Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Örökösen az élet értelmét keressük mindannyian, többnyire nem tudatosan. Ki a tudományban, ki a hitben, ki az önmegvalósításban, ki a családban találja meg azt, szerencsésebbek mindennek egyedi ötvöződésében. Az élet egyik legcsodálatosabb ajándéka a szerető család, amelynek éltető-összekovácsoló mérföldkövei az ünnepek. A karácsony, a húsvét, a pünkösd egyaránt. Más értelmet, más jelentést kap a karácsony, amikor csillogó gyermekszemek túlfeszített angyalvárását csodálhatjuk. Más hangulata varázsolódik a húsvétnak az apró szertartásokkal. Az otthonban megbúvó virágok, a húsvétfa díszessége, a húsvéti izgatott keresgélés nyomán elbukkanó piros, zöld, hímes tojások gyermekkezekbe gömbölyödő simasága ölelje hangulatba ünnepünket! A Szabadság munkatársai áldott ünnepet kívánnak minden kedves olvasónak!

Következő lapszámunk március 30-án, szerdán jelenik meg.

HÚSVÉTI NYUGDÍJASKLUB összejövetel lesz március 27-én, vasárnap du. 5 órától a Múzeum tér 3. szám alatti Fások klubjában. Marton István muzsikál.

Kvesebbet alszunk Húsvétkor
Szombatról vasárnapra virradó éjjel, március 27-én áttérünk a nyári időszámításra. Egy órával előbbre visszük az óra mutatóját, azaz az éjjeli 3 óra 4 órára változik. Ebben az évben a hivatalos nyári időszámítás március 27-től október 30-ig tart.

Március 27-e a színház ünnepe. Színházi világnap van, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

A világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet 1961-es bécsi közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot.

Minden évben egy-egy neves színházi szakember vagy drámaíró fogalmazza meg az ünnepi köszöntőt, amelyet a színházak előadásaik előtt felolvasnak a közönség számára is.

Idén Ariane Mnouchkine rendezőnő, a Théâtre du Soleil (Napszínház) igazgatója fogalmazta meg az üzenetet.

Színház, segíts!
Alszom, ébressz fel
Eltévedtem a sötétben, vezess a gyertyaláng felé
Lusta vagyok, szidj össze
Fáradt vagyok, emelj fel
Közömbös vagyok, üss meg
Közömbös maradok, vágj pofon
Félek, bátoríts
Tudatlan vagyok, nevelj
Szörnyeteg vagyok, tégy jobbá
Pöffeszkedő vagyok, nevettess halálra
Cinikus vagyok, hozz zavarba
Ostoba vagyok, változtass meg
Gonosz vagyok, büntess meg
Uralkodni vágyó és kegyetlen vagyok, harcolj ellenem
Tudálékos vagyok, nevess ki
Közönséges vagyok, emelj fel
Néma vagyok, bírj szólásra
Nem álmodozom többé, nevezz hitványnak és hülyének
Feledékeny vagyok, hozd el nekem az Emlékezetet
Öregnek és kiszáradtnak érzem magam, hívd elő a Gyermekkort
Ügyetlen vagyok, adj Zenét
Szomorú vagyok, adj Örömet
Süket vagyok, tedd, hogy a Fájdalom üvöltsön a viharban
Zaklatott vagyok, adj Bölcsességet
Gyenge vagyok, lobbantsd lángra a Barátságot
Vak vagyok, idézd meg a Fényességet
Hatalmába kerített a Rútság, hozd el a hódító Szépséget
Beszippant a Gyűlölet, ajándékozd nekem a Szeretet erejét.

A tordai színház Egy nap Robinson Crusoe életéből című előadásának bemutatójával ünnepli a színház világnapját. A premierre március 27-én, este 7 órakor kerül sor, ezt követően, a színház előcsarnokában Turda – Art címmel művészi fotókiállításra, valamint Virgil Tomuleţ szatirikus grafikáiból összeállított kiállítás megnyitására kerül sor. Az előadás szereposztásában ott találjuk Cornel Miron, Stelian Rosian és Adriana Presan nevét, rendező és díszlettervező Ovidiu Cosac.

A ház előtt játszottunk, mint rendesen, déli órában, ebéd előtt. A templomból jöhettünk éppen haza, arra vártunk, hogy édesanyánk asztalhoz szólítson.

Ház, templom, ebéd, otthon, várakozás – álljunk csak meg egy pillanatra.

Ha azt írom, ház, akkor arra a sárból és fűzfavesszőből készült barakkra kell gondolnunk, ahol majd’ öt éven át laktunk. Anyánk, a hetek (gyermekek) és Márika néni. Ez összesen kilenc. Ebből nyolcan névre szóló ítélettel, a kilencedik pedig, Márika néni, szabad elhatározásából. Márika nénit szüleink fogadták be, még mikor szabadon dönthettek életük alakulása felől, befogadták, mert árva volt és éhes. Fölkapaszkodott az indulni kész teherautóra, és követelte, hogy őt is deportálják. A hatósági személy – nyilván önvédelemből – bolondnak tartotta, a család bolondjának. Jöjjön, mondta neki, de ő, Márika néni szabad, vegye tudomásul. Mostantól fogva pedig neki tartozik feltétlen engedelmességgel, mint a többiek, csak abban különbözik tőlük, hogy ő, mármint Márika szabad. A lágerfaluban pedig kétféle ember van: fogoly és őr.

Na, lódulj, szabad! – fejezte be a rendőr megkönnyebbülten.

Ha azt írom, templom, akkor Pătraşcu házára – ház, mint fenn – gondolok. Pătraşcu görög katolikus pap volt, már legalább tizenöt év börtönnel a háta mögött. Házát templommá alakította, oda jártunk mi is istentiszteletre. Vonult a család Pătraşcu atyához, jöttek a ferences szerzetesek is, akik befödték a házunkat, mert a szél, alig hogy elhelyezkedtünk benne, lekapta a fedelét, mint egy kalapot. Majd mindjárt bő eső jött, kezdetben még valamilyen megoldásban bízott édesanyánk, a kicsiket betuszkolta az asztal alá, a nagyobbakra pokrócot terített, majd pedig, minthogy az eső nem tágított, feladta. Féltem, jól emlékszem, de aztán anyánk énekelni kezdett nekünk, énekelni és mesélni, mi meg megnyugodtunk. Az eső zuhogott, mi énekeltünk. Jöttek aztán a ferencesek, még ki sem sütött a nap, nádat hoztak a deltából, ismét tető alá kerültünk.

Ha azt írom, ebéd, ebéd és otthon, akkor máris hozzá kell tennem azt is: várakozás. Anyánk valóban beszólított egy idő után, körbeültük az asztalt, énekeltünk és közösen imádkoztunk, majd ha ámen után ismét énekelni kezdtünk, akkor ez azt jelentette, hogy akkor éppen nincs mit enni. Egy ének ima előtt, egy pedig ima után – ennyi tartozott a szertartáshoz. Az énekek megsokasodásának az arányában rövidült az ebéd ideje. Anyánk apánkról is mesélt ilyenkor, ez a csel mindig bejött neki, a legkisebbek jószerével nem is emlékeztek rá, én meg, mivel semmilyen személyes emlékkel nem rendelkeztem felőle, az érettségi tablón is nehezen bukkantam apám fényképére, folyton összetévesztettem valakivel, ezért különórákra ítéltek a nagyobbak, melléfogásaimat súlyosnak, kifejezetten megengedhetetlennek tekintették. A várakozás mindennapi életünk alapformája volt. Az étkezés is, az otthon is, de az előttünk ismeretlen helyen raboskodó apánk is a várakozásban került együvé.

Beértük ebéd helyett énekléssel? – kérdeztük évek múltán, hitetlenkedve anyánkat.

Énekléssel és történetekkel – válaszolta diadalmasan, mint akinek sikerült kifogni a hetek követelődző gyomrán.

Nem csak kenyérrel él az ember. Sőt, van hogy évekig csak kenyérrel nem él, ismeretlen füvekből készít főzeléket, a lucerna zsengéje már ínyencségnek számít, az árticsóka meg egyenesen fejedelmi eledel.

Az is!

Játszunk a ház előtt, mint rendesen, templom után, vasárnap délben, hívó szóra várva.

Egyszercsak juhok bégetését hozza a szél, és már látjuk is a juhok pásztorát lépkedni a nyáj előtt.

Felénk tart.

Köszön – Cristos a înviat! –, megkérdi, kik vagyunk.

Nagy magas pásztorra emlékszem, bunda is volt rajta, megilletődve néztünk fel rá. A juhnyáj ott hullámzott a ház körül, a fehér falú viskó meg úgy nézett ki, mintha bárányfelhőkön lebegne.

Megszeppenve fogadjuk köszönését, válaszolunk neki, ahogy tudunk.

Mire azt mondja, minket keres. Hallott rólunk, gondolta, meglátogat.

Péter kihívja anyánkat.

Húsvét van, mondja a pásztor, ajándékot hozott a gyermekeknek, tőle nem kell tartani.

Juhsajtot nyújtott át anyánknak és néhány piros tojást. Egyet visszavesz, lehajol hozzánk és közelről is megmutatja.

Piros tojás, mondja, festett.

Nem tudom, a nálam egy évvel idősebb Péter látott-e már piros tojást, én biztosan nem.

Tudjuk-e, miért piros? - kérdezte a pásztor.

Nem, nem, válaszolom mohón.

Amikor a megostorozott Megváltó töviskoronával a fején megindult a Golgota hegyre, vére megfestette a kavicsokat. A gyermekek meg, akik Virágvasárnap hangos kiáltozással üdvözölték a királyok legszegényebbikét, összeszedték ezeket a köveket és hazavitték. Mi meg Húsvétkor tojást festünk, és erre emlékezünk. A föltámadott Megváltó vérére.

Mikor befejezte, megtörte a tojást, lehántotta a héját, adott egy darab fehérjét, egy darab sárgáját: anyánknak, Péternek, nekem. Evett a pásztor is belőle, velünk.

Fölemelkedett, elköszönt, és elindult a juhok előtt.

A piros tojáshéjak ott virítottak a ház előtt, a kövek között.

Anyánk asztalhoz szólított.

Ének, ima, ének. Egy-egy. Sajt és tojás.

Amikor csak az árnyék. Amikor csak a képzelet. Nem elég az elszántság, hiába minden kényszer, ha csak üresség árad kívül, belül. Legendák, szétfolyók-illatozók, mint a koratavasz lehelete.

Pára a rézrozsdafoltos láthatár felett. Könnyű vagy, Teremtő, ki láthatatlan lebegsz, s az őrjítő nagy sebesség közben a Földet körülölelő gondolatainknak súlya sincs, ha nem akarod…

A konyhát belengő teagőz, egy bepárásodó szemüveg. Az emberi szándék – lehet a jóságé is. Viharos tébolyban fekete misék; s holdfényben Hegyi beszédek.. A sejtés árnyéka – mindegy, hogy csak egy csók, vagy egy egész népet sújtó fátum a tét. Az árulás sejtelme.

S a megbocsátásé, az irgalomé. Messzire űzni el kutató tekintetedet annak az arcáról, aki valamikor elárult. S veled együtt másokat, talán önmagát is.

Minek a madár? Minek a megkésett cseresznyefa-virágzás? Hamvas képpel bort nyakalók és szuvas fogak, agg állkapcsok nehézkes rágása… Szenvedéseink Jézus-királya: minek a világ, a végtelennel kacérkodó?… A társra utaltság, a magányos lény szentsége – nemcsak a szent halottaké, hanem a szüntelen kétséget ébresztő élőké is.

A komor boltívek alá szorult fülledtség. S reklámfény-sminkben a „Jordán hava"!

Pogány örömök; a gyűrt arc redői közt az elátkozottságnak hitt ragyanyomok... Jámborságot színlelők sunyi vesztőhelye: hamis megváltás. S a rongy világ alattomos sortüzeit fegyvertelenül fogadók közönye. (Jézus Péterre néz. Simon Péternek így is, úgy is vinnie kell a keresztjét!…)

S a feltámadás reményétől sújtottak, a világvég látványa után sóvárgók?… Fekszünk, megérintve egymás kezét, vagy az egyedüllétre felfeszítve. Kinek a múlt, kinek már a jövő árnyékolja be halántékát. Hát aki a semmivel feltöltött szemgödörrel is virraszt?

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Hitch – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ EURIMAGES – A dzsungel könyve 2 – amerikai rajzfilm. – Vetítés 12.30 órától. Én, Peter Sellers – amerikai–angol bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 17.30; kedden kedvezménnyel. Nagy Sándor, a hódító – amerikai. – Vetítés 20 órától, kedden kedvezménnyel.

FAVORIT – Shrek 2 – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Vejedre ütök – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap kedvezménnyel 21 órától és hétfőn egész nap.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – A pilóta – amerikai. – Vetítések időpontja: 15.30, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától.

DACIA B-TEREM – Ne mozdulj! – olasz. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától és kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Blade: Trinity – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától kedvezménnyel és hétfőn egész nap.

MAGYAR OPERA

Március 27-én, vasárnap du. 5 órától: Mascagni: Parasztbecsület; Leoncavallo: Bajazzók. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Katona Zs. József m. v.

Március 31-én, csütörtökön este fél 7 órakor: Puccini: Pillangókisasszony. Vezényel: Fumio Akizaki m.v. (Japán). Rendező: Vincent Liotta m. v.

ROMÁN OPERA

Március 28-án, hétfőn este 7 órakor: Verdi. Traviata – rendkívüli előadás Alfonso Saura (Spanyolország) vezényletével.

Március 30-án, szerdán este 7 órakor: Kolozsvár fiatal reménységei – lírai gálaest Bach, Carissimi, Mercadante, Händel, Mozart, Schubert, Massenet, Verdi, Donizetti, Bizet, Mascagni, Wagner, Puccini, Csajkovszkij, Timaru és Enescu műveiből. – A bukaresti Ion Dacian Operettszínház felújításához való gyűjtés céljából rendezett előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Március 29-én, kedden este 7 órakor: Goldoni: Velencei terecske. Rendező: Mona Chirilă m. v.

Április 2-án, szombaton este 8 órakor: Georg Büchner: Woyzeck – bemutató, stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu m. v.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Március 31-én, csütörtökön este 7 órakor: Csipkerózsika – nyilvános főpróba.

EUPHORION STÚDIÓ

Március 30-án, szerdán este 7 órakor: Travestiuri.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

A feltámadásba vetett hitünk a test feltámadásához kapcsolódik. Ezt fogalmazza meg hitvallásunk is: „hiszem a test feltámadását". Nos, ez az, amit sokan mondanak, de nem értenek, vagy rosszabb esetben nem hisznek. Amennyiben választ szeretnénk kapni a test feltámadásával kapcsolatos kérdéseinkre, ne ragaszkodjunk eddigi elképzeléseinkhez, előítéleteinkhez, téves gondolatainkhoz, hanem figyeljünk most egyedül Isten szavára. Legelőször azt kell világosan megértenünk, amit Pál a korinthusi gyülekezethez írt első levelében úgy fogalmaz meg, hogy többféle test van.

A teremtett világban tapasztaltak alapján természetesnek tartjuk, hogy „más az embereknek teste, más a barmok teste, más a halaké, más a madaraké" (1Kor15,39), hiszen Isten az Ő akarata szerint ad testet egyiknek vagy másiknak. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy „vannak mennyei testek és földi testek" is (1Kor 15,41). Pál szóhasználatával élve a földi, anyagi testet nevezzük érzéki testnek, míg a mennyeit lelki testnek, hiszen „van érzéki test és van lelki test is" (1Kor 15,44/b). Ezek után azt tisztázzuk, hogy melyik test támad fel? Pál azt mondja: „elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test (1Kor 15,44), ezzel egy csapásra világossá teszi, hogy nem az érzéki test – az a néhány kiló csont, hús, kötőszövet, vagyis az anyag – támad fel, hanem a lelki test. A Biblia tehát nem az anyag megelevenedését tanítja, sőt, ennek éppen az ellenkezőjét állítja: érzéki testünk porból van, s porrá lesz, hiszen „test és vér az Isten országát nem örökölheti" (1Kor 15,50).

Igen ám, de ezt követően is kérdezhetné bárki, a korinthusiak szavait idézve: „Mi módon támadnak fel a halottak? És minémű testtel jönnek ki?" A Filippibeliekhez írt levélben Pál határozottan állítja, hogy a feltámadás reménysége a lelki testhez kapcsolódik, mégpedig úgy, hogy amikor Jézus a mennyből eljön ítélni eleveneket és holtakat, akkor a mi nyomorúságos testünket elváltoztatja, hogy az Ő dicsőséges testéhez legyen hasonló. A halál alkalmával levetett nyomorúságos testünket Jézus átalakítja: „kiszűr" belőle mindent, ami romlandó; és amit visszakapunk Tőle, az már a romolhatatlan és dicsőséges test. Az elváltozás lényegét Pál egy zseniális kép segítségével magyarázza a Korinthusi levélben. Azt mondja: ’búza’. Gondolhatunk arra a barna magra, amit bevetnek a földbe, de gondolhatunk arra a vékony, zöld szárra is, ami kikel belőle. Ugyanaz a búza, és mégis más. Elvetik a búzát a földbe, ahol elrothad, de a sötétségből a világosságra törve, más formában él tovább ugyanaz a búza. Ugyanígy lesz a halottak feltámadása is: testünket behelyezik a sírba, ahol az elporlad, de ezzel nem szűnik meg létezni; hiszen Jézus áttörte a halál falát, és vele együtt mi is feljövünk a világosságra, dicsőséges testben. Pál tehát nem az anyagi, az érzéki test megelevenedését, hanem annak átváltozását tanítja: „Hiszen abban, amit elvetsz, nem azt a testet veted el, ami majd kikel" (1Kor 15,37). Határozottan állítja, hogy feltámadott testünk különbözni fog anyagi testünktől, s a különbségekre rá is mutat: „Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben. Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test". Pál azonban nemcsak a különbözőséget, hanem a folytonosságot is hangsúlyozza. Nem egy tőlünk idegen testet fogunk majd megkapni, hanem éppen ez az érzéki, az anyagi, a nyomorúságos változik át dicsőséges testté. Ez az átváltozás Jézus műve, az Isten csodája.

Kérjük Istent, hogy húsvét alkalmával segítsen bennünket ismételten átgondolni a feltámadásról szóló bibliai tanítást, s imádkozzunk azért, hogy Ő ajándékozzon meg bennünket igéjéből származó igaz reménységgel.

A húsvét a keresztény egyház legősibb ünnepe, de sohasem kapta meg azt a melegséget, családiasságot, amit például karácsony. Sőt, még van egy feltűnőbb különbség. A karácsony ma már általános emberi fogalom lett. Olyanok is megülik a béke és szeretet ünnepét, akik egyébként messze állanak a keresztény gondolatvilágtól. A húsvét ellenben kimondottan keresztény ünnep maradt s a kereszténységen kívül nem tudnak vele mit kezdeni. A karácsony misztériumot hordoz: Jézus születését, az emberrélevést. De ennek a misztériumnak megvan az emberi kerete és hordozója: a gyermek, a család, a szeretet keresése, az élet bensősége.

Húsvétban szinte szédítenek a kozmikus és természetfeletti arányok: az élet, a halál, a bűn, a feltámadás, az örök élet. Mi, keresztények is úgy látjuk, hogy húsvét nagyon a kereszt árnyékában maradt, illetve, hogy a keresztút vezet hozzá. Ha a központban a feltámadás gondolata áll is, akkor is meg kell birkózni a halál ridegségével és az élet miértjének kérdésével. Maga a feltámadás olyan fogalmat fedő szó, amelyre a természetes világban nem találunk példát, ami még inkább megnehezíti megértésünket. Amikor ezt a szót említjük, okvetlenül Isten közbelépésére kell hivatkozni.

Ha karácsonyból kihagyjuk Istent, még mindig megmarad a bájos emberi keret, és mint végső megalapozást emlegethetjük a humánumot, a mélységesen emberit, amelyet mindnyájunknak tisztelni és értékelni kell. A húsvétot nem lehet csak emberivé tenni. Történeti bizonyság ez, hogy az élet végső értelmét csak a természetfeletti világban kaphatja meg. Ha húsvét nincs, akkor Jézus tanításáról és tetteiről esetleg maradt volna néhány feljegyzés, de nem lett volna belőle vallás, emberi remény és élő egyház.

A húsvét nem esztétikai hangulatot ébreszt. Aki fest egy madonnát, annak nem kell feltétlenül hivőnek lennie. Az anya és gyermeke mindig kedves kép, és könnyen kiváltja a tetsző mosolyt. Aki húsvétot akarja megjeleníteni, annak éreztetni kell valamit az élet győzelméből, az isteni erőből, a szellemi értékekből és az örök élet békéjéből. A húsvétnak természetfeletti üzenete van: Isten elénk állt, tisztázta az élet célját és rendeltetését. Isten a názáreti Jézusban bemutatta az erények értékét, az örök igazságszolgáltatást, és főleg igazolta, hogy komolyan veszi az én-te kapcsolatot, amely adva van az ember személyiségével és a végleges megoldást kereső természetével.

Aki a húsvétot ünnepli, az nem függetlenítheti magát az erkölcsi rendtől. Tudja, hogy feladatai nem ráaggatott terhek, hanem küldetésének kifejezői, s azokról egyszer számot fog adni. De a húsvét titka mégis több mint felhívás vagy fenyegetés. Igazolja, hogy életünkben és halálunkban a szerető Isten kezében vagyunk. Nemcsak azt hirdeti, hogy van örök élet, hanem azt is, hogy ez az örök élet a mi hazatalálásunk. Ott azzá válunk, amivé tettük magunkat, és aminek elnyerését Istentől reméltük. A földi élet komolysága és öröme ebből adódik. A komolyságát azért emlegetjük, mert magatartásunktól, lelkiismeretességünktől függ a cél elérése vagy elvesztése. Örömét pedig azért, mert Isten, az Atya Jézusban nemcsak bemutatta a teljesedés lehetőségét, hanem őt magát tette meg ennek forrásává.

Ezzel a hittel és Isten ígéretének reménységével, ünnepeljük ez évben is húsvétot. Áldjuk és magasztaljuk a szerető Atyát, aki nem hagy minket elveszni és megsemmisülni a nemlét világában, hanem magához emel az örök élet valóságába, az igazi lét teljességébe.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves olvasónak az Erdélyi Unitárius Egyház és a magam nevében áldott húsvétot, boldog ünnepet.

„Krisztus feltámadt!" – ez húsvét ünnepének két évezredes üzenete és reménnyel teli tartalma. Mellette minden egyéb elhalványul, szinte eltűnik, mivel ez a dolgok, történések, törvényszerűségek egyetemes rendjének megváltozását adja tudtul. A lehetetlen válik lehetővé. A názáreti Jézus esetében nem a véges, az elmúlás, a halál győzött az élet felett, hanem benne az Élet győzött, a legegyetemesebb vonatkozásban, a halál fölött.

Hiszel-e a feltámadásban? – az idei húsvétnak is ez a kérdése. Nem lehet kitérni előle. Mert tulajdonképpen az egész jézusi életmű ennek a valóságos feltámadásnak tényében kap tartalmat, értelmet, célt. Egy teológus írja: „Az élet legnagyobb csodája maga az élet. Nem az Eiffel-torony az igazán nagy dolog, amint magasba tör acélbordáival, hanem a kis fűszál, amikor frissen kipattan a földből a dermesztő téli fagy után. Igazi csodálatunk tárgya nem a keringő műhold, hanem a kicsi tojás, amelyből eleven életek végtelen sora tud kikelni. Az élet legnagyobb csodája az élet!"

Ezért oly nagy dolog, amit Jézus különös hangsúllyal mond: „Én vagyok az élet." János evangéliumában Jézus gyakran használja az „én vagyok" kijelentést. Én vagyok a jó pásztor, az élet kenyere, a szőlőtőke, az út és az igazság. De a legnagyobbat, a legmerészebbet, a legfényesebbet akkor mondja, amikor azt jelenti ki: „Én vagyok az élet." Csak Ő, csak Jézus mondhatja ki ezt hitelesen. Az élet Benne és Tőle van. Jézus úgy él, hogy valóságosan feltámadott. Élete egyetemes győzelem a halál felett. Minden kételkedés, minden tagadás, minden racionális, intellektuális megütközés ellenére a názáreti Jézus feltámadott és él. Sokan találkoznak vele, az élő Úrral. És akik találkoztak, akiknek életét megérintette az Ő jelenléte, bizonyságot tehetnek arról, hogy Jézus valóban él, hogy mennyire szép, mennyire felemelő, megújító, regeneráló a Vele való közösség, mennyire megváltoztatja az egész életet. Az élő Jézus hatalmas dolgokat cselekedett és cselekszik azóta is az egész emberiséggel, az egész teremtett világgal. És Jézus ma is itt van velünk. Betegeket gyógyít, vakokat tesz testi, lelki értelemben látókká, erőtleneket erősít meg, örömet ad a bánkódóknak, szeretetet, barátot a magányos lelkeknek, élelmet az éhezőknek, ruhát a mezíteleneknek – egyszóval ma is rengeteg csoda és jel történik az Ő nevében, az Ő életének erejével.

Ez az örök, megrendítő, inspiráló húsvéti csoda a keresztyén hitünk rendíthetetlen alapja.

Nagypéntek és Húsvét között a kereszt árnyékában születő fény: égő lelkiismeret. Pedig a kereszt nem perújító. Csak az emberi élet meredek és égnek tartó, akár a Jákób létrájához ragaszkodó áhítat és tekintet.

S keresztény múltunk nem mögöttünk, hanem alattunk van.

S így zajlik a példás eszmeforgalom, ahol rendet tart, és reményt kelt a megváltó hit s a szenvedélyes kíváncsiság, melynek köszönhetően hosszan viselhet földi életet a boldogságra vágyó Ember. Mert bizható és kitartó öröksége az a gyönyörű merészség, melynek neve: feltámadás.

Húsvétkor ezért világít Jézus keresztje minden keresztény szívéig, melyben együtt lakozhatna hit, szeretet és öröm.

Öröm és nem remény! A megvilágosodás derűje ez, s nem rettegő remény, de kitartó és magabiztos fohász. Akár egy olajág.

Nagypéntek és Húsvét között a gyarló ember okot teremthet magának a bűntudatra. Hiszen hány Júdás ül a bőség és jogok asztalánál. Felszabadult emberek között viszont a feltámadás és megváltás hite egyszerre erkölcsi viadal és diadal. Ahogyan zsoltár szárnyal, pedig nehéz zászló. Ahogyan hív a számon tartó harangszó.

Nézz szívedbe Erdély és Kolozsvár magyarsága!

Minden évben boldogan ünnepeljük Urunk Feltámadását. Ez a mi keresztény hitünk, reménységünk alapja. Szent Pál Apostol már megmondta: „Ha ugyanis a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek, mert még mindig bűneitekben vagytok." (1 Kor 15, 16–17).

Fájdalommal tölt el minket a Feltámadás megünneplésének eltérő időpontja. Ebben az évben – mi, latin rítusú katolikusok – március 27-én ünnepeljük Urunk Feltámadását, míg görög katolikus és görög keleti testvéreink csak május 1-jén ünnepelnek. Sokszor felvetődött a kérdés, hogy egyeztessünk-e az ünneplésben, de minden egyháznak megvan a sajátos hagyománya, melyet tiszteletben kell tartani. Mi, római katolikusok a Szentatya döntését követjük. A II. Vatikáni Zsinat is nyilatkozott ez ügyben: ha minden keresztény elfogadná a közös megoldást, mi csatlakoznánk hozzá.

A Feltámadás Ünnepének jelentősége független a keltezéstől. Ha Szent Pál szerint az dönti el, hogy valaki keresztény-e vagy pogány vagy egyéb, akkor mi boldogan ünnepeljük Urunk Jézus Krisztus feltámadását.

Krisztus Urunk sokszor és sokféleképpen jelent meg feltámadása után. Erről tanúságot tesz Szent Pál apostol is, aki a feltámadást követő hatodik évben tért meg, miután a damaszkuszi úton találkozott az Üdvözítővel. (vö. 1 Kor 15, 8).

A mi korunk legégetőbb kérdése ugyanaz maradt, mint Szent Pál idejében: Találkoztál-e már a Feltámadt Üdvözítővel? Nem olyan rendkívüli esetről van szó, mint Szent Pál életében. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint a Feltámadt Üdvözítő többféleképpen jelen van Egyházában: „Jelen van a szentmise Áldozatában, a papi szolga személyében, mert az «Áldozatot ugyanaz mutatja be most a papok szolgálata által, aki a kereszten önmagát feláldozta», s leginkább jelen van az eucharisztikus színek alatt. Jelen van erejével a szentségekben, ezért amikor valaki keresztel, általa maga Krisztus keresztel. Jelen van igéjében, mert Ő maga beszél, amikor az Egyházban a Szentírást olvassák. Végül, amikor könyörög és zsoltároz az Egyház, Ő van jelen, aki megígérte: «Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.» (Mt 18, 20) (SC 7, Konstitúció a szent liturgiáról). Ezek a lehetőségeink, hogy mi is találkozzunk a Feltámadt Üdvözítővel.

A Katolikus Egyház Katekizmusa (KEK) szerint „Az Eucharisztia az egész keresztény élet forrása és csúcsa. Az összes szentség, mint minden más egyházi szolgálat és az apostoli tevékenység is, a szent Eucharisztiához tartozik, és reá irányul. Az Eucharisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java, tudniillik maga Krisztus, a mi Húsvétunk." (KEK 1324). Mindig találkozhatunk a Feltámadt Üdvözítővel az Oltáriszentség – szentáldozás, szentségimádás, szentséglátogatás – szintjén.

A KEK minimális kérelme, hogy – Egyházunk 3. parancsa szerint – „az Eucharisztia szentségét legalább húsvétkor vedd magadhoz". Egy évben egyszer! Ha a Miatyánk „mindennapi kenyerünket"-kérése az Eucharisztiára is vonatkozik, akkor a napi szentáldozás lenne az eszményi. X. Szent Piusz pápa ezt külön szorgalmazta. Feltétel: helyes szándék és tiszta lelkiismeret (halálos bűn esetén kötelező a szentgyónás). Az Egyházi parancs tehát minimális, megment az „éhhaláltól". Az Eucharisztia évében fontoljam meg eddigi gyakorlatomat, és járuljak gyakrabban a szentáldozáshoz.

Végül, ne feledjétek, hogy naponta templomotok előtt elhaladva, kalapot emelve vagy keresztet vetve köszöntsétek a körünkben, az Oltáriszentségben élő, jelenlevő Úr Jézust. Ha időtök engedi, térjetek be Hozzá, vagy legalább kívülről köszöntsétek, mert Ő ott virraszt az oltárszekrényben, hogy áldását ossza mindazokra, akik szeretettel gondolnak rá, időt szakítanak meglátogatására vagy esetleg csak éppen gondolatban köszöntik Őt.

A ciszjordániai zsidó telepek akadályai az izraeli–palesztin békefolyamatnak – vélekedett csütörtökön az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának genfi ülésén John Dugard, a világszervezet palesztin ügyekben illetékes jelentéstevője. A bizottság számára készített jelentése szerint „a nemzetközi joggal ellentétes telepek száma tovább gyarapszik, kiterjedésük is egyre nő". Dugard úgy vélekedett jelentésében, hogy az Izrael és Ciszjordánia között épülő, jelentős palesztin területeket kihasító biztonsági kerítés „csorbítja a palesztinok emberi jogait".

Kína bizalomerősítő lépésekre kérte csütörtökön Washingtont és Észak-Koreát, mert szerinte a bizalomhiány akadályozza az Észak-Korea okozta atomválság megoldásáról szóló, de zsákutcába jutott hatoldalú tárgyalássorozat felújítását. „Reméljük, hogy a két fél türelmes és visszafogott lesz, tud építő jellegű javaslatokat tenni a folyamat felújítására" – közölte Liu Csian-csao (Liu Jianchao) külügyminisztériumi szóvivő. A külügyminisztériumi szóvivő bejelentette, hogy Kim Dzsong Il észak-koreai vezető meghívta Hu Csin-taót phenjani látogatásra, és már el is kezdték az időpont egyeztetését.

Őrizetbe vették a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár szervezet két tagját szerdán a délnyugat-franciaországi Toulouse mellett – közölték a helyi hatóságok. A spanyol terroristaellenes alakulatokkal együttműködő francia rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte a férfit és a nőt. Mindkettőjüknél fegyver volt, amikor elfogták őket. Egyiküket, José Segurola Querejetát már 2001 októbere keresik a bűnüldöző szervek, valószínűleg akkor szökött meg Spanyolországból. A nő személyazonosságát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Bassár el-Aszad szíriai elnök egy héten belül bejelenti a szíriai katonai erők Libanonból való teljes kivonásának menetrendjét – mondta csütörtöki tévényilatkozatában a párizsi látogatáson tartózkodó Hoszni Mubarak egyiptomi elnök.

Szavai szerint a szíriai államfő beszélt neki erről több találkozójuk alkalmával is, legutóbb szerdán, az algíri arab csúcsértekezleten.

Mubarak kijelentette a France 3 televíziónak adott nyilatkozatában: „A szíriai elnök eleget tesz az ENSZ 1559-es számú határozatának, amely a külföldi csapatok Libanonból való kivonását követeli. Egy héten belül ismerteti azt a menetrendet, amely szerint összes katonai erőit kivonja Libanonból."

Aszad március 5-én jelentette be, hogy két szakaszban kivonják a szomszédos Libanonból az ott állomásozó szíriai erőket, de nem jelölte meg akkor a teljes kivonulás határidejét.

Öten haltak meg Biskekben (Kirgizisztán) az Aszkar Akajev elnök hatalmát megdöntő csütörtöki események és az éjszaka is folytatódó zavargások során.

A csütörtöki zavargások során különböző források szerint öt ember vesztette életét. A mentők nem hivatalos közlése szerint négyen haltak meg, közöttük egy rendőr volt. Az egészségügyi minisztérium szerint 367-en sebesültek meg, és két halálos áldozat volt. Összesen 173 embert ápolnak kórházban.

Kurmanbek Bakijev kirgiz ellenzéki vezető pénteken Biskekben közölte, hogy a parlament őt nevezte ki ügyvezető államfőnek és miniszterelnöknek.

„A parlament ma (pénteken) engem nevezett ki kormányfőnek és rám bízta az elnöki hatásköröket is" – közölte Bakijev a kirgiz fővárosban összegyűlt támogatói előtt. „Mostantól én látom el a miniszterelnöki és az elnöki teendőket is" – tette hozzá.

Aszkar Akajev elűzött kirgiz elnök családjával Észak-Kazahsztánban, Akmolinszk térségében tartózkodik – jelentette pénteken az Interfax orosz hírügynökség. Feliksz Kulov ellenzéki vezető előzőleg közölte: Akajev nem egyezett bele, hogy Oroszországba utazzon, és másik országba távozott. Ezt azonban nem nevezte meg.

Fiatalok péntek délelőtt kövekkel dobálták meg Biskekben a parlament épületét, ahol a kirgiz törvényhozás összeült, hogy megvitassa az új kormány összetételét. A parlament székháza előtt több száz fiatal gyűlt össze; a tüntetők köveket dobáltak, és kiabáltak, fokozva a fővárosban amúgy is kialakult zűrzavart. A hírügynökségi jelentés nem tisztázza, hogy az összegyűltek milyen célból dobálták meg a törvényhozás épületét. A parlament felfüggesztette ülését.

Baktibek Adriszajev, Kirgizisztán washingtoni nagykövete a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken államcsínynek nevezte a kirgiz fővárosban történteket. „Ez az ügy, amivel dolgunk van, nyilvánvalóan alkotmányellenes, államcsíny, és most megpróbálják a helyzetet a saját forgatókönyvük szerint rendezni" – mondta angol nyelven a nagykövet, aki teljes egészében törvénytelennek és az alkotmány megsértésének nevezte a történteket.

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szerint Kirgizisztánban az évek óta felgyülemlett társadalom-politikai problémák tömeges elszegényedéshez vezettek, és ez váltotta ki a csütörtöki megmozdulásokat. Az államfő hangoztatta, hogy a történtekből le kell vonni a következtetéseket, megérteni az események okait. Szerinte a kirgiz hatalmi szervek gyengesége is közrejátszott abban, hogy „a lázadók és gonosztevők" azt tehettek, amit akartak".

Fehéroroszország aggódva szemléli a Biskekben történteket – derül ki a külügyminisztérium pénteki közleményéből. A minszki hatóságok szerint a kirgiz kormányszervek alkotmányellenes leváltása súlyos következményekkel járhat, ami veszélybe sodorhatja a stabilitást, az emberek boldogulását, nemcsak Kirgizisztánban, de az egész közép-ázsiai térségben. A fehérorosz külügyi szervek szerint a helyzet rendezése érdekében mihamarabb vissza kell térni a törvényes útra, és véget kell vetni annak, hogy a politikai ellentéteket erőszakos eszközökkel rendezzék.

A Bush-kormányzat második időszaka nem az együttműködés jegyében kezdődött – vélik többen –, bár erre rácáfolnak a legfőbb személyeket érintő kinevezések. Nemrég azt a John Boltont nevezték ki az USA ENSZ követének, aki a szervezetet korábban élesen bírálta és kritikus megjegyzéseivel illette. A Világbank elnöki tisztjére, pedig most azt a Paul Wolfowitzot (a jelenlegi védelmi miniszterhelyettest, a szerk.) jelöli George W. Bush, aki a nemzetközi politika egyik leghangosabb elutasítója. Kétségkívül, rendkívül tapasztalt a nemzetközi politika terén (ls. Indonéz nagykövet, Pentagon gépezetéért felelős miniszterhelyettes), de pozitív érdemei eltörpülnek a negatív megítélése kapcsán. Ugyanis az iraki beavatkozás megtervezésénél számos olyan kirívó hibát követett el, amely késleltette az újjáépítés folyamatát és rendkívül sok emberáldozattal járt. Mindezt egy jobb előkészítéssel el lehetett volna kerülni, ezt azonban Wolfowitz mind a mai napig nem ismerte el és felelősséget sem vállalt érte. Nemzetközi tevékenysége során Wolfowitz inkább látszott az ideológia árusának, mintsem a valóságot tisztelő gyakorlati politikusnak. Szaktekintélye a gazdasági fejlődés (s kivált a fejlődő gazdaságok) kérdéseit illetően igencsak behatároltak. Ezáltal sokakban óhatatlanul felvetődik a kérdés: hogyan lehet Wolfowitz alkalmas a Világbank elnöki tisztségére, nem lehet, hogy a Fehér Ház a Világbankkal kapcsolatos politikai céljainak eszközéül akarja őt fölhasználni?

Ismét fellángolt a belpolitikai vita Nagy-Britanniában arról, hogy törvényes volt-e a brit katonai beavatkozás Irakban, miután egy napvilágra került belső leirat szerint az angol–walesi főügyész saját korábbi véleményét is módosítva minősítette annak idején legálisnak a háborút.

Lord Goldsmith – aki a brit jogi berendezkedésben elsősorban nem fővádlóként, hanem a kormány jogi főtanácsadójaként tevékenykedik – a háború kitörése előtt három nappal kiadott hivatalos állásfoglalásában törvényesnek ítélte az újabb ENSZ-határozat nélküli iraki katonai beavatkozást, azzal az érvvel, hogy arra a már addig elfogadott biztonsági tanácsi határozatok is jogalapot adtak.

Az információ szabad hozzáférhetőségéről szóló új brit törvény alapján azonban a brit külügyminisztérium kiadta Elizabeth Wilmshurstnek, a tárca volt jogtanácsosának két évvel ezelőtt kelt lemondó levelét, amelyben a jogász azt írta: Lord Goldsmith, aki 2003. március 17-én hozta nyilvánosságra a háborút törvényesnek kimondó állásfoglalását, tíz nappal korábban még maga is illegálisnak minősítette a készülő beavatkozást új ENSZ-határozat nélkül.

Wilmshurst a háború kitörésének napján lemondott külügyminisztériumi jogtanácsosi posztjáról, mert – mint a Channel 4 brit kereskedelmi tévé által megszerzett levélből kitűnik – „bűnös agressziónak" tartotta az ENSZ-határozat nélküli fegyveres beavatkozást.

Lord Goldsmith két éve, a háború előestéjén nyilvánosságra hozott szakvéleménye szerint a háborúhoz a Kuvait erővel történő felszabadítását lehetővé tévő, még az első öbölháború előtt elfogadott 678-as, a háború után kelt, a tűzszüneti feltételeket tartalmazó 687-es, valamint a 2002 novemberében elfogadott, Irakot a leszerelés elmulasztása esetére súlyos következményekkel fenyegető 1441-es biztonsági tanácsi határozata együttesen adott jogi felhatalmazást.

Elizabeth Wilmshurst, aki jelenleg az egyik legpatinásabb londoni külpolitikai kutatóközpont, a Királyi Külügyi Intézet (RIIA) nemzetközi jogi kutatási programjának vezetője, a RIIA sajtóosztályán keresztül kiadott csütörtöki nyilatkozatában megerősítette: annak idején azért hagyta ott a külügyminisztérium jogtanácsosi állását, mert nem tartotta törvényesnek az Irak elleni katonai fellépést.

A konzervatív ellenzék – amely egyébként 2003 márciusában megszavazta a brit részvételt az iraki háborúban – követelte, hogy a kormány parlamenti nyilatkozatban fedje fel, „miként vette rá Lord Goldsmith-t" jogi szakvéleménye módosítására az utolsó pillanatban.

Legalább négy illegális bevándorló veszett a tengerbe Szicília déli partjainál, ugyanakkor az olasz parti őrségnek sikerült kimentenie négy embert.

Az afrikai partok felől érkező lélekvesztő húsz kilométerre az olasz partoktól süllyedt el, egyelőre ismeretlen okokból, s az sem világos még, hogy összesen hány ember tartózkodott a fedélzetén. Az olasz parti őrség és csendőrség naszádjai és helikopterei tovább kutatnak túlélők után.

Eddig négy holttestet emeltek ki a habokból, s ugyancsak négy túlélőt vettek a fedélzetükre olasz hajók, illetőleg egyiküket egy fúrótorony személyzete mentette ki. A segítők egy török teherszállító hajó jelzései alapján érkeztek a hajótörés helyszínére.

A tavaszi jó idővel a menekültek újabb hulláma indult Afrikából a dél-olaszországi szigetekre, ahová az elmúlt hetekben több ezer illegális bevándorló érkezett, elsősorban a fekete kontinensről, de ázsiai országokból is.

Az Európai Unió tanulmányozza azt az iráni javaslatot, amely szerint Teherán nem adná ugyan fel nemzetközi viszályt kiváltó urándúsítási programját, de csak olyan mértékben dúsítana uránt, amely még nem teszi lehetővé nukleáris fegyver előállítását – közölték tegnap névtelenül nyilatkozó európai diplomaták Párizsban. Teherán képviselője szerdán állt elő ezzel a javaslattal az ügyben közvetíteni próbáló európai „trojka" – Franciaország, Nagy-Britannia és Németország – magas rangú tisztségviselőivel folytatott párizsi tárgyalásán.

Az Egyesült Államok atomfegyver megszerzésének szándékával gyanúsítja, és szankciókkal fenyegeti Iránt. Teherán tagadja a vádat, és azt a gyanúját hangoztatja, hogy „az amerikai vádaskodás az Iráni Iszlám Köztársaság rendszerének megdöntésére irányuló politikai mesterkedések része". Az Európai Unió három vezető hatalma – Franciaország, Nagy-Britannia és Németország – tárgyalásos megoldáson fáradozik, azt remélve, hogy gazdasági és politikai előnyök felajánlásával, ráveheti az iráni vezetőket az atomfegyver gyártására alkalmas nukleáris technológiák és berendezések feladására.

A súlyos tüdőgyulladásban megbetegedett III. Rainier monacói herceg egészségi állapotának javuláshoz fűződő remények nem teljesültek.

A herceget továbbra is a monacói klinika intenzív osztályán ápolják mesterséges lélegeztetéssel. A hercegi család környezetéből kiszivárgott értesülések szerint „nagyon aggódnak, mert eddig nem állt be javulás".

A herceget kezelő orvosok szerda este szokatlanul hosszú közleményükben nem tagadták a betegség súlyosságát. Ezek szerint a herceg állapota ugyan stabil, de mesterséges lélegeztetésre van szüksége, és nem kielégítő a szív és a vesék működése sem.

Baljós előjelként értékelték Monte Carlóban, hogy Bernard Barsi monacói érsek és egy másik pap többször is meglátogatta a 81 éves herceget a kórházban. Egymást váltják betegágya mellett lányai, a 48 éves Carolina és a 40 éves Stephanie, valamint a 47 éves Albert trónörökös.

III. Rainiert március 7-én szállították kórházba, és e hét elején került az intenzív osztályra. 1994-ben elvégzett szívműtéte óta rendszeresen voltak egészségügyi problémái. Öt évvel ezelőtt tüdőműtétet hajtottak végre rajta. 2002 óta egyre sűrűbben szorult kórházi kezelésre, és végül Albert herceg átvette a napi ügyek intézését.

I. Mihály király és családja jelenlétében került sor a kolozsvári I. Ferdinánd Egyetem megalapításának 85. évfordulójára rendezett ünnepségekre, amelynek keretében tegnap felavatták az egyetemalapító I. Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrát. Mindkettőt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületének első emeletén helyezték el.

Mihály királyt és feleségét, Anna királynét Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke és Nicolae Bocşan, a BBTE rektora fogadta a Farkas utcai épület előtt. A jelenlévők tapssal üdvözölték a volt uralkodót. A vendégek zárt körű megbeszélést folytattak az egyetem vezetőségével, amelyre Emil Boc polgármestert is meghívták.

Az Aula Magnában tartott ünnepségen mondott beszédében Nicolae Bocşan szimbolikusan megköszönte Mihály király elődeinek, I. Ferdinánd királynak és Mária királynőnek, hogy „Erdély szívében létrehozták az új román egyetemet, az előző felsőfokú oktatási intézmény folytatását". A rektor szerint a BBTE teljesítette az alapítók elvárásait: „több nemzet és vallás tudományos és kulturális központjává vált". Kitért a BBTE jelenlegi helyzetére is kiemelve a kolozsvári egyetem multikulturális jellegét. – Egyetemünkön román, magyar, német, zsidó, ukrán diák tanul, de több európai ország fiatalja is nálunk folytatja tanulmányait – hangsúlyozta.

Beszédében Őfelsége kiemelte: az életkorbeli különbség ellenére mindig jól érzi magát bármely egyetemen. Emlékeztetett: az 1989-es forradalom során az egyetemisták és a tanárok voltak az elsők, akik kivonultak az utcára, akik visszautasították a diktatúrát – mondta.

Elmondta, 1920-ban, az első világháború végi zavaros politikai és katonai helyzet ellenére, nagyszülei úgy döntöttek, hogy fontos egyetemet alapítani. – Ma nem csupán Ferdinánd királyt és Mária királynét kellene ünnepelnünk, hanem mindazokat, akik belátták, hogy a színvonalas oktatás a modern állam alapkövét jelenti – mondta Mihály király. Kifejtette: rövid időn belül Románia az Európai Unió tagjává válik, és a régi viták nem lesznek többé olyan sarkítottak. – A román és a magyar egyaránt az EU hivatalos nyelvévé válik, amelyeket bármely európai intézményben használni lehet – mondta.

A volt uralkodó utalást tett a kolozsvári felsőfokú oktatási intézményben zajló vitákra is. – A csatlakozást követően is saját magunk kell majd megtalálnunk a megoldást a román tanügyi rendszer megreformálására, de elképzelhetetlen lesz bármiféle konfrontáció. A tolerancia és az etnikai sokszínűség elfogadása az, ami gazdagabbá tesz bennünket és az európai nemzetek családjának részesévé avat. Megelégedéssel tölt el, hogy az etnikai és kulturális tolerancia vonatkozásában példaként tekintenek erre az egyetemre – hangsúlyozta Mihály király.

A kolozsvári tudományegyetemet Ferenc József alapította 1872-ben. A történelem vihara úgy hozta, hogy az egyetem 1919-ben távozni kényszerült, 1921-ben a magyar nemzetgyűlés Szegedet jelölte meg új székhelyéül. Az egyetem vagyonát államosították, az I. Ferdinánd Egyetem alapját ez az infrastruktúra képezte.

Incidensek nélkül zajlott Horn Gyula egykori magyar miniszterelnök partiumi látogatása. A politikus szerint Magyarország nem adta fel a kettős állampolgárság ügyét, hiszen jogi szempontból minden magyar igényt tarthat rá, de ez alapos előkészítő munkát igényel.

Horn Gyula csütörtökön Nagyszalontán tartott előadást, pénteken pedig a Bihar megyei RMDSZ vezetőivel találkozott. Nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: örül, hogy atrocitások nélkül zajlott le a rendezvény, amelyet nagy érdeklődés övezett. Ennek ellenére tapasztalt ellenségeskedést – közölte – olyan vélemények is elhangzottak, amelyek „otthon is elmennének". Hangsúlyozta: a decemberi 5-i népszavazás kapcsán voltak félreértések, amelyekből okulni kell. Horn szerint Magyarország és a határon túli magyarság helyzete változatlan, hiszen a magyarországi politikusok továbbra is szívügyüknek tekintik az anyaországon kívül rekedt magyarság sorsát. Szerinte a népszavazás után nem kibékíthetetlen az MSZP és az RMDSZ, a magyar kormány és az erdélyi magyarság. „Szerencsétlen volt ez a népszavazás, amely mindnyájunkat nehéz helyzetbe hozott. Túl kell tenni magunkat ezen" – mondta. A honosítást könnyítő törvénytervezet kapcsán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-szel együtt nem tettek többet az ekörüli bürokrácia csökkentésért.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök kezdeményezésére a kormány csütörtöki ülésén megvitatta és megerősítette a 2003/53-as számú törvény 134. cikkelyét, amelynek értelmében a magán-, illetve az állami szektorban dolgozó, nyugati rítusú keresztények, azaz katolikus, protestáns és római-katolikus hívek számára, akik most ünneplik a Húsvétot, hétfő, március 28-a munkaszüneti napnak minősül – értesít az RMDSZ-tájékoztató.

Kényszerpályán van az RMDSZ: választási ígéreteiben olyannyira elkötelezte magát az autonómia iránt, hogy most kénytelen olyan kisebbségi törvényt alkotni, amelyben ez mindenki számára láthatóan jelen van. Ha viszont nem figyel oda a részletekre, arra, hogy mi lehet ennek a törvénynek a következménye a gyakorlatban, akár maga alatt is elvághatja a fát – vélekedik Szilágyi N. Sándor nyelvész, aki a 90-es évek elején maga is kidolgozott egy törvénytervezetet „az etnikai és nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről", amely azonban hamarosan lekerült az RMDSZ-napirendről.

– Az RMDSZ tervezete és az enyém teljesen más koncepción alapul. Az én elképzelésem alapja az volt, hogy nekünk tulajdonképpen nem is szabad kisebbségi törvényben gondolkoznunk, ez ugyanis egy jellegzetesen etnikai nemzetállami műfaj, márpedig mi azt nem fogadjuk el – válaszolta Szilágyi N. Sándor arra a kérdésünkre, milyen lényegi eltérések vannak a két tervezet között. – A kisebbségi törvény abból indul ki, hogy az illető jogokat csak a kisebbségeknek kell törvénnyel biztosítani, mivel az uralkodó többségi nemzetnek azok automatikusan kijárnak, ezzel pedig azt a szemléletet erősíti, hogy a kisebbségek státusa alacsonyabb. Az én tervezetem szerint ezek egyenlő státusúak, az tehát egyaránt szól a többségről is, és a kisebbségről is. Nem azt mondja például, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelv használatához, hanem hogy minden állampolgárnak joga van ehhez. Nem kisebbségekre vonatkozó speciális jogokat szabályoz, hanem egyetemeseket, amelyek mindenkire érvényesek, és ez az állampolgárok egyenjogúságának elvéből következik. Így rögtön látni lehet, hogy itt nem privilégiumokról vagy a többség nagylelkűségéről, hanem az egyenlőség elvének érvényesítéséről van szó – mondotta.

– Az én tervezetemben ugyan nem fordul elő az autonómia szó – ez a „hiányossága" annak idején alaposan rontotta is az esélyeit –, de sok minden benne van abból, ami a mostani tervezetben a kulturális autonómia körébe van sorolva. Ezt a tényleges hatására értem, nem a szervezési formára, én ugyanis ott elsősorban arra figyeltem, hogyan, milyen irányba változik majd az emberek élete egy ilyen törvény alkalmazása során: az embereké tehát és nem a kisebbségi szervezeté.

Szilágyi N. Sándort az RMDSZ-tervezettel kapcsolatban megfogalmazott módosító indítványairól kérdeztük. Úgy vélekedett: a szövegből látszik, hogy készítői kényszerpályán vannak, hiszen a választási kampány idején elkötelezték magukat az autonómia megvalósítása mellett, és ez most mindenki számára láthatóan jelen kell hogy legyen benne. Ezért ez a tervezet igazából két törvényt egyesít: az első része a tulajdonképpeni kisebbségi törvény, az utolsó fejezete pedig autonómiatörvény, amely meghatározza a kulturális autonómia szervezeti keretét és jogosítványait – mondotta.

– Az általános kisebbségi jogokat szabályozó első rész viszonylag jól lefedi azt, amit kell, de néhány hiányosságát szóvá kellett tennem. Meglehetősen homályosan vannak például megfogalmazva egyes rendelkezések alkalmazásának feltételei: „olyan közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek számaránya jelentős...". Így a többség szokott fogalmazni, amikor ő készít törvényt a kisebbségnek, mert előre tudja, hogy mikor az alkalmazásra kerül sor, ítéletnapig lehet vitatkozni, hogy az a konkrét eset most ilyen-e vagy nem. Mikor a kisebbség készít törvényt a maga számára, elvárnánk, hogy előre látva ezeket a helyzeteket, határozza meg egyértelműen, hány százalékra gondol.

Hiányolom ugyanakkor, hogy a tervezet nem rendelkezik a regionális hivatalos nyelvről – ez különben az én tervezetemben benne van: az előírja, hogy azokban a közigazgatási egységekben (község, város, municípium, megye), ahol valamely országos kisebbség többségben van, az illető közösség nyelve helyi vagy regionális hivatalos nyelv. Ez nincs ellentétben az Alkotmánnyal, annak a 13. szakasza nem azt mondja, hogy Romániában egyetlen hivatalos nyelv van, a román, hanem hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, (amit én sem vontam kétségbe), és ez nem zárja ki, hogy regionális hivatalos nyelveket is elismerjenek mellette. Ezt nagyon fontosnak tartottam volna, mert a regionális hivatalos nyelvként való elismerés az illető területen élők számára minden színtéren lehetővé teszi anyanyelvük használatát, és ugyanakkor növeli az illető nyelvnek a státusát, ezáltal a presztízsét is – figyelmeztett.

Szilágyi N. Sándor szintén a hiányosságok között említette azt, hogy nincs előírva: azon személyek számára, akiknek a hivatalos nyelv nem az anyanyelvük, az államnak kötelessége biztosítani a lehetőséget arra, hogy ezt a nyelvet megfelelő szinten tudják elsajátítani az iskolában. Hiszen jól tudjuk, hogy a magyar gyermekek közül milyen sokan buknak meg románból a képességvizsgán! Ez éppen azért van, mert az állam nem biztosítja a román nyelv megtanulásának a lehetőségét: a tanügyi törvény azt írja elő, hogy a románt a román gyerekek anyanyelvi tantárgyának tanterve és tankönyvei szerint kell tanítani a magyar gyereknek is, ami pedig eleve nem nyelvtanulásra való, s a vizsgán is ugyanazt várják tőle, mint attól, akinek a román anyanyelve.

– A legkevésbé sikerültnek mégis a kulturális autonómiáról szóló részt tartom. Ha mi a kulturális autonómia keretében képzeljük el az életünket, akkor azt csak úgy érdemes megtervezni, ha biztosak lehetünk benne, hogy ezáltal a helyzet jobb lesz, mint a mostani. A tervezet készítői túlságosan is bíznak benne, hogy az oktatás és a kultúra intézményei sokkal jobban működnének egyesegyedül attól is, ha ezeket mi szerveznénk meg és irányítanánk. Én ebben nem nagyon hiszek, a törvényben pedig semmilyen garancia nincs arra, hogy ez valóban így is lesz. Márpedig a tervezet szerint a kulturális autonómia létfontosságú területekre terjed ki: megszervezi, működteti és ellenőrzi az anyanyelvű oktatást, a művelődési intézményeket, kinevezi a kisebbségi nyelven működő iskolák vezetőségét, a közszolgálati rádió és televízió kisebbségi adásainak vezetőit – és ráadásul a tervezet e feladatok ellátását a kisebbségi szervezetre, vagyis, tulajdonképpen egyetlen politikai pártra bízza, ami a politikumnak olyan mértékű beavatkozását jelenti a rendszerbe, ami véleményem szerint elfogadhatatlan. Az 57. cikkely kimondja, hogy a kulturális autonómiával kapcsolatos feladatokat a kisebbségi szervezetek gyakorolják központi és helyi szinten. Az én olvasatomban ebbe még az is belefér, hogy például egy községi RMDSZ-aktivista bármikor bemehet az iskolába ellenőrizni, hogy ott mit tanítanak, és hogyan, sőt akár „értékes utasításokat" is osztogathat! Ez engem olyasmire emlékeztet, amit már kipróbáltunk egyszer, és tudjuk, milyen volt. Ezzel a világért sem azt akarom mondani, hogy a tervezet megfogalmazói kommunista gondolkodásúak, ez a visszásság nem ebből, hanem az egypártrendszer logikájából következik – vélekedett.

Szilágyi N. Sándor külön kitért a tervezet 65. cikkelyére, amely szerint a kulturális autonómia (kizárólagos) gyakorlására az a kisebbségi szervezet jogosult, amelyik mandátumokat szerzett a parlamenti választásokon, illetve amelyik az illető kisebbséget képviselő szervezetek közül a legtöbb szavazatot kapta.

– Ez egy kicsit olyan, mintha a parlamentbe csak a választásokon a legtöbb szavazatot megszerző párt kerülhetne be, a többi pedig nem, legfeljebb csak parlamenten kívüli ellenzékként működne, amelynek tudjuk, mennyit ér a szava. Nem tudom ugyanakkor elképzelni, hogyan működhet jól, a minőségi követelményeknek is megfelelően egy olyan rendszer, ahol ugyanaz hozza a döntéseket, aki végre is hajtja azokat, és ellenőrzi is a végrehajtás sikerét, és ez ráadásul egy párt. Az ilyennek nincs „belső motorja", s az ilyen emberi rendszerek rohamosan degradálódnak maguktól. Márpedig ebben a tervezetben szó sem esik arról, ki vonja felelősségre a kulturális autonómiát, ha netán nem látná el megfelelően a feladatát. Nem vonom kétségbe politikusaink jóhiszeműségét, de a jó szándék meg a lelkesedés ilyen esetekben nem garancia. Ezért javasoltam, hogy ezt a részét alaposan gondolják újra. Persze erre azt lehetne mondani, hogy az autonómiatanács megválasztását viszont olyan megmérettetés előzi meg, amelyen az illető kisebbség mindenféle pártja, platformja részt vehetne az előírt belső választások során. Csakhogy a tervezet szerint a jogosítványokat nem az autonómiatanács, hanem a kisebbségi szervezet gyakorolja – tette hozzá.

Ezenkívül több „gyámoltalanságra" is felhívta a figyelmet Szilágyi N. Sándor. – Rendszerint ha egy új törvény hatályba lép, a vele ellenkező rendelkezések érvényüket vesztik. Ennek azonban az áll a végén, hogy ez a törvény kiegészül a hatályos törvények rendelkezéseivel. Vagyis: ez a törvény programszerűen hatályban hagyja a meglévő törvények összes diszkriminatív rendelkezéseit! Ezt én a sietség jelének tartom, és azt tanácsolnám, hogy a törvényalkotók nagyon figyeljenek oda a részletekre. Eddig többnyire általános elveket hangoztattunk az autonómiáról, azonban úgy látszik, nem gondolkoztunk eleget, hogy ezek tulajdonképpen hogyan is néznének ki a gyakorlatban, és minek mi lenne a várható hatása – mondotta.

– Ha nem gondoljuk végig rendesen a következményeket, akár oda is juthatunk, hogy a következő választásokon az RMDSZ nem jut be a parlamentbe. Ezt nem a törvény zárja ki, de könnyen teremthet olyan helyzetet, aminek ez lesz a vége. Hiszen, ha az autonómia gyakorlásának jogosítványai a parlamenti választásokon való részvétel feltételéhez vannak kötve, akkor ez most már óhatatlanul rákényszeríti például a Magyar Polgári Szövetséget, hogy induljon a választásokon, ha valamennyire is bele akar szólni a kulturális autonómiába. Az MPSZ ugyan bajosan fog elég szavazatot szerezni ahhoz, hogy meghaladja a parlamenti bejutási küszöböt, annyit viszont igen, hogy az RMDSZ-nek alaposan (netán nullára) csökkentse a bejutási esélyeit – fejtette ki Szilágyi N. Sándor, aki túlzásnak tartja az MPSZ bejegyzésével kapcsolatos aggodalmakat. – Szerintem nincsenek elgáncsolva, majd talán egy kicsit többet és jobban kell dolgozniuk ahhoz, hogy összejöjjön a 25 000 aláirás – vélekedett.

Javában folynak a munkálatok a gyulafehérvári székesegyház restaurálásáért, hogy a gyulafehérvári püspökség alapításának ezer éves jubileumára, 2009-ben eredeti szépségében pompázzon a székesegyház és a püspöki palota. A helyreállítási költségek legszűkebb számítások szerint is 2 millió eurót tesznek ki. Az elképzelés szerint ennek egyharmadát a román állam és hívei támogatnák, egyharmadát a magyar állam és intézményei, valamint a meglévő 1/3-át külföldi segélyszervezetek.

Az érsekség sajtóirodájának tájékoztatása szerint a gyulafehérvári római katolikus székesegyházat egyháztörténeti és egyetemes értékei, a Kárpát-medence épített örökségének egyik legjelentősebb értékévé avatják. Alapítását a történészek Szent István nevéhez kötik, és 1009-re datálják. Történelmünk viharait kiállt épület szinte irracionális módon megőrizte korai középkori formáját. Eredeti arculata főként a belső berendezés és ornamentika, valamint néhány későbbi helyi átalakítás szintjén módosult. Ezen alakítások folytán a templom értékes reneszánsz és barokk elemekkel is gazdagodott.

A székesegyházon a XX. század során több szakaszban történtek átfogó méretű műemlékvédelmi beavatkozások. Az első és egyben legjelentősebb helyreállítás 1906–1917 között zajlott a Műemlékek Országos Bizottsága, illetve Möller István építész vezetésével. 1918-ban az új országhatár megvonása sajnálatosan megtörte e munkálat folyamatát. Az 1922–1938, illetve 1945–1955 közötti időszakokban kisebb intenzitású munkálatokat a bukaresti Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség gondozásában végeztek. 1967–1973 között a Román Kulturális Tárca által támogatott, átfogó méretű helyreállítási munkálatokat bukaresti szakemberek vezették.

Az említett restaurációs szakaszok eredményeként sajnálatosan mindmáig nagyméretű elkezdett munkálatok megoldásra várnak. 1991-től az érsekség önerőből indított helyreállítási munkálatokat. Utólag ezek vezetését Hermann Fabini építész vette át. 1999-ben a Gyulafehérvári Érsekség és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal között született egyezmény nyomán, ez utóbbi intézmény szakemberei részletes helyreállítási programtervet dolgoztak ki. A kitűzött céloknak megfelelően e helyreállítási szakaszban hangsúlyt fektettek a műemlékvédelmi beavatkozások alapos kutatási és tervezési módszereken alapuló előkészítésére, a kortárs műemlékvédelmi elvek következetes érvényesítésére. A beütemezett támogatások elmaradása folytán és ügygondozási zavarok miatt csak egyes jelentősebb helyreállítási és állagvédelmi műveletekre kerülhetett sor.

Jelenleg folyamatban lévő munkálatok között szerepel a sekrestye helyreállítása, a Lázói kápolna restaurálása, a székesegyház körüli tereprendezés, statikai szakvélemény elkészítése (épületfizikai vizsgálat), a főszentély gótikus ablakainak kőrestaurálási és vitró-helyreállítási tervei, orgona javítása, papi stallumok restaurálásának folytatása.

A restaurálási munkák új fejezete nyílt meg az érsekségen 2004. februárjában dr. Jakubinyi György érsek védnökségével. A tanácskozás alkalmával megalakult szakmai bizottság tanácsadó szereppel bír, melynek véleményezése nyomán a gazdasági hivatal hozza majd a döntéseket.

Az újjászervezendő helyreállítási szervezet segítségével az érsekség nagyobb léptékű támogatás elnyerésére, illetve ezzel összhangban lévő, átfogóbb kivitelezési munkálatok megoldására törekszik azóta is. Ebben elsődleges szempont az eredeti állag szakszerű megőrzése. A helyreállítási munkálatoknál figyelembe kell venni a székesegyház üzenetét, alázatosan és jámboran bánva az épülettel, hogy az hitelesen fennmaradjon az utókor számára.

A helyreállítás ütemesítése, illetve a jelentősebb munkafejezetek mielőbbi lebonyolítása szorosan összefügg a püspökség alapításának 2009-ben tartandó millenniumi jubileumával.

A Református Középiskolák XI. Természettudományos Diákkonferenciáját 2005. március 18. és 19. között rendezték a magyarországi Csurgón. A Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumban 22 magyarországi és erdélyi iskola 106 diákja mérte össze tudását négy szekcióban: biológia, környezetvédelem, földrajz és tárgyi néprajz. Március 18-án este, plenáris ülés keretében, a nyitó áhítatot követően a konferencia fővédnöke, Szászfalvi László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután dr. Tóth Albert, a Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesületének elnöke Közös honunk a Kárpát-medence című előadása következett, majd Szabó Sándor, a gimnázium igazgatója köszöntötte a vendégeket és nyitotta meg a konferenciát. Erdélyből kolozsvári, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri és nagyenyedi diákok jelentkeztek. Március 19-én, szombaton, a részvevők szaktekintélyekből álló zsűri előtt mutatták be, kiselőadás keretében, dolgozataikat. A szekcióülésekre a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 6 diákja nevezett be. Miközben a zsűrik értékelték az előadásokat, a résztvevő diákok és kísérő tanáraik ellátogattak a Duna–Dráva Nemzeti Parkba, majd mindenki szívszorongva várta az eredményhirdetést.

Az nagyenyedi diákok ezúttal is jól szerepeltek. Az utolsó éves képzős Polgár Klára Dalma második díjat és egy különdíjat nyert Mivé lett Háromszék Szaharája című tanulmányával. Osztálytársa, Deák Júlia a gyímesi csángók hímes tojás festésével teremtett húsvéti hangulatot, és ugyancsak második lett, a tizedikes Simon Zsuzsanna pedig különdíjat szerzett Diószeghy László lepkészről írt értekezésével. Értékelnünk kell a többi enyedi diák szereplését is, mert az általuk szerzett pontokkal csapatunk az „olimpiai pontozásban" hatodik lett. A diákok és előkészítő tanáraik örömében osztozhatott az őket elkísérő Szőcs Ildikó igazgatónő és az idén velünk együtt izguló főtámogatónk, Holányi Zoltán nagyenyedi véndiák is. Jól szerepelt a többi erdélyi diák is: Rád András László (Kolozsvár) bemutatta az „alkoholfüggő egereket", és első helyen végzett, Papp Emőke (Székelyudvarhely) is első díjat nyert Nagygalambfalva című értekezésével, Rákosi Tímea (Székelykeresztúr) pedig a Csomád-hegységet mutatta be, és dolgozata második lett. Dicséret illeti a szervezőket, a konferencia szellemi atyját, Szabó Sándor biológus-tanárt, akik színvonalas műsort kínáltak a résztvevőknek.

Megtekinthettük Németh László puhatestű és ásványgyűjteményét, Peter Mercea kolozsvári származású fizikus madagaszkári fotóit és Szabó László szobrászművész kiállítását. Elégedetten indultunk haza, mert bebizonyítottuk, hogy találóan választották meg a konferencia mottóját: „Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?" (Máté 6,26)

A Beszterce Megyei Tanács összes eddigi határozatainak felfüggesztését követelik a demokrata és liberális tanácsosok, jelentette be sajtóértekezletén Sabin Ilieş, a Nemzeti Liberális Párt megyei tanácsosa, aki kifejtette: a megyei tanács hét hónappal ezelőtti ülésén, amikor a demokrata és a liberális párt tanácsosai kivonultak az ülésről, a Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és Humanista Párt képviselői egyszerű többséggel megszavazták a működési szabályzatot. A törvény értelmében a megyei tanács szabályzatának elfogadásához kétharmados támogatás kell, mondotta Ilieş, aki a kialakult helyzetért egyaránt hibáztatja Gheorghe Marinescu megyei tanácselnököt, Iosif Redl titkárt és Viorel Pupeză egykori megyei prefektust. A tanácsos szerint a prefektusnak hivatalból meg kellett volna támadnia a törvénytelen döntést a közigazgatási bíróságon.

A kormánypárti koalíció képviselői többek között a megszavazott megyei költségvetés felfüggesztését kérik. Sabin Ilieş beismerte, hogy az összes eddigi tanácsi döntés semmissé nyilvánítása komoly felfordulást okozna a megyei közintézményekben, illetve a polgármesteri hivatalokban, azonban „a törvényességet mindenhol, még Beszterce-Naszód megyében is be kell tartani", fogalmazott.

A liberálisok és a demokraták szerint, amennyiben a közigazgatási bíróság a megyei tanács határozatainak felfüggesztéséről dönt, a 2001/215-ös törvény előírásai szerint meneszteni kellene Gheorghe Marinescu szociáldemokrata tanácselnököt, ugyanakkor a prefektus kérésére a kormány előrehozott helyhatósági választásokat is kiírhat a megyében.

A Beszterce Megyei Tanács elnöke a kialakult helyzettel kapcsolatban a Mediafaxnak azt nyilatkozta: a megyei tanács működési szabályzatának igazából nincs köze a tanács eddigi döntéseihez. „A működési szabályzat tulajdonképpen egy belső, viselkedési norma, és ez nem befolyásolja az eddigi szavazások alakulását", mondotta. A tanácselnök szerint az ellenzéki kezdeményezésnek nincs sok esélye. Azért sem, mert a megyei tanács egy hónappal ezelőtt, kétharmados többséggel, elfogadta az újabb, és immár végleges működési szabályzatot.

A liberális és a demokrata tanácsosok nem csak a megyei tanács ellenzéki vezetőségének munkáját kifogásolják. Sabin Ilieş azt is elpanaszolta az újságíróknak, hogy Beszterce talán az egyedüli megye, ahol a decentralizált közintézmények vezetői a helyükön maradtak. Egyedül a mezőgazdasági hivatal igazgatója változott, a régi vezető pedig az aligazgatói tisztséget kapta meg. A kormánypárti tanácsosok azt követelik Szilágyi János prefektustól, hogy kérje a minisztériumoktól, küldjenek ellenőröket a hatáskörükbe tartozó hivatalok tevékenységének, illetve ezek vezetőinek az ellenőrzésére. A liberális tanácsos szerint elfogadhatatlan, hogy míg más megyében a régi igazgatók 90 százalékát lecserélték, addig Besztercén mindenki a helyén maradt. Úgy vélte, hatástalan volt a nyilvánosan elhangzó többszöri felszólításuk a hivatalok vezetői fele, hogy mondjanak le. „Mit képzelnek: térden csúszva fogjuk kérlelni őket?" fogalmazott a helyi politikus.

Szilágy János prefektus tegnapi sajtóértekezletén beismerte: eddig nem akart kényszerű ellenőrzésekhez folyamodni, de belátta, nincs más megoldás, így kérni fogja a minisztériumok vezetőit, hogy intézkedjenek.

A besztercei kormánypárti képviselők panasza nem egyedüli az országban. A humanisták több megyében a mai ellenzékkel alakítottak többséget, és ez szociáldemokrata tanácselnöki tisztséget eredményezett. A liberális és a demokrata képviselők, a kormánykoalíciós helyzeti előnyből kiindulva, helyi szinten is a koalíció újraértékelésével szeretnének tisztségekhez jutni.

Fehér megye prefektusa, Cosmin Covaciu bejelentette, hogy a hét elejétől ingyenes telefonszámon hívható a prefektúra lakossági bejelentések végett. A 0-800-800-557-es telefonszámon bárki elmondhatja panaszát. Ha az illetékesek visszaélést tapasztalnak a helyi közintézmények működésében, hivatalból eljárást indítanak a beérkező panaszok alapján.

A hétfőtől működő zöld számot eddig húszan hívták, és főleg a földek tulajdonba helyezése és a helyi közszállítás problémáit tették szóvá. A prefektus szerint valamennyi betelefonáló panaszát nyilvántartásba veszik.

Garantált minimális jövedelemben részesülő szüleik helyett dolgoztak a gyermekek Fehér megyében. Az esetre fényt derítő hatóságok hazaküldték a gyermekeket, ugyanakkor büntető eljárás kezdeményezését és pénzbírságot helyeztek kilátásba azon polgármesterek esetében, akik kifizetik a minimális garantált jövedelmet azoknak a személyeknek is, akik nem maguk végzik el az ezért szükséges közmunkát.

Balázsfalva környéki településeken bukkantak a szüleik helyett közmunkát végző, 16 évesnél fiatalabb gyermekekre, jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén Cosmin Covaciu, Fehér megye prefektusa. Az útszéli zöldövezetek takarításával foglalkozó gyermekeket hazaküldték, és az esetek miatt úgy döntöttek, a prefektúra a megye más településein is folytatja az ehhez hasonló ellenőrzéseket.

Több mint 1300 hektár mezőgazdasági területet, legelőt és kaszálót sújtott az árvíz Fehér megyében, a károk összértéke mintegy 2,4 milliárd lejre tehető.

Mintegy 300 hektár búzaföldet, közel 200 hektár legelőt, 140 hektár kaszálót, további száz hektár árpaföldet és takarmányt, illetve 560 hektár szántóföldet öntött el a víz. A legsúlyosabban érintett települések Szépmező, Zsidve, Tövis, Küküllővár, Alsócsóra, Alsó-Felsőpián, Maroskarna, Marosújvár, Miriszló, Felvinc, Nagyenyed.

Az utóbbi napokban többszáz méternyi útszakaszt rongált meg az áradás. A Nagyenyed és Marosgombás közötti utat mintegy 200 méternyi szakaszon öntötte el a víz, a helybeli lakosokat néhány napon át vontatós traktorral szállították át az említett útszakaszon.

Zalatna több utcáját elöntötte a víz, a hegyekről alázúduló áradás hordalékkal töltötte meg az utcákat. Zalatna környékén a 74-es út is járhatatlan volt egy ideig a hordalék miatt, a 75-ös utat az Aranyos öntötte el mintegy száz méteres útszakaszon Alsóaklos felé.

Áprilisban több mint 22 ezer fát ültetnek Fehér megyében az erdő hónapja alkalmával. A faültetés egész április hónapban zajlik majd, és átfogó takarítási akciókkal jár együtt, jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén Cosmin Covaciu prefektus. A kampányban Fehér megye közel 150 iskolájának diákjai is részt vesznek és több tíz óvoda kicsinyei is.

A kezdeményezés a Fehér Megyei Erdészeti Igazgatóság irányítása alatt zajlik, célja felhívni a lakosság figyelmét a környezetvédelem, ezen belül elsősorban az erdők védelmének fontosságára. A kezdeményezés leglátványosabb része a 22 ezer csemete ültetése lesz azokban az övezetekben, ahol az utóbbi időben nagy méretű erdőirtást végeztek, illetve, amelyeket fokozottan érintett a környezetszennyezés.

Áprilistól hozzálátnak a község csatornázási munkálataihoz, francia cég nyerte a versenytárgyalást – tájékoztatott Tamás Gebe András, Tordaszentlászló polgármestere. A munkálatokat a község nyertes ISPA-pályázatából finanszírozzák. Előrelépést jelent ez a községnek, hiszen eddig egyáltalán nem létezett csatornahálózat a településen.

Kellemetlenség azonban, hogy a tervek szerint lesznek olyan kisebb mellékutcák, illetve utcavégek, amelyek – akár a vízvezetéskor – kimaradnak a munkálatból. Jelenleg azt szeretnék megoldani, hogy önköltségen, esetleg a munkát végző cég segítségével azokat a szakaszokat is vonják be a csatornázásba. Lényeges volna, hogy erre most, a község más részeivel egyidőben kerüljön sor, hiszen az utak javítását nem érdemes úgy elkezdeni, hogy tudják: nemsokára ismét fel kell törni az aszfaltot.

A program a Szamos-mentének, a tarnicai víztárolót tápláló községeknek közművesítését végzi el, a szennyezésforrások kiszűrése érdekében. A községeknek pályázniuk kellett ugyan, önrésszel azonban nem kell hozzájárulniuk a munkálathoz, tájékoztatott a polgármester.

Tárgyalások folynak arról, hogy a Kolozsvár közvetlen szomszédságában található községek közösen, partnerséget kötve pályázzanak meg fejlesztési programokat. Mindenképpen előnyt jelent, az uniós szakemberek szemében a pályázók komolyságát, a terv kivitelezhetőségét bizonyítja, hogyha több község közösen dolgozik a környék fejlesztésén. Ezáltal nagyobb lesz annak az esélye, hogy a térség az előcsatlakozási alapokból részesüljön. Nem elhanyagolható a tapasztalatcsere jelentősége sem, hiszen a más-más fejlődési szakaszban levő települések számos felmerülő kérdésben segíthetnek egymásnak tanáccsal. Tordaszentlászlón kívül jelenleg Kisbács, Gyalu, Felek, Apahida, Kajántó, Iklód és Tordatúr része ennek a társulásnak.

Ezt közölte tegnapi sajtóértekezletén a Romániai Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (C.N.S.L.R. Frăţia) Kolozs megyei egyesületének elnöke, Roman Ştefan, és igazgatótanácsa. A tiltakozó akció indítékai között szerepel a kormány drágítási szándéka a villamos energia és az üzemanyagok terén, a luxusadók kivetése nem luxusnak számító termékekre, valamint a folyamatban lévő tárgyalások eredményességének veszélyeztetése a kollektív szerződések megkötése ügyében. Úgy tűnik, a kormány beavatkozott a fizetési alapok módosíthatóságába, amelyeket erre az esztendőre befagyasztott. A ledolgozott munkanapok után járó étkezési jegyeket az idén teljes egészében mellőzték a vasúti dolgozók esetében, amiért, többek között, a CFR-nél várható először a figyelmeztető sztrájk, majd a teljes munkabeszüntetés. Őket követi a többi ágazatban dolgozók tömege.

A szakszervezeti vezetők beszámoltak a március 19-i brüsszeli Euromitingről, amelyet a Szakszervezetek Európai Szövetsége szervezett a több, biztos és jobban fizetett munkahelyekért, és ahol megyénket tizennyolc küldött képviselte. Ez a rendezvény a teljes szolidaritás és a civilizált tiltakozás jegyében zajlott.

A rendőrség tegnapi ünnepi sajtóértekezletén Teodor Pop Puşcaş nyugdíjba vonulás előtt álló rendőrkvesztor, a Kolozs Megyei Rendőrség főnöke fogadta a sajtó képviselőit. A baráti hangulatúvá enyhült beszélgetés során a rendőrfőnök rövid cikkelemzést is tartott, az egyik román helyi napilap kapcsán, amely tegnapi vezető anyagának alcímében ezt írja: „A rendőrök hatékonytalanságát megunva...." – Az év 364 napján nem mondtam volna semmit a cikkre, de ma, a román rendőrség napján mást vártam volna – zárta le végül a témát a rendőrfőnök.

Az ünnepen labdarúgó-, asztalitenisz-, sakk- és céllövészet-versenyeket rendeztek. A díszgyűlések során a megyében 85 tisztet és mintegy 200 rendőrügynököt léptettek elő, és a Belügyminisztérium két „Kolozs megye díszrendőre" kitüntetése is átadásra került, Trifan Costan rendőrfőbiztosnak, és Egeres rendőrfőnökének, Vasile Săbădaş vezető főrendőrügynöknek.

Egészséges életmódra és a társadalmi integráció szabályaira tanítják a közösségi központban az aranyosgyéresi roma gyerekeket. Közel négy éve mintegy 150 gyermek tanul, étkezik és tartózkodik nappal az erre a célra kialakított központban. Ettől az évtől a gyermekek családjainak heti egy alkalommal ingyen áll rendelkezésükre egy automata mosógép. A gyermekek szinte mindennap zuhanyoznak, rendre és tisztaságra nevelik őket a központban. A csoportos terápia során a szülőket is igyekeznek hasonlóképpen formálni. A roma családokban a tanácsadás a gyermek áldozattá válásának meggátolására, az iskolaelhagyás megelőzésére, a gyermekek egyszülős családokban való felnevelésének támogatására irányul.

Igen körülményes feladat megváltoztatni a telepeken élő roma szülők felfogását, életmódját, mondta a Ziarul 21 tordai lapnak Floriana Prahoveanu, a közösségi központ vezetője. Az anyagi gondok előkelőbb helyen szerepelnek a gyermekeknél és jövőjük biztosításánál. A központban elért magatartásbeli változások azonnal eltűnnek, amikor a gyermekek visszakerülnek szüleikhez, akiket természetesen példaképnek tekintenek. A roma telepeken (Icar, Goldis, Vânătorilor, Lut) nehéz az élet, a központi életforma, az önkéntesség más megvilágításba helyezi a jövőt a roma gyermekek számára. A roma gyermekekre az idén nem jutott költségvetési összeg, 2004-ben a közösségi központ tevékenysége során 24 ezer fontot (több mint 1,2 milliárd lejt) költöttek el.

A kolozsvári törvényszék egyik bírósága tegnapelőtt 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Sorin Dumitru Grozavot, a Műegyetem kollégiumának volt igazgatóját, jelenlegi oktatóját.

A 2000 nyarán, a helyhatósági választásokon a polgármesteri székért is (a Szövetség Romániáért színeiben) harcba szálló egyetemi tanár a vád szerint 2003 februárjában 150 eurót kért és kapott egy hamis diákigazolvány és -bizonylat kibocsátásáért. Az ezt követő nyomozásokból kiderült – mint ahogyan arról annak idején a Szabadság is beszámolt –, hogy a professzor 2001–2003 között további 9 hamis diákbizonylatot állított ki olyan személyek számára, akik amerikai munkavállalási vízumot kértek a bukaresti nagykövetségtől.

A bíróság a tanár cinkosát, Călin Podar akkori egyetemistát is elítélte 1 év és 10 hónap felfüggesztett büntetésre.

Az ítéletek ellen az érintettek 10 napon belül fellebbezhetnek.

A tanár továbbra is ártatlannak tartja magát, nyilatkozata szerint igazáért kész Strasbourgba is elmenni. „Legutóbbi bécsi utamon 2500 eurót kerestem. Azt hiszik, hogy leereszkedem 50, 100, 150 euróért?" – nyilatkozta az egyik román napilapnak.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség kolozsvári osztályának egyik munkatársa, Radu Tofan álnév alatt, 2003 februárjában tettenérést szervezett a Fair-Play bárban. A magát vásárlónak álcázó ügynök 8,5 millió lejt (500 ezer lejes címletekben) és egy előzetesen a bűnügyi eljárások szerint megjelölt Chivas Regal Premium Scotch whiskyt adott át Podarnak a hamis iratokért. A tettenérést követő nyomozás során a diák bevallotta, hogy a hamis okiratokat Sorin Dumitru Grozav, a Műegyetem kollégiumának akkori igazgatója bocsátotta rendelkezésére. Az ügyben grafológiai vizsgálatokat is végeztek, amelyekből kiderült, hogy az igazolványokon szereplő aláírás valóban a Sorin Dumitru Grozavé.

Csak a trolibuszsofőr a hibás abban a balesetben, amely szerdán délután történt a Párizs és a Mărăşeşti utca kereszteződésénél, és amelyben 14 személy sérült meg – állapították meg a kolozsvári rendőrök. A trolibusz vezetője ugyanis túlzott sebességgel haladt, ráadásul a sofőr beszélgetett valakivel a vezetőfülkében, tehát figyelmetlen volt.

Cristian N. ellen így gondatlanságból elkövetett bántalmazás vádjával indul nyomozás.

A közszállítási vállalat igazgatója, Liviu Neag is a vezetőt hibáztatja a balesetért, akit, elmondottai szerint, leváltanak posztjáról.

Az anyagi károkat – a balesetben a trolibuszon kívül megrongálódott a Pedro bár, amelybe a jármű belehajtott – az Asirom biztosítótársaság állja.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A Bonus Pastor Alapítvány 2005. március 16-án a Maros megyei Magyarózdon ünnepélyes keretek közt megnyitotta terápiás otthonát, amely szenvedélybetegek, elsősorban alkohol- és drogfüggők számára nyújt hosszú távú terápiás programot. Az esemény kiemelkedő jelentőségű, minthogy Romániában ez az első magyar nyelven működő, szenvedélybetegek gyógyítására specializálódott terápiás és rehabilitációs intézmény.

A megnyitón, amelyről lapunk is beszámolt, jelen voltak a román állam, a romániai és magyarországi református egyház képviselői, a Bonus Pastor Alapítvány szakmai partnerei (köztük a hollandiai De Hoop Alapítvány és a magyarországi Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió), a Nemzeti Drogellenes Ügynökség (A.N.A.) képviselői.

– A Bonus Pastor Alapítvány keresztyén szemléletű szociális szervezet, amelynek célja a szenvedélybetegek (alkoholisták, drog- és szerencsejáték-függők stb.) elérése és rehabilitációja. Ennek érdekében hoztuk létre eddigi programjaink mellett terápiás otthonunkat Magyarózdon, Maros megyében (Ludastól 20 kilométerre, Cintos irányában). Szakmai partnereink a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon és a hollandiai De Hoop alapítvány – tájékoztat Csiszér Balázs, az alapítvány igazgatója.

Bentlakásos programot indítanak hat hónapos időtartammal, teljes ellátással. Az otthonban az élet meghatározott együttélési szabályok szerint zajlik majd, a terápiás program négylépcsős, jellegében tanulással egybekötött, önsegítő elemekkel. A programon belül a terápiás foglalkozás kap kiemelkedő szerepet.

A program célja pozitív személyiségépítés, hatékony viselkedésminták, új értékek kialakítása, alapja a terápiás csoport és a keresztyén értékek. A klasszikus terápiás csoporthoz képest a megközelítésmód személyközpontú. A csoportterápia mellett egyéni lelki gondozást és tanácsadást biztosítanak.

– A hat hónap során klienseinkkel a Portage nevű terápiás programot végezzük, aminek alapja a terápiás közösségben való együttélés és közös munka. A program magyar nyelven folyik, a nem magyar anyanyelvűeket partnerszervezeteinkhez irányítjuk, ahol anyanyelvű kezelésben részesülnek. (Román anyanyelvűek esetén a Romániai Kék Kereszthez, akik terápiás programot működtetnek külön férfiak és nők számára.) – mondta Csiszér Balázs.

20–45 év közötti (a korhatárt rugalmasan kezeljük), elsősorban alkohol- és drogfüggő szenvedélybeteg férfiak jelentkezését várjuk. A felvétel feltételei az önkéntesség és a motiváltság. A felvétel egy előzetes interjú alapján történik, amelynek során a jelentkező önkéntességét és motiváltságát mérjük fel. Igazolást kérünk az ismert krónikus betegségekről (AIDS-, hepatitisz és tbc). Szükség esetén a klinikai detoxikáció a terápia megkezdése előtt meg kell hogy történjen. A terápiás otthon jelenleg 12 férőhelyes, a helyek számát a jövőben növelni szeretnénk. Ha több a jelentkező mint a rendelkezésre álló hely, várakozólistát nyitunk.

A Bonus Pastor Alapítvány munkájának, amely prevenciót, kezelést és utógondozást foglal magába, fontos láncszeme lesz ez a hosszú távú terápiát nyújtó otthon. Sok év küzdelmének eredménye, hogy végre egy erre a célra alkalmassá tett épületben beindulhat ez a régóta várt, és számos, szenvedélybetegségével küszködő ember által óhajtott intézmény.

Bízunk benne, hogy egy olyan időszakban, amikor az alkoholizmus folyamatos pusztítása mellett Romániában is kimutathatóan egyre szélesebb körűvé válik a drogfogyasztás, terápiás otthonunk híre el fog jutni a rászorulókhoz, és munkánk hathatós segítséget fog nyújtani a gyógyulni vágyóknak – mondta az alapítvány igazgatója.

A megnyitón számos probléma terítékre került: kétségtelen, hogy a szenvedélybetegségek, a különböző szerekkel való visszaélés stb. súlyos gondja a hazai társadalomnak.

Ahhoz, hogy hathatós, tartós változás történjék e téren, a hatóságok és a civil szervezetek közös erőfeszítéseire lesz szükség. Anyagi támogatást és szakmai segítséget kellene biztosítani minden, a magyarózdi központhoz hasonló kezdeményezésnek, hiszen elérkezett az idő, hogy véget vessünk a külföldi adományoktól való függőségnek.

A Bonus Pastor Alapítvány tevékenysége a közvélemény-formálás, prevenciós munka, gyógyítás és utógondozás köré csoportosul. Az alkoholizmussal és más függőségekkel kapcsolatban nagy a tudatlanság, számos tévhit él, ezért lényeges a mérsékelt alkoholfogyasztás népszerűsítése az alkohollal való visszaéléssel szemben.

A prevenciós munka részeként a fiatalokat, iskolásokat és családtagjaikat próbálják megszólítani, táborokat szervezni. A gyógyítás 12 napos intenzív program keretében működik, az alkoholisták és családtagjaik együtt próbálnak meggyógyulni. Rendkívül fontos az utógondozás, hiszen enélkül az elért eredmények nem lesznek tartósak: önsegítő csoportok létrehozásával nő annak esélye, hogy nem esik vissza a már gyógyulóban levő szenvedélybeteg.

Bodó–Tóth Gyula pszichológus, a BPA Drogterápiás Otthonának igazgatója elmondta: a munkának három területe van: szellemiség, amely a keresztény értékrendre épít. Szakmaiság: 10 éve nagy lelkesedéssel és kevesebb szaktudással indultak, mára a hosszú évek tapasztalatával és szakmai képzésekkel a tarsolyukban még eredményesebb a munkájuk. A harmadik – ugyancsak lényeges – vetület a programok fenntarthatósága, az anyagi alapokon nagyon sok múlik. Nálunk még nem született meg az adakozás kultúrája, mint Nyugaton, sajnos az állami támogatások sem megfelelőek minden esetben. E források mellett az alapítvány megpróbál majd saját farmot fenntartani az Ózdon működő mintájára, és így saját jövedelemhez jutni.

Az alkalmazott hat hónapos program alapja az önsegítés és a tanulás. A programban résztvevők egymást támogatva, segítve haladnak végig a négy szakaszon, a régebbi bentlakók segítenek az újoncoknak. Igyekeznek a fél év során olyan képességeket átadni a résztvevőknek, amelyek birtokában úgy tudjanak élni a mindennapokban, hogy ne legyen szükségük alkoholra vagy más szerekre.

Szeretnénk tovább fejleszteni a központot, amely jelenleg 12 férfi befogadására van berendezkedve – de mindenképpen több központ együttműködésére, hálózatok kiépítésére van szükség, hiszen egyetlen ilyen intézmény képtelen egy ilyen mértékű szociális probléma minden aspektusát megfelelően lefedni. A megoldást az ilyen otthonok partnersége jelentheti.

Várhatóan megnő a „kereslet" a drogterápiás intézmények iránt, hiszen júniustól kezdődően, azok, akiket kábítószer-birtoklás miatt ítélnek el, lehetőségük lesz a börtönbüntetés helyett egy ilyen intézményben letölteni a büntetés idejét. Mindezzel együtt az otthon alapelve, hogy csak azokat fogadja, akik önszántukból jelentkeznek, és valóban ki szeretnének gyógyulni szenvedélybetegségükből.

Az oldalt összeállította: Farkas Imola

A sportlövészeti sajtókupa után a Szabadság „álomhármasa" – Balázs Bence, Kiss Olivér és Póka János András – a Zile şi nopţi reklámújság által kiírt bowlingvetélkedőn is részt vett. Lapzártakor még javában zajlottak a versenyzések, lapunk képviselői két győzelmet arattak a Kolozsvári RTV és a Sport Cj ellenében, és jó eséllyel pályáztak az elődöntőbe való jutásra. A további részletekre visszatérünk.

Elmarad a mai Debreceni VSC–Kolozsvári CFR-Ecomax barátságos labdarúgó-mérkőzés. A meccs lefújását éppen a korábban a mérkőzést „unszoló" debreceniek kezdeményezték, az ok: több játékosuk sérült, míg további féltucatnyi grippés.

A kolozsvári vasutascsapat így valószínűleg valamely Kolozs megyei, alsóbb osztályú csapattal játszik barátságos mérkőzést a hét végén.

A vasutasokhoz kapcsolódó további hír, hogy a klub az ifi csapathoz küldte vissza edzeni Oncică-t, aki igazságtalannak véli az ítéletet, és nem éppen hízelgő szavakkal illette a klub vezetőségét.

Szombaton és jövő szerdán szerte a világon világbajnoki selejtező mérkőzéseket bonyolítanak le.

A 8., „magyar" csoportban is két fordulót rendeznek, azonban Lothar Matthäus legénysége húsvét szombatján nem lép pályára. Szerdán viszont 21.45-től Budapesten a bolgár nemzeti tizenegyet fogadja.

A mérkőzések: március 26-án, szombaton: Horvátország–Izland (Zágrábban) és Bulgária–Svédország (Szófiában); március 30-án, szerdán: Magyarország–Bulgária (Budapesten) – játékvezető: Jan Wegereef (Hollandia) és Horvátország–Málta (Zágrábban). A sorrend:

1. Svédország 4 3 0 1 14–2 9
2. Bulgária 3 2 1 0 9–4 7
3. Horvátország 3 2 1 0 6–2 7
4. Magyarország 4 2 0 2 5–8 6
5. Izland 4 0 1 3 4–10 1
6. Málta 4 0 1 3 1–13 1

Az 1. csoportban Románia mindkét napon érdekelt, március 26-án este 9 órakor sorsdöntő találkozót vív hazai pályán Hollandiával, majd a hét közepén Macedóniával mérkőzik. A két nap teljes „menetrendje": március 26-án, szombaton: Románia–Hollandia (Bukarestben) – játékvezető: Luis Medina Cantalejo (Spanyolország), Örményország–Andorra (Jerevánban) és Csehország–Finnország (Teplicében); március 30-án, szerdán: Macedónia–Románia (Skopjében) – játékvezető: Tom Ovrebo, Hollandia–Örményország (Eindhovenben) és Andorra–Csehország (Andorra La Vellában). Addig a táblázaton:

1. Hollandia 4 3 1 0 10–3 10
2. Románia 5 3 1 1 10–5 10
3. Finnország 5 3 0 2 10–6 9
4. Csehország 4 3 0 1 6–2 9
5. Macedónia 6 1 2 3 6–7 5
6. Andorra 5 1 1 3 2–11 4

7. Örményország 5 0 1 4 2–12 1

A világ leghosszabb ideig tartó tizenegyesét értékesítette a spanyol Trujillo csapatának egyik futballistája: a játékvezető január 23-án az Alagón elleni meccsen a 90. percben ítélt büntetőt a hazaiak javára, ám a döntése nyomán kitört botrány miatt, illetve saját testi épsége megőrzése érdekében nem engedte azt elvégezni, hanem félbeszakította a mérkőzést.

A Julián Garcia de Guadiana Stadionba aztán több mint kétezer szurkoló – négyszer annyi, mint a „rendes meccseken" – jött el, hogy megnézze a két hónappal elhalasztott 11-est és a két perc hosszabbítást. A büntetőt a Willy becenévre hallgató helyi csatár hidegvérrel értékesítette, majd egy bizonyos Chachán még egy gólt ragasztott a vendégek hálójába, s így a hazaiak – némi késéssel – 3–1-re nyerték meg az összecsapást.

A vesztes gárda kapusa hetek óta gyakorolt társaival a nagy pillanatra, de elismerte, hogy Willy alaposan kifogott rajta.

A Dunaferr női kézilabdacsapata felkészülési mérkőzésen négygólos győzelmet aratott a román válogatott felett.

Eredmény: Dunaferr–Románia 31–27 (16–12).

A magyar együttesben pályára léptek a válogatott játékosok is, akik szerdán még a nemzeti együttesben a szlovákok elleni 41–19-es sikernek voltak a részesei.

Az elmúlt napokban Marosvásárhelyen rendezték a hagyományos Tavasz Kupa küzdelmeit. Az Elektromaros pályán lebonyolított országos versenyen a legjobb női tekézők is részt vettek. A szamosújvári Somvetra első osztályú csapat fiatal tagjai közül a legjobban az alig 16 esztendős Török Alexandra szerepelt, aki 520 vert fával ért el figyelemreméltó teljesítményt.

Nagy József edző nehéz helyzetbe került, az örmény kisváros legrégibb sportközössége komoly anyagi problémákkal küzd, ezentúl minden idegenbeli szereplés kérdésessé válik. Ideje volna gyorsan közbelépni a tekesport érdekében.

*

A Tavasz Kupában rendezett férfi versenyen az Aranyosgyéresi Sodrony-ipar-CFR-t két tekéző képviselte. Az edzőjátékos Dumitru Beşe maga helyett Zenkó Alpárt nevezte be Cornel Popa mellé, s ez jó húzásnak bizonyult, mert a fiatal sportoló a második helyen végzett.

Eredmények: 1. Remus Antimirescu (Galac ICMRS) 1148 (585 + 563) fa, 2. Zenkó Alpár (Aranyosgyéresi Sodrony-ipar-CFR) 1132 (575+557), 3. Mănel Manea (Vajdahunyadi Kohász) 1127 (583+544), 4. Cosmin Crăciun (Galac) 1121 (546+575), 5. Petrică Mihălciou (Szinajai MEFIN) 1116 (591+525), 6. Cornel Popa 1097 (550+547).

Az első helyezett 15, a második 8, a harmadik pedig 5 millió lejes jutalomban részesült a szakszövetség részéről.

Indoklás kell a motorcserékhez
A Nemzetközi Automobil Szövetség pontosította a motorcserére vonatkozó Forma–1-es szabályt: ezentúl a csapatoknak indokolniuk kell, ha idő előtt kívánják ellátni új motorral valamelyik autójukat. Ha ez nem történik meg, akkor a következő futamon a megszerzett rajtpozícióhoz képest 10 hellyel hátrábbról indul az érintett versenyző.

Melbourne-ben például a BAR-Honda mindkét pilótája, az angol Jenson Button és a japán Takuma Szato is kiállt a leintés előtt, hogy ne kelljen használt motorral kezdeniük a múlt hét végi malajziai nagydíjat.

Az idei szabályok szerint egy erőforrásnak két GP-hétvégét kell kibírnia, de ez nem vonatkozott azokra, akik nem érkeztek célba.

Coulthard, a zsugori
David Coulthard ugyan a Red Bull Racing első számú pilótája, de egyáltalán nem rendelkezik sztárallűrökkel. Ezt bizonyítja, hogy a Forma–1 ausztráliai nyitányára nem első, hanem csupán turistaosztályon repült.

Az ausztrál média, persze, viccet csinált az ügyből, és megjegyezte: a versenyző le sem tagadhatná skót származását.

Coulthard zsugoriságára magyarázat lehet, hogy szerződése értelmében a szezon során felmerülő repülőutak költségei őt terhelik, annak fényében azonban, hogy a korábbi években milliókat keresett a McLaren-Mercedes pilótájaként és erre az évre is 1,2 millió eurót kap új munkaadójától, a London–Melbourne járat 20 órája a turistaosztályon kissé furcsának tűnik...

Baumgartner a BAR-Hondával tárgyal
Baumgartner Zsolt a BAR-Honda csapatával tárgyal: elképzelhető, hogy az első magyar Forma-1-es versenyző már az idén tesztpilóta lesz az istállónál, noha szerepvállalásának jóval nagyobb esélye van jövőre.

„Már a múlt év vége óta zajlanak a tárgyalások a BAR-Hondával. Szakmailag nagyon komoly előrelépés lenne, ha csatlakozhatnék hozzájuk – nyilatkozta Baumgartner, aki egyelőre kiszorult versenyzőként az autósport elitkategóriájából. „A Honda rendkívül erős és komoly alakulat, és nagyságrendekkel előrébb tart a Forma–1-ben, mint tavalyi csapatom, a Minardi. Úgy érzem, hogy az elmúlt év után a Minardival csak jóval előnyösebb feltételekkel lett volna szabad szerződnöm. A magam részéről úgy gondolom, mindent megtettem, de ebből az autóból – sajnos – nem lehetett többet kihozni."

A magyar pilóta elmondta, hogy a BAR-Honda mellett a ChampsCars-sorozat három alakulatától – a HVM-től, a Valker Racingtől és a Conquesttől – is kapott figyelemre méltó ajánlatot: „Versenyzői szerződést kínáltak a tengerentúlon, ráadásul nagyon tisztességes díjazási rendszerrel."

Baumgartner egyelőre folytatja tanulmányait, és természetesen teljesíti az edzésprogramját is, hiszen egy pillanatra se lazíthat: „Úgy készülök, hogy bármikor bevethető legyek, amennyiben lezárulnak a tárgyalások, a Forma–1-ben ugyanis bármi megtörténhet."

Lékó Péter két döntetlent játszott az ötödik napon Monte-Carlóban, a 14. Amber sakkversenyen.

A szegedi nagymester előbb a vak partiban sötéttel remizett Loek van Welyvel, majd a rapid játszmában világossal is osztozott a ponton holland ellenfelével.

A 193 250 euró díjalapú, március 31-ig tartó viadalon a versenyzőkre minden játéknapon egy-egy rapid és vak parti vár.

Eredmények, 5. játéknap:

Vak partik: Ivancsuk (ukrán)–Anand (indiai) döntetlen, Kramnyik (orosz)–Vallejo Pons (spanyol) 0–1, Gelfand (izraeli)–Morozevics (orosz) döntetlen, van Wely (holland)–Lékó döntetlen, Sirov (spanyol)–Topalov (bolgár) döntetlen és Barejev (orosz)–Szvidler (orosz) 0–1.

Rapid partik: Szvidler–Barejev döntetlen, Morozevics–Gelfand 0–1, Lékó–van Wely döntetlen, Vallejo Pons–Kramnyik döntetlen, Anand–Ivancsuk 1–0 és Topalov–Sirov 1–0.

Az állás: Anand 9 pont, Szvidler 6,5, Ivancsuk, Morozevics és Lékó 6–6, Kramnyik és Gelfand 5–5, Sirov, van Wely és Vallejo Pons 3,5–3,5, Barejev és Topalov 3–3.

Lékó pénteken Veszelin Topalov ellen ült asztalhoz.

Megérkezett új hazájának fővárosába, Reykjavíkba csütörtök este Bobby Fischer egykori amerikai sakkvilágbajnok, akinek az izlandi parlament a hét elején szavazta meg a szigetországi állampolgárságot.

Szemtanúk beszámolója szerint Fischer gépe landolása után néhány perccel szállt ki kissé dülöngélve a légi járműből, majd szállodájába szállították. Az egykori sakkfenomén nem tett nyilatkozatot.

Ezzel egyszersmind Fischer élete eddigi legnagyobb sikerének a helyszínére tért vissza, hiszen 1972-ben ebben a városban megszakítva a hosszú évtizedek óta tartó szovjet hegemóniát, Borisz Szpasszkijt legyőzve nyerte el a sakkvilágbajnoki címet. Az izlandiak általános véleménye, hogy a több mint harminc éve Reykjavíkban lejátszott döntő erős befolyással lehetett a törvényhozókra abban, hogy a szigetország befogadja a sakkzsenit. Ezzel nagy valószínűséggel megmentették őt attól, hogy az amerikai igazságszolgáltatás ítélkezzék fölötte, és akár szabadságvesztést rójon ki rá.

Fischer ugyanis 1992-ben szembeszegült azzal a washingtoni tilalmi intézkedéssel, amely a Jugoszláviát sújtó amerikai szankciókból fakadt, és a balkáni országban 3,3 millió dollárért egy parti erejéig sakktáblához ült volt ellenfele, Szpasszkij ellen, akit megint csak legyőzött.

Fischer ezt követően már nem tért vissza az Egyesült Államokba, hanem eltűnt a hatóságok szeme elől, és a világ számos országában bujkált, egyebek között Budapesten is élt egy ideig.

Tavaly nyáron azonban horogra akadt: érvénytelen útlevéllel akart bejutni Japánba, és a szigetország hatóságai őrizetbe vették. Washington kérte Tokiót, hogy adja ki neki az egykori nemzeti hőst, aki egyébként a világot járva a sajtónak tett nyilatkozataiban nem fukarkodott az Egyesült Államokat sértő vitriolos megjegyzésekkel.

Japánban azonban komolyra fordultak a dolgok. Tokiónak nem volt elegendő, hogy Fischer állandó izlandi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ám az állampolgárság már hatott, és csütörtökön szabadlábra helyezték az őrizetest.

Fischer ezt követően immár izlandi útlevéllel a kezében, jegyesével, a japán sakkszövetség elnökének lányával a japán főváros Narita nemzetközi repülőtérre igyekezett, de még mielőtt felszállt a SAS skandináv légitársaság koppenhágai járatára, becsmérlő kijelentéseket tett George Bush amerikai elnökre és Japánra.

A dán fővárosból egy izlandi televíziós társaság különgépe repítette őt Reykjavíkba, ahol néhány tucatnyi ifjú rajongója és népes újságíróhad várta. A szigetország új állampolgára azonban csak röviden üdvözölte őket, nyilatkozatot nem tett, és a géptől néhány méterre parkoló gépkocsival szállodájába hajtatott.

A napokban százmillió euró értékben kötött szerződést a kolozsvári ipari parkot működtető Tetarom Rt. Viorel Găvrea, a részvénytársaság igazgatója a sajtónak arról számolt be, hogy gondot jelent a befektetők nagy száma, ugyanis nem mindenkinek tudnak telket biztosítani.

Többek között a Tetarom vezetősége szerződést kötött a német érdekeltségű Ruwel AG-vel (80 millió eurós befektetés 6 hektáron, körülbelül 600 munkahely létrehozásával), az Energobittel (10 millió eurós beruházás), az amerikai A&A Medical-lal (1,1 millió euró), a Via Terra Spedition-nal (1,5 millio euró). Ugyanakkor megállapodtak a Sistec-kel (100 ezer euró) és az öt számítástechnikai tőkeerős céget tömörítő Aries Transilvania csoporttal. Ezen kívül a PMA Invest és az EGH 2 ezer négyzetméteres telket foglaltak le.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 502 lej, 1 USD = 28 176, 1 magyar forint = 148 lej.