2005. február 15.
XVII. évfolyam, 37. szám

 

KRÓNIKA VÉLEMÉNY NAPIRENDEN KÖRKÉP GAZDASÁG HIRDETÉS SPORT
 

Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Csodát várnak a románok az Uniótól
A hatalmas bizalom fordítottan arányos az EU-ismeretekkel

Életszínvonal-növekedést, a terrorizmus megfékezését, az utazási szabadság biztosítását várják elsősorban a románok az Európai Uniótól — derül ki az Európai Bizottság romániai küldöttsége által rendelt CSOP-felmérésből. Az adatok szerint 50 és 70 százalék közé tehető azoknak a románoknak az aránya, akik arra várnak, hogy az ország EU-csatlakozásával lényegesen javuljon Románia biztonsága, a megélhetési körülmények, a környezetvédelem, az egészségügyi ellátás és emelkedjen az oktatás színvonala. A felmérésből szerint az EU-ba vetett bizalommal fordítottan arányos a románok ismerete arról, hogy mit is jelent valójában az EU-tagság. Ennek ellenére az elemzők úgy vélik: nem a tudatlanság az alapja az EU-be vetett hatalmas bizalomnak.

A közvélemény-kutatás értelmében Románia továbbra is azon államok közé tartozik, amelyek a leginkább bíznak az EU-ban (74 százalék), őt Litvánia követi 68 százalékkal, majd Magyarország 64 százalékkal. A legszkeptikusabb Horvátország (42 százalék), Nagy-Britannia (36 százalék) és Svédország (33 százalék). Romániai viszonylatban az EU — az egyház és a hadsereg után — a legnagyobb bizalmat élvezi. Ennek ellenére a románok tudnak szinte a legkevesebbet az Unióról, ennek működéséről, intézményeiről, ilyen helyzetben még a szintén EU-tag aspiráns Törökország, és az euroszkepszisükről közismert britek vannak.

A felmérésből azonban kiderül az is, éppen azok a románok bíznak a leginkább az EU-ban, akiknek a legtöbb információjuk van arról, hogy Románia csatlakozásának milyen következményei lesznek. Így tehát az a megállapítás, miszerint a románok egyszerűen tudatlanságuk miatt bíznak „vakon" az Unióban, megdőlt. Onno Simons, az EB bukaresti küldöttségének vezetőhelyettese szerint veszélyekkel járhat, hogy a románoknak oly nagy elvárásaik vannak az EU-val szemben. — Valóban megnövekednek a különböző lehetőségek azzal, hogy Románia 2007-tól EU-tag lesz, de a változásokat a románoknak kell meghozniuk — mondotta.

Ugyancsak tegnap Jonathan Scheele, az Európa Bizottság romániai küldöttségének vezetője kifejtette: számítanak a román állampolgárok felvilágosítását szolgáló irodákra, remélik, hogy a lakosságnak az EU-ba vetett bizalma az információkon, és nem az elvárásokon fog alapulni. Elmondta: az országban létrehozott információs hálózat keretében több mint háromszáz tanácsadó válaszol az állampolgárok által feltett kérdésekre, amelyek a nyugdíjakkal, a munkával, illetékekkel, az állampolgári jogokkal és kötelességekkel kapcsolatban merülnek fel.

vissza az elejére


Újabb egyeztetések a főtéri gödör sorsáról

Kolozsvár polgármestere pénteken eszmecserét folytat a régészekkel és az Erdélyi Történelmi Múzeum vezetőivel a főtéri ásatások kérdéséről. Emil Boc a szakemberek véleményére kíváncsi annak érdekében, hogy saját álláspontot alakíthasson ki.

Amint arról lapunk beszámolt, február 8-án a polgármesteri hivatal vezetőségének kezdeményezésére lakossági fórumot tartottak a megyeszékhely főterén éktelenkedő gödrök ügyében. A megbeszélésen régészek, történészek, építészek voltak jelen. A szakemberek többsége a földdel történő betömés által megvalósuló állagmegőrzés mellett foglalt állást, deIoan Piso, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója az ásatások folytatása mellett érvelt.

Boc elmondta: tiszteletben tartja a szakemberek véleményét és a legközelebbi tanácsülésen az általuk javasolt megoldást terjeszti elő.

Ugyanakkor a városvezető arról is beszámolt, hogy hétfőn Ioan Piso múzeumigazgató levelet intézett a művelődési minisztérium vezetőségéhez, amelyben a lakossági fórumon körvonalazódott lehetséges megoldásokat vázolja fel. Az Emil Boc által továbbított levélben megállapítja: a jelenlévők többsége a Zenelíceummal szemben lévő Victor Deleu utcai ásatások megőrzése és folyatása, a Főtér keleti részén lévő gödör mihamarabbi betömése mellett foglalt állást. Ugyanakkor, áll a levélben, a Mátyás-szoborcsoporttal szemben levő régészeti ásatásokkal kapcsolatban két álláspont körvonalazódott: egyesek ezek folytatása, míg mások a földdel történő betömés mellett foglaltak állást.

Emil Boc hangsúlyozta: a szakemberek véleménye lesz a döntő. Nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a szakemberek véleménye alapján a legközelebbi tanácsülésen a polgármesteri hivatal vezetősége határozat-tervezetet terjesszen elő a főtéri régészeti ásatások helyzetének rendezéséről.

Kiss Olivér

vissza az elejére


Csúszós utak, emelkedő vízszint

Továbbra is szeszélyesen alakítja életkörülményeinket az időjárás: a hét végi hirtelen felmelegedés gyors hóolvadáshoz vezetett, majd a szitáló esőt felváltotta a hóhullás, végül az esti lehűlésben minden újra lefagyott, és reggelre síkossá, sok helyen járhatatlanná váltak az utak. A hirtelen olvadás miatt évente megismétlődő vízáradások sok település és vízfolyás melletti gazdaság lakosságát tartják félelemben.

A Román Vizek Szamos–Tisza Vízügyi Igazgatóságának szerkesztőségünkhöz küldött jelentése szerint a télnek megfelelő időjárási jelenségek egyelőre nem okoznak különösebb problémát Kolozs megyében Szilágytő környékén, Máramarosban Izaszacsalon, és Beszterce-Naszód megyében is vannak jégtorlaszok, a folyók partja be van fagyva. Az elmúlt napokban az eső és hóolvadás miatt megemelkedett ugyan Kolozs megyében a folyók vízszintje, de ez nem haladta meg a készültségi szintet. Az elmúlt 24 órában négyzetméterenként 11,7–26,2 liter csapadék esett az ország északi részén, megyénkben 9,6 liter, a hóréteg vastagsága 106 centi a Máramaros megyei Fernezely mérőállomáson, Kolozs megyében pedig 58 centit mértek. Szombaton és vasárnap az országos hidrológiai intézet figyelmeztette a vízügyi igazgatóságokat a várható csapadékra és a vízszint esetleges emelkedésére. Az időjárás-jelentések szerint az elkövetkező napokban enyhén lehűl az idő, és havazás, havaseső, eső várható. A Szamos–Tisza Vízügyi Igazgatóság diszpécser-szolgálatának közleménye szerint állandóan figyelik a vízszint alakulását, és megteszik az ilyenkor szükséges intézkedéseket.

A közlekedésben fennakadást okozott az utóbbi 48 órában történt havazás és hóvihar. A Megyei Utak Közhasznú Társaság adatai szerint a megyében két községi út járhatatlan volt a tegnap Riska és Felsőszamos, valamint Jósikafalva és Balktelep környékén. Hókotrógépekkel tisztították az utakat Havasreketyén, Riskán, valamint több községben, ahol a hóréteg vastagsága maghaladta a fél métert, tájékoztatott a prefektúra. Az utak járhatók, a közlekedés pedig a téli időjárási viszonyoknak megfelelő.

vissza az elejére


Megfenyegették Bocot

A kolozsvári polgármestert néhány személy megfenyegette, mertelégedetlenek bizonyos kereskedelmi célú helyiségek eladásának körülményeivel. Emil Boc a sajtónak elmondta: ezeket az eseteket viccként fogta fel. Szerinte olyanok részéről érkeztek a fenyegetések, akik, miután a városházát bepererelték, a bíróság által megállapított árakon szerették volna megvásárolni a szóban forgó helyiségeket. Boc akkor közbelépett, és megfellebezte az ítéletet, mert a megállapított árak jóval a piaci ár alatt maradtak.

A kereskedelmi helyiségek eladóbizottságának elnöke, Alin Tişe városi tanácsos szintén arról panaszkodott a sajtónak, hogy őt is megfenyegették. A bizottság 33 helyiséget 63 milliárd lejért árusított ki, ami 8,5 milliárddal haladja meg a bírósági döntés által megszabott árakból származó bevételi szintet.

Kolozsváron több mint 600 kereskedelmi helyiséget bocsátottak áruba, amiből az önkormányzat 850 milliárd lejnyi bevételt remél.

vissza az elejére


Csökken az elsősök száma

A legfrissebb kimutatások értelmében újabb fogyás állt be a kolozsvári, magyar nyelven tanuló első osztályosok körében: számuk a megyében 720-ról 665-re csökkent. Szabó Gábor szaktanfelügyelő a Szabadságnak elmondta: nehéz meghatározni azt, hogy e csökkenés mennyire mérvadó, ugyanis olyannyira hozzá van már szokva a társadalom a fogyáshoz, hogy egy-egy újabb konstatáló adat nem igazán hoz újat a képbe. Mindezek ellenére minden olyan helyet meghirdettünk, ahová tavaly elsősök iratkoztak — mondta a tanfelügyelő, aki rámutatott: valójában — immár hagyományosan — egy olyan felmérés alapján készül el a vonatkozó beiskolázási terv, amelyben az óvónőknek komoly szerepük van.

Íme a továbbiakban azon kolozsvári állami közoktatási intézmények névsora, ahol ősszel első osztály indul: Titulescu (volt 1-es Számú) Iskola, Agârbiceanu (volt 5-ös Számú) Iskola, Emil Isac (volt 7-es) Iskola, Horea (volt 14-es) Iskola, Brâncuşi (volt 16-os) Iskola, Creangă (volt 17-es) Iskola, Prodan (volt 28-as) Iskola, Goga (volt 29-es), Brassai, Báthory, Apáczai és Zenelíceum, Ghibu (volt Természettudoményi) Líceum, Waldorf Iskola.

Beiratni a gyerekeket március 31-ig lehet.

Sz. Cs.

vissza az elejére


Ellentmondó demokrata vélemények észak-erdélyi autópálya ügyében

Hétfőn Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ideiglenes elnöke kijelentette: az autópálya feltétlenül szükséges Erdély számára, Kolozsvárnak pedig egyenesen életbevágóan fontos.

A politikus szerint nem merült fel az amerikai érdekeltségű Bechtel vállalattal kötött szerződés felbontása, hanem csupán egyes kitételek újratárgyalása jött szóba. — Elemezzük az ügy anyagi vonatkozásait. Nem ismerem a szerződés tartalmát, de kétségtelen, hogy az amerikaiak túl drágán dolgoznak — vélekedett Boc.

Boc kifejtette: több állami intézmény szakembere úgy ítélte meg, hogy a Bechtel túl magas árat kér az autópálya felépítéséért, ezért feltétlenül szükség van a szerződés újraelemzésére. — Hogy az árat körülbelül hány százalékkal kellene csökkenteni? Nem tudom pontosan. A szakértők majd erre is választ adnak. A politikus közölte: az árra vonatkozó esetleges kétoldali tárgyalások nem befolyásolják majd az autópálya felépítését, nem tolják majd ki az előre megszabott határidőket.

(k. o.)

vissza az elejére


Szélmalomharc a tej felvásárlási árának növeléséért

A hétfő délelőtti sajtóértekezleten, amelyet már rendszeresen megtartanak a Kolozs megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban, egész sor olyan kérdés került terítékre, ami az agrártermelőket érinti.

Dobocan Iuliu mérnök a Sapard- programról és konkrétan arról számolt be, hogy az igazgatóság szakembereinek jelenlétében Kisbánya, Gyalu és Nagyiklód községekben megbeszélésre gyűltek össze azok a gazdálkodók, akiket érdekel ez a téma. A hozzászólásokból kiderült, hogy a falusi emberek eddig tartózkodtak a Sapard-programtól, mert nehéz előteremteni a szükséges 50%-os önrészt, bankkölcsönt pedig félnek felvenni.

Elkezdték a cukorrépa-termesztésért járó állami támogatás kifizetését tizenkét községben. Többek között Fráta, Nagyiklód, Harasztos, Kolozs, Páncélcseh, Bonchida, Aranyoslóna, Magyarszovát településeken.

Ivan Ilarie megyei mezőgazdasági igazgató ismertette megyénk 2005 évi agrárprogramját, ami a 2005–2008-as terv része. Eszerint búzát az idén valószínűleg már csak azokban a községekben fognak vetni, ahol a talaj termékenysége a III–IV. osztályba tartozik. Az elkövetkező 4 évben nagyobb farmok létesítését tervezik, főleg fiatalok bevonásával, ahol a bio- vagy ökotermelés kiterjesztését is szorgalmazzák. Az igazgató elmondta továbbá, hogy a növénytermesztésben a hektárhozamot 5–10%-kal szeretnénk növelni. Ehhez az állam támogatása is hozzájárul: az üzemanyag árából kiiktatják az útadót s ily módon olcsóbban vásárolhatnak gázolajat a termelők. Támogatják a vetőmag-vásárlást és segítik a gazdákat, hogy Sapard- és FIDA-pénzhez jussanak. Az állattenyésztésben egyik alapvető feladat a legalább 3 tehénnel rendelkező családok támogatása, hogy fejőgépet és hűtőberendezést vásároljanak a tej minőségének javítása érdekében.

Az állatállomány 3–5%-os növekedése valósítható meg, ha idejében megkapják a gazdák a megígért állami támogatást.

Az állattenyésztésben is különös figyelmet fordítanak bio- vagy ökotermékek előállítására.

Ebben az ágazatban is erősíteni kell a szakmai civil szervezeteket, a szarvasmarha-, sertés-, juh-, és szárnyastenyésztők, valamint a méhészek szövetségét.

A rét-legelő gazdálkodás lényeges feljavítása halaszthatatlan feladat lesz 2005-ben.

Február 10-én a szarvasmarha-tenyésztők Kolozs megyei Szövetsége tartott gyűlést, melyen a bizottságok vezetői elemezték az elmúlt esztendő eredményeit, felvázolták a 2005-ös év feladatait.

Constantin Velea professzor megyénk szarvasmarha fajtáiról értekezett.

Babaioana Dumitru a tej értékesítéséről készít értékelést a következő napokban.

Cosma Vasile professzor a gazdálkodók szakmai képzéséről számolt be, Miheţi Gheorghe a megyei vásárokról és állatkiállításokról beszélt. Az előadásokból és hozzászólásokból kiderült, hogy a szarvasmarha állomány minőségi javulásához nagymértékben hozzájárult a mesterséges megtermékenyítés kiterjesztése.

Idén Aranyosegerbegy, Mocs, Dés településeken rendeznek vásárral egybekötött kiállítást, míg a havasi községekből Roskán és Kalotaszentkirályon tartanak hasonló rendezvényeket. Úgy tervezik, hogy 20–30 fős tehénállományból szabadtartásos farmot hoznak létre a Dornalact kereskedelmi társasággal közösen. Az elemző összejövetelen többen is nehezményezték, hogy a tehéntartó gazdák már évek óta elégedetlenek a tej felvásárlási árával, de ilyen irányban szinte semmi javítási szándékot nem tapasztaltak a feldolgozó üzemek részéről. Jelen pillanatban a kolozsvári Napolact üzem szerződésnyomtatványokat küldött ki a falvakba, amelyeket a felvásárló állított össze a termelők megkérdezése nélkül — mondta Cristea Costan elnök. Ez megengedhetetlen egy demokratikusnak mondott államban. Összefogásra lenne szükség a termelők részéről, mert különben nem lehet meggyőzni a feldolgozókat, hogy fizessék meg becsületesen a tejet.

Barazsuly Emil

A pontos cím, ahova a Vitrina–Szabadság verseny talonjait beküldhetik: Bariţiu utca 24. szám.

Elnézésüket kérjük a nyomdahibáért.

A szerkesztőség

vissza az elejére


KRÓNIKA


KISHIREK

KÁNYÁDI SÁNDOR TORONYIRÁNT CÍMŰ IRODALMI ESTJÉT rendezi meg a Római Katolikus Nőszövetség Szt. Rafael Köre február 16-én, szerdán, délután 5 órától a Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám, I. emeleti előadótermében. Közreműködik az Apáczai Csere János Elméleti Líceum énekkara (vezényel Bázsa Ildikó) és a Kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjainak egy csoportja.

A KISBÁCSI NÉPFŐISKOLA összejövetelén, február 16-án, szerdán este 7 órától Balog Csaba és Pásztori Kupán István református teológiai professzorok tartanak előadást Ravasz László élete és munkássága, valamint Tudnivalók a Szent Koronáról címmel. Helyszín a kisbácsi Ifjúsági Ház, támogatók az EMKE és a Pro Kisbács Egyesület.

A HELTAI GÁSPÁR KÖNYVTÁRI ALAPÍTVÁNY tizenhárom éves. Ebből az alkalomból az alapítvány megújult Gróf Mikó Imre Könyvtára szeretettel vár minden könyvbarátot a Mikó/Clinicilor utca 18. szám alatt.

vissza az elejére


Helyi adók befizetése

A kolozsvári polgármesteri hivatal helyi adókat és illetékeket begyűjtő pénztárai (Főtér, régi városházi épület, 15-ös terem) a következő órarend szerint működnek: hétfőn, szerdán és csütörtökön 9–19, kedden és pénteken 9–17, szombaton 9–14 óra között.

vissza az elejére


ÉszLeLő

–Mi az abszolút tragikomikum?

–Bukaresti tévéstudióban egyenes adásban Trianon gazságát emlegetni, bombariadó után és EU-s csatlakozás előtt, bukósisak nélkül.

(öbé)

vissza az elejére


EME: digitalizálják a magyar kulturális örökséget

Február 11-én az Országos Széchényi Könyvtárban együttműködési megállapodást írt alá dr. Monok István főigazgató és dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke a két szervezet közötti hosszú távú együttműködésről. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a legnagyobb múlttal rendelkező, akadémiai jellegű erdélyi magyar tudományos társaság. Kiadványai könyvtárnyi tudományos irodalmat tesznek ki, amely az egyetemes magyar tudományosságot maradandó értékkel gazdagítja. Saját kiadványai mellett az egyik legnagyobb könyv-, folyóirat-, kéziratgyűjteménnyel is rendelkezik, amely Erdély történelmi kulturális örökségének szerves része. Az EME az információs társadalmak korában fontosnak tartja, hogy korlátozottan hozzáférhető dokumentumai digitális formában a világhálón minél szélesebb körben elérhetőek legyenek, biztosítva emellett ezek hosszú távú megőrzését is.

Az EME digitalizálási programjának megvalósításában vállal szerepet az OSZK, azon belül is a Magyar Elektronikus Könyvtár. Az OSZK, a magyar nemzeti könyvtár 1999 óta ad helyet az egyik legnagyobb magyarországi internetes tartalomszolgáltatásnak, a Magyar Elektronikus Könyvtárnak, amelyik 10 éve gyűjti és szolgáltatja a magyar tudományos és kulturális örökség elektronikus dokumentumait.

A MEK részéről szakmai támogatást vállalt a nemzeti könyvtár, valamint az elkészült, digitalizált anyag közzétételét a Magyar Elektronikus Könyvtár magyarországi és határon túli (például erdélyi) szolgáltatásán keresztül. A két szervezet az együttműködés keretében továbbá közösen fogja keresni a lehetőséget európai uniós projektek részvételében, más határon túli magyar szervezetekkel együttműködésben.

A szerződés aláírásánál jelen volt dr. Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke, Moldován István, a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület ügyvezető elnöke valamint Kicsi György, a Gróf Mikó Imre Alapítvány titkára.

vissza az elejére


Értekezlet fakitermeléssel foglalkozóknak

A munkaügyi felügyelőség idei tevékenységi tervének keretében tájékoztató előadásokat szerveznek a fakitermelés és fafeldolgozás területén dolgozó munkavállalóknak és munkaadóknak. Ennek alapján ezen a héten a kolozsvári területi munkaügyi felügyelőség, a nagyszebeni és bukaresti hasonló intézménnyel együtt, február 18-ig tart felkészítő, oktató-nevelő értekezletet a Napoca szálloda konferencia termében. Meghívottak a munkaügyi felügyelőség, munkavédelmi részleg, munkaügyi-orvosi szolgálat és szakszervezet vezetői, faipari szakmai szervezetek, helyi intézmények (prefektúra, kereskedelmi kamara, a fakitermelésben érdekelt községek polgármesteri hivatalai).

A program célja tudatosítani az érintett, érdekelt felekben azoknak a minimális munkavédelmi és munkaegészségügyi feltételeknek a betartását, amelyek feltétlenül szükségesek a balesetek megelőzéséhez és jobb munkakörülmények megteremtéséhez.

vissza az elejére


Lapról lapra
Magyar Kisebbség/ 33. szám

Románia EU-csatlakozása a témája a Magyar Kisebbség legújabb lapszámának. Niculescu Tóni, az RMDSZ nemrég kinevezett külügyi államtitkárának vitaindítójára Gabriel Andreescu, Benkő L evente, Corneliu Bjola, Csutak István, Demkó Attila, Gordos Árpád István, Jakab Attila, Törzsök Erika és Ódor Bálint válaszolt.

A lap részleteket közöl — többek között — az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerz ődésből, valamint az Euró pai Bizottság 2004. éves jelentéséről Romániának a csatlakozási fo lyamatba n való előrehaladásáról, és ismerteti a csatlakozási kritériumokat., valamint a csatlakozási tárgyalások helyzetét.

Az Archívum rovat Ligeti Ernő erdélyi író és publicista Páneurópa és a kisebbségi kérdés c ímű tanulmánya, valamint Stefano Bottoni történésznek Szoboszlay Aladárról, „a hontalan forradalmárról" szóló írása. A Kitenkintőben Joseph Marko, a bolzanói európai akadémia kutatója az etnikai csoportok közötti viszonyok politikai és jogi aspektusairól értekezik.

Unitárius Közlöny/1.
A tartalomból: dr. Szabó Árpád: „Tömöríteni" az unitáriusokat; Mikó Lőrinc: Új kormány — új program. Mit higgyünk, mit reméljünk?; Sándor Krisztina: Eggyel kevesebb az igazakból. Szabó Gyula haláláról; Fodor Attila: Borzalom. Pataki András unitárius lelkész története az aranyosszéki identitás „szolgálatában"; Oklándi naptár; Kedei Mózes: A nekünk adott idő; Török Elek: Az idő kereszttüzében élni veled tovább; Székely Kinga Réka: Az élő és éltető örökség hordozói; Tudósítások az Unitárius Egyház eseményeiről (2004–2005 fordulója).

vissza az elejére


Huszadik századi zeneművek

A Transilvania Filharmónia február 11-i Petre Sbârcea vezényelte hangversenyműsorát a XX. század három különböző korszakában született mű, Respighi, Sosztakovics és Constantin Rîpă alkotásai képezték.

Constantin Rîpă 1985-ben komponálta A sebesült Efeb balett-jelenetet. A mű az athéni katonaiskolában kiképzett Efeb harcát, sebesülését és halálát festi le a múlt századvégre jellemző heterofónia eszközeivel. A mű zárójelenete, a gyászinduló átlátszóbb, a halált sugalmazó melódikusabb zene. Karmester és zenekar számára bizonyára nem volt könnyű feladat a mű betanulása, különösen az ütősöknek és rézfúvósoknak.

Sosztakovicsnak 1959-ben komponált Csellóversenye, legdinamikusabb és közérthetőbb művei közé tartozik. A Rosztropovicsnak, a világhírű csellóművésznek ajánlott versenymű extrém feladatot jelent előadója számára. Mozgalmas, nagy virtuozitást megkövetelő első tételében a szólóhangszer egy szóló kürttel koncertál, a későbbiekben a brácsával és más hangszercsoportokkal, a hangszer kantabilitása érvényesül a lassú — moderato — tételben, amelyet egy méreteiben egyedülálló kadencia követ a szólóhangszeren, amely ez esetben a mű harmadik tételét képezi, erőteljes a befejező finálé. Sosztakovics Csellóversenye nagyszerű hozzájárulás a hangszer ritka repertoárjához.

A szólista, a fiatal Răzvan Suma, kinek játékát már több alkalommal megcsodáltuk, nem hiába számos bel- és külföldi zenei verseny kitüntetettje, magas fokon tudta megvalósítani a versenymű rendkívül nehéz szólamát. Játékára csak a „világklasszis" jelző a megfelelő, káprázatos technikai könnyedsége, éneklő csellóhangja, még a Diákművelődési ház közismerten rossz akusztikája dacára is betölti a termet.

Gaspar Cassado igen nehéz szólószonáta tételét játszotta ráadásként. Élmény e fiatal művész játéka. Petre Sbârcea biztos kézzel irányította a kíséretet, szép volt a kürt és brácsa-szóló.

A műsort a mostanában eléggé ritkán játszott szerző, Ottorino Respighi 1924-ben komponált szimfónikus költeménye, a Róma fenyői zárta. A mű tételei az „örök város" különböző festői részeit éneklik meg.

Petre Sbârcea és a zenekar kitűnő teljesítménye volt a Róma fenyői, e biztos sikerdarab előadása. A Vila Borghese tételének klarinét-szólója magas művészi fokon hangzott, ugyancsak felfigyeltünk Hary Noémi angolkürtjének nemes hangzására, és megcsodáltuk az első hegedűben játszó Dallos Csilla füttyművészetét, amely a park madarainak csicsergésével fokozta a tétel hangulatát. Végül nem feledkezhetünk meg a rézfúvósokról, akik a Via Appián közeledő római légiók felvonulásának vízióját jelenítik meg.

Nem hallgathatjuk el, hogy a tavalyi, kissé egyhangú műsoroktól eltérően ebben az évadban a filharmonikusok hangversenyei jóval változatosabbak, jobban felölelik különböző századok és népek nagy zeneszerzőinek műveit. Csak így tovább!...

Morvay István

vissza az elejére


A Matematika pontszerző verseny eredményei

3. Osztály

I. díj: Szász Tamás (Báthory, tanítója: Fülöp Mária);

II. díj: Irsai Boglár (O. Ghibu, tanítója: Herdlicska Kinga);

III. díj: Müller Dalma (Apáczai, tanítója: Kulcsár Margit); Kari Tamás Zsolt (Báthory, tanítója: Bolla Emese); Túros Anita, Kiss Botond (Báthory, tanítója: Fülöp Mária);

Dicséret: Pap Szentannai Gergő (Báthory, tanítója: Fülöp Mária); Csomor Csilla (Báthory, tanítója: Bolla Emese); Vincze Anita (N. Titulescu, tanítója: Török Zita); Tasnádi Réka (Báthory, tanítója: Fülöp Mária); Gyurka Réka (Báthory, tanítója: Bolla Emese); Vígh Levente (O. Goga, tanítója: Érsek Klára); Katona Edina, Osváth–Boros Dávid (Báthory, tanítója: Juhos Lenke).

4. Osztály

I. díj: Licker Nándor, Jaskó György (Báthory, tanítója: Szabó Éva);

II. díj: Csüdöm Tímea (O. Goga, tanítója: Pásztor Mária); Gere Attila (Horea, tanítója: Mészáros Mária); Rés Géza (Báthory, tanítója: Szabó Éva);

III. díj: Ilyés Károly, Lőrincz István, Kiss Asztrid, Jakab Gábor (Báthory, tanítója: Szabó Éva);

Dicséret: Prezensky Tamás (Brassai, tanítója: Tóth Emese); Szabó József Örs (Báthory, tanítója: Istvánfi Ibolya); Horváth Szilárd Szabolcs ( I. Creangă, tanítója: Kovács Erzsébet); Zelenka Mátyás (O. Goga, tanítója: Pásztor Mária); Kerekes Gábor, Both Júlia Katalin (Báthory, tanítója: Szabó Éva).

Díjazás február 18-án, pénteken, du. 4 órakor a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében.

vissza az elejére


Jóhírünk öregbítése a nagyvilágban

Az erdélyi származású, Ausztráliában (Sydney-ben) élő Kolozsy Sándor szobrászművész alkotása, egy Sir Percy Spenderről készült mellszobor is bekerült nemrég a canberrai Nemzeti Portré Galériába.

vissza az elejére


MOZI

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — Blade: Trinty — amerikai bemutató. — Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden előadás.

MŰVÉSZ-EURIMAGES — Pódium — francia bemutató. — Vetítések időpontja: 17.30, 20; kedvezménnyel kedden minden előadás. Rossz nevelés — spanyol. — Vetítések időpontja: 15, 22; kedvezménnyel kedden minden előadás.

GYŐZELEM — Ray — bemutató. — Vetítések időpontja: pénteken, szombaton 22 órától; Hihetetlenek. — Vetítések időpontja: V–Cs: 14, 16.30. Meet the Fockers. — Vetítések időpontja: péntek, szombat: 19.30 órától.

FAVORIT — Helloboy — amerikai. — Vetítések időpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel csütörtökön minden előadás.

DÉS

MŰVÉSZ — Bridget Jones 2 — angol. — Vetítések időpontja: 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfőn minden előadás.

TORDA

FOX — A tűzből nincs kiút — bemutató. — Vetítések időpontja: pénteken, szombaton, vasárnap: 15, 17, 19. Cápamese. — Vetítések időpontja: hétfőn, kedden, szerdán: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Resident Evil — bemutató. — Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Nagy Sándor, a hódító — amerikai. — Vetítések időpontja: 12.30, 15.30, 19; pénteken, szombaton, vasárnap: 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 12.30 órától; hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM — Resident Evil 2 — amerikai. — Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — Fehérek feketén — amerikai. — Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, és hétfőn minden előadás.

vissza az elejére


OPERA

MAGYAR OPERA

A mára, február 15-re meghirdetett Sybill előadása, betegség miatt ELMARAD!

Február 17-én, csütörtökön fél 7 órakor: Adam: Giselle. Vezényel: Jankó Zsolt m. v. Rendező koreográfus: Mândruţiu Mihail.

ROMÁN OPERA

Február 16-án, szerdán este 7 órakor: Wagner: Bolygó hollandi. Vezényel: Alfonso Saura.

Február 18-án, pénteken este 7 órától: Verdi: Traviata — rendkívüli jótékonysági előadás a leégett bukaresti Ion Dacian Operettszínház felújítására.

vissza az elejére


SZÍNHÁZ

MAGYAR SZÍNHÁZ

Február 16-án, szerdán este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Február 18-án, pénteken este 8 órakor: Fiúk (Les hommes caches) — a párizsi Frenák Pál Társulat mozgásszínházi előadása.

Feburár 19-én, szombaton este 7 órakor: Goldoni: Velencei terecske. Rendező: Mona Chirilă m. v.

vissza az elejére


ZENE

MŰVÉSZETI MÚZEUM

Február 16-án, szerdán du. 5 órakor: A Bartha kamarazenekar hangversenye. Műsoron: Schubert: A pisztráng ötös; Debussy: Rapszódia klarinétra és zongorára; Bartók: Kontrasztok hegedűre, klarinétra és zongorára.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

vissza az elejére


VÉLEMÉNY


Sejtette Nagy Imre Snagovban, hogy mi vár rá?

Forrásértékű, magyar szempontból rendkívüli jelentőséggel bíró kötet jelent meg a bukaresti Polirom Kiadó egyik legsikeresebb, a kommunizmus időszakának dokumentumait közreadó sorozatában. Bár a könyv címe — Nagy Imre: Însemnări de la Snagov, azaz Nagy Imre: Snagovi jegyzetek — a tartalomból nem sokat árul el, az 1956-os magyar forradalom történéseit ismerő magyar olvasóval azonnal megérteti, hogy a néhai miniszterelnök romániai deportálása idején készített jegyzeteit tartja a kezében.

Rég tudjuk, hogy miután 1956. november 22-én a budapesti jugoszláv nagykövetséget elhagyta, Nagy Imrét és csoportját a szovjetek Romániába hurcolták. Csak a kilencvenes években derült ki azonban, hogy a csoportot Snagovban őrizte a román Securitate. Az is akkor vált nyilvánvalóvá, hogy Romániába érkezésük pillanatától, egészen 1957. április 14-ig, amikor a csoport férfitagjait bilincsbe verve visszahurcolták Budapestre, Nagy Imrét és csoportjának többi tagját a Securitate végig lehallgatta, róluk valamennyi alkalmazott, így őrzőik is, szinte naponta jelentéseket írtak, feljegyzéseiket pedig hiányukban lefényképezték.

Csaknem öthónapos snagovi tartózkodás idején Nagy Imre csaknem 700 oldalas füzetet írt tele. Mintegy 550 oldalas munkában elemezte a magyarországi helyzetet, a forradalom kirobbanásának körülményeit és annak történéseit, és több mint száz oldalt kitevő részletes önéletrajzát is megírta (ez utóbbi Budapesten már megjelent). Amikor 1957 tavaszán nyilvánvalóvá vált számára, hogy a légkör körülötte egyre sűrűsödik, valamennyi kéziratát megsemmisítette. Bár snagovi tartózkodása kezdetétől tisztában volt azzal, hogy minden lépését és minden egyes szavát figyelik, azt talán mégsem sejtette, hogy kéziratát és gondolatait — a sors iróniájaképpen — éppen a román Securitate menti majd át a jövő generációk számára.

Ioanid Ilona a budapesti 1956-os intézet (az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete) megbízásából 1998 óta kutatta a román titkosszolgálat és más bukaresti intézmények levéltárában a forradalom és a Nagy Imre-csoport dokumentumait. Az évek során a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) összesen 46 dossziényi aktát adott át neki az általa őrzött vonatkozó anyagok közül. Ioanid asszony azonnal megértette, hogy rendkívüli jelentőséggel bíró anyagokat tart a kezében, amelyek tartalma mélyen megdöbbentette.

Így született meg benne az a gondolat, hogy a Nagy Imre 550 oldalnyi jegyzetéből, a miniszterelnök által a magyar, a román és más állami, illetve pártvezetőknek írt levelekből, a titkosszolgálati személyzet jelentéseiből és a lehallgatások anyagából kötetet állít össze. Bevallott célja elsősorban az volt, hogy elősegítse azt a múlttal való szembenézést, amellyel Románia mind politikai, mind pedig erkölcsi szempontból tartozik a magyar forradalomnak és önmagának. Évekre kiterjedő kutatásainak következtetéseit Ioanid Ilona terjedelmes és körültekintő bevezető tanulmányában összegezte. Ez a tanulmány — bár szubjektív elemek is találhatók benne — nagymértékben megkönnyíti annak a román olvasónak a feladatát, aki meg akarja érteni, hogy mit is műveltek a magyarok 32 évvel a románok előtt. A tanulmány számunkra másik erős pontja, hogy Nagy Imrét a szerző a román olvasónak kimagasló, okvetlenül figyelemre méltó és egyben példamutató történelmi személyiségként prezentálja.

Újabb furcsa helyzet előtt állunk tehát: Nagy Imre jegyzeteinek teljes terjedelmű kiadását hamarabb olvashatják Romániában, mint Magyarországon. Persze, abban reménykedhetünk, hogy a román kiadás nagymértékben felgyorsíthatja majd a magyar kiadás elkészülését is. Ioanid Ilona úttörő munkája azonban mindenképpen megérdemli a magyar kutatók és olvasók messzemenő elismerését.

A jegyzetek és a közreadott levelezés elolvasása tulajdonképpen megerősíti bennünk azt, amit tudtunk: Nagy Imre fikarcnyit sem engedett meggyőződéseiből. Érvelt, vitatkozott, elemzett, de a forradalomhoz, annak igazához mindvégig hű maradt. A mai olvasó megmosolyoghatja ugyan helyenként naivnak tetsző kijelentéseit, de végül mégiscsak kalapot kell emelnie az előtt a tisztánlátás előtt, amellyel a néhai államférfi a történések okait fürkészte, s azok következményeit magyarázta.

A legmegdöbbentőbb része a kötetnek kétségtelenül a lehallgatási transzkriptekbe bepillantást nyújtó fejezet. Ezek a szubjektív, kételkedő, olykor bizonytalan Nagy Imréről is képet nyújtnak, magát az embert hozzák közelképbe, mindenféle napi gondjaival-bajaival, hétköznapi gondolataival. Egyesek azt mondják majd talán, hogy mártírt, hőst ennyire közelről nem szabad nézni, s ebben kétségtelenül van igazság. De Nagy Imre esete az általánostól ebben is különbözik. A lehallgatásokból kialakult benyomás árnyalhatja ugyan a képet, de a gerinces államférfi imázsát nemhogy nem rontja, hanem ellenkezőleg — élesíti.

A lejegyzett beszélgetések, persze, a maguk nemében megdöbbentőek. Olyanok, mint egy rossz dráma, amelynek a szerzője időről időre rendezési utasításokat szúr be a replikák közé. Ilyeneket: „tányérok csörömpölése hallatszik, Nagyék ebédhez ültek", „az időjárásról beszélgetnek", „hosszú csend következik", „Nagy úr és Nagyné römiznek", „víz csobog, aztán csend".

Minden egyes, Snagovban, Nagy Imre vagy őrizői által írt papír egyenesen Gheorghe Gheorghiu-Dej pártfőtitkár, illetve a történetben az egyik legsötétebb alak szerepét játszó Valter Roman (Neulander Ernő) asztalára került. A pártfőtitkár mindent figyelmesen elolvasott, sőt, széljegyzeteket is írt a dokumentumokra. Például annak a levélnek a margójára, amelyet Nagy Imre 1957. január 20-án Titóhoz intézett, s amelyben kifejtette, hogy a csoportjára alkalmazott „ellenforradalmi" minősítés „törvénytelen repressziókat" is előrevetíthet, Gheorghiu-Dej a következőket írta: „Sejti, hogy mi vár rá."

Tibori Szabó Zoltán

vissza az elejére


Műemlékvédelmi közöny

A hét végén műemlékvédelmi alapismeretekből indított előadássorozatot a kérdésben közvetlenül is érintett kolozsvári magyarok felvilágosítására a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. Azért, hogy azok a személyek, akik nehezen visszakapták évtizedekkel ezelőtt a kommunista rendszer által elkobzott ingatlanjukat, és az műemléknek minősül, legyenek tisztában azzal, mekkora kincs fölött rendelkeznek, milyen jogszabályok vonatkoznak jogaikra és kötelességeikre, milyen lehetőségeik adódnak az épület felújítására, karbantartására, kihasználására, esetleg olyan értékesítésére, amelynek nyomán megbízható kézbe kerül közös múltunk egy darabja.

A rendezvény szervezői előzetesen ötven darab, személyre szóló meghívót küldtek szét a városban. Ennek ellenére az eredmény lesújtó volt: a teremben (a szünetig) alig 12, azaz tizenkét ember gyűlt össze. Érdemes kicsit górcső alá venni ezt a jelenlétet: a tucatnyi megjelent közül ketten előadók voltak, ketten a sajtót képviselték, ketten diákforma érdeklődőknek néztek ki, talán egyetlen igazi műemléképület-tulajdonos ült a padban, a többi pedig szervező vagy valamilyen vonatkozásban a témához kapcsolódó szakemberként figyelt-fülelt. (Az utóbbi kategóriában ott láthattuk azt a személyt is, aki a Funar-korszakban a polgármesteri hivatal egyik irodavezetőjeként, nagyon sok, műszaki szempontból érdektelen magyar rendezvényen ott „radarozott" a tömegben.) Nekik hangzott el — több mint négy órán keresztül — a felvilágosító szakemberi szó...

Ilyen fiaskóba fulladt egy hasznosnak ígérkező, jégtörő rendezvénysorozat bevezetője. De a szervezők továbbra is bizakodnak. Remélik, hogy az emberek ráébrednek, közönnyel sehova sem lehet jutni. Érdekük egybeesik a közösségi szándékkal, a műemléképületek tulajdonosainak és a műemlékvédő szakembereknek együttesen kell fellépniük a mások közönyével, kétes értékű szándékával, a romániai törvények dzsungelével szemben. Ha másban nem, legalább a szaktanácsok adásvételében. Melyek révén a visszaszolgáltatott épületek tulajdonosai, többek között, megtudhatják, milyen hazai és európai uniós pályázatokat lehet és érdemes megcélozni ahhoz, hogy ingatlanjukat ne eméssze meg az idő, hanem felújított funkcionalitással, de eredeti formáját nagyjából megőrizve, lakásként, vendéglátóipari egységként, turistacsalogatóként, művészeti intézményként stb. maradhasson fenn.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság műemlékvédelmi alapismereteket propagáló előadás-sorozata tavasszal folytatódik. Addig is a részeredmény: 1–0, a közöny javára.

Ördög I. Béla

vissza az elejére


Önbírálat

A múlt csütörtökön ismét elrontottuk a tévéműsort és ez nagyobb kalamajkát idézett elő, mint a Trianon-film. Mert ez utóbbiról minden hozzáértő és nem értő irka-firkálta a pro és kontra véleményeket, de amikor az olvasók meglátták a két keddi napos–hétfő-hiányos–szerda-kavarodós tévéműsort csütörtökön, az a telefonos tiltakozások lavináját zúdította ránk. Hát hogyisne, kaptak ők már előre és visszafelé dátumozott műsorokat, összecserélt vagy éppen hiányos adókkal ellátottakat, de hogy egy egész nap hiányozzon belőle, az premiernek számított. Ha az újságíró a vezércikkben elír valamit, talán a kutya sem veszi észre, de a tévéműsort elrontani nem ajánlatos.... Szegény műsorszerkesztő! Ez alkalommal még csak hibás sem volt... Aztán megszületett a „jóvátétel": pénteken újból megjelent a „helyes" műsormelléklet. Ez azonban a csak a csütörtöki számot vásárlók hangos felháborodását váltotta ki. Mindebből nagy tanulságot vonhatunk le: a „kis" dolgokra (is) fokozottabb figyelmet kéne fordítanunk, mert lehet, hogy másnak éppen ez a „nagy" dolog.

B. É.

vissza az elejére


Múlt és jelen között

Kétségkívül szükség van egy Trianon-filmre. Trianon olyan esemény, amely meghatározta Magyarország és a határokon túl rekedt magyarság huszadik századi történelmét. Egy ilyen alkotás önmagában nem jelent revíziós törekvést, és nem is árt a román–magyar kapcsolatoknak, ahogyan azt sokan sugalmazták. Egy filmmel nem lehet a feje tetejére állítani a világot.

Ugyanakkor az is biztos, hogy nem egy ilyen Trianon-filmre volt szükség, mint amilyet a napokban láthattunk a tévé képernyőjén. Koltay Gábor alkotása középszerű és felületes, amelyet értelemszerűen csakis egy színvonal nélküli vita követhetett, mert egyszerűen nem volt miről beszélni.

Először is a film azt szeretné elhitetni a nézővel, hogy Trianont döntő részben a nemzeti öntudatot romboló liberális és kozmopolita értelmiség idézte elő. A premissza tehát az, hogy a liberálisok, szociáldemokraták és a polgári radikálisok egy olyan hatékony propagandát fejtettek ki, amelynek segítségével sikerült meggyőzni a magyar nemzet széles rétegeit, hogy ha nem is értenek egyet, de legalább fogadják el a történelmi Magyarország szétzilálását, és ne fejtsenek ki semminemű ellenállást. A történelmi valóság ennél jóval összetettebb és árnyaltabb.

Az ömlengő és felesleges hazafias versek helyett ismertetni lehetett volna az Osztrák-Magyar Monarchiát feszegető nemzeti ellentéteket, amelyek nagymértékben hozzájárultak Magyarország szétdarabolásához. Az 1867–1869-es alkotmányos rendezés — amely jogi formába öntötte az osztrák–magyar kiegyezést — két államalkotó nemzetet teremtett: a németet és a magyart. Ezenfelül még két, széleskörű önkormányzati jogokkal felruházott politikai nemzetet ismert el: a horvátot és a lengyelt. Emellett még a tiroli olaszok rendelkeztek egy alsóbb fokú kulturális és közigazgatási autonómiával. Természetesen ez az állami berendezkedés nem volt vonzó a többi — a monarchiában élő, különleges jogokban nem részesített — nép számára. Itt elsősorban a csehekről van szó, akik többször nemtetszésüket fejezték ki, hogy az osztrák és magyar politikai elit nem értett egyet az osztrák–magyar dualizmusnak egy osztrák–magyar–cseh trializmussá való átalakításával. Fokozatosan, a nemzeti mozgalmak kifejlődésével az elégedetlenség elterjedt a szlovákok és a románok körében is, akik egyre hangsúlyosabban követelték az autonómiát, ami meglehetősen riasztotta a magyar vezető politikusokat, akik ebben a monarchia föderalizálásának veszélyét vélték fölfedezni. Még Jászi Oszkár is, a polgári radikális párt vezére — aki igazán a toleráns nemzetiségi politika híve volt — a XX. század elején még azt vallotta, hogy egyszerű kulturális és nyelvi jogokkal meg lehetne teremteni a nemzetiségi békét. Pár évvel később, 1918-ban, Aradon, akkor már a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztereként, Jászi területi autonómiát kínált fel az erdélyi román politikusoknak, akik, az új erőviszonyok fényében ekkor már a politikai elszakadáshoz ragaszkodtak. A dualizmus létrejöttétől egészen 1918-ig, mély szakadék választotta el a magyar politikai engedményeket a nemzetiségi követelésektől.

Érdemes lett volna megemlíteni, hogy az első világháború után, a győztes hatalmak igencsak szelektíven alkalmazták az általuk sokat hangoztatott önrendelkezési elvet. A gyakorlatban ez sokszor úgy festett, hogy a győztes és az Antant-hatalmak céljainak megfelelő politikát folytató nemzetek lehetőséget kaptak arra, hogy gyakorolják önrendelkezési jogukat, a vesztes nemzetek pedig tulajdonképpen nem élhettek ezen jogukkal. Nagyon jó példa erre az 1918 decemberében összehívott gyulafehérvári román nemzeti nagygyűlés, amely deklarálta Erdély egyesülését Romániával, és amely úgy vonult be a román köztudatba, mint az önrendelkezési jog természetes és legitim gyakorlása. Sem a román történetírás és sajnálatos módon a Koltay-film sem említi meg viszont azt a tényt, hogy 1918 novemberében, az erdélyi, bánsági és partiumi magyarság küldöttei összegyűltek Marosvásárhelyen és tiltakoztak Erdély esetleges elcsatolása ellen. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy kinek az önrendelkezési joga „ér úgymond többet", és hogy a gyulafehérvári és marosvásárhelyi nagygyűlések reprezentatívak-e voltak vagy sem? Természetesen, ilyen esetben a hiteles megoldás egy népszavazás kiírása lett volna, amely eldönthette volna Erdély, a Bánság és a Partium háború utáni hovatartozását. A referendum kiírását viszont, mind a román politikusok, mind az önrendelkezés elvét hirdető győztes hatalmak (főleg Franciaország) vezetői elutasították. Az Antant-hatalmak hozzáállása a referendumhoz részben azzal magyarázható, hogy ők már eldöntötték, hogy sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem a történelmi Magyarország integritását nem kell megőrizni. Erre utal az a tény is, hogy Franciaország már 1916-ban aláírt egy titkos egyezményt Romániával, amelyben a franciák arra kötelezték magukat, hogy amennyiben győztesként kerülnek ki a háborúból, és amennyiben Románia az Antant oldalán lép be a háborúba támogatják a románok területi követeléseit az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben.

Lehetett volna beszélni arról is, hogy a határvonalak meghúzásánál az Antant-hatalmak sok esetben megsértették az általuk fennen hangoztatott etnikai elvet is. Így kerültek zömében magyarlakta terültek — a Csallóköz, Csehszlovákia, a Szatmár, Nagykároly, Várad, Arad vonal pedig Románia fennhatósága alá. Mindkét esetben az utódállamok (Románia és Csehszlovákia) gazdasági érdekei prioritást élveztek az etnikai elvvel szemben.

A film hiányos és torz képet fest Trianonról. Nem hívja fel a figyelmet azokra a tényekre, amelyek miatt a magyarság teljes joggal tartja igazságtalannak az első világháborút követő békeszerződést. Időszerű lenne bemutatni egy dokumentált és tárgyilagos filmet Trianonról.

Csoma Botond

vissza az elejére


NAPIRENDEN


Munkanélküliség vár a polgárőrök zömére

Országos viszonylatban a 23 ezer polgárőrből körülbelül 20 ezer munkanélküli lesz április elsejétől, amikor megalakítják a Közösségi Rendőrséget — nyilatkozta hétfőn a Mediafaxnak Ioan Bolboacă, a Romániai Polgárőrök Egyesületének elnöke. A ok pedig az, hogy jelenleg a polgárőrök 80%-a nem teljesíti az uniós előírásoknak eleget tevő feltételeket. A törvény általi minimális feltétel az érettségi oklevél birtoklása, ami a romániai érintettek többségénél hiányzik.

Az érdekvédelmi egyesület megpróbálja négy évvel elodázni a változtatás határidejét. Sok veszélyeztetett helyzetű polgárőr családfenntartó, és komoly megélhetési gondokkal kell majd szembenéznie, ha a román kormány alkalmazni kívánja a 317-es törvényt.

vissza az elejére


Saját autonómiatervezetet nyújt be a parlamentbe az RMDSZ

— Saját autonómiatervezetet nyújt be az RMDSZ a parlamentbe — jelentette ki Márton Árpád tegnap a Mediafaxnak. A képviselő kifejtette: az RMDSZ megteremtette az autonómia alapjait, hiszen a négy típusú autonómiaforma közül három szerepel a kormányzati programban: a helyi közigazgatási autonómia, a kulturális autonómia, illetve a regionális autonómia a fejlesztési régiók átszervezése által. Hozzáfűzte, az RMDSZ nem mondott le a területi autonómiáról, ehhez azonban különleges törvényt kell elfogadni, vagy módosítani kell az alkotmányt.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hétvégi gyergyószentmiklósi ülésén felkérte az RMDSZ-t, terjessze ismét Románia parlamentje elé az autonómiastatútum tervezetét. A hírre reagálva hétfőn Márton Árpád, Kovászna megyei képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője kijelentette: az RMDSZ saját autonómiatervezetét nyújtja majd be, nem pedig az SZNT által kidolgozott, a parlament által egyszer már visszautasított változatot.

A fenti nyilatkozattal kapcsolatban lapunk érdeklődésére Márton Árpád képviselő kifejtette: az RMDSZ, amint azt a választási programjában felvállalta, egy saját maga által kidolgozott törvénytervezetet fog benyújtani a parlamenthez. „Nem látjuk értelmét annak, hogy olyan tervezetet nyújtsunk be, amellyel a kezdeményezés támogatói sem értettek egyet annak idején, és amelyet a parlament visszautasított", mondta a frakcióvezető.

Kérdésünkre, hogy milyen koncepció alapján dolgozza ki az RMDSZ a tervezetet, a képviselő elmondta: a különböző munkacsoportok által kidolgozandó tervezeteket a maguk idejében nyilvános vitára fogják bocsátani, konferenciákat tartva, és kikérve a civil társadalom képviselőinek a véleményét, közösen alakítva ki a végleges változatot. „Amíg ez ebben a formában meg nem történik, addig az Ön által feltett kérdésre nem tudok válaszolni. Az RMDSZ programjában bizonyos sorrendet követnek ezek a tervezetek, ezek között egyes számú prioritásként a kisebbségi kerettörvény alkotmány által előírt megvalósítása jelenik meg. Ez elengedhetetlen alappillére kell hogy legyen bármilyen más autonómiatervezetnek. A következő hónapokban a munkacsoportok remélhetőleg be tudják mutatni az eredményeket", fejtette ki Márton Árpád.

Köllő Katalin

vissza az elejére


Stratégiai tanulmánykötet a szülőföld programhoz
Jelentősebb pénzösszegek elfogadhatóbb módon a határon túlra

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter és Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn Budapesten bemutatta a kormány szülőföld programjára vonatkozó, a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült stratégiai tanulmánykötetet. A határon túli magyarok támogatására vonatkozó alapvető koncepcióváltás lényege — hangzott el —, hogy az érintett szomszédos országok számára is sokkal inkább elfogadható módon lehessen biztosítani a korábbinál jelentősebb pénzügyi eszközöket.

Kitért arra, hogy a korábbi visszatekintő, elsősorban a történelmi sérelmekre alapozó megközelítést a magyar nemzet újraegyesítését európai perspektívába helyező politika váltja fel. „Egy ilyen megközelítés az esetenként nacionalizmusba hajló politikával szemben a patriotizmusra épít, és úgy képzeli el a magyarság sorsának javítását, hogy ezzel ne váltson ki ellenérzést a többségi nemzetekben" — hangsúlyozta a külügyminiszter.

A tanulmánykötet a gazdasági együttműködésre, a közös fejlesztésű régiók kialakítására koncentrál, az erre alapuló kétoldalú és európai uniós együttműködési keretekre. A kiadvány Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Szlovéniában élő magyarok gazdasági támogatásának kiszélesítésére tesz javaslatot.

Baráth Etele szerint a térség országaiban élő magyar kisebbség infrastrukturális, környezetvédelmi fejlesztése összeurópai érdek, a szülőföld program ennek szellemében biztosít konkrét eszközöket a határon túli magyarok gazdasági lehetőségeinek növelésére, a szülőföldön való boldogulás elősegítésére.

Szólt arról, hogy a tanulmánykötetet 2003-ban rendelte meg a Miniszterelnöki Hivatal, így a kormány mostani szülőföld program koncepcióját kétéves előkészítő munka előzte meg. „A kötetben fellelhetőek azok az elemek, amelyek az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben már szerepeltek. Azóta azonban továbbléptünk: a következő időszakban a különböző pozíciókban lévő országokban élő magyarok egységes kezelést, szemléletet kaphatnak a magyar kormánytól" — mondta Baráth Etele.

Megjegyezte: a program a szülőföldön maradás, boldogulás anyagi, jogi és politikai feltételeinek megteremtését célozza, hogy a határon túli magyarok szoros kapcsolatot ápolhassanak az anyaországgal. Hozzátette: aki viszont ezt nem kívánja, azt különböző eszközökkel, például a visszahonosítással hozzá kívánják segíteni ahhoz, hogy változtathasson saját élethelyzetén.

Veress József, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter politikai államtitkára elmondta: kiemelt feladat, hogy a magyar vállalkozók hatékonyabban tudják használni a határon túli piaci és befektetési lehetőségeket. „Az erre a célra rendelkezésre álló 26 milliárd forintnyi hitel, kockázati tőkealap, Eximbank-finanszírozás mind ezt segíti, s ezen belül is a határon túli munkahelyteremtést" — közölte Veress József. Úgy vélte, a folyamat egyik legfontosabb hatása, hogy jelentősen javíthatja a határon túli magyarok forrásfelhasználói képességét, legyen az EU-, vagy országon belüli támogatási forrás.

A Szülőföld Program című stratégiai tanulmánykötet az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkája. Az anyagot Törzsök Erika, a külügyminiszter kisebbségi ügyekkel foglalkozó főtanácsadója szerkesztette.

vissza az elejére


Băsescu Moszkvában

Traian Băsescu államelnök hétfőn Vladimir Putyin orosz államfő meghívására Moszkvába érkezett. Vendéglátója a Kreml protokolltermében fogadta. A hivatalos látogatás ma folytatódik.

Elutazása előtt a román államfő azt nyilatkozta, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről fognak tárgyalni, mivel az árucsere terén nagy deficit érezhető. A román üzleti világ távolról sem használta ki az orosz piaci lehetőségeket, és nagyobb tevékenységet kíván kifejteni az Orosz Federációban — nyilatkozta Băsescu a Mediafaxnak.

vissza az elejére


Zűrös elnöki lakásügyek

Traian Băsescu lemond arról a bukaresti ingatlanjáról, amelyet az országos ingatlankezelő ügynökségtől vásárolt, és az adásvételi szerződés felbontását kezdeményezi. Az államfő ezt a döntését azt követően hozta, hogy a fővárosi lapok azzal vádolták: bukaresti főpolgármesteri tisztségéből származó kiváltságos helyzetével visszaélve jogtalanul, igen kedvezményes áron jutott az ingatlanhoz.

Az elnöki iroda közleménye szerint a közvélemény iránti tisztelet, és az őt ért alaptalan vádak késztették Băsescut arra, hogy tisztázza lakáshelyzetét. A dokumentumból kiderül: akkor, amikor az inkriminált lakást megvásárolta, Băsescunak egyetlen ingatlan sem volt a tulajdonában. Főpolgármestersége idején szolgálati lakásban lakott, jelenlegi otthona pedig leányának a tulajdona. Az államfő azt tervezi, hogy olyan szolgálati lakást kér, amelyre a törvények értelmében mandátuma lejárta után is igényt tarthat, és amely olyan berendezésekkel rendelkezik, szavatolva Románia elnökének biztonságát.

vissza az elejére


Băsescu és Tăriceanu a legnépszerűbb politikusok

Magasra szökött mind Traian Băsescu (62,7 százalék), mind Călin Popescu Tăriceanu (60,3 százalék), mind a D. A. Szövetség (47,7 százalék) népszerűsége az elmúlt hónapokban — derül ki egy CSOP-felmérésből.

A szavazópolgárok körében közismert az a magatartás, hogy a választások utáni hónapokban azok is a győztes erők mögé sorakoznak fel, akik korábban más pártokra adták voksukat. Ezt igazolja vissza a CSOP legutóbbi közvélemény-kutatása is, amely szerint a múlt év novemberéhez viszonyítva Băsescu népszerűsége 17,3 százalékkal, Tăriceanué 30,5 százalékkal, a D. A. Szövetségé pedig 8,6 százalékkal növekedett. Ellenkező tendencia érvényesül a szociáldemokrata táborban: a választások után Ion Iliescu támogatottsága 18,8 százalékkal, Adrian Năstaséé 20 százalékkal, az SZDP-é pedig 10,2 százalékkal csökkent. A legnépszerűbb szociáldemokrata politikus Mircea Geoană, akit a megkérdezettek 39,2 százaléka támogatna (— 4,7 százalék).

A hónap elején további két felmérés látott már napvilágot: az IMAS szerint a D. A. Szövetség támogatottsága 66 százalék, a Gallup szerint 69 százalék. Ami pedig Băsescu és Tăriceanu népszerűségi mutatóit illeti: az államfőre a megkérdezettek 73, illetve 67 százaléka, a kormányfőre pedig 64, illetve 51 százalék szavazna, amennyiben most választásokra kerülne sor.

Az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt megítélése gyakorlatilag nem változott.

vissza az elejére


Megismétlődhet a tiszai katasztrófa

Bármely pillanatban katasztrofális következményekkel járó környezeti baleset következhet be a Nagybánya környékén található 17 ipari derítő valamelyikénél — jelentette ki Călin Crişan, a Máramaros megyei Környezeti Őrség főfelügyelője.

A Máramaros megyében található, összesen 420 hektáron elterülő derítők több mint 115 millió tonna olyan zagyot tartalmaznak, amelyben jelentős mennyiségű nehézfém és más mérgező vegyszer található. A térség nemesfém-bányászati céljaira az utóbbi 40 esztendőben kialakított 17 derítő közül hét ma is használatban van, ötöt a nagybányai Remin Bányavállalat, kettőt pedig a román–ausztrál TransGold cég használ, a 2000 januári tiszai ciánkatasztrófát okozó Aurul cég jogutódja.

Az utóbbi hetek kiadós havazása, illetve a napokban kezdődő olvadás ismét felveti ezen létesítmények biztonságának a kérdését. E tekintetben azonban maguk a román szakemberek is eltérő véleményeket hangoztatnak. Miközben Gheorghe Voinescu, a nagybányai Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója úgy véli, a derítők biztonságosak, Călin Crişan főfelügyelő azt mondja, hogy a derítők „a természetre és a környezetre potenciális veszélyt jelentenek", s azok esetében „bármely pillanatban katasztrofális következményekkel járó baleset következhet be".

vissza az elejére


KÖRKÉP


Egeres
Közmunkával épül fel az inaktelki kultúrotthon
Nagyvenyim félmillió forintot adományoz

Egeres és a magyarországi Nagyvenyim testvérközségi kapcsolata példaértékű lehet, különösen a december 5-i magyarországi népszavazás után elmérgesedett hangulatban: a nagyvenyimi lakosok több mint 400 000 forinttal járulnak hozzá az elmúlt év utolsó napjaiban leégett inaktelki kultúrotthon újjáépítéséhez.

Fekete P. P. János alpolgármester beszámolt a testvérközségben pár nappal ezelőtt tett látogatásáról, ahol jótékonysági orgonakoncertet szerveztek az inaktelki kultúrotthon javára. Rákász Gergely orgonaművész tartott nagy sikerű koncertet a dunaújvárosi evangélikus templomban, melynek eredményeképpen több mint 400 ezer forint gyűlt össze.

A fent említett összeget a község polgármestere fél millió forintra egészíti ki és személyesen hozza Egeresre, ugyanakkor minden járulékos költséget felvállal a testvértelepülés.

A fél millió forint, az itthon már begyűlt összegekkel és a Hollandiából érkező segítséggel felpótolva fedezi az anyagköltségeket. A munkát az inaktelki lakosok vállalták el, közmunkában, így jelentős összeget spórol meg a falu.

A tervek szerint nem csupán újjáépítik, hanem korszerűsítik is a kultúrotthon épületét: a korábbi óvodaépület helyén konyhát alakítanak ki, így kifogástalan higiéniai körülmények között szervezhetnek majd esküvőt, keresztelőt, társas összejöveteleket.

A munkálatok feltehetően a nyár folyamán befejeződnek, augusztus végén szeretnék használatba adni az új kultúrotthont — mondta az alpolgármester.

F. I.

vissza az elejére


Híradók a szerelemről

A szerelem leggyakrabban a hírességek magánélete kapcsán kerül szóba a tévéhíradókban — erre a következtetésre jutott a Monitoring Media országos tévéfigyelő ügynökség. A Bálint-nap alkalmából kiadott közlemény szerint az ügynökség azt vizsgálta, hogy milyen körülmények között beszélnek a híradókban szerelemről. Kiderült, hogy tavaly a legnagyobb hét román tévécsatornán majdnem 400 olyan hír hangzott el, amely a szerelemre, szeretetre, házasságra vagy válásra utalt. Ezek közül a legtöbb (111) a showbizniszhez kapcsolódik, amelyben főként mozi-, színház- és tévésztárok, valamint sportcsillagok magánéletéről szóltak. Kilencven hírben a szerelem erőszakos cselekmények kapcsán került a média figyelmébe, 58-szor válás, 47-szer pedig házasság kapcsán beszéltek róla.

A megfigyelt hírek leggyakrabban szerepeltetett főhőse Gregorian Bivolaru, az Integráció az Abszolútumba Mozgalom vezetője volt, őt követi a román foci fenegyereke, Adrian Mutu, akinek a kábítószeres botránya kapcsán került ismét előtérbe zűrös magánélete.

A felmérésből az is kiderült, hogy a Realitatea TV mutatta be a legkevesebb erőszakos cselekményekről beszámoló hírt, míg az Antena 1 foglalkozott a legtöbbet a sztárok szerelmi életével.

B. T.

vissza az elejére


Felavatják az első nyugdíjasklubot Kolozsváron

Csütörtökön délben Emil Boc kolozsvári polgármester jelenlétében avatják fel a megyeszékhely első nyugdíjasklubját a Kossuth Lajos (1989. December 21.) utca 108. szám alatt.

Az elöljáró sajnálatát fejezte ki, hogy bizonyos fennakadások miatt a helyiséget nem sikerült Bálint-nap alkalmából átadni. — Így a város idősebb polgárai is szerelmet vallhattak volna egymásnak — jegyezte meg Boc.

A körülbelül 60 személy befogadására alkalmas klubot tévé- és rádiókészülékkel szerelték fel. Ugyanakkor a nyugdíjasok elolvashatják a helyi és központi sajtót, társasjátékokat játszhatnak és kisebb mulatságokat is szervezhetnek.

A tervek szerint a közel 70 négyzetméteres helyiség minden nap reggel kilenctől este kilencig nyitva tart. A polgármesteri hivatal 100 millió lejt költött a klub létrehozására.

(k. o.)

vissza az elejére


Körösfői táncosok a bécsi bálban
A bevételből biztosítják a diákok ösztöndíjait

1991 szeptemberének első napjaiban a kolozsvári Báthory-líceum vezetősége elhatározta, hogy a magyar diákok szülőföldön maradásának támogatásáért a hatóságoktól független bentlakást hoz létre, amely reményeik szerint nagyban hozzájárulna a Kolozsváron tanuló, de vidéken lakó diákok szállás- és étkezési gondjainak megoldásához, függetlenül attól, hogy az érintett fiatal melyik magyar tannyelvű iskola vagy osztály diákja, vagy milyen vallási felekezetnek a tagja. Nagyon sok utánajárás és kilincselés után 1993. augusztus 28-án sikerült megvásárolni egy háromszintes ingatlant a Szamos-partján, ennek ügyintézését az 1994. március 14-én hivatalosan bejegyzett Teodidaktos Humanitárius Alapítvány vállalta (elnöke Vízi Imre, a Báthory-líceum igazgatóhelyettese).

Az elmúlt tíz évben pályázat útján többszáz, vidékről érkező diáklány élhetett civilizált körülmények között az otthonban, de az évek során egyre nagyobb igény mutatkozott egy fiúotthon létrehozására. Újabb megfeszített munka után 2002-ben az alapítványnak sikerült létrehoznia a Sankt Stephan fiúkollégiumot.

Ezen csodálatos tervek megvalósításához nagyban hozzájárult a Bécsben alapított Szent István Egylet, melynek jelenlegi elnöknője báró ternovai Stipsicz Károlyné, született gróf bethleni Bethlen Katalin, titkára pedig Stipsicz Péter, valamint az Illyés Közalapítvány, a budapesti Apáczai Közalapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány, a san franciscói Egyesült Magyar Alap, a Máltai Szeretetszolgálat és még számos intézmény és magánszemély.

A bentlakásos diákoknak pályázat útján a költségeik 45–60 százalékát is megtéríthetik. Az ösztöndíj összegét a bécsi Szent István Egylet biztosítja, a minden év februárjában megszervezett Szent István bál bevételeiből.

Az idei bált február 5-én este, a bécsi Magyar Nagykövetség gyönyörű palotájában rendezték meg, több száz magyar és osztrák főúr és családja váltott belépőt. A bálra meghívtak egy 16 tagú erdélyi csoportot is, akik művészi műsorral, valamint kalotaszegi néptánccal kedveskedtek a bálozó társaságnak.

Az estet az első bálozók nyitották meg, ezt Incze Róbert, a Teodidaktos Alapítvány ösztöndíjasa és két zeneiskolás társa, Händel és Mozart műveiből klarinéton előadott színvonalas műsora követte.

A báli hangulat fokozásával az idén a szervezők a felsőpulyai (Ausztria) sikeres fellépésük következtében a Teodidaktos Alapítványhoz sok szállal kötődő körösfői Rákóczi Kultúregylet Hagyományőrző Tánccsoportját bízták meg. Ők éjfél után fél kettőkor kalotaszegi népdallal és fergeteges néptánc-produkcióval arattak szép sikert. A vastapsot követően a fiatal táncosok kalotaszegi csárdásra kérték fel a bálozó hölgyeket és urakat, akik az első meglepetésből felocsúdva nagy jókedvvel járták a táncot. A körösfői tánccsoport fiataljai életre szóló élményben részesülhettek, amelyhez páratlan vendégszeretet társult, ugyanakkor Bécs látnivalói is maradandó élményt nyújtottak.

Péntek László a Rákóczi Kultúregylet elnöke

vissza az elejére


A rendőrség hírei
Bővült a csaló bűnlajstroma

Amint a február 12-i lapszámunkban megírtuk, a rendőrség csalás miatt vizsgálja a 47 éves nagyenyedi Artemiu Terheşt. Tavaly júniusban hamis név (Gabriel Vereş) és hirdetés alapján vett cég (Drana Comimpex Kft.) segítségével a Velsor Kft.-től gépkocsit vételezett. A nyomozás kiderítette, hogy Artemiu Terheş a Drana cég előző ügyvezetője jóváhagyásával bankszámlát nyitott. Ezzel és ugyancsak hamis névvel két kolozsvári kereskedelmi társaságot csapott be: két teljes számítógépes rendszert és egy laptopot vételezett, utalvánnyal fizetett. Az anyagi kár mintegy 81 millió lej, eddig még nem térült meg. Terheşt előzetes letartóztatásba helyezték, más ügyek kapcsán is vizsgálják.

Áltelekelő
Két személytől kapott pénzt, az egyiktől 21,5, a másiktól 18 millió lejt az aranyosgyéresi Dandoczi E. A 35 éves férfi az aranyosgyéresi AF Denisa ingatlanügynökség ügyvezetőjeként két évvel ezelőtt azt állította, hogy elintézi a lakások telekelését. A cégnek nincs ilyen jellegű tevékenységre engedélye, ennek ellenére megtévesztésként Dandoczi E. nyugtát bocsátott ki a pénzösszeg egy részére, „telekelés ügyvédi segítséggel" címmel. Kihallgatáskor pedig hamis kiegészítést mutatott fel, amelynek értelmében megegyezett az egyik sértettel, hogy idén májusig elintézi a telekelést. Szabadlábon védekezhet a csalás alapos gyanúja ellen, lépéseket tesznek az anyagi kár megtérítése érdekében.

Bombariadó Ördöngösfüzesen
Köztelefonról hívta fel a sürgősségi eseteket megoldó (a tűzoltóság és a polgárőrség összevonásából alakult) 112-es telefonszámot egy férfihang február 12-én 11.20 órakor. A hang azzal fenyegetőzött, hogy a füzesmikolai (Nicola) iskolában bombát helyezett el. Az ellenőrzés kiderítette, hogy hamis riasztás volt, a tanügyi intézményben nem találtak gyanús csomagokat vagy robbanóanyagot. A nyomozás során azonosították a bombariadó értelmi szerzőjét, a 17 esztendős füzesmikolai Tiberiu L. szamosújvári tanuló személyében. A fiút szabadlábon vizsgálják a büntetőtörvénykönyv 280 cikkelyének 6. pontja megsértése miatt, a gyanúsítottal kifizettetik a sürgősségi esetet megoldó egységek kiszállásának költségét.

Halálos baleset
A kolozsvári Valea Chintăului utcában halálos baleset történt február 13-án este fél kilenckor. A 27 éves Sebastian Ion J. Daewoo Tico gépkocsit vezetett, és elgázolta a 32 esztendős Simion D.-t. Az ittas áldozat az úton haladt, a sofőr nem tudta kikerülni a végzetes ütközést.

(póka)

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

vissza az elejére


GAZDASÁG


15,75 százalékra csökkent az irányadó kamat

A Román Nemzeti Bank (BNR) vasárnap 75 bázisponttal 15,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. A jegybank azután döntött így, hogy a januári éves szintű infláció 8,9 százalékra mérséklődött a tavaly decemberi 9,3 százalékról.

A központi bank arra számít, hogy idén 7 százalékra mérséklődik az infláció a tavalyi 9,3 százalékról, miközben úgy véli: továbbra is gondot jelent, hogy a hazai keresletbővülés üteme meghaladja a hazai termelését. A jegybank jelezte: egyetért a kormány hét elején bejelentett több szigorító intézkedésével, amelyeknek a célja az infláció mérséklése és a költségvetés, illetve a folyómérleg hiányának a visszafogása.

Csökkentik az állami kiadásokat, emelik az energiaárakat és növelik a kamat- és a tőkenyereség-adót, amelyekről a múlt héten egyeztetett a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A kormány azt szeretné, ha az idei államháztartási hiány a GDP 0,4–0,5 százalékára csökkenne a tavalyi mintegy 1,2 százalékról. A GDP-növekedésre 5,5 százalékot valószínűsítenek most erre az évre, a tavalyi 8 százalékra becsült után — mondta a napokban Adriean Videanu miniszterelnök-helyettes. A tavalyi gazdasági növekedést főleg a mezőgazdaság váratlan és rendkívül jó eredménye táplálta.

A kormány 1 százalékról 10 százalékra emeli a tőkenyereség-adót és a kamatadót, növeli a benzin jövedéki adóját és mintegy 6 ezer bányászt bocsát el.

A népszerűtlen intézkedések komoly próbatétel elé állítják a december végén hivatalba került kormányt, amelynek minimális többsége van a parlamentben, és működését a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentésének és 16 százalékon való egységesítésének bejelentésével kezdte. Tavaly a személyi jövedelemadó 18–40 százalékos, a társasági adó 25 százalékos volt.

vissza az elejére


Lassuló infláció, robbanó rezsi

A hazai infláció éves szinten 8,9 százalékos volt januárban, a decemberi és a tavalyi egész évesnek mondott 9,3 százalék után, noha a múlt hónapban a drágulás átlaga 0,8 százalékot ért el. A kormány az idén 7 százalékosra szeretné leszorítani a drágulás éves ütemét. Elemzők szerint ezt nem lesz képes teljesíteni. Januárban az elektromos áram 4,4, a gáz 5 százalékkal drágult Romániában, s mivel az üzemanyagok is 0,5 százalékkal drágultak, a nem élelmiszeripari termékek és szolgáltatások ára egészében 1,3 százalékkal emelkedett.

Vasárnapi bejelentés szerint az április elsejei újabb energiadrágulás oda vezethet, hogy szeptembertől a lakások rezsije a mostaninál mintegy negyven százalékkal magasabb lesz.

vissza az elejére


A Siemens Nagyszebenben

A Siemens lefektette hazai üzeme építésének pontos ütemtervét. — Megkötöttük a szerződéseket a finanszírozó bankokkal, és ősszel már meg is kezdi működését az üzem — jelentette ki Peter Schönhofer, a Siemens Österreich pénzügyi igazgatója. Az üzem kezdetben 200 főt foglalkoztat majd, amit a későbbiekben növelni terveznek.

A Nagyszebenben 2,5 millió eurós beruházással épülő üzem egyetlen osztrák munkahelyet sem vesz el. Ehelyett a Siemens egyik magyarországi partnere által végzett kézimunka- és munkaerő-igényes feladatokat látja majd el, amelyekkel szemben korábban komolyabb problémák merültek fel.

vissza az elejére


Felbontják a Bechtel és az EADS-szerződéseket?

Traian Băsescu államfő már régebb óta azzal fenyegetőzik, hogy a kormány elemezni fogja az összes, versenytárgyalás nélkül megkötött szerződést, a társaságoknak pedig „a piaci árakhoz kell igazodniuk", ellenkező esetben felbontják a szerződéseket.

Az államfő több alkalommal is kifejtette, a kormány megvizsgál minden, versenytárgyalás nélkül megkötött szerződést, szem előtt tartva a szerződések felbontása esetén szükséges kártérítések összegét is. Băsescu elmondta: ha indokolt, versenytárgyalást írnak ki a szerződések megkötésére, de ha ez nem lehetséges, „a szolgáltatóknak igazodniuk kell a piaci árakhoz".

— Nem fogadjuk el, hogy a piaci áraknál többet fizessünk — szögezte le az elnök.

Băsescu szerint a Bukarest–Brassó autópálya megépítéséről szóló szerződések „egy versenytárgyalás-szimulákrum" révén születtek, hasonlóan a Brassó–Bors autópályáról, valamint az EADS társasággal a határok biztonságossá tételéről kötött szerződések esetében.

Tegnap Bukarestben bejelentették: a kormány az interneten kívánja nyilvánosságra hozni az EADS-szal kötött szerződés nem titkos fejezeteit. Az EADS határzárat építene ki Románia számára, így a szerződés titkos részei a határzár-rendszerhez szükséges szenzorok elhelyezésére vonatkoznak.

vissza az elejére


Valutaárfolyamok
Február 14., hétfő

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4.)

35 600/36 200

27 600/28 200

145/150

vissza az elejére


Február 15., kedd

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 35 515 lej, 1 USD = 27 385, 1 magyar forint = 145 lej.

vissza az elejére


HIRDETÉS


BÉRBE VESZ

Komoly egyetemista lány kiadó lakást, szobát keres. Györgyfalvi negyed, központ előnyben. Telefon: 0745-461432, 0266/214174. (0017)

vissza az elejére


SPORT


LABDARÚGÁS
Bajnokságról bajnokságra

• Az olasz Serie A 24. fordulójának eredményei: SS Lazio–Atalanta Bergamo 2–1, Milánói Internazionale–AS Róma 2–0, Bologna–AC Palermo 1–1, Brescia–Cagliari 2–0, Fiorentina–AC Párma 2–1, Torinói Juventus–Udinese 2–1, Lecce–Chievo Verona 3–0, Livorno–Sampdoria 1–0, Siena–Messina 2–2 és Reggina–AC Milan 0–1.

Az állás:

1. Juventus 24 16 5 2 40–15 53
2. AC Milan 24 15 6 3 42–16 51
3. Inter 24 9 15 0 46–29 42
4. Udinese 24 12 4 8 33–23 40
5. Sampdoria 24 11 5 8 26–18 38
6. Palermo 24 9 9 6 23–17 36
7. AS Róma 24 9 8 7 42–36 35
8. Cagliari 24 9 6 9 33–38 33
9. Bologna 24 8 8 8 26–23 32
10. Lecce 24 8 8 8 42–42 32
11. Reggina 24 8 8 8 24–26 32
12. Livorno 24 8 6 10 26–30 30
13. Messina 24 7 7 10 29–39 28
14. Chievo 24 7 7 10 21–35 28
15. Lazio 24 7 6 11 31–36 27
16. Fiorentina 24 6 8 10 23–31 26
17. Brescia 24 6 5 13 17–29 23
18. AC Párma 24 5 8 11 25–39 23
19. Siena 24 3 13 8 23–35 22
20. Atalanta 24 2 8 13 17–32 14

• A Serie B 26. játéknapjának eredményei: Triestina–Arezzo 2–1, Albinoleffe–Bari 0–1, Catania–AC Torino 1–0, Crotone–Catanzaro 3–0, Genoa–Perugia 0–1, Pescara–Venezia 0–0, Piacenza–Vicenza 0–0, Salernitana–Empoli 1–1, Ternana–Modena 2–1 és Verona–Cesena 2–1. A Treviso–Ascoli találkozót hétfőn játszották, lapzárta után kezdődött.

A táblázaton:

1. Genoa 26 13 10 3 46–25 49
2. Empoli 26 12 9 5 37–22 45
3. Verona 26 13 5 8 47–32 44
4. Perugia 26 12 8 6 34–22 44
5. AC Torino 26 13 5 8 31–23 44
6. Treviso 25 12 5 8 29–26 41
7. Ascoli 25 11 7 7 35–32 40
8. Cesena 26 10 7 9 32–35 37
9. Piacenza 26 11 3 12 29–32 36
10. Vicenza 26 10 5 11 40–41 35
11. Catania 26 8 11 7 27–29 35
12. Albinoleffe 26 9 7 10 36–32 34
13. Ternana 26 8 10 8 30–31 34
14. Arezzo 26 6 13 7 36–33 31
15. Bari* 26 7 11 8 25–26 31
16. Modena* 26 10 5 11 28–29 31
17. Pescara 26 7 10 9 25–36 31
18. Triestina 26 8 6 12 27–36 30
19. Salernitana 26 7 7 12 34–40 28
20. Crotone* 26 6 8 12 27–33 23
21. Catanzaro 26 5 6 15 24–48 21
22. Venezia 26 4 8 14 19–35 20

*A Barit 1, a Modenát 4, a Crotonét 3 ponttal büntették.

• A spanyol Primera División 23. fordulójában: Real Zaragoza–FC Barcelona 1–4, Valencia–Deportivo La Coruña 1–2, Atlético Madrid–Levante 0–0, Espanyol Barcelona–Getafe 2–0, Real Mallorca–Albacete 2–1, Numancia–Málaga 0–1, Racing Santander–Real Sociedad 1–3, FC Sevilla–Villarreal 2–1, Osasuna–Real Madrid 1–2 és Athletic Bilbao–Real Betis Sevilla 4–4.

A sorrend:

1. Barcelona 23 17 3 3 47–17 54
2. Real M. 23 14 6 3 43–17 50
3. Sevilla 23 12 5 6 28–24 41
4. Valencia 23 10 8 5 36–23 38
5. Betis 23 10 8 5 37–28 38
6. Espanyol 23 11 5 7 28–24 38
7. Villarreal 23 10 7 6 38–20 37
8. Atlético 23 9 6 8 24–20 33
9. Bilbao 23 8 8 7 37–32 32
10. Deportivo 23 7 11 5 33–32 32
11. Osasuna 23 8 5 10 33–39 29
12. Zaragoza 23 8 4 11 29–38 28
13. Sociedad 23 7 5 11 29–34 26
14. Getafe 23 7 5 11 22–27 26
15. Levante 23 7 5 11 25–36 26
16. Málaga 23 7 4 12 16–30 25
17. Albacete 23 5 8 10 21–31 23
18. Mallorca 23 5 6 12 23–37 21
19. Santander 23 5 6 12 21–36 21
20. Numancia 23 3 5 15 13–38 14

• Hosszú idő után Szabics Imre ismét végig a pályán volt, a 15. percben gólt is szerzett, de csapata, a VfB Stuttgart végül 2–1-es vereséget szenvedett a Hamburger SV vendégeként a német Bundesliga 21. fordulójában. A magyar csatár negyedik alkalommal volt eredményes a 2004— 2005-ös pontvadászatban.

Eredmények: Borussia Dortmund–VfL Bochum 1–0, SC Freiburg–Hannover 96 0–0, Hamburger SV–VfB Stuttgart 2–1, Hertha Berlin SC–1. FC Nürnberg 2–1, 1. FC Kaiserslautern–Hansa Rostock 2–1, Schalke 04 Gelsenkirchen–VfL Wolfsburg 3–0, Werder Bremen–Borussia Mönchengladbach 2–0, Arminia Bielefeld–Bayern München 3–1 (!) és Bayer Leverkusen–FSV Mainz 05 2–0.

Az élen: 1. Bayern 41 pont (39–23), 2. Schalke 41 (33–26), 3. Werder 37, 4. Hertha 36, 5. Stuttgart 35 (39–28), 6. Leverkusen 35 (37–27).

• Újabb nagy lépést tett az angol Premier League megnyerése felé a listavezető Chelsea, miután szombaton egygólos győzelmet aratott a 4. helyen álló Everton vendégeként.

A 27. forduló ereményei: Everton–Chelsea 0–1, Birmingham City–FC Liverpool 2–0, Blackburn Rovers–Norwich City 3–0, Portsmouth–Aston Villa 1–2, Bolton Wanderers–Middlesbrough 0–0 és Manchester City–Manchester United 0–2. Az Arsenal–Crystal Palace mérkőzés hétfőn, lapzárta után kezdődött, míg a West Bromwich Albion–Southampton, a Charlton Athletic–Tottenham Hotspur és a Fulham–Newcastle United találkozót elhalasztották, mivel három együttesnek, mindegyik párból egynek-egynek FA Kupa-kötelezettsége volt a hét végén.

Az élcsoport: 1. Chelsea 68 pont, 2. MU 59, 3. Arsenal 54, 4. Everton 48, 5. Liverpool 43, 6. Middlesbrough 41.

• Az angol FA Kupa 4. fordulójának megismételt mérkőzésein: Fulham–Derby County (II. osztályú) 4–2 — hosszabbítás után, Hartlepool United (III.)–Brentford (III.) 0–1, Tottenham Hotspur–West Bromwich Albion 3–1 és Sheffield United (II.)–West Ham United (II.) 1–1 — hosszabbítás után 11-esekkel 3–1-re nyert a Sheffield.

A nyolcaddöntő programja: február 19., szombat:: Bolton Wanderers–Fulham, Tottenham Hotspur–Nottingham Forest (II.), Everton–Manchester United, Charlton Athletic–Leicester City (II.), Southampton–Brentford (III.) és Arsenal–Sheffield United (II.); február 20., vasárnap: Burnley (II.)–Blackburn Rovers és Newcastle United–Chelsea.

Franciaországban a kupamérkőzések kerültek előtérbe a hét végén, Bölöni László együttese, a Rennes bejutott a legjobb 16 közé.

Eredmények, Francia Kupa: Nizza/Nice–Reims (II.) 3–1 — hosszabbítás után, Nimes (III.)–Ajaccio 1–1 — hosszabbítás után 11-esekkel 4–2-re nyert a Nimes, Libourne Saint-Seurin (III.)–Monaco 2–4, Vannes (IV.)— AJ Auxerre 0–2, Saumur (IV.)–Nantes 0–2, Stade Rennes–Caen 2–0, Metz–Sochaux 0–1, Lille–Lens 3–2, Toulouse–Olympique Lyon 1–2 és Paris Saint-Germain–Girondins Bordeaux 3–1 — hosszabbítás után.

(pja)

vissza az elejére


Ronaldo kimondta a „jelképes" igent

Hétfőn este fél nyolckor egy XVII. századi francia kastélyban fogadott egymásnak örök hűséget Ronaldo, a Real Madrid világbajnok brazil labdarúgója és a szintén brazil Daniela Cicarelli televíziós műsorvezető. A „jelképes" lagzira, amelyet Párizstól 35 kilométerre lévő Chateau de Chantillyban rendeztek meg, több mint kétszázötven illusztris vendéget várnak: többek között ott lesz a Királyi gárda teljes legénysége, edzők, játékosok, popsztárok és politikusok.

Ronaldo tavaly ismerkedett meg Danielával egy Brazíliában rendezett partin, és mint később elmesélte: a szépség „azonnal rabul ejtette a szívét."

A vőlegény és a menyasszony hosszú ideig töprengett, hogy a párizsi Városházán (Hotel de Ville), vagy a Georges Pompidou Központban tartsa meg a lagzit, ám végül Chateau de Chantilly mellett döntöttek.

A 28 éves klasszis első, a női labdarúgó Milene Dominguessel kötött házassága 2004 elején bomlott fel, de a válást még nem mondták ki. A házaspár 1999 decemberében kötötte össze életét, nem sokkal később megszületett közös gyermekük, Ronald. A kisfiú az édesanyjával maradt.

vissza az elejére


Először nyert az Olimpia

Négy döntetlen után a múlt hét végén nyert a C-osztályban szereplő Szamosújvári Olimpia. Igaz, alsóbb osztályú együttessel játszott Vasile Gheorghe legénysége, de ez nem vesz el a siker értékéből, hiszen a mostani időszakban a játékos keret foglalkoztatása a fő cél.

A szamosújváriak a megyei bajnokságban szereplő Kolozsvári U FC II. csapatát 3–1 (1–0) arányban győzték le. A kolozsvári együttesben helyet kapott néhány focista, akit Ion Marin edző nem vitt magával a másodosztályban szereplő diákcsapat magyarországi alapozására. Az Olimpia góljait Rózsa és Pop 2 szerezte.

E hét folyamán a tervek szerint kétszer is pályára lép az Olimpia a Besztercei Glória II. ellenében. Szerdán Besztercén, szombaton, a pálya minőségének függvényében Kolozsvárott vagy Szamosújvárott játszanak.

Erkedi Csaba

vissza az elejére


KÉZILABDA
Női EHF-kupa

Egygólos vereséget szenvedett a Cornexi-Alcoa a női kézilabda EHF-kupa nyolcaddöntőjének első mérkőzésén, a norvég Byasen vendégeként.

A székesfehérvári alakulat remekül helyt állt, különösen azt figyelembe véve, hogy a „furcsa" bírói ténykedés következtében több mint húsz percet játszott emberhátrányban.

Női EHF Kupa, nyolcaddöntő, 1. mérkőzés: Byasen (norvég)–Székesfehérvári Cornexi-Alcoa 28–27 (15–15).

A visszavágót szombaton rendezik Székesfehérvárott.

vissza az elejére


KARATE WKC
Hét magyar és egy román győztes

Csak egy kategória első helyét engedték át külföldinek a vendéglátók, hétben viszont hazai siker született a Magyar Kyokushin Karate Szervezet rendezte, hat ország kiválóságait felvonultató hét végi nyíregyházi nemzetközi bajnokságon. A román küldöttségnek egy-egy arany-, ezüst- és bronzérem jutott.

Eredmények:

Férfi formagyakorlat: 1. Tóth Attila (Tekeres), 2. Cristian Bolduţ, 3. VladPop; női formagyakorlat: 1. Anca Wallmen, 2. Tóth Renáta (Tekeres), 3. Vernóth Csilla(Kalocsa).

Küzdelem, férfiak, 70 kg: 1. ifj. Nemes József (Kemecse), 2. Rózsa Gábor (Kemecse), 3. Váczi Péter (Hajdúszoboszló) és Búzás Gábor (Martfű).

80 kg: 1. Kádár Roland (Tekeres), 2. Magna Gergő (Banzai), 3. Bak Sándor (Kapuvár) és Kiss Róbert (Borza-dojo).

+80 kg: 1. Török Dániel (Champions), 2. Demeter Zsolt (Sopron), 3. Stefanovics József (Martfű) és Fülöp Roland (Jászberény).

Nők, 55 kg: 1. Mezősi Marina (Fight), 2. Bartók Júlia (Fight), 3. Nemes Éva (Kemecse) és Kovács Mónika (ARSC).

65 kg: 1. Ábrahám Edit (Nagykőrös), 2. Tóth Ivett (Martfű), 3. Tanács Tímea (Budai Harcművész) és Simon Orsolya (Jászberény).

+65 kg: 1. Szövetes Veronika (Nagykőrös), 2. Demeter Mónika (Jászberény), 3. Zatykó Zita (Szeged Ichiro).

vissza az elejére


FORMA–1
Kérdéses a Minardi indulása

Könnyen elképzelhető, hogy csak kilenc csapat vehet részt a Forma–1-es világbajnokság első futamán, mert a Minardi a tavalyi autó olyan változatával szeretné kezdeni az idényt, ami ugyan igazodik az idei biztonsági szabályokhoz, de az új technikai előírásokhoz még nem. Paul Stoddart csapatfőnök mindenesetre azzal fenyegetőzik, hogy bírósághoz fordul, amennyiben a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) megtagadja a rajtjogot.

A faenzai istálló 2005-ös konstrukciója csak az április 22–24-i San Marinó-i GP-re készül el, ezért az idény első három versenyén a PS04B-t szeretné használni. Ez akkor valósulhat meg, ha a többi csapat elfogadja ezt. Az F1 mezőnyét alkotó istállók közül nyolc elfogadta a Minardi kérését, a Ferrari azonban még nem, s emiatt „akadékoskodhat" az FIA.

— Nem volt előzetes megállapodás, így ha a Minardi a 2004-es autó módosított változatával megy Melbourne-be, akkor a két versenyző nem hagyhatja el a rajtvonalat — jelentette ki Max Mosley, az FIA elnöke.

Stoddart azonnal leszögezte, a végsőkig harcolni kíván.

— Remélem, hogy végül nem kell bírósághoz fordulnom, szeretnék hinni ebben. Készen állunk a helyzet megoldására, még az is elfogadható lenne, ha óvás alatt indulnánk Melbourne-ben — mondta Stoddart.

A Minardinál egyébként még az sem dőlt el, hogy ki lesz a holland Christijan Albers versenyzőtársa a 2005-ös futamokon. Csak annyi biztos, hogy kedden Ausztriában sajtótájékoztatóra kerül sor, ez valószínűsíti Patrick Friesacher szerződtetését, de kérdéses, hogy futamokon is indulhat-e, vagy csak a pénteki teszteken számítanak rá. A versenyek közötti időszakokban a magyar licenccel rendelkező izraeli Chanoch Nissany is segíti a Minardit a teszteléseken. Internetes hírek szerint Baumgartner Zsolt neve is újra szóba került az istállónál, a magyar pilóta szerezte tavaly a csapat egyetlen pontját.

vissza az elejére


JÉGKORONG
Fordult a kocka

Hazai pályán vesztette el előnyét a Csíkszeredai Sportklub a hét végi bajnoki döntő második felvonásán. A Bukaresti Steaua fővárosi 5–4-es legyőzése után mindhiába voltak a csíkiak lépéselőnyben, ezúttal 4–2 (3–1, 1–1, 0–0) arányban vesztettek. A gólokon Goga (10. perc) és Hruby (22. perc), illetve Geru 2 (11. és 19. perc), Emilianenko (16. perc) és Adorján (31. perc) osztozott

A katonák ezzel 1–1-re alakították az összesített eredményt, folytatás ezen a héten szombaton, Bukarestben.

(pja)

Az oldalt szerkesztette: Póka János András