Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Az elmúlt időszakban Kolozsvár gazdasági, szociális, turisztikai és közlekedésrendészeti helyzetéről átfogó tanulmányt készített az Amerikai Egyesült Államok-beli National Democratic Institute és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika Tudományok és Közigazgatás kara. Az elemzés során arra a következtetésre jutottak, hogy Erdély fővárosa sokkal több előnnyel rendelkezik, mint hátránnyal. A dokumentumot a város hosszú távú fejlesztési stratégiájának kidolgozására használják.

A dokumentum erős pontként tűnteti fel azt, hogy Kolozsvár az E60-as jelzésű európai főút mentén helyezkedik el, Bukarest és Budapest között, félúton. Ugyanakkor a nemzetközi repülőtér (ahonnan fontos európai városokba indulnak naponta járatok) különös vonzerőt jelent a hazai és külföldi befektetők számára. Ezenkívül a várost nem fenyegetik a földrengések vagy árvizek. Hátrányt jelent viszont, hogy a megyeszékhely csupán nyugati vagy keleti irányban fejlődhet, ugyanis északi és déli irányból dombok veszik körül, a Kis-Szamos mentén pedig gyakran köd képződik, amely akadályozza a szamosfalvi légikikötő tevékenységét. A domborzati sajátosságok megnehezítik a terelőút megépítését, a Feleki tető komoly akadályt jelent ebben. A szakemberek szerint a Kis-Szamos mentén épített víztározók gátjainak esetleges megrepedése veszélyt jelent a város számára. Negatívumként említik továbbá, hogy a városban túl sűrűn építkeztek, és Kolozsvárt elkerüli a 4-es számú európai közlekedési folyosó.

A humán erőforrások kategóriában szerencsére több a pozitív, mint a negatív tényező. A szakértők megjegyzik, hogy a régióban a kolozsvári felsőfokú oktatási intézményekben végzi tanulmányait a legtöbb diák, és valamennyi területen nagyon jól képzett szakemberekkel rendelkezünk. A három évvel ezelőtt végzett népszámlálás hivatalos eredményei szerint Kolozsvárnak 317 ezer lakosa van, de ehhez hozzáadódik az állami és magánegyetemeken tanuló mintegy 100 ezer diák. Szerencsére alacsony a munkanélküliségi mutató: a megyeszékhelyen az aktív nők és férfiak csupán 2.5 százaléka nem talált magának állást. Ezenkívül a lakosság csupán alig több mint 1 százaléka nem tud írni és olvasni. A nők foglalkoztatási aránya magas, a felsőfokú oktatási intézmények nyújtotta szakképesítések a várost vonzóvá teszik a külföldi befektetők számára.

Ugyanakkor gyenge pontként említik, hogy Kolozsváron negatív a természetes szaporulat, a munkanélküliek közül nagyon kevesen vesznek részt az átképzési tanfolyamokon, rendkívül sok diák végez, akik számára nincs elég hely a munkaerőpiacon. Érdemes megjegyezni, hogy ilyen téren eltolódás mutatkozik a közoktatási intézmények nyújtotta képzés és a munkaerőpiac elvárásai között. Megállapították: a munkanélküli segély és a fizetések közti kis különbség arra készteti az embereket, hogy inkább feketén dolgozzanak. Emiatt a helyhatóság sok pénztől esik el. Mi több, a jobb megélhetés reményében az elmúlt években nagyon sok felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal más városokba költözött vagy elhagyta az országot.

A szakértők rámutatnak arra is, hogy a terelőutak hiánya, a járművek nagy száma komoly gondot jelent. Adott esetben a belvárosban teljesen megbénul a forgalom. Turisztikai szempontból is jól állunk: van mivel vonzani a belföldi és külföldi turistákat, de még mindig kevés a szálloda, és még nincs autópálya.

Összegzésképpen megállapítható, hogy Kolozsvár számottevő gazdasági és turisztikai potenciállal rendelkezik, de még mindig sok a tennivaló minden téren. A polgármesteri hivatal sajtóosztályról megtudtuk: a tanulmányt a nemsokára elkészülő átfogó fejlesztési stratégia kidolgozására használják.

Magyarország számára Románia az unión kívüli országok közül az első számú exportpartner. Az együttműködés erősítésére Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter és Ioan-Codruţ Şereş, román gazdasági és kereskedelmi miniszter kedden Budapesten aláírták a megújított magyar-román gazdasági együttműködési megállapodást.

Kóka János elmondta: Románia várható 2007. évi uniós tagsága miatt, az infrastruktúra és távközlés terén ugyanolyan robbanásszerű fejlődésre lehet számítani, mint a 90-es évek közepén Magyarországon, ami a magyar befektetők számára hatalmas üzleti lehetőségeket jelentett. A gazdasági miniszter utalt arra: a megállapodás aláírását az indokolta, hogy az EU-ban új kereteket kell kijelölni a gazdasági együttműködésre. Emellett meg kellett határozni a területeket, amelyekben fokozni kívánják az együttműködést, ilyen például a befektetések, az energetika, a távközlés, és Románia uniós csatlakozásával kapcsolatos felkészülés segítése.

Ioan-Codruţ Şereş kiemelte: a román kormány arra törekedett, hogy a hétfői EU-s csatlakozási szándék szerződés aláírása után az első gazdasági együttműködési megállapodást Magyarországgal kösse meg, jelezve a két ország közötti kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kiemelt fontosságát.

A két ország kormányának ez év őszi első közös kormányülésére azonosítják, melyek azok a közös gazdasági projektek, amelyek a kölcsönös előnyökkel gazdagíthatják mindkét államot. Gyurcsány Ferenc magyar és Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök egyetértett abban, hogy az őszre tervezett első magyar–román közös kormányülés előkészítése jól halad. A két kormányfő Románia uniós csatlakozási szerződésének az aláírása alkalmából beszélt telefonon egymással. Gyurcsány emellett levélben gratulált kollégájának és megerősítette, hogy kormánya kiemelkedő nemzeti érdekének tekinti Románia teljes jogú európai uniós csatlakozását. Gyurcsány Ferenc reményét fejezte ki, hogy Magyarország az elsők között fogja ratifikálni a szerződést.

A Gyulafehérvári Római Katolikus érsekség továbbra is ragaszkodik a csíksomlyói búcsú imádságos-zarándoklat jellegéhez és semmilyen más ezzel ellenkező rendezvényt nem támogat – áll Jakubinyi György érsek által aláírt, szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. Az érsekség sajtóosztályán nem sikerült kideríteni, milyen konkrét rendezvényt szerveznének a búcsú napján Csíksomlyón.

„Évenként visszatérő fogadalmi ünnepünk a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú. A Szűzanyát tisztelő hívek ezrei zarándokolnak ide, hogy imádságban adjanak hálát a kapott kegyelmekért és az Égi Anya közbenjárására – Isten segítségét kérjék ahhoz – hogy tartsa meg őket az ősök szent hitében! Minden évben próbálkoznak egyesek valamilyen más program rászervezésével is, ami a búcsú jellegével és rendeltetésével nem egyeztethető össze. A mostani búcsút megelőző időben is olyan híreket terjesztenek, hogy a mi jóváhagyásunkkal és támogatásunkkal bizonyos politikai rendezvényt szervezhetnek. Ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy továbbra is ragaszkodunk a csíksomlyói búcsú imádságos – zarándoklat jellegéhez, és semmilyen más – ezzel ellenkező rendezvényt nem támogatunk. A Gyulafehérvári Érsekség és a Csíksomlyói Ferences Kolostor elhatárolódik minden olyan kezdeményezéstől, ami a csíksomlyói búcsú vallásos lelkületével és eredeti rendeltetésével ellenkezik" – áll a közleményben.

Lapunk érdeklődésére az érsekség sajtóosztályán az illetékesek elmondták, ez a közlemény azért született, hogy elejét vegye a különböző olyan kezdeményezéseknek, amelyek politikai színezetet adnának a búcsúnak. Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét információ alapján született meg a nyilatkozat nem tudtak egyértelmű választ adni.

Jóllehet növekedett az utóbbi években a külföldön dolgozó román állampolgárok száma, csökkent a munkavállalási kedv idegenben.

Egyebek között erre a megállapításra jutott a Nemzetközi Migrációs Szervezet romániai fiókja, amely a CURS közvélemény-kutató szervezet friss felmérését mutatta be egy temesvári-bukaresti-varsói-brüsszeli távértekezleten hazai újságíróknak. Az e-Gateway Romania és a British Council szervezte, és európai uniós kérdésekkel foglalkozó rendezvényen Daniel Kozak, a vándorlásügyi szervezet romániai fiókjának a képviselője ismertette, hogy míg 2003-ban 560 000-en, idén január-februárban 850 000-en dolgoztak külföldön honfitársaink közül. Mindez a munkaképes összlakosság mintegy 10 százalékát teszi ki. A leginkább kedvelt célországokban a következő arányokban tartózkodtak közülük (zárójelben a 2003-as adatok): 19% (25%) Olaszországban, 13% (18%) Spanyolországban, 10 % (12%) Németországban, 14% (5%) Magyarországon. Máris szembeszökő, hogy mennyire megnőtt az időközben Európai Unióba lépett Magyarország iránti munkavállalási kedv mindössze két év alatt.

Ugyanakkor, míg 2003-ban a megkérdezett romániai állampolgárok 18%-a dolgozott volna szívesen külföldön, illetve 3%-uk telepedett is volna ki végleg, ez az arányszám mára 12, illetve 4%-ra változott. Érezhetően csökkent tehát a kivándorlási potenciál, a külföldi munkavállalási szándék.

Míg két éve a kint dolgozók havi átlag 265 eurót küldtek haza családjuknak, idénre ez az érték 200 euróra csökkent, miközben a romániai átlagkereset a 2003-as 100 euróról 200 körülire nőtt idénre. A külföldön munkát vállaló honfitársaink így is 2004-ben összesen kétmilliárd euróval (!) gazdagították az itthoni háztartásokat.

A kint dolgozókra jellemző, hogy átlag 23 hónapot töltenek otthonuktól távol, többségük férfi, 15-44 év közötti, középfokú végzettségű és vidéki. Az Európai Bizottság élőben kapcsolt szakértői a 2004-ben csatlakozott tíz új EU-tagállam tapasztalatából és több felmérésből arra következtettek, hogy a kelet-európai új tagállamok polgárai nem özönlik el a nyugati munkaerőpiacot, miközben a 2030-ig összesen egymillió lakost veszítő Uniónak sürgősen szüksége lesz friss munkaerőre, adott esetben a bevándorlókéra. A videokonferenciához csatlakozó varsói szakértő szerint elmaradt a várt nagy lengyel áradat a nyugat-európai munkapiacokon nemcsak azért, mert a legtöbb tagállam lezárta azt előttük, hanem azért is, mert a korábbi előrejelzések a kivándorlási kedv mérésén alapultak, míg a valós lehetőségek nagy mértékben korlátozzák a külföldi munkavállalási szándék valóra váltását.

A kormány egy hónappal halasztani kívánja a tőkepiaci és ingatlanpiaci nyereségek és a kamatjövedelmek adójának növelését. Az intézkedés június 1-jén lépne életbe. A halasztása azért indokolt, mivel a szenátus plénuma egy sor módosítással fogadta el az eredeti változatot. A kormány március végén módosította az Adótörvénykönyvet, és új adókat és illetékeket vezetett be.

Egynapos haladékot kaptak a hatóságok a három elrabolt román újságíró ügyében. A Prima TV vezetőségéhez érkezett telefonhívás szerint az újságírók arra kérik a román közvéleményt és civil szférát, hogy ösztönözzék a hatóságokat és hozzanak döntést a kérdésben. Az üzenet azt bizonyítja, hogy a túszok életben vannak.

Mint ismeretes, a túszejtők azt kérték a hatóságoktól, vonják ki Irakból a román katonai csapatokat. A helyzet megoldására létrehívott válságstábot tegnap három órára hívta össze Traian Băsescu államelnök, innen azonban semmilyen információ nem szivárgott ki. Marie-Jeanne Ion, Sorin Miscoci és Ovidiu Ohanesian hozzátartozóit ismét a Cotroceni palotába hívták. Az újságírók ügye múlt héten pénteken vált válságossá, amikor az al-Dzsazíra katari televízió felvételeket mutatott be a túszokról és közölte: az emberrablók négy napot adnak Romániának, hogy vonja ki csapatait. A határidő tegnap délután ötkor járt le.

Dan Dumitru, a Prima TV hírigazgatója tegnap bejelentette: három óra körül felhívták telefonon Irakból, és közölték: mindhárom újságíró a közvéleményt és a civil szférát arra kéri, hozzanak döntést az ügyben. „Az üzenet megkönnyebbülést jelent, hiszen ez azt bizonyítja, hogy az emberrablókkal tartják a kapcsolatot, akiknek érdeke az egyeztetés" – mondta Dan Dumitru.

Tegnap folytatódtak a szolidaritási tüntetések. A bukaresti Egyetem téren számos személyiség jelent meg. Ott volt Mihály király, volt uralkodó is, aki közölte: imádkozni fog az elrabolt újságírókért. Az akció szervezői közölték: addig folytatják a tüntetést, amíg a túszokat ki nem szabadítják.

Az ügy a szenátorokat is foglalkoztatja. Nicolae Văcăroiu házelnök tegnap a pártok frakcióvezetőivel találkozott, hogy ellenőrizzék, rendelkeznek-e új információkkal az elrabolt újságírókról. Kiderült azonban, hogy a korábbihoz képest semmivel sem tudnak többet az ügyről, ezért a törvényhozók megegyeztek abban, hogy Văcăroiu az államelnöktől fog részleteket kérni a fejleményekről.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az ország vezetésének nem kell engednie a három újságírót fogva tartók zsarolásának. Az RMDSZ elnöke szerint a román csapatokat akkor kell kivonni Irakból, ha teljesítették küldetésüket. „Minden lehetséges eszközt fel kell használnunk annak érdekében, hogy az újságírók kiszabaduljanak és hazajöjjenek, ugyanakkor nem engedhetünk a zsarolásnak. Azért küldtünk csapatokat Irakba, hogy szövetségeseinkkel együtt hozzájáruljunk a demokratikus intézmények megszilárdulásához. Ez az oka katonáink ottani jelenlétének, és akkor fogjuk a csapatokat kivonni, amikor úgy értékeljük, hogy többé már nincs szükség hozzájárulásunkra" – mondta Markó.

Romániának nemzeti érdeke függvényében kell döntenie arról, hogy csapatai továbbra is jelen lesznek Irakban és Afganisztánban, de az Amerikai Egyesült Államok kormánya bízik abban, hogy a román vezetés továbbra is támogatja a két ázsiai ország stabilizációjára irányuló erőfeszítéseket, olvasható az amerikai külügyminisztérium honlapján.

„Románia határozott, bátor és értékes szövetséges volt, és most is az a terrorizmus elleni harcban", jelentette ki Adam Ereli amerikai külügyi szóvivő. Az AEÁ kormánya értékeli, hogy Románia hozzájárult az iraki és afganisztáni békefolyamathoz és áldozatokat is hozott ennek érdekében, tette hozzá Ereli.

„Romániának, e nemes próbálkozásban résztvevő más országokhoz hasonlóan, nemzeti érdeke függvényében kell döntenie arról, hogy mit tesz a következőkben. Ugyanakkor minden okunk megvan azt feltételezni, hogy Románia egyeztetni fog velünk és a nemzetközi erőkkel, miközben dönt arról, hogy miként járul hozzá az Irakot és Afganisztáért segítő erőfeszítéseinkhez", nyilatkozta az amerikai külügyi szóvivő.

Az Irakban szolgáló amerikai erők együttműködnek a bagdadi civil és katonai hatóságokkal, és más erőkkel a három román újságíró megmentése érdekében, tette hozzá Adam Ereli.

A román katonák felfüggesztik a járőrözést Afganisztánban, amíg ki nem vizsgálják a vasárnapi merényletet, amelyben egyikük életét vesztette, két másik társuk megsebesült. A bukaresti vezérkari főnök keddi bejelentése szerint vizsgálóbizottságot állítottak fel a robbanás körülményeinek tisztázására, és arra, hogy javaslatokat tegyen: miként lehetne javítani a járőrözés biztonsági feltételeit.

A jelek szerint mégsem marad 120 millió euró nélkül Kolozs megye, hiszen a megyei önkormányzat végül kiegyezett a francia Montoupet autóalkatrész-gyártó céggel – adta hírül tegnap a Ziarul Financiar című gazdasági napilap. A franciák alumínium alkatrészeket gyártó üzemet építenének a Tetarom II. ipari parkba. A megyei tanácsosok legutóbb a terv megvalósítása ellen szavaztak, mivel a francia cég nem volt hajlandó az önkormányzat által kért négyzetméterenkénti nyolc euró megfizetésére a rendelkezésükre bocsátott telekért. A lap értesülései szerint a felek kompromisszumos megoldást találtak, így a megyei tanács következő ülésén a választottak ismét megtárgyalják a kérdést. A megállapodást várhatóan május elején írják alá.

Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja milyen kikötőbe tart.

VÁLASZTMÁNYI GYŰLÉST tart az RMDSZ külmonostori kerülete 2005. április 28-án, csütörtökön du. 6 órakor a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

KÓNYA-HAMAR SÁNDOR parlamenti képviselő a meghívottja az RMDSZ alsóvárosi kerületének április 28-án, csütörtökön du. 4 órától, a Párizs utca 17. szám alatti székházban.

AZ ÉRDEMES OKTATÓ-NEVELŐ DÍJ átadási ünnepségét április 30-án, szombaton de. 10 órától rendezi meg a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei szervezete a Református Kollégium dísztermében (Farkas/Kogălniceanu utca 16.).

A MI JÓZSEF ATTILÁNK címmel a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai emlékeznek a költőre, az Unitárius Nőszövetség április 28-án, csütörtökön du. 5 órakor kezdődő találkozóján. Közreműködik Solymosi Zsolt lelkész-vallástanár és Koncz László III. éves teológiai hallgató. Helyszín a belvárosi unitárius egyházközség Brassai utca 6. szám alatti tanácsterme.

EMBER A III. ÉVEZREDBEN címmel Jókai Anna Kossuth-díjas író tart előadóestet a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Református Nőszövetség közös rendezvényén. A művészi műsorban közreműködik Barabás Kásler Magda és a Református Teológia Férfikórusa (vezényel Brian Johnston). Helyszín: Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám, I. emelett, időpont: április 28., csütörtök du. 6 óra.

KISMAMÁK ÉS CSETLŐ-BOTLÓ CSEMETÉIK TALÁLKOZÓJÁT tartják április 28-án, csütörtökön du. 5 órától a Párizs utca 13. szám alatti Csemete Református óvodában. A találkozón „Áldozatvállalás – áldozattá válás. Az áldozatról szóló téma teológiai és mentálhigiénés vonátkozásai" témával csoportbeszélgetésre kerül sor Vörös Éva lelkipásztor, mentálhigiénés szakember, és Lészainé dr. Csernátoni Emőke óvópedagógus vezetésével. A beszélgetés alatt a gyermekekre felügyelnek.

A CSEMETE ZENEÓVODA nagycsoportjának, április 27-én, szerdán du. 5 órától, a kiscsoportnak du. 6 órától lesz órája. Nistor Krisztina és Maksay Júlia zenetanárnők kalauzolásával a gyermekek meghódíthatják a zene birodalmát.

FANNY ÉS ALEXANDER című, Ingmar Bergman által rendezett színes szinkronizált svéd filmet tekinthetik meg az érdeklődők április 28-án, csütörtökön este 7 órától a Prospero Ház filmklubjában. Belépés ingyenes.

A Református Mentő Misszió és Bonus Pastor Alapítvány segítő tábort szervez szenvedélybetegeknek (alkohol-, drog-, gyógyszer-, nikotin-, játékfüggőknek) és családtagjaiknak, 2005. május 2–13 között, min. 10, max. 25 résztvevővel. Jelentkezési határidő: április 26. Érdeklődni lehet a következő telefonszámokon: Kolozsvár: 0264-441969, Marosvásárhely: 0265-254460 vagy 0741-313512, Székelyudvarhely: 0266-211541

A BÁTHORY ISTVÁN LÍCEUM igazgatósága szeretettel meghívja az iskola volt tanárait és szülőbizottság elnökeit a 2005. április 27 és 29. között tartandó Báthory-napokra. Jelen hirdetés bármiféle egyéb meghívó helyett szolgál. A Báthory-napok részletes programja a 14-es oldalon található.

A PÉCSI NAGY LAJOS GIMNÁZIUM Laudate vegyes kara Nagy Ernő vezényletével 2005. április 28-án 18 órától a Farkas utcai református templomban koncertezik. Mindenkit szeretettel várnak. A belépés ingyenes.

Ha igaz a mondás, amely szerint kétszeresen imádkozik aki szépen énekel, akkor drága, szeretett kollégánk, Daróczi Tamás ugyancsak bebiztosította magát égen és földön. Színvonalas, pontosan megformált és felépített szerepeivel, kedves hangszínével és személyes varázsával szívünkbe lopta magát. Pályáját ragyogó művészi sikerek, nagyszerű eredmények fémjelzik.

Most, amikor pályakezdésének 25. évfordulóját velünk ünnepli meg, jóleső érzés tölt el bennünket. Hiszen ez azt jelenti, hogy mi is beloptuk magunkat az ő szívébe. Közénk vezette el őt az a rejtélyes szálacska, amely összeköt bennünket, bár ennek legtöbbször nem vagyunk tudatában. Hivatásunk sarkantyúzásától az élet erős sodrásában találjuk magunkat, gyöngyszemeinket érlelve, s míg áldott eső táplál, napfény melenget, addig viharok próbálgatják rajtunk erejüket, és a villámok félelemmel kísértenek.

Lecsendesedett pillanatainkban, mintha finom hangokat hallanánk, vagy különös színeket látnánk egyre tisztábban. Lelki szemeink előtt olykor arcok, helyek, helyzetek sejlenek föl és a rejtélyes szálacskák egymáshoz vezetnek bennünket. Ilyenkor szívünk örvendezni kezd, és fokozatosan ráeszmélünk a csodára: éljünk a világ bármely részén, mi egy csapat vagyunk. Ünnepeljünk!

Az elmúlt hét végén a Nürnberg melletti Forchheim városban nemzetközi eszperantó kongresszusra került sor, amelyen öt ország küldöttei vettek részt. A meghívottak között voltak a németországi településsel testvérvárosi kapcsolatban álló Szamosújvár eszperantó tanfolyamának tagjai is. A hét végi fórumon több napirendi kérdést vitattak meg az eszperantó nyelv tanulmányozásával kapcsolatban, de felvetődtek a német várossal kapcsolatban álló román, lengyel és szlovák helységek szakköreivel fenntartott együttműködési lehetőségek is. A szamosújvári tanfolyam ezelőtt négy esztendővel éppen Forchheim testvérváros eszperantó szakembereinek javaslatára indult be. Jelenleg harmincan látogatják rendszeresen a kurzust. Évente két alkalommal Romániában és Németországban találkoznak a két fél képviselői.

Forchheimi tartózkodásuk során az erdélyi vendégek több tanintézetet és kulturális intézményt is meglátogattak, hazajövet pedig felkeresték Bécs nevezetességeit.

Mózes Attila Céda korok történelme című kötetét mutatta be Bréda Ferenc hétfőn este nyolc órától a Bulgakov Kávéház pincéjében a Bretter György Irodalmi Körön. A zsúfolásig megtelt terem érdeklődői képet alkothattak arról a maga műfajában egyedinek számító műről, amelyet Bréda Ferenc méltatott.

A szerző legújabb kötete az irodalomkritika műfajába sorolható, de mégis különbözik attól. Mózes Attila szemléletes, frappáns prózaírói bravúrral teszi élvezhetővé kritikáját, ami ugyanakkor szöveg centrikus. Felfedezhető benne néhány „mester" hatása is: Cs. Gyimesi Éva, Bretter György és Marosi Péter irányvonalát követve alkotott a szerző.

Mózes Attila mindig fején találja a szöget, egy prózaíró precizitásával mondja el, amit akar – vélte Bréda, aki azt is megjegyezte, hogy ez a könyv irodalomtörténetileg nagyon fontos mű, hiszen idővel az 1945 utáni irodalom bibliográfiája lehet. Főleg azok számára nyújt igazi élvezetet a szöveg, akik humán egyetemet végzettek.

A másik pozitívuma a kötetnek, hogy nagyon sok olyan szerző jelenik meg benne, akiknek nevét már kevésbé ismerik. Ilyen többek között Bálint Tibor, Köntös Szabó Zoltán, Győrffy Kálmán, Horváth István, Bajor Andor, Bretter György, Csíki László, Méliusz József, Kenéz Ferenc, Hervay Gizella, Váry Attila, Bogdán László, Vásárhelyi Géza, Cselényi Béla, Márki Zoltán, Panek Zoltán, Horváth Imre.

A pozitív kritikát követően maga a szerző olvasta fel első kötetének egyik novelláját, majd e felolvasást kötetlen beszélgetés követte, amelyet Király Zoltán tett színesebbé kérdéseivel. A könyvbemutatón jelen volt Sántha Attila, Karácsonyi Zsolt és Burus János Botond is.

Megjelent az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Gyopár. Az idei 2. szám behatóan foglalkozik az EKE XIV. Országos Vándortáborával. Az idei tábort augusztus 3–7. között Máramaros megye szívében, Kapnikbánya közelében rendezik. Az EKE Gutin Osztálya ide hívja tagjait, a bel- és külföldi természetbarátokat. A lap hasznos információkat közöl mindazoknak, akik részt kívánnak venni a táborban: napra lebontott program, megközelítési és szállási lehetőségek, részvételi díj. Nem maradnak el a tájékoztató cikkek sem, időben fel lehet készülni a fényképkiállításra, a diavetítési, valamint a honismereti- és turista vetélkedőkre. A honismereti vetélkedőre hasznos segítséget nyújt a Kapnikbánya – múlt és jelen című cikk. A folyóiratban ezúttal is olvashatnak természetvédelemmel kapcsolatos írásokat. Aktuális téma: Természeti értékek az Európai Unióban. A csatlakozás előtt és után is nagyon sok tennivaló van és lesz e téren. Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – tartja a mondás. Aki a madarakat szereti, nem hagyhatja ki a Mezőkön, réteken című cikket. A barlangászok a Likas-zsombolyba kalauzolják az olvasókat, de nem maradnak el a távolabbi földrészekre hívogató írások sem. Érdekes, mondhatni „egzotikus" tájra utazott az EKE egyik tagtársa, a türkmének földjére. Ugyancsak helyet kapott az Erdélyi Gyopárban a keresztrejtvény és az EKE-hírek.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Sky Captain – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Sistemul nervos – román bemutató. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától; kedvezménnyel kedden minden vetítés. Cápa mese – amerikai. – Vetítések időpontja: 12.30, 15.

GYŐZELEM – Az átok – bemutató. – Vetítések időpontja: 18, 20, 22. Szezon – bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 16.

FAVORIT – Ocean’s twelwe – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.15, 19.30; kedvezménnyel csütörtökön minden előadás.

DÉS

MŰVÉSZ – Out of Reach – amerikai. – Vetítések időpontja: ápr. 22–24.: 17, 19, 21 kedvezménnyel 21 órától. 80 nap alatt a Föld körül – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; hétfőn minden vetítés kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Vejedre ütök – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A nemzet aranya – bemutató. – Vetítések időpontja: 19, 21. Apja lánya – bemutató. – Vetítés 17 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Hitch – Last First Kiss – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától. Kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától, hétfőn minden vetítés.

DACIA B-TEREM – Helloboy – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órakor; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Elektra – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órakor kedvezménnyel és hétfőn minden vetítés.

MAGYAR OPERA

Április 28-án, csütörtökön este fél 7-kor: „25 év a pályán" – Daróczi Tamás és meghívottjai – gálakoncert. Vezényel: Horváth József.

ROMÁN OPERA

Ma, április 27-én, szerdán este 7 órakor: Mascagni: Parasztbecsület – olasz nyelvű előadás.

Április 29-én, pénteken este 7 órakor: Kamarazenei gyöngyszemek. Közreműködik: Maria Luigia Borssi olasz szopránénekesnő és Brad Repp olasz hegedűművész.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, április 27-én, szerdán este 7 órakor: Én, József Attila, itt vagyok – stúdióelőadás. Ünnepi műsor a költő születésének 100. évfordulója alkalmából. Előadja: Boér Ferenc.

Április 29-én, pénteken este 7 órakor: Carlo Goldoni: Velencei terecske. Rendező: Mona Chirilă m. v.

Április 30-án, szombaton este 8 órakor: Georg Büchner: Woyzeck – stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu m. v.

TRANZIT HÁZ

Április 28-án, csütörtökön este 8 órakor: Mrožek: Károly. Rendező: Tompa Gábor.

EUPHORION STÚDIÓ

Április 28-án, csütörtökön este 7 órakor: Irene Welsh: Trainspotting.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Ma, április 27-én, szerdán este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Misha Katz (Franciaország). Közreműködik: Oxana Cojos. Műsoron: Wagner: Előjáték a Lohengrin III. felvonásából; Brahms: 1. Zongoraverseny; Dvoøak: 8. Szimfónia.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Március végén, kormányhatározattal, minisztériumközi munkacsoportot hoztak létre egy olyan törvénycsomag kidolgozásának irányítására, amely rendezze az 1945. március 6. és 1989. december 22. között önkényesen elvett ingatlanok jogi helyzetét. Ennek a munkacsoportnak az elnöke Bogdan Olteanu miniszter, alelnökei Ingrid Zaarour államtitkár és Vlad Moisescu miniszterelnöki tanácsadó, és tagjai között van Szász Attila államtitkári képviselő. A munkacsoportot azzal a céllal hozták létre, hogy tisztázza a romániai tulajdonrendszert – olvasható a kormány honlapján (www.guv.ro), amely részletesen tartalmazza a jogszabályok módosításának tervezetét, összehasonlítva az új előírást a régivel, és megindokolva a javaslatot. A jelenleg hatályban levő ingatlantörvények megváltoztatásának alapjául szolgáló elvek a következők: – a 2001/10. törvényben kivételt képezett összes ingatlannak a természetbeni visszaszolgáltatása, biztosítva az iskolák és kórházak rendeltetésének megőrzését; – valós és jogos kártérítés nyújtása azokban az esetekben, ahol a természetbeni visszaszolgáltatás már nem lehetséges; – a pénzbeli kártérítésre ne létezzen egy maximális érték.

Ily módon döntés született három jogszabály módosítására, és kidolgoztak egy új kárpótlási törvénytervezetet. Megváltoztatnák a következőket: 2001/10. törvény az 1945. március 6. és 1989. december 2. között önkényesen átvett ingatlanok jogi rendszeréről; 1999/83 sürgősségi kormányrendelet a romániai nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségek ingatlanjainak visszaszolgáltatására; 2000/94. sürgősségi kormányrendelet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására. (Ezekhez még csatoltak néhány, a földtörvényt módosító és az ingatlanok forgalmát is szabályozó tervezetet.) A minisztériumközi munkacsoport, megalakulása óta, több alkalommal, megbeszélést folytatott a tulajdonosok és bérlők képviselőivel, valamint ügyvédi irodákkal, és több javaslatot, felvetést bedolgozott a törvénymódosítási tervezetekbe. A tervezeteket, mint említettük, elektronikus formában is megjelentették, hogy az érdekeltek és érintettek hozzáférhessenek, elemezhessék azokat, és kiegészíthessék a javasolt szövegeket.

A törvénymódosítási csomag május közepéig képezi úgynevezett lakossági fórum tárgyát, majd május végéig a kormány felelősségvállalásával fogadnák el.

A Társadalmi Párbeszéd Csoport, továbbá az Állam Által Önkényesen Megfosztott Tulajdonosok Egyesülete által szervezett megbeszélésen Bogdan Olteanu, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter elmondta, a 2001/10. törvény módosítása révén megszüntetnék a természetbeni visszaszolgáltatást megakadályozó eddigi kivételeket. Ez azt jelenti, hogy az állam tulajdonában lévő összes ingatlant visszaszolgáltatnák jogos tulajdonosuknak, függetlenül attól, hogy ezek az ingatlanok jelenleg egyes minisztériumokhoz vagy más intézményekhez tartoznak. Azokban az esetekben, ahol állami intézmények használják az érintett épületet, a tulajdonosnak bérleti díjat kell fizetni, meghatározott időre. Az államhoz tartozó oktatási és egészségügyi intézmények, pénzügyigazgatóságok, kincstárak, minisztériumok, bíróságok, prefekturák, színházak, könyvtárak vagy múzeumok által elfoglalt épületeket visszaadják a jogos tulajdonosnak vagy az örökösöknek, azzal a kötelezettséggel, hogy még 3-tól 5 évig terjedő időszakig megőrizzék az ingatlan korábbi rendeltetését, a tulajdonos pedig megengedje az eddigi tevékenység folytatását. Erre az időre a tulajdonos mentesül az ingatlanadó fizetése alól, a bérleti díjat pedig kormányhatározattal állapítják meg. A hatóságok becslése szerint körülbelül 3000, 3600 épületet kell majd visszaszolgáltatni, ezek között lesz párt- és nagykövetségi székhely is. A miniszter szerint az államnak kötelessége lesz minél rövidebb időn belül megfelelő székhelyeket építeni az intézményeknek. A kártérítésekről elmondta, ez nem fogja megterhelni a költségvetést, hanem egy külön alapot fognak létrehozni, amelyet a tőzsdén is jegyezni fognak. A kártérítési jegyeket részvényekre lehet majd váltani, állami (rész)tulajdonban lévő vállalatoknál, mint például a Distrigaz, Transgaz, Electrica, Rompetrol vagy Romtelecom. Az 1995/112. törvénnyel megvásárolt, és a volt tulajdonos által visszaigényelt ingatlanokat nem lehet elidegeníteni mindaddig, ameddig végleges és visszavonhatatlan határozat nem születik a tulajdonos vagy örökösök által indított perekben. Bogdan Olteanu elmondta, a tervezet-csomag további megbeszélések tárgyát képezi, mielőtt a kormány elfogadná a végleges változatot.

A 2001/10. törvény 11. szakasza, a módosítás után előírná, hogy a kisajátított telkeket és ezek építményeit, amelyeket nem bontottak le, természetben visszaszolgáltatják, ha nem idegenítették el. A törvény 18. szakasza tárgyalja azokat az eseteket, amikor csak természetbeni kárpótlás jár. Az eddigi előírást, amely szerint az 1995/112. törvény tiszteletben tartásával a bérlőknek elidegenített ingatlanért kártérítés jár, leegyszerűsítették: a jóvátételi intézkedés csak kárpótlásban illeti meg a tulajdonost, ha az ingatlant elidegenítették.

Az új kárpótlási törvénytervezet a külön, úgynevezett Tulajdon Alap létrehozásánál előírja, hogy ezt az alapot többek között a román állammal szembeni külföldi tartozásokból fogják feltölteni. A külföldi adósok listáját a törvénytervezet mellékletében tüntetik fel.

Módosítaná a kormány a restitúciós törvényeket, s Markó Béla kormányfő-helyettes nyilatkozata szerint az alapelv a természetben történő visszaszolgáltatás. A tervezet szerint visszaadnák a volt tulajdonosoknak azokat az ingatlanokat is, amelyekben ma pártok, követségek vagy pedig művelődési, oktatási és egészségügyi intézmények működnek. Minden visszakerülne végre a jogos tulajdonoshoz, akitől javait fél évszázaddal ezelőtt egyik napról a másikra elrabolták. Ezt üdvözöljük.

Éppen ezért megdöbbentő, hogy a 2001/10. számú Törvényt módosító tervezet 18. cikkelye d. pontjának, illetve 19. cikkelye 2. bekezdésének rendelkezése értelmében azokért az ingatlanokért, amelyeket az elmúlt években az állam eladott, a jogos tulajdonosok már csak kárpótlást kaphatnának. Túlmenően azon, hogy a kárpótlást a kormány olyan alapból képzeli el, amelyet egyebek mellett Irak, Szudán, Mozambik, Angola, Kuba, Észak-Korea, Mongólia, Szomália, Nigéria, Kongó és Tanzánia tartozásaiból kíván feltölteni, a tervezet súlyos megkülönböztetést tesz a volt tulajdonosok között aszerint, hogy azok egykori javait az államosítás után mire használták. Eszerint kapja vissza tulajdonát az egyik, és nem kapja vissza tehát, a másik – teljes mértékben alkotmányellenes módon.

Románia 2003 őszén népszavazással módosított Alkotmánya 44. szakaszának 2. cikkelye leszögezi: „a magántulajdont, a tulajdonosoktól függetlenül, a törvény egyenlően garantálja és oltalmazza". A következő cikkely pedig ekképpen rendelkezik: „Senkinek a tulajdona nem sajátítható ki, csak a törvény szerint megállapított valamely közhasznú ügy esetében, igazságos és előzetes kártérítéssel". Mindennek ellentmond tehát az új tervezet, amelynek a természetben történő restitúció mellett, úgy tűnik, másik fontos alapelve az, amit röviden így fogalmazhatnánk meg: „az ellopott és később a kommunista rendszer kiváltságos kategóriáinak bagóért átadott holmit nem adjuk vissza, azért majd fizetünk, ha és amikor Kongó kiegyenlíti két-három évtizedes reménytelen tartozását".

Az Iliescu-rezsim által meghozott 1995/112. számú Törvény alapján az állam teljesen jogtalanul elidegenítette azokat az ingatlanokat is, amelyeket jogos tulajdonosaik már akkor visszaköveteltek. Ezt a 2001/10. számú Törvény sem orvosolta. Két „csavart" is beépítettek ezekbe a jogszabályokba: 1. különbséget tettek a jogcímmel, illetve a jogcím nélkül önkényesen elvett ingatlanok között; 2. törvényerőre emelték az elkobzott ingatlanokat megvásárló bérlő „jóhiszeműségét". Pedig jól tudta a hatalom akkor is, amit ma még inkább tudnia kellene, nevezetesen, hogy Európában nem ismerik a jogcímmel lopott holmi fogalmát, Európában csak a tulajdon feltételek nélküli tiszteletben tartását ismerik.

De mit is jelent az, hogy jogcímmel? Azt, hogy a rablásra létezett kommunista törvény. Például az 1950/92. számú Törvényerejű rendelet vagy más hasonló jogszabályok. Az államosított ingatlanok jelentős részét azonban jogcím nélkül vették el, azaz önkényes birtokbavételükre még kommunista törvény sem volt, vagy pedig azok a kommunista törvény határozott tiltása ellenére kerültek az állam birtokába. Példa erre az említett 1950/92. számú jogszabály, amelynek II. cikkelye kimondta: „nem államosítják a munkások, tisztviselők, kisiparosok, hivatásos értelmiségiek és nyugdíjasok tulajdonában lévő ingatlanokat". Ennek ellenére, az állam sok olyan ingatlant vett birtokába, amelyek korábbi tulajdonosai a fenti szocio-professzionális kategóriák egyikéhez tartozott. Rengeteg erdélyi magyar ember is ezekbe a kategóriákba esett, tehát úgymond jogcím nélkül forgatták ki tulajdonából. Azt is mondhatnák, hogy alkotmányellenesen és a hatályos nemzetközi egyezményekkel ellentétes módon.

Románia 1948-as Alkotmánya, amely 1950-ben is érvényben volt, 8. szakaszában ugyanis szentesítette, hogy „a magántulajdont és az öröklési jogot a törvény elismeri és garantálja". Ugyanannak a szakasznak a 2. bekezdése ezt meg is erősítette: „a munka és a megtakarítás által szerzett magántulajdont a törvény különösképpen védelmezi". Az 1948. december 10-én elfogadott Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 17. cikke pedig leszögezte: „Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani." De mindezeken túlmenően, amikor 1950-ben az említett jogszabályt elfogadták, az ütközött a hazai Polgári Törvénykönyv előírásaival is, amelynek 481. cikkelye kimondta, hogy senkit nem lehet tulajdona átadására kényszeríteni, erre csakis közhasznú ügy esetében kerülhet sor, szigorúan meghatározott körülmények között.

Ha a kormány becsületes megoldást keres, látnia kellett volna, hogy ezeket az ingatlanokat is eladták az 1995/112. Törvény alapján, s annak ellenére, hogy ez a jogszabály csakis a jogcímmel államosított ingatlanokra vonatkozott. Vannak már szép számmal jogerős bírósági döntések, amelyekben a bírók elismerték ugyan, hogy az ingatlant önkényesen és jogcím nélkül vették el a tulajdonostól, ám ugyanakkor úgy döntöttek, hogy mivel a bérlő „jóhiszemű vásárolója" volt az épületnek, lakrésznek stb., azt a tulajdonos nem kaphatja vissza. Nem érdekelte a bíróságokat az sem, hogy a Legfelsőbb Bíróság több döntésében is kimondta: a jogcím nélkül elvett ingatlanokat vissza kell adni a volt tulajdonosnak, mert azoknak az állam soha nem vált tulajdonosukká, a tulajdonos minősége soha nem szűnt meg, s azokat az 1995/112. számú Törvény alapján az állam nem adhatja el. (Lásd Szabadság: Miért kell nekem kifizetnem a bírók által okozott kárt? 2005. április 21., 3. old.) Az állam mégis eladta ezeket a tulajdonokat, s „a jóhiszemű vevőnek" fogalma sem volt arról, hogy lopott holmit vásárol meg, de arra sem terjedt ki jóhiszemű figyelme, hogy az a villa, amit 20 millió lejért megvett, esetleg annak ötezerszeresét érheti...

Most pedig jön a kormány, s azt mondja: ami volt, az volt, azt felejtsük el! Azt a villát, házat, lakrészt stb. amelyet a szekus, a párttitkár, a szakszervezeti főbizalmi szolgálataiért megkapott, majd bagóért megvásárolt, s amelynek felépítéséért más izzadt, maradjon a szekusé, a párttitkáré, a főbizalmié. Az állam zsebre vágta az érte kapott kis pénzt, biztosítja továbbra is azt, hogy a lopott holmit ne kelljen visszaadni a jogos tulajdonosnak, a lopott holmi haszonélvezője marad a villával, házzal, lakrésszel, a volt tulajdonos pedig – aki már eddig, 1996 óta, tíz évet pereskedett, elveszítette a pereket, kifizette a távolról sem semleges bíróságok által rovására megítélt 50–60 millió lejes perköltségeket – még azt a lehetőséget sem kapja meg az új módosítások révén, hogy ismét törvény elé vigye az ügyét, hanem várja csak meg szépen a szomáliai kárpótlást.

Az RMDSZ ehhez az újabb égbe kiáltó igazságtalansághoz nem adhatja nevét, erkölcsi súlyát. Az RMDSZ becsületes koalíciós partnerként egyetlen dolgot tehet: következetesen hangoztathatja, hogy a lopott javakat Európában hiánytalanul illik visszaadni, s követelheti a törvény ilyen irányú módosítását. Mindent vissza kell adni, ha már restitucio in integrum. De leges-legalább azt, aminek elkobzásához még kommunista törvények sem voltak. Ebből nem lehet engedni! Az RMDSZ nem sunyíthat, s kormánytényezőként nem adhatja áldását erre az újabb rablásra, mert rengeteg magyar ember tulajdona forog kockán.

Az RMDSZ javasolja azt, hogy kárpótolják a másod-tulajdonost – a szekust, a párttitkárt és a főbizalmit – a nigériai vagy a kongói adósságból!

A miniszterelnöki, államelnöki bakik korát éljük. S itt most nem a tizenöt év távlatából előbukkant ominózus elvtársozásra gondolok, hiszen Iliescu immár végképp letűnt a mindenféle és fajta elnöki várományosok színpadáról. Megteszik ezt a szociáldemokrácia olyan erőteljes ifjú hajtásai is, amilyen például a baráti Magyarország fölöttébb buzgó miniszterelnöke, aki, úgymond jópofáskodásból, leterroristázott egy egész arab focicsapatot. A nemzetközi diplomáciai botrány hullámai azóta sem ültek el teljes mértékben. Mindez azonban eltörpül a mi államelnökünk mellveregető szószátyárkodásai mellett, amelynek tragikus következményei egy egész országot megrendítettek. Persze nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy a három fiatal román újságírót március 28-án, közvetlenül Băsescu iraki diadalmenete után éppen azért ejtették túszul, mert az elnök, feltétlen Amerika-barátságát bizonyítandó bejelentette, hogy növelni fogja az ott állomásozó román csapatok létszámát. Az egybeesés azonban tény. Aminthogy az is: nem tudjuk, hogy a válságstáb megkérdőjelezhető kapálódzásai mennyire segítették elő, avagy éppenséggel gátolták a probléma megoldását. A tökéletes titoktartás és teljes hírzárlat egyfelől érthető, másfelől viszont felmerül a kérdés: vajon mit is kellett titokban tartani. Merthogy talán Băsescu sem éppen az a földreszállt angyal, amilyennek államelnöki védettsége mutatja. Marie Jeanne Ion apjáról, Vasile Ion szenátorról például már kiderült, hogy üzleti kapcsolatban állt a túszügyben is vizes, vizsgálati fogságban lévő Omar Hayssammal. Sőt, az is furcsának tűnt, ahogyan az egész országot megrendítő események, lánya élet-halál tusája közepette képes volt teljes mellbedobással harcba szállni egy megyei pártelnöki titulusért, s csak annak elnyerése után foglalkozni gyermeke sorsának alakulásával.

Most amikor e sorokat írom a négy napos határidő lejárt, s csak reménykedni és bízni tudok a sikeres végkifejlettben. Elméletileg természetesen nem lenne szabad engedni a terroristáknak. De ez egyszer nem tudom osztani azok véleményét, akik oly konokul képesek hajtogatni, hogy az államérdekek előbbre valók három fiatal emberéletnél. S az ország közvéleménye is nagyjából ezen az állásponton van. A CURS szerint a megkérdezettek hetven százaléka véli úgy, hogy emberéleteket nem szabad kockáztatni.

A politikum pedig, mint mindig, e tragikus események kapcsán is a maga malmára szeretné hajtani a vizet. A legerősebben a humanista párt vezetője játszik, aki saját személyét ajánlotta fel a túszokért cserébe. Akár rokonszenvesnek is tűnhetne ez a halálosan komoly játék, ha nem sejtenénk mögötte egy adag feltűnési viszketegséget.

Hogy dinamikus államelnökünk okul-e a történtekből, és legalább külső használatra lefarag egy csöppet a nyelvéből, nem tudom. Azt viszont igen, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek, de azért a Jupitereknek is vannak korlátjai. Főként ha államelnökök.

A két ország között a közelmúltban kiéleződött konfliktusok mögött – melyet a Japánban publikált történelemkönyvek és a szigetország esetleges állandó ENSZ BT tagságának kérdése indított el – sokkal mélyebb, a XXI. századi Ázsiát meghatározó események sorakoznak.

Azóta, hogy 1972-ben Japán és Kína újból diplomáciai kapcsolatba lépett egymással, soha nem volt ilyen feszült a két ország kapcsolata. Az ellenségeskedés kiújulása egy középiskolai tankönyvhöz köthető, melyben Japán kisebbíteni próbálta azokat a bűnöket, amelyeket hadserege megszállóként követett el Kínában a második világháború előtt és alatt. Tovább élezte a helyzetet, hogy az akkori fővárosban, Nankingban elkövetett, 300 ezer ember halálát követelő japán mészárlás áldozatának kárpótlását a tokiói fellebbviteli bíróság ezen a héten elutasította.

Kínában heves lakossági tiltakozás kezdődött a „történelem meghamisítása" miatt. Tucatnyi városban tüntetéseket szerveztek, melyeket a kínai kormány e térén közismert szigora ellenére is engedélyeztek; e megmozdulások több helyen tettlegességig fajultak. A tüntetések szervezői a japán termékek bojkottjára szólították fel a kínai lakosságot, a feltüzelt tömegek pedig japán érdekeltségű boltok ellen követtek el atrocitásokat.

Nobutaka Machimura japán külügyminiszter Kínát bocsánatkérésre kötelezte, melyet kínai kollégája, Li Zhaoxing visszautasított. Japán úgy próbált kibújni a tankönyv-ügy felelőssége alól, hogy közölte: a kifogásolt könyvek magánkiadásban jelentek meg, az iskolák pedig tanterveiknek megfelelően szabadon választhatnak, mely kiadványokból tanítsák a történelmet.

Koidzumi japán miniszterelnök szombaton az 1955-ös, az új kolonizációs politika elveinek meghatározása és a faji diszkrimináció elítéléséről döntő bandungi értekezlet 50. évfordulójának emlékére tartott jakartai tanácskozása során próbálta Hu Csin-tao kínai elnökkel elsimítani a tankönyv-ügy kiváltotta ellenségeskedéseket. Japán töprengjen el második világháborús agresszióján, bocsánatkérését pedig tettekkel támassza alá – szorgalmazta Hu Csin-tao kínai elnök szombaton. Ritkaságszámba menő nyilvános megszólalásában Hu azt is követelte, hogy Tokió ne támogasson semmilyen lépést, amelyet Tajvan tesz függetlensége kinyilvánítása irányában. Hozzátette ugyanakkor, hogy „a Japán és Kína kapcsolatában jelenleg meglévő nehézségek ellenére Kína nem változtat azon a politikáján, hogy megőrzi és fejleszti baráti együttműködését Japánnal". Koidzumi Dzsunicsiro a maga részéről kijelentette, hogy „pozitív (hangvételű) találkozót" tartott a kínai elnökkel.A tankönyvbotrányon kívül komoly ellenérzéseket keltett az 1,3 milliárd lakosú országban – mely nem rendelkezik állandó hellyel az ENSZ Biztonsági Tanácsában –, hogy Kofi Annan főtitkár felvetette Japán március végi felvételét az állandó tagok közé.

Kína és Japán a világtörténelem során egymást váltva értek csúcsra és zuhantak a mélybe, s most először lehetünk párhuzamos szárnyalásuk tanúi. A két ország egymás legjelentősebb kereskedelmi partnere, miután Kína tavaly a Japánba irányuló export összértékét tekintve maga mögé utasította az Egyesült Államokat. Japán az utóbbi négy évből háromban Kínával kereskedett a legnagyobb összegben. Tavaly 167 milliárd dollár összértékben cseréltek árut, miközben Japán 20 ezer projektet futtat Kína-szerte, 32 milliárd dollár értékben. Mindemellett szépen megfér egymással Kína „világ- gyára" képe Japán „high-tech termelő" imázsával.

Emiatt a gazdaság igen érzékenyen reagált a konfliktushelyzetre: a tokiói Nikkei tőzsdeindex egy nap alatt 3 százalékkal zuhant, 11 hónapja nem tapasztalt ingadozást mutatva. A gazdasági kilátások esetleges veszélyeztetése rögön az amerikaiak érdeklődési körébe vonta az eseményeket.

A térség vezető szerepéért folyó küzdelemben egységbe forrnak a gazdasági, politikai és katonai érdekek. Kína szemében Japán ellenszegülő hatalom, mely a múlt atrocitásait elkendőzve agresszív terjeszkedéssel igyekszik magát az ázsiai gazdaság bölcsőjeként feltüntetni. Japán úgy tekint Kínára, mint egy növekvő ambíciójú ellenfélre, aki autoriter módon irányít, nem finomít elvein, és nem köt kompromisszumokat.

Az évi 9 százalékos növekedést felmutató kínai gazdasággal szemben Japán az utóbb évtizedben lassuló ütemű növekedést produkált. Ennek eredménye lehet a japán-indiai közeledés, melynek keretében egyszerűsítenek a banki műveletek gyakorlatán a két ország közti tranzakciókban, és az eddigieknél jobban megosztják egymással a technológiai és tudományos eredményeiket.

Tovább bonyolítja a helyzetet – különösen az Egyesült Államok számára – a dél-koreai gazdaság elképesztő növekedése, melynek hátterében egyértelműen az ország Kínához fűződő, egyre szorosabb viszonya bújik meg. Kína a legnagyobb felvevőjévé vált a dél-koreai exportnak az utóbbi három évben, ezzel párhuzamosan pedig egyre gyengülnek a dél-koreai-amerikai gazdasági kötődések.

Egy biztos, a jövő Ázsiája Kína, Japán, az Egyesült Államok és ázsiai szövetségeseik együttműködési készségének függvényében alakul majd, és ez egyúttal meg is rajzolja a kontinens XXI. századi politikai térképét. (HVG)

A kínai kormány kedden hivatalosan tiltakozott az EU lehetséges lépései ellen, amelyek az év eleje óta rohamosan növekvő kínai textilexportnak készülnek gátat vetni. Ugyanakkor az Európai Bizottság bejelentette, hogy hivatalos kérést kapott Franciaországtól az ügyben a rendkívüli, gyorsított eljárás megindítására.

Az európai ágazati szövetség, az Eurotex és a tagországok közül elsősorban a hagyományos divatnagyhatalmak, Olaszország és Franciaország sürgetik az Európai Bizottság beavatkozását. A francia textilipar azt valószínűsíti, hogy a kínai árudömping miatt az idén újabb 7 ezer állás szűnhet meg az ágazatban. A francia textilipar – a nagyságra harmadik Európában – az elmúlt években évi tíz százalékos munkahelycsökkenést volt kénytelen elszenvedni.

A kínai kereskedelmi minisztérium keddi közleménye szerint az Európai Bizottság indoklása a vizsgálat megindítására „nem kielégítő", mivel az unió tavaly májusi bővítése – 15 tagállamról 25-re – miatt az idei első negyedben kínai vélekedés szerint az uniós textilpiaci helyet „meglehetősen különbözik" a bővítés előtti helyzettől, így azzal „nem is összevethető". A minisztérium a nem hivatalos megbeszélések mellet foglalt állást, és figyelmeztetett az EU esetleges egyoldalú eljárásából fakadó negatív következményekre.

Egyes kínai textiláruk feltételezett uniós dömpingje kapcsán a hétvégén mélyült el a vita az EU és Kína között: Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos bejelentette, hogy április 25-én vizsgálatot és nem hivatalos megbeszéléseket kezd Kínával. A vizsgálat összesen kilenc termékkategóriát érint, miután az első negyedévi importadatok azt mutatják, hogy ezekben a termékcsoportokban 51–534 százalékos volt az importnövekedés a tavalyi első negyedhez képest az unió piacán.

Ez gyakorlatilag olyan eljárás megindulását jelenti, amelyben – utolsó lépésként – akár a kvóták útján való korlátozást is felújíthatják bizonyos kínai textilipari termékekre. Az ezzel kapcsolatban elfogadott EU irányelvek szerint a 10–100 százalék között textilimport növekedés – a 2004-es szinthez képest – vizsgálatot vonhat maga után.

Hetvenháromra emelkedett kedden a nyugat-japáni Hjógo prefektúrában történt vasúti baleset halálos áldozatainak száma, a sérültek száma meghaladta a négyszáznegyvenet.

A katasztrófa a reggeli csúcsforgalom idején történt Oszaka egyik elővárosa előtt. A hétkocsis szerelvény öt vagonja egy kanyarban kisiklott, s a két első kocsi beleszaladt a sínek közelében lévő kilencemeletes lakóházba. A vizsgálat most arra összpontosul, hogy kiderítsék, vajon a vonat milyen sebességgel közlekedett a kisiklás pillanatában. A baleset helyszínén a mentőalakulatok darukat állítottak fel, hogy megkezdjék a vonat roncsainak elszállítását. A mentőalakulatok folytatják az aprólékos kutatást, mert a szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy még túlélőkre bukkanhatnak.

Az Oszaka közelében történt vasúti katasztrófa az elmúlt négy évtized legsúlyosabb ilyen jellegű szerencsétlensége volt Japánban: 1963 novemberében Jokohama mellett 160 személy vesztette életét vonatszerelvények ütközésének a következtében.

Kedd hajnalban sikerült három embert élve kimenteni az összeroncsolódott kocsik közül, egy kómába zuhant 18 éves fiatalembert és egy combjain sérült 46 esztendős nőt, Egyelőre nem világos, hogy vannak-e további, a roncsok alá szorult emberek.

Kedden is történt a hétfőihez hasonló, de szerencsére halálos áldozatokkal nem járó vasúti baleset Japánban. A Tokiótól északra fekvő, Ibaraki településnél egy vonat pótkocsis teherautónak ütközött, a szerelvény első kocsija kisiklott. A vontató vezetője könnyebben megsérült. A teherautó motorja a vasúti kereszteződésben mondta fel a szolgálatot, a sofőr vészjeleket adott le, de a vonat az ütközést már nem tudta elkerülni.

A kínai állami hírügynökség 2002 októberében arról tudósított, hogy a legutóbbi országos népszámlálás valami igen aggasztót mutat a világ legnépesebb nemzetének nemi megoszlását illetően. 2000-ben minden száz leány újszülöttre 116,8 fiú jutott Kínában. Az előző két népszámlálás eredményeivel összehasonlítva pedig kitűnt, hogy a helyzet egyre rosszabbodik. Ha a különbség tovább nő, írta a Shanghai Star, akkor Kínában mintegy ötvenmillió férfi hiába keres magának megfelelő feleséget. A hiány gondot okozhat a családalapítás mellett a gazdaságban és a szociális ellátásban is. Egy szakértő egyenesen azt jósolta, a menyasszonyra áhítozó férfiak kétségbeesésükben nőrablásra fognak vetemedni.

Ez a megbillent egyensúly hátborzongató következménye a fiúgyermekek előnyben részesítésének, ami Kínában, Indiában, Dél- és Kelet-Ázsia más részein igencsak elterjedt. A lánygyermektől ódzkodó szülők ultrahangos vizsgálattal igyekeznek tisztázni a születendő gyermek nemét, és amennyiben a magzat lánynak bizonyul, akkor abortuszt kérnek. Sok megszületett kislányt néhány napos vagy hetes korában megölnek, a szülők kicselezik a rendőrséget és az egészségügyi szakembereket, úgy állítják be a dolgot, mintha a baba természetes okból halálozott volna el. …

Indiában, mivel a halottkémi technikák fejlődnek, a szülők borzalmas eszközökhöz folyamodnak, hogy végezzenek kislányaikkal. Radha Venkateszár a Hindu című hírlapban számolt be bizonyos eljárásokról, amelyekről Tamil Nadu állam szálemi körzetében élő anyák beszéltek neki. „Ilyen »újszerű« módszer például az, hogy csípős, fűszeres tyúkhúslevest etetnek a kisbabákkal. »Néhány óráig rángatóznak és sírnak a fájdalomtól, aztán meghalnak« [mesélte az egyik asszony]. Amikor társadalmi szervezetek aktivistái neszét veszik a csecsemőgyilkosságoknak, a falusiak rögtön azzal védekeznek, hogy »a gyereknek felfúvódott a hasa, muszáj volt húslevest adni neki«. …"

Családfenntartó szerepük mellett a fiúk viszik tovább a család nevét, ők öröklik az ősök földjét, és egyes vallásokban egyedül ők végezhetnek el bizonyos fordulópont-szertartásokat a szüleik érdekében. A nőkre tehát nagy nyomás nehezedik, hogy fiúkat szüljenek. A nő értéke és a közösségben szerzett rangja növekszik, ha fiúkat szül, csökken azonban, ha lányokat hoz a világra.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Egyre nagyobb teret veszít Ion Iliescu a Szociáldemokrata Pártban (SZDP). A múlt heti SZDP-kongresszuson megbuktatott volt elnöknek a jelek szerint a párt szenátusi frakcióvezetőségi tisztségéről is le kell mondania. Iliescu a kongresszusi szavazás után úgy nyilatkozott, hogy nem kíván elfoglalni a pártban ügyvezetői tisztséget, de a frakcióvezetői posztot nem hozta szóba. Tegnap azonban Mircea Geoană közölte: „a szenátusnál egyéb megoldást találunk Iliescu várható távozása miatt, de az új frakcióvezetőt csak a vele folytatott konzultáció után nevezzük ki". A Mediafax hírügynökség a szenátusi meg nem nevezett forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy Iliescu a görög keleti húsvét után jelenti be visszavonulását.

A Cotidianul szerint legesélyesebben Ilie Sârbu, Cristian Diaconescu és a Kolozs megyei Vasile Dincu pályázik a tisztségre.

A változás szele a képviselőház SZDP-s frakcióját is meglengette. Szintén az SZDP-s tisztújító kongresszus hatására változik a képviselőházi frakcióvezető személye is. Eddig Miron Mitrea töltötte be ezt a tisztséget, akit múlt csütörtökön a küldöttek az SZDP főtitkárává választottak. Mitrea képviselőkollégáit arról értesítette, hogy ezentúl Viorel Hrebenciuc vezeti majd az SZDP-s parlamenti csoportot. Hrebenciuc a tisztújító kongresszuson alelnöki tisztségre pályázott, de végül nem kapott elég szavazatot. A román sajtó szerint Hrebenciuc Mitreával és Geoanával megegyezett a cserében, hogy ne maradjon vezetőtisztség nélkül.

Antonie Iorgovan szenátor szerint Iliescu nem érdemelte meg ezt a bánásmódot a kongresszuson, mert forradalom után politikai stabilitást biztosított az országban. Iorgovan szerint Iliescu azért veszített Geoanával szemben, mert belement abba, hogy halasszák el a kongresszust. „Azt tanácsoltam neki tavaly, hogy a választások után szervezzünk rögtön tisztújítást, de ő elfogadta, hogy ezt később szervezzék meg" – mondta Iorgovan. A politikus szerint ehhez néhány személyes hiba is hozzáadódott. Iorgovan ugyanakkor pozitív dolognak nevezte Geoană megválasztását.

A kormánykoalíciót alkotó D. A. Szövetség továbbra sem mondott le arról a szándékáról, hogy leváltsa Adrian Năstasét a képviselőház elnöki tisztségéből. A volt kormányfő eltávolítását azonban csak házszabály-módosítással érhetik el. Ehhez a Román Humanista Párt és az RMDSZ támogatása is szükséges lenne. Az Adevărul és a Cotidianul úgy tudja, hogy az RMDSZ és a többi kisebbség képviselői a koalíciós partnereik tudomására hozták, hogy csak a kisebbségi törvénytervezet elfogadásának feltételével járulnának hozzá a házszabály-módosításhoz.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: nem tartja sürgősnek ezt a kérdést. Elismerte: időnként fennakadást okoz, hogy az ellenzék vezető politikusa tölti be ezt a tisztséget, ugyanakkor emlékeztetett, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a tervezett módosítást. Máté András, Kolozs megyei parlamenti képviselő, a jogi bizottság tagja elmondta: az alkotmányellenesnek nyilvánított szakaszt, ha 45 napon belül nem módosítják, akkor ez érvényét veszíti.

Gondokkal és adósságokkal terhes örömünnepként méltatta a román sajtó hétfőn Románia európai uniós csatlakozási szerződése luxemburgi aláírását.

Az európai család visszafogadja „problémás gyermekét" cím alatt, az Adevărul megkönnyebbüléssel könyvelte el, hogy Románia „végre megkapta az oly sóvárogva várt belépőjegyet az Európai Unió exkluzív klubjába". Az a csatlakozási szerződés, amelyet hétfőn Luxemburgban írt alá Románia, annak a gödrökkel, gátakkal ás másfajta akadályokkal tele nyolc esztendős fárasztó útnak a végét jelzi, amelyet a Günther Verheugen egykori csatlakozási főbiztos által „Európa problémás gyermekének" nevezett országnak hol lihegve-zihálva, hol gyorsabban, hol pedig a bírák jó szándékú cinkosságával sikerült megtennie – írta a lap. Az Adevărul az esemény jelentőségét az 1989. december 22-i romániai fordulatéhoz hasonlónak értékelve egyszersmind rámutatott a Romániától számon kért gazdasági, társadalmi és politikai reformok megvalósításának, a korrupció elleni küzdelem megvívásának szükségességére is. Mert ha az ország politikusainak és egyszerű állampolgárainak eddig az volt a mentségük mind arra, ami 1989 óta történt Romániában, hogy nem voltak felkészülve az új társadalomra, 2007 után ezt a kifogást elfogadni már nem lehet – fejtegette a lap, amely szerint a belépés után különös gondot kell fordítani az uniós pénzek tisztességes felhasználására, a munkaerkölcs és a társadalmi viselkedés megváltoztatására, a hatóságok szintjén eddig tapasztalt gyarlóságok és örökös komolytalanság felszámolására.

A Ziua rámutatott: a körülbelül harmincmillió lakossal rendelkező két ország a 27-re szaporodó uniós országok legszegényebbjei lesznek, amelyek nemzeti összterméke az uniós átlagnak mindössze 30 százalékát teszi ki. Romániának és Bulgáriának még húsz hónapja van a tényleges csatlakozásig. Ez idő alatt fel kell gyorsítaniuk felkészülésüket, mert különben az Európai Unió érvénybe léptetheti a hétfőn aláírandó szerződések védzáradékát, ami egy évvel elhalaszthatja a tényleges csatlakozást.

A Cotidianul örömmel állapította meg, hogy Románia jelölti, majd meghívotti státusa után végre csatlakozó országgá vált, de a jelenlegi uniós főbiztos figyelmeztetésével zárta az esemény méltatását. Olli Rehn szavait idézve a lap hangsúlyozta: Románia az európai országgá válásának az elején tart. Ahhoz, hogy valóban azzá is váljon, még „kitartó munkára van szükség, meg kell reformálni igazságszolgáltatását, le kell küzdenie a szervezett bűnözést és a korrupciót, nagy erőfeszítéseket kell tennie az állami segélyek és a konkurencia szabályainak tiszteletben tartásáért, alkalmaznia kell a környezetvédelemre vonatkozó előirányzatokat.

A nyugati sajtó sokkal kritikusabb, ami a két ország, különösen Románia felzárkózási esélyeit illeti. Edmund Stoiber, bajor miniszterelnök a román és bolgár EU-csatlakozásról szóló szerződések „feljavítását" sürgette a német kancellárhoz, Gerhard Schröderhez intézett levelében – közölte a Der Spiegel hamburgi hírmagazin legújabb számában.

A bajor kormányfő azt szeretné, hogy Romániából és Bulgáriából ne jöjjön olcsó munkaerő Németországba, s szerinte szükség esetén akár a két ország 2007-re tervezett EU-csatlakozását is el kellene halasztani.

Száz esztendeje nem volt hasonló méretű pusztító árvíz a Bánságban, mint ezekben a napokban – vélekednek a vízügyi szakemberei. Hangsúlyozzák: a mostani árvíz közvetlen oka, hogy április folyamán szokatlanul nagy mennyiségű csapadék hullott le a régióban. A Bánság három jelentősebb folyója – a Temes, a Berzava és a Béga –, valamint a kisebb hegyvidéki patakok és folyók kiléptek medrükből. Az árhullám megrongálta a Karánsebes–Orsova közötti vasútvonalat (ez egyik fontos szakasza a Temesvár–Turnu Severin–Craiova–Bukarest vonalnak), akárcsak a térségbeli műutakat.

Ennél is súlyosabb oknak tartják a szakemberek, hogy elhanyagolták a vidék egykor jól működő csatornahálózatát.

A Berzaván és a Temesen az elmúlt napokban három gátszakadás súlyosbította a helyzetet, emiatt gyakorlatilag víz alá került a két nagy bánsági megye, Krassó-Szörény és Temes jó része. Ez utóbbi megyének a déli, illetve a dél-nyugati területén különösen nagy pusztítást végzett az árvíz. Gátalján és a környező településeken, víz alá került Jánosfölde, Denta, Gyülvész, Újvár, Ótelek, Torontál-Keresztes, Józsefszállás, Magyarszentmárton és több más település. Négy-ötezer lakost ki kellett telepíteni, a víz alá került helységekben összedőlt több száz ház, megrongálódott sok ezer lakás.

A mentésben részt vesz a tűzoltóság, a polgárőrség, a hadsereg, bevetettek katonai helikoptereket, szárazföldi és kétéltű katonai járműveket is. A román kormány 5,5 milliárd lej értékű gyorssegélyt utalt ki az árvíz sújtotta két megye lakosságának sürgős megsegítésére, ivóvizet, élelmet és takarókat biztosítva számukra.

Országszerte segélyezési akciók indultak be. Eddig a legjelentősebb és a leggyorsabban érkező segélyszállítmány a Székelyföldről indult, de gyűjtenek másutt is, például Beszterce-Naszód megyében.

Az előzetes mérleg szerint a terménykár az ország nyugati felén 90 ezer hektáron mintegy 7,5 millió dollár. A hatóságok szerint a legsúlyosabban Temes megyét érintette az árvíz, ahol 65 ezer hektár semmisült meg, miután az esőzésektől megduzzadt Temes folyó kilépett medréből. A mezőgazdasági minisztérium becslése szerint 28 ezer hektár búzát és rozst, 4 ezer hektár árpát és 3 ezer hektár napraforgót pusztított el a víz. Az elöntött területek többi részén legelők, burgonya- és zöldségültetvények voltak.

Traian Băsescu államfő kedden, Temesváron kijelentette, Temes megyében rendkívül súlyos helyzet alakult ki az árvizek miatt, a károsultak pedig 60 milió eurót kapnak az Európai Beruházási Bank (EBI) által katasztrófavédelmi célokra nyújtott 250 millió eurós hitelből, és további támogatást az állami költségvetésből.

Băsescu részt vett a Temes megyei katasztrófavédelmi bizottság ülésén, és elmondta, a helyzetet több szakaszban kell kezelni, a legfontosabb mozzanat a az emberek kárpótlása lesz. „Az ár levonulása után fontos hatékonyan támogatni a házak és az infrastruktúra újjáépítését, reméljük, hogy a pénzt időben átutalják", mondta az államfő. Băsescu Ovidiu Drăgănescu Temes megyei prefektussal együtt helikopterről tekintette meg a katasztrófasúlytotta térséget.

A Kolozs megyei Magyar Gazdák Szervezete a bánsági katasztrófa sújtotta gazdák megsegítésére ruhaneműt, ágyneműt és pénzt gyűjt. Az adományokat naponta 9–18 óra között veszik át Kolozsváron a Magyar/December 21 út 37. szám alatti udvarban lévő virágüzleben, Kisbácsban dr. Aichinger Imre állatorvosnál és az Ifjúsági Házban.

Más megyei gazdakörök – Aranyosszéken, a Szamos mentén, Mezőségen és Kalotaszeg környékén – is szerveznek gyűjtési akciót az árvízkárosultak javára. Bőveb felvilágosítás végett hívhatják a megyei magyar gazdák elnökét, Vákár Istvánt a 0743-346540-es telefonszámon.

Nemcsak a tájat csodálhatják meg ezentúl a kirándulók Torockón. A falu további „nevezetességgel" gyarapodott: Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekotthonával. A dévai árvaház létrehozója most a Fehér megyei Torockóra is kiterjesztette „védőszárnyait".

Tavaly, iskolakezdés előtt költözött be a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megbízásából Tamás Márta házvezetőnő öt gyerekkel együtt, a régi katolikus plébánia ódon épületébe. Torockóra költözésükre azt követően került sor, hogy Szovátán leégett az árvaház, és az ott lakó gyerekeknek új otthonra volt szükségük. Egyúttal sikerült megmenekíteni a felszámolástól Torockó iskoláját és óvodáját is, hiszen az öt gyerekkel megvolt a szükséges gyermeklétszám az oktatási intézmények fenntartásához.

Igaz, hogy eleinte a helyi gyerekek nehezen fogadták be az újonnan jötteket, de idővel összebarátkoztak – tudtuk meg.

Tamás Márta kérdésünkre elmondta: mikor beköltöztek az épületbe, amit igen romos állapotban kaptak, semmijük nem volt, evőeszközöktől kezdve ágyakig mindent be kellett szerezniük. Pár napig lakni sem tudtak új otthonukban a körülmények miatt, csak sok munka és adomány árán tudták otthonossá varázsolni környezetüket. Ehhez az akcióhoz kicsitől nagyig, mindenki hozzájárult a maga módján. A bővítések, javítások a mai napig folyamatban vannak. Az árvaház először öt gyereknek adott otthont, jelenleg tizenketten vannak. A „család", mert annak vallják magukat, legifjabb tagja az ötéves Lacika, a legnagyobb pedig Szidónia, aki tizenöt éves. Az árvaház minden tanulni akaró vagy elhanyagolt gyereket befogad. Kolozsváron egyetemet is végezhetnek az alapítvány támogatásával. Torockón csak nyolc osztályt végeznek el a diákok, ezután Dévára viszik őket, és ott tanulnak tovább.

A jelenleg Torockón tartózkodó gyerekek hátrányos helyzetű családokból származnak, és a szülők kérésére kerültek ebbe az intézménybe, de vakációkban hazaviszik őket. A sokgyerekes családok anyagi gondokkal küszködnek, ezért kényszerültek árvaházba adni gyerekeiket. Egy kislánynak, a 13 éves Kovács Máriának nem tudnak semmit a családjáról, ő az egyedüli teljesen árva a csoportból, neki nincs hova mennie a szünidőben. Viszont bárki haza vihet hétvégére vagy vakáció idejére gyereket, akik számára nagyon fontos, hogy megkapják mindazt, amit egy család nyújthat nekik. Ezért nem a legjobb megoldás az sem, hogy a nevelőnők évente váltsák egymást, ahogy ez eddig történt. Jelenleg, júniusig a budapesti Ribiánszki Orsolya frissen végzett nevelőnő tölti be ezt a szerepet. Nem lehet tudni, hogy ki fogja majd felváltani, de a házvezetőnő szerint az lenne az ideális, ha házaspárok lennének a nevelők, így családiasabb lenne a hangulat, és a gyerekek példát vehetnének a „szülőkről".

Torockón szinte minden a nagylelkű emberek adakozásának a gyümölcse, e nélkül a gyermekek otthona néhány hét alatt megszűnne. Egy magyarországi házaspár hűtőszekrényt és teljes iskolai felszerelést adományozott tanév kezdetén a gyermekotthonnak. Az épületet is magyarországi adományozók anyagi támogatásából sikerült megvenniük.

Az Alapítvány célja segíteni olyan magyar gyerekeken, akik erre rá vannak szorulva. Ezért bejárják a környék falvait, ahonnan igyekeznek összeszedni a nehéz soron élő kicsinyeket. Jelenleg bővítik az épületet, konyhát, vendégszobát, külön tanuló- és játszószobát alakítanak ki a jobb körülmények érdekében. Ha nem ott tanulnak ahol alszanak, remélhetőleg jobbak lesznek a tanulmányi eredményeik is – remélik.

A házvezetőnő, a nevelőnő és a szakácsnő fizetését a dévai alapítvány biztosítja. Kemény munkát vállaltak fel, ami nagy felelősséget, kitartást és odaadást igényel. Testileg és lelkileg is ép, egészséges embereket kell faragniuk belőlük és az nem könnyű feladat.

Tizenkét hús- és tejfeldolgozó üzemnek vonták be a működési engedélyét Beszterce-Naszód megyében, ezért a termelők nem szállíthatnak többé húst és tejet az érintett feldolgozóknak.

Az Állategészségügyi és a Fogyasztóvédelmi Hivatal felhívta a Vidékfejlesztési és Földművelésügyi Hivatal figyelmét arra, hogy az üzemek nem működhetnek, mert nem tartották tiszteletben a 2002/48-as törvényhatározatot, amely előírja, hogy az európai normáknak megfelelően modernizálniuk kell az épületet.

Az említett intézmények értesítették a Kereskedelmi Hivatalt és a megyei törvényszéket is a feldolgozóüzemek működési engedélyének bevonásáról.

Az év elején még harmincöt ilyen üzem működött a megyében, de mára már csak huszonhárom rendelkezik érvényes működési engedéllyel.

Ioan Bogolin, az Állategészségügyi Hivatal igazgatója elmondta, hogy a megyei marhatenyésztők szakszervezetének megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, mert a mezőgazdasági termelők nem tudják értékesíteni áruikat.

A Beszterce-Naszód megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal ötszázmillió lej értékű ruhaanyagot vont vissza a kereskedelemből különböző rendellenességek miatt.

Lorica Şut, a Fogyasztóvédelmi Hivatal ügyvezető igazgatója elmondta, hogy április 14 és 22. között a vizsgálóbizottságok ellenőrizték 42 cég szabályos működését Besztercén és Oláhszentgyörgyön. 3,5 milliárd lej értékű terméket vizsgáltak át, ezek közül kerültek ki az előírásoknak nem megfelelő ruhaanyagok 462 millió lej értékben.

A legtöbb szabálysértést a vásárlók felvilágosításánál észlelték az ellenőrök. Nem informálják megfelelően a fogyasztót, az összetevők nincsenek román nyelvre lefordítva és feltüntetve az áru címkéjén.

A felfedezett rendellenességek miatt 37 esetben róttak ki büntetést 72 millió lej értékben, és öt esetben alkalmaztak reklámkorlátozást. A szabálysértő termékek ideiglenes visszavonásával fel szeretnék hívni a cégek figyelmét arra, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a megfelelő címkézésre és a ruhaanyagok összetevőinek közlésére.

A 81-es számú Makkai Sándor cserkészcsapat tízéves születésnapját ünnepelte az elmúlt hétvégén. Az 1995-ben alakult csapat vezetői három napos rendezvényt szerveztek, amelynek megnyitójára a Farkas utcai templomban került sor, majd a Kolozsvári Református Kollégiumban folytatódott.

A bejelentkezés után áhítatot tartott Sánta Imre csapatalapító, amit a cserkészek fogadalomtétele követett. Ezután a kollégium dísztermében hallgathattuk meg a cserkészcsapat megalakulásáról szóló beszámolót, valamint megnézhettük a csapat történetéről szóló riportfilmet. Vacsora után az első nap záróakkordjaként a Magvető és a Szikra együttes koncertjére került sor.

Második nap az ünneplés Szamosköblösön, a csapatotthonnál folytatódott. A zászlófelvonás és Bardocz Csaba napos tiszt áhítata után a cserkészek őrsi sportvetélkedőn vehettek részt, mialatt a roverek ebédet főztek az egész tábornak. Délután akadályversenyen vehettek részt az őrsök, amelyen a fiúk bizonyultak a ügyesebbeknek. Este nem maradhatott el a tábortűz sem, amelyet zászlólevonás előzött meg, és a tábortűz után, amelyen a falu lakói is részt vettek mindenki kiszórakozhatta magát a cserkészeknek szervezett bulin.

Vasárnap, a reggeli után istentiszteleten vett részt az egész cserkészcsapat a szamosköblösi református templomban. Márton Előd csapatvezető igehirdetését úrvacsoraosztás és ifjúsági énekek eléneklése követte. A vasárnapi ebéd és a táborzárás után búcsút vettünk a falusiaktól és hazafele indultunk.

A jubileumi találkozóról bővebben beszámolunk majd a Bonifáczban!

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

Öt év letöltendő börtönbüntetésre és 50 millió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére ítélte a kolozsvári törvényszék Csibi István üzletembert gyilkossági kísérlet miatt.

A hargitai üzletember perét egy éve, 2004 áprilisában költöztették Kolozsvárra. Csibi még 2000 novemberében ütötte meg egy baseball-ütővel személyi titkárát, Magyar Tibort, akit azzal vádolt, hogy zsebre vágta cége pénzének egy részét. A súlyos sérüléseket szenvedő Magyar kétmilliárd lej erkölcsi kártérítést követelt.

Az ítélet ellen 10 napon belül lehet fellebezni. Csibi további három perben vádlott, ugyancsak erőszakos cselekedetek miatt.

Pár nappal ezelőtt Kalotaszentkirály-Zentelkén több környezetvédelmi rendezvényt szerveztek a Föld Napja alkalmából. A résztvevők közös programokon vehettek részt a miskolci természetbarátokkal. Péter Árpád György alpolgármester, a rendezvény főszervezője, illetve a Silvanus Ökológiai Egyesület elnöke, kérésünkre beszámolt a rendezvény kezdeteiről, a magyarországi testvérkapcsolatról, valamint az eddigi sikerekről és tervekről.

Elmondta, hogy a végzettségének köszönhetően mindig az volt az álma, hogy szűkebb környezetéért munkálkodjon, és egy természetbarát egyesületet hozhasson létre. Számos konferencián vett részt, a helyi pedagógusokkal egyetemben, 2002-ben létre hozták a Silvanus Ökológiai Egyesületet. Még abban az évben a Föld Napja alkalmából egy szemétgyűjtési akcióba bevonták a helyi Ady Endre iskola diákjait. Azóta a kisdiákok tanáraikkal karöltve minden évben megtisztítják a falut a felesleges szemétkupacoktól. Elmondása szerint a pedagógusokkal együtt megpróbálják a diákokat bevonni ebbe a cseppet sem könnyű munkába. A diákok kezdetben nem túl nagy lelkesedéssel gyűjtötték a szemetet a falu eldugott részeiről, de megértették az akció fontosságát. Az idők során számos visszajelzés érkezett, miszerint a diákok figyelmeztetik egymást, szüleiket, ismerőseiket a környezetvédelem fontosságára. Nem elhanyagolható tény a faluba látogató turisták, vendégek dicsérete a tisztaságot illetően.

Mindehhez szükség van arra, hogy már kisiskolás szinten hívják fel a gyermekek figyelmét a környezetvédelemre, de a helyhatóság és a lakosság együttműködése is nagyon fontos.

Pár évvel ezelőtt sikerült felvenni a kapcsolatot a miskolci Holocén Természetbarát Egyesülettel, és partneri kapcsolatot kialakítani velük. A miskolci egyesületnek köszönhetően sikerült még színvonalasabban megszervezni az idei Föld Napja rendezvényt. Az ökológusokat értékes ajándékokkal, oktatóprogramokkal lepték meg. Az ajándékokon kívül a magyarországiak anyagi szempontból is támogatták az idei rendezvényt. A pénzt pályázat útján nyerték meg a Nemzeti Civil Alapprogram, Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiumánál – számolt be az alpolgármester.

A rendezvény mottójául „A Földet nem örököltünk, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" – keleti bölcsességet választották. A rendezvénysorozat keretén belül Kuthi Adrienn (Holocén Természetbarát Egyesület) az úgynevezett E-ket (tartósítószereket) tartalmazó élelmiszerekről tartott előadást.

Az idei ünnepi beszédet Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója, illetve Póka András György helyi polgármester tartotta, az előadások pedig az erdők fontosságáról szóltak. Az előadók között szerepelt Kiss József, a Holocén Természetbarát Egyesület elnöke, Cord Marilena, az Ady Endre Iskola tanára, illetve Benk Miklós, a helyi közbirtokossági erdők elnöke. A rendezvénysorozat végén díjazták a diákok dolgozatait, illetve rajzait, majd a hagyományok szellemében elültették a 2005-ös fasort.

Ma fejezi be a folyó- ás állóvizeket szennyező hulladéktárolás visszaszorítására elkezdett ellenőrző tevékenységét az Erdélyi-Szigethegységben a Kolozs megyei prefektúra. Tegnap Mihail Hărdău prefektus ismertette a sajtóval az eddigi eredményt. Ennek megfelelően, április 22-ig összesen 612,5 millió lejre szabtak ki büntetést (16 esetben 127,5 millióra magánszemélyek, 10 esetben pedig 485 millióra jogi személyek számlájára). Újdonságnak számít, hogy figyelmeztetésben részesült több községi polgármester és alpolgármester (Járavize, Székelyjó, Reketó, Kisbánya, Meregyó). A prefektus határozottan kijelentette, hogy a hasonló ellenőrzéseket folytatják, és a büntetéseket fokozzák, szükség esetén akár a helyi jegyző vagy előljáró leváltásáig.

A kormány képviselője is beszámolt arról, hogy ezen a héten a prefektúra, a rendőrség, az állategészségügyi hatóságok és a fogyasztásvédelmi hivatal bevonásával, ellenőrzi, tisztasági szempontokból, a mezőgazdasági termékeket forgalmazó piacok működését. Megtudtuk: Magyargorbón, Magyarnádason, Szamosszentmiklósón, Magyarkenden és Szentmargitán megszüntették az állatvásárt.

A kolozsvári polgármesteri hivatal, a Tiszta Kolozsvár program keretében, lakótársulások és lakosok számára beindította az Általános tisztaságot elnevezésű kampányt, amely április 15. és május 15. között zajlik.

Azok a lakótársulások/lakosok, akik részt kívánnak venni ebben a versenykampányban, ilyen vonatkozású kérést kell benyújtaniuk.

A beiratkozás április 30-ig a polgármesteri hivatal iktatóirodájában (Mócok útja 1–3.) történik. A zsűrizésre május 10–20. között kerül sor, a díjkiosztást május 20. és június 1. között ejtik meg.

Az összdíjazás eléri a 2,2 milliárd lejt. A következő díjakat osztják ki:

– 20 első díj – 40 millió nettó értékben

– 40 második díj – 20 millió lej nettó értékben

– 60 harmadik díj – 10 millió lej nettó értékben

Emil Boc polgármester reméli, hogy Kolozsvár lakóival közösen sikerül megváltoztatnunk a város arculatát és lakóinak felfogását egy tiszta, gondozott és egészséges környezet biztosítása irányában.

Szombaton hajnali 4 órakor rablás miatt emelt panaszt ismeretlen tettesek ellen a helyi rendőrségen a 32 éves helyi Covaci C. A nyomozás során megállapították, hogy az áldozat, aki ittas volt, pénteken este 11 órakor éppen hazafelé tartott, amikor két ismeretlen megtámadta. Az egyik támadó többször megütötte, majd elvették tőle a zsebében lévő 3,5 millió lejt. A gyanúsítottakat hamar azonosították a rendőrök, a 21 éves R. Ciprian Vasile és a 17 éves C. Daniel személyében – a két dési fiatal közül az idősebb büntetett előéletű, a második tanuló. Őrizetbe vették őket, minősített rablás miatt kell számot adniuk a törvény előtt.

Vasúti jegytömböt lopott
A vasúti rendőrség azonosította és elfogta két lopás vélt elkövetőjét. A máramarosi 15 éves Lăcătuş R.-t azzal vádolják, hogy Băbuţeni vasútállomásáról ellopott egy vasúti jegytömböt, és ugyanabban a faluban Cernucan S. házából több javat – köztük egy biciklit is – eltulajdonított. A kár teljes egészében megtérült, a gyanúsított szabadlábon védekezhet minősített lopás vádja ellen. A kivizsgálás során kiderült, hogy a fiatal más törvénytelenségeket is elkövetett, így a nyomozások tovább folynak ellene.

Mozgó vonatról rámolták le a vasat
Minősített lopás és rongálás vádjával indult nyomozás három férfi ellen. A 25 éves gerendkeresztúri (Maros megye) N. Vasile, valamint az egyaránt aranyosgyéresi 39 éves Coloji I. és 25 éves C. Alexandru Daniel 750 kiló ócskavasatt dobott le az aranyosgyéresi állomás közelében, a mozgásban lévő 35075-ös tehervonatról. Az „ócskavasgyűjtés" közben egy vasdarab a vasúti váltóra esett, és megrongálta annak a táphuzalát, ezzel veszélyeztették a vasúti közlekedés biztonságát. A vádlottak szabadlábon védekezhetnek.

Hoppon maradt a szexéhes áldozat
Hétfőn este 8 órakor a bánffyhunyadi rendőrségen panaszt emelt a 37 éves kissebesi B. G., aki korábban rablás áldozata volt. A férfi aznap délután 2 órakor a bánffyhunyadi vásáron egy kocsmában italozott, amikor egy fiatal roma lány szexuális szolgáltatásokat ajánlott fel neki. E célból egy közeli beépítetlen telekre távoztak, de követte őket a lány cinkosa. Ők ketten erőszakkal elvették a férfinél lévő 5 millió lejt. A nyomozások tovább folynak a tettesek azonosítására.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

XVI. évfolyam, 15. szám

Kati: – Mit főz neked anyukád?
Bali: – Narancsot.

Aki e-mailezik, biztosan kapott már olyan levelet, amiben hasznos tanácsokat kap egy szebb és emberibb élethez. Ezúttal a nyilvánosságtól visszavonult nyirokrákkal küszködő Gabriel García Márquez nevében indult útjára körlevél – ami, természetesen nem a jeles író „műve". Az állevél ennek ellenére elolvasandó – még akkor is, ha gondolatai néha közhelyesen hatnak. Ha az alábbi sorok szerzője netán olvasóink között van, örvendenénk, ha meglátogatná szerkesztőségünket, ha másra nem is, egy kis irodalmi csevelyre. Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk. Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést! Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni. Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredek megmászásában rejlik. Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni. Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek. Mindig mondd azt, amit érzel, és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, „szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy „hiszen tudod". Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el. Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést. Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket, és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, „sajnálom", „bocsáss meg", „kérlek", „köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz. Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked. Ne feledd: ez a pillanat, épp ez, nem jön vissza többé soha.

Létezik különbség a sepsiszentgyörgyi városnapok és egy sörfesztivál között: nem a miccs, nem a flekken, és nem is csapolt sör terén. Különbséget a vásár, a számos koncert, rengeteg kiállítás, író-olvasó találkozó tesz. Az egyhetes rendezvénysorozat olyan sűrű programkínálatot biztosít, hogy mindegyikről szinte lehetetlen említést tenni.

Az író-olvasó találkozókból legérdekesebbnek Karinthy Márton Ördöggörcs: Utazás Karinthyába kötetének kapcsán kialakult beszélgetés bizonyult. Az 1982-től a Karinthy magánszínházat vezető Karinthy Frigyes unoka, a neves író Gábor fiának élettörténetére három generáció sztoriját fűzi fel.

A Képzőművészet is igen eleven Sepsiszentgyörgyön – elég ha a sárkánnyal küzdő György szobrát tekintjük meg, amely minden bizonnyal pár évre ellátta vitatémával a helyi képzőművészet értőit.

Ütő Gusztáv, Kolumbán Hanna, Péter Alpár, Baász Pálma, Baász Orsolya, Albert Levente szokásos évi tárlata csak a kezdet volt. A fesztivált az alternatív kiállítóterekben elhelyezett tárlatok trendje jellemezte: így például Sugár Dávid debütáló fotókiállítása egy kávézóban kapott helyet, Kerezsi Nemere műalkotásait egy hajdani kazánházban nézhette meg a közönség. A Sántha képzőművészcsalád által alkotott trió műveit a közönség a posta felújításban megrekedt épületében csodálhatta meg.

A klasszikus zene kedvelői sem panaszkodhattak: a központi református templomban a Georgius zenekar és a Vox Humana kórus koncerteztek.

A székelyföld nacionalizmusáról kialakított klisét a Zdob şi Zdub moldovai etno-rock együttes koncertje hazudtolta meg – a reggeli hó ellenére szép számban sereglett az A-betűs színpadhoz a zömmel magyar közönség. Zdobék meg is hálálták a (helyenként télikabátos-kesztyűs-sapkás) közönség kitartását, és ha már DJ Vasilét személyesen nem is hozták el, egymás után játszották a gyorsabb számaikat, nehogy valaki tartósabb hűlést kapjon.

A szombati nap már a lacikonyhásoknak is kedvezett. A foghíjas padok megteltek miccset fogyasztókkal, az időjárás megengedte azt is, hogy a sört síkesztyű nélkül fogyasszák a szomjazók. A vásárban megjelentek a kézművesek is, így tükrös mézeskalács szívet, vagy kürtőskalácsot majszolva mindenki kedvére szemezgethetett a népies vagy csak tavaszias ruhácskákkal, faragott díszekkel, agyagfigurákkal, a korondi fazekasmesterek portékáival, vagy grafikákkal. Ami különlegessé teszi a Szent György-napi vásárt az, hogy a zsibvásár része jelentősen kisebb, mint a legtöbb hasonló rendezvénynek, az emberek sem tapossák egymást, sőt ha valakinek nosztalgiázni támad kedve, elmehet a reneszánsz vásárba, vagy esetleg ehet ökröt. A Dzsezzkocsma a tavalyi programból átörökölt nagy érdeklődésnek örvendő esti program: itt tavalyi Aranyszarvas győztese, a Snaps Vocal Band, a budapesti Ágoston Béla Quartet, valamint a Carpe Diem és a Free Connection léptek fel. A legnagyobb tömeget a Pa-Dö-Dö együttesnek sikeredett a színpad elé vonzania, igaz, ők elsősorban a közönség kívánságaira és nem a saját dalaikra támaszkodtak. Eközben az alternatívabb zene kedvelői egy másik színpad előtt várakoztak a Tündérground liquid jazzet játszó együttest hallgatva. A sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai tagokból álló együttes új kezdeményezés, ámbár ez nem látszott a koncerten, sőt a közönség egyértelműen őket könyvelte el a fesztivál legjobb együttesének. A népzenei vonalat a Fabatka képviselte, igaz, ha nagyon belemerülnek a szólózásba, az ártatlan fülelő hirtelen dzsesszes hangulatban találja magát. A budapesti ColorStar triphop koncertje után már a legkitartóbb bulizók is csigatempóban tudtak csak helyszínt váltani, hogy aztán hajnalig egy asztalon táncoljanak. Nem hiába mondják a tapaszalt partyzók, hogy a vasárnapot ki kéne venni a programból. Már a verőfényes napsütés sem volt elég, hogy erőt öntsön a kimerült szentgyörgynapozókba – igaz, hogy amit a Napnak nem sikerült, azt Edvin Márton hegedűs produkciója érte el. A tűzijáték után az emberek újra a sörsátrak felé vették az utat, így búcsúzva egy évre a város ünnepétől.

Manapság egyre többen veszik igénybe az autóbuszok kínálta városközi személyszállítást. Az ezzel foglalkozó cégek valamennyivel drágábban, de viszonylag normális és kényelmes viszonyok között hajlandók elszállítani az utazni vágyó emberkéket.

Rengeteg egyetemista él ezzel a lehetőséggel. A közelebb eső városokból ingázó diákok a vonatjegy árának akár háromszorosát is képesek kifizetni azért, hogy kényelmes viszonyok között tegyék meg a 100–200 kilométeres utat.

Köztudott, hogy az egyetemista mindig zseblázban szenved, kénytelen választás elé állítania magát: a vonatjegy mellett dönt, vagy a már jól ismert és bevált módszert alkalmazza: a jegy nélküli féláron utazást, vagyis a buszsofőr lefizetését. Mivel a cégek közül kevesen hajlandóak leszállított áron diákjegyet árusítani, a diákok nagy része kiválasztja a legolcsóbb járatot, és azzal utazik.

A Transsălaj egyike azoknak a cégeknek, amelyeknél (majdnem) fele áron utazhatnak a diákok. Elég sokan veszik igénybe a cég kínálta szolgáltatásokat, ugyanezt tettem én is. Előre megvéve a jegyet (biztos, ami biztos!) vártam az autóbuszra, ami nem nagy örömömre, meg is érkezett. Egy, úgymond, függönyös, ócska, ronda falusi buszra gondoltak a cég vezetői, ami majd elszállítja az utasokat a 250 kilométeres távolságra. Én már első perctől kételkedtem a misszió sikeres megoldásában, mint kiderült, nem hiába.

Fele úton, egy Kolozs megyei faluban a sofőr félrehúzott az út szélére, és leállította a motort. Vigyorogva előszedett két óriási csavarhúzót, majd boldogan javítani kezdte a lerobbant tragacsot. Az a húsz perc, amíg ott álltunk, elég volt arra, hogy az utasok idegeit (köztük az enyémet is) pattanásig feszítse. Már azon kezdtem morfondírozni, hogy hazafele vagy esetleg vissza, Kolozsvár felé kiállok stoppolni, amikor megjelent a vigyori pofa, és beindította az ősrégi, múzeumi díszpéldányt. Így tettük meg a kétórás utat három és fél óra alatt.

Már csak az a kérdés, hogy mikor hajlandók az illetékes szervek valamit tenni annak érdekében, hogy a harmadik kategóriájú autóbuszokat kivonják a forgalomból? Mikor fogunk végre elérhető áron, korszerűen és biztonságban utazni?

(Folytatás április 20-i lapszámunkból)
Mátyás király szülőháza. Az Óvárban, annak déli kapujával, a Mátyás király utcával szemközti csúcsíves épület. Ebben született I. Mátyás 1443. február 23-án – elhunyt Bécsben, 1490. április 6-án –, 1458 és 1490 között magyar király, középkori történelmünk egyik legnagyobb alakja.

Kolozsvár legrégibb lakóházai közül a legismertebb Mátyás király csúcsíves ízlésű szülőháza. Homlokzatának megtörtsége, a beépített kváderfalsarok kiképzése, valamint ablakai egyenetlen elhelyezése arra utalnak, hogy több részben épült. Középső része a csúcsíves, amelyik a nagy király születésekor már állt. Keleti részét a XVI. században emelték; emeletének padlózata alacsonyabb a nyugatinál, így a kettő közé három lépcsőfokot kellett iktatni. Átjáró reneszánsz ajtajának szemöldökkövén az 1578-as évszám volt bevésve. A ház az egykori Óvár kapujával szemben állt. Az 1441 és 1446 közötti erdélyi vajda, Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet kolozsvári tartózkodása idején itt szállt meg. Mátyás születésekor a ház Méhfi Jakab szőlősgazda tulajdona. Heltai Gáspár ezt írja a házról:

1575: „Ez várasban, Kolosvárban lött a felséges Mátyás király ez világra az Óvárban, egy régi, nagy házban, melly a déli kapunak szinte ellenében vagyon" [Heltai 38.].

A hagyomány szerint Mátyás király az egyik utcára néző, a kapu alatt balra nyíló szobában született. A hagyományt valószínűsíti az, hogy régebben az utcára néző szobában helyezték el a szállóvendégeket. Szilágyi Erzsébet pedig Kolozsvárt átutazóban szállt meg Méhfi Jakab házánál, ahol azután Mátyás született. Kolozsvári születésének emlékére a házat és tartozékait Mátyás király 1467. szeptember 28-án minden adó és közteher alól örök időkre fölmentette.

A szülőházat 1740 táján a város megvette, majd később kórházzá alakíttatta. Az 1830-as években „transzportház" lett, itt szállásolták el a városon átszállított, súlyosabb börtönbüntetésre ítélt politikai és katonai foglyokat. 1849-ben néhány hónapig honvédkórház, a szabadságharc leverése után császári katonakórház foglyok részére. Egy része akkor is transzportház. Az épület az idő tájt nagyon megviselt állapotban volt [KíKv 176.]. I. Ferenc József király 1887. évi látogatásakor azt mondta: „Nem nagy kegyeletre mutat, hogy katonai kórháznak használják", és 400 forintot adományozott emléktáblával történő megjelölésére.

1902-től az Erdélyi Kárpát-Egyesület és ennek Néprajzi Múzeuma volt az épületben. Ezután állatorvosi hivatal, 1945 után a Móricz Zsigmond Kollégium, utána a Képzőművészeti Főiskola kapott helyet benne [KíKv 177.].

A kaputól jobbra bronz emléktábla látható. Szövege:

EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT 1443 MÁRCZ(ius). 27^én
MÁTYÁS
AZ IGAZSÁGOS
HUNYADI JÁNOS ÉS SZILÁGYI ERZSÉBET FIA
SZÜLÖHÁZÁT A NAGY KIRÁLY KEGYELETBÖL
MINDEN TEHER ALÓL FÖLMENTETTE
II. RÁKÓCZI GYÖRGY ERDÉLYI FEJEDELEM
E HÁZ KIVÁLTSÁGÁT MEGERÖSITETTE
I. FERENCZ JÓZSEF APOSTOLI KIRÁLYUNK
1887 SZEPT(ember). 23^án LÁTO GATÁSÁVAL MEGTISZTELTE
ÉS KEGYES ADOMÁNYNYAL GONDOSKODOTT
HOGY ÖRÖK EMLÉKEZETÜL MEGJELÖLTESSÉK
A KEGYELET ÉS TISZTELET HIRDETÖJE
EZ AZ EMLÉKTÁBLA MELYET LEGNAGYOBB FIÁNAK
SZÜLÖHÁZÁRA TÉTETETT A TULAJDONOS
KOLOZSVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROSA
MDCCCLXXXVIII

A bronz emléktáblát Pákei Lajos terve szerint Zala György készítette.

A tábla leleplezésére 1889. szeptember 2-án került sor. Jókai Mór is eljött az ünnepségre, és a szülőház előtti kis téren állított emelvényről maga szavalta el az erre az alkalomra írt Korvin Mátyás király című ódáját. Ezt ugyanaznap este a színházban rendezett ünnepi műsorban E. Kovács Gyula, a kiváló színész adta elő. Az estélyen Bródy Sándor Mátyás király Kolozsvárt című alkalmi drámáját is bemutatták [KíKv 176–177.]. Az emléktáblát 1921. március 1-jén a román hatóság levétette [GKv 230.]. 1940 őszén, a második bécsi döntés után, amikor Észak-Erdéllyel együtt Kolozsvár ismét Magyarország része lett, visszatették.

A ház homlokzatán 1995 januárjában másik emléktáblát helyeztek el. A kisajátítás szellemében írt, a király nevét is helytelenül Mateinak, azaz Máténak „megörökítő", a középkori viszonyoknak meg nem felelő szöveg szerint „Mátyás, a román" volt „Magyarország legnagyobb királya". Szilágyi Erzsébetről, Mátyás anyjáról „természetesen" nem tesz említést. Mellesleg Hunyadi János román származása sem bizonyos. — Transzportház.

1894: Mátyás király szülőháza [Mach].

Mátyás király tér — Nagypiac, Piac, Főtér.

Mátyás király utca. A Nagypiac északnyugati sarkából az Óvárba, Mátyás király szülőháza felé vezető szűk utca. Kezdetben az Óvárból kivezető út. A 6. szám alatt áll Mátyás király szülőháza. — Mátyás király szülőháza.

1869: Mátyás ut[cza] [Bodányi]; 1893: Mátyás király utcza [KvTel. 81.]; 1903: Mátyás király utca [Kvk903 23.]; 1914: Mátyás király utca [Cim14 168.]; 1917: Mátyás király utca [Cs17]; 1923: Str. Regele Matia [Br 91., 100.]; 1933: Str. Matia [OF 37.]; 1937: Str. Matia [Br37]; 1941: Mátyás király utca [Kvát41]; 1945: Mátyás király utca; Str. Matei Corvinul utca [Kvut]; 1964: Str. Matei Corvin utca; Str. Matei Corvin.

Nevét Mátyás királynak az utca végében álló szülőházáról kapta.

Mátyás-fogadó. Az 1880-as években a Külső-Torda (Petőfi) és a Feleki (Tordai) út sarkán lévő kocsma [KvTel. 81.].

MÁV Betegségi Biztosító Intézet kórháza — Vasutas kórház.

MÁV Műhelyek — Államvasutak műhelye, Vasúti gyár.

MÁV Üzletvezetőség — EMKE-palota.

Mázsaház. A Szent Mihály-templom körüli egykori épületgyűrű északnyugati részén álló épület. Itt mérték a harmincad árut és mindent itt hitelesítettek a városban [KvTel. 82.]. 1886-ban a többi, Szent Mihály-templom körüli épülettel együtt lebontották.

1560: „Masahas; Edificatione[m] Circa Masahaz" [KözgyJk 5/1. 93.]; 1568: „Negyedszer, az magyar jövedelemből is szinte ugyan építtetett, tartatott mind ez óráig [...] az templom, mint a szászokéból; sőt a mi ahoz való jövedelem, mind harangokból, mind mázsa házból és mind temetésből ki pénz jött ekkedig, csak az szász percipialta¹" [Élő 32.]; 1582: „Az Alprét Malombol adot ennekem Balas kowachy 6 keobel buzat Az masahazrol is attanak negy keoblet" [SZT VIII. 260.]; 1583: „Az masahàzhoz chynaltatta[m] egj kolchott adtam Lakathos Istuanak tolle d. 12 […] Ackoron Jsmett foldoztatta[m] az masahazatt attam az Achynak tolle d. 32" [SZT VIII. 260.]; 1599: „Hogi az Masa hazot a sok gaztol meg tiztittatattuk, Attunk egi Embernek d. 6" [SZT VIII. 260.]; 1600: „Az masa hazba valo tabla teoreot volt el, az kin mernek, chinalta megh Aztalos Jstwan a 14" [SZT VIII. 260–261.]; 1609: „Egi darab Aczelt adatot Biro vram az Masa hazbol melliet fel mieltek az Cziganyok" [SZT VIII. 261.].

Nevét a régi magyar súlymértékről, a mázsáról kapta. A huszti, a kassai, a lőcsei és a magyar mázsával együtt a kolozsvári mázsa 120 magyar font, azaz 58,80 kg volt [Bogdán 116.].

Măcelar, Ilie — Zsák utca.

Măcelaru, Ilie — Zsák utca.

Măcelarilor — 5. Új utca.

Măcinului — 1. Maiştei (utca); 2. Fărcaş, popa (utca).

Măgura (’Magura’). A Szemere (Trotuş, Trotuşului) utca végétől, vagyis a Kisszamos (Malomárok) keleti ágától a Csaba (Anina) utcáig vezető utca. Az 1950-es évek végén, az 1960-asok elején alakult ki. Az 1980-as évek elején, a lakótelep építésekor hozzácsatolták a Szemere utca Kisszamos és Cukorgyár utca közti szakaszát, középső szakaszát viszont megszüntették. Így csak a tömbházakkal elválasztott eleje és vége maradt meg.

1968: Str. Măgura [Cj68]; 2000: Str. Măgura [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Mălinului — Pop, Zenobie (utca).

Măloasă — Kőmálalja utca.

Mănăşturului, calea — Fő utca, Külső-Monostor utca.

Mărăşeşti — Krizbai utca.

Mărăşti (tér). A Magyar (Lenin, December 21.) és a Honvéd (Budai Nagy Antal) utca és a Szamosfalvi út eleje közti Végsor utca tágas elejéből és a Vámház utcából az 1920-as években kialakított tér. — Végsor út, Vámház utca.

Mărăşti (út) — Lajos király út.

Mărăşti mozi. A Szamosfalvi út elején, baloldalt épült szalagház keleti végében, az 1980-as évek elején létesített mozi. Két terme van.

Mărgăritarilor — Silistrei (utca).

Mărgăului — Cârţan, Badea (utca).

Mărginaşă — 1. Szélső utca.

Mărgineanu, Ioan — Mărgineanu, Ion (utca).

Mărgineanu, Ion. Az Irisz porcelángyár mögött, a Nicolae Românul és az Ovidiu utcát összekötő utca. Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Str. Ion Mărgineanu [OF 30.]; 1937: Str. Ioan Mărgineanu [Br37]; 1941: Csupor utca [Kvát41]; 1945: Csupor utca; Str. Iris – Irisz utca [Kvut]; 1964: Str. Iris – Irisz utca; Str. Iris.

Nevét a helyhatóság adta.

Mărgineasă — 1. Szélső utca.

Mărului — Ciorogariu, episcop (utca).

Mârzescu, Gheorghe. A Tordai (Feleki) út bal oldalán, a Vörösmarty utca utáni első, eredetileg a Cigánypatakig vezető Tisztviselő-telepi utca. Az 1920-as években alakult ki. 1940-től két részre tagolták: a Tordai út és a Békás patak közti része Jósika utca, a Békás-patakon túli pedig, a patak jobb oldali ágával nagyjából párhuzamos része Mikszáth néven külön utca lett. — Mikszáth utca.

1933: Str. Mârzescu [OF 30.]; 1937: Str. Mârzescu [Br37]; 1941: Jósika utca; Mikszáth utca [Kvát41]; 1945: Jósika utca; Str. Nicolae Iorga utca [Kvut]; 1964: Str. Nicolae Iorga utca; Str. Nicolae Iorga.

Nevét a helyhatóság adta.

Mecanicilor — 2. Felső-Boldog utca.

Meder utca — Danu, Nicolae.

Media (’közép’). A Közép utcai fertály (városnegyed) latin megfelelője. — Közép utcai fertály.

Megyeház. A Belső-Farkas utca jobb oldalán, az akkor 8., most 6. szám alatti, késő barokk, klasszicista épület. 1660-ban, Várad török kézre kerülése után Kolozsvár végvár lett, s ezzel elvesztette városi kiváltságait, köztük a bíróválasztás jogát. Főkapitányi rangban a vármegye kinevezett főispánja lett a város első embere. Megkezdődött a nemesség városba telepedése, megnőtt a nemesi intézmények, köztük a vármegye szerepe. Ez idő tájt épült a vármegyeháza. Az 1785–1787. évi népszámlálás idején már ezen a helyen, az akkor 488. számú telken állt [Vincze 48.]. A mai épületet az 1798. évi nagy tűzvész után Leder József és Alföldi Antal emelte. Udvara árkádos. Emeletén, a kaputól keletre lévő nagyteremben tartották a megyegyűléseket. Az utolsót, a millennium tiszteletére, 1896. május 12-én Béldi Ákos gróf főispán részvételével. 1897-ben a megyei hivatalok a Monostori úti új épületbe költöztek. Ekkor több helyiségét az egyetem bölcsészkara bérelte. Ezután bérház lett, a Bethlen család tulajdonába került [Vincze 48.]. Jelenleg is lakóház. — Régi vármegyeháza, Vármegyeháza.

1869: Megyeház [Bodányi]; 1888: Megyeház [Kv88]; 1893: Megyeház [SAKcs]; 1894: Megyeház [Mach].

Kolozs vármegye, majd megyeháza, a megyei közigazgatás székháza. Erről kapta a nevét.

Megyefogda. A Belső-Farkas utca jobb oldalán, az akkor 14., most 10. szám alatt, az ún. kis vármegyeház udvarán 1872-ben emelt épület. Vármegyei, katonai fogház, később kiskorúak börtöne. — Börtön, Magyar Királyi Fogház.

1959-ben az Állami Levéltárat költöztették a telken álló épületekbe [Kiss András közlése]. Az 1960-as években magas kerítését lebontották, s a felszabadult helyen 1968-ra elkészült az Állami Levéltár háromemeletes épülete. A fogdát is levéltári raktárrá alakították [GK 102.].

1869: Megyefogda [Bodányi]; 1893: M[agyar]. k[irályi]. fogház [SAKcs].

Kolozs vármegye, majd megye fogdája. Erről kapta a nevét.

Megyeri utca — Abrudului.

Meggyesoldal. A Külső-Közép (Honvéd, Budai Nagy Antal, Dorobanţilor) utca jobb oldalán, a Kövespadig nyújtózó hóstáti kertek végében húzódó, meglehetősen meredek, a Kövespad pereméig emelkedő oldal. — Meggyestető.

Nevét az itteni kertek meggyfáiról kapta.

Meggyestető. A Külső-Közép (Honvéd) utca jobb oldalán, a Kövespadig nyújtózó hóstáti kertek meglehetősen meredek, a Kövespad pereméig emelkedő vége fölötti tető, a Kövespad széle [Pill 100.]. — Meggyesoldal.

Nevét a Meggyesoldallal összefüggően, az itteni kertek meggyfáiról a környékbeliek adták.

Mehedinţi (utca) — Kolozsmonostor.

Melegvölgy. Határ és telep:

1. A várostól északkeletre, a Sóspatak bal partján magasodó, délnyugatra néző hegy oldalán, a városhoz tartozó határrész.

1870: Meleg völgy [JEv70.I]; 1892: Melegvölgy [Hely892 1277.]; 1898: Melegvölgy [Hely898 366.].

Nevének eredete ismeretlen.

2. — Melegvölgy telep.

Melegvölgy telep. A Melegvölgyben kialakult telep. 1902-ben 78-an [Hely902 868.], 1944-ben 214-en laktak itt [Hely944 397.].

1902: Melegvölgy telep [Hely902 993.]; 1944: Melegvölgy [Hely944 341.].

Memorandisták emlékműve. A Deák Ferenc utca elején, a városháza előtti járdaszigeten, az 1915 és 1919 között itt állt Kárpátok Őre helyén 1994-ben emelt harangos emlékmű. Az 1890-es évek elején az erdélyi románság vezetői a románok jogait követelő emlékiratot küldtek a császárnak címezve Bécsbe. Ferenc József magyar királyként ezt felbontatlanul a magyar kormánynak továbbította. Miután a memorandumot a sajtóban közzétették, a 21 aláíró ellen pert indítottak. Ügyüket 1894-ben a Vigadóban tárgyalták. A vádlottakat különböző időtartamú államfogházra ítélték, ami nagyméretű tiltakozást váltott ki. A következő évben valamennyien amnesztiában részesültek. Emlékükre állították a kettős oszlopot. Az alapozási munka során római kori öntöde maradványaira bukkantak.

Az emlékmű leleplezése előtt, 1994. június 2-án, a szélsőséges, magyarellenes polgármester utasítására a közeli, Deák Ferenc utca 2. szám alatti Teleki-házon elhelyezett Bem-emléktáblát bevakolták. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tiltakozására a polgármester cinikusan azt kérdezte: ki adott építési engedélyt a tábla elhelyezésére? Miután többszöri tiltakozás ellenére sem helyezték vissza eredeti állapotába, késő ősszel az RMDSZ kolozsvári tanácsosai, Kolozs megyei parlamenti képviselői megtisztították az emléktáblát. — 2. Teleki-ház.

¹’begyűjt’

(Folytatjuk)

A különböző művészeti ágak sikeres találkozásának lehettünk szem- és fültanúi múlt hét végén, az Apáczai Galériában. A Képzőművészeti Egyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia növendékei ajándékoztak meg tudásuk legjavával: egy képzőművészeti kiállítással és egy Schubert-dalesttel.

A Képzőművészeti Egyetem hat negyedéves hallgatójának bemutatkozása élmény. Élmény, hiszen hat merőben más, éppen alakulóban lévő művészi világba nyerhetünk betekintést. Az Apáczai Galéria és irányítója, Székely Géza grafikusművész, rajztanár jóvoltából pedig immár évről évre, folyamatosan élhetünk ezzel a lehetőséggel. Az iskola, sajátos arcélének, képzőművészeti szakosztályainak köszönhetően is a lehető legmegfelelőbb terep arra, hogy a pályakezdő művészek és pályakezdő rajztanárok megmutathassák: milyen művészi elképzelésekkel indulnak el a pályán.

Ami közös bennük, az a fiatalokra jellemző, jó értelemben vett gátlástalanság. A művészi fantázia szabadon eresztése, a megkapó spontaneitás, a korlátokat nem ismerő kísérletező kedv, a mindent lehet, mindent szabad elvének alkalmazása. És még valami: a tanulmányaik során megszerzett technikai tudás érvényesítése. Az eredmény pedig önmagáért beszél. A hat művész – azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy valamennyien a gyöngébb nem erős képviselői – a legkülönfélébb művészi kifejezőeszközökkel élve juttatja érvényre elképzeléseit. Antal Annamária a kerámia nyelvén, a funkcionalitást a dekorativitással ötvözve nyújt betekintést művészi világába. Modern vonalú kávéskészlete, a fényhatásokat is sikerrel kiaknázó több elemes konstrukciója, valamint a különböző anyag- és színváltozatokra alapozó Beethoven-hármasa ötletként is érdekes. Kellemes színfoltját képezi a tárlatnak Barta Csilla lírai hangvételű, az üveg és a tempera kölcsönhatására épített megkapó szín- és formajátékai. A sajátos technika, sajátos hangulatot teremt. Bíró Zsuzsanna finom mívű, a színek és formák harmóniájára épülő metszetei alkotójuk érzelmi világából is sokat elárulnak. A művész sikeresen él a variációk egy témára lehetőségével. Színvilága sajátos, éppen visszafogottságával hat. Linné Enikő lendületes ecsetkezelésű, nagyméretű, drámai hangvételű munkái, érzelmi beállítottságú festői vallomások a kék-barna-fekete bűvkörében. Ördögi kör – vallja a művész. De mintha nem is akarna kiszabadulni ebből a körből, amely számára az önkifejezés lehetőségét teremti meg. Komoly játék a színekkel és a formákkal. Nagy Melinda láthatóan élvezi a művészi szabadságot. Egyenesen magával ragadó az a spontaneitás, amellyel a fiatal alkotó birtokba veszi a kínálkozó lehetőséget, tartalommal tölti meg az üres felületet, műalkotássá nemesíti a nyersanyagot. Ezt a lendületet és az eredményeként született, fölöttébb látványos művészi üzenetet élvezzük méreteivel is ható munkájában. Piros Boróka érzelmes és látványos időutazásra hív. Kollázsai tárgyi bizonyítékokkal illusztrált szubjektív vallomások múltról, jelenről, s talán egyfajta ars poeticaként is értelmezhetők. Olyan művészi hitvallásként, amely konkrét valójában sajátos szín-játékú, a látványra építő, sikeres festői megnyilatkozásában ölt testet.

A rendezvény Gerhardt Mild Schubert-dalestjével zárult. Olyan művészi ajándék volt ez az egyórás műsor, amely nemcsak méreteiben, de igényességében is átlagon felülinek bizonyult. A tehetséges, fiatal énekest, az Apáczai-líceum egykori diákját zongorán Laura Galiceanu kísérte.

Jancsó Miklós művészetének bemutatására honlap indult. A www.jancso.film.hu címen elérhető portál a „filmhu" elnevezésű weblapcsalád legújabb tagjaként csaknem másfél év előkészület után kezdte meg működését. A fokozatosan bővülő site az Inforg Stúdió 1999-es CD-ROM-jának webes átdolgozása és továbbgondolása, amely az alkotók reményei szerint elengedhetetlen on-line segédanyag lesz a középiskolai mozgókép- és médiaoktatásban.

A honlap 209 filmrészletet, 187 fotót, 287 cikket, 19 motívumot, 50 mini-interjút, valamint az egyes korszakokkal foglalkozó átfogó műfajelemzéseket tartalmaz – olvasható a működtetők összegzésében.

A webhely hat rovatban ad összegzést az 1921-es születésű, sok elismeréssel kitüntetett filmrendező művészetéről. A mozi alfejezet 21 filmből tartalmaz részleteket, az archívum cikk-adatbázist rejt, a galéria képeket foglal magában a rendezőről és filmjeiből, míg a linktár a weben elérhető, Jancsó Miklós műveivel összefüggő oldalakat gyűjti össze. A motívumtárban az újra meg újra felbukkanó jancsói motívumok rövid leírása és elemzése olvasható néhány rövid részlettel illusztrálva. A múzeum rovatban maga a mester anekdotázik életéről.

Ismert biológus írónőnk, Kiss Bitay Éva újabb, gyerekeknek szóló könyvvel lepte meg az olvasóit, Állatparádé címen. A kötet a szerző 26. könyve és mint annyi más írása, ez is az állatvilág köréből vett biológiai ismeretek, fizikai teljesítmények és kuriózumok népszerűsítését szolgálja. Mialatt Jancsi szobájában éjszakai álmát alussza, szétnyílnak a könyv lapjai és kirajzanak az állatok. Jancsi álmának a segítségével a kis olvasók számos állattal és ezek teljesítményeivel ismerkednek meg.

Az állatok közötti első vetélkedő az ugrásról szól. Megtudjuk, hogy a kecskebéka kétméteres ugrásával testhosszának tizenháromszorosát, az ugróegér három méteres ugrásával testhosszának hússzorosát valósítja meg, de mindez eltörpül a bolha mellett, mert ez háromnegyed métert ugrik, s ez testhosszának pontosan a kétszázszorosa.

A következő fejezet a futással foglalkozik, amelyből a kis olvasók megtudják, hogy a gepárd futósebessége elérheti a 110 km-t óránként. A ló átlagos sebessége csak 56 km/óra, de ezzel a sebességgel akár órákig tud vágtázni. Ki gondolná, hogy a teve is eléri a 80 km/órás sebességet, igaz csak rövid távon, legfeljebb 1500 m távolságon.

Ami a repülést illeti, ebben a fejezetben is számos érdekes adatra bukkanunk. A keselyűk és gólyák szárnycsapkodás nélkül azért tudnak hosszú távon – néha több ezer kilométeren át repülni, mert kihasználják a felfelé szálló meleg légáramlatokat (termikeket) és azokkal emeltetik magukat a magasba, onnan azután vígan vitorláznak alacsonyabb szintek felé. A rubintorkú „repülő ékszer", a kolibri 8 óra alatt megszakítás nélkül szeli át a Mexikói-öblöt, de emellett hátrafelé is tud repülni.

Ezután az úszás bemutatása következik a tintahalak, delfinek, tonhalak, cápák, kardhalak és vitorláshalak példáin. A lazacok az úszást ugrással kombinálják, a fecskehal veszély esetén farkúszójával a vízre csap és mellúszóját kifeszítve több tízméternyit képes repülni a víz felett.

Nagyon érdekes kérdés az állatvilágban az álcázás. Ez a veszély elhárításának egyik módja, mint a levelibéka, a lappantyú, a botsáska vagy a gyapjasrák esetében. Érdekesek az állatok látásvilágára vonatkozó adatok. Míg az éti csiga a tapogatói végén ülő szemeivel csak pár centiméternyire lát, addig a sólyom például 500 méteres magasságból is észreveszi a fű között mocorgó szöcskét.

Még számos érdekes kérdésre ad választ a könyv, így például: mire való és hogyan módosult a különböző állatok nyelve, vagy a farka, hogyan vadásznak és mit esznek az állatok stb. A tigris naponta átlag 8 kg húst fogyaszt, ami évente négy tonnát jelent.

A bátorság kérdését a szerző a tigris, a szirti sas, a hörcsög és a mongúz magatartása révén mutatja be. Mint ismeretes a mongúz a kobrával is sikeresen veszi fel a harcot. A fészkét és fiókáit védő bíbicnek a róka megtévesztésére végzett manőverei a következő nagy tanulsággal végződik: „Az anyák a legbátrabbak, mert habozás nélkül az életüket is kockára teszik kicsinyeik védelmében". Mint látjuk a gyerekek érdeklődéséhez és lelkivilágához alakított tartalom, stílus és nyelvezet alkalmassá teszi a könyvet nevelési célok megvalósítására.

A keményfedelű, kitűnő papírra nyomtatott könyvet a kolozsvári Kalota Könyvkiadó jelentette meg, Bak Sára rajzaival. A könyv megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta.

Ezzel a címmel közölt rövid tudósítást az Ellenzék című, akkor már XVIII. évfolyamában járó napilap 1897. november 8-i száma. Nagy eredmény volt a polgári haladás terén a halottas kápolna felépíttetése, hiszen addig a halottat rendszerint a lakás valamelyik szobájában ravatalozták fel, s onnan, vagy a ház udvaráról kísérték ki a Házsongárdba. Az akkori lakásviszonyok csak a módosabbak esetében tették lehetővé, hogy méltóképpen lehessen egy ilyen temetést megszervezni. Az egy-kétszobás polgárlakásokban pedig – esetleg több gyermek mellett – a halott tartása is meglehetősen nehéz helyzetet teremtett. Csak az egyházi tisztségviselőket temették a templomból, s a köztiszteletben álló személyeket egy-egy intézmény előcsarnokából. De akkoriban még alig akadt olyan középület Kolozsvárt, amelynek az előcsarnoka elég tágas lett volna egy temetési szertartáshoz. A halottas kápolna megnyitása után pár évvel már a legtöbb temetést innen rendezték.

Nincs adatom arról, hogy hány alkalommal renoválták a kápolnát – ahogy méltóképpen emlegetik a kolozsváriak. Még emlékszem az 1950-es évekre, amikor a ravatalozás pár évtizeddel korábbi kellékei többé-kevésbé épek voltak: a baldachinos emelvény körül mű-ciprusok, kandeláberek, körben padok, méltó asztal a lelkész részére. S persze az ablakszemek is épek voltak, és a festés is tűrhető állapotú. A behozott koporsókat a kápolna pincéjében helyezték el, s mind a három helyiségből lehetett temetni. Halottak napján a zárórát a kis lélekharang kongatásával jelezték. Az 1980-as évekre a kápolna berendezése, egész épülete annyira tönkre ment, hogy az a temetés minden méltóságát, szomorú ünnepélyességét megrontotta. Ráadásul évekig a koporsókat ott raktározták a kápolna földjén az emberek lábai mellett, úgyhogy a gyászolók alig fértek az amúgy elég nagy helyiségben. A gyászhuszárok, a temetkezési alkalmazottak faragatlan viselkedése pedig egyenesen minősíthetetlen volt.

A kis kápolna állapota egyre romlott, hol itt, hol ott ázott be, falain repedések mutatkoztak. Berendezését pár évvel ezelőtt kissé felújították, s a koporsós halottak tárolására is a bal oldali termet nevezték ki, úgyhogy temetés jó ideje már csak a központi nagy helyiségből folyik. Aki tehette, s amikor az idő engedte, a legszívesebben a kápolna melletti szabad térről temettette halottját, még akkor is, amikor éveken át folyt a kerítésen túl a modern banképület felhúzása, s minden vigasztaló szót elnyomott a zaj.

Az idén tavasszal a városvezetés hozzáfogott a kápolna renoválásához. Ezt megelőzően a Sigmond-mauzóleum elé ideiglenes, hullámlemezekből kialakított ravatalozót hoztak létre. Már néhány hete onnan zajlanak a temetések. A kápolna tetőszerkezetét felújították. Csak reménykedhetünk benne, hogy méltóképpen fogják a helyreállítást kivitelezni, s a berendezéssel, az alkalmazottak öltözetével, viselkedésével visszaadják a temetkezések méltóságát.

Emlékeztetőül ide iktatjuk az Ellenzék 107 évvel ezelőtti tudósítását az építkezés befejezéséről:

Városunk egy újabb, korszerű és hézagpótló alkotással gyarapodott, amely ez egyszer nem az élőknek, hanem az elhunytaknak és a kegyeletnek van szentelve. Köztemetőnkben felépítették a már régóta tervezett temetkezési csarnokot, mely belső célszerű berendezése s külső alakjának egyszerűsége, komolysága és szépsége, valamint arányos méretei által is városunk középületeinek és különösen köztemetőnknek igazán díszére válik és bármelyik külváros részbe templom gyanánt is beillik. Az építmény egy nagy, tágas és magas termet és oldalt egy-egy kisebb termet foglal magában, mindenik külön-külön kijárattal. A nagy teremnek, amelyet gótízlésű magas ablakok világítanak meg, mennyezetéről díszes fa faragványok csüngenek alá. Mindenik teremnek pádimentuma mozaikszerű cementburkolattal van borítva. A nagyterem főbejáratához csinos lépcsőzet vezet. A homlokzatból kiemelkedő kis toronyban egy harangocska van alkalmazva, amelynek rendeltetése az, hogy a csarnokban felállított ravatalok körül teljesített beszentelési illetve gyászszertartások bevégeztével a tulajdonképpeni temetési menetnek kezdetét a városban lévő templomok harangozóinak az által jelezni lehessen. Az illetékes városi közegek a temetkezési csarnokot a közelebbi napokban fogják közhasználatba való átbocsátás végett átvenni Pap Sándor derék építész polgártársunktól, aki ezen alkalommal is szép jelét adta arra termett szakavatottságának, lelkiismeretességének és pontosságának. Ugyancsak a közönség igényének kielégítésére a köztemető főbejárata mellé egyidejűleg egy emeletes díszes kis házat építettek, amelyben ezután a temetőnek felügyelőjét és őrét mindig megtalálni, és az értékes sírdíszeket őrizetbe adni lehet. Hogy ezek az új alkotások a jelen alakjukban, beosztásukban és elhelyezésükben létesültek, ebben, amint ezt lapunkban már többször jeleztük, sok érdeme és nagy része van Benel Ferenc városi képviselő e téren is beigazolt humánus érzületének. Még megjegyezzük, hogy a csarnok termeinek használata osztályozott díjakért lesz átengedve, továbbá, hogy a csarnok használatba vétele egyelőre nem lesz általánosan kötelező, hanem az csak azoknak az elhunytaknak ravatalra helyezésére fog szolgálni, akik például ideérkező vasúti vonatokon, itteni vendéglőkben, kórházakban vagy olyan magánlakásokban haltak el, amelyekben, ezeknek szűk volta vagy más okok miatt, részükre ravatalt felállítani nem tudnak, vagy nem akarnak, úgyszintén olyan esetben, amidőn azt halála előtt az illető – esetleg azért, hogy a haláleset által, különben is lesújtott háznépének vagy családjának alkalmatlanságot ne okozzon vagy más okból – kifejezetten kívánta. Ezek után átadjuk mi is a közönségnek a temetkezési csarnokot azzal a szívélyes kívánsággal, hogy minél későbben és minél ritkábban legyen szomorú okuk annak igénybevételére.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Április közepén Gyaluban, a Gong villában a Bioterra szervezet bioméhészeti tanfolyamra hívta össze Bihar, Szilágy és Kolozs megye méhészeit. Az első napon – április 15-én – Érsemlye, Érmihályfalva (Bihar megyéből) Goroszló, Szilágyballa, Zilah és Nagypetri (Szilágy megyéből), Kolozsvár, Aranyosszentmihály és Inaktelke (Kolozs megyéből) méhészei voltak jelen, míg 16-an nagyváradiak, telegdiek, bugyivásárhelyiek, körösújlakiak és szentmártoniak érkeztek Bihar megyéből. Összesen közel ötven méhész vett részt a kiképzésen.

Az első napon bevezetőt mondott dr. Man Cornel, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem professzora a biogazdálkodók szervezetének, a Bioterrának az elnöke, és előadást is tartott a méhészet természetben betöltött szerepéről, a méhészet fejlődésének irányáról és főleg a bioméhészetről, a hagyományos méhészetről a bioméhészetre való átállás lépéseiről.

Lőrincz Piroska doktorandusz, az Ecoinspect kft. igazgatója az ökotermékek ellenőrzéséről és minősítéséről tartott előadást, Bódis András mérnök, a Bioterra folyóirat főszerkesztője ismertette a biogazdálkodás mai hazai helyzetét és távlati lehetőségeit az EU-s csatlakozás után.

Dr. Szalay László, magyarországi egyetemi professzor, méhészeti szaktanácsadó és szakíró több órás előadást tartott, és egy rövid filmet is bemutatott a kiskaptári bogárról, amelyik óriási károkat okoz Amerikában, de Európában (Portugáliában) is megjelent már.

A budapesti professzor mindenki számára hasznos előadását figyelemmel követte a hallgatóság, és nagyon sokan bekapcsolódtak a hosszúra nyúló szakmai megbeszélésbe –vitába.

Dr. Szalay professzor ismertette a bioméhészet anyaországi kezdetét, igényrendszerét és teljesítésének feltételeit, beszélt a vegyszermentesség biztosításáról, részletesen ismertette a biomézet előállító méhcsaládok elhelyezési módját, a bioméhészek által alkalmazható kaptár típusokat.

Azt is fontosnak tartotta, hogy a kaptárok közötti legkisebb távolság 1 méter legyen, az állandó telephelyen ajánlatos tető alatt tartani a kaptárokat. Továbbá arra is kitért, hogy az itatásról feltétlenül gondoskodni kell, nem ajánlatos a műlépek tűzdelése, mert ellenkezik a méhek etológiájával, tilos az anya szárnycsonkítása, a tavaszi serkentő etetés nem automatikusan kötelező feladat, ha a télvégi levonulás általános, akkor mézzel segíthetnek, ami jobb mint a diszaharid répacukor.

A méhcsaládok egészségvédelmével kapcsolatban általános tudnivalókra tért ki, nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy tilos zsírban oldódó, viaszban felhalmozódó vegyszereket használni. Csak egyszerű szerves savak (citromsav, ecetsav, hangyasav, oxálsav, tejsav) és emberre ártalmatlan illóolajok alkalmazhatók. A kaptár fele és az aljdeszka fertőtlenítésére gázláng, forró nagy nyomású vízgőz, 5 %-os forró lúg (trisó) 4–5 %-os formalin 6 %-os ecet vagy napfény használható.

Az ázsiai nagy méhatka (Varroa jacobsoni) ellen külföldön elterjedt Apilife VAR amelyek összetevői a következők: 76,0 % timol, 16,4 % eukaliptol, 3,6 % mentol, 3,8 % kámfor.

Magyarországon használt atkaölő szerek: Apiston, Apistol, Bayvarol, Folbex VA és Perizin.

A költésmeszesedés ellen (Ascosphaera apis) a szakember első sorban zeolitkészítmények használatát ajánlja, amelyek nem szintetikus vegyszereket hanem természetes anyagokat – növényi kivonatokat – tartalmaz.

A betegségekkel kapcsolatban az előadó azt is elmondta, hogy a gyomorvész (Nosema apis) ellen csak szükség esetén védekezzenek antibiotikummal.

Amennyiben az amerikai nyúlós költésrothadás (bacillus alvei) miatt vagy bármi más okból arra kényszerülnek, hogy megsemmisítsenek egy családot – a bioméhész előzőleg mindig elkábítja a halálraítélteket.

A bioméhészetben a rágcsálók és a rovarok ellen csak fizikai módszerrel szabad védekezni.

Végezetül, az előadó szólt a vegyszermentesség biztosítékairól, amely elsőrendű fontosságú. A bioméz-termelésre alkalmas méhlegelő, mert a biomézet a méhek csak vegyszerektől mentes vadon termő vagy termesztett növények nektárjából hozhatnak létre.

Tehát nem alkalmas bioméz előállítására az intenzív vegyszeres növényvédelemben részesülő gazdaság területe, sem pedig az a természeti táj, amelyet ipari vagy közlekedésből származó szennyeződés veszélyeztet. A veszélyes anyagok forrásától mérendő biztonsági távolság általában 3,5 km.

Az előadás egyik legérdekesebb részét képezte a méz, a virágpor, méhviaszkenyér, a propolisz, a méhméreg, a méhpempő és a méhviasz ismertetése, és ezek élettani hatása.

Azt ajánlotta: legyen minden napunk mézes nap. Ezt megerősítette Albert Imre, a Bioterra elnöke is, aki a rendezvény főszervezője volt.

***

Az előadás után elbeszélgettem Szalay László meghívott előadóval.

– Professzor úrnak mi a véleménye: az erdélyi méhészek fogékonyak a biotermelésre? Kétnapos itt léte alatt mit tapasztalt?

– Valóban fogékonyak erre, de ismereteik nincsenek rendszerbe foglalva, mert hiányosak az idevonatkozó szakmai tudnivalók. Ezért jól jött a mostani találkozó. Az itteni méhészek meggyőztek arról, hogy többségük tele van optimizmussal, s ezért is élénken érdeklődnek, hogy mit és hogyan kell végezni, hogy minél előbb és egyre többen válhassanak elismert biotermelőkké.

– Milyen nehézségekbe ütköznek az értékesítés terén a magyar méhészek?

– Nálunk is gond a jó minőségű mézet elfogadható áron eladni. Pedig jól tudjuk, hogy minőség-javítónak vásárolják a kereskedők – nyugati országokban. Ami sérti a hazai méhészek önbizalmát és ezért tüntettek Brüsszelben. A kommersz árusok esetében ez a helyzet, ám a biomézzel semmi gond, azt szervezetten sikerül idejében értékesíteni.

– Felárral?

– Régebben 30%-al többet kaptak érte, most 20 %-os felárral adnak túl rajta.

– Hova jut el a magyar méz?

– A nagy többség Nyugat Európába, kevesebb Japánba és Amerikába kerül az ottani piacokra.

– A volt kommunista országokból melyek a jelentősebbek, ahol komolyabban foglalkoznak méhészettel?

– A lengyelek, a bolgárok és a románok versenyeznek Magyarországgal. A már említett brüsszeli tüntetésen részt vettek a lengyelek is. Románia már csaknem ugyanannyi akácmézet termel mint Magyarország. Bulgáriából is jó hírek érkeznek. Például onnan akácvetőmagot szállítanak Kínába is. Nem lesz magyar monopólium az akácméz a közeli jövőben.

– Igaz, hogy a kínai és argentin méz jelenti a konkurenciát a magyar és a román méz számára?

– Valóban így van. Olcsón kerül be hozzánk és ez leveri a hazai méz árát, pedig ez minőség szempontjából veri a kínai árut. Ám a vásárló inkább az olcsóbbat keresi. Volt amikor kereskedelmi tiltás miatt a kínai árut nem hozhatták be Európába, de akkor kerülő úton került be ide harmadik országból. Olykor higiéniai szempontból sem felelnek meg, sőt szermaradványt is kimutattak a laboratóriumi vizsgálatok. Ennek ellenére tovább importálják.

– Az EU-ban fontos dolognak tartják az élelmiszer biztonságát. A mézre ez nem vonatkozik?

– Ezen mi is csodálkozunk. Úgy látszik, a nemzetközi óriás kereskedelmi cégek lobbija mindennél erősebb. Amikor méhészeink Brüsszelben tüntettek, és elmondták panaszaikat az EU-s vezető szakembereknek, azok nem akarták elhinni, hogy ma még ilyesmi is előfordulhat. Csodálkoztak, de csupán annyival maradtunk. Nem változott semmi. Minden maradt a régiben.

– A kis kaptár bogárról elmondana néhány jelentősebb dolgot?

– Veszélyezteti a világ méhészetét. Erről az osztrákok készítettek egy rövid filmet – magyar fordításban. Ezt nagy figyelemmel követték az egybegyűltek és utána rengeteg kérdést tettek fel nekem. Félünk ettől. A „kolorádó" vagy burgonya bogár, és újabban a kukorica bogár kártételéhez hasonlíthatjuk. Nincs nálunk természetes ellensége, és vegyszeres védelemre sem vagyunk felkészülve. A helyzet súlyos, veszélyes. Portugáliában már felfedezték és ez ugródeszka lehet közép Európa felé. Melegigényes. Amerikában Dél-Karolinában telepedett meg először. Nem lehetünk biztosak abban, hogy Magyarországon vagy az erdélyi hűvösebb vidékeken nem terjed el rövidesen ez a veszélyes kártevő.

– Egyelőre mit tehetünk ellene?

– Állandóan figyeljük a méhészetünket s ha valami különleges bogár megjelenését észleljük, azonnal értesítsük a Szövetséget és az Állategészségügyi Igazgatóságot is, minél hamarabb.

– Professzor úr, határon túl, hol tartott még előadást a bioméhészetről?

– Már sokfelé jártam. Mindenhová elutaztam, ahova meghívtak. Voltam Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján, és most jutottam el Erdélybe.

– Székelyföld nem szerepel a tervében?

–Eddig nem hívtak, de meglehet, ha arra is eljut az itteni sikeres tanácskozás híre – a székelyek is felkérnek egy eszmecserére. Mert úgy hallottam, az EU-s csatlakozás szele elérte a burgonyatermesztést s a szarvasmarha tenyésztést is. Szegény emberek azt sem tudják, mihez kezdjenek.

***

A gyalui bioméhész találkozó egyik résztvevője, Jakab Károly Fugyivásárhelyről érkezett. 150 méhcsaládjuk van, a szüleivel együtt dolgozik, SAPARD-programhoz folyamodtak. 12 000 eurós pályázatát jóváhagyták, valószínű májusban megkapja a kért összeget. A meglévő állomány növelésével 25%-al nő a családok száma, és az eszköztárat EU-s normák szerint kívánja felújítani.

– Hogyan sikerül a hagyományos-klasszikus módszerről áttérni a bioméztermelésre, milyen kihívást jelent ez?

– Erről még keveset tudunk, kapóra jött számunkra ez a mai előadás-sorozat, sok érdekes dolog elhangzott. Meggyőződésem, hogy a mentalitást s a méhészeti gyakorlatot kell gyökeresen megváltoztatni. Enélkül nem lehet biomézet termelni. Igaz, hogy nekünk jól elhatárolt biolegelőink vannak. Akác, vegyes és havasi mézet is termesztünk. Ám ez még nem elegendő, még sok minden szükséges az átálláshoz és mi elhatároztuk, maradéktalanul eleget teszünk ennek a számunkra teljesen új termelési feltételeknek.

– Tisztában vannak azzal, melyek azok a kemikáliák, amelyeket a jövőben használhatnak a különböző betegségek és kártevők ellen?

– Sok mindent hallottunk, de innen várjuk a pontos eligazítást ebben a vonatkozásban, hogy mit szabad és mit nem. Nagyon örvendünk, hogy Szalay professzor elhozta ide a Bioméhészet című könyvét, amit sokan közülünk megrendeltek, amiből én is tanulhatom az új méhészeti ismereteket.

– A méhészek életét megkeseríti a méz értékesítése…

– Nincs ez másképpen nálunk sem. Pedig a mi árunk kitűnő. Erről meggyőződtem nemrég, amikor Ausztriában jártam. Az osztrákok is elismerték, hogy a romániai és az osztrák áru is sokkal jobb mint a kínai, és ennek ellenére bennünket kedvezőtlenül érint az olcsó kínai dömpingáru. Reméljük, az EU megoldást talál erre az évek óta tartó gondra. Mi eddig minden évben még idejében eladtuk a termékeinket. Igaz, nem olyan áron, ahogy szerettük volna.

Miért jó a bioméz?
A világ klasszikus vagy hagyományos méhészetében az atka elleni védekezésben a következő szereket használják: Apistan, Apitol, Bayvarol, Folbex V. A. és a Perizint. Mindezek eltérő mértékben ugyan, de ártalmasak az ember egészségére. Nagyobb mértékben a viaszban gyűlnek fel, s onnan jutnak kisebb mennyiségben a mézbe, de a másik termékben, a propoliszban is megtapadnak.

Néhány idevonatkozó külföldi példa: osztrák és német felmérések szerint 1987-ben a viaszminták még fluvanilát (Apistan) mentesek voltak – szermaradványt a laboratóriumi vizsgálatok nem mutattak ki, 1992-ben már 63%-os volt a hatóanyag tartalom, hogy csupán két év múlva 1994-ben 100%-ra emelkedjen a szennyezett mennyiség. Németországban 241 mézmintában többféle szermaradványt találtak, az osztrák méhészek viaszában 71%-ban találtak szermaradékot az utóbbi években. Ebben csupán az a vigasztaló, hogy a kemikáliáknak csupán kisebb része megy át a mézbe és egyre több országban megindult a bioméhészeti mozgalom. Örvendetes dolog, hogy nálunk is teret hódít ez az újszerű termelési mód.

Hogy miért egészségesebb a bioméz fogyasztása, azt hét pontba foglalhatjuk össze:

1. A bioméz önmagában vagy gyógynövényekkel kombinálva, biztonságosan alkalmazható érzékeny gyermekek és legyengült felnőttek esetében.

2. Növeli az izmok munkaképességét, a kimerülést gyorsan és hatékonyan megszünteti.

3. Gyógyítja a száj és garatgyulladást. Ezenkívül stabilizálja a gyomor savháztartását, segíti az emésztést és enyhe hashajtó hatása is van.

4. Májvédő anyag. Véd a szervezetben keletkező saját mérgeink, az autointoxikáció ellen.

5. Jó hatású a vesére, a húgyhólyagra és a hasnyálmirigyre egyaránt. És ami különösen hangzik: a cukorbetegek az engedélyezett szénhidrátmennyiség keretén belül előnyösen fogyaszthatnak mézet, mivel értékes élettani hatású anyaghoz jutnak – véli dr. Szalay László a biológiai tudományok kandidátusa a Magyar Biogazdálkodók, környezetkímélők és Egészségvédők Egyesületének tagja.

6. A jó és tiszta bioméz kisegítő szerepet tölt be vérellátási zavarok, szívritmuszavarok, szívizomgyulladások, infarktusok, hipertónia, ödéma, torokgyulladás, gégehurut és légcsőhurut gyógyításánál.

7. Javulást biztosít az emésztési betegségek s a bőrbántalmak esetében, továbbá javítja a légzőszervek és a vérkeringés működését, az idegekkel s az érzékszervekkel, valamint az anyagcserével kapcsolatos kezelések hatékonyságát.

Az egészséges életmódra törekedve a szakemberek azt ajánlják, fogyasszunk minél gyakrabban biomézet. Ha lehetséges, minden reggel, vajas-mézes kenyeret. Ihatunk mézzel édesített teát, tejeskávét vagy feketét is. Naponta legalább 2–3 kávéskanálnyit fogyasszunk és azt se feledjük, hogy nyílt sebek gyógyítására is alkalmas, és szépítőszerként arcpakolásra is használható.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos elnöksége januári ülésén foglalkozott a Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos gazdasági kihívásokkal. Az elnökség arra a következtetésre jutott, hogy a gazdaságot fenyegető veszélyek elhárításában és a csatlakozás feltételeinek teljesítésében igen nagy az erdélyi közgazdász-társadalom felelőssége, és sok az ebből fakadó feladata. Jelenleg több ezer magyar közgazdász jelentős szerepet tölt be a gazdasági élet különböző területein, akiknek a tevékenységi hatóköre az egész erdélyi társadalom gazdasági életére kisugárzik. Meggyőződésünk, hogy Magyarország felzárkózási tapasztalatainak átvételében társaságunk hatékony szerepet vállalhat. Az is meggyőződésünk, hogy Románia, és különösen Erdély, Magyarország számára is felértékelődő régió, ahol a hagyományos kulturális kapcsolatokon kívül egyre nagyobb hangsúlyt kap a gazdasági együttműködés.

Ennek érdekében az RMKT országos elnökségének küldöttsége (Somai József elnök, Colţea Tibor alelnök és Ciotlăuş Judith ügyvezető igazgató) 2005. április 4–7. között magyarországi tárgyalássorozaton vett részt azokkal az állami és magánintézményekkel, illetve szervezetekkel, amelyek ebben a létkérdést jelentő ügyben az erdélyi magyar társadalom segítségére lehetnek.

Az RMKT vezetősége az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) képviselőivel folytatott tanácskozásán a következő kérdésköröket érintette: az ÚKKA támogatási rendszere és alapjai, Románia felkészültsége az európai uniós csatlakozásra, Románia és Magyarország gazdasági helyzete és fejlődése, az erdélyi hitelszövetkezetek kérdése, szülőföld-program, az erdélyi magyar vállalkozók és más gazdasági szereplők felkészítése az európai uniós alapok fogadására, pályázási módszerek elsajátításának biztosítása.

A Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárával folytatott megbeszélés fő pontjai a szülőföld-program, az Erdélyben jelenlévő magyarországi befektetők kis számának oka, illetve a befektetések ösztönzésének lehetőségei, egy erdélyi magyar gazdasági kutatóintézet létrejöttének fontossága, Az EU házhoz jön program tapasztalatai, gazdasági minimumok biztosítása az otthonmaradásért, együttműködési lehetőségek a Minisztérium és az RMKT között a tudástranszfer területén voltak.

A Budapesti Corvinus Egyetem rektorával közösen az RMKT képviselői megállapították, hogy az erdélyi magyar társadalom egyik legnagyobb problémája az értelmiségiek kivándorlása. Problémák jelezhetők az erdélyi magyar középfokú közgazdasági oktatás, illetve a gazdasági kutatás terén. A két intézmény képviselői egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyar gazdasági szereplők felkészületlenek az európai uniós csatlakozásra, ezért közösen tervezik a magyar tapasztalatok transzferét Erdélybe. A felsőfokú gazdasági oktatás terén az együttműködés széleskörű a két ország intézményei között, a továbbiakban is ki kell használni az adott lehetőségeket.

A Magyar Oktatási Minisztériumban az RMKT képviselői tájékoztatták az illetékes főosztályvezetőt az erdélyi magyar gazdasági oktatás problémáiról, amelyek közül a legfontosabbak a szakképzett tanárok és a tankönyvek hiánya, amelyekre sürgős megoldást kell találni, mert a jelenlegi körülmények az alulképzettség fájdalmas állapotát konzerválják.

A budapesti Világgazdaságkutató Intézet igazgatója arra hívta fel az erdélyi magyar közgazdászok képviselőinek a figyelmét, hogy kövessék a környező, már csatlakozott országok tapasztalatait annak érdekében, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amelyeket szomszédaik már elkövettek. Felhívta a figyelmet a saját országstratégia kidolgozásának szükségességére, amelyre a jövőbeli európai uniós tárgyalások alapozhatók. Továbbá hangsúlyozta, hogy a csatlakozás során el kell kerülni az elszigetelődést, a kulcspont az együttműködés. Közös érdekeket kell képviselni. A igazgató a stratégia alapvető elemének a társadalommal folytatott állandó párbeszédet tartotta.

A HVG (magyarországi gazdasági, politikai hírmagazin) képviselőivel folytatott beszélgetés fő kérdésköre a román és magyar gazdaság helyzete és fejlődési lehetőségei, illetve a román-magyar gazdasági kapcsolatok kialakítása volt.

A Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH) folytatott beszélgetés zárta az RMKT által indítványozott tárgyalássorozatot. A HTMH és az RMKT képviselői a következő kérdéseket vitatták meg: a határon túli támogatási rendszer és arányok, a politikum szerepe és helye a pályázati pénzek elosztásában, otthonmaradás, szülőföld-program elemzése és gazdasági megalapozása, erdélyi magyar gazdasági kutatóintézet szükségessége, a pályázatírás oktatásának súlypontosítása, a középfokú közgazdasági szakoktatás helyzete és problémái Erdélyben, az erdélyi vidék súlyos problémái, amelyekre közös erőfeszítéssel sürgős megoldásokkal kell válaszolni.

Az erdélyi magyarság érdekében zajlott igen hasznos tárgyalások tartalmát az RMKT országos elnöksége fontolóra veszi, és azokat a romániai magyar illetékesekkel is megtárgyalni szándékszik.

A közép- és kelet-európai volt szocialista országokban a vállalat-felvásárlások és -egyesülések értéke tavaly meghaladta az 50 milliárd dollárt, több mint 30 százalékkal nőtt 2003-hoz képest.

Az értéknövekedést az ügyletértékek növekedése táplálta, és nem az ügyletek száma, amely alig nőtt az előző évihez viszonyítva, ezt állapította meg a PriceWaterhouseCooper nemzetközi vállalati és üzleti tanácsadó szervezet a Bulgáriáról, Horvátországról, Csehországról, Magyarországról, Lengyelországról, Romániáról, Oroszországról, Szlovákiáról és Szlovéniáról készített felmérésében, amelyet honlapján jelentetett meg.

A szervezet szerint, többévi visszaesés és stagnálás után, világszerte föllendült a vállalat-felvásárlás és -egyesülés, és ez hatott Közép- és Kelet-Európára is, elsősorban a növekvő külföldi beruházások formájában. E tevékenység térségbeli növekedése azonban a világméretű fellendüléshez képest most már nem kiugró. A korábbi években ez a térségbeli tevékenység gyorsabban bővült a világátlagnál, de újabban jobban megfelel annak.

Tavaly a vizsgált országokban az ügyletek értéke 31 százalékkal nőtt, jóval lassabban, mint 2003-ban, amikor az ügyletek értéke 118 százalékkal emelkedett. (A növekedés lassulásából azonban le kell számítani a dollár tavalyi, 8 százalékos gyengülését az euróhoz képest). Az ügyletek száma 1219 volt, 4 százalékkal több, mint 2003-ban, amikor még 10 százalékkal nőtt az ügyletek száma.

A vizsgált kilenc országban soha nem látott mennyiségű volt a 100 millió dollár értéket meghaladó ügyletek száma: 56, összesen 27,8 milliárd dollárnyi ügyletértékkel. Ezek közül 27 Oroszországban történt.

Tavaly ismét gyorsan nőtt a külföldi részvétel: a közép- és kelet-európai vállalat-felvásárlások és -egyesülések közül 477 ügyletben vett részt külföldi partner, az ilyen ügyletek száma 30 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. Az összes ügylet 39 százalékában vett részt tavaly külföldi beruházó. A leggyakoribb külföldi befektetők az amerikaiak voltak, 52 ügylettel a 2003-as 48 ügylet után. A németek 49 ügylettel a másodikok, az osztrákok 48 ügylettel a harmadikok voltak.

A legtöbb vállalat-felvásárlás és -egyesülés a pénzügyi szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban volt, habár az élelmiszeriparban csökkent az aktivitás.

Az ügyletek között nőtt a privatizációk aránya. Számuk 11 százalékkal nőtt 2003-hoz képest, az értékük 20 százalékkal emelkedett, 12,4 milliárd dollárra. A privatizációk értéke tavaly Lengyelországban volt a legnagyobb, 3,9 milliárd dollár, majd Oroszország következett 3,4 milliárd dollárral és Románia 2,9 milliárd dollárral.

A térségbeli vállalatok közül tavaly az oroszok voltak a legaktívabbak külföldön: külföldi felvásárlásaik 2 milliárd dollárra nőttek a 2003-as 471 millió dollárról. A tavalyi tíz legnagyobb térségbeli ügylet közül az első ötben orosz cég vett részt, ezek között volt a Yuganskneftegaz decemberi eladása a YUKOS olajvállalat szétszedése közben, meg a Norilsk Nickel dél-afrikai aranybánya-vásárlása is. A térségbeli vállalatok közül az oroszok 26 ügyletben vettek részt tavaly külföldön, utánuk a szlovákok következtek 11 külföldi ügylettel, a harmadikok a lengyelek és a magyarok voltak, egyaránt 10-10 külföldi ügylettel.

Romániában a teljes ügyletérték 1,4 milliárd dollár, több mint megkétszereződött 2003-hoz képest, és a hatszorosa volt a 2002-esnek.

A külföldi beruházóknak tavaly Lengyelország tetszett a legjobban, 136 ügylet jelezte ezt. A második helyen Csehország volt, 98 külföldi beruházással végrehajtott ügylettel, a harmadik Oroszország, 73 ügylettel. Az ügyletek teljes számához képest viszont Romániában volt a legnagyobb a külföldi beruházással végrehajtott ügyletek aránya: 76 százalék. A második Horvátország volt 57 százalékkal, a harmadik Szlovákia 55 százalékkal.

A magyar piacon szerény növekedés volt tavaly. A vállalat-felvásárlási és -egyesülési kiadások 24 százalékkal nőttek 2003-hoz képest, 3,3 milliárd dollárnak megfelelő becsült értékre, írták a felmérés szerzői, hozzátéve, hogy az ügyletek száma viszont csökkent tavaly, 10 százalékkal. Az átlagos ügyletérték tovább nőtt, meghaladta a 38 millió dollárt. A legnagyobb ügyletek a nagy magyar vállalatok szomszéd országokban végrehajtott bevásárlásai közül kerültek ki. A magyarországi külföldi befektetések ugyancsak táplálták a piacot, ezek tették ki a tavalyi magyarországi ügyletek 48 százalékát, ez több a térségi átlagnál.

Megháromszorozódott a textíliák és felsőruházati termékek exportja 1989 és 2004 között – tette közzé a gazdasági és kereskedelmi minisztérium. Tavaly az előállított termékek 79,7 százalékát adták el külföldön az 1989. évi 25,8 százalékkal szemben. Eközben az alapanyag-import 79,5 százalékra emelkedett 5 százalékról. Tavaly 7211 textilipari vállalat működött Romániában. A minisztérium számításai szerint 2017-ben 5,07 milliárd euró lesz a textilexport, és 3,89 milliárd az import, a könnyűiparban 345 ezren fognak dolgozni. Az ágazat versenyképességének javítása céljából a minisztérium támogatást szándékozik nyújtani a textiliparban tevékenykedő nagy, valamint kis-és középvállalatoknak.

Terjeszkedik a Generali
2004-ben a Generali forgalmának 16 százalékát adta a közép- és a kelet-európai térség. A Generali főként szerves növekedéssel terjeszkedett a térségben, eltekintve a Zürich érdekeltségeinek 2002-es megvásárlásától. Ezen a stratégiáján a jövőben változtatni fog és nagyobb hangsúlyt helyez az akvizíciókra, de nem minden áron. Tervezi új országok bevonását is tevékenységi körébe. A bulgáriai nyitásra hamarosan sor kerül, de vizsgálja a szerbiai megjelenés lehetőségeit is. Ausztrián kívül jelenleg hét országban képviselteti magát. Magyarországon IAS-szerinti 391 millió eurós díjbevételével 17,6 százalékos, Csehországban 151 millió euróval 4,5 százalékos, Szlovákiában 36 millió euróval és Romániában 24 millió euróval egyaránt 2,8 százalékos, Szlovéniában 25 millió euróval 1,8 százalékos, Horvátországban 2 millió euróval 0,2 százalékos, Lengyelországban pedig 74 millió euró díjbevétellel 1,7 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak.

Abroncsgyárat épít Romániában a Pirelli
A Pirelli konszern abroncsgyártó üzemet épít Romániában. A gyár kapacitása hasonló lesz a brit Cummersdale-ben működő Pirelli-üzeméhez, kezdetben évente 4,5 millió abroncsot fognak előállítani. A gyár 2006-ban kezdi meg a termelést.

Megkapjuk az EU-tól kialkudott összegeket
Románia minden olyan összeget megkap az Európai Uniótól, amelyről a felek a 2004-ben elfogadott pénzügyi csomag keretében állapodtak meg, a Romániának szánt összegek csökkentéséről szóló híresztelések nem igazak – jelentette ki Leonard Orban uniós főtárgyaló. Orban az európai integrációs ügyvezető bizottság ülésén ismertette a Romániának kiutalt uniós pénzekről készült elemzést. A kormány sajtóirodájának közleménye szerint Románia 11 milliárd euró értékben kap uniós támogatást. Az összeg egy részét, 6,1 milliárd eurót 2007 és 2009 között folyósítják, a többit 2009-ben és 2010-ben. Az EU 2007 és 2009 között további 560 millió eurós támogatást nyújt Romániának a költségvetésre nehezedő nyomás enyhítésére. Románia 2010 és 2013 között további finanszírozást kap.

Osztrákok szerelik fel a bukaresti erőművet
Az osztrák VA Tech gépgyár, a legnagyobb osztrák fejlett technológiai cég, amelyet a német Siemens februárban felvásárolt, 135 millió eurós megrendelést kapott Romániában: gáztüzelésű erőművet kell fölszerelnie a bukaresti elektromos művek számára.

Év végéig döntenek a Nabucco gázvezetékről
2005 végére várható a végleges döntés annak a vezetéknek a megépítéséről, amely Törökországból Magyarországon át az ausztriai Baumgartenbe Közép-Ázsiából és a Kaszpi-tenger körzetéből szállítana gázt Közép- és Nyugat-Európába – közölte a beruházást elkészítő csoport vezetője.

A vezeték – amelynek megépítése 4,6 milliárd euróba kerülne – a tervek szerint 2011-ben kezdene el gázt szállítani, kezdetben évi 4,5-13 milliárd köbmétert, majd 2020-ban 25,5–31 milliárd köbmétert. A vezeték Románia mellett Bulgáriát és Magyarországot is érintené. A beruházásban török, bolgár, román vállalatok, a Mol, valamint az OMV venne részt.

A tanulmányt készítő Nabucco Company Pipeline Study GmbH igazgatója, Otto Musilek elmondta: Európában jelentősen nőni fog a gázfogyasztás a következő 25 évben, a jelenlegi 450 milliárd köbméterről- évente 300–400 milliárd köbméterrel –, s a növekvő igényt az orosz Gazprom egyedül nem tudja kielégíteni.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 227 lej (3,6227 erős lej), 1 USD = 27 916 lej (2,7916 erős lej), 1 magyar forint = 145 lej (100 Ft = 1,4529 erős lej).

Szerda – április 27.

A BÁTHORY-NAPOK MEGNYITÓJA

15⁰⁰–16⁰⁰ Az V–VIII. osztályosok rajzainak díjazása a rajzkiállításon belül

16⁰⁰–17⁰⁰ Fizikatanárok találkozója Fizikum

17⁰⁰–17²⁰ Ünnepélyes megnyitó:

József Attila versműsor: „Rejtelmek ha zengenek" Díszterem

17²⁰–17³⁰ József Attilára emlékezünk

(I-IV. osztályosok versműsora) Díszterem

17³⁰–18⁰⁰ Diáktanács néptánccsoportja Díszterem

18⁰⁰–19⁰⁰ Când iubirea are şapte feţe – színielőadásDíszterem

18⁰⁰–20⁰⁰ „Báthoryak"– történelmi vetélkedő a VI-ik osztályosoknak Kisépület 1-es terem

Csütörtök – április 28.

8⁰⁰–10⁰⁰ Madarak, virágok- diavetítés

Meghívott: Bodrogi György14-es terem

8⁰⁰–11⁰⁰Német tájékozódási verseny VII–VIII. osztályosoknak18-as terem

8⁰⁰–22⁰⁰Fizikatanárok találkozója (egykoriak és jelenlegiek)Fizikum

9⁰⁰– a napok Ne legyen az életed „füstbement terv!" Nagyépület

végéigPlakátkiállítás az egészséges életmódról II.emelet

a VII. A szervezésében

9⁰⁰– a napok

végéigKiállítás a Római Katolikus Líceum diákjainak a munkáiból 19-es terem

9⁰⁰– a napok

végéigPoszterkiállítás: Miről is tanultunk? címmel

9⁰⁰– a napok

végéigDohányzás elleni plakátkiállítás Kisépület

9⁰⁰–10³⁰A tanulmányíró József Attila (líceumi tanulók 21-es terem

tudományos dolgozatai)

9⁰⁰–11⁰⁰ Anatómia – vetélkedő Biológia labor

9⁰⁰–11⁰⁰ Once upon a time … (vetelkedő az V-VI.-osoknak) Kisépület 2. t.

9⁰⁰–11⁰⁰ „Baltagul" – vizionare de film ( cl.a VIII-a) 24-es terem

9⁰⁰–11⁰⁰ Magyar fizikusok című pályázat legjobb Fizikum

dolgozatainak bemutatása

9⁰⁰–11⁰⁰ Sakkverseny (integrált tevékenység a Kisépület

VII-VIII.S osztályok számára) 10A terem

9⁰⁰–12⁰⁰ Kórusok próbájaDíszterem

9⁰⁰–12⁰⁰ Városismereti vetélkedő (City Tour) IX-XII osztályok

9⁰⁰–12⁰⁰ Általános műveltségi vetélkedő az informatika laborokban 39-es,41-es t.

9⁰⁰–12⁰⁰ Rajzfilmkészítő verseny 42-es terem

10⁰⁰–12⁰⁰ Házsongárd és a régi Kolozsvár Meghívott: Máthé János 20-as terem

10⁰⁰–12⁰⁰ Simpozion: „Relaţii părinţi-copii în operele literare" 15-os terem

10⁰⁰–13⁰⁰ Szórakoztató matematikaverseny9-es terem

V-VI. osztályosoknakKisépület

10⁰⁰–13⁰⁰ Szórakoztató matematikaverseny VII-VIII. osztályosoknak Kisépület

1-es terem

10⁰⁰–13⁰⁰ Szórakoztató matematikaverseny IX-XI. osztályosoknak 19-es terem

10⁰⁰–13⁰⁰ Történelem vetélkedő V-VIII.S osztályok számára Kisépület 7-es t.

11⁰⁰–12⁰⁰ Kísérletezz velünk Kisépület udvara

11⁰⁰–13⁰⁰ Régi fizikai eszközök kiállítása Fizika szertár

11⁰⁰–14⁰⁰ Óriás mandala –festés V-VIII.S osztályoknakKisépület

10A-s terem

11⁰⁰–14⁰⁰ Szavalóverseny az V-VIII. osztályosoknakKisépület 41. t.

12⁰⁰–13³⁰ Atelier de creaţie pt. clasele V-VI.Kisépület 2. t.

12⁰⁰–14⁰⁰ Teológiai konferencia: Teremtés és/vagy evolució 17-es terem

13⁰⁰–16⁰⁰ Diákok által készített fizikai kísérleti eszközök Fizikum

bemutatása és díjazása

13⁰⁰–16⁰⁰ Városismereti vetélkedő VII-VIII. osztályosoknak Kisépület 1. t.

13³⁰–15⁰⁰ Vetélkedő az V.B osztályban Kisépület 19. t.

14⁰⁰–15⁰⁰ Staféta-játékok II-VIII.S osztályoknak Kisépület udvara

14⁰⁰–16⁰⁰ Versmondó verseny 24-es terem

15⁰⁰–15³⁰ Német nyelvű színielőadás (XI.C): Díszterem

Bertold Brecht: Der Neiusager

15⁰⁰–17⁰⁰ Beavatás az üvegfestés titkaiba (integrált tevékenység Kisépület

II-IV. osztályosoknak) 4-es terem

16⁰⁰–17⁰⁰ Tellmann Jenő előadása: Einstein és a relativitás –elmélet Fizikum

17⁰⁰–18⁰⁰ Love – Szerelem – válogatás E.A. Poe verseiből Kávéház

20-as terem

17⁰⁰–20⁰⁰ Gyere velünk a vásárba! Jövendőbeli elsősök fogadása Kisépület udvara

– vásár, manóház, teaház, táncház1-es, 2-es t.

17³⁰–20⁰⁰ Római Katolikus Líceum tevékenységei:

– Moli è re: A fösvény

– Karinthy: Visszakérem az iskolapénzt (Dési vendégszereplők)

– Grup satiric (cl.a X-a á ) Díszterem

18⁰⁰–19⁰⁰ Táncház Kisépület 1. t.

19⁰⁰–21⁰⁰ Táncház8-as terem

19⁰⁰–22⁰⁰ Filmest német nyelven 24-es terem

A bukás (Der Untergang: Hirschbiegel)

Péntek – április 29.

8⁰⁰–10⁰⁰ Úti beszámoló a görögországi kirándulásról24-es terem

8⁰⁰–10⁰⁰ Verseny I-IV-eseknek: Találos kérdések Kisépület 14. t.

8⁰⁰–12⁰⁰ Környezetvédelmi vetélkedő V-VIII.S osztályoknakBükk-erdő

9⁰⁰–11⁰⁰ A XIX. századi fizikusok és fontosabb Fizikum

találmányaik – ismertető előadások

9⁰⁰–11⁰⁰ Kórusok próbája Díszterem

9⁰⁰–12⁰⁰ Általános műveltségi vetélkedő középiskolásoknak39-es, 41-es t.

9⁰⁰–12⁰⁰ Általános műveltségi vetélkedő V. -eseknekKisépület

1-es terem

9⁰⁰–12⁰⁰ Európai Unió és erkölcs – konferencia a katolikus

gimnazistáknakBiológia labor

10⁰⁰–12⁰⁰ Számítógépes játék – verseny 22-es terem

10⁰⁰–12⁰⁰ A piaristák – történelmi verseny 7-es terem

10⁰⁰–12⁰⁰ Ügyességi vetélkedő I-IV. osztályosoknakKisépület udvara

10⁰⁰–13⁰⁰ A felújított kémialabor megtekintése

Számítógépes kémiaprogramok bemutatásaKémia labor

10⁰⁰–13⁰⁰ Rajzverseny I-IV. osztályosoknakKisépület 15. t.

10⁰⁰–16⁰⁰ Játszóház 16-os terem

11⁰⁰–12³⁰ Erdélyi Szigethegység – földrajz verseny VIII-XII.-eseknek 5-ös terem

11⁰⁰–13⁰⁰ A fizika témakörében készült rejtvények Fizikum

bemutatása, értékelés és díjazás

11⁰⁰–13⁰⁰Anyanyelvi vetélkedő (V-VIII.S osztályok) Kisépület 7. t.

11¹⁵– 13⁰⁰ Kotyonfitty király bánata – III-V.S osztályok előadásaDíszterem

12⁰⁰–14⁰⁰ Népdalverseny a speciális II-IV. osztályoknak

12³⁰–14⁰⁰ Tanár-diák foci és kosárlabda mérkőzésekUdvar

13⁰⁰–14⁰⁰ Rendhagyó fizikaóra (integrált tevékenység Kisépület

speciális osztályoknak)10A terem

13⁰⁰–17⁰⁰ Régi fizikai szemléltetőeszközök kiállításaFizikum

14⁰⁰–18⁰⁰ Futball-bajnokság a VII-VIII.S osztályok számára

Ünnepélyes záróműsor

17⁰⁰–18⁰⁰ Közös hangverseny: Díszterem

– Pécsi Nagy Lajos Gimnázium Laudate kórusa

– Báthory István Líceum vegyeskara

Karnagy: Nagy Ernő és Halmos Katalin

18⁰⁰–20⁰⁰ Színjátszás:

Vörösmarty Mihály-Görgey Gábor: A fátyol titkai Díszterem

19³⁰–21³⁰ Báthory – bál Tornaterem

20⁰⁰–22⁰⁰ Fogadás.

Kieselbach Tamás pénzt, időt, munkát nem sajnálva, évek óta azon munkálkodik, hogy a magyar festészet nemzetközi színtéren is ismert, elismert legyen: ezúttal a Modern magyar festészet című kétkötetes könyvét útnak indította a külföldi magyar kulturális intézetekbe, és bejelentette, hogy a könyv teljes anyagát feltették a galéria honlapjára.

Kiseselbach keddi budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a nap folyamán útnak indította a könyveket tizenkilenc külföldi magyar intézetbe.

A galériát erre a napra a Modern magyar festészet című kétkötetes mű madártollakkal ékesített példányaival dekorálták ki, utalva arra, hogy a könyvek szérnyra kelnek. Később külföldi művészettörténeti kutatóhelyek, múzeumok, könyvtárak és művészettörténészek is kézhez kapják a magyar festészet értékeit felsorakoztató összefoglaló könyvet. A Kieselbach Tamás által szerkesztett és kiadott két kötet tanulmányokkal és rendkívül bőséges fotóanyaggal mutatja be a magyar festészet kiemelkedő korszakát 1892-től 1964-ig.

„A festészet megmutathatóvá vált ingyen is. Keddtől ugyanis a kieselbach.hu internetes portálon a Modern magyar festészet című könyv teljes képanyagát, 1320 művész 15 ezer képét lehet tanulmányozni magyar és angol nyelven, s ez óriási lehetőségeket kínál oktatási, kutató intézményeknek, vagy művészetkedvelőknek, civil érdeklődőknek is" – mondta a galéria-tulajdonos.

Hozzátette: Miközben a festészeti enciklopédiához folyt az anyaggyűjtés, a múzeumok mellett számos magángyűjtemény is „képbe került". A szerkesztők 180 magángyűjteményt tanulmányoztak, s az itt szerzett ismeretek egy újabb, a magyar magángyűjtés történetét összefoglaló könyv alapját vetették meg. (A rendszerváltás után Kieselbach volt az első, aki két, saját kiadású kötetben tette közzé saját műgyűjteményét. Példáját többen követték). Eddigi eredményeik között a Kieselbach galéria honlapján tanulmányozható már Kohner Adolf és Fruchter Lajos gyűjteménye, legújabban pedig a teljességében most először látható Wolfner-gyűjteményt rekonstruálták. (Wolfner Gyula báró, az újpesti bőrgyár tulajdonosa, korának ismert műgyűjtője volt. Kollekciójának hétszáz műtárgya között a XX. század első felének minden jelentős magyar festője, köztük különösen sok képpel Mednyánszky László, Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál szerepelt.)

Olykor a véletlen segít a kutatásban – mesélte Kieselbach Tamás – Néhány nappal ezelőtt a budapesti régiségpiacon, az Ecserin bukkantak egy kopott, aranybetűs dobozra, amelyben a régi fotók egy festménygyűjtemény kiállítását és műtárgyait – köztük Székely Bertalan, Ferenczy Károly, Lotz Károly és Benczúr Gyula képeit – mutatták. Kiderült, a fotók Fónagy Aladárnak, a Fabank alapító-igazgatójának, a XX. századelő egyik legjelentősebb gyűjtőjének a kollekciójáról készültek. Képeit 1929-ben az Ernst Múzeumban elárverezték. Az Ecserin talált enteriőr felvételek az aukciós kiállításon készültek, s a műtárgyfotók is minden bizonnyal az árverés kapcsán születtek. A rég szétszóródott gyűjtemény most újra összeállt a Kieselbach honlapon.

• Kijelölték, mikor és hol rendezik a labdarúgó Román Kupa döntőjét. A szövetség a bukaresti Cotroceni Stadiont választotta a finálé helyszínéül. A Bukaresti Dinamó és a Konstancai Farul május 11-én este negyed 9 órai kezdettel mérkőzik a serlegért.

• Az MK-Bizottság ajánlása alapján a Magyar Labdarúgó-szövetség úgy döntött, hogy május 11-én Székesfehérvárott játsszák a Matáv FC Sopron–Ferencvárosi TC Magyar Kupa-döntőt. A mérkőzés 21 órakor kezdődik a Sóstói Stadionban, s a találkozót a Duna Televízió közvetíti.

• A címvédő, második helyen álló Arsenal legyőzte az észak-londoni rivális Tottenham Hotspurt az angol Premier League 35. fordulójának zárómérkőzésén, így még maradt matematikai esélye arra, hogy beérje az éllovas Chelsea-t. A BL-elődöntős fővárosi gárdának tehát néhány napot még mindenképpen várnia kell arra, hogy története második bajnoki címét ünnepelhesse.

Premier League, 35. forduló: FC Arsenal–Tottenham Hotspur 1–0.

Az állás: 1. FC Chelsea 85 pont, 2. Arsenal 74, 3. Manchester United 70, 4. FC Everton 58, 5. FC Liverpool 54 (48–36), 6. Bolton Wanderers 54 (45–39), 7. FC Middlesbrough 49, 8. Tottenham 48, ..., 17. Crystal Palace 30, ..., 19. West Bromwich Albion 29, 20. FC Southampton 28.

• Az olasz Serie B hétfő esti két mérkőzésén: Ascoli–Genoa 0–3 és AC Torino–Vicenza 2–1.

A sorrend: 1. Genoa 65, 2. Empoli 60, 3. Torino 59, 4. Treviso 58, 5. Perugia 53 (43–30), 6. Verona 53 (55–42), 7. Ascoli 52, ..., 16. Vicenza 42.

A Szófiában rendezett Európa-bajnokságon rendkívül jó eredménnyel zárt a román küldöttség. Az eredményt négy sportoló érte el: Mărioara Munteanu (53 kg) – 1 arany-, 1 ezüst-, 1 bronzérem, Adrian Jigău (62 kg) 0–1–2, Sebastian Dogariu (77 kg) 0–2–1 és Valeriu Calancea (85 kg) 1–1–0.

Ezzel Románia az országok közötti nem hivatalos éremtáblázaton a 6. helyen végzett.

Magyarország nem indított versenyzőt a kontinensviadalon.

Internetes oldalt hozott létre Kulcsár Anita emlékére a január 19-én autóbalesetben elhunyt kézilabdázó utolsó klubja, a Dunaferr a kiválóság családjának közreműködésével.

A www.kulcsaranita.hu címen rengeteg kép és cikk található, s ezen kívül a rajongók az egyik virtuális lapon gyertyát gyújthatnak a tragikus sorsú beállós emlékére.

A nemzetközi szövetség és a World Handball Magazin egy hete jelentette be, hogy az olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok Kulcsár Anitát választották meg a 2004-es esztendő legjobb női játékosának.

Magyar házidöntő a női EHF-kupában
Május 15-én és 22-én rendezik meg a női kézilabda EHF-kupa magyar döntőjének két mérkőzését.

Az első összecsapáson a Győri Graboplast ETO KC, a másikon a Székesfehérvári Cornexi-Alcoa-HSB Holding lesz a házigazda.

Érdekesség, hogy a Cornexi nem a saját, csaknem ezer néző befogadására alkalmas pályáján, hanem az Alba Volán-FeVita jégkorongcsapatának csarnokában látja vendégül riválisát.

Ebben az esetben négyezren szurkolhatnának a helyszínen.

A női világrangsorok nagyon kis mértékben változtak, mivel a hét végén Fed Cup mérkőzések voltak előtérben.

Az egy héten belül második tornagyőzelmét arató spanyol Rafael Nadal négy helyet előrelépve már a hetedik a férfi teniszezők hagyományos világranglistáján és tovább erősítette második pozícióját az idei eredményeket rögzítő ATP Race-ben. Az élen nem történt változás, mindkét rangsort a svájci Roger Federer vezeti.

A vasárnap Houstonban diadalmaskodó amerikai Andy Roddick a hagyományos ranglistán a harmadik, az ATP Race-ben pedig az ötödik helyre jött fel.

A „felső százban" továbbra is két román játékos van, Andrei Pavel és Victor Hănescu.

Az ATP Race élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 475 pont, 2. (2.) Rafael Nadal (spanyol) 365, 3. (3.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 253, 4. (4.) Marat Szafin (orosz) 231, 5. (6.) Andy Roddick (amerikai) 228, 6. (5.) Ivan Ljubicsics (horvát) 193, 7. (7.) Andre Agassi (amerikai) 163, 8. (9.) Gaston Gaudio (argentin) 149, 9. (12.) Nyikoláj Davigyenko (orosz) 144, 10. (8.) Guillermo Coria (argentin) 141, ..., 70. (65.) Victor Hănescu 34, ..., 77. (76.) Andrei Pavel 28.

A hagyományos világranglista élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Federer 6640 pont, 2. (2.) Hewitt 4195, 3. (4.) Roddick 3515, 4. (3.) Szafin 3345, 5. (8.) Gaudio 2310, 6. (6.) Tim Henman (brit) 2155, 6. (5.) Coria 2390, 7. (11.) Nadal 2100, 8. (10.) Agassi 2045, 9. (7.) Carlos Moyá (spanyol) 1985, 10. (9.) David Nalbandian (argentin) 1930, ..., 38. (32.) Pavel 950, ..., 84. (84.) Hănescu 472, ..., 426. (422.) Bardóczky Kornél 63.

A verseny előtti napok zord időjárása ellenére 22 iskola 115 tanulója állt rajthoz a versenysorozat tavaszi szakaszának első rendezvényén, április 24-én az egyetemi sportparkban. Külön öröm számunkra, hogy nagymúltú scholáink közül a Báthoryban kezd egyre népszerűbbé válni ez a sportág. Nagy szerepe van ebben Váradi Éva tanárnőnek, aki nemcsak a tanulók mozgósítását vállalta fel, de a tanárnők kategóriagyőzteseként személyes eredményével is példát mutatott.

A Pro Orientare Társaság és a megyei tanfelügyelőség rendezésében lebonyolított verseny dobogós helyezettjeit a Perfetti van Melle édesipari cég díjazta.

A korcsoportok győztesei: III–IV. osztályosok (fiúk/lányok): Marius Suciu (Brăncuşi-iskola)/Kristály Imola (Zenelíceum), V–VI. osztályosok: Reider Szilárd (Báthory-líceum)/Kis Eszter (Báthory-líceum), VII–VIII. osztáyosok: Răzvan Cornea (Brâncuşi-iskola)/Denisa Pintea (Nicolae Iorga Iskola), IX–XII. osztályosok: Florin Haiduc (Könnyűipari Iskolaközpont)/Sonia Ilieş (Waldorf Líceum), felnőttek (tanárok, szülők): Maneszes János/Váradi Éva (Báthory Líceum). A verseny legfiatalabb résztvevője a második osztályos Maneszes Tímea volt.

A versenysorozat május 15-én, a Hója-erdőben folytatódik.

• A múlt hét végén két napon át Marosvásárhely adott otthont az országos ifjúsági női és férfi csapatbajnokság döntő tornájának. A lányoknál hat csapat harcolt a pontokért, a bajnoki címet a több ifi válogatottat felvonultató Galaci Constructorul szerezte meg 6102 fával. A második helyen, meglepetésre, Kolozs megye csapata, a Szamosújvári SOM-VETRA végzett 6013 fával. Nagy József tanítványai várakozáson felül szerepeltek, és megérdemelten kerültek a dobogó második fokára. A SOMVETRA-tól legjobb teljesítményt Mirabela Mureşan (531, illetve 501 fa) érte el, de kiemelhetjük még az alig 16 esztendős Török Adél eredményét is (529–471).

A szamosújvári tekézők marosvásárhelyi kiszállását a helyi polgármesteri hivatal támogatta, amely hónapról hónapra pénzügyileg is segíti a kisváros legrangosabb sportközösségét.

Erkedi Csaba

• A fiúk vetélkedőjén a megyénket képviselő Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR mindkét napon a harmadik helyen végzett, összesítésben viszont mégiscsak a negyedik lett. A vetélkedőt a Vajdahunyadi Kohász (5947 fa), a Galaci ICMRS (5908), a házigazda Marosvásárhelyi Elektromaros (5903) és a Sodronyipar-CFR (5892) előtt.

A Kolozs megyeiek egyéniben a következő eredményeket érték el: Kirizsán Albert 1090 (550 + 540) fa, Andrei Bucur 1059 (521 + 538), Gheorghe Negrea 1014 (504 + 510), Bogdan Dudaş 957(465 + 492), Sebastian Beşe 899 (483 + 416) és Raul Bucur 873 (433 + 440).

Egyelőre nem biztos, hogy Jenson Button végzett a harmadik helyen a Forma-1-es világbajnokság vasárnapi, San Marinó-i Nagydíján, mert a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) fellebbezést nyújtott be a versenybíróság határozata ellen, amely az autó súlyproblémái ellenére nem büntette meg a BAR-Honda pilótáját.

Az FIA illetékes bizottsága május 4-én tárgyalja a beadványt.

• Ápr. 4.: Három évtizede, 1975-ben nem mindennapi hír érkezett Európába az Amerikai Egyesült Államokból. A szovjet Anatolij Karpovot a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) világbajnokká nyilvánította, miután a címvédő Bobby Fischer nem jelent meg a kihívója elleni párosmérkőzésen. Előzőleg a döntő felé vezető úton lebonyolított selejtezők során Karpov legyőzte három volt szovjet honfitársát, Lev Polugajevszkijt, Borisz Szpasszkijt és Viktor Korcsnojt, ez utóbbi már svájci színekben ült asztalhoz. Fischer a döntő előtt egyszerűen kijelentette, hogy ő, a kor legnagyobb zsenijének egyike, többé már egyetlen tornán sem óhajt részt venni. Az ex-világbajnok holland Machgielis Euwe, a FIDE akkori elnöke így vélekedett az esetről: „Az ő viselkedése igazolhatatlan. Ő egy másik világban él." Az 1943. március 8-án, Chicagóban született sakkzseni mindig is nehéz ember volt. Már 13 éves korában sakk-csodagyerekként tartották számon. Karrierjét végig botrányok kísérték, különcködéseivel állandó témát jelentett a sajtósok számára. Karpov 1985-ig őrizte (háromszor védte meg) címét.

• Ápr. 5.: Nem kerek évforduló, de az olimpiák – és általában a sport – történetében jelentős esemény fűződik ehhez a naphoz, még 1896-ból: ekkor nyitották meg Görögország fővárosában az I. újkori olimpiai játékokat! A 13 ország között ott volt Magyarország is, a gyorsúszó Hajós Alfréd (családi nevén: Guttmann Arnold) megnyerte a 100 és 1200 m-es számot. Dáni Nándor 800 m-es síkfutásban a második, Szokolyi Alajos a 100 m-es síkfutásban, Kellner Gyula a maratoni futásban, a tornász Kakas Gyula pedig lólengésben a harmadik helyen végzett. A nemzetek rangsorában az Egyesült Államok, Görögország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia mögött a magyar sportolók a 6. helyen végeztek. Bajnoki címet 10 országbeli szerzett.

• Ápr. 6.: Ugyancsak a múlt század utolsó negyedében, pontosabban 25 évvel ezelőtt, 1980-ban nagy részvét mellett temették el a XX. század egyik legnagyobb atlétaegyéniségét, az amerikai James Cleveland Owenst, a berlini 1936-os nyári olimpia négyszeres aranyérmes bajnokát (a 100 m-t 10,2 mp-es, a 200 m-t 20,7 mp-es olimpiai csúccsal, a távolugrást 806 cm-rel nyerte, és tagja volt a legendás Jesse Owens, Ralph Metcalfe, Foy Draper, Frank Wykoff összetételű 4 x 100-as váltónak, amely a sporttörténelem első 40 mp-en belüli, pontosabban 39,8 mp-es idejével szerzett aranyérmet). S még mielőtt bárki is arra gondolna, hogy el-írást követtünk el Owens kétféle keresztnevével, eláruljuk, hogy az Alabama tagországbeli Oakville-ben 1913. szeptember 13-án született későbbi jeles atléta keresztelésekor valóban a James Cleveland nevet kapta. Ezt elemi iskolai tanítója két keresztneve kezdőbetűjének angolos kiejtésével Dzsi-szinek ejtette ki, s ez végül Jesse hangzással világszerte ismertté vált. Egyébként a távolugrásban is olimpiai csúcsot ért el, de nem a 806, hanem a sorozatban ugrott 794 cm-rel. Az ok: a 8 méteren felüli ugrást a megengedettnél nagyobb hátszélben ugrotta. Különben a világcsúcsot 1935. májusa óta ő tartotta, 813 centiméterrel. Ezen a májusi versenyen másfél óra leforgása alatt még 5 (!) világcsúcsot javított. 813 cm-es világcsúcsát 25 év múlva Ralph Boston javította 821 cm-esre. A jelenlegi világcsúcs 896 cm, a kubai Ivan Pedroso ugrotta 1995-ben. Az olimpiai csúcsot az amerikai Robert „Bob" Beamon tartja 890 cm-rel, amit az 1968-as mexikóvárosi XIX. olimpián ugrott.

• Ápr. 7.: 40 éve, a mai UEFA-kupa volt elődje, a Vásárvárosok Kupája harmadik fordulójának első mérkőzésén a jelenlegi Puskás Ferenc, volt Népstadionban: Ferencváros–Atletico Bilbao (spanyol) 1:0. A Géczi – Novák, Mátrai, Horváth L. – Vilezsál, Perecsi – Karába, Varga, Albert, Juhász, Rákosi összeállítású zöld-fehérek Juhász István góljával nyertek. A visszavágó április 21-én következett Vizcaya spanyol, pontosabban baszk tartomány székhelyén.

• Ápr. 8.: Sebastian Coe, angol középtávfutó nyilatkozott 25 éve, 1980-ban moszkvai olimpiai célkitűzéseiről: „Szeretnék aranyérmet szerezni és 1500 m-en saját világcsúcsomat megjavítani!" Erre föl: 3:38,4 perccel meg is nyerte az 1500 m-t, 800-on pedig honfitársa és nagy ellenfele, Steven Owen (1:45,4 perc) mögött 1:45,9 perccel ezüstérmes volt. Világcsúcs viszont egyetlen futószámban sem született, de még olimpiai rekord sem.

• Ápr. 9: Hetven éve, 1935-ben Román Kupa labdarúgó-mérkőzés Temesvárott: Ripensia–Kolozsvári U 5:1.

• Ápr. 10.: Három és fél évtizede, 1970-ben gépkocsi-baleset következtében életét vesztette a magyar birkózó sport eddigi legfényesebb csillaga, legeredményesebb nehézsúlyú birkózója, Kozma István, a Picinek becézett 2 m magas, másfél mázsás sportoló. Két ízben volt olimpiai, 3 alkalommal világ- és egyszer Európa-bajnok, ezenkívül a nagy világversenyeken és az 1966–1968 közötti Európa-bajnokságon összesen 4 ezüst- és 1 bronzérmet szerzett. Felfedezője és pályafutása során edzője végig az 1924-es párizsi olimpia ezüst-, majd az 1928-as amszterdami olimpia aranyérmes birkózója, a parajdi születésű Keresztes Lajos volt.