Emlékezés a közös megmaradás jegyében
Arany János-szobrot avattak Szilágynagyfaluban

(1., 6. oldal)

„Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem" Arany János: Magányban (Gyurka Előd felvétele)

A nemzeti ünnep emelkedett hangulatában avatták fel tegnap Szilágynagyfalu legújabb büszkeségét: a magyar irodalom kiemelkedő alakjának, Arany Jánosnak mellszobrát. Magyarországról érkezett vendégek, meghívottak mellett a helyi és megyei önkormányzat, prefektúra, illetve az RMDSZ országos, megyei és helyi szervezetének képviselői is jelen voltak.

Az ünnepség méltóképpen a templomban indult, ahol Szarka Miklós magyarországi lelkipásztor hirdetett igét. Beszéde a „mindezidáig megsegített bennünket az Úr" alapgondolatra épült. Elmondta: az Arany János-szobor talapzatán is ott láthatjuk gondolatban az idézett sort, hiszen hálásak lehetünk, hogy Csomakőröstől Kézdivásárhelyig oly sok emlékkövünk van, amelyen díszeleghetne a gondolat, emlékeztetőül, hogy voltunk, vagyunk és leszünk. Itthon vagyunk és itthon leszünk. Szilágyság büszke lehet arra, hogy számos nagy szülöttje vitte a hírét szerte a nagyvilágba. Arany János irodalmi nagysága azonban éppen abban rejlik, hogy egyetemes módon, milliók fájdalmát, gondolatait tudta alkotásaiban kifejezni. Páratlan nyelvhasználata ellenben sajnos nem érvényesülhet fordításban, hiszen ehhez a fordítónak is olyan nyelvi zseninek kellene lennie a maga nyelvén, mint amilyen tökéletességgel Arany János uralta anyanyelvét.

Lukács József esperes, helybeli tiszteletes a hallgatósághoz szólva megfogalmazta: nemzeti ünnepünk az emlékezésé és továbblépésé, a haladásé. Az 1848-as forradalom üzenete számunkra az lehet: jövőt építeni együtt, egymásért érdemes és lehetséges, soha nem egymás ellenében. A kórus énekét követően Fazakas László lelkipásztor szavalta el Arany János hazatérte című saját versét, végül a Szózat közös eléneklése után az ünneplők átvonultak a szoboravató ünnepségre.

A Szilágynagyfalu központjában levő kis parkban áll a Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész tehetségét dicsérő bronzból készült mellszobor, amelynek talapzatáról jóságos-szomorúan tekint le népére a költőóriás. A leleplezési ünnepség nyitányaként fúvószenekar játszotta el az ország himnuszát, majd a magyar himnuszt. Az eseményen részt vett a Magyar Köztársaság képviseletében Cseh Áron főkonzul, Markó Béla RMDSZ elnök, a Magyar Országgyűlés részéről Gőgös Zoltán, az RMDSZ ügyvezető elnökségét Szép Gyula képviselte. Jelen volt a helyi vezetés minden szinten, a magyarországi testvérfalu, Tiszanagyfalu, illetve a szintén magyarországi vámospécsi önkormányzat küldöttsége, és természetesen a szobor alkotója.

Elsőként Fazakas Viola szólt az ünneplőkhöz, a helyi RMDSZ képviseletében. Ismertette a falu és Arany János családjának kapcsolatát, elmondta: az Arany-ősök feltehetőleg a XVIII. században kerülhettek Nagyszalontára Szilágynagyfaluból, minthogy a Bocskai által alapított hajdúváros levéltárában nem szerepel a hajdúk között Arany nevezetű. A Toldiban található a legbeszédesebb bizonyíték arra, hogy Arany ősei valóban Nagyfaluból származnak, a szerző a kéziratban széljegyzetben említi családja eredetét, a település idősebb lakói pedig ma is tudni vélik, melyik a Toldi-ház. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő az emlékjelek állításának jelentőségéről, megtartó erejéről szólt – ebben Szilágy megye nem vall szégyent.

Március 15-e mindenkié, aki ezt az ünnepet lélekben magáénak tekinti – fogalmazott Cseh Áron főkonzul, 1848 a kelet-európai nemzetek újjászületésének ideje.

Arany János a mi lelkünkből lelkedzett költő, magyarságunk egyik leghívebb kifejezője – mondotta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Arany népe vagyunk, hiszen ő is azok közé tartozott, akiknek látszólag nem adatott esély, de a legtöbbet, legszebbet tudta adni népének. Nekünk, Kárpát-medencei magyaroknak is csak a képességeink álltak rendelkezésre a megmaradáshoz, túléléshez a történelem folyamán, és ma ennél is többre van szükség: haladásra, fejlődésre. Amihez most látszólag nem adatik meg számunkra a lehetőség, mégis tudunk és fogunk nagyot alkotni – zárta beszédét az RMDSZ elnök.

Andrei Todea, Szilágy megyei prefektus beszédében a kultúra egyetemességéről szólt, végül magyar nyelven is köszöntötte a jelenlévőket március 15-e alkalmából.

Gőgös Zoltán magyar képviselő, Szilágynagyfalu „régi barátja" a közös feladatokról beszélt. Elmondta, úgy véli, Magyarországnak segítenie kell abban, amiben előbbre jár, hogy az új Európában majd mindenki boldogulhasson.

A mellszobor leleplezését követően a református, ortodox, illetve baptista felekezetek képviselői adtak áldást a szoborra, hogy az a jövőben erőforrás és reménység lehessen a közösség számára. A jelenlevők több tíz koszorúval tisztelegtek a költőóriás, a magyar szabadságharc és forradalom előtt.

A helyi iskola műsora után a világháborús hősök emlékművénél is koszorúztak. A három órát meghaladó ünnepi programot több százan kísérték figyelemmel, az egy nappal korábbi több tíz centiméteres hónak nyoma sem maradt: talán nem csak a szívekben hozta meg a tavaszt a magyarság számára mindig különleges jelentéssel bíró március közepe.

F. I.

vissza az elejére


Romániából sokan vállalnának munkát külföldön

(1., 5. oldal)

Az EU-bővítés egyre kevesebb akadályt gördít a külföldi munkavállalás elé, így tehát hamarosan sokkal több munkalehetőség között válogathatunk. Amint az a Neogen közvélemény-kutató csoport március 6–13 közötti felméréséből kiderül: a megkérdezettek több mint fele a jobb élet reményében menne külföldre dolgozni. Csak 16 százalékuk nem vállalna munkát az országhatárokon kívül.

Arra a kérdésre, hogy miért vállalna munkát külföldön, a megkérdezettek 57 százaléka életminőségük javítását hozta fel indokul. Jobb karrierépítési lehetőségekért 20 százalékuk dolgozna EU-s országokban, egy új világnézettel, kultúrával való ismerkedés óhajától vezérelve pedig alig 7%.

Hasonló tárgyú kutatást végeztek a másik tagállamjelölt országban, Bulgáriában is. Itt a megkérdezettek 39 % a jobb életminőségért, 29 % a karrierépítésért, 24 % az új kultúrával való találkozás reményében vállalna munkát külföldön. Csak 8 %-uk vélekedett úgy, hogy nem hagyná el szülőföldjét külföldi munkavégzés miatt.

vissza az elejére


Felújítják a kolozsvári hidakat

(1., 7. oldal)

A kolozsvári városi tanács kedd délutáni ülésén 28 olyan határozat-tervezetet fogadott el, amely a városban levő hidak felújítására vonatkozik. A gyűlésen többek között elhangzott: minden hídnak van egy elég pontosan megbecsülhető szavatossági ideje, egy viszonylag tág időtartam, ameddig a létesítmény veszélytelenül használható. Ez az időtartam függ az anyagoktól, amelyből a híd épült, de a forgalom is befolyásoló tényező, amelynek ki van téve. Kolozsváron a legtöbb híd esetében ez a szavatossági idő lejárt, tehát időszerű lenne felújítani azokat.

A munkálatokkal kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányokat már 2004-ben elkészítették, de csak most került sor azok elfogadására. Amint a városháza műszaki irodájának vezetője, Sorin Apostu igazgató elmondta: a városi költségvetésből rendelkezésre álló, illetve a megpályázható források lehetővé teszik, hogy a legrosszabb állapotú hidak esetében – mintegy 5 hídról lenne szó – már idén elkezdődjenek a munkálatok.

A többi esetben a következő évek során, az anyagi lehetőségek függvényében írják majd ki a munkálatokhoz vezető versenytárgyalást.

László Attila RMDSZ-es tanácsos a Szabadságnak elmondta: ez a kérdés már csaknem két éve aktuális lenne, de most különösen sürgős lett, mert a kormány meghirdette a hidak felújítására vonatkozó pályázatokat. A sikeres pályázáshoz szükséges dossziékat pedig csak úgy lehet összeállítani, ha a városi tanács elfogadja a 2004-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmányokat.

Ami a munkálatokkal kapcsolatos költségeket illeti, a legtöbb pénzbe azok a hidak kerülnek, amelyek a Kis-Szamos felett ívelnek át: így a két évvel ezelőtti számítások szerint a Fabricii utcai híd javítása csaknem 6 millió, a Voineşti utcaié pedig 3,3 millió erős lejbe kerül. Az előző esetében a munkálatok 11, az utóbbinál 8 hónapig tartanak majd – legalábbis a megvalósíthatósági tanulmányok szerint.

A Garibaldi híd az egyik legtöbbet használt, és talán éppen ezért az egyik legrosszabb állapotban levő kolozsvári híd. A rajta bekövetkezett közúti balesetek nyomán a karfa is több helyen megrongálódott, a vasbeton töredezett lett. Ennek a hídnak a javítása csaknem három évig tartana, a költségek pedig – szintén a 2004-es becslés szerint – elérnék a 3,6 millió erős lejt.

A Napoca Szálló melletti híd és a Grigore Ignat utcai létesítmény ennél valamivel olcsóbb lenne, a megvalósíthatósági tanulmányok egyenként két és fél millió erős lejről írnak, ami a rászánt időt illeti, a Napoca hidat 32, a másik létesítményt 10 hónap alatt lehetne felújítani. A Kis-Szamos feletti viszonylag kevésbé fontos hidak szintén fel lesznek újítva. A többi tanácsi határozat a Malomárok, illetve a kisebb kolozsvári patakok, folyóvizek feletti hidakra vonatkozik. Ezek közül a legfontosabbak minden bizonnyal a Hajnal, illetve a Monostor negyedet összekötő út alján található, továbbá a Dózsa György utcai, Malomárok feletti, igencsak sűrű forgalomnak kitett híd, illetve a Magyar Színház közelében lévő fémvázas fa gyaloghíd. Azokra átlagosan 6–8 hónapot szánnának, és a munkálatok költségei is viszonylag alacsonyak, a legtöbb esetben nem érik el az egymillió erős lejt.

Ercsey-Ravasz Ferenc

vissza az elejére


Közepes eredmények a próba-kisérettségin

(1. oldal)

Országszerte március 2–10 között szervezték meg a nyolcadikos tanulók számára a próba-kisérettségit. A diákok az addig leadott tananyagból vizsgáztak. A próbavizsgán való részvétel nem volt kötelező.

Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes ezzel kapcsolatban lapunknak a következőket nyilatkozta: ami a vizsgatételek erősségi fokát illeti, ez kevéssel haladta meg a közepes szintet. Az elért eredmények hasonlóak voltak a tavalyi vagy a tavalyelőtti eredményekhez. A lényeg az, hogy a diákok felmérjék, mennyi tananyagot és miként sikerült elsajátítaniuk, melyik az a tantárgy, amelyre még több figyelmet kell fordítani a vizsgát megelőző pár hónapban.

A román nyelv és irodalom vizsgán 1802 gyerek jelent meg, ezekből 950-en, azaz csak 52,71 százalék ért el átmenő jegyet. Magyar nyelv és irodalomból 252 tanuló állt rajthoz: 162-en, azaz 64,28 százalék ért el átmenő jegyet. Német nyelv és irodalomból 20 tanuló vizsgázott, mindegyikük sikeresen. A matematikát illetően 1798 gyerek jelentkezett, 1178, azaz 65,51 százalék írta meg az átmenő jegyet. A történelem próbavizsgán 602 jelentkezőből 493, azaz 81,89 százalék ment át. A földrajz próbavizsga esetében 1199 jelentkező közül 920, azaz 76,73 százalék vizsgázott sikeresen.

N.-H. D.

vissza az elejére


Március 15. Kolozsváron

(1. oldal)

Hagyományainkhoz híven, az idén is szeretnénk méltó módon megünnepelni március 15-ét, nemzeti ünnepünket. Kolozsváron, az RMDSZ megyei szervezete aktív szerepet vállalt az egész napos rendezvénysorozat összeállításában és az egyes ünnepi helyszínek programjainak összehangolásában.

12.00 órától ökuménikus istentiszteletre kerül sor a főtéri Szent Mihály-templomban, a belvárosi plébánia szervezésében. Igét hirdet Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, Pap Géza református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla evangélikus lelkész. Ünnepi beszédet mond Kónya László, a Magyar Köztársaság külgazdasági attaséja. Megszólal a Kolozsvári Református Kollégium kórusa, vezényel Székely Árpád igazgató-karnagy, valamint a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium közös kórusa, vezényel Majó Julianna tanárnő.

13.00 órától ünnepi megemlékezés lesz a volt Biasini Szállónál (Petőfi/Avram Iancu u. 20 sz.), majd Petőfi Sándor emléktáblájának a megkoszorúzására kerül sor. Az érkezőket a Felsővárosi Református Egyházközség Fúvószenekara fogadja, alkalmi zenével, az együttest Petrucz Sándor vezényli. Az ünnepi megemlékezésen részt vesz a Kolozsvári Református Kollégium énekkara, elhangzik Nemzeti Imánk és a Szózat.

19.00 órától gálaműsor a kolozsvári magyar operában. Ünnepi beszédet mond Egyed Ákos történész, akadémikus. Konferál: Fogarasi Alpár színművész.

Az ünnepi gála programja:

Kolozsvári Református Kollégium énekkara, karvezető Székely Árpád. Elhangzik: Egresi Béni: Szózat, Vargha Tamás: Beh régen vérezel, Kossuth-nóták (Székely Árpád feldolgozásában), Vavrinecs Béla: Balatoni népdalok, zongorán kísér Kovács Réka tanárnő. Szavalnak: Vargha Balázs – Petőfi Sándor: A Tisza és Serfőző Madócsa – Wass Albert: Emlékezés egy régi márciusra, kollégiumi diákok.

Apáczai Csere János Elméleti Líceum énekkara, karvezető: Bázsa Ildikó tanárnő. Elhangzik: Halmos László: Magyarok éke, Volly István: Repülj fecském, Kodály Zoltán: A szépénekszó múzsájához, valamint Ének Szent István királyról, Terényi Ede: Ha meguntál kisangyalom. Szavalnak az iskola diákjai: Oláh Boglárka – Arany János: Rendületlenül és Tunyogi Beáta – Petőfi Sándor: A nép nevében című verseket.

János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara, karvezető Majó Julianna tanárnő. Elhangzik: Vermessy Péter: Elment az én rózsám, Bárdos Lajos: Csillag virág. Szavalnak: Csécs Márton teológiai hallgató, Vörösmarty Mihály: Fóti dal és Fülöp Júlia kollégiumi diák, Szilágyi Domokos: Lázadás ( Álom a repülőtéren versciklusból).

Az ünnepi gála Nemzeti Imánk közös eléneklésével zárul.

A gálaműsorra a belépés díjtalan.

A gálaműsor szervezője az RMDSZ Kolozs-megyei szervezete, támogatói: az EMKE, a Románia Magyar Dalosszövetség és a kolozsvári Magyar Opera.

Az RMDSZ Kolozs-megyei szervezete ezúton hívja meg Kolozsvár polgárait a március 15-e alkalmából szervezett megemlékezésekre, nemzeti ünnepünk méltó megünneplésére.

Dr. László Attila
RMDSZ Kolozs-megyei elnök
Dáné Tibor Kálmán
RMDSZ Kolozs-megyei
kulturális alelnök,
az EMKE ügyvezető elnöke

vissza az elejére


KRÓNIKA


A nap idézete

(2. oldal)

„Itt az idő, most vagy soha!"

Petőfi Sándor

vissza az elejére


Ész-Le-Lő

(2. oldal)

Milyen süteményt készítsünk március 15-re? 
–Kossuth kiflit.

B. P.

vissza az elejére


KISHIREK

(2. oldal)

A JÁTÉK ÉS BESZÉLGETÉS FONTOSSÁGA A GYERMEK NEVELÉSÉBEN címmel Zágoni Olga tart előadást március 16-án, csütörtökön du. 5 órakor a Csemete református Óvoda által szervezett Szülők Klubjában. Helyszín: Párizs utca 13. Az előadás alatt a gyermekek felügyeletét biztosítják.

ANGI ISTVÁN: ZENEESZTÉTIKAI ELŐADÁSOK I–II (Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2003–2005) című könyvét mutatják be március 17-én, pénteken du. 5 órakor a Sapientia EMTE Mátyás király utca 4. szám alatti székházában. A kötetet dr. Horváth Gizella adjunktus és Fodor Attila doktorandusz ismerteti. Közreműködik Deák Sándor negyedéves konzervatóriumi hallgató klarinéton.

A TORDAI EKE MÚLTJA ÉS JÖVŐJE címmel Molnár Lajos tart előadást a tordai Petőfi Társaság szervezte Aranyosszéki Népfőiskola Erdélyi civilszervezetek témakörében. Helyszín és időpont: IKE-terem, március 17., péntek du. 5 óra. A népfőiskola támogatói: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány.

vissza az elejére


MOZI

(2. oldal)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Hervadó virágok – amerikai bemutató. – Vetítések: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 13 és 23 órától.

GYŐZELEM – Doom – amerikai. – Vetítés: 14, 16, 18, 20, 22.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Nyílt tengeren – amerikai bemutató. – Vetítések: 14.30, 17; kedvezménnyel: 14.30 és 17 órától. Ördögűzés Emily Rose üdvéért. – Vetítés: 19.30, 22.

DÉS

MŰVÉSZ – Pénz beszél – amerikai. – Vetítés: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Elizabethtown – amerikai. – Vetítés: 15, 17.30, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Egy cipőben – amerikai. – Vetítés 14, 16.30, 19; csütörtökön zárva.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – München – amerikai. – Vetítés: 16, 19; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; csütörtök: 13 és kedvezménnyel 16 órától.

DACIA B-TEREM – márc. 10–12.: Párnakönyv – amerikai. – Vetítés: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – márc. 11–12.: Vejedre ütök – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20, 22; kedvezménnyel 17.30 órától; márc. 13–14.: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; kedvezménnyel 17.30 órától.

vissza az elejére


OPERA

(2. oldal)

MAGYAR OPERA

Ma, március 15-én, szerdán este 7 órakor: MÁRCIUS 15 – ÜNNEPI GÁLAMŰSOR.

Március 19-én, vasárnap du. 5 órakor: Huszka Jenő: Mária főhadnagy. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Dehel Gábor.

ROMÁN OPERA

Március 19-én, vasárnap este 7 órakor: Verdi: Rigoletto – olasz nyelvű előadás.

vissza az elejére


SZÍNHÁZ

(2. oldal)

MAGYAR SZÍNHÁZ

Március 17-én, pénteken este 7 órakor: Caragiale: Az elveszett levél – vígjáték két részben. Rendező: Tompa Gábor. – CSAK 12 ÉVEN FELÜLIEKNEK.

Március 18-án, szombaton este 8 órakor: Visky András: Tanítványok – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Március 16-án, csütörtökön este 7 órakor: Caragiale nyomán: O noapte la Union.

vissza az elejére


ZENE

(2. oldal)

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Március 17-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Arthur Arnold (Hollandia). Közreműködik: Lavinia Ardelean. Műsoron: Beethoven: 4. Zongoraverseny; Rahmanyinov: 2. Szimfónia.

vissza az elejére


Eltiport virágok

(2. oldal)

Jim Jarmush egyike azon ritka amerikai rendezőknek, akik az akció mellőzésével is képesek jó filmet készíteni. Alkotásait a bensőséges hangvétel, a befelé fordulás és legfőbbképpen a ráérősség jellemzi. Legújabb műve a Hervadó virágok a Köztársaság (Republica) moziban tekinthető meg. A Kávé és cigaretta unott délutáni hangulata nyomja rá pecsétjét az első percekre. A befutott üzletember és megrögzött agglegényt Don-t (Bill Murray) elhagyja élettársa. Nem hatja meg különösebben a dolog, annak ellenére, hogy nem örvend az egyedüllétnek. A bonyodalom egy rózsaszín boríték formájában érkezik: Don valamelyik – magát meg nem nevező – régi barátnője közli, hogy húsz éve apa, és, hogy a fia elindult, hogy megkeresse. Dont a szemközt élő amatőr detektív allűrű barátja rábeszéli: induljon el, keresse meg a gyerek anyját.

Jarmush nem először játszik el a hasonló helyzetek ragozásával. Az Éjszaka a földön taxisai, a Kávé és cigaretta hotelvendégei mind ugyanazon helyzet átélői más-más szemszögből. A Hervadó virágokban Don az összekötő elem, amely mentén végignézhetünk néhány női sorsot.

Az első, a kissé idősebb könnyűvérű exbarátnő, akit a karrierista és reményt vesztett hajdani szerető követ a sorban. Egyikük sem látszik boldognak, még a harmadik, közben leszbikusságba menekült, állatokkal beszélgető hölgy sem. A legkevésbé a negyedik potenciális anya örvend Don látogatásának, aki egy elhagyatott tanyán él, valahol az Isten háta mögött. Az egyértelmű válaszoktól ebben a filmben is ódzkodik Jarmush: a film végére sem az anya, sem a gyerek nem kerül elő. A vég nyitott, a lehetséges válaszok száma szinte a végtelenhez közelít. De ez így van rendjén.

kb

vissza az elejére


Ismét FILM.DOK fesztivál

(2. oldal)

A bukaresti Magyar Kulturális Intézet, a Hargita megyei Kulturális Központ és Csíkszereda közös szervezésében május 22–28. között immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre a FILM.DOK magyar–román dokumentumfilm fesztivál.

A fesztivál célja szorosabb kapcsolat kialakítása a Közép-kelet Európai film- és televíziós szakemberek között, valamint bemutatni és megmérettetni az elmúlt két évben készült dokumentumfilmeket.

A 2004–2006-ben készült alkotásokkal lehet nevezni március 31-ig, a következő kategóriákban: TUDOMÁNY.DOK – néprajzi, antropológiai és tudományos dokumentumfilmek; TÖRTÉNELEM.DOK – történelmi témájú (az évfordulóra való tekintettel különösen 1956-os témájú dokumentumfilmek); MŰVÉSZET.DOK – képzőművészeti és irodalmi témájú; TERMÉSZET.DOK – természettel foglalkozó dokumentumfilmek; FIKCIÓS.DOK – fikciós elemekkel készített dokumentumfilmek; KISÉRLET.DOK – kísérleti dokumentumfilm; PORTRÉ.DOK – portréfilmek; ÉV.DOK – a fenti kategóriákba be nem sorolható dokumentumfilmek.

A fesztiválra minden alkotó maximum három alkotással jelentkezhet, nevezési díj nélkül. A filmeket DVD-n várják, a megjelölt postafiók címre (1530 Budapest, Pf. 28.), a jelentkezési lapokat pedig levélben illetve on-line kérik.

További információkat a www.dok.ro weblapon olvashatnak.

A fesztivál médiapartnere a Szabadság.

vissza az elejére


Harc az Arany Líráért

(2. oldal)

Amint azt már jeleztük, az elmúlt napokban Kolozsváron tartották az országos olimpia területi szakaszát a zene és koreográfia iskola kis művészeinek. A III–VIII. osztályos tanulók komoly felkészültségükről tettek bizonyságot a főiskolai tanárokból álló zsűri előtt. Az A. Bena Zeneiskolában, a S. Toduţă Zenelíceumban, a Gh. Dima Zeneakadémián és az O. Stroia Koreográfiai Líceumban zajló olimpiára 168 tanuló jelentkezett az ország észak-nyugati részéből, ebből 24-en táncosok, a többiek zenészek voltak. A táncosok hárman, a hangszeresek közül 18-an kaptak I. díjat. A kis zenészek javarésze a S. Toduţă Zenelíceum és az A. Bena Zeneiskola növendékei. Az I. díjasok Suceaván fognak tovább versenyezni az országos első helyezésért, az Arany Líra-díjért.

(kulcsár)

vissza az elejére


Rajzkiállítás a könyvtárban

(2. oldal)

Nem mindennapos képzőművészeti rendezvényre került sor a szamosújvári városi könyvtárban az elmúlt hét végén. Ezúttal a kisváros két oktatási intézményének – az 1-es számú I–VIII. osztályos iskola és az Ana Ipătescu Elméleti Líceum – tanulói állították ki a tavaszhoz kapcsolódó legsikerültebb alkotásaikat. Két tanintézet, amelyben a szaktanárok sokat adnak a diákok képzőművészeti és esztétikai nevelésére. Az előbbiben Popan Radu, az utóbbiban pedig Pop Mircea rajztanár irányítja, vezeti a gyermekek szakkörét. A legtehetségesebb „festők" 80 rajzot mutatnak be a közönségnek, többségük a „márciuskával" kapcsolatos világot elevenítik fel a papíron. Mindnyájan ügyes kezű és a képzőművészetben jártas diákok.

Ugyancsak ebben az időszakban a szamosújvári Képgalériában még nyitva tart és megtekinthető Sabo Avel helybeli festő kiállítása, amely nagy elismerésnek örvend a tárlatlátogatók körében.

Erkedi Csaba

vissza az elejére


Lapszemle
Kis Tükör / Március

(2. oldal)

Horváth Levente: Nem jó a férfinak egyedül; Adorján Kálmán: Férfiuralom (áhítat);

A férfiak hite. Beszélgetés Dr. Hézser Gábor lelkész–pszichoterapeutával; Kis Zoltán, Szabó Kálmán: Miért jó, illetve miért nehéz férfinak lenni?; Férfiszerepek ma. Gyermekét egyedül nevelő apa. Szabó Gézával Mihály Krisztina beszélget; Molnár Sára, Daray Erzsébet, Berke Katinka: Ki a jó pasi?; Ignácz Gergely: Gondolatfoszlányok az erőről és az őszinteségről; IFIZÓNA; Varga Péter: Hogyan lesz egy fiúból férfi?

Mihály Krisztina, Németi Júlia, Pápai Virág: Ti mondtátok… Röpinterjúk a férfi mivoltról; Bibliai kvíz a férfiakról; Miklya Luzsányi Mónika: Aslan = Júda oroszlánja?; Márciusi évfordulók; Keresztrejtvény;

Hírek; TÜKRÖM-TÜKRÖM; Lackfi János: Füstmese; Feladatok.

vissza az elejére


Gyarmathy Zsigmond és Zsigáné

(2. oldal)

Gyarmathy Zsigmond (1833– 1908) és felesége, Gyarmathy Zsigáné (1845–1910), magyargyerőmonostori papkisasszonyként született Hory Etelka meghatározó egyéniségei voltak a XIX. századi Kalotaszeg életének. Nem véletlen, hogy nevük a köztudatban összefonódik, néha tévedéseket szül.

Gyarmathy Zsigmond a szabadságharc honvédje, elszegényedett bánffyhunyadi középbirtokos család sarja, királyi tanácsos. Takarékpénztárat alapított, bankügyletekkel foglalkozott, ugyanakkor méltó társa volt a még életében „Kalotaszeg nagyasszonyaként" elhíresült Hory Etelkának, akivel együtt a kalotaszegi nép felemelkedéséért, jólétéért küzdött és tett. A házaspár nevéhez fűződik az árvaház, valamint a „normáliskola" beindítása is.

A nagyasszony szépirodalmi munkássága igen jelentős, a kalotaszegiek felemelkedéséért folytatott tevékenysége egyenesen nemzetmentő. 1890-ben ő alapította a Kalotaszeg című lapot. Ő tette világhírűvé a kalotaszegi varrottasokat: kiállításokat szervezett az európai városokban Londontól Budapestig, világdivatot teremtett a kalotaszegi népművészetből. Rábeszélte az asszonyokat a varrásra, az iskolában a hímzés taníttatásával gondoskodott az utánpótlásról is, s mindehhez piacot szervezett.

Nem véletlen, hogy az utókor hálásan emlékezik rájuk: Gyarmathy Zsigmondról ösztöndíjat neveztek el, amelyet minden év márciusában osztanak ki a Kalotaszegről „táplálkozó" kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre Iskola növendékei között; Gyarmathy Zsigáné helyismereti vetélkedőt szerveznek minden évben Körösfőn, Bánffyhunyadon; Gyarmathy Zsigáné nevével fémjelzett alkotótábort évente Kalotaszentkirályon; az ő nevét viselik irodalmi diákkörök. És ki tudja, még hány módon őrzik nevüket – méltán – itthon és a világban.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

vissza az elejére


VÉLEMÉNY


Ünnepünk védelmében

(3. oldal)

A forradalmak rendkívül érdekes jelenségek. Lefolyásuk, különböző mozzanataik kísérteties hűséggel tükrözik az emberi természet összetevőit. Az első szó mindig az idealizmusé, amely a mélységből feltörő feszültségek energiájától tápláltan ragyog fel a világ előtt. Robusztus erejű mitikus evidenciák pillanata ez, amely minden nagy változás kezdetén fellelhető, az Apostolok Cselekedetének első pünkösdjétől a Bastille bevételén és 1848 március tizenötödikén keresztül a 89-es decemberi eufóriáig. Az eszményi ember nyilvánul meg ilyenkor, a magasabbrendű lény, amely számára az elvek többet jelentenek a puszta fizikai létnél.

Nekünk, magyaroknak március 15-e a legdrágább ilyen pillanat. Az idealizáló történelem meleg hangon szól a Pilvax kávéház – Petőfi – Nemzeti dal mozzanatsorozatról, és ez a melegség, ez a sallangmentes tisztaság az, amely a látszólag egyszerű emberi cselekménynek ünnepi ízt, egy nemzet ünnepének pedig emelkedettséget, méltóságot ad. Március 15-ét azért lehet bármikor büszkén, felemelt fejjel ünnepelni, mert emberségünk és magyarságunk legszebb elemeit találjuk meg benne. És ezért érdemes és szükséges kitartani mellette, a körülményektől függetlenül. Pedig nem mindig könnyű: a funari időkben olykor lopva kellett a kincses városban koszorúzni, fejet hajtani, és emlékezni, miközben jobbra-balra tekintgettünk, nem közelednek-e a hírhedt városgazda agresszív csatlósai?

A forradalmak második pillanata a zűrzavar. A káosz, amelyben az ideálok elvesztik uralmukat a folyamatok felett. Ekkor veszik kezdetüket az atrocitások, ilyenkor törnek be az első kirakatok, és koncolják fel az első embereket. Az eredmény: a kiábrándulás, a „nem ezt akartuk" még józan, de egyre halkabb szólama. És aztán bizonyos szempontból a bukott forradalmak járnak jobban: az erkölcsi fölény biztos tudatában, annak birtokosa megőrizheti eszméinek igazi fényét. A sikeres forradalmak túl sok illúziót rombolnak, és az újjáépítés soha nem elég gyors. A Bastille bevételének örömét hamar átvette a rettegés, a vérontás, lincselés, a rögtönítélő bíróságok, és a Párizs urának csúfolt guillotine borzalmai. Ezen nincs mit utólag változtatni, és elkerülni sem nagyon lehet. Idealista énünk roppant felmutatása magától értetődően követeli az ellenkező előjelű maximumot: az eszményi ember eufóriáját szükségszerűen az emberállat pusztító és önpusztító haláltánca kíséri. És ha eljutunk odáig, hogy az utókor távlatából ezeket az eseményeket a kultúrember higgadtságával szemléljük, akkor egyre világosabb lesz az a feladat, az a felelősség, amit a régmúlt idők forradalmai a jelen emberével szemben támasztanak. Az, hogy jobbulásunk hitében és reményében tudjuk tisztán megőrizni az ünnep lényegét. Azt, hogy a Nemzeti dal szólamába ne keverjünk oda nem illő hangokat. Konkrétan: ne vetemedjünk olyasmire, ami azzal a veszéllyel jár, hogy március 15-ét gyászünneppé, szomorú megemlékezéssé változtatja.

Demokratikus jogállamban, a szólásszabadság nehezen kiharcolt kincsével birtokunkban – elvileg – semmi akadálya nincs annak, hogy egy népcsoport vagy egy vidék sajátos lakossága autonómiát vagy más hasonlót kiáltson ki. Csakhogy a szabadság – ezt nem győzőm eléggé hangsúlyozni – mindig felelősséggel jár. A székely kiáltványt a többségiek értelmesebb része vállvonogatással fogadja majd, egy elhanyagolható részük esetleg némi megértéssel, az „átszellemültek", az elfogultak azonban heves – remélhetőleg csak verbális – tiltakozással, a magyar-veszély mítoszába gyökereztetett vulgáris dörgedelmek elhadarásával – Vadim és társai stílusában.

Székelyudvarhelyen az előzetes jelzések ellenére végül nem lesz szervezett ellentüntetés. Az esetleges spontán zavarkeltéseket illetően pedig remélem, hogy a rendfenntartó erők felkészültek, és – tanulva a tizenöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi események példájából – mindent megtesznek azért, hogy az EU kapujában várakozó Románia kellős közepén ne kerüljön sor etnikai konfliktusra. Hogy 2007-től kezdve március 15-e ne az „udvarhelyi balhé" szomorú emléknapja legyen. Sokáig azt ígérgették: kikiáltják a térség autonómiáját. Végül ezt cáfolták, minden bizonnyal ők is belátták egy ilyen akció már-már nevetséges színezetét. Mert március 15 után március 16. következik, amikor bebizonyosodik, hogy tulajdonképpen minden marad a régiben, a kikiáltott autonómia megmarad a hatás és következmény nélküli öncélú politikai manifesztumok színterén.

Magyarán: sok hűhó lenne semmiért. Szeretném azt hinni, hogy a megmozdulás szervezői végül csak szembenéztek azzal, amit a nekik hitelt adó tömegek áltatása jelent, és úgy döntöttek, nem mozgatnak meg százezreket egy eszközök, cél és értékelhető végeredmény nélküli akció kedvéért. Tiszta és szép nemzeti ünnepünk beárnyékolásával nem lehet érdekeinket szolgálni, az csak a politikai akarnok-kalandorok veszélyes zsonglőrködése, játék az autonómiát őszintén akaró nemzettársaik bizalmával. A politikus – főleg ha tisztségbe jut – előbb-utóbb menthetetlenül elszakad a valóságtól. Saját, értelmes gondolatai helyét lassan elfoglalják az ideológiák, a receptszerű állásfoglalások szürke halmaza, a jól hangzó, de tartalmatlan szlogenek. A romániai, vajdasági, kárpátaljai, felvidéki, stb. magyar politikusnak ez ellen küzdenie kell. Olvasatomban ez március 15 üzenete is számukra: törekedjünk arra, hogy jelszavaink mögött igazi, értelmes szavak is legyenek, kisebbségi létünkben büszkén vállalt igazságunk szavai. Csak így leszünk képesek arra, hogy ezentúl is, nehéz avagy jó időkben büszkén, felemelt fejjel emlékezzünk Március 15-én.

Ercsey-Ravasz Ferenc

vissza az elejére


Strasbourgi mementó
1848 március 15-ről

(3. oldal)

Van egy tavaszunk! ... amely a világtörténelem óráját, ha többször nem is, de egyszer Magyarhonban szólaltatta meg. 1848 március 15-én, amikor a márciusi ifjak felejthetetlen fellépése és tüntetése nyomán, egyetlen helyen egész Európában, békésen és törvényes alapokon, megszületett a szabadság! És annak legfontosabb hozadéka azóta is annyi, amennyit nemzeti közösségünk emlékezetében, kitartóan megőriz. Hiszen egy határtalan nemzet, határtalan és időtlen ünnepeként úgy igazolja a történelmi igazságot, hogy a háttérerők nemzetközi manipulációi ellenére is, az emberi méltóság és a nemzeti függetlenség tiszta forradalmaként tartják számon.

1848 március 15-e viszont nemcsak az a nap, amely a nemzeti erőfeszítés tiszta eseményét jelenti, hanem az 1848–49-es küzdelmes esztendőket, a megvívott szabadságharcot, amely bukásában is örökre meghatározta nemzeti értékeinket, magyarságunk európai alapértékeit és alapkövetelményeit. Mert március 15-e mégis az a nap, amely az egyetértést jelenti, azt, hogy a többféleség is egyetértést jelent az alapvető kérdésekben is. És arra emlékeztet, hogy ha a szabadság és kultúra eszméje és akarata találkozik, abból mindig tavasz lesz. Valami bátran új, az érette vállalt kockázat csak egyesíthet. Az összetartozás közösségi és történelmi élménye pedig örökre elvehetetlenné, megtagadhatatlanná és letilthatatlanná válik.

Van egy tavaszunk! ... és erre Kossuth Lajos is csak utólag jött rá. Hiszen, amikor a pozsonyi országgyűlésen, 1848 március 3-án elmondta Kárpát-medence történelmének egyik legmélyebb értelmű beszédét, még nem tudhatta, hogy a bécsi és a pesti forradalom közvetlen elindítója lesz. Kossuth már a francia forradalom hatása alatt fogalmazott, és nemcsak a független magyar kormány kinevezését kéri, hanem sürgeti az alkotmányos rend bevezetését is (annak hiányát ma már az Európai Unió is érzi). S a bécsi és pesti polgárok ezt tömören így értelmezik: Bécsben új alkotmányt, Pesten pedig független Nemzeti Bankot!

Petőfi Sándor és társai ezután lettek politikai tényezők, és akkor, amikor Kossuth Lajos felirati javaslatának tömegtámogatására, a pesti Ellenzéki Kör, azaz a márciusi ifjak támogatását kéri. Ők pedig a szabad magyar nemzeti tudat vajúdásának pillanatában még pontosabban fogalmaznak: „Sajtószabadságot!, Felelős magyar kormányt!, Közös teherviselést a nemzeti ügyekben! és Uniót!" Hogy a tizenkét pontos kiáltványból csak a mindmáig érvényeseket említsem.

Petőfi és sorstársai már készültek a történelmi és forradalmi alkalomra. A francia forradalom klasszikus példájából tudták, hogyan kell a korszakváltó, társadalmat átalakító mozzanatra formálni az emberi akaratot. És a megfelelő tömegerőt megmozdítva és irányítva hogyan kell a Parlamentet bevenni, a kormányt pedig lemondatni. De mit tehettek Budapesten, ha a kormány Bécsben székelt, s az Országgyűlés Pozsonyban ülésezett?! Elmondani a várva várt Igazságot, s lehetővé tenni ezt minden áron! Ezért követeltek sajtószabadságot, történelmi és politikai nyilvánosságot mindannak, ami velünk történt, amit akarunk, és ami méltó emberi sorsunkhoz. Ezért lett a Tizenkét Pont követelései közül a sajtószabadság az első. A tizenkettedik pedig, az összefogó szándék, az Unió, hogy nemzeti közösséget alkothasson, aki együvé tartozik. Nem véletlenül kérte ezt az Erdélyi Diéta 1848-ban, és kérjük mi ma, Európa közösségeinek közösségében, valamint össznemzeti szinten is. Ezért „felelős magyar kormányt !" – erősíthetjük fel imigyen hangunkat mi is a Kárpát-medencében 2004 december 5-e után. S akkor lesz közös teherviselés nemzetközösségi ügyben, önrendelkezést biztosító autonómiánk, és működtethetjük a történelmi feladatra felkészítő magyar állami egyetemet is, nem egy újat, hanem azt a kolozsvárit, amelytől kétszer is megfosztottak. S akkor a XXI. század küszöbén fölébredünk végre a szabadság és igazság révületéből, hogy együtt valósítsuk meg mindazt, ami emberi, nemzeti és európai jogunk, de feladatunk is.

Van egy tavaszunk!.. amelynek köszönhetően határtalan magyar nemzeti közösségünk készen érezheti és tudhatja magát arra, hogy végül abban a világban, Európában, amelyben ezer évig nem tudott feltétlenül elhelyezkedni, most végre önmagát is megtalálja.

Kónya-Hamar Sándor
Európa Parlament,
Strasbourg, 2006. március 15.

vissza az elejére


Csak szőrmentén

(3. oldal)

Megszoktuk már, hogy a sajtó saját maradiságunkat ostorozza; legfeljebb akkor kapjuk fel néha a fejünk, ha csak úgy kijár nekünk a meggondolatlanul odavetett: ájtatos süketelés. A szabad sajtó rákfenéje az arányvesztés, az, hogy mennyire szabad neki a túlzás.

Az intoleranciával van nagyobb baj az utóbbi időben megint? Vagy a tulajdon tiszteletével?… Tulajdonképpen a román „demokrácia" bevett gyakorlatával – a többség erőszakos (lincselésre is kész) jogával. Ezúttal a többséget alkotó románság életéből vett példával élek, már csak amiatt is, mivel egyesek a hazai magyar médiát köldöknézéssel vádolják.

Szatmár megye. „A legszebb ortodox templom volt!" – hangzik az ortodox esperes (Ioan Socolan protopop) érvelése. Mármint: amelyiket a kommunista terror kobozott el 1947-ben a szintén román görög katolikus hívektől. – Kimerítő adás a televízió 1-es csatornáján.– Az ember nem tudja, röhögjön-e kínjában. A helyszíni közvetítés: a felszított, fenyegető fél ezres tömeg s az erőszakos incidens képsorait nézve aztán elmegy tőle a kedve… Az üvöltöző ortodox hívek, élükön Socolan pópával, aki tizenöt ortodox társával – a képernyő nem véletlenül villantja meg többször is a Vatra egyesület székházát – körülfogták a templomot a Szatmárra meghívott görög katolikus püspök miséje alatt. Békés gyülekezet, mentegeti őket a riporter előtt a megye prefektusa (ekkor ötlött eszembe a találó „szőrmentén" kifejezés), bár elismeri, hogy a görög katolikusok törvényes végzés és pereskedés árán kapták vissza végre tizenöt év után saját templomukat. (Valamikor száztizenvalahány templomuk volt a megyében.)

S egyszer csak felhangzanak, ismételten, kórusban, a gyűlölködő, fenyegető kiáltások: „Sunteţi nişte huni!" És most már félreérthetetlenül eszembe jut Marosvásárhely 1990-es tavasza. Kik a barbárok itt? És kik azok, akik védelemre szorulnak? A „szeparatisták"! A „hunok"!

Kiket ejtett és ejt rabul az ájtatos süketség?! Csak a szereplők másak, különben semmi sem változott… S még arra gondolok, hogy a tévé februári forró képsorokat pergetett előttünk. A március csak ezután jön.

Lászlóffy Csaba

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


KITEKINTŐ


Építkezik Izrael Ciszjordániában

(4. oldal)

Egy rendőrállomás építését kezdték meg az izraeli hatóságok a legnagyobb ciszjordániai telepes tömb, Maale Adumím területén – közölték hétfőn Ehud Olmert ideiglenes izraeli miniszterelnök hivatalának munkatársai. A munkálatok részét képezik annak a tervnek, amelynek keretében legkevesebb ezer új lakást építenek a zsidó enklávé és Jeruzsálem közötti területsávban. Az építkezési tervekről még januárban, agyvérzése előtt tájékoztatta az Egyesült Államokat Ariel Saron kormányfő. Az amerikai kormány támogatta a rendőrállomás létesítését, de az újabb lakások építésével nem értett egyet. Olmert néhány napja hozta nyilvánosságra, hogy amennyiben a Hamász-kormány nem ismeri el Izrael létezéshez való jogát, Izrael 2010-ig kialakítja végleges határait a zsidó állam és a palesztin területek között. A palesztin területeket Izraeltől elválasztó, jelenleg épülő kerítés lenne lényegében Izrael új határa. Ennek a kerítésnek az izraeli indoklás szerint az a célja, hogy megvédje a zsidó állam lakóit az öngyilkos merényletektől.

vissza az elejére


Új státust ajánl az Európai Parlament

(4. oldal)

Új státust, „harmadik opciót" kínál az Európai Parlament külügyi bizottsága az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap keddi beszámolója szerint. A „harmadik opció" a például Ukrajnának felajánlott szomszédsági politika és a teljes jogú tagság között helyezkedne el, a köztes lépésként ajánlott „multilaterális társuláshoz" csatlakozhatnának például a Nyugat-Balkánnak nevezett régió országai, Ukrajna, illetve olyan országok, amelyeknek „jelen pillanatban nincs kilátásuk a tagságra". Az elképzelést Elmar Brok, a külügyi bizottság német kereszténydemokrata elnöke ismertette Berlinben.

vissza az elejére


Múzeum nyílik Sztálinnak

(4. oldal)

Hamarosan megnyílik Volgográdban, az egykori Sztálingrádban, Joszif Visszarionovics Sztálin múzeuma. Az emlékházat, amelyet magánszemélyek finanszíroznak, már régóta tervezték, de különböző viták miatt mindig elhalasztották.

A múzeum azon a dombon épült épületkomplexumban kap helyet, amely a második világháború sorsdöntő csatájában elesetteknek állít emléket. A tervek szerint a múzeumban látható lesz Sztálin viaszszobra és rekonstruált dolgozószobája is – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Hasonló múzeumok léteznek a volt Szovjetunió más részein is, például a grúziai Goriban, Sztálin szülővárosában, vagy a szibériai Szolvicsegodszkban, ahová a cári rendszer száműzte és ahol máig kegyelettel őrzik fakunyhóját.

A múzeum létrehozása ellen tiltakoznak a sztálini rendszer áldozatai, illetve a rehabilitációjukkal foglalkozó szervezetek. Sokan vannak azonban, akik még mindig a nagy államférfit látják benne, aki nélkül a Szovjetunió nem nyerte volna meg a háborút és aki azért „talán elkövetett túlkapásokat is".

vissza az elejére


Véget ért a Milosevics-per a Nemzetközi Törvényszéken
Érvénytelenítették a néhai államfő özvegye ellen kiadott elfogatási parancsot

(4. oldal)

A vádlott halála miatt ítélet nélkül befejeződött a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök pere, amelyben a balkáni háborúkért fő felelősnek tartott egykori államfőnek háborús bűnökért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért kellett felelnie, jelentette be kedden a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék. Úgyszintén tegnap közölték: egy szerb bíróság érvénytelenítette a Milosevics özvegye ellen kiadott elfogatási parancsot. Mint ismeretes, Milosevicset a törvényszék hágai börtönében találták holtan, szívinfarktus végzett vele. Folyik még annak vizsgálata, hogy pontosan mi idézte elő a végzetes szívproblémát.

A per folytatását még a múlt héten kedd délelőttre tűzték ki, ám Milosevics szombati halála miatt a tárgyalásra már csak az eljárás hivatalos lezárása végett volt szükség. Milosevicset a horvátországi és bosznia-hercegovinai (1991–1995), valamint a koszovói etnikai tisztogatásban és háborúban (1998–1999) játszott szerepéért vonták felelősségre. A háborúkban legalább 130 ezer ember vesztett életét, a menekültek száma megközelítette a négymilliót. A véres konfliktusokat a nemzetközi közösségnek kellett megállítania, és az egykori háborús helyszínek többségén máig nem állt helyre a rend. Milosevicsnek összesen 66 vádpontért, köztük népirtásért kellett felelnie, ám ő – saját ügyvédjeként – az ENSZ-törvényszék illetékességét is vitatta az eljárásban. Önnön védőbeszédében arra hivatkozott, hogy szerbellenes nyugati összeesküvés áldozata lett, az vezetett Jugoszlávia múlt évtizedbeli széteséséhez is.

A volt elnököt 2000 októberében mozdították el a hatalomból vértelenül, 2001. április 1-jén tartóztatták le Belgrádban, és 2001 júniusában szállították Hágába. Pere 2002. február 12-én kezdődött, s azóta a vádlott egészségi állapota miatt sokszor szakították meg a bírósági eljárást. Az ötévesre nyúlt eljárásból már legfeljebb csak hetek lettek volna hátra, és legkésőbb az év végére az ítélethirdetés is várható volt. Így viszont soha nem derül ki, milyen büntetéssel sújtották volna a balkáni háborúk fő szervezőjét. Carla Del Ponte törvényszéki főügyész mindazonáltal a haláleset után értésre adta, nem lehet kétség afelől, hogy Milosevicsre súlyos börtönbüntetés várt volna. Hangoztatta, hogy az eddigi ítéletek egyértelműen igazolták a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék ügyészségének álláspontját, vádjainak megalapozottságát. Így a Milosevics terhére rótt 66 vádpont legtöbbjében is elmarasztaló ítéletek születtek már más fontos vádlottak perében. Milosevics halála után több nyilatkozó kifejezte sajnálatát, hogy ítéletre nem kerül sor, az igazságszolgáltatás esetében nem lehetséges.

Ugyanakkor egy szerb bíróság érvénytelenítette a néhai jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics özvegye ellen korábban kiadott elfogatási parancsot. A bírói döntés lehetővé teszi Mirjana Markovics – Milosevics özvegye – számára, hogy részt vegyen a hét végén elhunyt férje temetésén, ha végül Szerbiában helyeznék örök nyugalomra Milosevicset. A néhai jugoszláv elnök pártjának, a Szerb Szocialista Pártnak a főtitkára, Zoran Andjelkovics közölte ezt a média képviselőivel. Hozzátette: ez a döntés még nem jelenti azt, hogy okvetlenül Belgrádban hantolják el a hágai Nemzetközi Törvényszék fogdájában elhunyt Milosevicset. Korábban ugyanez a bíróság emelt vádat Markovic ellen hatalommal való visszaélés miatt. Az egykori jugoszláv vezető felesége 2003-ban Moszkvába menekült a letartóztatás elől.

vissza az elejére


Marko Milosevics átmenetileg Moszkvában szeretné eltemettetni apját

(4. oldal)

A belgrádi hatóságok mindenáron meg akarják akadályozni, hogy Szlobodan Milosevicset Szerbia területén temessék el – mondta kedden a néhai jugoszláv elnök fia, hozzátéve: kérte az orosz hatóságoktól, hogy átmenetileg Moszkvában temettethesse el apját. Marko Milosevics moszkvai sajtóértekezletén közölte ezt, mielőtt elindult volna Hollandiába, hogy átvegye a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében elhunyt Szlobodan Milosevics holttestét. Mint mondta, tudomása szerint a moszkvai polgármesternek nincs kifogása az ellen, hogy Milosevicset átmenetileg az orosz fővárosban hantolják el. Marko Milosevics szerint a belgrádi hatóságok „hivatalos és nem hivatalos formában is fenyegetéseket fogalmaznak meg", hogy elkerülhessék Szlobodan Milosevics szerbiai eltemetését.

vissza az elejére


Soha nem látott mélypontra süllyedt Bush amerikai elnök népszerűsége

(4. oldal)

Soha nem látott mélypontra süllyedt George Bush amerikai elnök népszerűsége a Gallup közvélemény-kutató intézet által készített, hétfőn ismertetett felmérés tanúsága szerint.

A március 10–12. között a CNN amerikai hírtelevízió és az USA Today című napilap számára készített felmérésből kitűnik: a megkérdezettek mindössze 36 százaléka volt kedvező véleménnyel Bush elnöki tevékenységéről, míg 60 százalékuk helytelenítette azt.

Bush elnöknek, aki immár hatodik éve a Fehér Ház lakója, még soha nem süllyedt ilyen mélyre a népszerűségi mutatója a Gallup által a két média számára rendszeresen készített felmérések során. A mutató előző mélypontját tavaly november közepén mérték, 37 százalékon, az Irakban fellángolt erőszak és a Katrina hurrikán (a mentési munkálatok szervezésében mutatkozó fogyatékosságok) együttes hatására. Akkor a megkérdezetteknek szintén a 60 százaléka volt rossz véleménnyel Bush elnöki tevékenységéről.

Most, nem sokkal az iraki háború kirobbanásának harmadik évfordulója előtt a válaszadók 60 százaléka vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok szempontjából rosszul vagy nagyon rosszul alakul a helyzet az arab országban. Ez hét százalékkal több a januári felmérésben szereplő adatnál, a Bush-kormányzat ugyanis akkor gyűjtötte be a tavaly decemberi iraki választások sikere miatt járó „jó pontokat". A Gallup által megkérdezettek 38 százaléka ezzel ellenkező véleményt vall az iraki helyzetről. A válaszadók 57 százaléka hibának tartja, hogy amerikai csapatokat vezényeltek Irakba, 67 százalékuk pedig úgy véli, hogy Bush elnöknek nincs terve az iraki rendezésre.

A Gallup-felmérésben szereplő számok bőven adnak okot a fejfájásra a Bush vezette republikánus párti tábor számára, amely a novemberi választásokon törvényhozási többségének megtartására készül. A megkérdezett bejegyzett választópolgárok 61 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Irak kérdése nagyon fontos vagy a legfontosabb szempont lesz a pártok közötti választásnál; egy „most vasárnapi" választáson a szavazók 55 százaléka a demokrata párti, 39 százaléka pedig a republikánus párti jelöltre adná voksát.

vissza az elejére


Izraeli katonák Jerikó börtönében

(4. oldal)

Izraeli katonák behatoltak kedden a ciszjordániai Jerikó börtönébe, hogy elszállítsák onnan Ahmed Szaadatot, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (NFPF) radikális szervezet vezetőjét, aki Rehavam Zeévi volt izraeli idegenforgalmi miniszter 2001-ben Kelet-Jeruzsálemben történt meggyilkolása miatt tölti börtönbüntetését. Az akció során tűzpárbaj tört ki a katonák és a palesztin biztonsági erők között, s ebben meghalt egy palesztin rendőr és egy rab. Amikor a tűzpárbajnak vége lett, a katonák elkezdték letartóztatni a foglyokat, az őröket és a biztonsági tiszteket. Egyes források szerint a hadsereg földgyalut és páncélozott járműveket is bevetett. A katonák több tucatnyi terepjáró gépkocsin érkeztek, és az akció közben helikopterek köröztek a levegőben. Gideon Ezra izraeli közbiztonsági miniszter elmondta, hogy a hadsereg Ehud Olmert ügyvezető miniszterelnök utasítására indította az akciót, mert olyan információt kaptak, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök szabadon akarja bocsáttatni Szaadatot és tettestársait. „Rehavam Zeévi miniszter gyilkosainak rács mögött kell maradniuk" – jelentette ki Ezra.

vissza az elejére


Több mint hetven agyonlőtt ember

(4. oldal)

Hetvennél több agyonlőtt ember holttestét találták a bagdadi utcákon az utóbbi 24 óra folyamán – közölte kedden az iraki belügyminisztérium. A jelek szerint a vasárnapi robbantássorozat, amelyet egy síita nyomornegyedben hajtottak végre, a szunnita és a síita muzulmánok közötti felekezeti háborúskodás újabb szakaszát nyitotta meg – vélik helyi megfigyelők. A holttestek közül számosat Bagdad Szadrváros nevű síita negyedében találtak, ahol autóba rejtett pokolgépek és becsapódó aknagránátok legalább 58 ember halálát és több mint 200 személy sérülését okozták vasárnap. Találtak azonban holttesteket Bagdad szunniták lakta negyedeiben is.

vissza az elejére


Védelembe vették az iráni atomprogramot

(4. oldal)

Az iráni elnök kedden fogadkozott, hogy országa ellenáll az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) nyomásának, mondván, nincs olyan hatalom, amely elvehetné a nukleáris üzemanyaggyártás technológiáját Irántól. Mahmúd Ahmadinezsád az észak-iráni Gorgán városában, több ezres tömeg előtt tartott beszédében kijelentette: a nukleáris üzemanyag előállítása az iráni ifjúság kezében van, és nincs az a hatalom, amely visszavehetné tőle. Az Egyesült Államok és szövetségesei dühösek – mondta Ahmadinezsád –, mert Irán haladást ért el atomprogramjában. Ahmadinezsád szavai a BT öt állandó tagjának az iráni atomprogramról kedd délután kezdődő tanácskozása küszöbén hangzottak el. Az öt állam – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – azt fontolgatja, hogy nyomást fejt ki Iránra atomprogramja vitás kérdéseinek megoldása végett, beleértve az urándúsítás leállítását. A BT-nek joga van büntető intézkedéseket elrendelni Teheránnal szemben, ha az nem enged a nyugati követeléseknek, és nem változtat a nukleáris ambíciói miatt a Nyugattal kialakult szembenállásán.

Az oldalt szerkesztette: Papp Annamária

vissza az elejére


NAPIRENDEN


Geoană lemondásra szólította fel Năstasét
Megosztott a párt a képviselőházi elnök támogatottságát illetően

(5. oldal)

Lapzártakor még tartott a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetőségének és a területi szervezetek elnökeinek tanácskozása. A rendkívül feszült légkörben sorra került tanácskozáson arról kell dönteniük a jelenlévőknek, hogyan lehet megállítani a párt hanyatlását. Az SZDP-nek nagyon sokat ártott Adrian Năstase vagyon-ügyei körüli botrány, ezért Mircea Geoană felkérte: mondjon le valamennyi tisztségéről. A politikus megtagadta ezt, és rendkívüli kongresszus összehívását követelte. A kedd esti tanácskozás volt hivatott dönteni Năstase, illetve a párt sorsáról.

Hétfőn Mircea Geoană „felajánlotta" Adrian Nastasénak, hogy hivatalosan is mondjon le a párt ügyvezető elnöki, illetve a képviselőház elnöki tisztségéről. Lapértesülések szerint Năstase visszautasította a becsületbeli kötelességre hivatkozó „ajánlatot", aberrációnak nevezve azt. Követelte: hívjanak össze rendkívüli kongresszust, és az döntsön az új vezetőségről. Kommentárok szerint Năstase reméli, a párt helyzetével kapcsolatos elégedetlenség az ő fejét követelő Mircea Geoanăra, Miron Mitreara is kiterjed. Hozzátette: semmilyen vezető pozíciót nem kíván megpályázni többet.

A párt igencsak megosztott Năstase-ügyben, egyes területi szervezetek „politikai menedékjogot" ajánlottak fel Năstasénak, ezek szintén a rendkívüli kongresszust támogatják, mások viszont határozottan a menesztése mellett foglaltak állást.

Năstase mellett Dan Ioan Popescu helyzete is kényes, egyes kommentátorok azonban úgy vélik, a párt vezetősége nem mer egyszerre két, még mindig igen befolyásos politikustól megszabadulni. Geoanăék szerint mivel Popescu esete távolról sem kapott akkora sajtónyilvánosságot, nem okozott oly nagy kárt a párt megítélésében, ellentétben a Tamara- és Zambaccian-ügyekkel. Világos tehát, a párt elsősorban imidzs-szempontokból akarja visszaléptetni Năstasét, nem pedig erkölcsi megfontolásokból, ebben az esetben ugyanis Popescunak, és valamennyi politikusnak, akik ellen a korrupció alapos gyanúja merült fel, mennie kellene.

Adrian Năstase, aki önmagát függesztette fel a SZDP ügyvezető elnöki tisztségéből, bizalmi szavazatot kér a megyei szervezetek elnökeitől. Kijelentette: majd ezt követően dönt a lemondásról. Kifejtette, lemondása megoldaná a párt problémáit, mivel szerinte az SZDP az utóbbi évben szatellit-párttá alakult, és elveszítette identitását. Véleménye szerint Ion Iliescunak valamilyen vezető tisztséget kell betöltenie az SZDP-ben. „Az SZDP-nek másfajta vezetőkre van szüksége, különösen baloldaliakra", szögezte le Năstase. „Ion Iliescu kivételével, aki az egyetlen baloldali, mi, többiek inkább a balközépen, sőt, középen állunk. Egy szociáldemokrata vezetőt az minősít, amit az emberekért tesz, nem amit mond", fejtette ki Adrian Năstase.

Tegnap az SZDP fővárosi, I. kerületi szervezete, ahova Năstase is tartozik, megvonta támogatását a volt miniszterelnöktől, a képviselőházi frakció viszont kiállt mellette. Ion Iliescu meglehetősen semleges, (kiváró?) álláspontra helyezkedett. Ioan Rus, a Kolozsvári csoport vezetője sem kötelezte el magát egyetlen tábor irányába sem. Dan Iosif képviselő viszont arra hívta fel a figyelmet, igen veszélyes lemodatni Nastasét a képviselőház elnöki székéből, hiszen könnyen előfordulhat, hogy többé nem SZDP-s jelölt tölti be ezt a tisztséget, amit így gyakorlatilag tálcán ajánlanak fel a D.A-nak.

Sz.K.

vissza az elejére


Felgyorsítanák a kisebbségi törvény bizottsági vitáját

(5. oldal)

Jóllehet nem jutottak közös nevezőre a kisebbségi törvény ötödik, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetével kapcsolatban, a koalíciós pártok vezetői hétfő esti ülésükön megállapodtak abban, hogy a Képviselőház állandó bizottságaiban felgyorsítják a kisebbségi törvény szakaszonkénti vitáját.

A megegyezés ellenére azonban tegnap is elmaradt a Képviselőház jogi, emberjogi és oktatási szakbizottságának az ülése, mivel a testület döntésképtelennek bizonyult a képviselők távolmaradása miatt, tudtuk meg Máté András-Leventétől, a jogi bizottság tagjától. A testület legközelebb jövő héten ülésezik ismét.

A hétfő esti koalíciós megbeszélésen szóba került az is, fontos lenne, hogy a pártok mielőbb megállapodjanak az Európai Parlamentbe történő választások időpontjáról. Markó tájékoztatása szerint szó esett még a koalíciós partnerek közti együttműködésről is, ezzel kapcsolatban úgy határoztak, hetente egyeztetni fognak a koalíció helyi szinten való működéséről.

vissza az elejére


Újabb panasz Románia ellen az emberjogi bíróságnál

(5. oldal)

Iktatta és megtárgyalásra elfogadhatónak ítélte Iosif Pop, a Transilvania Bank volt kolozsvári elnökének panaszát az Európai Emberjogi Bíróság, és körülbelül félév múlva döntést is hoznak az ügyben, állította hírügynökségeknek Aurelian Pavelescu, Pop ügyvédje. A bank elnökét még 2002-ben tartóztatták le, több ideig előzetes letartóztatásban volt, majd a korrupcióellenes ügyészek ártatlannak nyilvánították három év kivizsgálás után. Az emberjogi bíróságnál azért emeltek panaszt, mert a hazai hatóságok nem tartották tiszteletben az ártatlanság vélelmét, a pártatlan bíráskodást, a biztonsági és szabadság jogokat, a védelemhez való jogot.

Az emberjogi bíróság előtt kormányképviseleti joggal rendelkező megbízott szerint még nem érkezett semmilyen hivatalos jelzés arról, hogy Pop panaszát az iktatáson kívül tárgyalásra elfogadhatónak ítélték volna.

vissza az elejére


Közel tízezer résztvevőt várnak az udvarhelyi nagygyűlésre

(5. oldal)

Hatalmas az érdeklődés az ünnepség iránt, a hazai és nemzetközi hírügynökségek képviselői már napok óta lefoglalták szálláshelyűket és a helyszínen tartózkodnak. Az érkező járműveket már a város határa előtt ellenőrzi az országos közúti hatóság és a forgalmi rendőrség közös járőre. Elsősorban a szállítást végző cégeket ellenőrzik, akiknek a törvény értelmében utaslistával és szerződéssel kell rendelkezniük.

Az incidensek megelőzése érdekében ellenőriznek minden olyan autóbuszt és kisbuszt, amely a megye területén utasokat szállít – nyilatkozta Cezar Asandei, a Hargita Megyei Közlekedésrendészet vezetője. A csendőrségi és rendőrségi alakulatok már tegnap megkezdték a járőrözést a városban. Ma a rendőrség egy kijelölt helyre irányítja majd a buszokat, személygképkocsikat. A városközpontban 11 órától lezárják a forgalmat. A szervezők megkülönböztető jelzésként kötelesek fehér karszalagot hordani. A Nagygyűlésnek az ünnep méltóságához illő lebonyolítása érdekében március 15-én délután hat óráig tilos bármilyen alkoholtartalmú ital forgalmazása a város területén – áll a különböző helyszíni tudósításokban.

Tegnap kora délután Székelyudvarhelyre érkezett Anghel Andreescu, a közrendért és közbiztonságért felelős belügyi államtitkár, Gheorghe Popa, az országos rendőrparancsnok helyettese és az országos csendőrparancsnokság közbiztonsági igazgatóságának vezetője, Iosif Panduru igazgató. Tăriceanu miniszterelnök szerint minden romániai magyar nemzetiségű állampolgár azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik az ország alkotmányát és törvényeit illetően. A miniszterelnök minden romániai magyar számára a két ország közötti pozitív kapcsolatról szóló üzenetet tolmácsol március 15-e alkalmából.

A Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Ferenc Csaba elmondta: Udvarhelyen, március 15-e megünneplése alkalmával a Kovászna, Hargita és Maros megyei Székely autonóm tartomány létesítéséről szóló kiáltvány hangzik el. Több magyarországi és erdélyi szervezet támogatásáról biztosította az SZNT-t. Ferenc Csaba egyetlen politikai párt képviselőjét sem hívta meg a tüntetésre, de mindenkit szívesen látnak, aki Székelyföld autonómiájának megvalósítását támogatja.

vissza az elejére


Tăriceanu üzenete március 15. alkalmából

(5. oldal)

Március 15-e jelentős dátum a magyar nemzet történelmében. Ezen a napon, amely elevenen őrzi az 1848-as szabadságharc szellemét, üdvözletünket küldjük a világ minden magyarjának.

Osztozunk a romániai magyar közösséggel az ünnep örömében. Köszönti ezt az ünnepet az egész román társadalom, amelynek szerves része a magyar közösség is, ugyanakkor feleleveníti azt, ami 1848-ban összefogta a románokat és magyarokat: a szabadság eszméjét. A forradalom vezéregyéniségeinek, Nicolae Bălcescunak és Kossuth Lajosnak szimbolikus jelentőségű barátsága példája a két nemzet szolidaritásának.

Ma büszkék vagyunk a nemzetiségi harmóniára, amely erősíti Románia európai identitását. A romániai magyarok képviselőit tisztelet övezi az ország kormányzásában betöltött hatékony szerepükért, valamint Románia nemzetközi megbecsülése érdekében folytatott erőfeszítéseikért. A helyi közösségek összefogása, a helyi közösséget szolgáló fejlesztési programok komoly és felelősségteljes megvalósítása az európaiságnak olyan jellemzői, amelyeknek mozgosítaniuk kell többséget és kisebbséget egyaránt. A romániai normalitás és harmónia ezáltal válik a fejlődés olyan támpontjává, amely az állampolgárok jólétéhez szükséges. Ez a normalitás tükröződik a hatóságoknak általában a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyar kisebbséggel szemben tanúsított magatartásában.

Több alkalommal kifejtettük a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásának fontosságát, és az a tény, hogy a kormány elfogadta ezt a törvényt, garanciát képez a kisebbségek jogainak demokratikus párbeszéd útján történő érvényesítéséhez.

Csak ma jutottunk el oda, hogy közös erőfeszítéssel megvalósítsuk az 1848-as forradalmárok eszméit. Elődeinktől örökölt kötelességünk, hogy valóra váltsuk akkori üzenetüket, a „szabadság, egyenlőség, testvériség" üzenetét; meggyőződésünk, hogy ez sikerülni fog. Úgy akarunk cselekedni, hogy a romániai magyarok egyenlőnek és szabadnak érezzék magukat szülőföldjükön, a románokkal együtt. Románia jövőbeli, 2007. január 1-i csatlakozása az Európai Unióhoz közelebb hozza állampolgáraink számára mindazokat a megvalósulásokat, amelyekre az egyesült Európa polgáraiként készültünk.

Március 15-e a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe is, egy olyan ország ünnepe, amellyel összekapcsol bennünket a közös Európa eszméje, az egyazon európai és euro-atlanti család tagjaiként. A kiemelkedő stratégiai partnerségi viszony tette lehetővé 2005 októberében egy olyan – a régióban akkor egyedülállónak számító – esemény megrendezését, Románia és a Magyar Köztársaság Kormányainak együttes ülését, amelyen a két kormány azzal a céllal ült közös tárgyalóasztalhoz, hogy döntéseket hozzon a románok és a magyarok jólétének növelése érdekében.

Az idén 10 éves a két ország közötti együttműködésről szóló alapszerződés. Az utóbbi évtizedben Románia és Magyarország fel tudta használni az együttműködésben rejlő lehetőségeket, és sikerült lényegesen megváltoztatni a múlt árnyékait tükröző közgondolkodást, kölcsönösen arra törekedve, hogy a román–magyar viszony a régióban modellértékűvé váljon. Örvendünk, hogy sikerült ezt elérnünk, a két ország hatóságainak, parlamentjeinek és civil társadalom erőfeszítésével, de különösen a magyarországi román és a romániai magyar közösség közreműködése révén.

Románoknak és magyaroknak, mindannyiunknak, az a felelősségünk, hogy ennek a nyitott szellemiségnek a megerősítése érdekében cselekedjünk, hogy közösen építsük európai jövőnket. Március 15-e alkalmával a legjobbakat kívánjuk minden magyarnak!

vissza az elejére


Román jelenlét a CeBIT 2006-on

(5. oldal)

A Hannoverben, 2006. március 9–15. közötti időszakban megrendezett nemzetközi szakvásáron Románia immár ötödik alkalommal vesz részt.

„A CeBIT vásár a legjelentősebb nemzetközi esemény a romániai IT-szektor számára. Ezt az évről évre növekedő romániai résztvevő cégek bizonyítják. Az idei vásár rekordjelentőséggel bír, hiszen 45 romániai cég van jelen Hannoverben. A legnagyobb országos pavilonnal rendelkezünk, és meggyőződésem, hogy a közel félmillió látogató nagy része a hazai cégeinkről is fog érdeklődni, el fog beszélgetni ezeknek képviselőivel" – értékelte a rendezvény jelentőségét Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter, a román delegáció vezetője.

A CeBIT-en résztvevő román delegáció számos fontos megbeszélésen vett részt, olyan cégek képviselőivel, mint a Motorola, vagy a BenQ, akik közvetlenül érdekeltek a Románia által kínált piaci lehetőségekben. Nagy Zsolt miniszter bemutatta ezeknek a vállalatoknak Románia eddigi eredményeit a külföldi befektetések területén. Az elmúlt évben több multinacionális cég választotta Romániát befektetési helyül, ennek következtében is a 2005-ös közvetlen befektetések legnagyobb arányát éppen az információtechnológiai és kommunikációs szektor képezte.

Az idei kiállítás programja mindent tartalmaz, amit a számítás- és hírközléstechnika az üzleti élet és a szórakozás számára jelenleg kínál: megoldásokat és szolgáltatásokat a komputer vezérlésű üzleti folyamatok kiépítésére és optimalizálására („Business Processes"), vezetékes és mobil telefóniához, illetve hálózatokhoz („Communications"), valamint tároló technikához, digitális szórakozáshoz és irodai megoldásokhoz („Digital Equipment and Systems"). A „Banking & Finance" szakterület berendezéseket, műszaki felszereléseket és komplett megoldásokat kínál a pénzügyi és hitelintézetek számára. Az önkormányzatok, állami intézmények, közhasznú társaságok céljaik megvalósításához a „Public Sector Parc" szakterületen találják meg a kínálatot. A kutatás és tudomány ötleteit a „Future Parc" szakterületen láthatók, a „Planet Reseller" területen pedig a disztribútorok, gyártók, rendszerházak és szövetségek mutatják be kínálatukat a látogatóknak.

Az 1-es 5-ös oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


KÖRKÉP


Szakrális helyek teremtője
Az Arany János-szobor alkotójának műhelyében

(6. oldal)

Lőrincz Lehel szobrászművész már hatodik térszobránál tart. Báthory István szobra Szilágysomlyón áll, Apafi Mihályé Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium udvarán, Petőfi Sándoré Szilágykrasznán, Ady Endréé Szilágylompérton. Szilágybagosra turulmadaras hősi emlékműve került. Ezekhez járult a tegnap felavatott Arany János-mellszobor Szilágynagyfaluban.

Lőrincz Lehel soha nem tartozott az ágáló művészek csoportjába. Mindig visszavonultan, de komolyan alkotott. Az őt körülvevő társadalom gondolkodása akadályozta meg őt abban, hogy adottságainak megfelelő megrendeléseket kapjon. A műtermében felkeresett Lőrincz Lehel így vall alkotói munkájáról:

– A bronz a legjobban kezelhető anyagok egyike, amely megmozgatja az ember fantáziáját, ellenben sokba kerül. Ady Endre és Apafi Mihály szobrát gránitba faragtam, Báthory Istvánét márványba, Petőfi Sándor és Arany János alakját bronzba öntötték, a gipszminta után.

A művész jelentős dokumentációt gyűjtött össze Arany Jánosról, köztük egy öregkori fényképét is. A mellszobor egy nagyon tudatos, a világgal szembenéző, önmaga értékeivel tisztában lévő negyvenöt év körüli férfit ábrázol. Ahol tegnap felállították, Szilágynagyfaluban, ott található a Toldi-kúria, kötődik Arany János Toldi trilógiájához. Lőrincz Lehel valamikor betéve tudta az egész verset. Nagyfalu polgármestere szerint maga az Arany család is onnan származik, és még élnek ott egyenes ági leszármazottaik.

Lőrincz Lehel következő munkája Nagyenyedre készül. Pápai Páriz Ferenc szobrát szeptemberben avatják, ő a harmadik alapítója a Bethlen-kollégiumnak, amelyet Bethlen Gábor alapított Gyulafehérváron, Apafi Mihály vitte át Nagyenyedre, utca felőli nagy szárnyait pedig Pápai Páriz Ferenc jóvoltából építették. Pápai Páriz fia az angol királynál elérte, hogy egy vasárnapi perselypénz kamatjából felépítsék a kollégium új épületeit. Ezt a szobrot Lőrincz Lehel, mint volt Bethlen-kollégiumi diák, anyagi ellenszolgáltatás nélkül készíti el.

Az alkotó indíttatását egy életen át meghatározta, hogy édesapja református lelkész volt. Emiatt a kolozsvári képzőművészeti középiskolában és az egyetemen is osztályellenségnek kiáltották ki. Ettől két kedvenc tanára, Virgil Fulicea és Romul Ladea, a modern román képzőművészet kiemelkedő személyiségei, tudtak elvonatkoztatni. Származásának és az akkori életszemléletének következménye tehát, hogy visszahúzódóvá vált, kerülte a konfliktushelyzeteket, mert bizonyos dolgokat túl kellett élnie. Kiállításokon részt vett, amikor bevették munkáit. Volt olyan éve, amikor a Bukaresti Országos Biennálén hat munkával szerepelt.

’89 után már magyar személyiségekről is lehet térplasztikai megrendelést kapni. Ez nem azt jelenti, hogy Lőrincz Lehel sok pénzhez jutna munkáiért. De neki megéri, mert eddig három faluban sikerült olyan helyeket alkotnia, mint például a szilágybagosi hősök emlékműve, ahová mindig odagyűlnek az esküvőkor vagy más alkalmakkor ünnepelni szándékozók. A művészi alkotás szakrális hellyé teszi azt a környéket, ahol áll. A művész számára ez minden pénznél nagyobb elégtétel.

Csomafáy Ferenc

vissza az elejére


Régi pedagógia új köntösben – Montessori Kolozsváron
Március végén nyílt napot szerveznek

(6. oldal)

Montessori Maria olasz származású orvos (1870–1952) a huszadik század elején alkotta meg pedagógiai módszerét, amelyet jelenleg világszerte 77 ország tanintézeteiben alkalmaznak, főleg Hollandiában. A módszer az érzékelésnek és az észlelésnek a tanulásban játszott szerepén alapul, mondta Visky Sarolta, a kolozsvári montessori iskola és óvoda ügyvezető igazgatója. Az előkészített környezet, a nyitott polcrendszeren elhelyezett gazdag eszköztár, az egyénre szabott feladatok biztosítják az önképző, felfedező módon megvalósuló tanulást. Az eszközök egy részét a hollandiai Nienhuis Montessori cégtől szerezték be, sok mindent viszont saját kezűleg készítettek el.

Aki többet szeretne megtudni az iskoláról, az március 29-én nyílt napon vehet részt, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A kolozsvári Montessori-óvoda és -iskola pedagógusai külföldön kaptak szakképesítést. Sógor Gyöngyvér tanulmányi igazgató és vallástanár Amerikában, Patakfalvi Czirják Eszter és Horváth Andrea tanítónők a Budapesti Montessori Egyesületnél, míg Mátyás Noémi óvónő az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett Montessori-diplomát.

Kolozsváron 2000 óta működik az iskola, jelenleg a David Prodan általános iskola hat tantermében folyik az oktatás. A tóvidéki református óvoda 1999-ben nyitotta meg kapuit, itt 2002-től alkalmazzák a Montessori-pedagógia elveit. Mindkét tanintézmény magánrendszerben működik, szülői hozzájárulásokból, alapítványi támogatásokból, pályázatokból és adományokból.

Sógor Gyöngyi a gyerekek és a tanerők kreativitásának kiaknázását, a szabadság, a fantázia felszabadulásának fontosságát hangsúlyozta. A harmadik osztálynak tartott vallásórán minden valóságos, még a sivatagot jelképező dobozban is igazi a homok. A gyerekek odaadóan figyelik tanárnőjük minden mozdulatát, majd a Szent Sátor története után tanulmányozni kezdik a képkártyákat és a feladatlapokat. Az egyik kisfiú a legnagyobb komolysággal mondja, szinte önmagának: most elvonulok, és megoldom a feladatlapomat.

A 3-as számú Református Bóbita Óvodába idén 24 gyerek jár, vegyes csoportban. Mátyás Noémi óvónő 2000-től dolgozik itt: – A Montessori-pedagógia gyermekközpontú, a gyermek igényeit veszi figyelembe. Spontán módon, megerőltetés nélkül tanulnak. A gyermeket autonóm személyiségként kezelik, figyelembe véve spontán kutatásvágyát és tudásszomját. Szerintem az óvónőknek ismerniük kell az alternatív pedagógiákat is, hogy azt szűrjék ki, ami a legjobb a gyerekeknek. Jó, hogy egyszerre két óvónő foglalkozik a gyerekekkel: az egyik irányítja a tevékenységet, a másik előkészíti a következőt. Tavasszal két régebbi tevékenységünket indítjuk újra. Réka kolléganőm harmadik éve tart tanácsadást a szülőknek, jómagam pedig hatodik éve szervezek játszóházat gyerekeknek és szülőknek. Ennek lényege, hogy hetente egy alkalommal gyerekek és szülők közösen játszanak.

Simon Réka három éve dolgozik ebben az óvodában. – Négy korcsoporttal dolgozunk egyszerre. Vannak frontális, megosztott és egyéni foglalkozások. A gyerekek sok mindent megtanulnak egymástól: a nagyok azt, hogyan kell bánni a kisebbekkel, a kicsik pedig sok mindent „ellesnek" társaiktól.

A gyerekek tetszésük szerint válogatnak a csoportos foglalkozások közül: míg az egyik csoport a papírkacsát ragasztja össze, a másik színes papírból mintáz érdekesebbnél érdekesebb alakzatokat.

Egy kislány jön hozzánk, mert nem találja kedvenc babáját, majd a babakocsi tartórúdját kell megigazítani – megannyi komoly dolog, amire feltétlenül oda kell figyelni.

Érdekes a csendgyakorlat. Lényege a napi feladatokra való ráhangolódás. Egyik legkedveltebb formája a csengős-gyakorlat, amelyet mind az óvodában, mind az iskolában naponta „eljátszanak". A körben ülő gyerekek úgy fogják meg a kis csengőt, hogy az ne konduljon meg, majd tovább adják, míg körbejár. A külső, terembeli csendet az úgynevezett belső csend követi, azaz a gyerekek megnyugszanak, így sokkal hatékonyabb a velük való foglalkozás is. Ezt a gyakorlatot a tanerők szerint minden gyerek nagyon kedveli.

Nagy-Hintós Diana

vissza az elejére


Beszterce
Országos magyar olimpia áprilisban

(6. oldal)

Húsz év után ismét Besztercén rendezik meg idén áprilisban a magyar nyelv és irodalom olimpia országos szakaszát. Ráadásul ez alkalommal négyszer nagyobb az első, második és harmadik díj értéke, mint amennyit a Tanügyminisztérium felajánlana a nyertes diákoknak.

Borsos K. László Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelő elmondta: a Tanügyminisztérium 750 ezer lejes könyvcsomaggal díjazná az első helyezettet, míg a verseny szervezői akár 2–3 millió lejes díjakat is oszthatnak, a támogatók felajánlásaitól függően. Pénzjutalomban részesülnének a második és harmadik díjasok, sőt azok is, akik dicséretet kapnak.

– Csak akkor tudjuk a diákokat ekkora pénzjutalomban részesíteni, ha sikerül minél több olyan támogatót találni, aki a Communitas Alapítványon keresztül pénzt folyósít erre a célra. A megye magyar tanárainak segítsége szükséges a szervezéshez és a kivitelezéshez – mondta a tanfelügyelő.

Borsos hozzátette: a versenyen 180 diák vesz majd részt, az ország 17 megyéjéből, ahol anyanyelvi szinten oktatják a magyar nyelvet. Húsz kísérő tanár és húsz javító tanár érkezik még az eseményre – mondta.

Az olimpia országos szakaszára április 18–22. között kerül sor. A Besztercei Helyi Tanács és tanfelügyelőség a verseny megszervezésére 20 ezer új lejt utalt ki. A Communitas Alapítvány 10 ezer új lejes támogatását a megyét bemutató reklámanyagokra, terembérlésre és kirándulásra költik. A diákok szállását és teljes ellátását a Tanügyminisztérium biztosítja.

A versenyzők és kísérő tanáraik kiránduláson vesznek részt, Beszterce – Árokalja – Kerlés – Bethlen – Vice – Beszterce állomásokkal. Ezeken a településeken különböző programokkal várják majd őket, például magyar néptáncot tanulhatnak.

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

vissza az elejére


KÖRKÉP


Hírmorzsa

(7. oldal)

• Online fogyasztói panaszládák. Az ENSZ 1985/248/39-es számú határozata alapján március 15-e a Fogyasztóvédelem Világnapja. Az aláíró országok garantálják állampolgáraik számára, hogy az egyéni érdekvédelem mellett érvényesüljön az intézményesített fogyasztói védelem is. Ez alkalommal a Romániai Országos Fogyasztóvédelmi, Termék- és Szolgáltatástámogató Egyesület reklamálási lehetőséget léptetett életbe a reclamatii@protectia-consumatorilor.ro vagy www.protectia-consumatorilor.ro/reclamatii internetes címeken.

• Bölöniek Tordán. Az erdővidéki Bölön 205 lelket számláló református gyülekezetének 22 tagú csoportja, tordai származású lelkészükkel, Fancsal Zsolttal együtt az ótordai református templomba látogattak március 12-én. Az istentisztelet keretén belül a fiatalokból és idősekből álló küldöttség kórusműveket adott elő, hangszeren játszott. Fancsal Zsolt igehirdetésének központi gondolata az Isten tenyerében lévő emberi sorsról beszélt.

Az igehirdetés után a 2005 adventjén létesült öttagú Parázs ifjúsági zenekar lépett fel, furulya-, orgona-, tangóharmonika- és gitárkísérettel több keresztény ifjúsági művet is előadtak. Később a reformátusokból, unitáriusokból, evangélikusokból és ortodoxokból álló felnőtt kórus több értékes kórusművet adtak elő. Nagy Albert ótordai református esperes köszönő szavai után viszontlátogatásra tett ígéretet. (lek)

• Árvízkárok Szilágy megyében. Hat településen okozott áradást a felmelegedés és a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű csapadék Szilágy megyében. Szilágycsehben, Zsibón, Márkaszéken, Alsóegregyen, Debrenben és Ippen összesen 356 hektár termőföldet, 410 hektár szántóföldet, és 16 hektár kaszálót öntöttek el a kiáradt patakok és folyók. De víz alá került 23 híd és 111 háztartás, 5 udvar, 133 kút is. A széplaki Petrom kirendeltségét is elárasztotta a helyi patak, és 5 km megyei és 16 km községi út is megrongálódott.

Andrei Todea Szilágy megyei prefektus a Megyei Katasztrófavédelmi Hivatal tanácsával együtt kidolgozott egy hatékonyabb megfigyelési és megelőzési tervet. Ugyanakkor a prefektus a megye nagyobb folyóinak folyamatos megfigyelését indítványozta. A D 108-as megyei úton is fennakadást okozott az áradás, de rövidesen helyreállt a közlekedés.

A Környezetvédelmi Hivatal óvintézkedéseket tett a Petrom kirendeltségétől származó kőolajtermékek és származékok szétterjedésének megelőzésére.

• Ezrével igénylik az útlevelet a szilágyságiak. Februárban a Szilágy Megyei Prefektúrához tartozó útlevélkibocsátó ügyosztálynál 1290-en kérvényezték útlevél kibocsátását. Ugyanabban az időszakban a hivatal 1330 ilyen okiratot állított ki, ebből 1124-et az ügyosztály ügyfélszolgálatánál, 144-et pedig a vidéki lakosságnyilvántartó irodáknál már át is vettek az igénylők. További 100 útlevelet azt követően állítottak ki, hogy tulajdonosuk a régi elvesztését, ellopását, vagy megrongálódását jelentette. A hónap során különben az ügyosztály 42 alkalommal rótt ki pénzbírságot, összesen 1440 lej értékben, és mintegy 20 000 lej bevételhez jutott a sürgősségi és egyéb díjakból.

vissza az elejére


Nincs árvízkészültség vidéken

(7. oldal)

Az időjárási viszonyok miatt fennálló árvízveszély okán a prefektúra ellenőrzést hajtott végre a polgármesteri hivataloknál, hogy meggyőződjenek a Sürgősségi Esetek Bizottsága és a helyi önkormányzat felkészültségéről. Alin Tişe prefektus elmondta, nagyjából mindenütt akadtak rendellenességek, a húsz ellenőrzött község közül öt kapott írásos figyelmeztetést.

Az önkormányzatok nem rendelkeztek elegendő üzemanyaggal az esetleges mentésekhez, nem teljesítettek állandó szolgálatot, sok helyen a polgármesterek sem tartózkodtak a helységben. Nem jelöltek ki megfelelő helyet az árvíz sújtotta lakosok elszállásolására, nem készítettek nyilvántartást a veszélyeztetett gazdaságokról és személyekről. A halastavak tulajdonosai vagy működtetői sem hajtották végre az elmúlt évben számukra kötelezően kiírt javítási, megerősítési munkálatokat, így a tavak veszélyt jelentenek a közeli gazdaságokra. A közeljövőben folytatják az ellenőrzéseket.

(i)

vissza az elejére


Aranyosegerbegy
Március 15. – a dal jegyében

(7. oldal)

Az 1848-as szabadságharc megünneplésére került sor szombaton Aranyosegerbegyen. A délutáni műsorban a gyermekkórus mellett a tordai és aranyosegerbegyi kórusok is felléptek.

Különleges történelmi áttekintésnek lehettek tanúi a március 11-i aranyosegerbegyi megemlékezés résztvevői. Noha szóban kevés, dalban annyival több hangsúly esett a forradalomra. Mindemellett felelevenítődött nagyjából az egész történelmi múlt: a székelyek, a honvágy, Báthory, a szenvedés, Gábor Áron, a száműzetés, Kossuth, a piros-fehér-zöld.

A helybeli művelődési házban megrendezett délutánon Péter Ferenc, az Aranyosegerbegyi Árvalányhaj Vegyeskórus elnöke, a rendezvény főszervezője szólt a népes közönséghez. Örvendetesnek tartotta, hogy a márciusi ifjak mintegy utánpótlásaként az aranyosgyéresi és aranyosegerbegyi ifjakból álló összevont Pacsirta Gyermekkórus az idősebb generációk példáját követve részt vesz a megemlékezésen. A fiatalok Szabó Zsombor karnagy vezetésével népdalokat adtak elő, valamint hegedű és orgona darabokat is játszottak.

A 130 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör Balázs Győző Balázs karnagy irányítása alatt a Szózatot és más hazafias műveket adott elő. Ünnepi műsorukhoz szavalat is tartozott. Később a tordai és aranyosegerbegyi kórusok együttesen énekeltek Erdély szépségeiről, szívéről és együtt énekelték el a Himnuszt is.

A műsort a helyi kórus önálló fellépése követte: a zsidó rabszolgák himnuszán (Verdi: Nabuccó) kívül szabadságról, honvágyról, magyar nemzetről, szenvedésről is énekeltek.

Az ünnepség keretén belül egyperces néma csenddel emlékeztek a február végén hirtelen elhunyt Kiss László tordai unitárius lelkészre.

Ladányi Emese Kinga

vissza az elejére


Agrárhírek

(7. oldal)

Egyelőre nincs rovarveszély. A Kolozs Megyei Növényvédelmi Állomás igazgatója, Horia Ghibu szerint Kolozs megyét nem fenyegeti karantén a kártevő rovarok és a betegségek miatt. Az ősszel elvetett növények esetében a téli fagyok miatt eddig csak az árpánál jeleztek mintegy 15 százalékos károsodást. A drótféreg jelentős károkat okozhat a megyében, főleg az árvízveszélynek kitett településeken, így a Szamos és az Aranyos mentén. Az állam eddig is támogatta a gazdákat a növényvédő szerek kiosztását illetően, és továbbra is folyamatosan ellenőrzik a növényvédő szerek alkalmazását, ugyanis a nem megfelelő adagolás később gondokat okozhat. Az üzletekben kapható zöldségmagokat is nyugodtan megvásárolhatjuk, valamennyi ellenőrzött, esetükben csak megengedett tápanyagokat használtak. Ahogy a kinti hőmérséklet eléri a 4–5o C-ot, neki lehet kezdeni a fametszésnek, a kártevők és betegségek elterjedését megelőző munkálatoknak.

Jó és elegendő a vetőmag. Onisim Maxim, a Kolozs Megyei Magvizsgáló Intézet igazgatója arról tájékoztatott, hogy Románia magvizsgálati és -forgalmazási előírásai hamarosan összhangban lesznek az Európai Uniós követelményekkel. Az ellenőrzések itt is folyamatosak. Kolozs megye jól áll vetőmag tekintetében is: jó minőségű és kellő mennyiségű vetőmaggal rendelkeznek, a tavaszi vetés sikere most már inkább az időjárástól függ.

Állattartásban jelszó a biobiztonság. Iuliu Suătean, a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője felhívta a figyelmet, az állattenyésztők továbbra is ügyeljenek az állattartásra vonatkozó biobiztonsági feltételek betartására, mert egy esetleges járvány – akár sertéspestis, akár madárinfluenza – beláthatatlan károkat okozna még akkor is, ha a gazdákat kártalanítják elhullott állataikért.

N.-H. D.

vissza az elejére


A rendőrség hírei
Kölcsön hamis iratokkal

(7. oldal)

Hamis nyilatkozattétel és szerződéskötéskor elkövetett csalás vádjával indult nyomozás négy szamosújvári személy ellen. A 27 éves R. Amarildo, a 26 éves M. Alin Lucian, a 44 éves L. Gheze, valamint a 36 éves S. Luminiţa Adriana a vád szerint 2005 április–júniusa között becsaptak egy kolozsvári, elektronikus termékeket forgalmazó céget, amelytől részletre vásároltak különféle cikkeket úgy, hogy hamis nyilatkozatot tettek munkahelyükre és jövedelmükre vonatkozóan (a két vádlott munkanélküli). A kár 14039 új lej, nem térült meg.

Ivócimborából rabló
Szombat este fél nyolckor rablás áldozata jelentkezett a rendőrségen, aki elpanaszolta, hogy egy ismeretlen férfi erőszakkal elvette maroktelefonját. Amint az a nyomozásokból kiderült, a 36 éves Teleorman megyei D. Gheorghe áldozattá válása előtt az aranyosgyéresi vasútállomás egyik kiskocsmájában fogyasztott szeszes italokat, egy ismeretlen, 30 év körüli férfi társaságában. Az újdonsült cimborák ezt követően a városközpont felé indultak, ám amikor a Gării utcába értek, az éppen maroktelefonon beszélő Teleorman megyei férfit kísérője ököllel megütötte, majd maroktelefonját elvéve elszaladt. A rendőröknek sikerült azonosítaniuk a vélt tettest, a tordai, de törvénytelenül Aranyosgerenden lakó Lucaci A. személyében. A 37 éves gyanúsítottat őrizetbe vették.

Két kamion ütközött
Hétfőn reggel közúti baleset történ Pusztatopán (Topa Mică), a DN1F jelzésű országúton. A 37 éves Szatmár megyei B. Viorel egy Mercedes márkájú teherautót vezetett Zilah–Kolozsvár irányban, amikor az útviszonyokhoz képest túlzott sebességgel haladó jármű irányíthatatlanná vált és egy szemből szabályosan közeledő Iveco kamionnal ütközött, amelyet a kisbácsi 37 éves Márton A. vezetett. A balesetben a vétlen sofőr sérült meg.

(balázs)

vissza az elejére


Központi bárhelyiségeket ellenőriztek

(7. oldal)

A prefektura, a pénzügyőrség, a közegészségügyi igazgatóság váratlan ellenőrzést végzett három központi, látogatottabb bárhelyiségben, a Dornában, Cremában és Bellini Caféban. Szokásos keddi sajtóértekezletén, Alin Tişe prefektus ismertette az akció eredményét: a Dornát 21 millió régi lejjel büntették meg, nagyon piszkos hűtőszekrény, elhanyagolt öltöző, leromlott állapotú kagylók, helytelen fertőtlenítés, az egység elnevezésének ki nem írása, nem ellenőrzött mérőkészülékek használata miatt. A Crema bárhelyiségben tapasztalt megrongálódott és nem tisztított padló, piszkos falú raktárhelyiség, mocskos hűtőszekrény, ár szempontjából fel nem újított étlap miatt alkalmaztak 20 millió lej pénzbírságot, továbbá figyelmeztetést a személyzet orvosi kivizsgálásában észlelt hiányosságok miatt. A Bellini Cafét nem kellett büntetni.

vissza az elejére


ÉLETMÓD


Cipődivat – 2006 tavasz

(8. oldal)

Hegyes vagy kerek orrú? Lapos vagy magas sarkú? Sportos vagy nőies? Csizma vagy szandál? Nézzük, milyen a divatos és kényelmes cipő idén tavasszal! Az alábbiakban mindenki megtalálhatja a talpára valót! Ahogy az elmúlt néhány évben a ruháknál is megfigyelhető, úgy a cipőknél is igaz, hogy igen sokféle stílus él egymás mellett. Vége a tűsarok vagy a kerek orr egyeduralmának, ma már a fazonok, alapanyagok és színek terén is széles palettáról válogathatunk.

Könnyű csizmák
Csizmát nem csak télvíz idején hordhatunk, hiszen a vékony bőrből vagy textilből készült modellek tökéletes kiegészítői tavaszi megjelenésünknek. A nadrágok bokacsizmával, a halásznadrágok, valamint a térdnél végződő szoknyák és miniszoknyák most sikkes, lábszárra simuló fazonú, úgynevezett harisnyacsizmával viselhetők. A törpetűsarkú és a tíz centis sarkú modellek egyaránt divatosak. A szövet felsőrészű csizmákhoz gyakran azonos textilből készült retikült is kínálnak.

Megújult mokaszinok
Mokaszint régebben csak férfiak hordtak, ám e kényelmes cipőfajta már évtizedek óta kedvelt viselete a nőknek is. Újabban egyre nőiesebb formájú modellekkel rukkolnak elő a cipőtervezők. A lábfej formáját jobban követő mokaszinok olykor magasított, két-három centis talppal készülnek. A klasszikus barna és fekete mellett finom pasztellszínekben, illetve élénk árnyalatokban is kaphatók. Ezek a cipők akár szoknyához is felvehetők.

Utcai sportcipők
Az edzőcipők jellegzetes jegyeit viselik magukon az utcai sportcipők: kényelmes felépítésűek, gumitalpúak, felsőrészüket gyakran csíkok díszítik és gyakran tépőzáras pántokkal záródnak

De fazonjuk finomabb a sportoláshoz tervezett változatoknál, rendszerint lábfejre simuló. E lábbeliket nem csak farmerhez viselhetjük, hanem szövetnadrághoz, sőt szoknyához is. Azonban fontos hogy öltözékünkkel harmonizáló színűt válasszunk. Ez nem nehéz, mivel a tavaszi trend minden színében, léteznek.

Tornacipő
Újra hódít mint utcai lábbeli. Ám nem hagyományos változata, hanem a színes vászonból készült modellek. Újdonság a cipőfűző nélküli tornacipő, amelyen ugyan vannak lyukak a nem létező fűzőnek, ám a cipőnyelv két oldalán lévő gumipánt segítségével lehet belebújni.

Kényelmes körömcipők
Az elegáns, nőies megjelenés elengedhetetlen kelléke továbbra is a kecses körömcipő. A különböző sarokmagasságú modellek közül kedvünkre válogathatunk az alkalomnak megfelelően. A kifejezetten vékony sarkú és a kockasarkú cipők is divatosak idén. Az egészen hegyes, a vágott orrú és a kerek orrú változatok is megtalálhatók a trendben. Tavasszal hátul nyitott, pántos modelleket is választhatunk. A bőr, a velúr, a lakkbőr és a vadállatbőr mintázatú cipők, valamint a különböző textil felsőrészű, például tweedmodellek egyaránt kedveltek. Telitalálat a telitalpú. Akinek a kényelem első számú szempont a cipőválasztásnál, az bizonyára örül, hogy ismét divatba jöttek a telitalpú cipők. A közepes vagy egészen magas talpú modellek ma sikkesebbek, mint valaha. A gyakran parafából készült, formatervezett talp nemcsak szép, de egészséges is, hiszen egyenletesen oszlik el rajta a testsúly.

Bájos balettcipők, babacipők
A fiatalok körében nagyon népszerű a klasszikus balettcipő. A lapos, kerek orrú cipellőket most rendkívül sok változatban kínálják. A pasztellszínű, a feltűnő élénk árnyalatú és a metálos felületű, arany, ezüst és bronz modellek is divatosak. A teljesen lapos talpúak mellett a törpetűsarkú balettcipők is megjelentek. E bájos lábbeliket sokszor díszíti kis masni vagy virágapplikáció. A ’70-es évek végén és a ’80-as évek elején volt divat a babacipőnek nevezett, lapos talpú, kerek orrú, íves kivágású, spanglis záródású cipő. Ez a kislányos fazon most reneszánszát éli. Az új trend modelljei olykor dupla pánttal záródnak.

Kecses szandálok
Bár most még csak alkalmi viseletként, estélyi ruha kiegészítőjeként jöhetnek szóba, említést érdemelnek a szandálok. A magas sarkú, kecses fazonú modelleket idén vékony pántok alkotják. Hódít a lábszárra tekerhető pántos szandál is. A bőr felsőrészűek mellett sok a textilpántos is. Esti alkalmakra jó választás a flitteres díszítésű, magas sarkú szandál. Az extravagáns stílus kedvelőinek ajánlott a magas sarkú szandál és a bokacsizma egyesítéséből született bokáig érő, vékony pántok alkotta lábbeli.

Utcai papucsok
Néhány éve már nem csak otthon hordhatunk papucsot. Az utcai viseletre tervezett lapos, illetve magas sarkú papucsok a legkülönfélébb fazonokban készülnek.

Vannak sportos és szexis stílusúak is. Az etno stílusú ruhákhoz keleties hatású, hegyes orrú, hímzéssel dekorált bőrpapucs viselhető. Nagyon praktikus a félcipő és a papucs közötti átmenetet képviselő lábbeli, amely elöl zárt, hátul nyitott, de a saroknál egycentis magasságú peremének köszönhetően nem lép ki belőle viselője.

vissza az elejére


„Derekas" kiegészítők

(8. oldal)

A legjobb trükk ruhatárunk felújítására, ha frissítünk a kiegészítőkön! Idén az övek a legkedveltebbek. A trend mellett ne feledjük a darázsderék szexis varázserejét sem: hangsúlyozzuk!

Derékon vagy csípőn
Évszakváltáskor sokan érzik úgy, hogy le kellene cserélniük szinte teljes ruhatárukat. Azonban szerencsére erre nincs szükség ahhoz, hogy divatosak lehessünk az új szezonban is. Néhány új tavaszi ruhadarabot természetesen érdemes vennünk, ám a leglényegesebb az idei trendnek megfelelő öltözékkiegészítők beszerzése. Ha jól választunk, ezekkel felfrissíthetjük tavaszi ruhatárunkat. Az övek most szinte minden trendben megjelennek, a lezser, farmeros öltözékek, a sportos szerelések, a military stílusú modellek, valamint az elegáns kosztümök és alkalmi ruhák kiegészítőjeként egyaránt nagy szerep jut nekik. Alkatunktól, illetve a ruha stílusától és fazonjától függően viselhetünk keskeny vagy széles övet a derékon vagy lazán a csípőre engedve.

Kinek melyik előnyös?
Akit nádszálkarcsú alakkal áldott meg az ég, bármilyen szélességű övet hordhat. Kiemelheti darázsderekát arasznyi széles övvel, és bátran viselhet széles vagy keskeny övet – akár többet is – csípőjére engedve. A széles övek közül érdemes olyat választani, amely ívesre szabott, mert ez tökéletesen követi a derék formáját. Körte alakúaknak a derékra csatolt öv az előnyös, hiszen ezzel hangsúlyozhatják karcsúságukat, és egy megfelelő fazonú, például trapéz vonalú szoknyával leplezhetik szélesebb csípőjüket.

Aki alapvetően vékony, de nem karcsú a dereka, inkább csípőn viseljen övet. Ugyancsak ez ajánlott azoknak, akiknek deréktájékon van egy kis súlytöbbletük. A molettek számára a lazán felcsatolt, csípőre engedett, nem túl széles öv az ideális. Ez úgy a legelőnyösebb, ha a csaton lefelé bújtatják át a szíj végét, ezáltal V-alakban helyezkedik el az öv, és optikailag nyújtja az alakot. Kaphatók olyan övek is, amelyek nem egyenesek, hanem eleve V-alakra szabottak.

Bőr, zsinór, textil, fém, műanyag
Az övek anyaga rendkívül sokféle most. A valódi bőr, a hasított bőr, illetve az ezeket utánzó műbőr és művelúr egyaránt hódít. A bőrövek gyakran gazdagon díszítettek. Például virág alakban vagy geometrikus formákban perforáltak, ringlikkel dekoráltak vagy szegecsekkel kivertek. A keskeny bőrcsíkokból fonott övek vagy egyszerű fémcsattal zárhatók, vagy hosszú rojtokban végződnek, és csomóra köthetők. A vékonyabb és vastagabb zsinórból – például pálmarostból, azaz sizalból – szőtt vagy fonott övek a tavaszi trend minden színében léteznek, akárcsak a klasszikus hevederövek.

Finomabb textíliákból, például selyemből és bársonyból is készülnek övek. Ezek lehetnek keskeny vagy akár tenyérnyi szélességűek. Kissé megtekerve, esetleg az övtartókba bújtatva viselhetők, és a ruha stílusától függően csomóra vagy masnira köthetők. A textilöveket olykor hímzések tarkítják. A fényes fonalakból szőtt, gyöngyökkel, csillogó flitterekkel, strasszokkal vagy Swarovski kristályokkal díszített övek az idei év újdonságai – ajánlja a Nőklapja Cafe.

Ismét divatosak a feltűnően csillogó fémövek: a kis lapocskákból álló modellek, valamint a kisebb vagy nagyobb szemek alkotta láncövek. A hatvanas évek tarka stílusát elevenítik fel a műanyag övek, amelyek élénk színekben pompáznak.

Csatok, csomók, masnik
Az övet ma már nem mindig becsatolni, hanem gyakran megcsomózni vagy masnira kötni lehet. Ezért is oly változatos a megújult övdivat. Hiszen a méretüket, formájukat és anyagukat tekintve is különböző csatok, illetve a csomók, masnik és rojtok egyedivé teszik az öveket. A fémcsatok közül a legvagányabbak a western stílusúak: a nagy méretű, ovális vagy szögletes övcsatok, amelyek gyakran patkót, lovat vagy bölényt ábrázolnak.

Elegáns ruhákhoz és farmernadrághoz is illenek a kecses formájú, cirádás, nagy fémcsatos övek. A színes kövekkel vagy straszokkal dekorált övek a legegyszerűbb öltözéket is feldobják. Idén a türkiz köves övcsatok a legmenőbbek. A finom kidolgozású arany vagy ezüst övcsatok ékszernek is tekinthetők, persze fontos, hogy harmonizáljanak láncunkkal, fülbevalónkkal.

vissza az elejére


Melyik ruhához milyen öv illik?

(8. oldal)

Farmerhoz, kordbársonynadrághoz és kötött pulcsihoz: keskeny vagy széles bőröv (akár a pulcsin kívül), fémöv, hevederöv, színes textilkendő az övtartókba bújtatva. Szövetkosztümhöz: saját anyagából készült öv, láncöv (akár több soros), rokon színű, finom bőröv. Etno stílusú öltözékhez: hosszú rojtos, fonott bőröv, zsinórból szőtt öv, textilöv csomóra vagy masnira kötve. Lenvászon öltözékhez, military és szafari stílusú ruhához: bőr–fa–fém kombinációjú öv, hevederöv, akár karabineres, lelógó fémláncokkal. Virágos vagy másfajta mintás karcsúsított szabású kartonruhához: egyszínű, széles műanyag öv vagy bőröv. Estélyihez: láncöv, straszos, flitteres öv, keskeny bőröv ékszer jellegű csattal, kecses formájú, nagy fémcsatos bőröv, fényes fonalból sodort öv vagy az estélyi ruha anyagával azonos öv.

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

vissza az elejére


GAZDASÁG


Idén 9,2 százalékkal bővülhet az idegenforgalom

(9. oldal)

A hazai idegenforgalom az idén várhatóan 9,2 százalékkal bővül, és a 2007–2016 időszakban évi 7,9 százalékkal, gyorsabban, mint a gazdaság egésze.

Ezzel Románia Montenegro, Kína és India után az Idegenforgalmi Világtanács (WTTC) adatai szerint a negyedik leggyorsabb ütemben fejlődő idegenforgalommal rendelkezik.

Az idegenforgalom abszolút ütemű bővülését tekintve a WTTC három másik kelet-európai országgal – Horvátországgal, Albániával, és Lettországgal együtt – a világ első tíz országa között van. A hazai idegenforgalom abszolút értékben csak a 65. a világon, és 162., ami az ország gazdaságához való hozzájárulás arányát illeti jelenleg. A 2007–2016 időszakban az ágazat már a GDP 4,8 százalékát adná, és a teljes foglalkoztatottak 5,8 százalékát foglalkoztatná.

Az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) középtávú stratégiája szerint, a hazai idegenforgalom élénkítését tűzte ki célul: egyrészt a külföldi turisták számának növelésével és külföldi befektetők Romániába vonzásával, illetve a román állampolgárok hazai utazásainak ösztönzésével.

Tavalyelőtt 6,6 millió külföldi kereste fel Romániát, miközben 6,972 millió román állampolgár töltötte külföldön szabadságát, bizonyítják az ANT adatai. A külföldiek 95 százaléka utazási irodák szervezésében érkezett Romániába. A külföldre látogató hazai turisták körében egyre többen utaznak egzotikus helyekre.

A hazai idegenforgalom 2007–2013-as fejlesztési stratégiája szerint 2007-ben a szállodák és vendéglátóhelyek 7,3 millió turistát fogadnak majd. Az érkezők számát 2013-ig 12,6 millióra várják nőni.

Tavalyelőtt 79 ezer személyt foglalkoztattak az idegenforgalomban, 2007-re az alkalmazottak számát 150 ezerre, 2013-ra 400 ezerre várják.

vissza az elejére


A tavalyi volt a BCR eddigi legjobb éve

(9. oldal)

A Román Kereskedelmi Bank (BCR) tavaly 2002 millió eurós adózott eredményt ért el, és ezzel eddigi legjobb évét mondhatja magáénak.

A bank mérlegfőösszege 9 milliárd euróra nőtt tavaly – 40 százalékkal növekedve 2004-hez képest. Betétállománya – 2004-hez képest 31 százalékkal bővülve – 6 milliárd eurót ért el tavaly év végén. Saját tőkéje ekkor 1,1 milliárd euró volt.

A bankot tavaly ősszel felvásárló osztrák Erste Bank elnöke az eredmények kapcsán elmondta: a BCR román bank és az is marad, a következő egy évben a bank vezetését sem kívánja változatni az Erste, és a bank neve is megmarad, mivel ez sikeres név Romániában.

Andreas Treichl úgy vélte, hogy a BCR teljes átvétele az idén május közepére zárul le.

Az osztrák Erste Bank vitte el az egyik utolsó nagy kelet-európai privatizációs lehetőséget 3,75 milliárd euróért megvásárolva a román BCR bank részvényeinek 61,88 százalékát. Az Erste ezzel egyúttal az osztrák vállalati akvizíciók történetének legnagyobb üzletét hajtotta végre.

A kormány 36,88 százalékos pakettet értékesített. Ehhez csatlakozott a 2003 óta az EBRD és az IFC tulajdonában lévő együttesen 25 százalékos pakett. Nyolc hazai kereskedelmi bank együttesen 30 százalékos pakettel rendelkezi, a BCR alkalmazottai kezében pedig 8 százaléknyi részvény van.

A kormány infrastrukturális beruházások és a nyugdíjreform finanszírozására fordítja a privatizálásból befolyó összeget.

A BCR megszerzésével az Erste Bank ügyfélköre 15,3 millióra bővült. A bank működési területe már Ausztria mellett Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát és Romániát öleli fel. A BCR mérlegfőösszege 2004. december 31-én a nemzetközi könyvviteli szabvány szerint 6,36 milliárd euróra rúgott. Nyeresége 158 millió euró volt. A bank költség/nyereség aránya 554 százalékos, a saját tőke hozama pedig 17 százalékos. A bank 12 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 339 fiókot tart fenn.

Az Erste Bank mérlegfőösszege a tavalyi első félév végén 152,66 milliárd eurót tett ki, a BCR mérlegfőösszege pedig 7,7 milliárd eurót. Az akvizícióval az ügyfelek száma 22 százalékkal 15,3 millióra, a fiókok száma pedig 14 százalékkal 2708-ra emelkedik.

Az előző kilenc akvizícióhoz hasonlóan az Erste a BCR-nél is integrációs és átszervezési programot léptet életbe. A hosszú távú cél a költség/nyereség arány 48 százalék alá csökkentése 2009-ig, a sajáttőke-hozamának pedig 35 százalék fölé emelése.

Az egy főre eső 2700 eurós GDP és a GDP 40 százalékát kitevő banki aktívák a hazai banki piac elmaradottságát tükrözik az európai átlagtól, de az Erste működési területét alkotó közép-európaitól is. A lakosságnak csak a negyede rendelkezik bankszámlával. Az Erste meggyőződése, hogy a bankszolgáltatási piac alacsony telítettsége nagy növekedési potenciálra konvertálható át. A legnagyobb növekedési lehetőségeket a vállalati ügyfélkör kiépítésében, a lakossági fogyasztási hitelek nyújtásában, a takarékbetét szolgáltatásokban, a bankkártyák bevezetésében és a vagyonkezelésben látja.

vissza az elejére


100 millió eurós beruházás a vasútnál

(9. oldal)

A közlekedési és idegenforgalmi minisztérium három év alatt 25 millió eurós beruházással építési és korszerűsítési munkálatokat kezdeményezett a vasútnál. Az első szakasz mintegy 45 vasúti híd felújítását öleli fel, s a munkák 2008-ig tartanak. A pénzt az állami költségvetés adja.

A program két további szakasza 2008-ban, vagy 2009-ben indul és 2012-ben ér véget a tervek szerint, 32,4 millió eurós beruházással, 17 vasútvonal felújításával. Ezt részben hazai, részben külföldi fejlesztési forrásokból teremtik elő.

A harmadik felújítási szakaszban további 30 vasúti híd újul meg, 55 millió euró feletti összegből, de erre egyelőre külföldi befektetőket nem sikerült találni.

Februárban közölték, hogy a nemzeti vasút-üzemeltető társaság, a CFR új elektronikus jegykiadási rendszert vezet be 350 állomáson és utazási irodánál, 25 millió dolláros összköltséggel.

Az új rendszer mintegy 45 másodpercre csökkenti a jegykibocsátás átlagos idejét, megszüntetve a jegytípusok különbözőségeiből, illetve a kivételekből adódó hosszas jegykiállítást.

Az elektronikus rendszert eddig 42 állomáson és utazási irodában vezették be, országos elterjesztése 2007 végéig várható.

Tavaly szeptembertől 2007. decemberig negyedévenként reálértéken 5–7 százalékkal emelkednek a vasúti szállítási díjak. Az időszak egészében így 50–60 százalékos tarifaemelkedés várható.

Az intézkedést az államvasutak hosszú távú válságának elkerülésére hozták, a vasút stratégiai terve keretében. A vasúti személyszállítás díjait a közlekedési minisztérium felügyeli, és a kormány jóváhagyása nélkül a vasút üzemeltetője nem módosíthatja azokat: saját hatáskörében csak az inflációhoz igazíthatja, ha az utolsó tarifaemelést az infláció 5 százalékkal meghaladja.

A stratégiai tervben a vasutak helyzetével kapcsolatban megállapították: a munkaköltségek az üzemeltetési költségekben csupán 20 százalékot tesznek ki, miközben az európai átlag 40–50 százalék.

A stratégiai terv megállapításai szerint az üzemanyag, az áram és a vagonárak jelentősen növekedtek az elmúlt évek alatt, és a hatóságok szerint ez arra vezetett, hogy a vasúti szállítás költségeihez az állami hozzájárulás aránya meghaladta az európai átlagot, míg az utasok által fizetett díjak jóval az európai átlag alatt vannak. A bevételek hiánya miatt a vasút üzemeltetője nem tudja fizetni kötelezettségeit a vasúti infrastruktúra kezelőjének.

vissza az elejére


Gyorsulhat az idén a gazdasági növekedés

(9. oldal)

Románia gazdasági növekedése az idén elérheti a 4,5 százalékot a tavalyi 4 százalék után –véli az Economist Intelligence Unit (EIU) jelentése.

Az EIU szerint a befektetési hajlandóság erős marad az idén is, nagy közberuházások a várakozások szerint sok kapcsolódó üzletet vonzanak majd. Ugyanakkor a magánfogyasztás érezhetően visszaesik a szigorúbb adó- és pénzügyi politika következtében. Minden makrogazdasági mutató azt jelzi, hogy az importtól támogatott jelenlegi fogyasztási felfutás hosszú távon nem tartható.

Az EIU szerint a fogyasztás csökkenésével gyorsabb lehet a gazdaság növekedése, de ez a növekedés nem lesz kiegyensúlyozott.

A Raiffeisen Bank elemzői szerint a hazai ipar termelését és az exportot továbbra is érinti majd a lej felértékelődése és a közszolgáltatások árainak emelkedése.

Az EIU szerint a hazai gazdaság jövőre reálértéken 5,2 százalékkal nő. A gazdasági növekedés 2004-ben 8,3 százalékos, 2003-ban 4,9 százalékos volt.

vissza az elejére


Öten az Electrica Muntenia Sudért

(9. oldal)

A kormány öt európai vállalattal kezdi meg a tárgyalásokat az Electrica Muntenia Sud áramszolgáltató eladásáról – közölte a cég privatizációs bizottsága.

A vállalat 50 százalékát akarják eladni, ebből 500 millió eurós bevételt várnak. A nyertes pályázó a későbbiekben 67,5 százalékra növelheti részesedését, ennek értéke több, mint 750 millió euró.

Az öt vállalat a német RWE Energy, a francia Gaz de France, a cseh CEZ, az olasz Enel és a spanyol Iberdrola, az amerikai AES Corp. Az osztrák EVN és az Union Fenosa International kiesett a versenyből. Eredetileg tízen érdeklődtek, de a német E.ON és az EnBW Energie AG már nem adott be kötelező ajánlatot.

Az Electrica nyolc vállalatából négyet már eladtak CEZ-nek, E.ON-nak és az Enelnek 370 millió euró értékben, a fennmaradó négyet még az idén privatizálni akarja a kormány.

A Muntenia Sud elsősorban Bukarest és környéke 1 millió fogyasztóját látja el, a cég kétezer embert foglalkoztat, 2004-ben a forgalma 1,1 milliárd lej (381 millió dollár) volt.

vissza az elejére


A Nokia Kolozsváron?
200 millió eurós beruházást tervez a finn cég Romániában

(9. oldal)

A finn Nokia mobiltelefon-gyártó üzem létrehozatalának lehetőségét vizsgálja Romániában. A beruházás meghaladhatja a 200 millió eurót.

A finn vállalat képviselői a napokban több helyszínt is felkerestek, és jól értesült források szerint Kolozsvárt találták a legjobbnak. Románia mellett egy másik, meg nem nevezett ország is szerepel lehetséges helyszínként, döntés a jövő hónapban várható. A finn társaság két lehetőséget fontolgat: vagy egyedül valósítja meg a beruházást, és akkor ennek költségei több 10 millió euróra rúgnának, vagy alvállalkozók bevonásával. Ez utóbbi esetben a beruházás meghaladhatja a 200 millió eurót. A beruházáshoz a Nokia a helyi önkormányzattól a lehetséges maximális támogatást igénybe akarja venni. A Nokia Magyarországon Komáromban gyárt mobiltelefonokat, a gyárat 1999-ben építette föl, körülbelül 100 millió euróért. A üzemet 2004-ben, több mint 50 millió eurós költséggel új csarnokkal bővítette.

vissza az elejére


Évi 20 százalékkal bővül a csokoládépiac

(9. oldal)

Évente 20 százalékkal bővül a hazai csokoládépiac. A csokoládé népszerűségben a sör, az üdítők, az ásványvíz és a kávé után következik – állapította meg elemzésében az ACNielsen Romania. Az országban 70 csokoládégyár van, 90 különböző márkájú terméket állítanak elő, éves termelésük 23 487 tonna.

vissza az elejére


Valutaárfolyamok
Március 14., kedd

(9. oldal)

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

100 Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25.)

3,48/3,5

22,91/2,95

1,32/1,36

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

vissza az elejére


Március 15., szerda

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5391 lej, 1 USD = 2,9596 lej, 100 magyar forint = 1,3349 lej.

vissza az elejére


HELYTÖRTÉNET


Kolozsvár helynevei

(10. oldal)

[Arra kérem a kedves olvasót, hogy észrevételeit vagy kiegészítéseit legyen szíves a szerkesztőségbe juttatni. Köszönettel, A. L.]

(Folytatás március 8-i lapszámunkból)

A névadás oka ismeretlen. Hacsak nem a nagypiaci Szent Jakab-kápolnával függ össze.

Szent Jakab utcaVoluntarilor.

Szent János-kápolna. A Szent Mihály-templom szentélyétől nem messze álló egykori kis templom. János Zsigmond újraépíttette. Az 1697. évi nagy tűzvész idején leégett és helyre nem állított épületet 1733-ban, miután 1716-ban a német katonaság az unitáriusoktól elvette, „lerontották" [Eszt 8.]. A helyébe fából épített haranglábat a XIX. század elején bontották le. Ezután a katonaság itt őrhelyet létesített. A hitújítás után az 1697. évi tűzvészig, amíg a városnak jelentősebb szász lakossága is volt, a nagy- és a kistemplomot, évenként váltakozva, a magyar és a szász unitáriusok használták [KvTel. 106–107.]. A város 1691-ből, 1713-ból és 1718-ból való katonai térképén rajta van. — Kistemplom, Szent Jakab-kápolna, Szent Mihály-templom, Nagytemplom.

1734: „A templom1 déli részén egy régi, most már fölhagyott kápolna áll. Ezt még abban az időben építették volt, amikor a város külső részén a település megkezdődött, s akkor a lakosok számának megfelelt. Időközben azonban a lakosság úgy megszaporodott, hogy a kápolna már nem tudta befogadni. Akkor annak jobboldali falára egy magas szószék-félét emeltek, s arról prédikáltak azoknak, akik a kápolnából kiszorultak. Mindez addig tartott, míg a részint magyar, részint szász lakosság még jobban elszaporodott. Ekkor második János király, másként János Zsigmond kibővíttette annyira, hogy hat–hétszáz embert is befogadott." [Kv1734 28–29.].

Nem sokkal ezután lebontották.

Szent János útSfântu Ion.

Szent Jób-ispotálySzent Erzsébet-ispotály.

Szent Jóska. A Szent József-szeminárium közkeletű, tréfás neve. — Szent József-szeminárium.

Szent József-finevelő. A Szent József-szeminárium nevének változata. — Szent József-szeminárium.

1918: Szent József-finevelő [Jelentés 30.].

Szent József-szeminárium. Másképp Báthori–Apor Szeminárium. 1724-től barokk ízlésben emelt épület a Belső-Torda utca jobb oldalán. A Fogoly utca sarkán álló déli része 1731-ben, északi szárnya a szekérkapu ívének zárókövébe vésett felirat szerint 1769-ben épült. A jezsuiták által létesített Szent József Fiúnevelde a közelmúltig bentlakás volt. 1776-ban a kegyesrendiek vették át. Most is a volt kegyesrendi gimnázium (Báthori István Líceum) része. Szemináriumnak is mondták. — Szeminárium.

1733: Szent József szeminárium [KvLt Fasc II. 693.]; 1736: „[A] székely földről jött szegény deákoknak [...] az páterek mind Monostoron, mind azután hogy Kolozsvárban bémentenek, egy házat tartottak, azt seminnáriumnak hitták" [SZT XII. 340.]; 1869: R. kat. Seminárium [Bodányi]; 1888: Seminarium [Kv88].

Az épület főbejárata feletti szoborfülkében a kezén gyermeket tartó Szent József barokk szobra áll. A szobor fülkéjét a pártállam idején bedeszkáztál. Felirata:

Tu / Eris / Super / Domum Meam / Gen 41
’Te / leszel mindig / az én házam felett (Te őrködj a házam
fölött)’ (Mózes I.).

A szobor alatt az 1883-ban odahelyezett emléktábla látható. Felirata:

SEMINARIUM BATHOR(iano). APOR(eum). S(ancti). IOSEPHI.
’Báthori–Apor Szent József
Szeminárium’.

Az épület déli, udvari szárnyán 1933-ban, az iskolaalapító Báthori István születésének 400. évfordulója alkalmából, szobrot avattak. A fejedelem életnagyságú mellszobra Vágó György szobrászművész alkotása [KíKv 129–130.]. —Szeminárium-kert.

Szent László király út. A Szent László út nevének változata. — Szent László út.

Szent László út. A Szamos fölötti vasúti hídtól, közvetlenül a vasúti töltés mellett, attól délre, vele párhuzamosan kelet-délkelet felé, a Kölesföldön át, Szamosfalva nyugati határáig vezető utca. Az 1900-as évek elején kezdett kialakulni. Két részből állt és áll ma is. Az első a vasúti hídtól, a Szamosközi utcától nyugatra folyó Kisszamos (Malomárok) ágig, a második a Téglás utcától keletre vezet.

1914: Szent László út [Cim14 169.]; 1916: Szent László út [Kv16BI]; 1917: Szent László király út [Cs17]; 1923: Calea Oituz [Br 89., 102.]; 1933: C[alea]. Oituz [OF 39.]; 1937: Str. Oituz [Br37]; 1941: Szent László út [Kvát41]; 1945: Szent László út; Calea Sf. Ladislau – Szent László út [Kvut]; 1948: Calea Sf. Ladislau – Szent László út; Str. Răsăritului – Napkelet utca (răsărit s fn ’kelet’); 1964: Str. Răsăritului – Napkelet utca; Str. Răsăritului.

Nevét a helyhatóság adta.

Szent Lélek-egyház. Valószínűleg a Szent Lélek-ispotály nevének változata. — Szent Lélek-ispotály.

1454: „a városon kívül lévő Szent Lélek-egyházban lakó szegényeknek egy hordó bort" [KmJkv I. 488.]; 1459: Ecclesia S. Spiritus [JakabOkl I. 198.]; 1523: „ecclesiam pauperum Sancti Spiritus in territorio civitatis Koloswariensis" (’a szegények Szentlélek-egyháza’) [KmJkv II. 412.].

Nevét a Szentháromság harmadik isteni személyéről, a Szent Lélekről kapta.

Szent Lélek-ispotály. A Kőmál keleti oldalát borító szőlők, a Szent Erzsébet-ispotály alatti kórház. A Szent Erzsébet-ispotályhoz viszonyított helyzete miatt Alsó-ispotálynak is mondták. 1557-ben Izabella királyné négy szőlőt és dohányoskertet adományozott az ispotálynak [GKv 200.]. Úgy tűnik tehát, hogy a két név ugyanazt az ispotályt jelölte. A XVI. században is volt valamilyen épülete a Külső-Magyar utca végén, valahol a Szentpéteri templom közelében. — Alsó-ispotály, Felső-ispotály, Szent Erzsébet-ispotály.

1471: „Hagyott [...] a Szent Erzsébet- és a Szent Lélek-ispotálynak négy-négy Ft-ot és egy hordó óbort" [KmJkv I. 721.]; 1530: Szent Lélek-ispotály [KmJkv II. 523.]; 1531: „Hospitalj Sancti Spiritus extra Moenia" (’a falon kívüli Szent Lélek-ispotály’) [JakabOkl I. 374.]; 1570: „pinter lwkacz 12 flon veot volt egy hazat hoz Bartostwl, Mely haz keozel az Zent lelekhez Magyar vcha vegeben vagion" [TJk 5/3. 9a–60a]; 1571: „Az zen lelekbely Espotalban ket forint ara fat aggyanak Az Notariusnakis azonkeppen" [SZT I. 525.]; 1575: „Az zemlye Molmot eo K. varosswl Mindenestwl az zentlelekbely Espotalhoz Engettek" [Élő 46.]; „Zegenieknek az Zent lelek Espotalyba zakaztasson Byro vram egy darab Erdeocsket" [Élő 9., 38.]; 1586: „Zabo Lenart Vram Resignalwa[n] Az Also Espotalybeli gondwisseleset, Tablara Iarwa[n] eo kgmek varosul mind az ket Nemzet Voxa zerent Valaztatoth a’ Zentlelekbely zeghenieknek Gondwiselesere az Vnionak tartasa zerent es az Wdeonek valtozasa zerent Zabo Georgy Vram" [SZT V. 820.]; 1599: „a szent léleki ispotálymester Bácsi Tamás" [BinderK 219.].

Nevét a Szentháromság harmadik résztvevőjéről, a Szent Lélekről kapta.

Szent Lélek utca. Az óvári Víz utca elejétől nyugatra nyíló, a Belső-Monostor utcával párhuzamos, a Sétatér utcáig vezető utca. — Szent Lélek-ispotály.

1852–1857: szent lélek-utcza [Jakab I. 36.]; 1865: Sz. lélek u. [Páncz]; 1869: Szent lélek u[tcza]. [Bodányi]; 1876: Sz. lélek utcza [Páncz1876]; 1888: Szt.lélek utcza [Kv88]; 1894: Szentlélek u. [Mach]; 1914: Szentlélek utca [Cim14 169.]; 1917: Szentlélek utca [Cs17]; 1923: Str. N. Filipescu [Br 87., 102.]; 1933: Str. N. Filipescu [OF 39.]; 1937: Str. N. Filipescu [Br37]; 1941: Szentlélek utca [Kvát41]; 1945: Szentlélek utca; Str. Fadrusz János utca [Kvut]; 1964: Str. Fadrusz János utca; Str. Petroşeni (’Petrozsény’); 1980: Str. Petroşeni [Cj80]; 1999: Str. Petroşani; Str. Virgil Fulicea [Kmth].

Neve a Szent Lélek-ispotállyal függhet össze, noha ez a Kőmál alatt volt.

Szentlélek utcaSzent Lélek utca.

Szent Mihály-templom. A Nagypiacon álló, Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt templom, a város egyik legnagyobb, legjelentősebb építészeti műemléke. A brassói Fekete-templom után Erdély második legnagyobb csúcsíves ízlésű temploma. — Nagytemplom, Piaci templom.

Építésének kezdete összefügg Károly Róbert 1316. augusztus 19-i oklevelével, amelyben a király megerősítette a város V. Istvántól kapott kiváltságait, többek között a szabad bíró- és plébánosválasztás jogát. Az új helyzet új, mutatós, tágas, a város megnövekedett lakosságát befogadó templomot igényelt. Az építkezés néhány év múltán minden bizonnyal megindult, de a város akkori kisszámú lakossága és ezzel összefüggő anyagi lehetőségei miatt lassan haladt. A Szent Mihály-egyház levéltárában megmaradt, 1349-ben Avignonban kelt búcsúengedély-levél – amely bűnbocsánatot ígér azoknak, akik a templom berendezéséhez és díszítéséhez hozzájárulnak – arról tanúskodik, hogy a város lehetőségeit és az építészeti ízlést figyelembe véve, a szentély a hozzáépült két mellékszentéllyel és a szentély melletti kettős padlásfeljáróval addig már elkészült. Az oklevélre rávezetett 1350., 1370. és 1397. évi búcsúmegújítás a templomépítés egy-egy újabb nekilendülését jelzi. A XIV. század vége felé, a növekvő török veszedelem hatására – mivel az Óváron kívül terjeszkedő várost övező falak emelésére még nem került sor –, a körülötte elterülő temetővel együtt védőfallal kerítették [Jakab I. 417.]. A szentegyházat valószínűleg Zsigmond uralkodása idején, 1437 vége előtt fejezték be. Hetedfélszázados fennállása során számos jelentős esemény színhelye volt. Több erdélyi országgyűlést tartottak benne. 1551. július 21-én Zápolya János özvegye, Izabella királyné itt adta át Habsburg Ferdinánd küldötteinek a koronát és a koronázási jelvényeket. Ugyanő, visszatérve Erdélybe, itt fogadta 1556. október 23-án az ország hódolatát. Itt iktatták be harmadszor a fejedelmi tisztségbe Báthori Zsigmondot, itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot, Báthori Gábort és Bethlen Gábort, itt ravatalozták fel 1607. február 17-én Bocskai Istvánt [KíKv 24–26.]. — Kistemplom, Nagypiac, Szent Jakab-kápolna, Szent János-kápolna.

1540, a hitújítás kolozsvári kezdete után egy ideig még a katolikusoké maradt. 1551 után, a lutheri reformáció terjedése idején előbb az evangélikus, majd 1566-ban az unitárius egyházé lett. 1716-ban, a Rákóczi-szabadságharc leverése után a Habsburgok ellenreformációs törekvéseinek szellemében, Steinwille tábornok császári főparancsnok utasítására a katonaság erővel elvette az unitáriusoktól és átadta a katolikusoknak.

A város Aegidius van den Rye, Ferdinánd Habsburg-főherceg festője által a XVI. század végén vagy a XVII. század elején, 1605-ben bekövetkezett halála előtt készült rajzon a templom homlokzatának északi sarkán torony áll. Bár csak ez látszik, a homlokzat déli sarkán ott volt az ikertorony, amint az a csúcsíves ízlés korában szokás volt, s amint az Segesvári Bálint emlékirataiból kiderül: 1633: „11 Augusti. Üte az mennykő be az templomon való nagyobbik toronyba Torda utca felől" [KvEml 165.]. A rajzon az óralap fölött alig kiugró erkély, a négy sarkon egy-egy fióktorony, a torony csúcsán pedig a hitújítás előtti korból maradt kereszt állt. Utóbbit az 1665. évi nagy tűzvész pusztította el. Helyébe ekkor rézkakast illesztettek. 1697-ben, az újabb tűzvész idején ez is elenyészett. Az anyagilag meggyengült unitáriusok most csak holland segéllyel tudták használhatóvá tenni a templomot. Tornyai romokban maradtak. Ebben az állapotban foglalta el a templomot 1716-ban a császári katonaság. Újjáépítése 1742-ben kezdődött és 1744-ben fejeződött be. Amint egy, az 1700-as évek derekán készült, Békésy Károly által helyreállított festményen látható, a homlokzat északi sarkán új, hatalmas sisakkal fedett barokk tornyot emeltek, amelyik egyáltalán nem illett a csúcsíves templomhoz. Csak rövid ideig állt, 1763-ban villám sújtotta, földrengés repesztette a falait, s le kellett bontani [Kelemen 115.].

80 m magas újgótikus tornya a városi tanács 1836. január 22-én kelt beleegyezésével, a Monostor és Szén utcai kapu közti városfal köveiből, 1837. március 19. és 1858. szeptember 18. között épült, 1859-ben fedték be [Kelemen 116., GKv 210.]. A torony alatti átjárót, melyet egyesek illemhelynek használtak, Hirschler József apátplébános a XX. század elején alakíttatta kápolnává [Kelemen 116.].

A templom előtt álló, 1743 és 1747 között emelt barokk díszkaput 1899-ben lebontották és a Szentpéteri templom elé helyezték. — Szentpéteri templom.

Nyugati főbejáratától jobbra bevésett gótikus minuszkuláris, kisbetűs felirat látható. A latin nyelvű sorok ma is viszonylag jól kibetűzhetők. A felirat hiányos, mintha négy sorának elejét és végét, a betűkre való tekintet nélkül, egyenesre vágták volna:

Avdi · isr(ae)l · pra(e)cepta · d(omi)ni · et ea · in · c(ord)e(…)t(-)
vo · q(ua)si · i(n) libro · sc(ri)be ·et dabo · tibi · terra[m]
[af]luente(m) · lac(te) · et mel(le) : Co(n)serva · ig(itu)r · fand[am]
e · mea(m) · et ero · i(n)imicvs · i(n)imicis · tvis·et d[…]

’Halld Izrael az Úr parancsolatait és azokat a te szívedbe / mintegy könyvbe írd be, és adok neked tejben és mézben / bővelkedő földet: Tartsd meg az én igazságomat / és ellensége leszek ellenségeidnek és…’ (A középkori latin nyelvű Biblia, a Vulgata alapján fordította dr. Buzogány Dezső). Ez az eddigi legteljesebb, e sorok írója és dr. Buzogány Dezső által lejegyzett szöveg. Alig néhány, kiolvashatatlan betű hiányzik belőle.

E felirat alatt, az ugyancsak gótikus kisbetűkkel vésett szöveg a főbejárat ívmezejében látható Szent Mihály-szobor elhelyezésének idejére utal:

Anno · d(omi)ni · Mş · CCCC
XLIIII · posita · e(st) · h(æc) · ymago
hvic · alm(a)e · ec(c)le(s)i(a)e · s(an)
c(t)i · mich(-)
aelis · archangeli

’Az Úr 1444. esztendejében / helyezték el ezt a képet / e Szent Mihály főangyalnak szentelt anyaszentegyház / számára’ (Kovács András fordítása).

1a Szent Mihály-templom

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

vissza az elejére


MŰVELŐDÉS


„Nagy magyar művész, és már nem is tud meghalni soha"
Berek Kati, a Nemzet Színésznője Kolozsváron

(11. old.)

Kíváncsian vártam a vele való találkozást. Tudtam: sok mindenen ment keresztül, olyan dolgokon, amelyek elviseléséhez, de főleg a küzdelem felvételéhez szinte emberfeletti erő kell. Nem sokan „dicsekedhetnek" az övéhez hasonló teljesítménnyel, hogy újra megtanultak járni, beszélni. Csak azért is. Mert élni akart. Mi több, játszani. Agyvérzését és lebénulását követő egy éven belül már utazott, röviddel ezután pedig színpadra lépett. S aztán még sok ideig. Míg a Nemzet Színésznője nem lett. Ettől kezdve letette a lantot. Hallgatom Berek Katit vasárnap délelőtt a Bölcsészkar Eminescu-termében, örülve a Hatházi András és Palocsay Kata által most elindított Élő színháztörténet sorozatnak, s közben nem tudok szabadulni a minduntalan visszatérő kérdésektől: hol vannak a pályatársak, idősebbek és fiatalok? Hol van a többi színház- és teatrológiaszakos diák? Körbenézve csupán Albert Júliát és Szilágyi Palkó Csabát látom a padsorok között, s a diákok sincsenek mindannyian itt. Néhány napja ugyanezt éreztem, amikor a László Gerő-kötetet mutatták be. Aztán gyorsan elvetem magamtól, hiszen nem kötelező odafigyelni ezekre a dolgokra.

Cipőfelsőrész-készítő lesz, mondta az árvaházban arra a kérdésre, hogy mi akar lenni. Pedig már akkor arról álmodott, hogy színésznő lesz, de amikor így válaszolt, kigúnyolták. Az anyjának pedig, hogy őt is megnyugtassa, azt mondta: tanítónő lesz. Édesapja ötéves korában meghalt, öten voltak testvérek, így anyja kénytelen volt beadni őt a szegedi árvaházba, ugyanis rettentő szegénységben éltek. Tizenhat éves volt, amikor Balázs Béla Szegedre ment, ő akkor is „főszereplő" volt valamilyen műsorban, s miután megnézte, Balázs Béla magához hívatta. Menjen fel Budapestre, és jelentkezzen a főiskolára, mondta neki, mert tehetséges. – Muszáj egy évet dolgozzak, hogy tudjak venni magamnak egy kabátot, ruhát és valami cipőt – felelte Berek Kati. Aztán amikor egy év múlva elindult Budapestre, hogy jelentkezzen a felvételire, az anyja hangosan kiabált utána: kurva, kurva. Persze később megbékélt vele, amikor színésznő vált belőle, anyját magához vitte Budapestre, haláláig ott élt mellette.

Gellért Endre volt a tanára, évfolyamtársaival együtt nagyon szerették őt. Ahogy elvégezte a főiskolát, leszerződtette a Nemzeti Színház. Kétszer hagyta ott az ország első színházát, amikor először visszament, „büntibe" helyezték, három évig nem játszhat, mondták. Amatőr színházat alapított, Gyurkó László íróval és Szigeti Károly koreográfussal. Csupán négy profi színész volt közöttük, a többiek amatőrök. 25. Színháznak nevezték el, afféle alternatív hely volt. Sikeresek voltak, annak ellenére, hogy nem nézték jó szemmel, amit csináltak. Rendezett, ami nagy bűnnek számított akkoriban egy nő részéről. Aztán, amikor felsőbb szinten úgy döntöttek, hogy hivatásossá válhatnak, ott hagyta „művét". Mint mondja, akkor már mindenki oda akart szerződni, folyt a harc a vezetőségi „posztokért", felbomlott, amiben hitt. – Na, nekem ebből elég – mondta, és elment.

Befutott színésznőként volt bátorsága vidékre szerződni. Miután látta, hogy igazgatók jönnek-mennek a nemzetiben, ő pedig nem kap szerepet, vett egy nagy lélegzetet, és Győrbe ment. Főiskolás korában rásütötték, hogy csak szavalni tud. Ettől kezdve tíz évig nem mondott verset. Aztán kiállt, és egyre-másra aratta a sikereket a pódium-műsoraival. Mondta Nagy László verseit, előtte senki sem. Talán nem merték. „Katinak szerelmes barátsággal, aki talán nem is tudja, hogy micsoda hálára kötelez – nagy magyar művész, és már nem is tud meghalni soha. Bpest, 1966. június 3. – N. Laci". Nagy László dedikálta így Arccal a tengernek című kötetét. Bár kívülről tudta József Attila verseit, sokáig nem merte mondani őket. 38 éves korában mondott először József Attilát. „Az ember küzdjön meg azokért a versekért, amelyek tetszenek neki, ne csak azokat válogassa be az önálló műsorába, amelyek másoknak tetszenek, amelyek benne vannak a köztudatban", ajánlja az őt hallgató fiatal színinövendékeknek.

Az életünk egy hatalmas küzdelem, de mégsem lehet összehasonlítani a színházi „küzdelmeinkkel", válaszolja arra a kérdésemre, hogy mi volt nehezebb számára: megküzdeni egy-egy alakításért, vagy legyőzni az élet problémáit. Hiszen a színész a színházat szereti a legjobban. Megrekedt a magyar színház, egyre rosszabb a helyzet, mondja. Mióta nem játszik, sokat jár színházba, nézőként. Mindig jó előadást vár, aztán többnyire nem azt kapja. „Mit vár egy mai előadástól?", hangzik a kérdés Szőcs Judittól, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség alelnökétől. – Néhány hete megnéztem Budapesten a kolozsváriak előadásában a Woyzecket. A kolozsvári színház elhozta nekem azt a csodát, amit én egy színháztól várok – jön a válasz. Másnap megnézte az Oidipuszt a Nemzetiben: nem voltak rosszak a színészek, de az előző este színházi élmény volt, ez pedig nem, mondja. (Hiába is próbálnám tagadni, kicsit büszke vagyok, nem tudom miért). – Óriási hazugság – hangzik a rögtöni reagálás arra a felvetésre, miszerint egy aznapi Duna-tévés beszélgetésben Vojth Ági arról beszélt: anyja, Mészáros Ági betartotta 1956-ban tett fogadalmát, hogy addig nem lép színpadra, amíg az oroszok ki nem vonulnak az országból. Berek Kati természetes reakciója nevetést vált ki belőlünk, aztán sorolja a dátumokat: hányszor játszott színpadon Mészáros Ágival.

1993. Megrázó dátum Berek Kati életében. Agyvérzést kap. Jobb fele lebénul. „Mi adott erőt a gyógyuláshoz", kérdezem, bár nem tudom, akar-e beszélni róla. Egészen feldobódik, szinte örül a kérdésnek. „Ültem a tolószékben, és hallottam, hogy az orvosnő azt mondja rólam a kolléganőjének – mert furcsa mód, aki nem tud beszélni, arról azt gondolják az emberek, hogy nem is hall –, Berek Kati nem fog többet felállni ebből a székből. Nem? Hát felálltam. Egy év múlva utaztam, aztán szerepet bíztak rám, elfogadtam, pedig azt mondtam, soha többet nem megyek színházba". Naponta öt órán át gyógytornázott, megtanult beszélni, először betűnként, aztán szavanként mondva ki hangosan az írott szöveget. Kínok kínját állta ki. De megérte.

Nekünk is megérte, hogy ott voltunk azon a vasárnapon. Köszönjük, Berek Kati!

Köllő Katalin

vissza az elejére


Néptánc gála
(VIII. Ifjúsági Néptánctalálkozó)

(11. old.)

Virágos kedvű Istenem, ki teremtetted fehér fényű hegyeinket, hogy őrizzék emberi méltóságunkat, telecsorgattad szülőföldünket tiszta muzsikáló vizekkel, s megfényesítetted szemeinket: olyan vége nincs búzamezőket adtál, hogy nagy dúcos-ropogós kenyereket süthessenek belőle az asszonyok. Teleszórtad a völgyeket selyem füvekkel s azokba bársony szirmú virágokat szőttél, hogy azon mezítláb tanuljanak meg járni gyermekeink, s adtál szájukba rokontalan, de édes-szép anyanyelvet, mit egykeként dédelgetni s őrizni oly igen kelletik, s oly szükség van rá, mint a nagy, csillag-pihés hóhullásokra és az ezüst-pászmás nyári záporokra, mint az aranyesők tavasz-hirdető hivalkodására és a fekete rigók hajnali énekére.

Jaj, én édes Istenem, aki, ha elhalmoztál ennyi betelhetetlen széppel, vajon azért teremtetted-e az erdélyi embert – ebbe a még megmaradt paradicsomi tisztásba – hogy megszenvedtesd aztán az értelmetlen háborúk, a megtorolt forradalmak, a Don-kanyarok, Isonzók, Doberdók és az elvesztett szülőföld fájdalmával?

Tudom, minden erdélyi ember hordoz magában egy-egy szépiaszín képet: azt, ahogy dédapáink hazahozták a szénát s az ökröket itatják, ahogy nagyapáink a fát vágták a zúzmarás szürke-színerdőben, vagy ahogy apáink a rózsaszín tábori lapokat írták a frontról. Ahogy dédanyáink a szöszt (és szeretetüket a család köré) fonták, ahogy nagyanyáink szennyeseinket szapulták tisztára, ahogy nővéreink piros pántlikát fontak hajukba (a vályogvető-kalákára is), vagy ahogy anyáink a – mindenkori – legkisebbet rengették, halkan siratózva: apáinkat és az elveszett hazát siratva.

Így az ember újra és újra megtalálja a szülőföldet, mert a szülőföld bennünk van, el nem vehető, megmutatkozik minden magyarul kimondott mondatunkban és erős vára a szülőföldnek az építő jó szándék, táncunkban a dobbantás szívünk dobbanása, zenénkben a hegedű a sírás, a kíséret a fohász, hogy az itthont el/fel nem adjuk.

Mert tőled, Istenem az erdélyi ember erőt kapott keresztje elhordozásához. S ez az erő a mindig kimondható, kipanaszolható fájdalom gyöngy sora, amit újra és újra lehet morzsolgatni, mint az olvasót: az erdélyi ember az idők kezdetétől kiénekelte, kitáncolta örömét-bánatát, miközben hozzáöltözött a tájhoz (amivel elkápráztattad Uram) s pompás viseletét úgy alakította, hogy azonosulni tudjon a szülőfölddel, amelyből vétetett...

Hát ezért volt olyan szép ez a március esti ünnep, ami annyi embert összegyűjtött, hogy ennyivel már kalákába vissza lehetne álmodni a hazát. Annyian eljöttek, hogy erőt merítsenek a népzene lélekgyógyító erejéből, s gyönyörködjenek a fiatalokban, akiket elvarázsolt a tánc...

Könnyes szemünk fényességei: gyerekeink táncoltak győzedelmes örömünkre, kik azért is voltak olyan Istennek-léleknek kedvesek és szépek, mert helyettünk pergették a széki, kalotaszegi, mezőségi vagy lapádi táncok gyöngysorát, bizonyságtételéül annak, hogy a hazát nem lehet elvenni tőlünk.

Megszenvedtetted az erdélyi népet, Uram. De adtál hozzá gyermeket és édes anyanyelvet, éneket, táncot, zenét és viseletet, hogy együtt, kedvtelve, büszkén viseljük a haza újrateremtésében a szenvedés rubintkalárisát. Ünnepeken. Amiből egy gyöngyszem mindig marad mies napokra is, útravalóul.

Mert megvannak a fehér fényű hegyeink.

És meg a méltóságunk.

Panek Kati
2006. március idusán

vissza az elejére


Hangulatok, színek a Gy. Szabó Galériában
Felházi Ágnes festészeti tárlata

(11. old.)

A Művészeti Akadémia másodéves magiszterének ez a tizenhatodik tárlata. Hogyan érthető és értékelhető a rendezvény? Pályakezdő művész, tehát ez a szám – vagyis rendszeres munkája – annyit már jelez, hogy folyamatosan képes ugyanarra a teljesítményre, sőt fejlődik, érlelődik. A tehetség tán legfőbb ismérve. És persze mindezt alátámasztják eddigi díjai is. „Fiatal kora ellenére kitűnő rajzkészséggel, színek iránti rajongással, beleérzőkészséggel, képességgel örökíti meg szülőföldjének tájait, építményeit" – írja a Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület 2001-es katalógusa.

A festmények szinte egynemű felületek, foltok, mélyről sejlik fel egy-egy forma, kontúr, részlet. Hangulatok? Milyen szín társul egy-egy hangulathoz? És az a hangulat minek az alapján született? Milyen témákkal, milyen szimbólumokkal dolgozik? Tájélmény sejlik fel a mélyből, majd az élményen messze túl a szín önállósul, nem tárgyak minőségeként, hanem elvonatkoztatva válik jelentéshordozóvá, pontosabban jelentésalkotóvá. Vagyis a forrás a tájélmény, azt pedig már a nagybányai festőiskola alkotói tisztázták, hogy a tájkép – lelkiállapot. Táj-hangulat-szín hármasa tehát egyfelől, majd a szín ereje a reflexió erejében hatalmasodik el. Bartók zenéje segít ezt megérteni, a felszínen a nagyon agresszív 20. század disszonanciája, de a mélyben ott van Liszt Ferenc „Magyar rapszódiá"-ja, és ezzel a magyar zenetörténethez, a magyar népzenéhez való kötődés.

Felházi Ágnes akvarelljei, akriljai, pasztelljei, temperái érzelmi lenyomatok, festménye a tájképen túl a világ hangulati leképezése. Megszépített világ? Milyen értelemben, irányban változtat, kérdeztem. Nem, így látja, nem változtatni akar, szubjektív világát építi, felelte. Kiállítása egy több mint ígéretesen induló pálya fontos állomása.

Józsa István

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

vissza az elejére


DIÁKLAP
— CAMPUS

XVII. évfolyam, 9. szám

(12. oldal)

„Mi cikket írunk, nem Perspektívát."

–szerk.

vissza az elejére


IRODALOM ÉS TOLL
megsemmisülés

(12. oldal)

Pipacs József elindult a folyó folyásával ellentétes irányban. Ment, mendegélt. A város lelke ködként lebegett benne és mindenben körülötte. Jókedve éppen nem volt, otthon hagyta a második emeleti szűk, egyszobás apartmanjában. A saját lakása. Még mintha emlékezne, hogy mennyire örült, amikor a magá-énak mondhatta, de lassan kinőtte a lakását, néha meg a lakás nőtte ki őt. Nem volt családja.

Az éjszaka hűvös volt és önző. Kiszívta a gondolatait, így egy darabig az ösztönei vezették akárhová, mert gondolkodni nem volt mivel, s célja sem sok volt. Az utcasarkon elhagyott egy nőt. Csinos volt és jószagú. Erre azért emlékszik, mert az olcsó női parfüm visszahozta gondolatait, jókedvét a helyére rakta. Pipacs Józsefről illik tudni, hogy ha jókedve van – csak úgy, magának –, kurjant egyet. Most is ezt csinálta, de elég hamar ráébredt szokása hasztalanságára. Rendőrautó állt meg mellette, menekülni nem volt miért, az sem volt hova.

– Szép jó estét!

– Szépet magának is!

– Igazolja magát!

– Pipacs József, vízgázszerelő, Baross utca 27., második emelet, tízes ajtó.

– Én ennek csak örülni tudok – mosolyodott el gyanúsan a rendőr –, de nekem igazolvány kéne.

Pipacs jól átvizsgálta a zsebeit, de igazolvány bizony nem volt.

– Akkor ön ebben a pillanatban nem létezik, mint teljesjogú állampolgár – mondta a rendőr, beült a kéken villogó autójába, s elhajtott.

Így történt, hogy Pipacs József egy olcsó női parfüm hatására megsemmisült.

Aczél Dóra

vissza az elejére


„Kispolgári nász" – kissé más „Perspektívából"

(12. oldal)

Már a legelején, tehát itt és most, le szeretném szögezni, hogy e cikk azokat célozza meg, akik a címben említett előadásról egy árnyalattal többet szeretnének tudni, mint azt, hogy stúdióelőadás, és hogy a terembe való bejutási folyamat során háromszor ellenőrzik a tisztelt néző jegyét. E célközönség, mely reményeim szerint számosabbnak és igényesebbnek mondhatja magát, valószínűleg már megkérdőjelezett egynéhány dolgot. Éspedig, hogy egy bizonyos, az elmúlt hét folyamán megjelent irományban, amelytől talán egy átfogóbb elemzői megközelítést várt volna, a bluanna becenév mögött rejtőző hölgy miért alkalmazta az „idei nyári esküvő" közhelyszerű példáját e színmű hasonlataként. Figyelembe véve azt is, hogy az illető cikkben a mű az abszurd és nevetséges, ám ugyanakkor elgondolkodtató és megnézésre érdemes jelzőkkel van felruházva, még több kérdés bukkan fel. Igen, e kérdések megalapozottak és jogosak, de a válaszokat sajnos csak egy személy birtokolja, éspedig az illető írás szerzője, mely tényállás jelen esetben egy szétzúzhatatlan akadályt képez.

Mindezek függvényében és e problémafelvetés megoldhatatlanságára való tekintettel talán ajánlottabb lenne áttérnem az információk azon szférájára, amit meg kell említeni, hogyha egy Bertolt (és kihangsúlyozottan nem Bertold) Brecht által aláírt műről kívánunk véleményt nyilvánítani. Mert lehetséges lenne a brechti világról oly módon beszélnünk, hogy mondanivalónk ne tartalmazza, kifejezetten mellőzze, száműzze fogalomtárából az olyan alapvető kifejezéseket, megnevezéseket, mint az „elidegenítési effektus" vagy a „Brecht-i songok"? Feltevésem szerint nem, hisz a szóban forgó világban az elő-adás elsődleges céljaként említendő az elidegenítő hatás. Ennek hálójában a néző nem éli bele magát az előadásba, hanem elidegenedik tőle, és ily módon lehetségessé válik számára, hogy tárgyilagosan ítélje meg a színművet, annak különböző elemeivel egyetemben, kiformálhat az ábrázolandó és ábrázolt folyamattal szemben egy vizsgálódó, bíráló magatartást.

A fentiekben megemlített jellemzők a Kispolgári nász című színdarabban is tetten érhetők, és hatásukat kifejtvén esélyünk adódik egy olyan világot elbírálnunk, mely a mindennapjainkban, a közvetlen környezetünkben elterülvén természetesnek hat, ám amely a színpadon, a színészek és a rendező kiváló munkájának összhangjában feltűnővé válik, ingerültséget, visszatetszést vált ki bennünk. Erre a reakcióra talán csak az erőltetett idillbe, paradicsomi harmóniába átvitt végkifejlet cáfolhat rá, viszont szerencsés esetben a bírálat, a világunk és annak konvencióinak elutasítására való törekvés már megszületett mibennünk. És ha ez, kilépvén a színház ajtaján, nem csak egy pillanatig tart hatalmában minket, hanem kísértő árnyékként a nyomunkba szegődik, akkor bátran állíthatjuk, hogy életünk e két órájában kivételesen nem veszítettünk, hanem nyertünk valamit. Ellenkező esetben ajánlottabb lenne mondandónkat, személyes véleményünket halkabb, kevésbé látható formába burkolnunk.

Száfta Szende

vissza az elejére


Hozz reá víg esztendőt
BEZZEG

(12. oldal)

Nem igényel különösebb jövőbelátást, hogy a mai nap néhány eseményét kitaláljuk. Beszédeket fogunk hallani a forradalomról, az autonómiáról, Kossuthról, Széchenyiről. Füttykoncerteknek is tanúi lehetünk. Itt-ott Markó Béla üzenetét fogják kihurrogni, ám a legnagyobb ellenszenvvel Gyurcsány üzenetét fogják végighallgatni (?). Kicsit aggódom, hogy megint az történik, mint tavaly: a miniszterelnök iránt táplált gyűlöletből még a Magyarországot képviselő diplomatáknak is kijut. Lesznek vastapsok. Ez leginkább Orbánnak jár ki, bár, ha arra gondolok, hogy Tusványoson arra buzdított, hogy faragjunk a Magyarországon élő rokonainkból Fidesz-szavazókat, kissé kellemetlenül fogom érezni magam a tapsviharban.

Ma a reggeli kávé mellett átrágott beszédeikben egyesek majd újra felteszik a kérdést, hogy mit is ünnepelünk március 15-én. Talán majd ők is a kézenfekvő következtetésre jutnak: egy érzést. Kezdetben ugyan-is minden forradalom tiszta érzelmű. ’48, ’56, ’89. Az első percekben, órákban, napokban félretették a rációt. Érzelmek alapján cselekedtek: a szabadság, egyenlőség, testvériség triót az elején mindenki komolyan gondolta.

Vajon mi fog történni Udvarhelyen? Megérkezik Vadim néhány szélsőjobb huligánnal megpakolt busszal, egy újabb fekete márciusi napra készülve? Megadja magát Băsescu Szász Jenő ügyes manőverének, és ellátogat Udvarhelyre, jelenlétével legitimálva a szimpla tényt, hogy a bősz székelyek az autonómia mellett kardoskodnak? Netán Markó Béla is levonja a következtetést, hogy széthúzásnak semmi helye a mai nap, és felutazik Székelyudvarhelyre? Netán elfelejtik majd a jelenlévők a buta székely-magyar, csángó-magyar, magyar-magyar, szórvány-magyar, RMDSZ-magyar, MPSZ-magyar kategorizálást? A válaszok, attól tartok, mind nem-ek. Vadimék hál’ istennek otthon maradnak, a SRI meg az államelnök hátba veregetésének köszönhetően, Băsescu sajtóirodája majd küld valami borítékolt kaparmányt... Az RMDSZ meg változatlanul kitart majd amellett, hogy nem kell udvarhelyi típusú megmozdulásokat szervezni, mert lám, rombolja a koalíciós partnerekkel a viszonyt, és akkor nem lesz autonómia. Talán majd a Băsescu medveboc(s)a majd eldörmögi újra, hogy a liberalizmus és az európaiság szép és jó, de ha a helyi románságot kellemetlenül érinti, akkor biza nem kell, tehát NEM KELL. A magyar kategorizálás is megmarad: majd az ünnepség után, ilyen-olyan fogadásokon, lokálokban mindenki újra virtuskodva veri majd az asztalt a saját igaza mellett.

Persze, ez csak egy kávé melletti előrejelzés. És különben is. Szeretek bízni himnuszunk első sorában.

Kiss Bence

vissza az elejére


Európa mint egy előadás címszereplője

(12. oldal)

Az előadás címében a megnevezett földrészhez csatolt jókívánságok le-írását talán ajánlottabb e cikk keretén belül mellőznöm, hisz nem áll hatalmamban előrejelezni, hogy a nyomdafesték mily módon békülne meg az illető kifejezéssel. Mindezt figyelembe véve a kockázatkerülő ember szerepét öltöm magamra, viszont akit érdekel a cím általam szándékosan kihagyott része, egész egyszerűen és könnyedén megtalálhatja kutatása tárgyát a román színház márciusi műsorplakátjain.

A szóban forgó színdarabot állva volt szerencsém végignézni, ülőhely hiányában annak ellenére, hogy az ülőhelyzetet biztosító jegy beszerzése már pár nappal az illető időpont előtt bekövetkezett. Ez esetben tekintsünk el az ilyen, sajnos, eléggé gyakran előforduló szervezési kellemetlenségektől, és összpontosítsunk az előadás mondanivalójára, hisz ottlétemnek is ez lett volna az elsődleges célja. Nem véletlenül írom, hogy ez lett volna, ugyan-is e határozott szándékom néhány zavaró körülménybe ütközött. Ezek közül a leginkább említésre méltó olyan aprócska akadály, amelyet az előadás színrevitele kifejezés által szoktak megnevezni. Leszűkítve e fogalom jelentéskörét, jelen esetben a hang-, illetve fényhatások képezik a bírálatom tárgyát, amelyek, enyhe kritikában részesülve is, következetlenségről, figyelmetlenségről és megszakítottságról tettek tanúságot. Vagy talán másként is lehetne jellemezni és értékelni a betétdalok félperces késéseit, ugyancsak késői elhalkulásukat, valamint a reflektorok gyakori rossz helyre irányultságát? Komoly kételyeim vannak efelől.

A színészi alakítást, nem létezvén más választásunk, mindezek függvényében kell befogadnunk és elemeznünk. A színdarab egyetlen szereplője kitartóan próbálta a technika ördögöcskéinek ellenére is hihetően és meggyőzően eljátszani szerepét. Igyekezett követni a fényt, melynek elméletileg őt kellet volna követnie, illetve túlkiabálni az elhalkulni nem akaró zenét, és mindezt úgy, hogy játéka lehetőség szerint ne veszítsen értékéből. Sikeresnek lenne mondható ez a folyamat, ám sajnos az összképhez a negyedéves színis hölgy által elkövetett szövegbeli bakik is hozzátartoznak – és ez sokat változtat a helyzet értékelésén, sejthetően nem a jó irányba.

Az előadás üzenetéből mindezen hiányosságok ellenére leszűrődik az Európára, a mai kiüresedett, gépiesített világra kiéleződő irónia, hogy mit várunk, remélünk, és hogy mit is kapunk valójában korunktól. Az ellentét szomorú és lesújtó, a viszonylag nagyszámú közönség mégis nevet, és jól szórakozik. Feltételezhetően még el kell telnie egy kevés időnek ahhoz, hogy rádöbbenjen, hogy az, ami itt, a színpadon iróniájának és nevetésének tárgya, az kint a világ, a valóság, amely bekebelez. De hadd szórakozzon és tapsoljon öntudatlanul, hisz lehetséges, hogy kilépvén a színház ajtaján, más teszi ugyanezt, az ő rovására.

Szende

vissza az elejére


Nem dohányzók versus dohányzók

(12. oldal)

Senki számára nem meglepő, ha kijelentem, hogy az utóbbi években félelmetesen megnőtt a cigarettázók száma. Annak ellenére, hogy a lakosság egy része alig keresi meg a minimálbért, sajnos, a cigaretta nem hiányzik a családokból. Ez a tény maga után vonja azt, hogy a cigarettázók sokszor ellehetetlenítik a nemdohányzók életét. Manapság már oda jutott az ember, hogy nem talál sehol egy olyan helyet, ahol ne lehessen „vágni" a füstöt. A szórakozóhelyeken nincs elkülönített rész a nem dohányzók számára, így amellett hogy vágni lehet a füstöt, és az ember szeme esik ki, úgy csípi a füst, még arra is kárhoztatnak, hogy együtt szívjuk a kátrányt a dohányzókkal. Ne gondolja senki azt, hogy az, aki nem dohányzik, nem is iszik, mert a káros szenvedélyeket nem muszáj halmozni, és más is szeret szórakozni. Bizonyos helyeken még lehet látni elvétve egy-egy táblát Nem dohányzóknak felirattal, de ezt, persze, senki sem tartja be.

Az egyik ilyen esettel a Bulgakov Kávéházban lehet találkozni, ahol a hátsó helyiség bejáratánál egy tábla jelzi, hogy nem dohányzók számára fenntartott szoba, de nem választja el semmi a dohányzó helyiségtől. Persze, a legtöbb esetben nem tartják be, ha pedig kerül annyi nemdohányzó emberke, hogy három asztalt elfoglaljon, a mellettük lévő szobából a füstfelhő mind oda gyűl be. Mi értelme akkor a táblának?

Nem ez az egyedüli italozó, ahol nincs nemdohányzók számára fenntartott hely. A másik „szerencsésnek" mondható helyzet, amikor az ember elhatározza, hogy a városban akar enni. Egy-egy pizza vagy szendvics hamar elűzi az étvágyat, de a cigifüst, azt hiszem, még hamarább. Mikor a legnagyobb étvággyal nekilátnál, épp akkor füstölnek az orrod alá, a legtöbben még azt sem kérdik, zavar-e.

Annak ellenére, hogy a tulajdonosok nem kis összegeket költenek légkondicionáló és elszívó berendezésekre, a füstöt vágni lehet mindenhol. Megtelik az ember ruhája, bőre, haja cigifüsttel. Egy esti szórakozás után moshatsz egy fél napig.

Néha úgy tűnik, hogy egyre kevesebbek azok, akik nem dohányoznak, így e cikk írójának is sokszor kisebbségi érzése támad, és szégyelli megkérni a körülötte levőket, hogy hagyják abba, mert zavaró. Mikor jön már el az az idő, mikor elkülönítenek a tiszta levegőre vágyók számára is egy helyet, és nem csak a profitot nézik? Igaz ugyan, hogy a cigisekből sokkal több pénz folyik be, de a többiekké a helyesebb út. Egyre többször rendezik meg a nem dohányzók világnapját, de semmi haszna, úgy tűnik. Ők cigiznek, mi szívjuk – vagy szívunk?! Megmérgezik magukat és minket is… Az, hogy valaki jószántából lesz az ördög cimborája, arról nem mi tehetünk, de akkor megoldást várunk arra, hogy ne kelljen osztoznunk a köhögésen.

Takács Enikő
takacseniko1@yahoo.com

vissza az elejére


Öl az irigység (29.)
Emlékmű a kommunizmus áldozatainak

(13. oldal)

Kisebb emlékmű állítási hadjárat indult a „Forradalom" utáni Kolozsváron. A gyakran merő kényszerből való cselekvést mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a legtöbb új emlékművet meglehetősen képtelen helyekre „szuszukálták be" a kezdeményezők. A kommunista hatóságok által meghurcoltak vitathatatlanul megérdemlik a térbeli megemlékezést, az emlékmű viszont, jelenlegi helyén, aránytalanul nagy. A Kolozsvári Állami Magyar Színház előtti teresedés ebben a léptékben csak centrálisan lenne képes ekkora tömböt befogadni. De akkor melyik épület előtt? Kompromisszumok helyett inkább a megfelelő helyet kellene elkövetkezendő emlékekművek számára kiválasztani, vagy azok léptékét az adott helyhez idomítani. Kifejezőerőben is sok találékonyságra adhatnak a kötöttségek okot. A tömbháznegyedi tereknek égető szükségük van identitásra (is), hogy (emlék)helyekké váljanak: miért emlékezünk mindig a központban és környékén?

Az emlékmű tervezőjét, Virgil Salvanu tanár urat kérdeztük:

C.F.K
cfk@gmail.com

– Miért kirívó a környezetből?

– Szándékosan nem idomul a szocializmusra emlékeztető lakóházhoz, ahogy a magyar színház sem illeszkedett be a kommunizmusba.

– Miért kocka alakú?

– A kommunista diktatúra embertelen, rideg és kegyetlen volt, mint a kocka zárt, merev formája. Belsejében a börtöncellák kínzó magányában szenvedtek az áldozatok hosszú napokon-éveken át.

– Miért olyan nagy?

Azért, hogy a Malom utcából távolról is látható legyen, és növekedjen a néző közeledtével. A kis kocka lehet játék vagy láda. A nagy kocka uralja, és lenyűgözi az embert.

– Kikre emlékeztet?

A különböző világnézetű, nemzetiségű és vallású elítéltek együtt szenvedtek. A börtön árnyékában a kereszt bensőségesen, rejtve a hitet, a reményt és szeretet őrizte meg. Azok, akik utólag hivalkodó, az emlékműtől elütő keresztet helyeztek az alkotásra, ezt nem értettek meg, és nem éltek át.

– Miért nem szép?

Azért, mert célja nem az, hogy gyönyörködjenek benne, hanem, hogy emlékeztesse és figyelmeztesse a nézőt. Ha felháborít, meghökkent, gondolkoztat, meggyőződéseket ébreszt, vitákat kelt, akkor elérte célját.

Sajnos, az utóbbi időben az épületeket nem úgy helyezték el, amint rendeltetésük igényelte volna – mindenféle szabad területekre „szuszukálták" be őket. A bezsúfolt emeletes garázsok a szűk utcák mellett nem segítenek a közlekedésen sem. A mostani autókon kívül még pár száz autót hoznak a dugókba.

Emlékmű s kommunizmus áldozatainak
Gyurka Előd felvétele

vissza az elejére


Beszámoló a szegedi kollégiumokról (második rész)

(13. oldal)

A Móra-kollégium közvetlen közelében (ez annyit jelent, hogy egy cigi elszívásának ideje alatt mintegy 8 és félszer tehetjük meg sétálva a két bentlakás közti távolságot), a Fő fasor és a Temesvár út kereszteződésénél tornyosul a másik újszegedi bentlakás, a tízemeletes Hermann Ottó kollégium. Az épület mellett egy aszfaltozott sportpályába botolhatunk, majd következik egy pirinyó park néhány paddal, ahol szétszórt papírzsebkendők és üres üvegek árulkodnak arról, hogy a nagyvárosi szocializáció még mindig sokak számára pusztán annyit jelent: a szemetet laza mozdulattal, kínos gyorsasággal kell elhajítani.

A komfort itt ugyanolyan, mint a panelházak proli-dzsungelének esetében: van is, meg nincs is. A két-három személyes szobák berendezése (három ágy, íróasztal, polcok, beépített szekrények, mosdókagyló és székek) épp elegendő, de (néhol) van internetkapcsolat is, meg jókora ablakok. Ez utóbbiak nyáron kitűnő felfrissülési forrást biztosítanak: a buszra váró embereknek meglepődve kell tudomásul venniük kilógó lábfejek alapján, hogy az unatkozástól a kollégistának még mindig nem nőtt szőr a talpára.

Ebben az épületben főleg reálszakos egyetemisták kapnak szállást, hozzávetőlegesen hatszázan, ami emeletekre lebontva húsz-húsz szobában három-három diákot jelent.

Belépéskor a földszinten egy aula fogad, egy kávé- és egy üdítőautomatával. Innen nyílik a kollégiumi társalgó, a konditerem, a lépcsőház, a portásfülke és a liftek, szám szerint kettő darab. A kolozsvári bentlakásokkal ellentétben ezek használhatók is! A társalgó ad helyet a kollégiumi rendezvények nagyrészének: bulikon, vetítéseken, vetélkedőkön és különféle tematikus esteken itt tombolhat a lakosság – már ha kedve tartja. Abban az esetben, ha a bentlakó tévézni óhajt, közös megegyezés alapján igénybe veheti a legfelső emeleten berendezett tanulószobai készüléket.

Az első emeleten kapott helyet a könyvtár, ahova csak a diákigazolvánnyal rendelkezők bölcsész- vagy természettudományi szakos hallgatók léphetnek be. A többiek nem találnak szakképesítésüknek megfelelő köteteket a polcokon. Nem sokkal arrébb három vendéglakosztályt is kialakítottak a tervezők: ezek a berendezett konyhás, fürdőszobás, másfélszobás apartmanok, amikben van tévé, telefon, internetkapcsolat.

A lépcsőfordulókban földre dobott vizes tál meg a székeket pótló néhány papírdarab jelzi, hogy itt dohányozni is lehet. A szobákban természetesen tilos a dohányzás, de itt is bevett szokás a szabályok mellőzése. Ugyanakkor itt a legnagyobb a hangzavar, ami főleg éjszaka erősödik fel, leginkább a fiúknak szánt ötödik emelettől felfelé.

A lányszobák 50%-ában, a fiúknál meg szinte minden szobában van internet. A kajatárolás Szegeden sem egyszerű. Emeletenként csak 2 hűtőszekrényt osztottak ki, ezért mindenkinek meg kell húznia a vonalat, amikor az otthoni csemegét kívánja a hidegbe tuszkolni, mert a túl sok közösködésben könnyen elkallódik a hazai.

Az ágynemű és a rendszeres ágyneműcsere a kollégiumi díjba foglalt szolgáltatások körébe tartozik. Ha viszont hamarabb koszolódik a cucc, akkor páratlan emeleteken vehetők igénybe a mosógépek, a diákigazolvány portán való leadásának feltételével.

A tizedik emeleten már csak a raktár és a tetőterasz található, ahonnan kitűnően szemügyre lehet venni Szeged városát.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a szegedi kolik minden tekintetben rávernek a hazai bentlakásokra, azonban van néhány vitathatatlan előnyük. A szobánkénti kevesebb ágy és a több háztartási gép gyakorta elviselhetőbbé teszi az itt eltöltendő időt.

Enyedi Sarolta

vissza az elejére


REJTVÉNY – REKLÁM


Ismeretségen alapuló versenyvizsgák?

(14. oldal)

Továbbra is fennáll annak a gyanuja, hogy az állami intézményeknél meghirdetett (vezetői) állások betöltésére szervezett versenyvizsgák nem „tiszták", ismeretségen alapulnak, igyekezvén megakadályozni „külsők" bejutását a hivatalokba, állította Alin Tişe prefektus. Amint azt keddi sajtóértekezletén elmondta, többen figyelmeztették, hogy a kolozsvári pénzügyi igazgatóságnál a napokban megtartott vizsga is ilyen alapon szerveződött, tehát csupán formális volt. Amikor a körülményekről érdeklődött az igazgatóság vezetőjénél, feltűnt, hogy az egyik próbán három személyt külön teremben helyeztek el anélkül, hogy ez indokolt lett volna. A háromból kettő végül sikeresen vizsgázott. Alin Tişe arra figyelmeztetett, hogy amennyiben beigazolódik a gyanú, érvényteleníti a versenyvizsgát, az elkövetkezőkben pedig a prefektura egy képviselője fogja felügyelni a hasonló vizsgákat az állami intézményeknél.

vissza az elejére


HIRDETÉS


SZOLGÁLTATÁS

(15. oldal)

Tapasztalattal rendelkező egyetemista fiú számítógép javítását vállalja elérhető áron. Telefon: 0745-298155. (0011)

vissza az elejére


MAGÁNÓRÁK

(15. oldal)

Magyartanárnő felkészít érettségire és képességvizsgára. Telefon: 0744-375452. (0026)

vissza az elejére


BÉRBE AD

(15. oldal)

Háromszobás lakásban két szoba kiadó a Grigorescu negyedben, április 1-jétől. Telefon: 0740-189289. (0020)

vissza az elejére


Egy perc derű

(15. oldal)

– Tudja, kend – kérdi a falu közepén az egyik székely a másikat –, miért van ennek a templomnak mind a két tornyán óra?

– Miért?

– Hát csak azért, hogy amíg én nézem az időt, kendnek ne kelljen rám várnia, hanem nézhesse a másikon...

vissza az elejére


Konkurencia a zöldövezeteknél

(15. oldal)

A kolozsvári városi tanács úgy értékeli, hogy sikeres volt az az eljárás, amelynek során az utcák tisztaságát és a szemét-elhordást nem egyetlen cégre bízták, hanem felosztották a területet, és több vállalatra bízták a munkát. A kedd délutáni ülésen a városatyák úgy döntöttek, hasonlóképpen járnak el a zöldövezetek rendben tartásával is. A határvonalat a Tordai út, illetve az annak képzeletbeli meghosszabbítása adja, az attól keletre, illetve nyugatra eső városrészekre más-más cég pályázhat. A tanácsosok remélik, hogy ezáltal létrejön némi egészséges versenyszellem, amely nagyban hozzájárul majd a minőség javulásához. A döntés nem volt mentes a vitáktól. László Attila javasolta például, hogy más városok (például Szatmárnémeti) mintájára, osszák fel a várost több kisebb területre, így azok a tőkeszegényebb cégek is pályázhatnának, akik egy fél várossal nem lennének képesek megbirkózni. Emil Boc polgármester azzal érvelt, hogy ez esetben igencsak nehéz lenne tartani a kapcsolatot a megbízott cégekkel, azoknak sokasága miatt a helyzet kevésbé lenne áttekinthető. A tanács különböző bizottságai emellett még számos módosító indítványt fogalmaztak meg, nagyrészük arra vonatkozott, hogy melyek azok a konkrét feltételek és elvárások, amelyeket a zöldövezettel foglalkozó cégeknek teljesítenie kell. Az újonnan megfogalmazott kitételek megszabják a szerződés felbontásának feltételeit és módozatait is. A határozat szerint egy céggel először öt évre kötnek szerződést, ezt meg lehet majd hosszabbítani ennek az időtartamnak a felével – azaz további két és fél évvel.

E.-R. F.

vissza az elejére


Utazási kedvezmény, vitával

(15. oldal)

Váratlan módon ellenkezésbe ütközött a kolozsvári polgármesteri hivatalnak az a javaslata, hogy a Student Card nevű kártyát birtokló nappali tagozatos egyetemisták utazási kedvezményben részesüljenek a közszállítási vállalat járművein. Az egy járatra érvényes bérletek árának felét jelenleg is az egyetem fizeti minden ösztöndíjas helyre bejutott nappali tagozatos diáknak. A javaslat szerint, amit a Kolozsvári Diákszervezetek Szövetségének javaslatára a polgármester és néhány tanácsos közösen nyújtott be, a Student Card birtokosai számára a városi költségvetésből fedeznék a bérlet árának hátralevő ötven százalékát. Ez különösen a tandíjköteles helyeken tanuló diákoknak lenne értékes adomány, hiszen számukra ez lenne az egyetlen kedvezmény. A kedd délutáni tanácsülésen azonban megjelent azoknak a diákoknak a képviselője is, akik – a jelek szerint – nem értékelik túlságosan a szóban forgó kártyát. Elmondása szerint, a legtöbb ösztöndíjas diáknak nem áll érdekében, hogy a 10 erős lejbe kerülő kártyát kiváltsa, hiszen az egyetem – a diákigazolvány által – már biztosítja számukra azokat a kulturális kedvezményeket, amelyeket a kártya birtokosai a tervek szerint élveznének. Éppen ezért, kérte, hogy a tanács távolítsa el a határozat-tervezetből azt a – szerinte diszkriminatív – intézkedést, amely szerint az utazási kedvezmény csak a kártya birtokosait illetné meg. Hozzátette: emellett szól az is, hogy még egyetlen Student Card sem talált gazdára, az első kártya átadását április elejére ígéri a Kolozsvári Diákszervezetek Szövetsége. A polgármester válaszában elmondta: a határozat-tervezetet kifejezetten a kártya birtokosai számára találták ki, ezért nem látja célszerűnek a kifogásolt kitétel eltávolítását. A diákszervezet képviselője szintén jelen volt a tanácsülésen, és ismertette azokat a kedvezményeket, amelyekben a kártya birtokosai részesülnének. Azt is elmondta: a kártyát bankok gyártanák, olyan eljárással, amely rendkívül megnehezítené annak hamisítását, ezért úgy véli: sokkal célszerűbb a kedvezményeket ehhez kötni, mint a viszonylag könnyen hamisítható diákigazolványhoz. A városatyák végül neki adtak igazat, és a határozatot annak eredeti, javasolt formájában fogadták el.

E.-R. F.

vissza az elejére


SPORT


LABDARÚGÁS
Elégedetlenek a CFR-nél

(16. oldal)

A szombati Bukaresti Sportul Studenţesc elleni hazai döntetlen után elégedetlenségüket fejezték ki a Kolozsvári CFR-Ecomax „nagyjai". A vezetőedző, Dorinel Munteanu elmondása szerint nagyon letörte az eredmény, mivel győzelemmel szerette volna kezdeni a visszavágókat, és minél hamarabb javítani a gyenge hazai eredmények mérlegén. A meccsen a csapat nagyon hamar kialakította helyzeteit, hamar eljutott ellenfele büntetőterületére, viszont a befejezéssel mindig gond volt, Dorinel szerint óriási volt a koncentrálási hiány. A három hónap pihenő után nem voltak formában, az edzőjátékos elismerte, hogy ő maga is igen gyengén teljesített, több alkalommal is eldönthette volna a találkozót.

Ezek után már a következő mérkőzésekre kell koncentrálniuk, az elsők mindig a legnehezebbek, mert a szünet után az edző még nem tudja eldönteni, hogy milyen formában van csapata. Az együttest a többi eredmények is nagymértékben segítették. Ha a jövőbe tekintünk, újabb nehéz percek várnak a klubra, mert olyan csapatokkal vívnak, amelyeknek nagy szükségük van a pontokra a bennmaradás érdekében. Jövő vasárnap például a Zsil együtteséhez látogatnak Petrozsényba, a tét nagyon nagy, ugyanis a gárda ebben a szezonban még nem győzött hazai környezetben. Itt lehetne bebizonyítani, hogy ez a hazai iksz csak egy kisebb tévedés volt, és „visszaszerezni" az elveszített pontokat. A mérkőzést vasárnap 15.30 órakor rendezik, a Tele-sport adó élőben közvetíti.

Konrád Szabolcs

vissza az elejére


KARATE WUKO
Kolozsvári sikerek Marosvásárhelyen

(16. oldal)

A Transilvania Kupa küzdelmei zajlottak a hét végén Marosvásárhelyen, 29 klub 336 versenyzője mérte össze tudását és erejét. Ezek közül nem kevesebb, mint 11 klub Kolozs megyét képviselte (Aranyosegerbegyi Hitaki SK, Tordai Karate Klub, Szászfenesi Hayashi Activ SK, Tordai Szamuráj Klub, Kolozsvári Dynamic SK, Tordai Favorit SK, Kolozsvári Vulturul Karate Klub, Aranyosgyéresi Phoenix SK, Kolozsvári Poli Karate SK, Kolozsvári Shotokan SK és Kolozsvári Politechnika ESK).

A Kolozs megyei bajnokok:

A Tordai Karate Clubtól: Vlad Popa (kata, stílusok közötti verseny, 7 alatti fiúk nyílt vetélkedője).

A Szászfenesi Hayashi Activ SK-tól: Ervin Trai (kata, stílusok közötti verseny, 7–8 év között fiúk nyílt vetélkedője), Hayashi Activ 4 csapat (kata, stílusok közötti verseny, 15–17 év között lányok), Maria Militaru (kata, stílusok közötti verseny, 7 alatti lányok nyílt vetélkedője), George Flaviu Pop – két aranyérem (kumite shobu sanbon fiúk, 65 kg alattiak, a 18 év feletti és a 18–21 év közötti korcsoportban), Raluca Vanea (kumite shobu sanbon, lányok, 11–12 évesek, 150 cm alattiak), Flavia Ornela Selejan (kumite shobu sanbon, lányok, 15–17 évesek, 50 kg alattiak) és Adela Maria Bodea (kumite shobu sanbon, lányok, 15–17 évesek, 55 kg alattiak).

A Kolozsvári Vulturul Karate Klubtól: Bogdan Dănilă (kumite shobu sanbon, fiúk, 11–12 évesek, 150 cm alattiak).

A Kolozsvári Poli Karate SK-tól: Paul Aurel Cătănaş (kata, stílusok közötti verseny, 15–17 év közötti fiúk nyílt vetélkedője), Roxana Rusu (kata, shotokan, lányok, 13–14 év között, 9 + 8 + 7 kyu) és Florin Raul Felecan (kumite shobu sanbon, fiúk, 15–17 évesek, 65 kg alattiak).

A Kolozsvári Politechnika ESK-tól: Magdalena Teir – két aranyérem (kata, goju ryu, lányok, 13–14 évesek 6 kyuig és kumite shobu sanbon, lányok, 13–14 évesek, 155 cm felettiek), Antonio Andrei Pop (kata, stílusok közötti verseny, 11–12 év közötti fiúk, 6 kyuig), Politechnika ESK 1 csapat (kata, stílusok közötti verseny, 18 év feletti lányok), Mihai Alexandru Ţibrea (kata sh + wr, fiúk, 13–14 évesek, 6 kyuig), Ştefan Dorin Chirilă (kata shotokan fiúk, 18 év felettiek nyílt versenye), Kerekes Éva Enikő (kata wado ryu lányok, 18 év felettiek nyílt versenye), Alin Cosmin Brânza (kata wr + sr + gr fiúk, 18 év felettiek nyílt versenye) és Emanuel Popan (kumite shobu sanbon fiúk, 18 év és 75 kg fe-lettiek).

vissza az elejére


SAKKSAROK
Katar színeiben az ex-kínai világbajnoknő

(16. oldal)

Már új hazája, Katar képviselőjeként indul a 2006-os Ázsiai Játékokon Csu Csen, minden idők egyik legkiválóbb kínai sakkozónője.

A volt világbajnok országváltása összefügg azzal, hogy 1999-ben férjhez ment a katari illetőségű, és szintén a sakksportban jeleskedő Midihki Mohamedhez annak dacára, hogy házasságuk kitartó családi ellenállásba ütközött. A fiataloknak hosszú időn át kellett szembesülniük azzal a szülői riogatással, hogy vallási és kulturális különbségek miatt nem egymáshoz valók – derül ki az EFE spanyol hírügynökség beszámolójából.

A most 29 éves, szülőföldjén csak „sakk-királynőként" emlegetett Csu legnagyobb diadalát 2001-ben aratta, amikor a moszkvai Kremlben rendezett világbajnoki döntőben legyőzte az orosz Alekszandra Kosztyenyukot. Hszie Csün után tíz évvel neki sikerült másodikként a kínai sakkozónők közül vb-trónra lépni.

Sportpályafutása első kiemelkedő eredményét 1988-ban produkálta, amikor korosztályos világbajnoki címet szerzett a 12 éven aluliak mezőnyében.

vissza az elejére


TEKE
Bajnoki címre törnek a férfiak, hullámvölgyben a nők

(16. oldal)

• Az Aranyosgyéresi Sodrony-ipar-CFR férfi együttese 152 fával 3452–3330 fa arányban (egyéniben: 4–2, összesítésben: 6–2) verte a leg-utóbbi fordulóban a Jászvásári CFR Olimpiát. Mindkét csapat kitűnően szerepelt, viszont a hazai pálya előnye érvényesült. Az is igaz, hogy az edzőjátékos Dumitru Beşe és Cornel Popa és túlszárnyalta önmagát, mindketten 600 fa feletti eredményt értek el, utóbbi 626 fával megdöntötte egyéni csúcsát.

A vajdahunyadi Radu Raita játékvezető a következő egyéni eredményeket szentesítette: Petruţ Mihălcioiu–Dumitru Penciuc 592–542, Dumitru Beşe–Marius Manea 629–571, Sebastian Beşe–Ioan Bisoc 504–560, Ioan Figlea–Daniel Penciuc 562–542, Cornel Popa–Ioan Dăscălescu 626–492 és Zenkó Alpár–Costică Ciurdea 539–593.

A Kolozs megyei együttesnek még három mérkőzése van hátra, legközelebb az idei bajnokságból. Március 18-án szabadnapos a Sodronyipar-CFR, egy hétre rá a Brassói Rulmentul elleni elhalasztott mérkőzést pótolja be, április 5-én a Vajdhunyadi Kohász elleni rangadó következik idegenben, majd a zárófordulóban a Galaci ICMRS-t fogadja Aranyosgyéresen.

(schmidt)

• Az első osztályú női bajnokságban a Szamosújvári SOMVETRA Marosvásárhelyen szerepelt a Medgyesi Gázmetán ellenében. Bár az elmúlt években a SOMVETRA függetlenül attól, hogy hol játszottak, mindig győzött a Küküllő parti együttes ellen, ezúttal 3088–3061 fa (egyéniben: 4–2) arányú vereséget szenvedtek Barta Anna tanítványai. A szamosújváriak közül a legjobb teljesítményt a válogatott Adela Ban nyújtotta, aki 533 fát vert le, kiemelhető még Alexandra Văidăhăzean eredménye is, aki 527 fáig jutott.

A következő fordulóban, a hét végén, a szamosújvári lányok Székely-udvarhelyen szerepelnek a helyi Akarat Elevan csapata ellen.

(erkedi)

vissza az elejére


KÉZILABDA
Négygólos vereség

(16. oldal)

A hét végi 19. bajnoki fordulóban a Kolozsvári Armătura U Agronomia Herz Brassóban vendégszerepelt, és négygólos vereséget szenvedett a helyi Dinamótól.

Eredmények: Brassó–Kolozsvár 31–27, Nagyváradi Leonardo MSC–Nagybányai Minaur KK 27–27, Temesvári Universitate Poli Izometal–Resicabányai UCM 26–30, Târgu Jiu-i Pandúrok–Bukaresti Dinamó Baumit 30–35, Ploieşti-i Uztel–Caracali Romvag 41–30, Jászávásri Politechnika–Medgidiai MSC 32–28 és Konstancai MKK–Bukaresti Steaua 32–31.

Az élmezőny: 1. Konstanca 37pont, 2. Buk. Dinamó 31, 3. Tg. Jiu 29, 4. Steaua 26 (614–554), 5. Resicabánya 26 (577–544), 6. Uztel 20, ..., 9. Kolozsvár 14.

Legközelebb, március 23-án a Leon Gomboş irányította együttes a temesvári diákcsapatot fogadja a kolozsvári Horia Demian Sportcsarnokban.

(pja)

vissza az elejére


Foci vb robotoknak

(16. oldal)

Bár a márciusban elszenvedett sorozatos kudarcok nyomán a német labdarúgó válogatott az esélytelenek nyugalmával készülhet a június 9-én hazai pályán kezdődő világbajnokságra, a fekete-piros-arany mezesek egy másik kategóriában akár az elsőséget is megszerezhetik. Ez pedig nem más, mint a robotok futballja.

A Robocup, azaz robotkupa tavalyi küzdelmei során a németek igen erős csapattal vettek részt. Ennek bizonyítéka, hogy egészen a döntőig meneteltek, és csak a japánoktól szenvedtek vereséget. „Az oszakai mérnökök csapata valóban jobb játékosokkal állt ki: mezőnyjátékosaik fürgébbek, fordulékonyabbak voltak, a kapusuk pedig még oldalra is tudott vetődni" – elemezte a tavalyi döntő tanulságait Sven Behnke, a németek „szakvezetője".

A freiburgi egyetem kutatója azt is tudja, miben kell javulniuk játékosainak, ha az idén Brémában rendezendő Robocupán diadalmaskodni akarnak. „Jobb szervomotorokat kell beépítenünk, és gyorsabb kamerára van szükség, hogy fürgébben tudjanak reagálni a pályán történtekre, a labda mozgására" – árulta el Behnke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A futballrobotok egységes, a FIFA szabálykönyvét követő előírások alapján kergetik ugyan a labdát, ám méretüket és mozgásszerveiket illetően még távolról sincs egységes koncepció. Összesen 35 országban folyik kutatás és fejlesztés a robotfutball kapcsán. A japánok robotjai például négy lábon mozognak a pályán. Hogy kergetnék a labdát, az azért túlzás volna: sebességük másodpercenként 50 centiméter – igaz, ezzel is gyorsabbak a riválisoknál.

A német csapat játékosai két lábon mozognak, végtagjaik mozgatásáról és fejük forgatásáról összesen 19 szervomotor gondoskodik. A szemük egy kamera, amely a fej alatt helyezkedik el, míg „törzsük" egy zsebkomputer. Ez vezérli a mozdulatokat, és – a szervomotorokon keresztül – képes akár talpra is állítani a játékost, amennyiben az egy ütközés hevében a gyepre huppant.

A szoftvernek köszönhetően a robotok is tudják, amit már egy kölyökcsapat 6–7 éves játékosai: a futballt gólra játsszák, vagyis a gömbölyűt be kell juttatni lábbal a szögletesbe – a kapuba. A Robocup küzdelmeiben elő-írás, hogy a játékosok testmagassága legfeljebb 60 centiméter lehet, egy csapat pedig két játékosból áll – mély sajnálatára Sven Behnkének.

A német csapat mágusa jobban szeretne több fős csapatokkal pályára lépni. Akkor ugyanis érvényesülne robotjainak kombinatív képessége. A német játékosok képesek meccs közben közölni egymással a labda pillanatnyi helyzetét is – ha a társ éppen nem látja kamerájával a bőrgolyót, akkor is képes a pálya méreteiből és saját koordinátáiból meghatározni a labda elérésének optimális útvonalát.

A közepes méretű robotok ligájában – ez nem vb-kategória! – például 80 kilogramm tömegű, roppant mozgékony robotok küzdenek egymással. A 8 x 12 méteres pályán négy-négy játékos focizik. Szakemberek ezt tekintik a robotfoci szuper ligájának, mivel a robotok ebben a kategóriában érik el az önálló mozgás legmagasabb fokát. A játékosok kerekeken gördülnek, érzékelőikkel meg tudják határozni saját mindenkori adataikat, és azokat a magukkal hordozott laptop segítségével gólra törő vagy védekező akciókká „érlelik". A játékosok folyamatos rá-diókapcsolatban állnak egymással, a játék tempója figyelemre méltó szintet ért el.

A robotfutball ötlete mintegy 15 évvel ezelőtt született meg – éppen abból a felismerésből, hogy a mesterséges intelligencia kutatása szempontjából a labdarúgás mint játék kiváló kísérleti terep. A futball gyors, nagyfokú kombinatív és kooperációs képességet feltételez – és, persze, roppant népszerű. Egyesek szerint 50 éven belül a robotok képesek lesznek a futballpályán is fölvenni a versenyt az emberrel.

Behnke ezt legalábbis érdekes látomásnak tartja, rámutatva, hogy a mai futballrobotok olyan fejlettségi szinten állnak, mint az 50 évvel ezelőtti számítógépek. A robotok minden évben és minden kategóriában jobb teljesítményre képesek, a műszaki fejlődésből pedig a labdarúgáson kívül más sportágak is profitálhatnak – mutat rá a freiburgi szakember.

Raúl Rojas, a berlini Freie Universität robotcsapatának menedzsere inkább szkeptikus. Szerinte 2050-ig nem fog megoldódni minden nehézség. A robotok 50 év múlva talán úgy fognak kinézni, mint az emberek, testük puhább, rugalmas lesz, hogy ütközéskor ne okozzanak sérülést. Mesterséges izmaiknak köszönhetően talán még rövid vágtákra is képessé válnak. Ám az, hogy honnan veszik majd az energiát egy 90 perces mérkőzés végighajtásához, egyelőre rejtély. A jelenlegi robotokat hagyományos telepek táplálják, amelyek általában 20 percig képesek áramot szolgáltatni. A 90 perces állóképesség – nem is beszélve egy esetleges 2 x 15 perces hosszabbításról – tehát ma még csak álom.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András