Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Példátlan döntést hozott a gyulafehérvári ítélőtábla, amely – ha jogerőre emelkedik – az egész verespataki aranybánya-projekt ellehetetlenülését eredményezné, de legalábbis hosszú időre elhalasztaná annak beindulását.

Az ítélet megsemmisítette ugyanis azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a páratlan római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból feltárt, tehát a továbbiakban akár azonnal bedarálható területnek nyilvánított. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a román művelődési tárca közti perbe a bányaprojektet szorgalmazó kanadai-román Roşia Montană Gold Corporation (RMCG) is érintett félként bekapcsolódjék.

– Ez a bírósági határozat rendkívül fontos lépés a verespatakiak igazáért folytatott harcban – jelentette ki lapunknak Stephanie Roth, az Alburnus Maior Egyesület aktivistája. Eugen David, az egyesület elnöke pedig úgy vélekedett, hogy ezentúl a Kirnyikban folytatott bármilyen tevékenység bűntény, amit a büntető törvénykönyv előírásai szerint kell majd elbírálni.

A művelődési minisztérium tavaly januári döntésével vonta ki az Európában páratlan római kori leleteket rejtő Kirnyik-hegyet a régészeti védettséget élvező objektumok közül, így a teljes zóna visszakerült a gazdasági körforgásba. Ami azt jelentette, hogy – bár a régészeti kutatások nem fejeződtek be, azokat az idén és további éveken át folytatják –, az RMGC a régészeti leletek szempontjából szabad utat kapott tervei megvalósításához. Ezt a döntést támadta meg az Alburnus Maior a bíróságon.

Mivel a verespatakiak időhúzástól tartottak, az idén januárban azt kérték az ítélőtáblától, hogy a bírósági döntés megszületéséig függessze fel a minisztériumi döntés végrehajtását. Ez még akkor megtörtént, úgyhogy az RMGC-munkálatok még januárban leálltak. S bár a mostani ítélőtáblai döntés nem jogerős, azt 15 napon belül meg lehet fellebbezni, nem valószínű, hogy ezzel ellentétes döntés szülessék. Az Alburnus Maior ugyanis számtalan szakember véleményével támasztotta alá kérelmét.

A művelődési tárca tavaly októberben közölte: a feltárások és a szakértői véleményezések nem indokolják a kétezer éves leletek megőrzését. „A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium nem törölt a védett műemlékek listájáról Európában egyedülálló római kori leleteket. Az a térség, amelyre utalnak, régészeti szempontból jelentéktelen leleteket tartalmaznak" – mutatott rá a minisztériumi indoklás. Majd hozzátette: más római kori járatokba be sem lehetett menni, mert a mennyezet beomlott, így azok „sem tudományos, sem turisztikai szempontból nem érdekesek".

Pedig a Kirnyik-havas nyugati oldalán, Beatrice Cauuet francia régész vezetésével, három évvel ezelőtt régészeti feltárási munkák kezdődtek, amelyek ma is tartanak. A franciák olyan római kori tárnákat találtak a Kirnyik gyomrában, amelyek – Cauuet asszony szerint – Európában egyedülállóak. Olyan sziklába faragott 120 lépcsős tárnát is felfedeztek, amely 30–40 métert lejt a hegy gyomra felé, s amelynek bejáratát visszavonulásukkor maguk a rómaiak betömték, így abban a Kr. u. II. század óta senki nem járt. A tárnában a római kori aranybányászat máshol fel nem lelhető tárgyi emlékeire bukkantak.

A verespataki bányaprojekt ellen foglalt állást kétszer a Román Akadémia, valamennyi hazai történelmi egyház, számtalan zöld- és civil szervezet, illetve mintegy 600 világhírű tudós.

Élni kíván fellebbezési jogával az RMGC – mondta az MTI-nek szerdán Adrian Dascălu, a kanadai–román vállalat szóvivője. Dascălu a gyulafehérvári első fokú ítéletet csupán egy közbenső állomásnak tekinti egy hosszú jogi folyamatban.

A kormány helyett végül az ellenzék bizalmatlansági indítványa bukott meg tegnap a szenátus és a képviselőház együttes ülésén, amelyen a törvényhozók kemény szavakat „vágtak" egymás fejéhez, így a személyeskedések sem maradhattak el. Az ülésen a törvényhozók a parlamenti vitához nem illő eszközzel, síppal is érvényesíteni akarták igazukat.

A Szociáldemokrata Párt 133 törvényhozója által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt tegnap 265 ellenszavazattal és 186 kedvező vokssal elutasította a parlament, így a kormány nem bukott meg. Az indítványt azt követően nyújtották be a szociáldemokraták, hogy a kormány felelősségvállalással terjesztette a törvényhozás elé a tulajdonkérdést rendező és az igazságszolgáltatás reformját végrehajtó törvénycsomagot. Az összesen hat jogszabályt magába foglaló csomagra még egy megmérettetés vár, hiszen Adrian Năstase, az SZDP ügyvezető elnöke a szavazás után bejelentette: az Alkotmánybíróságon támadják meg a tervezeteket, mivel azoknak több megfogalmazása is alkotmányellenes. A szavazáson nem vett részt minden honatya, ezért valószínű az ellenzék sorait ritkították a hiányzó politikusok, hiszen annak ellenére, hogy az SZDP és az Nagy-Románia Párt 207 helyet tölt be a törvényhozásban, a indítvány mellet szavazók száma csak 186 volt.

A kormánypártok mellett az indítvány ellen szavaztak a nemzeti kisebbségek és a független képviselők is, így csak az SZDP és az NRP kifogásolta a törvénycsomagot. Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök szerint az ellenzék szónokai nem a törvénycsomag előírásait kifogásolták, hanem az 1990-ig visszanyúló politikai témákat vetették fel. A kormányfő szerint a tervezet kifogásolói elfelejtik, hogy a csatlakozási folyamat késéseit a tavaly leköszönő kormány mulasztásai idézték elő. Ezzel szemben Mircea Geoană SZDP-s pártelnök szerint ideje, hogy a kabinet távozzon, és átadja helyét egy hozzáértőbb kormánynak.

Tăriceanu beszéde személyeskedéstől sem volt mentes, azt állította, hogy Geoană azért nem ismeri a romániai valóságot, mert sokat járt külföldre. A vita végén Adrian Năstase, aki egyben a képviselőház elnöke, érintettség jogán szót akart adni Geoanănak. Ekkor nagy vita kerekedett, az ellenzék arról igyekezett meggyőzni a házelnököt, hogy szabálysértést követ el, ha szólni hagyja Geoanăt. A hangoskodás annyira elfajult, hogy Puskás Zoltán RMDSZ-es képviselő adott pillanatban arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy a parlament padjaiból valaki síppal növelte a hangzavart. Puskás szerint ezután könnyen előfordulhat, hogy választottjaink dobbal és trombitával igyekeznek majd érvényt szerezni igazuknak.

Jelen pillanatban már csak a szászfenesi polgármesteri hivatal és a helyi tanács szakbizottsága által kibocsátott építkezési engedély és pár intézmény jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletember, a Polus Transilvania igazgatója hozzáláthasson a bevásárlóközpont megépítéséhez. A megyei tanács urbanisztikai bizottsága hozzájárult a projekthez. A jogszabályok értelmében az Ausztriában élő Roy-Chwodhury-né Mikes Katalin csupán kártérítést kaphat az édesapjától, Mikes Sándor gróftól örökölt mintegy 34 hektáros telekért, amelyre a bevásárlóközpont épül.

Pászkány Árpád Zoltán a Szabadságnak elmondta: örömmel vette a megyei tanács urbanisztikai bizottságának döntését, szerinte a testület helyesen határozott. – A jogos tulajdonost nem lehet hátráltatni vagy megakadályozni abban, hogy hasznosítsa a telket. A hosszú éveken keresztül, különböző okok miatt perelt telken, most már elkezdődhetnek a munkálatok – mondta Pászkány.

Az üzletembernek éppen kapóra jött az a június 16-i törvénymódosítás, amely a helyhatóságoknak és a hozzájuk tartozó különböző intézményeknek különleges jogokat biztosít. A nemrég érvénybe lépett változtatás lehetővé teszi számukra, hogy jóváhagyásokat és láttamozásokat bocsássanak a cégeknek építkezés céljából, még akkor is ha a telek tulajdonjoga per tárgyát képezi. A módosítást Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és az urbanisztikai bizottság tagja is megerősítette lapuknak.

– A törvénymódosítás lehetővé tette, hogy hozzájussak a megyei tanács részletes városrendészeti engedélyéhez. Az építkezési munkálatok már ősszel elkezdődhetnek – közölte Pászkány.

Május 19-én a Mikes-család Ausztriában élő leszármazottja, Roy-Chwodhury-né Mikes Katalin levelet küldött Traian Băsescu államfőhöz, amelyben nehezményezi, hogy az állami intézmények még mindig nem szolgáltatták vissza édesapja, Mikes Sándor által Szászfenesen birtokolt 250 hektár erdejét, 133 hektár termőföldjét és 43 hektár belterületi telkét. „Tizenegy évig nem lehetett a telekkönyvek birtokába jutni, a bíróságok a pénzügyi érdekeket helyezték előtérbe. A Metro bevásárlóközpontot édesapám földjére építették, a Polus pedig megvásárolt 34 hektár termőföldet, amely meglepő módon hirtelen beépíthetővé vált" – áll többek között a levélben.

Mikes Katalin szerint a hatóságoknak tudomásuk volt arról, hogy a grófnak van leszármazottja és a visszaigénylés időben megtörtént. „Az első kérvényt 1991-ben adtam be a szászfenesi polgármesteri hivatalhoz. Ugyanakkor 1997-ben 50 hektárt visszaigényeltem az Állami Vagyonalaptól, 1998-ban pedig a városi bírósághoz fordultam ez ügyben. A telekkönyveket csak 2003-ban sikerült előkeríteni, ezért ebben a megyei törvényszéken ismét pert indítottam" – fogalmaz Mikes Katalin.

Az üzletember kifejtette: a Mikes család leszármazottja nem kaphatja vissza a telket, mert ez az ötvenes években az állam magántulajdonába került. – Bánt a dolog, de nem tehetek arról, hogy annak idején a Mikes családtól elvették a telket a kommunisták – mondta.

Tudomása szerint 1993-ban a 123-as számú kormányrendelet részvénytársaságokat hozott létre a megyeszékhelyeken működő agrárvállalatokból, az Agroindustriala tulajdonába így került 400 hektár, amit csupán 1998-ban táblázott be. – Közel félmillió dollárt fizettünk azért, hogy a telket kivonjuk a mezőgazdasági forgalomból. Ha még pár hónapot vártunk volna, akkor az illetéket megspóroljuk, mert az intézkedést eltörölték – jegyezte meg a magyar üzletember, aki arról is beszámolt, hogy 1998-ban az Agroindustriala vállalattól körülbelül 2 millió dollárért vásárolta meg a több mint 34 hektáros telket. – A Metro ügyesebb volt, sokkal olcsóbban vásárolt telket magánszemélyektől – jegyezte meg.

Mi több, hét évvel ezelőtt az Agroindustriala eladta a telket a Polus Transilvaniának. – Olyan ez, mint az államosított lakások esetében. Amennyiben valaki megvásárolt egy lakrészt, a volt tulajdonos ezt már nem kaphatja vissza, hanem csak kárpótlásra jogosult – magyarázta Pászkány. Szerinte Kolozsvár érdeke már évekkel ezelőtt az lett volna, hogy a befektetés hamarabb megvalósuljon, ugyanis az alkalmazottak a megyeszékhelyen fizettek volna adót.

A szóban forgó telket a Monostor Fiai Egyesület tagjai is visszaigénylik, érdekeiket Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor képviseli. Kolozsvár expolgármestere szerint amennyiben a Tăriceanu-kabinet által javasolt visszaszolgáltatási törvényt megszavazza a parlament két háza, akkor a földet a Monostor Fiai Egyesület tagjai kapják vissza.

A telekre az Agrártudományi Egyetemnek is fáj a foga. Liviu Mărghitaş, a felsőfokú oktatási intézmény rektora a sajtónak elmondta: addig pereskednek, amíg visszaadják nekik a telket. Pászkány Árpád Zoltán viszont lapuknak adott nyilatkozatában azt állította, hogy egyetlen négyzetméter sem volt az egyetem nevén.

A Polus Transilvania igazgatójától megtudtuk: a Vágóhíd-téren pár év múlva felépülhet az üzletközpont, ám előbb a szászfenesi befektetésre összpontosítanak.

Nem valószínű, hogy a következő időszakban etnikai konfliktus tör ki Romániában, de átmenetileg számolni kell még egy olyan konfliktus-potenciál meglétével, amelyet szélsőséges politikai alakulatok kiaknázhatnak, amennyiben ezt érdekeik megkövetelik – ezt a gondolatot fogalmazta meg tegnap Salat Levente politológus, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának a vezetője az Etnikai kapcsolatok barométere 1994–2002 című kötet bemutatója alkalmából.

Az 1994–1996, illetve a 2000–2002 között elvégzett felmérések eredményeit elemző-értelmező kiadvány következtetéseként Salat Levente kifejtette: általában enyhülő tendencia tapasztalható a romániai kisebbségek és többség közötti viszonyban, amihez jelentős mértékben hozzájárult a politikai diskurzus erre vonatkozó részének a normalizálódása, és az erről folytatott viták, illetve az elvégzett kutatások és a kapcsolódó publikációk számának megszaporodása. Meglátása szerint az etnikumok közötti kapcsolatok vizsgálatában a súlypont egyre markánsabban áttevődik a romakérdésre, amely eddig elsősorban esélyegyenlőségi és szociális problémaként jelentkezett. Salat felhívta a figyelmet, hogy a roma elit megjelenésével a kérdés fokozatos etnicizálódása figyelhető meg, annak következtében, hogy a roma közösség fölzárkóztatását célzó társadalmi erőfeszítések kontextusában kitermelődő roma értelmiség kezdi fölfedezni, és értéket tulajdonítani identitásának, nyelvének és hagyományainak. Salat szerint számolni kell azzal, hogy a kérdés ily módon való feltevődése ellenszenvet és elutasító magatartást fog kiváltani mind a román, mind a magyar kisebbség részéről, illetve, hogy a román társadalom ennek a kihívásnak a kezelésére nincs kellő módon felkészülve.

A román–magyar kapcsolatok viszonylatában Salat szerint pozitív folyamatok figyelhetők meg, ami főként annak tulajdonítható, hogy a romániai magyarság politikai szervezete 1996-től folyamatosan – közvetlenebb vagy közvetettebb módon – hatalmon van. Salat szerint a magyar közösségen belül azonban nem ilyen rózsás a helyzet. Míg a kormányzó román pártok az ország nemzetközi megítélésének a kontextusában jó érzékkel kamatoztatják az RMDSZ részvételét a hatalommegosztásos politikai konstrukciókban, addig a romániai magyarság alig látja ennek valamilyen kézzelfogható hasznát. Az elmúlt közel tíz esztendő során kollektív sikertelenségi érzés gyűlt fel a közösség tagjaiban, mivel az erdélyi magyarság három szintű autonómiára, önálló állami egyetemre, a magyar nyelv helyzetének az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban való rendezésére vonatkozó célkitűzései megvalósíthatatlannak bizonyultak. Szerinte az egyik gond az, hogy a közösségben nem zajlott le az a vita, amely kideríthette volna, hogy az RMDSZ célkitűzései mennyire egyeznek meg a közösség valós gondjaival, elvárásaival. Szerinte be kell következnie az első nagyobb sikertelenségnek ahhoz, hogy ez a vita elkezdődjön.

Salat szerint két fontosabb törésvonal figyelhető meg a román-magyar viszonyrendszerben. Az egyik törésvonal a románok és magyarok identitás-szerkezetei között mutatható ki, a másik cezúrát pedig a magyar kisebbség etnopolitikai célkitűzései és a román többség ezzel kapcsolatos fogadókészsége között igen élesen kirajzolódó különbségek okozzák.

A politológus szerint a felmérések eredményeinek értelmezése alapján kirajzolódó identitásszerkezetek azt mutatják, hogy a magyarok esetében továbbra is rendezetlen, illetve problematikus egyfelől a román államhoz, másfelől az anyaországhoz való viszonyulás. A román államot a romániai magyarok többsége hajlamos továbbra is velük szemben ellenségesen fellépő hatalomként megítélni, a magyar állam szerepével kapcsolatban pedig túlzott várakozások alakítják a romániai magyarok identitásszerkezetét. Az uralkodó identitásszerkezetek elemzése nyomán nem meglepő, hogy a romániai magyarság eredményes, mindkét fél számára elfogadható integrációja a román politikai közösségbe mindeddig lehetetlenségnek bizonyult. Salat szerint a politikai célok elérhetetlensége, az integrációs kudarc és a többség, illetve kisebbség etnopolitikai opciói között tátongó mély szakadék egymást kölcsönösen fölerősítve serkentik az elvándorlást. Megjegyezte, megkockáztatható a feltételezés, hogy a két ország érdekei 1918 óta először megegyeznek: a romániai magyarok tömeges kivándorlása Magyarországnak a negatív demográfiai tendenciák miatt lenne előnyös, a román politikum pedig sokkal gyorsabban elérhetné az általa fontosnak tartott célkitűzéseket, ha a romániai magyarság befolyásos politikai tényezőből – a zsidókhoz és a szászokhoz hasonló módon – etnográfiai színfolttá zsugorodna.

A júliusi, augusztusi és szeptemberi előfizetési nyugtát el kell juttatni címünkre (Szabadság Kft., Napoca u. 16., 400009 Kolozsvár, vagy C. P. 340), illetőleg kapu alatti postaládánkba. A borítékra írják rá: negyedévi előfizetés! A nyugtákat megőrizzük, számukkal részt lehet venni az egyhavi előfizetési nyereménysorsolásunkon is. Beküldési határidő: 2004. július 10. (postabélyegző dátuma).

Középszerűség és csúszás-mászás, fölfelé ez az út mindenhova!

SZÉCSI ANDRÁS EMLÉKKIÁLLÍTÁS nyílik június 24-én, pénteken, déli 1 órakor a Korunk Galériában (Nagy-Szamos/Iaşilor utca 14.). Bevezetőt mond Kántor Lajos, Áprily Lajos verseiből Jancsó Miklós olvas fel, fellép az Ars Longa vonósnégyes.

GALLY KATALIN ÉS LŐRINC LEHEL kolozsvári képzőművészek kiállítása nyílik meg Tordán, június 26-án, vasárnap a Petőfi Társaság IKE Galériájában. Ugyanekkor Tőtszegi Tekla bemutatja Suba László Torda és környéke fazekássaga című könyvét.

ZENÉS-TÁNCOS összejövetelt tart a kül-, és belmonostori RMDSZ körzet június 25-én, szombaton délután 5 órától, a Pro Juventute székházban (Moţilor/75).

AUTÓBUSZOS KIRÁNDULÁST szervez az Erdélyi Kárpát Egyesület június 25-én szombaton, a következő útvonalon: Zsibó, Zilah, Szilágysomlyó, Somlyóújlak, Szilágynagyfalu, Csúcsa. Túravezető Szőcs Miklós. Érdeklődni a 0264- 550310-es telefonszámon.

XVI. SZENT LÁSZLÓ-NAPI KÓRUSTALÁLKOZÓRA kerül sor június 25-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel Tordaszentlászlón az RMDSZ, az EMKE Tordaszentlászlói Választmánya, Tordaszentászló Község Önkormányzata, Református Egyházközsége és a „Thamó Gyula" Közművelődési Egyesület szervezésében.

AZ RMDSZ PATA-GYÖRGYFALVI KERÜLETE három hónapra (július-szeptember) informatikus diákokat keres, akik vállalják számítógépkezelői tanfolyam levezetését. Jelentkezni a következő telefonokon lehet: 551-409, 546-417.

Széplaki Anna Réka végzős operarendező-szakos zeneakadémiai hallgató államvizsga előadására kerül sor június 25-én, szombaton délután 3 órakor a kolozsvári Magyar Operában, aki G. Ph. Telemann Pimpinone című intermezzóját állítja színpadra.

Georg Philipp Telemann (1681 – 1767) a német barokk jeles képviselője, Bach és Händel kortársa. Igen termékeny zeneszerző, aki minden műfajban és stílusban otthonosan mozog. Könnyed eleganciával játszik bármilyen hangszeren, különösebb előképzettség nélkül. Alkotói munkásságának jelentős része a lipcsei Tamás-templom számára komponált egyházi művei. Az ő nevéhez fűződik az itt magalapított diák zeneegyüttes és énekkar, a Collegium Musicum. Később a Hamburgban kifejtett tevékenységével hozzájárul e város fontos zenei központtá válásához. Zömében ide kötődik operaszerzői munkássága is – mintegy 40 opera –, melyek magukon viselik a kor operairodalmának sajátos barokk stílusjegyeit.

Pimpinone című intermezzója – amely bemutatásra kerül – eredetileg a kor szokásának megfelelően betétként szerepelt az éppen előadandó opera seria szünetében. Ez az intermezzo a kor egyik divatos témáját dolgozza fel: az öreg, fösvény agglegény és a fiatal, eszes szolgálólány viszonyából adódó konfliktust, a komikum eszközeivel. Széplaki Réka a kétszereplős librettóhoz egy narrátort is kitalál a mondanivaló hangsúlyosabbá tételének érdekében. Az eredeti szövegkönyvet Johann Philipp Praetorius írta.

Az egyfelvonásos zenés komédia szereplői: Pimpinone – Laczkó V. Róbert m. v., Vespetta – Jordán Éva, Narrátor – Bogdán Zsolt m. v. A díszleteket Witlinger Margit, a jelmezeket Starmüller Katalin tervezte. A kolozsvári Magyar Opera kamarazenekarát Incze G. Katalin vezényli.

Az államvizsga előadás alkalmából a rendezőnek és a közreműködő társulatnak sok sikert kívánunk.

Transsylvania 2005/2.
Megjelent a Transsylvania – az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi tájékoztatója – idei második száma. Első oldalain a lap József Attilára emlékezik, születésének 100. évfordulója kapcsán, majd Székedi Ferenc ír a lejárt rögtönzések koráról. A további politikai témájú írások az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökválasztásával, az EMNT autonómia-konferenciájával foglalkoznak. A lapból a főtéri gödörtömések menetéről is értesülhetünk, és azt is megtudjuk, hogy az Aiud mellé felkerült a Nagyenyed is. A csángókérdést érintő óradnai magyar csoda után a magyar nyelv feljövőben lévő csillagáról olvashatunk. A lap megemlékezik a 15 évvel ezelőtti marosvásárhelyi fekete márciusra, s az 55 éve történt észak-erdélyi magyar reintegrációra. A lapot ezúttal Cs. Erdős Tibor festményeinek reprodukciói díszítik, a művészt pedig több író méltatja rövid írásokban. Kós Károly kiáltó szava ma is időszerű olvasmány, s olvastatja magát Dsida Jenő elveszett lova is. Végül azzal a Ferenczes István költővel olvashatunk interjút, akinek verseiben legtöbbször a haza szó szerepel, és Bölöni Domokos hangulatos írása is ott található.

A magyar néphagyományból már jórészt kikopott, ám az észak-európai és a szláv népeknél mai napig jelentős nyárkezdő ünnep elevenedik meg ezen az éjszakán.

Régebben nálunk is számtalan babona és hiedelem kapcsolódott e naphoz. Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalán az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek.

Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. Bár a nyári napforduló tűzünnepét már évszázadok óta Szent Iván (János) napjának (június 24) előestéjén tartják, és éppen ezért a legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek számít, kétségtelen tény, hogy máig eleven szokásrendszere a kereszténységet messze megelőző korokból ered.

Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja. A tűzgyújtáshoz sokféle hiedelem fűződött. Bod Péter feljegyzése szerint (1750-es évek) üszögöket vittek a gyermekek, és felszúrták a káposztáskertben, hogy a hernyó a káposztát meg ne egye, vagy a vetések közé, hogy a gabona meg ne üszkösödjék. A tűzugrás alkalmából a tűzbe dobott gyümölcsnek gyógyító erőt tulajdonítottak. Szokás volt mezei virágokból, füvekből koszorút kötni s ezt a ház elejére akasztani, tűzvész ellen.

... és NYERJEN!

Ha még most előfizet július hónapra a Szabadságra, elnyerheti az alábbi értékes jutalmak valamelyikét:

500 000 LEJES SZAKORVOSI VAGY ORVOSI LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT, EGY LÁDA SÖR, ILLATSZERCSOMAGOK, ÖVTÁSKA, PÓLÓK, SÖRNYITÓK stb.

Támogatóink:

Promedical Center, URSUS, Cosmetic Plant

Lapunk megrendelhető Kolozs, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód és Szeben megye egész területén a postahivatalokban vagy a postásoknál június 24-ével bezárólag, Kolozsváron az Apex Kft. és a Apex AB Com Kft. lapkihordóinál is a hónap végéig, vidéken több településen a Krónika lapkihordóinál is, szilágysági városokban pedig a Damco Kft-nél a hónap utolsóelőtti munkanapjáig.

Ha a lapkihordók még nem jelentkeztek az Ön lakásán, hívja őket telefonon (Apex: 596-213, Apex Ab Com: 439-120, Krónika: 420-320, Damco: 0260-612867), és akkor felkeresik Önt otthonában!

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Pofonok földje – kínai–amerikai, bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn egész nap.

GYŐZELEM – Fallal szemben – német–török, bemutató. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30, 22; kedvezménnyel szerdán minden előadás.

MŰVÉSZ–EURIMAGES – Csodálatos Júlia – kanadai–amerikai–magyar–angol, bemutató. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; kedvezménnyel kedden. Millió dolláros bébi – amerikai. – Vetítés időpontja: június 17–18. között: 22.30 órától. Ne mozdulj! – olasz. – Vetítés időpontja: június 19–21. között: 22.30 órától, kedden kedvezménnyel. Hosszú jegyesség – francia. – Vetítés időpontja: június 22–23.: között: 22.30.

FAVORIT – Az élet egy csoda – szerb–francia. – Vetítések időpontja: 16, 19; kedvezménnyel csütörtökön.

DÉS

MŰVÉSZ – Mennyei királyság. – amerikai. Vetítések időpontja: 17, 19.30; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától és hétfőn egész nap.

TORDA

FOX – Sky kapitány és a Holnap világa – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20; kedvezménnyel 16 órától.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Átok – amerikai. Vetítések időpontja: 17, 19, 21; kedvezménnyel 17 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Csillagok háborúja III.: A Sith-ek bosszúja – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 16, 19; pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 13 órától és hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Álmodozók – olasz. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton és vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 14.30 órától és kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Csak lazán! – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától és hétfőn minden előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Június 25-én, szombaton este 8 órakor: Szép fehérség – stúdióelőadás. A BBTE Színművészeti Tanszék IV. éves hallgatóinak vizsgaelőadása (osztályvezető tanár: Salat Lehel) a Panboro Színház (Budapest) és a Diákművelődási Ház közreműködésével. Rendező: Uray Péter.

MAGYAR OPERA

Június 25-én, szombaton du. 3 órától: Georg Philipp Telemann: Pompinone – egyfelvonásos vígjáték – bemutató. Vezényel: Incze G. Katalin. Rendező: Széplaki Anna–Réka.

ROMÁN OPERA

Június 24-én, pénteken este 7 órakor: Carl Orff: Carmina Burana.

Június 29-én, szerdán este 7 órakor: Donizetti: Szerelmi bájital.

Június 24-én, pénteken este 7 órakor: A 2004–2005-ös évad záróhangversenye. Vezényel: Misha Katz (Franciaország). Közreműködik: Ramona Eremia, Andrei Üara, Gian Brad. Műsoron: Carl Orff: Carmina Burana.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

RMDSZ-elnöki és kormányfő-helyettesi kettős minőségében nyilatkozott lapunknak Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség belső reformjával kapcsolatos elképzelésekről, az észak-erdélyi autópálya körüli kormánykoalíciós vitákról és azok feltehető okairól. A beszélgetésből kiderül, hogy nemcsak a Nagyvárad-Brassó autópályára nem jut a költségvetésből, hanem a rettenetes állapotban lévő országutakon a gödrök betömésére sincs elég pénz. Az 1990 júniusi bányászjárás feltárása mellett, a szövetségi elnök az 1990 márciusi marosvásárhelyi események újra történő kivizsgálását szorgalmazza.

– Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülése nem volt túlságosan izgalmas, egyesek egyenesen érdektelennek találták. Ez hosszabb ideje tartó folyamat. Amikor tavaly erről beszélgettünk, azt mondta, nagyobb szerepet kívánnak biztosítani a szövetségen belüli platformoknak, be akarják hozni az RMDSZ-be az azon kívül politizálókat, a szövetség kapuját még tágabbra fogják nyitni. Ön a mostani SZKT-n is arról beszélt, hogy az RMDSZ-et folyamatosan reformálni kell, s 2006-nak a szövetség reformja évének kell lennie. Kérem, fejtse ki, hogyan látja ezt.

– A tavalyi választások előtt elkezdődött az alternatívák keresése az RMDSZ-szel szemben. Ennek voltak mesterséges okai is. Például az, hogy a magyarországi politikai szembenállások ide is begyűrűztek, egyik-másik magyarországi politikus próbált a hasonszőrűekből itt alternatívát teremteni. De azért annyira rövidlátó nem lehetek, s egyikünk sem lehet, hogy azt gondoljuk, ennek csak ilyen okai vannak. Az erdélyi magyar társadalmon belül, ahogy haladunk előre, a pluralizmus igénye nő. Látni akarják az alternatívát, a választási lehetőségeket. Ugyanakkor viszont olyan helyzetben vagyunk – s ezt az SZKT-n bemutatott elemzésemben is elmondtam –, hogy ha több pártot akarunk magunknak, akkor egy sem lesz. A párt célja ugyanis az, hogy törvényhozásba, adott esetben pedig kormányra kerüljön. Márpedig a romániai magyarság a maga 6 és 7 százalék közti arányával két szervezetet soha nem fog tudni bejuttatni a román parlamentbe, csakis egyet, s azt is csak akkor, ha összefog, hiszen a bejutási küszöb öt százalékos. Így igaz tehát, hogy aki több pártot akar, tulajdonképpen egyetlen pártot sem akar az erdélyi magyarságnak. Ezt a tavalyi választási kampányban sikerült kellőképpen tudatosítanunk, s ezáltal az egész erdélyi magyarságot sikerült magunk mellé állítanunk. Ennek volt köszönhető a tavalyi választási siker, és az, hogy utána eredményesen tárgyaltunk a kormányzásról. De szerintem ezzel véglegesen nem tűntek el az okok, amelyek egyeseket arra késztettek, hogy alternatívákat próbáljanak teremteni. Nem lehet ezt annyival lezárni, hogy itt vannak sértett, elégedetlen emberek – persze, hogy vannak, s mindig lesznek –, ám ha az RMDSZ nem akar újból és újból ilyen helyzetbe kerülni, s előbb-utóbb elveszíteni ezt az önmagával vívott csatát, megoldást kell keresnünk arra, hogy az RMDSZ-en belül hogyan tudjuk a pluralizmust a mostanihoz képest sokkal teljesebbé tenni. Vannak ezzel kapcsolatosan elképzeléseim, s ezek nem teljesen újak. Az elmúlt tizenöt esztendőben többször fölmerült például az, hogy az RMDSZ különböző országos testületei vagy akár tisztségviselői esetén is, ne személyeket versenyeztessünk, hanem platformokat, áramlatokat, csoportosulásokat, mindenesetre önmagukat jól meghatározó entitásokat. Ennek semmi akadályát nem látom, de ez ebben a pillanatban még nem lehetséges. Vannak ugyan platformjaink, de azok inkább ideológiai műhelyek. Az RMDSZ nagy része nem tagolódik ideológiák szerint. Itt a nagy döntés tehát az lenne, hogy rá kell kényszeríteni az egész RMDSZ-et egy ilyen artikulálódásra. Ha idáig eljutunk, ez nehéz döntés lesz. De amikor reformról beszélek, akkor ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni. Az is biztos, hogy egyetlen dologban, én legalább is, nem tudok alkudni: ez az egységes politikai szervezet.

– Konkrétan hogyan képzeli el tehát a platformok szerepének súlynövekedését?

– Erről mindeddig nincs ugyan döntés, ez csupán lehetőség, de például az SZKT úgy jönne létre, hogy a különböző platformok listát indítanak az RMDSZ-en belül. Ki-ki elindítaná a maga jelöltjeit, azok versenyeznének, és azokból állna össze a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Ennek a bökkenője az, hogy utána viszont egységesnek kell lenni. Bárki bármilyen platformhoz tartozik, annak a véleményét képviseli az RMDSZ különböző belső vitáiban. De a többség által meghozott döntéseket – márpedig többségi döntések mindig lesznek, mert az nem lehetséges, hogy mindig mindennel száz százalékosan egyetértsünk –, azokat mindenkinek tiszteletben kell majd tartania. Ez nagy kérdés, s nem olyan könnyű megoldani. Sokan hivatkoznak a szlovákiai példára. Megtéveszti őket, hogy a felvidéki magyarok pártját Magyar Koalíció Pártjának (MKP) hívják. Így jött létre: három párt egyesüléséből. De az MKP-ban nincsenek platformok, a frakciózás nem megengedett. Nyilván, a pártok emléke még ott is élénken él, mindenki tudja, hogy ki kicsoda, s hova tartozott.

– Létezik tehát egy olyan félelem az RMDSZ-en belül, hogy ha a szellemet a palackból esetleg kiengednék, lehetetlen lenne majd azt oda visszaparancsolni?

– Nézze, ez nekem is dilemma. Persze, mindenkinek kényelmesebb például egy olyan tanácskozást végigvinni, ahol értelmes hozzászólások hangzanak el – s ez a mostani SZKT-n is így volt –, de ahol nincs feszültség. Az én életemből sem hiányzik a feszültség! Van nekem elég vitám a román kormányban és a koalícióban, igazán nem vágyom arra, hogy amikor hazajövök Marosvásárhelyre egy tanácskozásra, itt is ütköznöm kelljen másokkal. De az is igaz, hogy a politikának ez a velejárója.

– Ha már szóba kerültek a kormányon belüli feszültségek: az utóbbi időszakban a koalíció egyik fontos vitatémája az észak-erdélyi autópálya ügye. Nemrég kiderült, hogy a dél-erdélyi autópálya nem alternatívája az északinak, hiszen annak építését az idén el sem lehet kezdeni. Nem készültek el ugyanis azok a megvalósíthatósági tanulmányok, amelyek ehhez a munkához szükségesek. Az észak-erdélyi sztrádára viszont a költségvetésben volt pénz. Ha az ott elkülönített 340 millió dollárt a dél-erdélyi autópályára amúgy sem lehet elkölteni, miért vált tulajdonképpen problémává az északi sztráda finanszírozása?

– Visszakérdezhetnék, mert magam is egyfolytában ezt kérdezem a kormányban, hogy miért volt probléma. Most a költségvetésben ugyan csak 340 millió dollár volt betervezve, s azt is lecsökkentették, most 213 milliónál tartunk. De ha ezt most elfogadják a partnereink, ez azt jelenti, hogy minden évben, jó néhány esztendeig, hasonló összegeket kell erre áldozni. Márpedig úgy látom, ők nem akarnak az észak-erdélyi autópályára prioritásként áldozni. Ez tehát stratégiai vita is, de nem csak. Érteni értem, de elfogadni nem tudom, hogy mindig, amikor kormányváltás van, az új kormány vagy koalíció mindent rossznak tart, amit az előző kormány tett. Így, különösen, amikor egy integrációs folyamatnak vagyunk a részesei, nem lehet gondolkozni. Most is például a koalíciós partnereink egyszerűen mindent, amit az előzőek tettek, azt rossznak, sokszor korrupciógyanúsnak tartanak, miközben mi, az RMDSZ – és ezt soha sem tagadtuk – négy éven át együttműködtünk az előző kormánnyal. Nem voltunk a kormányban benne, s ennek következtében tényleg nem is tartozunk felelősséggel azért, hogy mit tett a kormány. Tehát ez az egyik ok, hogy létezik egy ösztönös ellenkezés mindennel szemben, amit elindított az előző kormány, s azt szívesen felborítanák. Ezen vitatkozom velük immár fél éve, hogy nem feltétlenül minden rossz. Vagy hogyha rossz, például a szerződés – mert abba mi megint nem láttunk bele, és nem volt hozzá közünk –, akkor azt már rég felül kellett volna vizsgálni. Most kezdték vizsgálgatni a szerződést, s mondani, hogy egyik vagy másik záradéka nem jó. De ehhez miért kellett egy fél évnek eltelnie? A legelején egy hét alatt át lehetett volna nézni az egész szerződést, és konklúzióra lehetett volna jutni. Mert magam is azt mondtam: természetesen, érdekel, hogy törvényes-e a szerződés, s ha nem törvényes, akkor hozzá kell nyúlni, de ez nem érintheti az észak-erdélyi autópályát, mint prioritást, mint számunkra fontos tervet. A másik probléma ezzel az, úgy látom, hogy Románia infrastrukturális fejlesztési prioritásaival, a stratégiával kapcsolatosan komoly vitánk van. Az államelnök számos nyilatkozatából is kiderült – s nem tudom, miért, de úgy látom, a miniszterelnök is egyetért ezzel –, hogy ők déli fejlesztésekre koncentrálnak továbbra is. Tehát nekik az észak-erdélyi autópálya már túlságosan északra van, úgy látom. Ők Bukarestből nézik a világot, miközben így igaz, a 4-es szállítási folyósó építése el sem kezdődött. A miniszterelnök ezt az ellentmondást úgy próbálja áthidalni – amikor azt mondja, Romániában az a baj, hogy elkezdünk dolgokat, abbahagyjuk őket, s másba fogunk –, hogy ő a déli folyosót úgy tekinti, hogy ahhoz a Bukarest-Konstanca útvonal is hozzá tartozik. Márpedig erről szó sincs, mert ha a Konstanca-Bukarest útvonalat éppen építeni akarja valaki, nyugodtan lehet folytatni Brassó és Nagyvárad felé is. Tehát amikor ilyesmiket mond, akkor éppen a miniszterelnök az, aki tulajdonképpen arról beszél, hogy valamit elkezdtünk, történetesen az észak-erdélyi autópályát – mert azt már elkezdték, ott már túrják a földet –, s azt abba kellene hagyni, és a délit kellene elkezdeni.

– Az nem áll fent, hogy az észak-erdélyi autópálya építését azért akarják leállítani, mert úgy vélik, hogy a Bechtel a volt kormány idején, a volt kormánypárthoz közel álló cégekkel kötötte meg az alvállalkozói szerződéseket? Nem ezeknek az alvállalkozói szerződések pénzeinek a megszerzésén folyik a harc, hogy ezeket az összegeket esetleg demokrata-közeli vagy a liberálisok holdudvarába tartozó cégek kapják meg?

– Ezt így senki nem mondja, de feltételezhető, hogy egyik-másik politikusnak a fejében ez így megfordul. Sőt, az is megtörténhet, hogy ebben van igazság. Mint mondottam, ebbe mi nem láttunk bele. De a fürdővízzel akkor sem lenne szabad a gyereket is kiönteni! Ezt is elmondtam partnereinknek: mi nem a szerződésért, nem is a Bechtelért, de még csak nem is az alvállalkozókért küzdünk, hanem az autópályáért. Ha ők ezt át akarják rendezni, zökkenőmentesen, nyugodtan át lehet rendezni, de úgy, hogy az autópálya épüljön tovább. Egyébként ez bonyolult kérdés. Mert ha már politikailag közelítem meg, pártérdekek szempontjából, akkor meg kell mondanom, hogy szerintem a Nemzeti Liberális Pártnak és a Demokrata Pártnak erős pártérdeke lenne, hogy ez az autópálya épüljön. Mert ha valaki megnézi a statisztikákat, akkor nagyon hamar kiderül, hogy ők a választásokat Bukarestben és Erdélyben nyerték meg. Itt kaptak annyival több szavazatot, hogy az végül is nyertessé tette őket. Nem hiszem tehát, hogy túlságosan nyerő elképzelés lenne számukra az, hogy akkor most az észak-erdélyi autópályát le kell állítani vagy lassítani kell. Az alvállalkozókról pedig azt feltételezni, hogy ilyen vagy olyan párthoz tartoznak: ezekben az országokban a politikai élet olyan gyarló, hogy rákényszeríti a vállalkozókat arra, hogy ide-oda csatlakozzanak, de ezen most már lassan túl kellene lenni.

– Szóvá tette az SZKT-n a székelyföldi utak borzasztó állapotát. Ez a kérdés rengeteg embert érdekel. Megkezdik már végre ezeknek az utaknak a javítását vagy sem?

– Nekem ez a másik vitám. Mert itt egyszerűen az autópályánál is az van, hogy igaz, a költségvetésbe be van tervezve az a pénz – egyébként úgy van betervezve, hogy azt Románia előnyös hitelként veszi fel –, viszont infrastrukturális fejlesztésre a pénzügyminisztérium nem képes a megfelelő forrásokat felkutatni, segíteni abban, hogy ezt prioritásnak tekintsük. Miniszterkollégám, Borbély László felel részint ezért a területért, s látjuk, mennyit küszködik azért, hogy pénzt lehessen szerezni.

– De a gödrök betöméséhez nem kell olyan sok pénz...

– Az is pénzbe kerül! A gödrök betömésére sincsen elég pénz. Itt olyan korlátokat is látok, amelyeket nagyon nehéz áttörni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például nagyon alacsony, 0,7 százalékos költségvetési deficitre akarja Romániát rákényszeríteni. A privatizációs bevételeket pedig nem lehet másra fordítani, mint adósságtörlesztésre, holott Románia eladósodási foka nem olyan nagy. Romániában gazdasági stabilitás van, gazdasági növekedés van, sőt elég nagy a növekedés. De az IMF éppen ezért attól is tart, hogy a fogyasztás felugrik, a gazdaság túlhevül. Lehet, hogy ebben is van igazság, de azért valamiképpen meg kellene keresni a lehetőséget arra, hogy ebből a bűvös körből kitörjünk.

– Szorul a hurok Ion Iliescu és Petre Roman körül az 1990 júniusi bányászjárásban játszott szerepük miatt. Javasolni fogja-e az RMDSZ a marosvásárhelyi eseményeknek a kivizsgálását is?

– Állítólag a politikának nem szabad beleavatkoznia az igazságszolgáltatás dolgába. De azért én erről ezután is fogok nyilatkozni: hogy azért kérnénk, ne csak június 13–15-ről, hanem március 19–20-ról is beszéljünk. Kinek mi volt a szerepe? Mert az máig felderítetlen.

– Megdöbbentő részletek derültek már ki az elmúlt napokban a bányászjárással kapcsolatban, egyebek között arról is, hogy különböző titkosszolgálatok hogyan irányították az 1990 júniusi eseményeket, hogyan szervezték és vettek részt az egész diverzióba. A marosvásárhelyi események feltárása még nagyon távol áll attól, hogy ilyen részletekről fellebbentsék a titoktartás fátylát, holott ez az eseménysorozat korábban történt.

– Így van, nem tart ott. S tagadhatatlan, hogy nem is érdekelt annyiakat, mint a bányászjárás. Hiszen a politikai élet mostani szereplőinek is 90 százaléka így vagy úgy érintett volt abban, ami akkor Bukarestben történt, vagy annak a következményeit viselte valamilyen módon. Március 19–20-át nem így érzékelik, bár szerintem egész Románia viselte annak is a következményeit, a negatívakat is, és azt a pozitív következményt, hogy sikerült leállítani azt, ami akkor történt, mert másképp Románia sorsa egészen más módon alakult volna. Nem késő kivizsgálni. Lehet, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálódás nem tart ott, sőt gyanítom, hogy nem tart ott, s megtörténhet, hogy ezzel nem is foglalkoztak úgy, ahogyan a bányászjárás történéseinek a feltárásával.

– Folyik egy ilyen vizsgálat?

– Nem tudok róla.

– Létezett egy ezt vizsgáló parlamenti bizottság...

– A parlamenti bizottságokról nagyon világos véleményem van... A parlamenti bizottságok politikai konklúziókat megfogalmazhatnak, de az ügyészség, a rendőrség, az igazságszolgáltatás dolgát nem végezhetik el.

Felfüggesztette 30 napra a vasutasok sztrájkját a bukaresti fellebbviteli bíróság, amelyhez négy vasúti szakszervezet társult, és amely napi 4 óra munkabeszüntetéssel járt. Ez az ítélet megfellebbezhetetlen és visszavonhatatlan. Ezzel szemben a munka beszüntetését a bíróság törvényesnek ítélte.

Ioan Socaciu, az Elcatel szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette: a vasutasok tiszteletben tartják a bíróság döntését, és visszaállnak a munkába, ha viszont nem nyilvánítják törvénytelennek a sztrájkot, 30 nap múlva újrakezdik tiltakozó akciójukat.

Minél hosszabb ideig tart a munkabeszüntetés, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy a vasutasok bármiféle pluszjövedelmet kialkudjanak maguknak, hiszen a veszteségek máris csillagászatiak: naponta 30–40 milliárd lej, ami 10 nap alatt 300 milliárd lejre rúg (10 millió dollár). Ha eddig elsősorban az utasokon csattant a sztrájk, most már a nagytermelők is panaszkodnak, akiknek komoly anyagi hátrányuk származhat abból, ha nem tudják időre teljesíteni az export-feltételeket. Lapkommentárok szerint azok a pénzek, amelyekre a vasutas szakszervezetek most igényt tartanak, Miron Mitrea volt szállításügyi miniszter köré szerveződött politikai klientúrára költötték. Minderről pedig a szakszervezeti vezetőknek is tudomása volt, a különböző jó pénzű igazgatótanácsi állásokért cserében inkább hallgattak. Miron Mitrea minisztersége idején például 700 milliárd lejt költöttek a snagovi CFR-park modernizálására, ahelyett, hogy kifizették volna tartozásaikat az államnak, vagy az alkalmazottak társadalombiztosítását. Csak a létesítmény konferenciatermének felújítása 5,3 milliárdba került. Kiderült: az épület nem is szorult különösebb javításra, a kiutalt összeg olyan „extrákra" ment rá, mint a tárgyalótermeknek hőszigetelő ablakokkal, bőrfotelekkel, különleges hangfalakkal, plazmatévékkel való felszerelésére. Rendszerint innen tartotta távértekezleteit a miniszter a különböző vasúti társaságok vezetőivel, noha ugyanezt megtehette volna bukaresti irodájából is. A létesítményhez tartozó sportcsarnok felújítása további 188,6 milliárd lejbe került. Nem hiányzik a parkból a protokollcélokat szolgáló luxusvilla sem, amelyre 155 milliárdot költöttek ahhoz, hogy megfeleljen a miniszter igényeinek (jacuzzi, légkondicionáló berendezés, négycsillagos szállóba illő hálószoba-berendezések.) A különböző méretű úszómedencék 50, illetve 45 milliárdba kerültek. A teniszpályára 19 milliárdot, a sövénykerítésre 12 milliárdot, a park világítására pedig 28 milliárdot költöttek. És ezek csak a látható javítások. Több olyan munkálatot is leszámláztak (32–16 milliárdos nagyságrendekben), amelyek gyakorlatilag indokolatlanok – vélik egyes lapok.

Az egészségügyi miniszter, Mircea Cinteză a Sanitas szakszervezettel hónapok óta húzódó konfliktushelyzet kapcsán bejelentette: az egészségügyi dolgozók megkapják béreiket, az élelmiszerjegyekkel kapcsoltban ellenben visszafogottan nyilatkozott, arra hivatkozva, hogy számos intézmény „nem teljesített megfelelően".

– A kormány szóbeli ígéretének értelmében előteremtik a szükséges anyagi alapokat arra, hogy az alkalmazottaknak kiadhassák a törvényesen előírt fizetéseiket, akkor is, ha a kért költségvetés-kiegészítés nem érkezne meg – fogalmazott a miniszter, annak ellenére, hogy jelenleg ezek az alapok nem léteznek. Törvénybe foglalták ugyan a béremelést, ám a költségvetés figyelmen kívül hagyásával tették ezt, ám a kormány ígéri, törekedni fog, hogy felszabadítson erre a célra különböző pénzösszegeket.

Az élelmiszerjegyek kapcsán nehezebb lesz egyezségre jutni. A kórházaknak színvonalas munkával kellene előteremteniük az élelmiszerjegyek biztosítására szükséges összeget, az államnak erre nincs lehetősége – szögezte le Cinteză.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetősége legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy levelet küld XVI. Benedek pápának, és támogatását kéri az autonómiáért és a szubszidiaritás elvének megszilárdításáért folytatott harcban. Az MPSZ a sepsiszentgyörgyi szervezetének kezdeményezésére az EU-tagállamok kormányfőinek is levelet küldenek, amelyben sürgetik „a trianoni döntés következményeinek orvoslását, és az autonómiaformák garantálását a romániai nemzeti kisebbségek számára".

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Szerdán délelőtt a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem szervezésében szakmai konferenciát tartottak franciaországi meghívottakkal. A házigazdák részéről jelen volt dr. Morar Gavrilă professzor, a Babeş–Bolyai egyetemről pedig prof. dr. Vasile Cristea, továbbá a Mezőgazdasági Igazgatóság és Tanácsadási Hivatal munkatársai, valamint Albert Imre, a BIOTERRA szervezet igazgatója Magyarlónáról.

A népes hallgatóság előtt rövid előadásokat tartottak: Robert Ali Brac de la Perriere genetikus, Jean-Francois Berthelollot, Nicolas Supoit franciaországi biogazdálkodók, valamint Dan Craioveanu, az ökogazdák nemzeti szövetsége részéről.

Az értekezleten szóba került a román mezőgazdaságot érintő valamennyi aktuális téma. Felvetődött többek között az EU csatlakozásra való felkészülés, a génmódosított vetőmagok és a génmanipulált növényekből készült élelmiszerek kérdése, a bio- illetve ökotermékek előállítása, az állami támogatások. stb.

A franciaországi vendégek beszéltek Franciaország és az Európai Unió mezőgazdaságáról, és egyúttal felhívták román kollégáik figyelmét a reformok végrehajtásának szükségességére.

Szerda reggel a Széchenyi téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: tojás – 3300–3500 ezer lej/db, régi burgonya – 7 ezer lej/kg, újburgonya – 10–12 ezer lej/kg, uborka – 20 ezer lej/kg, zöldpaszuly – 25 ezer lej/kg, szemes paszuly – 40–45 ezer lej/kg, paradicsom – 30–40 ezer lej/kg, zöldhagyma – 5 ezer lej/kötés, hagyma – 15–20 ezer lej/kg, fokhagyma – 50 ezer lej/kg, zöldpaprika – 45 ezer lej/kg, főzőtök – 10 ezer lej/kg, karfiol – 50 ezer lej/kg, káposzta – 15 ezer lej/kg, murok – 30 ezer lej/kg, alma – 15–26 ezer lej/kg, eper – 35–40 ezer lej/kg, cseresznye – 55–60 ezer lej/kg, kajszibarack – 55 ezer lej/kg, őszibarack – 50 ezer lej/kg, görögdinnye – 35 ezer lej/kg, sárgadinnye – 50 ezer lej/kg.

Az SBU@Partners ügyvédi iroda nevében Cristian Săvuş ügyvéd értesítette szerdán a sajtót a Tordai-hasadék menedékház birtoklása körül kialakult áldatlan állapotról.

Az iroda azt az Elta Impex Kft.-t képviseli, amely négy jogerős bírósági ítélet folytán megnyerte a Turism Arieşul Rt.-vel szemben benyújtott keresetét, mégsem használhatja az ingatlant. Az ellenfél ugyanis erőszakos módszerekkel – melyek közül nem hiányzik az alvilági elemek felvonultatása sem –, megakadályozta a céget a menedékházra vonatkozó használati jogának érvényesítésében.

Mi több, amikor a bíróság végrehajtási eljárást kezdeményezett a Turism Rt. ellen, azt nem lehetett érvényre juttatni, mert az alperes az ingatlant sorozatosan más-más alvállalkozónak adta ki bérbe. Az Elta Impex Kft. képviselői hiába fordultak a rendőrséghez, elmondásuk szerint ott is a korrupcióval találkoztak.

Ugyanakkor jelezték, hogy nem hagyják igazukat, és mindent megtesznek tulajdonjoguk érvényesítése érdekében. Lapunk kérdésére, hogy mi a helyzet az államosítás előtti tulajdonos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület által benyújtott visszaszolgáltatási perrel, Săvu ügyvéd a kereset elutasítását emlegette.

Italozás közben szúrta le
Súlyos vérveszteséggel, szúrt sebbel szállították kórházba kedden éjjel a szászfenesi 21 éves C. Nicolae Adriant. Miután az 1-es számú sebészet ügyeletes orvosa értesítette a rendőrséget, a kiküldött nyomozócsoport megállapította, hogy az áldozat két másik fiatallal, a 17 éves és szászfenesi Z. Remus-szal és D. Marius-Bogdannal együtt italozott egy magyarlónai kiskocsma teraszán, 20-ról 21-re virradóra. A három fiatal összeszólalkozott a mellettük lévő asztalnál szintén italozgató 35 éves Ş. Damiannal. A spontán konfliktus közepette ez utóbbi kést rántott, és lábon szúrta vele az említett C. Nicolae Adriant. A szúrás a csípő közelében érte az áldozatot, és eltalálta a láb főerét. Bár az orvosi vélemény szerint a sérülés veszélyeztette az áldozat életét, a vádlott ellen súlyos bántalmazás vádjával indult nyomozás, melynek idején szabadlábon védekezhet.

Egy éjszaka két autólopás
Kedden személygépkocsi ellopását jelentette az aranyosgyéresi rendőrségen egy kft. képviselője. Az illető elpanaszolta, hogy ismeretlen tettesek ellopták a La Broscuţa Kft. tulajdonát képező, CJ–07–ZFR rendszámú 1307-es Daciát. A metálszürke, ötüléses, 1996-os gyártmányú „papucs" Dacia a helyi Aurel Vlaicu utcából tűnt el. Egyik ismertetőjegye, hogy pal-lemezek szállítására alkalmas tartó van rá felszerelve.

Ugyancsak kedden, a tordai rendőrségen egy 1310-es Dacia eltűnését jelentették. Az éj leple alatt „dolgozó" tolvajok úgy lopták el a 49 éves Mărginean V. autóját, hogy betörtek a garázsba, amelyben a kocsi állt. A világosbarna, 1997-es gyártmányú, CJ–16–BIA rendszámú kocsiban voltak az autó és a tulajdonos iratai is.

A rendőrség a kocsik megtalálásához a lakosság segítségét kéri, aki tud valamit, jelentkezzen a legközelebbi rendőrségen.

2 milliárddal csapták be a Holcimet
Több mint 2 milliárd lejjel csapta be a tordai cementgyárat a kolozsvári K. Maria, aki a vád szerint 2003 július–október időszakában a kolozsvári Magnat Construct kft. ügyvivőjeként vásárolt cementet és betont a Holcimtől, 2,036 milliárd lej értékben. A portéka ellenértékére a nő csekket írt, de az általa képviselt cég banki zár alatt állt, és nem volt pénz a bankszámláján. A kár nem térült meg, a gyanúsított ellen csalás vádjával indult nyomozás.

Ceauşescu lopott
Kedden razziát tartott a dési rendőrség. Ennek során 29 pénzbüntetést róttak ki – 10,5 millió lej értékben – és tetten értek több tolvajt is. Amikor elkapták őket, a 29 éves Vâlcea megyei Ceauşescu I., a 22 éves Rădulescu A. és a Târgovişte-i 27 éves R. Elena éppen a Beszterce-Naszód megyei F. Melente autójából emelt el 107 millió lej készpénzt. A gyanúsítottakat őrizetbe vették, és minden bizonnyal előzetes letartóztatásba helyezik őket.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

KÉZIMUNKÁK, GOBLENEZÉS, GYÖNGYFŰZÉS – munkatársakat keresünk! A kereset a teljesítménytől függ. Válaszborítékra tájákoztatjuk! Cím: Nechgita Kft., str. General Traian Mosoiu nr. 15., ap. 6., 410072 Oradea.

Kiadó kétszobás lakás a Györgyfalvi negyedben, az Interservisannal szemben. Telefon. 0264/228268, 0740-510399. (0023)

A Monostor-negyedi erdőszélén egy középtermetű fekete kóbor kutyának kb 6–7 hetes kölykei vannak; ugyancsak a Monostor negyedben találtak egy alom kiskutyát egy dobozban, akit érdekelne, kérem hívjon az 567-736 telefonszámon.

Egy fickó bemegy a zöldségeshez ránéz a kínálatra és így szól:

– Ez mi?

– Narancs.

– Kérek százat egyesével becsomagolva.

Az eladó becsomagolja, mire a fickó újra kérdez:

– Mi ez?

– Alma.

– Kérek százat egyesével becsomagolva.

Az eladó becsomagolja, mire a tag:

– Ez mi?

– Mák , de nem eladó!

Victor Hănescu és Andrei Pavel is továbbjutott a wimbledoni teniszverseny első köréből. Pavel a 15,2 millió euró összdíjazású angol nyílt teniszbajnokság első fordulójában a horvát Karanusziccsal találkozott, s amint az várható volt, viszonylag könnyen lépett tovább, négy játszmás mérkőzés után. Hănescu jóval nehezebb mérkőzést követően jutott be a második fordulóba, az ő ellenfele a dán Carlsen volt, aki az első játszma hosszabbításában vezetést szerzett, majd a negyedik játszmában összesítésben 2–2-re kiegyenlített. A mindent eldöntő ötödik játszmában Hănescu 2–2-es állásnál elnyerte ellenfele adogatását, majd hozta a sajátját. Így 4:2-re, majd pedig 5:3-ra is vezetett, s Carlsen adogatásánál már két meccslabdája is volt. A dán azonban ezeket hárította, majd Hănescu adogatásánál is kivédett még két meccslabdát, de ennél többre már nem futotta erejéből a közel négy órás mérkőzésen.

Andrei Pavel ellenfele a következő szakaszban a 12. számú kiemelt svéd Thomas Johansson lesz, míg Hănescura francia ellenfél vár. Michel Llodra és Sebastien Grosjean találkozója azonban az ötödik szettben sötétedés miatt félbeszakadt, akkor 4:3-ra az előbbi vezetett, így az ellenfél még nem ismert.

A torna második versenynapján már több meglepetés is esett, közülük a legnagyobb a nők versenyében született: kiesett Justine Henin-Hardenne, a volt világelső, aki két héttel ezelőtt a Roland Garroson diadalmaskodott. A belgát közel két és fél órás nagy csatában verte a görög Eleni Daniilidu, miután Henin-Hardenne tőle szokatlanul pontatlanul játszott, s ráadásul az adogatásai is gyengén sikerültek.

A férfiaknál meglepetésre kiesett a huszadik helyen kiemelt Ivan Ljubicics, és búcsúzott a 19. helyen kiemelt Tommy Haas is: a német játékos bokasérülés miatt adta fel a meccsét.

A többi pályára lépő kiemelt viszont biztosította helyét a következő körben, akárcsak a kétszeres olimpiai bajnok Nicolas Massu. Így könnyedén továbblépett a Roland Garroson idén győztes Rafael Nadal, a 2002-ben Wimbledonban döntős argentin David Nalbandian, a tavaly döntős Andy Roddick és a hölgyek mezőnyében a címvédő Marija Sarapova. A tavaly Wimbledonban döntős amerikai Serena Williams viszont nehezen nyert, talán azért is, mert az Australian Open idei bajnoka május 11. óta – bokasérülése miatt – nem versenyzett. Szintén megszenvedett a győzelemért a hazai közönség előtt szereplő Tim Henman, aki az első két elvesztett játszma után kezdett csak el igazán játszani; a britek egyébként 69 esztendeje nyertek utoljára férfi egyes-döntőt a „szentélyben", Fred Perry révén.

Kiesése ellenére bekerült viszont a rekordok könyvébe Ivo Karlovics: a horvát óriás az olasz Daniele Bracciali ellen öt játszmában elbukott csatában 51 ászt ütött, s ezzel beállította Joachim Johansson csúcsát, amelyet az esztendő első GS-tornáján, az Australian Open nyolcaddöntőjében állított fel. Egyébként akkor a svéd teniszező sem ment sokra bombáival: a meccset elveszítette Andre Agassi ellen.

Érdekesebb eredmények: férfiak: Nalbandian (argentin, 18.)–Sluiter (holland) 6:2, 6:2, 7:5, O. Rochus (belga, 33.)–Goldstein (amerikai) 6:4, 6:2, 6:2, Nadal (spanyol, 4.)–Spadea (amerikai) 6:4, 6:3, 6:0, T. Johansson (svéd, 12.)–Uliharach (cseh), 6:3, 6:2, 6:2, Pavel (román)–Karanusic (horvát) 6:2, 4:6, 6:2, 6:4, Mirnyij (fehérorosz)–Schüttler (német) 6:3, 6:3, 6:4, Hănescu (román)–Carlsen (dán) 6:7, 7:6, 6:3, 5:7, 6:4, Roddick (amerikai, 2.)–Vanek (cseh) 6:1, 7:6, 6:2, Henman (brit, 6.)–Nieminen (finn) 3:6, 6:7, 6:4, 7:5, 6:2, Stepanek (cseh, 14.)–Ginepri (amerikai) 6:7, 6:3, 6:4, 6:2, Coria (argentin, 15.)–Behrend (német) 6:1, 6:2, 6:2, Tipsarevics (szerb–montenegrói)–Haas (német, 19.) 6:2, 2:1–nél Haas feladta, Melzer (osztrák)–Ljubicics (horvát, 20.) 6:4, 6:4, 6:4, Gasquet (francia, 27.)–Kohlschreiber (német) 6:3, 3:6, 6:3, 6:2, Novak (cseh, 28.)–Wessels (holland) 7:6, 6:3, 6:4, Andrejev (orosz)–Söderling (svéd, 30.) 6:7, 7:5, 6:1, 7:5, Arthurs (ausztrál)–Volandri (olasz, 32.) 6:3, 6:4, 6:4, Bracciali (olasz)–Karlovic (horvát) 6:7, 7:6, 3:6, 7:6, 12:10.

Nők: S. Williams (amerikai, 4.)–Haynes (amerikai) 6:7, 6:4, 6:2, Pierce (francia, 12.)–Safarova (cseh) 6:3, 6:4, Bondarenko (ukrán)–Golovin (francia, 18.), 6:3, 3:6, 7:5, Ivanovics (szerb–montenegrói, 19.)–Dusevina (orosz) 6:4, 6:3, Pennetta (olasz, 26.)–Gagliardi (svájci) 6:1, 6:2, Sarapova (orosz, 2.)–Llagostera Vives (spanyol) 6:2, 6:2, Daniilidu (görög)–Henin–Hardenne (belga, 7.) 7:6, 2:6, 7:5, Petrova (orosz, 8.)–Ruano Pascual (spanyol) 4:6, 6:3, 6:2, Zvonarjova (orosz, 11.)–Weingärtner (német) 2:6, 6:4, 6:0, V. Williams (amerikai, 14.)–Birnerova (cseh) 6:2, 6:4, Dechy (francia, 16.)–Camerin (olasz) 7:6, 6:1, Hantuchova (szlovák, 20.)–Linetszkaja (orosz) 3:6, 6:2, 6:2, Brandi (Puerto Rico–i)–Schiavone (olasz, 21.) 6:3, 3:6, 9:7, Bartoli (francia, 29.)–Fudzsivara (japán) 6:2, 6:2, Razzano (francia, 32.)–Castano (kolumbiai) 6:7 (6–8), 6:3, 6:4, Srebotnik (szlovén)–Medina Garriques (spanyol, 31.) 6:3, 6:3.

Egy coloradói Forma–1-rajongó pert indított a botrányos indianapolisi futam miatt, amelyen a Michelin gumik problémái következtében hét csapat is távol maradt az Egyesült Államok Nagydíjától. Larry Bowers csalás miatt kezdeményezett bírósági eljárást a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA), a Formula One Administration (FOA), a pályát üzemeltető Indianapolis Motorspeedway és a Michelin cég ellen.

A feljelentés kapcsán Max Mosley FIA-elnök kijelentette, hogy valamennyi nézőt kártalanítani kellene: „Több mint 160 ezren látogattak ki a helyszínre, átlagosan 100 dolláros jegyekkel. A Michelinnek és a hét istállónak valamilyen módon ki kell engesztelnie őket" – jelentette ki a sportvezető, de a konkrét összegről nem nyilatkozott.

Élesen támadta a francia beszállítót Bernie Ecclestone, az F1 első embere is: „A Michelin hülye volt, mert nem hozott megfelelő tartalékabroncsokat Amerikába".

A házigazdák tájékoztatása szerint a jövő hét végén sorra kerülő Forma–1-es Francia Nagydíjon már nem lesznek problémák a Michelin abroncsaival. Erről a Magny-Cours-ban sorra kerülő verseny szervezői közleményt adtak ki, amelyben többek között ez áll: „A Michelin garantálta, hogy miatta nem lesznek gondok a futam lebonyolításával".

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elkészítette a Bajnokok Ligája selejtezőjének rangsorolását, s a korábbi híreknek megfelelően a Debreceni VSC kiemelt lesz a kvalifikáció második körében, így papíron gyengébb csapattal találkozik. Ugyanez vonatkozik a román bajnokra, a Bukaresti Steauára is.

A hajdúságiak és a bukarestiek a horvát Hajduk Splittel, a svéd Malmövel vagy a svájci Thunnal, illetve az első fordulóból továbbjutó 12 csapat egyikével találkozhatnak. A Steaua és a Debrecen július 26-án vagy 27-én lép pályára az első mérkőzésen, míg a visszavágót augusztus 2-án vagy 3-án rendezik. A selejtező első két fordulójának sorsolását pénteken délben tartják az UEFA svájci központjában, Nyonban.

A második számú európai kupában a Ferencváros és a Bukaresti Rapid labdarúgócsapata kiemelt lesz az UEFA Kupa selejtezőjének első fordulójában. A magyar gárda lehetséges riválisai között két-két fehérorosz (MTZ-RIPO Minszk, BATE Boriszov), örmény (MIKA, Banants) és azeri (Baku, Khazar Lenkoran) együttes található, valamint a liechtensteini FC Vaduz. A Rapid a máltai Birkirkarával és Hibernians-szal, az albán Teutával és Elbasanival, a macedón Baskimivel, az andorrai Sant Juliával vagy a San Marinó-i Domagnanóval kerül össze.

Az első találkozókat július 12-én vagy 13-án, míg a visszavágókat egy héttel később rendezik.

A román, illetve magyar kupagyőztesek – a Sopron és a Dinamó – csak a selejtező második körében kapcsolódnak be, így e két együttes nem érintett a pénteki, ugyancsak nyoni sorsoláson.

A Cseh Labdarúgó Szövetség mindenben támogatja a Slavia Prahát, amennyiben a klub hivatalosan tiltakozik vagy fellebbez az FC Liverpool Bajnokok Ligája-indulásának ügyében.

A csehek azt nehezményezik, hogy ha a címvédő szigetországi együttes eljut a selejtező harmadik fordulójáig, akkor a Slavia nem lesz kiemelt a kvalifikáció utolsó körében, azaz jóval nehezebb riválist kaphat a csoportkörbe jutásért.

Mint emlékezetes, a Liverpool csak június 10-én kapott engedélyt arra az európai szövetségtől (UEFA), hogy címvédőként mégis indulhasson a legrangosabb kupában, noha a Premier League-ben elért ötödik helyezésével elvileg nem harcolta ki a szereplés jogát. Az angol gárda ugyanakkor már a selejtező első fordulójában kénytelen lesz pályára lépni.

A hazai környezetben szereplő német labdarúgó-válogatott 2–2-es döntetlent ért el az argentin együttes ellen, így jobb gólarányának köszönhetően Jürgen Klinsmann tanítványai végeztek az A-csoport élén a Konföderációs Kupán.

A kvartett másik mérkőzésén a nyeretlenek csatáján Tunézia legyőzte Ausztráliát.

Eredmények, A-csoport 3. forduló: Németország–Argentína 2–2 (Kuranyi 29., Asamoah 51., illetve Riquleme 33., Cambiasso 74.), Tunézia–Ausztrália 2–0 (Santos 2 – 26., 70.). A csoport végeredménye: 1. Németország 7 pont (9-5), 2. Argentína 7 (8-5.), 3. Tunézia 3, 4. Ausztrália 0.

Ma a B csoport zárókörére kerül sor.

Az oldalt szerkesztette: Balázs Bence