Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Az utóbbi hónapokban tíz százalékkal erősödött a lej a külföldi valutákhoz képest. Az euró az elmúlt két-három napban negatív rekordot döntött 35 500 lej körüli árfolyamával. A jelenségről megoszlanak a vélemények, a legtöbb gazdasági szakértő azonban egyetért abban, hogy az ország gazdaságának nem tesz jót a kiszámíthatatlanság, a bizonytalan valutapiac. Míg a kormányoldal a Nemzeti Bank be nem avatkozásával magyarázza a lej példátlan megerősödését, a gazdasági szekemberek egy része spekulációs nyomást sejt a gyengülő valuta és az erős lej harcában. Az elemzők nem mernek előrejelzésekbe bocsátkozni.

Információink szerint az elmúlt napokban sok kisbetétes felbontotta lekötött valutabetétjét a bankokban, és lejre váltotta az eurót vagy a dollárt, mert megrémült ezek példátlan „hígulása" miatt. Az exporttevékenységgel foglalkozó vállalkozókra szintén rájárt a rúd, hiszen valutabevételeikért napról napra kevesebb lejt kapnak, miközben kiadásaik nem csökkennek. Ha a matematika érvényesül, az importőrök minden eddiginél nagyobb profitra számíthatnak, miközben a vásárlóknak kevesebbet kell fizetniük.

Ez, sajnos, nem így van, hiszen az olcsóbb valuta árcsökkentő hatása nem érződik. Péter Pál kolozsvári vállalkozó szerint a mostani valutaingadozás elsősorban az exportőrökre van rossz hatással, de minden olyan céget negatívan érint, amely importból származó nyersanyaggal vagy gépekkel termel, és hosszabb ideig tartó raktárkészlete van, amit a kiszámíthatatlanul alakuló valutaingadozás miatt veszteséggel értékesíthet. Ezt a veszteséget a cégek eleve beszámítják végtermékeik árába, emiatt sem számíthatunk árcsökkenésre. A volt RMDSZ politikus-üzletember szerint egyértelmű a gazdasági növekedés, ami egy hosszú lemaradás után köszönt be Romániában. A térség iránt jelentősen megnőtt a befektetők érdeklődése, viszonylag rövid idő alatt sok valuta kerül be az országba — a befektetők a nagyobb hozam reményében választják most éppen Romániát, tehát megnő a lej iránti kereslet, ez pedig a lej folyamatos erősödéséhez vezet.

Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke szerint is a lej gyors megerősödését a román tőkepiac példátlanul gazdag valutalikvidítása okozza, ugyanakkor spekulációs nyomást sejt mögötte. Ennek óhatatlanul az exportőrök isszák meg a levét: hosszabb távon az ország gazdasága jár rosszul, mert a gyengülő versenyképesség miatt, az exportbevételek csökkenését nem tudja majd ellensúlyozni a tőkebehozatal. Kerekes szerint a lej felértékelődésével fizetéseink mégsem érnek többet: a mai helyzet monetáris kezelése tüneti kezelés, amely nem oldja meg a gazdaság igazi gondjait.

Winkler Gyula gazdasági miniszter, lapunknak nyilatkozva, elmondta: a Nemzeti Bank az előző évek gyakorlatától eltérően nem akar közbelépni a bankközi valutapiac alakításába. A stabil gazdasági környezet kialakításához az előző évek gyakorlatával fel kell hagyni. A miniszter szerint a piac valutakínálata és kereslete kell hogy eldöntse az árakat, még akkor is, ha ez nem tetszik az exportőröknek. Megítélése szerint a román gazdaság ma egyféle túlhevülési tünetegyüttessel küszködik, amit az előző kormány néhány tavalyi, szociális jellegű rendelete okoz, ez azonban átmeneti jelenség. Az RMDSZ-politikus szerint biztató, hogy az országnak minden eddiginél nagyobb, 12 milliárd euró értékű valutakészlete van, ami jelentősen javítja az ország külföldi megítélését.

A következő tanévre vonatkozó egyetemi felvételi esetében minden marad a régiben — döntötték el tegnap az oktatási minisztérium illetékesei. A szaktárca Mircea Miclea miniszter révén azért szorult magyarázkodásra, mert a romániai egyetemek vezetői körében elégedetlenséget szült a szakirányok csökkentésére vonatkozó múlt heti minisztériumi rendelet. Miclea bejelentette, hogy a következő tanévvel kezdődően szakirányok alapján bocsátják ki a diplomákat, amelyek több szakot tartalmaznak majd. Ez a módosítás azt jelenti, hogy az eddig létező 300 szak száma 66–67, több szakot tartalmazó szakirányra csökken majd. A módosítást az európai felsőoktatás egységesítését célzó Bologna-folyamat romániai alkalmazása teszi szükségessé, amely lehetővé teszi a diákoknak, hogy az európai felsőoktatási intézmények közötti áthallgatás könnyebb legyen. Az átalakítást követően a diákok olyan egyetemi diplomát kapnak, amelyet több egyetem elismer, így nőhet az európai munkaerőpiacon való érvényesülési esélyük.

Az oktatási miniszter tegnap leszögezte, hogy a múlt heti rendelet ellenére a következő tanévre szóló felvételi az egyetemek által már meghirdetett program szerint zajlik, még akkor is ha csökkentették a szakok számát. Miclea bejelentette, hogy a felvételiket az egyetemek által meghirdetett tantárgyakból szervezik, míg a helyeket az új szakirányok alapján osztják el.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának tegnapi döntése is megerősítette az oktatási miniszter által kiadott pontosítást. A BBTE vezető testülete leszögezte, hogy az idei felvételit a decemberben meghirdetett szaklista alapján szervezik meg. A BBTE vezetői elégedetlenek amiatt, hogy a minisztérium megkérdőjelezte a létező páros szakokat. Szerintük ezek bizonyították hasznosságukat, ezért az ideiglenes működési engedéllyel, valamint akkreditálással rendelkezőket továbbra is működtetni fogják.

Kedden Mihai Hărdău, Kolozs megyei prefektus bejelentette: kérésére új ügyfélfogadási órarendet állítottak össze az útlevélosztályon a hosszú, órákig tartó sorok lerövidítésére. Ezen kívül, mondta a prefektus, február20-án a megyei rendőr-főkapitányság két szakembert helyez át az útlevélosztályhoz az úti okmányok kibocsátásának felgyorsítása érdekében. — Az áthelyezés március 15-ig tart — jegyezte meg.

A közlekedésrendészeten súlyosabb a helyzet. Ide legalább tizenhat új alkalmazottra lenne szükség. Ideiglenesen áthelyezéssel oldjuk meg a helyzetet — mondta a prefektus. Közölte: március 15-én versenyvizsgát szerveznek az útlevélosztályon és a közlekedésrendészeten meghirdetett új helyek betöltésére.

Szerinte a létszámnövelés az adófizető polgárok hatékonyabb kiszolgálásához vezet.

Ugyanakkor Hărdău arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a kormányfőnek a prefektusokkal tartott egyik értekezletén felvetette a Kolozs megyei közintézmény helyzetét. — Túl kevés alkalmazottunk van. A tulcsai prefektúrán több munkatárs dolgozik, mint nálunk, holott a dobrudzsai megyében alig 300 ezren laknak. Kolozsváron több lakos van, mint náluk az egész megyében. Akár diszkriminációról is beszélhetünk — mondta Hărdău.

Januárban 44,4 milliárd lejt költött a kolozsvári polgármesteri hivatal a lakosság fűtéstámogatásának fedezésére — tájékoztatott a közintézmény sajtóosztálya. Ezzel szemben tavaly decemberben ugyanerre a célra csupán 40 milliárd lejt költöttek. A növekedést a földgáz árának 5 százalékos és a villanyáram 4,6 százalékos emelése eredményezte. A városháza szerint az áremelés átlagosan 3,53 százalékos volt.

Fűtéstámogatásra az állami költségvetéstől a helyhatóság csupán havi 8 milliárd lej kap, a fennmaradó összeget saját forrásokból kell fedeznie.

Kedden Călin Gavril Platon, Kolozs megye alprefektusa bejelentette: a közeljövőben prefektusi iroda nyílik Désen. — Feltétlenül szükséges az iroda megnyitása annak érdekében, hogy a polgároknak ne kelljen Kolozsvárra utazniuk különböző ügyes-bajos dolgaik elintézésére — mondta Platon.

Az alprefektus szerint nem csupán a Dés–Szamosújvár térségnek van szüksége ilyen irodára. — Hasonló szolgáltatást tervezünk biztosítani a Torda–Aranyosgyéres térség lakói, valamint a bánffyhunyadiak számára is — tette hozzá Platon.

Mihail Hărdău prefektus kijelentette: időt szakít majd arra, hogy a dési irodában is tarthasson ügyfélfogadást.

Kedden kinevezése óta első ízben tartott sajtóértekezletén Mihail Hărdău, Kolozs megyei prefektus elmondta: az elmúlt 5 hét során tartott ügyfélfogadásain a legtöbb polgár a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatásának halogatása miatt panaszkodott.

A prefektúra adatai szerint január 31-ig a termőföldek esetében a birtoklevelek 99 százalékát, míg az erdők esetében ezek 92 százalékát bocsátották ki. Ennek ellenére a gazdák csupán 97 százaléka táblázta be a termőföldet és alig 65 százalékuk az erdőt.

Ioan Cadar, a prefektúra keretén belül működő birtokügyi osztály vezetője arról számolt be, hogy sok esetben a gazdák nem hajlandók ellátni kézjegyükkel a birtokleveleket, ugyanis nem a régi helyen kapták vissza földjüket. Ugyanakkor a helyi birtokbizottságok nem küldték el a prefektúrának a birtoklevelek kibocsátásához szükséges döntéseket. Ezenkívül, többen a jogszabályokban megszabott határidők után adták le a szükséges dokumentációt.

A prefektus megengedhetetlennek tartja, hogy Victor Cherecheşiu, a Kolozs megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője megtámadta a bíróságon a megyei visszaszolgáltató bizottságnak a pecsétszegi erdők visszaszolgáltatására vonatkozó döntéseit. — Cherecheşiu is tagja a bizottságnak. Megengedhetetlen, amit tett. Amúgy valamennyi pert elveszítette, mi több, a kárvallottak hatalmas kártérítést követelnek. Az erdészeti igazgatóság vezetője levelet intézett hozzám, amelyben kér, hogy tegyünk valamit ügyében. Szerintem legkésőbb a perek elveszítésének pillanatában le kellett volna mondania. Nem tette, tehát nekünk kell intézkednünk — jelentette ki a prefektus.

Megtudtuk: a pecsétszegi gazdák napi 10 millió lej kártérítést kértek a bíróságtól. Egyelőre még nem születtek végleges és visszavonhatatlan bírósági határozatok, de már valószínűsíthető, hogy a kártérítés több száz millió lejre rúg. — Az államnak sohasem volt erdeje Pecsétszegen. Nem értem, hogy miért erőltették a kérdést — tette hozzá Hărdău.

Április 1-jétől 10 százalékos adót kell fizetni az ingatlanok és földek eladásából származó nyereség után. A kolozsvári ingatlanügynökök szerint a tervezett intézkedés után rövid ideig csökken majd az ügyletek száma, de a regresszió nem tarthat hosszú ideig, mivel a lakosságnak csak 2007. január 1-jéig, Románia EU-csatlakozásáig nyílik lehetősége arra, hogy viszonylag alacsony áron vásároljon még lakást vagy telket. Az integráció után az ingatlan- és telekárak — a magyarországiakhoz hasonlóan — megháromszorozódhatnak.

A adó megemelését Ionuţ Popescu pénzügyminiszter jelentette be. Kiderült, hogy a tervezett intézkedés nemcsak jogi, hanem magánszemélyekre is vonatkozik. A kabinet azonban megkíméli majd azokat, akik nem haszonszerzés céljából adnak el ingatlant vagy telket. A pénzügyminiszter szerint a rendelkezés életbe léptetését megelőző alkalmazási szabály tartalmazni fogja például, hogy nem kell 10 százalékos adót fizetniük azoknak, akik csak két vagy négy év után adnak el egy ingatlant. Az új intézkedés csak azokra vonatkozik, akik az ingatlanok építési és eladási ára közötti különbségből gyarapítják vagyonukat.

A kormány terve nem ejtette kétségbe a kolozsvári ingatlanügynököket. Szerintük az ingatlan- és teleküzlet továbbra is kifizetődő lesz. Diana Ciorba, az Edil ingatlanügynökség marketingigazgatója a Szabadságnak elmondta: megtörténhet, hogy április 1-je után csökkeni fog az ügyletek száma a megemelt adó miatt, de ez a visszaesés rövid életű lesz, mert a „kőbe" és földbe beruházni kívánó személyek figyelmét most teljes mértékben az EU-csatlakozás okozta árváltozás köti le. Az integráció miatt várhatóan nálunk is megugranak majd az árak, hiszen 2007 január 1-től a külföldiek is vásárolhatnak földet. Ennek tulajdonítható az idén regisztrált árnövekedés is. Kolozsváron csak januárban 15 százalékkal nőtt a telkek és az új tömbházlakások ára. A régi lakrészek esetében a piac stagnált, ez — a marketingigazgató becslése szerint — az idén nem is fog változni. Ezt egyebek között azzal magyarázta, hogy az emberek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségre. A vásárlók biztosak akarnak lenni abban, hogy a megtakarított pénzüket életre szóló lakásra költik, ezért inkább nem adnak pénzt olyan ingatlanra, amelyről a beköltözés után röviddel kiderülhet, hogy a rossz minőségű munka miatt komoly felújításra szorul.

Idén az ingatlan- és telekárak 30 százalékkal fognak nőni — jósolta Dragomir Bâlean, az Ancuţa ingatlanügynökség igazgatója. A szakember szintén Románia EU-csatlakozásával magyarázta a várható árnövekedést. A piaci szereplőknek az az érdekük, hogy 2007-ig a romániai árak közelítsék meg az európaiakat. Az igazgató emlékeztetett, hogy Magyarországon az ország uniós csatlakozása után megháromszorozódtak az ingatlan- és telekárak és szerinte ez Romániában sem lesz másként.

A PROSPERO HÁZBAN (Mikó/Clinicilor 16.) minden kedden és csütörtökön filmvetítést tartanak. Február 17-én este 7 órától Monty Python: Gyalog galopp című filmjét nézhetik meg. Belépés díjtalan.

NERO DI LUCE (NEGRU DE LUMINĂ) címmel eredeti olasz metszetekből álló kiállítást rendez az Olasz Kulturális Központ és az Instituto Italiano di Cultura a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetemmel közösen, a Mátyás király szülőházában lévő galériában. A megnyitóra február 16-án, szerdán délben 1 órakor kerül sor.

RÉGI KOLOZSVÁR KÉPEKBEN címmel Jablonovszky Elemér tart vetített képes előadást február 17-én, csütörtökön du. 4 órától az RMDSZ alsóvárosi kerületének Párizs utca 17. szám alatti székházában.

ÜGYFÉLFOGADÁST TART Máté András Levente parlamenti képviselő február 18-án, pénteken 10–12 óra között a Fürdő/Pavlov utca 21. szám alatti, I. emeleti képviselő irodában.

MEGALAPÍTÁSÁNAK 15. ÉVFORDULÓJÁT ünnepli az RMDSZ belmonostori körzete. Az ünnepélyes megemlékezésre szeretettel várják a kerület tagságát február 19-én, szombaton du. 5 órára, a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházba.

AGYKONTROLL-KLUBTALÁLKOZÓ lesz február 18-án, pénteken du. 6 órától a Mikó/Clinicilor utca 5–7. szám alatti állattani fiziológiai amfiteátrumban (szemben az Állattani Múzeummal).

AZ ÖRMÉNY TEMPLOMOKRÓL SZÓLÓ FILMET mutatja be a Romániai Örmények Egyesületének Kolozsvári Fiókja február 16-án, szerdán du. 5 órától a Német Fórum (Unió/Memorandumului utca 8.) előadótermében. Február 19-én, szombaton du. 5 órától a Piarista templomban újból örmény-katolikus istentiszteletet tartanak. A liturgián résztvevők örmény-katolikus naptárt kapnak.

THOMAS GERLACH, Németország új főkonzulja 2005. február 7-től megkezdte tevékenységét a nagyszebeni konzulátuson.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitja meg az oroszországi magyar kulturális évadot csütörtökön Moszkvában.

Franciaország, Olaszország, Hollandia és Nagy-Britannia után Oroszországban mutatkozik be a magyar kultúra; nyolc városban és más településeken összesen több mint száz programon vehetnek részt az érdeklődők. A júliusig tartó rendezvénysorozat áttörést eredményezhet a két ország kapcsolatában. Először fordul elő, hogy egyidejűleg a fogadó ország kultúrája is bemutatkozik Magyarországon. A szervezők azt szeretnék, ha azok a sztereotípiák, amelyeket az orosz emberek Magyarországról őriznek, megváltoznának, ha sikeresnek és nyitottnak látnák a magyar embert kultúránkon, kulturális sokszínűségünkön keresztül. Több mint hétszáz magyar művész látogat Oroszországba és ugyanennyit hívnak meg Magyarországra.

Bence Ottó, a Hungarofest Kht. ügyvezető igazgatója „hatalmasnak és különleges érzékenységűnek" nevezte az orosz kultúrát. Az orosz és a magyar kultúra között sok a párhuzamosság, de lényegiek a különbségek is; e kettőség köré épül az évad — mondta. Az Ablak Magyarországra című orosz évad logója, egy szabolcsi alma és egy pravoszláv templom hagymakupolájának „ötvözete", a két kultúra „derűs és érzelemgazdag összetolását jelképezi". A Hungarofest azt szeretné — olvasható a rendezvényszervező cég programismertetőjében — „ha a művészet értékein keresztül visszaállíthatnánk a politikai okok miatt sokáig háttérbe szorult orosz–magyar kapcsolatok rangját".

A kétoldalú viszonyt elmélyítő magyar kulturális évad keretében Oroszország nyolc városában 53 programot szerveznek, közöttük klasszikus zenei programokat, balett- és színházi előadásokat. Magyarország különféle irodalmi programokkal, vizuális művészeti eseményekkel, világzenei és filmes programokkal, továbbá konferenciákkal mutatkozik be.

A nagyszabású áttekintő tárlatok az európai környezetbe helyezett Magyarországot mutatják be a XIX-től a XXI. századig. A két legnagyobb kulturális központban, Moszkvában és Szentpétervárott szervezik meg az évad főbb eseményeit. Ezeket a testvérvárosokban és a magyar őshaza területén található nagyobb központokban regionális rendezvények egészítik ki.

A kiemelt zenei programok között szerepel Kocsis Zoltán és a nemzeti filharmonikusok; a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Rost Andrea; Jandó Jenő és az Akadémiai Szimfonikus Zenekar; továbbá a Besh o Drom fellépése.

A vizuális művészetek terén a magyar–orosz dinasztikus kapcsolatokat bemutató tárlat lesz az évad nyitó eseménye. (Az orosz Állami Történeti Múzeumban a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből állítanak ki.)

A József Attila-emlékévhez kapcsolódóan is rendeznek ünnepségsorozatot; fellép a Győri Balett a Budapest Klezmer Band kíséretével. A Pintér Béla Társulat, a Parasztoperát, az utóbbi évek legsikeresebb alternatív előadását, a Budapesti Operettszínház a Marica grófnőt mutatja be, a kaposvári Csiky Gergely Színház a Csak egy szög című előadásával lép fel. Retrospektív filmhetet rendeznek Szabó István és Jancsó Miklós alkotásaiból, az utóbbi évek filmterméseiből is vetítenek.

Az évad költségvetése 500 millió forint. Az állami támogatás 350 millió, az NKÖM ezen felül külön keretből 100 millió forintot biztosít a nagyszabású novemberi záró kiállítás, a Bécs–Budapest és Szentpétervár a historizmus és az avantgárd között 1873–1925 című tárlat megrendezésére. A tervek szerint a szponzorok 50 millió forinttal támogatják a programsorozatot.

A Kallós Zoltán Alapítvány 2005. március 19–20-án 15–24 éves népdalénekesek, népi hangszeresek és együttesek számára országos népzenei vetélkedőt szervez Kolozsváron. Jelentkezni 2005. március 1-jéig lehet: Fundaţia Kallós Zoltán Alapítvány, 400105 Cluj-Napoca, Bdul. 21. Decembrie 1989. nr. 16; tel./fax: 0040-264- 598813; e-mail: zoltan@cluj.astral.ro

Jelentkezési feltételek: szakmai ajánlást a saját régióban elért eredményekről, illetve húsz népdalból álló címlistát kell mellékelni a saját repertoárból. A jelentkezési levélben fel kell tüntetni a pontos címet, telefonszámot, faxszámot, e-mail címet.

Az alapítvány szakmai kuratóriuma március 6-ig értesíti azokat, akiknek elfogadja a jelentkezését, és tájékoztat a vetélkedő helyszínéről és időpontjáról. A versenyzők számára az Alapítvány megszervezi az utazási és ellátási körülményeket, a verseny első három díjazottja pénzbeli jutalomban is részesül.

Rendező: Jay Roach; Forgatókönyvíró: John Hamburg, James Herzfeld; Szereplők: Robert de Niro, Dustin Hoffman, Barbra Streisand, Ben Stiller, Teri Polo, Blythe Danner

Hollywood nem kockáztat. Ha nincs kéznél egy újabb remake-érett film, akkor a sok bevételt hozó alkotások második részét készítik el. Az esetek nagy részében ez nem jön össsze (lásd: Matrix), a Vejedre ütök a jobban sikerült folytatások közé tartozik. Ennek érdekében a de Niro–Stiller páros mellé mozgosították Dustin Hoffmant és Barbra Streisan-dot is. Ez utóbbit megnyerni a filmnek Ben Stiller nagy álma volt. A nevek magyar fordítása nem igazán ihletett, de mindenesetre rátapint a lényegre, így lesz Galylord Focker-ból Shaq Beckur (ejtsd: Seg Bekur).

A történet langyos és semmi újjal nem szolgál, a poénok jobbára életlenek. A szereplők játéka viszont megmenti a filmet, ezért az nem fullad unalomba, sőt, határozottan nézhető lesz. A Byrnes család mindenható ura az első részben nem tud éket verni a fiatalok közé, bár Gaylord Focker is (akit már a neve predesztinált a nevetségességre) hibát hibára halmoz, ráadásul foglalkozására nézve csak ápoló, egyéb ambíciók nélkül. A vaskalapos és paranoiás após- és a tesze-tosza, pipogya férjjelölt párbaja folytatódik a két inkompatibilis család összeugratásával. A Beckur família szöges ellentéte a karót nyelt Byrne-soknak: vidámak, felszabadultak és tesznek a társadalmi konvenciókra. A vérbő, nyugdíjas, szexterapeuta anya és a liberális, otthonülő apa mindegyre kellemetlen helyzetbe sodorják egyszem gyereküket, ráadásul közbelép egy gyerek, egy magzat, és az egész elviselhetetlen Focker család.

Amint már említettem, a filmet a szereplők viszik a hátukon. De Niro brillíroz a mániákus, ex-CIA ügynök szerepében, aki golyóálló páncéllal, WC-vel és modern hírszerzési kütyükkel felszerelt busszal indul neki a nagyvilágnak. Ben Stillernek igazán testhezálló a csetlő-botló, Mr. Bean-szerű szerepkör. Greg karaktere, ha egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni ebben a filmben, fejlődött az előző rész óta, már szembe mer szállni félelmetes apósával. Dustin Hoffmann és Barbra Streisand jelenléte nem megszokott egy ilyen komédiában, mégis jó ötlet volt őket beiktatni a filmbe, jól alakítják a kicsit elszállt, de egymást nagyon szerető, közvetlen pár szerepét. A kisunoka pedig egyenesen tündéri, főleg, amikor egy véletlenül hallott csúnya szó lesz az első kiejtett szava.

A már két résszel rendelkező filmek trilógiába való áthajlásának tendenciáját ismerve kíváncsian várom a folytatást, amikor a rigorózus nagypapa a kis Focker csemetét majd megegzecírozza.

Felülmúlta a várakozásokat a közönség érdeklődése a Sorstalanság című film iránt; a múlt csütörtökön mozikba került alkotást vasárnap estig 64 ezer 300-an nézték meg — közölte az Intercom.

Ez az eredmény mind a mozizási szokásokhoz képest általában, mind a magyar filmek viszonylatában „fantasztikus"; a dráma kategóriában magyar mozgókép hasonló nézőszámot még sohasem ért el — olvasható a filmforgalmazó közleményében.

A magyar drámák tekintetében a toplista első helyén eddig Szabó István nagy sikerrel vetített rendezése, A napfény íze állt, amelyre a bemutató hétvégéjén 14 ezren váltottak jegyet.

Az Intercom az utóbbi hetekben a mozis toplista élére került filmek adatait is közölte: az Ocean’s Twelve — Eggyel nő a tét című amerikai krimi a bemutatót követő hét végén 28 ezer nézőt vonzott, a Csudafilmet, Ragályi Elemér rendezését 23 ezren, A nemzet aranya című amerikai filmet Nicolas Cage-dzsel a főszerepben 22 ezren látták.

Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regénye alapján készült Sorstalanság nézőszáma a forgalmazó értékelése szerint nemcsak rekord, hanem a magyar mozitörténet mérföldköve is, „az első állomás egy hosszú, várható sikertörténetben, a Sorstalanság nemzetközi pályáján".

A Sorstalanság az utolsó pillanatban került be az 55. berlini nemzetközi filmfesztivál, a Berlinale versenyprogramjába. Kedden vetítik a hivatalos versenyprogramban, a bemutatót nemzetközi premiernek tekintik.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG — Blade: Trinty — amerikai bemutató. — Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden előadás.

MŰVÉSZ-EURIMAGES — Pódium — francia bemutató. — Vetítések időpontja: 17.30, 20; kedvezménnyel kedden minden előadás. Rossz nevelés — spanyol. — Vetítések időpontja: 15, 22; kedvezménnyel kedden minden előadás.

GYŐZELEM — Ray — bemutató. — Vetítések időpontja: pénteken, szombaton 22 órától; Hihetetlenek. — Vetítések időpontja: V–Cs: 14, 16.30. Meet the Fockers. — Vetítések időpontja: péntek, szombat: 19.30 órától.

FAVORIT — Helloboy — amerikai. — Vetítések időpontja: 15, 17, 19; kedvezménnyel csütörtökön minden előadás.

DÉS

MŰVÉSZ — Bridget Jones 2 — angol. — Vetítések időpontja: 17, 19; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfőn minden előadás.

TORDA

FOX — A tűzből nincs kiút — bemutató. — Vetítések időpontja: pénteken, szombaton, vasárnap: 15, 17, 19. Cápamese. — Vetítések időpontja: hétfőn, kedden, szerdán: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE — Resident Evil — bemutató. — Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM — Nagy Sándor, a hódító — amerikai. — Vetítések időpontja: 12.30, 15.30, 19; pénteken, szombaton, vasárnap: 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 12.30 órától; hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM — Resident Evil 2 — amerikai. — Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA — Fehérek feketén — amerikai. — Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, és hétfőn minden előadás.

MAGYAR OPERA

Február 17-én, csütörtökön fél 7 órakor: Adam: Giselle. Vezényel: Jankó Zsolt m. v. Rendező koreográfus: Mândruţiu Mihail.

Február 20-án, vasárnap de. 11 órakor: Kacsoh Pongrác: János vitéz. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Dehel Gábor.

ROMÁN OPERA

Ma február 16-án, szerdán este 7 órakor: Wagner: Bolygó hollandi. Vezényel: Alfonso Saura.

Február 18-án, pénteken este 7 órától: Verdi: Traviata — rendkívüli jótékonysági előadás a leégett bukaresti Ion Dacian Operettszínház felújítására.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma február 16-án, szerdán este 8 órakor: Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája — stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu m. v. — CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Február 18-án, pénteken este 8 órakor: Fiúk (Les hommes caches) — a párizsi Frenák Pál Társulat mozgásszínházi előadása.

Feburár 19-én, szombaton este 7 órakor: Goldoni: Velencei terecske. Rendező: Mona Chirilă m. v.

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Ma február 16-án, szerdán du. 5 órakor: A Bartha kamarazenekar hangversenye. Műsoron: Schubert: A pisztráng ötös; Debussy: Rapszódia klarinétra és zongorára; Bartók: Kontrasztok hegedűre, klarinétra és zongorára.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

Nemigen dicsekedhet nép- szerű intézkedésekkel az új kormány, sőt, a hatalomátvétel óta eltelt rövidke időszakban inkább több kedélyromboló újítást, illetve változtatást vezettek be. Az egységes adókulcsból már kiábrándult a kereső lakosság nagyobb része, egyrészt az alig vagy egyáltalán nem érződő pénzmegtakarítás, másrészt az ebből adódó költségvetési hiányt pótló különféle adónövelések miatt. A népszerűtlen intézkedések sorát gyarapítja az ingatlan- és részvényügyletekre kivetett új adózási módszer, és hát nem utolsósorban a tavaszra tervezett több árdrágítás. Ezek közül néhányat a régi kormány mulasztásával indokoltak, lerázva a felelősséget, ami viszont cseppet sem oldotta az elégedetlenségből fakadó egyre nagyobb feszültséget. És most mindezeket tetőzte a munka törvénykönyvének tervezett módosítása a munkaügyi minisztérium által ismertetett formában. Ami nem is annyira módosítás, mint inkább a törvénykönyv szinte teljes átírása két év után, amikor a „felhasználók" kezdtek már otthonosabban mozogni a jogszabály területén, és megtanulták kihasználni a felkínált lehetőségeket. Ezzel a ki- és felhasználással eddig is voltak problémák, mivel a szabályozások mérlege sok esetben elbillent egyik vagy másik fél — munkaadó, illetve munkavállaló — oldalára, vagy a jogalkotók egyszerűen nem jutottak odáig, hogy az alkotás kidolgozatlanul hagyott fejezeteit az alkalmazhatóságig kiigazítsák. Bírálták például a törvénykönyv túlzottan munkáspárti jellegét, kivételezését a munkavállalókkal szemben, amely többek között abban nyilvánult meg, hogy ésszerűtlen módon megnehezítette egy alkalmazott — legyen az akármilyen összeférhetetlen vagy szakmailag nem megfelelő — elbocsátását, de lehetetlenné tette a sokszor használhatóbb és előnyösebb szolgáltatási szerződések alkalmazását is. És két év nem volt elegendő egyes fejezetek gyakorlatba ültetésére sem, hiszen nem honosodott meg a munkaerőpiacon az ideiglenesmunka-közvetítő, és nem lett semmi a bérkövetelések kifizetésével kapcsolatos garanciaalapból sem. A módosítás tehát szükségesnek mutatkozott, de a munkaügyi minisztérium által javasolt változatot a szakszervezet a „munkásosztály", a munkavállalók fejvesztésének, érdekei teljes elárulásának értékelte. A szabályozások mérlegét most ugyanis látványosan a munkaadói, munkáltatói oldalra billentenék, és ezúttal sem teremtenék meg egy jogszabály, de főleg törvénykönyv esetében oly szükséges és kívánatos kiegyensúlyozottságot, az előírások előítélet-mentességében, komolyságában és alkalmazhatóságában való megbízhatóságot. A legnagyobb tiltakozást többek között az váltotta ki, hogy a meghatározott időre kötött munkaszerződés a tervek szerint már nem fog kivételt képezni, hanem szabályszerű módszerként élhetnek vele a munkaadók. Ebben joggal a munkaviszony, az alkalmazás teljes bizonytalanságát látják a munkavállalók, akik kiszolgáltatottságukban kénytelenek lesznek aláírni egy néhány hónapos szerződést is, amelynek lejártakor mindig fennállhat a feltételek számukra előnytelenebb újratárgyalása, vagy annak esélye, hogy a munkaszerződést már nem újítják meg. De heves tiltakozást váltott ki a munkavállalói oldalról a túlórák „kötelezővé" tétele, vagy a munkaszerződésbe foglalt bizalmassági kikötés szabályozásának leegyszerűsítése a munkaadó előnyére. A szakszervezetek úgy látják, a jelenlegi kormány olcsó munkaerőként akarja eladni őket a nagy külföldi befektetőknek. Egyelőre még hajlandók tárgyalni, de — állításuk szerint — készek a kormányt is megbuktatni, ha nem érvényesíthetik saját álláspontjukat. Kérdéses, elég határozottak és egységesek a romániai szakszervezetek a munkavállalók érdekeinek teljes és valós képviseletére? Jelenleg a munkaadói oldal erőfölénnyel rendelkezik a kormányban való képviselete révén, de állítólag nem ők kezdeményezték a jogszabály módosítást. Mindenképpen nehéz lesz oly módon jó törvénykönyvet alkotni, ahol az érintett két felet, munkavállalót és munkaadót ellenfelekként már szembeállították.

A város egyik sürgős megoldásra váró kérdése a vásárcsarnok. Tény, hogy a lakótelepek kiépítésével több új piac jött létre, a Donát-, a Györgyfalvi-, a Monostor-, a Hajnal-negyedben, a Magyar utcában. Ezek azonban csak részben pótolják az összezsugorított Széchenyi téri piacot, amelyik minden területvesztesége ellenére mind a mai napig a legforgalmasabb. Ezért épült itt 1984–85-ben a vásárcsarnok.

A piac kérdését a többszintes épület azonban már kezdetben sem oldotta meg. Mégpedig azért nem, mert ennek első és második emeletét elejétől élelmiszer, rövidáru, készruha, lábbeli, edény- meg miegyéb üzlet foglalta el, a harmadikon éttermet, a tető hátsó részén virágpiacot rendeztek be. Nem sok idő múltán máris betonasztalokkal kellett körbevenni, de a hely így is elégtelennek bizonyult.

Azután lebontották a gőzfürdőt, ennek helyét azonban nem a piac, a zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket forgalmazó termelők, hanem a cipőt, ruhát, mosószert, szappant stb. kínáló árusok foglalták el. Ahelyett, hogy a csarnokot errefelé bővítették volna, az épület földszintjén létező tágas zöldség- és gyümölcsüzletet is felszámolták, helyébe előbb élelmiszer-önkiszolgálót rendeztek be, amit utóbb gyorsfalatozóvá alakítottak, közben pedig felszámolták a tulajdonképpeni csarnokot, hogy ott tágas önkiszolgáló élelmiszerüzletet nyissanak. Amikor a téren amúgy is verik le egymást az élelmiszerboltok, üzletek. Az emeleten meg bútorüzlet van, diszkó működik. Egyszerűen megáll az ember esze, milyen ügyesen megfosztották a várost az egyetlen, csarnoknak emelt épületétől, mivé alakították a csarnok rendeltetésű épületet.

A hely tehát szűk, a piac egyre zsúfoltabb. Még inkább az tavasztól, a zöldségfélék és a gyümölcsök megjelenésétől, amikor a regátiak is tonnaszámra hozzák a paradicsomot, a dinnyét, a padlizsánt meg egyebet. Ilyenkor valóban szörnyű állapotok uralkodnak az épület körül, a Malomárok befedett részén, az Apáczai Csere János (Argeş) utcában mindenütt. Ezt még tetézi a vásárlók, árusok testi épségét veszélyeztető élénk gépkocsiforgalom.

Utóbb a Malomárok betonfedelén bádogbódék jelentek meg, amelyek kiszorították a nem kolozsvári, olcsó zöldséget és gyümölcsöt kínáló termelőket. Így akarják a csarnokot helyettesíteni? Ezekkel a boltocskákkal, amelyekben új és használt ruhaneműt, cipőt, edényt miegymást árusítanak?

Teljesen érthetetlen, hogyan képzelik el egyesek a Széchenyi téri vásárcsarnok jövőjét. Miért kell az árusoknak a szabad ég alatt vagy jobb esetben holmi tákolt tető alatt árulniuk? Ahelyett, hogy a csarnoknak emelt épület egész földszintjét igazi vásárcsarnokká alakítanák, ahol zöldséget, tejet és tejterméket, mézet meg egyebeket árulhatnának a termelők.

Valójában a teljes földszint csarnokká alakítása is csak ideig-óráig elégítené ki az igényeket. De ez esetben legalább a Hosszú (Ploieşti) utca felőli asztalokat el lehetne tüntetni, s a forgalmas utcában helyreállna a rendes gépkocsi- és gyalogosközlekedés. A helyzet javítására pedig a közeljövőben az egykori gőzfürdő helyén kellene bővíteni a csarnokot. Így a tiszta és tágas, hangsúlyozom, tiszta és tágas csarnok eladónak, vásárlónak, mindannyiunknak valóban emberi, tisztességes, művelt eladási, vásárlási körülményeket biztosítana. A nem kolozsvári árusoknak sem kellene éjszaka, esőnek, hidegnek, szélnek kitéve a szabad ég alatt tanyázniok, ha az emeleten szerény, de tiszta, emberi szállást lehetne biztosítani számukra. De gondolt-e egyáltalán a csarnokot felszámoló urak közül valaki arra, mit tenne, ha télen, a csikorgó hidegben nap mint nap, hosszú órákon át a szabad ég alatt kellene árulnia?

Most sincs itt az ideje annak, hogy a csarnok ismét csarnok legyen?

A balti országok politikai vezetése között tovább folyik a vita arról, az országelnököknek el szabad-e fogadniuk Moszkva meghívását az idei Győzelem Napja alkalmából rendezendő ünnepségekre. A balti országoknak a náci rendszer összeomlása nem felszabadulást hozott, hanem „egy másik, újabb megszállás borzalmait jelentette, melyet megint csak egy idegen, totalitárius impérium, a Szovjetunió hajtott végre"— fogalmazott az újságírói kérdésre Vaira Vike-Freiberga, Lettország köztársasági elnöke.

Az elnökasszony szerint a balti (észt–lett–litván–lengyel) politikusok között rendkívül élénk tanácskozások folynak a kérdésről. Végleges, egységes állásfoglalás mindezidáig nem született. A volt litván elnök, Vytautas Landsbergis a meghívás elfogadása ellen, Lennart Meri, volt észt köztársasági elnök, Toomas Hendrik Ilves, az ő volt külügyminisztere, a volt lengyel köztársasági elnök Lech Walesa a meghívás elfogadása mellett foglaltak állást. Aleksander Kwasniewski jelenlegi lengyel elnök szerdán jelentette be, hogy elutazik az ünnepségekre, de ezzel együtt a Molotov–Ribbentrop-féle titkos szerződés elítélését is követeli. Vaira Vike-Freiberga elnökasszony is el kíván utazni, de mivel szerinte ő ott nem fog szót kapni, ezért már most fontosnak tartja, hogy a világ — a sajtón keresztül — megismerkedhessen személyes állásfoglalásával.

Arnold Rüütel, Észtország jelenlegi köztársasági elnöke ez ügyben nemrégiben járt Moszkvában, ahol Vlagyimír Putyin orosz köztársasági elnökkel tárgyalt a kérdésről. Rüütel szerint Moszkva kész a Molotov–Ribbentrop-szerződés elítélésére, Oroszország azonban a tárgyalásokról kiadott későbbi közleményeiben úgy nyilatkozott, hogy „a szerződés történelmi újraértékelését megfontolás tárgyává lehet tenni, jogi elítésélét azonban nem".

Izraeli politikai körök és a média szinte egyöntetűen Szíriát vádolták kedden Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolásával. A volt kormányfővel pokolgépes merénylet végzett hétfőn Bejrútban. A terrorakcióban további 13 ember vesztette életét, s több mint 130-an megsebesültek. Izraelben háromnapos hivatalos gyászt rendeltek el.

„Szíria bosszúja" — ezzel a címmel jelent meg a nagy példányszámú jeruzsálemi Jediót Ahronót című napilap, amely szerint Damaszkusz ugyanakkor „krokodilkönnyeket sírt" az általa elítélt ex-kormányfőért.

Egy magas rangú, névtelenséget kérő izraeli kormányilletékes szerint a merénylet arra kényszeríti Izraelt, hogy „éberen figyelje a fejleményeket északi határán, mert ez a gyilkosság olyan bizonytalanságot szülhet Libanonban, amelyet Izrael-ellenes elemek kihasználhatnak". A tisztségviselő szerint nem kizárható, hogy létezik egy forgatókönyv az erőszak eszkalációjára az izraeli–libanoni határon. Egyúttal kategorikusan visszautasította azokat az iráni vádakat, melyek szerint Izraelnek köze lett volna a merénylethez. „Ez annál is abszurdabb, mert Izraelnek nem fűződött semmilyen érdeke olyan vezető halálához, mint Hariri, aki az elmúlt hónapokban világosan állást foglalt amellett, hogy Libanon ne éljen többé Szíria függőségében" — szögezte le az izraeli politikus, hozzátéve, hogy „ez ügyben Izrael és Hariri közvetett kapcsolatban álltak egymással".

A kormányilletékes szerint az ügy elsőszámú gyanúsítottja Szíria. Úgy vélekedett, hogy a gyilkosságot vagy közvetlenül a damaszkuszi titkos szolgálatok követték el, mivel „nagy gyakorlatuk van az ilyen akciókban", vagy pedig olyan terrorista csoport, amely valamilyen módon kötődik Szíriához, utalva ezzel a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezetre. Ennek kapcsán sajnálkozását fejezte ki, hogy Franciaország nem volt hajlandó eleget tenni Szilvan Salom izraeli külügyminiszter hétfői kérésének, hogy Párizs nyilvánítsa a Hezbollahot terrorista mozgalomnak.

„Bár Hariri nem volt Izrael barátja, de véget akart vetni Libanon szíriai megszállásának, és ez az életébe került" — nyilatkozott az izraeli katonai rádiónak Juval Steinitz, a knesszet külügyi és védelmi bizottságának elnöke.

Ugyanakkor Azmi Bisara izraeli arab képviselő közleményében arra mutatott rá, hogy a merénylet „Libanon arabságát célozta". Az al-Ittihád, az Izraeli Kommunista Párt lapja pedig egyenesen Izraelt és az Egyesült Államokat vádolta azzal, hogy „a Szíria elleni kampány keretében hajtották végre a merényletet".

A libanoni ellenzék képviselői viszont, akik hétfőn este Hariri bejrúti házában gyűltek össze, közös közleményükben a libanoni és a szíriai kormányra hárították a felelősséget a gyilkosságért.

Ellentmondásos jelentések láttak napvilágot kedden a Jerikó átadásáról szóló izraeli–palesztin megállapodásról.

Először az izraeli hadsereg rádiója jelentette: létrejött a megállapodás az izraeli és a palesztin tárgyalók között arról, hogy az izraeli fél átadja Jerikó ciszjordániai város igazgatását a palesztin hatóságoknak. Száeb Erekát, palesztin főtárgyaló, aki hétfőn este találkozott Dov Vejszglasszal, Ariel Saron izraeli kormányfő tanácsadójával, megerősítette ezt. Elmondta: Izrael beleegyezett, hogy Jerikón kívül átadja a város melletti al-Audzsa beduin falut is, és felszámolja a város melletti fő ellenőrző pontját. Ennek részletes kidolgozására kedden találkoznak az illetékes biztonsági parancsnokok — tette hozzá Erekát.

A palesztin főtárgyaló azt is bejelentette az izraeli katonai rádióban, hogy Izrael a jövő hétfőn szabadon enged 500 palesztin foglyot. Mint mondta, erről izraeli vezetők tájékoztatták őt. A zsidó állam hatóságai a következő három hónapban további 400 palesztin elítéltet terveznek szabadlábra helyezni. Egy izraeli–palesztin vegyes bizottság hivatott dönteni a szabadon bocsátandók listájáról.

Vejszglasz ugyanakkor cáfolta a faluval kapcsolatos megállapodást, mondván, hogy ezt a kérdést nem vetették fel találkozójukon. Magukat megnevezni nem kívánó izraeli katonai illetékesek csak a keddi biztonsági tárgyalások tényét erősítették meg, a megállapodásokat nem.

Jerikó lesz a mintája további négy ciszjordániai palesztin város átadásának. A palesztinok precedenst akarnak teremteni azzal, hogy nemcsak a városokból való izraeli csapatkivonást érik el, hanem szabaddá teszik a városok körzetét is. Korábban, ha az izraeliek kivonultak egy-egy városból, körülötte fenntartották az ellenőrző pontokat, szigorúan korlátozva a palesztinok utazását.

Az iraki választások eredménye a hétfői amerikai lapok szerint messze esik Washington reményeitől, bár némi vigaszt lelhet abban, hogy a síita szövetség legalább nem szerzett olyan arányú többséget, amely lehetővé tenné az iszlám rendszer létrehozását.

Olyan vallási pártszövetség szerzett többséget, amely szoros kapcsolatokat ápol az iráni iszlám állammal. A megalakuló bagdadi kormány nagyon jó viszonyban lesz Teheránnal — jegyezte meg a The Washington Post hétfői számában Juan Cole, a Michigani Egyetem szakértője.

A legutolsó, amit Washington Irak-politikájától várt volna, hogy az amerikaiak elszánt ellenségével, Iránnal a legszorosabb kapcsolatokat ápoló, erősen vallási irányultságú kormány kerüljön a kormányrúdhoz — tette hozzá a szakértő.

„Ha az Egyesült Államok három évvel ezelőtt úgy döntött volna, hogy megbombázza Iránt, azt nagy örömmel fogadták volna Bagdadban, ma viszont igen heves tiltakozásokat váltana ki az iraki fővárosban egy ilyen katonai fellépés" — ecsetelte Juan Cole a térségbeli geostratégiai helyzetnek a remélttel ellentétes alakulását, Irán és a 2003 tavaszán megdöntött Szaddám Huszein iraki diktátor vezette Irak ellenséges viszonyára utalva.

Az USA Today napilap jó hírnek nevezi, hogy az Ali asz-Szisztáni nagyajatollah nevével fémjelzett iraki síita szövetség 48,1 százalékos győzelme az abszolút többségtől is elmarad, nemhogy a törvényhozás ellenőrzéséhez szükséges kétharmados többségtől, s ezért rászorul a kisebbségi és laikus pártokkal való együttműködésére. Amerikai politikusok biztatónak tartják, hogy a síiták „egységkormányról" beszélnek.

A The New York Times szerint is szűk mozgásterük lesz a síitáknak, és csak gyenge kormányt alakíthatnak. Washington tulajdonképpen elégedett lehet a eredménnyel. A vallási és laikus pártok alkotta, megosztott törvényhozás további amerikai szerepvállalást vetít előre, éspedig a közvetítői szerepet a nézeteltérések feloldásában.

Számos híresség kész tanúskodni a kiskorú szexuális molesztálásával vádolt Michael Jackson mellett. A popsztár ügyvédjei hétfőn ismertették a védelem 370 tanújának névsorát az esküdtjelöltek mintegy száz fős csoportjával. A 12 esküdt és a 8 tartalék esküdt február elsején megkezdett kiválogatása még mintegy három hetet vehet igénybe.

A védelem tanúinak a listáján olyan hírességek szerepelnek, mint Diana Ross énekesnő, Elizabeth Taylor színésznő, Stevie Wonder énekes, Quincy Jones színész, Kobe Bryant kosárlabdázó, Larry King, a CNN hírtévé sztárriportere. A listán van Martin Bashir brit újságíró is, akinek a 2003. évi dokumentumfilmjében Jackson kéz a kézben látható az akkor még 13 éves mai vádlójával, és amelyben az énekes elmondta, hogy időnként megosztja az ágyát gyerek vendégeivel.

Jackson vezető ügyvédje, Thomas Mesereau tanúként akarja beidézni a popsztár két gyerekét, a hat éves Parist és a nyolc éves Prince Michaelt, míg a vád a két gyerek anyját, Debbie Rowe-t akarja meghallgatni. A védelem fontolgatja, hogy tanúként meghallgatja Jackson fiatal korú vádlóját, aki azt vallotta, hogy az énekes két évvel ezelőtt több alkalommal is molesztálta Neverland nevű birtokán.

A vád tanúi közé sorolta azt a fiatalembert, aki még 1993-ban szintén szexuális zaklatással vádolta Jacksont. Perre akkor nem került sor, mivel a popsztár ártatlanságának hangoztatása dacára 20 millió dollárt fizetett a szülőknek, s a család ezután nem volt hajlandó tanúskodni ellene.

A mostani vád szerint Jackson szexuálisan molesztált egy 13 éves rákbeteg kisfiút, miután alkoholt itatott vele. Ha bűnösnek találják, akár 20 évre is elítélhetik.

Nem vonhatja vissza a kormány a Frunda György által benyújtott törvénytervezetet, amely kárpótlásban részesítené mindazokat, akik 1989 előtt fizettek be a CEC-nél Dacia márkájú személygépkocsi vásárlására, tudtuk meg a tervezetet kidolgozó RMDSZ-es szenátortól. Frunda György lapunk kérésére reagált Ionuţ Popescu pénzügyminiszter kijelentésére, aki az Adevărul című bukaresti napilapnak adott interjújában azt mondta: mindkét e témában benyújtott törvénytervezetet visszavonja a jelenlegi kormány, illetve nem fogja azt támogatni, ugyanis a költségvetésben nem szerepel elegendő összeg ezek kifizetésére.

A szenátor elmondta: két törvénytervezet létezett egy adott pillanatban a szenátus asztalán, egyik a sajátja, amelyet még 2003-ban dolgozott ki, és terjesztett fel vitára, a másik pedig a Năstase-kormány által összeállított jogszabály-tervezet, amelyet röviddel az őszi választások előtt terjesztettek elő, a Bukarestben pénzükért tüntető polgárok, illetve a problémával foglalkozó alapítvány kérésére reagálva. Ebben 80–100 millió lejes összeget, tehát mintegy 2000–2500 eurót jelöltek meg kárpótlásul mindazok számára, akik 1989 előtt személygépkocsira befizettek. „Az ex-kormány által kidolgozott változatot a jelenlegi vezetés visszavonhatja, az én tervezetemet azonban rajtam kívül senki sem vonhatja vissza, nekem pedig nem áll szándékomban ezt megtenni", jelentette ki a szenátor. Hozzáfűzte: a tervezetet a múlt héten a szenátus jogi bizottsága egy tartózkodással elfogadta, ennek megfelelően tehát kötelező lesz megtárgyalni azt plénumban. Frunda véleménye szerint a CEC-nek kötelessége lenne a nyereségéből visszafizetni azt a mintegy 5000 dollárnyi összeget az érintetteknek, amelyet a szenátor az általa kidolgozott változatban megjelölt, hiszen a pénz a takarékpénztárban volt elhelyezve annak idején, tehát nyereséget szerzett ez alatt az idő alatt. A két tervezetben nemcsak a visszafizetendő összeg különbözik, hanem a kárpótlás módja is, a volt kormány változata esetében a költségvetésből fizették volna ki, a Frunda-féle tervezetben viszont a CEC nyereségéből. „Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem mondok le a törvénytervezetről, és ebben a kollégáim többsége, illetve a koalíció több tagja is támogatni fog. Nem lehet beszélni jogállamról mindaddig, amíg az állam adós a saját állampolgáraival szemben. Ez jogi és erkölcsi kérdés, vissza kell tehát fizetni. Remélem, meglesz a többségi támogatás ahhoz, hogy a tervezetből törvény legyen", mondta Frunda György.

Románia 2007 január elsején esedékes uniós csatlakozása előtt nem időszerű előrehozott választásokat rendezni, ez a lépés egyébként politikai válság esetén szükséges, jelentette ki Călin Popescu Tăriceanu kormányfő, az NLP elnöke hétőn este, egy televíziós műsorban.

„Úgy vélem, 2007 január elseje előtt nem lenne időszerű előrehozott választásokat rendezni Romániában. 2005-ben és 2006-ban végig kell haladnunk az integráció szakaszain, hogy a csatlakozás után egyenlő félként kezeljenek az EU-ban", mondta Tăriceanu. Az NLP elnöke szerint az előrehozott választásokat a csatlakozási szerződés aláírása után is meg lehetett volna rendezni. „A csatlakozási szerződést idén április 25-én írjuk alá. Ezt követően is lehet előrehozott választásokat kiírni, de csak politikai válság esetén, ez pedig jelenleg nem áll fenn" — mondta a kormányfő.

„Az ötletet az államfővel együtt úgy vetettük fel mint lehetőséget egy esetleges politikai válságból való kilábalásra. Most azonban nincs válság, a pártoknak felelősen kell dolgozniuk a stabilitás jegyében, legalább a csatlakozási szerződés aláírásáig, de azt követően is" — fogalmazott Tăriceanu.

Traian Băsescu kedden, Moszkvában kijelentette, a román műkincs és a Ribbentrop–Molotov egyezmény kérdéséről nem tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a találkozó témái a kétoldalú kapcsolatok jövője és biztonsági kérdések voltak. Kijelentette, Románia megoldásokat javasolhat a transznisztriai kérdés rendezésére, de amíg nem részese a tárgyalási rendszernek, ezekről nem fog a nyilvánosság előtt beszélni.

„A megbeszélésen nem esett szó a műkincs és a Ribbentrop–Molotov egyezmény kérdéséről, amelyek a román–orosz kapcsolatok két alappillérét képezték az utóbbi tizenöt évben", mondta Băsescu. Kifejtette, a román–orosz politikai alapszerződés két kiegészítő dokumentuma közül az egyik a román műkincs-kérdésről szól, létrejöttek és dolgoznak az ezzel foglalkozó bizottságok, a választ pedig a szakemberek, a történészek adják majd meg.

Băsescu meggyőződését fejezte ki, hogy a kétoldalú viszony történelmi kérdéseiről szóló hagyományos diskurzuson túl a mostani találkozónak esélye van van arra, hogy a felek a jelenlegi realitáshoz tartsákg magukat, ugyanakkor időt hagynak az alapszerződés kiegészítő dokumentumainak, hogy eredménnyel járjanak.

„Megállapodtunk, hogy amikor a román–orosz bizottság konkrét eredményre jut, politikai szinten nem merül fel probléma a műkincs kérdésében" — fűzte hozzá Băsescu.

Ami pedig a transznisztriai helyzetet illeti, Băsescu elmondta: amíg Románia nem lesz részese a tárgyalásoknak, nem akar a nyilvánosság előtt erről beszélni, mivel ez irritálhatja egyik vagy másik felet". Kijelentette: kérte Vlagyimir Putyin támogatását ahhoz, hogy Románia is része legyen a transznisztriai helyzet rendezésére létrehozott nemzetközi tárgyalási rendszernek. „Úgy véljük, hogy a transznisztriai konfliktus ugyanolyan mértékben jelent nemzetbiztonsági problémát Románia, mint Ukrajna számára, Románia pedig ismeri a térséget és hozzájárulhat a helyzet rendezéséhez" — fűzte hozzá.

Bukarestben kedden sajtótájékoztatón ismertette legfőbb céljait Franicaország új nagykövete, Hervé Bolot. Minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja Románia EU-integrációját és a két ország közötti hagyományosan jó kulturális kapcsolatokat.

Erre az évre tervezik a francia mezőgazdasági és hadügyminiszterek látogatását Romániába, és már előkészítik Traian Băsescu őszi, párizsi útját. Ugyanakkor a két kormányfő elnökletével kormányközi szemináriumot tartanak.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nevében a bukaresti főpolgármesteri tisztségre pályázó Marian Vanghelie kedden a sajtónak azt nyilatkozta, hogy olyan biztos sikerében, mint ahogyan tavaly megnyerte az 5. kerületi polgármesteri titulust Traian Băsescu csapatával és a saját pártja egy csoportjával szemben. Vanghelie támadott egyes SZDP-vezetőket, akik vele szemben ellenséges magatartást tanúsítottak. A kampány idején nem kíván megválni kerület-vezetői pozíciójától, és ezalatt kemény kézzel fog dolgozni úgy, ahogyan Traian Băsescu is tette, amíg az államfői posztért versengett. Szerinte a főváros előtt álló feladatok közül a közszállítás, az oktatás és az utak állapotának fejlesztése a legfontosabb.

Legfőbb ellenjelöltje, a liberális-demokrata D. A. szövetségi Adriean Videanu azt nyilatkozta, hogy elégedett Vanghelie jelölésével, mert őt már az első körben képes biztosan legyőzni.

Büntető feljelentést tett tegnap az ügyészségen a Szociáldemokrata Párt Traian Băsescu „állampolgár" ellen, akit azzal vádol, hogy a bukaresti, Mihăileanu utcai ingatlanvásárlás alkalmával többszöri bűncselekményt követett el (hivatali visszaélés, hamis nyilatkozattétel, hamisított okirat tudatos felhasználása). Politikai elemzők szerint, ha ez a botrány a kampánykor robbant volna ki, csökkentette volna, de nem meghatározóan a Băsescura szavazók arányát.

Antonie Iorgovan SZDP-s szenátor szerint a Románia elnökének járó mentelmi jog nem jelenti Băsescu felmentését jogellenes cselekedetei alól. Véleménye szerint a szenátorokhoz és képviselőkhöz hasonlóan Băsescut sem lehet felelősségre vonni politikai vélemény-nyilvánításért, más bűncselekményekért azonban igen.

Az SZDP ugyanakkor kérni fogja azt is, hogy hozzanak létre külön parlamenti vizsgálóbizottságot Băsescu „ingatlanpanamáinak" felgöngyölítésére — az elmúlt 15 évre visszamenőleg.

Ismeretes, a bukaresti média kiderítette: Băsescu Mihăileanu utcai lakását a bukaresti polgármesteri hivatal két évvel ezelőtt bocsátotta az akkori főpolgármesteri tisztséget betöltő politikus rendelkezésére. A villát, amelynek értékét 250 ezer euróra becsülik az ingatlanszakértők, Băsescu később alig 15 ezer euróért vásárolta meg az Állami Ingatlankezelő Vállalattól. Korábbi otthonát, egy másik 280 ezer eurós értékű bukaresti villát előzőleg lánya nevére iratott. A Mihăileanu utcai ingatlan ugyanis államosított lakás, az erre vonatkozó törvények értelmében tehát Băsescu csakis úgy vásárolhatta meg a villát, ha az adásvétel pillanatában nincs birtokában egy másik is. Hétfőn Traian Băsescu bejelentette: a helyzet tisztázása érdekében a bukaresti villa adásvételi szerződésének megsemmisítését kezdeményezi, és új szolgálati lakást igényel a protokollalapból.

A lapok nagy terjedelemben kommentálják Băsescu lakásügyét. A bukaresti Adevărul felhívja a figyelmet, többszörös törvénysértésről van szó: Băsescu 2003 februárjában vásárolta meg a Mihăileanu úti lakást, noha az államosított ingatlanok visszaigénylése 2003 márciusában zárult, addig tehát nem lehetett ilyen lakásokat vásárolni. (Arról nincsenek információk, hogy jelentkezett-e volna az eredeti tulajdonos.) Másfelől: ahhoz, hogy egyáltalán jogot formálhasson az ingatlanra, legalább egy évet kellett volna benne laknia, Băsescu pedig már három hónap ott-tartózkodás után megkötötte az adásvételi szerződést. Ami pedig a leánya nevére iratott ingatlant illeti: erre 2002 novemberében került sor, addig az a villa Băsescu tulajdonát képezte, tehát rá is érvényes az a kitétel: azoknak, akiknek van már egy ingatlanuk, az állam nem adhat el még egyet.

Az Evenimentul Zilei felteszi a kérdést: ha a kampány idején pattant volna ki a botrány, ennek milyen hatása lett volna a választások eredményére, tekintettel arra, hogy Băsescu kampányának központi témája éppen a korrupció megfékezése volt. Dan Andronic, az SZDP kampánytsábjának egyik tagja szerint, ha ki is robbant volna a botrány, ez Adrian Năstase esélyeit nem növelte volna jelentősebb mértékben. Véleménye szerint az SZDP államfőjelöltje azért veszített, mert nem tudta kellő mértékben megmozgatni szavazótáborát, de egy ilyen botrány nem lett volna különösebben mobilizáló hatással rájuk. Úgy értékeli: a szavazók szemében elsősorban azok a korruptak, akik hatalmon vannak, ezért az ellenzéki Băsescura nem „ragadtak volna rá" a vádak. Cristian Pârvulescu politikai elemző szerint viszont Băsescu esélyei igenis csökkentek volna, ha kiderülnek kétes lakásügyei. Sok szavazatot azonban nem veszített volna, mivel Băsescu elszánt támogatói nem hallgattak volna az ellenfél vádjaira. (Arról nem is beszélve, hogy a lakás-téma óhatatlanul ráterelte volna a figyelmet Adrian Năstase és a többi SZDP-politikus bonyolult ingatlanügyeire, amelyen a szociáldemokraták sokkal többet veszítettek volna, mint Băsescu.)

Dan Voiculescu, a Román Humanista Párt (RHP) szerint Băsescunak kérnie kellene a kivizsgálás megkezdését lakásügyeiben, amely egyszer és mindenkorra tisztázná az elhangzott vádakat. Ezzel az államfő tartozik azoknak, akik éppen azért szavaztak rá, mert a tisztesség és igazságosság bajnokát látták benne.

Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak elmondta: véleménye szerint fel sem merülhet, hogy az ismertetett lakás-ügy miatt Băsescunak megvonják a mentelmi jogát. Elmondta, erre két esetben kerülhet sor: ha az államfő olyan súlyos tetteket követ el, amelyek egyértelműen sértik Románia Alkotmányát, vagy amennyiben a hazaárulás esete forog fenn. A mentelmi jog megvonását a szenátorok és képviselők egyharmada kell hogy kezdeményezze, a javaslat megszavazásához pedig a két ház tagjainak fele plusz egy szavazata szükséges. Ha a parlament meg is szavazza a kezdeményezést, akkor is referendum dönt arról, hogy visszahívják-e tisztségéből az államfőt, vagy sem.

Kolozs megye RMDSZ-es szenátora szerint Băsescu nem követett el törvénytelenséget az említett lakás megszerzésekor. Ha valahol jogtalanság történt, akkor ezért azt a hivatalt kell felelősségre vonni, amely jóváhagyta Băsescu lakásigényét. A botrány kirobbantása nyilvánvalóan politikai indíttatású — vélekedett Eckstein-Kovács Péter, aki szerint ez az egész ügy inkább erkölcsi kérdés. Arról szól, hogy aki ebben az országban valamilyen erőpozícióban van, az sokkal inkább el tudja intézni ügyeit, mint a különböző hivatalokban kilincselő közember.

Nagy érdeklődés közepette zajlott le szombaton Beszterce-Naszód megye egzotikus magyarlakta településén, a lutheránus Zselyken a szász gyökerű templomszentelési ünnep, amelyet a helybeliek kirmecnek neveznek (valószínűleg a kirche/templom szó lelhető fel a kifejezésben). A „göderben" zsúfolásig megtelt a templom, ahol Barcsa István helybeli lelkész hirdetett igét a környékről külön ez alkalomra összegyűlt zselykieknek. Az istentiszteletet szeretetvendégség követte — tudtuk meg Borsos K. László bethleni tanítótól, aki mindig nagy szeretettel látogat haza a „göderbe", és aki megjegyezte: ez ünnep kitűnő alkalom a zselykiek számára arra, hogy „összetalálkozzanak" — érintkezzenek.

Az ünnep természetesen a nagysikerű kirmeci bállal ért véget.

Immár hagyománnyá vált a farsangi mulatság megrendezése a nagyszebeni magyarok körében, amelyet az utóbbi években a SZMISZ (Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet) rendez. Idén is összegyűlt a város apraja-nagyja, résztvenni a jelmezesek seregszemléjén. A kosaras bál fénypontja a díjosztás: a legjobb ötlet, a legügyesebb maszk elnyeri jutalmát. Az öreganyó és a csecsemő kerékpáron érkeztek, felvonulásuk derűt fakasztott a résztvevők arcán, a kiskacsa is megörvendeztette a gyerekeket, de kiváltságos helyet foglalt el népszerűség tekintetében a törött lábú Mikulás, aki éppen ezért ért ide ilyen későre — természetesen ők vitték el a pálmát.

A jelenlévők nagy örömüket lelték a Forgós néptánccsoport előadásában, amely attól volt rendhagyó, hogy a fiúk és a lányok kicserélték a ruháikat. A fiúk suhogó szoknyában, fejkendősen járták a legényest, a leányok pedig a kalapjukat emelgetve csujogtattak. A tombolán kürtőskalácsot, finom süteményeket, játékokat, déligyümölcsöt és sok más kedves apróságot lehetett nyerni.

A szebeni magyarok számára ez a bál nemcsak a farsang búcsúztatását jelentette, hanem kiváló alkalom volt arra, hogy együtt lehessenek, találkozhassanak és „érezhessék" összetartozásukat. Nemcsak a helybeliek voltak jelen a bálon, hanem a magyar egyetemisták is szép számmal eljöttek, és ezzel is bebizonyosodott, hogy nagy szükség van az ilyen és hasonló rendezvényekre, ahol magyar muzsika szól és magyarul énekelnek hajnalfelé a legények.

A besztercei 6-os Óvodában rendhagyóan farsangoltak a magyar óvodások az egyik magyar csoportban az idén szülők nélkül. A jelmezeket maguk „találták ki" és az óvónénik. A jelmezes társaság le nem „szállott"a tükörről — vallja Sipos Ilka óvónő. — A tükör nagy fontossággal bírt ezen a napon, na meg a smink is. A „díszes társaság" meglátogatta a másik csoportot is, énekelt és illegette magát. A kislányok a jelmezek letevése és a festékek lemosása után is folyton a tükör előtt illegették magukat. Sikeresebb volt ez a farsangtemető, mint az melyet a szülőkkel szervezünk. A gyerekek ötletesebbek voltak és eredetibbek. Persze „holnap is" ezt akarták játszani. Így hát a tükröt otthagytuk és azóta is „szabadjátékukban" farsangolnak — vallotta az óvónő.

Talán a gyerekek szeretnének a legjobban „mások" lenni, nem csúfabbak, ahogy farsangkor szokták ijesztgetni a telet, hanem nagyobbak és szebbek, ami persze nem sikerül egy-két nap alatt, de akarásuk teszi szebbé gyerekkorukat. Majd csak ők is nagyok lesznek.

(Folytatás február 12-i lapszámunkból)
— Magyarlónától Nagyenyedig. Legszívesebben így kezdtem volna veled az interjút, és nemcsak azért, mert jól hangzik a „távolság-tartalmú" cím, hanem azért is, mert közismert dolog: testben-lélekben állandóan mozgásban vagy. Azaz: a dinamizmus kifejezetten közel áll hozzád. Aztán fuccsba ment a cím, mert kiderült, hogy a Szilágyságban születtél...

— Valóban a Szilágyságban születtem — mondja Szőcs Ildikó —, éspedig 36 évvel ezelőtt. Onnan kerültem édesapámmal, aki református lelkész, Magyarlónára, Kolozsvár mellé. A faluban, majd Kolozsváron tanultam, aztán jött az egyetem: kémia szakos tanárnő lettem. 1991-ben rámköszöntött az álláskeresés; kineveztek, éspedig a Szilágyságba, Sarmaságra. Úgy tűnt tehát, visszajutok a gyökerekhez. De nem így történt. Sarmaságon ugyanis nem lehetett zökkenőmentesen átvenni a katedrát, így hát nem erőltettem a dolgot, annál is inkább, hiszen akkor jöttek a hírek, hogy Nagyenyedre szívesen várnak kémia szakos tanárt. Eljöttem hát Nagyenyedre egy válltáskával — amely aztán állandóan bővült. Albérletből albérletbe — így kezdődött enyedi pályafutásom...

— Szójáték ugrott be: pálya-futás...

— Igen, kellett futni a szakmai köröket, de a sors által kiírtakat is: amikor költözni kellett, és szedni a cókmokot, mindig azt mondtam, na, ez az utolsó. Ja, hogy hányszor mondtam ezt, azt már nem tudom. Érdekesek voltak a kollégiumhoz fűződő első szakmai kontaktusaim: szinte azonnal megérkeztek a sikerélmények. Kezdtek bejutni a diákjaim az orvosira és hát ez nagy szó volt. Felbátorodva a sikereken, a kilencvenes évek közepén belevágtam a „diákönkormányzati" munkába. Diáksegítő pedagógusként kóboroltam a diákokkal jobbra-balra: kirándulások, szabadegyetem... Sohasem hittem volna, hogy az ott tanultak — főleg a szervezési és konfliktusfeloldó munkák — mennyire sokat fognak jelenteni majd számomra akkor, amikor „tömegekkel" kell majd dolgoznom. Bevallom: jónéhány „diáksegítő-korabeli" módszer van menedzseri tarsolyomban. A diákoknak ma is elmondom: azok az évek nagyot lendítettek menedzseri érésemen. Itt van például az ötletbörze és a csoportmozgatás — két olyan dolog, amely eléggé meghatározza vezetési stílusomat: mindkettő gyökerei azokban a bizonyos gyakorló években vannak.

— Meddig tartott a „válltáska-korszak"?

— 1994-ben döntöttem el, hogy most már vége az átmeneti korszaknak, és Nagyenyed lesz a „cél". Különben arra is rájöttem, hogy Kolozsváron soha nem lennének ilyen sikerélményeim, mint itt. Valósággal belevetettem magam a munkába, és élveztem annak gyümölcseit. Közben megismerkedtem a férjemmel — 1998-ban házasságot is kötöttünk —, így hát lassan Nagyenyed lett az otthon. Akkor már a „menjünk haza" nem Magyarlónát jelentette, hanem az enyedi otthont.

— Azt mondják a két csemete is energiagazdag, mint az anyjuk...

— Igen, van egy kisfiunk és egy kislányunk... Mellesleg bevallom, tudtam, hogy jön a kérdés: hogyan fér össze a menedzseri munka a családival. Mint minden téren, itt is érvényesülnek a „diáksegítő-korszak" technikái. Jól lehet csinálni mind a kettőt, amennyiben az ember szétválasztja a két környezetet, és nem engedi egybemosódni. A délutánok és a hét vége például a családé — és ezt szigorúan betartom. Persze könnyű ezt mondani... Most is például, ha jól belegondolok, csak összemosódik a két kép, az otthoni és a kollégiumi. Magának a menedzseri állásnak az elfogadása is szorosan kapcsolódik a családi körhöz, hiszen többször rajtakaptam magam, hogy azt mondom: az én vezetési stílusommal talán biztosabban életben lehet tartani az iskolát — azt a kollégiumot, ahol a gyerekeimnek is tanulniuk kell.

— A „vezetési stílus" kifejezést már többször hallottam itt a kollégium folyosóin. Sorold fel néhány elemét — mert hát biztos van benne valami újszerű, ha lépten-nyomon hallani.

— Úgy éreztem, hogy amennyiben megadatott nekem a lehetőség arra, hogy igazgatója legyek a kollégiumnak, akkor nekem kötelességem azt „megpróbálni". Így van ez más lehetőségekkel is... Lesznek kudarcaim, de azokat nem fogom a közösségre kivetíteni. Szeretem tudni az elvárásokat — én is elmondom, mit várok valakitől. Így mindenki számonkérhető. És hát szeretek jól szervezni, tömegeket mozgatni. Ez utóbbira 1997-ben nyílt először lehetőségem, a nagy kollégiumi ünnepen, amikor is friss igazgató-helyettesként akarva-akaratlanul belecseppentem a szervezésbe. Jó érzés volt tapasztalni, hogy szervezési technikáim — amelyekről már többször szót ejtettem —, kitűnően működnek. Úgy tudtam tömegeket mozgatni, hogy nem nyíródtam ki azon a napon. Akkor kapcsoltam talán először, hogy van bennem valami olyan energia, amely plusz előnyökhöz juttathat a menedzseri munkában. Igen, tudok tömegeket mozgatni... Krizbai Jenő akkori igazgató meg is kérdezte tőlem: hogy csináltad?

— Azt hallottam, hogy te szegről-végre nem is Simon Jánostól kaptad meg a stafétabotot, hanem már elődjétől, Krizbai Jenőtől. Habár azt hiszem, hogy ennek a témának nincs sok értelme...

— Olvastam egy velem készült interjú felvezetőjében, hogy közismert volt az, hogy én leszek az igazgató János után. Valóban, az ügy már évek óta érlelődött. 2000-ben például, amikor elmentem szülési szabadságra, Krizbai azt mondta: addig vagyok igazgató, amíg te visszajössz. Persze volt ebben élcelődés is, de hát innen is látszik, hogy ért a dolog.

— Láttam rajtad, hogy nemigen tetszett, amikor Simon János az előbb azt mondta a kamera előtt, hogy azért is jó, hogy nő került a kollégium élére, mert a férfiak az eszükre, a nők pedig a szívükre hallgatnak, és ez a dolog jót fog tenni a kollégiumnak.

— Az az igazság, hogy kisebb szenzáció lett abból, nő került a kollégium élére... Számítások láttak napvilágot, hogy hány éves „férfi hegemóniát" törtem meg. Na már most a reklám sohasem árt. Ha felhajtás van a téma körül, az jó a kollégiumnak, mert hát a figyelem középpontjába kerül a jobb sorsra érdemesebb tanintézmény. Persze az ész/szív párosítás, amit János az előbb megrajzolt, egy kicsit furcsa számomra. Szerintem itt nem arról szól a dolog, hogy ész vagy szív, hanem talán a kettő szerencsés ötvözetéről. De hát érthető valamelyest a közvélemény ébredése: tudni kell ugyanis azt, hogy nemcsak az igazgató lett nő a kollégiumban, hanem mindkét aligazgató is: Kónya Mária és Demény Piroska.

— Mit szólnak a sikerhez Magyarlónán?

— Jaj, ez jó kérdés... Gondolom, örvendenek, hiszen a szórványoldaladat olvassák Magyarlónán. Ahányszor „hazamegyek", mindig mondják, hogy ezt-azt olvastak rólam/rólunk. Csakhát most már a „hazamegyünknek" nagyenyedi „vegyértékei" vannak.

Böjte Csaba, a dévai gyermekotthon alapítója vehette át az Év embere díjat a Magyar Hírlaptól a napilap február 10-én tartott ünnepségén. A Művészetek Palotájában került sor a rendezvényre, mely sorrendben már a nyolcadik. A díj birtokosa már Erős János, Somody Imre, Esterházy Péter, Gönczöl Katalin, Szabó István, Kertész Imre, Szuhaj Mihály.

A mostani kitüntetett, a kolozsvári születésű árvaház-alapító maga is félárván nőtt fel. Édesapját egy verse miatt hét év börtönre ítélte a bíróság, de hiába szabadult négy és fél év múlva, a börtönben elszenvedett kínzások következtében hazatérése után másfél hónappal meghalt. A most 45 éves Böjte Csaba gyerekkorában sokszor haraggal gondolt azokra, akik elvették tőle az édesapját, aztán rájött, hogy nem egy személlyel vagy a rendszerrel van baja, hanem az emberi tudatlansággal. Hosszú évekbe telt, mire felismerte, hogy a sötétséget csak egy módon lehet legyűrni: ha fényt, ha bölcsességet ültet az emberek szívébe. Akkor döntötte el, hogy teológiára megy. Az eredetileg autovillamossági szerelőnek tanult Böjte Csaba civil foglalkozásai feladása után egy évig élt remeteként a Hargitán, miközben elszántsága, akaretereje próbájaként egy bányában dolgozott. 1982-ben titokban jelentkezett a ferences rendbe, majd gyulafehérvári és esztergomi teológiai tanulmányai végén 1989-ben szentelték pappá. Erdélybe való visszatérése és több állomáshelyen eltöltött szolgálat után 1992-ben Dévára került, ahol néhány, az utcáról befogadott árvával az oldalán beköltözött a város évtizedek óta üresen álló egykori ferences kolostorába. Az illegális épületfogalás után hamar híre ment ténykedésének, s nemcsak Déváról, de egész Hunyad megyéből és Dél-Erdélyből hozták hozzá az árva, vagy embertelen körülmények között, nyomorban tengődő gyerekeket — sokan közülük itt találkoztak először vízzel, villannyal, fésűvel, meleg étellel — és szeretettel. A saját erőből szobáról szobára felújított, időközben az egyház tulajdonába visszakerült kolostor ma már négyszáz gyermeket befogadó árvaházként működik, saját iskolával, óvodával és kiszolgáló épületekkel. A gyerekközpont fenntartása mellett a létesítményt működtető Szent Ferenc Alapítványhoz befolyó adományokból Böjte Csaba az elmúlt években tucatnyi új telket és ingatlant vásárolt, amelyekből újabb és újabb otthonok nyíltak vagy nyílnak hamarosan. Az árvaházak létrehozása és fenntartása mellett Böjte Csaba Erdély-szerte tucatnyi magyar nyelvű iskola és osztály indításában segédkezik. Ambíciózus tervei szerint egész Erdélyt átfogó gyermekváros-hálózatot szeretne teremteni, amely befogadhat minden árva, vagy szeretetet, törődést, gondoskodást igénylő rászorulót. Az Év embere jelölést Böjte Csaba vegyes érzelmekkel fogadta, bevallása szerint ugyanis nem nagyon szereti a kitüntetéseket. Ám ha a jelölés — mint mondta — ráirányíthatja a figyelmet az elhagyott, illetve elkallódó gyerekek problémáira, akkor örül a kiválasztásnak, és reméli, nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is akadnak követői.

Az oldalt szerkesztette: Szabó Csaba

Legalább négy Kolozs megyei község iskolájában szűnik meg a magyar személyek által betöltött igazgatói tisztség a fejkvóta-rendszer bevezetése miatt — tájékoztatta lapunkat Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. Kolozs megyében kísérleti szinten vezették be az idei tanévtől kezdődően a normatív támogatási rendszert, amely szerint az iskolák nem intézményekként, hanem a gyereklétszám szerint kapnak pénzt a költségvetésből. Erre a Magyarországon is működtetett rendszerre azért van szükség, mert lehetővé teszi a központosítás csökkentését. Az átalakítás azonban kellemetlenséget is okoz majd azokon a magyar településeken, ahol az iskolások létszáma nem éri el a 200-at.

Minden bizonnyal elveszíti önálló tanintézményi státusát az aranyosgerendi, visai, györgyfalvi és vajdakamarási iskola. A főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy az újítás nem jelenti azt, hogy a gyerekeknek más iskolába kell majd járniuk, változás csupán jogi szempontból történik, hiszen egy nem elegendő gyerekkel rendelkező iskolát a községi tanintézményhez csatolnak majd. A falusi iskola igazgatói tisztsége ezáltal megszűnik, az intézmény irányításáért pedig egy helyben megválasztott személy felel majd, aki azonban sem igazgatói, sem aligazgatói státussal nem rendelkezik.

A megyében léteznek még olyan községek, ahol általános iskola felső és alsó tagozata egyaránt működik, de itt sincs 200 magyar gyerek. Ilyen helyzetben van Vajdakamarás, Visa és Méra. Márton Elek, Kisbács község alpolgármestere elégedetlenségét fejezte ki a mérai helyzet miatt, emlékeztetett, hogy a gyerekek száma alig kevesebb a 200-nál, ezért jogosnak véli kérésüket, hogy megtarthassák az igazgatói állást.

Valamivel szerencsésebb helyzet alakult ki Tordaszentlászló községben, ahol három faluban — Tordaszentlászló, Magyarfenes és Magyarléta — működő iskolába járó gyerekek száma meghaladja a 200-at. Török Ferenc szerint a szükséges létszámmal majdnem rendelkező iskolák esetében is még meg lehet oldani az önálló iskola kérdését, de alaposan ki kell számolni, hol érdemes ezt kérvényezni, hiszen ezek között léteznek olyan intézmények is, amelyekben a gyerekek száma nem elég fenntartásuk biztosításához.

Idén a települések számára kiutalt összegeket a lakosság száma és a falu költségvetéshez való hozzájárulásának függvényében osztják majd le, határoztak a legutóbbi tanácsülésen, elfogadva a két RMDSZ-es tanácsos által előterjesztett javaslatot — számolt be Márton Elek alpolgármester.

Az adók és illetékek begyűjtésével kapcsolatban nehézségekbe ütköznek: míg 2003-ban az adók 85–87%-át sikerült begyűjteni, 2004-ben ez az arány a község három településén nem éri el a 80%-ot. A kis jövedelmű, illetve külföldön tartózkodó lakók mellett a roma lakosság kifizetetlen büntetései, törvényszéki illetékei jelentenek gondot.

A hiányzó összeg mintegy 2 milliárd lej, amiből 200–300 milliót a magánszemélyek, a jelentősebb részt a termelőegységek, kereskedelmi egységek be nem fizetett illetékei jelentik.

Úgy tűnik, a felszólítások nem hozták meg a várt eredményt, ezért a törvény által előírt eszközökkel fogják behajtani a hiányzó összegeket.

Emellett településenként listát függesztenek ki az érintett cégek neveivel, ugyanígy a lakóközösségeknél is nyilvánosságra hozzák a „rossz fizető" lakók nevét, azt remélve, hogy a nyilvánosság nyomására mégis jobb belátásra térnek, és fizetnek az érintettek.

A tanácsülésen 14 igennel és egy tartózkodással elfogadták a 2004-es költségvetés végrehajtását, bár elhangzottak bíráló hozzászólások is. A befolyt 28 milliárd 650 millió lejből 27 milliárd 316 milliót költöttek el, a kiadásokat tételenként ellenőrizték, újraelemezték.

A szucsági községi út SAPARD-program általi javítására beérkezett licitek alapján kiválasztották a munkálatot végző céget, amely 30 milliárd 712 millióért vállalta el a javítást a március végétől augusztus végéig terjedő időszakban.

50 ezer eurós pályázatot nyert a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Konzultációs Iroda, a Phare 2002, Gazdasági és Társadalmi Kohézió, Humán Erőforrás Fejlesztés Program keretében. A projekt célja tej- és hústermelő háziállatok tenyésztésében szakképesítést nyújtani hátrányos helyzetűeknek. A programban négy szaktanfolyamot szerveznek Désen, Tordán, Aranyosgyéresen és Szamosújváron. 40 résztvevővel hétőn délután nyitották meg az első tanfolyamot Désen.

Az Európai Unió 47 500 euróval támogatja a megyei konzultatív iroda projektjét, az irodával rendszeresen együttműködő Heifer Project Alapítvány pedig 2500 euróval vesz részt a programban, amelynek során munkanélkülieket, romákat, állás nélküli friss végzősöket, háziasszonyokat képeznek ki állattenyésztésre. A dési tanfolyam február 14-től május 7-ig tart. A három hónap alatt heti két alkalommal, hétfőn és szerdán zajlanak az előadások, az Építőipari Iskolacsoport Nicolae Iorga utca 5. szám alatti épületében. A megnyitón többek között részt vett Ioan Ungur, Dés polgármestere, a dési konzultációs iroda munkatársai (Barabási Ferenc és Pop Liana), a dési mezőgazdasági kamara képviseletében Câmpean Dorina, a kackói konzultációs iroda részéről Hodorogea Dănuţ, a megyei konzultációs iroda részéről Mihu Ioan szakképzési programfelelős, valamint a kapcsolattartásért felelős Hicea Silvia.

Mint azt Barabási Ferenc, a Dési Mezőgazdasági Konzultációs Iroda állattenyésztési konzultánsa elmondta, a tanfolyam 180 elméleti órából és 240 órányi gyakorlati tevékenységből áll, utóbbi túlnyomó részét a tanfolyam résztvevői saját háztájijukban töltik. A tanfolyam végén a désiek egy Beszterce-Naszód megyei mintafarmot látogatnak meg. A tanfolyamot záró tesztvizsgát követően a résztvevők az Európai Unióban is elismert oklevelet kapnak, amely feljogosítja őket az állattenyésztőknek járó különféle állami támogatások igénylésére. Mint azt Barabási Ferenctől megtudtuk, a dési tanfolyamon a helybeliek mellett Mikeháza és Bálványosváralja község falvaiból, illetve Kolozsvárról is akadnak résztvevők.

Hicea Silvia, a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Konzultációs Iroda képviselőjétől megtudtuk, a tanfolyamok minimum harminc résztvevővel indulnak.

— A érdeklődők elsősorban azok köréből kerülnek ki, akik lehetőséget látnak az állattenyésztésben. A tanfolyam során a résztvevők az alábbi témakörökben kapnak tájékoztatást: technológia, mezőgazdasági gépesítés, környezetvédelem, könyvelés, valamint menedzsment, marketing és törvénykezés. Az előadók mind nagy szaktudással rendelkező egyetemi tanárok, akikkel több éve együttműködünk, így az ehhez hasonló tanfolyamokat illetően is megfelelő tapasztalattal rendelkeznek — mondta Hicea Silvia.

A program társszervezői: a Kolozsvári Mezőgazdasági és Állattorvosi Egyetem, a Kolozs Megyei Tanács, a Kolozsvári Falufejlesztési és Mezőgazdasági Hivatal, Agronómusok Háza, Heifer Project Alapítvány, valamint a négy város polgármesteri hivatalai.

Szamosújváron április elején kezdődik a tanfolyam, az érdeklődők a polgármesteri hivatal épületében működő mezőgazdasági konzultációs irodában jelentkezzenek, Steiu Mariusnál (tel: 241-926). A tordai tanfolyam júliusban kezdődik, jelentkezni a helybeli mezőgazdasági konzultációs irodában (polgármesteri hivatal) lehet Rusu Marinelánál (0740/809-019). Aranyosgyéresen az októberben kezdődő tanfolyamra szintén a konzultációs irodában, Ciocan Vioricánál (286-002) lehet jelentkezni.

A vasúti rendőrség azonosította a 12 éves rettegi (Reteag, Beszterce-Naszód megye) Claudiu C.-t, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy 7 millió lejt tulajdonított el egy bethleni (Beclean, Beszterce-Naszód megye) lakásból. A kiskorú fiút átadták a bethleni rendőrségnek.

Két év ittas vezetésért
Helyileg körözött férfit fülelt le a tordai rendőrség. A 27 éves Horaţiu Marian S. ellen január 30-án adták ki a körözést, mivel a tordai bíróság ittas vezetés miatt két évi börtönbüntetésre ítélte.

A kerítésben kötött ki
Kisebb baleset helyszíne volt Válaszút, február 14-én, hétfőn reggel fél kilenckor. A DN 1C országúton haladó 27 éves nagybányai Radu Marian U. egy 100-as Audit vezetett és az egyik kanyarban elvesztette uralmát a kormány fölött aminek következtében megcsúszott, és belerohant egy kerítésbe. A balesetben az egyik utas könnyebb sérülést szenvedett.

Tegnap a Béke téren beindult a 34 Békenap Kolozsváron című rendezvénysorozat, melyet Román Akció, Nevelő és Kutatóintézet a Békéért (PATRIR) szervez. Céljuk a város polgáraihoz szólni, iskolai nevelőakciókkal, filmvetítésekkel, kulturális tevékenységgel, szimpóziumokkal felkelteni a figyelmet a béke iránt. Szlogenjük: „A béke gondolat a románok és gondolat a világ számára!" Kampányukat aktivistáikkal, hazai és külföldi (horvát, thaiföldi, amerikai, lengyel, kanadai, német, ausztrál) önkéntesekkel bonyolítják le.

Az első napon a járókelőknek röplapokat osztogattak, és hangulatteremtő mozzanatokkal hirdették a világbéke szükségességét.

A március 20-ig tartó kampánnyal kapcsolatban bővebb felvilágosítás a következő forrásokból kapható: 0264/420-298, 0723/665-164, calina@patrir.ro, www.patrir.ro/pace.

Tegnap délelőtt avatták fel a Monostor negyedben a Transilvania Bank legújabb irodáját. A negyedben korábban is működött a bank egy kirendeltsége, a mostani székhely azonban központi fekvésű.

Az épületben a legkorszerűbb berendezés, kellemes környezet fogadja az ügyfeleket, megfelelve a bank standardjainak. Az avatón — a szalag átvágása után — szót kapott Robert C. Rekkers, a Transilvania Bank igazgatója, Mihail Hărdău prefektus, Patriţiu Abrudan, a bank kolozsvári fiókjának igazgatója, valamint Cristian But, a Monostor negyedi iroda vezetője.

A banknak Kolozsváron több mint 94 000 ügyfele van, hiszen nyugati színvonalú, előnyös szolgáltatásokat kínál.

Kolozsvári fiókjának öt éves fennállását ünnepelte hétfő este az Omniasig, amely a romániai piacon a harmadik legjelentősebb biztosítótársaság. A cég bukaresti vezetői elmondták: országos viszonylatban a kolozsvári kirendeltségnek van a legjobb teljesítménye. Elhangzott: az életbiztosítások és a magánnyugdíj-befizetések terén Románia még hátul kullog, azonban a hazai piac néhány év alatt óriásit fejlődött. Az Omniasig szakemberei szerint ezen a területen igazából nem lehet konkurenciáról beszélni, hiszen ha háromszor ennyi biztosítótársaság működne, akkor sem tudná belátható időn belül lefedni a piacot.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Miért van az, hogy egyetlen gyufaszál erdőtüzet képes okozni, míg tábortűzhöz egy doboz is kevés? (piro)

Kedves választópolgárok! Ha engem választanak meg, záros határidőn belül intézkedéseket fogok tenni az emberi kultúra és szépérzék megőrzésének tekintetében.

Mert — kedves választók, polgárok, elvtársak, humanoid organizmusok —, nagy problémák vannak napjainkban: a kultúrát, ezt az őseink által ránk bízott hímes tojást, nem őriztük rendesen! Ezáltal törékeny és vékony héja — a szépsége — megtöredezni látszik. Megtöredezett: és egyre nagyobb a záptojásszag az emberi kulturális termékek körül. A helyzet tarthatatlan.

Ennek megreparálása érdekében intézkedéseket foganatosítanék. Megalapítanám a Bizottságot. A Bizottság felügyelne arra, hogy a kultúra és művészet és szépérzék, ez a mi hímes tojásunk, védve legyen ártó beavatkozásoktól. Ennek értelmében több Szakosztálya lenne a Bizottságnak.

A Bizottság Zenefelügyelő Szakosztálya ott teremne rögtön mindenhol, ahol hamisan énekelnek, ahol behangolatlan a gitár vagy a brácsa, ahol kiesnek a ritmusból, ahol az mp3-as fájlokat a szabvány alatt tömörítik, ahol torzít a szovjet erősítő vagy szívfacsaró a terem akusztikája. Első vétség alkalmával megúsznák figyelmeztető megrovással, két kisiklás után pénzbírság a gazemberek sorsa, végül, harmadszorra pedig bőgőhúr általi akasztásos halállal számoljanak a megátalkodottak!

A Bizottság Tipográfiáért és Kiadványokért Felelő Szakosztályának szemei mindenhová ellátnának, ahol a nyomtatóból festékfoltok fröccsennek, ahol a Windows átméretezi az A4 szabványt Levél szabványra, ahol a tördelők négy vagy többféle betűtípust használnak egy oldalon, ahol 200 dpi-nél kisebb felbontásban szkennelik a képeket, ahol a tisztafejek gőzösek. A figyelmeztetés és pénzbírság után a harmadik, végső büntetés: a delikvensnek az iratmegsemmisítő gépben (shredder) való lassú őrletése, tömeges bűncselekmény esetén zúzdában való marjulás.

A Bizottság Képi Megjelenítést Ellenőrző Szakosztálya ott lenne minden moziban, ahol a gépész életlen képet vetít a vászonra; minden házban, ahol a televíziók Színtelítettség, Fényesség és Kontraszt értékei a megengedettnél jobban ki vannak facsarva; minden galériában, ahol dilettáns művészek és művésznők randa festményeket és túlexponált fényképeket állítanak ki; a figyelmeztetés és pénzbírság után a harmadik, Végső büntetés pedig a blicc általi megvakíttatás.

Kedves választópolgárok! Folytatnám, de most nagy svunggal ellibbenek innen, mert a A Bizottság Rossz és Ízléstelen Cikkeket Monitorizáló Szakosztálya már két hete köröz engem, hogy végső büntetését végrehajtsa rajtam.

A viszontlátásra,

Új vírus terjed a hálózatban! Ezeket ugyan eddig csak a Motorola, Sagem és Nokia telefonok használói jelentették, de a vírus minden bizonnyal hamarosan át fog terjedni más típusúakra is. Ennek megelőzése érdekében fogadd meg a következő tanácsokat.

Ha hangpostafiókodban valaki olyan üzenetet hagy, amelyben arra kér, hívd őt vissza a 06 07 74 52 41-es telefonszámon, ne tedd meg! Ezzel a telefonszámlád számjegyeinek hosszúsága horribilis méreteket fog ölteni. Ugyanakkor, ha egy Providerként bemutatkozó személy a telefonod megfelelő működésének ellenőrzése érdekében elrendeli, hogy üsd be a 09# kódot, ezt se tedd meg, mert a háromjegyű kód által a hívó lemásolja a SIM-kártyádon szereplő adatokat, s egyidőben klónozza is.

Ha híváskor a telefonkönyvedben nem szereplő „ACE" jelenik meg a képernyőn, ne létesíts kapcsolatot, mert a kártyádat a vírusok azonnal tönkretehetik.

Tizedik jelenésünk alkalmából végre egy pozitív példa. Építész körökben ismert kis csoda: a legszebb ház a városban. A fénykép ízelítő: érdemes a közönségnek a Cseresznyés utcába látogatni, és átélni a megrendelő és építész együttműködésének eme gyümölcsét. Persze eddigi kritikus hangnemünket itt is felvillanthatnánk, például a mediterrán hangulat kapcsán, de nyilván nem érdemes a kákán csomót keresni, ugyanis a precíz tervezés, szép részletek és igényes kivitelezés harmonikus összképhez vezetett. Semmi fölösleges dekoráció, elkomplikált tető, rikító színek: semmi felületesség. A belülről induló funkcionális tömegszerkesztés, a kevés, de természetes anyag helyes alkalmazása és az emberi lépték megőrzése teszik értékessé ezt a házat. Őszintén, értelemmel, ízlésesen. Természetesen a minőségnek ára van, de a környékbeli kacsalábon forgó paloták árát nem haladja meg, és a fenti elvek nyilván kisebb házak esetében is érvényesíthetőek. Tervező: Péterffy Miklós. Hajrá magyarok!

„Minden elérkezik az idő múltával" — mondják, és tapasztaljuk minden nap. Ahogy érkezett a szesszió, úgy el is ment, azaz nem épp ugyanúgy... A szesszió mindenkinek mást jelent, de egy dologban mindenki egyetért, a stresszt nem lehet elkerülni. Három héttel ezelőtt ki letörve, ki lelkesedéssel állt elébe a vizsgáknak. A reménnyel teli zsákok lassan kiürültek, a diákok hazafelé veszik az irányt, hisz egy hét múlva újabb bevetésre lesz szükség.

A szesszióban a könyvtárak dugig teltek, a fénymásoló helyiségeket meg sem lehetett közelíteni, mindenki hagyott csapot-papot, és a tanulásnak szentelte minden idejét.

Ahogy a „nagy" időszak vége felé közelítünk, felkerülnek a vizsgaeredmények is a hirdetőtáblákra. Ez a nagy pillanat minden diák számára szorongást eredményez, hiszen az embernek a vizsgán feladják a témát, amiről írnia kell, aztán meg ír, amit tud, az agyának minden zugát átfésüli, hátha valami tudás rejtőzik ott is. Aztán meg beadja a lapot, a tanár javít, majd jön az eredményhirdetés. Az addig benned élő reményeknek is ideje, hogy széthulljanak. A jegyed vagy kisebb, mint vártad, vagy egyenesen rosszabb, mint gondoltad. Na, ha meg a tanár olyan, örvendesz egy átmenőnek is, csak ne kelljen ősszel jönnöd... Ne feledkezzünk meg az „okos-rétegről" se, aki egy kilences miatt elmegy javítani...

A félév e legkegyetlenebb időszakában, ha belépsz a Filológia épületébe, és végigjárod a folyosót, biztos találkozol kétségbeesett tekintettel feléd siető emberekkel, vagy esetleg a sarokban kucorgó, síró diákokkal. Olyannal is találkoztam, aki telefonnal a kezében, sírva újságolta a szomorú hírt... Ilyenkor elővesz a sajnálat, de semmit sem tehetsz. Erről szól a szesszió és az egyetemi élet egy része... ez benne van a pakliban...

A szessziónak is vége lett, a diákoknak adatott egy hét, hogy kipihenjék a vizsgák fáradalmait, és új erővel fogjanak neki a következő félév nehézségeinek.

A diák ilyenkor mindig ígéretet tesz önmagának, hogy a következő félévben többet jár órára, és több időt szán majd a tanulásra, ezzel összecsomagol, és hazafelé veszi az irányt.

Az elmúlt hónapokban kezdek arra a szomorú következtetésre jutni, hogy a mai rohanó (mit rohanó... lóhalálában vágtató) világban kezdi értékét veszíteni az a szó, hogy „bocsánat".

Engem becsületesen megtanítottak az alatt a hét év alatt, amit itthon (s kisebb részét az óvodában) töltöttem, hogy ha valakinek kellemetlenséget okozok, azért vállalnom kell a felelősséget, s ha nem is megalázkodva, de illedelmesen bocsánatot kell kérnem. Sajnos azt kell tapasztalnom, hogy ez nem mindenkinél jelentkezik, sőt, egyesek egyenesen lealacsonyítónak tartják, akárcsak a távoli ismerős köszöntését az utcán. Saját bőrömön tapasztaltam azt is, amikor a tömegnyomorban lökdösődve (habár én olyankor nem várom el) elnézését kértem valakinek, amiért véletlenül nekilökődtem, s olyan szúrós pillantással viszonozta jólneveltségemet, hogy menten föld alá kívánkozhattam volna.

Ezért lenne az, hogy már-már lassacskán jól esik az embernek, ha valaki pardont mond?

Sosem fogom elfelejteni a jelenetet, ami a központi szupermarketben ment végbe.

Kígyózó sort álltam a négyből csak két kassza működése miatt. Végre sorra kerültem (volna), s az egyetlen egy csomag pézsémet fizettem (volna) ki, amikor valaki a hátulról kanyargó glédából előreviharzott. Az eredménye a sietségének az lett, hogy a fél vállamon tartott hátizsákot a földre teremtette, s utasítva egy csomag cigit rendelt a kasszás nénitől. Nem az bosszantott fel, hogy bemászott elém, hanem az, hogy leverte a táskám, ráadásul rá se rántott. Az önérzetem nem hagyta, mert nem hagyhatta szó nélkül. Ironikusan csak annyit jegyeztem meg:

— Bocsánatot kérek...

S legnagyobb meglepetésemre a fruska rám mosolygott, s kedvesen így szólt:

— Semmi probléma...

A kasszás néni meghökkenésemre fel sem vette az esetet, s komótosan, ahogyan azt már megszokhattuk, felnyúlt, s a gép feletti cigarettaállományból leemelt egy csomaggal. Elvette a pénzt, s a papírzsebkendőm után nyúlt...

A fenti címben szereplő két szó külön-külön is önálló fogalmat képes kifejezni, de ez esetben összekapcsolásuk megerősítést nyújt a két gyűjtőfogalmat rejtő kifejezésnek. Egy szélesre tárt látóhatár gondolata kapcsolódik egy feltehetően ugyancsak széles társasági formával, amelynek kifejezője maga is különbséget tesz egy egyszerű egyesület, szervezet és egy szélesebb, tágabb társa, ez esetben a Világklub között.

A budapesti székhelyű Panoráma Világklub megismeréséhez szükséges feltárni azt a keretet, amelyben egyéb szervezeti és tevékenységi formákkal együtt működik. Ez a keret nem más, mint az American Hungarian Panorama A világ magyarságának képes magazinja. Természetszerűen adódik tehát az igény, hogy először ezt a színvonalas, képes folyóiratot ismertessem. Hogy kikről és kiknek szól, mi a tartalma, célja ennek az érdekfeszítő, külalakra szemet gyönyörtető folyóiratnak, arról dr. Tanka László, a lapalapító ötletgazda, a képesmagazin tulajdonosa és egyben főszerkesztője tájékoztat.

Az American Hungarian Panorama 1999 óta jelenik meg és az egyetlen olyan magazin a hazai és a külföldi magyar sajtópiacon, amely a nyugati magyarság mai gazdasági, kulturális életét, munkáját, utazási kultúráját, az őshazához való kötődésüket mutatja be. Hír- és képanyagát kiterjedt, több mint félszáz tudósító szolgáltatja, az Amerikai Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Dél-Amerikától Kanadáig, Új-Zélandtól Izraelig, Japántól az európai uniós országokig. Ez a földrajzilag szinte az egész földgömböt átölelő, információs hálózat valóban lenyűgöző, ugyanakkor óriási szellemi, anyagi és technikai alapot feltételez és igényel.

Az írott információ birodalmában párját ritkító sajtótermék céljaiban is figyelemre méltó. Elsődleges cél egy tartós kulturális szellemi híd megteremtése a nyugati világban élő, mintegy három és fél millió magyart számláló közösség és Magyarország között.

Másik kitűzött cél az óhazában és a nagyvilágban élő magyar közösségek mindennapját, a figyelemre méltó karriereket, magyar vállalkozókat és vállalkozásokat, magyar vonatkozású sikereket, valamint Magyarország mai értékeit, külföldi vállalkozásait, idegenforgalmát, együttműködési lehetőségeit és megvalósításait tükrözni.

A harmadik kitűzött cél segíteni a lap kínálta, sajátos eszközökkel a kulturális, üzleti, jótékonycélú kapcsolatok létrehozását. Ezek gyakorta a hazai és külföldi vállalkozások kapcsán születnek meg.

Ezenkívül célja a lapnak az informálás, szolgáltatás és szórakoztatás, sok képpel, kevés szóval és — politikamentesen. Ennyit arról, amiről szól a lap.

Akiknek szól, az olvasói célcsoportok, két táborba sorolhatók. Egyrészt a nyugati magyarság közösségei, szervezetei, befolyással és magyarországi kapcsolatokkal rendelkező üzletemberek, utazók, befektetők, a turizmusban résztvevők, hazatelepülni szándékozók, diplomaták, a médiában dolgozók és hazalátogatók. Magyarországon a lap által megszólítandók elsősorban a külföldi magyarsággal kapcsolatban lévő, Magyarországra hazatelepültek, az amerikai és általában a nyugati kultúra iránt érdeklődök köre, a gyakran külföldre utazók és a magyarság ügye iránt elkötelezettek képezik a második célcsoportot.

A magazin terjesztési hálózata és célpontja méltó a felvázolt törekvésekhez. Külföldre eljut a lap az USA-ban, Kanadában, Új-Zélandban a legjelentősebb nyugati magyar közösségekhez, klubokhoz, szervezetekhez, a diplomáciai testületekhez, magyar könyvesboltokba, könyvtárakba. Tiszteletpéldányként neves magyar származású személyiségekhez, előadóművészekhez, színészekhez, művészekhez, tudósokhoz, sportolókhoz, sikeres külföldi magyar üzletemberekhez, vállalkozókhoz jut el a lap.

Magyarországon a Panorámát megküldik a kormányzati és diplomáciai szervekhez, a nagykövetségekre, az EU Brüsszeli Dokumentációs Könyvtárába, civil szervezeteknek, intézményeknek, vegyes vállalatoknak, idegenforgalmi és turisztikai szakembereknek, befektetőknek és másoknak.

A lap kéthavonként jelenik meg, 68 oldalon, 12 000 példányban. Internetes megjelenés a www.pano-rama.hu honlapon olvasható az egész világon. A hirdetők által megrendelt hirdetések az internetre is rákerülnek.

A felsoroltak — a teljesség igénye nélkül is — jól érzékeltetik a magasfokú szellemi tőkebefektetést, a precíz szervezési munkát, amely a lapot eddig öt éven keresztül elismert sikerre vitte.

A Panoráma Magazin szervezeti, illetve egyéb tevékenységei.

A magazin, információs és szórakoztató szerepén kívül, különböző tevékenységeket is folytat. Ez évben kezdi meg működését a magyarsági szolgálati iroda, amely konkrét kapcsolatokat szervez, ügyeket intéz, és az együttműködés létrehozásában közreműködik a nyugati világban élő és a magyarországi partnerek között.

Fontos tevékenységi forma a könyvkiadás, amely a Médiamix és a Mixmedia Inc. gondozásában valósul meg. Eme közreműködés gyümölcseként jelent meg többek között a Magyar Amerika, az Amerikai magyarok arcképcsarnoka, a Menekülés — Kivándorlók kalandos szökései, és az Ausztrália és Új-Zéland magyar világa című kötet. Külön figyelmet érdemel a kiadott könyvek remek nyomdatechnikai színvonala, pompás képanyaga, finom színtechnikája és nem utolsósorban, tudományosan végzett, dokumentációs munkán alapuló tartalmuk.

A magazin másik tevékenységi ága a médiakapcsolatok kialakításával, partnerek felkutatásával és a velük történő együttműködés állandósításával foglalkozik. Ilyen fajta együttműködés létezik a clevelandi székhelyű, műholdas kiterjedésű, az USA és Kanada területén sugárzó tv-társasággal, a Nationality Broadcasting Networkkel, az Amerikai Magyar Televízióval, az amerikai Magyar Népszava/Szabadság hetilappal, az Ausztráliai Magyar Élettel, az Australian Hungarian Magazine Televisionnel, a Kanadai Magyarság című hetilappal és az izraeli Új Kelet című napilappal. Közös ügyfeleiknek jelentős kedvezménnyel biztosítanak megjelenési lehetőségeket.

Szándékosan hagytam a felsorolásban utolsónak a Panoráma Magazin talán legfontosabb és legkedveltebb tevékenységét, a Panoráma Világklubot.

Maga az a tény, hogy a klub tevékenységének a Budai Vár egyik legimpozánsabb épületében, a Magyar Kultúra alapítvány Szentháromság tér 6. szám alatti székhelyén, és vele együttműködve biztosít helyet, jelzi a Világklub rangját, súlyát és hasznosságát. A székház a Budai Vár szívében, a Mátyás-templom és a Halászbástya szomszédságában áll. A múlt században épült történelmi múltú falai sok jelentős, tudományos és kulturális esemény emlékét őrzik. Az Alapítvány e hagyományokat folytatja jelenlegi tevékenységével, amelyek a Rákóczi 150 személyt, a Deák és Budavár 100, a Bethlen és Hunyadi 50, vagy a Corvin terem 230 személyt befogadó termek egyikének zajlanak le. Itt találkoznak havonként a hazatérő, vagy Magyarországra látogató, hazatelepedett magyarok, színvonalas rendezvények keretében magyarországi és más tájak magyarjaival.

2004 nyarán volt szerencsém először részt venni a klub Az emigráns magyar irodalom című találkozóján, és meghallgatni Ferdinandy György Puerto Ricó-i magyar író szellemes előadását. Ekkor kerestem meg a Stockholmban lakó, kolozsvári Tamás György műgyűjtő barátom előre jelzett ajánlásával, dr. Tanka Lászlót, a Világklub elnökét, a Magazin tulajdonos-szerkesztőjét. Elfoglaltsága és személyének sokak által igényelt volta ellenére is szívesen fogadott, és, ha rövid ideig is, de elbeszélgettünk, amelynek során ízelítőt adott munkájából, szervezési kérdésekről, céljairól. László nem mindennapi személyiség. Szelíd arc, halk, roppant udvarias hanghordozás, fogadókészség és érdeklődés sugárzik jelleméből. Beszéd közben figyelem mosolygós arcát, és azon gondolkodom, miként is értékeljem őt, mint üzletembert, szervező zsenit, médiaszakembert, térségben messze átívelő kapcsolatok, barátságok létrehozóját, avagy mindezek egyszemélyű megtestesítőjét.

— Valamit kérdezni szeretnék tőled — mondtam beszélgetés közben, de még mielőtt folytattam volna, felemelt kezekkel ennyit mondott:

— Tudom, nagy adósságom van veletek, erdélyiekkel szemben, és azt is tudom, hogy ti is a mieink vagytok. Törleszteni fogunk! Ígérem!

Ez a nap egyébként a Panoráma Világklub 2005 évi első találkozója volt, amelyre közel 130–140 tag gyűlt össze az impozáns Corvin teremben, és amelyen immár másodízben volt szerencsém résztvenni, ezúttal mint aktív szereplő. Történt ugyanis, hogy az interneten meghívást kaptam a klub vezetőségétől a 2003-ban megjelent Kincses külvárosom című kötetem bemutatására. Mondanom sem kell, mennyire meglepett a meghívás, amely köszönhető egyrészt Tamás Györgynek, aki könyveim svédországi népszerűsítésével is foglalkozik, másfelől annak az előnynek, amelyet a Szabadság világhálón történő megjelenése biztosít, állandó jelleggel.

A január 28-i találkozó házigazdája Kurunczi Margit Gita, az Amerikai Magyar Televízió képviseletvezetője, aki tüneményes közvetlenséggel, pergő stílussal vezette sikerre a műsort.

A Világklub vendégei voltak még Hegyesi Hudik Margit, énekművész, az Egerben működő Eszterházi Károly Főiskola docense, és egy hosszú tengerentúli turnéról érkező Horváth Károly sokak bálványa — Charlie. Mindketten új CD-lemezeikről adtak elő dalokat, szép sikert aratva. Imrédi Péter a Naprafekvő és Ami Soul az szól című bemutatott könyve éppen a népszerű énekes életpályáját, sikereit mutatta be.

Ezután dr. Tanka László főszerkesztő, Ausztrália és Új-Zéland magyar világa című könyvével ismerkedhetett meg a hallgatóság. A kötet többhónapos dokumentálódás eredménye, tudományos igényű munka, megfelelő, művészi kivitelezésben.

A témával kapcsolatos, Kelet-Ausztrália útikönyvét mutatta be Batár Zsolt író.

A világjáró, Los Angelesben élő, Ceglédi Ferenc fotóművész, Borned be wild című, művészi kivitelezésű fotóalbum következett bemutatásra, amely a szerző több mint 10 évet, a vadonban, esőerdőkben, dzsungelben eltöltött, izgalmakkal teli munkájának hű tükrözése.

A bemutatók sorát Hegyesi Hudik Margit tematikus, csillogó hangon előadott dalai után, Tamás György, a Kolozsváron született és Svédországban élő műgyűjtő rövid, de szellemes ismertetője követte az EMKES, (Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület–Stockholm) munkájáról. v. 1. Tamás Györgyöt, az egyesület alapítóját és igazgatóját Kolozsvár művészvilága jól ismeri, hiszen mecénási tevékenysége folyamán több mint 200 kiállítást szervezett, magyarországi, határontúli magyar és főleg erdélyi magyar képzőművészek munkáiból. Erről a fáradhatatlan munkájáról szült a jubileumi, bemutatott könyve is. Róla még annyit, hogy több vitézi és lovagi rend tagja és 2004 októberében, a Magyar Bocskai Szövetség az összmagyarságért, és különösen az erdélyi magyarságért folyatott áldozatos munkájáért, Bocskai-díjjal tüntette ki. Az eddigi díjazottak között olyan nevek szerepelnek, mint dr. Csapó György, dr. Szűrös Mátyás, Tőkés László püspök, Püski Sándor, Tempfli József püspök, Pomogáts Béla, Hámos László, dr. Egyed Ákos, dr. Lovas István, dr. Orbán Viktor, Böjte Csaba és mások. Tamás György az egyedüli olyan magyar kitüntetett, aki külföldön él, és kolozsvári születésű.

E terjedelmes kitérő után, folytatnám a klub programjának befejező részével. Tamás György bemutatója után, stílszerűen, Sziki Károly színművész, az egri Harlekin Színház volt igazgatója, a Varga László Polgári Teátrum megalapítója, Kolozsvár jó ismerője, mély átéléssel szavalta el Kányádi Sándor Fekete piros című költeményét. Maga konferálta be szavalatát, miközben — rám mutatva, így szólt: E költemény színhelye az a hely, Kolozsváron, ahonnan te jöttél! A Malomárok mente, ahol a széki lányok és legények lejték valamikor gyönyörű táncukat! Frenetikus sikere volt a szavalatának.

Kurunczi Margit műsorvezető jelentette be az említett könyvem bemutatását, amely mellé meglepetésként bemutattam a Pillantás a Fellegvárról című kötetemet is. Az érdeklődésre jellemző, hogy beszédem közben több kérdés érkezett a hallgatóság soraiból, amelyekre igyekeztem tárgyilagosan felelni. Nem az én jussom és szerepem értékelni könyveim ismertetését, de a hosszantartó taps, úgy érzem, meggyőző volt. De talán nem is személyemnek, hanem inkább Kolozsvárnak üzent a közönség lelkes ünneplése. Egyébként a mellettünk ülő, Erdélyt imádó Fürész László, az EMKES budapesti ügyintézője is, velünk együtt, feleségemmel és Tamás Györggyel, úgy éreztük, hogy a találkozó záró mozzanata izzó hangulatú volt és szűkebb pátriánk az érdeklődés homlokterébe került.

Különben nem mi voltunk Kolozsvár első szóvivői, hiszen a Magyar Kultúra Alapítvány székhelyén a 2000. évben Gábor Dénes, a Művelődés folyóirat helyettes főszerkesztője, 450 lapból álló, ex libris gyűjteményt állított ki Magyar ex libris itthon és a nagyvilágban címmel. Őt követte a szintén kolozsvári születésű, New Yorkban élő fotóművész, Deák Ferenc egyéni fotókiállítása, Erotikus zöldések címmel. Ezt a sort követtük ketten, Tamás Györggyel.

Az est befejezéseként, Kurunczi Margit külön köszöntötte a jelenlévő floridai családot, v. Bánkuty Géza urat és feleségét, Ilona asszonyt, abból az alkalomból, hogy Bánkuty Géza, a Magyar Kultúra Napja alkalmából megkapta a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést. A floridai üzletember, a Gróf Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke, aki személyes jó barátságban volt az 1998. február 27-én elhunyt íróval. E barátságuk révén kapta meg a Wass Albert hagyaték kezelői jogát — amit nemrégiben átadott Wass Albert fiainak. Az alapítvány, Bánkuty Géza anyagi támogatása mellett az író életének bemutató CD-filmeket, könyveket adott ki. v. Bánkuty Géza támogató segítsége révén került felavatásra Magyarországon az első Wass Albert emlékhely, a Wass Albert emlékkő Mohorán. (A víz szalad, a kő marad, a kő marad...) További Wass Albert emlékhely — Wass Albert emlékkő — felavatására kerül sor 2005. február 17-én Egerben és a Heves megyei Atanyában. A tengeren túli család meghatódottan fogadta a közönség ünneplését.

Mint minden alkalommal, a Panoráma Világklub rendezvénye borozgatással egybekötött baráti beszélgetéssel zárult a klubtagok és a vendégek között. Az ország híres borászati vállalkozói mutatták be büszkén legjobb borfajtáikat.

Köszönet és gratuláció a Világklub társelnökeinek, dr. Tanka Lászlónak és dr. Konc Gábornak a gazdag és nívós találkozóért és sok sikert a jövőben a tagok szellemi, kulturális és baráti kapcsolatának építésében.

(Mindazok, akik szeretnének klubtagok lenni, érdeklődhetnek Bába Szilviánál a 0036-1-355-0122-es telefonszámon.)

(Folytatás február 9-i lapszámunkból)
Kurta- jelzőjét a többi Szappany utcától való megkülönböztetésként kapta. Ez volt a legrövidebb Szappany utca. Dávid Ferenc, az unitárius egyház alapítójának nevét 1899-ben a városi tanács adta, mert elején, baloldalt a régi unitárius kollégium (ma egészségügyi szakgimnázium), átellenben pedig az 1792 és 1796 között épült unitárius templom áll.¹

Kurta utca. Három ilyen nevű utca volt Kolozsvárt. Egy ma is létezik:

1. Az 1869-ben Fűzfa utza, a XIX. század végén a későbbi Toldi Miklós tér keleti oldalán, a Csermalom utcával szemközt nyíló, a Kisszamostól (Malomárok) a Csertörő utcáig vezető rövid utca később Kurta utca lett. — Fűzfa utca, Toldi tér.

1869: Fűzfa utza [Bodányi]; 1894: Kurta utcza [Mach]; 1903: Kurta u. [Stein]; 1914: Kurta utca (l[ásd]. Toldi Miklós tér) [Cim14 168.]; 1917: Toldi Miklós tér [Cs17]; 1937: Str. Scurtă [Br37].

2. A Györgyfalvi út elején, baloldalt, a Felső-Kövespadra kaptató sikátor. 1986-ban, a Pata utca és a Györgyfalvi út sarkán folyó építkezések során; felszámolták.

1899: Kurta utcza [KvKözgyJk, 1899. 111.].

Nevét a hatóság adta.

3. Hidelvén, a Veréb utca bal oldalán nyíló rövid zsákutca. Egy 1933. évi térkép, név nélkül, már feltünteti.1940 szeptemberéig a Veréb utca része. — Nagy-Bretyó utca.

1941: Kurta utca [Kvát41]; 1945: Kurta utca; Str. Scurtă — Kurta utca [Kvut]; 1957: Str. Scurtă — Kurta utca [Kv 187., 200.]; 1964: Str. Scurtă — Kurta utca; Str. Scurtă.

Nevét a hatóság adta.

Kuun Géza utca — Kismező utca.

Küküllő utca — Târnavelor.

Kül-Farkas utca. A városfalon belüli Farkas utca falakon kívüli folytatása. A Külső-Farkas XIX. századi megrövidült változata. — Farkas utca, Külső-Farkas utca.

1852–1857: kül farkasutcza [Jakab I. 37.]; 1899: Külfarkas utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Zápolya utcza [KvKözgyJk 1899. 111.].

Kül-Király utca. Az egyetlen városfalon kívüli utca, amelyik nem városfalon belüli utca folytatásaként alakult ki. — Külső-Király utca, Király utca.

1852–1857: kül királyutcza [Jakab I. 37.]; 1869: Hidelvi Király utcza [Bodányi]; 1876: Király utcza [Páncz1876].

Kül-Közép utca. A városfalon belüli Közép utca falakon kívüli folytatása. A Külső-Közép XIX. századi megrövidült változata. — Külső-Közép utca, Közép utca.

1852–1857: kül középutcza [Jakab I. 37.]; 1889: „kül-közép utczai vámbódé ujjáépitése" [KvKözgyJk 1889. 193.]; 1899: „kül közép-utczai nyilt árkok betömetése" [KvKözgyJk 1899. 166.]; Külközép utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Honvéd utcza [KvKözgyJk 1899. 111.].

Kül-Közép utcai tized. Külvárosi tized, a XIX. század közepén a városban az egykori öt fertály és 111 tized helyett létező 12 tized egyike. Idetartozott a Kül-Közép, a Kül-Farkas és a Pata utca, az Agyagdomb, az Új sor, a Cigánysor és a Kül-Torda utca déli sora a zsidó temetőig (később a Balassa utca bejárata) [Jakab I. 37.].

1852–1857: Kül középutczai tized [Jakab I. 37.].

Kül-Magyar utca. A városfalon belüli Magyar utca falakon kívüli folytatása. A Külső-Magyar megrövidült változata. — Külső-Magyar utca.

1621: Küul Magiar vcza [KvLtFasc I.116.]; 1852–1857: kül magyarutcza [Jakab I. 37.]; 1899: Külmagyar utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Magyar utcza [KvKözgyJk 1899. 111.].

Kül-Magyar utcai tized. Külvárosi tized, a XIX. század közepén a városban az egykori öt fertály és 111 tized helyett létező 12 tized egyike. Idetartozott a Kül-Magyar és az Új utca, más néven Tizenháromváros [Jakab I. 37.].

1852–1857: Kül magyarutczai tized [Jakab I. 37.].

Kül-Monostor utca. A városfalon belüli Monostor utca falakon kívüli folytatása. A Külső-Monostor XIX. századi megrövidült változata. — Külső-Monostor utca, Bel-Monostor utca, Belső-Monostor utca, Monostor utca.

1852–1857: kül monostorutcza [Jakab I. 37.]; 1888: Kül Monostor utcza [Kv88]; 1899: „br. Wesselényi Miklósnak engedély adatik a Külmonostor-utcza 23. szám alatt vashid épitésére" [KvKözgyJk 1899. 180.]; 1899: Külmonostor utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Monostori út [KvKözgyJk 1899. 111.].

Kül-Monostor utcai tized. Külvárosi tized, a XIX. század közepén az egykori öt fertály és 111 tized helyett létező 12 városi tized egyike. Idetartozott a Kül-Monostor utca, a Földesi sikátor (a későbbi Linczeg vagy Gyár utca), a Haller-kerten átvivő út, a Libucgáti malom sikátora, az Új sor, a Wesselényi (újabban London), a Páris, a Gatyaszár és a Sétatér utca [Jakab I. 37.].

1852–1857: Kül monostorutczai tized [Jakab I. 37.].

Külső-Alsó-Szén utca. A Széna, Szén, Belső-Szén (Jókai, Napoca) utca folytatásában, a Szén utcai kapun kívül, nyugat felé, a Hegyvölgy utca elejének érintésével a Külső-Monostor utcáig (Monostori út) vezető utca. — Alsó-Szén utca, Külső-Szén utca.

1667: Kűlső szin Vcza [Élő 30.]; 1683: Külső-Szén vcza [Kvtel 75.]; 1772: Külső-Alsó Szén utcza [Kvtel 72.]; 1791: Külső Szin utza [Kvtel 75.]; 1859: Külső-Alsó Szén utcza [Kvtel 72.]; 1865: Külső alsó Szén utcza [Páncz]; 1876: Múzeum utcza vagy Külső alsó Szén utcza [Páncz1876]; 1899: Alsó-Szén utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1899: Mikó utcza [KvKözgyJk 1899. 111.].

Minthogy Mikó Imre gróf az ebben az utcában lévő telkét és házát az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum-Egyletnek adományozta, Múzeum utcának nevezték el. A Pánczél Ferenc könyvéhez csatolt térképen már így szerepel. 1899. április 17-én dr. Bartha János főorvos és az EMKE igazgató választmányának kérésére a városi tanács az addig Alsó-Szén utca nevét Mikóra változtatta.

Külső-Farkas utca. A Farkas utca folytatása a városfalon kívül. A Külső-Magyar és Külső-Közép utcával ellentétben azonban a Farkas és Külső-Farkas között nem volt sem kapu, sem kisajtó. — Bel-Farkas utca, Belső-Farkas utca, Farkas utca.

1453: farkas wcza extra Muros (’falakon kívüli Farkas utca’) [KvAKtMSSNr.U 1379/1975 és TörtT 541., 744.]; Farkaswcha vocatis extra muros [Kmk I. 470.]; 1593: in platea suburbiali farkas vcza [Diversa II/2.]; 1598: „az Balint az Capitan Farkas vczaban kjweol" [KvLtTörJk VI/1.330a]; 1599: „7 Die febr. […] Vettünk farkas uczaba[n] kiwil egi hidegel holt zegeni Embernek egi zan fat f1 — d 75" [EMSzT V. 99.]; 1609: Kwlseo Farkas vczaban [KvLtSzám IV/126.3/2.]; 1665-ben Linczig János, bár nem említi, a Külső-Farkas utcára utal: „vagyon egy kétvékás kenderföldem Farkas utca végiben, Kövespadra nyúl véggel" [Kveml 200.]; ugyanígy 1690-ben Broser Péter is egyértelműen a Külső-Farkas utcára utal: „Az tatár tábor bejött [...] az mü helyünkbe, az mely napon hostátinkat rútul felégette, az egész Hidelvét, kivülső Magyar és Közép utcát, Farkas utcát" [Kveml 220.]; 1704: „csak nem messze a Farkas utcai kerteken kívül a búzák között" (Czegei Vass György szövegéből egyértelműen kiderül, hogy a Külső-Farkas utca közvetlen környékéről van szó) [KKv I. 259.]; 1739: Külső Farkas utcza [Kvtel 33.]; 1852–1857: kül farkasutcza [Jakab I. 37.]; 1865: Külső Farkas utcza [Páncz]; 1869: Külső Farkas ut[cza] [Bodányi]; 1876: Külső Farkas utcza [Páncz1876]; 1888: Külső Farkas utcza [Kv88]; 1894: Külső Farkas utcza [Mach]; 1899: Külfarkas utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Zápolya utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Zápolya utca [Cim14 169.]; 1917: Zápolya utca [Cs17]; 1923: Str. Tunarilor (tun s fn ’ágyú’, tunar h fn rég ’tüzér’) [Br 92., 104.]; 1933: Str. Tunarilor [OF 39.]; 1937: Str. Vasile Goldiş [Br37]; 1941: Zápolya utca [Kvát41]; 1945: Zápolya utca; Str. Dostoievschi — Dosztojevszkij utca [Kvut]; 1964: Str. Dostoievschi — Dosztojevszkij utca; Str. Dostoievski; 1999: Str. Dostoievski; Str. General Traian Moşoiu.[Kmth].

A városnak ez a városfalon kívüli része korán kialakulhatott, hiszen itt több ízben is honfoglalás kori sírokat tártak föl (Kovács István: A kolozsvári zápolya-utcai magyar honfoglaláskori temető. Közlemények az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából II/1. 1942. 85.; László Gyula: A kolozsvári zápolya-utcai honfoglaláskori temető. EM., 1942., 578.). Már Kolozsvár magyar lakosságának 1453. évi összeírása is megemlíti a Farkas utca városfalon belüli és azon kívüli részét. Az 1691. évi várostérképen is jól látható az utca eleje [Kvtel 73.].

1990 után a polgármesteri hivatal az utca új neveként Milea, Vasile tábornok nevét javasolta. Egy ideig ez az utca-névtáblákon szerepelt, de a megyei tanács a javaslatot elutasította.

Külső-Felső-Szén utca. A Szénapiacról, a későbbi Szent György térről, az Alsó-Szén (Külső-Alsó-Szén, Mikó) utca eleje előtt balra nyíló, a hegyre kaptató utca. Felső-Szén utcának is nevezték. — Felső-Szén utca.

1775: külsö felsö Szén uccza [Kvtel 73.]; 1798: „in Platea Külső Felső szín utza [Kvtel 73.]; 1865: Külső felső Szén utca [Páncz]; 1869: Felső Szén utcza [Bodányi]; 1876: Külső felső Szén utcza [Páncz1876].

Nevének első tagja az utcának a városfalakon kívüli, második tagja hegyoldali fekvésére, illetőleg arra utal, hogy a Külső-Alsó-Szén, másképp Alsó-Szén utca fölött, annál magasabban fekszik. A XIX. század elején egy ideig a Holdvilág utcát is e néven említették. — Holdvilág utca.

Külső-Híd utca. A Híd utca falakon kívüli, hidelvi része. A Nagy utca másik, ritkán előforduló neve. — Híd utca, Nagy utca.

1453: „Lakik a Hyd wcza extra muros alias Pontis extra Muros" (’falakon kívüli Híd, másképp falakon kívüli Híd’) [KvUnitLt MSSNr.U. 1379/1975].

Külső-Hosszú utca. A Hosszú vagy inkább Magyar utca városfalon kívüli, Szentpétertől a Magyarkapuig tartó része. — Külső-Magyar utca.

1453: Michael Farkas (Longa platea Extra Muros) (’falakon kívüli Hosszú utca’) [KvUnitLt MSSNr.U. 1379/1975].

Külső-Kajántói utca. A Kajántói utca vasúttól északra kiépült része után, az utca Nádasig vezető része Csányi Gusztáv 1917. évi térképén. Később a Kajántói út eleje. — Kajántói út, Kajántói utca.

Külső-Király utca. A hidelvi Új utca (Rudolf, Szent István, Karl Marx) elejétől jobbra nyíló, a Szamos bal partja közelében, eleinte az Alsó-Zug utcáig, majd a Kajántói út elejéig, a Szamos fölötti vasúti hídig vezető utca. Az 1763–1787. évi térképen rajta van. Az egyetlen Külső- előtagú utca, amelyik nem városfalon belüli utca folytatásában alakult ki. — Belső-Király utca, Hidelvi Király utca, Király utca.

1774: Külső-Király utza [Kvtel 73.]; 1840: „A’ víz rendes szinén fejül a’ több mint három öl magasságu nagy hídon fejül folyt az ár, amelly külső király utczát, a’ két víz közti fertály nagy részét elönté, mindent, mit utjában talált magával sodorván." [Sürg 1840.VIII.13., 13.]; 1845: „hidelvén Király-utsza" [Kvtel 73.]; 1865: Király utcza [Páncz]; 1888: Király utcza [Kv88]; 1899: Külső-Király utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Árpád út [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Árpád út [Cim14 167.]; 1917: Árpád út [Cs17]; 1923: Calea Traian (cale n fn ’út’) [Br 92., 94.]; 1933: Str. Traian [OF 34.]; 1937: Calea Traian [Br37]; 1941: Árpád út [Kvát41]; 1945: Árpád út; Calea

Traian — Traján út [Kvut]; 1964: Calea Traian — Traján út; Str. Traian.

Nevének eredete nem függ össze a falakon belüli Király utca nevének eredetével. Ennél jóval később keletkezett. Az 1734. évi térképen még nincs, de az 1763–1787. évin már rajta van. Valószínűleg a ’gyepmester’, ’(cigány)pecér’, ’sintér’ jelentésű éjjeli vagy bestelen, másképp szarkirályból való, aki ebben a hidelvi utcában lakott. A király ilyen jelentése a XVI. század végén tűnik fel:

1586: „Lovas Thamas kiralj [EMSzT VI. 940.]; 1599: „Hogi Demeter kiraly onnet az rútsagot el tiztitotta…" [EMSzT VI. 940.]; 1704: „A kutyák, mivel igen megszaporodtak […] azért maga meglövöldözteti, csak a királyokkal hordassa ki a város" [Kveml 288.]; 1723: „(Georgius Bara de Szemeria) […] fel akasztva találtatik, ki is a’ Bestelen Király szekerén ki vitetvén […] a’ Farkas uttza végin levő Akasztó fához." [EMSzT VI. 940.]; 1742: „ö kglme megharaguván […] ă Hidelvi királlyal föbe üttette, és ki vonatta â szolglatra való loval [EMSzT VI. 940.].

Külső-Középkapu. A XVIII. század elején egy forrás Külső Közép Kapu előtt helymeghatározást említ; vagy a Középkapura, vagy az előtte álló elővédfal kapujára vonatkozott [Kvtel 73.]. Ez jól látszik az 1691., de különösen az 1718. évi várostérképen. — Középkapu.

Külső-Közép utca. A Közép utca Középkapun kívüli folytatása, a Külső-Közép utcai hóstát, külváros. A XIX. század vége felé Külközép. — Közép utca, Középkapu, Kül-Közép utca Külső-Középkapu.

1453: Kewzepwcha [...] vocatis extra muros [Kmk I. 470.]; 1565: in Suburbio Medie platae [KvLtSzám 1/X., 156.]; 1576: „Lo fogattassek postasagra [...] Ennek huta vchaban kywl tartassek Az hata penig kywl keozepwcaba" [KvLtTanJk /3. 132b–137b]; 1588: Keozep vczaba kyweol [Élő 26.]; 1622: „szállottak vala az Közép utcában kűvül, az Pap István házához" [Kveml 153.]; 1653: Keozep vtzában kiuúl [Élő 26.]; 1690: „Az tatár tábor [...] hostátinkat rútul felégette, az egész Hidelvét, kivülső Magyar és Közép utcát..." [Kveml 220.]; 1704: „Die 20 Aprilis. [...] azon éjszakán ége meg Külső-Közép utca" [Kveml 289.]; „13 Februarii [...] Kolozsvárról kiszökött kurucok felső Magyar utcára és Közép utcára, az hostátyiban ugyan összepuskázván vélek" (Czegei Vass György Közép utcát említ, de szövegéből kiderül, hogy a Külső-Közép utcáról van szó) [KKv I. 258.]; 1738: „Kolosvár várossa Hostáttyában külső Közép utza" [Kvtel 74.]; 1754: „Kolosvár várossa Külső Közép Uczai Hostáttyában" [Kvtel 74.]; 1762: „Kolosvár Várossa Hostáttyában Külső Közép Uttza Meridionalis Során" [Kvtel 74.]; 1852–1857: kül középutcza [Jakab I. 37.]; 1865: Külső Közép utcza [Páncz]; 1869: Külső Közép ut[cza] [Bodányi]; 1876: Külső Közép utcza [Páncz1876]; 1888: Külső Közép utcza [Kv88]; 1894: Külső közép utcza [Mach]; 1899: Külközép utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; Honvéd utcza [KvKözgyJk 1899. 111.]; 1914: Honvéd utca [Cim14 168.]; 1917: Honvéd utca [Cs17]; 1923: Calea Dorobanţilor (dorobant h fn tört ’gyalogos [katona]’) [Br 86., 98.]; 1933: Str. Dorobanţilor [OF 36.]; 1937: Calea Regele Carol II [Br37]; 1941: Honvéd utca [Kvát41]; 1945: Honvéd utca; Str. Budai Nagy Antal utca [Kvut]; 1964: Str. Budai Nagy Antal utca; Str. Budai Nagy Antal; 1987: Str. Budai Nagy Antal; Str. Dorobanţilor.

¹1990 őszén, a bukott rendszerben kompromitáltt személyekről elnevezett utcák nevének megváltoztatási lázában egy „jóindulatú, nagy hazafi" javasolta, töröljék az „illegalitásbeli kommunista" Dávid Ferenc nevét is. Az illető annyi fáradságot sem vett, hogy az utcanévtáblát megnézze. Ha ezt megteszi, láthatta volna, hogy ez a nyilván neve miatt „Gyanús alak" a XVI. században élt. Miután e javaslatát nem vették figyelembe, azzal hozakodott elő, hogy a nagy hitújító „magyarosított" nevét cseréljék ki az eredeti Franz Hertl névvel. Igaz ugyan, hogy Dávid Ferenc apja szásznak született, de anyja magyar volt, s ő maga, az általa alapított unitárius egyház és a magyarság mindig a magyar nevet használta és használja ma is. Ez ivodott a köztudatba. Szerencsére, ez az ötlet sem valósult meg.

(Folytatjuk)

Újabb értékes kötet látott napvilágot a Művelődés kiadásában, Az erdélyi táj kérdései címmel, Fekete Albert szerkesztésében. Hézagpótló ez a könyv, mivel a sokszínű erdélyi tájakról nem sokat olvashattunk az utóbbi időben.

A változatos tartalmú kötetet többnyire Magyarországon élő kert- és tájépítő mérnökök és egyetemi hallgatók írták, akik Erdélyben a különböző programok keretében Bonchidán, Sztánán, a Csomád–Bálványos kistérségben, vagy Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem campusának a megtervezésében tevékenykedtek, segítséget adva az erdélyieknek a tájrendezés feladatainak a megoldásában. Egyáltalán hallottunk mi eddig tájrendezésről? Nem sokat. Pedig napjainkban ezzel egyetemi karokon foglalkoznak a fejlett államokban.

A tájépítésről szóló tanulmányok (Székelyföld, Küküllő mente, Szék, Sztána stb.) mellett bő anyagot találunk a kötetben Erdély kastélyairól és az ezeket körülvevő parkokról, ezeknek múltjáról és jelenlegi állapotáról, de a Sapienta–Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusa környezetrendezésének a megvalósítása és közlése is előremutató.

Több tanulmány felhívja a figyelmet az Erdélyben fellelhető negatív jelenségekre, mint amilyenek a tájidegen szennyező építkezések, a természeti erőforrások túlzott használata, a talajpusztulás és elmocsarasodás aggasztó méretei, az erdőállomány vészes csökkenése. Catherine Szántó párizsi tájépítész, Erdély, táj, első találkozás című beszámolójában írja: „Nemrég Franciaországban, Németországban járva, megfogott az ellentét. Ott minden annyira megtervezett, átgondolt, mindenen olyan nyilvánvalóan az emberi gondviselés nyoma látszik, akár éppen ridegségében is. Itt (Erdélyben) meg ellenkezőleg, mindenben van valami zsigerből jövő, ösztönös, fenséges és riasztó. Itt élet és túlélés kéz a kézben jár még".

Kalotaszeg táj-lélek-rajza című tanulmányában Eplényi Anna budapesti ötödéves tájépítész hallgató a következőket írja: „A szegénység, az elmaradottság és a népességcsökkenés olyan súlyos vaksághoz vezet, hogy csak néhány napra vagy évre tudnak előretekinteni. Másrészt a könnyen jövő meggazdagodás oly könnyen elviszi az egykori évszázados értékeket, hogy néhány év alatt hűlt helyét sem találjuk". Lám, milyen nagy a veszély, hogy népművészetünk kincsei és épített örökségünk elenyésszen! S ami érdekes, hogy ezt egy magyarországi egyetemi hallgatónő fedezi fel. A veszteség oly nagy, hogy csak tudatos cselekvéssel lehet valamit tenni Kalotaszegért. Jelenleg a Kalotaszeg megmentéséért folyó munka a sztánai tájépítész-program és a Sztánai Műhely keretében bontakozik ki. A programot a Kós Károly Egyesülés, a budapesti Táj-, és Kertépítész Diákszövetség, a Szent István Egyetem, az Arany János Közalapítvány és a sztánai–kolozsvári Szentimrei Alapítvány támogatja. Már 2000 nyarán kaláka keretében újraépítették a sztánai itatóvályút, szabályozták a patakmedret. A sztánai táj címmel fényképkiállítást rendeztek Budapesten. A falu, a Kós-házak irányába és a Csiga-dombra kalotaszegi stílusban faragott irányítótáblák igazítják el az arrajárókat.

A Székelyföldön, a Csomád–Bálványos kistérségben a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CsTTE) a helybeliek, valamint a Kárpát-medencéből összegyűlt szakemberek és diákjaik segítségével kalákákat rendez a régi gyógyfürdők rendbetételére és hasznosítására. A kaláka-alkotótáborok munkáját a helyi önkormányzatok, az Ökotárs Alapítvány és a bukaresti holland nagykövetség támogatja. A fejlesztési stratégia során 2001-ben került sor a Nyír-fürdő felújítására. Ezt követte 2002-ben Tusnádon a Nádas-fürdő, 2003-ban a csíkkozmási Sószék-fürdő, 2004-ben pedig a kászonújfalvi Sóskút-fürdő megépítése. Így a természetes borvizes gyógyforrások — amelyeknek gyógyhatását az ember ősidők óta élvezi — újra a gyógyítást és üdülést szolgálják.

Egy Erdély múltját kutató csoport (Borsodi Zsófia — G. Tar Imola — Tóth Eszter) a kastélykerteket vizsgálta, számos új adattal gazdagítva a kastélyokra és kertjeikre vonatkozó irodalmat. Mint tudjuk, az elmúlt századokban számos kastélynak politikai vagy irodalomszervező szerepe volt. Kevesen tudják, hogy a gernyeszegi Teleki-kastély a gödöllői stílusú kastélyok csoportjába tartozik (barokk), s Vajdaszentivány 1376-tól 1392-ig Erdély fővárosa volt, ugyanis Losonczi Dezsőfi László Erdélyt kedvenc családi birtokáról, Szentiványról kormányozta. A tanulmány részletesen leírja a marosvécsi kastély történetét, és urának, br. Kemény Jánosnak szerepét az erdélyi irodalom pártolásában. A várkastély kertje az Erdélyi Helikon emlékezetes találkozóinak színhelye volt; itt állították fel a Kós Károly által tervezett Kuncz Aladár emlékasztalt és a vécsi tölgyek alatt nyerte el örök nyugalmát a Kelemen-, és Görgényi-havasok szerelmese, és kisebbségi sorsunk és a kor bemutatásának nagy írója, Wass Albert.

Hasonló tartalmi töltéssel sorolja fel a könyv a szurduki, a görgényszentimrei, a cegei kastélyokat. Szurdukkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a magyar regény megteremtője, báró Jósika Miklós, szurduki kastélyának magányába visszavonulva írta meg Abafi, majd Zólyomi című regényeit. 1848 tavaszán a megyében ő szabadította fel először jobbágyait. A kötetben jelentőségének megfelelően Szabadics Anita tárgyalja a bonchidai kastély történetét, amelyben jelenleg az Épített Örökség Helyreállító Központja működik. Itt, a műemlék-helyreállítás, konzerválás tudományát magán a romjaiban heverő kastélyon tanulhatják ki az ide érkező „hallgatók". A Bánffyak nagy gondot fordítottak a kastélyra és parkjára. Nemhiába nevezték Bonchidát Erdély Versailles-ének. „A barokk park szerkezetének gerincét három, sugárirányú, mintegy egyenként 1000 m hosszú hársallé adta, amelyek a kastély nyugati homlokzata előtti hídtól indultak, s szelték át a tájat a Kis-Szamos felé". Az első, de különösen a második világháború után mind a kastély, a melléképületek, mind a park a rablás áldozataivá váltak. Nemcsak a bútorzatot és a kastély javait vitték el, hanem az épületek tetőcserepeit és szarvazatának faanyagát is ellopták, így a falak is elromosodtak.

Jelenleg Bonchidán ígéretes munka folyik a Transylvania Trust és a National Trust alapítványok gondoskodása és szervező tevékenysége folytán. Az állag megóvása érdekében a kastélyt és melléképületeit újrafedték, a falakat újravakolták. Elkészült a kastély környezetének kertépítészeti terve és az egykori vízrendszer — malomárok, tavak, csatornák, hidak — visszaállítása. Sajnos a rablás évtizedei alatt a park százados fáinak törzseit körbevágták, hogy lábon kiszárítva a következő évben kivághassák. Így tűnt el a gyönyörű arborétum, amelynek újranövesztéséhez legalább 30–40 év kell.

Szabó Anna és Ruprecht Eszter a mezőségi Szék község és határának változásait mutatják be az utóbbi 40 évben, kiemelve a talajpusztulás veszélyét. Tanulmányukból idézünk: „A felhagyott területeken elindul a növényzet szukcessziója, de a hirtelen csupasszá váló felszínek évről évre ki vannak téve a víz eróziójának. A torrenciális esők utáni sárfolyások nagy, csupasz, erodált felszíneket tartanak fenn ezeken a területeken, még 10–13 évvel a művelés felhagyása után is. A völgyekben az utóbbi 30 évben számos új vízmosás keletkezett, az erdőtalaj pedig a meredekebb vagy közepesen meredek lejtőkről leerodálódott, akár egészen az alapkőzetig". Szomorú helyzet, s ez sajnos csaknem az egész Mezőségre jellemző. Látható, hogy a kötet szelleméből sugárzik az aggódás és a felelősség az erdélyi tájak iránt; a természeti kincsek, a tájelemek és az épített örökség megóvásának az igénye és szükségessége.

Jakab Sámuel marosvásárhelyi talajkutató a Küküllő menti borvidéket veszi vizsgálat alá, megállapítva, hogy „A Küküllő menti borvidék egykoron 6500 hektárt kitevő szőlőültetvényeiből alig maradt napjainkban mintegy 2000 hektárnyi. Ezért ma egy tengődő borvidék a Küküllő mente".

A könyvből az egykor Tündérkertnek nevezett Erdély tekint ránk még fellelhető szépségeivel, természeti kincseivel és épített örökségével, ugyanakkor társadalmi és gazdasági bajaival.

A 15 tanulmányt tartalmazó, kitűnő minőségű papírra nyomtatott kötetet számos fénykép, rajz és térkép illusztrálja.

Megjelent a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Településépítészeti Tanszék és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Több mint 7000 alkalmazottat bocsátanak el a kohóiparban 2008-ig, a legnagyobb mértékű személyzetcsökkentést pedig 2005-ben és 2006-ban hajtják végre, derül ki a kohászat átszervezéséről szóló, nemrég elfogadott kormánystratégiából.

Eszerint a jelenlegi 51 000 kohóipari alkalmazotti létszám 2008-ig43 500-ra csökken, elsősorban nyugdíjaztatások által.

Az említett dokumentum fokozatos leépítéseket ír elő: az idén 51 000, 2006-ban 48 000, 2007-ben 45 000, 2008-ban pedig 43 500 alkalmazott dolgozik majd a kohászatban.

Az átszervezési stratégia a hét nagy romániai kohászati kombinátra összpontosít, a galaci Ispat Sidex-re, a vajdahunyadi Siderurgicára, a Tîrgovişte-i COS-ra, az aranyosgyéresi Sodronyiparra, a resicabányai kombinátra, a Gavazzi Steel Oţelu Roşu-ra és a Călăraşi-i Donasid-ra.

A dokumentum felülírja a volt kormány 2004–2010-re vonatkozó stratégiát, amely 10 000 alkalmazott menesztését írta elő a hét kombináttól.

A 2005. év főbb makrogazdasági célkitűzései, amelyekről Bukarest a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapodott: a GDP 0,4–0,5 százalékával egyenértékű költségvetési hiány, 5,5 százalékos gazdasági növekedés és a folyó fizetési mérlegnek a GDP 6,9 százalékát jelentő hiánya.

A román fél biztosította az IMF delegációját, hogy az infláció nem fogja meghaladni a 7 százalékot, és meggyőzte a nemzetközi pénzintézet képviselőit, hogy fogadják el az áruforgalmi adó jelenlegi szinten tartását. Călin Popescu Tăriceanu kormányfő szerint Romániának idén igazodnia kell a 6,5–6,8 százalékos, legtöbb 6,9 százalékos fizetésimérleg-hiányhoz, a 2004-re vonatkozó előzetes adatok ezt a mutatót 7,8 százalékosra teszik.

A tavalyi mintegy 8 százalékos szinthez képest az idei gazdasági növekedés tervezett értéke 5,5 százalék. A kormányfő elmondta, „mérsékeltebb, de szilárdabb" növekedést akarnak, amely nem vezet a gazdaság „túlmelegedéséhez".

A Reuters által megkérdezett elemzők — véleményük átlaga szerint — 2010-re teszik a magyar euróövezeti csatlakozás idejét, ezzel Lengyelországgal, valamint Csehországgal egy csoportba sorolva a várható belépés szempontjából Magyarországot. Az EU tavalyi tíz belépőjének euróövezeti, és ERM-II mechanizmusbeli csatlakozásának idejéről, valamint az EU-bővítés további menetrendjéről, illetve a várható belépőkről 41 elemzőt faggatott a Reuters.

A tavalyi tíz belépő közül az elemzői vélemények átlaga szerint a legkorábban, 2007-ben Szlovénia, Litvánia és Észtország csatlakozhat az euróövezethez, míg Málta, Ciprus, Lettország 2008-ban, Szlovákia 2009-ben és az utolsó csoport — a csehek, lengyelek, magyarok — 2010-ben.

Magyarország esetében a legkorábbi csatlakozási időpont-meghatározás 2008 volt, de akadtak olyan elemzők is, akik csak 2012-re várják a magyar euróövezeti belépést.

Arra a kérdésre, hogy mikorra valószínűsítik az államháztartási hiány csökkenését a GDP 3 százalékára vagy ez alá, az elemzők Magyarországra átlag 2008-at jelöltek meg — ugyanígy Csehországra és Lengyelországra is — Szlovákia pedig 2007-es dátumot kapott. Magyarország esetében egyes borúlátó szakértői jóslatok 2010-re teszik a hiánynak az euróövezeti küszöb alá szorítását, a derűlátóbb vélemények között viszont 2006-os dátumbecslés is akadt.

Az ERM-II árfolyam-mechanizmusba történő belépés idejével kapcsolatban az elemzői vélemények átlaga a forint esetében is 2008 — ez a cseh korona és a lengyel zloty esetében is — míg a szlovák korona 2007-es időponttal szerepel. Ahogyan az ERM-II belépés átlagdátumai az elemzőknél rendre megegyeznek az államháztartási hiányok 3 százalékra vagy az alá történő leszorításának dátumával, így Magyarország esetében itt is 2010, illetve 2006 a legpozitívabb, illetve a leginkább negatív jóslat.

Az elemzők a forintnál a 256 forint/eurót tekintik a megfelelő középparitásnak az ERM-II-ben, a zlotynál 4,2 zloty/eurót, a cseh koronánál 30,5 korona/eurót, a szlovák koronánál 38,0 korona/eurót.

A forint esetében az elemzői vélemények maximuma, illetve minimuma 300 és 245 forint között szóródik.

Az EU további bővítésére vonatkozó kérdések között a szakértők átlag 90 százaléka látja úgy, hogy Bulgáriának sikerül a 2007-es belépés, Románia esetében 80 százalék vélekedik így.

Horvátország esetében az elemzői vélemények átlagából a 2009-es valószínűsíthető belépési dátum keletkezett, a vélemények 2006 és 2020 között szóródtak. Szerbiánál ugyanezt 2014-re teszik, 2010 és 2020 közötti minimum-, illetve maximumdátummal. Törökországnál a belépési dátumbecslések átlaga 2015 volt, egyesek szerint már 2012-ben sor kerülhet a csatlakozásra, más elemzők viszont úgy látják, hogy Törökország sohasem lesz az EU tagja.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 738 lej, 1 USD = 28 301, 1 magyar forint = 150 lej.

Miközben a Drakula-mítosz dollármilliókat kezd évente hozni Romániának különféle „drakulógiai", illetve vámpírológiai kongresszusok megszervezésével, miközben Dracula vörösbor és Dracula vodka is kapható, Segesváron, Törcsváron és a Borgói-hágón pedig egész turisztikai ipar épült a Bram Stoker által kitalált vámpír gróf világszerte ismert történetének üzleti kiaknázására, alig néhány száz kilométerrel tovább bárki „élőben" is találkozhat a sztrigojmesékkel. Bár ezeket a ma is „élő" vámpírsztorikat még senki nem próbálta meg Romániában gazdasági szempontból értékesíteni — idő kérdése volna? —, az is igaz, hogy a hiedelmek miatt börtönben mindeddig senki nem ült.

Ha annak idején rokonod farral és nem fejjel előre jött a világra, ha csecsemőkorban, elválasztása után, mégis szopott az anyja emlőjéből, vagy ha születésekor a környéken farkasok ordítottak, biztos lehetsz benne: halála után vámpírrá változik, s mindenféle bajt hoz majd rád és házadra. Ilyenkor a legjobb tehát az, ha az elhunyt rokon szívét eltemetése előtt lándzsával átdöföd, de minimum kötőtűt kell szúrnod a hulla köldökébe, hogy százszázalékosan ne térhessen vissza. Az sem árt, ha a szájába viaszt teszel, hogy esetleges túlvilági megéhezése esetén ne a család véréért térjen vissza. De sokat használ az is, ha sírja négy sarkába fonáshoz használatos orsókat szúrsz, s azokat keresztben fonallal kötöd össze. Ha viszont mindezeket megtetted, s a temetést követő időszakban mégis azt tapasztalod, hogy a „rossz" a házadat kerülgeti, a „kedves rokon" holttestét azon nyomban ki kell ásnod, éjnek idején ki kell tépned a szívét, azt útkereszteződésben felállított roston hamuvá kell égetned, a hamut vízbe kell keverned, s abból minden egyes családtagot meg kell itatnod. A vámpír csakis ekkor nyugszik majd meg végképp.

Nem középkori kuruzslási jegyzetből idézem a fentieket, hanem több havasalföldi megyében ma is élő szokásokat ismertetek, amelyekkel időről időre a helyi hatóságok is tehetetlenül szembesülnek, s amelyeket a mai hazai társadalom is szörnyülködéssel vesz tudomásul.

A napokban ért véget Krajovában az a per, amelyben sír- és hullagyalázásért hat személyt ítéltek el hat hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, mert tavaly januárban kiásták a 2003 decemberében, 76 éves korában elhunyt „vámpír" rokonukat, kivágták a szívét, elégették, s a vízbe kevert hamut megitták. A Dolj megyei Celaru nevű község Marotinul de Sus falujából való férfiak azzal védekeztek, hogy a környékükön mindenki által alkalmazott ősi rítust követtek, olyan szokást, amely az elmúlt időkben a vámpírok ellen rendkívül hatásosnak bizonyult.

A perbe fogottak bizonyítékkal is rendelkeztek. Azt állították, hogy a „tennivaló" elvégzése előtt nagyon gyengének érezték magukat, de a rituálé után életkedvük és erejük teljes mértékben és látványosan visszatért. Hasonlóképpen jó hatással volt a szívhamus víz elfogyasztása a család nőtagjaira is. Mirela Marinescu például, az elhunyt lánytestvérének a menye és kiskorú lányai „halálukon voltak", s a „kezelést" követően „halottaikból támadtak fel". Ezt, persze, több falubeli tanú is eskü alatt megerősítette. Csak a halott „hitetlen" lánya nem adott hitelt az ősi hagyománynak, és a hullagyalázók ellen feljelentést tett. Floarea Cotoran a tettesek szigorú megbüntetését követelte.

Hiába bizonyította be a kórboncnok, a holttest újbóli exhumálása után, hogy az elhunyt Petru Toma rákban halt meg, s hiába hangoztatta az ortodox egyház, hogy „az efféle vámpírság" lehetetlen, a férfiak kötik a vámpírt a szívégetéshez, s azt állítják, a rokon minden éjjel visszajött, és a vérüket szívta.

A vámpírt az ország déli megyéiben „moroj"-nak vagy „sztrigoj"-nak nevező lakosság ma is ad azokra a hiedelmekre, amelyeket a balkáni világban a pogány korig lehet visszavezetni, s amelyekkel évszázadok óta a meglehetősen konzervatív ortodox egyház is hiába küszködik.

A Marotinul de Susban történt eset előtt az ügyészek is értetlenül álltak, de Gheorghe Zamfir ortodox pap, a Krajovai Egyetem Teológiai Karának dogmatika professzora is rosszallóan kommentálta az esetet. — Nem keresztény tradíció, műveletlenség és az igaz hit nem ismerete áll mögötte. A keresztény egyház elítéli az ilyen praktikákat, mert szempontunkból az emberi test két részből áll: a test és a lélekből. Miután meghalt, a testnek vissza kell térnie a földbe, ahonnan vétetett, a léleknek pedig Teremtőjéhez, aki ítélkezik fölötte. Ilyenformán, a halált követően, a test már senkinek nem tehet semmit: sem rosszat, sem jót — állította a teológus. Hozzátette: a legszomorúbb, hogy ezekben a rituálékban fiatalok is részt vesznek, akik műveltebbek, iskolázottabbak.

A professzor szerint a vétkeseket az egyház gyónás után ugyan feloldozhatja, de a világi törvények előtt felelniük kell. Nehezebb a helyzet a falu ortodox pópájával, aki kijelentette: a sztrigojok létezésében maga is hisz. A krajovai ortodox érsekség a papnak megparancsolta: gyakoroljon bűnbánatot, s tartson Petru Toma sírjánál engesztelő misét, szentelje meg azt, rendezzen halotti tort a sírnál, s az elhunyt lelki nyugalmáért, illetve a tettesek bűnbocsánatáért imádkozzék.

Az érsekség kampányt indított a papság körében annak érdekében, hogy a lakosságot e pogány szokásról, de általában, a szintén rendkívül elterjedt mindenféle kuruzslásról és varázslásról mondassák le. A papok azonban úgy vélik, ez igen nehéz lesz. Egyikük azt mondta: nem kukkinthat be mindegyik halott inge alá, hogy lássa, átszúrták-e a köldökét vagy sem.

Petru Toma esete nem az egyetlen. A kötőtűs köldökszurkálás rendkívül elterjedt Olt, Dolj, Gorj és Teleorman megyében, csakhogy a szigorú titoktartás miatt a romániai közvélemény kevés konkrét esetről szerez tudomást. A rokonok 2001-ben a Teleorman megyei Cernetu nevű faluban hasonlóképpen jártak el a 66 esztendős korában jobb létben reménykedve elhunyt Florea Bălan szívével, aki a falu több lakosa szerint szintén visszajárt, hogy „a nemzetségéből táplálkozzék".

Kevesen tudják, hogy az efféle szokások és hiedelmek ellen már 1652-ben, Matei Basarab havasalföldi vajda idején a jog eszközével kellett a hatalomnak fellépnie. Az akkor hozott törvény így szólt: „Senki a keresztény holtak közül nem válik sztrigojjá, hanem ez inkább sátáni képzelgés. Kik kiássák a holtakat, és elégetik őket, nagyot vétkeznek bizony. Ha papok, fosztassanak meg tisztségüktől, ha világiak, húsz évre tagadtassanak ki az egyházból".

Kár, hogy a fenti történeteket gazdasági szempontból még egyetlen élelmes hazai vállalkozó sem próbálta meg kiaknázni. Pedig milyen nagyszerű turisztikai-vámpirisztikai programokat lehetne összeállítani! Például. Első nap: érkezés Otopenire, vám (az első érvágás); Második nap: kijutás Bukarestből bérelt gépkocsival (első elvérzés); Harmadik nap: éjjeli les egyik havasalföldi vámpírtemetőnél, alvadt véres szívkitépéssel; hajnali szívsütéses barbeque útkereszteződésben; Negyedik nap: számla kiegyenlítése (agyvérzéssel egybekötve); stb.

Idecsődülne a világ...

Négy évtizednyi erdészkedésem alatt az erdő és mező vadjai ellen elkövetett bűneimnek hosszú lajstromán található egy ötven évvel ezelőtti szomorú eset. Ha csak rágondolok, súlyos bűntudat kínoz, és lidérces álmaimban felelevenedik, rossz hangulatot idéz elő öreg napjaimban. Gyötör a gondolat, hogyan tegyem jóvá ifjú koromban elkövetett bűneimet ártatlan, a természetben nélkülözhetetlen vadállatokkal szemben.

Földrajzi-történelmi előzetes
Történetem helyszíne Aranyosszék, az a térség, ahol az Abrudbánya vidékéről eredő Aranyos folyó kiszabadul a havasok erdős, sziklás világának szorításából, és Várfalvától méltóságteljesen hömpölyög Gerendig, ahol menyével, a Marossal találkozik.

Aranyosszék, azaz Harasztos, Kercsed, Aranyospolyán, Gerend, Egerbegy, Várfalva, Szentmihály, Kövend, Bágyon, Sinfalva, Mészkő és a többi falu lakossága többnyire magyar, akik zömükben konyhakertieket termelő szorgalmas, jóindulatú, békés természetű emberek. Rendezett házaikkal, tágas ólaikkal jólétről árulkodó falvaik nem kerülhették el az ötvenes évek elején megindult szövetkezetesítés otromba intézkedéseit, a vele járó terrort — aminek sokan áldozatul estek. A tömegek nyáj módjára, máról holnapra, úgymond, kollektivistákká váltak.

Az akkori hatalom igyekezett mindenre kiterjedő figyelmet szentelni a frissen megalakult termelőszövetkezeteknek. Mézesmadzagként minden állami szerv számára kötelezővé tette, hogy álljon mindenben a szövetkezetek rendelkezésére, és segítse azok kéréseinek teljesítését. Sokszor akár törvénytelen módon is! Kötelessége volt, hogy az igába fogott parasztság számára kedvezővé tegye a kolhozokat, ami később, köztudottan, a román mezőgazdaság teljes leromlásához, elzüllesztéséhez vezetett.

„Aranyos"(vidéki) farkasok
Abban az évben korán jelentkezett a tél. November közepén, több napi havazás után kíméletlen hideg kínozta a térség lakosait, a mező és az erdő vadjait. Emlékszem, csupán a fogolycsapatokban olyan pusztítást végzett, hogy az ősszel a tizennyolc-húsz madárból álló csoportokból kettő ha megélte a tavaszt. Sok csoportból egy egyed sem maradt, részben a fagy és a táplálék hiánya miatt.

Ilyen mostoha télben a havasok farkasfalkái a dombvidékre vonultak, a falvak szomszédságában ólálkodtak, tetemes pusztítást végeztek a juhok között, megfélemlítették a térség lakosait, felfalták a kóbor kutyákat, éjszakánként megtámadták a falvak akolban lévő juhait, kecskéit, sertésóljait, óriási mészárlást végezve azokban. Kercsed és Gerend után a kövendi juhakolban követtek el galád mészárlást.

A szövetkezetek vezetősége az állam- és pártvezetéshez fordult segítségért. Azok intézkedtek, a vadásztársaságok vadászatot szerveztek az érintett erdők térségében. De egyetlen farkas sem került puskavégre. Országos üggyé vált a farkasok garázdálkodása. Az erdészeti minisztérium kapta a feladatot, hogy sürgősen intézkedjék.

Mérges megoldás
Történetem idején a tordai erdőhivatalnál részlegvezetői minőségben dolgoztam. Rendelkeztem egy tíznapos Buşteni-i kiképzéssel a kártékony vadak, főleg a farkasok csapdával és méreggel való irtásának gyakorlati alkalmazásában.

A kövendi eset után a kolozsvári igazgatóság utasított engem, intézkedjem, hogy a képtelen állapot megszűnjék. Vagyis a rendelkezésemre bocsátott egy kilogrammnyi méreggel próbáljam elpusztítani a garázda farkasfalkát. A méreg, amit alkalmaznom kellett, sztrichnin volt. Erős alkaloid, növényi eredetű kristályos, fehér színű, gyorsan ölő méreg, ami megbénítja az állat idegrendszerét. Szörnyű szomjúság jelentkezik az állatban, de inni nem tud, mert megbénul a nyelve, torka, megbénulnak a hányási ingereket kiváltó idegek. Az ily módon megmérgezett vad kegyetlen kínokkal pusztul el.

Szánalmat éreztem a kövendiek iránt, az érzékeny veszteségek miatt, amit a farkasok okoztak nekik. Azonnal a helyszínre siettem, a Tordától tíz kilométernyi úton két kanca húzta a könnyű szánt, szinte repültünk a fagyos szélben. Bikfalvi Jóska főerdész kollégámmal menet közben megbeszéltük a teendőket. Komor, ködös, dermesztő hideg volt. A végtelen havas térségben gyér sármánycsoport, barátcinkék és éhes varjak kerestek-kutattak élelem után a havas úton. Tövises iglic, kakukkfű, katángkóró, meredezett a hóból, mintegy hangsúlyozva a mogorva tél kíméletlen némaságát, reménytelenségét.

A helybeli erdésszel, Lup Mihállyal (nomen est omen) kinéztünk a falu szomszédságában elterülő tölgyesbe helyszínelni, esetleg farkasnyomot találni, majd visszamentünk a a falusi szövetkezetbe. Kértem Demény elnököt, hogy bocsásson a rendelkezésemre egy harminc-negyven kilós malacot, amiben elhelyezzem a mérget. Azonnal leöltek egy süldőt, és én hozzáfogtam annak kikészítéséhez, ami abból állt, hogy éles szikémmel felvágtam az állat nyakát hasa és combja között, gerincét, farktövét, füle tövét. Jól besóztam sztrichninnel, majd sötét cérnával visszavarrtam a sebeket. A disznót szánnal kivittük a helyszínre, és egy tisztás közepén terebélyesedő öreg tölgyfa alsó ágára akasztottuk fel. Úgy, hogy a farkasok felugorva le tudják cibálni a süldőt és megehessék.

Amikor a hó szövetkezik az emberrel
A farkas nagyon óvatos vad. Látása nem a legkitűnőbb, de a szaglása kiváló, mint általában a kutyaféléknek. Ügyünk sikere érdekében a legnagyobb gond az volt, hogy ne maradjon ott az illatunk. Mert a farkas, ha szagot fog, legyen bármilyen éhes, rá sem hederít a csapdának kiakasztott állatra! Ráadásul a helyszínen a hóban maradtak csizmáink nyomai, és a szánnyom. Délután két órára elkészültünk mindennel, és elhagytuk a helyszínt. A szövetkezet elnöke meghívott a lakására. Törkölypálinkával, kolbásszal, finom friss kenyérrel vendégelt meg, majd szürkület előtt elhagytuk a falut, és a havas úton repített a szán Torda felé.

Szentmihályon hagytam Bikfalvi kollégámat, aki ott lakott családjával, feleségével és két aranyos, okos fiacskájukkal. Feri bácsi, a kocsis társaságában igyekeztem Tordára, amikor sűrű, nagy pelyhekben havazni kezdett. Belepett bennünket, a lovakat, a szánt. Az egész világot sűrű, szélkavarta hó árasztotta el.

Ritka szerencsénk volt, mert több, mint valószínű, hogy a szomszédos kövendi erdőtérben is havazott. Az áldott hó minden nyomot és illatot eltakart, csak a tölgyfáról lelógó jókora malac szórta illatát a légbe, amit a környéken rejtőző falka is megérezhet. Sikerre számítottam!

Az esti havazás mintha elseperte volna a napokon át tartó ködös, szeles hideget. Másnap derűs, fényes nap, és tűrhető hideg üdvözölte a világot. Éppen a csemetekert üvegházában igyekeztem oltani a fenyőcsemetéket, amikor telefonon Kövendről Lup Mihály, az erdész jelentkezett. Már virradatkor kiment a helyszínre, és talált három kimúlt farkast. Kért, hogy én is menjek ki.

Feri bácsival és Bikfalvival máris Kövendre tartottunk.

A napfényes szánúton lovaink is jobb kedvvel repítették szánunkat. Izgalommal vártuk, hogy ott lehessünk. Megkértem Demény elnököt, hogy ő is jöjjön ki, és hozzon magával legalább tíz embert, mert ott nem három farkas múlt ki, hanem az egész falka.

Vérfagyasztó eredmény
A helyszínen várt Lup erdész, két férfi társaságában, és három kimúlt farkassal a nagy tölgyfa mellett. Rengeteg farkasnyomot láttunk, a süldőből még csont sem maradt. Néhány fekete sörtecsomó árulkodott arról, hogy őkelméék, a környék rémei, malaclakomát tartottak. Megérkezett az elnök is tíz emberével, és mindnyájuknak megmagyaráztam, hogy kövessék a farkasnyomokat, figyeljék a szarkák cserregését, mert azok rikácsolásukkal jelzik, hogy merre vannak az elhullt farkasok.

A nyomok után széltében becserkésztük a jókora erdőteret. Majdnem másfél kilométerre az öreg tölgyfától is találtunk kimúlt farkasokat. Már közeledett a téli alkony. Az enyhe szél a fák elszáradt, még le nem hullott leveleit zörgette hol csendesebben, hol zajosabban. Az árnyak hosszúra nyúltak karcsúsodtak, lilás kenderszerű fény uralta a teret. Éjszakára készült az erdő.

Összesen tizenkét farkastetemet találtunk. Valamennyiük a szörnyű kínoktól meggörbülve, nyelvük kilógva, dermedt szemük élettelenül meredt az irdatlan magas égnek, amely alatt éltek és amely alatt a kérlelhetetlen ellenség, az ember valamennyiüket elpusztította.

A hóra kiterített tizenkét farkastetem a jelenlévőkből sem váltott ki észlelhető örömöt. Mindannyiuk tekintetében volt valami bizarr sötét, alig pislogó fénye a szánalomnak. Még Berki, a sínfalvi bőrős cigány, akire az a feladat várt, hogy valamennyit megnyúzza, ő sem örült a látványnak.

*
A Jóisten az emberre bízta a gondolkodni képtelen állatokat, amelyekkel az ember a legmostohábban viselkedik. A farkasnak is megvan a maga igen pozitív szerepe feladata a természetben. Ragadózóként az apró, öreg, gyenge, satnya, növényevő vadaknál elvégzi a szelekciót, hogy utódlásra csak erős fiatalok maradjanak, amelyekkel a farkas nem tud elbánni. Ismert tény, hogy ahol kiirtották a farkasokat, ott elsatnyultak az őzek, a szarvasok, dámvadak. Az érintett térségekbe az emberek kénytelenek voltak újból farkasokat telepíteni.

Ma világszerte törvény tiltja a fontosabb ragadozók méreggel való irtását. Etikátlan, elítélendő tett, amit annak idején magam is elkövettem. Azóta is keresem a módját, ha egyáltalán van rá mód, hogy valamit törlesszek abból az adósságból, amivel tartozom az erdőtér négylábúinak és a légteret uraló szárnyasoknak.

Az oldalt szerkesztette:Ördög I. Béla

Komoly egyetemista lány kiadó lakást, szobát keres. Györgyfalvi negyed, központ előnyben. Telefon: 0745-461432, 0266/214174.

Eladó Kolozsváron, a Tulcea utcában, 56 négyzetméteres, két erkélyes, gyönyörű lakás garázzsal. Irányár: 34 500 euró. Telefon: 0264/449-311, 0746-557173. (0011)

ÜZLETHELYISÉG ELADÓ a Jókai (Napoca) utca elején, kb. 60 m2 alapterületű, földszinten, utcai bejárattal. Ajánlatokat írásban kérek a 340-es postafiókba, vagy a szerkesztőség címére (Kolozsvár — 400009 Napoca/16. „Jókai" jeligére)

Szamosújváron immár hetedik alkalommal rendezték meg a Sütő György Emlékversenyt. A füzesmikolai hegyoldalban lezajlott vetélkedőn összesen hetvenen vettek részt. A legfiatalabb, az alig négy esztendős Maria Ohdina, míg a legidősebb versenyző a 63 éves Sztrányecki Tibor volt.

A hat korosztály keretében lebonyolított lesiklás győztesei: 6–10 év: lányok: Gáll Henrietta, fiúk: Gabriel Verde; 10–11 év: lányok: Daiana Turc, fiúk: Tudor Chendrian; 13–15 év: lányok: Sonia Luka, fiúk: Octavian Drăgan; 16–18 év: lányok: Corina Jiman, fiúk: Valentin Verde; 19–35 év: lányok: Mihálydeákpál Erzsébet, férfiak: Sebastian Arăncutean; 35–50 év: nők: Niculina Pop, férfiak: Gáll Ernő. Az 50 év fölöttieknél csak férfiak versenyeztek, a dobogó legfelső fokára Kampó Tibor került.

Sikeres verseny volt, amiért csak dicsérni tudjuk a szervezőket, azaz a helyi polgármesteri hivatalt és az ifjúsági szervezetet. Külön szólnunk kell Mihálydeákpál Ferenc tanácsosról, aki oroszlánrészt vállalt a kisváros volt nagy sízőjének, Sütő György matematikatanár emlékére szervezett helyi jellegű verseny lebonyolításában.

• Az Arsenal hazai pályán 5–1-re legyőzte a Király Gáborral felálló Crystal Palace-t az angol Premier League 27. fordulójának zárómérkőzésén.

Az élen: 1. Chelsea 68 pont, 2. Manchester United 59, 3. Arsenal 57, 4. Everton 48, 5. FC Liverpool 43, 6. Middlesbrough 41, ..., 17. Crystal Palace 22.

Történelmet írt hétfőn este a címvédő Arsenal az angol labdarúgó-bajnokságban: a 133 évet megélt szigetországi pontvadászatban ugyanis először fordult elő, hogy egy csapat csupa külföldi játékost nevezzen egy mérkőzésre. A Daily Telegraph című lap keddi számában egyszerűen csak „idegenlégiónak" nevezte Arséne Wenger gárdáját, amelynek 16-os keretében hat francia, három spanyol, két holland, továbbá egy-egy német, svájci, brazil, kameruni és elefántcsontparti futballista kapott helyet.

— Észre sem vettem, hogy se a pályán, se a kispadon nincs brit. Soha nem nézem a játékosaim útlevelét, hanem mindig a lehető legjobb csapatot próbálom összeállítani — mondta a francia vezetőedző. A beteg Ashley Cole, valamint a sérült Sol Campbell és Justin Hoyte kiválásával Wengernek egyébként sem maradt sok választása, mint az „elidegenítés".

• Az olasz Serie B 26. fordulójának zárómérkőzésén: Treviso–Ascoli 1–1.

Az élmezőny: 1. Genoa 49 pont, 2. Empoli 45, 3. Verona 44 (47–32), 4. Perugia 44 (34–22), 5. AC Torino 44 (31–23), 6. Treviso 42, 7. Ascoli 41.

José Luis Chilavert, minden idők egyik legjobb paraguayi labdarúgója, aki tavaly 39 évesen fejezte be aktív pályafutását, japán teafüvet reklámoz. A csomagoláson „Chilavert keverék" felirat látható, s mellette ott található a legendás hálóőr egyik pazar alakításáról készült fotó.

A Chilavert teát március közepén Makuhari városában mutatják be a nagyközönségnek.

A remek büntető- és szabadrúgásai mellett botrányairól is elhíresült hálóőr november 15-én, 39 évesen búcsúzott a közönségtől. A sztár az 1998-as és a 2002-es világbajnokságon csapatkapitánya volt a paraguayi válogatottnak. Pályafutása során 62 (!) gólt szerzett.

Hosszú gondolkodás után Karl Malone, az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) veterán sztárja úgy döntött, visszavonul.

A Utah Jazznél 18 évet, majd a legutóbbi idényt — a bajnoki cím reményében — a Los Angeles Lakersnél töltő klasszis rengeteget bajlódott sérüléssel a legutóbbi kiírásban, amelynek következtében a Detroit Pistonsszal szemben elbukott nagydöntőben sem volt teljes értékű harcos.

A Jazz-zel 1997-ben és 1998-ban két finálét is elvesztő 41 éves szupersztár az újabb kudarcot követően sokáig lebegtette visszatérésének lehetőségét, hangsúlyozva, csak száz százalékos egészségi állapotban lép újra pályára.

A Lakersnél sokáig reménykedtek abban, hogy a Postásnak becézett kosaras ismét Los Angelesben pattogtat majd, ám Malone már nem akart a nyáron a Shaquille O’Nealt és Gary Paytont is elvesztő, így esélytelen Los Angeles-i csapatban játszani. Az áhított bajnoki gyűrű megszerzésének érdekében legutóbb a San Antonio Spursszel tárgyalt, ám végül meggondolta magát.

— Teljesen egészséges vagyok, ezzel nincs probléma, ám már nincs bennem elég tűz. Én vagy 200 százalékos erőbedobással küzdök, vagy sehogy, különben nincs értelme — mondta az igazi otthonában, Salt Lake Cityben tartott sajtótájékoztatón. — Tizennyolc évet töltöttem itt a Jazznél, ezért, ha leszek olyan szerencsés, és beválasztanak a Hírességek Csarnokába, akkor Utah játékosként vonulok be.

Malone-nak, persze, nem kell ennyire óvatosan fogalmaznia, hiszen biztosra vehető, hogy hamarosan bekerül a halhatatlanok közé. A ma is tökéletes erőben lévő erőcsatár

36 928 ponttal Kareem Abdul-Jabbar (38 387) mögött minden idők második legeredményesebb játékosa a ligában, ráadásul a játszott percek (54 852 perc) tekintetében is csak Jabbar (57 446) előzi meg. Bajnokságot ugyan nem tudott nyerni, ám az Egyesült Államok válogatottjával 1992-ben és 1996-ban is olimpiai bajnoki címet szerzett.

A veterán klasszist 14-szer hívták meg az All Star-gálára, amelyen 1989-ben egyedül, míg 1993-ban csapattársával, John Stocktonnal együtt választották meg a legjobb játékosnak (MVP). Ugyanakkor ennél is értékesebb lehet számára az 1997-ben és 1999-ben is neki ítélt alapszakasz-MVP cím.

Az A jelű kvartettben a dán Ikast biztos első, a Dunaferr második. A magyar bajnok majd a B-csoport első helyezettjével találkozik a nyolc között. Az első összecsapás a sok sérült miatt jelenleg tartalékos dunaújvárosiak otthonában lesz.

A B-csoportban az osztrák Hypo Niederösterreich, a dán Viborg és az orosz Dinamó Volgograd hármasból még bármelyik kettő továbbjuthat. Az is elképzelhető, hogy mindannyian 8 ponttal zárnak majd, és akkor az egymás elleni eredmények döntenek.

A C-csoportban a macedón Kometal Szkopje és a címvédő dán Slagelse jutott tovább, az utolsó fordulóban az első helyet éppen egymás között döntik el.

A D betűjelű kvartettben a Farkas Andreával és Luminiţa Huţupan kapussal felálló, tavaly finalista szlovén Krim Ljubljana továbbra is — egyedüliként a mezőnyben — százszázalékos, de a spanyol Elda Prestigio is negyeddöntős már.

Az állás:

A-csoport: 1. Ikast Bording (dán) 9 pont, 2. Dunaferr 7, 3. Buducnost Monet (szerb-montenegrói) 2 (123–138) 4. Astroc Sagunto (spanyol) 2 (142–160). Az utolsó fordulóban: Dunaferr–Buducnost és Sagunto–Ikast.

B-csoport: 1. Hypo Niederösterreich (osztrák) 8, 2. Viborg HK (dán) 6 (149–124), 3. Dinamó Volgograd (orosz) 6 (134–137), 4. Nordstrand Oslo (norvég) 0. Az utolsó fordulóban: Viborg–Oslo és Volgograd–Hypo.

C-csoport: 1. Kometal Szkopje (macedón) 8 (124–101) 2. Slagelse (dán) 8 (127–112), 3. Lada Toljatti (orosz) 4, 4. Motor Zaporizzsja (ukrán) 0. Az utolsó fordulóban: Slagelse–Szkopje és Zaporizzsja–Toljatti.

D-csoport: 1. Krim Ljubljana (szlovén) 10, 2. Elda Prestigio (spanyol) 6, 3. Tertnes Bergen (norvég) 3, 4. Din Nis (szerb-montenegrói) 1. Az utolsó fordulóban: Ljubljana–Elda Prestigio és Bergen–Nis.

A csoportelsők és -másodikok a negyeddöntőbe jutnak, a harmadik helyezettek pedig a KEK negyeddöntőjébe kerülnek.

A BL negyeddöntőinek párosítása: B-csoport 2. helyezettje–A-csoport 1. helyezettje, A2–B1, D2–C1, C2–D1 — játéknapok: március 12/13. és 19/20.

Női kézilabda EHF-kupa és KEK eredmények
Az EHF-kupa nyolcaddöntők még nem közölt eredményei: Havre HAC (francia)–Zilahi Silcotub 32–27, GOG Gudme (dán)–Gdansk (lengyel) 43–23, San Sebastian (spanyol)–Lipcse (német) 37–34, Horsens (dán)–Duslo Sala (szlovák) 37–29, Metz (francia)–Rosztov (orosz) 28–22.

A KEK negyeddöntőbe jutásért játszott első mérkőzéseken: Aarhus (dán)–Podravka Koprivnica (horvát) 27–27 és FCK Koppenhága (dán)–Larvik (norvég) 26–32. A Vác és a német FC Nürnberg párharc két mérkőzését szombaton, illetve vasárnap játsszák a magyar csapat otthonában.

A 600 ezer euró összdíjazású marseille-i viadalon már idei második végső sikerét ünneplő Joachim Johansson három helyet lépett előre, s ötödik a férfi teniszezők világbajnoki pontversenyében, az ATP Race-ben.

A 380 ezer dolláros Buenos Aires-i torna legjobbja, a párizsi Grand Slam-tornán címvédő Gaston Gaudio a 12-ről a 6. helyre került.

A hagyományos világranglista élcsoportja nem változott.

Mindkét rangsorban változatlanul két román játékos található, Andrei Pavel és Victor Hănescu is rontott előző heti pozícióján. A legjobb magyar, Bardóczky Kornél jelenleg a 332. helyen áll a hagyományos ranglistán.

Az ATP Race élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Marat Szafin (orosz) 200 pont, 2. (2.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 183, 3. (3.) Roger Federer (svájci) 140, 4. (4.) Andy Roddick (amerikai) 125, 5. (8.) Joachim Johansson (svéd) 108, 6. (12.) Gaston Gaudio (argentin) 86, 7. (9.) Ivan Ljubicsics (horvát) 85, 8. (8.) Nyikoláj Davigyenko (orosz) és (5.) Fernando Gonzalez (chilei) 74–74, 10. (7.) Olivier Rochus (belga) 69, ..., 48. (39.) Andrei Pavel 19, ..., 83. (81.) Victor Hănescu 10.

A hagyományos világranglista élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Federer 5975 pont, 2. (2.) Hewitt 4140, 3. (3.) Roddick 3855, 4. (4.) Szafin 3360, 5. (5.) Guillermo Coria (argentin) 2570, 6. (6.) Carlos Moyá (spanyol) 2480, 7. (7.) Tim Henman (brit) 2360, 8. (8.) Gaudio 2150, 9. (11.) J. Johansson 1980, 10. (9.) David Nalbandian (argentin) 1945, ..., 25. (25.) Pavel 1210, ..., 82. (81.) Hănescu 483, ..., 332. (330.) Bardóczky Kornél 98.

Női világranglista
Amélie Mauresmo ugyan kikapott a vasárnap véget ért párizsi torna döntőjében, de ez is elég volt számára ahhoz, hogy a negyedikről a második helyre ugorjon a női teniszezők világranglistáján.

A francia klasszist a fináléban legyőző orosz Dinara Szafina a 48-adikból a 38. pozícióba került.

Az élen továbbra is az amerikai Lindsay Davenport áll.

A magyarok közül változatlanul Mandula Petrát jegyzik a legelőkelőbb helyen, ő jelenleg a 89.

A legjobb helyen álló román teniszező továbbra is Delia Sescioreanu, aki jelenleg a 151. helyen található.

A WTA-világranglista élén (zárójelben az előző heti helyezés): 1. (1.) Lindsay Davenport (amerikai) 4965 pont, 2. (4.) Amélie Mauresmo (francia) 4524, 3. (2.) Serena Williams (amerikai) 4389, 4. (3.) Marija Sarapova (orosz) 4332, 5. (5.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 3745, 6. (6.) Anasztaszija Miszkina (orosz) 3738, 7. (7.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 3665, 8. (8.) Venus Williams (amerikai) 2391, 9. (9.) Jennifer Capriati (amerikai) 2359, 10. (10.) Alicia Molik (ausztrál) 2343, ..., 89. (88.) Mandula Petra 409, ..., 151. (150.) Delia Sescioreanu 226,75.

Nem született megállapodás az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) egymással bérvitában álló klubtulajdonosai és hokisai között a liga vezérkara által szabott utolsó határidőig, de még egyik fél sem jelentette be hivatalosan, hogy teljes mértékben törlik a 2004–2005-ös szezont.

A több mint ötórás washingtoni tárgyaláson kormányzati közvetítők is részt vettek, további részletek nem ismeretesek. Amúgy ezen a napon rendezték volna meg a hagyományos Kelet–Nyugat All-Star gálát.

Noha Gary Bettman, az NHL első számú vezetője a hét végét jelölte meg mint utolsó időpontot az esetleges megegyezésre, a felek várhatóan kedden és szerdán ismét asztalhoz ülnek.

Az elmúlt évtizedben 1,8 milliárd dollár veszteséget felhalmozó klubtulajdonosok a bérek maximálását szeretnék elérni, a profik viszont mereven elutasítják ezt. A tárgyalások már hónapok óta húzódtak a felek között, de nem jutottak közös nevezőre.

Amennyiben mégis létrejön a megállapodás, az alapszakasz az eredetileg kiírt 82 helyett 28 mérkőzést tartalmazna csapatonként. Ha nem, akkor az NHL lesz az első tengerentúli liga, amelyben bérvita miatt egy teljes idényt törölnek.

A kényszerszünet 151 napja tart, eddig az 1230 alapszakasz-találkozóból 824 maradt el, és az All Star-gálát sem tartották meg.

A mostani idényben eddig 379 olyan játékos jött át Európába, aki tavaly még a tengerentúlon kereste kenyerét. Az „exodus" érinti Magyarországot is: a Ferencváros megszerezte Rob Niedermayer (Anaheim Mighty Ducks) és unokatestvére, Jason Strudwick (New York Rangers) játékjogát, míg az NHL-es múlttal nem rendelkező, ám a profiligában szereplő St. Louis Blues alkalmazta Szuper Levente a Dunaújvárosi AC-Invitelt erősíti.

A legfrisebb fejlemények értelmében az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint biztossá vált, hogy teljes egészében törlik a 2004— 2005-ös szezont az észak-amerikai profi jégkorongligában (NHL).

Az AP-nek egy, a neve elhallgatását kérő informátor jelezte: Garry Bettman, az NHL első számú vezetője hamarosan bejelenti, hogy a tengerentúli ligák történetében először elmarad egy teljes idény.

Legutóbb 1919-ben fordult elő, hogy a világhírű Stanley Kupát egyetlen csapat sem vihette haza: akkor az egész világot körbejáró, tízmilliók életét követelő spanyolnátha miatt szüntették be a már zajló döntősorozatot.

Nyolcvanhét éves korában elhunyt Maurice Trintignant, a francia autósport legendája.

A sportember több kategóriában is maradandót alkotott, 82 Forma–1-es futamon indult, 1955-ben és 1958-ban is megnyerte a monte-carló-i versenyt. Pályafutása során a Gordini, a Ferrari, a Vanwall, a Cooper, a Maserati, a BRM, a Lotus és az Aston Martin pilótája volt.

Ötven évvel ezelőtt, vagyis 1954-ben első helyet ünnepelhetett a Le Mans-i 24 órás versenyen.

Unokaöccse a világhírű színész, Jean-Louis Trintignant.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András