Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

A RomTelecom monopóliumának megszűnését követően egyre több telefonszolgáltató jelent meg a romániai piacon. Az olcsóbb és hatékonyabb kommunikációt ígérő vállalatok aránylag hamar gyökeret vertek a tőkehiány okozta kezdeti félénk tapogatózás ellenére. Mára már több szolgáltató áll a magánszemélyek és üzletemberek rendelkezésére. Az alternatív megoldások a mobiltelefon-hálózatok lefedettségétől távol eső községek és falvak számára is megoldást kínálnak.

A Romania Data Systems (RDS) vezetékes telefon- és internetszolgáltatásokat is biztosít. Az Rds.tel prepaid kártya segítségével a hagyományos, azaz a RomTelecom hálózat igénybe vételével bármely telefonkészülékről hívhatjuk a kívánt személyt, de olcsóbban. Bizonyos helyeken az RDS saját hálózatot alakított ki, de továbbra is többnyire az egykor monopolhelyzetben lévő szolgáltató infrastruktúráját használja. Amennyiben valaki az Rds.tel szolgáltatást veszi igénybe, percenként 3002 lejért telefonálhat például Magyarországra. A kártya feltöltésekor bónuszt is kap az ügyfél. A tarifák a különböző időintervallumok függvényében változnak.

Az Astral 2003 decemberében indította be alternatív vezetékes telefonszolgáltatását. A cég VOIP technológiát használ, amely a számítógépes hálózatokat veszi igénybe. A TeleFix bérletek 5-től 16 dollárig terjednek, és elsősorban a regionális hívások esetén előnyösek.

Egy kolozsvári magyar vállalkozó nemrég tért át az Rds.tel-re, de párhuzamosan az Astral szolgáltatásait is igénybe veszi. Lapunknak arról számolt be, hogy a váltást követően csökkentek a cég telekommunikációs költségei. — A taktika a következő: a RomTelecomot csupán este nyolc óra után használjuk, kizárólag a helyi RomTelecomos számok hívására. Az Astralt a budapesti vezetékes telefonok, míg az RDS-t napközben a többi romániai vezetékes és mobilszámok hívására használjuk — magyarázta a vállalkozó. Megtudtuk: cégük a legolcsóbb Astral bérletet használja. Ezenkívül olyan RDS szolgáltatásra fizettek elő, amely 1000 perc beszélgetésre jogosít fel. — A lényeg az, hogy a költségek csökkentése érdekében mindenki nézzen jól szét a telekommunikációs piacon és anyagi lehetőségei, valamint igényei függvényében válassza ki a számára legmegfelelőbb csomagokat — tette hozzá.

A cégvezető külön felhívta a figyelmet arra, hogy a verseny a külföldi beszélgetések piacán a legerőteljesebb. A hátrány viszont az, hogy ez a rendszer a kártyás megoldást használja, ami a cégek számára eléggé előnytelen ajánlat.

A szolgáltatók közti verseny a nagyvárosokban a legnagyobb, de egyesek elsősorban a kisebb településekre, azaz községekre és falvakra összpontosítanak. Az 1991-ben alakult és 1998-ig állami kézben lévő Radiocomunicaţii Rt. több erdélyi kistelepülésen hálózatot épített ki. A rádió- és tévéadások továbbítására alkalmas hálózattal is rendelkezik, amely nagy sebességű internet szolgáltatást biztosít. Ezenkívül a hálózat videokonferenciák megszervezését is lehetővé teszi.

Az alternatív telekommunikációs lehetőségek iránt érdeklődőknek a következő honlapokat ajánljuk: www.astral.ro, www.rds.ro, www.rdslink.ro, www.rdstel.ro, www.snr.ro, illetve www.romtelecom.ro

Új karral bővült január 1-jétől a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) struktúrája. Miközben az egyetem szenátusa továbbra is ellenzi az önálló magyar karokat, a BBTE döntéshozó testülete tavaly novemberben elhatározta a Színház- és Televízió Kar létrehozását. Az elmúlt években a Bölcsészkaron működött a színház tanszék, amely január 1-től az újonnan létesített média tanszékkel együtt része lett az új karnak.

Liviu Maliţa dékán a Szabadságnak elmondta: noha az új kar létrehozásának engedélyeztetését az egyetem vezetősége már tavaly kérte, a jóváhagyó dokumentum a kormányváltás miatt még mindig nem érkezett meg Kolozsvárra. Ennek ellenére az oktató optimista, mivel szerinte a minisztériumi döntés csak formális jellegű, hiszen az átalakítás elsősorban a BBTE belső ügye.

Az új struktúra létrehozása azt követően merült fel, hogy a BBTE beindította a média szakot. Ezt már a tavalyi tanév elején is megígérték, az elképzelés azonban másodszor is szinte meghiúsult, mivel az oktatási miniszter a felvételi előtt mindössze három héttel hagyta jóvá a szakot. Ennek ellenére a nyáron 25 diák jelentkezett, ebből öt hallgatónak tandíjmentes, míg négy diáknak tandíjas helyre sikerült a felvételi. Liviu Maliţa az idén sem tervez komoly létszámbővítést, mivel szerinte a tanszék még nem rendelkezik az ehhez szükséges felszerelésekkel. Az idei tanév első félévében is például a diákok a kolozsvári televízió szerkesztőségében gyakorlatoztak, de kilátás van arra, hogy egy kis stúdiót szereljenek fel. Az egyetem már 400 millió lejt el is különített erre a célra, remények szerint a következő tanévben ez az összeg megközelíti majd a 2 milliárd lejt is. A felszerelés megvásárlása azonban hosszas papírmunkát igényel, ráadásul csak közbeszerzési pályázat révén kerülhetnek az egyetem birtokába drága eszközök.

Arra a kérdésre, hogy az újságírótanszéken működő televíziós képzés nem fedi-e az új szakon zajló tevékenységet, a dékán azt válaszolta, hogy a Politika- és Közigazgatástudomány Karon elsősorban a kommunikációs szakképesítésre fektetik a hangsúlyt, ezért a televíziózás ott csak választható tantárgy, míg az új szak a televíziózás szerkesztőségi, de főleg technikai részére összpontosít. Maliţa azt tervezi, hogy ezt a kétféle képzést a következőkben hangsúlyosabban elkülönítik egymástól.

Noha az új kar már létezik, adminisztratív átszervezése még folyamatban van. Eredetileg rendezői, teatrológia, televíziós és színészképzéssel foglalkozó tanszéket alakítottak volna ki, erről azonban le kellett mondaniuk, mivel a színház tanszéken például nincs elég kinevezett oktató. A magyar tagozaton különösen nehéz a helyzet, de a román tagozat sem áll rózsásan. Maliţa ezt azzal magyarázta, hogy a színészek nem kívánják elhagyni a színházakban elfoglalt főállásukat. Az új kar két székhelyet foglal el, a színházhoz kapcsolódó oktatás az Egyetemiek Házában fog működni, míg az adminisztráció a Pedagógusok Házában kap helyet.

Magas rangú magyar állami kitüntetést vett át szerdán Kolozsváron négy erdélyi magyar közéleti személyiség Magyarország bukaresti nagykövetétől. A kolozsvári főkonzulátuson rendezett ünnepségen Terényi János nagykövet Haáz Sándor néprajzkutatónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Pusztai János írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, Muzsnay Árpád újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, Fazakas László lelkésznek pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Farkas Árpád költő visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. (Részletek a 4. oldalon)

A leginkább a romákat és a homoszexuálisokat pellengérezik ki Romániában — derül ki a Diszkrimináció Elleni Országos Tanács (DEOT) felkérésére készült felmérésből, amelynek célja: képet adni a hazánkban létező diszkrimináció mértékéről és típusairól. Ez a tanulmány az első lépés a Diszkrimináció Ellenes Országos Program kidolgozására. A sajtóértekezletre a Pro Európa Liga és az Etnokulturális Sokszínűség Központjának képviselőivel folytatott szakmai megbeszélést követően került sor.

A tanács jogi személy, amelynek felhatalmazása van arra, hogy közvetlenül büntetéssel sújtsa azokat a személyeket vagy intézményeket, amelyek esetében visszaéléseket tapasztalt. A bejelentések legnagyobb része a civil társadalom részéről érkezik, számos esetben azonban a tanács önmaga kezdeményez eljárást. Működése független, tevékenységét nem befolyásolhatja vagy korlátozhatja egyetlen intézmény vagy közhatalom sem.

Kiterjedt tevékenységi területe, illetve hatásköre Közép- és Kelet Európában egyedülállóvá teszi a tanácsot. Munkája a diszkrimináció megelőzésére, illetve a diszkriminációs esetek büntetésére irányul, a megelőzésben rendkívüli szerepet játszik a társadalom "átnevelése", annak tudatosítása, hogy gyakran önkéntelenül, bevett szokásként bánunk igazságtalanul bizonyos csoportokkal. Ebben a felvilágosító, megelőző munkában oroszlánrészt vállalnak a nem kormányzati szervezetek is.

A tanács több kritérium szerint határolja el a diszkriminációs eseteket, ezek: faji, etnikai, társadalmi helyzeti, vallási, elvi, nemi, szexuális, életkori, fogyatékos, nem fertőző krónikus betegségi, HIV/AIDS, hátrányos helyzetű csoport, nemzetiség és nyelvi.

Sajnos Romániában az említett kategóriák mindegyikére vonatkozóan találhatunk számos diszkriminációs példát, a leginkább kipellengérezettek a romániai társadalomban továbbra is a romák és a homoszexuálisok, derül ki a felmérésből. A hátrányos megkülönböztetés jelensége azonban nem csupán a civil társadalom szintjén, de a közintézmények és állami hivatalok esetében is fellelhető. Nem kivétel a média sem, és bár eszköze lehetne a mentalitás megváltoztatásának, gyakran ő maga hordoz diszkriminatív üzeneteket.

Ebből a szempontból leginkább toleráns a rádió, a televízióról és az írott sajtóról már nem mondható ez el.

További hóviharokra figyelmeztetnek a meteorológusok. A válságos időjárás elsősorban az ország központi, keleti, és déli megyéiben nehezítheti meg a közlekedést. Csütörtökre és péntekre fokozatosan erősödő viharos szelet és erőteljes havazást jósolnak. A szakemberek 32 megye prefektúrájához küldték el figyelmeztetésüket, ezek között van Kolozs és Fehér megye is.

Szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében a Kolozs megyei prefektúra arról tájékoztat: az elmúlt napokban egyetlen egy esetben fordult elő, hogy utat kellett lezárni a hóviharban. A hóeltakarítással megbízott válallatok a városban 73, a megyei utakon pedig 60 hóekét helyeztek készenlétbe, és 150 hólapáttal egészíteték ki készletüket.

Marius Nicoară, a Kolozs Megyei Tanács elnöke megbeszélést folytatott a francia érdekeltségű Inserdeco és a Lifco cégek képviselőivel. A kozmetikai cikkek flakonjait díszítő nyugati vállalatok terjeszkedni szándékoznak Közép- és Kelet-Európában, többek között Romániában is. Azért érdeklődtek Kolozs megye iránt, mert szerintük itt jó szakemberek vannak, és előnyös feltételek között fejthetik ki tevékenységüket.

Kezdetben a franciáknak hozzávetőleg 2 ezer négyzetméteres telekre van szükségük. A tervek szerint 1,5 millió eurót fektetnének a berendezésekbe, 1 milliót a termelési csarnok és az irodahelyiségek felépítésébe. A vállalkozók elképzelése szerint a termelés év végén kezdődne el és 50 munkatársat alkalmaznának. Második lépésként a két vállalat két hektárral bővítené termelési egységét és újabb 400 személyt alkalmazna.

Marius Nicoară megyei tanácselnök azt javasolta a befektetőknek, elemezzék Dés és Szamosújvár befektetési ajánlatait.

Csökkenni fog az idén az albérletben lakó diákok támogatása. Az oktatási minisztérium a napokban hagyta jóvá a támogatás összegét szabályozó határozatot. Ebből kiderül, hogy az idei tanévtől folyósított összeg novemberben és decemberben volt a legmagasabb. Az egyetemi hallgatók 630 ezer lej helyett januárban, februárban és márciusban már csak 600 ezer lejt kapnak, a tavasz beálltával pedig csak 550 ezer lejre jogosultak. A következő hónapokban is apadni fog a járulék, májusban már csak 450 ezer lejt, júniusban pedig mindössze 350 ezer lejt kapnak. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az idén 661 diák jogosult a támogatásra, a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen pedig 47-en kaptak pénzt. Az országban összesen 5193-an élvezik ezt az előnyt, miközben csak a BBTE-nek 40 ezer diákja van.

Ezt a támogatást az egyetemi városban lakással nem rendelkező 29 évnél fiatalabb diákok kaphatták meg, akiknek nem jutott hely a bentlakásokban. Az erre érdemesültek családjában az egy főre eső jövedelemnek nem volt szabad meghaladnia a bruttó minimálbér — 3 millió 100 ezer lej — értékét.

FARSANGI HANGVERSENY lesz február 4-én, pénteken délután 5 órától a Mária Szíve-plébániatemplomban (Jobbágy/Arieşului utca 67.). Közreműködik Victor Dan orgona — blockflöte, Pozsony Viola — blockflöte, Kostyák Levente — blockflöte, Péter Ernő — hegedű, Jancsó Miklós — színművész, Vass Csongor — műsorvezető. Műsoron prózai és zenei miniatűrök. A rendezők mindenkit szeretettel várnak.

SZUCSÁGON FARSANGI MULATSÁG lesz február 5-én, szombaton este 8 órától, a Református Gyülekezeti Házban. Az estet a helybeli Randevú színjátszócsoport Egy bolond többet csinál című vidám farsangi műsora nyitja.

Aranyosszéki népfőiskola
Példa a helytállásra mottóval mutatják be az az Aranyosszéki Népfőiskola keretében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium alkotóműhelyének képviselőit. Dvorácsek Ágoston tanár Torockói vadvirágok címmel tart vetítettképes előadást, majd Józsa Miklós ny. kollégiumi tanár Áprily Lajos Költői üzenetét mondja el. A műhely diákképviselői a fenti mottót tükröző alkotásaikat ismertetik. A tordai Petőfi Társaság szervezte népfőiskola összejövetelére február 4-én, pénteken 18 órakor kerül sor.

–Hogyan nevezhetnénk a felcseperedő Kismamaklubot?

–-Nagymamaklub.

Változó világunkban hitünk és keresztyén értékeink olyan fogózkodót jelentenek, amelyekre minden időben támaszkodhatunk. Ez a gondolat vezérelte a Kolozsvár–Külső Református Egyházmegyét, amikor beindította a Református Szabadegyetem oktatási, művelődési programot. E program célja, hogy az egyház tagjait, presbitereket és világiakat egyaránt felkészítsenek a hatékony gyülekezeti és közösségi munkára és egy olyan fórumot biztosítsanak számukra, ahol megismerhetik egymást, az őket foglalkoztató problémákat, céljaikat és feladataikat.

A Református Szabadegyetem 2004–2005-ös programja keretében kerül sor február 4-én, pénteken de. 10 órai kezdettel Palatkán a vidéki presbiterek találkozójára. A rendezvény témája: Gyülekezeteink és az EU-s csatlakozás gazdasági és társadalmi kihívásai. Meghívott előadók: Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Balogh Márton, a Civitas Alapítvány programigazgatója, Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány programigazgatója, Vákár István, az RMGE ügyvezető elnöke. A beszélgetést Makkai János, a Kolozsvár–Külső Egyházmegye főgondnoka vezeti. A megnyitó áhítatot Németh Ferenc házigazda-lelkipásztor tartja.

A kilencvenes évek kezdete óta nagyon sok határon túli fiatal érkezik Budapestre. Az új környezetben nem könnyű jó társaságot, igényes szórakozást találni. Ezt fölismerve a Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület, amely szívén viseli a kárpát-medencei kisközösségek sorsát, olyan kulturális központot kívánt létrehozni, ahol a vendégek és vendéglátók megfelelő körülmények között találkozhatnak.

2005 januárjában a Ferenciek terén lévő Kárpátia-udvarban nyílt meg a Háló Közösségi Központ. Az esemény fontosságát jelzi, hogy jelen volt dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, valamint dr. Gulyás Kálmán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára is. Százhúsz személy fér el a nagyteremben, ahol az ünnepség helyet kapott, de figyelemre méltó az előtérben található büfé is, amely egy jóízű beszélgetés helyszíne lehet.

Bensőséges hangulatban került sor a központ fölszentelésére. A résztvevők együtt imádkoztak a Háló további gyarapodásáért és megmaradásáért. Határon túli hálósaink képviseletében a kárpátaljai Bárdos István mondott megható, értékmegőrzésre biztató beszédet.

A Háló Közösségi Központ örömmel vár minden arra vetődő, közösségbe vágyó embert.

A Monostor negyedi ION CREANGĂ ISKOLA szeretettel várja az első osztályba induló gyermekeket. (Peana sétány)

Beiratkozás február 7-től március 18-ig, naponta 8–17 óra között, az iskola titkárságán.

A kolozsvári Transilvania Filharmónia olyan megyékben is szeretne fellépni, ahol nem létezik ilyen jellegű kulturális intézmény — jelentette ki Dorina Mangra, az intézmény igazgatója, amikor arról érdeklődtünk, milyen tervekkel készül átvenni az intézmény igazgatói tisztségét. Mint ismeretes, a Kolozs Megyei Tanács által felállított vizsgáztató bizottság a zenekar koncertmesterét részesítette előnyben a megmérettetésen, beiktatása azonban még késik néhány napot.

Az intézményvezetőnek tudomása van arról, hogy például Déván szívesen szerveznének szimfonikus koncertet. Ezért a következő hónapokban fel kell hogy térképezzék, hogy a helyi hatóságok részéről hol találnak ehhez hasonló hajlandóságot.

Dorina Mangra egyik fő célkitűzése, hogy akadálymentesen szervezzék meg a kincses városban már hagyománnyá vált három zenei fesztivált. A vezetőség a Zenei Ősz, a Mozartról elnevezett, valamint az amerikai zenét műsorra tűző fesztiválok sorát egy negyedik rendezvénnyel is kiegészítené. Ezzel azt szeretné elérni, hogy Kolozsváron szélesebb körben váljon népszerűbbé a barokk zene, amely Nyugaton évtizedek óta reneszánszát éli. A negyedik fesztivál műsorának gerincét ezért a barokk zene jelentené. Közölte: számos neves külföldi és hazai barokk zenét játszó együttest ismer, akik szívesen jönnének Kolozsvárra.

Az igazgató a leckehangversenyeknek is új lendületet kíván adni. Szerinte megengedhetetlen, hogy a nézőtéren ülők száma a színpadon lévő zenészekénél kevesebb legyen. Úgy vélte, emiatt mindenki csak formálisan kezeli az ilyen jellegű koncerteket. Szerinte megengedhetetlen, hogy eddig nem volt komoly hírverés az ilyen koncertek körül, a régi vezetőség megelégedett azzal, hogy mindössze három helyen függesszenek ki plakátot. Meglátása szerint közvetlenebb kapcsolatot kell kialakítani az iskolákkal, hogy a pedagógusok minél több gyereket hozzanak el az előadásokra.

Wass Albert igazsága — A gróf emigrált, az író otthon maradt című könyv jelent meg a Szabad tér Kiadó és a Czegei Wass Foundation közös kiadásában.

A könyv Wass Albert öt fia megbízásából íródott, akik felkértek a magyarországi Raffay Ernő történészt és Takaró Mihály irodalomtörténészt, hogy tisztázzák Wass Albert háborús bűnösségének, illetve antiszemitizmusának vádját, egyidejűleg kihangsúlyozva írói jelentőségét a magyar irodalomban. A kötet harmadik szerzője Vekov Károly, aki az elmúlt ciklusban romániai parlamenti képviselőként hozzájuthatott a Szekuritáté archívumában lévő Wass-anyagokhoz, az 1946-os úgynevezett népbírósági per kihallgatási jegyzőkönyveihez és több más fontos dokumentumhoz. Ezek alapján bebizonyította, hogy a Wass Albert és édesapja elleni kolozsvári per a kormány tudtával meghozott koncepciós intézkedés volt.

A kolozsvári bemutatóra 2005. február 3-án, csütörtökön, délután 18 órától kerül sor a Gaudeamus könyvesboltban.

Marosvásárhelyen is bemutatják a kötetet az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében, 2005. február 4-én, pénteken délután 18 órától a Diakóniai Intézet Bocskay termében.

A Sorstalanság című film bemutatója előtt néhány nappal, kedden jelentette meg a Nobel-díjas Kertész Imre regényéből készült mozgókép filmkönyvét a Vince Kiadó.

A magyar filmtörténet legnagyobb szabású vállalkozását Marx József esztéta mutatja be. A 240 oldalas kiadvány a rendező, az 1946-ban született Koltai Lajos pályaképének felvázolásával kezdődik.

A szerző Illés Györgyöt, a magyar operatőrök nemzedékeinek "szeretett mesterét" idézi, aki szerint Sutyi — az operatőr-rendezőt családias bensőséggel legtöbbször így becézik — fiatal szempárjából máig "nem kopott ki az eleven érdeklődés és a jó kedély".

Marx József szerint Koltai Lajos 1999-ben operatőri pályája csúcsán állt, amikor Berlinben átvehette A napfény íze és Az óceánjáró zongorista legendája fényképezéséért az Európai Filmakadémia legnagyobb kitüntetését, az Európa-díjat.

Egy akkor készült interjúban leszögezte: a film folyamatosan beszélő nyelve még mindig a kép, és egyre inkább az lesz. "Szerintem ez az út: dialógusok helyett önmagukért beszélő képeket kell komponálni" — vallott az operatőr, aki korábban a Malena című filmért (2000) Oscar-jelölést is kapott.

Az első rendezői filmjével debütáló Koltai Lajos "új pályája" olyan történet része, amely önmagában is a Sorstalanság-film teljesebb megértését lehetővé tevő jelentést hordoz — írja képekkel gazdagon illusztrált könyvében Marx József.

A könyv nagyobbik része a második világháború végén játszódó, a koncentrációs táborok világát megidéző film készítésének történetét beszéli el.

Az olvasó a második fejezetből egyebek között megtudja, hogy Kertész Imre nem idegenkedett regénye megfilmesítésének gondolatától, az évek során több, köztük amerikai rendező kereste meg az ötlettel, sikertelenül.

Az író végül Koltai Lajos mellett döntött, akivel egyetértett: a Sorstalanság legfőbb nehézsége filmes szempontból a lineáris dramaturgiájú történet, amelyből hiányoznak a látványos fordulópontok; a lélek változásához képest a külső eseménysor, minden fájdalmával és borzalmával, csak háttér.

Koltai Lajos egy beszélgetés során azt mondta az írónak: aki az először 1975-ben megjelent könyvet filmre álmodja, annak az legyen az agyában, hogy a dráma a humánum elvesztése, miközben a holokauszthoz vezető út, ellentétben megrögzült fogalmainkkal, nincs nagy fordulatokkal kikövezve.

Az igényes kiállítású könyvet Koltai Lajos-filmográfia zárja.

A minden korábbinál nagyobb, 920 millió forintos állami támogatással készült Sorstalanság díszbemutatója a 36. Magyar Filmszemle zárónapján, február 8-án lesz.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — A tűzből nincs kiút — amerikai bemutató. — Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden előadás.

MŰVÉSZ-EURIMAGES — Csak Ön után! — francia bemutató. — Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és kedden minden előadás. Trója — amerikai. — Vetítések időpontja: jan. 31–febr. 3.: 22.30 órától.

GYŐZELEM — Kaptár 2 — Apokalipszis — Vetítések időpontja 14, 20, 22; kedvezménnyel 14 órától. Cápamese — Vetítések időpontja: 16, 18.

FAVORIT — A hihetetlen család — amerikai. — Vetítések időpontja: 15, 17.15, 19.30; kedvezménnyel csütörtökön minden előadás.

DÉS

MŰVÉSZ — Polar Expressz — amerikai. — Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától.

TORDA

FOX — Eggyel nő a tét — bemutató. — Vetítések időpontja: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Alien vs. Predator — A halál a ragadozó ellen — bemutató. — Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Feketék fehéren — amerikai. — Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától, hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM — De-Lovely — amerikai. — Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.45 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától és kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — Eggyel nő a tét — amerikai. — Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és hétfőn minden előadás.

MAGYAR OPERA

Ma, február 3-án, csütörtökön fél 7 órakor: Kriza Ágnes gálakoncert. Vezényel: Horváth József, Jankó Zsolt m. v., Kulcsár Szabolcs, Incze G. Katalin. — Egyetemi-bérlet.

Február 6-án, vasárnap de. 11 órakor: Csajkovszkij: Diótörő. Vezényel: Jankó Zsolt m. v. Rendező koreográfus: Valkay Ferenc. — Ifjúsági bérlet.

Február 8-án, kedden este fél 7 órakor: Verdi: Rigolettó. Vezényel: Horváth József. Rendező: Selmeczi György m. v.

ROMÁN OPERA

Február 6-án, vasárnap 12 órakor: Gyermekek a gyermekekért — a Happy Kids Alapítvány rendezvénye. — Belépés díjtalan.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Február 4-én, pénteken este 7 órakor: Goldoni: Velencei terecske. Rendező: Mona Chirilă m. v.

Február 5-én, szombaton este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelőadás. Rendező: Mihai Mănuţiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Ma, február 3-án, csütörtökön este 7 órakor: Moli è re: A képzelt beteg.

Február 5-én, szombaton este 7 órakor: Ubucureşti.

Február 6-án, vasárnap este 7 órakor: Matei Vişniec: Mansardă la Paris cu vedere spre moarte.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Február 4-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Emil Simon. Közreműködik: Ana Bogăţilă, Török Zsolt. Műsoron: Brahms: A-moll kettősverseny hegedűre és gordonkára (op. 102); "Nanie" kórusra és zenekarra; Akadémiai nyitány (op. 80).

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

A 6-os trolin ma reggel húsz percig nonstop szidta két asszonyság az orvosokat. Hogy nem lehet eleget adni nekik, hogy nem végzik becsületesen munkájukat, meg hogy nem is érdekli valójában őket a beteg, hanem csak a maguk érdekeit nézik. Tíz perc passzív hallgatózás után belefáradok. Ez a nap is jól kezdődik — morfondírozom —, hiszen nem elég, hogy napjaim egy részét egyház- és tanárellenes közegekben töltöm, még ezt a kis szabad trolizást is irigyli tőlem az élet. Máskor jó, életszerű történeteket hallgatok ki a trolin — tizenévesek szövegei, öregasszonyok a Din dragoste műsorról, melósok hadonászó mobilbeszélgetései főnökeikkel (és az azt követő jókívánságok), szobafestők gondjai stb. — de ez a mai nap katasztrofálisan kezdődik. Közben — kínomban — végiggondolom, hogy velem és családommal hogyan bántak az orvosok eddig. Sokáig tűnődöm, míg végre találok egy negatívumot: a katonakórházban olyan jól szimuláltam a vakbélgyulladást, hogy végül hiába esküdöztem égre-földre, "erőszakkal" kivették. Ennyi. Igaz, két orvos is van a családban, s talán azért hunyorgok mindig, amikor tömbben szidják az orvosokat. (Különben Isten tudja: tucatnyi operáción esett át a nagycsalád, és még nem akadtunk olyan orvosra, akiről ne a legnagyobb tisztelettel és szeretettel — legrosszabb esetben: humorral — beszélnénk. Persze, tudom: a kivétel erősíti a szabályt.)

Így vagyok különben a tanárokkal is, akik között rossz embert találtam ugyan, de olyat, aki a szakmáját nem ismeri, nemigen. Különben Isten tudja: én nosztalgiával emlékezem minden oktatómra, és gyerekeim tanárait/tanítóit is tisztelem, sőt az eredeti figurákat egyenesen élvezem. Bevallom: ha nem húztam volna le közel egy évtizedet többé-kevésbé világvégi iskolákban természetrajz tanárként, soha nem tudnám valóságos színeiben látni sem a falut, sem a gyermektársadalmat, sem a nevelés-oktatás folyamatát. Igaz: van tanár a családban, így hát lehet, ezért érint érzékenyen, ha vastagon mocskolják a pedagógusokat. (Persze, közismert:a kivétel erősíti a szabályt.)

Aztán ott vannak a papok és az egyház. Égnek áll a hajam, amikor hallom, milyen gyűlölettel beszélnek egy-egy lelkészről, és hogy mennyire nem értik az emberek, hogy mit jelent az egyház, és hogy ennek sorsa milyen irányból meghatározott. Lefagyok, amikor hallom, hogy egy-egy templomépítés kapcsán már ab ovo sikkasztással vádolják őket. Jut eszembe: most azért divat szidni az egyházat, mert az nem tesz eleget állítólagos társadalmi kötelezettségeinek Azaz: nem "ad" lakást, nem működtet ingyenkonyhát, nem dug pénzköteget a szegények zsebébe, nem szerez munkahelyet a "rászorulónak". Micsoda kanyargós felfogás! Ez lenne az egyház és a lelkészek feladata? Ezt tanulják — például — a papneveldében? Azt, hogy miképpen kell munkakönyvet kitölteni és milyen adókulcsokat kell alkalmazni? Különben én "kaptam" lakást az egyháztól, munkahelyet is, ha rá voltam szorulva — és nem csupán én —, és a gyerekeim is élvezik mindazokat az előnyöket, amit Krisztus követői (a keresztények) élvezhetnek.

Igen, tudom: a kivétel erősíti a szabályt. A gond azzal van, hogy az egész baráti és családi köröm kivétel-státusban van. De hát így van ez, mindenki másképp csinálja. Van, aki épít — van, aki rombol, van, aki emelkedik — van, aki visszahúz, van, aki a jót látja — van, aki (csak) a rosszat, van, aki mocskol — van, aki véd, van, aki bomlaszt — van, aki erősít.

Mint például mi, a "kivételek", akik a szabályokat erősítjük.

Rekord
A Rekordok könyvébe kerül, ott a helye Adriana Iliescu oktatónak, mert elődje, az indiai vagy indián néne csak hatvanöt éves volt szüléskor, két évvel lányabb nála. A könyvben címszavas neve mellett legyen ott a végletek kedvéért, az óvodáskorú lányanyáé is. Nem ártana tudni azt se, hol a határa az asszonyi hobbinak, akarnokságnak, csörtetésnek, ha már az asszonyság szűzen szülte, ami smafu. Melyik fehérnép szülte a legtöbbet, érdekelne nemzeti bajnokságok első három helyezettje. A másik póluson: melyik évben várható a román–magyar szaporulati mélypont, meddig tart és süllyeszthető? Nem hiszek ebben a művi megtermékenyítésben sem. Az a gyanúm, Miron Cozma nemzette, amikor épp szabadnapos volt.

Hagyjuk a politikai meg a statisztikai bárgyúságokat, inkább tegyem fel a kíváncsiságomra jellemző kérdést: hun tetszett eddig lenni? Ilyen hűhót az unokája ötös ikrei érdemelnének, nem egy ebihal.

Mennyből az angyal
Nem elég ide a mennyei hírnökök szava, a három királyok földi bizonyossága, reménységre nem jogosít a földi létben — kicsiny hitűek lettünk. Bizakodásunk alaptalan a Torda környéki régióban, Aranyosszéken, itt ejtődött meg a békebeli szőnyegbombázás, igen hatékonynak bizonyult. Az eredmény nem váratott magára: a hajdan huzamosan prosperáló vidék elnyerte a hátrányos helyzetű státust, a bombázás jutalmát. Aranyosgyéresé az országos tisztasági verseny második díja, pedig még a szeggyár megvan. Tordán híre-hamva a pornak, cementgyárnak csak némi bűze: négy év alatt megháromszorozódott a cement ára. Nagy iramú az EU-s csatlakozás üteme: a tordai munkanélküliség túltesz a tagországokén, még a hivatalos adatok szerint is. Torda rohasztása megfelelően kihat vonzáskörzetére: az eddig Tordára ingázók, a fiatalok Nyugaton keresnek munkát. Igaz, Năstase úr választási dumájában benne volt a fiatalok hazahozatala, de elfuserálódott a dolog, így a be nem tartás miatt nem hibáztatható.

Mintha fizettek volna valakit, azaz pénzt zsebeltek, hogy környezetvédelem címén tegyék tönkre az ipari centrumnak nevezett várost. Aztán rátesznek a romra még egy lapáttal: nemhogy zöldségfeldolgozó kombinát épülne Torda környékén, még a nagy bevásárló központot is Dezmérre cövekelik. Huhu! Itt a mentség: hazatelepszik Indrei Raţiu, turisztikai fővárossá biccentik Tordát. Már most az: látogatják a külföldön dolgozók, a sztráda alkalmazottjai egész télen itt nyaralnak. Indrei Raţiu a Megváltó.

Thomas Mann "Királyi fenség" című regényében olvasható fintor jut eszembe. Nagy a felhajtás a turisztika áldását jelentő ásványvíz körül, nagy derendóciával fogadjuk a felséget. Őfelsége, a jelenlévők mélységes rémületére, egy pohárka vizet iszik.

8 + 7 = 0
Az elmúlt kormányzási ciklus végén a nyugdíjasok nagy része űrlapot kapott, darabkát a kampányarzenálból. Két kockát kellett ikszelni: van-e 1. munkakönyve, 2. nyugdíjazáskor figyelembe nem vett tevékenységet igazoló irata? Csak azért kampányfogás, mert a ciklus vég nagy hajrában jelenik meg, személyre szólóan, borítékban. Megjelenhetett volna a médiában? Akkor nincs benne a "szavazzon ránk, János bácsi!" bratyis, bizalmaskodó vállveregetés. Van ennek máig érvényes jelentése? 89 előtt, ha jól emlékszem 1975-ben, jutalékossá tették a könyvtárosi állásokat a községközpontokban, erre a sorsra jutott az iskolák kisegítő személyzete. Amennyiben a megszólított igazoló papírral jelentkezik, pontokat kap, amitől nem kattan ki a számítógép. De mi lesz, ha nyolc meg hét egyenlő zéróval?

Magyarán: nyugdíjazandó egyénem az állami vállalatnál dolgozott nyolc évet, a téeszben hetet, de ez nem jelent semmit, azaz nincs meg neki a nyugdíjazáshoz szükséges minimális 15 éve. A két ledolgozott munkaidő nem adható össze, mert az egyik Jézuska, a másik géppuska, holott a mezőgazdaság tartotta el a kombinátokat. Túrós helyzetemnek folytatása is van, mondjuk tizenegy plusz hét egyenlő zéróval. Ez üti fel a fejét rövidesen vagy pár év múlva. Az elbocsátott építette a szocializmus tizenegy évig, aztán külföldön gyarapította a tőkét, de a kettő nem adódik össze. A szocializmust építésében eltöltött éveket igazság szerint még a külföldi feketemunka-időből is ki kellene vonni.

Három százalék
A százalékot jelző szám konkrét, nem kell találgatni, a kettő együtt, százalék meg a három, a tejfeldolgozó üzemeket jelenti. Az ország meglévő tejfeldolgozó üzemeinek ennyi százaléka felel meg az uniós elvárásoknak. Mondja a tévé, mutogatja a lerombolt kombinátot, de nem vetemedik prognózisra, melyik helyén lesz egy éven belül tejipari felszereléseket gyártó cég, hogy ne kelljen importálni. Helyette a szórakoztató ipar nyersanyaga a kombinát, hogy a vas- és téglatolvajra rádőlt a fal, agyonverte a gerendázat darabja. Micsa állapotok! Bakter nélküli az eladott, rogyadozó kombinát, az új tulajdonost felszívta a szivárvány. Az eltakarításra a betevő falatért szakszerűtlen fosztogatók vállalkoznak.

Ezt a helyzetet, az a gyanúm, azért teremtették, hogy az állam, a hazai termelő vásárolja meg a hiányzó 97%-ot a Nyugattól. Ha nincs merszed — egyesek vállalkozói kedvnek mondják — eladósodni, nem kell a tejed. Ha minden szerkentyűt megvásároltál, adod érte az egész tejet, törlesztői részleted sose járhat le. Ez benne a biznisz. Nem agrárinváziónak nevezik, segíségnek. Hogyne segítenének, hisz nálunk az agrária magánszektor 60 éves gödörben leledzik.

Rég nem a tejről van szó, eddig egyetlen pakulár se fertőződött meg a géphiányos túrótól. A biznisz a lényeg, aminek a savója: nem akarnak egyenrangú partnernek. Világos: esélyünk aránya: 3/97-hez.

A kárpát-medencei magyarság helyzetének nyugat-európai megítélésében, úgy tűnik, némi változás állt be azzal, hogy az új EU-tag Magyarország kérésére Európai Parlamenti bizottság utazott a Vajdaságba a magyarokkal megesett atrocitások kivizsgálása végett. Ezúttal Európa nem arra várt, hogy háborús viszonyok robbanjanak ki, ahogyan az a kilencvenes években történt több, jugoszláv tagköztársasági népcsoport módszeres irtásával, hanem idejében lépett. Még mielőtt a magyarok nem mernének kilépni az utcára, vagy este, sötétedés után hazatérni otthonaikba.

A jelzésértékű döntés a vizsgálóbizottság felállításáról még tavaly megtörtént, az idei helyszíni vizsgálódás pedig ráébreszthette a szerb hatóságokat arra, hogy véget kell vetni a bűnözőkkel szembeni felelőtlen toleranciának. A rendőrség és az ügyészség megértő magatartása mindannyiszor újabb olaj volt a tűzre, hiszen a bűnözők egyféle titkos biztatást sejtettek abban, hogy kesztyűs kézzel bántak velük a hatóságok. Magyarország mai kormányának alig hallható tiltakozásait senki nem vette komolyan, a diplomáciai felvetésekre pedig mindig az a válasz jött, hogy egyedi esetekről van szó. Közben napi rendszerességgel magyar fiatalokat vertek agyba-főbe szerte a Vajdaságban.

Az EP bizottsága kiutazásának hírére a szerb hatóságok elkezdtek fogadkozni. Vuk Draskovic szerb-montenegrói külügyminiszter a Duna Televíziónak nyilatkozva megígérte, hogy kormánya mindent megtesz a kényelmetlen helyzet tisztázására. A demokratikus nézeteket valló, ellenzéki vezérként híressé vált szerb külügyminiszternek akár hihetnénk is, ha nem tudnánk, hogy az igazságszolgáltatás szekere a Balkán eme tájain sehol nem halad olajozottan. Főleg nem egy olyan országban, ahol az előző diktatúrát kiszolgáló rendszer láncszemei jórészt mindenhol a helyén maradtak. Ugyanaz a rendőr, aki a milosevicsi rendőrállam parancsait teljesítve a közelmúltban a magyart és a többi együttélő nemzetiséget tekintette a nagyszerb hegemónia fő ellenségeinek, most nehéz szívvel tud egyik napról a másikra hátat fordítani múltjának.

Az öt fős tényfeltáró delegáció hatékonyságáról, eredményeiről megoszlanak a vélemények. Doris Pack német néppárti politikus az EP külügyi bizottsága előtti beszámolójában legtöbbször szőrmentén fogalmazott. Nem értett egyet azokkal a véleményekkel, hogy a hatóságok teljes közönnyel viszonyulnának a magyarok testi bántalmazásához, ugyanakkor jelezte, hogy gyenge a rendőri munka hatékonysága. A politikus asszony elmarasztalta az ügyészeket abban, hogy nem hajlandók elismerni egy-egy cselekedet etnikai indíttatását. Azt is szóvá tette, hogy nagy gondot jelent a szerb rendőrök nyelvismeret hiánya: nem beszélnek magyarul, illetve a rendőrség kötelékébe nem kerülnek be magyar nemzetiségűek. Úgy vélte, a szerb központi hatóságokban megvan a jóakarat, a problémák a végrehajtásban keresendőek.

A delegáció vezetőjének diplomatikusan árnyalt véleményétől kissé eltérően Becsey Zsolt, az EP fideszes képviselője úgy vélte: a látogatás nyomán a politikai felelősség kérdése is felvetődik a belgrádi hatóságokat és az Európai Parlamentet érintően egyaránt. Noha a bajok nyitját, a helyi magyarság önrendelkezésének szükségességét, az autonómia hiányát nem igazán érintették, a magyar képviselő jelezte: kérték, hogy Belgrád segítsen a vajdasági régiónak abban, hogy önmagát "érvényesíteni" tudja, egyebek között uniós segítséggel. Magyarán szólva: a gondok megoldásának nyitja a nagyobb önállóság, a helyi, magyar hivatalosságok hangsúlyosabb szerepvállalása gondjaik kezelésében és megoldásában.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke csak részben értett egyet az elnök véleményével. Úgy fogalmazott: "Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében én is jobbnak látnám a helyzetet." Kasza egyértelműen az állami szerveket tette felelőssé a több mint száz etnikai alapú vajdasági incidens miatt, mégis úgy vélte, immár előrelépés az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest, hogy a hatóságok kezdik komolyan venni a helyzetet. A délvidéki magyar politikus egyértelművé tette: a továbbiakban is mindig szóvá kívánja tenni a kisebbségek elleni kilengéseket.

Az ügyben megszólaló magyar politikusok jó kezdetnek tartják a magyarságot ért támadások elleni fellépésben az Európai Parlament tényfeltáró küldöttségének munkáját. Elmar Brok, a külügyi bizottság német elnöke úgy vélte, a mostani misszió próbakő lehet abban, hogy mennyire tudja megvédeni kisebbségeit az Európai Unió.

A kárpát-medencei magyarság jövője szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a kisebbségi sérelmek miként kerülnek nyilvánosságra.

Az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok határozott végrehajtására és a korrupcióval szembeni szigorú fellépésre tett ígéretet szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán Mihai Răzvan Ungureanu külügyminiszter.

Ungureanu szerint a kormány úgy döntött, hogy felülvizsgál mintegy ezer "leállított vagy éppen valamelyik fiókban felejtett" ügyet. Egyben azt is közölte, hogy az összes miniszter, aki az elmúlt években valamilyen végrehajtó feladatkörrel rendelkezett, teljes felelősséget visel majd mind jogi, mind adminisztratív szempontból.

A román diplomácia vezetője szerint Bukarest ugyanilyen elszántsággal folytatja majd az EU-belépéshez szükséges reformokat más területeken is. Egyúttal figyelmeztetett, hogy országának külföldi támogatásra lesz szüksége például a román határok ellenőrzésének hatékonyabbá tételére: ez utóbbiak egy része ugyanis az EU külső határává válik Románia 2007-es csatlakozása után.

A tavaly decemberi EU-csúcsértekezlet határozata alapján Bukarest — Szófiával együtt — idén áprilisban aláírhatja a csatlakozási szerződést. Ezt megelőzően azonban még az Európai Parlamentnek (EP) is állást kell foglalnia a román felkészültségről. Strasbourgból pedig kételkedő hangok hallatszanak. A Romániáról szóló EP-jelentés készítője, Pierre Moscovici volt francia Európa-ügyi miniszter például a szerdai meghallgatás után úgy vélte: még nagy munka vár Bukarestre, s a parlament ennek alapján, nem pedig pusztán a szándékokra hagyatkozva fogja megítélni az új román kormány tevékenységét.

Ungureanuhoz a meghallgatáson kérdést intézett Schöpflin György, a Fidesz-MPSZ listáján megválasztott EP-képviselő, egyebek között azt tudakolva, miért van az, hogy a román diplomáciában nem dolgozik egyetlen magyar etnikumú román állampolgár sem. A külügyminiszter szerint lépéseket tesznek e probléma megszüntetésére. Egyúttal hangsúlyozta, nem véletlen, hogy az új román kormányfő első külföldi útja Magyarországra vezetett, s a bukaresti vezetés nagyon fontosnak tartja a jó kétoldalú kapcsolatokat.

Az észak-erdélyi autópálya megépítése továbbra is prioritásként szerepel a román kormánynak a parlament által megszavazott programjában — mondta Borbély László, a közmunkákért és a területrendezésért felelős megbízott miniszter. A miniszter arra a nyilatkozatra reagált, amelyben Traian Băsescu államfő megkérdőjelezte, hogy a jelenlegi kormánynak prioritásként kell-e kezelnie az észak-erdélyi autópályát.

Borbély László leszögezte: a kormányprogramnak abban a részében, amely a különböző infrastrukturális prioritásokat jelöli meg, kiemelt helyen szerepel az észak-erdélyi autópálya. Ezt a programot a parlament megszavazta, továbbra is érvényben van — hangsúlyozta. Más kérdés, hogy a kormány most megvizsgálja azokat a szerződéseket, amelyeket a korábbi kormány kötött — mondta Borbély, emlékeztetve arra is, hogy egy auditáló bizottság készít jelentést e témában, azt a héten véglegesítik, majd bemutatják a miniszterelnöknek. A Világbank is készít jelentést az ügyről. — Nyilván csak ezek alapján lehet majd elemezni a helyzetet — hangsúlyozta a politikus, hozzáfűzve: az RMDSZ-nek és a pályaépítés szempontjából érintett régiónak egyaránt érdeke, hogy a kormányprogram szerint megépüljön az észak-erdélyi sztráda.

Felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi tizenöt évben szinte semmilyen autópályát nem építettek Romániában, ezért az ország számára első számú szempont, hogy a következő esztendőkben ezt a hiányt pótolják. A dél-erdélyi autópályára is szükség van — hangoztatta Borbély, de emlékeztetett arra, hogy ez utóbbi megépülésének a határideje az európai uniós tárgyalások alapján egyelőre 2025. Az észak-erdélyi sztráda viszont jóval előbb elkészülne — tette hozzá —, és az is összeköti majd az országot az Európai Unióval (hiszen Magyarország már tagja az integrációs szervezetnek).

Ami pedig a szász építési örökséget illeti, Borbély szerint "felmelegített dologról" van szó, Károly herceg fél évvel ezelőtt is hangoztatta már ezzel kapcsolatos aggodalmait. A miniszter utalt arra, hogy a törvény is előírja: olyan körzetekben, ahol bármilyen műemlék vagy tárgyi örökség van, eltérítik az autópálya útvonalát. Nincs olyan szakasza az autópálya tervezett nyomvonalának, amely a szász örökséget veszélyeztetné — szögezte le Borbély.

— Erdéllyel szembeni tiszteletlenségnek minősül megkérdőjelezni az észak-erdélyi autópálya hasznát — jelentette ki tegnap Kolozsváron Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei elnöke. Elmondta: a szerződés aláírása előtt a közlekedésügyi minisztérium pontos felméréseket végeztetett, amelyek szerint a befektetés igenis gazdaságos.

— A sztráda hatékonyságát nem 2004-től, vagy 2005-től kell számolni, hanem 2012-től, amikorra a munkálatok befejezését ígérték vagy éppen 2020-tól. Köztudott: a dél-romániai forgalom Nagylaknál megy ki az országból, a többi térségből azonban a borsi határátkelőn keresztül igyekeznek tovább — magyarázta Rus, aki továbbra is az észak-erdélyi autópálya egyik legvehemensebb támogatója kíván maradni. — Az autópályára épp azért van szükségünk, hogy a Romániába látogatók eljuthassanak, meglátogathassák a szász kulturális örökséget, ha Európához akarunk csatlakozni, fel kell zárkóznunk, ami az infrastruktúrát illeti — hangoztatta.

A magyar kormány által meghirdetett Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről folytattak szakértői tanácskozást hétfőn és kedden Budapesten a magyar kormány képviselői a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón ugyanakkor a résztvevők megismerkedhettek azzal a törvénytervezettel, amely létrehozza a Szülőföld-alapot, tájékoztatta lapunkat Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke (képünkön), aki részt vett a kétnapos tanácskozáson.

Az egyeztetésen RMDSZ részről jelen volt Kerekes Gábor gazdasági alelnök, valamint Székely István szakértő. Az ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozásnak konzultációs jellege volt, és várhatóan lesz folytatása.

"Tájékoztatást, információkat kaptunk a Szülőföld-programcsomagról, meghallgattuk a belügyi-, a munkaügyi- és a külügyminisztériumi, valamint az ITDH, a Corvinus Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, az Exim Bank és a Magyar Hitel Bank Rt. képviselőinek előadásait a fenti témákkal kapcsolatban. Mivel a tényanyaggal csupán ott ismerkedtünk meg, csak néhány javaslatot fogalmaztunk meg az elhangzottakkal kapcsolatban, a továbbiakban minden határon túli szervezet áttekinti az anyagot és megteszi kiegészítő javaslatait" fejtette ki Takács. Hangsúlyozta: ezek a javaslatok várhatóan helyet kapnak azokban a munkaanyagokban, amelyek a magyar parlament elé kerülnek.

Az ügyvezető elnök a Szülőföld-program gazdasági csomagjának elképzeléseit messzemenően támogatja, annak ellenére, hogy még nem ismeri megvalósíthatósági lehetőségeit. "Ezek nem támogatások, hanem végre a piacgazdaság szabályai szerint működő gazdasági fejlesztési programok. Nem arról van tehát szó, hogy valakinek megpakolják a hátizsákját pénzzel, amit aztán vissza nem térítendő támogatásként elkölthet. Más koncepció szerint állnak össze ezek a támogatások, amelyek a piac szabályait veszik figyelembe ahhoz, hogy finanszírozható programok alakuljanak ki. Természetesen számos kérdésre nem kaptunk választ, de mivel többnyire politikai döntésre váró kérdések hangzottak el, úgy gondolom, nem is kaphattunk, hiszen egy szakértői jellegű tanácskozás nem alkalmas erre", mondta Takács Csaba.

Haáz Sándor jelentősen gazdagította a magyar néprajztudomány erdélyi vonatkozású ismereteit, és hozzájárult ezek széleskörű megismertetéséhez. Pusztai János írói munkásságával vívta ki a közösség elismerését. Széleskörű irodalmi elismertsége 1978-ban A Sereg című regényével vette kezdetét, irodalmi műveinek cselekményvezetésében sajátos regénytechnikát dolgozott ki. Muzsnay Árpád magyartanárként kezdte pályafutását, majd sokáig újságíróként dolgozott. Az EMKE alelnökeként számtalan helyi, regionális és határon átnyúló rendezvény főszervezője. Fazakas László a református egyház lelkészeként és teológusként a társadalmi igazságosság és megbékélés érdekében végzi munkáját. Írásművészetében egyszerre van jelen a mély gondolatiság, a nyelvi archaizmus és a legmodernebb nyelvi lelemény.

Terényi János szerint a kitüntetett személyek a kárpát-medencei közös magyar kulturális örökség megőrzéséért és erősítéséért munkálkodnak, e tevékenységük nemcsak a múltba tekint, hanem a jövőt is építi. Azt a célt szolgálják, hogy ez a magyar kultúra valóban egységes áramkörré szerveződjön — mondta a bukaresti magyar nagykövet.

Az örömbe azonban némi üröm is keveredett, hiszen Farkas Árpád költő, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap főszerkesztője visszautasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést. A költő azzal indokolta döntését, hogy a kitüntetést Magyarország elnöke a kormány által megfogalmazott előterjesztés alapján adományozza. A költő a visszutasítást megindokló levelében úgy fogalmazott, hogy másfél milliónyi sorstársával több mint ötven éve küzdelemre kényszerült egyetlen emberi és nemzeti önazonosságának megőrzésére, 2004. december 5-e után azonban "nevetségesnek érezné egy kitüntetés örvén kiemelkedni közülük, fölmagasztalódván e tudathasadásos igényhez". A költő elnézést kérve Mádl Ferenc államfőtől kijelentette: Mádl futólagos kézszorítása — amelyben a magyar államelnök sepsiszentgyörgyi látogatásakor volt része — többet jelent számára minden, e jelenlegi kormány által javasolt érdemrendnél.

Terényi János az üggyel kapcsolatban a Szabadságnak elmondta: sajnálattal vették tudomásul Farkas Árpád döntését. Meggyőződése, hogy az ilyen magas rangú állami kitüntetések kiosztása mögötti szándék a kárpát-medencei magyar kulturális vérkeringés erősítése, amivel ő is egyetért. — Ez olyan cél, amelyet valamennyien osztunk — tette hozzá.

Szombaton délután négy órakor nyílik meg a teljesen felújított Györgyfalvi lakónegyedi műjégpálya — tájékoztatott Mariana Sfârlea, a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) szóvivője. A munkások az utolsó simításokat végzik, a hangszórókat már felszerelték.

Az RADP által kiírt licitet megnyert zilahi GPI Turism-Sport Kft. igazgatója, Georg Pop elmondta, hogy a Németországból importált felszereléssel létrehozott jégpályát december végén meg kellett volna nyitniuk, de különböző infrastrukturális akadályok miatt ez mostanra halasztódott. A Szilágy megyei cég 300 ezer eurót fektetett be a jégpályába annak érdekében, hogy jégkorong-mérkőzésekre is használható legyen. Egyébként a szombati ünnepélyes megnyitón ifjúsági jégkorongcsapat és jégtánc-csoport is részt vesz. A jégpálya nyitvatartási rendje: 10–14 (diákok), 14–20 (felnőttek).

A témához tartozik az is, hogy kedden este megnyílt a feleki sípálya. A 800 méter hosszú és 30 méter széles pálya várja a téli sport kedvelőit.

A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized szendergés után több aranyosszéki faluban kezd beindulni az önszerveződés a gazdálkodás fellendítése érdekében. Az aranyosszéki Kövend az elmúlt évtizedekben nem csupán zöldségtermesztési hagyományairól volt híres, hanem közművelődési tevékenységéről is. Az elmúlt időszakban mégis keveset hallottunk a vidékről, talán azért, mert csökkent a közügyek iránti érdeklődés. A rendszerváltás után az önös érdekek túlsúlyba kerültek, a közösségi célokat pedig a közömbösség uralta. Ezt fájlalták Kövenden is, mígnem Szabó (Cserés) Ferenc nyugalmazott tanár megpróbált valamit felébreszteni a falu egykori jeles értelmiségének, Vásárhely Gézának a szellemiségéből. Karácsony előtt összehívott néhány gazdálkodót, és arról tanácskoztak, hogy jó lenne gazdakört alakítani. Két összejövetel után, január közepén már harminc érdeklődő volt, amikor eldöntötték, hogy létrehozzák a gazdakört. Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének az alelnöke, az Erdélyi Gazda főszerkesztője meghívottként eligazította a falubelieket az indulás ügyes-bajos dolgaiban.

Az egybegyűltek a gazdakör elnökének Szabó Ferencet választották meg, aki a gazdák kérésére gazdatanfolyamot szervezett. Január utolsó vasárnapján került sor a tanfolyam első szakelőadásaira: a zöldségnövények és a gyümölcsfák betegségeiről és kártevőiről, valamint a vegyszeres növényvédelemről Orbán Sándor szakmérnök tartott előadást, ezt követően pedig Bakó Béla agrármérnök vetőmag-tájékoztatója következett. Az előadásokat kötetlen beszélgetés követte, amely során tucatnyi kérdésükre kaptak választ az aranyosszéki gazdák. A beszélgetés során az is kiderült: nagyon sok a megoldásra váró helyi gond, amelyek orvoslását hiába keresik az emberek. Évekkel ezelőtt, a földtörvény értelmében több mint ötven hektár olyan erdőt is visszaigényeltek a kövendiek, amely ma már közigazgatásilag a Fehér megyei Torockó községhez tartozik.

A hivatalosságok hallani sem akarnak a visszaszolgáltatásról, a gazdáknak pedig nincs kihez fordulniuk. Hasonló gond a szarvasmarha-állomány fogyása, hiszen a tejet nem veszik át a gazdáktól, vagy pedig az átadott árut nem fizeti ki a felvásárló. Az emberek nem értik, hogy a minisztériumnak, a különféle állami hivataloknak mi a célja: teljesen fel akarják számolni azt az állatállományt, amely állandó pénzforrást jelentett sok gazda számára?

A kövendi példa ragadós volt: bágyoni gazdák jelezték, hogy náluk is szükség lenne a gazdakör megalakítására. Arról is született döntés, hogy a szomszéd falu gazdakörének alakuló ülése február 13-án lesz, amikor Kövenden a gazdatanfolyam második találkozóját tartják. Erre az alkalomra a biotermelés területén jártas szakembert hívtak meg Kolozsvárról. Sokan úgy vélik, a biotermelésre nagy jövő vár.

Eredményes volt az elmúlt év, számos újítást, javítást sikerült elvégezni a községben, de ebben az évben sincs hiány tervekben, derült ki a polgármesternek a tanácsülésen elhangzott beszámolójából

Tavaly 12 rendes, három rendkívüli tanácsülést tartottak, 49 tanácsi határozat és 660 polgármesteri rendelet született.

A megvalósítások közé tartozik az elektromos áram bevezetése a 20–24 házból álló Darócra, a közvilágítás korszerűsítése a községközpontban, a községi utak lekövezése Bátonban és Váralján. Az iskolákat is javították: Váralján új iskolakaput építettek, és bevezették az épületbe a vezetékes vizet, továbbá biztonsági rácsokat szereltek az ablakokra. A bátoni iskolaépületben mellékhelyiségeket alakítottak ki — az óvodákban, francia segítséggel, játszóparkot hoztak létre.

Az újfalusi iskola — szintén a franciaországi testvértelepülés támogatásával — fénymásolót, televíziót és videókészüléket kapott.

A községközpont könyvtárát 48,5 millió lejes beruházással újították fel, a polgármesteri hivatal is új bútordarabokat és 3 számítógépet kapott.

A települést új névjelzőtáblákkal és forgalmi táblákkal látták el.

A fogászati rendelőbe sikerült beszerelni egy fogászati széket, kagylót és a helyiség fűtését is megoldották — belátható időn belül valószínűleg megkezdi majd tevékenységét egy fogorvos a községben. Az elmúlt évben az önkormányzat biztosította az üzemanyagot az orvosoknak a kiszállásokra.

A polgármester felsorolta a terveket is: a bátoni út aszfaltozását, valamint a község levéltárának otthont adó helyiség felújítását, a kultúrotthon kibővítését és a vízhálózat továbbépítését, amit szintén franciaországi segítséggel terveznek megvalósítani.

A családorvosok beszámolója szerint (a községben két orvos és két asszisztens működik) a 3100 lakosból 2682-nek van egészségügyi biztosítása, ebből 21 az 1 éven aluli gyerekek, és 856 a 65 éven felüliek száma.

2004-ben 7459 kivizsgálást végeztek — a krónikus betegek száma 632, ebből 75 százaléknak szív- és érrendszeri panaszai vannak.

A 76-os törvény alapján korábban két alkalmazottja volt az önkormányzatnak, idéntől további 4 személyt szeretnének felvenni — tájékoztatta lapunkat Mureşan Ildikó alpolgármester.

Szerda reggel a Széchenyi téri piacon a következő árak voltak érvényben: tojás — 3000–3500 lej/db, hagyma — 10 ezer lej/kg, fokhagyma — 45–50 ezer lej/kg, burgonya — 5–8 ezer lej/kg, paszuly — 40–45 ezer lej/kg, saláta — 10–15 ezer lej/fej, karalábé — 12 ezer lej/fej, murok 8–15 ezer lej/kg, alma — 16–23 ezer lej/kg, őrölt mák –160 ezer lej/kg.

Január végén benyújtotta pályázatát Kolozs, Dés és Füge. A PHARE-támogatásért pályázó települések turisztikai adottságaik kihasználását, kamatoztatását, korszerű üdülőtelepek kialakítását tervezik. A legnagyobb összeget, 1 360 000 eurót Kolozs pályázott meg, ehhez adódna nemzeti alapokból további 566 ezer, helyi alapokból 340 ezer euró. Dés 754 ezer eurós pályázatot nyújtott be, ehhez az országos alapból 315 ezer, helyi alapokból további 188 ezer euró társulna. A kisrégiós pályázat harmadik résztvevője a Beszterce-Naszód megyei Füge, amely a PHARE-tól 257 ezer eurós támogatást igényelt. A fügei projekt megvalósításához országos alapból 107 ezer, helyi alapokból 64 ezer euróra számítanak. A pályázat kedvező elbírálása esetén a pályázó településnek önerőből el kell kezdenie a munkálatot, amelyre utólag, szakaszonként kapja majd a támogatást. A munkálatok elkezdéséhez tehát banki kölcsönre van szükség, amelynek kamatköltségeit Kolozs és Beszterce-Naszód megyei tanácsai vállalták. A Kolozs Megyei Tanács 275 ezer, a Beszterce-Naszód Megyei Tanács 110 ezer eurót fizet ki kamat fejében. A pályázat elbírálására akár több hónapot is kell várni. Kedvező elbírálás esetén a megvalósítási határidő 15 hónap.

Torda és Aranyosgyéres környékén mintegy ezer személy adott vért tavaly, derült ki a Véradó Központ adataiból. A központ igazgatója, Elena Chiorean elmondta, Aranyosgyéresen tavaly 451, Tordán 543, azaz összesen 994 személy jelentkezett véradásra. A véradók mindegyike mintegy 400 ml vért adott, ez a mennyiség fedezte a Tordai és Aranyosgyéresi Városi Kórházak szükségleteit.

Tetten ért fosztogatók
Gyanúsan nagyméretű csomagokat cipelő férfiakat igazoltatott január 31-ről február 1-re virradóra egy tordai kéttagú rendőrjárőr. Az éjfél után az Axente Sever utcában csellengő két férfit megállították és azonosították a rendőrök: a 20 éves T. Mocanról, a Simonrad Kft. napszámosáról és a 31 esztendős munkanélküli Fodor A.-ról volt szó. A csomagokban pedig lopott holmit találtak, mégpedig Haid&New típusú varrógépet, Grundig magnetofont és 6 régi könyvet. A nyomozás kiderítette, hogy a lopott árut 20 perccel korábban zsákmányolták a Doctor Ioan Raţiu Alapítvány 1918. December 1. u. 1. szám alatti székházából. Mocant a székház tatarozásához alkalmazták napszámosnak, így rendelkezett bejárati kulcsokkal. Az alapítvány ügyintézője, R. Indrei Stephen Pilkington megállapította, hogy az anyagi kár mintegy 40 millió lejre tehető. A tárgyak visszakerültek a jogos tulajdonoshoz. A két férfit minősített lopás alapos gyanújával szabadlábon vizsgálják.

Súlyos baleset
Désen súlyos baleset színhelye volt a Május 1. utca február 1-jén, kedden reggel 9 órakor egy autó elgázolt egy figyelmetlen férfit. A 30 éves kozárvári (Cuzdrioara) Sz. E. a CJ–09–COS rendszámú Mercedes típusú gépkocsit vezette, amikor hirtelen elékerült egy 87 éves férfi. A kackói (Câţcău) illetőségű Duma I. nem a gyalogátkelőhelyet használta, amikor figyelmetlenül átment az úton, Sz. E. nem tudta kikerülni az ütközést.

Cserbenhagyásos gázolás
Tavaly őszi cserbenhagyásos gázolás tettese került rendőrkézre. November 7-én, délután 4 órakor Aranyoslóna (Luna) térségében a CV–10–FIT rendszámú Volkswagen Golf CL elgázolta a kilencéves Mihail H.-t, aki figyelmetlenül átszaladt az úttesten. A sofőr megállt a baleset helyszínén, elbeszélgetett az áldozat apjával, de nemsokára távozott, úgyhogy senki sem jegyezte meg a gépkocsija rendszámát. A rendőrség előbb a gépkocsit azonosította, kiderítették, hogy a sepsiszentgyörgyi Fit-Sped Kft. tulajdonában lévő autóról van szó. Később kinyomozták, hogy a cég igazgatója, az 50 éves B. Csaba alaposan gyanúsítható a cserbenhagyásos gázolással. Szabadlábon vizsgálják.

Baleset Némán
Egy személy súlyosan, kettő könnyebben megsebesült a szerda hajnali balesetben Némán (Nima). A 37 éves dési Vasile Mircea vezette CJ–66–SIU rendszámú 80-as Audi túl gyorsan vezetett, egy veszélyes kanyarban elvesztette uralmát a kormány fölött, átsodródott a másik sávba, ahol frontálisan ütközött a szabályosan közlekedő, B–56485–05/11 rendszámú, a 40 esztendős aranyosgyéresi Dorel L. vezette Iveco szállítójárművel. A balesetben súlyos sérülést szenvedett Vasile Mircea, míg az Audi utasait, a 33 éves Valeria P.-t és a 38 esztendős Gavril J.-t könnyebb sérüléssel ápolják.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 37 360 lej, 1 USD = 28 581, 1 magyar forint = 152 lej.

Eladó kétszobás kolozsvári, ultraközponti lakás. Telefon: 595-883. (0003)

Raktárost és raktárossegédet alkalmazunk. Telefon: 0264/418-579.

Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, após, apatárs, nagytata, testvér, rokon, szomszéd, jó ismerős,
id. SZECSŐDI ÁRPÁD
türelemmel viselt szenvedés után, életének 63. évében, 2005. február 1-jén reménységben visszaadta életét az ő Teremtőjének. Drága halottunkat február 4-én, 15 órakor helyezzük örök nyugalomra a Házsongárdi temető nagykápolnájából. A GYÁSZOLÓ CSALÁD.

A Román Olimpiai Bizottság (ROB) és a Román Sportügynökség szervezésében a bukaresti Nemzeti Operában került sor a Román Sportgálára. A szervezők a rendezvény keretében díjazni és elismerni kívánták a román sportolók kimagasló teljesítményeit, beleértve azokét a szakemberekét is, akik munkájukkal hozzájárultak e sportolók sikereihez. A sportolók mellett technikusok, orvosok, szövetségek és klubok is részesültek elismerésben, mindazok, akik sikereket könyvelhettek el a hazai és nemzetközi versenyeken, Európa-bajnokságokon, vb-ken, illetve a 2004-es olimpiai játékokon. A rendezvényen többek közt részt vettek: Octavian Morariu (a ROB elnöke), Ioan Dobrescu (ROB főtitkár), Ana Pascu, Marcel Popescu, Nicu Vlad (ROB alelnökök), a sportszövetségek elnökei és titkárai, a kormány helyi képviselői, nagykövetségi képviselők, üzletemberek stb.

A trófeák átadásának ceremóniáját a bukaresti Nemzeti Opera szólistái, valamint az opera kórusa tették ünnepélyesebbé. Az előadáson Ciprian Teodorescu karmester vezényletével elhangzottak többek közt Mozart, Rossini, Donizetti, Lopez, Bizet, Cesarini, Verdi, Strauss művek és más darabok. A műsor keretében megemlékeztek az ázsiai katasztrófa áldozatairól is.

A 2004-es év díjazottjai, kitüntetettjei a következők: a Nemzeti Sport Díjat Cătălina Ponor tornász, háromszoros olimpiai bajnok kapta.

Az olimpiai számokban szereplők közül Monica Roşu, Dana Sofronie, Marius Urzică, Marian Drăgulescu, Alexandra Eremia (torna); Camelia Potec, Răzvan Florea (úszás); Ionela Târlea, Marian Oprea, a kolozsvári Maria Cioncan (atlétika), valamint Ionuţ Gheorghe (ökölvívás) kapott jutalmat.

Díjazott csapatok:

Női tornacsapat: Cătălina Ponor, Dana Sofronie, Oana Ban, Monica Roşu, Alexandra Eremia, Silvia Stroescu.

Női 8 + 1-es evezős: Rodica Florea, Georgeta Damian, Viorica Susanu, Aurica Bărăscu, Ioana Papuc, Liliana Gafencu, Elisabeta Lipa, Doina Ignat, Elena Georgescu.

Női kétpár-evezős: Georgeta Andrunache, Viorica Susanu.

Női könnyű kétpárevezős: Constanţa Burcică, Angela Alupei.

Férfi tornacsapat: Marian Drăgulescu, Marius Urzică, Ioan Suciu, Dan Potra, Răzvan Selariu, Ilie Popescu.

Egyéb sportrendezvényeken résztvevők díjazása:

Küzdősportok: Gheorghe Florian, Georgiana Tinca, Radu Adrian, Iulian Cheles, Alina Soare, Bogdan Lipianu, Ciprian Apetre, Daniel Fusaru, Ioana Mihalache, Ioana Dul — g heru, Mariana Pandia, Andrada Bidina, Andreea Mihăilescu, Minodora Zaharia.

Aerobik: Izabela Daniela Lăcătus, Raluca Babaligea, Remus Nicolai, Mădălina Cioveie, Aurelia Ciulea, Cristina Marin, Tania Pohoaţă, Mirela Rusu.

Karate: Cornel Muşat, Irina Simirad, Robert Miclea.

Repülőmodellezés: Corneliu Costiniuc, Dan Amorăriţei, Corneliu Mangalea, Aurel Popa.

Teke: Cătălina Calaver, Stelian Boariu.

A kitüntetett edzők: Octavian Bellu, Mariana Bitang, Dan Grecu (torna); Mircea Roman, Ion Boicu (evezés); Doina Sava, Octavian Ţiglea (úszás); Doina Anton, Liliana Alexandru, Beregszászi István (atlétika), Vastag Ferenc (ökölvívás), Maria Fumea (aerobik), Aurel Pătru (küzdősportok).

Kitüntetett orvosok és kutatók: Florin Dionisie, Adriana Limona, Maria Conea, Andreea Aguletti, Dorel Tocitu, Graţiela Vâjiala, Cristian Stoiciu, Nicolae Ploieşteanu, Constantin Ignat.

A legjobb szövetségnek a Román Tornaszövetség bizonyult, az egyesületek között a Bukaresti Dinamó vitte el a pálmát, valamint sportszerűségi különdíjban Răzvan Florea úszó, életműdíjban Anatolie Grinţescu, a Román Vízilabdaszövetség főtitkára részesült.

• Jan. 31.: Korszaka egyik legnagyobb gyorskorcsolyázójának szereplése nyomta rá bélyegét a háromnegyed évszázaddal ezelőtti, 1930-as trondheimi 31. Európa-bajnokságra. Enyhe túlzással úgy is írhatnám, hogy "hazai jégen" nem volt nehéz dolga a vendéglátó közönség és a szakemberek általános elismerését már addig számtalan esetben kivívott, a mostani évfordulóra és egyben, azt megelőző, a későbbiekben is követő, minden dicséretet megérdemlő "tettes"-nek. Aki nem volt más, mint a legendás norvég Ivar Ballangrud. Aki egyébként már 1926-ban letette névjegyét a versenybírák és a társak, valamint a szurkolók asztalára. Az akkor 22 éves gyorskoris éppen Trondheimban iratkozott fel először a győztesek közé. A hazájában rendezett vb-n az 500 m-es táv kivételével minden számot megnyert (az 1500 m-est 2:35,4, az 5000 m-est 8:53,4, a 10 000-est pedig 18:09,0 perccel), 500 m-en pedig a honfitársa, Roald Larsen győzedelmeskedett, 44,7 mp-cel (Ballangrud 46,4 mp-et futott). A most 75 évvel ezelőtti Eb-n Ballangrud senkit sem kímélt: minden távon ő volt a leggyorsabb! Időeredményei: 500 m: 44,9 mp, 1500 m: 2:20,9, 5000 m: 8:35,1 és 10 000 m: 17:47,0 perc! Utolsó fellépése 1939. február 5-én volt a svájci Davosban, ahol összetett világbajnoki címmel búcsúzott a versenyzéstől. 14 éves pályafutása során az olimpiákon 1928-ban a svájci St. Moritzban 1–1 arany-, és bronz-, 1932-ben, az egyesült államokbeli Lake Placidben 1 ezüst-, majd 1936-ban, a németországi Garmisch-Partenkirchenben 3 arany- és 1 ezüstérmet szerzett. Közben se szeri, se száma a világ- és Európa-bajnokságokon begyűjtött érmeknek, rengeteg csúcsjavításának. Összegezve az olimpiákon, vb-ken és EB-ken összesen 12 aranyérmet zsebelt be. Számtalan világ-, valamint Európa-csúcs fűződött a nevéhez 1928–1939 között. Ballangrud 1969. június 9-én távozott végleg az élők sorából.

• Febr. 1.: Ugorjunk előre 40 évet. Lássuk, az előbbiekben ismertetett időeredmények nyomán az 1970-es ausztriai, nevezetesen innsbrucki 64. Eb-n győztesek eredményei: összetettben: Ard Schenk (Hollandia) 175,62 pont, 1500 m: Erhard Keller (NSZK) 39,84 mp. 1500 m: Ard Schenk 7:4,8 perc. 5000 m: Cornelius Verkerk (Hollandia) 7:32,9 perc. 10 000 m: Dag Fornaess (Norvégia) 15:42,9 perc. Hát, azért valamicskét csak lépett előre a világ…

• Febr. 2.: Negyvenegy éve, 1964-ben az igls-innsbrucki bob-világbajnokságon a kettes egységek aranyérmeit a Nagy-Britanniát képviselő Anthony Nash, Robin Dixon összetételű páros nyerte, míg a négyeseknél a kanadai legénység végzett az élen (zárójelben jegyzem meg, hogy ezt a vb-t az akkori IX. téli olimpia keretében rendezték meg, így tehát a dobogósok kétféle — ötkarikás és világbajnoki — címet, illetve érmeket vehettek át). Az olaszoknak jutott az ezüst- és bronzérem. Egy évvel később, tehát most negyven esztendeje, 1965-ben Svájcban már csak a vb címért folyt a versengés, de ez cseppet sem zavarta a szigetországiakat, hogy ugyanolyan összeállításban megismételjék győzelmüket. Sőt, az olaszok is követni akarták példájukat, de ez csak félig járt sikerrel, mert a második helyet ugyan megismételték, de a harmadik hely ezúttal a kanadaiaké volt.

• Febr. 3.: Harmincöt éve, 1970-ben a svájci St. Moritzban zajlott mind a kettesek, mind a négyesek világbajnoksága (a 33., illetve 34. kiírás). A ketteseknél a nyugatnémetek kettős sikert értek el, övék volt az arany- és ezüstérem is. A négyeseknél viszont Olaszország, NSZK, Svájc volt a sorrend az élen. Az ezüstös németeknél a később sokszoros olimpiai és világbajnok, illetve érmes Wolfgang Zimmerer és Peter Utzschneider mindkét számban ezüstérmes volt.

• Febr. 4.: Hét évtizeddel ezelőtt, 1935-ben nagy meglepetésre az osztrák gyorskorcsolyázók alaposan megtréfálták a Finnország fővárosában, Helsinkiben zajló 36. Európa-bajnokság skandináv esélyeit. Az összetett bajnoki címet az 1500 m-es távon is győztes Karl Wazulek nyerte (ideje: 2:23,8 perc volt), a két hosszabb távon pedig honfitársa, Max Stiepl bizonyult a leggyorsabbnak (8:43,8 és 17:43,2 perccel), a skandinávoknak mindössze egy aranyérem jutott: Bernt Eversen 44,0 mp-cel győzött 500 m-en, míg a finn Birger Vasenius 5 bronzéremmel gazdagodott: mind a négy távon és az összetettben is harmadik volt!

• Febr. 5.: Bár 45 esztendeje már január 2-án tüdőgyulladásban végleg távozott az élők közül, február elején is még számtalan cikk jelent meg Fausto Coppi, olasz hivatásos kerékpárosról. Egyöntetű volt a nemzetközi sajtó megállapítása, hogy a népszerű profi Faustóval a földkerekség akkoriban legnépszerűbb, sikerekben is gazdag, világbajnoki címek viselője és körversenyek győztesével lett szegényebb, nemcsak a sportág, de az egyetemes sport is.

• Febr. 6.: Ötven éve, 1955-ben, a svédországi Falunban befejeződött a 49. férfi gyorskorcsolya összetett Európa-bajnokság. A dobogón: 1. Sigvard Ericsson (svéd), 2. Oleg Goncsarenko (szovjet), 3. Dmitrij Szakunenko (szovjet).

Sorozatunkban olyan eseményeket, történeteket elevenítünk fel, amelyek nélkül szegényebb lenne Kolozsvár sportélete. A most következő részben folytatjuk Koncz Rudolf visszaemlékezését a kolozsvári labdarúgó élet kialakulásáról.

A kolozsvári labdarúgás a XX. század első éveiben
A kibontakozás időszaka: 1902–1903
Nagy lendületet vett a footballozás a következő évben 1902 év őszén, amikor az unitárius vallású Telkes Béla Budapestről a kolozsvári Unitárius Kollégium VII. osztályába iratkozott be és így nekem is osztálytársam lett. Ő elsőrangú footballista volt, sőt, itt az összes játékosok közt a legkíválobb, és így tulajdonképpen ő tanított meg minket footballozni részben az udvaron tornaórán részben a kollégium játszóhelyén, a Kismezőn. Rövidesen meg is alakult csapatunk, sőt kettő is, és részt vettünk a többi football csapatok versenyén a város végén levő Bivalyréten: Egyetemi Football Club, Kereskedelmi Akadémia, Gazdasági Akadémia, Róm. Kath. Főgimnázium, Unitárius Kollégium és az Ifjúsági Football Club. Természetesen én is egyik lelkes és kitartó tagja lettem a csapatnak.

Ezekre a mérkőzésekre nem volt kitűzve semmiféle jutalom, a csapatok csak dícsőségért azaz a puszta győzelemért küzdöttek, akiket különösen a játék ujdonsága és érdekes volta lelkesített. Ezeken a mérkőzéseken belépődíj nem volt.

Ezeknek a matcheknek a fő rendezője és bírái: Vermes Lajos, az egyetem és a r. kath. Főgimnázium tornatanára, Iancu Aurel, az első román footballbíró, a r. kath. Főgimnázium volt diákja, II. joghallgató, aki előző évben Budapesten volt jogász és ott megismerkedett a football játékkal, segített Vermesnek a football matchek rendezésében; azután Lassel Gyula Unitárius Kollégium s egyuttal a Kereskedelmi Akadémia tanára s végül Hoffmann Ferenc Gazdasági Akadémia tanára.

Határbírók tanulók voltak egy zsebkendővel vagy zöld ággal kezükben.

A football játékot nemcsak gyakorlatilag igyekeztünk minél jobban elsajátítani, mint úttörök, hanem elméletileg is próbáltuk ismereteinket e téren növelni. E végből a kollégium olvasó köre meghozatta Budapestről a Nemzeti Sport újságot, amiből elolvasgattuk a budapesti s különösen pedig a húsvéti és pünküsti angol matchek leírását tanulás szempontjából.

Telkes Béla osztálytársam, aki a húsvéti vakációt (1903) szüleinél töltötte Budapesten, lehozta nekem az első football szabály könyvet, amit igen szorgalmasan és nagy érdeklődéssel tanulmányoztunk, különösen az off-side szabály szövevényes eseteit, melyek szép ábrákkal voltak megmagyarázva, ezenkívül hozott egy football bírói sipot is és egy pár football cipőt.

1903 tavaszán elláttuk magunkat teljes felszereléssel, természetesen a saját költségünkön; cipő, harisnyaszár, rövidnadrág, ing; az őszi szezonban még utcai ruhában játszottunk kivéve Telkes Béla, kinek teljes felszerelése volt.

Egy kis nehézség a labdával volt, ugyanis a kollégium labdáját csak torna órán vagy játék délután kaphattuk meg, mert a labdával a többi osztályok is játszottak, ezenkívül vakációban pedig, amikor legtöbb szabad időnk volt gyakorolni magunkat a football játékban, egyáltalában nem volt labdánk. A labda megvételére nem volt elég pénzem (12-13 korona), hanem segített egy barátom, Cornel Lăpuşan, aki Bornemissza Mihály asztalos mesternél dolgozott, akinek a fiával, Sándorral együtt jártunk az Unitárius Kollégiumba s egy utcában laktunk. Tehát közösen meghozattuk a labdát 1903 május havában s így bármely szabad délutánon még vakációban is gyakorolhattuk magunkat tetszés szerint.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András