A szabálysértéseknek a betegellátás színvonala látja kárát

Mintegy három héttel ezelőtt a Kolozs Megyei Közegészségügyi Hatóság ellenőrzéseket folytatott a megye minden olyan kórházában, ahol nem csupán ambuláns részleg van. Összesen 57 ilyen egészségügyi intézményt vizsgáltak meg az egészségügyi minisztérium által felsorakoztatott szempontok szerint – hasonló mértékű általános ellenőrzésre korábban nem került sor. Számos kórház házatáján bukkantak kisebb-nagyobb szabálytalanságokra, rendellenességekre, az érintett egészségügyi intézmények menedzsereit pénzbírsággal sújtották. A büntetések összege 17 900 lejnyi, összesen 22 bírságot róttak ki. Az észlelt kihágások egy részére mentség lehet a pénzhiány, illetve az épület tisztázatlan tulajdonosi viszonya, amelybe ilyenformán befektetni sem érdemes a kórházmenedzsereknek, azonban a szabálytalanságok túlnyomó részét, mintegy 80 százalékát az emberi mulasztás, fegyelmezetlenség, hanyagság okozta. (Részletek az 5. oldalon)

Ma kezdődik Kisvárdán a XIX. Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. A június 21-e és 30-a közötti magyarországi rendezvényen 26 előadást láthat a közönség négy szomszédos ország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna 14 magyar színházának, továbbá a kolozsvári és a marosvásárhelyi egyetem, valamint az Újvidéki Színművészeti Akadémia művésznövendékei előadásában. Az erdélyi teátrumok közül a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti és a székelyudvarhelyi színház vesz részt a fesztiválon. A versenyprogramban 17 előadás szerepel, a mai ünnepélyes megnyitó után a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Gombrowitz Yvonne, burgundi hercegnő című darabját mutatja be. A rendezvényről Darvay Nagy Adrienne színházkutató, a fesztivál egyik művészeti tanácsadója nyilatkozott lapunknak.

RÉSZLETEK A 2. OLDALON

Ma este 6 órakor ismét találkozunk az Apáczai-líceum (Király/ I. C. Brătianu utca 26. szám) dísztermében, a három- és egyhavi nyereménysorsolásaink, rejtvényfejtő pályázatainak sorsolása végett. Meghívottunk ezúttal Belloni, az illuzionista. Mindenkit várunk!

NÉVNAP: Alajos. A germán Alwis névből származik, elemeinek jelentése: egész és bölcs.

NAPKELTE: 5 óra 31 perckor.

NAPNYUGTA: 21 óra 23 perckor.

ÉVFORDULÓK: A Zene Világnapja. • A Védőoltások Világnapja. • Június 21-én történt: 1771. A Mária Terézia királynő kérésére a raguzai domonkosoktól magyar földre visszakerült Szent Jobb-ereklyét Budán ünnepélyesen átadták az angolkisasszonyok szerzetének megőrzésre. • 1789. A Versailles-ba összehívott francia rendi gyűlés képviselői közül a polgárság, a harmadik rend képviselői a kastély labdaházában összejövetelüket nemzetgyűlésnek nyilvánították. Ez volt a nagy francia forradalom kiindulópontja. • 1945. A II. világháborúban az amerikaiak három hónapos véres küzdelem után megadásra kényszerítették az Okinava szigetét védő japánokat. • 2005. Napszél-meghajtású űrszondát bocsátottak fel az Egyesült Államokban. • Június 21-én született: Kr.e. 356. Nagy Sándor Makedónia királya. • 1856. Stróbl Alajos szobrász. • 1890. Baktay Ervin indológus, művészettörténész. • 1905. Jean-Paul Sartre francia filozófus, író, esszéista. • 1928. Bara Margit Kossuth- és Balázs Béla-díjas színésznő. • Június 21-én halt meg: 1838. Péter Béla, a gyógynövénykutatás megteremtője Magyarországon. Kolozsváron megszervezte az Európában első Gyógynövénykísérleti Állomást. • 1908. Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző.

Egyedül a zene képes enyhülést hozni a bolyongó érzékeknek és a háborgó léleknek.

AZ RMDSZ ÉS A VÁROS ÉGETŐ PROBLÉMÁI címmel lakossági fórumot rendez az RMDSZ belvárosi kerületének választmánya június 22-én, pénteken du. 5 órától a Kossuth Lajos utca 18. szám alatt. Meghívottak a városi tanácsosok és az RMDSZ megyei elnöksége. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

AGYKONTROLL KLUBTALÁLKOZÓT tartanak június 22-én, pénteken du. 6 órától a Mikó/Clinicilor utca 5–7. szám alatt, az állattani fiziológia amfiteatrumában (szemben az Állattani Múzeummal).

JANCSÓ MIKLÓS: A MEGFIZETETT TAPS című könyvét mutatják be június 25-én, hétfőn du. 5 órakor a Római Katolikus Szent Mihály Caritas összejövetelén, a Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám (I. em.) alatti székházban. A kötetet Tőkés Elek, a Stúdium kiadó igazgatója ismerteti. A könyvbemutató kapcsán a szerző színházi anekdotákat, igaztörténeteket elevenít fel. Közreműködik Rekita Rozália színművésznő. A zenei műsorban fellép Albert Szilárd (hegedű), Dioszeghi Benjamin (zongora), Krejcsik Ágnes (ének) és Kolcsár Péter (zongora).

FOGADÓÓRÁT TART június 22-én, pénteken 11 és 12.30 óra között Máté András Levente parlamenti képviselő a Fürdő/C. Iuliu Hossu utca 21. szám alatti képviselői irodában.

– Végigböngészve a programot úgy vettem észre, hogy vannak újítások. Például a stúdió-jellegű előadásokat többször játsszák, és több versenyen kívüli produkció lesz. Mi ennek az oka – kérdeztem Darvay Nagy Adriennetől, a fesztivál művészeti tanácsadójától.

– Lényegesen kevesebb „újítás" van, mint amit tavaly elterveztünk. Ugyanis eredetileg – számos határon túli igazgató az ötletbörzén vagy máskor, máshol felvetett javaslatának megfelelően – szerettük volna jobban megrostálni a versenyprogramot, a társulatoktól függetlenül, kizárólag értékközpontú szakmai szempontok alapján leszűkíteni a versenyelőadások körét a leges-legjobbakra. Ám az idén nincs olyan számottevő színvonalbeli különbség az egyes színházak a válogatás időszakában, azaz 2006. április 10. és 2007. április 10. között bemutatott produkciói között, így ebben az évben éppen nem indokolta semmi, hogy bevezessük a szigorúbb verseny-feltételeket. Tehát idén is mindegyik színháztól hívtunk versenyelőadást. A Temesvári Csiky Gergely Színháztól szintén, mégpedig Szabó K. István még a 2005/2006-os évad legvégén, de már jóval az előző válogatási határidő lejárta után bemutatott Mama Lolita című rendezését, amely Radu Macrinici darabjának magyar ősbemutatója volt, de sajnos a csupán néhány előadást megélt, és több mint egy féléve nem játszott produkció Kisvárdán sem lesz látható, mert nem találtunk a játéktérnek megfelelő méretű helyet. A díszletek felállítása vagy a technikai feltételek elégtelensége miatt nem nézhetők meg élőben a kolozsváriak Hosszú péntek és Énekek éneke, továbbá a sepsiszentgyörgyiek Lear király és Gondnok című előadásai sem, amelyeket videón vetítünk le az érdeklődőknek. Ugyanakkor egy régi igényt, a kevés nézőt befogadó stúdió-előadások ismétlését végre sikerült megoldani, és reméljük, így valamelyest csökkennek majd a kezdés előtti tumultuózus jelenetek is.

– Milyen szakmai programok lesznek?

– Ugyanazok, mint tavaly: tehát Sáry László rendkívül népszerű zenei és ritmusgyakorlat workshopja, Duró Győző nem kevésbé kedvelt dramaturgiai műhelye a teatrológusok számára, a mozgásgyakorlatokat pedig az idén Blaskó Bori tartja, aki a tánc terén ugyanolyan tehetséges, mint édesapja, Blaskó Péter a színjátszásban.

Szűcs Katalin Ágnes kolléganőm viszont megújította a szakmai klubot, amelyet Műhelybeszélgetéseknek nevezvén két rendező, a fesztivál első felében Ascher Tamás, a másodikban pedig Fodor Tamás vezet.

– Tavaly óta változott-e valami az infrastruktúra szempontjából?

– A Rákóczi-stúdióterem körülményein hangterelővel és mobilklímával javítottak, a színházterem szellőzési rendszerét átszerelték, a várszínház színészöltözőit a zuhanyzókkal és vécékkel együtt alaposan felújították, és barátságosabbá tették. Nyakó Béla igazgató ezenfelül több fizető-vendégszolgálatot beszervezett a fesztivál vendégei számára, és miután a tavaly felújított kollégiumot újabb szárnnyal bővítették, ismét megnőtt a kényelmesebb szálláslehetőségek száma. Ez összességében sem kevés, ám a nagyobb volumenű, látványos „infrastruktúra-bővítésben" egyelőre csak reménykedünk…

– Lesz-e huszadik fesztivál?

– Miért, hallottál valamit?! Nem hiszem, hogy bármi oka lenne a jubileumi fesztivál elmaradásának, színháztörténész szakíróként különösen nagyon készülök rá. Éppen ezért is az egy híján huszadik fesztivál – egy híján – utolsó éjszakáján, azaz 29-én pontban éjfélkor „Európából jöttünk…" címen amolyan jubileumi nyitányt tartunk két színészbarátommal Szlovákiából és Romániából, felidézve a múltat, az akkori elképzeléseket, hogy mi valósult meg eddig belőlük, és mire vágynak a jövőre nézve.

Erdélyi költőnők verseiből összeállított kötettel és a kolozsvári Hitel című folyóirat történetét feldolgozó kiadvánnyal ismerkedhettünk meg a Kriterion Könyvkiadó által hétfőn szervezett könyvbemutatón. A Reményik Sándor Galériában sorra került rendezvény számos érdeklődőt vonzott, a hűvös pincegaléria hangulatát emelte a nemrégiben megnyílt, Wagner Péter grafikáit bemutató kiállítás.

H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelte: a 111 vers erdélyi költőnőktől című kötet egy sikeres sorozat része, már készül a következő, 121 vers Nagyenyedről címmel. Az a tapasztalat, hogy a versantológiák sokkal népszerűbbek, mint az egyéni kötetek, mondta az igazgató. Az antológia szerkesztője Egyed Emese, a verseket Katona Éva válogatta.

Egyed Emese véleménye szerint szerencsés döntés volt a kiadó részéről ez a válogatás, hiszen nem gyakoriak a költőnői antológiák. És azért is biztató ez a kötet, mert bizonyítja, hogy Erdély nemcsak a romok, a kétségbeesés, az elhagyott helyek világa, hanem a gondolkodás otthona is, fűzte hozzá Egyed Emese. Katona Éva lapunknak elmondta, a válogatás az első Forrás nemzedéktől egészen napjainkig, tehát a legfiatalabb szerzőkig tartalmaz verseket, olyan költőnőktől, akiknek kötetük jelent meg. Ízelítőül saját maga olvasott fel néhány verset a jelenlévők számára.

A másik bemutatott kötet szerzője Szász István Tas, aki Beszédes hallhatás Avagy három Hitel és ami utána következett címmel a két világháború között Kolozsváron megjelenő Hitel című folyóirat történetét dolgozza fel. Amint a jelenlévő szerző elmondta, a kétszer is újraindult folyóiratról nem esett szó a tankönyvekben, nem igazán beszéltek róla az emberek, pedig a Trianon utáni fiatal értelmiség igenis tudatosan vállalta a folyóiratot, és választotta ezt az elnevezést. Úgy érezte, kötelessége megírni ezt a saját maga által leginkább vitairatnak nevezett kiadványt, hiszen a folyóirat, mondhatni tejtestvére volt, ugyanis „egy házban születtek". Szász István Tas szülei adtak otthont annak idején a Hitel szerkesztőségének, és mint a bevezetőben írja, „szüleim életművük egyik alapvető eredményének tekintették a házunkban annyi éven át szerkesztett Hitel mecenatúráját és szervezését, még pontosabban: szolgálatát. Közben azonban ahhoz tartották magukat, hogy erről nem kell feleslegesen beszélni. A részletekről nem is tudtak sokan. Hatvan év után azonban úgy érzem, hogy már feloldható e tilalom".

A szerző elmondta: míg végezte a saját maga „botcsinálta sajtótörténeti munkáját", rádöbbent, hogy nemcsak a Hitel történetét dolgozta fel, hanem bepillantást nyert egy történelmi korszakba. – A folyóirat szinte történelmi lakmuszpapírnak is tekinthető, mutatja a korszak gyengeségeit és erősségét – összegzett Szász István Tas.

Muzikális, zeneileg jól képzett fiatal művésszel kezdődtek el a nyári orgonahangversenyek a Farkas utcai templomban. Június 19-én Teodora Cârciumaru vizsgahangversenyét hallhatták az érdeklődők, aki már kiérdemelte a visszatérő vendég titulusát. A repertoár kiválasztása kiegyensúlyozott volt, mivel a pályakezdő művész több zenetörténeti kor alkotásaiból válogatott.

A J. S. Bach-mű kiegyensúlyozottságot, magasztosságot sugalló előadása során pezsdítően hatott a közismert Liszt-darab magabiztos előadása: árnyalt dinamikája, gyönyörű pianói méltán vívták ki az elismerést. A kortárs zeneszerzőnek számító J. Langlais (1907-1991) kisebb lélegzetű darabjainak megszelídült disszonanciái mintha a lét értelmére keresnék a választ. Annál pergőbb volt a hangversenyt záró barokk szerző, N. Bruhns alkotása, amelynek során Cârciumaru még egyszer megcsillogtathatta hangszertechnikai képességeit, bravúrosan oldva meg a játékosságot sugalló gyors futamokat. Csak remélhetjük, hogy karrierje kiteljesedésekor is tapsolhatunk majd Teodora Cârciumarunak.

Néhány napja furcsa cikkek sorozata jelenik meg a bukaresti román sajtóban. Hogy ezeket nem a hőguta szülte, bizonyítja az is, hogy a fővárosi véleményformálók szinte egymás szájából kapkodják a szót, s nap nap után újabb és újabb konkrétumokat lehet megtudni írásaikból arra nézve, hogy milyenné szeretnék formálni országunk berendezkedését.

Mert erről van szó, az ország politikai és intézményes berendezkedéséről.

Ha jól figyeltem, Traian Ungureanu húzta ki a dugót a palackból. Arról írt a minap a Cotidianulban, hogy a mostani politikai rendszer már nem képes felkelteni a választók érdeklődését, a pártok kifulladtak, a demokratákat beleértve, s hogy képtelenek új üzenetekkel előállni. Ezért úgy vélte, politikai szempontból „friss projektre van szükség", amelynek kezese, persze, Traian Băsescu legyen, s amely „önálló nevű és hihető összetevőjű széles politikai mozgalom" legyen. Ennél világosabban talán csak Vladimir Tismăneanu fogalmazott, aki szerint az új politikai erő „a harmadik köztársaság szövetsége" kellene hogy legyen.

Tegnap aztán újabb elemeket tudhattunk meg a Traian Băsescu irányításával készülő új politikai tervről. Ioana Lupea az Evenimentul zileiben magyarázta el, hogy a „harmadik köztársaság" gondolatát a Traian Băsescut immár önként és dalolva tömjénező, Gabriel Liiceanu köré csoportosult bukaresti értelmiségiek támogatják, s hogy az gyakorlatilag egy olyan új politikai mozgalom létrehozását célozza, amelynek segítségével az államfő kényelmesen megnyerheti majd a jövő évi parlamenti választásokat.

A pakliban természetesen az is benne foglaltatik, hogy az alkotmányos keret által folyamatosan zavart államelnöknek egy olyan új alaptörvényt is kidolgozzanak és elfogadtassanak, amely kényelmesen tág, mindenféle politikai fickándozásra alkalmas teret biztosítson neki. A Băsescu testére szabott új alkotmányt Vladimir Tismăneanu politológus és Gabriel Liiceanu filozófus vezetésével dolgozná ki a szóban forgó értelmiségiek csoportja. Liiceanu ezt kedden nyilvánosan is bejelentette, mégpedig a Băsescuhoz átpártolt Theodor Stolojan és Valeriu Stoica által grundolt Liberális Demokrata Pártnak éppen az alkotmánymódosításról folytatott tanácskozásán. Csakhogy miközben az alkotmánymódosítást Stolojan és Stoica négyéves távon látják megvalósíthatónak, Liiceanu szerint ennek jóval hamarabb kell megtörténnie.

Hogy az alkotmány nem megfelelő, azt már jó ideje tudjuk, mint ahogyan azt is, hogy az alaptörvényt Ion Iliescu és a Szociáldemokrata Párt testére és örökös uralmának reményére szabták annak idején.

A jelek szerint az államfő és a holdudvarába összevásárolt bukaresti értelmiségiek a demokraták, a liberális demokraták, a Gigi Becali-féle új generációsok, a Ioan Talpeş köré összegyűlt szekusok, no és persze a kiábrándultak nagy tömegét vonnák egyetlen kézivezérelt Băsescu-párt szárnyai alá. Egy ilyen teljesen homályos ideológiájú gyűjtőpárt populista szlogenekkel nyerné meg az összes soron következő választást, és egyeduralomhoz juttatná a tengereken eltöltött évek során ehhez hozzászokott hajóskapitányt.

Ha az államelnök „mindössze" félelnöki köztársaságot és egykamarás parlamentet kíván, Liiceanu még ennél is tovább ment, s kijelentette: Romániában az elnöki rendszert kell meghonosítani, s nem kell félni attól, hogy ez esetleg diktatúrához vezetne, mert ez a mai Európában már elképzelhetetlen.

Mircea Marian az Adevărul hasábjain fejtette ki tegnap, hogy az új elképzelések azon a múlt heti neptuni találkozón kristályosodtak ki, amelyre az államfő mindössze néhány hozzá közel álló újságírót és értelmiségit hívott meg, köztük Liiceanut, Andrei Pleşu filozófust, Traian Ungureanut és Cătălin Avramescu politológust. A megbeszélésen az az ötlet is felvetődött, hogy az új alkotmányt ne a jelenlegi parlament fogadja el, hanem egy nem részletezett módon összehívott alkotmányozó nemzetgyűlés. Az alapelv egyszerű: egy nemzet, egy párt, egy führer.

Ez a nemzetgyűlés-gondolat, illetve azok a szlogenszerű, igazából semmit nem mondó mondatok, amelyeket a tervet bemutató publicisztikákban olvasok („Băsescu színre lépése mindent megváltoztatott", „a rendszer harci pozícióban van", „a függőségben úszók a parthoz értek", „az újat újjal kell kiváltani", „a beszűkült logikát a nemzeti evolúció logikájával kell helyettesíteni", „a korrupt pártokat a hatalmas népi energiákra alapozó széles mozgalommal kell felcserélni" stb.) ismerősek. Mint ahogyan a „széles néptömegek" hatalmas politikai energiáit egy mederbe terelő próbálkozások vagy pedig a semmitmondó szlogenek is.

Orbán Viktor polgári körös populista politikai tervéből merítenek ezek? (vö.: „a jövő elkezdődött"). Nem túl nehéz a közös vonásokat megtalálni.

Számunkra, erdélyi magyarok számára azonban ezek a tervek rendkívül veszélyesek lehetnek. Főképpen annak tudatában, hogy Traian Băsescu nulla empátiával viszonyul a magyarság problémáihoz. Nem kétséges számomra: az új politikai terv nem nyilvános része a bármiféle magyar érdekképviseletnek a hazai politikából történő kiszorítására is vonatkozik. A populista köztársaságban viszont a magyarok is számottevő helyet kaphatnak, ahonnan aztán hallathatják a hangjukat is. Beállhatnak például a nagy elnöki gyűjtőpártba, tapsolhatnak, és a nagy embert éltető szlogeneket kiabálhatnak.

Egyebek között ezért is tartom rendkívül veszélyesnek az államfő legújabb tervét. Mert politikai reformokról vitázhatunk, de a demokrácia alapjainak, alapvető intézményeinek felszámolásához nem kellene asszisztálnunk.

Párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi marosvásárhelyi ülésén. A szövetségi elnök párbeszédet ajánlott mindenkinek, aki hajlandó prioritásokról, célokról és programokról tárgyalni. Így Tőkés László püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének is. Markó úgy vélte, ha sikerül dűlőre jutni, akkor a személyi kérdésekben, illetve a funkciókban is meg lehet egyezni.

– Mi a válasza Markó Béla ajánlatára?

– Markó Béla gyakorlatilag a mi ajánlatunkra válaszol, hiszen mi ezt már 2004 januárja óta szorgalmazzuk. A párbeszédet nem Markó Bélának kellene ajánlania, hanem neki kellene elfogadnia tőlünk.

– Ön szerint melyek lennének azok a kérdések, amelyekről tárgyalni kellene?

–Tömören ezt úgy tudnám megfogalmazni: az erdélyi sorskérdésekről. Mint például a magyar egyetem, az autonómia, a szórvány vagy a csángókérdés, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása stb., tehát mindazok a kérdések, amelyek hosszú távon a magyarság jövőjét befolyásolják. Ezek megoldásához kellene megtalálni a politikai eszközöket. Ennek érdekében június 30-án, szombaton 12 órakor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházba Erdélyből Európába címmel fórumot hívunk össze. Reméljük, hogy ez az alkalom elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek. Hasonlóképpen meghívjuk erre a tanácsaink és szervezeteink célkitűzéseit támogató jeles közéleti és politikai személyiségeket, a civil és civil-politikai szervezeteket, illetve mindazokat, akik fontosnak tartják közéletünk és közképviseletünk megújulását és az erdélyi magyar közösség pártpolitikától mentes képviseletét az Európai Parlamentben és a nemzetközi szervezetek előtt. Mindazon RMDSZ-es politikusok is jelen lesznek, akik kezdettől fogva támogatták az autonómiamozgalmat, és az összefogás partnerei voltak.

– Ha az RMDSZ hajlandónak mutatkozna arra, hogy felülbírálja az europarlamenti jelöltlistáját, és végül létrejön egy esetleges közös lista – illetve kizárólag RMDSZ-es listán vállalná a jelölést?

– Ez nagyon nehéz kérdés. Minden összefogási kísérletünket elgáncsolták akkor, amikor figyelmen kívül hagyták a párbeszédre tett ajánlatunkat, és egyoldalúan döntöttek. Azóta olyan politikai helyzet alakult ki, amely nagymértékben korlátozza a mozgási területemet. Tekintettel arra, hogy a közös europarlamenti lista indítása nem vált lehetővé, hat szervezet felkért arra, hogy függetlenként induljak a választásokon. Ezért nagymértékben ezektől a szervezetektől és az engem támogató aláíróktól függ a válaszom.

– Mi a véleménye a jelenlegi belpolitikai helyzetről?

– A magyar érdekvédelem súlyos helyzetbe került a május 19-i referendum nyomán. Hiába mondja Frunda György szenátor, hogy a román politikai osztály ki akar minket ebrudalni a parlamentből. Valójában ők sodorták abba a helyzetbe a magyarságot, hogy nagyfokú hitelvesztés miatt veszélybe került a magyarság parlamenti képviselete. A népszavazás szinte megpecsételte az RMDSZ sorsát, ebből a helyzetből kell megtalálni valahogy a kiutat. Másfelől Markó Béla azt mondta az SZKT-n, az Európai Unió és Magyarország túl korán hitte azt, hogy minden rendben van, és nem kell már reánk figyelni. Mi ezt már régóta mondjuk, de éppen az RMDSZ járult hozzá annak a látszatnak a kialakításhoz, hogy itt nagyon is rendben mennek a dolgok. Markó Béla elsősorban magára vessen, hogy ez a hiedelem alakult ki. Sajnos, most túl akarnak adni rajtunk a többségi politikusok. A mór megtette kötelességét, a mór elmehet... Az RMDSZ nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Románia bekerüljön az EU-ba, most pedig már nincs szükség reánk. Ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe nem lett volna szabad beletáncolnunk. És hát ezért valakik felelősek...

– Ön szerint mi a megoldás, hogy lehetne kilábalni ebből a helyzetből?

– Tisztulás, megújulás, összefogás. Ha a tisztulás és megújulás végbemegy az RMDSZ-ben, akkor lehetővé válik az összefogás is, a válságkezelés és a magyarság újbóli megszólítása. Az az igazság, hogy a magyarság kiábrándult a politikai osztályból általában, és nagymértékben eltávolodott az RMDSZ-től.

Az elmúlt napokban – életemben először – feljelentettem valakit. Pontosabban, írásos panasszal fordultam az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, egy olyan újságcikk miatt, amely néhány nappal ezelőtt került az asztalomra.

A minősíthetetlen firkálmány a „Vasutas hangja" (Vocea ceferistului) nevű obskurus kiadvány egyik idei, március 27-i keltezésű számában jelent meg, és az a címe: „Mit akarnak a székelyek? Mi nem tetszik nekik? Azt tanácsolom, hogy maradjanak csendben!" Alatta a Florin Ardeleanul aláírás szerepel.

A három hasábon terjengő cikk általam eddig még nem tapasztalt gátlástalansággal, vulgárisan, csúfolkodva, és gyűlöletre-erőszakra uszítva nyíltan támadja a magyarságot.

Kifejti, miként jöttünk a szent román földre mi, Attila jövevényei, a pogány vallású, istenfélelem nélküli, anyátlan-apátlan nép (jelzők a cikkből idézve). A mongol pusztán át vándorolva, mint rosszlelkű, gonosz semmirekellőket, mindenhonnan elűztek bennünket, de a toleráns és istenfélő románság befogadott erre a legendás szépségű helyre. Egy részünk itt telepedett le, a többi elment az ördögbe (sic!) a pannon síkságra, amelynek egy része szintén a románoké volt, de ők békén hagytak minket… Mi viszont, beteg elménk szerint torkukra tesszük a kést, és el akarjuk őket űzni innen. Megaláztuk, évszázadokon keresztül lelődöztük őket (történelmi példák sorolva…), most meg „autonomio teritorialo" kell nekünk, de nem akárhogy, hanem (nyomdafestéket nem tűrő hasonlat prostituáltak, nemi szervek stb.) módjára, úgy, hogy a pénzt Bukarestből kapjuk.

A „tollnok" megrója az 1990 utáni kormányokat, amiért megengedték, hogy ide jussunk, hogy az apró lépések politikájával folyton követeljünk valamit, most meg autonómiát akarunk.

Aztán leír egy mondatot, amely véleményem szerint kimeríti a Büntetőtörvénykönyv néhány cikkelyét: „vajon miért nem adunk nekik néhány bombát, négyzetméterre számítva, hogy nyugtassuk meg őket?" Azt javasolja, hogy kerítsenek be minket, hogy csak útlevéllel, 600 eurós, tíznapos vízummal mehessünk Romániába.

Végül eszébe juttatja a „boanghinoknak", hogy Románia tisztán román föld, ők évezredek óta itt vannak, itt tette őket kereszténnyé András apostol, és ennek a földnek egyetlen négyzetcentimétere sem alku tárgya.

Nem óhajtok kommentárt fűzni a bélforgató sorokhoz. Tudjuk, és időről időre tudatosítjuk is magunkban, hogy elég sokan nem szeretnek minket ezen a tájon. De mivel még a vátrás-nagyromániás lapok, kiadványok sem jutottak el eddig a hangnemig, azt gondoltam, hogy a gyűlölet legalább tartja a 20–21. századi szalonképességet, hogy a Holokauszt borzalma után a xenofóbia egy bizonyos hangnemet már nem engedhet meg magának. Tévedtem.

Őszintén remélem, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megteszi a kötelességét, és példásan fellép az ilyen sorok szerzője ellen és a lap ellen, amelynek szerkesztősége az ilyesminek helyt ad. Azt is remélem, hogy e sorok olvasása nyomán más zsebekben is kinyílik a bicska, más hatóságok is kötelességüknek érzik majd lépni ebben az ügyben.

Nem, nem mentség az, hogy egy jelentéktelen kiadványról van szó. Ha ma szó nélkül tűrjük ezt a tartalmat és ezt a hangnemet a vasutasok lapjában, ne csodálkozzunk, ha rövid időn belül országos tévéállomásokból köszön ránk az ilyen szöveg. Szeretném felhívni érdekvédelmi szervezetünk, az RMDSZ, és az ilyesmire szakosodott magyar civil szervezetek figyelmét is: kísérjék figyelemmel a jelenséget, nem csak erre az egy esetre vonatkozóan, ne tűrjék azt, hogy a mocskolódásnak ez a típusa teret nyerjen a romániai közéletben. A békéért, a nyugodt együtt- vagy legalább egymás mellett élésért mindkét oldalon mindannyian felelősek vagyunk!

A legvalószínűbb az, hogy novemberben lesz az európai parlamenti választás. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is egyetért azzal, hogy az év utolsó előtti hónapjára tűzze ki a kormány a megmérettetés időpontját. A Rompres hírügynökség is megerősítette meg nem nevezett forrásokra hivatkozva ezt a hírt. Ugyanakkor a Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök és a pártok között folytatott konzultáció után az erről szóló hivatalos bejelentés elmaradt.

Tegnap a kormányfő megbeszélésre hívta a pártokat. A találkozón szóba került még az, hogy Románia milyen álláspontra helyezkedik az európai alkotmány ügyében, illetve az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló törvénytervezet sorsa.

A találkozó után egyetlen pártelnök sem kívánt elárulni részleteket arról, hogy mit egyeztettek az európai parlamenti választásról. Mircea Geoană PSD-elnök viszont jelezte, hogy nekik megfelel a november. Az RMDSZ is alkalmasnak találja a november 4–18. közötti időszakot az esemény lebonyolítására. A Nagy-Románia Pártnak (PRM) nincs kifejezett óhaja a választás dátumát illetően. Mindenestre a végső döntés meghozatalának joga kizárólag a kormányfőt illeti meg. Mint ismeretes, március végén is Tăriceanu jelentette be saját egyoldalú döntését, miszerint elhalasztották az eredetileg május 13-ra kitűzött választási megmérettetést.

Az egyéni választókerületes rendszerről szóló törvény kapcsán Tăriceanu elmondta, hogy a pártok képviselőiből álló, a választási szabályzat kidolgozásával megbízott parlamenti testület várhatóan nyáron egyezteti majd a választókerületes szavazásra vonatkozó több tervezetet. A kormányfő nem tartja kizártnak, hogy nyáron rendkívüli parlamenti ülésszakot is összehívnak, hogy legalább az első döntéshozó házon legyen már túl a jogszabály az őszi ülésszak rajtolásáig.

A Demokrata Párt (PD) nem vett részt ezen a megbeszélésen. Sértettségüket Emil Boc pártelnök révén juttatták kifejezésre. Szerinte a kormányfő csak a látszat kedvéért tárgyal a választás időpontjáról, a pártok véleménye valójában nem érdekli.

Jobb-közép pártok szövetségének létrehozásában egyezett meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) és a Népi Cselekvés (AP), amely a baloldali erők alternatívája kíván lenni.

Emil Constantinescu, az AP elnöke fontosnak nevezte a megállapodást, amely véleménye szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy az átmenet a kommunizmusból a kapitalizmusba végre befejeződjön. Úgy vélekedett: ha a jobboldali erők megerősödnek, a román nép nem kerül többé abba a kényszerhelyzetbe, hogy két rossz közül kelljen választania, mint 2004-ben, amikor Adrian Năstase alternatívája a „kisebbik rossz" Traian Băsescu volt.

Sajnálatos, hogy a liberálisok most arra törekednek, hogy – bár a D.A. Szövetség még hivatalosan létezik – a PNŢCD-vel és az AP-vel együttműködve újraélesszék az egykori Demokratikus Konvenciót – véli Boc. Hozzátette: a kezdeményezés megosztotta a PNŢCD-t, annak egyik ága inkább a néppárti értékeket követte volna, a PD oldalán. Ebben az értelemben folytak is tárgyalások Şerban Rădulescuval, és valószínűsíthető, hogy a PNŢCD-nek ez a szárnya előbb-utóbb megtalálja a helyét a PD mellett – fogalmazott Emil Boc.

Călin Popescu Tăriceanu lemondását kéri négy demokrata párti európarlamenti képviselő, amiért az RMDSZ EP-képviselői olyan írásos nyilatkozatot nyújtottak be az Európai Parlamentbe, amelyben a Bolyai-egyetem visszaállítását követelik, és elítélik a román kormány diszkriminatív magatartását.

Marian Jean Marinescu, Maria Petre, Roberta Anastase és Monica Iacob-Ridzi indoklása szerint az a tény, hogy az RMDSZ-es képviselők ilyen kezdeményezést nyújthattak be, azt bizonyítja, hogy Tăriceanu teljesen alkalmatlan csapatának összetartására. A liberálisok szövetségesének, az RMDSZ EP-képviselőinek cselekedete csak ront Románia megítélésén – vélekednek a képviselők, akik szerint aberráció, hogy egy párt azt a kormányt igyekszik lejáratni, amelynek maga is tagja.

– Elszomorít, hogy a Tăriceanu-kabinetben uralkodó feszültségek és nézeteltérések itt, az Európai Parlamentben kerülnek kiteregetésre. A jelek szerint a kormányban olyan nagy a káosz, annyira nincs már esély a párbeszédre, hogy az RMDSZ-nek nem maradt más hátra, mint az európai fórumokhoz fordulni – áll a felhívásukban.

– Nem lep meg a négy PD-képviselő magatartása, hiszen ismerjük a demokraták álláspontját a kisebbségi kérdésekről – nyilatkozta lapunknak Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. – Több mint egy éve nem sikerül a parlamentben zöld ágra vergődni a kisebbségi törvény ügyében, és jól tudjuk, a demokraták, akik nemrég még koalíciós partnereink voltak, rúgták fel a megegyezéseket, és akarják módosítani a kormány által elfogadott tervezet szövegét. Nem lehet tehát elvárni tőlük a toleráns magatartást, európai szemléletet – mondta Asztalos. A képviselő pozitívnak minősítette a három EP-képviselő kezdeményezését, valóban az RMDSZ-es politikusok dolga ezeket a kérdéseket felvetni. Úgy vélekedett: azzal, hogy a PD az RMDSZ cselekedetét kifogásolja, pont azt teszi, amivel vádaskodik. A demokraták és az RMDSZ mindketten az Európai Néppárt tagjai, ennek ellenére a PD-nek nem okoz lelkiismeretfurdalást az egyik „csapattag" kikezdése.

A képviselő a Szabadságnak elmondta: a szerdai nap folyamán a liberálisok semmilyen ellenvetést nem fogalmaztak meg, sem hivatalosan, sem informálisan.

Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a nyilatkozatban az RMDSZ-es EP-képviselők a mindenkori kormány kisebbségpolitikáját kifogásolták, sajnos, az angol fordításban ez nem így jött át, a „mindenkori" jelző ugyanis elmaradt. Tegnap a kezdeményezők helyesbítést kértek.

A Konzervatív Párt (PC) törvénytervezetben kezdeményezi, minden romániai magyart arra kötelezzenek, hogy tanuljon meg románul – jelentette be tegnap Dan Voiculescu, a PC elnöke. Elmondta: a tervezet két éves határidőt engedélyezne a magyar anyanyelvűeknek arra, hogy elsajátítsák a többségi nyelvet, ellenkező esetben az állampolgárság elvesztésével sújthatók.

Arra a felvetésre, hogy egy ilyen törvény az alkotmánnyal ellenkezne, Voiculescu így válaszolt: az alkotmány módosításánál szorgalmazni fogják egy szakasz bevezetését, amely kötelezővé tenné a román nyelv ismeretét minden román állampolgár számára.

Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a kezdeményezés nyilvánvaló provokáció, a konzervatívok kétségbeesett népszerűség-keresésének sajnálatos példája. „Remélem oda kerül, ahová való, a szemétkosárba" – mondta. „Nagyobb badarságot ritkán hallani. Nem vonható vissza az állampolgárság azoktól, akik születésük jogán kapták meg" – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

Tamás Sándor képviselő kérdésünkre megerősítette, hogy a képviselőház jogi bizottsága elutasította a kezdeményezést.

Elfogadta tegnap a parlament két házának együttes ülése a Román Televízió (TVR) új igazgatótanácsának összetételét. A törvényhozók a Szociáldemokrata Párt által javasolt Valentin Nicolaut is beválasztották az Országos Audiovizuális Tanácsba (CNA). Mindkét intézmény vezetői posztját a PSD szerezheti meg, de a PNL ezt sokallja, így a CNA elnökségére végül a liberálisok tehetnek kezet.

A TVR-nél azt követően üresedtek meg a vezetőségi állások, hogy Tudor Giurgiu volt vezérigazgató lemondott a közszolgálati tévé élén betöltött tisztségéről. Azért kényszerült lemondásra, mert ötmillió eurós hiánnyal zárult az intézmény tavalyi pénzügyi mérlege. A parlament az igazgatótanácsot is feloszlatta, ezért a pártoknak új jelölteket kellett javasolniuk. Mint ismeretes, az RMDSZ Stanik Istvánt, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának főszerkesztőjét, az Új Magyar Szó című bukaresti napilap egykori munkatársát küldte a testületbe. Stanik helyetteseként az érdekvédelmi szervezet Salamon Márton Lászlót, az említett napilap főszerkesztőjét nevezte meg.

Az igazgatótanács azonban egyelőre csonka, hiszen az elnöki hivatal által javasolt Cătălin Avramescu egyetemi tanár és publicista, valamint a Demokrata Párt (PD) által felkért Alexandru Lăzescu nem jelent meg a parlament két házának szakbizottságai előtt. Mindkét meghallgatásra várhatóan hétfőn kerül sor.

A televízió függetlenségével kapcsolatban máris számos aggály fogalmazódott meg. Az elnöki hivatal mellett szakmai szervezetek is úgy vélik: a pártok ismét politikai befolyásuk alá akarják vonni a legtöbb fogyasztóhoz eljutó közszolgálati televíziót. Az intézmény függetlenségének megteremtése a D.A. Szövetség egyik nagy célkitűzése volt. Elértek ugyan némi eredményt, hiszen Giurgiu mandátuma alatt számottevően javult a TVR híradójának hitelessége, de most egyre többen vélik úgy, hogy a Giurgiu-korszak csak pünkösdi királyságnak bizonyult. A körülmények sem kedveznek a reformnak, hiszen a következő másfél évben legalább három országos választásra kerül sor.

A CNA elnöki széke Ralu Filip halála után üresedett meg. Tegnap bekerült a testületbe Valentin Nicolau is, aki 2002 és 2005 között a TVR igazgatója volt. A CNA-elnökségre legesélyesebbként emlegetett Nicolau személye szintén vitát váltott ki médiaberkekben, hiszen a közszolgálati televíziótól korábban éppen a parlament menesztette, gyenge menedzseri teljesítménye miatt. Úgy tűnik, hogy a TVR és a CNA igazgatói széke csomagban kel el a politikai háttéralkuk nyomán. A TVR-nél legesélyesebb igazgatójelöltnek a szintén PSD-s Alexandru Sassut tartják, de a parlament művelődésügyi bizottságából meg nem nevezett források úgy nyilatkoztak a román sajtónak: a PNL-sek, arra hivatkozva, hogy túl sok mindkét intézmény a PSD-nek, végül ők maguk szerezhetik meg a CNA-elnökséget Răsvan Popescu révén. A TVR igazgatótanácsának 11 tagja tegnap végül egyöntetűen úgy döntött, hogy Sassut támogatják.

A PD AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEKRŐL
A Demokrata Párt (PD) azt szorgalmazza, hogy a parlament még a mostani ülésszak során, vagy esetleg nyáron, rendkívüli ülésszakon fogadja el az egyéni választókerületes szavazás törvényét. Boc szerint a Pro Demokrácia által benyújtott jogszabályterv a közben eszközölt módosításokkal alkalmazható, és a PD támogatja azt. Ha a parlament nem szavazza meg kellő időben a törvényt, várható, hogy az államfő népszavazást kezdeményez ebben a kérdésben.

BOC A PSD „BURKOLT SZERELMI VALLOMÁSÁRÓL"
Ami a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott egyszerű indítványt illeti, Boc kijelentette: ígéretéhez híven a PD támogat minden olyan kezdeményezést, amely a jelenlegi kormány ellen irányul. Boc szerint a benyújtott okmány még csak nem is javasolja a mezőgazdasági vagy az egészségügyi miniszter menesztését, ami annak a jele, hogy csak amolyan tessék-lássék indítványról van szó, az valójában a PSD-nek egy a kormányhoz címzett „burkolt szerelmi vallomása".

KORMÁNYRENDELETEK A NYÁRI VAKÁCIÓBAN
A képviselőház jogi bizottsága elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint a kormány a parlamenti szünet alatt is adhat ki rendeleteket. A jogi bizottságban tegnap szavaztak a törvénytervezetről: 12-en mellette, 5-en ellene voksoltak. A tervezetet támogatta a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Konzervatítv Párt (PC) és az RMDSZ is, ellene szavazott a Demokrata Párt (PD) és a Nagy-Románia Párt (PRM).

ILIESCU FELLÉLEGEZHET
Az Alkotmánybíróság legújabb döntése nyomán Ion Iliescu államfő fellélegezhet: egyelőre nem vizsgálják ki a bányászjárás ügyében. Az alkotmánybírók úgy döntöttek, hogy alkotmányellenes a törvénykönyv azon szakasza, amely a katonai ügyészek illetékességére vonatkozik olyan ügyekben, amelyekbe tisztek mellett civileket is vizsgálnak. A döntés kihat a volt államfőt érintő nyomozásra is.

Június 22–24. között a Transilvania Expo csarnokában első alkalommal rendezi meg a Publisys és a 4TuningRo a tuningolt, azaz külalak vagy teljesítmény szempontjából átalakított személygépkocsik, illetve az ehhez szükséges alkatrészek, tartozékok kiállítását. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Horaţiu Călugăr, a Publisys képviselője, illetve Ioan Avram, az Expo Transilvania Rt. igazgatója a rendezvény úttörő jellegét hangsúlyozta, de reményeik szerint a jövőben hagyománnyá válik.

A szervezők több megyéből 20–25 cég és 40–50 módosított autó részvételére számítanak, a kiállításnak tétje is van: számos díjat osztanak ki a „csodajárgányok", illetve tulajdonosaik között.

Horea Avram, a 4TuningRo részéről elárulta: ahhoz, hogy valaki egy ilyen megmérettetésen részt vehessen és felhívja magára a figyelmet, minimum 1500 eurót kell áldoznia autójára, a felső határ pedig a csillagos ég… A szervezők szerint a hobbi jó alkalom az egyéniség, a kreativitás és az eredetiség kifejezésére is.

A kiállítás pénteken 11–19, szombaton és vasárnap 10–19 óra között látogatható, a belépő 5 lejbe kerül.

Június 25-ig nem lehet személygépkocsikkal közlekedni a Gépész (Romulus Vuia) utcában, a Magaziei és az Október 11. utcák közötti szakaszon. Az útlezárásra a Kolozsvári CFR 1907 stadionjánál zajló munkálatok miatt van szükség, most szerelik fel ugyanis a noktürn berendezést. Az említett útszakaszra csak az autóbuszok hajthatnak be.

Az 57 intézményből 56 megkapta az éves egészségügyi működési engedélyt, a kettes számú gyermekkórház esetében pedig még folyamatban van az engedélyezés, de hamarosan kiállítják azt is. A megye minden – beutalást is végző – kórháza megfelel az érvényes normáknak. Számos szempont szerint vizsgálták az intézményeket, ezek egyike például, hogy rendelkeznek-e a kórházi fertőzések megelőzésére kidolgozott tervvel. Elsősorban a szülészeteken, gyermekklinikákon nagy a fertőzés rizikója, de minden kórháznak rendelkeznie kell egy megelőzési programmal – 52 intézmény felelt meg ennek a követelménynek, a többinek pótolnia kell a hiányosságot. Ugyancsak szempont volt, hogy a kórház rendelkezik-e víztartalékkal meghibásodás, illetve bármilyen sürgősség esetére. A 2006 őszén kiadott minisztériumi rendelet értelmében minden kórháznak 12 órára elegendő víztartalékra van szüksége – a mennyiséget az átlagfogyasztás, az illető egészségügyi intézmény szükségleteinek figyelembe vételével állapítják meg. Ehhez azonban megfelelő víztároló berendezéseket kell építeni, nem kis költséggel. Ez az oka, hogy mindössze 6 kórház teljesíti ezt a feltételt, a többiek azonban haladékot kaptak, hiszen a munkálat pénz- és időigényes, a licitek lefolytatása is késleltető tényező.

Vizsgálták azt is, hogy áll-e elegendő fertőtlenítő és tisztítószer a személyzet rendelkezésére – 26 kórházban volt elégtelen ezek mennyisége, annak ellenére, hogy egyes intézményekben bőven volt raktáron az illető szerekből. 57 kórházból mindössze 25 van felkészülve arra, hogy egy esetleges áramkiesés esetén pótolni tudja a megfelelő mennyiségű elektromos áramot. Ennek elsősorban anyagi oka van, hiszen egy ilyen árampótló többezer euróba kerül.

Ellenőrizték a kórházak tisztaságát is – tekintve, hogy az ellenőrzés nem volt meglepetés-szerű, 54 kórházban megfelelő körülményeket találtak. Külön gondot jelentenek e tekintetben a kórházaknak „az átkosból" örökölt mosodák. Rengetek a munkájuk az itt dolgozóknak, amit gyakran régi mosógépekkel, megfelelő gőzelszívók és szellőztetők hiányában kell elvégezniük. Ma már sikerült ezeket korszerűsíteni, de nem mindenhol, hiszen bőven van mire költeni a pénzalapokat más területen is. Ezért van az, hogy az onkológia mosodája nyugati színvonalú, míg a megyei kórházé olyan borzalmas állapotban volt, hogy ideiglenesen be kellett zárni, és javításokat eszközölni rajta.

A kórházi hulladékot mint potenciálisan veszélyes, fertőző szemetet kell kezelni, tárolása, szállítása szigorú szabályok szerint zajlik a Munka úti krematóriumban való elhamvasztásig. A hamvasztó óránként 500 kilogramm hulladékot semmisít meg, itt be is tartanak minden előírást, azonban hat kórházban szabálysértésre bukkantak a hulladékanyagok kezelésénél. A sterilizált eszközök tárolásával kapcsolatban két helyen tapasztaltak mulasztást. Ellenőrizték a kórházi élelmezési részlegeket is, öt kórházban bukkantak apróbb kihágásokra, a legnagyobb büntetést a dési városi kórház kapta, amiért lejárt szavatosságú kenyeret és vajat tároltak. A kórháznak fel kellett bontania a szerződést a Maros megyei szállítóval, amely különben a szamosújvári börtönnek is szállít kenyeret – az adott napon oda is romlott állapotban, már-már nyúlósan érkezett meg a kenyér. A betegek elutasították, hogy a romlott élelmiszerből fogyasszanak, a kórházmenedzseren kívül a fő dietetikus nővért is megbüntették, hiszen az ő felelőssége ellenőrizni az élelmiszerek minőségét, mielőtt azok a betegek asztalára kerülnének. Az előírások szerint minden, a kórházban felszolgált élelmiszerből mintát kell venni, amelyet 48 órán át köteles tárolni a kórház, hogy esetleges ételmérgezés vagy más probléma esetén vegyelemezni lehessen az ételeket – ezt is elmulasztották bizonyos kórházak.

A nagy melegre való tekintettel és az egyre szaporodó lakossági bejelentések hatására újabb és újabb ellenőrzéseket tart a kolozsvári Fogyasztóvédelmi Hivatal. A napokban két Béke téri gyorsétkezdében is bírságokat róttak ki a nem megfelelő élelmiszerek és a tárolás miatt. Az egyik cégnél olyan termékeket találtak, amelyeknek már lejárt a szavatossági idejük, és így súlyosan veszélyeztették a fogyasztók egészségét. Ez a gyorsétterem 5 ezer RON büntetést kapott, és ugyanennyire bírságoltak meg egy másik céget is, ahol nem megfelelő módon tárolták az élelmiszereket, és legyek tobzódtak a különféle árukon. A hivatal munkatársai lefoglaltak 45 kiló, az egészségügyi előírásoknak nem megfelelő élelmiszert is.

Nem beszélhetünk akut személyzethiányról a megye egészségügyi intézményeiben, de tapasztalható, hogy a nővérek, asszisztensek egyre gyakrabban külföldön keresnek munkát – tájékoztattak tegnap a Kolozs Megyei Közegészségügyi Hatóság illetékesei. Leginkább az aneszteziológiai, illetve intenzív osztályokon, a megyei kórházakban észlelhető az asszisztensek számának csökkenése – ezek a legnehezebb, ugyanakkor külföldön legjobban fizetett ágazatok.

Orvosokban is az említett területeken mutatkozik hiány, illetve a pszichiátria területén – konkrétan a kolozsborsai (rossz körülményeiről ismeretes) pszichiátriai intézetben. Kolozs megye azonban nem küszködik az ország több megyéjében komoly gondot jelentő személyzethiánnyal, a meghirdetett helyekre gyakran túljelentkezés van. Nem kizárt viszont, hogy a jövőben itt is hangsúlyosabbá válik a probléma, hiszen külföldön nagyságrendekkel nagyobb fizetésekért dolgoznak a szakvégezett egészségügyiek, asszisztensek, orvosok. A Romániából érkezőket különösen értékelik és megbecsülik, hiszen nagyon jó képzésben részesültek itthon. Ehhez hozzáadódnak a hazai kórházakban eltöltött évek, amelyek azonban egyre többek számára egyfajta szakmai gyakorlatnak számítanak, és tapasztalat birtokában elhagyják az országot. Egyelőre nincs hiány utánpótlásban, de egyértelmű, hogy egy frissen végzett asszisztens vagy orvos közel sem tud olyan minőségű munkát végezni, mint aki pár éve gyakorolja a szakmát. Ördögi kör alakul így ki, hiszen akik „betanulnak", gyakran úgy döntenek, hogy külföldön vállalnak munkát. A helyzet orvoslására egyetlen lehetőség létezik: a hazai fizetések növelése – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Feldühödött ügyfél ugrotta át a pultot, és esett neki a hivatal képviselőjének a kataszteri hivatalban. Az eset még múlt csütörtökön történt, de csak most hozták nyilvánosságra. A rendőrség közleménye szerint a hivatal ügyfélszolgálatánál iratait benyújtani szándékozó férfit az bosszantotta fel, hogy közölték vele: még egy irattal ki kell egészítenie a dossziéját. Az illető előbb hangoskodni kezdett, majd átugrotta a pultot, és ütlegelni kezdte a hivatal nőalkalmazottját a telefonkagylóval – a nő épp a rendőrséget akarta hívni. A biztonsági emberek mellett pillanatok alatt megjelentek a rendőrök is, akik a kolozsvári P. Emil Florinel személyében azonosították a rendbontót. A rendőrségre vezették, hatósági közeg megsértése miatt vonható felelősségre. Az ügyet átutalták az ügyészségre, de az Országos Kataszteri Hivatal vezetősége is belső nyomozást rendelt el annak kiderítése végett, hogy felróható-e valami alkalmazottjuknak.

A Férfiasság és Hit Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki Traian Băsescu államelnök Ioan Păcurar rendőrbiztost, a Kolozs Megyei Rendőrség parancsnokát. A rövid rendőrségi közlemény szerint Băsescu így kívánta jutalmazni őt érdemeiért, a jogállam intézményei iránti elkötelezettségéért és az európai csatlakozás kapcsán elért eredményeiért.

Szerdán matematikából vizsgáztak a nyolcadikosok. Czondi János, a Brassai-líceum szaktanára lapunknak azt nyilatkozta: „Nem okozott különösebb nehézséget az 56-os tétel. Úgy vélem, a feladatok közepes nehézségűek voltak. Remélem, diákjaim jó eredményeket érnek majd el. Ha sikerült jól megoldani az első két tételsort, az már elégséges a továbbjutáshoz. Az első tétel nyolc feladatból állt, itt csak az eredményeket kellett beírni, s így 32 pontot szerezhettek a diákok. A 12 pontos második tétel sem volt megerőltető: négy lehetséges válaszból ki kellett választani az egyedüli jót", mondta a matematika tanár, majd hozzátette: az év közben 7–8-as vagy ennél jobb eredményt elért tanuló könnyűszerrel érhette el a vizsgán is ezt a jegyet – mondta.

Fejlődünk, modernizálódunk és – főleg – globalizálódunk. Anyanyelvünk is mindinkább fejlődik, megjelennek az új szakmai kifejezések, magyarítjuk az angol és francia kifejezéseket. Manapság már nem is létezik terv, csak projekt, meg deklarálják a konvergencia programot, de még hosszú a sora a nyelvi modernizációnak.

Az elmúlt két, három emberöltő idején ugyancsak haladtunk saját magunk, az emberi lény meghatározásában is. A marxizmus korában az ember lélektelen élőlénnyé alakult át, majd eljutottunk a jelenkorba, ahol már tárgyként minősítjük önmagunkat. Mind gyakrabban lehet hallani az újszerű hírt, hogy egy bizonyos munkában, tevékenységben ennyi és ennyi „darab ember" vett részt. Nemrég hallottam a rádióban, hogy hány „darab orvos" marad munka nélkül a jelenleg folyó emberarcú egészségügyi reformban az anyaországban. Hát igen, az eddig csupán lélek nélküli ember most már darabszámban kifejezhető, mozgó, beszélő, irányított gondolkozású, eladható-megvásárolható darabáruvá lett.

Engedtessék meg, hogy idézzek Márai Sándor Naplójából (1960) néhány sort: New-York – kiállítás egy múzeumban: Package, a csomagolás mint műfaj. A láda, a tok, a doboz. Nem elég megalkotni valamit, be is kell csomagolni, művészien. Egyik modell az Ember, becsomagolt állapotban. Az ötlet meglepő: az Embert eredeti mivoltában nem lehet eladni többé, előbb be kell csomagolni.

De nem csak az emberek, hanem a közösségek is darabszám léteznek. Néhány nappal ezelőtt a marosvásárhelyi rádióban azt lehetett hallani, hogy öt „darab falu" sorsáról beszéltek. Tehát már a falvakat is darabszám emlegetjük. És még ki tudja milyen meglepetésekben lesz részünk a modern nyelvreform jóvoltából!? Tehát „per pillanat" – sajnos –, a globalizált neoliberalizmus jóvoltából jelenleg az Ember értéke: darabáru!

Május végén ugyancsak a rádióban, egy riportban a munkaadói oldal riportalanya a dolgozókat, a munkavállalókat biorobotnak minősítette. Ez igazán jó találmány: a géprobotnál sokkal olcsóbb, a karbantartás sem a tulajdonos dolga, és ezenfelül biológiai úton szaporodik. Hátránya, hogy gondolkodik, esetleg méltatlankodik. De a reformerek majd megoldják ezt a kérdést is.

Egész héten örömmel és figyelemmel követtem a különböző iskolák kicsengetési ünnepségéről szóló tudósításokat, valamint a belvárosi magyar tanintézetek végzőseinek ballagásáról készített összeállítást a Szabadság június 18-án megjelent első és utolsó oldalán. Öregedő pedagógusként megilletődötten, újra meg újraolvastam a diákoknak szánt szellemi útravaló csodálatos gondolatait, amelyekkel iskolaigazgatók, egyházi és RMDSZ képviselők az utolsó kicsengetéskor is tanítani akartak. Tanítani a jóra, szépre, a szülőföldhöz való ragaszkodásra, az anyanyelv szeretetére. Nagy érdeklődéssel keresgéltem a számtalan, különböző díjakkal kitüntetett diáknévsorban, vajon kinek a neve ismerős?

De be kell vallanom, a magyar tanintézetek végzőseinek ballagásáról szóló terjedelmes beszámoló a csodálat és elismerés jóleső érzése mellett néhány ürömkönnyet csalt a szemembe. Nem azért, mintha az „én iskolám" magyar tagozata nem búcsúzott volna emelt fővel! És nem is azért, mintha a zeneiskola számban kevés, de eredményekben gazdag végzősei is nem kapták volna meg annak rendje és módja szerint az útrakelők batyujába járó szellemi táplálékot... Dehogyis... Inkább azért, mert a kétnyelvű iskolákban ma is kitartóan kell küzdeni ahhoz, hogy „sajátosságunk méltóságát" megőrizni lehessen! És azért, mert a kétnyelvű zeneiskolában ballagók között is – a többi tisztán magyar tanintézetekhez hasonlóan – vannak olyan diákok, akikre büszkék lehetünk: magyar tantárgyversenyeken, szavalóversenyeken anyanyelvünket ápoló díjazottak, zeneolimpián nyertes, országos zeneversenyeken előkelő helyezést elért zongoristák, nagy erdélyi központokban többször fellépő hegedűsök, külföldi komolyzene-táborokban neves művészekkel játszó fagottos, nagybőgős, csellista, könnyűzene együttessel Európa-szerte több városban fellépő fuvolista, énekes... és csak tizenhárman vannak! Azért szökött könny a szemembe, mert osztályfőnökük révén „önreklámozásnak" is tűnhető, nekik címzett köszöntőm kivételével városunk zeneszeretői között nem akadt senki, aki a zeneiskolás ballagókról is írt volna néhány sort. Pedig megérdemelték volna! Ha nem másért, talán éppen azért, mert mostohább körülmények között, kétnyelvű környezetben is kitartóan vallják a megmaradásunkhoz elengedhetetlen anyanyelv szükségességét és a zenei anyanyelv szépségét. Azt elgondolni sem mertem, hogy fényképet is közölt volna róluk valaki, amint magyaros öltözékükben, kopjafa-faragásos botra akasztott kalotaszegi írásos batyuval a kezükben álltak és énekeltek... magyarul, olaszul, latinul... ők tizenhárman, a hatvanötből.

Utólag visszatekintve akár mi magunk is mulasztásnak tekinthetjük, hogy a Szabadság nem tudósított a zeneiskolás magyar diákok ballagásáról, de a beszámoló a Kulcsár Gabriella korábban közölt köszöntője okán maradt el, amelyhez hasonló jellegű írás-méltatás a többi magyar tanintézmény esetében nem jelent meg a lapban. A zeneiskolások sikereiről, munkájáról viszont ismételten, több ízben is tájékoztatott a Szabadság, egész oldalas összeállításban is, és ezután is szándékunkban áll odafigyelni rájuk, megpróbáljuk ezt a jövőben még több körültekintéssel tenni.

Habár már túl vagyunk az ünnepi osztálytalálkozón, úgy érzem, emléket kell állítanom ennek a szép és megható eseménynek.

Pontosan félévszázada két osztályt bocsátott útjára az 1. számú Magyar Fiúiskola: 83 fiatalembert. Buksa Emil osztálytársunkat idézném, aki szerint „nagyon fiatalon érettségiztünk, de hittel és reménnyel gazdagon indultunk külön utakon". Persze, a külön út nem jelentette a teljes elválást, elszakadást. Hamar elhatároztuk, hogy a találkozókat együtt tartja a két osztály. Amerikában élő osztálytársunk mondta, ott nem is hiszik el, hogy létezik olyan osztály, amelynek tagjai minden évben találkoznak.

Évfolyamunk a tizenötéves érettségi találkozón elhatározta, hogy minden évben összeülünk. A kerek évfordulós ünnepségeket Kolozsváron, a többieket pedig egy-egy erdélyi településen rendezte valamelyik osztálytársunk. Így találkoztunk Erdődön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Szelterszen, Szentgyörgyfürdőn, Bethlenben, Mátisfalván, Kérőn, Marosvásárhelyen stb. Feleségeinket is teljes értékű osztálytársakká nyilvánítottuk, sőt, osztálytársaink elhunyta után is meghívtuk, és szívesen láttuk az özvegyeket.

Az ötvenéves találkozón újból számba vehettem: többen külföldre szakadtak, Amerikában, Németországban, Ausztriában és nem utolsósorban Magyarországon élnek sokan. Osztályfőnöki óránk kezdetén osztálytársunk, dr. Szabó T. Attila felolvasta az alkalomhoz illő visszaemlékezését, majd másik osztálytársunk, dr. Tamás István névsor szerint szólított, hogy meséljük el, mi történt velünk. A távollevőkről is elmondtuk, amit tudtunk. Megkoszorúztuk Hunyadi Mátyás és Márton Samu néhai osztályfőnökeink és Székely Ferenc igazgató sírját, majd a vendéglőben gyűltünk össze ünnepelni. Feleségeinkkel majdnem nyolcvanan voltunk. Megkaptuk a két osztály új, közös fényképalbumát, másnap pedig az Apáczai Csere János Baráti Társaság székhelyének udvarán töltöttünk el kellemes órákat.

Mennyi mindent elevenítettünk fel! Fiatalabb nemzedéktársainknak mondom: mi is úgy viszonyultunk a tanárokhoz, mint ők most. Tiszteltük, szerettük őket, de nem riadtunk vissza a bírálattól sem. 1957-ben érettségiztünk, 1956 októberében tehát végzősök voltunk. Ezen a találkozón mesélték el többen, hogyan élték meg az akkori eseményeket, hogy tanáraink mennyire igyekeztek védeni minket. A vidékiek a bentlakásban a szekrények falára felfestették a magyar zászló színeit. Az akkori igazgató így szólt: „a magyarságot nem így kell kinyilvánítani".

Szabó T. Attila osztálytársunk osztály-honlapot kíván indítani.Támogassuk őt ebbéli szándékában. És ne feledjük: jövőre is tartunk osztálytalálkozót!

Külföldre megy muzsikálni Laji. Nyáron, amikor hazalátogat, azt kérdezi tőle az apja:
– Na, hogy megy a sorod, fiam? Keresel-e eleget?
– Nem panaszkodhatok, minden este kapok ezer márkát a fellépésért. Tudja, mennyi az? Na, hogy jobban értse: minden húrra kétszázötvenet.
– Húha – kiált fel az öreg cigány –, akkor ezt jól elszúrtuk! Inkább neveltem volna belőled cimbalmost!

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25., Victor Babeş 33/A és Magyar/22., Dec. 1989 u. 137. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai (június 21., csütörtök)
1 euró = 3,2126 lej, 1 USD = 2,3926 lej, 100 magyar forint = 1,2891 lej.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A fantasztikus négyes és az Ezüst Utazó – amerikai. Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel: 13 és 23 óra között.

MŰVÉSZ – California dreamin’ – román. Vetítés: 14, 17.30, 21; kedvezménnyel 14 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Mr. Bean vakációja – angol. Vetítés: 17, 19; péntek, szombat, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Füstölgő Ászok – amerikai. Vetítés: június 15–17 : 17, 19 és 21 órától kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Pókember 3 – amerikai. Vetítés: 16, 19; péntek, szombat, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel 16 órától.

DACIA B-TEREM – Vadidegen – amerikai. Vetítés: június 15–17.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – 300 – amerikai. Vetítés. 17, 19.30; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17 órától.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Június 28-án, csütörtökön este 7 órakor: Tom Stoppard: Rock’n’ roll. Rendező: Andrei Şerban és Daniela Dima. – Országos bemutató.

MAGYAR OPERA

Június 28-án, csütörtökön este fél 7 órakor: OPERA – OPERETT GÁLA – évadzáró előadás.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Június 22-én, péntek este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia hárfájának felavatására rendezett hangverseny. Vezényel: Philipp Pointner. Közreműködik: Szabó Kinga. Műsoron: Rossini: A sevillai borbély nyitánya; Terényi Ede: Dzsessz – Hárfaverseny; Beethoven: III. Szimfónia (Eroica).

• Értékesítőt és pénzügyi elemzőt keresünk. Telefon: 0746-313810. (0021)

• Fiatal MB kőművest felveszek. Telefon: 0744-103916 vagy 0728-446312. (0017)

Matematikát tanítok. 0729-945113. (0016)

Belvárosi, 70 négyzetméter alapterületű szoba-konyhás lakás eladó. Telefon: 0721-455513. (0022)

Egyetemista lány kiadó szobát keres házinéninél. Telefon: 0740-073035, 0728-789341. (0012)

Központi, 40 négyzetméteres helyiség kiadó cégnek. Telefon: 0744-525130. (0009)

Golden retriever kiskutyák eladók. Telefon: 0744-483166. (M)

Az év harmadik Grand Slam tenisztornáját Wimbledonban rendezik, most még csak a selejtezőknél tartanak. A férfiaknál már az első forduló a végállomást jelentette a Romániát képviselő mindhárom teniszezőnek Victor Crivoinak, Răzvan Sabăunak és Victor Ioniţă-nak. Az elsőt az amerikai Alex Kuznetsov búcsúztatta 6:3, 6:7, 6:0-lal, a másodikat a német Mischa Zverev győzte le 7:5, 6:1-re, míg a harmadik az amerikai Bobby Reynoldstól kapott ki 6:2, 6:0-ra.

Mind a magyar, mind a román nők sikerrel vették viszont az első akadályt. Az első kiemelt Szávay Ágnes az új-zélandi Marina Eravkovicson jutott túl 7:5, 6:3-mal, míg Nagy Kyra a német Sabine Klaschkát győzte le 6:7 (2), 7:6 (2), 6:0 arányban. A magyar teniszezőnő ellenfelének a másodikban játszmában 5:3-nál két meccslabdája is volt, ám riválisa mindkettőt hárította.

Magabiztosan nyert Sorana Cârstea a holland Elise Tamaela ellenében, 6:2, 6:1 volt a vég-eredmény, és könnyen elbánt Monica Niculescu a szlovák Magdalena Rybalkovával, 7:5, 6:1-gyel. Mădălina Victor Gojnea elvesztette ugyan 6:3-ra az első játszmát az ukrán Julia Bejgelzimer ellenében, ám fordítani tudott, mert következő két szettet 7:6 (5), 6:4-re nyerte. A legtöbbet Anda Perianu szenvedett a továbbjutásért, maratoni küzdelemben gyűrte le a szlovák Dominika Cibulkovát 7:6 (8), 1:6, 10:8 arányban.

A folytatásban már nem ment minden olyan könnyen. A selejtezőkben első kiemelt Szávay a brit Sarah Borwell ellen nyert 6:4, 6:4-re, Nagy viszont a második körben elvérzett a cseh Barbora Zahlavova Strycova ellenében, igaz, most sem adta olcsón a bőrét: 7:6 (6), 6:4 volt a végeredmény.

Ami a román játékosokat illeti, lapzártáig két eredmény érkezett be: Akgul Amanmuradova (üzbég)–Cârstea 1:6, 6:3, 6:2 és Jorgelina Cravero (argentin)–Victor Gojnea 6:1, 6:2. Ezenkívül Perianu–Rossana De Los Rios (paraguayi) és Niculescu–Alize Cornet (francia) mérkőzéseket rendeztek, az eredményekre visszatérünk.

A legjobb 128 közé jutáshoz három győzelem szükséges. Eleve főtáblás már a romániai Gallovits Edina és a magyar Czink Melinda.

A labdarúgó második ligába jutásért rendezett tornák második fordulója után a brassói csoportban eldőlt, hogy a Bukaresti Juventus felsőbb osztályba léphet. Miután az első körben legyőzte a Bákói Pambacot, 11-es rúgásokkal 7–6-ra verte a Bukaresti Intergazt is. A rendes játékidőben 1–1 volt az eredmény, mindkét találat a hajrában esett, a Juventus a hosszabbítás utolsó percében egyenlített. Pénteken a Pambac és az Intergaz már csak presztízscsatát vív a második helyért.

Sokkal izgalmasabban alakul a temesvári csoport, ahol még minden megtörténhet. Az első játéknapon a Motrui Bányász ellen sikeres Váradszentmártoni Lotus Felix ugyanis most 1–0-ra kikapott a Dévai Marostól, így a feljutó kiléte a pénteki Déva–Motru mérkőzés után derül ki.

Ismeretlen tettesek Salvadorban letörték a brazil futball-legendáról, Peléről készült szobor egyik karját.

A brazil O’Globo című lap beszámolója szerint a salvadori Font Nova Stadion előtt 1971 óta álló műalkotást éjszaka rongálták meg.

A salvadori illetékesek úgy döntöttek, hogy a szobrot a helyreállítás után a stadionon belül helyezik el, és külön személyt bíznak meg az őrzésével.

Az olasz labdarúgó másodosztályból az élvonalba visszajutott Juventus leigazolta a világbajnok Vincenzo Iaquintát.

Az Udinesét 11,3 millió euróért elhagyó 27 esztendős gólerős csatár öt évre kötelezte el magát a torinói klubhoz.

Iaquinta érkezésével biztosra vehető, hogy a francia David Trezeguet távozik, médiaértesülések szerint a Valenciához vagy az Olympique Lyonhoz.

Hasonlóan az előző évhez, a Frank Biela, Emanuele Pirro, Marco Werner összeállítású Audi-csapat sikerével zárult a Le Mans-i 24 órás megbízhatósági autóverseny.

A második helyen – tíz kör hátránnyal – a Peugeot triója, a portugál Pedro Lamy, valamint a francia Stephane Sarrazin és Sébastien Bourdais végzett.

A nagy hagyományokkal rendelkező, idén 75. alkalommal megrendezett viadalon az Audi ezúttal sem aratott teljes diadalt. Korábban 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben és 2004-ben ünnepelt mesterhármast a csapat, akkor más típusú autó nem került a dobogóra.

A dobogósok:

1. Frank Biela, Emanuele Pirro, Marco Werner (német, olasz, német, Audi R10) 369 kör, 2. Sébastien Bourdais, Stéphane Sarrazin, Pedro Lamy (francia, francia, portugál, Peugeot 908) 10 kör hátrány, 3. Emmanuel Collard, Romain Dumas, Jean-Christophe Boullion (francia, Pescarolo-Judd P01) 11 kör hátrány.

A kolozsvári Pro Orientare Társaság június 24-én, vasárnap a kisbányai üdülőtelep erdeiben rendezi meg a 2007 In memoriam tájfutó versenyt, amelyet évekkel ezelőtt indítottak útjára az örökre eltávozott tájfutók emlékére, tiszteletére.

Versenyközpont: az üdülőtelepen lévő Gyerekek Palotája menedékháza előtt. A program: 10.30–11.30 óra között a versenyzők bejelentkezése; 12 óra az első rajt; 15 óra ünnepélyes eredményhirdetés.

Pályaadatok: A-pálya 5200 m hosszúság/170 m szintkülönbség – 18–54 év közötti férfiak és nők; B-pálya 3900 m/150 m – 16 éves fiúk, leányok és 55 év feletti férfiak és nők; C-pálya 2700m / 80m – 10,12 és 14 éves fiúk, leányok, valamint nyílt kategória.

Pályakitűző László F. Csaba. A versenyen részt vesznek az iskolás bajnokság nyertesei. Sikeres versenyzést és rendezést kívánunk!

Elképzelhető, hogy magán-életének védelme érdekében kénytelen lesz elköltözni jelenlegi lakóhelyéről Lewis Hamilton, a Forma–1 éllovasa.

Legalábbis így vélekedik Ron Dennis, az újonc pilótát foglalkoztató McLaren-Mercedes csapatfőnöke, mert szerinte a versenyző iránti médiaérdeklődés kezd elviselhetetlen mértékűvé válni Nagy-Britanniában. „Ha a jövőben is folyamatosan kutakodnak a magánéletében, akkor keresnie kell egy másik lakóhelyet" – mondta a szak-ember.

Az autósport elitkategóriájának több szereplője, így például Hamilton két honfitársa, Jenson Button és David Coulthard is Monacóban székel, mások pedig Svájcban alakították ki a rezidenciájukat.

A kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso előtt tíz pont előnnyel éllovas, 22 éves Hamilton Londontól északra, Stevenage-ben nőtt fel, s bár hét közben a McLaren wokingi központjának közelében lakik, hétvégenként – ha éppen nem versenyez – általában hazalátogat.

Az amerikai Kate Ziegler 15:42,54 perces idővel új világcsúcsot állított fel női 1500 méteres gyorsúszásban. A mindössze 18 esztendős tehetség a legendás Janet Evans 19(!) éves rekordját adta át a múltnak. Evans a régi csúcsot 1988 márciusában Orlandóban állította fel, ideje 15:52,10 perc volt, amelyet Ziegler több mint kilenc másodperccel javított meg. A Kaliforniában zajló TYR Meet of Champions elnevezésű viadalon Ziegler uralta a gyorsúszó számokat: 200-on, 400-on és 800-on is diadalmaskodott.