A terület közművesítése több mint 40 millió euróba kerülne – állítja Boros.
(Rohonyi D. Iván felvétele)

A Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén terítékre került a tervezett Lomb-lakónegyednek szánt mintegy 200 hektáros terület közművesítésének kérdése. A környéken Funar volt polgármester számos fiatal házaspárnak, forradalmárnak, illetve háborús veteránnak adományozott 300 és 600 négyzetméter közötti nagyságú telkeket, házépítés céljából. Az akció szépséghibája csupán az volt, hogy közművesítés hiányában az építkezést nem lehetett elkezdeni. Boros János alpolgármester régóta próbál megoldást találni erre a helyzetre, Emil Boc pedig már mandátuma átvételekor jelezte: ezt tartja az egyik legfontosabb teendőjének. (Részletek a 6. oldalon)

Valamivel kevesebb politikát, de annál több kikapcsolódási lehetőséget ígérnek a Tusnádfürdőn immár tizenhetedik alkalommal, ma kezdődő Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői. A táborba várják mások mellett Orbán Viktort, a Fidesz, Markó Bélát, az RMDSZ, valamint Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét is.

„Így is lehet – Egy másik Románia, egy másik Magyarország" – ez a mottója az idei tábornak, amelyet a budapesti Kisebbségek-Pro Minoritate Alapítvány, a kolozsvári ErGo Egyesület, a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, valamint a nagyváradi Partitipatio Alapítvány közösen szervez.

A közéleti témák, persze, továbbra is túlsúlyban lesznek. Az első napon Románia és Magyarország Európai Unión belüli viszonyát próbálják elemezni a meghívottak, köztük Adrian Severin európai parlamenti – szociáldemokrata – megfigyelő, Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Schöpflin György fideszes EP-képviselő.

Megvitatják a rendszerváltás romániai és magyarországi éveit, az állam és a vállalkozói szféra viszonyát, és szóba kerül majd a csángók helyzete is. Pluralizmus, összefogás, autonómia címmel eszmecserére kerül sor a romániai magyar politikai paletta legkülönbözőbb pólusain álló közéleti szereplők között. Pénteken délelőtt Markó Béla és Tőkés László vitázik.Ugyancsak pénteken Egyetem és nemzetpolitika címmel román és magyar egyetemi oktatók, intézményi vezetők részvételével rendeznek vitát.

Mint minden esztendőben, a tábor legfontosabb mozzanata szombat délelőtt lesz, amikor Orbán Viktor tart előadást, az idén Egy másik Magyarország címmel.

Az idén sem hiányzik a tábor programjából a színház, a film és az irodalom. Ez utóbbi fénypontja minden bizonnyal a két költőóriás, Faludy György és Kányádi Sándor találkozása lesz. A közönség több koncertet is élvezhet, esténként mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő muzsikát. Fellép a moldovai Zdob Si Zdub, a csíkszeredai Tündérground, Demjén Ferenc, a Karthágó és a Heaven Street Seven.

A kolozsvári kábeltelevíziós piacon monopolhelyzetben levő UPC-Astral társaság újabb kis lépést tett a magyar ügyfelek által többször hangoztatott igények teljesítésére. A július harmadikán végrehajtott legutóbbi műsorrács-változtatáskor bevezették annak a lehetőségét, hogy bizonyos adókhoz más nyelvű hangsávot is lehessen vételezni. Két esetben (a Hallmark filmcsatorna és a Reality TV) az egyik vételezhető nyelv a magyar. Ehhez az szükséges, hogy a televíziókészüléken (vagy a távirányítón) a hang-menüben (ennek felirata rendszerint „audio" vagy „sound") az M1 (vagy mono 1) és az M2 (mono 2) opció közül válasszuk ki a nekünk megfelelőt.

A Hallmark és a Reality TV esetében az M1-es sávon angolul, az M2-esen magyarul hallgathatjuk a hangot, a feliratozás továbbra is román nyelvű. A Cartoon Network rajzfilmcsatorna az M1-esen románul, az M2-esen angolul hallgatható, az Euronews hírcsatorna viszont az M1-esen franciául, az M2-esen angolul hallgatható. Továbbra is várjuk, hogy az UPC-Astral teljesíti olvasóinknak tett ígéretét, és műsorrácsában – lehetőleg az alapcsomagban – a magyar ajkú ügyfelek számarányának megfelelően megtaláljuk majd a népszerű magyar kereskedelmi és közszolgálati adókat is.

Az egykori Szekuritáté a gyermekek köréből is verbuvált besúgókat, arra kényszerítve őket, hogy információkat szolgáltassanak családjukról, tanáraikról és kollégáikról. Ezt Cazimir Ionescu, az átvilágító bizottság szóvivője közölte tegnapi sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy a Szekuritáté 12–19 éves diákokat szervezett be. Tájékoztatása szerint az egész országra kiterjedő besúgói hálózat létezett, és a gyermeket a „Tanügy" elnevezésű hálózat keretében „dolgoztatták".

Ionescu elmondta: elsősorban azokat az iskolásokat szervezték be, akik szociális szempontból egészséges származással, vagyis egyszerű – általában munkás vagy paraszt – családi háttérrel rendelkeztek, jó tanulók és bentlakók voltak. A Szekuritátét főleg a párt- és az államvezetést érintő viccek érdekelték, az idegen állampolgárokkal való kapcsolattartás, ki milyen külföldi rádióadót hallgatott stb. A szóvivő tájékoztatása szerint a líceum elvégzése után általában ezekkel a tanulókkal a Szekuritáté megszakította a kapcsolatot, mivel ekkor már nem fűződött hozzájuk semmiféle érdek.

A diákoknak egy nyilatkozatot kellett aláírniuk, amelyben leszögezték, hogy titokban, szervezetten, aktívan és őszintén támogatják a titkosszolgálatok tevékenységét az állambiztonságot és a szocialista érdekeket sértő cselekedetek megelőzése, leleplezése és megszüntetése érdekében.

„A világnak tudomást kell szereznie arról, hogy milyen múltbeli gazemberségek történetek", nyilatkozta Cazimir Ionescu.

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezete párbeszédet kezdeményez Erdélyben a párt jövőjéről. A bejelentés előtt egy nappal korábban a liberálisok belső ellenzéke ismét kirohant a Călin Popescu Tăriceanu neve által fémjelzett vezetőség ellen.

A Marius Nicoară vezette Kolozs megyei szervezet köztudottan a jelenlegi országos vezetőséget pártolja. Az erdélyi párbeszéd beindítását azzal indokolják, hogy a Theodor Stolojan, Valeriu Stoica és Mona Muscă által megfogalmazott vádak „szégyenletesek". Ezért az NLP erdélyi főhadiszállásának számító Kolozs megyei szervezet vezetősége aggodalmát fejezte ki, mert szerintük a bírálatok a párt jövőjét fenyegetik. Úgy látják: ez akár az NLP eltűnéséhez is vezethet.

A július 20-ra tervezett találkozóra meghívták a párt 16 erdélyi megyei és ifjúsági szervezetének vezetőségét, tagságát. A megbeszélésre azokat is várják, akik a rendszerváltás után iratkoztak be a pártba. A szervezők meghívólevelet küldtek Radu Câmpeanunak is, aki a forradalom után az első elnöke volt az akkor újraalakult történelmi pártnak. „Erkölcsi kötelességük a párt alapítóinak és fiataljainak, hogy véleményt mondjanak azokról, akik az NLP-t most támadják, tönkre téve a párt hitelességét, és azt kockáztatva, hogy az NLP eltűnjön a román politikai életből" – áll a nyilatkozatban.

A liberálisok közötti pengeváltások tegnap is folytatódtak. Dan Radu Rusanu, az NLP alelnöke tegnap ironikusan megjegyezte: Valeriu Stoicát „cserbenhagyja az emlékezete", hiszen nem igaz, hogy önszántából lépett vissza a párt éléről. Rusanu szerint Stoica azért választotta a háttérbe vonulást, mert az NLP vezető testületében elveszítette a többség támogatását.

Két értékes hagyaték került a napokban a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tulajdonába. Fenichel Sámuel bukaresti útjának eredeti kézírásos naplója, levelek, cikkek és más értékes dokumentumok kerültek átadásra dr. Izsák Sámuel nyugalmazott orvosprofesszor jóvoltából. A kollégium igazgatónője, Szőcs Ildikó, valamint a Szabadság nagyenyedi tudósítója, Bakó Botond, a kollégium volt tanára ugyanakkor átvette Fuchs Herman, a Bolyai Egyetem egykori paleontológia tanárának Kolozsvár környékén gyűjtött kövületeit és szakkönyvtárának egy részét, amelyet a család közösségi célokra ajánlott fel. (Részletek a 2. oldalon)

Tavaly ünnepeltük a tábor megalakulásának 10. évfordulóját. Nagyszabású jubileumi kiállításunknak a kolozsvári Bánffy-palotában lévő Művészeti Múzeum adott otthont. Az idei tábor tehát komoly alappal indul.

Be kell vallanom, hogy induláskor még álmunkban sem mertük volna gondolni, hogy megérjük azt a napot, amikor rendezvényünk 11. megnyitóján vehetünk részt – mondta a július 17-i, hétfő esti nyitó ünnepségen az alkotótábor vezetője, Essig Klára festőművész, rajztanár.

Az immár új szakaszba lépett rendezvény a tábor művészeti irányítója, Banner Zoltán művészettörténész mellett olyan jeles meghívottakkal büszkélkedhet, mint Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Buglya Sándor, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotóművészet, Színművészet és Média Szakának vezetője, aki diákjait is elhozta, hogy „tanuljanak látni" az itt alkotó művészektől.

A megnyitón jelen lévő törzsgárda képviselői, Fodor Nagy Éva, Bordy Margit, Tompos Opra Ágota, Gonda Zoltán, Szabó Vilmos, Essig József, Kudor István mellett a tábor, mint eddig még minden évben neves újoncokkal is gazdagodott: Fazakas Tibor Vajdahunyadról, Kalló László Székelyudvarhelyről, Vetró Bodoni Sebestyén András, Tomos Tünde és Demény András Brassóból, Vassy Erzsébet Nagyváradról jött.

Közéjük sorolható Vas Géza fotóművész is, akinek a táj jellegzetes népviseletét bemutató alkotásait már meg is tekinthették a résztvevők. A magyar vállalkozók szövetségének, az EURÉKÁ-nak a képviseletében Ambrus Ádám támogatásáról biztosította a rendezvényt. A Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke, Szrága Zoltán pedig a még csak tervekben létező bánffyhunyadi magyar közösségi ház létrehozásának fontosságát ecsetelte, amely hatásosan működő művelődési központtá fejlődhetne, s állandó kiállítás formájában biztosíthatna helyet a táborban készülő alkotásoknak.

A megnyitó egyben vitafórummá is vált: többek között Banner Zoltán, Adorjáni Dezső Zoltán és Gonda Zoltán fejtették ki a kortárs művészettel kapcsolatos nézeteiket, provincionalizmusról és európaiságról egyaránt szót ejtve.

Szép volna az élet, ha minden ember csak félolyan jó volna, mint amilyennek felebarátját szeretné!

SALVATOR ROSA: KÜLÖNBÖZŐ FIGURÁK – KORABELI MÁSOLATOK címmel, a XVII. század egyik legkülöncebb művészének, Salvator Rosának 55 metszetéről korabeli ismeretlen olasz művész által készítetett másolatát bemutató tárlatot nyitnak meg július 19-én, szerdán 13 órakor a főtéri Művészeti Múzeumban.

BAKOS ATTILA (Magyarország) két kötetét mutatja be a Phoenix Könyvesbolt. Július 21-én, pénteken délután 6 órakor, a nagy érdeklődésre való tekintettel, nem a könyvesboltban, hanem a János Zsigmond Unitárius Kollégium (Brassai-líceum épülete) imatermében vetítéssel egybekötött rendezvényen A Duna Evangéliuma és a Kőtörőfű (a magyar szakrális őstörténet föltárása) című művek kerülnek a közönség elé.

A közönség állva, könnyes szemekkel és hangos ovációval ünnepelte Nagy József koreográfus és Miquel Barceló katalán kerámiaművész Paso Doble című performanszának bemutatóját a 60. Avignoni Fesztiválon, amely a Le Monde című francia napilap keddi kritikája szerint „csodálatos evidenciájával a manapság divatos daraboknak valóságos hasba szúrást jelentő, óriási előadás". A Libération című újság szerint ez a fesztivál legnépszerűbb előadása.

Július 17-én a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas szervezete rendezett a fenti címmel összejövetelt, amelynek kezdetén Fábián Mária igazgató kérésére a résztvevők egy perces csenddel adóztak Balló Áron, a Szabadság fiatal, tragikus körülmények közt elhunyt főszerkesztője emlékének, aki júniusban jelen volt a szervezet hasonló jellegű rendezvényén.

A tegnapelőtti est vendége Benkő Judit, a Kolozsvári Rádió magyar adása komolyzenei műsorainak szerkesztője, valamint Csomafáy Ferenc újságíró volt.

A hangulatos beszélgetés során Benkő Judit elmesélte: olyan műfaj megszerettetésén fáradozik, amelyet kevesen szeretnek és ismernek, de bízik abban, hogy az általa szerkesztett műsorokkal (Zene, zene, zenelánc, Sorsok az operaszínpadon stb.) sikerül elfogadtatnia a komolyzenét és ezen belül az operamuzsikát. Benkő Judit közel két évtizeden át jelentős szakmai tevékenységet végzett, ezenkívül szerkesztői teendői ellátása mellett a Partiumi Egyetemen tanít, és a bukaresti zeneakadémián doktorál.

Szó került még a hangtechnika fejlődéséről, a Kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház másfél évtizedes együttműködéséről, amelynek köszönhetően sikerült bemutatni mind a nyolc Erkel-operát, kiemelve e tény jelentőségét is. Ezt követően szinte magától adódott a kérdés: mit ér a zenész, ha magyar? A választ Bartók Béla életműve is képezheti – derült ki a két beszélgetőtárs párbeszédéből.

Részleteket hallgattunk Erkel Ferenc: Bátori Mária című operájából, valamint Benkő Juditnak Amirás Pálma zongoratanárral pár évvel ezelőtt készített beszélgetéséből.

A zenei fejtörő sem maradt el. A résztvevők Mozart: Varázsfuvola című operájából az Éj királynőjét kellett megnevezzék. A kilencvenedik életévét betöltött id. Kostyák Imre, kolozsvári zenetanár sorsolta ki a nyertest, Ungur Máriát, aki így megnyerte a Caritas ajándékcsomagját.

Július 16-án a Farkas utcai református templomban megrendezett hangversenyen a marosvásárhelyi származású Verdes Zoltán – jelenleg a kolozsvári zeneakadémia hallgatója (Adriana Bera docens növendéke) – lépett fel, akiről már pályakezdő fiatal művészként elmondható: kiváló előadói képességekkel rendelkezik.

A műsoron Beethoven- és Chopin-szonáta, Liszt: Desz-dúr Transzcendens etűdje, valamint Bartók Zongoraszonátája szerepelt. Míg az első mű esetében – Beethoven: Appassionata szonáta – pontosabb interpretáció is elkelt volna, a második, a Chopin-mű előadásakor már sikeresen tolmácsolta a romantikus hangzásvilágot és szenvedélyességet. (Kár, hogy a zongora egyik pedálja felmondta a szolgálatot, és a fiatal művész ezért a darab előadásának rövid megszakítására kényszerült.)

Bartók Zongoraszonátája a szólóest utolsó darabjaként joggal tekinthető a hangverseny fénypontjának: hiteles és a tökéletességhez nagyon közel álló Bartók-előadásmódja a legigényesebb és legszakavatottabb közönség tetszését is elnyerhette.

Napok óta készülődtünk a kolozsvári útra. Két helyre is el kellett érnünk, hogy a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak szánt hagyatékot átvegyük. Útitársammal, Szőcs Ildikó igazgatónővel tudtuk, hogy különleges nap lesz. Baj nélkül megérkeztünk a reggeli órákban már felbolydult autós közlekedésben, és még parkolóhelyet is találtunk. Éppen befordultunk a Jókai utca Főtér felőli sarkán, amikor megpillantottam a szerkesztőség kapuja felett a fekete zászlót. Egy pillanatra meghűlt bennem a vér, de aztán elhesegettem magamtól a baljós gondolatokat, hiszen ott több intézmény is működik.

Először dr. Izsák Sámuel nyugalmazott orvosprofesszort kerestük fel, aki évekkel ezelőtt egy bekeretezett képet ajándékozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak Fenichel Sámuel gyűjtéséből, amelyen egy paradicsommadár kipreparált tollai, valamint egy új–guineai fénykép található. Jelenleg az Iskola Múzeum egyik dísze. A kellemes beszélgetés után, ezúttal Fenichel Sámuel bukaresti útjának eredeti kézírásos naplója, levelek, cikkek és más értékes dokumentumok kerültek átadásra a kollégium számára. Az iskola könyvtárai egy frissen megjelent könyv két példányával is gyarapodtak, dr. Izsák Sámuel jóvoltából. (Magyar utazók a Duna-Tájon, Tanárky Gedeon és Fenichel Sámuel útleírásai, Lucidus Kiadó, Régi Kisebbségkutatás Könyvek sorozat. A szövegeket közölte, bevezette és jegyzetekkel ellátta Losoncy Tóth Árpád, Izsák Sámuel, Budapest 2006).

Miközben az átvételi-átadási jegyzőkönyvet szerkesztettük, a professzor úr íróasztalán észrevettem a Szabadság aznapi számát, benne a gyászkeretes fényképpel. A döbbenet percei következtek. Szőcs Ildikó hitetlenkedve mondta: "de hiszen most volt a 20 éves találkozón, Áron és a kolozsváriak szervezték, évfolyamtársak voltunk, párhuzamos osztályba jártunk". Rövidesen elbúcsúztunk kedves vendégfogadónktól, majd átmentünk a szerkesztőségbe, ahol részvétnyilvánitással töltöttünk néhány percet, és megálltunk egy pillanatra a gyertyákkal és fényképével ékesített íróasztala előtt.

Hangulatunk gyökeresen megváltozott, de végig kellett csinálni, hiszen még hátravolt a második hagyaték, a régi Rákóczi út 23 sz. alatt. Fuchs Herman, a Bolyai Egyetem egykori paleontológia tanára 1996-ban hunyt el. Tanulmányait az I. Ferdinánd Tudományegyetemen végezte a földtan-őslénytan tanszéken. 1946-tól a Bolyai Egyetem tanársegéde, ahol rövid megszakítással, adjunktusként, majd előadó tanárként működik, 1977-es nyugdíjba vonulásáig. Fő kutatási területe az őslénytan. 250 tanulmánya és írása jelent meg, több könyvnek társszerzője. Az enyedi emlékekhez tartozik az 1973-as meghívása a gondolatébresztő diákklubba, az úgynevezett "Vitaiskolába", ahol az Őslények világa címen előadást tartott a kollégium érdeklődő ífjúsága előtt, eredeti kövületekkel ilusztrálva.

Özvegye, Fuchs Erzsébet, és leánya, Bika Erzsébet, aki a Bethlen Kollégiumban végezte a tanítóképzőt, úgy döntöttek, hogy otthon őrzött, főleg Kolozsvár környékén gyűjtött kövületeit és szakkönyvtárának egy részét közösségi céloka ajánlja fel. Xantus Gábor operatőr közreműködésével, a Bethlen Gábor Kollégium vezetősége, személyesen Szőcs Ildikó igazgató elhatározta, hogy otthont ad e hagyatéknak. Reményeink szerint nemsokára a Református Egyházkerület tulajdonába visszakerülő Természettudományi Múzeumban ( Benkő Ferenc alapította 1796-ban, tehát 210 éves ) az ásványok, kőzetek és kövületek termében méltó helye lesz.

Közben gondolataink vissza-visszatértek a szerkesztőségbe. Egy fél életnek, ami Balló Áron főszerkesztőnek adatott, szintén van értékes öröksége. Elkötelezett híve volt az erdélyi magyar újságírásnak. Magas szintű írásait Nagyenyeden is olvasták és értékelték. Alig fél éve járt nálunk, a teljesen megújult fiatal szerkesztőség tagjaival, az író-olvasó találkozón. Akkor nem is sejtettük, hogy utoljára. A helybéliekkel szervezett beszélgetésen az újságíró a jelenlegi és jövőbeni nagyenyedi, de egyben minden olvasóhoz szólt. Gondolatait a mai napig sem felejtettük el. Fontosnak ítélte meg, hogy „a létező lehetőségeket kihasználjuk, az iskolákat megtöltsük, a nyelvet, a kultúrát és öntudatot naponta éltető újságot olvassuk." Intő szavai nem veszítettek érvényükből. Maradandó értékű hagyatékához ez is hozzátartozik.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Superman visszatér – amerikai. – Vetítés: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel 14 és 23 órától.

GYŐZELEM – A farkas, Piroska és a rejtély – Vetítés: 14, 16, 20.30. Állítsátok meg Teréz anyut! – Vetítés: 18, 22.

MŰVÉSZ – A gyermek – belga, francia. – Vetítés: 17 órától, kedvezménnyel. Hogyan repíts ki a házból egy 30 éves agglegényt – amerikai – Vetítés: 19.30, 22.

DÉS

MŰVÉSZ – Lehetetlen küldetés III – amerikai. – Vetítés: 19.30, 22.

TORDA

FOX – X-men: Utolsó összecsapás – amerikai. – Vetítés: 15, 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A Da Vinci-kód – amerikai. – Vetítés: 15, 18, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – The Omen – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Farkasok birodalma – francia. – Vetítés: június 14-16: 17, 19-30 órától.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – A Da Vinci-kód – amerikai. – Vetítés: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 16 órától.

FARKAS U. REF. TEMPLOM

Július 19-én, szerdán este 7 órakor a Nyári koncertek sorozat keretében: Boldizsár Katalin orgonakoncertje. Műsoron: Bach-, von Eijken-, Brahms-, Hindemith-művek.

Az ismert budapesti szerzőpáros Kultúrák találkozása – kultúraváltás című munkájában részletesen foglalkozik az Erdélyből Magyarországra áttelepült értelmiségiek helyzetével, beilleszkedésével. A többórás mélyinterjúk segítségével a kérdezettek „fogadó társadalom"-képét, a bennük korábban belsővé vált „kibocsátó kultúra" és a fogadó társadalom kultúrájának találkozása során átélt szembesülését, a kultúraváltás megélését igyekeztek feltárni. Ennek a kutatásnak az eredményeit összegző tanulmányból idézünk.

A hétfői számban közölt részben – többek közt – az Erdélyből Magyarországra telepedett értelmiségiek mindenekelőtt a lenyűgöző választékot és a kulturált vásárlás lehetőségét, a szolgáltatások fejlettségét, a jóval nagyobb higiéniát jelölték meg mint a legszembeötlőbb különbségeket. Többen is úgy látják, hogy a magyarországi vidék világa jóval közelebb esik az ő otthoni világukhoz, mint Budapest. Mások viszont úgy érzik, hogy a magyarországi vidék is jóval dinamikusabb, mint ami Romániában érzékelhető, a falu–város különbségek jóval kisebbek, mint Erdélyben.

(Folytatás lapunk július 17-i számából)

Milyen különbségeket hangsúlyoznak az Erdélyből jöttek?
(...) A jólét, a lenyűgöző választék érzékelése összefonódik az Erdélyből jöttek szemében a többlet-erőfeszítések szükségességének tudomásulvételével. Egyrészt megállapítják, hogy itt nagyobb a munkaintenzitás, majd azt is, hogy nekik túlmunkákat is kell vállalniuk, hiszen ők itt azokkal az alapokkal sem rendelkeznek, amelyekkel az átlagos magyarországi polgár igen. A relatíve magasabb életnívót látva a frissen érkezettek közül többen nem értik, hogy miért panaszkodnak mégis a magyarok (bár azt is megjegyzik, hogy itt azért kevesebb a panasz és több a cselekvés, erőteljesebb a sikerorientáció, mint Erdélyben). Akik már kissé régebben vannak itt, és szinte kilátástalan küzdelmet folytatnak az anyagi felzárkózásért, már jóval inkább megértőek a magyarok panaszaival szemben: ők már képesek annak tudatosítására is, hogy noha Románia még mindig sok tekintetben változatlan hiánygazdaságához viszonyítva ez fogyasztói társadalom, mégsem a fogyasztói társadalmak csúcsa, s komoly hiányok sújtják az itteni népességet is (lakáshelyzet stb.) A magyarországi jólét és „fogyasztói" társadalom nagyobb fokú kifejlettségéhez társítják az emberi sikeresség anyagi javakban mérését; a divatozásnak, a puritán esztétikumot visszaszorító jelenlétét; a gyerekek anyagi elkényeztetését. Ezek többnyire negatív ítéletek, a föltörekvők magától értetődő puritanizmusának ítéletei, amelyek sorába kapcsolódik az a vélemény is, miszerint az anyaországi magyarok kevésbé kemények, kevésbé felkészültek a sors nehézségeinek elviselésére, mint az erdélyiek.

Ha azzal kell az erdélyinek számot vetnie, hogy miért sikerülnek neki a dolgok olykor mégis kevésbé, az egyik magyarázó modell az, hogy a magyarok kommunikációs készsége kifejlettebb. Már a gyerekek is lezserebbek, jobb svádájúak, felnőttesebbek. Ennek is felemlítik viszont az árát: nagyobb felületesség, érzelmi elsivárosodás. A negatív értékelés ez esetben is lehet a saját hátrány kompenzációja, ám azért több is annál: érzékelik, hogy az anyaországi kommunikáció formailag más szerkezetű, mint az általuk megszokott; az ügyek intézésében ezek a formák eredményesebbnek is tűnnek. Nem látják át azonban, hogy e kommunikációs szerkezetek hogyan kapcsolódnak érzelmi és kulturális tartalmakhoz. Az igazság az, hogy az általuk megfigyelt esetek egy részében vannak ilyen érzelmi és kulturális tartalmak, csak más formájúak, mint a kibocsátó kultúrában megszokottak, s ezért nem érzékelik jelenlétüket; más esetekben pedig valóban hiányoznak ezek.

A szegényebb társadalmakban a szolidaritás égetőbb szükség: ez az egyik ok, amely miatt e társadalmak „közösségibbek" is. Az individualizáltabb társadalmak azonban nemcsak azért kevésbé közösségiek, mert nincs annyira szükségük a szolidaritásra, hanem azért is, mert bennük az egyének felszabadulnak a közösség által rájuk rótt mindenféle kötelezettség és kötöttség alól. Ez egyébként összefügg a jobb kommunikációképességgel is: az egyénnek érvényesítenie, „el kell adnia" magát, s ez más oldalról azt is jelenti, hogy ő lesz az aktív fél.

De szükségszerű-e, hogy a fokozott individualizáció az érzelmek általános kiüresedéséhez vezessen? Ha az individualizáció olyan egyénközpontúságot jelent, amelyben az összes többi egyén versenytárs, akkor szükségképpen. Ám ha az individualizáció csupán azt jelenti, hogy az egyén felszabadul a tekintélykövetés kényszere alól, és maga választ, akkor miért ne lehetne szabadon választott érzelmi kötődéseiben akár gazdagabb is a közösségi társadalmak emberénél?

Részben az érzelmek csökkenő szerepével függ össze az erdélyiek azon állítása – miközben azt hangsúlyozzák, hogy az anyaországiak a világ dolgaira gyakran nagyobb rálátással, sokkal több információval rendelkeznek –, hogy Erdélyben sokkal nagyobb a kultúra, a humán műveltség szerepe, a színház hatása; s mindezekkel is összefüggésben a humán értelmiség, a tanár, az orvos tekintélye a közösségben.

E jelenség megint csak sokrétű. Egyrészt nyilvánvalóan belejátszik az erdélyi magyarság sajátos kisebbségi helyzete: az anyanyelvi kultúra őrzése ez esetben a nemzeti identitás őrzésével egyenértékű. (Mint ahogy az a szintén többek által említett intenzívebb hitélet is.) Másrészt a kultúra ilyen funkciója a közösségi társadalmak velejárója is: a humán kultúra mindig az adott közösség összekötője és szimbóluma.

A racionalizáció csökkenti a kedves ember értékét a sikeressel szemben
Az emberi kapcsolatok Erdélyben egyértelműen intenzívebbek, de az interjúalanyok szavaiból az is kiderül, hogy a kapcsolatteremtésbe sok olyan szempont is belekeveredik, sok olyan tevékenység is átitatódik a kapcsolatteremtés technikáival (hivatali ügyintézés, szakmai tekintélykövetés, politizálás), ami Magyarországon különválik, és ebben a különvált formában sokkal eredményesebben, áttekinthetőbben és racionálisabban működik. Ez a racionalizáció csökkenti a közvetlenséget.

Az egyik interjúalany elmondta, hogy amikor üdvözlésképpen valakinek a nyakába ugrott, az idiótának vélte őt. „És mikortól gondoltad, hogy mégsem vagyok idióta? – Amikor megtudtam, hogy erdélyi vagy." Vagyis amikor észrevette, hogy a másik egy más kulturális kódrendszer szerint viselkedik.

A racionalizáció csökkenti a jó kapcsolatteremtő, a kedves ember értékét a sikeressel szemben. Az erdélyieknek az is feltűnik, hogy itt zártabbak az arcok, kevesebb a mimika, a testi érintés; nagyobb az emberek közti térbeli – és szimbolikus – távolság. Ugyanakkor többen számolnak be arról, hogy a magyarok könnyebben ismerkednek, és kedvesen, segítőkészen fogadták őket Magyarországon. Ám aztán azt is hozzáteszik: egy idő után már nem foglalkoztak többet velük. Erdélyben – mondják – ez nem így van: ott a tartózkodóbb ismerkedést melegebb kapcsolat követi. Néhányan aztán még egy csavart belevisznek az emberi kapcsolatok jellemzésébe: „Az is igaz, hogy ott a végső befogadás igen sokára történik csak meg." Az egymásnak látszólag ellentmondó sajátosságok azonban ugyanabból a társadalomszerkezeti sajátosságból következnek.

Az individualizáltabb magyar társadalomban éppoly természetes a kapcsolatfelvétel gördülékenysége, mint az, hogy egy idő után az egyénre bízzák további érvényesülését: a paternalista támogatás nem tartozik úgy hozzá az élethez, mint Romániában. A közösségi társadalom tovább fogja kézen az egyént (s mert kevésbé tekinti individuumnak, kézen, vállon stb. fogja a szó szoros értelmében is: a közösség része az egyén, testestül-lelkestül); ugyanakkor éppen mert zárt közösség, valóban jóval nehezebben fogad be új (nem a közösség testéből-lelkéből sarjadt) tagokat, mint az individualizált modern társadalom. A közösségben megfigyelhető nagyobb közvetlenség maga is ambivalens. Természetesebb kapcsolat, ugyanakkor természetesebbnek tekintett viszony benne az egyén alávetése, a hierarchiák kényszere is. Nyíltabbak az érzelemkifejezések, elevenebb az érdeklődés az egyén iránt, de nyíltabb a beavatkozás is az egyén életébe; az érzelem pedig nem csak pozitív lehet.

Mindebből következően az individualizáció annak a szempontjából, aki a függés terhei alól szabadulni szeretne, áldás; annak a szempontjából, akinek fontosak a közvetlen érzelmi visszajelzések, sorscsapás lehet. A különbségeket többen az ünnepek jellegének eltéréseiben élik át szimbolikusan: sokan felháborodottan utasítják el a magyarországi ünnepek elüzletiesedését, formalizálódását, devalválódását – kiüresedését. A kulcsmozzanat ebben is az ünnep közösségi jellegének eltűnése.

A kapcsolatteremtés eltérő szerkezete, tartalma, hőfoka egyben a jelrendszer és a jelek dekódolásának eltéréseivel is együtt jár. Mivel az erdélyi kommunikációs mintában több a gesztus, a metakommunikációs jel, az individualizáltabb kultúra jelrendszere az onnan jöttek számára sokszor üres, rosszul vagy félreérthető. Többen panaszkodnak arról, hogy az első időben nehezükre esett behatárolni a fogadó társadalom tagjainak életkorát, társadalmi státuszát (amit otthon kitűnően tudtak „olvasni"). Ahogy az individualizált tömeglét áttekinthetetlenségét és jelrendszere affektivitáshiányát jellemzi egy nyilatkozó: „Itt az ember lábára rálép Jézus, és nem veszi észre, hogy Jézus az."

A kapcsolatok ridegségét érzékelik az erdélyiek az időbeosztás eltéréseiben is. A kibocsátó kultúrában erősebb spontaneitással szemben, úgy tűnik, a fogadó kultúrában mindent megterveznek, „percekkel gazdálkodnak" – jegyzik meg szörnyülködve és/vagy csodálattal. A kiszámított idő, a találkozó határidőnaplóba írása sértő jelkép a közösségi kultúrából jött ember számára, jóllehet a másik számára ez csupán a vendégnek az élet rendjébe való beillesztését jelenti. Természetesen jogos az észrevétel: a naptárba írás valóban eltárgyiasítás; ugyanakkor jogos a másik fél megközelítése is: tárgyi egységekre bontás és beosztott idő nélkül a világ kaotikussá, racionálisan kezelhetetlenné válik. Az időkihasználás különbségei feltűnnek és furcsának tűnnek az erdélyiek szemében olyan esetekben is, amelyet nem találnak sértőnek: csodálkozva jegyzik meg például, hogy a magyarok mennyire kihasználnak minden percet (például a metrón mindenki olvas).

Az időkihasználás a racionalizáció fontos eleme, az viszont, mint tudjuk, a modernizáció egyik kulcsmozzanata. Az elemekre bontás a gépek működésének, és egyáltalán, a modern tudományos paradigmának egyik leglényegesebb sajátossága. Ugyanilyen fontos mozzanat a működési szabályok kidolgozottsága. Az Erdélyből jöttek gyakran figyelnek fel a magyar társadalom jogi szabályozottságára (jogállam), ami ugyan nem jelent feltétlenül kevesebb bürokráciát (sőt: a működő jogállami bürokrácia aprólékosabb és kicsinyesebb lehet), viszont működő, kiszámíthatóbb, korrektebb bürokráciát, körülírt jogköröket, törvényességet képviselhet a korrupcióval, a személyes viszonyokkal, a függésekkel összekavart, a nem működő balkáni bürokráciával szemben. A működőképesség egyik kulcsát interjúalanyaink abban fedezik fel, hogy a szabályok nyilvánosak (míg náluk állandóan változnak, és senki sem ismeri őket).

A nyilvánosság eltérő határai képezik a következő különbséget a kétféle kultúra között. Van, aki megállapítja, hogy Magyarországon szembetűnően erősebbek a szervezetek, különösen az érdekvédő szervezetek. A sajtó színvonala jóval magasabb, és sokkal szélesebb körű nyilvánosságot biztosít. Ennek fontos összetevője, hogy itt elválik a hír a véleménytől, s ez megerősíti az egyéni vélekedés súlyát és lehetőségeit.

A hierarchiák sokkal nyomasztóbbak a kevésbé individualizált kultúrában (ahol a közösség tagja egyben alattvaló is); ugyanakkor nagyobbnak érzik a társadalom mobilitását. A szabályozottabb modern társadalomban, s így Erdélyhez képest Magyarországon is „kasztrendszer" rögződik, finom átmenetekkel és határokkal, a mobilitás viszont kevésbé érzékelhető. Sokkal erősebb érték a stabilitás. Erdélyben, az alávetett közösségi kultúrában nagyobb a lázadó személyiségek becsülete. Az egyén kezdeményezőképessége ott sokkal inkább a hatalom–alávetettek metszetben robbanhat ki, míg Magyarországon a dinamika az itt jóval kifejlettebb vállalkozó szellemben nyilvánul meg. (A lázadó ugyanis a közösség hőse, az individualizált kultúra vállalkozója önmagáé.) Ez a különbség egyébként arra is utal, hogy az erdélyi társadalom a statikusabb – bizonyos pontokon feudálisan mozdulatlan, ahogy egyik interjúalanyunk mondja – a magyar a mozgóbb. Ez a munkahelyeken is érzékelhető. Magyarországon nagyobb a fluktuáció, de ez nemcsak a munkahely elvesztésének veszélyét, hanem a jobb körülmények közé kerülés, az előrelépés lehetőségét is inkább magában hordja.

Az individualizáció, a modernizáció, a racionalizáció úgy működik, hogy egymást erősítő mechanizmusaiknak bizonyos pontokon ki kell térniük egymás elől. Jellegzetes példája ennek, hogy míg a munka megszervezésében, a közélet felépítésében a modernizáció az elemekre bontó, szabályokat állító racionalizáció által tör előre, más vonatkozásokban az individualizmus támogatásával nyerhet pozíciókat. Amikor például interjúalanyaink a munkahelyeket hasonlítják össze, nem a magyar, hanem a román gyakorlat jellemzőjeként említik az olyan lazításellenes intézkedéseket, mint például a kávézás megtiltása a munkahelyen. Jól tudjuk azonban, hogy az egyén efféle igényeinek inkább figyelembevétele, mintsem korlátozása hat pozitíven a munkaintenzitásra (vagyis az individualizáltabb forma itt egyúttal a racionálisabb is). Az iskolában is a romániai gyakorlat a szabályozottabb (kötött tanrend, iskolai fegyelem); a szabadabb – az újonnan jöttek számára olykor botrányosan szabados – magyar iskolai modell mégis individualizáltabb személyiségeket bocsát ki, s ezáltal racionálisabbnak is bizonyul.

Ha interjúalanyainknak a két kultúra által kibocsátott emberek antropológiai különbségeit kell meghatározniuk, akkor érdekes szembeállításokban összegzik tapasztalataikat. Van, aki úgy fogalmaz: kibocsátó kultúrája alkuképes embereket nevel, a befogadó magyar kultúra döntésképeseket. Más szerint a két társadalom különbsége a beosztó és a fogyasztó ember különbségeként jellemezhető. Megint más lényegében ugyanezt a felhalmozó és a vállalkozó különbségeként határozza meg.

Mindezek a megfogalmazások egy premodern hiánygazdaság és egy modernizálódó piacorientált társadalom képét idézik fel. Van, aki úgy tudja a különbséget jellemezni, hogy az ottani társadalomban hamarabb öregszenek meg (használódnak el) az emberek. Ez a relatív fiatalság (hiszen nem a valós életkorok különbségéről, a várható élettartam eltéréséről van szó) mindig az egyén nagyobb fontosságára utal.

Nagyon érdekesen ragadja meg a különbséget egyik interjúalanyunk, aki arról beszél, hogy az őket kibocsátó kultúrájuk a mesék világképe szerint nevelte: a „jó tett helyébe jót várj", a „ki mint vet, úgy arat" morálja, igazsága nevében. S bár nyilván idillikussá tennénk e kultúrát, ha úgy gondolnánk, hogy ez a kép a kultúra minden képviselőjét jellemzi, a szimbólum mégis pontosan ábrázolja a premodern és a modern, a közösségi és az individualizált kultúra közti átlépés határpontját, amelynek túloldalán már az individuális kultúra: az „elveszett illúziók" szabad világa áll.

(Folytatjuk)

Július 31-ig nyújthatják be kárpótlási igényeiket a II. világháború után hadifogságban elhunytak leszármazottai vagy a háború idején munkaszolgálatra kötelezettek. Július 31. jogvesztő határidő!

Amint azt többször megírtuk, kárpótlás illeti meg azokat, akiknek hozzátartozója 1939. március 11. és 1989. október 23. között a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai önkénye miatt életét vesztette; akiknek hozzátartozója a II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból vesztette életét; akiket szovjet kényszermunkatáborba hurcoltak, akik a II. világháború alatt munkaszolgálatot teljesítettek az előbb felsorolt okokból.

A hadifogságban elhunyt magyar honvédekről részletes tájékoztatást nyújt a www.hadifogoly.hu internetes honlap.

Az Országos Lakásügynökség jelzáloghiteles házakat épít a szászfenesi Leányvár-lakónegyedben. Radu Spânu, a megye főépítésze a tegnapi sajtóértekezleten elmondta, kezdetben 92 villaszerű ház építését kezdenék el, 250–500 négyzetméteres telkeken, a beépített felület 120 négyzetméter lenne. Az árak 80–120 ezer euró között változnának, a kivitelezéstől függően. A telket a szászfenesi polgármesteri hivatal koncesszióba adná, az első öt évben négyzetméterenként tízezer lejes bért kellene érte fizetni. Könnyíti a helyzetet, hogy a hivatal már felparcellázta a területet, és a telekkönyvi helyzet is rendezett, hangsúlyozta Spanu.

A lakásépítési program ezúttal nem csupán fiataloknak, hanem mindenkinek szól. A vásárláshoz banki hitelt igényelhetnek, a különböző bankintézetek feltételei szerint, a román állampolgárságú és romániai állandó lakhelyű magánszemélyek, életkortól függetlenül. A hiteligénylőnek meghatározatlan időtartamú munkaszerződéssel kell rendelkeznie, és a család havi keresete legkevesebb 500 euró legyen. Mivel a lakás árának 25%-át előleg formájában be kell fizetni, egy 80 ezer eurós lakásvásárláshoz a bankok körülbelül 60 ezer euró kölcsönt nyújtanak. Ebben az esetben a havi részlet 200 euró körül lenne, a házat pedig megterhelik a kölcsön visszafizetéséig. Az Országos Lakásügynökség által épített lakásokhoz a Román Kereskedelmi Bank, a Transilvania Bank, a BRD Société Générale, a Raiffeisen Bank, az Alpha valamint a Piraeus Bank nyújt hitelt. Radu Spanu szerint a területen már elvégezték a megvalósíthatósági tanulmányt, ami szerint kockázatmentesen építkezhetnek. A környéken ellenben még folytatni kell a közművesítési munkálatokat, mondta Pálffi Zoltán, a megyei tanács alelnöke.

Tegnap újból tüntettek a Greenpeace aktivistái Bukarestben tiltakozásképpen az ellen, hogy Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter nem függesztette fel a környezeti hatástanulmányt a verespataki aranybánya ügyében. Az aktivisták a környezetvédelmi minisztérium fő bejárata elé vonultak, és odaláncolták magukat az épület lépcsőihez.

„Nem értünk egyet azzal, hogy Romániában nem állítják le a verespataki aranybánya engedélyezési folyamatát. Barbu miniszter asszonynak azonnal lépnie kell", jelentette ki Herwig Schuster környezetvédelmi aktivista.

Mint ismeretes, a Greanpeace aktivistái múlt csütörtökön is tüntettek a fővárosban, és egy hetet adtak Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszternek a nemzetközi és romániai jogszabályokat egyaránt sértő folyamat felfüggesztésére.

A hírügynökségek arról is tájékoztattak, hogy a kanadai Gabriel Resources cég állítólag vállalná a Verespatak ügyében kezdeményezett népszavazás költségeinek fedezését. Nicolae Popa, Fehér megyei konzervatív párti politikus a Mediafaxnak elmondta: a legközelebbi megyei tanácsülésen megbeszélik az ügyet. A legnagyobb gond a népszavazás anyagi hátterének a biztosítása, ugyanis a helyi hatóságok nem tudják biztosítani a referendum megszervezéséhez szükséges anyagi hátteret.

A CEC többségi tulajdonának megszerzésére vonatkozó kötelező vételi ajánlatokat kedden, július 25-én nyitják fel, és azt, hogy ki lesz a nyertes legkésőbb két hónapon belül állapítják meg – közölte tegnap Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter.

„Az a véleményünk, hogy mindazok a bankok, amelyek ajánlatot tettek, részt vehetnek a további privatizációs folyamatban" – mondta arra utalva, hogy ezek a bankok valamennyi formális kritériumnak eleget tettek.

Az osztrák Raiffeisen Zentralbank Österreich AG, a magyar OTP Bank Rt. és a National Bank of Greece (NBG) nyújtotta be hétfőn kötelező érvényű ajánlatát a Letéti és Takarékpénztár (CEC) 69,9 százalékos részvénycsomagjára.

A CEC, amelynek 1400 fiókja és 4 millió betétese van, ez év első negyedében mintegy 1,7 milliárd eurós mérlegfőösszeggel zárt.

A két legjobb ajánlatot tevő automatikusan kap lehetőséget majd augusztusban egy módosított ajánlat megtételére, de állítólag a harmadik pályázó is részt vehet a végleges ajánlattételi fordulóban. Győztest várhatóan szeptember közepén hirdetnek. Bukaresti információk szerint azonban akár az év végégig is elhúzódhat a privatizáció folyamata.

Továbbra is vitatott azonban, mennyi is a CEC valós értéke. Pénzügyi elemzők 500 millió euróra teszik a pakett vételárát, a román pénzügyminiszter viszont a könyvérték négyszeresét, ami 700 millió euróra tenné a vételárat.

Előrehozott választásokra készülődik a Szociáldemokrata Párt (SZDP), jelentette ki tegnap Temesváron Mircea Geoană elnök. – Augusztus 15-ig ki szeretnénk dolgozni legalább nagyvonalakban az SZDP kormányprogramját, másrészt pedig folytatni akarjuk a párt modernizálását és megújítását - mondta az SZDP elnöke, aki elmondta, hogy csakis a Petre Roman és a Cosmin Guşă vezette pártokkal szövetkezne.

A francia Auchan kelet-európai terjeszkedése keretében az ősszel belép a hazai piacra is: első szupermarketjét Bukarestben nyitja meg, 15 800 négyzetméteren. Az átlagos napi vásárlószámot a cég 25 ezerre várja.

A következő tíz évben az Auchan mintegy húsz hipermarketet tervez nyitni Romániában, évi átlag kettőt. Egy-egy áruházának beruházási költségei elérik a 30–40 millió eurót. Országos szinten jelenleg a francia Carrefour és a Cora uralja a hipermarketpiacot, két-két bukaresti áruházzal.

A 11 országban jelen lévő Auchan tavaly 33,6 milliárd euró konszolidált forgalom mellett 750 millió euró adózott nyereséget ért el.

A Nyolcak általánosságban pártolják az energiapiacok nyíltságának és átláthatóságának elvét, s szavakban Oroszországgal is elfogadtatták az általa tíz év alatt sem ratifikált energiachartát, míg az atomenergia vonatkozásában nyíltan elismerik nézetkülönbségeiket, utalva Németország különállására a globális energiabiztonságról szentpétervári csúcstalálkozójukon jóváhagyott akciótervükben.

A Nyolcak (G8: a hét vezető ipari demokrácia és az energiakészletekben dúskáló Oroszország) elfogadják a „nyílt, átlátható, hatékony és verseny jellemezte piacok" elvét – áll a Nyolcak állam- és kormányfőinek vasárnapi munkaülése után közzétett akciótervben.

Ezt a kitételt az Európai Unió éppúgy engedményként könyvelheti el Oroszország részéről az akciótervben, mint az energiacharta elveihez való csatlakozást. Az energiachartát ugyanis, amely piaci szellemű, átlátható szabályok alkalmazására ösztönzi az aláíró államokat a szállítások, a tranzit és a beruházások területén, Oroszország 1994-ben aláírta, de azóta sem ratifikálta.

Moszkvai megfigyelők azonban kétségbe vonták, hogy Oroszország csakugyan alkalmazni készül ezeket az elveket, például a gázcsőrendszeréhez való diszkriminációmentes hozzáférés lehetővé tételével. (Oroszország a csúcs küszöbén törvényben is megerősítette a csőrendszert birtokló Gazprom kizárólagos exportjogát, amelynél fogva az állami ellenőrzésű monopóliummal kell társulnia minden olyan cégnek, amely gázt akar kitermelni Oroszországban, vagy rajta keresztül akar szállítani.)

Az energiacharta versenyelveinek említése fejében viszont Oroszország elérte, hogy az akcióterv hangsúlyozza: „különösen fontos", hogy a termelő országok (nem csak a fogyasztók) energiacégei is világszerte befektethessenek, s részt vehessenek a (különösen jövedelmező) értékesítésben is (nem csak a kitermelésben és a feldolgozásban).

A Gazprom a külföldi cégeket csak olyan mértékben engedi be az oroszországi kiaknázásba, amilyen mértékben ennek fejében tulajdonrészeket kap tőlük értékesítő hálózataikból. Ilyen részvénycserébe eddig csak a Gazprom két német partnere, a BASF és (két nappal a csúcs előtt) az E.ON ment bele, németországi, illetve magyarországi leányvállalatokon osztozva vele.

Tony Blair brit miniszterelnökkel találkozva a G8-csúcs margóján Vlagyimir Putyin orosz elnök rámutatott, hogy a brit vállalatok kiterjesztik tevékenységüket az orosz piacon, s reményét fejezte ki: az orosz cégeknek is módjuk lesz Nagy-Britanniában működni.

Míg a Nyolcak akcióterve az energiabiztonság tekintetében elkendőzi az ellentéteket Európa és Oroszország között, addig az atomenergia vonatkozásában elismeri a nézetkülönbségeket Németország és a többiek között.

Ugyanakkor a G8 akcióterve az atomenergetikai ipar nagyarányú fejlesztését irányozza elő, amit az ellátás (kínálat) biztonságának javítása mellett környezetvédelmi érvvel is alá próbál támasztani.

„Azok közülünk, akiknek az atomenergia biztonságos felhasználására és fejlesztésére irányuló terveik vannak vagy ilyen terveket fontolgatnak, úgy vélik, hogy ez a fejlesztés hozzá fog járulni a globális energiaellátás biztonságához, és egyidejűleg csökkenteni fogja az ártalmas légszennyezést és kezelni a klímaváltozási kihívást" – fejtegették a Nyolcak vezetői.

Az atomenergia nem gerjeszt üvegházgázokat, s ennyiben nem károsítja a Föld légkörét. Ezzel szemben megoldatlan a veszélyes nukleáris hulladékok tárolása, az atomerőművek terrortámadásoknak vannak kitéve, s fennáll az atomfegyverek terjedésének fenyegetése is.

Fék nélkül maradt a Dacia
Hétfőn délután egy óra tizenöt perckor az Aurel Vlaicu utcában balesetet szenvedett a 27 éves kolozsvári V. Sergiu. A fiatalember 1310-es Daciájának meghibásodott a fékrendszere, aminek következtében az autó elhagyta az úttestet, majd felborult, és az útszéli zöldövezetben landolt. A balesetben a gépkocsivezetőn kívül a 23 éves C. Ioana Maria is megsérült, de egyikük sincs életveszélyben.

Ledobta magát a hatodikról
Öngyilkosságot követett el egy kolozsvári férfi. Az 59 éves I. Ştefan hajnalban, öt óra után néhány perccel kivetette magát Vidaru utcai tömbházából, a 6. emeletről. Azonnal szörnyethalt. Tettének okát nem hozták nyilvánosságra.

Kismotoron érte a halál
Hétfőn reggel fél 10 órakor Torda és Aranyosgyéres között, az E60-as országút szélén lelte halálát egy idős férfi. A 76 éves tordai C. Vasile egy kismotort vezetett, amikor is rosszul lett. Félrehúzott, megállt, majd nemsokára utolérte a halál.

Kiskorúak rabolták ki
Májusban, mint már lapunkban erről beszámoltunk, három ismeretlen fiatal a Meszes utcában, lakása közvetlen közelében kitámadta a kolozsvári G. Mariát. A rablók kitépték kezéből a táskáját, amelyben pénz és egyéb javak voltak, majd elszaladtak. A rendőröknek hamarosan sikerült azonosítani a vélt tetteseket, az egyaránt kolozsvári és 15 éves P. Mihai Vasilet, C. Daniel Florint, valamint P. Dan Gabrielt, akik beismerték tettüket. A 300 új lejes kár egy része helyben megtérült, a többi hányada pedig az azóta eltelt időszakban. A tinik ellen csak most emeltek vádat, szabadlábon védekezhetnek.

Razzia tordai szórakozóhelyeken
Szombat este 10 és vasárnap hajnali 2 óra között nagyszabású razziát tartott a tordai és a Torda-környéki falvak rendőrsége, közúti, valamint szórakoztatóipari vonalon. Az akció során mintegy félszáz személyt igazoltattak, és 28 pénzbírságot róttak ki 3560 lej értékben. Elcsíptek két ittas gépkocsivezetőt, tetten érték a 18 éves hadrévi D. Cristiant, aki szekerével egy mezőről 300 lej értékben lopott zöldségeket szállított, továbbá megbüntették a koppándi diszkó ügyvivőjét, G. Săndelt, mivel a szerzői jogok megsértésével sugárzott zenét a szórakozóhelyen.

Nem porolni vitték a szőnyeget
Két kiskorú tolvajt ért tetten a rendőrség. A helyi, 17 éves D. Bianca és a 15 éves H. Marinela akkor akadt fent a rendőrök „hálójában", amikor a Fântânele utca egyik tömbház-lakásából egy szőnyeget loptak el. A 300 lejes kár megtérült, a két lány ellen minősített lopás vádjával indult nyomozás.

Ma reggel az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szállodájában megnyílik a július 23-ig tartó V. UNISO Nyári Egyetem, amelynek témája: Az egyetem és a gazdaság — partnerek a nevelésben és a szakképzésben. Szervezői a Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a franciaországi Rouen-i Egyetem, valamint a felsőfokú oktatás és a gazdasági-társadalmi partnerségért Országos Ügynökség (ACPART), de együttműködik velük a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is.

Tegnap a sajtónak Marius Bujita rektor, Sorin Eugen Zaharia ACPART-igazgató és Mohamed Ketata (Rouen-i Egyetem) elmondták: az előadásokon 33 intézmény (ebből 22 egyetem) közel 80 képviselője vesz részt, a hazaiakon kívül, Spanyolországból, Olaszországból és Franciaországból. A mai napon előad, többek között, Jonathan Scheele, az Európa Bizottság romániai küldöttségének vezetője.

Az ülésszaktól a szervezők azt várják, hogy tágítja a mozgásteret, amelyben a felsőoktatási intézmények nagyobb szerephez juthatnak a tartós helyi és regionális fejlesztésben, a munkaerőpiac kihívásainak megoldásában.

Július 30-án, vasárnap tartják a III. Magyarvistai Falunapokat – tudtuk meg Felházi Zoltántól, a Magyarvistai Református Egyházközség lelkészétől.

A műsor reggel tíz órakor az iskolában kezdődik népi társasjátékokkal, fél tizenegykor a templomban megnyitó istentiszteletre, köszöntésekre, a kórus fellépésére kerül sor.

Ezt követően, 12 órától a központi Kalodában a Kalotavár alapkövének letételére kerül sor, majd 14 órától hagyományos ételeket készítenek és árusítanak: kürtőskalács, lángoló mangalica zsírral, házikenyér.

Délután fél háromtól a résztvevők több program közül választhatnak: az óvodások, kisiskolások, ifjak rövid, népi humoros előadással készültek, az érdeklődők cifraszobákat, istállókat tekinthetnek meg, elsajátíthatják a gyöngyfűzés, kőfaragás, szövés rejtelmeit.

Ugyanakkor művészeti alkotásokból, régi fényképekből nyílik kiállítás.

Fél négytől a templom bemutatására, négytől pedig ünnepi istentiszteletre kerül sor. Öt órakor díszfelvonulás a faluban. A vasárnapi programot a 7 órakor kezdődő játék-, népdal- és néptáncbemutató, valamint utcabál zárja. A részvevők között tombolát sorsolnak ki.

– Imádkozzunk, ünnepeljünk, emlékezzünk, találkozzunk! – hangsúlyozta a lelkész.

A szervezők felkérik mindazokat, akik részt kivánnak venni a rendezvényen, hogy szándékukat időben jelezzék. Határidő: július 28.

Jelentkezni lehet Felházi Zoltán és Felházi Klára lelkipásztoroknál a 0264-271420-as vezetékes telefonon, illetve a 0744-913173-as mobilszámon.

Július 9–16-a között immár negyedik alkalommal került sor az Aranyosszéki néptánc- és kézműves táborra a Kolozs megyei Várfalván. A tábor résztvevői egy hét alatt számos tevékenység közül választhatnak és elsajátíthatták az aranyosrákosi és gerendkeresztúri táncrendet is.

– Közel kétszáz résztvevője volt az idén a tábornak – tudtuk meg Kolozsi Ernőtől, a várfalvi RMDSZ elnöktől, aki azt is elmondta, hogy a táborba jelentkezettek nagy része 7–14 év közötti gyerek. Igaz, hogy nincs felső korhatár, és még 56 éves résztvevőjük is volt, de úgy látszik, hogy ezennel inkább a kisebbek érdeklődését keltette fel a tábor. – A környékbeli gyerekeken kívül érkeztek hozzánk Magyarországról a testvértelepülésekről, de itt nyaral nálunk egy New York-i kisfiú is –mesélte az RMDSZ elnöke.

A néptánctáborban a kicsik és nagyok is aranyosrákosi és gerendkeresztúri táncokat tanultak Könczei Csongor irányításával. A gyerekek csoportokban felváltva tanultak táncolni, és részt vettek kézműves foglalkozásokon is. Nem hanyagolták el a népdaltanítást sem, a táborlakók minden nap új népdalt tanulhattak az oktatóktól.

Egy átlagos napon délelőtt néptánc és kézműves foglalkozásokra (korongozás, fazekasság) került sor, az ebédszünet és a pihenő után pedig újra kezdődött a délelőtti program. Este pedig először a kisebbek, majd a nagyobbak számára táncházat rendeztek.

A tábor szervezői minden évben beiktatnak egy pihenőnapot a heti programba, amelyen a gyerekeknek környékbeli kirándulásokat szerveznek. A tavaly ugyan az árvíz miatt meghiúsult ez a szabadidős program, de az idén semmi sem akadályozta meg a kis kiruccanást. Szerdán a tábor résztvevői a Szénégetőre mentek flekkent sütni. – Itt van a közelben – magyarázta Kolozsi Ernő. Egy tisztást neveznek így a vár mögötti erdőben – derült ki.

– A gyerekek a falubeli családoknál voltak elszállásolva – folytatta Kolozsi Ernő –, és itt meg kell említenem a falu lakóinak példás hozzáállását. Amellett, hogy a táborban résztvevő fiataloknak szállást adtak, különböző adományokkal járultak hozzá ahhoz, hogy a táborban mindenki jól érezze magát. Az idén túljelentkezést tapasztaltunk, hiszen most már a tavalyi 150-es létszámot is meghaladta a táborra jelentkező gyerekek száma. De ez sem okozott gondot a falu lakóinak, hiszen még több gyerek elszállásolását magukra vállalták – fogalmazott Kolozsi.

Szombaton gálaműsorral zárult a tábor, ahol mindenki bemutathatta, hogy mennyire volt eredményes az idei néptánctábor Várfalván.

Az Aranyosszék Alapítvány a helyi polgármesteri hivatallal közösen szervezte az idei tábort, de a rendezvényt a Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány is támogatta.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újságírói szakának több mint húsz végzőse tiltakozott kedden a tanszékvezető menedzseri inkompetenciája ellen. A hallgatók az egyetem vezetőségének címzett, nyílt levelet tartalmazó szórólapokat osztogattak szét, amelyben Ilie Rad tanszékvezetőnek „menedzseri inkompetenciáját" rótták fel.

„Úgy véljük, az egyetlen megoldás a már több újságírói generáció által jelzett konfliktus rendezésére Ilie Rad tanszékvezetői tisztségből való lemondása", állítják a tiltakozók.

A 2005–2006-os tanév végzősei a nyílt levélben azt róják fel, hogy a jelenlegi program lényeghiányos, a gyakorlati műhelyek nem érik el céljukat, mert az egyetemisták nem rendelkeznek technikai felszereléssel, az egyetemen pedig feszült légkör uralkodik a hallgatók és a tanárok között Ilie Rad miatt, aki nem vette figyelembe az egyetemisták panaszait, jelzéseit.

Ilie Rad megkérdőjelezte az ellene felhozott vádakat, és azt nyilatkozta, hogy a végzősök megtagadták a párbeszédet, és a tiltakozást részesítették előnybe.

„Az újságírói szak tanszékvezetői tisztségének elfoglalása után rendet és fegyelmet teremtettem, ugyanakkor hozzájárultam a költségvetési hiány csökkentéséhez", nyilatkozta Rad, hozzátéve, hogy nem mond le tisztségéről.

A polgármesteri hivatal által összeállított határozat-tervezet szerint az önkormányzat társult volna egy erre a célra kiválasztott céggel, a befektetés nyomán 200 hektáron létrehozták volna a közművesítési hálózatot, és felépítettek volna egy lakónegyedet, egyszersmind beépíthetővé tették volna a már odaajándékozott telkeket.

A javaslat nem aratott osztatlan sikert. A tanácsi szakbizottság tagjai úgy nyilatkoztak: az önkormányzat jobban tenné, ha a saját maga által felállított és érvényesített szabályoknak megfelelően jár el a jövőben is, azaz, a közvetlen társulás helyett kiírna egy versenytárgyalást.

A legtöbb tanácsos ezzel egyetértett. Mivel így a határozattervezet alapjaiban módosul, ésszerűbbnek tartották a döntést elhalasztani péntekre, amikor délután két órától azonnali tanácsülést tartanak, amelynek ez lesz az egyetlen napirendi pontja.

A polgármesteri hivatal szakemberei szerint össze kell állítani egy olyan megfelelő határozat-tervezetet, amelybe belefoglalják az elhangzott Szociáldemokrata- és Nemzeti Liberális Párti, illetve RMDSZ-es javaslatokat is. Ezek zömmel a versenytárgyalási feltételekre, illetve a majdani lakónegyed jellemzőire vonatkoznak.

László Attila RMDSZ-es tanácsos lapunknak elmondta: ezúttal is ugyanolyan feltételeket szeretnének szabni, mint a szamosfalvi legelőre épülő ifjúsági negyed esetében: a kiválasztott cég és az önkormányzat közös vállalatot hozna létre, amelyben a város adná a földterületet – ez lenne az alaptőke 51 százaléka, a cég pedig készpénzben nyújtaná a hátralevő 49 százalékot.

Ezáltal az önkormányzatnak lehetősége lenne arra, hogy a munkálatokat befolyásolja, és elérje azt, hogy lehetséges legyen a közművesítés kiterjesztése a Funar által elajándékozott mintegy 60 hektárnyi területre is.

A határozatba mindenképpen bele kell foglalni mindazt, amit egy ilyen lakónegyed igényel – nyomatékosította László Attila – hiszen 200 hektár körülbelül akkora, mint a mai Monostor-negyed kétharmada, ehhez rendőrörs, iskola, óvoda stb. szükséges. – Nem építhetünk gettót – fogalmazott a politikus.

A tanácsülésen elhangzott még egy olyan javaslat is, hogy a teljes területet adják el egy vállalkozónak, és hagyják, hogy az legjobb belátása szerint közművesítse, építse be és értékesítse azt. – Így fog a leghamarabb felépülni a negyed – érveltek, hozzátéve: az önkormányzat nem vállalkozás, és nem lenne szabad befektetésekkel foglalkoznia.

Ezt a javaslatot azonban elvetették, a péntekre halasztást és a versenytárgyalásos megoldást azonban a városatyák túlnyomó többsége elfogadta.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5853 lej, 1 USD = 2,8646 lej, 100 magyar forint = 1,2874 lej.

Jó állapotban lévő kerékpár eladó. Telefon: 0264/590-048. (0010)

Bútorozatlan kiadó kétszobás lakást vagy garzont keresek 9 éves fiammal, a központhoz közel, elérhető áron. Telefon: 590-485, 591-808. (0005)

Megbízható fiatalok főbérlő nélküli egy- vagy kétszobás kiadó lakást keresnek csendes helyen. Telefon: 0741-915638. (0006)

Szép sikert értek el a magyar vívók: a férfiaknál kardban Nemcsik Zsolt, párbajtőrben pedig Boczkó Gábor megnyerte a 2005–2006-os Világkupa-sorozatot.

A két szakág utolsó versenyére Teheránban került sor. Párbajtőrben egyedül Boczkó volt érdekelt a magyarok közül, ő aranyérmet szerzett.

A kardozók emelt szorzójú Grand Prix-jén Nemcsik Zsolt ötödik lett, de ez is elég volt neki a végső sikerhez. Decsi Tamás hetedikként zárt, Lengyel Balázs a legjobb 16-ig, Lontay Balázs pedig a 32-ig jutott a 14 ország 75 vívóját felvonultató mezőnyben. Csapatban a magyar kvartett ezüstérmes lett, miután a döntőben kikapott az ukrán válogatottól.

Demeter Józsefet (1987), Madaras Ádámot (1991), Fábián Lászlót (1993) és Sárfalvi Pétert (1999) követve a magyar öttusasport ötödik férfi egyéni Európa-bajnoki aranyérmét szerezte Balogh Gábor vasárnap, a budakalászi kontinensviadalon.

A negyedik helyen végzett a Vörös Zsuzsanna, Füri Csilla, Máthé Vivien összeállítású magyar csapat a budakalászi öttusa Európa-bajnokság női váltóversenyében. Győzött a lengyel trió, a brit és az orosz együttes előtt.

A magyarok nem kezdtek rosszul, a lövészet után a negyedikek voltak, a második számban azonban korántsem remekeltek, a pástokon csak a nyolcadik legjobb produkció volt az övék, ezzel pedig összetettben a hetedik pozícióba estek vissza. Az úszással aztán nem változott sokat a helyzet, a jól sikerült lovaglással viszont a harmadik helyre kerültek.

A futásnál viszont a magyarok már az első körben, nem sokkal a rajt után a negyedik pozícióba csúsztak vissza, viszont ezt a helyet megőrizték.

Az Európa-bajnokság kedden a férfiak váltóversenyével zárult. Az egyéni és csapatsiker után Balogh nem szerepelt, a szövetségi kapitány döntését nagyban megkönnyítette, hogy a Horváth, Kállai, Fülep összeállítású trió az elmúlt években számos versenyt nyert meg.

Aranyosgyéresi Sodonyipar-CFR–Zalaegerszegi Tekeklub 2890–2719 fa (egyéniben: 5–1). A hét végén Aranyosgyéresen mérkőzött a két csapat. A magyar bajnokság ezüstérmese ez alkalommal viszonozta a Kolozs megyeiek tavalyi látogatását. Egyébként is mint régi ismerősök üdvözölték egymást, többen közülük nemcsak klubszinten hanem a válogatott mérkőzésekről is ismerik egymást. Utóbbiak között megemlíthetjük a helyiek edzőjátékosát, Dumitru Beşét és Petruţ Mihălcioiut és a magyarországi többszörös csapat- és egyéni világbajnok Fehér Lászlót. A magyarok edzőjátékosa nagyon hasznosnak vélte ezt a felkészülési mérkőzést.

Érdekesség, hogy zalaegerszegieknek van egy román idegenlégiósa Claudiu Boantă személyében – a vendégek Vajdahunyadról igazolták a fiút.

A barátságos mérkőzés nem a megszokott módon folyt le, csak 100–100 golyót gurítottak a játékosok.

Mihăilă Curta aranyosgyéresi játékvezető a következő részeredményeket jegyezte: Dumitru Beşe–Fehér László 515–479, Zenkó Alpár–Kiss Tamás 483–460, Ioan Figlea–Nemes Attila 465–459, Petruţ Mihălcioiu–Németh Csongor 489–441, Grigore Blaga–Járfás László 441–451 és Cornel Popa–Claudiu Boantă 497–429.

Ártatlannak vallja magát Jan Ullrich német országúti kerékpáros, akit doppingolással vádolnak a spanyol hatóságok. Az 1997-es Tour de France győztese saját honlapján azt írta, hogy mindenkit, így őt is, addig ártatlannak kell tekinteni, amíg nincs bizonyítva a bűnösség. A doppingvádak miatt az idei Tourtól távolmaradó Ullrich jogi képviselője arra kérte a spanyol illetékeseket, hogy pontosan közöljék, mivel vádolják védencét. A T-Mobile csapat szombaton jelentette be, hogy felbontja Ullrichhal a szerződést, amennyiben a bringás nem reagál az őt ért vádakra.

A Süddeutsche Zeitung című lap korábban arról számolt be, hogy a spanyol rendőrség lefoglalt egy füzetet, amelyben tételesen, napra lebontva felsorolták, Ullrich melyik nap, milyen tiltott szert szedett a tavalyi Tour de France-on. A T-Mobile felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA) és felajánlotta segítségét a tiltott szerekkel szembeni harcban.

Az elmúlt napokban első ízben rendezték Marosvásárhelyen az Országos Cserkész Labdarúgó-bajnokságot a helybeli Bosco Szent János cserkészcsapat és a 021 sz. Petki Dávid cscs. közös szervezésében. A találkozót három korcsoportban rendezték: I–VIII. osztályosok, IX–XII. osztályosok és főiskolások.

A résztvevő együttesek között találtuk Maros, Hargita és Kolozs megye képviselőit. A szamosújváriak két csapattal indultak, akiket a szurkolók mellett kisebb mazsorettcsoport is elkísért. Az 51. sz. Czetcz János csapat második együttese az élen, az I. csapat pedig a negyedik helyen végzett.

A legjobb csapatokat és a gólkirályt értékes díjakkal jutalmazták a szervezők.

Még tart az átigazolások időszaka labdarúgásunkba. A B-ligában szereplő Dési Egyesülés háza táján is bőven van újdonság. Legelőször említjük a Kolozsvári CFR-Ecomaxtól jött Ştef kapust és Băcneanu középpályást, de véglegesítették az Aranyosgyéresi Sodronyipartól érkezett Turbuţan hátvéd, illetve az Urziceni-i Unirea volt bekkje, Ştreangă szerződtetését is. Ugyancsak az elmúlt napokban érkezett Désre Sabou középpályás a Nagyszalontai Liberty együttesétől.

George Ciorceri edző néhány ifjúsági játékost is szerepeltetett a legutóbbi barátságos találkozókon. Többek között Adrian Boroştean, Papp, Popovici, Ionuţ Boroştean és Andrea (a legutóbbi a CFR-től) fiatalok egészítik ki az új bajnokságra készülő keretet.

A bajnok Debrecen idegenben, a kupagyőztes FC Fehérvár otthonában egygólos előnyt szerzett a csütörtöki visszavágóra a labdarúgó Szuperkupában.

Szuperkupa, első mérkőzés: Székesfehérvári FC Fehérvár–Debreceni VSC-AVE Ásványvíz 0–1 (gól: Bogdanovics – 4. perc; piros lap: Vincze – 26. perc, Fehérvár).

Orvosai szerint túl van a veszélyen a Juventus volt labdarúgója, Gianluca Pessotto, akit egy torinói klinikán ápolnak öngyilkossági kísérlete után. A kórházi tájékoztatás szerint „rohamosan javul" a 35 éves sportember állapota, ennek ellenére egy ideig még az intenzív osztályon kezelik tovább. Pessotto, aki sportigazgatóként dolgozott a torinói egyesületnél, június 27-én leugrott a klubház tetejéről, és súlyos belső sérüléseket szenvedett, több csontja is eltörött. Kétszer műtötték meg, majd napokig mesterséges kómában tartották.

Az olasz labdarúgó bundabotrányban érintett négy klub, a Torinói Juventus, a Fiorentina, az SS Lazio és az AC Milan is fellebbezett a római sportbíróság első fokú ítélete ellen.

A Juventust megfosztották az utóbbi két bajnoki címétől és száműzték a másodosztályba, ahol a következő idényt 30 pont levonással kell kezdenie.

A Fiorentina 12, a Lazio 7 pont mínusszal indul a Serie B-ben. A Milantól 44 pontot levontak a 2005– 2006-os évadbeli teljesítményéből, ám így is maradhat az élvonalban, viszont nem vehet részt a Bajnokok Ligája 2006–2007-es kiírásában. A milánóiak 15 pont levonással kezdik a következő idényt.

A botrány május 5-én robbant ki. A kulcsfigura Luciano Moggi, a Juventus azóta lemondott elnöke volt, akit azzal vádoltak, hogy a 2004–2005-ös szezonban játékvezetők segítségével manipulálta a csapat mérkőzéseinek eredményét, fenyegetéssel próbált futballistákat arra rávenni, hogy a klubhoz szerződjenek, továbbá nyomást gyakorolt Marcello Lippi szövetségi kapitányra a válogatott keretek kialakításakor. Később a másik három klub és több személy csalására fény derült.

A másodfokú ítéleteknek július 24-ig meg kell születnie, mert az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA) 25-ig kell eljuttatni a nemzetközi kupás nevezéseket.

A ghánaiakat irányító Ratomir Dujkovics a 17. szövetségi kapitány, aki megválik posztjától a németországi labdarúgó-világbajnokság után. A szerb szakember – akinek szerződése az év végéig szólt – egyetlen afrikai csapatként a nyolcaddöntőbe vezette tanítványait a vb-n, ahol 3–0-ra kikaptak a braziloktól.

A vb után is maradtak posztjukon (15): Angola: Luis Oliveira Goncalves, Szaúd-Arábia: Marcos Paqueta, Spanyolország: Luis Aragones, Hollandia: Marco van Basten, Csehország: Karel Brückner, Svájc: Köbi Kuhn, Tunézia: Roger Lemerre, Ukrajna: Oleg Blohin, Portugália: Luis Felipe Scolari, Franciaország: Raymond Domenech, Svédország: Lars Lagerbäck, Brazília: Carlos Alberto Parreira, Ecuador: Luis Fernando Suarez, Paraguay: Anibal Ruiz, Togo: Otto Pfister.

Távoztak (17): Anglia: Sven-Göran Eriksson, Argentína: Jose Pekerman, Ausztrália: Guus Hiddink, Koreai Köztársaság: Dick Advocaat, Elefántcsontpart: Henri Michel, Horvátország: Zlatko Kranjcsar, Irán: Branko Ivankovics, Japán: Zico, Lengyelország: Pawel Janas, Szerbia-Montenegró: Ilija Petkovics, Németország: Jürgen Klinsmann, Olaszország: Marcello Lippi, Egyesült Államok: Bruce Arena, Trinidad és Tobago: Leo Beenhakker, Mexikó: Ricardo La Volpe, Costa Rica: Alexandre Guimaraes, Ghána: Ratomir Dujkovics.

Az FC Barcelona labdarúgócsapata öt évre szóló megállapodást kötött az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF). A szerződés részleteit egyelőre nem árultak el, arra majd a szervezet augusztus 11-i, New York-i ülésén kerül sor.

Annyit azonban elmondtak, hogy az egyezség révén az UNICEF emblémája szerepelni fog a katalán együttes mezén. Az FC Barcelona volt az egyetlen európai sztáregyüttes, amelynek felszerelésén nem volt hirdetés.

Guinness-rekordot döntöttek a magyarországi Sárvári Sakk Klub petanque szakosztályának versenyzői, akik 40 óra 37 percen keresztül dobálták a golyókat.

A helyi gyógy- és wellnesfürdőben két csapat küzdött egymással a maratoni versenyen, szombat reggel hat órától; – a rekordkísérlet – amelyet végig videóra rögzítettek – szigorú szabályok szerint zajlott, óránként csupán öt perc pihenőidőt kaptak a játékosok, a helyszínt pedig nem hagyhatták el.

„Ki lehetett bírni, ezt mindenki maga vállalta" – nyilatkozta a verseny helyszínén Süle Miklósné, a rekordkísérlet résztvevője, a rendezvény főszervezője.

Hozzátette: a rekordkísérlet előtt több alkalommal konditeremben végeztek állóképesség-fejlesztő gyakorlatokat, és felkértek egy táplálkozási szakértőt is, aki segített összeállítani étrendjüket annak érdekében, hogy a fokozott fizikai igénybevételt jobban bírják a versenyzők.

„A kísérlettel önmagunknak is szerettünk volna bizonyítani, de célunk volt Sárvárt hírnevének öregbítése és a petanque játék népszerűsítése is" – fűzte hozzá Süle Miklósné.

A csúcsdöntésre ellátogatott a Magyar Petanque Szövetség elnöke, Szabó József is, aki szerint Sárvár a magyar petanque egyik fellegvára, sőt, itt folyik Magyar-országon a legjobb utánpótlás-nevelés is.

A maratoni versenyt vasárnap este fél 11 után néhány perccel fejezték be a résztvevők, megjavítva ezzel a németek 36 óra 2 perces rekordját.

A rekord beállítását a videofelvétel mellett tanúknak is bizonyítaniuk kell, de remény van rá, hogy a csúcstartók – Süle Miklósné, Horváth Krisztián, Janzsó Miklós, Janzsó Gábor, Sinka Tiborné és Kasza Gyula – neve hivatalosan is bekerülhet majd a Guinness Rekordok Könyvébe.