Az oroszok az utóbbi hónapokban állandóan a gázcsappal fenyegetik Európát. Már a tél folyamán tapasztalhattuk, mit is jelent, amikor a láthatatlan moszkvai kéz a csapot lezárja. A frász arra ösztönzi a térség államait, hogy mielőbb alternatív energiahordozókra és előállítási módszerekre álljanak át. De arra nemkülönben, hogy a felhasznált energiát a lehető legmagasabb hatásfokkal hasznosítsák. Ennek egyik kézenfekvő módja a meglévő épületek hőszigetelése, illetve az újonnan építendők esetében a korszerű építőipari anyagok használata. Mindezekről szó esett az elmúlt két nap során a kolozsvári Belvedere szállóban rendezett konferencián, amelyen Borbély László területrendezési miniszter is előadást tartott. (Az RMDSZ-es miniszterrel készült interjúnk az 5., részletek a 7. oldalon)

Tegnap a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kara nyílt napot rendezett, amelyen az érdeklődők, az előző évekhez hasonlóan, betekinthettek az intézmény életébe, a diákok munkáiba. A Mátyás utcai Bocskai-házbeli épületben déltől filmeket vetítettek: kilenc I., II. és III. éves filmművészeti és média szakos hallgató operatőri felkészültségét bizonyító munkáit nézték meg, majd értékelték ki nyilvánosan, ezt követően pedig tizenkét, dramaturgiát/filmrendezést tanulmányozó I. és II. éves diák műve, illetve a harmadévesek haiku-gyakorlatai kerültek bemutatásra.

Az előcsarnokban a közönség megtekinthette a Buglya Sándor tanár által vezetett hét diák fotótárlatát, amely művészi igénnyel létrehozott portrékból, életképekből áll, különös igyekezetről és hozzáértésről téve tanúságot.

A tanári kar részéről Mócsi Ildikó és Buglya Sándor közölte a sajtóval, hogy harmadik éve tartanak nyílt napot, s céljuk természetesen a közönség informálása, valamint a diákutánpótlás toborzása. Ez annál is lényegesebb, mivel ma kezdődik a felvételi. Mint tájékoztattak, a Nemzetközi Kapcsolatok, Európai Tanulmányok szakra 90-en, a Környezettudományi Karra 30-an, a Fotó-Film-Média szakra pedig 65-en jelentkeztek.

Igencsak szigorú feltételeket szabott tegnapi ülésén a Kolozsvári Városi Tanács, annak a cégnek, amellyel közösen felépítené a Lomb lakónegyedet. Az eljárás – több tanácsos múltkori tiltakozása nyomán – végül ugyanaz lett, mint a szamosfalvi ifjúsági negyed esetében: az önkormányzat és a kiválasztott vállalat közös céget alapít. Ebben az alaptőke 51 százaléka a városé, és a felajánlott terület képezi. A többi 49 százalékot a cég kell hogy adja, készpénz formájában.

A tanács számos elvárást fogalmazott meg: a jelentkező cégnek be kell bizonyítania, hogy legalább egy hasonló jellegű fejlesztésnél dolgozott, nem kevesebb mint 10 millió euró értékben. Sok tanácsos ezt az összeget kevesellte: a Lombon rendelkezésre álló terület ugyanis több mint 200 hektáros, körülbelül akkora, mint a mai Monostor-negyed kétharmada, tehát a befektetés több százmillió eurós nagyságrendű lesz.

Akárcsak a szamosfalvi lakónegyednél, itt is döntő tényező lesz a városnak ingyen átadandó szociális lakások száma, amely nem lehet kevesebb mint 75.

Ezenkívül, a vállalatnak saját költségén közművesítenie kell a területnek mintegy 25 százalékát, tehát azokat a telkeket, amelyeket Funar volt polgármester ajándékozott oda a fiatal házasoknak, a forradalmároknak és a veteránoknak.

A tegnap megszavazott határozat terve egy konglomerátum, amely a tanácsi pártfrakciók javaslatai nyomán állt össze. Ennek tulajdonítható, hogy azt kisebb formai kifogásoktól eltekintve szinte módosítás nélkül fogadták el.

„Párbeszéd az autonómiáét" címmel folytatott vitát péntek délelőtt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Mindketten a párbeszéd és az összefogás fontosságát hangsúlyozták az autonómia érdekében.

Politikai helyzetelemzéssel kezdte beszédét Markó Béla. A szövetségi elnök úgy vélte, a integráció a nemzetállamok alkonyát jelenti, az erdélyi magyarságnak azért is fontos a csatlakozás, hogy az alkotmányban ne szerepeljen többé a nemzetállam meghatározás.

„A román politikai életben válság van, ugyanúgy a kormánykoalícióban is.

A parlamentben zavarosabbak az ideológiai erővonalak mint valaha. Baloldali pártok jobboldaliak lesznek. Szövetségesek egymás ellen dolgoznak, ellenfelek szövetkeznek. Elvi, eszmei, ideológiai válság, ami azonban a letisztuláshoz vezethet" – magyarázta Markó, hozzátéve: ahhoz, hogy ennek a magyarság ne legyen vesztese, szolidárisaknak kell lenni.

Ennek a válsághelyzetnek lehet az áldozata a kisebbségi törvény is, amely Markó szerint tagadhatatlanul áttörést jelent az egyéni jogok területéről a közösségi jogok területére, vagyis az autonómia irányába. Elmondta: a tervezet ellen beindult a román politikai gépezet, és nem lehet megjósolni, hogy lesz-e törvény belőle néhány hónap múlva. Markó kiemelte: kirakattörvényre nincs szükség, ezért az RMDSZ nem ért egyet egy olyan jogszabállyal, amely a kulturális autonómiát nem tartalmazza. „Azt a célt, hogy az erdélyi magyarság az unióba léphessen, támogatjuk, de ezen túl nem működünk együtt egy olyan koalícióban, amely a minimális jogokat nem ismeri el" – magyarázta a szövetségi elnök. Kijelentette: az uniós csatlakozást követően felülvizsgálják együttműködésüket a koalíciós partnerekkel.

„Cél a kulturális és területi autonómia, Székelyföld területi autonómiájának megteremtése – folytatta – nem értünk egyet a jelenlegi fejlesztési régiókkal, azonban a csatlakozásig ezeken nem lehet változtatni. Székelyföldet erős regionális entitássá kell tenni."

Markó összefogást ajánl az erdélyi magyar szervezetek között, mivel szerinte az autonómia célját illetően alapvető vitáik nincsenek. „Az RMDSZ jövőben kongresszust tart. Annak érdekében, hogy egy olyan RMDSZ-t teremtsünk, amely megfelel a kihívásoknak, és egységben tartja a magyarságot, valódi párbeszédet kell folytatni. Nemcsak saját szervezeteinkkel, hanem a civil szervezetekkel, egyházakkal, a boldogulás útját az RMDSZ-en kívül keresőkkel – magyarázta. – Párbeszéd kell arról, hogy milyen struktúrát alakítsunk ki, és hogyan alakítsunk egy szövetséget, mivel e nélkül nem érjük el a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt."

„A párbeszéd legfőbb követelménye a partnerség – magyarázta Tőkés László, az EMNT elnöke – alárendeltségi viszonyban nem lehet párbeszédet folytatni". Tőkés hevesen kritizálta az RMDSZ kormányzati tevékenységét és az erdélyi magyar politikai egyeduralomra valló törekvését.

Úgy vélte, a régi viszonyok újratermelődnek: a hatalom szempontjából ma is vannak jó és rossz magyarok. A román hatalom jó szemmel néz az RMDSZ-re, de számára nemkívánatos minden más magyar politikai szerveződés. Szomorúnak nevezte, hogy a román–magyar hatalmi viszonyok a magyar–magyar viszonyokat is befolyásolják. Többször is hangsúlyozta: a párbeszédet és az egyeztetéseket az RMDSZ-en kívül kell lefolytatni. Tőkés hozzátette: az elmúlt évek negatív tapasztalatai ellenére az RMDSZ részéről vannak olyan jelek, hogy megtört a jég, ezért kéri Markó Bélát és az RMDSZ-t, hogy a torz párbeszédet mellőzve próbáljanak áttörést elérni.

Nagy népszerűségnek örvendett a tegnapi állásbörze, amelyen a Bechtel amerikai cég az erdélyi autópálya építéséhez keresett munkavállalókat, és amelyet még a hónap elején kezdett szervezni, és meg is hirdetett a kolozsvári munkaközvetítő hivatal.

Már kora reggel számtalan kisbusz érkezett a jelentkezőkkel a Sportcsarnokhoz, és habár a szervezők szándéka az volt, hogy főleg Kolozs megyeiek találjanak munkát, más – például Fehér – megyéből is többen érkeztek. Egyes becslések szerint körülbelül ötezer érdeklődő fordult meg a rendezvény színhelyén. A kolozsvári munkaközvetítő hivatal 2377 személy szállítását szervezte meg a környező helységekből.

Az állásbörzén részt vett Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter, Silviu Bian, az országos munkaerő foglalkoztatási hivatal vezetője, Emil Boc polgármester, Alin Tişe prefektus, a szervező intézmények vezetői, a szakszervezetek képviselői, a Bechtel cég részéről pedig Michael George Mix vezérigazgató. A Bechtel szóvivője, Bogdan Sgircitu elmondta, kezdetben 600 személyt alkalmaznak, az elkövetkező időszakban pedig újabb 600 munkavállalót, akiket az ezúttal jelentkezők közül választanak ki, és akiknek felkészítő tanfolyamot is szerveznek. Többek között topográfust, irodai személyzetet, ipari kazánfűtőt, darukezelőt, szakképzetlen munkást, kapust, őröket keresnek. A személyzet keresetével kapcsolatos újságírói kérdésre a szóvivő csupán annyit mondott, hogy azt a kollektív munkaszerződés alapján állapítják majd meg, és ezután folytatnak tárgyalást a szakszervezetek képviselőivel is. A rendezvényen szintén jelen lévő szakszervezetisek szerint a nettó keresetek 8–22 millió lej között lesznek, szakmáktól függően.

A művészet átformál bennünket, és mi képessé válunk környezetünk átformálására.

– Mi hathat igazán kellemesen a kánikulában?
– Egy fagyos pillantás.

A MÁRIA-MAGDOLNÁKAT KÖSZÖNTIK a Nyugdíjasklub összejövetelén, július 23-án, vasárnap du. 5 órakor a Karolina/Múzrem tér 3. szám alatti Fások klubjában. Zenél Marton István.

RÉGIZENEESTRE kerül sor július 23-án, vasárnap este 7 órától a Református Kollégium udvarán (Farkas utca 16.) a Farkas utcai református templom Zenés esték rendezvénysorozata keretében. Előadó a Flauto Dolce együttes (Majó Zoltán, Szabó Mária, Tóth Ágnes, Mihaela Maxim), műsorukon Holborne-, Dowland-, Gastoldi-, Vivaldi-, Monteverdi-, Friederich-, Tenta-, Bartók Béla- és Lechner-művek szerepelnek.

Soha nem tapasztalt rohamokban érkeznek a turisták a milánói Santa Maria delle Grazie-templomhoz, egészen pontosan annak refektóriumához, ahol Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskóját kívánják megtekinteni.

A világhírű alkotásra Dan Brown Da Vinci-kód című könyve terelte rá újfent a figyelmet, a turisták szinte özönlenek Milánóba, ahol a képen található állítólagos jeleket és kódokat keresik.

Az utolsó vacsorához negyedóránként száz látogatót engednek be, ám a hatalmas érdeklődésre való tekintettel Francesco Rutelli kulturális miniszter azt fontolgatja, hogy éjfélig meghosszabbítja a nyitvatartási időt –ezzel azonban a helyiek egyelőre nem értenek egyet.

„Igaz, hogy négyszer annyian szeretnék látni Az utolsó vacsorát, mint ahány embert be tudunk engedni, ám az lehetetlennek tűnik, hogy éjfélig nyitva tartsuk a templomot" – vélekedett Alberto Artioli a kulturális minisztérium milánói hivatalának vezetője.

Képregényben dolgozza fel a 2001. szeptember 11-i merényletekről szóló amerikai kongresszusi jelentést a tekintélyes Farrar, Straus and Giroux (FSG) amerikai könyvkiadó. A 150 oldalas történeti munka még a terrortámadás ötödik évfordulója előtt a könyvesboltokban lesz.

A 9/11: a Jelentés című kötet célja az, hogy az elrabolt utasszállító gépekkel a Világkereskedelmi Központ, illetve a Pentagon ellen végrehajtott és a Fehér Ház ellen megkísérelt, együttesen több ezer áldozatot követelő merényletekről készült 600 oldalas hivatalos, ám a nagyközönség által kevésbé ismert kongresszusi jelentés tartalmát mindenki számára elérhetővé tegye – közölte Jeff Seroy, az FSG alelnöke.

A képregény bemutatja a légi kalózok kiképzését, a véres terrortámadás lefolyását és következményeit, a terrorizmus ellen a Bush-kabinet által hozott első intézkedéseket.

„A cél a lehető legszélesebb olvasótábor elérése, hogy az állampolgárok tájékozottak legyenek" – magyarázta a cég alelnöke.

Az ötlet két ismert comics-rajzolótól, a 75 éves Ernie Colontól és a 76 éves Sid Jacobsontól származik. Colon a „szülő atyja" Caspernek, a szellemnek.

A képregény bemutatja a dráma számos szereplőjét, látható lapjain Mohammed Atta, az öngyilkos merénylők vezére, Oszama bin Laden, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetője, a támadás kiagyalója, Donald Rumsfeld védelmi miniszter, az amerikai kormány számos más korábbi és mai tagja, és természetesen George W. Bush amerikai elnök is.

A terrortámadás ötödik évfordulójának közeledtével egyre több feldolgozásban kerül ismét a nagyközönség elé a történet. A United 93 a terroristák által elrabolt negyedik, Pennsylvania államban az utasok lázadása nyomán lezuhant repülőgépen történteket dolgozta fel és vegyes fogadtatásban részesült. Augusztus elején mutatják be Oliver Stone World Trade Center (Világkereskedelmi Központ) című filmjét, amelynek főszerepét Nicolas Cage alakítja, és a producerek közlése szerint „a bátorság és a túlélés igazi történetét" örökíti meg.

Idén hatodik alkalommal kerül megszervezésre az Erdélyi Gitártábor, ez alkalommal Székelyudvarhelyen, augusztus 4–11. között. A tábornak a Bányai János Szakközépiskola ad helyet, melynek tantermeiben zajlik majd az oktatás, ugyanakkor igény esetén a táborozók az iskola bentlakásában/kantinjában teljes ellátásban részesülnek. Gitároktatás lesz kezdőknek és haladóknak, a haladók választhatnak rock/blues, jazz és klasszikuszene szakok között. Basszusgitárosokból külön csoportot állítanak össze a szervezők. Ugyanakkor lesz zeneelmélet és hangtechnika-oktatás is, közös zenekari gyakorlatok, buli minden este. A záróbulin vendégünk lesz a koloszvári CASH együttes, akik élő koncertet adnak.Tanáraink és meghívottaink ismert színpadi és stúdiózenészek lesznek.További információk: www.gitartabor.ro

A tábori tevékenység a hagyományokhoz híven nyolc csoportban zajlik: rendezői, operatőri, animációs, gyártásvezetői–felvételvezetői–produceri, színész-, vágó-, hangtechnika- és filmológus csoportra oszlik a pályázatot nyert 40 résztvevő. Közülük 19 hazai, a többiek pedig Magyarországról érkeznek. Az idei helyszín Csíkszépvíz, a Gyimesi-szoros bejáratánál; a tábor július 24-én kezdődik, és augusztus 3-án zárul.

Idén valamivel kevesebb pályázat érkezett be, mint tavaly, de összességükben sokkal színvonalasabbak voltak, mint az elmúlt négy évben. Szokás szerint nagy volt a túljelentkezés a rendezői és az animációs csoportban, és úgy tűnik, az elmúlt évekhez képest még jobban megnőtt az érdeklődés az operatőri csoport iránt. A csoportok a tábor elején külön kezdik tevékenységüket, aztán a harmadik-negyedik napon stábok alakulnak, amelyek kisjátékfilmek forgatásához kezdenek. Az egyes csoportok tevékenysége kiegészíti egymást: a rendezők saját forgatókönyveik alapján a színészekkel forgatnak, munkájukat a gyártásvezetői-produceri csoport tagjai segítik. A kész nyersanyagot a tábori vágók alakítják végleges formájúra, és a filmek hangzásvilágát a hangtechnika csoport tagjai bővítik ki. Az idei táborban várhatóan 7 kisjátékfilm és 5 animációs film, illetve a Forgass! című tábori folyóirat két lapszáma készül el.

Minden csoport élén egy-két elismert szaktekintély áll. A rendezőcsoport munkáját Mészáros Péter filmrendező irányítja, az operatőrökét Dávid András, az animációs csoportnak Patrovits Tamás segít, Durst György, a tábor főmecénása és Csánki Kata irányítja a produceri-gyártásvezetői csoportot, Bredár Zsolt pedig a vágást; Kardos József és Wojchiech Blaszczyk tanítja a hangfelvételt és -utómunkát; Dimény Áron a színészcsapat vezetője, Margitházi Beja és Varga Zoltán pedig a filmológusoké.

A tábor vendége lesz Lénárt Pál producer (Storyteller Pictures, Torontó), Joanna Pawluskiewicz lengyel filmes szakember (Moma Film, Varsó), valamint Maciej Kozlowski operatőr (Varsó). A tábort a Filmtett mozgóképes havilap szerkesztői vezetik.

A táborban készülő filmek egy része elsősorban kisjátékfilmes fesztiválok versenyprogramjában látható, de több fesztivál (például a budapesti Magyar Filmszemle vagy a marosvásárhelyi AlterNative Nemzetközi Filmfesztivál) információs vetítései között külön programként szerepel a Filmtett–Duna Műhely alkotótábor filmtermése.

Bármilyen egyéb információval a 0788-49-59-72-es telefonszámon vagy a tábor helyszínén, „élőben" is szolgálhatunk.

Református Egyház: Farkas utcai (belvárosi) templom: de. 10 óra, igét hirdet Dr. Juhász Tamás, du. 6 óra Bántó-Tamás Szilveszter. Györgyfalvi úti imaház: de. 10 óra: Bántó-Tamás Szilveszter. Kétágú templom: de. 10 óra: Dr. Tőkés István , du. 6 óra: Horváth Levente. Napkelet utcai imaház: de. 10 óra: Orbán Levente. Hidelvi református templom: de. 10 óra, du. 6 óra: Szöllősi János. Felsővárosi (Kakasos) templom: de. 10 óra, du. 5 óra: Sógor Géza. Újalsóvárosi fehér templom: de. 10 óra, du. 6 óra: Ferenczy Miklós. Írisz-telepi templom: de. 10 óra, du. 5 óra: Nagy Levente. Kerekdombi templom: de. 10 óra, du. 6 óra: Tőkés Attila. Szamosfalva: de. 11 óra, du. 6 óra: Hegedűs József. Kölesföldi templom: de. 9.30 óra: Hegedűs József. Bulgária-telepi templom: de. 10 óra, du. 6 óra: Visky János. Tóvidéki templom: de 10 óra: Visky Péter, du. 5 óra: Kozma András. Törökvágási templom: A DONÁT ÚT 124-ES SZÁM ALATTI ÚJ TEMPLOMBAN! de. 10 óra, du. 6 óra: Bibza Gábor . Kolozsmonostori templom: de. 10 óra: Péntek András, du. 6 óra: Gáspár Károly.

Római Katolikus Egyház: Szent Mihály-templom: reggel 7 óra, 8.45 óra, de. 10 óra, 11.30 óra, du. 6 óra. A de. 10 órás szentmisét Dr. Czirják Árpád celebrálja, a többit a segédlelkészek: Korom Imre György, illetve Bilibók Géza. Szentháromság (Piarista) templom: 9 óra, román nyelvű szentmise: a Szent Mihály-plébánia lelkészei, de. 11 óra: Dr. Nóda Mózes, du. 6 óra: Orbán László. Ferencrendi templom: de. 9 óra, délben 12 óra: igét hirdetnek a ferences atyák. Szent Péter- és Pál-templom: de. 9 óra, 10.30 óra, du. 6 óra: Oláh Dénes. De. 10 óra: Rózsafüzér-ájtatosság. Fájdalmas Szűzanya (Monostori úti) templom: de. 9 óra: Kádár István. 10.30: Rózsafüzér-ájtatosság. Kolozsmonostori apátsági Nagyboldogasszony (Kálvária) templom: de. 11, du. 5 óra: Kádár István. 10.30: Rózsafüzér-ájtatosság. Szűz Mária Szent Szíve (Jobbágy utcai) templom: de. 9 óra, 10.30 óra, du. 6 óra: Vízi Zakariás. Jézus Szent Szíve (kerekdombi) templom: de. 9.30 óra: Jakab Gábor. Írisz-telepi templom: de. 11 óra: Jakab Gábor. Bulgária-telepi kápolna (Bábolna utca): szombaton du. 4 óra: Oláh Dénes, Szent Kamill-otthon: szombat du. 5 óra: Kovács Árpád.

Unitárius Egyház: Belvárosi templom: de. 11 óra, szolgál: Bálint-Benczédi Ferenc. Írisz-telepi templom: de. 11 óra: Mezei Csaba. Kolozsmonostori egyházközség (a Kakasos, református templomban): du. 3 óra: Rüsz Fogarasi Tibor.

Evangélikus Egyház: Belvárosi templom: de. 10 óra, igét hirdet: Orbán László, de. 11.30 óra, német nyelvű istentisztelet: Orbán László.

Baptista Egyház: Gorunului utca 21. szám alatti templom: de. 10 óra, du. 5 óra: Bálint Pál.

A Szabadság július 21-i, tegnapi számának első oldalán, az Uniós állampolgárok is dolgoznak feketén című írásunkhoz mellékelt fénykép aláírása sajnálatos módon, technikai okok miatt lemaradt. A hiányzó képaláírás: A legtöbben hivatalos munkaviszonyban állnak (a felvétel csupán illusztráció). Az érintettek és olvasóink szíves elnézését kérjük!

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – The Break-Up – amerikai bemutató. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel 13 és 23 órától.

MŰVÉSZ – Capote – amerikai bemutató. – Vetítés: 17, 19.30, 22; kedvezménnyel 17 órától.

GYŐZELEM – X-men – Az utolsó összecsapás – amerikai. – Vetítés: 16, 22. Egy nyarat tartó szerelem. – Vetítés: 14, 18, 20.

DÉS

MŰVÉSZ – Pacala visszatér – román – Vetítés: 17, 19.15; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától is, kedvezménnyel.

TORDA

FOX – A Da Vinci-kód. – Vetítés: 16, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A rózsaszínű párduc. – Vetítés: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Trisztán és Izolda – német–angol. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.15 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Manderlay – dán. – Vetítés: július 21-23.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Mission: Impossible III. – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.15 órától is; kedvezménnyel: 17.30 órától.

Négy fontos figura „menesztése" után bizonyosodott be csak igazából, hogy mekkora hatalma van Traian Băsescu államfőnek. A három titkosszolgálati vezető, valamint Ilie Botoş lemondása jelzésértékű a romániai politikai erőviszonyokat illetően. Formailag valóban lemondásról beszélhetünk, de nem kétséges, hogy Băsescu sugallata is sokat nyomott a latban, amikor a Román Hírszerző Szolgálat, a Külügyi Hírszerző Szolgálat és a belügyminisztériumi titkosszolgálat vezetője, valamint a főügyész az „önlefejezésről" döntött.

Az elnöki teljhatalom gyakorlása nem újdonság Romániában. A „félelnöki" választási rendszer a forradalom óta állandó viszályt keltett az államfő és a miniszterelnök között. Rendszerint ez azért történt így, mert a hatalomért versengő pártok azt az erős személyiséget küldték az államelnök-jelöltek kampányába, aki a legnagyobb társadalmi és párton belüli támogatásnak örvendett. A legutóbbi választások pedig bizonyították, hogy mekkora súlyuk van az államfőre leadott közvetlen szavazatoknak. Hiába nyerte meg ugyanis a parlamenti választásokat a Szociáldemokrata Párt, elég volt a Băsescura leadott szavazatok enyhe túlsúlyba kerülése ahhoz, hogy az ország miniszterelnökét ne a parlamenti választásokon győztes párt adja.

Az államfő teljhatalmának gyakorlására mindig is jó indok lesz a rá leadott közvetlen szavazatok száma. Hiszen ha azt vesszük figyelembe, hogy a lakosság senki másra, csak az elnökre szavaz közvetlenül, akkor valóban el kell ismerni: ő rendelkezik az országban a legnagyobb legitimitással. Sokak szerint Románia évek óta most éli legsúlyosabb parlamenti válságát. Tény, hogy a törvényhozás szerepe a különösebb válogatás nélkül parlamenti listákra került képviselők és szenátorok miatt eljelentéktelenedett. A választó immár nem lát egyebet a törvényhozók többségében, mint a komolytalanság, a felelőtlenség és a kapzsiság megtestesítőit.

Nagyon jól tudja mindezt Traian Băsescu, aki már a leköszönt titkosszolgálati vezetők segítségére sem tart igényt, hogy létrehozhassa az őt támogató gyűjtőpártot. A „nép nyelvén" mesterien megszólaló elnök tegnap ismét bizonyította a szívhez szólás általa birtokolt rendkívüli képességét. Băsescu azzal a jól bejáratott és megválasztása óta immár jó néhányszor elismételt szöveggel állt elő, miszerint mindennapjainkat az „elaljasodott rendszer" tényezői keserítik meg. A közember számára pedig ez a szlogen azért lehet valószínűleg kedves, mert előáll egy „felelős" politikus, aki végre a kisember érdekeit is előtérbe helyezi. Băsescunak pedig nem kell tartania attól, hogy újabb ellenségeket szerez magának, mivel „ostorozó" beszéde kimerül általánosságokban.

Kérdés, hogy eddig miért nem tekintette a négy lemondott vezetőt is e rendszer részeinek. Ezzel az új időzített bombával szeretne új lökést adni elnöki mandátumának? Hiszen a titkosszolgálatok eddig is bőven szolgáltattak okot botrányra. Elég csak a közelmúlt eseményeiből válogatni: a madárinfluenza újabb elterjedése miatt teljesen megalapozatlanul Magyarországot hibáztatta a hírszerzés által piacra dobott felületes jelentés. Egyelőre továbbra is rejtély marad, hogy Băsescut miért éppen most hozták ki sodrából a titkosszolgálatok vezetői és a főügyész.

Megtörténhet, hogy Băsescu megijedt a liberálisok legújabb ötletétől, az Irakban állomásozó román katonák hazahívása kapcsán kezdeményezett aláírásgyűjtéstől, aminek végső célja e témában kiírandó népszavazás. Az államfő érezhette, hogy ezt a csatát elveszítené, hiszen a lakosság többsége nem támogatja a román csapatoknak a békefenntartási küldetésben vállalt szerepét. S hogy a liberálisoknak nehogy sikerüljön a közélet tematizálása egy olyan kérdésben, amelyben ő csak a kisebbség álláspontjához csatlakozhat, felfújta a Hajszam-ügyet a hírszerzési szervek lefejezésével.

Egy dolog viszont biztos: a következő alkotmánymódosításig az államfő és a miniszterelnök közötti viták nem csitulnak. Erre csak akkor mutatkozhat esély, ha a pártok képesek lesznek a hatáskörök tekintetében a két legfőbb állami tisztség közül valamelyik javára billenteni a mérleget. Ugyanis félő, hogy az iraki katonák kérdéséhez hasonlóan, a Hajszam-ügy mögött is pitiáner belpolitikai érdekek húzódnak meg. Románia lakosságára nézve pedig semmi jó nem származik az államfő és a miniszterelnök állandó marakodásából.

A fény a derűs hangulat ígérete; ám az ébredés lendülete, a bizakodó gondolatok mellett megszüli az árnyékot. Persze, számít mindig, hogyne számítana a háttér alaptónusa, „atmoszférája". Az aranyló fénycsíkok az ólmos, esőre álló ég háttere előtt. A cinkelábak pálcika-árnyéka a nedvesen sötétlő homokban; a feketerigó csőrének eleven-sárga éle, mely kisolló könnyedségével vág bele a felhőtlen júliusi ég kékjébe. Hát a magasban áttetszőn meg-megrezdülő nyírfalevelek, a kaporbokor tompazöld tülljének és a rég elnyílt kerti ibolya félárnyékban sötétfényű gömbölyded leveleinek egymástól különböző zöld árnyalatai. A tarló felett, a pusztulás s a túlélés határán vergődő pilleszárny hipnotikus, szürkéskék árnylebegése; s mögötte nevetséges tétovaságod égető árnyéka.

A kihalt szoba tündökletes, hűvös levegőjén, a félig nyitva felejtett ruhásszekrényajtó enyhén émelyegtető naftalinszagában is, mintha halk suhogással suhanna át (nem is valaki)… az a valószerűtlenül hosszú pillanatokra megborzongató valami. S a reccsenő bútorok árnyékában rád talál a hajdani futó ölelés, egy semmibe veszett, könnyű búcsú könnyeivel bepettyezett emlékezet.

Elképzelt nagy vizek fölött mi lett a mindig habfehére mosott vitorla élesen fénylő árnyékával?…(Egy nem emberi korban a virágok szelíd árnyéka is szétzilálva, nemcsak a bizalom, a szeretet. Az időtlenség infantilis öröme után sóvárogtál: ha több lehetnél, mint kiszemeltje a puha léptekkel közeledő s kétszínűséggel hitegető hatalomnak, bűnnek, vagy kiválasztottja kétes kimenetelű barikádküzdelmeknek!)

Mindegy, elkoptatott ösvényen, letarolt erdőszélen, tengerszemnek hazudott pocsolyában – a felkelő nap angyali ragyogásában az új idiótaárnyak palackpostáját lesi hiszékenyen a világ.

S már nem kérditek, hogy hová igyekszik innen mindenki, mikor a lebontott Falon túl újabb fal van?

Az allergia – akárcsak a neurózis vagy a stressz – korunk sajátos betegségei közé tartozik, legalábbis így él a köztudatban. Szinte valamennyiünk környezetében él olyan ember, aki porra, virágporra, műanyagra, tejre, tojásra, macskára, és még ki tudja mi mindenre allergiás. Ha a fogalom maga ismerős, annál kevesebb konkrét tény forog közszájon magáról a betegségről, annak kiváltó okairól, mechanizmusáról. Dr. Bódizs György orvos, allergológus, ennek a sokrétű betegségnek a kiváló szakértője. Arra kértük őt, áruljon el nekünk egyet s mást az allergia kevésbé közismert oldaláról.

Már az ókorban is ismerték
– Hogy mi az allergia, azt körülbelül száz évvel ezelőtt határozták meg először, és akkor azt mondták, hogy egy túlzott, vagy nem megfelelő immunreakció, olyan anyagokra, amelyeket az emberek többsége tolerál. Ezeket később allergéneknek nevezték el. Ezeknek az anyagoknak a többsége előfordul környezetünkben, nincs benne semmi különös, a por, a pollen, az élelmiszerek: ezekkel élünk. Ami az utóbbi évtizedekben megjelent, a műanyagok. Ezek száz évvel ezelőtt nem léteztek de allergia már akkor is volt. Már az egyiptomiak és a rómaiak is ismerték, maradtak fenn olyan írások, amelyek szerint egy-egy király, császár vagy császárné allergiában szenvedett. A fogalmat persze csupán egy évszázada használják, azokra az esetekre, amikor bizonyos emberek, bizonyos anyagokra nem a szokványos toleranciával, hanem gyulladásos immunreakcióval válaszolnak.

Ennek a megnyilvánulása sokféle lehet: szénanátha, asztma, bőrkiütés, hasmenés stb. Sőt, hogy nehezebb legyen a dolog, ugyanaz az allergén az egyik betegnél asztmát, a másiknál bőrkiütést okoz, és így tovább.

További komplikációt jelent, hogy az emberek egy része csak egyféle dologra allergiás, sokan viszont egyszerre több anyagra is, ez különösen a gyógyszerek esetében igaz. Az allergia pontos okáról még sok mindent nem tudunk. Néhány részletre már fény derült: tudjuk például azt, hogy az allergiásoknak van egy kóros immunglobulin-termelése.

Azt is lehet tudni, hogy a baj öröklődésre hajlamos. Nem úgy örökletes, mint például a hemofília (vérzékenység), ahol pontosan lehet tudni, hogy a gén hogy terjed egyik generációról a másikra, hanem családi halmozódás útján, ami a poligénes öröklődésre jellemző, amikor a bajt több gén okozza, és ezek a gének egy bizonyos összefüggésbe kell kerüljenek, ahhoz, hogy allergia legyen belőle.

Az allergiás hajlam már gyermekkorban kimutatható, ezt atópiának nevezzük. A betegség kezdete, kiváltódása valamihez szokott kötődni, külső tényezőhöz, ami lehet egy fertőzés, terhesség, stressz, műtét, pollen és por esetében sokszor a masszív expozíció, tehát ha valaki olyan környezetbe kerül, ahol nagyon nagy mennyiségben található az illető anyag. Szerencsések azok, akiknek az allergiája évszakhoz kötött, mint a pollen-allergia, a kevésbé szerencséseknek egész évben tüneteik vannak.

Iskoláskorban a legjobb kezelni
– Az allergia kezelhető, a gyógyítás az már egy kicsit nehezebb. Kétféle kezelés létezik: a tüneti – ezt mindenkinél lehet alkalmazni – nem más, mint a tüneteknek bizonyos gyógyszerekkel való elnyomása. Van akinél a kór teljesen tünetmentesíthető, de van, akinél csak enyhíthető.

A másik kezeléstípus megpróbálja befolyásolni a szervezetet, ezt a kóros reakciókészséget normális kerékvágásba terelni, erre szolgál az úgynevezett immun-terápia, vagy deszenszibilizálás.

Ez egy oltáshoz hasonló eljárás, amelynek során az allergiát kiváltó anyagot növekvő dózisban juttatják a szervezetbe, mintegy hozzászoktatva azt ahhoz, hogy elviselje az anyagot. Ezt több éven keresztül kell folytatni, ismételgetni, és a legjobb eredményeket iskoláskorban lehet elérni.

Kisebb gyerekeket még nem érdemes így kezelni, mert akkor a szervezet még változik, az immunrendszer még nem teljesen fejlett, nem jó ilyenkor beavatkozni. 25-30 éves kor után viszont már kicsi a hatásfok, nem nagyon lehet a szervezetet befolyásolni. Még jó, hogy 45-50 év után az allergiás reakciókészség spontán módon csökken, tehát a kórnak van egy gyógyulási hajlama. Nem tudjuk pontosan miért, ez egy tapasztalati tény, és persze, nem mindig igaz, mert olyan is akad, hogy 60 éves korban jelentkezik először az allergia.

– Milyen mértékben befolyásolják az immunrendszerünket a külső tényezők? Hogyan lehetséges például, hogy a Pataréten a hulladékdombon élők nem betegednek meg, tudva, hogyha mi odamennénk, és egy napig azt ennénk-tennénk amit ők, számtalan fertőző betegséget kapnánk…?

– Többféle dolgot kell egyszerre látnunk. Először is: világszinten egyre több allergiás beteg van. Ezt hosszú ideig a szintetikus anyagokhoz kötötték, amelyek bombázzák a szervezetünket, és nem vagyunk képesek ilyen rövid idő alatt alkalmazkodni hozzájuk. ezek az anyagok ott vannak az élelmiszerünkben, a környezetünkben, a levegőben, mindenben. Hosszabb távon biztos, hogy tudnánk alkalmazkodni ezekhez, az ember alkalmazkodó lény, ezért is maradt fenn, de egy emberélet kevés, ez generációk kérdése. És itt van egy baj: túl kevés gyerek születik. Régen is születtek allergiás gyerekek, de a gyerekbetegségek által a természet eléggé megszelektálta őket. Nem volt sok asztmás felnőtt, mert meghaltak csecsemő-, vagy gyerekkorban, torokgyíkban, vagy más betegségben, amit egy nem-allergiás átvészelt, de ők nem. Ez egy durva szelekció volt, de a természet ilyen. Ma alig van egy-két gyerek, és különben is, nem engedhetjük meg magunknak, hogy hagyjuk a természetet szelektálni.

Nyilván nem csak ez az ok. Kiderítették, hogy a civilizált társadalmakban a gyerekeket úgyszólván félsteril környezetben nevelik fel. Nem kerülnek kapcsolatba a régen szokásos baktériumokkal, mert a ma használatos szerekkel a lakás szinte teljesen fertőtleníthető. Nincs istálló, nincsenek állatok, az élelmiszereket pasztörizálják, tehát nem éri őket annyi inger, mint régen.

A gyerekkori fertőző betegségeken nem esnek át, mert beoltjuk őket, pedig az is egy erős immunfejlesztő tényező. Nem ugyanaz a hatása egy oltásnak, mint a betegség átélésének. Az oltás nagyszerű dolog, sok életet megment, de van egy ilyen hátulütője: az immunrendszer nem úgy fejlődik, ahogy kellene, úgymond „munkanélkülivé válik és elkezd butaságokat csinálni". Ilyen butaság az allergia, és az úgynevezett autoimmun betegség.

– Hogy áll ma Romániában a szakma, és miként lesz valakiből allergológus?

– Az allergológia a belgyógyászat egyik ága, szakképzés ma már van, mi még önképzők voltunk, a klasszikus módszerrel: megtanultuk valakitől. Most már Kolozsváron is van szakképzés, és az ágazatnak nagy jövője van, mert sok a beteg. Vannak országok, ahol a lakosságnak mintegy 30 százaléka allergiás, de a fejlett országok átlaga is körülbelül 20-25 százalék. Ezek nagyon nagy számok, nálunk olyan 10 százalékra becsülik az arányt, de ez évről évre növekszik.

Sokféle szakember foglalkozik allergiával: a bőrgyógyászok, a tüdőgyógyászok, a háziorvosok is. A laboratóriumi vizsgálatok oda fejlődtek, hogy ma már vérmintával is lehet allergiatesztet végezni, a por-, vagy pollen-ellenes antitesteket ki lehet mutatni.

Ugyanakkor meg kell valljuk, hogy a kezelésben igazi nagy átütés nem történt. Jelenleg a génkutatásban reménykedünk, ha megtalálják azokat a géneket, amelyek bűnbakjai az allergiának, akkor sokat lehetne segíteni. A környezet terén is sokat lehetne tenni, a mesterséges anyagok korlátozásától egészen odáig, hogy ésszerűen döntjük el, milyen növényeket ültetünk. Kolozsváron például sok hársfa van, amely egy nagyon sok pollent termelő fajta.

Most jön a parlagfű is, amit – mint sok minden mást – Amerikából kaptunk, mintegy 150 évvel ezelőtt. Nyugaton már sikerült kiirtani, de Magyarországon nagyon el van terjedve, és itt is megjelent már, legalábbis a Partiumban. Ezzel is az a gond, hogy rengeteg pollent termel, és ahol nagyobb mennyiségben fordul elő, ott súlyos tüneteket okoz.

Nálunk egyelőre a fő allergén a házi por, utána jönnek a pollenek, ritkább a gyógyszerallergia, és a különböző parfümök, fűszerek, de bármi más is okozhat allergiát.

– A sok esettel szembesülve arra gondolhatnánk, hogy minden ember allergiás valamire, csak nem mindenki tudja… igaz-e ez?

– Valószínű, hogy mindenki allergiássá tehető, csak attól függ, hogy milyen környezetben, milyen feltételekkel provokálják a szervezetet.

Izrael a Hezbollah libanoni síita szervezet lefegyverzéséhez kötötte libanoni hadműveleteinek leállítását pénteken, egy nappal azután, hogy Kofi Annan, az ENSZ főtitkára „az ellenségeskedések azonnali beszüntetését" követelte. A Hezbollah határozottan elutasítja Kofi Annan javaslatait, kizárólag tűzszünetet fogadnának el, amit a fogolycserékről szóló tárgyalások követnének. Izraeli katonai források szerint az izraeli hadsereg hamarosan kiterjesztheti szárazföldi hadműveleteit a Hezbollah ellen Libanonban. Eliász Murr libanoni védelmi miniszter úgy nyilatkozott, a korábbi konfliktusoktól eltérően a libanoni hadsereg ezúttal szembe fog szállni az izraeli szárazföldi csapatokkal, amennyiben azok megtámadják az országot. ENSZ-kéksisakosok dél-libanoni állomásoztatása ellen, de a NATO bevonása mellett foglalt állást Simon Stein, Izrael németországi nagykövete. Több százan tüntettek Izrael libanoni offenzívája ellen Malajziában, Indonéziában és Bangladesben, többek között kérték, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai tegyenek lépéseket a hadműveletek leállítására.

„El akarjuk érni a Hezbollah, mint katonai szervezet lefegyverzését az 1559-es (ENSZ biztonsági tanácsi) határozatnak megfelelően, és azt, hogy ne válthasson ki újabb válságot" – nyilatkozta az izraeli külügyi szóvivő, Mark Regev. A fegyverszünet egyik feltétele, hogy életbe lépése után a Hezbollah ne juthasson fegyverutánpótláshoz Irántól és Szíriától - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a július 12-én kezdett hadműveletek folytatása nem akadályozza meg Izraelt a diplomáciai megoldást kereső tárgyalások megkezdésében.

Felidézte, hogy kedden Jeruzsálemben járt az ENSZ-főtitkár különtanácsadójának küldöttsége, másnap pedig az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Javier Solana. Utalt arra is, hogy a következő héten várhatóan a Közel-Keletre látogat Condoleezza Rice amerikai és már megérkezett Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter.

A Hezbollah elveti Kofi Annan tervét
Csütörtökön Kofi Annan, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén New Yorkban „az ellenségeskedések azonnali beszüntetését" követelte. Úgy vélekedett: a harcok gyors befejezése esélyt adna a diplomáciának, hogy tartós megoldást találjanak a válságra. Ugyanakkor elismerte: „komoly akadályai vannak annak", hogy a felek gyorsan tűzszünetet kössenek, vagy legalább mérsékeljék az erőszakcselekményeket.

Az ENSZ-főtitkár elítélte, hogy Libanon ellen Izrael „túlzott erőszakot" alkalmaz, míg a Hezbollahot azzal vádolta, hogy „egy egész nemzetet tart túszul" és visszaveti a közel-keleti béke távlatait. Annan javaslatot tett egy nemzetközi értekezlet összehívására Libanonról, ahol gyors ütemtervet készítenének az összes libanoni milícia leszerelését előíró 1559. számú BT-határozat végrehajtásáról.

A Hezbollah elutasítja az ENSZ-főtitkár javaslatát „az ellenségeskedések azonnali beszüntetéséről" és a két izraeli katona szabadon bocsátásáról – jelentette ki pénteken a libanoni síita szervezet egyik parlamenti képviselője, Huszein Haddzs Hasszán. „Érthető, hogy elutasítjuk ezt a tervet – mondta. – Az egyetlen (megoldás), amit elfogadunk, az egy tűzszünet, amit a fogolycseréről szóló közvetlen tárgyalások követnének."

Izrael bevonulása esetén Libanon harcra kész
Az izraeli hadsereg hamarosan kiterjesztheti szárazföldi hadműveleteit a Hezbollah síita szervezet ellen Libanonban, amihez nagy számban hívnak be tartalékosokat – idézett egy magas rangú katonatisztet pénteken az egyik izraeli napilap.

Alon Friedman tábornok, az észak-izraeli katonai körzet parancsnokságának egyik magas rangú tisztje a Maariv című újságban hangoztatta: „lehetséges, hogy az elkövetkező napokban fokozódnak szárazföldi hadműveleteink. Sok erőnk van, tömegesen hívjuk be a tartalékosokat, és lehetséges, hogy még több erő ... jut el a (libanoni) határhoz az elkövetkező napokban" – tette hozzá a tábornok.

A libanoni hadsereg szembe fog szállni az izraeli szárazföldi csapatokkal, amennyiben azok megtámadják az országot – közölte az al-Dzsazíra arab hírtelevízióban már csütörtökön este Eliász Murr libanoni védelmi miniszter: "A libanoni hadsereg ellen fog állni, megvédi az országot, és bebizonyítja, hogy olyan hadseregről van szó, amely tiszteletet érdemel".

A Libanon elleni korábbi izraeli hadjáratok folyamán, beleértve az 1978-as és 1982-es inváziót, melyben az izraeliek Bejrútot is elfoglalták, a libanoni hadsereg nagyrészt nem bocsátkozott harcba. Miután Izrael 2000 májusában, 22 évi megszállás után kivonult Dél-Libanonból, Bejrút a nemzetközi felhívások ellenére nem telepített csapatokat a libanoni-izraeli határtérségbe, átengedve azt a Szíria és Irán által támogatott és felfegyverzett síita Hezbollah szervezetnek.

A július 12-én kezdődött izraeli offenzíva alatt eddig legkevesebb 23 libanoni katona halt meg, köztük négy tiszt, és 80-an megsebesültek azokban az izraeli légitámadásokban, amelyek két laktanya és haditengerészeti támaszpontok ellen irányultak az ország különböző területein.

Izraeli nagykövet bevonná a NATO-t
Gyenge felhatalmazással rendelkező ENSZ-kéksisakosok dél-libanoni állomásoztatása ellen, de a NATO bevonása mellett foglalt állást Simon Stein, Izrael németországi nagykövete pénteken.

A Netzeitung német internetes kiadványnak nyilatkozva Stein a nemzetközi közösség határozott, kemény fellépését tartotta kívánatosnak. Az Izraellel harcban álló libanoni síita szervezet, a Hezbollah lefegyverzése érdekében felvetette egy NATO-parancsnokság alatt álló akció lehetőségét, afganisztáni mintára.

Szerinte nem elég, hogy ENSZ-egységek Dél-Libanonban csak „bírókként működjenek, feljegyzéseket írjanak, s azokat elküldjék New Yorkba." Stein a jelenlegi ENSZ-misszióra (UNIFIL) utalt, amelynek a felhatalmazása gyakorlatilag a megfigyelésre korlátozódik.

Stein szerint az államok közössége számára eljött az az idő, amikor színt kell vallani a világméretű terrorizmussal való harcban.

A nagykövet az interjú más részében is párhuzamot vont Afganisztán és Libanon között. Szerinte mindkét ország gyenge, mindkét országban terrorista szervezet rendezkedett be, amelyek államot építettek ki az államon belül.

A német zöldek korainak tartják annak sürgetését, hogy NATO-katonák biztosítsák az Izrael és Libanon közötti határt. Külpolitikai szakértőjük, Kerstin Müller a Netzeitungnak kijelentette: jelenleg nincs napirenden a közel-keleti NATO-szerep.

Libanonért tüntettek Malajziában, Indonéziában és Bangladesben
Több száz muzulmán tüntetett Izrael libanoni offenzívája ellen pénteken Malajziában, Indonéziában, valamint Bangladesben.

„Pusztítsd el Izraelt, le Izraellel" – kántálták Malajziában, az Egyesült Államok Kuala Lumpur-i nagykövetsége előtt tiltakozók. Tucatnyian izraeli zászlókat égettek el. A követségnek átadott levelükben követelték, hogy az ENSZ Biztonsági tanácsának tagjai tegyenek lépéseket a hadműveletek leállítására.

Az indonéz fővárosban, Jakartában mintegy háromszázan, egy másik indonéziai városban ötszázan gyűltek össze a muzulmánok pénteki imája után, hogy hangot adjanak a Libanonban zajló hadműveletek miatti elítélésüknek. A tiltakozók állami terrorizmussal vádolták Izraelt. „Izrael véget kell vessen a polgári lakosság elleni atrocitásoknak Libanonban és a palesztin területeken" – mondta az egyik szervező Jakartában.

A bangladesi fővárosban, Dakkában mintegy háromszáz muzulmán tüntető vonult fel az utcákon a legnagyobb mecset előtt, „Állítsátok le a libanoni támadásokat" és „Le Izraellel" feliratú transzparenseket hordozva.

A július 20–21-én Kolozsvárott építőipari technikákról rendezett konferencián jelen volt Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, aki előadásában kitért az épületek – főleg a tömbházak – hőszigetelésének fontosságára.

– Az itt bemutatott alternatív módszerek – nap-, szél- és bioenergia – felhasználása az építkezéseknél újdonságszámba mennek – közölte a miniszter. – A hazai építkezés roppant hagyományőrző: az emberek nehezen fogadják el az új technológiákat. Mondhatni, közelharcot kell vívni azért, hogy megértsék: nem csak téglából lehet jó minőségű házakat építeni. Ugyanakkor látszik, hogy a felsorolt alternatív lehetőségek nem annyira drágák, hogy hosszú távon a befektetés ne térüljön meg.

Természetesen, meggyőző kampányt kell majd folytatnunk: az ÉVOSZ-nak (Építkezési Vállalkozók Országos Szövetsége – Magyarország) jó kapcsolatai vannak a Romániai Építkezési Munkavállalók Szövetségével, ezért minél hamarabb Bukarestben kellene olyan találkozót szervezni, amelyen jelen lennének a hazai potenciális partnerek, valamint a magyarországi új, energiatakarékos technológiákat, módszereket már jól ismerő, sőt alkalmazó vállalkozások képviselői – tájékoztatott Borbély László.

Arra a kérdésre, hogy Romániában mikorra várható az alternatív energiaforrások elterjedése, a miniszter a következőket válaszolta:

– Elképzelhető, hogy ezek az energiaforrások tíz év múlva Romániában is népszerűek lesznek. Ha körülnézünk, mindenhol azt tapasztaljuk, hogy a hagyományos energia előállítása nagyon sokba kerül. Ezért állandóan keresnünk kell a hagyományos építkezési módszereket felváltó technológiákat. A szállításügyi minisztérium rendelkezik bizonyos pénzalappal, amelyet az építkezésben felhasználható alternatív energiaforrások megismertetésére, a vállalkozóknak és azok ügyfeleinek tájékoztatására használunk majd fel. A romániai állampolgárok is egyre igényesebbek, s ez az építkezésben is megnyilvánul. Mindenek előtt tudatosítani kell az emberekben az új energiaforrások előnyeit. Hogy hogyan viszonyulunk az újhoz, az több tényezőtől függ, úgy mint a családi háttér, az iskolai neveltetés stb. Sajnos a környezetvédők nem hallatják hangjukat kellőképpen, és ez az állampolgárok ezzel kapcsolatos viszonyulásán is lemérhető.

A tömbházlakások kormányzati és önkormányzati támogatással megvalósuló hőszigetelési programja már beindult. Ami a középületek szigetelését illeti, azt saját költségvetésből kell megvalósítani. Három év múlva, azaz 2009-től, amikor kötelező módon minden épületre energetikai tanúsítványt bocsátanak ki, a középületek hőszigetelése is beindulhat. (Az energetikai tanúsítvány tartalmazza az épület hőszigetelési mutatóját, a fűtőberendezésre, a légkondicionáló rendszerre vonatkozó szabványokat stb. – szerk. megj.).

Az EU-pénzalapok megfelelő hazai felhasználását megkérdőjelező híresztelésre a miniszter azt válaszolta: mindez elképzelhető, de Romániában amúgy is különleges tehetségünk van a negatívumok felnagyítására. Viszont arra senki ne számítson, hogy könnyen át lehet ejteni az Uniót, főleg, ha pénzről van szó – hangsúlyozta.

Uniós tagsága elején talán egyik ország sem volt képes százszázalékos arányban elkölteni a kiutalt pénzt – nyilatkozta a miniszter. – Tehát nem kell kétségbe esni, hogy Románia sem lesz képes elkölteni a neki kiutalt uniós pénzalapokat. Ezen csak úgy lehet javítani, ha életképes pályázatokat nyújtunk be az Unióhoz. A kormány ez év második felétől, azaz mostantól pénzalapot különít el, amely a tervezés állami támogatását biztosítja.

Románia uniós csatlakozása után a Szállításügyi Minisztérium nagyon sok pénzhez jut majd hozzá – a 2007–2013 között kiutalt 28 milliárd euróból várhatóan 16–17 milliárd euró jut az infrastruktúrára – tette hozzá Borbély László.

A három legfontosabb hazai titkosszolgálat – SRI (belföldi), SIE (külföldi) és DGIPI (belügyi) – vezetője egyszerre nyújtotta be csütörtök este lemondását a tavaly Irakban elrabolt román újságírók túszul ejtésének megszervezésével vádolt Omar Hajszam arab üzletember eltűnése miatt.

Traian Băsescu államfő délutánra hívott össze a Cotroceni-palotába megbeszélést, amelyen részt vettek a román titkosszolgálatok vezetői is. A találkozó után az elnöki hivatal szóvivője bejelentette: az Omar Hajszam eltűnése következtében kialakult helyzet miatt lemondott a Román Hírszerző Szolgálat, a Külügyi Hírszerző Szolgálat, valamint a belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője is. Bukaresti sajtóforrások szerint a lemondásokat az államfő erőszakolta ki, aki ezáltal teljes mértékben kiterjesztette hatalmát a korábbi kormány által kinevezett személyek vezette titkosszolgálatokra.

Hajszam nevére a bukaresti ítélőtábla szerdán adott ki újabb letartóztatási parancsot. A kétes hírnevű arab üzletembert először tavaly áprilisban, közvetlenül a túszügy kirobbanása után helyezték előzetes letartóztatásba. Tavaly októberben vádat is emeltek ellene, a túszejtés után egy évvel azonban egészségügyi okokra hivatkozva szabadon engedték. Mivel perének szerdai tárgyalásán a bíró felszólítására sem jelent meg, újabb letartóztatási parancsot bocsátottak ki ellene, de az arab üzletembernek nyoma veszett. A hatóságok általános körözést adtak ki ellene. A botrány nyomán tegnap a főügyész is lemondott.

Az idén 3 millió euró többlet keletkezett a hazai idegenforgalmi mérlegben: a bevételek 158 millió eurót tettek ki az év első három hónapjában, miközben a román állampolgárok 155 millió eurót költöttek el külföldön. A mérleg 2004-ben még deficites volt.

Az idegenforgalmi hivatal szerint az év hátralevő részében is többlettel lehet számolni, annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint az idén csökken a Romániába látogató turisták száma. A csökkenés oka a hivatal vezetőjének elmondása szerint a madárinfluenza, az árvizek, illetve a bolgár tengerpart elszívó hatása.

Tavaly az első tíz hónapban a külföldiek összesen 688 millió eurót költöttek Romániában, a hazaiak 543 milliót, 2004-ben azonban még deficites volt a mérleg: a román állampolgárok 28 millióval többet költöttek külföldön, 423 milliót, miközben a külföldiek 396 milliót Romániában. A legnagyobb mértékű 1998-ban és 1999-ben volt, 198, illetve 142 millió euró.

A hazánkba látogató külföldiek 95,1 százaléka Európából érkezett, ezen belül 67,7 százaléka a szomszédos országokból.

A legtöbben – 25,9 százalékos arány – Magyarországról látogattak Romániába, Moldovából 25 százalék, Bulgáriából 7,9 százalék, Ukrajnából 5,8 százalék, Olaszországból 4,8 százalék érkezett.

A kormány ismételten megerősítette: mégsem szándékozik eladni a Romgaz gázipari vállalatot egy stratégiai befektetőnek, helyette azt fontolgatja, hogy más energetikai cégekkel együtt a Romgaz részvényeit bevezeti valamelyik tőzsdére – jelentette ki Codruţ Şereş gazdasági miniszter.

A kormány eredetileg azt tervezte, hogy még az idén eladja a Romgazban lévő többségi részesedését, hogy még az Európai Unióhoz 2007-ben tervezett csatlakozás előtt rendezze az adóságokkal sújtott ágazat helyzetét. A gazdasági miniszter szerint azonban a kérdés egyelőre lekerült a napirendről.

– Nincs szükségünk stratégiai partnerre – mondta Şereş. Hozzátette: a Romgaznak más megközelítésre van szüksége, vagy a bukaresti és valamelyik külföldi tőzsdén való értékesítésre, vagy egy kisebbségi tulajdonosra menedzsment-megállapodással.

A kormány korábbi közlése szerint a Gaz de France, az orosz Lukoil, a magyar Mol Rt., a német Wintershall AG, az orosz Gazprom és az E.ON-Ruhrgas érdeklődött az évente 7 milliárd köbmétert termelő Romgaz privatizálása iránt.

Şereş tájékoztatása szerint nem adják stratégiai befektetőnek a Transgaz földgáz-vezeték-üzemeltetőt sem, a cég papírjainak 15 százalékát tervezik értékesíteni a bukaresti tőzsdén. Az ország villamos hálózatát üzemeltető Transelectrica részvényeinek 10 százaléka került a tőzsdére a június 14–28. között lezajlott elsődleges, nemzetközi kibocsátás nyomán. Kizárólag új részvényeket adtak ki, ezek 40 százalékát kisbefektetők, 60 százalékát intézmények jegyezték le. A kisbefektetői részt 3,5-szeresen, az intézményit 8,4 szeresen jegyezték túl.

Az egyenként 16,80 lejért (4,70 euróért) eladott 7,33 millió új részvény majdnem 35 millió eurót hozott, ezt a vállalat korszerűsítésre és infrastrukturális beruházásokra akarja költeni.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5811 lej, 1 USD = 2,8288 lej, 100 magyar forint = 1,2997 lej.

Évente két egyhetes tábornak ad otthont Mákófalva, és ez az idén sem történt másképp. Az első hétre meghirdetett gyerektáborban huszonhárom 16-17 éves fiatal vett részt. A legtöbben Kolozsvárról, néhányan pedig Gyaluból, Magyarkapusról és Marosvásárhelyről érkeztek.

– Mákófalván az 1800-as évektől a II. világháborúig bútorfestő iskola működött Csákány Károly és fia, Sámuel vezetésével – mesélte házigazdánk, Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, a bútorfestő műhely vezetője. – A környező falvak férfiai jártak asztalosságot és bútorfestést tanulni ebbe az iskolába, de idővel persze ez a „szakma" is elnőiesedett – jegyezte meg a mákófalvi bútorfestő.

Az idei gyerektábor résztvevői megismerkedhettek a mákói népmesékkel és mondákkal, amit meg is festhettek a táborban eltöltött egy hét alatt. – Sajnos csak az egyik táborlakónk próbálkozott ezzel – mondta Kovács Pali Ferenc, akitől megtudtuk, hogy négyféle bútorfestés létezik: mákói, nyárszói, vistai bútorfestés, ezeken kívül pedig ott vannak azok a vásáron vett ládák mintái is, amelyek egy részét Umling Lőrincz festette, a többi pedig a Brassó mellőli szászok keze munkája. A mákói bútorfestés jellegzetességei, hogy az ábrázolt virág (ami lehet tulipán, szegfű vagy gyöngyvirág) egy szálból indul ki, és a szárának az alját egy bojttal kötik össze. Szintén mákói jellegzetesség a hulló tulipán, amely egy lefelé hajló fejű virágot ábrázol. Ezeket a stílusjegyeket sajátíthatták el a táborlakók először elméletben, majd gyakorlatba ültethették a különböző tanult mintákat. A táborban született alkotásokat a zárónapon lehetett megtekinteni a táborlakók munkáiból rendezett kiállításon. A fafaragást a zsoboki Gál Potyó István oktatta, aki különböző kalotaszegi mintákat tanított az érdeklődőknek. Ott jártunkkor három útjelző tábla kifaragásán ügyeskedtek a felnőtt tábor résztvevői. A táblákat a falu központjában fogják elhelyezni, megkönnyítve a kirándulók dolgát az eligazodásban.

A felnőtt tábornak csak magyarországi résztvevői voltak, akik el sem tudtak képzelni ennél csodálatosabb elfoglaltságot. – Valóban, a második tábor résztvevői lelkesebbek, mint az elsőé – állapította meg Kovács Pali Ferenc. – Javasoltuk, hogy szervezzenek kéthetes táborokat több alkalommal, hiszen ez az egy hét kevés ahhoz, hogy befejezzük az elkezdett munkákat – mondta az egyik táborlakó. Az idő rövidsége miatt valóban lehetetlennek tűnt a mákófalvi iskola folyosóján álló szekrény kifestésének befejezése, amibe az idén „belevágta a fejszéjét".

A gyerektábor záróünnepségén a mákófalvi színjátszó csoport adta elő Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné és a két szeleburdiak című művét, és két táborozó kislány, a kolozsvári Rácz Noémi és a gyalui Nazak Johanna énekelt népdalokat, a szombathelyi paThália társulat pedig kabaréjelenetekkel lépett fel.

A hét elején a felnőtteknek Boldizsár Zeyk Imre tartott előadást Kalotaszeg kialakulásáról, a mai záróünnepségen pedig kalotaszentkirályi táncosok szórakoztatják majd a bútorfestőket és fafaragókat egyaránt.

A hagyományápoló fiatalokat és felnőtteket a KMDSZ Vár-Lak villájában és helybeli családoknál szállásolták el, étkeztetésükre az idén is a Vackor falodában került sor.

Csütörtökön mutatták be Verespatak lakóinak azokat a tervrajzokat, amelyeken Fehérkő majdani házai és közintézményei szerepelnek. A rendezvényre azon a kijelölt területen került sor, ahol az új települést akarják felépíteni a Gabriel Resources és a Pro Verespatak Egyesület szervezésében.

A projekt célja korszerű lakhelyet és állást biztosítani azoknak, akiknek otthonát lerombolnák az aranykitermelés miatt. Ez a falu lenne Románia legkorszerűbb és legfelszereltebb települése, s csupán egy kilométerre helyezkedne el a verespataki faluközponttól – állítja a beruházó cég. Tervezik egy iskola és egy óvoda felépítését, rendőrkapitányságot, postahivatalt, valamint élelmiszerpiacot is. Az építkezésekkel járó költségeket mind a Gabriel Resources fizeti majd. Az új települést egy hatvanhektáros területen szándékoznak felhúzni, ahol a lakosoknak majd 25%-os kedvezménnyel adnák el a házakat.

Allan Hill, a Gabriel Recources elnöke elmondta: ez a település egy modell lesz a jövő generáció számára, és reméli, hogy sikerül mindenkinek nemcsak új otthont teremteni, hanem új munkahelyet is biztosítani. Ion Străjan építészmérnök ismertette a jelenlévőkkel a falu felépítését, kihangsúlyozva, hogy ebben az évben már el szeretnék kezdeni a munkálatokat. – Ez azonban attól is függ, hogy a hatóságok mikor adnak rá engedélyt – tette hozzá. A rendezvényen felszólalt Jurca Andrei, a Pro Verespatak Egyesület elnöke is, akitől megtudhattuk, hogy az egyesület kezdeményezte az átköltöztetést, az új otthonok felépítését, arra az esetre, ha a régieket lerombolnák.

Miután mindenki elfogyasztotta az apróka- és söradagját, a Pro Verespatak Egyesület tagjai közvélemény-kutatást végeztek, hogy megtudják, a falubeliek mennyire támogatják a település felépítését.

Az Amerikai Egyesült Államok (AEÁ) Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége 26 romániai civil szervezetet támogat a Civil Társadalom Fejlesztése nevű program keretében. Robert Gilchrist, az AEÁ Nagykövetségének képviselője szerint a modern demokratikus országokban erős,aktív civil szervezetekre van szükség.

Az Európai Unióba való belépés szempontjából, valamint a különböző támogatások igénylésekor ennek a programnak fontos szerep jut, hiszen támogatást nyújt a civil szervezeteknek abban, hogy olyan előnyökre tegyenek szert, amelyek könnyen hozzásegítik őket az alaptőke megszerzéséhez.

Vissza nem térítendő kölcsönt kapott például a Pro Demokrácia Egyesület, a Független Újságírók Intézménye, a Beszterce-Naszód Megyei Kereskedelmi Kamara, a nagyváradi Országos Szklerózis Multiplex Egyesület, a brassói Reménység Háza, a kolozsvári Roma Közösségekért Forrásközpont.

A Német Diplomácia Romániában 1933–1945 között címmel előadást szervezett az Erdélyi Evangélikus Akadémia Nagyszebenben. Jelentős történészek és a bukaresti Német Nagykövetség képviselői vitatták meg a román–német viszonyokat német diplomáciai szempontból, a német diplomácia és a zsidók helyzetét Romániában, valamint a lojalitás és az ellentétek kérdését a német diplomáciában.

Cristopher Klein püspök, a nagyszebeni Evangélikus Egyház feje beszélt a múlttal való küzdelem jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy a történelemnek nem magyarázkodásra kell okot adnia, hanem az összes múlthoz kapcsolódó esemény történéseit kellene tisztáznia. – Büszkék vagyunk 880 éves múltunkra – mondta Klein, majd kifejtette, hogy a nácista kegyetlenség miatt fölösleges egy egész nemzetet hibáztatni.

– Voltak emberek, akik egy jobb Németországért harcoltak – mondta Hans-Jorg Neumann, a Német Nagykövetség munkatársa, aki szintén úgy vélekedett, hogy a diplomáciának fontos szerepe volt a nácizmussal szembeni ellenállásban.

Pár nappal ezelőtt közel húsz nyugati típusú motorkerékpáros állt meg a megyeszékhely Főterén. A járókelők előbb arra gondoltak, hogy a vállalkozó szellemű fiatalok motorostalálkozóra, vagy valamilyen veresnyre érkeztek. A velük folytatott beszélgetés során kiderült: Székelyföldre igyekeznek, s azért válaszották az utazás eme formáját, mert ilyen módon élvezhetik a táj szépségeit. – Körülbelül 20 évvel ezelőtt is megfordultam itt, de nagyon rövid időre. A városok nagyon megváltoztak, most mintha egy teljesen más országba érkeztem volna – mondta az egyik motoros.

A fiatalok azt ígérték, jövőre is eljönnek Erdélybe.

Az RMDSZ, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány, valamint a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara által Kolozsváron megszervezett Az EU házhoz jön konferenciasorozat Low Energy technikák az építőiparban, EU-szabványos szerint elnevezésű legújabb láncszemében az első, csütörtöki napon a magyarországi előadók közül kiemelkedett a Dési Alberté. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakmai főtanácsadója az EU-tagsági kötelezettségből adódó Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározása program bevezetéséről beszélt.

Szerinte az EU „katonai fegyelmet diktál", az anyaországiaknak minden területen rengeteg EU-szabványt kellett átvenniük. Az építőiparban nagyon fontos elemmé lépett elő a környezetvédelem. Magyarországon az épületállomány rossz, a 4,1 millió lakásból 500 ezer panelből készült. Az elöregedett lakásokat privatizálták, és az újdonsült tulajdonosok csak akkor szembesültek azzal a feladattal, hogy, többek között, a hőszigetelés biztosítása őket terheli. Romániában is valami hasonló folyamat játszódott le. A lakások felújítását tehát a lakóknak kell végezniük, de azokat a lakásokat még a kommunista állam építette. Jó ideig eltartott az egymásra mutogatás. Az Európai Unió ebben a vonatkozásban 2006. jan. 4-től direktívákat hozott, amelyek Magyarországon szeptembertől lépnek életbe. Ezek értelmében felül kell vizsgálni a gázkazánokat és a klímaberendezéseket. Az EU minden eszközzel ösztönzi az energiagazdálkodás javítását.

Tegnap, többek között, Jakab Elek, a SNGN Romgaz Rt. vezérigazgatója, a földgáz takarékos energiahordozói minőségéről tartott előadást. Szerinte az ember világszinten most kezd takarékos gázfogyasztóvá válni. A Romgaz termelése évente 3,5–5%-kal csökken. Romániában az évi földgázfogyasztás 19 milliárd köbméter, amiből 2 milliárdot importból fedeznek. Miért drága ez a termék? Egyrészt politikai-gazdasági okokból: árát a kőolajé határozza meg. Másrészt az utóbbi időben igény a minőségibb, a tiszta földgáz, amit csak nagyon drága automatizált berendezésekkel lehet biztosítani. Az erdélyi földgáz minősége a legjobbak közé tartozik, a regáti gyengébb, az orosz pedig a leggyengébb, mégis azonos áron adják-veszik. Ezért jövőre bevezetik a kW-ban való számlázást.

Az orosz–ukrán gázvitán okulva, a nyugati fogyasztók és Románia is igyekszik alternatív források után nézni. Új vezetékek épülnek. A legnagyobb beruházás (1,5 m-es átmérővel) a Törökországból Ausztriába haladó Nabucco-vezeték lesz. Az energia politikai hatalommá válik a közeljövőben, de fellendülőben van a nem konvencionális energiahordozók felkutatása. A földgáztartalékok kimerülése, a szakemberek szerint, 50-60 év múlva várható.

A konferencia után Kerekes Gábor és Béleczki Attila, a magyarországi Bauland Kft. igazgatója, a sajtónak összegezték a tapasztalatokat. A globalizációs kihívásokra inovatívan kell viszonyulni, azért a jövőben is. Az EU házhoz jön ebben a gondolatiságban keresi a vállalkozói újító szellemet. Most a bánffyhunyadi polgármester tanúsított végig nagy érdeklődést az itt elhangzottak iránt, mert településén nincs földgáz, és minden alternatív megoldást ki kell próbálniuk.

A Bauland Kft. a tanácskozáson bemutatta a ún. passzív házak technológiáját, amely a klasszikusan épült ingatlanok energiafogyasztásának 10%-ával is lakható. Olyan két polisztirol és egy cementrétegből készült, legojátékszerűen egymásba illeszkedő 25x25x100 cm méretű építőkockák alkalmazásáról van szó, amelyek ugyan 15–17%-kal emelik az ingatlan építési költségeit, de hőmegtakarítása tagadhatatlan: a klasszikus házak esetében a fűtésre használt energiafogyasztás 250–400 kw/négyzetméter/év, míg a passzív háznál ez 15 kW/négyzetméter/év!

Az első ilyen házak Németországban 2002-ben épültek, ma már sok van belőlük. Magyarországon ilyen technológiával eddig 10 ingatlan épült. Romániában egy sem. Nálunk nyolc cég forgalmaz ilyen eljárást, melynek alkalmazása oly egyszerű, hogy akár maga a megrendelő is felépítheti házát. Új építőanyagról, de a mentalitásváltás szükségességéről is szó van ebben a kérdésben.

Leegyszerűsődik a Tordai útról a Pata utcába való betérés az autósforgalomnak, mert folyamatban a Milton Lehrer (volt Szőlő) utca korszerűsítése, járhatóvá tétele.

A kolozsvári polgármesteri hivatal illetékesei a lakossági bejelentések alapján döntöttek az utca felépítése mellett. A sofőrök több ízben panaszkodtak, hogy a Tordai út elején több ízben torlódás keletkezik, ugyanis ennél a villanyrendőrnél kell megállniuk a városba és a Györgyfalvi-negyedbe igyekvőknek is.

Két kerék nem számít
Egyaránt kétkerekű járművek vezetői sérültek meg a csütörtökön városunkban történt két balesetben, ráadásul hasonló körülmények között: a balesetek okozói elmulasztották az elsőbbségadást. Előbb reggel háromnegyed hétkor a 27 éves szamosszentmiklósi L. Flaviu Gelu a Giordano Bruno és a Majakovszkij utcák kereszteződésénél balra akart fordulni, de nem adott elsőbbséget a Piaggio kismotorjával szabályosan haladó 36 éves mócsi P. Simionnak. Este 7 órakor pedig a Pasteur és a Viilor utcák kereszteződésénel a 37 éves helyi A. Gabriela Tünde ütötte el autójával a biciklijével szabályosan haladó 34 éves, vajdahunyadi Z. Radu Călint. A két áldozat kisebb sérülésekkel megúszta az esetet.

Kiskorút gázoltak
Súlyos állapotban szállították kórházba azt a 12 éves lányt, akit Apahidán ütöttek el. A baleset csütörtökön délután 4 órakor történt, amikor a kolozsvári O. Emanuela Alina kijelöletlen helyen, figyelmetlenül és ráadásul futtában akart átkelni az úton, s a 33 éves jászvásári B. Radu Liviu vezette Opel Omega márkájú személygépkocsi elé került. A gépkocsivezető már nem tudta elkerülni a gázolást.

Alkalmazottjain „spórolt"
Levonta alkalmazottjai fizetéséből a különféle járulékokat, de nem fizette be 15 napon belül a megjelölt bankszámlákra egy kolozsvári cég ügyvivő-tulajdonosa. A 38 éves kolozsvári N. M. Ioan ellen azért nyomoz a rendőrség, mert a vád szerint 2004–2005 folyamán visszatartotta a fizetésekből az egészségügyi és szociális biztosításért, valamint a munkanélküli alaphoz befizetendő összegeket, de nem továbbította azokat a törvény előírásai szerint.

Ékszerbolt – engedély nélkül
A megyei rendőrség és a pénzügyőrség kilenc hónapja engedély nélkül üzemelő, ékszerkészítéssel foglalkozó cégre „bukkant". A Bástya (Baba Novac) utcai kft. tevékenysége törvényességének ellenőrzése során kiderült, hogy a drágakövekből és fémekből ékszereket készítő és árusító vállalkozás – melynek tulajdonosa és ügyvivője a kolozsvári S. Doiniţa – mintegy 9 hónapja engedély nélkül űzi tevékenységét.

Pénteken a kolozsvári reptérről indult Irakba a dési 811-es számú gyalogos zászlóalj 50 katonája. A szerdai búcsúztató ünnepségen, amelyen Csomafáy Ferenc felvétele készült, helyi és központi politikai, valamint katonai hivatalosságok vettek részt.

A tegnap útnak indult katonák 6 hónapig teljesítenek majd szolgálatot közép-keleti országában. Mircea Romocia, a Constantin Prezan IV. Erdélyi Hadtest szóvívője lapuknak elmondta: a 811-es számú zászlóalj hivatásos katonái megfelelő katonai felkészültséggel rendelkeznek a különböző műveletek végrehajtására. Korábban Koszovóban (Belukrokos 2002) és Irakban (Antica Babilonia 2003) teljesítettek szolgálatot.

A katonák a Focşani-ból származó zsoldosokat váltják fel, akik 2006 januárja óta tartózkodnak Irakban.

Megtudtuk: az elkövetklező napokban újabb csapatokat küldenek a Perzsa-öböl térségében levő országba. – Összesen 405 katonát küldünk Irakba. Valamennyien hivatásos katonák és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek – nyilatkozta Romocia.

Tegnap rokonok, barátok és ismerősök búcsúztatták a zsoldosokat. Legtöbben nem voltak hajlandók nyilatkozni, páran viszont megosztották aggodalmaikat az újságírókkal. – Rendkívül nehéz lesz átvészelni az elkövetkező hat hónapot. Aggódom a fiam életéért, hisz gyakoriak a terrorista támadások, bármelyik pillanatban történhet vele valami. Igyekszem nem gondolni erre, s akkor talán hamarabb eltelik az idő – mondta könnybe lábadt szemmel az egyik anyuka.

Egyre több „szépségvitamin" található a piacon, melyek gyönyörű bőrt, egészségtől fénylő hajat és törhetetlen körmöket ígérnek. Valójában mit tartalmaznak ezek a kapszulák, és mennyire ártalmasak?

Szinte már alaptörvény, hogy bőrünket belülről kell táplálni elsősorban, hiszen hiába a legjobb, legdrágább kozmetikum, ha a szervezet nem kapja meg belülről is, amire szüksége van, akkor bizony elmarad a kívánt eredmény. Épp ezért, a gyártók nagy üzletet látva a nők „szépségvitaminok" iránti igényében, megalkották a „csodaszereket", a gyors szépülés reményében buzgón fogyasztjuk a kapszulákat, nem törődve azzal, hogy mit is tartalmaznak valójában. A „szépségvitaminok" általában nem tesznek többet, mint biztosítják a szépség szempontjából legfontosabb vitaminokat, ásványi anyagokat és mikrotápanyagokat, melyek egészséges és változatos táplálkozás mellett az ételekből is nyerhetünk. E-vitamin, a legtöbb szépségvitaminban megtalálható antioxidáns hatású anyag védi a sejthártya épségét, gátolja a bőr öregedését. Egy felnőtt nőnek napi 12 milligramm E-vitaminra van szüksége. A legjobb természetes E-vitamin források a különböző növényi olajok (napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- és kukoricaolaj), gabonacsírák és a zöld növények.

Cink. Az emberi szervezetben mintegy 2–3 grammnyi cink van jelen, ennek egy része a hajban és a bőrben. Az ásványi anyag hiánya hajhullást és bőrgyulladást okozhat. A napi szükséglet 9 milligramm, ezt húsokból, májból, hüvelyesekből és tojásból szerezhetjük meg a legkönnyebben.

B6 vitamin (piridoxin) Nélkülözhetetlen a bőr anyagcsere folyamatainál. Hiányában kellemetlen bőrtünetekkel kell szembenéznünk. A napi 2 milligrammot könnyen pótolhatjuk, hiszen számos élelmiszer – így a húsok, tejtermékek, szárazhüvelyesek, élesztő, barna liszt, tojássárgája – tartalmazza a vitamint.

Biotin (H-vitamin). A napi szükséglet mindössze 1,6 mikrogramm, hiánya azonban sok kellemetlen problémát okoz: biotin nélkül bőrgyulladás lép fel, gyakori a szőrzet kihullása és az ajkak gyulladásos megbetegedése is.Májjal, paradicsommal, élesztővel vihetjük be legkönnyebben a szervezetbe. Érdekesség, hogy a tojássárgája jelentős mennyiségben tartalmaz biotint, egy – a tojásfehérjében található anyag – gátolja a felszívódását. Szerencsére e kedvezőtlen hatást a tojás főzése vagy sütése megszünteti.

C-vitamin. A szépség szempontjából a bőr feszességéért is felelős kollagénfehérje szintézisében játszott szerepe és a bőröregedés gátlásához elengedhetetlen antioxidáns hatása a legfontosabb. A szükséges vitaminmennyiséget –, mely a C-vitamin esetében a legnagyobb (60 milligramm) – természetes úton citrusfélékkel, paradicsommal, paprikából, káposztával, salátafélékkel szerezhetjük meg. Fogyasszuk ezeket frissen és nyersen, hiszen a C-vitamin hő és oxigén hatására könnyen elbomlik.

B2-vitamin (riboflavin). Nélkülözhetetlen a sejtlégzéshez. Hiányában a bőrön vöröses, hámló területek, zsíros faggyúval telt szőrtüszők jelenhetnek meg. Nem elhanyagolható a méregtelenítésben és a zsírsejtek lebontásában játszott szerepe sem. Leggazdagabb forrásaink, melyből fedezhetjük a szükséges 1,5 milligrammot, a tej és tejtermékek, zöldség- és főzelékfélék, húsok, máj, vese és a tojás.

A-vitamin (retinol). Hámvédő vitaminnak is nevezik. Hiányában bőrelváltozások léphetnek fel, a szőrtüszők környékén megvastagodhat a bőr, fokozódik a hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon. A napi 800 mikrogrammnyi mennyiséget belsőségekből, tojássárgájából, tej és tejtermékekből, valamint tengeri halakból fedezhetjük a legkönnyebben.

Béta-karotin. A kapszulák kedvelt hatóanyagát szervezetünk szükség szerint A-vitaminná alakítja át. Béta-karotint minden színes gyümölcsben, de elsősorban a sárga és piros színűekben, találunk. A fenti, a kapszulákban leggyakrabban előforduló vitaminokon, ásványi anyagokon túl sok készítmény tartalmaz vasat, rezet, szelént, B1, B5 és B12 vitamint.

A piszkos pénz mítoszát cáfolta meg egy ausztrál kutató, aki vizsgálódásai során igen kevés kórokozót talált bankjegyeken és a pénzérméken.

Frank Vriesekoop, a University of Ballarat kutatója a kisebb boltokban, kávézókban visszajáróként kapott papírpénzt és aprót vette górcső alá.

A fémpénzeken lévő baktériumokat, vírusokat és egyéb „fenevadakat" hangrezgés segítségével távolította el, majd akkurátusan megszámlálta a mikroorganizmusokat. Mint kiderült, négyzetcentiméterként átlagosan mindössze 1-2 kórokozó szennyezte a fémpénzt, néhány érme pedig teljesen steril volt, legalábbis Frank Vriesekoop állítása szerint.

A jelenséget a kutató azzal magyarázza, hogy a nikkel, alumínium és bronz ötvözetéből készült pénzérmék toxikusak lehetnek a kórokozók számára.

A papírpénz esetében egészen más eljárást alkalmazott a tudós: a bankjegyeket egy miniatűr „mosógépben" kimosta, majd az így nyert folyadékot bakteriológiai elemzésnek vetette alá. A papírpénz valamivel szennyezettebbnek bizonyult, ugyanis akár több tucat mikroorganizmus is tanyázott négyzetcentiméterenként a bankjegyeken.

Ami az összetételt illeti, akadt coli-baktérium és Salmonella, Staphylococcus, és gyomormérgezést kiváltó Bacillus cereus, s találtak antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozókat is.

A kutató most azt szeretné kideríteni, hogy képesek-e a mikroorganizmusok szaporodni a pénzen, függenek-e életfunkcióik a bankjegy, vagy fémpénz felületétől, valamint azt, hogy más valutákkal összehasonlítva, több vagy kevesebb kórokozó szennyezi az ausztrál dollárt.

Az előző századforduló hófehér dámája kalapot, kesztyűt, fátylat viselt nyáron is, hogy óvja bőrét a nap öregítő hatásától. Csak az utóbbi évtizedekben vált divatossá a napozás a „fehér" rasszhoz tartozó emberek körében. A barna, lesült bőr jelzi, hogy sporttal, nyaralással, természetjárással, vagyis csupa kellemes dologgal tölti idejét a bronzbarna illető. Az ózonlyuk felfedezése és a világszerte szaporodó bőrrákos megbetegedések száma azonban még a legmegátalkodottabb napfürdőzőket is rádöbbentette, hogy nem érdemes mindenáron barnulni.

Ha valaki hazánk zord téli hónapjait szeretné lerövidíteni egy trópusi nyaralással, semmiképpen ne tegye előkészületek nélkül! Szintén vásárra viszi a bőrét, aki az első erősebb tavaszi napfény csábításának engedve szerez pirospozsgás orcát. A sápadt, védtelen bőrt nem tehetjük ki hirtelen a nap káros sugarainak; az első és legfontosabb szabály a fokozatosság. A bőr saját védőernyőjét is beveti, ha elegendő időt hagyunk rá. Ez a védőernyő a pigmentsejtekben képződik, amelyekben megfelelő fényinger hatására sötét színű színszemcsék jönnek létre. A szaruréteg kissé megvastagszik, tovább segítve az úgynevezett fénykéreg kialakulását. Ha a bőrt naponta éri elviselhető mennyiségű napfény – melynek hatására az még nem vörösödik ki –, akkor a védőréteg kb. három hét alatt kialakul.

Embere válogatja
Természetesen még ezután sem tanácsos süttetnünk magunkat a déli nappal, de egyéni adottságtól is függ, hogy a bőr milyen mennyiségű és intenzitású sugárzást lesz képes elviselni komolyabb károsodás nélkül a szoktatás után. A vöröses vagy szőke hajú, kék, illetve zöld szemű, gyakran szeplős emberek általában nagyon gyorsan leégnek, s igazán sosem barnulnak le. Jobb helyzetben vannak a sötétszőke vagy barna hajú, barna szemű, enyhén barnás arcbőrűek, akik csak intenzív napozáskor égnek le, és jól barnulnak. A sötétbarna hajú, sötét szemű és erősen barnás arcbőrűek azok, akik a legkevésbé szenvednek nap káros sugaraitól.

Bűvös faktorok
Bármelyik bőrtípushoz tartozik is valaki, mindenképpen szükséges a bőr további védelme. Lássuk, miben segít a kozmetikai cikkek egyik leghasznosabb tagja, a fényvédőkrém.

Közvetlenül a napozás után nem látszik, hogy maradandó károsodást okozott volna az ibolyántúli sugarak előidézte sokk, ám hosszú távon a szövetek kiszáradnak és megkeményednek, korai ráncosodás, sok esetben kóros bőrelváltozások jöhetnek létre, akár bőrrák is.

A fényvédő készítmények „vegyi szűrőanyagok", melyek felfogják a nap káros sugarait. Faktorszámuk azt jelzi, hányszor több időt tölthetünk a napon anélkül, hogy kivörösödés jelentkezne. Ha tehát a napégés valakinél 20 perc múlva jelentkezik krém nélkül, akkor egy hatos számú készítménnyel 120 perc után alakul ki ugyanolyan fokú napégés, mint a készítmény nélkül.

Mit, mikor, hogyan?
Milyen legyen a napozókrém faktora? A világos bőrű, szőke hajúak kánikulában a 20-as faktorszámú készítménnyel kezdjenek, de ennél erősebben védőkrém használata is indokolt rendkívüli sugárzás esetén (pl. vízparton). Három hét múlva csökkentsék 15-ösre, melynél alacsonyabb faktorú készítményt sosem tanácsos használniuk a nyári napsütésben.

A sötétebb bőrű, sötétszőke vagy barna hajúak az első héten 15-ös faktorú készítményt használjanak, a második héten 12-esre, a harmadikon – mire létrejön a bőr saját védőernyője is –, 10-es faktorúra csökkenthetik.

Erősen barnás bőrű, sötét vagy fekete hajúak kánikulában 8–10-es faktorú napozószerrel kezdhetnek napozni az első héten, a másodikon már elegendő a 6-8-as, a harmadikon pedig a 4-6-os faktorú készítmény. Nem tanácsos teljesen kihasználni az így kiszámított napozási időt, mert a napérzékenység és a sugárzás intenzitása csak pontatlanul határozható meg. A napfürdő kezdete előtt 10–15 perccel fel kell kenni a készítményt; ennyi idő szükséges ahhoz, hogy teljesen kifejtse hatását.

Erős napsütésben még árnyékban vagy félárnyékban is óvatosnak kell lennünk: az UV-sugárzás 50–60%-a ide is behatol. Ne feledkezzünk meg az ajak védelméről sem, mindig használjunk fényvédő ajakírt! A hölgyek – ha szoknyában vannak – gondoljanak lábuk védelmére, akkor is használják a napozó készítményeket, ha nem a strandon vannak.

A városi közigazgatás székháza, erről kapta a nevét.

Városi adóhivatal — Adóhivatal.

Városi börtön. Az óvári torony névváltozata. — Büdös, Fogház, Rabok tornya, Torony, Tömlöc, Város tömlöce, Városi fogda, Börtön, Magyar Királyi Fogház, Megyefogda.

Városi dézsmacsűr — Dézsmacsűr.

Városi dolgozóház — 2. Dolgozóház.

Városi faraktár. A mai nyári fürdő, a strand területén a Kisszamosból (Malomárok) balra kiágazó Kiszúgótól északnyugatra, a Szamosig terjedő területen volt. Később Fásberek. — Fásberek.

1869: Városi faraktár [Bodányi]; 1899: Fásberek [KözgyJk 1899. 111.].

Itt, a Kisszamost (Malomárok) a Szamossal összekötő Bánffy-zúgó mellett raktározták a Gyalui-havasokból úsztatott és a Szamosból a Kis- és a Nagygereblyénél kifogott tűzifát. Erről kapta a nevét. — Kisgereblye (Kolozsmonostor).

Városi fiú iparostanonc-iskola — Inasiskola, Haller-kert.

Városi fogda. Az Óvár délkeleti saroktornyában – a XV. században épült, az újvárost kerítő városfal felépítése miatt hadászati jelentőségét vesztett toronyban – létesített börtön. — Büdös, Fogház, Rabok tornya, Torony, Tömlöc, Város fogháza, Város tömlöce, Börtön, Magyar Királyi Fogház, Megyefogda.

1869: Városi fogda [Bodányi].

Városi iskola. A Külső-Magyar utca jobb oldalán, az 1869-ben, 1893-ban a 76. szám alatti iskola. Jelenleg 124. szám. A város egyik régi tanintézete működött az épületben. A környékbeli, elsősorban a hóstáti gyermekek jártak ide. Ezért tréfásan „hóstáti akadémiá"-nak is mondták. Egyes források szerint az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején az unitárius mellett református elemi iskola is volt itt. Az 1830-as évek elején Herepei Károly református pap szorgalmazására gróf Bethlen Farkasné gróf Mikó Katalin, báró Huszár Károlyné gróf Nemes Anna és az emlékíró Paget Jánosné báró Wesselényi Polixéna Iskolát Létesítő Nőegyletet alakított, s 1832 februárjában megnyílt az elemi iskola. Mintegy 200 tanulója volt. Itt tanított a jeles tankönyvíró Pánczél Ferenc, akinek Kolozsvárt leíró tankönyve több kiadást is megért, s ma kitűnő forrásként használható [GaalM 147.]. — Nőegylet népiskolája.

1869: Város Oskola [Bodányi]; 1893: Városi oskola [SAKcs].

Városi kertészet. A Téglás utca jobb oldalán, a Kisszamos (Malomárok) egykori, keleti ágán túl, Farkas Antal műkertész kertészeti telepe szomszédságában 1913 körül, a Gazdasági Egylet által létrehozott kertészet [Pill 116.]. Erről kapta nevét a mellette vezető Kertész utca. A kertészetet a 2000-es évek elején a Tóköz keleti széle, a vasúttal párhuzamosan vezető út mellé költöztették. — Farkas Antal műkertész kertészeti telepe, Kertész utca.

1943: „Kertészeti telep, Téglás utca 12." [Tel43 230.].

Városi közvágóhíd — Vágóhíd.

Városi malom. A Gyár utca végében a Kisszamosból (Malomárok) balra, a Libucgátnál kiágazó, a Libucgáti zúgó jobb partján álló malom. A Libucgáti malom nevének változata. — Libucgáti malom.

Városi oskola — Városi iskola, Nőegylet népiskolája.

Városi sörfőzőház. Az Óvár északi szélén lévő Sörház utca bal, Kisszamos felőli oldalán, a Kényszerítő dologház mellett álló épület. — Sörház, Városi sörház, Czell sörgyár (Kolozsmonostor).

1869: Városi Sörfőző ház [Bodányi].

Városi sörház A Sörház, a Városi Sörfőző ház változata. — Sörház, Városi sörfőzőház.

Városi szegény ápolda. Az 1860-as években a Nép utca jobb oldalán álló dolgozóház, az 1826-ban az asszonyi jótékony egylet által, a szegények megsegítésére létesített dolgozóház nevének változata. Szegények házának is mondták. — 1. Dolgozóház, 2. Dolgozóház, Városi dolgozóház.

1869: Városi szegény ápolda [Bodányi]; 1893: Városi Szegényápolda [SAKcs] 1902: Szegények háza [Kvk902]; 1917: Városi szegény(ek). h(áza). [Cs17].

Városi szegények háza. A Dolgozóház, a Városi szegény ápolda nevének változata. — 1. Dolgozóház, Városi szegény ápolda.

Városi vasút. Köznapi nevén ájváj. — Ájváj, Közúti vasút.

Városi vigadó. A XIX. század végén a Belső-Monostor utcai Redut magyar neve [KvTel. 121.]. — Fejér ló, Redut, Vigadó, Vigárda.

1894: Városi vigadó (Redoute) [Mach]; 1910: Városi vigadó [Kv910].

Várostó utca — Szopori út.

Várostója major. A Város tója közelében lévő major. 1902-ben 39-en laktak itt [Hely902 1413.]. A később Tóköz, Tóköze nevű negyed csírája. Város tója, Tóköz, Tóköze.

1902: Várostója major [Hely902 868.].

Neve egyértelmű.

Várta. A Nagypiac délnyugati sarkában álló Nagyvárda, Várda, Nagy-Strázsaház nevének változata. A jelző nélküli Várda Várta azután volt használatos, miután a piac északkeleti sarkában álló Kisvárdaházat lebontották. „Rendes katonai őrség helye. A[z ezernyolcszáz]nyolcvanas évek közepén bontották le." [Nagy 10.]. — Kis-Várdaház, Nagy-Várdaház, Várda, Nagy-Strázsaház.

Vásárcsarnok. A Széchenyi tér keleti végében álló háromemeletes vásárcsarnokot 1984-ben, az addig a piac két oldalán álló, ún. betonsátrak sorának lebontása után kezdték építeni, 1986-ban fejezték be. Eredetileg a földszint tér felőli oldalán állami zöldség- és gyümölcsforgalmazó csarnok létesült, hátsó részében az őstermelők kaptak helyet, az épület tetején a virágárusok, a harmadik emeleten vendéglőt rendeztek be. Az első és második emeleten létrehozott különálló élelmiszer, háztartási cikk, lábbeli és készruha üzlet eleinte nem volt fölösleges. 1990 után azonban az épület közvetlen és távolabbi környékén gombamód elszaporodott hasonló jellegű üzletek azzá tették valamennyit. Ekkor ahelyett, hogy valóban egy, az őstermelőket is befogadó korszerű csarnokot alakítottak volna ki az épületben, a földszinten McDonald’s, tágas élelmiszer nagyáruház, az első emeleten bútorüzlet, a másodikon hatalmas mulató, ún. diszkó nyílt, a zöldség-, gyümölcs-, méz-, tej- és tejtermék árusok az utcára szorultak. A tetőt már korábban lezárták, s az itteni tágas virágpiac a csarnok épületének jobb oldalán, a Kisszamos (Apáczai Csere János, Argeş) utca elején kapott helyet. Mindent egybevetve, ma mindennek nevezhető, csak vásárcsarnoknak nem. Az 1990-es évek elején lebontott Erzsébet-fürdő területe sem javított a helyzeten, ennek legnagyobb részét az olcsó közszükségleti cikkeket árusító ún. orosz, azaz besszarábiai és helyi kiskereskedők asztalai foglalták el. 2006 tavaszán a piacnak ezt a részét többemeletes gépkocsiszín építése végett az Apáczai Csere János utcába költöztették.

Văcărescu — Vörösmarty utca.

Văii — 1. Gatyaszár utca.

Văleni (’Magyarvalkó’). A Borháncs utca végén, jobboldalt nyíló utolsó, a Györgyfalvi-negyed déli szélén, a Răşinari utcáig vezető utca. Az 1960-as évek második felében, a Györgyfalvi-negyedi lakótelep építésekor alakult ki.

1968: Aleea Văleni [Cj68].

Nevét a Kalotaszeg déli részén fekvő Magyarvalkóról a helyhatóság adta.

Vânătorilor (vânător h fn ’vadász’, -i a többes szám jele, -lor többes számú birtokos jelző rag). A Holdvilág utca tetején, ennek folytatásában vezető utca. Az 1920-as években kezdett kialakulni. 1940-től két részre tagolták. Második része Tekintő néven külön utca lett. — 2. Ciobanului.

1933: Str. Vânătorilor [OF 33.]; 1937: Str. Vânătorilor [Br37]; 1941: első része Segesvári utca, ennek jobbra kanyarodása utáni szakasza Tekintő utca [Kvát41]; 1945: Segesvári utca; Str. Sighişoarei – Segesvári utca (Sighişoara ’Segesvár’) [Kvut]; 1964: Str. Sighişoarei – Segesvári utca; Str. Sighişoarei.

Nevét a helyhatóság adta.

Vânătorului — Vadász utca.

Vântului (vânt s fn ’szél [légáramlat]’, -l, -ul hímnemű határozott névelő, -i egyes számú birtokos jelző rag). A Törökvágás tetején, jobboldalt nyíló, majd balra kanyarodva a Nádas felé ereszkedő, a Törökvágási úttal párhuzamosan haladó, végül ebbe visszatorkolló utca. Az 1920-as években szegényes, kis házakkal szegélyezve kezdett kialakulni. 1940-ben két részre tagolták. A Nádas felé ereszkedő része Lejtős néven külön utca. A Szél utca jelenleg a Törökvágás tetején, erre merőlegesen, keletre nyíló, a Bornyúmál gerincén a Kőmál felé vezető utca. — Lejtős utca.

1933: Str. Vântului [OF 33.]; 1937: Str. Vântului [Br37]; 1941: a Törökvágási úttól betérő szakasza Szél utca, a Nádas felé ereszkedő része Lejtős utca [Kvát41]; 1945: Szél utca; Str. Vântului – Szél utca [Kvut]; 1964: Str. Vîntului – Szél utca; Str. Vîntului; 1991: Str. Vântului.

Nevét a helyhatóság adta.

Vegytani intézet.

1. Az egyetem Mikó-kertbéli intézete.

1888: Vegytani intézet [Kv88]; 1894: Vegytani intézet [Mach].

2. A Dónát-negyedben, a Dónát út és az Etelközi (Fântânele) utca közti telken lévő Izotóp és Molekuláris Technológiai Intézet.

Veliciu, Mihai — Györgyfalvi felső-bejáró.

Veliciu, Mihaiu — Rudeanu, Teodosie, marele logofăt (utca).

Venus — Reguly utca, Isacu, A.

Verbőczy utca — Gömbös Gyula utca, Tripon, Gavril.

Verde — Zöldkert utca.

Vereckei utca — Blajului (Szamosfalva).

Vereshíd. A 2. Nagyhíd névváltozata. E fedett, erős híd mindkét magas deszkaoldala veresre volt festve, innét a címszóbeli név [Nagy 98.]. — Nagyhíd, Óhíd, Vashíd, Németek pallója, Erzsébet-híd, Borjúmáli híd, Rákóczi úti híd, Árpád úti híd, Baromvásártérre vezető híd, Szeszgyár utcai híd, Szamos, Szénavásár térre vezető híd, Vasúti híd, Irisz-telepre vezető híd, Hóhérok hídja, Cukorgyár utcai híd, Kétvízközi vashíd (Kolozsmonostor), Repülőhíd, Monostor–Dónát-negyedi híd (Kolozsmonostor), Belényesi utcai híd (Szamosfalva), Szamosfalvi híd (Szamosfalva).

Vereskereszt.

1. A XIX. század első felében a város keleti végén lévő hely [KvTel. 121.].

1808: „A külső Magyar utza végin a veress Keresztnél lévő 3 szegletü föld..." [KvTel. 121.]; 1817: „...égy szegelet az hostat véginél a veres kereszt nevezet alatt, a melly minden Esztendőbe káposztának és Dohány termesztésére osztatik ki taxára vagy arendaba adattatik" [KvTel. 121–122.].

A név valószínűleg a Külső-Magyar utca végén álló városvégi, vörösre festett feszülettől származott [KvTel. 122.].

2. A Gyalu-környéki vásárosok „beállóhelye elég jó kocsmával és hajdan" tekézővel [Nagy 15.], a Külső-Monostor utca elején, a mai vármegyeházával szemben (1990 után városháza). A XIX. század végén a „szerényebb igényeknek" megfelelő szállóként említik. Úgy tűnik, azonos a Vereskereszt szállodával. — Vereskereszt szálloda.

Nevének eredete ismeretlen [KvTel. 121.].

Vereskereszt szálloda. A Monostori út 6. szám alatti szálloda az 1900-as évek elején. A jelek szerint azonos a 2. Vereskereszt nevű, szerényebb szállóval. — Vereskereszt.

1891: „Veres-kereszt szálló (külmonostor u.)" [EMKE U 41.]; 1914: „Vereskereszt-szálloda (Nagy Sándor), Monostori út 6." [Cim14 78.].

Veress Ferenc utca — Roman, Visarion, Veress-kert.

Veress-kert. A Fürdő (Pavlov, Hossu) és a Sétatér (Bartha Miklós, E. Isac) utca sarkán elterülő több holdas kert a XIX. század közepe tájától Veress Ferencnek (nevét hol egy, hol két s-sel írják), a híres, első kolozsvári fényképésznek a tulajdona volt. Itt rendezte be laboratóriumát, később itt volt a műterme festőművész fiának, Veress Zoltánnak. A kertet utóbb több telekre osztották és beépítették. A Fürdő utca első részének házai e kert területén épültek [Nagy 116–117.]. A kert az 1869. évi várostérképen csak a Sétatér utcában, a Kisszamosig (Malomárok) terjed.

Veréb utca — Nagy-Bretyó utca.

Vergiliu — Virgiliu (utca).

Verőfény utca — Spinoasă.

Veteranilor, alee (veteran h fn ’veterán, kiszolgált katona’). A Dónát út jobb oldalán, a Kányafői út után nyíló, a hegyoldalra kaptató, a Kányafői útig vezető utca. A 2000-es évek elején kezdett kialakulni.

2004: Aleea Veteranilor [Tel04–05 11., 16.].

Nevét a helyhatóság adta.

Vetus castrum. Az Óvár, az óvári fertály latin megfelelője. — Óvár, Óvári fertály.

Védőangyal. A Bocskai téri Halász-patika neve. — Halász-gyógyszertár.

Végsor. A Téglás utca elejének régi neve. — Végsor út.

1869: Vég Sor [Bodányi].

Városvégi házsorként kapta a nevét. Keleti oldalán mező terült el.

Végsor utca. A Végsor út névváltozata. — Végsor út.

1888: Végsor utcza [Kv88] (a térkép betűit utánzó kézi bejegyzéssel).

Végsor út. A város keleti végében, a Külső-Magyar utca végén, baloldalt, a Nagy-Új (Pacsirta) utca végéig vezető, egy sor házból álló utca a XIX. század második felében. Később a város kelet felé terjedésével, a Vámház utcával együtt, az ott kialakult tér, a Hősök tere része lett. 1898-ban még említik. — Vámház utca, Végsor.

1869: Végsor-út [KvTel. 121.]; 1893: Vég Sor út[cza] [KvTel. 121.]; 1894: Vég sor u. [Mach]; Végsor-utcza [KvTel. 121.]; 1933: Piaţa Mărăşti [OF 30.]; 1937: Piaţa Mărăşti [Br37]; 1941: Hősök tere [Kvát41]; 1945: Hősök tere; Piaţa Mărăşti tér [Kvut]; 1964: Piaţa Mărăşti tér; Piaţa Mărăşti.

A város végén, csak egyik oldalán, során álló házakból alakult utcaként kapta a nevét.

Végvári utca — Pop, Zenobie.

Vén betyár. Kocsma a Klastrom utca 4. szám alatt az 1940-es években.

1943: „Ha jó flekkent [akar enni], jó bort [akar inni] és jól akar szórakozni, jöjjön a Sanyi bácsi »Vén betyár« csárdájába" [Lak 160.].

Véndiófa. Étterem a Tordai út 13. szám alatt az 1940-es években [TZjön].

Véradó. A Gyár (Fadrusz János, Eminescu) utca végén, a Kisszamos (Malomárok) partján álló épületben működő intézmény az 1950-es években, az 1960-asok elején, ahol az önkéntes véradókat fogadták. Az 1960-as évek közepe táján az Esterházy (Bălcescu) és a Pap utca sarkán emelt új épületbe költözött. Azóta a Monostori úti Mentőállomás épületében létrehozott fogászati klinika része.

Vérpad. Kivégzések – lefejezés, kerékbetörés – alkalmával a Nagypiac déli felének közepe táján, a szégyenfának is mondott pellengér mellett felállított kivégzőhely, vesztőhely. — Pellengér, Kalitka, Kaloda.

Hol kezdődik a nagykorúsodás egy tábor életében – ötlött fel bennem a kérdés a 11. évébe lépett zsoboki alkotótábor vitafórummá átlényegült július 17-i megnyitóján. Az idén is húsz képzőművésznek kéthetes ellátást, ideális munkafeltételeket biztosító, Essig Klára vezette rendezvény régóta kinőtt a gyermekcipőből, hiszen vissza-visszatérő vendégként nem kisebb művészek látogatták mint a Kolozsvárról indult, de évek-évtizedek óta külföldön élő Tóth László, Paulovics László, Bencsik József vagy Árkossy István, nem beszélve a törzsgárdáról, amelynek leghűségesebb képviselője az erdélyi hagyományokon nevelkedett, jeles akvarellista, Fodor Nagy Éva, de mellette ott van Bordy Margit, Szabó Vilmos, Tompos Opra Ágota, Gonda Zoltán, Miklós János, Simó Enikő valamint a zsoboki vendégszeretettel most ismerkedők csapata. S bár a kezdeti eltévelyedéseknek, bizonytalakodásoknak már jó ideje nyoma veszett, a megnyitót követően mégis úgy tűnt: a tábor életében most jött el az a pillanat, a minőségi változásnak az a momentuma, ami az önállósodással járó nagykorúságot jelentheti.

A művészeti irányító szerepét betöltő Banner Zoltán művészettörténész optimista tábornyitónak nevezte az ideit. A művészeknek immár helyben is akadt szövetségesük Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Ambrus Ádám vállalkozó, EURÉKA-tag személyében. Csak magunkban bízhatunk, s az a legcsodálatosabb dolog, ha van kiben bíznunk – vélekedett a művészeti táborok állandó meghívottja, az erdélyi képzőművészeti életet belülről ismerő szakember.

Az Essig József vezette Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt tevékenykedő művészcsoport az átalakulóban lévő anyaországi támogatási rendszer pillanatnyi bizonytalansága ellenére sem bizonytalanodott el. Sőt, a jelek szerint, mintha most talált volna igazán magára: most fedezte fel erejét, az önmagában rejlő felbecsülhetetlen értékek kiaknázási lehetőségeit. Mind anyagi, mind szellemi vonatkozásban. S ha anyagiak tekintetében a jövő még nem is körvonalazódott egyértelműen, a potenciális szellemi értékek felcsillanásának pompáját alaposan kiélvezhettük a huszonegyedik századi művészet időszerű kérdéseit feszegető kerekasztal-beszélgetés során.

Értékválsággal küszködő, rohanó világunkban meglehetős zavarodottság uralkodik, magának a művészetnek a léte is kérdésessé vált. Ilyen összefüggésben pedig valósággal csodálatra méltó a művészek és a szervezők bátorsága, akik képesek az ár ellenében úszni, érvényt szerezni a valódi értékeknek, a művészetnek – vélte Adorjáni Dezső Zoltán Aki ugyanakkor a provincializmus veszélyére is felhívta a figyelmet. Ellentételezéseként az európai vérkeringésbe való bekapcsolódást ajánlotta. Majd a hit, a vallás és a művészet közti évszázados kapcsolat elemzése nyomán arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a szakrális és a világi művészet közé nem húzható éles határvonal: a művészet határtalan, a művészi szabadság nem korlátozható.

A hit és a művészet kapcsolatáról szólva Banner Zoltán úgy fogalmazott: mindkettő a társadalom, az emberiség antennája. A pap a hitet terjeszti, a művész pedig a hit látható dimenzióit nyújtja nekünk. Majd egy kolozsvári, Kolozsvár közeli magyar művészeti tábor meglétének, működtetésének a jelentőségét hangsúlyozta, amely – Essig Klárát idézve – azért is alakult, hogy Kalotaszeg szépségeit feltárja és felmutassa, széles körben ismertté tegye. 2050-re esetleg már semmi sem marad a most fellelhető értékekből, a hagyomány megörökítése tehát rendkívül fontos. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: Kalotaszeg nem csupán néprajzi szeglet. Olyan szellemi valóság, amely az elvonatkoztatás végtelen lehetőségeit teremti meg. A művészek célja az örök Kalotaszeg megfogalmazása, a struktúra és az emberekben való lélek művészi megjelenítése.

A tábor törzsgárdájához tartozó Gonda Zoltán debreceni festőművész a provincializmus kérdéskörét feszegetve úgy vélte: a tábor provinciában működik ugyan, de attól még nem provinciális. Bizonyíték erre az alkotások minősége. A művészek az itteni emberek életérzését, a pusztuló világ okozta fájdalmát igyekeznek magas művészi szinten közvetíteni. Eszköztáruk, művészi hozzáállásuk a kor követelményeinek, a huszonegyedik századi művészet kihívásainak messzemenően eleget tesz, miközben a gyökerekről sem feledkezik meg.

A sikeres tábornyitó után pedig mi mást kívánhatnék művészeinknek, mint az eddigiekhez hasonló jó munkát, további színvonalas eszmecserét, s természetesen jó szórakozást, kellemes kikapcsolódást, a jövő júliusig tartó igazi feltöltődést.

A társadalomban betöltött szerepeim egyike az apaság, s el sem hinnék, mi mindennel találkozik az ember, ha apa. Azzal áltatjuk magunkat, a gyerekek körül nem történik (nem történhet) semmi olyasmi, ami „felnőtt" lenne, s csak mikor szembesülünk egy-egy helyzettel, akkor jövünk rá, hogy bizony a kicsik környezete sem mentes olyan dolgoktól, melyeknek a nagyok világában sem lenne helyük.

Itt van például az óvoda. Csodálatos hely, ugyebár? Egészen rendkívüli, én is azt mondom, de csak ha nem színfoltkodunk bele. Történt pedig, hogy az egyik ünnepély előtt (meg nem mondom már, farsang volt-e vagy pünkösd) ott lézengtem a többi szülő között az előszobában – vártam, hogy kezdődjön a mulatság. Sétáltam fel-alá, lélekfütyörésztem, amíg a gyerekek zsivalyogtak.

Egyszercsak egy apuka lépett be az ajtón, s leült a felesége mellé. Akkor jöhetett a munkahelyről, muszáj volt hát elmesélnie az élményeit. Egyetlen szót sem hallottam a mondókájából, csak azt láttam, hogy a férfi beszél-beszél, az asszony pedig bólogat. Hol függőleges, hol vízszintes irányban mozgatta a fejét, tehát hol „igent", hol pedig „nemet" válaszolt. De akármit is válaszolt volna, tisztán látszott, hogy mozdulatai teljesen gépiesek: nem érti a férjét, nem is figyel rá, nem is arra reagál, amit hall, mert nem hall az égvilágon semmit – mozgatja a fejét, mint egy báb. Üres tekintettel, huzatos lélekkel ült ott, és úgy tett, mintha beszélgetne.

Nagyon hiteles és mélyen felkavaró Ionesco-jelenet volt. Az jutott eszembe, hogy szívesen megmutatnám mindazoknak, akik indulatos leveleket írnak a kortárs művészet ilyenségéről meg olyanságáról, nem is említve már az amolyanságát. Azok, akiket a színházban felháborít A kopasz énekesnő híres jelenete, melyben egy nő és egy férfi hosszas, általuk egybeesésnek érzett ténysorozat felemlegetése után jön rá, hogy hiszen ők férj és feleség (egyazon városban laknak; egyazon vonattal utaztak Párizsba, egyazon kocsiban; egyazon szálloda egyazon szobájában laknak); azok, akik dühödten legyintenek, és azt fújják, „marhaság!" – ezek az emberek talán elgondolkodnának „az élet" eme szomorú jelenetén és persze Ionescón.

Mielőtt még elkezdődne a farsang…

Régi, már nyugdíjas ismerősömmel gyakran találkozom a Györgyfalvi-negyed sétányain. Lassú léptekkel napi sétáját végzi, mert – mint mondja – zakatol a szíve. Gépesített világunkban mindjárt a jó gépkocsivezető jut eszembe, aki a kocsi zaja, hangja alapján is tudja, hogy simán megy, vagy valami miatt zakatol a motor. Motor és szív működése kapcsolódik egybe e metaforikus kifejezésben.

Érdekes megfigyelnünk, hogy szívünk a nyelvben mily sok mindent jelez, mond. Kifejez érzelmet, fájdalmat és örömet, aggodást, félelmet és izgalmat. Az élet jele, ha dobog a szívünk, ha csak ver a szívünk. E látszólag semleges kifejezések érzelmi telítetséget is tartalmazhatnak, ha éppen valakiért dobog vagy ver a szívünk, ha szeretjük az illetőt, sőt ha szerelmesek vagyunk belé. Szinte érezzük, hogy dobog, hogy ver. Babits hőse is „Érezte, hogy dobog a szíve, és annál kacérabban mosolygott". Talán hallani is lehet. „Te hallottad, mint ver a szívem, / ha nála tettem vizitet" – írja a költő Reviczky. Az izgalom váltja ki – félelem vagy örömteli várakozás – amikor valakinek a torkában dobog a szíve. A szokatlan izgalmat jelzi szívünk akkor is, ha kalapál, kalimpál, lüktet, ugrál.

Panaszkodik a beteg az orvosnak, hogy fáj a szíve. (Bár szerintük a szív sohasem fáj.) Mennyire más, de mégis fáj, sőt sajog a szívünk a szomorúságtól, ha – mondjuk – gyermekünk beteg. A szorongástól, az aggodalomtól egy szülőnek elszorul, összeszorul vagy összefacsarodik a szíve. Ha szerelmi bánat emészt valakit, akkor a szíve szintén fáj vagy sajog. S ha valaki elveszti szerelmesét, mint a mesében a mesehősnek, bánatában meghasad vagy megszakad a szíve, vagy éppen vérzik a szíve.

Az örömtől, a boldogságtól repes a szívünk, a büszkeségtől dagad a szívünk.

Talán nem is nagyon meglepő, hogy kifejezések sokasága kapcsolódik a szív szóhoz. Így például, aki nem veszti el nehéz helyzetben a fejét, annak helyén van a szíve. A rideg, könyörtelen embernek nincs szíve. Aki ugyanazt mondja, amit én is érzek, az a szívemből beszél. Aki őszintén feltárja érzéseit, részletesen elmondja, az kiönti a szívét. Aki őszintén beszél, annak ami a szívén, az a száján. Ha engedékennyé teszünk valakit, akkor meglágyítjuk a szívét. Akit közbenjárás nélkül is megsajnál valaki: megesik rajta a szíve. Aki sokat bánkódik, töpreng valami miatt: szívére veszi a dolgot. Lelkiismeret-fordulást érez: nyomja a szívét. A szóban forgó dolog érdekében mindent megtesz: szívén viseli az ügyet. Az emberi kapcsolatokban ez utóbbi a jobb. Rossz dolog, ha felháborodottan kell kijelentenünk: Talán csak nincs szíve megtenni!

Van, akinek a szíve helyén kő van. Igazi szólás: nagy kő esett le a szívemről, azaz ’nagy gondtól szabadultam meg’. A szív sok esetben átvitt értelemben szerepel: áldott jó szíve van vagy ritka jó szíve van. Szegény szívem!

***

Úgy esett, hogy kezembe került a Csíkszeredában megjelenő Hargita Népe július 4-i száma. Az újságíró az újonnan megválasztott csíkmadarasi polgármesterrel beszélget. A polgármester szereti faluját, azért indult a választáson. Ezt így hozza az olvasó tudomására: „ebben talán az is közrejátszott, hogy nagyon tartok a szülőfalumhoz, fogékony vagyok a közügyek iránt". A polgármester tehát nem ragaszkodik, nem vonzódik falujához, hanem a román tükörfordítás alapján (ţin la satul meu) tart a falujához. A polgármester így mondja, az újságíró le is írja, nem talál benne kivetni való nyelvi hibát. Én viszont attól tartok, hogy aki így beszél vagy ír, vét a helyes magyarság ellen!

Szerencsére nem jellemző, hogy a kisgyermekek allergiában szenvednek, de rendkívül fontos a megelőzés, különösen az allergiára hajlamos gyermekeknél. Az allergia nem gyógyítható, de eredményesen kezelhetők a tünetek, és főleg elkerülhető az allergiás állapot súlyosbodása.

A környezetben lévő anyagokat a szervezet idegenként ismeri fel, és ezekre túlérzékenységi reakcióval válaszol, ami különböző betegségi tünetek kialakulását eredményezi. A legtöbb emberben a szervezet immunrendszere ezeket az idegen anyagokat tolerálja, és betegség nem alakul ki. Ha azonban a szervezet védekező rendszere nem működik tökéletesen, allergiás tünetek alakulhatnak ki a bőrön, a légzőrendszerben és a gyomor-bélcsatornában. Allergiát a legkülönbözőbb anyagok okozhatnak: házipor (ill. a benne élő poratka ürüléke), virágporok, állati szőr, tápanyagok és gyógyszerek. Csecsemő- és kisgyermekkorban a táplálékokban lévő fehérjék (tehéntej, tojás, szója, hal, dió stb.) váltanak ki leggyakrabban allergiás reakciót.

A szervezet immunológiailag a csecsemőkorban a legvédtelenebb, ezért ekkor alakul ki leggyakrabban allergiás megbetegedés. A szoptatás korai elhagyása, idegen fehérjék korai beiktatása az étrendbe és a családi allergiahajlam hozzájárulhat a gyermekben az allergia kialakulásához. Csecsemőkorban a bélnyálkahártya védelmi funkciója még nem érett, és a nem tökéletesen lebontott fehérjék a szervezetbe bejutva szenzitizációt (túlérzékenységet) válthatnak ki. Az allergiás megbetegedés kialakulására hajlamos egyéneket atópiásoknak nevezik.

Körülbelül az újszülöttek 10–15%-a tekinthető allergiás megbetegedések kialakulása szempontjából veszélyeztetettnek. Ha az egyik, de különösen, ha mindkét szülő vagy a gyermek testvére allergiás, akkor nagy az allergia kialakulásának a veszélye.

Nem mindig könnyű az allergiás eredetű és az egyéb okok által kiváltott betegségek elkülönítése. Az allergia jelentkezhet hányás, elhúzódó hasmenés, étvágytalanság formájában, de okozhat csalánkiütést és ekcémát is a bőrön. Együtt járhat a szemhéj duzzanatával és a nyálkahártyák gyulladásával. Krónikus tüsszögés, köhögés légúti allergiás megbetegedés jele lehet. Ezek a megbetegedések elhúzódóvá és súlyossá válhatnak, ha nem ismerik fel az allergiás eredetet és nem térnek át megfelelően összeállított diétás étrendre.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az allergiára veszélyeztetett csecsemő minél később találkozzon az allergia kialakulását elősegítő tényezőkkel. Ilyen módon, ha nem is szász százalékos a védelem, de csökken az allergia kialakulásának veszélye.

Szerencsés tancinak érzem magam, mert idén három (sajnos nem 27) fős csapatommal én is bástya-lakó voltam: részt vehettem a Napsugár-táborban, amelyet a kolozsvári gyermeklap szerkesztősége, támogatói és az AESZ (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége) szervezett immár 13. alkalommal, Illyefalván.

A vártemplom felújított bástyáiban találkoztak az Erdély több tájegységéből érkezett gyerekek és kísérő tanítóik, akik a nagyváradi Meseverseny, a Kurutty általános műveltségi vetélkedő és a Körösi Csoma Sándor anyanyelvi verseny legjobb jai voltak, valamint az a hét csapat, amely a Napsugár bélyeggyűjtőinek sokaságából sorsolással nyerte a táborozás lehetőségét – félszáz eszes, jól nevelt, nagyszerű Napsugár-olvasó!

A szerkesztőség szerény csapata – Zsigmond Emese főszerkesztő, Müller Kati képszerkesztő és Gyuri „bácsi" lapterjesztő – az évről évre megújuló gyermeklap színvonalához, igényességéhez igazította az alkotókedvet és képzelőerőt kibontakoztató foglalkozásokat. A sokszínű tevékenységek sokasága minden táborozónak lehetőséget adott a sikerélményre, megmérettetésre, önértékelésre, játékos tanulásra, szórakozásra, barátkozásra. Festettünk bástyacímert, tanultunk bútorfestést, ragasztottunk virágképet, készítettünk rongybabát és botparipát, ötvösmesterkedtünk. A kézműves foglalkozások mellett nem hiányoztak a napi fejtörők, egyéni és csapatvetélkedők, ügyességi játékok és próbák. Mindenki ott szerezhetett érdemeket és pontokat, ahol jónak bizonyult: népdaléneklésben, szólás- és közmondásismeretben, futásban, céllövésben (majdnem igazi nyíllal!), hajtogatásban, mesélésben. A vidám hangulat biztosítékai a táncház, az esti király- és királynéválasztás (teljes udvartartással), a dramatizált mesék, a viccek és a bohócmutatványok voltak.

A jó hangulat az utolsó napi vásárban tetőzött, amikor a rögtönzött standokon mindenki tetszés szerint költhette el a pontszerzés szerinti „fizetését", a Napsugár-tallérokat. A tanci-árusoktól édességet, könyvet, naptárt lehettet vásárolni, be lehetett ülni a játék-szépségszalonba, játszani lehetett a tekepályán, de italbolt is működött, ahol szörpöt mért a kocsmárosnévá vedlett tanító néni.

S csodák csodája – az egy hét alatt senkinek sem hiányzott a TV vagy a számítógép!

Az okleveleken és az „őrzőangyalkáktól" kapott apró ajándékokon kívül ötletekben és lelkiekben, barátságokkal gazdagabban érkeztem–érkeztünk haza. Szívemből kívánom, hogy az illyefalvi templomot körülölelő bástyák, a füves udvar és a méltóságos fenyők évről évre telítődjenek a Napsugár-tábor lakóinak kacagásával, derűjével, szép magyar beszédével. Ehhez kívánok sok erőt, kitartást és sok-sok támogatót, még több olvasót a Napsugár nagyszerű csapatának!

Az asztmás gyerekeknek mozgásterápiaként gyakran javasolják az úszást, ám egy belga kutatás szerint a fedett uszodák önmagukban is növelik az asztma kialakulásának kockázatát.

A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói, akik tanulmányukat az Occupational and Enviromental Medicine című szaklapban publikálták, 21 európai országban vizsgálódtak – olvasható a BBC honlapján.

A tudósok összesen 190 ezer 13–14 éves kamasz egészségügyi adatait vették górcső alá, elemezve a nehézlégzés, asztma, szénanátha, allergiás eredetű rhinitisz (orrüreggyulladás), valamint ekcéma előfordulásának gyakoriságát.

Az adatokat összevetették a százezer lakosra jutó fedett uszodák számával. Az utóbbi mutató esetében a 21 vizsgált ország gazdasági fejlettségétől függően igen nagy szórást tapasztaltak: míg a nyugat-európai országokban átlagosan 50 ezer lakosra jutott fedett uszoda, a kontinens keleti felén 300 ezerre.

Elemzésük szerint minden egyes százezer lakosra számított új fedett uszoda megjelenésével az adott térségben 3,39 százalékkal nő a nehézlégzéses problémák gyakorisága, s 2,73 százalékkal emelkedik a bronchiális asztma kialakulásának kockázata.

Ugyanez a kutatócsoport egy korábbi tanulmányában azt mutatta ki, hogy az uszodák vizének fertőtlenítésére alkalmazott klórvegyületek a verítékkel és vizelettel érintkezve, a tüdőre káros illóvegyületeket képeznek. A tudósok az uszodában gyakran megforduló gyermekek tüdejében olyan fehérjéket is találtak, amelyek nagy koncentrációban károsíthatják a sejteket.

A belga kutatók véleménye szerint alapos elemzésnek kell alávetni a klórvegyületeknek a gyerekek légzőszerveire gyakorolt hosszú távú hatását, a fedett uszodákat viszont gondosa(bba)n kell szellőztetni.

Nagytata dolgozik – állapította meg a minap Marci fiú, két kortyintás között odasandítva a kertben munkálkodó nagyapjára. És Marci mit csinál? – kérdeztem tőle. Szopizik – jött a meglehetősen lakonikus válasz, majd a művelet folytatódott. Mindez Szalontán történt, ahol mostanában tanyázunk, kertünkben, ahol én egy alacsony lócán ücsörögtem, fiam pedig, miután előzőleg percekig hiába könyörgött, hogy ültessem az ölembe, mellettem állva feltűrte a trikómat, és kiszolgálta magát tejecskéből. Ezzel is bebizonyítva azt, hogy ha egy igazi férfiember akar valamit, akkor azt meg is szerzi. Én persze jobban örülnék annak, ha az én (egyelőre még kis méretű) igazi férfiemberem valami mást óhajtana folyton, és nem a didit, mert már egyre fárasztóbbá válik az állandó szopizás, leszoktatási kísérleteim azonban mindeddig rendre csődöt mondtak. Ezzel együtt persze sokan szörnyülködnek, látván a még mindig rajtam lógó gyereket, és határozottan kijelentik, hogy márpedig ennek véget kell vetni. Igazat is adnék én nekik, elméletileg, főleg, ha mondanának erre egy biztos módszert is. Az viszont egyelőre nincs, úgyhogy maradnak az én gyengécske ellenállási kísérleteim, gyér sikerekkel.

Marci fiú azonban valóban már csak a szopizásra irányuló nem lankadó érdeklődése miatt tekinthető még mindig babának, mert egyébként roppant komoly fiatalember lett belőle, aki énektudásával rendre elbűvöli környezetét. Bevallom, engem titkon büszkeséggel tölt el, hogy tizenhét hónapos gyerekem már képes egyedül elfújni egy halom gyerekdalt, és mostanában már mondatokban beszél. Igaz, hogy beszédkészségével együtt fejlődött az akarata is: a dackorszak már bőven szedi nálunk áldozatait. Marci ugyanis akar. Vagy nem, ez a helyzettől függ ugyan, de többnyire az az ábra, hogyha én akarok valamit (például az arcocskáját megmosni, tiszta ruhát adni rá, vagy lábára húzni a szandálját), akkor azt ő nem. Ellenben ha ő akar valamit (például elcsenni az asztalról a nagy kést, a konyhaszekrényből kirámolni az edényeket vagy letépdesni a szobanövények leveleit), akkor azt én nem akarom, és velem együtt a család többi felnőtt tagja sem díjazza az ötletet. Ezek miatt aztán előfordul, hogy szinte az egész nap vitákkal telik, miközben buzgón keressük a nem mindig létező kompromisszumot. Tény, hogy az ember hajlamos gyermeke életének azt a periódusát várni, amikor a kis lókötő már képes egyedül járni és beszélni, gondolván, hogy akkor már könnyebb lesz. Aztán majd rájön, hogy a togyogó sokkal több odafigyelést és mérhetetlenül több energiát, no meg türelmet igényel, mint a csecsemő. Ezzel együtt azonban több örömöt is ad, merthogy már képes kifejezni a szeretetét. Marci például nagyon ragaszkodó gyerek, és minden betyársága ellenére imádnivaló gesztusokkal tartja sakkban az egész családot. Sétálni például el nem indulna addig, amíg nem ad mindenkinek búcsúpuszit, lefekvés előtt is illedelmesen elköszön mindenkitől, és nagymama nem mehet ki addig a szobából, amíg nem kapja meg Marcitól a jóéjtpusziját. És van még egy gesztusa, de azt egyedül nekem tartogatja, amikor épp kedve van hozzá. Átöleli a nyakamat, és azt mondja: mama, szeretlek! És akkor ne olvadjon el az ember?

Ákos nagypapája kőműves. Kisebb átalakításra készült a családi háznál, Ákos készségesen ajánlkozott segíteni. Kérdeztük tőle: Mit dolgozik tati? Válasz: Felöltözik munkaruhába, aztán... össze-vissza piszkolja a ruháját. (Beküldte a nagypapa, Kolozsvárról.)

Volt osztálytársainkat, HORVÁTH LACIT, MÁTHÉ ATTILÁT, BALÁZS ANDRÁST STB. keressük, akik 1982-ben végezték a VIII. osztályt a kolozsvári Természettudományi Líceumban. E-mail: finepeople@freemail.hu (0021)

A NOSTALGIA étterem PINCÉRT alkalmaz. Egyetem/Universităţii utca 6., telefon: 0741-796640. (0015)

Testmasszázst vállalok nőknek. Ágota, telefon: 582-309, 0741-734702. (0014)

Matematikából felkészítek. Telefon: 582-309, 0741-513402. (0014)

Bútorozatlan kiadó kétszobás lakást vagy garzont keresek 9 éves fiammal, a központhoz közel, elérhető áron. Telefon: 590-485, 591-808. (0005)

Magánszemély a Györgyfalvi-negyedben bérbe ad kétszobás lakást. Telefon: 0264/461753. (0006)

Félixfürdőn nyaralóknak kiadó nagy szoba, közel a fürdőhöz, családnak is kitűnő. Csendes hely, főzési, parkolási lehetőség. Telefon: 0259/423-754, napközben.

Az orvosnál:
– Doktor úr! Életemben először ettem osztrigát, és most nagyon fáj a gyomrom.
– Ez előfordulhat. Egyáltalán friss volt az az osztriga, amikor felnyitotta?
– Szent ég! Hát fel kellett volna nyitni?

Lebonyolították a Bajnokok Ligája idei kiírása első selejtezőkörének mérkőzéseit, ebben a szakaszban még a magyar és a román bajnok még nem volt érdekelt.

Kiderült viszont ki lesz az ellenfele a második fordulóban a Debreceni VSC-TEVA-nak és a Bukaresti Steauának. Mindkettőjük az egykori jugoszláv szövetség tagállamához tartozó csapattal játszik, a Debrecen a macedón Rabotnicki Skopjéval, a Steaua pedig a szlovén HIT Goricával mérkőzik a továbbjutásért a 3. selejtező fordulóba (csak ezután alakulnak ki a csoportok).

Eredmények, Bajnokok Ligája, 1. selejtezőkör, visszavágók: Rabotnicki Skopje (szlovén)–Dudelange (luxemburgi) 0–0 – összesítésben 1–0-lal jutott tovább a Rabotnicki; HIT Gorica (szlovén)–Linfield (északír) 2–2 – összesítésben 5–3-mal jutott tovább a Gorica.

A folytatásban Debrecen–Rabotnicki és Gorica–Steaua mérkőzéseket rendeznek július 26-án, majd augusztus 2-án lesznek a visszavágók.

A bajnok Debreceni VSC-TEVA hazai pályán 2–1-re nyert a kupagyőztes FC Fehérvár ellen a labdarúgó Szuperkupa visszavágóján és kettős győzelemmel, 3–1-es összesítéssel elhódította a serleget, megvédve tavalyi elsőségét.

Szuperkupa, viszavágó: Debreceni VSC-TEVA–Székesfehérvári FC Fehérvár 2–1 (gólszerző: Dzsudzsák – 53. és Koller – 88. perc, öngól, illetve Horváth Gábor – 6. perc; kiállítva: Bernáth – 75. perc, Debrecen) – a Szuperkupát kettős győzelemmel, 3–1-es összesítéssel a Debrecen nyerte.

A Szuperkupa-nyertes a következő összeállításban játszott: Csernyánszki – Bernáth, Éger, Virág, Szatmári (46. perc Dzsudzsák) – Dombi, Vukmir (74. perc Balogh Zoltán), Sándor Tamás, Halmosi – Bogdanovics, Brnovics (65. perc Zsolnai).

Folytatja sikeres szereplését a barátságos találkozókon a C-ligában újonc Kolozsvári U FC 1919 labdarúgó csapata. A múlt hét végén 7–0 arányban nyertek Vasile Gheorghe tanítványai a Kolozsvári Ivánszuk Futballiskola ifi együttese ellen, most szerdán pedig Tordán értek el értékes, gól nélküli döntetlent.

Július 23. és augusztus 1. között az U FC 1919 játékosai a Hargita megyei Borszék üdülőhelyen tartózkodnak, ahol folytatják az ellenőrző jellegű mérkőzéssorozatot. Augusztus 2-án a Román Kupában játszik a kolozsvári tizenegy.

A Japán Labdarúgó-szövetség bejelentette, hogy Ivica Osim vette át világbajnokságtól már a csoportküzdelmek során búcsúzó válogatott irányítását.

A jugoszláv csapatot 1990-ben vb-negyeddöntőig vezető, 65 éves szakember 2003 óta dirigálta a japán élvonalban szereplő JEF Unitedet, amely tavaly megszerezte első bajnoki címét.

Elődje, a brazil Zico két nappal július 2-i távozása után máris aláírt a török Fenerbahce Isztambulhoz.

Parreira dél-afrikai szövetségi kapitány lesz
Carlos Alberto Parreira várhatóan a dél-afrikai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lesz – ezt a brazil szakember jelentette be csütörtökön.

„A lényegi kérdésekben megegyeztem a szövetség vezetőivel, a szerződés aláírása előtt már csak néhány apró részletet kell tisztázni" – mondta Parreira. „Várhatóan 2007 elején kezdem el a munkát és a célkitűzés egyértelmű, minél jobban kell szerepelnie a válogatottnak a 2010-es hazai rendezésű világbajnokságon."

A 63 éves edző szerdán közös megegyezéssel távozott a brazil válogatott éléről. A váltásra a csalódást jelentő vb-szereplés miatt került sor: a dél-amerikai gárda címvédőként a negyeddöntőben szenvedett 1-0-ás vereséget Franciaországtól.

A DPA német hírügynökség összegyűjtött néhányat a labdarúgó-világbajnokság aranyköpései közül.

„Klose nem Gerd Müller és nem Paolo Rossi. Sosem lesz olyan, mint Ronaldo, és Tottit sem közelítheti meg. Nem szép, és a játéka sem szép. De mindent megérdemel, amit a futball nyújt neki." (a La Gazzetta dello Sport véleménye a német csatárról)

„A vádlija még nincs ott, ahol lennie kellene." (Jürgen Klinsmann német szövetségi kapitány arról, hogy miért nem állította be a sérült Michael Ballackot a Costa Rica elleni nyitómeccsen)

„Soha, de soha nem becsüljük le a németeket, ha futballról van szó." (Tony Blair brit miniszterelnök)

„Nagyon jól éreztem magam Münchenben, az állítólag hírhedt bajor szurkolók között." (Jens Lehmann német kapus a nyitómérkőzésen szerzett tapasztalatairól, amelyre riválisának, Oliver Kahnnak az „otthonában" került sor)

„Igen, az NBA-ben." (Roque Santa Cruz paraguayi csatár arról, hogy látott-e már akkora játékost, mint a 204 centis angol Peter Crouch)

„Rossz katona az, aki nem akar tábornok lenni." (Oleg Blohin ukrán szakvezető arról, hogy miért az elődöntőt célozta meg csapata)

„A vb örömöt okoz egy olyan országban, amelyben sosem nevetnek." (Alfred Grosser francia politológus)

„A mostaniak a legharciatlanabb németek, akiket valaha láttam." (Ralph Giordano író)

„Maradona tényleg mindent tudott. Narancsokkal zsonglőrködött, sőt még olyan alufóliagolyókkal is, amelyeket a szurkolók dobtak oda neki, miután kicsomagolták a szendvicseiket." (Davor Suker volt horvát válogatott nézőtéri visszaemlékezése)

„Ha felveszem az argentin mezt, más ember lesz belőlem." (a kék-fehér trikóban szurkoló Diego Maradona)

„A gólok karcsúsítanak, nálam legalábbis ez a helyzet." (Ronaldo)

„Merre van a söröző?" (Wolfgang Wenger müncheni rendőrfőnök arra, hogy melyik volt az egyenruhásokhoz intézett leggyakoribb kérdés)

„Ez kicsit sok." (Markus Siegler FIFA-szóvivő arról, hogy Graham Poll játékvezető egy meccsen három sárga lapot adott a horvát Joszip Szimunicsnak)

„A hazaiak kegyetlenül oda tudnak vágni a nyuszi Lahmmal, a koronás szarvas Ballack-kal, a vaddisznó Schweinsteigerrel és a puma Kloséval." (a svéd Svenska Dagbladet véleménye a német válogatottról)

„Nem teszek ki német zászlót a tolószékemre, mert a berlini tartományi belügyminiszter közölte, hogy ne legyen lobogó a rendőrkocsikon. Én belügyminiszterként a rendőrség vezetője vagyok, tehát végül az én tolószékem is rendőrségi jármű." (Wolfgang Schäuble belügyminiszter)

„Sokfajta barátom van, feketék és cigányok is. Az egyik legjobb például egy japán, aki egy tyúkfarmon a csibék nemét határozza meg." (Luis Aragoñes spanyol kapitány az ellene felhozott rasszista vádakról)

„Rendszeres edzés, jó étkezés, semmi alkohol, semmi cigaretta, sok alvás és kevés szex." (Fabio Cannavaro olasz hátvéd a siker receptjéről)

„Még sosem gondoltam a vb-re úgy, mint egy nagy ünnepre. Azt hiszem, ez egy ember-világbajnokság." (Jorge Valdano argentin világbajnok)

„Nélkülem Klinsmann még mindig szörfdeszkával a hóna alatt mászkálna." (Berti Vogts volt német szakvezető, aki a 2004-es Eb után beajánlotta a szövetségnél a Kaliforniában élő Klinsmannt)

„Én az idegen nyelvek közül csak angolul és bajorul beszélek, that’s it." (Franz Beckenbauer arról, hogy miért nem akar FIFA-elnök lenni)

„Köszönöm az újságíróknak a sok tanulságos cikket az ukrán csapatról. Olyan volt, mintha sci-fi irodalmat olvastam volna." (Oleg Blohin ukrán szakvezető).

Az amerikai Floyd Landis több mint ötperces előnnyel nyerte meg a Tour de France országúti kerékpáros körverseny 17. szakaszát, s ezzel ismét versenyben van az összetettben élen állónak járó sárga trikóért, amelyet nagy nehézségek árán tudott megőrizni a spanyol Oscar Pereiro Sio.

A Saint-Jean-de-Maurienne és Morzine közötti 200,5 km szakasz az utolsó hegyekkel – egész pontosan két első, valamint egy-egy kiemelt, második és harmadik kategóriással – nehezített része volt a háromhetes viadalnak, így óriási csata volt. A sárga trikót éppen a szerdai alpesi szakaszon elvesztő Landis már a rajt után megszökött. Kísérletét siker koronázta, ugyanis váratlanul nagy előnnyel, több mint öt és fél perccel előbb ért célba riválisainál, így ismét versenybe szállt az összetett elsőségért, pedig egy nappal korábban úgy tűnt, esélye sincs erre.

A Phonak kapitánya mögött óriási csata dúlt az élmezőny tagjai között. Akárcsak egy nappal korábban, Carlos Sastre támadott, és próbálkozása ismét eredményes volt, mindenkit lerázott, egyértelműen ő volt a legerősebb kerekes az Alpokban. Ugyan-akkor honfitársa, az éllovas Pereiro Sio is óriásit küzdött, így megtarthatta a maillot jaune-t.

A szombati időfutam egészen elképesztő izgalmakat ígér, ugyanis évek óta nem volt ilyen szoros a verseny. Az első három kerekes, Pereiro Sio, Sastre és Landis félpercen belül van, de még a negyedik Andreas Klöden is megnyerheti a viadalt, ha parádésan sikerül neki a crono, mivel hátránya csak 2:29 perc.

Eredmények, 17. szakasz, Saint-Jean-de-Maurienne–Morzine, 200,5 km: 1. Floyd Landis (amerikai, Phonak) 5:23:36 ó, 2. Carlos Sastre (spanyol, CSC) 5:42 p hátrány, 3. Christophe Moreau (francia, AG2R) 5:58 p h., ..., 7. Oscar Pereiro Sio (spanyol, Caisse d,Epargne) 7:08 p h., 8. Andreas Klöden (német, T-Mobile) azonos idővel.

Az összetettben (sárga trikó): 1. Pereiro Sio 80:08:49 ó, 2. Sastre 12 mp hátrány, 3. Landis 30 mp h., 4. Klöden 2:29 p h., 5. Cadel Evans (ausztrál, Davitamon-Lotto) 3:08 p h., 6. Gyenyisz Mencsov (orosz, Rabobank) 4:14 p h.

Pénteken a Morzine és Macon közötti 197 km-es szakaszt kellett teljesíteniük a versenyben maradt kerekeseknek. A szakaszt leggyorsabban az olasz Matteo Tosatto teljesítette, az összesítésben változatlan a helyzet. További részletek a hétfői lapszámunkban.

Hatméteres eredményével a világ idei legjobbját érte el Brad Walker amerikai rúdugró a németországi Jockgrimmben rendezett gálán.

A világbajnok kiválóság második kísérletére vitte át a magasságot, ezzel ő lett a 12. tag a „hatméteresek klubjában".

A folytatásban megpróbálkozott a 6,06 m-rel is, de nem járt sikerrel.

Szabadkártyát biztosítanak az augusztus 28-án kezdődő amerikai nyílt teniszbajnokság szervezői a kétszeres győztes Serena Williamsnek. A térdsérülése miatt fél évet kihagyott, és hétfőn Cincinnatiben visszatért klasszis azért szorul a rendezők segítségére, mert időközben a világranglista 139. helyére csúszott vissza.

Az 1999-ben és 2002-ben diadalmaskodó amerikai sztár mellett további hat korábbi női bajnok lép pályára Flushing Meadowsban.