Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Mindössze tizenhét ingatlant kértek vissza a romániai magyar szervezetek az egykor elkobzott közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását lehetővé tevő kormányrendelet útján. A kevés kérvény egyrészt azzal magyarázható, hogy 1940 előtt a tudományos és művelődési élet megszervezésével foglalkozó szervezetek vagyonának nagy részét elkobozták, de vannak olyanok is, akik nem tudtak az erre vonatkozó jogszabályról, hiszen az RMDSZ sem készített erről országos kimutatást, mint ahogy azt korábban az egyházi ingatlanok esetében tette.

A kormány a múlt héten fogadta el a nemzeti kisebbségek közösségi ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló 1999/83-as sürgősségi rendelet alkalmazási szabályait. Az alkalmazási szabályok csak az 1940. szeptember 6. és 1989. december 22. között jogtalanul elkobozott ingatlanokra vonatkoznak. Az oktatási, kutatási, egészségügyi célokra használt ingatlanok, a törvényesen bejegyzett politikai pártok, diplomáciai képviseletek, a nemzetközi szervezetek képviseletei által székházként használt épületek jogos tulajdonosai kérhetik az épületek természetbeni visszaszolgáltatását. Ebben az esetben, az ingatlan eddigi rendeltetése még öt évig megmarad, a tulajdonos pedig adómentességet élvez, és bérleti díjat kap erre az időre. Az egykori tulajdonosok a 2001/10-es törvény alapján kárpótlást is kérhetnek. A rendelkezések csak azokra az ingatlanokra és hozzájuk tartozó telkekre vonatkoznak, amelyek az 1999/83-as sürgősségi rendelet érvénybe lépésekor még léteztek.

A 10-es törvény alkalmazását felügyelő országos hatóság által, lapunk kérdésére eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a legtöbb igénylést, 1748 kérvényt a zsidó közösség nyújtotta be az Országos Restitúciós Bizottsághoz. Mircea Bărbieru, a Caritatea Alapítvány ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: azzal magyarázható a kérvények magas száma, hogy az ingatlanok mellett telkeket is visszaigényeltek. A romániai zsidó közösség reményei a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló kormányrendelet mellett a 2002/501-es törvényhez is fűződnek, hiszen ez a jogszabály rendelkezik az egyházi javak elkobzásáról. Bărbieru szerint éppen ezért a két követeléslista meglehetősen hasonlít egymásra, de a biztonság kedvéért mindkét törvényes előírás alapján jogorvoslatért folyamodtak.

A második legtöbb közösségi házat visszaigénylő kisebbség a német, ők összesen 76 kérvényt nyújtottak be az ORB-hez. Harmadik helyen a görögök állnak 53 dossziéval, őket követi „nagy lemaradással" a magyar kisebbség, amely mindössze tizenhét kérelmet nyújtott be. Lapunk több, a két világháború közötti szervezet jogutódjaként 1990-ben újjáalakult civil szervezetet keresett fel. Kiderült, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindössze egy ingatlant kér vissza. Egyed Ákos, EME-elnök szerint, a kolozsvári Főtér 11. szám alatt található ingatlan nagy segítséget jelentene a szervezetnek, hiszen a bérleményekből befolyt pénz kiegészíthetné a költségvetését. Soó Tamás, a szervezet gazdasági tanácsadója által ismertetett tényekből kiderült, hogy az épület forradalom utáni restitúciós története a véget nem érő dél-amerikai szappanoperákhoz hasonlít. Noha a bírósági ítélet is elismerte a telekkönyvben tulajdonosként változatlanul szereplő EME tulajdonjogát, és az 1998-as kormányrendelet is utasítást adott a visszaszolgáltatásra, a városvezetés sorozatosan megtagadta ennek teljesítését. Mi több, az ingatlan lakásokat tartalmazó részét Gheorghe Funar ex-polgármester adminisztrációja eladta a bérlőknek. Soó Tamás szerint a vevőket semmiképpen sem lehet jóhiszeműeknek nevezni, hiszen az ügylet lebonyolítása előtt mind a nyolc érintett lakó felszólítást kapott, amelyben arról értesítették őket, hogy visszaigényelt lakást akarnak megvásárolni. Így az 1995/112-es vitatott törvény alapján új tulajdonosai vannak a háznak. Soó Tamás úgy tudja, hogy az adás-vétel lebonyolítása után, a városvezetés át akarta íratni az eredeti telekkönyvet az új tulajdonosok nevére, ezt azonban a kataszteri hivatal megtagadta, hiszen ez csak jogerős bírósági ítélet alapján történhet meg. A bíróságon azonban kiállították ezt az újabb telekkönyvet, az eredetihez azonban nem nyúltak hozzá, ami reménnyel tölti el a szervezet vezetőit. A kormányrendeletnek Emil Boc kolozsvári polgármester ideje alatt sem tudtak érvényt szerezni, hiszen a polgármester a város és a kormány között zajló perre hivatkozva utasította el az EME kérését. Gheorghe Funar a közigazgatási bíróságon támadta meg a kormányrendeletet, a per azonban mostanig sem zárult le.

Az EME kálváriája folytatódik, hiszen 2004-ben a törvények szerint jogosnak tűnő, de erkölcsileg megkérdőjelezhető lakásvásárlást a szervezet kénytelen volt megtámadni a bíróságon. Soó Tamás szerint még nagyon a kezdetnél tartanak, hiszen tavaly szeptember óta egyetlen érdemi tárgyalás sem zajlott.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete az egyik legérintettebb szervezet, nekik négy épület járna vissza. Sebestyén Csaba, a szervezet országos elnöke lapunknak elmondta: Kolozsváron két ingatlanért, az Attila, illetve a Majális utcában lévő épületekért nyújtottak be visszaigénylési kérelmet. Emellett a szervezet a egykori dési laktanyát, valamint a Hargita megyei Tolvajos tetőn lévő volt tejbegyűjtőt is visszakérte. Az Erdélyi Kárpát Egyesület egyetlen ingatlant, a Tordai Hasadéknál lévő menedékházat szerette volna visszakapni. Lukács József, a szervezet elnöke szerint, az EKE-t nagyon elriasztotta az egykori vagyonért folyó küzdelem, hiszen 1996-ban 30 millió lejre rúgó perilletéket kellett volna fizetniük a menedékház ügyében indított jogi eljárásért. „Ennyi pénzünk nem volt, ezért nem folytathattuk a küzdelmet az igazságszolgáltatásban" – mondta. Az EKE azonban nem tudott a közösségi ingatlanok visszaigénylésére vonatkozó rendeletről, ezért nem nyújtottak be visszaigénylési kérelmet, noha a határidő decemberben lejárt. Úgy vélte, hogy a határidő esetleges meghosszabbítása esetében feltétlenül pótolnák ezt a mulasztást.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület valamikor hatalmas vagyonnal rendelkezett, ebből nem kérhet vissza semmit, mivel a rendeletben megállapított 1940–1989-es korszak előtti tulajdonától már megfosztották. Dáné Tibor Kálmán, a szervezet ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: többször is beszéltek az EMKE-nél erről az ügyről, de nem találtak olyan épületet, amely a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó rendelkezés alapján visszaigényelhető lett volna. „Szóba került a kolozsváriak által EMKE-palota néven ismert, a kétágú református templommal szemben lévő épület, azonban ezt az EMKE még Erdély Romániához való csatolása előtt eladta a MÁV-nak, ezért költözött oda hatalomváltás után a Román Államvasutak" – mondta Dáné.

Az erdélyi magyar civil szervezetek vagyon-visszaszerzési küzdelme során a leggyakrabban felmerült kifogás az volt velük szemben, hogy nem a két világháború között működő, a kommunista hatalom által egy tollvonással megszüntetett, nagy hagyománnyal rendelkező szervezetek jogutódjai lennének. A fent említett szervezetek alapszabályzatai azonban egyértelműen leszögezik ezt, és tevékenységük is jogelődjeikéhez hasonló.

Lapunk azt próbálta feltérképezni, hogy hány ingatlant kérhettek volna még vissza az erdélyi magyar közösség szervezetei. Többről már tudunk, azonban pontos adattal nem rendelkezünk, hiszen az RMDSZ nem készített országos felmérést erre vonatkozóan. Veres Emőd, ügyvezető alelnök tudomása szerint, több megyéből is készült hasonló jelentés, azonban arról nem tud, hogy ezeket összegezték volna. A jogász-politikus lapunktól értesült a kérvények alacsony számáról. Úgy vélte, alaposabb előkészítő munkával sem nőtt volna jelentősen a kérelmek száma.

A kormány felelősséget vállal a tulajdonkérdés rendezését célul kitűző törvényért, amely a tervek szerint májusban kerül a parlament elé. Erről Bogdan Olteanu, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős megbízott miniszter nyilatkozott. A politikus szerint a kormány „már februárban vagy márciusban" döntést hozott erről. A jelek szerint egyedül a Román Humanista Párt ellenzi azt, hogy mindent vissza az eredeti tulajdonosoknak elv alapján kidolgozott törvénycsomagért felelősséget vállaljanak. Pete István, RMDSZ-es szenátor, a múlt héten jelezte, a szövetség is támogatja a tervezetet. A kormánynak az Európai Unió nyomására kellett meghoznia ezt a döntést, hiszen Brüsszelben jelezték, az ország EU-csatlakozásáig mindenképpen rendezni kell a tulajdonkérdést.

Ma délben szavaz az Európa Parlament Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. A jelek szerint nem kérdéses, hogy az igenek többségbe kerülnek, mindössze az bizonytalan, hogy az eredetileg leszögezett 2007. január 1-re megállapított időpontban, vagy pedig csak egy évvel később csatlakozik majd Románia az unióhoz.

Pierre Moscovici Románia raportőre arra kérte az euroképviselőket, hogy „józan, pozitív és szigorú szempontok alapján szavazzanak" Románia felvétele mellett. A jelentéstevő szerint nem szükséges leválasztani Romániát Bulgáriától. Moscovici tegnap mutatta be azt az indítványt, amelynek alapján a törvényhozók szavaznak majd. A politikus szerint a pozitív voks azért szükséges, mert a csatlakozás egyaránt Románia és az unió szándéka. A józan hozzáállásra szerinte azért van szükség, hogy Romániát fejlődésre ösztönözzék.

„A kormánynak folytatnia kell a reformintézkedések gyakorlatba ültetését, és a védzáradékot életbe léptetjük, ha ez indokolt. Utóbbit nem büntetésként, hanem pozitív nyomásként kell tekinteni. Szavazzuk meg a jóváhagyást, novemberben majd meglátjuk, hogy Románia betartotta-e ígéreteit" –, mondta Moscovici. A politikus azért említette a novemberi időpontot, mert ekkor hozzák nyilvánosságra az országjelentést. Gál Kinga legutóbb lapunknak elmondta: ebben a dokumentumban már körvonalazódni fog, hogy Romániát 2007-ben veszik fel, vagy alkalmazzák a védzáradékot.

A figyelmeztetéseket a kormányfő komolyan veszi. Călin Popescu Tăricenu leszögezte: készek minden fontos vállalt kötelezettséget teljesíteni. A miniszterelnök maga személyesen figyeli majd a csatlakozással kapcsolatos teendők ellenőrzését és irányítását.

Tăricenu ugyanakkor bizakodó is, úgy vélte, Románia teljesíti az uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeit, anélkül, hogy szükség lenne az integrációt elhalasztó védzáradék alkalmazására. A kormányfő azt követően nyilatkozott, hogy találkozott Matti Vanhanen finn miniszterelnökkel, akivel többek között Románia európai integrációjáról folytatott eszmecserét Bukarestben.

A miniszterelnök mellett a parlamenti pártok is erőteljes lobbit folytattak a napokban. Az összes parlamenti párt tagjait tartalmazó küldöttség utazott hétfőn Strasbourgba, ahol ma szavaznak Románia sorsáról. Az RMDSZ részéről Máté András, Kolozs megyei és Kelemen Attila, Maros megyei parlamenti képviselő utazott Franciaországba. Máté lapunknak elmondta: a törvényhozók találkoztak az EP-t alkotó frakciók vezetőivel. A plénum előtt a magyar EP-képviselők felszólalásukban kitértek az erdélyi magyarság helyzetére is. „Érzékeny, megoldatlan témák a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlensége mellett az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás, az állami magyar egyetem ügye, a csángók kulturális jogai, a magyarság (és Székelyföld) autonómia törekvései, a nemzetközi intézmények által is kritizált választási törvénykezés kisebbségi szervezeteket diszkrimináló előírásai" – mondta Gál Kinga beszédében. A fideszes képviselő mellett Tabajdi Csaba és Dobai Alexandra is felszólalt, akik szintén pozitívként értékelték Románia csatlakozását.

Románia esélyeit látszik növelni Olli Rehn EU-bővítési biztos nyilatkozata is, aki szerint Románia kezdi utolérni Bulgáriát. A politikus azon reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükséges Románia csatlakozási időpontjának kitolására. Kifejtette: igaz, hogy Bulgária komoly reformintézkedéseket valósított meg az elmúlt időszakban, de Románia jó ütemben dolgozza le hátrányát, például az igazságszolgáltatás terén. Rehn megállapította, hogy mindkét ország a jó úton halad.

A két pályázó ország esélyeit azonban rontják a választások. Bulgáriában júniusban tartanak általános parlamenti választást, Romániában pedig továbbra is kilátás van az előrehozott választásokra, amelyek késleltethetik a reformokat.

Egy hétfői bejelentés alapján a belügyminisztérium nem tart többé igényt az egyetemi végzettséggel rendelkező sorkatonákra, de a honvédelmi minisztérium tovább sorozza a fiatalokat.

A belügyminisztérium bejelentette: idén októbertől nem sorozza be többé a valamely felsőfokú oktatási intézmény végzettejeit. A döntést Vasile Blaga belügyminiszter hozta.

Marius Tache, a tárca szóvivője a sajtónak arról számolt be, hogy a sorköteles fiatalokat más struktúrába osszák be.

Spînu Constantin, a román hadsereg vezérkarának szóvivője a Szabadságnak elmondta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács szerint a katonaság továbbra is besorozza a fiatalokat. – A mi vonatkozásunkban semmi sem változott. Februárban behívtuk az egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalokat, a következőket júniusban sorozzuk be, de még van egy októberi határidőnk is – magyarázta Spînu. Megtudtuk: tavaly a haditengerészet mondott le a sorkatonai szolgálatról, idén a belügyminisztérium. A tervek szerint a hadseregnek 2007-ig szüksége lesz még az egyetemet végzett fiatalokra is.

A magyar diplomácia élesen tiltakozik minden olyan politikai szándékkal szemben, amely a március végi kolozsvári incidenseket megpróbálja összekapcsolni a közelmúlt vajdasági magyarellenes atrocitásaival – hangsúlyozta a külügyi tárca politikai államtitkára kedden Budapesten, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. A Fidesz óvott attól, hogy a romániai városban történteket bárki elbagatellizálja.

„A két kolozsvári incidens magyar nemzetiségű szenvedő alanyai maguk sem állították, hogy etnikai jellegű támadás érte volna őket" – hangsúlyozta Bársony András. A külügyi bizottság a Kolozsvárott március 27-ről 28-ra virradó éjszaka, illetve egy nappal később hírül adott, a Szent Kamill otthonnál történt incidens ügyét tárgyalta meg, amelyek során magyar nemzetiségű személyeket támadtak meg. Mint elhangzott, az első esetben egy éjszakai mulató előtt késeltek meg egy fiatalembert, akinek sérülései 10–12 napos orvosi kezelést igényeltek. A sértett feljelentést tett a rendőrségen. A második alkalommal egy szociális intézetben bántalmaztak egy magyar nemzetiségű személyt, aki nem tett feljelentést.

Bársony András elmondta: a mulatónál történtek kapcsán a kolozsvári magyar főkonzulátus azt a tájékoztatást kapta a Kolozs megyei rendőrparancsnoktól, hogy az elkövetőket sikerült azonosítani, és az ügyet azóta már továbbították a városi bíróságra.

„A kolozsvári magyar főkonzulátus jelezte, hogy a romániai rendőri szervek gyorsan és valószínűleg megfelelő alapossággal jártak el" – közölte a külügyi államtitkár. Hozzátette: az eset kapcsán az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elítélő nyilatkozatot adott ki, ugyanakkor kétségeit fejezte ki az etnikai motivációt hangsúlyozó sajtójelentések kapcsán. A külügyi államtitkár megjegyezte, hogy a kolozsvári Szent Kamill szociális otthonban történtek kapcsán a romániai diszkriminációellenes tanács elnöke testi sértés miatt hivatalból eljárást indított.

„A külügyi bizottság delegációja még kedden Bukarestbe utazik, és megtaláljuk a módját, hogy az incidensekről szót váltsunk a kormány tagjaival, a bizottságok vezetőivel, valamint a romániai magyarság képviselőivel sorra kerülő megbeszéléseken" – mondta Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a kolozsvári mulatónál történtek után a rendőrség először nem volt hajlandó megfelelő jegyzőkönyvet kiállítani. Úgy vélte, a legfontosabb tanulság az, hogy a hatósági reakció mennyire határozott „egy etnikai indítékú incidensben". A fideszes képviselő szerint az RMDSZ levelében éppen az etnikai jelleget valószínűsítette, emellett a „bozgorozás", tehát a „hazátlan" kifejezés hangsúlyozása mindkét esetben meghatározó összetevője volt az incidenseknek. „A Magyar Köztársaságnak az a dolga, hogy határozottan lépjen fel" – szögezte le Németh Zsolt, aki szerint hiba a történteket bagatellizálni, tekintettel Románia EU-csatlakozására is.

Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság alelnöke azt mondta, nemcsak a bagatellizálás, hanem a történtek túldimenzionálása sem helyes. Hozzáfűzte: a politikának akkor kell lépnie, ha ezek az esetek jelenséggé válnak, és világossá válik, hogy a hatóságok nem reagálnak. Gedei József (MSZP) szintén arról beszélt, hogy csak két ilyen esetről lehet tudni, így az etnikai motiváció megállapítása meglehetősen vitatott. Ugyanakkor megjegyezte : az egykori marosvásárhelyi események után nem lehet abban bízni, hogy az etnikai feszültségek teljesen nyugvópontra jutottak.

Per folyik egy kolozsvári férfi ellen, akit azzal vádolnak, hogy négy évvel korábban, 26 000 német márkáért eladta egyik veséjét egy szerb állampolgárnak. A 30 éves Orbán Mihály Róbert ügyében a kolozsvári bíróságon kedden tartották az első tárgyalást. Két tanút hallgattak ki: egy, a fiatalember családjához közelálló személyt és a férfi egyik barátját. Az első tanú vallomásában elmondta, Orbán szüleitől halotta, hogy a fiatalember 26 000 német márkáért, Ausztriában eladta egyik veséjét. A második tanú elmondta, hogy gépkocsijával szállította a vádlottat Ausztriába, ahol az egy bizonyos Maria Poppal találkozott. A tanú hozzátette, nem tudta, mi dolga van Orbán Mihály Róbertnek Ausztriában, csak utólag tudta meg a férfi testvérétől, hogy eladta az egyik veséjét.

A bíróság a vádlottat is kihallgatta, aki beismerte a történteket.

A vizsgálóügyészek szerint Orbán Mihály Róbertet négy évvel korábban lopásért börtönbüntetésre ítélték. Néhány héttel a büntetésletöltés megkezdése után, Orbán egészségi okokra hivatkozva kérte szabadon bocsátását. A büntetésmegszakítást jóváhagyó orvosbizottság megállapította, hogy a férfinak hiányzik az egyik veséje. A vizsgálati szervek azt gyanítják, hogy az ügy hátterében egy több európai országban működő szervkereskedő-hálózat rejtőzik.

A volt kormány által kinevezett nagyköveteket hívott haza a külügyminiszter. Traian Chebeleu ausztriai, Petru Ioan Cordoş litvániai és lettországi, Caius Traian Dragomir görögországi és Mihai Dinucu horvátországi román nagykövet visszahívásáról szóló dokumentumokat Traian Băsescu kedden írta alá.

Az igazságosság alapja pedig a hűség, vagyis szavak és megállapodások állandósága és valódisága.

TUNÉZIA címmel Góger Ferenc, az RMDSZ belvárosi körzetének elnöke tart ismertető előadást április 14-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi kerületének Párizs utca 17. szám alatti székházában.

A KERTBARÁTOK találkoznak április 14-én, csütörtökön du. 5 órától az EME Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székházában. A találkozón Dan Magdun kertész tart előadást hollandiai utazásáról, Jablonovszky Elemér kertész és Orbán Sándor agronómus a tavaszi tennivalókról beszél.

A PROSPERO HÁZ csütörtöki filmklubjában az Ollókezű Edward című szinkronizált amerikai filmet vetítik. Rendező: Tim Burton. Az ingyenes filmvetítésre április 14-én, este 7 órakor kerül sor a Mikó/Clinicilor utca 16. szám alatt.

A KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZET IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL rendeznek szimpóziumot április 15-én, 18 órakor a Mátyás Házban. Résztvevők: Natalia Todeasa, Dan Popescu, Berszán Zsolt, Jánosi Antal.

Közlemény
A Romániai Írók Szövetségének kolozsvári fiókszervezete tisztújító közgyűlését tartja, április 14-én, csütörtökön, 10 órai kezdettel a Központi Egyetemi Könyvtár Ioan Muşlea termében. Minden tagtársunkat szeretettel várjuk.

A CSEMETE-ZENEÓVODA nagycsoportjának április 13-án, szerdán du. 5 órától, a kiscsoportnak pedig 6 órától lesz órája. A Nisztor Krisztina és Maksay Júlia zenetanárnők vezetette óvodának áprilisban minden szerdán ugyanez az órarendje. A zenetanárnők segítségével a gyermekek kedvükre barangolhatnak és fedezhetik fel a zene birodalmát.

A Magyar Opera balett-művészei április 14-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel, Légszomj címmel Richard Strauss (1864 – 1949): Halál és megdicsőülés (Tod und Verklärung) című szimfonikus költeménye ihlette kortárs táncelőadás ősbemutatójára hívják az absztrakt és szürrealista táncjátékot kedvelő közönséget.

A Trisztán-éjszaka költészete éled újjá Strauss szimfonikus költeményének programjában és hangulataiban, mielőtt e romantikus éj-költészet egyre inkább beteges halál-költészetté válna.

A kolozsvári Magyar Opera színpadán úttörőnek számító stúdió-bemutató rendező-koreográfusa Jakab Melinda magántáncos, aki főszereplőként is közreműködik partnere, Sinkó Ferenc m. v. oldalán. A sikerhez két színművész is hozzájárul: Laura Cristea m. v. és Laczkó V. Róbert m. v. személyében. A jelmezeket Pataki Enikő tervezte. A rendező munkatársa Sinkó Ferenc m. v. Közreműködik az Opera zenekara (hangversenymester: Márkos Albert m. v.), valamint a Balett-líceum néhány növendéke is. Az ősbemutató zenei vezetője Jankó Zsolt, a Magyar Opera fiatal vendégkarmestere.

A rendező valóságfeletti képsorokat állít össze. Furcsák ezek a képsorok, de mindenképpen vezetik a néző fantáziáját. Megpróbálja embrionális állapotától ábrázolni az emberi létet, mely elindul a bizonyos pontról... majd visszaérkezik ugyanoda... „mert ami a születés, lényege és értelme szerint ugyanaz a halál is. Ugyanazon a vonalon, csak ellenkező irányban halad" – vallja a rendező. A produkció lényegét Schopenhauer inspirálta, aki szerint egyszer csak elalszunk, és nem ébredünk fel többé. Igen ám, de e hosszú alvásban miféle álmaink vannak? Mert a halál a szó szorosabb értelmében csak álom, az emberi nem álma, melyből új élet ered, amely elölről kezdi a régi játékot.

A semmi ágán ül szívem című rendezvénnyel emlékezett József Attilára a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael köre hétfőn este. A nőszövetség elnöke, Balogh Gizella bevezetőjében Fejtő Ferenc irodalomtörténészt idézte, aki a költő közeli barátja volt. A Centrál kávéházban köszöntötték a 32 éves József Attilát, aki a Születésnapomra című verssel lepte meg az ünneplőket. (Akkor boldog volt, nyoma sem látszott rajta a lélekpusztító betegségnek.)

A műsort Albert Júlia színművésznő állította össze. Elsőként Terényi Ede versfeldolgozását hallgathattuk meg Török Szilvia előadásában, Szabó László zongorakíséretével. Ezt követték Albert Júlia József Attila-interpretációi. 26 vers hangzott el, többek között a Tiszta szívvel, a Nagyon fáj vagy a Ringató, akárcsak kevésbé ismert művek. Albert Júlia szuggesztíven, mély átéléssel adta elő a nagyszerű költő verseit.

A rendezvény Csép Anna és Kolumbán Lilla alkotta hegedűduó előadásával zárult.

A tordai művészetkedvelők és a helybeli művészek körében nagy sikert aratott az erdélyi magyar művészpedagógusok április 10-én, a Petőfi Társaság galériájában megnyílt tárlata. A mind műfajilag – festészet, grafika, szobrászat, kerámia, textil – mind művészi nyelvezet szempontjából rendkívül változatos tárlat híven tükrözi az erdélyi magyar képzőművészet színvonalát.

A vizuális képzést, nevelést végző tanárok saját szakmai fejlődésüket is fontosnak tartják. Ennek egyik lehetősége az egyéni alkotómunka. Ez azonban az anyagiak és a szabadidő szempontjából is nagy áldozatot követel. A kiállítókat, beleértve természetesen a szervezés munkáját is vállaló Székely Gézát, minden elismerés megilleti, hiszen a katedrán és a kiállítóteremben egyaránt megállják a helyüket. Értékes művészi teljesítményükkel hozzájárulnak az erdélyi művészeti élet fejlődéséhez, s ugyanakkor lelki és szellemi gyarapodásunkhoz. A tordai Petőfi Társaság tevékenységüket megköszönve további eredményes alkotómunkát kíván valamennyiüknek.

Az ismert budapesti képes történelmi folyóirat, a Rubicon főszerkesztője, Rácz Árpád, április 14-én, csütörtökön 18,30 órakor, a Rhédey-palotában, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai utcai székházában (Napoca u. 2. sz.) mutatja be a lap most megjelent, Kincses Kolozsvár című duplaszámát. A lap a helyszínen megvásárolható.

A Miskolci Grafikai Biennálék az indulástól, 1961-től kezdődően híven tükrözik a magyar grafika alakulását, belső tartalmi változásait, valamint magának a műfajnak az önazonosságból, az eszközhasználat, a képi információrobbanás kihívásaiból adódó vívódásait.

A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeumban 2004 májusában nyílt meg a nemzetközivé bővült XXII. grafikai biennálé, amelynek célja a magyar sokszorosított grafika helyzetének bemutatása az utóbbi két évben készült munkák alapján. A rendezvény ugyanakkor az egymás mellett élő nemzetek alkotóinak a találkozására is lehetőséget teremtett.

A miskolci, 400 munkát tartalmazó tárlat anyagából készült az az 50 munkából álló válogatás, amelyet a kolozsvári közönség a Szentegyház utcai galériában (Iuliu Maniu utca 2–4.) április végéig tekinthet meg. A kiállítást ma du. 5 órakor Ioan Horváth Bugnariu egyetemi tanár, a Romániai Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókjának alelnöke, valamint Kákóczki András művészettörténész, a Miskolci Galéria megbízott igazgatóhelyettese nyit meg.

A fenti címmel nyílt meg a Művészeti Múzeumban Markus Lüpertz és Ioan Sbârciu közös képzőművészeti tárlata. A németországi alkotó, a düsseldorfi képzőművészeti akadémia vezetője, a világ legismertebb kortárs művészei közé tartozik, festményeit és szobrait hatalmas összegekért vásárolta meg számos jelentős képzőművészeti múzeum.

Ioan Sbârciu, a kolozsvári Képzőművészeti Egyetem rektora, egyike a legelismertebb kortárs képzőművészeknek. Munkái bejárták Európát, eljutottak az Egyesült Államokba is. Meggyőződéssel harcol a minőségi vizuális kultúra terjesztéséért, a kulturális klisék ellenében.

A tárlat – elnevezéséhez híven – két képzőművész baráti és szakmai találkozásának eredménye, Lüpertz első ízben állít ki Kelet-Európai országban. A tárlat kihívást jelent a két alkotó és a hazai művészetkedvelő közönség számára egyaránt, az alkotások május végéig tekinthetők meg.

indul. Mindkét osztály tanulói heti négy órában tanulják majd az angol nyelvet. Április 15-től kezdődően minden szombaton reggel 10 órától felkészítőt tartunk az érdeklődő gyerekek számára.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Bujócska – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Dupla semmi – francia–angol bemutató. – Vetítések időpontja. 15, 17.30; kedvezménnyel kedden minden vetítés. Vejedre ütök – amerikai. Vetítések időpontja: 20, pénteken, szombaton, vasárnap 22.30; kedden minden vetítés kedvezménnyel.

GYŐZELEM – Kerülőutak–Sideways – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30, 22; Micimackó és az elefánt – bemutató előtt. Vetítés 15 órától.

FAVORIT – 80 nap alatt a Föld körül – amerikai. – Vetítések időpontja. 15, 17, 19; csütörtökön minden vetítés kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Gyémántrablók – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától kedvezménnyel, és hétfőn minden vetítés.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Elektra – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától és hétfőn minden vetítés.

DACIA B-TEREM – Mona Lisa mosolya – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – A pilóta – amerikai. – Vetítések időpontja: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, kedvezménnyel hétfőn minden vetítés.

MAGYAR OPERA

Április 14-én, csütörtökön este 7 órakor: Légszomj – kortárs táncelőadás R. Strauss Halál és megdicsőülés című szimfonikus költeményére. Vezényel: Jankó Zsolt m. v. Rendező-koreográfus: Jakab Melinda. – Stúdióelőadás.

Április 17-én, vasárnap de. 11 órakor: Hary Béla: Hófehérke és a hét törpe. Vezényel: Hary Béla. Rendező-koreográfus: Mândruţiu Mihail. – Ifjúsági-bérlet.

ROMÁN OPERA

Április 17-én, vasárnap este 7 órakor: Leontina văduva szopránénekesnő rendkívüli hangversenye.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Április 13-án, szerdán este 7 órakor: Sam és Bella Spewack–Cole Porter: Csókolj meg, Katám! – musical két részben. A BBTE Színművészeti és Színháztudományi Kar IV. éves hallgatóinak vizsgaelőadása. Rendező: Salat Lehel osztályvezető tanár.

Április 15-én, pénteken este 8 órakor: Euripidész: Bakkhánsnők – stúdióelőadás. Rendezte: David Zinder m. v. (Izrael).

ROMÁN SZÍNHÁZ

Április 14-én, csütörtökön este 7 órakor: Matei Vişniec: Mansardă la Paris cu vedere spre moarte.

Április 16-án, szombaton este 7 órakor: Marc Camoletti: Logodnicele aterizează la Paris.

EUPHORION STÚDIÓ

Április 15-én, pénteken: Mimi Brănescu: Hajcsavarók. Emanuel Ciocu: 5 és 7 között.

FARKAS U. REF. TEMPLOM

Április 15-én, pénteken este 7 órakor: Húsvéti kórusművek. A filharmónia kórusát Cornel Groza vezényli.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

A szolidaritás elmélete azon alapszik, hogy túl a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok sajátos érdekein, ezek esetleges ütközésén, vannak össztársadalmi érdekek, amelyek védelme mindenkinek feladata. (Például a katasztrófák megelőzése, az okozott károk helyreállítása mindenkinek érdeke, ehhez pedig összefogásra, társadalmi szolidaritásra van szükség.) Az Idegen szavak és kifejezések szótára meghatározása szerint a kifejezés közös, kölcsönös kötelesség- és segítségvállalást, ugyanakkor összetartást, közösségvállalást jelent az eszmei és gyakorlati azonosság, közösség vagy a közös érdekek alapján.

Az elv elméleti és gyakorlati fontosságára való tekintettel mind az Európai Alkotmány, mind az Európai Unió Alapjogi Chartája kiemelten foglalkozik a szolidaritással. Az Alaptörvény 43. Cikke tételesen kimondja, hogy ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik, az Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel. Az Unió minden rendelkezésre álló eszközt, ideértve a tagállamok által a rendelkezésére bocsátott katonai erőforrásokat is, mozgosít annak érdekében, hogy megelőzze a terrorista fenyegetést a tagállamok területén, megvédje a demokratikus intézményeket és a polgári lakosságot egy esetleges terrortámadástól, terrortámadás esetén egy tagállamnak, politikai vezetése kérésére, a területén segítséget nyújtson. Amennyiben a természeti vagy ember okozta katasztrófa bekövetkezett, az Unió, ugyancsak a tagállam politikai vezetése kérésére, a tagállamnak területén segítséget nyújt. A segítségnyújtásra vonatkozó részletes szabályokat az Unió Bizottságának és külügyminiszterének együttes javaslata alapján a Tanács európai határozatban állapítja meg. Ha ennek a határozatnak védelmi vonatkozásai vannak, tájékoztatni kell az Európai Parlamentet. A rész-szabályokat és a segítségnyújtás konkrét módozatait alacsonyabb szintű normák írják elő.

A tárgyalt elv gyakorlati alkalmazását szolgálja a Charta azon rendelkezése, hogy a munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint, hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. Ugyancsak az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. A védelem jöhet szakszervezet, más társadalmi szervezetek vagy akár a bírói szervek részéről.

Munkajogi uniós normák írják elő azt is, hogy minden munkavállalónak joga van egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. Tehát munkavédelem, ami a tájainkon megszokott anyagi feltételeken túl az emberi méltóságra is kiterjed. Követendő példa lehetne honatyáink, sőt a szakszervezeti vezetők számára is.

Az Európai Unióban tilos a gyermekek foglalkoztatása. A foglalkoztatás alsó korhatára nem lehet alacsonyabb a tanköteles kor felső határánál. A fiatal munkavállalóknak életkoruknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolástól és minden olyan munkától, ami sértheti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésüket, vagy összeütközésbe kerülhetnek nevelésükkel, oktatásukkal. Mindezek betartását állami szervek (például a gyámhatóság), közösségi és civil szervezetek biztosítják és ellenőrzik, ami a szélesebb értelemben vett szolidaritásnak egy nem jelentéktelen megnyilvánulásaként fogható fel.

A szolidaritáshoz szorosan kapcsolódik az Unió törekvése egy közös politika kidolgozása az államélet legkülönbözőbb területein. Ennek megfelelően, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikát folytat, amely a tagállamok közötti kölcsönös politikai szolidarítás tovább fejlesztésén, az általános érdekű ügyek azonosításán és a tagállamok fellépései közötti egyre növekvő fokú összhang megvalósításán alapul. A tagállamok az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját a lojalítás és a kölcsönös szolidaritás jegyében tevékenyen és fenntartások nélkül támogatják. A tagállamok együtt munkálkodnak kölcsönös politikai szolidaritásuk erősítésén és továbbfejlesztésén. Tartózkodnak minden olyan cselekvéstől, amely ellentétes az Unió érdekeivel, illetve ronthatja az Unió mint kohéziós erő eredményességét a nemzeközi kapcsolatokban. Ezeknek a politikai elveknek a tiszteletben tartásáról a Tanács és az Unió külügyminisztere gondoskodik.

Az Európai Unió illetékes szerveiben a tagállamok minden általános érdekű kül- és biztonságpolitikai kérdésről egyeztetnek egymással, annak érdekében, hogy a kérdés vonatkozásában közös megközelítést alakítsanak ki. A tagállamok az Unió érdekeit érintő bármilyen nemzetközi szintű fellépés vagy kötelezettségvállalás megtétele előtt egyeztetnek a többi tagállammal. A tagállamok egy irányba mutató fellépésük útján biztosítják, hogy az Unió képes legyen érdekeinek és értékeinek nemzetközi szinten való érvényesítésére. A szolidaritás jegyében az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó általános iránymutatásokat, beleértve a védelmi vonatkozású kérdéseket is.

Abban az esetben, ha a nemzetközi fejlemények szükségessé teszik, az Európai Tanács elnöke rendkívüli európai tanácsi ülést hív össze abból a célból, hogy a fejleményekre tekintettel meghatározza az Unió által követendő politikai stratégiai irányvonalat.

A Tanács az Európai Tanács által meghatározott általános irányvonalak alapján elfogadja a közös kül- és biztonságpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges európai határozatokat. A közös kül- és biztonságpolitikát érintő ügyekben az Uniót a külügyminiszter képviseli, aki az Unió nevében párbeszédet folytat harmadik felekel, és képviseli az Unió álláspontját a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi konferenciákon. Megbizatásának ellátása során a külügyminisztert európai külügyi szolgálat segíti. Ez a szolgálat a tagállamok diplomáciai szerveivel együttműködésben tevékenykedik, és a Tanács Főtitkársága, valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyekből áll. Az európai külügyi szolgálat szervezését és működését a Tanács európai határozatban írja elő. A határozatot az Unió külügyminiszterének javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció és a Bizottság egyetértését követően hozzák meg.

Amennyiben a nemzetközi helyzet aktív fellépést tesz szükségessé, a Tanács elfogadja a szükséges európai határozatokat, amikben meghatározzák a fellépés céljait, hatókörét, az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket, valamint végrehajtásának feltételeit és szükség esetén időtartamát. A közös kül- és biztonságpolitika kiemelkedő jelentősége indokolja, hogy az európai alkotmányozó annak célját és megvalósításának módját kellő részletezéssel szabályozza.

Faluról bejött munkás volt, annak is a lecsúszott rétegéből való: hajléktalan „senki"; félig-meddig városlakó. Évtizedek óta, „egy korszakon át duzzogva tűnődött" – a szegénység értelmén, s viaskodott önmagával és a belőlünk minden emberhez méltót kiölő, elnyomó államgépezettel. (Testvérbátyját agyonverték és vonat alá dobták; volt alkalma korán megismerni a félelmet.) Kiszolgáltatottnak, „felhasználhatónak" érezte magát. Nem borult el az elméje, legfeljebb testét viselte meg a nélkülözés… Később, miután a kisembereket kiszolgáltató ügynök-múltja, kis árulása nyilvánosságra került, összezsugorodva próbált eltűnni az épületek rései közt ismerősei elől. Hallókészülékre sem volt szüksége már; másfél szoba magányára, sötétzárkájára ítélve magát, ivott, amíg tudott. Ha testét nem kezdte volna ki a félelmetes kór (sejtette, tudta), előbb-utóbb a bűntudat végez vele.

A gonoszak világa váratlanul fejre állt, s álljfel-jancsiként fügét mutatva neki, cinikusan továbbra is mindent hazudott ott kint, és bent, a csendet is. Képzelete sem ígérhetett békét.

Vannak, akik ennyit tudtak róla… Tehetségének terméke az utókor megítélésére marad. „Kicsiségeken múlik minden", ahogy ő mondaná.

Ma határoz az Európai Parlament Románia uniós tagságáról. Ha a döntés kedvező lesz, akkor ez zöld utat jelent a csatlakozási szerződés aláírására, amelyet április 25-re terveznek. A média jobban értesült része máris arról cikkez: kevés a valószínűsége annak, hogy a parlament visszautasítja Románia csatlakozási kérelmét, a testület fenntartásai azonban közismertek. Várható, hogy ismét elhangzanak a jól ismert bírálatok, azok a képviselők viszont, akik mégsem tudnak ellenérzésükön úrrá lenni, legfennebb tartózkodnak majd. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a testület – feltehetően kétharmados többséggel, akárcsak két héttel korábban a külügyi bizottságban – elfogadja Románia csatlakozását, de csakis konkrét feltételek teljesítése mellett.

A román kormány tehát hiába várja türelmetlenül az április 13-at meg 25-öt, hogy a szerződés aláírásának nyűgét levetve kényelmesen elkezdhesse az itthoni leszámolásokat, a megpróbáltatásoknak nincs vége, a szigorú monitorizálás folytatódik mind az európai törvényhozás, mind az Európai Bizottság részéről. Románia pedig csak akkor válik teljes jogú tagjává az Uniónak 2007. január 1-től, ha valóban minden feltételt teljesít, különben halasztják a felvételt – legalább egy évvel.

Márpedig Románia jelen pillanatban nem teljesíti maradéktalanul a csatlakozási feltételeket. Ha az EP ennek ellenére kiállítja a bizonyítványt, az továbbra sem jelent más, mint újabb, ki tudja hányadik bizalom-előleget arra, hogy a hátralévő szűk két évben, illetve a csatlakozást követő három próbaesztendőben minden szinten megtörténik a felzárkózás. Bár az országjelentések évről évre elismerően nyilatkoztak Románia azon igyekezetéről, amivel a hatalmas lemaradásokat igyekezett behozni, van néhány terület, amely továbbra is alkalmatlanná teszi arra, hogy felvegye a versenyt a többi uniós állammal. Ez mindenekelőtt a legmagasabb állami hivatalokat is behálózó korrupció, amely – állítják az EU-megfigyelők – továbbra is aláássa az ország gazdasági, társadalmi, politikai életét, és negatívan befolyásolja Románia nemzetközi megítélését. Bár az új kormány igazságügyminisztere – elődjétől eltérően – lényegesen nagyobb garanciát jelent arra, hogy a román igazságügyi reform végre jó úton halad, az e téren tapasztalt lemaradás továbbra is sokat nyom a latba. Hasonlóan szomorú a helyzet a környezetvédelem területén, Romániának 29 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy az EU-normáknak ezen a téren is megfeleljen. Köztudott, a román kormányok évek óta elhanyagolják a környezetvédelmet, az adósságok pedig mára alaposan összegyűltek. A lemaradások között említik továbbá az üzleti környezet összehangolásának hiányát az európai követelményekkel, a versenyhelyzet megteremtését, tekintettel az állami szubvenciókra. Továbbra is a teljesítendő feltételek – mégpedig a költségesebbek – között van a határok biztonságossá tétele, a csatlakozást követően Románia keleti határa ugyanis egybeesik majd az EU-határokkal. Az európai szervek különös figyelmet fordítanak a sajtószabadság biztosítására. Bár a romániai helyzetet továbbra sem tartják megnyugtatónak, komoly fegyvertény, hogy az új kormány elítéli elődjének politikáját a médiának az állami hirdetésekkel való befolyásolásával kapcsolatban.

Ebben az egész EU-csatlakozási hajszában az már csak ráadás, hogy Románia gazdaságánál talán csak a lakosság felkészületlenebb, a románok zömének fogalma sincs arról, mi az integráció ára. A felkészületlen-felkészítetlen lakosság EU-fóriáját hamar lecsillapítják majd az óhatatlanul bekövetkező áremelések, a különböző EU-normák kötelező betartása pedig nemcsak mentalitásváltást feltételez, hanem szép kis költségeket is ró a sok kisgazdára, kisvállalkozóra, akik közül többen is arra kényszerülhetnek, hogy lehúzzák a rolót.

Nem tudom, más hogyan éli meg ezt az egész felvételi vizsgát, de nekem erről a vajúdó román EU-csatlakozásról egyre gyakrabban jut eszembe egyik kedves ismerősöm esete az olasz filmsztárral. A román demokrácia hajnalán a köztiszteletben álló RMDSZ-es politikus egy-egy felemásan kikényszerült kormányhatározat, parlamenti döntés alkalmával többször is elpanaszolta: olyan ez az együttműködés a románokkal, mint az ő szerelmi viszonya Lollobrigidával. Ötven százalékban sikeres: ő ugyanis szívből akarja! Valahogy ez a helyzet a Románia és az EU közt kibontakozó szerelemben is: felemás, beteljesületlen. Azzal a különbséggel, hogy nem az Unión múlott. Ezúttal Lollobrigida akarta …

Javulnia kell az iraki biztonsági helyzetnek ahhoz, hogy az ENSZ nagyobb szerepet vállaljon az országban – jelentette ki hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt Asraf Kázi, a világszervezet iraki különmegbízottja.

Az ENSZ-főtitkárnak az iraki helyzetre vonatkozó beszámolóját ismertetve a diplomata bizalomkeltőnek nevezte az Irakban elindult politikai folyamatot, ezen belül is az alkotmány kidolgozását szolgáló munkálatokat. A világszervezet arra számít, hogy megfelelő szervezés mellett ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a politikai életből egyelőre kimaradók felülvizsgálják elhatározásukat, s bekapcsolódjanak Irak jövőjének alakításába.

Asraf Kázi felhívta a figyelmet arra, hogy túl sok iraki nem akart, vagy nem tudott részt venni a januári választásokon sem szavazóként, sem képviselői posztért induló jelöltként. Ennek következtében a lakosság bizonyos csoportjai, s elsősorban a szunnita arabok nem jutottak képviselethez a nemzetgyűlésben.

Az iraki átmeneti kormány legfőbb feladata biztosítani, hogy az alkotmány kidolgozásának folyamata átlátható legyen, s a munkát a különböző politikai erők legszélesebb körű részvételével végezzék el – szögezte le az ENSZ különmegbízottja.

Az amerikaiak többsége szerint Izrael és a palesztinok egyaránt őszintén törekszenek a közel-keleti béke megteremtésére – derül ki egy márciusi felmérésből, amelynek nyilvánosságra hozatalát készítői Ariel Saron izraeli miniszterelnök Egyesült Államok-beli látogatásához időzítették.

A Rágalmazás Elleni Liga nevű szervezet által kezdeményezett közvélemény-kutatásban részt vett 18 évesnél idősebb amerikaiak erőteljesen támogatják az izraeli kormányfőnek a gázai kivonulásra vonatkozó tervét. Relatív többségük – 40 százalék – véli úgy, hogy az Egyesült Államoknak a térség békéje érdekében akár az amerikai-izraeli kapcsolatok meggyengülése árán is együtt kell működnie az olyan mérsékelt arab országokkal, mint Egyiptom és Jordánia, s 36 százalék szavaz csak prioritást a kétoldalú viszonynak.

A megkérdezettek 61 százaléka mondta, hogy az Egyesült Államoknak a terrortámadások veszélye ellenére is tovább kell támogatnia Izraelt, s 31 százalék vélte úgy, hogy a veszély minimalizálása érdekében ki kell hátrálnia Izrael mögül. Ugyanakkor elhatárolódási szándékot jelez, hogy 59 százalék szerint (2003-ban még csak 38 százalék szerint) Izraelnek és a palesztinoknak minimális amerikai részvétel mellett kell eljutniuk a békemegállapodáshoz.

George Bush amerikai elnöktől Clint Eastwood színész-rendezőn és Abu Muszab az-Zarkavi terrorista vezéren át a dalai lámáig terjed a világ 100 legbefolyásosabb emberének a névsora a Time magazin legfrissebb számának összeállítása szerint.

A politikai heti magazin 31 ország személyiségeiből állította össze a listát, amelyen szerepelnek államférfiak, tervezők, – amerikai lap lévén – rapperek, terroristák, színészek, valamint divattervezők, üzletemberek, sportolók, s a dél-ázsiai cunami egyik túlélője is. A magazin szerint ők tettek a legtöbbet az elmúlt évben világunk arculatának a formálásáért. A hírmagazin négy kategóriába sorolja őket: államférfiak és forradalmárok, művészek és a szórakoztatóipar sztárjai, az üzleti világ kiemelkedő képviselői, akiket a „építők és titánok" kategórianévvel illet, s a „hősök és bálványok".

Az államférfiak és forradalmárok csoportjában található többek között George Bush amerikai elnök, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, illetve Bill Clinton volt amerikai elnök, de a lap közéjük sorolja Barack Obamát, a Demokrata Párt új fekete szenátorát, a párt új csillagát is. A csoportban helyet kapott Kim Dzsong Il észak-koreai diktátor, Ali asz-Szisztáni iraki síita nagyajatollah, Abu Muszab az-Zarkavi jordániai születésű, Irakban működő terrorista, Ariel Saron izraeli kormányfő és Joseph Ratzinger bíboros.

A művészek és a szórakoztató ipar sztárjai kategóriába sorolják Clint Eastwood színész-rendezőt, és az idei Oscar-díjasok közül nem hagyták ki Hilary Swank színésznő és Jamie Fox színész nevét sem. Michael Moore filmrendező ugyancsak a csoportban van. Miuccia Prada divattervező, Santiago Calatrava spanyol építész és Dan Brown, a Da Vinci-kód című bestseller szerzője szerepel egyebek között még a kategóriában.

Az építők és titánok között van Roman Abramovics, a Chelsea labdarúgó klub orosz tulajdonosa, Lee Scot, a Wal-Mart kereskedelmi vállalat elnök-vezérigazgatója, Rupert Murdoch sajtómágnás, Larry Page és Sergey Brin, a Google internetes keresőmotor létrehozói.

Bill Gatest, a Microsoft alapítóját viszont a „hősök és bálványo" kategóriába utalták, többek között Nelson Mandela dél-afrikai szabadságharcos, Viktor Juscsenko ukrán elnök és a dalai láma társaságában.

A tudósok és gondolkodók között található Jeffrey Sachs közgazdász, Timothy Garton Ash publicista és Karl Rove, Bush elnök tanácsadója.

A magazin 1999-ben állította össze először a százas listát, akkor a 20. század legnagyobb befolyást kifejtő személyiségeiről, akik közül Albert Einsteint választotta a század emberének. Az év százas listája tavaly készült el először.

Feltehetően a közelmúlt földrengéseinek következtében, kedden Szumátrán működni kezdett a Talang tűzhányó, menekülésre késztetve a lejtőn lakókat.

A Jakartától mintegy 900 kilométerre északnyugatra, Szumátra nyugati partján lévő 2597 méter magas vulkán hamufelhőket lökött a magasba, pánikba ejtve ezzel a körzetében élő mintegy 1000 embert, aki el is hagyta otthonát. Szakemberek szerint a kitörés nem jelent komoly veszélyt.

Indonéziában mintegy 130 aktív vulkán található.

A politikai tisztogatások és a sógorság-komaság politikai életben történő érvényesítésének veszélyeire kívánja figyelmeztetni az iraki vezetőket Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, aki kedden reggel előre be nem jelentett látogatásra érkezett Bagdadba.

A Dzsalal Talabani államfővel és Ibrahim al-Dzsafari miniszterelnökkel esedékes találkozók előtt a politikus a kíséretében lévő újságíróknak elmondta, hogy Washington határozottan ellenez bármilyen halasztást abban a menetrendben, amely szerint augusztus közepére ki kell dolgozni Irak új alkotmányát, s decemberben törvényhozási választást kell tartani.

Az amerikai csapatok nem maradnak örökre Irakban, mondta a jelenlegi vezetőknek címzett figyelmeztetésként Rumsfeld, s kifejtette, hogy a kormányzati, minisztériumi kinevezéseknél az ország javát kell szem előtt tartani, nem szabad párthűség alapján, vagy épp fordítva, politikai ellenfelek megbüntetésének szándékával dönteni az egyes posztok odaítéléséről. Fontos, hogy az új kormány a minisztériumokban dolgozók hozzáértését tartsa szem előtt, és feleslegesen ne szítson ellentéteket – szögezte le az amerikai védelmi miniszter.

Egyes palesztin illetékesek bírálták, és csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy George Bush amerikai elnök közlése szerint Izrael megtarthatna több ciszjordániai zsidó kolóniát a jövőbeni izraeli-palesztin békemegállapodás keretei között.

Bush hétfőn Ariel Saron izraeli miniszterelnököt texasi magánbirtokán fogadva erősítette meg a korábban is hangoztatott amerikai álláspontot: „Az Egyesült Államok nem akarja megelőlegezni a státustárgyalások végső kimenetelét, de ezeken figyelembe kell venni a szóban forgó területen lezajlott változásokat, beleértve a létező nagyobb zsidó településeket".

Haszan Abu Libde, a palesztin kormány szociális minisztere a brit hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: „Ez az amerikai álláspont azt a félreérthetetlen üzenetet küldi a palesztinoknak, hogy az Egyesült Államok még mindig inkább Izrael partnerének és az izraeli érdekek képviselőjének tekinti magát, semmint tisztességes közvetítőnek".

Nabíl Abu Rudeina, a Palesztin Hatóság szóvivője Bush hétfői kijelentését kommentálva azt mondta, hogy „nem lehet törvényesíteni semmiféle kolóniaépítést, sem már létező kolóniát". Musir al-Maszri, a Hamász szélsőséges palesztin szervezet szóvivője pedig úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok ismét teljes elfogultságról tett tanúságot az „izraeli ellenség" iránt, és igazságtalan a palesztinokkal szemben.

A főbb palesztin vezetők mindazonáltal kerülték az amerikai elnök közvetlen bírálatát, aki a következő hetekben találkozni fog Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Néhány palesztin illetékes üdvözölte Bush Izraelhez intézett felhívását, amelyben az amerikai elnök arra intette a zsidó államot, hogy tartsa magát az útitervben vállalt kötelezettségéhez, mely szerint nem fogja bővíteni a zsidó kolóniákat.

Legkevesebb huszonhat ember halt meg a hétfőn összeomlott bangladesi ruhagyár épülete alatt, további kétszázan továbbra is a romok között vannak - közölték a helyi hatóságok.

Szemtanúk elmondása szerint csaknem száz embert sikerült eddig élve kimenekíteni.A hadsereg mentőkutyákat is bevetett az emberek felkutatására, de darukkal és markológépekkel is próbálják kiszabadítani a romok alatt rekedt mintegy 200 embert.

A fővárostól, Dakkától 32 kilométerre, Palasbari városában lévő ruhagyár kilencemeletes üzemépületének összeomlását egy kazán robbanása idézte elő. Biztonsági tisztviselők tájékoztatása szerint legalább 250 ember dolgozott az épületben a katasztrófa idején.

Az üzemből csupán hatalmas betontömbök és téglatörmelék-hegyek maradtak a helyszínen. A mentőalakulatok lyukakat vágtak az épület tetején, és azon keresztül próbálnak vizet, élelmet és gyógyszert bejuttatni a bent ragadt embereknek. A mentők és a hozzátartozók kétségbeesetten próbálnak segíteni az áldozatokon. Egyesek mobiltelefonon igyekeztek kapcsolatot teremteni az épület romjai közé szorult ismerőseikkel.

A hatóságok előzetes vizsgálatának eredménye szerint a kilencemeletes épületet engedély nélkül emelték egy mocsaras területen.

A japán hadsereg által hátrahagyott II. világháborús vegyi fegyverekre bukkantak Kína északkeleti részében - közölték a hatóságok kedden.

A China Daily című kínai napilap beszámolója szerint a múlt hét végén bukkantak rá a húsz darab vegyi lőszerre és gázbombára Csicsihar (Qiqihar) településen.

Más kínai lapjelentések szerint a japán vegyi fegyvereket március 26-án találták meg. Azt nem tudni, hogy a hatóságok miért vártak mostanáig a bejelentéssel.

A vegyi fegyverek hírét azt követően közölték, hogy tüntetők szombaton kövekkel megdobálták Japán pekingi nagykövetségét. Több kínai városban is heves tiltakozások voltak amiatt, hogy a japán iskolákban néhány napja olyan új történelemkönyvek jelentek meg, amelyekben nem szerepel a japán gyarmatosításra emlékeztető megszállás szó, s a japán agresszor haderő katonái által végrehajtott 1937-es nankingi tömegmészárlást csupán kisebb incidensként említik.

A tüntetők egyben az ellen is tiltakoztak, hogy Japán állandó helyet szeretne kapni az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A kínai rendőrség, amely a tüntetések többségét megakadályozza, ezúttal nem avatkozott be a megmozdulások menetébe.

Jóváhagyta tegnap a képviselőház az építkezési munkálatok engedélyezésére vonatkozó törvény módosítását, amelynek alapvető célja a folyamat leegyszerűsítése az engedély-kibocsátási kompetenciák decentralizációja. Az RMDSZ módosító javaslatait Seres Dénes és Antal István képviselők nyújtották be. Ennek megfelelően, mindazokat a jóváhagyásokat, amelyeket eddig a megyei tanács bocsátott ki, ezután a polgármesteri hivatal lesz köteles ezt megtenni.

A műemlékek esetében azonban a megyei főépítész, illetve a műemlékvédő bizottság véleményezése is szükséges. A jogszabály szerint a községek külterületén építendő, 100 négyzetméternél kisebb melléképületekhez, valamint gazdasági épületekhez szükséges engedélyeket a helyi polgármesteri hivatal bocsátja ki. Az ennél nagyobb területet lefoglaló építkezések esetében viszont a megyei tanácsi engedélye szükséges.

Érvénytelenítette a székelyudvarhelyi törvényszék a Trianon című film levetítésének egyik szervezőjére kiszabott büntetést.

A rendőrségi jegyzőkönyv 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét, a Koltay Gábor filmjének engedély nélküli levetítésének megszervezése miatt. „Bebizonyosodott, hogy noha az EU felé tartó Romániában még mindig léteznek az elmúlt rendszerben kialakult reflexek, senkit nem lehet jogtalanul megbírságolni és megfélemlíteni" – fogalmazott Jakab Attila az ítélet kihirdetése után.

Az UFF elnöke közölte, a bíróság határozata nem végleges, a rendőrség fellebbezést nyújthat be az ítélet ellen, és hozzátette: ebben az esetben kész vállalni álláspontját a Hargita Megyei Törvényszéken is.

Aurelia Dumitru, a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség kabinetfőnöke kijelentette, várják, hogy a bíróság hivatalosan is közölje az ítéletet a rendőrséggel, a további lépésekről az intézmény vezetősége dönt majd.

Jövő héten a csíkszeredai bíróság hirdet ítéletet a Kovács Imre Csaba, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője által benyújtott panasz ügyében. Kovácsra szintén 50 millió lejes pénzbírságot szabott ki a rendőrség a Trianon csíkszeredai levetítésének megszervezése miatt.

Akár tizenkét évbe is telhet, mire teljes mértékben hozzá lehet majd jutni a román titkosszolgálatok irattárából a Bukarest közelében lévő Popeşti-Leordeni raktárba szállított dossziékhoz, mivel az ottani alkalmazottak azt az utasítást kapták, hogy a tizenkét kilométernyi összvastagságú dossziéhalmaz dokumentumait oldalanként számozzák meg – olvasható a Cotidianul keddi számában. A kormány nemrégiben döntött arról, hogy tizenkét kilométernyi összvastagságú dossziéhalmaz kerül át a román hírszerző szolgálat (SRI) irattárából az egykori Securitate dokumentumait tanulmányozó átvilágító bizottsághoz. Március 10-én meg is érkezett a CNSAS Bukarest közelében lévő Popeşti-Leordeni raktárába az első szállítmány, amelyet akkor a SRI fegyveres őrei kísértek.

A Cotidianul szerint a fegyveres őrök és katonák az elején még segítettek a dossziék tömegének bepakolásában és polcokra helyezésében, de hamarosan elvezényelték onnan őket. Az archívumokat kezelő igazgatóság itt dolgozó tizennégy alkalmazottja már eleve morgolódással fogadta, hogy nekik kell cipelniük a nehéz kötegeket, hangsúlyozva, hogy ők felsőfokú végzettséggel rendelkező levéltárosok, nem pedig rakodómunkások. Azt pedig különösen rossz néven vették, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke utasította őket: az iratokat oldalanként számozzák meg.

Szerintük a főnökük gúnyt űz belőlük. A lap szerint többen meg is betegedtek a dossziékban lerakódott portól és penésztől, amely az ablaktalan, fűtés nélküli és szellőztetésre alkalmatlan raktárhelyiségben a levegőbe és az alkalmazottak tüdejébe került. Az egyik dolgozó a lapnak elmondta: egy folyóméternyi dossziéhalmaz ötezer oldal dokumentumot tartalmaz. Tíz ember legfeljebb húszezer oldalt képes beszámozni naponta. A raktárba érkező 12 ezer kilométeres összvastagság esetén pedig körülbelül tizenkét évre van szükség a munka teljes elvégzéséhez.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete és az aranyosegerbegyi RMDSZ immár negyedik alkalommal szervezett borversenyt az aranyosszéki faluban. Az idei minden eddigi rendezvény sikerét felülmúlta. Nem csak egyszerű borkóstolót hoztak össze a rendezők, hanem egy valóságos gazdafórum közepébe csöppentek be a résztvevők. A bórkóstolás mellett olyan szakmai fórumot hoztak létre, ahol a szőlőtermesztő gazdák napi gondjaikra is választ kaphattak a szakemberektől.

Vákár Istvánnak, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei elnökének az érdeme, hogy a több mint négy órás összejövetelre olyan szakemberek jöttek el, akik felkészültségükkel, szakmai tevékenységükkel értékes segítséget, tanácsokat nyújthattak a gazdáknak. Amíg a nagyenyedi Papp Péter (zsűri elnöke), Bartók Árpád (csombordi tanár) és a szintén nagyenyedi, Györfi Jenő a versenyre benevezett több mint 40 borminta kóstolgatásával volt elfoglalva, a verseny nyolc támogatója bemutatta tevékenységét, a forgalmazott termékeket és jó tanácsokkal, szakmai tudnivalókkal látták el a jelenlevőket. A borversenyt a Bronto, Kertimag Románia, Ritak &Agromec MMV, Radex Telecom, Tomagra & Riela, Álomkert, Dan Magdun és a Szabadság Kft. támogatta.

Vákár István, az összejövetel meghívottját, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének újdonsült elnökét, László Attilát kérte fel, hogy első hivatalos kiszállása alkalmával, az aranyosegerbegyi szőlősgazdákhoz szóljon. A kolozsvári vendég beszédében a szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta. Nem elég szervezeti szinten felvállalni sok mindent: azt teljesíteni is kell! Mint fogalmazott, szerte a falvakban, így Egerbegyen is számos földprobléma van. Felkérte a jelenlévő Ioan Roman aranyosegerbegyi polgármestert, hogy minél hamarabb és hatékonyabban oldja meg a helyi közösséget érintő gazdasági és szociális ügyeket. Igérete szerint, ehhez az RMDSZ is segítséget nyújt. Pályázatok benyújtására hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, lesz majd, aki a pályázatok helyes megírását vállalja. Bírálta, hogy hiányzik a párbeszéd a politikum és a szakmai szervezetek között. Az RMDSZ egyik fő feladatának tartotta azt, hogy a szervezet rendszeresen eljusson a falvakba, hogy tartsák a kapcsolatot a gazdaszervezetekkel. A helyi polgármesternek megígérte, hogy a környékbeli szőlősgazdák tulajdonjogi problémáinak megoldása végett a környék községeinek polgármesteri számára közös találkozót kezdeményez, ahova el fog jönni Sztranyeczki Szilárd, a Kataszteri és Telekkönyvi Hivatal Kolozs megyei igazgatója is.

Bartok Árpád, nagyenyedi tanár, a borversenyre benevezett borokról tartott részteles beszámolót. A borminősítés tudományából átváltott a szőlőtermesztés tudnivalóira: megpróbált minden kérdésre kimerítő választ adni. A szőlőtelepítés több gazdát is foglalkoztatott, a kapott válaszok minden bizonnyal eligazították az érdeklődőket.

Papp Péter zsűri elnök, Vákár István a RMGE megyei elnöke és Tamás István, tordaszentlászlói vállalkozó beszédeikben elsősorban a szőlős gazdák termelési, és főleg, értékesítési gondjaira tértek ki. Mindhárman felhívták a gazdák figyelmét, hogy csak szövetkezve tudnak hosszabb távon, talpon maradni. Közös pályázatokat szorgalmaztak a szakemberek, hiszen, mint mondották, a borászatban használatos legújabb technológiákat és gépeket lehetne így beszerezni. Egy jó minőségű palackozó gép például rövid időn belül megtéríti a költséget. Az aranyosegerbegyi és környékbeli szőlősgazdák csak összefogva lehetnek versenyképesek. A tordaszentlászlói Tamás bisztró tulajdonosa arról beszélt, hogy a bort jól lehet hasznosítani a vendéglátó iparban és a faluturizmusban egyaránt. .

A helybeli RMDSZ felvállalta, hogy a jövőtől garantált minőségű szőlőoltványokat vásárolnak szervezett módon mindazok számára, akik pótolni szeretnék a szőlőtőkéket, illetve új telepítésre gondolnak.

Az ege r begyi borverseny nagydíját idén is a tavalyi nyertes, a bágyoni Kiss Dezső kapta. Rajta kívül további hat aranyérmes bort választott ki a zsűri. A pontozás szerint a második Balogh József (Aranyosgyéres), 3. Konya Attila (Aranyosegerbegy), 4. Szél Jenő (Aranyosgyéres), 5. Anton Sălăgean (Aranyosgyéres), hatodik pedig Kassai István (Torda). További 18 bor részesült ezüstéremben, 12 bronzot kapott, hat mintát kizártak a versenyből.

A helyezést elért boros gazdák értékes díjakat kaptak a szponzorok jóvoltából. Az első hét bor gaz dája benevezhet az Aradon, április 29-én tartandó országos vetélkedőre.

A gyulafehérvári történelmi vár falaiból évszázados téglákat loptak el ismeretlen tettesek.

Gabriel Rustoiu a kulturális igazgatóság és a megyei kulturális közvagyonért felelős hivatal igazgatója elmondta, hogy a téglák egy eléggé megrongálódott várfalból tűntek el, ami a vár forgalmasabb részén található.

Az igazgató újságíróknak elmondta: járókelők hívták fel a figyelmüket arra, hogy az egyik várfal mellett téglákat láttak felhalmozva. Miután megbizonyosodtak az információ hitelességéről, értesítették a rendőrséget, másnapra azonban a téglák eltűntek. Az igazgató szerint, aki ezt a vandalizmust elkövette, nemcsak a város múltjával élt vissza, hanem a jövőjével is, mert Gyulafehérváron jelentős szerepe van a turizmusnak. A kár értéke felbecsülhetetlen, mert a vár a kulturális közvagyon része – mondta.

Az utóbbi időben a műemlékvár több részén garázdálkodtak tolvajok, akik jelentős kárt tettek az épületben. A várat a XVIII. század elején, 1714 és 1738 között építették és egyike a leghíresebb erdélyi erődítményeknek, amit Giovanni Morando Visconti tervezett Steinville István ezredes vezetése alatt. A munkálatokat később Weiss ezredes fejezte be.

A szakemberek a kulturális tárca szűkös költségvetésének tulajdonítják a műemlékértékű létesítmények elhanyagoltságát. Egyre több településen tapasztalható rongálás, értékes fa részek, cserepek és téglák eltűnése. A műemlékvédők az eddiginél sokkal jelentősebb állami hozzájárulást szorgalmaznak a műemlékvédelem, az állagmegőrzés felgyorsítására, hogy idejében védeni lehessen a megbomlott épületrészeket a tolvajoktól..

Mihai Cazacu lett az új Beszterce-Naszód megyei főtanfelügyelő. A beiktatási ünnepségen Szilágy János megyei prefektus, Gheorghe Tuţă alprefektus, valamint Ioan Turc és Cornel Ilieşi Beszterce két alpolgármestere is részt vett. Az új tanfelügyelőt hivatalosan is bemutatták a tanfelügyelőségen dolgozó 44 alkalmazottnak. Az ünnepségről hiányzott Vasile Negruşeri volt tanfelügyelő.

Beiktatása után az új tanfelügyelő elmondta, hogy más tisztségekben is várható változtatás az országos tesztek és az érettségi vizsgák után. Most a legfontosabb a két vizsga megszervezése, emiatt nincs idő változtatásokra – jelentette ki Cazacu.

A falusi gyermek a szántás-vetés mesterségét, a gyomlálást, kapálást, a zöldség- és gyümölcskertészeti, valamint a szőlészeti munkálatokat apjától, nagyapjától örökli. Ma már tudjuk, hogy a sikeres gazdálkodáshoz mindez nem elég. A szülőknek, az idősebb és a fiatalabb nemzedéknek egyaránt bőven akad tanulnivalója, hogy megismerhesse a szakma legújabb tudnivalóit. Új növényfajták és hibridek jelennek meg, amelyek magasabb terméshozamot ígérnek. Folyamatosan bővül a növényvédő szerek választéka is. Ezeket ismernie kell a sikeres gazdálkodáshoz.

Manapság a városi gyermekek is egyre gyakrabban kerülnek kapcsolatba a faluval, hiszen sok család vásárol vidéken hétvégi házat, ahol szívesen töltik el szabad idejük egy részét. A városi gyerek számára nagy öröm, ha falusi nagyszülőknél töltheti vakációja egy részét, így korán kapcsolatba kerül a falusi életformával. Az addig jórészt ismeretlen növény- és állatvilág, a kismalac, a bárány, a bivalytej, a bálmos, az ordás palacsinta vagy a kenyérsütés az újdonság erejével hat. A gyermek nyomon követheti a zöldségesben és a gyümölcsösben végzett munkálatokat, mindazt, ami a portán és a faluban zajlik nyáron.

Január, február, itt a nyár – tartja a régi mondás. Az öregek, akik sok-sok igazi telet és nyarat éltek meg, még emlékezhetnek azokra az évekre, amikor jól elhatárolt volt a négy évszak. Tudták, hogy február után nem június következi, de az idő múlása figyelmeztette a gazdát a sokasodó tennivalókra, amelyek a kertben és a szántóföldön egymást követik. Idejében készülni kellett erre, mert elfogadható termésre csak így számíthatott a gazda. A gyermekek is tudják, hogy a fák, a bokrok, a zöldségek a mezőn termesztett növények sokasága, a kerti virágok titkaikat csakis azokkal osztják meg, akik érdeklődőek, és jó szándékkal közelítenek hozzájuk. Szinte biztos, hogy minél többet tudunk meg róluk, annál jobban megnyílnak előttük, feltárják létük csodáját, természetük titkát.

Az első kérdés, ami fiatal kertészek esetében felmerül: melyik lehet a gyermek kedvenc termesztett növénye? Természetesen mindenik, ami a ház melletti kertben terem. De mégis vannak olyanok, amelyek közelebb állnak hozzájuk. Ilyenek lehetnek például a gyümölcsbokrok: a piros bogyófüzéres ribizke, a finom málna, a paradicsom, ami nemcsak értékes élelem, hanem csodaszép dísznövény is, a futóbab vagy a karós paszuly, vagy az úgynevezett repülő csészealjakat termő csillagtök. Sok, szebbnél szebb kerti virág tarthat számot a gyerekek érdeklődésére, szeretetére: ilyen a tulipán, a liliom, a dália, a pelargónia, a muskátli, a rózsa, a jázmind és így tovább. Ki mit szeret, azt választhatja. De lehet, hogy közületek valakinek a kedvence az öreg cseresznyefa odúival, fészkeivel, a háztetőnél is magasabb kilátójával. Minden, ami valamiért neked kedves, hozzád közelebb áll, és aminek gondját-baját magadra vállalod. Nem csak kedvtelések során kell ezekre gondolni, hanem akkor is, ha valami baj éri őket, valami betegségtől vagy hiánytól szenvednek.

Amikor a gyerek kiskertet tervez a maga számára, jó tudni, hogy sok minden között választhat. Első és legfontosabb szempont: csak arra vállalkozzon, amit saját erejével bír. Ne próbáljon olyasmibe kezdeni, ami erőn felüli és időben sem lehetne elvégezni. Ne legyen a kerti munka teher, vagy nyűg számára. A kertben a választott növényeknek tavasztól a betakarításig gondját kell viselni. Aki elhanyagolja, vagy másra bízza ezeket, igazából már nem is az övé.

A további kérdés, amit tisztázni kell: miként művelje a gyermek kertjét, növényeit?

Ezt nehéz eldönteni. Abból kell kiindulni, hogy őseink évszázadon át megtermelték a családnak szükséges, elegendő zöldséget-gyümölcsöt, amiből gyakran piacra is jutott. Méghozzá úgy, hogy ehhez semmiféle műtrágyát, vagy növényvédő szert sem használtak. Ezt a termesztési eljárást a mértéktartás, a türelem és a bölcsessége jellemezte. Szótlanul elfogadták azt, amit megadott a természet, hálát adtak a Teremtőnek. Legtöbb évben elegendő is volt a termés. Ha valamelyik évben az egyik zöldségre, gyümölcsre vagy gabonára rossz idő járt, az a másiknak bizonyosan kedvezett. Ily módon a hiány és a bőség egymást kiegyenlítette. A régi gazda célja nem az volt, hogy mindent elvegyen a kerttől, annak rovaraitól, madaraitól, élőlényeitől. Mai világunkban az árutermelő üzemek felhasználnak minden eszközt annak érdekében, hogy a környezetvédelmi előírásokat semmibe véve növeljék a terméshozamot, sok esetben figyelmen kívül hagyva azt, hogy mi káros egészségünkre.

A kiskertész lehetőleg a környezetbarát módszereket válassza kertészkedéséhez. A ház körüli kert akkor igazi, ha nem kell, hogy szorongjunk, amikor beleharapunk a jonathánba vagy a ponyik almába. Kiskertben nem ajánlatos kíméletlen vegyszeres harcot folytatni a kórokozok és kártevők ellen. A szabadidőtöltésnek is kiváló fizikai munka kiiktathatja a vegyszerek használatát. Mindig arra kell törekedni, hogy harmóniában éljünk a természettel.

Újraválasztották megyei pártelnöki tisztségébe Viorel Pupezăt a Szociáldemokrata Párt Beszterce-Naszód megyei ülésen. A többség ismét bizalmat szavazott neki és újabb négy évre a párt elnökévé választotta.

Viorel Pupeză mellett 196-on, ellene pedig 96-on voksoltak. Az ellenjelöltek, Pavel Lorinţiu és Gheorghe Pop 83 szavazatot kaptak.

A pártelnök 2001 óta vezeti a Szociáldemokrata Párt megyei szervezetét. Az elmúlt négy évben megduplázódott a párttagok száma, jelenleg tízezren vallják magukat az SZDP tagjának. A megye számos településén alapítottak helyi szervezeteket, ennek köszönhető a taglétszám látványos növelése. 2000 óta sikerült meghétszereznie a párttag polgármesterek számát is. A megyében jelenleg 28 városi, 235 községi, valamint 17 megyei tanácsos tevékenykedik. Az utóbbi két évben a Demokrata Párt 20 polgármestere vándorolt át a Szociáldemokrata Pártba.

Az 59 éves Pupeză 2002 és 2004 között Beszterce-Naszód megye prefektusa volt. A megyei gyűlésen megválasztották a párt új vezetőségét: a 161 tagból álló megyei tanács két új alelnököt, egy titkárt és vagyonőrt választott.

A Szociáldemokrata Párt országos képviseletében Ioan Mircea Paşcu vett részt a választáson.

A szociális tömbházlakások lakói egyre nagyobb adósságokat halmoznak fel. Az L-105-ös tömbház lakóinak adóssága több mint 86 millió lej, amiből 11 millió lej bérleti díj, több mint 75 millió a közművek felé felhalmozott tartozások összege. Az Electroceramica tömbháznak is hatalmas adóssága gyűlt fel: 44 millió lejes bérleti díj, valamint 148 milliós fogyasztási költség. A H tömbház helyzete még kétségbeejtőbb, mert kifizetetlen bérleti díjak összege elérte a 134 milliót, a különböző fogyasztási számlák értéke pedig 860 millió lej. A tordai illetékes hatóság nyilvántartásában 398 ház is szerepel, ezekből 65-öt önkényesen laknak, 65 esetben folynak a szükséges eljárások ennek az állapotnak a megszünetetésére.

Kimagasló eredményeket értek el Kolozs megyei diákok az országos Csillagászattani Olimpián. A II. helyezett Turcu Tudor lett a kolozsvári Ioan Bob iskolából, dicséretet kapott Rad Victor az aranyosgyéresi Mihai Viteazu iskolából, Hodrea Voicu és Mărginean Dragoş a kolozsvári Nicolae Bălcescu Elméleti Líceumból, valamint Turcu Traian a kolozsvári Tiberiu Popoviciu Informatika Líceumból. Az idén mind az öt diák továbbjutott a verseny nemzetközi fordulójára. Hodrea Voicu és Mărginean Dragoş már a tavaly is részt vettek a vetélkedőn, ahonnan ezüst- és bronzéremmel tértek haza.

Tegnap Kolozsváron tartottak szemináriumot a Világbank 80 millió dolláros támogatását élvező vidékfinanszírozási-hitelprogram népszerűsítéséről. Előtte azonban Cristian Iliescu (LDK Consults tanácsadó iroda) és Radu Buha (pénzügyminisztérium) ismertették a sajtóval a legfontosabb tudnivalókat.

A program másfél éve zajlik, ezalatt 22 millió dollárnak került gazdája. Célja a vállalkozási szellem erősítése a vidéki lakosság körében (ami nem vonatkozik kizárólag a mezőgazdaságra), ugyanakkor a SAPARD-programok fedezésére is felhasználható. A makrohitelek esetében a maximum 1 millió USD, a mikrohitelek legfennebb 7500 USD-ig terjednek. A visszatérítési időszak 8, illetve 3 év, egy-egy évnyi türelmi idővel kiegészítve. A kamat a piaci szint alakulását követi. A program menedzserei szerint azért előnyös ez a lehetőség, mert a bevont bankhálózat révén a célközönséghez jut, és mert hosszú lejáratú hiteleket kínál. Ráadásul nevelést is szolgál: olyan életképes vállalkozások kigondolására serkent, amelyekből a szaktanácsadás sem hiányzik. A programot a következő bankok bonyolítják: Transilvania és Carpatica (hitelek), Unicredit Leasing és Motoractive Leasing (lízingműveletek), CDE, CHF és CAPA (mikrohitelek). A program eredetileg 2006. január 1-jén járt volna le, de a Világbank 18 hónappal meghosszabbította a lefutási időt.

Az elmúlt években egyre több baráti és együttműködési kapcsolatot alakított ki a szamosújvári Református Egykázközség. Többek között a magyarországi Lakitelek református híveivel, valamint a máramarosi Koltó gyülekezetével tartanak fenn szoros kapcsolatot, de a múlt hét végén a mezőségi Vajdakamaráson is megfordult a Kis-Szamos menti város református templomának kórusa. Egy héttel korábban a vajdakamarási énekkar kereste fel a szamosújvári gyülekezetet, ahol Tóth Árpádné vezényletével gazdag és változatos műsort mutatott be. Zenei fellépésük maradandó élményt nyújtott a templomot zsúfolásig megtöltő hallgatóságnak.

Hasznosak és napjainkban fölöttébb szükségesek az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések, amelyek tovább mélyítik és bővítik az egyházközségek és a hívek között kialakult vallási és kulturális emberi kapcsolatokat.

A Transilvania Bank (TB) megerősíti kolozsvári pozícióját: Horea ügynökség névvel a Horea úton nyitott új fiókot. Az új egység a TB teljes termék- és szolgáltatási skáláját biztosítja, mind magán, mind pedig jogi személyek számára.

Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Robert C. Rekkers, a TB vezérigazgatója, Emil Boc polgármester, Patriţiu Abrudan, a TB területi igazgatója és Artur Ursa, a Horea-ügynökség főnöke.

A TB így immár 9 fiókot tudhat magáénak kincses városunkban, a legutóbb „érkezett" Horea-ügynökség forgalmas, központi övezetben van. A vezérigazgató elmondása szerint a bank stratégiája váratlanul jó eredményeket szült, ami a részvényeseknek, az ügyfeleknek és az alkalmazottaknak köszönhető.

Helyi kampány keretében ingyenes vérnyomás- és koleszterinszintmérést tartanak április 22-ig, szombat-vasárnap kivételével, naponta 14–19 óra között, Kolozsváron az Europharm (Jókai/Napoca utca 8.) és a Remedium (Magyar/1 Decembrie 1989 utca 131.) gyógyszertárakban. A szívbetegségek következtében, évente, a Földön 17 millió ember pusztul el, Romániában pedig több mint 77 ezer áldozatról lehet beszélni. A most zajló akció része a megelőzésnek, a felvilágosításnak. A szervezők megközelítőleg 12 ezer jelentkezőre számítanak (életkortól, nemtől stb. függetlenül), akik igénybe veszik ezt a lehetőséget.

Tegnap főleg idősek mutattak érdeklődést az ingyenes vizsgálat iránt.

A dési rendőrség csalás vádjával indított nyomozást a 35 éves F. Gheorghe ellen. Az Argeş megyei férfi a szintén Argeş megyei Energo Ambient Total ügyvivőjeként folyó év február 17-én 254 millió lej értékű csekket bocsátott ki egy dési kft.-nek, az attól vásárolt áru ellenértékére, de a csekk fedezetlennek bizonyult. A kár megtérült, a vádlott szabadlábon védekezhet.

A nyomozások egyébként azt is kiderítették, hogy a férfi ugyanaznap egy másik, szintén dési kft.-től is vásárolt termékeket, amelyekért ugyancsak csekket hagyott hátra, bár tudta, hogy cége bankszámlája üres. Az okozott kár ez esetben 52 millió lej, szintén teljes egészében megtérült.

150 kiló vasat lopott
Vasárnap délután fél négykor a tordai rendőrség egyik járőre tetten érte a 17 éves Francisc Feri P.-t, aki egy kisszekérrel 150 kilónyi vascsövet és egyéb vasdarabokat szállított. Mint kiderült, a zsákmányt a Casirom Rt-től tulajdonította el, és ócskavasként kívánta értékesíteni. A kár értékét nem mérték fel, a tettes ellen minősített lopás vádjával indul nyomozás.

Orvhalászat Szamosújváron
Tegnapelőtti razziáján a szamosújvári rendőrség 50 büntetést rótt ki mintegy 30 millió lej értékben. Az akció során egy bűncselekményre is fényt derítettek a rendőrök: a helybeli 25 éves Chezan F. és P. Marian 170 kiló halat szállított, anélkül, hogy igazolni tudták volna a 12 millió lej értékű zsákmány eredetét. Orvhalászat vádjával indult nyomozás ellenük.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

– Legyetek pe fază!

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében a második félévben is folytatódnak a magyar nyelvű műszaki Terminológia előadás-sorozat előadásai a Kolozsvári Mű-egyetem Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Számítástechnika, Villamosmérnöki, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Vegyészmérnöki karán.

A Villamosmérnöki karon 2005. április 13-án, szerdán 18 órai kezdettel a Babeş–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, dr. Puskás Ferenc Szupravezetés, szupravezető anyagok címmel tart előadást.

Az előadás helyszíne az EMT székháza az Magyar/1989. December 21. út 116. szám alatt. Minden érdeklődőt szeretettel várnak, bővebb információk az ildiko@emt.ro drótposta címen kérhetők.

Körülbelül 250 diák részvételével született meg 1990. január 26-án a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a kolozsvári magyar diákok érdekegyesítő, érdekvédelmi és kulturális szervezete. A helyszínen (a Filológia Shakespeare termében) választották a szervezet első elnökévé Villand Helmutot.

Jelenleg két érdekvédelmi megközelítésről beszélhetünk: egy tágabb, politikai érdekvédelemről, amely nagyvonalakban a KMDSZ elhivatottságát jelzi a magyar tannyelvű egyetem irányába, másrészt egy szűkebb, de a diákokhoz közelebb álló diák-érdekvédelemről, amelynek lényege, hogy a diák is hallatni akarja a hangját, esetleg elképzeléseit, megpróbálva megkeresni azokat a fórumokat, amelyeken keresztül az aktuális egyetemi vezetés és tanrendszer kritizálása lehetséges és veszélytelen.

Kezdeményezések születtek így olyan rendezvényekre, amelyeken a diák szabadon beszélhetett (esetlegesen egy közbenjáró – ügyvéd szerepét betöltőn keresztül) a konfliktusba kerülő személlyel, diplomatikusan megoldhatta gondjait, azonban ezek az Igazlátó Napok nem örvendhettek nagy népszerűségnek, a kevés részvétel és az érdektelenség miatt.

Ezért a KMDSZ más területen próbálta érvényesíteni céljait: a civil szervezetek és szervezkedések fontosságát felismerve, a KMDSZ 1999-ben beállt az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért alapítóinak társaságába az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a budapesti Pro Professione Alapítvány és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) oldalán. A BBTE-n zajló változások idővel lehetővé tették azt, hogy a diákok véleménye valamennyire döntő lehessen az egyetem vezetésére azáltal, hogy a képviselőik bekerülnek a szakok Kari Tanácsaiba, illetve az egyetem Szenátusába a 2000 hajnalán megrendezett választásokon. A KMDSZ rég dédelgetett álma vált valóra így, a BBTE támogatásával. A közös erőfeszítés és szervezkedés eredményeként ugyanis megalakult a Kari Képviselők Tanácsa (KKT), amely – a KMDSZ elképzelései szerint – a hallgatói önkormányzatiság és az igazi érdekképviselet felé tett első lépések egyike.

Ami valójában meglepő, de egyáltalán nem elítélendő, hogy a KMDSZ próbálja állandó jelleggel bevonni tevékenységébe a román egyetemistákat is. A rendezvények főként a magyar egyetemistáknak szólnak, ellenben nem zárják ki a más nemzetiségű résztvevőket sem, hiszen a szervezet elsődleges elve, hogy a kisebbség és többség viszonyát kölcsönös megértés és bizalom, valamint tisztelet jellemezze a másik nemzeti kultúrája és hagyománya iránt.

A szervezetet jelenleg a decemberben nem kis botránnyal fűszerezett szavazáson választott Csuszner Ferenc, elnöki tisztségnek örvendő másodéves közgazdászhallgató vezeti.

A KMDSZ tevékenységét jórészt a szakosztályok által szervezett folyamatos programok, illetve az évi nagyobb rendezvények jellemzik. A szervezet minden évben szórakoztató és kulturális események megszervezésében vállal szerepet, ilyen például a Gólyabál, a KMDSZ-napok, valamint tudományos programok és aktivitások, mint az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, a Managementi esettanulmányok országos megmérettetése vagy a Tudományos Tanárközi Konferencia. Mindezek ellenére a nagyvakációban sem függesztik fel a tevékenységet: nyári szabadegyetemek és állandó cserekapcsolatok külföldi felsőfokú intézményekkel is sorra kerülnek a szervezet teendőiben.

A KMDSZ rendelkezik egy információs irodával, amely az ösztöndíjakra, táborokra, kirándulásokra, (tudományos és kulturális) előadásokra, a kolozsvári egyetemekre felvételizők kérdéseinek megválaszolására hivatott.

A frissen egyetemet végzettek vagy a dolgozni vágyók munkakedvének kielégítése érdekében évente Állásbörzét szerveznek, ahol kapcsolatot teremtve a munkaadó cégekkel, valamint a kerekasztal-beszélgetések során, alkalmat adnak a cég bemutatkozására, valamint az egyetemista kíváncsiságának kielégítésére.

***

Az idén rendhagyó módon a szövetség születésnapját olyan módon szervezi meg, hogy ne csak a belső, az aktív tagok nyerhessenek betekintést a rendezvénysorozatba, hanem csalogatóként egy emberközelibb programot eszeltek ki, amellyel kis költségvetésből az aktív tagság folyamatos foglalkoztatását (és ezzel megtartását), illetve toborzását kívánják elérni. A társas rendezvény könnyű késő délutáni, esti kikapcsolódást jelent, melyet a bulizni (vagy számítógépezni) vágyók éjszakába nyúló szórakozással toldhatnak meg. A kisszabású, igen változatos rendezvényekre 250 főt is elvárnak: lesz szülinapi, színjátszó és társasjáték-est, képzések, számítógépes játékok, majd utolsó napon tortadíszítő verseny. Az érdeklődők a keddi színhelyen megvásárolhatták a Filmtett című mozgóképes folyóirat legújabb, áprilisi számát is.

A program a következő:

Április 14., csütörtök. Színjátszó est Báthory-líceum dísztermében

A KMDSZ ezen az estén a diákok kulturális életét szeretné egy kicsit színesebbé tenni a 18.00 órától kezdődő Eörsi István Műtétjével a Maszkura előadásában, a 19.00-es Dávid Péter Ha dühbe gurulok...-jával és a 19.25-től induló Szekrényes László: Heten, mint a bűnösökkel. A hangos hahotázásért huszonötezret kell dellázni.

Április 15. és 16., péntek és szombat. Társasjáték-est

A KMDSZ irodának (Avram Iancu, volt Petőfi utca 21. szám) berkeiben este nyolctól a klubestszerű összejövetelen a hagyományos társasjátékok mellett (sakk, Scrabble, Yazette, Rizikó, Twister, Activity, Ungame stb) a szervezet a közösségépítést célozza meg. Lesz olcsón kaja is, a tagoknak árleszállítás jár. De csak azért, mert nincs belépési díj.

Április 18. hétfő. Jobb, ha tudod!

Jogi hallgatók és civil szervezetektől érkező meghívottak jogi tanácsadással és fontos tudnivalókkal látnak el 18.00 órától a KMDSZ székhelyén. Megtudhatod, hogyan írj sikeres önéletrajzot, motivációs levelet cégeknek, szervezeteknek, pályázatokra, valamint, hogy mit kell tenned, ha megbüntet az ellenőr, ha nem adják ki, amit kérsz (már abban az esetben, ha tudod, mit kérj...) Ezt az előadást is ingyen hallgathatod végig.

Április 18. és 20., hétfő és szerda. Linux képzés haladóknak

A Linux operációs rendszer egyre népszerűbbé és szükségessé válásának időszakában egyetemi tanárok vállalták magukra a Shell programozás, C és FORTRAN fordítók, új programok telepítése (RPM), illetve új programok telepítése forráskódból és sok más érdekes dolog rejtekeibe való bevezetését. Mivel a helyek száma korlátozott, a szervezők arra kérik az érdeklődőket, hogy jelentkezésképpen a proglinuxalatt@yahoo.com drótposta címre írjanak. A visszajelzésből megtudhatják, hogy bekerültek-e azon programonkénti tizenkét fős-három foglalkozásos csoportba, akik részvételt nyernek a képzésre. A belépő két nehéz lejbe kerül. Az előadás hétfőn is, szerdán is 20.00 órakor kezdődik a KMDSZ irodában

Április 19–21–22., kedd, csütörtök, péntek. Számítógépes játékestek

A játékestet különböző kategóriákban háromfordulósra hirdetik meg, a multiplayeres vetélkedő este, 20.00 órától kezdődik és tart reggelig. A húszezres esténkénti beszállóért kaját is vehetsz az irodában.

A játékmaratont a következőképpen osztották be: április 19-én stratégia, 21-én shooter és 22-én pedig autós játékok kerülnek a képernyőre.

Április 23. szombat. Tortadíszítő verseny

A verseny nem áll másból, mint adott alapanyagokból való süteménydekorálásból. Ha sikeres szeretnél lenni, magad is hozhatsz hozzávalókat. A tortalap a ház részéről van... A három legjobb helyezett remekműve licitre kerül a már leköszönt, volt KMDSZ-vezetőségi tagok körében, a többi (vesztes) torta elfogyasztásában a versenyzők játszanak különösen nagy szerepet. A beugró a hajnali 11.00 órától kezdődő irodabeli művészeti versenyre szintén húszezer. Előzetes jelentkezés ide is szükséges, úgyhogy e-mailt kell írnod az albert.eva@kmdsz.ro címre, hogy a visszajelzésből megtudd, hogy mész-e tortát enni vagy nem.

éééés...

Április 21., csütörtök. Záróbuli

20.00 órától DJ Levy (a helyi klub DJ-e) és DJ Tótpeti (magyarországi lemezlovas) szolgáltatják majd a jó hangulatot a magyar bulijairól már jól ismert Tutankhamonban. A beugrót 30 és 50 közé tippelik a szervezők, úgyhogy, szerintem, el kell menni odáig, s a bejáratnál megtapasztalni.

Vitaestet szervez ma, szerda este, 2005. április 13-án 18 órától a Politeia Társaság a Jakabffy Elemér Alapítvány könyvtárában (Szentegyház/Iuliu Maniu u. 39. sz.) Az RMDSZ kisebbségi törvénye: autonómia a reálpolitika szorításában? címszó alatt. Vitaindítót mondanak: Dr. Bíró Gáspár egyetemi docens (ELTE) és Bakk Miklós adjunktus (BBTE).

Az európai közjogot egyértelműen meg lehet határozni. Ugyanez a művelet a humor esetében igencsak nehézkésnek bizonyulhat, hisz figyelembe kell venni a meglepetés, az eredetiség, a viccesség kritériumait. A II. Humorfesztivál épp erről szólt: ki tud vicces lenni.

A két napos fesztiválon két kategóriában indultak a humorista jelöltek: voltak, akik csak a közönség szórakoztatására léptek fel, és voltak a 150 eurós fődíjért versenyzők.

A csütörtöki nap fellépői mind jól teljesítettek, a közönség igencsak jól szórakozott, pl. a Szex és a szekrény produkcióban Dávid Péternek igencsak sikerült meglovagolnia a homoszexualitás amúgy kényes témáját. És még csak ízetlenre sem sikeredett a tréfa. Karinthy Frigyes műveit előadni sem egyszerű feladat. Kelemen Csongor, Pap Ákos, Visky Andris azonban megbirkóztak vele. Róluk remélhetőleg hallunk még. Érdekes, hogy Rejtő Jenő színpadravitelét senki sem kockáztatta meg, ámbátor a jövő évre a szalmakalappal ennek is eljöhet az ideje. Nagy Bandó András a Szomszédnéni produkciós irodát joggal dicsérte – ők ugyanis a helyi vonatkozású poénokra építenek gyakran (a közönség gurgulázott a kacagástól, mikor egy stoppos jelenetben a magyar utas találomra válaszol dát, nut, poatét a teljességgel érthetetlen akcentusban érdeklődő sofőrnek). Nagy Bandó amúgy nem vitte túlzásba a felkészülést, igaz, talán nem is kellett neki – az ő rutinja így is fogva tartotta a közönséget. A vetített filmek, reklámok is taroltak – Monti Phyton angol humorát általában kedveli a közönség, akárcsak a svéd, holland és finn reklámfilmeket. Ez utóbbiak a helyzet arcpirongató mivoltára alapoznak (például egy hölgy telefon helyett a rezgő vibrátorát halássza táskájából elő) és nem annyira az intellektusra. Átlagosan ez mondható el a szombati produkciókról is. Kiemelendő a két nagy kivétel, Sebestyén Irén és Kozma Sándor szövege. Sajnos, e két szöveg az előadásmódon megbukott, pedig mindkettő kiérdemelte a babérkoszorút. A szombati versenyzők egynéhánya a már-már plágium határán belül mozgott. Az Irigy Hónaljmirigy örökzöld Bazinagy Roma Lagzija úgy tűnik, alapműnek számított e téren. Néhány versenyző a góbéskodásra szerette volna felépíteni műsorát, azonban ez nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a pódiumra jusson. A fellépők közt, sajnos akadt olyan produkció, amiből nemcsak a spiritusz hiányzott, hanem a humor is.

Azért az aktualitás is jelen volt a színházban. Akadt olyan előadó, aki az erdélyi helyzetet – azt, hogy minek a helyzetét, pontosan nem sikeredett kideríteni – a maga meztelenségében mutatta be, a „Transilvanissimo" szót különböző módokon skandálva.

Az erdélyi humoristák kitenyésztésének gondolta igencsak szimpatikus – főleg ha arra gondolunk, hogy Gáspárik Attila volt utolsó Napóleonja e területnek.

Bizakodunk tehát abban, hogy a jövő évi rendezvényen a mezőny sokkalta szorosabb lesz – és a végén a közönség nyer ebből.

Hiába minden okoskodás… Ha egy befutott zenekar frontemberét többre becsülik a zenekar egészénél, előbb-utóbb megbosszulja magát. Jellegzetes példa a No Doubt zenekar sorsa. Vannak még olyanok, akik emlékeznek a kilencvenes évek második felének igencsak nagy slágerére a Don’t Speakre? Nem dereng a három srác meg egy indiai homlok-tetkót viselő lány nyári ruhában tündöklő alakja?

A kedves, kislányos ruci Gwen Stefanit takarja, aki akkor sem a csekély mellbőség ütőkártyájára építő dívaként, hanem egyelőre egy újabb egy-szám-sláger várományosaként jelentkezett. Csodák-csodájára az együttes talpra állt, és elkezdődött a karrier. Jöttek a különböző vendégszereplések Mobyval, Eve-vel meg ki tudja még, kikkel.

Aztán 2004 végén megjelent a szólóalbum, ahogy az már lenni szokott. Első hallgatási kísérletem a Love, Angel, Music, Baby albummal kudarcba fúlt – bármennyire is igyekeztem, nem tudtam az ujjam a playlist-cseréről lebeszélni. Szidtam, hogy „Rossz ujj", de hiába: a Bëlga tetszik neki.

Most, hogy a televízió ontja már a kis Stefani újabb számait, belehallgatok az albumba – újra. Stílusként popnak kategorizálják az internetes fórumokon, azonban ez csak részint igaz. Gwen tanult a vendégszereplésekből, vannak itt jócskán hip-hop elemek is, sőt nemcsak. Az egész albumot átitatják az általában fekete zenére jellemző beütések (Luxurious, Crash, Serious, Rich Girl). Kylie Minouge ősdiszkós korszakát is gyakran eszembe juttatja némelyik poposabbra vett dallam (The Real Thing), igaz, ez nem bántó. A What are you waiting for? – mire vársz – az a szám, amiben felfedezni vélem az eredetiség hangját. Kicsit a No Doubtos korszakot idézi a szám, akárcsak a Danger Zone – itt legalább megfitogtatja az énekesnő a hangját. Gwen hangja amúgy is nagyon le van butítva ezen a lemezen – de hát ez a pop, hip-hop átka, s van az album végén egy Wendy és Lisa Flow által elkövetett remix is. Következtetésképpen elmondhatom: ezt az albumot nem annyira a zenei minősége, hanem az énekesnő szemtelen, feminista power woman-imázsa adja majd el.

Osztályzat: elfogadható, de csak rajongóknak ajánlott.

A második erdélyi Humorfesztivál gálaestjén Nagy Bandó András produkcióját Erdély tíz legviccesebb humoristájának előadásai követték. A versenyzők között színpadra lépett a Médiabefutó humorkategóriájának nyertese is, a tizedik osztályos Zsók Levente, ezennel kevesebb sikerrel.

A Campus a Humorfesztivál nyertesétől, Csók Zsolttól kérdezősködött. A nyertes Szilágysomlyóról érkezett Kolozsvárra 2001-ben, és jelenleg IV. éves egyetemi hallgató a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem Karának régész szakán. Elmondásai szerint, 1997 óta folyamatosan részt vett különböző humoros jellegű versenyeken is, 2002-től pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda munkatársaként tartották számon csekély másfél évig.

A igazi sikerek sorozata a tavaly kezdődött, amikor Zsolt nyertesként került ki az első erdélyi Humorfesztiválon. Az akkori versenyen egy homoszexuális szerepét alakította.

Az idei Humorfeszten nem sok választása maradt: vagy zsűritag lesz, vagy újra a reflektorfények kereszttüzébe kerül. Az utóbbi mellett döntött, és egy roma vajdát alakítva lépett színpadra. Elmondásai szerint színpadra állása előtt még nem igazán tudta, mit fog mondani. „Amikor színpadra léptem, csak azt tudtam, hogy roma leszek, a többit a sikerélmény alakította tovább bennem. Ha látom, hogy sikerem van, jobbnál jobb ötletek vetődnek fel bennem, amelyek előreviszik a műsort." Az ihlete onnan eredt, hogy nagy tisztelője a roma kultúrának. Célja volt a roma furfangosság kiemelése, amelyet a székely agyafúrtsággal asszociál. A publikum hatalmas tapssal díjazta a roma megjelenítést.

A jövőbeli terveit illetően elárulta, hogy nem szeretné komolyabban folytatni a humorista karriert, a Szomszédnéni Produkciós Irodával viszont felkérés esetén szívesen fellépne alkalomadtán. Mivel utolsó éves egyetemista, és az egyetem mellett alkalmazottja egy cégnek, úgy döntött, hogy a humorista karriert az elkövetkezőkben hanyagolni fogja.

„Mivel egyetemen utolsó éves vagyok, és dolgozom is, nincs időm ezzel a kerrierrel is foglalkozni" – mondja Csók Zsolt.

Arra a kérdésünkre, hogy mire fordítja a nyeremény során birtokába jutott pénzösszeget, nem adott határozott választ.

Nyugodt ráncok vonalkázták be ötvenegyedik évében kifáradt arcát.

Alig lélegzett, és olykor maga sem tudta eldönteni, hogy meghalt-e már. Legbelül, a húsában szüntelenül vonaglott a fájdalom. A golyó egészen közel a szívéhez fúródott a testébe, és vérvörösre festette selyemingét.

Az eső sokáig kopogtatott a kórház ablakain, hogy lemossa a foltokat.

Néha pillogott, tekintete összemosta az ágyánál őrködőket, csupán a légtornász rózsaszín szoknyáját, az állat-idomár oroszlánszagú mellényét, a bűvész csillámporos kezeit ismerte fel.

Hangmorzsák másztak a fülébe.

– Micsoda cirkusz! Egy tébolyult néző pisztolylövése következtében súlyosan megsérült Gimpel, a bohóc.

– Ugye, még él a bohóc bácsi?

Ott bizsergett lábujjaiban a gyerekek kacaja, a lovak prüszkölése, akik reggelente köszöntötték, és érezte, hogy innentől kezdve ő már megszűnt cirkuszistának lenni.

Szélesre húzta mázolt mosolyát, és elaludt. Végleg.

November úrfi levetkőztette már a fákat, a szél beosont a sátorlyukakon, s felborzolta a pónilovak sörényét. Utolsó előadását játszotta a cirkusz a téli szünet előtt, szomorú vasárnap volt, hajnaltáncot jártak a villámok, kiszakítottak néhány égdarabkát, és beledörögték bánatukat az emberek lelkébe.

Gimpel egyedül lakott a bádogkocsiban. Reggelente szürke ágyban ébredt, rendszerint korán, aztán néhány órára elbújt még a takaró alá az aznap elől. Azon a napon utoljára ebédelt bohócként. Bedobott néhány fadarabot a rozsdás kályhába, és a melegre várt. Szabálytalan kenyérdarabokat mártogatott a forró paradicsomlevesbe, szerette, ahogy csámcsog, majd letörli tenyerével az arcához ragadt morzsákat. Félt a mennydörgéstől, a zápor zajától és a rá vigyorgó emberfejektől, akik felveszik szép ruhájukat, türelmetlen sorokban várakoznak a pénztárnál, piros és sárga nyalókákkal csillapítják a gyerekek rakoncátlankodását, és ámulnak, amikor leszakad a nadrágja, földhöz üti magát, vagy úgy viselkedik, mint az ügyetlenek.

Húsz perc volt még az előadás kezdetéig. Gimpel kikukucskált az ablakon, majd készülődni kezdett. Dióbarna szemei felkutattak minden zugot, amíg rátalált a pettyes csokornyakkendőre. Az arcfesték kicsit beleszáradt a dobozba, néhány csepp vízre volt szüksége, hogy felfesthesse a két piros foltot. Kicsit kényelmetlennek érezte a műanyagorrot és egy hatalmas lyukat is felfedezett tornacipője talpán. „Ezt majd hangosan kikacagják" – gondolta, és egyre őrültebb mozdulatokkal rajzolta magára a boldogság csupaszín maszkját. Most volt az, amikor gyűlölt viccesnek lenni. Ujjai görcsösen kapaszkodtak a sárga bögrébe, nagyokat kortyolt a meleg kakaóból, ágya szélén hintázott. És sírt. Színes könnyeket.

A porondra lépés előtt a tükörben találkozott szerepével, nevetésre festetten, arany könnycseppel a bal szeme sarkában nézett vissza rá. Ez volt az utolsó fellépése, mert az egykerekűn remegett már kicsit a lába, és a tréfáiban is ott rejlett némi szomorúság, amely az öregség rekedtes hangját öltötte magára. Ágya alól elővette kis ládikóját, megtisztította a portól, és egyenként választotta ki belőle a kacagtatás eszközeit, amelyektől ma akart elbúcsúzni játékában, a porondon. A szájharmonikát hamis hangokra állította be, amelyektől azt hiszik majd, hogy ő nem is tud zenélni, és újra elővette a kifakult labdákat, a zsonglőrködés miatt. Valami alattomos nyugtalanság lopózott belé, amikor a cirkuszigazgató utána küldte a lóetető fiút. Kétszer fordította el a kulcsot a zárban, bádogházában. Ahogy a függönyhöz ért, elkezdte alkalmazni nélkülözhetetlen vigyorát. Alig bicegett be a porondra, a gyerekek rögtön hangos nevetésben törtek ki. Először műanyagtojásokat hordozott a fején, mintha igaziak lennének, végül ráejtve őket egy nézőre, a tűznyelő lány különszáma után pedig, a késdobálós játékhoz Gimpelnek kellett kiválasztani a legbátrabb nézőt. Magában egy bájos lányra gondolt, akinek megfoghatja a kezét, amíg a porondra vezeti őt, de hiába akarta, nem tudta észrevenni az őt körbevevő arcokat. A harmadik sorban egy borostás, furcsa arcú fiú jelezte, hogy ő akar lenni, kiabált és integetett, nagy szemeket meresztett Gimpelre, de egy bohóc nem szeretheti az erőszakos embereket, ezért kiválasztott egy kamaszt, aki éppen az orra előtt fújt pimasz buborékokat a rágógumijából.

– Itt minden csalás! – üvöltötte a borostás. A konferanszié „– Nyugodjon meg, kérem, uram" – gondolatokat közvetített a mikrofonba, a nézők a csodálkozásban morajlottak Gimpel egy határozott fénycsóvában álldogált a tér közepén, és látta, ahogy egy kéz, a borostásé, idegesen benyúl egy hosszú bőrkabát zsebébe, és szembefordul vele egy pisztoly, majd dörren.

Sikolyok. És újra. Lezuhan a fűrészporba, érzi a paták illatát, fent a levegőben még táncol a hinta, majd megszűnik a világ. Csak a mosoly él az arcán, és vércsermely színezi selyemingét.

A gyerekek szeretik csodálkozni a helyzetét, a felnőttek szörnyülködnek, és pénzüket követelik, a tébolyultat diliházba zárják. Gimpel a kórházban felébred egy utolsó levegővételére a világnak.

Amikor a tévében a Kedveslány ujjával a napocska-ábrára mutatott, és azt mondta, holnaptól erős napsütésre számíthatunk (nagymamám pedig azt mondja, hogy ezen a világon mindig mindenre és soha senkire ne számítsak), nagyon elbizonytalanodtam, és nem tudtam kitalálni, hogy örüljek, hiszen az erős napsütés soha nem hagyja elaludni bennem az életet, vagy inkább legyek bánatos a szomszédfiú hóembere miatt, melyet együtt építettünk, és nem mutatott meg még mindenkinek.

Amikor nagyon tavasz lett, óriáshintából csodálkoztam a világot, csacska dallamokat dobolt a nap a halántékomon, öltönyös apák biciklizni tanították a fiúcskákat, a lánykák pedig kréta-csigákat cirkáltak a betonra (akkor még nem tudták, hogy siető bakancsok alig 3 perc alatt tudnak kiradírozni egy járdarajzot), a piacon lepkéktől lyukas salátát kínáltak, és én biztonságban éreztem magam a kedvenc tornacipőmben, mert úgy képzeltem, hogy ha a nap mindent bearanyoz, akkor a szürkeség egy időre végig eltűnik, és téged is megszólít az élet.

Amikor felültem egy buszra, ugyanolyannak láttam, mint a buszokat általában, mégis lehetett benne valami különös (talán a járművezető frizurája és borostás arca közti harmónia), hiszen senki nem akarta megvárni a következőt. Tovább akartam nézdegélni, ahogyan az utcákon sétál a tavasz, és az ablak mellé vettem jegyet. A szoros egymáshoz tapadás jelenségétől nagyon megkívántam a szardíniakonzervet. Percenként mobiltelefonon beszélgettek különböző egyedei az emberiségnek, és amikor alig egy megálló múlva úgy éreztem, hogy már elég élettörténetbe avattak bele, a járműtlenséget választottam.

Amikor elkezdődött az eső, nagy hajsza történt az utcán, becsuktak minden ablakot, félve kerülték ki egymásnak ütközve a pocsolyákat. Te is megijedtél, és a házadig szaladtál. Hazudott a tévé. A Kedveslány nem mutatott rá a csöpögő-felhő ábrára.

Húzd el a szemed előtt a függönyt. Dugd ki a kezed az esőbe. Vedd észre a hóvirágárus kislányt. Ő ismeri a mosolyt, és nem védekezik modern esőernyővel a természet mosakodásakor.

A RITTE (Romániai Ifjúsági Turisztikai és Túrázó Egyesület), az msHÖK-kel (a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának Hallgatói Önkormányzata) közösen másodszorra szervezi meg 2005. április 22–24. között a Kelemen ROFTT túlélőtúrát. Idén egy gyönyörű, változatos vidékre szervezett, tájékozódási túlélő túráról, versenyről van szó, a Wass Albert regényeiben sűrűn emlegetett Északkelet-Maros megyei Ratosnyáról és Kelemen-havasokbeli helyekről.

A kezdőknek is megvan a nyerési esélyük, hiszen nemcsak fizikai erőnléten, hanem stratégiai, szellemi összkapacitáson is múlik a kötetlen pályás, pontbegyűjtős verseny, amelynek célja a felsőoktatásban résztvevő, vagy ott végzett hallgatók egymással való kapcsolatteremtése, valamint a táj megismerése.

A verseny hossza kb. 50 km, amelyet 20 óra alatt kell a versenyző 3–5 fős csapatoknak megtenniük, az ennél későbben érkezőknek pontlevonás jár. A túrának kijelölt területen, 50–60 objektum közül egy csapatnak 3 kötelező pontot kell érintenie. Itt pontőrök várják a versenyzőket, akiket szellemi, logikai, ügyességi feladatoknak vetik alá továbbhaladásuk jogának elnyerése érdekében. A nem kötelező objektumok érintésével plusz pontokhoz juthatnak a versenyzők, ez azonban idő- és energiaveszteséggel jár. Az értékelés alapját az összegyűjtött pontok képezik. A versenyre hozott saját csapatot jelképező pólók és zászlók plusz pontot érnek.

A verseny személyenként 8 euróba (vagy 300 ezer lejbe) kerül, de abban az esetben, ha egy csapat egy másikat is beszervez a vetélkedőbe, 25%-os kedvezményben is részesül. A benevezési összeg tartalmazza a ratosnyai sátorfaluhoz bérelt telket – ahol az elszállásolást oldják meg –, egyszeri meleg vacsorát, térképet, oklevelet, ajándékokat, valamint a szervezési költségeket. Ami csapatonként kötelező: sátor, elemlámpa, iránytű, minimum egy mobiltelefon, papír és írószer, egyénileg pedig a vizes palack, hálózsák, izolír, költőpénz, meleg ruha, papucs, tisztálkodó felszerelés, egynapi hideg élelem, esőkabát és az evéshez szükséges (tányér, evőeszközök, pohár) eszközök.

A jelentkezés csak a részvételi díj befizetését igazoló okirattal (bankszámla vagy ennek másolata) érvényes, ezt kell legkésőbb április 10-ig beküldened a www.ritte.tk honlapról letöltött benevezési laphoz csatolva a str. Rodniciei 31/13., 540569 Târgu Mureş, jud. Mureş címre, mindez viszont nem mielőtt figyelmesen elolvastad volna a szabályzatot. Miután postára került a boríték, a szervezők arra kérnek, hogy e-mailen a ritte2004@yahoo.com címre értesítsd őket, minden utólagos félreértés elkerülése végett. A 18 évüket még be nem töltött jelentkezőknek egy szülői beleegyezést is kell csatolniuk a beiratkozáshoz, azok pedig, akik nem képviselnek felsőoktatási intézményt, a csapatnevük után az „egyéni" jelszót kéretnek zárójelbe írni.

Amennyiben nem sikerült postázni a jelentkezést, nem szabad elszomorkodni, hisz a helyszínen is lehet még iratkozni.

A megérkezés a szállásra pénteken, április 22-én történik 16–20 óra között, az ezt követő három órában regisztrálás, bemutató, tájékoztató, majd 23 órától kezdetét veszi a kötetlen rajt, amikor minden csapat egy térképet kap a szervezőktől. A verseny 23-án ér véget, az indulástól számított húsz órán belül. Eredményhirdetés 24-én 10 órakor, amelyet a szálláselhagyás követ 14 óráig.

További részletek a szervezőknél a ritte2004@yahoo.com címen vagy Imreh Barnánál a 0744-283257-es telefonszámon.

(Folytatás április 6-i lapszámunkból)
1919. május 27-én Ferdinánd román király a feleségével [Gkv228.] Kolozsvárra látogatott. A Majális utca 23. szám alatt szállt meg, ahol a katonai körzet parancsnoka lakott. A hatóság, minthogy a város lakosságának döntő többsége magyar volt, nem tartotta biztonságosnak, hogy a király másutt szálljon meg, s a közönség az utcán fogadja. Kijárási tilalmat rendeltek el, s az útvonalon, ahol a király elhaladt, mindenkinek be kellett függönyöznie az ablakot. Balogh Ernő, a későbbi egyetemi tanár, a neves földtantudós épp akkor a Jókai utcában járt. A királyi pár kocsija még eléggé messze volt, amikor az „éber" rendőrök felszólították, hogy tűnjön el. Balogh Ernő mi mást tehetett, behúzódott a görög katolikus esperes 6–8. szám alatti házának kapuja alá. Amikor a kocsi a ház elé ért, a tanár úr kinézett, s a király köszönt neki. E látogatás után lett az utca hivatalos román neve Regală [Müller Ádám közlése].

Majális-kút. Egykori kút a Házsongárdban.

1926: „A Házsongárdban egy mellékútból kiágazó, már alig ismert és alig észrevehető ösvény végén van a Majális-kút. Hajdan a közelében lévő tágasabb sík területre vonult ki az iskolák gyermekserege tavaszi mulatságra, a kitünő, jéghideg víz mellé. Ezek a mulatságok adtak nevet a kútnak, s a hozzávezető utcának is. Nyílt, csorgós forrás volt akkor a Majális-kút, mohos kővályuval előtte. Azután magántulajdon lett a majálisok rétje, s árvaságra jutott a kút. Később átváltoztatták szivattyus kúttá, s így, összerozsdásodott szerkezettel, rozsdaízű vizet adva búslakodik most az össze-vissza nőtt ciher közepette." [Nagy 42–43.]. — Majális utca.

Kelemen Lajos szerint az unitárius kollégium diákjai már a XVIII. század legelején is kirándultak a Házsongárdba, s így valószínűleg a kút környékére is. A XIX. században e kút és környéke a kolozsvári elemi iskolás gyermekek és a diákság kedvelt kiránduló helye volt. Miután a környék beépült, a természetjárók a várostól távolabbi pontokat keresik föl. A kút helye az Erdélyrészi Méhész-Egylet telke mögött, a Kemény János utca (jelenleg a Ceahlău utca észak-déli, a Csillagvizsgáló útról a Fűvész-[Botanikus]-kert felé vezető szakasza) egyik mellékösvénye táján van. Itt egy kis sikátor végén, egy cementtartályba foglalt forrás a környék lakóinak az 1940-es években is jó vizet szolgáltatott [KvTel. 80.]. — Csorgó-víz, Vas-kert.

Majláth püspök utca. 1940-től a Békási út a Hárompüspök tértől a Benedek Elek utcáig e néven, külön utcaként szerepel. — 2. Békási út.

1941: Majláth püspök utca [Kvát41]; 1945: Majláth püspök utca; Str. Széchenyi utca [Kvut]; 1964: Str. Széchenyi utca; Str. Zărneşti (régi magyar neve ’Zerneháza’); 1999: Str. Zărneşti; Str. Alexandru Bohăţiel [Kmth].

Nevét a helyhatóság adta.

Major. A városfalon kívül, a külvárosban, hóstátban gazdasági udvarral, istállóval, kerttel rendelkező házak neve. Később a mai Mikes Kelemen (Croitorilor, croitor h fn ’szabó’) utca környéki gazdaságokat illették e névvel. — Majorok, Majorok között, Major utca, Majoros utca, Majorság.

1597: „Teomeoswary Istvanne […] wallia […] Borbely Martonnenak […] vala egy kerti otkyn az varos kapúya eleot, kire azútan Maiort chinalanak" [SZT VIII. 80.]; 1611: „az majorokat [...] mind az vizen túl, mind penig innet meggyújták és tőből mind leégtek" [KvEml 128.]; 1615: „Az ket szamos keozeot vagion Egi maior kert, melinek egi feleöl az Battia Werner Marton Maiora, Mas feleől az Cziaszar Mihali giwmeöltseos kerte szomszedsagok" [SZT VIII. 80.]; 1731: „Az Major adot be […] Aszszu szilvát m¹ nro 27 […] Vackort m nro 5 […] Aszszu almat m nro 30 […] Aszszu megygyet mâs fel vçkat" [SZT VIII. 81.]; 1744: „ezen Kolosvári Hóstátb[an] az Két Viz között […] Ajtai Szabó Mihálj Vraimék ő kglmek Major, vagy Veteménjes Kertjek" [SZT VIII. 80.].

Nevét a hazai bajor–osztrák eredetű majorról kapta. Jelentése ’nagyobb gazdaságnak gazdasági épületekkel és lakóházakkal a határban lévő része’. Vö. középfelnémet meier ’a földesúr által megbízott, a gazdaságot vezető gazda’; ófelnémet meior, meiur ’ua.’, irodalmi német Meier ’intéző, kasznár, ispán, majoros(gazda)’. Végső forrása a latin maior 1. ’nagyobb’; 2. ’felügyelő’. A magyar szó jelentése minden bizonnyal a magyarban fejlődött ki. Lehet, hogy a majorságból vagy a régi magyar majorház, majorszoba összetételből vonódott el. Átvételének ideje az ófelnémet ei > bajor–osztrák ai hangváltozás, valamint művelődéstörténeti ismérvek alapján a XII–XIII. századra tehető [TESz II. 821.].

Major utca. A Széchenyi tér keleti sarkában észak felé nyíló, a Dézsma utca elejéig tartó kétvízközi utca. A Mikes Kelemen (Croitorilor) utca régi neve. A Kétvízköznek ez a része a város gazdálkodó lakosságának a településhelye volt. Csupán a XIX. század végén, a város növekedésével szorultak kinnebb a hóstáti gazdálkodók. A XIX. század második felében még sok városi polgárnak és intézménynek is volt itt majorja [KvTel. 80–81.]. — Majorok, Majorok között, Majoros utca.

1888: Major utcza [K88]; 1894: Major u. [Mach]; 1898: Major utca [KvTel. 80.]; 1910: Major utca [Kv910]; 1913: Major utca [Cs13]; 1914: Major utca (l[ásd]. Mikes Kelemen utca) [Cim14 168.]; 1916: Mikes Kelemen utcza [Kv16BI]; 1917: Mikes Kelemen utca [Cs17]; 1923: Str. Papiu Ilarian [Br 88., 100.]; Str. T. Vladimirescu [Br 93., 100.]; 1933: Str. Tudor Vladimirescu [OF 37.]; 1937: Str. Tudor Vladimirescu [Br37]; 1941: Mikes utca [Kvát41]; 1945: Mikes utca; Str. Mikes Kelemen utca [Kvut]; 1964: Str. Mikes Kelemen utca; Str. Croitorilor (croitor h fn ’szabó’).

Nevét az itteni, kétvízközi majorokról, gazdaságokról kapta. A major eredete — Major.

Majorok. A kétvízközi gazdaságok. — Major, Majorok között, Major utca, Majoros utca.

1797: „A’ két viz között lévő Majorok sorában."; „A’ két viz között a’ Majorok végibe" [KvTel. 81.].

A név eredete — Major.

Majorok között. Ugyanazt a kétvízközi helyet jelöli, mint a Majorok. — Major, Majorok, Major utca, Majoros utca.

1705: „Az majorok kőzőtt" [KvTel. 81.]; 1716: „a Majorok kőzt" [KvTel. 81.]; 1726: „Jővénk [...] az majorok közzé" [KvTel. 81.]; 1737: „A Két Viz kőzőtt (Vulgo) Majorok kőzött" [KvTel. 81.]; 1770: „Ket viz vagy Majorok között" [KvTel. 81.]; 1773: „A’ Majorok kőzi gyűmőltsös" [KvTel. 81.]; 1797: „a’ Majorok vagyis a’ Kétviz kőzt" [KvTel. 81.]; 1826: Majorok között [KvTel. 81.].

Majoros utca. A Széchenyi tér keleti sarkában észak felé nyíló, a Dézsma utca elejéig vezető utca. — Major, Major utca, Majorok között.

1869: Majoros ut[cza]. [Bodányi].

A név eredete — Major.

Majorság. A Kétvízköz nevének változata. — Major, Major utca, Majorok, Majorok között, Majoros utca.

1595: „Biro W[ram] […] para[n]czola meg az 2. Ispannak, hogy […] adgyanak 4 köblet az hordasra az Maiorsagbol" [SZT V. 268.].

A név eredete — Major.

Makkos utca — Ghindei (Kardosfalva).

Malinovschi — 1. EMKE tér; 2. — Szamosfalva.

Malinovszki — EMKE tér.

Malinovszkij — 1. EMKE tér; 2. — Szamosfalva.

Malom. Két malom e néven:

1. A Hídkaputól balra, a Kisszamos (Malomárok) bal partján álló malom. Nagymalomnak, Város nagy malmának is mondták. — Nagymalom, Város nagy malma.

1869: Malom [Bodányi]; 1888: Malom [Kv88]; 1893: malom [SAKcs].

2. A Nép (Bem) utca végében, baloldalt, a Kisszamos (Malomárok) bal partján (a Sport szálló felépítése előtt a Strand területén) álló malom.

1869: Malom [Bodányi].

Malom utca. Két, később három, majd öt utca:

1. 1899-től a Kisszamos (Malomárok) bal partján, a Híd utca bal oldalán nyugatra nyíló, a Kisszamos bal partján a Sétatér utcáig vezető utca. 1899-ig Nagymalom, de Malom utca is. — Nagymalom utca.

1852–1857: Malomutcza [Jakab I. 37.]; 1869: Nagymalom utcza [Bodányi]; 1899: Nagy-Malom utcza [KözgyJk 1899. 111.]; Malom utcza [KözgyJk 1899. 111.]; 1914: Malom utca [Cim14 168.]; 1917: Malom utca [Cs17]; 1923: Str. Gheorghe Bariţiu [Br 83., 100.]; 1933: Str. Gh. Bariţiu [OF 37.]; 1937: Str. Gheorghe Bariţiu [Br37]; 1941: Malom utca [Kvát41]; 1945: Malom utca; Str. Gheorghe Bariţiu utca [Kvut]; 1964: Str. Gheorghe Bariţiu utca; Str. Gheorghe Bariţiu, George Bariţiu.

Nevét a mai főposta mellett, a Kisszamos (Malomárok) bal partján, a XVIII. század első harmadában épült Nagymalomról kapta. Az 1920-as években lebontották. Gátja az 1960-as években is nagyjából megvolt. Ezután, a part rendezésekor el tüntették. — Nagymalom.

2. 1876-ban a Külső-Monostor utca jobb oldalán északra nyíló, a Kisszamosig (Malomárok) vezető későbbi Gyár (Fadrusz János, M. Eminescu) utca neve. Az utca vége közelében ágazott ki a Kisszamosból a Libucgáti malomárok, s ennek fejénél állt a Libucgáti malom [KvTel. 81.]. — Libucgáti malom.

1865: Malom utcza [Páncz]; 1876: Malom utcza [Páncz1876].

Nevét a közeli Libucgáti malomról kapta.

3. — Kolozsmonostor.

4. — Kardosfalva.

5. — Szamosfalva.

Malom utcai zsinagóga. Az 1914-ben alapított Poalé Cedek Izraelita Iparosegyesületnek a Malom utca 16. szám alatt, hátul az udvarban, a Szamos partján 1921-ben épített zsinagógája. 1922-ben árvíz rombolta le. Helyreállították. 1927-ben a zsidóellenes román diáktüntetés során súlyos károk érték. Ismét helyreállították. A második világháború után, a nagy emberveszteség ellenére, a Poalé Cedek újból életre kelt. A zsidóságnak az 1960-as években történt kivándorlása után azonban a zsinagóga hívek nélkül maradt. Raktárhelyiség lett, többek között a pártállami ünnepek felvonulásainak feliratos tábláit tartották az épületben. 1997-től a Könczei Csilla által vezetett Tranzit művelődési központ tevékenykedik benne [Lőwy 30.].

1923: Sinagoga orth. evr., str. Gh. Bariţiu 8. [Br 131.]; 1943: Poal Czedek Izr. Egyesület, Malom utca 16. [Lak 33.].

Malomárka. A Kisszamos egyik régebben és ritkán használt neve. Előbb a Kisszamos, utóbb a Malomárok szorította ki.

1733: Malomárka [KvTel. 81.].

Egy 1558. évi forrás szerint ebben az esztendőben a tanács a Szamosnak a városba vezetésére a fertályok által adott emberekkel földcsatorna („canalis") ásását rendelte el [Jakab II. 113.]. Kolozsvár 1691-ből való katonai térképén a Kisszamos a mai Sporttelep táján ágazott ki a Szamosból. Meglehet, hogy ez a térkép nem pontos, mert ha megfigyeljük, a mostani, a monostori Táborhely mögötti meredek oldal alattinál nemigen van kedvezőbb Szamos-rekesztési lehetőség. Az 1763 és 1783 között készült katonai térkép szerint viszont a Malomárok a mai Sétatér táján ágazott ki a Szamosból. Emellett azonban az is látható, hogy egy vékony vonallal jelzett vízfolyás a Monostoron, a mai gátnál ágazik ki a folyóból, a mai Malomárok vonalán folyik a város felé, és a mai Sétatér területén, kevéssel az említett kiágazás fölött a Szamosba torkollik. E térképen a Malomároknak a monostori papírmalomhoz vezető, később megszüntetett ága is látható.

Egyes vélemények szerint a középkori város vizesárkát is ellátó Szamos-ág mesterséges. Mások viszont úgy vélik, hogy a bronzkorban keletkezett [KvTel. 81.]. Ennek valószínűségét növeli, hogy az egykori római település északi határa e vízfolyás lehetett. A Karolina téren 1990–1991-ben feltárt római ház szennyvízcsatornája is errefelé vezetett. Bár az is elképzelhető, hogy emésztőgödörbe torkollott. — Kisszamos.

Malomárok — Kisszamos, Malomárka.

Malomkapu. Jakab Elek szerint így is nevezték a Hídkaput [Jakab I. 537.]. Erre utaló más magyar adatot Szabó T. Attila nem talált, egy 1734-ben készült városkép német szövege azonban a Hídkaput Das Műhl-Thorként (’malomkapu’) említi. Az ugyanakkor kiadott várostérképen a Hídkapu szintén Mühl Thorként szerepel. Elképzelhető, hogy a német szöveg szerzője a magyar nevet fordította le. A név a Hídkapu közelében álló Nagymalomtól ered. — Hídkapu, Nagymalom.

Mamaia — Jászai utca.

Mamaja. Talponálló kávézó a Deák Ferenc utca jobb oldalán, a 6. szám alatt, a virág- és az ékszerészüzlet között. Diáknemzedékek kedvelt találkozóhelye volt. Az 1990-es évek elején megszűnt [Lőwy Dániel közlése]. Most látszerészüzlet.

Mangalia. A Kádár utca és a Széchenyi tér északkeleti és keleti részének 1960. évi lebontása után épült Köztársaság mozi mögött, a Széchenyi tér keleti felét a Rudolf (Szent István, Karl Marx) és Árpád úti (Traian) híddal összekötő, tömbházakkal szegélyezett új utca. Mogyorós Sándor halála után, 1969-ben, az ő románosított nevét kapta.²

1961: Str. Mangalia utca; 1964: Str. Mangalia utca; Str. Mangalia; 1968: Str. Mangalia [Cj68]; 1969: Str. Mangalia; Str. Alexandru Moghioroş; 1990: Str. Alexandru Moghioroş; Str. Ion Popescu Voiteşti [Kmth 1990/408.].

Nevét a helyhatóság adta.

Maniu, Iuliu — Szentegyház utca.

Manole, meşterul — Meşterul Manole (utca).

Maramureşului (Maramureş ’Máramaros’). A vasútállomás mögött a Kerekdomb felé vezető utca jobb oldalán kelet-északkeletre nyíló, a Brétfű alatt az Irisz-telepig vezető út. Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Calea Maramureşului [OF 30.]; 1937: Calea Maramureşului [Br37]; 1941: Zsigmond király út [Kvát41]; 1945: Zsigmond király út; Str. Maramureşului – Máramaros utca [Kvut]; 1964: Str. Maramureşului – Máramaros utca; Str. Maramureşului.

Nevét a helyhatóság adta.

Marat utca — Levente utca.

Marcel Cachin — 2. Kis utca.

Marconi utca — adio.

Marele Logofăt Teodosie Rudeanu — 1. Rudeanu, Teodosie, marele logofăt (utca); 2. 3. Kis utca.

Marele Voivod Mihaiu — Csikós-kert (Kolozsmonostor).

Mareşal Foch [fos] — Belső-Magyar utca, Magyar utca.

Marianum. A Ferenc József út (Nagy utca, Horthy Miklós, Horea út) bal oldalán, a 31. szám alatt, a Kismező (Kuun Géza, Crişan) utca bejáratától kissé északra álló épület. Hübner Jenő tervezte, Spáda János kolozsvári építész 1910-ben kezdte építeni. 1911 decemberében nyílt meg. Eredetileg a Marianum Római Katolikus Leánygimnázium épülete. A Kismező utcáig nyúló bentlakását 1916-ban építették [GKv 227.]. Az első világháború előtt a legkorszerűbb erdélyi iskolaépület volt. Alapításában főszerepet játszott Hirschler József plébános, aki az intézet vezetését a Notre Dame (Miasszonyunk) iskolanővérekre bízta. Csírája a Monostori út (Mócok útja) és a Nép (Bem, Coşbuc) utca sarkán álló Auguszteum volt. A várost sújtó 1944. június 2-i légitámadás idején egyik szárnyát találat érte [KvSz III. 2., 153.]. Miután a felekezeti iskolák az 1948-as államosítással megszüntek, az épület a Bolyai Tudományegyetemé lett. Itt működött az egyetem földrajz, történettudományi és nyelvészeti kara. Hátsó, a Kismező (Kuun Géza, Crişan) utca felőli szárnyában ez idő tájt hozták létre az Ocskó Teréz nevű diáklánybentlakást. 1959-ben, a Bolyai és a Babeş Egyetem úgynevezett egyesítése után a nyelvészeti kar épülete lett. Manapság filológia néven emlegetik. — Bolyai Egyetem.

¹metreta (folyadékmérték, kb. 40 liter);

²a nagyszalontai mogyorós Sándor (1911–1969) munkásmozgalmi aktivista, az 1930-as években a törvényen kívüli Kommunista Ifjúság Szövetség központi bizottságának tagja. Tevékenységéért tíz évig börtönben volt. Ezután a Román Kommunista Párt központi Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese. Egy idő után nevét románosította. Tévedéseit halálos ágyán beismerte [RMIL III. 609.].

(Folytatjuk)

Száz éve jött a világra. Mikor született – saját vallomása szerint – kezében kés volt. Aztán „elvegyült", majd „kivált". Apró vadak azonban igyekeztek üstökösszerű kiválását jelentéktelenné tenni. Tehetségénél csupán szeretetéhsége volt nagyobb. Aztán a kezében lévő kést, amely időközben vonattá terebélyesedett, maga ellen fordította. A 2005-ös év az övé, a tiszta szívű költőé.

Születésének századik évfordulóján Pilinszky Jánosnak 1962-ben a Kortárs című folyóiratban megjelent írását elevenítjük fel.

Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.

*

Mozarti tehetség volt: a legbonyolultabb és a legegyszerűbb, a legmélyebb és a legtörékenyebb, a legsúlyosabb és a legáttetszőbb. Ady titáni erőfeszítése után ezért vették őt észre oly kevesen. A legkülönbeket az emberek mindig rossz irányból várják. Neki nem voltak fejedelmi pózai, mint Adynak; nem ismerte a romantikus díszeket; legmerészebb kísérleteit is a tökélyig megoldotta. Sorsa a legkülönbekével rokon: Hölderlinével, Kafkáéval, Jézuséval.

Huszonöt évvel halála után még ma is ő a legmodernebb költőnk.

Kortárs, 1962. december

József Attila, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még anyámtól örököltem,
áldott jó asszony volt, látod, a világra hozott
Az életet hiába hasonlítjuk cipőhöz vagy vegytisztító intézethez, mégiscsak
másért örülünk neki
Naponta háromszor megváltják a világot, de nem tudnak gyufát se gyujtani,
ha igy megy tovább, nem törődöm vélük
Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz, hogy bennetek lakik,
az bizonyos
Minden reggel hideg vizben fürdetem gondolataimat, igy lesznek frissek és
épek
A gyémántból jó, meleg dalok nőnek, ha elültetjük a szívünk alá
Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülőgépen is gyalog vannak, én a
pacsirták hajnali énekében heverészek, mégis túljutottam a szakadékon
Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg,
hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.

1924 ősze

Az embereket te meghagyod halni,
Engeded az ember közelébe férkőzni a sebes halált;
Hagyod beköltözni a Halál Angyalát az üres mellkasba, mint egy hajléktalant;
Engeded közénk szakadni a szótlan, tekintet nélküli testet,
Hagyod kihunyni, jelzőtüzet, máglyát, égő betűrakást, a hegyoldalban.

Te vagy hajlékunk nemzedékről nemzedékre,
Aki így szólsz, magadhoz szólítván minket: legyetek porrá, kik porból lettetek:
De engeded a halál éjszakáján fellépkedni a férfit a Szélső utcán,
Engeded betérni a Kőkert utcába,
Hagyod álmodni az álmot, amíg megszólal a csengő,
Hagyod halálba hajlani az ébredést.

Te vagy hajlékunk nemzedékről nemzedékre,
Aki így szólsz, magadhoz szólítván minket: legyetek porrá, kik porból lettetek,
És a te hangod rettenetes szél, mely kitölti a rész szerinti függést teljes egésszé,
Nincs elfogyás, és nincs többé fogyatkozása az elfogyónak.

Te vagy hajlékunk nemzedékről nemzedékre,
Aki így szólsz, magadhoz szólítván minket: legyetek porrá, kik porból lettetek,
És a te hangod rettenetes szél, szerteszét szórsz a pusztaságban
Égre meredő csipkebokrok néma talajául.

Elragadod őket, olyanok lesznek, mint az álom, mint a fű.
Elragadod őket, olyanok lesznek, mint egy kitépett betű a szóból.
Elragadod őket, olyanok lesznek, mint egy gazdátlan könyv a napon.

Beszélni, megbeszélni, szóhoz jutni, kimondani a négybetűs nevet itt elfogy az idő.

Szólj, legyetek szóvá, kik szóból lettetek.
Szólj, legyetek könyvvé, kik könyvből lettetek.
Szólj, legyetek hanggá, kik hangból lettetek.

Te vagy hajlékunk nemzedékről nemzedékre,
Aki otthontalan vagy.
Hajlékod vagyunk nemzedékről nemzedékre,
Akik otthontalanok vagyunk.

Térj vissza, meddig késel.

Félszáz színvonalas dokumentumfilm, négy teljes nap vetítés, tizenöt díj – ezek a nemrégiben véget ért második Film.dok magyar–román dokumentumfilm fesztivál adatai. És ami a leglényegesebb, sok-sok elégedett résztvevő: alkotó és filmkedvelő hagyta el vasárnap Sepsiszentgyörgyöt a jövő évi találkozás ígéretével.

A szombat esti díjkiosztó gála tartogatott meglepetéseket, az egyértelműen közönségkedvenc alkotások azonban nem maradtak ki a díjazottak sorából, idén először sajtódíjat is odaítéltek. Gulyás Gyula rendező, a zsűri elnöke a gálán elmondta: a dokumentumfilmes törekvések ma még – sajnos – csak a filmgyártás macskaasztalánál kapnak helyet, a hasonló filmfesztiválok azonban segíthetnek, hogy ez megváltozzon. Kifejtette: véleménye szerint a dokumentumfilm értékét meghatározó abszolút mérce a hitelesség, hiszen sorsokkal, jelenségekkel találkozunk a képsorokon, olyanokkal, amelyeket másként nem ismerhetünk meg.

A játékfilmektől eltérően itt nincsenek díszletek, nincsenek betanult szerepek, a valósággal szembesül a néző. Ennek ellenére természetesen a dokumentumfilm művészi alkotás, készítőjének megvannak az eszközei arra, hogy az adott valóságot bizonyos módon ábrázolja, a film eszköztárának kihasználásával.

Kiemelkedő a fesztivál egyik „kedvence", Zsigmond Dezső Csigavára. Az „öregedő gyerekek önmagába záródó világáról, törékeny kis emberi létekről szóló, szegényes és kemény paraszti világban játszódó különös, groteszk-szomorú, belső dokumentumfilm" úgy nyújt betekintést egy család életébe, hogy a kamera, a filmkészítő jelenléte egyáltalán nem érződik, ezáltal rendkívüli mélységet és hitelességet nyer a méltán díjazott alkotás. A Sepsiszentgyörgyi vetítésen jelen voltak a film szereplői is.

Farkas György fesztiváligazgatót kérdeztem az idei és az elkövetkezendő Film.dok-ról.

– Úgy érzem, hogy a fesztivál mindenképpen megnőtt. Egy év telt el és úgy öregedtünk, mint a kutya, hét évet egy év alatt. Hétszer jobb filmeket láthattunk, ez nem a fesztivál érdeme, hanem az alkotóké, akik sokkal jobb filmeket készítettek. Hogy ez szerencsés év volt-e a dokumentumfilm készítés számára, vagy csak jobb filmek jutottak el hozzánk, nem tudom, de úgy érzem, szerencsés év is, és talán elindult egy folyamat, a dokumentumfilmek készítése sokkal professzionálisabb. Ami az apró szervezési hibákat illeti, a tavalyiakat megpróbáltuk kijavítani, de megjelentek újabbak, amelyek reméljük jövőre már nem jelentkeznek. Összességében azonban sikeresnek érzem a fesztivált.

– Az alkotók közül hányan jöttek el?

– Pontos számot nem mondhatok, Sepsiszentgyörgy távoli hely, messze van mindkét központi filmgyártó ponttól, mindenképp, jóval többen jöttek el, mint tavaly – bár még mindig nem elegen.

– Elhangzott: nemzetközileg is jegyzik a fesztivált.

– Ez annak köszönhető, hogy az alkotók büszkék az itt kapott díjakra, elismerésre, beírják az önéletrajzukba, így a nemzetközi filmfesztiválok katalógusaiban is mindig megjelenik a Film.dok. Ez természetesen azt is mutatja, hogy jól döntött a tavalyi zsűri, hiszen az itt díjazott alkotások máshol is igen jól szerepeltek.

– Eszerint a Film.dok egy dobbantó lehet az alkotók számára, vagy több annál?

– Ezt félnék én megfogalmazni, ezt az alkotóknak maguknak kell eldönteniük. Mindenképpen, pozitív visszajelzés az, hogy azok az alkotók, akik tavaly jelöltek filmet, ezt idén is megtették.

– Jövőre is számíthatunk a Film.dok-ra? Növekszik az anyagi támogatottsága?

– A tavalyi fesztivál veszteséges volt, nem is az a célunk, hogy gazdaságilag nyereséges legyen, de szeretnénk, hogyha ez a – nem elhanyagolható – vetület is jól működne, a színvonal érdekében. Idén másfélszer annyi pénz állt rendelkezésre a fesztivál megszervezéséhez, lebonyolításához, és így a nulla környékén járunk. Jó volna, ha jövőre még több pénzt sikerülne összegyűjtenünk támogatóinktól, hiszen szeretnénk a fesztivált kiterjeszteni a Kárpát-medence egészére.

– A nemzetközi fesztivál jelleggel felruházva, nem veszne el mostani jelentősége, a magyar és a román dokumentumfilmes szakmának nyújtott találkozási lehetőség?

– A nemzetközi jelleg a filmek nevezésénél és a kísérő programokban fog jelentkezni, ezzel reméljük, a helyi közönség figyelmét is sikerül jobban felkeltenünk. Természetesen, mindenképpen megőrizzük a magyar–román jelleget, mindössze színesítjük a nemzetközi palettával. A Film.dok-nak magyar–románnak kell maradnia a filmek és díjak mennyiségének szempontjából. Az, hogy mi kikacsintunk a nemzetközi mezőnyre, tulajdonképpen az alkotók számára ötletadó lehet, hiszen érdemes figyelnünk a külföldön készülő alkotásokra.

Idén is számos kísérőprogram színesítette a fesztivál kínálatát, sőt, a dokumentumfilm készítés fellendítésének érdekében konkrét szervezkedés is történt. Műhely.dok néven megalakult a szakmabelieknek szánt hírlevél, amely a pályázási lehetőségeket, a filmkészítés berkeiben zajló változásokat követi majd nyomon.

A Film.dok „felnőttebbé" vált, színvonala egyértelműen emelkedett. Kíváncsian várjuk a harmadikat, amely – várhatóan – az ideinél is érdekesebb és színesebb lesz.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Egy férj önmagába zárkózva rágódik: „A helyet ő választotta, a szállodát is, és most ráadásul a tánctanfolyamot is? Na, nem!" Másfelől a feleség, egyedül, miközben reggelizik: „Legalább egyszer úgy tehetne, mintha egy dolog, ami számomra fontos, őt is érdekelné! Legalább tenne úgy, mintha! Végül is, épp olyan nagy áldozat részt venni ezen a tánctanfolyamon?" Ez a jelenet Giovanni Veronesi „Szerelmi Útmutató" („Manuale d’amore") című filmjében látható, mely egy nyaralóhelyen.

A jóindulat a felek részéről megvan, az eredmény kevésbé: a feleség kezdeményezését a férj egoistának értékeli, és indulattal reagál, ez pedig újabb konfliktust eredményez a feleségben.

Ez egy kiragadott példa a hiányos kommunikáció felvázolására, arra, hogy miként jön létre a félreértés, és miként vezet ez a helyzet, utóbb, tévedésekhez a személyek közötti kapcsolatokban. A kommunikáció „loopingba", gyűrűbe kerül és önmaga körül forog: a felek egyre csak saját meggyőződésüket hangoztatják, ráadásul egyre haragosabban és sértődöttebben.

Beszélni tehát nyilvánvalóan nem ugyanaz, mint kommunikálni. A kommunikáció nem egyszerű és nem is annyira magától érthetődő, mint ahogy az első látásra tűnhet. Az egyének közötti „kommunikáció" szakszerű meghatározása a következő: olyan cselekvés, mely által egy személy átad valamit egy másik személynek, és ami közben változásokon megy át. Tehát, az a személy, aki a közleményt hallgatja, nem elégszik meg ennyivel, hanem feldolgozza. Ez azt jelenti, hogy bármit mondunk, soha nem lesz pontosan úgy értelmezve, ahogyan mi szándékoztuk továbbadni. Lehetetlen számunkra gondolatainkat, szándékainkat úgy kifejezni, hogy ne legyen a hallgató fél értelmi feldolgozásának alávetve.

Erre általában azonnal viszont-reagálunk, ami sok helyzetben tovább bonyolíthatja a dolgokat, ugyanis a hallgató sértésnek is veheti túlbuzgóságunkat. Ugyanakkor elégséges a közlemény 80%-át helyesen értelmezni ahhoz, hogy a közlés hatásos legyen. A 95%-ot elérve a kommunikáció tökéletes.

A kommunikációnak különböző céljai vannak: kommunikálunk azért, hogy valamit elérjünk, azért, hogy mások azt tegyék, amit mi szeretnénk (ellenőrzés vagy manipuláció), hogy információkhoz jussunk (informatív), hogy kapcsolatot létesítsünk másokkal (szociális érintkezés), hogy megerősítsük állásfoglalásunkat (szerep), és így tovább.

A kommunikáció is egy viselkedési forma. Edward G. Garr, amerikai pszichológus egyik könyvében kihangsúlyozza: „Az emberi viselkedés a legproblematikusabb is, amelyet egy fejlődési zavarokkal küszködő egyén gyakorlatba vethet, nem a véletlen szülöttje. A viselkedés minden esetben egy célt szolgál annak számára, aki kinyilvánítja, ennek következtében kóros formáiban is gyakori és nehezen kezelhető. Leegyszerűsíteni a viselkedési zavarokat olyan terminusokra, hogy „abberáns", „pszichotikus", vagy „diszadaptív", tévedésbe ejthet. Épp ellenkezőleg, sok esetben alkalmazkodási kísérletekről van szó, ugyanis minden viselkedés azért van alkalmazva, mert előnyöket szerez vagy szerzett."

Miért fontos a kommunikáció?

Próbáljuk elemezni azt, ami mindennapjaink alapja: a család. Az idő, amit manapság a házastársak a kommunikációra áldoznak, nagyon kevés. Más-más munkahelyen dolgoznak, és az érdeklődési körük is legtöbb esetben különböző. Amikor végre hazakerülnek, akkor meg ott van a háztartás, és ha netalán beszélnek valamiről, akkor figyelmük központjába a gyerekek és a fizetni való számlák kerülnek. A modern családon belül a feladatok és a szerepek gyakorta keresztezik egymást, versengést váltva ki a házastársak között.

A válások száma megnövekedett, és mindez, részben, a hiányos kommunikáció következménye. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy az ipar és a különböző üzletláncok mennyi figyelmet szentelnek a különböző kommunikációs stratégiák fejlesztésére. Talán érdemes lenne ezeket a stratégiákat a családon belül is igénybe venni.

Miként jellemezhetnénk az optimális kommunikációt?

A fő tulajdonságok eléggé egyszerűek: mindenek előtt, ha valami mondanivalónk van, igyekeznünk kell arra, hogy ezt a legegyszerűbb és legközvetlenebb módon fejezzük ki. Ha valamiről kritikus hangnemben beszélünk, szavainkkal az adott helyzetre kell utalnunk és nem a személyre, aki tette, figyelembe véve, hogy a kritika csupán egy személyes vélemény és nem egy abszolút igazság. Ha például egy leves nem ízlik, egy dolog kijelenteni kategorikusan, hogy „nem jó!", egy másik azt mondani, hogy mi sűrűbben vagy sósabban stb. szeretjük: az első esetben a kritika végérvényes és sértő a szakácsra nézve, míg a második esetben az észrevétel körülírott és relatív, tehát nem fog ellenséges reakciót kiváltani.

A kritikákon kívül érdemes a bókokról is megemlékeznünk. Egy mértéktartó és tárgyilagos bók hozzásegít a szociális kapcsolatok ápolásához. Mindenki rendelkezik jó tulajdonságokkal is, nem észrevenni ezeket, előítéletek megalapozódásához vezet, növelve a csalódottság és a megbántottság érzését.

Végül pedig, amikor egy személy ideges, egyszerűen fölösleges vele vitatkozni, hanem hagyni kell, hogy lecsillapodjon. Amit ebben a helyzetben tenni kéne, az a megbeszélés elhalasztása: „Nem akarok vitatkozni veled, később még beszélhetünk, amikor mindketten nyugodtabbak leszünk".

A helyes kommunikáció egyik módszere az úgynevezett „asszertív kommunikáció". E kifejezés jelentése: elfogadni önmagunkat és másokat: ugyanis a sajátunktól eltérő véleményeket is elfogadhatjuk, anélkül, hogy lemondanánk a magunkéról. Ugyanakkor ne tévesszük össze az asszertív magatartást a kompromisszummal. A kompromisszum: „Egy olyat egyezség, amely kölcsönös engedmény által jön létre, és amelyben a felek feladják elveiket egy haszon elérésének érdekében", tehát teljes ellentéte a saját és mások szempontjának tiszteletével.

Például feltételezzük, hogy egy házaspár nyaralását tervezi: a feleség imád a tengerparton sütkérezni, miközben a férj inkább kirándulna és új helyekkel ismerkedne. Ha úgy döntenek, hogy egy hetet a tengerparton és egyet a hegyekben töltenek, az kompromisszum. Ha pedig úgy, hagy egy olyan nyaralóvidékre mennek, amely eltér a szokásostól, és ahol lehet napozni, fürödni és kirándulni is, az asszertív magatartás. Tulajdonképpen ebben a második helyzetben egyik félnek se kell lemondania, arról amit szeret, így nem alakul ki semmilyen konfliktusos helyzet. Végül is, helyesen kommunikálni előnyökkel jár, úgy önmagunknak és a másokkal való kapcsolatainknak egyaránt.

Sajnos, a helyes kommunikációt nem minden esetben tehetjük magunkévá, gyakran környezetünkben sincs pozitív példa, és ennek következtében ránk vár a nem is könnyű feladat, hogy ezt megtanuljuk.

A solanum tuberosum latin nevet viselő növénynek nyelvünkben számos megfelelője van, vidékenként másként nevezik, ám mindenhol népszerű és elterjedt alapétel a krumpli, amely azért került Európába, hogy megszűntesse az éhínséget. Rendkívül sok elkészítési módja miatt kedvelik a háziasszonyok, azonban a közönséges zöldségféle, amellett, hogy finom és tápláló étel, még számos jó tulajdonsággal rendelkezik. A régiek ismerték és használták a gyógyításban is, ismerkedjünk újra ezekkel a módszerekkel – ha csupán kuriózumként is.

A krumpli tápértéke:

A krumpli gazdag ásványokban. Sajnos, ebből általában csak keveset hasznosít a szervezetünk, a rossz elkészítési mód miatt. Elejét vehetjük az ásványok kiolvadásának, ha héjában főzzük meg, és úgy hasznosítjuk.

Gyógyhatása:

A krumpliban kiemelkedő mennyiségű vitamin vagy ásvány nem található ugyan, de kevés szükséges ahhoz, hogy a test zavartalanul működjék. A gyógyításra nemcsak a nyers, de a főtt krumplit is használhatjuk. A főtt krumpli keményítőnek számít, mert anyagcserei végterméke sav. Ha azonban héjában főzzük, az ásványok megmentésével lúgos végterméket kapunk. Ilyen esetekben a krumpli nem a keményítők, hanem a zöldségek közé sorolódik. A sav-lúg egyensúlyozására zöldségfélét, illetve nyers krumplit fogyasztunk.

Méregtelenítő:

A krumpli szerves keményítő tartalma kitűnően párosul a benne levő sok ásvánnyal. Olyan tulajdonságai vannak, amelyek megtisztítják a testet a nehéz fémek lerakódásától, akár a munkahelyen történik a mérgezés, akár a forgalom által szennyezett levegőből jut a méreg a szervezetünkbe. Minden nagyvárosban élőnek évente néhány napos tisztítókúrát kellene tartania, hogy felszabadítsa az amúgy is terhelt májat. Naponta kétszer fél pohárnyi krumplilé elegendő, amit más zöldségek frissen préselt levével ízesíthetünk.

Gyulladásra, gennyes-, felfekvéses-, diabetikus- és egyéb sebre:

A tiszta keményítő kitűnő szer a test bármely részén előforduló gennyes sebekre. Ha még nem fakadt ki a seb, várjunk addig, amíg megérik, sárgás fejet kap. Akkor fertőtlenítsünk egy tűt és szúrjuk ki a sárga részt, majd az előre elkészített borogatást helyezzük a sebre: a borogatás krumplilében megáztatott ruha, amire nyers pépet is tehetünk, majd erre ismét ruhát. Így bekötjük a sebet, és várunk, míg megszárad a borogatás. Addig ismételjük az eljárást, amíg a seb tisztán össze nem húzódik. Mindezt nagyon tisztán végezzük, nehogy újabb fertőzést okozzunk. Amikor kitisztult a gennytől, alkohollal, jóddal, vagy három százalékos hidrogénnel mossuk körül a sebet, és készítsük elő a végső gyógyulásra.

Székrekedés:

A krumpli kitűnő ellenszere a székrekedésnek. Ezt a finom rostjának köszönhetjük. A főtt krumpli magas káliumtartalma serkenti a bélműködést. A krumplipürét hatékonyan alkalmazhatjuk a téli egyhangú ételtől kapott székrekedés megszüntetésére.

Epekő elhajtása:

Alaposan mossuk meg a krumplit, hámozzuk meg, és a héját egy órán át lassú tüzön főzzük. Amikor kihűlt, a levét öntsük le, és naponta kétszer, háromszor fogyasszunk egy fél pohárral belőle, a pohár másik felét pótoljuk ki ízesebb zöldség lével. Az epekövek a széklettel távoznak.

Gyomorfekély és bélgyulladás:

A krumpli kicentrifugázott nyers keményítőjének hatása jótékony az emésztőszervek gyulladásos megbetegedéseire. Csupán fél pohárral kell fogyasztani étkezés után. A másik felét ajánlatos kipótolni káposzta, vagy savanyú káposzta lével, ami ugyanazt a célt szolgálja.

Húgyhólyag- és vesegyulladás:

A húgyhólyag- és vesegyulladás nagyon könnyen jelentkezhet, különösen a téli, hideg időben, vagy felfázástól. A jele nem a kimondott fájdalom, inkább éles nyilallás az alhasi részen, és a folytonos vizelési inger. A krumpli levét keverhetjük egyszer sárgarépa lével, máskor a káposzta levével, amelyek szintén a gyulladást hivatottak gyógyítani. Vehetünk be egy kiskanál búzacsíra olajat (E-vitamint), amit a gyógynövény szaküzletben kaphatunk.

Rovarcsípésre:

A kellemetlen szúnyog- vagy egyéb rovarcsípés csillapítására legjobb, ha krumplit teszünk. A megmosott krumplit elvágjuk, és levével bekenjük a csípés helyét. Ha megszáradt, levágjuk a felső részt és újra a krumpli levéhez jutunk. Borogatást is tehetünk a veszélyesebb csípésre krumplipépből.

Lázcsillapító:

A láz a test, illetve az immunrendszer természetes védekezése a baktériumok és a vírusok ellen. Az emelkedett hőben ugyanis az immunrendszer katonái jobban tudnak mozogni. Nem éppen okos dolog a szervezet természetes védekezésébe beleavatkozni vegyszerrel, mert megzavarjuk a természetes gyógyulási folyamatot. Amit mégis tehetünk: a legjobb, ha ketté vágunk egy nagy krumplit, és a beteg talpaira erősítjük. Ilyenkor ne adjunk édesítőt a beteg teájába, mert azzal életteret biztosítunk a vírusoknak.

Köszvény:

A nyers krumpli káliumtartalma, és a rengeteg féle ásvány, ami benne található, a köszvénytől elmerevedett végtagokra is jól hat. A kálium tisztítja a vért, a krumpli nyers állapotban ugyanis lúgosító hatású a vérre, ami a köszvény gyógyulásának egyik feltétele.

Elkészítési mód:

A legtöbb esetben nyersen hasznosíthatjuk a krumplit a belső betegségekkel szemben. A megmosott krumpli levét kicentrifugázzuk, és lehetőleg hasonló gyógyhatású zöldségfélével kipótoljuk. Egy-egy alkalommal ne fogyasszunk fél pohárnál és egy nap három fél pohárnál, többet. Ügyeljünk arra, hogy nyersen piros rózsa krumplit használjunk, megtisztítva a csíráktól. Megzöldült krumplit nyersen ne használjunk.

Az újburgonyát hámozás előtt tegyük sós vízbe, így a héja könnyen lejön.

A burgonyát mindig lassú tűznél főzzük. Ha igen erős a tűz, akkor a külső része megfő, és a belseje nyers marad.

A fehér és a sárga színű burgonya puha, lisztes, könnyen szétfő, ezért az ilyen burgonyát püré, gombócok, vagy burgonyás tészta készítésére használjuk.

A rózsaszínű és a lila burgonya nem fő szét. Ebből lehet levesbetétet, főzeléket, köretet, és burgonyasalátát készíteni.

Ha héjában főzünk burgonyát, nagyságra lehetőleg egyformát válasszunk, mert ha nagy a különbség a méretük között, akkor egyenlőtlenül főnek meg. A kicsik szétfőnek, a nagyok pedig nyersen maradnak.

A héjában főzött burgonya héja nem reped meg főzés közben, ha meleg vízben tesszük fel főni, kevés sóval.

Az újburgonyát ne hámozzuk, hanem gyenge kefével dörzsöljük meg. Ha tisztítás közben többször is leöblítjük hideg vízzel, a héja könnyebben lejön.

Ha kicsírázik a burgonya, távolítsuk el a csírát, mert másképp csökken a burgonya tápértéke, a csíra elszívja az értékes tápanyagokat.

A burgonyapürét ne hígítsuk fel hideg tejjel, mert szürke színű lesz. Csak kevés és forró tejjel hígítsuk, nehogy megcsomósodjék.

Az oldalt összeállította: Farkas Imola

A kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen Biotechnológia Főosztály létesült, amely hazai viszonylatban az első ilyen jellegű intézmény. Osztrák, német és belga egyetemi tanárok vettek részt a pénteki rangos eseményen, ahonnan sajnos hiányoztak a többi hazai agrártudományi egyetem és a szakminisztérium képviselői is.

Érdekes módon, a mezőgazdasági minisztériumot senki nem képviselte, annak ellenére, hogy a kolozsvári létesítmény egyedüli az országban. Ezt beszédében szóvá tette az egyetem rektora, dr. Liviu Mărghitaş professzor is.

A kétszintes épületben létrehozott ultramodern laboratóriumban jelentős mezőgazdasági vonatkozású biotechnológiai kutatások folynak. A felszerelés lehetővé teszi annak kimutatását, hogy a külföldről importált kukoricán, szóján, burgonyán vagy az ezekből készült élelmiszereken végeztek-e génmódosításokat. Ezt eddig nem lehetett Romániában műszerekkel ellenőrizni. Emil Boc polgármester beszédében jelezte: olyan berendezés kezdte el működését Kolozsváron, amelynek óriási szakmai jelentősége van a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt. Doru Pamfil rektorhelyettes vezette végig a vendégeket az épületen. Elmondta: a beruházás 12 milliárd lejbe került, de a kormány ehhez egyetlen vasat sem adott. A szükséges pénzt saját erőforrásaiból és pályázatok útján, kínkeservesen az egyetem teremtette elő. A rektor közölte: saját recept szerint még ezen a nyáron elkezdik az egyetemen a sörgyártást, új termékük neve a Student lesz.

A biotechnológiai központ megnyitása után díszdoktorrá avatták dr. Hans Péter Liebeg németországi professzort, a Hohenheim-i Agrártudományi Egyetem rektorát. A jeles német felsőoktatási intézménnyel a kolozsvári egyetemnek régi kapcsolatai vannak, diákcserék is történtek, a német kollégák jelentős mezőgép-támogatással újították fel a kolozsvári gépparkot.

Románia az egyetlen európai ország, amely genetikailag módosított szóját termeszt: tavaly mintegy 60 ezer hektáron nőtt génmódosított szója a 123 ezer hektárnyi teljes hazai szójaültetvényből.

1990 előtt a hagyományos szójatermesztés több mint félmillió hektáron folyt Romániában.

A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az első génmódosított növényeket 1997-ben és 1998-ban vizsgálták meg, ennek eredményeként 1998-ban egy génmódosított szójafajtát és egy burgonyafajtát vettek fel a hivatalos növényregiszterbe.

– A magyar Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szigorú intézkedésekkel kívánja elejét venni annak, hogy génmódosított szervezetek kerüljenek be az országba, egyben felhívja a gazdák figyelmét, hogy ezek behozatala tilos, a szabályok megszegése pedig szigorú pénzbírságot von maga után – mondta Dékány András, az FVM szóvivője.

A szóvivő annak a sajtóhírnek a kapcsán, miszerint Románia felől Magyarországra génkezelt kukorica vetőmag került volna, közölte: a szaktárcához eddig nem érkezett olyan jelzés a növény-egészségügyi és talajvédelmi hatóságoktól, hogy génmódosított vetőmagok érkeztek volna az országba. Emlékeztetett arra, hogy a génmódosított szervezetek – vetőmagok, hibridek – előállítása, az országba behozatala, továbbá forgalomba hozatala és köztermesztésbe vétele szigorúan tilos Magyarországon a földművelésügyi miniszter január 20-i rendelete értelmében. Így a szóvivő szerint legálisan nem lehet Magyarországon génkezelt kukorica vetőmag.

Utalt ugyanakkor arra, hogy a miniszteri rendelet átmeneti jellegű és hatálya addig szól, amíg a magyar kormány meg nem alkotja az úgynevezett koegzisztencia rendeletet, vagyis azt a jogszabályt, amely az együtt-termesztést szabályozza. Ezt követően ugyanis az EU-szabályozással összhangban lehetőség lesz nagyon szigorúan szabályozott körülmények között a génkezelt szervezetek előállítására.

Romániában egyre több külföldi vásárol földet. A befektetőket nemcsak a föld jó minősége vonzza, hanem az alacsony ár, az olcsó munkaerő, a törvény adta lehetőség is: Romániában azok a vállalatok is vásárolhatnak földet, amelyek külföldi tulajdonban vannak.

Csupán Temes megyében 127 ezer hektár földet vettek külföldiek az elmúlt öt évben, ez egy harmada az országban ugyanebben az időszakban értékesített földnek.

Romániában 14,8 millió hektár viszonylag olcsó föld áll rendelkezésre, ami a második legnagyobb Kelet-Európában, Lengyelország 18,7 millió hektáros földterülete után. Egy hektár föld átlagára 490 euró volt tavaly, ugyanez például Olaszországban 14 300, Csehországban 2500 euró.

Becslések szerint a külföldi vásárlók 80 százaléka olasz, német, illetve magyar.

Hazánkban a 22 milliós lakosság 36 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, amely a GDP (bruttó hazai össztermék) mindössze 19 százalékát adja. A mezőgazdaság alapvetően a 4,4 millió családi gazdaságra épül, amelyek nagysága olykor még az egy hektárt sem éri el.

Élénkülni látszik a hazai ingatlanpiac is: a Csatlakozási Alap elnevezésű ingatlanalap 250 millió eurót tervez befektetni romániai ingatlanokba, egyebek mellett kiskereskedelmi létesítményekbe, logisztikai központokba, irodaépületekbe.

Az alapot közép-kelet-európai ingatlan-befektetések finanszírozására, GLL Real Estate Partners által kezelt alap intézményi befektetői között van az olasz Generali biztosító, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és német nyugdíjalapok. A GLL a következő két évben meg akarja kétszerezni portfolióját.

A hazai ingatlan-befektetések hozama nagyjából 10 százalékkal haladja meg a magyar, a cseh vagy a lengyel hozamokat.

Az OTP Bank Rt. terjeszkedni akar Délkelet-Európában, hogy erősítse magyarországi pozícióját, de a térségben tőkeerős nyugati riválisokkal kell versenyeznie.

A bankok általában nagy lehetőséget látnak Délkelet-Európában, ahol számos ország törekszik az európai uniós tagságra. – Senki sem akar kimaradni ebből – jelentette ki Vágó Attila, a magyarországi Concorde Securities elemzője, aki szerint az OTP-nek megvan a szükséges tőkéje és fel tudja venni a versenyt a nyugati bankokkal.

Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője úgy fogalmazott, hogy az OTP már el is könyvelhette első sikereit a térségben. Az OTP 2004-ben 69 százalékkal bővítve 140 milliárd forintra, vagyis mintegy 731 millió dollárra növelte nettó nyereségét az előző évihez képest. A DSK Group, az OTP bulgáriai érdekeltsége 8,5 milliárd forinttal járult hozzá ehhez az eredményhez.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a minap közölte, hogy az OTP legalább négy bankot akar megszerezni az idén Délkelet-Európában, bár hozzátette, hogy nem könnyű a megfelelő bankot a megfelelő áron megszerezni, így akkor is elégedett lesz, ha csak két bankot sikerül megvásárolni. Csányi elmondta, hogy az OTP-t érdekli a Letéti és Takarékpénztár (Casa de Economii şi Consemnaţiuni – CEC) hazai lakossági bank, amelynek 1300 fiókja van. Nagy vonzóerő, hogy Romániában 2004-ben 8,2 százalékos volt a gazdasági növekedés. Az OTP érdeklődést mutat a török bankpiac iránt is.

A közép-kelet-európai tőzsdeszövetség, amelyet a Bécs–Budapest szövetségből kívánnak kifejleszteni, 2007-től maga is tőzsdére menne, nevezetesen azután, hogy a tőzsdeplatform már többtagúvá válna, és finanszírozható lenne növekedése.

Most, következő lépésként, először a privatizálás előtt álló varsói tőzsdét akarják bekapcsolni a tőzsdetengelybe, és más térségbeli tőzsdékkel – így Pozsonnyal, Prágával, Bukaresttel és Szófiával – is szoros együttműködésre törekszenek. – A bécsi tőzsde azonban mindenekelőtt Varsóra vetett szemet.

Bécsi tőzsdei vélemények szerint a tőzsdére menetel előtt először a kelet-közép-európai konszolidációt kellene sínre tenni, és aztán a kibővült szövetséget, mint nagy egészet a tőzsdére vinni. Ezzel a tőzsdeszövetség további fejlődését maga tudná finanszírozni.

Az Európai Unió versenypolitikai hatósága márciusban megadta az engedélyt a HVB Bank Hungary és a Wiener Börse AG vezetése alatt álló osztrák bankkonzorcium számára a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) többségi részesedésének megszerzésére, valamint a Budapesti Árutőzsde és a KELER Rt. kivásárlására irányuló stratégiájára is.

A két tőzsde pozícióinak erősítéséért közös tevékenységeken alapuló együttműködést alakít majd ki. Az együttműködés többek között az adatértékesítést, a két cég pénzügyi beszámolási rendszereinek, valamint a felelős vállalatirányítási irányelvek összehangolásában rejlő lehetőségek kiaknázását jelenti majd.

A tőzsdék közép- és hosszabb távon törekednek a bevezetési eljárás és a tagsági viszony egységes szabályozására, illetve a rendszerkapcsolatok összehangolása révén a hatékonyabb hálózati struktúra kialakítására. A tervezett intézkedéseket a bécsi és a budapesti tőzsde képviselői 2005. április 26-án egy közös budapesti sajtótájékoztató keretében ismertetik.

A HVB Bank Hungary 25,2 százalékot, a Wiener Börse AG 14 százalékot, az Erste Bank 12,2 százalékot, az Österreichische Kontrollbank 11 százalékot és a Raiffeisen Zentralbank 6,4 százalékot birtokol a budapesti tőzsdében. Összességében a magyar-osztrák konzorcium többségi részesedése 68,8 százalékot tesz ki.

A Világbank tanulmánya szerint, tavaly a világgazdaság 3,8 százalékkal bővült, négy éve a leggyorsabb ütemben. Idén az intézmény lassabb ütemű, 3,1 százalékos növekedést várható.

Tavaly, a fejlődő és küszöbországok gazdasága az átlagot meghaladó, 6,6 százalékos átlagnövekedést értek el, idénre csak 5,7 százalékot várnak ebben az országcsoportban a tanulmány szerint. A Világbank azonban arra figyelmeztet, hogy a hatalmas amerikai fizetési mérleghiány egyre nagyobb kockázatot jelent ezekre az országokra.

Jó jelként értékeli ugyanakkor, hogy ezen államok – amelyekhez a Világbank az európai és észak-amerikai ipari országokon, és Japánon kívüli országokat sorolja – tavaly 1,6 ezer milliárd dolláros rekordösszeget tartottak devizában, 378 milliárd dollárral többet, mint a megelőző évben. A Világbank úgy véli, hogy a tartalékok jó biztosítékot jelentenek a gazdasági sokkhatások ellen.

Eközben az Európai Bizottság 1,6 százalékra csökkentette GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára erre az évre, a korábban jósolt 2 százalékról. Ugyancsak lefaragtak a jövőre szóló előrejelzésből: a jóslat most 2,1 százalék a korábbi 2,2 százalék helyett.

Az egész EU-nak 2,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített a brüsszeli bizottság, a jövő évre pedig 2,3 százalékost. A korábbi központi várakozás 2,3 százalékos volt idénre és 2,4 százalékos jövőre.

Várhatóan tizenegy EU-tagállam sérti meg az idén a legföljebb 3 százalékos GDP-arányos hiányra vonatkozó EU-szabályt, közülük öt az euróövezet tagja. Az EB előrejelzése szerint a GDP növekedése százalékban a következő:

Az Európai Bizottság előrejelzése az államháztartási hiányra, a GDP százalékában:

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 251 lej (3,625 erős lej), 1 USD = 27 936 lej (2,793 erős lej), 1 magyar forint = 147 lej (100 Ft = 1,47 erős lej).

Fiatal házaspár lakást bérelne (egy–két szoba) 80 euróig, Kolozsváron vagy környékén. Érdeklődni telefonon: 0721-319402. (0012)

Szokatlanul kezdődött a CFR-Ecomax sportklub tegnapi, hagyományos heti sajtótájékoztatója: újságírók egy csoportja Mentsék meg a sáskákat! szövegű plakátot hordozva, sáska feliratú kitűzőkkel vonult be a klub székhelyére, így tiltakozva az ellen, hogy Pászkány Árpád szombaton, a Sportszálló előtti verekedést követően az őt mikrofonvégre csípni kívánó újságíróknak ingerülten azt mondta: „Menjetek a fenébe, olyanok vagytok, mint a sáskák!"

Mintegy tucatnyi újságíró tiltakozó levelet is aláírt az eset kapcsán, amelyre a klub eleinte viccesen próbált reagálni: Iuliu Mureşan klubelnök rovarírtó spray-jel jött be a konferenciaterembe.

Az ügy azonban a sajtótájékoztató nagy részét felemésztette, mindkét fél saját igazát erősítette. Az újságírók azt is felhányták a klub elnökének, hogy a mérkőzés utáni egyik interjújában azt nyilatkozta, hogy a helyi sajtó is részben vétkes a történtekért – mint arról már beszámoltunk, a csapat hét labdarúgója és masszőre sérült meg, miután szombaton a Sportszálló előtt a Kolozsvári U FC mintegy 30 „szurkolója" rátámadt az ebédről a szállóba visszaérkező CFR-játékosokra, s előbb kövekkel dobálták meg őket, majd ököllel mentek nekik.

A vádakra reagálva Pászkány Árpád, a klub főtámogatója nem tagadta a rajta számon kért sértést, és elmondta mentségeit: akkor érkezett a szállóhoz, és Marcel Bonţidean városi rendőrparancsnokkal szeretett volna beszélni, ám a minduntalan rájuk mászó újságírók nem hagyták, hogy szót váltson a rendőrtiszttel. Ekkor, ingerültségében hagyta el száját a fent említett mondat. Iuliu Mureşan hozzáfűzte: olyan helyzetbe kerültek, amiben nem tudták, mit tegyenek, többször telefonáltak a szakszövetséghez, szóba került a Gyulafehérvár elleni mérkőzés elhalasztása is, a rendőrség a törvényszéki orvoshoz akarta vinni a sérült játékosokat, s a bizonytalanság közepette voltak annyira ingerültek. A klubelnök különben hozzáfűzte: máskülönben mindig is jó volt az egyesület és az újságírók kapcsolata.

A két fél a témát illetően úgymond párhuzamosan beszélt: senki sem tágított álláspontjáról. Az újságírók csoportja ráadásul sérelmeik során azt is felhozta, hogy a kialakult verekedésben a CFR klubnak felbújtó szerepe lett volna (!) – még a B-osztályban történtek kapcsán. Másfelől pedig a klubelnök és Pászkány Árpád azzal „vádolta" meg a „tüntetőket", hogy nem érdekli őket a labdarúgás, csak szenzációhajhászással foglalkoznak. Ugyanakkor, bár szombati kijelentése után mégiscsak illett volna, Pászkány nem volt hajlandó elnézést kérni az újságíróktól azért, amiért a fenébe küldte őket – a klub nem tudta különválasztani a verekedést a sajtósok elleni sértés kérdésétől.

– Úgy gondolom, hogy nem kell bocsánatot kérnem, nem a sajtóra értettem a kijelentést, hanem egy csoportra – mondta, mire az újságírók egy része elhagyta a termet. Így várható, hogy a klub és a helyi sajtó egy része között egy ideig háborúskodás dúljon.

A konkrét incidens kapcsán egyébként a vasutasklub azt tartja, hogy az nem történt volna meg, ha a Kolozsvári U FC vezetősége tett volna valamit a piros-sapkások mérkőzéseire rendszeresen kijáró huligáncsoport ellen, akik gyakran nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetik a Gépész utcai klubot, vezetőikkel együtt. Mureşan a szabályzatot idézte, amely szerint az obszcén dolgokat skandáló szurkolókat vagy le kellene csillapítani, vagy a stadionon kívülre kellene tessékelni, továbbá a csendőröknek kötelességük lett volna, hogy a szurkolók szétoszlásáig a helyszínen maradjanak és felügyeljenek a rendre – ez esetben nem került volna sor a sajnálatos eseményekre. Hozzáfűzte: a CFR mintegy 17, úgymond, szurkolót tiltott ki stadionjáról, akik nem látogathatják a vasutascsapat mérkőzéseit, és így nem okoznak rendproblémákat. Az U FC vezetősége ezzel szemben úgy vélte, hogy mivel a verekedés nem a stadionban történt, az ügy nem tartozik hozzájuk. Mureşan ugyanakkor elmondta: többször kérte az U vezetőségét, hogy lépjen fel a CFR nevét bemocskoló szurkolóik ellen, de soha, semmiféle intézkedés nem történt ez irányban. „Ha passzív vagy, akkor bűnrészes vagy" – jött az igazságot rejtő végkövetkeztetés a CFR-Ecomax részéről, amely azt is az újságírók szemére vetette, hogy a támadókat védik: Pászkány értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy az egyik román napilap fényképes interjút közölt a verekedés fő kezdeményezőjével.

A klub elnöke hozzáfűzte: a történtek után játékosaikat illetően további biztonsági intézkedéseket hoznak. Mint elmondta, az incidens kapcsán az UEFA is érdeklődött, továbbá a kolozsvári „vétkes" klub csütörtökön meg kell hogy jelenjen a román szakszövetség fegyelmi bizottsága előtt, amely hivatalból indított kivizsgálást az ügyben, s akár fel is függesztheti néhány fordulóra a Ion Moina Stadiont, vagy pedig pénzbüntetést róhat ki a másodosztályú klubra.

Az olykor puskaporos hangulat közepette a hét végi, Bukaresti Dinamó elleni mérkőzésről alig esett szó a sajtótájékoztatón: a „sáskák" elmenetele után Pászkány csak annyit mondott, hogy természetesen győzelem gondolatával utaznak Bukarestbe. Ezt Mureşan azzal egészítette ki: jó lenne nem kikapni – a hangsúlyokból úgy tűnt, hogy inkább vereségre számítanak. Eltiltás miatt a vasutasok a már szokásos „örök sérültek" mellett Tomára sem számíthatnak majd.

A rendőrség egyébként tegnapelőtt elfogta a verekedés kezdeményezőjét, a 27 éves M. I. Cenan-t, becenevén Erzsit, aki ellen korábban körözési parancsot adtak ki, és a határon kilépési tilalmat foganatosítottak. Az elvált, egygyermekes szobafestő ellen jó erkölcsökbe ütköző cselekedet és rendbontás vádjával indult nyomozás – mivel a labdarúgók nem szenvedtek 20 napnál tovább gyógyuló sebeket, bántalmazás vádja nem jöhet szóba. Cenan mellett azonosították néhány cinkostársát, akik ellen ugyancsak a fenti vádak miatt nyomoznak. Ők a 21 éves F. Mâţ egyetemista, a 20 éves munkanélküli Dan Petru O. és a munkanélküli, két osztályt végzett 18 éves O. Stoica.

Székelyudvarhelyen bonyolították le az országos iskolás labdarúgó-bajnokság területi szakaszát, a hargitai mérkőzéssorozaton Kolozs megye képviselője, a Szamosújvári Ana Ipătescu Elméleti Líceum csapata is szerepelt. A Szamos parti város együttese minden ellenfelét legyőzte: 6–1 a házigazda Hargita ellen, 8–0 Brassóval, ugyancsak 8–0 Szeben válogatottjával, a 6–0 Kovászna ellen és az utolsó találkozón 4–0-ra győzte le Maros megyét.

A szamosújvári fiatalok bejutottak az országos döntőbe, amelyet Ploieşti-en bonyolítanak le a hónap végén. Az örmény kisváros csapatában helyet kapott néhány tehetséges játékos a helyi Ardealul Futballiskolától is.

A múlt hét végén, április 9–10-én, rendezték az általános iskolák kosárlabda zona-döntőjét. A fiúknál a Constantin Brâncuşi, a lányoknál a 10-es Számú Iskola rendezte a tornát.

A fiúknál a marosvásárhelyi Europa iskola csapata győzött, második a csíkszeredai Nagy István Iskola, harmadik a rendező kolozsvári Brâncuşi-iskola csapata.

A lányoknál a csíkszeredaiak nyertek a kolozsvári 10-es sz. iskola előtt.

A tornagyőztes csapatok részt vesznek majd a májusi országos döntőn.

Gyenge részvétel mellett tartották meg a hét végén a mezei futóverseny városi szakaszát a Sétatéren.

Eredmények:

V–VI. osztály:lányok (23 résztvevő): 1. Camelia Gal (20-as Számú Iskola), 2. Alexandra Tătar (10-es Számú Iskola), 3. Horváth Júlia(20-as iskola); fiúk (21 résztvevő): 1. Răzvan Moşuţ (21-es Számú Iskola), 2. Paul Muşuţan (21-es iskola), 3. Florin Danci (10-es iskola).

VII–VIII osztály: lányok (3 résztvevő): 1. Sonia Damian (20-as iskola), 2. Andreaa Bota (5-ös Számú Iskola), 3. Denia Dodea (Andrei Saligny Líceum); fiúk (5 résztvevő): 1. Herczeg Róbert(5-ös iskola), 2. Teofil Cristea (21-es iskola), 3. Andrei Raţiu (5-ös iskola).

IX–XII osztály: lányok (1 résztvevő): 1. Ioana Sturza (Avram Iancu Líceum); fiúk (3 résztvevő): 1. Raul Apahidean, 2. Radu Filip, 3. Daniel Zămoagă (mindhárom Távközlési/Telecom Líceum).

Első alkalommal rendeztek szabadfogású birkózóversenyt Apahidán. Az új sportterem felavatásával egyidőben a nagyközségben fellendült a testnevelés, a sport. Új sportágak jelentek meg, a falu fiataljai nagyobb számban kapcsolódtak be a sportéletbe. A múlt hét végén kolozsvári, marosvásárhelyi és szamosújvári birkozók részvételével szerveztek jól sikerült versenyt.

Az apahidai verseny résztvevőinek jól jött a helyi rendezvény, a fiatalok többsége április 24–26. között Kolozsvárott szerepel az országos kadettbajnokság döntő szakaszán.

Ritkán adódik példa arra, hogy valaki a születésnapján költözzön el végleg a földi életből. Ünnepi hangulat helyett a gyász keltette szomorúság lesz úrrá környezetén, családjában, barátai, ismerősei körében. Ilyen sportembert kísértek utolsó útjára a Házsongárdi temetőben…

1941 augusztusának utolsó vasárnapján az akkor a Kormányzóról elnevezett kétvízközi sportparkban, a városnak a szakszövetség által megkövetelt egyedüli füves pályáján játszotta pályafutása első NB I-es mérkőzését a város patinás csapata, a KAC. A nagy eseményen, a helyi sportkedvelők legnagyobb örömére a gárda fölényesen, 5:1 arányban legyőzte a bajnoki légkörhöz szokottabb, tehát esélyesebb Nógrád megyei Salgótarjáni BTC-t. Még őrzöm a másnapi Nemzeti Sportban megjelent beszámolót a mérkőzésről, ebből idézek: „A KAC fedezet sorában (ma úgy mondanák: a középpályán – L. F. megj.) a fiatal Bokor volt a legjobb".

Ez alig egy évvel azután jelent meg, hogy 1939-ben a Kolozsvári Victoriának a neves Kispest elleni ploieşti-i barátságos mérkőzése után az egyik fővárosi újság felcímben azt jegyezte meg a találkozóról: „Új csillag az ország labdarúgásának egén: a kolozsvári Bokor".

Mindkét esetben ugyanazon játékosról, az úgyszólván születése pillanatától élete utolsó percéig csak Öcsinek nevezett Bokor Ernőről volt szó. Arról a rendkívül szerény, sokoldalú sportemberről, aki 1920. április 7-én, Marosludason született, majd édesapja vasúti szolgálati újabb áthelyezése után az egykori Nagy-Küküllő megyei Alsórákosról került – végleg – Kolozsvárra. És vált egész fiatalon, voltaképpen már tizenéves kora derekán az egyik legismertebb és legtehetségesebb labdarúgóvá. A Piarista Gimnázium, majd a Kereskedelmi Középiskola tanulója, később a Bolyai Tudományegyetemen közgazdász oklevelet szerzett fiatal több helyi csapatban szerepelt – többek között 15 évesen a Glóriában, majd a Victoriában, a Húsosban, a KAC-ban – ahonnan a II. világháború utolsó éveitől fél évtizeden át szovjet hadifogolytáborba került, hazatérése után pedig a helyi vasutas csapatot erősítette. Jóval túl 30. életévén hagyta abba a játékot. De nem szakadt el a futballtól, a sporttól. Több, egyesületben végzett lelkes, eredményes, edzői tevékenységet, nyugdíjazásáig a szövetkezeti sportklub, az Akarat SK főkönyvelőjeként dolgozott.

Minden téren nagy megbecsülésnek örvendett. Sokan megőrzik kedves, a sok megpróbáltatás ellenére mindvégig derűs arcának, humorának emlékét. E sorok írója különösenképpen, mert 1939-től csaknem négy évtizeden át ugyanabban a felejthetetlen Rákóczi úti és Emese utcai sarokházban laktunk, és a köztünk lévő pontosan 10 éves korkülönbség ellenére igazi testvéri barátság alakult ki köztünk. Kitüntetett barátságával, sokat tanultam tőle, sportban, zenében, és bizonyos fokig ő (is) faragott belőlem nemcsak mindmáig lelkes KAC-szurkolót, de nagymértékben ő is hozzájárult ahhoz, hogy több mint fél évszázada sportújságíró lettem. Öcsinek 2005. április 7-én tolmácsolt születésnapi jókívánságaim után hosszú ideje beteg szíve végleg megszűnt dobogni. Öcsi, a KAC első NB I.-es csapatának utolsó, kolozsvári tagja, igazi mohikánként távozott a földi élet színteréről. Adjon az Isten neki békés, csendes pihenést!

Helycsere törént az élmezőnyben: Marija Sarapova megelőzte Amélie Mauresmót, s feljött a második helyre a női teniszezők világranglistáján. Az élcsoportban ez az egyetlen jelentős változás.

Bár az orosz és a francia játékos sem indult a múlt heti, Amelia Island-i viadalon, a helycsere annak a következménye, hogy Mauresmo tavaly döntőt játszott Floridában, így most jó néhány pontot elveszített.

Az élen továbbra is a vasárnap tornagyőztes amerikai Lindsay Davenport áll, a legjobb magyar, Mandula Petra jelenleg a 116., míg a legjobb román teniszező továbbra is Delia Sescuioreanu, aki a 153. helyet foglalja el.

A WTA-világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Lindsay Davenport (amerikai) 5184 pont, 2. (3.) Marija Sarapova (orosz) 4892, 3. (2.) Amélie Mauresmo (francia) 4808, 4. (4.) Serena Williams (amerikai) 4218, 5. (5.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 3633, 6. (6.) Anasztaszija Miszkina (orosz) 3455, 7. (7.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 3323, 8. (8.) Venus Williams (amerikai) 2693, 9. (9.) Alicia Molik (ausztrál) 2585,75, 10. (10.) Vera Zvonarjeva (orosz) 2224, ..., 116. (103.) Mandula Petra 316,75, ..., 153. (152.) Delia Sescioreanu 226,25.

Férfi világranglisták: Nincs változás az élcsoportokban
A múlt heti tornák nem hoztak jelentős változást a férfi teniszezők hagyományos világranglistáján, illetve az idei eredményeket rögzítő ATP Race-ben. Továbbra is mindkét rangsort a svájci Roger Federer vezeti. Mindkét ranglistán továbbra is két-két teniszező, Andrei Pavel és Victor Hănescu képviseli Romániát.

Az ATP Race élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 450 pont, 2. (2.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 253, 3. (3.) Marat Szafin (orosz) 215, 4. (4.) Rafael Nadal (spanyol) 213, 5. (5.) Andy Roddick (amerikai) 193, 6. (6.) Ivan Ljubicsics (horvát) 192, 7. (7.) Andre Agassi (amerikai) 155, 8. (8.) Joachim Johansson (svéd) 115, 9. (9.) Gaston Gaudio (argentin) 109, 10. (13.) Fernando Gonzalez (chilei) 105, ..., 71. (65.) Andrei Pavel 28, ..., 97. (95.) Victor Hănescu 16.

A hagyományos világranglista élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Federer 6515 pont, 2. (2.) Hewitt 4270, 3. (3.) Roddick 3460, 4. (4.) Szafin 3390, 5. (5.) Tim Henman (brit) 2275, 6. (6.) Gaudio 2220, 7. (7.) Carlos Moyá (spanyol) 2205, 8. (8.) David Nalbandian (argentin) 2055, 9. (9.) Guillermo Coria (argentin) 2045, 10. (10.) Agassi 2045, ... 30. (29.) Pavel 1075, ..., 99. (97.) Hănescu 422, ..., 423. (423.) Bardóczky Kornél 63.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András