentkeztek influenzás tünetek, felment a láza, majd heveny gége- és légcsőhuruttal, illetve gégegörcsökkel, erős köhögéssel kedden este beszállították az Agostino Gemelli klinikára. A kezelésnek köszönhetően csütörtökre csillapodott láza és köhögése, gégegörcsei, s már "csak" influenzával fekszik ágyban. Az egyházfő várhatóan egy hétig marad kórházban Navarro-Valls korábbi közlése szerint, aki cáfolta, hogy a betegnél tudatvesztéses állapot lépett volna fel, vagy esetleg gégemetszést fontolgatnának az orvosok a 84 éves, előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő pápán.

A Gemelli klinika előtt napok óta újságírók hada igyekszik közvetlen és friss információkhoz jutni a pápa egészségi állapotáról, ugyanakkor zarándokok százai is a kórházi épület előtt imádkoznak. A pápa számtalan virágot kap Olaszországból és a világ minden részéből, egyebek között arab országok vezetőitől is.

Carla Del Ponte, a volt jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze haragszik, mert egyre telik az idő, s továbbra sem sikerült több háborús bűnöst bíróság elé állítani.

Ezt a főügyész maga mondta a Le Soir című belga lap tudósítójának, amikor Brüsszelben az Európai Unió illetékeseivel tárgyalt. Carla Del Ponte szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyomást gyakorol rá, hogy a törvényszék 2008-ban fejezze be a pereket — ám még mindig 18 körözött személy bujkál valahol, s ha nem sikerül őket időben letartóztatni, akkor ez a határidő tarthatatlan lesz.

A főügyész szerint ideje véget vetni annak a helyzetnek, hogy ő egyik fővárosból a másikba utazgat, segítséget kérve a háborús bűnösök felkutatásában és letartóztatásában. "Vagy megteszi a nemzetközi közösség, amit tennie kell az illetők Hágába juttatására, vagy az ENSZ BT nyilvánítsa ki, hogy zavarok, s zárja be a Nemzetközi Törvényszéket" — szögezte le a Le Soir pénteki számában. Ám egyben hozzátette: ha az év végéig nem történnek meg az általa sürgetett letartóztatások, akkor valószínűleg nyilvánosságra hozza majd az összes, birtokában lévő adatot, és — nyomatékosította — sok mindenről tudna beszélni...

A hágai törvényszék mindenekelőtt három személy letartóztatását követeli: Ratko Mladic és Radovan Karadzic a boszniai szerbeket vezette a kilencvenes évek első felében, Ante Gotovina horvát tábornok pedig a horvátországi szerb "állam" visszafoglalását irányította, s a vádak szerint ekkor követett el háborús bűnöket. Mindhárman immár évek óta bujkálnak. Gotovina ügye Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak is akadályává vált, mert a hágai törvényszék és Brüsszel is kiadatását követeli, Zágráb viszont azt állítja, nem tudják, hol tartózkodik a tábornok, aki sok horvát szemében nemzeti hősnek számít. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön, Carla Del Pontéval tárgyalva leszögezte: a főügyész véleménye alapvető fontosságú lesz, amikor a tagállamok döntenek, valóban megkezdhetők-e a horvát csatlakozási tárgyalások idén márciusban, úgy, ahogy azt a decemberi EU-csúcson az állam- és kormányfők megígérték.

Egy tbiliszi kormányközlemény szerint vasárnap lesz a szén-monoxid-mérgezésben szerdán virradóra elhunyt grúz miniszterelnök temetése. Mihail Szaakasvili elnök bejelentette: az új miniszterelnök kinevezéséig ő maga veszi át a végrehajtó hatalom irányítását.

Zsvaniát egyik barátja, Raul Juszupov, a Kvemo-Kartli terület kormányzóhelyettese lakásán érte a halál, vendéglátójával együtt.

A kormányfő szerda este érkezett Juszupov lakására, majd miután hosszú ideig nem válaszolt testőrei telefonhívására, a ház előtt várakozó biztonságiak hajnali 4 órakor az ablakon keresztül behatoltak a lakásba, ott azonban már holtan találták mindkettőjüket. Zsvaniát egy karosszékben ülve, barátját pedig a konyhában lelték.

Az azonnal megindított rendőrségi vizsgálat első eredményei szerint baleset történt, a szándékos gyilkosság kizárható. A két áldozat minden jel szerint szén-monoxid-mérgezést szenvedett. Georgi Dzsanasia grúz főügyész közölte az újságírókkal, hogy nem található erőszakra utaló nyom Zsvania testén. Az elhunyt vérének biokémiai vizsgálata is megerősítette a rendőrség feltevését: Zsvania halálát szénmonoxid-mérgezés okozta — mondta újságíróknak az elemzést végző orvoscsoport egy tagja.

A 41 éves politikust a tavaly januárban tartott parlamenti választásokon aratott ellenzéki győzelem után nevezte ki kormányfőnek Mihail Szaakasvili grúz elnök. Zsvaniát az energikus, lobbanékony államfő mellett jó ellenpontként mérsékelt, visszafogott és kompromisszumra törekvő emberként ismerték a hozzá közel állók. A fiatal ellenzékinek nagy szerepe volt Eduard Sevardnadze volt elnök megbuktatásában, valamint kulcsfigurája volt a szeparatista grúz régiókkal való tárgyalásoknak. Zsvaniát felesége és három gyermeke gyászolja.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy moszkvai nyilatkozatában visszautasította azokat a felmerült gyanúsításokat, amelyek szerint "orosz nyom" gyanítható Zsvania halála mögött. "Oroszország abból indul ki, hogy az illetékes grúz szervek alaposan kivizsgálják Zurab Zsvania miniszterelnök halálának okait. Az igazság feltárását nem segítik az elhamarkodott, felelőtlen kijelentések" — mondta, majd hozzátette: Oroszország őszintén érdekelt a Grúziával való jó viszonyban, bárki legyen is hatalmon.

Hattagú magyar családot gyilkoltak meg a szerb–magyar határon fekvő, többségben magyarok lakta Horgoson. A gyilkosságról, bár korábban követték el, a hatóságok csak kedden szereztek tudomást, miután az egyik családtag — a nagyapa — kerestetni kezdte két unokáját, mert napok óta nem jártak iskolába. A szomszédok felfigyeltek arra, hogy a szóban forgó család házánál napok óta senki sem takarítja a havat.

A rendőrség a házban rátalált a hat holttestre, a két nagyszülőt leszúrták, a fiatal házaspárt és gyerekeiket lelőtték —, a lakást pedig felforgatták.

A hírek szerint teljesen kizárható az, hogy nemzeti indíttatásból irtották volna ki őket, a nyomozó hatóságok szerint a család erőszakcselekmény áldozata lett. Az áldozatokat csütörtökön temették el.

Több ember követte el a bűntényt
Legalább két, de lehet, hogy még több ember vett részt a család lemészárlásában — vélekedik egy belgrádi bűnügyi szakértő, aki szerint a bűntény felderítéséhez mindenképpen szükség lenne a szerb és a magyar rendőrség szoros együttműködésére

Slobodan Pajic nyomozó szerint a bűntényt hidegvérű gyilkos követte el, de a belgrádi és magyar sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben úgy látja, hogy nem feltétlenül háborút járt emberek között kell keresni a tettest, akinek több emberélet szárad a lelkén.

A szakértő szerint rengeteget segíthetnek a pszichológusok, a bűnjelek alapján összeállíthatják a tettesek személyiségi profilját, természetét. Pajic mindenképpen kérné a magyar rendőrség segítségét, még azt is szükségesnek tartja, hogy a két hatóság közös bűnüldöző csoportot alakítson az ügy kivizsgálására. A szakértő szerint nem ildomos a nyomozás lezárása előtt az áldozatok állítólagos kétes üzleti tevékenységével kapcsolatba hozni a tragédiát.

A tragédia élénken foglalkoztatja a belgrádi sajtót
A hattagú horgosi magyar család tragédiája továbbra is élénken foglalkoztatja a belgrádi médiát, a pénteki lapok jobbára a kiirtott család állítólagosan kétes üzleti tevékenységéről írnak, s a cikkek közös jellemzője, hogy hiányzik belőlük a hivatalos forrás megjelölése.

Továbbra is az oknyomozásban mindig is jeleskedő Vecerenje Novosti szenteli a legnagyobb figyelmet a vérfagyasztó bűnténynek, s tételesen felsorolja, hogy milyen állítólagos kétes ügyei voltak a családnak.

A lap szerint a családnak tíz hektárnyi almaültetvénye volt, a 36 éves meggyilkolt férfi a gyümölcs eladásával és a család szegedi üzleteivel foglalkozott, míg felesége a horgosi üzletekért volt felelős, amelyeket bezártak, és a helyükön kétszintes szállodát kezdtek építeni, az alsó szintre szórakozóhelyet terveztek.

A Vecernje Novosti szerint a 36 éves családfő rendőrségi dossziéja tele van különféle kétes ügyletekkel. A lap szerint egy titokzatos, ismeretlen nő kedd reggel felhívta a meggyilkolt feleség édesapját, és csak annyit mondott, hogy menjen lányához a Szegedi úti házba, majd letette a telefont.

A férfi állítólag néhány kisebb szegedi gyümölcsfeldolgozó üzemnek is résztulajdonosa volt, s kétszáz négyzetméteres lakása volt a városban. A Vecernje Novostihoz hasonlóan a belgrádi Blic is úgy tudja, hogy a város elit negyedében lévő ingatlan más személy nevén volt bejegyezve, amint szegedi vállalkozásai is más néven futottak.

A Blic szerint a környéken a meggyilkolt férfit az egyik legnagyobb alkohol- és gyümölcskereskedőként tartották számon. A magyar rendőrség 1996 óta követte nyomon a tevékenységét, mivel abban az évben Szeged központjában felrobbant egyik barátjának Mercedes típusú gépkocsija, amely egy ismert szegedi nyilvánosház előtt parkolt. A Blic úgy tudja, hogy a család nemcsak alkohollal és almával, hanem — mint sokan mások a kilencvenes években — olaj- és cigarettacsempészettel is foglalkozott.

A Kurir című belgrádi napilapnak nyilatkozott Marko Nicovic, a belgrádi rendőrség volt parancsnoka, aki biztos abban, hogy profi bérgyilkosok követték el a bűntényt, amelyet bosszúból rendelt meg valaki. Szerinte nem rablógyilkosságról van szó, s a tettesek azért dúlták fel a lakást, mert valamilyen üzleti papírokat kereshettek. Valószínűnek tartja, hogy "csereakció" keretében a bérgyilkosok Magyarországról jöttek át, s legközelebb szerbiai "profik" teszik meg ugyanezt a szolgálatot a határon túli megrendelőknek.

Kabultól 30 kilométerre, Hake-Dzsabar körzetében zuhant le az afgán Kam Air légitársaság csütörtök délután eltűnt utasszállító repülőgépe, s a fedélzeten tartózkodó 96 utas és nyolcfőnyi személyzet közül mindenki életét vesztette — közölte az IRNA iráni hírügynökség.

A katasztrófa térségében jelenleg keresik a roncsokat, s a kutatásban részt vesznek az Afganisztánban szolgáló nemzetközi biztonsági erők (ISAF) tagjai is — jelentette az IRNA anélkül, hogy megnevezte volna értesülése forrását.

A Boeing 737-es a nyugat-afganisztáni Herátból tartott a fővárosba, Kabulba, ahová közép-európai idő szerint délben kellett volna megérkeznie, de a nagy hóesés miatt nem tudott leszállni az afgán fővárosban, s a pakisztáni Pesavár repülőterétől kért leszállási engedélyt, majd megszakadt vele a kapcsolat.

Az ukrán parlament megerősítette pénteken Julia Timosenkót az ország kormányfőjének posztján.

Viktor Juscsenko elnök jelöltje, a dúsgazdag üzletasszony roppant népszerű a nacionalista erők körében, de nagyon népszerűtlen a túlnyomórészt orosz ajkú keleti régiókban.

Timosenko meghatározó szerepet játszott a múlt év végén és ez év elején azoknak a tömegtüntetéseknek a szervezésében, amelyekkel a Nyugat-barát Juscsenko tábora kicsikarta az elnökválasztás második fordulójának megismétlését, és elősegítette Juscsenko győzelmét az oroszbarát Viktor Janukoviccsal, az előző elnök, Leonyid Kucsma jelöltjével szemben.

Elnökké választotta Călin Popescu Tăriceanut a Nemzeti Liberális Párt (NLP) kongresszusa. A háromnapos tanácskozás napirendjén szerepel az NLP–DP egyesülésének kérdése is.

Statútum-módosítással kezdődött tegnap Bukarestben az NLP háromnapos kongresszusa. A párt vezető testületének összetételére vonatkozó változást a többség elfogadta, olyan személyiségek azonban, mint Valeriu Stoica, Crin Antonescu, Viorel Cataramă, ellene szavazott. Az ellenzők úgy vélekedtek: a Tăriceanu által javasolt struktúra nem a demokráciát, hanem a jelenlegi elnök hatalmát erősíti.

A statútum módosítását követően Tăriceanu, az egyedüli elnökjelölt, beszédet intézett a jelenlévőkhöz. Kifejtette: "csontja velejéig liberális", s mint ilyen, nem lesz könnyű eltéríteni őt útjáról. Elmondta: a liberális párt soha nem volt ilyen kedvező pozícióban, ezt a helyzetet pedig maximálisan ki kell használni. Dicsérte Theodor Stolojant, véleménye szerint elődjének vitathatatlan érdeme, hogy elnöksége alatt elcsitultak a pártot megosztó feszültségek, az NLP pedig csapattá állt össze. Történelmi pillanathoz érkezett el mind a kormányzó liberális párt, mind Románia, az NLP-nek az kell hogy legyen a legfőbb törekvése, hogy szavatolja a szabadságot, törvényességet. Tăriceanu is a Demokrata Párttal való egyesülés mellett foglalt állást, ez azonban hosszú folyamat, és természetesen ehhez a másik fél akarata is szükséges. Jelen pillanatban azonban minden figyelmet a kormányzati munkára kell fordítani, ehhez képest minden más terv másodlagos jelentőséggel bír. (A két párt egyesülésének a kérdését a kongresszus második napján bocsátják vitára.)

A kongresszus Tăriceanut 1100 pro, 161 kontra szavazattal erősítette meg tisztségében.

Az új vezetőség tagjai: Gheorghe Flutur, Puiu Haşotti, Teodor Meleşcanu, Mona Muscă, Dan Radu Ruşanu alelnökök; Cristian Boureanu, Cristian David, Titus Gheorghiof, Adrian Iorgulescu, Eugen Nicolăescu, Ionuţ Popescu, Raluca Turcan és Mihai Voicu tagok; Mircea Cinteză, Adrian Cioroianu és Mihai Răzvan Ungureanu póttagok.

Az RMDSZ-t Eckstein-Kovács Péter képviselte. Üdvözlő beszédében elmondta: a 2004-es választásokon a liberális eszmék győzedelmeskedtek. — Kijelenthetem, hogy most sokkal büszkébb állampolgára vagyok Romániának, mint korábban. Az RMDSZ megbízható partner lesz a kormányzásban, és nagy várakozással tekint az NLP felé, hiszen a liberálisok hagyományosan nyitottak a kisebbségek irányába — hangoztatta a szenátor.

Markó Béla a prioritások között említette a kultusztörvény elfogadását. A romániai egyházak működését szabályozó törvényt — amelynek az egyházi autonómiát kellene nagyon pontosan meghatároznia — a román parlament várhatóan az idén fogja elfogadni.

Szintén elsődleges fontosságú a romániai tanügyi törvény módosítása azért, hogy gyakorlatilag is lehetővé váljon a felekezeti oktatás. Markó emlékeztetett, hogy jelenleg csak az alkotmány rendelkezik erről, Románia alaptörvénye az állami és a magánoktatás mellett ezt az oktatási formát is elismeri. A tanügyi törvény módosítása révén azonban megteremthetik a felekezeti oktatás működéséhez szükséges törvényes keretet.

Az RMDSZ azt javasolja, hogy az egyházak és az állam osszák meg az ilyen iskolák fenntartásával járó felelősséget és költségeket. Az egyházak az infrastruktúrát és egyéb felszerelést biztosítanák, az állam pedig a pedagógusok bérezését, és más járulékos költségeket fedezne. Markó szerint ezt az elvet mindenki osztja, kérdés az, hogy milyen mértékű lesz majd az állami támogatás. Az egyházak emellett azt is szeretnék, ha az általuk indított iskolákban felügyeleti joggal is rendelkeznének.

Az egyházak elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az emberek nem ajánlhatják fel nekik jövedelmük egy százalékát, mivel nincsenek rajta azon a listán, amely a fogadó intézményeket tartalmazza. Ezért azt kérték a szövetség vezetőitől, hogy módosítsák az erre vonatkozó törvényes előírásokat.

Markó az észak-erdélyi autópálya helyzetére is kitért. Szerinte ez a terv olyan célkitűzés, amely az erdélyi románokat és magyarokat egyaránt összeköti. Hangsúlyozta: a korszerű út megépítése prioritás kell hogy legyen az itt élőknek, hiszen ennek a régiónak a fejlődése e beruházás kivitelezésétől is függ. Markó leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet az autópálya-építés stratégia módosításával. A politikus szerint hibát követett el a román politikai elit a kilencvenes évek elején, mivel nem ismerte fel a korszerű úthálózat megépítésének szükségességét. Emiatt most ebből a szempontból az ország siralmas állapotban van.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerősítésre javasolta Veress Emőd jogászt az RMDSZ önkormányzatokért felelős ideiglenes ügyvezető alelnöke tisztségének betöltésére. A kinevezés a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülésének jóváhagyása után válik véglegessé. Az új alelnök Nagy Zsolt, a nemrég kinevezett távközlési miniszter helyét veszi át.

Az RMDSZ sajtóirodájának tájékoztatása szerint Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök február 4-én kinevezte Asztalos Csaba Ferencet az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (ODT) elnöki tisztségébe. A jogi végzettségű Asztalos Csaba, aki 2002-től az ODT kollégiumi tagja, államtitkári ranggal rendelkezik.

Nyílt viszály robbant ki Traian Băsescu és a közszolgálati televízió között, miután az államfőt az a vád érte, hogy beavatkozik a tömegtájékoztatási közintézmény ügyeibe. Băsescu rágalomnak minősítette az ellene felhozott állításokat.

A botrány akkor robbant ki, amikor nyilvánosságra került Radu Călin Cristea, a Szabad Európa Rádió volt munkatársának levele, amelyben elhárította Băsescu egyik tanácsosának ajánlatát, hogy szükség esetén kapcsolódjon be a közszolgálati televízió és rádió megreformálásába.

Már az is botrányszagú, hogy miként kerülhetett nyilvánosságra egy fontos hivatalba küldött magánlevél, de az igazi felháborodást az váltotta ki, hogy a levélből úgy tűnik, Băsescu bele akart volna szólni a — csak a parlamentnek alárendelt — közszolgálati televízió belső ügyeibe. Valentin Nicolau, a televízió elnöke szerint ez a levél a bizonyíték arra, hogy az államfő kísérletet tett a közszolgálati intézmény vezetőségének leváltására.

Băasescu "érdekes", de hamis információnak minősítette az állítást, úgy értékelve azt, hogy az államelnök hitelének lejáratását szolgálja. Leszögezte: senkinek semmilyen felhatalmazást nem adott arra, hogy bárkivel is tárgyaljon a közszolgálati média megreformálásáról vagy vezetőségének esetleges elmozdításáról. Emlékeztetett választási kampányára, amelynek során megígérte, hogy szavatolni fogja a sajtó szabadságát, nem úgy, mint elődje. Ion Iliescu elnöksége és Adrian Năstase miniszterelnöksége idején a közszolgálati televízió alávetette magát a hatalomnak, sőt lényegében a szociáldemokrata kormány hű kiszolgálója volt — hangoztatta Băsescu, akit a beiktatása óta eltelt hat hétben különben már többször is vádoltak a parlament, illetve a kormánypártok belügyeibe való beavatkozással.

Băsescu jelezte: ő egészen más szemléletet akar követni. Kissé érdesen úgy fogalmazott: őt nem érdekli sem a tévéelnök személye, sem annak funkciója, tőle akár addig vezetheti az intézményt, ameddig "formalinba nem teszik". Bizonyítandó, hogy meg kívánja védeni a televízió elnökét minden esetleges politikai nyomás veszélyétől, az államelnök azonnal elrendelte a "K-telefon" megszüntetését a kormány és az államfői hivatal, illetve a televízió között, nehogy még a látszata is fennálljon annak, hogy valamilyen kapcsolat van a két intézmény között.

Nicolau a sajtónak megerősítette az úgynevezett "forró drót" leszerelését, amelynek elsősorban az a rendeltetése, hogy vészhelyzet esetén az államfői hivatal minél gyorsabban tudja értesíteni a lakosságot a televízión keresztül az eseményekről.

A pénzügyminisztérium jóváhagyta a magánszemélyek 2004-es évi személyi jövedelemadójának szintjeit. A globális adózási rendszert 2004-re alkalmazzák utoljára, miután a kormány az idei év elején bevezette a 16 százalékos egységes adókulcsot és eltörölte a progresszív adóztatási rendszert.

A pénzügyi szaktárca egyik nemrég kiadott rendelete értelmében a 30,2 millió lejig terjedő éves jövedelmek után 18 százalékos adót kell befizetni. A 30,2 millió és 73 millió lej közötti éves jövedelmek után 5,436 millió lejt és a 30,2 millió lej fölötti összeg 23 százalékát kell adóként befizetni.

A 73 millió és 117 millió lej közötti éves jövedelem adója 15,28 millió lej és a 73 millió lej fölötti összeg 28 százaléka, a 117 millió és 163,5 millió lej közötti jövedelmek után pedig 27,6 millió lejt és a 17 millió lej fölötti összeg 34 százalékát kell befizetni.

A 163,5 millió lej fölötti éves jövedelmek adója 43,41 millió lej, ehhez hozzáadódik a 163,5 millió lej fölötti összeg 40 százzaléka.

Minden adófizető havi 2,1 millió lejes leírható adókedvezményben részesül, ehhez hozzáadódnak a további adókedvezmények (pl. eltartásban lévő személyek esetén).

Az előírások szerint csak azok a személyek nyújtanak be adóbevallást, akik az elmúlt év során munkahelyet változtattak, vagy havi bérük mellett más jellegű jövedelmük is volt, például szerzői jogok alapján.

Újabb lépés az integráció útján: az Európai Unió tagállamai jóváhagyták a Románia és Bulgária csatlakozásáról szóló szerződés angol nyelvű szövegét, a dokumentumról február 22-ig dönt az Európai Bizottság, áll az Európai Integráció Minisztériumának pénteki sajtóközleményében.

A Románia és Bulgária számára közös szerződésszöveg szerkezete ugyanaz, mint a 2004. május elsején csatlakozott tíz új tagállam esetében. A szerződést idén április 25-én írják alá, ha az eredetileg kitűzött időpont érvényes marad. A menetrend szerint Románia és Bulgária február 11-én fogadja el a szerződés angol nyelvű változatát, az Európai Bizottság pedig február 22-én hozza meg döntését. Február 21. és április 4. között a szerződés az EU hivatalos nyelvein is elkészül, majd eljuttatják a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak, Romániának és Bulgáriának. Április 13-án az Európai Parlament dönt a szerződésről, majd április 25-én a tagállamok elfogadják a tervezetet. A szerződést 2006 folyamán ratifikálja az Európai Parlament, valamint Románia, Bulgária és a tagállamok törvényhozásai.

A pénteki havazás miatt Konstanca, Brăila, Galac, Călăraşi, Ialomiţa, Neamţ és Tulcea megyékben sok helyen megbénult a közlekedés. Sok helyen a zord időjárás miatt bezártak az oktatási intézmények, szünetelt az áramszolgáltatás és a telefon-összeköttetés. A vonatszerelvények nagy része többórás késéssel közlekedett, a kikötőket lezárták, csakúgy mint a konstancai repülőteret. Péntekre virradó éjjel katonákat és harckocsikat vezényeltek az utakon elakadt járművek kimentésére. Tegnap nagy havazásról, és erős szélről számoltak be Brassó, Kovászna, Hargita, Prahova és Buzău megyékből is. A rendkívüli időjárásra való tekintettel a szállításügyi minisztérium Téli Parancsnokságot hozott létre, ahol a legfrissebb információkkal látják el elsősorban azokat, akik hosszabb útra indulnak. A hívható telefonszámok: 021-315.7566; 021-212.6070.

Az óradnai magyarok két tragikus eseményt szoktak felemlegetni, amikor a közösség sötét napjairól kérdezik őket. Az egyik a tatárjárás — ez volt az első magyarországi település, amely megismerkedett a tatárok kegyetlenségével —, a másik az 1960-as évek, amikor egyik napról a másikra megszűnt a magyar nyelvű oktatás, és a gyerekeket átirányították a román tagozatra.

Az utóbbi tragédia alig néhány évtizede volt, így érthető, hogy emléke elevenen él. Az óradnaiak többször is próbálkoztak a feltámasztással, de igazi siker soha nem koronázta kezdeményezésüket. Egyházi támogatással beindult ugyan az óvoda és kisebb lépések-sikerek voltak is e téren, de a nagy áttörésre nem került sor. Többek között ezért kapott oly sebesen szárnyra a jó hír, miszerint Óradnán végre megtört a jég, és beindul a magyar oktatás. A Julianus-díjas Bauer Ilona a Szabadságnak elmondta: jelenleg a jobb, de még magyarul beszélő tanulókat "szétszórják" Erdélyben — Gyulafehérvár, Kolozsvár, Csíkszereda, Szászrégen, Ditró, Borszék — és oktatásukra alapítványoktól és szervezetektől kérnek támogatást. Kb. 60 óradnai diák tanul magyarul szakiskolákban, középiskolákban. 2000-ben sikerült újraindítani az állami magyar nyelvű óvodát, most pedig újabb elem kapcsolódik a sorozathoz; végcélja: újraindítani a magyar nyelvű általános iskolát. Ennek első szakasza a fakultatív magyar nyelvű oktatás beindítása. Íme, 2005. február negyedikén három csoportban — két óradnai és egy borbereki csoportban — sajátos magyar nyelvű tankönyvek segítségével beindult a fakultatív magyar nyelv- és irodalom oktatás! Mintegy hetven gyerekünk van, akik ma — csodával határos módon — újra magyarul tanulnak, éspedig hivatalos keretek között! Három termet kaptunk; a polgármester és az igazgató egyaránt mellettünk van. Hogy kik voltak a kezdeményezők? Strimbuné Asztrovszki Erzsébet RMDSZ-elnök, Kovács Attila római katolikus lelkész, Debreczeni Júlia óvónő, és jómagam.

Több tucat Fehér megyei tanár mondott le az első félévben állásáról, hogy külföldön vállaljon munkát. Dorin Sandea tanfelügyelő elmondta, hogy közel hatvan tanügyis kérte szerződésének felbontását a 2004–2005-ös iskolai év első félévében.

Rajtuk kívül még további hatvan tanár kérvényezte a fizetés nélküli szabadságot, hogy elintézhesse személyes ügyeit, ami általában a külföldre utazással kapcsolatos.

A legtöbb kérvényező tanügyis tanítónőként, pedagógusként és idegen vagy román nyelvet oktatóként tevékenykedik az iskolákban.

Jelenleg a Fehér megyei iskolákban 6000 személy dolgozik, ezeknek 86%-át képesített tanárként alkalmazták.

Annak ellenére, hogy már megkezdődött a 2004–2005-ös iskolai év második féléve, a Fehér megyei iskolák több mint fele nem rendelkezik egészségügyi engedéllyel.

Dorin Sandea tanfelügyelő nyilatkozata szerint kevesebb mint fele a tanügyi intézményeknek kapott működési engedélyt a megyei egészségügyi hivataltól, a többi pedig ideiglenes engedéllyel működik.

A tanfelügyelőnő azt is elmondta, hogy a tanintézmények nagy része, amely nem rendelkezik egészségügyi engedéllyel, vidéken van és nem teljesíti az ivóvízzel és az egészségügyi elvárásokkal kapcsolatos feltételeket. Néhány iskola vízellátása megfelel a követelményeknek, de vize nem iható a térségben fellelhető talajvíz miatt.

Az első félévben — a tanfelügyelő szerint — tíz iskolában végeztek munkálatokat, hogy lehetővé tegyék az ivóvíz használatát és még nyolc iskolában terveznek ilyen jellegű változtatásokat.

Február 25–26-án nyolcadik alkalommal rendez Versmondó- és népdaléneklő versenyt az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet.

Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok szervezeteként működő ODFIE közel száz olyan fiatalt vár Nagyenyedre, többnyire a helyi ifjúsági egyletek szintjén megszervezett elődöntők nyerteseit, "akik életük valós részét képező értéknek tekintik a verssel és a népdallal való foglalkozást, s az ilyen rendezvényeken gazdagodásként élik meg a népi kultúrával, illetve a nemzeti irodalommal való közös, ünnepi találkozást."

A verseny február 26-án, szombaton reggel 10 órakor kezdődik a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében és aznap este gálaműsorral ér véget. Péntek délután irodalmi teaházba, szakmai műhelymunkára és a Peregrinus együttes koncertjére várják a résztvevőket.

2004-ben közel tucatnyi riportfilmet készítettünk a Szászföldön, főleg Nagyszeben környékén, és amikor számbavettük, azaz megmérettettük a termést, meglepődve figyeltük, hogyan nő a LIMES-sorozat túl a szakma falán — hogyan válik a régió egyik jelenségévé. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordult meg a fejemben a sorozat-siker, hiszen egyértelmű volt: az a néni ott a Déli Kárpátok tövében, aki — hálából hogy "felkerestem" —, kezet csókolt nekem, csak egyike azoknak, akik végtelen magányukat mozdulatokban, gesztusokban próbálják világgá kiáltani. A sorozat-elemzéskor egy igen érdekes elmélet is felvetődött. Szombatfalvi Török Ferenc helyi RMDSZ-elnök — a riportutak kalauza és téma-menedzsere — így fogalmazott: a LIMES nem egy sorozat, hanem médium. Legutóbbi találkozásunk alkalmával erről faggattam.

— Véleményem szerint a LIMES-filmek során sok mindenről beszéltünk a "munkálatok" alatt, de ezen riportfilmek közösségépítő vetülete nemigen került terítékre — mondja. — Tudom, hogy furcsának tűnik, de kimondom: a LIMES-nek elsősorban a közösségformálásban volt igen nagy szerepe vidékünkön. Bevallom, az elején meg sem fordult a fejemben az, hogy egy riport elkészítése több lehet, mint szakma; azt hittem elkészül a sorozat, és az majd jó lesz dokumentumnak... Hát nem így történt. Ha jól belegondolok, mi valósággal kötelet húztunk magunk mögött, és arra hagytuk rá-rábogozódni azokat a közösségeket, akik soha sem hitték volna, hogy fontosak lesznek, hogy tévériport-szereplőkké válnak, hogy újra büszke magyarként élhetnek. Óriási élmény volt számukra a LIMES. Emlékszem a bürkösi filmünkre: azok a bürkösiek, akik a világtól elzárkózva éltek évtizedek óta, és akik szűkszavúsága, bizalmatlansága közismert volt, egyszer csak megnyíltak, kitárulkoztak... Ez nekem, az RMDSZ-elnöknek is újdonság volt, hiszen ahányszor erre jártam szervezni, nemigen sikerült eredményt elérnem. És akkor jön a LIMES, és egyszerre mindenki "kinyílik". Még most is előttem van Fekete Emőke helyi közösségszervező, amint "töri a jeget" a mikrofon előtt. Milyen boldogok voltak azok az emberek! A sanyarú sors azt sulykolta beléjük, hogy ők szürke kiemberek, akikre senki nem kíváncsi, és akiknek nem is szabad véleményük legyen. És milyen jól, lényegretörően hozták gondjaikat! Önmagamat is megleptem, amikor rájöttem: engem is érdekel az, amit mondanak, és alig tudom megállni, hogy ne szóljak bele, és hogy ne alakítsam át az egész filmezést kerekasztallá... Arra gondoltam sokszor, hogy szakítsuk félbe a filmezést, és beszéljük meg a felvetődő gondokat, hiszen ilyen rendszerezéseket ritkán hallani...

— Gondolom nemcsak kellemes emlékeid vannak...

— De igen... Emlékszem, hogyan álltunk a Vöröstoronyi-szorosban a torony mellett; micsoda szél fújt ott... Milyen élmény volt látni a juhokat, amint éppen jönnek Havasalföldről. És hát maga a huntingtoni határ, a maga hangulatával. Vagy ott van a "remete" Korent József festő, aki ott, a világok végén fojtja képbe érzéseit. Csodálatos volt látni, hogy a mikrofon előtt hogyan változik át a magányos festő valóságos óriássá. Nagytalmács más volt. A várhoz vezető út jut eszembe, amin szótlanul kapaszkodtunk, gondolatainkba merülve. Mindnyájan azon gondolkodtunk, mit is mondjunk majd a riportban. Te azon törted a fejed, hogyan indítsd a LIMES-t — emlékszem: nem is lehetett veled beszélni —, én meg azon, hogyan tálaljam a nem bújdosó, hanem bújkáló magyarok témakörét. Azt hiszem mi is jobbak lettünk azáltal, hogy megmerítkeztünk a közösségeink életében. Ők is jobbak lettek: megnőtt az önbizalmuk, érzik hogy tartoznak valahova, tudják, hogy az a magány, ami körülvette itt őket évtizedekig, az megszűnt... Nem akármilyen dolog ez. És az sem, hogy a Szórványtengelyek rendezvényeink iránt milyen érdeklődést mutattak ezek az egyébként krónikusan elmagányosodott emberek. Vagy ahogy te szoktad mondani: a magyar mohikánok... Neked nem volt időd figyelni a tömeget, hogyan reagál a filmekre. Hidd el nekem: elragadta őket... Boldogok voltak, és fontosak. Hát kell-e ennél több a többszörös szórványban élő, magyaroknak — mohikánoknak — akik előtt pereg naponta egy másik film, nevezetesen a szász kivándorlás drámája? Látják, hogyan tűnik, pontosabban tűnt el egy évtized alatt egy nemzet... Látják, hogy a szász jelen az bármikor a magyar jövő lehet. Ilyen helyzetben pedig nagyon fontos az önbizalom erősítése. Éppen jókor jött a LIMES hozzánk.

Rég nem jártunk a Fehér megyei Felvincen, Marosújvár közelében. Kíváncsiak voltunk hogyan alakult az utóbbi időben Szepessy Jenő gyümölcsfaiskolájának helyzete.

A 49 éves mérnök gyakorlatilag mintegy hét éve foglalkozik faiskolával, ami kezdetben sok-sok gonddal járt és az is megfordult a fejében, hogy abba kell hagynia a kertészkedést, annak ellenére, hogy négy éve komolyan folytatta a gyümölcsfa csemeték előállítását.

— Miben kristályosodott ki ez a fejlődési szakasz? — kérdeztük vendéglátónkat.

— Az előrelépés nem csupán a területi növekedésre vonatkozik, de természetesen ez is benne van — mondta.

— Megnőtt viszont ezzel a fajtaválaszték is, így minőségi ugrás állt be e téren. Egy ilyen szakmában legalább öt évre van szükség ahhoz, hogy az ember kellő tapasztalatot szerezzen, mert ez nagyon "kényes" mesterség. Rájöttem, hogy az aránylag kis jelentőségű szakmai baki is olykor rengeteg fejtörést okozhat.

— És valóban sokba kerül a tandíj?

— Ezt szinte mindenki előbb-utóbb megfizeti, még akkor is, ha jó szakember. Nekem még nehezebb volt, mert az én előképzésem nem ilyen irányultságú. De azóta rengeteget olvastam, tanultam és különböző időtartamú szakmai tanfolyamokat végeztem. Nagyon sokat köszönhetek dr. Wagner István professzornak, aki állandó jellegű szakmai tanácsadóm volt és maradt. Az ő támogatása nélkül biztos nem jutottam volna idáig. Nem tudom ezt eléggé megköszönni neki.

— Mekkora a faiskola területe?

— 2,5 hektárnyi, ebben benne van a törzsültetvény is, ahonnan az oltógallyakat szedem, s az alanytelep egyaránt. Az oltást eddig csombordi gazdák végezték — akárcsak a fák beoltását —, de az elmúlt évben öt helybeli fiatalemberrel is megpróbálkoztam: betanítottam őket. Sikeres volt a kísérlet, mert a fiatalok rájöttek, hogy nem is olyan ördögi dolog az oltás. Igaz, hogy nem könnyű munka, de jól lehet vele keresni. Azt hiszem, az ötből egy-kettő idővel igazi szakemberré válhat, ha valóban komolyan veszi a szakmát.

— Az oltáshoz jó minőségű oltókés-bicska feltétlenül szükséges. A hatvanas években még dolgozott egy Gazda nevű mester, aki kitűnő szerszámokat gyártott...

— Ő már régen meghalt, de ma is beszerezheti a jó szerszámot az, aki erre adja a fejét. Szinte minden megoldható, ha az ember nagyon akarja. A képzetlen fiatalokkal való munka sok veszélyt rejtett magában, de nem bántam meg.

— Az elmúlt évben hány csemetét oltottak be?

— Almából 2000 darabot sikerült beoltani. Az intenzív divatos fajták mellett a régi nosztalgia-csemetéket is keresik. Ilyeneket is előállítanak, például a Budai-domokost, a ponyikot és a batult. Főleg Székelyföldön keresik ezeket, de Nagybánya vidékéről és Közép-Erdélyből nem igénylik. Ott úgy ítélik meg, lejárt az ideje annak, hogy új fajtákat telepítsenek. Időközben rájöttem arra, hogy a régi fajtákból csak néhány csemetét vesz az, aki a ház melletti kertbe ülteti. Nyomon követem állandóan, mit keresnek a gazdák, s aszerint állítom elő a különböző fajtákat, hogy ne maradjon a nyakamon eladhatatlan oltvány.

— Milyen fajokat nem keresnek Szepessynél?

— Nem foglalkozom dióval és birssel, azonkívül szinte mindennel kielégítem a gazdák igényeit.

— Mi a véleménye: van-e lehetőség a gyümölcstermesztés felfuttatására erdélyi viszonylatban?

— Erre nehéz egyértelmű választ adni. Tapasztalatom alapján az elkövetkező 3–4 évig a tevékenységünk s az egész gyümölcstermesztési ágazat fejlődő tendenciát fog mutatni addig, amíg az EU-s országokból az olcsó és jó minőségű áru ellepi majd az országot —, ezekkel aztán nehéz lesz versenyezni. A holland, német, francia, belga főiskolák nem fognak teret hódítani egyik napról a másikra, de szinte biztos, hogy óriási kihívást jelentenek majd számunkra is. Főleg a hazai nemesítőknek kell lépniük először: olyan fajtákat kell előállítaniuk, amelyek a mi vidékünkön kifogástalan minőségű termést biztosítanak évről évre, és kibírják a gyors éghajlati változásokat.

Az oldalt szerkesztette: Szabó Csaba

Dési mintára építenének nappali központot Szamosújváron a romák. A kezdeményezés a Roma Vegyes Bizottságtól indul és a helyi önkormányzat támogatását is élvezi. Már csak az maradt hátra, hogy egy megfelelő területet kapjanak ingatlan felépítéséhez.

Szamosújváron eddig figyelemmel kísérték a roma gyerekek helyzetét. A Szamos menti kisvárosban működő két árvaházban (Törpék Háza és Reménység) több cigánygyermek tölti hasznosan mindennapját. Számukra biztosítják a napi étkezést és a délutáni tanulást. Ugyancsak az árvaházban étkeznek a testi fogyatékossággal élő kicsinyek, akik külön iskolai rendszerben bővítik ismereteiket.

Szamosújvár környékén befejeződött a nyúlidény. A helyi vadászegyesület dengelegi csoportjának vezetője, Aştilean Traian elmondása szerint mintegy száz nyulat kaptak puskavégre, ami jó teljesítménynek számít és ezzel tervüket megvalósították. A múlt hét végén a Nagyiklód környéki erdőkben vadászott a csoport 40 tagja.

Lezárult a nyúlidény Szépkenyerűszentmártonban is.

Több magyarfenesi család azzal a kéréssel fordult a Tordaszentlászlói Polgármesteri Hivatalhoz, járjon közben az autópályát építő Bechtel cégnél annak érdekében, hogy a sztrádát az eredetileg kijelölt helyen építsék. A jelek szerint ugyanis méréseket végeztek a házaktól alig néhány méterre, miközben az eredeti tervek szerint a sztráda a lakosságot nem zavaró, kényelmes távolságban haladna el. A polgármesteri hivatal érdeklődésére az építtető egyelőre nem erősítette meg a terv módosulására vonatkozó értesülést. A helyi tanács úgy döntött, az ügyben beadványt juttat el a Bechtelhez és a továbbiakban a válasz függvényében fog eljárni. Tamás Gebe András polgármester elmondta, amennyiben beigazolódik, hogy a pálya nyomvonalát módosítanák, erről előzetesen tájékoztatniuk kellett volna az önkormányzatot. A nyomvonal módosítása komoly problémát jelent, ugyanis eredetileg elkerülte volna a lakott területeket.

A község tavalyi gazdasági helyzetéről számolt be a polgármester a csütörtök délutáni tanácsülésen. Többek között elhangzott, hogy 2004-ben 15 milliárd lejből gazdálkodtak, a tervek 99 százalékát sikerült megvalósítaniuk, és a megmaradt egymilliárd lejt a polgármesteri hivatal épületének korszerűsítésére fordítják. Az épületet félig lebontanák, a tetőteret beépítenék és korszerű fűtési rendszerrel ellátott irodákat alakítanának ki. Tervezik továbbá egy gázzal működő saját hőközpont beszerelését. Tamás Gebe András elmondta, az idei költségvetésből további másfél milliárd lejt különítettek el erre a célra, ugyanakkor 500 millió lejre már tavaly vásároltak tetőtéri ablakokat, cserepeket, a közfalakhoz szükséges anyagot. Az elöljáró szerint itt az ideje, hogy a polgármesteri hivatalban színvonalas körülmények közepette lehessen dolgozni, ugyanakkor megfelelő környezetben lehessen fogadni a különféle hivatalosságok látogatását.

Aszfaltozó állomást hozna létre a Bechtel egy románlétai legelőn. A mintegy 25 hektáros legelőrész négy évre való koncesszionálása feltételeinek megállapítását a helybeli lakosságra bízták. Ők azt kérték, a használat fejében aszfaltozzák le a létai utat. Előzetes számítások szerint a mintegy 2 kilométeres út aszfaltozása 10–11 milliárd lejbe kerülne. A koncesszionálási árat tehát négyzetméterenként 0,3 euróban állapították meg évente, ez 11–12 milliárd lej bevételt jelentene a négy év alatt. A koncesszionálásra annak rendje és módja szerint versenytárgyalást írnak majd ki, a létai út aszfaltozását pedig vagy maga a Bechtel végezné el, vagy a tőlük kapott pénzből más céget bíznának meg ezzel.

Az aranyosgyéresiek úgy érzik, hátrányban vannak a tordaiakhoz képest. Az aranyosgyéresi Fogyasztóvédelmi Hivatal elnöke, Aurel Ilea elmondta, létezik néhány juttatás, amelyben csak a tordaiaknak lehet részük, az aranyosgyéresi kihelyezett részlegek nem biztosítják a fogyasztóknak ugyanazokat a jogokat és lehetőségeket. Példaként a villamosműveket és a kábeltévé szolgáltatót említették, ahol éjjel nincs ügyfélszolgálat, és nem léteznek sürgősségi esetekre létrehozott munkacsoportok sem. A tordai Transilvania Rádiót a villamosművek arról tájékoztatta, mindkét városban létezik éjszakai szolgálat, és van lehetőség sürgősségi beavatkozásokra alkalmas munkacsoportok megszervezésére.

Költözés előtt áll az aranyosgyéresi polgári védelem. Az alakulat várhatóan a kisváros egyik régi hőközpontjába költözne, amelyet működésen kívül helyeztek. Legnagyobb valószínűség szerint a 9-es számú hőközpontról lesz szó. Ioan Macra, a városi polgári védelem vezetője szerint a költözésben az egyetlen buktató a bukaresti felügyelőséghez kötődő speciális hálózatok elköltöztetése, illetve az új székházig való meghosszabbítása.

Téli Fesztivál lesz a jövő héten Kisbányán. A negyedik alkalommal megrendezésre kerülő fesztivál szervezői a tanügyminisztérium, a Kolozs Megyei Tanács, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség, a kolozsvári Gyermekpalota, a Kisbányai Polgármesteri Hivatal és a World Vision romániai szervezete. A fesztivál gazdag programjában vetélkedők szervezése szerepel, sportbemutatók lesznek, a hegyivadászok alakulata bemutató gyakorlatot tart, lesz tábortűz és tűzijáték. A fesztiválra február 10–13. között kerül sor.

Az Észak-nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség Phare 2004— 2006-os regionális infrastruktúra-fejlesztési programja keretében a pályázási határidőre 19-en jelentkeztek be (Kolozs megyéből 3, Máramarosból 6, Szatmárból 4, Szilágyból 2, Biharból 2). A pályázatok zöme megyei utak és elterelő utak korszerűsítésére és fejlesztésére, turisztikai és üzleti központok infrastrukturális fejlesztésére vonatkozik. A megpályázható EU-s összeg eléri a 17,58 millió eurót, amihez a román kormány 25%-os pótlékkal járul hozzá. Az elfogadott pályázatok maximum 5 millió euró térítésmentes hitelhez való hozzájutást jelenthetnek.

Bővebben a www.nord-vest.ro honlapon lehet tájékozódni.

Mintegy 1500 kg ócskavasat tulajdonított el négy férfi a 35075 számú tehervonatról. A rendőrség azonosította az aranyosgyéresi G. Dondoci-ot (27 éves), a tordai G. Hocát (32), az aranyosgyéresi B. H.-t (15) és az aranyosegerbegyi (Viişoara) C. Bodát (18), akik alaposan gyanúsíthatók a tett elkövetésével. A 12 millió lejes kár teljes mértékben megtérült. Minősített lopás alapos gyanúja miatt indítanak eljárást ellenük, a vád ellen szabadlábon védekezhetnek.

Lopott autó
A kolozsvári rendőrséghez bejelentés érkezett, hogy február 2-ról 3-ra, keddről szerdára virradóra ismeretlen tettesek ellopták Vasile Radu C. 1310-es Daciáját. A sértett elmondása szerint a metálkék színű autó a lakása közelében, a Csillagvizsgáló utca 21. szám előtt parkolt, 1995-ös gyártmány, rendszáma CJ–08–HWD, az alváz száma uu1r11711s2559897, a motor sorozatszáma 163675. A gépkocsi különleges ismertetőjegyei: a tetején van szellőztető ablakocska, küllős kerékkel rendelkezik, a bal oldali lámpájának kicsorbult az üvege, a bal oldali jelzője megrepedt, a hátsó ablakra "baby" feliratú öntapadót raktak. A gépkocsit országosan körözik, aki tud valamit róla, értesítse a legközelebbi rendőrőrsöt.

A dühöngő ügyfél
Rongálás vádjával szabadlábon vizsgálják Dascăl P. Fântânele utcai lakost, akit azzal vádolnak, hogy tavaly novemberben betörte a Grigorescu negyedi Viscum gyógyszertár két kirakatát, s ezzel mintegy 20 millió lejes kárt okozott.

Halál a benzinkútnál
Figyelmetlenség okozott halálos balesetet az Avas utcai benzinkútnál február 3-án, csütörtökön reggel. A CJ–02–ROV rendszámú 620-as Rovert vezető 63 éves D. Suciu, a Libertatea Rt. raktárfőnöke a Petrom benzinkúttól kifelé jövet nem figyelt a közlekedésre, és így nem vette észre, hogy jobbról jön egy Volvo. A szabályosan közlekedő BH–07–JCW rendszámú szállítójármű az Avas utcán, a Vasút utca felé haladt. A 35 éves, magyarfodorházi (Fodora) illetőségű Ioan Marcel C., az European Drinks vaskohsziklási (Stei, Bihar megye) sofőrje nem tudta kikerülni a végzetes ütközést. A balesetben D. Suciu szörnyethalt, a két járműben mintegy 75 millió lejes anyagi kár keletkezett.

Hiányzott két nulla
Sikkasztás, hivatali visszaélés, közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítás és hamisított okirat tudatos felhasználása szerepel a 34 éves mezőcsáni (Ceanu Mare) Rodica Lucia V. bűnlajstromán. A jelenleg csaposként dolgozó nő tavaly januárban pénztárosnőként kitöltötte a 14.01.2004/8. számú postai pénzutalványt a tordai Asiromnak 18 millió 510 ezer lej értékben, de a számláról két nullát "lespórolt". A pénzösszeget márciusig magáncélra elköltötte, a központnál ekkor vetették össze a számlákat és az utalványokat. A gyanúsítottat szabadlábon vizsgálják, a kár teljes mértékben megtérült.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Egészségünk a legdrágább kincs. Sokan csak akkor értékeljük igazán, ha már megbetegedtünk. Különösképp így van ez egy olyan kór esetében, mint a rák. Kigyógyulásra csupán 50% esélyünk van. Ez soknak tűnhet, de mégis kevés. A kezdeti stádiumban való diagnosztizálás és megfelelő kezelés ellenben életeket menthet. Ezen munkálkodik nap mint nap a kolozsvári Rákkutató Intézet orvosközössége. Az aneszteziológiai és intenzív terápiás részleg vezetőjével, Hica Ileana főorvosnővel beszélgettünk több mint negyed évszázadra kiterjedő munkásságáról.

Hica Ileana főorvosnő 1978-ban végzett a kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen, 1981 óta dolgozik az Onkológián. 1985 óta foglalkozik a betegségük végső fázisában lévő rákosokkal. Két éve a palliatív részleg irányítója is, ahol már csak a tüneteket enyhítő és nem a kór megszüntetésére irányuló gyógymód folyik.

–Mivel foglalkozik tulajdonképpen egy aneszteziológus?

–Egy aneszteziológus tevékenységi köre sokkal tágabb a páciensek műtétek alatti altatásának végigkísérésénél. Feladatai között szerepel — a posztoperációs fázisban — az intenzív osztályra kerülő betegek megfigyelés alatt tartása és — esetemben — a terminális fázisban lévő személyek kezelése. Ezáltal számos betegemmel való személyközi kapcsolatom meghaladja a hagyományos értelemben vett orvos–beteg viszonyt.

–Ezek a tevékenységek a munkaprogramjára is kihatnak?

–Természetesen. A napi hat órás hivatalos munkaidő plusz a vizitek — nálam gyakran a duplájára nő. Naponta előfordul, hogy 10–12 órát vagyok az intézetben.

–Ebből hány órát tölt a műtőben?

–Sajnos, betegeinknél nem tudjuk pontosan megállapítani a műtétek időtartamát. Az egy-két órára tervezett műtétek több órát is igénybe vehetnek azáltal, hogy milyen szövődményekre bukkanunk az illető páciensnél.

–Melyek az előzményei egy altatási folyamatnak?

–A legfontosabb, hogy egészségügyi szempontból jól ismerjük a beteget; a szükséges információk az előzetes specifikus analízisekből és a beteggel, illetve hozzátartozókkal való beszélgetésekből derülnek ki. Harminc-negyven év fölött a legtöbb páciensünk már betegség tünetegyüttessel küszködik, s nem csak azzal az eggyel, amely miatt műtétre vár. A különböző betegségek kihatással lehetnek a műtét egész folyamatára, ezért elsősorban ezeket kezeljük.

–Hogyan hat az altatás az egyénre?

–Az altatás már önmagában trauma az egyén szervezetére nézve, mely próbálja csökkenteni a sebészeti beavatkozás okozta sokk-hatást. Mélysége, időtartama változó, ezáltal bírják ki pácienseink a műtétet, maximalizálva sikerének esélyét.

–Melyek egy-egy műtét kockázatai?

–Minden egészségügyi beavatkozás kockázattal jár. Feladatunk, hogy a minimálisra csökkentsük őket. Hisz még egy Algocalmin is végzetes lehet egy olyan személynél, aki épp arra allergiás. Elengedhetetlen a betegnek nemcsak a pontos, közérthető módon való informálása a kezelési formával s annak a következményeivel kapcsolatban, hanem az azzal való egyetértés is. Lehetőséget nyújtunk számára, hogy — helyzete mérlegelése után — eldönthesse s esetleg kiválaszthassa a számára legmegfelelőbb kezelési módot. Mi ugyanis nem alkalmazhatunk semmi olyasmit, amivel ő nem ért egyet.

–Konkrétan itt mire céloz?

–Az olyan személyekre, mint pl. Jehova tanúi, akiknek vallásukból kifolyólag tilos a vérátömlesztés. Ilyen esetben az orvos keze úgymond meg van kötve, hisz tudja, hogy segíthetne, de mégsem teheti. Ez egyfajta frusztrációt válthat ki bennünk, orvosokban, hisz megakadályoznak bennünket munkánk végzésében. Sajnos, volt ilyen esetem, melynek következtében a beteg meghalt, bár orvosilag menthető lett volna.

–Az intézetnek hét műtője van. Hány altatóorvos dolgozik itt?

–Öt kollégámmal felváltva dolgozunk; sőt, előfordul, hogy két — egymás mellett lévő — műtőben egy aneszteziológus tevékenykedik.

–Másik fontos tevékenységi köre a palliatív részlegen történik.

–Ezeknél a betegeknél nagyon sok múlik a betegségükhöz való hozzáálláson. Őket olyan objektív, célirányos beszélgetésekkel próbálom meg stimulálni, amelyek a legközelebb állnak reális egészségügyi állapotukhoz. Figyelve a fogalmazási módomra, soha nem hazudva nekik. S ha már betegségük gyógyítása nem lehetséges, megpróbáljuk tüneteiket kezelni. Sikerélményt jelentenek számukra olyan apró időleges javulások is, mint pl. a hányás megszüntetése, vagy végtagjaik ödémáinak csökkentése, esetleg megszüntetése. Ezek pozitív hatással lehetnek pszichikai állapotukra s a betegségükhöz való hozzáállásukra, elkerülve ezáltal a mélyebb depressziós szintre való jutást.

–Számos páciens nincs tisztában betegségével, mi több, hozzátartozóik eltitkolják előttük a valós diagnózist. Mi ezzel kapcsolatban a véleménye?

–Sokan attól a pillanattól kezdve feltételezik, hogy rákosak, amikortól belépnek az intézet ajtaján. S ha nincsenek tisztában valós helyzetükkel, nem tudják mi a teendő, s azt sem, hogy mi ellen kell harcolniuk. Ezért helyeslem a tisztánlátást, a valós helyzetértékelést, s az ezek függvényében való kezelést. Mi, orvosok, csak hozzásegítjük pácienseinket a gyógyuláshoz, a többi rajtuk múlik.

–Hogyan kommunikál egy végső stádiumban lévő beteggel?

–Hagyom, hogy kérdezzen. S ha nyitott a kommunikációra, s nem csak igen–nemre vár, akkor válaszaimmal megnyugtatom, anélkül, hogy prognosztizálnék. Ha megmondanám, hogy statisztikailag kb. 2 hónapja van még hátra, nagy a valószínűsége annak, hogy halála nyolc hét után be is következik. Sok esetben a szavak ölni tudnak.

–Kiemelkedő szerephez jut esetükben is a lelki egyensúly.

–A helyzetük elfogadására törekszünk, s hogy meglássák azt a kevés pozitívat, ami hátramaradt nekik az életből, felerősítve sokukban a vallásos hitet. Ezek összhatásaként képesek nevetni, sőt, előfordult, hogy kórtermeikben születésnapot ünnepeltek, megajándékozva egymást, akárcsak egészséges embertársaik. A lényeg az emberség — bármilyen körülmények között.

A rák — mint betegség — nem fájdalmas. Azokban az esetekben társul fájdalommal, amikor már más szervekre kiható áttétek alakultak ki, vagy ha a kór már megtámadta a csont-, illetve idegrendszert is. A kezdeti fázisokban történő diagnosztizálás és megfelelő kezelés sokunk életét mentheti meg. Annál is inkább, ha figyelembe vesszük, hogy az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2010-re háromból egy személy rákos lesz szerte a világon.

Egy dolognak mindannyian tudatában vagyunk: a szex hozzátartozik cselekvéseinkhez. Nők és férfiak kétségtelenül különböznek, és ez eltérő gondolkodásmódhoz és viselkedéshez vezet. A szociális és párkapcsolatokban férfinak vagy nőnek lenni nem ugyanaz.

Nem akarok itt belefogni szexuális ismertetőbe vagy egyenesen nőgyógyászati anatómiai elemzésbe, nem lenne ez a megfelelő hely. Egyszerűen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak olyan oldalai a mindennapi pszichológiai realitásunknak, amelyek gyakran figyelmen kívül maradnak, néha erkölcsi okokból, néha pusztán nemtörődömségből.

A szexualitás biológiai tényező, genetikailag meghatározott és mint ilyen, nélkülözhetetlen a faj fennmaradásának érdekében. Az utód fejlődéséhez a két nem különbözőképpen járul hozzá. Ebből eltérő szerepek születnek, meghatározott jellemvonásokkal és képességekkel. Női részről fontos a társ "megbízhatósága", ugyanis segítségére szükség lesz az utód felneveléséhez. Férfi részről ellenben előnyben részesül a nő "termékenysége", ugyanis képesnek kell lennie utódokat nemzeni.

Daniel Goleman "Az érzelmi intelligencia" című könyvében számos olyan példát találhatunk, amelyek a két nem közötti különbséget támasztják alá: a női érzékenység egyik megnyilvánulása az érzelmi résztvevés: ha játék közben egy lány megsérül, az összes többi körülveszi, segíteni próbálja és bátorítja. Ha ugyanez egy focicsapatban történik meg, ahol csak fiúk játszanak, a sérültet eltávolítják a pályáról, hogy a játék folytatódhasson.

Ugyancsak a férfi nemre jellemző tettrekészséget és a női nemre jellemző közlő készséget véve figyelembe, láthatjuk, hogy míg a feleség pusztán elbeszélő szándékkal ábrázol egy helyzetet, a férj tehetetlenségét fejezi ki az adott helyzettel szemben történő mondattal: "És én mit tehetnék?".

Amiről Goleman ír, lehetne a társadalmi befolyásolás eredménye, de nem minden viselkedési magatartás magyarázható nevelési alapon: léteznek olyan viselkedési formák, amelyek szorosan kötődnek nemi hovatartozásunkhoz.

Jobban ismerni ezeket a különbségeket, hozzásegít az úgynevezett "nemek háborújának" elkerüléséhez. Amint köztudott, a férfiak reakciója szexuális ingerekre azonnali. A nők ellenben előnyben részesítik a gyengédséget, a védelmet, és biztonságot igényelnek társuktól.

Tegyük fel, hogy egy párkapcsolatban az egyik fél a munkahelyén megismert kollégája kiváló emberi tulajdonságairól áradozik. A férfi a leírás végén, eléggé nyugtalanul a következőhöz hasonló kérdést fog feltenni: "Szeretkeztél vele?". Az ennek megfelelő női reakció pedig körülbelül a következő: "Szereted?". Semmiségnek tűnik, de mindenkit biztosíthatok arról, hogy az ilyen helyzeteknek köszönhetően sok nézeteltérésnek lehetünk tanúi.

Megtörténhet, hogy szemünkbe tűnik egy férfi elképedt arckifejezése, amikor kolléganője kiváló munkabíró képességét részletezve, hogy kedvese pillanatok alatt vált érzelmi állapotot dühroham és depresszió között. El nem tudja képzelni, hogy mivel sebezhette meg ennyire kedvese lelkét: nem érti, hogy biztonságérzetét helyezte veszélybe.

Éppen ezért megpróbálja helyrehozni a tévedést, természetesen a saját nézőpontjából kiindulva (férfi szempontból), vagyis: "olyan kedves lány, hogy nem csinálnék vele soha semmit". Az eredmény katasztrofális és az édes társ agresszív rohamába torkollhat.

Ehhez hasonlóan veszélyes helyzet az, amikor a nő mesél előző kapcsolatairól párjának, néhány intim részletet közbetűzve. Párja idegességét látva megpróbálja megnyugtatni, abból kiindulva, amit jobban ismer (női álláspont): "ne aggódj, édes: ők már semmit sem jelentenek számomra". Egy vulkánkitörés lehetne a legjobb hasonlat a következmények leírására.

Csontig leegyszerűsítve a helyzetet, azt lehet mondani, hogy a nők részére a simogatás (mint a szeretet és a védelmezés kifejezése) a szerelem megnyilvánulása, és a szexualitás a kapcsolat kiteljesedéséhez járul hozzá, a férfiak ellenben a szerelmet a szexuális kapcsolat által juttatják kifejezésre és a simogatás csupán az előbbinek következménye.

A férfiak minden téren előnyben részesítik a versengést és az akciót. Az állatvilágban például természetes, hogy miközben a nőstények nyugodtan legelésznek, a hímek küzdenek egymással, csupán néhány méternyi távolságra.

Ha pedig a társadalom keretein belül ez kizárt dolog, azért nem feledhetjük, hogy végső soron az emberiség az állatvilághoz tartozik. Mi köze mindennek hétköznapjainkhoz? Nagyon sok.

Nők és férfiak között vannak különbségek! Nincs egy "jobb" vagy egy "rosszabb" természet, csak egy másabb, amely megértést igényel. A férfi és női jellemvonások eltérő gondolkodásmódhoz vezetnek, mivel különbözőek az igények és az értékek. Ezek a különbségek genetikai és működési alapon is megtalálhatók. Bármennyire is próbálnánk azokat ideológiailag elsimítani, az emberiség e két vonását nem lehet megsemmisíteni.

A legtanácsosabb tehát a különbségeket megérteni és elfogadni, hogy ezáltal előnyünkre fordíthassuk őket hétköznapjainkban.

Egy Vietnam déli részéről származó 10 éves kislány a madárinfluenza tizenkettedik emberáldozata egy hónap alatt. Egy héten át küzdött a betegséggel, lélegeztető gépre kapcsolva.

Közel egy hónapja csirketetemeket találtak a kislány falujában és otthonának környékén, a gyerek röviddel azután került magas lázzal kórházba, hogy segített szüleinek elásni a tetemeket.

Két észak — vietnami férfi (66 és 30 évesek) esetében mutatták ki kétséget kizáróan a madárinfluenza H5N1-el jelölt törzsét — ők jelenleg lábadoznak, úgy tűnik, van remény rá, hogy felépülnek.

Időközben egy kambodzsai nő is elhunyt Dél-Vietnam egyik kórházában. A nőt madárinfluenza-tünetekkel utalták kórházba, azonban jelenleg is folynak a kutatások annak igazolására, hogy valóban ez a vírus okozta halálát.

Amennyiben beigazolódik, hogy a kambodzsai nő madárinfluenza áldozata, ez volna az első eset, hogy ebben az országban is emberáldozatot követel a vírus. (2004 szeptemberében fedezték fel először Kambodzsában a halálos törzset, azonban idáig nem volt emberáldozata a kórnak.)

A beteget kezelő vietnami orvosok kifejtették: remélik, ez az eset ráébreszti a kambodzsai hatóságokat arra, hogy azonnali, drasztikus intézkedésekre van szükség a vírus terjedésének megfékezésére.

Tavaly a vietnami hatóságoknak az Egyesült Nemzetek segítségével sikerült megfékezniük a pusztító madárinfluenza járványt.

Januári vasárnap reggel, ragyogó napsütésben indult az EKE népes csapata Bagaméri Tibor vezetésével egy téli sétára a Bükkbe. Az előző napokban hullott hó csodálatos téli díszbe öltöztette az erdőt. Olyan volt a környék, mintha a mesebeli ezüsterdőbe tévedtünk volna, millió apró csillagszóró gyanánt verődött vissza a napsütés a hókristályokról. Igazi téli napfürdő!

Déli pihenőnket a Rejtett forrás napsütötte tisztásán tartottuk, ki-ki elfogyasztotta az otthonról hozott elemózsiát, majd széles jókedvünkben nótázni kezdtünk. Már éppen hazafelé készülődtünk, amikor az egyik túratársunk, aki a nyáron esett át egy szívinfarktuson, rosszul lett. Nagyon megijedtünk, egy kéznél levő maroktelefonról gyorsan felhívtuk a mentőket, hogy tanácsot kérjünk tőlük. Ők azonban azonnal a helyszínre siettek, teljes felszereléssel. Néhány túratársunk eléjük ment a műútig, és együtt jöttek fel a beteghez, aki közben valamennyire helyre jött. Ott helyben EKG-t készítettek, megvizsgálták, majd kórházba szállították, hogy még egy ideig megfigyelés alatt tartsák. Reméljük, hamarosan felépül!

Köszönjük a mentősöknek a gyors segítséget, hisz nem mindennapi teljesítmény volt részükről teljes mentő-felszereléssel kimászni a havas hegyoldalon. Íme a hivatástudatból jelesre vizsgázott mentős csapat: dr. Pop Crina, dr. Irimia Dan és Bria Adrian.

Az első.

1985 januárjában a helyi párt és állami szervek az Arad megyei Szeversinben, a volt királyi vadászkastélyt övező hatalmas erdőségben szervezett vadászatot az államelnöknek, hogy kielégítse gyilkos ösztöneit és alantas emócióit. Több kocsi csöves kukoricát helyeztek ki az erdőtérbe, odacsalogatva mintegy ötven kilométernyi körzetből a térség valamennyi vaddisznóját. Emlékszem, akkor kéthavonként kaptunk jegyre fejenként egy kiló málélisztet.

Vastag deszkákból készített elemes kerítéssel bekerítették az összegyűlt vaddisznókat, majd a magaslesen trónoló elnök és főtitkár elé hajtották őket. A fegyverropogástól és vérző sebtől megvadult állatok áttörték a deszkakerítést, és elmenekültek a helyszínről. A híres vadásznak nem sikerült lemészárolni valamennyit, csupán 25 maradt a helyszínen, zömében kocák és malacok. A történtek után páratlan dühkitörésében az elnök elvtárs elhagyta a helyszínt, és helikopteren a fővárosba repült. A következmények ismertek: mindenkit leváltottak, akinek valami közel volt a vadászat megszervezéséhez, tisztviselőket egyszerűen kirúgtak állásukból.

A második.

2005 januárjában, a romániai újmágnások Bihar megyében több külföldi ipar- és pénzmágnással megismételték a húsz évvel ezelőtt történteket. Az eredmény: 185 lemészárolt vaddisznó a terítéken, kan, koca, süldő, malac. A látvány botrányos, a volt miniszterelnök egymaga 25 vaddisznót pusztított el.

Mind az első, mind a második "királyi" vadászat nélkülözött minden méltóságot, etikát az élettel szemben, még akkor is, ha csak állatokról volt szó.

Több olvasónk érdeklődésére az alábbiakban közöljük apróhirdetési díjszabásainkat, amelyek 2005. január elsejétől érvényesek (lej/szó):

• gyógyszervásárlás, jótékonysági hirdetések: 500 (egyszerű betű); 700 (kiemelt betű); 1000 (keretben és kiemelt betű);

• álláskeresés, iratok és egyebek elvesztése, bérlésigénylés magánszemélyeknek: 1500 (egyszerű betű); 2000 (kiemelt betű); 2500 (keretben és kiemelt betű);

• házassághirdetés, keresztelő, születések, társkereső, jókívánságok, értesítés, kereső; megemlékezések, köszönet, halálozás, részvétnyilvánítás; magánórák, idős- és gyermekgondozás; csere, adásvétel: 1500 (egyszerű betű); 2000 (kiemelt betű); 2500 (keretben és kiemelt betű);

• bérelés (bérbeadás): 2000 (egyszerű betű); 2500 (kiemelt betű); 3000 (keretben és kiemelt betű);

• bérelés (bérlésigénylés) cégszékhelynek; adásvétel (ingatlan, telek, gépjárművek, arany, ezüst, TV videó, valuta, számítástechnika, fénymásoló, termelési eszköz, régiségek): 3000 (egyszerű betű); 3500 (kiemelt betű); 4000 (keretben és kiemelt betű);

• bérbeadás cégszékhely céljából, gyűjtés, hobbi, szolgáltatás: 3000 (egyszerű betű); 3500 (kiemelt betű); 4000 (keretben és kiemelt betű);

• cégek apróhirdetése, adásvétele, állásajánlata: 4500 (egyszerű betű); 4700 (kiemelt betű), 5000 (keretben és kiemelt betű).

D. Márta, Kolozsvár: Az Adóügyi Törvénykönyv értelmében a szülési szabadságpénz és a gyermeknevelési juttatás nem tartózik az adóköteles jövedelmek, keresetek csoportjába, tehát adómentes jövedelemnek számítanak. Szintén adómentes jövedelmek a segélyek, egyéb társadalombiztosítási juttatások, a táppénz — tehát a betegszabadság idejére fizetett juttatás — kivételével. Az Adóügyi Törvénykönyvet elmúlt év decemberében módosította az új kormány, a módosítások december 30-án jelentek meg az 1. 281. számú Hivatalos Közlönyben. Ebben felsorolják a többi adómentes jövedelemkategóriákat is (kártérítések, nyugdíjak egy adott szintig, ingyenesen nyújtott értékjegyek és étkezési jegyek, szponzorálás, tulajdonjog-átruházásból származó jövedelmek, ösztöndíjak, hagyatéki és ajándékozási tárgyak és pénzösszegek stb.).

K. István: Frissen végzett diákok alkalmazása esetében a munkaadónak 12 hónapon keresztül visszatérítik a kereset egy részét, a következőképpen: 1 országos minimálbérnek megfelelő összeget a líceum alsó tagozatát vagy művészeti és szakiskolát végzettek alkalmazása esetében; 1,2 országos minimálbérnek megfelelő összeget a líceumot vagy líceum utáni oktatási formát végzettek esetében; 1,5 minimálbérrel egyenlő összeget a felsőfokú oktatást végzettek alkalmazása tekintetében.

Örömmel olvasom a Szabadság tudósítását a polgármesteri hivatal kezdeményezéséről, miszerint a Főtéren található műemlék házaknak legalább a tér felé néző frontját rendbe teszi, ezáltal adva vissza valamit a régi város hangulatából. Bizony ráfér a szakszerű tatarozás majd’ minden házra. Azt is tudom, hogy ez sajnos csak félmegoldás, ezért nem lenne érdektelen, ha az illetékesek betekintenének a kapualjak mögé is. Jómagam is az egyik műemlék házban lakom, amelynek teljes statikai pusztulása csupán idő kérdése. Mi, lakók összeszorult szívvel figyeljük az egyre erőteljesebben táguló falrepedéseket, az alapzat süllyedését, egy olyan polgárház elkerülhetetlen megsemmisülését, amelyről Kelemen Lajos így ír: "...egyetlen reneszánsz ház maradt csak meg a tér déli során is, az egykori Filstich-, utóbb Wolf-ház (5. szám). Ezt az egyszerűbb, de szép, kényelmes egyemeletes polgárházat, amint a kapualjába befalazott, 1572-es dátumot viselő feliratból, és egy másik, címeres ajtószemöldök feliratából meg lehet állapítani, Filstich Lőrinc építtette. Ez a tekintélyes polgár a városnak többször királybírája s Dávid Ferencnek a reformáció keresztülvitelében világi munkatársa volt. Kora és városa fő eseményeiről rövid naplót írt, melyet azonban — sajnos — csak egy Graffius nevű szász pap csonka kivonatából ismerünk, mert eredetije elveszett.

A jómódú városvezető szép házának emeleti szobái stílusukon kívül térhatásukban és a megoldás finomságában is rokonságot mutatnak a Kakas-ház Báthory kori részével, s alighanem annak mesterétől származhatnak. A Főtérre néző földszinti szobának eredetileg kétségtelenül reneszánsz kőkeretes ablakai a földszint üzletté alakításakor kallódhattak el. Magas, meredek fedele ma is a XVI–XVII. századi tetők jellegzetességeit viseli magán."

A házat, amely eredetileg a műemléklistán szerepelt, a funári városvezetés mégis eladta. Értelemszerű, hogy a mai körülmények között a ház jórészt nyugdíjas lakói az érdemi restaurálást nem vállalhatják. (Utolsó restaurálása a 60-as évek elejére fejeződött be). Szerettük volna a beépített kapualjat teljes szépségében újra visszaállítani (véleményünk szerint a jogviszony nem teljesen tisztázott), a lakók számára ugyanis a kapuboltozat egyharmada maradt meg bejárati folyosóként, a leválasztott kétharmadát az Apishop tulajdonosa bérli, de legalább az üzlethelyiségnek használt kapualj boltíveit körültekintően restauráltatta. Igen ám, de a válaszfal, amint azt a ház bejáratánál látni lehet, egyszerű deszkából épült, melyet a közelmúltban egy csöves-kukázó megpróbált felgyújtani, ami azt jelenti, hogy az épület tűzbiztonság szempontjából sem megoldott. Az, hogy miként került a ház szárazkapus reneszánsz boltozatába az alkalmi üzlethelyiség, már egy másik történet. Véleményem szerint fontos lenne a gótikus és reneszánsz pincék szellőztetését biztosítani, hogy az épület alapzata kiszáradjon. Az épület állagának romlásához, állandó süllyedéséhez, a falak repedéséhez feltétlenül hozzájárult a 4. szám alatti pincék kisajátítása, és ezek avatatlan átépítése.

A házat, mely hosszú évekig a Korunk szerkesztőségének is otthont adott, főleg a nyári idényben, számos turista is felkeresi. Állíthatom, hogy a látvány, amellyel szembesül, a város szégyene. Költői a kérdés, de mégis felteszem: igazán nem lehetne semmit sem tenni ennek a jobb sorsot érdemlő műemlék háznak az érdekében?

Régen történt. Pontosan akkor, amikor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Bolond Lányt játszották, Nagy Rékával a címszerepben. Micsoda fergeteges siker volt! A barátommal vörösre tapsoltuk a tenyerünket, csak hogy még egyszer a függöny elé csaljuk a színház üdvöskéjét.

Feldobott hangulatban jöttünk ki a színházból. Az állomásra igyekeztünk, hogy az éjféli vonattal hazautazzunk. Akkor még volt éjféli vonat. Végig a Horea úton jókedvűen, egymást túlbeszélve emlegettük az előadás egyes jeleneteit. Felszabadultan, jókedvűen kacagtunk. A református templomhoz közeledtünk, amikor három srác jött velünk szembe. Spiccesek lehettek, tele torokból énekeltek románul. Mikor egymáshoz értünk, a középső felkapaszkodott társai vállára, és erőteljesen felénk rúgott. Engem talált el. Utána többet nem beszéltünk, némán mentünk az állomásig, szótlanul utaztunk haza. Máig sem tudtam elfelejteni, hogy valakiket bántott, hogy magyarul beszéltünk.

A rendszerváltás előtt pár évvel Budapesten voltam. Az egyik barátom szólt, hogy két tiszteletjegye van, kísérjem el a színházba, mert a felesége nem ér rá. Megegyeztünk, hogy előadás előtt fél órával találkozunk a bejárat előtt. Elmagyarázta, hogy menjek a Móricz Zsigmond körtérre, ott kezdődik a Fehérvári út, onnan gyalog is bemehetek a Fővárosi Művelődési Házig. Igyekeztem pontos lenni, már szürkülődött, amikor a körteret jártam körbe, keresve a Fehérvári utat. Akkor még több sátor volt a téren, ahol palacsintát sütöttek, sört árultak. Egy ilyen sátor háta mögött mentem el, ahol 8–10 fiatal, lányok-fiúk hangosan derültek. Egyik társuk, a társaság nevettetője vagy bohóca hátra tett kézzel járta körbe őket. Többször kérdezte, melyikük vette el a sörét. Épp akkor haladtam el előttük, amikor az egyik szőke lány rám mutatott: Ő! Erre a srác a nyomomba eredt, pár lépés után utolért, belém rúgott. Hallottam a hangos röhögést, visongást, de nem fordultam meg, ők többen voltak. Keserűen éreztem úgy, hogy pont belém, erdélyi magyarba kellett rúgnia.

A népszavazás után Budapesten a Néprajzi Múzeumban voltam. Az aulában kézművesek kirakodó vására volt, a Díszteremben a XIV. Nemzetközi Betlehemes Találkozón résztvevő csoportok betlehemes játékokat mutattak be. Nagy volt a sürgés-forgás a múzeumban, jöttek-mentek az emberek. Magas, javakorabeli hölgy állt meg előttem: Maga erdélyi. Nahát, ezt a szégyent! Ha haza megy, mondja meg, ne haragudjanak ránk.

Rég látott barátom érkezik, köszönés helyett már messziről kezdi, hogy ne haragudjak, jobban mondva ne haragudjunk. És még jönnek ismerősök, és mondják, hogy "mikor októberben beszélgettünk, nem hittük, hogy így alakul"...

Itthon is a fülembe csengenek a szavak, eltöprengek rajtuk. Ez is egy rúgás volt? Nem, nem lehet általánosítani, mert még vannak barátok, vannak másképp gondolkodók!

Immár hagyományosan az új év első nagyszabású összefoglaló jellegű képzőművészeti eseménye a megye grafikusainak és iparművészeinek múlt évi teljesítményét bemutató téli szalon, amint arról, közvetlenül az eseményt követően, lapunkban is beszámoltunk. A seregszemle méretei azonban — most már saját hagyományainkat is követve —, részletesebb, képes beszámolótérdemelnek.

A hasonló jellegű rendezvények hűséges látogatója s gyakorta krónikásaként, önkéntelenül is hasonlítgatok. Ahhoz, ami volt. Jelen esetben a tavalyi szalonhoz. A hasonlítgatásból pedig mintha utóbbi kerülne ki győztesen. Legalábbis a grafika vonatkozásában. S korántsem azért, mert egyre kevesebb a klasszikus értelemben vett grafikai eljárásokkal készült munka. Végül is a technika lenne a legkevesebb, s különben is haladnunk kell a korral, a kor pedig eddig soha nem tapasztalt lehetőségeket villant fel ilyen vonatkozásban. S itt nem csak a számítógépes grafikára gondolok, amelynek utolérhetetlen művésze volt a 2004-es esztendő nagy halottja, Mircea Baciu, a képzőművészeti egyetem volt tanára, akinek alkotásai nem csupán kegyeletből kaptak helyet a főfalon, az ugyancsak jeles művész, az egyetem egykori rektora, Ioachim Nica alkotásai mellett. Leginkább talán a piaci kereslet a ludas abban, hogy háttérbe szorult a mívesebb, de első megközelítésre kevésbé látványos, kevésbé magakellető fekete-fehér ceruza- és tusrajz, vagy az időigényesebb, klasszikus eljárásokkal készült grafika. Talán Nagy Endre az, aki következetesen kitart a műfaj mellett, akinek évről évre rajzkészségét is megcsodálhatjuk amellett, hogy sokoldalúságának bizonyításáról, festői, iparművészi kvalitásairól semakar lemondani. De ebbe valószínűleg díszlettervezői foglalatossága is belejátszik. A "kétszínű" grafikai megnyilatkozások táborából meg kell említenünk az elvontabb nyelvezeten kommunikáló Petre Măluţant, Székely Gézát, Egyed Tibort, Călin Stegereant, Iuliana Olteanut, Paul Eugent, s persze a tárlatok elmaradhatatlan résztvevőjét, a rangidős Kusztos Endrét. A grafika látványosabb-kelendőbb megnyilvánulási formáinak, a pasztellnek, akvarellnek és vegyes technikáknak már jóval többen hódolnak. Az igényes névsorból kitűnik Soó Zöld Margit, Maria Mateean-Mărginean, Lészai Bordy Margit, Gally Katalin, Lăcrimioara Aramă, Lőrincz Lehel, Gedeon Zoltán, Szabó Vilmos, Ovidiu Tarţa.

Az idei tárlat rendhagyó sajátosságának mondható a kitűnő rajzkészségéről ismert Radu Solovăstru négy női aktja. A vörösben, sárgákban tobzódó pasztellek összességükben és összefüggéseikben egyfajta nőgyűlölő manifesztumot képeznek. Nem titkolt szándékuk viszolygást, undort kelteni, úgy közelíteni a női testhez, hogy abban a vulgáris, a közönséges jut csupán szóhoz. Olyan szempont ez, amely akár vita tárgyát is képezheti, felháborodást is kelthet, bár indíttatásai — mert egyértelműen érzelmi hozzáállásból eredeztethetők — őszinte átélést sejtetnek.

Az iparművészeti, konkrétabban a textil és kerámia felhozatal az idei tárlat erősebb oldala. S nem csupán az inkább szembeötlő, tekintetcsalogató munkák okán, amilyen például Manuela Botiş fantáziadús, művészileg igényes munkája vagy Csata Hermina nagy méretű bőrkompozíciója. Bár ez utóbbi alkotása, saját mércéjével mérve, elmarad eddigi teljesítményétől. Egyértelmű előrelépésként értékelhető viszont Károly Zöld Gyöngyi nemesen visszafogott, de ugyanakkor sejtelmesen sokat ígérő, a fehérek, halványsárgák harmóniájára építő, sajátos eljárással készült faliszőnyege. A tárlat egyik legbiztosabb embereként Adriana Dobra most is önmagát adja. S ez elegendő ahhoz, hogy munkája a technikai tudás, képzelőerő és művészi igényesség legmagasabb követelményeinek eleget téve váljon különösképpen sikeressé. Az örök nonkonformista, Mariana Gheorghiunak most is sikerül újat és figyelemfelkeltőt nyújtania nagy falfelületet betöltő, egyedi konstrukciójával, és érdekes Novák Ildikó installációszerű munkája, valamint Farkas Melinda alkotása. Rendkívül míves, éppen visszafogottságában kifejező Dávid Ilona textilképe. Ismét említésre méltó, igényesen kidolgozott munkával jelentkezett Anca Bratu és Weisz Schweiger Erika. A különszámot, mint eddig már többször is, Szabó Bokor Márta szolgáltatta. Fából faragott és "aranyba" foglalt királykisasszonyai mintapéldájául szolgálnak a műfajok közti átjárhatóságnak. A keramikus anyagot váltott, s ötletesség szempontjából ismételten bizonyított.

A kerámia műfajában Palkó Ernő jeleskedett. Fölöttébb míves, különösképpen dekoratív munkái, a "grafiterrák" újabb változatai a művészi igényesség és korszerűség bizonyítékai. És ugyanebben a kategóriában figyeltünk fel Kolozsi Gabriela egyéni meglátásaira. Kerámiatárgyai sajátos hozzáállásról, szín- és formavilágról tanúskodnak. Érdeklődéssel várjuk a folytatást.

Az egykor oly népszerű művészi üvegtárgyak ezúttal szinte teljesen hiányoznak. Csupán Labancz Cismaşiu Ágnes sajátos hangvételű, dekoratív üvegkompozíciója képviselte a műfajt. A zománc- és ötvösművészek pedig egyáltalán nem képviseltették magukat. A nagy hiányzó elsősorban Nagy Enikő és a nyomdokaiba lépő fiatalok.

Nem kétséges, hogy mindaz, ami Lőrincz Györgynek, ennek a Székelyudvarhelyen élő és alkotó írónak eddig megjelent könyvei (közöttük azok, amelyek hozzám is eljutottak — mert manapság klasszikus művekkel sem olyan egyszerű, mint képzelnénk, áttörni az egyre inkább enklávéskodó kiskörzetek határait), novellás- vagy riportkönyvei egytől egyig előkészítői, ígéretei voltak most megjelent sajátos hangulatú és széles ölelésű regényének. Ebben egyetlen család hősies-szomorú tragédiájába sűrítve tárja föl a 20. század második fele erdélyi magyar–székely népének kálváriáját, mintegy kitágítva, kikerekítve azt a kört, amelyet Az elveszett sziget című novelláskötetében is, tömörebb formában, körüljárt.

Mostani regényében e sziget elkerülhetetlen pusztulása látszik valószínűnek. De hát a pusztulásnak mindig jó játszótere volt ez a táj. Sőt, azt iselmondhatjuk, hogy Erdélyben, s benne a Székelyföldön, sohasem volt nagyon idilli és játékosan könnyed, lakodalmasan dínomdánommal tarkított, csupa huncutságtól csillogó az élet, ahogy góbéságokra hangolt művek és szállongó legendák sejtetni engedték, vagy ritka ünnepi kedvünkben, lokálpatrióta hevületünkben olykor mi is elhitettük magunkkal. Tündérkert sziget ringat a tenyerén. Talán ezért hat a kelleténél nyomasztóbban és szorongatóbban az az elsivatagodási folyamat, amelyet Lőrincz György mutat meg, ábrázol nagy műgonddal, nyelvi csillogással a Pusztulás című, a Pro-Print Könyvkiadó gondozásában megjelent monumentális regényében. A sajgó, égető dolgok kimondva, s így tudatosulva válnak élően fájdalmassá. Talán ezért is nevezi regényében rendkívül plasztikusan Sajgóföldnek a novellás kötetbeli szigetet.

Kíméletlenségig kemény és őszinte ez a regény. Az író nem riad vissza kimondani a kényelmetlen tényeket, bevilágítani ádáz sorsunk okainak gyökeréig. Eközben mégis együttérző lírai hangon, sok-sok színnel, nyelvi gazdagsággal, változatossággal, de mindig célratörő pontossággal követi nyomon a Köblös család, s benne mindenekelőtt "az örökség őrzője", Köblös Orsolya, tanítónőből lett tekintetes asszony sorsát, embertelen küzdelmét, néma szembeszegülését a kíméletlen hatalommal és szolgalelkű kiszolgálóival. Vele pedig azt a folyamatot láttatja, miként sikerül egy torz társadalomnak megtörnie, önmagából kiforgatnia, letargiába taszítania egy eredendően tartásos, kemény, de mindenáron élni akaró és próbáló népet.

Az egykorvolt Tündérkert nincs már, riaszt a valóságra az író, s bár lelkünk mélyén mindannyian tudjuk ezt, hiszen magunk is jórészt nemcsak tanúi, hanem elszenvedői is lehettünk mindazoknak a durva visszaéléseknek, embertelenségeknek, amelyeket olyannyira hitelesen és meggyőző erővel ábrázol. Mégis önámító makacssággal szeretnénk hinni abban, hogy talán nem is olyan lehetetlen most sem a feltámadás. Úgy vagyunk ezzel is, mint a bágyadt őszben emlékező Köblös Orsolya asszony, akinek csak ki kellett ülnie "a ház előtti teraszra, a nagy diófa árnyékába, ahol egy már mohásodó malomkő volt az asztal, s csak be kellett hunynia a szemét, már be is népesedett előtte a táj. De csak behunyt, leeresztett szempillái mögött jöttek-mentek a falu egykori lakói, a valóságban már soha".

Lőrincz György regénye nem ígér föloldozást. Arról ír, hogy még Köblös Orsolya sem, ez az egy tömbből faragott, rendkívül erős és konok asszony, aki pedig mindig a föld szeretetében élt és mindenre szívesen emlékezik, de "arra a negyven évre, arra az időre, amikor meggyűlöltették a földet, arra nem". Akárha ő is képtelen volna lezárni, elvarrni az újrakezdéshez feltétlenül szükséges múlt szálait. Ennek ellenére, még Varró Etel iránt sem érez bosszúvágyat, aki annyi gonoszságot cselekedett ellene, s akivel még most is farkasszemet néz a két domb közötti távolságon át, pedig még Kenéz esperes úr is, aki Köblös Orsolya méltó társa ebben a hármas osztatú regényben, s a szószékről a megbocsátást hirdeti, de "az egykori cselédsor felé mentében arra gondol, igen, számon kellene kérni a történeteket". Köblös Orsolya fölött bár eljárt az idő, a megtörhetetlenek természetes konokságával és olthatatlan szenvedélyével mondja mégis, amikor megtudja, hogy visszaadják az elorzott és kizsigerelt földeket: "Semmit sem hagyunk, semmit. Nem azért gürcöltek őseink évszázadokon át, hogy termővé tegyéka földet, hogy mi most gyáván odahagyjuk". Ugyanezt mondja a fia is, Köblös Áron, akiben folytatódhatna mindaz, amire az apja, aztán az anyja is föltette az életét: "Mindent visszaveszünk, anyám. Mindent, ami csak a mienk volt".

Csakhogy a pusztulás nem csak a földeken, erdőkön érezteti hatását, hanem a Köblös család köré fölrajzolt falusfelekben, a lelkek, jellemek romlásában, a közösségek széthullásában és a szolidaritás lazulásában is. Túlságosan sok még közöttük az elmúlt rendszer kiszolgálója, még többen szaladtak világgá és túlságosan kevesen maradtak azok, akikkel újra lehetne kezdeni. Ilyen közegben a fiú, Köblös Áron merész és tiszta akarásának is megpecsételődik a sorsa.

Bármennyire komor és kilátástalan a regénybeli kép, amikor összecsuktam a könyvet, és gondolatban visszatekintettem az olvasottakra, szorongásom helyét az a különleges és melengető jóérzés foglalta el, amilyent csak az igaz és jó művek keltenek az emberben, s arra ösztönzik, hogy felfedezését világgá kiáltsa.

Az ízléses, szép borító Léstyán Csaba munkája.

Minden helyesírási reform előtt szóba kerül az ly sorsa. Az 1832-ben kiadott "Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai" óta újra meg újra felmerül: megmaradjon-e a magyar betűrendben az ly vagy sem? Azóta is minden szabályzat megőrizte ezt a kétjegyű betűt. Mégis nem érdektelen megemlíteni itt, hogy vajon mi indokolta helyesírásunkban az ly megjelenését, meglétét, és később minek a következtében vonták kétségbe szükségességét, ezzel szemben miféle érvek védték meg máig pozícióját.

Tudnunk kell, hogy az ly betű a XVII. századig a j-től eltérő, különálló hangot jelölt. Nyelvünkben ugyanis a j és az l mellett létezett egy ún. "lágyított, jésített l" hang is, melyet írásunk szabályosan külön jellel, az ly betűvel jelölt. A XVII–XVIII. század folyamán azonban irodalmi nyelvünkben az ly hangot fokozatosan felváltotta a j hang, az ly-ezést a

j-zés. (Csak néhány nyelvjárás — nálunk a moldvai csángó, a lozsádi és az oltszakadáti nyelvjárás — őrizte meg az ly ejtését.) A nyelvi változást ugyanekkor nem követi az írás módosulása is, s ennek a következménye, hogy a továbbiakban ugyanazt a j hangot bizonyos szavakban j, bizonyos szavakban ly betű jelöli.

Az írásgyakorlat természetesen — vannak adatok rá — észvevétlenül is követte volna a hangváltozást, csakhogy az 1832 előtti évtizedek grammatikusai egyértelműen tiltakoznak minden ly helyett álló j-s írás ellen. A j-s ejtés ly-es írás ellentéte kapcsán 1888-ban Szigetvári Iván azonban már így veti föl a kérdést: "… miért írunk és tanítunk mi egy betűt, amelyet kimondani nem tudunk, mert neki megfelelő hang nem létezik." Vajon nem volna-e itt az ideje — folytatja —, hogy az ly "külön írásjelét megszüntessék, és helyette j-t írjunk"? 1894-ben Albert János nyilatkozik így az ly betűről: "Részemről idejét múlt hagyománynak tartom, amit legcélszerűbb volna minél előbb kiküszöbölni az ortografiánkból."

A korszak nagy tekintélyű nyelvésze, Szarvas Gábor, természetesen védte az ly-t, hiszen még azt is hibának tartotta, hogy korának színészei a pályát, a Mihályt pájának és Mihájnak ejtik. Számításba vette, hogy az ly hang bizonyos nyelvjárásokban fönnmaradt, hogy néhány nyelvjárásban nem j-vé, hanem l-lé alakult, s így "az ly a két uralkodó kiejtés között közvetítő szerepet visz", s "az irodalom e betűt, mint amely különben is egy érvényben levő hangot jelöl, köteles megtartani". Több mint fél évszázaddal később a Magyarosan című folyóirat hasábjain Nagy J. Béla veszi védelmébe az ly-t. Hivatkozik az l-es és a j-s kiejtés közti áthidaló szerepére, az egyes nyelvjárásokban meglévő ly hangra; megemlíti, hogy az ly-nek j-vel való pótlása hej, bojt, fogja-féle egyalakúságot eredményezne. Vagyis arra utal, hogy az ly-nek az írásban (!) a j-vel szemben jelentés-megkülönböztető szerepe van. (Gondoljunk csak az ilyen mondatokra: Hej, micsoda hely ez! Kibontjuk a kötél bogját, hogy átérje majd a boglyát. Berendezték lakályosan; hajbókoltak lakájosan. Miközben az ajtót csukja, lehull fejéről a csuklya stb.) A j hang kétféle jelölésével írásban meg tudunk különböztetni egyforma hangzású szavakat.

A Helyesírási Szabályzat 10. kiadásának előkészítése előtt (1954) az ly körül újból fellángoltak a viták. Az ly eltörlését tanítók, tanárok kívánják, mert "Az ly-nak írandó szavak helyesírásának elsajátítása olyan didaktikai eljárást kíván, amely eredendően pedagógiaellenes: magyarázat nélkül való emlékezetbe vésést, sokszoros mechanikus gyakorlást." Természetesen az ly betűhöz ragaszkodók tábora sem éppen csekély. A helyesírási reformot előkészítő bizottság is úgy véli, hogy nyelvészeti meggondolások sem teszik még indokolttá az ly eltörlését, s a már eddig is hangoztatott érvekhez újabbakat fűz: "… nagyszámú ly-es névmásunk j-vel való átírásában gondot okozna a gemináció problémája: nyelvileg nem volna teljesen megnyugtató sem a mej, mejek, mejet stb., sem a mejj, mejjek, mejjet stb. típusú átírás".

Érvek ide, érvek oda, kétségkívül az ly eltörlésének legnagyobb akadálya a hagyomány, a hagyományos írásmódhoz való ragaszkodás. Persze, az is igaz, hogy ez (egy hangra, a j jelölésére kétféle betűnk van) helyesírásunkban kivételes jelenség, s hogy mindez még nem rendíti meg hangjelölésünk fonetikus jellegét, azt, hogy helyesírásunkban a hangjelölés a kiejtést követi. Más nyelvek helyesírásában a hagyománynak sokkal nagyobb a szerepe, ennek következtében helyesírásuk sokkal bonyolultabb is, mint a miénk, s mégis megtanulható. Gondoljunk csak a franciára meg az angolra. A túlzott pontoskodás (és fontoskodás) helyett az egyszerűsítés igénye természetesen jogos, de ebben bizonyos fokozatosság és folyamatosság a kívánalom, nem pedig a drasztikus reformok követése.

Idén február 3-án emlékeztek Kriza Ágnesre, a Kolozsvári Magyar Opera immár nyolc éve elhunyt művésznőjére. Erre a hangversenyre is a magas művészi színvonal volt a jellemző. Annak ellenére, hogy voltak fenntartásaim mind a műsorszámokkal, mind az előadóművészekkel kapcsolatosan, ezek nagyon hamar eloszlottak. Ami az előadóművészeket illeti, a sok ismeretlenül csengő név tartózkodással vegyes kíváncsiságot ébresztett, a műsorszámok pedig — mivel a legtöbbjük a romantikus zeneirodalomhoz tartoznak — nem öleltek fel több zenetörténeti kort úgy, mint ahogy a tavalyi hangversenyen történt. A legkevesebb, amit mindegyik szereplőről elmondhatunk az, hogy jó vagy kiváló színvonalon teljesített, ám nem szabad elfelejteni azt a tényt sem, hogy ha valaki leénekel egy különösen nehéz áriát egy-egy operából, az még nem jelenti azt, hogy képes az egész szerepet megtanulni, előadni. Az előadott műsorszámok viszont így is jelentős erőpróba elé állították a fiatal előadóművészeket. Az előadás pozitívumaként értékelendő az, hogy a Kriza-gála nem csak az opera jelenlegi tagjainak biztosított lehetőséget, hanem a vendégművészeknek is. Idén hét "külső" és tizennégy "belső" volt az arány. Talán ez lehet az oka annak, hogy a Kriza-gála nemcsak kiemelkedő színvonalú hangverseny, hanem társadalmi, művészi esemény, amely nem csupán Kolozsvár magyarságára — jobban mondva a törzsközönségre — gyakorol vonzerőt. A hangverseny konferansziéja a kolozsváriak egyik kedvence, Szeibert István volt. Ami a fellépő karmestereket illeti, itt nem voltak váratlan meglepetések, debütök: a négy karmesterből hárman tartoznak az intézmény kötelékébe — Incze Gergely Katalin, Horváth József és Kulcsár Szabolcs —, Jankó Zsoltot pedig bízván tekinthetjük állandó "vendég"-nek. Az igaz, hogy Kriza Ágnes a fiatal művészek lelkes pártfogója volt, önzetlensége már legendaszerűvé vált, de az intézmény középgenerációja ez alkalommal nem kapott teret. Ez annál inkább érthetetlen, mivel az eddigi Kriza-gálákon való részvételük nem csorbította, hanem igenis emelte az előadás színvonalát.

A műsor első száma Csajkovszkij: Pikk Dáma című operájának nyitánya volt, majd Szeibert István konferanszié köszöntötte a közönséget, rávilágítva arra, hogy az est műsorának összeállításában az volt a döntő érv, hogy fiatalokat szólaltassanak meg, akik meglepő hangi adottsággal rendelkeznek. Egyúttal bejelentette az est sztárvendégét, a kolozsváriak abszolút kedvencét: Daróczi Tamás magánénekest.

Az első fellépő Molnár Levente volt, a nagyváradi konzervatórium IV. éves ének szakos hallgatója, aki jelenleg a Ionel Pantea vezette budapesti Operastúdió tagja — mindez már sejtetni vélte, hogy valós énekművészi tehetséggel rendelkezik. Szép hangú, jó színészi képességgel és érthető szövegmondással rendelkező énekest hallottunk, aki fiatal korát meghazudtoló érettséggel mutatkozott be a kolozsvári közönségnek. Mozart: Figaro házassága című operájából Almaviva gróf áriáját adta elő,ügyelve a klasszikus zenei ornamentika hibátlan megvalósítására. A második előadóművész szintén a nagyváradi konzervatórium V. éves hallgatója volt: Puja Andrea, aki — a konferanszié elmondása szerint — már többször vendégszerepelt az országhatárokon kívül is. Tegyük hozzá: nem ok nélkül. Amellett, hogy roppant bájos színpadi jelenség, jó hangi kvalitásairól tett tanúbizonyságot, s mindehhez megfelelő játékosság és temperamentum társult. Most Rossini: A szevillai borbély című operából Rosina ismert áriáját adta elő. A harmadik előadóművész a kolozsvári zeneakadémia ének szakos hallgatója, Popescu Emanuel volt, aki Verdi Don Carlos című operájából Posa márki népszerű áriáját énekelte. Szép hangja érettséget és a szerep által kívánt megfontoltságot sugárzott.

Szeibert István bekonferálta a további öt előadót: Ciorba Krisztinát — az opera énekkari tagját —, Cseterki Ferencet — aki az opera énekkarában kezdte el pályafutását, majd átszerződött Krajovára, ez év őszétől pedig újra az itteni operaház tagja lett —, Vigh Ibolyát és Mild Gerhardot — ez utóbbi a kolozsvári Gheorghe Dima zeneakadémia hallgatója. Ciorba Krisztina kellemes hangszínével és érthető szövegmondásával lepte meg a közönséget, a jó alapokon fekvő énektechnika pedig alkalmassá tette Puccini: Gianni Schicchi című operájából Lauretta áriájának eléneklésére. Cseterki Ferenc hangja rendelkezik némi erővel és drámaisággal, de Erkel: Bánk bán című operájából a Hazám, hazám… óriási — de nem megoldhatatlan — feladat elé állította. Vagy talán a lámpaláz miatt érződött hangján az erőltetés? Az ária utolsó magas hangjával adósunk maradt. Vígh Ibolya újra az egyik legismertebb, legszebb és legnehezebben elénekelhető koloratúrszoprán-áriával örvendezetett meg: Offenbach: Hoffmann meséi című operából Olympia áriáját adta elő elsöprő sikert aratva. Játszi könnyedséggel énekelte ki szólamának összes ékítményét. Mild Gerhard fiatal kora ellenére tudja (vagy inkább érzi?) hogyan kell Wagnert énekelni: Wolfram áriáját Wagner: Tannhäuser című operájából imponáló muzikalitással, jó szövegmondással adta elő. Remekeltek a zenekar gordonkásai is.

A következő előadó, Kele Brigitta szoprán a nagyváradi konzervatórium elvégzése után került az opera énekkarába: Csajkovszkij: Jolanta című operájából a címszereplő egyik áriáját adta elő hatásosan és ízléssel. Szép, míves hangja mellett árnyalt dinamikával örvendeztetett meg. Valeriu David, Kijevből jött vendégművész Rodolphe első felvonásbeli áriáját adta elő Puccini: Bohémélet című operájából. Óhatatlanul felvetődött bennem az, hogy milyen jó lett volna, ha a decemberi Bohémélet csak ez után következne… Szép hanganyaggal rendelkezik: hallottunk jól kiénekelt magas hangokat is, de voltak túl erős, néhol durvának tűnő hangzások, erőlködések. Várvári Gabriella szintén a nagyváradi konzervatórium végzettje és az opera énekkarának tagja. Most Bizet: Carmenjéből énekelte a Habanerát. Hangja már több mint ígéret — remélhető, hogy az elkövetkező évek folyamán szerzett tapasztalat hasznára válik karrierjében. Ezek után a hangverseny egyik kulmináns pontja következett: Daróczi Tamás és Pataki Adorján a Sorrentói emlék című canzonettát adták elő óriási sikert aratva, mind a közismert műnek, mind a két előadónak köszönhetően. Pataki Adorján teljesítménye megerősített abban a hitben, hogy a kolozsvári tenorhiány enyhülni látszik. S ha már tenor, akkor jöjjön a harmadik is: Simu Tiberius, akit hallgatva a közönség tetszésnyilvánítása fokozódott. A fiatal művész a Funiculi, funicula című olasz canzonettát adta elő, így a Kriza-gála első része vidám, önfeledt hangulatban ért véget.

A hangverseny második részében Kodály Zoltán: Háry János című daljátékának Intermezzója hangzott el, amely megfelelő hangulatkeltőnek bizonyult. Majd Borsos Edith lépett színpadra, aki Saint-Saëns: Sámson és Delila című operájából a Csók-áriát adta elő kellő szenvedéllyel, de maximális öntudattal. Megemlítendő az árnyalt dinamikai építkezés, amely az ária első hangjától az utolsóig terjedt. Fülöp Mártont, a másik abszolút kedvencet már színrelépésekor nagy taps fogadta. Gounod: Faust című operájából Valentin áriáját adta elő mindent elsöprő magabiztossággal. Őt hallgatva a régi latin mondás jut eszünkbe: Veni, vidi, vici… A következő előadó Jordán Éva volt, aki Puccini: Manon Lescaut című operájából Manon áriáját adta elő. A fiatal művésznő szereplését csak felső fokon lehet méltatni. Újból Simu Tiberius következett, aki ezúttal Verdi-áriát adott elő: a Macbethből Macduff áriáját — pompás, erős hangja kiegyenlítetten szólt, magabiztosságot és ugyanakkor érzékenységet sugallva. Mányoki Mária temperamentuma, drámaisága jól érvényesült Ulrika áriájának tolmácsolásakor Verdi: Álarcosbál című operájából. Több volt kellemes meglepetésnél Pataki Enikő fellépése, aki Verdi: Traviata című operájából a címszereplő első felvonásbeli hosszú, és buktatókkal teli áriáját énekelte. Jó vokalitásához kellő szenvedélyesség társult. Teljesítménye színvonal szempontjából egyenletesen jónak mondható, kár, hogy a legutolsó hangot "elkapkodta". Pataki Adorján ezt követő színrelépése, amikor Verdi Traviatájából Alfréd második felvonásbeli áriáját adta elő, arról győzött meg, hogy rövid időn belül — akár egy-két év múlva — új Alfrédnak tapsolhat a közönség. (Feltéve, ha a jobb anyagi körülmények vagy a csillogóbb karrier nem sodorja el tájainkról…) Székely Zselyke Puccini: Turandot című operából Liu utolsó felvonásbeli áriáját bravúrosan énekelte: érzések, szenvedélyek és a viszonzatlan szerelem minden fájdalmát belesűrítve az alig két perces, de nagyon népszerű áriába. Sándor Árpád hangilag megbírta Verdi: Otello című operájából Jago áriáját a szerep megkövetelte démoniságot árasztva.

Ez után Simon Gábor igazgató lépett színre, aki a tőle megszokott közvetlenséggel, humorral jelentette be a Kriza-gála győztesét, azaz győzteseit...

A tehetség isteni adomány, melynek jutalma részben égi, részben földi. A Kriza-díjat egy 36. életévét be nem töltött énekes nyerheti el. Mivel az elmúlt két évben vétettünk ez ellen a szabály ellen, most két énekes részesül ebben a díjban: Pataki Adorján és Sándor Árpád. Az égi jutalom jöjjön onnan — és az igazgató hatásosan felemelte a kezét —, a földit én adom át.

Az igazgató kitért arra is, hogy a Kriza-díj idei anyagi részét egy magát megnevezni nem kívánó személy biztosította.

A hangverseny hátralevő részében még három előadót hallottunk: Réti Zsuzsa Liu első felvonásbeli áriáját adta elő. A fiatal művésznő minden bizonnyal szép karrier elé néz, hisz hangi teljesítményének fejlődése nyilvánvaló. Molnár Mária Francesco Cilea: Adriana Lecouvreur című operájából a Hercegnő (Principessa) áriáját adta elő úgy, hogy hangi kvalitásait a lehető legnagyobb mértékben megcsillogtatta előttünk. A művésznő fellépése is a hangverseny erősségei közé tartozott. (Nem csak most, hisz a 2001-ben elnyert Kriza-díjat is teljes mértékben megérdemelte, nem beszélve az ezt követő négy év kiemelkedő teljesítményeiről.) Daróczi Tamás a hangverseny utolsó előtti számát énekelte. Verdi: A végzet hatalma című operából Alvaro áriáját, amely igénybe vette a nagy tapasztalattal rendelkező művész energiájának, tehetségének és technikájának utolsó "cseppjét" is. A közönség azonban nem törődött a művész fáradtságával, és hosszan tartó tapssal jutalmazta meg kedvencét. Utolsó műsorszámként Mozart: Ave Verum című népszerű kórusművét adta elő az opera énekkara és a fellépő művészek, sőt, a közönséget is az együtténeklésre buzdították. Még ha nem is talált visszahangra a nemes felkérés, mindannyiunknak a szívéig hatolt nem csak a Kriza Ágnes iránti kegyelet, hanem a zene és a művészet iránti alázat, ugyanis az a zene, amelyet ott és akkor hallottunk, újfent bebizonyította halhatatlanságát. A közönség hosszan tartó tapssal jutalmazta nem csak ezt az utolsó részletet, hanem a hangversenyt a maga egészében.

Ami a karmesterek teljesítményét illeti, dicsérőleg kell szólnunk. A fiatal(abb) karmesteri triász teljesítménye fejlődőképességről, érettségről tett tanúbizonyságot. Sajnos, többször is előfordult, hogy a szólisták nem voltak együtt a zenekarral. Ezeket a kisebb hibákat mindannyiuknak sikerült áthidalniuk. Volt, aki magától értetődő természetességgel sietett az énekes segítségére — volt, aki kissé bátortalanabbul vagy másodpercnyi töredékkel később. A legnagyobb karmesteri tapasztalattal rendelkező

Incze Gergely Katalinnak nem okozott gondot a vezénylés.

A színpadi látvány kidolgozója Starmüller Katalin volt. Az opera előcsarnokában ízléses kegyhely fogadta a belépő közönséget, és a színpad is egyszerűségével — jobban mondva a Kriza Ágnes művésznőre jellemző puritánsággal — hódított. Az előadás rendezője Vadas László volt. Tekintettel arra, hogy a zenekar a színpadon foglalt helyet, vajmi kevés teendője akadt: csupán az énekesek mimikája, apró gesztusai terén.

*

Ilyen ünnepi, magasztos hangulatú esemény kapcsán nem illik ünneprontónak lenni, ám megteszem: mert hogy mi hiányzott? A kis tábla a pénztárablaknál "A ma esti előadásra minden jegy elkelt." Igaz, csak pár szék árválkodott üresen, de a hangversenyt mégis jó tíz perces késéssel kezdték.

Az Amerikai Egyesült Államokból frissen hazatért Emil Boc polgármester jelenlétében avatják fel ma délután négy órakor a Györgyfalvi lakónegyedi korszerű műjégkorcsolya-pályát.

A hivatalos megnyitót követően korcsolya-bemutatóra, majd öt órától gyorskorcsolya-versenyre és váltóversenyre kerül sor. Ezután a pályán a Trident és a Natural együttesek lépnek fel, majd a versenyek nyerteseinek díjazására kerül sor. A programban Alina Sorescu koncert is szerepel. Az esti órákban jég-diszkót rendeznek.

Eladó kétszobás, ultraközponti kolozsvári lakás. Telefon: 595-883. (0003)

Raktárost és raktárossegédet alkalmazunk. Telefon: 0264/418-579. (1722684)

Matematikából felkészítek. Telefon: 582-309, 0741-513402. (0020)

Egy szobát bérelnék sürgősen két–négyszobás lakásban, egyetemista lányokkal. Telefon: 0788-597307.

Akik ismerték és szerették, áldozzanak egy percet szeretett násznagyunk,
MÁRTON KÁROLY
emlékére, aki 66 évesen elhunyt Nürnbergben. Az örök emlékezés őrködjön fölötte. FORRAI MÁRTON ÉS ILIKE KOLOZSVÁRRÓL. (0014)

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 387 lej, 1 USD = 28 828, 1 magyar forint = 153 lej.

"Minden alkalmat megragadok a felkészülésre, hogy sikeresen képviseljem a Kongói Köztársaságot Torinóban a Téli Olimpián" — nyilatkozta Kembe Sorel, aki éppen a magyarországi Mátra felé tartott soron következő edzésére.

Kembe Sorel hírnevét a tavalyi nyári ötkarikás játékoknak köszönheti, ahol első kongói vívóként szerepelt. A síelésre pedig egy poén miatt adta a fejét — amikor megkérdezték, hogy Athén után mi következhet, viccesen rávágta, hogy a téli olimpia.

Ám viccesnek szánt szavait a Magyar Professzionális Síakadémia olyannyira komolyan vette, hogy mire a fiatalember hazatért a görög fővárosból, már össze is állította számára a felkészülési tervet. Így, ha minden a tervek szerint halad, Kembe Sorel lesz a téli játékok történetében az első kongói síversenyző.

Az ambiciózus kongói–magyar származású fiatalember kalandos élete során volt manöken, táncosként részt vett a Madách Színház társulatával a Macskák olaszországi turnéján, évekig kosarazott, "míg szét nem ment a térde", s számos egyéb dologgal is próbálkozott.

Öt éve videoklipek forgatásával keresi a kenyerét, újabban pedig színészkedésre adta a fejét — a Budapesti Kamaraszínházban Tordy Géza felkérésére az Egy csepp méz című darabban lép fel, ahol szerepe szerint egy tengerészfiút alakít.

"Menetközben" elvégezte Pécsett a művelődésszervező szakot, majd Nizza következett, ahol a Francia Intézet támogatásával másoddiplomás képzésben vett részt. Kembe Sorel szerint a magyar egyetemen elsősorban az elméletet sajátította el, Franciaországban pedig a gyakorlati dolgokon volt a hangsúly, így "ha nagyon muszáj, akár az Operaházat is elvezetném" — mondta Kembe Sorel.

A fiatalember, akinek igen sok barátja van, eddig az életet egy nonstop bulinak tartotta. Ám szavai szerint itt az idő, hogy komolyabb dolgokkal is foglalkozzon. A megkomolyodásra pedig jó lehetőséget biztosít a Kongói Köztársaság kommunikációs miniszterének felkérése — Kembe Sorel ugyanis elvállalta, hogy sportnagykövetként édesapja hazájának nemzetközi megítélésén igyekszik majd javítani.

Folytatja jó szereplését az előkészületi mérkőzéseken a Szamosújvári Olimpia. Nemrég Zilahról tértek haza értékes ponttal a szamosújváriak, most a Kolozsvári U FC ellenében értek el újabb döntetlent Gheorghe Vasile tanítványai. Az egyetemisták Székely 24. percben elért fejesgóljával vezetést szereztek, az Olimpia Drăgan révén egyenlített, majd az 57. percben ugyancsak ő juttatta előnyhöz együttesét a 70. percben. Az U FC Vlad révén egyenlített a mérkőzés végén, így alakult ki a 2–2-es végeredmény.

A szamosújváriak szombaton, február 5-én ugyancsak Kolozsvárott lépnek pályára a megyei bajnokságban szereplő Ivánszuk Futballiskola csapata ellen.

A Boca Juniors vezeti a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS legfrissebb klub-világranglistáját.

Az eddigi éllovas Valencia a negyedik helyre csúszott vissza, a Manchester United és a Monaco is megelőzte. A Top 10-ben a belga FC Bruges javított a legnagyobbat, előzőleg tizenhatodik volt, most már hetedik.

Legjobb magyarként a bajnok és kupagyőztes Ferencváros a hetvenedik, az olasz AC Párma csapatával holtversenyben. A zöld-fehérek mellett további két magyar együttes szerepel a legjobb 350 egyesületet rangsoroló listán: az Újpest a 262., a Bp. Honvéd 282. helyen található.

A román együttesek közül a legjobb pozíciót a Bukaresti Steaua foglalja el, a katonacsapat 111. a rangsorban. A másik fővárosi együttes, a Dinamó a 138., míg a Oţelul a 199.

Az IFFHS klub-világranglistája (zárójelben az előző helyezés): 1. (2.) Boca Juniors (argentin) 270 pont, 2. (3.) Manchester United (angol) 269, 3. (8.) AS Monaco (francia) 253, 4. (1.) FC Valencia (spanyol) és (7.) FC Santos (brazil) 250–250, 6. (5.) Arsenal (angol) 249, 7. (16.) FC Bruges (belga) 242, 8. (13.) Chelsea (angol) 238, 9. (12.) Sao Paulo (brazil) 234, 10. (6.) Torinói Juventus (olasz) 232, ..., 70. (70.) Ferencvárosi TC és (70.) AC Párma (olasz) 133–133, ..., 111. (107.) Bukaresti Steaua 109, ..., 138. (135) Bukaresti Dinamó 100, ..., 199. (197.) Galaci Oţelul 85,5, ..., 262. (253.) Újpesti TE 72, ..., 282. (270.) Budapesti Honvéd 70.

• A Bologna hazai pályán könnyedén 3–1 arányban legyőzte az AC Párma együttesét az olasz labdarúgó-bajnokság 22. fordulójának zárómérkőzésén.

Az élmezőny: 1. Torinói Juventus 50 pont, 2. AC Milan 45, 3. Milánói Internazionale 38, 4. Udinese 37, 5. Sampdoria 35, 6. AS Róma 34, ..., 9. Bologna 30, ..., 17. AC Párma 22.

• Az Athletic Bilbao bejutott a Spanyol Király Kupa elődöntőjébe, miután idegenben is legyőzte a másodosztályú Valladolid együttesét.

Eredmény, Király Kupa, negyeddöntő, visszavágó: Valladolid (II. osztályú)–Athletic Bilbao 0–1 — továbbjutott: az Athletic Bilbao, kettős győzelemmel, 4–2-es összesítéssel.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) döntése értelmében 2006-tól a Bajnokok Ligájában és az UEFA-kupában érdekelt együtteseknél legalább négy hazai játékosnak kell lennie a 25 fős keretben.

Az UEFA ezzel szeretné elősegíteni az utánpótlásképzést, hiszen a határozatban benne van, hogy ebből a négy játékosból legalább kettőnek saját nevelésűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a fiatal labdarúgó 15 és 21 éves kora között az egyesület kötelékében játszik, illetve ebben az időszakban egy más, azonos nemzeti szövetség égisze alá tartozó klub színeiben szerepel minimum három évig.

A szövetség azt tervezi, hogy a hazai játékosok minimális számát 2007-ben már hatra, egy évvel később pedig nyolcra növeli. Könnyen elképzelhető, hogy a döntés hamarosan az összes európai klubra vonatkozik majd: erről az áprilisban sorra kerülő tallinni ülésen dönt az UEFA.

A "Bosman-szabály" 1995-ös bevezetése óta az európai csapatok kereteinek több mint 30 százalékát külföldi játékosok teszik.

ATLÉTIKA

Szombaton 9.30-tól a Iuliu Haţieganu (Egyetemi) Sportpark sporttermében: országos gyerekbajnokság, megyei szakasz.

KÉZILABDA

Szombaton 8–12 és 14.30–17 óra között, vasárnap 8–12 óra között a Ion Creangă Elemi Iskola termében: lány junior II. torna.

Szombaton 11 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári Armătura-U-Agronomia–Bukaresti Dinamó Baumit — férfi Nemzeti Liga.

KOSÁRLABDA

Szombaton 17 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári BU Policarbochim–Bukaresti Dinamó-Erbaşu — férfi A-osztály.

Szombaton 19 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári Acsa Terapia ESK–Bukaresti Omnilogic Sportul Studenţesc — női A-osztály.

Ezen a hét végén, vagyis ma és holnap a nagyváradi új sportcsarnokban rendezik meg 14 megye legfiatalabb cselgáncs-utánpótlás, azaz a serdülő korcsoportbeliek országos bajnokságának zónadöntőit. A 14 megye bajnokainak részvételével — többek között Arad, Fehér, Hunyad, Beszterce-Naszód, Szilágy, Szatmár, Máramaros, Kolozs és, természetesen, a rendező Bihar megye legjobbjaival sorra kerülő vetélkedőn megyénket az Intersport Meridian SK sportolói képviselik. Mégpedig a megyei döntőben várakozáson felül szereplő Fóris-Ferenczi Gábor és Jancsó Hajnal mindkettő Lénárd István edző tanítványa. Nem árulunk el titkot, s bizonyos szakmai elégtétellel vesszük tudomásul, hogy a leányka állandó külső munkatársunk, Jancsó Miklós színművész, a fiú pedig rádiós kollégánk, Fóris-Ferenczi Zoltán fia. Sok sikert kívánunk nekik, s örömet edzőjüknek!

A múlt hét végén rendezték a 2005-ös kontinens bajnokságot Olaszhonban, az oroszok minden versenyszámban taroltak (mint ahogy már megírtuk az eredményeket). A vetélkedőt hagyományos módon a vasárnapi gála zárta.

Torino (sokkal hidegebb Milanóhoz képest). Keressük a különjáratú autóbuszt, amely az állomástól a Palavela sportcsarnokhoz szállít. Az első alkalommal járok itt, kissé félek is, hogy nehéz lesz eligazodni… Amint megy a busz, jobbra-balra nézelődöm, mikor fedezem fel a tévéből már látott ismerős képet a sportcsarnokról. Egyszer csak megérkezünk. Ez lenne a Palavela?! Rendőrök mindenhol és kék kabátos emberek. Mindenki nagyon segítőkész, még mielőtt kérdeznék őket, már meg is adják a választ. Egy órával a gála előtt megnyílnak a kapuk. Elsők között érünk a terembe. Rögtön a helyünkre igazítanak a kékkabátosok. Az első benyomás: ez nem is annyira nagy, mint ahogy a tévében láttam!... és a jég… az is teljesen más… éppen tisztítják… közben meg színes fények cikáznak, állítják a reflektorokat. A pálya felett függő kivetítő képernyőjén minden idők legnagyobb korcsolyázóinak a teljesítményeit láthatjuk. Türelmetlenül várom a show kezdetét, gyerekkorom óta álmodtam róla hogy a kedvenceimet élőben láthassam a jégen.

És kezdődik. Edwin Marton magyar hegedűs lép fel először, és fantasztikus hangulatot teremt. Következnek a táncosok. Meglepő módon mindegyik jobban szerepel, mint a versenyen. Még ha le is esnek, azt is másképpen éli át a néző, mintha csak a tévében látná… Ők is csak hús-vér emberek — döbbenek rá. A terem színültig telt. Néhány ezer ember, akik minden párt és egyéni korcsolyázót megtapsolnak. Repülnek a virágcsokrok meg a mackók a jégre, sajnos, fele a pályán kívül landol. A kékkabátosok viszont ismét a helyzet magaslatán vannak, és összegyűjtik a célt tévesztett virágokat.

Nem zavarja semmi a nézőt. A szervezés tökéletes. Az előadás közben nem zajonganak, nem sétálnak az emberek. Minden a helyén van. A reflektorfények tökéletesen harmonizálnak hol a zenével, hol a korcsolyázók ruhája színével.

Sebestyén Júlia (az ugyancsak elrontott szabad gyakorlatával ellentétben) most eredeti programot nyújt, a jól ismert Singing in the Rainre tancol, kék esernyővel a kezében. A Maria Petrova–Alekszej Tyihonov páros teljesítménye után szintén tombol a közönség. De akit mindenki a legjobban vár, az nem más, mint Jevgenyij Pljusenko, akit már jégkirályként emlegetnek. Valóban fenomenális, vastapsot kap a javából, kürtök hangzanak, füttyök, mindenféle hangok egyvelege, amely az elismerést ki tudja fejezni. Ő az egész esemény középpontja... Ezt a többi sportoló is tudja. Először szabadprogramját mutatja be, Edwin Marton hegedűjátéka kíséretében, utána eltűnik… mindenki csodálkozik: nem lesz egy ráadás?? Következnek az első helyezettek. A hangulat egyre forrósodik, csuklóm már fáj a tapsolástól, a tenyerem ég, de megállni nem tudok. Mikor már azt hisszük, mindennek vége, Pljusenko készülődik ismét. Már nem is lehet tudni, kinek tapsol a közönség, a Totmianina–Marinyin párosnak, akik még a jégen vannak vagy a készülődő Pljusenkónak. A Sexbomb tánccal megőrjíti a közönséget, felállva tapsolnak, mellettem a lábával dobol valaki kegyetlenül. A hangulat most éri el a tetőfokát… Nem is jön, hogy elhiggyem, hogy tényleg Pljusenkót láttam élőben. Mintha álmodtam volna, hogy ott voltam…

Ránézek az órára, nemsokára indul a vonatunk… A tömeg özönlik kifelé. Ahogy kilépek, a hideg levegő visszazökkent a valóságba...

Élményekkel teli nap volt, amely csak megerősítette bennem: "Irány Torino 2006!", ez volt ugyanis a téli olimpiai játékok korcsolyaversenyének főpróbája.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András