Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Feszült légkörben került megrendezésre szombat délben, Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ülése az utóbbi hónapokban kiéleződött belső viták miatt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a közelmúltban Gyergyószentmiklóson foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy különváljon az EMNT-től, az indítványt azonban a küldöttek többsége elvetette. Az SZNT képviselői azt kifogásolják, hogy az EMNT keretében nem rendelkeznek megfelelő mozgástérrel, a küldöttek többsége leszavazhat bármilyen SZNT kezdeményezést. A tegnapi ülésre az SZNT-nek több küldöttje nem jött el Csíkból. A személyeskedő vitáktól sem mentes felszólalások során végül is kompromisszumos megoldás született a két szervezet viszonyáról, a küldöttek meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát, és újraválasztották tisztségébe Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét.

Beszámolójában Tőkés László püspök, az EMNT leköszönő elnöke az utolsó ülés óta eltelt időszak bel- és nemzetpolitikai eseményeit vette számba, és kitért az EMNT–SZNT közötti terhes viszonyra, amelyet mesterségesen szított, alaptalan nézeteltéréseknek nevezett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiaprogramjáról, önrendelkezési törekvéseiről szólva csalódottságát fejezte ki az új román kormánynak és Traian Băsescu államelnöknek a romániai magyarság autonómiájához való viszonyulásáért. Noha az RMDSZ programjába beépítette az autonómia-törekvéseket, és Románia az EU-csatlakozás folyamatában bizonyítási kényszer alatt áll, Tőkés László szerint a kezdeti bizakodás már a múlté. Az RMDSZ továbbra sem hajlandó határozottan kiállni a magyarság önrendelkezési törekvései mellett. Mint fogalmazott, a kormányba kerülés nem járt együtt az autonómia szükségességének a hangoztatásával: az RMDSZ számára csak az volt a fontos, hogy kormánytisztségeket szerezzen emberei számára. Az EMNT elnöke úgy vélte, az autonómia, amit a romániai magyarság szeretne, nem azonos az RMDSZ által sokat hangoztatott decentralizációval, ugyanakkor a kisebbségi törvény is vakvágány lesz, ha ezzel a román politikum ismét céljainak elaltatására veszi rá az RMDSZ-t.

A beszélő elmondta: a magyar kormány csak azt a fajta kulturális autonómiát támogatja, amit az RMDSZ szorgalmaz: a budapesti kabinet a romániai magyarság ügyét teljességgel a Bukarest–Budapest "jó szomszédsági viszonynak" rendeli alá. Tőkés László elismerte: a magyarságnak csak úgy van esélye az autonómia kivívására, ha azt egységesen kérjük, különben a történelemkönyvekben évtizedek múltán úgy fog ez a "kuriózum" megjelenni, hogy a kétezres évek elején valakik a romániai magyarság autonómiájáért harcoltak. Úgy vélte, a magyar kormány támogatási rendszere az RMDSZ számára biztosít pénzügyi monopóliumot, a kettős állampolgárság helyett felajánlott úgynevezett szülőföld program pedig nem vezet sehova.

Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke a szervezet eddigi autonómia-kezdeményezéseit ismertette, beleértve azok román törvényhozási vitáit is. Mint fogalmazott, ezek egy részének eddigi elutasítása mégsem volt kudarc: a román politikum, a román közélet a hosszú ideig tabutémának számító autonómiáról immár szabadon beszél, vitaműsorok, újságcikkek százai jelennek meg róla. Az autonómia ügyének előmozdításához azonban szükséges a romániai magyar nemzeti közösség akaratának egységes kinyilvánítása, szükséges a folyamatos párbeszéd a hatalom, a román többség és a magyarság között, ugyanakkor szükséges a kedvező nemzetközi háttér. Szilágyi szerint a legfontosabb az volna, ha a romániai magyarság különböző képviseleti tényezői megegyeznének a közös autonómiaprogramban, mert "nem ellenségről, hanem ellenfelekről van szó".

Szabó Tibor, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak személyes küldöttje köszöntő beszédében arra próbált választ keresni, hogyan lehet az, hogy miközben az új európai alkotmányban mindössze fél mondat szerepel a kisebbségekről (az sem a nemzeti kisebbségről), Nyugat-Európa-szerte tartós önrendelkezést élveznek a különféle tagállamok kisebbségei. Véleménye szerint ennek egy magyarázata van: az autonómiát kiharcoló nemzeti közösségek céljaikban egységesek voltak, bíztak saját erejükben, az általuk kiharcolt közösségi jogokat az Európai Unió szentesítette.

Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédében a készülő kisebbségi törvénytervezetről számolt be. Mint fogalmazott, a műhelymunkákban nem vehet részt, az RMDSZ-ben nagy titoktartás övezi a készülő törvénytervezetet, amelynek kitételeit szerdán juttatnák el az RMDSZ-frakciókhoz tanulmányozás és belső vita végett. Toró elmondta: az RMDSZ vezetősége hamar ki akart hátrálni a programjában is szereplő autonómiatörekvések elől, ezt azonban éppen az EMNT által határozottan felvállalt törvénytervezetek miatt nem tehette. Toró szerint arra van szükség, hogy általános elvként rögzüljön a romániai magyarságnak az autonómiához való joga, az autonómia megteremtéséhez szükséges intézményrendszer kiépítése, ugyanakkor meg kell határozni azokat a közjogosítványokat, amelyekkel ezeket az intézményeket felruházzák. A kisebbségi törvénytervezet a kulturális (személyi elvű) autonómia megteremtéséhez vezethet el, mondotta a képviselő, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a kulturális autonómia alanya nem a nemzeti közösség lesz, hanem annak "legitim képviselete", tehát az RMDSZ, amely a közjogosítványokat gyakorolná. Az ellenzéki politikus arra intett: közösen kell számon kérni az RMDSZ választási ígéreteit az autonómia terén, hogy a mostani kisebbségi törvény ne egy kisiklás legyen, hanem egy fontos lépcsőfok a többi autonómiaformák megteremtéséhez.

Az EMNT és az SZNT közötti viták megszüntetésére a Marosszéki Székely Tanács napirendre tűzte tervezetét a mai szervezeti felépítés gyökeres megváltoztatására. Ennek értelmében az EMNT megmaradna egyféle ernyőszervezetnek, amelyben a Székely Nemzeti Tanács önálló szervezetként a Székelyföld területi autonómiájáért küzdene, a romániai magyarság által lakott különböző régiók küldöttei pedig megalakítanák az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Ezt az elképzelést többen is bírálták. Végül is kompromisszumos javaslat született: a tervezetet tanulmányozás végett az Állandó Bizottság hatáskörébe utalták át. Erről többségi döntés született, az SZNT-nek a teremben lévő több tagja azonban nem értett egyet az eljárással.

Az ülésen többen is bírálták Eörsi Mátyás erdélyi látogatását, a szünetben pedig a közel kétszáz résztvevő többsége (a Szabadságban is közzétett) állásfoglalást írt alá az SZDSZ-nek és Eörsi Mátyásnak a határon túli magyarokkal szembeni politikája elutasításáról.

A résztvevők határozatban kérték, hogy a MÁÉRT-ra az SZNT és az EMNT képviselői is kaphassanak meghívást. Kisebb vita alakult ki a kettős állampolgárság ügyében, ugyanis András Imre, kolozsvári küldött a VET képviselője, határozottabb fellépést sürgetett a kettős állampolgárságról megalkotandó törvény ügyében, amelyről, mint fogalmazott, nem tárgyalni, hanem ezt követelni kell.

Az ülés egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül Tőkés Lászlót választotta újra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé.

Sikeres koncert alkalmából rajtolt pénteken az az aláírásgyűjtési akció, amelyet a Kolozsvári Transilvania Filharmónia vezetősége egy új székhely építéséért indított el. A szokottnál nagyobb közönség előtt fellépő zenészek a holland Teo Wolters, a zenekar állandó vendégkarmesterének irányításával népszerű Ravel- és Debussy-műveket szólaltattak meg. A népesebb közönség annak tulajdonítható, hogy a filharmónia vezetősége számos kolozsvári személyiséget hívott meg a koncertre. A politikusok sem képeztek kivételt, jelen volt Marius Nicoară, a Kolozs Megyei Tanács elnöke, Horea Uioreanu és Norica Nicolai liberális parlamenti képviselő is.

Dorina Mangra igazgató a koncert előtt felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az új székhely megépítése, amely jelentős anyagi megterhelést igényel, csak a kolozsváriak összefogával valósulhat meg.

A koncert előtt Norica Nicolai is felszólalt, aki jó hírt közölt a jelenlévőkkel. Elmondta: találkozott már Valentin Nicolauval, a Román Televízió elnökével, aki közölte, hajlandó a filharmónia rendelkezésére bocsátani a Sétatéri Kioszk épületét, amely a tévé tulajdonában van. Az ügyben további egyeztetés várható, a képviselő elmondta: jövő héten érkezik Kolozsvárra a tévétársaság vezetője, akivel közösen a helyszínre látogatnak, és megbeszélik az átadás részleteit. A filharmónia igazgatója elmondta: jelenleg ez a megoldás tűnik a legmegfelelőbbnek azt követően, hogy Nicolae Bocşan, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora közölte: pénteken a legzsúfoltabb az egykor a filharmóniát is befogadó Egyetemiek Háza, ezért az egyetem tulajdonában lévő épületben még a főpróbát és a pénteki koncertet sem lehet megtartani.

Az íveket hét közben a Tanítók Házában működő könyvtárban, pénteken pedig koncert előtt lehet aláírni. A filharmónia vezetősége a dokumentumokat Mona Muscă művelődésügyi miniszternek tervezi elküldeni. A szaktárcától a székhelyépítés finanszírozása mellett a nemzeti státus megszerzését is remélik.

Az RMDSZ fel szeretné gyorsítani a román kormánykoalíciót alkotó pártok helyi szervezetei között készülő megyei együttműködési megállapodások aláírását – jelentette ki szombaton Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

A politikus az RMDSZ megyei szervezeteinek elnökeit magába foglaló Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa után tartott sajtótájékoztatón beszélt erről. Elmondta: központi szinten befejeződött a kormányhivatalok átépítése, a megyei koalíciók esetében azonban komoly késés tapasztalható. Emlékeztetett, hogy a közel 20 erdélyi megye közül mindössze háromban – Bihar, Maros, Szilágy – sikerült aláírni a megyei együttműködési megállapodást a kormánykoalíciós partnereknek. Az országos koalíciós tanács jövő heti ülésén megpróbálják felgyorsítani a tárgyalások ütemét. Hozzátette: minden megyében dolgoznak a dokumentum szövegén, de egyebek között gondot jelent, hogy ki melyik decentralizált intézményért vállaljon felelősséget.

Március 15-e kapcsán Markó elmondta: azt szeretné, ha Erdélyben mindenhol méltóképpen, és az erdélyi magyarság hagyományaihoz híven ünnepelnének ezen a napon. Fontosnak tartja, hogy ma már Romániában elfogadott a március 15-e, ezt bizonyítja, hogy a román vezető politikusok, közöttük a miniszterelnök is üdvözli az ünnepet. Hozzátette: ez az idén is így lesz.

Újságírói kérdésre válaszolva Markó cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a nemzeti ünnep alkalmából Erdélybe látogatna. Elmondta: nem tudja, hogy milyen magyarországi politikusok jönnek, hiszen a megyei szervezetekre bízzák, kiket hívnak meg az ünnepségekre.

Április 6-án második alkalommal nyitja meg kapuit Sepsiszentgyörgyön a FILM. DOK román–magyar dokumentumfilm fesztivál. Ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatót tegnap délután a fesztivál igazgatója, Farkas György a Bulgakov kávéház pincéjében. A rendezvényen jelen kellett volna lenniük az előválogatást végző zsűri tagjainak is – Bálint Arthur elnök, Buzogány Klára, Dan Curean és Erdős Zsigmond –, azonban mindannyian "igazoltan" hiányoztak, így a fesztivál igazgatójától tudtunk meg minden részletet. Farkas György elmondta: a 185 beérkezett alkotásból az előzsűrizés nyomán 48 film kapott zöld utat a rendezvényre. Tavalyhoz képest az idén csak az utóbbi két évben készült filmekre terjedt ki a benevezési lehetőség. A legtöbb film Magyarországról érkezett, jóval kevesebb a román alkotás, de beneveztek romániai magyar filmkészítők is szép számban. Az igazgató szerint a román dokumentumfilmek nagyon jók, a titok nyitja, hogy kevesebb film készül, bizonyára a pénzhiány. A magyar alkotások is színvonalasak, de többnyire televízióadók számára készülnek.

Hét kitűnő szakemberből álló zsűri dönt majd a különböző díjak odaítéléséről. A zsűri tagjai: Sára Sándor, elnök, Gulyás Gyula, Vivi Drăgan Vasile, Cristi Puiu, Almási Tamás, Damokos Csaba és Titus Munteanu. Idén az előválogatást végző zsűri egyik tagját, Buzogány Klárát is delegálják a bíráló bizottságba. Mivel ebben az évben kevesebb filmet válogattak a versenybe, nem lesz annyira zsúfolt a program, és lehetőség lesz különböző kísérő rendezvényekre is, mint például kerekasztal-beszélgetések, kirándulások és egyéb szórakoztató műsorok.

Hét kategóriába sorolták a fesztiválon részt vevő alkotásokat, ezek a következők: Év. Dok, Fikciós. Dok, Kísérlet. Dok, Művészet. Dok, Néprajz. Dok, Portré. Dok és Természet. Dok.

A fesztiválelnök, Beke Mihály András (a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója) nyilatkozata szerint "a rendezvény sikerét jelzi, hogy a múlt évben versenyprogramba jutott alkotók nagy része az idén is benevezett egy-egy dokumentumfilmmel, tehát vagy jól érezték magukat, vagy hasznos volt a Sepsiszentgyörgyön eltöltött hét".

Nemzetközi fotókiállítás
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tisztelettel meghívja Épített örökségünk művészi megközelítése című nemzetközi fotókiállítás megnyitójára és a Veress Ferenc-díj átadási ünnepségére. Időpont: 2005. március 16., szerda 18 óra. Helyszín: Tranzit-ház, Kolozsvár, Malom (Bariţiu) utca 16. szám. Támogató: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest. Információk az alábbi telefonszámon: Maksay Ádám, 0744-263185.

A BRETTER GYÖRGY IRODALMI KÖR meghívottja Ármos Loránd. Vitaindító: László Noémi. A mai összejövetel este 8 órakor kezdődik a Bulgakov Kávéház pincéjében.

NAGYBÖJTI LELKIGYAKORLATOT tartanak a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael körének Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám alatti székházában március 16-án, szerdán 11 és 17 órától, március 17-én, csütörtökön 11 órától, valamint a Szent Mihály plébániatemplomban március 17-én 16 órától gyóntatás, 17.30 órától Keresztút, 18 órától szentmise. A nagybőjti lelkigyakorlaton az elmélkedéseket Korom Imre tisztelendő vezeti. Szervező: a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael köre.

PETŐFI ÉLETÚTJÁT jeleníti meg a szucsági Randevú színjátszócsoport kedden, március 15-én 19 órától a szucsági református gyülekezeti házban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

"Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy ebben a mai, rohanó, bolond világban az embereknek sokkal inkább szükségük lenne a muzsika gyógyító erejére, mint bármikor" – vallja Érdi Tamás. A fiatal budapesti zongoraművész joggal hisz a zene gyógyító erejében: önmaga és a világ előtt egyaránt sokszorosan bebizonyította már, hogy vakon is lehet olyan életet élni, amelyet művészi sikerek látványos sorozata és a felé sugárzó szeretet tesz teljessé. Édesanyja ma is mindenhová együtt utazik vele, a regények világa pedig édesapja elmaradhatatlan esti felolvasásaiból tárult fel előtte. Alig 5 esztendősen fedezte fel dédapja öreg zongoráját, 1995-ben pedig már első helyezést ért el Moszkvában a Louis Braille Nemzetközi Zongoraversenyen. Két tanárnője Becht Erika és Kollár Zsuzsa ma is különleges módszerrel dolgozik vele, bár időközben a Bécsi Zeneakadémián is tökéletesítette tudását, és művészdiplomát szerzett Kanadában is.

Bemutatkozó CD-jén Mozartot játszott, Schubert CD-je 2003 januárjában, Chopin műveket tartalmazó CD- jét pedig az elmúlt évben jelentette meg a Hungaroton Hanglemezkiadó Vállalat.

Hogy milyen ez a CD? Szegő András így ajánlotta a felvételt a zenekedvelőknek: "Minden hangjából, frázisából, harmóniájából képek, emlékek, történések fakadnak zenévé…Színek, formák, árnyalatok káprázatos, szívet melengető kavalkádja. Ennyire látni a zenében, ennyire láttatni a hallgatóban, aligha képes más, mint egy születése pillanatától vak, de lelkében annál több fényt hordó kivételes tehetségű zongorista, mint Érdi Tamás."

A Chopin CD zenei anyagából szólaltat meg válogatást Érdi Tamás ma este a Gheorghe Dima Zeneakadémia koncerttermében, holnap pedig a Kolozsvári Magyar Opera díszműsorán Bartók-, Kodály- és Liszt-műveket zongorázik. Érdemes meghallgatni!

Felújított, árveréssel egybekötött tárlatot nyit meg a húsvéti szünidő két hetére a Református Kollégium vezetősége és az Apáczai Csere János Baráti Társaság művelődési bizottsága. A kollégium birtokában lévő neves képzőművészek – festők, szobrászok, keramikusok, fotóművészek – által adományozott tárgyak kibővített gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők. A Farkas/Kogălniceanu utca 16. szám alatti kollégium dísztermében március 18-án, nagypénteken 16 órakor megnyíló kiállításon Székely Árpád igazgató mond bevezetőt. A tárlat naponta 11–16 óra között tekinthető meg.

A romániai magyar képzőművészek érdekvédelmi szövetsége, a Barabás Miklós Céh tagjainak és szimpatizánsainak alkotásaiból februárban nyílt kiállítás a Pata utcai Fehér Galériában. A kiállított anyag egy részét az érdeklődők a Gy. Szabó Béla Galériában múlt év végén rendezett aukciós tárlaton is megtekinthették. Azóta gazdagodott a kínálat. Érdemes tehát ellátogatni a Pata utcai református templom Fehér Galériájába, a kiállított munkák ugyanis árverés nélkül, az eredeti kikiáltási áron megvásárolhatók. Egy értékes képzőművészeti alkotás pedig a legszebb húsvéti ajándék. A tárlat naponta 10–17 óra között tekinthető meg.

A kultúrház vegyes kórusa hatodik, a fúvószenekar pedig egyéves évfordulóját ünnepelte a múlt hét végén a szamosújvári kultúrházban. Az említetteken kívül a város félszimfonikus zenekara és a kultúrház gitáregyüttese is fellépett. A Perşa Valer zenetanár által vezényelt kórus hatéves pályafutásának legismertebb darabjait énekelte, előtérbe helyezve a kortárs zeneszerzők műveit (köztük találjuk Rusu Iosif helybeli zenetanár néhány kórusművét is). A negyven tagú vegyeskar ezúttal is kitett magáért, maradandó élményt nyújtott a népes hallgatóságnak. A Chiş Vasile irányította fúvószenekar, folytatva a térzene helyi hagyományait klasszikus művekkel szórakoztatta a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a műkedvelő zenészek műsorát.

A szamosújvári ünnepi előadás keretében a kulturális komolyzene együttese, valamint a Matei Petru–Guţă Marius gitárkettős is fellépett. Az ünnepelt csoportokat Drăgan Ovidiu polgármester is üdvözölte.

2005. március 14.

2005. március 15.

2005. március 14

2005. március 15.

2005. március 20.

A református templomban a rendezvény 10 órakor istentisztelettel kezdődött. Gudor Lajos esperes a választott főige (Lukács 18, 31–34) alapján Jézus szenvedéseiről beszélt, arról, hogy a Megváltó megjövendölte mindazt, ami vele történt, és arról, hogy a keresztyén hit igazi forrása nem a szenvedés – hiszen így egy állandóan megvetett, megcsúfolt és meggyalázott ügy lenne –, hanem a feltámadás. Az istentisztelet záróéneke közben vonult be a templomba a katolikus hitközösség néhány tagja. Az ünneplés nyitányaként Lászlóffi Emőke (XII. osztály, Andrei Mureşanu Nemzeti Kollégium) Alföldi Géza Csak a gyökér kitartson című versét olvasta fel, majd Artúr atya beszélt a hit megtartásának kulcskérdéséről, valamint arról, hogy a magyarok által gyakorolt vallásoknak nem megosztó elemként, hanem összekötő kapocsként kell működniük. Ezután a főtiszteletű esperes úr részletesen kitért beszédében a 157 évvel ezelőtt Désen lezajlott eseményekre és azok jelentőségére, abból a meggyőződésből, hogy az 1848-as eseményeknek és általában a történelmi ismereteknek köszönhetően több mint másfél évszázad távlatából is elevenen él népünk emlékezetében a forradalom emléke. A beszédek után énekek és szavalatok hangzottak el: Kiss Andrea (XI. osztály, Andrei Mureşanu Nemzeti Kollégium) előadásában Petőfi Sándor A szabadsághoz című verse, Balogh Endre (X. osztály, Andrei Mureşanu Nemzeti Kollégium) előadásában a Nemzeti dal, majd Füleki Szidónia (IX. osztály, Andrei Mureşanu Nemzeti Kollégium) előadásában a Szózat. A Medgyes Lajos Bibliakör tagjai (Schmotzer Tihamér hangszeres kíséretével) a Fohász című ifjúsági dalt és a Talpra magyar megzenésített változatát adták elő, a református gyülekezet vegyes kara pedig a Be régen vérezel kezdetű egyházi éneket énekelte. Az ünnepség befejezéseként a jelenlévők elénekelték nemzeti imánkat. Az ünnepségsorozat kedden délután fél ötkor folytatódik a Honvédemlékműnél, ahova szeretettel várnak és meghívnak minden érdeklődőt.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Elektra – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden előadás.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Amerikai taxi – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 17.30; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30; hétfőn 15, 20; szerdán 15, 21; kedden minden előadás kedvezménnyel; Mona Lisa mosolya – amerikai. – Vetítések időpontja: márc. 14-én 17.30 órakot. Fahrenheit 9/11 – amerikai. – Vetítések időpontja: márc. 16-án 18 órától.

GYŐZELEM – Amerikai taxi – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 20, 22. Apja lánya. – Vetítések időpontja: 14, 18.

FAVORIT – Alien vs. Predator – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17, 19; csütörtökön minden előadás kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – A nemzet aranya – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától kedvezménnyel; hétfőn minden előadás kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Én, Peter Sellers – bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Bridget Jones – Mindjárt megőrülök – bemutató. – vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Blade: Trinty – amerikai. – vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 23 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától és hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – Our of reach – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától és kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Tűzben edzett – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30; hétfőn minden előadás kedvezménnyel; Trója – amerikai. – Vetítés időpontja: 20, hétfőn kedvezménnyel.

MAGYAR OPERA

Március 15-én, kedden este 7 órakor: Ünnepi díszelőadás. Benne: Érdi Tamás budapesti zongoraművész Bartók-, Kodály- és Liszt-műveket játszik; ünnepi beszédek; Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus. Vezényel: Horváth József. Tenorszóló: Daróczi Tamás m. v. Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara. – A BELÉPÉS DÍJTALAN.

Március 17-én, csütörtökön fél 7 órakor: Puccini: Tosca. Vezényel: Marco Valerio Marletta m. v. (Olaszország). Rendező: Katona Zs. József m. v. – Egyetemi-bérlet.

ROMÁN OPERA

Március 16-án, szerdán este fél 7 órakor: Rendkívüli hangverseny hagyományos ír zenéből.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Március 20-án, vasárnap este 8 órakor: Georg Büchner: Woyzek – BEMUTATÓ – stúdióelőadás. Rendező. Mihai Măniuţiu m. v.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Március 17-én, csütörtökön este 7 órakor: Vişniec: Mansardă la Paris cu vedere spre moarte.

EUPHORION STÚDIÓ

Március 16-án, szerdán este 7 órától: Nu vezi că stai in braţele mele, orbule?

ZENEAKADÉMIA

Ma, március 14-én, hétfőn este fél 7 órakor a díszteremben: Érdi Tamás (Budapest) zongoraestje. Műsoron: Chopin-művek. – Belépés ingyenes.

(Folytatás a február 28-i lapszámunkból.)
Az uniós polgárok alapvető jogait az Alapjogi Charta szentesíti, egyértelműen kimondja, hogy szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidarítás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségét.

Az Unió hozzájárul a közös értékek megerősítéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét, a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát. Ezen a területen is maradéktalanul érvényesül tehát az Európai Unió "Egyesülve a sokféleségben" jelmondata. Ugyanakkor, az alapvető jogok és szabadságok gyakorlásának együtt kell járnia a más személyek, az emberi közösség és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséggel és kötelezettségekkel.

Ebben a szellemben írja elő a Charta, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, amit tiszteletben kell tartani és védelmezni kell. Már ebből a rendelkezésből is kitűnik, hogy számos jog szentesítését nem kötik sem az uniós polgársághoz, sem nemzeti állampolgársághoz.

Ugyanakkor, minden embernek joga van az élethez, és senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni. Ehhez hasonló intézkedéséket Románia hatályos Alkotmánya is tartalmaz.

Szintén állampolgárságtól függetlenül mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez. Az európai jogalkotó, figyelembe véve a tudomány különböző területein elért kimagasló eredményeket, előírja, hogy az orvostudomány és a biológia területén különösen a következőket kell tiszteletben tartani:

– az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése a törvényben megállapított eljárásnak megfelelően;

– az ember öröklődő tulajdonságait javítani kívánó módszerek, különösen az egyed kiválasztását célzó gyakorlat tilalma;

– tilos továbbá az emberi test és részei ilyen módszerekkel haszonszerzési célú felhasználása és

– az emberi lények szaporítási célú klónozása.

A felsorolt rendelkezések lényegében az emberi jogokra vonatkoznak, amik nem függnek sem az uniós polgárságtól, sem a nemzeti állampolgárságtól, hanem bármilyen állampolgárt, sőt az állampolgárság nélküli személyeket is megilletnek. Ugyanez vonatkozik a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalmára is. Ezeknek megfelelően, senkit nem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani, kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni, és tilos emberi lényekkel kereskedni.

A szabadságok fogalomkörébe tartozik a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, tehát mindenki joga, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák. Ugyanakkor mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Ezeket az adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, törvényben előírt jogos okból lehet kezelni. Hozzátehetjük, hogy értelemszerűen tilos a különböző jellegű adatok indokolatlan összehangolása és ami nagyon fontos, mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje és joga van azokat kijavíttatni. E szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie, a jog gyakorlásának konkrét módozatait ebben az esetben is külön törvények írják elő.

A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot a nemzeti törvények szerint biztosítják, amik különböző feltételeket állapíthatnak meg (például, hány éves kortól lehet családot alapítani, milyen formaságok szükségesek külföldi állampolgárral kötendő házassághoz é. í. t.).

A gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadság magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megválasztásának jogát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását. Nem szorul külön magyarázatra, hogy ezeket a jogokat is kizárólag a jogi normák és a társadalmi együttélési szabályok feltételei között lehet gyakorolni. Első olvasásra talán fölöslegesnek tűnik a Charta azon rendelkezése, ami szerint a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadásának jogát, az e jogi gyakorlását szabályzó nemzeti törvények szerint, el kell ismerni. Való igaz, hogy a hatályos román alkotmányból kimaradt a katonai szolgálat mint alapvető állampolgársági kötelezettség, de a sorozás még legalább 2007-ig fennmarad. Véleményem szerint ez nem érinti a fegyveres szolgálat meggyőződés miatti megtagadásának lehetőségét; ez már évek óta létezik és egy ideig fenn kell maradnia, azzal a pontosítással, hogy az érintettek más módon (például képesítésüknek megfelelő munkával) szolgálhatnak.

A szabadságok körébe tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága is. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információ és az eszmék megismerésének és közlésének szabadságát, anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beleavatkozna. Idősebb olvasóink még emlékeznek arra a korra, amikor egyes rádióadók hallgatása (azokban a ritka esetekben, amikor a zavaróállomások nem működtek) büntetést vonhatott maga után, nem is beszélve arról a már államellenes bűntettről, amikor az így elkapott hírt elmondta barátjának vagy szomszédjának. A "fekete listán" ’56 környékén a szocialista országban működő Kossuth Rádió is szerepelt.

A politikai jogokhoz még közelebb áll a gyülekezés és az egyesülés szabadsága. Ennek értelmében mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson vagy ilyen szervezethez csatlakozzon. Ez a jog uniós szintű politikai pártok alakítását is tartalmazza, amelyek a Charta alkotói szerint "hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához". Elnézést kérve, de újból ismételnem kell, hogy ez a jog is kizárólag a törvény adta keretek között gyakorolható, és erre hivatkozva nem lehet szélsőséges pártokat vagy szervezeteket alakítani, attól függetlenül, hogy ezeket vörös brigádoknak, illetve ilyen-olyan gárdának vagy bárminek nevezik. Minden ehhez hasonló, nyíltan vagy burkoltan szélsőséges szervezet ellentétes nemcsak a demokratikus államok jogának szövegével, hanem az európai normák szellemével is.

(Folytatjuk)

Utcák, autóbuszok és útvonalak
A rövid négy év alatt, amely időközben a közszállítás is, úgymond, magyar nyelven zajlott, nem sok újat hozott a város lakosságának szállításában. Ha csak azt nem vesszük figyelembe, hogy az autóbuszmegállók, meg a járművek tábláin, magyar nyelven írták ki, hogy a busz honnan jön és melyik lesz a végállomás. Meg aztán annyiban is változott a helyzet, hogy a személyzet szintén magyarul tessékelte az utasokat a buszokba és a jegykezelő-nőket már (és még) nem nevezték taxatornőnek, és még inkább "gátásnőnek" nem. Ez utóbbi szakszót a külvárosi bükkfanyelv szülte. Etimológiáját, eredetét tekintve, mondhatnám, hogy egyike a román nyelvi kifejezés kényelmes, keresztelt, vagy inkább keresztezett átültetésének a magyar nyelvbe. A jegykezelők "a régi román világban" a járműre történt le vagy felszállás után, a gépkocsivezetőnek a "gata" szóval jelezték, hogy a busz indulhat. Ez, legalábbis a Pata utca tágabb környékén, az illető hölgy foglalkozásának megnevezésére is hatott. A jegykezelő foglalkozása így "gátásnő" lett. Erre a fiatalabb generáció, de talán a középkorú sem emlékszik, nem emlékezhet. Személyes emlékeim között viszont megmaradt, annál is inkább, mert egy igen érdekes mozzanat fűződik egy "gátásnő" személyéhez. Annyi bizonyos, hogy a fura, torz szószülemény ma már rég feledésbe ment, bár 1944 után még egyszer újjászületett.

A város utcái
A személyszállítás, háború után, sokszor szinte a mai napig, ciklikusan visszaköszönő gondokkal küzdött. Kevés volt az autóbusz, gyatra volt a gumiabroncs és a cserealkatrész-ellátás, akadozott az üzemanyag-szállítás és nem utolsósorban a város utcáinak állapota is nehezítette az autóbusz forgalmát.

A krónikák szerint ugyan már 1822-ben kikövezik a város belső utcáit, de a külvárosra csak bő száz évvel ezután kerül sor. Jellemző erre dr. Balássy Imre, szentpéteri plébános feljegyzése 1940-ből, amely így szól: "1940. július 9-én, du. 5 órakor elemi erejű, borzalmas felhőszakadás vonult el Kolozsvár felett. Másfél óráig esett a jéggel vegyes eső. A Szamos-árok kiöntött, a templom előtti téren tenger képződött, egyik-másik helyt derékig érő víz volt. A közlekedést megakadályozta, az emberek cipőjüket lehúzva gázoltak át a vízen…"

Ugyancsak a plébános jegyzi fel, hogy 1941. április 23-án megkezdték az útjavítást a plébánia előtt. "Végre valahára", írja Isten szolgája.

Autóbuszok és tulajdonosaik
Elképzelhető, hogy közvetlenül a háború után nem volt rózsás az utcák állapota sem, mégis, a "Rapid" autóbuszok szakszövetsége megpróbálja üzembe helyezni a megmaradt járműveket. Ezekben az időkben, akárcsak a többi tevékenységi ágazatokban, a közlekedésben is a magántulajdon képezi a működés alapjait. Az autóbuszok is a régi gazdáik tulajdonában vannak. Számuk 30–35-re tehető. Ezek az emberek akkor még hittek a régi működési formákban és buszaikat, nem kis áldozat árán, megpróbálták újra a lakosság szolgálatába állítani.

Csíky Sándor, a Rákóczi úti garázsából indította naponta, akkor egyedüli, kétajtós Ford autóbuszát. Buzban Jenő Citroenjét a Pata utcai Sandricsekné-felé kocsma udvarán tartotta. Kécskei József a Kazinczy utcából indult naponta utasokat szállítani. Autóját a 13. szám alatt még ma is álló, magas garázsában óvta az időjárás szeszélyétől. Károly fia a szövetség pénztárosa volt az államosításig. Ugyancsak ebben az utcában lakott, velünk szemben, és itt tartotta garázsban a buszt, Frăteanuné, később Lungárné. Az ő autóbuszát sokszor vártuk mi, az utca gyermekei, a Méhes utca sarkán és vagy felkérezkedtünk, vagy ha nem állt meg, a széles, hátsó lökhárítóra próbáltunk felkapaszkodni. Ugyancsak a város volt II. kerületében, a Méhes utcában lakott Ochiş Nicolae tulajdonos. Neki is magas garázsa volt, ebben parkolta Fordját. Egy utcával odébb, a Madách utca 17. szám alatt lakó Poruţiu Alexandru, gépész és autóvezető, két autóbuszt működtetett. Duma László a Hősök tere (Mărăşti) 18 alatt épített garázst autóbuszának. Féltve őrizte egyajtós Citroenjét. Az Észt utcában (Ineu) lakó Sarkadi Károlyné két Ford autóbusz tulajdonosa, váltó sofőrökkel dolgoztatott.

Természetesen a sort folytathatnánk. A város utcáin néhány Chevrolet, Opel Blitz, Renault Dízel, Man Dízel és egyéb márkájú társasgépkocsi igyekezett lebonyolítani a forgalmat. Többen ezek közül, az ötvenes évek elején, az égető üzemanyaghiány miatt, szükségmegoldásként technikai újítást vezettek be, átalakítva benzinüzemeltetésű motorjukat gázmeghajtásúra. Talán még mások is emlékeznek ezekre a buszokra. Tetejükre 4, 5 darab hosszú, gáztartályt szereltek. Ezeket a Főtéren, a városi illemhelyek tetején kialakított üvegkalitka-forgalomirányító pont melletti gázcsapból töltöttek fel, napjában többször is. Úgy néztek ki ezek a buszok, mint valami mozgásban lévő rakétakilövők, de mivel a háború borzalmai még igen elevenen éltek, többen vinnyogó hangú, félelmetes orosz fegyverhez, a Sztálin-orgonához hasonlították őket.

Március 16-án Kolozsváron megnyílik a 8. Nemzetközi Erdészeti Vásár, amelynek egyik fontos eleme a fakitermelés jelenének és jövőjének a bemutatása.

A látványos rendezvény előzeteseként vegyük számba, mivel szolgál a statisztika a romániai erdőállomány helyzetéről, amely az ország területének 27,7%-át borítja (ebből 58,5% hegyvidéki, 32,7% dombvidéki, 8,8% alföldi erdő). A fakitermelés mennyiségi határait ma már EU-s igények szabályozzák. Mégpedig négy forrásból: az Országos Erdőgazdálkodás kezében lévő állami erdőkből, az önkormányzatok tulajdonában levőkből, a magántulajdonúakból és az erdőállományon kívüli területeken található vegetációból. Tavaly a vállalatok számára összesen 8,6 millió köbméter fa kivágását engedélyezték, az idén 9,5 millió köbmétert. Néhány termékfajta mennyiségi alakulása (ezer köbméterben): fűrészáru 2002-ben 3696, 2003-ban 4170, forgácslemez 2002-ben 145, 2003-ban 364, farostlemez 2002-ben 320, 2003-ban 273, rétegelt lemez 2002-ben 90, 2003-ban 94, cellulóz 2002-ben 274, 2003-ban 290. A faanyag értékesítésének legszínvonalasabb formája, a bútorgyártás, 2003-ban 997 millió USD-nyi termelést (az előző évi szinthez képest +27%-ot), exportból 777,4 millió USD-nyit (2002-höz viszonyítva +26,5%-t) könyvelhetett el magának.

Egy szakfolyóirat – előre vetítendő az uniós körülményeket – a német faipar közelmúltbeli néhány jellemzőjét tárja fel. Jelenleg Németország erdőállományának egyharmadát félmilliónyi tulajdonos birtokolja. A fafeldolgozó ipar fejlődését jól tükrözi, hogy 1960-ban 3, manapság már 19 millió köbméter kapacitással rendelkezik. Ugyanakkor a rendkívül kiélezett versengésben a 6000 fűrészáruüzemből csupán 2000 maradt talpon. Az Európai Unióban alapelv, hogy az erdő és a fafeldolgozás között kölcsönös összefüggésnek kell fennállnia, erre az egyensúlyra nagyon szigorúan ügyelnek.

Romániában az erdők magánosítását megelőző bő évtizednyi időszakban bizonytalanság uralkodott. A falopások főként olyan területeken értek el ijesztő mértéket, ahol csűrték-csavarták az elkobzott erdők visszaszolgáltatását, és ahol emiatt ideiglenesen a "senki földje" (erdeje) elv érvényesült. A privatizálás térnyerése nyomán napjainkban kezd kialakulni egyfajta gazdaszellem, és az észszerűség, valamint a törvényes előírások betartásával kedvező kilátások körvonalazódnak a "zöld arany" magasabb fokú hasznosítására, a fafeldolgozó ipar korszerű fejlesztése számára.

Mindazok, akik ezen a héten kilátogatnak a kolozsvári vásárcsarnokba, hogy egy sok szempontból látványos és hasznos kiállításban gyönyörködjenek, ne feledkezzenek meg arról, hogy az erdő jövőjének biztosítása nem a pénzhajhász üzletemberek vagy a fanatikus zöldek ügye, hanem az egész emberiség létkérdéssé vált haszna.

(Helyszíni tudosításunk)
Komoly háború folyik a különböző számítástechnikai és távközlési cégek között a felhasználók teljes mértékben digitális csodaszerkentyűkkel berendezett otthonának dominálásáért. A világcégek egyre több olyan termékkel rukkolnak elő, amelyek nemsokára szinte valamennyiünk otthonában megtalálhatók lesznek. Az innovatív termékek kezdetben sokba kerülnek. Rendszerint mire mi, erdélyiek is megengedhetjük magunknak azt, hogy egy ilyen digitális csodaszerkentyűt megvásároljunk, addig a technológia már teljesen máshol tart majd...

A piaci elemzők szerint a számítástechnikai és távközlési, azaz az ITC cégek az elkövetkező három évben vívnak majd ádáz harcot a digitalizált otthonok meghódításáért. Előreláthatóan a versenyben több ezer cég körülbelül tíz különböző ITC szektorból vesz majd részt. Ez korántsem meglepő, ugyanis a tét több milliárd dollár bevétel. A csata tulajdonképpen hat különböző fronton zajlik majd: személyes szórakozás, intelligens csodaszerkentyűk, alapszolgáltatások, távvezérlésű berendezések, új gépek, multifunkcionális herkentyűk.

Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a kábel segítségével érkező szolgáltatások, a személyi számítógéppel kapcsolatos szoftverek, valamint a programokat létrehozó cégek nyerik az első csatákat. De a háborúnak itt nincs vége: a viszonteladók, a műholdas tévé bármikor visszavághat.

A digitális technológia eddig soha nem látott választékot biztosít a műszaki szempontból is jó minőségű szórakozásra vágyó felhasználóknak. De természetesen ugyanez érvényes a kommunikációs szolgáltatásokra is: ezen a területen is számtalan lehetőség és kihívás vár a jelenleg még gyanútlan ügyfelekre. Jelenleg a tehetősebb felhasználók számára korántsem ismeretlen a széles sávú internet-hozzáférés, otthoni számítógépes hálózatok, hordozható csodamasinák.

Minden bizonnyal a leggyorsabban fejlődő piac az elektronika és a személyi számítógép, tartalom és PC játékok.

De tulajdonképpen miért harcolnak a cégek?

Lényegében pár ismérve lesz a digitális alapokra helyezett otthonunknak: egy szolgáltató által biztosított vagy egy vonalon érkező temérdek szolgáltatás. Ezen a téren az optikai kábel gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalatok vívják majd meg a harcot, de nem maradnak ki a kábelszolgáltatók (tévé, internet-hozzáférés, on-line szolgáltatások) sem. Ugyanakkor beszélhetünk a zárt, otthoni szórakoztató hálózatról is. Ilyen téren szóba kerül a high definition video. A harmadik digitális otthon típus a nyílt, adat, hang, kép továbbítására alkalmas kábelek nélküli (wireless) hálózat. Ezekhez még hozzáadódnak a hordozható, egymással távvezérlés nélkül is kapcsolatot teremtő elektronikai termékek. Ezek lesznek majd azok, amelyek a BlueTooth (Kék Fog), SIP és UpnP vagy VoIP technológiát használják majd.

Az egyre növekvő adattovábbítási sebesség, az adattárolás alacsony ára, valamint az eletronikai cikkek bámulatosan csökkenő mérete arra a következtetésre juttathat bennünket, egyszerű mezei felhasználókat, hogy az imént vázoltak nem csupán akkor válnak valóra, amikor az ember állandó laktanyákat hoz létre a Holdon, hanem belátható időn belül mindennapjaink tartozékává válnak.

Az idei CeBIT-en a világcégek pár termékkel már előrevetítették számunkra a jövőt. A Primus Telecommunications például sokunknak szinte naponta fejfájást okozó gondot orvosolt: duális SIM kártya olvasó a mobiltelefonokba. Ez azt jelenti, hogy ezután nem kell állandóan cserélnünk az Orange kártyát Connex-re vagy fordítva amennyiben olcsóbban kívánunk társalogni barátnőnkkel. Igen ám, de meg kell vásárolnunk a vadonatúj PTL 910-es, elsősorban üzletembereknek kifejlesztett mobilkészüléket. A telefon BlueTooth technológiát használ, színes képernyővel, 500 nevet és számot tároló címjegyzékkel látták el. Ezen kívül MMS, Java és WAP 2.0-ás, valamint Pop3 e-mailra és Sync ML-re is alkalmas.

Az idei CeBIT-en (amelyre közel negyven romániai vállalat is eljött) elsősorban a szórakoztatóelektronika van előtérben. Láthattunk több mint két és fél méter (!) átmérőjű plazmatévét, egyre elképesztőbb optikával és kameréval rendelkező 3G-s telefonokat. A vásár egész területén hordozható, úgynevezett mobilakkumulátor-töltő állomásokat helyeztek el, ahol a sokat csevegők maximum 20 perc leforgása alatt újratölthetik mobiljukat. Ugyanakkor a tizenkilencedik alkalommal megszervezett vásárra érkező (a szervezők reményei szerint) félmillió látogató elcsodálkozhat az eddig több mint 15 ezer látogató által igénybe vett nyilvános vezeték nélküli hálózaton, amelyen keresztül a vásár területéről lehet csatlakozni az internetre. Ezt itt vezették be első alkalommal.

Mint ismeretes, a németországi Hannoverben 1986 óta minden tavasszal megrendezésre kerülő CeBIT-et Európa legrangosabb technológiai és telekommunikációs vásáraként tartják számon. A hannoveri kiállítás mellett több országban is tartanak hasonló rendezvényeket a CeBIT márkanév alatt – többek közt Törökországban, Kínában, Ausztráliában, valamint 2003 óta az Egyesült Államokban is.

A Szabadság számítástechnikai melléklete, az inter@ktív2 társszerkesztőjének hannoveri tartózkodását a CeBIT szervezői, a Softline International Ltd., valamint dr. László Attila anyagi támogatása tette lehetővé.

A tizenöt éves Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének tisztújító közgyűlésére került sor szombat délelőtt a kisbácsi ifjúsági házban a megye különböző vidékeiről érkezett gazdák, gazdaköri tagok jelenlétében. A közgyűlésen részt vett Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke, Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke, Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és Boros János alpolgármester is, akik köszöntő beszédeikben a gazdák előtt álló uniós csatlakozás által sürgetett összefogást hangsúlyozták. A közgyűlés a leköszönő megyei elnök, Farkas Zoltán helyébe Vákár Istvánt, az Erdélyi Gazda főszerkesztőjét választotta meg.

Az ülésen felszólalók többsége a gazdák nehézségeit ecsetelte. Többen is elmondták, meg kell találni azokat a szövetkezeti formákat, az összefogásnak azokat a lehetőségeit, amelyek révén a hazai magyar gazda sikeres lehet az EU-csatlakozás küszöbén. Vákár István az eddigi, gyengén működő megyei RMGE-szervezet újjáélesztéséről szóló programot ismertetett.

A magyar gazdák egyesülete 15 évvel ezelőtt Kolozsváron alakult meg, így többek szerint is fontos, hogy a megye súlyához mérten képviselje a gazdák érdekeit az országos szervezetben. Az ülésen többek között szó esett a kolozsvári hóstáti gazdák földjeinek a visszaszerzéséről. Elhangzott: a Palocsay kertben továbbra is több száz hektár olyan mezőgazdasági területet használnak, amely nem szolgál kutatási célokat. Pető Zsigmond, a Kataszteri és Területrendezési Hivatal nyugalmazott igazgatója elmondta: az általa vezetett intézményben évekkel ezelőtt két változat is készült a hóstáti gazdák földjeinek visszaadásáról, az ügyiratcsomót azonban a bukaresti minisztérium visszautasította. A kataszteri hivatal új igazgató-jelöltje Sztranyiczki Szilárd szerint ezeket a dossziékat újra elő fogják venni, és az RMDSZ kormányzati segítségével megoldást keresnek a kolozsvári földek tulajdonjogának rendezésére.

A vita során egyértelművé vált, hogy a kilencvenes években létező 67 Kolozs megyei gazdakör többségét újra kéne éleszteni, a gazdaköröknek pedig nagy szerepük lehet a gazdák szakszerű tájékoztatásában és képzésében.

A tisztújítás során az RMGE új megyei elnöke, a Kolozs megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatal igazgatói tisztségének várományosa, Vákár István lett. A közgyűlés két alelnököt választott Bakó Béla és Sztranyiczki Szilárd személyében. A megyei szervezet új titkára Debreczeni József kolozsi agrárvállalkozó. A három vezetőségi tag Barazsuly Emil, Pethő Zsigmond és Vigh Ferenc lett. A közgyűlés póttagokat, etikai bizottságot és cenzorokat is választott.

Lemondott elnöki tisztségéről Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt alapítója. A nem csekély érdeklődést kiváltott bejelentés szombaton, a párt országos tanácsának plenáris ülésén hangzott el. Az ezt követő sajtótájékoztatón a volt elnök, aki ezentúl a saját kérésére létesített tiszteletbeli elnöki funkciót tölti be, kijelentette: nem áll szándékában kivonulni a politikából, a háttérből továbbra is ő fogja irányítani a jövőben Nagy-Románia Néppárt névre átkeresztelt politikai alakulatot. Az Európa felé kacsingató, s nem éppen makulátlan hírű párt ilyenformán szeretne fátylat borítani a múltra, s alaposan kisminkelve bebocsáttatást nyerni az Európai Néppártba. Az egykori elnök ezt tételesen ki is jelentette. A párt új elnökévé Corneliu Ciontu képviselőt, első alelnökévé pedig Dorel Constantin Onacát választották.

A szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor lemondásával kapcsolatban kolozsvári sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: nagyon reméli, hogy a hír igaz, és ezután Vadim Tudor pártjának a lemondását is várja.

Hatvanöt éve, 1940. március 16-án hunyt el marbackai otthonában Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd írónő, a Jeruzsálem és a Nils Holgersson írója.

1858. november 20-án született Marbackában nagy múltú földbirtokos nemesi családban, apja és apai felmenői magas rangú katonatisztek voltak. Az ötgyermekes család igen nagy gondot fordított a gyermekek nevelésére, a művelődésre és a művészetek pártolására. Selma hároméves korában gyermekbénuláson esett át, s csak igen nehezen tanult meg járni, alig észrevehetően később is sántított. Szülei ettől kezdve még a széltől is óvták, iskolába nem járhatott, odahaza tanult magántanárok és mesélő kedvű anyai nagyanyja segítségével. Csak 24 éves korában került el otthonról, Stockholmban végezte tanulmányait, s 1885-ben tanítónői oklevelet kapott. Közben apja meghalt, családja tönkrement, a szeretett birtokot, gyermekkora színhelyét el kellett adniuk.

Hogy megéljen, állást vállalt egy landskronai leányiskolában, s komolyabban kezdett foglalkozni az írással. Első regénye, a Gösta Berling története első fejezetét elküldte az Idun folyóirat regénypályázatára, ahol elnyerte az első díjat. Lagerlöf hamarosan megírta a fejezet folytatását, s 1891-ben megjelent a regény, amely kezdetben nem aratott nagy sikert. Az igazi áttörés 1893-ban Georg Brandes dicsérő hangú tanulmánya után következett be, s ettől kezdve az erősen lírai hangvételű, összetett kompozí-ciójú mű a svéd újromantika legnépszerűbb alkotása lett. (A regényből film készült 1924-ben Mauritz Stiller rendezésében, s az akkor 19 éves Greta Garbóval a főszerepben.)

Az írónő 1894-ben a Láthatatlan láncok című elbeszéléskötettel jelentkezett, majd egy év múlva elnyerte a Svéd Akadémia ösztöndíját, ami lehetővé tette számára, hogy – felhagyva a tanítással – csak az írásnak szentelje magát. 1894-ben ismerkedett meg a gazdag zsidó kereskedőcsaládból származó Sophie Elkan írónővel, aki élete legnagyobb szerelme lett. Szenvedélyes kapcsolatuk dokumentuma az 1992-ben You Teach Me to Be Free (Du lär mig att bli fri) című levélgyűjtemény. Lagerlöf Sophie társaságában 1895–96-ban bejárta Olaszországot, s szicíliai élményei nyomán született meg Az Antikrisztus csodái című regénye 1897-ben. A barátnők 1899–1900 telén Egyiptomban és Palesztinában tartózkodtak, s ez az élmény ihlette Lagerlöf Jeruzsálem című kétkötetes regényét, melyet sok kritikusa pályája csúcsának tart. A mű egy Jeruzsálembe kivándorló vallásos svéd parasztközösség életéről és önfeláldozó, már-már fanatikus munkájáról rajzol hiteles képet. 1996-ban Bille August készített belőle megrázó erejű filmet.

1904-ben egy hajmeresztő kísértethistóriával, az Arne úr kincse című romantikus rémregénnyel lepte meg olvasóit, s ugyanebben az évben elnyerte a Svéd Akadémia nagy aranyérmét. 1905-ben komoly megbízást kapott: írjon a kiválóan átszervezett svéd népiskolai oktatás számára egy honismereti tankönyvet. Két évig dolgozott a művön, amely a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban címet kapta, s amely mindmáig talán a világirodalom egyik legnépszerűbb meseregénye, földrajzi, történeti, néprajzi ismeretek gazdag tárháza.

1907-ben az uppsalai egyetem díszdoktorává választotta, majd két évvel később első nőként megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Ennek összegéből megvalósíthatta régi vágyát, visszavásárolta ősei marbackai birtokát, s életének hátralévő részét itt töltötte. 1912-ben a Nemzeti TBC-ellenes Egyesület kérésére megírta A halál kocsisa című kisregényét, melynek 1921-es, Victor Sjöström rendezte filmváltozata talán az egyik leghíresebb svéd film.

1913-ban beválasztották a Svéd Akadémia tagjai közé. Az első világháború eseményei mélyen felkavarták és hosszú időre megtörték munkássága lendületét, ugyanakkor otthona valóságos zarándokhely, nemzeti intézmény lett. Felkeresték híres emberek, uralkodók, külföldi írók, kritikusok, pedagógusok, olykor az iskolák kisdiákjai is tanítóik kíséretében, valamint az oktatás-nevelés hivatalos illetékesei, akiknek kérésére vállalta az egész alsó fokú oktatás újraszervezését. Ugyanígy jelentős szerepe volt az emberbaráti és jótékony célú egyesületek munkájában is.

A világháború utáni években, noha már sokat betegeskedett, két nagy sorozatba is kezdett: 1922 és 1932 között elkészült a gyermekkorát nagy művészi érzékenységgel felidéző trilógia (Amikor én kislány voltam, Egy gyermek emlékei, Selma Lagerlöf naplója), majd 1925-től kezdte írni a szülőföldjén játszódó, négyrészesre tervezett történelmi regényfolyamát, melyből végül csak három kötet készült el. A harmincas évek végén egyre fokozódó szorongással figyelte a nácizmus térhódítását, minden erejét és pénzét az "ordas eszmék" elől menekülők megsegítésére fordította, s így az ő segítségével jutott ki Németországból a később szintén Nobel-díjas német költőnő, Nelly Sachs is.

Lagerlöf, akinek minden művében a szereteté és jóságé a főszerep, az emberiség egyik legsötétebb korszakát már nem élte meg, 82 éves korában, 1940. március 16-án marbackai otthonában agyvérzésben meghalt. Emlékére 1957-ben Selma Lagerlöf társaság alakult, melynek napjainkban már több mint ezer tagja van, nemcsak Svédországból, de a világ minden tájáról.

Hatvanöt éve, 1940. március 16-án született Pármában Bernardo Bertolucci Oscar-díjas olasz filmrendező.

Apja költő, szerkesztő, tanár és filmkritikus volt, aki a városban az első filmklubot alapította. 1952-ben Rómába költöztek, ahol Bernardo írni kezdett, verseskötetét az egyik legrangosabb olasz irodalmi díjjal tüntették ki. Első rövidfilmjeit 15 évesen forgatta 16 mm-es kamerával gyerekekről és karácsonyi falusi disznóölésekről. 1962-ben a "második apjaként" emlegetett Pier Paolo Pasolini asszisztense volt A csóró című filmben, az ő ajánlására és ötletéből rendezhette első játékfilmjét. A kaszás még a francia új hullám, elsősorban Godard hatását mutatta: távolságtartó hangnem, bonyolult narratív montázs, rejtett kamerahasználat jellemezte. A Forradalom előtt (1964) Stendhal A pármai kolostor című regénye alapján készült, ebben jelent meg először a Bertoluccit mindig is foglalkoztató konfliktus a szabadság és konformitás között. Bár a film Cannes-ban megkapta az új kritika díját, nem aratott közönségsikert.

Hosszabb kényszerszünet következett, majd forgatókönyvíróként részt vett Sergio Leone Volt egyszer egy vadnyugat című filmjében. 1968-ban belépett a kommunista pártba, s a párt számára is rendezett dokumentumfilmeket. Több sikertelen próbálkozása után állítólag épp Dosztojevszkij A hasonmás című könyvét olvasta, amikor egy producer ötletet kért tőle – így született A partner. A film az eredeti történetet mai környezetbe átültetve az 1968-as diákmegmozdulások eseményeit villantja fel, s Bertolucci dilemmáját fejezi ki a fogyasztói társadalom passzív elfogadása és aktív elutasítása között.

Az 1968-as forradalmi megmozdulások lecsengése után a filmművészetben is szemléleti és formanyelvi változások következtek be. Bertolucci szakított az újhullámmal és "felfedezte" a klasszikus filmnyelvet. Témáit tekintve a múltba, a fasizmus és annak hétköznapjai felé fordult A megalkuvó (Alberto Moravia regénye nyomán) és a Pókstratégia című filmjeiben (1970). A megalkuvó technikai és narratív szempontból aprólékosan kidolgozott, hangsúlyozza a szexualitás és politika közti kapcsolatot, s megjelenik benne a klasszikus jellemábrázolás is. Bertolucci a filmért először kapta meg az amerikai kritikusok díját, és Oscar-díjra is jelölték.

A világsikert az 1972-ben készült Az utolsó tangó Párizsban hozta meg. Ebben egy középkorú özvegy amerikai férfi és egy fiatal francia színésznő kapcsolatát boncolgatja, nyíltan ábrázolva az addig tabunak számító erotikát. Bertolucci a szexet újfajta nyelvként fogta fel, melyet a szereplők megpróbálnak kommunikációs eszközként használni. A filmért őt a legjobb rendezőnek, Marlon Brandót a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjra jelölték, de egyikük sem győzött. A film Európa más országaiban korántsem kavart akkora vihart, mint hazájában, ahol a bemutató után néhány nappal obszcenitás vádjával betiltották, a kópiákat elégették és a rendezőt – akit Franciaországban éppen, hogy kitüntettek – bíróság elé állították. A film ennek ellenére – vagy épp ezért – kasszasiker lett, Bertolucci pedig 1976-ban elkészíthette az eredetileg több mint ötórás, nemzetközi szereplőgárdát felvonultató Huszadik századot. A filmeposz Olaszország 1900 és 1945 közötti történetét dolgozza fel két főszereplő életét végigkísérve, akik egyazon napon születtek, és akik barátokból politikai ellenségekké válnak.

A Hold (1979) egy híres opera-énekesnő és kábítószeres fia melodrámája, középpontban a freudi Ödipusz-komplexussal, illetve a Hold mint a Nő (anya és szerető) szimbólumával. Az Egy nevetséges ember tragédiája (1981) már aktuálpolitikai elemeket hordoz, az Aldo Moro-ügy, illetve a pápa elleni merénylet árnyékában egy terrorista emberrablással foglalkozik.

Bertolucci ezután hátat fordított Európának, s Hollywoodba költözött. Névjegyét a kilenc – köztük a legjobb filmnek és legjobb rendezésnek járó – Oscar-díjjal honorált Az utolsó kínai császár (1987) című filmmel tette le. A Pu Ji önéletrajza alapján készült, monumentális alkotásban 30 ezer kínai statisztát vonultattak fel, a stáb még a pekingi császári palotában is forgathatott. Az Észak-Afrikában játszódó Oltalmazó ég (1990) két eltérő civilizáció, a modern amerikai és a hagyományos arab drámai találkozásáról szól; a szerelmi háromszög középpontjában az otthontalan életérzés áll. 1994-ben ismét az ázsiai kultúrához kanyarodott vissza A kis Buddha című filmjével. Hiába volt ez az első Bhutánban forgatott film, túlságosan hosszúra és "giccsesre" sikeredett, s nem aratott nagy sikert. A Lopott szépség (1996) hátteréül a toscanai táj szolgál, a főszereplő lány vakációra érkezik családja olaszországi barátaihoz, és ott érzékiségével a település érdeklődésének középpontjába kerül. Ostrom című, 1998-ban forgatott filmje ismét a szerelem, a vágy és a bizalom témájával foglalkozik, az öt évvel később készült Álmodozók egy fiatal amerikai kalandjait meséli el Párizsban az 1968-as diáklázadások idején.

Bertolucci kapcsán a filmek briliáns képanyagát és látványát, a rendező drámai érzékét, pszichológiai ábrázolókészségét emelik ki, egyszerre emlegetik humanistaként és szenzualistaként. A rendezőnek a filmen kívül különleges a kapcsolata a többi művészeti ággal: mivel magát nem tartja jó fotográfusnak, operatőrének nem technikai instrukciókat ad, hanem festményeket és fotókat mutat, amelyek hangulatilag érzékeltetik, hogy mit képzel el, s fontos szerepet tölt be nála a tánc is.

Március 11-én, pénteken délután a nagyváradi Continental Szálló konferenciatermében tartották meg az Aranyalma Díj – 2004 díjkiosztó ünnepi rendezvényt.

Az Aranyalma Díj alapítását tavaly februárban hirdette meg az Erdélyi Riport szerkesztősége azzal a szándékkal, hogy az olvasók és a lap szerkesztőinek az elmúlt év minden hónapjában leadott szavazatai alapján eldőljön, kik voltak azok a személyiségek, akik a maguk területén a legtöbbet tették a romániai magyarságért 2004-ben.

A díjazottak között van Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Halász János, az ITDH romániai kirendeltségének vezetője, Kányádi Sándor költő, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfőnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Szilágyi N. Sándor nyelvész, egyetemi docens, Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, Tempfli József római katolikus megyés püspök.

Laudációt Ágoston Hugó közíró, Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, dr. Horváth Andor esszéíró, egyetemi tanár, dr. Kántor Lajos művészettörténész, a Korunk folyóirat főszerkesztője, Králik Loránd gazdasági szakíró, Szilágyi Aladár közíró és Szűcs László költő mondott.

A díjazottaknak járó, aranyalmát tartó női kezet ábrázoló bronz kisplasztika Deák Árpád szobrászművész munkája.

Az ideális amerikai nem iszik, keveset eszik, nem cigarettázik, fiatal vagy fiatalos, sokat sportol, mosolygós, kiegyensúlyozott, gondozott külsejű. Mindenki ezt igyekszik több-kevesebb sikerrel megközelíteni. A társadalom egész apparátusa, televíziótól az orvosig, szabadidőközponttól a gyógyszeriparig ennek kialakításán fáradozik.

A sportnak, mozgásnak óriási szerepe van az amerikai életében. Az általános autóhasználat és a munkafolyamatok gépesítése miatt az átlagember alig mozog. Mozgásigényét szabadidejében kell kielégítenie.

A fiatalok rengeteg időt áldoznak a sportra. Szörfölnek, úsznak, síznek, futballoznak vagy egyéb sportot űznek. A szülőknek sok idejét veszi el a gyerek sportórára cipelése, de fontosságát látva zokszó nélkül teszik.

Hol mozog, milyen testedzést végez az idősebb korosztály? Gyalogol, ez most a legnagyobb divat. A nyugdíjasok délelőtt 10 és 12 között sportcipőben, egyedül vagy kettesével sietős léptekkel róják a villanegyedek üres utcáit. Futnak, "jogging"-olnak a fiatalok is, főleg a tengerparti városnegyedekben. Kisgyerekes mamának, papának az ötletes amerikai ipar kitalált egy furcsa, háromkerekű kocsifélét, amelybe beültetik kisgyereküket és futva tolhatják maguk előtt. Kettős haszna van: nem kell baby-sittert fogadni arra az időre, amíg a mama mozog, és a gyerek is levegőn van. Olyan megoldás is van, hogy több kisgyerekes család is összefog és a hét bizonyos napjain baby-sitterre hagyják kicsinyeiket, míg ők edző vezetésével, szervezetten mozognak. Egyesek úsznak. Sok ház udvarán van úszómedence – luxus, de a kereső házaspár megengedheti magának.

A lovaglás költséges, luxusszámba menő sportág. Láttam a Los Angeles külvárosait övező kopasz dombokon lovagló csoportokat és megirigyeltem őket.

A tornatermekben bicikliznek és futószalagon gyalogolnak. Két ilyen termet is láttam, az egyiket a Wall Streeten, New Yorkban. Itt egyenesen az utcáról lehet belátni a helységbe. Furcsa a sok, egy helyben futó ember látványa. A másik termet Chicagóban láttam, H-ék kisfiát vittük cselgáncs-órára egyik szabadidőközpontba. A fiú tizenhárom éves, úszó- és cselgáncsbajnok, emellett pedig eminens tanuló. A mi iskolarendszerünk követelményei mellett ez lehetetlen volna. Mindennap körülbelül három órát edz, tanulásra csak egy órája marad.

Amerikában jobb társaságban nem divat sem cigarettázni, sem inni; nem illik, amint belép, megkérdezni a vendéget, hogy "erőset vagy gyengét" és nyitja is a különböző italokkal megtömött bárszekrényt. Isznak bort, tévénézés közben, étkezéskor, esetleg sört. Ami ellenben szinte kötelező és minden háztartásban ott van, az a friss gyümölcslé. Nem tartósított, mesterséges italok, hanem az ún. juice-ok. A nap azzal kezdődik, hogy lehajtanak egy pohár narancslevet.

A dohányzásnak az amerikai társadalom hadat üzent. Barátaim szerint a tiltást már el is túlozzák. Vendéglőben, cukrászdában, színházak előcsarnokában sem dohányoznak. E. meséli, hogy egy tanárkollégája kénytelen a nagyszünetben az autójába menekülni, mert csak ott dohányozhat, az iskola területén szigorúan tilos.

Már olyan hangokat is hallani, hogy a dohányosokat emberi jogaikban sértik és hogy az amerikai társadalom toleránsabb kellene hogy legyen velük szemben. Mindenesetre, most ők az "üldözöttek". Az "igazi" amerikai étkezési szokásait nem ismerhettem meg, mivel szállásadóim mind magyarok voltak és úgy tűnt, az óhazából áthozott szokások közül az étkezéssel kapcsolatosak a legmaradandóbbak. A gulyásleves és túrós csusza nem csak az én tiszteletemre készült. Igaz, én is igyekeztem valami erdélyi különlegességgel szolgálni, és – a stewardess, valamint az amerikai vámos nagy megrökönyödésére – kürtőskalácssütőt vittem ajándékba. Megérte. A kürtőskalács sütési procedúrájának és fogyasztásának óriási sikere volt San Franciscóban is. Reggel, a kötelező gyümölcslé elfogyasztása után általában teáznak, mellé valami apróságot fogyasztanak, ezután eltűnnek munkahelyükre. Itt kávéznak, majd 12–13 óra között van az ún. ebédszünet – már akinek ideje van rá. Délután hatkor otthon van a kiadósabb estebéd – magyar családoknál leves is. A késő esti órákban valami ropogtatható apróságot fogyasztanak a televízió előtt. Ha színházba, hangversenyre mennek, utána vendéglőben szokás vacsorázni. A vendéglői étkezés nem luxus, az árak elfogadhatóak. Sok a McDonald’s, ahol gyakran látni szegényebb sorsú vendégeket. Kaliforniában nagyon sok a kínai és mexikói vendéglő, az egészen olcsótól a nagyon elegánsig mindenféle változatban. Tiszták, csendesek, a kiszolgálók udvariasak, gyorsak, előzékenyek. Berkeleyben, az egyetemi városban a menza helyett kínai vendéglőbe megyek. Az adag bőséges, a tea ingyenes és amikor fizetek, a számlával együtt a tulajdonos mosolyogva nyújt át egy cukorkát is. Egy alkalommal V-vel a lakásunkhoz közel eső kínai vendéglőbe megyünk vacsorázni. Fél hatra érünk oda, a hivatalos vacsoraidőnél kicsit korábban, ezért kevesebbet fizetünk. A kínai vendéglők általában valamilyen ingyenes juttatással kedveskednek vendégeiknek. Például, szépen felvágott narancsot szervíroznak az étkezés után egy aprócska meglepetést tartalmazó süteménnyel. Omlós kiflihez hasonlít, a belsejében cédula, melyen kedves, tréfás mondás vagy verssor áll; a nekem jutón számsor állt. Még most is őrzöm, hátha egyszer nyerek vele valamit. Kínai vendéglőkben az el nem fogyasztott ételt haza szokás vinni. Az adagok nagyok, tálakban hozzák az asztalra, az ezekben maradt ételt lehet hazakérni. A pincér műanyag dobozba csomagolja, távozáskor mosolyogva, hajlongva átadja a kedves vendégnek, aki még két napig ebédelhet belőle otthon.

A kisgyerekes családok számára is kellemes szolgáltatást biztosítanak az amerikai vendéglők. A kisgyerek nem gond a vendéglőben, a kis családtagot látva a pincér már tolja is az asztalhoz az etetőszéket, hozza a színes ceruzát és kifestő-lapokat, hadd szórakozzon a gyerek, amíg felszolgálják az ételt. Hogy ez itthon miért nem jut valakinek eszébe?

Az utcákon gyakori látvány az ételt fogyasztó járókelő. Kolozsváron a régi kollégiumi diáknak ez tilos volt. Még engem is úgy neveltek, hogy az utcán enni nem illik. A Berkeley Egyetem campusában reggel majd mindegyik diák kezében szívószálas, fedett műanyag pohár. Órára megy és közben kávéját iszogatja. Még az előadóteremben is láttam reggelijét fogyasztó diákot, a katedrán a tanár már beszélt. Vérnyomásom egy kicsit megugrott e lazaság láttán.

Ismerőseim között diétázó, fogyókúrázó nem volt. De akárcsak a németek, betegesen irtóznak zsírtól, vajtól, szalonnától, töpörtyűtől az Isten őrizzen! Igaz, Kaliforniában a meleg miatt ezeket az ember nem is kívánja. Alaszkában biztos más a helyzet.

Majdnem minden amerikai termékre – a repülőn felszolgált perectől az áruházi tejig – rá van írva, hogy zsiradékmentes. Már-már társadalmi hisztéria számba megy a zsírtól és kövérségtől való félelem. Ezen ironizál az Egyél zsírosan (Eat Fat) című írásában Richard Klein, a Cornell Egyetem tanára. Klein úgy látszik a különleges témákat tárgyaló irodalom fenegyereke, mert évekkel ezelőtt, amikor a cigarettaellenes kampány kezdődött, Fenséges cigaretta címmel írt könyvet, s ebben a dohányzás kellemes voltáról és kulturális szerepéről értekezett. Eat Fat című írását nagyon szellemesen posztmodern diétáskönyvnek titulálja. Felidézi az emberiség történetének azt a korszakát, amikor a soványság mániája még nem terjedt el és a kövérség a szépséget, szexualitást, gazdagságot és boldogságot jelezte.

"Meggyőződésem, írja Klein, hogy ha a kövérség egészségtelen is, ami igaz is meg nem is, ez az emberek többségének egészségesebb állapota, mint a soványság. A közegészségügy szempontjából helytelen a lakosság többségét az óhajtott soványság elérése érdekében huzamosabb ideig gyógyszerezni." Ilyen szemszögből is lehet nézni a dolgokat. Klein úr könyveire van kiadó, az amerikaiak szívesen olvasnak ellenvéleményt.

Újdonsült amerikai barátaim között akadt egy különös módon étkező is. Felfigyeltem, hogy amikor eljött az ebéd ideje, N. titokzatos dobozokat vett elő a hűtőből, írt, méricskélt és láthatóan minden élvezet nélkül elfogyasztotta a dobozok tartalmát. Érdeklődésemre elmondta, hogy öt héten át egy zabpehely-készítő vállalat kísérleti alanya. Rájöttek ugyanis, hogy a zabpehely fogyasztása csökkenti a vérnyomást. Hogyan és miért, nem tudni, de a tény bizonyos. Ahhoz, hogy a vállalat készítményeinek dobozára ráírhassa, hogy a benne forgalmazott élelem csökkenti a vérnyomást, meghatározott számú kísérleti alanyon végzett vizsgálati eredménnyel kell rendelkezzen. Ilyen alany N. is. Eredmény: N. 10 kg-t fogyott, feleségének nem kell főzni, spórolhat a család az alaszkai útra.

Arra a megjegyzésemre, hogy Úristen, hát ki olvassa el azt a hosszú reklámszöveget, ami a dobozokra van írva, a válasz az volt, hogy egyesek áttanulmányozzák két-három hasonló áru szövegét is és a legmegfelelőbbet választják ki.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok betegesen elhízott embert láttam, szerintem ez nem étkezési, hanem hormonális rendellenesség, és ami még meggondolkoztatóbb: sok a kövér, szinte felfújt kisbaba. Bostonban találkoztam olyan magyar orvosnővel, aki ösztöndíjjal tartózkodik az Államokban és a gyermek-táplálkozást tanulmányozza. Ennek a rendellenességnek az okát próbálják kideríteni.

Amerika a "mosoly országa". Kínára szokták inkább ezt a jelzőt használni, de a sikeres ember ideálját reklámozó amerikaiakra is érvényes. A modern amerikai társadalom igényesebb érzelmi, szexuális és viselkedési kultúrára neveli tagjait. A mosolynak tartalma is kell hogy legyen. Mosolyogni csak a kiegyensúlyozott, harmonikus ember tud. A belső lelki harmóniát és az ápolt külsőt önneveléssel, magára figyeléssel mindenki ki tudja alakítani. Csak akaraterőtől, kultúráltságtól függ.

Folyóiratok, könyvek sokasága segíti a nőket, férfiakat, fiatalt, időst egyaránt gyakorlati tanácsokkal a fejlettebb érzelmi és testkultúra kialakításában. Ezen sajtótermékek többségéhez ingyen lehet hozzájutni az orvosi rendelőkben. Ismertető cikkeken kívül gyógyszereket is reklámoznak. A reklám szövege közérthető, meggyőző, tudósít a gyógyszer összetételéről, összetevőinek hatásáról.

Lapozzunk bele a Journal of Longevity Research 1996/8-as számába. Szerkesztőségi cikk, címe A korosodás elkerülhetetlen, az öregedés elkerülhető, Az értelem gyógyítása, A fiatalság megőrzése procain terápiával (a Gerovital H3 dicsérete). Továbbá fogyasztószereket, szemránckrémeket reklámoz, felhívja a figyelmet a brokkoli vitamingazdagságára. Nekem Bob Delmontique doktor bácsi idősebb hölgyeknek és uraknak szóló cikke tetszett a legjobban, ebből idéznék részleteket. Írásának mottója: "nődet őrizd meg egészségesnek, élénknek, boldognak, vonzónak". A cikk címe pedig Azokról a nagy dolgokról, amelyeket egy férfi asszonyáért tehet. Lássuk hát a tanácsokat:

– Legyen figyelmes. Ha elutazik, hazatérve ne felejtsen el apró ajándékot hozni feleségének.

– Ne restellje naponta többször is megmondani neki, hogy szereti. Ha elmulasztja, nője elhanyagoltnak érzi majd magát.

– Ne felejtse el, a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közömbösség. Mindenki arra vágyik, hogy szeressék és fontos legyen valaki számára.

– Lepje meg asszonyát időnként egy szál virággal.

– Támogassa, hogy gondozza magát.

– Lehetőleg közösen vegyenek részt a testedző programokban, amely lehet gyaloglás, aerobik, súlyemelés, légzésgyakorlat.

– Fontos az egyenes tartás megőrzése, ez akaraterőt, életkedvet tükröz. Öreggé a tétlenség, aggodalom és az érdeklődés hiánya teszi az embert.

– Idősebb korban is nagyon fontos az olvasás, tanulás, mert kellő foglalkoztatás nélkül az ember szellemi szintje csökken.

– Lehetőleg iktassuk ki az olyan negatív érzelmeket, mint az irigység, gyűlölet. Fontos az, hogy nevetni tudjunk.

– Viseltessünk szeretettel mások iránt.

– A kor megítélésében nem az évek száma a döntő, hanem az, hogy milyen kapcsolatot tartunk fenn másokkal, hogyan gondolkodunk.

Ezeket az általános megállapításokat étrendi tanácsok követik, ahol friss gyümölcs és zöldség mellett az ásványvíz fontosságát hangsúlyozza. Majd, persze növényi kivonatokat, gyógyszereket ajánl. Az egész cikk ügyesen megírt, pszichológiailag alátámasztott reklám. Olvasója elgondolkozik bizonyos dolgokon és megpróbál változtatni megrögzött rossz szokásain.

Budapestre 18–25 év közötti, jó alakú, inteligens lányokat keresek hostess munkára. Szállás, ellátás biztosítva. Nagy Edina, telefon: 0036-20-9706230.

Ion Moina Stadion, 800 néző. Vezette: Ciprian Damşa (Nagyvárad).

U FC: Szolomayer – Abrudan, Szilágyi, Mureşan, Damian – Giurgiu, Soporan, Ţârlea, Sancira (59. perc Opriceană) – Székely (45. perc Goga), Jula. Edző: Ion Marin.

Déva: Rahoveanu – Ceauşu, Haţegan (82. perc Vălăşutean), Op- rean, Negrilă – Beleţeanu, Velea, Tănasă (67. perc Bumbac), Lintaru – Pepenar, Ştefan. Edző: Romulus Gabor.

Gólszerzők: Jula 2 (40. és 65. perc), illetve Pepenar (50. perc) és Lintaru (89. perc).

Szögletarány: 12–5 (3–1); lövések: 11–8 (kapura: 7–3).

Új vezetőséggel és, úgy tűnik, a helyi közigazgatás részéről érkezett komoly pénzbeli segítséggel vág neki a diákcsapat a 2005-ös évnek. A hosszú téli szünet után nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy egyik csapat sem játszott nagy formában a szombati találkozón. Az első félóra egyhangúan unalmas volt, egyik fél sem volt képes elképzeléseit megvalósítani, a küzdelmek leginkább a pálya közepén dúltak, rengeteg egyéni hiba fokozta a találkozó unalmasságát. A jég a 30. percben tört meg, Jula szemfülesen használta ki a dévai védők figyelmetlenségét, és éles szögből küldte a lasztit Rahoveanu kapujába. A dévaiak válaszára 10 percet kellene várni, amikor ellentámadás után Lintaru adott nagyszerű labdát Ştefannak, aki a tizenhatos széléről, annak ellenére, hogy senki nem zavarta, kapu mellé lőtt. Újrakezdés után viszont már felgyorsult egy kicsit a játék, akadtak komolyabb helyzetek mindkét kapunál, Pepenar élt is az első adódó lehetőséggel, az 50. percben három méterről küldte fejjel hálóba a labdát. A diákok egyre határozottabban ostromolták a vendégek kapuját, hatalmas helyzetet hagyott ki Giurgiu, alig 6 méterről lőtt kapu fölé. Jula viszont, aki a diákok legjobb játékosa volt szombaton, a 67. percben fordult egyet, lépett kettőt és fordulásból szerzett találatával ismét megszerezte a vezetést a diákoknak. Mikor már a lefújás pillanatát várta mindenki, akkor éreztette jelenlétét Lintaru, ugyanis az utolsó percben átemelte a labdát mindenkin, beleértve Szolomayert is, akinek beesett a potyagól a kapujába.

Gyenge találkozó, jobb hazai csapat, lelkes közönség, potyagól, amely eldönti a találkozó sorsát. Ez a találkozó története, mindettől függetlenül kívánunk sok szerencsét és jobb eredményeket az új vezetőségnek.

Amikor a múlt pénteken az aradi kiszállás előtt Ioan Tătăran, a désiek edzője lapunknak azt nyilatkozta, hogy három pontért utaznak a Maros parti stadionba, őszintén megvallva, nem nagyon hittünk neki. A szombati mérkőzésen azonban bebizonyosodott, hogy az Egyesülés merész elképzelésekkel vágott neki a visszavágóknak. A désiek nemcsak hogy megszerezték a győzelmet, de az aradi szurkolók elismerését is kivívták. A vendégek mindvégig bátran és nagy lelkesedéssel küzdöttek, és megérdemelten nyertek a jobb időket megélt UTA otthonában.

A találkozó egyetlen gólját Mondea szerezte az 57. percben, amikor szabályosan "kétvállra fektette" a hazaiak védelmét. Igaz, az aradiak a 75. perctől sérülés miatt 10 emberrel szerepeltek (Iorgulescu edző addigra mindhárom cseréjét véglegesítette), de külön kiemelhetjük a Dési Egyesülés ádáz harcát a pontokért, és ez reménykeltő a bennmaradásért vívott küzdelemben.

Az összecsapást a Râmnicu Vâlcea-i Teodor Crăciunescu vezette, az Egyesülés a következő összeállításban szerepelt: Bădan – Collar, Vereş (4. perc Paşca), Roman, Bar – Mondea (83. perc Ardelean), Sabou, Mif, Târnovan – Gegő, Iaţu (73. perc Nicorec).

Nagyon gyenge mérkőzés idénykezdésnek: szombaton délelőtt helyzetek és elképzelés nélkül volt mindkét csapat, nem csoda, hogy gól nélküli döntetlen lett a vége. A Mihai Ianovschi (Piteşti) vezette összecsapáson a Sod- ronyipar a következő összeállításban szerepelt: Rotaru – Tímár, Şomotecan, Oroian – Muscă, Forró, Ghiorma, Bozdog, Rupa (80. perc Florin Pop) – Mâţiu, Miclea (67. perc Şagău) – edző: Gheorghe Ciorceri és Lelian Rus.

A tavaszi visszavágók első, összességében 16. fordulójának többi mérkőzésén: • Petrozsényi Zsil–Medgyesi Gázmetán 1–0 • Avasfelsőfalui Avas–Szatmárnémeti Olimpia 0–5 • Zilahi Armătura–Borosjenői Tricotaje 1–0 • Nagyszalontai Liberty–Nagyváradi FC 0–0.

A Nagyszentmiklósi Egyesülés szabadnapos volt.

A Vajdahunyadi Corvin FC-t két mérkőzésen való meg nem jelenés miatt kizárták a bajnokságból, eredményeit törölték.

Az állás:

1. Zsil 15 11 2 2 36–12 35
2. Medgyes 15 10 2 3 21–12 32
3. Nagyvárad 15 8 4 3 24–12 28
4. Olimpia 15 8 2 5 21–12 26
5. Armătura 15 6 7 2 26–13 25
6. Sodronyip. 15 6 6 3 16–14 24
7. Borosjenő 15 6 3 6 25–27 21
8. Liberty 15 5 5 5 16–19 20
9. Kv. U FC 15 6 1 8 25–23 19
10. Déva 15 5 4 6 18–20 19
11. UTA 15 5 3 7 14–18 18
12. Nagyszentm. 14 4 3 7 14–21 15
13. Avas 15 4 1 10 13–25 13
14. Aradi EAK 15 1 6 8 7–24 9
15. Egyesülés 15 1 3 11 9–33 6

A Kolozsvári CFR-Ecomax bal lábbal kezdte a visszavágókat: 3–0 arányú vereséget szenvedett Temesvárott a Politechnika otthonában. A téli szünetben rendkívül felerősödött Cosmin Olăroiu irányította bánsági gárda góljait Coman (24. perc), a külföldről hazatért Viorel Moldovan (54. perc) és Oprea (89. perc) szerezte.

A 16. forduló többi mérkőzésén: • Brassói FC–Bukaresti Naţional FC 1–1 (gól: Surdu, illetve Olah) • Krajovai Universitatea–Piteşti-i Argeş FC 1–2 (Pleşan, illetve Tănasă és Bilaşco) • Galaci Oţelul–Bákói MFC 1–0 (Daniel Munteanu) • Bukaresti Rapid–Jászvásári Politechnika 2–0 (Ilyés és Burdujan) • Gyulafehérvári Apullum–Bukaresti Sportul Studenţesc 0–4 (Bucur 3, a második 11 m és Bălan). A Bukaresti Dinamó–Konstancai Farul összecsapás lapzárta után fejeződött be, a Besztercei Glória–Bukaresti Steaua találkozót elhalasztották. Az állás:

1. Steaua 15 10 3 2 33–13 33
2. Rapid 16 9 3 4 26–16 30
3. Naţional 16 8 4 4 27–18 28
4. Dinamó 15 9 0 6 29–20 27
5. Farul 15 8 3 4 22–13 27
6. CFR-Ec. 16 6 6 4 23–22 24
7. Oţelul 16 7 2 7 12–12 23
8. Sportul 16 6 4 6 21–18 22
9. Glória 15 6 2 7 27–24 20
10. Bákó 16 5 5 6 11–14 20
11. Temesvár 16 5 3 8 20–26 18
12. Argeş 16 4 6 6 20–26 18
13. Jászvásár 16 4 4 8 16–27 16
14. Brassó 16 4 3 9 19–27 15
15. Apullum 16 4 3 9 17–38 15
16. Krajova 16 3 5 8 15–24 14

A következő fordulóban: pénteken, március 18-án: Bákó–Brassó, szombaton, március 19-én: Kv. CFR-Ecomax–Glória, Farul–Krajova, Sportul–Dinamó és Naţional–Temesvár, vasárnap, március 20-án: Argeş–Oţelul és Jászvásár–Apullum. A Steaua–Rapid örökrangadót a katonacsapat UEFA-kupa szereplése miatt elhalasztják.

Nagy csatában győzött a Diósgyőr Pápán, a Vasas–Kaposvár összecsapáson már a 8. másodpercben gól született, a hajrában szerzett gólokkal nyert a Debrecen, vereséggel kezdte a tavaszi idényt a címvédő FTC – íme, a visszavágók első fordulójának néhány jelentősebb eseménye.

Eredmények, 16. forduló: • Lombard Pápa FC–Diósgyőri BFC 1–2 (gól: Szabó T. – 81. perc, 11 m, illetve Müller – 10. és Tisza – 70. perc) • Budapesti Vasas–NABI-Kaposvári Rákóczi FC 2–1 (Gyánó – 1. és Waltner – 70. perc, illetve Zahorecz – 87. perc, 11 m; piros lap: Andruskó – 54. perc, Kaposvár) • Pécsi Mecsek FC–Zala-egerszegi TE FC 1–0 (Montvai – 63. perc) • Újpest FC–Székesfehérvári Fehérvár FC 3–0 (Rajczi 2 – 1. és 26., továbbá Kuttor – 89. perc, öngól) • Debreceni VSC-AVE Ásványvíz–Budapesti Honvéd 2–0 (Éger – 84., 11 m és Virág – 86. perc) • Ferencvárosi TC–Győri ETO FC 0–1 (Jäkl – 86. perc). A Matáv-Sopron–MTK és az Előre FC Békéscsaba–Nyíregyháza mérkőzéseket elhalasztották. Az állás:

1. FTC 16 11 2 3 39–13 35
2. DVSC 16 11 2 3 29–12 35
3. Újpest 16 8 5 3 30–18 29
4. ZTE 16 8 3 5 26–21 27
5. Győr 16 8 3 5 20–16 27
6. MTK 15 7 4 4 22–15 24
7. Fehérvár 16 6 5 5 23–17 20
8. Honvéd 16 6 2 8 24–35 20
9. Vasas 16 6 1 9 23–24 19
10. Pécs 16 5 4 7 17–21 19
11. Sopron 15 5 4 6 20–25 19
12. Kaposvár 16 5 3 8 19–29 18
13. Diósgyőr 16 5 1 10 17–29 16
14. Pápa 16 4 3 9 22–26 15
15. Békéscsaba 15 3 4 8 14–31 13
16. Nyíregyh. 15 2 6 7 18–31 12

Az MTK-tól 1, a Fehérvártól 3 pontot levontak.

Horia Demian Sportcsarnok, 350 néző. Vezette: Călin Lascu (Arad)–Marcel Sas (Nagyvárad).

Kolozsvár: Adam – Pankler 2, Raul Marian 10 (6), Dacian Dăncilă, Ştef 1, Burcă 10, Musteaţă 3; cserék: Neag, Szopka – Boancă 2, Cercelaru, Mihai Alexandru Dăncilă 2, Ferenţ 1. Edző: Leon Gomboş.

Brassó: Borodi – Frăţilă 2, Grigoraş 8 (3), Manea 4, Kiss 2, Balea 9, Năftănăilă 1; cserék: Panazan – Jeler 2, Ciudin, Dragnea. Edző: Sorin Cian és Benoni Nicolescu.

Hétméteresek: 6/6, illetve 3/3; kiállítások: 12, illetve 6 perc; piros lap: Pankler (47. perc), illetve Grigoraş (60. perc).

Eredményalakulás: 8. perc: 5–0, 12. perc: 7–1, 14. perc: 8–2, 17. perc: 8–5, 19. perc: 10–5, 23. perc: 12–7, 25. perc: 12–9, 31. perc: 17–9, 38. perc: 22–14, 40. perc: 22–17, 47. perc: 26–20, 48. perc: 27–21, 50. perc: 27–24, 53. perc: 29–24, 55. perc: 29–27, 56. perc: 30–27.

Kétórás halasztással kezdték szombaton a mérkőzést, a legfőbb meggondolás szerint azért, hogy megérkezzen a stabil szurkolótábor a diákcsapat futballmérkőzéséről. Repülőrajtot vettek az armăturások, az első félidő derekánál hat gólra megléptek ellenfelüktől. A brassóiak fellángolásai eredményeképpen az előny egy ideig a felére olvadt, de a játékrész hajrájában a különbség visszaállt, sőt, növekedett. Cristinel Burcă és Raul Marian szórta a gólokat, utóbbi biztos kézzel értékesítette a büntetőket, az öt-hat gólos előny szinte állandósult. A hajrában azonban a vendégek feltámadtak, öt perccel a lefújás előtt két gólra közelítettek, de ezzel ellőtték minden puskaporukat. A sétagaloppnak ígérkezett találkozó végleges kiállításokkal is tarkítva (Pankler András, illetve Valentin Grigoraş is harmadik személyi hibája után kapott piros lapot) végül szoros küzdelemben ért véget, de a kolozsváriak győzelme teljesen megérdemelt.

A 19. forduló többi eredménye: Nagybányai Minaur KK–Szucsávai Universitatea Bucovina 42–23, Jászvásári Politechnika–Karácsonkői (Piatra Neamţ-i) MKK 32–23, Temesvári Universitatea Poli Izometal–Plo- ieşti-i Uztel 33–29, Medgidiai MSC–Resicabányai Univeristatea 30–28, Bukaresti Steaua–Târgu Jiu-i Pandúrok 31–30 és Bukaresti Dinamó Baumit–Konstancai MKK 33–23.

A sorrend:

1. Buk. Din. 19 16 0 3 666–532 32
2. Minaur 19 15 1 3 666–547 31
3. Konstanca 18 13 3 2 568–451 29
4. Steaua 19 12 3 4 601–559 27
5. Uztel 19 10 3 6 604–568 23
6. Temesvár 19 9 2 8 553–531 20
7. Lignit 19 9 1 9 546–534 19
8. Medgidia 19 8 2 9 552–545 18
9. Resicab. 19 8 2 9 595–627 18
10. Kolozsvár 19 7 2 10 553–595 16
11. Brassó 19 5 3 11 515–565 13
12. Jászvásár 19 4 2 13 472–540 10
13. Piatra N. 19 2 1 16 469–639 5
14. Szucsáva 18 1 1 16 437–564 3

• Négygólos vereséget szenvedett a női Nemzeti Ligában a Galaci Oţelul otthonában vendégszereplő Kolozsvári U-Jolidon. A nemzetközi kupatalálkozók miatt foghíjas 16. forduló után a kolozsvári együttes a 12. helyen áll 9 ponttal, vezet a Bukaresti Rapid CFR 26 ponttal a 25 pontos Zilahi Silcotub és az egyaránt 24–24 pontos Brassói Rulmentul és Râmnicu Vâlcea-i Oltchim előtt.

Sovány, mindössze egygólos előnyt szerzett a Ferencváros a vendég dán GOG Gudme ellen a női kézilabda EHF-kupa negyeddöntő első mérkőzésén. A borzalmasan nehéznek ígérkező visszavágót március 20-án rendezik Dániában.

Hatgólos előnyt szerzett a Cornexi-Alcoa-HSB Holding a dán Horsens ellen a negyeddöntő első, székesfehérvári mérkőzésén. A hazaiaknál Balogh Beatrix 14 találatot szerzett.

Női EHF Kupa, negyeddöntő, 1. mérkőzések: Ferencváros–GOG Gudme (dán) 31–30 (16–16); Székesfehérvári Cornexi-Alcoa-HSB Holding–Horsens (dán) 32–26 (15–13); HC Lipcse (német)–Metz Metropole (francia) 32–29 (16–13).

A Győri Graboplast ETO KC–Zilahi Silcotub összecsapás lapzárta után ért véget.

Női KEK
Szinte semmi esélye sem maradt a Bukaresti Rapid CFR-nek az 5. forduló első mérkőzése után, 14 gólos megsemmisítő vereséget szenvedett Norvágiában.

Női KEK, 5. forduló, 1. mérkőzés: Tertnes Bergen (norvég)–Bukaresti Rapid CFR 40–24 (17–11).

Női Challenge Cup
Csak háromgólos vereséget szenvedett és reménykedve várja az egy hét múlva rendezett visszavágót a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim Némethonban, az előző körben a Nagybányai Selmontot búcsúztató Buxtehude otthonában.

Női Challenge Cup: BSV Buxtehude (német)–Râmnicu Vâlcea-I Oltchim 31–28 (16–13).

Férfi Bajnokok Ligája
Nem jutott a legjobb négy közé a Fotex KC Veszprém a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában, miután a negyeddöntő visszavágóján is kikapott a vendég spanyol Ciudad Real csapatától.

Férfi BL, negyeddöntő, visszavágó: Fotex KC Veszprém–Ciudad Real (spanyol) 33–34 (17–20) – továbbjutott: Ciudad Real, kettős győzelemmel, 63–55-ös összesítéssel. További eredmények: FC Barcelona (spanyol)–THW Kiel (német) 33–27 (17–14) – tj. a Barcelona 58–57-es összesítéssel (a spanyol csapatban Nagy László négy gólt dobott), Celje Pivovarna Lasko (szlovén)–TBV Lemgo (német) 35–30 (17–12) – tj. a Celje kettős győzelemmel 68–59-es összesítéssel.

Férfi EHF-kupa
Búcsúzott a hajrára elfáradó Dunaferr a férfi kézilabda EHF Kupában, miután az ötgólos hazai sikert követően a negyeddöntő visszavágóján kilenc gólos különbséggel kikapott a német Gummersbachtól.

Férfi EHF-kupa, negyeddöntő, visszavágó: Gummersbach (német)–Dunaferr 30–21 (13–9) – tj. a Gummersbach 60–56-os összesítéssel.

A csoda elmaradt, és így az összes magyar férfi csapat búcsúzott az európai kupáktól.

Férfi Challenge Cup
Nem sikerült a továbbjutás a Nagybányai Minaur csapatának, a máramarosiak hazai pályán szerzett négygólos előnye kevésnek bizonyult: Portugáliában 10 góllal kapott ki Lascăr Pană legénysége.

Férfi Challenge Cup, negyeddöntő, visszavágó: ABC Braga Andebol–Nagybányai Minaur KK 31–21 (22–5) – tj. a Braga 58–52-es összesítéssel.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András