Kiszámíthatatlan az idei tél (Fotó: Mediafax)

Az elmúlt napok során az országos meteorológiai előrejelzések általános lehűlést és bőséges havazást ígértek, előbb a déli és keleti országrészre, aztán az erdélyi megyékre is. Ehhez képest, tegnap reggel már felmelegedésről, a hóréteg elolvadásáról beszéltek. A magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálat viszont biztató adatokat közöl azoknak, akik remélik, hogy a hét végén mégiscsak lesz hó Kolozsváron.

Különben nagy klímaváltozást jelzett erre az évre jelentésében a brit meteorológiai intézet. Az MTI tájékoztatása szerint az idei év lesz a legmelegebb a Földön, amelynek során hőmérsékleti rekordok születnek majd a globális felmelegedés és az El Nino időjárási jelenség miatt. Az időjárás változásával áradások, heves viharok keletkezhetnek, nyomukban éhínséggel, emberek millióit sodorva ezzel veszélybe. Szakértők szerint sürgősen szembe kell nézni a globális felmelegedés veszélyeivel, hangsúlyozva, hogy minden késlekedés megtöbbszörözi a várható kiadásokat.

Az időjárás átalakulását jelzi az is, hogy tavaly decemberben rekordmeleget mértek Finnországban és Belgiumban. Az Újév és Vízkereszt között általában tömve vannak a finnországi síparadicsomok, ám a mostani szezonban a nagy vendégjárás eddig elmaradt.

A magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálat biztató adatokat közöl azoknak, akik remélik, hogy a hét végén mégiscsak lesz hó Kolozsváron. Előrejelzésük szerint a kincses városban igenis havazás várható, -1 és 2 Celsius fok közötti hőmérséklet, változó irányú enyhe (4 km/h) széllel. Hasonló időt jeleznek Désre, Tordára, Besztercére, Nagyenyedre és Gyulafehérvárra is. Zilahon borult idő várható, szombatra havaseső, havazás nélkül, de kissé erősebb széllel. Havazás mindenütt szombatig várható, utána a hét végén és a következő hét elején borús égbolt, változó, többnyire délkeleti szél lesz, szerdától kezdődően pedig Erdély-szerte valóban enyhe felmelegedésre, napsütésre számíthatunk – ígéri a budapesti Országos Meteorológiai Szolgálat.

Ami az elmúlt napokban lehullott hómennyiséget illeti, ez többfelé komoly gondokat okozott. Tegnap délután a Mediafax hírügynökség szerint még több mint száz ember tartózkodott szándéka ellenére elszigetelten, különböző magashegyi menedékházakban, üdülőtelepeken, különösen a Kárpátok déli vonulatának magasabban fekvő pontjain. A hóréteg vastagsága helyenként eléri a két métert, többfelé hóvihar, hófúvás gátolja meg a mentőalakulatok munkáját, a menedékházak megközelítését. A legtöbb elszigetelt csoportnak még van megfelelő mennyiségű élelme, csak az ivóvíz van fogytán, illetve nincs áramszolgáltatás, mivel számos helyen elszakadtak a huzalok.

Csütörtökre már valamennyi Fehér megyei út járható volt, a különböző helyi és a megyei illetékes vállalatok hókotrókkal és más berendezésekkel igyekeztek biztosítani a zavartalan közlekedést. A gépkocsivezetőket felkérik, hogy járműveiket lássák el megfelelő téli felszereléssel, hóláncokkal, és közlekedjenek csökkentett sebességgel.

Hőmérsékleti rekordok születnek 2007-ben
Az idei év lesz a legmelegebb a Földön, amelynek során hőmérsékleti rekordok születnek majd a globális felmelegedés és az El Nino időjárási jelenség miatt – közölte csütörtökön a brit meteorológiai intézet.

A hivatal szerint a két tényező együttes hatására várhatóan magasabbak lesznek az 1998-ban mért rekord átlaghőmérsékletek. A tavalyi év volt a hatodik legmelegebb a Földön a rekordok listáján. Katie Hopkins, az intézet tudományos munkatársa elmondta: az új információ arra figyelmeztet, hogy klímaváltozás megy végbe a világban.

Az ENSZ időjárás ügynöksége szerint a Földön 150 évre visszamenőleg mért tíz legmelegebb év mindegyikét 1994 után regisztrálták.

A brit meteorológiai intézet, amely mindig januárban hozza nyilvánosságra éves előrejelzését, arra hívja fel a figyelmet, hogy 0,54 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet a Földön az 1961–1990 között mért 14 Celsius-fokos átlaghőmérséklethez képest.

Hatvan százalék az esély arra, hogy 2007 olyan meleg vagy talán melegebb legyen mint a csúcstartó 1998-as év, ami 0,52 százalékkal volt magasabb a hosszú ideig átlagnak tekintett hőmérsékletnél.

Számos tudós egyetért abban, hogy az átlaghőmérséklet két–hat Celsius-fokkal növekszik meg a magas széndioxid kibocsátás miatt ebben az évszázadban a szerves üzemanyagok égetése következtében az energiatermelésben és a közlekedésben. A következmény az lesz, hogy megolvadnak a sarkok jégmezői, növekszik a tengerek szintje. Az időjárás változásával áradások, heves viharok keletkezhetnek, nyomukban éhínséggel, emberek millióit sodorva ezzel veszélybe.

Nicholas Stern, a Világbank egykori vezető közgazdásza szerint sürgősen szembe kell nézni a globális felmelegedés veszélyeivel, és minden késlekedés megtöbbszörözi a várható kiadásokat.

A kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv az egyetlen átfogó akcióterv a széndioxid kibocsátás mérséklésére, de hatálya 2012-ben lejár, és a világ legnagyobb környezet szennyezője – az Egyesült Államok – és az olyan végtelenül gyorsan fejlődő gazdaságok, mint Kína és India is elutasítja az egyezményt.

A brit meteorológiai intézet szerint a csendes-óceáni térség időjárási mintáit megzavaró El Nino jelenség az év első néhány hónapjában fejti ki hatását, mérsékelten. Megjegyzik ugyanakkor, hogy bizonyos eltolódás van az El Nino és az időjárásra kifejtett teljes körű hatásának megmutatkozása között, következménye az év közepén lesz majd érzékelhető.

A 2007-es év ugyanakkor a környezetvédelmi diplomácia szempontjából nagyon zsúfolt lesz. Németország, amely az EU, valamint Nyolcak (G8: a hét vezető ipari állam és Oroszország) soros elnökségét is átveszi, a klímaváltozás kérdésével kíván tevékenyen foglalkozni idén. Ebben támogatja őt Nagy-Britannia, amely sürgette, hogy ez a kérdéskör a G-8-ak napirendjén előkelő helyet kapjon a júniusban Németországban rendezendő csúcstalálkozón. Egyre nagyobb a nyomás, hogy a fórumon kialakítsák a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv lejárta utáni időszakra vonatkozó tárgyalások kereteit.

Finnországban és Belgiumban rekordmeleget mértek
Decemberben rekordmeleget mértek Finnországban, az átlaghőmérséklet 6-8 Celsius fokkal magasabb volt az utóbbi harminc év átlagánál, tájékoztatott az euractiv.hu. A Finn Meteorológiai Intézet szakemberei szerint a tavalyihoz hasonló átlaghőmérsékletű december ezer évben legfeljebb kétszer fordulhat elő. A nedves december és a néptelen sípályák látványa mind gyakoribbá válhat Finnországban, amennyiben az éghajlatváltozás jelenlegi folyamata tartós lesz – írja a Helsingin Sanomat. A langyos december ugyanakkor igen esős is volt: a lehullott csapadék mennyisége a szokásos átlag kétszerese volt. Az eső miatt jelenleg alig találni havat Finnország déli és középső részén, mi több, Lappföldön is alig tíz centiméteres a hótakaró. Az előrejelzések sem sok jót ígérnek: a következő napokban sem várható havazás. A helyzet nem egyedülálló Európában: Belgiumban a Királyi Meteorológiai Intézet adatai szerint 2006 a legmelegebb év volt az ország történetében. A 2006-os átlaghőmérséklet 11, 35 Celsius fok volt, az ősz pedig a meteorológusok által jegyzett valaha volt legmelegebb. Augusztus időjárását a közvélemény is katasztrofálisnak tartotta: a nyár folyamán 45 napon sütött a nap, ebből viszont 11 napot trópusinak minősítettek a szakemberek. Decemberben is a normálistól eltérő, magasabb hőmérsékletet jegyeztek: az 5, 9 Celsius fokos átlaghőmérséklet 2, 6 fokkal haladta meg a korábbi átlagot. A legalacsonyabb hőmérsékletet – minusz 1, 3 Celsius fokot – Uccle-ban, Brüsszel külvárosában mérték. Tavaly 180 esős napot jegyeztek Belgiumban, és 1156 órányi napsütést, az intézet szerint ez a két adat természetesnek tekinthető.

Tegnap Kolozsváron is bemutatkozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új rektora, Dávid László, valamint a megválasztása nyomán megüresedett tisztségbe lépő új rektor-helyettes, Szép Sándor. Az 50 éves rektor végzettségét tekintve folyamatirányító számítógépek szakosodású villamosmérnök, 1997-től a műszaki tudományok doktora. Az EMTE-n 2001 óta oktat, 2004-től az egyetem rektor-helyettese. Szép Sándor vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora, 56 éves, 2003 óta társult egyetemi tanár, 2006-tól pedig egyetemi tanár az EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Karán. Az intézmény friss vezetősége ismertette programját, célkitűzéseit is, amelyek között első helyen szerepel az egyetem intézményes akkreditációja, illetve a román állam anyagi támogatásának a megszerzése. (Részletek az 5. oldalon)

A román és a magyar határrendőrség vezetői csütörtökön Nagyváradon aláírták azt az együttműködési tervet, amely szerint az ellenőrzést végzik a román–magyar határátkelőknél.

„A közös ellenőrző pont nagyon gyors és hatékony lesz, és a román állampolgárokat segíti majd" – mondta Benedek József altábornagy.

Közölte: egyes romániai tévéadók félrevezetik a közvéleményt, és cáfolta a hírt, miszerint a magyar határrendőrök az útlevelet is kérik a személyazonossági igazolvány mellett a határt átlépő román állampolgároktól.

A román felet képviselő Nelu Pop a közös ellenőrzés legfontosabb előnyeit hangsúlyozta, és közölte, hogy a várakozási idő 70 százalékkal csökkent a határátlépőknél.

„Az állampolgárokat csak egyszer állítják meg a határon, így időt nyernek. Az a tény, hogy csupán a személyi igazolvány birtokában léphetik át a határt, szabad utazást biztosít a román állampolgárnak az Unió országaiban" – mondta Nelu Pop.

Tájékoztatása szerint az utóbbi négy nap alatt a magyar és a román határrendőrök 8 személyt fogtak el, akik törvénytelen módon próbáltak meg átlépni a határon, továbbá 31 nyilvántartásba vett személyt, akik nem hagyhatják el az országot, illetve 13 általánosan körözött személyt.

A román fél nézete szerint az új határellenőrzési módszer nem fogja csökkenteni az ország biztonságát.

A régi lej átértékelési folyamata nyomán a Román Nemzeti Bank (BNR) 2005. július 1. és 2006. december 29. között országos viszonylatban 905 millió bankjegyet és 550 millió pénzérmét, azaz összesen a rendelkezésre álló fizetőeszközök 98 százalékát vonta ki a forgalomból. 2007. januárjának első napjaitól a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a közéletben nem fogadnak el régi lejt.

Már szerdán, az újév első munkanapján, a BNR kolozsvári fiókjában (Főtér 7. szám) a bejárattal szembeni fülkénél négyszáz személy jelentkezett régi pénzével, közülük többen egészen nagy összegekkel. Kiszolgálásuk gyorsan, civilizáltan, minden formaságtól mentesen zajlott. A központi bank kolozsvári fiókjának főpénztárosa, Gheorghe Brehar lapunknak elmondta: – A 2006. november 28-án kiadott 24-es számú körlevél 3-as számú szakasza értelmében, 2007 januárjában minden bankintézmény köteles elfogadni a régi pénzt, sőt január 15-ig bizonyos vállalatoknak is hasonló kötelezettségük van. Több bankvezető igyekszik megfeledkezni e plusz munkáról, márpedig a hivatás mindenki számára közös: a lakosság kiszolgálása.

A szakemberek arra számítanak, hogy feledékenyebb felebarátaink hamar felfedezik a sok régi nullás bankót és fémpénzt, amelyektől nem szabadultak meg idejében, és néhány hét alatt gyakorlatilag szinte teljesen megoldódik az átállás az új lejre. Ugyanis meglepően kevesen kapnak észhez, hogy nem kívánt régi pénzzel „gazdagodtak", amit a BNR-nél vagy más bankoknál kell érvényesíteniük.

A hatóságok több alkalommal is felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy fölösleges mindjárt az év első napjaiban megjelenniük az intézményeknél különféle olyan adók és illetékek törlesztéséért, amelyek befizetési határideje jóval később, a hónap végén jár le, vagy más módon is ki lehet ezeket fizetni. Ennek ellenére az ország több városában képződtek hatalmas sorok. Egyesek szerint a lakosság egy része annyira hozzászokott a sorbanállásokhoz, hogy valóságos sportot űz belőle.

Az Adóügyi Törvénykönyv előírásai szerint mindazok, akik március 31-ig kifizetik egész évi adójukat az ingatlan vagy gépkocsi után, legtöbb 10% adókedvezményben részesülhetnek. Ettől az évtől kezdődően a helyi adókat csak két részletben lehet törleszteni, március 31-ig és szeptember 30-ig. A kifizetéseknek több módja is lehetséges: postai utalvány, fizetési meghagyás, internet vagy bankkártya.

Eredetileg 2007. február elsejét jelölte meg Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter az ingyenes és térítéses gyógyszerek új listája érvénybe lépésének dátumaként. Ezért is érte váratlanul a gyógyszerészeket a határidő egy hónappal történő előbbre hozása. A lista ugyanis az óév utolsó napjaiban megjelent a Hivatalos Közlönyben, így már semmi sem akadályozta gyakorlatba ültetését.

Az új lista három részre oszlik: az A-listán 90 százalékban kompenzált 119 közös nemzetközi elnevezésű (DCI) gyógyszer szerepel, a B-listán 50 százalékban kompenzált 148 gyógyszer, a C-listán pedig a száz százalékban kompenzált, vagyis ingyenes 769 DCI gyógyszer. A listákon szereplő gyógyszerek ára is módosult, de nem jelentős mértékben.

A gyógyszerek kiadása, a recept felírásának időpontjától függetlenül, az új lista szerint történik – tájékoztat az Országos Egészségügyi Biztosító Pénztár elnöke, Cristian Vlădescu. Az év első napjától érvénybe lépett az új gyógyszerlistát meghatározó kormányhatározat, valamint az egészségügyi minisztérium új árazásra vonatkozó rendelete is, ami a 2006 decemberében felírt receptekre is érvényes.

Akiknek 2006-ban kiállított receptjeik vannak, a megjelölt gyógyszerek azonban nem találhatók meg az idei listán, fel kell keresniük háziorvosukat és új vényt kérniük. A szervátültetésen átesett betegek erre kijelölt egészségügyi intézményekben válthatják ki a szükséges készítményeket, ahol egyúttal a szükséges egészségügyi vizsgálatokat is elvégezhetik – tette hozzá Vlădescu.

Elképzelhető, hogy az új lista korai érvényesítése érhette felkészületlenül a gyógyszerészeket, így fordulhatott elő az eset, amelyet egyik olvasónk ismertetett: egy kolozsvári nyugdíjas ártámogatott receptjén szereplő antibiotikum-adagot (hét darab tablettát) 1000 régi lejjel, azaz 10 új banival áraztak. A gyógyszerész kétszer is utánaszámolt, majd közölte, hogy a tévedés nem az ő készülékében, hanem bizonyára a normarendszert kidolgozó felső illetékes figyelmében keresendő.

Egy esetleges járvány megfékezése érdekében meghatározatlan időre karantént rendeltek el a kolozsvári szülészeteken és gyermekkórházakban. Idén jelentősen megugrott a légúti vírusos gyulladásos megbetegedések száma: 2005. december 11. és 17. között 899 esetet jegyeztek, 2006 azonos időszakában pedig közel háromszorosát, azaz 2353 esetet jelentettek a hatóságok.

A megbetegedések száma továbbra sem csökkent (az ünnepek okozta hiányosabb nyilvántartás ellenére sem), következésképpen a Kolozs Megyei Közegészségügyi Hatóság úgy határozott, karantént rendel el a kórokozókra fogékonyabb újszülöttek, kismamák és gyerekek védelme érdekében. – A megbetegedések lefolyása közepes, illetve súlyos, ezért fontosnak tartottuk a megelőzés eszközeivel élni. Lényeges azonban, hogy egyetlen influenzás esetet sem jegyeztünk, és haláleset sem fordult elő – tájékoztatott a közegészségügyi hatóság képviselője.

A karantén alatt – amelynek időtartama a légúti megbetegedések előfordulásának további alakulásától függ – a szülészetek és a gyermekkórházak nem látogathatók, a gyerekekkel kizárólag az egészségügyi személyzet léphet kapcsolatba, így jelentősen csökken az esetleges fertőzések veszélye.

A vírusos gyulladásos megbetegedéseknek nagymértékben kedvez az idei, meglehetősen szokatlan időjárás, az enyhe tél, valamint a hosszas, tartós köd, a nagy páratartalmú levegő. A fertőzés veszélyének csökkentése érdekében – figyelmeztet a szakember – kerüljük a tömeget, az enyhe idő ellenére pedig öltözzünk az évszaknak megfelelően. Lényeges a megfelelő táplálkozás, a vitaminbevitel, illetve az elemi higiéniai szabályok betartása – azaz, hogy tüsszentéskor vagy köhögéskor például kezünkkel takarjuk el a szánkat.

Mi a szerelem? Semmi sincs a világon, sem ember, sem ördög, sem semmi, amire annyi gyanakvással tekintenék, mint a szerelemre, mert az minden másnál jobban beleveszi magát a lélekbe.

Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház: Postakert /Cuza Vodă utcai templom: Péntek este 6 óra, istentisztelet. Szombat 9 óra: odaszentelődési imaóra, bibliatanulmányozás, de. 11 óra: istentisztelet, du. 4 óra, istentisztelet. Zsidó Hitközség: Dávid Ferenc utcai imaház: péntek este 5 óra, szombat reggel 9 óra, vezeti: Müller Benjamin, prof. Kallós Miklós, Krausz Jenő.

A második, szilveszteri bevásárlás rohamából térek haza. A buszmegállóban böngészem a – ki tudja hányadik – listát, amit azért nyomtak a kezembe, hogy el ne felejtsek valamit megvenni. Szerepelt már ezen a listán olyan cikk is, amit harmadszor írtak fel, nem azért, mert nem volt az üzletben…

Az autóbuszon a leghátsó sorban találok ülőhelyet. Lopva körülnézek az emberekre. Néhányan engem figyelnek, meg a listámat… Nem mosolyognak. Megértők.

A Megyei Vasútigazgatóságnál három tizenéves lurkó kapaszkodik fel nagy serényen és az ajtó háta mögötti „senki földjére" másznak fel. Szűk a hely, de guggolva összekucorodnak. Nem is törődöm vele, hogy igyekvő cihelődésük közben cipőjüket nadrágom szárába törölik. Három srác, három cipőtörlés.

Lázban vannak. Mindhármuknál reklámtasak van, tele cukorkás, zselés zacskókkal, keksz, törökméz, meg kitudja mi minden ínyencség. Mosolyogva figyelem őket miközben önkéntelenül kicsúszik a számon a kérdés:

– Honnan érkeztek?

– A suliból! Ünnepély volt és mindenki kapott egy ilyen adagot, feleli büszkén.

– Melyik iskolába jártok? Kérdem. Egyik központi magyar líceum nevét említik, majd az egyikük, szép, finom arcú, szőke gyerek hirtelen rám kérdez:

– Nem tetszik venni egy tasakkal? Olcsón adom! Igazán!

– Köszönöm, neeem…, válaszolok meglepetten a nem várt fordulatra. Tudod, fáj már a fogam az ilyen kemény cukorkától. Erre megszólal a másik kisokos:

– Van zselénk is! Az puha, jó a bácsi fogainak is!

Illedelmesen visszautasítom ezt a kínálatot is hivatkozva túlsúlyomra, meg egyéb ártalmakra. De a szőke srác csak nem adja fel.

– Nincsenek gyermekei? Vegyen nekik legalább!

Elnevetem magam, majd próbálom kicselezni az újabb ajánlatot.

– Ide figyelj, az én gyerekeim már negyven éven felül vannak, nekik már nem cukorka kell…

– De, unokái nincsenek? Azok biztos szeretik… Vegyen azoknak! Az unokáim is nagyok már, 17–18 évesek, nekik már édesség helyett CD, DVD. Pendrive meg ilyesmi kell!

– Kár! Mondja a kis szőke lemondóan. Mi is CD-t, akarunk vásárolni, olyan játék programmal, de hát…Elhallgatunk. Zötyögünk a Mărăşti-téri piac felé. Egyszerre a szőkének felvillan a tekintete, benyúl a tasakba, kivesz egy zselés zacskót, majd így szól:

– Adok egyet a bácsinak ingyen! Igazán, nem kell érte semmi pénz. Ajándékba adom! Vehemensen tiltakozom a szánakozás ellen.

– De igazán! Ingyen adom!

S már tömi is a kezembe a zselét. Ránézek. Finom arcát halvány pír teszi még szebbé. Ez lenne az ajándékozás öröme? – villan fel bennem a kérdés. Benyúlok a zsebembe, összemarkolom a benne lévő pénzt, és oda nyújtom neki. Most ő tiltakozik. Hiába. Megálló következik. Leszállok a buszról. Elgondolkozva lépkedek hazafelé. Vajon spontán üzleti fogás volt-e az ajándékozási akarat?

Nyomban elhessegetem magamtól a gondolatot. Nem, én a gyermeki lélek tisztaságát, az ajándékozás örömét, talán egy kis büszkeséget is véltem felfedezni a nagylelkűség mögött, azért, hogy lemond, le tud mondani az ínyencségről, hogy örömöt szerezzen egy kissé fáradt arcú bácsinak.

Gyarapodjatok, gyerekek, ilyen lelkiekben, az Új Esztendőben. Adjatok még sok ilyen lélekből jövő ajándékot, amilyent én kaptam tőletek

A délvidéki Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház januárban Erdély hat városában mutatja be a Magyarországon nagy sikerrel játszott A világ és a vége c. drámát, mely Wass Albert Jönnek és Adjátok vissza a hegyeimet című kisregényeinek színpadi változata.

Az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében zajló színdarabturné állomásai Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Nagyvárad, illetve Kolozsvár, ahol január 11-én 19 órától lép fel a társulat a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Rendező: Andrási Attila. Szereplők: Péter-Körmöci Petronella, Csernik Árpád, Kálló Béla, Molnár Zoltán, Péter Ferenc. Jegyfoglalás a 0745-568605-es telefonszámon.

A matematika magas szintű művelése a Kárpát-medencében a két Bolyaival kezdődött. A legújabb kutatások tükrében egyre világosabb, hogy tevékenységük nem csupán tudománytörténeti, de kultúrtörténeti horderejű is.

Halálának 150. évfordulóján, 2006-ban emlékezett meg az utókor Bolyai Farkasról (képünkön fent). A Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tartott emlékülések a nagy tudós életművének teljességét világították meg. Matematikusi ténykedésén túl drámaírói, néprajzkutatói, kertészmérnöki és fizikusi tevékenységéről is szó esett. Munkásságának egyetemességét bizonyítja, hogy a magyar nyelvterület egészéről érkezett kutatók számoltak be a teljes életmű feltárásában elért legújabb eredményeikről.

Az ünnepségsorozat szervesen illeszkedett az Erdély kultúr- és tudománytörténetét felelevenítő tevékenységek sorába. A rendezők a csíkszeredai Bolyai Farkas emlékkonferenciát a kiváló középiskolai matematikatanárok tevékenységét jutalmazó Farkas Gyula emlékérem odaítélésével kapcsolták össze.

Farkas Gyula a tizenkilencedik-huszadik századforduló kiemelkedő kolozsvári fizika professzora volt, aki főleg matematikai tevékenysége révén vált világhírűvé. Az arcképét ábrázoló plakettet 2006-ban Bandi Árpád marosvásárhelyi, Bencze Mihály brassói és Farkas Miklós segesvári matematikatanárnak ítélték.

A Farkas Gyula emlékérem Széchenyi Kinga budapesti képzőművész nagylelkű adománya. A művész személyes ajándékát, a Bolyai Farkast ábrázoló plakettet, a Bolyai kutatásban kifejtett tevékenységéért dr. Oláh Gál Róbert csíkszeredai egyetemi adjunktus vehette át.

Ma ünnepli hetvenötödik születésnapját Umberto Eco olasz író, esztéta, irodalomtörténész, a XX. századi modern olasz irodalom egyik nagy alakja.

1932-ben született Alessandriában, a helyi középiskola elvégzése után a filozófia iránti vonzódása a torinói egyetemre vitte, ahol 1954-ben, mindössze 22 évesen doktorált. Disszertációját Aquinói Szent Tamásról, a középkor meghatározó skolasztikus filozófusáról és vallásos gondolkodójáról írta. A kora gyermekkorától mélyen katolikus Eco állítása szerint az ehhez végzett tanulmányok során végleg eltávolodott a vallástól.

1954 és 1958 között az olasz televízió, a RAI kulturális szerkesztője volt és ezzel párhuzamosan a torinói egyetemen tartott előadásokat. 1958–59-ben a hadseregben szolgált, majd 1961-től az esztétika egyetemi magántanára lett Torinóban. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, vendégprofesszorként tanított többek között a Yale, a Columbia és a Northwestern egyetemeken.

Az ötvenes évek végén a neoavantgárd irányzat teoretikusaként szerzett hírnevet a Gruppo 63 köreiben. Számos irodalmi folyóirat és a milánói L’Espresso című hetilap munkatársaként dolgozott, majd 1971-től a Versus című nemzetközi szemiotikai folyóiratot szerkesztette. A hetvenes évektől megadatott számára, hogy két meglehetősen különböző réteg, a nagyközönség és a szellemi elit is elismert tekintélyként tekintsen rá.

Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A mű keletkezésének indítékairól Eco egy interjúban szarkasztikusan így nyilatkozott: – Meg akartam ölni egy szerzetest. A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott krimi, amely kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A rózsa neve nem kerülhette el a megfilmesítést, 1987-ben Jean-Jacques Annaud vitte filmre Sean Connery és Christian Slater főszereplésével, s óriási sikert aratott.

Az első regény bravúrját az 1988-ban megjelent második regény, A Foucault-inga már nem tudta megismételni. Talányos és nehezen értelmezhető az 1994-ben megjelent harmadik regénye, A tegnap szigete, amely már több egymást átjáró és átjárva értelmező kaland, egymásba épülő regények kontinuuma. E két igencsak fajsúlyos mű után könnyedebb hangvételű, fordulatosabb a 2000-ben megjelent Baudolino, amely a kultúrtörténeti pikareszk és a meseregény mesteri ötvözete.

Tanulmányíróként Eco az akadémikus stílus és a személyes hangvétel között csapong, a felsőbbrendű kulturális elitet szembeállítja a tömegkultúra által befolyásolt szélesebb rétegekkel. Úgy véli, a korszerű tömegtájékoztatási eszközök alapjaiban változtathatják meg az emberi kultúrát. Véleménye szerint a modern művészetek bizonytalan, meghatározhatatlan üzeneteket hordoznak, éppen ezért az olvasó, vagy a zenehallgató aktívan részt vehet, s részt is kell vegyen a mondanivaló megfejtésében. Magyarul megjelent elméleti munkái közül nagy sikert aratott a Hogyan írjunk szakdolgozatot? című szellemes iránymutatója a dolgozatírás rejtelmeiről, valamint a Bábeli beszélgetés, amelynek ironikus-gunyoros hangvételű írásaiban különböző témákról fejtette ki véleményét.

A neves szerző több rangos irodalmi kitüntetést is magáénak tudhat, így többek között megkapta a Strega irodalmi díjat és a Médicis-díjat is, s több egyetem is díszdoktorává választotta.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Deja Vu – amerikai. Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23 órától.

GYŐZELEM – Stranger than fiction – amerikai vígjáték. Vetítés: 15, 17.30, 20, 22.30 órától.

MŰVÉSZ – EURIMAGES – A vakáció – amerikai. Vetítés: 13, 16, 19, 22 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Nagyon vadon – amerikai. Vetítés: 17.30, 20. Pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Little Fish – ausztrál. Vetítés: 17, 19.30 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Step up – amerikai. Vetítés: 17, 19. Péntelen, szombaton és vasárnap 21 órától. Kedvezménnyel 21.30.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – World Trade Center – amerikai. Vetítés: 17, 19, 21 órától.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Az ördög Pradát visel – amerikai. Vetítés: 17, 19.30. Pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, január 5-én, pénteken este 8 órakor Visky András: Hosszú péntek – stúdióelőadás Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye alapján. Rendező: Tompa Gábor. Dramaturg: Visky András. Román nyelvű szinkronfordítással. Csak 14 éven felülieknek.

Január 6-án, szombaton este 8 órakor Szophoklész: Oidipusz király – stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu. Visky András szövegváltozata Babits Mihály, Csengeri János és Csiky Gergely fordításainak felhasználásával. Dramaturg: Visky András. Csak 18 éven felülieknek! Román nyelvű szinkronfordítással.

Január 7-én, vasárnap este 8 órakor Visky András: Tanítványok – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. Román nyelvű szinkronfordítással.

ROMÁN OPERA

Pénteken, január 5-én 19 órától Balett-előadás. Válogatás ifj. Johann Strauss, Josef Strauss, C. Saint-Saëns, P. I. Csajkovszkij és A. Dvo Ÿ ák műveiből. Vezényel: Adrian Morar. Rendező-koreográfus: Ileana Iliescu.

Vasárnap, január 7-én 19 órától a Kolozsvári Magyar Opera vendégszereplése. Bartók Béla: A fából faragott királyfi. Rendező-koreográfus Jakab Melinda. A kékszakállú herceg vára. Rendező Selmeczi György. Vezényel: Jankó Zsolt m.v.

PUCK BÁBSZÍNHÁZ

Szombaton, január 6-án, 12 órától Betlehem, Betlehem, a magyar tagozat előadása

Vasárnap, január 7-én 11 és 12,30 órától Téli mese, a román tagozat előadása.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Ma, január 5-én pénteken, 19 órától hangverseny. Vezényel Theo Wolters (Hollandia), szólista: Arno Piters (Hollandia). Műsoron: Mozart, Strauss, Léhar.

Bánházi Emőke, három évig volt a margittai O. Goga középiskola magyartanára, majd szeptemberben egyéves ideiglenes kinevezéssel került a szaktárcához. Fő feladatai közé tartozik a magyar nyelv és irodalom, az anyanyelv-specifikus tantervek elkészítésének koordinálása, valamint a minisztérium főosztályaival és az Országos Értékelő és Vizsgáztató Bizottsággal való kapcsolattartás a magyar nyelvű oktatás területén.

– Sok pedagógus panaszkodik a tanterv nehézségei miatt. Ön hogyan vélekedik, mennyire megalapozottak ezek a félelmek, aggodalmak?

– Úgy vélem, a tanterv túlságosan tág lehetőséget kínál az értelmezésre, egyúttal olyan koncepciót tükröz, amellyel nem minden tanár tud azonosulni. Szintén gondnak tartom azt, hogy a tanárok többsége nem a tanterv, hanem az érvényben levő tankönyvek egyike alapján tervezi meg a tanítási folyamatot. Ami több szempontból is elhibázott álláspont: a tanterv képviseli az egységes követelményrendszert, az alternatív tankönyvek egyike csupán a diákoknak szánt segédanyagként követi egyfajta nézőpont szerint jól/rosszul a tantervet. A tankönyvek gyártása pályázati úton történik, valamennyire a szabad piac törvényei szerint – vagyis a tankönyvírás nem központilag megoldott kérdés, elvileg bárki írhat tankönyvet. Így természetes, hogy a tankönyvek különbözőképp idomulnak a tantervhez, valamint az is, hogy nincs tökéletes tankönyv. Az is gond, hogy a tanterv megfelelő értelmezéséhez nem áll kellő segédanyag minden tanár rendelkezésére. Ennek részleges megoldására megyei szintű szakmai fórumokra lenne szükség. Ezzel egyszerre arra kellene törekednünk, hogy irodalmunk értékeihez ragaszkodva megpróbáljuk átlátni és alkalmazni a tantervben szereplő fogalmak megtanítását. A tantervváltoztatás nem egylépéses folyamat, nem amolyan gordiuszi csomó, amelyet elvág az ember, és holnaptól már más van érvényben. A tantervek reformja igenis létezik, de ez folyamatban érvényesül. Jövőre például a megújított XII. osztályos tanterv kerül majd bevezetésre folytatásaként az idén bevezetett XI. osztályosnak.

– Milyen megoldást lát a szakember a tanterv könnyítésére, illetve az iskolai program szellősebbé tételére?

– Véleményem szerint mindkét oldalról szemléletváltásra van szükség. A tanterv főleg azért tűnik nehéznek, mert nem közli azokat a minimumokat és maximumokat, amennyire az általa megnevezett fogalmakat el kell sajátítani. Vagyis ezen a téren konkretizálásra van szükség: meg kell szabni az elsajátítás minimálisan elvárt mértékét.

Másrészt az iskolát nem kezelhetjük olyan szolgáltatásként, amely teljesen kielégíti a gyereknevelés igényeit, miközben „feleslegessé teszi" az otthoni foglalkozást. Ha ebből a szemszögből nézzük, tényleg elég zsúfolt a tanterv, hiszen önmagában a tanóra nem biztosít tökéletes keretet az anyag teljes elsajátítására, az otthoni, önálló felkészülésnek is megvan a maga szerepe – amit néha a diákok és szülők figyelmen kívül hagynak, azt várva el, hogy a diák a tanórán sajátítsa el a teljes tananyagot. A napi óraszám megnövekedéséért, a gyerekek leterheléséért nemcsak a kerettanterv „zsúfoltsága" hibáztatható. A tanulók azért töltenek az eddigiekhez képest egy napra lebontva több időt az iskolában, mert ötnaposra rövidült a heti tanítás, valamint megnőtt az idegen nyelvórák és a számítógépes felkészítők száma. A kerettanterv változtatása terén szükségesnek tartom az érettségi előtt álló fiatalok kompetenciáira és tudásanyagára vonatkozó pontos követelmények megfogalmazását, amelynek a napi realitásokra kell koncentrálnia.

A magyar nyelv és irodalom oktatásának területén az olvasóvá nevelésre, valamint a szövegmegértésre vonatkozó kompetenciák kialakításának kellene tükröződnie egy egységesen kialakított tizenkét osztályos tervezetben.

– Az országos vizsgatételek körüli botrányok eléggé felkavarták a kedélyeket. Vagy említhetnénk azt az esetet is, amely ezelőtt két és fél évvel történt, amikor a nyolcadikosok magyar nyelv és irodalom képességvizsgáján az írásbeli tétel a paródiára vonatkozott, miközben a gyerekek humoreszkként tanulták a Karinthy-novellát. Ez jókora zűrzavart idézett elő országszerte. Mit lehet tenni azért, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő?

– Ez a 2004-es esemény egyrészt rávilágít arra a fontos tényre, hogy az anyanyelvoktatás strukturálása nem mindig történik a tantervek alapján, hanem a tanítási folyamat a használatban levő alternatív tankönyvek egyike vagy másika szerint alakul. Ezt kiküszöbölendő szükséges és fontos, hogy a tanárok a tantervet kövessék, és arra támaszkodva tervezzék meg a tanítás folyamatát. A tanterv a kötelező, ennek alapján írják az alternatív tankönyveket, nem pedig fordítva. A tankönyv csupán eszköz, a pedagógusok mindennapi munkájában emellett még más segédanyag is használandó. Alapvetően hibás elgondolás, ha a tankönyvet vesszük figyelembe és nem a tantervet.

A másik fontos következtetése ennek a sajnálatos esetnek az, hogy a vizsgatételek megírása nagy felelősségként kezelendő: ezt az elvet követjük idén is, minden egyes kérdés megfogalmazásakor az aktuális vizsga követelményrendszerét tartjuk szem előtt, és semmiben sem térünk el tőle.

– Mind a szülők, mind a pedagógusok panaszkodnak, hogy a mai gyerekek keveset olvasnak, legyen szó akár szépirodalomról, akár sajtótermékről. Mi a megoldás az olvasóvá nevelés terén?

– Az olvasóvá nevelés már az olvasás megtanítása előtt elkezdődik. Ebben a folyamatban csak egy lépcső az irodalomóra, amely a többi tényezőtől függően vezet – vagy nem vezet – valahova. Itt szintén több szintre bonthatjuk a nevelésben játszott szerepeket. Ha a modell szintjére akarjuk lebontani, akkor a tanterv az alap, és erre épül a tanári tevékenység. A tantervek az olvasóvá nevelés céljával készültek – vagyis elvileg az alap részünkről adott. Persze, lehet azon vitatkozni, hogy az irodalmi szöveg megfelelő olvasásához valóban az a koncepció felel-e meg, amely szerint a tanterv készült. Szerintem az adott tantervre építve, megfelelő tanítási módszereket alkalmazva, megoldható az értő olvasóvá nevelés, hogyha a másik fél – a diák – is késznek mutatkozik részt venni ebben a folyamatban. A tanuló motivációjának megteremtésére azonban az irodalomóra önmagában nem biztosít elegendő keretet, az olvasásnak a mindennapok részévé kellene válnia – és ebben az otthoni környezetnek meghatározó (az iskolánál jóval meghatározóbb) szerepe van.

– Milyen lényegi változtatás vár a romániai magyar közoktatásra a csatlakozás után?

– Mivel nem foglalkoztam behatóbban ezzel a témakörrel, annyit mondhatok csupán, hogy elsősorban a központosított rendszer további leépítésének folyamata várható, amely az adminisztráció terén hoz lényegesebb változást. Fontosabb szerep jut majd az oktatás területén az önkormányzatoknak és a szülőknek, amit részemről pozitív irányú változásnak tartok, hiszen a helyi értelmiség, a szakembercsoport kialakításáért nemcsak a pedagógusoknak, hanem az önkormányzatoknak és a szülőknek is felelősséget kell vállalniuk.

Ilyenkor, esztendő- és korszakváltáskor, az ember mindig megpróbál a közelibb és távolibb jövőbe látni, s ebben az örök talányban igyekszik elhitetni önmagával, hogy jogosultabb a reményben hinnie, mint teret engedni az aggodalomnak. Teszi ezt annak tudatában, hogy az emberi értékek kitermelése, gyarapítása, értékesítése éppen a földi élet legnagyszerűbb hatalmának, az emberi értelemnek az eredménye, amely pedig – tegyük hozzá, a leggyakrabban kényszerhelyzetben ugyan – csodákra képes. Miként érthető meg istenigazából a múlt? Erről Orhan Pamuk, 2006 irodalmi Nobel-díjasa, a következőképpen vélekedik: „Nem vághatsz neki az életnek, ennek az egyirányú postakocsi-utazásnak még egyszer, ha már véget ért, de ha könyv van a kezedben, mindegy, mennyire bonyolult vagy nehezen érthető, ha befejezted, kívánságod szerint visszatérhetsz az elejére, újraolvashatod, s így megértheted azt, ami bonyolult, s vele megértheted az életet is." A jövőt illetően azonban senki sem képes teljes bizonyossággal jóslásba bocsátkozni.

Január elsejétől az ország, és vele együtt mi valamennyien, hivatalosan az Európai Unió tagjává váltunk. Tetszik, nem tetszik, ez szinte minden részletében érinti majd életünket, kilátásainkat egy általunk most még nem egészen érzékelhető világban. Az ismeretlent az ember idegenkedés tárgyának, de ugyanakkor a kíváncsiságát vonzó kihívásnak is tekinti, amely megmérettetésre sarkallja.

A fiatalok fantáziája, jóhiszeműsége, reménykeltő magatartása sokszor jelenthet hasznos, tanulságok leszűrésére késztető támpontot mély szakadékok áthidalásában. Ezzel kapcsolatban érdemes áttekinteni azokat az olykor egészen súlyos mondanivalójú gondolatokat, amelyek kiskorúakból buggyantak elő a lapunk által gyermekek számára kiírt és nemrég lezárult rajzverseny alkalmával. A vetélkedő témája az volt, hogy miként is képzelik el ők a jövőt az Európai Unióban? Nos, a fiatalok nem szűkölködtek ötletekben, és ennek bizonyítására elegendő számba venni néhány pályamunkájuk címét. Természetesen döntő többségük a mainál mindenképp rózsaszínűbb jövőképet rajzolt meg arról a környezetről, amelyben jelenleg él: Rend, fegyelem és tisztaság; Szép épületek; Szelektív szemétgyűjtés; Ház a hajléktalanoknak; Álmaim iskolája; Az én falum Európában; Faluközpont Európában; Az idő múlik, a viselet marad; Parkőrök, versenyre!; Zöld részek a városban… Ezek a vágyak tiszták, világosak. Ugyanakkor akadt két megdöbbentő munka: szerzőik az EU-tagságot a harmadik világháború kitörésével kapcsolták össze! Negyedik elemista osztályosok fejében ilyen társítás csak a mai információáradatból nyert, a lassan egész bolygónkat elborító és tartósan berendezkedni látszó erőszakhullám hatásával magyarázható.

Mi az, ami mégis bizakodásra ad okot? A helyes arány: ama bizonyos rajzversenyen kilencvennyolcan indultak, s közülük csupán ketten látták a jövőt a mainál pusztítóbbnak, értelmetlenebbnek. Reméljük, a gyermekek soraiban megnyilvánult – tegyük hozzá – elfogadható arány hasonló mértékben a felnőttek tudatalatti jövőképében is ott lapul!

Kundera szerint ősidők óta minden ember idillre vágyik. A „lelkesek és nagyvonalúak" – a csatlakozás üteme és gyors lefolyása is ehhez szolgáltatott érveket – könnyűszerrel képesek legyőzni az óvatoskodókat. Az idill lényege különben az, hogy megvalósulhat végre(!) kivétel nélkül mindenki világa… A kommunisták tudták ezt a legeredményesebb propagandával elhitetni a reménykedő milliókkal.

Egy új világ ígérete, amelyikben mindenki megtalálja a maga számítását. Az Európai Unió befogadó demokráciája is nagylelkűségével, nagyvonalúságával győzte-győzi meg a kis országokat és a kisembereket. Csakhogy a nagylelkűség mögött – látni fogjuk, ajaj, már régen látni! – nemegyszer standard szabályok működnek, és lényeges kérdésekben elnéző megalkuvás van. Olykor túlzott merevség, mely lehervasztja a gondolkodó s érző ember fantáziáját. A hazai „demokrácia" tizennyolc éve alatt a demagógok és a dilettánsok esélye jócskán megnőtt – s nem csupán nálunk. A felzárkózást főleg statisztikai kimutatásokkal, látványos ellenőrzésekkel biztosították. De vajon az anyagiakra vonatkozó korrupció visszaszorítása mellett mekkora esély van a szellemi rontás megfékezésére s a tudat megtisztítására?

Hogyan is mondja a Pilinszkyre hivatkozó („Hommage a Pilinszky") Németh Péter Mikola? „Hétköznapjainknak keresztet ácsolunk / aztán körbe táncoljuk"; valamint: „a vakok fehér botjaikat összetörve építenek máglyát: / együtt várjuk hogy kivilágosodjék"…

Ezek szerint legfeljebb egy újvilágban bolyongó Hamlet lehet szomorú, amiért (a XX. század múltán is változatlanul) bosszúálló szellemek költöznek élő porhüvelyekbe; mint amilyen az ország nevét viselő (NagyRománia) párt elnökéé s több más funkciót betöltő szenátoráé, aki az ország színe előtt nyíltan esküdözhet, hogy a gyűlölt magyar nemzetet kiűzi Európából.

Ne tessék, kérem, mosolyogni – a mostoha gyermek tapasztalata a miénk! –, ráadásul világjelenség, miszerint a cinikusok, gyilkosok, cinkosok esélye nagyobb, mint valaha volt. Ezért aztán elmosódott arctalan plakátokról nehezen olvasható ki nevünk, hát még szerényke óhajunk…

„Hosszú távon" (ezt is egy illúzió-szövegből ollóztam) marad a remény, hogy elsimulnak vagy elévülnek a konfliktusok?… Kisebbségi-bugyorban – nem az „euro-polgárok" standard-globalizációs szintjén – vajon a célvonalon túl mi vár?

Az újprotestáns felekezetek elégedetlenségét váltotta ki a tavaly elfogadott romániai kultusztörvény, amely megnehezíti a kis létszámú vallási közösségek életét, mivel hivatalos elismerésük és állami támogatásuk szinte lehetetlenné válik. A diszkriminatív jogszabály miatt Bukarestet most Washingtonból is bírálják.

A romániai újprotestáns felekezetek védelmére kelt a Washingtonban élő Joseph K. Grieboski emberjogi harcos, valamint az általa alapított és vezetett amerikai Vallás és Közpolitikák Intézete. Az 1999-ben létrehozott intézet azzal a céllal jött létre, hogy olyan közpolitikák kidolgozásával siessenek a politikai döntéshozás segítségére, amelyekben nagyobb szerepet kap a vallásos szemléletmód.

A tiltakozás kissé megkésett, hiszen a kultusztörvényt Traian Băsescu röviddel karácsony előtt írta alá. A washingotni intézet szerint a bukaresti törvényhozás által elfogadott jogszabály „Európa legrosszabb kultusztörvénye", Grieboski pedig azzal vádolja Traian Băsescut, hogy a törvény aláírásával megszegte a választási kampányban tett ígéretét, miszerint elhatárolódik a kommunizmustól.

„A törvény érvénybe lépése a vallásszabadság és az emberi jogok elleni támadást jelenti – szögezte le Grieboski január 3-án keltezett közleményében. A washingtoni emberjogi harcos úgy tudja, hogy a törvényhozási folyamat során eljárásbeli hibákat követtek el, amire azonban Romániában senki nem figyelt fel, mivel a központi sajtó csak szűk teret szentelt a rendszerváltás óta elfogadott első kultusztörvény ismertetésének. Az emberjogi szervezet szerint a törvény ellentmond az alkotmánynak és több más hatályban lévő jogszabálynak, valamint olyan nemzetközi rendelkezéseknek, amelyeket Romániának is tiszteletben kell tartania.

Az amerikaiak a kultusztörvény azon előírását sérelmezik leginkább, miszerint az államilag támogatható felekezetek közé csak azok a vallási közösségek tartozhatnak, amelyek legkevesebb 23 ezer tagot számlálnak, vagyis Románia lakosságának 0,1 százalékát teszik ki. Grieboski szerint a jogszabály „gyors megszavazása" megkérdőjelezi Romániának a demokrácia és az emberi jogok védelmének irányába való elmozdulását. „Ezek után már Romániát nem lehet a vallásszabadságot biztosító országok közé sorolni, mint eddig – tette hozzá Grieboski. Az angol nylevű, de Budapesten szerkesztett BosNewsLife.com nevű „közép-európai keresztény hírügynökség" is ismerteti az új román kultusztörvényt, és megemlíti, hogy a vallásszabadságot korlátozó rendelkezései miatt Romániát a strasbourgi emberjogi bíróságon is beperelhetik. Ez irányba tett konkrét lépésekről és az esetleges felperesek kilétéről azonban nem közölt adatokat. Hozzátette: a holland Keresztény Unió nevű vallásos törpepárt vezetői aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a román kultusztörvény a hazai baptisták felszámolásához vezethet, mivel a hívők száma nem éri el a törvényben megállapított minimális létszámot.

A kultusztörvényt több romániai civil szervezet is bírálta, főleg azt a szakaszát, amely tiltja az egyházak becsmérlését. A civilek szerint ez az előírás sérti a szólásszabadságot, mert emiatt betiltható például a nagysikerű Da-Vinci kód című könyv forgalmazása és az erről készült film terjesztése.

A Közpolitikai Intézet (IPP) csütörtökön nyilvánosságra hozott egy elemzést, amely szerint az ország polgármestereinek 27 százaléka egy másik pártba igazolt át 2006-ban. Ez az arány 2004 júniusa és 2005 decembere között 12 százalékos volt.

Az IPP szerint elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) használta ki a politikai migráció előnyeit, és főként az ezt szabályozó törvény életbe lépése előtti napokban pártjukba vonzottak sok polgármestert és önkormányzati képviselőt.

A demokraták 99 polgármestert fogadtak be közvetlenül a választások utáni évben, a következőben pedig 331 polgármester felvételét hagyták jóvá. Jelenleg a PD-nek 786 polgármestere van, akiknek csupán 47, 7 százaléka jutott mandátumhoz a 2004-es helyhatósági választásokon a párt listáin.

Az IPP felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben is sok politikus megtalálja a módját a migrációnak, mint például azok a polgármesterek, akik hivatalosan nem nyújtják be felmondásukat, de tevékenységükben egy másik politikai alakulat elveit követik, tehát a migráció a legalitás álarca mögött fog működni.

Az intézmény ugyanakkor aggodalmát fejezte ki egyes politikai pártok, de főleg a PNL visszaélései miatt, amellyel kizár soraiból minden olyan helyi és megyei tanácsost, aki kritikusan viszonyul a párt vezetőségéhez, ezek a politikai migráció törvénye értelmében elveszítik az önkormányzatban betöltött tisztségüket is. Az IPP szerint ez is azt bizonyítja, hogy a román közigazgatás mennyire függ a politikai pártoktól.

Varujan Vosganian, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője csütörtökön, a PNL vezetőtanácsának Sinaián tartott ülése után elmondta: véglegesítették a párt statútumát. Eszerint 15 alelnököt választanak, 7-en közülük különböző területekért felelnek majd országos szinten, 8-an pedig a fejlesztési régiókkal foglalkoznak.

„A legfontosabb módosítás az, hogy eldöntöttük a pártlistás választási rendszer átalakítását egyéni választási rendszerré" – mondta Vosganian. Hangsúlyozta: a nyolc fejlesztési régiós alelnöki tisztségre a helyi szervezetek tagjai is, illetve a szóban forgó régiókat képviselő honatyák is jelöltethetik magukat.

Vosganian kijelentette: a liberálisok abban az esetben óvják meg a Liberális Demokrata Párt (PLD) beíratásához szükséges, törvényszékre benyújtott aláírásokat, ha „komoly érvek szólnak mellette".

„A vezetőtanács ülésén nem tárgyaltunk a PLD-aláírások megóvásáról. A PNL főtitkára nyilatkozott ugyan ebben az ügyben, de erre csak akkor kerül sor, ha komoly érvek szólnak mellette" – mondta Vosganian.

Rámutatott viszont, hogy ellenőrizni fogják a PLD által a törvényszékre benyújtott aláírásokat. Dan Motreanu, a PNL főtitkára december végén azt javasolta, hogy óvják meg a PLD aláírásokat.

Választottaink nincsenek tisztában az Európai Unióhoz (EU) kapcsolódó alapvető kérdésekkel – állapította meg a Cotidianul című napilap, amely néhány képviselőt és szenátort kérdezett arról, hogy hány tagállama van az EU-nak, melyik állam tölti be az Unió soros elnökségét, ki az Európai Parlament (EP) elnöke, mennyi pénzt kap Románia Brüsszeltől.

A meglepetés az, hogy még a külpolitikai szakbizottságban ülő honatyák között is akadt, aki nem tudta a választ ezekre a banálisnak tűnő kérdésekre. A statisztika szerint a képviselőház külügyi bizottságának hét tagja közül csak ketten ismerték az összes helyes választ. A lap megjegyzi, hogy a Nagy-Románia Párt és a Konzervatív Párt összesen kilenc megkérdezett törvényhozója közül heten elvétettek legalább egy választ.

A rögtönzött közvélemény-kutatásból a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ törvényhozói sem maradtak ki. A PSD-t a körülbelül másfél évtizedes politikai karriert maga mögött tudó Bogdan Niculescu Duvăz „képviselte", aki tagja volt egyebek között a parlament integrációs bizottságának. Ő például nem tudta, hogy ki az EP elnöke, és arra sem adott helyes választ, hogy melyik állam tölti be az EU soros elnökségét.Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője megtagadta a válaszadást arra hivatkozva, hogy öt kérdésre általában csak személyesen, nem pedig telefonon szokott válaszolni.

Közismert: bár a megyék által befizetett összegek a költségvetésbe nem egyformák, a központi alapból visszaosztott pénzek egyáltalán nem arányosak a hozzájárulásokkal – nyugtázzák a lapok. A megyék többsége lényegesen kevesebb pénzt kap, mint amennyit betesz a „közösbe", kivételt képeznek a szegény megyék, amelyek az egyenletességre törekvő újraelosztás miatt rendszerint többet kapnak vissza, mint amennyivel hozzájárultak – összegez a Cotidianul.

Az ANAF és a pénzügyminisztérium adatai szerint a múlt év első 10 hónapjában 51,8 milliárd RON folyt be a megyéktől a központi költségvetésbe, ebből azonban csak 36 milliárdot költöttek el a megyékre, az állam számára a tiszta haszon tehát 15,8 milliárd a központban maradt.

Az adatok szerint a legkisebb összeget (144 millió RON) Kovászna megye kapta, a felső határ 641 RON (Konstanca megye). Ami pedig a befizetéseket illeti, itt a legkisebb összeg 119 milió RON (Teleorman), a legnagyobb, 3,11 milliárd RON pedig Konstanca, ilyen szempontból valamelyest méltányos tehát a visszakapott 641 RON.

A „legmostohább" Bukarestnek a sorsa, amelynek 7,39 milliárd volt a „deficitje", vagyis a különbség a befizetett és visszakapott összeg közt. (A főváros hozzájárulása 10,54 milliárd RON). A hátrányosan megkülönböztetett megyék listáját Konstanca vezeti, amely Bukarest után a legnagyobb befizető, deficitje 2,4 milliárd RON. A „vesztesek" listáján őt Prahova megye (deficit 1,9 milliárd RON), továbbá Bihar és Temes megye, ez utóbbi kettőnek is több mint egy milliárd a deficitje.

A lap értékelése szerint az ország 14 legszegényebb megyéje kapott többet, mint amennyit befizetett, ez a „nyereség" azonban nem különösebben nagy összeg – állapítja meg. Komolyabb „bónuszokat" (100 millió RON felett) csak Călăraşi, Teleorman, Botoşani és Vaslui megyék kaptak.

Kolozs megye, a harmadik helyen van a „kedvezményezett" megyék toplistáján, Bukarest és Konstanca után a legnagyobb összeget kapta a költségvetésből. Hozzájárulása 1,27 milliárd RON, visszakapott 543 millió RON-t, a „hiány" 729 milló, ezzel a deficites megyék listáján a nyolcadik. Szilágy megyében a deficit 55,5 millió RON, Fehér megyében pedig 4,1 milló RON. Beszterce-Naszód viszont 24,8 millió RON-nal kapott többet.

Mátis Jenő megyei tanácsos szerint a költségvetési alapok leosztásakor több tényezőt is figyelembe vesznek, például az illető megye nagyságát, a lakosság számarányát, a megyében levő intémények számát stb. Ezen kívül sokat nyom a latba a helyi és megyei önkormányzatok projekt-készítési képessége is, hiszen a forrásleosztás egyre inkább pályázatalapú. – Több olyan megye is van, amelyik képtelen volt elkölteni a kiutalt összegeket, ezeket újraosztották. Az EU-ban a forrásleosztás regionális alapú, várható tehát, hogy néhány év múlva, amikor a csatlakozás ünnepélyes pillanatán túl Románia EU-integrációja gyakorlatilag is megvalósul, nálunk is meg fog szűnni ez a fajta központi osztozkodás. Ehhez azonban teljes pénzügyi decentralizáció szükséges, az, hogy az adók többsége helyben maradjon – vélekedett Mátis Jenő.

Alig ötven személy jelentkezett a gyulafehérvári egészségbiztosító pénztárnál szerdán, az első ügyfélfogadási napon, hogy igényelje az egészségügyi kártyát. A Fehér megyei biztosító elnöke, Gheorghe Stef szerint az igénylők a megye több településéről érkeztek, többségük pedig külföldön dolgozik, és az ünnepekre érkeztek haza. Voltak olyanok is, akik félreértették az új intézkedést, és azt hitték, a kártya nélkül nem mehetnek át a határon.

Körülbelül százan jelentkeztek az idei első munkanapon a Beszterce-Naszód megyei egészségbiztosító pénztárnál az egészségügyi kártyáért. Ennek ellenére nem kellett nagy sort állniuk az igénylőknek, mivel az intézmény előre megszervezte a munkát, mondta Mircea Raţiu, a pénztár megyei elnöke: egyik helyen beadták a kérelmeket, és egy másik helyen fizették ki a szükséges 2,17 lejes illetéket. A jelentkezők közül kevesebb, mint tízen szembesültek azzal a problémával, hogy csak miután törlesztik öt évre visszamenőleg a teljes egészségbiztosítási járulékaikat, juthatnak a kártya birtokába. A megye több mint 310 ezer lakosából 10–12% nem rendelkezik egészségügyi biztosítással, és további 30 ezer személy külföldön dolgozik.

Amint arról lapunkban már hírt adtunk, a fiatal házasok egyszeri pénzügyi segítségre lesznek jogosultak 2007 januárjától. Ezzel kapcsolatosan a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a következőkre hívta fel a figyelmet sajtóközleményében.

A 2006/396. számú törvény értelmében a 200 euró értékű anyagi támogatás azokat illeti meg, akik az idén januártól kötnek házasságot. A jogosultság az első házasságuknál lévőknek jár, függetlenül az állampolgárságuktól. Egyik fő feltétele a 200 euró átadásának, hogy mindkét házastárs romániai állandó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen. A házasulandóknak be kell nyújtaniuk a hivatalhoz egy kérelmet, valamint egy saját felelősségű nyilatkozatot arról, hogy első házasságukat kötik. A kérelmet legtöbb 30 napon belül kell letenni a házasság megkötésétől számítva, Kolozsváron a polgármesteri hivatal főtéri épületében, a 19. irodában. A pénzsegély átadásának dátumát polgármesteri rendelkezéssel állapítják meg, a kérelem benyújtását követő 5 napon belül. Végül a 200 eurónak megfelelő összeget a polgármesteri rendelkezés után 30 napon belül adják át a hivatal pénztáránál, vagy postai utalvánnyal, illetve bankszámlán vagy bankkártyán keresztül, esettől függően.

A pénzsegélyt csak azokban az esetekben utalják ki, amennyiben a kifizetésig nem bontották fel vagy nem szüntették meg a házasságot. Eddig két, 2007. január elseje után házasodott család nyújtott be kérelmet a támogatásért, ezen a héten pedig további 8 pár jelentette be házassági szándékát.

A nyugdíjtörvény (2000/19. számú társadalombiztosítási és köznyugdíj törvény) alapján erre az évre megállapított egy nyugdíjpontszám értéke 396,2 lej, az országos bruttó átlagkereset összege pedig 1270 lej.

A kolozsvári nyugdíjpénztár közleményében a következőkre figyelmeztet. A 2007. évi társadalombiztosítási költségvetési (2006/487. számú) törvény módosítja a társadalombiztosítási járulékokat is. Ezek a következők: szokványos munkakörülmények esetében 29%; különleges munkakörülményekért 34%; rendkívüli munkakörülmények esetében pedig 39%. Az egyéni hozzájárulás (tehát az a rész, amelyet a munkavállaló keresetéből vonnak le) a társadalombiztosításhoz továbbra is 9,5% marad, a munkakörülményektől függetlenül, a különbözetet pedig az említett járulékok szintjéig a munkaadó fizeti. A betegszabadságért és juttatásért a hozzájárulás 0,85%, amely nem csökkenti a költségvetési törvényben megállapított társadalombiztosítási járulékokat 2007-re.

Azoknak a személyeknek az esetében, akik biztosítási szerződést kötnek, vagy biztosítási nyilatkozatot tesznek le, a legkisebb biztosított összegnek 318 lejnek kell lennie, a legnagyobb biztosítható összeg pedig 6350 lej. A biztosított személy vagy a nyugdíjas elhalálozásakor a temetkezési segély 1270 lej, a biztosított vagy nyugdíjas egy családtagjának elhunyta esetében pedig 635 lej a támogatás. Az I. fokú rokkantnyugdíjasok esetében az úgynevezett kísérői vagy gondozói pénzsegély 2007-ben az országos bruttó minimálbér összegével egyenlő, vagyis 390 lej.

A belvárosban az úttest felé irányított szemétládákat helyeztek el, amelyekbe a személygépkocsi-vezetők és utasaik dobhatják a szemetet. Hogy a kezdeményezés mennyire lesz megfelelő vagy tetszetős – majd elválik.

Fontos a minőség biztosítása, az, hogy a Sapientiára járó diák ugyanolyan jó minőségű tudáshoz jusson, mint az ország és a térség bármely más egyetemén. Szintén lényeges szempont a bővítés, ezzel kapcsolatosan a rektor elmondta: Kolozsváron önerőből saját kari épületet fognak létesíteni, bővítik a képzés kínálatát, a már meglevő szakokon pedig tartják a tavaly is közölt beiskolázási számokat. Céljaik egyike, hogy mesterképzést indítsanak minden olyan szakon, ahol alapképzés is folyik. Nagy hangsúlyt fektetnek az egyetem működésének átláthatóságára, az egyetemközi kapcsolatokra, amelyek egyrészt a kreditrendszer, másrészt a különböző nemzetközi programok figyelembevételével fejleszthetők. Májusban Marosvásárhelyen közös laboratóriumot indít a Sapientia EMTE és a Tokiói Műszaki Egyetem. Az ott folyó nukleáris fizikai és vékonyréteg-kutatásokhoz elengedhetetlen berendezések jelentős részét az erdélyi kutatók állítják elő, de többszázezer euró értékű felszerelést küldött a japán egyetem.

Dávid László elmondta: szeretné, ha a Sapientia fontos része lenne a térség egyetemi intézményrendszerének, a gazdasági-társadalmi fejlődés katalizátora, a szülőföldön kialakítandó tudományosság sikeréhez hozzájáruló fontos kohéziós erő. Ha az EMTE az intézményes akkreditálás után eléri azt is, hogy a román állam anyagi támogatásában részesüljön, betölthetné akár az önálló állami magyar egyetem szerepét is – nyilatkozta a rektor. Ezzel kapcsolatosan a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, Hantz Péter kijelentette: fontos lenne, hogy a Sapientia megkapja az őt megillető román és magyar állami támogatást, de ezáltal nem váltaná meg a Bolyai Egyetemre vonatkozó igényt. Hantz szerint a Sapientia csak az egyik része a kiépítendő erdélyi magyar egyetemi hálózatnak.

Súlyos és végzetes balesetek
Az év végén és 2007 elején számos gépkocsibaleset történt, a két legsúlyosabb halállal végződött. Január 2-án, kedden, szabálytalanul, nem gyalogosoknak kijelölt helyen ment át Gyaluban a DN 1 E 60-as országúton a 78 éves Silvia J., súlyos sérülést szenvedett, amikor elgázolta egy 1310-es Dacia. A halálos balesetek egyike Székelyjó (Săcuieu) bejáratánál történt december 30-án este, a 21 éves, hazafelé igyekvő Bogdan Marian P. túl gyorsan vezette a havas úton a Jeep Wrangler gépkocsiját, egy veszélyes balkanyarban elvesztette az uralmat a kormány fölött, megcsúszott és felfordult. Utasa, a 20 esztendős Marius Dorin M. a sérülések következtében a kórházba szállítás közben kiszenvedett. A másik szilveszteri áldozat, a 76 éves apahidai Ileana F. Szabályosan, gyalog közlekedett a járdán december 31-én, amikor elgázolta a 30 esztendős szászfenesi Cristian Nicolae B., 1310-es Dacia gépkocsijával. Ebben az esetben is a sofőr figyelmen kívül hagyta az időjárási körülményeket, túl gyorsan hajtott az úton, és Apahida térségében megcsúszott egy balkanyarban.

Tetten ért fiatalok
Két gépkocsi kifosztása során lefülelte a rendőrjárőr a 17 esztendős Claudiu Adrian C.-t, egy évvel fiatalabb társát, Cristian Daniel B-t, valamint a 19 éves Ioan Cozmin C.-t. A kolozsvári kettes őrs őrjárata csütörtökön, január 4-én hajnali fél kettőkor fogta el az elkövetőket, a fiataloknál egy Panasonic márkájú CD MP3 lejátszót és egy 100 új lejt tartalmazó pénztárcát találtak. A három ifjút minősített lopás alapos gyanújával vizsgálják.

Négyszeres koccanás
Emberéletben nem esett kár egy szerdai, január 3-i baleset során a kolozsvári Traian Vuia úton, viszont az anyagi kár jelentős, mintegy 50 ezer új lejt tesz ki. A 30 éves Gabi N. délután 4 óra körül Renault gépkocsiját vezetve nem tartotta be a kellő követési távolságot az előtte haladó Mercedes gépkocsival szemben, belerohant, majd átsodródott a másik sávba, ahol másik két gépkocsival ütközött.

Decemberben is folytatódott a nyilatkozatháború a Petrom olaj- és gázipari vállalat körül: a kormányzat bosszankodott és vizsgálódott, a Petromot 2004-ben megvásárló osztrák OMV viszont azt hangsúlyozta, milyen jól járt a román állam az olajcég privatizációjával.

A Petrom profitjának 40 százalékát a hazai költségvetés kapja, Románia tulajdoni aránya alapján. A Petrom költségvetési befizetései 1,5 milliárd lejjel nőttek 2004 óta, állítja az OMV egyik decemberi közleménye.

A Petrom piaci tőkeértéke a részleges privatizáció óta a fejlesztések miatt háromszorosára nőtt, ez azt jelenti, hogy ha a kormány el akarná adni a Petrom még nála lévő 40 százalékát, akkor annyit kaphatna érte, mint amennyit a teljes vállalat ért két évvel ezelőtt, írták az osztrákok.

Az OMV 2008-ig egymilliárd eurónyi beruházással fejlesztené tovább a Petromot, és a következő években mintegy 3 milliárd eurót készül befektetni a hazai vállalatba. Délkelet-Európa legnagyobb finomítója, a Petrobrazi beruházási tervében 2010-ig egymilliárd euró szerepel. Az OMV kiemelte, hogy a Nabucco gázvezeték – amelynek tervezetét az OMV koordinálja – nagyban javítani fogja Románia energiafüggetlenségét. De az OMV-nél hangsúlyozták azt is, hogy „a jogbiztonság és a szilárd demokratikus intézményrendszer" elengedhetetlen feltétele a hosszú távú beruházásoknak.

Az OMV két-, két és fél éven belül le kívánja zárni hazai leányvállalata, a Petrom átszervezését. A foglalkoztatottak létszámát az átszervezés keretében a jelenlegi 57 ezerről 38 ezerre csökkentik két év alatt, de a végső létszám 30 ezer alatt lesz. A létszámleépítés egyelőre zökkenőmentesen halad a szakszervezetekkel kialkudott kompenzációs tervnek megfelelően. 2005-ben az átszervezés költségei elérték a 180–200 millió eurót. A 2006-os év első félévben a Petrom 38 százalékkal járult hozzá az OMV konszern üzemi eredményéhez az egy évvel korábbi 30 százalék körüli után. Az egész 2006-os évre a konszern 35–40 százalék közötti aránnyal számol.

2006-ban 3,5-4,0 milliárd euró között lehet a Petrom bevétele. A jövőben a forgalmon belül emelkedik majd a gázértékesítés részaránya. Romániában jelenleg a világpiaci ár 40 százalékát éri el a gáz értékesítési ára, 2009-ig azonban Románia is felzárkózik a világpiaci árszintre. Legutóbb november elsején volt gázáremelés, 8,5 százalékos, a lakosság számára – ennek nyomán jelentek meg a vádak a hazai sajtóban, hogy előnytelen volt a Petrom privatizációs szerződése.

A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) november végén új energiabiztonsági stratégia kidolgozásáról döntött, és elrendelte a Petrom eladásáról szóló megállapodás nyilvánosságra hozatalát is. Az értekezlet után Traian Băsescu államfő azt mondta: a CSAT nem mondhat véleményt az energiaiparban lebonyolított privatizációk törvényességéről, vagy arról, hogy a szerződések megalkotói szem előtt tartották-e az ország energiabiztonságát. A Petrom eladását a legfőbb ügyészségnek kell megvizsgálnia, a nyomozók egyébként már végzik a dolgukat, mondta Băsescu, de személyes véleményként hozzátette, hogy szerinte a Petrom-szerződés is tartalmaz hibákat.

Románia jelenleg évi 18 milliárd köbméter gázt használ fel. A Petrom ennek harmadát termeli ki, további harmadát az állami Romgaz szállítja, a maradék pedig Oroszországból érkezik.

A Petrom 2010-ig hazai olaj- és gáztermelését napi 210 ezer hordó olajegyenértékre tervezi növelni. 2006 első felében az össztermelés 37 millió olajegyenérték volt. A kitermelhető készletek egymilliárd boe körül vannak, amit független szakértők is megerősítettek. A Petrom emellett a külföldi kitermelés növelését is tervezi, legfőképpen a Kaszpi-tengeri térségben.

A downstream (feldolgozás-marketing-benzinkút) üzletágakban 2010-ig 1,5 milliárd eurós fejlesztést irányoz előre a Petrom. 2006 június végén 543 benzinkútja volt, kilenccel kevesebbel az előző évinél. Ezenkívül a Petrom 156 üzemanyagtöltő állomást üzemeltet Moldáviában, Bulgáriában és Magyarországon. A hazai benzinkút szektorban 26 százalékos részesedést tudhat magáénak. A cél a 35 százalékos részesedés megszerzése. Jelenleg 73 OMV kút működik az országban, ezek a jövőben is megtartják márkanevüket. A legnagyobb konkurensek idehaza a Rompetrol, amelyben az OMV a Petrom megvásárlásáig maga is részesedéssel rendelkezett, valamint az orosz LUKOIL konszern. A Petrom saját bevallása szerint 8 millió tonna finomító kapacitással rendelkezik, azaz lényegesen magasabbal mint a Rompetrol (4,3 millió tonna) és a Lukoil (2,5 millió tonna) együttesen.

Az OMV 2004. decemberben zárta a legnagyobb hazai olajvállalat, a Petrom 51 százalékának megszerzését két lépésben – részben tőkeemeléssel –, összesen 1,499 milliárd euróért. A Petrom 2006 februárjában újabb, 64,3 millió új lejes (21,9 millió dollár) tőkeemelést hajtott végre, 5,66 milliárd lejre növelve részvénytőkéjét. Az OMV az új részvények 51,9 százalékát, a román gazdasági minisztérium a 41 százalékát vette meg. A minisztérium a Petrom 40,7 százalékos tulajdonosa jelenleg. A kibocsátás 2,06 százalékát a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vásárolta fel, a többit magánbefektetők jegyezték le.

Legtöbben úgy tartják, hogy az ember életének legszebb évei a diákévek. Kevesebb a stressz, a rohangálás, több a szabad idő, a kikapcsolódás, a pihenés, és csupán csak a tanulásra kell koncentrálni. Azonban, ha egy kicsit is jobban bele gondolunk, mégsem annyira könnyű ma diáknak, egyetemistának lenni.

A rengeteg kiadás, az egyetem, az albérlet és a közköltségek fizetése sok szülőnek igen komoly anyagi megterhelést jelent. Ezért sok egyetemista a tanulás mellett kénytelen munkát vállalni. A legtöbb cég azonban fanyar mosollyal az arcán küldi el az interjúra jelentkező egyetemistákat, mondván, hogy fél munkaidőre nem tudják alkalmazni őket. Hiszen az egyetemistának a munka mellett kurzusokra és szemináriumokra is kell járnia. Vannak azonban olyan cégek, amelyek előszeretettel alkalmaznak diákokat.

Talán első helyen megemlíthetjük a takarító cégeket, amelyek fél, esetleg egész munkaidőre is alkalmaznak egyetemistákat. Általában, a hétvégi nagytakarítás mellett reggeli és esti munkapontokra osztják be őket, szem előtt tartva a diák órarendjét is.

Újságkihordásra is szívesen alkalmaznak diákokat, egyetemistákat, általában fél munkaidőre. Ez többnyire kora reggeli, öt órától kezdődő munkaprogramot jelent, és a diákoknak nincs más dolguk, mint az előkészített újságokat a körzetükhöz tartozó megrendelőknek eljutatni.

Szép számban találkozhatunk gyors büfékben, vendéglőkben kiszolgálóként dolgozó egyetemistákkal is. Ezeken a helyeken a munka-program általában tizenkét órás, és a következő nap szabad. Az éjszakai szórakozó helyek és klubok is sok esetben – szintén felszolgálóként vagy bárosként – alkalmaznak egyetemistákat, ez persze többnyire éjszakai munkát jelent.

Sok diák és egyetemista szórólapok utcai osztogatásával, cégek termékeinek reklámozásával és reklám-újságok széthordásával keresi meg a zsebpénzét.

Önkiszolgálókban, bevásárlóközpontokban és üzletek egész sorában is szép számban találunk egyetemistákat, többnyire hétvégi munka-programmal. Általában kasszásként, árukezelőként, biztonsági felvigyázóként alkalmazzák őket. Legtöbbjük hétvégén, délután, vagy éjszaka dolgozik.

De nemcsak ezekben a munkakörökben találkozhatunk egyetemistákkal. A tanuló ifjúság szinte bárhol és bármilyen munkára jelentkezik. A cégvezetők és igazgatók többnyire elégedettek velük, ezért szívesen alkalmaznak megbízható, komoly és becsületes diákokat.

A német exportőrök a román és a bolgár uniós csatlakozással jó üzleti lehetőséget látnak mindkét országban: mindenekelőtt az infrastruktúra-korszerűsítés, ezen belül az út-, kórház-, közműépítés terén, valamint a távközlés fejlesztésében – jelentette ki a német nagy- és külkereskedelmi szövetség elnöke.

A német gazdaság a maga számára a gépgyártásban, a haszonjárművek és ipari javak, valamint elektronikai termékek szállításában lát jó esélyeket a két új csatlakozónál.

Anton Börner ugyanakkor csekélynek ítéli annak veszélyét, hogy az olcsó román és bolgár munkaerő el-árasztaná Németországot, annál inkább sem, hiszen Berlin egyelőre korlátozza a két országból a szabad munkavállalást. Amint Börner elmondta, az Unióban korábban a spanyol és portugál esetben sem igazolódtak a tömeges kivándorlással kapcsolatos félelmek, és a lengyel, cseh, magyar esetben sem.

Hazai adatok szerint hozzávetőleg kétmillió román állampolgár dolgozik jelenleg hivatalosan az Európai Unió tagállamaiban, s a kormány arra számít, hogy az ország 2007-ben esedékes EU-csatlakozása után csak néhány százezren fognak kivándorolni munkavállalás céljából – jelentette ki korábban a munkaügyi miniszter. Gheorghe Barbu hangsúlyozta: aki akart, az már elment külföldre dolgozni, számuk a jövőben nem fog jelentősen emelkedni.

Kétszázezerre becsüli a bolgár tudományos akadémia a Bulgária uniós csatlakozása utáni első három évben más uniós tagállamban munkavállalási céllal letelepedő polgárok számát. Az akadémia szerint közvetlenül a csatlakozás után mintegy 16 ezren hagyják majd el Bulgáriát azért, hogy az uniós munkaerőpiacon szerencsét próbáljanak. Mindenekelőtt fiatalok kivándorlását valószínűsítik. A szófiai munkaügyi hivatal adatai szerint már decemberben érkeztek igények Németországból, Spanyolországból és Franciaországból bolgár szakácsok, pincérek, építőipari munkások iránt.

Ígéretének megfelelően 2006 utolsó napján Bulgária részlegesen leállította a kozloduji atomerőművét, hogy eleget tegyen az uniós biztonsági követelményeknek.

Két, az 1980-as évek óta működő, egyenként 440 megawatt teljesítményű reaktort állítottak le, a 3-as és a 4-es számút. A leállítási művelettel két órával Bulgária hivatalos uniós csatlakozása előtt végeztek, és ezzel teljesítették az Európai Unió egyik előfeltételét, amelyet Bulgária felvételéért cserében szabott. A nukleáris fűtőanyagot három év múlva kezdik meg elszállítani, a teljes szétszerelés 25 évig tarthat – mondta el Kiril Nikolov termelési igazgató.

A pontosan négy évvel korábban leállított 1-es és 2-es reaktor fűtőanyagát megfelelő tárolási lehetőség hiányában még nem szállították el, a szerkezetek lebontása 2007-ben kezdődik meg.

Az EU elavultnak minősítette a szovjet szabvány szerint épített reaktorokat, és úgy ítélte meg, hogy azok radioaktív szivárgás esetén nagy veszélyt jelentenek, s mivel az ilyen típusú reaktorokat nem lehet gazdaságosan felújítani, le kell állítani őket. A 3-as és 4-es reaktor leállítását belefoglalták a bolgár EU-csatlakozási szerződésbe.

Bulgária azonban áldozathozatalként éli meg, hogy meg kellett válnia reaktorjaitól, miután a Balkánon a kozloduji erőmű állít elő a legolcsóbban elektromos áramot. Az ország áramfogyasztásának 42 százalékát ez a létesítmény biztosította, Bulgária pedig eddig Délkelet-Európa vezető áramexportálója volt.

Szófia szerint a kicsikart intézkedés méltánytalan, jelentősen csökkenti az ország bevételeit, ráadásul áramhiányt okozhat a balkáni térségben.

Sztamen Sztamenov, az országos áramellátó vállalat igazgatóságának egyik mérnöke úgy fogalmazott, hogy korántsem ünnepnap ez, „a leállítás olyan mint egy falat kenyér, amit kidobunk, ahelyett, hogy megennénk".

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25., Victor Babeş 33/A és Magyar/22. Dec. 1989 u. 137. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,3834 lej, 1 USD = 2,5836 lej, 100 magyar forint = 1,3408 lej.

Kiadó garzon lakás a Monostoron. Telefon: 0743-053172.

Hathónapos fekete uszkár-keverék szerető gazdát keres. Telefon: 575-733.

– Az én papám már elmúlt 80 éves – dicsekszik Móricka –, de minden reggel ötkor felkel és egyvégtében lefut 5 kilométert.
– Az szép. És mit csinál délután?
– Akkor futja az utolsó kilométert.

Az orosz együttes jutott be elsőként a pénteki döntőbe a teniszezők nem hivatalos csapat-világbajnokságán, a perth-i Hopman-kupán.

A Dmitrij Turszunov, Nagyezsda Petrova kettősnek csütörtökön a két egyest és a vegyes párost is meg kellett nyernie a franciák ellen, hogy az A-csoportban az élen végezzen, és ez sikerült is neki.

„Nagy megkönnyebbülés számomra a továbbjutás, az első fordulóban elszenvedett vereségünk után ugyanis nem sok esélyt láttam a döntőbe kerülésre" – utalt Petrova arra, hogy szombaton alulmaradtak az ausztrálokkal szemben.

A csoport másik csütörtöki találkozóján a hazaiak 2–1-re nyertek az amerikaiak ellen.

Eredmények:

A-csoport:

Oroszország–Franciaország 3–0 (Dmitrij Turszunov–Jerome Haehnel 6:1, 6:4; Nagyezsda Petrova–Tatiana Golovin 7:6, 6:0; Petrova, Turszunov–Golovin, Haehnel 6:4, 6:2) és Ausztrália–Egyesült Államok 2–1 (Alicia Molik–Ashley Harkleroad 3:6, 6:4, 6:4; Nathan Healey–Mardy Fish 5:7, 5:7; Molik, Healey–Harkleroad, Fish 6:4, 7:5).

A csoport végeredménye: 1. Oroszország 2 győzelem/1 vereség (6–3), 2. Franciaország 2/1 (5–4), 3. Ausztrália 2/1 (4–5), 4. Egyesült Államok 0/3.

A B-csoportban az indiaiak két győzelemmel állnak az élen, a spanyoloknak és a cseheknek egy-egy sikerük van, a horvátok pedig mindkét összecsapásukat elvesztették. Csütörtökön lapzárta után fejeződött be a cseh–horvát és a spanyol–indiai párharc.

Családi okokra hivatkozva visszalépett a január 15-én kezdődő Australian Opentől Justine Henin-Hardenne, a női teniszezők világranglistájának belga éllovasa.

„Előre is köszönöm, hogy megértik a döntésemet, és tiszteletben tartják a magánéletemet" – tudatta a melbourne-i szervezőkkel honlapján a 24 éves klasszis, aki tavaly mind a négy Grand Slam-torna döntőjébe bejutott, ám csak a Roland Garroson diadalmaskodott.

Craig Watson versenyigazgató csalódottan fogadta a hírt, de hozzátette: minden jót kíván a 2004-es bajnoknak ebben a nehéz időszakban.

A 2006-os finálét Amélie Mauresmo ellen betegség miatt a második szettben feladó Henin-Hardenne – aki megnyerte a novemberi évzáró WTA-világbajnokságot – karácsony óta Monacóban edz. Weboldala (www.henin-hardenne.be) az utóbbi időszakot tekintve semmi rendkívüli eseményről nem számolt be.

A női világelső mellett további kiválóságok is jelezték, hogy nem indulnak Melbourne-ben. A férfiaknál a brit Tim Henman térdproblémák miatt hagyja ki a viadalt – ezzel 45 szereplés mellett mindössze pályafutása második GS-tornáját hagyja ki –, Andre Agassi a tavalyi US Open után visszavonult, a közönségkedvenc Mark Philippoussisra térdműtét vár, az argentin David Nalbandian pedig ugyancsak a térdinát fájlalja.

A nőknél valószínűleg hiányzik majd a mezőnyből az orosz Anasztaszja Miszkina, akinek a héten Új-Zélandon kiújult a lábujjsérülése, és vélhetően a Hopman-kupától csuklóproblémák miatt visszalépett Venus Williams sem jön rendbe január 15-ig.

A Kolozsvári U FC két fontos játékosa, Székely János csatár és Gabriel Giurgiu középpályás és csapatkapitány minden jel szerint már a visszavágóktól (de a nyáron már mindenképpen) az élvonalbeli Galaci Oţelulhoz távozik. A Duna-parti városban játszik egyebek között még egykori kolozsvári játékos, Gabi Jula II. is.

A két értékes játékos távozását enyhítendő az Oţelul Adrian Falub edző rendelkezésére bocsátott egy hatos listát, ahonnan szintén két játékost választhat. A névsor: Ionuţ Bădescu (28 éves támadó középpályás), Paul Şomodean (23 éves középhátvéd), Florin Lazăr (26 éves jobb oldali védő), Marius Macare (21 éves balhátvéd), Dorel Bănaru (24 éves középpályás) és Lucian Iorga (26 éves kapus).

Tâlvan és Aldea távozása után így nagy vérveszteség éri a második ligában kilencpontos előnnyel vezető diákcsapatot, amely továbbra sem számíthat például az ötödik műtétén is túl lévő Szilágyi Zsolt középpályásra. Új játékos pedig még nem érkezett, eddig csak Laurenţiu Buş visszatérése a Temesvári Politechnikáról vehető biztosra.

A Kolozsvári CFR január 17–29. között a törökországi Antalyában készül fel az A-liga visszavágóinak tavaszi folytatására. A csapat a portya keretében a német Hertha Berlin SC ellenében játszik felkészítő mérkőzést, a többi ellenfél még egyelőre nem ismeretes.

Jó hírről számolt be az év első napján Dorel Corpodean, a 11. liga éllovasának a Tordai Aranyos labdarúgó csapatának elnöke.

Amint azt a klub vezetője lapunknak elmondta a játékoskeret január 15-én találkozik a városvégi stadionnál majd néhány napos hazai felkészülés után Szolnokra utazik edzőtáborba.

Magyarországon tíz napot tartózkodnak az Aranyos focistái, és nincs kizárva, hogy Szolnokon játsszák le az idei esztendő első barátságos mérkőzést is.

Feláll a török Gaziantepspor kispadjáról Walter Zenga, az olasz labdarúgó-válogatott korábbi kapusa és csapatkapitánya.

A 46 éves edző nyáron 2009-ig szóló szerződést írt alá, de a csapat 17 forduló után csak a 12. helyen áll, kilenc ponttal lemaradva az UEFA-kupa-szereplést érő pozíciótól.

Az 58-szoros válogatott, 1998-ban visszavonult Zenga – aki 517 perccel a világbajnokságok történetének leghosszabb „gólszünetét" tartó hálóőre – korábban a szerb Crvena Zvezda Belgrádnál, valamint a román bajnokságban Bukaresti Steauánál és a Bukaresti Naţional FC-nél, továbbá a skót Motherwellnél is aktivált.

Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt hamarosan bíróság elé áll Otylia Jedrzejczak olimpiai bajnok lengyel úszóklasszis.

A 23 éves kiválóság 2005. október 1-jén autóbalesetet szenvedett – friss jogosítvány birtokosaként több mint 180 km/órával száguldott –, amelyben súlyosan megsérült, mellette ülő 19 éves fivére, Szymon pedig életét vesztette.

Ha elítélik, hat hónaptól nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

Az öt hónapos rehabilitáció után visszatért Jedrzejczak a 2004-es athéni olimpián 200 m pillangón aranyérmes volt, majd ezt a számot egy évvel később, a montreali világbajnokságon is megnyerte, méghozzá világcsúccsal. Tavaly két aranyat szerzett a budapesti Eb-n, a decemberi rövidpályás kontinenstornán pedig ugyancsak 200 m pillangón diadalmaskodott Helsinkiben.

Az Amerikai Egyesült Államok kiadja Kanadának Myriam Bedard-t, a december 22-én embercsempészet vádjával letartóztatott, olimpiai bajnok sílövőt.

Az 1994-es lillehammeri játékokon két aranyérmet szerző ex-versenyzőt azért vették őrizetbe, mert volt férje engedélye nélkül hagyta el Kanadát 12 éves lányukkal.

A bírósági meghallgatáson kiderült, hogy a 37 éves sportolót óvadék ellenében sem engedik ki a börtönből. Lánya azóta visszatért hazájába.

„Csak annyit mondott, hogy legalább megpróbálták" – mondta Bedard ügyvédje, Kevin McCants.

Bedard azért került bajba, mert nem rendelkezik korlátlan jogosítványokkal lánya nevelését illetően, bizonyos kérdésekben egyeztetni köteles korábbi férjével, Jean Paquet-val, amit ezúttal elmulasztott.

Amerikába szökése előtt új párjával, Nima Mazharival levelet írt többek között Jacques Rogge NOB-elnöknek, Kofi Annan, akkor még hivatalban lévő ENSZ-főtitkárnak és David Wilkinsnek, az Egyesült Államok kanadai nagykövetének, jelezve, elhagyják az országot, hogy „folytassák küzdelmüket a kanadai bürokratikus terrorizmus ellen".

A hét végén rendezik a női kosárlabda Román Kupa csoportmérkőzéseit. Eredetileg a 12 A-osztályos csapatot három négyfős csoportba osztották, ám a Dési Szamos Tiger máris bejelentette, hogy nem jelenik meg Aradon, ahová besorolták.

A désiek visszalépése váratlan bonyodalmat is okozott, hisz a kiírás szerint a három csoportgyőztes mellett a legjobb második is bejut a négyes döntőbe. Ha azonban a csoportokat nem azonos számú csapatok alkotják, a szakszövetségnek nem maradnak megfelelő kritériumai a legjobb második helyezett kiválasztására.

Gyenes Emánuel szatmárnémeti motoros megérkezett Lisszabonba, ahonnan szombaton a Dakar-rali mezőnyével elindul Szenegál irányába. Gyenes Emánuel a tavaly szerencsét próbált Szilveszter Zsolt utódja, utóbbi az idei versenyző mene-dzsere és szerelője is lesz egyben a futamok során.

Románia színeiben Gyenes mellett Marcel Butuza indul még a motorosok mezőnyében, míg az osztrák Martin Freinademetz és a francia Francois Viullet a román motorkerékpáros szövetség licencével indul a sivatagi kalandon.