Teljes gőzzel folyik a jogellenes építkezés (Rohonyi D. Iván felvétele)

Minden jel arra utal, hogy a kolozsvári Rózsák Parkjával kapcsolatos visszakövetelési eljárás is az Európai Emberi Jogi Bíróság asztalára kerül, hiszen az örökös, Rápolti László az országban immár másfél évtizede teljesen hasztalanul próbál érvényt szerezni igényeinek. A kommunista hatalom által elkobzott ingatlanvagyon visszaszolgáltatása nem csupán lassú és nehézkes folyamat, hanem seregnyi további gondot okoz. A javaikat visszakövetelő tulajdonosok olyan akadályokba ütköznek, amelyekkel a hazai igazságszolgáltatás gyakran képtelen megbirkózni – így az ügyek jelentős része Strasbourgba kerül. Számos elmarasztaló ítélet született már Románia ellen, s tetemes összegekre rúg a kártérítés, valamint a perköltség, amit emiatt közpénzekből kellett kifizetni.

A Rózsák Parkja néven ismert 27 ezer négyzetméter összterületű telekegyüttes valamikor teljes egészében Gherman Laurean kolozsvári polgár tulajdona volt.

A negyvenes évek vége felé Rápolti László apósa valakivel közösen megvásárolt és betábláztatott egy több mint 8 ezer négyzetméteres telket, majd vásárolt egy valamivel kisebbet (kb. 7200 négyzetméter), amit azonban már nem tábláztatott be. Ugyanebben az időszakban Vincze Sándor is vásárolt egy 5300 négyzetméteres területet. A fennmaradó mintegy 5000 négyzetméter a Gherman Laurean örököseinek birtokában maradt.

1950-ben, az akkori 115. számú Törvény alapján a Rápolti-, illetve a Laurean-birtokokat elkobozta az állam, tettét nyilván a szokásos kommunista szlogenekkel indokolva: „A családok egymaguk nem képesek a földet megművelni, tehát az ember ember általi kizsákmányolásának megelőzése végett stb."

A Vincze-féle telek más sorsra jutott: a volt titkosrendőrség nyomására a család úgymond az államnak adományozta. Jelenleg a terület a Napoart (a volt Fogyatékosok Szövetkezete) birtokában van, a Vincze család örökösei viszont eljárást indítottak, hogy bebizonyítsák, az adományozás kényszer hatására történt, ami jogalapot szolgáltathat a visszakövetelésre.

A park a Közterület-fenntartó Vállalat elődjének gondozásába került, s huzamosabb ideig rózsák termesztésére használták, innen a létesítmény elnevezése.

Jövedelmező üzletelés
Utóbb a terület egy részét a Technofrig vállalatnak, a többit a Babeş-Bolyai Tudományegyetemnek adták, azzal az indoklással, hogy a diákoknak sportolási lehetőséget biztosítanak, ennek ellenére ott jelenleg kibérelhető teniszpályák vannak.

Középen utat építettek, amit a város kisajátított mint közterületet.

A számtalan tulajdonoscsere és -módosítás következtében a telekkönyvi, valamint a helyrajzi számok teljesen összekeveredtek.

Rápolti közvetlenül a rendszerváltás után elkezdte a visszakövetelési eljárást, ez jelenleg két szakaszban a Kolozs megyei Táblabíróságnál, illetve a Legfelső Bíróságnál tart. A betáblázott telekrésszel kapcsolatosan az első fokú döntés elismeri a tulajdonjogot, de természetbeni visszaszolgáltatás helyett a kártérítés javára döntött. A be nem táblázott területre a bíróság a Gherman Laurean-örökösök jogát ismerte el. A jelenkori birtoklók közül Rápolti szerint a leghevesebben a Technofrig küzd a visszaszolgáltatás ellen, jóllehet – a volt tulajdonos szerint – semmilyen okmány nincs a birtokában, ami tulajdonjogát igazolná.

Hiábavaló tiltakozás
Rápolti erőteljesen tiltakozott néhány hónappal ezelőtt, amikor a vállalat engedélyt kért a Városi Tanácstól a park berendezéseinek a felújítására. A Technofrig, állítja, azzal szeretne majd érvelni a bíróságon, hogy „a terület a miénk, mert engedélyt kaptunk rá, és hatalmas összegeket fektettünk be". A tanács ezért beiktatott egy cikkelyt a határozatba, amely kimondja: ez a jogszabály nem utal a terület tulajdonjogára.

A Rápolti által visszakövetelt területrész üres, a teniszpályákat leszámítva semmilyen stabil építmény nincs rajta. A Vincze Sándortól elkobozott telken viszont építkezések folynak, noha ennek törvényes akadálya van: sportlétesítmények rendeltetését nem szabad megváltoztatni.

Nemrég Rápolti benyújtott egy kérvényt a polgármesteri hivatalba, amelyben kérte, közöljék vele, hogy milyen okmányok (telekkönyvi kivonat, helyrajzi szám stb.) alapján nyilvánították a területet közterületté. A határidőre érkezett válasz szerint a terület az előző nyilvántartások alapján került be a jelenlegi leltárba. A semmitmondó felelettel elégedetlen Rápolti újabb beadvánnyal fordult az intézményhez, kérésére azonban nem érkezett válasz.

A visszakövetelő eldöntötte: nem hagyja annyiban a dolgot, és ha a hazai igazságszolgáltatási szervek nem járulnak hozzá, hogy jussát visszakapja, a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul jogorvoslatért.

Az érettségi eredményeinek hétfő délutáni kihirdetése után még aznap sor került a fellebbezésekre. A már leosztályozott és felbontott dolgozatokat megyei szinten összegyűjtik, majd pedig más megyékbe továbbítják újraértékelés végett. A végleges eredményt július 14-én függesztik ki országszerte. Romániában a tanulók kétszer érettségizhetnek tandíjmentesen, arról azonban nincsenek értesüléseink, hogy egy harmadszori próbálkozás mennyibe kerül.

Kolozs megyében összesen 995 óvást nyújtottak be, 435 tanuló a román nyelv és irodalom írásbelin kapott jegy miatt fellebbezett. Magyar nyelv és irodalomból mindössze 16 dolgozatot kell újrajavítani. A harmadik vizsganap, azaz a szaktantárgy esetében 246, a szakosításon belüli tantárgyak esetében 210, a szakosításon kívül eső tantárgyakat illetően pedig 85 dolgozatnál elért jegyet fellebbeztek meg.

A Kolozs megyei érettségizők dolgozatait másodszorra Szilágy megyében javítják.

Beszterce-Naszód megyében összesen 295-en fellebbeztek, ebből 112 a román, 100 a matematikavizsga eredményét kérdőjelezte meg. Az ebből a megyéből származó dolgozatokat szintén Szilágy megyében javítják újra. Fehér megyében 579 óvást jegyeztek, ebből 270-en a román nyelv és írásbeli dolgozat újrajavítását kérték. A dolgozatokat Hunyad megyében javítják.

A kolozsvári városi tanács tegnap megvitatta a szamosfalvi ifjúsági lakónegyeddel kapcsolatosan benyújtott óvást. Mint ismeretes, az önkormányzat ajánlatokat kért vállalatoktól, egy olyan cég alapítására, amelyben az alaptőke 51 százaléka a városi tanácsé, a többi 49 a vállalaté. E közös cégnek kellene felépítenie a szamosfalvi legelőre tervezett ifjúsági lakónegyedet. Négy ajánlat érkezett, a városi bizottság pedig – az ingyen felkínált szociális lakások döntő kritériuma alapján – a Polus céget nevezte meg nyertesként. A második helyezett Impact és az előzőleg legesélyesebbnek tartott American House többször, több fórumon is hangot adott elégedetlenségének, mi több, az Impact bejelentette, hogy óvást emel, illetve bepereli az önkormányzatot.

A benyújtott óvásra a bizottság megfogalmazott ugyan egy választ, de mivel a testület gyakorlatilag a saját döntését védte meg, a városi tanács szükségesnek látta, hogy álláspontot fogalmazzon meg erről.

A városházi bizottság az Impact óvását alaptalannak találta a következő okokból kifolyólag: a vonatkozó idei 305-ös tanácsi határozat 5. cikkelye leszögezi, hogy a válogatási kritérium kizárólag az ingyenes lakások száma, függetlenül attól, hogy a vállalat utólag, a tervezett profit alapján hány további lakást adna. Az Impact ugyanis azzal érvelt, hogy – bár a Polus több mint 300 ingyenes lakást kínált, ők pedig csupán százat – a profitból további 900 lakást építettek volna.

A bizottság elnöke, Adrian Popa alpolgármester kifejtette: a profit, illetve annak sorsa jelenleg bizonytalan, hiszen a közös cégben a többségi tulajdonos az önkormányzat, tehát a cég hiába tervezi előre a profit sorsát, az a tanács döntése alapján alakul majd.

A testület továbbá kifejti: az Impact által az óvásban bemutatott pénzügyi számítások puszta spekulációk, egyszersmind korai becslések, jelenleg sem a szóbanforgó földterület nincs felbecsülve, sem milyen városrendezési terv nincs megalkotva, tehát a befektetés részleteiről nem lehet felelősen nyilatkozni.

A városi tanács 305-ös határozatát semmilyen fórumon nem támadták meg, annak törvényességét Kolozs megye prefektusa ellenőrizte.

Az ajánlatokat tartalmazó borítékok nyilvános felbontásakor a feltételeket (a döntő kritérium mibenlétét is) ismét a jelenlévők tudomására hozták, és senki sem tiltakozott.

Az eljárásra nem vonatkoznak a közbeszerzési-, illetve a partneri szerződésekre érvényes jogszabályok, itt közös cég alapításáról van szó, amelyben a városi tanács a többségi (tehát a döntésjoggal felruházott) tulajdonos, partneri szerződés megkötésére nem kerül sor.

A városi tanács 305-ös határozata a vállalat kiválasztását a bizottságra bízta, annak döntése a kritériumok alapján érvényes, tehát nem szükséges újabb tanácsi határozat.

Az Impact egyik érve az volt, hogy a bizottság elnöke, Popa alpolgármester baráti viszonyban van a nyertes cég vezetőjével, Pászkány Árpáddal tehát – az Impact szerint – elfogultsággal vádolható.

A válasz leszögezi: az összeférhetetlenséggel és elfogultsággal kapcsolatos jogszabályok a baráti kapcsolatokat nem minősítik befolyásoló tényezőként. Egyébként is, a bizottság döntése 13 egyhangú szavazat nyomán jött létre, az alpolgármester nem befolyásolhatta az eredményt.

A válasz ismertetése után a városi tanácsban képviselt pártok egy-egy tagja emelkedett szólásra. Kijelentették: támogatják a bizottság döntését, és egyetértenek az óvás visszautasításával. A városatyák ezt egyhangú szavazatukkal is megerősítették.

Egy perces néma csenddel adóztak Pálffy Károly üléselnök felszólítására a kolozsvári városi tanács tegnapi ülésének résztvevői, a Szabadság tragikus hirtelenséggel elhunyt főszerkesztője, Balló Áron emlékének.

A testület ülése ezt követően is rendhagyó módon alakult, a soros elnök ugyanis elnézést kért a tanácsosoktól, amiért az előző gyűlést kissé diktatórikus szellemben vezette, több városatyának nem adott szót és javaslatokat nem bocsátott szavazásra. A testület többsége elfogadta a bocsánatkérést, a Nagyrománia Pártot képviselő Eugen Pop azonban kihasználta az alkalmat és dorgálni kezdte Pálffyt. Az utóbbi kikérte magának, és emlékeztette Popot, hogy ő sem feddhetetlen, hiszen annak idején részt vett a volt polgármester által szervezett tanácstemetési ceremónián.

Mindazonáltal, Pop úgy vélte: Pálffyt le kell váltani, és új tanácselnököt kell választani. Erről a javaslatáról azonban kénytelen volt lemondani, miután Mircea Jorj városi jegyző idézte a közigazgatási törvény ide vonatkozó részletét, amely szerint az elnök leváltása csak a tanácsosok egyharmadának javaslatára, egyszerű többséggel megszavazott határozat által lehetséges.

Az ügyhöz hozzászólt még néhány városatya, a szociáldemokrata párti Stefan Dimitriu hevesen érvelt, végül a polgármester is beavatkozott, békülésre szólítva fel a híveket. Ez a kezdeti vita azonban rányomta a bélyegét a tanács további munkájára: a városatyák egy része folyton azon volt, hogy szabálytalan eljáráson kapja rajta az elnököt, cserében Pálffy Károly nem győzte rendreutasítani azokat, akik beleszóltak a vitába, anélkül, hogy szót kértek volna. Ez az egymásnak feszülés alaposan lelassította a munkát, a napirendi pontok tárgyalása csak nagy késéssel kezdődhetett el.

Keszi Harmath Vera egykori gyermekműsorának címe, amelynek főszereplője, mindannyiunk kedvence, egy szőke, göndör hajú, kedves mosolyú pöttöm fiúcska volt. Balló Áronnak hívták. Olyan kisiskolás korú lehetett. És műsorvezető. A legmagabiztosabb. Tapasztalt rádiósokat is megszégyenítő beszédtechnikával, korát meghazudtoló különleges rátermettséggel csalta tízezrek ajkára a mosolyt, csalogatta rádió közelbe társait, szülőket, nagyszülőket. Feledtette, ha csak pár percre is a sötét gondokat, gondolatokat. Komor korok napsugara volt számunkra.

Hogy aztán tízegynéhány év elteltével, immár fiatalemberként toppanjon be 1989 decemberében a még puskapor szagú, újjáalakult Kolozsvári Rádióba, lobogó hajjal, kipirult arccal, kezében egy kiáltvánnyal, és ellenkezést nem tűrő hangon követelje, hogy írását azonnal beolvashassa.

Az intézmény a változás utáni első napok eufóriáját élte, nem volt beütemezett műsorrács, örvendtünk minden anyagnak, minden jelentkezésnek. Az övének különösképpen, hiszen az ügy, amit képviselt, mindannyiunk ügye volt. Áron az erőszakos utcanév változtatások, konkrétan a Rákóczi út nevének megváltoztatása ellen tiltakozott, és tiltakozását az ott lakók, több mint száz kolozsvári aláírásával nyomatékosította.

Akkori küzdelme elbukott ugyan, mint annyi más, a hagyományok megőrzéséért, a kisebbségi jogokért folytatott megmozdulás, de talán ez a kor hangulatában fogant mozgósító írása indította el azon az úton, amelyről aztán egy pillanatra sem tért le. Az erdélyi magyar közösséget szolgálta ellenkezést nem tűrő következetességgel, hittel, kitartással 1990 óta a Szabadság riportere, illetve szerkesztőjeként, majd főszerkesztő-helyettese és 1998-tól főszerkesztőjeként. S ha a magyarság ügyének szolgálatában ellentmondást nem tűrő határozottsággal lépett is fel valahányszor a helyzet megkívánta, annál megértőbbnek, együttérzőbbnek bizonyult kollégáival és az olvasókkal szemben. Fiatal kora ellenére, különleges empátiával, pillanatok alatt képes volt átlátni a legbonyolultabb konfliktus helyzeteket is, és igyekezett azokat a lehető legésszerűbben feloldani. Mindenki megelégedésére.

Harmincnyolc és fél év. Ennyi adatott meg neki. De ez alatt a csonka négy évtized alatt teljes életet élt. Fiatal újságírók egész seregét indította el a pályán, teremtett számukra kibontakozási lehetőséget és idősebb, már nyugdíjas, de a szerkesztőséget továbbra is otthonuknak érző kollégáiról sem feledkezett meg. Nagyon szerettük.

Rügybontó volt és marad immár mindörökre. A mindannyiunké.

Tegnap is folyamatosan érkeztek olvasóinktól, lapunk barátaitól a Balló Áron elhunyta okozta gyászunkban együttérző telefonhívások és levelek. A hétfői lapzárta óta kapott részvétnyilvánításokat a 15. oldalon közöljük.

Főszerkesztőnket és barátunkat július 13-án, csütörtökön 13 órakor kísérjük utolsó útjára a Házsongárdi temető kápolnájából.

Mind a Föld közvetlen sarjadásai vagyunk. Voltunk por, leszünk korhadék anyag. Örök ritmusra vonulunk, szüntelen, beteljesítjük az élet ünnepélyét, hagyjuk elkövetkezni gyászát.

BORDY MARGIT képzőművész festményeiből és grafikáiból nyílik kiállítás július 14-én, pénteken du. 6 órakor a Bulgakov Irodalmi Kávéházban (Virág/I. Micu Klein 17.). A tárlatot Orbán János Dénes József Attila-díjas költő nyitja meg. A kiállított munkákat dr. Józsa István esztéta méltatja. Verseiből felolvas Orbán János Dénes. A kiállító verseiből készült válogatás Katona Éva színművész tolmácsolásában hangzik el.

A FÜGGÖNY TÚLSÓ OLDALÁN – MIHAI MĂNIUŢIU RENDEZŐVEL 2006. július 13-án, csütörtökön du. 6 órakor a román színjátszás kiemelkedő alakjával találkozhat a nézőközönség a Művészeti Múzeumban (Főtér 30.), a Múzeumi találkozók rendezvénysorozat keretében.

ME.dok a címe annak az újonnan megjelent kiadványnak, amely a Média – Történet – Kommunikáció alcímet viseli, és amelynek első, júniusi számában ezt olvashatjuk Cseke Péter főszerkesztő Beköszöntő című írásában: „A magyar nyelvű hírlapírás 226. és az erdélyi lapszerkesztés 216. évében médiatudományi szakfolyóiratot indítunk Kolozsváron. Egy évtizeddel azután, hogy az első újságíró szakos évfolyam végzett a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen.

Tesszük ezt egy új intézmény alapkőletételének örömével. Az önálló Médiatudományi Tanszék kiépítésének reménységével. Egy majdani Sajtótudományi Kutatóközpont megteremtésének igényével."

Mi indokolta a folyóirat létrejöttét, kérdeztük a kiadvány egyik szerkesztőjét, Botházi Máriát, aki lapunknak nyilatkozva elmondta:

– A ME.dok című médiatudományi folyóiratot a BBTE újságíró szakának doktorandusai hozták létre a kutatómunkát irányító Cseke Péter professzor segítségével. A szakon működő Medea Egyesület szakkollégiumának kiadványa várhatóan egy tanévben kétszer jelenik majd meg.

A folyóirat létrejöttét elsősorban az indokolta, hogy a szakon folyó tudományos munka megjelenési fórumot kapjon általa, de természetszerűleg nem kívánunk bezárkózni: örömmel és szeretettel fogadjuk a kívülről érkező írásokat is.

Lapunkkal reflektálni kívánunk a média főbb sodoraira, beleértve az elektronikus, nyomtatott és internetes sajtó sajátosságait, jelenségeit. Fel kívánjuk térképezni a jelenkori romániai magyar újságírás helyzetét és állapotát, minőségét és jellemvonásait, ugyanakkor célunkul tűztük ki sajtótörténeti kutatásaink bemutatását is a folyóiratban, hiszen feladatunknak tekintjük egy átfogó romániai magyar sajtótörténeti munka létrehozását.

– A folyóiratot lapozgatva feltűntek a rovatcímek. Megkérlek ismertesd, mit is takarnak ezek?

– A lap struktúráját illetően: az Aula rovat egy elismert professzor, médiaszemélyiség aktuális jelenségeket magyarázó előadásának szövegét hozza, a Szóközök a kommunikáció problémáira reflektál, a ME.diárium sajtótörténeti írásokat közöl, a Kamera a vizuális világot vizsgálja, a ME.teória a médiaelméleté, a Hátlap a legújabb, sajtóval, kommunikációval, médiával kapcsolatos kiadványokat recenzálja. Minden lapszámban interjút hozunk egy kiemelkedő médiaszemélyiséggel, illetve Fórum rovatunkban aktuális közéleti-társadalmi-politikai-kulturális kérdésekről kérjük ki a probléma ismert értőinek véleményét.

A ME.dok szerkesztőbizottsága: Bernáth László (Budapest), Bodor Pál (Budapest), Marian Petcu (Bukarest), Reinhold Stipsits (Bécs), Szabó Zsolt (Kolozsvár), Tudor Vlad (USA). Főszerkesztő: Cseke Péter. Szerkesztő: Botházi Mária, Győrffy Gábor. Olvasószerkesztő: Buzogány Klára. Borítóterv, tipográfia: Könczey Elemér.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége pályázatot hirdet „A megye legjobb IX., X. és XI. osztályos tanulója" címmel. Pályázhatnak a megyék tanulásban kiváló eredményt felmutató, tantárgyversenyeken, kulturális és sport rendezvényeken díjazott, példás magatartású tanulói. A megyei nyertesek Mákvirág-díjat és emlékérmet kapnak. A kitüntetéseket Szovátán a Teleki Oktatási Központban 2006. október 14-én adják át a kitüntetetteknek. A pályázatok beadási határideje 2006. július 15. Pályázni a (http://rmpsz.echt.hu/regisztracio) honlap regisztrációs oldalán lehet. Pályázhat a magyar tannyelvű iskolák minden olyan IX., X. és XI. osztályos tanulója, akinek évi tanulmányi általánosa legalább 9,20, magaviseleti jegye 10-es.A pályázat elbírálásánál döntő szempontok: tanulmányi általános; hazai és nemzetközi tantárgyversenyeken elért eredmények; országos és megyei, sport, kulturális és tudományos diákköri rendezvényeken elért eredmények.

A Régizene Fesztivál első hétköznapja sajtótájékoztatóval indult: a csíkszeredai színház kistermében, miközben a nagy színpadon folytak egy majdani produkció, a kedden bemutatásra kerülő Erdélyi körkép Mary Collins brit táncos és tánctanár vezette illesztő próbái, a fesztivál megtartotta első sajtótalálkozóját a hétfőn fellépő néhány zenésszel.

A napi rendszerességgel elképzelt akció túlnőtt az előzetes várakozáson, mert nem csupán sajtó-, hanem szakmaközelbe hozta azokat a problémákat, melyekkel a régi zenét művelők világszerte szembesülnek. A jelen lévő csehországi Kvinterna együttes, aki hétfő este az új Mikó-vári színpadot készült birtokba venni, miután ismertette műsorának lényegét – Santiago de Compostella trubadúr és zarándokénekeiből adnak elő egy csokrot –, egy nappal korábbi gyergyószentmiklósi fellépésük lelkesítő élményeit is megosztották a sajtóval: az örmény templom közönségéből feléjük áradó figyelmet, a kisváros szeretetét. Vezetőjük, Hana Blochová asszony, nemrég maga is régizene fesztiválok művészeti szervezője ismertette a régizene csehországi státusát, amire a meglehetősen nagyfokú konkurencia jellemző, így egy-egy fesztivál dimenziói, a költségek miatt jóval szerényebbek a Csíkszeredában tapasztaltaknál. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a cseh régizenélés, Prágán kívül, ahol nemzetközi méretű fesztivál élteti a műfajt, jobbára a turisztikai szempontból leginkább látogatottabb vidékeket kapcsolja be az általános európai törekvésekbe, amelyeknek szakmai-művészi elkötelezettséggel, a legmagasabb színvonalon igyekeznek megfelelni. A Kvinterna azon a véleményen van, hogy a régizenét mindenek előtt történelmi műemlékek keretei között, azok közelében érdemes művelni, ettől függetlenül, egy olyan, középkori múltban nem túlságosan bővelkedő város, mint Csíkszereda, bátran fölkarolhatja, hiszen így köti össze a jelent a tegnappal és a hagyományokkal.

A sajtótájékoztató másik vendége, a hétfő este a ferencrendi kegytemplomban fellépő szász orgonista, Remus Henning tulajdonképpen a nagydisznódi evangélikus templom zenésze, első napon a székelyudvarhelyieknek mutatta be művészetét, érdeklődők szerényebb csoportja előtt. Újságírói kérdésre, hogy tapasztalata szerint – hiszen végigorgonálta az öreg kontinenst – miként viszonyulnak Európa orgonái a székelyföldi hasonló hangszerekhez, a szakmájára sokat adó művész alázatával válaszolt: egy vérbeli orgonistának minden alkalommal azon a hangszeren kell éppen játszania, ami a rendelkezésére áll. Ha ez mesterien szólal meg, akkor az a művésznek az érdeme. Így aztán a párizsi Notre Dame orgonája előtt ülve ugyanazt a szakmai kihívást érezte, mint amit a csíksomlyói templom történelmi hangszere vált ki belőle.

A sajtótájékoztató nyomán kirajzolódó szakmai körkép mindenképpen gazdagította a sajtó hozzáállását a nem mindennapi zenei eseményhez és távlatot nyit a jövőre nézve, hogy a kezdeményezést a szakmai műhely és fórum irányába is elvigyék.

(2. old.)

Horváth Levente: Erdélyi tavak, erdélyi délibábok; Visky András: Kié Erdély?; Balogh Judit: Az erdélyi kegyesség – Mivel nem kellene és mivel kellene foglalkoznia az erdélyi református egyháznak ma? – Visky Júlia, Kórodi Csaba és Dobai Zoltán válaszai. A Szemét-kapunál hűségesen.

„…két férfi lelkész mellett egy női is elfér". Erdélyi teológiai hallgatók a női lelkészképzésről

„Fedezze el nőiességemből, ami akadály lehet…" Beszélgetés Sikó Csabáné Győrfi Piroska dolgozószobájában;

Szabó Ágota: Egy terápiás nap Magyarózdon; Mihály Krisztina: Gyalog Hollandiába erdélyi magyar iskolákért;

Egy érintésnyi történelem. Mihály Emőke interjúja Visky Istvánnal; Július–augusztusi évfordulók; Keresztrejtvények; Hírek.

TÜKRÖM-TÜKRÖM – Széchey Rita: Mirabella üveggolyója; Feladatok; Kozma Aletta: Virágoskönyv (részletek egy meseregényből).

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Ómen – amerikai. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel 13 és 23 órától.

MŰVÉSZ – A vadonban – amerikai. – Vetítés: 14.30, 17, 19.30, 22; kedvezménnyel: 14.30, 17.

GYŐZELEM – Hogyan röpíts a házból egy 30 éves agglegényt. – Vetítés: 14, 16, 18, 20, 22.

DÉS

MŰVÉSZ – A Da Vinci-kód – amerikai. – Vetítés: 15, 18; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Brokeback Mountain – Túl a barátságon – amerikai. – Vetítés: 15, 17, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – X-men: Az utolsó összecsapás. – Vetítés. 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Mission: Impossible III – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.15 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – The 40 Year Old Virgin – amerikai. – Vetítés: július 7–9.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

X-men 3: Az utolsó összecsapás – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

FARKAS U. REF. TEMPLOM

Ma, július 12-én, szerdán este 7 órakor: Nyári koncertek sorozat keretében: Wilhelm Schmidt orgonahangversenye. Műsoron: Bach-, Mendelssohn Bartoldy-, von Baussnem-, Franck, Lassel-művek.

Július 16-án, vasárnap este 7 órakor: Zenés esték sorozat keretében: Veres Zoltán zongoraestje. Műsoron: Beethoven-, Chopin-, Liszt Ferenc-, Bartók Béla-művek.

Nemrég egy ismerősöm (okos arcú, higgadt tekintetű fiatalember) szólított meg az egyik bevásárlóközpontban. Néhány mondatot váltottunk, s éppen búcsúzni készültem, amikor visszatartott még egy pillanatra. „Olvastam az egyetemről írt cikkedet. Nem érkezett rá egyetlen reakció sem, ugye?" Nem, válaszoltam. „Nem kell ez a kiegyensúlyozott hang" – mondta. Kezet szorítottunk, ő balra ment, én jobbra.

Elgondolkodtam a megjegyzésén. Nem, az a tárgyilagosságra törekvés, amelyet képviselni próbálok, úgy tűnik, tényleg nem kell, nem „játszik", hiszen ha játszana, más is megszólalt volna, s úgy szólalt volna meg: érveket sorakoztatott volna álláspontja indoklásául harag és részrehajlás nélkül. De mi következik ebből? A kérdés a találkozás előtt is izgatott, a találkozás után azonban végképp nem hagyott nyugodni. Most összefoglalom, amire jutottam.

Előtte azonban még egy megjegyzés. A tárgyilagosságot természetesen nem valamiféle langyosságként, szellemi lábvízként képzelem el, amelyet az Isten is kiköp, hanem olyan álláspontként, amelyért megküzdött az ember. Hadd idézzem ebben az összefüggésben Sorin Antohit, a legtisztábban látó román értelmiségiek egyikét: „Az empátia (…) nagyon lényeges a véleményalkotás folyamatában: a politikai-ideológiai »kivégzések«, amelyek általában visszamenőleges hatályúak és gyakran megkésettek, végső soron nem csupán elfogultak és részlegesek, hanem eredménytelenek is: ahhoz, hogy a szó valódi értelmében kritikusak legyünk, az első intellektuális művelet az, hogy empatikusan rekonstruáljuk a bírálat tárgyának pozícióját és annak kontextusát." Magyarán: ha nem küzdünk meg annak véleményével, akit bírálunk, ha nem próbáljuk megérteni, akkor az egyetértés és az egyet nem értés egyaránt üres fogalmakká válnak.

Vita helyett
Ami vita eddig volt, szinte kizárólag személyes indíttatásból zajlott. Hogy az éppen végetért világbajnokság stílusában fogalmazzunk, majd’ mindegyiket tömöríteni lehet olyan jellegű feliratokban, mint a „Magyari-Vincze Enikő kontra Bakk Miklós" vagy legutóbb a „Kása Zoltán kontra Cs. Gyimesi Éva". Ami nem azt jelenti, hogy a feleknek csak személyhez kötött vagy éppenséggel személyre sújtó érveik lettek volna (ettől talán leginkább Cs. Gyimesi Évának és első megszólalásakor Bakk Miklósnak sikerült távol tartania magát – másodszorra nem is sikerülhetett), de azt feltétlenül, hogy reagálni akkor reagáltak X vagy Y gondolatmenetére, ha abban megsértett valakit vagy legalábbis kétségbevonta érdemeit vagy jogát a megszólalásra. Így magyarázható az olyan jelzők dömpingje, amelyeknek semmi keresnivalója a vita (részemről mindenképpen) tisztának és tárgyilagosnak vágyott terében. Úgy sem tisztának, sem tárgyilagosnak nem lehet maradni, ha azt, aki a mienktől eltérő véleményt hangoztat, frusztráltnak, árulónak, magyartalannak, inkompetensnek és más hasonlónak nevezzük.

Jómagam nem érzem még feltétlenül szükségesnek az önálló magyar egyetemet, s írásomban (Vágy a beszélgetésre. Szabadság, 2006. január 31., kedd) az alábbiakat fogalmaztam meg töprengésem okaiként:

1.A (bölcsész) diákok többsége nem elég tájékozott és felkészült, hogy egyetemista legyen – nem értem tehát, miért kellene növelni a hallgatók számát. Tájékozatlanságukért és felkészületlenségükért nem ők tehetnek elsősorban, hanem más tényezők, például a középiskolai oktatás színvonala, de ettől még a tény tény marad.

2.A román államtól és a balkáni bürokráciától független Sapientia immár évek óta létezik, mégsem sikerül egyenletesen magas színvonalú oktatást biztosítania.

3.Ez véleményem szerint összefügg az erdélyi magyar közösség szellemi autonómiájának, kreativitásának és kezdeményezőkészségének rendkívül alacsony fokával.

Ki nem magyar?
Nyilvánvaló, hogy a harmadik pontban szereplő állítást nyugodtan első helyre sorolhatnám, hiszen jelenség mivoltában átszövi egész szellemi közéletünket, és meghatározza annak dinamikáját és valós eredményeit. De mit gondolhatnék egy olyan szellemiségről, amelyben az „egyetem" maga a legfőbb tabu, és amely már ezzel megsemmisíti a vita lehetőségét? Az Élet és Irodalomban megjelent cikkében (Soliloquium az erdélyi magyar egyetemről, 2006/22.) Cs. Gyimesi Éva szóvá teszi a jelenséget, mire Kása Zoltán azt válaszolja: „Sem nem mitikus, sem nem tabu. Attól még nem mitikus, hogy fontosnak tartjuk. Tizenhat éve nyíltan beszélünk róla, vitatkozunk, szervezzük, ki hogyan tudja. Cs. Gyimesi Éva pedig ellenszervez! (...) Ki akadályozta meg Cs. Gyimesi Évát, hogy ne szembe menjen a magyarokkal?" (Ellendrukker a kispadon? ÉS, 2oo6/25.) A gondolat világos: aki kétségbe vonja az önálló magyar egyetem szükségességét, az nem magyar. Érts egyet velem, aztán vitatkozhatunk. Az egyetem tehát igenis tabu.

Talán Kása Zoltán is másként fogalmazna, ha nem olvasná a Soliloquium...-ban, hogy: „A BKB szakmailag inkompetens ágensek gyülekezete...". (Fontos azonban kiemelni, hogy Cs. Gyimesi Éva kisesszéjében ez az egyetlen személyeskedő kijelentés.) Én viszont éppen arra lennék kíváncsi, mi íratja le ezekkel a jelentős személyiségekkel ezeket a mondatokat, miért nem tudnak föléjük emelkedni, s elvi vitát folytatni?

Hol lebeg a léc?
Azt hiszem, az egyik magyarázat a transzszilvanizmus romlása. Sok mindent lehet mondani arról a nemzedékről, amely ezt az ideológiát megfogalmazta, de egyvalami biztos: elsősorban Kós Károly révén rendkívül pragmatikus volt – soha nem elégedett meg azzal, hogy beszél vagy cselekszik; a cselekvés eredményét és az eredmény minőségét legalább annyira fontosnak tartotta. Mára mindebből többnyire a beszéd mennyisége és a cselekvés puszta folyamata maradt; a tipikus erdélyi magyar sajnos egy olyan magasugróhoz hasonlít, aki arra törekszik, hogy ugorjon, s nem érdekli, hol lebeg a léc. Legyen egyetem! – hangzik a jelszó, de hogy ez az egyetem milyen lesz, milyen lehet egyáltalán, az keveseket látszik érdekelni. (E kevesek egyike Cs. Gyimesi Éva, aki 1997-ben – nőség hetedrangú aspektussá züllött: a lényeg, hogy legyen, és hamar legyen.

E romlás következménye a szemhatár szűkülése. „Mi erdélyi magyarok vagyunk, egy amúgy is szenvedő nemzet még szenvedőlegesebb része; a mi helyzetünket nem érti, nem is értheti senki; csak az érti, aki velünk panaszkodik sanyarú sorsunkon. Nincs mit tenni tehát; sem idő, sem alkalom olyan kicsiségek fölött gondolkodni, mint valaminek a minősége; ez amolyan értelmiségi sárdagasztás; gondolkodni amúgy is kizárólag azok szoktak, akik nem értik szorult helyzetünket."

E látásmód alapján persze nem is lehet egyébre jutni, mint hogy: „csak mi értjük önmagunkat, más nem is értheti; s a mi körébe nem is engedhetünk be mást, mint aki egyetért velünk." Ellenségkép születik, gyors egyenlőségjelek izzanak emberek és pártok között; „mivel én nem tudom elgondolni magam azon kívül, amit magyarságnak nevezek, és egy párttal asszociálok, logikus, hogy te sem gondolhatod el magad másként, és ha egyszer nem a magyarsághoz tartozol, akkor csupán azokhoz tartozhatsz, akik előttünk idegenek." A tér szűk és kevés a szereplő, az is természetes tehát, hogy az erdélyi magyar mindent személyekhez kapcsol, mindent személyektől tesz függővé, s a vitát pusztán elv-társai körében tartja elképzelhetőnek, egyrészt azért, mert „az ellenséggel nincs miről és miért beszélni", másrészt, mert „XY-nak ZT a barátja, aki nagyon rendes ember; nem ugyanazt gondolom, mint XY, de mi lesz, ha megsértem ZT-t?"

Aki olyan vitát szeretne, amely kilép a fentebb vázolt koordináták közül, könnyen egyedül maradhat – legfeljebb egy fiatalember lép mellé, akinek okos az arca és higgadt a tekintete.

Feltehetően öngyilkossági kísérlet miatti gázrobbanás következtében omlott össze egy háromemeletes ház hétfőn New York Manhattan negyedében, legkevesebb tizenöten megsérültek – közölte a tűzoltóság.

Szemtanúk elmondták, hogy robbanást hallottak, mielőtt a ház összeomlott. A 62. utca és a Madison sugárút közötti szakaszán, a Central Park közelében álló, XIX. században épült ház felett vastag füstoszlop gomolygott. A ház pillanatok alatt összeomlott. A tűzoltóság közlése szerint tíz tűzoltó és öt polgári személy sérült meg. A szomszédok elmondták, hogy a robbanás előtt gázszagot éreztek.

Nicholas Scoppetta New York-i tűzoltóparancsnok újságírókkal közölte: a gázszivárgást feltehetően az okozta, hogy a lakóház tulajdonosa öngyilkosságot kísérelt meg. A háztulajdonost – a feltételezések szerint egykoron Romániából kitelepült – Nicolas Bartha 66 éves orvost kimentették a romok alól és égési sérülésekkel kórházban ápolják. Egy nevének elhallgatását kérő rendőrségi illetékes szerint a férfi állapota súlyos. Ha életben marad, büntetőeljárást indítanak ellene.

Az orvos nemrégiben 15 oldalas levelet küldött válófélben lévő feleségének, amelyben öngyilkossági szándékot emlegetett, és közölte: „Aranyásóból hamu- és romásó lesz belőled". Illetékesek szerint Bartha a válás miatt elvesztette volna a házát. Egyes információk szerint az orvos felesége, aki zsidó származású, elviselhetetlennek tartotta, hogy férje egy idő óta rögeszmésen érdeklődik a fasiszta szimbólumok iránt, és horogkereszteket rajzol a falra. Úgy döntött, benyújtja a válókeresetet.

Eugene Whyte rendőrtiszt közölte, hogy a házban két orvos rendelője volt, de feltehetően csak Nicholas Bartha lakott ott. Egy nővér, aki az egyik orvosi rendelő nyitására érkezett a házba, hajszál híján úszta meg a robbanást. A detonációkor nem voltak betegek a házban.

New York magas fokú riadókészültségben van a 2001 szeptemberi 11-i merényletek óta, az aggodalmat csak tovább növelte, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda múlt pénteken bejelentette: az al-Kaida terrorhálózat által tervezett összeesküvést hiúsítottak meg, amelyben New York-i közlekedési alagutakat akartak felrobbantani.

Merényletek okozták azt a hét robbanást, amelyek kedden rázták meg Mumbai elővárosaiban a vasúti hálózatot, több mint száz ember halált okozva – közölték a nyugat-indiai nagyváros rendőrségi szakértői. A detonációsorozatban a legfrissebb adatok szerint 104-en vesztették életüket, és mintegy 300-an megsérültek. A helyszínekre érkezett szakértők egyelőre azt vizsgálják, milyen típusú robbanóeszközt használtak a merénylők. Mumbai rendőrfőnöke szerint nyilvánvaló, hogy terrorcsoport áll a robbantássorozat hátterében.

Irán ultrakonzervatív elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád kedden megismételte fenyegetését, miszerint erősödőben van a muzulmánok Izrael-ellenes „dühe", amely alkalomadtán „lesújt majd" a zsidó államot támogató országokra is.

„Fokozódik a muzulmán nemzetek dühe" – hangoztatta Ahmadinezsád az iráni televízió által is közvetített beszédében, amelyet az ország északnyugati részében fekvő Tebriz városában mondott el. „E düh kétségtelenül hamarosan kirobban, s ha eljön ez a nap, a robbanás lökéshullámai nem korlátozódnak majd a térség határai közé, de lesújtanak majd e szélhámos rezsim támogatóira is" – mondta.

Miután szombaton a „cionista rezsim eltűnése" mellett foglalt állást, az elnök most kedden úgy vélte, hogy Izrael „zsákutcába jutott. Összeomlik, és tönkre megy." Visszanyúlva egy több hónapja kifejtett gondolatához, kijelentette, hogy „a palesztin népnek szerte a világban és Palesztinában ... részt kell vennie egy, a sorsát meghatározó népszavazáson".

Végül Ahmadinezsád – aki októberben nemzetközi felháborodást váltott ki azzal a kijelentésével, miszerint a zsidó államot „le kell törölni a térképről" – azt bizonygatta: mára „bebizonyosodott, hogy a cionista rezsim nem csak a muzulmánok ellen irányul, de az egész emberiség ellen, és az egész világ feletti uralomra törekszik".

Az iráni elnök múlt szombaton az iraki biztonsági helyzetről rendezett teheráni konferencián azt fejtegette, hogy „az iszlám világ alapproblémája a cionista rezsim létezése¨. Előzőleg, pénteken pedig kijelentette már, hogy a gázai övezeti katonai műveletek folytatódása „robbanáshoz vezethet az iszlám világban", ami elérheti Izraelt és nyugati világbeli támogatóit is.

Célzott rakétacsapással ölték meg Samil Bászájev csecsen terrorvezért, akinek helyzetét mobiltelefonjának jeladása alapján mérték be – közölte egy orosz fegyveres testületi forrás. Hasonló módon végeztek 1996-ban Dzsohár Dudajev csecsen szeparatista elnökkel – emlékeztetett az illetés.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője hétfőn jelentette be, hogy az FSZB különleges akciójában Ingusföldön likvidálták a 2004-es véres beszlani iskolafoglalás kitervelését magára vállaló Bászájevet és még tizenkét csecsen gerillát, akik újabb terrorcselekményre készültek.

Samil Bászájev halála után is folytatódik a dzsihád (szent háború) Oroszország ellen – közölte kedden Movladi Udugov, a csecsen felkelők szóvivője. „Muzulmánok egy új nemzedéke, amely soha nem fárad bele szent háborújába, és amely tudja, ki az ő ellensége, váltja fel az eltávozottakat. A dzsihád folytatódik" – fogalmazott Udugov a csecsen lázadók internetes honlapján, a www.kavkazcenter.com lapon kiadott közleményében.

Csütörtökön az átvilágító bizottság döntést hozhat Răzvan Theodorescu szociáldemokrata párti szenátor ügyében. A volt művelődési miniszter maga kérte politikai múltjának kivizsgálását azt követően, hogy a sajtóban az egykori Szekuritátéval való együttműködéssel gyanúsították meg. Mint azt Cazimir Ionescu, a testület szóvivője elmondta, nincsen szükség Theodorescu kihallgatásra, ugyanis megfelelő dokumentációval rendelkeznek ahhoz, hogy döntést hozzanak az esetben.

Augusztus 4-ig az átvilágító bizottság ismét kihallgatja Dan Voiculescut, a Konzervatív Párt (KP) elnökét, ugyanis akkor jár le a politikus által benyújtott óvás megtárgyalásának a határideje. Ekkor végleges döntés várható a Voiculescu-ügyben; a politikus továbbra is tagadja, hogy együttműködött volna a volt titkosszolgálattal.

A fővárosi ügyészség kihallgatta Corneliu Turianut, az átvilágító bizottság tagját a kormányfő megvádolása miatt. Turianu elnöki mandátumának utolsó napjaiban azt híresztelte el, hogy Călin Popescu Tăriceanu kormányfő közreműködött a Szekuritátéval. Turianut három évi börtönbüntetésre ítélhetik titkos információk kiszivárogtatása miatt, hogyha a hatóságok vétkesnek találják.

A Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) már hat éve foglalkoznak magiszteri képzés szintjén a nemek tanulmányozásával, azaz a nők és a férfiak közti kapcsolatok alakulásával, a nőiesség és férfiasság jelentésével, a társadalomnak e témakörhöz való viszonyulásával. Eddig egyéves volt a képzés, de a tervek szerint 2007 őszétől négy féléves magiszteri képzéssé bővülhet.

A Kolozsvárott július 11-én lezajlott nemzetközi konferencia keretében angliai, közép-európai és hazai egyetemek képviselői nyilatkoztak e témakörben. A konferencia főszervezője, Magyari-Vincze Enikő, a BBTE Európai Tanulmányok Karának egyetemi tanára elmondta: az eddig meghirdetett hét tandíjmentes helyre mindig óriási volt az érdeklődés. Az oktatás angol és román nyelven folyt, de a továbbiakban igyekeznek rátérni a teljes angol nyelvű oktatásra.

Barát Erzsébet, a Közép-Európai Egyetem budapesti tanára előadásában kitért arra, hogy a rendszerváltást követően Magyarországon a szólásszabadság jogán a médiákban különböző pejoratív jelentést tulajdonítottak a feminizmusnak, amit azzal igyekeznek hitelteleníteni, hogy ideológiának bélyegzik. – Ezt is a gyűlöletbeszéd egyik megnyilvánulási formájának tartom – nyilatkozta az előadó. – Érvelni kell, hogy büntetőjogilag lehessen szabályozni: mit lehet mondani, és mit nem. Természetesen, ez nem jelenti a szólásszabadság tagadását. Viszont a szólásszabadsághoz és az egyenlő bánásmódhoz való jogot nem lehet szembeállítani úgy, ahogy a feminizmus ellenzői teszik – zárta beszámolóját.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrég együttműködési megállapodást írt alá az Ujgur Fórum németországi emigrációban élő tagjaival. A Kínához tartozó ujgur közösség részleges autonómiát élvez, ám a Fórum emigrációban élő tagjai a terület függetlenségéért szállnak síkra. Román sajtóértesülések szerint az Ujgur Fórum terrorista szervezetekkel tart fenn kapcsolatot, és számos erőszakos akció kötődik a nevéhez. Az SZNT képviselői cáfolják a román híreszteléseket, hangsúlyozván, hogy a tanács csakis demokratikus eszközökkel kíván harcolni Székelyföld autonómiájának a kivívásáért.

Ferenc Csaba, az SZNT szóvivője lapunknak elmondta: az ujgur néppel való történelmi kötődés ismeretében kötött megállapodás a közös múlt feltárására, a rendszeres kapcsolattartásra és a közös érdekek képviseletére irányul. A dokumentumban leszögezik: a székely és az ujgur nép feltételezett több évezredes közös múltja arra készteti őket, hogy a történelmi kapcsolódásokat feltárják és ápolják, a két nép közötti azonosságokat értelmezzék, és testvéri kapcsolatnak tekintsék. Végül pedig a felek szándékukat fejezik ki a rendszeres és gyümölcsöző kapcsolattartásra.

„Mindenképpen azt akarják kisütni, hogy az SZNT terroristákkal kötött megállapodást", jelentette ki a Szabadságnak Ferenc Csaba. Mint mondotta, valószínű, hogy a kínaiak szemében az Ujgur Fórum terrorista szervezet, az viszont tény, hogy az SZNT akárcsak eddig, ezentúl is demokratikus eszközökkel harcol Székelyföld autonómiájának a megteremtéséért. Ferenc Csaba tájékoztatása szerint elsősorban elvi megállapodásról van szó, amelynek főleg kulturális vetülete van.

Perhet Muhammet és Bin Ümit Hamit Agahi, az Ujgur Fórum elnöke és főtitkára arról a vidékről emigrált, ahová Kőrösi Csoma Sándor a magyarok őshazáját keresve próbált eljutni, de halála ebben megakadályozta. Elmondásuk szerint Kínában mintegy hétmillió ujgur él, a világban szétszórt ujgurok száma pedig megközelíti a húszmilliót. A kínai állam az Ujgur Fórumot terrorista szervezetnek bélyegzi, ám a nagyhatalmak elismerik függetlenedési törekvéseiket, állítják a fórum vezetői.

A román sajtó úgy tudja, hogy az Ujgur Fórum terrorista szervezetekkel tart fenn kapcsolatot, többek között, az Al-Kaidával is. Az utóbbi években számos erőszakos cselekedet, merényletet, robbantást szerveztek, és fő céljuk a Kína észak-nyugati részén található Xinjiang tartomány függetlenségének a kivívása, ahol mintegy nyolcmillió török-tatár nyelvet beszélő muzulmán ujgur él.

A bukaresti Gândul tájékoztatása alapján az SZNT terrorista szervezettel kötött együttműködési megállapodást. „Az SZNT-nek egy hónapja új szövetségese van Székelyföld területi és etnikai autonómiájának kivívása érdekében – egy kínai szeparatista szervezet, az Ujgur Fórum", írja a lap.

Sántha Imre, az SZNT képviselője a román sajtónak adott nyilatkozataiban határozottan cáfolta a híreszteléseket, hangsúlyozván, hogy az Ujgur Fórum nem terrorista szervezet, és békés, demokratikus eszközökkel harcol a függetlenségért.

Tegnap letette a hivatali esküt Bogdan Pascu, a Konzervatív Párt államminisztere. Traian Băsescu államfő ezt az alkalmat sem hagyta ki, hogy ne tegyen egy-két bíráló megjegyzést a kormányra. Arra buzdította az új kormánytagot, hogy győzze meg végre kollégáit az intézményi reform fontosságáról. Figyelmeztette ugyanakkor Pascut, hogy Románia kormányának programja, a kormányprogram, amely elsőbbséget élvez. Pascu hatáskörébe a kereskedelem, valamint a kis- és középvállalkozások tartoznak. (Képünkön Bogdan Pascu balról)

A környezetvédelmi minisztérium mindaddig nem hajlandó közzétenni hivatalos álláspontját a verespataki aranykitermelés ügyében, amíg nem fejeződik be a kérdésről zajló nyilvános vitasorozat. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a szaktárca minden felmerülő problémában választ és magyarázatot vár a befektetőtől.

Mint ismeretes, a Gabriel Roşia Montana Ttársaság országos szintű kampányt kezdett, amelyen bemutatja környezetvédelmi hatástanulmányát, és összegyűjti az ezzel kapcsolatos észrevételeket. Ugyanakkor két civil szervezet a napokban arra kérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy függessze fel a környezeti hatástanulmány jóváhagyásának procedúráját.

Sulfina Barbu tárcavezető személyes véleményét sem volt hajlandó megfogalmazni a Gold Corporation verespataki elképzeléseiről. Tájékoztatott viszont arról, hogy valószínűleg Szegeden és Budapesten is nyilvános vitát tartanak a kérdésről, de ezzel kapcsolatban pontos időpontot még nem tudott mondani.

A Demokrata Párt (DP) elvben nem zárkózik el a liberálisokkal való semmilyen fajta együttműködéstől, jelentette ki Emil Boc. A DP elnöke ugyanakkor élesen bírálta „partnerét", amiért az több alkalommal is ellenvéleményt fogalmazott meg. A politikus a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ajánlatára válaszolt, amelyben a liberálisok a két szövetséges párt közti közeledést szorgalmazták.

„Elvben nem utasítunk el semmilyen együttműködési ajánlatot", mondotta Emil Boc, hozzáfűzve: a demokraták a folytonosság hívei, de csakis abban az esetben, hogyha tiszteletben tartják mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a liberálisokkal együtt vállaltak a választási kampányban, a kormányprogramban és a szövetség protokollumában.

Sajtóértesülések szerint előző este Boc és társai, Adriean Videanu, Radu Berceanu és Cezar Preda megegyeztek abban, hogy nem fogadják el a liberálisok tűzszüneti ajánlatát, másnap azonban a DP-elnök „elvben" mégiscsak belement abba, hogy folytassák az együttműködést. De ez az alkalom sem volt mentes a szemrehányásoktól, Emil Boc ugyanis hevesen kikelt a liberális tárcavezetők ellen. Hangsúlyozta: a szövetség az egészségügyben, az oktatásban jelentkező problémákkal, a decentralizáció és a kormány átszervezése kapcsán felmerülő nehézségekkel szembesül. Emlékeztetett azokra a helyzetekre is, amikor a DP és az NLP nem képviseltek azonos álláspontot, mint például az előrehozott választások kérdése, vagy a NATO-val és az Amerikai Egyesült Államokkal szemben vállalt nemzetközi kötelezettségek.

Mint ismeretes, az NLP Állandó Küldöttsége múlt héten nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívást intézett koalíciós partneréhez, hogy tegye félre a vitát, és a liberálisokhoz hasonló komolysággal vállalja a közös kormányzási célokat. Ugyanakkor a dokumentumban kérték a D. A. Szövetség együttműködési megállapodásának

2013-ig való meghosszabítását, és közös elnökjelölt állítását a választásokon.

A „tűzszünet" kezdeményezése 40 liberális képviselőtől származik, akik meglehetősen határozott hangnemben próbálták rávenni Călin Popescu Tăriceanu kormányfő-pártelnököt: hagyjon fel a demokratákkal folytatott harccal. A képviselőkhöz további 20 szenátor csatlakozhat azok közül, akik megelégelték a két párt közti állóháborút, és az ezzel járó veszteségeket.

– Nehéz hatékony megoldást találni a termékhamisítás jelenségének felszámolására, mert a törvénykezés világszerte hiányos, és vannak országok, amelyek külön bátorítják a hamis termékek gyártását – jelentette ki Traian Băsescu a Nyugat Európa-Közép Ázsia Regionális Kongresszus bukaresti megnyitóján. A kormány által szervezett konferencia témája a kalóz és hamis termékek terjedésének, gyártásának megfékezése.

– A kalóz- és hamis termékek világszinten jelen vannak az egészségügyi, élelmiszeri, textil és autóalkatrész ágazatban egyaránt. Ezek megfékezésére csakis nemzetközi összefogással lehet. A gazdag országoknak könnyebb meggyőzni polgáraikat, hogy ne vásároljanak hamis termékeket, de a szegényebb államok esetében nehezebb rávenni a kiskeresetűeket, hogy ne járuljanak hozzá akaratlanul is a jelenség elterjedéséhez – mondta Băsescu. Az államfő megköszönte az olyan nemzetközi szervezeteknek, mint a Scotland Yard és FBI, hogy támogatták Romániát az említett jelenség felszámolásában.

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem vezetősége tiltakozik a tanügyi tárca egyik döntése miatt, amellyel – szerintük szakmailag indokolatlan módon – neveztek ki személyeket az előadótanári és professzori címeket adományozó bizottságba.

A szenátus közleménye kifejti: 1989 óta először történik meg az, hogy politikailag befolyásolnak egy szakmai testületet, megengedhetetlen módon megkerülik a valódi szaktekintélyeket. A kinevezéseket megelőzően a BBTE semmilyen vezető fórumával nem konzultáltak – szögezi le a szenátus.

Az egyetem vezetősége nem ért egyet azzal sem, hogy Ion Lazărt kinevezték a Felsőoktatás Minőségéért Felelős Országos Hivatalba. A Mediafax hírügynökség által idézett szenátusi közlemény kijelenti: a tisztségviselő arról híres, hogy „irreleváns és versenyképtelen intézményekben tevékenykedik". Európában sehol nem nevezik ki ezeket a tisztségviselőket politikai megfontolások alapján, a tudományos és szakmai közösségek megkerülésével – hangsúlyozza az egyetem vezetősége.

Vasvári Pál szabadságharcos, forradalmár születésének 180. évfordulóját ünnepelték az elmúlt hétvégén Tiszavasváriban, Körösfőn, Magyarvalkón és Nyárszón. A Körösfői Rákóczi Kultúregylet, a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete és a Vasvári Pál Társaság immár tizenharmadik alkalommal szervezi meg a Bölcsőtől a Csatatérig elnevezésű ünnepségsorozatot.

Az idei megemlékezés már Tiszavasváriban elkezdődött, ahol a Vasvári Pál Társaság ünnepi emlékülését követően megkoszorúzták a híres szabadságharcos szobrát. Tiszavasvári és Körösfő ugyan két különböző ország települése, mégis összeköti őket Vasvári Pál emléke – az ifjú szabadságharcos ugyanis Tiszavasváriban született, és a Bánffyhunyad közelében lévő Vasvári Havason esett el, emlékére Körösfőn emeltek kopjafát 1995-ben. Körösfőn a Rákóczi Kultúregylet nyitott emlékülésére és Unió akkor és most címmel vitafórumra került sor az ünnepségsorozat második napján.

Az ifjú hadvezérről elnevezett körösfői emlékszobát szombaton reggel avatták fel. A Vasvári Pál emlékszobában a Hóstát út 318. szám alatti Péntek László tulajdonát képező házban rendezték be. A nemrég elkészült szoba őrzi a szabadságharcosról készített portrét, számos térképet, amelyen követni lehet a csapatok útvonalát, de Vasvári Pál írásai és a róla szóló könyvek is megtalálhatók a most felavatott emlékházban. A szomszédos szobát a tervek szerint az oda betérő vendégek elszállásolására használják majd. Péntek László, a Körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták az emlékszoba elkészítését. A szoba falán függő Vasvári Pál portrét dr. Koháry György festette. Az avatószalagot dr. Egyed Ákos történész vágta át, kitárva ezzel a Vasvári Pál emlékszoba ajtaját az érdeklődők előtt, és felajánlotta a birtokában levő, Vasvári Pálhoz kapcsolódó dokumentumokat a körösfői emlékszoba részére.

A Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról? című történelmi diákvetélkedő a Művelődési Házban zajlott. A résztvevő diákoknak dolgozatot kellett készíteniük a Vasári Pálhoz kapcsolódó történelmi események kapcsán. Ezzel egy időben a Körösfői Általános Iskolában diáksakkverseny zajlott Hankó András versenybíró vezetésével. A Vasvári Havasra szervezett kirándulás jutalom volt a történelmi és sakkversenyen résztvevő diákok számára. Mindenki nagy lelkesedéssel indult a vízierőmű gyűjtőtavához, megemlékezni a márciusi ifjak egyikéről, Vasvári Pálról. A csata színhelyén Pécsi L. Dániel óbudai jelképtervező Vasvári Pál gondolatait idézte: „A nemzetek együtt, egymás mellett akarnak emelkedni és nem pedig egymás romjain" – hangzott el a vízierőmű tavánál a ma is időszerű üzenet.

Ferencz Bálint nagytacsai diák versmondását követően Arany Tímea tiszavasvári református lelkipásztor imádkozott együtt a megemlékező kiscsapattal. Az emlékezés koszorúi nemsokára a tó vizén úsztak. A magyar és a székely himnusz soraitól zengett néhány pillanatig a környék.

Szombaton délután a körösfői templomdomb alatti Vasvári-kopjafához érkeztek az Erdélyi Kárpát Egyesület által szervezett biciklis teljesítmény- és emléktúra kerékpárosai. A túrázók 119 kilométert tettek meg Hidegszamos – Havasnagyfalu – Vasvári Havas – Bánffyhunyad – Körösfő útvonalon, Tóthpál Tamás vezetésével. A nyolcórás teljesítménytúra résztvevői nem találták különösebben nehéznek a szombati biciklis túrát és néhányan még aznap este visszaindultak Kolozsvárra.

A diákvetélkedők versenyzőit is a templomdomb alatti kopjafánál díjazták. A történelemvetélkedő öt versenyzője számára tiszavasvári táborozást ajánlott fel Kerekesné Lévai Erika, a Vasvári Pál Szövetség elnöke. Első díjat kapott Antal Zsuzsa Körösfőről, II. díjat Kovács Klára Bánffyhunyadról, III. díjat pedig Antal Emese szintén Körösfőről. A diáksakkverseny tizenegy résztvevője közül a bánffyhunyadi Bajkó András lett az első, és a körösfői Kovács Karola és Korpos Csaba kapta a második és harmadik díjat.

Az ünnepségsorozat istentisztelettel folytatódott Magyarvalkón, Dénes Károly borsi református lelkész igehirdetésével. Lukács Ferenc helybeli református lelkész szerint ha Vasvári Pál a maga négyszáz katonájával együtt nem hozza meg ezt az áldozatot, akkor a magyarság nem tartana ott, ahol most tart. – Fontosak ezek az ünnepek, főleg most, amikor kezdünk elnemzetlenedni – mondta, és Kölcsey soraival a hazaszeretetről beszélt. – A mostani együttlétünk azt szolgálja, hogy még inkább birtokolni tudjuk a hazaszeretet tiszta érzését.

A cinteremben szervezett koszorúzási ünnepségen Murányi Sándor elmondta: – Vasvári úgy halt meg, ahogy élt: lángolva. A tanulás, tanítás, harc mellett írt is. Gondolatai átörökíthetőek egy érdemesebb nemzedék számára – tette hozzá, és részletet olvasott fel Vasvári Pál írásából.

Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke elmondta: – Vasvári Pál életútja példaértékű a jövő nemzedék számára is. Megmenekülhetett volna, de visszafordult társaiért. Miért szolgál például? Európai kertekben látta a magyarság jövőjét. Sok ilyen fiatalra lenne szükségünk most, amikor készülünk belépni az Európai Unióba – fejezte be az alelnök.

Vida József, a szigetvári Rákóczi Szövetség elnöke szalagot helyezett a magyar zászlóra, gesztusát ezután minden évben megismételné, hogy majd évek múltán bizonyítékul szolgáljon az utódoknak a megemlékezésről. – Erősítsük meg együttlétünket és egy akaratunkat – mondta Vasvári emléke előtt tisztelegve. Közreműködött a magyarvalkói gyermekkórus Lukács Margit vezetésével és a borsi Ifjúsági Keresztyén Egyesület fiataljai.

Körösfőn a Művelődési Házban Péntek László Kopjafa a templomdomb alatt címmel ismertette a szabadságharcos emlékére felállított kopjafa történetét. Dr. Fülemüle Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Kutatóintézete Történeti Néprajzi osztályának vezetője és dr. Balogh Balázs, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos titkára tartott előadást Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen címmel. A szombati program bállal és tűzijátékkal zárult Körösfőn.

Vasárnap ünnepi istentiszteleten Arany Tímea tiszavasvári református lelkipásztor igehirdetése hangzott el, amelyet koszorúzás és díjkiosztó ünnepség követett a Vasvári kopjafánál. Elsőként Antal János, Körösfő polgármestere köszöntötte az ünneplőket, felidézve Vasvári Pál életének fontosabb állomásait. Kun Ferencz, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke elmondta: ha valaki gyászt visel a lelkében, az hamarabb válik nagykorúvá. – Úgy érzem, hogy a magyar nemzetnek számtalanszor volt része ilyenben, ha a történelmi eseményekből indulunk ki. Senkiben sincs nagyobb szeretet, mint aki odaadja életét a barátaiért, és Vasvári ilyen ember volt.

– Mit üzenhet a ma nemzedékének Vasvári Pál életútja? – fogalmazódott meg a kérdés Kötő Józsefben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökében. – Ilyenkor Márton Áron római katolikus püspök szavai jutnak eszembe: „Nagy időkhöz nagy emberek kellenek". Vasvári Pál pedig nagy időhöz nagy ember volt. A nemzet sorsfordulatainak égő, világító fáklyájává válhat – mondta Kötő József.

Kerekesné Lévai Erika kiemelte: Vasvári Pál tudta, hogy mikor kell nádnak lennie és meghajolnia a széllel, de azt is tudta, hogy mikor kell tölgynek lennie és a viharos szélben kiszakadnia.

Az ünnepi beszédek után kiosztották az idei Vasvári Pál-díjakat, amelyet minden évben azoknak ítélnek oda, akik tetteikkel és szellemiségükkel ápolják Vasvári Pál emlékét. Vasvári Pál emléklapot és a Vasvári kopjafa kicsinyített mását vehette át Tripolszky László újságíró, a budapesti Sajtószakszervezet társelnöke, Cselényi László, a Duna TV elnöke, dr. Koháry György, a Vasvári Pál-portré festője, valamint Csulak János Bécsből, aki három éve minden esztendőben tizenöt diákot nyaraltat a Balaton partján. A díjak átadását követően elhelyezték az emlékezés virágait a Vasvári kopjafánál.

Vasárnap délután Nyárszón népművészeti játszókertet avattak a református kántori lak kertjében. Áldást mondott Vincze Minya István, Nyárszó-Sárvásár református lelkésze. Dr. Fekete Albert, a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Telepítésépítészeti Tanszékről, Kovács Pali Ferenc a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, valamint dr. Balogh Balázs néprajzkutató. Fellépett a mákói színjátszócsoport, a kalotaszentkirályi gyermektáncosok, a nyárszói gyerekek, valamint az építőművészeti alkotótábor résztvevői. Este kalotaszegi bálban szórakozhattak a fiatalok és idősebbek egyaránt, ahol Varga István Kis Csipás és zenekara húzta a talpalávalót.

A magyar állam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán keresztül, a Teleki László Alapítvány közreműködésével és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakmai felügyeletével három éven keresztül, összesen 6 millió forinttal támogatta az erdélyi szilágycsehi református templom felújítását, az épület ünnepélyes átadását július 16-án Varga Kálmán KÖH-elnök jelenlétében tartják – közölte csütörtökön az MTI-vel az intézmény.

Az eredetileg a XVI. században épített, a múltban többször bővített és átalakított templom legújabb kori helyreállítását az tette halaszthatatlanná, hogy az északi térbővítmény fölött lévő úgynevezett csehsüveg –négyszög alaprajzú tér fölé emelt gömbsüveg – boltozat repedezni kezdett, s a szakemberek attól tartottak, hogy összeomlik az épületnek ezen része.

A Szilágy-patak partján fekvő település főterének keleti során álló templom tartószerkezeti helyreállításán túl több további fontos műszaki és műemléki beavatkozás is történt: kiépült többek között az épület körüli talajvíz elvezető rendszer, ezenkívül eltávolították és mészhabarccsal helyettesítették a korábbi, erősen cementes külső lábazati és belső vakolatot. A KÖH közleménye szerint igen fontos lépésnek számít, hogy a szentélytérből kibontották a XX. század elején készült karzatot, így e gótikus térrész ismét teljes egységében tárulhat fel. A padozat cementlapjait téglaburkolatra cserélték, a padokat részben újragyártották, továbbá restaurálták a szószéket és egyes kőfaragványokat is.

Szétosztották az államtól erre a célra kapott pénzösszegeket a Beszterce-Naszód megyében dolgozó négy útépítő cégnek, amelyek mostanig a Cibles-völgyében dolgoztak. A legnagyobb összeget, 21 milliárd régi lejt, a nagyváradi Trameco cég kapta, amelynek munkásai 41 géppel dolgoztak az utak járhatóvá tételén. Ezzel szemben a bethleni Comlorela cég csak 4 milliárd lejt, a besztercei Út- és Hídépítési Vállalat pedig 2,5 milliárd régi lejt fizettek az elvégzett munkálatokért. A kolozsvári Norconforest cég összesen 25 millió régi lejhez juthatott hozzá.

Az állam által kiutalt összegből még maradt egy 600 millió régi lejt az Ilosvai polgármesteri hivatal rendelkezésére bocsátják, hogy elvégezhessék a legsürgősebb munkálatokat a környéken.

A bethleni Comlorela cég képviselője Vasile Roş kijelentette, hogy a kifizetést követően még három napig dolgoznak majd a környező utakon.

Călin Roman, a nagyváradi Trameco cég menedzsere elmondta: – Mi a saját üzemanyagunkat használtuk és nem az államtartalékot, mert nem akartunk bonyodalmat. Célunk az volt, hogy rendbe hozzuk az Ilva-völgyi utakat 110 kilométeres hosszúságban. Ha elfogyott a pénz, akkor legfeljebb leállítunk néhány gépet, de nem állítom le a munkálatokat, amikor már olyan közel vagyunk a célhoz. Ami pedig a megbízást illeti arról Roman így nyilatkozott: – A híradóból értesültünk a kialakult helyzetről és rá két napra már itt is voltunk. Egy nagy cég vagyunk, amelyik gyorsan dolgozik, és minden felszerelésünk megvan a munkálatokhoz. Nem hívott minket senki, mint ahogyan azt néhányan gondolják.

Szilágyi János prefektus az Ilosvai találkozón a helyi hatóságoknak elmondta, hogy a prefektúra nagyon szívesen adna több pénzt a cégeknek, de egyelőre nincs honnan támogatást kiutaljon erre a célra. – Mi háromszor ennyi összeget igényeltünk, de nem kaptuk meg. És arra sincs garancia, hogy a közeljövőben utalnak ki számunkra pénzt. Ezért javaslom az itt dolgozó cégeknek, hogy hagyják abba a munkát, mert nem lesz miből kifizetnünk őket – mondta a prefektus.

Lemondott a főtanfelügyelő
Személyes okokra hivatkozva már egy hónapja benyújtotta lemondását a Beszterce-Naszód megyei főtanfelügyelő, Mihai Cazacu (Demokrata Párt – DP). Mihail Hărdău tanügyminiszter most hétfőn fogadta el a lemondást. Cazacu helyett a DP új főtanfelügyelőt nevez majd ki, de még nincs szó jelölésről.

Az érvényben lévő törvények szerint a főtanfelügyelő a lemondásától számított egy hónapig még tisztségben maradhatott. Cazacu azért élt ezzel a lehetőséggel, mivel távozásával nem akart fennakadást okozni a küszöbön álló vizsgák lefolyásában. Az új tanfelügyelő kinevezéséig a tanfelügyelőséget a két főtanfelügyelő-helyettes, Andrei Moldovan és Horaţiu Catalano vezeti.

Kiszivárogtatott hírek szerint a 48 éves filozófia szakos Mihai Cazacunál szívpanaszokat diagnosztizáltak, ennek ellenére azt nyilatkozta: nem mond le besztercei városi tanácsi tisztségéről, mivel az kevésbé fárasztó, mint a tanfelügyelőség vezetése.

• Korszerűsítési munkálatok. Június 16-án a Diferit Kft. nyerte meg azt a versenytárgyalást, amelyet a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Milton Lehrer (volt Szőlő) és Posada utcák felújítására írt ki. A szerződés értéke 35 milliárd régi lej + áfa, a munkálatokat 15 hónap alatt kell kivitelezni. A két utca közül az előbbi három forgalmi sávval és két járdával, az utóbbi négy sávval és egy járdával fog rendelkezni. A beruházás az épülő görög katolikus székesegyház körüli forgalmat rendezi, és új megközelítést nyújt a Tordai útról a Györgyfalvi-negyed irányába. A munkatelepet hivatalosan tegnap délután nyitották meg.

• 2006. július 1-jén, szerdán du. 4 óráig szüneteltetik a melegvízszolgáltatást az Aurel Vlaicu, Nirajului, Streiului, Dunării, Mureşului, Oltului, Tulcea, Brăila, Jiului, Dâmboviţei, Molnar Piuaru, Teleorman, Cukorgyár, Abrudului, Cojocnei, Dejului, Napkelet, Slatina utcákban.

• Gazdasági tévécsatorna. Money Channel néven útjára indult az első romániai business-tévécsatorna. A Daniel Apostol irányította adó tegnap mutatkozott be a kolozsváriaknak. A tévétársaságok már fel is vették műsorrácsukba. A csatorna egész napos adás során tájékozatni igyekszik a pénzügyi élet alakulásáról.

• Elkészült Kolozs megye árvízvédelmi terve. Az elmúlt időszak gyakori esőzései és az árvizek miatt módosítottak több jogszabályt, ezek betartását és alkalmazását ellenőrizte a prefektúra. Alin Tişe prefektus elmondta, 63 polgármesteri hivatal már elkészítette a szükséges árvízmegelőzési tervet, 18 hivatalnál a munkálatok még folyamatban vannak. Az önkormányzatok késésben vannak ugyan, mivel a törvény szerint az elmúlt hónap végéig le kellett volna adni ezeket a terveket, a lemaradásért az új térképek beszerzési nehézségei okolhatók. Ez a helyzet más megyékre is jellemző, hiszen a prefektus tudomása szerint eddig 4 vagy 5 megyei terv készült el csupán. Kolozs megye tegnap továbbította árvízvédelmi tervét a környezetvédelmi minisztériumnak.

• Hivatalból átirányított panaszok. Alin Tişe prefektus szerint az intézményhez benyújtott lakossági panaszoknak körülbelül 85%-a olyan jogi kérés vagy eset, amely nem tartozik teljességgel a prefektúra hatáskörébe. Emiatt megoldást sem tudnak nyújtani. Azokban az esetekben, amelyekben ez lehetséges, a bejelentéseket átirányítják a nép ügyvédjéhez. Tişe kilátásba helyezte a nép ügyvédje intézményének szélesebb körű lakossági ismertetését is, mivel kevesen tudják, hogy ennek úgyszintén nincs büntetési, felelősségre vonási joga, csupán a különféle hivatalok, intézmények figyelmét hívja fel törvényességi vagy törvénytelenségi helyzetekre.

Súlyos közúti baleset történt hétfőn a Mező (Câmpului) utcában. A 49 éves kolozsvári P. Mario Octavian a Pritax vállalat egyik Renault márkájú taxijával elütötte a helyi F. Alint. A 35 éves férfi figyelmetlenül a tiloson akart átkelni – sérülései miatt kórházba szállították.

Gázolajat lopott
Egy Volvo márkájú teherautó tartályából lopott gázolajat a kolozsvári O. Ştefan. A férfi hétfő éjjel fél egy órakor ügyködött a Dâmboviţei utcában, a katonai raktár mellett parkoló teherautónál, de pechére észrevette őt egy rendőrjárőr. Lopás miatt vizsgálják szabadlábon.

247 Cd-t foglaltak le
Vasárnap közel 250 Cd-t foglalt le a megyei rendőrség egy bárhelyiségben. A kereskedelmi cégnél végzett, a szerzői jogok tiszteletben tartását érintő ellenőrzés során a rendőrök megállapították, hogy a cég ügyintézője, R. I. jogtalanul szolgáltatta a zenét a szórakozóhelyen. A nyomozás folytatása végett mintegy 247 kalózterméknek tűnő audio cd-t koboztak el.

Az elmúlt hat hónapban a megyei rendőrség 336, szerzői jogokkal kapcsolatos bűncselekményt leplezett le. A lefoglalt és elkobzott javak értéke megközelíti a 2 milliárd régi lejt, míg a kirótt pénzbírságok összege 15 000 új lejre (150 millió régi lej) rúg.

Azonosították a tolvajokat
Áprilisban elkövetett lopás vélt elkövetőit azonosította a tordai rendőrség. A gyanúsítottak a vád szerint a tordai Sticla Rt-t károsították meg, 3512 új lej értékű javak eltulajdonításával. A 26 éves munkanélküli, visszaesőként számon tartott B. Florint, és a 20 éves szintén munkanélküli, büntetett előéletű L. Răzvant őrizetbe vették, s minősített lopás vádjával indult ellenük nyomozás.

Többmilliárdos tűzvészkárok
Vasárnap milliárdos károkat okozott megyénkben két tűzvész. Oláhlétán (Lita) délután 3 órakor villám csapott a 78 éves P. Eugen házának melléképületeibe, melyek a tűzoltók megérkezéséig teljesen leégtek, mintegy 20 000 lejes kárt okozva. Jóval nagyobb pusztítást végeztek a hajnali háromnegyed háromkor, a csucsai S. Gheorghe házánál felcsapó lángok. A helyszínre két autóval kiérkező bánffyhunyadi tűzoltók megfékezték ugyan a lángok továbbterjedését, de így is 90%-ban leégett egy műhely, egy gombagyűjtő raktár, egy gomba tárolására szolgáló hűtőszoba, két lakóház 50%-ban, valamint bútorok és egyéb javak is a lángok martalékává váltak. A kár 300 000 új lej (3 milliárd régi lej), a tüzet feltehetően egy rövidzárlat okozta. Senki sem sérült meg.

Tavasszal érdemes igazán meglátogatni a növényritkaságokat rejtő rétet, tájékoztat vezetőm, amikor útnak indulunk. A helyszínre érve azonban bebizonyosodik: egy ilyen forró nyári délelőttön is kivételes élményt és kikapcsolódást jelent a kirándulás.

Könnyen megtörténhetett volna azonban, hogy a ma már természetvédelmi területté nyilvánított rét mai formájában megsemmisül. Néhány éve elkezdődtek a rét lecsapolási munkálatai, „területfejlesztés" címen, tekintet nélkül arra, hogy az említett növényritkaságok vízkedvelők, egyes fajok pedig fokozottan vízigényesek. Természetszerető botanikusok lelkes kezdeményezőkészségének és tudatos munkájának köszönhető, hogy júniusban a sárdi kockás liliomrétet természetvédelmi területté nyilvánították.

Mindenekelőtt a csend az, ami „feltűnik", amit nem zavar meg, sőt hangsúlyoz a tücsökhadak andalító cirpelése. Valósággal megcsap a rét semmihez nem hasonlítható illata, amelyben keveredik a virágok, füvek sokasága és az erdő közelsége. Mozdulatlan a levegő – lusta pillangók röppennek fel lépéseink nyomán. Árnyas kis fenyves kínálja szerényen szamócatermését, a zamatos gyümölcs kellemesen oltja a kiránduló szomját, kisebb pihenőre is alkalmat ad.

– Először 2000–2002 között végeztünk kutatásokat a sárdi réten, a kockás liliom populációt vizsgáltuk, ekkor a rét még érintetlen volt. Elég távol esik a falutól, ezért nem vált tömegkirándulások helyszínévé. Egy következő látogatáskor, 2003 tavaszán azonban megdöbbenésemre hatalmas gépek túrták fel a rétet, árkokat ástak, és megkezdték a műanyag vezetékek lefektetését a rét lecsapolására. Tudván, hogy a kiszáradás milyen veszélyes lehet a növényvilágra, azonnal kellett cselekednünk. Megkezdődött a természetvédelmi területté nyilváníttatás hosszas – szaktanulmányokat és tonnányi papírmunkát igénylő – folyamata. Nemcsak hat ritka, hivatalosan is vöröslistás növény él itt, hanem ritka lepkefajták is lakják ezt a rétet, amelyek a növények eltűnésével hasonlóképpen pusztulásra lettek volna ítélve. Vizauer Tibor Csabával, a megye környezetvédelmi területekért felelős szakemberével szövetkezve sikerült meggyőző dokumentációt összeállítanunk. A helyi önkormányzat is messzemenően támogatta a kezdeményezést – számol be Frink József Pál botanikus.

A lecsapolási munkálat kezdeményezőjét, finanszírozóját illetően minden igyekezetünk ellenére nem sikerül pontos információkhoz jutnunk – a munkálat megrendelője nem a Kolozs Megyei Tanács, sem a magyarszentpáli helyi önkormányzat, amelynek területén található a rét. A „helyszínelés" alkalmával olyan vélemények is elhangzottak, miszerint a mezőgazdasági minisztérium pénzelte volna a lecsapolást, azzal a céllal, hogy a területet „visszaadja a mezőgazdaságnak". Holott ez a rész soha nem volt szántóföld, csupán kaszáló, ahogyan most is, bár harminc évvel ezelőtt is végeztek lecsapolási munkálatokat. Felröppent olyan híresztelés is, hogy talán telekspekuláció folyna: a rétet a későbbiekben felparcelláznák, és kisebb kirándulótelepet alakítanának ki – ez a változat is menthetetlenül a flóra pusztulását eredményezte volna.

Szerencsére ma már nem kell aggódnunk, hiszen a megyei tanács június 21-én meghozott, 107-es számú határozata értelmében a Sárd-völgye, mintegy 6 hektárnyi terület, a „Kockás liliom rét" védett. Bár állandó ellenőrzéssel nem jár a határozat – Romániában a természetvédelem igencsak gyerekcipőben jár –, arra elegendő biztosíték, hogy a tulajdonosok ne rendelkezhessenek önkényesen fölötte. Természetesen a használati jog nem szűnik meg, a rét, ahogyan eddig is, kaszálható.

Tervekből azonban nincs hiány: a helyi önkormányzat szeretné – ha nem ütközne ellenállásba – megvásárolni a területet mostani tulajdonosaitól (8–10 magánszemély), és valódi, őrzött és felügyelt rezervátumot létrehozni – tudtuk meg a községközpont, Magyarszentpál polgármesterétől, Colteriu Ovidiutól.

Az uniós csatlakozás küszöbén nem kis presztízst jelent egy település számára, hogyha hasonló természeti kincsekkel rendelkezik, amelyeket megfelelően is kezel. Az sem mellékes, hogy a fenntartáshoz szükséges anyagiak biztosítására számos pályázati lehetőség adódik, a rét akár bevételi forrássá is válhat. Legutóbb egy évvel ezelőtt nyilvánítottak védetté területet a megyében: az aranyosegerbegyi Pillangó-rétet.

Addig is azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a lecsapolási rendszer továbbra is a helyén van: a földbeásott műanyag csövek folyamatosan vezetik el a rét vizét. Bár az elmúlt három évben még nem volt tapasztalható a növényzet pusztulása, nem feltételezhető, hogy ez nem is következik be.

– A gondot az jelenti, hogy ez a mesterséges rendszer megváltoztatja a terület tavaszi vízdinamikáját, hiszen a források, esőzés utáni erecskék vizét is levezeti az árkokba. A csapadékveszteségnek nincsenek közvetlenül tapasztalható jelei, ha a tavalyihoz hasonló esős nyár következik. Ellenkező esetben azonban gondokkal kell számolni. Néhány év alatt minden valószínűség szerint a természet visszaköveteli a jussát: a csövek eltömődnek majd hordalékkal, földdel, benövi őket a növényzet, és megszűnik a vízelvezetés – részletezi Frink József Pál.

Ideális azonban az volna, ha a helyi önkormányzat, a megye, esetleg egy természetvédő szervezet vagy ezek együttesen megoldást és pénzügyi támogatást találnának arra, hogy mihamarabb betömjék a csöveket.

[Arra kérem a kedves olvasót, hogy észrevételeit vagy kiegészítéseit legyen szíves a szerkesztőségbe juttatni. Köszönettel, A. L.]

(Folytatás július 5-i lapszámunkból)

1914: Vasvári Pál utca [Cim14 169.]; 1916: Vasvári Pál utcza [Kv16BI]; 1917: Vasváry Pál utca [Cs17]; 1923: Str. Fântânelei [Br 86., 104.]; 1933: Str. Fântânelei [OF 39.]; 1937: Str. Fântânele [Br37]; 1941: Vasvári Pál utca; Álmos vezér út; Etelközi út [Kvát41]; 1942: Vasvári Pál utca [Kvát]; 1945: Vasvári Pál utca; Str. Józsa Béla utca [Kvut]; 1964: Str. Józsa Béla utca; Str. Józsa Béla; 1995: Str. Józsa Béla; Str. Octavian Goga [Kmth 1995/143.].

Nevét a helyhatóság adta.

2. — Nistrului.

VAV. Városközi Autószállítási Vállalat, kolozsvári igazgatósága a Honvéd utca 20., garázsa a Honvéd utca 112. szám alatt volt.

1943: Városközi Autószállítási Vállalat Rt. [Lak 164.]; „Városközi Autószállitási Vállalat R.-t., Honvéd utca 20.; Garage: Honvéd utca 112." [Tel43 240.].

Vágás út. A Bornyúmál és a Hója között, a Szamos völgyéből a Nádas völgyébe, a hegyen át vezető út. A Törökvágás régi neve. — Törökvágás.

1573: „Jacab agia az lombon valo zeoleyet [...] Eo adot volt egÿ darab zeolet vagas vtba" [TJk III/3. 49–302.]; 1704: „die 14 Martii. [...] a szilvás között felmenvén titkon, oda fel a Vágás úton innen" [KvEml 286.]; „Die 14 Junii. Felmenvén mind német, mind magyarok zsákmányolni a monostori templom felé, és egynéhány kuruc hirtelen lecsapa Kőmálról, és éppen itt a Monostor-kapun felül való pallónál elkapának egynéhány marhát, azt a Vágás útra hajtják. Azonban más lovas sereg leereszkedék ugyan Vágás útról, és csak egyenesen az itt való zsákmányolók felé váltanak, akik az monostori templom és a Szamos között kószáltak…" [KvEml 291.]; 1870: Vágás út [JEv70.I, JEv70.III].

Nevének eredete — Törökvágás.

Vágóhíd — Közvágóhíd.

Vágóhíd tér — Dézsmacsűr tér.

Vám. A városba ki-, illetőleg bevezető valamennyi jelentős útvonalon vámház állt, ahol a városba hozott, illetőleg a városból kivitt árukért meghatározott összeget, vámot kellett fizetni:

1. A kolozsváriak elsősorban a Külső-Monostor utca végén, a Szélső utca után, baloldalt, a Cigánypatak egykori kőhídjánál [Nagy 13.], a mai sörgyárral szemben álló vámházat értették a címszóbeli név alatt. Bár Kolozsmonostornak 1895. január elsején a városhoz való csatolása után a vámszedő ház kinnebb, a Mező utca sarkára került, a címszóbeli név továbbra is elsősorban az említett vámházat illette. A későbbiekben azonban a sörgyár helymegjelölő szerepe mondhatni teljesen kiszorította [KvTel. 118.]. — Vámház (Kolozsmonostor).

2. A Szamosfalvi út elején álló vámház:

1865: „[külső-közép]utcza keleti végén [...] találjuk a vámházat, itt úti és városi vámat vesznek az emberektől" [Páncz 8.]; 1910: Vámház [Kv910]; 1917: Vámház [Cs17]; 1937: Vama [Br37]; 1941: Vám [Kvát41].

3. A Tordai úton, a Csillagvizsgáló út elejével szemben álló vámház:

1937: Vama [Br37]; 1941: Vám [Kvát41].

4. A Bácsi úton, a város kijáratánál, a kardosfalvi Molnár utca sarkán álló vámház:

1937: Vama [Br37]; 1941: Vám [Kvát41].

Vámház — Vám.

Vámház utca. Két utca neve:

1. A Külső-Közép utca végéből a Külső-Magyar utca ugyancsak végébe vezető rövid utca a XIX. század végén, a XX. elején. A város növekedésével ugyan a vámházat kissé kinnebb költöztették, az utca jobb oldalán virágágyással díszített kis gyepes területet létesítettek, de bal oldala az 1970-es évek végéig, az itteni lakótelep építéséig megmaradt. Stein János 1903-ból való térképén rajta van. Csányi Gusztáv 1917. évi térképe a Szamosfalvi út elejét jelzi e néven. Ezután, mivel a Téglás utca Végsornak nevezett elejével együtt a két utcából teret alakítottak ki, a Hősök terét, a Vámház utca nevét egyedül Borteş Petru 1937. évi térképe említi. — Végsor út, Vámház (Kolozsmonostor).

1903: Vámház utcza [Stein]; 1917: Vámház utca [Cs17]; 1933: Piaţa Mărăşti [OF 30.]; 1937: Piaţa Mărăşti [Br37]; 1941: Hősök tere [Kvát41]; 1945: Hősök tere; Piaţa Mărăşti tér [Kvut]; 1964: Piaţa Mărăşti tér; Piaţa Mărăşti.

Nevét az egykor itt állt vámházról kapta.

2. Miután az 1900-as évek elején a vámházat a Szamosfalvi út elejére költöztették, a Téglás utcától kifelé, a Szamosfalvi út elejének a város határáig terjedő rövid szakasza kapta ezt a nevet.

1917: Vámház utca [Cs17].

Nevét az itt felépült vámházról a helyhatóság adta.

Vár. A város két része:

1. A városfalakon belüli város régi neve. A falak lebontása után is sokáig, a XIX. század végéig, a XX. elejéig fennmaradt. „Az öregek, amikor a belvárosba mentek, azt mondották: megyek a várba. [...] határai ma is jól felismerhetők: a Kis-szamos [Malomárok], a Bethlen utca, a Petőfi utca, a Majális utca alsó része, a Páris utca s a Sétatér utca" [Nagy 9.]. A régi, kéziratos források a helymegjelölést a Várhoz viszonyítják [KvTel. 119.]. — Belváros.

1723: „Kolozsvári Hid kapu előtt a Vár mellett" [KvTel. 119.]; 1773: „A Várba Belső kőzép uttczába" [KvTel. 119.]; 1774: „Kolozsvár Várossában benn a Várban és kün a’ Hostáttyában" [KvTel. 119.]; 1807: „A’ Varon kivül Monostor Uttza felöll egy Major vagy a Veselényi Kert n[evezetű] Kert" [KvTel. 119.].

2. A Fellegvárat röviden Várnak is nevezték, ha ez magától értetődő volt. — Fellegvár.

1740: „a’ Kőmál nevű hegynek a Vár felőll való részében" [KvTel. 119.].

Vár utca — Kis-Búza utca.

Váradra vivő út. A Bács felé vezető út neve.

1888: Váradra vivő út [Kv88].

Várady. Várady József jó nevű cukrászdája a Kossuth Lajos utca most 3., 1943 előtt 4. szám alatti házban, az államosításig. Helyiségében ma is cukrászda van.

1943: „Várady József, Kossuth L. u. 4." [Cím43 40.].

Várárka. Kolozsvár városfalait körös-körül széles árok kerítette. A középkorban és a fejedelemség korának háborús időszakában messzemenően gondozták. Az idő tájt a két Cigánypatakból ( — Cigánypatak) belefolyó víz miatt 10 m széles és embert ellepő mélységű volt. A nyugati várárkot a középkorban jókora halastavak sorává bővítették [KvTel. 119.]. A XVIII. század végétől a városi tanács folytonos sürgetésére a kormányszék belátta, hogy a Várárka szükségtelen, és a császári katonaság hosszas halogatása után a XIX. század elején megkezdődhetett a város itt nyert közföldjeinek magántulajdonba adása. Ily módon a város addig elkülönült része, a későbbi belváros, lassan egybeolvadt az addigi külvárosokkal, a hóstátokkal [KvTel. 119–120.].

Várda. A Szent Mihály-templomot körülvevő épületek egyike. A templomtól délre állt. 1886-ban a templom körüli épületekkel együtt lebontották. — Fővárda, Kis-Várdaház, Nagy-Várdaház, Várdaház, Nagy-Strázsaház, Várta, Katolikus leányiskola.

1845: „A templomot környező épületek és bódék akkor is megvoltak, azzal a különbséggel, hogy a Várda (katonai őrhely) melletti emeletes kőépület helyett faépület állott" [KKv I. 329.]; 1865: katonai őrtanya (várda) [Páncz 5.]; 1906: „A templom körüli épületek lebontása. [...] 2. Városház felőli oldal: [...] Bukovszky honvéd csákó és egyenruha készitő és szabó üzlete, Kolin czipész bolt, fölötte a leányiskola, Várdaház, Zsibolovszky órás" [Haller 100–101.].

Nevének eredete — Nagy-Várdaház.

Várda háta megett. A Nagy-Várdaház mögötti Nagypiac-rész, a Búzapiac lehetett [KvTel. 120.]. — Nagy-Várdaház, 1. Várdaház.

1765: „a Várda háta megett levő Piacz szerén" [KvTel. 120.]; 1797: „ Platea vero sic dicta Várda háta megett" (’a tulajdonképpen Várda háta megettnek nevezett utca’) [KvTel. 120.].

Várdaház. Két épület neve:

1. A Nagypiac délnyugati részében, a Belső-Szén utca sarkához közel álló katonai őrhely. A Nagy-Várdaház névváltozata. A XIX. század közepétől Vártának mondták. Helyét az 1691. évi katonai térkép Gran corpo di guardia, az 1713. évi név nélkül, az 1718. évi Hauptwacht néven jelzi. Gvárdaháznak is mondták. Az 1763–1787-i színes térképen is rajta van. Az 1880-as években bontották le [KvTel. 87.]. — Kis-Várdaház, Nagy-Várdaház, Nagy-Strázsaház, Várda, Várta.

1704: „24. (Septembris) [a kurucok] az Kőmál-tetőre felhúztak egy tarackot, az kivel kezdtek is lődözni, [...] reméllem, hogy a várdaházat akarnák lőni" [KKv I. 260.]; „25. (Septembris) akarván, a mint veszem észre a nagy várdát lőtetni" [KKv I. 261.]; 1715: „5 (Martii). Szerencsétlenül jártunk, mivel azon estve az Bánfi uramék szállásán mulattunk s az pantallírozó németek reánk jötek s erővel az Vártára akartak vinni." [Czegei Vass György és Vass László naplója. MonTr XXXVI. 478.]; 1778: „Egy strázsamester pedig (minthogy a gvárdaház a Rhédei Mihály úr háza előtt vagyon) éppen mikor az asszony az ablakon kinézett volna, nagy fel azt kiáltotta másnap: »Leomlott, leomlott ama nagy Babilon, amely vala latroknak és kurváknak barlangja«." [RettE 384.]; 1791: „a’ Piatz Soron a Varda Ház háta megett." [KvTel. 120.].

A név előtagja az újfelnémet warte ’őrhely’ köznév magyar várta alakjának zöngésült változata [KvTel. 120.], a Gvárdaház a ’(fegyveres) őrség’ jelentésű olasz guardiából való.

2. Egy 1724. évi rendőri kimutatás a Híd utcában is említ egy ilyen nevű házat, amelyik rossz kéménye miatt tűzveszélyes [KvTel. 120; Jakab III. 669–670.]. Az egyetlen említés alapján helye meghatározhatatlan.

Vármegyeháza. A Külső-Monostor utca elején, az Arany János utca sarkán álló épület. 1896– 1897-ben, Alpár Ignác terve szerint épült. 1919-ig a megyei közigazgatás, ezután a román megyei közigazgatás, a prefektúra székhelye. 1940 és 1945 között ismét vármegyeháza. 1948 a román megyei közigazgatás székhelye. A pártállam idején rövid ideig a megyei, azután a tartományi, majd ismét a megyei tanács székhelye. 1991-ben ideköltözött a városháza. — Megyeház, Régi vármegyeháza, Városháza.

1903: Megyeház [Stein]; 1937: Prefectura judeţeană [Br37]; 1941: Vármegyeháza [Tel41 26.]; 1943: Vármegyeháza, Mussolini út 3. [Tel43 240.].

Város fogháza. A Toronynak nevezett városi börtön nevének változata. — Büdös, Fogház, Rabok tornya, Torony, Tömlöc, Város tömlöce, Városi fogda, Börtön, Magyar Királyi Fogház, Megyefogda.

1818: „a város fogházába 18 rabvasok lévén és ezek mind fel lévén verettetve ugyanannyi rabokra" [Kiss 335.]; 1837: „az O varban a Város Fogháza mellett (sütő ház)" [KvTel. 121.].

Város kútja. A Monostorkapu fedele alatti kút a XVI. század végén.

1594: „Ezen fyrez dezkat Rokattom az Monostor kapuba, az heiazott ala, a Mely heiazot allatt, az varos kuchya Allott" [SZT V. 13.].

Neve egyértelmű.

Város nagy malma. A főposta északi oldalával szemben, a Kisszamos (Malomárok) bal partján az 1920-as évekig álló Nagymalom nevének változata. — Malom, Nagymalom.

1797: „A’ Hid Kapun kivül balra a’ Város nagy Malmával szemben egy veteményes Kert." [KvTel. 85.].

Város tója. A Kövespadtól keletre, a Békás-patak vizéből felduzzadt, utóbb felduzzasztott tó. Az 1970-es években nyugat felé megnagyobbított tó nagyjából XIX. századi helyén van. — Tóköz, Tóköze, Békás-patak, Zavaros-patak.

1592: varos Tava [SZT V. 452.]; 1865: Város tója [Páncz]; 1870: Város tója [JEv70.I]; 1892: Várostója [Hely892 1277.]; 1898: Várostója [Hely898 366.]; 1937: Lac (s fn ’tó’) [Br37]; 1941: Tó [Kvát41].

Neve egyértelmű.

Város tömlöce. Az óvári Torony névváltozata. — Büdös, Fogház, Rabok tornya, Torony, Tömlöc, Város fogháza, Városi fogda, Börtön, Magyar Királyi Fogház, Megyei fogda.

1646: „Koczkas Gergely nyilva[n] valo homicidiumert¹, […] Kovacz Mihaly Toluaisagnak suspiciojaert² leven fogwa, az varos teomleoczet violaltak es a Teomleocz tartot Megh eoltek" [SZT V. 246.]; 1716: „az Óvárban a Város tömlöce" [KvTel. 121.].

Városház — Városháza.

Városháza. A Nagypiac déli oldalán, a Tanácsház-szer keleti végében álló épület. A XIX. század előtti neve elsősorban Tanácsház. Az 1845-ben átadott új városháza úgy épült, hogy kapuja alatt és udvarán át ki lehetett menni a Király utcára. Ez természetes volt, minthogy a Főtér délkeleti sarka és a Király utca között nem volt összeköttetés. Nem sokkal a kommunisták hatalomátvétele után, az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején, az udvar végét lezárták, s megszüntették az átjárást. Azóta is így van. — Tanácsház, Vármegyeháza.

1572: „Byro vram eo k. holnap es az vtan megh kyaltassa hogi az kinek Zalaga [záloga] vagon az varos hazaba harmad Ezten cheotertekig [csötertek, ’a mai csütörtöktől számított harmadik csütörtökig’] Megh valchia" [SZT V. 231.]; 1587: „Az varos hazanal Kiralÿ vchia feleol" [KvSzám 3/XXX. 15.1.]; 1616: „22 Novembris. Hozák Sarmasági Zsigmondot Kolozsvárra, fogva, az városházához" [KvEml 149.]; 1798: „Aug. 31. Kolosvárt nagy égés. Ekkor égett meg a régi városháza is; úgy többek közt Szathmári Papp Mihály s Verestói Cséri Mihály háza is. Ezután míg újból megépítették a leégett városházat, a gyűléseket az Óvárban, a város Mátyás király nevet viselő házában tartották." [KKv I. 328.]; 1826: „A kolosvári régi városház két rendbeli földrengés által is használhatatlanná válván, a gyűlések a város »Fehérló« címet viselő épületébe, a Redutba téttek át." [KKv I. 328.]; 1842: „Tétetett le a kolosvári új városház alapja." [KKv I. 328.]; 1845: „Nemrégiben bontották le a városházát, melynek homlokzatát tiszteletre méltó allegorikus festmények díszítették." [Auguste de Gerando, KKv I. 343.]; „Sept. 16. Tartatott a kolosvári új városház felszentelése. [...] Az új városházát építette Kagerbauer Antal, kit a város díj nélkül teljes polgári joggal ruházott fel s oklevéllel tisztelt meg." [KKv I. 328.]; 1845 után: „A mostani városháza helyén hajdan két épület állt. Egyik volt az egyemeletes tanácsház, kapuköziben törvényes feliratokkal. Miután ezen épület haszonvehetetlenné vált, [...] emeletének tágabb termeit vívóiskolának, katonai zenekar tanuló- s gyakorlótermének s több más célra használták, míg földszinti helyiségeiben a piaci emlékoszlop [Státua] faragványai készültek el. [...] Ez épület mellett keletre a városnak egy rossz korcsomája állt a »fakalánhoz« címezve, melynek utcára nyíló ajtaja magosan feküvén deszka tornáccal volt ellátva, s erre a feljárás kétfelől falépcsőn történt... A még születésemkor [1815] fennállt korcsoma az új városházba olvadt bele." [KKv I. 329.]; 1869: Városház [Bodányi]; 1888: Városház [Kv88]; 1893: Városház [SAKcs]; 1894: Városháza [Mach]; 1910: Városház [Kv910].

¹ ’emberölésért’

² ’gyanújáért’

(Folytatjuk)

Kolozsváron már néhány éve folyik Keszeg Vilmos vezetésével az írott populáris kultúra szövegeinek vizsgálata. Keszeg több tanulmányában is felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes szövegek, szövegtípusok sajátos kontextussal rendelkeznek: megszerkesztésük, előadásuk alkalomhoz kötődik, meghatározott szabályokat követ, illetve szövegkörnyezettel rendelkeznek, azaz mindig bizonyos szövegek környezetében fordulnak elő. Jelen kötet szintén ebbe a kutatásba illeszkedik. A szerző az elmúlt 400 év protestáns toronygombiratait elemzi, illetve teszi közzé közel 500 oldalon. „Az elemzés – Keszeg Vilmos szavait idézve – a toronygombirat szerkesztését, a hozzá való viszonyulás társadalmi konszenzuson, kulturális szabályokon alapuló viselkedésként írja le, ennek sajátosságaira és funkcióira világít rá. Egyúttal a következő kérdéseket veti fel: mi motiválja az idő múlásának való, saját, helyi használatú emlékállítást; hogyan ritualizálódik az emlékezés; kik azok, akik az emlékezetet gondozzák, megszerkesztik; milyen alakzatai vannak az idő múlásáról való beszélésnek?"

A szerző Aranyosszék írott populáris kultúrájának szerkezetét vizsgálva lelt rá néhány toronygombiratra, és ezt követően kezdeményezett szélesebb körű feltáró munkát. Kutatást végzett a kolozsvári református és unitárius püspöki levéltárban, a nagyenyedi református gyűjtőlevéltárban, a kolozsvári akadémiai és egyetemi könyvtár, a marosvásárhelyi Teleki Téka unitárius és református kézirattárában, valamint számos parókia levéltárában. Ezzel egyidőben került sor az egyházi sajtó valamint az 1990 után fellendült helytörténeti és templomtörténeti irodalom áttekintésére. A szerző több száz levélben szólította meg az egyházközségek lelkipásztorait, egylapos kérdőívben kérdezve rá mind a torongombiratok létezésére, mind azok elhelyezésével kapcsolatos szertartásokra, a toronygomb készítésének és elhelyezésének élettörténetére. A beérkezett válaszok alapján pedig több személlyel interjút készített.

Az így összegyűlt adatok feldolgozása, értelmezése során a szerző a tartalomelemzés (nagyszámú minta ismétlődő elemeinek kevés számú kategóriába/motívumba való besorolása, mely a szövegben nyíltan ki nem mondott következtetések levonását teszi lehetővé), a beszélés néprajza (a tartalomelemzéssel szemben a beszélés szabályaira, a beszédhelyzetre, a beszédszerepekre és a beszédfunkcióra koncentrál), valamint a kvantitatív analízis (a toronygombiratok tartalmi motívumainak reprezentativitásának megállapításban van fontos szerepe) módszerét alkalmazza. Az elemzés ugyanakkor egyik oldalon az emlékezetkutatással, másik oldalon az íráskutatás irányzataival érintkezik.

Az elemzés rendelkezésére álló toronygombiratokat a szerző társadalom- és gazdaságtörténeti szempontokat érvényesítve öt perióduson belül helyezi el: 1. kezdetek időszaka (1601–1842.), 2. a szabadságharctól az első világháborúig terjedő időszak, 3. világháborúk kora, 4. a népi hatalom és a diktatúra kora és 5. a kommunizmus utáni korszak. Ezek közül a legkorábbi a marosvásárhelyi vártemplom gömbjében található, 1601-ből származó emlékirat, a legfrissebb pedig Káposztásszentmiklósról 2001-ből származik. A többi emlékirat e két időpont között időben folyamatosan és arányosan oszlik meg.

A kutatás előzményeinek, motivációinak, a kutatási terep(ek), az elemzés módszereinek, a kutatás során azonosított emlékiratoknak (67 településről összesen 91 emlékirat létezéséről van adat), a megtalált emlékiratok tartalmi motívumainak valamint a kutatás időkereteinek bemutatása után a szerző azt a gyakorlatot elemzi, amelynek során a gyülekezet, a település lakossága birtokba veszi saját múltját, megszerkeszti saját lokális történelmét. E történeti narratíva leggyakrabban négy motívumot használ: 1. település- 2. és helyi társadalom, gyülekezet- 3. templom- és 4. oktatás-, iskolatörténeti motívumok. Nyelvezete mindvégig a biblikus-zsoltáros nyelv közelében marad, számos emlékiratba bibliai idézetek, parafrázisok és nyelvi fordulatok épülnek bele, ritkábban a nyelvi archaizálás alkalmazásával is él. Az emlékiratokat egy vagy több személy aláírás által hitelesíti, gyakoriak az emlékirathoz csatolt mellékletek (pénz, újság, névjegyzék stb.).

Az elemzés a továbbiakban a toronygombiratok vallásos funkcióit, az emlékiratok egyéb formáit, a toronygomb, illetve a toronygombirat elhelyezésének egyéb funkcióit veszi számba.

Az elemzést angol, francia német valamint román nyelvű kivonat zárja.

A kötet második, legterjedelmesebb része (mintegy 215 oldal) a kutatás során előkerült 59 toronygombirat betűhív átiratát közli. A toronygombiratok leírására a szerző négy szempontot érvényesítő adatlapot alkalmaz, amely tartalmazza a település nevét, a toronygombirat forrását, a toronygombirat szövegét valamint az ezzel kapcsolatos etnográfiai adatokat. Ez utóbbi rész tartalmazza a település lakosságának az emlékirat elkészülésének idején regisztrált etnikai összetétele is.

Függelékben található az idegen szavak mutatója, a helynévmutató illetve a közel 120 oldalnyi terjedelmű személynévmutató. Ez utóbbi a forrásszövegekben található nevek mellett tartalmazza az előszóban, és a toronygombiratok etnográfiai leírásában található neveket is. A kötetet a gyűjtéspontokat tartalmazó térképmelléklet és 26 képmelléklet zárja.

Immár ötödik éve rendezi meg Miskolc városa a Bartók Béla nevével fémjelzett Nyári Nemzetközi Operafesztivált. Az idei egyben tisztelgés is a 125 évvel ezelőtt született zeneszerző előtt. A fesztivál magja a bartóki életmű színpadi vonulata, amelynek bemutatásában a magyar rendezések mellett külföldi színházak előadásai is helyet kapnak. Bartók három színpadi művén kívül, amely az állandó részt képezi, évente változó témát kínáló program jelenti a változatosságot. Amint azt Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a fesztiválhoz intézett köszöntőjében kifejti: „Miskolc követi a nemzetközi irányt abban, hogy a fesztivál magja, az operák mellett egyre szélesebb programot nyújt. Az ifjúságnak szóló előadásokon és a „könnyebb" zenei produkciókon kívül immár itt vannak a képzőművészeti kiállítások, a tánc, és a zenéről szóló előadások. A fesztivál jellegét azonban hagyományosan a zene határozza meg.(...) A fesztivál nagy lehetősége és jövője abban a kettősségben rejlik, hogy miközben az évről évre visszatérő színpadi bemutatók teret engednek a rendezői kísérletezésnek, a Bartók életművét egyre teljesebben bemutató zenében a Bartók előírásaihoz a legpontosabban ragaszkodó, nagyon gondos interpretáció uralkodik. Ami pedig a pluszt illeti, a korábbiakhoz hasonlóan szerencsés választás az ez évi Verismo. Ahogy már Csajkovszkij esetében volt, ez is alkalom lesz ritkán hallható operák eljátszására. Így épül fel a miskolci fesztivál sajátossága: a népszerű művek mellett a ritkaságok, az új felfedezések. Egyúttal pedig az eredeti elképzelésnek az az ága is kiterebélyesedik, hogy Miskolc a közép- és kelet-európai operaszínházak találkozóhelye, s egyben koncentrált bemutatkozása egész Európának."

Természetesen nem vállalkozhatunk arra, hogy a fesztivál programját ismertessük, röviden szólunk azonban a rendkívül összetett és minden művészeti ágat megmozgató rendezvényről. A szokásos operaelőadások és hangversenyek mellett – melyek maguk is külön-külön érdekesek voltak nemcsak az izgalmas és újszerű rendezések okán, hanem a ritkán játszott művek bemutatása kapcsán is (Leoncavallo: Bohémélet, Prágai Állami Operaház; Umberto Giordano: Szibéria, Moszkvai Helikon Színház, U. Giordano: Andrea Chénier, Szlovák Nemzeti Színház – Pozsony; U. Giordano: Fedóra, Magyar Állami Operaház – koncertszerű előadás; Franco Alfano: Feltámadás, Újvidéki Szerb Színház – magyarországi ősbemutató) –, nem hiányoztak a filmvetítések, szakmai megbeszélések, bábjátékok sem (Bartók bábszínpadon). Ismert és kevésbé ismert előadóművészek, együttesek – magyarok és a nemzetközi mezőnyben otthon levők – emelték a fesztivál színvonalát.

Ebben a rendkívül magas művészi igénnyel fellépő közegben került sor a kolozsvári Magyar Opera vendégjátékára, Kodály Zoltán Székely fonójára. Örömmel tölt el annak a ténye, hogy a Demény Attila által 1991-ben rendezett Székely fonó, mely az 1991-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon szerepelt először a kolozsváriak rendkívüli előadásaként, és amelyet a szakma és a sajtó érdemben méltatott, további sikereket ért el mind a hazai, mind a 2000-es Hannoveri Világkiállításon, mit sem vesztett frissességéből, hatásából. Mint a Magyar Opera egykori tagja, aki maga is részt vett az előadás előkészítésében, ma már sokkal objektívebben tudom értékelni a produkciót, annak koncepciózus rendezését, amely valóban igazi dimenzióiban és feszültségteli belső összefüggéseiben – drámaiságában mutatta fel a műben rejlő értékeket. A tizenöt évvel ezelőtti kritikák jó része ma már világosan tükrözi a kritikusok erősen szubjektív hozzáállását, jó esetben értetlenségét az újszerű, a sablonokba be nem illeszthető megoldásokkal szemben. És bár a társulat egy része kicserélődött, az előadás hangos sikere bizonyította Demény Attila igazát, mikor „koncepciózusan szakított a Székely fonó belterjes előadási hagyományával, s nemcsak felszínesen, amennyiben kiemelte a darabot a provinciális zsánerből, vagy ami aktuálisabb veszély, a népművészeti souvenir-boltok hamis világából, hanem éppen a tartalmilag döntő ponton: kifelé is, befelé is áttörte a hagyományos határokat, a székely fonót egyrészt világszínpaddá, másrészt az emberi lélek és kapcsolatok mélyrétegeinek színpadává tette." (Fodor Géza: Muzsika, 1991, május)

Az előadás sikeréhez hozzájárult Kővári Sára Eszter, m.v. (A Leány), Georgescu Mária (A Háziasszony), Berecz Zselyke (A Szomszédasszony), Daróczi Tamás, m. v. (A Legény), Bancsov Károly (Nagyorrú bolha), Hercz Péter (A Kérő), Jakab Melinda és Babos Kinga (Néma szereplők). Karigazgató Kulcsár Szabolcs, díszlet-jelmeztervező Witlinger Margit, koreográfus Juhász Anikó. A produkció karmestere Hary Béla, a rendezés Demény Attila munkája.

Az előadást a társulat megismételte a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központban, a Latabár Árpád Színház színpadán, nem kevesebb sikerrel.

A Székely fonó előadásból az MTV 1992-ben filmet is készített, mely a legjobb operafilm díját kapta az 1993-as párizsi filmfesztiválon. Örömünkre szolgálna, ha CD-lemezen megtalálhatnánk a szaküzletek polcain, mert véleményünk szerint az előadás a szélesebb közönségréteg érdeklődésére tarthat számot. Egy dolgot azonban biztosan leírhatunk: a Székely fonó a kolozsvári Magyar Opera mindenkori referencia-előadása, melynek színvonalához kellene hogy igazodjon mind a társulat, mind az őt képviselő mindenkori vezetőség.

A hazai cipőgyártás az idén értékben 4–5 százalékkal bővül, 1,5 millió euróra – közölte a cipőipar munkaadói szervezete.

A termelés mintegy 95 százaléka exportra kerül, tavaly közel 1,4 milliárd euró értékben exportáltak. Ennek legnagyobb részét bérfeldolgozásban Spanyolországba, Portugáliába, Németországba, Franciaországba szállítják.

Tavaly 32 millió pár bőrcipőt gyártottak Romániában, miközben a hazai lakosság átlag 2,7 pár cipőt vásárol évente személyenként.

Tavaly a világ cipőgyártása 3 milliárd pár körül volt, a fő gyártók Kína, Vietnam, Brazília, Mexikó, India, Olaszország és Spanyolország. A hazai ágazat szeretne egyre nagyobb arányban saját cipőipari termékekkel jelen lenni az uniós piacon.

A Európai Bizottság a kínai és a vietnami cipők behozatali kvótájára vonatkozó javaslatot dolgozott ki és ezt most tanulmányozzák az unió tagországainak kormányai. Brüsszeli remények szerint a bőrcipőkre vonatkozó kvóták alkalmazása révén megszűnhet az uniónak ezzel a két országgal kirobbant kereskedelmi vitája.

A bizottság továbbította a kormányoknak javaslatát, és ez utóbbiaknak egy hónap áll rendelkezésre annak véleményezésére. Októbertől vezetnék be a kvótákat öt évre szólóan, 2011-ig. Az import bőrcipőket ezek szerint egy bizonyos küszöbmennyiségig alacsony vám sújtaná, azon fölül magasabb vámot vetnének ki – közölte Peter Power, az unió kereskedelmi szóvivője.

Tavaly az unió a kínai ruházati cikkekre, textiltermékekre vezetett be kvótarendszert és az – akárcsak a cipőkre most érvényesítendő rendszer – vitákat váltott ki, hiszen az a kiskereskedelmi árak emelkedését vonja magával.

Információk szerint "normális mértékű" vámot vetne ki az unió évi 140 millió pár kínai, illetve 95 millió pár vietnami bőrcipőre. Az ezen a mennyiségen felüli büntetővám 23 százalékos lenne a javaslat szerint Kína, 29,5 százalékos Vietnam esetében.

A javasolt kvóta a múlt évi uniós import mintegy 80 százalékát tette ki az adott termékcsoportban. A bizottság szerint a gyerekcipők a kvóta részét képeznék, kivonnák annak hatálya alól viszont a sportcipőket.

Kína nem tartja megfelelőnek a kvótarendszert e termékek dömpinggel kapcsolatos vitája megoldásának, azt összeegyeztethetetlennek tartja a Világkereskedelmi Szervezet szabályaival.

Az EU áprilisban már előzetes dömpingellenes intézkedést vezetett be a kínai, vietnami cipőkkel szemben az olasz gyártók kezdeményezésére. A bizottság akkor azzal érvelt, hogy bizonyítékokkal rendelkezik arról: mindkét ázsiai ország állami eszközökkel segíti a cipőgyártók exportját.

A Romexterra Bank megvásárlásáról készülnek szerződést aláírni a következő napokban Budapesten az MKB Bank képviselői. A bukaresti sajtó által közölt hírt az MKB Bank megerősítette. A magyarországi pénzintézet kissé megkésve szánta rá magát erre a lépésre.

Az MKB a Romexterra megvásárlásával szeretne bejutni a hazai piacra. A megvásárlandó bank értékét az MKB a mérlegfő összegének mintegy kétszeresére, azaz körülbelül 100 millió euróra becsüli.

Kiszivárgott hírek szerint az MKB a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a Romexterra legalább 51 százalékát készül átvenni, részesedését a későbbiekben 100 százalékra emelné. A Romexterra tulajdonosi szerkezete meglehetősen „szétszórt". Több mint 100 ezer részvényesének sorába tartoznak a hazai olaj- és gázipar alkalmazottainak érdekvédelmi szövetségei is. A Petrom olajipari vállalat 2 százalékot mondhat magáénak, a gázipari egységek 3,23 százalékkal, más jogi személyek 17,63 százalékkal részesednek. A részvények legnagyobb hányada – 77,13 százaléka – kisrészvényesek birtokában van. A Romexterrát 1993-ban alapították, az energiaágazat bankjaként. Viszonylag kis pénzintézet, tavaly év végén a piacnak mindössze 0,8 százalékát képviselte. Tavaly 120 százalékkal növelte profitját, 6,2 millió euróra.

Az MKB bank törzsrészvényeinek 89,61 százaléka a Bayerische Landesbank, 10,38 százaléka a BAWAG tulajdonában van. A román sajtó ebből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar bank révén tulajdonképpen a német bankbefektetők kívánnak a hazai pénzpiacból részesedni, s ebben van igazság.

Az akvizíció finanszírozása az MKB-nak vélhetően nem okozna gondot, tekintve, hogy a hitelintézet igazgatósága június végén árfolyamértéken 21,006 milliárd forintos alaptőke-emelésről döntött (a tőkeemelés névértéken 682 millió forint, az 1000 forint névértékű részvények kibocsátási árfolyama 30 800 forint). A tőkeemelést a bank illetékese júniusban a stratégia végrehajtásához szükséges tőkeigény biztosításával indokolta.

Az MKB tulajdonosai ezt megelőzően az idén már bejelentettek két – egy névértéken 406 millió (árfolyamértéken 12,505 milliárd), majd egy névértéken 524 millió (árfolyamértéken 16,136 milliárd) forintos tőkeemelést. Az MKB jegyzett tőkéje így az idén három lépésben 1,612 milliárd, saját tőkéje pedig 49,647 milliárd forinttal emelkedik.

Balogh Imre, az MKB vezérigazgató-helyettese tavaly decemberben elmondta: a fő részvényes döntése szerint az MKB lesz a bankcsoport regionális hídfőállása közép- és kelet-európai terjeszkedési stratégiájának megvalósítása során. A bank akkori bejelentése szerint Romániában egy kisebb-közepes bank megvételét tervezi az MKB.

Az MKB Bank az idén már 60 százalékos részesedést szerzett egy bolgár hitelintézetben, az 1,5 százalékos piaci részesedésű Unionbankban. A tranzakció május 3-án zárult, a vételárat nem hozták nyilvánosságra.

Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója a tranzakciót követően csupán annyit árult el, hogy az ár egy normál kelet-közép-európai tranzakciós árnak felel meg, s a befektetett pénz várhatóan középtávon megtérül. A tervezett fejlesztések megvalósításához a bolgár banknál Erdei szerint a következő két-három évben nem lesz szükség tőkeemelésre.

Az MKB Unionbank A.D. néven működő bolgár leánycég piaci részesedését öt év alatt mintegy 5 százalékra szeretnék növelni, jelenlegi, 43 fiókos hálózatát a következő egy-két évben 20-30 fiókkal bővítik.

Az MKB pályázott a szerb Panonska Banka megvásárlására is, amelynek tenderén a short list-re is felkerült. A Panonskára a múlt héten kellett beadni a kötelező ajánlatokat. Hogy erre sor került-e, arról az MKB a titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem nyilatkozott.

Az MKB 2005-ben a konszolidált, auditált, nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) szerint összeállított adatok szerint 21,098 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el, 20,8 százalékkal többet az előző évinél. A konszolidált, IFRS szerinti adózott profit 2005-ben 14,739 milliárd forint volt, megegyezik az egy évvel korábbival. A konszolidált IFRS szerinti mérlegfőösszeg 2005 végén 1651,604 milliárd forintot tett ki, egy év alatt 12,7 százalékkal bővült. A bank 2005-re a jegyzett tőkére vetítve 128,4 százalék osztalékot fizetett.

Az MKB Bank megerősítette, hogy aláírta a szerződést a romániai Romexterra Bank többségi részesedésének megvásárlásáról. A magyarországi pénzintézet azt ígérte, hogy e héten részletes tájékoztatást ad a tranzakcióról.

A francia Renault tovább korszerűsíti az Európában igen népszerű Loganokat előállító hazai Dacia-gyárat, miután e személygépkocsik értékesítése az év első felében minden eddigi rekordot megdöntött.

A francia csoport az idén és jövőre további 178 millió eurót fordít a Piteşti-en lévő gyár fejlesztésére, miután az elmúlt hat évben már 650 millió eurót költött a gyárra.

A korszerűsítés többek között azért került napirendre, mert az első félévben rekordot döntött a Daciák eladása – 28,5 százalékkal nőtt az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest –, és a gyárnak növelnie kell a kapacitását, hogy ki tudja elégíteni a nagy keresletet.

A piteşti-i gyárban jelenleg 745 Logant állítanak elő naponta, az év végére napi 840-et terveznek gyártani.

Az első félévben 103 604 Daciát gyártottak, ebből nagyjából 7 ezer a marokkói gyárban készült.

Hazánkban 49 803 Dacia-Logant adtak el, 5,6 százalékkal többet, mint tavalyi első félévben, ennél azonban lényegesen nagyobb ütemben nőtt az export: 40 166 Logant adtak el külföldön, 146,3 százalékkal többet, mint egy éve, amikor külföldön 16 305 Logant rendeltek.

A legnagyobb piac Franciaország, majd Törökország, Algéria és Spanyolország következik; a Logant összesen a világ 42 országába exportálják.

Előrejelzések szerint a hazai búzatermés az idén több lesz, mint amennyi a belföldi ellátáshoz szükséges, de még nem tudni, hogy a kormány mit tervez a felesleggel.

Az idén 5,62 millió tonna búzát fognak betakarítani, hektáronként átlagosan 2750 kilogrammos hozammal, jósolták a mezőgazdasági minisztériumban. A belföldi fogyasztás 3,5 millió tonna.

Az országban az idén 2,1 millió hektáron vetettek búzát, a fagy és az árvíz miatt azonban mintegy 50 ezer hektáron megsemmisült a termés.

A belföldi fogyasztás fedezésére elegendő lenne 1,6-1,8 millió hektárt bevetni búzával, így még az is nyitott kérdés, hogy a január elsejétől valószínű uniós tagság után mi lesz a vetésterülettel.

Az üzemanyag drágulása miatt egyre több amerikai hagyja otthon autóját, s inkább a tömegközlekedést veszi igénybe. Az amerikai közlekedési vállalatok szövetségének adatai szerint tavaly közel 10 milliárdan utaztak elővárosi vonattal, illetve busszal, 1,3 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

A szakemberek szerint számuk tovább fog növekedni, mert nemcsak a benzin lesz drágább, hanem a parkolás is: az üzemanyag ára az elmúlt három évben közel háromszorosára emelkedett, s Manhattanben például napi 300-500 dollárba kerül a parkolás.

A távolabbi jövő sem túl kecsegtető: előrejelzések szerint 2020-ban világszerte egy milliárd személygépkocsi lesz az utakon, s ez elsősorban a nagy városok életét nehezíti majd meg. New York-ban 2030-ban valószínűleg már csak a legtehetősebbek engedhetik majd meg maguknak, hogy autót tartsanak. Mindamellett a közlekedési káosz elkerülésére már vannak – meglehetősen drasztikus – elképzelések: megfizettetnének minden egyes mérföldet, amit az autós a legforgalmasabb útvonalakon megtesz.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5679 lej, 1 USD = 2,8026 lej, 100 magyar forint = 1,2860 lej.

A KOLOZSVÁRI POLGÁRMESTERI HIVATAL őszinte részvétét és együttérzését fejezi ki a gyászoló családnak és a Szabadság napilap szerkesztőségének
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő elhunyta miatti mély gyászukban. Példaértékű újságíró és közösségépítő munkássága fennmarad, hiányozni fog nyílt tekintete, érdeklődése, kiegyensúlyozottsága. Nyugodjék békében. KOLOZSVÁR ALPOLGÁRMESTERE, BOROS JÁNOS.

A BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM VEZETŐSÉGE ÉS TANÁRI KARA megrendülten értesült
BALLÓ ÁRON
tragikus haláláról és őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak.

Döbbenettel értesültünk
BALLÓ ÁRON
tragikus elhunytáról. Az őt gyászoló családnak őszinte együttérzésünket tolmácsoljuk, a szerkesztőség munkaközösségének pedig kitartást kívánunk. SZÉKELY RAYMOND ÉS AZ APEX RAY MUNKAKÖZÖSSÉGE.

Őszintén együtt érzünk a MAKSAY CSALÁDDAL,
BALLÓ ÁRON
elvesztése miatti fájdalmában. SZABÓ BÁLINT ÉS CSALÁDJA.

Őszintén együtt érzünk MAKSAY KATALINNAL. A PIEME KFT MUNKAKÖZÖSSÉGE.

Az elmúlás fájdalmával búcsúzunk
BALLÓ ÁRONTÓL.
Pótolhatatlan űrt hagy maga után. Drága ZSUZSA, fájdalmadban osztozunk, kívánunk őszinte részvétet, vigasztalódást. BENEDEK DEZSŐ ÉS CSALÁDJA.

Őszinte együttérzéssel osztozunk MAKSAY KATALIN és az egész gyászoló család mély fájdalmában. BARTA LÓRÁND, BENEDEK ISTVÁN, PÁSZTOR ISTVÁN, SZÉNÁSI ZSOLT.

Együttérzésünket és őszinte részvétünket fejezzük ki a családnak és a Szabadság szerkesztőségének a
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő tragikus halála miatti fájdalomban. A SZOCIÁLDEMOKRATA TÖMÖRÜLÉS ÉS A RMDE VEZETŐSÉGE ÉS TAGSÁGA.

AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET szomorúan vette tudomásul
BALLÓ ÁRONNAK,
Szabadság főszerkesztőjének hirtelen távozását. Elhunytával, egyesületünk egyik támogatóját, az erdélyi sajtó kiemelkedő főszerkesztőt. Isten nyújtson vigaszt és erőt a hátramaradt családnak és munkatársaknak.

Ki szeretve volt, feledve nem lesz.
BALLÓ ÁRON
távozása mindannyiunkat megrendített. Együtt érzünk a gyászoló családdal. Kitartást a Szabadság szerkesztőségének. BURACU ILDIKÓ, SCHOLL ÜZLET.

A KOLOZS MEGYEI STÁTUSTÖRVÉNYRŐL TÁJÉKOZTATÓ IRODA MUNKATÁRSAI megrendülten értesültek
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő
tragikus haláláról. Őszinte részvétünk a gyászoló családnak és a Szabadság szerkesztőségének.

AZ ERDÉLYI MAGYAR ÍRÓK LIGÁJA megrendüléssel értesült
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő tragikus haláláról. Családja, barátai, kollégái gyászában őszinte részvéttel osztozunk. ERDÉLYI MAGYAR ÍRÓK LIGÁJA (E-MIL).

A GÁBOR DÉNES ALAPÍTVÁNY ÉS A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA ERDÉLYI KONZULTÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK VEZETŐSÉGE, TANÁRI KARA megrendüléssel vette tudomásul
BALLÓ ÁRON,
a Szabadság napilap főszerkesztőjének tragikus elhunytát. Őszinte részvétünk a gyászoló családnak.

Drága BOTOND! Megrendülten osztozom szeretett édesapád,
BALLÓ ÁRON
tragikus halála okozta mély fájdalmadban és gyászodban. Őszinte részvétem a gyászoló családnak. LEDNICZKY BÉLA.

Megrendülten osztozunk BALLÓ ZSUZSA kolléganőnkkel fia,
ÁRON
tragikus halála okozta gyászában. Őszinte részvéttel, a KOLOZSVÁRI PUCK BÁBSZÍNHÁZ MAGYAR TÁRSULATA.

Megrendüléssel értesültünk
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő tragikus elhunytáról. Őszinte szívvel osztozunk a család és a Szabadság szerkesztősége mély fájdalmában. A VSA KFT MUNKAKÖZÖSSÉGE.

Őszinte együttérzésünket fejezzük ki BALLÓ ZSUZSA kolléganőnknek szeretett testvére elvesztése miatti fájdalmában. A MAGYAR OPERA ÉNEKKARA.

Megrendüléssel fogadtuk
BALLÓ ÁRON,
a Szabadság főszerkesztője tragikus elhunytának hírét.
Őszinte részvétünk a gyászoló családnak. A NATURA TRAVEL utazási iroda munkaközössége.

Kolozsvár első és egyetlen magyar közösségi rádiója, az AGNUS Rádió őszinte, odaadó barátját és állandó segítőtársát veszítette el
BALLÓ ÁRON,
a Szabadság főszerkesztője személyében. Tudjuk, hogy munkája a helyi magyarság összefogásában és annak ápolásában nyilvánult meg, ezért emlékét kegyelettel megőrizzük. Őszinte és tiszta részvétünk a gyászoló családnak. Az AGNUS RÁDIÓ nevében, Orbán Levente főszerkesztő.

Megrendülten búcsúzom egykori kedves kollégámtól,
BALLÓ ÁRONTÓL.
Az együtt eltöltött hosszú esztendők örökre megőrzik bennem emberi tartását, derűjét, közössége iránti elkötelezettségét. Nyugodjon békében! Őszinte részvétem a gyászoló családnak. MAKKAY JÓZSEF.

Megrendülten vettünk tudomást
BALLÓ ÁRON
kollégánk hirtelen távozásáról. Egyesületünk aktív tagja volt, aki mindig szívén viselte a romániai magyar újságírás teendőit. Pótolhatatlan kollégát veszítettünk távozásával. Élete a magyar sajtóé volt. Pihenése legyen nyugodt és csendes. A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETE.

A PROMEDICAL CENTER munkatársai szomorúan veszik tudomásul
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő tragikus halálát. Őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak és a Szabadság szerkesztőségének. ISTEN NYUGTASSA!

Szombaton értesültünk a szomorú hírről, hogy a Campus egykori szerkesztőjét,
ÁRONT
tragikus körülmények között elveszítettük. Megrendülten vettük tudomásul, hogy barátunktól és kollégánktól hiába várunk ezentúl segítséget és tanácsot. Áron elvesztése óriási űrt hagyott mind a Campus, mind a Szabadság szerkesztőségében. Ezúttal szeretnénk kifejezni együttérzésünket a gyászoló családdal és a Szabadság szerkesztőségével. Tanácsait nem feledjük és emlékét hűen őrizzük. A CAMPUS munkatársai.

Megrendülten értesültünk
BALLÓ ÁRONNAK,
a Szabadság főszerkesztőjének hirtelen, tragikus elhunytáról. A Kolozs megyei Magyar Gazdák Egyesületének tagsága és vezetosége együtt érez a gyászoló családdal és a Szabadság szerkesztőségének munkaközösségével. Fogadják őszinte részvétünket! Vákár István KMGE-elnök.

Megdöbbentett, és elszomorított
BALLÓ ÁRON
tragikus halála. Őszinte részvétem a családnak és a kollégáknak. Szabó József, Budapest.

Megrendülve értesültünk
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő elhunytáról. Kolozsvári magyar közösségünket nagy veszteség érte. Őszinte részvétünk a gyászoló családnak. Együtt érzünk a Szabadság szerkesztőségével. A Kolozsvári Sigron kft munkaközössége, Iszlay Albert.

Döbbenettel és fájdalommal értesültünk
BALLÓ ÁRONNAK,
a Szabadság főszerkesztőjének korai és tragikus elhunytáról. Ilyen hirtelen elmenni, csak szavak és könnyek viaskodásával lehetséges, de azzal sem mérhetni azt a könyörtelen veszteséget, mely kolozsvári magyar közösségünket sújtotta. Őszinte részvétünk a vigasztalhatatlan gyászoló családnak! Ne legyen neki sem nehéz a befogadó anyaföld. Dr. Kónya-Hamar Zsóka és Kónya-Hamar Sándor.

Kedves kollégák! Megdöbbenéssel értesültem
ÁRON
tragikus balesetéről. Szerettem és tiszteltem őt. Nagyon fog hiányozni mindannyiunknak. Őszinte részvétem a gyászoló családnak és a Szabadság szerkesztőségének. Simonffy Katalin.

Az eminens diák, az érzékeny tollú újságíró, a jelentős közéleti személyiség,
BALLÓ ÁRON,
a Szabadság főszerkesztője, mindnyájunkat megdöbbentve eltávozott. A gyászoló család és a szerkesztőség fogadja együttérzésemet. Páll Gyöngyvér.

Mélyen megrendített bennünket a hajdani kedves kolléga, illetve jó ismerős,
BALLÓ ÁRON
korai , tragikus halála. Szerény, szívós és kitartó, jó tollú újságírót, széles látókörű, toleráns szerkesztot és sokoldalú, eredményes közéleti embert veszítettünk el benne. Bár a fiatal nemzedék képviselője, eszménye és mentora is volt, szerkesztőként nem feledte, hogy az olvasótábor nemzedéki megoszlásából következő változatos elvárásoknak is eleget tegyen, többek között a tisztességes, de egymástól néha nagyon is eltérő vélemények ütköztetésével egyazon oldalakon. A szigorú közszolgálatiságot mértéktartó, kiegyensúlyozott hangú publicisztikáival egészítette ki, ebben mutatva példát fiatalabb kollégáinak is. Osztozunk a család és a munkatársak fájdalmában. Emlékét szeretettel megőrizzük, pihenése legyen csendes. Krajnik-Nagy Károly, Nagy Emese-Mária.

Megrendülten értesültünk
BALLÓ ÁRONNAK,
a Szabadság főszerkesztőjének hirtelen, tragikus elhunytáról. Halálával az erdélyi magyar közélet kiváló személyiségét veszítettük el. Őszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak és a Szabadság szerkesztőségének. A SZABADSÁG SZAMOSÚJVÁRI OLVASÓI.

Megdöbbenéssel értesültünk
BALLÓ ÁRON
korai, tragikus haláláról. Akik ismertük, a kedves, joviális, barátságos, tapintatos, segítőkész kollégára emlékezünk, akik csak tudtunk róla, a rátermett vezetőt és kiváló újságírót tiszteltük benne. Együttérzünk a gyászban a családdal és a Szabadság szerkesztőségével. KOLLÉGÁI A NAGYVÁRADI REGGELI ÚJSÁGTÓL.

A RADIO GUERILLA SZERKESZTŐSÉGE őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak és a Szabadság munkatársainak
BALLÓ ÁRON
elhunyta miatti fájdalmukban. Sajnálattal vesszük tudomásul korai elhalálozását. A kiváló szakember és a barát emlékét örökre megőrizzük. Nyugodjék békében!

A VITRINA ADVERTISING munkaközössége mély szomorúsággal vette tudomásul
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő tragikus halálhírét. A kolozsvári sajtó egyik legtehetségesebb újságíróját vesztette el. Csak akkor tudatosul bennünk a földi lét rövidsége, ha ilyen hirtelen halálesettel kell szembesülnünk. Nyugodjék békében!

Mélyen megrendített az általunk csak futólag ismert, de nagyrabecsült főszerkesztőjük tragikus halálának a híre. Őszinte részvétünk munkatársainak, családtagjainak. Nyugodjék békében. Ifj Dániel Sándor, Neszmély.

Őszinte részvétemet fejezem ki
ÁRON
ily korai és értelmetlen halála miatt. Megrendültem értesültem e tiszta ember távozásáról. Géczi Róbert, PhDMTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete.

Mégdöbbenten értesültem
BALLÓ ÁRON
főszerkesztő tragikus haláláról. Őszinte részvétemet fejezem ki a gyászoló családnak
és a szerkesztőség minden tagjának. Horák Péter, Berlin.

Tisztelt szerkesztőség! BALLÓ ÁRON
főszerkesztő hirtelen halálának híre hozzánk is eljutott, ezért szeretnénk kifejezni részvétünket az egész szerkesztőségnek. Píri Helga, Új Szó - szlovákiai magyar napilap.

Mély megrendüléssel értesültem
BALLÓ ÁRON,
most is hihetetlennek tűnő, elhunytáról. A Természettudományi - akkor még 15.sz.- Liceum osztálytársai nevében őszinte részvétem minden őt gyászolónak. Nyugodjék békében ! Vargáné Bázsa Júlia

Tisztelt Szerkesztőseg. Szeretnénk részvetünket kifejezni az
ÁRONT
ért balesettel kapcsolatosan. Mélyen megrendített a hír, fájdalmukban osztozunk! Nyugodjon békében! Tisztelettel: Tankó László, Lázár Csaba, Gunther Ottó.

A kolozsvári származású dr. Czégeni Árpád által szervezett magyarországi 16. Nemzetközi Sendo-Ryu Karate-Do Versenyen 12 kolozsvári érem született, a 2 danos Bartis Emőke által vezetett Sendo-Ryu Karate-Do Klub versenyzői kiváló eredményeket értek el a július első napjaiban megtartott vetélkedőn. Képünkön a verseny szervezője és a kolozsvári edzőnő mellett a katában aranyérmes Vilcsek Loránd (jobbra) és a katában és kumitében egyaránt bronzérmes Vilcsek Attila áll. A további kolozsvári érmesek: kata: Sebastian Lungu (arany), Laurenţiu Sârb (ezüst), László Csongor, Pázsi Bálint, Bartis Emőke (bronz); kumitéban: Sârb, Bartis (ezüst), László és Lungu (bronz)

Sakkszépségkirálynő-verseny folyik, de nem a vezér bábuk, hanem a sport női művelői körében.

Arianne Caoili, az ausztrálok 19 éves zsenije is benevezett a World Chess Beauty internetes szépségversenyre, amelyet a kazah nagymester Vlagyiszlav Tkacsov, a világ 83. legjobb sakkozója indított el – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Ha valaki rákattint a www.1wbc.com-ra, megtalálhatja rajta a világ 100 legszebb sakkozónőjét, és szavazhat rájuk. A szurkolók egy része ezen felháborodott, egy anonim amerikai bajnok például kifejtette honlapján, hogy „a nők osztályzása megalázó". A többség és maguk a sakkozó nők azonban nem osztják véleményét.

A listán szerepel Alekszandra Kosztyenjuk orosz sakkozó, a női világranglista 5. helyezettje is, valamint a szintén orosz Maria Manakova, aki hazájában a 4. helyet foglalja el. Manakova 2004-ben a Maximtól a Playboyig egy sor magazin címlapján szerepelt hiányos öltözetben.

„A nők felhasználják szexualitásukat minden sportágban, a sakkban miért ne lehetne?" - közölte az újságíró érdeklődésére.

Caoili, aki a szépségverseny jelenlegi állása szerint a 7. helyen áll, kedveli a reklámot és zenei karrierről álmodik, ugyanakkor azt akarja, hogy elsősorban az eszéért értékeljék.

A legszebbek listáján 5 magyar – Bolváry Tamara, Harsányi Kinga, Palotai Piroska, Remete Zsuzsa és Tóth Lili – és 3 román – Iulia Ionică, Monica Manicuţă és Alina Motoc – lány nevét is megtaláljuk.

Legjobban Harsányi áll közülük, jelenleg a 4., mindössze négy ponttal lemaradva a képzeletbeli dobogótól. Tavaly magyar siker született: a legszebb sakkozónő címet Bolváry hódította el Harsányi előtt.

Továbbra is Roger Federer vezeti a férfi teniszezők hagyományos világranglistáját és az idei eredményeket tükröző ATP Race-t, miután a svájci klasszis vasárnap sorozatban negyedszer nyerte meg a wimbledoni tornát.

A 25 éves Federer döntőbeli riválisát, a spanyol Rafael Nadalt, valamint az argentin David Nalbandiant előzi meg.

A felső 100-ban továbbra is egyetlen román teniszező, Andrei Pavel található, aki annak köszönhetően, hogy „túlélte" Wimbledonban az első fordulót a hagyományos rangsorban megőrizte a helyét (79.), az ATP Race-en pedig két pozíciót előbbre lépett (73.).

A hagyományos világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 7260 pont, 2. (2.) Rafael Nadal (spanyol) 5125, 3. (3.) David Nalbandian (argentin) 3185, 4. (4.) Ivan Ljubicsics (horvát) 3125, 5. (6.) Nyikoláj Davigyenko (orosz) 2165, 6. (7.) James Blake (amerikai) 2155, 7. (10.) Mario Ancsics (horvát) 1985, 8. (13.) Radek Stepanek (cseh) 1925, 9. (8.) Tommy Robredo (spanyol) 1915, 10. (16.) Markosz Bagdatisz (ciprusi) 1857, ..., 79. (79.) Andrei Pavel 499, ..., 115. (104.) Victor Hănescu 371, ..., 168. (131.) Răzvan Sabău 243, ..., 467. (387.) Bardóczky Kornél.

Az ATP Race élmezőnye: 1. (1.) Federer 1017 pont, 2. (2.) Nadal 735, 3. (3.) Ljubicsics 367, 4. (4.) Nalbandian 355, 5. (6.) Ancsics 318, 6. (9.) Bagdatisz 309, 7. (5.) Davigyenko 276, 8. (10.) Stepanek 268, 9. (8.) Blake 261, 10. (7.) Robredo 258, ..., 73. (75.) Pavel 53, ..., 124. (123.) Sabău 16, ..., 178. (166.) Hănescu 6.

Továbbra is Mauresmo vezet
Nem történt komolyabb változás a női teniszezők világranglistájának élcsoportjában: továbbra is a francia Amélie Mauresmo vezet a belga Kim Clijsters és Justine Henin-Hardenne előtt.

Mauresmo vasárnap megnyerte a wimbledoni tornát, miután a döntőben legyőzte Henin-Hardenne-t

A női világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Amélie Mauresmo (francia) 3692 pont, 2. (2.) Kim Clijsters (belga) 3377, 3. (3.) Justine Henin-Hardenne (belga) 3093, 4. (4.) Marija Sarapova (orosz) 2400, 5. (5.) Nagyezsda Petrova (orosz) 2134, 6. (8.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 2040, 7. (6.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 1995, 8. (10.) Patty Schnyder (svájci) 1749, 9. (9.) Mary Pierce (francia) 1636, 10. (7.) Lindsay Davenport (amerikai) 1588, ..., 84. (77.) Czink Melinda 329, ..., 121. (138.) Anda Perianu 225, ..., 149. (155.) Gallovits Edina 192,50.

Federer a hatodik az örökranglistán
A wimbledoni teniszversenyen győztes Roger Federer idei sikerével már nyolcadik Grand Slam-diadalát gyűjtötte be, ezzel többedmagával a hatodik helyre jött fel az örökrangsorba.

A sorrend: 1. Pete Sampras (amerikai) 14 győzelem, 2. Roy Emerson (ausztrál) 12, 3. Björn Borg (svéd) 11, 4. Rod Laver (ausztrál) 11, 5. Bill Tilden (amerikai) 10, 6. Andre Agassi (amerikai), Jimmy Connors (amerikai), Roger Federer (svájci), Ivan Lendl (csehszlovák), Fred Perry (brit) és Ken Rosewall (ausztrál) 8–8.

(Helyszíni tudósítás)

Olaszországban szinte csak a foci van, minden más sport eltörpül mellette, ezért nagyon fontos volt számukra a világbajnoki döntőbe jutás. Nagy nemzeti esemény volt, és úgy várták ezt a győzelmet mint a megváltást. De nem csak Olaszhonban volt ez óriási esemény, Svájcban is, az olasz részen hasonlóan szurkoltak.

Nagyon készültek már egész héten. Az újságokban csak erről volt szó, és mindenki megszállottan olvasta. Mindenki olasz zászlókat vásárolt, de jól ment minden olyan eladónak, aki zöld-fehér-piros kombinációjú esetleg azúrkék (nemhiába Squadra Azurra a válogatott beceneve) árut kínált.

Amúgy korábban is, amikor Olaszország játszott, éjszaka nem lehetett aludni. De a csúcspont, nyilván vasárnap este volt. A döntőnél már a meccs kezdete előtt elkezdtek a zajongást, mindenfélével dudával, kerepelővel, zajt kiadó spray-jal. Meccs közben már nem lehetett látni autókat a legfőbb utcán Milanóban. A végén a tizenegyes-párbajnál minden találat után akkora volt az ujjongás, hogy meg lehetett volna süketülni.

Aztán jött az örömünnep. Az autók egyfolytában dudáltak, a tűzijáték nem szűnt, petárdák pukkantak. Körülbelül 2–3 órán keresztül tartott a hangzavar – de lehetett több is, mert végül rákényszerítettem magam hogy elaludjak.

Másnap a kollégám be volt rekedve mert a milánói Piazza Duomón szurkolt.

A németországi labdarúgó-világbajnokságra akkreditált újságírók Zinedine Zidane-t választották a torna legjobb játékosának. Zidane 2012 pontot kapott, a második és harmadik helyen az aranyérmes olasz válogatott két klasszisa, Fabio Cannavaro (1977) és Andrea Pirlo (715) végzett.

Az ezüstérmes francia együttes kapitányát a döntőben kiállította a játékvezető, mert a 110. percében belefejelt Marco Materazzi mellkasába, ennek ellenére kiérdemelte a vb Aranylabdáját.

Egyes források szerint az újságírók a hosszabbítás elkezdése előtt már leadták a szavazataikat...

A 12. piros lap
A francia Zinedine Zidane profi pályafutása 12. piros lapját kapta a németországi labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjében. Az ominózus vasárnapi eset után a statisztikusok utánanéztek: Zidane a Bordeaux színeiben háromszor, a Torinói Juventus játékosként ötször, a Real Madridban és a francia válogatottban kétszer-kétszer kapott piros lapot.

Fejelésért is leküldték már a pályáról: 2000 októberében a német Jochen Kientz ellen szabálytalankodott a Juventus–Hamburger SV Bajnokok Ligája-mérkőzésen, s öt találkozóra eltiltották.

(16. old.)

A vasárnap zárult németországi labdarúgó-világbajnokság táblázata:

1. Olaszország 7 5 2 0 12–2 17
2. Németország 7 5 1 1 14–6 16
3. Franciaország 7 4 3 0 9–3 15
4. Portugália 7 4 1 2 7–5 13
5. Brazília 5 4 0 1 10–2 12
6. Argentína 5 3 2 0 11–3 11
7. Anglia 5 3 2 0 6–2 11
8. Spanyolország 4 3 0 1 9–4 9
9. Svájc 4 2 2 0 4–0 8
10. Hollandia 4 2 1 1 3–2 7
11. Ukrajna 5 2 1 2 5–7 7
12. Ecuador 4 2 0 2 5–4 6
13. Ghána 4 2 0 2 4–6 6
14. Svédország 4 1 2 1 3–4 5
15. Mexikó 4 1 1 2 5–5 4
16. Ausztrália 4 1 1 2 5–6 4
17. Koreai Közt. 3 1 1 1 3–4 4
18. Paraguay 3 1 0 2 2–2 3
19. Elefántcsontp.3 1 0 2 5–6 3
20. Csehország 3 1 0 2 3–4 3
21. Lengyelország 3 1 0 2 2–4 3
22. Horvátország 3 0 2 1 2–3 2
23. Angola 3 0 2 1 1–2 2
24. Tunézia 3 0 1 2 3–6 1
25. Irán 3 0 1 2 2–6 1
Egyesült Áll.3 0 1 2 2–6 1
27. Trinidad és T. 3 0 1 2 0–4 1
28. Szaud-Arábia 3 0 1 2 2–7 1
Japán 3 0 1 2 2–7 1
30. Togo 3 0 0 3 1–6 0
31. Costa Rica 3 0 0 3 3–9 0
32. Szerbia-Mont. 3 0 0 3 2–10 0

Speciális és méregdrága fűkeveréken játszottak a vb résztvevői a 12 német stadionban: a gyep 75 százalékban réti perjéből és 25 százalékban angol perjéből áll. Az elegyet még 2004-ben kísérletezte ki a Német Fűtársaság és a Német Minőségellenőrzési Hivatal, a hesseni és holland gyártók pedig összesen 96 ezer négyzetméternyi felületet szállítottak le, stadiononként 150 ezer eurós áron.

A szálak hossza legfeljebb 2,8 cm lehetett, kereszt- vagy hosszirányban levágva. Az arénák többségében előbbi divat hódított, egyszersmind megkönnyítve a partjelzők dolgát a lesek megítélésekor.

A fű tartóssága a stadionok fényviszonyaitól függ: a modern, félig fedett létesítményekben idényenként többször kell cserélni a gyeptéglákat, míg a régiekben – például a stuttgarti Gottlieb Daimler Arénában – akár 10 évig is kitart egy készlet.

Több mint három év alatt fejlesztették ki a németországi labdarúgó-vb hivatalos labdáját, amely a Teamgeist (Csapatszellem) nevet kapta. A Teamgeist különlegessége, hogy a korábbi technológiától eltérően ezúttal nem összevarrták a részeit, hanem belülről ragasztották egymáshoz az alkotóelemeket – felmérések szerint ennek köszönhetően még pontosabbak vele a kapuralövések.

A labda fehér felületét elliptikus alakú fekete alakzatok díszítik, a döntőben ugyanakkor a Teamgeist Berlin elnevezésű labdával játszottak. Ez csak színvilágában különbözik a másik 63 mérkőzésen használt labdától, ugyanis arannyal futtatott volt. A világbajnok ráadásul megtarthatja a különleges labdát, és a 2010-es dél-afrikai vb-ig minden hivatalos találkozóján használhatja.