Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

A Sixtus-kápolnában kedden reggel kilenc órakor újra összeültek a római katolikus egyház „hercegei", hogy megválasszák a hónap elején elhunyt II. János Pál pápa utódját. A kápolna kéményéből, nem sokkal dél előtt, fekete füst szállt fel, végül este, helyi idő szerint 17.50-kor felszállt a fehér füst: Joseph Ratzinger német bíborost választották pápává. aki a XVI. Benedek nevet vette fel.

Eredménytelen volt kedden délelőtt a pápaválasztó szavazás újabb fordulója. A Sixtus-kápolna kéményéből, nem sokkal dél előtt, fekete füst szállt fel. A hétfő esti, első voksolási forduló is kudarccal végződött, röviddel este nyolc után (helyi idő szerint) fekete füst adta hírül Rómának – a Szent Péter téren közel félszázezren szegezték tekintetüket, kameráikat és látcsöveiket a kéményre –, hogy egyelőre egyik jelölt sem kapta meg a szükséges többséget.

A pápa megválasztásához kétharmados támogatás kellett, vagyis a 115 egyházi „herceg" 77 voksa. A keddi olasz lapok értékelése szerint a kardinálisok két táborra oszlottak, a „konzervatív" Joseph Ratzinger német bíboros támogatóira és az egyelőre megosztott ellenzékére. A La Republica című olasz lap szerint, a Ratzinger-hívek közel félszáz voksot hozhattak, míg az ellentábor csaknem 40 szavazata eloszolhatott a különböző reformpárti jelöltek között.

A lapok szerint ez volt a döntő, hogy milyen háttéregyezségre jutott az az 58 európai bíboros, illetve a legnagyobb létszámú, húsz fős olasz lobby. A hétfői kudarc mindenesetre jelezte, hogy a konzervatívnak tartott Ratzingernek távolról sem volt meg a szükséges támogatottsága.

Két-két szavazás volt beütemezve kedd délelőttre, és ugyanannyi délutánra (helyi idő szerint 16 órakor kezdődött a keddi „második forduló").

A pápaválasztást szabályozó alkotmány – Universi Dominici Gregis – értelmében a bíborosok nem olvashattak napi sajtót, nem nézhettek tv-t és nem hallgathattak rádiót, tilos volt számukra a mobiltelefon és a számítógép, és mindenfajta kép- és hangrögzítő berendezés használata, kívülállókkal nem érintkezhettek. A konklávé szempontjából a Sixtus-kápolna és a Szent Márta-ház számít tabunak, e két, egymástól közel egy kilométerre lévő épület közötti úton nem lehettek idegenek.

Végül, 17 óra 50 perckor (helyi idő szerint) felszállt a fehér füst, valószínűleg fél órával azután, hogy a bíborosoknak kétharmados többséggel sikerült megválasztania az új pápát, s az elfogadva a megbízatást, nevet választott magának. A szavazatok többségét Joseph Ratzinger kapta, aki a XVI. Benedek nevet választotta.

A már hatalmas tömeg üdvrivalgással, zászlók lengetésével fogadta, hogy röviddel este hat óra után megszólaltak a vatikáni bazilika harangjai, üdvözölve az új pápa megválasztását.

A hétfőn este kezdődött konklávé így a negyedik, sikeres forduló után véget ért a „habemus papam" bejelentéssel, amelyet majd Jorge Arturo Medina Estévez bíboros tesz rövidesen a bazilika lodzsájáról, bemutatva az új katolikus egyházfőt.

Tízezrek özönlöttek a Szent Péter térre a pápa megválasztásának hírére kedden este, a Sixtus-kápolnából áradó fehér füstről értesülve. Az új katolikus egyházfő tegnap este urbi et orbi – a városnak, Rómának és a világnak – mondott áldást a Szent Péter-bazilika erkélyéről.

Tegnap reggel ismét munkába álltak a postások, azt követően, hogy éjszaka háromkor a szakszervezeti vezetők megegyeztek a cég vezetősége és a kormány tagjaiból összeállított bizottsággal. A konfliktus feloldása mögött azonban továbbra is feszültségek húzódnak meg, hiszen a postások által követelt béremeléshez képest az eredmény messze a várakozásokon alul maradt.

Mondhatni, a postások beadták a derekukat, hiszen eredetileg 16 százalékos fizetésemelést kértek, ám ehhez képest csak 3 százalékkal nő majd májustól a jövedelmük. A levélkihordók elégedetlenségét csillapítani óhajtó „bónusznak" számít a karácsonyi 1,5 millió lejes prémium. A megállapodás éjszaka, három óra körül született meg, az egyezség azonban csak többszöri nekifutásra jött létre.

A három százalékos béremelés azt jelenti, hogy a postások minimálbére 3,1 millió lejről 3,3 millióra nő. A karácsonyi jutalompénz mellett a 3–5 év közötti munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottak öt százalékos hűségpénzt kapnak. A szakszervezetisek meg nem nevezett forrása szerint, a kormány azt igérte, támogatni fogja, hogy a társaság lekerüljön a költségvetésileg monitorizált állami cégek listájáról. Mint ismeretes, elsősorban ez a rendelkezés szabott gátat a postások követelésinek teljesítése elé.

Kolozs megyében is nagy a csalódás a postások körében. Stelian Suciu szakszervezeti vezető a Szabadságnak elmondta: tegnap reggel ismét elkezdték a munkát annak ellenére, hogy az alkalmazottak egy része meglehetősen elégedetlen volt a tárgyalások eredményével. Hozzátette: elkezdődött a nyugdíjak kézbesítése, és a levelek kihordása. Petre Moldovan, a Kolozs megyei posta igazgatója közölte: a postások két szombaton fogják bepótolni a sztrájk miatt elmaradt munkát, így április 23-án és május 7-én négy-négy órát dolgoznak majd az alkalmazottak.

Jó tíz éve már annak, hogy még a csapból is az It’s my life című sláger folyt. Dr. Alban viszont most először jött Kolozsvárra. Az Universal Motor és az Egyetemi Szervezetek Konzorciuma szervezte megakoncertnek a Tutankhamon Klub adott helyet kedden este. A nagy esemény előtt, a szimpatikus fogdoki részt vett egy VIP partin és találkozott a sajtó képviselőivel is.

A 90-es évek egyik legnagyobb sztárja Nigériában született és Svédországban szerzett fogorvosi oklevelet. A Look who’s talking, Away from home, Let the beat go on, Born in Afrika sokaknak biztosan ismerősen cseng ma is. Alban Nwapa (az énekes polgári neve) 1998 táján tűnt el a slágerlistákról, akkor adta ki utolsó albumát, Hello, Afrika címmel, az ezt megelőző évben pedig egy Best Of válogatása jelent meg.

Dr. Alban a látszat ellenére, azóta sem hagyta abba a zenélést. Saját bevallása szerint folyamatosan koncertezik, a világ majdnem minden országában megfordult már az elmúlt 15 évben, amióta eljött Afrikából. Sok időt szán családjára – van egy két hónapos kislánya, Jane- és különböző befektetésekkel keresi meg a mindennapit. Az énekes szerint az európai közönség nagyon különbözik az afrikaitól és a dél-amerikaitól. A két távoli kontinensen az előadót nem engedik le a színpadról, akár órákig is elnyúlhat egy koncert. „Ha valaki egy ottani országban playback-elni próbálna, azonnal megköveznék" – mondta.

A rendkívül közvetlen énekes azt is kifejtette, hogy az övé a legjobb foglalkozás, utazik, énekel, emberekkel találkozik, és ezért még pénzt is kap. Jobban szereti azt, ha „keveredni" tud az emberekkel, mint a hideg távolságtartást.

A fogorvos testvére révén kötődik Romániához, aki Temesváron végezte az orvosi egyetemet. Ez éppen a rendszerváltás idején történt, ezért esett meg az, hogy a fivér két évet ingyenesen végzett, a többi négyet pedig Dr. Alban segítségével tudta csak kifizetni. Románia szép ország, ezért is jött vissza, Kolozsvár pedig Temesvárnál is szebb és gondozottabb – vélte az énekes. Dr. Albant kellemes meglepetésként érte, hogy bárkivel beszélt, mindenki tudott angolul.

Dalainak megírásakor a mindennapi életből inspirálódik. Az egyik száma a droghasználatról szól, amivel megpróbálja lebeszélni közönségét erről a káros szenvedélyről.

A szervezők egyetértettek abban, hogy Dr. Albannak nincsenek sztárallűrjei, semmiben nem talált kifogásolnivalót, a koncertre való felkészülése pedig profizmusáról tesz tanúbizonyságot. A hétfő esti VIP partin Brad Vee Johnson dzsessz-számokat énekelt a Compendium Band kíséretében, Dr. Alban pedig saját számait „kísérte" közbeénekléssel. Ekkor hangzott el a Hello, Afrika című szám mintájára az, hogy Hello, Cluj, tell me how you ’re doin’? Az este elején a sztár kezet fogott egy másik doktorral, Emil Boc polgármesterrel.

Dr. Albannal együtt fellépett még La Camilla (azaz Camilla Henemark, az Army of Lovers énekesnője), Brad Vee Johnson (ex-Boney M) és a Compendium Band helyi rock-dzsessz zenekar.

Befektetési alap létrehozását tervezik a hatóságok, amelyből az elállamosított ingatlanok tulajdonosait kárpótolják majd. Az alapot a minisztériumoknak a különböző társaságoknál lévő részvényeiből, a külföldi adósságokból áll össze. Az érintett minisztériumok szakértőcsoportja befejezte a kommunizmus alatt elállamosított tulajdonrendezésről szóló törvénycsomagot, amelyért, a tervek szerint, a kabinet felelősséget vállal majd a törvényhozás előtt. A tervek szerint a Tulajdon Befektetési Alapba tartozik majd az Állami Aktívumok Értékesítéséért Hatóság, a pénzügyminisztérium, a közlekedési minisztérium, valamint a távközlési minisztérium különböző társaságoknál lévő részvények.

Romániának Irak, Szudán, Líbia, Szíria, Angola, Kuba, Észak-Korea, Mongólia, Guinea, Közép-afrikai Köztársaság, Szomália, Nigéria, Kongó, Zair és Tanzánia tartozik. A befektetési alap tíz évig működik majd, azután pedig a részvényesek dönthetnek sorsáról. Az alapot működtető társaságot nemzetközi közbeszerzési pályázaton választják ki, a licitet a törvény hatályba lépésétől számított 120 napon belül írják ki. A kártalanított tulajdonosok vagy örökösök három évig kérhetik a kárpótlási jegyeket, ha nem jelentkeznek, ezek elveszítik érvényességüket. A kárpótlási jegyeket hazai és külföldi tőzsdéken is jegyzik majd, a tulajdonosnak joga lesz azokat bármikor eladni.

A törvénycsomag kitér az oly sokat vitatott 1995/112-es törvényre is, amely alapján az ingatlanok bérlőinek lehetősége nyílott, hogy megvásárolják az egykor elkobzott ingatlanokat. A tervezet szerint ezeket a lakásokat az új tulajdonosnak nem szabad továbbadnia, amíg nem születik erre vonatkozó bírósági jogerős ítélet. A tíz évvel ezelőtt megszületett törvény tíz éves eladási tilalmat állapított meg, tehát éppen az idén adhatnák el ismét a tíz évvel ezelőtt megszerzett lakást. Az új tervezet szerint azonban kivételt képeznének azok az ingatlanok, amelyek ügyében jogi eljárás zajlik.

A közhasznú intézményeknek otthont adó, visszaszolgáltatott ingatlanok esetében az egykori tulajdonosnak háromtól öt évig terjedő türelmi időt kell biztosítania a bérlőnek. Ilyennek számítanak az oktatási, egészségügyi, pénzügyi, minisztériumi, igazságszolgáltatási intézmények. A maximális türelmi időt az oktatási és az egészségügyi intézményeket befogadó ingatlanok esetében alkalmazzák. Ebben az időszakban az egykori tulajdonos épület- és telekadó kifizetése alól mentesül, és későbbi kormányhatározatban megállapított bérleményt kap.

A pártokat és diplomáciai külképviseleteknek otthont adó ingatlan esetében az egykori tulajdonos egy évre köteles szerződést hosszabbítani, de ennek feltételeit újratárgyalhatják. A természetbeni visszaszolgáltatás elvét a földek esetében az elhelyezésüktől függetlenül is alkalmazni fogják. A tervezet szerint ha a természetbeni visszaszolgáltatás nem lehetséges, akkor az ingatlan birtoklója köteles kártalanítani az egykori tulajdonost.

A törvénycsomag végleges változatát a kormánypártok egyeztetése után terjesztik a kabinet elé.

Amint arról tegnapi számunkban már beszámoltunk, Kolozsvár férfi kosárlabda-együttesének vezetői azt latolgatták, hogy tiltakozásul a szombati részrehajló bíráskodásért – amikor a Kolozsvári BU Poli Mobitelco Carbochim a Horia Demian Sportcsarnokban hosszabbítás után 103:94 arányú vereséget szenvedett a Nagyszebeni Atlassibtól –, visszaléptetik a csapatot a bajnokságból. A vezetők végül úgy döntöttek, hogy a csapat nem utazik el a play-off első szakaszának második mérkőzésére Nagyszebenbe.

Mivel a bajnokság e szakaszát három mérkőzésből két győzelemig játsszák, ha a csapat vezetői nem gondolják meg magukat az utolsó percben, ez azt jelenti, hogy a kolozsváriak kiesnek a play-off további küzdelmeiből, és nem valósíthatják meg az idény elején kitűzött céljukat, vagyis az elődöntőbe jutást.

A nagyszebeni mérkőzésre ma, szerdán délután kerülne sor.

Csütörtökön mutatja be a Román Nemzeti Bank a július elsejétől forgalomba kerülő új érméket és bankjegyeket. A bankjegyek értéke: 5 lej (5.000 régi lej), 10 lej (10.000 lej), 50 lej (500.000 lej), 100 lej (1.000.000 lej) és 500 lej. Az erős lej részegységei az 1 bani (100 régi lej), 5 bani (500 lej), 10 bani (1.000 lej) és 50 bani (5.000 lej), ezek érme formájában jelennek meg.

Felvilágosítják a diákokat

(1., 5. old.)

A kolozsvári diákokat és oktatókat az Európai Unióhoz való csatlakozás hatásairól tájékoztatják ma délelőtt 10 órakor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán. Az integrációs minisztérium által finanszírozott Együtt egy fiatal Európáért című program keretében az egyetemi központokban szerveznek vitákat és előadásokat, amelyek az oktatás, szociális politika, szakmai képzés, az uniós állampolgárok szabad mozgása témaköröket járják körül. A szervezők célközönségként azért választották a diákokat, mert úgy tapasztalták, hogy meglehetősen szegényes ismerettel rendelkeznek az Európai Unióról, ami miatt torz kép kép alakult ki bennük az európai közösségről.

A közvélemény-kutatások szerint a lakosság továbbra is óhajtja az EU-csatlakozást. A drágulások és a megemelt adók ellenére, a megkérdezettek 85 százaléka igennel válaszolt arra kérdésre, hogy óhajtják-e, hogy Románia az EU tagjává váljon. Az emberek úgy gondolják, hogy az integráció hozzájárul majd a korrupció visszaszorításához, valamint a reformok gyorsabb gyakorlatba ültetéséhez. A csatlakozást ellenzők száma nem haladja meg a tíz százalékot. A támogatók magas aránya ellenére, az embereket aggasztja a termékek és a szolgáltatások drágulása. A csatlakozással egyetértőknél jóval kevesebben vannak azok, akik azt hiszik, hogy az integráció után javulni fog az életminőségük. 43 százalék hiszi ezt, 26 százalék pedig úgy gondolja, hogy életkörülményei semmit sem fognak változni. A borúlátók 16 százalékot tesznek ki, ők 2007 után a mostaninál is rosszabb helyzetre számítanak. A felmérés szerint a lakosság egyharmada minden további nélkül elfogadná a védzáradék életbe léptetését, és a csatlakozás elhalasztását 2008 január 1-re, ha ez a súlyos szociális és a gazdasági következmények enyhülésével járna.

A csatlakozást leginkább a kis- és közepes vállalkozások sínylik majd meg. Erre lehet következtetni Marian Miluţnak, a Munkáltatók Országos Szövetsége elnökének a szavaiból, aki arra figyelmeztetett, hogy a kis- és közepes vállalkozások 80 százalékát a csőd fenyegeti, ha nem veszik tudomásul az EU által elvárt minimális követelményeket. Miluţ felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a hatásokat csak úgy lehet csökkenteni, ha állandó párbeszédet folytat a munkáltatókkal.

Keddi soros ülésén a kolozsvári városi tanács egyhangúlag elfogadta a polgármesteri hivatal vezetősége által javasolt új temetői szabályzatot. A választottak a Közterület Fenntartó Vállalatra (RADP) bízták a városházához tartozó temetőkben a sírásást, a temetéssel kapcsolatos szolgáltatások ellátását, valamint a nyughelyek védelmét. Egyes tanácsosok a RADP monopolhelyzetének megerősítését látják az intézkedésben.

Kolozsváron négy temető van a polgármesteri hivatal tulajdonában: a Házsongárd, a monostori, a kismezői és a kajántói. Az első három az 1-es, az utolsó pedig a kettes kategóriájú temetők közé tartozik.

A szabályzat szerint, sírhelyet kapnak a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők, vagy a 75 évnél idősebb személyek. Ingyen sírhelyet kapnak az 1989-es forradalomban elesettek hősök utódai, a háborús veteránok, a háborús özvegyek és a volt politikai foglyok. Egy személynek csupán egy sírhelyet koncesszionálnak 20 évre. Amennyiben valaki lemond a sírhelyről vagy nem gondozza azt, elveszíti a koncesszió jogát. Pálffy Károly RMDSZ-es tanácsos kifogásolta a szabályzatnak azt a kitételét, amely szerint a városé lesz a két évig nem gondozott sírhely. – Ez szubjektív megítélésnek ad helyet – érvelt. Elérte azt, hogy a sírhely tulajdonosát ajánlott levélben értesítik, és a koncessziós szerződést csupán akkor bontják fel, ha az érintett nem jelez vissza.

A szabályzat értelmében a polgármesteri hivatalhoz tartozó temetők védelmét ezentúl a RADP biztosítja. A tanácsosok megjegyezték, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbak a lopások a temetőkben. – Még a gázolajjal leöntött koszorúkat is elviszik – mondta az egyik önkormányzati képviselő. Ugyanakkor lapunk olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a ravatalozóban levő halottakról lelopják a cipőt, sőt temetésig a rózsafüzér is eltűnik a kezükből.

Az új szabályzat értelmében egységes koncessziós díjat állapítottak meg a román és külföldi állampolgárok számára egyaránt.

A Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) kizárólagos jogot kapott a polgármesteri hivatalhoz tartozó temetőkben a sírásásra, a temetéssel kapcsolatos szolgáltatások ellátására, a tisztaság biztosítására, valamint a temetőkertek védelmére.

Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani.

ÉLET, AMIRŐL AZ ANGYALOK ÁLMODNAK című színes, feliratos francia filmet vetítik április 21-én, csütörtökön este 7 órától a Prospero Ház filmklubjában (Mikó/Clinicilor utca 16.). A film rendezője Erick Zonca. Belépés ingyenes.

JOGI TANÁCSADÁST TART Szőcs Sándor ügyvéd a Kolozs megyei RMDSZ Fürdő/Pavlov utcai székházában április 20-án, szerdán du. 3 órától.

AZ RMDSZ ALSÓVÁROSI KERÜLETÉNEK összejövetelén meghívott vendég Mátis Jenő megyei tanácsos. A Párizs utca 17. szám alatti székházban április 21-én, csütörtökön du. 4 órától tartják az összejövetelt.

DR. GÁBOR KÁLMÁN professzort, évtizedes, folyamatos és lelkes vendégtanári munkájáért, a diákok és kolozsvári oktató kollégák köszönete, elismerése jeléül, a BBTE Szociológia Tanszékének Magyar tagozata 2005. április 21-én, csütörtökön keződő összejövetelén a Max Weber Szakkolégium székházában tiszteletbeli tagjává fogadja. Az eseményt dr. Magyari Tivadar tagozatvezető dékánhelyettes ismerteti, ezután dr. Veres Valér méltatja Gábor Kálmán munkáját, majd a professzor ez alkalomból előadást tart.

MAGAS HEGYEK KÖRNYEZETI SZÉPSÉGEI címmel, vetítéssel egybekötött előadást tart dr. Farkas György, a Sapientia–EMTE Természettudományi Karának oktatója április 21-én, csütörtökön du. 6 órától az EMTE (Mátyás király u. 4.) Óváry termében, az Egyetemi Esték előadás-sorozat keretében.

A ROMÁN–MAGYAR MŰSZAKI NAGYSZÓTÁR TÖRTÉNETE címmel dr. Pálfalvi Attila ny. egyetemi tanár bemutató előadást tart április 21-én, csütörtökön du. 6 órától az EME Jókai/Napoca utca 2. szám alatti (I. emelet) székházának előadótermében. Az előadás az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya összejövetelének keretében hangzik el.

A Szent Mihály Caritas hétfői szaktanácsadásán Csomafáy Ferenc újságíró telt ház előtt tartott előadást, Az idős ember életkultúrája témakörben. Elmondta: eredetileg Fényképez a nagyi lett volna a beszélgetés „címe", hiszen az előadás alapját képező gondolatsort egy felvételsorozat indította el, amelyet egy idős hölgy készített, digitális kamerával.

Nem kivételes eset ez, nagyon sokan vannak, akik nyugdíjba lépésük után kezdenek új hobbinak hódolni, új területekkel ismerkedni. Szűkösebb anyagi körülmények között is meg kell találni a módját annak, hogy ne inaktívan teljenek a napok, a kapcsolatteremtés, a kommunikációs lehetőségek csökkenését nem szabad elfogadni.

Belső tartalékaiból kiindulva ki-ki találhat kedvére való foglalkozást, a nehezebb feladat bizonyára a szellemi és lelki tartalékoknak a társadalmi lehetőségekkel való egyeztetése.

Az utazás, idegen nyelvek tanulása, számítógép-kezelés, az internet információs gazdagságának kihasználása merült fel, mint lehetséges időtöltési forma, de természetesen az időseknek rendkívül nagy szerepük van a családban is, az unokák nevelésében. Ma, amikor legtöbb családban mindkét szülőnek egész napos elfoglaltságot jelent a megélhetés megteremtése, a nagyszülők feladata lehet egy egészséges értékrend „átörökítése" az unokák számára.

Az előadást követő beszélgetésen elhangzott a kérdés: mi hiányzik ahhoz, hogy idősbarát társadalomról beszélhessünk? A válasz azonnali volt: pénz. Hiszen ha az megvan, enyhíthető a betegség, könnyíthető az idős kor. Egy úr a közönségből arra is rámutatott: az öregség gondolatával nem hatvan évesen kell szembesülni, készülni kell rá anyagilag, fizikailag és szellemileg egyaránt, már fiatal korban.

A délután a születés- és névnapjukat ünneplők köszöntésével zárult.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztálya idén újból teljesítménytúrát szervez a Bükkben, a városunkban született nagy király, Hunyadi Mátyás emlékére, amelyre szeretettel meghív minden természetet tisztelő, túrázni szerető személyt, életkortól függetlenül. Érdekességként megjegyzendő, hogy a tavalyi teljesítménytúra legfiatalabb résztvevője 3 éves, a legidősebb pedig 81 éves volt.

A túra időpontja április 23., szombat, kiindulópontja (és célpontja is) a monostori trolibusz és villamos végállomástól 2,5 km-re lévő Gorbó-völgyi, lőtér előtti kocsma. A teljesítménytúrák három különböző távon indulnak: 10, 20 és 40 km, mindenki erőnléte szerint választhat.

A 40 km-es teljesítménytúra reggel 7–8 óra között indul, a 20 km-es távra benevezők 8–9 óra között indulnak, végül a 10 km-es távra benevezők 9–10 óra között indulnak. Minden résztvevő térképpel ellátott könyvecskét kap a túra útvonalának a leírásával. A teljes útvonal jelzéssel van ellátva, ami megkönnyíti a tájékozódást. A teljesítménytúrák során a könyvecskében kijelölt útvonalon kell haladni, az ellenőrző pontokban az igazolólapon megjelölt időhatáron belül pecsételni. Az időben célbaérkezők a túra teljesítését igazoló emléklapot és jelvényt kapnak.

A 20 és 40 km-es túrák résztvevőit a szervezők az Árpád-csúcson szendviccsel és teával várják.

A teljesítménytúrára bárki benevezhet, nem szükséges EKE-tagnak lenni. További felvilágosítással szolgál Bagaméri Béla, az 540-487-es telefonszámon.

A túra után, este 7 órától reneszánsz estre hívjuk meg elsősorban a túra résztvevőit, de természetesen minden érdeklődőt szeretettel várunk. A reneszánsz estre Mátyás király szülőházában kerül sor, amelyben 1902–1935 között az EKE múzeuma működött, házigazdánk az 1992-ben alakult Amaryllis Társaság lesz. Az est folyamán az Amaryllis Histórikus Együttes 6. generációja mutatkozik be L. Székely Melinda balettmesternő vezetésével, 15–17-ik századi, eredeti koreográfiák révén, reneszánsz muzsika és korhű öltözet segítségével igyekeznek az egykori királyi udvar táncmulatságainak hangulatát a város legrégebbi, történelmi jelentőségű házába varázsolni. További meglepetésekről az Amaryllis Társaság és lelkes vezetője, László Bakk Anikó gondoskodik

Hétfőn este nyolc órától minden posztmodern irodalomra kíváncsi ember megismerhette egy kicsit közelebbről Gál Ferenc költészetét a Bulgakov kávéház pincéjében.

Elsőként Bréda Ferenc mutatta be röviden a költőt és méltatta annak munkásságát, kiemelve „irodalmi máslátását", majd meghallgathattuk a költeményeket. Ezután Karácsonyi Zsolt olvasta fel vitaindítóját Az űrtől a zűrig és vissza címmel, amelyből az is kiderült, hogy a költő 1966-ban született és 1980 óta írogat. A kör tiszteletbeli elnöke szerint „Trehány" Feri verseit az őszinteség és szókimondás jellemzi. De ugyanakkor a költő világa avantgard és szürreális, miközben a történetek reálisak.

Kritikát mondott az elhangzott versekről Burus János Botond is, a Bretter György Irodalmi Kör alelnöke, de bárki elmondhatta véleményét a jelenlévők közül.

Vidékről szólni pátosz nélkül – főleg, ha az egyben a szülőhely környékét is idézi – új típusú lokálpatriotizmusra vall. (Ön)fegyelem, árnyalt fogalmak, nosztalgia, jelenlátás és jövőképkockák sajátos elegye, mindez akár receptje is lehetne a tájék felszínességében is kritikát rejtő leltárának. Akár Aranyosvidék esetében is. A XIII. század közepétől datálható, ötödik székely székként ismert mintegy 350 négyzetkilométeres terület valahogy makacsul ki-, lemaradt az erdélyi tájegységek szerves arculatépítő folyamatából. Csak szűkebb szomszédságára tekintve kiderül: a Mezőség, Kalotaszeg jókora eséllyel pályázhat ismertségi indexe révén az ideutazó turisták érdeklődésére. Bár a rusztikumra vágyók a torockói panzióparadicsomban rálelnek a Jókait is megihlető egyediségre, és nem marad ki az erdélyjárásból a Tordai-hasadék, a környék – például Csegez vadregénye, Várfalva, Kövend, Mészkő – továbbra is legfeljebb a kolozsvári piacon szerez némi elismerést mosolygós retekkötései, fényeshéjú ízletes vereshagymája, veteménye révén. Mondják, az aranyosszéki, kissé befeleforduló, magamagát menedzselő, dolgos emberfajta. Ezt igazolja Balázs Ferenc 1930-as években elkönyvelt félkudarca, mikor a kerek világot bejárt unitárius lelkésznek el kellett ismernie: szövetkezeti alapon elképzelt vidékfejlesztő tervei nem jutottak tovább a kezdeményező jószándéknál. Röpke visszapillantásnál több oka is lehet annak, hogy Aranyosszékről, mint önmagát (f)elismerő entitásról jobbára csak Orbán Balázs szavait idézve beszéljünk. A nagy kereskedelmi és hadiutak közelsége, s innen a több ízben is cserélődő lakosság, a számtalan közigazgatási-területi átszabás, Torda előbb polgáriasító, majd – Aranyosgyéressel vállvetve szocialista ipari fellegvárként – elszívó hatása, és miért ne, az a tény, hogy a falvak közül egyik sem tudott a tájegység központjává, mértékadó irányzékává izmosodni.

Az utóbbi évtized krónikája a helyi közösségek moccanásait jegyzi, várfalvi néptánctábort, Aranyosszék Alapítvány néven a balázsferenci régiófejlesztés időszerűsített ígéretét, szentmihályi falunapokat, kórustalálkozókat, magyarországi testvértelepülésekkel kötött partnerségi csírákat, de mindez elszórtan, enyhe sajtóvisszhangot keltve, rapszodikusan. Bár egy kutatói jegyzékben nem kevesebb, mint 110 kötet, tanulmány, cikk címe szerepel Aranyosszékkel kapcsolatban, a közérdeklődés, a vidékről való tudás méltánytalanul csekély. Keszeg Vilmos kétkötetes népköltészet-monográfiája fájdalmasan elszigetelt kivétel. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület által júniusra tervezett Aranyosvidék-konferencia ötlete ezért lehet/lesz az áttörés pillanata. Hogy ne csak az autópálya térképen felsejlő nyomvonala, vagy épp valamely aranybánya újabb műszaki balfogása által kilúgozott, haltetemeket sodró folyó híradóba kívánkozó látványa terelje a figyelmet az Aranyos-völgyére.

Ezúton fejezzük ki köszönetünket azoknak a pályatársaknak és magánszemélyeknek, akik pénzadományaikkal hozzájárultak a Magyar Opera néhai művésznője, a Zeneakadémiai tanára, Kríza Ágnes síremlékének az elkészítéséhez. Ígéretünkhöz híven közzétesszük ezen személyek névsorát:

Balázs Ernő, Bán Zsigmond, Bányai Ágnes, Benczédi Ágnes, Bercsu Samu, Csulak Éva, prof. dr. Dânşoreanu Bujor, Demény Attila, prof. dr. Fărcaş Alexandru, Hirsch Rosina, Jánky Mária, Katona Zs. József, Kirkósa-Köpeczi család, Kovács Zsuzsa, Laskay-Turánitz család, Marton-Dehel család, Mányoki Mária, Molnár Levente, Molnár Mária, Pataki Enikő, prof. dr. Ninuca Pop, Sándor Árpád, Simon Gábor, Székely Árpád, a Református Kollégium diákjai, Székely Terézia, Szép Gyula.

Továbbá köszönetünket fejezzük ki a kolozsvári Magyar Evangélikus Egyháznak, személyesen Kiss Béla nagytiszteletű úrnak, aki a sírhelyet annak idején adományozta, valamint a magyarországi Wagner társaságnak, amely a Házsongárd Alapítványon keresztül járul hozzá a sírkő felállításához.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Miss Titkosügynök2 – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Aaltra – francia-belga bemutató. – Vetítések időpontja: pénteken, szombaton, vasárnap, csütörtökön: 15, 17.30, 20, 22; hétfőn, kedden, szerdán 15, 22.30; kedvezménnyel kedden minden előadás.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Juliette Binoche-fesztivál: 18-án: Les enfants du siecle – 17.30, 20; 19-én: Decalage Horaire – 17.30, 20; 20-án: Le veuve de Saint Pierre – 17.30, 20.

GYŐZELEM – Micimackó és a Zelefánt – bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 16, 18; Vágott verzió – bemutató. – Vetítések időpontja: 19, 22.

FAVORIT – Didgeball – A True underdog story – amerikai. – Vetítések időpontja. 15, 17, 19, kedvezménnyel csütörtökön minden vetítés.

DÉS

MŰVÉSZ – Elektra – amerikai. – Vetítések időpontja. 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától kedvezménnyel és hétfőn minden előadás.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Kill Bill: Vol 2 – amerikai. – Vetítések időpontja: 12.30, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órakor; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 12.30 órakor, hétfőn minden vetítés.

DACIA B-TEREM – Cápa mese – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Garfield – amerikai animációs film. – Vetítés 15 órától. Gyémántrabló – amerikai. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, hétfőn minden vetítés.

MAGYAR OPERA

Április 21-én, csütörtökön este 7 órakor: Koós János koncert.

Április 24-én, vasárnap du. 5 órakor: Erkel Ferenc: Bánk bán – vizsgaelőadás. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Dehel Gábor. – Nyugdíjas- és Ifjúsági-bérlet.

ROMÁN OPERA

Április 22-én, pénteken este 7 órakor: Bizet: Carmen – rendkívüli balett előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, április 20-án, szerdán este 8 órakor: Brüchner: Woyzeck – stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu.

Április 22-én, pénteken este 7 órakor: Ray Cooney: Egyszer kettő néha sok. Rendező: Keresztes Attila. – CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Április 23-án, szombaton este 8 órakor: Euripidész: Alkesztisz.

EUPHORION STÚDIÓ

Ma, április 20-án, szerdán este 7 órakor: Mi-am pus în gând să fiu un ticălos.

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Április 22-én, pénteken du. 5 órakor: A Transilvan-négyes hangversenye. Műsoron: Beethoven: Kvartet (op. 18 nr. 5), Brahms: 2. Négyes g-mollban.

FERENCES TEMPLOM

Ma, április 20-án, szerdán este 7 órakor: Jótékonysági koncert a ferences templom orgonájának helyreállításáért. Közreműködik: Kostyák Levente (Furulya), Pozsár Róbert (orgona) és a ferences templom kórusa.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Az Unió minden olyan európai állam előtt nyitva áll, amely tiszteletben tartja értékeit és elkötelezett azok érvényesítése mellett. Az Unió értékei, az Európai Alkotmány értelmében, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Ennek megfelelően, az Unió tiszteletben tartja a tagállamok Alkotmánya előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része az alapvető politikai és alkotmányos berendezésnek, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást az Alkotmányból eredő feladatok végrehajtásában. Az egyensúly megteremtése és megőrzése érdekében, a tagállamok az Alkotmányból, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, megteszik a megfelelő általános vagy különleges intézkedéseket, és tartózkodnak minden olyan magatartástól, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását. Az Európai Unió tehát nem egy zártkörű, egyszer és mindenkorra adott szövetség, hanem kész újabb európai államok befogadására, amelyek tiszteletben tartják értékeit.

Az Európai Alkotmány hivatkozott rendelkezése első olvasásra annyira egyértelműnek tűnik, hogy nem is szorul magyarázatra. Ez ma, a huszonöt, holnap pedig huszonhét tagállam esetében így is van, de mi történik, ha (helyesebben: amikor) újabb államok jelentik majd be csatlakozási szándékukat? Milyen államok tekinthetők európaiaknak? A kérdés feltevése nem egyszerű jogászi akadékoskodás, hanem reális alapon történik, annak a tagadhatatlan ténynek a következménye, hogy a földrajzi és a politikai Európa határai nem esnek egybe. A hidegháború idején egyesek (nem teljesen indokolatlanul) azt állították, hogy Európa határai az Elbánál húzódnak. Közel fél évszázadnak kellett eltelnie, amíg a politikai határ jóval nyugatabbra tolódott, de korántsem a Kaukázusig. Mi történik, ha egy adott történelmi helyzetben, a Független Államok Szövetsége (értsd: a volt Szovjetunió) vagy (és!) Törökország politikai vezetése kéri felvételét az Unióba? Valószínűnek tűnik, hogy egyik kérést sem lehet elutasítani csupán azért, mert nem egész területük tartozik a földrajzi Európához, felosztásuk pedig szóba sem jöhet, viszont akkor a politikai értelemben vett Európa határai túlterjedhetnek a hagyományos földrajzi határokon. Addig viszont még eltelik egy kis idő, maradjunk tehát a jelenlegi helyzetnél.

Minden olyan európai állam, amely az Unió tagjává kíván válni, erre irányuló kérelemmel fordul az Európai Tanácshoz. Erről értesíteni kell az Európai Parlamentet és a tagállamok nemzeti parlamentjeit. Ezek megfelelő konzultációkat folytatnak különböző tanácsadó szervekkel és szervezetekkel, majd határozatot hoznak. A felvétel feltételeit és részletes szabályait a tagállamok és a felvételét kérő állam közötti megállapodásban rendezik. Ezt a megállapodást alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie. A csatlakozási eljárás elég bonyolult, részleteinek ismertetése azonban adott keretben nem szükséges.

A felvétellel nem szűnik meg, hanem szaporodik a tagállamok kötelezettségeinek száma. Ennek következtében, amennyiben fennáll annak egyértelmű veszélye, hogy egy állam súlyosan megsérti az Unió értékeit, elrendelhető az érintett állam egyes tagsági jogainak felfüggesztése, ami jelentős következményekkel járó szankció. Szükségesnek tartom azonban hangsúlyozni, hogy a védelemhez való jog ebben az esetben is biztosított, tekintettel arra, hogy mielőtt ilyen értelmű határozatot hoznának, az Unió illetékes szervei meghallgatják az érintett tagállamot. Amennyiben ezt szükségesnek találja, az uniós szerv minősített többséggel hozott határozattal felfüggesztheti az érintett tagállamnak az Alkotmány alkalmazásából származó egyes jogait, köztük a Tanács e tagját megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben figyelembe veszik az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait, és kötelezettségeit érintő következményeit. Az alkalmazott intézkedésnek tehát arányban kell lennie a mulasztás súlyosságával. Az alkotmányos rendelkezés nyelvtani értelmezéséből is kitűnik, hogy a felfüggesztés kizárólag a jogokra vonatkozik, míg az alkotmányos kötelezettségek (például egyes pénzbeni hozzájárulások) változatlanul érvényben maradnak. A Tanács minősített többséggel elfogadott európai határozattal megváltoztathatja (módosíthatja) vagy visszavonhatja a felfüggesztési határozatot, abban az esetben, amikor az annak meghozatalához vezető körülményekben számottevő változás következett be.

A fenti intézkedések meghozatalában az uniós szervben az érdekelt államot képviselő tag nem vehet részt a szavazáson, és az érintett tagállamot nem veszik figyelembe a szótöbbség kiszámításánál. A személyesen jelenlévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem lehet akadálya az ismertetett határozatok elfogadásának.

Abban az esetben, ha a szavazati jog felfüggesztéséről rendelkező határozat elfogadása után, a Tanács az Alkotmány valamely rendelkezése alapján minősített többséggel határoz, ennek megállapítása a fentiek szerint történik.

Az Európai Unióba való belépés önkéntes, ugyanakkor pedig saját alkotmányos rendelkezéseivel összhangban bármelyik tagállam úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. A kilépés szándékát a tagállam bejelenti az Európai Tanácsnak, amely iránymutatásokat ad, és ezek alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az EU-val való jövőbeni kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait.

A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában, a bejelentéstől számított két év elteltével az Alkotmány az érintett államra többé nem alkalmazható. Ez általános szabály, ellenben az Európai Tanács az érintett állammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbítását is elrendelheti. Feltétlenül megjegyzendő, hogy az önkéntes kilépés sem tekinthető véglegesnek és visszavonhatatlannak, mivel, ha egy állam, amely korábban kilépett az Unióból, később újra felvételét kéri, az alkotmányos rendelkezéseknek megfelelő eljárással ismét felvehető.

Az Európai Unióból való önkéntes kilépésre eddig nem került sor, és minden valószínűség szerint a közeljövőben sem következik be. Egyelőre olyan történelmi időszakban élünk, amire többek között az jellemző, hogy mind több állam szeretne tagja lenni az Egyesült Európának, azonban nem árt, ha legalább alaptörvényi szinten fogalmunk van róla, hogy tulajdonképpen milyen szövetség tagjai kívánunk lenni, annál is inkább, mert belépésünk előtt minket is megkérdeznek, akarunk-e uniós polgárok lenni. Részemről igen.

Miután mindenki elment, Hesztia rendet csinál. Fő teendője most az ágyneműk, takarók összeszedése, a szellőztetés alapos rítusa. Ha nincs tiszta levegőre nyíló ablak, kissé nehéz kivinni az ágyneműket a szobákból. Olykor három férfi ágyából rakja ki székekre, az emeleti korlátra a paplanokat, a párnákat és a lepedőket. De ez most semmi ahhoz képest, hogy három férfira mos, főz, takarít, mosogat. Felmos, sikál, porol. Satöbbi. Mint például az az asszony, akit mellrákkal műtöttek, de sohasem panaszkodik. Civilben Gabikának hívják.

Most vigyáznia kell az ágyneműkkel, mert a negyedik emeleten nagyon veszélyes kitenni, huzatos a tömbház belső udvara, a nyugati szél mintegy megcsavarodik benne, néha felborítja a virágcserepeket is, még szép időben is leverheti a párnát. A belső, a korláton belüli szellőztetés viszont elzárhatja a szomszédok útját, zavarhatja a közlekedést ezen a furcsa körfolyosón, ami egy pesti bérház karikatúrája, vagy ha nagyzolósan fogja fel, leginkább a nápolyi lepedős erkélyekre emlékezteti. A lepedők pontosan úgy lebegnek, lógnak.

Csakhogy itt, ez a félfalusi szomszédság, a zsúfoltan élő kolozsvári társadalom olyan lakóközössége, amelyikben úgyszólván mindenki mindenkit ismer. Nem csupán köszön, de beszélget is naponta, folyton nyelvet váltva, vagy összekavarva, azokkal, akikkel találkozik: menet közben, lépcsőházban, liftnél, kapuban. A nyitott belső udvar lehetővé teszi, hogy mindenki lássa: kihez, ki jön, mit hoz, és mit visz el. Bánatos, részeg, vagy csak fáradt ember.

Elbújás nincs.

A nyugdíjas ezredes mindig megdicséri Hesztiát: „Ce harnică sunteţi!"; s ő megpróbál mosolyogni, sokadszor is. De most már elég könnyedén folyik a reggeli csevely. Mari (Mărie) már nem olyan korán kelő, mióta magas a vérnyomása. Ritkán előzi meg őt a szellőztetésben, rongyrázásban, folyosó-felmosásban, a lábtörlő kiöblítésében.

Egy ideig a Rózsikában lakó Démétér (istennő) keltette fel őt, mert Rózsika fél hatkor rázta ki először a portörlőjét, s reggel hétig szüntelenül azon dolgozott, hogy a lányát rendben munkába indítván átmehessen a mozgássérült Lőrincz nénihez, Isten nyugosztalja, akit ő gondozott a Párizsban élő leánya megbízásából.

Mióta Lőrincz néni 95 éves korában elhunyt egy betegotthonban, mert Rózsika közben maga is megbetegedett, már nem kel olyan korán, Hesztiának tehát nincs kivel versenyeznie, hogy jaj, ne maradjon „a ház eleje" felmosatlan, mert akkor szívességből, mindig Rózsika mossa fel. S micsoda szégyen…

Volt, hogy Hesztia betegeskedett, vagy hónapokig nem volt otthon, s a galambszart Rózsika sem volt képes a téli fagyban felkaparni: lerakódott, mint a guanó – József Attila versében – „keményen, vastagon". És nem volt spakli.

Hesztia ekkor kitalálta, hogy a nokedli szaggató „spaklija" pont jó lesz erre, majd vesz egy másikat, nincs mire várni: vagy lesz tisztaság a galambok után, vagy megszólják a szomszédasszonyok.

Láttam-e a változást a Jókai utcában – kérdi lelkendezve a kolléga, a kipirult forgalom szabályozó oszlopokra utalva. Láttam és örvendtem is annak, hogy az új városvezetés szakítani akar a múlttal, az ízléstelen funári vásári populizmussal, és a piros-sárga-kéket piros-fehérre váltotta. A szándék mindenképpen dicséretes, az eredmény is jobb a réginél, de ha már annyi pénzt költöttek az újrafestésre, talán nem ártott volna egy megbízható szakemberekből álló bizottságot is megkérdezni arról: Kolozsvár patinás belvárosához milyen szín illene a leginkább. Félreértés ne essék: kedvencem a piros, konyhámban a bútor mellett még az ajtót és a fűtőtestet is ilyen színűre festettem, sőt az angolvörös szobabelsőtől sem idegenkedem, a Jókai utca viszont nem konyha. A pipipirosan virító idétlen oszlopok látványa zavar. Mert hivalkodó. Mert azt a látszatot kelti, mintha ez a szükséges rossz lenne a legfontosabb a műemlék épületekben bővelkedő belvárosi utcában.

Aminthogy a Deák Ferenc utca elejének és a Memorandisták emlékműve mögötti sétánynak a helyhatósági választások utáni átalakítása is értékelendő, az eredmény viszont már annál kevésbé. A fehér kövecskés mütyürök, csak mütyürök maradtak, még ha hófödte bércekre is szerettek volna emlékeztetni. Mert hiába szép a nyersanyag, ha nem odaillő.

A jó szándék tehát még nem minden. A városi vezetőket pedig elsősorban nem kifinomult esztétikai érzékük miatt választották meg Kolozsvár polgárai. Erre valók a szakemberek. S nem is szenvedünk hiányt belőlük. Tanácsot kérni pedig nem szégyen. Csupán egyetlen ember értett mindenhez mindenkinél jobban. Ahhoz is, hogy egy egész országot tönkretegyen. De ez, szerencsére, már a múlté.

S a múltnak ezt a vonatkozását szívesen elfelejtenénk, ha tudnánk. De nem tudjuk, mert valamilyen formában mindegyre visszaköszön. Elmúlt ugyan a fentről irányított, intézményesített falurombolás, templomok, műemlékek megsemmisítése, a romboló szándék viszont megmaradt. Sőt, mintha soha nem látott méreteket öltött volna. Az építkezési láz egyfajta össznépi ragállyá fajult, amely kisembert és kisemberből pénzes naggyá előlépettet egyaránt hatalmába kerített. S ebben még nem is lenne semmi kivetnivaló. Hiszen mindenkinek a feje fölé kell egy tető, és a kényelmes lakás sem nevezhető éppen szükségtelen fényűzésnek. Épül tehát Kolozsvár, csak éppen szépülni nem szépül. Ellenkezőleg. Sokkal kevesebb a valóban ízléses új épület, mint az úszómedencés gipszhattyús, oroszlános kacsalábon forgó villa. De talán még ez lenne a legkevesebb. A hattyúk, oroszlánok kihajíthatók, az idétlenül hivalkodó villák idővel megkophatnak, sőt át is alakíthatók. Az új építkezéseknél – feltéve, ha nem a már kialakult városképet rontják – sokkal veszélyesebbek az átalakítások. Amelyek a kispénzűek számára is hozzáférhetők, így aztán valósággal ipari méreteket kezdenek ölteni. S ha a már műemléknek nyilvánított épületeket némiképp védi a törvény – némiképp, mert idehaza mérföldnyi a távolság a törvény és betartatása között – a valódi kárvallottak azok a huszadik század elején emelt házak, amelyek ugyan nem szerepelnek a műemlékek nyilvántartásában, de hamarosan odakerülhetnének, ha le nem bontják, el nem csúfítják őket. Elég egy Bauhaus stílusban épült remekbeszabott villa nyílt teraszát befödni, egy szecessziós épület díszeit átrajzolni, ablakait átalakítani, hogy építészeti és esztétikai értéke odavesszen.

Ha végigsétálunk a belvárosi utcákon, megállapíthatjuk: a patinás régi házak nagy része elvesztette szeme világát. Díszük, az épület stílusához illő, egykor formatervezett ablakkeretek eltűntek, helyüket elfoglalták a műhelyablakoknak való, egy kaptafára gyártott, hőszigetelt nyílászárók. A tény nem csak elszomorító, de szinte visszafordíthatatlan is. A termopán őrület pedig könyörtelenül terjed és rombol. Egyelőre akadálytalanul. De már így is kései a beavatkozás. Az eredmény elszomorító. Olykor nem csupán az ablakkeretek, hanem az épület egy része is a kényelmi szempontokkal indokolt korszerűsítés áldozatává válik. Nincs szükség egy Ceauşescura vagy Funárra, hogy eltörölje múltunkat, értékeinket. Megtesszük azt mi magunk is.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Keddi francia lapértesülések szerint az elnöki palotából vezénylik Dominique de Villepin francia belügyminiszternek a kormányfő elleni támadását, amelyben Jean-Pierre Raffarin leváltásának szükségességét hangsúlyozza.

A francia belügyminiszter először vasárnap vetette fel, hogy „kezdeményezőbb, leleményesebb és szolidárisabb politikára" van szükség Franciaországban. Kifejtette, hogy az európai alkotmányról tartandó május 29-i népszavazás másnapján – az eredményétől függetlenül – a jelenlegi kormányfőnek távoznia kell. Hozzátette, hogy egy új miniszterelnöknek „a nehéz reformok időszaka után új lendületet kell adnia a kormánynak", hogy a „társadalommal nagyobb harmóniában" lehessen az országot kormányozni.

Elemzők szerint a miniszterelnököt kritizáló nyilatkozataival de Villepin, aki Chirac elnök titkára volt hét éven át az Elysée-palotában, ezzel gyakorlatilag bejelentette igényét a kormányfői székre.

A francia miniszterelnök egy keddi rádióinterjúban kijelentette, hogy a kormányban „nincs válság, csak feszültségek", mert belügyminisztere csak „megtévedt", hiszen „ez gyakran megtörténik, ha valaki túl gyorsan szeretne haladni".

Hozzátette, hogy Chirac elnök a vita kirobbanása után felhívta és bizalmáról biztosította. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa a népszavazás után, elismerte, hogy erről a köztársasági elnöknek kell majd döntenie.

A névtelenséget kérő kormánytagokra hivatkozó a konzervatív Le Figaro és a baloldali Libération szerint, a hétfői kormányülésen a két politikus személyes összetűzésbe került, melynek során a belügyminiszter beismerte, hogy a miniszterelnököt támadó hadjáratát az elnöki palota kérésére indította.

Eszerint a Elysée-palota elterelő hadműveletéről lenne szó. Miután a franciák egy része a jelenlegi kormány iránti elégedetlenségből kívánja elutasítani az európai alkotmányt, Chirac elnök így akarja biztosítani választóit, hogy a miniszterelnök menesztése nem a népszavazás kimenetelén múlik.

Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő menesztette Draskovics Tibort. Az új pénzügyminiszter Veres János, miniszterelnöki kabinetfőnök lesz.

Egyes lapkommentárok szerint Draskovics széke a Gyurcsány-kormány megalakulása óta ingott, január közepétől kezdve majdhogynem rengett. A pénzügyminiszter Medgyessy Péter bizalmi embere volt – politikai támogatottsága (az MSZP-frakción belüli elismertsége) a miniszterelnök-váltást követően egyre csökkent. Ezt tetézte, hogy a szigorú költségvetési fegyelem miatt minisztertársai körében sem volt népszerű. A pénzügyi tárca vezetője szakmai hiteléből is veszíteni kezdett: azt még elnézték neki, hogy az idei büdzsét csak az autópálya-finanszírozás költségvetési elszámolásának trükkös megváltoztatásával tudta kihozni az elvártnak megfelelően. Az év végi áfa-visszatérítések feltartóztatása viszont végzetes hibának bizonyult. Nyilvánvalóvá vált, hogy az állam számára hátrányos – veszteséges – ellenőrzési hullám hátterében költségvetés-matematikai trükk áll: az, hogy papíron tarthatók legyenek a 2004-es hiányszámok. A kormány ráadásul emiatt nem csupán a sajtóban, a közvélemény előtt tűnt fel rossz fényben. Számos multinacionális nagyvállalatnak, a magyar gazdaság húzóerejét adó exportcégeknek tartozott a költségvetés tízmilliárdokkal – és ez nem igazán kedvezett a pénzügyminiszter pozíciójának.

Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nem gondolkodik újrajelöléséről a köztársasági elnöki posztra, mert – amint az MTI-nek elmondta – nem lát olyan kényszerítő körülményt, ami miatt korábbi elhatározásán változtatnia kellene.

Az államfő elmondta: bár informálisan megkeresték, nem lát olyan kényszerítő körülményt, amely miatt ezt az elhatározását módosítania kellene. Úgy vélekedett: két okból vállalta „a minimális esély ellenére" a jelöltséget 1995-ben: „Az egyik, hogy a demokrácia fontos alapértékének tartottam – és tartom ma is – a választási lehetőség felmutatását. A másik: megtisztelőnek és fontosnak éreztem az akkori ellenzéki pártok törekvését, annak kifejezésére, hogy van morálisan és szakmailag támogatható jelöltjük a posztra". Öt évvel később, „ugyanezen meggondolás alapján vállaltam a jelöltséget és lettem államfő" – mondta a köztársasági elnök. „Már akkor jeleztem, hogy az elnöki megbízatást egy ciklusra fogadom el" – mondta.

Ismeretes, Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője pénteken jelentette be, hogy Mádl Ferenc jelenlegi államfő neve is szerepel azon az öt nevet tartalmazó listán, amelyről a Fidesz országos szimpátiaszavazást rendez hétfőtől. Orbán Viktor, Fidesz-elnök, vasárnap este a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában azt mondta: Mádl Ferenc köztiszteletnek örvend, a nemzeti egységet öt évig jól képviselte. „Miért is nem maradhat ő?" – tette fel a kérdést, hozzátéve: Mádl Ferencet, „amíg nem muszáj", nem kell kizárni a jelöltek köréből.

Bár a két koalíciós párt, az MSZP és az SZDSZ között továbbra sincs egyetértés, ami a közös köztársasági elnökjelölést illeti, mindkét párt azon a véleményen van: ez a nézetkülönbség nem vezet szakadáshoz. Hiller István MSZP-elnökhöz hasonlóan Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője, oktatási miniszter, tegnap azt nyilatkozta: nem okoz koalíciós feszültséget Szili Katalinnak az államfői jelölése, a koalíciós kormányzásban korrekt együttműködési gyakorlat alakult ki a két párt között.

Magyar Bálint szerint, amikor az MSZP kongresszusa Szili Katalin jelölése mellett döntött, bizonyára „annak tudatában tette, hogy az MSZP biztosítani tudja az Országgyűlésben a megválasztásához szükséges szavazatokat".

Az izraeli miniszterek kedden elnapolták a döntést a gázai övezeti kivonulás elhalasztásáról – jelentette az izraeli közszolgálati rádió.

Az Ariel Saron kormányfő vezette miniszteri bizottság, további konzultációkat tartott szükségesnek a biztonsági erők parancsnokaival a döntéshozatal előtt.

Egy izraeli kormányilletékes hétfőn közölte, hogy Saron kormányfő fontolóra veszi a Gázai övezetből való kivonulás elhalasztását augusztus közepéig. Azért javasolták Saronnak a vasárnapi kormányülésen, hogy halasszák el három héttel a július végére tervezett evakuációt, mert így tekintettel lennének a háromhetes zsidó gyászünnepre. Ez, vagyis a Tisa b’Av a két bibliai zsidó templom lerombolására való emlékezés időszaka, és a vallási előírások értelmében, egyéb tilalmak mellett, a zsidók nem költözhetnek ez idő alatt új otthonba.

Az izraeli rádió keddi jelentése szerint, a kormányfő azt közölte a miniszterekkel, hogy a döntés hamarosan megszületik, de előzőleg meg kíván győződni arról, hogy a késlekedés hogyan hat az izraeli biztonsági erőknek a telepesek átköltöztetésére tett előkészületeire. A jelenlegi kitelepítési terv értelmében a gázai övezetei 21 és a Ciszjordániában lévő 120 közül, négy telep kiürítése július 20-án kezdődne, és szeptember 1-jéig, a tanév kezdetéig tartana.

Beismerte tettét a múlt heti párizsi szállodatűz okozója, de tagadta, hogy szándékosan gyújtogatott volna A nőt, akit az egyik éjszakai őr barátnőjeként azonosítottak, hétfőn vették őrizetbe, három nappal a francia főváros belvárosában lévő régi, egycsillagos szállodát elpusztító tűz után. A katasztrófában 22-en haltak meg, többségük olyan bevándorló volt, akiknek a Paris-Opera szálloda állandó lakhelyül szolgált.

Legkevesebb hat ember meghalt egy svájci autóbusz utasai közül, amely szakadékba zuhant vasárnap délelőtt a Svájcot Olaszországgal összekötő, Nagy Szent Bernát-hágó felé vezető úton. A baleset sérültjeit a környék kórházaiba szállították, a holttestek kiemelése még lapzártánkkor tartott. A svájci rendszámú autóbusz letért az útjáról, többször megperdült, majd egy 150 méter mélységű szakadékba zuhant. Amint a jármű egymásután többször nekicsapódott a földnek, az utasok jó része kirepült belőle. A többiek a folyómederben kikötött busz roncsai között maradtak.

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a hó miatt csúszott meg az autóbusz. Svájc nyugati részében vasárnapra virradóra visszatért a hó, 15–20 centiméternyi hullott belőle francia Svájc több kantonjában, a közlekedést akadályozva mind a közutakon, mind, a vasúton.

Lausanne körzetében is éjszaka legalább 15 centiméternyi hó hullott, számos autóbaleset történt. A vonatok haladását a kézi kezelésű váltók működtetésének nehézségei akadályozzák.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Késik a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bentlakásainak a felújítása. A diákok már a múlt hónapban kiköltöztek az épületből, ám a kivitelező cég nem jelent meg az építőtelepen. Az egyetem vezetősége nem tudja, hogy melyik céget bízták meg a felújítási munkálatok elvégzésével, mivel a licit Bukarestben zajlott. A Ziarul Clujeanului úgy tudja, hogy a január végén lezajlott közbeszerzési pályázaton a bukaresti Arcom Rt győzött. A IX-es és X-es számú kolozsvári bentlakás nagyszabású felújítását a tavaly ősszel kezdeményezte az oktatási minisztérium, a költségeket európai támogatásokból is fedezik.

Újabb sztrájkkal kell szembenéznie a kormánynak. A postások után a vasutasok döntöttek úgy, hogy bedobják a törülközőt, és pénteken két órára beszüntetik a munkát. A figyelmeztető sztrájkkal azt akarják elérni, hogy 10,7 százalékkal növeljék fizetésüket. Ion Molea szakszervezeti vezető elmondta: 400 járatot érint majd a reggel hét és kilenc óra között zajló sztrájk. A fizetésemelés mellett a szakszervezet minden alkalmazottnak havi 20 ebédjegyet és jobb munkakörülményt követel. A vasutasok adózás előtti átlagfizetése 5 millió 250 ezer lej, ebből 3 millió 465 ezret kapnak kézhez, ami különböző pótlékokkal egészül ki. Így a vasutasok bruttó fizetése eléri a 11 millió lejt. Ehhez képest a kormány egy lejjel sem akar többet adni, viszont a régi munkaszerződések meghosszabbítását javasolta. A szakszervezetisek követelése során a kormánynak egy milliárd lejt kellene elkülönítenie a fizetésekre és 650 milliárd lejt az ebédjegyekre. A vasutasok azt állítják, hogy ez a pénzösszeg nem az államkasszából, hanem a vasúti társaság átalakított költségvetéséből származna.

Tizenöt évvel ezelőtt a Román Államvasutaknak 236 ezer alkalmazottja volt, ma a dolgozók száma azonban nem haladja meg a 66 ezret. A további leépítés ilyen körülmények között lehetetlenné válik, hiszen így a vasúti forgalom biztonságossága kerülne veszélybe. A szakszervezeti vezetők szerint az alkalmazottak 90 százaléka egyetértett a sztrájk kirobbantásával. A két óra alatt mintegy 12 ezer ember, azaz a reggeli váltás szünteti be a munkát. A sztrájkban a pénztárosok, jegyellenőrök, forgalomirányítók és a vasúti kocsik műszaki ellenőrzését végző alkalmazottak vesznek részt. A mozdonyvezetők is együtt éreznek kollégáikkal, de ők nem szüntetik be a munkát, mert a munkakonfliktust szabályozó eljárás alapján nem tették meg az összes lépést, így az esetleges sztrájkjuk törvénytelen lenne. Amennyiben nem teljesítik követeléseiket, a vasutasok általános sztrájkot helyeztek kilátásba a görög keleti húsvét után.

Traian Băsescu azt ajánlja Franciaországnak, hagyja abba Románia kioktatását, ami az ország külpolitikai elképzeléseit illeti. A Financial Timesnak adott interjúban az államfő ismét hitet tesz a Bukarest–London-Washington kapcsolatok szorosabbara fűzésének fontossága mellett. Basescu szerint a britekkel és az amerikaiakkal való különleges kapcsolat megteremtése elsősorban a Fekete-tenger térségének biztonsága miatt jelent prioritást. Románia elnöke ugyanakkor nagy elismeréssel nyilatkozott a Blair-kormány liberális gazdaságpolitikájáról.

– Értékeljük Franciország támogatását, de nem tetszenek az ilyen kioktatások. Londonnal és Washingtonnal hagyományosan jó a viszonyunk, ennek egyik jele, hogy Románia is azon országok között van, amelyek csapatokat küldtek Irakba. Băsescu bírálta Jacques Chiracot, aki – a román államfő véleménye szerint – 2003-ban megsértette az EU tagjelölt országait, amikor azt mondta, hogy azok csak ne szóljanak bele az iraki kérdésbe. Michel Barnier továbbment a sértegetésekben – panaszkodott az államfő – a francia külügyminiszter a napokban azt nyilatkozta, Basescunak nincsenek európai reflexei. – Ezt kikérjük magunknak! – hangoztatta az interjúban Románia elnöke.

A Financial Timesban megjelent elnöki interjút megelőzően Băsescu a francia Le Figarónak is kifejtette elképzeléseit, ami a román külpolitika prioritásait illeti. Nehezményezte, amiért többen az európai parlamenti képviselők közül szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Románia tiszteletben tudja-e tartani az EU-val szemben vállalt kötelezettségeit, vagy sem. Băsescu álláspontja felháborodást keltett Párizsban, amely Románia legnagyobb támogatója az EU tagállamok közül.

Az elnöki hivatal szóvivője tegnap cáfolta, hogy Băsescu azt állította volna, ami a Financial Timesban megjelent. Adriana Săftoiu szerint Băsescu nem használta a fenyegetni igét, hiszen a teljes mondat úgy hangzott: „Franciaország Románia egyik legfőbb támogatója, ugyanakkor nem örülünk az ilyen nyilatkozatoknak" – mondta a szóvivő.

Kinevezése óta a fővárosi lapok célpontja Elena Udrea elnöki tanácsos, a csinos fiatal hölgy mindeddig dekoltéiről, rövid szoknyáiról vált ismertté. A Realitatea Tv hétfő esti talk showja után azonban többen is visszaigazolva látják megjegyzéseiket, miszerint Udrea alkalmatlan a tisztség betöltésére. A műsorvezető, Robert Turcescu beugrató kérdésére: mit tenne Románia, ha felvételét követően Norvégia elnöke azzal fenyegetőzne, országa kilép az Unióból, Udrea asszony felmondta az ismert szöveget Románia elszántságáról, ami a felvételi követelmények teljesítését illeti, azt viszont nem tette hozzá, hogy Norvégia mellesleg nem is EU-tag, az országnak pedig nincs is elnöke. (Norvégia lakossága népszavazáson utasította el az EU-tagságot, az ország államformája pedig alkotmányos királyság.)

A lapok emlékeztetnek egy hasonló esetre: a tárcavezetők parlamenti meghallgatásakor az integrációs miniszter-jelölt, Cristina Pârvulescu összetévesztette az Európai Uniót az Európai Tanáccsal. Több elemző is felteszi a kérdést: vajon milyen szempontok szerint válogatja meg munkatársait az elnök, hiszen többükről bebizonyosodott már, hogy vagy erkölcsileg (lásd Silvian Ionescu bukaresti prefektus, akit tisztázatlan múltja miatt kellett néhány nap után lemondatni tisztségéről), vagy szakmailag alkalmatlanok.

A romák felzárkóztatását tűzte ki célul az a program, amelyet a Kolozs Megyei Tanács civilszervezetekkel közösen indított a Pataréti lakók számára. Tegnap a szeméttelepen nyomorgóknak nevelő jellegű szórólapot osztogattak, amelyben arra kaptak útmutatást, hogyan tisztálkodjanak. A romáknak 700 db szappant és 300 intimbetétet is adtak. A 46 772 euró összértékű programot szinte teljes mértékben az európai közösség finanszírozta, a megyei tanács 2600 euróval járult hozzá a költségek fedezésére. A megyei tanács azért karolta fel ezt a kezdeményezést, mert segíteni kíván a Pataréten élő mintegy 750 személy egészségügyi állapotán. A továbbiakban két, a roma közösségből kiválasztott egészségügyi közvetítőt bíznak meg, hogy a romákat családorvosokhoz írassák be, és kísérjék figyelemmel egészségi állapotukat.

Az 1-es, 5-ös oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Ioan Rus volt Fehér megyei prefektust választották elnökükké a szociáldemokraták annak ellenére, hogy két évvel ezelőtt botrányos körülmények között távozott vezetői tisztségéből.

Az újonnan megválasztott elnök, aki 2003-ban lemondott, 180 szavazattal kapott többet ellenjelöltjénél, Liviu Mugurel Sîrbunál, aki szintén pártelnöki és prefektusi tisztséget töltött be.

A vezetőtisztségre hárman pályáztak: Liviu Mugurel Sîrbu képviselő, Ioan Rus ügyvéd és Radu Coclici volt gyulafehérvári alpolgármester. Az 538 érvényes szavazatból 339-et kapott Ioan Rus, 156-ot Mugurel Sîrbu és 43-at Radu Coclici.

Dan Matei Agathon, az SZDP főtitkára szerint az eredmény tükrözte a Fehér megyei szociáldemokraták véleményét.

– A szavazat szuverén. Mi arra törekedtünk, hogy a szavazás minél átláthatóbb és szabályos legyen. Ha a párttagok Ioan Rust választották, az csakis azt jelentheti, hogy őt tartották erre a tisztségre a legmegfelelőbbnek. Azt szeretnénk, ha ezután a választás után normalizálódna az SZDP helyzete Fehér megyében, ahol az utóbbi időben nagy nyomás nehezedett a pártra – mondta Dan Mathei Agathon.

A jelek egyértelműen nem arra utalnak, hogy a nehéz időszak lezárulna, hiszen a választást követően Liviu Mugurel Sîrbu parlamenti képviselő elmondta, folytatja ugyan pártbeli tevékenységét, és minden párttaggal együttműködik majd, kivéve Ioan Rus elnököt.

– A választás demokratikus szellemben zajlott, és tiszteletben tartom a párttagok döntését. Ez az ő választásuk volt, és én nem fogok tiltakozni. Ezután a parlamenti tevékenységemre fogok nagyobb figyelmet fordítani, továbbra is együttműködöm a megyei SZDP-vel, de semmi esetre sem Ioan Rus-szal – jelentette ki Sîrbu.

Ioan Rus elmondta, hogy megpróbál harcolni a párt egységéért és pozíciójáért a megyei politikában. Továbbá azt kéri a párttagoktól, hogy ellenőrizzék az aktuális politikai tevékenységeket, és büntessék annak hibáit. Az új pártelnök szeretné elérni, hogy újításokat vezessenek be a párt országos vezetésében.

A megyei választásokon Dan Matei Agathon főtitkár mellett részt vett Ioan Sasu, a párt alelnöke és több párt vezetője.

Ioan Rus már február végén bejelentette, hogy pályázni fog a pártelnöki tisztségre, és súlyos vádakkal illette a párt megyei kirendeltségének vezetését, sőt még az országos pártvezetést is. Akkor azzal vádolta a vezetőséget, hogy súlyosan megsértették a pártszabályzatot és diktatorikus viselkedést tanúsítottak. Az új elnök Adrian Năstasét okolta a parlamenti választások kudarca miatt.

Új igazgatót neveztek ki a Fehér Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Közlekedésügyi Hatóság és a Földművelési és Vidékfejlesztési Hivatal élére.

A megyei tanfelügyelőség új vezetője a demokrata Cornel Sandu lett, akit a tanügyminiszter nevezett ki Dorin Sandea helyére. Őt egy hónapja bocsátottak el, egy tanügyminisztériumi ellenőrzést követően.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal igazgatója a liberális Dorel Călian lett, az Országos Közhivatalnokok Szövetsége által kiírt versenyvizsga legjobbjaként. Ideiglenesen ő látta el ezt a tisztséget már két hónapja, helyettesítve a szociáldemokrata Gheorghe Lazeát.

A Közlekedésügyi Hivatal élére Ioan Moldovant nevezték ki, aki szintén versenyvizsgán igazolta rátermettségét.

Az állatok mikrochippel való megjelölése ellen tiltakozik a prefektúrához eljuttatott panaszlevelében a Beszterce-Naszód megyei Parva község pünkösdista gyülekezete, amely ördögi cselekedetnek tekinti az állatok megjelölését. A levél aláírói kifejtik, hogy az uniós szabványoknak megfelelő rendelkezés ellenkezik vallási nézeteikkel, ezért nem kívánják alkalmazni állataikon.

A Beszterce-Naszód Megyei Állategészségügyi Igazgatóság elvetette a parvaiak tiltakozását. Ioan Bogolin igazgató szerint „a törvény mindenki számára törvény". Azokat az állattartó gazdákat, akik nem járultak hozzá állataik megjelöléséhez, 3–8 millió lejes pénzbírsággal sújtották. Az állatok mikrochippel való megjelölése június végéig zajlik, a gazdáknak minden csip 300 ezer lejbe kerül.

Képességi teszten vehettek részt a pénteki munkaerővásár résztvevői Besztercén. A teszt során fény derült arra, a jelentkezők milyen jellegű állás betöltésére alkalmasak. A résztvevők információkat kérhettek az alkalmazottak jogairól (amint az a munkatörvénykönyvben is fellelhető), de az általános emberi jogok felől is érdeklődhettek.

A külföldi munkát vállalók névsorát a Beszterce-Naszód Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal továbbította a munkaerő migrációs hivatalhoz, tájékoztatott Ioan Botiş, az intézmény igazgatója.

A munkaügyi hivatal díszoklevéllel és emlékplakettel jutalmazta a vásárban részt vevő munkaadókat. A börzén több mint 90 cég vett részt, 600-nál több új munkahelyet kínálva.

A legelők takarítását, legeltetési pénzösszegek kiszabását, új itatók elkészítését tűzték ki fő célul Körösfőn a legutóbbi tanácsülésen, ahol ismételten elhangzott, hogy mindenféle baleset elkerülése érdekében tilos a szemetet elégetni.

Megszabták az új legeltetési díjakat is: egy kétévesnél idősebb szarvasmarháért a helybeliek 80 ezer lejt fizetnek évente, a két évnél fiatalabb szarvasmarhákért évi 40 ezer lejt. Az összegyűlt pénzösszeget az új itatók elkészítésére fordítják. A „betolakodó" nyájak tulajdonosait 30 millió lejjel büntetik, tájékoztatott Antal János polgármester.

A körösfői RMDSZ, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a Kós Károly Kulturális Egyesület az idén is megszervezi a Riszegtetői Ifjúsági Majálist. A rendezvény szombaton, április 30-án 9 órakor kezdődik. A szervezők mintegy hatezer résztvevőre számítanak. A majálison ismét lesz népdalvetélkedő, sok gyermekjáték, sportverseny, amelyekre a helyszínen lehet majd benevezni. A népdalvetélkedő óvodás, I–IV. osztályos és V–VIII. osztályos csoportok szerint zajlik majd, az elbírálásra szakemberekből álló zsűrit hívnak össze. Mint minden esztendőben, az idén is előnyös a kalotaszegi viselet. A nyertesek díjakban, ajándékokban részesülnek majd. Antal János polgármestertől azt is megtudtuk, hogy az idei majális sztárvendége Dancs Annamária lesz. A Riszegtető megközelíthető gépkocsival Körösfő felől, vonattal a zsoboki vasútállomásról.

210 családnak hagyták jóvá a vezetékes telefon bevezetését, ebből 196 család kamarási, tájékoztatott Farkas Ferenc alpolgármester.

A legelőpénzből vásárolt műtrágyát szórták ki a legelőkön, amelyeknek takarítása a kutak tisztításával egyidőben kezdődött el. Magyarkályánban évi 250 ezer lejt kell fizetni egy szarvasmarha legeltetéséért és 50 ezer lejt egy juhért.

Elkezdődik az ivóvíz bevezetése Vajdakamaráson és Magyarkályánban, ehhez 1 millió eurós pályázatot nyert a község.

Magyarkapus és Magyarkiskapus önkormányzati hivatala európai szabványoknak megfelelő szennyvízlevezető csatornahálózatot épít, sikeres Sapard-pályázat keretében. Ábrahám Ferenc alpolgármester elmondta, a községben mindeddig nem rendelkeztek szennyvízelvezető csatornahálózattal, így minden család önállóan gondoskodott az elvezetésről.

Bár eleinte kétkedéssel fogadták, a helybeliek mára elégedetten követik a március végén elkezdett, az eredeti terveknek megfelelően haladó munkálatokat. A hálózat kialakításáért a község nagyobb bankikölcsön felvételéhez kénytelen folyamodni a további munkálatok finanszírozása érdekében, amit természetesen fedez a már sikeresen megpályázott összeg.

Albert Einstein világhírű fizikus emlékére tegnap este tíz percre kikapcsolták Kolozsváron a közvilágítást. Ehelyett a megyeszékhelyen tanuló diákok elemlámpákkal világították be a köztereket, utcákat. A jelképes megemlékezés az Amerikai Egyesült Államokbeli Princetown-ból indult április 18-án a közvilágítás kikapcsolásával. Kolozsváron is ilyen módon ünneplik a Fizika Világnapját, és ugyanígy jártak el Bukarestben, Krajován, Konstancán, Ploieştiben és Brassóban is.

A Román Posta április 18–30. között 40%-kal csökkenti a hazai Prioripost gyors csomagszállítás díjait. Ezek a következőképpen alakulnak: 100 grammaig 39 ezer lej, 101–500 gramm között 54 ezer lej, 501–1000 gramm között 84 ezer lej, 1001–2000 gramm között pedig 96 ezer lej.

A Prioripost szolgáltatás az ország 912 településén működik, és legkésőbb 24 óra leforgása alatt kézbesíti a küldeményt.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Az Expo Transilvania Rt. legközelebbi rendezvénye hármas vásár: április 25–29. között rendezi meg a 3. HotelCatering, a 12. Center East Euro Fair közép-kelet európai fogyasztási és a 8. Vacanţa turisztikai seregszemlét. Ioan Avram igazgató szerint a tavalyihoz képest növekszik az érdeklődés, hiszen a tavaly összesen 127 cég jelentkzett a több, mint 2500 négyzetméterre. Meglehetősen széles témaválasztékot kínálnak majd a kiállítók: szállodák, vendéglők, bárok felszerelését, bútorzatát és különleges belső díszítését, ágyneműjét, konyhafelszerelést, diszkók felszerelését, felvonóberendezéseket, biztonsági rendszereket, textil- és bőrárut, kozmetikumokat, ékszereket, virágot, turisztikai szolgáltatásokat. Az idén – több év után először – nem lesz magyar stand. Az anyaország EU-tagsága folytán megváltozott a részvételi módszer, és elmarad a csoportos szervezés, ami eddig évente kb. 25 magyar cég állami támogatottságú jelenlétét biztosította. De ez csak átmeneti jelenség, és vissza fogják állítani a régi részvételi módszert. A vásár idején a látogatók között máltai és görögországi utazásokat sorsolnak ki.

Az igazgató a sajtónak szólt a múlt héten lezárult 8. Conmob bútorvásárról is, amelyet kb. 7 ezren látogattak meg, akiknek 60%-a szakember volt. A közönség soraiban végzett közvélemény-kutatás „fizettségeként" a tombolahúzáson ketten részesültek Fortuna és a támogató brassói Prodoramob, illetve Eurostar cégek kegyeiben: Debrenti László irodabútort, Lucian Ciucaş pedig előszobabútort nyert.

Első ízben történik meg Szamosújváron, hogy a város tanácsában magyar utcanevet fogadnak el: a Farm utca ezután Sütő György, a Petru Maior Elméleti Líceum hajdani kiváló matematikatanárának nevét viseli. Az 1985-ben elhunyt tanár több tankönyv szerzője, népszerű sportember volt. Az RMDSZ eredeti javaslata szerint a líceum utcáját keresztelték volna Sütő György nevére, ám végül stílszerűbbnek tűnt azt az utcát átnevezni, ahol a jeles pedagógus született.

Évek óta Kolozsvár központjában és Kisbácsban találnak új otthonra a nyestek. Ezek a kisméretű, mindenevő ragadozók nagy károkat okoznak az emberi környezetben. A lakók különböző módszerekkel próbálkoztak, mégsem tudták végleg kiűzni a nem kívánt vendégeket.

A nyestek életteret változtattak, mivel az urbanizált területek több táplálékot és jó búvóhelyeket kínálnak számukra. Továbbá, mivel természetes élőhelyüket folyamatosan pusztítja az ember, kisebb-nagyobb települések rejtett zugaiban keresnek menedéket. Leginkább a háztáji kisállatok vonzzák a nyesteket: nyulak, tyúkok, galambok, egerek. A városokban, az ott tanyázó patkányseregek miatt telepszenek meg. Ennek pozitív oldala az, hogy tisztítják várost a fertőző rágcsálóktól. Ahol nyest van, ott minden bizonnyal patkányok is akadnak. Az apró, bátor ragadozók már az Unió utcába, és a telefonközpont környékére is bemerészkedtek zsákmányaik után. Faluközösségekben a kertek aljában szeretnek fészkelni

– Érdekes az, hogy sohasem táplálkoznak a fészkük melletti gazdaságból, hanem két-három kerttel odébb keresik táplálékukat – jegyzi meg az Élővilág Változatosságának Monitorizálását Végző Központ egyik állatvédője, Mihuţ Sergiu. Habár minden háztartásra jut legalább egy ingyen lakmározó, a törvény szigorúan védi ezeket az állatokat, írtásuk komoly büntetéssel jár. Az állatvédelmi központ viszont arról biztosít minket, ha időben bejelentjük az ilyen jellegű problémákat, összeszedik a színhelyről a nyesteket s visszatelepítik őket természetes élőhelyükre. Ennek ellenére Kisbácsban megpróbálják kiirtani ezeket az állatokat. Eddig egy ilyen „sikeres" esetet ismerünk.

Márton Elek, Kisbács község alpolgármestere szerint már hat-hét éve megtelepedtek a nyestek a faluban. – Az emberek nem igazán tudnak védekezni ellenük. Beköltöznek a házak padlásaira, fészket raknak, minden hulladékot felhordanak, zajt és bűzt okozva. Így nemcsak a baromfi-ólakban okoznak kárt, hanem a tetőszerkezet szigetelését is tönkre teszik. Mióta Gyaluban felszámolták a tyúkfarmokat, azóta jelentek meg Kisbácsban a nyestek – panaszkodik Márton Elek.

Kutyákkal, fészkük felbolygatásával el lehet őket kergetni – állítják a szakértők. A monoton hangokat sem szeretik, például a plafonkopogtatást, a gyerekzsivajt. A rádióhoz viszont hamar hozzá szoknak. Mindezek ellenére ezek az apró állatkák úgy, mint a mókus, sündisznó vagy akár a róka, szeretik az ember társaságát, ezért közelednek a településekhez.

Az ültetőanyagok és vetőmagvak helyzetéről, a traktorok és mezőgépek 45 százalékos kedvezményes vásárlásáról, a Mezőgazdasági Tanácsadási Ügynökség újabb átszervezéséről, a (kuponok), a mezőgazdasági értékejegyek szétosztásának Kolozs megyei helyzetéről számoltak be a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság szokásos heti sajtóértekezletén.

Dr. Onisim Maxim, a vetőmagokért és ültetőanyagokért felelős területi felügyelőség igazgatója beszámolt arról, hogy 187 cég és magánszemély ellenőrzése során az esetek többségében nem találtak jelentősebb hibákat, törvényszegéseket. Három esetben 3,4 milliótól 10 millió lejes büntetést szabtak ki, Kolozs és Fehér megyei kereskedőkre. Példaként az Elibal dési kft-t említette, amely hivatalos okmányok nélkül szállított és raktározott vetőmagot. A Fehér megyei Bălan Carolina gyümölcsfaoltványokat szállított és raktározott, szükséges iratok nélkül, Gruia Danielát szintén a hivatalos okmányok hiánya miatt büntették meg. Fotache Ştefan buzău-i lakostól lefoglaltak 453 tasak zöldségmagot, mivel ő sem rendelkezett annak forgalmazására feljogosító hivatali jóváhagyással.

Iuliu Suătean, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy Kolozs megye 3,6 milliárd lejt kapott 77 lóerős traktorok kedvezményes (45%-os) vásárlására és 850 millió lejt mezőgépek beszerzésére, a 2005/276-os kormányrendelet értelmében. Kérik, hogy az érdeklődők mielőbb jelentkezzenek a megyei igazgatóságon. A kedvezményes mezőgépvásárlásra jogosultak mindazok, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, és ezt a lakhelyük (vagy tevékenységi területük) szerinti helyi tanács által kiállított irattal igazolják. Az érdeklődőknek ugyanakkor rendelkezniük kell a gép árának 55 százalékával. Nem részesülhetnek támogatásban azok a fizikai vagy jogi személyek, akik adósai az államnak vagy a helyi tanácsnak.

Elhangzott, hogy megyénkben összesen ötezer traktor van, de ezeknek mintegy fele túlhaladott, elavult. Traktorvásárlásra eddig 15 kérést nyújtottak be.

Kolozs megyében 72 314 gazdálkodó kapott mezőgazdasági értékjegyet, ebből a legtöbbet műtrágya vásárlására fordították, a legkevesebbet vetőmagra költötték. – Az ilyen arányú megoszlás elgondolkoztató, hiszen kitűnő termést csak kifogástalan minőségű vetőmagtól várhatnak – mondta Suătean igazgató.

Lezárult a Szászfenes községi Leányvár lakónegyed ingatlanjaira benyújtott lakásigénylési dossziék iratkiegészítési határideje. A Kolozs Megyei Tanács sajtóirodájának közleménye szerint, április 18-án, délután 19 órakor 1124 iktatott iratcsomó volt a hivatalnál, ezekből 178 azonban továbbra is hiányos. A legtöbb dossziéból még mindig hiányoznak a telekkönyvi kivonatok, továbbá sokan nem nyújtották be a 2004. évre vonatkozó adónyilvántartási lapokat. Mindezeket ezen a héten még mindig meg lehet tenni a megyei tanács illetékes osztályán.

A hivatal emlékezteti az ANL alapokból épült lakásigénylőket, hogy május 18-ig a megyei tanács szociális bizottsága elemezni fogja az iratokat, és megállapítja a megfelelő pontszámokat is. Május 18-án tehát kifüggesztik az igénylési listát, a kérelmezőknek adott pontszámmal együtt, május 23-ig pedig átveszik és megoldják az esetleges panaszokat, ellenvetéseket. Május 23. és június 18. között elvégzik a pontozással első 150 helyre került igényléssel kapcsolatban, június 18. után pedig megtartják a megyei tanács gyűlését a lakások kiutalásáért.

Tegnap délután Kolozsváron ülésezett a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete. A rendkívüli közgyűlésen a vezetőségben történt változások és az egyesület székhelyének Nagyváradról Kolozsvárra való áthelyezése képezték a fő napirendi pontokat. A közgyűlésen magyarországi vendégek is jelen voltak, akik az egyesületben jelen lévő hat kiadó hét erdélyi magyar napilapjának egy közös, Magyarországon készülő melléklet megjelentetését ajánlották fel. Az egyesületnek különben nemsokára kiépül az internetes honlapja is, amelynek tervezete szintén tegnap került bemutatásra.

Április 11–15. között nagyszabású ellenőrzést tartott a kolozsvári közlekedésrendészet. Az akcióban 168 rendőr vett részt, akik 3453 személygépkocsit ellenőriztek. A gépkocsivezetők több mint egyharmadát, 1301 személyt megbüntettek, a büntetések összértéke meghaladja a félmilliárd lejt, pontosabban értékük 538,5 millió lej. A legtöbb esetben az elsősegélynyújtó doboz (176), a fényvisszaverő háromszögek (151) és a tűzoltó készülék hiánya (222) adott okot a büntetésre.

Figyelmetlen gyalogost ütöttek el
Hétfőn délután 2 órakor súlyos közlekedési baleset történt a Victor Babeş utcában. A 44 éves R. Dan Ovidiu Dacia Supernova márkájú személygépkocsiját vezette, amikor eléje került az 52 éves Szucsáva megyei L. Virginia. A nő a baleset pillanatában figyelmetlenül, kijelöletlen helyen szaladt az úton, súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Gyalogátkelőn gázolt
Hétfőn este 7 órakor Tordán, a Victoriei úton történt baleset. A 22 éves helyi R. Ioan Cosmin 1310-es Daciáját vezette, amikor elütötte a 74 éves S. Ioan Ştefant. Az idős férfi szabályosan, gyalogátjárón akart átkelni. Csak könnyebb sérüléseket szenvedett.

Ittasan balesetezett
Ittas vezetés és baleset színhelyének elhagyása vádjával indult nyomozás a nádasszentmihályi C. Andone Constantin Tiberiu ellen. A 37 éves férfi folyó év február 3-án a Kisbácsban vezette Daciáját, amikor a helyi R. Ileana Daciájával karambolozott, majd a rendőrség jóváhagyása nélkül elhagyta a baleset színhelyét. Mint kiderült, a baleset pillanatában vérének alkoholtartalma 1,20 ezrelék volt.

Közlekedésrendészeti bűncselekmények
Jogosítvány nélküli vezetés miatt indult nyomozás a kackói T. Paul-Teodor ellen; a 24 éves fiatal március 27-én hajnali 2 óra 10 perckor bukott le egy dési utcában. A 20 éves dési B. Mihai Cristian március 20-án vezetett ittasan, 1,15 ezrelékkel egy Opel Vectrát ugyancsak Désen. A 34 éves, szintén dési N. Ioan Valentin – foglalkozása szerint hivatásos katona – forgalomba be nem írt, de hamis – GD-D-256 – rendszámmal ellátott traktort vezetett Némában. Ugyanott bukott le a 30 éves Dellacosta A. is, az olasz állampolgár ittasan vezette Opeljét. Nyomozás indult ellenük.

XVI. évfolyam, 14. szám

– Isten szeretheti a hülyéket, ha ennyit teremtett belőlük.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szervezésében a második félévben is folytatódnak a magyar nyelvű műszaki Terminológia előadás-sorozat előadásai a Kolozsvári Műegyetem Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Számítástechnika, Villamosmérnöki, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Vegyészmérnöki karán.

A villamosmérnöki karon április 27-én, 18 órai kezdettel a Babeş–Bolyai Tudományegyetem ny. egyetemi tanára, dr. Puskás Ferenc Szupravezetők alkalmazása címmel tart előadást.

Az előadás helyszíne az EMT székháza a Magyar/1989. December 21. út 116. szám alatt.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak, bővebb információk az ildiko@emt.ro címen.

Amatőr és professzionális filmkészítők számára hirdet pályázatot dr. Csizmazia György, a kiváló ornitológus, természetvédő és tanár emlékére Pusztaszer község képviselő-testülete, a Dr. Csizmazia György Alapítvány és a Szeged Filmművészetéért Egyesület kulturális konzorcium.

A Dr. Csizmazia György Országos Természetfilm-fesztivál célja, hogy országos bemutatkozási lehetőséget biztosítson mindazon amatőr és professzionális filmkészítők számára, akik természeti értékeink bemutatását és védelmét a filmművészet eszközeivel kívánják szolgálni, és műveikkel hozzájárulnak a jövőorientált környezet- és természetbarát gondolkodás- és életmód terjesztéséhez.

A konzorcium négy kategóriában várja a nevezéseket bármely, 2000 után készült művel:

1. Növények és állatok élete

Valamely faj vagy társulás, tágabb életközösség életét, élőhelyét, viselkedési szokásait bemutató művel, maximum 35 perces időtartamban.

2. Kárpát-medence tájai

A Kárpát-medence valamely jellegzetes természeti táját, tájrészletét, különleges geológiai képződményeit bemutató alkotással, maximum 25 perces időtartamban.

3. „A négy őselem" (tűz, víz, föld, levegő)

A témát absztrakt módon feldolgozó kísérleti filmmel, maximum 15 perces időtartamban.

4. Kalandsportok

Valamely extrém sportot természetes környezetében bemutató művel, maximum 15 perces időtartamban.

Nevezni pontosan kitöltött jelentkezési lappal és a jelentkezési laphoz mellékelt, a művet bemutató VHS-másolattal vagy DVD-vel lehet! A jelentkezési lapok letölthetők Pusztaszer község hivatalos honlapjáról, a http://www.pusztaszer.hu/ elektronikus portálon.

Benevezési határidő: 2005. július 15.

Legfeljebb 3 alkotással lehet pályázni, s minden egyes alkotáshoz külön adatlap kitöltése szükséges.

A nevezéseket a következő címre kell eljuttatni: Polgármesteri Hivatal 6769, Pusztaszer, Kossuth Lajos u. 45.

Pusztaszeren 2005. augusztus 19–21. között szakavatott, elismert és elfogulatlan zsűri értékeli a beérkezett pályaműveket. A vetítések egyszerre több helyszínen, rotációs rendszerben zajlanak Pusztaszer község közintézményeiben. A részletes programról minden pályázót külön értesítenek.

A két versenynapon – a vetítéseket követően – az alkotók kötetlen szakmai beszélgetéseken konzultálhatnak a zsűri tagjaival.

A fesztivál zárónapján egy fődíj, egy-egy kategóriadíj és három szakmai különdíj kerül kiosztásra, összesen 500 ezer forint értékben.

Bővebb felvilágosítás Csabai Ferenc projektmenedzsernél, a 06 70 267 9684-es telefonszámon, vagy a csabaif@netposta.net elektronikus címen.

A tétről és az esélyekről Szász Mártonnal beszélgettünk.

Campus: Sokaknak ismeretlen még a diákképviselet fogalma. Elmagyaráznád röviden?

Szász Márton: A tanügyi törvény értelmében minden felsőoktatási intézmény fő döntéshozatali szervének tagjai egynegyed arányban hallgatók. Ez az elv teljes mértékben érvényesül a BBTE kari tanácsaiban és szenátusában is. Utóbbinak 115 tagjából 30-an egyetemi hallgatók. Ez nemzetiségi megoszlásban 19 román, 9 magyar és 2 német hallgatót jelent, az ő „titulusuk" diákszenátor. Minden fakultásról legalább egy, de maximum két diákszenátor vesz részt, ez általában román nemzetiségű, de ahol a magyar hallgatók száma jelentős, ott ők is delegálhatnak egy ilyen képviselőt. A diákszenátorok részt vesznek a BBTE Szenátusában, ahol szavazati joggal rendelkeznek. Egy képviselői mandátum két évre szól, amelynek a felét most haladtuk túl.

Campus: Mennyire szervezett ez a diákfrakció?

Sz. M.: A Hallgatói Statútum értelmében a diákszenátorok három vezetőt választanak ki maguk közül, egy prefektust, valamint egy román és egy magyar alprefektust. Ezek fogják össze a többi szenátort, és koordinálják munkájukat. Egyébként a közös érdek többé-kevésbé összetartó csapatot eredményez.

Campus: Ha már a vezetőkről esett szó: tudtom szerint választások lesznek, amelyeken te is jelöltetted magad. Miért fontos, hogy magyar nemzetiségű személy legyen a prefektus?

Sz. M.: A véletlen úgy hozta, hogy az eddigi prefektus és alprefektusok egyéb elfoglaltságra hivatkozva visszavonultak, és így a hátralevő időre új embereket kell választani. Jómagam a legfelső pozícióra pályázom. Meggyőződésem, hogy egy magyar nemzetiségű egyetemi hallgató is ugyanolyan jól be tudja tölteni ezt a szerepkört, mint egy román kollegája. A magyar nemzetiségű prefektus nemcsak, hogy jobban kihangsúlyozná a BBTE-re jellemző, világszinten elismert multikulturalizmust, hanem a magyar nemzetiségű hallgatók jogainak jobb érvényesülését is szolgálná, a prefektus ugyanis tagja az egyetem vezetőtanácsának (VT), ahol szavazati joggal rendelkezik. A vezetőtanács felelőssége az egyetem hosszú távon alkalmazandó stratégiájának kidolgozása, ez a szerv terjeszti a szabályzatokat a szenátus elé. Ugyanakkor közbenjárna a magyar diákszervezetek (például KMDSZ) és a BBTE jobb együttműködésének kialakításában.

Campus: Miben állt a jelentkezés?

Sz. M.: A jelentkezés formai követelménye egy szándéknyilatkozat letételéből állt, amelyhez önéletrajzot és tevékenységi tervet kellett csatolni.Ezen dokumentumok egyébként elérhetőek a http://prefektus.kozgaz.ro webhelyen.

Campus: Apropó önéletrajz… Mondanál magadról néhány szót?

Sz. M.: Gyergyókilyénfalvi vagyok, igazi székely, jelenleg harmadéves a Közgazdaságtudományi Kar gazdasági-informatika szakán. Egy éve vagyok a közgazdász hallgatók képviselője és a visszajelzésekből ítélve, valamint az objektív tényállás alapján büszkén mondhatom, hogy jól teljesítettem feladatom. Ezért szeretnék továbblépni, magasabb pozícióból segíteni a hallgatókon: románokon, magyarokon egyaránt.

Campus: Van anyagi hozadéka a betöltött pozícióknak?

Sz. M.: Nincs. A diákképviseletért senki nem kap pénzt, sem pluszpontot a vizsgán, ezt a feladatot ingyen végezzük, akinek ez nem tetszik, bármikor továbbállhat.

Campus: Mekkorák az esélyek a prefektusi pozíció elnyerésére?

Sz. M.: Az esélyek a látszatnál jobbak. Habár van még három román ellenjelölt, reményeim szerint a román vonalról is jelentős támogatást tudok szerezni, ehhez jön hozzá az a kilenc szavazat, amit a magyar vonal adhat nekem. Csibi Magor (OSUBB), Seer László (Pszichológia és Neveléstudományok Kar), Papp Zsuzsa (Történelem Kar), Sípos Kinga (Matematika és Informatika Kar), Henning Előd (Földrajz Kar), Szalma Anna Mária (Filológia Kar), Csíki Kinga (Református Teológia), Bereczky Gyöngyvér (Római Katolikus Teológia) szavazataira számítok. Ehhez, ha hozzáadunk a román vonalról még 7 szavazatot és a saját voksomat, akkor az már 50% + 1-et jelentene, ami jelen esetben elég is.

Campus: Szerencsés kimenetelű választások esetén milyen lépésekre számíthatunk?

Sz. M.: Az igazán fontos teendőket megemlítettem programomban. Ebből tallózva kiemelném az érdekképviseleti forma megerősítését, összehangolását. Ugyanakkor fontosnak tartom az egyetem vezetőségével való szoros kapcsolatápolást, de bármiféle befolyás mellőzésével. Konszenzust, kompromisszumot lehet kötni, de csak akkor, ha azzal nem sértjük az erkölcsi szabályokat és megőrizzük függetlenségünket. Az egyetem diákszervezetekkel való kapcsolatrendszerén is van mit javítani, itt említeném meg a KMDSZ-t, amely fontosságához mérten elég kevés szerepet kap a BBTE-n belül. Ezenkívül szeretnék egy jobb, gazdagabb információáramlást a diákok irányába, a külkapcsolatok, a tudományos kutatás felvirágoztatását, az oktatás minőségének javítását.Fontos pont programomban az egyetemi éttermek, bentlakások szolgáltatásainak javítása, valamint a befolyás kiszűrése, az október eleji bentlakás-foglalási problémák megoldása.Több sportolási lehetőséget, kulturális tevékenységet szeretnék, valamint a gazdasági szereplők-egyetemi hallgatók közötti együttműködés jobbá tételét, támogatását.Részletekért nem árt fellapozni a programomat.

Campus: Merész vágyak… Reméljük sikerül megvalósítanod őket. Mikor lesznek a választások?

Sz. M.: A választások körülbelül 10 napon belül lesznek, pontos dátumot még nem tudok mondani. A megvalósítani igét viszont többes számban használnám, itt legalább 30 embernek kell dolgoznia, 45 ezer érdekéért. Innen üzenem tehát mindenkinek: munkára fel!

Campus: A Campus és a magam nevében is sok sikert kívánok, és ígérem, az eredményekről beszámolunk.

Sz. M.: Köszönöm a lehetőséget és én is ígérem, hogy negatív eredmény esetén is a maximumot próbálom adni érdekképviselet terén.

Kérdezett: Enyedi Sarolta

Alapfokú, két hónapos sziklamászó tanfolyamot indít a KODIAK természetjáró egyesület. Az első találkozásra 2005. május 4-én 19 órakor kerül sor a Heltai Alapítvány székházában, a Mikó/Clinicilor u. 18. szám alatt. Érdeklődni és bejelentkezni a 0740-134397, 0745-024818 telefonszámokon, valamint akodiakok@yahoo.com e-mail címen lehet.

Nehéz eldönteni, hogy a gazdasági mutatók szerény felfelé ívelésének mellékterméke-e, vagy csak a pénzhiány akkut problémája az okozója, de tény, hogy szép számban jelennek meg mostanság a régebbi sztárok Erdélyben.

Ganxta Zolee, Pa-Dö-Dö, Sterbinszky, Dr. Alban, Boney M, a Bikini, a Beatrice csak néhány példa azokból, akik megfordultak már minálunk.

A különböző lokálok tulajdonosai, magukat reklámozni szándékozó szervezetek stb. kénytelenek valami szenzációt beszerezni a szórakozásra éhes közönségnek. Valahol itt találnak egymásra a (főként régebben) híres zenekarok menedzserei meg a fen-nebb említett szemfüles társaság. Ripsz-ropsz kész a nyolcvankilenc utáni autóimport-hullámra emlékeztető bolt: a (némely esetekben hajdani) sztár a hajdani vastag gázsik törtrészéért szórakoztatja a közönséget.

Nem kötekedni szándékozom én! Tényleg! Semmi baj ezzel a helyzettel, hisz a zenekartól, tulajig és közönségig, mindenki csak profitál az ügyletből. Az ízlésről véleményt nyilvánítani helytelen dolog lenne, hiszen mindenki azt szeret, amit akar, és jogosan teszi ezt.

A probléma azonban ott van, hogy a nagy szemfüleskedés közepette a koncertszervezők megfeledkeznek valamiről: a popkultúra az aktualitásra alapoz. Ha a szervezők csak a saját zsebeiket figyelik, épp ez sikkan el: a befutott drágább együttest, a még nem közismert, de amúgy nagy potenciált mutató zenekart „elfelejtik" meghívni. Amit ezzel elérnek, hogy a közönség (és vélhetően a zenei csillag is) úgy fogja érezni, hogy egy elavult dolgokkal megtöltött szemetesvödörben kötött ki.

Különösen érvényes ez a magyar-országi együttesekre. Ha eljönnek, akkor mindenki egy kicsit közelebb érzi magát a NAGY NYUGATHOZ – de fontos, hogy ne csak azok jöjjenek, akikre jelen pillanatban nem kíváncsi a magyarországi közönség. Bízom benne, hogy valakik (például a Félsziget szervezői) majd csak próbálkoznak az alterebb vizeken evezők meghívásával is – ezúttal megmutatva, hogy tényleg nem vagyunk Recycle Bin.

Az elmúlt hét fontos eseménynek adott otthont a Közgazdasági Kar magyar vonalán. A Közgazdász Klub (KGK) immár tizenkettedszer rendezte meg a már hagyományossá vált Országos Menedzsment Esettanulmány Versenyt, közismert néven az OMEV-et.

Április 12-én a kolozsvári helyi szakaszt bonyolították le a szervezők a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának épületében, mely nem következhetett volna be a magyar vonal oktatóinak segítsége nélkül, akik a KGK minden programját teljes mértékben támogatták és továbbra is támogatni fogják.

Az OMEV fő céljai közé sorolhatjuk a résztvevők kreativitásának és helyzetmegoldó készségének növelését, a döntési képességek és a felelősségvállalás fejlesztését, a versenyszellem ösztönzését, valamint hazai cégekkel való kapcsolatépítést. Mivel a résztvevők évről-évre olyan feladatokkal szembesülnek, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzetet tükrözik, az OMEV-en való részvétel nemcsak egy szakmai többlet, hanem kitűnő tapasztalat is, új kapcsolatokat és ismerkedési lehetőségeket biztosít minden jelentkező számára.

Az idei érdeklődés igen nagy volt, tíz csapat állt rajthoz. Bár egyeseknek a megoldás kisebb-nagyobb gondot okozott, elmondható, hogy a benevezők felkészültsége magasan meghaladta az elvárásokat. Az esettanulmányt biztosító kolozsvári székhelyű cég igen érdekes marketinges problémát vetett fel: a résztvevő csapatoknak egy piacra kerülő új termék marketing tervét és piaci stratégiáját kellett kidolgozniuk

A két zsűritagra igen nehéz feladat hárult, végül győztes a Nagy Gábor, Német Attila, Szabó András és Héjja Szabolcs alkotta csapat lett, akik a második helyezettel együtt képviselik majd Kolozsvárt a Szovátán tartandó országos szakaszon.

A hét végén ismét felpezsdült az élet Torockón. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség Közgazdász Klubja, (KGK) újra betársult a MOL tábor szervezésébe. Neves előadók biztosították a napi programot és a „gondűző" hideg sörrel az esti szórakozást. A részvevők több előadótól tudhattak meg érdekes információkat, ilyen volt például első nap a romániai privatizációs folyamatról szóló előadás, amelyet Radu Sârbu, az állami vagyonalap volt igazgatója tartott. A tábor második napján Halász János az ITD Hungary tevékenységéről számolt be, az utolsó napon a MOL kommunikációs igazgatója, Ferencz I. Szabolcs ismertette a MOL múltját és jövőbeli terveit. A tábor nemcsak oktatási szempontból volt hasznos, hanem különleges csoportépítő jellege miatt is. Kovács Gábor

A Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) izgalmakban, meglepetésekben és vidámságban gazdag hétvégét szervez április 22–24. között. A már hagyományossá vált rendezvényre naponta lehet iratkozni: 14 és 18.20 óra között 35 ezer, 19 órától 50 ezer lej a jegy ára. Mindkét esetben a jegy ára magába foglalja az ebédet és a bulit.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!

A KEL-napok programja:

Péntek
14.00 Regisztráció I.
18.30 Nyitó Szentmise
19.00 Regisztráció II.
19.00 A kisded neve: KEL
21.15 Valaki vigyáz rád
22.00 Nyugtával dicsérd az urat!
22.30 Hazamenetel

Szombat
9.00 Keltével is dicsérheted!
9.30 Menjünk együtt az Oket-re! (kalandjáték)
14.00 Ebéd
16.00 Montázs az álom-kelésről
17.00 Hétkéktevetélkedő
20.00 Szünet
22.00 „Ki a – mi a olimpia"
Tánckör fellépése
23.00 Szikra-buli
2.00 DJ-s buli

Vasárnap
11.00 Készülünk a tegnapra
13.00 Ebéd
15.00 Gáladélután:
Színikör előadása:
„Az emberke tragédiája"
• Fogd, és vidd a nyereményed
• Tegnapunk
18.00 Únnepélyes záró szentmise.

(Folytatás április 13-i lapszámunkból)
1937: Marianum [Br37]; 1941: Marianum, róm. Kath. Leánynevelő intézet [Tel41 17.].

Marinescu, prof. — Holdvilág utca.

Maros utca — Mureşului.

6 Martie — Szentegyház utca.

Martin Lajos utca — Bologa, Iacob.

Martin Opitz — Cosma, Ion (utca).

Martinovich utca — Arhanghelilor.

Martinovics utca — Arhanghelilor.

Martinuzzi utca — Fărcaş, popa.

Martirii Belaiu (martir ’vértanú’) — Belaiu, martirii (utca).

Martirilor — Csányi László tér.

Martonne, Emm[anuel] de — Színház utca.

Marx, Karl — 1. Új utca.

Masaryk, Toma G. — 2. Hosszú utca.

Maşiniştilor — Gépész utca.

Matia — Mátyás király utca.

Matei Basarab — 1. Zrínyi utca; 2. Herbák János utca.

Matei Millo — Milo, Matei (utca).

Matei Milo — Milo, Matei (utca).

Matteotti utca — Bulcsú utca.

Matyi tér. A Főtér, a Mátyás király tér nevének újabb változata az egyetemisták szóhasználatában [Lőwy Dániel közlése]. — Nagypiac, Piac.

Mauksch-ház. A Nagypiac és a Híd utca sarkán álló, a város egyik legrégebbi gyógyszertárát magába foglaló ház. Szlábi felesége, Laszgallner Eleonóra, azelőtt Maukschné volt, aki férje gyógyszertárát örökölte. Lányát, Mauksch Matildot Hintz György evangélikus lelkész vette feleségül, majd a Hintz-utódok voltak itt a gyógyszerészek egészen 1948-ig, az államosításig [GaalM 98.] és a gyógyszertár bezárásáig. Később helyiségeiben gyógyszertár-történeti múzeumot rendeztek be. — Hintz-ház.

Maxim Covaciu — Covaciu, Maxim (utca).

Maxim Gorkij — Bánság utca.

Maxim Gorkij — 1. Egyetem mozgószínház; 2. Royal mozi.

Mágnás Kaszinó — Harmincadház.

Májer. Kocsma a Györgyfalvi út elején, jobboldalt, a Györgyfalvi út és a Zrínyi utca bal oldali sarkán az 1940-es években. Tréfásan Három tetűnek is mondták [TZcs]. Tulajdonosáról kapott neve az 1948. évi államosítás után évtizedekig fönnmaradt. — Három tetű.

1943: Májer Demeter, Györgyfalvi út 13. [Cím43 65.].

Május 1. utca — 1. Sétatér utca.

Máramaros utca — Maramureşului.

Mária-szobros fogadalmi oszlop. A Belső-Torda (Egyetem) és a Farkas utca találkozásánál kialakult kis téren az 1738 és 1744 között dühöngött nagy pestisjárvány megszűnésének hálaemlékéül Kornis Antal, főkormányszéki tanácsos és felesége, Petki Anna emeltette 1744-ben. A szép barokk mű Schuchbauer Antal szobrász munkája. Kolozsvár s egyben Erdély legrégibb térszobra. 1957–58-ban korszerűen helyreállították [Kelemen 163.]. Az állampárti ateista szemléletnek megfelelően, közlekedésrendészeti ürüggyel, 1959-ben lebontották, majd 1961-ben a Szentpéteri templom mögött, a templomkertben állították föl. 1992 tavaszán letörték a fejét [GKv 248.]. Fejét utóbb helyreállították, de a három mellékalak ma is hiányzik.

Mária királyné utca — Közép utca.

Mária Valéria Árvaház. 1914-ben a Honvéd (Budai Nagy Antal) utca 54. [Cim14 312.], 1941-ben az 58–60. [Tel41 17], 1943-ban 60. [Lak 54] szám (legutóbb 58. szám) alatt, a Kövespad utca nyugati sarkán lévő árva és félárva leánygyermekeket nevelő intézet.

1872. december 15-én nyílt meg nyolc árvával. A növendékek száma 1874-ben húsz volt [Káévk 3.]. Az árvaházi egylet igazgatóságának ekkor báró Bornemisza Ignácné az elnöke, Szász Domokosné a titkára, báró Huszár Ádámné a pénztárnoka [Káévk 7.]. A választmánynak 28 [Káévk 7.], az árvaházi egyletnek 181 tagja volt [Káévk 12.].

1872-ben tíz, 1873-ban hat [Káévk 31.], 1874-ben két, 1875-ben hat, 1876-ban három, 1877-ben tizenegy, 1878-ban nyolc növendéket vettek föl [Kmváévk 34–35.]. 1874-ben három [Káévk 31.], 1878-ban öt fizetéses növendéke volt az intézetnek [Kmváévk 34–35.].

A Kolozsvári Lövész Egylet által 1875. június 26-án rendezett nemzetközi lövészversenyen a vendégek az árvaház javára adakoztak [GKv 216.].

1878-ban összesen ötven növendéke volt az intézetnek. Ebből három torokgyíkban, egy más betegségben meghalt [Kmváévk 34–35.]. 1878 novemberében a torokgyíkjárványban a növendékek háromnegyede megbetegedett. Nyolcan a leggondosabb ápolás ellenére elhunytak [Kmváévk 4.].

Walser Ferenc az árvaház udvarán, ingyen, kút felállítását ajánlotta fel [Kmváévk 5.].

1878-ban az árvaházi egylet igazgatóságának elnöke báró Bornemisza Ignácné, alelnöke Bán Istvánné, pénztárnoka özv. Dr. Szabó Józsefné, ellenőre Kócsi Károlyné, titkára Szász Domokosné. A választmánynak 46 [Kmváévk 7.], az egyletnek 180 tagja volt [Kmváévk 8–13.]. Ezenkívül rendes tag vagy részvényes évi 2 Frt díjjal 347 személy [Kmváévk 16–26.]. Az intézet emellett élelmet, játékot, használati tárgyakat, ruházatot, kapott ajándékba az ünnepek (újév, húsvét, karácsony) alkalmával vagy azonkívül jutalomdíjakra pénzt is. Külön adakozók is voltak [Kmváévk 26–30.].

Az 1888. évi várostérképen Külső-Közép utcai homlokzata és a Kövespad utcát szegélyező keleti szárnya látható. Nyugati szárnya, az 1900 után kiadott térképeken. 1914-ben a Mária Valéria Leány-árvaház Egylet elnöke báró Bánffy Zoltánné, alelnök özv. Szász Domokosné és Szabó Eszter, titkár Herepei Gergelyné, pénztáros W. Szabó Gizella, ellenőr Török Sándorné, árvaházi árvaanya özv. Felméri Mózesné, árvaházi tanítónő Hommonay Ilona, Medgyesi Teréz, árvaházi munkatanítónő Kún Mari [Cim14 35.]. A működése alatt árvák nemzedékeit, a társadalom hasznos tagjává nevelő intézetet, 1948-ban a pártállam, minden más intézethez hasonlón, felszámolta. Épületében sütöde létesült, s ez az 1990-es évek elején még létezett. Az elhagyott épületet 2002 októberében lebontották. 2003 május közepén az egykori intézet helyén MOL benzinkút nyílt.

Homlokzatán az 1930-as években is két-, magyar és román nyelvű felirat állt: Mária Valéria Árva Leánynevelő Intézet. A fenntartásához és működéséhez szükséges anyagiakat adományokból biztosították. Évente kétszer Mária Valéria-bált rendeztek, amelynek bevételét az intézet fenntartására fordították. Az épület mögött tágas kert állt az árvaház rendelkezésére, ahol a szükséges zöldség jelentős részét a gyerekek közreműködésével termelték meg [Bán Margit közlése]. Felekezettől függetlenül minden rászorult leánygyermeket befogadott.

1875: Mária Valéria Árvaház [GKv 216.]; 1888: Árvaház [Kv88]; 1903: Mária-Valéria-leányárvaház [Stein]; 1914: Mária Valéria árvaház [Cim14 312]; 1916: Mária Valéria leányárvaház [Kv16BI]; 1917: Mária Valéria leányárvaház [Cs17]; 1923: Casa pentru orfane „Maria Valeria" – leányárvaház [Cj23]; 1933: Leánynevelő Otthon [OF 60.]; 1941: Mária Valéria árvaház [Tel41 17.]; 1943: „Mária Valéria" árvaház [Lak 54.].

Nevét Ferenc József és Erzsébet legkisebb gyermekéről, Mária Valéria hercegnőről kapta.

Március 6. utca — Szentegyház utca.

Márki Sándor utca — Conta, Vasile.

Második oldalsikátor — Sáncoldal.

Második székbeli mészárosok tornya — Kerek torony.

Mátéfi-ház. A Külső-Szén (Majális) utca jobb oldalán, a Külső-Torda (Petőfi) utcával szembeni ház. A Külső-Torda (Petőfi) utca bal oldalán, az egykori várárokban, a városfal tövében épült, hozzá hasonló ún. Gilovics-ház az 1831. évi térképen rajta van [JEv88.I]. E térkép és hasonlóságuk alapján – mindkettő közepén kétablakos emelet magasodik, késő barokk ízlésű kapujuk azonos ívű, ugyanakkor a Mátéfi-ház bejárata az emeleti rész alatt, míg a Gilovics-házé az épület jobb oldalán nyílik – arra következtethetünk, hogy az 1820-as évek vége felé épülhettek, valamint arra, hogy építőjük is ugyanaz a mester lehetett. — Gilovics-ház.

A Kissolymosi Mátéfi család Matéffynak is írta a nevét [NI VII.]. Udvarhelyszéki régi székely nemzetségből származott. A család Kolozsvárra költözött, ága Apafi Mihálytól még odahaza, 1664-ben címeres nemességet kapott. Kolozsvárt azonban a nemesi jogoknak szunnyadniok kellett, amíg valaki a város polgára volt [Kelemen 91.]. Matéffy Ferenc tartományi számvevőségi tiszt volt 1848-ban. Ennek fia, Károly 1848-ban Kolozsvárt városi írnok, 1860-ban megyei törvényszéki hivatalnok (kitűnő hegedűs.) József Kolozsvárt városi tanácsos 1848-ban, főbíró. Gyermekei közül Lajos városi szolgabíró, korán elhalt. Dániel 1815-ben kolozsvári hivatalnok, ugyanott Sámuel 1847-ben [NI VII.]. Mátéfi Ferenc a városi tanácsnak benyújtott kérésére 1826-ban a tanács ajánlja, hogy a „casarmalis cassá"-ból – a város által kezelt kaszárnyaalapból – házépítésre 1265 forint kölcsönt kapjon. Hogy ő lett volna az építtető, nem tudjuk, ezt további kutatásnak kell kiderítenie. Tudjuk viszont, hogy 1826-ban Alföldi Antal, ismert kolozsvári építőmester Mátéfi József tanácsossal perel építési díja ügyében [KissSz 63–64.].

A Mátéfi-házat az 1850-es évek derekán Musnai Ürmössy Sámuel ügyvéd vásárolta meg. Családjának eredeti neve Boldizsár volt. Az Olt melletti Ürmösről származott, s a család egy részének, régi magyar szokás szerint, a származáshely lett a vezetékneve, míg a másik megtartotta a Boldizsár nevet. Az Ürmössy ág sok derék papot adott az unitárius egyháznak. Sámuel jó nevű ügyvéd, háza a kolozsvári szellemi élet egyik központja, a Kolozsvárra járó pesti művészeknek is vendéglátó otthona volt. Itt szövődött össze újra a magyar színművészet két igen jeles tagjának, Szerdahelyi Kálmánnak és Prielle Kornéliának egyszer már felbomlott házassága. Gyakran megfordult itt Káli Nagy Elek, az unitáriusok erélyes főgondnoka, Székely Mózes püspökhelyettes, Kriza János, a költő-püspök, kolozsvári tanár korában Gyulai Pál, a szigorú kritikus. Külön érdekessége volt a háznak Kemény Simon báró, az ún. Bolond Kemény Simon.

Ürmössy 1874 nyarán meghalt, 1878-ig özvegye lakott a házban. Fiai közül Lajos, az író – Tizenhét év Erdély történetéből című könyvében először foglalta össze Erdély 1849 és 1867 közötti történetét –, 1884-ig. Több mint húsz év múlva a másik fia, Ürmössy Jenő költözött ide, akinek Benczúr Elza, a nagy festőművész leánya volt a felesége [Kelemen 91–92.].

A ház manzárdszobájában lakott Knapienszky Kázmér kataszteri hivatalnok, aki a városi tanács temetői bizottságának felkérésére elkészítette a Házsongárdi temető kataszteri térképét. Ezen lényegében minden sírt feltüntetett és a feliratokat is lejegyezte. Mintegy hatezret. 1896 áprilisában bekövetkezett halála után kiderült, hogy házvezetőnője minden írását elégette [GT 24–25.].

1938 nyarán a házat lebontották, helyébe a négyemeletes Farkas-bérpalota épült.

Mátyás király háza. Az Óvárban, annak egykori déli kapujával szemközt, a Mátyás király utcában álló csúcsíves épület, Hollós Mátyás szülőháza. — Mátyás király szülőháza.

1752: „minden felé Mátyás király Házátol hordottak Sendelyt sendelyezni" [Pataki I. István, KvSzám 69/XXVII. 9.].

Mátyás király mozgóképszínház — Corso.

Mátyás király szobra. A nagy uralkodót megörökítő emlékmű felállításának gondolata már a XIX. század elején fölmerült. Amikor Kolozsvárt 1886-ban, a római katolikus egyház makacs ellenkezése miatt százévi huzavona után a Szent Mihály-templom körüli épületeket lebontották, lehetőség nyílt arra, hogy itt, megfelelő csúcsíves háttérrel, a város nagy szülöttének méltó szobrot állítsanak. A tér szintjének a rendezése közepette, 1893-ban kiírták a szobor pályázatát. Hat művész nyújtotta be tervét: Bezerédi Gyula, Köllő Miklós, Tóth András, a kolozsvári Vastagh György, Róna József, Sovánka István és Fadrusz János. 1894 tavaszán a bíráló bizottság Fadrusz munkáját választotta.

A szobrot 1896-ra kellett volna elkészíteni, de 1896. szeptember 30-án csak az alapkő letételére került sor. Ebbe egy oklevelet helyeztek a következő szöveggel: „...Legyen ez a kő megingathatatlan alapja a rövid időn belül rajta emelkedő emlékszobornak, melynek hivatása lesz egyrészről bizonyságot tenni arról, hogy Kolozsvár szabad királyi város közönsége a nagy királynak, mint legnagyobb szülöttének emlékét kegyelettel őrzi; másrészről egyik nevezetes tanújele lenni annak, hogy e haza fiai az ezredik év emlékét minő alkotások által kívánták megörökíteni. De legyen egyszersmind e szobormű egyik rombolhatatlan hirdetője a nemzeti múltnak, nagyságának, dicsőségének, és mint ilyen dobogtassa meg a haza minden hű fiának szívét, s teljesítse e magasztos hivatását, míg magyar él ezen a földön..."

Fadrusz egyik barátjának megírta, hogy éles harc folyt a városi tanácsban a szobor elhelyezését illetően. Tanácsára a legjobb helyet, a Szent Mihály-templom déli oldala előtti teret választották.

A szobor talapzatát a neves kolozsvári építész, Pákei Lajos tervezte. A kiemelkedő szobor elnyerte az 1901. évi párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját. 1902. október 12-én, délelőtt tíz órakor leplezték le. Szádeczky Lajos, egyetemi tanár, a neves történetkutató, a közóhajnak s a mester kívánságának tett eleget, amikor nevet adott a szoborcsoport alakjainak. A szoborral szemben állva, baloldalt a harc viharában edzett ősz alak Magyar Balázs, a nagy király kedvelt hadvezére, a Felvidék kapitánya, horvát-szlavón bán, majd erdélyi vajda, mellette veje, Kinizsi Pál, a törökverő hadvezér, temesi ispán, a kenyérmezei hős, jobboldalt Zápolya, másképp Szapolyai István, Szilézia, majd Bécs és Ausztria kormányzója, szepesi főispán, nádor, és végül Báthori István, hadvezér, erdélyi vajda, a másik kenyérmezei győző. Kezükben a győztes csatákban szerzett német, török, moldvai és cseh zászló.

A bronzba öntött alkotás ma az UNESCO műemlékszobor-jegyzékén az ötödik.

A szoboregyüttest 1919 után előbb le akarták dönteni. Miután ez nem sikerült, az új hatalom meghagyta, de románosítási-kisajátítási törekvéseinek megfelelően, arra hivatkozva, hogyha Mátyás apja, Hunyadi János, román, akkor ő is az volt, a király címereit – Magyar- és Horvátország, valamint Szilézia címerét – eltávolíttatta, eredeti feliratát, a Mátyás királyt Matei Corvinra cserélte, majd 1932-ben, Nicolae Iorga javaslatára, a moldvabányai (Baia) ún. ütközetre hivatkozva, olyan feliratot helyeztetett el a talapzat előtt, amely szerint a nagy király mindenkit legyőzött ugyan, saját fajtájától, a romántól azonban vereséget szenvedett. A király kis csapattal indult Moldvába, hogy az ellene szőtt összeesküvésben részt vevő István (Ştefan) vajdát felelősségre vonja. A vajda térden csúszva kért bocsánatot. Éjjel azonban a moldvaiak nagy túlerővel rátörtek a király táborára, s az összecsapásban a király vállát is nyíl érte. Hazatérte után nagyobb sereggel tért vissza István vajda ellen, aki a király elé járulva, kegyelemért esedezve ismét hűséget fogadott.

1940-ben a király címereit és a szobor eredeti feliratát – Mátyás király – a helyükre tették. 1945-től, az újabb hatalomváltozás után, a címereket ismét eltávolították. Azóta a talapzaton a nagy király okleveleken jegyzett aláírása, a

MATHIAS REX

olvasható. 1992. november 30-án, a város elsősorban magyar, de jóérzésű román lakosságának erélyes tiltakozása ellenére – ezúttal magára a szobor talapzatára –, újólag elhelyezték az 1940-ben eltávolított és a jeles uralkodó emlékét sértő táblát.

A nemrég elhunyt pápa emléke írásaiban tovább él közöttünk. Mindvégig saját maga szerkesztette, a szeretett lengyel anyanyelvén, a számtalan beszédét.

Már ifjú éveiben elismert művelője volt az írásnak. Sikeres szerzője számos könyvnek, versnek, sőt színműnek is.

Szeretném felhívni a figyelmet II. János Pál pápa egyik utolsó könyvének jelentőségére. A mindannyiunk hagyatékának is tekinthető mű alig egy hónappal a halála előtt jelent meg a világ legelterjetebb nyelvein. Német nyelvterületen „Erinnerung und Identität" címmel a Weltbild kiadónál 2005 febr. 23-án látott napvilágot. Magyarra fordítva „Emlékezet és önazonosság", „Beszélgetések az évezredek közötti átmenetben" alcímmel kiegészítve.

A könyv keletkezése két lengyel filozófussal 1993 nyarán folytatott kötetlen beszélgetéseire vezethető vissza. A szentatya ezt a hangszalagra rögzített szöveget dolgozta át és egészítette ki, több mint egy évtízedes munkával.

A könyv egy nagyívelésű történelmi és egyben filozófiai mű, amely sokszor transzcedentális megvilágításban mutatja be Lengyelország történelmén keresztül Európa, sőt az egész világ sorsának alakulását az utolsó évezredben. Olvasása közben megelevenedik elöttünk a 20. század egyik leghitelesebb tanúja, aki papként, azután püspökként és végül pápaként tevékenyen részt vett szeretett lengyel hazájának viharos változásaiban.

Mint egész életútja folyamán, e művében is, II. János Pál a történelem legégetőbb problémáira keresi a lehető legjobb megoldásokat. Stílusa könnyed; végig a párbeszéd formáját követi. A könyve a jó és a rossz viszonya, valamint a szabadság és felelősség mérlegelésén keresztül olyan alapvető fogalmak részletes tárgyalásához vezet mint: haza, nemzet, állam, egyház, Európa, valamint a demokrácia lehetőségeinek és buktatóinak elemzése sajátos megközelítésben.

Mennyire otthonosak számunkra ezek a fogalmak, hiszen nemzetünk kiváló gondolkodói és történészei oly sokszor próbáltak, több-kevesebb sikerrel, hasonló kihívásokra válaszolni. Íme néhány példa ezek sorából: Márton Áron, Kós Károly, Jakabffy Elemér, Illyés Gyula, Kosáry Domokos, Mindszenty József, Bibó István, Fábry Zoltán, Eszterházy János, Mikó Imre, Gáll Ernő, Romsics Ignác, Glatz Ferenc, Nemeskürty István, Fejtő Ferenc és még sokan mások. A könyvet érdekessé teszi az a tény is, hogy a lengyel és magyar történelem alakulása sok hasonlóságot tartalmaz a kereszténység felvételétől kezdve egészen a rendszerváltozásig. A közös uralkodóházak, de nem utolsó sorban a közös mostoha sors igazi testvérnépekké kovácsolt össze bennünket. Nagyon érdekfeszítő lehet számunkra a lengyel nép bátor és őszinte fiának és a magyar nemzet egyéniségeinek véleményeit összehasonlítani.

Egy olyan ember gondolataiba nyerünk betekintést, aki mindvégig töretlen hittel képes volt Isten és ember között kapcsolatot teremteni. Véleménye mértékadó lehet, mert II. János Pált a legellentétesebb nézeteket valló népek is „Nagynak" és „Béketeremtőnek" nevezték. Sok erőt meríthetünk az írásos hagyatékából, mert ő az elbizonytalanodott korunkban is mindvégig az állandóságot képviselte. Talán ez volt a titka az osztatlan vonzóerejének, amelyet különösen a világ ifjúsága mindvégig szeretetével és nagyrabecsülésével viszonzott.

Elemzéseiben megkísérli a történések legmélyebb okainak a megvilágítását. Szilárd meggyőződése: az Istenre való emlékezet nélkül az ember önazonossága mélyen veszélyeztetve van. II. János Pál állítása szerint: „Nincs rossz, amit az Isten egy nagyobb jó érdekében hasznosítani ne tudna".

Köztudott, hogy Lengyelországot 1772 és 1795 között többször felosztották a környező nagyhatalmak egymás között. Ennek ellenére, állítja a lengyel származású szentatya, a nemzet szellemi öröksége, az elődök által teremtett és gondosan tovább adott kultúra nem szikkadt ki. Sőt, nagyon dinamikusan továbbfejlődött. Színesen ecseteli és számos példával támasztja alá, hogy a 19. század a lengyel kultúra csúcsát jelentette. Ekkor éltek és alkottak a legjelentősebb világhírnévnek örvendő lengyel írók, zeneszerzők, képzőművészek.

Ugyanabban az időben a lengyel színjátszás, főleg az ország déli részén, Krakkóban és Lembergben aranykorát élte.

Ennyit röviden az „Emlékezet és önazonoság"-ról, abban a reményben, hogy a könyv olvasása német, angol, vagy olasz nyelven, illetve egy későbbi magyar fordításban sok élményt fog nyújtani a hazai olvasóknak.

Végezetül idézzük fel II. János Pál egyik utolsó aláírásával ellátott okmányát, amely a Czestochowa főapátjának volt címezve. Befejező része így hangzik: „Isten Anyjának az oltalma alá ajánlom Hazánkat, az Egyházat és saját magamat. Tutus tuus – Teljesen a Tiéd !"

Mennyire magunkénak érezzük ezeket a szavakat, amelyek nagy királyunk, Szent István egy ezredévvel korábbi felajánlását idézi lelki szemeink elé. Íme egy ékes megnyilvánulása a két nép rokonságának, amelynek a napjainkhoz szóló üzenetén érdemes lenne elgondolkozni.

Gyermekkoromat az Alfödön töltöttem. A Fehér-Körös partjához símuló nagy parókia-kertben száz rózsatő és negyven fenyő, meg sok gyümölcsfa, a velejáró sárgarigódallal töményen biztosította számomra a természettel való közvetlen kapcsolatot. Ötgyermekes nagy családunk májustól szeptemberig szinte a szabad ég alatt élt. A múlt század harmincas, negyvenes éveiben az életmód nem volt rohanó. Széles ernyőként terjeszkedő birsalmafa alatt, derékmagasságú páfrányok és hortenziák között állt egy kerek kőasztal. Már a reggelihez is itt terítettünk. A színes damasztabrosz, a vékony porceláncsészék, a ropogós kiflik felett úgy lebegett a harmatos kert párája, hogy az fizikailag is hozzákeveredett az elfogyasztott ennivalóhoz. A nyári ebédek görögdinnyeemlékét is ez a kerti asztal hozza elém. Az esti asztali együttlétek bibliaolvasásos áhítatába beleszólt a tücsök cirpelése.

Nekünk akkor állandó kirándulást jelentett ez a kert. Nem is gondoltunk arra, hogy hátizsákkal valahová elinduljunk. A házhoz tartoztak az évtizedeken át visszatérő gólyák. Akinek volt alkalma évről-évre figyelemmel kísérni egy ilyen fészekben a madárcsalád minden tavaszon megújuló életét, aki átélte áprilisi visszavárásukat és augusztusi távozásukat, annak sohasem közömbös egyetlen megpillantott gólyamadár sem.

A kertünkben laktak nappali pávaszemlepkék. Igen, laktak több mint félévszázadon át. Erről akarok most szólni.

Nyárról-nyárra tudtuk, hogy júliusi délutánokon hat és hét óra között a kertnek egy bizonyos pontján megjelennek a lepkék. Mindig ugyanazon a helyen, ahol a korhadt kerítést és a fák törzsét szederaindák szőtték be, és ahová ilyenkor jutottak el az utolsó délutáni napsugarak. Megfigyeltük rozsdabarna szárnyukon a feketekarikás kék díszítést, amikor leszálltak az udvar meleg homokjának alkonyatelőtti utolsó napfoltjaira, hogy azután fáink között esti nyugalomra térjenek. Később egy biológus megerősített abban az elképzelésemben, hogy ilyen lepkék nemzedékről nemzedékre lakhatták a kertünket.

Jó néhány éve már csak látogatóba járok vissza az egykor meghitt környezetbe. Tavaly nyáron magammal vittem valakit, akinek erről a meghatározott időben történő lepkejelenésről beszéltem. Vártam a kertben türelmesen, de egy kis feszültséggel, vajon fogják-e a pillangók állításomat igazolni és … a folyamatosan megújuló természet csodája nem maradt el: A hímes szárnyú lepkék hat és hét óra között épp úgy szálltak le az udvar homokjára, mint hatvan évvel ezelőtt.

(Az alábbiakban részleteket közlünk a dr. Péntek János április 11-i akadémiai székfoglalóján elhangzott laudációból, amelyet Kósa László akadémikus olvasott fel).

Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim!

Mindannyian tudjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alapítását mindenekelőtt a magyar nyelv féltése, ápolásának és a magyarnyelvű tudomány művelésének szándéka ösztönözte. Ezért megkülönböztetetten fontos esemény, valahányszor – mint most is – nyelvtudós a magyar nyelvről, annak kutatásáról tartja székfoglalóját. (...)

Tudományos munkásságának eredményeit eddig 14 önállóan vagy társzerzővel készült könyvben, magyaron kívül németül, angolul és románul megjelent több mint száz tudományos közleményben adta közre s még nem is említettük nagyszámú kisebb cikkét, szerkesztéseit, tudományos konferenciákon tartott előadásait. A Kárpát-medencei magyar kisebbségek nyelvi állapota és nyelvhasználata vizsgálatának 1990 után megnyíló szabad lehetősége magával hozta számára a nyelvstratégiai és nyelvi tervezési programokban, átfogó, több ország szakembereivel együtt végzett közös munkákban való részvételt (például korpusztervezési és nyelvrehabilitációs program a romániai magyar hivatali nyelv kialakítására, tankönyvírás, egyetemi jegyzetek szaknyelvi gondozása, szótárkészítésekben tevékeny közreműködés stb).

Péntek János publikációinak változatos tematikája kapcsolódik az oktatási területekhez. Kiemelkednek elméleti igényességükkel, egyszersmind a kisebbségi nyelvi helyzet gyakorlati gondjait rendre fölvetik, az Erdélyben úttörő szociolingvisztikai kutatásai. A legutóbbi évekből „A nyelv ritkuló légköre" (Kolozsvár, 2001) kötetét említjük ebből az általa sokoldalúan művelt témakörből. Értékesek a nyelvjárásokkal, a nyelvjáráskutatás különböző kérdéseivel, a magyar-román nyelvi és kulturális kapcsolatokkal, a kisebbségi nyelvhasználattal, a kétnyelvűséggel, a nyelvi tervezéssel foglalkozó dolgozatai. Két egyetemi kollégájával készítette el a magyar nyelvjárások román kölcsönszavainak gyűjteményét (Bukarest, 1977). Legutóbb „A nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban" (Kolozsvár, 2003) kötet címe tanúskodik róla, hogy a többnyelvű, -kultúrájú és -vallású történelmi nagytáj jellemző kérdéseivel foglalkozik. Péntek János egyik folytatója a politikai önkény által munkájában akadályozott előző nemzedék kéziratban maradt, nagy nyelvföldrajzi munkái kiadásra előkészítésének, illetőleg kiadásának: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza, A székely nyelvjárás atlasza stb. Három évvel ezelőtt vezetésével kezdte el egy tanszéki munkaközösség a moldvai magyar nyelv szótárának szerkesztését. Utaltunk rá, s az eddig mondottakból hangsúlyosan következik, hogy szaktudományos érdeklődésében kitüntetett helye van a népnyelv és a népi kultúra viszonyának. A néprajzi és nyelvjáráskutató irodalomban egyaránt egyedi munka, „A kalotaszegi népi hímzés és szókincse" (Bukarest, 1979) ennek az érdeklődésnek, egyszersmind a szülőföld iránti tiszteletnek magas szintű megnyilvánulása. Kapcsolódóan rövidebb terjedelmű írásait legutóbb „Népi nevek, népi hagyományok" (Marosvásárhely, 2003) címmel gyűjtötte össze. Péntek János kimunkálója párban Szabó Attilával a korszerű etnobotanikai vizsgálatoknak, együtt írták meg az Ezerjófű című etnobotanikai útmutatót (Bukarest, 1976) és Ember és növényvilág címmel Kalotaszeg növényzetéről és növénynévismeretéről szóló, egy kistájat mintaszerűen bemutató kötetet (Bukarest, 1985). Külön csoportot képeznek a magyar nyelvű oktatással alapfoktól felsőfokig foglalkozó művei, közülük most csupán kettőt idézek: „A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben" (Budapest, 1999), valamint „Anyanyelv és oktatás" (Csíkszereda, 2004).

Vannak történelmi helyzetek, amikor a hirtelen megnyíló lehetőségekkel csakis akkor lehet élni, ha megfelelő emberek akadnak a tornyosuló feladatok megoldására. Péntek János személyében nemcsak kiváló tudóst és tanárt tisztelhetünk, hanem sikeres szervezőt, a romániai magyar tudományosság képviseletét különféle bizottságokban ellátó, az oktatáspolitikát alakító szakembert, a tudományos és a kulturális közélet résztvevőjét, valamint a színvonalas nyelvápolást és nyelvművelést szívügyének tartó nyelvtudóst is. (...)

A tudományos területeken és az oktatásban elért eredmények természetszerűleg számos szakmainak és közéletinek egyaránt tekinthető megbízással és tisztséggel járnak. Péntek János professzor alapítója és jelenleg elnöke az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, amely az anyanyelvi mozgalom szervezője, alapítója az Erdélyi Tankönyvtanácsnak és elnöke a Tanács kuratóriumának, alelnöke a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, erdélyi társelnöke a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának. Tagja még számos más tudományos társaságnak és munkabizottságnak. Ezek közül itt és most csupán az Akadémiánkkal kapcsolatos a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságot és az MTA Szótári Munkabizottságát említem. Péntek János tudományos tevékenységét több szakmai-tudományos kitüntetéssel és díjjal ismerték el. (...)

Tisztelt Hallgatóság!

Bevezető szavaimmal emlékeztettem Akadémiánk és nyelvünk ügyének szoros kapcsolatára. Így nem hallgathatok arról, hogy ma a magyar nyelv veszélyeztetett helyzetben van, mind kevesebben beszélik és tanulják, használatát több országban különböző szinteken hivatalos rendeletek korlátozzák. Ezért a székfoglaló előadás tárgyául választott nyelv- és nyelvjárás-szigetek különös figyelmet érdemelnek. Péntek János azok közé a tudósok és egyetemi tanárok közé tartozik, akik sokat tesznek a magyar nyelv kutatásáért, oktatásáért, helyzetének erősítéséért. Az erdélyi tudományos élet sokoldalú, jeles nyelvészképviselője, nemes kutatói hagyományok folytatója, további munkásságától változatlanul sokat vár a magyar tudományosság.

2005. április 11-én elmondta

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

A 2004. decemberében megjelent 554. számú közigazgatási bíráskodási törvény 2005. januárjában lépett hatályba, a Hivatalos Közlönyben (2004/1154. szám) való megjelenését követő 30 nap elteltével. Ugyanakkor érvényét veszítette a korábbi, 1990/29. számú közigazgatási bíráskodási törvény, valamint bármely más ellentétes rendelkezés.

Általános rendelkezések
Bármely személy, aki valamely jogában vagy jogos érdekében közhatóság által közigazgatási irattal, vagy kérelme törvényes határidőben való megoldásának elmulasztásával sérelmet szenvedettnek véli magát, az irat érvénytelenítése, a követelt jog vagy jogos érdek elismerése és a kár jóvátétele érdekében, az illetékes közigazgatási bírósághoz fordulhat. A jogos érdek lehet magán- vagy közérdek. Közigazgatási bírósághoz fordulhat az a személy is, aki más jogalanyhoz intézett személyi jellegű közigazgatási irattal jogában vagy jogos érdekében sérelmet szenvedett.

A Nép Ügyvédje – magánszemély megkeresésére végzett ellenőrzés nyomán –, ha úgy véli, hogy az irat jogellenessége vagy a közigazgatási hatóság hatalmi túlkapása csak igazságügyi úton hárítható el, megkeresheti a kérelmező lakóhelye szerint illetékes közigazgatási hatóságot. A kérelmező jog szerint felperes minőséget nyer, és e minőségében megidézik. Hasonlóan jár el a Közügyek Minisztériuma is.

A törvénytelen közigazgatási iratot kibocsátó közhatóság kérheti a közigazgatási bíróságtól annak semmissé nyilvánítását, ha az irat már nem vonható vissza, mivel polgári áramlatban van, és joghatást gyakorol. Ha helyt adnak a keresetnek, a bíróság, kérésre, a törvénytelen közigazgatási irat alapján megkötött polgári ügyletek törvényességét és a polgári következményeket is megítéli.

A jogaiban és jogos érdekeiben alkotmányellenes kormányrendeletekkel vagy ezek rendelkezéseivel sérelmet szenvedett személy e törvény feltételei között a közigazgatási bírósághoz fordulhat. Szintén e törvény feltételei között terjeszthet elő hasonló keresetet a prefektus és a Köztisztviselők Országos Hivatala is, valamint a jogaiban, vagy az esetnek megfelelően jogos érdekeiben sérelmet szenvedett bármely közjogi személy. A bíróságon kötelezően meg kell jelennie az ügyésznek is.

Egyes fogalmak jelentése
E törvény értelmében az alábbi fogalmak és kifejezések jelentése a következő: a) sérelmet szenvedett személy – bármely magánszemély vagy jogi személy, illetve bármely magánszemély-csoport, amely közigazgatási irattal sértett szubjektív magánjogok vagy jogos érdekek címzettje; e törvény értelmében sérelmet szenvedett személyeknek számítanak a közjognak a megtámadott közigazgatási irattal való megsértésére hivatkozó társadalmi szervezetek is; b) közhatóság – az állami vagy a területi közigazgatási egység bármely szerve, amely közhatalomként cselekszik valamely közérdek kielégítése céljából; e törvény értelmében közhatóságok azon magánjogi jogi személyek is, amelyek a törvénynek megfelelően közhasznú státust nyertek, és közszolgáltatás végzésére engedélyezettek; c) közigazgatási irat – a közhatóság által a törvény végrehajtására vagy végrehajtásának megszervezésére kibocsátott egyéni vagy szabályozó jellegű egyoldalú irat, amely jogi viszonyt szül, módosít vagy szüntet meg; közigazgatási irat e törvény értelmében a közhatóságok által megkötött azon szerződés is, amely tárgya: – köztulajdonú dolgok érvényre juttatása, – közérdekű munkálatok kivitelezése, – közszolgáltatások végzése, – közbeszerzés; d) közigazgatási bíráskodási irat – olyan közigazgatási hatóság által kibocsátott jogi irat, amely bíráskodási hatáskörrel rendelkezik a jogviták megoldására, ellenérvelésen alapuló eljárással és a védelemhez való jog biztosításával; e) közigazgatási bíráskodás – olyan jogvitáknak a törvény szerint illetékes közigazgatási bíróságok általi megoldását célzó tevékenység, amelyekben legalább egyik fél közhatóság, s a jogvita a közigazgatási irat kibocsátásából vagy, az esetnek megfelelően, megkötéséből keletkezett, illetve abból, hogy valamely jogra vagy jogos érdekre vonatkozó kérelmet nem oldottak meg határidőben, vagy indokolatlanul elutasítottak; f) közigazgatási bíróság (a továbbiakban bíróság) – a Legfelsőbb Semmítőszék közigazgatási és adóügyi tagozata, a fellebbviteli bíróságok közigazgatási és adóügyi tagozatai, és a közigazgatási-adóügyi törvényszékek; g) a kérelem törvényes határidőre való megoldásának elmulasztása – az a tény, hogy a kérelmezőnek nem válaszolnak a kérelem iktatásától számított 30 napon belül, ha a törvény nem ír elő más határidőt; h) kérelem megoldásának indokolatlan elutasítása – annak kifejezett kimondása, hatalmi túlkapással, hogy nem akarják megoldani a kérelmet; i) előzetes magánindítvány – panasz, amellyel kérik a kibocsátó közhatóságtól vagy ennek felettesétől, az esetnek megfelelően, valamely egyéni vagy szabályozó közigazgatási irat újbóli megvizsgálását visszavonása céljából; j) katonai jellegű parancsnoki irat – a haderők tevékenységével kapcsolatos, a katonai szervezésre sajátos, kizárólag katonai kérdésekre vonatkozó közigazgatási irat, amely a parancsnokok azon jogát feltételezi, hogy az alárendelteknek parancsot adjanak a csapat vezénylésére vonatkozóan békeidőben, vagy háború idején, vagy a katonai szolgálat teljesítésére vonatkozóan, az esetnek megfelelően; k) közszolgáltatás – valamely közérdek esetenkénti kielégítése céljából közhatóság által szervezett vagy engedélyezett tevékenység; l) közérdek – a jogrendet és alkotmányos demokráciát, az állampolgárok jogainak, alapvető szabadságainak és kötelezettségeinek szavatolását, a közösségi szükségletek kielégítését, a közhatóság feladatkörének teljesítését érintő érdekek; m) hatalmi túlkapás – a közigazgatási hatóságok értékelési jogának az állampolgárok Alkotmányban és törvényben előírt jogai és alapvető szabadságai megszegésével történő gyakorlása; n) sértett jog – az Alkotmányban vagy a törvényben előírt bármely alapvető jog, amelyet közigazgatási irattal megsértenek; o) jogos magánérdek – egy bizonyos magatartás elvárásának lehetősége valamely jövőbeni és várható, érzékelt jog megvalósításának tekintetbe vételével; p) jogos közérdek – egy bizonyos magatartás elvárásának lehetősége valamely kollektív alapvető jog megvalósításának vagy, az esetnek megfelelően, valamely közérdek védelmének figyelembe vételével; r) érdekelt szociális szervezetek – nem kormányzati struktúrák, szakszervezetek, egyesületek, alapítványok és más hasonlók, amelyek tevékenységi tárgya különböző kategóriájú polgárok jogainak védelme vagy, az esetnek megfelelően, a közigazgatási szolgálatok jó működése; s) közelgő kár – jövőbeni, de nyilvánvalóan előrelátható anyagi kár vagy, az esetnek megfelelően, valamely közhatóság vagy közszolgálat működésének előrelátható súlyos megzavarása; t) végrehajtó bíróság – a közigazgatási bíráskodás alá eső jogvitákat megoldó bíróság.

Egyoldalú közigazgatási intézkedésnek minősül annak indokolatlan elutasítása, hogy megoldjanak valamely jogra vagy jogos érdekre vonatkozó kérelmet, illetve az esetnek megfelelően az a tény, hogy a kérelmezőnek nem válaszoltak törvényes határidőben. Az egyoldalú közigazgatási irat törvényessége kifogásolással per keretében megvizsgálható hivatalból, vagy az érdekelt felek kérésére. Ebben az esetben a bíróság, ha megállapítja, hogy a közigazgatási irattól függ a jogvita érdemi megoldása, megindokolt végzéssel megkeresi az illetékes közigazgatási bíróságot, megszakítva az ügyet. A közigazgatási bíróság sürgősségi eljárás után nyilvános ülésen dönt, megidézve a feleket.

A közigazgatási bíróság megoldása a kihirdetésétől vagy a közlésétől számított 48 órán belül felfolyamodással megtámadható, amely tekintetében az iktatástól számított 3 napon belül ítélkeznek, a feleket hirdetés útján idézve meg. Ha a közigazgatási bíróság az iratot törvénytelennek minősíti, a bíróság, amelyhez a kifogást benyújtották, az ügy megoldásában nem veszi figyelembe a törvénytelennek minősített iratot.

Nem támadhatók meg a közigazgatási bíróságnál: a) a közhatóságok által a parlamenttel szembeni kapcsolatukra vonatkozóan kibocsátott közigazgatási iratok; b) a katonai jellegű parancsnoki iratok. Nem támadhatók meg közigazgatási bíráskodási úton azok a közigazgatási iratok, amelyek módosítására vagy érvénytelenítésére alaptörvénnyel más bírósági eljárást írnak elő. A hadiállapot, ostromállapot vagy sürgősségi állapot rendszerének alkalmazására, a nemzetvédelemre és –biztonságra vonatkozó, illetve a közrend helyreállítására, valamint a természeti csapások következményei, a járványok és állatjárványok elhárítására kibocsátott közigazgatási iratok csak hatalmi túlkapás miatt támadhatók meg.

Mielőtt az illetékes közigazgatási bírósághoz fordulna, a jogában vagy törvényes érdekében egyoldalú közigazgatási irattal sérelmet szenvedő személyeknek az irat közlésétől számított 30 napon belül kérnie kell a kibocsátó közhatóságtól annak teljes vagy részleges visszavonását. A panasz a felettes szervhez is benyújtható, ha létezik ilyen. Ezt az előírást akkor is alkalmazzák, ha feltételezhetően a különtörvény közigazgatási bíráskodási eljárást ír elő, s a fél nem optál erre. Előzetes magánindítvány emelésére jogosult az a személy is, akit jogában vagy jogos érdekében más jogalanyhoz intézett egyéni közigazgatási irattal sértenek, attól a pillanattól, amelyben bármely úton tudomást szerzett az illető irat létezéséről, az előírt 6 hónapos határidő keretében. Az előzetes magánindítványt az iktatástól számított 30 napon belül válaszolják meg.

A prefektus, a Nép Ügyvédje, a Közügyek Minisztériuma, a Köztisztviselők Országos Hivatala által indított perek esetében, vagy a rendeletekkel vagy ezek rendelkezéseivel sértett felek kereseteivel kapcsolatos perek esetében nem kötelező az előzetes eljárás. A közigazgatási szerződésekre vonatkozó keresetek esetében, az előzetes magánindítvány a kereskedelmi jogvitákkal kapcsolatos békéltetés jellegű, megfelelőképpen alkalmazva a Polgári Eljárási Törvénykönyvet.

Egyoldalú közigazgatási iratok esetében, alapos indokokból, előzetes magánindítvány terjeszthető elő a közléstől számított 30 napos határidőt meghaladóan is, de az irat kibocsátásától számított 6 hónapnál nem később. A 6 hónap elévülési határidő.

A bírósági kereset tárgya
A sértett fél, ha elégedetlen a kibocsátó közhatósághoz intézett előzetes indítványra kapott válasszal, vagy nem kapott választ 30 napon belül, megkeresheti az illetékes bíróságot az irat teljes vagy részleges érvénytelenítése, az okozott kár jóvátétele és, esetleg erkölcsi kártérítés céljából. Úgyszintén közigazgatási bírósághoz fordulhat az a személy is, akinek törvénnyel elismert jogát a kérelem megoldásának elmulasztásával vagy indokolatlan elutasításával sértették meg.

A közigazgatási bíróság a közigazgatási szerződés megkötését megelőző szakaszokban jelentkező jogviták, valamint a közigazgatási szerződés alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos bármely jogvita megoldására illetékes. Ezen jogviták megoldásakor figyelembe veszik a szabályt, miszerint a szerződéses szabadság elve a közérdek elsőbbsége elvének van alárendelve.

Kormányrendeletek elleni keresetek
Az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét rendelettel vagy ennek rendelkezéseivel sértik, a keresetet a közigazgatási bírósághoz az alkotmányellenességi kifogás keretében nyújthatja be. A közigazgatási bíróság megindokolt végzéssel megkeresi az Alkotmánybíróságot, ha úgy véli, hogy a kifogás eleget tesz az Alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló, újraközzétett 1992/47. számú törvényben előírt feltételeknek, és megszakítják az ügy alapfokú megoldását.

Az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetését követőn, a közigazgatási bíróság csak akkor helyezi újból napirendre az ügyet és tűz ki tárgyalási határnapot, a felek megidézésével, ha a rendeletet vagy ennek valamely rendelkezését alkotmányellenesnek nyilvánították. Ellenkező esetben, mint érdemben elfogadhatatlant, elutasítja a keresetet.

Illetékes bíróság
A helyi és megyei közhatóságok által kibocsátott vagy megkötött közigazgatási iratokkal kapcsolatos jogvitákat, valamint az 5 milliárd lejig terjedő illetékekre és adókra, járulékokra, vámtartozásokra és ezek járulékaira vonatkozó jogvitákat a közigazgatási-adóügyi törvényszékek oldják meg érdemben. A központi hatóságok által kibocsátott vagy megkötött közigazgatási iratokra, továbbá az 5 milliárd lejt meghaladó illetékekre és adókra, járulékokra, vámtartozásra és ezek járulékaira vonatkozó jogvitákat pedig a fellebbviteli bíróságok közigazgatási bíráskodási és adóügyi tagozatai oldják meg érdemben, ha különtörvény nem rendelkezik másként.

A közigazgatási-adóügyi törvényszékek által kihirdetett határozatok elleni felfolyamodások felett a fellebbviteli bíróságok közigazgatási bíráskodási és adóügyi tagozatai, az ezen tagozatok által kihirdetett ítéletek elleni felfolyamodások felett pedig a Legfelsőbb Semmítőszék közigazgatási bíráskodási és adóügyi tagozata ítélkezik, ha különtörvény nem rendelkezik másként.

A felperes a lakóhelye vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz fordulhat. Ha a felperes az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság mellett dönt, nem lehet területi illetéktelenségi kifogást emelni.

Keresetbenyújtási határidő
Az egyéni közigazgatási irat érvénytelenítésére vagy valamely követelt jog elismerésére és az okozott kár jóvátételére vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 6 hónap: a) az előzetes magánindítvánnyal kapcsolatos válasz kézhezvételétől, vagy a kérelem megoldására vonatkozó, indokolatlannak vélt elutasítás közlésétől; b) a kérelem törvényes megoldási határidejének lejárati időpontjától; c) a békéltetési eljárás lezárására vonatkozó jegyzőkönyv megkötésének időpontjától, közigazgatási szerződések esetén.

Alapos indokokból, egyoldalú közigazgatási irat esetén a kérelem benyújtható a fentebb előírt határidőt meghaladóan is, de az irat kibocsátásától számított egy évnél nem később. A prefektus, a Nép Ügyvédje, Közügyek Minisztériuma, Köztisztviselők Országos Hivatala által megfogalmazott keresetek esetében a határidő a törvénytelen irat létezésének tudomásul vétele időpontjától telik, alkalmazva az előbbi határidőre vonatkozó rendelkezést. Az alkotmányellenesnek vélt rendeletek vagy rendelkezéseik, valamint a törvénytelennek vélt szabályozó jellegű közigazgatási iratok bármikor megtámadhatók.

Az első bekezdésben előírt határidő (a 6 hónap) elévülési határidő, a második (egy év) pedig elesési határidő.

(Következő Jogrend rovatunkban folytatjuk az 554. törvény ismertetését: szükséges iratok, megidézés, ítélkezés a keresetek felett, megoldások, kártérítések, felfolyamodás, végrehajtási eljárás.)

Az oldalt szerkesztette: Újvári T. Ildikó

A mezőgazdasági földek átlagosan 80 százalékkal magasabbak voltak az idei első két hónapban Romániában, mint a tavalyi első két hónapban – közölte a mezőgazdasági minisztérium.

A települések közigazgatási határain kívüli mezőgazdasági földterületek átlagos ára januárban és februárban hektáronként 31,82 millió lej volt, az egy évvel korábbi 17,78 millió lej helyett. A közigazgatási határokon belül az ár több mint 641 millió lej volt hektáronként, az egy évvel korábbi 344 millió lej helyett.

Idén az első két hónapban 14 989 hektár mezőgazdasági földterület cserélt gazdát 476,9 milliárd lej értékben a közigazgatási határokon kívül, 9144 adásvételi szerződésben. Tavaly egész évben 49 650 adásvételi szerződést jegyeztek föl, 94 398 hektár cserélt gazdát 1,678 billió lejért.

A közigazgatási határokon belül 2021 hektárt adtak el az idei első két hónapban 1,296 billió lejért. Tavaly egész évben 7 684 ilyen területet adtak el 2,644 billió lejért.

A mezőgazdasági művelésre alkalmas hazai földterületek ára a legalacsonyabbak között van Európában. A legalacsonyabbak a földárak a közigazgatási határokon kívül. A Romániában jelenlévő nagy cégek leginkább a nagyváros környéki területeket keresik, amelyek a bejegyzés után a városhoz tartozóként akár tízszeresére növelik áraikat. A Bukarest közeli területek ára március elején 200 millió lej körül volt hektáronként. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy egyes idegenforgalmi körzetekben egy hektár földterület ára a tavalyihoz képest csökkent.

Viszonyításképpen: Magyarországon jelenleg, helytől és fekvéstől függően, 200–250 ezer–1 millió forint között vannak a szántók árai, a magasabb árak a nagyvárosok közelében jellemzőek. Budapest közigazgatási határain belül a még mezőgazdaságiként besorolt területek 3000–5000 forintba kerülnek négyzetméterenként.

Románia egyik legnagyobb gondja az, hogy a települések közel 60 százalékában nincs vezetékes ivóvíz – nyilatkozta Borbély László közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter pénteken Marosvásárhelyen, a Maros megye önkormányzati képviselőivel folytatott tanácskozásán.

A miniszter egyúttal azt is elmondta, hogy az általa vezetett tárca nehéz örökséggel kellett szembenézzen: az előző kormány 4500 milliárd lej, azaz mintegy 13 millió euró értékben szerződtetett útjavítást, és ezt nem fizette ki.

A miniszter hasznosnak nevezte ezeket a találkozókat többek között azért, mert az érintettek első kézből szerezhetnek hiteles információkat.

Borbély László bevezetőjében az általa vezetett minisztérium tevékenységét ismertette. Mint mondta, 2005-ben nem lehetett csodákat tenni, de a jövő évtől jelentős pénzalapokat utalnak majd ki a szaktárcának. Az utak állapota katasztrofális az egész országban, az utászok szerint legutóbb 1992-ben volt ilyen helyzet. Külön kaland ma autóval útra kelni az országban, és ezen mielőbb változtatni kell – szögezte le Borbély László.

A szűkős költségvetés miatt a lakásépítési program keretében mintegy 3500 lakás építését kell felfüggeszteni, azonban így is 5000 lakást átadnak – tette hozzá. Maros megyében a fiataloknak 102 lakást építenek Marosvásárhelyen, Szászrégenben és Radnóton. Mint elhangzott, a szociális lakások terén is számos újdonságra lehet számítani, egyebek mellett kiszélesítik a jogosultak körét. A sporttermek építését a szaktárca továbbra is támogatja, azzal a különbséggel, hogy a helyi közösségek igényeihez igazítják és 3–4 településnek társulnia, kell ahhoz, hogy részt vegyen ebben a programban. A vidéki települések ivóvíz-szolgáltatását célzó program az elmúlt időszak egyik legsikeresebb programja volt, helyes volt a politikai döntés, azért mert 450 romániai településre lehetett jó minőségű vizet eljuttatni. Románia egyedülálló helyzetben van, hiszen a 13 ezer településéből 8000-en napjainkban sincs ivóvíz – közölte a miniszter.

A megbeszélésen jelenlévő képviselők, szenátorok hangsúlyozták, hogy jövőre prioritásként kell kezelnie a kormánynak az úthálózat felújítását olyan körülmények között, amikor egyetlen külföldi sem kíváncsi arra, hogy miért nem lehetett felújítani az utakat Romániában.

Romániának mintegy 7–8 milliárd euróra van szüksége a közúti infrastruktúra korszerűsítésére, nem számítva az új utak és autópályák építéséhez szükséges költségeket – jelentette ki Leonard Orban, Románia uniós főtárgyalója.

Orban a Románia európai integrációjának hozadékáról és áráról szóló megbeszélésen azt is elmondta, hogy a határok biztonságossá tételéhez legalább egymilliárd euró szükséges.

A főtárgyaló közölte: a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mintegy 30 milliárd eurót nem csak az állami költségvetésből, hanem más finanszírozási forrásokból is biztosítják.

Leonard Orban ismertette a Románia európai integrációjával járó kiadások hozzávetőleges összegének helyzetét és elmondta – az EU-hoz történő csatlakozás nem csak bejövő összegeket jelenti, hanem azokat az alapokat is, amelyekkel az állam hozzájárul az európai intézmények költségvetéséhez.

– Nem adtunk meg egy pontos összeget, mivel nem lenne releváns és nem fejezné ki pontosan a kiadásokat – mondta Orban. Hozzátette, a becsült összeg nem csak a csatlakozási feltételek teljesítésére költött költségvetési pénzeket, hanem az EU-tól kapott alapokat is jelenti.

Leonard Orban szerint a Románia és Bulgária csatlakozási költségei kapcsán eredetileg említett 44,3 milliárd eurós összeg csak az EU által a két országnak hét éven át folyósított alapokat jelenti.

A főtárgyaló figyelmeztetett, a 2007-es év lesz a legnehezebb időszak az integrációs kiadások tekintetében.

A Pannonplast menedzsmentje a műanyagipari holding csomagolóanyag üzletágának első negyedéves teljesítményével elégedett, a műszaki műanyaggyártással viszont továbbra sem – mondta Gyimóthy Dénes, a magyarországi cég gazdasági igazgatója.

Az igazgató jelezte, hogy a cég az első negyedéves gyorsjelentés időpontjáig nem közöl adatokat. – A veszteséges cégcsoport tavalyi negatív eredményéért nagyban felelős Pannonplast Műszaki Műanyagok (PMM) Rt. reorganizációs folyamata ugyanakkor ha csúszással is, de megvalósulni látszik – mondta Gyitmóthy Dénes.

Hozzátette, hogy az első negyedév végéig a PMM-nél áttekintették a hatékonyságnövelés lehetőségeit, amelynek implementációja a második negyedévben zajlik le.

A Pannonplast a tavalyi évet 1,83 milliárd forint veszteséggel zárta, amelyből a PMM 1,85 milliárd forinttal vette ki a részét.

Gyimóthy Dénes a csomagolóanyag-gyártás jó teljesítménye kapcsán megjegyezte, hogy ez a stratégiailag fontos üzletág a cégcsoport romániai érdekeltségénél különösen jól teljesít. Utalt arra, hogy az elmúlt években a román makrogazdasági környezet nehezítette a cég helyzetét, ám az infláció első negyedévben tapasztalható kedvező változása, továbbá a lej erősödése kedvezően befolyásolja a cég tevékenységét.

– Eddig Romániában az elmúlt 4–5 évben a volumen növekedése és a pozíció erősítése volt a Pannonplast célja, ám mostantól már az eredményességre is kell koncentrálni – mutatott rá a gazdasági igazgató.

Kitért arra, hogy a Pannonplast továbbra is vizsgálja az akvizíciós lehetőségeket Bulgáriában, ahol a fél éves adatok ismeretében az év végén vagy jövő év elején ruházhatnak be.

Gyimóthy Dénes szólt arról, hogy portfolió szinten tavaly összesen mintegy egymilliárd forint értékben ruházott be a cégcsoport, az idén pedig akár 2 milliárd forint is juthat beruházásokra.

Egy hónapról hat hónapra módosítja az erkölcsi bizonyítvány érvényességi idejét egy törvénytervezet, amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a kormány.

A kormány sajtóirodája szerint a magánszemélyek a kérelmezéstől számított legtöbb tíz napon belül megkapják az erkölcsi bizonyítványt, ha a kérést az állandó lakhelyül szolgáló település rendőrségén nyújtják be, más esetekben a maximális várakozási idő harminc nap. Az erkölcsi bizonyítvány érvényességének meghosszabbítása az állampolgárok érdekeit szolgálja. A hatóságok megállapították, hogy az eddigi harminc napos érvényességi idő nem elegendő a különböző ügyek rendezéséhez.

Az intézkedésnek uniós jogharmonizációs alapja is van. Egyes európai országok hatóságai három hónapig érvényes erkölcsi bizonyítványokat bocsátnak ki, más államokban ennek a dokumentumnak nincs érvényességi határideje, közölte a kormány sajtóirodája.

A Malév június 1-jén indítja második romániai járatát a Fekete-tenger partján fekvő Konstancába, a légitársaság hetente kétszer, Fokker 70-es repülőgéppel közlekedik Románia negyedik legnagyobb városába – közölte a magyar légitársaság.

A konstancai vonzáskörzet Románia jelentős ipari és turisztikai régiója. A körzet jelenleg nem rendelkezik nemzetközi menetrendszerű légi összeköttetéssel, így a Malév egyedülálló lesz ezen a vonalon.

A légitársaság bízik a járat sikeres bevezetésében, hasonló fekete-tengeri járatnyitásai az utóbbi években eredményesnek bizonyultak.

A légitársaság bukaresti járata szintén átlagon felüli telítettséggel üzemel. A forgalom nagy része elsősorban a Malév nyugat- és kelet-európai hálózatáról várható, s az utasok túlnyomó többsége várhatóan további Malév útvonalakat is igénybe vesz majd.

Konstanca Románia negyedik legnagyobb városa, 345 000 lakossal. A város kikötője kapacitását tekintve a legnagyobb a fekete-tengeri kikötők sorában, s itt található a legtöbb bejegyezett vállalkozás is, köztük magyar befektetőkkel. A Malév az üzleti célból utazókra és a turistákra egyaránt számít új romániai járatán.

A Malév februárban kinevezett új vezetése a légitársaság legalább kétéves működőképességét biztosító stratégiát dolgozott ki, amely az idén a tavalyinál kisebb veszteséget, jövőre pedig már veszteség nélküli gazdálkodást irányoz elő. A cég pénzügyi helyzetének rendezéséhez az üzemanyag értékesítési üzletág eladásán kívül több lépést kell megtenni, ezek közül a Malév Express regionális szállító tervezett integrálása az anyavállalatba mintegy 150 millió forint megtakarítást jelent. A 150 millió forintból most még 70 millió forint az a bevételkiesés, amit az okoz, hogy Romániába nem közlekedhet a kifejezetten regionális légitársaság szerepre 2002-ben létrehozott Malév Express, mert csak a Malév Rt.-re vonatkozik az az államközi egyezmény, amelynek alapján a romániai célállomásokra repülhet magyar légitársaság.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 2-től kibővíti a hivatalos devizaárfolyam-lapján szereplő devizák listáját.

A listára felkerül a horvát kuna (HRK), az izlandi korona (ISK), a koreai von (KRW), a mexikói peso (MXN), a román lej (ROL), a szlovén tolár (SIT), az új-zélandi dollár (NZD) és a török líra (TRY) – tette közzé a jegybank internetes honlapján. A változtatásra az MNB indoklása szerint a fizetési forgalomban elfoglalt súly, a konvertibilitás foka, a pénzügyi piacok fejlettsége és a felmerült ügyféligények figyelembe vételével került sor.

75 százalékkal kell csökkentenünk a levegőt szennyező anyagok kibocsátását 2014-re az Európai Unió előírásainak megfelelően – közölte Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter.

2007-ben a hazai vállalatok 540 000 tonna széndioxidot bocsáthatnak ki, a mennyiségnek 2013-ban 148 ezer tonnára kell csökkennie.

Ehhez a levegőt legjobban szennyező 174 vállalatnak 7 milliárd eurót kell korszerűsítésre fordítania. Egy részüknek 2013-ig, másoknak 2017-ig kell elkészülniük a korszerűsítéssel, mondta a miniszter.

Romániában az idén 7600 bányász és 200 energiaipari dolgozó munkahelye szűnik meg az ágazat átalakítása miatt.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 312 lej (3,6312 erős lej), 1 USD = 27 953 lej (2,7953 erős lej), 1 magyar forint = 145 lej (100 Ft = 1,45 erős lej).

Kegyelettel és szeretettel emlékezünk a ma tíz éve elhunyt
WIESLER HERWART
egyetemi lektorra.
Akik ismerték, szerették, áldozzanak egy percet emlékének. Nyugodjál békében. A CSALÁD. (0010)

A Kolozsvári CFR-Ecomax klub elnöke, Iuliu Mureşan tegnap elismerte: a csapat a tavaszi idényben gyengébben szerepel, mint a vezetőség azt korábban gondolta volna. Mureşan így kénytelen volt engedni az eredeti elvárásokból: a tavaszi idényre kitűzött 16 pont helyett 10-zel is megelégedne: a már megszerzett 3-hoz, reméli, hogy hazai pályán képes még legalább 7-et gyűjteni az együttes, s ha ezek után idegenben még 1–2–3 pontot összekuporgat, az már csak bónusz – mondta nem éppen ezekkel a szavakkal, a lényeg azonban egyértelmű: lemondtak arról, hogy a csapat az őszi idényhez hasonló kellemes meglepetéseket okozzon.

Ilyen körülmények között érthető, hogy a Krajova elleni találkozó ismét tétmérkőzés, mondhatni a kiesés elkerüléséért küzdő csapatok rangadója. A krajovaiaknak ugyanis ez az utolsó esélyük, hogy még valamit tegyenek a kiesés elkerülésére, míg a kolozsváriak, ha győznek, valószínűleg már most fellélegezhetnek. Mureşan hozzáfűzte: egy döntetlen sem lenne rossz, majd megjegyezte: a Krajova keretét a CFR-énél értékesebbnek tartja, ám mint csapat, az oltyánok – akik az utóbbi két mérkőzésen javuló formát mutattak – gyengébbek.

A klubelnök szerint az elmúlt fordulóban a CFR fővárosi vereségéhez hozzájárult a bíráskodás is, de megjegyezte: megérdemelten nyert a Dinamó, viszont, ha a bíró pártatlan – s továbbá a CFR a két kapufa helyett két gólt ér el – 4–0 helyett akár 4–3 is lehetett volna az eredmény, vagy talán még pontot is rabolhatott volna a csapat.

Mureşan abban reménykedik, hogy a CFR – amelynek keretébe szombaton visszatér Toma és valószínűleg a sérült Văsâie is – szintén javuló formát mutat majd a mérkőzésen, majd viccesen megjegyezte: „hátha a második félidővel kezdjük a játékot" – arra utalva, hogy az utóbbi mérkőzésein a második félidőben sokkal jobban játszott a csapat, mint az első 45 percben. A klubelnök különben megerősítette, hogy megbeszélése volt a főtámogató Pászkány Árpáddal, és a nyáron újabb befektetéseket eszközölnek a játékoskeret bővítésére, értékesebbé tételére – elsősorban nem külföldi, hanem hazai játékosokkal szeretnének erősíteni.

A Krajovai Egyetem elleni mérkőzés szombaton 17 órakor kezdődik, a Telesport közvetíti élőben.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) döntése értelmében az AC Milan bejutott a Bajnokok Ligája elődöntőjébe, ahol a PSV Eindhovennel találkozik, míg a Milánói Internazionale a következő négy – egyéb problémák esetén hat – hazai európai kupamérkőzését zárt kapuk mögött köteles lejátszani a két csapat keddi negyeddöntős találkozóján történt incidensek miatt.

Az összecsapás – amelyen az Inter volt a pályaválasztó – a 73. percben, a vendégek 1–0-s vezetésénél félbeszakadt, miután a hazai drukkerek petárdazáport zúdítottak a pályára, és eltalálták Didát, a Milan kapusát. Ekkor bevonultak a csapatok az öltözőbe, majd 25 perccel később folytatták a játékot, ám az önmagukról megfeledkezett szurkolók ismét belekezdtek a dobálásba, így Markus Merk játékvezető lefújta az összecsapást.

Az UEFA fegyelmi bizottságának határozata alapján az AC Milan – amely az első találkozón 2–0-ra nyerte – 5–0-s összesítéssel lépett tovább.

Az Internazionalére hatmeccses pályabetiltást róttak ki, melyből azonban az utolsó kettőt felfüggesztették. A „vétkes" klubnak emellett 300 ezer svájci frankos bírságot kell fizetnie.

Ezzel hivatalossá vált az elődöntő párosítása: AC Milan (olasz)–PSV Eindhoven (április 26., május 4.) és Chelsea (angol)–FC Liverpool (április 27., május 3.).

Hosszan tartó betegség után, életének hetvenharmadik évében elhunyt Ilku István, a Dorogi Bányász, illetve a Dorogi Tárna labdarúgócsapatának egykori válogatott kapusa.

A magyar nemzeti együttesben kilenc alkalommal jutott szerephez, emellett azonban 75-ször volt tartalék az A-csapatban.

Ilku István két világbajnokságon – az 1958-as svédországin és az 1962-es chilein – vett részt, és összesen 404 bajnoki mérkőzésen védett.

Magabiztos győzelmet aratott, és megerősítette éllovasi pozícióját a hét végi fordulóban a Kolozs megyét képviselő Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR. Az ellenfél ezúttal a jobb időket is megért Vajdahunyadi Kohász volt, a Sodronyipar-CFR végül több mint 200 fával nyert.

Eredmény: Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR–Vajdahunyadi Kohász 3436–3234 fa (egyéniben: 4–2).

Az egyéni eredmények: Ioan Figlea–Cosmin Pârjol 611–543 fa, Dumitru Beşe–Mănel Manea 579–558, Kirizsán Albert–Bogdan Tomulescu 610–510, Zenkó Alpár–Traian Ţălnar 535–556, Grigore Blaga–Ioan Juglea 569–501 és Teodor Popa–Iulian Gerghel 530–566.

A következő fordulóban, április 27-én szerdán az Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR Galacra, az ICMRS otthonába látogat, utána viszont a bajnokság a válogatott mérkőzések és az egyéni és páros bajnokságok küzdelmei miatt több mint egy hónapon át szünetel.

Vasárnapi, charlestoni tornagyőzelmének köszönhetően a 43-adikról a 22. helyre lépett előre a női teniszezők világranglistáján a belga Justine Henin-Hardenne, a rangsor korábbi éllovasa, aki hosszú kihagyás után nemrég tért vissza a pályára.

Az élen továbbra is az amerikai Lindsay Davenport áll, míg hosszú idő óta először nem Mandula Petra, hanem Czink Melinda a legjobban jegyzett magyar játékos: előbbi a 190. pozícióba csúszott vissza, utóbbi jelenleg a 127. A legjobb román játékos, Delia Sescioreanu 5 helyet lép előre, most a 148. pozíciót foglalja el.

A WTA-világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Lindsay Davenport (amerikai) 5169 pont, 2. (2.) Marija Sarapova (orosz) 4892, 3. (3.) Amélie Mauresmo (francia) 4808, 4. (4.) Serena Williams (amerikai) 4174, 5. (5.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 3852, 6. (6.) Anasztaszija Miszkina (orosz) 3455, 7. (7.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 3323, 8. (9.) Alicia Molik (ausztrál) 2585,75, 9. (8.) Venus Williams (amerikai) 2369, 10. (10.) Vera Zvonarjeva (orosz) 2179, ..., 22. (43.) Justine Henin-Hardenne (belga) 1247, ..., 127. (132.) Czink Melinda 278,25, ..., 148. (153.) Delia Sescioreanu 226,25.

Férfi világranglisták
A Mester-sorozatba tartozó, vasárnap befejeződött monte-carlói tornán diadalmaskodó spanyol Rafael Nadal a várakozásoknak megfelelően a férfi teniszezők mindkét rangsorában jelentősen javított pozícióján: a hagyományos világranglistán hat helyet előrelépve jelenleg a 11., míg az idei eredményeket rögzítő ATP Race-ben a negyedikről a második helyre jött fel.

A Mester-sorozat történetében a spanyol játékos a második legfiatalabb győztes: ebben a sorrendben az amerikai Mi-chael Chang öt hónappal „jobb" nála, miután 18 éves és öt hónapos volt az 1990-es torontói diadala idején.

A svájci Roger Federer magabiztosan vezeti mindkét lajstromot.

Továbbra is két román teniszező szerepel a 100-as ranglistán, egyetlen fejlemény, hogy a múlt héten jól szereplő Victor Hănescu nagyot lépett előre: 32 helyet javított az ATP Race-en, 15-öt a hagyományos rangsorban. Ezzel viszont az idei eredményeket rögzítő rangsorban lekörözte Andrei Pavelt.

Az ATP Race élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 475 pont, 2. (4.) Rafael Nadal (spanyol) 313, 3. (2.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 253, 4. (3.) Marat Szafin (orosz) 230, 5. (6.) Ivan Ljubicsics (horvát) és (5.) Andy Roddick (amerikai) 193–193, 7. (7.) Andre Agassi (amerikai) 155, 8. (27.) Guillermo Coria (argentin) 136, 9. (9.) Gaston Gaudio (argentin) 134, 10. (12.) David Ferrer (spanyol) 124, ..., 65. (97.) Victor Hănescu 34, ..., 76. (71.) Andrei Pavel 28.

A hagyományos világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Federer 6465 pont, 2. (2.) Hewitt 4170, 3. (4.) Szafin 3345, 4. (3.) Roddick 3340, 5. (9.) Coria 2390, 6. (5.) Tim Henman (brit) 2275, 7. (7.) Carlos Moyá (spanyol) 2185, 8. (6.) Gaudio 2170, 9. (8.) David Nalbandian (argentin) 2030, 10. (10.) Agassi 2005, 11. (17.) Nadal 1800, ... 32. (30.) Pavel 1000, ..., 84. (99.) Hănescu 472, ..., 422. (423.) Bardóczky Kornél 63.

• Nagyon jól kezdte szereplését a magyar válogatott a debreceni divízió I-es jégkorong-világbajnokságon: a norvégok ellen döntetlent értek el, a japánokat pedig legyőzték Szuperék.

Utóbbi óriási fegyverténynek számít: az utóbbi hét évet a japánok az élvonalban töltötték, így a két csapat utoljára egy olimpiai selejtezőben találkozhatott, Dániában 2000. február 10-én, ahol az ázsiai együttes 7–1-re nyert. A magyarok a debreceni sikert megelőzően utoljára 1984. március 21-én, vagyis 21 éve nyertek az utóbbi öt találkozón nyerő Japán ellen. Az örökmérlegben pedig ez volt a 13. csata, és a harmadik magyar siker.

• A román válogatott az eindhoveni B-csoportban szerepel, egyelőre két vereséget gyűjtöttek be. Pedig a kezdet ígéretesnek tűnt, az 1. fordulóban a házigazda Hollandia ellenében a második harmad elején már 3–0-ra is vezetett Románia, de a csapat összeroppant és zsinórban hat gólt kapott. A második találkozón pedig semmi sem jött össze, és jött az újabb nagy arányú „zakó", ezúttal az olaszok ellenében.

Eredmények:

Debrecen: 1. forduló: Magyarország–Norvégia 2–2 (2–1, 0–1, 0–0) – a magyarok góljain Erdősi (4. perc) és Ocskay (18. perc) osztozott; 2. forduló: Magyarország–Japán 3–0 (1–0, 1–0, 1–0) – gól: Szélig (19. perc), Ladányi (38. perc) és Ocskay (58. perc).

Eindhoven: 1. forduló: Hollandia–Románia 6–3 (0–2, 3–1, 3–0) – román gólokat Nicolescu (2. perc), Ervin Moldovan (9. perc) és Selea (23. perc) lőtte; 2. forduló: Olaszország–Románia 7–0 (2–0, 2–0, 3–0).

További eredmények:

Debrecen, 1. forduló: Lengyelország–Nagy-Britannia 2–0 (0–0, 1–0, 1–0) és Japán–Kína 8–1 (2–0, 4–1, 2–0); 2. forduló: Lengyelország–Kína 9–3 (2–1, 5–2, 2–0) és Norvégia–Nagy-Britannia 8–3 (4–1, 2–1, 2–1).

Az állás: 1. Lengyelország 4 pont (11–3), 2. Norvégia 3 (10–5), 3. Magyarország 3 (5–2), 4. Japán 2 (8–4), 5. Nagy-Britannia 0 (3–10), 6. Kína 0 (4–17).

Eindhoven: 1. forduló: Olaszország–Észtország 2–0 (1–0, 1–0, 0–0) és Franciaország–Litvánia 5–3 (4–2, 1–0, 0–1); 2. forduló: Franciaország–Észtország 3–3 (0–2, 2–1, 1–0) és Hollandia–Litvánia 3–3 (1–0, 1–3, 1–0).

Az állás: 1. Olaszország 4 pont (9–0), 2. Hollandia 3 (9–6), 3. Franciaország 3 (8–6), 4. Litvánia 1 (6–8), 5. Észtország 1 (3–5), 6. Románia 0 (3–13).

Kedden szünnap következett.

A mai program:

Debrecen: Japán–Nagy-Britannia, Lengyelország–Norvégia és Magyarország–Kína.

Eindhoven: Litvánia–Észtország, Franciaország–Románia és Olaszország–Hollandia.

Több mint 33 órán át kosaraztak szünet nélkül egy német sportegyesület tagjai, s ezzel – egyelőre nem hivatalosan – megdöntötték egy amerikai klub valamivel több mint harmincórás Guinness-rekordját.

A Homburger TG női és férfi 16 és 40 év között kosarasai a hét végén 33 órán, 35 percen és két másodpercen át bűvölték a labdát, döngették a palánkot és számolatlanul dobálták a kosarakat.

A vasárnap éjszaka is tartó erőpróbával megelőzték az eddigi Guinness- rekordot tartó amerikai Betrice Hoops kosárlabda klub (Nebraska állam) játékosait, akik 30 órán és 12 percen át űzték egyfolytában a játékot.

A 32 mérkőzésen – amelyek időtartama egyenként négyszer tíz perc volt, maximum négy órás időtartamban vehetett részt egy-egy játékos. Alvásra nem lehetett eltávozni a lezárt játékterületről. Orvosi ügyelet végig volt, de néhány lábon keletkezett hólyagon és enyhe izületi fájdalmon kívül nem akadt komolyabb dolga.

A kolozsvári magyar líceumok sportvetélkedője keretében április 12–15. között bonyolították le a fiúk és a lányok kosárlabda-bajnokságát.

A jubileumi, 10. alkalommal kiírt vetélkedőnek a Constantin Brâncuşi Iskola tornaterme adott otthont, egyébként a Református Kollégium volt a torna rendezője.

A háromnapos, igen magas színvonalú vetélkedőn a következő eredmények születtek:

Lányok: 1. Báthory István Líceum (felkészítő tanár: Soós Ilona), 2. Brassai Sámuel Líceum, 3. Apáczai Csere János Líceum, 4. Református Kollégium; fiúk: 1. Brassai-líceum (felkészítő tanár: Boda Attila), 2. Báthory-líceum, 3. Református Kollégium, 4. Apáczai-líceum.

A vetélkedőn kiemelkedő teljesítményt nyújtott Azzola Katalin és Antal Róbert (mindketten a Brassai-líceum tanulói).

Köszönet mindazoknak, akiknek segítsége lehetővé tette a verseny megszervezését és lebonyolítását.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András