Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Nem aratott osztatlan sikert Misha Katz nagy lendületével 
(Rigó János felvétele)

Újabb konfliktus odázhatja el a kolozsvári Transilvania Filharmónia székhelygondjának megoldását. Az ügy egyik támogatója, a közönség kedvencének számító, Franciaországban élő Misha Katz karmester a múlt pénteki koncert után nem a legbékésebb hangulatban vált el a filharmóniától, ezért közölte, hogy az erre vonatkozó projektből végleg kiszáll. A felek egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak a történtekről, a súrlódás azonban remélhetőleg nem hiúsítja meg Katznak az idei évadban tervezett két koncertjét.

Misha Katz a Kolozsvári Rádiónak nyilatkozva adott hangot kiábrándultságának. A karmester emlékezetett, hogy közvetlenül a tavalyi évad lezárulta után Dan Grigore neves zongoraművésszel együtt megkeresték Andrei Margat, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnökét, akit arról próbáltak meggyőzni, hogy puhítson álláspontján, és fogadja vissza a filharmóniát bérlőként az Egyetemiek Házába. Misha Katz az interjúban úgy nyilatkozott, hogy sikerült Margat jobb belátásra bírni, a filharmónia vezetősége azonban válaszra sem méltatta lépését. Ezek után – mint mondta – kilép az új székhely építésének tervéből, noha már több lépést is tett az ügy felkarolásáért. Állítása szerint felvette a kapcsolatot a belga, francia és holland nagykövetségekkel, és Traian Băsescu államelnöknek is jelezte a kolozsvári filharmónia teremgondját. Misha Katz szerint mindennek az lett volna a célja, hogy minél szélesebb körű nemzetközi lobbit fejtsenek ki az ügy holtpontról való kimozdításáért. A francia karmester a filharmónia vezetőségét is burkoltan bírálta, elmondta, hogy ennek a művelődési intézménynek is olyan profi menedzserekre lenne szüksége, mint bármely világcégnek. Ezt vélhetően azért mondta, mert kiderült, hogy a legutóbbi koncert előtt sajnálatos szervezési hibák miatt nem öt, hanem csak négynapos próbasorozatot biztosítottak neki, egyik nap pedig egy órával hamarabb be kellett fejeznie a munkát a zenekarral. Misha Katz szerint ezért a lobbi-tevékenységért cserébe csak három koncertet kért, amelyen Dan Grigoréval együtt léptek volna fel. A filharmónia vezetősége a karmester szerint ezt sokallta.

Részigazságoknak a nyilvánosságra hozásával, illetve a valóság elferdítésével vádolta Dorina Mangra igazgató a karmestert, aki a Szabadságnak nyilatkozva közölte, ha Misha Katz folytatja ehhez hasonló megnyilvánulásait, akkor komolyan fontolóra veszik a következő évadban az együttműködés megszakítását. Az igazgató elismerte, hogy júliusban a művelődési intézményt vezető művészeti bizottság elé állt egy javaslattal a karmester, de ő azt kérte – állítja Mangra –, hogy alkalmazzák állandó karmesterként három évre. Hangsúlyozta: ez a státus nem három koncertet jelentett volna, hanem évadonként legalább nyolcszor vezényelte volna a kolozsvári zenekart. Az igazgatónő szerint a javaslatot a zenekar és a kórus összes szólamainak vezetőit magába tömörítő testület egyhangúlag elutasította, mert szerintük a kolozsvári zenekarnak nem olyan karmesterre van szüksége mint Misha Katz.

Arra a felvetésre, hogy a zenekar meglehetősen jó teljesítményt nyújtott akkor, amikor Katz vezényelte a filharmonikusokat, Dorina Mangra elmondta, hogy valóban szüksége lenne a filharmóniának egy állandó karmesterre, de olyan személyt alkalmaznának szívesen, aki Misha Katzhoz hasonló eredményt produkálna, de hatékonyabban. Mangra szerint a zenekar tagjai zúgolódtak a karmester stílusa ellen, aki „rossz értelemben kifárasztotta" a zenészeket. – Nem elég csak táncolni a pódiumon, arra kell törekedjen egy karmester, hogy összehangoljon nyolcvan embert, akiknek egyszerre kell játszaniuk – mondta Dorina Mangra utalva arra, hogy Misha Katz vezénylési stílusa szokatlanul energikus.

Az igazgató szerint az sem igaz, hogy a dirigens elintézte volna a filharmónia visszafogadását az Egyetemiek Házába, hiszen amikor rákérdeztek, a terem kérdése felvetődött volna, azt válaszolta, hogy nem. A filharmónia székhelyépítése kapcsán nem tudott új fejleményekről beszámolni az igazgató. Közölte: a Kolozsvári Zenei Ősz fesztivál után ismét megpróbál beszélni a BBTE vezetőjével, hogy nyugodt lehessen, nem rajtuk múlik az egykori székhely bérleti szerződésének felújítása.

Az idei évadterv szerint a francia karmester májusban és júniusban ismét fellép Kolozsváron, mindkét koncerten Dan Grigore lesz a szólista.

Az oktatási minisztériumot hibáztatja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) amiatt, hogy még mindig tartanak az egyetem 1-es számú diákotthonnál a javítási munkálatok, holott a diákoknak napokon belül be kellene költözniük az épületbe.

Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében a BBTE vezetősége kifejti, hogy a kialakult helyzetért egyértelműen az oktatási minisztérium a felelős. Mint a közleményből kiderül, a nagymértékű javítási munkálatok július 20-án kezdődtek el a versenytárgyalást követően. A munkálatokért a minisztérium felel, amely a költségeket is állja, így a késedelem kizárólag neki tulajdonítható. A közlemény még leszögezi, hogy a BBTE július és augusztus folyamán többször is jelezte a minisztériumnak a munkálatok terén észlelt késedelmet.

Az egyetem ugyanakkor befejezte a Haşdeu diáknegyed többi bentlakásának korszerűsítési munkálatait. A diáknegyed 5560 diáknak biztosít elszállásolást, s ha az 1-es számú diákotthon is elkészül, további 400 hely foglalható el. A BBTE-n a diákok elszállásolása szeptember 28-án kezdődik.

A Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén nem született döntés a manzárdépítési szabályzattal kapcsolatosan. A határozattervezetnek sok olyan pontja volt, ami vitát váltott ki. Előbb azt az előírást nehezményezték, amely csak akkor engedélyezte volna az építkezést, ha minden új lakáshoz parkolóhelyet is létesítenek. A legtöbb városatya túlzásnak minősítette ezt az elvárást. Emil Boc elmondta: ezzel az előírással szerette volna elérni azt, hogy a tetőtérbeépítések során ne garzonokat létesítsenek, (sok kis lakáshoz sok parkoló kellene) hanem nagyobb, legalább két-háromszobás lakásokat. A városi tanács egyik legbefolyásosabb tagja, Ştefan Dimitriu SZDP-s városatya szerint így csak gátat szabnak az építkezéseknek. A másik vitás kérdés az volt, kötelezzék-e a három szintet meghaladó épületekben a manzárdépítőket arra, hogy felvonót létesítsenek. A vonatkozó törvényben van ugyan egy ilyen kitétel, de csak ajánlás-jelleggel. Az ellenzék azt kérte: halasszák el a határozattervezet megszavazását, de ezzel a többség nem értett egyet. A végső szavazásnál azonban – az SZDP-s tanácsosok ellenkezése miatt – nem gyűlt össze a határozat elfogadásához szükséges kétharmados többség, a tervezet tehát megbukott, a városháza új javaslattal kell előálljon.

Egy svéd és egy osztrák céggel is tárgyalásokat folytat a Kolozs Megyei Prefektúra, aminek következtében újabb külföldi beruházások valósulhatnak meg. Egyelőre az autógumit gyártó svéd Trelleborg cég hozzávetőlegesen 3–5 millió eurós beruházásáról lehet többet tudni, a tervek szerint a befektető Désen építene gyárat. Gavril Călin Platon egy osztrák céggel is tárgyalásokat folytat, ennek részleteiről azonban az elöljáró még nem nyilatkozott. A prefektúra vezetői kolozsvári küldöttséggel a törökországi Izmirben jártak. Ennek következtében a Babeş–Bolyai Tudományegyetem együttműködési megállapodást írt alá a helyi felsőoktatási intézménnyel a tanár- és diákcseréről.

A Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén a városatyák egy része többször is kifogásolta, hogy a határozattervezetek pontatlanul vannak összeállítva, az adatok rosszul vannak feltüntetve, több esetben pedig az okmányokról hiányzik a polgármester aláírása. A legtöbbször az SZDP-s tanácsosok emeltek kifogást. A konfliktus akkor csúcsosodott ki, amikor építkezési engedélyek bizottsági jóváhagyásait kellett volna elfogadni: az a tény, hogy valamennyi jóváhagyást egyetlen határozattervezetbe tömörítettek, illetve az okmányokon szereplő dátumok pontatlansága azt a gyanút ébresztette egyesekben, hogy a kérelmezők egy része ki akarja játszani a nemrég megszigorított építkezési szabályokat. A jóváhagyások egy része ugyanis az erről szóló határozattervezet elfogadása előtt lett benyújtva, tehát a kérelmező még a régi, engedékenyebb szabályoknak kellett hogy eleget tegyen. A városatyák egy része áttekinthetetlennek és ellenőrizhetetlennek minősítette a tervezetet, az általános harag pedig az okmányokat megszerkesztő Adrian Iancu főépítészre zúdult. A városi tanács a jövő kedden sorra kerülő rendkívüli ülésére halasztotta a kifogásolt tervezet vitáját.

Fizessen elő 3 hónapra,
október–decemberre,
a SZABADSÁG -ra!,
és nyerje el a nagydíjat, a
Calibra
utazási iroda
(Főtér 11. sz.,
tel./fax: 0264-590808, 431563, tel.: 427029
honlap: www.calibra-travel.com, e-mail: calibra@mail.dntcj.ro)
nagydíját, egy
KÜLFÖLDI TÁRSASUTAZÁST!
További nyereményeink: 500 000 LEJES SZAKORVOSI VIZSGÁLAT VAGY ORVOSI LABORATÓRIUMI KIVIZSGÁLÁS a Promedical Center
magán rendelőházban stb.

(A részletekre majd visszatérünk.)

A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán...

GYŰLÉST TART a Szabó Dezső Egyesület Igazgatótanácsa szeptember 22-én, csütörtökön du. 5 órakor a Református Kollégiumban. Kérik, a vezetőségi tagok feltétlen jelenjenek meg.

ÖRÖKSÉGÜNK, KOLOZSVÁR címmel Veress Ferenc és László Miklós képeiből rendez fotokiállítást az EMKE a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében. Az érdeklődők szeptember 21-én, szerdán 15–17 óra között tekinthetik meg a kiállított fotókat.

LAO PI ÉS DAN DUMITRESCU Labirintus – fény című kiállítása szeptember 22-én, csütörtökön délben 12 órakor nyílik meg a Művészeti Múzeumban (Főtér 30. szám).

ÉVADNYITÓ ÜNNEPÉLYÉT a Protestáns Teológia szeptember 25-én, vasárnap du. 6 órától tartja a Kétágú református templomban.

GYŰLÉST TART a Szabó Dezső Egyesület Igazgatótanácsa szeptember 22-én, csütörtökön du. 5 órakor a Református Kollégiumban. Kérik, a vezetőségi tagok feltétlen jelenjenek meg.

ÖRÖKSÉGÜNK, KOLOZSVÁR címmel Veress Ferenc és László Miklós képeiből rendez fotokiállítást az EMKE a Kolozsvári Református Kollégium dísztermében. Az érdeklődők szeptember 21-én, szerdán 15–17 óra között tekinthetik meg a kiállított fotókat.

LAO PI ÉS DAN DUMITRESCU Labirintus – fény című kiállítása szeptember 22-én, csütörtökön délben 12 órakor nyílik meg a Művészeti Múzeumban (Főtér 30. szám).

ÉVADNYITÓ ÜNNEPÉLYÉT a Protestáns Teológia szeptember 25-én, vasárnap du. 6 órától tartja a Kétágú református templomban.

A Kolozsvári Zenei Ősz keretében kortárs kolozsvári zeneszerzők műveinek bemutatására került sor szeptember 18-án a zeneakadémia stúdiótermében.

Az első mű Cristian Bence-Muk kamarazenekarra írott rövid darabja – Zi şi noapte – volt, amely a dallam és hangszínek evidenciáján alapult. A nyolctagú kis együttes előadása, Ciprian Para vezényletével hangulat- és figyelemfelkeltő volt.

A második műsorszám Iulia Cibişescu-Duran Hegedűre és zongorára írott szvitje volt Eugen Cibişescu-Duran előadásában, a szerző zongorakíséretével. A hegedű lágyan hangzó dallamvilága és a zongora pregnáns disszonanciája különös egységbe ötvöződött.

A következő darabok előadója a Giovani Musicisti zenekar volt, amelyet Cristian Sandu vezényelt. A fiatal karmester kifejtette: egyéves működésük önzetlen munkájuk eredménye. Ez a fellépésük tiltakozás az ellen, hogy a fiatal előadóművészek és zeneszerzők nem kapják meg az illetékes szervektől a kellő támogatást, és a túlélők státuszának „boldog" kedvezményezettjei.

Vasile Herman: Belagines című műve a disszonancia jegyében fogant. Figyelemre méltó a dinamikai építkezés. Közreműködött Gavril Costea fuvolaművész.

Garai Zsolt: Divertimento vonószenekarra című műve az est egyik fénypontjának számított.

Răzvan Metea: Fuvolára, ütőhangszerekre és vonószenekarra írott művének szólistája Liliana Cadar fuvolaművész volt. A zeneszerző szándéka valószínű az lehetett, hogy az előadók megcsillogtassák hangszertechnikájukat. Csak találgatni lehet, hogy a modern művekre jellemző lábdobogásnak, sóhajoknak mi a jelentőségük, hasznuk?

Matei Pop: Négy lied mezzoszopránra és zenekarra, Rilke-versek szövegére írt szerzeményét a gyönyörű hangú, muzikális Iulia Merca előadásában hallottuk.

A zárószám Aaron Fazakas Growing Toward the Light című filmzenéje volt, amelyet a szerző felkérésre komponált. A művet ez év májusában az Ukrán Állami Szimfonikus Zenekar vette fel CD-re Kijevben. A zenei effektusok határát a leginkább tágító mű műfajilag eltért ugyan a többi kompozíciótól, de nagyon hatásos és pozitív életérzést sugalló jellege miatt az est frappáns befejezésének számított.

Szeptember 23–25. között kerül sorra a Homo Ludens Alapítvány szervezésében a VII. Romániai Magyar Bábos Találkozóra Kolozsváron. Az alábbiakban közöljük a három napos bábszínházi rendezvénysorozat programját.

2005. szeptember 23., péntek: 15.30 – Megnyitó (Báthory István Elméleti Líceum, díszterem); 16.00 – Mátyás király és a kolozsvári bíró – Keljfeljancsi Komédiás Kompánia, Kolozsvár (Báthory István Elméleti Líceum, díszterem); 17.30 – Pomádé király új ruhája – Matyi Műhely Bábszínház, Nagyvárad (Brassai Sámuel Elméleti Líceum, díszterem); 19,30 – Csipike – Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, Nagyvárad – Lilliput Társulat (Báthory István Elméleti Líceum, díszterem).

2005. szeptember 24., szombat: 10.00 – Napsugár – 1001 Mese Bábszínház, Dés (Báthory István Elméleti Líceum, kisterem); 11.00 – Zauberzauberzauberei – Gong Színház, Nagyszeben – Német tagozat (Báthory István Elméleti Líceum, díszterem); 15.00 – Ördögverő jóbarátok – Puck Bábszínház, Kolozsvár – Magyar tagozat (Puck Bábszínház); 17.00 – Vitéz László és a többiek – Kemény Henrik, Budapest (Báthory István Elméleti Líceum, díszterem); 19,00 – A kis hableány – Északi Színház, Szatmárnémeti – Brighella Bábcsoport (Puck Bábszínház).

2005. szeptember 25.,vasárnap: 9.30 – Mátyás király szárnyai – Márkuszínház, Pécs (Báthory István Elméleti Líceum, díszterem); 11.00 – Albă ca Zăpada (Hófehérke) – Puck Bábszínház, Kolozsvár – Román tagozat (Puck Bábszínház); 16.30 – Betlehem – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy – Bábtagozat (Báthory István Elméleti Líceum, díszterem); 18,00 – Az Álomfestő – Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, Marosvásárhely – Magyar tagozat (Puck Bábszínház).

néven új – gyermekeknek, szülőknek-nagyszülőknek, vagy akár a teljes családnak ajánlott „szolgáltatás" indul október első hetében a Waldorf Egyesület égisze alatt, az Amaryllis Tásaság együttműködésével.

Helyszínül a Waldorf Egyesület Anatole France utca 14. szám alatti, építészeti ritkaságszámba menő ikerkupolás épülete szolgál.

A nagymúltú, Kodály Zoltán nevével fémjelzett zeneóvoda, a Herédi Zsolt kezdeményezte kismamaklub és a népi játszóházak ötvözete lesz ez a kezdeményezés.

A szerda délutánonként működő „Ringatóban" – a várandós kismamák-kispapák klubjában relaxációval, gyermekdalok-altatók tanításával, tanácsadással, kötetlen megbeszélésekkel segítenénk az anya-apa szerepre készülő fiatalokat.

Hétfőnként a „Tipegő" – az 1–3 év közötti kicsinyek és szüleik klubja zeneovival, tanácsadással és kézműves foglalkozásokkal várja vissza a tavalyi kismama-klubosokat.

A péntek délutáni „Hangoló" – a 4–6 éves kisemberek és szüleik klubja olyan zeneóvoda, ahol a gyermekek zenei foglalkozásával párhuzamosan tanácsadást kínálunk a várakozó szülőknek, majd közösen lazítunk kézműves foglalkozás keretében.

Mindhárom alkalommal a tanácsadást, beszélgetést meghívottakkal – pszichológus, gyermekgyógyász, pedagógus stb. szakemberrel – tervezzük.

Csütörtök délutánonként Olga Suceava „Prichindel" zeneóvodája várja a román anyanyelvű gyermekeket.

A foglalkozások előtt működik majd a „Zenebonáló" – kisiskolások klubja, melynek keretében játékos zongora és/vagy furulyaoktatásra várjuk a jelentkező gyermekeket.

A keddi napot szándékosan hagytuk szabadon, hiszen a Tranzit-házban működő Zurboló – aprók táncházát és Palocsay Kata játszóházát sokan kedveljük és látogatjuk.

A foglalkozások részletes programját minden szombaton közölni fogjuk a Szabadság napilap hasábjain. Az érdeklődőket szeretettel várjuk, előzetes beiratkozás, bejelentkezés nélkül is.

Érdeklődni lehet Deme Ilona (0740-467882) és László Bakk Anikó (0740-761421) projektvezetőknél, vagy a Waldorf Egyesület irodájában (Anatole France 14 szám, telefon: 442-073) h étfőn és kedden 9–13, csütörtökön 14–18, pénteken 13–17 óra között.

Mi élő (és mi halott ma a liberalizmus szelleméből? Sikerült-e az álmos kelet-közép-európaiaknak pótolniuk egy-két fejezetet a kimaradt tananyagból? És vajon hányadán állnak ők jelenleg azzal, amit filozófus és civil ember egyaránt a szabadság neve alatt tisztel? Íme néhány a lapszámot nyitó helyzetjelentés kérdései közül. Folytatásképpen a kíváncsi Olvasó a „fausti" liberalizáció gyakran a saját bőrén tapasztalt visszáságaival vet számot, többek között azzal a problémával, hogy miért üresedik ki szisztematikusan a zsebe. Elmélkedhet továbbá az „újragombolandó" politikai közösség modern szabású mellényéről egy puritán angol gentleman és egy reformkori magyar középnemes modorában, aki lovagias afférja, Takáts Éva asszony megvédelmezése kapcsán szintén kifogástalan úriembernek bizonyul. Elsősorban a konzervatívabb kedélyűek figyelmébe ajánlanánk ezek után egy, a posztliberalizmus megfáradását is érintő tanulmányt. Később Hannah Arendt magyar recepciójának vizsgálata során nyer alátámasztást ama sanda gyanú, miszerint a gondolkodást mintha egyenesen a kisebbségi számára találták volna ki. Végül a politika aktuális szerkezetváltása, valamint az ideológiai alapokon történő politizálás közeli elhalása feletti töprengés zárja a Korunk szeptemberi számának eszmetörténeti kalandját.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Lopakodó – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfőn egész nap.

GYŐZELEM – Cin City – amerikai. – Vetítések időpontja: 12.45, 15, 17.30, 20, 22.30.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – A nagy kihívás – francia bemutató. – Vetítések időpontja. 17, 19.30; kedvezménnyel kedden. Az utolsó gyémántrablás – amerikai. – Vetítések időpontja: 22, kedden kedvezménnyel.

FAVORIT – Apádra ütök – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Anyósom a szörnyeteg – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától és hétfőn egész nap.

TORDA

FOX – Kinsey – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Korzikai hálózat – Vetítések időpontja: 17, 19; vasárnap 17, 19, 21; csütörtökön zárva.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – A gyűrű átka 2 – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 15 órától, hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Az ellenszer – francia. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Layer Cake – amerikai. – Vetítések időpontja. 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, hétfőn egész nap.

OPERA

(2. old.)

MAGYAR OPERA

Szeptember 22-én, csütörtökön fél 7 órakor: Verdi: Rigoletto. Vezényel: Selmeczi György m. v. Rendező: Selmeczi György m. v. Gilda szerepében Kertesi Ingrid m. v. (Magyarország), a Mantuai herceg szerepében Sorin Lupu m. v.

Szeptember 24-én, szombaton este 7 órakor: A Muzsikás Együttes fellépése.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Szeptember 23-án, pénteken este 8 órakor: Visky András: Júlia – évadnyitó előadás.

A Kolozsvári Zenei Ősz műsora:

MŰVÉSZETI MÚZEUM

Ma, szeptember 21-én, szerdán du. 5 órától a Tonitza-teremben: Kamarazene-est a Transilvan kvartett (Gabriel Croitoru – I, hegedű; Nicusor Silaghi – II. hegedű; Marius Suarasan – mélyhegedű; Vasile Jucan – gordonka) közreműködésével. Műsoron: H. P. Türk: „Meditationen über KV 499"; Mozart: KV 499-es kvartett; Beethoven. Serioso kvartett.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Elégedetten nyugtázta a kétoldalú kapcsolatok kedvező fejlődését Magyarország, illetve Szerbia és Montenegró külügyminisztere, Somogyi Ferenc és Vuk Draskovic, akik hétfőn találkoztak egymással New Yorkban, ahol az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán vesznek részt. Az elmúlt napokban tett magyarországi és a vajdasági magyar vezetőknek a szerbiai-montenegrói politikusokkal folytatott több megbeszélése ellenére a régióban továbbra is feszült a hangulat.

A megbeszélésen Somogyi Ferenc arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy a magyar kormány változatlanul támogatja Szerbia és Montenegró európai integrációját, valamint azt is kiemelte, hogy a magyar fél érdekelt a szerbiai és montenegrói többkultúrájú társadalom fejlődésében. Somogyi Ferenc a találkozón hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyra értékeli a szerb kormánynak azt a pozitív hozzáállását, amellyel a Kasza József elleni közelmúltbeli támadást kezelték. (Ismeretlen tettesek augusztus 30-án, a hajnali órákban kézigránátot robbantottak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József házának a kapujánál. Szerencsére senki sem sérült meg, csak anyagi kár keletkezett.)

Vuk Draskovic leszögezte, hogy a hatóságok határozottan fellépnek a Kasza József elleni támadás ügyében. Hangoztatta, hogy a többségi szerbek 99 százaléka jól megfér és békében él a magyar kisebbséggel, azokat pedig szemmel tartják, akik a viszony elmérgesítésére törekednek.

Szintén a magyar–szerb viszonyt enyhítését szolgálta az az ismerkedő látogatás, amelyet a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács vezetői tettek Boris Tadic szerb elnöknél a múlt héten. Kiderült, hogy Boris Tadic rendszeres kapcsolatot kíván létesíteni a szerbiai kisebbségi tanácsokkal. Boris Tadic kikérte az MNT vezetőinek véleményét a vajdasági kisebbségek sérelmére elkövetett incidensekről is. Az MNT vezetői hangsúlyozták, hogy fontos lenne, ha az elkövetők minden esetben megkapnák a méltó büntetést, de még ennél is fontosabb, hogy a köztársasági kormányzat hatékony programokat dolgozzon ki a nemzeti közösségek, elsősorban a fiatal generáció közötti bizalom helyreállítására.

A vajdasági magyarok ügye azonban továbbra sem rózsás. A múlt hét végén két vajdasági magyar párt arról tájékoztatta az MTI-t, hogy pár hónappal ezelőtt a zentai laktanyában súlyosan összevertek egy magyar fiatalt, akinek a verés következtében el kellett távolítani a lépét. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) arról tájékoztatott, hogy csak most szerzett tudomást a kaszárnyában történt bűntényről, amelynek tettesei ellen folyamatban van a bírósági eljárás. Tájékoztatójukból kiderül, hogy két szerb fiú a laktanyában úgy megvert egy doroszlói magyar kiskatonát, hogy annak az újvidéki kórházban el kellett távolítani a lépét. A két szerb gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték, de a szerb radikálisokhoz kötődő bíró rögtön kiengedte őket a börtönből. Az összevert kiskatonának rossz az egészségi állapota, ügyvédet sem tudott fogadni, mert családja anyagi helyzete ezt nem engedi meg (a VMDP szerint a sértett árva), míg a két tettest négy újvidéki ügyvéd képviseli. Juhász Attila zentai polgármester az ügy kapcsán közölte, hogy az eset valamikor május–június folyamán történt, és ő már másnap tudott róla, a laktanya parancsnoka személyesen értesített őt a történtekről. A parancsnok azonnal bíróság elé állíttatta a támadókat, de közölte, hogy az ügy bírósági lezárásáig nem kíván nyilatkozni, tartva attól, hogy a bulvársajtó felfújja és tévesen értelmezi az ügyet.

A polgármester rámutatott arra, hogy a tisztánlátáshoz ismerni kell az ügy előzményeit is. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) néhány aktivistája – nem zentaiak – lelopta a tűzoltóparancsnokságról a szerb zászlót, és elégette. Állami jelképek megbecstelenítése súlyos bűntény Szerbiában. A zászlóégetőket bíróság elé állították, a per még nem ért véget. Két vegyes házasságból született kiskatona – egyikük a megvert fiú – megtárgyalta a zászlóégetést, és egyikük helyeselte a vármegyések tettét. Beszélgetőpartnere révén ez szerb kiskatonák fülébe jutott. Tulajdonképpen ez volt a verekedés indítóoka. A hadsereg azonnal lecsukatta a két támadót. – Az ítélet, az előzmények és a részletek tudomása nélkül nem lehet véleményt formálni az esetről. Részben a vármegyéseket hibáztatom a történtekért. A nagy „nemzetvédőknek" tudniuk kell, hogy milyen kárt okoznak meggondolatlan cselekedeteikkel – szögezte le Juhász. Egyúttal rámutatott: a zentai magyar közösségnek komoly mértékben ártana, ha a szerbiai sajtó azzal kezdene most foglalkozni, hogy a 82 százalékban magyarok lakta városban szerb zászlókat égetnek.

Orbán újabb vizsgálóbizottság küldését javasolta a Vajdaságba
– Újra menjen vizsgálóbizottság a Vajdaságba, és hívják meg a vajdasági magyarok képviselőit Brüsszelbe – javasolta Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az Európai Néppárt alelnöke az Európai Néppárt brüsszeli vezetőségi ülésén hétfőn Brüsszelben. Az ülést követő sajtóértekezletén Orbán Viktor hangoztatta: továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania az Európai Uniónak, azon belül pedig az Európai Néppártnak a térségre a jogállamiság és az emberi jogok szempontjából, és világossá kell tenni Szerbia számára, hogy az EU-hoz ezek tiszteletén keresztül vezet az út. Úgy vélte: újabb incidensek tapasztalhatók a magyarok ellen Vajdaságban, a szerb politikai élet egyre inkább destabilizálódik. – Koncepciós per van a vajdasági magyarok vezetőivel szemben, a radikális párt támogatottsága a Vajdaságban rendkívüli mértékben megnőtt, a hatóságokat a radikális párt tartja befolyása alatt, a központi kormányzat jó szándékú nyilatkozatainak nincs foganatja. Ez olyan helyzet, amellyel nem lehet együtt élni, ezt meg kell állítani – jelentette ki Orbán Viktor.

Az Európai Parlamentből (EP) januárban utazott többpárti küldöttség a Vajdaságba, az ottani kisebbségek elleni incidensek kivizsgálására. Akkor egyebek között azt állapították meg: a kilengések sok esetben etnikai jellegűek, de nem szervezett, hanem egyedi esetekről van szó. Magyar EP-képviselők pedig a közelmúltban jelezték: a újabb fejlemények nyomán Brüsszelben meghallgatásokat kezdeményeznek, amelyekre minden érintettet meghívnak.

A német liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke hétfőn visszautasította a szociáldemokraták (SPD) koalíciós közeledését. Guido Westerwelle levélben közölte Franz Münteferinggel, az SPD elnökével, hogy nem kíván puhatolózó megbeszélésekbe bocsátkozni koalíciós lehetőségekről. Leszögezte: az FDP politikaváltást akar, ezért a CDU/CSU-val fog tárgyalni, s nem az SPD-vel.

Levele azért figyelemre méltó, mert a szociáldemokraták egyik forgatókönyve szerint egy szociáldemokrata-zöld-liberális koalícióban megtestesülhetne a szociáldemokraták kormányzási igénye. A vasárnapi német előrehozott választásokon a konzervatívok (CDU/CSU) győztek kis különbséggel, s a mandátumuk is több, mint amennyivel az SPD rendelkezik. Ennek ellenére nem csak a CDU/CSU jelentette be igényét a kormányalakításra, hanem a szociáldemokrata párt is.

A CDU/CSU először a liberálisokkal akar tárgyalni, de a zöldekkel is leülnének tárgyalóasztal mellé. A nagykoalíció sem marad ki a számításokból, ám az SPD nem tudja elképzelni, hogy egy Merkel vezette nagykoalícióban ő legyen a másodhegedűs. A CDU/CSU szintén nem tudja elképzelni, hogy egy esetleges nagykoalíció SPD-vezetéssel alakuljon meg.

– Kilencvenhat éves korában Bécsben meghalt Simon Wiesenthal, a II. világháborús náci háborús bűnösök leghíresebb üldözője – jelentette be kedden Marvin Hier rabbi, a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ egyik alapítója és elöljárója. Wiesenthalt, aki az antiszemitizmus és az előítéletek elleni harcnak szentelte életét, bécsi otthonában álmában érte a halál.

– Azt hiszem, úgy emlékszik rá a világ, mint a holokauszt lelkiismeretére. Bizonyos szempontból ő lett a holokauszt áldozatainak állandó képviselője, akinek eltökélt szándéka volt az igazságszolgáltatás kezére juttatni a legsúlyosabb bűntett elkövetőit – nyilatkozta az elhunytról Hier. Wiesenthal, aki a II. világháború előtt építészként dolgozott, azután kezdte el hat évtizeden át tartó hajtóvadászatát a náci háborús bűnösök után, hogy az amerikai hadsereg 1945 májusában felszabadította a mauthauseni koncentrációs tábort. Akkor már tucatnyi náci lágert megjárt, 45 kilogrammra fogyott le, és 89 rokonát vesztette el a holokausztban.

Mint később többször elmesélte, hamar rájött, hogy „nincs szabadság igazság nélkül." Először úgy képzelte, hogy a háború után néhány évig a nácik üldözésével foglalkozik. Végül azonban, mivel az évtizedeken át bujkáló vagy bújtatott háborús bűnösök továbbra is bőven adtak munkát neki és a Wiesenthal Központot létrehozó társainak, egészen tavalyi visszavonulásáig folytatta ezt a tevékenységet. Hatvan év alatt mintegy 1100 háborús bűnöst kutatott fel és állíttatott bíróság elé. Szerepe volt Adolf Eichmann, a magyarországi zsidók deportálásának főbűnöse, Klaus Barbie, a lyoni hóhér, és Franz Stangl, a treblinkai haláltábor parancsnoka kézre kerítésében. Mindenkor és mindenütt felemelte szavát a neonácizmus, a rasszizmus és mindenfajta intolerancia ellen. – Azt akarom, hogy az emberek, ha visszatekintenek a történelemre, tudják: a nácik nem úszhatták meg büntetlenül, hogy milliókat gyilkoltak meg – mondta egyszer.

1947-ben harminc önkéntes társával létrehozták Linzben a Zsidó Történelmi Dokumentációs Központot, amely figyelemmel kísérte az üldözöttek és az üldözők sorsát, céljának elsősorban a rejtőzködő bűnösök felkutatását tekintette. A központ által gyűjtött anyagok bizonyítékul szolgáltak további háborús bűnperek számára. 1954-ben Izraelbe ment, és a dokumentumokat átadta a holokauszt történetét kutató Jad Vasem Intézetnek. A Ben Gurion Egyetem díszdoktorává fogadta, ő pedig tovább nyomozott a bujkáló nácik után. Wiesenthal tevékenysége révén 3000 náci háborús bűnöst állítottak bíróság elé, akik közül mindössze négy ismerte el bűnösségét; a náciperek során a vádlottak 60 százalékát ítélték csak el.

Észak-Korea nem mond le atomfegyver-programjáról, amíg az Egyesült Államok nem szállít számára könnyűvizes atomreaktorokat – közölte kedden Phenjan, megkérdőjelezve az észak-koreai nukleáris program leállításáról előző nap kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeit, amit máris több ország bírált. Kína ugyanakkor védelmébe vette Phenjant, hangoztatva, hogy Észak-Korea nem értette félre a megállapodásban foglaltakat. Hasonlóan foglalt állást Dél-Korea is.

Hat ország – köztük Észak-Korea és az Egyesült Államok – képviselői hétfőn a kínai fővárosban jutottak megállapodásra az észak-koreai nukleáris program leszerelésének elveit rögzítő közös nyilatkozatról, amelyben Phenjan vállalta: lemond valamennyi nukleáris programjáról, mielőbb visszatér az atomsorompó-egyezményhez, és kész alávetni magát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzéseinek energiaügyi és más gazdasági segítségért cserébe.

Az észak-koreai külügyminisztérium kedden azonban közleményben hangsúlyozta: „az Egyesült Államoknak még álmodnia sem lenne szabad a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nukleáris elrettentő ereje felszámolásának kérdéséről, amíg nem szállít (Phenjannak) könnyűvizes atomreaktorokat, ami a bizalomépítés konkrét garanciáját jelentené". A közleményt a KCNA észak-koreai hivatalos hírügynökség ismertette. A keddi közlemény egyes vélekedések szerint súlyosan aláássa a több mint két éve tartó tárgyalássorozat után hétfőn megszületett hatpontos nyilatkozatnak a hitelét. Kim Kje Gvan észak-koreai külügyminiszter-helyettes újságírók előtt a pekingi repülőtéren ugyancsak azt hangoztatta: Washingtonnak kell először lépnie a nukleáris bizalom kérdésében azzal, hogy előbb könnyűvizes atomreaktorokat szállít Phenjannak.

Négy szakszervezeti tömörülés a minimálbér 430 új lejre (4 300 000 régi lej) való növelését kérte a kormánytól. A Frăţia szakszervezeti tömörülés vezetője, Marius Petcu kedden elmondta, ez az igényük nem csupán „holmi szakszervezeti kényeskedés", hanem olyan feltétel, amelynek Románia eleget kellene hogy tegyen, ha az Unió tagja szeretne lenni. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője az inflációs ráta, a munka termelékenysége, valamint a gazdaság valós növekedésének mutatói alapján lehetségesnek tartja az országos minimálbér növelését. Rámutatott, hogy a havi fogyasztói kosár értékét 4 millió (régi) lejben állapították meg, az alkalmazottaknak körülbelül 30 százaléka minimálbérrel van alkalmazva, és a lakosság egyharmada a létminimum alatt él. Az elszegényedés pedig tovább folytatódik a szolgáltatások drágítása és a keresetek alacsony szinten tartása miatt, vélekedett Hossu.

A szakszervezetek korábban találkoztak Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel, aki szerint a kormány nem emelheti a minimálbért jövőtől, mert a 16 százalékos egységes adókulcs, valamint az áfa jelenlegi szinten (19 százalék) tartása miatt az alacsonyabb költségvetési bevételek ezt nem teszik lehetővé. A szakszervezeti vezetők ezt nem tudják elfogadni kérik, hogy a minimálbér növelését foglalják bele a jövő évi költségvetésbe. Szerintük az új költségvetésnek nem öt, hanem hat millió járulékfizetőre, tehát alkalmazottra kellene alapoznia, ezzel a beismeréssel pedig a kormány bizonyítaná, hogy tett valamit a korrupció felszámolásáért, aminek következtében javulhatna az életszínvonal. A jelenlegi statisztikák szerint egymillió munkavállaló dolgozik feketén, aki pedig ezt nem vállalja, inkább külföldre szerződik, állították a szakszervezeti vezetők. Arra kérték a fizetésüket önállóan megállapító parlamenti képviselőket, hasonlítsák össze saját keresetüket a minimálbér összegével, hogy valamivel közelebb kerüljenek a valósághoz, és választóik érdekeit képviseljék. A szakszervezetek a kormányfő korábbi kijelentésére is hivatkoztak, aki azt állította, hogy a világbankkal nem kötöttek a minimálbér befagyasztásáról szóló egyezményt.

A kérés elutasítása esetében a szakszervezetik közös tiltakozási akciókat helyeztek kilátásba.

Egyhangúlag jóváhagyta az Európai Néppárt (EPP), hogy a Demokrata Párt (DP) megfigyelői státuszt kapjon a szervezetben, és úgy döntött, hogy nem fogadja el a Konzervatív Párt (KP) felvételi kérelmét, mivel az alakulat nem felel meg az EPP támasztotta követelményeknek. A DP 2005 júniusában nyújtotta be felvételi kérelmét, miután kilépett az Európai Szocialista Pártból és a Szocialista Internacionáléból.

A KP egy másik európai pártcsaládhoz kíván közeledni a következőkben, és megmarad a politikai paletta jobbközép részén – közölte Bogdan Ciucă, a KP szóvivője párt tagfelvételi kérelmének elutasítása után.

Dan Voiculescu pártja elvárta volna, hogy a többi romániai alakulat, amelynek szava volt a párt EPP-tagsága kapcsán, támogatta volna a konzervatívokat. Ciucă szerint a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ellenezte a KP néppárti tagságát, ezzel szemben az RMDSZ „korrekt magatartást tanúsított" és mindkét jelöltet támogatta. A brüsszeli ülésen az RMDSZ részéről részt vevő Borbély László ügyvezető alelnök szerint a szövetség számára fontos, hogy koherens és lehetőleg egy ideológiát képviselő koalíció jöjjön létre Romániában. Ez a döntés is ebbe az irányba mutat – vélte a politikus.

Az Európai Néppárt (EPP) bővítési munkacsoportja következő, novemberi ülését Bukarestben tartja. Az ülés célja az EPP és partnerei közti együttműködés megszilárdítása. A bukaresti találkozó alkalmat biztosít arra is, hogy a DP jobban megismerje az EPP szerkezetét és tevékenységét. – Reméljük, hogy a DP szorosan együttműködik az EPP romániai partnereivel (a KDNP-vel és az RMDSZ-szel) az ország 2007-es csatlakozása érdekében – nyilatkozta Wilfried Martens, az EPP elnöke.

Feljelentést tettek az ügyészségen tegnap a Nemzeti Liberális Párt (NLP) parlamenti képviselői Adrian Năstase, a képviselőház elnöke ellen, akit hivatali visszaélésekkel vádolnak – nyilatkozta Mona Muscă liberális törvőnyhozó.

A feljelentés egyik benyújtója, Dragoş Ujeniuc büntetőjogi szakértő Adrian Năstasét a közérdek ellen két ízben elkövetett, minősített hivatali visszaéléssel vádolják. A feljelentést azzal indokolják, hogy Năstase egyrészt augusztus végén megtagadta a rendkívüli ülésszak összehívását, noha ezt a képviselők egyharmada kérte, másrészt a szeptember 15-i képviselőházi plenáris ülésen megszegte a szabályzatot, mivel szavazás után nem volt hajlandó közölni a tartózkodások számát.

Halálos áldozatot is követeltek a 48 órája szakadó eső nyomán keletkezett árvizek Románia déli megyéiben, de víz alá került a román főváros egyharmada is, ahol beázott a román szenátus frissen átadott hipermodern ülésterme is.

A román belügyminisztérium elrendelte a rendőrség és a katasztrófaelhárító felügyelőség állományának mozgósítását és bevetését az ország déli megyéiben keletkezett hirtelen áradások sújtotta települések lakosságának és anyagi javainak mentésére.

Az ország déli megyéi közül különösen súlyossá vált a helyzet több tucat falusi településen Dolj, Argeş, Dâmboviţa, Teleorman, Buzău és Tulcea megyében. Településenként tucatszámra, sőt százával kellett kimenekíteni és biztonságba helyezni az embereket az ár elől. A két napja megállás nélkül szakadó, sok helyen egy négyzetméterre 24 óra alatt 70–85 liter vizet zúdító eső nyomán megáradt patakok és folyók a települések tucatjait, országos, megyei és helyi jelentőségű utakat árasztottak el, közlekedési és ellátási gondokat okozva. Lakóházak és gazdasági épületek kerültek víz alá Kovászna megye dél-keleti településein is.

Bukarest utcáinak fele is víz alá került, az özönvízszerű eső súlyos gondokat és fennakadásokat okozott a főváros tömegközlekedésében, alagsorok és pincék százaiból kell kiszivattyúzni a vizet. A bukaresti parlament hatalmas épületében nemrég sok száz milliárd lejes befektetéssel kialakított hipermodern szenátusi ülésterem méregdrága zöld bőrfoteljeire is csorog a lyukas kupolatetőn át a víz, egyik-másik szenátor esernyőt nyitott széke fölé, hogy ne ázzon bőrig.

Az alkotmány bővítését, egy speciális magyar igazolvány bevezetését, valamint nemzeti vízum kiadását javasolta Avarkeszi Dezső kormánymegbízott a határon túli magyar szervezetek vezetőinek írt levelében.

A levélben kifejtette: szeretnék kiterjeszteni az alkotmányos szabályozást a magyar közösség minden nem magyar állampolgár tagjára. El akarják érni, hogy minden magyar rendelkezzen a magyar közösséghez való tartozás tényét igazoló okmánnyal, valamint szeretnék megkönnyíteni az Európai Unióba történő beutazás lehetőségét azoknak a szomszédos országokban élő magyaroknak, akik a schengeni csatlakozás után nem lesznek európai uniós állampolgárok.

A kormánymegbízott arról is tájékoztatta a határon túli magyarok vezetőit, hogy a nemzeti vízum kiadásáról konzultációt folytattak az Európai Unió illetékeseivel, akik „nem emeltek kifogást annak bevezetése ellen". A kormány ezért hamarosan tárgyalásokat kezd az érintett szomszédos országok kormányaival.

A határon túli magyar szervezetek vezetői a magyar Alkotmány módosításáról – bővítéséről – szóló törvény tervezetét, valamint a speciális magyar személyi igazolvány és az Európai Unióba történő beutazás törvényi szabályozásának koncepcióját kapták kézhez. Az elképzelés értelmében az Alkotmány a „külföldön élő magyarokról" című fejezettel egészülne ki. Ez kimondaná, hogy a „Magyar Köztársaság felelősséget érez a külföldön élő magyarok sorsáért és önazonosságuk megőrzéséért; elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését. A külföldön élő magyarok a magyar közösség tagjai; részei a nemzetnek mint kulturális, nyelvi és történelmi közösségnek. A Magyar Köztársaság a magyar közösség külföldön élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai számára törvényben meghatározottak szerint az ország területén jogokat, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat biztosít" – áll a tervezetben.

A kormány törvényi szabályozást tervez a speciális magyar személyi igazolvány kiadásáról. Ez egyrészt a magyar közösséghez való tartozást igazolná. A „magyar szimbólummal" ellátott igazolványt azok kaphatnák meg, akik nyilatkoznak arról, hogy magyarnak vallják magukat, magyar felmenőjük van és magyarul beszélnek. A levélben Avarkeszi Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy az „igazolványhoz nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények vagy utazási lehetőség". A szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket.

A kormány által elképzelt jogszabály utazási lehetőséget biztosítana az Európai Unióba azoknak a szomszédos országokban élő magyaroknak, akik nem lesznek uniós tagok a schengeni csatlakozást követően. Erről a koncepció csak annyit mond, hogy számukra „kiadható olyan igazolvány, amely belépést és rövid tartamú tartózkodást tesz lehetővé az Európai Unió tagállamaiban". Avarkeszi Dezső arra kérte a határon túli magyar szervezetek vezetőit, hogy a javaslatról alkotott véleményüket október 10-ig küldjék el a kormánynak.

Az 1-es, 4-es, 5-ös oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Bár a brüsszeli és hazai politikai elit több éve az európai integrációval kapcsolatos kérdéseket taglalja, a romániai választópolgárok nincsenek tisztában azzal, pontosan mivel jár a csatlakozás. Itt a tagsággal járó rövid-, közép- és hosszú távú következményekre gondolok, természetesen. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások világosan kimutatták: a tudatlanság ellenére nagyon vágyunk arra, amiről tulajdonképpen eléggé kevés információnk van.

Csatlakozásunk vonatkozásában egyre több vélemény hangzik el az Európai Unió tagországainak politikusai és a hazai elit részéről. A gazdasági szektor pedig külön hangot üt meg. Érzésem az, hogy a nyugati üzletemberek igazából azt szeretnék: Romániát csupán rendkívül szigorú feltételek teljesítése mellett vegyék fel az európai országok családjába. Magyarán: drasztikusan korlátozzák az EU országaiba áramló román munkavállalók számát, s közben rendkívül előnyös befektetési feltételeket érjenek el az országban. Valójában nem is annyira paradoxon: náluk a pénz és a hatalom, s lényegében azt tesznek velünk, amit akarnak.

Ugyanilyen ellentmondásos az, hogy az európaiak nem akarnak bennünket, mi viszont alig várjuk, hogy csatlakozhassunk a nemzetközi intézményrendszerhez. Pontosabban: míg az európai országokban végzett közvélemény-kutatások kimutatták, hogy a polgárok nagyon kis hányada támogatja az új tagok felvételét, addig nálunk dúl az „EUfória", szinte mindenki a mihamarabbi csatlakozás mellett foglal állást. S teszi mindezt anélkül, hogy tudná, pontosan milyen következményekkel is jár a teljes jogú tagság. Sajnos nem vagyok szakértő, hogy elmagyarázhassam, mint kell, vagy mit nem szabad tennünk azt követően, hogy az európai család tagjai leszünk. Csak érdemes megjegyezni: az integrációval kapcsolatban a sötétben tapogatózunk.

Legtöbben zöld színű száz eurós bankjegyeket látunk a szemünk előtt, amikor az Európai Unióba irányuló integrációról beszélünk. Akár az 1989-es decemberi eseményeket követően, az integrációtól a pár napon belül bekövetkező jóléti társadalmat reméljük. Sok nyugati ismerősöm úgy vélekedik: hazánk fiai azt remélik, hogy a csatlakozást követően az EU-zászlóval ellátott teherszállító helikopterekből hatalmas ejtőernyők segítségével szállnak majd alá az eurómilliókkal teli zsákok. Ugyanakkor a csatlakozást követő héten Marseilles-be, Madridba vagy akár Londonba mehetünk dolgozni, s egy hét alatt annyit lehet majd keresni, mint idehaza egy év leforgása alatt. Fájdalmas kiábrándulás lesz majd pár év múlva tapasztalni, hogy ez nem így történik. Ellenkezőleg: az úgynevezett Schengen-országok továbbra is minden valószínűséggel évekig korlátozzák szabad mozgásunkat, míg saját maguknak többletjogokat, netán kiváltságokat harcolnak ki Romániában.

Mindezek ellenére azt mondom, hogy érdemes és kell a csatlakozás. De ne legyünk hiszékenyek.

Kerékpározás, gyaloglás, tömegközlekedés, közös autóhasználat – ezek ösztönzése áll a szeptember 16-tól 22-ig tartó Európai Mobilitási Hét középpontjában.

Európa lakosságának mintegy 80 százaléka városlakó: a helyi hatóságok egyik legnagyobb gondja a városi mobilitás biztosítása. De uniós és tagállami szinten is van mit tenni a levegőtisztasági értékek meghatározásával, vagy a tisztább közlekedésre ösztönzéssel kapcsolatban – mutat rá az EU soros brit elnöksége. A statisztikai adatok szerint évi 300 ezer korai elhalálozás írható a légszennyezettséghez kötődő betegségek számlájára, és a várható élettartamot 9 hónappal csökkenti a rossz levegőminőség. Becslések szerint a légzési problémák, mint például a gyermekkori asztma, évi 80 milliárd eurójába kerülnek Európának, jobban érzékelhetően: ez legalább fél napi munkateljesítmény értéke.

Kilenc EU-szintű témakör foglalkozik az „okos" munkába és iskolába járással, ilyenek az alternatív közlekedési módok, mint például a bicikli, gyaloglás.

Az elhíresült autómentes nap – ez az idén szeptember 22-én lesz – nem arat osztatlan sikert: Nelly Olin francia környezetvédelmi miniszter például kissé irreálisnak nevezte, és törölte is a nemzeti programból.

Az európai akció honlapjának www.mobilityweek-europe.org/ folyamatosan frissülő adatai szerint a szerkesztés lezárásáig 735 város jelezte részvételét az Európai Mobilitási Hét programban, 1242 az autómentes nap meghirdetésében. Ez több mint 117 millió lakost jelent. Az Európai Mobilitási Hétbe Budapest is bekapcsolódik, írja az eurohirek.hu.

Jövő héttől kezdődően Románia 35 képviselőt küld az Európai Unió törvényhozó szervébe, az Európai Parlamentbe. A honatyák egyelőre csak megfigyelőként dolgozhatnak, ami azt jelenti, hogy a plénum ülésein semmilyen szavazati, vagy hozzászólási joguk nincs. A szaktestületekben viszont bőven lesz alkalmuk tevékenykedni, mindegyikük teljes jogú tagja kell hogy legyen egy szakbizottságnak és póttagja egy másiknak. Ezenkívül bármelyikük részt vehet a többi testület ülésein is. Ez rendkívül fontos, mert az RMDSZ képviselői így besegíthetnek például a frakcióközti kisebbségvédelmi csoport munkájába. A szövetség hétfőtől három képviselőt küld Brüsszelbe: Kelemen Attilát, Kónya-Hamar Sándort és Szabó Károlyt.

A brüsszeli megfigyelők csak abban az esetben tölthetik be ezt a szerepkört, ha ugyanakkor megtartják a román parlamentben betöltött tisztségüket is. Kétlaki, ingázó életmód vár tehát rájuk, amelynek során hetente három napot az uniós fórumokban tevékenykednek, két napra pedig visszautaznak Bukarestbe.

Kónya-Hamar Sándor elmondta: reméli, hogy az ingázás nem fogja őt megakadályozni abban, hogy a hazai parlamentben is eredményes munkát folytasson, a Brüsszelben töltött idő nem okoz jelentős hiányt idehaza, és nem gyengíti tovább az amúgy sem túl biztonságos D.A. Szövetség – RMDSZ – Konzervatív Párt összetételű koalíciós parlamenti többséget. A régóta tervezett, és most már hamarosan napirendre kerülő házszabály-módosítás során valószínűleg bevezetik a más országokban ismert és gyakorolt elektronikus voksolást, és azt is lehetővé teszik, hogy a honatyák indokolt esetben levélben is elküldhessék szavazataikat.

A jövő hét során a megfigyelőket a belga fővárosban felkészítik a munkára: kapnak egy-egy ideiglenes irodát, és megismerkednek a brüsszeli viszonyokkal, a teendőkkel és a lehetőségekkel. Rendelkezésükre bocsátják a hatékony lobbizáshoz elengedhetetlen megfelelő tájékozódási és tájékoztatási infrastruktúrát. Az okiratokat magyarul és a világnyelvek valamelyikén is megkaphatják, kérésüknek megfelelően. A lehetőségekkel kapcsolatosan az elmúlt időszakban megpróbáltak érdeklődni azokban a szomszédos országokban, főleg Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban, innen ugyanis már küldtek megfigyelőt a brüsszeli testületekbe, és több információval bírnak az ottani munkával kapcsolatosan.

A Szabadság kérdésére Kónya-Hamar Sándor elmondta: elsősorban az oktatási-művelődési szakbizottságban szeretne tevékenykedni. Feladatának tekinti a kapcsolatok kiépítését a különböző szakmai és politikai csoportokkal, a lényeges információk megszerzését és továbbítását itthon mind a civil szervezeteknek és az egyházaknak, mind az érintett hatóságoknak. Képviselni kell ugyanakkor Románia pénzügyi, politikai és társadalmi érdekeit is. Megfelelő lobbizással, hatékony közbenjárással meg kell akadályozni a csatlakozási szerződés biztonsági záradékában kilátásba helyezett egyéves halasztást, illetve, ha az mégis bekövetkezik, harcolni kell annak minél hamarabbi feloldásáért.

Kelemen Attila szintén vasárnap utazik Brüsszelbe. A Szabadság kérdésére a képviselő elmondta: nemrég megkapta ugyan a küldetésével, feladataival kapcsolatos okiratokat, de úgy érzi, valójában csak ott, a belga fővárosban fog megismerkedni ezzel a munkával. Kelemen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságban szeretne dolgozni, ezekben a testületekben képviselné a legszívesebben Románia érdekeit. Tevékenysége két ágra bomlik: az ágazat sajátosságai miatt nemcsak Romániát kell felkészíteni a csatlakozásra, hanem az Uniót is arra, amit a hazai különleges mezőgazdasági viszonyok jelentenek a többi tagország számára. A képviselő elmondta: Nyugat-Európában a legtöbben, főleg a szakmabeliek, nem értik, hogyan lehetséges az, hogy Romániában hatmillió ember folytat valamilyen mezőgazdasági tevékenységet, miközben jobbára csak saját fogyasztásra termel.

Ez az életmód a csatlakozás után minden bizonnyal tarthatatlan lesz, az egyénileg, kis területen és régi technológiával előállított termékek többe kerülnek majd, mint amennyiért az uniós piacon, komoly versenyben értékesíteni lehet azokat. Ezen tehát módosítani kell, ami rendkívüli, fejlesztést és megfelelő odafigyelést igényel. A lakosság csaknem fele vidéken él, (ez Európában a legmagasabb arány) de ezen túlmenően is rengeteg ember vidékfüggő, legalábbis abban az értelemben, hogy rendszeresen oda jár beszerezni bizonyos termékeket. Ez azt mutatja, hogy a vidékfejlesztésben valamilyen stabil fogódzót kell találni, és olyan stratégiákat, amelyek nem négyéves ciklusokban gondolkodnak, hanem hosszú időre biztosítják az ágazat megfelelő működését. Ki kell alakítani a megfelelő infrastruktúrát, és el kell érni azt, hogy a rendelkezésre álló csatlakozás előtti, illetve utáni pénzalapokat hatékony pályázással kihasználják.

Szabó Károly kissé szkeptikus. Érdeklődésünkre elmondta: ha a házszabály-módosítással kapcsolatos kezdeményezést nem sikerül tető alá hozni, ha a parlamenti többség-kisebbség viszonyt továbbra is ilyen ádáz küzdelem jellemzi, nem kizárt, hogy senki nem utazik sehova, a brüsszeli küldetés kezdetét elhalasztják, hiszen a tapasztalat azt mutatja, sokszor egyetlen szavazaton áll, vagy bukik egy-egy kezdeményezés. Ettől függetlenül természetesen Szabó Károly is elküldte jelentkezési nyilatkozatát az uniós parlamentbe, a néppárti frakció elnökének.

Úgy véli: bár kifejezésre juttatta saját opcióját, még nem egyértelmű, hogy melyik bizottságban fog dolgozni, ez csak a frakciók közötti egyeztetés nyomán dől el véglegesen. Korábbi tapasztalataira és szakmai felkészültségére való tekintettel a képviselő három bizottságot nevezett meg, fontossági sorrend nélkül. A biztonsági és védelmi csoport az uniós külügyi bizottságnak az egyik altestülete. Romániára ezen a téren fontos szerep hárul, mert a csatlakozás után itt húzódik majd az unió keleti határa. Az itteni hatóságoknak kell biztosítaniuk tehát a határok védelmét, meg kell akadályozni az illegális bevándorlást. Ez olyan infrastrukturális fejlesztést és átszervezést igényel, amely jelenleg is folyik, és amelynek kapcsán az ország jelentős pénzösszegeket kaphat, hiszen a biztonság valamennyi tagországnak érdeke. Ezenkívül ebben a szakbizottságban vitatják meg Románia szerepét a különböző békefenntartó katonai missziókban, azokban, amelyek az Európai Unió fennhatósága alatt zajlanak. Szabó Károly úgy véli: Brüsszelben értékelik, és elismerik a román hadsereg hozzájárulását az ilyen küldetések sikeréhez, főleg a balkáni békemisszió esetében.

A második szakbizottság, amelyet a jelentkező levélben nevesített, a polgári szabadságjogok – igazságszolgáltatás testület. Itt rengeteg olyan téma kerül megvitatásra, amelynek során egymással ütköző elvek és érdekek kerülnek az asztalra: a terrorizmus elleni harc során több helyen javasolták a személyi, illetve az antropológiai adatok kezelésének módosítását, és számos esetben hangzott el a vád, hogy a hatóságok ezzel az ürüggyel megpróbálnak visszaélni az állampolgári jogokkal. Felmerültek olyan javaslatok is, amelyek a kommunikáció ellenőrzését célozták, azt indítványozták például, hogy a telefontársaságok két évig legyenek kötelesek megőrizni a távközlésekkel kapcsolatos adatokat. A képviselők egy része fokozott biztonsági intézkedéseket követel, mások viszont az egyéni szabadságjogok megőrzését tartják fontosabbnak. Ezek olyan tervek, amelyek mindenkit érintenek, ezekhez hozzá kell szólni – hangsúlyozta a képviselő.

Az igazságszolgáltatással kapcsolatosan a leggyakrabban felmerülő téma sajnos a hazai korrupció, itt elsősorban Bukarest felé kell továbbítani a belga fővárosból érkező jelzéseket – véli Szabó Károly. Szerinte ez jelentősebb és konkrétabb feladat, több hasznot hozhat az országnak, mint a lobbizás.

A harmadik testület, amelyben a képviselő szívesen dolgozna, a regionális fejlesztési bizottság. Egy csatlakozó ország képviselőjének égetően fontos feladata a pályázási lehetőségeket, a vonatkozó jogszabályok területén bekövetkezett módosulásokat gyorsan továbbítani a megfelelő helyre, nehogy az ország elszalassza azokat a lehetőségeket, amelyeknek kihasználásával sokkal több esélye lesz arra, hogy csatlakozás után megállja a helyét, és versenyképes maradjon az Európai Unió piacán.

Románia a csatlakozásig csakis megfigyelőket küldhet az uniós döntéshozó testületbe. A 2007-es, vagy a később bekövetkező integrációt követően hamarosan euro-parlamenti választásokra kerül sor, ezek nyomán dől el, hogy kik képviselik majd az országot a brüsszeli fórumon, immár a plénumban is hozzászóló-szavazó teljes jogú tagként.

A SAPARD Ügynökség adataiból kiderül, jól jövedelmező tevékenység a gombatermesztés. A gombát elsősorban külföldön lehet értékesíteni, hazánkban igen alacsony az egy lakosra jutó gombafogyasztás. Határainkon túl főként a biogazdálkodással előállított gombát kedvelik. A gombatermesztésre SAPARD-támogatás igényelhető.

Országunkban 2005 augusztusában a tavalyi 60 tonnához képest közel 500 tonna, fogyasztásra kiválóan alkalmas gombát termesztettek, és ezenkívül még 580 tonna termett természetes feltételek között. 100 négyzetméteren az egy tonnányi termésre eső profit, öt termelési ciklusban, elérte a 30 ezer új lejt. Beigazolódott, hogy ilyen beruházást már minimum 18 ezer új lejjel érdemes elkezdeni. Az európai uniós előcsatlakozási vidékfejlesztési tervezeteket pénzelő SAPARD Ügynökség programja 9 ezer új lejnyi vissza nem térítendő hitelt nyújt, amit a Vidéki Hitel Garanciaalapjától (Fondul de Garantare a Creditului Rural) kell kérni – olvasható a SAPARD Ügynökség közleményében, amely az érdekeltek figyelmébe ajánlja az ehető gombák termesztését, mint jövedelmező foglalkozást.

A belpiac nem követhető megoldás a kifizetődő gombatermesztés számára, ezért inkább kivitelre termesztenek, ennek feltétele a megfelelő minőség biztosítása. A SAPARD-program a gombák termesztését, gyűjtését, raktározását és a termelési folyamat kivitelezését segíti a vissza nem térítendő hitelekkel. A beruházás sikere érdekében felszerelések és berendezések vásárlását, piackutatást és komposzt termelését is támogatja.

A rendkívül tápláló és ízletes élelmiszerként használható gombák nagyon hatékonyan termeszthetők, a beruházás hamar megtérül. Egy ilyen befektetésnek legkevesebb 100 négyzetméteresnek kell lennie. A SAPARD-program körülbelül 23 millió eurót fordít erre a célra. Pályázhatnak termesztői engedéllyel rendelkező fizikai személyek, családi vagy mezőgazdasági társulások, kereskedelmi társaságok, amelyek minimum 75%-os magántőkével bírnak. Ezek 2500–100 ezer euró közötti támogatásra számíthatnak. A beruházás értéke 5000–200 ezer euró közötti lehet. A projekt felét a beruházó állja, másik felét közpénzből fedezik (ennek 75%-a az EU-tól, 25%-a a román kormánytól származik).

A romániai vállalkozók számára fontos megoldás lehet a biotermesztéses változat, amelyet az Unió területén nagyra értékelnek. A csupán természetes anyagok felhasználására szakosodott tevékenység felkarolása érdekében a vállalkozónak be kell bizonyítania, hogy esetleges tartozásait képes idejében törleszteni, és hogy minimum 5%-os nettó profitot állít elő.

A pályázó a támogatási kérelem formanyomtatványát az ügynökség székhelyén vagy a www.sapard.ro honlapról szerezheti be, amelyet elektronikusan kell kitöltenie. A kéréseket személyesen kell benyújtani a a SAPARD-program területi irodájánál.

Bővebb felvilágosítás a SAPARD Ügynökség információs szolgálatánál: telefon: 021-402-27-79, fax: 021-402-27-77, e-mail:comunicare@sapard.ro

Kolozsvár – és nem csak itt – lassanként óriási „zajszemétdombbá" alakul: dübörögnek az utcán a több száz wattos hangszórókkal felszerelt autók, elviselhetetlen zajban szórakoznak az emberek. Úgy tűnik, ez ellen nincs orvosság, zakatolásra ébredünk, ricsajjal fekszünk. A városi lármában az erős, és főleg a monoton módon ismétlődő hangoknak komoly egészségkárosító hatása van. Az Európai Unióban meghatároztak egy bizonyos határértéket, ám a hazai szabályozás jóval megengedőbb, ráadásul az előírás betartását senki sem követeli meg, nem ellenőrzi.

Ma Kolozsváron sok gondot jelent a szabadtéri szórakozóhelyek ricsaja is. Bárki nyithat éjjel-nappal nyitva tartó szórakozóhelyet, a hatóságok nem végeznek előmérést a környezeti zajszennyezésről, ezért a szomszédok csak akkor szereznek erről tudomást, amikor a vállalkozás már beindult. A társasházakban élők helyzetét is megkeserítik a többi lakó nyugalmára fittyet hányva hangosan szórakozók.

Nem ritka jelenség, amikor éjjelente sok száz wattos, rosszul beállított hangszórókkal felszerelt személygépkocsiból árad a silány minőségű zenebona. A rendőrség nem tudja – vagy nem akarja? – kiszűrni ezeket a csendháborítókat.

Amúgy a háttérzaj évtizedenként 1 decibellel növekszik. Az ENSZ felmérése szerint a nagyvárosok zaja ma négyszer nagyobb, mint 1956-ban, és 32-szer nagyobb, mint 1932-ben volt. A közúti, vasúti, valamint a légi közlekedés mellett az ipari eredetű zajok és a szabadidős tevékenységek is jelentős zajforrások.

A közlekedés zajszintje a kibocsátási értéktől, a sebességtől, a forgalom sűrűségétől, a nehéz tehergépkocsik arányától, az utak burkolatától és a terület beépítésétől, a növénytakarótól, napszaktól függ. A legtöbb személygépkocsi esetében a motor és a kipufogó hangja okozza a zaj jelentős részét 55 km/h sebesség alatt. A légi forgalom is igen súlyos terhelést jelent a repülőterek közelében lakók számára. A repülőgépek típusától függően a tartós zajszint 67–110 decibel (dB) körüli. A vonatok zajszintje kb. 85 dB körül mozog. A szabadidős tevékenységek során a szórakozóhelyek zajszintje az utóbbi időben jelentősen megnőtt (70–110 dB).

Megnőtt a háziasszonyokat érő otthoni háttérzaj is, mivel a konyhába a modern technika sok magas zajszintű szerkentyűt „belopott". Általában a forgórésszel ellátott gépek növelik jócskán a konyha, fürdőszoba zajszintjét. Az EU országaiban csak alacsony zajszintű (35–70 dB közötti) segédeszközöket gyártanak. A barkácsgépeknél is nagy a zajszint, ezek bemérését a törvény nem írja elő.

A 120 decibel fájdalmat okoz, a 175 decibel már halálos
Az orvosi vizsgálatok szerint a zajnak az átlagos emberi szervezetre gyakorolt hatásai már ismertek. Ha a zajszint meghaladja a 30 decibelt (dB), pszichés problémák léphetnek fel, 65 dB-től előtérbe kerülnek a vegetatív problémák. A hallószervek 90 dB-től károsodnak. A 120 dB zajszint már fizikai fájdalmat okoz. A 160 dB-es zaj átszakítja a dobhártyát, a 175 dB-es zajt már nem éljük túl!

A zaj okozta hallószervi károsodás a zaj erejétől és időtartamától is függ. A naponta ismétlődő monoton zajok tartósíthatják a hallásküszöb-emelkedést. A hosszabb idejű nagy zaj a csigában található Corti-szervünket károsítja. A nemkívánatos, kellemetlen zajok ingerlik a központi és a vegetatív idegrendszert, zavarják a kikapcsolódást, és csökkentik a munkavégző képességet. A zaj a pihenés, alvás szakaszában gátolja az idegrendszer kikapcsolódását, ideges reakciókat vált ki.

A szakaszos zajt nehezebben viseli el az ember, mint a folyamatosat. Ilyenkor az idegrendszer állandó készenlétben áll az új inger befogadására, ez fokozza a kellemetlenséget. Ezért a diszkókban ellenőrizni kellene a zajszintet, a hangszórók helyes működését, hogy a szórakozó fiatalok ne szenvedjenek káros elváltozásokat. Az ilyen helyen tiltani kell a füst-és szagellenes sprayt, mivel az együttes hatás miatt megnövekszik a hallóidegek károsodási lehetősége.

Egy 35 dB szintű zaj meghosszabbíthatja az elalvási időt, és az alvás felszínesebb lesz, a 45 dB szintű zaj alvás közben önkívületi reakciót okozhat. Az ébresztő hatások következtében az alvás regeneráló jellege csökken, alvászavarok jelentkeznek. Tartós zajhatás esetén akár 8–10 évvel megrövidül az ember élete.

A szervezet alkalmazkodóképessége lehetővé teszi ugyan a monoton zajok vegetatív hatásainak enyhítését, de 85 dB felett ez az idegrendszert tehermentesítő funkció kimerül, így a vegetatív elváltozások súlyosabban jelentkeznek. Ilyen értelemben a zajhoz nem lehet hozzászokni. (Horváth Z., Kovács M., Kovács Cs., László E. – Zöld Erdély Egyesület)

Tipikus zajszintek:

– normál beszélgetés: 60 dB(A)
– osztályteremi zaj: 74 dB(A)
– forgalmas út zaja: 85 dB(A)
– pneumatikus fúró zaja: 100 dB(A)
– tőlünk 100 méterre felszálló repülőgép (jet): 130 dB(A)

Négy újabb SAPARD intézkedést akkreditál az Európai Unió az ősz folyamán – tájékoztatott az RMDSZ vidékfejlesztésért és agrárügyekért felelős irodája. Ez azt jelenti, hogy újabb területek előtt nyílnak meg uniós források a SAPARD-programon keresztül.

41 millió euró jut az uniós szabványok figyelembevételével kialakított állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági projektek támogatására. 16 millió euró használható fel termelői csoportok kialakítására és fenntartására. Környezetmegőrző és környezetkímélő gazdálkodási módszerek támogatására 39 millió eurót biztosít az Unió. A projekteknek a talaj és az erózióvédelmet, a biodiverzitás fenntartását kell célozniuk, illetve biogazdálkodási jellegűek lehetnek. Az akkreditálást követően erdőgazdálkodásra is igényelhető az ügynökség támogatása. A 127 millió euróból olyan terveket támogatnak majd, amelyek vidéki erdők gazdasági, szociális és ökológiai funkcióinak fenntartására vonatkoznak.

– Október 12–21. között uniós delegáció érkezik az országba, amely elkezdi az akkreditációs folyamatot – tájékoztatott Szabó Sámuel. A SAPARD Ügynökség elnöke szerint ez legkevesebb hat hétig tart, és csak azután lesznek hozzáférhetők az összegek.

Támogató: Communitas Alapítvány

A 6-os és 7-es oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Minden bizonnyal nagyon sok embernek mélyen az emlékezetébe vésődtek az idei 2005-ös, világviszonylatban is a helyenként felmérhetetlen károkat okozó szélsőséges időjárási frontok átvonulásainak következményei.

Július 9-én a fotó-videó alkotótábor résztvevői szép derült időben érkeztek Gyergyószárhegyre. Ez a nap részükre emlékezetes marad, már csak azért is, mert este a szabadtéri közös vacsorához készülődve szomorúan tapasztaltuk, hogy messziről az ég alja mind erőteljesebben kezd sötétedni, és ezzel egyidőben komoly hőmérsékletcsökenéssel járó erősödő esős szél kezdi uralni az egész medencét. Olyannyira, hogy a nyílt sátorlapok alól sürgősen a vendéglátónk kis méretű konyhájában kellett a vacsorát immár állva, de jó hangulatban elfogyasztanunk. Odakint pedig az égiháború nagy erejű jeges esője munkálkodott.

Ugyanezen a napon Torockón is,ott, ami végett kétszer kel fel a nap, természeti katasztrófának is mondható folyamat ment végbe. Történt ugyanis, hogy augusztus közepén egy kisebb csoporttal torockói szálláshelyünkről csillagtúrákat gyakorolva a Székelykőre is felmentünk. Elképedve tapasztaltam, hogy a kőfolyáson lévő egykor jól járható ösvény katasztrofális, szinte járhatatlan úttá alakult. Valahonnan egy nagy víztömeg még nagyobb erővel oly annyira zúdult alá, hogy helyenként több mint két méteres árkot hagyott maga után. Csak azok a nagy szikladarabok nem mozdultak ki helyükről, amelyek mélyen be voltak ágyazódva, de fölöttük vízesésként zúdulhatott alá a víz, amely mindent vitt maga előtt. Az apró köveket messzire lesodorta. Ez a jelenség annyira megfogott, hogy szeptember elején Etédi Jóska barátom társaságában visszamentem Torockóra a tüneményt jobban meg tapasztalni, fényképfelvételeket készíteni, valamint a szemtanúktól adatokat gyűjteni.

Azon a bizonyos napon a délelőtti meleg napsütést délutánra jeges esős zord idő váltotta fel. Szemtanúk mondták, hogy látni vélték, amikor a villám belecsapott valahová a székelykői feljáró szikla falába, ahonnan nagy mennyiségű víz mindent pusztító energiával hirtelen tört elő a benne lévő nagy méretű „tengerszem"-ből. Ezt a jelenséget sajnos csak egy vendégturista fényképezte, vagy talán videózta, de az erről készült felvételt még nem küldte el torockói szállásadójának.

A szökőárként alázúduló vízesés moraja elhallatszott a település legmesszebb lévő házáig is. A lehulló jégeső vastag jégréteggel borított be mindent, ami útjába került. A sziklaközből alázúduló nagy mennyiségű víz annyira veszélyeztette az útjában lévő kerteket és házakat, hogy amikor a morajlás immár az éjszakában nyúló estében végre szűnni kezdett, sok torockói kivonult a hegy alá egy vízelvezető árkot ásni.

Barátommal a tényfeltáró utunkon tapasztaltuk a nagyerejű víz rombolását. A szinte járhatatlan ösvény fölfelé menet helyenként komoly problémát okoz. Nagy figyelemmel nézegettük, hogy hová csaphatott be a villám. Sehol nem találtunk erre utaló nyomot, de az egykori szerény kis forrásnál, amelyet gyakran nagyon sokan elkerültek, mert nem tudták, hogy az immár lankásabb helyen itt fenn a magasban is van víz, mostan ezen a helyen egy nagy átmérőjű mély süppedés látható földcsuszamlással. A forrás nem tűnt el, hanem a süppedés által keletkezett gödör oldalában bővebb vízhozammal, kissé nehezen elérhető helyre került. Semmi esetre sem tételezhető fel, hogy esetleg a külszíni katlanban összegyűlt nagy mennyiségű víz áttört volna, és ez okozta a nagy pusztítást, mert nincs erre utaló semmilyen jel. Mitől lett akkor a nagy gödör? Valószínű, hogy itt tört ki a „tengerszem" a külső katlanban összegyűlt víz nyomására, vagy tényleg ide csapott be a villám, és ekkor indult meg az áradat, miután meg kifolyt a víz, a kiömlőnyílás beomlott, és ez képezi a nagy átmérőjű gödröt. A sziklába csapódó villám viszont csak optikai csalódás lehetett. Ez valószínű, hogy talány marad mindaddig, amíg a szakemberek meg nem fejtik. Az is tény, hogy ilyen katasztrofális időjárásra torockói emberemlékezet óta nem volt példa.

Ami viszont a sziklafalakban foglalt „tengerszemeket" illeti, az minden bizonnyal a karsztos barlangi üregekben összegyűlt nagy mennyiségű víz, aminek hatalmas nyomására a kapillaritás elve alapján nagyon sok forrás van Torockón. Nagyon sok esetben úton-útfélen víz buggyan ki a földből. Köztudott, hogy Torockó vízben is nagyon gazdag.

Feltehetően ez a történet nem fog változtatni Torockó turisztikai életén. Az is tény, hogy a Székelykő megmászása most sokkal nehezebb, mint eddig. Télen még veszélyessé is válhat, amíg ki nem alakul egy jól kitaposott út. Mindezek ellenére az arra járóknak merem ajánlani a Székelykő (1128 m) megmászását, mert nagyszerű látványban lesz részük.

Gazdag nyarat zártak a szamosújvári Czetz János Cserkészcsapat lelkes tagjai. Az elmúlt napokban Budapesten a X. Jubileumi Magyar Rovásírás-versenyen vettek részt. A Vinzellér János és Katalin által vezetett ifjak három első helyezéssel (A. kategória – Jakab Andrea, B. kategória – Szilágyi Róbert, C. kategória – Szeredai Norbert), három második hellyel (A. kategória – Barabás Brigitta, B. kategória – Miklósi Dorottya, C. kategória – Balog Emese), illetve egy harmadik helyezéssel (B. kategória – Horváth János) tértek haza a magyar fővárosból, ahol csapatban is derekasan helyt álltak (2. és 3. hely + a zsüri különdíja).

Budapesti tartózkodásuk alatt a cserkészek több műemléket és történelmi neveztességet keresetek fel, de a Margitszigeten is megfordultak.

A nyáron a szamosújvári cserkészek egy csoportja – a hazai meghívások mellett – szlovákiai és amerikai táborozáson is részt vett.

Szamosújváron hagyománnyá vált, hogy minden ősz elején az iskolakezdéssel egyidőben megnyitja kapuit a vallási oktatás is. Ezúttal az örmény katolikus főtéri templomban került sor a megnyitóra, amelyen sok diák és szülő vett részt. Jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői is, akik minden esztendőben értékes segítséget nyújtanak az itteni oktatásnak.

A vallási tanévet Szakács Endre, az örmény katolikus templom plébánosa nyitotta meg. Az egyházi nevelés jelentőségéről beszélt még Kabai Ferenc református lelkipásztor és Kürmösdi Attila római katolikus plébános. Mindnyájan kitértek a vallási oktatás és a család, a szülői szeretet szerepére is. „Isten megáldott egy szép ősszel, törekedjetek a tanulásra, a szeretetre" – biztatta a fiatalokat Kabai Ferenc.

A szamosújvári ünnepélyes tanévnyitón fellépett az örmény katolikus templom kórusa, amelynek műsora maradandó élményt jelentett a hallgatóság számára.

A Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a bukaresti Tribuna Economica kiadvánnyal karöltve, szeptember 22-én, csütörtökön, 11–15 óra között szemináriumot szervez a kamara Üzletemberek Klubjában, Korszerű módszerek és technikák a vállalat hatékony menedzselése érdekében címmel. A részvétel ingyenes, a rendezvény végén a szervezők fogadást adnak.

A Tordai-hasadék turisztikai látogatottságát nagyban befolyásolya, ha nem is a kényelmes, de a könnyű megközelíthetősége. Talán még a hetvenes évek nagy vizei rongálták meg a mészkői Aranyos hídját olyan mértékben, hogy a roskadozó tartópillérek végett előbb-utóbb le kellett zárni a közforgalom elől. Ebből kifolyólag a Tordai-hasadék megközelítése csak Szinden keresztül, meglehetős gyenge úton lehetséges, vagy messzire kerülve, a várfalvi Aranyos hídján átmenve, visszatérve Mészkőig az Aranyos bal partján elég rossz úton, ahonnan immár az újonnan készült és a falut kikerülő forgalomterelő betonúton lehet eljutni a hasadékig.

Jelenleg nagyszabású munkálatok folynak a mészkői Aranyos-híd felújításán. Nemcsak a tartópillérek megerősítésén dolgoznak, de a hídburkolatot is teljesen felújítják.

Ami a tartópillérek megerősítését illeti, sajnálatos kivitelezési hibára (?) lettem figyelmes. A tartópillérek alapjainak a megerősítése egy négyszög alakú betontömb, holott ennek egy olyan támadó élnek kellene lennie, amelyik jégzajláskor a jeget megemeli, összetöri, és nem utolsó sorban eltereli a pillérek útjából.

A híd javításával foglalkozó kivitelező is talán észreveszi ezt a hibát, és mielőtt még átadásra kerülne a sor, időben elvégzi a megfelelő és biztonságos javításokat, ha ezek éppen nem képeznek egy utólagos terv szerinti munkálatot.

Szeptember 23., péntek
Ifjúsági Báthory Napok
Rendező – Játékkuckó és a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács. Helyszín: Városi Kultúrház, A. Mureşanu (Bökény) u. 3.
17.30: Szabó Zsolt András és Szabó Tamás: Évszakok (fotókiállítás)
18.00: Szilágysági néptáncbemutató és -találkozó. Résztvevők: Berekenye, Szilágycseh (vezető Szőke Anna; Terbete, Zilah (vezető Matyi István); Bokréta, Kraszna (vezető Osváth Ilona).
20.00. – Táncház

Szeptember 24., szombat
9.00–13.00 XII. Orvostovábbképzés:
Rendezők – a Báthory István Alapítvány (BIA) közösen a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET). Helyszín: – I. Ossian Agráripari Iskola-központ díszterme. (str. S. Bărnuţiu – Rákóczi u. 11–13):
9.00 – Megnyitó, üdvözlések: Dr. Széman Péter, BIA elnök a MET Kárpát-medencei alelnöke
Dr. Mikola István a MET elnöke
Fekete Szabó András, szenátor
A konferencia elnöke: Dr. Mikola István, társelnök Dr. Széman Péter
9.15–9.30: Dr. Mikola István (Budapest): Egészségesen élni jó
9.30–10.10: Prof. Dr. Kerkovits Gábor (SOTE, Szív és Érsebészeti Klinika Budapest):
Az ischaemiás szívbetegség modern katéteres kezelése
10.10–10.50: Balázsné Dr. Molnár Borbála főgyógyszerész (Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest): A gyógyszerészet aktuális kérdései (patikamagánosítás, „unite-dose" rendszer)
10.50–11.20: Szünet – Gyermekek a magyar iskoláért – kiállítás és vásár a Kézműveskuckó alkotásaiból
11.20–12.0: Prof Dr. Méhes Károly, (PTE ÁOK Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézet, Pécs): Egy újszülött kilátásai a XXI. században.
12.00–12.30: Dr. Kiss László, háziorvos (Csilizradvány, Szlovákia): Naplemente Grafenbergben, avagy miért nem tudta meggyógyítani a Prieznitz vízkúrája báró Wesselényi Miklóst?
12.30–12.50: Hozzászólások, vita.
12.50 – Zárszó
A Mártonfi-emlékszoba megtekintése.
15.30: Kristófi János képzőművészeti tárlatának megnyitója. Helyszín: Magyar Ház, Argeşului (Csorgó) u. 8. Házigazda: Bálint Enikő
17.00: Palotás. Előadják a szilágysomlyói magyar iskola V. A és B osztályos tanulói. Irányító pedagógus: Márton Gabriella és Papp Ildikó. Helyszín: Városi kultúrotthon, A. Mureşanu (Bökény) u. 1.
17.10 Könyv és folyóirat bemutató: Fodor László: A szilágysomlyói református egyház története, Mitruly Miklós: Megsúgta a kisujjam, Hajdu Attila: Képes mesék, Hepehupa folyóirat. Helyszín: Városi kultúrotthon, A. Mureşanu (Bökény) u. 1.
17.50: A nagyváradi Michael Haydn kórus koncertje Karnagy ifj. Kristófi János. (Városi Kultúrház)
18.20: A Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadása. (Városi Kultúrház)
19.30: A Nyírbátori Ifjúsági Fúvószenekar koncertje. Karnagy: Fazakas Mihály (Városi Kultúrház)

Szeptember 25., vasárnap
9.00: Fogadás a polgármesteri hivatalban
10.00: Ökumenikus istentisztelet a római katolikus plébániatemplomban
12.00: Koszorúzás Báthory István mellszobránál.

A kolozsvári polgármesteri hivatal megkezdte a helyi adók és illetékek be nem fizetéséből származó adósságok terhére történő hatósági végrehajtásokat. Hétfőn összesen 54 millió lej értékben 3 színes televíziót, 1 mikrohullámú sütőt és 1 porszívót foglaltak le. Az érintett személyek 15 napon belül válthatják ki ezeket a javaikat, ha rendezik tartozásaikat. Ellenkező esetben a rekvirált tárgyakat nyilvános árverésen értékesítik.

Október végéig a polgármesteri hivatal felügyelői 125 adós személyt keresnek fel otthonukban, hogy behajtsák rajtuk elmaradt tartozásaikat.

337 rendőr, 20 rohamrendőr, 30 csendőr, 20 polgármesteri hivatal-rendőr, valamint 43 önkéntes részvételével nagyszabású akciót szervezett az elmúlt hét végén a Kolozs Megyei Rendőrség, gazdasági, igazságügyi és forgalmi vonalon. Összesen 960 személyt igazoltattak 34 helyszínen, 16 céget, 7 diszkót és bárhelyiséget, valamint 128 mezőgazdasági termelőt ellenőriztek. 11 kéregetőt értek tetten, 96 személyt kísértek be a rendőrségre ujjlenyomat-vétel céljából. 4 keresett személyt találtak meg, és 9, más településről származó személyt küldtek haza lakhelyére. 2 kiskorút hazavittek szüleikhez, és 13 prostituáltat kaptak el és büntettek meg. Az elkobzott javak (zöldségárú) értéke 78 millió régi lej, de 24 millió lej értékű fűrészárút is lefoglaltak. 809 gépkocsivezetőt vetettek alá alkoholtesztnek – 33 esetben pozitív lett az eredmény –, és 12 bűncselekményt könyveltek el. A 359 pénzbírság értéke meghaladja a 190 millió lejt.

Frontális ütközés Körösfeketetón
Hétfőn délután fél kettőkor súlyos közlekedési baleset történt az E60-as országúton, Körösfeketetón. A 21 éves zilahi M. David egy Volkswagen márkájú személygépkocsit vezetett, amikor figyelmetlensége miatt az ellentétes sávra sodródott, és frontálisan ütközött a 35 éves helybeli C. Ioan által vezetett Renault-val. A balesetben ez utóbbi súlyosan megsérült, a két gépkocsi pedig 60% -ban megrongálódott.

Kilenc lakást tört fel
Az elmúlt hét végén Nagyesküllőn razziázott a rendőrség, és 23 személyt igazoltatott. Közülük héttől ujjlenyomatot vett, 13-at pedig megbüntetett, összesen 20 millió lejjel. Az akció során bukott le a 14 éves L. Mihai Mirel is, aki, mint kiderült, folyó év július–augusztusában kilenc kisesküllői személy lakásába hatolt be, és onnan összesen 20,6 millió lej értékű javakat tulajdonított el. A kár 80%-a megtérült, a gyanúsított ellen pedig minősített lopás vádjával indult nyomozás.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

[Arra kérem a kedves olvasót, hogy észrevételeit vagy kiegészítéseit legyen szíves a szerkesztőségbe juttattni. Köszönettel, A. L.]

(Folytatás szeptember 14-i lapszámunkból)
Páris utca. A Belső-Monostor (Unió, Memorandum) utca végén, a városfalon kívül, baloldalt nyíló, a Belső-Szén (Jókai, Napoca) utca végéig vezető utca. Akár a London (Arany János, P. Maior) utca, ez is csupán a városfal hadászati jelentőségének megszűnése után épülhetett ki. A London és a Páris utca közt folyt a házsongárdi Cigánypatak ( Ő Cigánypatak). A XIX. század végén föld alatti csatornába bújtatták, így most a házak alatt csörgedez.

1852–1857: Páris-utcza [Jakab I. 37.]; 1865: Páris utcza [Páncz]; 1869: Párisi ut[cza] [Bodányi]; 1876: Páris utcza [Páncz1876]; 1888: Páris utcza [Kv88]; 1894: Páris utca [Mach]; 1903: Páris utcza [Stein]; 1913: Párizs utca [Cs13]; 1914: Hegedűs Sándor utca [Cim14 168.]; 1916: Hegedűs Sándor utcza [Kv16BI]; 1923: Str. Şincai [Br 91., 98.]; 1933: Str. Şincai [OF 36.]; 1937: Str. Şincai [Br37]; 1941: Hegedüs Sándor utca [Kvát41]; 1945: Hegedüs Sándor utca; Str. Şincai utca [Kvut]; 1964: Str. Şincai utca; Str. Şincai.

Nevét a helyhatóság adta. Hegedűs Sándor 1847-ben Kolozsvárt született. Politikus, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jogi és közgazdasági író, Jókai sógora. 1905-ben, Budapesten halt meg.

Párizs utca — Pap utca.

Pásztor utca — Csobán sikátor.

Pásztor-ház. Az Erzsébet (Bácsi) út közepe táján, ahol az út fölér a tetőre, jobboldalt, a járda széléig kirúgó kis ház áll ma is. Itt lakott a XIX. század végéig az itteni, akkor még beépítetlen kertekre vigyázó pásztor [Gépész utcai Kovács Anna közlése]. — 1. Bácsi út, Berbécs-kert, Kőmáli szőlők.

Páter Béla utca — Táborhely (Kolozsmonostor).

Pávai. Idősebb Pávai Károly kocsmája a Pata utca jobb oldalán, a 178. szám alatt, az Endre király (Jobbágy, Aranyos) utca és a Gyárfás Jenő (Beszterce) utcával szemközt nyíló, ma már nem létező Gidófalvy (Mocsári) utca között, megközelítőleg félúton, az 1930-as évek elejétől az 1948. évi államosításig. Eleinte vegyeskereskedés volt, később az üzlet egyik felében italt mértek. Utóbbi hamarosan jobban ment, több biliárdasztal és cigányzenekar várta a zömében hóstáti vendégeket. Nevét a tulajdonos id. Pávai Károlyról kapta. 1948 után néhány évvel kenyérüzlet nyílt a helyiségben [TZfsz]. A házat az 1980-as évek elején, a Patai utcai lakótelep építésekor, a szomszédos házakkal együtt lebontották.

Pávai Károly. Ifj. Pávai Károly [Tatár Zoltán közlése] fűszer- és csemegeboltja a Pata utca 186. szám alatt az 1930-as, az 1940-es években [Lak 504.]. A házat az 1980-as évek elején, a Pata utcai lakótelep építésekor, a szomszédos házakkal együtt lebontották.

Pázmány Péter utca — Pârvan, Vasile.

Pázsit utca. Két utca:

1. A Hajnal (Új-Szén) utca jobb oldalán nyíló második utca. Megközelítőleg derékszögben jobbra kanyarodva, a Gyep utca felé ereszkedett, majd beletorkollott. Az 1930-as években kezdett kialakulni. Borteş Petru 1937. évi térképe név nélkül tünteti föl. A Gyep utcának a Királydombon való meghosszabbodásával ennek része lett. — Gyep utca.

1941: Pázsit utca [Kvát41]; 1945: Pázsit utca; Str. Pajiştei – Pázsit utca (pajişte n fn ’gyep, pázsit’) [Kvut]; 1957: Str. Pajiştei – Pázsit utca [Kv 189., 198.]; 1968: Str. Pajiştei.

Nevét a helyhatóság adta.

2. — Gyep utca.

Păcăţeanu, Teodor. A Csaba (Anina) utca végén, jobboldalt, délnek nyíló utolsó, a Canalului (Rhédey) utcáig vezető utca. Az 1920-as években alakult ki. Az 1980-as évek elején, az építkezések során jórészt felszámolták.

1933: Str. Teodor Păcăţeanu [OF 31.]; 1937: Str. Teodor Păcăţeanu [Br37]; 1941: Kertész utca [Kvát41]; 1945: Kertész utca; Str. Grădinarilor – Kertész utca (grădinar h fn ’kertész’) [Kvut]; 1964: Str. Grădinarilor – Kertész utca; Str. Grădinarilor.

Nevét a helyhatóság adta.

Păcii — 1. 2. Kis utca; 2. Szénapiac.

Pădurii (pădure n fn ’erdő’). A Meteor utca folytatásában és a Hajnal-negyedi lakótelep déli-délkeleti szélén vezető utca. Az 1980-as évek elején a lakótelep építésekor alakult ki.

1990: Str. Pădurii [MC].

Nevét a helyhatóság adta.

Păltiniş — Libertăţii (utca).

Părăului (părău, pârâu s fn ’patak’). Két utca:

1. A Bulgária-telep délkeleti részén, a vasúttól északkeletre, a Kölesföldi útig (Szabolcs vezér, Câmpina) vezető utca. Az 1960-as években a Kölesföldi úti vállalatok építésekor Kölesföldi úti kijárata megszűnt. Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Str. Părăului [OF 31.]; 1937: Str. Părăului [Br37]; 1941: Szegfű utca [Kvát41]; 1945: Szegfű utca; Str. Garoafelor – Szegfű utca (garoafă n fn ’szegfű’) [Kvut]; 1964: Str. Garoafelor – Szegfű utca; Str. Garoafelor; 2000: Str. Garoafelor [Kv2000].

Nevét a helyhatóság adta.

2. — Gatyaszár utca, Patak utca.

Părâului — Árok utca.

Păsărelelor — Madár utca.

Păstorului — Csobán sikátor.

Pătraşcu, Nicolae. A Törökvágás tetején, baloldalt nyíló, a Hója déli szélén vezető mezei, majd erdei út. Az 1990-es években utcává kezdett épülni.

1990: Str. Nicolae Pătraşcu [MC].

Nevét a helyhatóság adta.

Pâinei — Kenyér utca.

Pârâului — Apostol utca (Kolozsmonostor).

Pârvan, Vasile. A Békási út jobb oldalán nyugat-délnyugatra nyíló első, rövid, a Goethe (Predeal) utcáig vezető utca. Az 1930-as években kezdett kialakulni.

1937: Str. Vasile Pârvan [Br37]; 1941: Pázmány Péter utca [Kvát41]; 1945: Pázmány Péter utca; Str. Vasile Pârvan utca [Kvut]; 1964: Str. Vasile Pîrvan utca; Str. Vasile Pîrvan; 2000: Str. Vasile Pârvan [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Peana (utca) — Kolozsmonostor.

Pekry utca — Fellegvárhoz vezető út.

Pelagia Roşu — 1. Szamosközi bejáró utca, Gábor Áron utca; 2. Keleti utca (Szamosfalva).

Pelaghia Roşu — Keleti utca (Szamosfalva).

Pelengher — Pellengér.

Pelikán utca — Banilor.

Pellengér. A Nagypiacon, a Szent Mihály-templomtól délre, a tér közepe táján álló magas faoszlop, amelyhez büntetésként, közmegszégyenítés céljából a vétkeseket kikötötték. Egy alábbi, 1591-ből való idézet felső pellengért is említ. Szégyenfának, szégyenoszlopnak is mondták. Kivégzések – lefejezés, kerékbetörés – alkalmával ugyanitt állították fel a vérpadot is. — Kalitka, Kaloda.

1567: „ha ez en fiam ez eyel meg hal, Isten, tuttara [így!], hogy enmagam vezem holnap az pelenger alat ffeyet" [SZT X. 620.]; 1570: „Bwntetese az perengel legien" [SZT X. 620.]; 1574: „Mikor Immar az perenger alat volna" [SZT X. 620.]; 1580-ban egy városi végzés a gondatlan vincelléreket három napra a pellengérhez kötteti [KvTel. 93.]; 1589: „Hogy meg vertek Mihalt es feleseget Ersebetet az Pregnelnel att(am) Cziganoknak f(orint). 1 d(énár). 20" [SZT X. 620.]; 1591: „Banffy Farkasnak egy Jobbagyat Tywadart az felseo plengerteol hogy ki kesertek Az Ciganoknak attam f – d 60" [SZT X. 620.]; 1597: „haromzor kerewlliek megh a cziganok az perengert velle s ki kiseriek a kapun" [SZT I. 1171.]; 1610: „4 Julii. Lőn az Kornis Boldizsárnak az kolozsvári perlengérnél fejevétele a fejedelem jelenvoltában, vasárnapon." [KvEml 141.]; 1616: „az prenger alá vigyék és ott más embereknek példájokra az fejét elüssék" [Kiss 81.]; 1622: „18 Augusti. Éjjel az mennykő üte az perengér tetejébe" [KvEml 155.]; 1629: „maga sem tagadgia [...] az fogoly Daika az paraznasagot; ezert annak modgya szerént az perengerhez keottessek, ott megh veszeoztessek, az cziganokkal ki kesertessek" [SZT I. 1171.]; 1690: „Sokszori lopása constálván az Incta(na)k […] fel file az pelenghernel vágattassék el" [SZT X. 620.]; 1704: „Die 6 Maii. [...] tizenegyet elejtvén [kurucot], a fejüket behozzák, a piacon, a perengéren túl dél felől rendben rakják a földre" [KvEml 290.]; 1730: „Csiszár Sárinak ily kitsiny idős állapattyában […] Nehány Napok és Ettzakakon való Fertelmeskedése, mellyért Hohér által Pelengéren valo kemeny meg tsapattatást érdemlene" [SZT V. 445.]; 1738: „A fa lovat, a perengelt a varoshaza mellet valo utat csinaltuk" [SZT X. 620.].

Német eredetű szó (középalnémet prenger, középfelnémet pranger, branger, német Pranger ’szégyenoszlop’) [TESz III. 149.].

Peneş, aviator. A Tordai út jobb oldalán nyíló első, a Balassa utcáig vezető szűk utca. Az 1930-as évek végén alakult ki. P. Borteş 1937. évi térképén nincs rajta. A Tordai útról nyíló bejáratát, a 2000-ben, 2001–2002-ben megjelent kivételével, a térképek nem jelzik.

1940: Str. Aviator Peneş [Kvutjegyz 16.]; 1941: Reviczky utca [Kvát41]; 1945: Reviczky utca; Str. Reviczky utca [Kvut]; 1964: Str. Reviczki utca; Str. Aurorei (auroră n fn ’hajnalpír’).

Nevét a helyhatóság adta.

Peneş Curcanul — Curcanul, Peneş (utca).

Perengel — Pellengér.

Perenger — Pellengér.

Perlengér — ellengér.

Pescarilor — Alsó-Zug utca.

Pescăruş (’sirály’). A Központi szálló épületében lévő étterem neve az 1950-es 1960-as években. — Központi.

Petelei utca — Ciura, Alexandru.

Petőfi utca — 1. Külső-Torda utca, 2. Alsó-Kereszt utca.

Petrache, Poenaru. 1964-ig a Csillaghegyre vezető útnak a Zsigmond király úttól (Máramaros) kinnebbi, a hegyre vezető része. Azóta külön utca. Jelenleg jobb oldalán ágazik ki a hegyre vezető, névtelen mezei út.

1964: Str. Poenaru Petrache; 2000: Str. Poienaru Petrache [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Petrache, Poienaru — Petrache, Poenaru (utca).

Petran. Két utca:

1. — Görögtemplom utca.

2. A Görögtemplom utca bal oldalán nyíló második utca. Kétszer jobbra kanyarodva visszatér a Görögtemplom utcába. Az 1930-as évek közepén kezdett kialakulni.

1937: Str. Petran [Br37]; 1941: Szabó Károly utca [Kvát41]; 1945: Szabó Károly utca; Str. Anonymus utca [Kvut]; 1964: Str. Anonymus utca; Str. Gutinului (’Gutin-hegység’).

Nevét a helyhatóság adta.

Petre Ispirescu — spirescu, Petre (utca).

Petrichevich-Horváth-ház. A Bástya utca 2. szám alatti kétemeletes házat Petrichevich-Horváth Dániel, az erdélyi magyar színjátszás nagy támogatója építtette újklasszikus ízlésben, a XIX. század elején. A század második felében katonakórház ( — 1. Katonakórház). Később Rucska János gazdag ügyvéd vásárolta meg, aki a Református Kollégiumra hagyta. Egy ideig az egyetem régészeti intézete bérelte. 1925-ben az állam megvásárolta az egyetem részére. Az 1940-es évek elején az Erdélyi Nemzeti Múzeum régészeti és művészeti gyűjteményének adott otthont. Jelenleg Történelmi Múzeum. — 1. Rucska-ház.

Petrila — Csaba utca.

Petroşani — Szent Lélek utca.

Petroşeni — Szent Lélek utca.

Petrovici — Holló utca.

Petrovici, Emil — Átjáró utca.

Petrovici, Octavian — Kenyér utca, Sörház utca.

Petró András. Neves síremlékkészítő mester az 1930-as, 1940-es években. A Házsongárdi temetőben ma is látni jó néhány, általa készített sírkőt, síremléket.

1943: Petró András cementező mester. Kőkert utca 42. [Cím43].

Petró szegeletje. A Külső-Monostor utca (Monostori út) és a Múzeum utca sarka, ahol egy Petró nevű kereskedő, később Babcsák Gerő boltja volt [Nagy 11.].

Petru Cercel — Cercel, Petru (utca).

Petru Groza, dr. — 1. Közép utca.

Petru Gróza. 1958-tól a Deák Ferenc (Közép) utca neve az igénytelen köznapi beszédben. — 1. Közép utca.

Petru Maior — 2. Wesselényi utca.

Petru Rareş — Rareş, Petru. Tér, később utca neve.

Petru Şpan — Szopori út.

Petuniei — Urban, Jarnik (utca).

Petur bán utca. A Kajántói út jobb oldalán, a Nádas utáni második, a Bánk bán (Gh. Asachi) jobb oldalán nyíló, a Nádastorok utcáig vezető utca.1940-ig a Românul, Nicolae (’Oláh Miklós’) része. Ezután külön utca. — Românul, Nicolae.

1941: Petur bán utca [Kvát41]; 1945: Petur bán utca; Str. Nicolae Românul utca [Kvut]; 1957: Str. Nicolae Romînul utca [Kv 188., 198.]; 1964: Str. Nicolae Romînul utca; Str. Nicolae Romînul; 2000: Str. Nicolae Românul [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Petyán-telep. A Tordai út jobb oldalán, a Csillagvizsgáló út utáni második utca, az Üstökös utca kezdeti neve. Az 1920-as években egy Petean nevű ügyvéd kertje volt itt. Amikor a tulajdonos eladósodott, telke a kölcsönző bank tulajdonába került. Az 1930-as évek elején parcellázták és eladták [Mezei Gyula közlése]. A címszóbeli név később kiterjedt az Üstökös utca és a Csillagvizsgáló út közötti, valamint az Üstökös utca fölötti házsorra is [Györffy Szilvia közlése]. — Üstökös utca.

Pécsi utca — Cercel, Petru.

Péntek. Kocsma a Krizbai (Mărăşeşti) utca 51. szám alatt, a Berek utca sarkán [Győrffy Szilvia közlése]. Nevét a tulajdonos Péntek Pálról kapta [Lak 507.].

Pénzügyi hivatalok — Magyar Királyi Pénzügyi palota.

Pénzügyi palota — Magyar Királyi Pénzügyi palota.

Pénzváltó- és aranyműves-ház. Az Óvárban, a Ferenc-rendi templom szentélye melletti – attól délre lévő –, Kornis (É. Zola) utca 4. sz. alatti épület. Homlokzatán fülestábla látható, rajta az egykori pénzverőház felirata:

DOMVS
CEMENTARIA
ET AVRICVSORIA
1608

’Pénzváltó / és aranyműves / ház / 1608’.

Kolozsvárt 1400 körül létesült pénzverde. Az aranybeváltó ház első említése 1466-ból való. Ebben a házban volt a „cémentes"-nek nevezett ifjú Filstich Péter műhelye, hivatala [KíKv 74–75.]. — Óvári szoros.

Péter-Pál villa. A Kisszamos (Apáczai Csere János, Argeş) utca 24–26. szám alatti Bauhaus ízlésű ikerház. Építője, Devecseri László, aki fiairól nevezte el a két villát [LD]. Kolozsvár 1944. március végi német megszállása után nem sokkal, április elején a németek a két házat kiürítették, zsidó lakóit elhurcolták, ezután a Gestapo (Geheime Staatspolizei ’titkos államrendőrség’), a hitleri Németország politikai rendőrsége itt állította fel székhelyét. Pincéiben fogházat rendeztek be. A második világháború után ismét lakóház lett mindkettő.

(Folytatjuk)

A Magyar Dráma Ünnepe van ma. 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. Madách műve – Katona József Bánk bánja mellett – irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Mindkét dráma eleve „hátrányos helyzetből" indult, hiszen a Bánk bán évekig várt a „felfedezésre", az elismerésre, Az ember tragédiája szerzője pedig nem is szánta színpadra művét, és 1883-as ősbemutatója óta számos fejtörést okozott a rendezőknek. A magyar dráma csillaga tehát jóval halványabb, mint más irodalmi műfajoké, útja pedig elég göröngyösen alakult. Mi a helyzet a jelenben, kérdeztük Visky András dramaturgtól, drámaírótól.

– Mennyire göröngyös a magyar dráma útja napjainkban?

– Ebben a pillanatban reményteljes választ tudok adni, legalábbis, ami a személyemet illeti. Ennek az az oka, hogy ezekben a hónapokban több drámámat is bemutatják. Január 15-én lesz a Tanítványok amerikai bemutatója, ezt követi a Júlia Chicagóban. Pénteken, szeptember 23-án, tehát „majdnem" a Magyar Dráma Napján, Mihai Măniuţiu rendezésében kerül bemutatásra a Román Színház stúdiótermében a Júlia. Október 31-én lesz a Tanítványok kolozsvári bemutatója, és valamikor e hónap végén játssza a Szökés című darabomat a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. De valóban úgy látszik, hogy a magyar dráma nincs a saját helyén. Úgy tűnik, a színházak könnyebb szívvel mutatnak be klasszikusokat, vagy a média által már fölfuttatott kortárs nyugati szerzőket, mint kortárs magyar drámát. Ennek a félelemnek azonban megítélésem szerint csak részben van indoka. Hiszen, ha arra gondolok, hogy például Spiró Györgynek több drámája – a Major Tamásnak írt Ikszek, vagy a Gobby Hildának írt Csirkefej – milyen karriert futott be; ha megemlítem, hogy Kornis Mihály drámáit hogyan fogadta a körúti közönség; ha emlékeztetünk, hogy Hamvai Kornél Hohérok hava című műve a Katonában milyen sikersorozatot ért meg, akkor valóban nincs indok a félelemre. Vagy említhetném Garaczi László drámáit, Háy János egészen sajátos dramaturgiai alkotásait, amelyek szintén játszott művek, vagy Tasnádi Istvánt, akinek a Médeiá-ját a Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatták be, Schilling Árpád rendezésében. Tehát akár fel is szólíthatnám a médiát, hogy pozitív képet festhetne a magyar drámáról. Ehhez a képhez az is hozzájárult az elmúlt évadban, és úgy tűnik tovább folytatódik, hogy a magyar kulturális minisztérium meghirdeti, most már évről évre a Katona József-pályázatot. Ennek az az érdekessége, hogy produkciós pályázat, ami azt jelenti, hogy a szerző díjban részesül, de tulajdonképpen az adott színház pályázott a szerző művével, tehát produkciós pénzeket kap a darab létrehozására. Ezt a pályázatot éppen szeptember 21-én hirdeti ki ismét a minisztérium. A frissen létrejött Drámaírók Kerekasztala javaslatára, amelynek én magam is alapító tagjai közé tartozom, tudomásom szerint egyetlen erdélyiként, olyan pályázati formák jöttek létre, amelyek a kortárs dramaturgiát célozzák meg. Van tehát keresnivaló ezen a területen, és nem feltétlenül anyagi bukás egy kortárs darab színrevitele. Visszatérve Katona Józsefhez, ő valóban nem a sikeres magyar drámát reprezentálja, de azt is el kell mondanunk, hogy Katona olyan dramaturgiát javasolt, amely a maga korában nem volt „hallható". Ez számomra nagyon erőteljes ösztönző erőt jelent. Katona József ugyanis a shakespeare-i, nem lineáris dramaturgiát próbálta meghonosítani a magyar színházi életben, és meggyőződésem, hogy ha a maga korában lett volna fül hozzá, színpadi szerzőként nagy szériákhoz juthatott volna.

– Az elméleti órák emlékeit felidézve, egy darabhoz drámai feszültség, a cselekmény szoros láncolata szükségeltetik, a drámai nyelvnek pedig párbeszéd formájában kell jelen lennie. Mindezekhez képest Júlia című darabodban ül egy nő egyedül a színpadon, és monologizál, bár egyfajta „rejtett" párbeszédnek is lehetne nevezni. Ennek ellenére rendkívül izgalmas, drámai feszültséggel telített előadást lehetett létrehozni belőle. Nem kell tehát a drámaírás klasszikus útját követni, ahhoz hogy megszülessen egy darab?

– Számomra a Júlia arra példa, hogy ma már a beckett-i dramaturgia is klasszikusnak tekinthető. Ez a darab ugyanis valóban a beckett-i dramaturgia szerint van megírva, és azt a játékot próbálom követni, hogy miközben monológ van benne, ez a monológ mégis párbeszéd legyen. Számomra ugyanis a színházban nem lehetséges egy embernek lennie. De tovább menve, nem lehetséges csak két embernek lennie, tehát a néző-játszó pár sem elégséges, mert mindig megjelenik egy harmadik hang, a tradíció hangja. A tér tradíciójának a hangja, amellyel a drámaíró sajátos módon mindig számol. A drámaszerző tulajdonképpen mindig egy színházat ír, egy színházi tradícióba írja bele magát. Katona József esetében az a furcsaság állt elő, hogy ő magyar nyelvterületen nem létező színházi tradícióba írta bele magát. Ez a színházi tradíció aztán megjelent, gazdagodott és megtalálta a maga útját, a maga kiváló szerzőit. Ezzel szemben például az örkényi tradíció, a groteszk tradíciója már igenis beleírta magát a magyar dramaturgiába. Halljuk, értjük ezt a színházi formát, és művelni, de azt is mondhatnám, hogy tanítani tudjuk.

A Júlia, noha egy erdélyi történetet mond el, leolvasható a tengeren túl is, ez számomra is meglepetés. De hangjáték formájában is bemutatta a bukaresti rádió, Coca Bloos előadásában. A román színházban pedig Vava Ştefănescu szólal meg színpadon először, számomra megdöbbentő kísérletként, ő ugyanis mozgásszínházi produkciókban játszott eddig csupán. Ez is mutatja, hogy Mihai Măniuţiu hogyan ötvözi a mozgás-, és táncszínházi tradíciót a szószínházzal. Júniusban elkezdtük próbálni a Tanítványokat, Tompa Gábor rendezésében. Ez a próbafolyamat életem egyik legkiemelkedőbb élménye. Egészen elképesztő érzékenység mutatkozik meg a színészek részéről a szöveg iránt. Olyan dolgok tárulnak fel a szövegből, amelyeket soha nem hallottam ki belőle. Éppen ez a fantasztikus a színházban. Hogy más térben, más „testekben" más hangokon jelenik a szöveg, ismeretlenné válva a szerző számára. Az előadást dramaturgként is jegyzem, ennek pedig az az értelme, amit a színészeknek többször is elmondtam: úgy foglalkozzunk a szöveggel, hogy a szerző nincsen jelen. Az a dramaturg van jelen, akivel sokat dolgoztak együtt, egymás iránt bizalommal vannak, tehát én a szövegformát a színész testképéhez formálom. Ez nagyon érdekes tapasztalat számomra, hiszen ezt a darabot már bemutatták Debrecenben, Jámbor József rendezésében, de az egy más próbafolyamat volt. Ott a szöveget, amelyben a dramaturggal együtt megállapodtunk, szentségnek tekintették. Itt viszont szabadabban viszonyulunk hozzá.

– Dramaturgként el tudsz tekinteni a saját szövegedtől?

– Nem állítom, hogy könnyű feladat. De jólesik olykor „belenevetni" a szerző arcába.

– Ezt jó hallani.

– Ha felkérést kapok arra, hogy egy Shakespeare-szöveget megfeleltessek egy előadásnak, hogy elvégezzem a dramaturgiai munkát rajta, ha Shakespeare-el mélységes tiszteletteljes „tiszteletlenséggel" bánok, akkor a magam szövegeivel is nyugodtan megtehetem.

– Csakhogy Shakespeare nem hadakozhat ez ellen, de te igen?

– Shakespeare igenis hadakozik ez ellen. Engedelmeskedni kell ugyanis a shakespeare-i gondolatoknak. Azt szoktam mondani, „nem szabad ökörködni". Ott van a szöveg nagysága, nyitottsága és szabadsága: de nem azt jelenti, hogy bármit lehet tenni, hanem azt jelenti: csak azt lehet tenni, amit a szöveg enged. Az előadás formátuma majd eldönti, hogy helyesen nyúltunk-e a szöveghez. Shakespeare-t Shakespeare-en lehet számon kérni, tehát a dramaturgián kell számon kérni. Azon, hogy mit közvetít most nekünk. Hogyan van ma közöttünk Shakespeare? A történeti Shakespeare nem létezik, az múzeum, az múmia. A nézők pedig, reményeink szerint nem kívánnak múmiákat látni a színpadon.

– Ha igen, akkor a Brook-féle „holt színház" kategóriába tartozó előadások ezek.

– Pontosan. Remélem, nem ezt kívánja látni senki. Az én szabadságom tehát a saját magam szövegeivel szemben érthető, hiszen a színházban a szövegnek nincsen magáért való szentsége. A színházban számomra a színész autenticitásánál nincs nagyobb hatóság. A színész mindig vásárra viszi a bőrét, ezt egy pillanatra sem szabadna elfelejtenünk. Sem dramaturgoknak, sem rendezőknek, jelmez-, és díszlettervezőknek, zeneszerzőknek. A színház nyelve az élő ember, aki nem lehet eszköze soha semminek. Azt gondolom ennél fontosabb üzenete nem lehet a színháznak a kortárs kultúrában. Nem szabad lennie. Az ember per definitionem nem lehet eszköz. Sem ideológiáknak, sem a túlságosan remegő, kinyilatkoztató hangoknak az eszköze. Az ember-mivolt egyszerisége erre tanít bennünket. Annál fontosabb nincsen, mint hogy az a szöveg, amit mondasz, te magad legyél. Én nem akarom megmenteni a szöveget, mert hiszen mit mentek meg? A színpad valóságossága nem textuális természetű, nem szövegformájú, hanem testformájú, lélek-, és tekintetformájú, találkozásformájú.

– Nyelvhez kötött a magyar dráma?

– A magyar dráma történetében a legerőteljesebb tradíció a szószínház. A színház részéről valóban nagyon sokszor az a kívánalom fogalmazódik meg, hogy lineáris történeteket meséljünk el. Én viszont azt gondolom, hogy a színházban a jelenlévők közösségét nem a történetek adják, a történetek nagyon különbözőek lehetnek. Nekem a másik ember ottléte a közösség, a találkozásban van a közösség, az egy térben levés. Az emberi mivoltunk felmutatása a legnagyobb szintű közösség a színházban. Miért fontos nekünk görög történeteket játszani például? Azért, mert saját történetünkként tudjuk játszani ezeket. Ebben találjuk meg a közösséget a színházban. A kapcsolatok univerzalitásában felismerjük önmagunk különvalóságát. Vannak például olyan drámaszerzők, mint Jeles András, akinek az előadásai hihetetlenül izgalmasak, mert mint hogyha együtt születnének a drámával, együtt jönnének létre. A misztériumjáték tradícióhoz állnak a legközelebb. Nem említettem az előbbi felsorolásomban Kárpáti Pétert. Nagyon sok darabja misztériumjátékként határozza meg önmagát. A misztériumjáték középkori tradíció, a sacra representatione tradíciója, ez pedig nem szószínházi tradíció, hanem a történetek újramesélésének tradíciója. Betéve ismert történeteket mesélnek újra, azzal a reménnyel, hogy a történet megélhető egy város közösségében. Egy város történetévé alakítható.

– Milyen érzéssel fogsz beülni a pénteki bemutatóra, hiszen nemrég veszítetted el édesanyádat, a darabod „főhősét"?

– Félelemmel és nagy örömmel. A darabban valóban édesanyám történetét dolgoztam fel, ő pedig időközben elköltözött az élők sorából. A próbák egyszeriben nagyon drámaiak lettek. Úgy látszik, a dolgok úgy vannak alakítva a világban, hogy különös ajándékká vált számomra ez a bemutató az édesanyám boldog elköltözése után. Mert valóban boldogan ment el. Nagyon nagy békességgel és mosollyal az arcán. Ez nagy lecke számomra, az itt maradónak. És ugyanakkor nagy segítség volt az elszakadásban. Egy anyának végül is nem lehet meghalni. De nem álvigaszokat akarok keresni, mert a halál tényét önmagában borzalmasnak tartom. Az ő halála felfedett valamit az időnek abból a dimenziójából, ami számomra nem látható, csupán a hitemnek a tárgya. Azt hiszem, hogy nagyon nehéz, de ugyanakkor nagyon szép lesz számomra ez a bemutató. A színháznak azt a lényegét mutatja fel, hogy egyszerre tud beszélni az ittlétről és az ottlétről. Az ittlétről és a feltámadásról.

Tegnap Petru Tămaş, a Kolozs Megyei Munkáltatók és Kisiparosok Egyesületének főtitkára és Dan Brudaşcu vállalkozó ismertette a sajtóval azokat a tapasztalatokat, amelyeket a szeptember 9–16. között Horvátországban tett küldöttségi látogatásuk alkalmával szereztek. Ezen az úton harminc Kolozs, Máramaros és Hargita megyei vállalat képviselői vettek részt, akik különbözó szakmai találkozókon kerestek kapcsolatokat a jövőbeli együttműködésre. Igy találkoztak Split város polgármesterével és tanácsosaival, a Horvátországi Kereskedelmi Kamara, a Horvát Munkáltatók Egyesülete, a Dalmáciai Munkáltatók Egyesülete és a Horvát Kisiparosok és Kézműiparosok Egyesülete vezetőségével.

A küldöttség Zágrábban megtekintette a fogyasztási cikkek nemzetközi vásárát, és Romániára nézve lesújtó imázsvesztésről számolt be. A rangos rendezvényen több mint 1700 vállalat vett részt, de országunkból alig néhányan, és azok is siralmas képet mutattak. „Inkább ne menjünk ilyen helyekre" – mondták a nyilatkozók. Az érdektelenség egyaránt uralja a bukaresti vásárlátogatási szervezőket és az ilyen utak ellenőrzőit, pedig ilyen célra a minisztériumoknak van elkülönített pénzalapja.

Az egyesület delegációjának tanulsága: Horvátország nálunk fejlettebb, a kétoldalú tőkekivitelt érdemes Bukarest és Zágráb helyett inkább a vidéki térségek felé terjeszteni. A jövő évben remélhetőleg többszáz romániai cég próbál szerencsét Horvátországban, és szorgalmazzák azt, hogy tegyék lehetővé barterben a horvát vállalatok részvételét az Expo Transilvania Rt. vásárain, illetve a Kolozs megyeiekét a zágrábi vásáron.

Kevesen tudják, hogy Kolozsvárt testvérvárosi kapcsolatok fűzik a horvát fővároshoz, de eddig ebben a tekintetben nem történt semmi konkrét lépés. Most elérkezett az ideje a változásnak.

A marosvásárhelyi Azomureş műtrágyagyártó kombinát vezetőségének és szakszervezeteinek képviselői bejelentették, hogy megállapodásra jutottak, és aláírták a kollektív munkaszerződést.

A szerdődést két hétig tartó tárgyalások után írták alá, Vasile Nistor, a Munkaügyi Minisztérium államtitkárának közvetítésével.

Nistor, aki Ciprian Dobre Maros megyei prefektussal együtt jelentette be ezt a minap egy sajtótájékoztatón, elmondta, hogy a munkaszerződés aláírásával megszűnt a konfliktus a vezetőség és az alkalmazottak között.

Az Alternativa 2002 szakszervezet képviselői szerint a kollektív munkaszerződés aláírása révén lemondtak az ágazati kollektív munkaszerződésben előírt 9,5 százalékos béremelésről, ehelyett az alkalmazottak visszamenőleg is kapnak élelmiszerjegyeket.

Megállapodás született arról is, hogy az alkalmazottak prémiumot kapnak a Vegyész Napján, a húsvéti és a karácsonyi ünnepek alkalmával. Az Azomureş dolgozói az év végén a vállalat profitjából is részesülnek. Ha a kombinát idei profitja 500 000 és 1,5 millió dollár között lesz, az alkalmazottak között 500 000 dollárt osztanak szét. Ha a nyereség meghaladja majd az 1,5 millió dollárt, a dolgozók a profit egyharmadát kapják meg.

A kombinát vezetősége nem tett ígéretet a társaság tevékenységének folytatására, mondván, hogy a részvényesek közgyűlése által a tevékenység beszüntetésével kapcsolatban hozott döntés egy éven belül alkalmazható, kezdvezőtlen gazdasági feltételek esetén.

Az Arad-Kürtös Szabad Övezetben a portugál Ert összesen 15 millió eurót kitevő beruházást kíván megvalósítani. A cég a Coindu autóalkatrészgyártó alvállalkozója, és poliurénhabot állít elő kizárólag Coindu-termékek számára.

A gyár felépítése várhatóan még ebben az évben elkezdődik, termelését 2008-ig futtatják fel.

Az Arad melletti 90 hektárnyi övezetben eddig 20 európai, amerikai és japán cég összesen több mint 500 millió eurót fektetett be.

A Romániai Könyvvizsgáló Szakértők és Szakvizsgázott Könyvelők Kolozsvári Testülete (CECCAR) szeptember 21-én ünnepséget szervez a Román Könyvelők Országos Napja tiszteletére. Ebből az alkalomból meghívják az összes szakmabelit a 10 órakor a Business Karon (Tanítók Háza) kezdődő rendezvényre.

Az ünnepség kiváló alkalom találkozni a megye üzletemberi szférájával, a szakmai kollégákkal és partnerekkel.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,4860 erős lej, 1 USD = 2,8690 erős lej, 100 magyar forint = 1,4176 erős lej.

A The Banker pénzügyi szaklap 2005-ben sorozatban ötödik alkalommal ismerte el az OTP Bankot „Év bankja" Magyarországon díjjal. A rangos szakmai kiadvány szeptemberi számában méltatja, hogy az OTP Bank folytatta növekedését Magyarországon és terjeszkedését Közép-Kelet-Európában, ahol immáron Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában és Horvátországban is jelen van leányvállalataival. A The Banker értékelése elismerően szól a bolgár DSK Bankról, amely az OTP Bank külföldi leányvállalatai közül a legnagyobb mértékben járult hozzá a csoport konszolidált eredményéhez.

Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a lapnak úgy nyilatkozott, hogy az OTP Bank, amely a legnagyobb pénzintézet Magyarországon, és egyike a térség legjelentősebb hitelintézeteinek, egyben Európa egyik legnyereségesebb bankja:

„A banknak jó az alapszabálya, jó a részvényesi struktúrája, jó a teljesítménye és jók a részvényesei. Az OTP Bank még rengeteg kihívást jelent számomra, és még nem adtam fel azon ambíciómat, hogy a bankot a régió domináns szereplőjévé tegyem."

Augusztusban 8,9 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció, a júliusi 9,3 százalékot követően.

A statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint a havi fogyasztói áremelkedési ütem 0,1 százalék volt augusztusban, a júliusi 1,0 százalék után. Az augusztusi havi infláció a legalacsonyabb az ország piacgazdasági fejlődésének 15 éve alatt.

Júniusban 9,7 százalékos, májusban és áprilisban 10–10 százalékos, márciusban 8,7 százalékos, februárban és előtte januárban egyformán 8,9–8,9 százalékos, tavaly decemberben 9,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

A Román Nemzeti Bank a kormánnyal egyeztetve idén 7 százalékos, jövőre 5 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedést céloz meg.

A kihasználatlan kapacitás és a kedvezmény akciók miatt számos autógyár számára zéró kimenetelű játék lett az új modellek piacra vitele – írja a Mercer Management Consulting ágazati elemzése. A nyereség ezért szinte teljes egészében a járulékos tevékenységekből, a finanszírozásból és az alkatrész forgalmazásból származik. „Az autógyárak üzleti modellje mára nagyon hasonlatossá vált a pengés borotvák és a tintasugaras nyomtatók értékesítési modelljéhez." Az autógyártók többsége nincs felkészülve az új kihívásokra.

Világszerte mintegy 20 százalékos az autóipar kapacitástöbblete. Helyzetüket tovább nehezíti a kínálati piacon kialakult árharc is. Az európai piacon az első félévben átlagosan 16 százalékos árengedménnyel értékesültek az autók a listaárhoz képest. Ezzel Európa „felzárkózott" az Egyesült Államokban kialakult helyzethez. Az autógyárak számára létkérdés az új autók piacra dobása a jövedelmező járulékos piaci lehetőségek kiaknázása érdekében. A finanszírozás és az alkatrész értékesítés az autógyárak forgalmának 20 százalékát, nyereségének viszont 95 százalékát adja. A márkacikkek piaci helyzete azonban ezen a téren veszélybe került. „A nem egyes márkákra szakosodott kereskedők, értékesítés finanszírozó társaságok, javítóműhelyek, flottamenedzsment szolgáltatók és alkatrész kereskedők egyre nagyobb piaci részesedést hasítanak ki maguknak." A független finanszírozókkal és alkatrész kereskedőkkel versenyezni képtelen autógyártóknak már a puszta fennmaradása is veszélybe került. A tanulmány szerint az autógyártók 2015-ig forgalmuk 20 százalékát és nyereségük egyharmadát veszíthetik el a független szolgáltatók és kereskedők javára.

Az autógyárak jelenleg 117 milliárd eurós forgalmat, azaz a német autóipari forgalom háromnegyedét, ellenőrzik. A független társaságok, mint például a Santander CC-Bank finanszírozó társaság és az ATU javítóműhely hálózat azonban egyre nagyobb nyomás alá helyezik őket. A gyártóknak javítaniuk kell ezért az ügyfelekkel fenntartott viszonyt és ügyelniük kell a megelégedettség fokozására az értékesítési csatornák megőrzése érdekében. A gyártók értékesítés finanszírozási tevékenysége pedig nagyobb hangsúlyt kell hogy helyezzen a márkakereskedők elkötelezettségének a mélyítésére.

Augusztusban harmadik hónapja javult a gazdasági közérzet az euróövezetben. Az Európai Bizottság erre vonatkozó mutatószáma augusztusra 97,6 pont – közölték az EU végrehajtó testületében. A mutató javulása igazolni látszik a második félévi, gyorsabb gazdasági növekedésre szóló előrejelzéseket. Mindazonáltal a mutatót még igazából nem a sokkal több bizakodás, hanem az imitt-amott már csökkenő pesszimizmus erősítette.

A részmutatók közül egyedül a szolgáltatási hangulatmutató jelzi a bizakodók többségét, ez a részmutató azonban plusz 10 pontra csökkent a júliusi plusz 11 pontról. A szám azt mutatja, mennyivel nagyobb a bizakodók aránya a borúlátók arányához képest a megkérdezettek között.

A többi részterületen továbbra is a pesszimisták vannak többségben. Az ipari bizalmi mutató, mínusz 8 ponton, változatlan maradt júliushoz képest. Ugyancsak változatlan, mínusz 15 ponton, a fogyasztói bizalmi részmutató. Az építőipari részmutató viszont második hónapja javult, most mínusz 11 pontra a júliusi mínusz 13 pontról.

Legkésőbb október végéig befejezik a Sepsibükszádról a Szent Anna-tóhoz vezető út javítási munkálatait.

Eddig elkészült az út két szélének megerősítése a földcsuszamlások elkerülésére, a következőkben az úttestet állítják helyre.

A júliusi árvizek után a Kovászna megyei községből és a Szent Anna-tóhoz vezető úton lezárták a forgalmat, miután az út 35 méteren megomlott a földcsuszamlások miatt. Emiatt a tó környékét csak Kézdivásárhely felől lehet megközelíteni, ami mintegy 70 kilométeres kerülőt jelent.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

Ismét új műsorvezetőt köszönthetünk a Duna Televízió képernyőjén. Szöllősi Györgyi kedves, közvetlen, és munkájában rendkívül körültekintő, egyesek számára ismerős lehet a Hír TV-ből is.

– A Híradó szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozom a televíziónál. Emellett társszerkesztője és műsorvezetője vagyok a Közbeszéd című műsornak, melyben aktuális hírek, események feldolgozása mellett meghívott vendégekkel is beszélgetünk. Hétköznapokon a késő esti Híradó után láthatnak bennünket a tévénézők – kezdi Szöllősi Györgyi.

– Mivel foglalkozott, mielőtt a Duna Televízióhoz került?

– Közvetlenül előtte a Hír TV-nél dolgoztam, ugyancsak műsorvezetőként. Igaz, az akkori munkaköröm megegyezett a mostanival, a csatorna jellegéből adódóan, mégis másfajta hozzáállást követelt meg.

– Miben különbözik egymástól a két televízió és az ott végzett feladatok?

– A Hír TV egy tematikus adó, ahol napi 9–10 híradóval és 4–5 hírtömbbel jelentkeztem. A híradók egymást követték, így kevesebb idő jutott a híranyag összeállítására; a szerkesztői munka kevésbé volt hangsúlyos. A televízió indulásától kezdve, két és fél éven keresztül vettem részt annak a munkájában. Rengeteg tanultam a híradózásról, azonban szerettem volna másfajta szerepben is kipróbálni magam. Úgy gondolom, egy műsorvezető számára a közszolgálati televíziózás érdekes lehetőségeket rejt magában, melyeket érdemes megragadni.

– Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkezie egy jó híradósnak?

– Természetesen a szerkesztés és a műsorvezetés különböző képességeket igényel, azonban mindkét feladatban kulcsszerepet játszik az igényesség. A híradózás – a közhiedelemmel ellentétben – nem csupán különböző anyagok egymás mellé szerkesztését és felolvasását jelenti, ezért jó, ha a műsorvezető már a hír feldolgozásánál bekapcsolódik a munkába. A Duna Televíziónál több idő áll rendelkezésünkre, hogy felkészüljünk az esti adásra, így igényesebb munkát tudunk végezni. A képernyőn elengedhetetlen a fegyelmezett magatartás, hiszen bármilyen apró mozdulat jelentéssel bírhat a néző számára.

– Sikerült eddig megőriznie a tárgyilagosságát a képernyőn?

– Úgy gondolom, eddig sikerült. Szerencsére ez a műfaj áll egyéniségemhez a legközelebb, ezért nem volt nehéz beletanulnom. Ebben segített, hogy korábban a színészi pályát is kipróbáltam, és a színpadon sikerült a fegyelmezett munkához hozzászoknom.

– Milyen szakirányú tanulmányokat végzett?

– Színész szerettem volna lenni, ezért a Színművészeti Főiskolára jelentkeztem, helyette azonban a Madách Színházhoz kerültem stúdiósként. Az ott töltött három év alatt kisebb-nagyobb szerepeket is kaptam, de rájöttem, hogy ez nem nekem való, úgy éreztem, váltanom kell. A Janus Pannonius Tudományegyetemen végeztem művelődésszervező és média szakon. Ezután kerültem csak közelebb a televíziós szakmához.

– Hogyan képzeli el az életét néhány év múlva?

– Jelen pillanatban nehezen tudom elképzelni, hogy a közeljövőben valami mással foglalkozzam, de nyitott vagyok minden újdonságra. Szeretem a munkámban, hogy változatos, sokszor az adás megkezdése előtt néhány perccel kell változtatnunk, és beépítenünk új hírt a műsorba.

– Zavarja Önt a népszerűség?

– Nem, nem zavar, megismernek az utcán, különösen jól esik, ha külföldön jönnek oda hozzám a magyarok. Jól esik például az is, ha a szomszédok felkeresnek, amikor meglátogatom vidéki nagyszüleimet.

– Mesélne egy keveset a családjáról?

– Októberben ünnepeljük egyéves házassági évfordulónkat férjemmel, akivel amúgy már tizenegy éve együtt vagyok. Jelenleg ő is a média területén dolgozik.

– Mivel tölti szívesen szabadidejét?

– Egy nagy szenvedélyem van, amely egyben a sportot is jelenti számomra: a lovaglás. Segít kikapcsolódni, és eltereli a gondolataimat. Lovaglás közben feltöltődöm energiával, melyre szükségem is van, hogy minél jobban tudjam végezni a munkám. Ezenkívül szeretek olvasni, és nagy filmrajongó is vagyok.

Fiatal hölgyet keresünk két és féléves kislány mellé du. 5–9 óra között. Érdeklődni telefonon: 0745-644415.

Kiadó kétszobás, külön bejáratú lakás a Mărăşti negyedben, az egyetem mellett. Telefon: 0743-773719. (0008)

Pistike az út szélén áll, és keservesen zokog.
– Miért sírsz, kisfiam? – kérdezi egy néni.
– Azért, mert az anyukám azt mondta, csak akkor mehetek át az úton, ha minden autó elment, de még egy sem jött!

• Az angol Premier League 6. fordulójának utolsó mérkőzésén: Arsenal–Everton 2–0.

Az élmezőny: 1. Chelsea 18 pont, 2. Charlton Athletic 12, 3. Manchester United 11 (6–1), 4. Bolton Wanderers 11 (7–4), 5. Manchester City 11 (7–5), 6. West Ham United 10, 7. Arsenal 9, ..., 19. Everton 3.

• A Borsodi Liga 5. fordulójának hérfő esti záró mérkőzésén nem bírt egymással a Debrecen és az Újpest. Eredmény: DVSC-AVE Ásványvíz–Újpest FC 2–2 (gólszerzők: Máté – 6. és Brnovics – 65. perc, illetve Kovács Zoltán – 39. és Tóth Norbert – 79. perc, 11 m; kiállítva: Halmosi, Debrecen – 91. perc, második sárga lap miatt).

Az élen:

1. MTK 5 4 1 0 10–3 13
2. FC Fehérvár 5 4 0 1 9–2 12
3. Újpest 5 3 2 0 13–7 11
4. Zalaegerszeg 5 3 0 2 8–8 9
5. Honvéd 5 2 2 1 10–7 8
6. DVSC 4 2 2 0 8–6 8

Miután 25 méterről látványos gólt lőtt, élettelenül összeesett a futballpályán egy 16 éves játékos Angliában. A rendőrségi jelentés szerint a fiatal csatárnak, Danny Youngnak megállt a szíve, és a helyszínen elvégzett újra-élesztési kísérletek rendre kudarcot vallottak.

A mérkőzést Manchesterben rendezték, az elhunyt az Atherton Laburnum Rovers ifjúsági csapatának csatára volt.

Petrillai Inter–Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR 2970–2882 fa (egyéniben: 3–3).

Dumitru Beşe edzőjátékos szavait idézve disznóólhoz hasonlatos pályán játszottak a hét végi mérkőzésen, ennek tudható be, hogy a máskor 600 fás teljesítményre is képes játékosok ezúttal még 500-at sem tudtak leverni. Ilyen körülmények között kiváló teljesítménynek számít a csapatban kötelezően szereplő ifi játékos, Sebastian Beşe (aki egyébként az edző fia) eredménye, a 460 fa. Az egyéniben elért döntetlen viszont később sokat nyomhat a latba.

Egyéni eredmények: Hordilă–Sebastian Beşe 499–460, Stoian–Dumitru Beşe 490–497, Dorin–Popa 526–438, Bălan–Mihălcioiu 479–497, Codarcea–Figlea 458–503 és Gheţea–Zenkó 518–487.

Jövő szombaton, szeptember 24-én a Sodronyipar-CFR a Brassói Rulmentult fogadja Aranyosgyéresen.

A tanévnyitással egy időben Szamosújvárott újrakezdte tevékenységét a városi kultúrház keretében működő társastánc tanfolyam. A nagy népszerűségnek örvendő kurzusra egyelőre húsz fiatal iratkozott fel, ifj. Sipos Márton vezetése alatt hetente négy alkalommal találkoznak a részvevők és tízfajta társastáncot tanulnak. Havonta előadás keretében méri fel ismereteiket az ifjak, akik nagy érdeklődést tanúsítanak a tanfolyam iránt. A legkisebb diák hatéves, míg a legidősebb alig töltötte be a 15. életévét. A korcsoportonként beosztott gyermekek nemsokára helyi-, illetve megyei szintű versenyeken is részt vesznek.

Szamosújvárott még működik egy társastánc tanfolyam Rareş Oloşu-tean kolozsvári főiskolás vezetésével, próbáikat a Téka Művelődési Alapítvány termeiben tartják a kicsinyek.

Mosley kitart az elképzelése mellett
Max Mosley, a Nemzetközi Automobilszövetség (FIA) elnöke a Michelin cég kritikája ellenére kitart azon elképzelése mellett, mely szerint 2008-tól egyetlen gumiszállító látná el abroncsokkal a Forma–1-ben szereplő autókat.

„A versenyek így biztonságosabbakká válnának, hiszen könnyebben lehetne kontrollálni a sebességet. Másrészt olcsóbb lenne a sorozat, mivel az istállóknak nem kellene állandóan tesztelniük a különböző gumikat. Harmadrészt pedig igazságosabb lenne a verseny" – mondta sanghaji sajtótájékoztatón a FIA-elnök.

„Ha csak egy fajta gumival lehet versenyezni, akkor exkluzív szerződést kell kötni az FIA-val. Egy ilyen megállapodásért biztos komoly összeget kérne a szövetség, amit mi nem akarunk kifizetni. Inkább kiszállunk" – fogalmazott másfél hete Pierre Dupasquier, a Michelin motorsport-igazgatója.

Az FIA három nappal később reagált a fenyegetésre.

„A Michelinnek kellene tudnia a legjobban, hogy nem az FIA kezdeményezte a gumiszállítókkal kapcsolatos szabályt, hanem a csapatok, köztük azok, amelyek jelenleg a Mi-chelin abroncsait használják" – állt a válaszban.

Az Audi szerződtetné Prostot
Az Audi szeretné leszerződtetni a négyszeres Forma–1-es világbajnok Alain Prostot a német túraautó-bajnokságban (DTM) szereplő csapatába. Az 50 éves, 1993-ban visszavonult francia legenda a nyáron kijelentette, hogy szívesen részt venne DTM-versenyeken, ahol idén a kétszeres világelső finn Mika Häkkinen is bemutatkozott.

A „professzort" a korábbi F1-es sztárok részére szervezett, novemberben induló GP Masters-sorozatba is csábítják, de ő a tisztázatlan biztonsági feltételek miatt még nem döntött.

Nadal győzött Pekingben
Rafael Nadal nyerte az 500 ezer dollár összdíjazású pekingi férfi tornát, miután a döntőben három játszmában győzött az argentin Guillermo Coria ellen. A 19 esztendős spanyol csillag egyesben idei tizedik ATP-tornagyőzelmét szerezte meg.

Eredmény, döntő: Nadal (spanyol, 1.)–Coria (argentin, 2.) 5:7, 6:1, 6:2.

Roddick és Szafin helyet cserélt
Bár a múlt héten egyikük sem lépett pályára, a pontszámítás furcsaságának köszönhetően Andy Roddick megelőzte Marat Szafint a férfi teniszezők hagyományos világranglistáján. Jelenleg az amerikai a harmadik, az orosz pedig a negyedik.

Az élen nincs változás, ebben a rangsorban, és az idei eredmények alapján készülő ATP Race-ben is a svájci Roger Federer vezet. A bukaresti BCR Open elődöntőjébe jutó két román teniszező, Victor Hănescu és Andrei Pavel jelentős előrelépést tett minkét ranglistán:

Az ATP Race élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 1210 pont, 2. (2.) Rafael Nadal (spanyol) 853, 3. (3.) Andy Roddick (amerikai) 548, 4. (4.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 490, 5. (5.) Andre Agassi (amerikai) 455, 6. (6.) Guillermo Coria (argentin) 422, 7. (7.) Nyikoláj Davigyenko (orosz) 378, 8. (8.) Marat Szafin (orosz) 346, 9. (9.) Gaston Gaudio (argentin) 344, 10. (10.) Mariano Puerta (argentin) 308, ..., 31. (34.) Victor Hănescu 161, ..., 62. (73.) Andrei Pavel 89, ..., 120. (125.) Răzvan Sabău 25.

A hagyományos világranglista élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Federer 6975, 2. (2.) Nadal 4475, 3. (4.) Roddick 3125, 4. (3.) Szafin 3085, 5. (5.) Hewitt 3085, 6. (6.) Agassi 2640, 7. (7.) Davigyenko 2175, 8. (8.) Coria 2110, 9. (9.) David Nalbandian (argentin) 1915, 10. (10.) Puerta 1727, ..., 40. (45.) Hănescu 868, ..., 50. (56.) Pavel, ..., 76. (79.) Sabău, ..., 412. (461.) Bardóczky Kornél 69.

Továbbra is Sarapova az élen
A Balin aratott tornagyőzelem nem volt elég az amerikai Lindsay Davenportnak ahhoz, hogy visszavegye a vezetést az orosz Marija Sarapovától a női teniszezők világranglistáján, így maradt a második helyen.

A rangsorban változatlanul Czink Melinda a legjobb magyar, ő jelenleg a 122., míg a legjobb romániai teniszezőnő továbbra is Gallovits Edina, aki most a 126. helyen áll.

A WTA-világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Marija Sarapova (orosz) 4802 pont, 2. (2.) Lindsay Davenport (amerikai) 4619, 3. (3.) Kim Clijsters (belga) 4201, 4. (4.) Amélie Mauresmo (francia) 3927, 5. (5.) Justine Henin-Hardenne (belga) 2935, 6. (6.) Mary Pierce (francia) 2908, 7. (7.) Venus Williams (amerikai) 2826, 8. (8.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 2779, 9. (9.) Serena Williams (amerikai) 2705, 10. (10.) Nagyezsda Petrova (orosz) 2481, ..., 122. (121.) Czink Melinda 293,25, ..., 126. (125.) Gallovits Edina 277,75.

Fed Kupa: címvédő oroszok
Jelena Gyementyjeva három játszmában legyőzte Amélie Mauresmót, majd Mary Pierce ugyanilyen módon Anasztaszja Miszkinát, ezzel a francia női teniszválogatott egyenlített az oroszok ellen a Fed Kupa döntőjében, Párizsban.

A mindent eldöntő párosban a Gyementyjeva–Dinara Szafina kettős három játszmában, 1 óra 47 perc alatt legyőzte a Pierce–Mauresmo kettőst, és ezzel a címvédő orosz női teniszválogatott nyert. A harmadik szettben, 4:3-as állásnál Gyementyjeváék elvették a francia duó adogatójátékát, és ez döntőnek bizonyult.

Eredmények, Fed Kupa döntő: Franciaország–Oroszország 2–3 – Amélie Mauresmo–Jelena Gyementyjeva 4:6, 6:4, 2:6; Mary Pierce–Anasztaszja Miszkina 4:6, 6:4, 6:2; Pierce, Mauresmo–Gyementyjeva, Szafina 4:6, 6:1, 3:6.

Canas bízik a gyors visszatérésben
A doppingolás miatt két évre eltiltott argentin Guillermo Canas bízik abban, hogy hamarosan visszatérhet a teniszpályákra.

„Az ügyvédeim remekül dolgoznak, az ügyem jól áll, remélem, hamarosan újra versenyezhetek" – mondta a játékos, akit a Profi Teniszezők Szövetsége (ATP) augusztus elején tiltott el, mert a februári, acapulcói torna negyeddöntőjét követően fennakadt a doppingvizsgálaton. Canas szervezetében a vízhajtók közé tartozó hidroklorotiazidot találtak a vizsgálaton.

A 27 éves teniszező bízik ártatlansága beigazolódásában, s úgy véli, a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) hamarosan igazat ad neki.

A játékos kifejtette, hogy az ATP „politikai" döntést hozott esetében, mert így akarta elterelni a figyelmet a doppingellenes intézkedéseinek hiányosságairól.

Canas már a negyedik argentin játékos, akit tiltott szerek használatán értek: Juan Ignacio Chela 2001-ben, a tavalyi Roland Garros-finalista Guillermo Coria 2002-ben, míg a francia nyílt bajnokságon idén döntős Mariano Puerta 2003-ban bukott le, igaz, ők még az akkori enyhébb szabályok miatt megúszták néhány hónapos eltiltással.

Magukkal szúrnak ki a „pályalassító" angolok
Élesen bírálta az angol szervezőket és a lassuló wimbledoni pályákat Mats Wilander, az egykori világ-első teniszlegenda.

„Az egyre nehézkesebb borítás miatt hamarosan el fog tűnni a szerva-röpte stílus, amely a modern játék egyik alapelemének számít" – jelentette ki a 41 éves svéd klasszis, aki karrierje során 7 Grand Slam-tornán diadalmaskodott.

Wilander hozzátette, hogy a londoni rendezők maguk akadályozzák meg a kedvenceket abban, hogy Fred Perry 1936-os sikere után ismét hazai győzelem szülessen:

„Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyors pályákon remeklő Tim Henman vagy Greg Rusedski minél kényelmetlenebbül érezze magát Wimbledonban. Nincs még egy ilyen szövetség, amely ennyire a saját játékosai ellen dolgozik."

Roland Garros: 2006-tól 15 napon át
A Francia Teniszszövetség elnöke, Christian Bimes bejelentette, hogy a jövő évtől nem hétfőn, hanem már vasárnap megkezdődik a francia nemzetközi bajnokság a Roland Garros-on, ami így 15 napig tart majd.

A sportvezető jelezte, ez a lépés beleillik a nemzetközi vezetők elképzeléseibe, hiszen a Grand Slam-tornákon a hétvégeken látogat ki a legtöbb néző a helyszínre, így egy plusz vasárnap programba emelésével nőhet a nézők száma. A szervezők egyértelműen arra számítanak, hogy a jegyeladásból származó bevétel és a televíziós jogdíjakból befolyó összeg is emelkedik.

„A 15 napos torna remekül szolgálja a sportág népszerűsítését" – érvelt röviden Bimes.

Újabb vereség szoros mérkőzésen
A horvátországi női röplabda Európa-bajnokság csoportkörének 3. fordulójában újabb vereséget szenvedett a román válogatott, nagyon szoros mérkőzésen 3–2 (15, –19, 14, –24, 13) arányban kikapott Szerbia-Montenegrótól.

Húsz éve nincs koncepció a magyar futballban
Lothar Matthäus úgy véli, a magyar labdarúgásnak húsz éve nincs szakmai koncepciója, amely alapján működne a sportág Magyarországon. A magyar válogatott szövetségi kapitánya azt nyilatkozta, hogy ez mutatkozik meg az esetleges szerződéshosszabbítása körül kialakult helyzetben is, amelyben szerinte nem az ő személye a fontos.

Ronaldinho elismerése
A hivatásos labdarúgók nemzetközi szervezete (FIFPro) szerint az FC Barcelona brazil válogatott klasszisa, Ronaldinho volt az elmúlt idény legjobbja.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András