Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

A kolozsvári üzlethelyiségek eladása során értékes műemlékek kerülnek majd magántulajdonba, így azok megőrzéséről a város többet nem gondoskodhat. Könnyen elképzelhető, hogy az új tulajdonosok olyan arculatváltoztató munkálatokat kezdeményeznek, amelyek után nehezen lehet majd ráismerni az ingatlan eredeti formájára.

Pálffy Károly tanácsos, az értékesítéssel foglalkozó bizottság tagja elmondta: az idén februárban kezdték meg az eladásokat. Az eladásra váró 654 helyiségből 280 ingatlan esetében már zöld utat adtak, 240-re pedig már megvan a felértékelés. 252 lakrészt visszaigényeltek a volt tulajdonosaik, ezért sorsuk még függőben van. Ebből 50 visszaigénylőnek kérelmét máris visszautasították. 102 helyiséget közvetlen tárgyalás útján értékesítettek. A fennmaradt ingatlanokat a lakbér elmaradása miatt licit során adnak el. Eddig az eladott helyiségek 294,5 milliárd lejjel gyarapították a város kasszáját. Ezt az összeget az utak felújítására és házak építésére fordítják.

A műemléknek nyilvánított ingatlanokat csak a bukaresti műemlékvédők beleegyezésével tudják értékesíteni. Eddig a fővárosi szakértők nem utasítottak vissza egyetlen eladási kérelmet sem – jegyezte meg a városi tanácsos. Az eladási akció még egy hónapot tart.

A Kelemen Lajos Társaság ellenzi a műemlékek eladását, ezért többször is elégedetlenségüket adtak hangot. Írásos tiltakozás is érkezett a polgármesteri hivatalhoz. Virgil Pop műépítész, a Regionális Műemlékvédő Bizottság egyik tagja a tanács illetékes bizottságához címzett levelében részletesen ismertette a műemlékek eladásából származó hátrányokat. A külföldön tartózkodó műépítész kezdeményezéséről bizottság másik tagja, Adrian Borda, a műszaki egyetem oktatója tájékoztatta lapunkat. Borda szerint a polgármesteri hivatal nem tartja szem előtt az épületek műemlék jellegét. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy nem kérték ki a szakemberek véleményét. A műépítész felháborodottan tiltakozott az ellen, hogy a tanácsosok – érdektelenségből, anyagi megfontolásokból – elnézzék, amint műemlékeinket kevésbé szakavatott kezek csonkítják meg.

Nem mindenhol szánnak ilyen sanyarú sorsot a műemlékeknek. Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: galiciai utazása során azt tapasztalta, hogy ott nagyon szigorúak a műemlékvédő törvények. Például Santiago de Compostela (Galicia tartomány fővárosa) óvárosa úgy néz ki mint ezelőtt hétszáz–kilencszáz évvel. Az üzlethelyiségeket úgy alakították ki, hogy az nem sérti a város arculatát.

Az ottani óvárosban napközben csak gyalogosok közlekednek. Ugyanez a helyzet a portugál határfolyó mellett elhelyezkedő Tui nevű kisvárosban. Mindez tükrözi, hogy a galegóknak mennyire fontos a múltjuk, mekkora hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre.

Csütörtök este negyed 10-kor súlyos baleset történt a Dési Szamos Cellulóz és Papírgyárban, egy robbanás következtében a gyár hat alkalmazottja sérült meg, négy közülük súlyos állapotban került kórházba.

Az első vizsgálatok még arra engedtek következtetni, hogy a robbanást az okozta, hogy eldugult a gyár egyik tartályának a szelepe, aminek következtében a telítődött tartály felrobbant, s a benne lévő mintegy 80 Celsius-fokos lúg a közelben tartózkodó munkásokra ömlött.

A hat áldozat közül ketten szerencsésebben megúszták a balesetet, őket a dési kórházba szállították. A másik négy munkás viszont súlyos égési sérülésekkel előbb Kolozsvárra került, az 1-es és 3-as sebészetre, ahonnan tegnap hajnalban Mihail Hărdău prefektus közbenjárására repülőgéppel Bukarestbe szállították őket. Teodor Atanasiu nemzetvédelmi miniszter engedélyezte, hogy a Légierő egyik AN-26-os gépe humanitárius célú repülést hajtson végre. A súlyos sérülteket a marosvásárhelyi rohammentősök (SMURD) kísérték el, vezetőjük, Raed Arafat a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy Bukarestbe érkezésükkor a sérültek állapota stabil volt. Ennek ellenére a bukaresti orvosok visszafogottan nyilatkoztak a négy férfi felépülési esélyeiről. Jelenleg mind a négyüket a fővárosi Plasztikai Sebészeti Kórház intenzív osztályán ápolják. A legsúlyosabb állapotban a 48 éves Szántó István van, aki testének 85%-án szenvedett égési sérüléseket. A 28 éves Ovidiu Mureşan, az 54 éves Vas Sándor és a 38 éves Efedi Sándor testének 50–65% égett meg.

A robbanást követően egyébként a papírgyár saját tűzoltócsoportja lépett fel a baleset következményeinek elhárítása érdekében, később pedig lezárták a gyár környékét. A Sűrgösségi Helyzetek Országos Igazgatóságának közbelépésére nem volt szükség.

A rendőrség és a Megyei Munkaügyi Igazgatóság megkezdte a kivizsgálást a baleset okainak és körülményeinek, valamint annak megállapítására, hogy a történtek kollektív munkabalesetnek tekinthetők-e.

A Kolozs megyei rendőrség tegnapi közleménye szerint az ügyészi felügyelet mellett tartott vizsgálat már megvilágította a baleset tényleges kiváltó okait. Ezek szerint 21.40-kor a főtt cellulóz-mosó és elosztó készülék egyik szelepe romlott el, emiatt leállt a préselő, de az elosztókészülék automata szelepe is felmondta a szolgálatot, így a meghibásodott szelep nyomás alatt maradt. A hibát jelezte a munkafolyamatot ellenőrző számítógép. A munkások a meghibásodott szelep kicserélésére siettek. Eközben a csőperemnél kispriccelt a nyomás alatt lévő, 80 Celsius-fokos nátrium-hidroxid. A lúg annak ellenére súlyos égési sérüléseket okozott a munkásoknak, hogy azok munkaruhában voltak és védősisak is volt a fejükön.

A nyomozást a dési ügyészség folytatja.

Az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai lassabban haladnak, mivel az Országos Autópálya Rt. nem folyósította a tervezett összeget – jelentette be a Bechtel. Várhatóan a 685 román munkás 35 százalékát érinti majd kedvezőtlenül ez a döntés, hiszen egyéni munkaszerződésüket felfüggesztik. Ez idő alatt a munkások alapfizetésük 75 százalékát kapják meg. A társaság vezetősége már értesített 21 beszállítót és alvállalkozót, akiknek a kiosztott munkálatait egyelőre felfüggesztették. – Sajnálatos, hogy ilyen döntések meghozatalára kényszerítenek. Ismét teljes erővel dolgozunk majd, mihelyt erre lehetőség nyílik. Bízunk abban, hogy a kormány intézkedik, hogy biztos és előrelátható pénzforrásokat biztosítson – nyilatkozta Francis Canavan, a külföldi üzletekért felelős igazgató.

A Petrom szombaton 600 lejjel növeli a saját kúthálózatán keresztül forgalmazott üzemanyagok literenkénti árát. Az Eco Premium benzint szombattól 32500 lejért, az Euro Premium és az ólommentes Premium benzint 32200 lejért lehet megvásárolni. A Top Premium 99 típusú benzin literenkénti ára 36100 lej.

A Super Euro Diesel gázolajért ezentúl 30300 lejt, az Euro Diesel gázolajért pedig 29600 lejt kell fizetni. A cseppfolyós autógáz ára változatlanul 17600 lej lesz.

Nem válik a Demokrata Párt dicsőségére Emil Boc kolozsvári polgármester kitérő válasza az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében feltett kérdésre. A polgármestert össztűz alá vették mind az egyházak, mind az RMDSZ Kolozs megyei vezető politikusai azt követően, hogy több ingatlan esetében is megtámadta a restitúciós bizottság döntését, majd a számára kedvezőtlen bírósági alapfokú ítéletet is. A tavaly júniusi helyhatósági választások óta ez az első jelentősebb konfliktus a polgármester és a szövetség között.

A Demokrata Párt rosszul startolt az Európai Néppárt (EPP) tagságának elnyeréséért folytatott versenyben, hiszen Emil Boc éppen a néppárt bukaresti bürójának ülésén tett olyan nyilatkozatot, amely bizonyítja, hogy Romániában továbbra sem létezik egyértelmű politikai akarat a kommunista rendszer által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására. A politikustól Gál Kinga fideszes képviselőasszony kérdezte meg, hogy miért támadja meg az alapfokú bírósági ítéleteket az egyházi ingatlanok esetében. Boc válaszában elmondta: csak akkor bízza az igazságszolgáltatásra a döntést, ha egy épületért több tulajdonos is jelentkezik.

– Nem fogadható el Emil Bocnak a válasza, hiszen az iratok teljesen mást bizonyítanak – mondta Máté András parlamenti képviselő, aki a pontosabb tájékozódás érdekében az unitárius egyháztól jelentést kért a kialakult helyzetről. Az unitáriusok a Kossuth/1989. December 21. utca 7 szám alatt levő ingatlant, ahol most az egészségügyi líceum van, tavaly decemberben a 455. határozat alapján visszakapták az Országos Restitúciós Bizottságtól (ORB). Emil Boc a városi tanács nevében megtámadta bíróságon az ORB döntését. Az idén a Kolozs megyei ítélőtábla elutasította a felperes kérését, ami azt jelenti, hogy a bírók a restitúciós bizottságnak és az egyháznak adtak igazat. Emil Boc nem adta fel a harcot, és az alapfokú ítéletet május 12-én a táblabíróságon fellebbezte meg.

Hasonlóképpen viszonyult az elöljáró a Dávid Ferenc utcai ingatlan ügyében is. A tavaly az ORB december 17-én megszületett 456-os határozatát 2005. februárjában támadta meg a bíróságon. A restitúciós bizottság döntését alapfokú bírósági ítélet is megerősítette. Ezt az ügyet a polgármester szintén elbonyolította. Mikó Lőrinc egyháztanácsos a Szabadságnak elmondta: a Dávid Ferenc utcában lévő épület egy tömbház, amelyben 25 lakrész található. Ezek egy részét a városháza eladta, ezért az egyház bíróság elé hívta a polgármesteri hivatalt. Az adás-vételi szerződések megtámadása a kormány egyik határozatának köszönhetően vált lehetségessé, amely értelmében a kabinet meghosszabbította hat hónnappal a kereseti jogot. Emil Boc alkotmányjogi kifogásokat emelt a kormányhatározattal szemben, ezért most az Alkotmánybíróságnak kell véleményt mondania a kormány dokumentumának jogosságáról. Mikó Lőrinc határozottan cáfolta, hogy ezekért az épületekért több tulajdonos is jelentkezett volna. Hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy ezek az ingatlanok másoké lettek volna, hiszen az összes szükséges irattal bizonyították az egyház tulajdonjogát.

A kolozsvári eset könnyen az Európai Parlament EPP-frakciójához kerülhet. Máté András közölte: ha nem áll le a polgármester a fellebbezésekkel, a néppárti kollégáit tájékoztatja a kolozsvári helyzetről. Emlékeztetett: a liberális-demokrata koalíció csak azt követően tudott megalakulni Kolozsváron a helyi döntéshozó testületekben, hogy az RMDSZ is e két alakulat támogatása mellett döntött.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet hatékony az unitáriusok kérése, miszerint a városi tanácsosok a polgármester magatartása miatt való tiltakozás képpen ne vegyenek részt a következő önkormányzati ülésén, elmondta: hatékony lehet, ha ezzel Bocot sikerül európai szellemű magatartásra kényszeríteni.

Sűrű programjuk volt a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) eseményeit követő sajtósoknak tegnap, egymást követték a sajtótájékoztatók, a rendezők jelenlétében vetített filmek, ráadásul a Mátyás-házban román–magyar koprodukciós lehetőségekről is beszélgetést folytattak a délelőtt folyamán. A Hotel City Plaza ötödik emeletén egymásnak adták át a helyeket és a mikrofont a fesztiválra meghívott filmrendezők: Todd Solondz, Lukas Moodyson és Cristi Puiu találkozott a médiával.

A román–magyar koprodukciókról folytatott beszélgetést a TIFF keretén belül pénteken délelőtt Tudor Giurgiu, Martin Blaney, Kántor László és Petrányi Viktória. Tudor Giurgiu, a TIFF igazgatója elmondta: véleménye szerint a fesztivál lehetőséget teremt arra, hogy román és magyar alkotók találkozhassanak, megbeszélhessék a közös projekteket. A filmkészítés talán legsarkalatosabb problémájára, a finanszírozásra kereshetnek megoldásokat, például az Eurimages-en keresztül. Martin Blaney filmipari szakember elmondta, hogy a Dallas Pashamende-n kívül csak egy román–magyar koprodukció létezéséről tud, a Fény hull arcodra című filmről. Kántor László producer a Dallas Pashamende kapcsán kifejtette: a film kálváriája a kényes témaválasztásnak tudható be, és nem annak, hogy négy ország közreműködésével készítették.

Kaptam egy e-mailt és igent mondtam, ilyen egyszerű, jelentette ki Todd Solondz filmrendező arra a kérdésre, hogyan fogadta a TIFF-re szóló meghívást. Az amerikai filmgyártás fenegyereke tegnapi sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva többek között elmondta: az emberek nyáron különböző szigetekre, Párizsba, Londonba mennek nyaralni, neki tetszik, hogy elmondhatja: Erdélyben volt nyaralni, ahol életében először járt. – Nem vagyok népszerű Amerikában, de hát gyermekként sem voltam az, miért lennék most. Mondhatni ez adatott meg nekem, de nem hiszek a sorsban – fejtegette a rendező. Nem kívánja meghatározni önmagát alkotóként, mint ahogyan azt sem tudja, milyen rendezők befolyásolták, inkább azt szereti, ha ezt mások döntik el róla. Minden filmjében van utalás egy-egy nagy rendezőre, és bevallja, hogy a legjobbaktól „lop".

Soha nem találkozott román producerrel, és bár tudja, hogy amerikai rendezők anyagi meggondolásból jönnek Romániába forgatni nagy befektetéssel járó filmeket, ő még sem használja fel ezt a lehetőséget. Filmjei ugyanis kis költségvetésűek, így nem hiszi, hogy meg tudja engedni magának ezt a „luxust". Kelet európai témák sem érdeklik egyelőre, túl sok saját sztorija van, ami még feldolgozásra vár. – Nagyon nehéz művészfilm-alkotónak lenni Amerikában, nincsenek állami alapok, a filmkészítés hatalmas biznisz. A szórakoztatóipar rendkívül „szórakoztatóan" működik nálunk, amely leginkább a könyvelőségben mutatkozik meg – vallja Todd Solondz. Palindromes című filmjét a Győzelem mozi vasárnap 13 órakor újra levetíti.

Moodysson: „Azt szeretném: az emberek higgyék el, filmjeimben őszinte vagyok."
A költőből filmrendezővé vált Lukas Moodysson a Redvás Amal alkotásával vált híressé. A kezdetben több filmgyártó által is visszautasított filmről ma már a svédországi mozgókép megmentőjeként beszélnek. A rendező maga nem szereti filmjeit magyarázni, véleménye szerint a rendezői szándéknál többet számít az, amit a néző gondol. – A film nem az enyém miután befejeztem… akkor már egy másik film, külön életet él. Azt hiszem, eljátszódtam a lehetőségét annak, hogy más filmjeit is megnézzem azzal, hogy filmeket készítek. Csak a saját filmjeim érdekelnek. Próbálom a filmjeim addig szétrombolni, amíg a fene sem fogja finanszírozni. Egyre jobban filmkészítés-függővé válok. De próbálok megállni – vallja Moodyson. Következő alkotásaiban a rendező szeretne visszatérni az ipar gyökereihez: a digitális felvétel helyett filmszalagra, a dolby helyet a némafilmre. A svéd rendező filmjei egyre sötétebbeknek tűnnek, ami elsősorban annak a következménye, hogy nem a közönség reakcióira figyel, nem is köt emiatt kompromisszumokat, ehelyett csak egyszerűen őszinte igyekszik lenni. A nézőktől nem az egyforma reakciót szereti viszontlátni, ugyanis ebben az esetben hollywoodiasan szájbarágósnak tartja az alkotást. A rendező az emberi lét vergődő küzdelmeire összpontosít, legyen az a pénz, vagy a boldogság keresése. Lukas Moodysson Lyukat ütsz a szívembe (A Hole in My Heart) című művét vasárnap délután 4 órakor újra vetítti a Győzelem mozi.

Cristi Puiu: emberi történetet meséltem el
Nagy érdeklődés övezte Cristi Puiu Lăzărescu úr halála (Moartea domnului Lăzărescu) című filmjét, amely a Cannes-i filmszemle egyik díjazottja, az Un certain regard kategória nyertese. A fő szerepeket Luminiţa Gheorghiu, Ion Fiscuteanu és Monica Bârlădeanu játsszák, a történet egy 63 éves öregúrról szól, aki tömbházi lakását három macskájával osztja meg, felesége elhunyt, lánya Kanadába emigrált. Lăzărescu úr rosszul lesz, mentőt hív, illetve a szomszédoktól kér segítséget, ám a kórházba érkezve elkezdődik kálváriája: egyik intézménytől a másikhoz hurcolják, feltételezik, hogy idült alkoholista és „ennek megfelelően" bánnak vele.

A 154 perces filmet csütörtökön vetítették a TIFF keretén belül, pénteken találkozott a sajtó az alkotókkal és a két főszereplővel. A rendező a felvetésre, hogy túl szigorú képet festett volna a hazai kórházak állapotáról, elmondta: ebben az országban él, nem tehetett mást, mint az itt megismert állapotokat ábrázolni. Ennek ellenére korántsem szánt filmjének a hazai egészségügy állapotára vonatkozó figyelemfelhívó, vészharang szerepet, egyszerűen emberi történetet mesél el.

Hogy a film mélyebb mondanivalója általános érvényű, bizonyítja a Cannes-i rangos elismerés. Újságírói kérdésre, hogy mi volt az első dolga a „győzelem" hallatán, Cristi Puiu elmondta: elsietett tiszta inget vásárolni, hogy legyen miben átvennie a díjat. A díjátadó amúgy rendkívül természetesen zajlott, mentes volt minden sallangtól – nem kellett köszönetet mondania egész családfájának. A szakmai elismerés természetesen hatalmas elégtételt jelent, munkájának igazolását.

A film át meg át van szőve szimbólumokkal, nincs egyetlen név vagy szám sem a történetben, amelynek ne volna másodlagos jelentése, vallotta be az alkotó – Lăzărescu úr alakja egyértelműen a bibliai Lázárt idézi.

Talán mindenütt voltam. Bálban és temetésen, erdőben és vízparton. Bűnben és erényben. Sokat utaztam... most elfáradtam.

MAGYAR TANULÓK DÍJAZÁSÁVAL egybekötött batyus szalonnasütésre kerül sor a bel- és külmonostori RMDSZ szervezésében, június 7-én, kedden 18 órától, a Pro Iuventute székházban (Mócok útja 75. szám). A monostori általános iskolák magyar tagozatos nyolcadikos diákjait jutalmazó találkozóra minden érdeklődőt szeretettel várnak.

ZENÉS–TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELÉT tartja a Nyugdíjasklub június 5-én, vasárnap du. 5 órától, a Karolina/Múzeum tér 3. szám alatti Fások klubtermében.

ZSIDÓ FERENC: CSIGATERPESZ című kötetét mutatja be Bréda Ferenc a Bretter György Irodalmi Kör összejövetelén, június 6-án, hétfőn este 8 órától, a Bulgakov Kávéház tetőterén.

A NYÁRI IDŐSZAK BALESETI VESZÉLYEIRŐL A KISGYERMEKEKNÉL ÉS AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSÁRÓL beszélget Tarsoly Sándor nyug. mentős a Kismamaklub összejövetelén, június 6-án, hétfőn du. 6 órától. A Bolyhos zeneóvodát Nistor Krisztina és Pintyucza Andrea vezeti. Minden szülőt kisbabáikkal együtt sok szeretettel várnak az Unitárius óvodában (bejárat a líceum és a templom közötti részen) működő Kismamaklubba.

– Miért vált ismét Nagy-Románia Párttá a Nagy-Románia Néppárt?

– Mert elnéptelenedőben van.

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara professzorának, az Ybl- és Pro Architectura-díjas Wagner Péternek a grafikáiból nyílt kiállítás tegnap délben a Korunk szerkesztőségében. Az erdélyi építészeti hagyományok ihlette munkákat bemutató tárlatot Heim András rendezte. A megnyitó művészi műsorában Albert Júlia színművésznő Jékely Zoltán verseiből olvasott fel. A muzsikát a Tarisznyás együttes szolgáltatta. Részletek a 11. oldalon.

Lupescu Radu, a Sapientia egyetem magyarságkutató tanára Hunyadi János alakja a magyar és a román történetírásban címmel tartott előadást csütörtök délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagytermében.

A legendás törökverő hős első képe Bonfini krónikáiból maradt ránk, de az újkor magyar és román történészei Hunyadit egyaránt a sajátjuknak tekintik. A család eredetét illetően sokáig dúlt a vita a magyar szakkörökben. Az első komoly monográfiát a XIX. században gróf Teleki József kormányzó készítette el. A vita a századfordulón teljesedett ki, amikor elmaradt a Zsigmond királytól való származtatás elmélete. A román történetírás a XIX. században Gh. Bariţiu révén a család nemzetiségéről cikkezve propagálta a kibontakozó függetlenségi mozgalmat. Sokáig nem egységes álláspontjukat tükrözi, hogy mikor Ioan, mikor Iancu keresztnévvel illették a hőst, csak az 1960-as években Ştefan Pascu, David Prodan és társai révén vették át a Iancu de Hunedoara nevet. A két világháború között főleg Ioan Lupaş és Nicolae Iorga használta fel a témát nacionalista nézetek erősítésére.

Magyar részről a Hunyadi-kutatásban fordulópontot jelentett Elekes Lajos munkássága, akinek konklúzióját a magyarkutatás átvette, és a mai napon is használja. Ennek értelmében Hunyadi János ősei havasalföldi bojárok voltak, akik Zsigmond király udvarába költöztek, majd háborús vitézkedéssel megkapták a családi fészket, Vajdahunyad várát. A marxista történelemszemlélet új távlatokat nyitott meg a román fél számára, amely Hunyadi személyében a balkáni népek összefogását, a Moldova–Havasalföld–Erdély összekapcsolódást magyarázta bele a középkori múltba. Mérsékeltebb hangnemet ütött meg Camil Mureşan, és politikai céloktól mentesen kutatta a témakört Francisc Pal (főként idegen nyelven közölt, és a szakmában elszigetelt maradt). Magyar részről Fügedy Edit elegáns, könnyed tálalásával, és statisztikai módszerek bevezetésével tűnt fel, Engel Pál pedig a feltörekvő népi alakban új Hunyadi János-képet tárt a világ elé.

1989 után megmutatkoztak a román középkorkutatás gyengéi (sokan folytatják a Lupaş-féle tanokat, és nem képesek megszabadulni az etnikai indíttatású, vidékies jellegű béklyóktól), mégis akadnak olyanok, akik kutatásaikat a korabeli Erdély vallási-jogi alapjaira helyezik. Tény, hogy Hunyadi János nemzetiségileg mindkét közösségé, történelmileg pedig törökverő hős, aki ezáltal a magyar történelem egyik kiemelkedő alakjává vált.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Június 4-én, szombaton: 11 órától: Kung Fu Hustle – kínai–hongkongi; 13 órától: The Hitchhiker’s Guide to the Universe – amerikai; 15.30 órától: Howl’s Moving Castle – japán; 18 órától: Three – hongkongi–dél-koreai–thaiföldi; 20.30 órától: Delecarlians – svéd; 23 órától: Take my Eys –spanyol. Június 5-én, vasárnap: Agnes and His Brothers – német; 13 órától: Saraban – kirgíz–német; 15 órától: Silmido – dél-koreai; 18 órától: Memories of Murder – dél-koreai; 20 órától: Blood and Bornes – japán; 23 órától: The Football Factory – angol.

GYŐZELEM – Június 4-én, szombaton: 10 órától: Moştenirea Goldfaden – román; 12 órától: Román rövidfilmek; 16 órától: Joan – német–magyar; 19 órától: Songs from the Second Floor – svéd–norvég; 21 órától: Mar adentro – spanyol. Június 5-én, vasárnap: 10 órától: Moartea domnului Lăzărescu; 13 órától: Palindromes – amerikai; 16 órától: A Hole in My Heart – svéd; 19 órától: The Yes Men – amerikai; 22 órától: 9 Songs – brit.

MŰVÉSZ – Június 4-én: 10 órától: Fourteen Sucks – svéd; 12 órától: Rövidfilmek; 14.30 órától: Czech Dream – cseh; 17 órától: Rövidfilmek; 19.30 órától: Save the Green Planet – dél-koreai; 22 órától: Marebito – japán. Június 5-én, vasárnap: 10 órától: Lost and Found – német–észt–bolgár–román–bosnyák–magyar–szerb; 12 órától: The Machinist – amerikai; 14.30 órától: The Saddest Music in the World – kanadai; 17 órától: Les gaous – francia–angol–német; 19.30 órától: Phanton – portugál; 22 órától: The X from Outer Space – japán.

FAVORIT – Elektra – amerikai. – Vetítések időpontja: június 6–9.: 17, 19 órától; kedvezménnyel csütörtökön.

DÉS

MŰVÉSZ – The Punsher – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától és hétfőn minden vetítés.

TORDA

FOX – Millió dolláros bébi – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18,15, 20.30.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Az átok – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Június 7-én, kedden este 7 órakor: Hristo Bicev: Colonelul şi păsările.

EUPHORION STÚDIÓ

Június 5-én, vasárnap este 7 órakor: Aldo Nicolaj: Mi-am pus în gând să fiu un ticălos.

TRANZIT HÁZ

Június 6-án, hétfőn este 8 órakor: Csehov szerelmei – a budapesti Új Színház vendégjátéka.

MAGYAR OPERA

Május 30–június 14. között: Bartók Béla I. Nemzetközi Operakarmester-verseny.

ROMÁN OPERA

Június 13-án, hétfőn este 7 órakor: Rossini: Hamupipőke – olasz nyelvű előadás. Fellép Hercz Péter, a Magyar Opera énekese.

Június 4-én, szombaton 12 órától: A kiskondás – magyar tagozat.

Június 5-én, vasárnap 12.30 órától: Vasilache és Mărioara – román tagozat.

Június 6-án, hétfőn du. 5 órától: Piroska és a farkas – magyar tagozat, BEMUTATÓ.

MŰVÉSZETI MÚZEUM

Június 5-én, vasárnap du. 5 órakor: Răzvan Susana (gordonka) és Josu Okinena (zongora, japán) előadói estje.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Ha valamire ma azt lehet mondani, hogy élő múlt, az Trianon. Az ország legégetőbb nemzeti problémája a szomszéd országokban élő több millió magyar ajkú román, szlovák, szerb állampolgár helyzete. A szomszéd országokhoz tartozásuk a trianoni békeszerződés következménye, Trianon emiatt aktuális politikai problémaként él az országban. Helyezzük a kérdést történelmi perspektívába!

Trianonhoz a történelmi Magyarország, „Nagy-Magyarország" fenntarthatatlanná válása vezetett. A magyar államkeretben élő népek: románok, szlovákok, szerbek, horvátok, ruszinok, sőt a németség több csoportja nemzeti öntudatra ébredve a 18. század végétől ki kívánt válni a történelmi magyar állam kötelékéből. Románok és szerbek egy államba akartak tömörülni, a szlovákok nemzetté kívántak alakulni. A problémát nem lehet elintézni azzal, hogy ezeknek a népeknek saját néppé válási ambícióit az első világháborús győztesek keltették fel, „addig nem volt semmi". A felsorolt népcsoportok nemzeti öntudatot kialakító, véleményformáló elitjei minden esetben magyarellenesek voltak. Már a XVIIII. század utolsó harmadában.

A szlovák nemzetébresztők felhasználták Herder nevezetes koncepcióját annak igazolására, hogy a IX–X. század fordulóján a magyar honfoglalás egy hatalmas jelentőségű, a keresztény középkor sorsának meghatározására képes szláv birodalom létrejöttét akadályozta meg. A román nemzeti eredetmítosz azt állítja, hogy a románok Decebál dákjainak leszármazottai, akik előbb voltak honosak a később Magyarországhoz tartozó erdélyi területen, mint a magyarok.

A politikai eszközökkel létrehozott nemzettudatnak elkerülhetetlenül szükséges része az ellenségkép. Egy – még csak programként létező – nemzet csak valamely másik nemzethez viszonyítva tételezheti magát nemzetnek. A múlt század első felében poroszok, szászok, bajorok, svábok, osztrákok a franciákhoz képest voltak németek. A szlovákoknak és az erdélyi románoknak a magyarok jelentették a nemzeti indentitást fixáló ellenségképet. A századok óta szilárd államkeretben élő magyaroknak nem volt szükségük ilyen ellenségképre. Mindazonáltal a reformkori magyarok is a Bécs uralta németekhez képest voltak magyarok.

A magyarországi népcsoportok azt is sérelmezték, hogy a magyar rendi társadalomban nem rendelkeztek rendi jogokkal. A románok nem kerültek Erdély kiváltságos nemzetei sorába a magyarok, székelyek és szászok mellé. A székely és a kun szabad parasztok rendi szervezettel bírtak, de a románok és a szlovákok nem. Valóban. Ez a két hegyilakó agrár elem nem rendelkezett partnerképes vezetőréteggel, amely kiharcolhatta volna a rendi státust. A nemzeti ébredés ezt a történelmi helyzetet az összeesküvés elmélet atmoszférájában kezeli. A magyarok megakadályozták a szlovák nemzet kialakulását és gátolták a román nemzeti öntudatosodást.

Mindez 1848–49-ben drámaian mutatkozott meg. A szabadságharc idején a hazai nemzetiségek mind szembefordultak a demokratikus magyar rezsimmel, és demokratikus mentalitású vezető köreik (Ludevit Stur, Avram Iancu) is Bécs szövetségesei lettek. 1849-ben a Szegedre menekült országgyűlés ugyan még megalkotta a világ első demokratikus nemzetiségi törvényét, ez azonban a vereség árnyékában és annak impressziója alatt történt. A címzettek legalábbis így fogták fel. Hatása nem volt, később sem tudott hagyománnyá válni.

Az 1867 utáni rendszer a korszak mércéjével mérve rendkívül tágkeblű nemzetiségi törvényt fogadott el. Tisza Kálmán kormányzása alatt azonban ezt a törvényt elsikkasztották. Magyarországon 1867 és 1918 között a nemzetiségi politika megfelelt az Osztrák-Magyar Monarchia szintjének. Ennél többet a polgári jogállam sehol a világon nem teljesített. Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben, hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában, de olyasféle terror, mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről, nem mutatkozott. Ez a helyzet azonban a századfordulóra érzékelhetően tarthatatlanná vált.

A múlt század a nemzetállamiság virágkora volt. Ma sokan hajlamosak a francia típusú nemzetállam életképes alternatíváját látni az Osztrák–Magyar Monarchiában. Sok népet magában foglaló modern államalakulatnak, amely szembeállítja a föderációs elvet a nemzeti homogenitás principiumával. Ezt a vélekedést szinte politikai mítosszá tette az 1959-es bécsi történész világkongresszuson az USA-ba emigrált osztrák történészek csoportja, akik véleményükkel mintegy az 1945 utáni nyugati integrációs törekvéseknek igyekeztek történeti dimenziót teremteni.

A Monarchia valósága más volt. A Habsburg Birodalom sohasem volt a nemzetállam alternatívája. Kudarcot vallott nemzetállami kísérlet volt. Mária Terézia és II. József alatt, majd utoljára a neoabszolutizmus – Magyarországon a Bach-korszak – idején komoly erőfeszítések történtek az egységesen német nyelvű Habsburg-német nemzeti állam létrehozására. Amikor 1867-ben Ferenc József és stábja belátja ennek sikertelenségét, nem tud alternatív eszmét állítani a nemzetállam igényével szemben.

A Monarchia nem alternatívája a nemzetállamnak, hanem ügyeskedés a nemzeti törekvések és az egyéb politikai feszültségek „takarékon tartására"; a továbbvegetálás gyakorlata. Azzal, hogy a bécsi rezsim – kihasználva a nem átütő, de nem is jelentéktelen gazdasági konjunktúrát – vissza tudja szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket, csak azt éri el, hogy a politikai energiák a nemzeti önmegvalósítás törekvései körül összpontosulnak.

A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus trializmussá alakításában gondolkodott, más körök másféle föderalizálási lehetőségben. Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar szupremácia ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. A román nemzetiségi mozgalom nagy szellemi ébresztője, Aurel Popvici, a trónörökös köréhez tartozott. Terve a románság egy államban való egyesítése volt, de nem arra gondolt, hogy az erdélyi románok elszakadnak a birodalomtól és a balkáni királysághoz csatlakoznak, hanem arra, hogy a királyság fog betagolódni a Monarchia kötelékébe.

Nem volt elkerülhető
Mindez jól mutatja, hogy a magyarság számára Trianon nem volt elkerülhető. A Monarchia föderatív átcsoportosulásának a lehetősége lényegében ugyanazzal fenyegetett, ami Trianonban bekövetkezett. Tisza István a szó szoros értelmében tragikus helyzetben volt. Pontosan tudta, hogy akár megerősödik a Monarchia az 1912–1913-as Balkán-háborúk következtében, akár szétesik a széthúzó nemzeti erők martalékaként, Nagy-Magyarországnak minden esetben vége. Arra sem volt lehetősége, hogy megkísérelje az egyezkedést a nemzetiségekkel, mivel a politikára befolyást gyakorló magyar erők a Magyarország számára előnyös 1867-es status quóból jottányit sem voltak hajlandók engedni.

Az első világháború előestéjén már viharfelhők tornyosultak a történelmi Magyarország egén. Románia szerződés szerint a Központi Hatalmakhoz tartozott, de megbízhatósága háború esetére kétséges volt. Németország nyomást gyakorolt Bécsre, hogy helyezze kilátásba Erdély románlakta részének elcsatolását arra az esetre, ha Románia teljesíti szövetségesi kötelességét. A kétségbeesett Tisza tárgyalásokat kezdett a magyarországi román nemzetiségi párttal, és engedményeket ajánlott fel, hogy legalább ennyiben eleget tegyenek a berlini követelésnek. A hátteret nem ismerő magyar közvéleményben azonban a román kisebbséggel való cimborálás erős ingerültséget váltott ki. Románia a háború kitörése után az antanttól igyekezett megkapni azt, amit a Monarchiától nem kapott meg. Semleges maradt, és titkos tárgyalást kezdett Angliával.

Érthető, hogy Tisza ellenezte a háborút. Nem volt kétséges számára, hogy annak bármilyen kimenetele a történelmi Magyarország végét jelenti. A Monarchia győzelme esetén újabb szláv tömeg kerül a birodalom kötelékébe, ami abba az irányba hat, hogy a dualista rendszert átalakítsák a Monarchia szláv népeinek érdekei szerint, a magyar érdek rovására. Vereség esetére pedig látható volt az, ami Trianonban történt. Románia az 1915-ben kötött titkos egyezményben nem csupán egész Erdélyt kapta meg az antanttól, hanem a katonai értelemben vett „stratégiai határ" biztosítása végett a Tiszáig terjedő magyar területeket (az akkori stratégiai gondolkodás szerint a katonai stabilitás biztosítéka a határfolyó) abban az esetben, ha hadba lép az antant oldalán. Ez a nagyhatalmak által elfelejtett Tisza-határ kísért a mai napig a román nacionalista követelésekben.

Románia 1916-ban valóban hadba lépett a Központi Hatalmak ellen, és csapataival rajtaütésszerűen behatolt Erdélybe. A Monarchia nem tudta megvédeni az országrészt. A német szövetséges azonban igen. Mackensen tábornok német csapatai nem csupán kisöpörték Erdélyből a román haderőt, hanem román területre hatolva a végveszély határára sodorták a román királyságot, és reá kényszerítették a megalázó bukaresti békét. Az antant elnézte a kényszerű kapitulációt, viszont Románia számára fontos kérdés lett, hogy kudarcáért revansot vegyen.

A szlovákok lakta magyar Felvidék elszakadásának története Csehszlovákia létrejöttének történetével azonos. Csehszlovákia két területen született. Az első: az orosz polgárháborúban a latens nemzeti ellentétek következtében a cseh és a magyar hadifoglyok a polgárháborús front két különböző oldalára kerültek. Ma nem szívesen tudnak arról, hogy a magyar hadifoglyok vörös oldalra álltak, és a polgárháború kimenetele szempontjából döntő jelentőségű 1918-as évben a vörös hadsereg jelentős részét alkották. Gyakorlatilag a volt magyar hadifoglyok (az ún. internacionalisták) képezték a vörös lovasság gerincét, mivel a cári hadsereg lovassága, a kozák lovas elit haderő a fehér oldalra állt. A cseh légió viszont a fehér oldal haderejének jelentős tényezője volt. Karikatúraszerűen fogalmazva, az orosz polgárháború 1918-ban sok tekintetben egy „idegen pályán" megvívott magyar–cseh háború volt, amelynek tétjét a szlovákság jelentette.

Csehszlovákia megalakulása azonban legfeljebb másodsorban dőlt el az orosz polgárháború frontján. Az USA-ba kivándorolt szlovákok 1918-ban Pittsburgban történelmi jelentőségű gyűlésen határozták el, hogy a szlovákság az azonos népiségű csehekkel egy államban gondolja nemzeti létének megvalósulását.

A román szerződés, a cseh légió, valamint a Pittsburgi Nyilatkozat teremtette meg Trianon alapjait. Drámai erővel tárta az antant országok politikai közönsége elé, hogy a történelmi Magyarország két jelentős nemzeti eleme: a román nemzeti kisebbség és a szlovák nemzetiségű népcsoport tarthatatlannak tartja, hogy továbbra is bármilyen formában egy államkeretben éljen a magyarokkal.

Az 1920-as békeszerződés a kialakult helyzetet rögzítette. Nem volt kétséges, hogy ebben az esetben a nagyhatalmak annak a soha kimondani nem mert szabálynak az értelmében járnak el, amely szerint egy hatalmi rendezésnek maradéktalanul igazságtalannak kell lennie, egyértelműen az egyik fél javára és a másik fél hátrányára kell történnie. Az „igazságos rendezés" csak azt eredményezheti, hogy minden érdekelt elégedetlen lesz vele. Az egyik oldal javára történő rendezés a kedvezményezett oldal együttműködését biztosítja. Trianon tipikus esete volt az ilyen megfontolás szerint végrehajtott rendezésnek. Noha Wilson hatására a békekonferencián a népek önrendelkezési joga mint szempont felmerült, Magyarország esetében ezt a jogot mellőzték. Szempont csak az volt, hogy románok, szlovákok, horvátok, szerbek, ruszinok ki akartak válni a magyar állam kötelékéből. Azt viszont, hogy több millió magyar az elcsatolásra szánt területeken a magyar állam kötelékében akart volna maradni, már nem vették figyelembe.

A béketárgyalásokon a magyar stratégia kétséges volt. Gyorsan előre kell bocsátanom: jelentősége szinte semmi sem volt. Eleve mindent eldöntöttek. Mégis, két lehetőség volt a tárgyalási stratégia felépítésében. Az egyik az ún. történelmi elv, a másik az ún. etnikai elv. Az első történeti azonossággal és múltbeli szereppel bíró tartományokat, régiókat, körzeteket nyilvánított egységeknek, amelyeknek ilyenként kell egyik vagy másik állam kötelékébe kerülniük. A másik arra épített, hogy egyazon néphez tartozóknak kell egy államba kerülniük.

A magyar tárgyalási stratégia a történelmi érvelésre épített. Ez akkor nem volt agyrém. Az erősen jobboldali cseh katonai vezető Emanuel Moravec ezredes megírja 1938-as könyvében, hogy a történelmi érvelést Csehszlovákia létrehozásakor is használták. Míg a szlovákok az etnikai elv szerint – mint csehekkel azonos nép – kerültek a csehszlovák államkeretbe, a tisztán németlakta Szudéta-vidékre azon az alapon tartott igényt a születőben levő Csehszlovákia, hogy a történelmi cseh királysághoz tartozott.

A történelmi érvelés kétélű fegyver
Ha Magyarország azon az alapon tart igényt Erdélyre, hogy Erdély – az egykori fejedelemség – történelmi régió, amely hosszú időn át Magyarországhoz tartozott, akkor történelmi alapon igényt tart arra, hogy Erdély túlnyomó román lakossága továbbra is magyar alattvaló legyen. Ebben az esetben persze elkerülhetetlen, hogy ha ugyenezen szemléletre hivatkozva Erdélyt Romániához csatolják, akkor jelentős magyar lakossága is odakerüljön. Az érvelésnek külpolitikai jelentősége nem volt. Annak azonban volt jelentősége, hogy a magyar kormányzat azért kényszerült a nyilvánvalóan rossz tárgyalási pozícióhoz ragaszkodni, mert a hazai politikai közvélemény ezt megkövetelte tőle. Tovább élt az az impulzus, amely 1913-ban lehetetlenné tette Tisza Istvánnak, hogy nyisson a román kisebbség felé.

A két világháború között a magyar politika számára a területi revízió nem csupán retorika volt, hanem valóságos cselekvési irányelv. A magyar kormányok nem tartották lehetetlennek, hogy legalábbis részleges területi revíziót végrehajtsanak. 1933 előtt a magyar politikának elsősorban abban kellett gondolkodnia, hogy saját erejéből valósít meg valamit revíziós céljaiból. Az utódállamokat ugyan egybefogta a magyar revíziós igényekkel szemben a kisantant paktum, azonban ez a „blokk" korántsem volt erős és összetartó.

A magyar politika reálisan gondolkodott abban, hogy valamelyik utódállammal baráti viszonyba kerülhet, és nyomás alá helyezheti ezáltal az ellenségesebb utódállamokat. A legellenségesebb utódállam Románia volt, nemcsak ott élt a legnagyobb számú magyar kisebbség, hanem helyzetük is a legrosszabb volt. Csehszlovákiával a Horthy-Magyarországot annak polgári demokratikus volta állította szembe. A Horthy-rendszer rettegett attól, hogy a perifériára szorult hazai demokratikus erők: szociáldemokraták, oktobrista maradványok Csehszlovákiára tekinthetnek mint lehetséges támogatóra. Maradt tehát Karagyorgyevics Sándor előbb szerb–horvát–szlovén, majd jugoszláv királysága. Ez az ország volt a kisantant gyenge láncszeme, amelyet el lehetett szakítani. A Bácskában viszonylag kicsi volt a magyar kisebbség és helyzete is jobb volt – patikamérlegen mérve –, mint a másik két utódállamban.

„Mohácsi beszéd"
1926-ban, a mohácsi vész évfordulóján Horthy – virágnyelven – együttműködési ajánlatot tett a délszláv szomszédnak. A „mohácsi beszéd" olyan történelmi dokumentum, mint Deák húsvéti cikke. A fogadtatás kedvezőnek látszott. Egy évre rá azonban Bethlen István keresztülhúzta ezt a számítást. Mussolini Olaszországával kötött megállapodást – egyértelműen a délszláv szomszéddal szemben. A számítás alapja az volt, hogy a fasiszta Itália regionális nagyhatalmi erejével területeket juttat vissza Magyarországnak. A számítás nem (csak) bűn volt (mármint azért, mert a fasiszta diktatúrával paktált le), hanem hiba is. Mussolini Olaszországa nem volt elég erős ahhoz, amihez Hitler Németországa 1938 után elég erős volt. Az 1927-es szerződés tönkretette az ígéretes jugoszláv kapcsolatot, anélkül, hogy az ország revíziós érdekeit tekintve kapott volna valamit cserébe.

Amikor Hitler Németországa 1938-ra felfegyverkezett, Magyarország megkapta a lehetőséget, hogy a versailles-i békerendszerrel szintén szembeszegülő Németország erejéből kapjon vissza Trianonban elvesztett területeket. A magyar politika választási helyzetbe került: vagy meg akarja őrizni az ország függetlenségét, és lemond a revíziós igények németek általi érvényesítéséről, vagy pedig e revízió mellett dönt, és a németek vezette politikai tömbhöz, a Hármas Egyezményhez való csatlakozással beleegyezik az ország függetlenségének korlátozásába. A magyar kormányzat az utóbbi mellett döntött, és belehajtotta az országot a második világháborúba.

1945 után a felelős magyar politikának tudatosítania kellett a magyar társadalommal, hogy Trianon végleges és visszacsinálhatatlan, és a magyarságnak a továbbiakban nem szabad ebben a problémában gondolkodnia. A Rákosi-, majd a Kádár-rendszer ezt hiteltelenül tette, és ezért ma a politikáról gondolkodó magyar körökben a Trianon-kérdés úgy vetődik fel, mintha nyitott és nem lezárt problémáról volna szó. Erősíti ezt, hogy a Trianonra hivatkozással a hazai közönség egy számottevő részében belpolitikai sikert lehet aratni. A felelős magyar politikai tényezőknek világossá kell tenniük a magyar politikai közvélemény számára, hogy a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek helyzete nem értelmezhető és nem kezelhető Trianon aspektusában. Trianonnak múlttá kell válnia, ahogyan múlt a mohácsi vész.

Mindkét fél számára kényes pillanatban tárgyal az amerikai fővárosban az EU külügyi „trojkája". Benita Ferrero-Waldner kül- és szomszédságügyi biztos, a Bizottságban a külpolitikáért és a biztonságért felelős Javier Solana, valamint a soros elnökséget betöltő Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn tegnap Condoleezza Rice külügyminiszterrel és az amerikai titkosszolgálatok újonnan kinevezett közös főnökével, John Negropontéval tekintette át, mi mindenben lehet és kell együttműködniük a partnereknek. A két népszavazási „nem" utáni bizonytalanságban jelentősen gyengültek Európa tárgyalási pozíciói. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak több probléma kapcsán is égető szüksége van a segítségre, amiért cserébe bizonyos irányváltásra is hajlandónak tűnik.

Az óceán két partjáról a korábbi kardcsörtetéssel szemben most szinte azonos szavakat hallani: mindkét fél a közös értékeken és érdekeken alapuló partnerséget hangsúlyozza. Amerikai részről azt is hozzáteszik, nem várnak el mindenben feltétlen egyetértést. Ugyanez Ferrero-Waldner megfogalmazásában: „menet közben tanulnunk kell egymástól".

A legfontosabb továbbra is az iraki helyzet: az amerikai erőket minden várakozást felülmúló mértékben leköti az elhúzódó háború, Európa pedig mindeddig csak vonakodva, és korlátozottan segített. Ez most változhat, Brüsszelben hamarosan konferenciát tartanak, amelyet az EU és az USA közösen szervez. A várhatóan nagyszámú iraki küldöttség ezen előadhatja az új kormány kéréseit. Utóbbiak esetleges teljesítése már nem az amerikai nyomás alatt tett gesztusnak, hanem egy válságban lévő országnak nyújtott legitim segítségnek fog tűnni.

A megtárgyalandó kérdések köre felöleli az izraeli-palesztin konfliktust, Libanont, Szudánt, Iránt, Kínát, Észak-Koreát, az indiai-pakisztáni viszonyt, Oroszországot, és általában a volt Szovjetunió utódállamait, különös tekintettel Ukrajnára, Grúziára, Kirgizisztánra és Üzbegisztánra. Bármerre néznek is, a felek mindenütt olyan fenyegető veszélyeket és elhárítandó vészhelyzeteket találnak, amelyeket nem képesek egyedül kezelni.

Az EU-val és az Egyesült Államokkal folytatott textilimport-vitában a kínai kereskedelmi miniszter pénteken megkérdőjelezte, hogy országának kell-e teljesítenie bizonyos piacmegnyitási kötelezettségeit, ha más oldalról a jogait, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként megilletnék, megvonják tőle.

Bo Hszi-laj az amerikai PBS tv-adónak nyilatkozva elmondta, hogy Kína világméretű textilpiaci integrációja a WTO-tagsággal teljesedhetett ki. A tagság olyan kötelezettségekkel is jár, mint a kínai agrár- és szolgáltatási piacok megnyitása. A miniszter szerint azonban a jogok és kötelességek között egyensúlynak kell lennie, vagyis ha Kína textilpiaci integrációja nem valósulhat meg, akkor – tette föl a kérdést – miért nyitná meg Peking mezőgazdaságát és szolgáltatási piacát a külföldnek?

A vita legutóbbi fejleményeként Kína hétfőn megszüntette 81-féle ruházati és más textilipari termék exportvámját, így könnyítve ezek kivitelét, miután a nagy nyugati importőrök mennyiségi kvótákat vezettek be.

Az EU múlt pénteken hivatalos tárgyalásokat kért Kínától a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül, a növekvő kínai textilexport miatt. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy Kínának korlátoznia kell a kérdéses textilcikkek exportját: legföljebb 7,5 százalékkal szállíthat többet az EU-ba, mint amennyi a mostani 25 tagországba érkezett tőle a tavaly március elejétől idén február végéig. Az Egyesült Államok már május közepén hasonló kvótaintézkedéssel korlátozta a kínai importot.

Kína előzőleg felajánlotta, ha nem lesz mennyiségi korlátozás, akkor június 1-jétől kiviteli vámot vet ki bizonyos textiltermékre. A mennyiségi korlátozások bevezetésére válaszul azonban hétfőn eltörölte mind a régi kiviteli vámok, mind a tervezett új vámok egy részét.

Ciprusi diplomata vált az ENSZ égisze alatt végrehajtott iraki „olajért élelmiszert" program első áldozatává. A háttérben többek között brit–francia verseny húzódik meg.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár azonnali hatállyal elbocsátotta az „olajért élelmiszert" programban dolgozó Joseph Stephanidest. A ciprusi diplomata azért fizetett állásával, mert a francia Bureau Veritas előnyösebb ajánlatát mellőzve a brit Lloyd’s Register Inspectionnek adott egy négy és fél millió dolláros, a program ellenőrzésére irányuló szerződést. Az nem merült fel, hogy Stephanides ennek kapcsán anyagi előnyhöz jutott volna, ám összejátszott a brit ENSZ-nagykövettel, és bizalmas információkat adott ki a rivális ajánlatáról.

Az ENSZ-nek a szerződések ügyében döntő illetékeseire közben óriási nyomás nehezedett – főként a Biztonsági Tanács állandó tagjai részéről. A kérdéses megbízás odaítélésének idején több más megbízás francia cégeknek jutott, elképzelhető, hogy a diplomata ezt próbálta „kiegyensúlyozni".

Az Annan által felkért független bizottság az ENSZ főtitkárát is elmarasztalta, amiért egy svájci cégnek ítélt szerződés kapcsán nem vizsgáltatta ki az esetleges összeférhetetlenséget. Az ellenőrzést a Lloyd’s-tól átvevő Cotecna korábban alkalmazta a főtitkár fiát, Kojo Annant, és később is pénzt folyósított neki. A bizottság azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy Kofi Annan befolyásolta volna a szerződés sorsát. A főtitkár 1997-es megválasztása óta 40 diplomatát bocsátott el fegyelmi okokból a világszervezettől.

A magyar Országgyűlés a jövő hét elején választja meg az új köztársasági elnököt, Mádl Ferenc utódát. Az alkotmány szerint a hivatalban lévő államfő megbízatásának lejárta előtt az Országgyűlésnek legalább harminc nappal meg kell választania az új elnököt – Mádl Ferenc köztársasági elnöki mandátuma augusztus 3-án jár le.

Magyarországon köztársasági elnökké választható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. Elnököt jelölni ötven parlamenti képviselő aláírásával lehet. A törvényi határidőig, május 30-án délig két jelöltre: Szili Katalinra és Sólyom Lászlóra érkezett érvényes ajánlás.

Szili Katalint, az Országgyűlés jelenlegi elnökét az MSZP 177 képviselője jelölte. Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét a Fidesz hetven képviselője jelölte köztársasági elnöknek, s ehhez csatlakozott az MDF nyolc képviselője is.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg. Az elnök megválasztásához kétharmados többség – azaz a 386 tagú parlament 257 képviselőjének a szavazata – szükséges. Ha az első szavazás sikertelen, akkor meg kell ismételni a jelölési procedúrát, és az új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. Itt is kétharmados többségre van szükség. Ha a második forduló is sikertelen, akkor harmadik fordulót kell tartani; ekkor a szavazásban résztvevők egyszerű többségével lehet megválasztani az új köztársasági elnököt. A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

A választás első napján, hétfőn, a képviselők „kísérletet tesznek" arra, hogy kétharmados többséggel lehessen államfőt választani. Ha ez nem sikerülne, még hétfőn új jelölési folyamat indul. A második fodulóra kedden kerül sor. Ha a második fordulóban sem szerzi meg egy jelölt sem az összes képviselő kétharmadának az „igen" szavazatát, még aznap, kedden délután megtartják a harmadik kört.

Mivel a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ bejelentette: nem szavaz, mert nem támogatja egyik jelöltet sem, kérdésessé vált, hogy a nagyobbik kormányzó párt jelöltje, Szili Katalin köztársasági elnök lehet-e akár a harmadik körben is.

Az Országgyűlésnek Szili Katalinnal együtt 178 MSZP-s, húsz SZDSZ-es, 169 fideszes, nyolc MDF-es és 11 független képviselője van.

Arról, hogy kértek-e egyes szabaddemokrata képviselők felmentést a szavazástól való távolmaradás alól – vagyis mégis szavaznak-e Szilire –, az SZDSZ várhatóan hétfői frakcióülése után ad tájékoztatást. Három SZDSZ-es képviselő: Wekler Ferenc, Béki Gabriella és Mécs Imre jelezte előzetesen, hogy támogatná a házelnököt.

Szili Katalin
1956. május 13-án született a Somogy megyei Barcson. Általános- és középiskolai tanulmányait Barcson és Pécsett végezte, majd a Janus Pannonius Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogász diplomát szerzett. 1985-ben tett jogi szakvizsgát. 1992-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán humánökológus diplomát szerzett.

1981–1985 között a pécsi városházán, majd 1986–1992-ig a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál, illetve a Környezetvédelmi Felügyelőségnél dolgozott hatósági vezetőként.

1992–94-ig Pécs város közgyűlésében önkormányzati képviselő, 1994 óta Pécs MSZP-s országgyűlési képviselője. 1998–2002-ig az Országgyűlés alelnöke, 2002 óta elnöke. 2000–2004-ben az MSZP elnökhelyettese.

Férje statikusmérnök. Két fogadott gyermeke van.

Sólyom László
1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként dolgozott, közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd, s a német polgári jogból is doktorált. 1969–83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970– 75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is.

1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990–98-ban első elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, a kárpótlási törvényről szóló döntés.

1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja.

Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i kaliforniai egyetemen, a kölni, a frankfurti egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999–2000-ben a kölni egyetem vendégprofesszora volt. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog. 1999-ben a kölni egyetem díszdoktorává választották.

1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet kapott.

Német, angol és francia nyelven beszél.

Felesége tanárnő. Két felnőtt gyermeke és kilenc unokája van.

Németország támogatja Románia EU-csatlakozását. A Keresztény-demokraták Szövetségének (CDU) szóvivője azonban közölte: a CDU javasolni fogja, hogy Románia csatlakozási szerződését Berlin hagyja jóvá, de csak az Európai Bizottság (EB) novemberre tervezett országjelentése után. – Meg akarjuk várni az EB dokumentumát. Ha ez bebizonyítja, hogy a csatlakozási feltételeknek Románia eleget tett, akkor ratifikálhatjuk a szerződést – mondta a szóvivő.

A német liberálisok biztatóbban nyilatkoztak Romániáról. Wolfgang Gerhardt, a német liberális párt frakcióvezetője elmondta: Romániát és Bulgáriát nem szabad megbüntetni Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök hibái miatt, főként, hogy Románia ért el eredményeket a korrupcióellenes harcban. Gerhardt úgy vélte, hogy az EU-alkotmány elutasítása a két európai politikussal szembeni elégedetlenséget tükrözi, és nem vonatkozik különösen a két csatlakozni kívánó országra. – Nem akarjuk és nem is állíthatjuk meg a csatlakozási folyamatot, de azt akarjuk, hogy az Európai Bizottság (EB) számottevő előrelépéseket állapítson meg a két ország esetében.

Gerhard Schröder is határozottan ellenezte Románia csatlakozási tárgyalásainak esetleges újrakezdését. Emlékeztetett, hogy az áprilisban aláírt csatlakozási szerződés alapján Románia és az Európai Unió is eltökélte magát a csatlakozási folyamat befejezése mellett.

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök Berlinben találkozott a német kancellárral, valamint németországi gazdasági, művelődési és társadalmi körök képviselőivel, akiket a bukaresti kormány integrációs intézkedéseiről tájékoztatott. Annak kapcsán, hogy a német kereszténydemokraták javasolják az EU-csatlakozást, a szerződést csak akkor ratifikálják, ha a novemberi EB országjelentés kedvező lesz. Tăriceanu kifejtette, a szerződést mind a huszonöt tagállam aláírta. A miniszterelnök szerint a Bukarest integrációs erőfeszítéseivel kapcsolatos aggodalmak a romániai helyzet nem ismerésére alapulnak, és hajlandónak mutatkozott magyarázattal szolgálni minden bírálatra.

– Az EU-alkotmányról rendezett francia és holland népszavazás kudarca utáni új helyzetben Románia és Bulgária EU-felvétele is kérdésessé válhat – írta pénteken közölt elemzésében a The Economist, amely szerint a francia belpolitikai fejlemények az egységes piac sérülésének kockázatát is felvetik. A vezető brit gazdasági-politikai hetilap elemzése szerint a „nem" melletti kampánynak Franciaországban és Hollandiában is jelentős eleme volt az EU múlt- és jövőbeli bővítéseinek megkérdőjelezése és következményei. Sok szó esett a lengyel vízvezeték-szerelőkről, a munkahelyek keletre vándorlásáról, és különösen erős volt az ellenségesség a török csatlakozással szemben. Komoly az esélye annak, hogy a francia és a holland népszavazás után az EU vezetői szembefordulnak az unió további bővítésével, és akár Románia és Bulgária két év múlva esedékes felvételét is megtagadhatják, és törölhetik a Törökországgal októberre tervezett csatlakozási tárgyalásokat is – áll a brit hetilapban.

– A területi autonómiát sem kellene eleve visszautasítani azzal érvelve, hogy alkotmányellenes – mondta pénteken Monica Macovei igazságügyi miniszter az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták (EPP-ED) európai parlamenti képviselőcsoportja bürójának bukaresti ülésén. Gál Kinga fideszes európai néppárti EP-képviselő előadásában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának fontosságát hangsúlyozta. A különböző autonómiaformák kiépítésének szerepét emelte ki, hangoztatva: olyan gyakorlati keretet kell nyújtani, amely megteremti az autonómia lehetőségét. Gál Kinga fontosnak nevezte a kormány által a parlamentbe benyújtott kisebbségi törvénytervezetet.

A romániai magyarság autonómiatörekvéseiről esett szó az ülés követő vitában is, amelyen egy német európai parlamenti képviselő emlékeztette Monica Macovei igazságügyi minisztert arra, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet több alkalommal visszautasította a törvényhozás. Válaszában a miniszter asszony reményét fejezte ki, hogy a gondok megoldásához hozzásegít majd a kisebbségi törvény tervezete, amelyet sürgősségi eljárásban vitat meg a törvényhozó testület. „A törvény nem tökéletes, de mindenképpen előrelépést jelent" – jelentette ki Monica Macovei. A területi autonómiára vonatkozó tervezetek elutasításáról a tárcavezető elmondta: az egységes román állam szempontjából kell megvitatni a kérdéseket – fűzte hozzá.

A Nagy-Románia Néppárt vezető testülete egyhangúan amellett szavazott, hogy Corneliu Vadim Tudor térjen vissza a párt elnöki tisztségébe, illetve hogy a jelenlegi elnököket, Corneliu Ciontut és Anghel Stanciut zárják ki a pártból. – Csak nem képzelik, hogy amíg élek, engem csak úgy ki lehet rakni abból a „házból", aminek én tettem le az alapját ! – jelentette ki Tudor.

Tegnap Ciontu és Anghel bejelentette, újabb, kereszténydemokrata orientáltságú párt bejegyzésén gondolkodnak, egyelőre azonban megelégszenek azzal, hogy létrehozzanak egy független néppárti frakciót a képviselőházban, amelynek máris 13 tagja van. Ez a csoport meg kívánja őrizni függetlenségét, egyetlen más párttal sem fog egyez ségekhez kötni, de az EU-intergárciót elősegítő törvénykezdeményezésekben a kormánypártiakkal fognak szavazni. Stanciu és Ciontu mellett ugyanis további 11 nagyromániás képviselő is kilép a pártból. Várhatóan csatlakozik majd hozzájuk az az öt NRP-listán bejutott szakszervezetis képviselő is, akik még a parlament megalakulása után léptek ki Vadim párttjából. A disszidensek közt van a kolozsvári NRP-elnök, Petre Călian is. Minden jel szerint Gheorghe Funar, aki az imázsváltás-parádét követően háttérbe szorult, megmarad Vadim mellett.

Ciontu elmondta azt is: Hans-Gert Pöttering, EPP-vezető támogatásáról biztosította a kezdeményezést.

C. V. Tudor márciusban lépett vissza az elnöki tisztségből, a párt pedig Néppártra változtatta nevét. Mindenki számára világos volt, hogy a nagyromániások alapító atyja abból a meggondolásból mondott le, hogy pártja új elnökkel és névvel szalonképesebb legyen mind a belpolitikai piacon, mind pedig Románai esetleges csatlakozáskor. Abban reménykedtek, megtévesztik az Európai Néppártot, amelyik majd felveszi tagjai közé a szélsőségesen nacionalista megnyilvánulásairól hírhedté vált pártot. Miután az EPP biztosította az NRNP-t, hogy szó sincs közeledésről, és a hazai politikában sem vált kívánatosabb partnerré, ehelyett Tudor visszalépésével alaposan csökkent népszerűségük a román választók körében, Tudor visszakérte a vezetést. Bár a kormányzó pártok számára továbbra is nagy gondot jelent a parlamenti többség biztosítása, gyakran egy-két szavazaton múlik egy-egy törvénykezdeményezés elfogadása, sem a DA Szövetség, sem az ellenzéki pártok nem kockáztatják hírnevűket az EU-integráció küszöbén az NRP/NRNP-sekkel való együttműködéssel. Potenciális partnerük legfennebb az a Ion Iliescu köré szerveződött csoportosulás lehet, amely esetleg kiválik az SZDP-ből és új pártot alapít.

Az 1-es és 5-ös oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Több száz hektár termőföldet, országos és megyei utakat, háztartásokat öntött el a víz Fehér megyében a héten.

A megyei rendőrség sajtóközleménye szerint a tartós esőzések megrongálták az E 106-os megyei utat Sugág környékén három kilométeres hosszúságban, valamint kárt okoztak tíz háztartásban is. Ugyanakkor a Dobra-patak kiöntött és elárasztotta a közeli községi utat.

A katasztrófavédelmi hivatal szerint 5 kilométeres szakaszon árasztotta el a víz a Rehó–Godovan–Tău utat.

Az áradás károkat okozott az F 106-os megyei úton is, megnehezítve ezzel a járművek közlekedését. Kelnek község környékén az áradás több mint 115 hektár termőföldet és legelőt tett tönkre.

Az árvíz nehézségeket okozott az országos 74-es és a C 67-es úton is. A víz faágakat és különféle tárgyakat sodort az útra, amelyek helyenként ideiglenesen lezárták a forgalmat. A problémamegoldó csapatoknak eleinte csak egyik sávot sikerült járhatóvá tenniük, de most már mindkét irányban fennakadás nélkül lehet közlekedni.

Egy hónapja nincs villanyáram a nagyrebrai utcákon, mert a falunak 60 millió lejes adósága van, amelyet a helyi tejfeldolgozó gyár halmozott fel. A Phare-alapokból felépített gyár nemrég ment csődbe, ezért nem tudta kifizetni hátralékait a villamosműveknek.

Ştefan Danci, a falu polgármestere elmondta, nagyon elkeserítő a helyzet, hiszen azok is kénytelenek villanyáram nélkül élni, akik időben kifizették számlájukat. Ennek ellenére sem fogják kifizetni a mások által felhalmozott adósságot, jelentette ki a polgármester.

A besztercei villanyáram-szolgáltató cég alkalmazottai szerint a polgármesteri hivatal és helyi tanács munkatársai voltak a tejfeldolgozó gyár részvényesei. Dumitru Gavriloaie volt polgármester akkor jelentette be a csődöt, amikor már nem tudta kifizetni a tejet a falu lakóinak, és azok nem szállítottak neki több nyersanyagot. Azóta Gavriloaie külföldre utazott, de az országban körözés alatt áll.

A 62 ezer eurós európai befektetés még nem térült meg. Jelenleg a gyár zárva, több tízmilliárdos kifizetetlen hátraléka van. A helyi hatóságok egy másik befektetőnek akarták átadni a gyárat, de még nem találtak olyan vállalkozót, aki hajlandó lett volna a felhalmozott adósságokat kifizetni. A nagyrebrai tejfeldolgozó gyár biztosította a környékbeli szállítók megélhetését, a környék lakóit ilyen szempontból is veszteség érte annak bezárásával. Az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség a törvényszékhez fordult, mert szeretné visszakapni a befektetett összeget.

Vízellátó rendszert avattak a helyi és megyei hatóságok elöljárói csütörtökön a 7800 lakosú Földra községben.

Ştefan Sângeorzan polgármester elmondta, hogy a befektetett összeg egy 1998-as kölcsönből származik, amelyet a Világbanktól kapott a román kormány. A munkát elvégző vállalkozó cég az izraeli Solel Boneh Tahal JV, amely az utcai kutak segítségével kapcsolta be a község vízfogyasztóit a vízhálózatba. Az utcai kutak segítségével működő vízhálózat csak a felavatásig működött, mert a helyi lakosság 90 százaléka szeretne saját vízellátó rendszert felszereltetni, amihez tűzcsapokra volna szükség, erre azonban csak két hónap múlva lenne lehetőség, amikor letelik a két hónapos szavatossági idő.

– A munkát két alvállalkozó cég végezte el – mondta a polgármester –, de szerintem először látnunk kell, hogyan működik a hálózat, és azután kell majd gondolkodnunk saját vízellátórendszerek felszerelésén. Természetellenes, hogy a lakosság 90 százaléka kifizesse azt a vízmennyiséget, amelyet elméletileg az utcai kutakból használna el. Egyelőre nem döntöttük el, hogyan könyveljük el az utcai kutak vízfogyasztását, ezért úgy fogunk eljárni, mint a többi hat falu esetében, amelyet már korábban rákapcsoltak a vízellátó rendszerre.

A Beszterce-Naszód megyei tanácsnak a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztériummal kötött egyezményében az áll, hogy a megyei tanácsnak kell finanszíroznia a helyi költségvetésből az építési engedély beszerzését és az utak kiépítését a víztárolókhoz, a szivattyúállomásokhoz és az elektromos vezetékekhez.

A tavaly 1,3 milliárd lejt fordítottak erre a megyei költségvetésből, ugyanakkor a román állam eddig több mint 100 millió dollárt költött a hálózat kiépítésére, amelyet vissza kell majd fizetnie a Világbanknak. A helybelieknek családonként 10 millió lejt kell befektetniük ahhoz, hogy ivóvíz folyjon csapjukból.

A Someş Rt. Vízművek nyolc olyan kolozsvári bérlőjénél (lakóbizottságok) szüntette be a vízszolgáltatást, amelyek 2004 júliusa és 2005 áprilisa között összesen 200 millió lejnyi tartozást halmoztak fel. A leginkább eladósodottak: Cernei utca 5. (57,16 millió lej február–áprilisból), L. Rebreanu 40. (30,22 millió lej február–áprilisból), Observator 1. (26,17 millió lej tavaly júliusából), Observator 3. (26,045 millió lej tavaly júliusából) stb.

A számlák kiegyenlítésekor büntetést is felszámolnak.

Zilahon teljesen átszervezik a központi piacot. A városháza, illetve a megyei tanács épülete között az ügyes bajos dolgaikat intézők és a bevásárlók miatt szinte lehetetlenné vált a közlekedés. A krónikus parkolóhiány miatt a gyalogosok is csak nehezen tudnak közlekedni a járdán megálló autók között. Egy hete már markológépek túrják a piacot, amelynek felülete alig egyharmadára csökkent.

A városi tanács nemrégen hagyta jóvá a piac környékének rendezési tervét, és már meg is kezdték a munkálatokat. A részleteket a város főépítésze, Sandu Cristea mérnök ismertette.

A Transilvania Bank melletti területen új üzletközpontot épít a bukaresti General Building Investment cég. Az irodahelyiségeket, tárgyalótermeket cégek vagy bankok bérelhetik majd. Mellette kétszintes parkoló épül földalatti résszel, ez részben megoldaná a központban a parkolási gondokat. Már elköltöztették a virágárusokat, a tejtermékek számára kijelölt részt is átköltöztették a zöldségesekhez, ugyanis lebontják a piac északi részén álló épületsort. Ezzel egyidőben azt a részt is felszámolják, ahol régebben a dinnyét, kisállatokat árulták. A különböző cikkeket kínáló „orosz piacot" is elköltöztették a Múzeum mögötti területre.

A tanács által elfogadott területrendezési tervek szerint folytatnák a patak lefedését, és a piacot ellátók számára a Kraszna utcáról biztosítanának bejáratot. Ezzel tehermentesül a megyeháza körüli körforgalom is. Továbbá azon a helyen, ahol most is zöldséget árulnak, újabb parkolót terveznek.

A nagyjából egyharmadára csökkent piaci felület sokkal zsúfoltabbá, kínálatban is szegényesebbé teszi a zilahi központi piacot. Igaz, a tervek szerint a múzeum mellett egy magáncég építene háromszintes vásárcsarnokot, ahol civilizált körülmények között, az időjárástól függetlenül árulhatnak a gazdák. Ez is hamarosan megépülhet, mert magánbefektetésként indul, ezenkívül a város is tervezi egy háromszintes vásárcsarnok megépítését, de még nincs rá pénz.

Addig is, aki bővebb választékot szeretne, az menjen az autóbuszállomással szembeni piacra, vagy szerencsét próbálhat a város másik végében, az Észak-ligeti piacon. Utóbbi megközelítése sok nyugdíjas számára nehéz lesz, hiszen a buszjáratok sem a legmegfelelőbbek, a piacozás költségei is lényegesen megemelkednek majd. A város vezetői elképzelésükkel megkönnyítik ugyan a gyalogosok, az üzletemberek, a gépkocsival közlekedők helyzetét, de az árusok, a vásárlók a leszűkített túlzsúfolt piacon kénytelenek majd nyomorogni.

Az országban elsőként Szebenben szereltek fel olyan számítógépes rendszert, amely beállítja a pontos időt, a frankfurti Atomfizika Intézettel teremtve műholdas kapcsolatot. A Klaus Johannis polgármester által felavatott rendszer szavatolja a már többszáz éves órák pontos működését is.

A polgármester azt is elmondta, hogy Szebenben két ilyen berendezést szereltek már fel, amelyek rendkívül hatékonynak bizonyultak: egyet a városháza és egyet az evangélikus katedrális tornyába.

A berendezéseket adó-vevővel látták el, amely fogja a frankfurti Atomfizika Intézet időjelzéseit. A processzorok feldolgozzák a kapott jelet és átalakítják helyi idő szerint, a szervomotorok pedig a kapott parancsokat továbbítják a berendezésnek – mondta Klaus Johannis.

Az adó-vevő felállításán és a műszerek beállításán, valamint azért, hogy nappal is tudják fogni a frankfurti intézet adó-vevőjének jeleit, egy egész éjszakán át dolgoztak a román–osztrák cég szakemberei. Emellett még több száz berendezést kellett felszerelni a két torony közelében.

A 46 millió lejes rendszer beszerelése a városháza tornyába nem változtat a régi toronyóra mechanizmusán, amelyet már többször megjavítottak az idők folyamán. A jelenlegi toronyórát a XIX. században ingával látták el.

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

Információs központ nyílik ma a tordai fiatalok részére. A Torda-Tin elnevezésű központ hivatalos megnyitójára ma délelőtt 10 órától kerül sor a történelmi múzeum előtti parkban, ahol ismeretterjesztő játékokat is kínál a szervező Potaissa Alapítvány. Bemutatják a tordai fiatalok városi tanácsát, majd meglátogatják az ifjúsági központ székházát. Az új központban a fiatalok szabadidős tevékenységekről, programokról érdeklődhetnek, valamint különféle, fiataloknak szóló projektekben vehetnek részt.

Újabb riadógyakorlatot tartanak Tordán, június 8-án. A 45 perces gyakorlat 10.30 órakor kezdődik légiriadóval, majd 11.15-kor ér véget. Ebben az időben egy esetleges kémiai támadás hatásainak megelőzését célzó szimuláló gyakorlatokat folytatnak az Electroceramica, Holcim, Sandachit gyárakban.

Lebontják a központi parkban lévő tekepályát és bárt, amelyek rendkívül elhanyagolt állapotban vannak, határozták el a városi tanács legutóbbi ülésén. A tekepálya épületében nincs ivóvíz- és csatornahálózat, sem villanyáram, földgáz, elhanyagoltsága miatt fertőzési gócpontot képezhet. A lebontási terv a központi park rehabilitációját célzó projekt része. A volt bár épületét önkényes módon „belakó" családot az L140-es szociális tömbház lakásainak egyikébe költöztetik.

Ideiglenesen felfüggesztették tisztségéből a Tordai Városi Tanács titkárát, miután Liviu Bodeát csalási kísérlet és okirathamisítás miatt másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság. A Kolozs Megyei Prefektúra szerdán kapott hivatalos értesítést a dévai bíróság márciusi ítéletéről, a titkárt június 3-ától függesztették fel tisztségéből. Tudor Ştefanie polgármester javaslatára Mihail Hărdău prefektus ideiglenesen Mihaela Ana Bujort bízta meg a tordai városháza titkári teendőinek ellátásával.

Nagyobb adót fizetnek majd az aranyosgyéresiek, miután a helyi hatóságok újraosztják a város övezeteit. Nagyobb lesz az adó azokban az utcákban, amelyeket aszfaltburkolattal vonnak be, illetve ahol javítanak a közvilágítás minőségén. Cornel Popovici szociáldemokrata tanácsos javaslata szerint az A övezetbe csak azokat az aszfaltozott utcákat sorolnák, ahol ivóvíz-, csatornahálózat van, zöldövezet, és amelyek szerepelnek az utcatakarítási programban. A városrendezési osztály jegyzékébe kerülnek a 15 évesnél régebbi házak, ahol nincs szennyvízlevezető csatornahálózat.

A Gyermekekért, Közösségért és Családért Alapítvány, a MSA reklámügynökséggel közösen JOOnior Parkot szervez ma, szombaton 10 és 20 óra között a gyermekeknek, korosztálytól függetlenül, a Sétatéren. Lesz sportvetélkedő, játék, szórakozás. A gyermekek részt vehetnek labdajátékokban, vízi-biciklizésen, de lesz kertészkedés, rajzolás, karaoke és számtalan más szórakoztató játék. Játékokból álló díjakat is osztanak. 12 órától bábszínházat tekinthetnek meg, 18.30-tól pedig a Bumerang és Uni-k koncertezik.

Daniel Buda, Kolozs megyei képviselő szerint az amerikai érdekeltségű General Motors (GM) vállalat képviselői egy hónap leforgása alatt a megyeszékhelyre látogatnak annak érdekében, hogy feltérképezzék a befektetési lehetőségeket.

Buda szerint az amerikaiak 15 millió dolláros beruházást fontolgatnak. A GM személygépkocsi-alkatrészeket gyártó üzemet építene Kolozsváron. A GM szakemberei a nemrég az Egyesült Államokban járt kolozsvári egyetemi küldöttségétől értesültek a befektetési lehetőségekről. A delegációt Daniel Buda vezette. – Személyesen foglalkozom az amerikaiakkal annak érdekében, hogy ne járjunk úgy, mint a Montupet-vel – jelentette ki a parlamenti képviselő.

Mint ismeretes, a francia vállalat nem volt megelégedve a megyei tanács nyújtotta beruházási feltételekkel, és a bulgáriai Ruse városában fektette be pénzét.

Szakértők szerint amennyiben a GM itt hozná létre az üzemet, csökkenne egyes autóalkatrészek ára.

A Compexit Group 10 éve született, és az általa forgalmazott Skoda is kerek évfordulót ünnepel: immár 100 esztendeje rója az utakat.

A két jeles esemény tiszteletére a Compexit ünnepségsorozatot rendezett. Ennek első állomásaként a cég részvényesei, ügyfelei, munkatársai és alkalmazottai színházi esten vettek részt a Kolozsvári Nemzeti Színházban, ahol a Logodnicele aterizează la Paris című sikeres darabot tekintették meg. Az előadás sztármeghívottja a népszerű színész, Florin Piersic volt.

Az elkövetkezendőkben sok jeles esemény szerepel a Compexit ünnepi műsornaptárjában: június 11-én a Compexit Service-nél, 25-én pedig a Compexit székhelyén tartják a nyitott kapuk napját; június 17–19. között a cég támogatásával rendezik meg a Kolozsvár Ralit és a Besztercei Metropolis Napokat, július 1-jén pedig a Skoda Auto Club és Skoda Gold Club tagjai találkoznak.

A kolozsvári munkaügyi felügyelőség sajtóközleményben értesíti az érdekelteket, magáncégeket és ezek alkalmazottait, hogy ettől a hónaptól kezdődően Hunyadon is működik irodája a felügyelőségnek, a munkanyilvántartás területén. Ezzel a szolgáltatással helyileg akarnák megoldani a munkaadók nyilvántartásával, a munkakönyvek kitöltésével kapcsolatos tevékenységet, hogy eleget tehessenek a környéken dolgozók igényeinek.

A hunyadi irodában a következő szolgáltatásokat végzik: a munkaerőt foglalkoztató munkaadók bejegyzése; a személyzet-nyilvántartó könyv bejegyzése és láttamozása; az egyéni munkaszerződések iktatása és nyilvántartása; a munkakönyvek megőrzése és kitöltése; a fizetési iratok, járulékfizetési okiratok, munkaviszony megszűnési határozatok, munkaszerződés kiegészítő iratok letétele.

Az iroda a polgármesteri hivatalban működik (Horea út 1 szám), 7.30–15.30 óra között, az ügyfélfogadás 8–12 óra között történik. A gazdasági társaságok ügyvezetői ellenőrizzék ebben a hónapban, hogy bejegyezték-e őket az ottani, helybeli számítógépes nyilvántartásba. Bővebb tájékoztatásért hívhatják a 352-112 telefonszámot.

Napi, mintegy 10 ezer dolláros veszteség éri a szamosújvári Somvetra üveggyárat a munkások sztrájkja miatt. Bár a gyár tulajdonosai több ízben is jelezték érkezésükat, mindeddig nem tárgyaltak a munkásokkal, akiknek feltett szándékuk folytatni a tiltakozást, mindaddig, amíg fizetésemelést, élelmiszerjegyeket kapnak. Az országút lezárását is fontolgatják, a sztrájkot pedig folytatják.

Autólopásra szakosodott
Június 1-jei lapszámunk rendőrségi rovatában már beszámoltunk arról, hogy a 22 éves kolozsvári F. Bogdan Mihai ellen autólopás vádjával indult nyomozás, miután a fiatal április 6-áról 7-ére virradóra ellopott egy 1310-es Daciát, amelyet azonban csak mintegy 100 méterrel tudott arrébb vinni parkolási helyétől. A nyomozások kiderítették, hogy nem ez az egyetlen hasonló jellegű tette: április 3-áról 4-ére virradóra ellopott egy 1310-es Daciát a Traian Vuia utcából, majd május 31-éről június 1-ére virradóra megpróbált ellopni egy másik Dacia személygépkocsit az Octav Băncilă utcából, mindhárom esetben úgy, hogy rövidre zárta a gyújtást. A nyomozások tovább folynak a teljes bűnözői tevékenységének kiderítésére. A gyanúsítottat 29 napos előzetes letartóztatásba helyezték minősített lopás és lopási kísérlet vádjaival.

Mentőautó balesete
Csütörtök este háromnegyed hétkor mentőautó okozott balesetet a Horea úton. A 47 éves szucsági T. Alexandru a kolozsvári mentőszolgálat tulajdonában lévő Fiat típusú mentőautót vezetve, meg akart fordulni az úton. A figyelmetlenül manőverező sofőr a 40 éves kolozsvári Soponari M. által vezetett, szabályosan közlekedő 1310-es Daciával karambolozott. A balesetben a Dacia utasa, a 33 éves kolozsvári C. Daniel sérült meg.

Sikeres razzia
Hét lopás elkövetőit buktatta le a kolozsvári rendőrség tegnapelőtti razziája során. A 49 éves kolozsvári Boroş F-et és 43 éves aranyosegerbegyi Szabo Ş. munkanélkülieket azzal gyanúsítják, hogy hat autót törtek fel. Lebukott továbbá a caracal-i, jelenleg kolozsvári egyetemi hallgató 26 éves B. Teodor is, aki a vád szerint egy maroktelefont lopott el az Expo Transilvania területén. A három lopással vádolt férfi szabadlábon védekezik. A razzia során továbbá „kiosztottak" 16 pénzbírságot is, összesen több, mint 20 millió lej értékben, ugyanakkor pedig 30 személytől vettek ujjlenyomatot.

A kilencediknél bukott le
A dési rendőrség tetten érte a 22 éves helyi N. M. Marint, aki éppen egy autót rabolt ki. A nyomozások során kiderült, hogy a dési, büntetetlen előéletű fiatal 8 dési autófeltörésnek az elkövetője, amelyek során több mint 16 millió lejes kárt okozott. A kár nem térült meg, a vádlott szabadlábon védekezhet.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Hat évtizeddel ezelőtt, alighogy véget ért a második nagy világégés, 1945-ben elballagott a patinás Református Kollégium érettségizett diákserege. Voltaképpen három külön iskola – a kollégium fiúgimnáziuma, a leány-középiskola és a korábbi Dél-Erdélyben bezárt nagyenyedi Bethlen Kollégium – végzősei meneteltek a Gaudeamus igitur és a Ballag már a véndiák dallamára. Még legrémesebb álmukban sem gondolt arra egyikük sem, hogy a rövidesen bekövetkező államosítás egyetlen tollvonással szétzilálja a gazdag múltú egyházi iskolahálózatot, és bezárja előttük is a felejthetetlen hársfa illatot árasztó Farkas utcai iskola ősi kapuját. Nem csak ott ünnepelni, de még bemenni sem igen lehetett az átkos 1948-as tanügyi reform után.

Tavaly, a visszaszolgáltatott intézményben már megjelentek az 55 évvel ezelőtt végzettek, és az elmúlt napokban még a rajtuk is túltevő nemzedéket, a 60 évvel ezelőtt érettségizetteket ölelhette keblére az ősi alma mater. Hatvanéves találkozó – nem mindennapi esemény. Még az örökifjú öregdiákok számára sem. Mert bizony kissé hiányosak voltak a sorok. Többen már végleg eltávoztak az élet színpadáról, mások előrehaladott koruk, betegségük, elfoglaltságuk miatt nem lehettek ott a díszterem padsoraiban, nem mondhatott jelent a Benedek István osztálytárs – egyébként sokszoros repülőmodellező bajnok és csúcstartó, sportmester és példás szakoktató –, valamint a közgazdásszá lett egykori nebuló, Simon Lajos szólítására. Az iskola tanulói az érettségi óta négyszer, 1985-ben, 1990-ben, 1995-ben és 2000-ben már találkoztak egymással, mindig más helyen. Az egész életüket meghatározó kollégium, a hajdani bentlakás falai között ezúttal először, ahol két napon keresztül elevenítették fel az iskola elhagyása utáni, bizony számos viszontagsággal tarkított élményeiket. De mindegyikük szavából kicsengett az egyöntetű elhatározás: ameddig csak tehetik, mindig visszajönnek a hívó szóra, a viszontlátásra! Maguk mellett érezték az egykori iskola igazgatójának, Gönczi Lászlónak és tanáraiknak felejthetetlen ragaszkodását, emellett pedig a mai igazgató, Székely Árpád gondoskodását és féltő szeretetét, amelyet a tanítványok köszöntő dalaival is kifejeztek.

A mostani tanulókkal való találkozás, a közös történelemóra, a második világháború emlékeinek felelevenítése Bogya Katalin tanárnő által, az egykori szem- és fültanúk történetei, elbeszélései még közelebb hozták egymáshoz ugyanannak az iskolának volt és jelenlegi diákjait. Számos neves ember került ki az egykor végzettek közül, akikre nem csak osztálytársaik, de az iskola mindenkori diákjai is büszkék lehetnek. Megemlíthetjük Fehér Imre filmrendezőt, Páll Árpád újságírót, Schneller Károlyt, a budapesti Széchenyi Könyvtár későbbi nagyérdemű könyvtárosát, Rotharidesz Ádámot, a nyugatra szakadt kollégiumi növendékek egyik vezéralakját (aki mellesleg Schnellerrel együtt öregcserkész, e sorok írójának egykori vezetője), Incze György szemész orvosprofesszort, Nagy Anna és Szabó Ilona orovosokat, Demjén Attila festőművészt, Halmágyi Imre volt válogatott kosárlabdázót, olimpiai kerettagot, jeles sportorvost, Szoboszlay Miklós volt labdarúgót, később mesteredzőt, valamint Bergner Istvánt, aki a világháború után Argentínában telepedett le, és aki minden esztendőben jelentős dollárösszegekkel támogatta a Református Kollégium és az Apáczai Líceum legjobb tanulmányi eredményeit elért növendékeit.

Két napon keresztül az iskola folyosóin, a díszteremben, a nagy és kis kúrián, a találkozót berekesztő társas ebéden szüntelenül záporoztak a kérdések: emlékszel-e még, hát azt el tudod mesélni, hogy is történt? Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek – énekeltük, de bármennyire is hosszú az út, mindenki igyekszik visszatérni. Tudja, nagyon jó érzés együtt lenni, és az ősi iskola visszavárja fiait, leányait, még 60 év eltelte után is. Köszönet érte a fáradhatatlan szervezőknek. Fújd el jó szél, fújd el, hosszú útnak porát...

(Murádin László Nyelvművelés című – a Szabadság május 28-i Művelődés oldalán megjelent – rovatában ír az állati hangadást jelölő szavakról, és megemlíti a rácsujozást is. Erre érkezett egy olvasói észrevétel.)

A „rácsuljozás" tipikusan a Székelyföld több falvaiban is előforduló kifejezés, és a német „Reitschule" szó átvétele. Jelentése: lovaglóiskola. Története azokra az időkre vezethető vissza, amikor császári lovas katonákat kvártélyoztak be télire a székely falvakba, amikor a lovasnak és a lovának teljes ellátása a kvártélyozásra kijelölt gazdát terhelte. Az ilyen lovasok pedig lovaikat minden nap megjártatták, a Reitschulézásból lett a rácsuljozás.

Homoródalmáson mind a mai napig van egy Rácsulj nevű utca, s a mellette levő Homoródkarácsonyfalván pedig a faluból kivezető, a cigánysoron keresztül az erdő felé vivő utca neve ma is Rácsulj – ahol járatták hátas lovaikat a császári katonák. Lelke van a nyelvnek! Érdemes és érdekes lehet mindezt utólag is hozzáfűzni a szóban forgó kitűnő íráshoz.

A Brassai Sámuel Líceum (abban az időben 1-es, majd 7-es fiú középiskola) 1955-ben végzett diákjai ötvenéves érettségi találkozójukra gyülekeznek. Fél évszázad múltán elérkezett az ősi alma materrel szembeni számadás ideje, gyarapodó kérdéseinkre választ keresünk: nemzedékünk valójában milyen útravalót kapott iskolánktól, egykori tanáraink szellemisége miként hatott életpályánkra, miként sáfárkodtunk az itt elsajátított ismeretanyaggal?

Első gondolatunkkal volt tanárainkra emlékezünk, akiknek többsége sajnos már eltávozott az élők sorából, és talán valahol, égi katedráknál tanítanak. Berde Áronnak, a kolozsvári tudományegyetem első rektorának szavai jutnak eszünkbe, aki szerint egy iskola eredményességét nem falainak erőssége, hanem tanárainak felkészültsége, szellemisége határozza meg. Az 1950-es években a fiú középiskola tanári kara többségében kitűnő pedagógusokból állt, olyan nevelőkből, akik emberi, erkölcsi magatartásuk, tudományos eredményeik révén példaképeink voltak és maradtak életük végéig. Rendkívüli tanáregyéniségként él emlékezetünkben Heinrich László fizikatanár, a népszerű „Fifi", aki a szakismeretek tanítása mellett a diákok nevelését is fontos feladatnak tekintette, igazságérzete, emberséges magatartása kivételes tekintélyt biztosított számára a tanuló ifjúság között. Hunyadi Mátyás történelemtanár is kitűnő pedagógus volt, aki később, mint a a Tanártovábbképző Intézet előadója, fiatal történészek mentoraként tevékenykedett.

Az iskola huszadik századi történetének egyik legjelentősebb egyénisége kétségkívül Mikó Imre, akit tanárként, íróként, jogászként őriz az emlékezet. Rendkívüli tudása, emberi nagysága, cselekvő erdélyisége, tudományos munkássága nemzedékek példaképévé avatta.

Az 1956-os magyarországi forradalmat követő erdélyi tisztogatásoknak iskolánkban is voltak áldozatai. Több kiváló pedagógust elbocsátottak, meghurcoltak, bebörtönöztek. Emléküket az öregdiákok is őrzik: Gazda Ferenc magyartanár, akit az 1957-ben kezdődő kolozsvári értelmiségi perben rendszerellenes vádakkal ítéltek el, miután 1964-ben amnesztiával szabadult, többé nem léphetett a tanári katedrára; Fejér Miklós magyartanárt, Kerekes János számtantanárt, Mikó Imre orosztanárt állásukból elbocsátottak, ők a kolozsvári könyvelosztó vállalat rakodómunkásai lettek, és csak évekig tartó megaláztatás után kerülhettek vissza értelmiségi pályára. Demény Dezső magyartanár évekig ipari munkásként dolgozott, Heinrich László fizikatanár „klerikális" magatartása miatt került átnevelésre a termelésbe.

A történelmi igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezek az esztendők több tanárnak – nem méltatlanul – lehetőséget nyújtottak a felemelkedésre: Ősz Dénes franciatanár, Sinka Zoltán romántanár, Ulrich Ferenc orosztanár a Babeş–Bolyai Tudomány egyetem tanszékein folytatták tanári pályájukat.

Számunkra a legfontosabb kérdés az ötven évvel ezelőtt végzett osztálytársainkra vonatkozik. Mi lett velük, milyen eredményeket értek el az életben, hogy sáfárkodtak az iskolától kapott tudásanyaggal? Mit mondanak minderről a számok? Az 1952–1953-as tanévben középiskolánkba 90 tanulót vettek fel a három nyolcadik osztályba. Közülük 1955-ben 54 tanuló (60%) érettségizett. Többségük (30 tanuló, 56%) középfokú végzettségű szakember, tisztviselő lett, 24 tanuló (44%) egyetemi, főiskolai diplomát szerzett. Elméleti középiskola esetében bizonyára a fordított számarány lenne a természetes (hogy a többség végzett volna egyetemet), de azokban az ellentmondásos esztendőkben az úgynevezett „osztályidegenek" gyermekei nem végezhettek felsőfokú iskolát. Kitűnő eredménnyel érettségiző osztálytársaink közül többen felvételiztek, többször is, különböző fakultásokra, de a származásuk miatt minden alkalommal elutasították őket.

Iskolánk az 1948-as tanügyi reform után elvesztette országos jellegét, osztálytársaink közül 34 tanuló kolozsvári volt, 20 pedig vidékről jött (Bácsból, Bonchidáról, Kalotaszentkirályról, Székről, Besztercéről, Désről, Egeresről, Marosújvárról, Szamosújvárról, Zsibóról). Az egyetemet végzett 24 osztálytársunk közül 10 tanári, 5 orvosi, 5 mérnöki, 3 jogászi, 1 pedig rendőrtiszti diplomát szerzett. Az irodalom terén jeleskedett Miklós László költő, újságíró, tudományműveléssel foglalkozott Sebestyén Kálmán, aki a Magyar Tudományos Akadémián megszerezte a neveléstudomány kandidátusa fokozatot, könyveit az erdélyi iskolatörténetből írta. Benkő Béla matematikatanár az 1970-es években a besztercei líceum igazgató-helyetteseként a város magyar művelődési életének egyik szellemi irányítója volt. Sikerekben gazdag életpályát mondhat magáénak: Silay Pál építész, Soós László agrármérnök, Szilágyi Ferenc ügyvéd, Kabdebó András vállalkozó. Nagyszüleik, szüleik hagyományos mesterségét folytatták Felméri György bőrdíszműves, Istvánffy Attila nyomdász. Kiváló sporteredményeket értek el: Serester László többszörös román ifjúsági teniszbajnok, Csűrös István, Magyari Tibor, Seres György elsőosztályú vízilabda-játékosok.

Ellentmondásos életpályát mondhatott magáénak Kovács Lajos osztálytársunk: diákként lelkesen készült a katonatiszti hivatásra, később, mint a román hadsereg csapattisztét, feleségével együtt rendszerellenes szervezkedés vádjával letartóztatták és elítélték. Börtönévei alatt megjárta Szamosújvárt, a Duna-deltában levő fogolytábort, majd az 1964-es amnesztiával szabadult. Sikerült új életet kezdenie, az egyetemen elvégezte a pedagógia szakot, és tanár lett. Az 1989-es változások után egyik szervezője az újjáalakuló cserkészmozgalomnak.

Osztálytársaink voltak, de az évek során különböző okok miatt távoztak iskolánkból Bratescu János színész, Kassai Géza református lelkipásztor, Ugron Gábor vállalkozó. A diktatúra éveiben sajnos többen elhagyták Erdélyt, az 54 érettségizettből 14 (26%) külföldön telepedett le: Magyarországon, Németországban és Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában. Az 50 éves érettségi találkozón 16 (29%) sajnos már nem lehet jelen, elhunytak.

Egykori iskolánkat öregdiákként az elmúlt évtizedekben többször meglátogattuk, és ilyenkor a viszontlátás öröme mellett szomorúan tapasztaltuk, hogy alma materünket fokozatosan megfosztják magyar jellegétől, külsőleg is. Az 1950-es években az előcsarnok márvány emléktábláit letakarták, később a nagy adományozók, Berde Mózes és Brassai Sámuel mellszobrait távolították el, a díszteremben levő unitárius személyiségek reliefjeit borították be. Az 1986-os esztendő különösen szomorú volt számunkra, ekkor a hatalom leparancsolta az iskola faláról érettségi tablónkat.

1989-ben nagyot fordult a történelem kereke: a változások után az iskola fokozatosan visszanyerte magyar jellegét, elméleti középiskola rangját, megkezdődhetett az anyagi gyarapodás és a szellemi felemelkedés. Az ötven éve érettségizett öregdiákok hagyományos osztályfőnöki órájukon mindezekről beszámoltak. Sok az, vagy kevés, amit elértek, megvalósítottak, kérdezhetjük, de erre válaszoljon inkább az utánunk jövő nemzedék. Azt azonban bizton kijelenthetjük, hogy az 1955-ben végzett évfolyam abban az ellentmondásos világban, amelyben hosszú ideig élni kényszerült, megállta a helyét.

(A Szabadság május 11-i számában rövid írás jelent meg Pimaszkodik Boc címmel, amelyben a szerkesztő kifogásolja, hogy az elöljáró „pimaszul, vagy egyáltalán nem válaszol az újságírók által a közösség érdekében feltett kérdésekre". A cikk kapcsán több olvasónk védelmébe vette a polgármestert.)

Örvendjünk, hogy kaptunk egy ilyen polgármestert, aki egy év alatt rengeteget tett a városunkért: lakásfűtés átadása, Szamos menti takarítás, Szent János-kút környéki csemete ültetés, korcsolyapálya megnyitása, ingyenes bérlet minden buszjáratra a nyugdíjasoknak, még egy nyugdíjasklub megnyitása, a klubban minden csütörtökön ingyenes nyiratkozás, karácsonykor ajándékosztás, árvaházak és aggmenházak megajándékozása az ünnepekkor, a nemzeti színű padok és oszlopocskák átfestése, szemetesládák kicserélése, a Főtér egyik gödrének a betömése. Ezután játszótereket akar berendezni a gyerekeknek, színházbérletet is kiosztott a diákoknak. Jelen van a megnyitókon, avatásokon. Gondolom, az újságíróknak van mit írni, nem kell Boc polgármesterünkkel pimaszkodni. Ha egyszer itthon is elvégzi a munkáját, miért fáj, hogy Bukarestben is dolgozik? Kívánok többedmagammal jó egészséget a polgármesterünknek, hogy Bukarestben is dolgozhasson, de, ahogy megígérte, minket, kolozsváriakat se hagyjon el.

Nem tudom, miért érdekli magukat, hogy Boc úr hol tölti a szerdai napokat, a fővárosban vagy másutt. A cikkben meg kellett volna írni, hogy akkor is a város érdekeit képviseli. Azt a tanács tudná megmondani, hogy képtelen vagy sem a város égető gondjaival foglalkozni. Hiányosságokért felelősségre vonhatja a prefektus vagy Boros János alpolgármester úr négyszemközt megkérdezhetné, „Emilke, az utóbbi hónapokban sokat hiányoztál". Ehelyett Ön és társai végezhetnének egy kimutatást, hogy „Gyurika" a 12 év alatt hány napot hiányzott, hogyan gáncsolta a tanácsüléseket. Ne kapjuk fel meggondolatlanul a vizet, mert Bush elnök is sokat hiányzik, még a saját birtokán is pihen, mégis jól elvezet egy fél világot. Vagy ott van még példaként II. János Pál pápa, aki 104 országban járt, és nem postagalamb útján tartotta a kapcsolatot a Vatikánnal.

A kolozsvári festő- és grafikusművész, Gedeon Zoltán munkáiból nyílt kiállítás május 31-én, Budapesten, a Kossuth Klubban. Bevezetőt Banner Zoltán művészettörténész mondott. A tárlatot Kerékgyártó István műkritikus, a tállyai Közép-európai Művésztelep vezetője mutatta be. Az alábbiakban a kiállítás katalógusához írt méltatását közöljük

Gedeon Zoltán ahhoz a húszas években született nemzedékhez tartozik, amelynek alkotói indulását a II. világháború vihara, majd a kényszerű hadifogság szakította meg drámai módon. Hazatérése után, 1947-ben már egy tanítói oklevéllel a zsebében mindent újra kellett kezdenie. 1954-ben fejezte be a képzőművészeti akadémiát, és előbb a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola tanára lett, ahol a művésztanárok fokozatszerző továbbképzése is az ő kezében összpontosult. Erdély képzőművész főiskolai hallgatói az ő összefoglaló Didaktika tankönyvét forgatva váltak művésztanárrá.

Az a nemzedék, amelyhez Gedeon Zoltán is tartozik – bár sok kiváló festői tehetséget találunk közöttük – a maga sajátos művészi újdonságát elsősorban a grafikában teremtette meg. Így például Gedeon Zoltán festményeit a hagyománytisztelet és a modernség bensőséges ötvözete jellemzi: táj- és városképein varázslatos elevenséggel és változatossággal, a fekete-fehér drámai ellentétében és eleven színgazdasággal idézi fel Erdélyt, Móricz kifejezésével élve a Tündérkertet, a székelyföldi zord havasi tájaktól a körösfői kazettás mennyezetű templomtól a korondi szűk utca-torkolattól a méltóságteljes erődtemplomokig, a kolozsvári, brassói, torockói ódon hangulatú városrészletekig. Az egész magyar képzőművészet viszonylatában azonban modernség tekintetében grafikai munkássága biztosítja a radikális újítást, s azon belül is elsősorban azok a művek, amelyekben az új mondandó új technikával párosul. (...)Kezén boszorkányos varázslattal lényegül át a művészi kifejezés eszközeivé, figuratív asszociációt keltő motívummá, egy-egy színes textildarab (Tűzmadár), dinamikus indulattal alakított spárgadarab (Ló és lovas, Ünnep) vagy éppen egy cserép tésztaszűrő Szeplős kislány portrévá. A merész asszociációs ugrás teret nyit a fantáziának. A fantázia bátorsága és a technikai leleményesség biztosítja az új kifejezésbeli hatást, a változatos karakterű monotípiák, a több rétegben applikált celluloid-metszetek, a papírdomborítást és a színhatásokat kombináló kompozíciók és egyéb vegyes technikájú művek esetében.

Gedeon Zoltánnak ezeket az új szellemű grafikáit nem csak a vonal ereje és a kompozíció dinamizmusa jellemzi, hanem kivételes színbeli változatosság és gazdaság, a puritán, visszafogott színviszonylatoktól az erőteljes, egymással feleselő színellentétekig, és a színközelítéseket is alkalmazó változatos hatásokig. Az alkalmazott technika a néző előtt többnyire rejtve marad, csupán az eleven élménygazdagság és kifejezőerő, a megteremtett új szellemű esztétikum tör elő, mindnyájunk örömére, diadalmasan.

A bécsi Gigant Kunst im Palais Galéria adott otthont május 20-tól június 4-ig Butak András grafikai tárlatának. Az 1948-ban Bukarestben született művész 1974-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. Ugyanabban az évben elnyerte a román Művelődési Minisztérium egyéves ösztöndíját, 1980-ban pedig a rangos Derkovits-ösztöndíjat. Jelenleg Magyarországon él és alkot, elnöke a több mint húsz képzőművészeti társulást, köztük az erdélyi Barabás Miklós Céhet is magába foglaló Magyar Képző- és Iparművészeti Társulások Szövetségének (MKITSZ), művészi tevékenysége mellett sokrétű és hatékony szervezői munkát fejt ki.

A Gerhard Fousek osztrák képzőművésszel együtt rendezett tárlaton szereplő alkotásai azon az általa teremtett sajátos grafikai nyelvezeten íródtak, amely korlátlan interpretációs lehetőséget biztosít a néző számára. A művészi absztrakció legmagasabb fokát elért munkái immár csak vonalhálóik mozgalmasságában, szabálytalan mértani alakzatokra is emlékeztető részleteikben, az alkotás lendületének erőteljes kisugárzásában utalnak az eredetekre, vagy egyszerűen csak az alkotási folyamat grafikai megjelenítései. A művész mintha a maximumig igyekezett volna sűríteni mondanivalóját, egyedi grafikai jegyeivel nyújtani koncentrátumát mindannak, ami ezt a szüntelen mozgásban, változásban lévő, forrongó világot jellemzi. Az összetettségükben, olykor szándékolt kuszáltságukban is egységes munkák alkotójuk sajátos életérzéséről, művészetfelfogásáról árulkodnak.

A műkritikus Wehner Tibor szerint az „egyedileg kimunkált sokszorosító technikával készült alkotások mélyén több évtizedes szakmai tanulságok rejteznek. A történeti rétegek felfejtése, a szakmai ismérvek részletesebb taglalása előtt összegző szándékkal szögezhetjük le: Butak András nagyméretű lapokból felfűződő – korántsem mellékesen: a korszellemmel együttlélegző – műsorozatának különleges szakmai erénye, hogy leleményesen ötvözi a tradicionális és a legújabb sokszorosító eljárásokat, illetve bravúrosan egyesíti a sokszorosítás eszközeit és metódusait a művész kézjegyét megjelölő és kiemelő, közvetlen művészi beavatkozásokkal. A hagyományos eljárások és az újító technikai kezdeményezések összeolvadása, az alkotói folyamatban harmonikusan egységesülő szabályos és szabálytalan mozzanatok szintézise révén feszült, izgalmas képvilág sejtelmességekbe burkolózó dimenziói bontakoznak ki műveinek szemlélői előtt."

A modern művészeti törekvések iránt mindig is fogékonynak bizonyult város, Arad nyújtott otthont az országban először megrendezett Nemzetközi Kortárs Művészeti Biennálénak. A nagyszabású, rangos seregszemlére a nagyvilág minden részéről, híres művészeti központjaiból érkeztek műalkotások, esetenként maguk a művészek is részt vettek a május 20–29 között zajló rendezvénysorozaton. Többek között az Egyesült Államok, Olaszország, Japán, Mexikó, India elismert képzőművészei szerepeltek alkotásaikkal az országos premiernek is számító biennálén, a hazai művészeti központok közül pedig Bukarest, Kolozsvár, Jászvásár, Temesvár, Nagyvárad, Nagybánya, Nagyszeben, Arad, Târgu-Jiu képviseltette magát. Kolozsvárról Liviu Mocan, Ovidiu Guleş és Ilarion Voinea szobrászművészek vettek részt munkáikkal a kiállításon. A rendezvénysorozatot többek között a Multikulturalitás és etnikai identitástudat Európában című szimpózium, valamint kamaraszínházi és underground fesztivál is kiegészítette.

A 10-es és 11-es oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Wagner Péter otthonról, Budapestről hazajött Erdélybe. Először építészhallgatóként a hetvenes években. Hazajött, mert gyökerei Kolozsvárhoz kötik. S hazajött, mert szükségét érezte annak, hogy megismerje azt a világot, amelynek addig csak művészi vetületét láthatta és élvezhette műgyűjtő édesapja jóvoltából. Húszévesen fedezte fel a maga konkrét valójában Erdélyt, a különböző tájegységek sajátosságait, természeti adottságait, s az azoknak megfelelő, azokhoz igazodó, valósággal tájba simuló népi építészet remekeit. S akkor ismerte meg a mára már a világörökség részét képező Segesvár kincseit, az Európa kultúrfővárosa címet elnyert Nagyszeben építészeti remekeit, sajátos egységét, valamint az olyannyira jellegzetes szász erődtemplomoknak a funkcionalitást az esztétikummal elegyítő páratlan szépségét. Még sikerült elkapnia azt a város- és falurombolás előtti pillanatot, amikor Belső-Erdély, a Mezőség, Kalotaszeg és Székelyföld viszonylag épen, eredeti jellegét hordozva mutatkozhatott meg. S a kitűnő rajzkészséggel rendelkező építészhallgató felfedezése örömét papírra vetette. Mérnöki alapossággal és művészi rácsodálkozással. A 24. órában. A Ceauşescu-féle tudatosan célirányos rombolás beteljesülése, valamint a megváltozott életkörülmények okozta elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan átalakulások előtt. Merthogy volt egy felülről irányított és volt egy természetes romlás, értékpusztulás is. Az esztétikai szempontból ugyan tökéletes, de a modern életvitelnek már nem megfelelő, funkciójukat vesztett vesszőfonatú, sárral tapasztott, szalmatetős vagy nádfedelű parasztházak mindenképpen a korszerűsödés áldozataivá váltak volna.

Ami a legfontosabb, az a mód, ahogyan Wagner Péter ráérzett a feladat fontosságára. Ahogyan képes volt tudományos precizitással és alapossággal adatszerűen megörökíteni az azóta már csak az öregek emlékezetében élő faluképet, a pusztulásra ítélt házakat – ez mérnöki munka volt –, s ezzel párhuzamosan, művészi hajlamait szabadon engedve, grafikai lapokban is megjeleníteni a múlt relikviáit. Mi most ebből az utóbbi tevékenységéből kapunk ízelítőt. Esetenként egyenesen magával ragadót. Értékét éppen az a többlet fokozza, amelyet a művész Wagner Péter adott hozzá az ábrázolt valósághoz. A művész, aki a realitáson túl a lélekből fakadó igazságot tárja most elénk. Harminc év távlatából, de a legközelebbi múltból is. Az itt bemutatott anyag ugyanis időben nagy eltéréseket mutat, s mindez a munkák különböző stílusában is nyomon követhető. A hetvenes években készült rajzokban a vonal szépségét, a lendületes magabiztossággal alakuló formát, a minimális eszközökkel maximális információt közvetíteni képes művészi attitűdöt csodálhatjuk. És még valamit: a kitűnő szemmel, vérbeli művészi rálátással kiválasztott szöget, amelyből egy épületrészlettel az alkotó képes az ábrázolat egészét kifejezni. A valóság szolgai megjelenítése helyett az igazságot bemutatni. S éppen ebben rejlik Wagner Péter művészetének, de általában a művészetnek is a lényege. Ahogyan a felejthetetlen emlékű Mohy mester mondogatta volt, amikor némelyek egy-egy épület pontos formai megjelenítésének hiányát rótták fel neki: ez kérem nem iskola vagy templom, ez festmény. Érzelmi többlettel dúsított, művészi magaslatokba emelt vizuális élmény. Hát, valahogy így vagyunk Wagner Péter rajzaival is. Dokumentumok ugyan, de annál többek is. Autonóm műalkotások. S persze fordítva is mondhatnám: karakteres grafikák, de ugyanakkor hiteles dokumentumok is. S hogy Wagner Péter építész-e vagy grafikus elsősorban? Ne firtassuk. Inkább értékeljük azt a művészt, akinek munkáit most a Korunk Galéria jóvoltából megtekinthetjük, s aki olyan utolérhetetlen előd nyomdokaiba lépett, amilyen Kós Károly volt. Aki képes megragadni a tárgyak, a tájak lelkét, a szemérmesen rejtőzködő, nem mindenkinek feltárulkozó lényeget, az ábrázolat konkrétumán túl annak szellemiségét.

Hasonló alapállásból születtek időben hozzánk közelebb álló munkái is, csupán a művészi elképzelés változott. Az alkotó immár nem ösztönös művészként enged a pillanat kísértésének, engedi szabadjára a vonalat, hanem tudatosan törekszik a művészi munkára. A felület érdekli, azt szeretné minél teljesebbé, minél aprólékosabban megmunkálttá, kidolgozottá tenni. Munkafeltételei is megváltoztak: több időt tud szentelni egy-egy alkotásnak. Ezek a grafikák láthatóan másak. Más művészi hozzáállás nyomán születtek. A kísérlet már eredményezett néhány sikeres darabot, hogy mivé alakul, azt az újabb munkák, a folytatás dönti majd el.

Egyébként meglehetősen sok buktatóval teletűzdelt útról van szó, olyan tematikáról és képi megjelenítéséről, amelynek esetében néha elég nehéz meghúzni a határt a szigorúan vett dokumentum és a műalkotás között. Meg aztán olykor még a túlbeszélés veszélye is fenyegethet. A művész feladata, hogy rátaláljon a helyes útra. Wagner Péternek a jelek szerint sikerült.

Elhangzott június 3-án, a kiállítás megnyitóján

A fog szavunk elsődleges jelentése egyetlen magyarul beszélő ember számára sem kétséges. A fog: embernek, gerinces állatnak az állkapocsból kinyúló, a szájüregben egymás mellé sorakozó, harapásra, rágásra való csontszerű szerve. Nyelvünkben e szó ősi örökség, írásban már a 14. századból kimutatható. A fenti, elsődleges jelentésén túl kialakult a szónak hasonlóságon alapuló másodlagos jelentése is, hiszen bizonyos szerszámoknak a foghoz hasonló részét szintén fogként említjük; ekként beszélünk például a fűrész fogairól.

Az csak természetes, hogy egy ilyen ősi magyar szónak több származéka is keletkezett. Az olyan személy, akinek még vagy már nincsenek fogai: fogatlan. A csecsemő, amikor a fogzás időszakában van, amikor jön a foga: fogzik. A fogak összessége: fogazat, aki valamilyen műszaki tárgyat fogakkal ellát: fogaz. Aminek fogai vannak, az fogas. A fogas hal, fogas süllő szókapcsolatból jelentéstapadással vált ki a fogas halnév. Az elnevezésnek az az alapja, hogy e halfajta első fogai feltűnően nagyok és erősek. Úgyszintén fogas a neve, annak a berendezési tárgynak, amelynek fogaira kabátunkat s más ruhadaragjainkat akasztjuk. A fog szónak két nyelvújításkori, mesterségesen alkotott származéka is van, a fogász és fogászat.

A fogazattal ellátott gépelem, kerék, a fogaskerék, már a szócsaládnak szóösszetétellel alakult tagja. Szóösszetételek az emberi fogazat elkülöníthető elemeinek nevei is. Az elülső négy éles fog: metszőfog. A fogsor két sarkán, a szemek alatt lévő fogak neve: szemfog. Mindkét összetétel – a metszőfog és a szemfog – alakulásmódja világos. Az azonban, hogy a hátsó lapos fogak neve miért zápfog, a szófejtőknek nem kis fejtörést okozott. Eredetét megnyugtatóan máig sem sikerült tisztázni. Nyelvünkben a zápfog előtagján kívül még két, különböző értelmű záp szavunk is van. Az egyik záp szónak ’megromlott’ a jelentése (összetétele a záptojás), de zá p-nak nevezik a szekéroldal (a szekérlajtorja) fokait, keresztléceit is. A szófejtő irodalom a zápfog előtagjáról úgy véli, hogy „Talán azon os a zá p (’romlott’) melléknévvel; az egybetartozást a zápfogaknak a szem- és metszőfogaknál erősebben romlékony, korhadó jellege magyarázhatja. A kapcsolatra azonban a konkrét nyelvtörténeti adatok nem utalnak…" A leghátulsó zápfog neve: bölcsességfog. Am ikorra ugyanis ez a fog kinő, az egyén értelmi képessége már kifejlődött, tehát „bölcs" lett.

Végül – mellőzve a foghíj, foghús, fogkő, fogzománc, fogideg, fogkefe stb. típusú összetételeket – sorakoztassunk fel a fog szóval alkotott néhány szólást. Aki nagyon kelletlenül tesz valamit: úgy tesz, mintha a fogát húznák; aki valamire nagyon vágyik: fáj a foga rá; aki önkéntelenül elárulja alattomos szándékát: kimutatja a foga fehérjét; aki valamire vágyik, de akkor is, ha várja az alkalmat, hogy valakinek vesztére törhessen: feni a fogát rá; aki a küzdelemben odavész, arra gúnyosan mondhatjuk: otthagyta a fogát.

VI. évfolyam, 30. szám
Szerkeszti: Dézsi Ildikó

Május 30-án a Bazsó Ferenc zenetanár vezette kórus nyitotta meg a XXXVI. Brassai-hetet, majd az unitárius egyház részéről Gyerő Dávid tanácsos köszöntötte a Brassai Sámuel Elméleti Líceum közösségét, hangsúlyozva, hogy az iskola névadója, Brassai Sámuel is a közösségnek élt és munkálkodott. Kósa Mária igazgatónő elmondta, hogy a Brassai-hét, immár harminchatodszor, arra hivatott, hogy a hagyományőrzés és a hagyományteremtés szellemében ablakot nyisson a világ felé. A VI. C. osztályos Rüsz Fogarasi Tamás Brassai Sámuel életét és munkásságát méltatva elmondta, büszke arra, hogy ő kétszeresen is brassais diáknak tudhatja magát, hisz nemcsak, hogy a Brassaiba jár, de a Brassai nevét viselő utcában is lakik. Osztálytársa, Păşcuţa Carmen Bartalis János Kolozsvárról című versét mondta el. A megnyitó Brassai Sámuel és Berde Mózes előtti tisztelgéssel, mellszobraik koszorúzásával ért véget. A VII. osztályosok a Házsongárdi temetőben koszorút helyeztek el Brassai Sámuel síremlékére, beszédet mondott dr. Gaál György helytörténész. Délután, az esti tagozat ünnepélyes megnyitóján beszédet mondott Stan Alexandru igazgatóhelyettes, valamint dr. Gaál György magyar szakos tanár.

A Brassai-héten kisiskolásaink számára versenyeket szerveztünk, ügyelve arra, hogy minden tanuló találjon érdeklődésének és képességeinek megfelelő versenyszámot. Ép testben ép lélek címszó alatt az egészséges életmódra irányítottuk tanítványaink figyelmét. Távfutásban kilencven gyermek korcsoportok szerint mérte össze erejét. A győztesek Ingber Gizella és Batiz Elly tanítónőktől vehették át a megérdemelt díjakat. Ezzel egyidőben zajlott a görkorcsolyaverseny a Caragiale-parkban. A gyorsasági és ügyességi próbákon résztvevő harmincegy versenyző közül a legügyesebbeket Bugár Emese és Szakács Katalin tanítónők díjazták.

Az I–II. osztályosok közül a meseországba vágyók maratoni olvasás során eljutottak az ezeregyéjszaka varázslatos világába, Kertész Szidónia tanítónő irányításával. A III–IV.-esek Veress Zoltán vidám verses-meséin derülhettek Hegyi Erika tanítónő irányításával. A rejtvényfejtő versenyen maradandó élményben volt része negyven kisiskolásnak, akik érdekfeszítő és változatos feladatokban bizonyították tudásukat és találékonyságukat. A hagyományossá vált vetélkedőn a jól együttműködő csapatok értek el magas pontszámot, őket Hover Judit és Tóth Emese díjazta.

A Brassai-hétről bővebben beszámolunk a következő Bonifáczban.

Május 20–22. között zajlott a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében az első unitárius vallás olimpiász. A rendezvényen 48 diák vett részt Erdély hat településéről: Dicsőszentmártonról, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről és Kolozsvárról. A rendezvény ünnepélyes megnyitóját a Peregrinus együttes egyéni hangvételű koncertje követte. A megzenésített versek előadása megfelelő hangulatot teremtett az esti hitértelmező beszélgetéshez. A fiatalok őszintén nyilatkoztak meg saját Isten-képükről és hitük megélésének problémáiról, nehézségeiről. A rendezvényen nemcsak unitárius fiatalok, hanem református és katolikus diákok is részt vettek, akik a beszélgetés során kifejtették, hogy az unitárius nyitott szellemiség úgy vált vonzóvá számukra, hogy közben megmaradhattak saját hitelveiknél, azokat teljes értékkel megélve.

Az írásbeli vetélkedő keretében a kilencedikesek Biblia-ismeretből, a tizedikesek egyháztörténelemből, míg a tizenegyedikesek etikából kaptak úgy tárgyi ismeretet, mint kreativitást felmérő tételeket. A javító tanárok értékelése alapján kiemelkedő dolgozatok születtek a kilencedik osztályosok körében, ugyanakkor kiemelendő, hogy a világi iskolák diákjai, akik csak heti egy órában tanulják a vallást felvették a versenyt a felekezeti iskolák diákjaival, akik 2–3 órában tanulják ugyanazt a tananyagot. Dicséri ez a tételeket összeállító Csáki Levente kénosi lelkészt. Az eredmények: 9. osztályban I. díj Ferencz Ildikó a sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumból, II. díj Gergely Noémi a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceumból, III. díj Varró Rebeka a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumból, dicséretet érdemeltek Solyom Melinda (Marosvásárhely, Bolyai Elméleti Líceum) Bokor Edith és Balázs Tünde Imola (Kolozsvár, János Zsigmond Unitárius Kollégium); 10. osztályban I. díj Timár Zsolt (Székelykeresztúr, Unitárius Gimnázium), II. díj Demény Enikő (Kolozsvár, János Zsigmond Unitárius Kollégium), III. díj Mátéfi Tímea, dicséretet érdemeltek Molnár Imola (Székelykeresztúr, Unitárius Gimnázium) és Salat Ágota (Marosvásárhely, Bolyai Elméleti Líceum); 11. osztályban I. díj Jakab Orsolya (Székelykeresztúr, Unitárius Gimnázium), II. díj Bakk Liza (Kolozsvár, János Zsigmond Unitárius Kollégium), III. díj Hunyadi Andrea Erzsébet (Dicsőszentmárton, Elméleti Líceum), dicséretben részesült Dénes Emőke (Székelyudvarhely, Tamási Áron Elméleti Líceum).

A javítótanárok értékelése alatt Korodi Alpár történelemtanár Kolozsvár unitárius vonatkozású történelmi emlékeit mutatta meg a diákoknak. A délutáni programot csapatvetélkedő töltötte ki. Solymosi Zsolt vallástanár a nyolc hattagú csapatnak négy bibliai témát, jézusi példázatot, illetve négy etikai vonatkozású, családi konfliktushelyzet szerepjáték által való megjelenítését adott feladatul. A csapatok nemcsak évfolyamonként, hanem települések között is keverve voltak, de a mindössze 15 perces gondolkozási idő ellenére ötletekben sziporkázó, ugyanakkor elgondolkoztató kis előadásokat tekinthettünk meg. A csapatvetélkedő nem a díjazásról szólt, hanem az egyéni útkeresést próbálta elősegíteni, abban a világban ahol az alkoholizmus, a családon belüli erőszak, a korai terhesség és a kábítószerezés gyakori probléma. A csapatvetélkedő azt is megmutatta, hogy megfelelő hangulat megteremtésével mindössze 2 nap alatt is családias hangulat teremthető egy olyan közösségben, ahol az egymásra figyelés a legfontosabb célja együttlétünknek. A hangulat megteremtésében oroszlánrészt vállaltak a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai, vallástanáruk vezetésével, akik a vetélkedő alatt cukrászdát is működtettek. A rendezvény záró ünnepségét egy rendhagyó ifjúsági istentisztelet előzött meg, ahol Lakatos Sándor, Solymosi Zsolt, Andrási Benedek és Csáki levente lelkészeknek, vallástanároknak köszönhetően a diákok útravalót kaptak hitük továbbgondolásához. A záró ünnepség keretében zajlott ünnepélyes díjkiosztáson mindannyian együtt örülhettünk barátaink, társaink sikerének. A rendezvény különdíját v. Magyari Eszter, a Polis Könyvesbolt vezetője ajánlotta fel és a dicsőszentmártoni csapat kapta, akik egyedüli szórványból érkező iskolaként dicséretesen helyt álltak rendezvényünkön. A rendezvény fő támogatói az Unitárius Egyház és a Polis Könyvesbolt.

Amikor múlt csütörtökön (május 26-án) líceumunk udvarának kerítésén megjelent a másfélszer nyolc méteres vászon néhány magyarosan csicsergő madárkával és Apáczai-napok felirattal, már sejtettük, hogy itt valami történni fog.

Nem is kellett sokat várnunk, 16 órakor iskolánk igazgatója, Wolf Rudolf megnyitotta a XV. Apáczai-napokat, majd iskolánk gimnazistákból álló kórusa énekelt, Bázsa Ildikó vezetésével. Ezt követően került sor Apáczai Csere János szobrának ünnepélyes megkoszorúzására, majd Csokonai, Vörösmarty, József Attila versösszeállítást hallgathattunk meg iskolánk három végzős diákja előadásában.

A rendezvény teret adott a legkülönbözőbb képzőművészeti alkotások bemutatására, a képzőművészeti osztályok rajz-, illetve karikatúra kiállítása mellett megtekinthettük meghívottaink, a Hallássérültek 2-es Számú Iskolája tanulóinak kerámia-, illetve rajzkiállítását.

Járd ki lábam, járd ki most! címmel a Szarkaláb néptáncegyüttes örvendeztetett meg kalotaszegi, magyarszentbenedeki, mezőségi táncokkal, őket utódaik a Szarkalábacskák, iskolánk III. osztályos tanulói követték felcsíkivel, majd elkezdődtek a különböző nyelvi, ügyességi, sport, irodalmi vetélkedők, amelyeken nagyon sok diák részt vett.

Megemlítendő az immár hagyománnyá vált francia Jeux et concour! vetélkedő, amely VIII., X., XII.-eseknek szól; az idén is nagy sikernek örvendő, az angol és német katedra tanárai által szervezett, igencsak mozgalmas City Tour, mely rohangálás, szórakozás, gondolkodás keresztmetszete. Ehhez hasonló az Eukalyptus-túra, melyet iskolánk ökológia köre minden évben megszervez. A sakkbajnokság és Logikai sziporkák versenyzői, főleg reálosok és közgázosok, egésznapos versenyen mérték össze sakktudásukat, az utóbbin pedig „virágzott" a levegő az ötletes megoldásoktól.

Az infósok örömére ismeretlen programmal kellett képeket készíteni, illetve megtekinthettük a IX–XII. osztályosok Iskolánk más szemmel című számítógépes bemutatóját. A magyar versenyen a Csokonai, Vörösmarty, József Attilával kapcsolatos tárgyi tudás mellett a kreativitás részesült előnyben, a szervező magyar katedra tanárainak köszönhetően.

A sportvetélkedők a diákok azon kedvelt rendezvényei, ahol tanárok és diákok felszabadult légkörben, olykor humoros helyzetekben küzdenek egymás mellett vagy éppen egymás ellen. Itt említendők meg az asztalitenisz, labdarúgás, kosárlabda-, röplabda-bajnokságok, illetve a Túra-tortúra, kerékpár, görkorcsolya versenyek. Újdonságként I–IV., V–VIII. osztályosok a Junior I Formula távirányítós autóversenyen vehettek részt. Csütörtökön a fizika előadóteremben számítógépes vetítésben mutatták be a 14 magyar Nobel-díjas tudós rövid életrajzát és munkásságát.

A fizika nemzetközi éve alkalmából az iskola udvarán látványos, hangos fizikai kísérleteket láthattunk, hallhattunk; volt ott óriás szappanbuborék, folyékony nitrogénnel végzett kísérletek, mágneses vonat, légritkításos kísérlet a légnyomás bemutatására, hanghullámok terjedését igazoló porábrás kísérlet.

Ha valaki a sűrű programba belefáradt és egy kis pihenésre vágyott, az zene és üdítő mellett a Nosztalgia Klubban vagy a Country clubban pihenhette ki magát.

Akit érdekelt a kolozsvári zsidóság sorsa, ellátogathatott péntek délelőtt a zsinagógába, ahol bepillantást nyerhetett a zsidó hagyományokba és megismerhette a templomi szertartásokhoz szükséges kellékeket.

Szombaton délután került sor az Apáczai-napok záróünnepségére, melynek keretén belül iskolánk vegyes kara fülbecsengő előadást nyújtott a közönségnek; utána díjkiosztás következett, mely során iskolánk legügyesebb diákjait jutalmazták. A háromnapos rendezvénysorozatot a BUHU színjátszó kör előadása zárta fergeteges sikerrel.

Az Apáczai-napok erőssége a sokszínűségben állt, abban, hogy teret adott a diákok különböző tevékenységeinek, így remélhetőleg eleget tett mindenféle elvárásnak; alaposan elfárasztott mindenkit, ami a munka és jó szórakozás jele.

A legfrissebb elemzések szerint a Romániában értékesített gépjárművek száma az idén először lépi át a 200 ezres határt. Erre enged következtetni, hogy az év első harmadában több mint 67 ezer jármű talált gazdára. A növekedés szembetűnő: az év első négy hónapjában a román gyártmányú gépkocsik piaca 78, az importjárműveké pedig 69 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest. Emellett a román autóexport is 200 százalékkal bővült ebben az időszakban: mintegy 13,4 ezer romániai gyártású személygépkocsit értékesítettek külföldön. A Román Autógyártók és -importőrök (APIA) szervezetének április végi összesítése szerint az év negyedik hónapjában azonban kevesebb személygépkocsit adtak el, mint egy hónappal korábban. Míg a romániai gyártású gépkocsikból mintegy kétezerrel kevesebb kelt el, addig az importjárművekből áprilisban mintegy négyszázzal többet adtak el, mint márciusban. A Dacia értékesítési mutatói áprilisban mintegy 12, a Daewooé pedig 29 százalékkal estek vissza. A külföldi márkák közül áprilisban főleg a Skoda javított jelentős mértékben eladási pozícióin, de kedvező eredményekkel zárt a Fiat, a Ford, a Nissan, a Toyota és a Volkswagen is, míg a hónap vesztesének a Chevrolet tekinthető, amely nem tudott már a márciusihoz hasonló kimagasló eredményt felmutatni.

Az első négy hónap összesített statisztikája alapján a személygépkocsi-márkák versenyében a román gyártmányú márkák közül a Dacia 32 941 darabot értékesített az első négy hónapban, míg a Daewoo 8728 járművet. A külföldi márkák sorrendje: 1. Renault (5355), 2. Skoda (3812), 3. Volkswagen (3028), 4. Peugeot (2776), 5. Opel (1260), 6. Ford (1182), 7. Chevrolet (1011), 8. Fiat (1005), 9. Hyundai (1004), 10. Toyota (970). A tavalyi statisztikákhoz képest szembetűnő a távol-keleti gyártmányú kocsik előretörése, amelyek a magas vámkulcsok ellenére megközelítették a nagy hagyománnyal rendelkező európai és amerikai márkákat. A drágább kategóriájú személygépkocsik közül az Audi és a BMW a legnépszerűbb 382, illetve 368 értékesített járművel, míg a Mercedes forgalmazói 272 személygépkocsit adtak el. Chryslerből csak 24, Jaguárból 8, Maseratiból 5, Porschéből 25, Lexusból és SAAB-ból pedig 17–17 talált gazdára, míg egyetlen új Ferrarit, vagy Lamborghinit sem adtak el még az idén.

A legnépszerűbb modellek listáját továbbra is a Renault Clio (979) és a Renault Megane (724) dominálja, míg a Skoda Octavia (506) őrzi harmadik helyét, a Skoda Octavia Tour (500) pedig feljött a negyedik helyre. A Skoda Fabia (349) visszaesett, míg a Peugeot két legjobban keresett márkája a 206-os (358) és a 307-es (282) helyet cserélt. A további sorrend: Volkswagen Bora (193), Chevrolet Kalos (182), Ford Focus (171). Nincs az első tíz modell között egy Opel sem: az Astra éppen, hogy lemaradt, a múlt évben pedig stabilan az első tíz között szereplő Vectra pedig nem tudta visszaküzdeni magát a top 10-be. Ennek ellenére a német autógyártó főleg Erdélyben az országos átlagnál sokkal jobb eladási mutatókkal büszkélkedhet. A vásárlói szokások szempontjából az import márkák esetében mérhető le, hogy inkább a dízelmotoros autók keresettek, hiszen az értékesített gépkocsik 56,7 százaléka működik gázolajjal. Ez motiválhatja a Renault-csoportot is, hogy minél előbb piacra dobja a Dacia dízel változatát. A piteşti-i autógyár állítólag szeptemberben mutathatja be a 1,5 literes, 65 lóerős dCi motorral felszerelt Logant.

A kisteher-járművek piacát is a Renault uralja, ám majdnem hasonló eladási mutatókkal rendelkezik a Peugeot, a Fiat és a Ford is. A legnépszerűbb modell ennek ellenére továbbra is a Ford Transit. A 3,5 tonnánál nehezebb járművek – tehergépkocsik és buszok – idei értékesítési listáján az első helyet az Iveco foglalja el, 603 eladott járművel, míg a következő pozíciókban a Mercedes (348), a Renault (238), a DAF (157), a MAN (147), a Volvo (146), valamint az Isuzu (133).

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 135 lej (3,6135 erős lej), 1 USD = 29 421 lej (2,9421 erős lej), 1 magyar forint = 144 lej (100 Ft = 1,4410 erős lej).

Bérbe adó igényesnek az A. Mureşanu negyedben háromszobás lakás. Telefon: 441-727. (0017)

Fiatal értelmiségi házaspár egy- vagy kétszobás lakást bérelne júliustól Kolozsváron. Telefon: 0745-787386 vagy 0740-586125. (0011)

A 8-AS SZÁMÚ LÍCEUM 1985-BEN VÉGZETT XII. PA2 osztálya augusztusban szervezi húszéves találkozóját! Osztálytársak, jelentkezzetek! Telefon: 0744-555433, Soós, e-mail: soos@cluj.astral.ro (0007)

• Elsőként a belga Justine Henin-Hardenne jutott be a női egyes döntőjébe a francia nyílt teniszbajnokságon. A viadal 2003-as győztese a legjobb négy között magabiztosan, 68 perc alatt verte az orosz Nagyezsda Petrovát, így már 23 mérkőzés óta veretlen. Az egy nappal korábban 23. születésnapját ünneplő, olimpiai bajnok klasszis a fináléban a hazai közönség előtt szereplő Mary Pierce-szel találkozik.

Pierce, a viadal 2000-es győztese a legjobb négy között az orosz Jelena Lihovcevával találkozott, és egyoldalú mérkőzésen, 58 perc alatt „végzett" a feltűnően indiszponált ellenfelével, aki mindössze két játékra volt képes. A 30 éves, montreali születésű – és Floridában élő – Pierce fölényét mutatja, hogy 26 nyerő ütést mutatott be riválisának 10-ével szemben, az összes megnyert pontok száma pedig 56–27 volt a javára.

• A juniorok között versenyző Szávay Ágnes bejutott a döntőbe egyesben a francia nyílt teniszbajnokságon. A 16 éves magyar játékos a negyedik mérkőzésén 1 óra 7 perc alatt könnyedén nyert az orosz Jevgenyina Rogyina ellen, az ötödiken pedig 50 perc alatt leiskolázta a szintén orosz Alisza Klejbanovát. Érdekesség: mindkét mérkőzésen ugyanolyan eredmény született: 6:1, 6:3. Szávay párosban is elődöntős, a fehérorosz Victoria Azarenka oldalán tovább menetel.

Raluca-Ioana Olaru is folytatta jó szereplését női junior egyéniben és párosban is (a kazah Amina Rakhim oldalán), kétjátszmás mérkőzésen múlta felül ellenfelét a negyeddöntőben. A folytatásban is sikert aratott, így Szávay–Olaru döntőt rendeznek a fináléban.

• A francia Grand Slamen dolgozó újságírók az idén is kiosztották a legrokonszenvesebb, illetve legundokabb teniszezőnek járó „kitüntetést". Az első számú kedvencet megillető narancsdíjat a várakozásoknak megfelelően a mindig kedvesen és szerényen nyilatkozó Roger Federer kapta, míg a legbarátságtalanabb résztvevő – és ezzel a citromdíj tulajdonosa – az orosz Marija Sarapova lett.

A média képviselői az elődöntőbe jutott spanyol Rafael Nadalt választották a Roland Garros legnagyobb reménységének.

Eredmények:

Női egyes, elődöntő: Henin-Har-denne (belga, 10.)–Petrova (orosz, 7.) 6:2, 6:3 és Pierce (francia, 21.)–Lihovceva (orosz, 16.) 6:1, 6:1.

Junior lányok, egyes, negyeddöntő: Szávay Ágnes (8.)–Rogyina 6:1, 6:3; Raluca Ioana Olaru (14.)–Bacsinszky Tímea (svájci, 5.) 6:2, 6:3; elődöntő: Szávay–Kleibanova 6:1, 6:3 és Olaru–Ajumi Morita (japán) 4:6, 6:0, 6:2.

Junior lányok, páros, negyeddöntő: Jung-Jan Chan, Aleksandra Wozniak (tajvani, kanadai, 1.)–Mihaela Buzărnescu, Bibiane Schoofs (román, holland, 5.) 3:6, 6:1, 7:5; Azarenka, Szávay (3.)–Florencia Molinero, Roxane Vaisemberg (argentin, brazil) 7:5, 6:4; Sharon Fichman, Caroline Wozniacki (kanadai, dán, 4.)–Mădălina Gojnea, Monica Niculescu (románok, 7.) 3:6, 6:4, 6:4; Olaru, Rakhim (8.)–Alexa Glatch, Olga Govortsova (amerikai, fehérorosz, 2.) 6:2, 6:1.

LAPZÁRTAKOR: Férfi egyes, elődöntő: Mariano Puerta (argentin)–Nyikoláj Davigyenko (orosz, 12.) 6:3, 5:7, 2:6, 6:4, 6:4.

A miskolci Kossuth Filmszínházban csütörtökön délután megkezdődött a vasárnapig tartó Lékó Péter–Michael Adams rapid sakk párosmérkőzés, s az első két partit meglepetésre az angol nagymester nyerte.

Eredmények: 1. parti: Adams–Lékó 1–0 (a 46. lépésben); 2. parti: Lékó–Adams 0–1 (25. lépés).

Szombaton újabb fordulóját bonyolítják le Európában a 2006-os németországi világbajnokság selejtezőinek. A mérkőzéssorozatban mind a magyar, mind pedig a román nemzeti válogatott érdekelt, és mindkettő létfontosságú mérkőzést játszik: az esetleges vereség mindkét együttesnek azt jelentené, hogy a 2006-os világbajnokságon sem lesznek jelen.

Victor Piţurcă együttese Hollandiába látogat, éppen a csoportvezető otthonába. A FIFA-világranglistán is a legjobb 10-ben leledző hollandok legyőzése lehetetlen küldetésnek tűnik, ám a labdarúgás már többször is bebizonyította, hogy a papírforma nem mindig válik be a pályán. Ebben reménykednek a román szurkolók és a játékosok is, akik közül a Steaua kapitánya, Rădoi „lemaradt" Hollandiába tartó repülőről, mivel megsérült. Nem utazik Hollandiába a másik steauás, Florentin Dumitru sem. A „legizgatóbb" kérdés azonban az, hogy az eltiltásából visszatérő Mutu tagja lesz-e a kezdőcsapatnak. A jelek szerint igen. Victor Piţurcă Mutu mellett Claudiu Niculescut használhatja a támadásban, őket a Florentin Petre, Pancu, Dorinel Munteanu, Mitea középsor támogathatja, miközben a védelem Contra, Tămaş, Chivu és P. Stoica összeállítású lehet, kapuban Lobonţ-cal.

A hollandok keretében a sérüléssel bajlódó Makaay és van Bronckhorst szereplése bizonytalan, de minden bizonnyal a Manchester United sztárja, van Nistelrooy egymaga is komoly gondokat okoz majd a román védelemnek.

A magyar válogatott egy fokkal könnyebb helyzetben van, hiszen korántsem rangos elitcsapat az ellenfele: Reykjavíkban Izlanddal méri össze erejét. A két csapat eddig nyolcszor találkozott egymással, a mérleg: öt magyar és három izlandi győzelem. De, mivel tavaly szeptemberben a budapesti vb-selejtező mérkőzésen is csak nehezen, 3–2 győztek (0–1-ről fordítva) a magyarok, a három pont megszerzése nehéznek tűnik azzal a csapattal szemben, amelynek egyik alapembere a Chelsea sztárja, Gudjohnsen.

Lothar Mättheus szövetségi kapitánynak a keretét nehéz megtippelni, hiszen a franciák elleni keddi barátságos mérkőzés után úgy nyilatkozott, hogy éppen a cserejátékosok játszottak jobban, így a volt német válogatott nehéz helyzetben van a kezdő tizenegy megválasztásában.

A magyar és román érdekeltségű mérkőzéseken kívül Európában további 20 vb-selejtezőre kerül sor, de Dél-Amerikában is nagyüzem lesz a hét végén. Sőt, az ott listavezető argentinok már most bebiztosíthatják továbbjutásukat, miközben Európában matematikailag még egyik csapat sem juthat tovább. Számos együttes viszont esetleges győzelmével már-már kezében érezheti a repülőjegyet a jövő évi vb-re. A forduló különben rangadók nélkül fog lezajlani, nemzetközi szinten a legnagyobb érdeklődést keltő mérkőzések a török–görög és norvég–olasz összecsapások lesznek.

Ma a románok csoportjában, vagyis az 1. csoportban Örményország–Macedónia és Csehország–Andorra találkozókat rendeznek, a holland–román meccs román idő szerint este fél 10-kor kezdődik. A csoport állása: 1. Hollandia 16 pont/6 mérkőzés, 2. Csehország 15/6, 3. Románia 13/7, 4. Finnország 9/6, 5. Macedónia 5/7, 6. Örményország 4/7 (4–15), 7. Andorra 4/7 (3–17).

A 8. csoportban az izlandi–magyar mérkőzés mellett Bulgária Horvátországot, Svédország pedig Máltát fogadja, a reykjavíki mérkőzés román idő szerint 21.05-kor kezdődik. A csoport állása: 1. Horvátország 13/5 , 2. Svédország 12/5, 3. Bulgária 8/5, 4. Magyarország 7/5, 5. Izland 1/5 (4–14), 6. Málta 1/5 (1–16).

A selejtezőket megelőző napok legérdekesebb mozzanata egyébként az volt, hogy a török légiközlekedési hatóság tegnap visszafordíttatta azt a repülőgépet, amely a macedón labdarúgó-válogatottat szállította az Örményországban szombaton sorra kerülő világbajnoki selejtezőre. A nemzeti csapat Szkopjéból Jerevánba tartott, amikor mindössze 20 kilométerre az örmény határtól azt az utasítást kapta a helyi illetékesektől, hogy nem folytathatja útját. A török hatóságok lépését nem követte hivatalos indoklás.

Anglia északi része ad otthont az UEFA által rendezett kontinensviadalnak, amelyen nyolc ország legjobbjai küzdenek a trófeáért. A hét végén kezdődő eseménysorozatról az Eurosport műholdas adó mind a 15 mérkőzést nyomon lehet követni, 50 óra közvetítésben (ezek közül 30 élőben) számol be az eseményekről.

A 9. női labdarúgó Európa-bajnokság csoportbeosztása:

A-csoport: Dánia, Anglia, Finnország, Svédország;

B-csoport: Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia.

Az egyre népszerűbb szakág kontinensviadalán a múlt alapján a németek számítanak nagy esélyesnek, az elmúlt bő két évtizedben öt aranyéremnek örülhettek az ország szurkolói.

A mérkőzések (zárójelben a helyszín és a közvetítések időpontja): június 5.: Svédország–Dánia (Blackpool, 19 óra) és Anglia–Finnország (Manchester, 21 óra); június 6.: Németország–Norvégia (Warrington, 20) és Franciaország– Olaszország (Preston, 22); június 8.: Dánia–Anglia (Blackburn, 20) és Svédország–Finnország (Blackpool, 22); június 9.: Olaszország–Németország (Preston, 19.15) és Franciaország–Norvégia (Warrington, 22); június 11.: Anglia–Svédország (Blackburn, 20) és Finnország–Dánia (Blackpool, 20 órától élőben az Eurosport 2-n, 22 órától felvételről az Eurosporton); június 12.: Németország–Francaiország (Warrington, 17) és Norvégia–Olaszország (Preston, 19); június 15.: az első elődöntő, B-csoport 1. helyezettje–A-csoport 2. helyezettje (Preston, 20.30); június 16.: a második elődöntő, A-csoport 1. helyezettje–B-csoport 2. helyezettje (Warrington, 20.30); június 19.: döntő (Blackburn, 17.15).

Nem volt könyörületes a Nagy kaszás: nem várta meg, hogy egyik újabb áldozata megérje a 81. születésnapját. Korábban jött el, és vitte örök nyugalomra a kolozsvári sportlövők mesterét, a jeles edzőt, Lakatos Gézát. Pedig ugyancsak hányódott volt az élete, pályája. Alig végezte el a háború utolsó- előtti évében a kolozsvári Kereskedelmi Fiúközépiskolát, máris frontszolgálatra szólította a kötelesség. Sok más korosztályos társához hasonlóan rá is az a sors várt, hogy kedvelt sportága céllövő táblája helyett önvédelmét szolgáló élő célpontokra kellett összpontosítania. Villámkiképzés, frontszolgálat, három év hadifogság a Szovjetunióban. Talán ennyi is elég a körülmények felidézésére...

Hazakerülése után a Dermata sportlövő szakosztályában csaknem 10 kerek esztendőn át űzte a sportágat, úgy hogy az utolsó két évben már edzője is volt fiatalabb (és idősebb) társainak. 1960-ban a vasutas sportközösségben folytatta a kettős szolgálatot: versenyzett és versenyre készített fel másokat. Csendes, halk szavú szakoktatóként vált ismertté, és nem volt meglepő, hogy 1970-ben a korábbi üzemi, vállalati sportközösségeket egyesítő KMSC 10. évfordulója már a piros-kék sportklub szakosztályában találja őt. Majd következett a Medicina SK, befejezésként, azaz jobban mondva sohasem véget ért tevékenységként az Egyetem szakosztályában folytatta és végezte a nevelő munkát.

Ő maga is figyelemre méltó ver- senyeredményeket ért el, de különösöen tanítványai sikerei, bajnoki címei jelentettek örömet számára. Az 1952-ben elvégzett edzői tanfolyamon I. osztályú minősítést kapott. Legsikeresebb tanítványai közül Molnár-Chivu Mártát, Miklós Ferencet, Lia Popot, Rostás Gyulát, Kozma Norbertet, Tóthpál Tamást és leányát P. Lakatos Mária Magdolnát említeném. Bajnoki címek, érmek, nemzetközi verseny értékes helyezései fűződnek nevükhöz. Tanítványai érmeinek csillogása kísérje a mennyek országában rá váró munkájában, mert a civil életben csaknem négy évtizeden át a könnyűipari minisztérium kolozsvári iskolaközpontjának főkönyvelője minden bizonnyal ott is folytatja az edzőséget.

A Jó Isten adjon neki békés pihenőt!

Géza bácsi, az egykori kolozsvári öttusázók is megőrzik emlékedet!

A román szakszövetség a múlt hét végén Medgyesen rendezte meg a juniorok és a felnőttek számára kiírt országos döntőjét. Az eseményen 160 sportoló vett részt, Kolozs megyét öt egyesület képviselte. A kolozsvári sportolók számos bajnoki címet és érmeket szereztek.

A dobogósok névsora:

Kolozsvári Poli Karate SK: Paul Cătănaş (aranyérem kata egyéniben a 15–17 évesek nyílt versenyén shotokanban, továbbá 3. hely a 62 kg alattiaknál a 15–17 évesek vetélkedőjén kumite egyéniben); Diana Şipoş (1. hely a 18 év felettiek között kata egyéniben shotokanban).

Kolozsvári Politechnika ESK: Tudor Ghiran (2. hely kata egyéniben a 15–17 évesek nyílt versenyén, shotokanban); Sebastian Haidu (aranyérem kata egyéniben, a 18 év felettiek vetélkedőjén wado ryuban); Ovidiu Radu (2. hely kata egyéniben, a 18 év felettiek vetélkedőjén wado ryuban); Raluca Andruşca (aranyérem kata egyéniben, a 18–21 év közöttiek vetélkedőjén wado ryuban; 2. hely ugyanebben a versenyszámban, a 18 éve felettiek nyílt versenyén; 3. hely a 60 kg és 18 év felettiek kumite egyéni versenyén); Dora Tichindelean (3. hely kata egyéniben, a 18–21 év közöttiek vetélkedőjén wado ryuban; aranyérem a 60 kg alatti súlycsoportban a 18–21 év közöttiek kumite egyéni versenyén); Kerekes Éva (aranyérem, kata egyéniben, a 18 év felettiek nyílt vetélkedőjén wado ryuban); Ciprian Barb (2. hely a 68 kg alattiaknál a 18 év felettiek nyílt kumite vetélkedőjén és szintén ezüstérem ugyanabban a korosztályban a kumite shobu ippon nyílt versenyen); Emanuel Popan (aranyérem a 78 kg és 18 év felettiek kumite egyéni vetélkedőjén és 3. hely ugyanabban a korosztályban a kumite nyílt versenyen); csapataranyérem a lányoknál és fiúknál wado ryuban.

Kolozsvári Sas SK: Alexandru Mic (3. hely kata egyéniben a 15–17 évesek nyílt versenyén shotokanban és arany-érem ugyanabban a korosztályban a 73 kg felettieknél kumite egyéniben); Asztalos Claudiu (2. hely kata egyéniben a 18 felettiek versenyén shotokanban); Daniel Zdroba (3. hely a 73 kg alattiaknál a 15–17 évesek között kumite egyéniben); Alexandra Pană (2. hely az 52 kg alattiaknál a 15–17 évesek között kumite egyéniben).

Szsászfenesi Hayashi Activ SK: Flavia Selijan (két aranyérem a 15–17 éves korosztály versenyében, kata egyéni shotokanban és az 52 kg alattiaknál kumite egyéniben; szintén 1. hely a shobu ippon nyílt versenyen); Adela Bodea (2. hely a 15–17 évesek között kata egyéni shotokanban és szintén ezüstérem az 56 kg alattiak küzdelmében a 15–17 évesek között kumite egyéniben); Túrós Izabella (2. hely a 18 év feletieknél kata egyéni shotokanban); Flaviu Pop (aranyérem a 68 kg alattiaknál a 18–21 évesek között kumite egyéniben); Keresztes Zoltán (aranyérem a 78 kg alattiaknál a 18–21 évesek között kumite egyéniben és 3. hely ugyanabban a súlycsoportban a 18 év felettieknél kumite nyílt versenyen); csapatarany a fiúk kumite shobu sambon versenyén a 15–17 éves és a 18 év felettieknél, ezüstérem a lánycsapatnak szintén kumite shobu sambon vetélkedőn a 15–17 éveseknél, továbbá bronzérem fiúcsapatnak a 18 év felettiek kumite shobu ippon versenyén.

Kolozsvári Dynamic SK: Leontin Hosu (3. hely a 78 kg alattiaknál a 18–21 év közöttiek kumite egyéni versenyén); Tamás Dániel (3. hely a 78 kg felettieknél a 18–21 év közöttiek kumite egyéni versenyén).

A közeljövőben június 11–12. között szintén Medgyesen rendezik a gyerek országos bajnokságot, az év legjelesebb versenyét, a világbajnokságot a brazíliai Fortalezában bonyolítják le.

A román szakszövetség a múlt hét végén Medgyesen rendezte meg a juniorok és a felnőttek számára kiírt országos döntőjét. Az eseményen 160 sportoló vett részt, Kolozs megyét öt egyesület képviselte. A kolozsvári sportolók számos bajnoki címet és érmeket szereztek.

A dobogósok névsora:

Kolozsvári Poli Karate SK: Paul Cătănaş (aranyérem kata egyéniben a 15–17 évesek nyílt versenyén shotokanban, továbbá 3. hely a 62 kg alattiaknál a 15–17 évesek vetélkedőjén kumite egyéniben); Diana Şipoş (1. hely a 18 év felettiek között kata egyéniben shotokanban).

Kolozsvári Politechnika ESK: Tudor Ghiran (2. hely kata egyéniben a 15–17 évesek nyílt versenyén, shotokanban); Sebastian Haidu (aranyérem kata egyéniben, a 18 év felettiek vetélkedőjén wado ryuban); Ovidiu Radu (2. hely kata egyéniben, a 18 év felettiek vetélkedőjén wado ryuban); Raluca Andruşca (aranyérem kata egyéniben, a 18–21 év közöttiek vetélkedőjén wado ryuban; 2. hely ugyanebben a versenyszámban, a 18 éve felettiek nyílt versenyén; 3. hely a 60 kg és 18 év felettiek kumite egyéni versenyén); Dora Tichindelean (3. hely kata egyéniben, a 18–21 év közöttiek vetélkedőjén wado ryuban; aranyérem a 60 kg alatti súlycsoportban a 18–21 év közöttiek kumite egyéni versenyén); Kerekes Éva (aranyérem, kata egyéniben, a 18 év felettiek nyílt vetélkedőjén wado ryuban); Ciprian Barb (2. hely a 68 kg alattiaknál a 18 év felettiek nyílt kumite vetélkedőjén és szintén ezüstérem ugyanabban a korosztályban a kumite shobu ippon nyílt versenyen); Emanuel Popan (aranyérem a 78 kg és 18 év felettiek kumite egyéni vetélkedőjén és 3. hely ugyanabban a korosztályban a kumite nyílt versenyen); csapataranyérem a lányoknál és fiúknál wado ryuban.

Kolozsvári Sas SK: Alexandru Mic (3. hely kata egyéniben a 15–17 évesek nyílt versenyén shotokanban és arany-érem ugyanabban a korosztályban a 73 kg felettieknél kumite egyéniben); Asztalos Claudiu (2. hely kata egyéniben a 18 felettiek versenyén shotokanban); Daniel Zdroba (3. hely a 73 kg alattiaknál a 15–17 évesek között kumite egyéniben); Alexandra Pană (2. hely az 52 kg alattiaknál a 15–17 évesek között kumite egyéniben).

Szsászfenesi Hayashi Activ SK: Flavia Selijan (két aranyérem a 15–17 éves korosztály versenyében, kata egyéni shotokanban és az 52 kg alattiaknál kumite egyéniben; szintén 1. hely a shobu ippon nyílt versenyen); Adela Bodea (2. hely a 15–17 évesek között kata egyéni shotokanban és szintén ezüstérem az 56 kg alattiak küzdelmében a 15–17 évesek között kumite egyéniben); Túrós Izabella (2. hely a 18 év feletieknél kata egyéni shotokanban); Flaviu Pop (aranyérem a 68 kg alattiaknál a 18–21 évesek között kumite egyéniben); Keresztes Zoltán (aranyérem a 78 kg alattiaknál a 18–21 évesek között kumite egyéniben és 3. hely ugyanabban a súlycsoportban a 18 év felettieknél kumite nyílt versenyen); csapatarany a fiúk kumite shobu sambon versenyén a 15–17 éves és a 18 év felettieknél, ezüstérem a lánycsapatnak szintén kumite shobu sambon vetélkedőn a 15–17 éveseknél, továbbá bronzérem fiúcsapatnak a 18 év felettiek kumite shobu ippon versenyén.

Kolozsvári Dynamic SK: Leontin Hosu (3. hely a 78 kg alattiaknál a 18–21 év közöttiek kumite egyéni versenyén); Tamás Dániel (3. hely a 78 kg felettieknél a 18–21 év közöttiek kumite egyéni versenyén).

A közeljövőben június 11–12. között szintén Medgyesen rendezik a gyerek országos bajnokságot, az év legjelesebb versenyét, a világbajnokságot a brazíliai Fortalezában bonyolítják le.

Nyolcvanéves korában elhunyt George Mikan, az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) első szupersztárja.

Az Illinois állambeli Jolietben született Mikan a Minneapolis Lakers kosarasaként a negyvenes-ötvenes évek fordulóján hat év leforgása alatt ötször vezette bajnoki címre klubját. Szerepelt az első négy All Star-mérkőzésen, és összesen hét szezont húzott le az NBA-ben.

Mikan súlyos cukorbeteg volt, és veseproblémákkal kezelték. Egyik lábát már 2000-ben amputálni kellett, s hamarosan sor került volna a másikra is.

Ismét vezet a Miami Heat
A Miami Heat hazai pályán legyőzte a címvédő Detroit Pistonst a párharc ötödik mérkőzésén, az NBA Keleti-főcsoportjának döntőjében.

Eredmény, Keleti-főcsoport, döntő, 5. mérkőzés: Miami Heat–Detroit Pistons 88:76 – az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 3–2 a Miami Heat javára.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András