Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Meglepően gyorsan gyökerezett meg az erdélyi magyarság északi nyelvhatárán, a Radnai-havasok tövében meghúzódó bányavároskában, Óradnán a hivatalos keretek között megvalósuló, tömeges jellegű fakultatív magyar nyelv- és irodalom oktatás. Szombaton a helyi iskola két tantermében nyolcvan kisdiákot „kényszerítettek" vizsgára a Kolozsvárról érkezett tévések. Kiderült: egytől-tízig már mindenki tud számolni magyarul, sőt, a hónapok nevét is tudogatják. A negyvenéves szünet után megszületett „szombati iskolát" egész Beszterce-Naszód megyében az óradnai csodaként emlegetik.

Már a folyosón gombócnyelő hangulatban a stáb: egy ötödikesforma fiú, Raul Sabo fut neki harmadszor a magyar ékezetes betűknek.. Sehogy nem jön ki az öt: a legsikerültebb változat a „jot". Román utasítások hangzanak el, majd kétnyelvű beszélgetés: Mi ez? Ez egy asztal? Care este răspunsul corect? A helyes válasz: ez egy asztal! Nem ásztál, másza, hanem asz-tal...

Amikor a gyerekek meglátják a kamerát megszeppennek. Hiába jelzem, hogy én is meg vagyok ijedve – azaz hatódva –, hát kvittek vagyunk: elnehezül a magyar óra. Bauer Ilona hiába játssza el nekik a hónapokat, hibát hibára halmoznak: a februárból megint fébruárie, a cs-betűből pedig ksz lesz. A tanár néni kivárja, amíg újra visszatér a gyerekek bátorsága. Nehezen megy: egy nyolcadikosforma kislány olyan kacifántosan akarja elmondani, „nyáron meleg van", hogy alig bírjuk visszatartani kínos kacagásunk. Aztán „olvasnak": „Ez egy szék. Mi ez? Ki ez? Emese. Ki írja fel a táblára, hogy Emese?" Kamaszlány fut ki, és lelkesen indul neki az Emesének, de egyszer csak megáll. Súgnak neki: litera e fără accent – nincs „ékezetveszély". A lány leírja az Emesét – az s-nél jön a súgás: s unguresc, nu românesc.

Csengő nincs – „szombati iskola" ez ugye, így hát az univerzális diákos nyugtalanság jelzi, hogy vége a harmadik magyarórának is. Köszönnek mind a nyolcvanan – itt-ott román szó is előjön, de erre rögtön lecsap Bauer Ilona. – Most tanultuk, hogy szia! Használjuk is! Na most, mindenki egyszerre: szia! Vidáman vonulnak a gyerekek kifelé – odakinn a nagyobbak, illetve fiúk románra váltanak, de a kisebbek lelkesen skandálják: „Hova megyünk mi? Haza megyünk! Ki kopasz? A riporter bácsi kopasz! Hogy hívják a kopaszt? Szabó Csabának hívják a kopaszt..."

A két oktató – Bauer Ilona és Debreceni Julianna óvónő – fáradtan csukják be a tanterem ajtaját. Fölösleges kérdeznem: csak a vak nem látja, mennyire kifacsarja őket ez a rendhagyó magyaróra. Mert hát hiába a különleges tanterv, a speciális tankönyv, meg a lelkesedés, ha „megfoghatatlan" ez a „tantárgy". A gyerekek ugyanis még nem értik, mitől csoda ez a „szombati iskola": ők tantárgyat látnak benne, izgalmas tantárgyat, amelynek különös előnyei is vannak.

– Ha azt akarod kérdezni, hogy mikor kezdődött el a „csoda", akkor azt kell válaszolnom: 1965-ben, azaz negyven évvel ezelőtt – mondja Ilona. – Csakhogy az „rossz csoda" volt: egyetlen tollvonással átíratták a magyar gyerekeket a román tagozatra. Én akkor kerültem ide, így hát saját szememmel láttam, hogyan sorvad a románra íratott „magyar tagozat", majd azt, hogy a magyar nyelvű oktatás hiánya mennyire súlyosan érinti az óradnai magyarság közéletét. Egyre gyakrabbá váltak az évek folyamán az olyan családok, ahol magyarnak vallották ugyan magukat a szülők, de beszélni már csak románul beszéltek. Persze voltak próbálkozások egyházi vonalon, hogy legalább a „hétköznapi" magyar nyelv oktatását biztosítsák, de hát átütő sikert ezen a téren nem lehetett elérni. A forradalom után aztán beállt egy kis változás: a fakultatív magyar nyelv és -irodalom oktatás nem volt immár „rendszerellenes", így hát el lehetett kezdeni az építkezést. A nagy áttörés végül éppen a „szomorú csoda" negyvenedik évfordulóján valósult meg: nem utolsósorban a Szülőföldön magyarul pályázat által ígért 24 000 forintos támogatásnak köszönhetően, olyannyira felerősödtek a „keretesítés" iránti törekvések, hogy az RMDSZ és az egyház segítségével sikerült hivatalossá tenni a magyar nyelv és -irodalom oktatását. Nem vasárnapi, hanem „szombati iskola" lett: Óradnán és Borbereken egyaránt.

A tanárnőből ömlik a szó. Elmondja: az órákon azokra a diákokra alapoz, akik otthon is beszélik a magyar nyelvet. Külön vannak az elemisták, külön az általános iskolások, és külön a líceumba járók. 120 gyereket lajstromoztak, ebből mintegy nyolcvanan járnak rendszeresen a szombati magyar órákra. Kilenctől tizenkettőig tanulnak – kb. negyven diák jut egy oktatóra, de hát nem szabad panaszkodni. – Abszolút szórványban vagyunk itt: csak rá kell nézni az etnikai térképre, és mindenki előtt egyértelművé válik, hogy annak a két „piros foltnak" ott a Radnai havasok alatt milyen nyelvi hídjai vannak a tömbmagyarság felé. Legközelebb Beszterce vagy Magyarnemegye van hozzánk – legalább hetven kilométerre tőlünk laknak az első magyarok... Magyarul megtanulni ebben a környezetben rendkívül nehéz. Őszire összeszedjük ezt a csapatot, de azért vérmes reményeket nem táplálunk, ugyanis annyira jól azért nem fognak tudni beszélni, hogy megnyithassuk a magyar tagozatot. De az biztos: lelkesek, és hősiesen tanulják nagyszüleik nyelvét. Hogy milyen terveink vannak? Arra számítunk, hogy júniusban már tanévzáró ünnepséget mutathatunk be, és diákjaink száma száz fölé nő. Aztán persze jöhet a nagy tett: ennyi diákkal már beindíthatjuk az elemit, sőt az általános iskolát is. Visszakapaszkodunk a nagyszülőkhöz.

A hétvégi nagyenyedi vetélkedő szervezője az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) – az Erdélyben élő unitárius és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok szervezete –, amely 1900-ban alakult Kolozsvárott. A jelentős hagyományokhoz hűen, 1991-től újra létrehozták, s 2004-ben már közel 50 egyházközségi egyletben 1400-nál több tagja volt. A versmondó és népdaléneklő verseny, amelyet hagyományőrző jelleggel indítottak útnak, egyik legjelentősebb megnyilvánulásuk.

Az eddigi helyszínek – egy kivételtől eltekintve – főleg a Székelyföld jelentős iskolái voltak (Csíkszereda, Segesvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr stb.) Szabó László ODFIE elnök szerint a nyolcadik helyszín, Nagyenyed – azaz a Bethlen Gábor Kollégium – tudatos választás eredménye, hiszen Segesvár után ez a második helyszín, amely a szórványvidéket érinti.

A kétnaposra tervezett rendezvény ( febr. 25–27.) a péntek délutáni érkezés és városnézés után, két igen színvonalas programmal örvendeztette meg a közönséget. Fellépett műsorával a nyolc éves múltra visszatekintő Aranyosszék népi táncegyüttes, négytagú zenekar kísérettel. Tagjai között fő támogatójuk, a várfalvi polgármester ifj. Kanyaró Pál is muzsikált. A lapádi pontozó tíz figurával és a csárdások kiemelkedtek művészi színvonalú előadásukból. Hasonló szép sikert aratott a Peregrinus zenekar (Veres Boglárka, Máté Orsolya, Bencédi Anna, Sipos László, Lőrinci Levente) amelynek tagjai saját megzenésített költeményeiket adták elő.

Másnap Rácz Norbert ODFIE alelnök konferálta be a hivatalos megnyitót. Köszöntőt mondott Sándor Botond helyi unitárius lelkész, Bálint Ferenc a kolozsmonostori egyházközség esperes helyettese és Szőcs Ildikó, kollégiumi igazgató, a házigazda, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte az egylet ajánlatát azért, hogy rendezvényüket Nagyenyedre hozták. – Ez bennünket is megerősít abban a hitvallásunkban, hogy tovább őrizzük hagyományainkat – mondta.

Következett a tulajdonképpeni verseny, amelyik egy szabadon választott versből vagy népdalból állt. Rögtön e bemutatás után egy előzőleg kijelölt öt versből vagy dalból a versenyzők egy-egy újabb „lehetőséget" választhattak. Így mindnyájan kétszer szerepeltek. A bíráló bizottság tagjai, ketten a BGK tanárai, helybéliek (Demény Piroska magyar szakos aligazgatónő és Bajusz Pál zenetanár) újságszerkesztők, egyetemisták, vallástanárok, lelkészek azonnal munkához láttak.

A versenyzők versválasztékában, évforduló lévén, József Attila költeményei szerepeltek a leggyakrabban, de több Kosztolányi, Reményik és Dsida verset is hallottunk. A népdalénekesek is változatos repertoárral mutatkoztak be. Közben megcsodálhattuk a kalotaszegi, a várfalvi, aranyosrákosi népviseletet. A versenyzők a hat unitárius egyházkör több mint 30 helységéből, illetve iskolájából gyűltek össze az értékmentő vetélkedőre. A szünetekben, szabadidőben értékes szakmai műhelymunkák folytak. Feltűnő volt, hogy a versenyzők között mennyivel több a leány, mint a fiú.

Este a színvonalas gálaműsor keretében megtörtént a szakmai kiértékelés és az eredményhirdetés. Újra felléptek a színpadra a dobogósok, egyes meghívottak, és maguk a vezetők is.

A következő eredmények születtek: Népdal verseny: I. díj Ritiu Cristina (Marosvásárhely) és Török Csingó Zsuzsa (Gyalu), II. díj Kádár Vera (Kolozsvár), III. díj Kocsis Imola (Sepsiszentgyörgy) és Bíró Albert (Bölön). A különdíjakat az Unitárius Közlöny és a Bethlen Gábor Kollégium adományozta. Versmondó verseny: I. díj Murvai Erzsébet (Székelykeresztúr) és Fekete Ágnes ( Nagyajta). II. díj Tollas Adrienn ( Marosvásárhely) III. díj Kofity Annamária (Vajdahunyad). A különdíjakat a Napsugár folyóirat, a Bethlen Gábor Kollégium, az Unitárius Közlöny és az ODFIE adományozta.

Nyugalomra intett Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök és Ene Dinga európai integrációs miniszter azt követően, hogy egy német lap azt írta: az Európa Parlament legnagyobb, konzervatív frakciója nyomást gyakorol Románia csatlakozási folyamatának befagyasztására „az általánossá vált korrupció" miatt. A német lap szerint ezt az álláspontot osztja Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. A Handelsblatt úgy tudja, hogy Markus Ferber, a német kereszténydemokraták vezetője nemrég levelet írt Ollie Rehn bővítési biztosnak, amelyben arra kérte, április 13-ig – amikor az EP Románia csatlakozási szerződéséről szavaz – „nagyon komolyan" ellenőrizze, hogy Románia felkészült-e a szerződés április 25-i aláírására.

A bukaresti kabinet vezetője kifejtette: nem az európai keresztény-demokrata frakció hivatalos álláspontjáról van szó, hanem az egyes politikusok lehetséges magatartásáról írt a német lap. Tăriceanu arra hívta fel a figyelmet, hogy ez is jelzés, de nem szabad hivatalos állásfoglalással összetéveszteni, hiszen Bukarest eddig nem kapott arra vonatkozó jelzéseket, miszerint nem teljesítette volna a csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségeit.

Ene Dinga szerint a német kereszténydemokraták kérése Románia csatlakozási folyamatára nem jelent veszélyt. Szerinte természetes, hogy ezzel kapcsolatban fenntartások is megfogalmazódjanak. Hozzátette: az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a Románia által vállalt kötelezettségek teljesítését, ami ösztönzőleg hat a bukaresti vezetésre. „A monitorizálás folytatódik, egyelőre nem izgulunk" – mondta Dinga.

A román politikusoknak égből pottyant mannaként jött Olli Rehn bővítési biztos is, aki Bukarestbe érkezve közölte: Románia csatlakozási szerződésének aláírását nem halasztják el. Rehn megerősítette, hogy az aláírás április 25-én fog megtörténni. A politikus bukaresti látogatása során találkozni fog Traian Băsescu államelnökkel, Călin Popescu Tăriceanuval és Ene Dingával. Rehn közölte: a román vezetőkkel arról tárgyal majd, milyen intézkedéseket kell meghozzanak, hogy Románia felkészülten csatlakozhasson 2007-ben az unióhoz. Úgy vélte, az intézkedések a korrupcióellenes harcra, a szervezett bűnözés visszaszorítására, valamint a sajtószabadság és a kisebbségi jogok biztosítására kell hogy vonatkozzanak majd.ú

Borbély Károlyt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) alelnökét nevezte ki Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök az Országos Ifjúsági Hatóság élére. Az RMDSZ a kazánokat és felvonókat ellenőrző állami hatóság (ISCIR) főfelügyelőségét is megkapta, ezt Szilveszter Sándor vezeti majd.

Amint azt a múlt szombati számunkban megírtuk, a koalíciós partnerekkel való egyeztetés értelmében az ifjúsági minisztérium jogutódjának számító hatóságnak a vezetése az RMDSZ-t illeti meg. A MIÉRT által szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény szerint a tisztség betöltése által az RMDSZ-nek és a vele együttműködő 230 ifjúsági szervezetnek lehetősége nyílik a szövetség választási programjának ifjúsági fejezetébe foglalt célkitűzések megvalósítására. A hatóság prioritásai közé tartozik a diákmunka és a diákhitel intézményesítése, a vidéken élő fiatalok hangsúlyos támogatása, a fiatal vállalkozók és a friss diplomások számára biztosított kedvezmények körének bővítése. Az intézmény szorgalmazni fogja az új ifjúsági törvény elfogadását is. A hatósághoz tartozik egyebek között a középiskolások táborozásaival és az iskolai turizmussal foglalkozó igazgatóság, a diákházakat igazgató és az egyetemistákat támogató ügynökség. Borbély Károly a kereskedelemben is dolgozott, ő vezette a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) kolozsvári irodáját.

Az ISCIR-t vezető Szilveszter Sándor 1950 novemberében született Maros megyében, 1974-ben végzett a Kolozsvári Műszaki Egyetem elektromechanika szakán, ezt követően mérnökként több intézménynél, egyebek között a Zsil-völgyi bányavállalatnál is dolgozott.

Belső választások révén kellene kialakítani azokat a romániai kisebbségeket képviselő testületeket, amelyek kormányhatározat révén jogot kapnának a saját oktatási, kulturális és sajtóintézmények működtetésére – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hét végén Kolozsváron, miután a szervezet szakemberei a kisebbségi törvénytervezet kapcsán tanácskoztak.

Az RMDSZ azt szeretné, ha már a jövő héten véglegesítené az előzetes szövegtervezetet, amely március végéig a kormány asztalára, áprilisban pedig már a törvényhozás elé kerülhetne. A kerettörvény tartalmazná az anyanyelvhasználatra és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó elvi rendelkezéseket, a részletes szabályozásokat pedig továbbra is egyéb törvényekben – tanügyi és közigazgatási jogszabály – kellene végrehajtani, ha szükséges.

A jogszabály egyrészt meghatározná azokat a kisebbségi szervezeteket, amelyek Romániában hagyományosan történelmi közösséget képviselnek, másrészt pedig szabályozná, milyen reprezentativitási kritériumoknak kell eleget tenniük, hogy részt vehessenek a romániai helyhatósági és parlamenti választásokon.

Emellett a törvény biztosítaná a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges keretet. Ez nemcsak azt fogja kimondani, hogy a kisebbségeknek joguk van önálló intézmények működtetésére az oktatás, kultúra és sajtó területén, hanem meghatározza majd, mi módon dönthetnek a kisebbségi közösségek ezek működéséről. Az RMDSZ elképzelése szerint a kisebbségi szervezetek belső választásokon hoznák létre azokat a testületeket, amelyek kormányhatározattal felruházva vezetnék az intézményeket.

Markó újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kormányrendelet által megállapított jogosítvány lehetővé teszi, hogy ezek a testületek ne függjenek politikai szervezetektől. Hozzátette: a lehető legteljesebb nyitottsággal képzelik el ezeknek a testületeknek a létrehozását. Arra a kérdésre, hogy milyen reprezentativitási kritériumoknak kellene eleget tenniük a kisebbségi szervezeteknek ahhoz, hogy részt vehessenek a választásokon, Markó – a Magyar Polgári Szövetség tavalyi kudarcára utalva – elmondta: a választójogi törvény által megfogalmazott kritériumokat teljesíthette volna minden kisebbségi szervezet, de nyitottak és rugalmasak lesznek, ha valaki kifogásolja ezeket. Hozzátette: ilyen felvetés esetében elemzik majd mi volt a gond, miért nem lehetett összegyűjteni a szükséges aláírásokat. „Elvi kifogásom nincs azzal kapcsolatban, hogy a kisebbségi szervezeteknek is bizonyos támogatót fel kell mutatniuk. Hogy mennyi legyen ezeknek a száma, arról lehet beszélni – fűzte hozzá a politikus.

WASS ALBERT IGAZSÁGA címmel dr. Vekov Károly történész tart előadást mácius 2-án, szerdán, délután 5 órától a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének székhelyén (Szentegyház/I. Maniu utca 2.) I. emelet. Közreműködnek Major Olga színművész, Daly Ágnes tanár, Péter Ernő és Szabó László, a zeneakadémia V. éves hallgatói.

TUNÉZIA címmel Eugen Harasim fényképkiállítása nyílik meg március 1-jén 12 órakor a Francia Kulturális Központ Médiatékájában. A tárlat március 20-ig várja látogatóit, a belépés ingyenes.

ASZTMAKLUB február 28-án, hétfőn délután 5 órakor a Szent Mihály Caritas előadótermében (Szentegyház/I. Maniu utca 2.). Dr. Fábián András előadásának címe: Az asztmakezelést befolyásoló tényezőkről. Ugyanakkor légzésfunkciós méréseket is végeznek.

BRETTER GYÖRGY IRODALMI KÖR február 28-án, hétfőn, este 8 órától, a Bulgakov Kávéházban. Meghívottak Fekete Richárd, Urfi Péter és Márkus András. Vitaindító Bréda Ferenc.

KERESZTÉNY EGYETEMISTA EST: Sipos Gábor előadása. Az evangélikus egyház a múltban, helyzete napjainkban és Evangélikus–Református viszony címmel március 1-jén, este 7 órától, az Evangélikus–Lutheránus püspökség tanácstermében. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉST tart március 5-én, szombaton, 10 órai kezdettel a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Napirend: elnöki beszámoló, a főtitkári jelentés szóbeli kiegészítése, gazdasági tanácsos jelentése a 2004-es évről és a 2005-ös évi költségvetés előterjesztése, ellenőri jelentés előterjesztése, jogtanácsosi jelentés, a 2005-ös évi munkaterv bemutatása, az Arany János Díj átadása, a jelentés vitája, javaslatok, a Kutatóintézet szervezeti alapszabályzatának megvitatása és elfogadása, a választmány egyharmadának megújítása, tiszteletbeli tagok választása, a szavazás és eredményének kihirdetése, elnöki zárszó.

A verseny szervezője: Romániai Magyar Cserkészszövetség. A verseny rendezője: 51 sz. Czetz János cserkészcsapat. A verseny helyszíne és kezdési időpontja: Szamosújvár – 2 sz. Ált. Iskola, 2005 ápr. 2, szombat reggel 9.00 óra.

Résztvevők és részvételi feltételek: az RMCSSZ cserkészcsapatai, valamint általános- és középiskolák, továbbá delegáló iskolák híján, a korcsoportba tartozó egyéni jelentkezők.

Egy csoportból, illetve iskolából a versenyen legtöbb 5 személy vehet részt kategóriánként.

Minden szervezett csoporttól, lehetőség szerint, zsűrizésre alkalmas felkészült személyt várunk!

Az igénylők számára péntek és szombat éjszakára szállást biztosítunk(szükséges izolír és hálózsák).

Részvételi díj: versenyzőként 90 000 lej/kétszeri meleg étel, szállás 2 éjszakára, rendezvény pólója, tájékoztató füzet. (Esetleges támogatások esetén ez csökkenhet!)

Korosztályok:

Kiscserkészek (3–4 oszt.)

Cserkészek: I. kategória (5–6 oszt.), II. kategória (7–8 oszt.)

Roverek: I. kategória (9–10 oszt.), II. kategória (11 oszt.-tól)

Jelentkezési határidő: 2005. március 13. Kasza Tamás címére, írásban: 405300 Gherla, str. Ştefan cel Mare 35. Jud Cluj, e-mail-ben: ORV-RMCSSZ@email.ro vagy faxon: 0264-247858 (Külügyi iroda). További információk a fenti címeken, illetve a 0264-247858, 0723-273257, 0744-650865, telefonszámokon valamint a RMCSSZ honlapján:www.rmcssz.ro

Bejelentkezéskor kérik feltüntetni a csapatot vagy iskolát, a versenycsoportok szerinti részvevők számát (a külön verseny esetében is), a zsűritag személyét és a kapcsolattartó személy teljes címét és minden elérhetőségét!

A bejelentkezést követően elküldjük a részletes bejelentkezési lapot és a tájékoztató füzetet, mely szokás szerint a felkészüléshez szükséges útmutatót is tartalmazni fogja.

FIGYELEM!!!

A KÁRPÁT-MEDENCEI SZINTŰ VERSENYEK BÁRMELYIKÉRE CSAKIS AZ ORSZÁGOS SZINTŰ VERSENY RÉSZVEVŐI MEHETNEK TOVÁBB, IGAZOLÁS KÍSÉRETÉBEN!

Feladatok 3–4. osztályosok számára: 5 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűre;

5 sor terjedelmű átírás latin betűről rovásírásra; rovásírás szöveg hangos olvasása.

Feladatok 5–6. osztályosok számára: 10 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűre;

10 sor terjedelmű átírás latin betűről rovásírásra; számrovás ismerete; rovásírás szöveg hangos olvasása.

Feladatok 7–8. osztályosok számára: 10 sor terjedelmű átírás rovásírásról latin betűre; 10 sor terjedelmű átírás latin betűről rovásírásra ; rovásírás szöveg hangos olvasása; számrovás ismerete; rovásírás történeti áttekintés; legjelentősebb rovás emlékeink (tesztlap).

Feladatok 9–10. osztályosok számára: összevont rovásírásos szöveg átírása latin betűre; latin betűs szöveg átírása rovásra; rovásírás szöveg hangos olvasása; számrovás ismerete; rovásírás történeti áttekintés; legjelentősebb rovás emlékeink (tesztlap).

Feladatok 11. osztályosok és az egyetemista korosztály számára: rövidítéses rovásírásos szöveg átírása latin betűsre; latin betűs szöveg átírása rövidítéses rovásírásra; rovásírás szöveg hangos olvasása; számrovás ismerete; rovásírás történeti áttekintés; legjelentősebb rovás emlékeink (tesztlap).

Külön verseny – Botrovás: I. kategória (7. oszt.-ig); II. kategória (8. oszt.-tól).

Egyesületi Élet: Szükségünk van a szervezet érdekvédelemre (Vákár István); Újrakezdjük a gazdakörök szervezését (V. I.); Gyakorlatfejlesztő tréningen az erdélyi falusi vendéglátók (Máthé László); Vince-napi gazdabál (Gergely Anna); Jogszolgálat: A mezőgazdasági szövetkezetek törvénye (Scholtz Béla); Agrármúlt: Balázs Ferenc (Guzs Ferenc); Szántóföldi növénytermesztés, Ingadozó értékű termőföld (dr. Jakab Sámuel); Gazdálkodásunkban melyik utat válasszuk? (dr. Tamás Lajos); Hogyan válhatunk vetőmagtermesztővé? (Nyárádi Imre István); A műtrágyák hatásmechanizmusa (dr. Márkus István). Kopjafa: dr. Kozma Pálra emlékezünk (Veress István). Növényvédelem: Lisztharmatos gombabetegségek (Orbán Sándor); Zöldségtermesztés: Cikóriasaláta (dr. T. Veress Éva). Dísznövényápolás: A nebáncsvirág. Dugványozás és magvetés a szobában (Jablonovszki Elemér); Állattartás/Állategészségügy: A háziállatok rühössége (dr. Aichinger Imre); A házinyulak orrgyulladása (dr. Filep Kálmán Csaba). EU-csatlakozás felé: A kisüzemi tejfeldolgozás lehetősége és gépi berendezései (Monostori Lajos); Hogyan értékelik a vágott sertést az EU-követelmények szerint (dr. Filep K. Csaba). Könyvespolc: Ismeretek az őstelevényről (Incze Árpád). Gazdasszony: Kitűnő sütemények – tojás nélkül (dr. Farkas Cs. Magda).

Eszmetörténeti kirándulásra hívta péntek este a könyvbarátokat a Pro Philosophia Alapítvány és a Gaudeamus Művészeti Könyvesbolt – ekkor mutatták be Demeter M. Attila Írástudók forradalma című könyvét. Lövétei Lázár László a kiadó képviseletében elmondta: a csíkszeredai Pro Print kis kiadó, ám annál nagyobb megbecsülésnek örvend szakmai körökben. Több területen indított sorozatot, a történelem, néprajz stb. tudományához kapcsolódó kötetek után ezúttal esszékötet kiadására vállalkozott.

Demeter M. Attila könyve az esszé minden kritériumának eleget tevő, olvasmányos munka, amely a szerző jól artikulált meglátásait tárja az olvasó elé, ugyanakkor témájából adódóan politikai tettként is felfogható – fogalmazott Lövétei.

Szigeti Attila a kötet kapcsán kifejtette: örömmel vett részt azon az eszmetörténeti kiránduláson, amelynek során a szerző a francia forradalom korába kalauzolta őt, a forradalom által felvetett politika-filozófiai kérdéseknek ma is aktualitása van. A szabadság-egyenlőség, a politika és a természeti jogok viszonyában, a nemzetként értelmezett közösség kérdéskörében érveket és ellenérveket ütköztet a szerző, filozófusok és politikai gondolkodók elméleteire alapozva.

A szerző az utolsó szó jogán felhívta a figyelmet: nem a szó szoros értelmében vett politikatudományi vagy történelmi könyvet tart kezében az olvasó, hanem alapvető politikafilozófiai eszmények érvényes értelmezéseivel ismerkedhet.

Estébe hajló születésnapi ünnepséget tartott szombaton az immár két éves Agnus Rádió, amelynek zsenge kora ellenére nagyon sok barátja van. Ezt bizonyítja, hogy a Brassai-líceum díszterme kicsinek bizonyult, pótszékek felállítására volt szükség. A rendezvényen a szórakoztatás mellett a szervezők teret szenteltek annak is, hogy a közösségi szellem erősítésére irányuló stratégiákat is megbeszéljenek.

A rendezvény az Agnus Rádió szelleméhez híven – ahogyan azt elindítója, igazgatója, Adorjáni László megálmodta – istentisztelettel indult, majd elkezdődött a gazdag, minden igényt kielégítő program. Rövidke, de annál velősebb kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amely a rádiónak a közösség életében betöltött szerepét boncolgatta. A hozzászólók gondolatébresztő megállapításai körvonalazták a közösségi rádió alapvető funkcióját: a közösség megszilárdítása, nevelése.

Ezt azáltal teheti meg, hogy biztosítja az információáramlást, nyilvánosságot teremt a közösségek azon problémáinak, amelyeknek a kereskedelmi médiumok gyakran nem adnak teret. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósulhasson, a hallgatók aktív részvételére van szükség – vonták le a következtetést. Ehhez kapcsolódott a hallgatók hozzászólásaiból összeállított bejátszás, illetve az ismertetett önkéntesi program, amelynek lényege éppen az, hogy a közösség minden tagja bizalommal fordulhasson a rádió munkatársaihoz, minden vélemény hangot kaphasson.

A gazdag zenei műsorban fellépő Borsos Edit és Szilágyi Zsolt énekművészek duettjeit Nagy Ibolya kísérte, hallhattuk a Magvető és a Quatro együtteseket, Mátyás Réka furulyajátékát. A Karaván együttes tagjaiból verbuválódott KlausenBlúzBand színvonalas blues-zenéje bárhol megállná a helyét.

Az ünneplők megismerhették immár hús-vér valóságukban is a rádió munkatársait, és kiosztották a leghűségesebb munkatársaknak, illetve önkénteseknek járó díjakat is.

Nem maradhatott el a tortaárverés sem, amelynek során ádáz harcot vívtak városunk elöljárói: Boros János alpolgármester és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök és a hallgatók, hogy aztán közösen fogyasszák el az egyik kedves hallgató által felajánlott rádiót mintázó ínyencséget. Tombola is volt, amelyen sok-sok nyeremény talált gazdára, és a tavaly nagy sikernek örvendő baki-parádé aktualizált kiadását is meghallgathatták a jelenlevők.

Külön dicséret illeti az est házigazdai szerepét magára vállaló Köllő Katalint és Vincze Lászlót, akik spontaneitása megmentette a hangulatot a kényszerű, technikai okok miatt beiktatott szünetek alatt is.

Kívánunk az Agnus Rádiónak további sok-sok születésnapot és mindig ilyen lelkes, szerető hallgatótábort!

1967 óta szolgál. Húsz forintért vettem akkor egy boldog utazás alkalmával Budapesten. Még gyermekeimet is ez költötte iskolába menéshez. Mikor csörög mostanában nekem nyugdíjas életemben? Amikor reggel utazom valahová. Legtöbbször kirándulásra az EKÉ-vel. Nemrég is fél hatkor ébresztett hűségesen. Mindig az ágy alá szoktam állítani este. Most a reggeli sietős ágyrendezésnél papucsom orrával meglöktem és kerek lévén, domború üvegével arcra fordulva megperdült a lakkozott parkettán, és gyorsan becsúszott a falig. Az indulásig, ahogy lenni szokott, a perceket is kiszámítottam. Majd este kiszedem az ágy alól, gondoltam. De valami más érzés mozdult meg bennem. Mintha egy kis élőlényt hagytam volna ott, ami egész estig ketyeg majd, ott mutatja az időt. Hálátlanság lenne részemről. Lehajoltam és egy bottal kihúztam, azután pedig szépen az asztalra állítottam.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A pilóta – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 12.30, 16, 19.30, 23.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Jersey girl – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel kedden minden előadás. A falu – amerikai. – Vetítések időpontja: 22.30, kedden kedvezménnyel.

GYŐZELEM – Hosszú jegyesség – bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 16.30, 19, 21.30; kedvezménnyel szerdán minden elődás, naponta a 14 órai előadás.

FAVORIT – Garfield – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17, 19.

DÉS

MŰVÉSZ – Kaptár 2 – Apokalipszis – német–francia–angol. – Vetítések időpontja: 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától és hétfőn minden előadás.

TORDA

FOX – Briget Jones 2 – Mindjárt megőrülök! – bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Ocean’s Twelwe – Eggyel nő a tét – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.15, 21.30.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – A tűzben edzett férfi – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától, hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – Wimbledon – angol. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Nagy Sándor, a hódító – amerikai. – Vetítések időpontja: 12, 15.30, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától kedvezménnyel és hétfőn minden előadás.

MAGYAR OPERA

Március 3-án, csütörtökön este fél 7 órakor: Csemicky Miklós: A brémai muzsikusok. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Szabó Emese.

Március 5-én, szombaton du. 3 órakor: 20 éves a Bogáncs.

Március 6-án, vasárnap de. 11 órakor: Csemiczky Miklós: A brémai muzsikusok. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Szabó Emese.

ROMÁN OPERA

Március 4–11. közös, svájci turnén Verdi: Aidával.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Február 27–március 3. között vendégségben Budapesten – Határon túli Magyar Színházi Estek rendezvénysorozat keretében a Thália Színházban vendégszerepel.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Március 3-án, csütörtökön este 7 órakor: Moliere: A képzelt beteg.

Március 5-én, szombaton este 7 órakor: Csehov: A sirály.

EUPHORION STÚDIÓ

Március 2-án, szerdán este 7 órakor: Mimi Brănescu: Hajcsavarok és Emanuel Ciocu: 5 és 7 között.

Március 4-én, pénteken: Muşatescu: Vallomás.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

Tájainkon hosszú ideig a kettős állampolgárságot elítélendőnek, felszámolandónak tartották, ami határos a nemzetárulással. Nem a „mundér becsületét" védve, hanem tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy a felelősség nem elsősorban a jogászokat terheli, hanem a politikusokat, akik nem voltak hajlandók elfogadni, hogy az állampolgárság tulajdonképpen személy és állam/államok jogviszonyát jelentik. A megfogalmazás pontos volt, de túl száraznak tűnt, tehát, a más területeken bevált módszert alkalmazva, leöntötték egy nemzeti szósszal, aminek a színe hol zöld, hol vörös, hol a kettő keveréke volt. Így az állampolgárság fogalmába idegen, érzelmi elemek keveredtek, amik meghamisították a fogalom lényegét.

Már napjainkban is vitathatatlan, hogy a kettős állampolgárság intézményének ilyen megítélése tudománytalan, tarthatatlan… Tudományos érvelés helyett idézem az Európai Alkotmány egyértelmű rendelkezését, miszerint uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. És tovább: az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot. Az alaptörvényi rendelkezés nem egy szűk népcsoportra, hanem közel félmilliárd emberre vonatkozik, és nemhogy „anakronisztikus" lenne, ahogy annak idején hivatalosan elismert román alkotmányjogászunk mondta, hanem ellenkezőleg, a jövőbe mutat.

A kérdésnek határozott gyakorlati jelentősége van, mivel az EU alaptörvénye értelmében az „uniós polgárokat" illetik meg az Alkotmányban meghatározott jogok, és terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Tehát a még csak román állampolgárok számára sem közömbös, hogy két (esetleg három) év múlva milyen jogaik és kötelezettségeik lesznek. A jelenlegi és jövőbeni uniós polgárok:

– jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni;

– választásra jogosultak és választhatók, tehát aktív és passzív választójogi alanyok, a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásokon, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam polgárai;

– a jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe vehetik olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai – megvalósul tehát az állampolgárságnak egy új dimenziója;

– jogosultak petíciót nyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy az Alkotmány (természetesen az Európai Alkotmány) nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak.

Hangsúlyozni kell, hogy minden alaptörvény rendelkezéseihez hasonlóan az Európai Alkotmány rendelkezéseinek általános gyakorlati alkalmazásához is rész-szabályozásokra van szükség, ezeknek azonban teljes összhangban kell állniuk az alapnormával.

Szigorúan véve, az Európai Unió keretében lényegesen csökken az uniós polgárság és állampolgárság közötti különbség. Az Unió Alapjogi Chartája alapelv-értékű és súlyú rendelkezéseiben a törvényalkotó nem az Unió vagy más ország állampolgárai számára biztosít jogokat, hanem minden bizonnyal jól meghatározott céllal, úgy fogalmaz, hogy az „embernek" vagy „mindenkinek" joga van… Állításomat számtalan példával támaszthatnám alá, ezek közül azonban csak néhányat emelek ki, mint amilyen: mindenkinek joga van az élethez, senkit nem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, mindenkinek joga van a testi és szellemi sértetlenséghez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, a rá vonatkozó személyi adatok védelméhez és így tovább.

Természetes azonban, hogy egyes, főleg politikai jogok csak az uniós polgárokat illetnek meg, azonban nem kizárólag azokat a személyeket, akik csak uniós polgárok, hanem a kettős vagy többes állampolgárságúakat is. A pontosítást azért tartottam szükségesnek, mivel a közelmúltban (Romániában) elhangzott olyan vélemény is, hogy közfunkciót csak román állampolgár tölthet be, ez pedig állítólag azt jelenti, hogy aki nem kizárólag csak román állampolgár, hanem más állampolgársága is van, az például nem lehet egy községi tanács alelnöke vagy titkára. Ha ez így lenne, néhány év múlva ki képviselné Romániát az Európai Parlamentben vagy az Unió más szerveiben? A válasz nem rám, hanem a fenti vélemény hirdetőire tartozik.

Ilyen értelemben szabályozza az Alapjogi Charta is az alapvető jogokat, megkülönböztetve az alapvető emberi és a polgári jogokat. Ez utóbbiak természetesen csak az uniós polgárokat illetik meg.

A polgári jogok közül kiemelkedő jelentőségű az aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon. Ennek megfelelően, minden uniós polgár választásra jogosult és választható a lakóhelye szerinti tagállam európai parlamenti választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Továbbá: minden uniós polgár választásra jogosult, és választható a lakóhelye szerinti tagállam helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.

Ezzel szemben viszont mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Megjegyzem, hogy a három követelményt nem én (még nem is uniós polgár) találtam ki, hanem az európai törvényhozó tartotta szükségesnek előírni. A jog tartalmát a következő részjogosítványok konkretizálják:

– mindenkinek joga van ahhoz, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák;

– mindenki jogosult arra, hogy a személyére vonatkozó iratokba betekintsen, ugyanakkor és ezzel kapcsolatban joga van személyi adatainak bizalmas kezeléséhez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekinteni;

– az igazgatási szervek azon kötelezettsége, hogy döntéseiket indokolják. Nagyon reméljük, hogy ez az európai szabály is belátható időn belül bevonul a román közigazgatás mindennapi gyakorlatába, mivel többek között csak ennek alkalmazásával érezhetjük magunkat uniós polgároknak és román állampolgároknak, nem pedig alattvalóknak.

Már aforizmának számít, de megemlítem azt a régi mondást, hogy minden jog annyit ér, amennyit betartanak belőle, ez pedig nem egy jámbor óhaj, mivel Európa alaptörvénye garanciákat is tartalmaz.

Egyértelmű rendelkezés írja elő, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az Unió tagállamai jogában foglalt közös, általános elvek alapján az Unió megtérítse számára az intézményei és alkalmazottai által feladatuk teljesítése során neki okozott károkat. A megfelelő keretet az európai ombudsman intézménye biztosítja. Legmagasabb szintű európai norma írja elő, hogy bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes (fizikai) vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek vagy hivatalainak tevékenysége során felmerülő hivatali visszaélések esetén. Sajtóhírekből tudjuk, hogy az ombudsman működik és további eredményes működést kívánunk neki!

(Folytatjuk)

Azsákhordó embernek csúnyán eldagadtak a lábai. A fájdalmas nyillalások ellenére egy ideig még sikerült eleget tennie sajátos munkaprogramjának. A hatalmas zsákokkal a vállán, ha sántikálva is, naponta végiglátogatta a városnegyed kukáit. Amióta modernizálták a szeméttároló edényeket, megnehezedett a dolga. A magas műanyag kukák zsugori szűkmarkúsággal őrizték kincseiket. Ember legyen a talpán, aki derékig beléjük hajolva ki tudja halászni a túlélést biztosító penészes kenyérdarabokat, krumplihéjat.

Bármennyire is igyekezett eleget tenni önként vállalt kötelezettségének, egy nap végleg lerobbantak a futójárműi. Csak annyi ereje maradt, hogy elvonszolja magát a vegyesboltig, s ott, mint aki elérte élete célját, lerakta terhét, s végignyúlt a járdán.

Ha gyakorlati szemmel nézzük a dolgot, emberünk kimondottan szerencsésnek mondhatja magát. A csalóka látszat ellenére, ha nem is ötcsillagos szállodaszoba komfortjával vetekedett a kibérelt szöglet, de rendelkezett minden alapvető követelménnyel, amire szüksége lehet az óceán közepén egy hajótöröttnek. A széles eresz megvédte az időjárás viszontagságaitól, a bolt pedig tömve volt finomabbnál finomabb italokkal, s ha néha jó kedvében találta az üzletvezetőt, még melegedni is bemehetett a jól fűtött helyiségbe. Ügyes-bajos dolgainak elvégzésében a közeli Szamos-híd segítette.

Jól van, jól, mondhatná valaki, de Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Honnan legyen egy ilyen istenverte csavargónak pénze a mindennapi betevő falatra? Még arra sem képes, hogy kolduljon.

Ezen én is elgondolkoztam, mert többször kaptam rajta, hogy anélkül, hogy alamizsnáért könyörögne, a legdrágább limonádékat issza, s a fehér kenyér, friss felvágott sem hiányzik étrendjéből.

Egy nap megszólítottam:

– Jó étvágyat az ebédhez!

– Ad a jóisten, ha a kenyeret megadta – válaszolt meglepetésemre tökéletes magyarsággal csapzott bajusza alól.

– Nincs hideg itt, egész nap a szabad ég alatt?

A bátorságos hangra megtörli kezefejével a száját, s pillanatok alatt kiteregeti minden bánatát:

– A nyakukon voltam... megvertek..., büdös kommunisták..., lebontották a Hajdó utcában..., átkozott Trianon...

Az utolsó szót, szemében szikrázó gyűlölettel többször megismételte. Miközben karjaival szélesen gesztikulált, rongyos kabátujjai megelevenedtek. Hirtelen az volt a benyomásom, hogy valami csoda folytán szárnyakká változnak, s gazdájukat az ismeretlen végtelenségbe repítik.

Nem repítették. Reggelente, ahányszor újságért mentem, örökké a helyén találtam, amint zsákokba kötött vagyonát rendezgette. Ha elfáradt, leült a kirakat párkányára, s dagadt lábait végignyújtva az aszfalton, közömbösen bámulta a körülötte zajló világot.

A világ is őt. A járókelők, egyesek morgolódva, mások fejüket csóválva igyekeztek mindennapi dolguk után. Csak egy sovány, őszhajú nénikét láttam néha, amint megáll előtte, s műanyag szatyrából újságpapírba rejtett csomagot halász elő. Hogy milyen titkos szerződés lehet közöttük, azóta sem sikerült kitalálnom. Talán a közös nyomorúság? Időnként, a piros jelzőlámpára fittyet hányva, mentőautók száguldanak el üvöltve a fegyelmezetten félrehúzódó kocsisorok között.

Egy csípős őszi reggelen, a friss újsággal a hónom alatt elgondolkozva igyekeztem munkahelyem felé. Amikor a kapuhoz értem, furcsa hiányérzet fogott el. Elfelejtettem volna eleget tenni valamelyik ígéretemnek? Vagy szokásomhoz híven valamit megint otthon felejtettem?

Késő délután ötlött az eszembe: a reggel nem láttam a zsákos embert. Egy ideig még foglalkoztatott a gondolat, aztán hamar napirendre tértem a dolog fölött: kutyaélet, kutyasors. Miért is kéne éppen én a lelkemre vegyem egy csavargó sorsát? Se ingem, se gatyám, mindenki viselje a maga nyomorúságát, ahogy meg van írva neki a nagykönyvben.

Délutánra elromlott az idő. A rongyos felhőkből aprószemű, ólmos eső kezdett szitálni a szürke városra.

Napokig meg sem állt, mintha eltökélt szándéka lenne tisztára mosni az emberi lelkiismeretet.

Néhány hónap híján tíz éve történt. Akkor még az Aurel Moga nevét viselte a kolozsvári Szívkórház, és azért került a figyelem központjába, mert valóságos ifjúsági szakember-inváziónak lehettek tanúi a betegek. Annyi fiatal szívorvos volt akkoriban az intézetben, hogy a beutaltak néha összenéztek, ugyanis azt hitték, hogy egy vég nélküli egyetemi gyakorlat részesei. Aggódtak is emiatt, hiszen – valljuk be – senki nem szeretne szemléltető eszközzé válni az egyetemisták számára – a műtőasztalon. Aztán kiderült a valóság: a fiatal fehérköpenyesek zöme pályakezdő, vagy utóképzésen átesett kardiológus.

A fiatalos hangulat az egész intézeten úrrá lett: híre ment, hogy az egyik, egyesült államokbeli, hasonlóan dinamikus jegyeket magán viselő kardiológiai intézet testvérkapcsolatot létesített a kolozsvárival, és a Neculae Stăncioiu által irányított kórház fiatal tehetségei az óceánon túl képezhetik tovább magukat, mégpedig olyan gyógyítási módszerben, amely akkor még szenzációszámba ment: a katéteres koszorúér tágításról volt szó (amelyet az úgynevezett koszorúérfestés előzött meg a procedúrák sorrendjében).

A sors úgy hozta, hogy én lettem – az elsők között – egyike azoknak, akiken „be lehetett bizonyítani" ennek a megoldásnak a forradalmi voltát, felbecsülhetetlen, és életre szóló előnyeit. Amikor „készen voltam", az akkori aligazgató, Radu Căpâlneanu – aki abban az időben olyan megrögzött dohányos volt, hogy még a szigorúan cigarettamentes intézet folyosóján is rágyújtott olykor – megkérdeztette tőlem fiatal orvosaival: hol szeretném végrehajtatni a tágítást, Budapesten, Debrecenben vagy esetleg – mondták félig pirulva – ott a teremben, ahol az a sok zöldruhás van. Amikor én azt mondtam kapásból, hogy „ott a teremben, ahol az a sok zöldruhás van", kipirult az arcuk. Mert hát egy kolozsvári magyar újságíró – mondták somolyogva – rögtön Debrecenbe vagy Pestre fut, mert az divatos dolog. Kolozsvár és a fiatal kardiológus-gárda „nem menő" – magyarázták utóbb a módit.

Aztán később – jóval később –, amikor már toltak kifelé, egyikük bátorítólag rám mosolygott, és azt mondta: meglátom, tíz év múlva Kolozsvár leghíresebb intézménye nem a Botanikus Kert, hanem a Szívkórház – pontosabban: Szívgyógyászati Intézet – lesz. Hittem neki, és az évekig tartó ellenőrzések alatt volt alkalmam meggyőződni arról, hogy milyen csodálatos gyorsasággal nő, nő és nő az intézet ázsiója. Olyan iramban „képződtek tovább" a fiatal kardiológusok az Egyesült Államokban, hogy nem egy közülük néhány év alatt sztárorvos lett Amerikában.

Teltek az évek – és én elmaradtam. Csak most kapcsolok, hogy ennyi év elszállt. Döbbenten olvasom a Szabadság február 24. számában: Kritikus helyzetben a szívkórház. Száz alkalmazott elbocsátása árán lehetne fenntartani az intézményt. Hihetetlen dolog: „A sebészorvos nehezményezte, hogy az ország öt legjobb szívkórháza között is vezető helyen lévő intézmény számára kiutalt pénz nem arányos a teljesítményével. Elmondta, korábban is állandó pénzhiánnyal küszködtek, ellenben – ha adósságok felhalmozása árán is –, de fenn tudták tartani a kórházat, idén azonban egyszerűen képtelenek működni a megítélt költségvetésből. Hogyha nem sikerül a tárgyalások során kiegészítő alapokat szerezni, a szívkórházat a csődbe jutás fenyegeti."

Hát ez lett tíz év múlva. Vajon kinek az érdeke a működésképtelenség határára hajszolni a kolozsvári Szívgyógyászati Intézetet?

Az oldalt szerkesztette: Balló Áron

Fölényes győzelmet aratna a kormányon lévő D. A. Szövetség, ha most szerveznének parlamenti választást – mutatta ki az Insomar közvélemény-kutató intézet felmérése.

Február 16–21. között készített, 2,7 százalékos hibaszázalékos felmérés szerint a választópolgárok 56,5 százaléka szavazna a liberális–demokrata választási szövetségre, míg az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt mindössze a szavazatok 28,6 százalékát gyűjtené be. A Nagyrománia Párt továbbra is megőrzi harmadik helyét, igaz, a megkérdezettek csupán 7,7 százaléka válaszolta azt, hogy a Corneliu Vadim Tudor által vezetett pártra szavazna. Az RMDSZ a voksok 3,2 százalékát gyűjtené be. Meglehetősen alacsony szavazatszámot jósol a felmérés a körvonalazódó keresztény–demokrata pólusnak, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szövetség Románia Újjáépítéséért, valamint a Népi Cselekvés együtt csak 1,1 százalékos eredményt érne el.

A lakosság továbbra is Traian Băsescu államelnökben bízik a leginkább, 59 százalékuk „szavazott" bizalmat neki. Őt követi Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, aki 47 százalékos bizalmi indexszel rendelkezik. Meglepő módon a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Mona Muscă művelődésügyi miniszter került, akiben a lakosság 40 százaléka bízik.

Az ellenzék táborából Mircea Geoană szenátor a legnépszerűbb. A volt külügyminiszter Ion Iliescut és Adrian Năstasét egyaránt megelőzi. Markó Béla bizalmi indexe 11 százalékot ér el.

Nem emelik az áfát – derül ki a pénzügyminisztérium egyik közleményéből. A dokumentum szerint az áfa értéke 19 százalék marad, a tervezettnél korábban, április 1-jén emelkedni fognak viszont az illetékek. Ionuţ Popescu pénzügyminiszter a közleményben ismét kifejtette, hogy továbbra is az áfa mostani szintjének megőrzését szorgalmazza.

A kormány úgy döntött, hogy az önkormányzatok nagyobb arányban rendelkezhetnek a jövedelemadóból befolyó összegekkel, hogy az egységes adókulcs bevezetése ne okozzon jövedelem-kiesést a helyi adminisztráció számára.

A rendelet módosítja a helyi közpénzekről szóló 2003/45-ös sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály értelmében az önkormányzatok az eddigi havi 36 százalék helyett 47 százalékos arányban rendelkezhetnek a jövedelemadóból származó költségvetési bevételekkel. A megyei büdzsék az eddigi 10 százalék helyett a bevételek 13 százalékát tarthatják vissza.

A jövedelemadó-bevételek további 22 százalékát - az eddigi 17 százalék helyett - a megyei tanácsok külön számlájára utalják. Ezek a községi, városi és megyei költségvetések kiegyensúlyozását szolgálják majd. A sürgősségi rendelet előírásait februártól alkalmazzák.

Magyarország testvérvárosi és testvérmegyei kapcsolatok kiépítésével, tiszteletbeli konzulátus megnyitásával, kulturális napok rendezésével, a turisztikai kapcsolatok élénkítésével szeretne az eddigieknél nagyobb mértékben jelen lenni Románia moldvai részén is – e szándék jegyében tett látogatást Jászvásáron és Bákóban Terényi János bukaresti magyar nagykövet.

A diplomata elmondta: kétnapos látogatása során Iaşi és Bákó megyei és városi önkormányzati vezetőivel, illetve az ottani prefektusokkal folytatott megbeszéléseket. Terényi felvetette annak a lehetőségét, hogy magyar tiszteletbeli konzulátust nyissanak Jászvásáron, amelynek hatásköre a Galaţi-tól északra fekvő moldvai megyéket ölelné majd fel. Jelenleg a kolozsvári főkonzulátus mellett Konstancán tiszteletbeli konzulátus működik. Terényi indítványozta azt is, hogy Iaşi és Bákó testvérvárosi, illetve testvérmegyei kapcsolatot létesítsen valamilyen magyar várossal és megyével.

Harmadik javaslatként a bukaresti Magyar Kulturális Intézet tervbe vette, hogy az ősszel kulturális napokat rendezne Jászvásáron és Bákóban. Terényi Jánosnak Bákóban bemutatták azt a két csángóföldi gyermeket, akinek oktatásához a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! elnevezésű programhoz csatlakozva szeretnének hozzájárulni.

A vajdasági magyar pártok a magyar kormány nemzetpolitikai koncepciójának ismeretében sem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről – ez tűnik ki a Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével és Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökével készült két interjúból, amelyek a Magyar Szó című újvidéki napilap hét végi számában jelent meg.

Kasza József elmondta, hogy az új magyar nemzetpolitikához kapcsolódó jogszabálytervezetek nem oldják meg a kettős állampolgárság kérdését. „A dokumentum könnyítéseket tartalmaz a magyar állampolgárság megszerzésére, ám lényegi kérdésre nem ad választ. A javaslat ugyanis arról rendelkezik, hogy miután a kérelmező áttelepült az anyaországba, akkor hogyan juthat az eddigieknél egyszerűbb módon állampolgársághoz. Nekünk nem az a célunk, hogy kiköltözzünk, hanem az, hogy itt maradjunk" – mondta Kasza.

Szerinte a Szülőföld program „kapaszkodót" jelent, kezdetnek elég, de végleges megoldásnak a kettős állampolgárság tekinthető. Kasza sérelmezi, hogy az anyaországi támogatások 99 százaléka Erdélybe irányult.

Ágoston András emlékeztetett, hogy a magyar kormány azoknak akarja megkönnyíteni a kettős állampolgárság megszerzését, akik át akarnak települni Magyarországra, majd leszögezi: a VMDP ezeket a könnyítéseket támogatja, de továbbra is szorgalmazza a kettős állampolgárságot, mert csak ez az eszköz segítheti a nemzet felemelkedését.

Svédország is megfontolja az euróövezethez való csatlakozás gondolatát, amennyiben a jelenleg szintén euroszkeptikus Nagy-Britannia rászánja magát arra, hogy bevezesse az eurót – vélekedett Vilniuszban Joaquin Almunia, az EU pénzügyi biztosa.

Az Európai Unió tagjaként Svédország korábban állást foglalt az egységes európai valuta „honosítása" mellett, ám nem határozta meg az euróövezethez történő csatlakozás időpontját. A svédek 2003-ban írtak ki népszavazást az euró bevezetésének kérdéséről, s a szavazópolgárok akkor elvetették az egységes európai fizetőeszköz bevezetését, emlékeztet az eurohirek.hu.

Dánia szintén referendumon utasította el az euróövezethez való csatlakozást, igaz, a dánok az EU-ba való belépéskor nem kötelezték el magukat az euróövezethez való csatlakozásra is.

Az euró bevezetésével Nagy-Britannia sem igyekszik, évek óta tart a huzavona, a vizsgálódás a közös pénz bevezetésének gazdasági következményeiről. Bár a britek a döntést meghatározatlan időre elhalasztották, Almunia szerint előbb-utóbb megváltozik a brit közvélemény értékítélete, és egy kedvező döntés után gyorsan sor kerül majd a svéd és a dán euró bevezetésére is.

Leáldozott a hagyományos videokazetták napja: Hollandia legnagyobb videokölcsönzője úgy döntött, ezután csupán DVD-kel látja el az országban működő 200 kölcsönzőjét.

Továbbra is rendelkezésre bocsátja ugyan a kölcsönzőkben fellelhető VHS-kazettákat a Videoland, ám az új filmeket már csupán DVD-n lehet elvinni. A videókereskedők szervezete (NVDO) szerint nincs messze a VHS-kazetták korának vége, írja az eurohirek.hu.

A VHS-ről a DVD-re való áttérés folyamata néhány éve kezdődött el, s a várakozásokkal ellentétben rendkívül gyors lefolyású volt. Jelenleg a kölcsönzőben igényelt filmek 90 százalékát DVD-n viszik el az ügyfelek, s a kliensek 70 százalékának van DVD-lejátszója. Az első DVD 1997-ben jelent meg a hollandiai üzletekben.

Az euróövezet tagországaiban tavaly decemberben 8,9 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta a novemberi 8,8 százalékról – közölte az Eurostat. Az adatok szerint az euróövezetben 12,6 millióan, míg a 25 tagországban 19 millióan voltak állás nélkül decemberben.

Az euróövezet országai közül Írországban volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, 4,3 százalék, míg Spanyolországban volt a legmagasabb, 10,4 százalék. Franciaországban és Németországban 9,7, illetve 10 százalékra nőtt a munkanélküliség 9,6 és 9,9 százalékról.

Nagy többséggel hagyta jóvá csütörtökön a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet az Európai Parlament. A jogszabály – amelyet még a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia – az ügyeskedő, lódító vagy agresszív kereskedőkkel szemben védi a fogyasztókat.

A tisztességtelen kereskedelmi magatartást egyelőre csak nemzeti szinten tiltják a tagállamok, s ez a ma már a határokon átnyúló kereskedelem és hirdetések miatt gyakran nem nyújt megfelelő védelmet.

Az Európai Parlamentben csütörtökön elfogadott irányelv tiltja azokat a kereskedelmi praktikákat, amelyek – szellemi, fizikai gyengeség, életkor, hiszékenység miatt – torzítják bizonyos fogyasztói csoportok gazdasági viselkedését.

Nem szabad majd hamisan állítani, hogy a fogyasztó már megnyert vagy meg fog nyerni valamit, miközben ilyen díj nincs is, vagy pedig pénzt kell fizetni érte. Különös figyelmet fordítanak a gyermekeknek szóló reklámok ellenőrzésére. Szigorítják a reklámokban a gyermekek közvetlen, vásárlásra történő felszólítását, és korlátoznák az olyan hirdetéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a gyerekek győzzenek meg egy felnőttet a vásárlásról, tájékoztat a Magyar Hírlap.

Nem lesz szabad a kereskedőnek félrevezető elhallgatással, félreérthető, érthetetlen, kétértelmű információkkal befolyásolni az átlagfogyasztót. Nem állíthatja hamisan, hogy egy termék csak nagyon korlátozott ideig vagy csak különleges feltételek mellett lesz kapható, és nem alkalmazhat más gyártó termékéhez hasonlító, félrevezető reklámot sem.

Ugyancsak tilos lesz az a most jól bevált trükk, hogy a kereskedő fogyasztóként tünteti fel magát, és sorra „vásárol" az eladásra kínált termékekből, hogy megtévessze az érdeklődő, potenciális választót. Nem szabad majd hamisan azt állítani, hogy a termékkel kapcsolatos garanciális, szavatossági szolgáltatások elérhetők más országokban is, ha a gyártónak ott nincs szervizszolgálata. A kereskedő továbbá nem követelheti azt, hogy bizonyos, egyébként méltányosan nem kérhető dokumentumokat mutasson be a vevő, amikor valamilyen garanciális igényét kívánja érvényesíteni.

Az Európai Parlament rögzítette, hogy a jogszabály alkalmazásánál figyelembe kell venni a kulturális, szociális és nyelvi különbözőségeket is.

Magyarország uniós csatlakozásának első évfordulójára, május 1. és 9. között felöltöztetik a budapesti hidakat – írja a Népszava. A nyertes ötletek benyújtói hidanként fél-fél millió forintot kaphatnak terveikért. Esőálló és forgalombarát ötleteket vár a magyar kormány.

Az ünnepi hangulat megteremtésére egyéni dekorációt kap az Árpád-híd, a Margit-híd, a Széchenyi-híd, a Lánchíd, az Erzsébet-híd, a Szabadság-híd, a Petőfi-híd és a Lágymányosi-híd.

A miniszterelnöki hivatal pályázati kiírása szerint a dekorációknak a magyar múltról, jelenről és jövőről, a hagyományokról és korszerűségről, Magyarország európai jelenlétéről, illetve az összefogásról kell szólniuk.

A kormány olyan installációs ötleteket vár, amelyek legalább tíz napig bírják az időjárás viszontagságait, és csak minimális mértékben akadályozzák a forgalmat.

Szent háborúra buzdító magatartásuk miatt négy iszlám vallási vezetőt kiutasítottak Hollandiából. A titkosszolgálat jelentései által megalapozott döntés sokkolta a muzulmán közösséget. Az imámok fellebbeznek.

Egy rotterdami mecset papja a negyedik imám, akit uszítás, és a szent háborúra való buzdítás miatt kitoloncolnak Hollandiából. A rotterdami mecset Theo van Gogh filmrendező tavalyi meggyilkolását követően vált ismertté. A bűntény elkövetésével egy hamarosan őrizetbe vett iszlám férfit gyanúsítanak, akit a jelek szerint Van Gogh Alázatosság című rövidfilmje késztetett a gyilkosságra – a film bírálta az iszlám világban a nőkkel szemben tanúsított bánásmódot.

Fellebbez a kitoloncolási rendelkezés ellen az a három eindhoveni imám, akiknek kiutasítását kedden jelentette be a hágai igazságügyi minisztérium. A holland titkosszolgálat (AIVD) a nemzetbiztonság veszélyeztetésével vádolta őket, konkrétan azzal, hogy tudatosan hozzájárultak a hollandiai muzulmánok radikalizálódásához. Az imámoknak azzal is el kell számolniuk, hogy részt vettek a mohamedánoknak a szent háborúra való toborzásában.

Az eindhoveni Al Fourkaan mecset vezetősége elutasítja az AIVD vádjait, és szerdán bejelentette, hogy a három imám fellebbezésben támadja meg Rita Verdonk bevándorlási miniszter azon döntését, amellyel visszavonja a tartózkodási engedélyeket. A fellebbezés benyújtására két héten belül kerülhet sor. Nyilatkozatukban a mecset vezetői próbaperként értékelték az imámok kiutasítását.

„A hívek megdöbbenéssel vették tudomásul imámjaik kitoloncolását, néhányuk könnyekben tört ki" – írja a De Volskrant napilap. Eindhoven polgármesterét, Alexander Sakkerst szintén meglepte a miniszter döntése.

Az eindhoveni mecset egyike a titkosszolgálat által folyamatosan szemmel tartott hat muzulmán szervezetnek. Az AIVD korábbi jelentése az iszlám radikalizmus melegágyaként írta le Eindhovent.

Bulgária és Románia közelgő uniós csatlakozására való tekintettel munkatársakat toboroz a Munkaerő Szelektáló Európai Hivatal, az európai intézmények és az Európai Parlament kérésére. Az adatbázisba olyan bolgár és román állampolgárok jelentkezését várják, akik magas szinten ismerik a román, illetve a bolgár nyelvet, valamint kielégítően beszélnek angolul, franciául vagy németül. Jelenleg gondnok, valamint titkár állásokra várnak jelentkezéseket. A pontos követelményekről részletes tájékoztatás kérhető a http://europa.eu.int/epso/index_en.htm címen. A jelentkezéseket március 25-én, brüsszeli idő szerint déli 12 óráig várják, e-mailen.

Több angol nagyváros követeli, hogy vessenek ki pótadót a rágógumira, ebből térítenék meg azt a többletkiadást, ami a járdákra dobott gumidarabok eltakarításával jár.

A Londonban folyó brit „rágógumi-csúcson" a nagyvárosok olyan javaslattal álltak elő, hogy egy penny, azaz közel másfél eurócent legyen az adó dobozonként. Számításaik szerint ugyanis a megunt rágógumi elleni utcai takarítói hadműveletek éves költsége országosan 150 millió angol fontot ér el, tájékoztat a Gazdasági Rádióra hivatkozva az eurohirek.hu. Szerintük minden második brit polgár rágógumizik, egyedül Londonban évi 180 millió doboz rágót fogyasztanak. Környezetvédők szerint az eldobott rágógumi mintegy öt évig nem bomlik le, a már kifejlesztett lebomló rágó egyelőre nem nyerte meg a fogyasztók tetszését.

Egy törvénytervezet szerint 75 fonttal lehetne megbírságolni a használt rágógumiját közterületen elhajító szemetelőt, miként a cigarettacsikkek hajigálóit is.

Törökország igyekszik törvényileg és a gyakorlatban is megvalósítani az állam és az egyház szétválasztásának elvét, így tilos például a fejkendő használata a közszolgálatban dolgozók és egyetemeken tanulók számára. A török parlament most 677 ezer, az elmúlt 5 év során az egyetemekről kizárt férfi és nő számára hirdetett amnesztiát; a nők egy részének „bűne" a moszlim kendő viselete volt, tájékoztat az eurohirek.hu.

Az iszlám vallási közösségek és a szekularizált állami hatalom között tíz éve folyik a konszenzuskeresés. Az állam ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a fejkendő tiltása szükséges a vallás és a közhatalom alkotmányos különválasztásához. A többségében iszlám vallású török közvélemény java része ugyanakkor ellenzi a tiltást. Ortodox iszlám közösségek és emberi jogi szervezetek is azzal érvelnek, hogy az önkifejezés szabadsága érdekében el kell törölni a fejkendő-viselet korlátozását.

Az amnesztia gesztusértékű, amit bizonyít, hogy a most felmentettek közül azok, akik továbbra is viselik a moszlim kendőt, jelentkezhetnek ugyan újólag az egyetemekre, de kérelmüket elutasítják.

Az ügy további pikantériája, hogy mindeközben európai parlamenti képviselők egy csoportja a tavaly életbe léptetett franciaországi hasonló tiltó rendelkezés megszüntetéséért indított harcot, és a Német Szövetségi Bíróság is új tárgyalást rendelt el abban a perben, amelyben az észak-rajna-wesztfáliai moszlimok az iszlám vallási oktatás németországi bevezetésének engedélyezéséért küzdenek.

Száznegyven éve, 1865. február 27-én halt meg Drezdában báró Jósika Miklós író, a magyar regényirodalom egyik első képviselője.

Tordán született 1794. április 28-án nagy múltú erdélyi arisztokrata család sarjaként, főnemesi ősei, rokonai fontos hivatalokat viseltek. A műveltség szerves része volt életüknek, így a gyermek Jósika szinte egyszerre tanult meg magyarul, németül és latinul, később franciául és angolul, s ugyanolyan szenvedélyesen olvasott, mint lovagolt. Elsősorban a történelmi művek érdekelték. Kamaszkorában verseket is írt, amelyek Magyarosközi Gábor álnéven különböző folyóiratokban meg is jelentek. A kolozsvári konviktusban jogot tanult, majd tanulmányai végeztével katona lett. Előbb Szászországban és Galíciában szolgált, majd 1813-tól Itáliában állomásozott, 1814-ben főhadnaggyá, majd kapitánnyá léptették elő, 1815-ben részt vett az osztrák csapatokkal a párizsi bevonuláson.

A francia fővárosban ismerkedett meg a felvilágosodás irodalmával, a bontakozó romantikával, ennek hatására elhatározta, hogy – odahagyva a sereget és a katonaéletet – író lesz. Kezdetben német nyelvű drámákkal próbálkozott, ám ezekben nem találta meg igazi hangját. 1817-ben megnősült. Felesége, Kállay Erzsébet szép, ám kicsinyes, önző és korlátolt asszony volt, aki nem értette meg férje műveltség iránti vonzalmát, írói ambícióit, így a házasság hamarosan ellenségeskedésbe fordult. Jósika végül elhagyta feleségét és gyermekeit, s szurdoki birtokára költözött. Az 1830-as évektől – báró Wesselényi Miklós barátjaként – tevékenyen részt vett az erdélyi közéletben, politikai tárgyú röpiratokat írt, amelyek akadémiai dicséretben is részesültek. 1835-ben a Magyar Tudós Társaság levelező, majd egy évvel később rendes tagjává választották.

1836-ban Pestre költözött, s kiadatta Abafi című regényét, melynek megjelenésekor első kritikusa, Szontágh Gusztáv így kezdte kritikáját: „Uraim, le a kalappal". A mai olvasó számára már kicsit nehézkes nyelvezetű alkotás a Walter Scott-i történelmi regény legjobb hagyományait követi; az erdélyi múlt rendkívül színes rajza, a szemléletesen megformált alakok méltán tették népszerűvé az akkori olvasók körében. Az Abafi megjelenése után 1848-ig Jósika legjobb időszaka következett, egymás után születtek regényei: A könnyelműek (1837), A csehek Magyarországban (1839), Zrínyi, a költő (1843), Ifjabb Békési Ferenc kalandjai (1844–1845), Akarat és hajlam (1846), Egy kétemeletes ház Pesten (1847), Jósika István (1847). Az írás mellett a közéletben is hasonló intenzitással tevékenykedett, 1838-ban tagja, majd 1842-ben elnöke lett a Kisfaludy Társaságnak. Az 1848-as forradalom idején Kossuth mellett állt, a felsőház és az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, majd 1849-ben a legfelsőbb törvényszék főbírája volt.

A sikerrel együtt a boldog szerelmet is megtalálta Podmaniczky Júlia személyében, de választottját nőül venni nem tudta. Felesége hallani sem akart a válásról, s a szentszék sem adta meg az engedélyt, Júlia azonban így is vállalta szerelmét. 11 év után Jósika, megunva az egyházi hercehurcát, áttért a református vallásra, amely lehetővé tette házassága felbontását, s így végre 1847-ben házasságot köthettek. A szabadságharc bukása után együtt emigráltak, előbb Lipcsébe, majd Brüsszelbe. Itthon távollétében halálra ítélték, és nevét az akasztófára szögezve, jelképesen kivégezték.

Az emigráció első évei igen nehezen teltek, a házaspárnak gyakran kellett anyagi nehézségekkel szembenéznie. Jósika németül írt gyengén fizető regényeket, Júlia pedig csipkekereskedést nyitott, s ő maga is írogatott. Csaknem tíz évnek kellett eltelnie, hogy végre gondtalanul éljenek, s Jósika művei idegen földön is sikert arassanak. Közben az író titokban magyar nyelvű regényekkel is próbálkozott, amelyek Magyarországon névtelenül jelentek meg, s nem is igazán forgatták őket. 1860-ban Drezdába költöztek, ahol Jósika tevékeny részt vállalt a magyar emigráció szervezkedéseiből, egy ideig az emigráció sajtóirodáját is vezette. 1860 után visszatérhetett volna Magyarországra, csakhogy akkor már ez nem állt szándékában. Újabb regényeit viszont, immár névvel, kiadták itthon. Jósika 1865-ben ismét komolyabb vállalkozásba fogott, emlékiratait kívánta megírni, ám ez már csak részben sikerült. 1865. február 27-én hosszas betegeskedés után meghalt. Itthon nemzeti gyásszal fogadták halálhírét, Jókai Mór gyászbeszédében rámutatott: Jósika volt a magyar regényírás kezdete.

Hetvenöt éve, 1930. február 27-én született Thomasville-ben Joanne Woodward Oscar-díjas amerikai színésznő, a szintén Oscar-díjas Paul Newman felesége.

Joanne Gignilliat Trimmier Woodward a nagy gazdasági világválság idején jött a világra egy dél-georgiai kisvárosban. Apja iskolai adminisztrátor, anyja háztartásbeli volt, aki mozirajongóként lányának a kor egyik legnagyobb sztárja, Joan Crawford színésznő után adott nevet. Talán ezért is a kislány már gyerekkorától színésznői karrierről álmodozott, bár apja kevésbé volt elragadtatva az ötlettől. Anyát és lányát egyaránt lenyűgözte Laurence Olivier alakítása az Üvöltő szelekben, ezért 1939-ben még Atlantába is elutaztak az Elfújta a szél premierjére. Joanne a biztonságiak figyelmét kijátszva beugrott bálványa autójába, aki még negyven év múlva, első közös filmjük idején is élénken emlékezett az incidensre. Woodward kedvenc színésznője Bette Davis volt, akivel rövid ideig szomszédok is voltak.

Tizenévesként számtalan szépségversenyt megnyert, de diadalait csak lépcsőfoknak tekintette a nagy cél, a színésznői karrier elérésében. Előbb Louisianában, majd New Yorkban tanult színművészetet, fellépett színpadon és tévében. Szépségére a filmesek is felfigyeltek, 1955-ben megkapta az amerikai polgárháború utáni időkben játszódó Számolj hármat és imádkozz! árva lányának szerepét. Két évvel később az Éva három arca lélektani dráma címszerepében nyújtott alakítását már Oscar-díjjal jutalmazták. (Az igazsághoz tartozik, hogy csak akkor kapta meg a szerepet, amikor azt már többen, egyebek között Judy Garland is visszautasították.) A gálán a maga varrta, alig 100 dollár anyagköltségű vállpánt nélküli zöld estélyit viselte, amelyet Joan Crawford „snasszerájként" szólt le, mert „beárnyékolta Hollywood ragyogását".

1958-ban a Hosszú, forró nyár forgatásán megismerkedett a Ben Quicket alakító, acélkék szemű Paul Newmannel, akihez nem sokkal később férjhez is ment. (Ehhez fel kellett bontania rövid jegyességét az író Gore Vidallal.) 1960-ban Sidney Lumet rendezte a Tennessee Williams darabja nyomán készült Orpheusz alászáll című drámában, partnere Marlon Brando volt. A hatvanas évek első felében egy-két jelentéktelen filmet forgatott, az 1963-as A vetkőzőnő arról nevezetes, hogy az ebben előadott sztriptíz-jelenetét Paul Newmannek is jóvá kellett hagynia. Woodward ezután a családi életet választotta, és néhány évre visszavonult, s csak 1968-ban tért vissza a férje által rendezett Rachel, Rachelben. A női lélek rejtelmeiről szóló tanulmányban nyújtott játékáért ismét Oscar-díjra jelölték, de ezúttal be kellett érnie az Arany Glóbusszal. A házaspár együtt szerepelt a Győztes című, autóversenyzésről szóló sportfilmben (1969) és a politikai töltetű WUSA című drámában, amely New Orleans fajgyűlölő titkos rádióadójának gyilkos hétköznapjait mutatta be. (Newman és Woodward nyíltan vállalja liberális nézeteit, számtalan alkalommal felemelték szavukat a kisebbségek érdekében, s 1992-ben megkapták a Kennedy Center díját.)

1972-ben ismét férje rendezte A gammasugarak hatása a százszorszépekre című alkotásban; az elkeseredett, részeges anya szerepéért megkapta a cannes-i filmfesztiválon a legjobb női alakítás díját. A Nyári kívánságok, téli álmokban egy frigid nő portréját rajzolta meg (1973), majd két évtizeddel később férjével házaspárt alakított a Mr. és Mrs. Bridge című James Ivory-drámában (1990). (Utóbbi két alakításért ismét Oscar-díjra neveztét.)

A nyolcvanas években egyre többet játszott színpadon, és tévéfilmben, a televíziós Oscar-díjnak nevezett Emmy-díjat háromszor kapta meg. 1984-ben próbálkozott meg először a rendezéssel, majd tíz évvel később James Deanről készített egy tévéfilmet. A kilencvenes években játszott az AIDS-betegséget a középpontba állító Philadelphiában, a Scorsese-féle Az ártatlanság kora című filmnek narrátora volt (1993), 1996-ban pedig hangját kölcsönözte a náci koncentrációs táborokból megmenekült gyerekekről szóló tévés dokumentumfilmhez.

A ma is szép Joanne Woodward volt az első sztár, aki abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a hollywoodi hírességek sétányán 1960 februárjában saját csillagot kapott. A filmjeiben legtöbbször mentálisan vagy érzelmileg zavart nőket alakító színésznő szerepeitől eltérően boldog házasságban él férjével, akitől három gyermeke született, és akivel jelentős anyagi haszonnal működtetik a Newman’s Own nevű vállalkozást. A salátaöntetekkel és tésztaszószokkal foglalkozó cég bevételének egy részét humanitárius célokra fordítják.

Hatvan éve, 1945. február 27-én született Lowiczban Daniel Olbrychski lengyel színész, a lengyel filmművészet egyik legnépszerűbb és legismertebb csillaga.

A varsói Színművészeti Főiskolán folytatott színi tanulmányokat, de pályafutása olyan gyorsan ívelt fel, hogy a diploma megszerzésére nem maradt ideje. Éppen csak elkezdte a színjátszás fortélyainak elsajátítását, amikor 18 éves korában egy ellenálló szerepét kapta meg Janusz Nasfeter második világháborús Sebesült az erdőben című filmjében. 1965-ben az Andrzej Wajda által rendezett A légió című filmben Rafal Olbromski megszemélyesítésével már főszerepet játszott.

A jóképű, kisportolt alkatú ifjú tehetségét a rajongásig szeretett Zbigniew Cybulskiéhoz hasonlították, de Cybulski tragikus halála megakadályozta versengésüket a nézők kegyeiért.

Olbrychskitől ezután azt várták, hogy a meg nem alkuvó, szabad szellemű ifjúságot megtestesítő Cybulski helyére lépjen, Wajda 1968-ban a Cybulski emléke előtt tisztelgő Minden eladó című filmben felkínálta neki a bizonyítás lehetőségét. A bemutatkozás olyan jól sikerült, hogy ő érdemelte ki először a frissen alapított Zbigniew Cybulski-díjat is.

A színpadon, a varsói Nemzeti Színház tagjaként csak a filmes sikerek után, 1969-ben debütált. Legnagyszerűbb alakításait Shakespeare tragédiáiban, a Hamletben, a Macbeth-ben és az Othelló-ban nyújtotta. A lengyel filmrendezők közül Vajda mellett Krzysztof Zanussi, Jerzy Hoffman, Kazimierz Kutz, Janusz Kijowski, Krzysztof Kieszlowski, Filip Bajon, Radoslaw Piwowarki és Krystyna Janda dolgozott vele. Mentora és mestere, Andrzej Wajda tíznél több film főszerepét osztotta rá.

Legemlékezetesebbek a Légyfogó-ban (1969), a Jaroslaw Iwaszkiewicz kisregényeiből filmre vitt Nyírfaliget-ben (1970) és a Wilkói kisasszonyok-ban (1979) nyújtott alakításai, vagy a Tájkép csata után-ban (1970), illetve a Menyegzőben (1972) játszott szerepei. Zanussi vele forgatta az 1968-as A vizsga, az 1971-es A szerep és az 1981-es Távoli országból című filmeket. Ez utóbbi II. János Pál pápa életéről szól, míg az 1988-ban bemutatott Az aranyműves boltja című film a pápa írásainak alapján készült. Jerzy Hoffman két Sienkiewicz-regény feldolgozásában, az 1968-as A kis lovagban a mindenre elszánt Ázja, az 1974-es Özönvízben Kmicic szerepét osztotta ki rá.

Olbrychski az 1970-es évek után a főszerepeket mellékszerepekre cserélte, de csak körültekintően megválogatott filmekhez adta a nevét.

Öt Oscar-díjra jelölt filmben játszott, de ő maga nem vihette haza a szobrocskát, európai filmfesztiválok díjaival, európai és hazai elismerésekkel kellett beérnie. Tehetséges játékával, sokszínű, alaposan kidolgozott szerepformálásával azonban felkeltette a külföldi rendezők érdeklődését. Claude Lelouch az Egyesek és mások (1981), Volker Schlöndorff A bádogdob (1979), Joseph Losey A pisztráng (1982), Francesco Nuti a Casablanca, Casablanca (1985), Margarethe von Trotta a Rosa Luxemburg (1985), Nyikita Mihalkov a Szibériai borbély (1998) című filmjében szerepeltette. Amerikában 1988-ban, Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című könyvéből készült műben debütált.

Többször játszott magyar alkotásokban is, elsősorban Jancsó Miklóssal forgatott, többek között az Égi bárány (1970), A pacifista (1971) és a Róma új cézárt akar (1973) című filmekben, de Erdőss Pál Vérvonal, Andrássy Ferenc Törvénytelen és Gyarmathy Lívia Szökés című alkotásaiban is szerepelt.

A mára már több mint 150 filmet maga mögött tudó Olbrychski a kortárs lengyel filmművészet meghatározó alakja. Az utóbbi évek lengyel irodalmi remekműveket feldolgozó szuperprodukcióinak szereposztását látván elmondhatjuk, hogy nélküle nem készülhet ilyen film. A Mickiewicz, Sienkiewicz, Stefan Zeromski, Aleksander Fredro és Józef Ignacy Kraszewski műveiből filmre átdolgozott Pan Tadeuszban (1999) Gerwazyt, a Tűzzel-vassal-ban (1999) Tuhaj béget, a Kora tavasz-ban (2000) Szymon Gajowiecet, a Bosszúban (2002) Dyndalskit, a Régi rege – amikor a Napot istenként imádták (2003) című filmben pedig a pártfogó szerepét játssza.

Magánélete nem túl viharos, de nem is túl csendes. Legutóbb, 2000 őszén óriási botrányt kavart, amikor Varsóban a Nácik című fotókiállításon karddal több képet összevagdalt, a két róla készült felvételt pedig egyszerűen magával vitte. A felháborodott Olbrychsi így kívánt tiltakozni az ellen, hogy a látogatók a filmeken a hitleri hadsereg egyenruhájában feszítő színészeket a náci eszmékkel való rokonszenvezéssel azonosítsák. A botrány után a tárlatot bezárták, a színészt feljelentették, de az ügy – tekintettel az elkövetőre – néhány hónap alatt nyugvópontra jutott.

Olbrychski jelenleg harmadik házasságában él, 2004 júniusában – titkosnak szánt, de igen hamar napvilágra került – esküvőn menedzserét, Krystyna Demskát vette el. Egy lánya és két fia van, Weronika a Zuzanna Lapickával kötött első, Rafal a Monika Dzienisiewicz-csel kötött második házasságából született, Viktornak Barbara Sukowa német színésznő az anyja.

Az oldalt szerkeszette: Póka János András

Eladó RABA 8,5 t jó állapotban. Telefon: 425-066, mobil: 0744-270040. (M)

Kolozsvári Armătura-U-Agronomia–Jászvásári Politechnika 26–21 (11–12)

Horia Demian Sportcsarnok, 100 néző. Vezette: Viorel Dobre (Bukarest)–Octavian Fânaţă (Arad).

Kolozsvár: Adam – Pankler, Raul Marian 5 (2), Burcă 4, Dacian Dăncilă 2, Boancă 5, Musteaţă 3; cserék: Neag, Szopka – Ştef 2, Mihai Dăncilă, Cercelaru 2, Ferenţ 3 (1). Edző: Leon Gomboş és Mihai Tritean.

Jászvásár: Spiridon – Elisei 2, Dimofte 4, Dediu 4 (3), Rouă 2, Grădinaru 2, Bondar 2; cserék: Pralea – Ciocoiu 4 (1), Damian, Mironescu 1. Edző: Costel Şender.

Hétméteresek: 4/3, illetve 5/4; kiállítások: 6, illetve 10 perc.

Eredményalakulás: 1. perc: 1–0, 8. perc: 1–2, 9. perc: 3–2, 12. perc: 3–5, 15. perc: 5–5, 18. perc: 5–8, 24. perc: 9–8, 25. perc: 9–11, 40. perc: 13–16, 44. perc: 17–17, 47. perc: 18–19, 52. perc: 21–19, 56. perc: 23–21.

A kolozsváriak edzője, Leon Gomboş korábban csodával határos módon bordatörésekkel megúszta azt a banális balesetet, amelynek során több méter magasból leesett a sportcsarnokban, amikor egy fennakadt labdáért áthajolt a mellvéden. A mester kötésekkel is elvállalta csapata irányítását.

A szombati mérkőzés több mint háromnegyed részében kétséges volt a jászvásáriak elleni kötelező siker. A moldvaiak szinte végig lépéselőnyben voltak, kevés kivétellel az armăturások csak loholtak az eredmény után. Nagy veszteség volt a házigazdák számára a jobbszélső Alexandru Musteaţă kiválása, az addig három gólt szerző játékos kificamította a bokáját. Rajta kívül egyénileg senki sem villogott, szerencse, hogy a kolozsváriak a végére össze tudták kapni magukat. Az ötgólos különbség az utolsó 5 perc gólsorozatának köszönhető: a beállós Ştef és az átlövő Boancă megosztozott az utolsó 2–2 találaton.

A 14. forduló többi eredménye: Szucsávai Bucovina–Resicabányai Universitatea 25–33, Ploieşti-i Uztel–Bukaresti Steaua 40–35, Karácsonkői (Piatra Neamţ-i) FKK–Medgidiai MSC 25–26, Brassói Dinamó–Bukaresti Dinamó Baumit 23–35, Nagybányai Minaur KK–Temesvári Universitatea Poli Izometal 42–34 és Konstancai MKK–Târgu Jiu-i Lignit 35–23. Az állás:
1. Minaur 19 15 1 3 666–547 31
2. Konstanca 15 12 2 1 488–365 26
3. Buk. Din. 16 13 0 3 551–445 26
4. Steaua 16 11 2 3 506–463 24
5. Ploieşti 16 10 3 3 513–469 23
6. Temesvár 16 8 0 8 463–445 16
7. Resicab. 16 7 2 7 500–525 16
8. Lignit 16 7 1 8 450–447 15
9. Medgidia 16 6 2 8 469–461 14
10. Kolozsvár 17 5 2 10 489–538 12
11. Brassó 16 4 2 10 432–481 10
12. Jászvásár 17 3 2 12 416–491 8
13. Piatra N. 16 2 0 14 387–533 4
14. Szucsáva 16 1 1 14 383–503 3

A nagybányaiak több mérkőzésüket (többek között az Armătura-U-Agronomia elleni 35–25-ös győzelemmel végződött összecsapásukat) előre lejátszották.

Hétközi fordulóval folytatódik a bajnokság, a kolozsváriak vendége a szucsávai gárda lesz szerdán 17 órától a Horia Demian Sportcsarnokban.

A tavaszi idényre készülnek a szamosújvári Ardealul Futballiskola fiataljai is. A tavaly ősszel megalakult sportközösség két csapata az elmúlt napokban a sokkal tapasztaltabb Besztercei Glória hasonló korú együtteseivel találkozott. Az ifi I. csapat 3–4 arányban kapott ki a beszterceiektől, míg az ifi II. képviselői ugyanilyen arányban nyertek.

Az elkövetkező időszakokban az Ardealul Futballiskola labdarúgói dési és kolozsvári ifjúsági csapatokkal játszanak ellenőrző mérkőzéseket. Többek között az U FC együttesével is találkoznak Mihai Georgescu tanítványai.

Komoly pályagondokkal küzdenek labdarúgó-csapataink, az esős időjárás miatt használhatatlanná váltak a pályák. A B-osztályban szereplő Dési Egyesülés például a hét közepén Zsibón kellett volna hogy szerepeljen a zilahi Armătura ellen. A játéktér minősége miatt a találkozót nem rendezték meg, és szombaton sem tudnak pályára lépni Ioan Tătăran tanítványai. A désiek a sportpalotában edzettek, a kétkapus játékon kívül fizikai erőnlét javítását szolgáló gyakorlatokat végeztek. A héten újabb két előkészületi találkozó volt a tervezett műsorban, de a pályák miatt mindkettőt elhalasztották.

Hasonló problémák zavarták meg a Szamosújvári Olimpia műsorrendjét is. A sáros, latyakos pálya miatt a hét végi Aranyos elleni meccset elhalasztották. A klub ifi csapatai például Szamosújvárnémetiben edzenek, a felnőtt csapat játékosainak viszont szabadnapot adott Vasile Gheorghe vezetőedző.

A hét végén idegenben szerepeltek Kolozs megye élvonalbeli együttesei, a kolozsvári diákcsapatok győztek, a dési lányok pedig menetrendszerű vereséget szenvedtek. A férfi bajnokságban a Kolozsvári BU Poli-Mobitelco-Carbochim 60 pontos különbséggel elgázolta a fővárosi vasutasokat, a nőknél szoros küzdelemben nyert Aradon a Kolozsvári CSU ACSA Terapia ESK, míg a Dési Szamos Tiger 17 ponttal kapott ki a fővárosban.

Eredmények:

Férfiak, 16. forduló: Bukaresti Rapid Isover–Kolozsvári BU Poli-Mobitelco-Carbochim 47:107, Nagyszebeni Atlassib ESK–Jászvásári Petre Andrei Egyetem 92:74, Piteşti-i BCMUS–Brassói Forex ESK 74:68, Medgyesi Gázmetán–Aradi West Petrom 82:86 és Konstancai Farul KK–Temesvári Petrom Incontro Elba 97:74; a Ploieşti-i Asesoft ESK–Bukaresti Dinamó Erbaşu rangadót elhalasztották. A táblázaton a kolozsváriak jelenleg a 4. helyen állnak, 25 pontot gyűjtöttek.

Nők, 14. forduló: Bukaresti Olimpia–Dési Szamos Tiger 88:71, Aradi BC ICIM–Kolozsvári CSU ACSA Terapia ESK 54:59, Nagyszebeni Magic–Bukaresti Rapid CFR Marfă 59:75 és Bukaresti Sportul Studenţesc Omnilogic–Târgoviştei Livas Petrom 89:79; a Nagyváradi Mihai Eminescu ESK–Govorai CET találkozót elhalasztották. A tabellán az ACSA Terapia jelenleg a harmadik 24 ponttal, míg a désiek a 10., utolsó helyet foglalják el 14 ponttal.

A hatodik találkozó után is döntetlenre áll a Csíkszeredai SK és a Bukaresti Steaua közötti bajnoki döntő. A hét végi csíki mérkőzések hasonló forgatókönyv szerint zajlottak, mint az eddigi összecsapások, pénteken a házigazdák 3–1-re nyertek, szombaton viszont elszalasztották a nagy lehetőséget és 5–4-re kikaptak a katonáktól.

Így alakult ki a jelenlegi 3–3-as állás, döntés pénteken Bukarestben.

Miután Csehországot idegenben 38–14 arányban győzte le, Románia válogatottja a hét végén Oroszország ellen volt érdekelt Temesvárott a világbajnoki selejtezőnek is számító Európai Nemzetek Kupájában rendezett mérkőzésen. A veretlenséget sikerült megőrizni, végeredmény: 33–10 (13–10) a házigazdák javára.

A táblázaton: 1. Grúzia 7 pont, 2. Románia 6 (71–24), 3. Portugália 6 (54–20), 4. Oroszország 2, 5. Csehország 1 (14–38), 6. Ukrajna 1 (6–36).

Erdei Zsolt megosztott pontozással legyőzte az argentin Hugo Hernan Garayt a hamburgi profi ökölvívógálán, s ezzel harmadik alkalommal védte meg a Boksz Világszervezet (WBO) félnehézsúlyú világbajnoki címét.

A WBO félnehézsúlyú világbajnoki címért: Erdei Zsolt–Hugo Hernan Garay (argentin) pontozással (115–113, 116–112, 110–118).

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Garay nagy iramban kezdte a találkozót, míg Erdei fegyelmezetten védekezett, s fedezékből indította ütéseit. Az argentin öklöző az első menetben még többnyire pontatlan volt, ám a második három percben rendre eltalálta a magyar világbajnokot. A folytatásban Erdei is nagyobb iramra kapcsolt, ennek ellenére nem tudott fölénybe kerülni, és sikeres támadásaira rendre érkezett a válasz.

A negyedik menettől a címvédő a korábbiaknál lényegesen többször találta el kihívóját, aki kicsit visszavett ugyan az iramból, ám még így is sokat ütött. Az ötödik és a hatodik szakaszban Erdei szépen használta ki ellenfele hibáit, így a „félidőben" egyik bokszoló sem tudott komoly előnyt szerezni.

A hetedik és a nyolcadik menetben ismét váltani tudott az argentin bokszoló, míg Erdei kissé visszaesett, s lényegesen kevesebb ütést indított ellenfelénél. A kilencedik három percben azonban „felnőtt" az argentin tempójához, s több jó kombinációval lepte meg riválisát.

A hajrára Garay őrzött meg többet kondíciójából, rendületlenül ment előre, Erdei pedig nagyon fáradtan mozgott, s keveset talált. Az utolsó három percben aztán mindketten kiadták magukból a maximumot, így nagyon kemény ütésváltásokkal zárult a 12 menetes csata, amelyen két pontozó a címvédőt, míg egy a kihívót látta jobbnak.

Erdei Zsolt ezzel harmadik alkalommal védte meg tavaly januárban megszerzett világbajnoki címét, s egyben 22. mérkőzésén is veretlen maradt a profik között.

A felvezető programban kapott helyet az Universum Box Promotion másik magyar versenyzője, Balzsay Károly, aki könnyedén nyert negyedik hivatásos összecsapásán. Az amatőrként Eb-ezüstérmes nagyközépsúlyú bokszoló ellenfele a francia Jessy Moreaux volt, s egyoldalú perceket láthatott a hamburgi aréna közönsége. Balzsay gyorsan fölénybe került, a második menetben kétszer is „számoltatott" a riválisra, s a mérkőzésvezető 2 perc 29 másodpercnél megállította a találkozót.

Balzsay harmadszor nyert kiütéssel a profik között.

Végéhez közeledik az úszók rövidpályás versenyidénye, s az európai szövetség (LEN) honlapján közzétett ranglista szerint mind Risztov Éva, mind Cseh László 400 m vegyesen a szezon legjobbja a 25 méteres medencében eddig produkált eredmények alapján.

A Kőbánya SC kitűnőségei sikertávjukon a decemberi bécsi Európa-bajnokságon nyertek aranyérmet, a ranglistán pedig az első helyet érő 4:32,26, illetve 4:03,96 perces idővel állnak. Cseh ugyancsak az osztrák fővárosban rukkolt ki 200 m vegyesen és 100 m háton is olyan – amúgy Eb-ezüstöt, illetve -bronzot hozó – teljesítménnyel, amely az összesített lajstromban is dobogóra jogosítja.

A „hármak" társaságába emelő pozíciót ért el rajtuk kívül még a bajai tehetség, Hosszú Katinka, az ő bécsi bronza az európai ranglistán hasonlóképpen a harmadik helyre jó 400 m vegyesen. Hosszú az ifjúsági korosztály, a 15–16 éves lányok kontinentális ranglétráján ugyanezzel a 4:35,41 perccel toronymagasan, 200 m vegyesen 2:14,18-cal pedig biztosan első, ami az idei nyári budapesti ifi Eb magyar kilátásait illetően is igen fontos tény.

A korosztályos európai sorrendben szintén élen áll az ugyancsak 1989-es születésű Verrasztó Evelyn, aki az osztrák fővárosban 200 m háton úszott 2:11,03-at, s van egy harmadik helye is 100 m vegyesen, míg a 17–18 esztendős fiúk kategóriájában 200 m mellen klubtársa, a hasonlóképpen a Jövő SC-ben pallérozódó Molnár Ákos a második legjobb a kontinensen.

A rövidpályás úszás európai ranglistájának kiemelkedő magyar helyezései:

Nők: 400 m vegyes: 1. Risztov Éva 4:32,26 p, 3. Hosszú Katinka 4:35,41, 200 m pillangó: 6. Risztov 2:08,17 p.

Férfiak: 400 m vegyes: 1. Cseh László 4:03,96 p, 200 m vegyes: 2. Cseh 1:55,36 p, 6. Kerékjártó Tamás 1:57,92, 100 m hát: 3. Cseh 52,09 mp.

Lányok: 200 m hát: 1. Verrasztó Evelyn 2:11,03 p, 400 m vegyes: 1. Hosszú Katinka 4:35,41 p, 200 m vegyes: 1. Hosszú 2:14,18 p, 7. Verrasztó 2:17,41, 100 m vegyes: 3. Verrasztó 1:04,28 p, 6. Hosszú 1:04,82, 400 m gyors: 5. Verrasztó 4:16,73 p, 800 m gyors: 5. Hosszú 8:46,74 p

Fiúk: 200 m mell: 2. Molnár Ákos 2:11,33 p.

Lékó Péter a világos bábukat vezetve remizett az indiai Viswanathan Ananddal a spanyolországi Linaresben rendezett sakkszupertorna harmadik fordulójában. A két nagymester a 24. lépésben egyezett meg a döntetlenben. A negyedik körben Lékó ismét remizett, ezúttal a sötét bábukat vezetve a bolgár Veszelin Topalovval játszott döntetlent. A nap leghosszabb partijában az 57. lépésben egyeztek meg a befejezésről a felek.

Eredmények, 3. forduló: Lékó Péter–Viswanathan Anand (indiai) döntetlen, Rusztam Kaszimdzsanov (üzbég)–Michael Adams (angol) döntetlen és Paco Vallejo (spanyol)–Garri Kaszparov (orosz) 0–1; szabadnapos volt a bolgár Veszelin Topalov; 4. forduló: Anand–Kaszimdzsanov döntetlen, Adams–Vallejo 1–0 és Topalov–Lékó döntetlen; Kaszparov szabadnapos volt.

Az állás: Kaszparov, Anand, Lékó, Kaszimdzsanov, Adams 2–2, Topalov 1,5, Vallejo 0,5.

Vasárnap Lékó volt szabadnapos.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András