Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Alvászavart, halláskárosodást okoz a zajártalom, ugyanakkor csökkenti a munka hatékonyságát. Kolozsváron csúcsidőben a zajszennyezés meghaladja a megengedett értéket, mintegy 70 decibel erősségű, derült ki a Környezetvédelmi Ügynökség által végzett folyamatos mérések során. A viszonylag csendesnek számító Farkas utcában 110 decibeles zajt is mértek a déli órákban.

Az ENSZ jelentése szerint a világ nagyvárosainak zajossága már 1980-ban az 1932-es szint tízszeresét érte el, a lakosság 20%-a komolyan szenvedett ettől a megterheléstől. A zajártalomnak, azaz a több forrásból különböző frekvenciájú és intenzitású hangok keverékének a következményei az emberre nézve közismertek: alvászavar, idegzsiger, az elvégzett munka hatékonyságának csökkenése, halláskárosodás stb. Ezek már 85 decibel hangnyomásszint fölött jelentkezhetnek.

Kolozsvár legforgalmasabb utcáin tavaly tavasszal egy pénteki napon és egy vasárnap, a reggeli, déli és esti órákban mérte a zajszintet az a diákcsoport, amelynek szakdolgozata a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának nemrég tartott első környezettudományi konferenciáján hangzott el. A Türr István/21 Decembrie 1989, Monostor, Horea utcákban, illetve a Tordai útnak a Hajnal negyedtől a központig terjedő szakaszán végzett megfigyelések alapján a legzajosabbnak az utóbbi mutatkozott. Ahol az 5–6 perces időtartamú mérések 10%-ában, a 74 dB(A) háttérzaj mellett 88 dB(A) értékeket mértek. A forgalmi zajártalom egyenesen növekedett az utcák szélességének csökkenésével, sok helyen meghaladva a román szabványok által megengedett szintet.

A felmérés kiterjedt egy belvárosi iskola, a Báthory István Elméleti Líceum területére, és annak környékére. A Petőfi/A. Iancu utcában a déli fél 2 és fél 3 óra közötti csúcsforgalom idején 105–110 dB (A)- t is észleltek! A csendesnek számító Farkas/Kogălniceanu utcában található épületben az előírásos 40 dB (A) helyett, főként a bejárathoz közeli osztálytermekben, 10–20 decibellel magasabb hangnyomásszintet lehetett mérni. Azt viszont „hangtompítóval" tették hozzá az előadók, hogy ennek az iskolai zajártalomnak csupán kis része származik utcai közlekedésből, mert zömének forrását maguk a nebulók szolgáltatják.

A Környezetvédelmi Ügynökség folyamatosan méri a belvárosi zajszintet, ami nagyon váltakozó: a naptól és a napszaktól függően van amikor a maximálisan elfogadott értékek alatt marad, és akad csúcsforgalmi helyzet, amikor a zajszennyezés meghaladja a standard értékeket, elérve a 60–70 decibelt, tájékoztatott Camelia Coste szóvivő. A belvárosi zaj okozójának a hatóságok szinte kizárólag a forgalmat tartják, amely az utóbbi években fokozottan emelkedő tendenciát mutat.

A kolozsvári helyi döntéshozó testületnek április elején ismét meg kell választania a három hónapos mandátummal rendelkező ülésvezetőt. Eddig a városi tanácsnak nem volt több hónapos mandátummal rendelkező ülésvezetője, a vitát moderáló önkormányzati képviselőt mindig az ülés elején választották meg.

A tavalyi önkormányzati választásokat követően változott a helyzet: három hónapos mandátummal rendelkező ülésvezetőt választottak a tanácsosok. Ezt a tisztséget eddig Horea Uioreanu és Daniel Buda liberális, illetve László Attila RMDSZ-es tanácsos látta el. Az első két önkormányzati képviselőt időközben parlamenti képviselővé választották.

Minden jel arra mutat, hogy László Attila RMDSZ-tanácsost megerősítik tisztségében, ugyanis a városi tanácsosok túlnyomó többsége elégedett tevékenységével.

Ştefan Dimitriu, a Szociáldemokrata Párt tanácsi frakciójának vezetője elmondta: még nem egyeztetett kollégáival, de szerinte a helyi ellenzéknek is meg kellene adni az esélyt arra, hogy ülésvezetőt válasszon. – Személy szerint nagyon meg voltam elégedve László Attilával. Annak ellenére, hogy ez az első tanácsosi mandátuma, nagyon jól végezte munkáját – nyilatkozta Dimitriu.

Alin Tişe, a Demokrata Párt önkormányzati képviselője is elégedett az RMDSZ-es tanácsossal. – Kiegyensúlyozott, jól felkészült és alkalmas a feladatra – mondta Tişe.

Remus Lăpuşan SZDP-s tanácsos úgy véli, hogy László Attila jól vezette a tanácsüléseket annak ellenére, hogy eddig nem volt önkormányzati képviselő. – Adott pillanatban viszont túl sokat hagyta marakodni Molnos Lajos RMDSZ-es és Eugen Pop nagy-romániás tanácsost – vélekedett Lăpuşan, aki hozzátette: szerinte Ştefan Dimitriu is alkalmas lenne a feladatra. – Engedjék az ellenzékieket is labdába rúgni – jegyezte meg.

László Attila elmondta: amennyiben megszavazzák, elvállalja a tisztséget, annak ellenére, hogy az sok munkával jár. – A városi tanácsnak címzett küldeményeket nekem kell átvennem és továbbítanom az illetékeseknek. Elvállalom a tisztséget, de úgy vélem, kollégáim ugyanolyan hatékonyan végeznék ezt a munkát.

A Septimiu Mureşan Rendőrakadémia szervezésében, csütörtökön, a sajtó képviselői számára kiírt sportlövészeti versenyt rendeztek. A Szabadság remek eredménnyel zárt: a férfiak egyéni versenyében kollégánk, Kiss Olivér a képzeletbeli dobogó harmadik fokára léphetett.

(További részletek a 8. oldalon)

A 2002-es népszámlálási adatok alapján osztotta el a Kolozs Megyei Tanács az egyházaknak szánt pénzalapot. Eszerint, a legtöbbet, 1 milliárd 228 millió lejt az ortodox egyház kapott. A görögkeleti egyházat a reformátusok követik, akiknek 210 millió lejt juttattatott az önkormányzat. A görög katolikus egyház költségvetése 72,5 millió lejjel gyarapodott. A római katolikus egyház is ehhez hasonló nagyságú összeget kapott, a támogatás értéke eléri 62,7 millió lejt. A legkevesebbet az unitárius és az evangélikus egyháznak juttattak, előbbi 20 millióval, utóbbi pedig mindössze 2 millióval lett gazdagabb.

A megyei tanácsosok a sportnak szánt támogatást is elosztották. Mátis Jenő önkormányzati képviselő lapunknak elmondta: a Kolozsvári CFR Ecomax és a Kolozsvári U FC külön-külön 5 milliárd lejt kapott. A tanácsos felvetésére Kolozs megye másik két B osztályos labdarúgócsapata sem maradt támogatás nélkül. A döntéshozó testület úgy határozott, hogy a tartalékalapból 280 millió lejt juttatnak a Dési Egyesülésnek és az Aranyosgyéresi Sodronyiparnak. A megyei önkormányzat a többi Kolozs megyei városi tanácsnak is juttatott pénzt, amelyeknek majd a helyi sportegyesületek között kell elosztaniuk a támogatást. Dés és Torda egyformán részesültek a költségvetésből, mindkét helyi önkormányzat 600 millió lejt oszthat szét. Az aranyosgyéresi sportegyesületek 500 millió lejt kaptak, míg Szamosújvár és Bánffyhunyad 300, illetve 150 millió lejből gazdálkodhat.

Kétezer munkahelytől és 120 millió eurótól eshet el Kolozs megye azt követően, hogy az önkormányzati képviselők elvetették a francia Montupet gépkocsi-alkatrészeket gyártó cég ajánlatát. A tanácsosok kevesellték a franciák által javasolt négyzetméterenkénti 2 eurós vételi árat, szerintük a CUG nehézgépgyár közelében lévő 2 hektáros terület négyzetmétere 8 eurót is megér.

A megyei tanács ülésén a tanácsosok nyolc tartózkodással és három ellenszavazattal buktatták meg a határozattervezetet. Ellene szavazott Székely István RMDSZ-es tanácsos is, de több Demokrata Párti választott sem értett egyet a tervezettel. Marius Nicoară megyei tanácselnök szerint ez a szavazat azt jelenti, hogy a megye 120 millió eurótól esett el. Az elöljárónak pénteken kellett volna aláírnia a szerződést Bukarestben a francia cég képviselőivel.

PURIM 5676 címmel előadást tart március 26-án, délután fél 5-től a bölcsészkar (Horea út 31.) Eminescu termében a Kolozsvári Zsidó Hitközség. A hagyományos zsidó szórakoztató műsoron kívül bemutatják a Hegedűs a háztetőn egyik hangversenyváltozatát. A Talmud Tora énekkart Halmos Katalin, a Mazel Tov zenekart Vasile Socea vezényli.

A HEGY NAPJAI címmel szervez hetedik alkalommal rendezvénysorozatot március 28. és 31. között a kolozsvári Hegy Szeme Turistaklub, a Napoca Kerékpárklub és az Alpinet projekt. A programban fényképkiállítás, videovetítés, hegyisportoknak szentelt szemináriumok, folkzeneest szerepelnek, és átadják az Alpinet-díjakat. A rendezvényeket a Diákművelődési Házban este 6 órától (kivétel a fotótárlat márc. 28-án 12-től) tartják. A belépés díjtalan.

A BONUS PASTOR ALAPÍTVÁNY szervezésében megnyitotta kapuit a Magyarózdi Terápiás Otthon szenvedélybetegeknek (alkohol-, drog-, gyógyszer-, játékfüggők számára). 18 és 45 év közötti férfiak jelentkezését várják, a felvétel feltétele a szenvedélybetegség ténye és a változni vágyás. Terápiás programjuk az Egészségügyi Világszervezet által elismert Portage. Érdeklődni, jelentkezni lehet a 6 hónapos terápiás programra a következő telefonszámokon: Kolozsvár: 0264-441969, de. 10 és du. 15 óra között, Marosvásárhely: 0265-254460 vagy 0741-313512, de. 10 és du. 15 között, Székelyudvarhely: 0266-211541, de. 11 és du. 16 között.

„Ahány anyanyelvi szóra váró gyermek: jövőnknek megannyi lámpása a meglódult időben!" – ezzel a Sütő András idézettel indította útjára a Georgius Aranka Társaság az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny X. országos szakaszát, amelyen IX–XII. osztályos tanulók vettek részt. A március 17–19. között, a kolozsvári Református Kollégiumban zajló verseny első hat legjobb eredményt elérő versenyzőjének nevét közöljük az alábbiakban:

Édes anyanyelvünk–verseny: I. Tusa–Illyés Anna (Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen-líceum; felkészítő tanár: Erdély Judit); II. Rád László (Kolozsvár, Ref. Kollégium; ft: Rácz Melinda); III. Mike Ágnes (Szilágysomlyó, Bărnuţiu-líceum; ft: Turai Adél). Dícséretek: Simon Virág (Szatmárnémeti, Kölcsey-főgimnázium; ft: Bagosi Ilona); Kónya Anna (Kolozsvár, Báthory-líceum; ft: Tulogdi Mónika); Kolozsi Orsolya (Kolozsvár, Unitárius–kollégium; ft: Máthé Ildikó).

Szép magyar beszéd-verseny: I. Bessenyei Gedő István (Szatmárnémeti, Református Gimnázium; ft: Vass Mária); II. Hencz Noémi (Kolozsvár, Apáczai-líceum; ft: Misztrik Jolán); III. Szabó Zsolt (Sepsiszentgyörgy, Mikes–líceum; ft: Erdély Judit). Dicséretek: Sárkány Yvette (Szatmárnémeti, Kölcsey-főgimnázium; ft: Bagosi Ilona); Jancsó Noémi (Kolozsvár, Apáczai-líceum; ft: Misztrik Jolán); Darvasi Márta (Kolozsvár, Báthory-líceum; ft: Tulogdi Mónika).

Versben bujdosó-verseny: IX–X. oszt.: I. Balogh Attila (Sepsiszentgyörgy, Mikes-líceum; ft. Erdély Judit); II. Muntán Emese (Szatmárnémeti, Kölcsey-főgimnázium; ft: Bagosi Ilona); III. Komsa Réka (Szatmárnémeti, Kölcsey-líceum; ft: Bagosi Ilona). XI–XII. oszt.: I. Kelemen Csongor (Kolozsvár, Apáczai-líceum; ft: Misztrik Jolán); II. Serfőző Madócsa (Kolozsvár, református-kollégium; ft: Rácz Melinda); III. Fülöp Júlia (Kolozsvár, Unitárius-kollégium; ft: Máthé Ildikó.

Gratulálunk a díjazottaknak és további jó eredményt kívánunk a magyarországi szakaszon.

Hatvan országból nyolcvan film vetélkedik a Győrött, április 22-én kezdődő Mediawave fesztiválon – nyilatkozta Hartyándi Jenő, a fényírók fesztiválja néven is jegyzett esemény főszervezője az MTI-nek.

A versenyfilmek mellett az elmúlt 15 év legjobb alkotásai közül százat vetítenek le, köztük a Darázs (Wasp) című kisjátékfilmet. Andrea Arnold alkotása tavaly elvitte a pálmát Győrött, az idén pedig Oscar-díjat kapott a rövidfilm kategóriában.

Az április 30-án záruló eseményhez kapcsolódóan dzsessz- és etnozenei fesztivált is tartanak. A nemzetközi találkozóra az elmúlt másfél évtized legsikeresebb fellépőit hívták meg, így ismét hallhatják a műfaj kedvelői egyebek között William Parker quartettjét, újdonság lesz viszont a skandináv államokból érkező együttesek bemutatkozása a Rába-parti városban.

Az etno fesztiválra több spanyol együttes mellett francia és chilei zenekarokat is várnak.

A fesztivál programját konferenciák, kerekasztal-beszélgetések egészítik ki. Az ember és a pénz viszonyát, a pénzintézetek múltbeli fejlődését és napjainkban betöltött szerepét tekinti át az a tanácskozás, amely az Aranyborjú címet viseli.

Egy másik tanácskozás a szódavíz történetét dolgozza fel, és egyúttal emléket állít a szóda feltalálójának, Jedlik Ányos győri bencés tanárnak, aki ezzel a találmányával a fröccsivás kultúrájának alapjait teremtette meg.

Nagyszabású képzőművészeti tárlat nyílt Stockholmban a Kolozsvárról elszármazott Tamás György műgyűjtő rendezésében. Az EMKES 10. évfordulójának szentelt kiállítás 37 alkotótól ötven munkát mutat be. Ezek közül a következők viszik műveiken keresztül kincses Kolozsvár üzenetét a stockholmiaknak: Essig Klára, Imecs László, Macskássy József, Miklóssy Gábor, T. Opra Ágota, Starmüller Géza, Gy. Szabó Béla, Szolnay Sándor, Takács Gábor, Tóth István. Közülük ugyan, sokan, már a végtelen-, kék-, égi műteremben alkotnak, az élőkkel együtt azokban öregbítik Kolozsvár művészeti hírnevét.

A kolozsváriak mellett – imponáló lista – összesen ötven (!) magyar képzőművész van jelen a világ magyarságának szórásából. A teljesség igénye nélkül, íme, néhányan közülük: Victor Vasarely – Párizs, Amerigo Tot – Olaszország, Ambrus Imre – Budapest, Barcsa Jenő – Szentendre, Baróthi Boglárka – Szászrégen, Egyesült Államok, Bihon Győző – Szentendre, Brugós Gyula – Debrecen, Damó István–Kecskemét, Dudás Gyula – Nagybánya, P. Emődi Etelka – Budapest, Ferenczy Béla – Nagyvárad, Leiter Artúr – Brassó, Maszelka János – Székelyudvarhely, Orgoványi Anikó – Pomáz, Paulovics László – Németország, Sarkady Antal – Sopron, Tolnay Tibor – Nagyvárad, Vassy Erzsébet – Nagyvárad, B. Reszler Gábor – Pomáz.

A megrendült egészségű pápa nélkül zajlanak egyelőre a húsvéti nagyhét vatikáni szertartásai, s II. János Pál csak a vasárnapi „Urbi et orbi" áldásnál lesz jelen a hivatalos közlések szerint.

Az elmúlt csaknem negyedszázadban a pápa mindig részt vett a húsvéti nagyobb szertartásokon, de az elmúlt hónapokban jelentkezett influenzája, légzőszervi hurutjai, a február 24-én végrehajtott gégemetszése és egyre gyengébb fizikai állapota egyelőre megakadályozza az egyházfőt a beszédben, de még a miséken való néma jelenlétben is.

A nagycsütörtöki krizmaszentelő misét – e szertartás során megáldják a szent olajat, valamint a bérmálásnál és templomszentelésnél használt olajat, a krizmát – Giovanni Battista Ré bíboros tartotta a vatikáni Szent Péter-székesegyházban.

Nagycsütörtök este a katolikus egyház misével az utolsó vacsorára emlékezik, amellyel Jézus Krisztus megalapította az oltáriszentséget és a papság szentségét. Nagycsütörtökön – az utolsó vacsora emléknapján – a katolikus papok megújítják fogadalmukat. A krizmaszenteléssel veszi kezdetét a Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását kifejező húsvéti szent háromnap, amely az egész liturgikus év középpontja, különösen a nagyszombat esti húsvéti vigília, majd a húsvétvasárnapi vesperás (esti ima) zárja a három napot.

A májusban 85. életévét betöltő szentatya alig tizenegy napja jött ki a Gemelli klinikáról, gyógyulásának folyamata megtorpant, s nem teszi lehetővé személyes részvételét a nagyhét eseményein, így a legújabb hírek szerint kénytelen kihagyni a nagypénteki szokásos keresztúti ájtatosságot a Colosseumnál, s a Vatikán csak a húsvét vasárnapi áldáson való részvételét erősítette meg, mint egyedüli hivatalos programját erre a hónapra.

A keresztúti ájtatosságra már ki is jelölték a szertartást irányító főpapot: Camillo Ruini bíboros, a pápa római vikáriusa kapta ezt a feladatot, míg az egyházfő várhatóan – ha egészsége engedi – csak videokonferencia keretében lesz jelen e nagy jelentőségű egyházi eseményen. A stációk során elhangzó meditációk összeállítása idén Joseph Ratzinger bíboros, a bíborosi testület dékánjának a feladata volt.

Csütörtökön Japán állami és kormányzati vezetői megnyitották Nagoya kormányzóságban az Aicsi Világkiállítást, ahol 121 ország látványosságai várják a nagyérdeműt péntektől fél éven keresztül. A bemutató a Természet bölcsessége címet viseli.

Az Aicsi Expo 2005 a technológia legújabb vívmányainak bemutatása mellett elsősorban a környezeti kérdéseknek szenteli anyagát. Már annál is inkább, mivel az Expo területének mintegy felét erdőség fedi. A pavilonokban alacsony szennyezőgáz-kibocsátású gépeken, járműveken kívül a látogatók megismerkedhetnek a környezetvédelem hagyományos módszereivel is.

A kiállítás fő látványosságai azonban a robotok lesznek, a bemutató ünnepség is az ő táncukkal és zenélésükkel vette kezdetét. Összesen több mint százféle különböző robotot mutatnak be a kiállítók, a kiállítási utak tisztítását is ők végzik majd.

A rendezők 15 millió, köztük másfél millió külföldi látogatóra számítanak.

M. László Ferenc: Övön alul az erdélyi magyar sajtó. Ki kinek és miért szól be? Parászka Boróka: Határokon túli (v)iszony. Negyedik forduló: SZDSZ-RMDSZ. Ha nem tudunk liberálul, ne beszéljünk liberálul.

Rostás Péter István: Széljegyzet a kerettörvényhez. Feszegetni a kereteket. Bányai Péter-Saszet Ágnes: E mberarcú maffiózók. Sorin Ovidiu Vintu „Csak a hülye vetemedik törvénytelenségre Romániában. A román törvény nagyon kedvező. Egyetlen komoly üzletember sem lop. Nem bolond, ha már annyi a törvény adta lehetőség."

A vita a múltrendszerről: Oláh Sándor a romániai magyarság önismereti analfabetizmusáról és Sztálin erdélyi magyar gyermekeiről. Gagyi József a helyiérdekű pártállamról, példák arról, amit nem ismerünk. Sebestyén Mihály a síkos testű író-óriásokról és a nemzeti káderekről. Kántor Lajos: Nyílt levél Stefano Bottoninak. „Mert jár nekünk a múlt ismerete…" Tamás Gáspár Miklós Az ávó bosszúja.

A vita az antiszemitizmusról: Bodor Pál Ironikus kísérlet a zsidókérdés ideiglenes megoldására. A látvány: Kispál Szabocs Erdélyi Miklósról, és az Isten-Istenről.

Jön, jön, jön! Tanuljuk a lengyel kultúrát. Ezen a héten: Szymborszka.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Hitch – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ EURIMAGES – A dzsungel könyve 2 – amerikai rajzfilm. – Vetítés 12.30 órától. Én, Peter Sellers – amerikai–angol bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 17.30; kedden kedvezménnyel. Nagy Sándor, a hódító – amerikai. – Vetítés 20 órától, kedden kedvezménnyel.

FAVORIT – Shrek 2 – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Vejedre ütök – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap kedvezménnyel 21 órától és hétfőn egész nap.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – A pilóta – amerikai. – Vetítések időpontja: 15.30, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától.

DACIA B-TEREM – Ne mozdulj! – olasz. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától és kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Blade: Trinity – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától kedvezménnyel és hétfőn egész nap.

MAGYAR OPERA

Március 27-én, vasárnap du. 5 órától: Mascagni: Parasztbecsület; Leoncavallo: Bajazzók. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Katona Zs. József m. v.

Március 31-én, csütörtökön este fél 7 órakor: Puccini: Pillangókisasszony. Vezényel: Fumio Akizaki m.v. (Japán). Rendező: Vincent Liotta m. v.

ROMÁN OPERA

Ma, március 25-én, pénteken este 7 órakor: Wagner: Bolygó hollandi – rendkívüli előadás Alfonso Saura (Spanyolország) vezényletével és Constantin Nica (Svájc) tenor részvételével.

Március 28-án, hétfőn este 7 órakor: Verdi. Traviata – rendkívüli előadás Alfonso Saura (Spanyolország) vezényletével.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, március 25-én, pénteken este 8 órakor: Luigi Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket – stúdióelőadás. Rendező: Bocsárdi László m. v.

Március 29-én, kedden este 7 órakor: Goldoni: Velencei terecske. Rendező: Mona Chirilă m. v.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Március 31-én, csütörtökön este 7 órakor: Csipkerózsika – nyilvános főpróba.

EUPHORION STÚDIÓ

Március 30-án, szerdán este 7 órakor: Travestiuri.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

A kisebbségi törvénytervezetről szóló – kibomló? – vita nem arról szól, hogy mennyire jó és mennyire örülünk annak, hogy – végre! – egy ilyen vitára sor kerülhet. Hogy mennyire rendkívüli, történelmi a mostani helyzet, és ebben kinek mekkora az érdeme, szintén nem ennek a vitának a tárgya.

Az RMDSZ parlamenti csoportjának jogászai által fémjelzett, és pár napos határidőt adó vitára bocsátott kisebbségi törvénytervezet kapcsán vita kezdeményezhető több vonalon.

Első kérdés, amelyet nem lehet megkerülni: miért ez a szoros határidő a nyilvános vitát illetően? Amennyiben az előkészítő csoportnak pár hónapra volt szüksége a tervezet elkészítésére, milyen indok/magyarázat található arra, hogy a szakmai és más közösségek számára öt napos kurta vitát engedne meg az előterjesztésre készülő RMDSZ? Az egyik feltételes válasznak a komoly vita elkerülése tűnik, amit nem lehet elfogadni, még elképzelni sem. Ha vitát nyit, akkor feltételezhető, hogy az RMDSZ a legjobb tervezetet kívánja a törvényhozás elé vinni, ezt pedig csak komoly vita révén lehet elérni. Részemről az ötnapos határidő elfogadhatatlan.

A második kérdés a tervezetet előkészítő csoport egyik prominens tagja, Varga Attila jogász részéről kinyilatkoztatott vélemény kapcsán fogalmazódik meg, aki szerint „elfogadtatható" törvényt kell előkészíteni. Természetesen az elfogadtathatóságról külön vita kezdeményezhető, éspedig arról, hogy mikor célozzuk meg az elfogadtathatóságot? Már a szövegezéskor ez a fő szempont? A törvényt előkészítő csoport tagjai valóban komoly tapasztalattal rendelkeznek. Tudják, mit lehet „átvinni". De azt is lehet tudni, hogy ha eleve az „elfogadhatósági szintre" rendezkedünk be, akkor annyit sem érünk el, amennyit különben lehetne – ilyen a politikai adok-veszek természete. Az a bizonyos „reálpolitikai" szemlélet, amely az ilyen típusú megnyilatkozások mögött feltételezhető, szakmailag és erkölcsileg is vitatható, vitatott is. Soha nem lehet központi eszme a másik közösség, egy bizonyos hatalmi többség tűréshatára, főleg mert éppen az autonómia kérdéséhez való mai többségi viszonyulás mutatja, mennyire változik ez. Elsőrendű a saját szándék.

Újabb elvi kérdés, hogy a tervezetben miként viszonyulunk a korábbi helyzethez, illetve történésekhez. Minden törvény épít valamire, nem csupán jogelvekre és szabadságjogokra, de azt a jogi környezetet is figyelembe veszi, amelyben megszületik. Ennek viszont azt kell jelentenie, hogy figyelembe veszi bizonyos hazai létező, érvényben lévő jogi normák nemzetközi fogadtatását. Ha a Közös Európa jogi kérdésekben bölcsnek tartott tanácsa, a Velencei Bizottság valamiről negatívan nyilatkozik, akkor annak oka van. Akkor azt a véleményt figyelmen kívül hagyni hiba. És erre is példát nyújt az elkészült törvénytervezet, amely az autonómia intézményeit illetően a potenciális politikai szereplők egyenjogúságát nem szavatolja. Különben a kisebbségi politikai gyakorlat 15 éve folyamatosan a nemzetközi előírásokra, modellekre és javaslatokra figyelmeztetve igyekezett előrelépni a jogérvényesítés terén, ezért igenis figyelni kell az ilyen jelzésekre.

Ezen kérdések után következnek a konkrét, a törvény jellegére, illetve a tételes megszövegezésre vonatkozó észrevételek. Utóbbiakat elsődlegesen jogászok feladatának tekintem, ezért a törvény jellegét, az autonómia intézményének szövegbeni kezelését illetően következzen néhány észrevétel.

Az első lényegi kérdés a törvény által létrehozandó autonómiatanácsra vonatkozik. Az autonómia a közösséget illeti meg, a közösség tagjaihoz kell rendelni, s nem egy létező politikai képviseleti szervezethez. A szervezetek és pártok magánjogi személyek, miközben az autonómiatanács közjogi intézmény. Itt a jogelvek tiszteletben tartásának kérdése merül fel: ugyanis a közjogi státust semmilyen formában nem lehet olyan intézményekhez kötni, amelyek létezése magánjogi. Bármely parlament vagy más döntéshozó testület közjogiságát az szavatolja, hogy állami (közjogi) intézmények kapnak szerepet a létrehozatal során. Ennek értelmében tehát az autonómiatanács megalakulásának procedúráját úgy kell általánosítani, hogy a létrejövő közjogi intézmény státusát semmilyen formában ne lehessen megkérdőjelezni, hitelteleníteni.

További kérdés a létező Kisebbségi Tanács (KT) és a létrehozandó autonómiatanács (AT) közötti viszony jellege. Előbbinek a tervezet szerint a kisebbségi közösségek vonatkozásában ma meglévő finanszírozási szerepe megmarad, ugyanakkor a kulturális autonómia a kisebbségi művelődési, oktatási intézményeket illetően olyan finanszírozási szerepet feltételez, amely túlmegy a KT jelenlegi szerepkörén. Vagyis olyan feladatokat is el kell(ene) látnia az AT-nek, amelyek jelenleg nem tartoznak a KT-hez. A tervezetnek erre a kérdésre is választ kell nyújtania.

Végül és közelről sem utolsósorban a törvényben előírtak betartatásának a kérdését kell felvetni. Nincsenek szankciók a tervezetben, ami jogilag elfogadhatatlan, hiszen a jog jelen esetben kötelezettségként értelmezendő, azt szeretnénk, ha valóban működő művelődési autonómia jönne létre. Csakhogy eddig is ígéretekkel volt tele az a bizonyos padlás. A betartatás eszközeit be kell építeni a tervezetbe.

Hagyományosan március közepétől április közepéig tart az Erdő hónapja elnevezésű nagyszabású munkaprogram, amelynek során az erdőgazdálkodásban dolgozók a zöld arany utánpótlását szolgáló legfontosabb munkálatokat végzik el. Ilyenkor ültetik el a kitermelt és megtisztított vágtereken a folyó évre beütemezett csemetemennyiség döntő részét.

Románia erdőállománya, a domborzati formáktól és időjárási viszonyoktól függően, meglehetősen sokszínű: az összterületnek közel 30%-át borítják tűlevelűek (21%-a lucfenyő, 8%-a jegenyefenyő stb.), körülbelül 20%-át tölgyesek (11%-át kocsánytalan tölgy, 2–3%-át kocsányos tölgy, 2–3%-át csertölgy, 2%-át magyar tölgy stb.), 30%-át bükkösök, 15%-át kemény lombfák (gyertyán, akác, juhar, kőris stb.) és 5%-át lágy lombfák (nyárfa, füzek stb.). A biodiverzitás biztosítása, akárcsak az emberi társadalom esetében, az erdő életében is lényeges elem a fenntarthatóság szempontjából – vallja az Európai Unió, amelynek nyugati tagországai rég ráébredtek, mekkora hiba volt évtizedekkel ezelőtt az általános elgépiesítés túlzásába esve sietve letarolni, majd – szinte kizárólag a gyorsan növekedő fafajtákkal pótolva –, amolyan katonás rendben sorakozó mesterséges erdőket telepíteni vidékeikre. Ezt a természetbe való durva beavatkozást tiltja most az EU oly módon, hogy – legalábbis elméletileg – szigorú előírásoknak és állandó ellenőrzésnek veti alá a fakitermelést, és általában az erdőgazdálkodást.

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy egyensúlyban kellene tartani az erdőirtást az erdőtelepítéssel, különben minden embertársunkat érintő tragikus következményekkel számolhatunk: földcsuszamlásokkal, a víz természetes körforgásának akadályozásával, egyre kevesebb hasznosítható faanyaggal, az erdei élővilág visszaszorításával – és ami talán a legsúlyosabb – a Föld „tüdejének", oxigéntermelő kapacitásának drámai csökkenésével.

Globálisan, sajnos, ez a valós tendencia, mert minden hangzatos politikai irányelv és környezetvédelmi kötelezettség aláírása ellenére a fejlett országok az elmaradt, de még kiterjedt és rendkívüli értékeket képviselő erdőségekkel rendelkező államok kiszolgáltatottságát használják ki a maguk nyeresége érdekében. Románia 2002-ben összesen 15,154 millió köbméter fát termelt ki, 2003-ban már csak 13,961 millió köbmétert. Ennek ellenére a két esztendő során látványosan megnövekedett a legfontosabb fatermékek kivitele az országból: 2002-ben 87 ezer köbméter ipari fát exportált, 2003-ban már 122 ezret, fűrészáruból 2,187 millió köbméterről 2,609 millióra növelte kivitelét, furnérból 18 ezer köbméterről 24 ezerre emelte külföldi eladását stb.

Az Erdő hónapja ugyan csupán március közepétől április közepéig tart, de a közvéleménynek az esztendő teljes egészében követnie kell a zöld természet aggasztó helyzetének. Ide tartozna az elkobzott erdők visszaszolgáltatása befejezésének, valamint egy igazi, minden pontjában méltányosan elfogadható erdőtörvény kidolgozásának és életbeléptetésének, no meg – ami tájainkon a legnehezebb –, betartásának a szorgalmazása.

Olyan politikai helyzet kínálkozik számunkra most Romániában, amilyen nem volt, és – talán – nem is lesz többé soha. Mi vagyunk megint a mérleg nyelve, velünk alakulhatott meg a kormány, jöhetett létre a kormánykoalíció többsége. Már miniszterelnök-helyettesünk is van. (És Petőfi jut eszembe: „És mi mégis láncot hordunk?"). Igen, közben szövetségünk lemondott a kolozsvári (!!!) magyar egyetemről, le a karokról, a háromról, a kettőről, és lemondott tisztségekről, amelyek létfontosságúak, és elfogadott olyanokat, amelyek nem ránk tartoznak. Ebbe a hangulatba robbant be a már régebben beharangozott kisebbségi törvény. Ugyanis ez a koalíciós tárgyalások legfontosabbik eredménye egyesek szerint, de nem is tudunk más olyan törvénykezdeményezésről, amely közép- vagy hosszú távon rendezné „végre közös dolgainkat". Ugyanis egy ilyen pozícióból eredménnyel, sikeresen kell visszatérni.

Félek, hogy mire átmegy a parlamenten, semmi se marad meg abból, ami valóban értékes és fontos a számunkra ebben a törvénytervezetben. (Mindez júniusig kiderül, de akkor már fuccs a politikai helyzetnek, és – sajnos – egyesek nagyon könnyen beletörődnek abba, hogy miután végigstatisztálják a politikai bolhacirkuszt, még új választásokat is kiírnak.

A kisebbségi törvény eleve elhibázott magyar szempontból. Nem mintha nem nézne ki jól, hogy ezt mi fogalmazzuk meg. De nem biztos, hogy mi kellett ezt megfogalmazzuk. Nekünk elsődlegesen a magunk érdekeit kellett volna érvényesítenünk, ha erre volt mód. Ha pedig nem, úgy csak a szereplésért és még ki tudja milyen érdekekért kár falazni másoknak, ha azok még ilyen „mérleghelyzetben" sem akarnak tudomást venni igényeinkről, amelyekről mi magyarok nem vagyunk hajlandók lemondani, legfeljebb csak egyesek közülünk (közülünk?).

Jelen formájában a kisebbségi törvény felemás, és el kell mondani róla, hogy valóban egy olyan tervezet, amelyet úgy készítettek el, hogy „átmenjen" a parlamenten.

Miközben magam is vallom a kisebbségek közötti szolidaritás szükségességét, és elmarasztalom az őket lenéző álláspontot, okosabbnak tartottam volna, hogy a magunk státusát próbáljuk rendezni törvényileg (és alkotmányilag). Ugyanis a román–magyar viszony sajátos megközelítéseket és megoldásokat igényel, nem általánosakat, amelyek közös nevezője az a minimum, amelyet a legkisebb népcsoportoknak is hajlandó megadni a román politikum. Módszertanilag és politikailag is teljesen elhibázottnak tartom, hogy a mi jogainkat ebben a számunkra oly rendkívüli politikai helyzetben – („mi vagyunk a mérleg nyelve") – a többi, nagyságrendekkel többszörösen kisebb etnikai csoportokhoz kapcsoljuk, és lemondjunk sajátságos helyzetünkről, a „magyar nemzeti közösség" státusáról, amelyre 1100 év feljogosít. Ugyanis a többi hazai kisebbség és a magyar kisebbség igényei között óriási a különbség. És ha mi egy mindannyiunk számára közös törvényt felvállalunk, úgy ebben a történelmi pillanatban valóban lemondunk a magyar igények megvalósításáról.

Az elfogadható törvény posztulátuma és az érdekek ilyetén egybemosása, végérvényesen meghatározza a törvénytervezet milyenségét és – a mi sorsunkat. Ugyanis senki sem moshatja majd le rólunk azt, hogy ezt mi, mármint a mi képviseletünk kérte így.

Maga a törvénytervezet, általánosságok és kisebbségi vonatkozású törvényrészletek egyvelege, a mi megtévesztésünkre és mások nagy megelégedettségére. Mindez pedig úgy van feltüntetve, mint az autonómia kistestvére, azaz a kulturális autonómia.

Ki kell mondani már a legeslegelején, hogy azok a szép elvek nem mennek át a parlamenten, vagy ha mégis, hiányozni fognak mellőlük – örökre? – a gyakorlati megoldások/alkalmazások. A román–magyar viszony jegét nem egy langyos törvénnyel lehet áttörni, hanem egy határozott és egyértelmű javaslatcsomaggal. Ez a törvénytervezet egy is-is termék, amely mindenkinek jó, kivéve az érdekelteket, azaz a hazai magyar népközösséget. (Jó a törvény benyújtóinak, a kormánynak és kormánykoalíciónak, jó Románia imázsának, nekünk nem.)

„A langyosakat kiköpi az Úr!" Ez a törvénytervezet is langyos, elszomorítóan langyos. Egy lépés előre, kettő hátra.

A szerzők nem veszik észre, hogy bármilyen autonómiáról csakis az alkotmány és néhány sarkalatos törvény módosítása után lehet beszélni. Különben minden csak malaszt marad. És minden változatlan marad mindaddig, amíg a tervezet nem követeli meg az összes idevonatkozó törvény módosítását ennek a törvénytervezetnek a figyelembevételével. Az engedmények sorát tovább lehet folytatni: állítólag a kisebbségek kérésére (!?) került be az a tétel, miszerint csak a jelenleg parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek jogosultak a kisebbségi autonómiatanácsok létrehozására, az illető kisebbség képviseletére. Szintén öngyilkos tétel magyar szempontból megerősíteni a párttörvény már ismert kitételeit arról, hogy csak akkor legitim egy kisebbség politikai szervezete, ha 15 megyében és Bukarestben (ahol csak 6000 magyar él) van 200–300 tag, összesen 25 000. Hová lett a hazai magyarság egykori sokszínűsége? Ez a kedvezményezés a szövetség ellen fordíthatja az erdélyi magyarság egy részét, és ez egy esetleges előrehozott választás perspektívájában egyáltalán nem tűnik okos politikai lépésnek.

A fejezetekre osztott törvénytervezet egyik leghiányosabb része a tanügyi, holott ott igényelnénk legfőképpen a lényegi változtatást. De hiába, ha már előzőleg felelős személyek részéről elhangzott, hogy nem kell külön magyar autonóm oktatási hálózat. (Ha nem, akkor viszont megkérdem, hogy ugyan bizony miben és hol akarnak a szerzők áttörést elérni. Hát sehol. Minden valamirevaló követelésünk kihullt a szerzők memóriájából.) De az úgynevezett kulturális autonómia kapcsán elmondatik, hogy a magyarságot érintő kérdésekben, ld. anyagiak és még sok-sok más kérdésben, nem a mi autonómiatanácsunk dönt, hanem a kisebbségek közös tanácsa. Tehát megint csak nem mi döntünk a magunk kérdéseiben! A kérdés, hogy akkor ez mitől (kulturális) autonómia.

A lemondás akkor válik teljessé, amikor kimondja a szöveg, hogy a parlament, a kormány vagy más közhivatal jogosítványokat „delegálhat", ha akar a kisebbségek szervezetei felé. Nem tűnik jobb megoldásnak a közigazgatási bíróság elé utalás, amely bennünket eleve és továbbra is hátrányos helyzetben tart.

Ugyanakkor szó sincs a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatásáról, a magyar történelem oktatásáról minden szinten, a számunkra fontos intézmények vezetőinek általunk történő kinevezéséről, hanem csak arról, hogy ki kell kérni a mi véleményünket is. Megfelelő anyagiak biztosítása intézményeink számára sem téma.

Ha mindezek és még sok minden más hiányzik ebből a törvénytervezetből, nem marad más hátra, mint megvárni, hogy egyáltalán mi marad meg ebből a parlament szavazása után.

Utószóként még csak annyit: jó lett volna előbb elkészíteni ezt a tervezetet és nem egy-két nap alatt véleményeztetni, ugyanis – tárgyát tekintve – a törvénytervezet rendkívül fontos, és megérdemelt volna egy nyilvános vitát. Utóbbi azért lett volna jó, hogy mindenki láthassa a szöveget, és ne lehessen támadni alulírottat rosszhiszeműséggel.

Legalábbis ez derül ki az INSOMAR március 17–23. között végzett közvélemény-kutatásából, amelynek értelmében a megkérdezettek 46 százaléka véli úgy, hogy életszínvonala a tavalyihoz hasonló.

A megkérdezettek 33 százaléka állította, hogy ugyanúgy él, 3 százalékuk rosszabbul, 15 százalékuk jobban, 4 százalékuk sokkal rosszabbul, 2 százalékuk pedig sokkal jobban, mint 2004 hasonló időszakában. Az INSOMAR szerint az állampolgárok 33 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági helyzet változatlan marad, 28 százalékuk szerint enyhe javulás, 24 százalékuk szerint pedig enyhe romlás várható. A megkérdezettek 13 százaléka a gazdasági helyzet erőteljes hanyatlására, míg 2 százalékuk annak látványos javulására számít.

A felmérések szerint, ha most vasárnap lennének a választások, a D.A. Szövetség a választók 55 százalékának szavazatait szerezné meg. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) 27, a Nagy-Románia Néppárt (NRNP) 9, az RMDSZ 5, az Új Generáció Pártja pedig 1 százalékot kapna. A választók 68 százaléka ellenzi az előrehozott választásokat, 32 százalékuk pedig szükségesnek tartja. Arra a kérdésre, hogy melyek lennének azok a pártok, szövetségek vagy politikai vezetők, akik az előrehozott választások megszervezésére hivatottak, a megkérdezettek 44 százaléka válaszában a D.A. szövetséget, 26 százalékuk az SZDP-t, 21 százalékuk Traian Băsescut, 6 százalékuk az NRNP-t, 2 százalékuk pedig az RMDSZ-t jelölte meg.

A közvélemény-kutatás kérdőíves alapon történt 1660 18 éven felüli személy megkérdezésével. A maximális hibalehetőség 2,45 százalék. Az interjúk, Bukarestet is beleértve, 51 városban és 57 községben készültek.

Ion Iliescu szerint a magyarok okozták az 1990 márciusi marosvásárhelyi etnikai konfliktust. Székelyföld fővárosában tartózkodó államfő úgy vélte, hogy a románok és magyarok közötti verekedést a román lakosság által gyanakvással tekintett március 15-i magyar rendezvények robbantották ki. „Az egész amiatt történt, ahogyan a március 15-i rendezvények folytak. Olyan jellegük volt, amelyet a román lakosság gyanakvással figyelt. Felmerült a szegregáció és az oktatási különválás kérdése" – mondta Iliescu.

Az SZDP-szenátor szerint az 1990. március 19-i marosvásárhelyi események során a magyar közösség tüzelte fel a kedélyeket. Arra a kérdésre, hogy tagja-e még a Vatra Româneasca Szövetségnek, Iliescu elmondta, annak idején benyújtotta tagsági kérelmét, és arra enged következtetni, hogy jelenleg is tagja a szervezetnek.

Nem ért egyet az RMDSZ az adótörvénykönyv módosítására tervezett intézkedésekkel, mivel az érdekvédelmi szervezet vezetői szerint koalíciós partnerei nem konzultáltak velük. Emil Boc szerint az RMDSZ nem mondhatja, hogy nem egyeztettek velük, hiszen a szövetség is képviselve van a kormányban.

Puskás Bálint szenátor, a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja elmondta: az RMDSZ képviselői nem ismerik az adótörvény módosításának hasznát, és nem történtek számítások azzal kapcsolatban, hogy az új tervezet milyen hatással lesz az állami költségvetésre. „Nem ismerjük, milyen hatással lesz a módosítási tervezet a költségvetési bevételekre és kiadásokra. Nem mutattak be számításokat a költségvetési bevétellel kapcsolatosan. Nem tudjuk, hogy jótékony hatással lesz-e a módosítás a költségvetésre" – mondta Puskás.

A szenátor elmondta, ellenzi az elektromos energia jövedéki adójának növelését, mivel ez további drágulásokhoz vezet. „Az elektromos energia jövedéki adójának kérdése európai irányelv, de a többi ország sem vezette be még, éppen azért, hogy alternatív energiaforrásokat találjanak – mondta a szenátor. Az RMDSZ vezetői a kulturális és jótékonysági tevékenységek jövedéki adójának bevezetését is ellenzik, mivel „ezeket védeni kell". Puskás Bálint bírálta a kormány abbéli szándékát is, hogy emeljék a klímaberendezések és a mikrohullámú sütők jövedéki adóját is.

Emil Boc, a Demokrata Párt ideiglenes elnöke szerint a koalíciós pártok megegyeztek abban, hogy a könyvekre nem vezetik be az áfát.

Emberjogi szervezetek segítségével próbálja rávenni Traian Băsescu államelnököt a háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hogy ne hirdesse ki az RMDSZ által javasolt formában a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt.

Gazda Zoltán, a szervezet elnöke csütörtökön elmondta: a helyi szervezetek, néhány Kovászna megyei civil szervezet képviselőivel együtt, szerdán egy dokumentumot fogalmaztak meg, amelyben leszögezték: hazai és külföldi emberjogi szervezetek támogatását kérik ahhoz, hogy Traian Băsescu elnököt meggyőzzék, ne írja alá a kisebbségi törvény RMDSZ-es változatát.

Gazda szerint a kisebbségi törvénytervezet kiindulópontját a személyi elvű, illetve a területi autonómia kellene hogy képezze. Mint ismeretes, az MPSZ is élesen bírálta a tervezetet, amely szerintük diszkrimináló, alkotmányellenes. A háromszéki MPSZ arra kéri az RMDSZ-t, hogy vállalja a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiatervezeteket, mivel a kisebbségi törvény nem tartalmazza az autonómia kérdését.

Az MPSZ-ben továbbra is konfliktus lappang a székelyföldi és a partiumi szervezetek között. A Partiumi Egyeztető Tanács nagyváradi ülésén a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei küldöttek megállapították, hogy a régió sajátos gondjainak orvoslására az „egyedüli megoldás" az MPSZ kétpillérűvé alakítása. Szász Jenő MPSZ-elnökhöz intézett levelükben a résztvevők nyomatékosan kérték, hogy az alapszabályzat módosításához „határidőhöz kötött feltételekkel" hívja össze a rendkívüli kongresszust.

A város tisztasága ebben a pillanatban a kolozsvári városháza elsődleges feladatának számít. Felszólítjuk a lakosságot, hogy a kolozsvári közlekedés állapotára és helyzetére való tekintettel az épületek előtti járda seprésével és mosásával támogassa ilyen irányú kezdeményezésünket, és akadályozza meg a törvénytelen parkolást.

A tisztasági akció a következő utcákon, az alábbi program szerint folytatódik:

2005. 03. 25. – péntek

Gépi seprés, porszívás – 3.váltás: C. Voda utca, Mihai Viteazul tér, I.P. Voiteşti, Gh. Bariţiu, Regele Ferdinand, Memorandumului utcák, Unirii tér, P. Maior, Universităţii utcák, A. Iancu és Şt. Cel Mare tér, 21 Decembrie, Moţilor, Posada, Eroilor utcák. 1. váltás: Drăgălina, O. Goga, G. Garibaldi, E. Grigorescu, Bucium utcák.

Gépi mosás – 3. váltás: M. Viteazul tér, I. P. Voiteşti, Eroilor, C. Voda, Argeş utcák, 1. váltás: O. Goga, G. Garibaldi, Bucium, E Grigorescu utcák.

2005. 03. 26. – szombat

Gépi seprés, porszívás – 3. váltás: 21. Decembrie, Cuza Vodă, I. P. Voiteşti, Dacia, Drăgălina, Traian, Memorandumului, R. Ferdinand, P. Maior, A. Iancu, Universităţii utcák, M. Viteazu és Unirii tér. 1. váltás: C. Brâncuşi, Albac, L. Rebreanu, H. Coandă, A. Vlaicu utcak, és A. Vlaicu csomópont.

Gépi mosás – 3. váltás: Unirii tér, Memorandumului, P. Maior, Napoca, Universităţii, Horea út (jobb oldal) 1. váltás: N. Titulescu, H. Coandă, L. Rebreanu, Albac.

2005. 03. 27. – vasárnap

Gépi seprés, porszívás – 3. váltás: 21. Decembrie utca, A. Iancu és Ştefan cel Mare tér, Memorandumului, Motilor, I. P. Voiteşti, P. Maior, A. Iancu, Regele Ferdinand utcák, Állomás tér, Locomotivei híd, Gh. Bariţiu utca, M. Viteazu tér, C. Voda, Dacia utcák. 1. váltás: C. Mănăştur, Cămpului, Primăverii, Bucium, utcák, Tordai út 1/2 .

Gépi mosás – 3. váltás: A. Iancu, Ştefan cel Mare, M. Viteazu és Állomás tér, C. Vodă, R. Ferdinand, I.P. Voiteşti, Dacia, Bariţiu utcák. 1. váltás: C. Mănăştur, Cămpului, Primăverii, Bucium utcák, Tordai út.

Megjegyezzük, hogy szombaton és vasárnap a közúti forgalom irányításában a közlekedés rendészet is segítségünkre lesz az említett helyeken.

A közlekedési minisztérium számára a negyedik európai közlekedési folyosó nyomvonalán haladó autópálya képezi a prioritást – jelentette be Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, aki hozzátette: a szállítási minisztérium számára elsődleges fontosságot élvez ez a terv. Gheorghe Dobre közlekedési miniszter azzal érvelt, hogy Románia nem több autópálya révén, hanem az európai fontosságú közlekedési folyosón kell csatlakozzon Európához.

Tăriceanu az Európai Befektetési Bank elnökével, Philippe Maystadttal találkozott Brüsszelben. A felek megegyeztek a következő négy év finanszírozási ütemét monitorizáló munkabizottság létrehozásáról. „Romániának kötelező módon azokat a projekteket kell előnyben részesítenie, amelyek az európai infrastrukturális fejlesztési tervekbe illeszkednek – szögezte le a kormányfő.

Az Adevărul című napilap szerint ez azt jelenti, hogy Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó észak-erdélyi autópálya építését kizárólag a román költségvetésből lehet majd finanszírozni. A lap értesülései szerint ez azt is jelentheti, hogy a munkálatokat leállítják.

Csütörtökön folytatta tevékenységét a kolozsvári üzlethelyiségek eladásáért felelő 550-es számú bizottság. Alin Tişe, a testület elnöke lapunknak arról számolt be, hogy tegnap összesen négy kereskedelmi helyiséget értékesített a bizottság, amelyek összértéke meghaladja a 31 milliárd lejt.

– Egy bizottsági ülés során eddig ez a legmagasabb átlag. A Zöld (jelenleg Caprice – szerk. megj.) cukrászdát 17,5 milliárd lejért adtuk el. Eddig ez a legnagyobb összeg amit egy üzlethelyiségért kaptunk – mondta Tişe.

Ugyanakkor közölte, hogy a Deák Ferenc utcai Aperitiv vendéglőért a polgármesteri hivatal folyószámlájára 11 milliárd lejt utalnak át.

Tíz lakótársulás maradt víz nélkül tegnaptól Kolozsváron. Az ok: sorozatos felszólítás ellenére sem egyenlítették ki tartozásukat. A 2004 júliusa és 2005 februárja között felhalmozódott adósság összértéke 312 millió lej. A Someşul Vízművek ennek nyomán kényszerült a vízszolgáltatás beszüntetésére. A legnagyobb adósságot felhalmozók a Nagy-Szamos/Iaşilor 18. szám alatti ( 90,55 millió lej), Budai Nagy Antal/Dorobanţilor 105. szám alatti ( 84,9 millió lej), valamint a Cernei 9. szám alatti (24,9 millió lej) lakótársulások. A szolgáltatást a vállalat csak az adósság teljes törlesztése, vagy a folyamatos részleges törlesztésre való kötelezettségvállalás és az éppen aktuális számlák kiegyenlítése után indítja újra.

A kolozsvári városi tanács március 14-i 140-es számú határozata értelmében 2005. március 14-e és április 23-a között bocsátják ki a taxisok számára a működési engedélyeket. A kérvényeket a megfelelő iratok kíséretében április 4-ig kell benyújtani. Az esetleges fellebbezéseket április 14-e és 23-a között lehet eljuttatni a hivatalba. Ha a kérvények száma meghaladja az erre meghatározott keretet, az igénylőket a 2003/38-as törvény előírásai alapján a városi tanács által jóváhagyott szabályzat értelmében választják ki.

Veszettség miatt karantén van érvényben Szászfenesen, Csürülyén, Magyarszentpálon és Pusztakamaráson. Két esetben róka okozta a veszettséget, Szászfenesen kóborkutyát diagnosztizáltak, Csürülyén bivalyt. A Békási telepen vadállat harapott meg egy kutyát, amelyet további kilenc társával együtt elaltattak.

A karantén idején tilos az állatkiállítás, kötelező megkötve tartani a kutyákat, és be kell oltani mindazokat az állatokat, amelyek ki vannak téve a fertőzés veszélyének.

A Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság szerint tavaly a járványkórházban 1400 személynek adtak veszettség elleni oltást, többségük kutyaharapás miatt került kezelésre, néhányukat macska harapott, vagy karmolt meg. Tavaly közel 1,5 milliárd lejt költöttek oltásokra.

Tegnap délben a városháza előtti rövid útszakaszon gyakorlati bemutatót tartott az az új utcai tisztítókocsi, amelyet a Salprest kereskedelmi társaságnak fő részvényese, a Brantner cég szerzett be. A korszerű munkaeszköz, előzetes locsolás után, amellyel elkerüli a por felkavarását, az úttestről mechanikusan sepri és szívja fel az utcai port. Az új kocsi 200 ezer euróba került, és árpilistól állítják üzembe Kolozsvár utcáin. Augusztusig további két hasonló gép érkezik a kincses városba.

Csak egy része működik a besztercei tbc-kórháznak, miután három éve az intézményben átfogó javítások kezdődtek. Ilyen körülmények között a betegek jó része otthon kénytelen kezeltetni magát, bár a tbc esetében az elszigeteltség köztudottan a kezelés szükséges része. A kórházban csupán 53 beteget ápolnak, bár összesen száz beteg igényelne állandó szakorvosi ellátást, nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek dr. Resteman Etelka. Az orvosok kénytelenek csupán a legsúlyosabb állapotú beteget beutalni.

Beszterce-Naszód megye egyetlen tbc-kórháza több mint húszéves, és korábban csupán apró javításokat végeztek rajta. Három évvel ezelőtt az egészségügyi minisztérium biztosított pénzt a kórház tatarozására, de a munkálatok elvégzése érdekében a betegek egy részét haza kellett küldeni. A kórházban abban reménykedtek, hogy a munkálatok nem húzódnak el, hiszen a megyében a tébécés betegek száma soha nem esik száz alá, és többségük állandó orvosi felügyeletet igényel.

A tébécé elleni küzdelem világnapján Resteman Etelka elmondta, a kivitelező cég szerint a munkálatokat mintegy két hónapon belül befejezik.

Felére csökkenti a környezet szennyezését az a speciális autóbusz, amelyet nemrég helyezett forgalomba a kincses város közszállítási vállalata, a RATUC. A vállalat reményei szerint a közeljövőben az autópark egy része ugyanezt a nem konvencionális üzemanyagot használja majd.

Az ötlet a műegyetem szakembereitől származik, akik a németországi Hohenheim Egyetemmel működtek együtt annak érdekében, hogy bebizonyítsák: léteznek környezetkímélő alternatív üzemanyagok. Remélhetőleg ezek rövid időn belül – legalább részben – helyettesíteni fogják a gázolajat. A Bio-Dieselnek keresztelt alternatív üzemanyag ráadásul olcsóbb, mint az eddig használt hagyományos gázolaj.

Liviu Neag, a RATUC igazgatója elmondta: az optimális összeállítás 60 százalék gázolaj és 40 százalék repceolaj. – A szakértők szerint az új üzemanyag bevezetésével közel felére csökkenhet a környezetszennyezés. – jegyezte meg az igazgató. Neag azt reméli, hogy pár év múlva a repceolajat a helyi közszállítási vállalat több járműve is használja majd, már csak azért is, mert ehhez nem szükséges a motor átalakítása.

A buszsofőrök elmondták: semmilyen változást nem észleltek a jármű teljesítményében. – A motor ugyanúgy működik, mint eddig – mondta az egyik sofőr. Egyes utasok szerint viszont a repceolajat inkább főzésre kellene használni.

Érdemes megjegyezni, hogy a kutatók a traktorokon is sikeresen kipróbálták már a repceolajat. Jelenleg több Kolozs megyei gazda is ezt a környezetkímélő üzemanyagot használja.

Hagyományos húsvét előtti bárányvásár lesz március 25-én és 26-án Szamosújváron. A város végi vásártérre a környék állattenyésztőit várják, de általában Beszterce-Naszód és Maros megyéből is érkeznek vásározók. A helyi állategészségügyi hivatal képviselői a vásár napjain figyelemmel követik a higiéniai szabályok betartását.

A környékbeli munkanélküliek az autosztráda-építésnél remélnek munkához jutni, mint azok is, akik alkalmazásban vannak ugyan, ám jobban fizetett állást szeretnének. Tordán eddig 500 kérést iktattak különféle mesterségekben, Tordaszentmihályon pedig mintegy 150 személy iratkozott fel. Az autosztráda megépítése, amellett, hogy munkahelyeket létesít, a panzióknak is kedvez, hiszen a nem helybéli munkásoknak szállást kell biztosítani – idézi a Bechtel képviselőit a tordai Transilvania Radio.

Több munkabaleset történt az idén Tordán és Aranyosgyéresen. Az év elejétől eltelt időszakban négy munkabalesetet jegyeztek Tordán, és kettőt Aranyosgyéresen. Ezeknek egyike sem volt halálos, ám ideiglenes munkaképtelenséget okoztak. Tavaly 12 személy sérült meg munkabalesetben, közülük egy meghalt.

Egy 42 éves ittas férfi vesztette életét tegnap reggel egy közlekedési balesetben Bonchida határában. A Kolozsvárt Szamosújvárral összekötő országúton haladó áldozat egy virrasztásról tartott hazafelé egy közeli faluból, amikor valószínűleg egyensúlyát elveszítve egy éppen arra haladó kamion elé lépett. A rendőrök megállapították, hogy a férfi ittas volt, ugyanakkor a teherautó, amelynek vezetője, Dumitru R. már semmit sem tehetett a baleset elkerülése érdekében, a megengedettnél mintegy 20 km/órával nagyobb sebességgel haladt. Az áldozat az ütéstől több métert „repülve" beesett az árokba és a helyszínen szörnyethalt. A sofőr ellen gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával indulhat nyomozás.

Egy nap alatt több mint 3200 személyt fordítottak vissza
Huszonnégy óra leforgása alatt több mint 3200 személyt fordítottak vissza a vámnál a határőrök. A 3258 személynek azért nem engedték meg, hogy elhagyja az országot, mert nem teljesítették a külföldre való utazás valamely törvény által előírt feltételét. Ezzel egy időben 9 utasszállítót is megbüntettek, mert nem rendelkeztek a szükséges iratokkal. A határrendőrség szerint ők tudatosan hágták át a nemzetközi utasforgalomra vonatkozó szabályozásokat. Közülük heten bűnvádi dossziéval gazdagodtak.

A petei határőrök hét olyan személyt buktattak le, akik 100–150 euróért vállalták – természetesen mindennemű irat nélkül –, hogy több személyt személygépkocsival átvisznek a határon. A nagyszalontai határátkelőn 42 Spanyolországba igyekvő román állampolgárt fordítottak vissza, akik egy Beszterce-Naszód megyei cég autóbuszával utaztak. A 42 személy azt nyilatkozta, hogy turisztikai céllal utaznak Spanyolországba, de nem volt orvosi biztosításuk és az előírt valutamennyiséggel sem rendelkeztek. Ugyanakkor az autóbusz iratai sem voltak rendben. A borsi határátkelőn egy nagyszebeni rendszámú kisbusz akadt fenn az ellenőrzésen, amely 12 utasával Németországba tartott. Ez esetben az utasokkal nem volt baj, viszont a sofőr iratai voltak hiányosak. Néhány órával később ugyancsak Borsnál egy temesvári cég kisbusza kényszerült visszafordulni, hasonló ok miatt. A tizenkét utas ez esetben Olaszországba tartott.

Egyre több az elhagyott autó Torda közterületein. A közlekedésrendészet képviselői és a városi tanácsosok által végzett legutóbbi terepszemle során nem kevesebb, mint 27 ilyen járműre bukkantak. A tulajdonosokat figyelmeztették, szállítsák el gépkocsijukat a közterületről, ellenkező esetben elszállítják azokat. A szállítás költségeit a gépkocsi tulajdonosának kell fedeznie. Tordán jelenleg közel 10 ezer jármű szerepel magánszemélyek tulajdonában, s további 1918-at jogi személyek birtokolnak.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A kormány április elején írja alá két regionális áramszolgáltatójának az eladásáról szóló megállapodást a német E.On és a cseh CEZ cégekkel.

Az E.On 100 millió eurót fizet az Electrica Moldova, míg a CEZ 151 millió eurót az Electrica Oltenia többségi tulajdonrészéért.

Az állam 24,62 százalékos pakettet adott el mindkét vállalatban azzal a kikötéssel, hogy a vásárlónak tőkeemeléssel többségi tulajdonrészt kell szereznie.

Az E.On a 24,62 százalékért 31,37 millió eurót fizet közvetlenül a kormánynak, és további 68,63 millió euróval tőkeemelést hajt végre, amivel a részesedése 51 százalékra bővül.

Az Electrica Moldova ügyfeleinek a száma 1,3 millió, éves értékesítése pedig 4,1 millió megawattóra.

A CEZ az Electrica Oltenia 24,62 százalékát 47,4 millió euróért szerzi meg, és 103,6 millió euró tőkeemeléssel a tulajdonhányada 51 százalékra nő.

Az Electrica Oltenia 1,36 millió ügyféllel rendelkezik és évente 6,8 millió megawattóra elektromos energiát értékesít.

Egyes korábbi hírek szerint az áramszolgáltatók részvényeinek 5 százalékát a kormány azoknak a volt ingatlantulajdonosoknak a kárpótlására szánja, akiknek ingatlanjait valamilyen okból kifolyólag a hatályos törvények alapján nem szolgáltatták vissza természetben.

A tavaly december 5-i, a kettős állampolgárságról is szóló magyarországi népszavazás után sokan úgy gondolták, az Erdélybe látogató magyar turisták száma az idén majd jelentősen csökkeni fog. Tény, hogy tavaly karácsonykor és szilveszterkor ez nagy mértékben érződött is, főképp a Székelyföldön, ahol a magánpanziósok hatalmas károkat szenvedtek, hiszen a lefoglalt helyeket a magyarországi vendégek esetenként 30–50 százalékos arányban visszamondták.

Ennek ellenére, az erdélyi idegenforgalom nagy várakozással tekint a közeledő húsvéti ünnepek elé, s abban reménykedik, hogy a magyarországi vendégek lassan visszatérnek Erdélybe. Mátéffy Győző, a budapesti román turisztikai információs-promóciós képviselet vezetője a napokban elmondta: bár az igazi turistaidény május végén, pünkösdkor kezdődik, húsvétkor is élénk forgalomra számíthatunk.

– Az ismert üdülőhelyek mindenképpen felkapottak, Szováta, Tusnádfürdő, a Gyilkos-tó és a Szent Anna-tó meglátogatása mindig benne van a turisták kedvencei között. Gondolom, hogy keresni fognak egy kisebb, szezon előtti, mondom így, hogy „bemelegítő turnét", ez lesz a húsvéti kirándulás – vélte a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában.

A jelek szerint az idén az erdélyi vendégházak, szállodák és idegenforgalomból élő vállalkozók a reklámra is több figyelmet fordítanak majd. Ez annak is köszönhető, hogy a tavalyi forgalom a 2002. évinek a duplája volt. Mátéffy Győző szerint felívelő ágon van a hazai turisztika, és a beutazók sorában a Magyarországról érkező turisták vannak a legtöbben, több mint kétmilliónyian évente. A szakember szerint van rá remény, hogy a 2005-ös évben számuk a két és fél milliót is meghaladja.

Május 15-ig kell benyújtani a 2004-re vonatkozó összevont személyi adónyilatkozatokat – hívta fel a lakosság figyelmét az Országos Adóadminisztrációs Hivatal.

Akárcsak a tavaly, az adóhatóság idén is postán küldi el az adófizetőknek a jövedelembevallási űrlapokat, a kitöltési útmutatót és a dokumentumok beküldéséhez szükséges válaszborítékot. Az Országos Adóadminisztrációs Hivatal április 1. és 15. között küldi ki az űrlapokat az érintetteknek. Ezt követően, az illetékes pénzügyigazgatóságokon lehet nyomtatványokat igényelni azoknak, akiknek valamilyen okból kifolyólag papírjaik postán nem érkeztek meg.

Azoknak a személyeknek kell jövedelemnyilatkozatot benyújtaniuk, akik 2004 folyamán munkahelyet változtattak, vagy fizetésük mellett más jövedelmük is volt.

2004 az utolsó év, amelyre összevont jövedelemadót kell fizetni. Idéntől ugyanis a kormány bevezette a 16 százalékos egységes adókulcsot, s ennek következtében a lépcsőzetes adórendszer megszűnt.

Az EU tavalyi bővítése óta a nyugat-európai távközlési vállalatok újra fölfedezték Kelet- és Közép-Európát.

A legfrissebb: a brit Vodafone, a világ legnagyobb mobilszolgáltatója, a múlt héten 3,27 milliárd eurót fizetett a cseh Oskar és a román MobiFon mobilcég 100 százalékáért, illetve 78 százalékáért.

Közben tovább folyik a jogi küzdelem a francia Vivendi Universal és a Deutsche Telekom között a legnagyobb lengyel mobilszolgáltatóért, a PTC-ért.

A vártnál jóval nagyobb a külföldi érdeklődés a Cesky Telecom privatizációja iránt is. A Belgacom és a Swisscom után a France Télécom és a spanyol Telefónica is versenybe szállt a fő cseh távközlési vállalat meghirdetett 51,1 százalékáért.

– A nyugati távközlési vállalatok étvágya igen megnőtt a térség iránt. A nyugat-európai cégek, az évtized eleji adóssággondjaikat nagyrészt leküzdve, jobb formában vannak, és felvásárlási célpontokat keresnek, hogy növelhessék az osztalékot a részvényesek számára. Nő az érdeklődés Törökország és Oroszország iránt is, de Közép-Európa sokkal könnyebben megdolgozható terület, különösen, mióta csökkent a kockázat az EU-csatlakozás miatt – magyarázta a holland ING Bank szakmai elemzője, Dalibor Vavruska az AFP hírügynökségnek.

A közép-európai országokban nagy a növekedés lehetősége. Csehországban ugyan már több mint egy mobiltelefon jut minden lakosra, de a 38,3 millió lakosú Lengyelországban például még csak 60 százalékos a mobiltelefon elterjedtsége. A gazdasági növekedés üteme az új EU-tagoknál a legnagyobb Európában, az infláció alacsony, és a verseny is kisebb, mint Nyugat-Európában, tette hozzá a Deutsche Bank elemzője, Krzysztof Kaczmarczyk.

A Vodafone eddig viszonylag szerényen szerepelt a térségben. Saját márkaneve alatt csak Magyarországon működik. Lengyelországban 20 százaléka van a Plkomtel/Plusban, és hasonló partnerségei vannak Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban is.

A France Télécom már két országban, Szlovákiában és Romániában is jelen van Orange mobilszolgáltató márkájával, és ellenőrzi a Telekomunikacja Polskát, a fő lengyel távközlési szolgáltatót, amelynek máig szinte töretlen a monopóliuma a vezetékes szolgáltatásban, és működteti az Idea mobilszolgáltatót is.

A Deutsche Telekom kiterjesztette a T-Mobile márkanevet magyar és a cseh leányvállalatára, és erre készül Szlovákiában is. A lengyel PTC-ben 49 százaléka van. Övé a fő magyar távközlési szolgáltató, a Matáv – hamarosan Magyar Telekom – és a Slovak Telecom. A Matáv közvetítésével hídfőt épít ki a volt Jugoszláviában. A Matáv korábban megvette a macedón Maktel vezetékes és mobilszolgáltatót, és a múlt héten szerződést kötött a montenegrói kormánnyal és a kisebbségi részvényesekkel a Telekom Montenegro több mint 67 százalékának megvásárlására, 130,7 millió euróért.

A függetlenségét megőrző fő osztrák szolgáltató, a Telekom Austria is túltelített hazai piacán kívülre tekinget. Egyelőre Szlovéniában és Horvátországban van jelen, de idén meg akarja venni a legnagyobb bolgár mobilszolgáltatót, az ottani piac 67 százalékával rendelkező Mobiltelt, várhatóan 1,6 milliárd euróért, és további tervei is vannak a Balkánon.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 630 lej, 1 USD = 28 224, 1 magyar forint = 148 lej.

Tavasszal hagyományosan vetélkedőt rendez a rendőrség a sajtó számára, ezúttal lövészetben, méghozzá csapat és egyéni versenyt. A Septimiu Mureşan Rendőr-akadémia igazgatója, Laurenţiu Gabriel Stoica rendőrbiztos és a rendőriskola más tagjainak kíséretében a Gorbó-völgyi lőtéren. A Szabadság ugyan három versenyzővel képviselte magát (ennyi fős lehetett a létszám), de, sajnos, nem teljesítettük az alapvető feltételt, amely szerint kötelezően az egyik csapattag hölgy kellett volna, hogy legyen.

A céltáblát 25 m távolságból kellett (volna) eltalálni, három lövés állt a versenyzők a gyorstüzelő pisztollyal.

A csapatversenyben Antena 1, Clujeanul, Alpha tv volt a végső sorrend, a fiúk között Ciprian Stan (Alpha tv), a lányoknál Alina Nechita (Kolozsvári Rádió) nyert.

Nagy küzdelmet volt a férfiaknál, a harmadik hely sorsa például csak szétlövéssel dőlt el: végül az eredetileg 22 pontot (6 + 7 + 9 kör) teljesítő Kiss Olivér (Szabadság) vehette át a díszoklevelet. Lapunk másik két képviselője, Balázs Bence és Póka János András egyaránt 8–8 körös teljesítménnyel a középmezőnyben végzett.

Lékó Péter a negyedik, Polgár Judit a hetedik helyen áll a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) április 1-jétől érvényes világranglistáján.

Lékó Wijk aan Zee-i tornagyőzelmével egy helyet lépett előre, Polgár Judit pedig szülés után visszatérve foglalja el az előkelő hetedik pozíciót.

Az élen továbbra is a linaresi sikere után visszavonulását bejelentő orosz Garri Kaszparov áll. Honfitársa, a Lékó ellen klasszikus vb-címét megőrző Vlagyimir Kramnyik csak ötödik.

Az április 1-jétől érvényes világranglista élén: 1. Garri Kaszparov (orosz) 2812 Élő-pont, 2. Viswanathan Anand (indiai) 2785, 3. Veszelin Topalov (bolgár) 2778, 4. Lékó Péter 2762, 5. Vlagyimir Kramnyik (orosz) 2752, 6. Michael Adams (angol) 2737, 7. Polgár Judit 2732, 8. Etienne Bacrot (francia) 2731, 9. Peter Szvidler (orosz) 2725, 10. Alekszandr Griscsuk (orosz) 2724, ..., 30. Liviu-Dieter Nisipeanu.

Lékóé a legjobb parti
Lékó Péternek a Vlagyimir Kramnyik elleni világbajnoki döntőben vívott egyik győztes játszmáját választotta a Chess Informant szaklap 91. kötetéből a legjobb partinak a nemzetközi zsűri.

A párharc nyolcadik mérkőzésén a magyar nagymester sötéttel nyert orosz riválisa ellen, ez a parti a lehetséges 90-ből 67 pontot kapott. Lékó a spanyol megnyitás legélesebb változatát játszotta meg, a Marshall-támadást. Az orosz játékos szabadgyalogja hiába közeledett vészesen az átváltozási mező felé, Lékó a magára maradt világos király ellen védhetetlen támadást indított, s riválisa a 32. lépésben kapitulált, azaz feladta a játszmát, amely 3 óra 12 percig tartott.

Kramnyik végül megnyerte az utolsó összecsapást, s a 7–7-es döntetlennel megőrizte klasszikus világbajnoki címét. A Chess Informant egy-egy versenyidőszak legérdekesebb játszmáit, megnyitáselméleteit, végjátékait gyűjti össze. Ezekből választja ki a nagymesterekből álló zsűri a legjobb partit.

Kramnyik–Lékó (0–1): 1. e4 e5, 2. Hf3 Hc6, 3. Fb5 a6, 4. Fa4 Hf6, 5. 0–0 Fe7, 6. Be1 b5, 7. Fb3 0–0, 8.c3 d5, 9. exd5 Hxd5, 10. Hxe5 Hxe5, 11. Bxe5 c6, 12. d4 Fd6, 13. Be1 Vh4, 14. g3 Vh3, 15. Be4 g5, 16. Vf1 Vh5, 17. Hd2 Ff5, 18. f3 Hf6, 19. Be1 Bae8, 20. Bxe8 Bxe8, 21. a4 Vg6, 22. axb5 Fd3, 23. Vf2 Be2, 24. Vxe2 Fxe2, 25. bxa6 Vd3, 26. Kf2 Fxf3, 27. Hxf3 He4+, 28. Ke1 Hxc3, 29. bxc3 Vxc3+, 30. Kf2 Vxa1, 31. a7 h6, 32. h4 g4, Kramnyik feladta.

Magyar szakemberek oroszlánrészt vállalnak az augusztus 21-én esedékes Forma–1-es török nagydíj, a világbajnokság 14. futamának szervezésében és lebonyolításában.

Ezt Frank Tamás, a Hungaroring Rt. alelnöke nyilatkozta.

„Az Ostermann Forma-1 Kft. lesz a viadal fő tanácsadója. Most járt Törökországban két szakember, akik három héten át 600 versenybírót képeztek ki, vizsgáztattak le, közülük több mint 30-an segédkeznek a török GP-t megelőző magyar nagydíjon."

Az alelnök elmondta, hogy 2–3 hét múlva újabb magyar szakembergárda utazik ki Törökországba, hogy folytassák a helyiek kiképzését.

„Bernie Ecclestone-nak, az F1 elsőszámú irányítójának megbízásából mi fogjuk felügyelni szinte a teljes munkát, a jegyeladástól a marketingen át a verseny szervezéséig. A magyar nagydíj július 31-én lesz a Hungaroringen, s utána negyvenen, versenybírók, szakértők, három hétre kiköltözünk Törökországba."

LABDARÚGÁS

Pénteken 15.30 órakor a Ştiinţa pályán: Kolozsvári Tudomány–Szatmárnémeti Szamos – C-osztály, 9. csoport.

Szombaton 11 órakor a Ion Moina Stadionban: Kolozsvári U FC–Petrozsényi Zsil; Aranyosgyéresen: Sodronyipar–Borosjenői Tricotaje – B-osztály, 3. csoport.

RÖGBI

Szombaton 10 órakor a Iuliu Haţieganu (Egyetemi) Sportparkban: Kolozsvári U Agressione–Petrozsényi Ştiinţa – A-osztály.

VÍZILABDA

Pénteken 18 és 19 órakor, szombaton 9.30 és 10.30 órakor a Politechnika Úszóközponban: az 1–4. helyezettek tornájának 2. és 3. napja.

A kínai kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a 2008-as pekingi olimpia minden idők legbiztonságosabb nagy nemzetközi sportrendezvénye legyen.

Az előzetes tervek szerint az ötkarikás játékokra a rendőrség, valamint a katonaság mellett a civil lakosság egy részét – például a buszsofőröket vagy a taxisokat – is kiképzik egy esetleges támadásra felkészülve.

„Nem akarjuk Pekinget erőddé alakítani, de a magas fokú biztonsági intézkedések hatására érezhetik majd a legnagyobb biztonságba magukat a sportolók" – nyilatkozta Csiang Vej a kínai kommunista párt városi elöljárója.

A fővárosban – a tavalyi athéni olimpiához hasonlóan – több ezer rejtett kamerát és mikrofont helyeznek majd el.

Ide kapcsolódó hír, hogy a 2008-as pekingi olimpia miniszterekből álló felügyelő-bizottsága helyszíni szemlét tartott az épülő létesítményeknél.

A delegáció tagjai mindenekelőtt a nemzeti stadionnál és a nemzeti uszodánál zajló munkálatokat tekintették meg. A látogatás végeztével ismételten ellenőrizték az építkezés menetrendjét, s a határidők pontos betartására kötelezték az egyes részfeladatok felelőseit.

A szervezőbizottság (BOCOG) tervei szerint 2007 végére valamennyi ötkarikás komplexumnak készen kell állnia.

• Márc. 21.: Száztíz esztendő telt el azóta, hogy 1895-nek ezen a tavaszt beköszöntő napján óriási szenzációt jelentő hír kelt szárnyra a Barcaság fővárosából, Brassóból. Tudatta pedig ez a hír a nagyvilággal, de legfőképpen a téli sportok – elsősorban a sízés hódolóival –, hogy a város sportolóinak egy kisebb csoportja először mászta meg – természetesen síléccel a talpa alatt – az azóta már korszerű pályává kifejlesztett, a Brassópojána üdülőtelep közvetlen szomszédságában, a központtól mintegy 7 km-nyi tá-volságra lévő Schuller-hegyet. Később rendszeresekké váltak az ide kiírt belföldi és nemzetközi jellegű versenyek, melyek közül mindeddig a legnagyobb közönséget vonzónak az 1951. február elején itt megrendezett IX. téli Főiskolai Világbajnokság (FVB) bizonyult. Abban az időben még nem volt menetrendszerű autóbuszjárat Brassóból „a Pojánára" – mint szokták volt mondani. De ez sem riasztotta el a mászkálástól a sportkedvelőket és a versenyekről tudósító sportújságírókat. Akik számára marad mindmáig a színvonal tekintetében nem éppen a csúcson álló, de mégis az akkori időben nagy élményt jelentő, az eredeti január végi enyhe idő miatt február elejére elhalasztott nagy sporttalálkozó. A nagy eseményt a csehszlovák jégkorongozók jelenléte és a műkorcsolyázó híres testvérpár, a magyar Nagy Marianna–Nagy László kettős, a román válogatott gerincét képező székelyföldi jégkorongozók, többek között Császár Ferenc, Fodor Zoltán, Takács István, Fenke Ferenc, Fenke Lajcsi és az egészen fiatal kolozsvári Lőrincz János „Paprika", Nagy Albert „Albi", valamint irányítójuk, a volt NB I-es KAC-ban labdarúgóként is hírnevet szerzett Kovács Vili.

• Márc. 22.: Másik szenzáció márciusból, néhány évvel későbbről, 1955-ből: a kolozsvári Tímár utcában az egykori úgynevezett zsidó fürdőben felavatták a város – és akkoriban még az ország – első fedett uszodáját. Igaz, a mindössze három versenypályás uszoda ma már csak az úgynevezett 25 m-es rövidpályás versenyeknek szolgálhatna színhelyéül. De annak idején ugrásszerűen járult hozzá a város, sőt, még más helységek úszóinak és vízilabdázóinak fejlődéséhez. Olyan egykori hírességek készültek fel vagy versenyeztek itt, mint többek között a sokszoros országos bajnok és csúcstartó Orosz Katalin, Maxim Julián, Erdélyi Zita, Boros Enikő, Bánffy Éva, Sarkady Árpád, Lőrincz László, Szabó Sándor – aki később 3 olimpián, Melbourne-ben, Rómában és Tokióban is tagja volt az ország vízilabda válogatottjának –, Daróczi László, hogy hirtelenjében csak őket említsem. Most van – már jó ideje – 50 m-es fedett uszodája a városnak, de úszói alig-alig adnak hírt magukról, eredményeikről jobb hallgatni…

• Márc. 23.: Pályafutása során a legemlékezetesebb idényként marad meg az azóta házaspárrá lett magyar Regőczy Krisztina–Sallay András jégtánc-kettősnek az 1980-as évad, az akkor éppen 25. születésnapja előtt álló (1955. április 19-én, Budapesten született) Krisztina és nem egészen másfél évvel idősebb, 1953. december 15-én szintén a magyar fővárosban világra jött András ezüstérmet szerzett a Lake Placid-i XIII. téli olimpián és megnyerte az NSZK-beli Dortmundban megrendezett világbajnokságot.

• Márc. 24.: Ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1950-ben az előző nap Svédország fővárosában befejeződött 3. kötöttfogású birkózó vb-ről tudósítottak a sportújságok és a napilapok sportrovatai. A svédek uralták a mezőnyt: a 8. súlycsoport közül négyben ők szerezték meg a bajnoki címet. A magyar versenyzők közül a könnyűsúlyú Gál József arany-, a félnehézsúlyú Kovács Gyula és a nehézsúlyú, két évvel korábban Londonban olimpiai szabadfogású bajnoki címhez jutott Bóbis Gyula ezüstérmet szerzett. Előttük a magyar birkózók mindössze egy ezüstéremmel tértek haza a vb-kről: 1922-ben, szintén Stockholmban Radvány Ödön ezüstérmes volt könnyűsúlyban. Azon a vb-n a finnek és a svédek egyaránt 3–3 bajnoki címet szereztek a 6. súlycsoportban.

• Márc. 25.: Négy évtizede, 1965-ben elkezdődött a hollandiai Rotterdamban az ifjúsági és utánpótlás vívó-világbajnokság. A női tőrben kettős erdélyi, pontosabban szatmárnémeti siker született: az azóta, sajnos, végleg eltávozott Csipler Sanyi bácsi két tanítványa közül Jencsik Kató – a későbbi Stahl Istvánné – arany-, csapattársa, Gyulai Ilona, a „Maszat"-nak becézett, jelenlegi Jenei Imréné ezüstérmes volt a fegyvernemben. A kardvívók viadalát a magyar Marót Péter, későbbi müncheni ezüstérmes csapattag nyerte, csapattársa, Nagy Zsolt bronzérmes volt.

• Márc. 26.: Százöt éve, 1900-ben a medgyesi Haltrich-fivérek első ízben rendeztek városközi kétüléses (tandem) kerékpár-versenyt a Nagy-Küküllő menti városban. Húsz kétüléses kerékpár rajtolt. Az eredményekről, sajnos, nem maradt feljegyzés.

• Márc. 27.: Közzétették a nemzetközi sakkszövetség (FIDE) hivatalos rangsorát, az Élő-táblázat szerint. A képzeletbeli dobogós helyeken: 1. Anatolij Karpov 2725, 2. Mihail Tal 2705, 3. Viktor Korcsnoj (mindhárom volt szovjet) 2655 pont, s közvetlenül mögöttük a magyar Portisch Lajos 2655 ponttal a negyedik.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András