A munkavállalók toborzása már az utcán történik, de így is kevés a jelentkező
(Rohonyi D. Iván fevétele)

Sorra panaszkodnak a Romániába érkező, illetve a hosszabb-rövidebb ideje nálunk tevékenykedő külföldi vállalatok, hogy az általuk létesített vállalkozások nem találnak megfelelően képzett munkavállalókat. A jelenség fő oka a külföldön munkát vállalók egyre nagyobb száma, illetve az itthon maradt munkaerő jelentős részének alacsony és rossz minőségű képzése. Kiútnak a hazai bérek megemelése látszik, amelynek hatására a jelenleg külföldön dolgozó, megfelelően képzett és előnyös tapasztalatokkal rendelkező munkavállalókat haza lehetne csalni. (Részletek az 5. oldalon)

Jakab Istvánt, a pénzügyminisztérium RMDSZ-es államtitkárát helyettesíteni fogják, de nem az RMDSZ által javasolt személlyel, hanem más koalíciós párt képviselőjével – közölte tegnap Sebastian Vlădescu.

A pénzügyminiszter hozzátette: sikerült elérnie, hogy a tárcának négy államtitkára legyen, s nem pedig három, ám egyelőre nem született döntés arról, hogy az új államtitkárt a demokraták, a liberálisok vagy a konzervatívok adják.

– Egyetlen kérésem az volt, hogy szakember legyen – mondta Vlădescu.

A koalíciós kormánypártok vezetői hétfőn döntötték el, hogy hány államtitkárt érint az átszervezés, és hogy a megmaradt tisztségek melyik pártokat illetik meg. A megegyezés értelmében az államtitkárok számát 30 százalékkal csökkentették, vagyis 82-ről 52-re. Szerdán bejelentette, hogy az államtitkárok számát minden minisztériumnál csökkentették.

A verespataki aranykitermelést tervező cég és a környezetvédelmi minisztérium közötti „közeledést" jelképező „nászággyal" tiltakoztak tegnap a Greenpeace aktivistái a környezetvédelmi minisztérium előtt.

A törvénytelenül szervezett akción román, magyar és osztrák környezetvédők vettek részt, akik szokatlan tüntetéssel hívták fel magukra a figyelmet. A tárcának otthont adó épület elé egy ágyat helyeztek, amelyre Sulfina Barbu miniszternek álcázott hölgy, illetve az aranykitermelést tervező Roşia Montană Gold Coporation (RMGC) jelvényét ábrázoló maszkos férfi feküdt kézen fogva. Majd oda is láncolták magukat, hogy eltávolításuk nehezebb legyen.

A szervezők szerint a „nászágy" és a maszkok a szaktárca és az RMGC közötti közeledést jelképezi. A külföldi állampolgárokat egy speciális hatósági irodába, a román állampolgárokat pedig az egyik bukaresti rendőrőrsre szállították, ahol megbüntették őket. A csendőrök szerint a tiltakozás résztvevőinek szankcióként 500 és 1700 euró közötti összeget kell kifizetniük.

A Greenpeace aktivistái más zöld szervezetekkel együtt azért tiltakoznak, mert a környezetvédelmi minisztérium nem hajlandó felfüggeszteni a verespataki aranybányaterv engedélyeztetési folyamatát.

Jelenleg az összesen 14 tervezett lakossági fórum lebonyolításánál tart a folyamat, ezek után a cégnek minden kérdésre kimerítő választ kell adnia. A terv engedélyezéséről a kormány fontosabb minisztériumainak vezetőiből álló tárcaközi bizottság dönt majd.

Miközben tegnap budapesti zöld szervezetek a magyar környezetvédelmi tárcát is passzivitása okán bírálták, és határozottan elutasították a projektet, Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke az első verespataki nemzetközi monumentális szobrászati szimpózium szintén tegnapi bukaresti megnyitóján ismét leszögezte: az akadémia azt szeretné, ha a projektet Bukarest racionálisan, és nem érzelmekre alapozva értékelné.

– Reméljük, hogy a hatóságok komolyan elemzik majd mind a részint vitatható gazdasági szempontokat, mind pedig a bányaterv lehetséges következményeit és kockázatait. Ebben bele kellene vonni olyan szakembereket, akik nem érintettek a tervben, s akik ezáltal objektív álláspontot képviselhetnek – mondta az akadémia elnöke.

Ionel Haiduc alternatív megoldások keresését szorgalmazta, amelyek az egyedülálló verespataki régészeti, történelmi és kulturális örökségének megőrzését lehetővé teszik.

A Román Akadémia korábban már több alakalommal is a bányaterv ellen foglalt állást.

Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd csütörtökön közölte: a strasbourgi Emberjogi Bíróság (CEDO) elfogadta a meghiúsított székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében benyújtott keresetét, annak letárgyalására azonban csak két-három év múlva lehet számítani.

Erre reagálva tegnap Borbély László miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette: a CEDO-keresetek csupán az imázsépítést szolgálják, az autonómiát ugyanis kizárólag hazai egyezség útján lehet elérni.

Leszügezte: az erdélyi magyarok 99 százaléka akarja az autonómiát, fölösleges tehát erről a magyarságot népszavazáson megkérdezni. Rámutatott, hogy az autonómia szerepel az RMDSZ programjában, s annak megvalósításáért a parlamentben küzdenek, hiszen azt csakis politika eszközökkel, a kiegyezés, a többség parlamentben történő meggyőzésének útján lehet elérni. Csak ha ez sikertelennek bizonyulna, akkor kellene majd a kisebbségnek arról tanácskoznia, hogy mitévő legyen.

Csak kétféle ember van: az igazak, akik bűnösnek tartják magukat, és a bűnösök, akik igaznak tartják magukat.

A NYUGDÍJASKLUB ÖSSZEJÖVETELÉN a Máriákat és az Ilonákat köszöntik. Időpont: augusztus 20., vasárnap du. 5 óra. Helyszín: Karolina/Múzeum tér 3. szám, Fások klubja. Zenét az ünnepléshez Marton István szolgáltat.

A VII. SZENT ISTVÁN-NAPI NÉPTÁNCTALÁLKOZÓT ünnepi gálaműsorral zárják augusztus 20-án, vasárnap du. 6 órai kezdettel a Diákművelődési Házban. A műsor szerves részeként, kivetítve, élőben közvetítik majd a budapesti tűzijátékot. Minden ünnepelni vágyót szeretettel várnak a szervezők, az előadásra a belépés ingyenes!

Zsúfolásig telt a fesztiválsátor csütörtök este a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes szervezésében immár nyolcadik alkalommal megrendezett Szent István-napi néptánctalálkozó nyitómulatságán. Az alapítvány udvarán levő jókora kifeszített sátorban alig fértek el a résztvevő néptáncegyüttesek tagjai, és civil érdeklődők is szép számban voltak jelen.

Az eseményt megelőző fesztelen beszélgetés, a felhangosított népzene már önmagában is hangulatkeltő volt. Az est konferansziéi: Bigai Andrea és Sebesi Karen Attila angolul, magyarul és románul üdvözölték a résztvevőket, majd Szent István intelmeiből olvastak fel részleteket.

Egyúttal köszöntötték a néptáncosok családdá szerveződött közösségét és az ötletgazda Pillich-családot: Lacit, Katit és Balázst, kiknek nevét említve valóságos tapsorkán keletkezett. A műsor első száma a Pillich Balázs vezette Szarkaláb néptáncegyüttes fellépése volt, ezt követően a többi együttes is színpadra lépett, még csak „civilben".

A tegnap délelőtti városházi fogadáson Emil Boc polgármester így fogalmazott: a rendezvény Kolozsvár egyik jelképévé nőtte ki magát, amelyet az önkormányzat a jövőben is támogatni fog, mert értékeli annak a hagyományőrzésben, a népek közötti megismerésben és a tolerancia térnyerésében betöltött szerepét.

– Hamarosan mindnyájan kisebbségekké válunk az Európai Unióban, ami arra késztet, hogy még jobban figyeljünk saját hagyományaink megőrzésére. Kolozsvár afféle mini Európa, ahol virágzik a multikulturalitás, és mindenki jól érezheti magát – hangsúlyozta a polgármester.

Boros János alpolgármester románul és magyarul köszöntötte a magyarországi, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, olaszországi és hazai együttesek képviselőit, és a Szent István-i intelmek jegyében a tolerancia fontosságára utalt, végül Máté Levente parlamenti képviselőnk köszöntötte a fiatalokat.

Református Egyház: Farkas utcai (belvárosi) templom: de. 10 óra, szolgál: Fazakas Zsolt, du. 6 óra: Pap Levente. Györgyfalvi úti imaház: de. 10 óra: Czirmay Csaba. Kétágú templom: de. 10 óra és du. 6 óra:Adorjáni László. Napkelet utcai imaház: de. 10 óra: Orbán Miklós teológus. Hidelvi templom: de. 10 óra és du. 6 óra: Szöllősi János. Felsővárosi (Kakasos) templom: de. 10 és du. 6 órakor: Szilágyi Róbert.

Kolozsvár-Pata utcai, újalsóvárosi Fehér templom: de. 10 óra és du. 6 óra: Sebestyén Áron. Írisz-telepi templom: de. 10 óra és du. 5 óra: Nagy Levente. Kerekdombi templom: de. 10 óra és du. 6 óra: Tőkés Attila. Szamosfalva: de. 11 óra és du. 6 óra: Hegedűs József. Kölesföldi templom: de. 9.30 óra: Hegedűs József. Bulgária-telepi templom: de. 10 óra: Varró István; du. 6 óra: Visky János. Tóvidéki templom: de 10 óra és du. 5 óra: Visky Péter.Törökvágási templom (Donát út 142. szám): de. 10 óra és du. 6 óra: Bibza István. Kolozsmonostori templom: de. 10 óra és du. 6 óra: Péntek András.

Római Katolikus Egyház:. Szent Mihály-templom: reggel 7 óra, 8.45 óra, de. 10 óra, 11.30 óra, du. 6 óra. A de. 10 órás szentmisét dr. Czirják Árpád celebrálja, a többit a segédlelkészek: Bilibók Géza, illetve Tímár Zoltán. Szentháromság (Piarista) templom: reggel 8 óra: Holló László, 9 óra: román nyelvű szentmise: Orbán László, de. 11 óra: Nóda Mózes. Ferencrendi-templom: de. 9 óra, délben 12 óra: igét hirdetnek a ferences atyák. Szent Péter- és Pál-templom: de. 9 óra, 10.30 óra, du. 6 óra: Oláh Dénes. De. 10 óra: Rózsafüzér-ájtatosság. Fájdalmas Szűzanya (Monostori úti) templom: de. 9 óra: Kádár István. 10.30: Rózsafüzér-ájtatosság. Kolozsmonostori apátsági Nagyboldogasszony (Kálvária) templom: de. 11, du. 5 óra: Kádár István. 10.30: Rózsafüzér-ájtatosság. Szűz Mária Szent Szíve (Jobbágy utcai) templom: de. 9 óra, 10.30 óra, du. 6 óra: Vízi Zakariás Jézus Szent Szíve (kerekdombi) templom: de. 9.30 óra: Jakab Gábor. Írisz-telepi templom: de. 11 óra: Jakab Gábor. Bulgária-telepi kápolna (Bábolna utca): szombaton du. 5 óra: Oláh Dénes, Szent Kamill-otthon: szombat du. 5 óra: Kovács Árpád.

Unitárius Egyház: Belvárosi templom: de. 11 óra, szolgál: Bálint Benczédi Ferenc. Írisz-telepi templom: de. 11 óra: Mezei Csaba. Kolozsmonostori egyházközség (a Kakasos, református templomban): du. 3 óra: Rüsz Fogarasi Tibor.

Evangélikus Egyház: Belvárosi templom: de. 10 óra, igét hirdet: Fehér Attila lelkipásztor.

Baptista Egyház: Gorunului utca 21. szám alatti templom: de. 10 óra,, du. 5 óra, igét hirdet: Bálint Pál

Augusztus 20-a államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja az egyik legrégibb magyar ünnep. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Az 1740–1780 között uralkodó Mária Terézia azonban elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az ereklyét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. A Szent Jobb a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez, s hosszas diplomáciai tárgyalások nyomán Mária Terézia hozatta haza. Ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, s ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Csak 1860-ban lehetett ismét megünnepelni, s a megemlékezés országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.)

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949–1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

A Magyar Ifjúsági Tanács 2006. szeptember 1–3. között Csíkszépvízen, a Kishavas Panzióban harmadik alkalommal szervezi meg nyári táborát. A tábor célja, hogy a MIT ernyője alá tartozó tagszervezetek vezetői, képviselői számára megfelelő keretet nyújtson a közös gondolkodásra és hatékonyabb együttműködések kialakítására.

A MIT-táborban részt vesznek a MIT ernyője alá tartozó országos ifjúsági szervezetek, valamint más meghívott erdélyi ifjúsági szervezetek képviselői is.

A táborba szeretettel várjuk az ifjúsági és közéleti kérdések iránt érdeklődő fiatalokat. Ha érdekel a MIT, az erdélyi ifjúság helyzete és jövője, ugyanakkor szeretnél bekapcsolódni egy átfogóbb hatókörű ifjúsági munkába, ne habozz: gyere el Csíkszépvízre!

A tábor részvételi díja: 18 lej, melynek ellenében biztosítjuk az étkezést, és igény szerint a szállást is. Ez utóbbi esetben a helyek száma korlátozott, így arra kérjük az érdeklődőket, hogy mielőbb jelezzék részvételi szándékukat. Sátorral is lehet érkezni. A táborba való jelentkezés határideje: augusztus 28.

További részletekről szívesen tájékoztatunk. Írhattok a mit@mit.com.ro, avagy az erdely_mit@yahoo.com címekre, és hívhattok a 0264-590-718-as telefonszámon (hétköznap 10–16 óra között) vagy a következő maroktelefonszámokon: 0742-023220, 0745-952118.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Ultraviolet – amerikai bemutató. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel: 13 és 23 órától.

GYŐZELEM – A belső ember – amerikai. – Vetítés: 17.30, 22.30. Párnakönyv – amerikai. – Vetítés: 15, 20.

MŰVÉSZ – Find Me Guilty – amerikai bemutató. – Vetítés: 16, 19, 22, kedvezménnyel 16 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Horrorra akadva 4 – amerikai. – Vetítés: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Crash – amerikai. – Vetítés: 15, 17, 19.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Păcală visszatér – román. – Vetítés. 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap: 22.30 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Afrikai szerető – német. – vetítés: aug. 18–20.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Halálos iramban: Tokiói hajsza. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

1991. augusztus 23-án értesítettek, hogy a temető bal oldali főútja közelében, a Csejthei-Jelen család kriptája fölött, címeres követ találtak. A környékbeli sírok gazdái által szemétdombnak használt helyen alapot ástak, így került felszínre a kő. A temetőgondnokság ezt eladta, s az új tulajdonos itt kriptát szándékozott építtetni. Hajszálon múlt, hogy az utóbbi években – sajnálatos módon – alkalmazott módszer szerint egyik munkás nem törte darabokra a felszínre került címeres követ, amelyiket így töltelékként beépítettek volna az új sírboltba. Szerencsére a munkavezető felismerte, ez nem építőanyagnak való.

Ezzel együtt sikerült megmenteni a sírkamra sarokköveit, melyeket, a négy fallal együtt, vaspánt tartott össze. A rajtuk lévő feliratokat valószínűleg a temetkezések alkalmával a kriptát megnyitó, majd ismét befalazó kőművesek vésték. Így akarták nevüket az utókorra hagyni. Egyik kő belső, íves felületén ez áll: Nagy Rippán T., alatta BORDÁS, alatta 1823–24 juni, mellette Ferentz 18, alatta balra kettős (apostoli) kereszt, ezalatt MOROSÁN 1819, alatta jobbra Csuka. Egy másik kő élén BODOR, mellette RALKAI, a kő belső, íves felületén KÁDÁR, alatta MÉSZÁROS (ebből az első hat betű áthúzva), alatta jobbra MINORIT, mellette S, alatta balra KISPÁL, mellette KIM:A, ezalatt 1837, alatta ASZTALOS SANDOR Sz, alatta KOVÁTS SÁNDOR.

A címeres kő 127 cm magas, 78 cm széles, 18 cm vastag. A címeres rész 68 cm széles, 52,5 cm magas. A címerpajzs 21,5x18,5 cm, a kardtartó karral és a foszladékkal (takaróval) 42,5x33 cm.

A címer álló pajzsa csücsköstalpú, címertanilag balról jobbra – valójában fordítva – lefelé rézsútosan fekete és vörös udvarra (mezőre) oszlik, az előtérben zöld hármas halom közepén, jobbra fordult természethű aranybagoly ül, csőrében ezüst írótoll. A pajzs fölötti sisak jobbra fordult (a címeres nemes levelen, a kövön nem), fölötte ötgyöngyös korona. A középső gyöngyön vörös mezes könyöklő kar kivont kardot tart. Foszladék (takaró) jobbról arany fekete, balról arany vörös. A színek természetesen csak a címeres nemes levelen látszanak. (Máthé János felvétele)

Első pillantásra világos volt, hogy a címer nem lehet túl régi, valószínűleg a XVIII. századból való, hiszen a csőrében írótollat tartó bagoly a régi címereken nem fordul elő. Az azóta elhunyt dr. Székely András Mihály, közismert nevén Doki bácsi segítségével kiderült, valóban így van, továbbá az, hogy a Sala család címeréről van szó. Az énlaki székely család címeres nemes levelét Sala Mihály (a II.) 1790. június 18-án II. Lipóttól kapta Pozsonyban. Ugyanő 1775-től az erdélyi tábla (királyi ítélőtábla) ügyvédje, 1786-tól kolozsi ügyész, 1793-ban ítélőmester (az országos hatáskörű bírák, pl. nádor, országbíró segéde, helyettese) lett. Utána fiai „nagy hivatalokra emelkedtek". III. Mihály 1818-ban főkormányszéki (Főkormányszék a Habsburg-uralom Erdélyt kormányzó hivatala, latinul Gubernium) fogalmazó, 1830-ban titoknok (mai szóval titkár), 1838-ban főkormányszékii tanácsos, meghalt nőtlenül 1850-ben. I. Sámuel 1808-ban főkormányszéki fogalmazó (előadói munkát végző állami tisztviselő), 1817-ben táblai ülnök, 1834-ben ítélőmester, meghalt 1839-ben, két gyermeke maradt. Elek Kolozs megyei főbíró volt. II. Sámuelnek, akit 1861-ben az erdélyi királyi táblához számfeletti ülnökké neveztek ki, de arról leköszönt, csak lányai voltak (Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, I–XII., X. kötet, Pest, 1857–1865.; Nyulásiné Straub Éva: Öt évszázad címerei, Corvina, Bpest, 1987.).

A sírkamrába valószínűleg a Kolozsvárt élő család több tagját temették. Erről tanúskodnak a két sarokkőbe vésett feliratok. Az utolsó ugyan 1837-ből való, de lehet, hogy a Sala család ezután is temetkezett ide. Hogy meddig, nem tudjuk. A temető nyilvántartásából viszont kiderült, hogy a 36 négyzetméteres sírkamrát 1800-ban építették. Évtizedek múltán a Sala leszármazottak elköltözhettek a városból, a kripta gazdátlan maradt. 1921-ben a nyilvántartásba bejegyezték Pákey Lajosné nevét. Valószínűleg férje, a város neves építésze halálakor, hogy ide helyezzék örök nyugalomra, megvásárolta a kriptát. De a sírkamra, úgy tűnik, már akkor sem lehetett a legjobb állapotban, mert Pákey Lajost apja mellé, a kertekben lévő Pákey-sírba temették. A gondozatlan építmény mind rosszabb állapotba került, mígnem teteje beomlott, s a környékbeli sírok gazdái ide kezdték rakni szemetüket, a betonkeretek építésekor a törmeléket. Helyén most a Bidean család kriptája áll.

Mikor megpillantottam a kicsi, köpcös embert, a poharazgató népség barátját, önkéntelenül is Móricz Zsigmond jutott eszembe. Alkatilag is volt valami hasonlóság köztük (hát még „tartalmilag"!), még ha a kortársak Móricz jellegzetesen szép keleti fejét, kun vonásait dicsérték is; ezzel szemben a B. T. jellegzetes („líraibb", mosolygós) kopaszsága valahogy közelebb állt a szívemhez. Nemcsak irodalmi berkekben volt népszerű. Most viszont, ahogy a volt Heltai téri kiskocsma előtt ácsorgott, tán ivócimbora után áhítozva, legszívesebben elkerültem volna. Nem amiatt, hogy esetleg – más, pénzesebb partner hiányában, egy ilyen nagyivók közt paccernek számítóval is beéri, s meg is pumpolja, csak hogy megihassa a napi adagját; vagy, ne adj’ isten, kellemetlen beszédpartner lett volna – ő, akinek legtöbb sztoriját szóban, írásban egyaránt élvezettel hallgatta bárki… Csak hát eszembe jutott utolsó „összefutásunk".

Nehéz ezt elmesélni; olyannyira lehetetlen időszak volt az: a nyolcvanas évek vége. A legtöbben félrevonultak és magukba zárkóztak; hallgattak. (A kényszerű hazugságoktól, a szónoklatoktól most eltekintek.) Akadtak kivételek, persze, s olyan eset is, amikor egy-egy őszinte kifakadásodat (kirohanásodat) az óvatos, a hierarchiához és helyezkedéshez szokott nem-barát provokációnak vélte.

Azt az utolsó kocsmai együttlétünket, jól emlékszem, én éltem meg izgatottabban; talán vagdalkoztam is, többet s meggondolatlanabbul, mint máskor.

„Hogy gondolod?…Hogy épp őket!" – sandított rám B. T. Boros poharát fogta, szorongatta (a markolás – lévén kövér keze s az ujjai tömpék, rövidek – találóbb volna). Én beszariságot emlegettem, és amellett kardoskodtam, hogy nem szabad hallgatni, meg kéne írni. Ha nem is lehet, de muszáj!… Nem egyszerű „hírzárlatról" volt szó, még csak nem is a napi penzumról, hanem a lelkiismeret „bugyrairól" meg a túlélés másnapi csapdájáról. Kiben nem bízhatunk? S a jófiúk közül kire lehet számítani még egyáltalá?

„Hagyd. Ne bántsuk őket…" – szűrte fogai közt a tőle szokatlannak ható szavakat. Mintha azt akarta volna mondani, hogy csak kellemetlenség származik belőle… Abból is, ha egyáltalán folytatom a győzködést. Mintha megbánta volna, hogy kikotyogott nekem valamit korábban.

A máskor szúróssá szűkülő szemrés helyett az az elborult, már-már bambán üres tekintet!… Láttam őt részegen, támogattam is éjfél előtt, de ez más volt: a nagytalentumú kicsi, gömböc alak túl józannak tűnt, s már-már óvatosnak. Pedig nem politikai állásfoglalást vártam tőle. Csupán egy őszinte, vádló szemvillanást, vagy bár egy csípős megjegyzést; hiszen ő volt az, aki máskor gúnyos képpel a leghamarabb a vesédbe látott!

De most egy tele pohár fenekére nézett. Egy percig se mernék olyan blődséget állítani, hogy nem ízlett neki a savanyú! a vizezett! a komabor! Hogy valaha is előfordult volna vele ily csoda! Olyasmi sem jutott eszembe, azóta sem, hogy „létformája" ment volna át valamilyen változáson, tekintve, hogy – a hatalomtól függetlenül – ő volt a legnépszerűbb a társaságból, s nem panaszkodott letiltás, elhallgatás miatt. Igaz, amíg más brancsbeliek – a (néhai) „ne bántsuk őket" író- meg újságíró barátok – el-elakadtak (s buktak is) a pártos ideológia frontján, vagy Don Quijote-küzdelmükkel igyekeztek leplezni kudarcaikat, T. egyre inkább a saját lelkének lett a médiuma. Nem csupán stílusfordulataiban.

Ott a kocsmaasztalnál azonban, magába süllyedve, összetöpörödve állt, behúzott nyakkal. Ő aki cinkos vigyorral szokta ízlelgetni, no meg nyakalni a bort, nem nyúlt mohón a második pohár után. A száraz sós stanglira bámult; azt piszkálgatta, meg-megfricskázta a hamutartó közelében. Majd, mielőtt felhajtotta volna a kifizetett italt, elfordította a fejét. Neheztelt volna rám? Vagy: hogy ne lássam arcán a fura grimaszt?

Én meg a tudatalattijának zavaros képei miatt aggódtam… Azokkal mi lesz?!

A boros poharam különben érintetlen maradt.

Ilyenkor, Szent István-nap táján előtérbe kerülnek első szent királyunknak, Szent Istvánnak intelmei fiához, Imre herceghez. Senki se kívánhatja, hogy a mai száguldó ritmusú életben türelemmel végigbogarásszuk és elmélyedjünk a többoldalas intelmekben, ám az ott írtak jó néhánya – vagy talán az összes? – bizony mindmáig érvényes, és főleg megszívlelendő.

Az intelmek első három fejezetének olvastából kitűnik: királyunknál fő helyen állt a (katolikus) hit megőrzésének fontossága, az egyházi rend becsben tartása, valamint a főpapok tisztelete. A XXI. század elején talán még mindig nem idejét múlt a kérdés: az adott történelmi és földrajzi kontextustól függetlenül, vajon milyen a mi hitünk, a te hited, az én hitem? Ilyen téren milyen példát mutatunk gyermekeinknek, családunknak, közvetlen és távolabbi környezetünknek? Egyáltalán mi az, ami példamutatónak tekinthető? Szent Istvánnál a hit megőrzése nem a vakbuzgó vallásosságot jelentette, hanem a hitnek a jó cselekedetekkel való teljessé tételét, azaz szerinte „a hit tettek híján meghal" – ahogyan az írva vagyon az intelmek első fejezetében. Vajon tetteink által mennyire szolgáljuk a hitet, a jóságot, egymás segítését?

Az intelmek következő fejezetei még érdekesebbek. Arra vonatkozólag, hogy megnyilvánulásainkban milyen helyen áll a tisztelet, a békeszeretet, az alázatosság és a szelídség, azt hiszem, legtöbbünk keserű tapasztalatokkal rendelkezik, és jártunkban-keltünkben sajnos kevés jó példával találkozunk. Arról viszont könnyebben és többet mondhatnánk, hogy a gőg és a gyűlölség (azaz gyűlölködés) milyen gigantikus méreteket öltött: a kisközösségektől a népcsoportok közti kibékíthetetlennek tűnő ellentétekről, harcokról, amelyek ártatlan emberek életét követelik vérdíjul. Nemigen lehetne pozitív mondanivalónk az igaz ítélet betartását illetően sem: az egyre sokasodó polgári és büntetőjogi perek mellett a korrupciós botrányok, a dossziéhadjárat aknái között tojástáncot kell járnunk, hogy sértetlenül megmenekülhessünk. (Habár egyre kevésbé hiszem, hogy ez lehetséges. Nem maradhatunk sértetlenek, mint ahogy érzéketlenek sem.)

A türelem gyakorlását illetően sem jeleskedhetünk: a türelmetlenség mára népbetegséggé vált. A háromévestől az aggastyánig mindenki türelmetlen a másikkal szemben, nehezen gyógyuló sebeket ejtünk szeretteink lelkében.

Számunkra az intelmek legismertebbike az, amely a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szól. Itt található az erdélyi magyarság által elég jól ismert kinyilatkozás, miszerint „az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő". Kiegészítve: „Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli..." Erre akkor szoktunk hivatkozni, amikor erdélyi létünknek, magyarságunknak sokszínűségét, elfogadásunk szükségességét próbáljuk bizonygatni. Ám nem vagyok meggyőződve afelől, hogy ugyanakkor mi magunk, erdélyi magyarok tényleg rendelkezünk a megfelelő toleranciával, amely lehetővé teszi a másféle nép- és társadalmi csoportok – például a romák, nyugdíjasok, kiskeresetűek, nagycsaládosok stb. – elfogadását, a gondjaikkal való azonosulást.

Szó esik még a királyi tanács összetételéről, elődeink követéséről. Végezetül pedig az imádság, valamint a többi erény (kegyesség, irgalmasság) megtartásáról. Kár, hogy távolodóban vagyunk az ilyesmitől. Kár, hogy egyre messzebb kerülünk a kegyességnek és főleg az irgalmasságnak nemcsak a gyakorlásától, hanem a megértésétől, de még a megfogalmazni tudásától is. Kár, hogy a királyi bölcs intelmek nem sorakoznak könyvespolcunkon. Kár, hogy nincsenek ott lelkünk könyvespolcain. De még akkor is megmarad a közös ünneplés ereje – legyen elég bölcsességünk élni a lehetőséggel.

Fidel Castro kubai vezető felépülőben van, az ügyvezető államelnökkel, Raúllal készült, pénteken megjelent lapinterjú szerint. A Castróval készült interjú – amely a Granmában, a Kubai Kommunista Párt lapjában jelent meg – az első azóta, hogy Fidel Castro környezetéből július 31-én bejelentették: a vezér bélműtéten esett át, ezért átmeneti időre átruházza a hatalmat öccsére.

Az interjúban Raúl Castro köszönetet mondott az orvosoknak, akiknek a hozzáértése és szeretete – mint fogalmazott – „fontos tényező Fidel folyamatban lévő felgyógyulása szempontjából". A fivér hozzátette: Fidel Castro „kivételes fizikai és lelki alkata szintén alapvetően hozzájárul kielégítő és fokozatos felépüléséhez", amely alatt, mint mondta, teljes nyugalom uralkodik Kubában. A szigetországot nem fenyegeti az a veszély, hogy megtámadják – jelentette ki.

Raúl Castro elmondta ugyanakkor, hogy bátyja betegségének bejelentése után mozgósította a szigetország csapatait. „Nem zárhattuk ki, hogy valaki megőrül – vagy még őrültebbé válik – az amerikai kormányzatban" –- mondta. Szavai szerint ezért mozgósították a kubai tartalékosokat és a polgárőrséget, összesen több tízezer embert.

Hírügynökségi beszámoló szerint Kubában – noha igyekeztek diszkréten eljárni – érzékelhető volt az utcára vezényelt tartalékosok számának jelentős megnövekedése, különösen a Fidel Castro betegségének bejelentését követő első napokban.

Le fog mondani posztjáról Hájim Ramon izraeli igazságügy-miniszter, miután a főügyész közölte, hogy vádat emel ellene szexuális zaklatás gyanúja miatt.

Ramon pénteken tudatta szóvivője útján, hogy vasárnap benyújtja lemondását, minthogy nem áll szándékában parlamenti mentelmi jogával élni. Meni Mazuz főügyész csütörtökön jelentette be, hogy vádat emel a miniszter ellen.

A minisztert azzal gyanúsítják, hogy a Hezbollah elleni hadjárat elején, egy ünnepségen szájon csókolt egy 18 éves katonanőt, annak akarata ellenére. A miniszter a leghatározottabban cáfolja a vádat, és azt hangoztatja, hogy valójában őt zaklatta a fiatal nő.

Elérte az izraeli határt egy ponton péntek délben az áthelyezett libanoni csapatok előőrse. Kfar-Kila határfaluba egy terepjáró érkezett, benne mindössze két, terepszínű egyenruhás katonával és egy nagy libanoni zászlóval. A dzsip nem állt meg, csak áthaladt a falun, pár méterre megközelítve a határt. A lakosok örömükben rizst szórtak az érkezőkre, mások a Hezbollah síita szervezet zászlaját lobogtatták.

A libanoni kormányhadsereg négy évtized óta első ízben térhetett vissza a déli országrészbe, a (nem hivatalos) izraeli határra. Kfar Kila településnek szimbolikus jelentősége van, mivel 2000-ben – 18 év után – rajta keresztül távoztak az utolsó izraeli megszállók. A falu a dél-libanoni országrész keleti csücskében fekszik.

Charles Sejháni dandártábornok közölte, hogy egyelőre nem telepíti csapatait közvetlenül a határra, legalábbis addig nem, amíg helyre nem állítják az invázió során lerombolt drótkerítést. A 10. libanoni dandár a határtól nagyjából egy kilométerre állítja fel táborait.

Az amerikai hírügynökség tudósítója nem látott izraeli katonákat Kfar-Kila környékén. A helybéliek úgy tudják, hogy az izraeliek már elmentek. Sejháni tábornok szerint azonban van még egy állásuk a közelben, amely Metulla izraeli települést fedezi. Szavait megerősítette az ENSZ ideiglenes libanoni erőinek egyik tisztje is.

A libanoni hadsereg állásokat foglalt el a keleti határszektorban Hiám, Kfar Súba, Kuleja és Mardzsajún településeken és környékükön is. A nyugati határvidéket Szúr (Türosz) felől, a tengerparton haladva közelítik meg a katonák.

Pénzt oszt a Hezbollah libanoni síita szervezet a háborúban fedél nélkül maradt bejrútiaknak. Szóvivőjük szerint egy-egy kibombázott család egyszeri alkalommal 12 ezer dollárt kap, s eddig 120-nak jutott belőle. A pénzt arra szánják, hogy lakást béreljenek egy éven át, és be is bútorozzák.

A Hezbollah nem közölte, honnan származik a pénz. A becslések szerint 15 ezer hajlék nélkül maradt család megsegítése ilyen összegekkel 180 millió dollárba kerülne. Bejrút déli külvárosaiban egy bútorozatlan lakás havi bérleti díja mintegy 300 dollár.

A Hezbollah az esetleges visszaélések kiszűrésére az adomány átadása előtt személyi igazolványt kér és azt, hogy mutassák be a lerombolt lakás tulajdonjogát bizonyító iratokat. „Pontosan tudjuk, melyik épület semmisült vagy rongálódott meg" – mondta az egyik szervező.

Magas rangú izraeli küldöttség járt a héten Moszkvában, panaszt téve amiatt, hogy orosz gyártmányú harckocsi-elhárító rakéták jutottak a Hezbollah libanoni síita szervezet birtokába, s azok izraeli katonákat öltek meg a libanoni konfliktusban – közölték pénteken izraeli kormányzati illetékesek.

Aszaf Sarív, Ehud Olmert izraeli kormányfő egyik fő tanácsadója megerősítette az értesülést, de részleteket nem közölt. Egy másik, névtelenül nyilatkozó izraeli kormányzati tisztségviselő is csak annyit mondott, hogy a küldöttség magas rangú volt, de azt nem árulta el, kikkel tárgyalt Oroszországban.

A kifogásolt fegyverek a Hezbollah leghatékonyabb eszközeinek bizonyultak az Izrael által július 12-én megindított 34 napos libanoni háborúban. Orosz gyártmányú lövedékek okozták a harcokban elesett 118 izraeli katona közül majdnem minden másodiknak a halálát.

Izrael nem azzal vádolja Oroszországot, hogy közvetlenül fegyvereket szállított a Hezbollahnak, hanem azt veti Moszkva szemére, hogy Iránnak és Szíriának, a síita szervezet két ismert támogatójának adott el rakétákat, amelyek aztán továbbadták azokat a gerilláknak.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője leszögezte, hogy szigorú ellenőrzés érvényesül az orosz fegyvereladások felett, s a szoros felügyelet „lehetetlenné teszi, hogy hiba csússzon a fegyverek rendeltetési helyükre juttatásába".

Anatolij Ciganok, az oroszországi katonai előrejelző központ vezetője ugyanakkor kizárta, hogy korszerű harckocsi-elhárító rakéták juthattak el Oroszország vagy Szíria közbeiktatásával a Hezbollahhoz. A szakértő szerint a legvalószínűbb az, hogy ha a Hezbollah csakugyan rendelkezett ilyen fegyverekkel, azok „harmadik országok" érintésével juthattak el Libanonba.

Mintegy 15–30 ezer ház és lakóépület semmisült meg Libanonban az izraeli bombázások révén – közölte pénteken Helsinkiben tartott sajtókonferenciáján Paula Lehtomäki a finn külkereskedelmi és fejlesztési miniszter, akinek országa jelenleg az Európai Unió soros elnöki tisztségét tölti be.

A miniszterasszony négynapos látogatást tett Libanonban és Izraelben Louis Michel, az EU fejlesztési biztosa társaságában. Becslései szerint legkevesebb százezren váltak hajléktalanná, s télig csupán néhány hónap áll rendezkedésre ahhoz, hogy fejük fölé fedél kerüljön. Paula Lehtomäki egyúttal hangsúlyozta, hogy még csak az elejénél tart Libanon újjáépítési igényeinek felmérése, sürgősséget a humanitárius segélyek célba juttatása élvez.

„Az ellenségeskedések leállítása javította annak lehetőségét, hogy kielégítsék a humanitárius szükségleteket, és a rászorulókhoz eljussanak a segélyek" – ismerte el a finn miniszter. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azok, akik az első bombázásuk után elhagyták otthonukat, a tűzszünet életbe lépése után azonnal elkezdtek visszaáramlani, ez a mozgás sokkal intenzívebb és gyorsabb volt, mint amire számítani lehetett, s emiatt a civil szervezeteknek „át kellett irányítaniuk" segítségüket.

Újabb orosz gyermeket fogadott örökbe Gerhard Schröder volt német kancellár és felesége, Doris. Schröderék először két éve adoptáltak egy – akkor – hároméves szentpétervéri kislányt. A minap „érkezett", legifjabb gyermekük még egyéves sincs, és szintén Pétervárról került hozzájuk. A 62 éves Schrödernek és 43 esztendős feleségének így most már összesen három gyermeke van: a legnagyobb 15 éves, lány és a feleség egy előző kapcsolatából származik.

Schröder 1998–2005 között volt Németország kancellárja, Doris a negyedik felesége.

Hogy miért épp Oroszországból fogadnak örökbe gyermekeket, arra a Bild című német lap szerint egyrészt a szigorúbb német szabályozás szolgálhat magyarázatul – a fiatalabb szülők élveznek előnyt –, másrészt Schröder barátsága Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Utóbbi Szentpétervárott született, és támogatta a 2004-es örökbefogadást.

Az oroszbarát csecsenföldi kormány pénteki közlése szerint megadta magát Doku Umarov, az oroszországi csecsen szakadár lázadók vezére, de későbbi közlés szerint tévedés volt a hír. A kormány szóvivője visszavonta és helyesbítette a közleményt: Doku Umarov öccse adta fel magát. Az ő nevét nem közölték.

Umarov idén júniusban vette át az elnöki posztot a csecsen függetlenségi erők kormányában, miután az orosz erők megölték a korábbi elnököt, Abdul-Malik Szajdullajevet. Umarov súlya tovább nőtt, amikor júliusban az orosz erők végeztek az első számú közellenségnek számító Samil Bászájev csecsen lázadó hadúrral is.

Az országos Terrorizmusellenes Bizottság nemrég amnesztiát helyezett kilátásba és fegyverletételre szólította fel a csecsenföldi és az észak-kaukázusi kormányellenes erőket.

Korrupciós szándékokkal vádolják saját pártjában Otto Schily volt német szociáldemokrata belügyminisztert. A Német Szociáldemokrata Párt több parlamenti képviselője pénteki nyilatkozatában felrótta a korábbi Schröder-kormány miniszterének, hogy nyereségvágyból részesedést vásárolt egy olyan technológiai cégben, amely biometrikus útlevelek előállításával foglalkozik, miközben pedig belügyminisztersége idején Schily a biometrikus útlevél bevezetésének egyik legfőbb ellenzője volt.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) tegnap Mihail Hârdău tanügyminiszter „sürgős" kivizsgálását kérte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS). Azok a Szekuritátéval való együttműködésre vonatkozó vádak ugyanis, amelyekkel a jászvásári Műegyetem rektora illette az oktatási tárca vezetőjét, „nagyon súlyosak" – jelentette ki Ana Birchall, az SZDP ügyvezető titkára.

– Nicolae Badea rektor vádjai, amelyek szerint a jelenlegi miniszter együttműködött volna a Szekuritátéval, nagyon súlyosak, éppen ezért arra kérem a CNSAS-t, hogy kiemelt figyelemmel kezelje az ügyet, és sürgősségi eljárással ellenőrizzék Hârdău dossziéját, majd mielőbb hozzanak döntést ügyében – mondta Birchall.

Közölte: Emil Boc DP-elnöknek „morális kötelessége", hogy a miniszter szekus kapcsolataira vonatkozó adatokat kikérje a CNSAS-tól. – Ha az együttműködés bebizonyosodik, Hârdău minisztert meneszteni kell a kormányból és a Demokrata Pártból, úgy, ahogyan azt a párt elnöke megígérte" – szögezte le.

Az ügyvezető titkár elfogadhatatlannak tartja, hogy az első tanévben, amelyet EU-tagországként kezdünk meg, a román oktatás sorsát egy „baleset-miniszter" vezesse, akinek a személyét beárnyékolja a gyanú, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval.

Nicolae Badea, a jászvásári „Gheorghe Asachi" Műegyetem rektora azt állította, hogy Mihail Hârdău is együttműködött a Szekuritátéval 1989 előtt, a kolozsvári Műszaki Egyetem oktatási igazgatójaként, de a tárcavezető a vádakat tagadta. Badea bevallotta, hogy a jászvásári egyetem oktatási igazgatójaként jelentéseket írt a Szekuritáténak a bentlakásokban lakó külföldi diákokról, s úgy vélte, a hasonló beosztású Hârdău Kolozsváron ugyanezt tette.

Hârdău azonban Badea nyilatkozatára reagálva kijelentette: a Szekuritáté hat hónapon át próbálta őt beszervezni, de sikertelenül, mert ő akkor sem volt zsarolható, mint ahogyan most sem az. A miniszter beismerte, hogy 1989 előtt a kolozsvári Műegyetem Mechanikai Karának oktatási igazgatója volt, aki a diákbentlakásokért felelt, de munkaköri leírása nem tartalmazta azt a kötelezettséget, hogy a Szekuritáténak jelentéseket készítsen. Valóban voltak külföldi diákok is a bentlakásokban, neki azonban velük semmilyen kapcsolata nem volt azonkívül, hogy köszöntek egymásnak. A jászvásári rektor tehát magából indul ki, tette hozzá.

Június végén a hazai munkanélküliség 5,3 százalékra csökkent, pedig 2005 december végén még 5,9 százalékos volt. Hogy a munkanélküliek számának csökkenése nem valamilyen mesterséges hatalmi számításnak köszönhető, azt az is bizonyítja, hogy a hazai alkalmazottak száma júniusban 8200-zal volt nagyobb a májusinál, s meghaladta a 4,6 milliót.

Ennyi munkavállaló azonban nem képes eltartani a mintegy 21 milliónyi román állampolgárt. Persze, ma már nyílt titok, hogy a hazai munkavállalók jelentős része nyugati államokban dolgozik. Hogy pontosan hányan vállaltak külföldön munkát, azt senki nem képes Bukarestben megmondani, de a munkaerő migrációját figyelemmel követő nemzetközi szervezetek ezt a számot 2–2,2 millióra teszik. Ha viszont az egyes nyugati országokban hivatalosan, avagy feketén dolgozó polgártársaink hatóságilag becsült számát összeadjuk – Olaszország 800–900 ezer, Spanyolország 600–700 ezer, Görögország 700 ezer, Németország 400 ezer, Ausztria 200 ezer, Izrael 300–400 ezer, Franciaország 200–300 ezer, Nagy-Britannia 300 ezer, Írország 200 ezer –, az eredmény esetleg a négymilliót is meghaladja.

Két másik tényből is lehet következtetni arra, hogy a hazaival szinte megegyező számú román állampolgár vállalt munkát Európa és a világ különböző államaiban. Elsőként abból, hogy az általuk hazautalt pénzek összege tavaly 3,6 milliárd euróra rúgott, pedig 2004-ben még csak 2,8 milliárd euró volt. A nyaranta hazalátogató „stranieri"-k – ahogyan manapság őket idehaza is olasz szóval nevezik – tavaly például 8,9 milliárd eurót váltottak be lejre, hogy abból a család szükségleteit fedezzék, és hogy készülő, kacsalábon forgó lakásaikat, üdülőiket tovább építsék.

A második említett tény pedig az, hogy ma már a Romániába nagy számban érkező külföldi befektetők alig találnak a hazai piacon szakképzett munkaerőt. A munkaerőhiánynak pedig jó hatása van az itthon maradottak béreire, amelyek szinte folyamatosan növekszenek. Igaz, a hazai bérek még nem érték el azt a nyugati szintet, de azt a havi 2500 eurós összeget, amelyet például brit cégek ajánlanak román mérnököknek avégett, hogy utóbbiak a kuweiti és szaúd-arábiai cégeikhez elszegődjenek, jól képzett szakemberek esetében már megközelítették.

A hazai munkanélküliség, persze, nem egyenletes. Temes megyében, az ország egyik legfejlettebb, legtöbb nyugati befektetőt vonzó régiójában mindössze 2,2 százalékos, miközben a székelyföldi Hargita megyében 9, a moldvai Vaslui megyében pedig 10,1 százalékra emelkedik. Ami azt is mutatja, hogy ezekbe a térségekbe igen kevés külföldi tőke érkezett.

Rendkívül furcsa, hogy miközben a Székelyföld például jelentős gazdasági és nyersanyag potenciállal rendelkezik, a magyarországi befektetők sem rohanták meg Hargita és Kovászna megyét. Kovásznában például 2005-ben a külföldi befektetések egy lakosra jutó összege egy euró volt! Miközben az országos átlag tavaly lakosonként 180–190 eurónyira emelkedett.

Európa-szerte elismert tény, hogy a hazai munkaerő jól felkészült, s hogy a romániaiak sokkal többet hajlandók túlórázni is, mint a többi európai nemzet fiai. Ebből a szempontból valóban első helyen állunk, utánunk pedig a lengyelek következnek.

Talán erre is vezethető vissza, hogy a legtöbb nyugat-európai ország attól tart, hogy ha Romániát januárban felveszik az Unióba, a romániai munkavállalók még jobban elözönlik Európát. Ettől azonban – a jelek szerint – már nem kell tartani, hiszen egyfelől, aki el akart menni, már megtette, aki pedig itt maradt, minden bizonnyal hiányos felkészültsége vagy nyelvtudása miatt döntött az itthon maradás mellett, s nem valószínű, hogy ezentúl szerencsét próbál majd a földrész nyugati felén.

Nem utolsósorban az is sokat nyom a latban, hogy ma már szabad szemmel is látszik: Románia munkaerőhiánnyal kezd küszködni. Ez pedig olyan megoldásokhoz vezet, amelyek gondolatához a meglehetősen nacionalista román körök nem fognak egyhamar és könnyen hozzászokni. Az egyik külföldi cég például, amelyik a csángóföldi Bákóban telepedett le, Kínából hozott nemrég varrónőket. A botrány, persze, az eget verte. (Lássuk be közben, hogy a reakció adott esetben Magyarországon is hasonló lett volna.)

A kínaiak egyébként már minden nagy városban megvetették a lábukat, de Bukarestben vannak talán a legtöbben. Ott van azonban a Bánság, ahol az olasz közösség olyan erős, hogy a temesvári repülőtérről öt olaszországi városba repülnek menetrend szerinti járatok, s a bánsági termőföldek mintegy 60–70 százaléka már olaszok kezén van.

Románia a román dolgozóké, hangzott régen a szlogen.

Ezt 1989 decembere után az „Országunkat nem adjuk el!" jelszó váltotta fel.

Ma már egyik sem igaz.

Európaiasul Románia? Így mondhatnánk?

Az egyéni ügyfelek adósságállománya július végére már elérte a 250 millió (új) lejt, meghaladva jóval az első félévben jegyzett körülbelül 220 millió lejt. Az országos Hitelkövető Iroda felmérést tett közzé a legnagyobb összegű adósságokról, a legtöbb banktól történő hitelfelvételről, a hitelek szempontjából kockázatos megyékről, a hiteltípusok szerinti törlesztési gyakoriságról.

A hitelkövető irodának jelentést küld a 30 napot meghaladó adósságokról 23 kereskedelmi bank, továbbá 4 fogyasztási hitelt nyújtó társaság és egy-egy biztosító, valamint lízing társaság. Olyan rendszer kidolgozását tervezik a pénzintézetek között, amelynek révén folyamatos kapcsolattartással ellenőrizni lehessen hitelfelvételeket és a törlesztéseket.

A Hitelkövető Iroda igazgatója, Şerban Epure szerint jelenleg Romániában egy hitel utáni legnagyobb hátralék 180 ezer euró, amely egyik tavaly szerződött ingatlanhitelnek felel meg. Az első hátralékok ebben az évben jelentek meg az említett esetben, az adós Ilfov megyében lakik. A lejalapú hitelek utáni hátralékok között első helyen egy 480 000 lejes adósság áll, erre a szerződést bukaresti férfi kötötte. Dollárban a legnagyobb hátralék 200 ezer dollár, az adós konstancai, közölte az igazgató. Szám szerint a legtöbb hátralékot fővárosi nő gyűjtötte össze, aki 14 bankintézettel kötött hitelszerződést. Még 1 lejes hátralékot is figyelembe vesznek, ezzel néhány száz adóst tartanak nyilván.

Újdonságnak számít, hogy már svájci frankban vezetett tartozásuk is van a hazai lakosoknak, pedig ezt a típusú bankterméket alig egy évvel ezelőtt vezette be az OTP és a Porsche Bank. A hátralékok július végén itt elérték a 44 000 lejnek megfelelő összeget – mondta Epure.

Az összadósságból 211,5 millió lej a lejben felvett hitelek utáni hátralék, 23,4 millió lej az euróban, és 3,8 millió a dollárban felvett hitelek hátraléka. Az iroda 245 000 személyt tart nyilván egy vagy több bankkal szembeni tartozás miatt. 2006 júliusi adatok szerint 209 147 személy egyetlen pénzintézetnek volt eladósodva, 29 514 két banknak tartózott, 5236 három, 1091 négy, 270 személy öt, 55 hiteligénylő hat, 24 hét, hat személy pedig 8 bankintézettel szemben tartózott hátralékkal. Legtöbb adósságot (80%) a fogyasztási hitelekből halmozták fel, ezt követi hitelkártya, ingatlan és jelzáloghitel, valamint a járműhitel.

Az iroda életkor szempontjából is felmérte az adósok körét: legtöbben 35–39 évesek, majd őket követik a 25–29 évesek. Ami az ország úgynevezett hitelkockázati térképét illeti, a legrosszabb fizetők Bukarestben, Prahova megyében, Jászvásáron, Konstancán, Vajdahunyadon és Kolozsváron vannak, a legjobban fizető – és a legkevesebb hátralékot felhalmozó – megyék pedig Szilágy, Kovászna és Hargita. Ami a nemeket illeti, az adósok 60 százaléka férfi.

A Monica Macovei igazságügyi miniszter által bemutatott kritériumok, valamint a civil szervezetek javaslatai alapján módosították a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, tehát a soron következő kormányülésen megvitatják azt – nyilatkozta a Mediafaxnak a kormányfő biztonsági szaktanácsadója, Marius Oprea.

– Az én szemszögemből a nemzetbiztonságra vonatkozó törvénycsomagot sikerült véglegesíteni, és már a jövő heti kormányülésen megvitathatják – mondta Marius Oprea.

Hangsúlyozta: az általa irányított munkacsoport több módosítást is eszközölt a törvénycsomag eredeti tartalmán, figyelembe véve a Monica Macovei által bemutatott kritériumokat, de a civil szervezetek javaslatait is.

– Mindenki tapasztalni fogja a különbséget a Cotroceniből hozzánk érkezett szövegváltozat és az általunk kidolgozott között – tette hozzá Oprea.

A kormányfő tanácsosa ugyanakkor kiemelte, hogy a nemzetbiztonsági törvények mindaddig közvita tárgyát képezik, amíg a parlament el nem fogadja őket.

Mint ismeretes, Traian Băsescu államfő kijelentette: nem nevezi ki a Román Hírszerző Szolgálat és Külföldi Hírszerző Szolgálat új igazgatóit, amíg a Parlament a nemzetbiztonságra vonatkozó törvényeket meg nem vitatja és el nem fogadja. Az államelnök továbbá felszólította a kormányt, hogy a szóban forgó törvényeket fogadja el, és azokat továbbítsa a parlamenthez.

Évente csak 32 ezer személyt utalhat be a Beszterce-Naszód Megyei Kórház, a megyei biztosítóval kötött szerződés értelmében, ellenkező esetben pénzbírságot kockáztat. A betegek várakozási listán szerepelnek.

Szűknek bizonyul a 700 ágyat számláló Beszterce-Naszód Megyei Kórház, amelynek két legterheltebb osztálya a szívgyógyászat és az idegsebészet. Ebből a megfontolásból e két osztályon növelték az ágyak számát. Úgyszintén sok a beteg a belgyógyászaton is, ahol havonta 226 beteggel foglalkoznak.

A megyei kórház igazgatója, Mircea Gelu Buta elmondta, sikerült megállapodni a betegekkel: a nem annyira sürgős műtétek – mint például a sérv – esetében az érintettek hajlandók várni, amíg sorra kerülnek. Másrészt vannak olyan esetek, amikor a betegek ragaszkodnak egy-egy orvoshoz, és ezért hajlandók várni.

– Az új egészségügyi törvény előírásai szerint a kórházak menedzserei kötelesek tiszteletben tartani a biztosítóval kötött szerződéseket, ezért ha túlhaladják a szerződésben foglalt beutalható betegek számát, akkor pénzbüntetéssel sújtandók – mondta Constantin Anton, a Beszterce-Naszód Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.

Arra a kérdésre, hogyan vélekedik arról, hogy a betegek maguk vásárolják a gyógyszereket és a fogyóanyagokat, Mircea Buta úgy vélekedett: – A kórház bármilyen kezelésre kétféle gyógyszert kell, hogy biztosítson. Ha a beteg ezt elutasítja, akkor az általa javasolt gyógyszert meg kell vásárolnia. A mi álláspontunk szerint minden gyógyszertípus kapható, de ha valakinek extra igényei vannak, azt saját zsebből kell kifizetni. Előfordul olyan eset is, amikor a műtét elvégzése után a páciensek kezelése járóbeteg-rendelés során megoldható lenne, ám ragaszkodnak a műtétet elvégző kórházi orvoshoz, ezért maguknak kell megvásárolniuk a kötszert, valamint a fogyóanyagokat.

Öt gyógyszertár tart zárva nyári szabadságolások miatt Beszterce-Naszód megyében. Ezért három község lakosai kénytelenek más helyiségekbe utazni, hogy beszerezzék gyógyszereiket. A bethleni és besztercei két gyógyszertár esetében nem olyan súlyos a helyzet, mivel a két városban vannak még nyitva tartó gyógyszertárak. Nagyilva, Nagysajó és Retteg rászoruló betegeinek viszont jókora utat kell megtenniük, hogy gyógyszereiket megvásárolhassák.

A Beszterce-Naszód Megyei Egészségügyi Biztosító elnöke, Vasile Raţiu azt nyilatkozta: tehetetlen, mivel nem tilthatja meg a gyógyszerészeknek, hogy kivegyék nyári szabadságukat.

– A törvény előírásai szerint, ha az illető településen nincs megfelelő képzettségű személy, akkor a gyógyszertárat be kell zárni. A gyógyszerészek értesítették szabadságolási szándékukról a lakosságot, az információ egyébként a mi honlapunkon is olvasható. Végezetül csak a gyógyszerészek szenvednek kárt, mert nem lesz bevételük – közölte Raţiu.

A Beszterce-Naszód Megyei Egészségügyi Biztosító 60 gyógyszertárral kötött szerződést. Talán ennek köszönhető, hogy Beszterce megyében nem voltak sorok a gyógyszertárakban, és a gyógyszerválság sem volt annyira súlyos, mint más megyékben.

Közel 15 régi, műemlék jellegű épület restaurálására utal ki pénzt a román Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium a Nagyszeben Európa kulturális fővárosa 2007 projekt keretében. A 2–4 hónap alatt elvégzendő munkálatok során tatarozzák a házak homlokzatát, kapuit, körfolyosóit. Az Országos Történelmi Műemlékek Hivatala (OTMH) a közelmúltban közölte az épületek restaurálására vonatkozó szándékát. A munkálatok odaítélése nyílt versenytárgyalás által történik. Az Aranyművesek piactér épületeinek helyrehozatali munkálataira vonatkozó ajánlatok benyújtásának határideje augusztus 31., a versenytárgyaláson való részvételi díj 8 ezer lej. A munkálatokat a szerződéskötést követő legkevesebb két és fél hónap alatt be kell fejezni. A N. Bălcescu utca esetében az ajánlatokat augusztus 28-ig kell benyújtani, a részvételi díj pedig 50 ezer lej. A munkálatokat négy hónappal a szerződés aláírását követően kell befejezni.

A munkálatok költségeit teljes egészében a Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium állja. A versenytárgyaláson csak azok a történelmi műemlékek javítására akkreditált cégek vehetnek részt, amelyek minisztérium engedéllyel rendelkeznek. Az idén a kormány 15 millió lejt (azaz 150 milliárd régi lejt) utalt ki Nagyszeben városközpontja épületeinek javítására.

Hatodik alkalommal rendezik meg az Erdélyi Várkastélyok Középkori Fesztiválját Nagyszebenben augusztus 25–27. között. A fesztiválon lesznek színházi produkciók, koncertek, táncestek, fényképkiállítások és különböző tematikájú ülésszakok. A Nagyszebeni Városi Művelődési Otthon közleménye szerint a rendezvények több helyszínen zajlanak: így a Bruckenthal Múzeumban, az Evangélikus templomban, köztereken, a várhoz vezető utcában stb. A fesztivál társszervezői között találjuk a Nagyszebeni Polgármesteri Hivatalt, a Városi Tanácsot és a Nagyszebeni Lovasegyesületet.

Úgy tűnik, bő a választék a színházi produkciókat illetően: A csodálatos cipészlányt Anca Sigartău, az Anselmót Sandu Gruia rendezi. Ezenkívül bemutatják a Tévedések vígjátékát és a Don Quijote című színdarabot.

A zenei részben fellép majd az Imago Mundi, Nomen est omen, Aeternum, Collegium, Grafic és Pontice. A már ismert nagyszebeni lovascsapatok mellett jelen lesz a Csabafiak csapata, valamint lengyel, szerb és szlovén lovas vitézek.

Franciaországi, svédországi társulatok vendégszereplésére számítanak, de a tervek szerint ott lesz a sienai Gruppo di sbandieratori akrobatacsoport is.

A nagyszebeni várhoz vezető utca három napra átkeresztelkedik Bor utcának, mivel a borárusok szekerei itt kapnak helyet: naponta nyilvános borkóstolók és versenyek zajlanak. Minden nap másféle ételkülönlegességet szolgálnak fel a bor mellé, de az érdeklődők figyelemmel követhetik egy boroshordó elkészítésének fortélyait is. Olyan festészeti műhelyeket is megtalálhatunk majd, ahol a festék alapanyaga a bor lesz.

A Nagyszebeni Német Fórumon mindhárom napon szakképzett borkóstolók és bortermelők állnak az önkormányzat munkatársai, valamint üzletemberek rendelkezésére. Az első napon a moldvai, a másodikon a havasalföldi, a harmadikon pedig az erdélyi borok kerülnek bemutatásra.

A Bor utcája egy nagyobb projekt kísérletijellegű megvalósítása, amelyre 2007-ben is sor kerül. A projektet később több erdélyi városra, így Brassóra, Meggyesre, Szászsebesre, Szentágotára és Besztercére is kiterjeszthetik.

Bankhitelből javítaná az utakat a Fehér Megyei Tanács és a Besztercei Polgármesteri Hivatal. Az 50 millió lejes hitelért a Fehér Megyei Tanács a Dexia Kommunalkredittel és a BT Securities Konzorciummal ír alá 20 évre szóló megállapodást. Az így megszerzett pénzből a megyei utak korszerűsítését, helyrehozatalát, esetenként megerősítését kívánják megvalósítani.

– Ezzel a befektetéssel a Fehér Megyei Tanács által tervezett munkálatok jelentős részének elvégzését biztosíthatjuk. A munkálatok késedelmes elvégzése utólag sokkal nagyobb költségeket rótt volna ránk. A további munkálatok elvégzéséhez igyekszünk EU-s pénzalapokhoz jutni – nyilatkozta Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke.

Ugyanígy Beszterce város a Raiffeisen Bank Románia és Raiffeisen Capital&Investmenttől kap 35 millió lejes kölcsönt 23 évre. A pénzt a besztercei utcák javítására, területvásárlása és szociális lakások építésére fordítják.

Kisiklott a Kolozsvár–Mangália gyorsvonat, miután csütörtökön este Balázsfalva közelében ütközött egy rakodógéppel. Szerencsére a balesetben senki sem sérült meg. A Fehér Megyei Rendőrség sajtóirodája szerint a balesetre Balázsfalva kijáratánál került sor.

A rendőrök megállapították, hogy a 30 éves T. Viorel, aki árut rakodott, nem tudott átkelni a géppel a vasúti átjárón. A sofőr és még két munkás ugyan megpróbálta a gépet elmozdítani, ám sikertelenül: a beszorult kerék nem engedett, a Kolozsvár–Mangália járaton közlekedő vonat pedig nekiütközött a rakodógépnek. Az ütközés következtében a mozdony megrongálódott és kisiklott.

A mozdonyt kicserélték, a vonat pedig három óra késéssel érkezett meg rendeltetési helyére, Mangáliára.

Több hónapos huzavona után bezárták a Somvetra üveggyárat. Az intézkedés miatt 710 alkalmazott került az utcára. Néhány nappal ezelőtt kezdték meg a munkakönyvek kibocsátását, ábécé sorrendben. A dolgozók közül többen már korábban kikérték az irataikat, és Spanyolországban vállaltak munkát.

Szamosújváron működik egy magán üveggyár, a hetven alkalmazottat foglalkoztató Solo Italia. A Somvetrából azonban kevesen találtak itt munkát.

Erdélyi útja során, Kalotaszegen áthaladva a Szent Korona Szövetség országos elnöke, vitéz Kiss Imre meglátogatta a közelmúltban Körösfőn megnyílt Vasvári Pál Emlékházat. Augusztus huszadika közeledtével az elnök megosztotta gondolatait és véleményét a Szent Korona szentségéről, valamint arról, miért is tekintik szentnek a koronát a reformátusok is?

A Szent Koronához szorosan hozzátartozik a Kárpát-medence egész területe, akik itt születtek, anyanyelvre és felekezetre való tekintet nélkül a korona tagjai. Szent István a koronát az állam fölé helyezte, majd halála előtt mind koronáját, mind az államot felajánlotta Szűz Máriának, a magyarok Boldogasszonyának. Ezt sokan – teológusok, alkotmányjogászok, de Mindszenthy József hercegprímás is – „történelmi szerződésnek" tekintik.

Vitéz Kiss Imre idézett Harsányi Zsoltnak, a két háború közötti Magyarország legnagyobb református írójának a Sacra Corona könyvében megjelent önvallomásából is. Az író szerint szent a vallás, a haza, a nemzet fogalma. S ha ez így van, akkor reformátusként, aki nem ismer el szenteket, mégis szent számára a Szent Korona is, vagy ahogyan évszázadokon keresztül latinul mondták és írták: Sacra Corona.

Kolozsvár nemzetközi repülőtere, a Tarom kiegészítette a Kolozsvár–Milánó között közlekedő légi járatait 6 repülőútra, bevezetve szombatra is egy rendszeres járatot. A megyei tanács közleménye szerint 2006-ban jelentős növekedésre számítanak a város nemzetközi repülőterének járatain.

A Román Országos Posta Társaság augusztus 16-tól módosította kolozsvári 1-es számú fiókjának működési órarendjét, amely a következőképpen alakult: hétfőtől péntekig 6–22, szombaton 8–18 óra között tart nyitva, vasárnap zárva van.

A Kolozs és a Fejér Megyei Tanács (Magyarország) között érvényben levő együttműködési szerződés értelmében idén iskoláskorú gyerekek cserevakációját sikerült megszervezni. Még februárban negyven magyarországi diák nyaralt Kisbányán, most augusztusban pedig ugyanennyi Kolozs megyei fiatal látogatott el a Velencei-tóhoz egyhetes üdülésre.

Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke arról tájékoztatott, hogy a két tanács közötti ötéves együttműködés során először került sor a gyerekek cserenyaraltatására. – A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség segítségével országos és megyei tantárgyversenyek díjazottai utazhattak el augusztus 6–14. között Magyarországra.

A gyerekek nem csak a Velencei-tó üdülési lehetőségeinek örvendhettek, hanem meglátogatták a budai várat és a királyi palotát, az Országházat, a Csodák Palotáját, valamint más kulturális létesítményeket, műemlékeket – tudtuk meg Szabó Gábor Kolozs megyei tanfelügyelőtől, aki kísérőként vett részt a kiránduláson. Az egyhetes ott tartózkodás alatt megtekintették a Tihanyi Apátságot, és ellátogattak székesfehérvári múzeumokba is.

Mivel mindenki nagyon jól érezte magát, a Kolozs Megyei Tanács jövőre is szorgalmazni fogja a gyerekek cserenyaraltatását – összegzett Kerekes Sándor alelnök.

A bánffyhunyadi, körösfői és kalotaszentkirály–zentelki iskolák diákjainak szervezte a III. Ökológiai Tábort a Silvanus Ökológiai Egyesület (SÖE). 2006. augusztus 14-től 18-ig a tábor helyszínéül szolgáló magyarókerekei iskola és udvara benépesült a természetet, sátorozást, társas tevékenységet és értelmes időtöltést szerető diákokkal, tanárokkal.

Az idei tevékenységek a gyerekek kreativitására épültek.

A Szín-napon a tábor zászlaját készítették el, majd fára, kőre festettek (programfelelős Okos-Rigó Hajnal biológia szakos tanárnő volt).

A Zöld-napon rendhagyó földrajzórán vehettek részt a havasrekettyei – vízeséshez és a Fehér-sziklákhoz szervezett kirándulás során, ahol megcsodálták a mészköves területekre jellemző felszínformákat: vízesést, víznyelőket, búvópatakokat, mészkősziklákat (programfelelős Péter György-Árpád földrajz szakos tanár volt).

A Kék-napon vízminőséget mértek, száraz- és vizes gátat építettek (programfelelős Okos-Rigó Dénes fizika szakos tanár volt).

Az élményszerű ökológiai nevelés mellett a rendszeres reggeli torna, a közös étkezések, a tábortüzek, a csoportmunkát erősítő játékok a diákok személyiségének, szemléletmódjának és társas viselkedésének a formálását szolgálták. A SÖE támogatásának, és a pedagógusok önkéntes munkájának köszönhetően a táborban való részvétel ingyenes volt. (Támogatók és szervezők: SILVANUS ÖKOLÓGIAI EGYESÜLET, a bánffyhunyadi, körösfői, kalotaszentkirály–zentelki iskola, Kalotaszentkirály Önkormányzata, Clubul Ecologic „Transilvania", Asociaţia de Dezvoltare Zonală Huedin, Regional Environmental Center.)

A halászatért és vidékfejlesztésért felelős fizetési ügynökség újabb négy céggel bővíti feketelistáját, ahol azokat a vállalkozásokat tartja nyilván, amelyek nem teljesítették a vidéki közművesítési projektekben vállalt szerződéses kötelezettségeiket. A nyertes pályázók panaszai nyomán végzett kivizsgálásból kiderült, hogy 11, SAPARD-programokból finanszírozott terv került veszélybe a munkálatok elvégzését megnyert cégek mulasztásai miatt. Az ügynökség sajtóközleményében megemlíti a kolozsvári Ben&Ben céget, amely öt infrastrukturális projekt munkálatait szerezte meg a versenytárgyaláson, Fehér, Máramaros és Kolozs megyékben. A vállalkozó nem tartotta tiszteletben a munkálatoknál és felhasznált anyagoknál kért minőséget, továbbá a műszaki felszereltség hiánya miatt nem tudták betartani a határidőket. További két program teljesítését egy alexandriai cég veszélyezteti, és hasonló helyzetben található egy szatmári valamint egy bukaresti vállalat is. Az ügynökség figyelmeztet, hogy több mint 10 millió eurós projektek finanszírozása került veszélybe.

A halászati és vidékfejlesztési kifizetésekért felelős ügynökség igazgatója, Dan Gherghelas szerint nem engedhetik meg a SAPARD-programok hitelrontását a nemtörődömség miatt. Az elkövetkezőkben nem fogadják el a korábbi munkálatoknál nem teljesítő cégek részvételét a versenytárgyalásokon. A feketelistát kiegészítik tanácsadó és tervező cégekkel, szállítókkal és anyagbeszerzőkkel.

Gyalogátkelőn gázolt
Súlyos közlekedési baleset történt csütörtökön reggel fél nyolckor a Corneliu Coposu utcában. A 24 éves C. Bogdan Marian egy Ford Mondeo márkájú személygépkocsit vezetett, amikor elütötte az 54 éves M. Anát. A kolozsvári nő, aki szabályosan, gyalogátjárón kelt át, súlyos sérüléseket szenvedett.

Kalóztermékeket koboztak el
764 darab, vélhetően kalózterméknek minősíthető cd-t foglalt le a kolozsvári rendőrség. A szerzői jogokra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére szervezett akció során a rendőrség egy bárhelyiségben talált rendellenességet: az ügyvivő P. D. jogtalanul használt a zenegépben 764 cd-t, amelyek megvizsgálásakor azokat kalóz-gyanúsnak minősítették, ezért, a nyomozás folytatása végett elkobozták, az ügyvivőt pedig pénzbírsággal sújtották.

Ismét motoros az áldozat
Újabb motorkerékpáros – és utasa – került kórházba, mivel egy személygépkocsi vezetője nem adott elsőbbséget járművének. A baleset csütörtökön délután kevéssel öt óra előtt történt Tordán, az 1989. december 22. utcában: a 28 éves helyi M-D. Doru Adrian egy „papucs"-Daciát vezetett, majd amikor balra kanyarodott annak érdekében, hogy behajtson egy parkolóba, nem engedte el a szemből szabályosan haladó, a 27 éves aranyosgyéresi S. Iuliu vezette Yamaha motorkerékpárt. A motorkerékpáros és utasa, a 27 éves aranyosgyéresi C. Mircea Florin súlyos állapotban került kórházba.

Csalt a könyvelő
Adócsalás vádjával indult nyomozás egy kolozsvári nő ellen. Az 53 éves büntetetlen előéletű R. Mariát azzal vádolják, hogy 2005 januárja és 2006 áprilisa között egy helyi cég ügyvivőjeként nem számlázta le azokat a pénzeket, amiket más cégek könyvelésének vezetéséért kapott, s amelynek összege több mint 11 000 új lejre (110 millió régi lej) rúg. Ily módon kevesebb adót fizetett, és 2542 új lejes kárt okozott az állampénztárnak.

Elektromotorból ócskavas
Öt elektromotor ellopása miatt kell számot adnia a rendőrségen a 32 éves szamosújvári C. Nicolaénak. A férfit azzal gyanúsítják, hogy június 17-éről 18-ára virradóan kifosztott egy helyi hőközpontot, a 10 605 új lej összértékű motorokat pedig ócskavasként eladta. Minősített lopás vádjával indult nyomozás ellene, szabadlábon védekezhet.

A pszichológusok szerint az ártatlan sárgás, izzó vöröses és nyugalmat árasztó barnás őszi színek mágikus erővel hatnak a nőkre, amit mi sem bizonyít jobban, mint a hirtelen megnövő hajfestési kedv. Elmúlt már az az idő, amikor a hajfesték szárította, söprűssé tette a hajszálakat, és a festés végeredménye bizonytalan volt. Napjainkra a hajfestés a szépségápolás nélkülözhetetlen részévé vált. A kímélő összetételű, tápanyagokkal, vitaminokkal dúsított festékek ugyanis nemcsak csodálatos színbe burkolják, hanem ápolják, erővel töltik fel és regenerálják a hajkoronát. Ráadásul minderre otthon, a fürdőszobában kerülhet sor, mert a modern technológiának köszönhetően még „bal kézzel" is biztonságosan felkenhető a festék.

Szín és fény
Miután megszületett valakiben az elhatározás: új hajszínt szeretne, a következő kérdéseket kell végiggondolnia. Tartósan és radikálisan szeretné megváltoztatni a hajszínét, az ősz hajszálakat kívánja elfedni vagy csak fényesebb, csillogóbb hajra vágyik? Ugyanis tartós és az eredetitől teljesen eltérő árnyalat esetén olyan oxidációs hajfesték ajánlott, amivel húsz perc alatt könnyedén átalakulhat, tökéletes színt érhet el, és az ősz hajszálakat is láthatatlanná teheti. De ha csak fényglóriát szeretne vonni a hajszálak köré, és a lenövésről elterelni a figyelmet, akkor a speciális fényt adó krémhajfesték javasolt. Ebben a fényvisszaverő anyagok harmonikusan keverednek a természetes pigmentekkel.

Nehéz választás
A haj festésére ma már számtalan árnyalat áll rendelkezésre, és ez a bő választék megnehezíti a döntést. Aki elszánta magát, és tartósan szeretne átalakulni, annak a színválasztásnál először a saját, természetes hajszínét kell meghatároznia. Ezután az üzletben a hajfestékeket tartalmazó polc mellett található hajtincskatalógusból kell majd kiválasztani azt az árnyalatot, amit szeretne. Színválasztáskor a leggyakoribb tévedést az okozza, hogy a legtöbben sötétebbnek gondolják az eredeti hajszínüket, mint amilyen a valóságban. Ezért jó, ha a saját haját a hajtincskatalógus segítségével beazonosítja. A nemzetközi skála szerint a legsötétebb az 1-es, a fekete, míg a 10-es az egészen világos szőke. Ezután már biztos kézzel választható ki a legmegfelelőbb tónus.

A hajszín titka
Színváltoztatás előtt nem árt tudni, hogy a hajszín árulkodik a jellemről. A hajszín befolyásolja a környezet véleményét, ezért jó, ha mindenki ismeri, melyik szín, milyen tulajdonságot szimbolizál. Ezzel megállapítható, melyik árnyalat áll legközelebb az egyéniségéhez, és azt is, milyennek szeretné, hogy az emberek lássák.

Szőke m
A klasszikus árnyalat az érzékiség, az erotika és az öntudatosság izgalmas keveréke, amitől egyszer elérhetetlennek látszik, máskor biztonságot sugároz. Az aranyos tónus aktív és tettre kész, következetes személyiséget sugall, aki barátságosságával és vidámságával leveszi az embereket a lábukról. Az egészen világos árnyalat hűvös, lefegyverző, öntudatos jellemet sugároz, olyan emberét, aki nem harcol, hanem szelíden és gyengéden szerzi meg azt, amire szüksége van.

Vörös
A rezes szín viselője királynőien emelkedik ki a tömegből, érzékiséget, és kitartást sugall, valamint azt: tudja, hogy mit akar. A narancsos, piros árnyalat boldogságról, az élet élvezetéről, előrelátásról, természetességről és némi csintalanságról árulkodik. A padlizsános, lilás szín olyan személyiséget rejt, aki bízik önmagában, az unalom ismeretlen a számára, ügyes, életrevaló és gyors. A jövő asszonya.

Barna
A natúr és a mogyoróbarnát a sikeres, elegáns, kicsit álmodozó, a feltűnést kerülő nők választják, akiket a nyugalom és béke aurája vesz körül. A sötétbarna egyenes és őszinte természetet takar, olyan emberét, akire mindig lehet számítani, barátságos, szeret a tűzzel játszani, délies temperamentumú, érdekes személyiségű. Az aranybarna hajú nőnek még a veszni látszó helyzetből is sikerül nyertesként kikerülnie. Érzéki, magabiztos, akiről a férfiak azt hiszik, valóra váltja a vágyaikat.

Fekete
Az ébenfa árnyalata a tündér, a törékeny nő hajszíne, aki megbolondítja a férfiakat. A kékesfekete a misztikusság színe, és ezzel magára irányítja a világ figyelmét. A „fekete nő" határozott, kemény egyéniség – a hajszín megbecsülést vált ki a környezetből, és olyan megfontolt személyiséget takar, akinek minden szavára figyelni kell.

Kérdezz-felelek a hajfestésről
– Miért fontos a kesztyű használata?

– A köröm anyaga nagyon hasonlít a hajszáléhoz, ezért aki festéskor nem használ kesztyűt, annak a körme is elszíneződik.

– Miért kell a várakozási időt betartani?

– A festék csak ennyi idő alatt tudja kifejteni a hatását.

– Normális állapot, hogy a festéknek furcsa színe van a várakozási idő alatt?

– Igen, mert a festék színe a hatóidő alatt megváltozik, és ez nem befolyásolja a végeredményt.

– Halványabb lesz a hajszín, ha valaki csak a festék felét használja?

– Nem, de a haj könnyen foltos lehet. A festéknek az egész hajtömeget át kell itatnia, csak akkor érheti el a csomagoláson ígért eredményt.

– Összekeverhető két különböző színű hajfesték?

– Nem ajánlott a keverés, mert nehéz eltalálni a megfelelő adagot ahhoz, hogy az eredmény egyforma és szép legyen.

– Felhasználható később is a megmaradt hajfesték?

– Nem, mert elveszíti a hatását.

– A szemöldök befesthető hajfestékkel?

– Nem javasolt, mert a festék irritálhatja a nyálkahártyát, és allergiás tüneteket okozhat a szem körül.

Bár ma még nagyon szépen süt a nap, hamarosan hűvösebbre fordul az idő, jön a forró fürdők időszaka. Ilyenkor különösen jól esik a kádba ereszkedni, így kipihenni fizikai, szellemi fáradtságunkat, vagy csak egyszerűen felmelegedni egy hidegebb nap után. Az illóolajos fürdők jótékony hatását azonban nemcsak a zimankós napokon élvezhetjük, a nyugtató vagy éppen energizáló kényeztetésre mindig szükség van.

Ma már nagyon sok lehetőség van a fürdővíz illatosítására, kaphatunk fürdősót, aromatablettát, habfürdőtömböt, vagy akár pezsgőfürdő-labdacsokat is. De akár magunk is személyre szabhatjuk az illatokat. Nem kell más hozzá, mint néhány illóolaj és egy kis tej.

Ha illóolajat szeretne használni, akkor szükséges egy úgynevezett emulgálószer. (Nem lehet egyszerűen a vízbe csepegtetni, mert vízben ezek az olajok nem oldódnak.) Ez lehet egy kis tejszín, tej, esetleg méz. Egy-egy illóolajból elég pár csepp egy kádnyi vízhez. A legjobb, ha a számunkra kedves illatokból válogatunk pillanatnyi igényeinknek megfelelően. A citrus jellegű illatok inkább frissítőek, míg a szantál, a rózsa, az ylang-ylang és társaik nyugtató, lazító hatásúak. Néhány ötlet a kezdéshez: Nyugtató, lazító hatású fürdőhöz: Narancs, mandarin, levendula, rózsafa, fahéj, kamilla olajokat használjon. Lehetőleg mézet használjon emulgálóként, hiszen az önmagában is nyugtató hatású. Ne kapcsoljon erős fényt, gyújtson gyertyát, mécsest és lazítsa el magát. Frissítő, energizáló hatású fürdőhöz: Fenyőolajokat, citrom, lime, rozmaring, bazsalikom olajokat használj. Depresszió elleni, hangulatjavító hatású fürdőhöz: Ylang-ylang, bergamott, vanília olajokat használjon. Gyújtson kis mécseseket és hallgasson kellemes zenét. A jó alvást elősegítő fürdőhöz: Levendula, kamilla, narancsvirág olajokat használjon. Libidónövelő fürdőhöz: Ylang-ylang, jázmin, szantál olajokat használjon, és lehetőleg invitálja meg a párját is. Meghűlés elleni fürdőhöz: Eukaliptusz, fenyő, fahéj illóolajok ajánlottak.

1. BŐRÁPOLÁSI TITKOK KÍNÁBÓL Aki harmóniában él önmagával és környezetével, az jól is néz ki. Ázsiában ezt évezredek óta tudják. A kínai nők szépségtitka: rendszeres meditáció, természetes testápolás selyemproteinnel és növényekkel.

2. SOHASE „FEDETLENÜL"! Az őszi, téli napnak is van ereje. Egy röpke fénysugár hatására a fakó, érzékeny bőr máris bevörösödik: ez az első jele a napégésnek. Megoldás: séta előtt vigyünk fel naptejet az arcunkra, a védőfaktor legalább 8-as legyen!

3. ÚJ ARCSZÍN – TUBUSBÓL Ki ne akarná levedleni a bőrét, és helyette selymes, új, friss bőrben tündökölni? Hogyan érhető el ez? Tipp: rendszeres hámlasztással – hetente legalább egyszer – alaposan radírozza le a bőrét! Az ép és feszes bőr számára mindenfajta bőrradír megfelelő. Érzékenyebb és szárazabb bőrre ideális a gyümölcsalapú bőrradír vagy az ásványi anyagokban gazdag tengeri iszap. A nehezen eltávolítható és kellemetlen bőrszennyeződések legeredményesebben hámlasztókúrával távolíthatók el.

4. EXTRA MENNYISÉGŰ ÁSVÁNYI ANYAG – TERMÁLVÍZBŐL Télen a bőr anyagcseréje lelassul. Tipp: időnként látogassunk el termálfürdőre! A termálvízben megtalálható ásványi anyagok a bőrön keresztül felszívódnak. Az ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó krémek hatására a bőr újjászületik.

5. HA A BŐR VÉSZJELZÉSEKET AD… Extra száraz a bőre? Viszket és húzódik? Mit tehet, ha a krémek már nem használnak? Tipp: mindennap fogyasszon el egy tál friss salátát hidegen préselt növényi olajjal, és vegyen be omega-3 zsírsavat tartalmazó kapszulát!

6. A SZEMSZÉPÍTŐ RÓZSA A szem körüli ráncok oka gyakran a száraz szobai levegő. Sokan az érzékeny szemkörnyékre nem visznek fel sem gélt, sem krémet. Segítség: hunyjuk be a szemünket, s helyezünk rá rózsavízzel benedvesített vattalapokat! Esténkét rózsaolaj is megfelelő. Vigyázat! Csak vékonyan szabad felvinni a bőrre! A rózsaolaj-kivonat segít a bőrnek a természetes zsír-nedvesség egyensúly helyreállításában.

7. MASSZÁZSTRÜKKÖK A kozmetikus nyújtotta arcmasszázs megnyugtat, és aktiválja valamennyi bőrfunkciót. Ugyanezt az eljárást otthon is kipróbálhatjuk.Tipp: tegyünk levegővel töltött golyócskákból álló masszázsmaszkot az arcunkra, masszírozzuk be jól a bőrbe – olyan hatása van, mintha parányi görgőket gurítanánk végig a bőrünkön. A művelet kellemes mellékhatásaként az elhalt hámréteg eltűnik az arcról.

8. BŐRNYUGTATÓ PETREZSELYEM A hideg káros hatásaként vörös hajszálerek keletkeznek az arcon és az orron. Megoldás: három evőkanál aprított petrezselymet forrázzunk le fél csésze forró vízzel, majd szűrjük le, és adjunk hozzá ugyanannyi tejet! Az elkészült keverékkel itassunk át vattalapokat, és helyezzük azokat az érintett bőrterületre! Tíz perc múlva langyos vízzel mossuk le!

9. SZAUNA A szauna jót tesz a sima, rózsás és megfelelő vérkeringéssel rendelkező bőrnek. Nincs ideje rá? Tipp: az is elég lehet, ha csak az arcát izzasztja, méghozzá szaunamaszk segítségével. Hagyja, hogy a maszk felmelegedjen a bőrén! A kúra eredményeként a pórusok kitágulnak, és a felesleges faggyú kiürül.

10. MEGZAVARODOTT HORMONOK Pattanás jelent meg az arcán? Tipikus téli jelenség. Megoldási javaslat: az érintett területet ecseteljük grépfrútmagcseppel, vagy ragasszunk fel pattanás elleni tapaszt! Ezzel az eljárással a bőr megtisztul, és rövid idő alatt begyógyul.

11. FRISSÍTŐ SÁRGARÉPAKÚRA Nem csak a kisgyerekeknek használ napi egy pohár sárgarépalé. Tipp: tanácsos frissen préselt vagy reformkonyhából származó levet használni. A béta-karotin, az A-vitamin kiegészítője védelmet nyújt a szabad gyököktől és védi a bőrt az idő előtti öregedéstől. A „friss koszt" jelentős pluszt jelent: a répában található számtalan mikrotápanyag széppé varázsolja a bőrt.

12. AJAKSZÉPÍTŐ VAJ Érdes, cserepes a szája, és nem tartja a rúzst? Javaslat: mondjunk le egy időre a csókálló rúzsról, és használjunk inkább színes ápolóceruzát! Extra tipp éjszakára: az érdes ajkakat dörzsöljük meg fogkefével, és vigyünk fel rá kevés vajat! A természetes zsírnak köszönhetően szájunk nemsokára újra bársonyosan puha lesz.

13. BŐRMEGÚJÍTÓ GYÜMÖLCSKOKTÉL A citrom és az alma nagyszerű összetevője a gyümölcssalátának, vagy valamilyen bőrtápláló krémnek. Jó tanács: a gyümölcssavat tartalmazó krémeket legjobb esténként használni, mert nappal fokozzák a bőr fényérzékenységét.

14. BŐRÁPOLÓ OLAJOK Gyakran előfordul, hogy a krémekben lévő táplálóelem nem elég hatásos. Megoldás: használjunk a bőrtípusunkhoz illő illóolajat, mert az megnyitja a pórusokat, és aktiválja a hajszálerek vérkeringését, így a felvitt krém az alsó bőrrétegeket is eléri.

15. FESZESÍTSE NYAKÁT TORNÁVAL! A következő gyakorlattal megőrizhető a bőr feszessége a nyakon és a dekoltázson, ráadásul az első ráncok is eltüntethetők vele. Gyakorlat: feküdjünk hanyatt, és az alsó ajkunkat a felsőre húzva, a fejünket fordítsuk jobbra, és számoljunk hatig! Most a másik oldal következik.

A Magyargorbó községhez tartozó Türe a Nádas-pataktól néhány kilométerre, északra fekszik. Feltételezések szerint a falu helyén valamikor római kori település állhatott, ugyanis a templomkertben olyan köveket találtak, amelyek faragott díszítését római eredetűnek vélik. A XIII. században a Kolozsmonostori Apátság ötven jobbágy családot telepített a Nádas mentére, így létrehozva egy új települést, amelynek ma közel hatszáz lakosa van.

A református templomkertben az erdélyi magyar díszítőművészetre jellemző síkban kiterjesztett, szőlőleveles-indás díszítésű oszlopfő áll. A templom homlokélét, előredűlő helyzetben, redős ruhás, kardos alak díszíti. Ezekkel egyidős az újonnan emelt kőfal oldalába beépített „Agnus Dei" töredék, körrózsás kitöltő díszítménnyel. Mellette római emlékkő található, a temetőből biztonságba helyezett gazdátlan sírkövek sora is megtekinthető. A jelenlegi mennyezetkazetták festését Kovács Ferenc és János készítették 1935-ben. A templom faragással díszített kő szószéket Kidei Sipos Dávid faragta 1747-ben.

– Érdekes története van a másfél mázsás harangnak – kezdte Varga Zoltán helyi református lelkipásztor. – Egykor még egy hárommázsás haranggal büszkélkedhetett a helyi református templom, de egy alkalommal a szomszéd falu lakói, a sárdiak el szerették volna lopni, és átcipelni a dombon keresztül. Két román család, akik szénégetéssel foglalkoztak, éppen kint dolgoztak a dombtetőn, amikor meglátták a harangot cipelő tolvajokat. Hadonászva elindultak feléjük, ekkor a sárdiak annyira megijedtek, hogy a harangot leejtették a szekérről, és hatalmas repedés keletkezett rajta. A helyieknek nem volt pénzük az újraöntésre, ezért úgy oldották meg, hogy két másfél mázsás harangot öntettek, és az egyikkel fizettek a munkáért – mesélte a lelkész.

Türe lakosságának többsége magyar: a négyszáz magyar mellett mindössze százhúsz román és negyven roma él a faluban. 1989 után a városban dolgozók hazatértek szülőfalujukba, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak. Későn ismerték fel a szövetkezet előnyeit, el kellett telnie öt évnek ahhoz, hogy az emberek rájöjjenek arra, szükség van egy ilyen jellegű összefogásra. Akkor meg már nem kaptak állami támogatást erre a célra, és önerőből nem tudtak nagy földterületeket megművelni.

– Most úgy látom, hogy fordított a helyzet. A fiatalabbak megpróbálnak a városban munkát találni – mondta a lelkész. – Az itteni föld alkalmas ugyan krumplitermesztésre, de másra nem igazán használható. Állattenyésztéssel is foglalkoznak ugyan az emberek, de nem olyan mértékben, hogy meg tudjanak élni belőle. Türében nincs munkalehetőség, ezért érthető, ha a falu fiatalabb lakossága a közeli városban próbál munkát találni, de nem jellemző a kivándorlás – tette hozzá.

– A falu családjai nem sorolhatók az egykés családok sorába, hiszen általában minden családban egynél több gyermek van. Itt, a falu központjában is három gyerek az átlag, de van olyan család a településen, ahol már hét utód született. Nem panaszkodhatunk az utánpótlás miatt – mondta büszke családapaként a lelkész. – Az I–IV. osztályos iskola épülete új, a kilencvenes években épült. Egy Kolozsvárról ingázó tanítónő oktatott mostanig, de ősztől lehet, hogy más veszi át a helyét. Összevont osztályokban tanul a tizennégy gyerek és tapasztalataink szerint Kolozsvár különböző iskoláiban tanulnak tovább. Az ingázás elég fárasztó, de a gyerekek vállalják az ezzel járó megpróbáltatásokat. Az óvodában két pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az idén húsz gyereket oktattak, akik közül hárman ősztől első osztályba mennek – mondta Varga Zoltán.

A faluba vezető út elég rossz állapotban van, ezért kissé csodálkoztam, amikor a lelkész a faluturizmus beindításáról beszélt, de megtudtam, hogy van egy nyertes SAPARD-pályázatuk, az abból származó pénzt az út aszfaltozására szeretnék fordítani. Reményeik szerint ezeket a munkálatokat már az idén elkezdhetik. A másik nagy problémája a falunak az ivóvíz. – Van ugyan ivóvízhálózat, amelynek vizét a környező forrásokból nyerjük, de rettenetesen kemény. Ezért lenne jó, ha a kolozsvári ivóvizet legalább Türe bejáratáig elvezethetnék, hogy itt rácsatlakoztathassuk a helyi ivóvízrendszerre. Ez is a megvalósításra váró terveink közé tartozik. A faluturizmust azért emlegettem, mert már most is beszélhetünk erről Türében – magyarázta a lelkész. És valóban, a református parókia udvarán nyári vendégfogadásra alkalmas emeletes faházikó áll. Ott jártunkkor éppen egy nagykárolyi csoport „állomásozott" Türében. A 13–15 éves fiatalok szatmári táncokat tanultak magyarországi koreográfus vezetésével. De tavaly például az Ördögtérgye néptáncegyüttes tartott próbákat a nemrég felépített, korszerű tanácsteremben.

A faluban található egykori Bánffy-udvarház valószínűleg XVIII. századi építmény, az épület bejáratánál a bevésett 1774-es évszám is ezt bizonyítja. A református templommal szomszédos Bánffy-kúria udvarán két épület található: az egyik a régi termelőszövetkezet tulajdona volt, amelyet egy magyarországi befektető már korszerűsített is. A másik pedig az állami tulajdonban lévő tulajdonképpeni Bánffy-kúria, ami rendkívül romos állapotban van. Mivel nincs telekkönyvi kivonata, ezért problémát okoz az épület megvásárlása, pedig a már említett magyarországi befektető turisztikai központot szeretne kialakítani az ingatlanban. A már korszerűsített épületben selyemvirágok készítését, és egy konditerem felszerelését tervezi, amely néhány munkahelyet teremtene a falu lakóinak.

– Évente megrendezzük a húsvéti Nádas-menti kórustalálkozót, amelyre meghívjuk a környékbeli falvak kórusait. A rendezvényre hagyományosan húsvét harmadnapján kerül sor Türében egy kórustalálkozó-sorozat egyik rendezvényeként – tudtuk meg. Ezen kívül minden évben szerveznek evangelizációs gyermekhetet, amelyre az idén augusztus 21–27. között kerül sor. A lelkész elmondta, a programban helybeli gyerekek vesznek részt. Reggel rövid áhítattal kezdődik a nap, majd különböző tevékenységek segítségével sajátítják el a fiatalok az aznap megbeszélt bibliai történetet: rajzolnak, festegetnek vagy kézimunkáznak. Az ebédet az anyukák készítik el, délután pedig hazamennek a gyerekek. – Egy alkalommal meghívtuk a zsoboki árvaház gyerekeit is, de rájöttünk, hogy túl kevesen vagyunk az onnan érkező fiatalok felügyeletére, ezért azóta csak az itteni gyerekek foglalkoztatását vállaljuk – mondta a tiszteletes.

Amikor a népviseletről kérdeztem, a tizenegy éve a faluban szolgáló lelkész elmondta, hogy inkább az idősebb korosztály öltözik gyakrabban népviseletbe, a fiatalok már csak nagyobb ünnepekkor öltenek kalotaszegi ruhát.

A kis Nádas menti falu nem tud megélhetést biztosítani lakosságának, az emberek mégsem választják a kivándorlást. Itthon próbálnak meg boldogulni még akkor is, ha ehhez a közeli nagyvárosba kell ingázniuk. Az új turisztikai központ és a faluturizmus beindulása talán megoldást jelentene a faluközösség számára.

A neves kollégiumi véndiák, a kiemelkedő tanár, tanfelügyelő és intézményalapító, a kiváló szellemi alkotó, 190 éve született. Ma is élő szépunokája Aknay Tibor egyik írásában, a „reformkor szülte példaembernek" említi. Berde Mária enyedi írónő egy ritka magyar kifejezéssel találóan nevezi meg összetett egyéniségét és munkásságát: „egy igazi magyar mindenész".

1816 okt. 27-én született Torockószentgyörgyön ugyanabban a gyönyörű természeti környezettel megáldott faluban, ahol Brassai Sámuel is meglátta a napvilágot. Szülei Székelyföldről származtak, mindketten iskolázottak. A kis János is igen korán megkedveli a tanulást. Először a helybeli unitárius iskolába jár, majd Torockón tanul, de 1827- től már a Nagyenyedi Kollégiumban találjuk Kemény Zsigmond szolgadiákjaként. Iskolamester fiaként naponta egy „gratis" cipó jár neki.

Atyja rámutat az akkor még dúsgazdag kollégium asztagokkal rakott csűrére, és így bocsátja el: „Lásd fiam, ez mind a tiétek, ne búsulj, nem éheztek meg, én is azon végeztem a kollégiumot, mint szegény fiú, aztán ha jól viseled magad mi is küldünk hébe-korba egy kis elemózsiát."

Búvárkodik a Kemény-ház könyvtárában, és figyelmesen hallgatja az itt gyakran megforduló „notabilitásokat és vándor patriotákat" (b. Wesselényi Miklós, b. Kemény Dénes, b. Bánffy László, Szász Károly, Zeyk József, Bethlen János gróf.) Szivacsként gyűjti magába a tapasztalatokat, és érzékeli a kor szellemi aktivitását.

1834-ben váratlan csapás éri, meghal az édesapa, és így 18 évesen családfenntartóvá válik. Nemsokára el kell hagyniuk Szentgyörgyöt, a kedves hajlékot és a Jókai által oly szépen leírt gyönyörű vidéket. Közben folytatja tanulmányait a kollégiumban. Neves tanárok tanítják, pl. Szász Károly, Kovács József, Csorja Ferenc. Előbb id. Zeyk Miklós, majd ifj. Zeyk József nevelője lesz. Tanítványával 1841-ben – székelyföldi barangolás után – Budapesten tesznek látogatást, találkoznak Kossuthtal és Vörösmartyval. Itthon megjelennek első írásai, amit álneveken közöl pl. Csongor, Hábor, Komoly, Népfi. Olvasókör jellegű önképzőkört alakítanak, amit hamarosan betilt a kollégium vezetése, majd maga az Erdélyi Főkormányszék, és az ifjú Gáspárt 30 napi fogságra ítélik.

Id. Zeyk József jóvoltából, aki vállalta berlini tanulásának költségeit, 1842-ben második tanítványával Berlinbe utazik, ahol Diesterweg német pedagógus közvetítésével az új pedagógia szellemi áramlatait, Pestalozzi, Rousseau, Campe és Curtmann szellemiségét tanulmányozza.

A szép és hasznos természeti és tanulmányutakkal megalapozza felnőttkori tudását és alkotókészségét. Ennek első konkrét eredménye az 1845-ben megjelentetett Fűzérkék című tájszógyűjtemény. Szabó T. Attila több mint 100 évvel később, 1972-ben a nyelvész Gáspár Jánost emeli ki egyik cikkében. Rámutat nyelvészeti érdeklődésére, ami főleg a népnyelv kincseinek az összegyűjtésében mutatkozik meg.

1845–46-ban részt vesz Pestalozzi 100 éves születésnapjának a megünneplésében, és előadást tart. Ebben a lelkes hangulatban alakítják meg a kolozsvári Nevelői Kört, ami az akkori Erdély leghaladóbb pedagógiai tudományos társasága. Lehetővé teszi a pedagógusok rendszeres eszmecseréjét, célja tankönyvek és vezérkönyvek megírása. A Brassai által szerkesztett Vasárnapi Újság folyamatosan közli Gáspár körének a jegyzőkönyveit. Sajnos ez sem kerüli el az önképzőkör sorsát, hiszen az Erdélyi Főkormányszék rövidesen betiltotta.

1847-ben jelennek meg a legjelentősebb és egyben legnépszerűbb munkái. Először a Magyar Olvasókönyv 7–11 éves gyermekek számára, amely első kiadásában idegen olvasmányok fordítását és átdolgozását tartalmazzák. A Csemegék 3–7 éves, olvasni még nem tudó gyermekeknek szól. Itt fogalmazta meg először pedagógiai hitvallását: „Csak az ragadhatja meg a gyermek kedélyét, csak azt éldelheti szelleme, mi úgy tartalomra, mint alakra nézve saját kedélyes világából van merítve, szemléltetőleg derülten eléadva, mi magában is érdekkel bír, s a megtanulásra és olykori ráemlékezésre méltó, végtére ami a felnőtteknek is kedves olvasmány."

A több kiadást is megért munkával lényegében behozza a népiskolákba a magyar népköltészetet. A munka több javított kiadást is megért, és más nyelvekre is lefordították. Ezenkívül ismeretterjesztő cikkeket is publikált, főleg a Természetbarát című kolozsvári folyóiratban. Ugyancsak ebben az évben házasságot köt Bogdán Juliánnával, akitől hat gyermeke születik. 1948 világrengető eseményeit a Zeyk-családdal együtt vészelik át a tiszaroffi rokonoknál. 1850-ig Budapesten tartózkodnak, majd visszatérnek Erdélybe.

Itthon barátjával magániskolát nyitnak, de rövidesen, 1852-ben a kolozsvári Református Tanodában kap kinevezést, mint a magyar irodalom valamint, a nevelés és oktatás tanára. Közben 1853-ban ideiglenes helyén Kolozsvárott beindul az eredetileg Nagyenyednek szánt református tanítóképző. Ekkor még folynak a 49-es pusztulás utáni helyreállítás munkálatai. 1855-ben megválasztják az új intézmény rendes tanárává és egyben igazgatójává. Ekkor halasztást kér, hogy tanítványával befejező tanulmányi utakat tegyen Erdélyben, majd Ausztriában és Németországban.

1856-tól elfoglalja képző-igazgatói állását, és 1858-ban már ő az, aki irányítja az új intézmény átköltöztetését és megszervezését Nagyenyeden. 1869-ig 13 éven keresztül hármas hivatást tölt be: igazgató, tanár és az elemi fiúiskola vezetője. 1868-ban b. Eötvös József magyar közoktatásügyi miniszter Alsó-Fehér és Küküllő megye első osztályú tanfelügyelőjének nevezi ki, amit 23 éven át felelősséggel lát el. Megyei és városi bizottságok tagja, s ennek kapcsán igen jó diplomáciai érzékkel megáldott közvetítő ember, aki számára egy dologban nem létezett kompromisszum: amikor az enyedi főiskola létéről és épségéről volt szó.

1886-ban pedagógiai munkásságának 50. évfordulóján fényes megemlékező ünnepséget tartottak. Messzi vidékekről érkeztek a küldöttségek, hogy tiszteletüket tegyék. 1891-ben vonul nyugdíjba, amit nem sokáig élvez, hiszen 1892. március 6-án levéltárának rendezése közben váratlanul éri a halál. A nagyenyedi Vártemplomban ravatalozták fel, majd Maroscsúcson helyezték örök nyugalomra. Halálának évében Fogarasi Albert rektorprofesszor az Értesítőben így emlékezik meg róla: „Ki volt Gáspár János? … Mit köszönhet neki erdélyrészi református felekezeti középiskoláink szervezésének nagy és áldásos munkája, minő kitörölhetetlen betűkkel írta be nevét intézetünk történetébe, mint a nevelés és oktatás kiváló tanára, mit vesztett el benne a népnevelés ügye, mit a társadalom: híven tolmácsolta az a kínos megdöbbenés, melyet váratlanul bekövetkezett halála okozott, az az osztatlan és országos visszhangban nyilvánuló részvét, mely sírjához kísértre."

Írásait, könyveit a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban őrzik. A róla szóló cikkeken és könyveken kívül más emlék nem maradt fenn róla. Torockószentgyörgyön nincs szülőház, Maroscsúcson már nincs síremlék. 2003 nyarán Vincze István ny. tanító hívta fel a figyelmemet a református egyházközség tulajdonát képező régi Bibliára, amelynek címlapja belső oldalán egy gyönyörű kézírással írt szöveg található: „A torockószentgyörgyi helvéthitű nemes egyház egykori rendes iskolatanítója Gáspár András felejthetetlen édes apám itt pihenő hamvainak emlékezetére, s a tisztelt egyház előttem mindig kedves emlék híveinek lelki épülésére ajándékozom üdvünknek emez örökké buzgó forrását. Torockószentgyörgy, máj. 8-án 1862. Gáspár János a nagyenyedi helvéthitű papnövelde r. neveléstanára és képezde igazgató."

Ez a néhány soros gyönyörű megemlékezés az édesapáról juttatta eszembe a közelgő 190 éves évfordulót, és ekkor álmodtam meg egy ünnepséget itt a szülőfaluban. Ennek a lehetősége 2006 máj. 5–7. között érkezett el a kollégiumban rendezett Bethlen-napok alkalmával, amelynek gazdag programjában három kollégiumi nagyságról is megemlékeztünk: Szabó T. Attiláról, a nyelvtudósról, Vita Zsigmond enyedi íróról, akik, 100 éve születtek, és a Szentgyörgyön született Gáspár Jánosról.

Ennyi embert nem látott még a kis falu apró református temploma. Kb. 200 fő zsúfolódott össze. Sokan kinn a felavatandó kopjafa körül álltak. Nem csak a reformátusok, hanem a többségi unitáriusok és a néhány katolikus is megtisztelte jelenlétével a megemlékezést, így az igazi faluünnepséggé vált. Főszervezője Lőrincz Konrád felenyedi és szentgyörgyi református tiszteletes, aki Fénylő értelmesek címen mondta el prédikációját. Gyulai Pál Óriás leányka című sikeres versét Demény Ágnes XI. osztályos tanítóképzős kollégista szavalta el, amelynek első szakasza így kezdődik: „Szép Torda vármegyében, Szentgyörgy határinál / Óriáslak hajdanában: Torockó vára áll…"

Következett a Gáspár életútjáról tartott előadás, aminek rövidített változata egy szórólapon is hozzáférhető volt. A kollégisták egy csoportja válogatást mutatott be a Csemegékből Lőrincz Ildikó tanárnő vezetésével. A közben szemerkélő, majd megerősödő eső sem zavarta a nézősereget abban, hogy kitartsanak a templomudvaron már felállított kopjafa avatásán. A magyarosan művészi kopjafát Gáspár János emlékére László László, a szintén székely származású matematika-tanár faragta.

A vendégsereg ezután átvonult a parókia épületébe és megtekintette a Torockószentgyörgy ma című népművészeti kiállítást, amit helyi és enyedi népművészek és más alkotók műveiből állítottak össze (varrottasok, festett ládikák, bútorok és fatányérok, valamint kőszobrok, festmények, fotók és egy kis agyagszobor magáról az ünnepeltről). Lőrincz tiszteletes így nyitotta meg a kiállítást: „Torockószentgyörgy nem tud úgy élni a mában, hogy a múltnak jelei, a hangulata ne lennének ott minden udvaron." A vendégsereg a kiállítás tárgyainak megtekintése közben bőségesen fogyaszthatott a helyi sajátosságból, az ún. somogyi kalácsból.

A két helyszínű Bethlen-napok, a három kiemelkedő iskolatörténeti személyiség életének és munkásságának a bemutatásával közös vonásaikat is felfedte, elsősorban tiszteletüket és ragaszkodásukat a nagy hagyományú kollégiumhoz. Írói mivoltukban is mindhárman megjelenítették Nagyenyedet és iskoláját, a benne rejlő tudományos értékeket.

A „példaember" születése után 190 évvel még egyszer példát mutatott. Összehozta különböző felekezetek tagjait. Együtt voltak az egyszerű falusi emberek, értelmiségiek, egyházi vezetők, a kollégista tanulók és tanerők, a vendégek, pl. Aknay Tibor, a szépunoka, Szabó Attila, a nyelvésztudós fia, a testvérgyülekezet küldöttei, a polgármester. Egyszóval egy jelentős magyar közösség emlékezett együtt. A tudósítások mindezt elnagyolták. Nem vették észre, hogy a kis faluban a múltból táplálkozó ünnepség azért volt előremutató örömnap, mert erősen tapadt a jelenhez. Jövő is ott van, ahol a közösség még össze tud gyűlni, és meg tudja szervezni önmagát. Ez adta Torockószentgyörgyön a Gáspár-ünnepség nagyszerűségét.

2006. júl. 6.

„Természetesen nem az »élettapasztalatról« van szó, hanem az ész, a gondolkodás tapasztalatáról; az élettapasztalat is fontos persze, de pusztán az idő múlásával, azzal, hogy »élt«, »élete kész regény volt« stb. senki nem szerezheti meg. Az élettapasztalat vagy intellektuális magunkba-építés, vagy semmi." „Szögezzük le mindjárt az elején: az a vélemény, mely szerint Sadoveanu műveletlen »ösztönlény« (…) olyan aberráció, amelyben csak az hihet, aki nem olvasta elég figyelmesen az író műveit, vagy aki maga nem elég művelt. Műveltség nélkül soha nem létezett és nem is létezhet jelentős író."

A fentieket Alexandru Paleologu írja Sadoveanu fejlődését elemezve. Érdekes, ezúttal milyen vehemens ez a köztudottan kellemes személyiség, ez a jó társalgó, akire többek emlékezése szerint nem lehetett haragudni, s aki a börtönben töltött évekről is azt tudta mondani, szépek voltak. Figyelemre méltó az is, hogy ezek a sorok a szerző 59 (!) éves korában jelentek meg, sok minden (például a rabság) után, tehát nem valami kamasz indulat íratta le őket – Paleologu leglelkebb lelkéből szakadtak ki.

Paleologu régi bojárcsaládban született, állítólag az utolsó bizánci császár leszármazottjaként. Császár volt tehát nem csupán szellemiségét, hanem „valódi" származását illetően is. De mit is beszélek?! Ha jól odafigyelünk a kezdetben idézett passzusra, nem értelmezhetjük másként, mint hogy a szellem, az értelem, a kultúra világánál nincs világabb világ, hitelesebb származás. Nincs, mert minden csak attól válik valódivá, hogy megpróbáljuk megérteni – hogy ésszel próbáljuk megérteni. Mint másvalaki mondta nemrég: „könnyebb nagyot érezni, mint szembenézni a gondolkodás fáradalmaival". Paleologu szembenézett velük, mert császárnak született, egy olyan nemzedék tagjaként, amelybe Mircea Eliade, Eugen Ionesco, Emil Cioran, Constantin Noica tartoztak; egy olyan nemzedék tagjaként tehát, amely hősiesen igyekezett elviselni a gondolkodással járó gyötrelmeket, s erről az iszonyú harcról feledhetetlen kötetekben-színdarabokban számolt be.

Paleologu meg tudta bocsátani, magába tudta olvasztani a börtön borzalmait – az ostobaságnak azonban nem tudott megbocsátani. Ő, aki annyi mindent átlátott, az ostobaságot nem érte föl ésszel.

A magyar képzőművészet klasszikus korszakának a Partiumból és Erdélyből indult képviselőit, Brocky Károlyt (1807 – 1855), Barabás Miklóst (1810 – 1898), Székely Bertalant (1835 – 1910), Paál Lászlót (1846 – 1879) a csíki triász, Márton Ferenc (1884 – 1940), Nagy István ( 1873 – 1937) és az 1924-ben hazatért zsögödi festő, Nagy Imre (1893 – 1976) követte.

Művészete valósághű, az impresszionizmus szabályaira épül, és a csíki fényviszonyoknak megfeleltetett, az avantgárdból merített színharmónián alapul. Ezt ars poeticájának is tekinthető, saját kezű följegyzése igazolja: „A természet zavartalan eldorádója eseményeiben, rendszerében figyelmeztet az örök törvényeire. Formái, színei világa rendszerezni tanít – komponálni. Ritmusa egyre világosabb és megdöbbentőbb. A látóhatár kitágul, a méretek grandiózussá válnak. Kicsi a naggyal, nagy a kicsivel szimbiózisban élnek. A nagy belső mozgást, az átalakulásokat, a fejlődést itthon látjuk kataklizmákban, megrázó méretekben."

Életműve kedvező természeti és éghajlati viszonyok közepette készült, s egy meghatározott nemzet (rész) meghatározott korszakához, a csíki székelység, az erdélyi magyarság XX. századához tartozik, és nemzeti művészettörténetünk részeként a jelenkori művészettörténet tudományának képezi tárgyát. Műveit, egyéni és csoportos kiállításokon 124 alkalommal 12 ország 30 helységében láthatták.

A Csíkszeredai Városnapok keretében augusztus 4-én, hosszas szünet után újra megnyitotta kapuit a Nagy Imre Képtár. A festőművész mintegy hatvanezer alkotásból álló hagyatékának felhasználásával Szabó András főmuzeológus, a képtár vezetője rendezte újra a nagyszabású tárlatot, a megfelelően felújított épületben.

A művész 1962-ben adományozta zsögödi házát és telkét Csíkszereda városának, itt nyílt meg 1973-ban a galéria, amely most mondhatni újjászületett. Olajfestmények, kompozíciók és portrék, valamint grafikák, rajzok és fametszetek árulkodnak alkotójuk különleges képességeiről. A bejáratnál Vetró Artúr szobrászművész Nagy Imréről készített mellszobra fogadja a látogatót.

Az ünnepi rendezvényen Szabó András mondott megnyitóbeszédet, majd Banner Zoltán és Pogány Gábor magyarországi, valamint Gazda József kovásznai művészettörténész méltatta Nagy Imre munkásságát. Kányádi Sándor a festőművésznek az erdélyi képzőművészetben betöltött különleges szerepéről szólt.

Az ünnepségen számos meghívott és érdeklődő mellett Ráduly Róbert polgármester is jelen volt.

A rendezvény záróaktusaként a helyi intézmények képviselői Nagy Imre halálának 30. évfordulóján megkoszorúzták a festőművész síremlékét, amelyet Dóczi András bronzból készült domborműve ékesít. A jeles alkotó végső nyughelye, végakarata szerint, az udvarban található.

Őszire a festő szülőháza is megújul.

A szovátai születésű Désy Károly szerencsésnek mondhatja magát, hiszen annak idején a Marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumban olyan mesterek tanították, mint a tragikus körülmények közt elhunyt Nagy Pál és az erdélyi akvarell-festészet nagymestere Bordi András. E két tanítómestert azért emeltem ki, mivel a Korunk Galéria legújabb tárlatán a szobrász Désy Károly akvarellekkel, illetve akvarell-gouache munkákkal jelentkezett. Ez a tárlat szerves részét képezi annak a sorozatnak, amely a Portugáliában elhunyt, egykori kolozsvári szobrászművész, Balaskó Nándor rajzainak kiállításával kezdődött. Ezt követte Lövith Egon festészeti, Vetró Artúr, majd Vetró András grafikai tárlata. Bevallom, engem mindig izgatott az, amikor a szobrászok nem mintáznak, vagy faragnak, hanem rajzolnak és festenek. Ezért gondoltam, hogy időről időre a kiállítás-látogatók elé kellene tárni az effajta „kalandozásokból" eredő alkotásokat is. Vallom, hogy a szobrászok ilyesfajta kirándulásainak eredményeként sok esetben izgalmas, kvalitásos alkotások születnek.

A marosvásárhelyi éveket követően a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrász szakosztálya következett, ahol Vetró Artúr tanítványaként végzett. Első egyéni kiállítására Szovátán került sor 1969-ben, tehát még főiskolás korában. 1976–1982 között rendszeresen jelentkezik a kolozsvári Megyei Tárlatokon, valamint 1984–86-ban az ugyancsak Kolozsváron megrendezésre kerülő Iparművészeti Kiállításokon. Ezt követően fordulat állt be életébe, ugyanis 1986-ban áttelepül Magyarországra. Itt sem szűnik meg alkotói tevékenysége. Ezt jelzik a Budapesten, Szászhalombattán, Békéscsabán, Győrött, Szekszárdon, Szegeden sorra kerülő tárlatok. 1989-ben az akkor NSZK-beli Iserlohn-ban állít ki, majd a budapesti Vekerle-telepi Kós Károly Galéria következik. Köztéri munkáit láthatjuk Ópusztaszeren, a székesfővárosi Vekerle-téren és Rezső-téren, valamint Piliscsabán. A Nádasladányban látható Nádasdy-emlékműről sem szabad megfeledkeznünk.

Annál is inkább szükségesnek tartottam ezen életrajzi adatok ismertetését, mivel Désy Károly egyik fő jellemvonása a túlzott szerénység. Sohasem tartozott a magamutogató művészek közé. Az állandó nyüzsgés helyett inkább csendben dolgozott és kísérletezett. A művésszel folytatott beszélgetésekből tudom, hogy a szobrászat és festészet mindig is párhuzamosan volt jelen alkotói tevékenységében. S ebben nincs semmi különös, hiszen ez figyelhető meg a nagy alkotók egész soránál, kezdve Michelangelótól, Henri Moore-on át Borsos Miklósig.

Ez a műfaji kettősség lehetőséget teremt az alkotó számára, hogy mindig a témának megfelelő eszközökhöz nyúljon. Az itt kiállított munkák esetében is ez történt. Désy Károly természetszerető, természetjáró művész. Sok esetben rajzban vagy emlékezetében rögzíti élményeit, hogy aztán a műterem csöndjében az akvarell nyújtotta műfaji eszközökkel rögzítse azokat. S teszi mindezt a reá jellemző halksággal és szerénységgel.

A Korunk Galériában most kiállított akvarelleknél a szakmai magabiztosságon és a tájra figyelésen túl nagyfokú érzékenység is felfedezhető. Alkotójuk mindig a témának, mondanivalónak megfelelő eszközökhöz nyúl. Ezért is tűnhet kissé eklektikusnak ez a kiállítás, holott nem az. Mindössze az történik, hogy Désy Károly irtózik az önismétléstől. Viszolyog a vízfesték anyagából adódó rutinos megoldásoktól. Ahogy annak idején mesterem Miklóssy Gábor mondta: attól még nem válik művészivé az akvarell, ha a festő uborkás üvegben mossa ki az ecsetét.

A figyelmes szemlélő sok esetben felfedezheti a nálunk már szinte-szinte feledésbe merült, úgynevezett fejlesztéses technikát, melynek különben az angolok a nagymesterei. Máskor, ha a téma úgy kívánja, gouache-t használ fedőfestékként. Számára ezek nem a technikai bravúr csillogtatásának a lehetősége, hanem a megjelenítésre váró mondanivaló, a természetben őt ért élmények közvetítésének az eszközei. Nem célok, csupán eszközök, melyek lehetővé teszik számunkra, nézők számára is, hogy részesei lehessünk a művészt ért élményeknek. Mai „modern"-nek mondott korunkban, amikor a különböző művészeti ágak sokszor a nézők sokkolásával igyekeznek „megfogni" a közönséget, legalább olyan merész cselekedet, ha valaki az árral szembe megy. Mindezt nem ellenséges érzületből, vagy magamutogatásból teszi, hanem mert a közvetítendő mondanivaló ezt kívánja.

Désy Károly a régi mesterekhez hasonlóan tudja, hogy nem a téma van az eszközökért, hanem fordítva. A különböző anyagok, eszközök, megoldási lehetőségek állíttatnak a művészi mondanivaló szolgálatába.

1. Felmászott az uborkafára. Az alma az almafán, a körte a körtefán, a szilva a szilvafán terem, de a dinnyének, az uborkának nem fája, hanem indája, esetleg a tájnyelvben ína van. Mégis a nyelvben megtaláljuk ezt a szót: uborkafa. Igaz, hogy csak képes értelmű szólásban. Aki alacsony sorból, alacsony beosztásból különösebb érdem vagy képesség nélkül magas polcra, rangra, jó anyagi helyzetbe jutott, s ezek miatt elbizakodottá válik, rátarti módon viselkedik, az ilyen emberről mondjuk: felkapaszkodott, felmászott, esetleg felhágott, felkapott az uborkafára. S itt jelentkezik a nyelvben a gúny, az irónia. Az „uborkafa" korántsem erős és szilárd, hanem kúszó, hajlékony szár, inda lévén, ezen a „fán" nem lehet tartósan megmaradni, minthogy az érdemtelenül magas polcra jutott, felfuvalkodott ember bukása is csak idő kérdése. S ha eljött ennek az ideje, emberünk: leesett, lepottyant az uborkafáról; az elbizakodottságnak, gőgnek írmagja se marad.

2. Írmagja sem maradt. Ha valamiből még az utolsó példány is kiveszett, akkor szoktuk a címbeli szólást használni: még írmagja sem maradt. Ha magunk járunk el így, akkor valaminek vagy valakinek kiírtjuk még az írmagját is. Az állandó szókapcsolatban élő „írmag" szónak határozóragos alakja is gyakori. Jókainál olvassuk: „Már reggeli kilenc órakor írmagul sem lehetett... a város falai közt épkézláb embert találni". Vajon milyen mag ez az írmag?

Nem nehéz felismerni, hogy az írmag összetett szó; utótagját, a mag szót nem is kell magyaráznunk. Az összetétel előtagja, az ír-, önálló szóként azonban ma már nem él a nyelvünkben. A régi nyelvben viszont, ha ritkán is, de előfordult. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Magyar füvészkönyv című munkájában olvashatjuk: „a dentariának Gyökere vagy Íre pikkelyes". Az idézetből is kitűnik, hogy a kiveszett, ma már csak az írmag összetételben élő ír szó jelentése ’gyökér’.

Kétségtelen, hogy az írmagja sem maradt szólást olyan növényről mondhatták, amelynek gyökere is, magva is kipusztult, tehát utódaiban sem élhetett tovább. Később a kifejezést a növényről állatokra, emberre, sőt, élettelen tárgyakra is átvitték.

Nem csak tagadó mondatban találkozunk az írmag szóval. Meglévő utolsó darab, utolsó ivadék, sarjadék, a legkedvesebb gyerek a családban is lehet írmag. Ennek határozóragos alakja, az írmagul szó is jelölheti azt a dolgot, ami utolsóként megmaradt. 1781-ből való az alábbi mondat: „a nyomtatott darabok mind elfogytanak, és ahol vagy egy írmagul találtatott, azért aranyat is adagoltanak".

Az eddigi legnagyobb Barbie-gyűjtemény, négyezer példány kerül szeptember végén kalapács alá Londonban a Christie’s aukciós ház árverésén.

A kollekció tulajdonosa Marina Cochen, aki édesanyjától kapta az első Barbie-t a hatvanas évek elején, ám egyáltalán nem örült az ajándéknak, olyannyira nem, hogy ki sem bontotta a babát a dobozból. Édesanyját azonban nem kedvetlenítette el lánya érdektelensége, s egyre csak vásárolta a Barbie-babákat – feltehetően inkább magának, mint lányának.

Tizenévesként már Marina is osztotta anyja gyűjtőszenvedélyét, és házukat hamarosan benépesítették a Barbie-k. 2002-ben Marina édesanyja elhunyt, lányára hagyva a gyűjteményt, aki most értékesíteni kívánja örökségét.

A Christie’s árverését szeptember 26-ra tűzték ki. Daniel Agnew, az aukciós ház babaszakértője katalogizálta a gyűjtemény minden darabját. Becslése szerint a kollekció árveréséből származó bevétel legkevesebb 190 ezer dollárt, azaz csaknem 40 millió forintot tesz ki.

A kismamák táplálkozásában különösen fontos, hogy a napi energiamennyiség mindenféle élelmiszercsoportot tartalmazó élelmiszerekből, ételekből álljon össze.

Terhesség idején mindenféle szélsőséges táplálkozási forma kerülendő, mivel a baba egészséges fejlődéséhez minden tápanyagra szükség van. Fontos elem a változatosság, de leginkább arra kell figyelni, hogy a szükséges kalória mellett megfelelő arányú, mennyiségű zsír, szénhidrát, vitamin és ásványi anyag, valamint növényi és állati eredetű fehérje jusson a szervezetbe, olvasható a Magyar Dietetikusok Szövetségének hírlevelében.

Az állati fehérjék bevitelét főként tojás, tengeri hal, szárnyas, tej és tejtermékek fogyasztásával érdemes megoldani. A zsiradékok közül az ételkészítéshez elsősorban a növényi olajokat ajánlják a táplálkozási szakemberek a terheseknek is, hiszen az állati eredetű zsiradék egyébként is jelen van az étrendben.

A szénhidrátok közül az összetett szénhidrátokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyeket elsősorban gabona- és zöldségfélék fogyasztásával lehet biztosítani. A gabonatermékek közül a magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztből, grahamlisztből készült terméket, valamint a korpás pékárut tegyük a bevásárlókosárba. Ezek rosttartalma segít a várandósok körében gyakorta előforduló székrekedés megelőzésében is.

A kismamáknak napi 25–30 grammnyi rostfogyasztást szoktak ajánlani. A rostbevitelhez a zöldség-, főzelékfélék, száraz hüvelyesek és gyümölcsök szintén hozzájárulnak.

Az ásványianyag- és vitaminszükséglet szintén megnövekszik a várandósság előtti állapothoz képest. A magasabb folsavbevitelnek főként az első 3 hónapban van nagy jelentősége a fejlődési rendellenességek megelőzéséhez. A magzat részéről a kálciumigény a terhesség harmadik harmadában a legnagyobb. A megnövekedett vitamin- és ásványi anyag szükséglet egy része a változatos táplálkozással fedezhető. Ha mégis szükség volna étrend-kiegészítő tablettára, szedését csak orvosi konzultáció után kezdje el a kismama, az úgynevezett magzatvédő vitamint azonban már a terhességet megelőzően szokták ajánlani az orvosok.

A várandósok többségénél előfordul az úgynevezett kívánósság, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy azelőtt nem igazán kedvelt ételeket is szívesen enne, vagy egy-egy kedvencét szinte bármikor, bármilyen mennyiségben képes (volna) elfogyasztani.

A szakemberek nem mondják, hogy a vágyott élelmiszerről le kell mondani, még ha édességről, desszertről, süteményről, csokoládéról van is szó. A kismama (is) ehet édességeket, de mértékletesen, továbbá semmiképpen nem valamely étkezés helyett, hanem utána. Mivel azonban az édességfogyasztás hosszú távon káros súlytöbbletet eredményezhet, előnyben részesítendők a tej-, túró, illetve a gyümölcsalapú édességek.

Fáradtság, rosszkedv, az alkalmatlanság érzése: időnként az anyuka a szülés után nem tudja tökéletesen élvezni az újfajta élet örömét. A zavart lelkiállapotra az amerikaiak egy kedves elnevezést találtak: „baby blues". Ahhoz, hogy kikerüljünk belőle, gyakran elég tudatosítani magunkban a gondot, olykor pedig természetes gyógymóddal is tudunk segíteni. A magnézium például hasznos lehet ebben az időszakban, mert elősegíti az olyan lelkiállapotot javító hormonok, mint a szerotonin, a dopamin, az adrenalin gyors továbbítását, és ezzel a szülés utáni depresszió leküzdését. Jót tehet ilyenkor az olajos, pihentető masszázs, az illatos fürdő, azaz egy kis kényeztetés semmiképpen sem árt, és máris jobb lesz a kedvünk, újra feltöltődünk energiával.

Megkereszteltük Marcit. Persze, tudom, hogy jobb helyeken ezt már a gyerek néhány hetes korában megejtik, esetünkben azonban mindenféle objektív és szubjektív okok miatt csak mostanság, húsz hónaposan kerülhetett rá sor. A szalontai református templomban, ahol az összes unokatestvérét, a nagybátyjait sőt, még az anyukáját is keresztvíz alá tartották, ott történt meg a dolog Marci fiúval is. Kicsit tartottam is az egésztől, éppen fiam kora miatt, mert úgy gondoltam, ekkora gyerek esetében már fennáll a veszélye annak, hogy esetleg nem hagyja kommentár nélkül a pap bácsi beszédét. A gyönyörű ünneplő ruhában fiam úgy nézett ki, mint egy ifjú koronaherceg, ahogy négy keresztszülője kiséretében bevonult az egyébként üres templomba, mivel úgy intéztük, hogy az eseményen csak a rokonság legyen jelen. Én kicsit szorongva álltam a főszereplők mögött, és figyeltem fiamat, aki rövid idő múlva mocorogni kezdett keresztanyu karjában, s lekérezkedett. Aztán elindult felfedezni a templomot, és miközben megpróbált lejutni az Úr asztala mögötti emelvényről, megbotlott az egyik lépcsőn, s hangosan megjegyezte: hoppá! Ezzel némi derültséget okozott, de végül is hamar túlestünk az egészen, mert elkaptam az úrfi grabancát, és csak akkor adtam vissza a keresztanyuk kezébe, amikor már közeledett a szertartás tetőpontja, amikor is a pap bácsi megkeresztelte Marcell Nimródot! Azt hiszem, fiam számára legalább akkora megkönnyebbülést jelentett a dolog, mint nekem, ugyanis ahogy megérkeztünk az eseményt követő kerti partira, Marci alig evett két falatot, és már követelte, hogy vigyem be lefektetni. Anya, segíts elaludni! – kérlelt az én nagyfiam, s egy kis szopizás után úgy elaludt, mint aki egész délelőtt roppant fárasztó dolgokkal volt elfoglalva.

A keresztelő után néhány nappal pedig az történt, hogy elvittem gyerekemet a fodrász barátnőmhöz, aki gépével gondosan lenyírta Marci kunkori fürtjeit. A helyzet drámainak bizonyult, én ugyanis alig tudtam könnyek nélkül végignézni, hogyan szabadul meg fiam hajkoronájától, a végeredmény után pedig alig ismertem rá saját gyerekemre. Most úgy néz ki, mint egy igazi férfi, már nem hasonlít Murillo angyalkáira, sokkal inkább egy kis kópéra. Persze, igazi férfi létére sem hajlandó abbahagyni a szopizást, legfeljebb annyi előrelépés tapasztalható a dolgok terén, hogy elfogadja és szívesen megissza a tehéntejet is, de utána szinte rögtön követeli a már megszokott tejcsijét. Viszont tud különbséget tenni, a múltkor ugyanis, amikor együtt ültünk az asztalnál, és én éppen kávéztam, ő pedig tejet kortyolgatott elmélyülten, egyszer csak közölte velem: van diditejcsi és van bocitejcsi! Csak a miheztartás végett. Közben egyéb nagy fákba is belevágtuk a fejszénket: megvettem neki a bilit! Egyelőre csak a kísérletezés korszakában vagyunk, bár Marcinak nagyon megtetszett az autó formájú edényke, rögtön elsőre bele is produkált, ahogy ráültettem, majd felállt, és kiborította a produktumot. Szóval, ezt azért még gyakorolni kell.

„Az idén a divatosan öltöztetett kicsinyek meztelen karokkal szaladgálnak, ujjatlan pólóban, de ez alá fel lehet venni egy hosszú ujjút is, ha hűvösre fordul az idő" – olvasható az egyik szakmai divatlapban.

Friss színek, felnőttes motívumok, feliratok, rátétek, ujjatlan póló kapucnival és hasonló bohóságok jellemzik a gyerekdivatot, amely csak ritkán engedi meg azokat az édes rózsaszín romantikus ruhácskákat, amelyekbe oly szívesen öltöztetnék egyes mamák a kislányokat.

A fodrok, a virágminták, a lépcsőzetes szoknyák és bájos kis nyomatos pólók mindazonáltal ma is nagyon kedveltek a kislányok és mamáik körében – mert ilyenkor még főleg a felnőtteket kell megnyerni, és ezt nem felejtik el a világ gyermekruha-kereskedői.

A 10–14 év körüliek bájosak az újra divatos „intézeti", avagy „college" jellegű holmikban, amelyek lényege a csíkos minta, a különféle rávarrt, az iskolára utaló hímzések, a színes, mintás nyakkendő, és a blézer mint főszereplő – mindez fehérben, pirosban, vagy akár sárgában szürkében és kékben, a matróz stílust idézve.

A sportos holmik keverése a romantikusokkal általában nagyon népszerű.

A megfelelő cipőre külön felhívja a figyelmet a DivatMarketing, amely a német Textil Wirtschaft trendjét adja közre. Nemcsak egészségügyi szempontból fontos a lábat jól tartó, lehetőleg normálisan szellőző, nem műanyagból készült cipő, hanem azért is, mert a kopott edzőcipő állandó mániákus hordása külföldön már a múlté.

Rekord mennyiségű, 46 tonna hulladékpapírt gyűjtött össze egy 11 éves horvátországi kislány a tavaly, és az idén a nyári szünet alatt, egész „erdőnyit" – írta a 24 Sata című zágrábi bulvárlap.

Ivana Ugljesic zsebpénzért kezdett el papírt gyűjteni először a városka utcájában, a szomszédoktól régi újságokat, majd a boltokban kidobott papírhulladékot. A gyűjtéshez és fuvarozáshoz a szomszéd készített neki egy triciklit.

Már a kertjük is megtelt, amikor a szülők értesítették a hulladékpapírt felvásárló céget, amely több tele konténer papírt vihetett el, és hagyott egy üreset a kislánynak a további gyűjtéshez. Az első 20 tonna hulladékpapír után a cég a pénzen felül egy számítógéppel ajándékozta meg Ivanát, mert ez volt a leghőbb kívánsága, a papírhulladékért kapott összeg pedig fedezi a kislány egész évi zsebpénzét.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5261 lej, 1 USD = 2,7491 lej, 100 magyar forint = 1,2707 lej.

– Jean, ha elalszom, oltsa el a villanyt!
– Igen, uram. Szóljon majd, ha elaludt...

Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

165/52/41 éves, független nő, megismerkedne független, káros szenvedélyektől mentes, komoly úriemberrel, barátság (házasság) céljából. Kalandorok kíméljenek. Telefon: 0746-224438. (0004)

Szárazépítészettel foglalkozó kft. felvételre keres, legalább építőipari technikusi végzettségű és magyar-román nyelvismerettel rendelkező alkalmazottat. Bérezés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: fax: +40-264/444-205, telefon: +40-264-441-381; mobil: +40-728-829553; e-mail: dryteamro@client.srk.ro (0403103)

Egyetemisták kát-háromszobás lakást keresnek. Telefon: 0265/263-898, 0744-954277. (M)

„Többé soha
Nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse."
(Kosztolányi Dezső)
Szomorúan emlékezünk a közülünk hat héttel ezelőtt, tragikus körülmények között eltávozott főszerkesztőnkre,
BALLÓ ÁRONRA.
Nyugodjon békében. A SZABADSÁG SZERKESZTŐSÉGE.

Augusztus 20-án nyolc éve, hogy a szeretett férj, apa, nagyapa, após, rokon és jó barát,
dr. FARKAS MIKLÓS
egyetemi tanár
örökre eltávozott körünkből. Emlékét kegyelettel őrizzük szívünkben. CSALÁDJA. (0014)

Tegnap este már lejátszották az élvonalbeli bajnokság első két mérkőzését, kolozsvári szempontból azonban a mai találkozók sokkal érdekfeszítőbbek, hiszen a CFR első ízben találkozik a pontvadászat idei kiírásában egy fővárosi gárdával, egészen pontosan a Bukaresti Naţionallal.

A bankárgárda nem kezdte túl jól a bajnoki évet, hiszen három forduló után egyetlen győzelemmel rendelkezik úgy, hogy kikapott például az élcsapatnak nem éppen számítható Besztercei Glóriától is. Erőviszonylatban így jelenleg elmarad a tavalyi formájától, Dorinel Munteanu gárdája tehát esélyesnek számít, ám a mérkőzés, amelyen a vasutascsapat már negyedik győzelmét arathatja, várhatóan nem lesz túl könnyű, hiszen azért a Naţionalnak mégiscsak erősebb csapata van, mint az eddigi három ellenfél bármelyikének.

További nyomást jelenthet a Gépész utcai csapatra, hogy a bukaresti ellenfél a héten doppingolással vádolta meg a tabellán éllovas kolozsváriakat, és saját költségére azt kérte az illetékesektől, hogy a mérkőzés után végezzenek dopping-ellenőrzést a kolozsváriak táborában. A Naţional ezen felül a mérkőzésre kiküldött Heleşteani bírót is ki szerette volna cseréltetni, vagyis szinte mindent megtett annak érdekében, hogy a kolozsváriakat pszichikai nyomásnak tegye ki. Vélhetően – mi legalábbis reméljük – nem érik el céljukat, a klub vezetősége mindenesetre félvállról vette a doppingvádakat: „Igenis doppingolunk, a Dorinel nevű szert használjuk" – nyilatkozta a vádakat követően Iuliu Mureşan klubelnök, mintegy utalva a csapat sikerének egyik kulcstényezőjére, az edzőjátékos Dorinel Munteanura.

A mérkőzés ugyanakkor azért is fontos – Mureşan szerint –, mert a csapat bebizonyíthatja a szurkolóknak és saját magának, hogy a hazai pálya már valóban előnyt jelent, nem úgy, mint az előző két idényben, amikor idegenben menetelt, itthon pedig csak kullogott a csapat.

A héten újabb válogatott mérkőzést kipipáló, és ezzel a válogatottságok számának hazai rekordját tovább növelő Munti dolgát egyébként megnehezíti, hogy két alapemberére sem számíthat: Surdu a héten egy edzés közben megsérült, míg Miclăuş a begyűjtött sárga lapok miatt nem játszhat.

A mérkőzést a TVR2 élőben közvetíti du. 5 órától, azok számára pedig, akik a helyszínre is kilátogatnának, a klub három ingyenes vagont biztosít a 14.45-kor induló személyvonaton.

A forduló további mérkőzései: tegnap (a találkozók lapzártánk után értek véget): Konstancai Farul–Urziceni-i Unirea, Besztercei Glória–Petrozsényi Zsil; ma: Jászvásári Poli–Tg. Jiu-i Pnadúrok, Bukaresti Steaua–Vaslui-i FC, Bukaresti Rapid–Krajovai U; vasárnap: Argeş FC–Aradi UTA, Galaci Oţelul–Karácsonkői Csalhó, Bukaresti Dinamó–Temesvári Poli.

Első mérkőzését játssza hazai pályán az idei szezonban a másodosztályú Kolozsvári U FC. Adrian Falub gárdája, miután a nyitányon Nagybányáról hozta haza a bajnoki pontokat, ezúttal is természetesen győzni szeretne, hogy a várakozásoknak megfelelően mutatkozzon be lelkes szurkolói előtt, mintegy bebizonyítva nekik, hogy elég erősek a feljutáshoz. Ilyenformán mondhatni, hogy nemcsak győzni szeretnének, hanem győzniük is kell, annál is inkább, mert papírforma szerint egyértelműen az U FC az erősebb: mai ellenfele, a Târgoviştei MSC a hátsó kapun jött vissza a B-osztályba, miután a tavaly kiesett.

A mérkőzés Falubnak azért is fontos, mert ez lesz első hivatalos hazai mérkőzése a csapattal. Kezdő tizenegyében nem lehet ott az első fordulóban kiállított, gólszerző Stoianof, de a sérült Mihu sem, ennek ellenére azonban a 3 pont sorsa nem tűnik kérdésesnek.

A találkozót ha élőben nem is, de délután a helyi NCN adó is közvetíti, amely mellesleg elkezdte a tárgyalásokat annak érdekében, hogy nemsokára élőben is sugározhassa a diákok hazai találkozóit.

Ugyancsak bemutatkozik hazai pályán az Aranyosgyéresi Sodronyipar, amely az első fordulóban idegenben elért döntetlen után kötelező módon a győzelemre hajt, hogy ne kerüljön már most kieső helyre, ami pszichikailag esetleg megviselné az épülő gárdát. Szerencséjükre a vendégek gárdájára, vagyis a Dési Egyesülésre is alapos nyomás nehezedik, hiszen George Ciorceri edző felett Damoklesz kardja lebeg – a szatelitcsapat edzőjének feltétlenül bizonyítania kell a 6. fordulóig, amennyiben maradni akar a CFR szatelitcsapatának élén. Pechére csatára, Chioreanu megsérült, jobb lába gipszben van, miközben ami többi csatárát illeti, Zelencz elég mérsékelten szerepelt az első fordulóban, Deac pedig inkább a középpályán érzi otthonosan magát. Ciorceri tehát gyakorlatilag csatár nélkül maradt, és kénytelen lesz improvizálni.

A désiek egyébként szombaton reggel utaznak Aranyosgyéresre, ahol vélhetően mindkét csapat nehéz mérkőzés elé néz. Érdekesség: tavaly ősszel – amikor a désiek 1–0-ra kikaptak – Ciorceri még a hazaiakat edzette, míg Tătăran, a drótosok mostani trénere éppen az Egyesülésnél edzősködött.

A forduló további műsora: Temesvári CFR–Caracal FC, Nagyváradi Bihar FC–Vânju Mare-i Building, Mioveni-i Dacia–Temesvári Poli II, Vajdahunyadi Corvin–Nagybányai FC, Râmnicu Vâlcea-i MSC–Gyulafehérvári Apullum, Resicai MSC–Lugosi Auxerre, Medgyesi Gázmetán–Lupényi Bányász (ez utóbbi találkozót csak szeptemberben játsszák le).

Mind Dorinel Munteanu, mind Adrian Falub elképzelhetőnek tart egy CFR-Ecomax–U FC barátságos mérkőzést. A két fél azonban azt is el tudja képzelni, hogy a két nagy helyi rivális ne barátságos mérkőzésen, hanem a Román Kupa idei kiírásában mérje össze erejét.

Andrij Sevcsenko volt a legdrágább az angol labdarúgó Premier League nyári igazolásai közül.

Az ukrán csatárért 45 millió eurót fizetett a Chelsea a Milannak. Roman Abramovics együttese ezúttal sem fukarkodott a bevásárlásnál, hiszen a harmadik legdrágább futballista, a 23 milliót érő nigériai John Obi Mikel szintén a londoni klub szerzeménye.

Második ebben a rangsorban a világbajnokságon is pályára lépett angol Michael Carrick, akiért a Manchester United együttese 27,2 millió eurót fizetett.

A Premier League 2006– 2007-es szezonja a hétvégén kezdődik.

TÁJFUTÁS • Szászfenes és Transilva Kupák – pénteken 10.00 órától a Leányvárnál, szombaton és vasárnap 10.00 órától a Szent-János kútnál

RÜGBI • Kolozsvári U-Agressione–Bukaresti Dinamó – szombaton 10.00 órától a Haţieganu (Babeş) parkban, a nemzeti bajnokság 3. fordulójának keretében

LABDARÚGÁS • Aranyosgyéresi Sodronyipar–Dési Egyesülés – B-Ligás mérkőzés szombaton 11.00 órától a gyéresi stadionban

• Kolozsvári U FC–Târgoviştei MSC –B-Ligás mérkőzés szombaton 11 órától a Ion Moina stadionban

• Kolozsvári CFR–Bukaresti Naţional – A-Ligás mérkőzés szombaton 17.00 órától a dési stadionban

Nemzetközi ökölvívó gálának ad otthont hétfőn a kolozsvári Horia Demian Sportcsarnok: a magyarországi, pontosabban a Győri Dózsa Ring Box Klub, amelynek edzője a kolozsvári Hersz József, Kolozs megye válogatottjával méri össze erejét.

A két neves kolozsvári ökölvívóedző, Doda Jenő és Mihalik József emlékére a Megyei Ökölvívó-szövetség által megszervezett gála műsora: 9.00 óra – hivatalos mérleg, 17.00 ifi mérkőzések.

Hazai idő szerint szombaton reggel 7 órakor, két mérkőzéssel rajtol el az öt japán városban megrendezésre kerülő XV. férfi kosárlabda-világbajnokság, amelyen először szerepel 16 helyett 24 csapat.

Az A, B, C és D jelű hatos Szendajban, Hirosimában, Hamamacuban és Szapporóban lép pályára a jövő csütörtökig tartó csoportkörben, az ezt követő kieséses szakaszra pedig Szajtamában kerül sor. Utóbbi város 22 ezer nézőt befogadó csarnokában rendezik majd szeptember 3-án a döntőt is.

A szervezők tájékoztatása szerint Hirosimában és Szapporóban már valamennyi jegy elkelt, míg Szendajban és Hamamacuban még árusítják a belépőket. Ugyancsak telt ház lesz a végjátékban.

A csoportok 1–4. helyezettje küzdhet tovább a nyolcaddöntőben, az aranyérmes pedig automatikusan kvalifikálja magát a 2008-as pekingi olimpiára.

Ami az esélyeket illeti, a közvélemény az alaposan átalakított - és a hírek szerint rendkívül motivált – amerikai válogatott diadalát várja, ám a Team USA dolgát alaposan megnehezítheti a felvezető Stankovic-Kupát megnyerő, Európa-bajnok Görögország, a Jugoszlávia néven címvédő Szerbia-Montenegró és az olimpiai bajnok Argentína is.

A négy kvartett: A-csoport: Venezuela, Libanon, Szerbia-Montenegró, Nigéria, Argentína, Franciaország; B-csoport: Németország, Japán, Angola, Panama, Spanyolország, Új-Zéland; C-csoport: Brazília, Ausztrália, Görögország, Katar, Törökország, Litvánia; D-csoport: Puerto Rico, Egyesült Államok, Szlovénia, Szenegál, Kína, Olaszország.

A döntőt szeptember 3-án játsszák.

Újabb részletek jutottak napvilágra Gheorghe Mureşan kolozsvári származású neves kosárlabdázó és Emil Boc polgármester találkozójáról. Ezek szerint Mureşan és Boc a sport jótékony hatásairól beszéltek, de konkrét terveket is szőttek. A volt kosarassztár felajánlotta a helyi hatóságoknak, hogy legyenek partnerei egy olyan projektben, melynek neve Aki tanul, sportol is, s amelynek lényege, hogy a tanintézményekkel közösen egy olyan, sportágakra leosztott rendezvénynaptárat készítenének el, amely keretében minden érdekelt iskolás élvezhetné a sportolás örömét, továbbá ráérezne a csapatszellemre de ugyanakkor egyéni sikereket is elérne.

Ez egyben lehetőséget adna a helyi sportkluboknak, hogy az iskolás vetélkedők során leendő tehetségeket fedezzenek fel. A projekt Kolozsváron indulna, hogy aztán folyamatosaz az egész országra kiterjedjen.

„Big" Ghiţă első kosárlabdatábora tegnap zárult Kolozsváron.