Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Törvénytervezetet dolgozott ki a Munkaügyi Minisztérium, amely szerint családalapításkor az állam 200 eurónak megfelelő pénzösszeggel támogatná a házasságot kötő párokat. A törvénytervezet a 2005-2008-as kormányprogram részeként a családok életszínvonalának emelését célozná.

Az utóbbi években csökkent a házasságkötések száma, a jelenség egyik – talán fő – oka, hogy biztos anyagi háttér hiányában a fiatalok vonakodnak megtenni ezt a döntő lépést. A Munkaügyi Minisztérium ezt szándékszik orvosolni a házassági támogatással – erre azok a párok jogosulnának, amelyek egyik tagjának ez az első, Romániában kötött házassága. A rendelkezésre álló országos statisztikák szerint a 2003-ban jegyzett 134 ezer házasságkötésből 106 ezer esetben mindkét fél első ízben lépett frigyre. A családalapítás átlagéletkora a férfiak esetében 27, nőknél pedig 24 év.

A minisztérium által felállított követelményrendszer szerint, a támogatásra azok a párok jogosultak, akik 2006 januárját követően járulnak anyakönyvvezető elé. Az új család a házasságkötéstől számított 60 napon belül juthat a pénzösszeghez, természetesen abban az esetben, ha nem bomlott fel a frigy szűk két hónap alatt.

Az inkább gesztusértékű, semmint reális problémamegoldást jelentő kezdeményezéssel, a törvénytervezet megalkotói a család, mint társadalmi intézmény rangját és megbecsülését kívánják visszaadni, ugyanakkor a születések számának növekedésében is reménykednek. Az összeget az átlagfizetés 85 százalékában határozták meg, ami megközelítőleg 200 eurónak felel meg.

Még nem egyértelmű, hogyan pótolhatná ez a pénzösszeg a biztos anyagi háttér hiányát, illetve kérdéses, hogy a szűk kéthavi lakbérnek megfelelő összeg mennyiben hatna ösztönzőleg a házasság gondolatát fontolgató fiatal párokra.

A kolozsvári anyakönyvvezető hivatal adatai nem mutatnak jelentős zuhanást a házasságkötések számában, kis csökkenő tendencia azonban érezhető: tavaly az év első három hónapjában 301 házasságot jegyeztek, idén január-február-márciusban pedig 290-et. Az Országos Statisztikai Hivatal két évvel ezelőtti összesített adataiból kitűnik: Kolozs megyében a 3933 házasság mellé 1022 válás társul, gyakorlatilag tehát minden negyedik házasság válással végződik. A helyzet némiképp eltérő városon és vidéken: a városon kötött 2884 házasság mellett 840 válást jegyeztek, vidéken 1049 házasságot és 182 válást vettek nyilvántartásba 2003-ban. A jelek szerint a vidéken köttetett frigyek tartósabbnak bizonyulnak, vélhetően a hagyományokhoz való erősebb ragaszkodásnak köszönhetően.

Horváth István szociológus lapunknak elmondta: rohamosan növekszik a házasságon kívül született gyerekek száma, száz gyerekből akár 25–30 is házasságon kívül születik. A jelenség magyarázata a nők egyre erőteljesebb függetlenedése – a nemzetközi trendnek megfelelően egyedül is vállalnak gyereket, hiszen anyagi helyzetük megengedi ezt.

Ezzel együtt a születések száma csökkenőben van, elsősorban a bizonytalan anyagi feltételek miatt, a kormányok ezért különféle motivációs politikákkal igyekeznek gyermekvállalásra buzdítani a párokat. A házasságkötést támogató állami kezdeményezés is többnyire szimbolikus értékű.

A válások számának növekedése az életfeltételek bizonytalanságával magyarázható. A munka-migráció, a házastársak hónapokra vagy akár évekre szóló elszakadása rányomja bélyegét a párkapcsolatokra. Ugyanakkor a női autonómia erősödését, a klasszikus női–férfi szerepek felborulását is gyakran nehezen dolgozzák fel a férfiak, ebből születnek a frusztrációk, amelyek váláshoz vezethetnek. A közösségi kötelékek folytonos lazulásával pedig kevesebb a hatás, amely a párok együttmaradását elősegítené. E három tényező együttes hatásával szemben pedig komoly próbatételt jelent egy házasság életben tartása – zárta a gondolatot a szociológus.

Érdekes megjegyezni, hogy tavaly Emil Boc polgármester arról tájékoztatta az újságírókat: szokatlan kéréssel fordult hozzá néhány ügyvédi iroda. – Szórólapozni szerettek volna szombatonként az anyakönyvi hivatal előtt. Értetlenül álltam a kérés előtt. Elárulták nekem, hogy ügyfeleket próbálnának toborozni az esetleges válóperekhez. – számolt be Boc a korántsem szokványos igénylésről.

Tizenöt évnyi csűrés-csavarás és habozás után a pénzügyminisztérium eldöntötte: idéntől egyetlen állammal szembeni adósnak sem kegyelmez. A sajtónak eljuttatott hírek szerint országszerte felgyorsították az adósok végrehajtását: ha többszöri felszólításra sem fizet, a pénzügyi igazgatóság zárolja a vállalat bankszámláit. Ha ez sem jár eredménnyel, végrehajtók veszik nyilvántartásba a cég valamennyi ingó és ingatlan javait, és következik az árverezés. Kolozs megyében 5578 cégnek van állami intézménnyel szembeni tartozása: minden negyedik működő vállalat, hosszabb-rövidebb ideje adós az államkasszának.

Miután a kormány rendelettel módosította az állammal szembeni adósságok átütemezését szabályozó 2002/137-es jogszabályt, a pénzügyi igazgatóságok és az adós cégek között megszűnt bármiféle tárgyalási lehetőség a fizetés elhalasztásáról, illetve az adósság átütemezéséről. Ezzel párhuzamosan a Tăriceanu-kabinet az adócsalásért kiszabható büntetések súlyosbítását tervezi: a törvényhozás elé kerülő jogszabály-módosítás szerint súlyos esetekben 20 évig terjedő szabadságvesztés is kiróható. A mostani megszorító intézkedések elsősorban a nagy adósok ellen irányul, főleg azokat a cégeket veszik górcső alá, amelyek a privatizáció során számtalan átütemezési kedvezményben, illetve tartozásaik részleges vagy teljes eltörlésében részesültek. A nagy állami cégek tartozásainak behajtásával kapcsolatban pénzügyi szakértők továbbra is szkeptikusak: sokan úgy vélik, a privatizáció felgyorsításával és 2007-ig történő befejezésével lehetne végleges megoldást találni gondjaikra.

Az adósok végrehajtása azonban kis és nagy cégeket egyformán érint. A pénzügyminisztériumnak az adósokat nyilvánosságra hozó weboldala szerint nagyon sok a kis és közepes vállalat. Az utóbbiak esetében az adósság behajtása sokkal könnyebben és hatékonyabban működik, és az esetek többségében az elrettentő lépésként alkalmazott bankszámlazárolás, illetve a cég javainak lefoglalása a cégvezetőket fizetésre ösztökéli.

A Kolozs Megyei Pénzügyi Igazgatóság az év első negyedében 5578 fizetési felszólítást postázott az adós cégek székhelyére, 5578 milliárd lej össztartozásról. A felszólítások nyomán 3912 adós 27,5 milliárd lejt fizetett ki. Következő lépésként 2864 vállalatnak a bankszámláit zárolták: ebből a műveletből 62,5 milliárdot hajtottak be az államkasszába. a valamivel több, mint ezer milliárd lejes kinnlevőségből.

A Kolozs Megyei Pénzügyi Igazgatóság elégedett első háromhavi tevékenységével: az előirányzott pénzbehajtási tervét szinte megduplázták az elmúlt időszakban. A nagy adósságok behajtása azonban még hátra van. Drăghici Octavian, az igazgatóság illetékes osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta: a hivatal minden adós céget figyelemmel követ, és aki a többszöri felszólításra sem fizet, előbb-utóbb végrehajtókkal találkozik. A fizetési felszólítást követő két héten belül a cégnek postázzák az adósság értékét, illetve a büntetőkamatokat tartalmazó végrehajtási döntést is. Ennek egy példányát elküldik a Nemzeti Bankhoz, hogy az adós cégnek valamennyi bankszámláját zárolja, amíg az adósság teljes összege át nincs utalva az államkasszába. Ha az adós ezek után sem fizet, következik a cég javainak a nyilvántartásba vétele, felértékelése, illetve az árverezés. Drăghici szerint, az igazgatóság még ebben a stádiumban is nyitott a kompromisszumos megoldások felé: ha a cégvezető vevőt talál a cég javaira, a hivatal beleegyezik ennek értékesítésébe. Végső esetben kerül sor az árverezésre: ezt az egymást követő hónapokban háromszor ismételik meg, a harmadik próbálkozáskor a kikiáltási ár az elsőnek a fele. Idén 43 árverésre került sor, amiből 16 esetben sikerült értékesíteni a vállalatok vagyonát 7,8 milliárd lej értékben. Úgy tűnik, a kezdetben nagy körültekintéssel és lassan beinduló végeladás a következő hónapokban felgyorsul, már többtucatnyi újabb dosszié vár sorára. Az ilyen kényszermegoldások nagy vesztese minden esetben a kiárusításra kerülő cég, hiszen a végrehajtás valamennyi járulékos költségét is fizetnie kell a rendszerint alacsony kikiáltási árból.

Országos viszonylatban eddig 230 nagyvállalat és 48 ezer kis és közepes cég ellen indult végrehajtási eljárás. Kolozs megyében minden negyedik cég küszködik adósság-hátralékkal.

A kolozsvári műemléképületek falainak zömén penészfoltok éktelenkednek. Az ok egyszerű: a kisebb-nagyobb felújítási munkálatok során a kivitelezők korszerű, de a régi épületekhez teljes mértékben alkalmatlan építkezési anyagokat használnak. Virgil Pop művészettörténész szerint, a polgármesteri hivatal nemtörődömségének, a mesteremberek tudatlanságának és a tulajdonosok hanyagságának tudható be ez a folyamatos pusztulás.

Noha már közel, háromnegyed éve, új vezetése van Kolozsvárnak, a város műemlékértékű épületeinek rendbehozatala területén nagyon kevés javulás tapasztalható. Emil Boc polgármester bejelentette, hogy a megrongálódott épületek homlokzatát megjavítják, a munkálatok kivitelezése előtt azonban a szakembereket aggodalommal tölti el a konkrét kivitelezés. Virgil Pop – aki a regionális műemlékvédő bizottság tagja is –, úgy véli, az elmúlt években az egyik legnagyobb gondot az építkezési munkálatok ellenőrzésének hiánya képezte. A szakember számtalan olyan épületről tud, amelyek tulajdonosai egy bizonyos jellegű felújítási munkálatra kértek engedélyt, ehhez képest pedig olyan törvénytelen átépítést vagy beavatkozást hajtottak végre az ingatlanon, amire a szakmai testület soha sem bólintott volna rá. A munkálatok ellenőrzése a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozik, az intézmény ellenőrző testületének vezetője azonban rendszerint arra panaszkodik, hogy kevés alkalmazottal dolgozik, ezért nem sikerül ellenőrizni a végrehajtott munkát.

Virgil Pop szerint a másik nagyon komoly gond az, hogy a tulajdonosok vagy bérlők a minél olcsóbb kivitelezés, az építő pedig a minél kisebb erőfeszítés reményében, nem hajlandó figyelembe venni azt, hogy az új építési anyagok alkalmatlanok a régi épületekhez. A műemlékértékű házak falai nem vízállóak, ezért az udvarok leaszfaltozása, vagy a falak alsó részének csempével való beborítása rendszerint a penészfoltok megjelenését eredményezi, hiszen az új, alaposan szigetelő építőanyag miatt nem szellőzhet a fal.

A műemléképületek tönkretételében jelentős szerepet játszanak a gyenge minőségű, többnyire műanyagból készült hőszigetelő ablak és ajtókeretek is. „A termopán a maroktelefonokhoz hasonlóan státusszimbólummá vált, ezért a szerényebb anyagiakkal rendelkezők is arra törekszenek, hogy ilyenre cseréljék a régi ablakkereteket – mondta a szakember. Virgil Pop szerint butaság például az üzletekben ilyen cserét végrehajtani, hiszen itt számtalanszor nyitogatják az ajtót, ezért amúgy is hamar kihűl a helyiség. Ennek ellenére, Kolozsváron, az üzlettulajdonosok jártak élen a hőszigetelő ablak- és ajtókeretek felszerelésével, de most már a központi lakások ablakaiból is lassan-lassan kezdenek eltűnni az eredeti szempáras ablakkeretek. A törvény szerint bűncselekménynek számít ez a durva beavatkozás, hiszen így megváltozik az épület egykori kinézete.

A Szociáldemokrata Párt soha nem fogja támogatni Románia területi autonómiájára vonatkozó bizonyos követeléseket – jelentette ki Titus Corlăţen a legerősebb ellenzéki párt szóvivője. A politikus tegnapelőtt Strasbourgban, az Európa Parlament gyűlésén vett részt, hol az ország uniós csatlakozásáról szavaztak az euróképviselők. Corlăţen szerint Pierre Moscovici Romániáról szóló jelentésének megszavazása előtt több magyar törvényhozó is korábban már elhangzott, de annál veszélyesebb gondolatokat vetett fel. Ezek között szerepelt Corlăţeanu szerint „a nemzeti kisebbségek egyéni autonómiája, a jelentősebb kisebbségek területi autonómiája, valamint a szubszidiaritás elvének gyakorlása a magyar kisebbség esetében." „A szubszidiaritás elve európai értéknek számít, de csak a közigazgatás, semmiképpen nem a kisbebségi autonómia esetében" – hangoztatta a szóvivő.

Hozzátette: megismétlődik az 1993-as helyzet, amikor Románia az Európa Tanács tagságra pályázott. Akkor is a csatlakozást a magyar kisebbség érdekeiől tették függővé, ezek az elképzelések azonban világosan meghaladják az általánosan elfogadott uniós szabványokat, amelyeknek azonban Románia eleget tesz. A szóvivő azt kérte a kormánypárti politikusoktól, hogy óvatosan kezeljék az ilyen Európában el nem ismert fogalmakat. Corlăţean szerint az első próbát a kisebbségi törvénytervezet képezi majd, amelynek szigorúan be kell tartania az európai szabványokat.

„Az autópályaépítő program az ország pénzügyi lehetőségeinek függvényében valósul meg a vonatkozó európai megállapodásokban vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásával" – jelentette ki Călin Popescu Tăriceanu kormányfő szerdán este, a közszolgálati televízió egyik műsorában.

A miniszterelnök elmondta, a nap folyamán két levelet kapott különböző honatyáktól, akik saját választóik érdekeit képviselve eltérő infrastruktúra-projekteket támogatnak, a Brassó-Bors, illetve a IV. európai közlekedési folyosó nyomvonalán haladó autópályát.

„Az infrastruktúra-projekt nem megyei vagy regionális, hanem nemzeti érdeket képvisel. Nem tudok mást tenni, mint hogy tekintettel legyek minden kérésre, és mindenkinek ugyanazt mondjam: a pénzügyi lehetőségek függvényében építünk autópályákat, ugyanakkor tartjuk magunkat a vállalt európai kötelezettségekhez" – mondta Tăriceanu.

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Románia 1997-ben csatlakozott az Európai infrastruktúra-fejlesztési egyezményhez, és vállalta, hogy elkezdi a munkálatokat a IV. közlekedési folyosón. „A költségvetési lehetőségek szerint építünk egy autópályát, elkezdjük a munkálatokat a IV. páneurópai folyosó mentén is. Ezek után pedig arra számítok, hogy a moldvai honatyák bejelentik: lemondanak mandátumukról, ha nem építünk ott is autópályát. És igazuk lesz, mivel minden történelmi régióban olyan utakat kell építeni, amelyek jelentős forgalom lebonyolítását teszik lehetővé" – mondta Tăriceanu.

Pár nappal ezelőtt értékes leletre bukkantak a Régészeti Intézet munkatársai. A szakemberek szerint a fémtárgy az egyik legrégebbi darab, amit hazánk területén találtak, a tárgyra a magyarfenesi ásatások során bukkantak rá a régészek. A Kolozsvár közelében fekvő település egyik kutatóárkában már korábban is értékes leleteket fedeztek fel a szakemberek: pár hónappal ezelőtt bronzkori tárgyak kerültek napvilágra.

Forin Gogîltan, a Régészeti Intézet munkatársa a sajtónak azt nyilatkozta: Kr.e. 1200-ból származó késpengét találtak. – Nagyon ritkák az ilyen leletek. Talán az egyik legrégibbi ilyen típusú használati tárgyat fedeztük fel – mondta Gogîltan.

A magyarfenesi régészeti ásatásokra tavaly szeptemberben figyelt fel a közvélemény, ugyanis a Gogîltan vezette csapat bronzkori települést fedezett fel az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának közelében. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy olyan település maradványai kerültek napvilágra, ahol a lakók vallási-mágikus szertartásokat tartottak.

Április 15–17. időszakban, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által szerződtetett köztisztasági vállalatok, bérmentve elszállítják a tömbházak körüli tavaszi nagytakarítás során keletkezett kerti hulladékot – tájékoztat a közintézmény sajtóosztálya.

A Salprest a következő utcákért felelős: Pata (Nicolae Titulescu), Liviu Rebreanu, Albac, Györgyfalvi út (C-tin Brâncuşi), Alexandru Vaida Voievod. A Közterület Fenntartó Vállalat (RADP): Teodor Mihali (volt Csehszlovákia), a Vaserv G Kft. a Kosstuh Lajos utca, a RATUC Mărăşti téri végállomása, a Napoget pedig a H. Conadă utcán takarít.

Amennyiben április 17-ig a lakóközösségek nem végzik el a tavaszi nagytakarítást, a növényi hulladékot saját költségen kell majd elszállítaniuk – figyelmeztet a városháza.

– Nehéz időszakot élnek át most a magyar-magyar kapcsolatok, ezt a viszonyt ki kell mozdítani a holtpontról, meg kell indulnia valamiféle párbeszédnek Magyarország és a határon túli magyarság között, ennek megfelelő keretet adhat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) – fejtette ki csütörtökön Bukarestben magyar újságírók előtt Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

Németh Zsolt a külügyi bizottság küldöttségét vezette, melynek tagja volt a szocialista Kocsi László is.

Megbeszélést folytattak Mihail Răzvan Ungureanu külügyminiszterrel, a román parlament két házának, illetve külügyi bizottságainak az elnökeivel, akárcsak Andrei Pleşuval, a román államfő külpolitikai tanácsadójával.

Németh Zsolt kifejtette: a magyar–magyar kapcsolatok most meglehetősen nehéz időszakot élnek át. Emlékeztetett arra, hogy március 15-én nem szerepelt magyarországi szónok az erdélyi megemlékezéseken. Ki kell mozdítani a holtpontról ezt a viszonyt – mondta a politikus, hozzátéve: „E kimozdulás előfeltétele, hogy megkezdődjék valamiféle párbeszéd, meg kell teremteni a kereteket". Németh szerint a MÁÉRT összehívása segíthetne ebben.

A fideszes politikus tárgyalásain hangsúlyozta: a magyar parlament támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, de nem fenntartások nélkül. „Fontosnak tartjuk, hogy a romániai magyarságnak a rendszerváltozás óta megfogalmazott stratégiai célkitűzése, a magyar közösség autonómiája megvalósulhasson – hangoztatta Németh Zsolt, aki szerint e rendezésnek a szubszidiaritás és az autonómia elvei alapján kell megtörténnie.

A tárgyalásokon Németh Zsolt, aggodalmának adott hangot, a szerinte etnikai indíttatású incidensek megjelenése Erdélyben, utalva a Kolozsváron húsvétkor történt eseményekre. Fontosnak tartotta, hogy a román hatalom ne bagatellizálja e jelenségek súlyosságát, hatékony hatósági fellépéssel, rendészeti, igazságszolgáltatási intézkedésekkel vegye elejét a hasonló eseteknek. Kocsi László ezzel kapcsolatban azonban úgy vélekedett: amíg a vizsgálatok eredményeként nem látni tisztán az ügyben, nem szabad elhamarkodott állításokat hangoztatni.

Németh Zsolt – mint megállapította – értetlenül áll az észak-erdélyi autópálya körül zajló romániai vita előtt. „A két autópálya nem zárja ki egymást, ugyanakkor nekünk, magyaroknak a prioritást értelemszerűen az észak-erdélyi autópálya jelenti". Elutasított minden olyan erőfeszítést, amely Magyarországra akarja hárítani a felelősséget, arra hivatkozva, hogy Magyarországon „a semmibe vezetne az észak-erdélyi autópálya".

A magyar honatya emlékeztetett: hamarosan eléri Debrecent az M3-M30-as autópálya, onnan pedig már harminc kilométer a román határ. Szerinte az elkövetkező időszakban komoly diplomáciai lépéseket kell tennie Romániának és Magyarországnak, hogy az Európai Unióval elfogadtassák az észak-erdélyi autópálya létjogosultságát.

A magyar delegáció elmondta partnereinek a verespataki beruházással kapcsolatos elutasító álláspontját. „Szeretnénk, ha Románia komolyan venné környezetvédelmi kötelezettségvállalásait" – mondta Németh Zsolt.

Kocsi László elmondta: a bukaresti megbeszélések során úgy érzékelte, hogy a román tárgyalópartnerek a közigazgatási decentralizációt és a helyi önkormányzatiság megvalósítását nem kapcsolják össze a területi autonómia elvével. Németh Zsolt viszont hangoztatta: a decentralizáció és az önkormányzatiság feltételezi Székelyföld adminisztratív és gazdasági fejlesztési régióvá alakítását, ami ugyan még nem váltaná ki a területi autonómiát, de fontos lépés lenne a magyar közösség e célkitűzése felé.

… nagyon óvatos vagyok annak megfogalmazásában, hogy egy ember jó-e vagy rossz? Mert láttam, hogy minden a helyezeten múlik, ami belőlünk a jót vagy a rosszat kiugrasztja.

MAGYAR ZENEPEDAGÓGIAI SZAKRA tájékoztató jellegű előkészítőt tart a BBTE Református Tanárképző Kara. Minden érdeklődő diákot várnak 2005. április 16-án, szombaton de. 9 órakor a kar székhelyén: Kolozsvár, Horea út 7. szám, III. emelet, Karácsony Sándor terem, tel.: 0264/590-723.

A GYULÁKAT ÉS A TIBOROKAT KÖSZÖNTIK az RMDSZ kül- és belmonostori körzetének zenés-táncos összejövetelén, április 16-án, szombaton du. 5 órától, a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

FELVÉTELI MEGHALLGATÁST tartanak a Sigismund Toduţă Zenelíceumban az első osztályba készülő gyerekeknek, április 16-án, szombaton de. 10 órától. Cím: Victor Deleu utca 2. szám (Ferenc-rendi kolostor épülete).

A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETE témakörben dr. Jeszenszky Géza professzor, a Magyar Köztársaság volt külügyminisztere tart előadást április 15–16-án a BBTE Echinox épületében (Farkas/Kogălniceanu utca 2., I. em., Brătianu-terem). A Sapientia–Kutatási Programok Intézete és a BBTE Jelenkor Története és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének közös szervezésében létrejött előadásokat pénteken 18–20, szombaton 10–13 és 14–18 óra között hallgathatják meg az érdeklődők.

– Miért vetekszik az ezüsttel az áprilisi eső?

– Azért, mert a májusi már aranyat ér.

indul. Mindkét osztály tanulói heti négy órában tanulják majd az angol nyelvet. Április 15-től kezdődően minden szombaton, reggel 10 órától felkészítőt tartunk az érdeklődő gyerekek számára.

Babits Mihály sorai ráillenek Dr. P. Mészáros Árpád, Páter György O.F.M. személyére, aki földi életének 89., Szent Ferenc rendjébe lépésének 72., papságának 65. évében, április 6-án, a dési ferences kolostorban, visszaadta lelkét Teremtőjének.

Az Arad megyei Gyorokon született 1916. szeptember 26-án, 1933. augusztus 29-én lépett be a ferences rendbe, ahol 1939. március 12-én tett örök fogadalmat, 1940. június 29-én szentelte pappá Márton Áron püspök, Székelyudvarhelyen. Pappá szentelése után a római Szent Antal Kollégiumba teológiából szerzett doktorátust.

A második világháború befejeztével, XII. Pius pápa és rendi elöljárói megbízásából az olaszországi táborok magyar hadifoglyainak s a menekült magyarok lelkipásztora. Az 1923-tól amerikai missziós munkát vállaló erdélyi származású ferencesek kis közössége a második világháború befejezése után újabb erdélyiekkel bővült. Azokról a rendtagokról van szó, akik a háború után már nem térhettek vissza a rendtartományba, mert annak léte a szocialista-kommunista rendszer miatt bizonytalanná vált. Köztük volt P. dr. Mészáros György is, aki 1948-ban érkezett Amerikába.

Amerikában társaival együtt felvállalta a háború zürzavarában hazátlanná vált egymillió magyar háborús menekült kilátástalan jövőjének gondjait is.

P. Mészáros György az Egyesült Államokban negyvenegy esztendőn át odaadó, intenzív pasztorációs munkával szolgálta Istent és magyar népünket, és természetesen, a más nemzetiségű híveket is – angol nyelven.

1992-ben volt szerencsém személyesen megismerni őt, amikor tanácsosi minőségben elkísértem Amerikába az erdélyi ferences rendtartomány akkori vezetőit, a kusztódia sorsáról folytatott tárgyalásokra. Nagy lelki megrendüléssel vette tudomásul a római intézkedést, a 45 éves kusztódia felszámolását az amerikai Szeplőtelen Fogantatásról nevezett ferences provincia javára. Mindenben egyetértettünk, egyet éreztünk és megtisztelt barátságával, bizalmával.

A kusztódia felszámolása után Mészáros György úgy döntött, hogy visszatelepül az erdélyi anyarendtartományba. 1993. január 4-én érkezett haza, kevés ideig Csíksomlyón, majd 2004-ig Kolozsváron szolgált, főleg gyóntatóként. Városunk hívei és papsága a szívükbe zárták jóságos arcát, aszkéta alakját, szerénységet sugárzó személyét. Életének utolsó hónapjait a dési rendi testvérei között töltötte, ahol a rá jellemző alázattal viselte az öregkor nehézségeit.

Temetése a dési ferences templomban bemutatott engesztelő szentmise után a helybeli Rózsadombi temető ferences sírkertjében volt, április 8-án, végtisztességén a Gyulafehérvári Főegyházmegyét Msgr. Főtisztelendő dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök képviselte.

A kolozsvári barátok templomában április 11-én mutattuk be lelke üdvéért a gyászmisét. Ft. Páll József Leo O.F.M. rendtartományfőnök bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az elhunyt – annak ellenére, hogy nagy tudással, doktorátussal rendelkezett – igazi szentferenci lelkülettel nem törekedett kitűnni, megismertetni magát az emberekkel, ezért valamennyiünk számára a szerénység, engedelmesség, és jóság példaképe maradt.

A Mindenható Isten adja meg neki az örök élet békességét, világosságát és nyugalmát!

Fodor György, a Szerzeteselöljárók Országos Konferenciájának titkára

Megjelent az erdélyi magyar középiskolások folyóiratának, a Tinivár Kiadó talán legismertebb kiadványának, a Diákabraknak a 100. lapszáma. Tízéves fennállása alatt a kiadvány sokat köszönhetett olvasói konkrét tenniakarásának, segítségnyújtásának, amellyel hozzájárultak az „abrak feltálalásához" – derül ki Molnos Lajos főszerkesztő szokásos, most mégis rendhagyó Hellójából. Többen a szerkesztők közül csatlakoznak, a maguk észrevételeivel, véleményükkel ehhez a visszapillantáshoz.

A jubileumi számban szokásosan változatos tartalmat találunk: Mikor jelent meg az első könyv?; A római gladiátorok profik voltak; Legendák az özönvízról; Ősi szimbólumok; Az acélgyártás forradalmasítása; Tényleg káros a mobiltelefon?; Meddig tart a szerelem?; Az Oscar-díjasok teljes listája; Tom Cruise és Sandra Anette méltatása; A Diákabrak-borítókon szerepelt hazai magyar élsportolók felidézése; Kik nem kaptak Oscar-díjat, de megérdemelték volna?; Walt Disney pályafutása; Forgatási bakik; Megint divat a copf, még divat a festett köröm; Sztárok esküvő előtt!; A csaucsau kutyafaj bemutatása; A csíkszeredai Magic Dance pop-dance csapat ismertetése; A „kétarcú" Relax-együttes; Pizzaváltozatok; Tesztek a barátságról és a kedvenc állatok megválasztásáról; 75 éve fedezték fel a Plútót; Rejtvények. És természetesen az ünnepi lapszámból sem hiányozhat a „szolgálatos" sztárposzter: ezúttal Christina Aguilera pózol a Diákabrak olvasóinak.

A Duna Televízió, április 25-től, hétfő esténként kezdi vetíteni Sára Sándor 14 részes dokumentumfilmjét, a Nehézsorsúakat.

Sára Sándor, az operatőrből lett rendező, amikor megritkultak, majd szinte lehetetlenné váltak játékfilmes tervei valóra váltásának esélyei, dokumentumfilmek készítésébe fogott. Ez lett a mi szerencsénk az ő szerencsétlenségében. Mert a kamerájával olyan huszadik századi magyar történelmi események feltárásába vágott bele, amelyről keveset tudtunk, melyet hallgatás övezett, melyről egyenesen tilos volt beszélni. Még a puhuló kádári diktatúra utolsó éveiben sem lehetett őszinte szót hallani a második világháború eseményeiről és az azt követő évek magyar állampolgárokat szovjet részről ért törvénytelenségekről.

Sára nyolcvanas évek elejétől készült dokumentumfilmjei (a Pergőtűz, a Csonka-Bereg, a Magyar nők a Gulágon) a magyar történelem homályban hagyott, elhallgatott, letagadott szégyenfoltjairól szóltak – olyasmikről, amiért nem nekünk magyaroknak illett szégyenkeznünk, hanem azoknak, akik elkövették ellenünk a vétkeket, bűnöket.

S most itt egy újabb Sára-sorozat, egy újabb sokrészes dokumentumfilm. A Duna Televízió most kezdi vetíteni hétfő esténként a 14 részből álló Nehézsorsúakat. (A cím kissé emlékeztet Jancsó Miklós Szegénylegények című remekművének eredeti első címére: Nehézéletűek.) A kamera előtt sorsukat elbeszélők sok-sok év után már rezignáltan vallanak az őket ért méltánytalanságokról, megaláztatásokról, tragikus csapásokról. Éppen ebben a szelídségben rejlik az elmesélt események megrázó jellege.

Sára Sándor majdnem két évtizeden át dolgozott ezen a filmjén. Felkereste egykori riportalanyait, már azokat, akiket még életben talált közülük. Korábbi tényfeltáró alkotásainak egyenes folytatása a Nehézsorsúak sorozata. Olyan emberek vallanak a rendező-operatőr kamerája előtt, akiknek túl későn jött a rendszerváltás, akiket korábban nem hallgattak meg, akikbe belefojtották a szót. Áldozatuk mégsem veszett kárba, mert lám, maradtak közülük hírmondók, aki elmondják a rettenetet, amit átéltek.

Sára új filmje remélhetőleg felrázza majd közönyükből azokat, akik maguktól nem érdeklődnek a huszadik századi magyar történelem elhallgatott eseményei iránt. Hétfő esténként érdemes lesz a Duna Televízió képernyője elé ülni.

A S. Toduţă Zenelíceum magyar tagozatának V–VIII. osztálya a tavaszi vakációt megtoldotta egy napsütéses kiránduló nappal. A kellemest a hasznossal egybekapcsolva, az osztályfőnökök úgy határoztak, hogy a téli, első alkalommal kipróbált projekt-oktatásban jelesre vizsgázott gyermekeket elviszik a szászrégeni hangszergyárba. A kirándulást Benedek Rápolti Melinda tanárnő szervezte Bajor Katalin, Hossu Gabriella, Kállay Tünde és Szente Enikő osztályfőnökökkel karöltve, de más tanárok is részt vettek ezen a zeneiskolásoknak érdekes és tanulságos kirándulásán. Még Máthé Árpád aligazgató is velünk tartott, aki hegedűtanár lévén, külön magyarázattal is szolgált a nyüzsgő diáksereg számára. Az ő információi alapján megtudhattuk, hogy a Gliga hangszergyár 10 éve –, a régi utódaként működik –, inkább manufaktúra, hisz a hangszereket nem gépekkel gyártják, hanem kézzel. A gyárban mintegy 1200 munkás végzi a hangszerkészítés minden apró részletét, a nyers fadarabok minőség szerinti kiválasztásától, a falemezkészítésen keresztül a rámába feszítésig, majd a csiszolás, összeállítás, lakkozás és húrozás következik. A gyermekek a fenyő, juhar és ébenfából készülő hangszerek egész skáláját megcsodálhatták, a miniatűr negyedes hegedűktől a nagybőgőig, minden vonós hangszert. Szívesen ki is próbáltak volna egy néhány csillogó, frissen elkészült hangszert, de ez az álmuk nem valósulhatott meg, mivel túl sokan voltak, a gyár részlegei pedig túl kicsik a „művészi produkciókhoz". A diákok megtapasztalhatták, hogy a hangszerek fáradságos munkával, türelemmel készülnek – egy hangszer két hét alatt készül el! – s gondolom, ezáltal nem csak jobban fogják hangszereiket szeretni, hanem értékelni is tudják azt az emberi munkát, amely a zenetanulmányaikhoz elengedhetetlen hangszereket előállította.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Miss Titkosügynök2 – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Aaltra – francia-belga bemutató. – Vetítések időpontja: pénteken, szombaton, vasárnap, csütörtökön: 15, 17.30, 20, 22; hétfőn, kedden, szerdán 15, 22.30; kedvezménnyel kedden minden előadás.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Juliette Binoche-fesztivál: 18-án: Les enfants du siecle – 17.30, 20; 19-én: Decalage Horaire – 17.30, 20; 20-án: Le veuve de Saint Pierre – 17.30, 20.

FAVORIT – Didgeball – A True underdog story – amerikai. – Vetítések időpontja. 15, 17, 19, kedvezménnyel csütörtökön minden vetítés.

DÉS

MŰVÉSZ – Elektra – amerikai. – Vetítések időpontja. 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától kedvezménnyel és hétfőn minden előadás.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Kill Bill: Vol 2 – amerikai. – Vetítések időpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órakor; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 12.30 órakor, hétfőn minden vetítés.

DACIA B-TEREM – Cápa mese – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Garfield – amerikai animációs film. – Vetítés 15 órától. Gyémántrabló – amerikai. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, hétfőn minden vetítés.

MAGYAR OPERA

Április 17-én, vasárnap de. 11 órakor: Hary Béla: Hófehérke és a hét törpe. Vezényel: Hary Béla. Rendező-koreográfus: Mândruţiu Mihail. – Ifjúsági-bérlet.

Április 19-én, kedden este 7 órakor: Légszomj kortárs táncelőadás R. Strauss Halál és megdicsőülés című szimfónikus költeményére. Vezényel: Jankó Zsolt m. v. Rendező-koreográfus: Jakab Melinda. – Stúdió-előadás.

ROMÁN OPERA

Április 17-én, vasárnap este 7 órakor: Leontina Văduva szopránénekesnő rendkívüli hangversenye.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, április 15-én, pénteken este 8 órakor: Euripidész: Bakkhánsnők – stúdióelőadás. Rendezte: David Zinder m. v. (Izrael).

Április 16-án, szombaton este 8 órakor: Luigi Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket – stúdióelőadás. Rendező: Bocsárdi László m. v.

TRANZIT HÁZ

Ma, április 15-én, pénteken este 7 órakor. Szophoklész: Antigoné. Rendező: Bocsárdi László. – A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának előadása.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Április 16-án, szombaton este 7 órakor: Marc Camoletti: Logodnicele aterizează la Paris.

EUPHORION STÚDIÓ

Ma, április 15-én, pénteken: Mimi Brănescu: Hajcsavarók. Emanuel Ciocu: 5 és 7 között.

Április 16-án, szombaton 12 órától: Jancsi és Juliska – magyar tagozat.

Április 17-én, vasárnap 11 és 12.30 órától: A póruljárt Stan –román tagozat.

FARKAS u. REF. TEMPLOM

Ma, április 15-én, pénteken este 7 órakor: Húsvéti kórusművek. A filharmónia kórusát Cornel Groza vezényli.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Az 1945. február 7-én elfogadott 86/1945 sz. nemzetiségi statútum törvényt Romániában a mai napig nem helyezték hatályon kívül, de a párizsi békeszerződés 1946-os aláírása után fokozatosan „elfelejtették" alkalmazni. (Létezéséről az RMDSZ vezetés és képviselet, valamint Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője is megfeledkezett). A 45-ös statútumnak számos olyan hatékony kisebbségvédő rendelkezése van, amelyek az RMDSZ vezetés a mostani, hatvan évvel később titokban kiizzadott törvény tervezetéből feltűnően hiányoznak.

Mi az, ami kimaradt az RMDSZ törvénytervezetből, noha ott lenne a helye?

Az anyanyelv használatáról a 2005. évi RMDSZ tervezet jóval kevesebbet tartalmaz, mint az 1945-ös statútum. Az igazságszolgáltatási és közigazgatási anyanyelvhasználatra vonatkozó hatvanéves rendelkezések szerint azok a hatóságok, „amelyek körzetében a lakosság 30%-a nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek:

– az illető körzet 30%-át kitevő lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni anélkül, hogy ezekről román nyelvű fordítást követelhetnének,

– a beadványok felett ugyanazon nyelven határozni,

– a felet saját anyanyelvén meghallgatni."

A harminc százalékban kisebbségi körzetekben tevékenykedő bíráknak és tisztviselőknek ismerniük kell az illető nemzetiségek nyelvét is. Egyébként a nevek és utcanevek anyanyelven való írásáról, a törvények anyanyelven való közzétételéről, az állami és felekezeti elemi, középfokú és felsőfokú anyanyelvi oktatásról, a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi és bölcsészeti karán a magyar és német nyelvű tanszékek létrehozásáról is rendelkezik a statútum.

Ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazását (amelyek messze meghaladják az új tervezetben rögzített anyanyelv használati jogokat), az RMDSZ vezetők és a képviselők 1990 óta állandóan számon kellett volna, hogy kérjék.

Összehasonlításként: az RMDSZ tervezet 33 szak. szerint, a bíróságok előtti anyanyelvhasználatot „a törvény által szabályozott módon" biztosítják. Vagyis, a büntető eljárásban az állam költségén, a polgári eljárásban pedig a felek (!) költségén lehet a kisebbségi nyelvet használni. Szó sincs tehát magyarul tudó bírákról és tisztviselőkről stb.!

Mi az, ami bekerül a törvénytervezetbe, pedig nem ebben a törvényben, hanem a választási törvényben lenne a helye?

Valamennyi román állampolgár alkotmányos joga, hogy válasszon és, hogy választható legyen. Az, hogy ezzel a jogával hogyan élhet, a választási törvény kell hogy szabályozza. Az RMDSZ csúcsvezetés, azért, hogy politikai monopóliumát bebetonozza, a választójog szabályozását megpróbálja becsempészni a nemzetiségi statútumba (természetesen, e kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik az 1945-ös törvény). Az RMDSZ tervezet szerint egy kisebbségi szervezet a bejegyzéséhez, amennyiben a választásokon indulni akar, 25 000 tagot kell, hogy verbuváljon, 15 megyéből. A fajvédő törvényekből ismert numerus clausust is előírnak: a tagok legtöbb 25%-a lehet egy másik etnikum tagja (a magyar cigányokat, zsidókat hova sorolják?). Aggályos, hogy a törvénytervezet előírja azt, hogy a Bukaresti Törvényszék a bejegyzési eljárás során meg kell hogy vizsgálja az alapítók aláírási listáit, ellenőrizve azok adatait (eredet vizsgálat?). Megjegyzem, a parlamenti választások előtt is történt egy ilyen kísérlet, akkor is felemeltem szavam a „fajtiszta választás" ellen. Tavaly a román törvényhozó meghátrált, a törvény végleges szövegéből kiiktatta az eredet vizsgálatot.

A 25 000-es létszámkeret megállapítása is diszkriminatív, mivel a húszmillió román nemzetiségű, ha pártot akar alapítani, a párttörvény előírásai szerint szintén 25 000 taggal kell hogy rendelkezzen (18 megyéből). Egyszerű hármasszabállyal kiszámítható, hogy egyenlő bánásmód esetén a másfélmillió magyar 1875 taggal alapíthatna választási részvételre jogosító szervezetet! Ismétlem, a választójogot nem a kisebbségi törvénynek kell szabályoznia – ha változik a választási rendszer, akkor meg kell változtatni a kisebbségi törvényt?

A törvénytervezet feltűnő hiányossága az is, hogy a kulturális autonómia elvileg az állam által elismert kisebbségi szervezet illetékessége, de a szervezet határozatainak a végrehajtása az állami hatóságok feladata. Hogyan lehet ezt valódi kulturális önigazgatásként felfogni?

A törvénytervezet kulturális autonómiára vonatkozó rendelkezései csak arra jók, hogy rosszemlékű pártállami módszerekkel a magyar intézmények élére szervilis, az RMDSZ csúcsvezetést kiszolgáló személyeket állítsanak. Ezt a klientúra építést szolgálja az RMDSZ pénzelosztó monopóliumát biztosító „autonómia" tanács létrehozása is. Ilyen visszarendeződésre a demokrácia deficittel küzdő romániai magyarságnak nincs szüksége. Hiszen már most is ott tartunk, hogy az a magyar közösség, amelyik 1989/90-ben a romániai változások motorja volt, az elnökválasztás második fordulójában a legelmaradottabb román vidékekkel szavazott együtt.

A törvénytervezet legnagyobb veszélyét pedig abban látom, hogy a fentiekben kifogásolt, faramuci módon szabályozott kulturális autonómia törvénybe iktatása, lezárja a jogkiterjesztési lehetőségeinket, pont most, amikor Pierre Moscovici romániai raportőr kompromisszumos javaslatát elfogadta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága. Idézem a határozat lényegét: „a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében kiegészítő intézkedésekre van szükség, a szubszidiaritás és az önkormányzás elveinek tiszteletben tartásával".

Ebben a helyzetben csak olyan törvénytervezetet szabad benyújtani, amelyikbe beemelték az EP ajánlást, és amelyik az 1945-ös statútum-törvény idézett rendelkezéseihez képest nem jelent visszalépést. Ha a szövetség vezetése nem ezt teszi, akkor megerősíti azt a gyanút, hogy a tavaly májusban elkezdett autonómiázás (beleértve a székelyföldi területit is) csupán választási kampányfogás volt. Gondolatmenetem helyességét a helyi tanácsok által kiírt autonómia-referendumok RMDSZ általi elutasítása is alátámasztja.

Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek még a húsvét éjszakáján Kolozsvár egyik utcáján lejátszódott esetre, amikor két román suhanc „Boldog húsvétot!" felkiáltással szúrt meg egy magyar fiatalembert. Vétke csupán annyi volt, hogy társával magyarul beszélgetett, majd amikor taxit hívott, az arra tévedt román fiatalok valamilyen hegyes tárggyal hátulról fejen szúrták, és elfutottak.

Ennyi az eset lényege, amin semmi nem képes szépíteni: ez bizony etnikai alapon történt súlyos testi bűntett. A vétkeseket elfogták és azonosították, a rendőrségi nyomozás folyik. De rögtön felbukkan a kérdés: van-e tanúja a gaztettnek? Igen, van: az áldozat (aki, szerencsére, sebesüléséből hamar felépült) munkatársa, aki hallotta, mi hangzott el és milyen körülmények között abban a bizonyos éjszakai csendben. Úgy tűnik, ennyi mégsem elegendő, hiszen a másik fél mindkét tagja éppen az ellenkezőjét állítja. Az eredmény tehát döntetlen, de kis rosszindulattal akár meg is fordítható, és úgy állítható be, hogy súlyos rágalmazás történt, mert a sérelmező etnikai színezetben próbál feltüntetni egy meg nem történt eseményt. Ennyi előjáték után marad a kérdés: egyáltalán érdemes-e még bíróság elé vinni az ügyet? Mert sok magyar szerint a hazai igazságügy a látszólag azonos erőmegoszlású vitás kérdésekben ritkán ad igazat a nem román félnek…

Azokban a napokban a sajtó felkapta a témát, és ahogy az lenni szokott, a túllicitálási igyekezetbe ferdítések is csúsztak. Az egyik tévéadó szerint az áldozat az esetet nem tekinti etnikai indíttatású cselekedetnek, csupán banális éjszakai garázdaságnak. Csakhogy ezzel lovat lehet adni az eltussolni szándékozók alá! Hiszen minden mai felelős hatósági személynek az a legjobb, ha a Funartól megszabadult Kolozsváron – a nagyvilág tudatában – nincs semmiféle nemzetiségi súrlódás. Ezért értesült az ügyről olyan gyorsan a polgármester, és ezért utasította a rendőrséget a gyors intézkedésre.

Az eset túllépi Kolozsvár határait, és érinti az egész ország külföldi megítélését. Most, amikor Romániának az Európai Unióhoz történő felzárkózás küszöbén, a gazdasági eredmények mellett, szociális és emberjogi téren is égetően fontos felmutatni valami pozitívumot. Például azt, hogy nálunk nincs etnikumközi konfliktus, egyáltalán a nemzetiségi kérdés megoldott, a stabilitás jellemzi az ország belpolitikáját.

Az ügy másik pikantériája, hogy éppen mostanában vajúdik a nemzetiségi törvény. Amelynek nem kirakat-dokumentumnak, hanem toleráns európai szellemiséget tükröző valós érdek- és létvédelmi jogszabálynak kellene lennie. És amelynek tartalmaznia kellene az ilyen ügyek megfelelő megítélését és orvoslását. Ha továbbra is elhallgatjuk az efféle inas-csínyként beállítani készülő bántalmazásokat és egyéb, hasonló okból keletkezett kisebb-nagyobb konfliktusokat, amolyan vajdasági helyzet alakulhat ki nálunk, amikor majd mindennapossá válik a magyarverés, a megfélemlítés, az elüldözés megannyi fizikai eszköze. Mert – úgymond – ezekkel a magyarokkal mindent el lehet követni, úgyis félnek ellenállni. Ha pedig mégis merészelnek védekezni, a közvélemény előtt száznyolcvan fokban kell tálalni az esetet (lásd a marosvásárhelyi fekete márciust!).

Az ország jövőjéért érthető módon aggódó román közvéleménynek, bár még eléggé gyermekcipőben jár az efféle közügynek számító emberjogi témákban, illő lett volna hallatnia hangját, amikor az idei kolozsvári húsvéti éjszaka bűntettéről szerzett tudomást. Mert ők is érezhetik: a félelem súlya csökken, ha azt megoszthatjuk valakivel.

Dicséretes kezdeményezése a kolozsvári pedagógusok egy csoportjának, hogy próbálják nálunk is meghonosítani a projektpedagógia módszereit. (Nemzetközi pedagógiai konferencia kolozsvári részvétellel – Katona Zoltán, Szabadság 2005. április 5, Új tanulási módszer a zeneiskolában – Virág Erzsébet, Szabadság 2005. április 9.) Sajnos, nagyon nehezen tudjuk levetkőzni a kommunista rendszerben belénk sulykolt, megcsontosodott pedagógiai módszereket, a mennyiségi tudás felsőbbrendűségét a minőségivel, a lexikális tudásét, tanulással szemben. Mint diák és később mint tanár, mindig berzenkedtem az ellen, hogy megmondják, mit kell tanulni, mennyit és hogyan. Afféle „káposztás hordóként" kezeltük a diák fejét, amibe csak tömni kellett a tananyagot, az viszont kevésbé izgatta a rendszert, hogy mi kerül majd ki belőle. Mintha minden fiatal zseni lett volna, pedig tudjuk és akkor is tudtuk, hogy a világot az átlagos, de a fejüket használni tudó, a képességeiket felismerő és fejlesztő, kreatív gondolkodású emberek tartják fenn.

De térjünk vissza a kolozsvári tanárok projektpedagógiai kezdeményezésére, amelyet mint új módszert mutattak be. Valóban az, annak ellenére, hogy ennek már történt próbálkozás meghonosítására kies tájainkon a múlt század harmincas éveiben, és nem is akárhol, hanem az Aranyos menti Mészkőn. Első alkalmazója pedig az a Balázs Ferenc unitárius lelkész volt, akit a szabad tanítás hirdetőjeként tartottak számon. Ő volt az, aki a felnőtteknek népfőiskolát teremtett Mészkőn és a környező falvakban, s aki a gyerekeknél a vallásoktatás terén alkalmazta, természetesen a kor színvonalán és egyedül, nem tanári csapatmunkában, a ma projektpedagógiának nevezett módszert. A projektpedagógia kigondolói John Dewey, majd tanítványa William Killpatrick angol szakemberek voltak a múlt század elején. Amint azt Katona Zoltán is idézte: „A projektpedagógia két alapvető gondolatra épült. A tanulókat valós, életszerű feladatok elé állítjuk; a feladatot a tanulóknak produktív, gyakorlati jellegű egyéni vagy kiscsoportos munkában kell megoldaniuk."

Nos, mint tudjuk Balázs Ferenc, a múlt század húszas éveinek a második felében, a teológia elvégzése után, előbb két évet töltött ösztöndíjasként Oxfordban, újabb két évet az Egyesült Államokban a kaliforniai unitárius teológián, majd egy éven keresztül Ázsia fele, a földgolyót megkerülve tért haza Kolozsvárra. Erről az ötéves időszakról a Bejárom a kerek világot című útinaplója tanúskodik, amelyből idézünk az alábbiakban: „ De könnyű a vallásos nevelésbe ilyen újszerű elveket bevezetni ott, ahol az általános iskolázás sem marad hátul a fejlődésben. Amerikában vannak olyan elemi iskolák, ahol a tankönyvek maholnap szükségtelenné válnak. Ott a gyermekek, mondhatni, az életből tanulnak, s maguk veszik azt a fáradságot, hogy a tananyagot összegyűjtsék. Az egyik osztály például elhatározza, hogy utazik Párizsba. Nosza, a kicsi diákok nekifognak a készülődésnek. Ellátogatnak az utazási irodákba, s magyarázó nyomtatványok és térképek halmazával térnek vissza. Az óra alatt megbeszélik, hogy ki mit végzett, tovább szövik a terveket, s a tanítónő ügyes irányítása mellett az érdeklődésük felébred sok hasznos dolog iránt, mint például: vonatépítés, a gőzgépek szerkezete, a sínek kovácsolása, a jegyek készítése, a vasutasok életmódja, balesetbiztosítás, százalékszámítás és így tovább. A gyermekek- ben a tudásvágy most már magasan ég. Megrohanják az iskola vagy a város könyvtárát, ott lexikonokat böngésznek, képes technikai újságokat néznek át, majd ellátogatnak az állomásra is, megfigyelvén az ott nyüzsgő életet. Hát még amikor gondolatban megérkeznek Franciaországba. Fölkutatják akkor a francia életnek a városukban található minden nyomát – még franciául tanulni is elkezdenek. Van egypár egyetem is, amelyik ilyenfajta nevelési elvekkel kísérletezik. Antioch College a legnevezetesebb. Ott a hallgatók öt hetet az iskolában, öt hetet pedig valami munkatelepen töltenek el. Minden állást két diák vállal, s amíg az egyik tanul, a másik dolgozik. Ez állások kizárólag gyakorlatiak, így például a tanulók űzhetik a nyomdászmesterséget, az acélgyártást, vagy kiszolgálhatnak áruházakban. Ez az egyetem az életre nevel. Egy másik szabad és érdekmentes műveltséget kíván kifejleszteni akkor, amikor egyszerűen a műveltség tanulmányozásra hirdet tanfolyamot, anélkül, hogy a tananyagot s a vizsgák anyagát előírná."

Mint arról már szóltunk, később Balázs Ferenc, mint mészkői lelkész, a vallásórákon próbálkozott az Amerikában megismert új módszerrel tanítani, főleg a gyermekek találékonyságát, kreativitását, fantáziáját és rajzkészségét felhasználva. Természetesen úgy, ahogyan ő tanított, még távol állt a projektpedagógia ma használt modern módszereitől. De mindenféleképpen figyelemre méltó teljesítmény, hiszen egész oktatói tevékenységében már ott szunnyadtak és csírájában fellelhetőek mindazok a módszerek, amelyeket a modern pedagógia ma felhasznál.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Továbbra is ragaszkodik az előrehozott választásokhoz Traian Băsescu. A MIX Radiónak adott nyilatkozatában az államfő kifejtette: kitart elképzelései mellett, de ezek csakis akkor ültethetők a gyakorlatba, amikor sikerül megegyezésre jutni Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnökkel ebben a kérdésben. A koalíciós partnerek április 25., a csatlakozási szerződés aláírása után döntenek.

Băsescu elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy meggyőzze a kormányfőt az előrehozott választások szükségességéről, hiszen a jelenlegi igencsak törékeny parlamenti többség nem teszi lehetővé olyan döntések meghozatalát, amelyek nélkül Románia nem tudja teljesíteni az EU-val szemben vállalt kötelezettségeket. – Hogyan képzelik, hogy a parlament majd megszavazza az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó törvényeket, amelyek segítségével az ügyészségeket, bíróságokat megtisztíthatjuk a Szociáldemokrata Párt klientúrájától, ha a kormány néhány ártalmatlan határozatát sem sikerült átvinni a szenátuson? Mit fognak csinálni a humanisták: a D. A. Szövetséggel, vagy az SZDP-vel szavaznak? Kibírja-e a koalíció ezeket a próbákat? Mintsem kiderüljön, hogy nem, inkább kiírjuk az előrehozott választásokat, és akkor minden megoldódik – vélekedett.

A felmérések azonban arról tanúskodnak, hogy a románok több mint fele ellenzi az előrehozott választásokat, a két koalíciós partner, a Román Humanista Párt és az RMDSZ pedig szintén nem támogatja. Maga Olli Rehn, az EU bővítési biztosa is azt sugallta a minap: az előrehozott választások az instabilitás látszatát keltenék. Băsescu röviden csak annyit mondott: a választók, ha nem is szeretik, el fognak menni szavazni!

Az államfő ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint egy új kormányalakítás alkalmával Tăriceanut Theodor Stolojan váltaná fel. Kifejtette: elégedett a miniszterelnök teljesítményével, ha még egyszer kellene választani, akkor is őt kérné fel a kormányátalakításra.

Emil Boc, a Demokrata Párt ideiglenes elnöke tegnap megismételte (a koalícióban máris egyetértésnek örvendő) álláspontot, miszerint értelmetlennek tartják az előrehozott választásokat. – Nem látom, miért kellene erről vitáznunk, hiszen egyelőre működik a koalíció – bizonygatta. Băsescu kijelentését, miszerint a humanisták megbízhatatlanok, Boc úgy kommentálta: a humanisták elsősorban a két SZDP-s házelnök visszahívásával kapcsolatos korábbi álláspontjukon „árnyaltak", de nagyvonalakban tiszteletben tartják az együttműködési szerződést.

Könnyen előfordulhat, hogy – ha a bukaresti Adevărul forrásai igazak – előrehozott választások nélkül is „megszilárdul" a parlamenti többség. Híresztelések szerint 13 képviselő és szenátor a Nagy-Románia Néppárttól (NRNP) és az SZDP-től a Nemzeti Liberális Pártba iratkozna át. A lap szerint azonban Călin Popescu Tăriceanu nem ért egyet az ellenzékiek befogadásával, azt javasolja, alakítsanak parlamenti csoportot, amely támogatja a kormánykoalíciót, a belépésről később még tárgyalhatnak.

Ami pedig a jelenlegi együttműködését illeti, bizonyos esetekben a koalíció vezető erejére, a D. A. Szövetség képviselőire sem igen lehet számítani. A fővárosi sajtó beszámolója szerint szerdán, a szenátus jogi, közigazgatási és emberi jogi bizottságában Monica Macovei igazságügy-miniszternek nem csak a NRNP és az SZDP szenátorainak a jó modort messze túllépő élcelődéseit kellett végighallgatnia, amikor a tisztségviselők vagyonnyilatkozata jelenlegi formájának megtartása mellett érvelt. Több demokrata és liberális párti szenátor is az ellenzékhez csatlakozott, akik a vagyonnyilatkozatok titokba tartása mellett foglaltak állást. A miniszter asszony végül kénytelen volt elhagyni az üléstermet.

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

A Montessori óvodában április 16-án, szombaton de. 11 órától családi napot rendeznek az óvónők. Lesz bazári árverés, bábszínház, muzsikálás, és természetesen gyermekzsivaj. Nagy szeretettel várják a volt óvodásokat, szülőket és mindazokat, akik érdeklődnek az óvoda iránt a Küküllő (Târnavelor) utca 31. szám (Mărăşti tér) alatti óvodába.

A Kolozs Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szervezésében a munkanélküliek számára indult be gazdatanfolyam Szamosújváron. Az állattenyésztők részére kiírt tanfolyamra ötven helybeli környékbeli gazda iratkozott fel, többségük fiatal. Az elméleti és gyakorlati előadásokat hetente kétszer, helyi és kolozsvári szakemberek tartják.

A tanfolyam időtartama három hónap, az előadásokat a polgármesteri hivatal székházában tartják.

A tavaly a méhészeknek szerveztek hasonló tanfolyamot Szamosújváron, a közeljövőben a gazdák a gyümölcstermesztésről is bővíthetik szakmai ismereteiket. A mezőgazdasági tanfolyamok kezdeményezését a szamosújvári polgármesteri hivatal támogatja.

Marius Nicoară, a Kolozs Megyei Tanács elnök bejelentette a sajtónak: tegnapig 922 dossziét regisztráltak a leányvári ANL-lakások igénylése ügyében. A végső benyújtási határidő 2005. április 18. Mint ismeretes, három tömbház, és ezeken belül 75 kétszobás lakás, valamint 25 garzonlakás kiutalásáról van szó fiatal házasok számára. Szerinte a hátralevő infrastrukturális munkálatokat idejében elvégzik, és a lakások július 15-tól már lakhatókká válnak.

Gázvezetékcsere zárja el néhány lakó és intézmény bejáratát a Farkas utcában. A március végén elkezdett munkálatok haladtával egyes lakóházak és közintézmények teljes gépkocsi-közlekedését megakadályozták az olykor bejelentés nélkül ásott, majd napokig fedetlenül hagyott árkok. A kevésbé szerencsések gépkocsija benn rekedt a külvilágtól elzárt udvarokon, mint ahogy a 6. szám alatt is történt. A lakóknak hol azt ígérték, hogy másnapra már betömik a gödröt, hol azt, hogy hidat fektetnek át az árkon, vagy a közlekedést másképp biztosítják, de amikor három nap múlva a helyzet csak rosszabbodott, a pórul járt lakók türelme elfogyott, a gázművek és az építők tevékenységét fejetlennek, nemtörődömnek, hozzá nem értőnek ítélték. Az egyik kapu előtt végül tegnap reggel ideiglenes megoldásként az árkot vaslemezzel lefedték. A Marosvásárhelyi Distrigaz Nord vállalat kolozsvári kirendeltségéről a munkálatokat irányító Rus mérnök szerint, a helyszínen, a munkálatokat a gázművek részéről Pauliuc, mérnök felügyeli, aki a Tordán is folyó munkálatok miatt „nem tud időben mindenre odafigyelni". A vezetékcserét és földmunkát a gázművek megbízásából az aradi Amarat Kft. végzi, amely – Rus mérnököt idézve – olyan „munkaerőt alkalmaz, amilyet tud". Az akaratlanul is rászedett lakók remélik, hogy közöttük írástudó is akad, aki – ha személyesen nem megy – máskor a kapura kifüggesztett felhívásban írásban és időben figyelmezteti az érintetteket az egyébként hasznos és halaszthatatlan munkálatok következményeire.

Több mint szemfülesnek kell lenniük azoknak a betegeknek, akik ártámogatott, illetve ingyenes gyógyszerreceptjeiket szeretnék kiváltani Kolozs megyében. Az Országos Egészségügyi Biztosító közleménye szerint a megyei biztosítóval szerződéses viszonyban álló 3400 gyógyszertár mintegy egyharmada nem ad ki ártámogatott és ingyenes gyógyszereket az anyagi alapok hiánya miatt, illetve amiatt is, hogy a patikák még nem szerezték be az új rendszerben használatos számítógépes programokat.

A hatóságok igyekeztek megkönnyíteni azok dolgát, akik receptre egy bizonyos készítményt szeretnének beszerezni ingyenesen vagy kedvezményes áron: telefonszámot tettek közzé, amelyen a betegek érdeklődhetnek, hogy mely gyógyszertárakban érdemes próbálkozniuk. A 407107-es telefonszámot közülünk többen is sikerrel hívták a múlt héten és ennek a hétnek az elején, ám szerda óta ismételt próbálkozásaink ellenére sem sikerült senkit telefonvégre kapnunk...

Lengyelországben tett munkalátogatásáról számolt be tegnap a sajtónak Marius Nicoară, a Kolozs Megyei Tanács elnöke. A Krakkó központú Malopolska vajdaságban, testvérmegyei kapcsolattartási protokollumot írt alá a közigazgatási területet vezető Janusz Sepiol marsallal együtt. Elsősorban a kulturális és gazdasági kapcsolatok szorosabbá tétele szerepel a két fél tervében. Számunkra fontos, hogy tanuljunk az immár EU-tag Lengyelország 3 millió lakosú megyéjének közigazgatásban és szervezési munkában szerzett tapasztalataiból.

Leginkább az Expo Transilvania Rt., a szamosfalvi nemzetközi repülőtér (a krakkói reptér évi forgalma meghaladja az 1 millió utast) és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem érdeklődik (a krakkóin 120 ezer nappalis diák tanul, ez Közép-Kelet-Európa második legrégebbi – 1364-ben alapított – egyeteme) az okulási lehetőségek iránt. A lengyel fél máris élénken érdeklődött a nálunk bevezetett 16%-os általános adókulcs következményeiről. Az üzleti élet a városunkban székelő román–lengyel kereskedelmi kamara révén fog előrelépéseket tenni a kétoldalú előnyök kiaknázására. Napirendre került továbbá, Kolozsvár és Krakkó testvérvárosi kapcsolatának felvétele is, amit Emil Boc polgármester támogat.

Szerdán este fél kilenckor halálos végkimenetelű közlekedési baleset történt a Tordai úton. A 25 éves helyi Pop S. egy bukaresti cég tulajdonát képező „papucs" Daciát vezetett, amikor elgázolta a 17 éves ugyancsak kolozsvári M. Petenaş Dragomirt. A fiatal szabálytalanul, ráadásul figyelmetlenül akart átkelni az úttesten. A helyszínen szörnyethalt.

Szociális lakást adott el
Csalás vádjával indult nyomozás a 37 éves tordai Petac V. ellen. A munkanélküli, visszaesőként számontartott férfi, folyó év márciusában, becsapta az aranyosgyéresi Damian házaspárt, akikkel szerződést állított ki egy Victoriei úti lakás eladásáról – a lakás azonban nem a férfi, hanem a helyi közigazgatás tulajdona volt (szociális lakás). A bérlő tehát a bérelt lakást adta el, és így 330 millió lejes jövedelemre tett szert. A kár nem térült meg.

56 milliós adócsalás
Adócsalással, okirathamisítással és mesterség engedély nélkül való folytatásával vádolja a rendőrség a 63 éves tordai M. Arghirt. A férfi, aki jelenleg egy helyi kft. ügyvivője, a vád szerint 2003 folyamán engedéllyel nem rendelkező magánszemélyként építkezési munkálatokat vállalt és végzett, de a munkákból származó bevételekre nem fizetett adót. Ezt követően, 2004 folyamán, mármint a kft. ügyvivője, szintén elmulasztotta az adók államkasszába való befizetését, pontosabban nem vallotta be az építkezésekből befolyó nyereségét. Az államkasszát 56,8 millió lejes kár érte, az áfa és a nyereségadó be nem fizetése miatt. A kár nem térült meg, a büntetetlen előéletű gyanúsított szabadlábon védekezhet.

Heroint és kokaint találtak
A Kolozsvári Ügyészség Szervezett Bűnözést és Terrorizmust Kivizsgáló Főigazgatóságának Máramaros megyei területi irodája 24 órás előzetes letartóztatásba helyezett három férfit, akiket kábítószerkereskedelemmel és szervezett bűnőzéssel foglalkó csoporthoz való csatlakozással vádolnak. Cosmin Constantin V., S. Zsolt és Constantin B. akkor bukott le Máramaros megyében, amikor április 13-án éppen nagy veszélyességű kábítószereket, heroint és kokaint árultak. A nyomozásokból kiderült, hogy 2005 január-áprilisában kábítószerkereskedő hálózathoz csatlakoztak.

A tettenérést a máramarosi és kolozsvári ügyészség említett igazgatósága szervezte meg. A három férfi előzetes letartóztatását minden valószínűség szerint további 29 nappal meghosszabbítják. Ha vétkesnek találják őket, 10-től 20 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A Kolozsvári Adóügyi Igazgatóság lapunknak küldött közleményében a jövedelemadó 1%-ával kapcsolatos tudnivalókat ismertet. Mindazok a magánszemélyek, akik 2004 folyamán keresetből, javak átengedéséből (bérlet, haszonbér) és/vagy független tevékenységből jövedelmet valósítottak meg, rendelkezhetnek arról, hogy a tartozott évi jövedelmük 1%-át valamely nonprofit egyesület vagy alapítvány támogatására fordítsák.

Azok az adófizetők, akik dönteni kívánnak adószázalékuk rendeltetéséről egy nonprofit szervezet támogatása érdekében, be kell nyújtsák összjövedelem bevallásukat az adóügyi hivatalhoz, kitöltve az űrlap H fejezetét. A hivatal sajtóközleményében felhívja a figyelmet a következőkre: a H fejezet kitöltése az összjövedelem bevallási űrlapon feltételezi, hogy pontosan és helyesen írják be a támogatni óhajtott szervezet adatait – az egyesület vagy alapítvány elnevezése; adóazonosító száma; a bankszámla szám (IBAN).

A közleményben kiemelik, hogy mindazok a személyek, akik 2004-ben, tehát a teljes adóügyi évben egy munkaadónál dolgoztak főállásban (2004. január elseje és december 31-e között), és nem valósítottak meg egyéb olyan jövedelmet, amelyet összesítnek, ennek következtében pedig nem kötelesek évi összjövedelem bevallást letenni, szintén rendelkezhetnek évi jövedelmük 1%-os adójával egy nonprofit alakulat támogatása érdekében. Ebben az esetben az érintetteknek az űrlapon csak az 1. oldalon kell beírniuk a személyi adataikat, valamint a 2. oldalon (amint a mellékelt ábrán látható, a bekeretezett résznél) a H fejezetet kell kitölteniük, amellyel meghatározzák a „tartozott évi adó 1%-ának rendeltetését". (Az érdekelteknek az űrlapot az adóhivataltól kell kérni, és azok is kitölthetik az említett módon, akiknek adóügyi helyzetét munkaadójuk előzőleg már lezárta.)

Amennyiben május 15-ig, a jövedelembevallási űrlapok benyújtásának határidejéig nem döntenek az adószázalék rendeltetéséről, elvesztik ezt a választási jogukat az adófizetők.

A kolozsvári adófizetők a hivatal 598-883 telefonszámán kérhetnek részletesebb tájékoztatást naponta 9–17 óra között.

A Kolozs Megyei Egészségügyi Biztosító felhívja a munkaadók figyelmét, biztosítottaik névjegyzékének a megyei biztosítóhoz való eljuttatási kötelezettségükre, hiszen ezen listák alapján vonják le az egészségügyi biztosítás összegét.

Amennyiben az alkalmazottat törlik háziorvosa listájáról, tisztázatlan biztosítotti státusa okán, a felelősség teljes mértékben a munkaadót terheli.

A Kolozs megyei biztosító a névjegyzékek leadási határidejét május 25-ig kiterjeszti, ezután törlik a háziorvosi listákról azon alkalmazottak nevét, akik nem szerepelnek biztosítottként.

A magyar–román határszakaszon folyó együttműködést, a fejlesztési lehetőségeket tekintették át a magyarországi Hajdú–Bihar és a hazai Bihar megye országgyűlési, illetve önkormányzati képviselői múlt pénteken Debrecenben, a megyeházán.

– A két önkormányzat a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió keretében évek óta aktív szereplője a magyar–román határszakasz életének – mondta az egyeztetést követően Juhászné Lévai Katalin, a megyei közgyűlés elnöke.

Emlékeztetett rá, hogy az interreg program keretében május 20-ig kell beadni a pályázatokat, ezért áttekintették, hogy a határ két oldalán milyen projektek beadása várható.

Tájékoztatása szerint elsősorban infrastruktúra-fejlesztési, illetve turizmus-fejlesztési pályázatokat nyújtanak be a határ két oldalán lévő önkormányzatok és gazdasági szervezetek.

Előbbiből kiemelte az útépítésre vonatkozó elképzeléseket, példaként említve az Álmosd–Diószeg közötti út megépítését, amely a létavértesi határátkelőbe kötné be a határ szomszédos oldalán lévő két települést.

Beszámolt arról is, hogy pályáznak a Told–Mezősas–Furta összekötőút mintegy 100 millió forintos támogatást igénylő tanulmánytervének elkészítésére.

– Az út megépülésével egyrészt kiszabadulna zsáktelepülési mivoltából Told, másrészt olyan feldolgozó üzem létesítését tenné lehetővé Furtán, ahová – a munkahelyteremtésen túl – a határ mindkét oldaláról szállíthatnának zöldséget, gyümölcsöt a termelők – közölte.

A turizmus kapcsán Juhászné Lévai Katalin megemlítette, hogy korábban a Bihar–Bihor Eurorégió közös turizmus-fejlesztési stratégia elkészítéséről döntött.

– Ebben a témakörben a falusi turizmus fejlesztésére, területfejlesztési szakemberek képzésére, a határ mindkét oldalán megvalósuló intézményfejlesztésre adunk be pályázatot – mondta.

Hozzátette: a tervek szerint a megyei önkormányzat Debrecenben muködő európai információs ponthoz hasonló szervezet létesítését kezdeményezi Nagyváradon.

Az őszre tervezett magyar–román kormánytalálkozó előtt a Bihar–Bihor Eurorégió megszervezi a térség nyolc határ menti megyéjének találkozóját, ahol összegzik azokat a projekteket, amit szeretnének, ha a kormánytalálkozó napirendjén is szerepelnének – tette hozzá.

Az állami vagyonkezelő (AVAS) még ebben a hónapban újra meghirdeti a brassói traktorgyár, a Tractorul Braşov privatizálását, miután az olasz Landini céggel folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak. A határidő várhatón június lesz.

A kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodása szerint a kormánynak még az idén be kell fejeznie a Tractorul eladását, vagy pedig, ha ez nem sikerül, az év végéig fel kell számolnia a vállalatot.

A termelési folyamat néhány részét már privatizálták, úgyhogy a felszámolás nem valószínű, mondják az elemzők. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a gyár helyzete rosszabbodott, mert visszaestek a megrendelések, és nincs forgótőke a termelés finanszírozására. A szakszervezet állami mentőtámogatásra számít.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 156 lej (3,156 erős lej), 1 USD = 28 158 lej (2,8158 erős lej), 1 magyar forint = 147 lej (100 Ft = 1,47 erős lej).

Nagy kereseti lehetőség otthon dolgozva! Ingyenes információért küldjenek előcímzett bélyeges borítékot az OP. 5 CP. 511 Marosvásárhely címre. (M)

Tegnap a Román Kupa elődöntőinek visszavágóira került sor, amelyek nagyjából a papírforma szerint alakultak. A Konstancai Farul veszített ugyan a Krajovai Universitatea otthonában, 2–1-re, de az idegenben rúgott gólnak – és az első mérkőzésen elért 1–0-s győzelemnek köszönhetően – bejutott a Román Kupa döntőjébe, történelmi sikert aratva: megalakulása (1957) óta először jutott be a kupa fináléjába.

A másik mérkőzésen a Dinamó második félidőbeli játékával könnyedén lépett túl a Bukaresti Naţional FC-n, többek között annak is köszönhetően, hogy a bírók mellette álltak: a „kutyák" két 11-est kaptak, szinte ajándékba, és ráadásul a Naţional egyik játékosát túlzott könnyedséggel ki is állította Serea sípmester. A vendégek egyébként 9 emberrel fejezték be a találkozót.

Eredmények: Bukaresti Dinamó–Bukaresti Naţional 4–0 (Cl. Niculescu 3 – 53., 58. és 62., a második és harmadik 11 m, továbbá Zicu – 84. perc, kiállítva McKain – 52. és Liţă – 71. perc, mindkettő Naţional) – továbbjutott a Dinamó 5–2-vel; Krajovai Universitatea–Konstancai Farul 2–1 (Cl. Drăgan – 13. és Daouda – 29. perc, illetve Paşcovici – 32. perc) – tj. a Farul 2–2-vel, idegenben lőtt góllal.

A döntőt május 15-én játsszák.

A tavaszi idény második fordulójából elhalasztott Bukaresti Steaua–Bukaresti Rapid mérkőzést játszotta le tegnap az érintett két csapat. A rangadó ismét eléggé haloványra sikerült, csakúgy mint a korábbi Dinamó–Steaua mérkőzés, ezúttal azonban még gól sem esett.

Az eredmény tehát: Steaua–Rapid 0–0, ami azt jelenti, hogy a hazaiak nem tudtak komolyabban ellépni a tabella élén, tehát a két üldözőnek még van egy kevés esélye a bajnoki címre. A sorrend az élen:

1. Steaua 19 12 5 2 37–14 41
2. Dinamó 19 12 0 7 34–21 36
3. Rapid 19 10 5 4 32–19 35

A 21., hétközi játéknapon a magyar bajnokságban a címvédő és a forduló előtt második Ferencváros nagy meglepetésre még pontot sem tudott szerezni a sereghajtó Nyíregyháza otthonában. Ugyancsak nagy meglepetésre, de teljesen megérdemelten győzött (többek között Tomas Medved négy góljának köszönhetően) 6–0-ra (!) a bennmaradásért harcoló Lombard FC Pápa a sorozatban harmadszor veszítő Vasas vendégeként, amely 9 emberrel fejezte be a találkozót. Az éllovas Debrecen csupán gólnélküli döntetlenre volt képes a Kaposvár vendégeként, s a harmadik helyen álló Győr is csak döntetlent ért el a Békéscsaba otthonában, így elszalasztotta a lehetőséget, hogy megelőzze a címvédő Ferencvárost a tabellán. A pécsiek kisebb meglepetésre egygólos döntetlent értek el az MTK Budapest otthonában.

Eredmények (zárójelben a gólszerzők): • Nyíregyháza–Ferencvárosi TC 2–0 (Némedi – 13. és Nikolics – 67. perc) • Diósgyőr BFC–Budapesti Honvéd 5–1 (Sipeki 2 – 7. és 66., Egressy – 24., 11 m, Gáspár – 51., valamint Siminics – 60. perc, illetve Vén – 32. perc) • Budapesti Vasas–Lombard FC Pápa 0–6 (Medved 4 – 19., 50., 62. és 73., a harmadik 11 m, Róth – 65. perc, 11 m, továbbá Kincses – 86. perc, kiállítva: Janjics 42. és Molnár 45+2. perc, illetve Kincses – 87. perc) • Székesfehérvári Fehérvár FC–Zalaegerszegi TE FC 1–1 (Lattenstein – 52. perc, illetve Ljubojevics – 57. perc) • NABI Kaposvár–Debreceni VSC-AVE Ásványvíz 0–0, (kiállítva: Habi – 90. perc, Debrecen) • Békécsabai Előre FC–Győri ETO FC 1–1 (Simic – 25. perc, illetve Jäkl – 77. perc, kiállítva: Drobnjak – 67. perc, Békéscsaba) • MTK Budapest–Pécsi Mecsek FC 1–1 (Hrepka – 92. perc, illetve Sztipánovics – 44. perc) • Matáv FC Sopron–Újpest FC 2–2 (Tóth M. 2 – 47. és 81. perc, illetve Rajczi – 57., 11 m és Farkas – 79. perc). A sorrend:

1. DVSC 21 13 4 4 35–15 43
2. FTC 21 12 3 6 44–22 39
3. Győr 21 11 5 5 30–21 38
4. Újpest 21 9 8 4 40–26 35
5. MTK 20 10 5 5 30–21 34
6. ZTE 21 9 5 7 33–32 32
7. Fehérvár 21 9 7 5 31–21 31
8. Sopron 20 8 5 7 34–35 29
9. Honvéd 21 8 2 11 32–48 26
10. Vasas 21 8 1 12 28–36 25
11. Kaposvár 21 6 6 9 26–36 24
12. Pápa 21 6 4 11 31–30 22
13. Diósgyőr 21 7 1 13 27–37 22
14. Pécs 21 5 6 10 20–28 21
15. Békéscs.20 4 6 10 21–39 18
16. Nyíregyh. 20 3 8 9 25–40 17

*Az MTK-tól 1, az FC Fehérvártól 3 pontot levontak.

Amint az várható volt, nem bővelkedett gólokban a Juventus–Liverpool szerda esti BL-találkozó. De, a várakozásokkal ellentétben, még egyetlen találat sem született, így meglepetésre az angol bajnokságban mindössze 5. és a dobogóra már esélytelen Liverpool jutott a kiírás elődöntőjébe az olasz bajnokság második helyezettje – de az éllovassal egyenlő pontszámú – Juventus-szal szemben.

Pedig a torinóiaknak mindössze egyetlen találatra lett volna szükségük a továbbjutáshoz, de nem voltak képesek megszerezni azt. Az olaszok folyamatos feszültség alatt tartották ugyan az angolokat, de azok védelme alig-alig ingott meg – bár egy alkalommal a második félidőben Dudek csak nehezen pofozta ki a labdát a gólvonalról, s a hazaiak kissé vérszegényen gólt követeltek a bírótól. Az egyre idegesebb olaszok gólok helyett csak a sárga lapokat gyűjtötték, míg másfelől az angolok csak egy-egy nagyon ritka ellentámadás során voltak veszélyesek, a két kapusnak így végül is nem sok dolga volt a középpályán nagy küzdelmet hozó, de helyzetekben nagyon szegény találkozón. Az angolok így a 90 – részükről azért egyáltalán nem könnyű – perc után a továbbjutásnak örvendhettek, bár a focirajongók minden bizonnyal jobban örvendtek volna egy Chelsea–Juventus összecsapásnak, mint egy angol elődöntőnek.

Természetesen (?!) a mérkőzésen az olasz szurkolók ismét „rendetlenkedtek": különféle tárgyakkal dobálták meg az ellenfél drukkereit. Zavargások voltak a stadionon kívül is: angol szurkolókat vertek meg, de a pirotechnikai eszközöket is bevetették a stadion környékén, ahol a szurkolók egy csoportja a rendőrökkel csapott össze, már a mérkőzés kezdete előtt.

A másik összecsapáson a vendég Olympique Lyon nagyon hamar vezetést szerzett, de a hollandok a második félidő elején egyenlítettek, így az első mérkőzés eredménye alakult ki: 1–1, és jöhetett a hosszabbítás. A két fél a hosszabbításban is egyenlő fél volt, a 11-esek során pedig a Lyon egyik húzóemberének számító Essien hibázott először, s ez döntőnek bizonyult: a PSV 4–2-re bizonyult jobbnak a párbaj során úgy, hogy a „holland" Gomes kapus két büntetőt kivédett.

BL, negyeddöntő, visszavágók: Torinói Juventus (olasz)–FC Liverpool (angol) 0–0,továbbjutott: az FC Liverpool 2–1-es összesítéssel, PSV Eindhoven (holland)–Olym- pique Lyon (francia) 1–1 (Alex – 50. perc, illetve Wiltord – 10. perc), büntetőkkel: 4–2, továbbjutott a PSV Eindhoven 2–2-es összesítéssel, büntetőkkel.

Az elődöntők párosítása: Chelsea (angol)–FC Liverpool és AC Milan (olasz)–PSV Eindhoven.

Az elődöntő első mérkőzéseit április 26-án és 27-én, a visszavágókat pedig május 3-án és 4-én rendezik. A döntőre május 25-én Isztambulban kerül sor.

ATLÉTIKA

Vasárnap 11 órától a Sétatéren: krosszverseny.

KÉZILABDA

Szombaton 10 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári U-Jolidon–Zilahi Silcotub – női Nemzeti Liga.

Szombaton 12 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári Armătura U Agronomia–Resicabányai Egyetem – férfi Nemzeti Liga.

KOSÁRLABDA

Szombaton 17 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári BU Poli Carbochim–Nagyszebeni Atlassib ESK – férfi bajnokság, a rájátszás első körének első mérkőzése.

Vasárnap 10 és 21 óra között a Horia Demian Sportcsanokban: 12. Rehau-kupa streetball bajnokság.

LABDARÚGÁS

Pénteken 17 órakor Tordán: Aranyos FC–Kolozsvári Tudomány – C-osztály, 9. csoport.

Szombaton 11 órakor Désen: Egyesülés–Nagyszalontai Liberty – B-osztály, 3. csoport.

Két nap a drogellenes küzdelem jegyében – vasárnap, április 17-én délelőtt 11 órától krosszversenyt rendeznek a Sétatéren, másnap viszont számos sportágban rendeznek vetélkedőt a Kábítószer-ellenes üzenetem jelszó égisze alatt. Hétfőn a Horia Demian Sportcsarnok ad otthont a különböző versenyeknek, 10 órától a kézilabda, 12.30-tól a kosárlabda, 15 órától a röplabda, 18 órától pedig a lábtenisz csapatok versengenek.

A férfi tekecsapat-bajnokság visszavágóinak 7. fordulójában az Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR hazai pályán fogadja szombaton a Vajdahunyadi Kohászt.

A Kolozs megyeiek előző mérkőzésükön vereséget szenvedtek Brassóban, a Rulmentul otthonában, s így ez utóbbi pontszámban beérte a tabellát vezető „drótosokat", de egyéniben sokkal rosszabbul állnak.

Jelenleg az állás: 1. Sodrony-ipar-CFR 20 pont (egyéniben +25), 2. Rulmentul 20 (+12), 3. Petrillai Inter 18 (+22), 4. Galaci ICMRS 18 (+19), 5. Jászvásári CFR-Olimpia 12, 6. Szinajai Carpaţi Mefin 10, 7. Nagytalmácsi Foresta HLV 8 (–18), 8. Kohász 8 (–27), 9. Marosvásárhelyi Elektromaros 4.

Az utolsó két fordulóban a Sodronyipar-CFR április 27-én Galacon, majd „csak" június 6-án itthon a Forestával játszik, a két időpont között bonyolítják le az egyéni bajnokságot és nemzetközi találkozókat is rendeznek.

• A múlt héten a román válogatott Budapesten vendégszerepelt, a gyéresiektől Dumitru Beşe (576 fa) és Zenkó Alpár (571) játszott, csak Beşe verte meg az ellenfelét.

Végeremény: Magyarország–Románia 4766–4627 fa (egyéniben: 7–1).

• Az ifi csapatbajnokságban a fiúknál ismertté vált, melyik hat csapat indul az április 23–24-i bajnoki rájátszásban. A három csoport első két helyezettje szerzett jogot az indulásra, mégpedig az Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR, a Vajdahunyadi Kohász, a Marosvásárhelyi Elektromaros, Nagytalmácsi Foresta, Galaci ICMRS és a Szinajai Carpaţi Mefin.

Egyébként az erdélyi csoport végeredménye: 1. Sodronyipar-CFR 25 pont (23 689 fa), 2. Kohász 22 (23 783), 3. Petrillai Inter 19 (23 213), 4. Szatmárnémeti Unió 14 (22 575).

Talán az idény legunalmasabb első félidejét nézhette végig az a néhány tucat érdeklődő, aki szerda délután kilátogatott a kolozsvári sportcsarnokba a rájátszás első mérkőzésére, amelyen az U Acsa Terapia a fővárosi Olimpiát fogadta.

Az alapszakasz negyedik és ötödik helyezettjeinek összecsapása akár izgalmas is lehetett volna az eredmény alakulását nézve, de az erőtlen, fantáziátlan és főként pontatlan játék, amely mindkét csapatot jellemezte, minden mást feledtetett. Az első percekben még azt hihettük, csak a vendégeknek nincs jó napjuk, hiszen csupán egyszer találtak be, míg a hazaiak vígan termelték a pontokat (11:2).

De az U pont akkor aludt el, amikor az Olimpia legjobbja, Strungaru belelendült a játékba, s sorozatban bevágott három hármast. Így a második negyed elején már övék volt a vezetés (13:18), de ez a lecke nem volt elég a kolozsváriaknak, akik 9 pontos második negyedük végére 11 pontos hátrányban találták magukat (22:33). Pedig a taktikában nem volt hiba, a csapat sorra dolgozta ki a jobbnál jobb kinti dobóhelyzeteket, csakhogy 14 hárompontos kísérletükből egy sem talált be az első félidőben.

Így márpedig nem lehet meccset nyerni! Ideje volt hát a taktikaváltásnak, ami be is jött: az U játékosai – elsősorban Huteanu és Vescan – a palánk alatt próbálkoztak, többnyire sikerrel, s a harmadik negyed végén Nicolaescu is magára talált. 19 sikertelen próbálkozás után végre becsúszott egy hárompontos, s ezzel ismét Kolozsváré volt a vezetés (43:41).

A harmadik negyed nagy kapaszkodása után az utolsóra minden visszasüppedt az unalom mocsarába, a vendégeknek talán eszükbe sem jutott felzárkózni, a bírók összevissza fújtak, s a hazaiaknál is gyakorlatilag csak Vescan és Ardelean játszott valamit. Szerencsére jött egy slusszpoén: míg a korábbi 25 hármas-kísérletből csak kettő ment be, a csereként beállt Iacoviţă elsőből betalált, s ezzel eldöntötte a meccs sorsát.

Pontszerzők:

Kolozsvár: Vescan 23 pont, 15 lepattanó; Ardelean 13 (1 x 3); Huteanu 11; Urse 10; Nicolaescu 9 (1); Iacoviţă 3 (1).

Bukarest: Strungaru 25 (5 x 3); Panasiu 15, 10 lepattanó; Kursiewicki 6 (1); Diaconu 4; Rădulescu 4; Ruscanu 1.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András