Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Az észak-erdélyi autópálya építésével megbízott amerikai Bechtellel kötött szerződés betartását kérte tegnap a parlamentben Máté András Levente Kolozs megyei képviselő. A politikus napirend előtti felszólalásában aggodalmát fejtette ki Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint a 2005-ben csökkenteni fogják a költségvetés alapján a Bechtelnek szánt összeget. A képviselő felhívta a figyelmet az építkezés leállásából származó negatív következményekre. Úgy vélte, szerződésszegés esetében az a kép alakulhat ki Romániáról, hogy komolytalan ország, ami elriaszthatja a külföldi befektetőket. Emlékeztetett: a D. A. Szövetség elsősorban az erdélyiek szavazatával nyerte meg a választásokat, ezért a régió lakói becsapva érezhetik magukat, ha nem épül meg az autópálya. Az RMDSZ-es képviselő felhívást intézett kollégáihoz, alakítsanak ki egységes álláspontot az ügyben.

Nagyobb bért kaphatnak a Kolozsvári Magyar Állami Opera és Színház művészei azt követően, hogy az intézmény felkerült arra a listára, amely a 2005/9-es számú kormányrendelet módosításának értelmében költségvetésük függvényében 20 százalékkal növelhetik az alkalmazottak fizetését – írta az RMDSZ tájékoztató hírlevele. Emellett folyamatban van a Művelődési és Kultuszminisztériumnak alárendelt két művelődési intézmény felvétele azon intézmények listájára is, amelyek alkalmazottainak alapfizetését 25 százalékkal növelheti az 1993/281-es kormányhatározat módosítása értelmében. A módosítást Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére történt.

A legtöbb megyei tanfelügyelőség március 31-ei határidőt adott az első osztályba beiratkozott gyerekek összesítésére. Az iskoláktól bekérik az új elsősök adatait, így idejében kiszűrhetők az olyan esetek, amikor egy gyereket több helyre is beiratnak a szülők. Ennek alapján a tanfelügyelőség idejében tudja, hogy milyen iskolában kerülhet veszélybe az első osztály. Az olyan iskolákban, ahol még maradt üres hely (ilyen a külvárosi iskolák többsége), szeptemberig fogadnak el beiratkozásokat az első osztályba. Kolozs és Szilágy megyében az eredeti beiskolázási tervhez képest lényeges módosulás nem várható.

Úgy tűnik, a Szilágyságban stabilizálódott a gyereklétszám. A kilencvenes évekre jellemző masszív fogyás néhány éve megállt, és mára 600 körül állandósult az évi rendszerességgel iskolát kezdő elsőosztályosok száma. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a megye városaiban, elsősorban Zilahon tapasztalható fogyás, ezt azonban ellensúlyozza a falusi iskolák gyereklétszámának lassú emelkedése. Szilágyság-szerte sok az erős falusi iskola, ahol az elemiben már nem az összevont osztályok jellemzőek. A tanfel ügyelő szerint az elemi osztályokban könnyebben összegyűl a 10 gyerek, akikkel már önálló osztályt lehet indítani. A magyar tanszemélyzet létszámát idén nem szeretnék csökkenteni: tavaly egy tanítónői állás szűnt meg Zilahon, a pedagógust sikerült más iskolába elhelyezni. Új tanítói, illetve tanári állásokra azonban már nem futja: a frissen végzetteknek jó esetben csak helyettesítői állást tudnak ajánlani. Az óvodai utánpótlás alapján a mostani trend marad: a következő években is hozzávetőleg 600 magyar kisdiák kezdheti el tanulmányait. Faluvégi szerint biztató a falusi gyereklétszám növekedése, ami azt jelzi, hogy többen hazatelepedtek, illetve a fiatalok vidéken alapozzák meg jövőjüket, itt vállalnak családot, gyereket.

Lényeges változásra Kolozs megyében sem kell számítani, átlagosan itt is hatszáz magyar elsősnek szól majd a becsengetés. A gyereklétszám csökkenése megyénkben azonban hangsúlyosabb volt, főleg a kilencvenes évek második felében. Kolozsváron egyre inkább az a szokás erősödik, hogy a szülők a belvárosi iskolákba íratják gyerekeiket, a külvárosi iskolák első osztályai évről évre nehezebben telnek be. A Báthory-líceumban például már betelt a meghirdetett három első osztály, ennek ellenére további tizenöt gyerek (akiknek Tőkés Elek igazgató szerint nem vették el a papírjait) arra várnak, hátha őszig megüresedik néhány hely. A szintén belvárosi Zenelíceumban már nem ilyen jó a helyzet. Benedek Rápolti Melinda zenetanárnő lapunknak elmondta: 9-en iratkoztak be, a magyar első osztály indulásához azonban legalább 12 gyerek kell. A pedagógus szerint a szülők megtévesztésére az egyik belvárosi iskola úgy hirdette első osztályát, hogy ott külön zeneoktatás is történik. Ezzel szemben egyetlen pianínóval rendelkeznek, ezért szakmai hátterük komolyan megkérdőjelezhető.

Szabó Gábor, a magyar tanítók Kolozs megyei tanfelügyelője bízik benne, hogy a meghirdetett első osztályok ősszel beindulnak. Mint mondotta, a beiratkozások megyeszerte zajlanak, sok szülő ugyanis még egyetlen tanintézményben sem jelentkezett. Az iskoláktól azért kérték be az elmúlt napokban már beíratott gyerekek személyi számát, hogy kiszűrhessék azokat, akiket egyszerre több helyre írattak be. Tavaly volt olyan eset, hogy egyetlen kisdiák négy iskola titkárságának nyílvántartásában szerepelt a tanévkezdés előtt. A kolozsvári tanfelügyelő szerint egy-két külvárosi iskolában jelentkezhetnek gondok, hiszen ha nem íratkozik be legalább 10 magyar gyermek, kérdésessé válhat az első osztály indítása. Úgy vélte, a külvárosi iskolában a tanítók hozzáállásán is múlik, hogy idejében feltérképezzék környékük magyar gyerekeit, akiket a lakhelyükhöz legközelebb eső magyar osztályba lehet irányítani.

Szabó Gábor szerint nem reális az a kép, amit a magánoktatást ajánló iskolák terjesztenek magukról. Az állami oktatáshoz képest igen komoly többletkiadással járó magánoktatás sem szakmailag, sem más szempontból nem tud többet nyújtani, mint az ingyenes állami oktatás. Az iskola számára a bevétel a fontos, emiatt magasabb gyereklétszámmal dolgoznak, ami az állami iskolák kisebb létszámú magyar osztályait veszélyeztetik. Az állami szférából átment tanítónők oktatnak itt is, akiknek a teljesítménye az iskolaváltás miatt nem változik, mondotta a magyar szakember.

Kedden délután Kolozsváron a Munka úton felavatták a CSi Románia gyárcsarnokát. Az avatón megjelent Emil Boc polgármester, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, több más helyi önkormányzati és vállalati vezető, sok holland üzletember.

Bevezetőként Jos Fristers bemutatta a Hollandiában 1964-ben alapított CSi anyavállalatot, amely főként fémtermékek csomagoló, szállító, összeszerelési berendezéseinek gyártásával foglalkozik. Évi forgalma el éri az 55 millió eurót, leányvállalatai működnek Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Mexikóban, Kínában, Lengyelországban, Dél-Afrikában.

A kolozsvári egység 2400 négyzetméternyi termelőtérből és 100 négyzetméternyi irodahelyiségből tevődik össze, 50 alkalmazottat foglalkoztat, termelési és szerelőmunkát végez, a jövőben pedig 100 fős munkásgárdára és 5000 négyzetméteres munkatérre kíván felfejlődni.

Az Alpha Products székhelye szintén Hollandiában van, ennek egyik termelőegysége városunkban a tavaly óta működő Alpha LAS, a CSi Románia partnere, mely révén Európa eme részében sajátos termelési kombinációk válnak elérhetőkké. Az Alpha LAS, többek között, egy lézeres hatékonysági gépet, egy korszerű elektrosztatikus mezőben történő festővonalat, egy lemezhajtógató CNC gépet, és modern hegesztő munkapontot állít üzembe.

A tegnap délutáni avatóünnepségen Radu Popescu, az Alpha LAS ügyvezető igazgatója, a korszerű ipari és kereskedelmi igényeknek megfelelő csomagolótermékeikre hívta fel a figyelmet. A polgármester örömét fejezte ki, hogy Kolozsvár egy 3 millió eurós holland befektetés célállomásává vált. Kees de Veth, a CSi Industries vezérigazgatója szerint Kolozsváron jól képzett, megbizható munkaerő található, a város a nemzetközi repülőtérnek és a határ közelségének köszönhetően könnyen megközelíthető, ráadásul itt a befektetések szempontjából kedvező a hangulat.

A kolozsvári magyar főkonzulátus a Külügyminisztérium utasítására a helyi rendőrségnél tájékozódik az elmúlt napokban történt két incidens ügyében; sajtóhírek szerint magyarságuk miatt bántalmaztak kolozsvári lakosokat – mondta László Boglár, a magyar kormány szóvivője kedden.

Húsvét másodnapján vélhetően etnikai okok miatt szúrtak meg egy magyar fiatalt, emellett a Szent Kamill otthon alkalmazottait is etnikai hovatartozásuk miatt zaklatták. Emil Boc kolozsvári polgármester jelezte, hogy kapcsolatba lép a rendőrséggel és ígéretet tett, hogy nagyon rövid időn belül felderítik a történteket. A polgármester intézkedik, hogy a rend őrség fokozza készenlétét a hasonló esetek megelőzése érdekében. „Mi előbbi tájékoztatást várunk, és reményeink szerint kapunk is a román hatóságoktól" – mondta László Boglár.

Miután hivatalosan is panaszt emelt a rendőrségen a Kolozsvár belvárosában ismeretlen tárggyal leszúrt huszonéves fiatal, kiderült: nem lehet szó diszkriminációról.

Az esetet követően – amelyet lapunk is részletesen ismertetett – a törvényszéki orvos megállapította, hogy nem 8, hanem 10–12 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, és gyilkossági kísérletről nem lehet szó. A rendőrség pozitívan viszonyult hozzá a panasztételkor, tudtára adták, hogy a tetteseket azonosították, és az eddig elvégzett nyomozások szerint bíróságra terelheti az ügyet, ahol nagy esélye van arra, hogy a vádlottakat kártérítés megfizetésére kötelezzék. A rendőrök azonban hozzáfűzték: a diszkrimináció esik, mivel nem bizonyítható, hogy magyarsága miatt szúrták volna le – amint arról már beszámoltunk, a két román fiatal „paşte fericit" „jókívánság" kíséretében támadta meg és szúrta fejen a fiatalt.

Az áldozat nem feltétlenül kívánja bíróságra vinni a bántalmazási ügyet, mert nincs nagy kedve az elhúzódó herce-hurcához. A törvény szerint ugyanis három hónapon belül kiegyezhet a tettesekkel, és így reméli, hogy sikerül azokkal megállapodni a kártérítésben.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, a többi közép-kelet-európai országhoz képest Romániában még mindig magas a kalózszoftverek aránya – állapították meg kedden a Business Software Alliance (BSA) képviselői a szoftverfejlesztőknek és számítástechnikai szakembereknek tartott előadást követő sajtóértekezleten. Adataik szerint 2003-ban a magánszemélyek és cégek által használt számítógépes programok 73 százaléka nem rendelkezett licenccel.

A BSA on the move címszó alatt zajló konferencia-sorozaton a szoftverfejlesztők (például Microsoft, Autodesk, Lotus, Apple, Corel, Adobe, stb.) jogait védő egyesület képviselői próbáltak rámutatni a kalóz számítógépes programok használatának veszélyére, valamint a jogvédelmi jogszabályok betartásának fontosságára.

A konferenciát követő sajtóbeszélgetésen Aurel Neţin a távközlési és információs technológiai minisztérium államtitkára kifejtette: a kalózszoftverek még mindig komoly problémát jelentenek Románia számára. – A jelenség komoly bevételkiesést jelent az ország költségvetésének, a számítástechnikai szektornak, de munkahelyteremtés szempontjából is negatív hatást gyakorol – mondta az államtitkár. Hozzátette: a magas arány befolyásolhatja az esetleges befektetők kedvét is. Említést tett arról is, hogy Lengyelországban ez az arány 58 százalék körül mozog, míg az Egyesült Államokban csupán 23–25 százalék.

Szóba került az is, hogy a számítógépes programokat fejlesztő nyugati vállalatok nem veszik figyelembe a kelet-európai országok lakósainak vásárlóerejét és nem csökkentik az árakat. Ezzel kapcsolatban Nicolae Burchel, a BSA romániai ügyvédje elmondta: többször előfordult, hogy például a Microsoft jelentős árkedvezményt biztosított, de alig voltak páran, akik éltek a lehetőséggel. – Sajnos, legtöbben illegális szoftvereket használnak – mondta Burchel.

Elhangzott: az IDC által 2003 áprilisában végzett felmérés szerint, ha tíz százalékkal csökkenne a kalózszoftverek aránya, közel 700 munkahelyet hozhatnának létre, illetve a költségvetés 21 millió dolláros többletbevételhez jutna. Megtudtuk: kalózszoftver használatáért kirótt büntetés 50–400 millió lej között mozog. Súlyos esetekben 5 évtől 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják a licenc nélkül számítógépes programokat használó cég vezetőjét vagy valamely magánszemélyt. Tavaly a rendőrség és a BSA szakemberei 372 cégnél végeztek ellenőrzést, 250 esetben büntető feljelentést tettek az ügyészségen, 12 esetben a tettesek felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

„Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak".

AZ IDŐ ÉS A TÉR A LITURGIÁBAN címmel Jitianu Liviu egyetemi oktató tart előadást a Liturgikus Szabadegyetem keretében április 7-én, csütörtökön este7 órakor a BBTE Katolikus Teológiai Fakultásának Szentegyház (I. Maniu) utcai épületében.

AZ ÖRMÉNY ÍRÁSJELEK HATÁSA A KORTÁRS MŰVÉSZETRE a témája Carolyn Puzzuvio (Lincoln Egyetem, Nagy-Britannia) április 6-án, szerdán 13 órakor, a Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen megnyíló kiállításának.

FORRÓ ANTAL (1924–1982) festőművész, grafikus tárlata április 8-án, pénteken 13.30 órakor nyílik meg a Főtér 23. szám alatti Gy. Szabó Béla Galériában. Bevezetőt mond Ferenczy Miklós. A tárlat anyagát Alexandra Rus és Németh Júlia méltatja. Közreműködik Albert Júlia színművész. Szép Bálint és Szőcs Márton hegedűduókat játszik.

AZ ELEFÁNTEMBER című feliratos, fekete-fehér filmet (rendező: David Lynch) vetítik április 7-én, csütörtökön este 7 órától a Prospero Házban (Mikó/Clinicilor utca 16.). Belépés ingyenes.

ZONGORADÉLUTÁN lesz ma, április 6-án du. 5 órától a Sigismund Toduţă Zenelíceum dísztermében. Az előadó, több országos és nemzetközi zongoraverseny díjazottja, Veress Gáspár VII. osztályos tanuló, Papp Tibor tanítványa.

DR. ALBAN KOLOZSVÁROTT: a nigériai származású, Svédországban letelepedett népszerű dance énekes április 19-én, kedden este fél tizenegykor a Tutankhamon Klubban lép fel. A részletekre visszatérünk.

ŞTEFAN BĂNICĂ JR. KONCERT lesz a Román Operában április 6-án, szerdán este fél nyolckor. A népszerű énekes a Rock & Roll 50’s Band társaságában a Veta-tour koncertsorozat keretében Kolozsvárra is elérkezett.

A NEO EGYÜTTES DINCOLODELIMITE TOUR elnevezésű koncertsorozat kolozsvári állomásához érkezett, a rockzenekar a Music Pubban lép fel szerdán este 9 órakor.

A HIPPI MOZGALOM VAGY A FLOWER POWER címmel Adrian Popan, Mihai Georgia és Gabriel Stoi ca Călin Nemeş emlékére audio-video előadást tart a Városi Művelődési Házban szerdán este 6 órakor. A belépés ingyenes.

MEGYEI BORVERSENYT rendez Aranyosegerbegyen a Kolozs megyei Magyar Gazdák Egyesülete, az RMDSZ helyi szervezete és a Gazdakör. A versenyt április 10-én du. 2 órától, a református egyház közösségi termében tartják. Jelentkezni április 9-én du. 6 óráig lehet Péter Ferenc elnöknél, minden borból 4 liter mintával. Minden minta után a részvételi díj 35 ezer lej.

VÁLASZTMÁNYI GYŰLÉST TART az RMDSZ belmonostori választmánya április 7-én, csütörtökön du. 6 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban. Kérik az MKT-jelöltek és a megyei küldöttjelöltek megjelenését.

SZIKLAMÁSZÓ UTAK AZ ALPOKBAN címmel diafilmvetítéses elő adást tart dr. Farkas György április 7-én, csütörtökön du. 6 órától, az RMDSZ hidelvi kerületének összejövetelén, a Horea út 53. szám alatti református templom gyülekezeti termében.

A Bánk bán témája sokáig foglalkoztatta Erkel Ferenc fantáziáját. Amint arról a korabeli sajtóból (Pesti Divatlap, Hölgyfutár, Magyar Hírlap, Nefelejts) következtetni lehet, a készülő operáról szóló hírek több mint tíz évig tartják lázban az olvasót. Végül 1860-ra elkészül az opera: a Katona József drámájából készült szövegkönyv Egressy Béni munkája. Tudott dolog, hogy a Bánk bán-drámát a korabeli politikai viszonyok miatt, 1860-ig száműzték a színpadról. Ennek tudatában lehetett Erkel is. Volt azonban a késlekedésnek más oka is: Erkel nem volt teljes mértékben megelégedve az Egressy-féle szövegkönyvvel, ezért azt Szigligetivel megrövidíttette. Végül, 1861 januárjában, a kor bevett szokása szerint a Múzeum dísztermében, Erkel vezényletével, a filharmóniai hangverseny keretében részletet mutatnak be a Bánk bánból. A bemutatóról a Vasárnapi Újság 1861. január 20-i száma ad hírt, mely szerint az „roppant hatást tett", Erkelt szűnni nem akaró éljenzés fogadta. A teljes opera színpadi bemutatójára 1861. március 9-én kerül sor a Nemzeti Színházban a szerző vezényletével.

Ezután az opera elindul hódító útjára. Kolozsvárt 1866. február 27-én mutatják be, óriási érdeklődéstől kísérve a Farkas-utcai Kőszínházban. Rövid idő múlva megszólal Erdély több nagyvárosának színpadán is. Nemzeti operánk állandó repertoár előadása marad a kolozsvári színpadnak. Tovább éltetése erkölcsi kötelessége minden következő nemzedéknek.

*

Április 7-én csütörtök este fél 7 órai kezdettel a Magyar Opera rendkívüli előadását, Erkel Ferenc Bánk bán három felvonásos operáját tekinthetik meg Daróczi Tamással a címszerepben. Két debütánsa is lesz a rendkívüli elő adásnak: Pataki Adorján (Ottó) és Sándor Árpád (Petur bán) személyében. A szereposztás a továbbiakban: II. Endre – Szeibert István, Gertrúd királyné – Georgescu Mária, Melinda – Marton Melinda, Tiborc – Bancsov Károly, Biberach – Szilágyi János, Sólom mester – Szakács Levente.

Ezt a színpadi változatot Dehel Gábor rendezte 1992-ben Witlinger Margit díszleteiben, H. Roşescu Lya jelmezeivel. Az előadás zenei vezetője Hary Béla, a Magyar Opera örökös tagja.

A rendkívüli előadásra érvényesíthető az Egyetemi-bérlet.

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében kerül sor az Atlantisz harangoz című országos versmondó vetélkedőre. Az 5. alkalommal megrendezett verseny témája: József Attila költészete. A rendezvénysorozat április 8-án, pénteken du. 6 órakor köszöntő beszédekkel kezdődik, majd Márk Attila daltulajdonos mutatja be albumát. A tulajdonképpeni versenyre szombaton kerül sor, amelyet eredményhirdetés és gálaműsor követ. Az estet a Peregrinus és a Fűszál együttes koncertje zárja.

Csupán egyetlen művész nyerte el idén a nagy számban felterjesztett magyar nemzetiségű színész, rendező és tervező közül a Román Színházi Szövetség (UNITER) díját. A hétfő este megrendezett UNITER-díjkiosztó gálán a Legjobb díszlettervező kitüntetést Both András kapta meg, a bukaresti Odeon Színházban Dragoş Galgoţiu által színre vitt Dorian Gray arcképe című előadás díszletéért. Amint azt már lapunkban olvashatták, idén több magyar művész, a 24-ből 10, szerepelt a jelöltek között, a végeredmény ehhez képest azonban lehangoló. Némi vigaszt jelent talán, hogy a Bocsárdi László által Krajován megrendezett Molière A fösvény című darabjában Ilie Gheorghe nyerte el a Legjobb férfi főszereplő díjat, Harpagon szerepéért.

(köllő)

Vasárnap délután került sor a Tordai Állami Színház nagytermében a Magyar Közösség Kulturális napjára. A műsorban nemcsak a tordai, de más aranyosszéki településekről is érkeztek meghívottak.

Idén, József Attila 100 éves születésnapjára emlékezve, a Tordai Kulturális Napok keretében, a Magyar Közösség Kulturális napján, a Tordai Petőfi Társaság és a helybeli RMDSZ által szerevezett program a „Dunának, Oltnak egy a hangja" címet viselte.

A helybéli Teodor Murăşanu Általános Iskola és a Mihai Viteazul Kollégium jelenlegi, illetve volt diákjai énekekkel, szavalatokkal, mesékkel gazdagították a programot. Először a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör lépett színpadra, nép-, illetve műdalokat adva elő. A Jagamas János-díjas Szabó Zsombor karnagy irányítása alatt a kórus, Kodály, Dely Szabó Géza és Bárdos Lajos művekkel lepte meg a nézőket.

Ugyancsak Szabó Zsombor irányítása alatt szólalt meg az őket követő Aranyosgyéresi Vegyes Kórus is. Ők Felix Mendelssohn-Bartholdy, Bárdos Lajos, Händel, Visky János és Erkel műveket adtak elő.

A következőkben Suba László tordai képzőművész értékelte és jutalmazta a „Dunának, Oltnak egy a hangja" című rajzversenyre beérkezett pályaműveket.

A fiatalok sem hiányoztak az elő adásról. Jó volt tapasztalni, hogy még egészen korán meg lehet szerettetni és kedveltetni velük a magyar népdalokat és néptáncokat, hisz táncolva, dalolva nemcsak kikapcsolódnak, hanem bizonyára meg is őrzik a magyar népi kultúra hagyományait. A Tordai Néptánccsoport Szabó Emese és Szabó László oktatóik irányítása alatt lapádi táncot, széki sűrű- és ritkatempót, és felcsíki táncrendet mutattak be.

Ezek után a várfalvi és sínfalvi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet színjátszó csoportja a Ludas Matyit adta elő, két kövendi vendégszereplővel, oktató Kolozsi Tünde. Őket követte a Tordai Ifjak könnyűzenekar. A közel egy éve működő, még nevét kereső hat tagból álló csapat, templomokban, kulturális eseményeken szokott fellépni, keresztény énekeket, könnyűzenét, megzenesített verseket adva elő. Vasárnap este a fiatalok békéről, reménységről, zenéről, időmúlásról énekeltek, de József Attila Kertész leszek című megzenésített verse is sorra került.

A műsor legvégén a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes ropta a táncot, élő cigányzene kísérettel. Oktatóik ifjú Kanyaró Pál és Agh Enikő.

Végigkövetve a közel háromórás műsort, megállapíthattuk, hogy Torda és környékének a magyarsága idén is kitett magáért, a legjobbat nyújtva. Az esemény emlékére a szervező Petőfi társaság a fellépőknek egy-egy oklevelet ajándékozott.

A rendezvényt a Tordai Kultúrotthon, a helybeli Polgármesteri Hivatal, valamint a helyi tanács, a Hiperborea nyomda, Deleanu Márta és Suba László tordai képzőművészek támogatták.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Constantine – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Megint tanú – magyar bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 20; péntek, szombat, vasárnap 22.30 órától; kedvezménnyel kedden minden vetítés. Érzékek iskolája – magyar bemutató. – Vetítés 17.30 órától; kedden kedvezménnyel.

GYŐZELEM – Az Operaház fantomja – bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 19. Furész–Saw – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 22.

FAVORIT – President Evil: Apocalypse – német–francia–angol. – Vetítések időpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel csütörtökön minden vetítés.

DÉS

MŰVÉSZ – A pilóta – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 20; kedvezménnyel hétfőn.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – 80 nap alatt a Föld körül – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától és hétfőn minden vetítés.

DACIA B-TEREM – Én és a herceg – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Vejedre ütök – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és hétfőn minden vetítés.

MAGYAR OPERA

Április 7-én, csütörtökön fél 7-kor: Erkel Ferenc: Bánk bán. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Dehel Gábor. Bánk bán szerepében Daróczi Tamás m. v. További szereplők: Pataki Adorján (debüt), Sándor Árpád (debüt), Szeibert István, Georgescu Mária, Marton Melinda, Bancsov Károly, Szilágyi János, Szakács Levente. – Egyetemi-bérlet.

Április 9-én, szombaton este 7 órakor: Humorgála. Meghívott: Nagy Bandó András.

Április 10-én, vasárnap du. 5 órakor: Jakobi Victor: Sybill. Vezényel: Kulcsár Szabolcs – debüt. Rendező: Gy. Tatár Éva. – Nyugdíjas-bérlet.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Április 8-án, pénteken este 7 órakor: Sam és Bella Spewack–Cole Porter: Csókolj meg Katám! – musical két részben a BBTE Színművészeti és Színháztudományi Kar IV. éves hallgatóinak vizsgaelőadása. Rendező: Salat Lehel osztályvezető tanár.

Április 6–12. között székelyföldi turnén vesz részt az KÁMSZ.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Április 7-én, csütörtökön este 7 órakor: Goldoni: Két úr szolgája.

Április 10-én, vasárnap este 7 órakor: Matei Vişniec: Mansardă la Paris cu vedere spre moarte.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Április 8-án, pénteken este 7 órakor: Zongora-est. Közreműködik: Viniciu Morouanu. Műsoron: Bach/Busoni: Nun kom der meinen Heiland korál (BWV 599); Bach: 1. B-dúr szvit (BWV 825); Mozart: B-dúr szonáta (KV 281); Liszt: A villa d’Este szökőkútja; Silvestri: I. Szvit, op. 3 nr. 1.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Szombaton, április 9-én tartja tisztújító közgyűlését a Kolozs megyei RMDSZ. A kétéves mandátumot jelentő elnöki tisztségre idén három jelölt pályázik: a jelenlegi elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, aki 1999 óta tölti be ezt a tisztséget, Vekov Károly történész, volt Kolozs megyei parlamenti képviselő, valamint dr. László Attila RMDSZ-es városi tanácsos. Lapunk arra kérte a jelölteket, hogy az alább feltűntetett kérdéseinkre válaszolva fejtsék ki elképzeléseiket, terveiket a szervezet jövőjével kapcsolatban.

A Szabadság kérdései: 1. Mit változtatna a megyei szervezet működésén, ha elnökké választanák? 2. Sok bírálat érte az elmúlt évek során a megyei szervezet „káderpolitikáját", van-e elképzelése arról, hogyan lehetne „megszerezni" a szervezet számára az elismert szaktekintélyek, sikeres vállalkozók közreműködését, támogatását? 3. Véleménye szerint hogyan lehetne kamatoztatni az RMDSZ kormánytagságából származó előnyöket a Kolozs megyei magyarság érdekében? 4. Melyek Kolozsvár és a megye legfontosabb közigazgatási problémái, és ezekre milyen megoldásokat javasolna Ön, mint leendő területi elnök?

1. A politikai dilemmák megoldásán túl, amely viszont folyamatosan egyben tartotta és egyben tarthatja a Kolozs megyei RMDSZ szervezetét és közösségét, mindenképpen vállalni kell a hivatali átszervezéseket és a fiatalítás szükségességét. Hatékonyabb és összefonódó gazdaság- és szociális politikát kialakítani, amelyeket nemcsak a pályázati tevékenység, de a vállalkozóbarát és szakszervezetbarát tényével és gesztusával erősíteni lehet.

2. „Káderpolitikáját" a megyei szervezet szakmai testületekkel, civiltársadalommal, valamint a fiatalság képviseletével együtt alakította ki. A meghatározó tény ebben viszont a „ki mire vállalkozik?" kérdésére adott válaszoló és viszonyuló magatartás volt. Tehát: szakmai kompetencia és politikai felelősségvállalás érvényesült a legtöbb esetben. Az utóbbi két évben pedig a társadalmi és szakmai testületekben való részvételt – velünk egyetértve – több szaktekintély és sikeres vállalkozó vállalta, politikai megbízatásokat is.

3. Mindenek előtt a megye infrastruktúrájának fejlesztésével (úthálózat, ivóvíz-, gáz- és villanyszolgáltatás, szennyvízelvezetés, csatornázás a magyarok lakta települések számára és nemcsak ott, ahol már polgármesterünk vagy alpolgármestereink vannak). Érdekeltek vagyunk a mikroregionális fejlesztésben, a megye hátrányos helyzetű zónáinak (Kalotaszeg, Aranyosvidék, Szamosmente, Mezőség) támogatásában (új munkahelyek létrehozásával és a kis- és középvállalatok támogatásával.) A kisebbségvédelem és műemlékvédelem (magyar műemlékek) normatív és gyakorlati megvalósítása. Abszolút prioritás: Kolozsvár főterét a világörökség részévé nyilváníttatni, eredeti állapotába visszaállítani. Történelmi egyházaink és nemzeti közösségünk méltó és halaszthatatlan vagyoni rendezéséről ugyancsak kitartóan gondoskodni kell. Ugyanúgy hatékonyabbá kell tennünk ifjúságpolitikai fontosságú, azaz a munkapiaci lehetőséget megteremtő törekvést, amely frissen végzett fiataljainknak éppen a megélhetést és az itthon maradást biztosítaná.

4. Miután a megyei és megyeszékhelyű, de községi hivatalokban is jelen vannak képviselőink (községi, illetve települési szinteken), ott ahol indokolt, és mindenképpen a Kolozs megyei magyarság megmaradásáért létre kell hoznunk önálló közigazgatási egységként is létezni tudó, autonóm életmódot választó magyar településeket, s az azokon, valamint a megyén belüli kulturális, oktatási és gazdasági intézményeinket.

A Fehér megyei Székelykocsárdon születtem 1948. szeptember 5-én. Középiskolai tanulmányaimat a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végeztem, majd az aranyosgyéresi Sodronyipari Művek technikumán, végül a Babeş-Bolyai Tudományegyetem filozófia karán szereztem diplomát. Kezdetben az Aranyosgyéresi Sodronyipari Műveknél tervező voltam, majd főtervező a kolozsvári Nehézipari Kutató és Tervező Intézet géptervező osztályán, 1990 és 1992 között pedig a Korunk belső munkatársaként tevékenykedtem.

1975 és 1989 között tagja voltam a Román Kommunista Pártnak, ez ugyanis feltétele volt az egyetemre való beiratkozásnak. Tisztséget nem töltöttem be, továbbképzésen nem vettem részt. 1989 előtt közművelődésbeli tevékenységemért, és egyes verseim, írásaim miatt a Szekuritáté megfigyelés alatt tartott, időnként zaklatással, házkutatással, szüleim, rokonaim ijesztgetésével próbáltak megfélemlíteni. Az RMDSZ-nek megalakulása óta tagja vagyok. 1992-ben kolozsvári városi tanácsosnak választottak, 1992-től pedig parlamenti képviselő vagyok, ilyen minőségemben két alkalommal is jegyzője voltam a házbizottságnak. 1999-től töltöm be az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöki tisztségét.

1. Úgy vélem, elérkezett az idő a megyei szervezet alapos reformjára. Először is tisztázni kellene feladatainkat, hogy pontosan melyek is azok a területek, ahol a Kolozs megyei RMDSZ-nek szerepet kell vállalnia, majd ennek függvényében módosítani a szervezet struktúráját. Erős, ütőképes szervezetté kell válnia a Kolozs megyei RMDSZ-nek, hogy szava, befolyása lehessen mind az országos RMDSZ döntéshozatalában, mind az önkormányzatokban, a helyi ügyek intézésében.

2. „Káderpolitikánk" is ezt a célt, a szervezet megerősítését kell hogy szolgálja. Ismeretes a múlt századi példa, amikor tanítók, papok segítségével értékes, de szerény lehetőségekkel rendelkező fiatalok továbbképzésben részesültek, akik később a közösség javára kamatoztatták tudásukat. Most is egy olyan intézményes háttér megteremtésére van szükség, amelynek segítségével támogatásban részesülnek az erre érdemesek, és akikre majd a Kolozs megyei szervezet hosszú távon is számíthat. Úgy vélem, ha az RMDSZ képes lesz arra, hogy ilyen konkrétumokban mérhető segítséget nyújtson annak a közösségnek, amelynek támogatását négyévente elvárja és megkapja, akkor az ismert szaktekintélyeknek, vállalkozóknak is nagyobb bizalmuk lesz a szervezetben.

3. Igen fontosnak tartom, hogy megvalósuljon az együttműködés az RMDSZ különböző tisztségviselői között. A szövetség, mind az önkormányzatokban, mind a parlamentben jelentős képviselettel rendelkezik, a miniszterek, államtitkárok mellett ugyanakkor szép számban vannak RMDSZ-es tisztségviselők a különböző kormányhivatalokban, ügynökségekben. Nagyon hasznos volna, hogy ez a „csapat" minél jobban együttműködjön, hiszen enélkül aligha lehet az erdélyi magyar közösség érdekeinek hatékony képviseletét megvalósítani. Románia ugyanis még mindig egy erősen centralizált államnak minősül, a közösségünket befolyásoló döntések zömét továbbra is Bukarestben hozzák meg.

4. Ki kell dolgoznunk egy átfogó, közép- és hosszútávú fejlesztési stratégiát Kolozs megyére, ugyanakkor meg kell keresnünk azokat az eszközöket, amelyekkel ezek a tervek megvalósíthatók. Az elmúlt időszakban egyre többet hallani a különböző EU-s pályázatokról, de még mindig nem sikerült a legérdekeltebbek számára érthetően elmagyarázni, hogyan is kell ezekkel a lehetőségekkel élni. A gyakorlat bebizonyította, hogy a leadási határidők nagyon rövidek, a megszabott idő alatt gyakorlatilag lehetetlen összeállítani a pályázati iratcsomót. Véleményem szerint a megyei szervezetnek elsősorban ebben kell segítséget nyújtania, ne fordulhasson többet elő, hogy egyszerű technikai okok miatt csússzon el egy-egy pályázat, amely igen sokat lendíthet kis közösségeink sorsán.

Kolozsváron születtem, 1964. szeptember 20-án. Nős vagyok, két gyermek édesapja. Középiskolai tanulmányaimat a Brassai-líceumban kezdtem, majd az egykori 3-as számú Matematika-Fizika Líceumban (a jelenlegi Báthoryban) folytattam. Gyermekorvos vagyok, a kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen szereztem diplomát, majd 1990-től három évig Szolnokon voltam szakorvosjelölt. 1993-ban tértem vissza Kolozsvárra, amikor azonban feleségemmel, aki szintén gyermekorvos, azzal kellett szembesülnünk, hogy kettőnk fizetése nem elég a megélhetésre, „kényszervállalkozásba" kezdtem. A próbálkozás sikerrel járt, ma már egy cégcsoportot vezetek. Egyike vagyok az Euréka vállalkozói szövetség alapító tagjainak. 1990-től vagyok tagdíjfizetője az RMDSZ-nek, 2004-ben városi tanácsosnak választottak.

1. Legfontosabb feladatomnak azt tartanám, hogy próbáljuk meg helyreállítani a bizalmat az RMDSZ-ben. Ennek előfeltétele, hogy a „minden magyar fe lelős minden magyarért" elv alapján tevékenykedjünk, és ezt érvényesítsük az egész megyei RMDSZ szervezetben. Sikeres, hatékony politizáláshoz eltökéltségre és elkötelezettségre van szükség elsősorban. Ennek előfeltétele, hogy odafigyeljünk Kolozsvár és a megye egész magyarságára, annak gondjaira. A mi szavazóink – és itt nem teszek különbséget RMDSZ és nem RMDSZ tagok között – azt várják el, hogy hallgassuk meg őket, amikor gondjaikról beszélnek, és – ha lehet –, próbáljunk meg segíteni rajtuk.

Elkötelezett és következetes, azaz folyamatos feladatmegoldó politizálásra van szükség. Hatékonyabbá kell tenni a megyei elnökség munkáját és meg kell határozni a feladatköröket. Egybe kell gyűjteni, elemezni kell a felvetődött kérdéseket és közösen meg kell találnunk a legjobb megoldásokat. A konkrét feladatokat le kell osztani, és a kiszabott határidő elteltével, számon kell kérni teljesítésüket.

Tisztázni kell, hogy mi a megyei RMDSZ feladata és mi tartozik mások hatáskörébe. Éppen ezért együtt kell működnünk a magyar történelmi egyházakkal, a civil szervezetekkel, minden olyan tényezővel, amelyik elősegítheti a feladatok megoldását. Ugyanakkor szorosabb kapcsolatot kell kiépítenünk a tagsággal, választóinkkal.

2. Az utóbbi években megcsappant az RMDSZ tagsága és ennek nem csupán természetes okai voltak. Sokan elfordultak a szövetségtől, passzívvá váltak, sokan kiléptek. E folyamat okait fel kell tárni és ha egy mód van rá, meg kell szüntetni őket.

Az RMDSZ minden szinten megújulásra vár: az eddigi módszereken is változtatni kell, akárcsak az együttműködési formákon. A szövetség fő feladata bevonni újra az értelmiségieket, különös tekintettel az oktatókra. Segítségük nélkül tevékenységünk felemás és részben eredménytelen lesz. Ők lehetnének legfőbb segítőink a kérdések feltárásában, megoldásában is.

Tagságunknak kell éreznie, hogy értelmiségünk, intézményeink velük, illetve értük vannak, nem hagyták őket magukra.

Meg kell találnunk a módját annak, hogy a fiatalok aktívabban és még nagyobb számban bekapcsolódjanak az RMDSZ tevékenységébe. Ennek is előfeltétele a hiteles és elkötelezett politizálás. A mai középkorú és idős generáció át kell hogy adja a stafétabotot, de nem mindegy, hogy kinek és miként adja ezt át. Fiatalítani kell, de úgy, hogy ez mindenki javára váljon.

Szorosabb és folyamatos együttműködésre van szükség a magyar vállalkozókkal. Tőlük nemcsak pénzt lehet kérni, hanem ötleteket is. Tág tere van az együttműködésnek, csak itt is meg kell találni a megfelelő formákat. Jóllehet az elmúlt tizenöt évben az RMDSZ nem tűnt ki gazdasági/pénzügyi tevékenységével, az európai integráció közeledtével körvonalazódik egy új és számunkra nagyon fontos együttműködési lehetőség. Megfelelően felkészült vállakozókkal együttműködve részt vehetünk a pályázási procedúrák elsajátításában és kamatoztatásában kisközösségeink érdekében. Ez nemcsak anyagilag, hanem feladatmegoldási szempontból is nagy jelentőségű. Fiataljaink bekapcsolódása ebbe a folyamatba, felkészítésük egyszerre old meg munkahely- és közösségi kérdéseket. Rugalmasság és alkalmazkodás, és főleg szervezés kérdése, hogy kivesszük-e részünket az európai integrációs folyamatból.

3. Kétségtelen, Kolozs megyének messzemenően az az érdeke, hogy éljen az RMDSZ kormányzati szerepléséből adódó lehetőségekkel. Ezt elősegíthette volna, ha a „csapatnak" kolozsvári szak emberei is lennének. Mivel ez nem történt meg, mindenképpen esedékes egy mielőbbi találkozó Markó Béla elnökkel, hogy tisztázhassuk, miben és miként tudnának segíteni Kolozs megye, Kolozsvár gondjain. Döntő jelentőségűnek tartom a bennünket foglalkoztató kérdések megbeszélését, megoldását. Ideje lenne, hogy annyi év után most már Kolozsvár is részesüljön az RMDSZ kormányzati szerepvállalásából, ennek „előnyeiből". Mielőbb össze kell állítani azt a listát, amely a kolozsvári igényeket tartalmazza. Minél szorosabb, és ugyanakkor minél sokrétűbb kapcsolat kialakítására van szükség minden szinten a kormányzati szerepet vállaló magyar tisztségviselőkkel.

4. Létfontosságúnak tartom valamennyi egykori magyar tulajdon visszaszerzését. Kolozsvári és megyei szinten igényeljük a magyarság jelentőségének és szakértelmének megfelelő számú tisztség biztosítását mind a polgármesteri hivatal, mind a megyei intézmények, mind a központi intézmények helyi kirendeltségeinek szintjén. Politikai partnereinkkel folytatott tárgyalások útján lehetségesnek tartom olyan kérdések megoldását helyi szinten, amelyek megoldására országos szinten még mindig nem került sor.

Kolozsváron talán a legfontosabb a városgazdálkodás, a közlekedés, a köztisztaság, az építkezések milyensége/minősége, a zöldövezetek kérdése, illetve a szociális kérdések hatékony kezelése. Megyei fontosságú az autópálya kérdése, amelyről lemondani nem tudunk. Viszont a magyarság számára az oktatásügy, nemkülönben a munkahelyteremtő vállalkozások, az egészségügyi és szociális kérdések döntőek. Kormányszereplésünk révén, és megfelelő együttműködéssel, a megye valamennyi városában és településén a fenti kérdések megoldhatóak, főleg a vidékfejlesztő gazdaságpolitika segítségével. Az úthálózat, a víz- és gázvezeték telepítés ennek legfontosabb, de nem egyedüli elemei. Ezek mellett a postai, egészségügyi- és gyógyszerellátás számos vonatkozásban szintén megoldásra vár, nemkülönben a környezetszennyezés. A kormányzati támogatás mellett az eredményt fokozná a hatékonyabb együttműködés a civil szervezetekkel.

Budapesten születtem 1947. szeptember 26-án, Aradon nőttem fel és ott végeztem általános- és középiskolai tanulmányaimat. Kolozsváron a történelem szakon szereztem tanári diplomát. Az egyetem elvégzése után Bukarestbe kerültem tudományos kutatóként, ahonnan amint lehetővé vált, családommal együtt visszatértem Kolozsvárra. A történettudományok doktora vagyok és jelenleg a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként oktatok.

Az országos RMDSZ keretében tevékenykedtem több éven át, majd a megyei szervezetben vállaltam szerepet. Így ismertem meg belülről a szövetséget, tagságát és problémáit. 2000-ben megválasztottak kolozsvári városi tanácsosnak, majd ugyanabban az évben parlamenti képviselőnek. Politikai tevékenységem mind a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártban, mind az 1999-ben több megye részvételével az RMDSZ keretén belül létrehozott Nemzetépítő Platformban a hazai magyarság helyzetének javítását tűztem ki célul. Alapállásom és elkötelezettségem a magyarság mellett megóvtak bármilyen együttműködéstől, akár a Szekuritatéval, akár más olyan intézménnyel, amelynek magyarellenes céljai voltak.

Az elhunyt pápa arcára fehér selyemlepel kerül majd a temetés előtt, közvetlenül a koporsó lezárását megelőzően – jelentette ki keddi vatikáni sajtóértekezletén a pápai liturgiák főnöke.

A Szent Péter-székesegyház rejtelmes és titokzatos pincéiben – ahol eddig hatvan pápa nyert örök nyughelyre a 264 katolikus egyházfő közül – pénteken sorra kerülő temetésről Piero Marini érsek, pápai liturgikus szertartásmester számolt be az újságíróknak. Mint közölte, a bazilika csütörtökön este bezárja kapuit, így ezen az éjszakán a ravatal nem lesz már látogatható, hogy megtörténjenek a péntek délelőtti temetés és gyászimádságok előkészületei.

Százezrek állnak sorban a vatikáni Szent Péter-székesegyházhoz vezető sugárúton, hogy bejuthassanak II. János Pál ravatalához, s még a pénteki temetés előtt végső búcsút vegyenek. A bazilika kapuit hétfőn este röviddel nyolc óra előtt tárták ki az őrök, s kezdték beengedni a tisztelgőket, akik már dél óta álltak sorban a Via della Conciliazione sugárúton; számukat ekkor kétszázezerre becsülték. Az éjszakai órákban már kétszer ekkora tömeg – megközelítőleg 400 ezer ember – várt a bazilikába való bejutásra, s kedd hajnalban is tízezrek lepték el a római metrót, hogy a Vatikánba utazzanak.

Az olasz polgári védelem a válságtervnek megfelelően tábori sátrakat és mozgatható illemhelyeket állított fel, ingyenes ásványvizet osztogat a tikkadt, több órás várakozást is vállaló embereknek. Utóbbiak közül még azok sem mondanak le a végső búcsú lehetőségéről, akik rosszullétük miatt orvosi segítségre is szorulnak.

A sor rendkívül gyorsan halad, ugyanis a ravatal előtt tilos megállni, imádkozni, letérdelni, éppen a kint várakozó tömeg miatt, amely nem csökken, hanem a reggeli órákban tovább nőtt.

Rómába utazott kedden reggel Erdő Péter bíboros érsek is, Magyarország prímása II. János Pál pápa gyászszertartására és temetésére, valamint a katolikus egyház új vezetőjének megválasztására.

Paskai László bíboros, a magyar országi katolikus egyház előző vezetője, aki szintén tagja az új pápát megválasztó bíborosi testületnek, konklávénak, már hétfőn elutazott.

Részt vesz II. János Pál pápa vatikáni temetésén Traian Băsescu román államfő és Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök is – erősítették meg a román fővárosban kedden, amikor az államelnök a bukaresti nunciusi hivatalban részvétét nyilvánította.

Traian Băsescu a bukaresti nunciusi hivatalban nyitott emlékkönyvbe azt írta, hogy „a Szentatya halálával a világ elvesztette legfontosabb szellemi irányadóját".

A román elnök úgy vélekedett, hogy azt a szellemi irányadó szerepet, amelyet II. János Pál pápa az egész világ szellemiségében betöltött, nehéz lesz helyreállítani. A Szentatyának sikerült egyidejűleg politikusnak és világszellemnek is lennie, s ezt pótolni nagyon nehéz lesz – jelentette ki Tra ian Băsescu.

Viktor Juscsenko ukrán elnök is ott lesz a temetésen, amely napot egyben gyásznappá nyilvánította országában – jelentette be az államfői hivatal sajtóosztálya.

Mint azt a keddi közlemény tudatta, a jelenleg hivatalos úton az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán elnök gyásznappá nyilvánította a pénteket, hogy „minden katolikus, illetve az összes többi vallásfelekezet hívője tisztelettel adózhassék annak az embernek, aki oly nagyban hozzájárult a világbékéhez". A 48 milliós Ukrajnában hozzávetőleg 1 millió római katolikus él, s további 5 millió olyan hívő, aki ugyan a görögkeleti szertartást követi, ám a római pápa alattvalójának vallja magát.

Nem vesz részt II. János Pál pápa temetésén Izrael két főrabbija közül egyik sem, mivel a közelgő zsidó húsvétot kell előkészíteniük – közölte szóvivőjük kedden.

Ezért Jona Mecger askenázi (a német és közép-európai eredetű zsidók közössége) és Slómo Amar szefárd (a spanyolországi eredetű, majd a Balkánon és Kis-Ázsiában letelepedett zsidók közössége) főrabbi közös hivataluk főigazgatóját, Oded Vienert küldik a pénteki vatikáni ceremóniára.

A gyászszertartáson részt vevő izraeli állami delegációt Móse Kacav elnök vezeti, Szilvan Salom külügyminiszter és a haifai főrabbi, Sear-Jisuv Hakohen kíséretében.

A zsidók világszerte gyászolják a szombaton elhunyt pápát, azt az egyházi vezetőt, aki a legtöbbet tette a kereszténység és a zsidóság között a holokauszt miatt támadt szakadék megszüntetéséért, s diplomáciai kapcsolatot létesített Vatikán és Izrael között.

Fidel Castro 46 év után istentiszteleten vett részt
Az elhunyt II. János Pál pápa iránti megkülönböztetett tiszteletadás jeleként Fidel Castro kubai államfő évtizedek óta első ízben vett részt istentiszteleten.

Hétfőn (helyi idő szerint) jelen volt a Jaime Ortega Alamino kubai bíboros által az elhunyt egyházfő lelki üdvéért bemutatott szentmisén.

A jelenlévők szerint Castro legutóbb 46 évvel ezelőtt, 1959-ben, a kubai forradalom évében, fivérének esküvőjén jelent meg templomban. Fiatal éveiben több alkalommal is ministrált.

Mielőtt a templomba ment volna, előbb a havannai apostoli nunciatúrán a 78 éves Castro a részvétnyilvánítások könyvébe ezt írta: „Nyugodj békében, a népek közötti barátság fáradhatatlan harcosa, a háború ellensége és a szegények barátja. Távozásod fájdalmat okoz nekünk, és őszintén kívánjuk, hogy példamutatásod követőre találjon."

A bíborosok nem lesznek bezárva a konklávé idején
Marini érsek bejelentése szerint a konklávé a Vatikán zárt falai mögött fog zajlani, a bíborosokkal senki sem kerülhet kapcsolatba, s ennek következtében az egész Vatikánt „tiltott területté" nyilvánították. A pápaság történetében azonban először a pápaválasztó bíborosi konklávé résztvevői nem lesznek bezárva a Sixtusi kápolnába, hanem a Vatikán egész területén mozoghatnak – közölte Vatikán ceremóniamestere. A bíborosok számára változatlanul tilos lesz bármiféle külső kapcsolattartás, de nem lesznek egy helyre összezárva – mondta az olasz érsek. – Szabadon mozoghatnak szálláshelyük, a Szent Márta-ház, a Vatikánban található kápolnák és a pápaválasztás helyszíne, a Sixtusi kápolna között.

A pápaválasztó konklávé összehívásának ügyében még nem született döntés. A bíborosok leghamarabb 15, legkésőbb 20 nappal a pápa halála után gyűlhetnek össze a választásra.

Varsó szobrot állít II. János Pál pápának
Varsóban felállítják II. János Pápa szobrát azon a helyen, ahol hazájában tett első látogatásakor szentmisét celebrált egymilliónyi hívő előtt – határozta el hétfőn a lengyel főváros tanácsa.

A katolikus egyház feje 1979-ben arra bíztatta az akkor még kommunista uralom alatt élő honfitársait, hogy ne féljenek, és így kiáltott fel: „A Szentlélek szálljon le, és változtassa meg ennek az országnak arculatát!".

Ez az üzenet nagy hatással volt Lengyelország történelmének alakulására, mert sok lengyel az ellenállásra szólító rejtett üzenetként értelmezte – okolta meg Lech Kaczynski varsói polgármester a PAP lengyel hírügynökségnek adott nyilatkozatában a szobor felállításáról hozott határozatot.

A főváros központjában, a Pilsudskiról elnevezett téren felállítandó emlékmű felirata II. János Pál idézett felhívása lesz. A tervek szerint az emlékművet október 16-án, Karol Wojtyla pápává választásának 17-ik évfordulóján avatják fel.

Az egyházfő halála után 15, de legkésőbb 20 nappal kell összeülnie a bíborosok választó testületének, a konklávénak, hogy meghatározza az új pápa személyét. Alábbi összeállításban néhány választójoggal rendelkező bíboros véleményét olvashatják arról, milyen tulajdonságokkal bíró egyházfőt látnának szívesen Szent Péter trónusán.

Philippe Barbarin (Franciaország): Azt kérem Istentől, hogy az új pápa igazi szent legyen. Vagyis olyan személy, akiben megláthatjuk Krisztus fényét. Hogy Latin-Amerikából származik-e vagy Európából, idős-e vagy fiatal, az másodlagos szempont.

Claudio Hummes (Brazília): Olyan személyre van szükség, aki reprezentálja (a katolikus egyházat), egyúttal pedig befolyással bír a világban. Meg kell mutatnia, hogy az egyház az emberiség szolgálatában áll, elsősorban is a szegények és a kirekesztettek szolgálatában.

Bernard Panafieu (Franciaország): Elsősorban azokra a kihívásokra kell reagálnia a jövendő pápának, amelyek a mai világban tornyosulnak az egyház előtt. Szem előtt kell tartania azt is, milyen választ adjon az egyház a Biblia nevében az emberiség által föltett kérdésekre – nem csupán Nyugat-Európa lakosságának, de a többi hatalmas földrész népeinek kérdéseire is.

Jorge Medina (Chile): Minden pápa csak konzervatív lehet. Szent Pál apostol azt mondta tanítványainak: „őrizzétek meg sértetlenül a hit alapjait". Konzervatív az, aki megőriz. Az egyházi doktrína értelmében egy pápa nem lehet liberális.

Friedrich Wetter (Németország): Olyan pápát szeretnék látni, akinek egyénisége éppúgy Krisztusban gyökerezik, mint II. János Pálé. Ugyanakkor bizonyos dolgokat nyilván másként fog csinálni, mint az elődje.

Jean-Marie Lustiger (Franciaország): Ne hasonlítson II. János Pálra, ám ugyanúgy szeresse az igazságot, az embereket, az ember megváltását; legyen benne bátorság és erő.

A magyar köztársasági elnök jelölése ügyében egyezkedik a két magyar koalíciós párt, az MSZP és az SZDSZ. A budapesti Népszabadság szerint az SZDSZ Gombár Csaba politológust ajánlotta az MSZP figyelmébe, ám arra minimális az esély, hogy a szocialisták elfogadják a javaslatot. Az MSZP-ben a legalább kétharmados belső támogatással rendelkező Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke mellett Glatz Ferenc akadémikus és Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter kapta a legtöbb jelölést. Az utóbbival kapcsolatban nincs különösebb ellenvetése a szabad demokratáknak, bár állítólag több új név is szóba kerülhet a megbeszéléseken.

A magyar tudományos és a kulturális élet több ismert személyisége is Glatz Ferenc akadémikus alkalmassága mellett érvelt a parlamenti pártok elnökeihez írott levélben. Egyebek között azt az érvet hozták fel Glatz mellett, hogy itthon és külföldön is széles körben ismert, személye az állampolgárok legszélesebb köreiben is messzemenően elfogadott.

Amint arról korábban is tudósítottunk, felmerült Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnökének neve is. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta, pártja nem zárkózik el attól, hogy elfogadja Sólyom jelölését, ha ez a szocialistáknak is megfelelne.

A lap szerint a Fidesz egyelőre nem gondolkodik a köztársasági elnök-jelölésen. Orbán Viktor azt nyilatkozta: megvárják az egyeztetések eredményét, s azt követően foglalnak állást. A Fidesz elnökének szavaiból kitűnt: adott esetben készek elfogadni Hiller István MSZP-elnök meghívását az egyeztetésre. Dávid Ibolya, az MDF elnöke is azt nyilatkozta, hogy készen állnak a négyszemközti egyeztetésre is az államfőjelöltről. Noha felröppentek olyan hírek, hogy a fórum esetleg Boross Péter volt miniszterelnököt szeretné jelölni, az MDF vezető politikusai ezt cáfolták. A lap úgy tudja, hogy az MDF kész támogatni Sólyom Lászlót.

A várakozásoknak megfelelően május 5-ére írta ki a parlamenti választásokat kedden a brit kormányfő.

Tony Blair a törvényi formaságoknak eleget téve a Downing Street-i miniszterelnöki hivataltól egy mérföldnyire lévő Buckingham-palotába hajtatott, és kérte II. Erzsébet királynőtől a parlament feloszlatását. Ezután hivatala előtt, a Labour eddigi vívmányait méltató rövid beszéd kíséretében bejelentette a választások időpontját, amely az utóbbi időszak legrosszabbul őrzött kormányzati titka volt, hiszen a sajtó már hónapok óta tényként kezelte.

A választások kihirdetésének napján minden politikai kommentátor változatlanul biztosra vette az 1997 óta kormányzó baloldali Munkáspárt újabb, egymás utáni harmadik, választási győzelmét, annak aránya azonban ezúttal jóval kérdésesebbnek tűnik, mint a földcsuszamlásszerű győzelemmel megnyert előző két választás előtt.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Kilenc hónapos körözés után Svédországban elfogták Gregorian Bivolarut, a Mozgalom a Szellemi Integrációért az Abszolútumba (MISA) vezetőjét. A Bukaresti Rendőrfőkapitányság szerint a svéd hatóságok ideiglenesen őrizetbe vették Bivolarut, akit kiadnak majd Romániának. Bivolaru nevére tavaly június elején bocsátottak ki letartóztatási parancsot kiskorúval létesített szexuális kapcsolat vádjával, a yogamester azonban időközben megszökött.

A fővárosi 5. kerületi bíróság letartóztatási parancsa őrizetbe vételétől számítva 26 napig érvényes. A MISA-vezért 2004 márciusában tartóztatták le először. Azzal vádolták, hogy kihasználva yogamesteri státusát, Mădălina Dumitruval szexuális kapcsolatot létesített. A bukaresti ítélőtábla április 1-jei ítélete szerint Bivolarut kiengedték, arra hivatkozva, hogy nem a bukaresti törvényszéknek, hanem a fővárosi 5. kerületi bíróságnak kellett volna kibocsátania a letartóztatási parancsot. Augusztusban a bukaresti ítélőtábla ügyészei pert indítottak ellene kiskorúval létesített szexuális kapcsolat, fajtalankodás, nemi romlottság, kiskorúak kerítése, valamint törvénytelen határátkelés vádjával. A nyomozók megállapították, hogy 2002 és 2004 között ismételten szeméremsértő cselekedeteket követett el Mădălina Dumitru ellen. Emellett 2000 január és novembere között, illetve 2003 áprilisában yogamesteri minőségét kihasználva szexuális kapcsolatot létesített Agnes Arabella Mureşan és Simionescu Ilinca kiskorúakkal is. Tavaly március 24-én a MISA-vezér törvénytelenül akarta elhagyni az országot Nagylaknál.

A Bivolaru ellen felhozott vádak az idén is gyarapodtak, január 20-án az ügyészek bűnvádi eljárást kezdeményeztek ellene, mivel azt gyanítják, hogy törvénytelenül fiatal lányok Japánba való utaztatásába is belekeveredett volna.

A MISA vezetői tegnap azt nyilatkozták, nem tudtak arról, hogy szellemi vezérük Svédországban tartózkodott volna, noha két városban, Malmöben és Karlskronaban is tartottak yoga-kurzusokat.

Bár életbe lépett a gyógyszerek új ártámogatási rendszere, nagy ne héz ségekbe ütközik annak gyakorlatba ültetése. Ezért egyrészt az információhiány, másrészt a pénzhiány okolható.

A kolozsvári gyógyszerészek és orvosok most ismerkednek az új ártámogatási törvény rendelkezéseivel, és az új gyógyszerlistákkal. Bár a kormányhatározat már március 31-én megszületett, mindössze tegnapelőtt jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

A gyógyszerészek haladékot kérnek az alkalmazására, hiszen a gyógyszertárak számítógépes hálózata sok esetben nem kompatibilis az új rendszerrel. A háziorvosok ugyancsak tartózkodnak a gyógyszerek felírásától addig, amíg nem jutnak hozzá a készítmények teljes listájához, annál is inkább, mert egy rosszul kitöltött recept, vagy a keret túllépése 10 millió lejes büntetéssel sújtható.

A szerencsésebb kolozsváriak találhatnak olyan patikát, amely ártámogatott gyógyszereket bocsát ki. Ilyen például az egyes számú főtéri, illetve a Bocskai/Avram Iancu téri gyógyszertár. A betegeknek azonban számos gyógyszertárban kell kérdezősködniük, amíg megtalálják a számukra megfelelő készítményt, hiszen minden patikában csak egy bizonyos kategóriájú betegségre adnak ártámogatott vagy ingyenes gyógyszert.

Az Orvosi Kamara továbbra is tiltakozik a szigorú büntetések ellen, hiszen a pénzbírság mellett a szakma gyakorlásának jogát is megvonhatják az orvosoktól. A zűrzavar az egész országra jellemző.

Az ENSZ egészségjogi szakembere, Paul Hunt által összeállított jelentés azt ajánlja a román hatóságoknak: vessenek véget a romániai egészségügyben elburjánzó korrupciónak.

A finanszírozások rendszerét országszerte átláthatóvá kell tenni, emellett a pénzek elosztása és kezelésén kívül az egyes egészségügyi intézmények anyagi rendszerét is nyomon kell követni. A kormánynak szavatolnia kell a biztosítottak számára az egészségügyi szolgáltatások megfelelő színvonalát, teljes egyenlőség és diszkrimináció-mentesség mellett, de tájékoztatnia kell a biztosítottakat jogaikról is.

A jelentés kiemeli az egészségügyi alapellátás jobb finanszírozásának szükségességét, hogy a szolgáltatások szintje megfeleljen a kelet-európai átlagnak.

A szakember kifejezte aggodalmát amiatt is, hogy az abortuszok száma továbbra is meglehetősen magas: hazánkban a művi vetélés fogamzásgátló módszernek számít.

F. I.

Meghétszereződött 1992 és 2005 között a határon túli magyaroknak nyújtott támogatások összege – mondta a hét elején Csíkszeredában Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, cáfolva a magyarországi támogatások visszaesésére vonatkozó állításokat. Az MTI-nek adott nyilatkozatában a tisztségviselő kifejtette, hogy mára már hatékony, átlátható támogatáspolitika alakult ki a határon túli magyar közösségek megsegítésére. „A határon túli magyarság, ezen belül pedig a magyar anyanyelvű oktatás támogatása nemzeti ügy" – hangsúlyozta Bálint-Pataki József, aki szerint ennek megítélésében nem lehet különbséget tenni a különböző kormányok között. A HTMH elnöke Csíkszeredában előadást tartott a felsőoktatás és a kutatás területét átfogó magyarországi támogatások felhasználásáról szóló szakmai konferencián. A rendezvény házigazdája a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) volt.

A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Berényi Dénes akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság alapító elnöke ismertette a sajtó munkatársaival a külföldi magyar tudományosság helyzetével kapcsolatos kutatás eredményeit. Mint mondta, a három évig tartó felmérő munka során számba vették a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén a magyar állami költségvetésből kiutalt támogatásokat. A vizsgált időszakban (1990-2000, illetve részben a 2002-ig terjedő periódusban) 12 milliárd forint került a környező országokba a felsőoktatás és kutatás támogatására, ez az összeg az összes támogatás mintegy 15 százaléka – hangoztatta az előadó. A kutatás eredményei szerint a magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatai sikeresek voltak, de tartalékaik mára kimerültek – fogalmazódott meg a konferencián. Ugyanakkor a vizsgálat rávilágított arra is, hogy a határon túli régiókban általában biztosított az egyetemi oktatói és kutatási utánpótlás.

A kutatás szerint – mint fogalmazott az előadó – a magyarországi támogatáspolitika jelenlegi formájában elavult, ezért tartalmában és szerkezetében egyaránt reformra szorul. A konferencián Bálint-Pataki József számadatokkal cáfolta a magyarországi támogatások visszaesésére vonatkozó állításokat. Hangsúlyozta: több mint hétszeresére emelkedett 1992 és 2005 között a szomszédos államok magyar közösségeinek szánt támogatások összege.

Az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatása, értékpapírok, illetve részvények formájában történő kárpótlás közül választhatnak azok a nemzeti kisebbségek, amelyeknek tulajdonát képező épületeiket elkobozták. Az ingatlanokat jelenleg használó intézmények a visszaszolgáltatás előtt öt évig bérleti díjat fizetnek a korábbi tulajdonosnak. A kormány legutóbbi ülésén elfogadta a nemzeti kisebbségek közösségi ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló 1999/83-as sürgősségi rendelet alkalmazási szabályait. Az alkalmazási szabályok csak az 1940. szeptember 6. és 1989. december 22. között jogtalanul elkobozott ingatlanokra vonatkoznak. A kormány által elfogadott szabályok kétfajta kárpótlást tesznek lehetővé: az oktatási, kutatási, egészségügyi célokra használt ingatlanok, a törvényesen bejegyzett politikai pártok, diplomáciai képviseletek, a nemzetközi szervezetek képviseletei által székházként használt épületek jogos tulajdonosai kérhetik az épületek természetbeni visszaszolgáltatását. Ebben az esetben, az ingatlan eddigi rendeltetése még öt évig megmarad, a tulajdonos pedig adómentességet elves, és bérleti díjat kap erre az időre. Az egykori tulajdonosok 2001/10-es törvény alapján kárpótlást is kérhetnek. A rendelkezések csak azokra az ingatlanokra és hozzájuk tartozó telkekre vonatkoznak, amelyek az 1999/83-as sürgősségi rendelet érvénybe lépésekor még léteztek.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság hatásköre így a közösségi ingatlanokra is kiterjed. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, a restitúciós bizottság tagja elmondta: erre a jogszabályra, és alkalmazási metodológiára volt szüksége a testületnek ahhoz, hogy elkezdhesse a munkát a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében. Hozzátette, a kormányhatározat Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően a bizottság felveszi a kapcsolatot mindazokkal, akik ingatlan-visszaigénylési kérelmet tettek le. A képviselőház és a szenátus, tavaly márciusban, együttes ülésen fogadta el a közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásról szóló törvény egyeztetett változatát.

Mindazok, akik bérből, bérbeadásból vagy más tevékenységekből tavaly jövedelmeket realizáltak, az azok után fizetendő adójuk 1 százalékát – az államkassza helyett – alapítványoknak és egyesületeknek juttathatják. Kérjük, hogy adószázalékát adományozza a Szabadságot birtokló és támogató Minerva Művelődési Egyesületnek. Ha Ön csak bérből szerzett jövedelmet, cége könyvelési osztályán jelezze, hogy adójának 1 százalékával rendelkezni szeretne. Az összevont vagy az egyetlen forrásból származó jövedelemadó 1 százalékának kedvezményezettjét adóbevallásában fel kell tüntetnie. Esetünkben ez:

Asociaţia Culturală Minerva, CUI: 5337563,

Cont bancar IBAN: RO97RNCB2200000025370001., BCR Cluj

Előre köszönjük!

Lovaglótúra keretén belül emlékeznek meg II. Rákóczi Ferenc fejedelemről április 3. és május 3. között. A Rákóczi Szövetség által szervezett 800 km-es történelmi emléktúra kiindulópontja Zágon, célállomása pedig a Borsiban (Szlovákia) álló várkastély, de többek között keresztül haladnak Gyekén (április 18.), Szamosújváron (április 19.), Zsibón (április 20.) és Szilágynyíresen is (április 22.).

A tervezett útvonal során érintett Rákóczi emlékhelyeken ünnepélyes megemlékezésekkel tisztelegnek majd, továbbá felidézik a kuruc szabadságharc eseményeit és vezetőjének, történelmünk egyik kimagasló alakjának, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek szellemiségét, hazafiságát és ma is érvényes üzeneteit.

A szervezők szeretettel várnak mindenkit az érintett emlékhelyekre, hogy együtt ünnepelhessenek, együtt tegyenek hitet a magyar kultúra egysége, a magyarság összetartozása mellett. A felvonuló hagyományőrzők történelmi zászlajára minden település és közösség elküldheti nevével megírt selyemszalagját, amit magukkal visznek, majd Sárospatakon elhelyezik a várban lévő Rákóczi Múzeumban. A rendezvény ünnepséggel zárul a sárospataki vár udvarán, majd felvonulással a majálison, végül pedig a borsi Rákóczi várkastély előtti téren ünnepelhetnek a résztvevők.

Az emléktúra közös összefogással szerveződik, ezért örömmel fogadnak minden segítséget, támogatást. A kuruc korhű felszerelések elkészíttetésében, a lovak biztosításában, a szálláshelyek, lovak és lovasok ellátásában, valamint a kísérő autók üzemeltetésében bárki részt vállalhat. Pénzügyi segítséget a társszervező Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvány (3965 Kisrozvágy, Petőfi S. u. 55.) számláján fogadnak: K & H Sárospataki Fiók, számlaszám: 10201006-50049952. További részletek a www.bodremka.hu honlapon, bodremka@bodremka.hu email címen.

Április 6–9. között az Expo Transilvania csarnokában tartják a 30. Texin országos konfekció és bőrdíszműáruk kereskedelmi társaságokhoz szóló szerződéskötéses és a nagyközönségnek szánt közvetlen eladásos vásárt. Ezen 140 vállalat kínálja a következő termékfajtákat: textilnemű, készruha, kötöttáru, fehérnemű, lábbeli, bőrdíszmű, – valamint a hozzájuk tartozó kiegészítő árukat. A divat ismételten meghatározó szerepet játszik ezen a seregszemlén – most éppen a tavaszra és a közelgő ortodox húsvétra való tekintettel.

Bútoripari szerződéskötések országos vásárát rendezi meg, immár 8. alkalommal, április 13–17. között az Expo Transilvania Rt. A Conmob 2005 rendezvényen több, mint száz cég képviselteti magát, 5000 négyzetmétert meghaladó területen, bútorok, tartozékok, kiegészítő anyagok bemutatásával. Fő rendezője az idén is a Romániai Bútorgyártók Egyesülete.

A besztercei bíróság ügyészei úgy döntöttek, hogy nem indítanak eljárást Gheorghe Marinescu megyei tanácselnök ellen annak ellenére, hogy 14 tanácsos munkahelyi visszaéléssel és hivatalos papírok hamisításával vádolta.

A Beszterce Naszód Megyei Tanács elnöke esetében nem áll fenn törvénysértés lehetősége, hiszen az a határozat, miszerint nem osztják ki a üléspénzt, törvényes keretek között született. Törvénysértő tett eszerint egyszerűen nem létezik – áll a besztercei bíróság sajtónyilatkozatában.

Az ügyészek hasonlóan jártak el Ana Jurje esetében is, akit szintén feljelentettek a tanácsosok, mert a megyei tanácselnökön kívül ő is aláírta a hamisnak vélt hivatalos papírokat. A panaszt emelő tanácsosok húsz napon belül fellebbezhetnek a határozat ellen.

A 14 megyei tanácsos – nagy részük liberális vagy demokrata – múlt októberben kérvényezte az ügy kivizsgálását amiatt, hogy a tanácselnök úgy határozott, attól a hónaptól kezdődően nem kapnak üléspénzt annak ellenére, hogy részt vesznek a gyűléseken. A tanácsosok kérvényezték, hogy kötelezzék Marinescut arra, fizesse ki nekik októbertől visszamenőleg az elmaradt juttatásokat, amelynek teljes összege elérheti az akár 4,7 millió lejt is.

Tizennegyedik alkalommal nyitotta meg kapuit tegnap Besztercén az építkezési anyagokat bemutató vásár, amely a hét végéig várja az érdeklődőket.

Vasile Bar, a Beszterce Naszód Megyei Ipari és Mezőgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy tulajdonképpen egy olyan kiállításról van szó, amely az elmúlt években három területen is nagy sikert aratott.

Az idei kiállításra 120 céget hívtak meg. Az építkezési részlegen különböző építőanyagokat, homlokzatmintákat állítanak ki, továbbá szigetelőanyagokat, speciális építőanyagokat, szerszámokat, festékeket stb.

A Construct nevet viselő vásár másik részlege azoknak kínál érdekességeket, akik a fűtőberendezésekre, klímaberendezésekre kíváncsiak. A harmadik részlegen pedig asztalos szerszámokat, belső építészeti díszítéseket és világítótesteket lehet megtekinteni a hét végéig.

Renault haszonjárműveket mutatnak be a Tordai út 213. szám alatt április 4–7. között, április 8–10. között pedig a Bocskai/ Avram Iancu téren bocsátják köz szemlére a járműveket. A szemle „sztárvendége" egyebek között a Kangoo lesz, amely a motor és a biztonság területén a legújabb vívmányokkal rendelkezik. 2004-ben a francia cég több mint ezerötszáz haszonjárművet adott el, ezek közül a legjobban a Master szerepelt, amelyből több mint ötszáz példányt értékesített. 2003-hoz képest a haszonjárművek eladási rátája 120 százalékkal nőtt. A román piacon Renault gépkocsiból több mint 12 ezer példányt értékesítettek, ezzel az eredménnyel öt éve továbbra is a francia gépkocsigyártó vezeti az importautók piacát.

A Fehér Megyei Egészségügyi Hivatal felhívta a megyei polgármesteri hivatalok figyelmét arra, hogy fordítsanak különös figyelmet a vízforrások felügyeletére, miután egyik községben több vírusos hepatitist okozott a talajvíz.

Cristina Galoş a hivatal sajtószóvivője elmondta, hogy az A típusú hepatitis jelenleg Cserged község környékére fókuszálódott, de még nem lehet járványnak nyilvánítani. A megyei járványügyi hivatal jelentése szerint Csergeden az utóbbi hónapokban 27 lakos betegedett meg, a legtöbben március folyamán. A vizsgálatok kimutatták, hogy a megbetegedések fő okozója a talajvíz, de az ivóvíz sem felel meg a követelményeknek.

Cristina Galoş szerint ebben az évben több májgyulladásos esetet regisztráltak, mint az elmúlt években. Az elmúlt nyolc hónapban 619 A típusú hepatitist jelentettek.

A kolozsvári polgármesteri hivatal intenzív tárgyalásokat folytat egy amerikai céggel annak érdekében, hogy lakótelep épüljön a Szamosfalvi legelő helyén – számolt be lapunknak Boros János alpolgármester.

– Jelenleg topográfiai és földtani vizsgálatokat folytatunk annak érdekében, hogy megállapítsuk: a telek alkalmas-e lakásépítésre – mondta Boros.

Az alpolgármester kifejtette: körülbelül 200 hektáros földterületről van szó. Boros elmondása szerint az amerikaiak vállalják a több millió euróba kerülő közművesítés megépítését is. A lakások eladásra készülnek, ezekből a városháza nem részesül.

Megtudtuk: a szóban forgó tanulmányok előreláthatóan júniusig elkészülnek, a mintegy 1200 lakás felépítése jövő év tavaszán kezdődhetne el.

Lévén, hogy a polgármesteri hivatal nem rendelkezik a megfelelő anyagi fedezettel a munkálatok finanszírozására, a helyhatóság licitet ír ki a Lombi erdő melletti földterület közművesítésére – értesültünk Boros János alpolgármestertől.

Emil Boc helyettese arról számolt be, a helyhatóság saját költségen már elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt a lakásépítésre, de nincs pénz a közművesítés megépítésére. A korábbi kolozsvári adminisztráció ugyanezzel a gonddal küszködött, így a fiatal házasoknak nem tudták ingyen átadni a parcellákat.

A magas rangú tisztségviselő elmondása szerint a Lombi erdő melletti földterület közművesítése 40 millió euróba kerül. Kezdetben a csekket a befektető állja, a telektulajdonosok részletben fizethetik vissza a rájuk eső összeget. Boros számításai szerint egy családra 5–10 ezer euró jut majd. – Temesváron már alkalmazták ezt a rendszert, és bevált. Miért ne próbálnánk ki mi is? A városháza adatai szerint jelenleg mintegy 4 ezer olyan kérvényt iktattak, amelyben a fiatal házasok telket igényelnek lakásépítés céljából, tájékoztatott az alpolgármester.

Április elsejétől megújult a kolozsvári polgármesteri hivatal weboldala – tájékoztatott az intézmény sajtóosztálya. A közintézmény múlt hét végén kiválasztotta a honlap mene dzselésére jelentkezett cégek közül a nyertest: a választás az újonnan létrehozott Redbyte Kft.-re esett.

A magáncég vállalta, hogy a honlapnak új arculatot formál, tárhelyet biztosít és a weboldalt rendszeresen feltölti információkkal. A céget azzal is megbízták, hogy a keresőprogramok számára is elérhetővé tegye a honlapot.

Érdemes megjegyezni, hogy a városháza illetékeseinek állításai nem igen tükröződnek a valóságban. A honlapnak nincs új arculata, lassúbb, mint eddig, és a legfrissebb információ január ötödikei…

Kedvezményesen írathatják forgalomba traktorjaikat és mezőgazdasági gépeiket a bánffyhunyadiak, a befizetendő adókat, illetékeket a továbbiakban a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályán fizethetik be az érintettek – tájékoztatott Szentandrási István polgármester.

Támogatást kapnak az egyházak, a rendelkezésre álló összeg harminc százalékát három magyar templom kapja, a magyarság arányának megfelelően. A 120 millió lejt a katolikus, valamint a bánffyhunyadi és magyarbikali református templomok között osztják szét. A református templom az orgona javításához kért támogatást, a katolikus templom tatarozásra. A bikali templom további anyagi támogatásokat igényelne, hiszen a torony kezd elválni az épülettesttől, fel újítása csak nagyobb anyagi befektetéssel lehetséges.

Április a tavaszi nagytakarítás hónapja – a városháza azt kéri a lakosoktól, egész évben őrizzék meg a város tisztaságát, ne csupán ebben az időszakban! Ugyanakkor felhívja a figyelmet: az összegyűjtött hulladékot ne égessék el, és ne is szórják szét a város külterületein, akik mégis ezt tennék, büntethetők. A városháza szemetesautót indít, ami az utcákat kialakított menetrend szerint körbejárva összegyűjti majd a hulladékot és elszállítja.

Felhívás: az érdekeltek ma még jelentkezhetnek a Republicii tér 42–48. szám alatti kilenc garázshelyért. A liciten kizárólag magánszemélyek vehetnek részt, akiknek állandó lakhelye a tér közelében van.

A gyümölcstermesztés mai helyzetét elemezte, Kolozs megyei viszonylatban, dr. Ghidra Vasile, a Kolozsvári Kertészeti Kutatóállomás igazgatója, a Mezőgazdasági Igazgatóság szokásos heti sajtóértekezletén. Ghidra Vasile vázolta a volt téesz és állami gazdaságok gyümölcsöseinek tarthatatlan helyzetét. Azt is nehezményezte, hogy a piacon szinte állandó jelleggel ott vannak a zugárusok, akik bizonytalan minőségű gyümölcsfa oltványokat kínálnak eladásra áron alul. Eddig nem sikerült felderíteni, hogy például Moldova Köztársaságból hogyan kerülnek ide, és milyen alapon fogalmazzák nyíltan a piacon ezeket a csemetéket, hogy ellenőrzik-e egyáltalán ezeket a dolgokat. Kiderült, hogy a lakosság a kísérleti állomáson vásárolhat alma-, körte-, cseresznye-, meggy-, stb. oltványokat, de rózsatöveket is. Ám sietni kell az ültetéssel – véli az igazgató.

A kutatóállomás igazgatója nehezményezte, hogy egyes intézmények a kísérleti állomást Palocsay-kertnek írják a hivatalos okmányokban is. Ehhez hozzátehetjük, hogy azt a kolozsváriak nagy része is így nevezi. Arra a felvetésre, hogy miért ne lehetne a kutatóállomás hivatalos neve a lakosság körében is meghonosodott Palocsay-kert, az igazgató nem tudott más ellenérvet felhozni, minthogy ezt eddig senki nem javasolta, és hogy ehhez Bukarest engedélyére van szükség.

A Kolozs Megyei Erdészeti Igazgatóság tegnap csemeteültetési akciót szervezett a Bükkben. Két évvel ezelőtt közel két hektár területen égett le az erdő, ennek helyébe ültettek csemetét. Az erdészet akciójában az erdészekkel közösen részt vettek a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem diákjai is.

Az Erdő Hónapja tegnapi rendezvényén részt vett Kolozs megye prefektusa, Nicolae Hărdău, Marius Nicoară, a Kolozs Megyei Tanács elnöke, Kolozsvár polgármestere, Emil Boc, az erdészeti igazgatóságtól új vezérigazgatója, Ioan Iulian Morara és Dorin Ciucă technikai igazgató. A háromszáz résztvevő munkájának köszönhetően egy hektárra került csemete, de a munkálatokat a következő napokban is folytatják. Kérdésünkre Morar igazgató elmondta: Kolozs megyében, az állami erdőkben 182 hektárra ültetnek idén facsemetét, a magánerdőket pedig 15 hektárral fiatalítják. Dés környékén 33 hektár, Szamosújvár vidékén 42, Jósikafalván 8, Gyaluban 7, Hidegszamoson 26, és a tordai erdészet területén 24 hektáron fogtak hozzá csemeteültetéshez.

Mezővédő erdőt létesít 5 hektáron az erdészet Pataréten, és 20 hektáron Szamosfalván. Egy hektárra átlagosan 5 ezer csemetét ültetnek. A szakemberek szerint fontos tudatosítani a lakosságban, hogy az erdő környezetvédelmi szempontból a legnagyobb kincsünk. Az erdészet akciói ezt a célt szolgálják. Az erdők határában több figyelmeztető táblát helyeznek el, ami az erdők védelmére szólít fel. Ugyan akkor szaporítják az ellenőrzéseket, hogy kiszűrjék az illegális favágást, a törvénytelen fakitermelést. Az igazgató szerint főleg a szigethegység falvaiban történt ellenőrizetlen, nagy méretű kitermelés, de a megye más vidékein, így a Mezőségen is nagy erdős területek tűntek el.

Megtudtuk: Kolozs megyében egy lakósra 0,20 hektár erdő jut, ami alatta van az országos átlagnak (0,28 ha). Az igazgató hangsúlyozta: nagy szükség van erdőtelepítésre Kolozs, Nagycsány, Aranyosegerbegy, Mocs, Magyarszovát, Kamarás és Palatka körzetében, de sok más község erdeire is ráférne a frissítés.

Románia összterületének 79%-át borította néhány évszázada erdő: ez mára 26%-ra csökkent. Az optimális arány 31–35% kéne, hogy legyen. A fogyatkozó erdő szemmel látható következményekkel jár: az időjárás-változás, és az egyre gyakoribb árvizek jelzik, hogy rossz úton járunk.

Tegnapelőtt két közúti baleset történt megyénkben, mindkettő közös vonása: kerékpáros az áldozat.

Kolozsváron a Konstanca utcában este 7 óra után a 34 éves F. Sorin-Sebastian B és C kategóriás gépkocsivezető bukaresti rendszámú Fiat Punto személygépkocsival az Argeş utca felé haladt, és be akart hajtani a 2-es számú ház udvarára. Ekkor ütötte el a vele azonos irányban kerékpáron haladó 43 éves Miron R-t. Az áldozat csak könnyebb sérüléseket szenvedett.

Fél órával korábban a DN 1C jelzésű országúton, Dengelegen, a 19-es számú ház előtt a 46 éves Chira I. ütött el ugyancsak egy kerékpárost Dacia márkájú személygépkocsijával. A Kolozsvár felé haladó férfi áldozata a 42 éves Lăcătuş L., aki biciklijén vele azonos irányban haladt, de mivel ittas volt, elvesztette egyensúlyát és a kocsi jobb oldalának esett. Könyebb sérülésekkel úszta meg a balesetet.

Nagyszabású közúti ellenőrzések
A kolozsvári közlekedésrendészet tegnapelőtt nagyszabású közlekedési ellenőrző akciót szervezett. Az akció során 548 gépkocsivezetővel végeztették el az alkohol-tesztet, és közülük közel 20-an akadtak fenn a szűrésen. A különféle kihágásokért kirótt büntetések száma 212, összértékük pedig mintegy 135 millió lej.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Nekem volt gyerekszobám. Csak anyám is benne lakott.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében a második félévben is folytatódnak a magyar nyelvű műszaki Terminológia előadás-sorozat előadásai a Kolozsvári Műegyetem Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Számítástechnika, Villamosmérnöki, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Vegyészmérnöki Karán.

A Villamosmérnöki karon 2005. április 13-án, szerdán 18.00 órai kezdettel a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, Dr. Puskás Ferenc Szupravezetés, szupravezető anyagok címmel tart előadást.

Az előadás helyszíne az EMT székháza a Magyar/1989. December 21. utca 116. szám alatt.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak, bővebb információk az ildiko@emt.ro drótposta címen kérhetők.

Ha olyan személyes élményed volt, amit úgy érzel, ha másokkal is megosztasz, olyannyira egyedi, hogy egy Budapest–Európa bármely országába és vissza szóló repülőjegyre méltatható, akkor nincs más teendőd, mint megírni, s feltenni azt az utazasforum.net fórumának jelen témakörére. Minden egyes pályázat esetén egy új topik nyitása szükséges, amelybe csupán a pályázók írhatnak, és mindössze egyszer. A Pályázati útmutató topikban a kiírók közlik a fejleményeket, a Hozzászólások a pályázat kapcsán című topik pedig az egyes írások körüli gondolatok megbeszélésére szolgál. (A pályázat lezártáig nyilvános véleményalkotás itt nem lehetséges, csak esetleges kérdések megbeszélésére használható.) A pályázat határideje 2005. július 1., a pályázat hosszúságát illetően különösebb megkötés nincs, viszont egyszerre csak 62 ezer karakteres szöveg tölthető fel. Ebben az esetben megengedett a több részletben való publikálás. A pályázat lezárása után fórumunkban online szavazási rendszert indítanak, melyen keresztül mindenki nyilvánosan, egy alkalommal szavazhat. Húsznál több pályázat esetén a szavazás több fordulós. A pályázattal kapcsolatos további konkrét kérdésekre a válaszok az info@utazasforum.net e-mail címen kérhetők.

Megjegyzés: abban az esetben, ha a nyertes a díj-repülőjegyét egy Európán kívüli városba szeretné szólaltatni, a különbözetet a maga zsebéből kell állnia.

A Schola Társaság által szervezett Liturgikus Szabadegyetem hetedik előadására április 7-én, csütörtökön 19 órakor kerül sor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Hittudományi Karának dísztermében (Szentegyház/I.Maniu u. 5., II. emelet), amikor Jitianu Liviu (Freiburg – Kolozsvár) Az idő és a tér a liturgiában címmel tart előadást.

Az európai alkotmány címmel tart előadást Horváth Réka a Kolozsvári Magyar Politológusok Társasága (KoMPoT) szervezésében. Minden érdeklődőt szeretettel várnak 2005. április 7-én, csütörtökön a Jakabffy Elemér Könyvtárba, 19 órától.

Kétféle ember van a világon: az, aki szereti a kis (minimum lakatos) eldugott füzetecskéjébe a mindennapi érzelmeit, a napi eseményeket lejegyezni, másik csoportba tartoznak azok, akinek nincs türelme az ilyen kicsinységekhez.

És vannak olyanok, akik nap mint nap az interneten lógnak, s szeretnék gondolataikat papírra (azaz képernyőre) vetni. Nos, hát erről szól a blog.

A blog nem más, mint egy olyan napló, amit nemcsak a fiókodban kutakodó kíváncsi családtagok számára teszel elérhetővé, hanem elvileg bárki elolvashatja, aki egy kicsit is ismeri a technika rejtelmeit. (Vagy éppen már stabilan olvas egy ilyen internetes oldalt, ahova a „tulajdonos" számára érdekesnek tartott online naplódat is belinkeli.)

Az egész akció nem áll másból, mint egy regisztrációból, majd saját kedv szerinti naponta való bejegyezgetésekből, amelyeket kényed-kedved szerint kronológikusan vagy fordított sorrendben helyezhetsz el az előzőleg, sablonokból kiválasztott egyszerű, HTML oldaladra. A weblog esetében nem is a designra, hanem a tartalomra megy ki a játék, viszont, ha valamennyire is érted a számítógép világ csínját-bínját, magad is belefaraghatsz a külalakjába.

Erre az ingyenes tárhelyre felkerülhet minden, amit nem szégyellsz, nincs megkötés, cenzúra. Vannak, akik véleményeket közölnek, vannak, akik információátadásra összpontosítanak, híreket kommentálnak, vagy legújabb zenei élményeiket osztják meg az olvasóval, s az érdekesebbek személyiségi jegyeiket is beviszik a szövegekbe.

Természetesen egy állandó látogató számára csak akkor érdekes egy ilyen lap, ha naponta visszatérve újabb bejegyzéseket olvashat. Viszont nemcsak mást, hanem magad is egy kicsit jobban megismerheted általa. Számodra is biztos fontos az önkifejezés, a dolgokról alkotott véleményed megjelenítése, a világhoz való viszonyod meghatározása, s ebben sokat segíthetnek a visszajelzések, amelyeket az olvasó a naplódban megjelenített e-mail címedre küldhet. Ezzel tehát segíti a kapcsolatteremtést a hasonló gondolkodású emberekkel, s idővel kapcsolatépítő és közösségteremtő eszköz válhat belőle. Vannak már olyan honlapok, fórumok is, amelyek kizárólag a bloggolók számára létesültek, itt a kezdők is tanácsokat kérhetnek a gyakorlottabbaktól.

Amerikában ma már több ezer webnaplót jegyeznek az internet-katalógusok, közülük néhány már komoly hírnévre és látogatottságra tett szert. A magyar nyelvű oldalak közül a leglátogatottabbak statisztikái már napi százas, esetenként ezres nagyságrendű letöltést mutatnak. (Efelől te is meggyőződhetsz, amikor utánanézel a „honlapod" látogatottságának a külön erre a célra kifejlesztett opcióknál.) Ennek ellenére jelentésével, jelentőségével még csak most ismerkedik az ország internetre kötött része. Egyesek időpocsékolásnak, felesleges exhibicionizmusnak, pénzkidobásnak tartják, s azt gondolják, buggyantak számára találták fel. Mások azonban arra gondolnak, hogy majd húsz év múlva, amikor újra megnyitásra kerül az oldal, büszkén mutogathatják gyerekeiknek, párjuknak, hogy íme, itt az én elektronikus naplóm!

Te is nyithatsz magadnak on-line naplót, ha úgy gondolod, van mondanivalód. Ma már nem egy ingyenes tárhelyet felajánló szolgáltató létezik, egyike a legkedveltebbeknek a www.freeblog.hu, amely mindamellett, hogy könnyen kezelhető, még humoros is, a már száraz „loading" helyett például a „türelem, tornaterem" töltődik. Miután elolvashattad a főoldalon található mások bejegyzéseit, s úgy véled, magad is megérdemelsz egy hasonlót (vagy épp ellenkezőleg – különlegesebbet), nem kell mást tenned, mint igen ügyelve felhasználónevet és jelszót választanod. Azért ügyelve, mert a felhasználóneved lesz a domain-név, ezért ajánlatos egy könnyen megjegyezhető, rád jellemző nicket választanod. Ezután jön a kinézeti sablon kiválasztása, a blognak való címadás, utána pedig az első bejegyzésed, amit a szerkesztőben ejtesz meg. A szerkesztő ugyanúgy működik, mint a hagyományos Word, lehet félkövér, dőlt betűkkel írni, szövegszínt választani, képeket és linkeket beszúrni, majd menteni és az akkori időponttal publikálni (természetesen ennek megváltoztatására is van egy külön opció). Ha előző bejegyzéseidből valamit törölni vagy módosítani szeretnél, megteheted azt is, mégpedig úgy, hogy a közleményed dátuma ne változzon.

Sokszor elmondták már, de ez alkalommal a blogokra vonatkozólag is érvényes: egy új világ nyílhat meg előtted.

Blog – gyakran frissített, dátummal ellátott bejegyzéseket tartalmazó, amatőrök által írt oldalak. Az elnevezés Jon Bargertől származik (1997), Peter Merholcz 1999-ben újraértelmezte.

Blogger – a blog írója

Blogolás – a blog létrehozása

Blogmotor – a blogbejegyzések létrehozására, archiválására alkalmas szoftver, amelyben a blog megjelenését is kiválaszthatjuk sablonok alapján

Entry, post – dátummal jelzett bejegyzés a blogban

Linkek

Blogger.com, blogspot.com – a blogoláshoz szükséges ingyenes tárhelyek

Blog.lap.hu – bloggyűjtemény

Blogring.tk – szintén magyar, több mint kétszáz blogot számláló gyűjtemény, barakk nevű chatszobájában saját bloggerközösséggel

Freeblog.hu – magyar szolgáltatás

Portal.eatonweb.com – külföldi blogok listája

Rebeccablood.net – blogkutatás, blogtörténet

2005. április 7., csütörtök, Tranzit ház, Malom u., 16. szám

18.00 Hivatalos megnyitó

18.10 Könczey Elemér karikatúra-kiállítása

Könczey Elemér első karikatúráit a Campusban jelentette meg, azóta közöl a Szabadságban, Krónikában és több önálló karikatúra-kiállítása is volt szerte Európában. A legújabbat, csakis az Erdélyi Humorfesztiválon lehet megtekinteni, ahol a szerző karikatúrákat fog készíteni a résztvevőkről, természetesen ingyen.

18.30 Héjanász a színpadon (Sex and the szekrény)

(Dávid Péter, Nagy Attila, Ligeti Ida – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Karának IV. éves hallgatóinak előadása)

Mottó: „a tény pőre és fellebbezhetetlen, nevezetesen az, hogy én férfi vagyok, te pedig tisztesség ne essék, úgyszólván: nő." Egy előadás arról, hogy a férfi milyen kerülőutakat képes bejárni, hogy találkozhasson a nővel. A szöveg a minden butaságról és a semmi lényegesről szóló fecsegésen túl a legemberibb történetet mondja el. Az előadás egy férfi vergődése, azaz a férfiban levő nőé, akinek helye a szekrényben van – mert a tény az tény. (Max Frisch – Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul című drámája alapján született játék. Szaktanár: Albert Júlia. Osztályvezető: Salat Lehel)

19.00 István, a csodaszarvas – a Szomszédnéni Produkciós Iroda premierje

Az „István, a sirály" előadás után következik, az István-trilógia második, vadonatúj része.

Szereplők: Bálint Ferenc, Tóth Szabolcs, Ficz Tamás

20.00 Monty Python: Az élet értelme (filmvetítés)

A nyolcvanas évek egyik legjobb angol humortársulatának a Monty Pythonnak az egyik legjobb vígjátéka. Még láthattuk a Brian életét, és a Gyalog galoppot.

21.30 Reklámnyalók éjszakája – a legbénább reklámparádé, amit el lehet képzelni Európában – ameddig idegekkel bírod.

2005. április 8., péntek, Tranzit ház, Malom u., 16. szám

18.00 „A hal másik oldalán" – Tóth Szabolcs karikatúra-kiállítása

A szerző, a halat, mint vízi állatot, egy másik oldaláról közelíti meg. Nonkomformatív humor – csak nehogy átessen a hal túlsó oldalára.

18.10 MISKÁROLÓK Társaság: Karinthy est

(Kelemen Csongor, Pap Ákos, Visky Andris)

A kizárólag Karinthy jelenteket játszó, kávéházi jelenetekre specializálódott trió előadása.

19.00 „Székely vagyok, nem piskóta, rokker vagyok nem ruláda" – Zsók Levente székely-humorestje

Zsók Levente humora először a Médiabefutón tűnt fel, most lehetőségünk lesz, hogy egy egész előadóestet láthassunk tőle.

19.30 Szomszédnéni Klasszikusok: Imádkozó sáskák esküvője

A Szomszédnéni-társulat amerikai és angol humorfeldolgozásokat játszik, többek között olyan szerzőktől, mint Peter Cook, Dudley Moore, Monty Python és mások.

20.30 Viccmondó verseny

Kiderülhet, hogy ki a legrosszabb viccmondó? A fődíj egy eredeti Humorfeszt – póló.

21.00 Csak nagyon erős idegzetűeknek: Kung pow – Az ököl színre lép (filmvetítés)

Feketeöves kungfuparódia magasfokon.

2005. április 9., szombat, Kolzsvári Magyar Opera

19.00 Humorfeszt Gála.

Fellép: Szomszédnéni Produkciós Iroda, Nagy Bandó András, valamint Erdély 10 legjobb humoristája, akik a 150 eurós fődíjért fognak versenyezni.

A versenyre eddig 30 humorista nyújtotta be a pályázatát, a legfiatalabb 16 éves a legidősebb 83.

Csütörtökön és pénteken a napijegy, amely az egész napos programra érvényes 20.000 lej.

A szombati Gálestre a belépő 30.000 lej.

Belépőket a rendezvénysorozatra csütörtökön 17.00 órától a Tranzit Házban lehet váltani.

Sár, szemét, mocsok ide, pisiszag oda, az irdatlan központi század eleji bérházak kapuja mögött (főleg, ha rejtekeiben egy éjjel-nappali üzletecske is várja a vendégeket) minden este nagy partit(?) rendez a diáksereg. De csak csendesen, nehogy a kapualj részvényesei fel találjanak ébredni, s az alkoholgőztől mámoros szórakozni vágyó fiatalt tető nélkül hagyják.

Ezen a néhány, huzatos négyzetméteren biztosított minden, ami egy jó bulihoz szükséges: légkondicionált levegő, olcsó, szinte gyártási áron kapható sör és vodka, a szembeni klubból ki- és átszűrődő, profi lemezlovas által szolgáltatott minőségi zene, s nem kifeledni: a jó társaság... Mi kell ennél több? Hiszen mindenki jól jár, kevésbé azok, akik nem csatlakoznak a műanyag-flaskások klubjához, hanem kezdő motorosok módjára ki-bevándorolnak, át-átszelve a klubot a kapualjtól elválasztó utcát, így munka nélkül hagyva a státusos lokál pincéreit és pultosait.

Sajnálattal kell tudtodra adnom, kedves olvasó, hogy nem vagyunk egyediek ebben a – külön felkészítést nem különösebben igényelő – szakmában. A fentebb említett migráció szereplőiként orvosokat, mérnököket, magasrangú tisztségviselőket is feljegyeztek, akik azért nem egy utolsó kocsmából vonultak át seregesen a közeli boltig, hogy aztán tíz méterre a bejárattól a finom itókával barátkozva, s jobb kedvre derülve indítsanak. Úgyhogy marad a választás: elsőből vagy csak ideiglenes látogatóként tartanak téged számon a faajtó mögött? A választás rajtad áll...

A kapualj mindig barátságos, sohasem hagy cserben, s mindig kellemes ismeretségkötésre alkalmas terület. Szeparéi végtelen számúak, így bárhol meghúzódhat az, aki kis intimitásra vágyik a szolgálatra felkért kislány társaságában.

Ugyanakkor nincs záróra sem, a kapualjportyázók akkor hagyják el kedvenc klubhelyiségüket, amikor a buszok megindulnak, hogy aztán másnap ugyanabban az időpontban, ugyan-ott újra találkozót beszéljenek meg.

Cím: mindenhol. Nyitva tartás: egész nap. Szlogen: csak rajta!

Vajon ez is bűn?

Nem arra a bűnre gondolok, amivel – a katolikus egyház tanítása szerint – születtél. Hanem az utcán járva-kelve, hazafelé menet. Jobbik esetben csak szemtanúja leszel a szervezett bűnözésnek, rosszabb esetben viszont támogatod is, s komolyan összevegyülsz eme gazemberekkel. Nos ez nem orosz, sem ukrán, még csak nem is olasz bűnszövetkezet.

Úgyhogy, ha „belekeveredtél", könnyen és egyszerűen kimászhatsz belőle – s még vizes sem leszel. A bölcs székely mondás tanítása szerint „sok kicsi sokra megy". Nem állítom, hogy ezek a maffiák, illetve maffiókák a bölcs székelytől hallották, hanem inkább saját bőrükön tapasztalták. És jókedvűen gyakorolják is.

Az utcákon járva-kelve, az útkereszteződések néha zsúfoltságig tele autói közt meg-megpillanthatja a tisztelt kolozsvári lakos és diák (vagy bármely ügyeit intéző mind járókelő, mind autós) a kiskorú gyerekeket (vagy akár felnőtteket is) kéregetve járkálni autóról autóra. A józan ember elgondolkodva, több ízben felteszi a kérdést: – Hát, te miért nem jársz iskolába? – Vagy ha felnőttel áll szemben: maga meg miért nem dolgozik inkább? A válasz: – Adjon bácsi ezer lejt...

Nemrég, míg még hűvösebb volt az idő, a Román Opera mögötti parkban röpke fél órára, kíváncsiságom kielégítése céljából álltam meg, s ültem le egy közeli padra, hogy a kéregetőt elnézzem. Nem ültem annyira közel, hogy pontos számadattal szolgálhassak, de az alatt a fél óra alatt szám szerint 14 járókelő adott zöld pénzt, vagyis minimálisan 10 ezer lejt. Hofi azt mondaná: ez nem semmi, mi? 140 ezer lejt „keresni" egy fél óra alatt, semmit sem csinálva. (S a „banit" nem számoltam!) Visszanézek az előző mondatra, s mintha irigykednék... Holott csupán azokat irigylem, akik pénzt adva a kéregetőnek nem is sejtik, hogy részesei lettek „jó" cselekedetükkel a szervezett bűnözésnek. S mivel nem tudják felmérni „bűnüket", nem is bosszankodnak miatta…

Ember vagyok, vagy valami hasonló szeretnék lenni majd, ha „nagy leszek". Nem az a fontos, hogy hol születtem, milyen nyelven beszélek szüleimmel, vagy hogy milyen anyanyelvű emberekkel találkozom a mindennapjaimban. Nem érdekelt december ötödike, nem érdekeltek az utána következő viták és eszmefuttatások sem. Nem érdekelt egészen addig, amíg azt olvastam, hogy úgymond, ha Székelyföldön születtél, akkor genetikailag öröklöd e „csodálatos" nép tulajdonságait. Vagyis megtalálható benned az igazságérzet, a becsületesség, az egyenesség és, a legjobb, ragaszkodás Istenhez és a hazához, hisz ezek jellemzőek az itt élő nép őseire is. Ne értsetek félre, ezek nagyszerű tulajdonságok, de sajnos nem ránk jellemzőek. Az igazság az, hogy NEM egy népre, nemzetre, embertömörülésre jellemző tulajdonságok ezek. Vannak emberek, akik ilyenek és vannak, akik nem. Ennyi, kész, vége.

Igaz, a gyerekeket olyanokká kell nevelni, hogy megingathatatlanul kitartsanak érveik mellett, de ami fontosabb olyanná nevelni őket, hogy gondolkodjanak a saját fejükkel, és döntsék el, hogy nekik mi a jó. És NE bírálják meg, azt, amit más eldöntött, csak azért, mert nekik jobb lett volna, ha esetleg másként dönt. Ne utáljuk a magyarországiakat azért, amit tettek, ne utáljuk a románokat azért, ahogy mi élünk ma. Egyszerűen fogadjuk el a helyzetet, és magunkon javítsunk, mert nem vagyunk hibátlanok, tökéletesek, akárki akármit is mond.

Nagyon fontos a történelem ismerete, és az iskolákban nem úgy tanítják, ahogy kellene. És az is igaz, hogy tanulnunk kell belőle, DE tanuljuk már végre meg, hogy a székely nép NEM „kiválasztott" nép, nem egy különleges csoport, akiket esetleg Isten is jobban szeret. Ne legyen ez egy afféle „nemzeti gőg". Legyünk emberek, akik büszkék a történelmükre, a hagyományaikra, a hagyatékukra, de emberek legyünk elsősorban és csak utána székelyek, vagy bármi mások, mert csak akkor lehet egy egészséges nemzeti öntudata valamely népnek, ha elfogadja, hogy mások is pont olyan emberek, mint ő, attól függetlenül, hogy milyen nyelvet beszelnek, és hogy mit tettek elődjeik a történelem során.

Csak így maradhatunk meg székelynek, és csak itt maradhatunk meg székelynek. De ehhez az kell, hogy egyszer emberek legyünk, és utána székelyek.

Ha a kocka jó irányban lesz elvetve, április harmincadikán talán bennünket is felvesznek az Európai Unióba. Kicsit bizalmatlan vagyok ebben a kérdésben, úgy, ahogy a legtöbben. Sebaj, honunk nagyjai csalik széleskörű választékát kínálják a finnyás vevőnek: olcsó munkaerő, kis piacocska, egy különleges csemege: a MULTI-KULTURÁLIS ország. Az unió ennek különlegesen örvend, a sok kis nemzet eléldegél egymás mellett bukolikus harmóniában. Úgy tűnik, Brüsszelben némelyek azt gondolják, hogy az öreg kontinenst a nemzetek összefogása teszi majd újra naggyá. Igaz, konkrétabb elképzeléseket nem hangoztatnak a hogyanról, viszont nagyon tetszik nekik az ötlet…

A Babeş–Bolyai banánköztársaság elnöke igencsak nagy empátiával megáldott személy lévén, nagy pátosszal hangoztatja minden (idegen nyelvű!) fórumon a „három nemzetiség egyeteme" mottót. Szintén külföldi látogatók szoktak sokat hallani a híres (és kicsit fiktív) román–magyar–szász barátságról.

Ha az ember sok-sok ilyen jellegű mondókát hall, kezdi egy kicsit monotonnak találni ezeket, esetleg, ahogy velem történt, arra a következtetésre jut, hogy valakik tényleg komolyan gondolják a dolgot, vagyis a megbékélés, békés együttélés, közreműködés gondolatát. Lehetséges lenne – teszem fel magamnak csodálkozva a kérdést –, hogy a románság még a magyaroknál is nehezebben dolgozná fel a trianoni döntést? Másképp fogalmazva, lehetséges lenne, hogy a vitatott, több ezer éves római és dák gyökerek kusza rengetegében nem éreznék jól magukat a románok???

A válaszom képtelenségnek hangzik: „Igen. Lehetséges." Erre bizonyíték a sokat játszott multikulturális lemez. Bár nem vagyok pszichológus, mégis úgy vélem, hogy ez az érzés annak oka, hogy időnként, amúgy békés járókelők elküldenek Budapestre, hogy ott beszéljek magyarul. Hiába minden: a megnyugváshoz több politikai korrektségre volna szükség.

Politikai korrektség hiányában nem mondhatja legbelül a kis nacionalista hangocska – amivel Romániában majd minden román és magyar egyaránt fel van vértezve –, hogy „Megadtuk a bozgoroknak ezt is, mégis ők jártak rosszul".

Töprengek: kuncog a kis nacionalista hangocska a fejemben. Azt mondja: „Tegyünk szívességet a kolozsvári románoknak" – és én egyetértek ezzel. Nem fogok tiltakozni, hogyha pusztán politikai korrektségből a Diákművelődési Házra kiteszik három nyelven a feliratot. Visszafogom magam, és nem festem majd össze a frissen felállított köztéri magyar szobrokat sem. Ette fene, azért sem fogok tiltakozni, hogyha Hunyadi Mátyás szülőházára kiteszik a magyar tábla hű fordítását. Azért sem fogok tiltakozni, hogyha polgármesterünk leveszi az elődjétől örökölt, magyarokat sértő táblákat a hivatala oldaláról. Sőt, még akkor is békésen fogok viselkedni, ha a város bejárataihoz az elöljáróság szabad akaratából kitesz egy háromnyelvű városnév-táblát. Ünnepélyesen megígérem itt és most: nem fogok éjszaka kisettenkedni, hogy lemázoljam a magyar feliratot. Nagy Pionír becsületszavamra ígérem.

Soha nem ol vastam „időtlenebb" és ugyanakkor történelemdúsabb re gényt, mint a Madonnák, porbant. Nem azt akarom mondani, hogy nem is létezne ilyen, de sine dubito nem ebben az értelemben.

Vannak regények, melyekben egyetlen évszámra, dátumra, időre való utalás nélkül az ember tudja, hogy mikor történik a hol cselekménye – de ez nem egy ilyen. Szinte elválaszthatatlanul a kerettől, a századvégi szerelmek story-ja folyamatosan mintha nem a XX. században futna, összemosódik a világháborúk borús-derült horizontjával, Avilai Szent Teréz kolostori időtlenségével. Az egy-két precíz dátumot idéző esemény nélkül (akár a szeptember 11-i amerikai katasztrófa) nem tudni, hol is tartózkodunk a tört énelemben. Hiába a Ferrari, a Ducato a XX. század ikonjai, a kompozícióban ott van Platón meg Arisztotelész is hitelesen (csoda, hogy a Lükeion nem esik szóba, ha már az Accademia szó, más értelemben, mint a platóni, de előfordul!). Van ott más is, példának okáért Dante, Bernini, Velazquez, Da Vinci, Rafaello, Barrocci, Vergilius, Anzelm, Molière és nem utolsó sorban Orániai Vilmos. Ők mind ott élnek a regényben, – hitelesebben vannak jelen mint a Ferrari, a Ducato, meg az ilyen-olyan kortárs tévéhősnők. N e tévesszen meg a látszat, hogy csupán egy polihisztori tudás fitogtatása végett élnek ebben a regényben. Olyan életkoncepciót és értékskálát véltem ebben a történelemben felfedezni, amit alighanem csak Itália konstruál és éltet. Ehhez a „megélés" kellett.

Más itt a háború képe és képletisége, mint ahogyan azt Remarque illusztrálta, más a pszicho-analitika mint a Dosztojevszkijé. Az irónia is más, mint azt Ibsennél találjuk, a filozófia sem teljesen Nietzsche-féle. Marchesek és manók (kobitók) jól megférnek egymással. Az egyediség valami szüntelen kavargásban áll, a mindenhonnan átvett értékek specifikus rendezésének káoszában.

A létnek ebben a regényben sokszínű doktrinái és függvényei vannak. A történelem keret, egy tükör, amelyben meg kell élni a személyes drámát, megvilágosodást vagy metafizikát. A meghalást. Egyed Péter regénye szép reményt nyújt arra, hogy ezt a tükröt, amibe belenézünk, mindenki tetszése szerint választhatja ki magának, allegorikusan ugyan – de jobb az ígéret, mint a semmi!

Az örök bilincs és a szabadság viaskodik a történetben, akár a mesében a királyfiú és a hétfejű sárkány. Szó van eucharisztiáról és lemondó áldozatról, féltékeny attitűdről meg gyerekes bohóságról – itt aztán, mint mindig a gyerekesség esetében, – a legkomolyabbra válik a dolog. Még itt is, a Da Vincik, Dantek, Berninik és Szent Ferencek – Tamások között, a végső konklúzió elbukik. Vagy nincs is rá szükség?! A deus-ex- machina kudarcot vall, az üzenet szomorú. A lélek üres. A lélek? A hit – igen, a hit üres. A mindenféle szerelem-példázatok, tele retorikával és szimbolikával, aligha nyújtják a megváltás kontingenciáját.

Nem fontos a kérdés, hogy hol a határ realitás és fikció között, hogy mennyi elsődleges és mennyi szimbolikus értelem marad a szóból. A madonnák fontosak és persze, a por. Az is mindegy, hogy Róma vagy csak egy élet pora.

Az emberi végkifejlet az ember hányavetettségének a konklúziója. Ezt a „bölcsességet" már sokszor hallottuk, de ha mindez feltételezi a magunkban és a másokban való bizalom (bármilyen csekély legyen!) elvesztését, nem tudom, mi kompenzálhat egy ilyen tapasztalat-szegényülést...

Bámulatos a struktúra, a lírai-drámai epikus szálak olyan képződménnyé szövődnek, amelyet nem lehet szétbontani. Egy szó sem redundáns, egy szó sem kevés. Mindenhol megvannak a korrelációk, ahol meg nincsenek, oda nem kellenek. Nem kevésbé stilizált a nyelvezet sem. Csak forgunk, forgunk a szavak színes, néhol erősen akadémikus, máshol vicces, könnyed vagy éppen természetesen – i ronikus örvényében, – és nincs megállás. Ha metaforával élhetnék, az egész könyv egy szomorkás szinesztézia.

Tengernyi mondanivalója van – és bármennyire törekednék, nem tudom összefoglalni. Olyan regény a Madonnák, porban, melynek olvasása után egyszerűen tátott szájjal maradsz. Porban.

A Gloria Kiadó jóvoltából jelent meg Huber András igencsak figyelemre méltó Szamos-völgyi (pontosabban Dés, valamint Szamosújvár-környéki) írástudókat számbavevő könyve, Akikhez a múzsák bekopogtak cím alatt. Huszonkét kiváló írót – költőt – művészt, tudós embert, sőt egy igencsak jelentős politikust is bemutat ebben a kötetben, röviden ismertetve életüket–munkásságukat, hogy néhány oldalon egy-egy írással, részlettel sorra mindenikük bemutatkozzék. A kötet huszonkét, részletesebben bemutatott szereplője vagy az említett tájon született, vagy munkássága kötötte a vidékhez, jelentős időre – legalább.

Példamutatónak mondanám Huber András kezdeményezését, hogy felmérje, kiket nevel, kiknek adott otthont egy időre szűkebb pátriája, a Kis-Szamos és a Nagy-Szamos egyesülésének a vidéke, hogy alkotó munkájukkal gazdagítsák művelődési–művészeti, irodalmi életünket. Szellemi életünk nagyjait olykor számbavenni azért is jó, mert ezeket – éppen – munkásságuk jellege miatt – senki sem vitat(hat)ja el tőlünk.

Természetesen – nem kérhetjük számon a szerzőtől, a teljességet. Akkor sem, ha a XX. századbeli alkotók–művészek–tudósok mellett, közel négyszáz nevet sorol fel (rövid életrajzi ismertetővel, munkásságuk pár szavas bemutatásával), akik szintén kötődtek az említett tájhoz. Itt már a XVIII–XIX. századi dési születésű Pápai Páriz Ferenc, a híres orvostudományi író, szótárszerkesztő és költő neve, a (minden bizonnyal kiváló képességű huszonéves kortársunk, Nagy Levente Csabáé mellé kerül, aki mind ez idáig csupán társszerzőként szerepelt (a könyv tanúságtétele szerint), egy (igaz, angol nyelven megjelent) szaktanulmányban. Anélkül, hogy kötekednék, azt ajánlanám a könyv szerzőjének, egy újabb kiadás, vagy más hasonló művek kiadása esetén, ne szerepeltessen a műben kortársakat, vagy ha mégis, válogasson igényesebben közülük, lehetőleg olyanokat, akik mögött máris jelentős életmű áll. Például, azt hiszem, nagyobb figyelmet érdemelt volna Tőkés László főtiszteletű úr, aki a diktatúra idején élete meghatározó szakaszában, hat éven át, Désen volt segédlelkész, ott kezdte el bátor, közéleti tevékenységét. Ugyanúgy, ahogyan a szerző méltán szerepelteti az első részben Bethlen Bélát – nos, a Tőkés László főtiszteletű úr munkásságának a történelmi jelentősége és addigi életműve is mérhető a tiszteletre méltó emlékű gróféhoz.

Ám térjünk vissza azokhoz, „akikhez a múzsák bekopogtak", a könyv részletesebben ismertetett 22 írójához, tudósához, művészéhez és politikusához.

Nem célunk (hely sincs hozzá), hogy mind a huszonkét szerzőről, személyiségről szóljunk ebben az ismertetőben, akiket könyve első részében mutat be Huber András. Elmondhatjuk azonban, hogy jó érzékkel válogatta ki őket – és műveikből, írásaikból, feljegyzéseikből is jó érzékkel válogatott. Anélkül azonban, hogy vitatkozni akarnék Huber Andrással, bevallom: Nem érzem, még a számos idézett vers elolvasása után sem) egyetlen költő, Sztojka László helyét Bartalis János, Berde Mária, Daday Loránd, Varró Dezső és Wass Albert mellett. De azt hiszem minden szerzőnek, válogatás összeállítójának jogában áll, hogy némely esetben elfogult is legyen egy kissé. Külön öröm azonban, hogy találkozhattam a könyv első részében Daczó Árpád (Lukács Atya), a gyermekien tiszta lelkű, kiváló ferences-szerzetes nevével, a „Babba Mária" felfedezőjével, és egy kiváló írásával is a kötetben. („Miért kell Csíksomlyón sírni?")

Kár, igazán nagy kár, hogy a Huber András-típusú, művelődéstörténetben is jártas, szülőföldjüket, szűkebb pátriájukat hozzá hasonló módon kedvelő írástudóból, kevés van. Pedig pótolhatatlan lenne, ha elkészítenénk Erdély irodalom és művelődéstörténetének a térképét, amíg még van, kinek.

A magam részéről csak irigyelhetem nagyszerű ötletéért Dési Huber Andrást, hogy számba vette azokat a jelentős alkotókat – a XX. századiakat – akik valami módon kötődnek szűkebb pártiájához.

Bukarestben, 2005. április 2-án, szombaton, a volt királyi palotában adták át a Művelődési és Kultuszminisztérium 2004. évi Nemzeti Kulturális Örökség díjait.

Összesen 30 díjat osztottak ki idén, ebből hét (6 díj és a Nagydíj) vonatkozott az Épített Kulturális Örökségre (XX. századi nevén: a műemlékvédelemre).

A hét díjból négy az erdélyi épített kulturális örökségé lett, a szászföldi lessesi Templomerődön kívül – amelyben a Ion Mincu Építészeti Egyetem volt az érdekelt –, a nagybányai régi főtér (ma Szabadság tér), illetve a nagylupsai középkori templom kapott díjat, a Nagydíjat pedig szintén a nagybányai régi főtér felújítása érdemelte ki.

A nagylupsai a mócvidék legrégibb temploma (XIV. század második felében épült). Felújítás-kutatását és -tervezését a kolozsvári Utilitas Épített-örökségfelújító Kutató–tervező Központ irányította, folytatva a gyulafehérvári Studio Styl által a 90-es években megkezdett munkát. A kivitelezés a temesvári Castrum TIM nevéhez fűződik. A helyreállítás költségeinek oroszlánrészét az Építőipari Minőségellenőrző Hatóság vállalta.

A nagybányai régi főtér három épületének felújítása és a tér rendezése több mint 4 millió eurós támogatással, a Phare 2001SIF program keretében zajlott. Erdély történetében polgári jellegű épületek felújítására soha ekkora összeg nem állt rendelkezésre. Ebben fő érdeme van a pályázatot elnyerő polgármesteri hivatalnak, illetve a finanszírozó Phare–programnak.

A felújítási munkálatok kutatását–tervezését szintén a kolozsvári Utilitas Épített-örökségfelújító Kutató–tervező Központ irányította. A Phare – program által kikényszerített, rekord idő alatt elkészült munkából (két és fél év alatt zajlott a kutatás, tervezés és kivitelezés) kivették a részüket a szakosított tervezők is, a nagybányai NOUA OPTIUNE (építészet és városrendezés), a kolozsvári Medinstal (víz, szennyvíz, fűtés), PIEME (erősáram) és SportMarkt (klíma), valamint a nagybányai Multimet, SB Electronics (gyengeáram) és P&O StarPrest (gáz).

A kivitelezés a budapesti HARCON RT fővállalkozásában készült, számos alvállalkozóval, mint a nagybányai ERA-PROIECT.

Minden évben meghirdetik Budapesten a Szép Magyar Térkép pályázatot. A 2004-es évre a Lázár deák Alapítvány és az Országos Széchenyi Könyvtár az idegenforgalmi térképek és atlaszok kategóriájában a Kalotaszeg turistatérképet dicséretben részesítette.

A valóban szép, színes. részletes térkép több fényképpel is illusztrálja e tájegység gyönyörű és értékes népviseletét, a tájszoba berendezéseit, valamint a vidék több műemlékét. A térkép hátoldala, mint egy mini turistakalauz bemutatja ennek az egyre látogatottabb tájegységnek történelmi, néprajzi és turisztikai vonatkozásait. A térkép léptéke: 1:70 000.

Szintén dicséretben részesült, az ugyancsak tavaly szerkesztett, Kolozsvár várostérképe (1:18 000-es léptékben), amely három nyelven (románul, magyarul és angolul) ismerteti röviden a város történetét, nevezetességeit, valamint utcanévjegyzékét.

Itt jegyezzük meg, hogy a Szép Magyar Térkép pályázaton a Kolozsvár és környéke című térképet már 2000-ben is díjazták.

A hegyeket járó turisták számára egyúttal közöljük, hogy már több mint egy tucatnyi új kiadású, jó minőségű turistakép kapható az üzletekben az úgynevezett ’Zöld-térképek’ sorozatban: a Szigethegység, a Szent Anna-tó, a Gyilkos-tó és a Békási-szoros, a Pádis (új, bővített kiadás), a Hargita, a Torockói hegység 3 részletben (északi, közép és déli), a Csíki-havasok, a Retyezát, a Radnai-havasok, a Fogarasi-havasok, a Csalhó, a Kelemen, az Öt hegység a Kárpát-kanyarból, a Gyalui-havasok, a Vlegyásza, a Gyergyói-havasok és a Hagymás hegység. Előkészületben: a Bihar hegység, a Királyerdő és a Nemere.

Nehéz megmondani, mi az, ami megtart egy várost, ami erőt és az együvé tartozás érzését adja azoknak, akik hosszú évtizedek óta itt élnek, családjaik története talán évszázadokra visszamenőleg köti őket ezekhez a helyekhez. Kétségtelen, hogy – különösen most, amikor annyi veszély fenyegeti megmaradásunkat –, a legerősebb eszközünk az emlékezés. Tudja ezt Sántha Ilona, Icu néni is, akinek egykori hatalmas gyümölcsösében ma toronyházak állnak a Donát úton… Az öreg ház csak azért is megbújik, apró udvara is maradt, ahol kora tavasszal virágok nyílnak – ismét és ismét. 89 tavasz van már Icu néni háta mögött, sok mesélnivaló halmozódott fel, a legfontosabb tennivaló számára mégis: megőrizni, megőriztetni a nagyapa, Zobátz Ferenc emlékét, aki nagyon-nagyon régen alakította Kolozsvár arcát olyanná, amilyennek most töredékeiben még megismerhetjük. Fél évszázadon át volt a város főkertésze.

„A sétatér egymásra boruló árnyas fái alatt egy padon öreg ember ül. Tekintetével megsimogatja az évszázados óriásfákat, a zsendülő füvet s becéző pillantásokat vet az illatozó rózsafák felé. Majd feláll a padról, imbolyogva, nehézkesen pár lépést előre megy, lehajol s a fű közül, dörmögve egy darab papírt emel fel, melyet a sétatérnek valamelyik gondatlan látogatója hajított el. Ez az öreg úr Zobátz Ferenc, a nyugalomba vonuló városi főkertész, a Sétatér atyja, aki immár ötven éve ápolja Kolozsvár legszebb parkját" – indít az Ellenzék hasábjain (1928, 173. szám) megjelent interjú, amelyet m.j. készített Zobátz Ferenccel, aki akkoriban már több mint ötven évet tudott maga mögött, mint Kolozsvár főkertésze.

Icu néni visszaemlékezik: a család büszkesége volt a nagyapa Schönbrunnban megszerzett kertészeti diplomája, ami akkoriban ugyancsak ritkaságszámba ment errefelé. Erdélybe, Kolozsvárra telepedése óta Zobátz Ferenc folyamatosan alakította a város arcát, szépítette, annyi gonddal és szeretettel, hogy keze nyomán csak gyönyörű kertek, virágágyak születtek és megfogant minden tő, rügyet és lombot hajtott minden cserje.

Akkoriban pedig nem volt könnyű munka a város parkjának formát adni, sem pedig veszélytelen vállalkozás: a még félvad területről Icu néni emlékezései szerint éppen a nagy apja lőtte ki az utolsó vaddisznót.

„Beszédbe elegyedünk az öreg úrral. Idegen akcentussal beszél és elmondja, hogy nyolcvan éves. Ötven éve van Kolozsvár város szolgálatában, s most nyugalomba vonul. Kissé bizalmatlanul fogadja kérdéseinket, nincs hozzászokva ahhoz, hogy a sétatér látogatói szóba álljanak vele. A felnőttekkel nemigen törődik, annál többet a játszadozó gyerekekkel, akiket igen szeret s bár rendkívüli gondossággal vigyáz a sétatérre, nem veszi rossz néven, ha a kis emberpalánták a fűre lépnek."

Nem tudni, pontosan melyik évben született a morva származású Zobátz Ferenc. Schönbrunnban tanult, majd a kor szokásához híven vándor útra, világot látni indult. Meghívást kapott Erdélybe is, itt először Marosvécsen, a báró Kemény Kálmán birtokán dolgozott. Húsz holdas parkot rendezett itt be, aztán Béldi Györgyhöz szegődött, ugyancsak park kialakítására. 1876-ban került Kolozsvárra, családot alapított, székely nőt vett el, és így gyökeret vert itt – halálakor, 82 éves korában már dédunokái is búcsúztatták.

A sétatér múltjára emlékezve Shütz Jánosról, Hanziról mesél: „cseh származása dacára egyike volt Kolozsvár legáldozatkészebb polgárainak (…) nagyon gazdag ember volt, a Feleki-úttól Felekig terjedő határ mind az övé volt. Az a hely, ahol birtoka még ma is „a csehek" néven ismeretes. Ott, ahol most a sétatér van, 1836-ig egy nagy berek volt. (…) Shütz ültette el a sétatér jobb és bal oldalán lévő sétányszegélyző gesztenyefákat, s mivel a városnak már akkor sem volt pénze, Hanzi a maga marháival, szekereivel és béreseivel hordatott ide földet."

A sétatér és a város sokat köszönhet továbbá Kőváry Lászlónak, a híres történettudósnak, és Haller Károly polgármesternek, akik a kolozsvári Szépészeti Egyesületen keresztül parkosították a város többi nyílt területét, a kirándulóhelyeket pihenőkkel és útjelzéssel látták el.

Zobátz bácsi tovább emlékezik: „egy ízben József főherceg Kolozsváron járt. A sétatér meglehetős gyenge karban volt, pár év alatt azonban rendbe hoztuk, hogy amikor még egyszer Kolozsvárra jött, alig tudott ráismerni. Akkor kezdődött a sétatér igazi rendezése, mikor a Karolina kórház építését megkezdték.

A kórház helyén akkor nagy domb volt, azt kellett onnan elhordani. Húsz ezer szekérnyi földből állott ez a domb, s az onnan kikerült földet mind a sétatérre hordták. (…) Azután, mikor az úgynevezett katonai uszodát lebontották, és a Fásbereket, ahonnan a havasokról a Szamoson leúsztatott fát raktározták el, eltüntettük, kialakult a sétatér mai képe."

Hogyha ma sétálunk arra, nehezen tudjuk elképzelni, hogy valaha gyökeresen más volt a város. Talán rá sem ismernénk az egykori arcára. Tartozunk azoknak, akik munkálkodtak mai képének kialakításán – az emlékezéssel.

(Folytatás március 30-i lapszámunkból)
1941: Magyar Korona gyógyszertár [Tel41 16.]; 1943: „Magyar Korona" [Cím43 88.].

Magyar Nemzeti Bank. Az Unió utca 28. szám alatt, a Bartha Miklós utca sarkán álló épület. Osztrák–Magyar Bankként épült. 1940 és 1944 között a Magyar Nemzeti Bank kolozsvári székhelye. — Osztrák–Magyar Bank.

1941: Magyar Nemzeti Bank Kolozsvári Fiókintézete [Tel41 17.].

Magyar Nemzeti Kaszinó. A Központi Szálló épületében, az 1940-es évek első felében.

1941: Magyar Nemzeti Kaszinó [Tel41 17.].

Magyar Opera. Hivatalosan Állami Magyar Opera. A sétatéri színház épületében működő intézmény. Első előadását 1948. december 16-án tartották [GKv 239.]. — 2. Színkör, Nemzeti Színház.

Magyar utca. A Nagypiac északkeleti sarkából nagyjából keletre nyíló, a Magyarkapuig, majd Szentpéterig vezető utca. Eddigi adataink szerint a XVII. század elejétől városfalon belüli részét Belső-, városfalon kívüli részét Külső-Magyar utcának nevezték. — 1. Hosszú utca, Bel-Magyar utca, Belső-Magyar utca, Kül-Magyar utca, Külső-Magyar utca, Longa.

1372: „in Platea Mager Utcha vocata" (’a magyar utcának nevezett utcában’) [JakabOkl I. 71.; KvTel. 79.]; „in platea Ungaricali" (’a magyarok utcájában’) [KKv I. 281.]; 1453: Longa platea Ascendendo Intra Muros (’falon belüli hosszú utca’) [TT 527.]; később Belső-Magyar; Extra Muros descendendo (’falon kívüli’) [TT 527.], később Külső-Magyar; Magyarwcza extra Muros (’falon kívüli magyar utca’) [TT 734.]; Magyarwcza extra Muros [TT 744.]; Magyarwcza [TT 744., 745.]; 1459: Magyarwcza [KmJk I., 538.]; 1497: Magyarwczaya [KmJk II. 159.]; 1536: in platea Hungaricali (’a magyarok utcájában’) [KmJk II. 584.]; 1558: „Racio longe Magyarwczay ferthal" [KvSzám 1/III. 1–7.]; 1559: Ma gÿarwcza [Élő 30.]; 1580: Magyar wcha ferthalba [KözgyJk V/1.]; 1582: Magyar vczÿa [KvLt Fasc VII/212.]; „Egykor azért megyek vala alá Magiar uccába" [KissB 87.]; 1586: „latwa[n] hogy az Niolcz Temeteo es Syr Aso emberek Nem gyeoznek az hostatokbely halotakrais vigyaznj Annak okaert Biro vram eo kgme, Magyar vczanak Keozep vczanak farkas vczanakis Negy embert kerestessen" [SZT V. 293.]; 1588: Magyar vcza [SZT V. 428.]; 1598: „Magiar vchaban vala valamjű dolgom onnet az Magyar vchai kis ajtoban az foldozo vargahoz" [Élő 30.]; Longa [KvSzám 8/II. 20.]; 1599: Longa [KvSzám II/VI. 4.]; 1606: „Magyar utcai Pocz János" [KvEml 94.]; 1608: „Magyar utca felől voltak gyülekezetben az városiak" [KvEml 117.]; 1620: „8 Julii. Magyar utcában hat ház ége meg belől az városban." [KvEml 151.]; 1653: „Colosuart belseo Magiar Utzában lako keohazj Kádár János, Feieruarj Petter Magiar Utzában es Keozep vtzában kiuúl lakok Bálint kouáts" [Élő 26.]; 1655: „Az minapiban menven ala Magyar Utzában, elől találám iffiabbik Philep Mártont" [SZT I. 48.]; 1665: „az jobbanyánk házán, az Magyar utcai házán" [KvEml 196.]; 1667: belso Magyar Vcza [Élő 30.]; 1689: Langasse (’hosszú utca’) [BinderKsz 103.];

1697: Tótfalusi Kis Miklós Siralmas panasz Istennek Kolosváron fekvö nagy haragjáról [...] című versében ezt írja:

„32. Hadd számláljam elö, Hogy a’ következö

Nemzetség ezt tudhassa.

Magyar útza elsö (Lévén ebéd idö

Mikor a’ tüz támada)" [RMKT 531.];

„6 Maji tizenegy és tizenkét óra között, Kolozsvárat, belső Magyar utcában, Szabó Ferenc házának az csatornája alatt tűz támadván, három templommal, két scholákkal, toronnyal együtt az városnak nagyobb része megégett" [KKv I. 214.]; 1704: „Die 27 Februarii. [...] a kurucok feljöttek éppen Magyar utcába" [KvEml 285.];

1706: Felvinczi György Kolo’s vár le-irása 1706-ban című versében ezt írja:

„14. Magyar-uttzát

Mondod-é hát

Meg-érdemlett okról?

Mert illy nevet

Talám nem vett

Csak ott a’ várfokról,

Holott ott szászt

Többet találsz,

Ha vigyászsz számáról.

Ezt a’ posta

Délről hozta

Régi magyarokról.

15. A nagy vidék

És vármegyék

Kapudon bé-jövén,

Ha mit hoztak,

Fáradoztak

Házaid szemlélvén,

De most hidjed,

Ha meg-nézed,

Ganéval van telvén;

Fundámentom,

Padimentom

Nem olyan, mint nap fény." [RMKT 435.];

1852–1857: bel magyarutcza [Jakab I. 37.]; 1876: Belső Magyar utcza [Páncz1876]; 1894: Belső magyar utcza [Mach]; Belmagyar utcza [KözgyJk 1899. 111.]; Kossuth Lajos utcza [KözgyJk 1899. 111.]; 1902: „A Kossuth utczai közuti vágányok eltávolitásának táviratilag engedélyezése" [KvLt 1902. 20100.]; 1914: Kossuth Lajos utca [Cim14 168.]; 1917: Kossuth Lajos utca [Cs17]; 1923: Calea Victoriei (victorie n fn ’győzelem’) [Br 93., 99., 100.]; 1933: C[alea]. Mareşal Foch [fos] [OF 37.]; 1937: Calea Mareşal Foch [Br37]; 1941: Kossuth Lajos utca [Kvát41]; 1945: Kossuth Lajos utca; Str. Kossuth Lajos utca [Kvut]; 1964: Str. Kossuth Lajos utca; Bulevardul Lenin (bulevard s fn ’út’); 1990: Bul. 22 Decembrie 1989 [Kmth 1990/56.]; 1993: Bul. 21 Decembrie 1989 [Kmth 1993/94.].

Neve egyesek szerint azzal magyarázható, hogy a XIV. században a városban a szászok utcáitól eltérően, magyar többségű lehetett. Elsősorban a szászok Hosszú utcának is mondták.

Magyar utcai fertály. A város öt fertályának (városnegyedének) egyike a XVI. században. Ide tartozott a Nagypiac (Főtér) keleti házsora, a Híd utca keleti házsora (jobb oldala), a (Kőfalsori-) Szappany utca és a Belső-Magyar utca által határolt városrész (Felső-, Görbe-, Hosszú-, Kurta-Szappany), a falakon kívül pedig a Külső-Magyar utcai és a tőle északra fekvő hóstát [KissF 32.].

Magyar utcai Honvéd Élelmező Raktár. A Magyar utca jobb oldalán, az 50. szám alatt, az I. világháború végéig közös hadseregbeli laktanya raktára. Jelenleg 106. szám, a hadsereg épülete. 1944. június 2-án bombatalálat érte [KvSz III. 2., 153.]. — Laktanya.

Magyar utcai hóstát. A Külső-Magyar utca és a belőle nyíló néhány kis utca. — Hóstát, Kis-Hóstát, Magyar utcai külváros, Monostori hóstát.

1704: „1 Aprilis. Magyar utcai hostát széliben éjcaka égették a kurucok; úgy látom is, többire minden éjjel két-három házat felégetnek." [KKv I. 258–259.].

Magyar utcai kisajtó. A Belső-Magyar utca végében álló Kádárok tornya kisajtaja. — Kádárok tornya, Magyarkapu, Kétágú templom.

1571: „az vtakatis hwl meg zoritottak Mint az Magiarwchay Kis Aytonal es egieb helieken Lassak meg eo k. Es zabaditassak meg hwl Nem Illik lenny" [Élő 17.]; 1576: „De Myert hogi az Magiar wczay Kis Ayto tawol vagion" [Élő 6.]; 1577: „Az Magiar vcza kis aytaia felet valo toromrol azt vegeztek eo kegmek varosul, hog a mint ez elótis eo kegmek vegeztek volt felolle, mostis kerÿk eo kegmet biro vramat Tanachiawal hogy viseltessen gondot Rea hog minek vtanna vagion mÿbol epytenÿ, hog epitessek meg az torom" [KözgyJk V/3. 140b–151b]; 1580: „Az Magiar vcza kisayto felet valo Toron felól wegeztek eo kegmek" [KözgyJk V/3. 234a–242a]; 1598: „Magiar vchaban vala valamjű dolgom onnet az Magyar vchai kis ajtoban az foldozo vargahoz" [Élő 30.]; 1672: „az Magyar uczaj Kis ayto elöth valo Orthodoxa Templomnak¹ az megh deszkazasara es ket aytokra ablakok megh boritassaval ugy mint huszon öth forintba id. est f. 25" [Élő 30.].

Magyar utcai kisajtó felett való torony — Kádárok tornya, Magyarkapu.

1577: „Az Magiar vcza kis aytaia felet valo toromrol azt vegeztek eo kegmek varosul, hog a mint ez elótis eo kegmek vegeztek volt felolle, mostis kerÿk eo kegmet biro vramat Tanachiawal hogy viseltessen gondot Rea hog minek vtanna vagion mÿbol epytenÿ, hog epitessek meg az torom" [KözgyJk V/3. 140b–151b]; 1580: „Az Magiar vcza kisayto felet valo Toron felól wegeztek eo kegmek" [KözgyJk V/3. 234a–242a].

Magyar utcai külváros. Északon a Kisszamos, keleten a Végsor (Téglás utca), délen a Külső-Közép utcai és a Külső-Magyar utcai telkek határa által határolt külváros, hóstát. — Hóstát, Magyar utcai hóstát.

1865: Magyar utczai Külváros [Páncz]; 1894: Magyar utczai külváros [Mach].

Magyar utcai torony. A Magyarkapu egyik neve. — Magyarkapu.

1704: Magyar utcai torony [KvEml 286.].

Magyar–Belga. A Belgo–Română neve 1940 után [Kiss András közlése]. Szövetgyár az Ugrai (Cerna Voda) utca 5–9. szám alatt az 1940-es években. Az államosítás után Breiner Béla szövetgyár lett a neve. — Belgo–Română, Belga Textilipari rt..

1943: Magyar–Belga Textilipar Rt. [Lak 201.].

Magyarkapu. A Belső-Magyar utca végében álló kapu, a keleti városfal második fontos kapuja. Itt bonyolódott le a Belső-Magyar utcából a Külső-Magyar utcai hóstát felé vezető és a hóstátból a városba vezető forgalom. A kádár céh gondozta és védelmezte. 1868-ban a városi tanács elhatározta eltávolítását. Az 1869. évi térképen név nélkül még rajta van [Bodányi]. 1872-ben a Hídkapuval együtt lebontották. — Kádárok tornya, Magyar utcai torony, Magyar utcai kisajtó, Magyar utcai kisajtó felett való torony.

1581: az Kadarok Tornya [KvSzám 3/IV. 15.]; 1704: „Kaltenplatt a Magyar utcai toronyból és onnan a kőfalról nézvén, hozzájok lövöldöztet" [KvEml 286.]; 1839: „A belvárost vastag kőfal keríti, melyen több kapu van: mint a monostori, Szén utcai, Tordai, Közép utcai, Magyar utcai és Híd utcai." [KKv I. 333.]; 1845 körül: „A belvárosnak a külvárosokkal való közlekedésére születésem idejében [1815] részint nagyobb kapuk, részint gyalogosok számára úgynevezett kisajtók szolgáltak. Ilyenek voltak: a Közép, Magyar, Híd, Monostor és Torda kapu s a Széna, Király, Szentegyház, Szappany utcai és Óvári kisajtó." [KKv I. 330.]; 1870: „Hallom, hogy a hidkaput effective bontják. Elég scandalum, de legalább a mi lelkünket nem terhelheti semmi. Hanem a szegény magyarkapunak tán mégis csak megkegyelmeznek?... Elválik." [Thaly K. Szabó Károlyhoz írt leveléből. EM., Szabó K. lev. SzTAj].

Nevét a Magyar utca végében lévő kapuként kapta.

1 Mai — 1. Sétatér utca.

1 Mai — Corvin tér.

Maiacovschi — Nádasmenti utca.

Maialului — Majális utca.

Maior, Petru — London utca.

Maior platea — 1. Nagy utca.

Maiorescu, Ion — Gyulai Pál utca, Moldovan, I.

Maiştei (mai s fn ’sulyok, sulykoló’, az -işte, -şte a magyar -s névszóképző megfelelője, az -i a -nak, -nek birtokos jelző rag megfelelője; maişte ’sulyok, sulykolós’, strada maiştei ’sulykosnak, sulykolósnak az utcája’). A Bulgária-telepi Dobrudzsa (János Zsigmond, Bábolna) utca jobb oldalán dél-délkeletre nyíló hatodik utca. Az 1920-as években kezdett kialakulni. Az 1930-as évek elején Măcinului (Măcinul, északkelet-dobrudzsai hegység) a neve.

1933: Str. Măcinului (Maiştei) [OF 30.]; 1937: Str. Măcinului (Maiştei) [Br37]; 1941: Hársfa utca [Kvát41]; 1945: Hársfa utca; Str. Teilor – Hársfa utca (tei h fn ’hársfa’) [Kvut]; 1964: Str. Teilor – Hársfa utca; Str. Teilor.

Lehetséges, hogy a közeli Kisszamos (Malomárok) partján annak idején sulyokkal mostak. Nevét a hatóság ennek alapján adhatta.

Majakovszkij utca — Nádasmenti utca.

Majális utca. A Szénkaputól a nyugati városfal előtt délnek vezető, a Házsongárdba kaptató utca. Kezdetben a Házsongárdba vezető hegyi út volt, két oldalán kertekkel. Eleinte a nagy kertek közepébe orvosok, egyetemi tanárok családi házakat építettek. Később a nagy kerteket felaprózták. Felső végén valaha a Házsongárd-kapu állt [Nagy 42.]. A XIX. század közepe után a Belső-Szén utca vége és a Külső-Torda utca eleje, a Vargák tornya közti utca. Csak a XIX. század végén Majális utca mind a Külső-Szén, mind a Házsongárd utca. A XX. század első felében csupán az Árnyas utcáig épült ki. Ezzel az akkor kertek közti sikátorral szemben, az akkori Majális utca végén, több nagy, ún. feleki gömbkő és néhány nagyobb fa árnyékában pihenőpad állt. Itt a 3–4 m mélyen bevágódott vízmosás-szerű úttest szekér szélességűre szűkült. Ezen felül az utcát a XX. század első évtizedeiben szélesítették és szabályozták. Az ettől délre és nyugatra lévő utcák és házak csak 1920 után jelentek meg [KvTel. 80.]. — Házsongárd-kapu, Házsongárd utca, Kül-Szén utca, Külső-Szén utca, Szebeni-szoros, Majális-kút.

1836: „Házsongárdti ugy nevezett Majalis Uttzai Ház" [KvTel. 80.]; 1845: majálisra járó utsza [KvTel. 80.]; 1852–1857: majális-utcza (régen házsongárdutcza) [Jakab I. 37.]; 1865: Házsongárd utcza [Páncz]; 1869: Majális utcza [Bodányi]; 1876: Házsongárd utcza [Páncz1876]; 1893: Kül szén utcza [SAKv]; 1894: Külső szén u., Majális utcza [Mach]; 1899: Külső-Szén utcza [KözgyJk 1899. 111.]; Majális utcza [KözgyJk 1899. 111.]; 1900: „a Kert- és Majális-utcza között új utcza nyitása" [KözgyJk 1900. 28.]; 1914: Majális utca [Cim14 168.]; 1917: Majális utca [Cs17]; 1923: Str. Regală (regal, -ă mn ’királyi’) [Br 91., 100.]; 1933: Str. Regală [OF 37.]; 1937: Str. Regală [Br37]; 1941: Majális utca [Kvát41]; 1945: Majális utca; Str. Regală utca (elejétől a Haller Károly utcáig) [Kvut]; Str. Maialului – Majális utca (a Haller Károly utcától a végéig) [Kvut]; 1948: Str. Regală utca (elejétől a Haller Károly utcáig); Str. Maialului – Majális utca (a Haller Károly utcától a végéig); Str. Republicii – Köztársaság utca (elejétől a Haller Károly utcáig); Str. Maialului – Majális utca (a Haller Károly utcától a végéig); 1957: Str. Republicii – Köztársaság utca (elejétől a Haller Károly utcáig); Str. Maialului – Majális utca (a Haller Károly utcától a végéig) [Kv 187.]; 1964: Str. Republicii utca; Str. Maialului – Majális utca; Str. Republicii (elejétől a végéig); 1990: Str. Republicii; Str. Gh. Bilaşcu [Kmth 1990/56]; 1999: Str. Gh. Bilaşcu; Str. Republicii [az utcabeliek, a Botanikus kert kérésére].

A Majális-kút körüli tavaszi mulatságok, majálisok adtak nevet a kútnak és az odavezető utcának is.

¹Kis, református fatemplom volt. Később leégett. Akkor orthodoxnak is – ami természetesen nem román görögkeleti – nevezték a reformátusokat. Az ortodox eredeti jelentése ’óhitu, igazhitu’, a hagyományokhoz ragaszkodó. Valamivel távolabb épült föl 1828-ban a Külső-Magyar utcai kétágú református templom.

(Folytatjuk)

II. János Pál pápa nemcsak szellemi téren változtatott sokat egyházán, hanem a szó legszorosabb értelmében, kézzel foghatóan is messzemenően modernizálta a 8. században alapított Vatikánt.

Az útikönyvekben sehol sem szerepel, de Róma legelőkelőbb szállodája a vatikáni Casa S. Marta, amely az egyházi városállam legelőkelőbb vendégeit hivatott kiszolgálni, s mintegy II. János Pál pápa utolsó „ajándékaként" a korábban sokkal sanyarúbb körülmények között tanácskozó pápaválasztó konklávé csaknem 120 bíborosának is szállást ad majd.

Az 1997-ben átadott, s a vatikáni falakon belüli egyetlen szálloda – amelynek építtetésével II. János Pál pápa a kor szellemének és követelményeinek akart megfelelni – ablakaitól csaknem kéznyújtásra van a Szent Péter-bazilika kupolája, s rövid sétával érhető el a Sixtusi kápolna, ahol a 80 évnél fiatalabb bíborosok – szinte mindegyiküket kivétel nélkül Karol Wojtyla emelte erre a rangra – kon klávéjukon új egyházfőt választhatnak.

Karol Wojtyla évszázados hagyományokkal szakított a szállodaépítéssel, hiszen korábban a kápolnában kulcsra zárták a bíborosokat, akik addig nem jöhettek ki, amíg nem választottak új egyházfőt. A konklávé most is a külvilágtól elzárva, de sokkal kényelmesebb körülmények között dönt majd az új pápa személyéről. A kápolna és a vatikáni szálloda gyakorlatilag megközelíthetetlen lesz idegenek számára azokban a napokban, a szálloda szobáiból és lakosztályaiból eltávolítják a tévékészülékeket, s a bíborosi testület tagjainak – köztük két magyar főpapnak is – ezen időszakban még a mobiltelefonok használata is tilos lesz.

A mindössze 44 hektáros miniállamban egyébként ma már a vasútállomástól a benzinkútig minden van, ami a szokásos „állami üzemeléshez" és napi munkához szükséges.

Néhány éve az 1931-ben alapított vatikáni rádióhoz saját tévéadó is csatlakozott, s szinte egészen természetes, hogy a Vatikánnak régen van honlapja, amelyet naponta több száz ezren keresnek fel. II. János Pál maga is szívesen internetezett, s persze volt saját címe, ha szigorúan titkos is. A nagy titkolózásra azért volt szükség, mert egy-egy születésnapján az e célra megadott címre milliószámra érkeztek a gratulációk a világ minden tájáról.

Az ezredfordulóra hatalmas, korszerű, sőt, fényűző módon számos mozgólépcsővel, acéllal burkolt lifttel és homokkő borítással ellátott parkoló épült a közeli hegyoldalban, így a zsúfolt Rómában már kocsival is jól meg lehet közelíteni a kicsi, de nagy hatalmú városállamot.

A Vatikáni Múzeumban a bejárati részt és a kincsek elhelyezését is jelentősen korszerűsítették néhány éve. Az ősi fakapukat szépen díszített fém bejáratok váltották fel, mögöttük új, kővel burkolt, tágas csarnokba jut a látogató, ha átesett a biztonsági vizsgálaton, s mindenki számára jól járható, újszerű, de egyben a korábbi helyszínhez is illeszkedő belsőépítészeti megoldásokkal épült út vezet a korábbinál jobban elrendezett – és bizonyára jobban biztosított – műtárgyakat rejtő múzeumba.

Még egy eszpresszó is van a Vatikánban, olyannyira hírverés nélkül, hogy nem is tudni, mióta működik: a sajtó tavaly év végén fedezte fel. A felülmúlhatatlan látványt, mennyei légkört és állítólag remek kávét nyújtó hely a Szent Péter-bazilika tetején van, s főleg azokat a turistákat várja, akik már megtekintették a templom Michelangelo tervezte kupoláját.

Rómában már életbe léptették azokat az intézkedési terveket, amelyek szavatolni tudják a pápa temetésre érkező, becslések szerint legalább egymillió zarándokot és turistát.

Az olasz főváros hatóságai már kész tervekkel rendelkeznek, amelyek állításuk szerint minden ideérkezőnek szükség esetén szavatolják a szállást, az étkezést és a közlekedést, s ennek megfelelően nyitnak meg köz objektumokat.

Walter Veltroni római főpolgármester szombati bejelentése szerint, a római vásárvárost és más létesítményeket átmeneti szállásként lehet majd használni, ahol menzákat létesítenek, továbbá ideiglenes tisztálkodó helyeket és vegyi WC-ket állítanak fel, palackozott vizet is osztanak.

A pályaudvarok és a Vatikán között folyamatos autóbusz-ingajáratokat szerveznek, sűrítik a metrójáratokat, de a vasút is kész különvonatokkal kiszolgálni a Rómába érkezőket.

Több mint egymillió embert várnak a pápai temetésre az olasz fővárosba.

Az olasz média által szombat este idézett biztonsági források szerint már beindult a gyászszertartások szervezése, a jelentős számban várható zarándokok fogadásának előkészítése. A szervezők legalább egymillió ember érkezésére számítanak.

Szombat este bejelentették azt is, hogy egyenesben közvetíti az olasz közszolgálati tv-csatorna a Szent Péter-bazilikában vasárnap délelőttre tervezett misét.

Vatikáni források közölték azt is, hogy még szombat éjfél előtt újabb közleményt adnak ki II. János Pál pápa haláláról.

Az olasz főváros eközben felbolydult, egész autókonvojok tartanak a városközpont, az egyházi miniállam felé, s várhatóan újabb ezrek – zarándokok, hívők és turisták is – csatlakoznak a Szent Péter téren már este kilenc óta imádkozó, immár több mint százezresre nőtt tömeghez.

Amint arról már hírt adtunk, támogatási szerződés aláírására került sor Nagyváradon pénteken a Szülőföldön az információs társadalomba program romániai lebonyolításáról. A szerződő felek a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány, valamint a romániai Progress Alapítvány.

A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség már 2003. május 9-én együttműködési megállapodást írt alá, amelyben az információs társadalom területén való együttműködést tűzték ki célul, kölcsönös informálás, tanácsadás, informatikai pályázati rendszerek közös kidolgozása formájában.

A program tárgyát képezi továbbá az is, hogy közösen lépnek fel az információs technológia használatának ösztönzésében, és a kistérségi együttműködés keretében ösztönzik az informatika és a hírközlés terén tevékenykedő vállalkozások közötti kapcsolatfelvételt, illetve lehetőség szerint magyarországi, majd a későbbiekben EU-s programokban, projektekben való közös munkát.

A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium a 2003-as költségvetési keretében első alkalommal keretet különített el, amelyet a határon túli magyar közösségek támogatására kívánt fordítani.

A program romániai kezelését a Progress Alapítvány végezte, amely először 2004-ben hirdetett pályázati felhívást a romániai magyar közösségek informatikai támogatására. A program révén a következő eredmények valósultak meg:

• A romániai magyar civil szférában összesen 162 számítógép, illetve 51 nyomtató került kihelyezésre. Az eszköztámogatás a tavalyi technológiai fejlődés szintjének megfelelő egységeket tartalmazott, licenszes szoftverrel együtt.

• Az eszközök jelentős része (50 helyszín) romániai, magyar többségű iskolákba jutott el.

• Tartalomfejlesztési támogatásaink révén jelentős mértékben járultunk hozzá a romániai magyar internetes tartalom fejlődéséhez. 10 országos, 8 regionális, illetve 8, adott szakterület szempontjából fontos honlap létrehozását, illetve fejlesztését támogattuk.

2004-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a határon túli magyarság internet-ellátottságának növelése, az információs társadalom eszméjének és gyakorlatának, a magyar nyelvű kultúra határon túli megőrzésének és az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében kiemelten fontosnak tartotta, hogy a határon túli magyarlakta területeken működjenek a polgárok számára könnyen elérhető, megfizethető árú, kiszámítható minőségben szolgáltató közösségi internet-hozzáférési pontok (eMagyar-pontok).

Mindezen feladatok magas színvonalú ellátásának érdekében az IHM megbízta a Puskás Tivadar Közalapítványt (PTA) a határon túli pályázati rendszer lebonyolításával. Az eMagyar-pontok, a számítógépes tartalomszolgáltatás létrehozásához és az adatforgalom biztosításához szükséges műszaki, technikai fejlesztések megvalósításához, a magyar kultúra digitális megőrzéséhez, info-kommunikációs és audiovizuális fejlesztésekhez (elsősorban a megfelelő eszközök beszerzéséhez), kapcsolódó képzéshez pénzbeli támogatást nyújtott a PTA.

A PTA hazai partnere ezúttal is a Progress Alapítvány, amely a program lebonyolítását 2005. első felében végzi. Ennek eredményeképpen került aláírásra az a támogatási keretszerződés, amely szentesíti a romániai magyar közösség számára biztosítandó támogatást.

A Progress Alapítvány úgy döntött, hogy pályázatot ír ki a partnerek programba való bevonása érdekében. A most lebonyolítandó program keretében a következőket valósítják meg:

• 89 eMagyar pont létrehozása, illetve fejlesztése. Ez helyszínenként egy, illetve két számítógépet, egy nyomtatót, illetve internetkapcsolat biztosítását jelenti.

• 41 tartalomfejlesztési projekt megvalósítása, illetve az ehhez szükséges eszközök beszerzése. Ezek országos vagy regionális jellegű, illetve adott szakterületek közérdekű honlapjainak kialakítására és fejlesztésére irányulnak.

• Közös internet-népszerűsítési program, amely révén növelni kívánják a romániai magyar internetezők körét, egyben hatékonyabbá teszik az internet használatát. Az eMagyar pontok működtetői számára a PTA és a Progress Alapítvány ECDL képzést is biztosít, szintén ebből a keretösszegből.

A rendezvényen részt vett és elő adást tartott a Kovács Kálmán, magyarországi informatikai és hírközlési miniszter, Nagy Zsolt, a román kormány távközlési és informatikai minisztere, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kőhalmi Zsolt, a Puskás Tivadar Közalapítvány ügyvezető igazgatója, Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, valamint Lakatos Péter, parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

A német Focus című lap szerint az EU bővítése Romániával és Bulgáriával további 44,3 milliárd eurós kiadással jár az uniónak. A lap egy háttértanulmányra hivatkozik, melyben az összeg szerepel, s amelyről első ízben most szerezhettek csak tudomást az Európai Parlament képviselői, azaz a Brüsszeli Bizottság nem tájékoztatta őket megfelelően, jóllehet a parlamentnek április közepén már szavaznia kellene az ügyben. A Focus szerint ezen összeg mintegy negyedét Németországnak kell majd állnia.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 522 lej (3,6522 erős lej), 1 USD = 28 473 lej (2,8473 erős lej), 1 magyar forint = 148 lej (100 Ft = 1,4762 erős lej).

Kertépítő cég munkásokat alkalmaz. Érdeklődni 424-134, 0723-538648 telefonszámon. (1722317)

Női és férfi munkaerőt veszünk fel Magyarországra. Telefon: 0036-30-2997349. (M)

Magánszemély keres sürgősen egy vagy kétszobás kiadó lakást, lehetőleg belvárosban. Telefon: 0744-687735. (0025)

(16. old.)

Érthető módon nem volt túlságosan vidám tegnapi sajtótájékoztatóján a CFR-Ecomax csapat vezetősége: az együttes még egyetlen pontot sem gyűjtött a tavaszi idényben, s egyetlen rúgott, nyolc kapott góllal az A-osztály mezőnyének tavaszi leggyengébbje.

– Nem is tudom, mit csinálunk, ha nem gyűjtjük be a három pontot az Apullum ellen – nyilatkozta elkeseredetten Iuliu Mureşan klubelnök, aki szerint a hét végi CFR-Ecomax–Gyulafehérvári Apullum mérkőzés, mondhatni, létfontosságú.

A múlt hét végén a Bukaresti Steauával döntetlenre játszó Fehér megyei együttes legyőzésével a klub valamelyest eltávolodna a mezőny kiesés ellen harcoló részétől. A három pont azonban nagyon fontos a gyulafehérváriaknak is, így a Gépész utcai stadionban parázs küzdelem várható e hét végén.

Bár a klubelnök továbbra sem beszélt krízishelyzetről, elismerte a csapat nehézségeit, hozzáfűzvén: volt még hasonló helyzetben az együttes, de akkor is sikerült kilábalni abból. Mint elmondta, most is vannak ötletei a megoldásra, azonban reméli, hogy nem lesz szükség azok gyakorlatba ültetésére – vagyis a csapat nyer szombaton, s a győzelem visszaállítja az egyensúlyt, no meg a csapat önbizalmát.

Mureşan kiemelte: szó sincs arról, hogy menesszék Aurel Şunda edzőt. A klubelnök szerint a sorozatos kudarcokért egyes játékosok okolhatók, akik egyéni hibáikkal döntő módon befolyásolták a mérkőzések végkimenetelét, s akik miatt a Şunda által kidolgozott taktika füstbe ment.

– Több játékosunk nincs formában, mások pedig folyamatosan sérülésekkel küzdenek. A Rapid elleni védelem is improvizált volt – folytatta elemzését Mureşan, aki a negatív eredményeket befolyásoló egyik tényezőjének azt tartja, hogy bizonyos helyekre nincs alternatívájuk.

A védelemben különösen Goia hiánya érződik továbbra is, aki még a tavaszi idény kezdete előtt az egyik bükki edzésen hó alatt lapuló jégdarabba rúgott, és egyik lábujja eltört – a csont nem forrt össze rendesen, így az is megtörténhet, hogy a hátvéd a teljes idényt kénytelen kihagyni. A támadásban pedig Rosszel lehetne még hasznos, ám ő későn kezdte el az edzést, és nem tud eleget tenni az élvonal diktálta ritmusnak – izomsérülése mindegyre kiújul.

A klubelnök a negatív eredmények másik okának egyes játékosok – mintegy 3–4-ről van szó – fegyelmi problémáit nevezte meg. – Ezek a játékosok visszahúzzák az egész csapatot – mondta, de kategorikusan elhatárolódott attól, hogy kiteregesse a szennyest. Mindössze annyit árult el, hogy olyan játékos is van a csapatban, aki naponta több mint egy csomag cigarettát szív el...

Mureşan a témához hozzáfűzte: bánja, hogy a téli szünetben nem szenteltek kellő figyelmet az igazolásoknak, de kiemelte: nyáron mindenképpen megválnak jó néhány „problémás" játékostól, akiket még komolyabb anyagi befektetések árán is tapasztaltabb, nevesebb focistákkal pótolnak.

A klub továbbra sem sújtotta anyagi büntetéssel labdarúgóit: a vezetőség szerint idegenben, jobb csapat ellen elvesztett mérkőzésnél értelmetlen büntetni.

– A legjobban a Beszterce elleni hazai kudarc fáj – jegyezte meg az elnök, hozzáfűzve még, hogy a játékosok mentalitásával is baj van: a tipikusan román, vagy éppen balkáni hozzáállást még az sem volt képes felrázni, hogy a vezetőség jókora jutalmakat tűzött ki az elmúlt mérkőzésekre: – Legalább 100 milliót kereshettek volna a játékosok pluszban, ha győznek az elmúlt három mérkőzésen. De passzívak, nem játszanak odaadással. Vagy lehet, hogy a mi zsebünkre gondolnak – zárta kissé cinikusan e gondolatát a klubelnök, aki nonszensznek nevezte az egyik jelenlévő újságíró azon feltételezését, hogy a csapat vagy egyes játékosai esetleg bundáznának.

Végül hadd zárjuk a sort egy jó hírrel: a napokban befejeződik a több mint 7500 új szék felszerelése a stadionban, továbbá a liga licencadó bizottsága elfogadta a klub által benyújtott iratokat az A-osztályos licenc elnyerésére, amelynek úgy tűnik, már semmilyen akadálya sincs.

Kispályás, hét játékossal játszott bajnokságot szervez a polgármesteri hivatal, a helyi tanács, a fiatalokat támogató Protin szervezet és a kolozsvári drogellenes központ. A kolozsvári negyedek közti vetélkedő a múlt hét végén rajtolt, alapszakasza április 15-én ér véget.

A bajnokság kisdöntőjét május 7-én 11 órakor, a finálét május 8-án 10 órakor rendezik a Farmec Sportbázison (Móricz Zsigmond/Bukarest út 68.)

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) arra kérte a rendező klubokat, hogy a Bajnokok Ligája és az UEFA-kupa csütörtöki negyeddöntői előtt egyperces gyászszünettel adózzanak a csapatok a szombaton este elhunyt II. János Pál pápa emlékének.

„Az emberiség világméretű vezetője, a béke eltökélt híve volt II. János Pál pápa. Munkája és erőfeszítése hatalmas tisztelettel társult, a világ minden részén felfigyeltek a tevékenységére. Függetlenül a vallási hovatartozástól" – mondta Lars-Christer Olsson, az európai szövetség főtitkára.

A vezető hozzátette: a szentatya rendkívül különleges személyiség volt.

„Milliók siratják, mi is szeretnénk megtisztelni az emlékét" – nyilatkozta Olsson.

A Chelsea nem fellebbez az Európai Labdarúgó Szövetségnél, így elfogadja Jose Mourinho vezetőedző két Bajnokok Ligája-mérkőzésre szóló eltiltását és 20 ezer svájci frankos pénzbüntetését, valamint a klubra kiszabott 75 000 svájci frankos bírságot.

A tréner részrehajlással vádolta meg Anders Frisk játékvezetőt az FC Barcelona elleni BL-nyolcaddöntő első találkozóját követően. Az edző ezért nem ülhet le a kispadra a német Bayern München elleni negyeddöntő két összecsapásán, vagyis április 6-án és 12-én.

A Chelsea az UEFA részletes indoklásának tanulmányozása után határozott arról, hogy nem fellebbez.

„Természetesen nem örülünk a büntetésnek, de elfogadjuk azt" – szerepel a klub közleményében.

Mourinho azt állította, hogy Frank Rijkaard, a katalánok vezetőedzője a február 23-ai összecsapás szünetében befolyásolni próbálta Frisket. A szakember és a bíró tagadta ezt. A svéd játékvezető a második játékrészben kiállította Didier Drogbát, a Chelsea elefántcsontparti támadóját, és az FC Barcelona ezután tudta megszerezni a győzelmet jelentő két találatot. Frisk az összecsapás után kapott halálos fenyegetések miatt március 12-én bejelentette visszavonulását.

A bírók nyilvános kritikáját visszaszorítani szándékozó UEFA azért nem csak az edzőt büntette, mert Steve Clarke másodedző és Les Miles biztonsági főnök is kemény kritikával illette Frisket, ők mindketten megrovásban részesültek. Az ominózus találkozó második félidejére késve érkezett ki a csapat, ráadásul Mourinho nem jelent meg a mérkőzést követő sajtótájékoztatón.

Marija Sarapova egyelőre nem mutatkozik be az orosz válogatottban, s továbbra is fontosabbnak tekinti egyéni teniszkarrierjét, mint a nemzeti csapatban való szereplést.

A világranglista jelenlegi harmadik helyezettje, aki április 19-én lesz 18 esztendős, debütálásának elhalasztását az orosz teniszszövetség első emberével, Samil Tarpiscsevvel folytatott megbeszélésen tudatta, amelyen édesapja mellett jelen volt az őt segítő szakmai stáb több tagja is.

Korábban még úgy festett a helyzet, hogy a tavalyi wimbledoni Grand Slam-torna győztese játszani fog Oroszország együttesében az olaszok ellen az április 23–24-én esedékes Fed Kupa-találkozón, amelynek az itáliai Brindisi ad otthont. Az elmúlt napokban lezajlott megbeszéléseken azonban – derül ki az ITAR-TASZSZ keddi jelentéséből – Sarapováék egyértelművé tették, hogy a korábban rögzített egyéni versenyprogramjába „nem fér bele" a válogatott mérkőzése, ráadásul komoly esélyt látnak rá, hogy az orosz teniszező már a közeljövőben a világranglista élére ugorjon.

Oroszország Fed Kupa-csapata Sarapova nélkül is roppant erős, hiszen – amint azt Tarpiscsev bejelentette – már megegyeztek és vállalta a szereplést a válogatottban a teniszelitbe tartozó kiválóságaik közül Anasztaszija Miszkina, Jelena Gyementyjeva és Jelena Bovina, s kisebb műtétje után hozzájuk csatlakozhat még Dinara Szafina is.

• Márc. 28.: Három évtizeddel ezelőtt, 1975-ben Michael Morgan lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ír elnöke a legfelsőbb nemzetközi sportszervezet Aranydiplomáját adta át a nemzetközi sportélet 3 kiemelkedő személyiségének. A kitüntettek: Jean Borotra, az 1898-as születésű, volt sokszoros wimbledoni, Roland Garros-i, Forest Hills-i és ausztráliai teniszbajnok, az 1927–1932 között megszakítás nélkül Davis-kupát nyert francia válogatott alapjátékosa, később a Nemzetközi Tenisz-szövetség (FILT) elnöke; az angol Sir Stanley Rous volt nemzetközi labdarúgó-játékvezető (született 1895-ben), 1954–1961 között az Angol Labdarúgó-szövetség főtitkára, majd 1961–1974 között a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke; és az angol Philip Noel-Baker, Nobel-díjas tudós. Ha már lord Killian neve kapcsán szóba jött a NOB-elnöki cím, felsoroljuk, hogy kik voltak az eddigi vezetők: Vikelasz Demetriosz (görög, 1894–1896 között), báró Pierre de Coubertin (francia, 1896–1925), Henri de Baillet-Latour (belga, 1925–1942), J. Sigfrid Edström (svéd, 1946–1952), Avery Brundage (amerikai, 1952–1972), lord M. M. Killian (ír, 1972–1980), Juan Antonio Samaranch (spanyol, 1980–2001) és Jacques Rogge (belga, 2001–).

• Márc. 29.: Szintén 30 éves emlék: 1975-ben az egyesült államokbeli texasi Gainesville-ben az amerikai David Luther Roberts rúdugró, a soronkövetkező, 1976-os montreali olimpia bronzérmese, 565 cm-re javította honfitársa, Robert „Bob" Seagren 1972-ben felállított világcsúcsát. Seagren egyébként 1968-ban a mexikóvárosi XIX. nyári olimpián 540 cm-es olimpiai csúccsal, hármas (!) holtversenyben aranyérmet szerzett (ugyanennyit ugrott az NSZK-beli Claus Schiprowski és az NDK-t képviselő Wolfgang Nordwig is), míg az 1972-es, müncheni jubileumi játékokon még mindig 540 cm-rel az 550 cm-es új olimpiai csúcsot elért Nordwig mögött ezüstérmes volt! 1976-ban, Montrealban már nem voltak az érmesek között. Visszatért David Luther Roberts, aki az 550 cm-es olimpiai csúccsal nyertes lengyel Tadeusz Slusarski és az ugyanolyan teljesítménnyel ezüstérmes finn Anni Kalliomäki mögött szintén 550 cm-es ugrással a győzelmi dobogó harmadik fokára léphetett az eredményhirdetéskor! Olimpiai érdekességek, és bizony nem egyedi esetek.

• Márc. 30.: Ugyancsak három évtizeddel ezelőtt, 1975-ben Mexikó fővárosában, Mexikóvárosban rendezték az ifjúsági és utánpótlás vívó világbajnokságot. A romániai küldöttségből a szatmárnémeti Csipler Sándor vívóiskola fiatalja, Kuki Péter nyújtotta a legkiemelkedőbb teljesítményt: a fiú tőrvívók egyéni küzdelmének döntőjében veretlenül, 5 győzelemmel szerezte meg a vb-címet. Őt 3 győzelemmel a nyugatnémet Matthias Behr – a soron következő montreali nyári olimpián aranyérmes NSZK-válogatott egyik alapembere, majd 2 győzelemmel a szovjet Kuzenkov követte. Kuki az 1980-as moszkvai olimpián egyénileg 6. volt, Behr pedig – a nyugatnémetek által is bojkottált moszkvai olimpiát követően – 1984-ben Los Angelesben egyéniben és csapatban is ezüstérmet vihetett haza, sőt, a csapattal 1988-ban Szöulban is második lett. Kuki később nemzetközileg elismert versenybíróként hódolt kedvelt sportágának.

• Márc. 31.: Két nemzetközi labdarúgó-mérkőzés 65 évvel ezelőttről, 1940-ből: Budapesten: Magyarország–Svájc 3:0 (a nyertesek: Csikós – Pákozdi, Sárosi III., Bíró – Király, Balogh I. – Kincses, Sütő, Sárosi dr., Dudás, Kalocsay; góllövők: Sárosi 2 és Sütő; utóbbi 1944-ben a Kolozsvári AC-ban játszott); Bukarestben: Románia–Jugoszlávia 3:3. A vendéglátók: Justin – Sfera, Iacob, Felecan (a Kolozsvári Victoriában játszott) – Vintilă, Răşinaru, Lupaş – Bindea, Mihăilescu, Barátky, Bogdan, Popescu. Bindea 2, Barátky 1 gólt lőtt.

• Ápr. 1.: Harminc éve, 1975-ben befejeződött a 36. jégkorong-világbajnokság, s a keretében megrendezett 53. Európa-bajnokságot. Nyugat-Németország két városában, Düsseldorfban és Münchenben lebonyolított kettős vetélkedőt a Szovjetunió csapata nyerte Csehszlovákia és Svédország együttesei előtt.

• Ápr. 2.: Két döntetlen válogatott labdarúgó-mérkőzéseken, más-más évben: három évtizede, 1975-ben Bécsben, Európa-bajnoki selejtezőn: Ausztria–Magyarország 0–0 (a magyar csapat: Mészáros – Török Péter, Nagy III., Bálint, Tóth József – Csapó, Kocsis Lajos, Horváth József, Tóth András (Pintér) – Bene, Branikovits (Fekete). A másik: negyed évszázada, 1980-ban, Bukarestben, barátságos találkozón: Románia–NDK 2–2. A vendéglátók: Iordache – Tilihoi, Sameş, Ştefănescu, Munteanu II. – Ţicleanu, Bölöni, Dobrin – Marcel Răducanu, Mircea Sandu (Augustin), Balaci (Florin Grigore). Mircea Sandu (a jelenleg sokat vitatott, visszavonulni készülő szakszövetségi elnök) találatával és Dörner öngóljával 2:0-ra vezetett a román csapat, de a vendégek a hajrában kiegyenlítettek.

• Ápr. 3.: Válogatott mérkőzés 20 éve, 1985-ben, a mai Puskás Ferenc-, volt Népstadionban: Magyarország–Ciprus 2–0 – vb-selejtezőn: Disztl Péter – Sallai, Róth, Garaba, Péter – Kardos, Nagy Antal, Détári – Bodonyi (Kiprich), Nyilasi, Esterházy (Szokolai). Góllövők: Szokolai és Nyilasi.

László Ferenc

Az oldalt szerkesztette: Póka János András