Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

A második világháború óta ez az első olyan jelentős dokumentum, amelyet Románia aláír, és amelynek célja a románok életének a javítása – jelentette ki Traian Băsescu Luxembourgban, ahol tegnap ünnepélyes keretek között írta alá Románia és Bulgária az uniós csatlakozási szerződést. Ezek értelmében a két ország 2007. január 1-jével nyer teljes jogú tagságot az Európai Unióban. Az államfő kifejtette: 45 év kommunizmus és 15 év átmeneti időszak után Románia végre aláírja azt a dokumentumot, amely révén visszanyeri európai méltóságát.

Románia részéről Traian Băsescu, Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök, Răzvan Popescu Ungureanu külügyminiszter, Leonard Orban, Románia uniós főtárgyaló kézjegye szerepel a szerződésen.

Romániából népes küldöttség utazott Luxembourgba. A román vezető politikusok – és feleségeik – száma összesen eléri az 57-et, ezzel szemben a szomszédállamból mindössze heten utaztak a jelentős eseményre.

Olli Rehn bővítési biztos szerint két fontos elemmel bővül ki az európai közösség a két kelet-európai ország csatlakozása révén. A politikus emlékeztetett: gondok voltak a bírók függetlenségével, ezek kinevezésével, illetve a jogászok bérezésével, de folyamatban van ezen problémák a kiigazítása, a folyamat pedig bátorító. „Figyelmünket az év végére kell összpontosítanunk, és csak akkor kell véleményt mondani az igazságszolgáltatási reformokról" – mondta Rehn.

„Az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata Románia számára az EU-csatlakozási szerződés aláírása, 1989 után most vált teljessé és visszafordíthatatlanná a rendszerváltás ebben az országban" – mondta hétfőn Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Markó maga is jelen volt Luxembourgban, ahol ünnepélyesen aláírták Bulgária és Románia csatlakozási szerződését az Európai Unióval. A politikus az MTI-nek elmondta: a belépés és az integráció között különbséget kell tenni. Még jó néhány évbe beletelik ugyanis, míg Románia valóban beilleszkedik az európai rendszerbe.

Frunda György szenátor a Rompres hírügynökségnek elmondta: a csatlakozási szerződés aláírása a legjelentősebb Románia 1989 utáni történelmében. „Azért fontos ez számunkra, mert gazdasági és politikai élet az unión kívül is lehetséges, de jó életszínvonal nem létezik az EU-n kívül lévő államoknak. A labda most a mi térfelünkön pattog, és ha életbe léptetik a csatlakozást egy évvel elhalasztó védzáradékot, akkor csak magunkra haragudhatunk, ezért jóhiszeműen kell alkalmazzuk az unióval szembeni vállalásainkat."

Dan Voiculescu, a Román Humanista Párt elnöke a román politikai elit érdemeként tüntette fel a szerződés aláírását. Figyelmeztetett: a csatlakozási feltételek nem egyszerűek, jelentős erőfeszítést igényel teljesítésük, nemcsak az állami intézmények, hanem minden lakos részéről.

Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke történelmi napnak nevezte a tegnapit, nyilatkozatában az SZDP érdemeit hangsúlyozta. Elmondta: büszkék arra, amit a csatlakozás érdekében tettek a 2000 és 2004 között. A politikus arra figyelmeztetette a kormánykoalíciót: a 2007. január 1-jéig maradt 20 hónapban hatalmas munkát és erőfeszítést kell kifejteni. Reményét fejezte ki, hogy a mostani hatalom képes lesz folytatni a csatlakozás előkészítésének folyamatát.

Magyarország a kétmilliós magyar kisebbség sorsának jobbítását reméli Románia uniós csatlakozásától – mondta László Boglár Románia csatlakozási szerződésének az aláírásáról. A kormányszóvivő emlékeztetett, hogy Románia esetében magyar kezdeményezésre született olyan védzáradék, amely szigorú követelményeket fogalmaz meg a csatlakozással összefüggésben. Közölte: Budapest örül Bulgária és Románia csatlakozási lehetőségének, Magyarország következetesen kiáll az integráció folytatása mellett, de fontosnak tartja, hogy a csatlakozni kívánó országok csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehessenek tagjai a közösségnek. Megerősítette, hogy Magyarország kész tapasztalataival segíteni a csatlakozás előtt állókat.

Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának soros elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Európának még több demokráciát, még több szabadságot jelent a két ország csatlakozása. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke annak fontosságát emelte ki, hogy Bulgária és Románia a belépésig még hajtsa végre az előírt reformokat. Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke hangoztatta: az újabb bővítés lehetőséget ad az EU-nak, hogy kiterjessze alapértékeit, köztük az emberi jogok védelmét, a békét és biztonságot.

Ma délután öt órakor jár le az elrabolt román újságírók fogvatartói által adott négynapos határidő. A túszejtők nehéz helyzet elé állították a hatóságokat, hiszen az újságírók életéért cserében a román katonák Irakból való kivonását kérték. Mind a közvélemény, mind a politikai pártok megoszlanak a román békefenntartó csapatok további iraki állomásoztatása ügyében. Időközben Dan Voiculescu, a Román Humanista Párt elnöke cserét ajánlott a fogvatartóknak: engedjék szabadon a három újságírót, helyüket inkább ő veszi át. A politikai szakértők azonban nem díjazták Voiculescu nagylelkű ajálatát, valamennyien egyetértenek abban, hogy a humanisták elnöke ebből a szerencsétlen helyzetből csak hasznot akar húzni pártja imidzse számára. Időközben nem csak az újságírószövetségek, hanem az egyetemisták különböző csoportjai országszerte szolidarítás-tüntetést szerveztek Marie Jeanne Ion, Sorin Miscoci és Ovidiu Ohanesian újságírókkal. (További részletek a 4. oldalon)

A megye elöljárói már régebben megegyeztek abban, hogy Kolozsvár megérdemel egy külföldi szabványoknak megfelelő, korszerű stadiont, amely otthont adhatna nemzetközi kupamérkőzéseknek is. Kezdetben a jelenlegi sétatéri Ion Moina stadion felújításáról tárgyaltak, megállapodtak a javítási-munkálatok elvégzéséről, sőt, vezető politikusok jelenlétében fel is avatták a korszerűsítés megkezdését. Idővel azonban, új elöljárókkal új elképzelések fogalmazódtak meg. Elérhetőbbnek és valószerűbbnek tűnt egy teljesen új stadion felépítése. Erről a tervről volt szó a megyei tanács által tegnap tartott sajtóértekezleten.

A De.Be.Co olasz tervezési és építkezési cég teljesen véletlenül szerzett tudomást a város stadion-szükségletéről, mondotta Marius Nicoară, a Kolozs Megyei Tanács elnöke. Lakóházak építéséről jöttek tárgyalni az országos lakásügynökséggel (ANL), majd amikor az ügynökség megtudta, hogy a cég stadionok kivitelezésében is jártas, kapcsolatba hozta az olasz vállalatot a megyei tanács vezetőségével. Az 1958–1962 között épült Ion Moina városi stadion felújítása helyett célszerűbbnek tűnik egy teljesen új létesítmény felépítése, magyarázta az elnök, hiszen míg a javítások 300 milliárd lejbe (8–9 millió euróba) kerülnek, az új építmény költségei kevéssel haladnák túl ezt az összeget. A cég által bemutatott stadion-terv 13 millió eurós kiadást jelentene, de ez az összeg változhat, amennyiben az építtető plusz elvárásokkal hozakodna elő, például nagyobb részben fedetné be a lelátókat. A De.Be.Co. által tervezett stadion 34 000 férőhelyes lenne, jóval nagyobb területen kellene felépíteni, mint a városi stadiont, emellett megfelelő méretű gépkocsi-parkolóhelyre is szükség lesz. A létesítményen belül helyet kapnának torna- és edzőtermek, öltözők, zuhanyzók és más mellékhelyiségek, kereskedelmi üzletek. Az építkezés azért lenne olcsóbb, mert a vállalat előre gyártott elemekkel dolgozna, ezekhez a matricát Olaszországban készítenék el, az építkezési elemeket a továbbiakban már Romániában gyártanák. A tribün 12 hónap alatt, a teljes építmény pedig 16–18 hónapon belül készülne el.

Újságírói kérdésre válaszolva Nicoara elmondta: a Sétatér melletti stadion, mint hely, nem lenne megfelelő az új, jóval nagyobb kiterjedésű építménynek, emellett az uniós normáknak is minden tekintetben meg kell felelni, eszerint pedig ilyen nagy stadionok nem kerülhetnek a belvárosba. Lehetséges helyként felmerült a Györgyfalvi negyed keleti szélén lévő gokart pálya (Bivalyrét), vagy a Bükki erdőnek a Tordai út melletti része. Erről, valamint a stadion építéséről általában, a szerdai megyei tanácsülésen tárgyalnak majd.

A tordai polgármesteri hivatal által februárban meghirdetett licitre öt cég nyújtott be érvényes ajánlatcsomagot: kolozsvári, marosvásárhelyi, bukaresti és dévai cégek vállalták volna a felüljáró elkészítését. Végül legjobbnak a marosvásárhelyi S.C. Socot S.A. ajánlata bizonyult: négy hónap alatt vállalták a munkálat elvégzését, 7,2 milliárd lej értékben. A szerződés aláírása megtörtént, a felüljáró valószínűleg a beígért négy hónapon belül el is készül.

A városháza a gyalogátkelők LED-fényjelző rendszerrel való ellátására is licitet írt ki, az iratcsomók benyújtási határideje április 18-a volt. A polgármesteri hivatal képviselőjének elmondása szerint a megadott időpontig négy cég nyújtott be ajánlatot, ezeket most elemzik a szakértők. A jövő hét folyamán várhatóan nyilvánosságra hozzák a nyertes cég nevét, a munkálat értékét, illetve befejezésének határidejét is.

Bár a múlt héten az Országos Rendőrparancsnokság megtartotta a Kolozs megyei rendőrfőnöki tisztségre kiírt versenyvizsgát, továbbra sincs „rendőrvezére" a megyének: mindhárom pályázó elbukott a megmérettetésen.

Marcel Bonţidan rendőrbiztos, Kolozsvár rendőrparancsnoka már a kizáró jellegű idegennyelv próbán „megbukott" – franciából –, de nem kapott átmenőjegyet a volt rendőrfőnök helyettese – és a jelenlegi ideiglenes megyei rendőrparancsnok – Teodor Pop rendőr-főbiztos, valamint Ioan Câmpean rendőrbiztos, a tordai rendőrség vezetője sem.

Az Országos Rendőrparancsnokság így kénytelen újabb versenyvizsgát kiírni a tisztségre, amelyet ideiglenesen továbbra is Teodor Pop tölt be. Ő különben nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ismét pályázzon.

Az eredményt – pontosabban a versenyvizsga eredménytelenségét – különben még április 22-én közölte az érintettekkel a bukaresti székhelyű parancsnokság, amely ugyanaznap, hét megye élére nevezett ki új rendőrparancsnokot, miután azok sikeresen versenyvizsgáztak. Így például Beszterce-Naszód megye új rendőrfőnöke Tanco Alexandru rendőr-főbiztos.

A leendő rendőrfőnök-jelölteknek menedzseri projektet kell készíteniük a Kolozs megyei rendőrség reformstratégiájáról és tevékenységének hatékonyabbá tételéről, de idegen-nyelv tudásukat és számítógépes ismereteiket is bizonyítaniuk kell.

Hétfőtől hármas kiállításnak ad otthont az Expo Transilvania Rt. csarnoka: megnyílt a III. Hotel&Catering vendéglátó-ipari, a XII. Center East Euro Fair főként könnyűipari közfogyasztási termékeket bemutató - és a VIII. Vacanţa idegenforgalmi szolgáltatásokat kínáló nemzetközi vásár. Több mint 2500 négyzetméteren 127 hazai és magyarországi vállalat állít ki, és a rendezvény öt napja alatt gasztronómiai bemutatókra, bor- és kávékóstolókra is sor kerül. Két utazási iroda pedig szerdán, illetve pénteken máltai és görögországi kirándulásokat sorsol majd ki tombolán a látogatók között.

A hétfői megnyitót amolyan ünnepi hangulatkeltésnek szánták a szervezők a közelgő ortodox húsvétra való tekintettel. Az eseményen megjelent Emil Boc polgármester, aki a nálunk is egyre szélesedő kínálatot, valamint a tökéletesedő szolgáltatásokat és a szervezőmunkát dicsérte.

A magyar tőke régiónkban való terjeszkedési törekvését tükrözi az egyik budapesti székhelyű turisztikai vállalat esete is, amely most, fennállásának tizedik évfordulóján, utazási központot szándékszik nyitni Kolozsváron. Ebben nagy szerepet játszik a város fekvése, valamint a nemzetközi repülőtér megléte, amelyet a jövőben ki szeretne használni. Addig is, nyártól, hogy az erdélyi közönségét fölösleges budapesti utazástól megkímélje (évi 50 ezer utasának 10%- a erdélyi), bérelt repülőjáratait Debrecenből fogja indítani a földközi-tengeri térségbe. A cég menedzsere szerint a nemzetközi terrorizmus veszélye elmúlóban van, és a világot látni vágyó emberek egyre inkább visszaszoknak a szervezett utazásokra.

A hármas vásár kedden, szerdán és csütörtökön 10-18, pénteken 10-14 óra között várja közönségét.

A Kolozs Megyei Tanács, a Gyermekvédelmi Igazgatóság, valamint a Világbank alapjaiból jöhetett létre a kolozsvári Cukorgyár utca 51. szám alatt az Arlechino nevet viselő központ, amelynek célja az utcagyerekek segítése.

A hétfő délelőtti ünnepélyes megnyitót követően Ioana Bora, az utcagyerekek védelmére létesült központ vezetője elmondta: három hálószobában biztosítanak éjszakai szállást, összesen 12 gyerek számára, a nappali központot pedig 10 gyerek befogadására rendezték be.

A tevékenységeket igyekeznek úgy összeállítani, hogy azzal a gyerekek szocializációját, társadalomba való beilleszkedését segítsék. Jelentős szerepet kap a gondozásuk, nevelésük, egészségügyi ellátásban is részesülnek majd. Ezenkívül lelki tanácsadást is működtetnek a gyerekeknek és családtagjaiknak.

A központ személyzete szakképzett alkalmazottakból áll: szociális munkás, pszichológus, pszichopedagógus, egészségügyi asszisztens, adminisztratív személyzet, éjszakai ügyeletes, tanítók, gondozók stb.

Az otthon beindítása az épület felújításától a berendezésig 120 ezer euróba került, ebből 29 ezer eurót a megyei tanács, 17 ezer eurót az országos gyermekvédelmi hivatal biztosított.

Dicséretes a kezdeményezés, és kétségtelen, hogy nagy szükség van hasonló központokra, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy tíz gyerek mellé – a nappali foglalkozásokon – 22 alkalmazottat fizetnek, bérüket a gyermekvédelmi igazgatóság biztosítja.

Kolozsváron 140 utcagyereket tartanak nyilván, de számuk valószínűleg ennél jóval nagyobb. Többségük nem kolozsvári, a környékbeli településekről jöttek a városba. Pontos kimutatásokat végezni azonban gyakorlatilag lehetetlen, hiszen azok a gyerekek, akiket hazavisznek családjaikhoz, gyakran újra visszajönnek és a központokban sem töltenek el túl hosszú időt.

Újabb parkolóház felépítéséhez sikerült megfelelő telket találnia a kolozsvári önkormányzatnak – jelentette be hétfőn Emil Boc polgármester. A városvezető arról számolt be, hogy a közintézmény szakemberei megoldást találtak a Béke téri és a Mócok úti járműforgalom folyamatossá tételére: helyhatósági vagy magánbefektetői pénzén parkolóház épülne, közvetlenül a polgármesteri hivatal mellett.

Az elöljáró hozzátette: a Mócok útja 3–5. szám alatti, közel 1 hektáros telekre, legalább 300 férőhelyes parkolóház épülne. – Egy hónapot adunk az esetleges befektetőknek arra, hogy társulási szerződésre tegyenek javaslatot. Amennyiben senki sem jelentkezik, licitet írunk ki. Az ajánlatokat a nemzetközi elismeréssel rendelkező Pricewaterhouse Coopers tanácsadó cég véleményezteti – jegyezte meg Boc. Kilátásba helyezte azt is, hogy amennyiben nem sikerül tőkeerős befektetőt találni a parkolóház felépítéséhez, a polgármesteri hivatal városi kötvényeket bocsát ki a beruházás megvalósításához.

Tegnap díszdoktorrá avatta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusa Joseph Ratzinger bíborost, aki múlt héttől a XVI. Benedek pápa nevet és tisztséget viseli. Az egyetem kezdeményezése jóval Ratzinger pápává választása előtt született meg, hiszen tavaly júniusban indították be a kitüntetés odaítéléséhez szükséges eljárást. A pápa várhatóan egy kolozsvári küldöttségtől veszi majd át a címet.

A BBTE az elmúlt időszakban számos jeles személyiséget avatott díszdoktorrá. Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke lapunknak elmondta: az intézmény vallásképzés szempontjából Európa egyik legösszetettebb egyetemévé vált. Marga szerint a BBTE filozófia- és vallásképzésért felelős vezetői több kezdeményezést indítottak útjára, amelynek az volt a célja, hogy a kolozsvári oktatást összehangolja a világszínvonalú képzéssel. Ezzel a céllal hívták Kolozsvárra az ortodox, protestáns és a katolikus vallás magas rangú képviselőit. A kapcsolattartás egyik konkrét eleme több érsek díszdoktorrá avatása. Az egyetem szenátusa ezt a címet ítélte oda Franz König és Walter Kasper bíborosoknak. Szintén a BBTE díszdoktora lett Erdő Péter hercegprímás, aki a cím megszerzése után vált a bíborosi testület tagjává.

Joseph Ratzinger érsek díszdoktorrá avatása tavaly júniusban kezdődött, és tegnap zárult le, amikor az egyetem szenátusa is rábólintott a cím odaítélésére. Marga közölte: levélben értesítik a pápát a kitüntetésről. Az egyetem vezetősége nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy a pápa Kolozsváron veszi át a doktori címet igazoló dokumentumot, ezért várhatóan ismét küldöttség utazik a Vatikánba. Marga emlékeztetett: korára való tekintettel Franz König érsek sem tudta személyesen átvenni a díszdoktori címet, ezért többek között 60 diákot is magába foglaló küldöttség utazott Bécsbe az átadási ceremóniára. „Örvendünk, hogy választásunkat most mások is megerősítették" – mondta Andrei Marga.

Arasznyi az ember élete, arasznyi az a földzúg ahol él, arasznyi a legtovább fennmaradó hírnév is. Hiszen ezt a hírnevet gyorsan pusztuló emberférgek egymást felváltó nemzedékei hordozzák, ezek pedig még önmagukat sem ismerik, nemhogy arról tudnának, aki már régen meghalt.

AZ AGNUS RÁDIÓ nyílt továbbképzőt tart a Kolozsvár – Külső Egyházmegye Esperesi Hivatalában, a Főtér 23. szám alatt, kedden délután hat órakor. A képzést Egri István vezeti, témája: Műhelymunka, annak érdekében, hogy az Agnus Rádió minél jobban betöltse közösségépítő szerepét. Szeretettel hívnak minden érdeklődőt és az önkénteseiket.

A JÖVENDŐBELI ELSŐSEIKET sok szeretettel várják a tanítónők a Báthory-napok rendezvényére, csütörtökön du. 5 órától. Lesz vásár, táncház, Manóház és egyéb szórakozás!

GYERMEKTÁNCHÁZAT TART a kolozsvári Bogáncs–Zurboló Együttes minden kedden 17–19 óra között a Tranzit Házban (Malom/Bariţiu u. 16.). A gyermekjátékok és tánctanítás mellett működik Palocsay Kata játszóháza.

TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉST TAR az RMDSZ Irisz-telepi kerülete április 26-án, kedden du. 6 órától a református egyház gyülekezeti termében, a Kajántói/Oaşului út 103–105. szám alatt.

A BÁTHORY ISTVÁN LÍCEUM igazgatósága szeretettel meghívja az iskola volt tanárait és szülőbizottsági elnökeit a 2005. április 27. és 29. között tartandó Báthory-napokra. Jelen hirdetés bármiféle egyéb meghívó helyett szolgál.

Április 23-i lapszámunkban a Kétnapos utazás az Erdélyi Szigethegység körül című írásban hibásan jelent meg a fénykép aláírás. A megnevezés helyesen: Marosillye, Bethlen Gábor szülőháza. Az érintettek és olvasóink szíves elnézését kérjük.

József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából a 2005-ös esztendőt József Attila-emlékévvé nyilvánították. Az emlékév 2005. január 7-én kezdődött és december 3-áig, a költő 1937-ben bekövetkezett halálának évfordulójáig tart. A Kolozsvári Állami Magyar Színház verses emlékműsorral tiszteleg a magyar versirodalom egyik legmarkánsabb, legjelentősebb képviselőjének emléke előtt. A vetítéssel egybekötött emlékműsort Boér Ferenc színművész állította össze és adja elő. Szeretettel várunk minden érdeklődőt szerdán, április 27-én, este 7 órakor kezdődő emlékműsorra. Tekintettel az előadás stúdiójellegére, a helyek száma korlátozott.

A már hagyományossá vált Riszegtetői Ifjúsági Majálist az idén a Körösfői RMDSZ, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a Kós Károly Kulturális Egyesület április 30-án, szombaton tartja, reggel 9 órától. Az elmúlt években kialakult szokáshoz híven, népdalvetélkedőt, különféle gyermekjáték- és sprotversenyeket rendeznek, majd a napot a CROSS együttes koncertje zárja. Az előzetes felkészülést kívánó népdalvetélkedőre a helyszínen lehet benevezni, s a jelentkezőket két korcsoportba sorolják: óvodásoktól IV. osztályosokig és V–VIII. osztály közöttiek. Versenyezhetnek egyénileg vagy csoportosan. Az első korcsoportosoknak kötelező az „Aran kútba kacsintottam..." kezdetű gyermekdal, a második korcsoportosoknak pedig a „Nem kaszálok, nem kapálok..." kezdetű népdal eléneklése. Ezt, egy szabadon választott gyermek- vagy népdal egészíti ki. Nem kötelező, de előnyös a kalotaszegi népviselet. A nyertesek díjakban, ajándékokban részesülnek. Rossz idő esetén a rendezvényt a körösfői Művelődési Házban tartják meg.

A Riszegtető gépkocsival Körösfő felől, vonattal a zsoboki vasútállomás felől közelíthető meg.

A régi Armenopolisban, azaz Szamosújváron vasárnap délelőtt emlékeztek meg a 90 évvel ezelőtti örmény népirtásról. A főtéri székesegyházban tartott szentmisét Szakács Endre plébános celebrálta, aki beszédében kitért az 1915-ös örmény genocídium következményeire. Az ömény holokausztra emlékezv,e a szamosújvári egyházközség lerótta kegyeletét az április 22-ről 23-ra virradó éjszaka véres eseményeinek áldozatai előtt.

A vasárnapi szentmisén közreműködött az örmény székesegyház kórusa, amely örmény saragánokat és vallási énekeket adott elő.

Zsúfolt programja van ebben az időszakban a szamosújvári kultúrház „Corala Magna" vegyeskórusának. A heti rendszerességgel megtartott próbák mellett, az amatőr együttesnek vendégszereplésre is jut ideje. Az elmúlt napokban, az Aranyosgyéresen megrendezett hagyományos tavaszi kórusfesztiválon vettek részt a Szamos menti műkedvelők, ahol rajtuk kívül nyolc vendégénekkar (többek között Kolozsvárról, Zilahról és Balázsfalváról) lépett színpadra. A nyáron Franciaországba kapott meghívást a „Corala Magna", ahol Szeure testvérváros közössége előtt fog szerepelni. Hatéves pályafutásuk alatt az erdélyi zenebarátoknak ez lesz az első külföldi turnéjuk.

Magyarországon véget ért a Nagy Könyv elnevezésű kezdeményezés első fordulója. Április 24-én este, stílusosan száz perc alatt, megszületett a TOP 100-as lista. Ebben a legtöbb szavazatot kapott 50 magyar és 50 külföldi regényt találhatják meg, amelyeket a játékos kedvű szavazók tovább juttathatnak a TOP 12-be.

Az első fordulóban hajszál híján 400 ezer szavazat érkezett. A dobogó harmadik helyén Tolkien a Gyűrűk Ura című regénye, a másodikon Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkja végzett, a legtöbb szavazatot pedig Gárdonyi Géza Egri csillagokja kapta.

A második fordulóban is szavazhatnak interneten és szavazólapokon. Szavazni 2005. április 24-e és június 11-e között lehet, de a szavazólapos voksolásnál csak a június 3-ig bedobott szavazatok érvényesek. Június 3-tól június 11-ig – amikor kiderül, hogy melyik tizenkét regény volt a legkedvesebb az olvasók számára –, már csak az interneten, telefonon és sms-ben érkezett szavazatokat veszik figyelembe.

Több címre is lehet szavazni. Ebben a fordulóban összesen tizenkét regényt is meg lehet jelölni majd, tekintet nélkül arra, hogy azok magyar vagy külföldi regények.

A szervezők köszönetet mondanak az eddig beérkezett szavazatokért.

Néhány cím még a listáról: 1984 (George Orwell), A 22-es csapdája (Joseph Heller), A fekete város (Mikszáth Kálmán), A funtinelli boszorkány (Wass Albert), A lét elviselhetetlen könnyűsége (Milan Kundera), A nyomorultak (Victor Hugo), Bűn és bűnhődés (Dosztojevszkij), Elfújta a szél (Margaret Mitchell), Háború és béke (Lev Tolsztoj), Harmonia caelestis (Esterházy Péter), Iszony (Németh László), Jadviga párnája (Závada Pál), Micimackó (Milne, Alan Alexander), Quo vadis (Sienkiewicz, Henryk), Tóték (Örkény István), Üvöltő szelek (Brontë, Emily), Vuk (Fekete István), Winnetou (May, Karl), Zabhegyező (Salinger, Jerome David)

The Grudge; Amerikai, 2004; Rendező: Takashi Shimizu; Forgatókönyvíró: Takashi Shimizu, Stephen Susco; Producer: Sam Raimi; Szereplők: Sarah Michelle Gellar, Bill Pullman, Jason Behr, William Mapother, Clea DuVall, Grace Zabriskie.

„Az átok" alapmotívuma az az állítólagos japán hiedelem, miszerint ha valaki valahol harag által hal meg, az a hely megőrzi az átkot. Így történik ez egy látszólag szokványos tokiói házzal. Karen (Sarah Michelle Gellar), diákcsereprogrammal érkezett a japán fővárosba, barátjával együtt. Mint helyettesítő szociális munkás, tanúja lesz az átok kiteljesedésének, és van annyira szőke, hogy a rejtély nyomába eredjen. Aki valamilyen módon kapcsolatba került a furcsa lényekkel – amelyekben megtestesül az átok, már nem menekülhet, rettegéssel teli halált hal. Így jár a házat bérlő család és még sokan mások. Az átok pedig, mint egy vírus, tovább terjed, ráadásul nemcsak az elátkozott házban találkozunk vele, a szellemjárás más helyszínekre is kiterjed, egy irodaházra, hotelre, lakóépületre.

A cselekmény nem túl bonyolult, bár talán egy horrorfilmnek nem is ez a célja. A feszültség fenntartását a vágással, a „rémséges" jelenetek összefűzésével próbálják elérni. Jó pont, hogy kevés a véres jelenet, a rendező inkább a folyamatos sokkban-tartással operál. A semmiből előjövő, gusztustalan hajtömeggel rendelkező lény, meg a kisgyerek valóban rémisztőek (bár, másodszor már nem is annyira), van néhány tényleg félelmetes jelenet is, mint például Jennifer halála, aki hiába zárkózik be, bújik be az ágyba, mégsem menekülhet a rém elől. Inkább megijedni lehet, mint folyamatosan „végigfélni" a filmet. Bár vannak tapasztalt horrornézők (a moziban mellettem ülő tinédzserek), akik végig képesek jóízűen nevetni. Sarah Michelle Gellar, aki Buffy-ként rutinos vámpírölő, ezúttal másféle rémségek ellen indul harcba.

Az Átok a Ju-on című japán horror alapján készült remake, a film különlegessége pedig, hogy ugyanaz a Takasi Simizu rendezte, aki az eredetit is. A nagy amerikai-japán koprodukció eredményeként könyvelhető el, hogy a nyüzsgő Tokió a helyszín, és a kulcsszerepekben jó pár helyi arc is felbukkan.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Sky Captain – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Sistemul nervos – román bemutató. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától; kedvezménnyel kedden minden vetítés. Cápa mese – amerikai. – Vetítések időpontja: 12.30, 15.

GYŐZELEM – Az átok – bemutató. – Vetítések időpontja: 18, 20, 22. Szezon – bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 16. ÁPRILIS 23-ÁN, SZOMBATON A 22 ÓRÁS ELŐADÁS KIVÉTELÉVEL AZ ÖSSZES ELŐADÁS ELMARAD!

FAVORIT – Ocean’s twelwe – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.15, 19.30; kedvezménnyel csütörtökön minden előadás.

DÉS

MŰVÉSZ – Out of Reach – amerikai. – Vetítések időpontja: ápr. 22–24.: 17, 19, 21 kedvezménnyel 21 órától. 80 nap alatt a Föld körül – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; hétfőn minden vetítés kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Vejedre ütök – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A nemzet aranya – bemutató. – Vetítések időpontja: 19, 21. Apja lánya – bemutató. – Vetítés 17 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Hitch – Last First Kiss – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától. Kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától, hétfőn minden vetítés.

DACIA B-TEREM – Helloboy – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órakor; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Elektra – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órakor kedvezménnyel és hétfőn minden vetítés.

MAGYAR OPERA

Április 28-án, csütörtökön este fél 7-kor: „25 év a pályán" – Daróczi Tamás és meghívottjai – gálakoncert. Vezényel: Horváth József.

ROMÁN OPERA

Ma, április 25-én, hétfőn este 7 órakor: Verdi: Traviata.

Április 27-én, szerdán este 7 órakor: Mascagni: Parasztbecsület – olasz nyelvű előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Április 27-én, szerdán este 7 órakor: Én, József Attila, itt vagyok – stúdióelőadás. Ünnepi műsor a költő születésének 100. évfordulója alkalmából. Előadja: Boér Ferenc.

TRANZIT HÁZ

Április 28-án, csütörtökön este 8 órakor: Mrozek: Károly. Rendező: Tompa Gábor.

EUPHORION STÚDIÓ

Április 28-án, csütörtökön este 7 órakor: Irene Welsh: Trainspotting.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Április 27-én, szerdán este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Misha Katz (Franciaország). Közreműködik: Oxana Cojos. Műsoron: Wagner: Előjáték a Lohengrin III. felvonásából; Brahms: 1. Zongoraverseny; Dvorak: 8. Szimfónia.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

(Folytatás lapunk április 11-i számából)
Könnyen belátható, hogy a születésszámok alakulása két tényezőtől függ, nevezetesen a szülőképes nők számától, illetve attól, hogy a szülőképes nők átlagban hány gyermeket hoznak világra. Ez utóbbi összetevőt nevezzük női termékenységnek. (Egy adott év vonatkozásában a teljes termékenységi együtthatóval (TFR) mérjük, ami azt mutatja, hogy ha e viszonyok állandósulnának, egy nő átlagosan hány gyermeket hozna világra.)

A termékenység országos alakulását egészen az 1870-es évekig visszamenően tudjuk nyomon követni. Ekkori szintje igen magas volt, egy nőre átlagosan hatnál több élve-születés jutott. A csökkenés Erdélyben hamarabb, az 1890-es években, az egykori Ó-Romániában később, az első világháborút követően indult meg. Erdélyen belül, regionális vonatkozásban, nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a csökkenés alacsonyabb értékről indult, és gyorsabb volt délen, dél-nyugaton, mint északon, észak-keleten. A két világháború között a csökkenés egyenletes és gyors volt. A háborút követő 5,1-es értékről 1939-re 3,6-ra süllyedt.

Ez a csökkenés folytatódott tovább – az ötvenes évek elején rövid megszakításokkal – 1966-ig. Ekkorra a termékenység országosan 1,9-re csökkent, ami nem éri el azt a 2,1/2,2-es értéket, ami modern halandósági viszonyok mellett ahhoz szükséges, hogy a népesség hosszú távon újratermelje önmagát. Ebben az időpontban (amennyire az 1992-es koréves struktúrából, a halandóságot és a migrációt beszámítva vissza lehet következtetni), a magyarok termékenységi együtthatója 1,7 körül mozgott.

Erre a termékenységcsökkenésre a kommunista hatalom egy igen agresszív népesedéspolitikával reagált. 1966-ban, teljesen váratlanul, betiltották a – modern fogamzásgátlók hiányában legfontosabb születésszabályozó eszközként működő – művi abortuszt. Ezt követően, a termékenység országosan 3,7-es, a magyarok vonatkozásában pedig 2,8–2,9-es értékre növekedett. Az, hogy a magyarok esetében a növekedés az országosnál kisebb mértékű volt, azt sejteti, hogy esetükben a terhesség-megszakítás mellett a (tradicionális, majd egyre inkább a modern) fogamzásgátlási technikák is nagyobb szerepet játszottak. A kommunista hatalom, amellett, hogy fennállása alatt mindvégig akadályozta a modern fogamzásgátlás terjedését, később két alkalommal szigorított a népesedéspolitikai intézkedéseken. A legmegdöbbentőbb, már-már orwelli „magasságokba emelkedő" intézkedésekre, a nyolcvanas évek második felében került sor. Ekkor, az egészségügyi szervek kötelezően előírt születésszámokat kellett „megvalósítsanak", egyes termelőegységeknél pedig – orvosi kivizsgálás leple alatt – a nőket szabályos időközönként szűrésnek vetették alá. Az erőteljes represszió oda vezetett, hogy ebben a periódusban, amikor az életszínvonal nagymértékben romlott, a lehetőségek pedig beszűkültek, a termékenység országos szinten növekedett. A magyarok vonatkozásában a növekedés jóval szerényebb. A nyolcvanas évek elejétől, a termékenység szintje, végig a reprodukciós érték alatt maradt. Ebben a határon átcsempészett fogamzásgátlási eszközök, ezzel összefüggésben pedig a szexuális kultúra eltérései játszhattak szerepet.

Tudvalévő, hogy az 1989 utáni első néhány évben, a termékenység majd 40 százalékkal esett vissza, és mélyen a reprodukciós szint alatt, 1,2–1,3-as átlagos gyermekszám körül stabilizálódott. Ez az érték Kelet-Európában mindenhol általános. Az ábrán az is látható, hogy a magyar és az országos termékenység között mintha egyfajta kiegyenlítődés lenne megfigyelhető.

A statisztikai hivatal kiadványai, a termékenység visszaesését, általában a rendszerváltást kísérő társadalmi és gazdasági megrázkódtatással magyarázzák. Az 1990-es fordulatot követően a társadalmi bizonytalanság, a társadalmi kockázatok (munkanélküliség, szegénység stb.) oly mértékben megnövekedtek, hogy a fiatal párok demográfiai viselkedése megváltozott: nem vállaltak gyermeket, vagy halasztották a gyermekvállalást. A román nyelvű demográfiai irodalomban ez a típusú magyarázat, egészen a legutóbbi évekig, viszonylag széles körő konszenzusnak örvendett. (1) Vagyis itt a termékenységcsökkenés alapvetően egy modernizációs fiaskó, ha úgy tetszik az ország modernizációs „kisiklásának" (kommunista rendszer bukása, elhúzódó átmenet) az eredménye.

Az utóbbi időben Romániában is egyre inkább terjed az a magyarázat, amely a termékenység reprodukciós szint alatti stabilizálódását nem a modernizáció kisiklásával, elégtelenségével, hanem éppen a poszt-indusztriális társadalom újabb modernizációs fázisához kötődő kulturális és társadalmi változással magyarázza. Ezen elmélet kulcsszava az individualizáció, ám nem abban az értelemben, és lekicsinylő (kispolgári, egoista stb.) felhanggal, ahogy azt múlt rendszerbeli demográfiai tanulmányok használták. Ebben az értelemben a termékenységcsökkenés, a kiszélesedő lehetőségek, leginkább a nők előtt megnyíló oktatási és karrierpályák következménye. E kiszélesedő lehetőségek közepette, a párok, és kiváltképp a nők, a gyermekvállalást, karrier és egyéb egyéni szempontoknak rendelik alá. (2) Az elmélet szerint a termékenységcsökkenés a késői modernizációs folyamatok szükségszerű velejárója, így a szegénységből való kilábalástól, a sikeres modernizációtól nem várható termékenységnövekedés.

(3) Mint azt az előzőekben láttuk, Romániában a viszonylag magas termékenységet a kommunista hatalom egy erőszakos népesedéspolitikával tartotta fenn, így nem csodálkozhatunk azon, ha az abortusz liberalizálásával, a múlt rendszerrel együtt, a magas termékenység is összeomlott.

Véleményem szerint e három termékenységcsökkenésre adott magyarázat egyszerre igaz, az okok együttesen hatnak. Világos különválasztásuk azonban lehetővé teszi számunkra, hogy a termékenységcsökkenésre tárgyilagosabban nézzünk, ne csupán valamiféle nemzeti katasztrófát lássunk benne. Szintén lehetővé válik annak végiggondolása, hogy miben áll (állhat) e téren a politikum felelőssége.

Bár a születéskieséshez, ezen keresztül pedig a magyar és az országos népesség fogyásához, illetve elöregedéséhez való hozzájárulása egyáltalán nem nevezhető pozitívnak, mégis azt kell mondanunk, hogy a ’89 utáni termékenységcsökkenés örvendetes, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy a hatalom „hálószobákból való kivonulásával" áll összefüggésben. Ez ugyanis azt jelenti, hogy kevesebb nem kívánt gyermek jön világra. És itt egyre kevésbé az abortusz melletti, vagy elleni érvelésről van szó, hisz a születéskorlátozás növekvő mértékben terhesség-megelőzést jelent. Ha abortuszellenesek vagyunk is, azt semmiképpen nem helyteleníthetjük, hogy a múlt rendszer összeomlásával elkezdődött a modern fogamzásgátló eszközök terjedése, illetve, hogy a nők növekvő mértékben és arányban szerzik meg a saját termékenységük feletti kontrollt. Ha itt a politikumnak van is valami szerepe, az talán abban lehet, hogy ezt a folyamatot tovább erősítse.

A második tényező a poszt-indusztriális társadalmak fokozatos individualizációja: hogy sok nő számára karrier és egyéb szempontoknak rendelődik alá a gyermekvállalás. Úgy véljük, hogy ezt a fajta individualizációt sem kiálthatjuk ki negatív jelenségnek, hisz ezzel egyrészt a modernizáció jelenlegi főáramát helytelenítenénk (amit megtehetünk, csak egy erre épülő népesedéspolitikával nem jutnánk messzire), másrészt a képmutatás bűnébe esnénk (már ha nem vagyunk termékenykorú nők, és nem magunkra vonatkoztatjuk a gyermekvállalás imperatívuszát). A politikának ezen a tájon sem nagyon van mit keresnie, már ami az olyan programokat illeti, ami ezt a fajta individualizációt gátolja. Részben ide tartozik viszont, és a politika feladata lehetne, hogy olyan viszonyokat teremtsen, legalább részben, ahol a munka, illetve a karrier nem a jelenlegi vagylagos viszonyban áll egymással.

Igazából azonban a harmadik tényező – azaz a csökkenés magyarázatai közül az első – az, ahol a politikának leginkább keresnivalója van. A társadalmi kockázatok növekedése, a szegénység, a munkanélküliség, ugyanis oda vezetnek, hogy olyan párok sem mernek gyermeket vállalni, akik ezt egyébként szeretnék. A kívánt és ténylegesen megszült gyermekek közötti különbség az erdélyi magyarságnak az a „népesedési tartalékát", amit a politikumnak, illetve egy sikeres modernizációs nekilendülésnek kellene felszabadítania.

Az egyre görcsösebb erdélyi magyar politika egyik bizonyítéka a hónapok óta tervezgetett Markó Béla–Tőkés László találkozó húzódása. A tiszteletbeli elnökségi tisztség megszüntetésével, Tőkésnek az RMDSZ-ből való kiszorulásával következett be az a törés, amelyet elsősorban az erdélyi magyar közösség sínylett meg, hiszen azóta minden politikai terv kivitelezésére rányomja a bélyegét a megosztottság. Olyan ördögi kör alakult ki, ami amúgy teljesen normális embereket irracionális vélekedésekre és cselekvésre késztet. A helyzet miatt lehetetlenné vált, hogy a közösséget érintő fontos kérdésekben a két tábor egyetértsen. Gyanúsan tekintenek egymásra, ami lehetetlenné teszi, hogy jó ötletet akár mindkét fél felkaroljon. Ebben a helyzetben a politikai élet főszereplőit már nem a javaslatok tartalma, az ötletek kivitelezési lehetőségei érdeklik, hiszen tudják, elsősorban az a feladatuk, hogy ellenkezőjét mondják annak, amit az ellenfél akar vagy jónak lát.

A jelenség veszélye abban rejlik, hogy a politikusok ettől a pillanattól kezdve nem lényeges, az emberek életét befolyásoló tartalmi kérdésekről beszélnek, hanem kizárólag a politikai csatára összpontosítanak. Ez az „elv" érvényesül akkor, amikor az RMDSZ székházhoz, illetve a semleges pályához ragaszkodnak, hiszen Markó és Tőkés is attól fél, ha enged, olyan szimbolikus bakit követ el, ami miatt politikai tekintélye csorbulhatna. Noha a széles tömegeket alig, vagy egyáltalán nem érdekli a politika, mégsem elhanyagolható ennek a huzavonának az erdélyi magyarok közérzetére kifejtett hatása. Az egyszerű ember azt látja: mi magyarok ismét széthúzunk, bezzeg a románok jobban összetartanak. (Ami mellesleg szintén nem igaz.)

A polarizált politikai rendszer az embereket is irracionális viszonyulásra készteti, hiszen ha az RMDSZ-nek született egy jó ötlete, amit ki is lehet vitelezni, és kedvezően befolyásolja az emberek mindennapjait, akkor annak egy becsületes Tőkés-szimpatizáns nem örülhet. Ez, sajnos, fordítva is működik.

Tőkés László és Markó Béla ennek az ésszerűtlen konfliktusnak a feloldását indíthatnák el, ha félretennék személyes sértődöttségüket és hiúságukat, és a magyarság iránti alázatukat helyeznék előtérbe. Ez csak úgy működne, ha mindketten rövid időre kikapcsolnák magukat a polarizált politikai helyzet parancsolta reflexek hatása alól, és olyan konszenzusos támpontokat keresnének, amelyekre támaszkodva el lehetne kezdeni a párbeszédet. Ilyen témának kínálkozik az autonómia és az ezzel szorosan összefüggő kisebbségi törvénytervezet kérdése. Tőkés László erre már rá is érzett, hiszen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) marosvásárhelyi együttes ülésén beismerte: azért akar mindenképpen tárgyalóasztalhoz ülni Markó Bélával, mert az RMDSZ megkerülhetetlen tényező, és az autonómia kérdése lehet az a téma, amely a két tábort összeköti. Igen ám, de ehhez Tőkés Lászlónak háttérbe kellene szorítania az RMDSZ és Markó Béla iránt érzett ellenszenvét. A hét végi tanácskozáson egyedül Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektorának javaslatára kerültek ki az elfogadott Tőkés-féle határozatból azok a Markó személyét érintő személyeskedő jelzők, amelyek nyíltan tanúskodnak Tőkés érzelmeiről. A jelzőknek azonban némi igazságtartalmuk is van, hiszen Tőkés László szerint Markó hatalmi arroganciából kifolyólag nem ül le vele tárgyalni. A református püspök meg van győződve arról, hogy Markó felsőbbrendűségi érzés miatt kerüli a párbeszéd lehetőségét, és talán nem is jár messze az igazságtól. Ebben az RMDSZ kormányzati tényezővé válása is jelentős szerepet játszik, hiszen a szövetségnek egyik napról a másikra kellett példátlanná bővítenie apparátusát, amelyre sikerorientáltság és dinamikus működtetés híján a megkövesedés veszélye leselkedik.

Ezért tűnik úgy, hogy az RMDSZ olyan mint egy felgyorsult gépkocsi. A benne ülőknek nincs idejük a táj szemlélésére, előttük csak az úti cél lebeg. Ez a kocsi kissé túl gyorsan halad. A kormányzati munkában ez pillanatnyilag előnyére válik, a gond az, hogy ezáltal a magyarságot megosztó kérdések sikkadnak el. A kormányzati problémák megoldása nem jelenthet mentséget a belső konfliktusok elhanyagolására.

Figyelmen kívül lehet hagyni az EMNT, SZNT és Magyar Polgári Szövetség tevékenységét, de nem számolni azzal, hogy a párbeszéd elől való kitérés milyen pusztító hatást gyakorol a közösségre, az már vétek. Két év telt el a szatmárnémeti kongresszus óta, és még mindig nem körvonalazódik a párbeszéd újbóli megteremtésének a lehetősége, a két fél közötti árok tömögetése. Ez ártalmas, hiszen a cikiző, csupán egymást bosszantó gesztusokon túl a felek a jó ötleteket, megoldásokat sem tudják ésszerűen megtárgyalni. Éppen ezért nem ártana, ha kissé lassítana a szövetség járműve, és a benne ülők alaposabban megvizsgálnák az őket körülvevő helyzetet és embereket, közös hangot keresve a nemzeti tanácsokkal. Az erdélyi magyarság humánerőpotenciálja nem engedi meg azt a luxust, hogy a Tőkés táborában meghúzódó értékes emberek ne a közösség javára fordítsák tudásukat.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

A válságstáb által kért bizonyíték az a tévéfelvétel, amelyet előző nap sugárzott az al-Dzsazíra nevű hírtelevízió, a március végén Bagdadban eltűnt három bukaresti újságíróról – derült ki a elnöki hivatal szombati közleményéből. A katari arab nyelvű televízió hírműsorában sugárzott felvétel után, az újságírók kiszabadítására létrehozott bukaresti válságstáb, szombatra virradó éjszakába nyúló üléséről kiadott közleményben, Adriana Săftoiu, az elnöki hivatal szóvivője rámutatott: az utóbbi napokban lezajlott kapcsolatfelvétel során a válságstáb bizonyítékot kért az emberrablóktól arra, hogy a fogságukban lévő állampolgárok életben vannak, s hogy a kapcsolatközvetítő személy valóban annak a csoportnak a képviselője, amely az újságírókat fogva tartja.

Az al-Dzsazíra által sugárzott és a tévéállomások által átvett felvétel megfelel azoknak a bizonyítéktípusoknak, „amelyeket ilyen helyzetekben kérnek". A szóban forgó felvétel tartalmazza a közvetítő személy azonosításához szükséges elemeket – áll a közleményben, amely végül biztosítja az érintett családokat és a közvéleményt, hogy a állam illetékes szervei és intézményei mindent megtesznek az emberrablók fogságában lévő újságírók „kiszabadításáért és épségben történő hazahozásáért".

A válságstáb éjszakába nyúló, több mint ötórás ülése után maga Traian Băsescu elnök is megjelent a túszügy legújabb fejleményeivel kapcsolatos hírekre váró riporterek és az eltűnt újságírók családtagjai, valamint a túszokkal való szolidaritásuk kifejezéseképpen, a Cotroceni palota előtt tüntető újságírók között. A államfő szavaiból kiderült: a túszok már nem eredeti elrablóik, hanem egy másik csoport kezében vannak, és a kialakult helyzet „nagyon kényes". Băsescu bizalmat kért a túszok családtagjaitól, és leszögezte: a hatóságok igyekeznek elkerülni „a legnagyobb válságot". „Az a célunk, hogy a klasszikus eljárásokkal menekítsük ki a fogságba esett újságírókat" – közölte Traian Băsescu, aki az általa sokszor és keményen bírált állami intézményekről szólva kijelentette: bármennyire is elmarasztalta ezeket a szerveket és intézményeket, „válságos helyzetben célszerűen cselekszenek". Pénteken, az al-Dzsazíra katari hírtelevízió, a három román újságíró iraki elrablóitól származó felvételt sugározva közölte: az emberrablók négy napot adtak Romániának, hogy kivonja csapatait a közel-keleti országból. Az arab műsorvezető által ismertetett szöveg szerint, ha nem teljesítik a túszejtők követeléseit, azok végeznek foglyaikkal.

Az újságírók és kísérőjük szabadon engedését a romániai muzulmánok kulturális ligája is kérte. Szintén az al-Dzsazíra televízióban ismertetett közlemény szerint, a túszejtők cselekedete, az iszlám vallás elveinek ellentmond. Felszólították a rablókat, késlekedés nélkül szabadítsák ki az újságírókat. „Az ilyen akciók nem szolgálják sem az iszlám vallást, sem az iraki népet, viszont hátrányosan befolyásolja az iszlám létét Európában – áll a közleményben. A Prima TV 32 éves újságírónőjét, Marie-Jeanne Iont és 30 éves operatőrét, Sorin Mişcocit, valamint a 37 éves Ovidiu Ohanesiant, a România Liberă napilap munkatársát március 28-án rabolták el, amikor Traian Băsescu elnök meglátogatta az Irakban és Afganisztánban állomásozó katonákat. Az elmúlt évben több mint 150 külföldi állampolgárt ejtettek túszul Irakban. Többségüket tárgyalások után vagy váltságdíj fejében elengedték, egyharmadukat viszont megölték a túszejtők.

Ellentmondó közvélemény-kutatási eredmények
Időközben a CURS egy olyan felmérést adott közre, amely szerint a románok 70 százaléka az iraki csapatkivonás mellett foglal állást. Az INSOMAR közvélemény-kutatásában az adatok kissé eltérőek, eszerint a megkérdezettek 40 százaléka vélekedik úgy, hogy a kormánynak azonnal vissza kell vonnia a katonákat Irakból, 42 százaléka pedig úgy válaszolt: továbbra is fontos a román békefenntartók iraki jelenléte. Az INSOMAR azt is kimutatta: elsősorban a közép és magasan képzett interjúalanyok tartják a kormány feltétlen kötelességének az iraki békefenntartásban való részvételt. A megkérdezettek többsége (60,4, illetve 54,8 százalék) szerint mind az elnökség, mind a kormány teljesíti feladatát, ami a foglyok kiszabadítására irányuló akciókat illeti. Tegnap több százan az utcára is vonultak, hogy kifejezzék szolidaritásukat az elrabolt újságírókkal.

Voiculescu „nagyvonalú" ajánlata
Bár a Szociáldemokrata Párt képviselői, nevezetesen Adrian Năstase, a frissen megválasztott ügyvezető elnök kijelentette: az SZDP nem fogja kihasználni ezt a szerencsétlen helyzetet arra, hogy kitámadja az amúgy is nagy gondban lévő elnökséget vagy a koalíciót, a párt elnöke, Mircea Geoană kifejtette: hajlandók leülni tárgyalni a román csapatok iraki kivonásáról.

Egyelőre csak a Román Humanista Párt kérte a román katonacsapatok Irakból való kivonását. A kormánypárt javasolni fogja a koalíciós partnereinek, hogy döntsenek a csapatok visszavonásáról. Emil Boc, a Demokrata Párt ideiglenes alelnöke, az RHP javaslatával kapcsolatban elmondta: a kormánypártok országos egyeztető tanácsának következő ülésén megvitatják majd ezt a kérdést.

A humanisták vezére, Dan Voiculescu meglehetősen szokatlan javaslattal rukkolt elő. Közölte: kész átvenni az újságírók helyét, és arra kérte a Cotroceni palotában dolgozó válságstábot, vegyék komolyan ezt az ajánlatot. Politikai elemzők azonban úgy vélik, hogy Voiculescu kezdeményezése pusztán imidzsének javulását reméli ettől. Cristian Pârvulescu, politológus szerint, a humanisták így remélnek ismét a figyelem középpontjába kerülni azt követően, hogy a választások után a politikai élet szélére sodródtak.

Egy román katona életét veszítette, ketten súlyosan megsebesültek vasárnap Afganisztánban, egy katonai konvoj elleni támadásban, tájékoztat közleményben a Honvédelmi Minisztérium.

A román katonák egy páncélos járműben teljesítettek őrjáratot a Kandahar tartománybeli Arghandab körzetben. A jármű egy robbanószerkezetre futott a bázistól 60 kilométerre, és súlyosan megrongálódott. A sebesült katonákat egy amerikai tábori kórházba szállították.Az AFP tájékoztatása szerint a merényletet tálib elenállók vállalták magukra. Egy tálib szóvivő szerint a robbanószerkezetet távirányítással hozták működésbe.

A merényletben életét veszítette a 26 éves Galac megyei Narcis Şonei tizedes, a Focşani-i Gabriel Hanganu súlyosan megsérült, állapota jelenleg stabil, a Buzău megyei Adrian Dogaru könnyebb sérüléseket szenvedett. A hét katonát szállító, felrobbantott páncélos az öt járműből álló konvoj élén haladt. Kandaharban bizottság alakult az incidens körülményeinek kivizsgálására.

A vasárnapi eset a második, halálos áldozatot követelő incidens, amely a román katonákat éri, 2003 novemberében két román katona veszítette életét egy rajtaütésben, Afganisztán déli részén.

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Hétvégén ünneplőbe öltözött a falu apraja-nagyja, hogy részt vegyen a délben kezdődő főpásztori búcsús szentmisén a zsúfoltságig megtelt templomban. Az ünnepi liturgia keretében a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke, Ft. Tamás József megáldotta a felújított Istenházát és a bérmálás szentségében részesítette a györgyfalvi egyházközség négy tagját. Jelen volt, és a püspökkel együtt mutatta be a szentmisét Kolozsvár és környékének papsága, élükön Ft. dr. Czirják Árpád pápai prelátussal, Kolozs-dobokai főesperessel, és több brassói paptestvérrel.

Györgyfalva római katolikus plébániatemplomát már 1333-ban említette a pápai tizedjegyzék, az új templom építését a tornyon látható 1570-es évszám jelzi. A most elvégzett felújítás, restaurálás munkálatai csupán nyolc hónap alatt készültek el, hála az új, fiatal plébános, Fábián László lelkes szervezésének, „ezermester" édesapja és a hívek segítőkészségének.

Az ünnepi szertartáson részt vett Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, és a kincses város több lakosa is.

A búcsú lelki mondanivalóját, üzenetét emelte a plébános előző szolgálati helyéről, a brassói Szent Kereszt Felmagasztalása templomból érkezett vegyes kórus (magyar és román hívekből) fellépése az ünnepségen, amelyen ott volt, vallási meggyőződéstől függetlenül, csaknem az egész falu.

Annak ellenére, hogy az akciót délelőtt 11 órára hirdették meg, a prefektúra által az uniós csatlakozási szerződés aláírása alkalmából szervezett főtéri rendezvény csak a délutáni órákban kezdődött el. A szervezők többek között a Bacovia-versekre emlékeztető időjárásra fogták a késést.

A csatlakozási szerződés aláírásának örömére, a kormány helyi képviselete, a polgármesteri hivatal és a városi tanács az Európai Unióval kapcsolatos info-sátrakat helyezett el a Mátyás szoborcsoport előtt. Az időjárás miatt viszont igen gyér volt a sátrak látogatottsága. A többnyire fiatal látogató elsősorban a jól fizetett nyugati munkahelyek iránt érdeklődött.

Eredeti ötlettel rukkolt elő a Közszállítási Vállalat (RATUC): rádióadó segítségével tájékoztatják az utasokat az autóbuszok, trolibuszok és villamosok menetrendjéről. Az ingyenes szolgáltatás a RATUC-megállókban érhető el.

Emil Boc polgármester elmondása szerint, a hangszórókból nem csupán közhasznú információk lesznek hallhatók, hanem zenét is bejátszanak.

A városvezető arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a rádióadón a városban történő fontosabb eseményeket is bemondják. Boc hangsúlyozta: a szolgáltatást magáncég indította be, a helyi költségvetés nem járult hozzá a befektetés megvalósításához.

Kolozsvári útjára is elindulhat a Maserati (már ha a zsebünk megengedi, hogy luxusautót vásároljunk). Az Autoitalia Group, amely 1993-ban vetette meg a lábát Romániában, és a Fiat, az Alfa Romeo, a Lancia terepjárók és motorkerékpárok forgalmazása után úgy döntött, hogy eljött az ideje a Maseratinak is. A luxusmárkák (típusai: Coupé, Spider, Gransport és Spider Univers) közül ez az egyetlen, amely autóskaravánok útján is reklámozza önmagát – tudhattuk meg a hétfő reggeli sajtótájékoztatón, amelyen Cristian Milea, az Autoitalia dealerhálózatának igazgatója és Adrian Petcu, a Maserati Romania brand menedzsere mutatta be a gépkocsit.

A Maserati család Bolognában, később pedig Modenában létesített műhelyt, a sportos márka 1914-től létezik. „A versenypályákról kihoztuk az autót az utcára" – nyilatkozta Adrian Petcu. Az olasz márka legfőbb jellemzői egyébként is a sportosság, az elegancia és a kizárólagosság, utóbbi azt jelenti, hogy a felhasználó igazán egyedivé tudja tenni gépkocsiját a járulékok kombinációjával.

A gépkocsi minden szempontból a csúcstechnikát alkalmazza, minden, ami a Maseratiban található, márkás cég műve az óráktól a fékezőrendszerig. Mivel évente csak 6000–7000 gépkocsit gyártanak, ebből csak 25–30 jut el Romániába. A kizárólagosság pozitívuma, hogy szervizelés esetén bárhonnan és bárhová elszállítják az autót.

A hét végi, sok helyen havazással és fagyással járó lehűlés, több baleset kiváltó oka volt: tucatnyi közlekedési baleset történt megyeszerte, mintegy kétszer több mint a megszokott átlag.

Pénteken délután, kevéssel 2 óra előtt az E60-as országúton, Bánffyhunyad közelében csúszott ki az úttestről egy lengyelországi kamion. Az 59 éves lengyel G. Stanislav vezette Scania márkájú jármű egy veszélyes kanyarban csúszott meg és borult fel, rázuhanva a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal egyik sínpárjára. A balesetben senki sem sérült meg, az anyagi kár viszont 5 milliárd lejre tehető – a kamion 50%-ban megrongálódott, a szállított árú tönkrement. A vasúti sín nyolc órán át használhatatlanná vált, bár ez a vasúti forgalomban nem okozott gondot.

Szombaton reggel 6 órakor a Tordai úton a 34 éves C. Stelian vezette az útviszonyokhoz képest túl gyorsan Volkswagen Furgon haszongépjárművét, és a 72-es számú ház előtt a jégrétegen megcsúszva az útszéli beton virágládákban kötött ki: a sofőr megsérült.

Ketten is elütötték ugyancsak szombaton reggel a 72 éves apahidai Bătinaş I-t. Az idős férfi reggel negyednyolckor kerékpáron haladt az E576-os országúton, amikor a 26 éves kolozsvári Felecan A. egy Ford Sierrával elhaladva mellette, megcsúszott és leverte a kerékpárról a férfit, aki nem sérült meg súlyosan, ám amikor felkelt az úttestről, a szintén megcsúszó, CJ–08–GAY rendszámú, a 41 éves kolozsvári P. Iuliu Nelu vezette, ugyancsak megcsúszó Scania autóbusz telibe találta. A kerékpárost súlyos állapotban szállították korházba.

Csúcsán, a síkos utakhoz az alkohol is társult abban a balesetben, amely még péntek éjjel fél 12-kor történt az E60-ason. A csiszéri (Szilágy megye) B. Nicolae Dorel ittasan vezette 2129–WWR–34 rendszámú Fordját, amikor a túlzott sebesség miatt a vizes úton megcsúszva a szemből szabályosan közlekedő Mercedes teherautóba szaladt, majd egy kerítésben állt meg. A 27 éves személygépkocsi-vezető súlyosan megsérült.

Szintén ittas volt a pusztaszentmártoni baleset okozója, a 49 éves tordai G. Dumitru. A férfi szombaton reggel 10 órakor Volkswagen Golfjával haladt, amikor egy útkereszteződésnél nem adott elsőbbséget a tordai 44 éves B. Marcelnek, aki egy Nissant vezetett. A balesetben a vétkes sofőr sérült meg.

Érdekes baleset történt a Tordai úton szombaton déli 1 órakor: a 40 éves, lengyelországi K. Janus MAN márkájú teherautóval akadt bele az úttest felett áthaladó RENEL villanykábelbe, amely az eredeti magasságnál alacsonyabban lógott. A baleset következtében a kábel levágta a vezetőfülke felső részét, de egy villanyoszlop is kidőlt.

Jóval súlyosabb anyagi következményei voltak a pénteki erdőfeleki balesetnek, amikor este 6-kor az E60-ason, a kolozsvári T. Onuţ egy Nissant vezetve szabálytalan előzésbe kezdett, s a 23 éves C. Călin Radu vezette, szemből szabályosan közlekedő Renault haszongépjárműbe szaladt, amelyet a mögötte haladó, a 26 éves nagyszebeni Apolzan S. vezette Renault személygépkocsiba lökött. Mindössze a vétkes gépkocsivezető sérült meg.

Mindezek mellett Kolozsváron a Beszterce utcában, valamint Nemeszsukon és Nagyiklódon is történt egy-egy baleset, amelyben négy személy szenvedett kisebb-nagyobb sérüléseket.

Hétfőn Emil Boc bejelentette: a kolozsvári polgármesteri hivatal ellenőrző osztályának munkatársai átfogó akciót folytattak a város utcáin kóborló háziállatok tulajdonosainak azonosítására és megbüntetésére. Korábban lapunk is kitért erre a témára. Tavaly a Szabadság fényképes összeállítást készített Erdély fővárosában közterületen található kóbor kutyákról, háborítatlanul legelésző tehenekről, valamint arról, hogy sok helyen juhnyájjal is találkozhatnak az ötcsillagos település polgárai.

Mint ismeretes, a négy évvel ezelőtt hozott 57-es számú városi tanácsi határozat tiltja, hogy a háziállatokat a városban legeltessék. – Múlt héten, a városháza munkatársai felfigyeltek arra, hogy a Traian Vuia utcában békésen legel két ló. Rövid időn belül sikerült azonosítani a tulajdonost, akit 2 millió lejre büntettünk, ezen kívül elkoboztuk a lovait – mondta az elöljáró.

Boc arról tájékoztatott, hogy a két paripa jelenleg a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) istállóiban található, de pár nap múlva nyilvános árverésen értékesítik őket. A polgármester elmondta: a páncélcsehi Rostaş M. máris kifizette a büntetést.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

A verespataki aranybánya megnyitását tervező kanadai Gabriel Resources (GR) benyújtotta a környezetvédelmi hatásvizsgálat dokumentumainak első részét a román kormánynak – közölte a cég elnök-vezérigazgatója egy denveri befektetési konferencia alkalmából.

Oyvind Hushovd elmondta: a dokumentumok szerint az aranybánya megnyitása nem károsítja a környezetet, ugyanakkor a beruházásnak köszönhetően csökkenni fog a levegő szennyezettsége, s új munkahelyek jön létre a magas munkanélküliségtől sújtott térségben.

A kanadai cég május közepére várja a választ a román hatóságoktól, majd a kérdést társadalmi vitára bocsátják. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter januári nyilatkozata szerint elhúzódó folyamatra lehet számítani.

A kanadai cég Verespatakon Európa legnagyobb felszíni nemesfémbányáját nyitná meg, félmilliárd dolláros beruházással. A több mint 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst útjában 900 lakóingatlan, 2000 lakos és kilenc temető áll.

Hushovd elmondása szerint eddig az ingatlanok 43 százalékát vették meg, de tavaly nyáron leálltak a vásárlással, megvárják, hogy mit válaszolnak a román hatóságok a környezetvédelmi hatástanulmányra.

Az elnök-vezérigazgató elmulasztotta megemlíteni, hogy a tervet a helyi lakosság, a romániai civil társadalom, a romániai történelmi egyházak, a Román Akadémia és sok száz romániai és külföldi tudós ellenzi.

A svájci Merona Holding az idén befejezi a 40 millió eurós beruházással épülő bútorgyár építését Brăilában. A két évvel ezelőtt indult beruházást a svájci cég romániai érdekeltsége, a PAL Brăila bonyolítja le, a cégben a svájci vállalatnak 93 százalékos részesedése van. A gyárban előállított bútorokat a tervek szerint az Európa Unió tagországaiba exportálják. A Merona Holding 1997-ben jelent meg Romániában, egy faüzemben és a Pal Brăila gyufagyárban szerzett többségi részesedést. A svájci cég további 100 millió eurót tervez befektetni a hazai faiparban.

A holland székhelyű Rompetrol Group NV, a második legnagyobb magánkézben lévő romániai olajipari cég közölte, hogy az első negyedévi adózott eredménye erőteljesen nőtt a termelékenység javulásának a hatására, illetve az üzemanyag árának az emelkedésére.

A cég adózott eredménye 43 millió dollárra ugrott az egy évvel korábbi 3,9 millió dollárról. A Rompetrol Group legfontosabb egysége, a Fekete-tenger partján lévő Petromidia olajfeldolgozó hozta a legnagyobb nyereséget, 41 millió dollárt. A Rompetrol Group negyedéves bevétele 507 millió dollárra bővült a tavalyi első negyedévi 319,7 millió dollárról.

Dinu Patriciu, a Rompetrol Group vezérigazgatója a vártnál kedvezőbb vállalati eredményeket a Petromidia olajfeldolgozó termelékenységének a növekedésére vezette vissza, továbbá arra, hogy a cég egésze hatékonyabban működött, illetve a hazai üzemanyagpiac liberalizálására.

Patriciu azt mondta, hogy a romániai olaj- és gázpiacon domináns szereppel rendelkező Petrom SA múlt évi magánosítása megnyitotta a helyi piacot, ami lehetővé tette, hogy az üzemanyagárakat már inkább a piaci kereslet alakítsa, semmint a kormány. A Petromban az osztrák OMV szerzett többségi tulajdonrészt.

A Rompetrol egyebek között részesedéssel rendelkezik a năvodari-i Petromidia és a ploieşti-i Vega olajfinomítókban, ezek együttes feldolgozási kapacitása évi 4 millió tonna, országos ügyfélköre van nyolc tározóval, több mint 200 benzinkúttal, karbantartó és logisztikai, valamint környezetvédelmi szolgáltató vállalata is van.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 201 lej (3,6201 erős lej), 1 USD = 27 900 lej (2,7900 erős lej), 1 magyar forint = 145 lej (100 Ft = 1,4457 erős lej).

Az URSUS nemrégiben piacra dobta a három decis csomagolású, „twist-off" kupakkal ellátott Premium sört. Előnye, hogy egyetlen csavarással ki lehet nyitni az üveget, nem szükséges hozzá a hagyományos sörnyitó. Az országban ez az első ilyen jellegű nyitási technikával ellátott román sörmárka a piacon.

A sörgyár brand-menedzsere, Alexandra Rusu így nyilatkozott: „Különleges figyelmet szenteltünk az üveg formájának, így a minőségi sör mellett hangsúlyt fektettünk a modern és vonzó megjelenítésre is. A román piacon abszolút újdonságnak számító csomagolás is bizonyítja, hogy az URSUS valóban a Sörök Királya Romániában".

Az új 0,33 l-es palack nem visszaváltható, hasznos és praktikus. Az üveg „vonalai" követik a félliteres csomagolású URSUS PREMIUM jellegét, és úgynevezett multipack kiszerelésben kapható, ez megkönnyíti a szállítást.

A „twist-off" kupakkal ellátott három decis sör az üzletekben, valamint a különböző vendéglátó-ipari egységekben is kapható.

• A hazai élvonal 21. fordulójának zárómérkőzésén súlyos vereséget szenvedett a – mérkőzés előtt még – bajnoki címért harcoló Bukaresti Dinamó, amely attól a Naţionaltól kapott ki négy góllal, amelyet az azóta C-osztályba visszaminősített és a FIFA-listáról törölt Ionică Serea bíró segítségével, a Román Kupa elődöntőinek visszavágóján éppen 4–0-ra vert meg.

Eredmény: Bukaresti Naţional FC–Dinamó 5–1 (Oláh – 6., Sergiu Radu 2 – 16. és 67., Savu – 57., továbbá Bazzi – 90. perc, illetve Grigorie 20. perc).

Az élen: 1. Steaua 47 pont, 2. Rapid 41., 3. Dinamó 39, 4. Naţional 36.

• Az olasz Serie A 33. fordulójában a címvédő, BL-elődöntős AC Milan könnyedén győzött a vendég AC Párma ellen, amely a többi eredményeknek „köszönhetően" kieső helyre csúszott vissza. A milanóiakkal versenyben lévő Juventus a hajrában szerzett góllal győzött a másik nagy múltú olasz klub, a Lazio otthonában, így a két együttest továbbra is csak a gól-arány választja el. Nagy meglepetésre, a Messina otthonában egygólos vereséget szenvedett az Internazionale. A Sampdoria ugyanakkor legyőzte az AS Romát, amely így már nyolc bajnoki mérkőzés óta nyeretlen.

Eredmények: SS Lazio–Torinói Juventus 0–1, Atalanta Bergamo–AC Palermo 1–0, Bologna–Fiorentina 0–0, Brescia–Reggina 2–0, Chievo–Cagliari 1–1, Livorno–Lecce 1–0, Messina–Milánói Internazionale 2–1, Sampdoria–AS Róma 2–1, AC Milan–AC Párma 3–0 és Siena–Udinese 2–3. Az állás:

1. Milan 33 22 7 4 55–20 73
2. Juventus 33 22 7 4 56–22 73
3. Inter 33 14 17 2 58–37 59
4. Sampdoria 33 16 7 10 36–25 55
5. Udinese 33 15 8 10 50–36 53
6. Palermo 33 12 12 9 39–35 48
7. Livorno 33 11 10 12 39–44 43
8. Messina 33 11 10 12 37–44 43
9. Lazio 33 11 8 14 41–43 41
10. Cagliari 33 10 11 12 46–52 41
11. Bologna 33 9 13 11 30–30 40
12. AS Róma 33 10 9 14 51–54 39
13. Reggina 33 10 9 14 31–40 39
14. Lecce 33 9 11 13 54–60 38
15. Siena 33 7 15 11 36–48 36
16. Chievo 33 9 8 16 27–45 35
17. Fiorentina 33 7 13 13 35–46 34
18. Brescia 33 9 7 17 31–44 34
19. Párma 33 8 10 15 37–55 34
20. Atalanta 33 7 10 16 30–39 31

• A Serie B 35. fordulójában: Arezzo–Catanzaro 2–1, Catania–Pescara 2–1, Crotone–Albinoleffe 1–0, Empoli–Cesena 0–0, Perugia–Piacenza 0–1, Salernitana–Bari 2–2, Ternana–Verona 1–1, Treviso–Venezia 3–0, Triestina–Modena 0–2. Az Ascoli–Genoa és az AC Torino–Vicenza mérkőzések lapzárta után értek véget. A sorrend:

1. Genoa 34 16 14 4 57–35 62
2. Empoli 35 15 15 5 47–27 60
3. Treviso 35 17 7 11 50–38 58
4. Torino 34 16 8 10 39–27 56
5. Perugia 35 14 11 10 43–30 53
6. Verona 35 14 11 10 55–42 53
7. Ascoli 34 14 10 10 45–42 52
8. Modena* 35 14 10 11 39–33 51
9. Piacenza 35 15 5 15 38–40 50
10. Catania 35 11 15 9 35–37 48
11. Ternana 35 12 12 11 42–44 48
12. Albinoleffe 35 12 10 13 47–43 46
13. Bari* 35 11 13 11 34–33 45
14. Cesena 35 11 11 13 39–48 44
15. Salernitana 35 10 13 12 43–45 43
16. Vicenza 34 11 9 14 50–56 42
17. Pescara 35 10 12 13 38–49 42
18. Arezzo 35 9 14 12 45–46 41
19. Triestina 35 11 8 16 37–49 41
20. Crotone* 35 10 10 15 37–41 37
21. Venezia 35 6 11 18 26–48 29
22. Catanzaro 35 5 9 21 31–64 24

*A Modenát és a Barit 1–1, a Crotone-t 3 pontra büntették.

• A spanyol Primera División 33. fordulójának rangadóján a 2. helyen álló Real Madrid hazai pályán 0–1-ről fordítva nyert 2–1-re a Villarreal ellen. A címvédő FC Valencia magabiztosan győzött az Albacete ellen, míg az Espanyol a Zaragozát győzte le. A szebb napokat is megélt Deportivo La Coruña hazai pályán súlyos vereséget szenvedett a Racing Santandertől, a listavezető FC Barcelona pedig négy góllal nyert a Málaga otthonában.

Eredmények: Athletic Bilbao–FC Sevilla 1–3, Málaga–FC Barcelona 0–4, Deportivo La Coruña–Racing Santander 1–4, Espanyol Barcelona–Real Zaragoza 3–1, Getafe–Levante 1–0, Numancia–Real Mallorca 1–2, Real Betis Sevilla–Real Sociedad 2–3, FC Valencia–Albacete 2–0, Osasuna–Atlético Madrid 1–0 és Real Madrid–Villarreal 2–1. Az állás:

1. Barcelona 33 23 6 4 65–25 75
2. R. Madrid 33 21 6 6 59–29 69
3. Sevilla 33 16 7 10 40–36 55
4. Espanyol 33 15 8 10 44–40 53
5. Villarreal 32 14 10 8 53–30 52
6. Valencia 33 13 13 7 50–34 52
7. Sevilla 33 15 8 10 54–45 51
8. Atl. Madrid 33 13 8 12 36–27 47
9. Bilbao 33 13 8 12 53–45 47
10. Deportivo 33 11 13 9 41–42 46
11. Zaragoza 33 13 7 13 42–46 46
12. Sociedad 33 12 9 12 44–47 45
13. Getafe 33 11 9 13 33–38 42
14. Osasuna 32 11 7 14 38–53 40
15. Málaga 33 11 6 16 32–45 39
16. Santander 33 10 7 6 37–49 37
17. Levante 33 9 8 16 36–49 35
18. Mallorca 33 7 7 19 30–56 28
19. Albacete 33 5 9 19 28–48 24
20. Numancia 33 5 8 20 24–53 23

• A német Bundesliga 30. fordulójában kilenc pontra nőtt a története 19. bajnoki címére hajtó Bayern München előnye. A bajorok ugyanis hazai pályán könnyedén nyertek a kiesés ellen küzdő VfL Bochum ellen, míg a játéknap előtt hat pont hátránnyal második Schalke 04 a nap rang-adóján súlyos vereséget szenvedett a Hertha BSC otthonában. A tabella-harmadik VfB Stuttgart nem tudta kihasználni a gelsenkircheniek kudarcát, ugyanis csak döntetlent ért el a vendég Wolfsburggal, így maradt a bronzérmes helyen. A címvédő Werder Bremen Leverkusenben kapott ki. A sereghajtó Freiburg ugyanakkor vereséget szenvedett Bielefeldben, s ezzel biztossá vált, hogy a következő idényben már nem lesz tagja az élvonalnak.

Eredmények: Bayer Leverkusen–Werder Bremen 2–1, 1. FC Nürnberg–Borussia Mönchengladbach 0–0, Arminia Bielefeld–SC Freiburg 3–1, Bayern München–VfL Bochum 3–1, Borussia Dortmund–1. FC Kaiserslautern 4–2, Hamburger SV–Hansa Rostock 3–0, Hertha Berlin SC–FC Schalke 04 Gelsenkirchen 4–1, FSV Mainz 05–Hannover 96 2–0 és VfB Stuttgart–VfL Wolfsburg 0–0.

A bajnokság állása: 1. Bayern 65 pont, 2. Schalke 56, 3. Stuttgart 55, 4. Hertha 53, 5. Werder 50 (59–34), 6. Hamburg 50 (54–46).

• Az angol Premiere League 55. fordulójában az éllovas Chelsea legyőzte a vendég Fulhamet, s ha a címvédő, jelenleg második Arsenal a tegnap, lapzárta után véget ért mérkőzésen botlik, akkor Roman Abramovics csapata máris bajnok. A BL-elődöntős londoni együttes különben története során eddig mindössze egyszer, még 1955-ben ünnepelhetett végső sikert a szigetországi pontvadászatban. A játéknap szenzációját Király Gábor és Torghelle Sándor csapata, a kiesés ellen küzdő Crystal Palace érte el: egygólos győzelmet aratott a Bajnokok Ligája-elődöntős FC Liverpool felett. A Manchester United hazai pályán 0–1-ről fordítva nyert a Newcastle United ellen. Biztos kieső különben az angol bajnokságban nincs, az viszont már most eldőlt, hogy az élvonalból 2003-ban kieső Sunderland biztosan tagja lesz a 2005–2006-os idényének.

Eredmények: Portsmouth– Southampton 4–1, Aston Villa–Bolton Wanderes 1–1, Blackburn Rovers–Manchester City 0–0, Crystal Palace–FC Liverpool 1–0, Middlesbrough–West Bromwich Albion 4–0, Norwich City–Charlton Athletic 1–0, Chelsea–Fulham 3–1, Everton–Birmingham City 1–1 és Manchester United–Newcastle United 2–1.

Az állás: 1. Chelsea 85 pont, 2. Arsenal 71, 3. MU 70, 4. Everton 58, 5. Liverpool 54 (48–36), 6. Bolton 54 (45–39).

• A francia Ligue 1 34. fordulójában az AS Monaco egy góllal legyőzte hazai pályán a Toulouse együttesét. Gond nélkül nyert az éllovas Olympique Lyon is Auxerre-ben, és idegenben diadalmaskodott a tabella-második Lille is. Bölöni László együttese három ponttal tért haza az Istres otthonából, és így megerősítette 5. helyét a tabellán, ráadásul csak 3 pont választja el a dobogó legalsó fokától.

Eredmények: Nantes–Olympique Marseille 2–2, Caen–Bastia 0–1, AC Ajaccio–Girondins Bordeaux 0–0, Racing Strasbourg–Lille 1–2, Saint-Étienne–Metz 0–0, Istres–Stade Rennes 0–2, Racing Lens–Sochaux 3–2, AS Monaco–Toulouse 2–1, Paris Saint-Germain–Nice 3–1 és AJ Auxerre–Olympique Lyon 0–3.

Az állás: 1. Lyon 69 pont, 2. Lille 58, 3. Monaco 54, 4. Marseille 53, 5. Rennes 51, 6. Auxerre 47.

A hét végén, április 29-én, pénteken 17 órától Bölöni László futball-show-t rendez a marosvásárhelyi Sportcsarnokban. A Pro XXI Kulturális és Sportalapítvány által szervezett rendezvénynek három célja van. Az egyik az, hogy ezáltal Bölöni alkalmat teremt arra, hogy mind a Marosvásárhelyi HSK, mind pedig a nemzeti válogatottnál játszó volt csapattársaival találkozzon, másodsorban pedig e találkozóval szeretné felhívni a sportért felelős döntéshozó szervek, politikusok figyelmét arra, hogy Marosvásárhelyen, Maros megyében milyen siralmas állapotba került a sportélet, s ennek a támogatására szeretné kérni az illetékes szerveket. Harmadsorban pedig a gála megmaradt bevételét a marosvásárhelyi sportiskolának ajándékozza, hogy ezáltal is támogassa az ifjú tehetségek nevelését.

A gálán három mérkőzést játszanak majd. Az elsőn gyerekcsapatok mérik össze tudásukat, a második találkozón a helyi politikusok és az országos szintű politikusok csapatai kerülnek egymással szembe. A gálamérkőzésen az egykori HSK aranycsapata, az 1972–1975-ös keretben játszó labdarúgók (Bölöni, Sólyom, Ispir, Czakó, Hajnal, Fazakas, Unchiaş, Grigore, Varodi, Pâslaru, Kanyaró, Szöllősi, Both II. Orza, Fanici stb. – edző: Ördög Attila) és a román válogatott lép pályára. Az utóbbi keretben olyan nagynevű játékosok leszenk jelen mint: Helmuth Duckadam, Ştefan Iovan, Didi Prodan, Ilie Balaci, Aurel Ţicleanu, Mircea Rednic, Victor Piţurcă, Nicolae Dobrin, Flavius Domide, Selymes Tibor stb. – edző Jenei Imre. Továbbá eljön még Mircea Sandu, a Román Labdarúgó-szövetség elnöke, Giovani Becali, FIFA-ügynök és sok más személyiség.

A műsorban még lesz könnyűzene előadás, az Apollo táncklub által bemutatott sporttánc, fellépnek az Arabesc tánccsoport mazsorettjei, lesz még fehérnemű és fürdőruha bemutató, amelyet az Andi Models Agency modelljei vonultatnak fel. Vetítővásznon pedig híres gólokat, mérkőzés-jeleneteket láthat a közönség.

A műsorvezetést Cristian Ţopescu ismert sportszakember, valamint Nagy István színművész biztosítja.

– Rosszabb is lehetett volna – vonta le a CFR-Ecomax–Krajovai U mérkőzés tanulságát tegnapi sajtótájékoztatóján Iuliu Mureşan, a kolozsvári klub elnöke, aki hozzáfűzte, hogy az 1–1-es eredmény végül is elfogadható. Ennek ellenére a játékosok nem részesültek jutalomban, mi több, a mérkőzés végén szemrehányást kaptak fantáziátlan játékukért, amelyből a küzdő szellem és a játékkedv egyaránt hiányzott.

– Ugyanaz az összetételű együttes, amely ősszel a bajnokság kellemes meglepetése volt, most kiábrándítót produkál, de minden rossz sorozat megszakad egyszer – folytatta, kifejezve reményét, hogy a szerdai, Piteşti-i Argeş FC elleni mérkőzés meghozza a fordulatot. A tabella 12. helyén lévő együttes ugyanis hazai pályán is nehezen nyer, mert védekező szellemű csapat. Így a kolozsvári gárda mindenképpen pontszerzés reményében utazik el a mérkőzésre, és azzal a céllal, hogy gólt rúgjon.

– Éppen ideje, hogy magunkhoz térjünk – szögezte le a klubelnök –, hiszen jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy más baján vagyunk kénytelenek örvendeni – utalt arra, hogy a kiesés ellen küzdő csapatok nemigen szereztek pontot a hét végi fordulóban.

A klubnál egyébként újabb fegyelmi gondok merültek fel, három labdarúgó számíthat büntetésre, mivel „lebuktak" egy szórakozóhelyen olyankor, amikor szerződésük tiltotta azt.

– Heti egy éjszaka a labdarúgóké: a mérkőzések utáni. Máskor este 11-ig ágyban kell lenniük – magyarázta Mureşan, aki megerősítette, hogy a nyáron több labdarúgót elbocsátanak, és helyükbe értékesebbeket hoznak, s ismét leszögezte azt is, hogy Aurel Şunda edző helye továbbra sem inog.

A szerdai találkozó 17 órakor kezdődik, a Telesport adó közvetíti élőben – amely értesüléseink szerint napokon belül fogható lesz az Astral hálózaton. A vasutasok szombaton, ugyancsak 17 órakor, a Gépész utcai stadionban az őszi idény másik meglepetéscsapatával mérik össze erejüket – amely azonban a tavaszi idényben is bizonyított: a Konstancai Farul látogat Kolozsvárra (a mérkőzést nem közvetítik tévében).

Kedden és szerdán rendezik a labdarúgó Bajnokok Ligája elődöntőjének első mérkőzéseit.

A program (minden találkozó 21.45-kor kezdődik):

Elődöntő, 1. mérkőzések: kedd: AC Milan (olasz)–PSV Eindhoven (holland) és szerda: Chelsea (angol)–FC Liverpool (angol).

Elődöntő, visszavágók: május 3.: Liverpool–Chelsea, május 4.: Eindhoven–Milan.

A döntőt május 25-én Isztambulban rendezik.

Az utóbbi évek legnagyobb számú közönsége drukkolta végig a férfi kosárlabda-bajnokság negyeddöntőjének harmadik, mindent eldöntő mérkőzését vasárnap este a kolozsvári sportcsarnokban. Bár a találkozó a tervezettnél egy órával később kezdődött, mindenképpen megérte várni: a BU Poli-Mobitelco Carbochim és a Nagyszebeni Atlassib ESK ismét nagyszerű csatát produkált. Miután hazai pályán hosszabbításban veszített, majd Szebenben fordított, a kolozsvári csapat ismét szoros mérkőzésnek nézhetett elébe, s lehet, hogy a közel négyezer fős közönségnek is nagy része volt a sikerben.

A mérkőzés elején az első két találkozón végig remekül játszó Krsztanovicsot lejátszotta a pályáról Ziskunov (7 pont, 7 lepattanó az első negyedben), s ez nem sok jót vetített előre. A jó hazai kezdés (4:0) után az ezúttal kezdőként lehetőséget kapó, Kolozsvárról átigazolt Grünwald kezdte a vendégek offenzíváját egy hárompontossal, s Clavon kinti dobása után már 6:10 volt az állás. A negyed közepén azonban megtáltosodott a fiatal Silvăşan, s hiba nélkül öt hárompontost vágott be (24:21). A következő hét pontot ismét a vendégek szerezték (24:28), s ezzel övék volt az első negyed.

A második tíz perc Krsztanovics feltámadását (9 pont) és a cserepadról beálló Lăpuşte (8 pont) remeklését hozta, amit Zekovic (9 pont) egyensúlyozott ki. A Szeben az utolsó másfél percig őrizte minimális előnyét, ekkor Krsztanovics kosaraival és Medvegy hármasával fordított az U (50:46). A második félidő elején Bujic és Lăpuşte vezérletével meglépett Kolozsvár (65:54), de erre 8 ponttal válaszolt Nagyszeben (65:52). A negyed vége és az utolsó negyed eleje a hazaiak percei voltak, Mocanu kosarával ismét tíz fölé nőtt a különbség (74:62). Kovács hármasa után Clavon vette kézbe az irányítást, s hét pontra ledolgozta a hátrányt (78:71), de ahhoz már nem volt elég muníciója sem neki, sem társainak, hogy Dumitrescu hármasára, s az utolsó negyedben 11 pontot begyűrő Krsztanovics agresszivitására válaszoljon. A 2–1-es összesítéssel továbbjutó U így a hét közepén Ploieşti-en bizonyíthat a címvédő Asesoft ellen.

Pontszerzők:

Kolozsvár: Krsztanovics 26 pont, 15 lepattanó; Silvăşan 21 (5 x 3), 8 lepattanó; Lăpuşte 16 (1), 7 lepattanó; Bujic 10, 11 lepattanó; Medvegy 9 (2); Dumitrescu 9 (1); Mocanu 2.

Nagyszeben: Clavon 25 pont (2 x 3); Zekovic 14 (1); Grünwald 13 (3); Ziskunov 13, 11 lepattanó; Craciun 8 (1), 8 lepattanó; Kovács 7 (2).

Az Apáczai Csere János Baráti Társaság és a Kolozsvári Református Kollégium közös rendezésében megnyílt az iskola Farkas utcai, úgynevezett régi épületében, a volt bentlakásban a dr. Somodi István, egykori kolozsvári jeles sportember születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás. Az iskola dísztermében a megnyitón három előadás hangzott el, elsőnek Killyéni András fiatal sportpublicista – aki édesapjával, Killyéni Péter testnevelő tanárral a híres kollégium sporttörténetéről írott, nemrég megjelent felbecsülhetetlen értékű könyv társszerzője – az 1885–1963 között élt jeles jogász és közéleti férfi fiatal korabeli sporteredményeiről beszélt. Ő szerezte a magyar ugrók első olimpiai érmét (a 190,5 cm-es olimpiai csúccsal győztes amerikai Harry Porter mögött, az angol színekben versenyző ír Con Leahvyvel holtversenyben, 188 cm-rel a második helyen végzett), egyben őt tekintjük Kolozsvár első olimpiai érmesének.

László Ferenc Somodi István edzői tevékenységéről, elveiről, módszereiről beszélt. A másokkal, de főleg magával szemben szigorú szakembernek oroszlánrésze volt a sétatéri sporttelep létrehozásában, és a KAC elnöke és szakedzőjeként az atléták országos élenjáró helyezéseiben. De mindezeken felül jószívű és gyöngéd ember is tudott lenni.

Befejezésül Uray Zoltán dr., a neves sugárbiológus, egyébként sportmester, volt jeles vívó közvetlen szavakkal helsinki olimpiai élményeit osztotta meg a hallgatósággal.

A díszteremből az Apáczai-terembe vonultak a jelenlévők, ahol megtekintették Somodi dr. versenyzői és edzői tevékenységét bemutató fényképeket, majd a résztvevők egy csoportja a Házsongárdi temetőben megkoszorúzta a jeles sportember sírját. L. F.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András