Ősztől drágul az albérlet,növekednek az ingatlanárak
Ruhaszárítókat, tetőtereket is lakássá alakítanak vállalkozók

(1. oldal)

Jó üzlet a ruhaszárító helyiség lakássá alakítása, így inkább a tömbház előtt teregetnek

Az ingatlanpiac a gazdasági, vállalkozói – nyerészkedési – területnek nagyon változó, ugyanakkor biztosan fejlődő része, ahol a befektetés vagy beruházás eddig még mindig megtérült és jelentős nyereséget is hozott. Az ingatlanárakat évek óta növekedés jellemzi, ez vonatkozik a házbérekre is, ahol az ősz biztos drágulást hoz. Ennek oka a kereslet és kínálat között fennálló egyenlőtlenség, mind a lakások, mind az irodahelyiségek esetében, amely ingatlanszakértők szerint még jó ideig nem szűnik meg. Ősszel befolyásolja a házbérek alakulását az új tanévet kezdő diáksereg: Kolozsváron körülbelül százezer diák tanul, idén több mint 28 ezren kezdik az első évet, ezerrel többen, mint tavaly, és elenyésző azok száma, akik diákotthonban találnak szállást. Sokan felismerték a lakásvásárlásban és újraeladásban vagy bérbeadásban rejlő lehetőséget, és újabban divat a régi tömbházak közös helyiségeinek eladása és lakássá alakítása is. (Részletek a 8. oldalon.)

vissza az elejére


Egységes dolgozatok novembertől

(1., 7. oldal)

A tanügyminisztérium honlapján (www.edu.ro) közzétették a 2007-2008-as tanévtől érvénybe lépő, a kisérettségit helyettesítő egységes dolgozatok módszertanát és időpontját.

A hetedik osztályos tanulók román nyelv- és irodalomból, matematikából vizsgáznak, továbbá anyanyelv- és irodalomból. Nyolcadik osztályban ehhez járul még a diák választása szerint történelem vagy földrajz. Az első félévben mindkét évfolyam számára november 30-án lesz az első dolgozatírás anyanyelv- és irodalomból. December 5-én matematikából lesz megmérettetés, december 11-én pedig csak a nyolcadikosok írnak dolgozatot, történelemből vagy földrajzból. Végül december 14-én kerül sor a román nyelv- és irodalom dolgozatra. Valamennyi dolgozatot külön központban javítják, más iskolákban tanító tanárok. A két elbíráló kerekítetlen osztályzatából számítanak átlagot, ezt kerekítve adódik az osztályzat. 2008. január 11-én lehet benyújtani az óvást, a jegyet akkor módosítják, ha az újraértékelés során legkevesebb 0,50 pont különbség adódik. Az óvásig lehetőség lesz tanórán megnézni és megvitatni, kielemezni a dolgozatokat, utólagos módosításokért a tanárt és az elkövető diákot illeti felelősség.

A második félévben a dolgozatok sorrendje a következő: május 6. – anyanyelv és irodalom, május 9. – történelem vagy földrajzból. December 14-én kerül sor a román nyelv- és irodalom dolgozatra. Valamennyi dolgozatot külön központban javítják, más iskolákban tanító tanárok. A két elbíráló kerekítetlen osztályzatából számítanak átlagot, ezt kerekítve adódik az osztályzat. 2008. január 11-én lehet benyújtani az óvást, a jegyet akkor módosítják, ha az újraértékelés során legkevesebb 0,50 pont különbség adódik. Az óvásig lehetőség lesz tanórán megnézni és megvitatni, kielemezni a dolgozatokat, utólagos módosításokért a tanárt és az elkövető diákot illeti felelősség.

A második félévben a dolgozatok sorrendje a következő: május 6. – anyanyelv és irodalom, május 9. – történelem vagy földrajz, május 13. – román nyelv és irodalom, május 16. – matematika. Az óvásokat május 29-én lehet benyújtani.

Azok a diákok, akik betegség vagy egyéb objektív ok miatt hiányoznak a megszabott dátumokon, egy februári, illetve egy május–júniusi időszakban írhatják meg az elmaradt dolgozatot.

A dolgozatírás minden esetben két órát tart. Másolásért, csalásért egyes osztályzat jár, és a magaviseleti jegyet három ponttal csökkentik.

vissza az elejére


Unitárius nők konferenciája Torockószentgyörgyön

(1. oldal)

54 helyi szövetségből 263 küldött érkezett szombaton Torockószentgyörgyre, az Unitárius Nők Országos Szövetségének konferenciájára, közgyűlésére. Ott sorakoztak a templom előtt az unitárius nőszövetség országos és helyi zászlói, amelyeket bevonulás után a szószékkel szemben a karzaton helyeztek el, és később felavatták az új zászlókat is. Szabó Árpád püspök kiemelte a nőszövetségeknek azt a pótolhatatlan és rendkívül nagy értékű munkáját, amitől az egyházi élet egésze is nagymértékben függ. A szószéket beborító vándorabrosz egy évig Torockószentgyörgyön marad, ahol újabb kis háromszöggel gyarapszik. A tisztújítás nem hozott változást a vezetőségben. Versek, népdalok hangzottak el, majd előadás a szociális szerepvállalásról. A jövő évi UNOSZ-konferencia helyszínéről egyelőre nem született döntés. (Részletekre visszatérünk.)

Bakó Botond

vissza az elejére


Nemzetstratégia Szili Katalintól

(1., 8. oldal)

Nemzetpolitikai törvény benyújtását tervezi Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szeptemberi plenáris ülése után. Szili Katalin szerint jó remény van arra, hogy a testület ülésén konszenzus születik az általa készített anyagról, és erre alapozva szakértői, illetve politikai egyeztetés után jövőre elkészülhet a törvényjavaslat is. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára közölte: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról, ha majd elkészül annak végleges változata.

Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. A nemzetstratégiai törvény célja a kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában.

Állandó határon túli magyar képviseletet Budapesten
A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, és minden fontosabb magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése. Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a "nyugati" és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak.

Migrációs stratégia
A tervezet kitért arra, hogy a nemzetpolitikai érdekérvényesítés hitelessége és kiszámíthatósága érdekében az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza, vagyis meghatározza azt az állapotot, amelynek megvalósulása a jelenlegi államhatárok fennállása mellett is megfelelő megoldást jelent a határon túli magyar közösségek kisebbségi léthelyzetéből eredő problémákra, és egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. A dokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet vagy másik, a magyar nemzetrészek legitimitását biztosító fórum fogadhatná el.

Szili Katalin az MTI-nek elmondta: az általa készített koncepció arra a feladatra vállalkozik, hogy megpróbál egy közös értékrendszert felmutatni a megosztottsággal terhelt magyar politikai valóságban, beazonosítani azokat az elveket és célokat, amelyeket a teljes magyar politikai élet oszt.

Az MTI azon kérdésére, hogy ez a javaslat mennyiben összeegyeztethető a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatban kialakított politikájával, azt válaszolta: a KMKF ülésein a kormány képviselője is részt vesz, és nem kapott olyan jelzést, hogy a tervezet ellentétes lenne a kabinet szándékaival.

Gémesi: nem kellenek újabb intézmények
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az MTI-nek hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a végleges javaslatról. Két szempontban egyetért a házelnökkel: el kell kerülni a szimbolikus cselekmények csapdáját, másrészt, hogy a KMKF-nek és az Országgyűlésnek nem feladata végrehajtási utasításokat adni a kormány számára koncepcionális kérdésekben. Úgy látja: ha a parlamenti eszközöket is becsatornázzák a nemzetpolitika hatékonyabbá és sikeresebbé tételébe, az mindenképpen jó dolog.

A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését, vagy egy ehhez hasonló intézmény létrehozását, hiszen a Máért utolsó üléseiből kiderült, hogy az intézményt belpolitikai célokra használták, de ezt nem a kormány tette.

Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbi iroda létrehozásának ötletét, illetve a magyarok világszervezetéhez hasonló szervezet létrehozását. Emlékeztetett arra, az MVSZ kiszolgáltatta magát egyéni és politikai céloknak, és nem garantálható, hogy ez nem történne meg újra egy hasonló szervezettel. A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével kapcsolatban annyit mondott, nem tudja, ez milyen többletet adhatna akkor, amikor hetente-kéthetente egyeztet a kormány különböző szintű vezetőivel.

Álláspontja szerint nem azon kellene gondolkodni, hogy újabb és újabb intézmények jöjjenek létre, hanem például azon, hogy a határon túli magyarok szervezetei hogyan kapcsolódhatnak be a regionális fejlesztési tanácsokba.

vissza az elejére


Párkány: a legtöbb kérdésben konszenzus

(1., 8. oldal)

Egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatások kérdésében a határon túli magyar szervezetek. A legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el a szervezetek képviselőinek a szlovákiai Párkányban rendezett szombati tanácskozásán. A résztvevők üdvözlik az Országgyűlésben készülő nemzetstratégiai dokumentumot, és remélik, hogy a parlamenti pártok konszenzusra jutnak ebben a kérdésben – nyilatkozták a zárónyilatkozat elfogadása előtti sajtótájékoztatójukon.

Ami a 2008. január utáni szabad közlekedést és kapcsolattartást illeti, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál elmondta: a schengeni rendszeren belül olyan számítógépes nyomkövető rendszer működik, mely megkönnyíti a kívülről bejött polgárok mozgását is. Ugyanakkor maga a tagállam is kidolgozhat olyan speciális eljárást, amellyel elősegíti a vízumhoz jutást.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a kapcsolattartás biztosítékát.

A konferencia zárónyilatkozata Kárpátalja esetében a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére kéri a magyar kormányt a kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU tagállamok pozitív példáinak követésére.

A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják, hogy folytassák a pedagógusok szakkönyv támogatásának, valamint a határon túli magyar iskolák támogatásának a megvalósítását.

Az MKP elnökségi tagja, Duray Miklós szerint a 2007-es költségvetésben szerepel egy 2,2 milliárd forintos tétel nemzetpolitika szempontjából fontos támogatásokra, de erről senkinek nincs áttekintése. A politikus arra kérte a kormányt, hogy a határon túli szervezetekkel közösen döntsön a pénz felhasználásáról.

A záródokumentum aláírói hangsúlyozzák, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradása szempontjából elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormányzati rendszerek (autonómiák) minél teljesebb megvalósulása.

A résztvevők fontosnak tartják, hogy ősszel a romániai európai parlamenti választásokon biztosítva legyen a magyar közösség képviselete, ezért támogatják a romániai magyar szervezetek között a megállapodást. A tanácskozás résztvevői kifejezték aggályaikat az olyan negatív megnyilvánulásokkal kapcsolatban, amelyek a magyar kisebbségi közösségeket érintik. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti munkájuk közben etnikai hovatartozásuk miatt meghurcolnak, Szerbiában pedig teljes mértékben mellőzik az Európához felzárkózni kívánó demokratikus kisebbségi intézmények kiépítését és támogatását. Csáky Pál elmondta: Szlovákiában a kormány nem biztosítja a Selye János Egyetem működésének feltételeit, és veszélybe került a Szlovák Rádió magyar adásainak léte.

Bírálat érte Ukrajnát is, mivel kisebbségellenes intézkedések történtek az oktatáspolitikában, illetve Szlovénia kormányát, mert az ország régióinak kialakítása során figyelmen kívül hagyja a nemzetiségi arányokat.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy következő összejövetelüket 2008 első felében Eszéken rendezik meg, addig az MKP látja el a szervezet titkári feladatait.

vissza az elejére


Kult-Túra


MAINAP

(2. oldal)

NÉVNAP: Hilda. Német eredetű név, a –hild elemet tartalmazó összetett germán nevek rövidülése. Jelentése: harc, harcosnő. Gergely. A görög eredetű Grégoriosz név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből származik. Jelentése éberen őrködő.

NAPKELTE: 6 óra 47 perckor.

NAPNYUGTA: 20 óra 02 perckor.

ÉVFORDULÓK: Szeptember 3-án történt: 1783. A párizsi általános békeszerződés aláírásával véget ért az 1775-ben kezdődött függetlenségi háború az észak-amerikai angol gyarmatok és az anyaország között. A 13 gyarmat Egyesült Államok néven független köztársasággá alakult. • 1880. Pétervárott Fjodor A. Pirockij orosz mérnök a városi lóvasúti társaság egyik kocsijára egy villamosmotort szerelt, és ezzel megtette az első sikeres kísérletet az ún. villamossal. • 1909. X. Pius pápa feloldotta a vegyes házasságok tilalmát Magyarországon. • 1939. A II. világháború kezdetén Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak. • 1943. A II. világháborúban Olaszország a szövetségesek előtt letette a fegyvert és aláírta a fegyverszüneti megállapodást. • 1944. A II. világháborúban Belgium felszabadult a német megszállás alól. • 1953. Életbe lépett az emberi jogokról szóló európai konvenció. • 1998. Kanada partjainál lezuhant a Swissair svájci légitársaság utasszállító gépe, fedélzetén 215 utassal és 14 fős személyzettel. • 2004. Az orosz biztonsági erők megostromolták a muszlim fegyveresek által szeptember 1-jén elfoglalt beszlani iskolát. A túszejtés és -kiszabadítás hivatalos adatok szerint 335 emberéletet követelt, köztük sok gyerekét. • 2005. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója jelentésében megerősítette, hogy Irán a NAÜ felszólítása ellenére folytatja atomprogramját. Szeptember 3-án született: 1813. Eötvös József író, költő, reformpolitikus. • 1875. Ferdinand Porshe német mérnök, gépkocsi-gyáros. • 1906. Trau Sándor magyar származású Oscar-díjas francia díszlettervező, festő. • 1928. Yma Sumac perui énekesnő, aki közel négy oktáv terjedelmű énekhangja révén lett világhírű. • 1941. Babarczy László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, kiváló művész. Szeptember 3-án halt meg: 1658. Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér. • 1883. Ivan Szergejevics Turgenyev orosz író. • 1956. Bakóczi Károly romániai magyar író, irodalomtörténész, műfordító. • 1957. Heltai Jenő író, költő.

vissza az elejére


A NAP IDÉZETE

(2. oldal)

Az egyetlen dolog, ami számít az életben: magadat a második helyre tenni.

Turgenyev

vissza az elejére


Egymás megismerésére van szükség

(2. oldal)

A kölcsönös tolerancia hagyományos erdélyi paradigmája nemes és szép, de ma már túlhaladottnak számít, nem elégséges. Ma arra van szükség, hogy megnyíljunk egymás előtt, hogy intellektuális kíváncsisággal, érdeklődéssel forduljunk a másmilyen kultúrák felé – hangoztatta dr. László Ferenc muzikológus azon az előadássorozaton, amelyet a Kolozsvári Zsidó Hitközség Horea úti Deportáltak Templomában tartottak vasárnap délelőtt. Az eseményre az Európai Zsidó Kultúra Napja adott alkalmat, amelyet mindig szeptember első vasárnapján ünnepelnek. Kolozsváron négy rangos előadó ismertetett egy-egy témakört.

A hitközség elnöke, prof. Kallós Miklós köszöntője után először dr. Gyémánt László tartotta meg előadását, az erdélyi zsidóság történetéről, annak kezdeteitől az első világháborúig.

Megtudtuk, hogy már a római korban is éltek itt több-kevesebb ideig zsidók. Erről a jelenlétről tanúskodnak az itt talált Simon Bar Kochba által vert érmék, a jellegzetesen zsidó tárgyak, héber feliratos maradványok. A római fennhatóság megszűntével azonban ezek is eltűnnek, és bő ezer évig nincs nyoma annak, hogy itt zsidók éltek volna.

Az első újabb kori megjelenés a fejedelemség idejére tehető, Bethlen Gábor nevezetes privilégiuma, amely által megengedi a zsidóknak, hogy Erdély földjén letelepedjenek, mesterségeiket, szokásaikat és vallásukat szabadon gyakorolják. Az okmány megszorítást is tartalmazott: az egyedüli törvényes közösség csak Gyulafehérváron lehetett.

A későbbi elterjedés nem volt akadálymentes, hiszen az első Kolozsváron megtelepedett zsidó, Löbl Deutsch mind a helyi hatóságok, mind a klérus részéről ellenségességbe ütközött, 11 éves lányát elrabolták, és az apa minden közbenjárása, sőt, a császár parancsa ellenére erőszakkal megkeresztelték, katolikus férfihoz adták nőül.

Amikor a letelepedésnek már ilyen akadályai nem voltak, a zsidóság számos intézményt létesített a városban, akárcsak másutt, Erdély-szerte, ahol megtelepedett.

A legszebb időket a két világháború között élték meg – derült ki Gidó Attila előadásából. Létszámban jelentősen szaporodtak, kulturális, tudományos, oktatási és vallási intézményeik jó hírnévre tettek szert, megbecsült tagjai voltak a közösségnek. Az első, Párizs utcai zsinagóga felavatásánál például jelen volt a város teljes vezetősége, de a többi felekezet képviselői is.

A kultúra terjesztésében, a nevelésben jelentős szerepet játszottak a nyomdák, amelyek gyakorlatilag egész Erdélyt behálózták – tudtuk meg a harmadik előadótól, Maria Radosavtól. A több mint 900 cím, amit a térség zsidó nyomdáiban nyomtak ki, három nagy csoportba osztható: a legműveltebb réteghez szóló, jobbára vallásos irodalom, a közepes műveltségűeket megközelítő könyvek (perikópa-gyűjtemények, homiletikai kiadványok stb.), illetve az oktatási célokat, héber nyelv tanulását szolgáló könyvek.

Ez a szorgalmas tevékenység a második világháborúval és a soával itt megszűnt, de számos erdélyi zsidó nyomdász alapított Izraelben vagy Amerikában ma is fennálló és virágzó nyomdavállalatot.

Az utolsó előadás dr. László Ferenc muzikológusé volt, aki a zsidóságnak a zenéhez, a zenei élethez való hozzájárulását vizsgálta. Elmondása szerint a zsidó zenészt népének két sajátos jellemvonása befolyásolja: egyrészt a mindenre rákérdezés, a „vajon tényleg úgy van", másrészt az állandó fenyegetettség érzése. Ez a két meghatározó pont szokott tükröződni a zsidó zeneszerzők műveiben is, mint zsidó sajátosság.

Erdélynek számos olyan szülötte van, aki fényes zenei pályát futott be, de akiről kollégáik, diáktársaik csak utólag tudták meg, hogy zsidók – például Max Eisikovits, Ligeti György, Kurtág György. Valamennyiükről elmondható, hogy – az előadó szavaival élve – hidak voltak a többkultúrájú Erdélyben. Magukévá tették, elsajátították a környező nyelveket, kultúrákat és nemcsak, ugyanakkor lényükben összekapcsolták azokat. Mindhárman jelentős műveket alkottak mind román, mind magyar szöveggel, de más nyelveken is, mindhárman írtak olyan zenét, amely a környező népek kultúrájából táplálkozik, de életművükben csalhatatlanul megjelenik a zsidó motívum is.

ERCSEY-RAVASZ FERENC

vissza az elejére


Búcsúszavak Gyulai Pál halálára

(2. oldal)

Kedves kollégánk, szeretett barátunk, a történész Gyulai Pál (1936 – 2007) távozott közülünk, hosszas betegség után.

Akik már megrokkanva, ágyban fekvő betegként látták utolsó éveiben, talán el sem tudták képzelni, mennyi életerő, energia feszült benne valamikor. Szinte játszva tanult; Jakó Zsigmond professzor óráin senki olyan könnyedséggel nem olvasott ki régi kéziratos szövegeket, mint ő. Életéhez hozzá tartozott a sport is, kezdetben profi szinten a vízipóló, majd az úszóedzősködés, ócska motorkerékpárján száguldozott (uramisten, mennyire irigyeltük!), s ha úgy adódott, egy-egy sakkpartira is mindig készen állt. Zömök, medve alakjával, mélyzengésű hangjával mindenütt kirítt a diáktársaságból.

Amikor az Erdélyi Történelmi Múzeum munkatársa lett, leginkább a terepmunkán érezte jól magát. Régészeti ásatásokon vett részt a neves erdélyi keménycserép-manufaktúra színhelyén, a Hunyad megyei Batizon, azután a dobokai várnál és Magyarlétán, ahova több nyáron át középiskolai diákok társaságát kísérte el.

Néhány tanulmány és magyar nyelven két kis kötet (a régész Torma Zsófia levelezésének feldolgozása, illetve Kincskeresők címen a történelmi tárgyú erdélyi magyar gyermekirodalom összefoglalója) jelent meg a neve alatt. Szerettünk volna többet látni tőle, de az írások elmaradtak.

Csak aki közelebbről ismerte, az tudhatja, milyen lélekszaggató küzdelmek kísérték mindvégig a pályáját. Génjeiben kitörölhetetlenül hóstáti fölmenőinek föld-szeretetét hordozta. („Én úgy szeretem a földet, hogy belé bújnék" – mondta egyszer tréfás-komolyan.) De a rousseau-i életeszmény, a „műveljük kertjeinket" nehezen volt összeegyeztethető a csendes elmélyültséget követelő tudománnyal.

Kertek, földek, állattenyészetek és a család milliónyi gondja, melyet szeretettel, de erején is túl vállalt, fölemésztették energiáit. Két lovon lovagolva csak egyik stációtól a másikig jutott el.

Nem ő volt az egyetlen – az utolsó „Bolyaisták" történésznek készülő diákcsoportjában -, kinek sorsa hasonlóképpen alakult. Ma már egyikük sincs közöttünk.

Ha igaz és valóban létezik a görög mitológia szimbolikus tere, ahol mindenki azt csinálja, amit életében szeretett, a most érkezett Gyulai Pálra alighanem az elíziumi mezők művelését bízzák.

Murádin Jenő

vissza az elejére


Ötéves a Bokréta Kulturális Egyesület

(2. oldal)

A népművészeket tömörítő Bokréta Kulturális Egyesület szeptember 7-9. között a Régiók Találkozója keretében ünnepli meg a születésnapot, közösen a Romániai Magyar Népművészek Szövetségével, az Alterával, a Palóznoki Hímzőkörrel, az Erdélyi Kézmíves Céhhel. A vásáros kiállítással egybekötött háromnapos rendezvény Mákófalván zajlik, Kalotaszegi csillagok elnevezéssel. A kalotaszegi kézművesek mellett székelyföldi és magyarországi mesterek is érkeznek Mákófalvára. Szeptember 8-án rangos előadókat hallgathatnak meg az érdeklődők, este kulturális műsor lesz, majd vasárnap közös istentisztelettel zárul a rendezvény.

vissza az elejére


KISHIR

(2. oldal)

KOVÁCS GÉZA sepsiszentgyörgyi szobrászművész egyéni kisplasztikai kiállítása nyílik szeptember 3-án, hétfőn du. 6 órakor a Barabás Miklós Galériában (Farkas/Kogălniceanu utca 27.). A tárlatot Németh Júlia műkritikus méltatja. Az érdeklődők szeptember 30-ig látogathatják a kiállítást.

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

vissza az elejére


Vélemény


Belgrádnak „szurkol" Pozsony, Bukarest

(3. oldal)

Lehetetlen nem meghallani azokat a partvonalról érkező hangokat, amelyek a Szerbiához tartozó, ám nyolc éve ENSZ-közigazgatás alatt álló tartomány, Koszovó jövendő státusa körüli huzavonát kísérik. A „kísérőzene" oka, hogy a II. világháború utáni európai történelemben precedenst jelenthet a nemzetközi jog egy alanyának, jelen esetben Szerbiának a megcsonkítása, a szerbek által nemzetük és kultúrájuk bölcsőjének tekintett déli tartomány (vagy egy részének) elszakadása.

Koszovó területén eredetileg, a Krisztus előtti 2. évezredtől kezdve, az illír népcsoportba tartozó dardanusok, az albánok ősei éltek. A vidék i.e. 75-ben római, majd az i.sz. IV. századtól kezdve bizánci uralom alá került. Szlávok a VII. században telepedtek meg Koszovó területén, a XII. század végén a szerb fejedelemség része lett. Az Oszmán Birodalom hadaival vívott 1389. júniusi rigómezői csata megpecsételte a középkori szerb állam sorsát: a térség török uralom alá került.

A következő évszázadokban több tízezer szerb hagyta el Koszovót, ahol ezáltal többségbe jutottak a hódoltság alatt zömmel iszlám hitre tért albánok. Az „Európa beteg embere" ellen 1912-ben kirobbant Balkán-háború nyomán a területet Szerbia foglalta el, majd a háborút lezáró béketárgyalásokon – az Osztrák–Magyar Monarchia ellenállását legyőzve, London és Párizs támogatásával – sikerült elérnie, hogy a többséget alkotó albán népesség akarata ellenére a vidék ismét Szerbia része legyen.

A két világháború között a koszovói albánok nem rendelkeztek kisebbségi jogokkal, Belgrád szerbek betelepítésével próbálta módosítani az etnikai arányokat. 1945 után népességrobbanás ment végbe az albánok körében: 1981-ben a koszovói lakosság 80, tíz évvel később pedig már 90%-át tették ki.

Koszovó precedenst teremtene
A nemzetközi közösség, jobban mondva a nagyhatalmak (Egyesült Államok, Oroszország, EU) komoly dilemmával néznek szembe – írja elemzésében az MTI. Egyfelől ott van az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként Szerbia) meg a térségbeli többi ország szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület – habár Szerbia nemzetközi határain belül marad – nem kormányozható többé Belgrádból.

A lakossági arányok 1999 óta még inkább felborultak: a 2,1 milliós népességen belül a szerbek ma már legföljebb 80 ezret tesznek ki. Vagyis adott egy elsöprő többségben albánok lakta régió Szerbiában, amely már 1913-ban is Albániához akart tartozni, ám majdnem kilenc évtizeden át Belgrád fennhatósága alatt létezett. A NATO 1999 tavaszán végrehajtott katonai csapásai nyomán azután megszűnt a szerb közigazgatás és katonai-rendőri hatalom, és az albánok úgy érzik: eljött az ideje, hogy jogilag is elszakadjanak a gyűlölt Szerbiától. Számukra – miként vezetőik is hangoztatják – csak a függetlenség lehet a huzavona megoldása, amint azt a (Belgrád és Moszkva által elutasított) Ahtisaari-terv is előirányozta, bizonyos feltételekkel és megszorításokkal.

A nemzetközi közösség egyelőre tanácstalanul figyeli a kötélhúzást. Az államok túlnyomó többségét hidegen hagyja szerbek és albánok perlekedése, a gazdasági jelentőséggel nem bíró kicsiny és szegény tartomány sorsa. Van azonban két kormány, amely igen érdekesen viselkedik – feltehetően éppen amiatt, mert országuk területén is jelentős lélekszámú kisebbség él.

Szlovákiáról és Romániáról van szó; az egyikben 550 ezer, a másikban 1,5 millió magyar él, köszönhetően az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződéseknek. A magyar kisebbség pártjai, illetve bizonyos körei évek óta napirenden tartják az autonómia gondolatát, amelyről azonban sem a pozsonyi, sem a bukaresti kormány nem akar hallani – tárgyalni meg aztán végképp nem.

Pozsony: Koszovó nem lehet független!
A felvidéki magyarság politikai szervezete, a Magyar Koalíció Pártja folyamatosan beszél az önkormányzatiság elvének érvényesítéséről, amely a gyanakvó szlovák értelmezés szerint egyenlő az autonómiával – noha az MKP 1998-ban kötelezte magát arra, hogy sem az autonómia, sem a Benes-dekrétumok kérdését nem veti föl.

Pár hónappal ezelőtt lépett színre Bósza János vállalkozó, aki külön mozgalmat alapított Dél-Fölvidéki Önrendelkezés névvel. Habár ettől a felvidéki magyarok pártja, az MKP elhatárolódott, az autonómia valószínűleg nagyobb hangsúlyt fog kapni a párt politizálásában, amióta tavasszal Csáky Pál személyében (a Frankfurter Allgemeine Zeitung megfogalmazása szerint) „konfliktuskeresőbb irányzat" kerekedett felül az MKP-ban. Mint Berényi József alelnök közölte, a párt a jövőre esedékes programalkotó közgyűlésen ismerteti majd az autonómiával kapcsolatos elképzelését.

Pozsonyból tavasz óta más sem hallatszik Koszovó kapcsán – ezt a szlovák diplomácia nemcsak a szerb, de más vendégpolitikusok előtt is leszögezi –, mint az, hogy a tartomány nem válhat függetlenné, jövője csakis Szerbia határain belül képzelhető el. A szajkószerűen ismételt pozsonyi álláspont mögül külföldi megfigyelők egyértelműen kihallani vélik azt az aggodalmat, hogy Koszovó elszakadása példát és bátorítást jelenthet a felvidéki magyarságnak, amely Szlovákia lakosságának 10 százalékát teszi ki. Egyes körzetekben, így a Csallóközben azonban a 70-80 százalékot is eléri a magyar nemzetiségűek aránya.

„Altató" gesztusok Erdélyben
Románia esetében kifinomultabb játék körvonalazódik. Koszovó kapcsán Bukarest ellenzi a függetlenséget és a határok megváltoztatását, és további párbeszédet sürget Belgrád és Pristina között. A romániai magyarság viszont vitaalapnak tekinti az Ahtisaari-tervet. Mint Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő júliusban Tusnádfürdőn kijelentette: a tervnek vannak olyan elemei (például a különleges státusú önkormányzatok létrehozása), amelyekre az erdélyi magyarság is hivatkozhat.

Az RMDSZ, illetve más erdélyi magyar szervezetek 1989 óta 12 tervezetet dolgoztak ki a magyarság autonómiájára vonatkozóan, ezek közül csak öt került a bukaresti parlament elé. Szakértők két autonómia-időszakról beszélnek: az első 1992–95 között volt, a másik pedig 2003 óta tart. A kettő közötti „holtidőben" mély csend honolt, amit megfigyelők azzal magyaráznak: az RMDSZ első kormányzati szerepvállalásának (1996-ban) az volt az ára, hogy a párt háttérbe szorítja az autonómia-követeléseket; cserében a román politikai elit hajlandó kisebbségi jogokat biztosítani. Ez meg is történt.

A 2000-ben újból kormányzati pozícióba került RMDSZ kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét (benne az ötödik autonómiatervezettel), amely a kormány jóváhagyása után a parlament elé került – azóta is a házbizottságokban „parkol". Elfogadását főleg a demokrata párt és az államfő akadályozta. Ezért orrol az RMDSZ annyira Traian Băsescura és az őt támogató demokratákra.

Băsescu elnök érzi az esetleges koszovói precedens képezte veszélyt. Ezért augusztusban látványos mosolyoffenzívát kezdett Székelyföldön, és a játszmával két legyet akar ütni egy csapásra. Egyfelől összeugratná a mérsékelt RMDSZ-t és a keményebb nemzetieket (MPSZ, EMNT), hogy megossza és ezáltal gyengítse az erdélyi magyarság politikai képviseletét. Ha egy helyett kettő vagy akár három magyar párt indulna a jövő őszi romániai választásokon, az nyilvánvalóan a szavazatok szétforgácsolódását eredményezné, alkalmasint azzal a végzetes eredménnyel, hogy egyikük sem jutna be a bukaresti parlamentbe.

Băsescu ezzel párhuzamosan nem győzött hízelegni a székelyeknek, agyba-főbe dicsérve Háromszék gyönyörű tájait, az ott élő székelyek meleg vendégszeretetét. Ígéretekben sem volt hiány az államfő csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi látogatásán. Hogy ezekből mi valósul meg, az a jövő titka. Az viszont legalábbis gyanús egybeesésnek tűnik, hogy a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen alig két héttel Băsescu székelyföldi látogatása után magyar és német nyelvű táblák jelentek meg. Olyan táblák, amelyekhez hasonlóknak tavaly novemberi kihelyezése után az egyetem (román többségű) szenátusa leváltotta a táblákat kiszögező két magyar adjunktust. Az indoklás szerint az oktatók „az etnikumok közötti ellenséges magatartásra és az Európai Unió ellen bujtogattak".

Az elnöki offenzíva és a váratlan kolozsvári engedékenység mindenesetre gyanakvással tölti el a megfigyelőket. Sokan attól tartanak: az egész csak azt célozza, hogy kiverje a magyarok fejéből a területi autonómia (önrendelkezés) veszedelmes eszméjét, amely a koszovói huzavona bármilyen megoldása nyomán feltehetően még erőteljesebben fog megfogalmazódni az erdélyi magyarok körében.

vissza az elejére


Nemzetpolitikák

(3. oldal)

Üdvözlik a határon túli magyar szervezetek, hogy nemzetpolitikai törvény benyújtására készül Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Ez az elvi állásfoglalás rendjén is van, ugyanis az csak jó, ha végre elkészül egy olyan stratégiai célokat tartalmazó dokumentum, amely megpróbál választ adni a Kárpát-medencei magyarság fokozatos EU- és Schengen-csatlakozása következtében kialakult új helyzet kihívásaira. A magyar nemzetpolitika tizenhét éves sikereit és kudarcait ismerőket aggodalommal töltheti el: az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a körvonalazódó tervekből nem tapinthatók ki máris a magyar–magyar viszony új alapokra helyezését és a gyökeresen újszerű szemléletet generáló tervek. A türelmetlenkedést és indulatosságot nap mint nap „fő érvként" felmutató politikai elit hagyományával szakítani kellene ezúttal, ugyanis nem jött el még a számonkérés ideje. Szili Katalin kezdeményezéséhez nyugodt lélekkel viszonyulhat jóhiszeműen a határon túli magyarság, ugyanis az Országgyűlés elnöke bizonyította, hogy különös empátiával viseltetik a magyar nemzet anyaországon kívüli része iránt.

Afölött azonban nem lehet szó nélkül továbblépni, hogy a viszálykodás jelei máris megmutatkoztak. S a nézeteltérések ezúttal nem a hagyományos jobb- és baloldal törésvonal mentén keletkeztek, hanem az Országgyűlés elnöke és a kormány között. Ugyanis a Gyurcsány-kabinet részéről Gémesi Ferenc államtitkár máris leszögezte: nem értenek egyet régi-új intézmények életre hívásával, mint amilyen például a Magyar Állandó Értekezlet vagy a Magyarok Világszövetségéhez hasonló, a világ magyarságát képviselő mamutszervezet. Az ilyen irányú próbálkozások egyébként valóban a múlt kudarcait hivatottak megszépíteni, miközben ilyen fajta kozmetikázásra semmi szüksége a Kárpát-medencei magyarságnak.

Az elmúlt években világossá vált, hogy az MSZP-n belül meglehetősen megoszlanak a vélemények a nemzetpolitika tekintetében. A magyar kormány mellett Szili Katalin is személyesen próbált hidat építeni Budapest és a határon túli magyar szervezetek között. Ennek az egyesek által különutas politikának nevezett stratégiának a része a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának megalakítása, vezető testületeinek létrehozása és politikai súlyának a fokozatos növelése. Kezdetben csak szimbolikus fórumként indult a KMKF, amelyen különböző országokban dolgozó magyar törvényhozók találkozhattak egymással. A nemzetpolitikai törvény kidolgozása is ennek a tudatosan kigondolt, és lépésről lépésre fejlesztett hídépítési stratégiának a része. Vélhetően ezzel magyarázhatók a kormány részéről megfogalmazott fenntartások.

Nyilvánvaló, hogy ezek a nézetkülönbségek jelentősen csökkentik annak a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott elvárásnak a teljesülését, hogy a magyarországi politikai osztály alakítson ki konszenzusos álláspontot a körvonalazódó nemzetpolitikai törvény ügyében. Ez az igény már-már illuzórikus, ha csak arra gondolunk, hogy Sólyom László köztársasági elnök is úgynevezett különutas határon túli magyar politika kiépítésére törekszik. Magyarország első embere közvetlenül megválasztása után világossá tette, hogy egyik fontos célkitűzése a magyar–magyar kapcsolatokban bekövetkezett sérelmek begyógyítása, a megromlott viszony helyreállítása. Mindezt egy új nemzetpolitika kidolgozásával vinné véghez az államfő, aki e cél eléréséért konzultációsorozatot kezdeményezett határon túli magyar tudósokkal. Eddig már több találkozót is megtartottak a Sándor-palotában, ahol a szórvány és egyéb, a határon túli magyarok létének alapvető fontosságú kérdéseiről adtak tájékoztatást a résztvevők.

Egyelőre az elnöki hivatal nem állt elő semmi konkrétummal, de minden bizonnyal ennek a konzultációsorozatnak is lesz végeredménye, amely akár nemzetpolitikai stratégiában konkretizálódhat. Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy ezt a dokumentumot törvényként szeretné majd elfogadtatni a parlamentben az államfő vagy a Fidesz, s ezt a tervezetet szembe állítják majd a KMKF által jóváhagyott jogszabállyal. Ugyanakkor az a jóhiszemű lehetőség is fennáll, hogy a két tervezet kiegészíti majd egymást. Mindez persze azon múlik majd, mennyire képesek visszafogni magukat a magyarországi pártok annak érdekében, hogy ne váljon ismét a magyarországi belpolitika prédájává a határon túli magyarok témája.

Közben a kisebbségi magyar szervezeteknek elsősorban azon kellene fáradozniuk, hogy minél több tartalommal töltsék fel az általuk létrehozott intézményeket. A kis-Máért megalapítása nem volt rossz ötlet, de ahhoz, hogy ez az újabb fórum hatékony kisebbségpolitikai eszközzé lépjen elő, és ne váljon eleve tartalom nélküli keretté, a tagszervezeteknek építőbb jellegű megközelítéssel kellene viszonyulniuk önmagukhoz, és az általuk képviselt közösségek képességeihez. Elsősorban a már-már örökre gyökeret vertnek tűnő panaszkultúra továbbéltetését kellene fokozatosan kiirtania a kis-Máértnak, ugyanis semmi konkrét és hasznos nem fog történni attól, hogy a kisebbségi szervezetek vezetői néha összeülnek, s elmondják: milyen rossz a magyar kormány.

BORBÉLY TAMÁS

vissza az elejére


Sport


LABDARÚGÁS I. Liga
Kikaptak a nagyok

(4., 5. oldal)

Továbbra is nyeretlen hazai pályán a bajnoki címvédő Bukaresti Dinamo: egy-egy hazai vereség és döntetlen után szombaton ismét kikapott, ezúttal a Besztercei Glóriától. A mérkőzés sorsa a 21. percben dőlt el, Hadzibulic góljára a Dinamo képtelen volt válaszolni, a találkozót követően pedig Mircea Rednic edző, aki az elsőszámú célt, a Bajnokok Ligája csoportkörébe való kerülést is elbukta a gárdával, benyújtotta lemondását. Utódja egyelőre nem ismert, az viszont tény, hogy a Dinamo szeretné megszerezni a beszterceiek edzőjét, Ioan Ovidiu Sabăut, akit persze nem szívesen engedne el az erdélyi együttes vezetősége.

A Bukaresti Steaua egykori klubelnöke, a most Urziceniben tevékenykedő „MM" Stoica nagy örömére az Unirea a hosszabbításpercekben szerzett góllal meglepetésre megverte a Steauát, amely így elvesztette veretlenségét, Dorinel Munteanu gárdája, a Vaslui-i FC pedig várható módon legyőzte a Galaci Oţelult, és továbbra is vezeti a tabellát.

Ami a további mérkőzéseket illeti, az Aradon lejátszott „bánsági rangadón" a Temesvári Poli az első negyedóra után már két góllal vezetett az UTA ellenében, amelynek azonban volt ereje egyenlíteni. A három pontot végül mégis a Poli vágta zsebre Bucur mesterhármasának köszönhetően – a támadó az utolsó előtti percben szerezte a mindent eldöntő gólt. A Bukaresti Rapid az utolsó 10 percben kerekedett a Krajovai U fölé.

Eredmények: Aradi UTA–Temesvári Poli 2–3 (Todea 23., Bălţoi 47., illetve Bucur 3 – 4., 12., 89.), Jászvásári Poli–Konstancai Farul 1–1 (Balba 67., illetve Gerlem 54.), Bukaresti Rapid–Krajovai U 2–0 (Cesinha 80., Dobroiu 92.), Bukaresti Dinamó–Besztercei Glória 0–1 (21. Hadzibulic), Vaslui-i FC–Galaci Oţelul 2–0 (Ljubinkovics 27., Jovanovici 86., kiállítva: Jovanovici 87.), Urziceni-i Unirea–Bukaresti Steaua 1–0 (Galamaz 90+1.). A forduló zárómérkőzése, a Kolozsvári CFR 1907–Karácsonkői Csalhó találkozó lapzártakor kezdődött. Korábban közölt eredmény: Tg. Jiu-i Pandúrok–Buzău-i Glória 3–0 (Rus 15., Vasilache 19., Păcurar 36.).

A táblázaton a Vaslui-i gárda vezet 14 ponttal, a szintén 14 pontos Rapid, a 13 pontos Urziceni és a 11 pontos CFR előtt – teljes táblázattal holnapi számunkban, a két kolozsvári csapat eredményének tudatában jelentkezünk.

(balázs)

vissza az elejére


LABDARÚGÁS
II. Liga
Gyanús döntetlen
Sodronyipar–Vajdahunyadi Corvin 0–0

(4., 5. oldal)

Sodronyipar stadion, 200 néző, vezette: Dragoş Istrate (Bukarest).

Aranyosgyéresi Sodronyipar: Perianu – Perde, Timár (66. perc Văscan), Bar, Costea – Szilágyi, Molnár, Ghenţi, Gheţi (83. perc Borza) – Bíró, Ţiplea (77. perc Zelencz). Edző: Mészáros Alpár.

Corvin: Râmniceanu – Anca, Visa, Ciclean, Cercel – Pery, Popescu (46. perc Melcea), Pasăre (65. perc Lungan), Onofrei – Boroiban (88. Şerban), Vidacovici. Edző: Marian Bondrea.

Szögletarány: 1–4, lövések: 11–7 (kapura: 8–1). Sárgalap: Gheţi, Ghenţi, illetve Melcea. Piroslap: Mészáros Alpár (78. perc).

Nem ment túl jól a játék szombaton a „drótosoknak", bár a gólnélküli döntetlenhez mindenképen hozzájárult a vendégek több ízben remekül védő kapusa, Râmniceanu, valamint a bíró is, aki két elég egyértelmű 11-est nem ítélt meg a hazaiaknak. A gyéresiek első nagy helyzetére 17 percet kellett várni: akkor a jobb szélen Perde cselezett ki két védőt, majd beadta a labdát a 16-os vonalán lévő Szilágyinak, aki Ţipleához továbbított, ez utóbbi pedig 14 méterről lőtt, de a hálóőr a helyén volt. A 38. percben Gheţi vezette rá a labdát Râmniceanura, aki kiszaladt rá és a két játékos ütközött – de 11-es helyett Gheţi kapott sárgalapot szimulálásért.

A 78. percben újabb óriási gyéresi helyzet: Perde került gólhelyzetbe, Cercel pedig – a házigazdák szerint – csak szabálytalanul tudta megállítani. A bíró azonban ezúttal sem látott büntetőt, cserébe leküldte a pályáról az emiatt feldühődött gyéresi edzőt, Mészáros Alpárt.

A mérkőzés gólnélküli döntetlennel végződött, de mivel már egyetlen százszázalékos csapat sincs a második forduló mérkőzéseit követően, jó gólarányának köszönhetően a Sodronyipar vezeti a tabellát.

A másik Kolozs megyei gárda, a Tordai Aranyos győzött, ráadásul idegenben, a Vajdahunyadi Corvin otthonában. Victor Roşca edző tanítványai győzni utaztak Vajdahunyadra, s ez össze is jött nekik a fiatal házigazdák ellenében: a 14. percben Ciobanu volt eredményes, majd a második félidőben Tarcea és Albinaru lőtt egy-egy kapufát, hogy aztán ez utóbbi a 70. percben beállítsa a 2–0-ás végeredményt.

További eredmények: Lupényi Bányász–Dévai Maros 1–0, Nagyváradi Bihar FC–Nagyszalontai Liberty 1–0, Petrozsényi Zsil–Caracal-i FC 1–0, Temesvári Poli II.–Temesvári CFR 2–0, Gyulafehérvári Egyesülés–Târgoviştei FC 2–1, Medgyesi Gázmetán–Resicabányai MFC 3–1, Piteşti-i Argeş FC–Turnu Severin-i Drobeta 2–0. Az élcsoport: 1. Sodronyipar 4 pont (3–0), 2. Tem. Poli 4 (3–1), 3. Tordai Aranyos 4 (2–0), 4–6. Bihar FC, Gyulafehérvári Egyesülés, Lupényi Bányász 4 (2–1). A tabella élcsoportját hét, egyaránt 4 pontos csapat képezi, gól-arányuk szerinti sorrendben a Sodronyipar, Temesvári Poli II., Torda, Bihar FC, Lupény, Gyulafehérvár és Rm. Vâlcea-i MSC.

(schmidt, balázs)

vissza az elejére


III. Liga
Botrány a Ion Moinában

(4., 5. oldal)

Nem játszották le a Kolozsvári U 1919 és a Kolozsvári Egészség közötti helyi rangadót pénteken a harmadosztály második fordulójában. Erről az élvonalban szereplő Kolozsvári U FC tehet, amelynek ugyanabban az időben volt edzése – a Kolozs Megyei Tanácstól beszerzett engedélyek alapján egyszerre dukált volna a stadion használata mindkét gárdának. A gyorsabbak az élvonalbeli U-sok voltak, akik bezárták a stadion kapuit, és őröket is állítottak azokhoz. A le nem játszott találkozó sorsáról a szakszövetség dönt majd, miközben a két klubelnök, Lucian Danciu (U FC) és Viorel Timoce (U 1919, volt U FC elnök) erős nyilatkozatháborúba kezdett: utóbbi kész beperelni az U FC-t, amennyiben zöldasztalnál elveszíti a találkozót, és úgy véli, Danciu egyebet sem csinál, csak felveszi jókora fizetését. Danciu ugyanakkor úgy véli, Timoce a felelős azért, hogy az U éveken át a másodosztályban játszott, és az U 1919-nek nincs joga a Ion Moinát használni. Az U FC-sek különben azzal fenyegetőznek, hogy ha az U 1919 továbbra is használhatja a stadiont, más városban, fogják lejátszani hazai mérkőzéseiket. Egyébként mindkét klubelnök azt állítja, hogy a másik csapat jogtalanul használja a Kolozsvári U nevet.

A pénteki „zárt kapukra" különben az U FC-seknek nagyon egyszerű a magyarázata: a csapat edzése nem volt nyitott a nagyközönségnek.

vissza az elejére


Káprázatos győzelem

(4., 5. oldal)

Désen kezdenek visszatérni a lelátókra a szurkolók: az Egyesülés egyre jobban játszik. A máramarosszigeti kategorikus győzelem után a gárda a múlt hétvégén káprázatos játékkal rukkolt ki a Szatmármikolai Turul ellenében, s már az első félórában eldöntötte a találkozót, három 16-oson kívüli lövéssel. Az első gólt a 9. percben az alig 18 esztendős Eke János szerezte (nagy jövőt jósolunk neki, a jelenleg a CFR-nél szereplő Deac Ciprian nyomdokain halad), aki 20 méteres lövéssel lepte meg a vendégek kapusát. Ezt követte a 16. percben Adrian Boroştean 30 méteres bombája, majd a „vén róka" Dacian Târnăvan fejezte be a sorozatot, miután a 26. percben 18 méterről talált a hálóba. Ezután a hazaiak leálltak, s miután Piţi Fărcaş tanítványai még nem kaptak gólt, elmondható, hogy a feljutásért zajló küzdelem egyik esélyesévé léptek elő.

Az Egyesülés a következő felállásban lépett pályára: Bădan – Kilin, Papp, Podină, Gabruş – Golgoţ (80. perc Vaida), Târnăvan (65. perc Schuster), A. Boroştean – Eke, Ţinteşan (46. perc Bozga), Duşa.

További eredmények: Marosvásárhelyi Trans-Sil–Marosvásárhelyi Gázmetán 1–0, Szatmárnémeti Olimpia–Nyárádtői Egyesülés 0–0, Besztercei Glória II–Félixfürdő 1–1, Szovátai Bútor–Bihar FC 1–1, Nagybányai FC–Máramarossziget 3–0, Szatmárnémeti Szamos–Belényesi Bihar 3–1, Balázsfalva–Szászrégen 1–2. A tabellát két forduló után a désiek vezetik 6 ponttal, rajtuk kívül már csak a szászrégeniek 100%-osak.

(balázs, erkedi)

vissza az elejére


A Milané a Szuperkupa

(4., 5. oldal)

A Bajnokok Ligája-győztes olasz AC Milan nyerte a labdarúgó Európai Szuperkupát, miután péntek este 3–1-re nyert az UEFA Kupa-győztes spanyol Sevilla ellen.

Az összecsapáson mindkét csapat játékosainak mezén látható volt a 22 évesen elhunyt spanyol válogatott középpályás neve, a Sevilla azonban nem dedikálhatta a sikert az egykori csapattárs emlékének, ugyanis, bár Renato a 14. percben vezetést szerzett a spanyoloknak (képünkön), az olaszok a második félidőben mutatott jó játékkal háromszor is betaláltak Palop kapujába: az 55 percben Inzaghi, a 62.-ben Jankulovski, a 87.-ben pedig Kaká volt eredményes.

A szünetben különben rendkívül sportszerű jelenetnek lehettek szemtanúi a nézők: a Milan ultrái – azaz a Curva Sud – egy Antonio Puertára emlékező transzparenst ajándékoztak az andalúz szurkolóknak, akik válaszként percekig az olasz gárda nevét skandálták.

vissza az elejére


NB I.: jön a Fehérvár

(4., 5. oldal)

A Vasas hazai pályán csak gólnélküli döntetlent játszott a Diósgyőrrel a labdarúgó Soproni Liga 7. fordulójában. A hazai pályán ugyancsak botladozó Újpest egy góllal nyert Nyíregyházán, a Paks pedig gólgazdag mérkőzésen magabiztos győzelmet aratott a továbbra is pontnélküli Tatabánya ellen. A Fehérvár kétgólos győzelmet aratott a REAC vendégeként, ezzel pontszámban utolérte a listavezető Budapest Honvédot és a szintén 13 ponttal rendelkező címvédő Debrecent, igaz, utóbbi két együttes még csak 6 mérkőzésnél tart a tabellán, hiszen egymás elleni rangadójuk lapzártakor kezdődött. A fentiekből különben egyértelműen látszik, hogy a vendég csapatoké volt a forduló: három vendégsiker és két döntetlen mellett eddig egyetlen egyszer győztek a hazai közönség előtt szereplő csapatok, a Kaposvárnak köszönhetően, amely megszenvedett a sikerért: 4 gólt kellett lőnie ahhoz, hogy legyűrje a Siófokot. Az MTK–ZTE „másodrangú" rangadót ma játsszák.

Eredmények: Vasas–Diósgyőri VTK 0–0, Nyíregyháza–Újpest FC 1–2 (gólszerzők: Zaleh 50., illetve Radulovic 34., Roiha 79.), Győri ETO–FC Sopron 1–1 (Fehér Z. 30., öngól, illetve Hullám 9.), Tatabánya–Paksi FC 2–4 (Filó 17., Hajdú 82., illetve Heffler 2 – 36., 70., Molnár Z. 57., Horváth F. 74.), REAC–Fehérvár FC 0–2 (Simek 2 – 22., 34.), Kaposvár–BFC Siófok 4–3 (Alves 2 – 1., 39., a másodikat 11–esből, Oláh 45., Vasiljevic 69., illetve Kuttor 32., Fülöp 2 – 48., 62., az elsőt 11–esből, kiállítva: Homonyik 87., Siófok). Az állás:

1. Honvéd 6 4 1 1 15– 7 13
2. Fehérvár 7 4 1 2 17–10 13
3. DVSC 6 4 1 1 14– 7 13
4. MTK 6 3 3 0 12– 6 12
5. Újpest 7 3 3 1 12– 8 12
6. Kaposvár 7 3 3 1 11–11 12
7. ZTE FC 6 3 2 1 12– 6 11
8. Vasas 7 3 2 2 11–11 11
9. Győr 7 3 2 2 6– 6 11
10. Nyíregyh. 7 3 1 3 6– 7 10
11. Sopron 7 2 3 2 6– 7 9
12. Paks 7 2 0 5 12–17 6
13. REAC 7 2 0 5 7–13 6
14. Siófok 7 1 2 4 10–13 5
15. Diósgyőr 7 0 4 3 7–14 4
16. Tatab. 7 0 0 7 6–21 0

vissza az elejére


KÉZILABDA
Női Nemzeti Liga

(4., 5. oldal)

A Női Nemzeti Liga első fordulójában nem történtek meglepetések, hacsak a Galaci Oţelul idegenbeli, zilahi győzelmét nem tekintjük annak. A tabella élére máris felugrott a tavalyi idényben százszázalékos Oltchim, amely az újonc sepsiszentgyörgyiek otthonában oktatott. Eredmények: Romani-i MKK–Konstancai Tomis 22–24, Zilahi KK–Galaci Oţelul 26–33, Brassói Rulmentul–Brăilai Dunărea 29–24, Nagybányai MKK–Buzău-i MKK 29–25, Sepsiszentgyörgyi MSC–Rm Vâlcea-i Oltchim 21–37. Amint arról már tudósítottunk, a Kolozsvári U-Jolidon előrehozott mérkőzésen 29–23 arányban győzte le a Bukaresti Rapidot. Gheorghe Covaciu tanítványai a szeptember 5-i, hétközi fordulóban Romanba látogatnak, szombaton, 9-én pedig a Konstancai Tomist fogadják.

vissza az elejére


Továbbjutott a Konstancai MKK

(4., 5. oldal)

Bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe a Konstancai MKK férfi kézilabdacsapata a belga Sasja KV ellenében. Miután vetélytársuk elfogadta, hogy mindkét mérkőzésre Konstancában kerüljön sor, a románok szombaton 31–26-ra, tegnap pedig 32–22-re verték őket. A Konstancai MKK a BL B-csoportjában szerepel majd, a címvédő német THW Kiel, a francia Montpelier és a svéd Hammarby ellenében; első mérkőzését ez utóbbiakkal játssza idegenben, szeptember 30-án.

LAPZÁRTAKOR: Mioveni-i Dacia–Kolozsvári U FC 1–0.

vissza az elejére


TENISZ
US Open
Szávay nyolcaddöntős egyesben és párosban is

(4., 5. oldal)

Szávay Ágnes pályafutása eddigi legnagyobb sikerét aratva legyőzte a hetedik helyen kiemelt orosz Nagyja Petrovát, s ezzel bejutott a legjobb 16 közé az amerikai nyílt teniszbajnokságon.

A US Open harmadik fordulójában a világranglistán 31. magyar játékos mindössze 1 óra 20 perces csatában, 6:4, 6:4-re nyert a világranglista nyolcadik helyén álló Petrova ellen. A 18 éves magyar tehetség az első szettben 1:1-nél vette el először ellenfele adogatását, majd 5:2-re is vezetett, ám a csípőjét fájlaló Petrova ezután két játékot is hozott. Szávay végül „kiszerválta" az első szettet, amely mindössze 34 perc alatt lett az övé. A folytatásban 4:4-ig fej fej mellett haladt a két játékos, ám ekkor ismét az összesen hét ászt bevágó magyar vette el riválisa adogatását, majd négy bréklabdát hárítva hozta saját adogatását, és nyert.

„A játék jól ment és egyelőre a hátam sem rendetlenkedik. Én csak játszottam, amit tudok, Petrova sokat hibázott, én viszont az edzőm szerint a fontos pontoknál mindig bátran játszottam, így rendre megnyertem azokat. Az egyetlen igazán zavaró körülmény az volt, hogy nagyon izgultam, voltak pillanatok, amikor egy kicsit megremegett az ütő a kezemben" – nyilatkozta a mérkőzés után Szávay, aki a nyolcaddöntőben a világranglista 50. helyén álló ukrán Julija Vakulenkóval találkozik – leendő ellenfele az orosz Kirilenkót küldte haza két játszmában.

Szávay különben párosban is nyolcaddöntős, román idő szerint még pénteken este győzte le a cseh Vladimira Uhlirovával az oldalán a görög Eleni Daniliidu és a német Jasmin Wöhr összeállítású párost, két játszmában, 7:5, 7:5-re.

vissza az elejére


Kiesett a címvédő Sarapova

(4., 5. oldal)

A címvédő Marija Sarapova óriási meglepetésre már a harmadik fordulóban kiesett az amerikai nyílt teniszbajnokságon. A 2. helyen kiemelt orosz sztárt a 18 éves lengyel Agnieszka Radwanska (30. számú kiemelt) búcsúztatta három szettben, aki – Szávayhoz hasonlóan – ezzel életében először jutott Grand Slam-torna nyolcaddöntőjébe. A világranglista második helyén álló Sarapova egyetlen Grand Slam-tornán sem fejezte be szereplését ilyen hamar a 2004-es New York-i viadal óta. A női ki-emeltek közül a svájci Martina Hingis és Patty Schnyder, továbbá a cseh Nicole Vaidisova és az orosz Jelena Gyementyjeva is búcsúzott a harmadik fordulóban.

A férfiaknál amint az várható volt, Andrei Pavel nem bírt a horvát Ivan Ljubicic-csal, akit csak a harmadik játszmában tudott megszorítani, de ott sem eléggé: a 12. számú kiemelt megnyerte a rövidített játszmát, és ezzel 6:3, 6:4, 7:6-tal búcsúztatta Románia utolsó versenyben maradt képviselőjét.

Ami a meglepetéseket illeti, a brit Andy Murray kiesése tartozik közéjük, valamint az, hogy a világelső Roger Federer szettet vesztett a szervakirály John Ilsner ellen. Búcsúzott ugyanakkor a további küzdelmektől a 11. helyen kiemelt Mihail Juzsnyij és a 16.-ként rangsorolt Lleyton Hewitt. A harmadik helyen kiemelt szerb Novak Djokovics 4 órás csatában nyert a cseh Radek Stepanek ellen, kiesett viszont a 2000-ben győztes orosz Marat Szafin, akit a svájci Stanislaw Wawrinka búcsúztatott három játszmában.

A többi esélyes nem botlott.

Érdekesebb eredmények:

Férfi egyes, 2. forduló (a 32 közé jutásért): Nadal (spanyol, 2.)–Tipsarevic (szerb) 6:2, 6:3, 3:2–nél a szerb versenyző feladta, Robredo (spanyol, 8.)–Fish (amerikai) 6:4, 3:6, 6:4, 6:7, 6:4, Kohlschreiber (német)–Juzsnyij (orosz, 11) 3:6, 6:4, 6:3, 6:3, Ferrer (spanyol, 15.)–Serra (francia) 4:6, 6:3, 6:3, 6:2, Calleri (argentin)–Hewitt (ausztrál, 16.) 4:6, 6:4, 6:4, 6:2, Chela (argentin, 20.)–Odesnik (amerikai) 6:3, 6:1, 7:5, Monaco (argentin, 23.)–Sela (izraeli) 6:4, 6:0, 6:7, 6:4, Nalbandian (argentin, 24.)–Malisse (belga) 6:4, 6:4, 6:2, Djokovic (szerb, 3.)–Stepanek (cseh) 6:7, 7:6, 5:7, 7:5, 7:6, Moyá (spanyol, 17.)–Kunyizsin (orosz) 6:4, 6:4, 7:5, Wawrinka (svájci)–Szafin (orosz, 25.) 6:3, 6:3, 6:3.

Női egyes, 3. forduló (a 16 közé jutásért): Henin (belga, 1.)–Makarova (orosz) 6:0, 6:,2 Szafina (orosz, 15.)–Rolle (amerikai) 6:4, 6:3, Bammer (osztrák, 19.)–Gyementyjeva (orosz, 14.) 6:1, 6:2, Ivanovic (szerb, 5.)–Dusevina (orosz) 6:1, 6:3, S. Williams (amerikai, 8.)–Zvonarjova (orosz, 27.) 6:4, 7:6, Jankovic (szerb, 3.)–Cornet (francia) 4:6, 6:2, 6:3, V. Williams (amerikai, 12.)–Bondarenko (ukrán) 6:1, 6:2, Bartoli (francia, 10.)–Safarova (cseh, 20.) 4:6, 6:2, 6:3, Csakvetadze (orosz, 6.)–Mirza (indiai, 26.) 6:2, 6:3, Radwanska (lengyel, 30.)–Sarapova (orosz, 2.) 6:4, 1:6, 6:2, Kuznyecova (orosz, 4.)–Medina (spanyol, 31.) 6:3, 6:1, Paszek (osztrák)–Schnyder (svájci, 11.) 4:6, 6:4, 7:6, Peer (izraeli, 18.)–Vaidisova (cseh, 13.) 6:4, 3:6, 7:6, Azarenka (fehérorosz)–Hingis (svájci, 16.) 3:6, 6:1, 6:0.

Férfiak, 3. forduló (a 16 közé jutásért): Haas (német, 10.)–Grosjean (francia) 6:2, 6:4, 3:6, 4:6, 6:3, Davigyenko (orosz, 4.)–Almagro (spanyol, 28.) 7:5, 6:0, 7:5, Roddick (amerikai, 5.)–Th. Johansson (svéd) 6:3, 6:2, 6:0, Federer (svájci, 1.)–Isner (amerikai) 6:7, 6:2, 6:4, 6:2, Blake (amerikai, 6.)–Koubek (osztrák) 6:4, 3:6, 7:6, 6:1, Berdych (cseh, 9.)–Verdasco (spanyol) 7:6, 6:1, 7:6, Haas (német, 10.)–Grosjean (francia) 6:2, 6:4, 3:6, 4:6, 6:3, Li (dél–koreai)–Murray (brit, 19.) 6:3, 6:3, 2:6, 7:5.

vissza az elejére


Talmácsi ismét vezet a vb-pontversenyben

(4., 5. oldal)

A 125 kcm-esek között szereplő Talmácsi Gábor a második helyen végzett a gyorsaságimotoros-világbajnokság San Marinó-i Nagydíján, Misanóban. A viadalt a hazai közönség előtt szereplő Mattia Pasini nyerte, míg a harmadik helyen a japán Kojama Tomojosi végzett. Talmácsi ezzel ismét az élre került a vb-pontversenyben.

Az Apriliával versenyző magyar motoros – aki péntek óta vírusfertőzéssel bajlódik, és szombaton, valamint vasárnap, a verseny előtt is infúziót kapott – végig a negyedik-ötödik pozícióban haladt, ám a hajrában meg-előzte a cseh Lukas Peseket, majd csapattársa, a pontversenyben eddig éllovas spanyol Hector Faubel összeütközött az olasz Simone Corsival és mindkettő kiesett.

A vb állása (még öt futam van hátra): 1. Talmácsi 189 pont, 2. Hector Faubel (spanyol, Aprilia) 179, 3. Kojama 145.

vissza az elejére


ATLÉTIKA
Oszaka 2007
Magyar és román érem nélkül zárult a vb

(4., 5. oldal)

A tízpróbázó Zsivoczky Attila – aki sérülése miatt az idén először versenyzett – a 12. helyen végzett az oszakai atlétikai világbajnokságon, de 8017 ponttal olimpiai szintet teljesített (lényegében ezért is utazott ki Oszakába). A számot a világcsúcstartó cseh Roman Sebrle nyerte. A 11 magyar atléta közül utolsóként Czukor Zoltán versenyzett, az 50 km gyaloglásban, de helyezetlenül zárt, mi-után kizárták, a magyar küldöttség így érem nélkül zárta a vb-t, akárcsak a jóval népesebb román képviselet.

A román atléták közül szombaton négyen versenyeztek, a 4x400-as női váltó azonban 3:35,69-cel csak az utolsó lett előfutamában, és így nem jutott be a vasárnapi döntőbe.

Vasárnap ugyancsak négyen indultak a nők maratoni versenyében, amelyet az elmúlt évek meghatározó alakja, Catherina Ndereba nyert 2:30:37 órával nyert, megismételve 2003-as párizsi vb-sikerét. A román színeket képviselők közül a legjobb eredményt Simon Lidia érte el, aki 2:31:26 órával az 5. helyen végzett, a 10 perccel később célba érkező Alina Gherasim a 28. lett, míg Luminiţa Talpoş és Nuţa Olaru feladták a versenyt. Végül, az utolsó román érdekeltségű döntőben a magasugró Miruna Măţăoanu, aki pályafutása során a selejtezőkben ugrotta meg először az 1,94 métert, nem tudta megismételni akkori teljesítményét, és 1,90-nel csak a 13. lett – igaz, az 1,94 m is csak legfeljebb a 12. helyhez lett volna elég. A számot egyébként a horvát Blanka Vlasic nyerte 2,05 méterrel, aki a 2,10 m-es világcsúcsmagasságon is próbálkozott – sikertelenül.

vissza az elejére


Gay harmadik aranya

(4., 5. oldal)

Tyson Gay az amerikai 4x100-as váltó tagjaként a harmadik aranyérmét nyerte a világbajnokság nyolcadik napján – korábban 100 és 200 méteren nem talált legyőzőre, de papírforma amerikai sikert hozott a nők hasonló váltószáma is. A nagyobb versenyt egyébként a férfi 4x100 hozta, ahol ugyan az amerikaiak végig vezettek, de a befutó Dixonra alaposan feljött a jamaicaiak utolsó embere, a 100-as világcsúcstartó Asafa Powell, megelőzni azonban már nem tudta őt.

Női 5000 méteren a címvédő etióp Tirunes Dibaba, a 10 ezer győztese nem indult, így elmaradt a nagy csata honfitársával, az idén világcsúcsot futott Meseret Defarral, aki biztosan diadalmaskodott 14:57,91 perccel. Férfi rúdugrásban Brad Walker és Romain Mesnil egyformán 5,86 méterig jutott. Ezt a Helsinkiben ezüstérmes amerikai elsőre, míg francia riválisa másodikra vitte, így Walker örülhetett.

Vasárnap a férfi gerelyhajítás a finn Tero Pitkämäki diadalát hozta, egyedüliként repített 90 méter fölé (90,33), női 1550 méteren pedig bahreini siker született Maryam Jamalnak köszönhetően (3:58,75). Férfi 800 méteren a kenyai Alfred Kirwa Yego bizonyult a leggyorsabbnak (1:47,09 perc), sikere a kanadai Gary Reed előtt egyetlen századon múlott. Az amerikai Bernard Lagat a férfi 1500 után az 5000 m-t is megnyerte (13:45,87 perc), és amerikai siker született az utolsó két döntőben is: a szombati 4x100 után az amerikai női csapat 4x400 méteren sem talált legyőzőre – a nyertes kvartettből Allyson Felix már a harmadik aranyérmét nyerte Japánban a 4x100 és a 200 m után –, s a papaírformának megfelelően amerikai váltó nyerte meg – toronymagasan, 4 másodperc előnnyel – a férfiak 4x400 méteres versenyét, az oszakai atlétikai világbajnokság utolsó számát.

A világbajnokságon különben 47 aranyérmet osztottak ki, ebből a legtöbbet – 14-et – az Amerikai Egyesült Államok atlétái akaszthattak a nyakukba, akik ezenkívül 4 ezüst- és 8 bronzérmet is szereztek. Az éremtáblázat második helyén Kenya végzett (5–3–5), a harmadikon pedig Oroszország (4–9–3), a meglepetés pedig mindenképpen az, hogy a több mint egyhetes vetélkedő alatt egyetlen világcsúcs sem dőlt meg.

A 4–5. oldalt szerkesztette: Balázs Bence

vissza az elejére


Mozaik


Egy perc derű

(6. oldal)

Mondja pincér, van még abból a vörösborból, amit tegnap ittam?
– Természetesen, uram!
– Na, akkor hozzon egy korsó sört...

vissza az elejére


MOZI

(6. oldal)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Férj és férj – amerikai. Vetítés. 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel: 14 és 23 órától.

MŰVÉSZ – A gazdatest – koreai. Vetítés: 17, 19.30; kedvezménnyel 17 órától. Parfüm: Egy gyilkos története – német. Vetítés: 22 órától.

GYŐZELEM – Férjhez mész – Mert azt mondtam – amerikai. Vetítés: 16, 18, 20, 22.

DÉS

MŰVÉSZ – A tíz csapás – amerikai. Vetítés: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

TORDA

FOX – The Condemned – amerikai. Vetítés: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó – amerikai. Vetítés: aug. 31–szept. 2.: 17, 19, 21; kedvezménnyel 21 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Harry Potter és a Főnix Rendje – amerikai. Vetítés: 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap 22.15 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Fekete Könyv – amerikai. Vetítés: aug. 31-szept. 2.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Faterok motorok – amerikai. Vetítés: 17, 19.30; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17 órától.

vissza az elejére


ZENE

(6. oldal)

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

KOLOZSVÁRI ZENEI ŐSZ keretében:

Ma, szeptember 3-án, hétfőn este 7 órakor: A George Enescu Filharmónia kamarazenekara. Vezényel: Cristian Mandeal. Műsoron: Bach–Bergel: A fúga művészete.

ZENEAKADÉMIA

Szeptember 4-én, kedden este fél 7 órakor a stúdióteremben: Luiza Borac zongora-estje. Műsoron George Enescu-művek.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Szeptember 7-én, pénteken este 7 órakor: A. P. Csehov: Ványa bácsi – nyilvános főpróba – stúdióelőadás.

vissza az elejére


Hirdetés


Állás

(7. oldal)

Felvételre keresünk magyarul beszélő, CNC programozó ismeretekkel rendelkező GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, CNC FÉMFORGÁCSOLÓKAT, magyarországi munkára. Szállítás biztosított, bérezés megállapodás szerint. Telefon: 0036-48-569263.

vissza az elejére




vissza az elejére


Gyászhír

(7. oldal)

Mély fájdalommal tudatjuk,hogy a szeretett édesapa, nagytata, dédnagytata, rokon, jóbarát és ismerős
id. FARKAS DÉNES
életének89., özvegységének 4. évében, 2007. augusztus 31-én csendesen megpihent.
Drága halottunkat f. év szeptember 3-án 12.00 órától. Búcsúztatjuk a Marosvásárhelyi refoArmátus temető ravatalozójából, örök nyugalomra helyezzük 15.öö óra körül, a székely szentmiklósi temetőben, unitárius szertartás szerint. Marosvásárhely 2007. augusztus 31 a GYÁSZOLÓ CSALÁD. (05)

vissza az elejére


Megemlkékezés

(7. oldal)

Soha el nem múló szeretettel emlékezünk a ma három éve elhunyt, legdrágább édesanyára, rokonra,
SZABÓ MAGDALÉNÁRA
szül. FLORUCZA,
a filharmónia és a magyar opera néhai hegedűsére. FIA, RÓBERT ÉS A CSALÁD. (0007)

vissza az elejére


Napirenden


Ősztől drágul az albérlet, növekednek az ingatlanárak
Ruhaszárítókat, tetőtereket is lakássá alakítanak vállalkozók

(8. oldal)

Drágulási tényező: a diákság
Az a tény, hogy Kolozsvár egyetemi központ, az oktatási intézmények pedig még a diákok felének sem tudják biztosítani az elszállásolást diákotthonban, jelentősen befolyásolja a házbérek alakulását: mivel évről évre nagyobb a kereslet a kínálatnál, ősszel, új tanév kezdetén a házbérek is növekednek. Egyes ingatlanügynökségek szakértői szerint idén 10–15 százalékos, mások szerint akár 30 százalékos is lehet a házbérnövelés. Van, aki lakásonként legkevesebb 50 euróval fog többet kérni, vélik az ingatlanügynökök.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen megközelítőleg 50 ezer diák tanul, az intézmény csupán 5 500-nak tud otthonban lakást biztosítani. A műszaki egyetem valamivel jobban áll ezen a téren, diákjai egyharmadának sikerül szállást nyújtania. A városban a legkeresettebbek az egyszobás lakások: míg tavaly 150 euróért már lehetett ilyent bérelni, idén 200 eurót mindenképpen elkérnek majd, de a városközpontban akár 300-at is. Szintén nagyon keresettek a kétszobás lakások, ezek bére 250-450 euró között mozog, az új háromszobás lakásokért ellenben akár 500, előkelő negyedben vagy központban 600 eurót is elkérnek. A többszobás lakások esetében külön szobánként számolják az árakat, a tulajdonosok 150, 200 eurót kérnek. „Házinénis" házban, lakásban különálló szoba másfél, kétmillió régi lej. A legdrágább negyed az Andrei Mureşanu, ezután pedig a Györgyfalvi-negyed, valamivel olcsóbbak a Hajnal, Mărăşti, majd a Monostor negyedi lakások. A Hajnal-negyedben háromszobás új lakásért 350-500 eurót, a Monostoron 350 eurót kérnek, kétszobás lakásért pedig 250, a Hajnal- és Györgyfalvi-negyedben 250-400, a központban 450-500 eurót is elkérhetnek.

Az árak tükrözik a felszereltséget, rendezettséget is, de vannak tulajdonosok, akik leromlott állapotú lakásukért is nagy árat kérnek – állítják ingatlanügynökök. Éppen ezért a felszereltebb, korszerűbb lakásokért vagy bizonyos biztosíték-összeget kérnek, vagy háromhavi házbér előre történő kifizetését. A luxuslakás, villa sokaknak már megfizethetetlen, egyes felértékelések szerint ezek ára 2-3 ezer euró között mozog a tavalyi 1-2,5 ezer euró helyett. Az irodák négyzetméterenkénti ára, szintén a korszerűségtől függően, 14-18 euró (tavaly 12-14 euró volt).

A bérlőknek a házbér mellett a költségekkel is számolniuk kell: a központi fűtés, telefon, kábeltévé, internet-szolgáltatás még körülbelül három, három és fél millió régi lej közköltséget, plusz kiadást jelent a bér mellett.

Szárítóból bérlakás
Az egyik legelőnyösebb, legnyereségesebb ingatlankereskedéssé nőtte ki tehát magát a lakásvásárlás, ezután pedig az újraeladás vagy bérbeadás. Ingatlanügynökök szerint a lakásárak is növekednek, itt körülbelül 30 százalékos drágulást feltételeznek.

A lakáskereskedés népszerűségét tükrözi a régi tömbházak ruhaszárítóinak, tetőinek, más, közös tulajdonban levő helyiségeinek az eladása, akár egy ügyes vállalkozó keresi meg a tömbházgondnokot vagy a tulajdonos társulás elnökét az ajánlatával, vagy a lakóknak, tulajdonosoknak jut eszébe a kihasználatlan, megromlott állapotú szárító vagy más helyiség értékesítése, amelynek árát elosztják a tulajdonosok között az őket a közös részből a tulajdonuk nagysága szerint megillető hányadrész alapján. Ingatlanszakértő szerint körülbelül 15-16 ezer euróért vásárolják meg a tömbházak szárítóit (attól függően, hogy milyen mellékhelyiséget alakíthatnak még ki a szoba mellé), ezt bizonyos összegű, még néhány ezer eurós befektetéssel átalakítják egyszobás lakássá, és bérbe adják vagy eladják, a nyereség legalább 30 százalékos.

Ú. I.

Az 1-es, 3-as, 8-as oldalt szerkesztette: Kerekes Edit