Sok bosszúság és idegeskedés vár a gépkocsivezetőkre

Nagyszabású és látványos útjavítási munkálatokba kezdett tavaly a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, amikor a város több mint négyszáz utcájából közel háromszáz, pontosabban 288 utca felújítására vállalkozott. Az utcák állagának felmérése után a szükségleteket figyelembe véve döntöttek: volt, ahol az alapozástól kezdték, máshol az úttest aszfaltburkolatát és a járdákat korszerűsítették. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztályától megtudtuk, hogy tavaly mindössze 68 utca korszerűsítési munkálatait végezték el. Mivel a polgármesteri hivatal szakosztályán jelenleg folyamatban van az útjavítási munkálatok menetének meghatározása, még nem lehet tudni, hogy idén mely utcák korszerűsítésére kerül sor. Az azonban már biztos, hogy 2007-ben a város költségvetéséből 195 107 000 lejt különítenek el útjavítási és korszerűsítési munkálatokra. (Részletek a 7. oldalon)

Jelölésekor tett ez irányú ígéretének megfelelően a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új magyar rektorhelyettese, Magyari Tivadar – akit az intézmény szenátusa különben még nem erősített meg tisztségében – elkezdte a magyar tagozat szakmai problémáinak kezelését. A hét folyamán a tisztségviselő egyeztetéseket kezdeményezett az egyetem különböző karainak magyar tagozatai között, a kétéves magyar nyelvű mesteri programok ügyében.

Mint ismeretes, a Bolognai folyamathoz való felzárkózás azt is jelenti, hogy az egyetemi képzés két részre oszlik: lesz egy hároméves alap, amely után választható egy további, kétéves képzés, amely akár az alaptól eltérő szakon is folyhat, ez a mostanihoz képest nagyobb változatosságot és a szakok közötti fokozott átjárhatóságot eredményez. A 2008-ban kezdődő tanévtől tehát ez a mostani kezdeményezés nyomán beinduló kétéves mesterképzés lesz a negyedik és az ötödik tanul- mányi éve azoknak a diákoknak, akik a hároméves alap- képzés után tovább akarnak tanulni. Ez egy felsőbb szintű képzés jelent, amely kisebb csoportokban folyik majd. Hatalmas előnye az, hogy az első három év után a diákok újra választhatnak különböző szakok között. Magyari szerint ez nyújtja majd mind a tudományos kutatásra való igazi felkészítést, mind pedig a gyakorlati, alkalmazott tudásra célzó képzést.

Egy másik fontos szempont a sokoldalúság, a mesteri képzés ugyanis többféle szakmai hátterű oktatók szolgálatából épül majd fel, és ez a különböző részlegek között alapos didaktikai, szervezési és gazdasági koordinációt feltételez. A tét az, hogy a kétéves mesteri szakok egyikén-másikán nemcsak egy-egy tanszék oktatói vegyenek részt, hanem több tanszék professzorainak java. Így lehetőség nyílik a fizika, kémia, biológia, matematika vagy a politológia, a szociológia, a néprajz szakok közös programjaira. Ezek érdekében a héten konzultáció kezdődik a magyar oktatók között. A tanítás tartalmának gondos megtervezéséhez együtt kell működni a különböző tanszékeken kissé szétszórtan dolgozó tanároknak – hangsúlyozza Magyari. Ha a kezdeményezés sikeres lesz, mindazok a fiatalok, akik a BBTE magyar tagozatára iratkoznak immár egyre több szakon, nem csak három, hanem teljes körű ötéves képzésben részesülnek, és az első három év után akár szakot is válthatnak, több továbbtanulási útvonal között választva.

A Fehér Megyei Tanács kezdeményezésére 67 községben alapítanak néprajzi múzeumot a megye területén. Magyarlapádon is felavatták a polgármesteri hivatal melletti kis ház két termében az új létesítményt. Az ünnepségen részt vett Ion Dumitrel megyei elnök, Negruţ Clement alprefektus, Popa Nicolae megyei alelnök és természetesen Indreiu Marian helyi polgármester, valamint Szabó László alpolgármester. A kiállítótermek előtti tágas udvaron ökumenikus istentisztelettel nyitották meg a néprajzi múzeumot. Sokan érkeztek a községhez tartozó Fugadról és Bagóból is. Sajnos a magyarlapádiak egy része nem tudta, hogy mi is készül. Az ortodox egyház szertartása után a református egyház képviselői, Borbándi András és Erika lelkészek tartottak rövid áhítatot, amelyben kiemelték, hogy őriznünk kell a hitet és a néphagyományt.

RÉSZLETEK A 6. OLDALON

NÉVNAP: Marcella. A latin Marcell férfinév női párja. Jelentése: határerdő-határvidék védője.

NAPKELTE: 7 óra 52 perckor.

NAPNYUGTA: 17 óra 27 perckor.

ÉVFORDULÓK: Január 31-én történt: 1606. Londonban kivégezték a katolikus Guy Fawkes-t, az úgynevezett puskapor-összeesküvés egyik kulcsfiguráját, aki az angol Parlament épületét akarta felrobbantani. • Január 31-én született: 1773. Bodor Pál gyümölcstermesztő, az első magyar nyelvű faiskolai árjegyzék kiadója. • 1797. Franz Peter Schubert osztrák zeneszerző. • 1804. Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, publicista, a reformkor irodalmi életének egyik vezéralakja. • 1837. Tolnai Lajos költő, író, szerkesztő. • 1902. Jávor Pál színész. • 1921. Mario Lanza olasz származású amerikai operaénekes. • Január 31-én halt meg: 1956. Alan Alexander Milne angol író, költő, drámaíró.

A pszichiáter ugyanazokat a kérdéseket teszi fel nagyon sok pénzért, amiket a feleség ingyen...

KÖNYVBEMUTATÓT tartanak január 31-én, szerdán du. 6 órakor a Gaudeamus Művészeti Könyvesboltban (Szentegyház/Iuliu Maniu 3.). Székely Sárika Szurika – Éva lánya című, önéletrajzi ihletésű kötetét Szilágyi Júlia és Lőwy Dániel méltatja. A kötetből felolvas Sebesi Karen Attila színművész.

A VÁRANDÓSOK KLUBJA csütörtökön, február 1-jén, 17.15-től tartja heti összejövetelét az Unitárius óvodában. A találkozó terhestornával kezdődik, majd Kádár Melinda pszichológus az apás szülésről beszélget a kismamákkal és a kispapákkal. Váltócipő szükséges!

A KISOKOS MATEMATIKA VERSENYÉT az V–VIII. osztályos tanulóknak február 17-én, de. 10 órakor tartják a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban. A jelentkezési lapokat február 14-ig lehet elküldeni.

BRIAN DE PALMA a gengszterfilmek és a thrillerek amerikai mestere filmet forgat az iraki katonai beavatkozásról és az arról szóló sajtóbeszámolókról – jelentette a Variety című amerikai szaklap. A játékfilmet független producerek finanszírozzák, a forgatás a tervek szerint tavasszal kezdődik Jordániában. De Palma még nem döntötte el, hogy kiket kér fel a szerepek eljátszására.

Új bemutatóra készül a kolozsvári színművészeti kar végzős évfolyama: egy közismert művet, Joe Masteroff – John Kander – Fred Ebb világhírű musical-jét, a Kabarét adják elő. A művet 1966-ban mutatták be a Broadway-n, és egyhuzamban 1166-szor játszották, majd hat évvel később filmre alkalmazták, amiből egy mára már klasszikus alkotás készült Liza Minnelli, Michael York és Joel Grey főszereplésével. A darab azóta is folyamatosan műsoron van a világ színpadain: híressé vált slágerek, színes karakterek és hálás szerepek bővelkednek benne. – A cselekmény Berlinben játszódik az 1930-as évek elején. Noha a világtörténelem egyik legsötétebb korszaka érlelődik, a Kit Kat Klub nevű berlini kabaré vendégei ebből mintha mit sem vennének észre. A lokálban estéről estére mindenre kapható táncosnők szórakoztatják őket, itt lép fel az Angliából „importált" díva is, Sally Bowles, valamint a Kabaré ördögi mosolyú ceremóniamestere, a Konferanszié. Ebbe a világba érkezik a fiatal amerikai regényíró, Cliff ...

A kolozsvári színészhallgatók ezúttal egy kamaraváltozatot mutatnak be: mindössze egy zongorával adják elő a számokat. A zenekart helyettesíti viszont a népes szereplőgárda: több mint három évfolyam lép fel teljes létszámban (első ízben a kolozsvári színművészeti oktatás újraindítása óta). A zenei irányítás Incze G. Katalin munkája (ugyanő ül a zongoránál is), a koreográfia pedig Sinkó Ferencet dicséri. Az előadás rendezője (egyben a negyedévesek osztályvezetője) Szilágyi-Palkó Csaba.

A produkció két szereposztásban kerül bemutatásra, ebből az első január 31-én, szerdán 19 órakor debütál; a második pedig másnap, február 1-jén, csütörtökön este lép színpadra (ugyancsak 19 órától). Az előadások helyszíne a Bölcsészkar Radu Stanca-Stúdióterme (Horea út 31.), időtartama 2 és fél óra egy szünettel. Szeretettel várjuk kedves nézőinket!

A Magyar Játékszíni Társaság február 1- jén, csütörtök este fél 7 órai kezdettel a Magyar Operában a Falstaff előadása során Életmű-díjjal jutalmazza Hary Béla karmestert, az opera örökös tagját, ugyanekkor a társulat veterán magánénekesének, Szilágyi Ferenc tenoristának Hűség-díjat adományoz.

Az 1997-ben létrehozott Magyar Játékszíni Társaság tagsága a határon túli magyar társulatokból tevődik össze, és évente gálaestéket szervez, hogy a bevételből a díjak anyagi fedezetét biztosítani tudja. Ezt a szándékát szponzorok is támogatják. A díjak a határon túli művészek szakmai, művészetfenntartó és megtartó tevékenységének anyagi elismerését jelzi, esetenként több művész anyagi támogatását is szolgálja tisztelegve a művészsorsok, a nemzeti kultúrát felkarolók előtt.

Verdi magyar nyelven megszólaló Falstaff című vígoperájának előadása nyújtja az ünnepélyes keretet a díjak átadására. Az előadás szereposztása a következő: Sir John Falstaff – Hercz Péter, Mr. Ford – Bancsov Károly, Fenton – Pataki Adorján, Doktor Cajus – Molnár János, Bardolfo – Lucian Cochiş m. v., Pistola – Szilágyi János, Mrs. Alice Ford – Jordán Éva, Nanetta – Pataki Enikő, Mrs. Quickly – Georgescu Mária, Mrs. Meg Page – Molnár Mária .

Lucian Cochiş meghívott vendég, a Bukaresi Nemzeti Operaház magánénekese beugrásszerűen vállalta a fellépést a megbetegedett Szeibert István helyett. Ezért Bardolfo szerepe olaszul fog elhangzani. Díszlet- és jelmeztervező: Labancz Klára m. v.. Karigazgató: Kulcsár Szabolcs. Vezényel: Hary Béla. Az előadást rendezte: Kincses Elemér m. v.

Az ünnepi előadásra szeretettel várunk minden érdeklődőt. A két kitüntetett kiváló művésznek szívből gratulálunk.

Eötvös Péter karmester, zeneszerző nyerte el 2007-ben a 15 ezer euróval járó Frankfurti Zenei Díjat – jelentették be kedden Frankfurtban. A kitüntetést március 27-én, a frankfurti zenei vásár megnyitásának előestéjén adják majd át a 63 éves művésznek a frankfurti városházán.

Eötvös 1944-ben született Székelyudvarhelyen. 14 évesen felvételt nyert a budapesti Zeneművészeti Főiskolára, majd 1966-tól karmesteri tanulmányokat folytatott Kölnben. 1968-tól 1976-ig a Stockhausen Ensemble tagja, 1971-től 1979-ig a Kölni Rádió elektronikus stúdiójának munkatársa.

Karmesterként Európa összes jelentősebb zenekarában vezényelt már, zeneszerzőként és saját szerzeményei interpretálásával is kiemelkedő művészi teljesítményt nyújt.

Amint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk elhunyt Illés Lajos; a Kossuth-díjas művészt, a legendás Illés együttes alapító névadóját életének 65. évében, hétfőn érte a halál.

Illés Lajost az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti – közölte a tárca sajtóirodája. Temetéséről később intézkednek.

Illés Lajos 1942-ben született. A billentyűs hangszereken játszó muzsikus 1957-ben alapította testvérével, Illés Károly szaxofonossal és Zsiga István gitárossal az „ős-Illés" együttest, amely 1960-ban a Budapesti Műszaki Egyetem zenekaraként alakult újjá.

A zenészekhez 1964-ben csatlakozott Bródy János, ezután kiadták első kislemezüket, amelyen külföldi számok mellett már Illés Lajos két saját szerzeménye is szerepelt. Ebben az időszakban dixielandet, népszerű olasz slágereket, örökzöldeket játszottak, a „luxemburgi" stílus előretörésével bővült az együttes repertoárja. Koncertjeik színhelyéül egyetemi klubok szolgáltak, a fiatalok órákat álltak sorban, hogy hallgathassák őket.

Később két új tag csatlakozott a zenekarhoz: Szörényi Levente és bátyja, Szörényi Szabolcs. A klasszikus felállású, legendás Illés zenekar 1965-re alakult ki, tagja volt Bródy János (gitár, furulya, billentyű, ének), Illés Lajos (billentyű, ének), Pásztory Zoltán (dob), Szörényi Levente (gitár, ének) és Szörényi Szabolcs (basszusgitár, ének). Az Illés kezdett el először magyar nyelvű beatszámokat írni. A stílus és a dallamvilág kitűnő egységben volt, az 1969-es „Illések és pofonok" című albumot sokan a legjobb felvételnek értékelik.

Illés Lajos 1973. november 2-án bejelentette a zenekar feloszlását és visszavonult a nyilvánosságtól. Egy-egy különleges alkalommal azonban visszatért a színpadra. Illés Lajos 1974-ben ugyanazon a néven, de más tagokkal újjászervezte az együttest. Bár nem sikerült olyan eredményeket elérnie, mint az előző zenekarnak, a „nagy" Illésnek, a „Hogyha egyszer" című számuk megnyerte Budapesten a Metronóm ,77 fesztivált. Az új együttes tagjai: Illés Lajos (billentyűs hangszerek), Jenei Szilveszter (gitár, ének), Papp Tamás (dob, ütők), Selmeczi László (basszusgitár, ének), Serfőző Anikó (ének), Kiss Ernő Pál (ének).

Pásztory Zoltán 2005 májusában elhunyt. A legendás formáció 2005 nyarán két, visszavonhatatlan búcsúnak számító koncertet is adott, az egyiket Csíkszeredán, a másikat a Sziget Fesztivál nulladik napján; az anyagból 2006-ban DVD jelent meg.

Anglia és Skócia egyesülésének 300. évfordulója előtt az unió széthullásáról folyó vita árnyékolja be az ünnepi készülődést. Gordon Brown pénzügyminiszter, akit sokan Tony Blair kormányfő valószínű utódjának tartanak, egyenesen Nagy Britannia „balkanizálódásának" veszélyére figyelmeztette honfitársait. „Felelőtlen erők gyalázatosan el akarnak bánni az (angol–skót) unióval" – jelentette ki Brown az évforduló előtt két nappal, kérve, hogy mindenki, akinek kedves Nagy-Britannia egysége, emelje fel szavát a „veszélyes szakadár törekvések" ellen. A független Skóciáért síkraszálló Skót Nemzeti Párt (SNP) politikai önzéssel vádolta Brownt. Alex Salmond pártvezető szerint Brown azért aggódik, mert tudja, hogy – skót lévén – sohasem ülhetne a londoni miniszterelnöki bársonyszékbe, ha tovább erősödne Skóciában az Angliától való elszakadás követelése.

A skót szavazók néhány hónap múlva, május elején döntenek az edinburghi törvényhozó testület új összetételéről. Közvélemény-kutatások adatai szerint a Skót Nemzeti Pártnak nagy esélye van a győzelemre, s arra, hogy ő alakítsa meg a következő skót regionális kormányt. Az SNP kilátásba helyezte, hogy népszavazást rendeznek Skócia függetlenségéről, ha a párt megnyeri a választásokat. A reménye szerint függetlenné váló Skóciában az SNP bevezetné az eurót az angol font helyett, és azonnal hazahívná Irakból a brit erők kötelékeiben szolgáló skót katonákat.

A Daily Mail londoni lap véleményszondázása azt mutatta ki a minap, hogy a skótok 51 százaléka helyeselné Skócia kiválását Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságából. A megkérdezett angolok 48 százalékának nem is lenne kifogása egy ilyen fejlemény ellen, ami arra vall, hogy nem csírázott ki vonzalom a partnerek között a 300 évi érdekházasság alatt. A legismertebb skót költő, Robert Burns „gazfickók hordájaként" szidalmazta a maga korában (a XVIII. század második felében) az Angliával létrejött unió híveit, s ez az érzület mind a mai napig sok skótban megmaradt. A skót futballrajongók nemcsak saját „nemzeti" tizenegyüknek szurkolnak, hanem általában bármely válogatottat hajlandók biztatni, ha az Anglia ellen játszik. „Jobban örülnék neki, mint egy Oscar-díjnak" – vallotta meg a skót függetlenséggel kapcsolatos érzelmeit Sean Connery skót filmcsillag, James Bond első megszemélyesítője.

Erős angol–skót köldökzsinor
E közhangulat miatt kétségtelenül jók az SNP esélyei a májusi regionális választások megnyerésére, de az már nagyon is kétséges, hogy az elszakadásról rendezendő népszavazás kimenetele is kedvező lenne-e számukra – mutatnak rá elemzők. Emlékeztetnek arra, hogy az Angliával alkotott unió tartós gazdasági fellendülést hozott Skócia számára, és hogy sok skót tart az esetleg függetlenné váló Skócia gazdasági visszaesésétől. Brown és pénzügyi szakértőinek csapata tanulmányok sorozatában próbálja bizonyítani, hogy Skócia – az északi-tengeri olaj- és földgázkitermelés ellenére is – „gazdaságilag halott" lenne Anglia nélkül.

A Skót Nemzeti Párt azonban éppen ellenkezőleg ítéli meg a várható gazdasági következményeket. Távoli és kissé erőszakoltnak tűnő párhuzamot vonva, utal a balti államok példájára: lám, mennyivel jobban élnek ezek is függetlenné válásuk óta. Van azonban közelibb és meggyőzőbb párhuzama is - a Nagy-Britanniából több mint nyolcvan évvel ezelőtt kiszakadt Ír Köztársaság gazdasági sikere. A nacionalisták egyebek között azzal érvelnek, hogy az északi-tengeri olaj és földgáz kitermelésének jövedelmei teljes egészében Skóciát illetnék a függetlenné válás esetén, s ezek a bevételek bőven ellensúlyoznák az elszakadás miatt keletkező esetleges veszteségeket.

A skót szoknya és a skót duda hazája Nagy-Britannián belül is megőrizhette önállóságának egy részét. Különálló, sajátos jogrendje van, oktatási és egészségügyi ellátó rendszere is jócskán elüt az angliaitól, sőt kismértékben még adópolitikája is eltérhet a Nagy-Britannia többi részén honos adószabályoktól. Erre a viszonylagos önállóságra hivatkozva sokan úgy vélekednek, hogy Skócia voltaképpen nem nyerhetne sokat a függetlenséggel, viszont a skót lakosságnak mindjárt a kezdet kezdetén számolnia kellene néhány kellemetlen következménnyel, például az önálló államszervezet kiépítéséhez óhatatlanul szükséges adóemelésekkel, illetve a Londonból kapott pénzjuttatások megszűnésével. (A skótok jelenleg évente és fejenként 1500 fonttal többet kapnak a brit államkasszából, mint az angolok.)

Skótellenes hangok Londonban
Nemcsak a skótok prüszkölnek az ellen, hogy Londonból kormányozzák őket, de sok angol is tiltakozik a brit politikára gyakorolt „túlzott skót befolyás" ellen.

A skót politikusok „aránytalanul nagy számban" vannak jelen a brit politika csúcspozícióiban – hangoztatják. Maga Tony Blair kormányfő is Edinburgban született, bár ő angol szülők gyermeke, és Észak-Angliában cseperedett fel. Legvalószínűbb utódja, Gordon Brown pénzügyminiszter azonban egyértelműen skót, és aki esetleg megelőzheti őt a kormányfői tisztségért folytatott versengésben – John Reid belügyminiszter – szintén az. Az ötmilliós skót lakosság az Egyesült Királyság összlakosságának csak 8,5 százalékát teszi ki, a skót politikusok aránya viszont szembeötlően nagyobb a brit politikai elit élmezőnyében – hangoztatják sokan Angliában, hozzátéve, hogy ezek a skót politikusok beleszólhatnak a központilag igazgatott Anglia régióinak kérdéseibe, miközben az angol politikusok nem szólhatnak bele a jelentős önállóságot élvező Skócia ügyeibe.

A skót kilépés minden bizonnyal ösztönzést adna az Egyesült Királyságból való kiszakadás walesi és északír híveinek is. Különösen az angol toryk táborában kelt ez súlyos aggodalmakat. A konzervatívok Tony Blairt és kormányát hibáztatják a fejleményekért. Hangoztatják: egy tory kormány soha nem engedte volna meg, hogy a skótok visszakapják parlamentjüket. Vádjaik szerint a Munkáspárt vezető politikusai elvtelen politikai haszonlesésből tették ezt az Egyesült Királyság számára esetleg végzetessé váló engedményt, mivel ettől remélték a skót szavazatok megszerzését az 1997-es választásokon, amelyek végül a Labour győzelmét hozták.

Sok külföldiben az a kérdés ötlik fel először a skót függetlenségi törekvések hallatán, hogy mit csinálnának a független skótok a királyság intézményével. Az SNP „árnyékkormányának külügyminisztere", Angus Robertson szerint a független Skócia megmaradna a (volt brit) Nemzetközösségben, s a királynő ugyanúgy névleges államfő maradna, mint Kanada vagy Ausztrália esetében.

A világ közvéleménye a Jugoszlávia széthullásának utolsó és legvéresebb háborús részlete kapcsán ismerkedett meg alaposabban a szerbül Koszovó, albánul Kosovë néven ismert balkáni tartománnyal. Ahol 1912 óta, amikor Szerbia megkaparintotta Törökországtól, gyakorlatilag állandó etnikai kiszorítósdi dúl.

Az 1999-es békekötést jelentő ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján napjainkban a rendet a NATO által vezetett KFOR-erők tartják fenn. Habár a tartomány a Szerb Köztársaság része, jelenleg az ENSZ ügyeli fel, anélkül, hogy a szerb hatóságoknak valamilyen beleszólása volna a kormányzásba. A kormány az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) tartozik felelőséggel, amely már létrehozta az ideiglenes kormányt és az ideiglenes államfő hivatalát. A Koszovói Parlamentet 2001 novemberében, majd 2004-ben választották meg. A törvényhozó testület az UNMIK-val egyetértésben bevezetett egy alkotmányos rendszert, egy vámtörvényt, valamint két büntetőtörvénykönyvet. Az UNMIK forgalomba hozott olyan utazási dokumentumokat, amelyek az útlevél helyett használhatóak az azt elfogadó országokban. Bevezettek még személyazonossági kártyákat és autómatricákat, amelyek szintén csak ott érvényesek, ahol elfogadják azokat. A koszovói postai rendszer is csak megkötésekkel használható. A parlament által elfogadott alkotmányos rendszer megerősítette az elvet, hogy a parlamentben az összes kisebbség képviselje magát. A 120 szék közül tíz a szerb, másik tíz a nem albán kisebbségeknek fenntartott, míg a maradék 100 szék sorsa közvetlen választás útján dől el. A tartomány hivatalos pénzneme az euró, de a főleg szerbek lakta területeken a szerb dinár is forgalomban van. Egyszóval mindenre az ideiglenes állapot nyomja rá bélyegét.

Ilyen előzmények, illetve annak bebizonyosodása után, hogy az ott élő közel 90%-nyi albán és 7%-nyi szerb közösség nem képes megállapodni egymással a közös haza jövőjéről, ezen a héten várható, hogy a finn Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár különmegbizottja közzéteszi tervezetét a tartomány sorsának tartós rendezéséről. Mindenki arra számít, hogy ez hangsúlyt fektet majd a kisebbségek jogainak védelmére, ami jelentős nemzetközi katonai jelenlétet irányoz majd elő.

Az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló tartományban az albánok függetlenséget követelnek. Szerbia, valamint a Koszovóban kisebbségben lévő szerb lakosság viszont erről hallani sem akar. Továbbra is sorozatosak az etnikai alapú, a másik fél megfélemlítését és végleges elüldözését hivatott erőszakos cselekedetek. A bizonytalanságot növeli, hogy a nemzetközi közvélemény megoszlik a hosszú távra szóló békerendezést illetően.

Jellemző a mai „békés" állapotokra, hogy Vojislav Koštunica szerb kormányfő koszovói nemzettársainak a következőket üzente: „Egész Szerbia mellettetek van, és Szerbiának nincs fontosabb célja Koszovó megőrzésénél. Az igazság és a jog a mi oldalunkon áll, és ez a realitás, amelytől Szerbia sohasem fog eltérni". A másik fél sem kevésbé harcias, hiszen javára írható az abszolút létszámfölény, ami az utóbbi évtized céltudatos demográfiai fejlesztésének az eredménye.

Ha megvalósul az előrejelzés, és érvényesül az Európa Bizottság kiszivárogtatott terve a nemzeti kisebbségi érdekek védelmére vonatkozóan, először fordul elő, hogy az Európai Unió nyíltan állást foglal ilyen témában. Akkor pedig magától értetődően várható el, hogy hasonlóképpen viszonyuljon a saját tagországain belüli ilyen kérdések megoldásához. Köztudott, hogy Koszovóhoz/Kosovëhoz nem túl messze található egy olyan tartomány, amelynek gazdag történelmi hagyománya és kulturális múltja szintén egy, az egész országra vonatkoztatva 7%-os lakossági arányt elérő nemzeti kisebbség sorsát, fennmaradását kell biztosítatni. A Nyugatnak, ha következetes kíván maradni saját elveihez, nem szabad idegenkednie az ilyen jellegű láncreakció beindulásától. A szőnyeg alá sepert megoldatlan etnikumközi kérdések időzített bombaként ketyeghetnek tovább az öreg kontinensen.

Ha jól értettem, hamarosan Erdélyben is megjelennek a NATO-bázisok. Vajon ez segít a jégtörésben?

Levelet küldött a Magyar Köztársaság külügyminiszterének, Göncz Kingának a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, Hantz Péter, amelyben ismerteti álláspontját a román külügyminiszter, illetve az egyetemvezetés legutóbbi nyilatkozataival kapcsolatban.

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem volt oktatója kifejti: a magyar feliratozásra vonatkozó egyetemi dokumentumokat úgy fogalmazták meg, hogy többféleképpen is lehessen azokat értelmezni. Úgy véli: valószínű, hogy az egyetem vezetői elveszítették realitásérzéküket, és nem taktikai megfontolásból, hanem saját ostobaságuk által indíttatva támadták ki a román külügyminisztert.

A BKB-alelnök levelében ismertette a vonatkozó kezdeményezések, döntések és a kibocsátott okmányok történetét, hangsúlyozva, hogy a megállapított határidők jelentése (kezdeti? kivitelezési?) nem világos. Több okirat egymásnak ellentmondó intézkedéseket, utasításokat tartalmaz. Hantz emlékeztet rá, hogy 2005 novemberében Salat Levente és Nagy László volt rektorhelyettesek, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke végiglátogatták a magyar tagozat kari közösségeit. Ennek során Szamosközi többször kijelentette, hogy a magyar feliratok pár napon belül elkészülnek, és kikerülnek az egyetem falaira. Mindezt megemlíti az a Brüsszelben terjesztett BBTE-kiadvány is, amelyben azt állítják, hogy az egyetem falain többnyelvű feliratok vannak.

Hantz szerint az egyetemi vezetők nem akarják kihelyezni a magyar feliratokat, az erre vonatkozó zavaros rendeleteket csak azért adták ki, hogy elaltassák a magyar közösség figyelmét.

George W. Bush amerikai elnök nagyméretű légi támadást indít az iráni nukleáris létesítmények ellen, ehhez pedig román és bolgár légi támaszpontokat vesz majd igénybe – tudósít a The Herald skót napilap.

– Az amerikai erőknek a Fekete-tenger környékén való összpontosítása, valamint az US Navy két harci alakulatának áthelyezése a Perzsa-öbölből azt jelenti, hogy a Fehér Ház vezetője katonai nukleáris program fejlesztését célozza. A román és a bolgár reptereket pedig azon harci gépek üzemanyag-ellátására használnánk fel, amelyek az iraki nukleáris létesítményeket bombázzák – magyarázta Sam Gardiner amerikai ezredes.

Egy 2006-ban aláírt katonai egyezmény alapján az Amerikai Egyesült Államok a konstancai Mihail Kogălniceanu és a bolgár Graf Ignitievo, Novo Selo és Bezmer repülőtereket vehetik igénybe. Gheorghe Marin tengernagy, a román hadsereg főparancsnokságának vezetőjének nyilatkozata szerint Romániában ideiglenesen 2000 amerikai katonát helyeznek el, míg Bulgáriába március végéig 3000 amerikai katonát várnak.

A gazdasági és igazságügyi reformok folytatására, valamint az EU-támogatások befogadási képességének növelésére sürgette az alig néhány hete uniós taggá vált Romániát kedden Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője.

Traian Băsescu román elnökkel folytatott megbeszélése után Barroso leszögezte: szükség van a korrupció elleni harc hatékonyabbá tételére, illetve arra, hogy Románia képes legyen javítani az uniós támogatások lehívásán. Barroso hangsúlyozta, hogy a romániai belpolitikai feszültségek eddig nem akadályozták az EU- és az EU kapcsolattartását, s leszögezte: nem akar semmiféle kapcsolatot teremteni a jelenlegi romániai belpolitikai helyzet, s az EU-val szemben vállalt kötelezettségeik betartása között. Barroso igyekezett kicsinyíteni a bukaresti viták jelentőségét, hogy számos „régi" EU-tagállamban is voltak hónapokon át elhúzódó kormányválságok, sőt az is előfordult már egyeseknél, hogy hónapokkal a választások után sem sikerült kormányt alakítani.

Băsescu megígérte, hogy Románia teljesíteni fogja összes EU-kötelezettségét. Ami pedig a belpolitikai helyzetet illeti, azt hangsúlyozta: különbség van a politikai viták és a politikai válság között. „Mindaddig nem beszélhetünk politikai válságról, amíg van kormányunk" – tette hozzá.

Újabb jelzést kapott Románia a sok vitát okozó regisztrációs díj ügyében: tegnap Kovács László adóért és vámunióért felelős uniós biztos azt kérte Sebastian Vlădescu pénzügyminisztertől, hogy csökkentse a díj mértékét. Korábban az Európai Bizottság a díj teljes eltörlése mellett foglalt állást. A tárcavezető kijelentette: a kormány megtalálja majd a megfelelő megoldást.

Konkrét számok nem hangzottak el, a minisztérium illetékesei úgy fogalmaztak, hogy ameddig az összeget módosítják, a jelenleg érvényben lévő számítási mód szerint kell a díjat fizetni.

A tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy a következő hetek folyamán összeül majd egy szakértői bizottság, amely javaslatot tesz a regisztrációs díj mértékét, kiszámítási módját illetően.

Amennyiben a tárgyalások eredményeképpen a díjat módosítják, azok, akik már kifizették az összeget, visszakaphatják a különbséget, de csak peres úton – állítják lengyel példára hivatkozva az illetékesek.

Nem örülnek csatlakozásunknak az uniós polgárok. A megkérdezettek 45 százalékának van negatív véleménye Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról a Financial Timesban közzétett közvélemény-kutatás szerint. Németországban az elégedetlenek aránya eléri a 60 százalékot. A többség szerint az euró bevezetése negatív hatással volt.

A felmérés szerint a globalizáció hatásaival kapcsolatban is szkeptikusak a válaszadók, az európai felnőtt lakosság nyilvánvaló többsége úgy véli: a bevándorlók miatt csökkentek a bérek. Ez a vetület elsősorban a kis keresetű családokat érinti. A dolgozó felnőttek közel negyede attól tart, még ebben az évben elveszítheti munkahelyét – ez a félelem legerősebben az olaszokban és a spanyolokban él.

A január 10–22. között Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban elvégzett felmérésben 5 314 személyt kérdeztek meg, felénél többen visszasírják a „régi" pénznemüket. A franciák és az olaszok hozzávetőleg 70 százaléka, a spanyoloknak több mint a kétharmada, a németeknek több mint a fele úgy véli, az euró megjelenése negatív hatást gyakorolt országuk gazdaságára.

Az eurozónát nyolc éve hozták létre, és 13 ország 317 millió polgára tartozik bele, közte a legfrissebben csatlakozott Szlovénia, ahol január 1-től érvényes fizetőeszköz az euró. Gazdasági szakemberek előrejelzése szerint Románia leghamarabb 2014-ben vezetheti be az eurót.

Az Európai Bizottság bírálta a Financial Timesban megjelent felmérést. A testület félrevezetőnek tart minden olyan közvélemény-kutatást, „amely az európai emberek ösztönös reakcióit bátorítják". Sajnálatuknak adtak hangot, hogy „időnként elfelejtődik, az euró milyen hatalmas előnyöket hozott". A közös valuta egyik legfőbb érdeme például az, hogy az olajárak erősödése ellenére az infláció nagyon alacsony maradt az euróövezetben – áll a hivatalos állásfoglalásban. Eszerint nem szabad összemosni két tényt: az EU gyenge gazdasági teljesítményét az évtized első felében, s azt, hogy az eurót éppen akkor vezették be.

Az eurózónában 1999 óta 12 millióval nőtt az álláshelyek száma, s ez magasabb adat, mint az amerikai. „Most a növekedés gyorsul, a munkanélküliség pedig a legalacsonyabb szinten van az eurózónában. Nem szabad arra ösztönözni az embereket, hogy inkább a benyomásaiknak higgyenek, mint a tényeknek" – hangzott el.

– Amennyiben a parlament tiszteletben tartja az Alkotmányt és az érvényben levő törvényeket, a menesztésemre irányuló kezdeményezés demokratikus, a jóérzés keretein belüli akciónak tekinthető. De ha az ellenzék menet közben akarja megváltoztatni a játékszabályokat, az elfogadhatatlan – nyilatkozta Traian Băsescu. A PSD és a PNL visszautasítja a vádakat, véleményük szerint a PD és Băsescu a mestere az árulásnak, hátbatámadásnak.

Az államfő a Szociáldemokrata Párt (PSD) indítványát kommentálta brüsszeli elutazása előtt. Az ellenzéki párt összegyűjtötte az államfő tisztségéből való felfüggesztéséhez szükséges aláírásokat, kedden, a képviselőház jogi bizottságában pedig azt is elérte, hogy a referendumtörvénnyel kapcsolatban benyújtott módosító indítványát elfogadják. Ha ezt a parlament is jóváhagyja, az lényegesen megkönnyíti az államfő menesztésének folyamatát. Băsescu meglepetésének adott hangot amiatt, hogy a PNL a PSD-sekkel szavazott, és az ellenzékkel való összejátszással vádolta a liberálisokat.

A bizottsági igen váratlan siker a PSD számára. A szociáldemokraták felmérték: amennyiben valóban sor kerül népszavazásra az államfő menesztésével kapcsolatban, azzal aligha érnek célt a jelenlegi törvényes keretek között. A referendumtörvény értelmében ugyanis akkor lehetne Băsescut leváltani, ha a szavazati joggal rendelkező polgárok fele plusz egy arányban erre voksolnak. Ez közel 8 millió ellenszavazatot feltételez, aminek megszerzése – tekintettel Băsescu töretlen népszerűségére – gyakorlatilag lehetetlen. Amennyiben a jogszabály úgy módosul, hogy nem a szavazati joggal rendelkezők egyszerű többsége számít, hanem a referendumon megjelenők szavazatainak fele plusz egy szavazata, a dolog egyszerűbb, hiszen kis részvétel esetén – ami könnyen előfordulhat – lényegesen kevesebb nem-szavazat is elég.

Folytatódik az adok–kapok
Bár a PNL kedden óvatosabban nyilatkozott, ami a PSD-kezdeményezés támogatását illeti, azt követően, hogy a PD bejelentette: külön listán indul az EP-választásokon, megszavazta a bizottságban a szociáldemokraták módosító indítványát. Az érv az volt: mivel az államfőt a második fordulóban szintén az urnákhoz járulók fele plusz egy szavazata alapján választják, méltányos, ha a leváltása is így történik. Amennyiben viszont az államfőt első körben választották meg, leváltásához is a szavazati joggal rendelkezők fele plusz egy voksa kell – döntött végül a bizottság. (Băsescut a második körben választották meg 2004-ben.) A Mediafax jelentése szerint a liberálisok mellett a konzervatívok, a nagyromániások és természetesen a szociáldemokraták szavaztak a módosítás mellett. Az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek tartózkodtak, a PD és a PLD pedig tiltakozásul kivonult a teremből.

Válaszukban a liberálisok arra emlékeztették Băsescut: a PSD-val való „mutyizás" a PD specialitása, lásd a szociáldemokrata George Maior kinevezését, aki a liberálisok által maguknak követelt SIE-elnöki tisztséget kapta meg. Titus Corlătean, a PSD szóvivője pedig a szociáldemokraták által betöltött képviselőházi és szenátusi elnöki tisztségek elleni „merényletet" hozta fel példának arra, hogy a játékszabályok megváltoztatásától a jelenlegi hatalom sem idegen. (A PSD-s Adrian Năstase helyére a liberális Bogdan Olteanu került.)

A referendum-törvény módosítása egy törvénykezési anomáliát igyekszik helyre állítani – magyarázta. Daniel Buda PD-s képviselő, aki szerint a bizottsági döntés, amely ellen különben fellebbezni kíván, nem csak az államfőt, hanem a demokratákat is meglepi, hiszen a Călin Popescu Tăriceanu vezette kormány korábban negatívan véleményezte ezt az indítványt.

Dan Voiculescu tegnapi nyilatkozata arra vall: a PC-elnök teljesen becsavarodott a román politika kifürkészhetetlen eredetű-következményű játszmái megértésében. A konzervatív párti politikus ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy maga Băsescu akarja menesztését. Hogy miért gondolja így, arról nem közölt részleteket, csupán annyit: Băsescu ravasz róka, akinek minden lépése gyanús.

Véget vethet az EP-kampány a D.A.-nak
Megoszlik a politikai elemzők véleménye a PD bejelentéséről, miszerint nem kíván közös listán indulni a liberálisokkal. Egyesek indokoltnak tartják a demokraták döntését, hiszen így végre „tiszta víz kerül a pohárba", pontosan felmérhető a PD–PNL arány. Úgy vélik: a D.A. Szövetség a romániai parlamenti és elnökválasztásokon való sikeres szereplés érdekében született, értelmetlen tehát az EP-választások esetén is erőltetni a közös listát, amikor a két párt amúgy is külön válik, a PNL az európai liberális pártokat tömörítő politikai csoporthoz igazol le, a PD pedig az Európai Néppárt tagja.

Mások szerint ez a döntés kegyelemdöfést jelent a D.A. számára. A külön kampányban ugyanis elkerülhetetlen az egymás elleni támadás, ami végérvényesen megmérgezheti a két párt közti viszonyt. Mindegyik párt ki akarja majd sajátítani az európai integrációs érdemeket. A PNL szerint a Tăricanu vezette kormány érdeme, az integrációs, belügyi és igazságügyi tárca élén azonban PD-s miniszter állt.

Nem támogatja az RMDSZ a PSD-indítványt
Markó Béla szerint jó ötlet a PD azon döntése, hogy egyedül indul az EP-választásokon, ez hozzásegítheti a két pártot ahhoz, hogy pontosan megállapítsák támogatottságukat. Ez ugyanis nagyon sok vitának volt az alapja – magyarázta. A Szövetség elnöke nem hiszi, hogy ez a döntés a D.A. Szövetség végét jelentheti, hiszen az különben is formálisan létezik csupán.

Az RMDSZ-elnök szerint a képviselők azért tartózkodtak a keddi bizottsági ülésen, mert ezzel is jelezni kívánták: a kérdés nem annyira egyszerű. Markó tegnap sajtóértekezletén is hangsúlyozta: az RMDSZ nem támogatja az elnök menesztésére vonatkozó kezdeményezést, mint ahogy semmilyen olyan indítványt, amely politikai instabilitáshoz, a koalíció széteséséhez vezetne.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem ért egyet Tőkés László református püspök jelölésével az európai parlamenti választásokon. A politikus úgy véli, ez a jelölés az RMDSZ választótáborát csökkentheti.

Mint ismeretes, az RMDSZ-ből kiszorult ellenzéki erők Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét kérték fel, hogy induljon függetlenként az európai parlamenti választásokon. Erre azt követően került sor, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa által rangsorolt listán Sógor Csaba csupán a negyedik, tehát esélytelen helyre került. Az első két helyen Nagy Zsolt távközlési és Winkler Gyula kereskedelemi megbízott miniszter szerepel.

Markó Béla keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, nem lepi meg Tőkés jelölése, hangsúlyozva, hogy a püspök „mindig független volt". „Mindenkinek joga van jelöltetni magát az európai parlamenti választásokon. Úgy vélem azonban, Tőkés Lászlónak nem kellene képviselnie minket Brüsszelben, és nem értek egyet a jelöléssel" – mondta Markó.

Szerinte az RMDSZ-nek meg kell győznie választótáborát, hogy a szövetség jelöltjeire szavazzon. Markó kijelentette: Sógor a lista negyedik helyén áll, „és nagyon közel van a bejutó helyekhez".

Markó Béla tegnap hivatalosan is bejelentette: március 2-ra és 3-ra összehívja Aradra a Kongresszust. A Szövetség illetékes bizottságai hamarosan véglegesítik az RMDSZ programjának, valamint alapszabályzatának módosítását célzó javaslatcsomagokat.

Életét vesztette egy ember a marosvásárhelyi vegyipari kombinátban történt robbanásban, egy másik dolgozó pedig súlyosan megsérült. A román környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium közleménye szerint a baleset hegesztés közben egy, ammóniás vizet tartalmazó edény vezetékénél történt. A hatóságok azt feltételezik, hogy a hegesztőberendezéstől szikrát kapott az ammoniát is tartalmazó levegő, amely robbanékony. Híradások szerint a sérült személy élete nem forog veszélyben.

Cristian Boeriu, a SMURD rohammentőszolgálat orvosa a Mediafaxnak elmondta, Magyari Mihály többszörösen megsérült, de magánál van. Eltört a bal lába és a bal keze, és hasi sérüléseket szenvedett. Az orvos nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a férfit megműtsék, de ezt csak az orvosi vizsgálatok befejezése után döntik el.

Carmen Vamanu, a Maros megyei munkaügyi felügyelőség vezetője közölte, a vizsgálat eredményét tíz napon belül közlik.

A kommunizmus éveinek emléket állító tárlat nyílt január 26-án Bukarestben a Román Nemzeti Múzeumban. A kiállítás időpontja nem véletlen, hiszen ekkor volt a néhai diktátor, Nicolae Ceauşescu születésnapja. A tárlat nagy népszerűségnek örvend, ugyanis már az első napokban több mint kétezren tekintették meg a kiállított tárgyakat. Radu Coroama, a múzeum igazgatója közölte, két fő témát jár körül a kiállítás anyaga, egyik a személyi kultusz, a másik pedig a kollektív tudat, a történelmi múlt rombolása a múlt misztifikálásának jegyében. „Meghalnak majd a nevetéstől a fiatalok, amikor meglátják, miket kapott Ceauşescu ajándékba. De betekintést nyerhetnek ugyanakkor abba is, hogyan lehetett túlélni az egykori szocialista lágert" – értékelte a tárlatot Adrian Iorgulescu művelődési miniszter. A kiállítás február 26-ig tekinthető meg.

Habsburg Domokosnak nem áll szándékában visszaigényelni a törcsvári kastély ingóságait, amelyek egykor családja birtokában állhattak – nyilatkozta Corin Trandafir, a jogi képviselettel megbízott ügyvédi irodától. – Ez különös fordulat, hiszen ezelőtt egy héttel azt nyilatkozta, hogy fontolóra vették már néhány, a törcsvári kastélyban található tárgy visszaigénylését. Ez a reakció válasz volt a Művelődési Minisztérium vezetőségének ama kijelentésére, hogy ha a Habsburg család nem a román államnak adja el az ingatlant, akkor csak az épület falait kapja vissza – vélekedett.

Miután visszaadták a kastélyt jogos tulajdonosának, a román kormány tulajdonában maradt a múzeumban található közel 6 000 tárgy. Ezek egy része valószínűleg valóban a Habsburg család tulajdonát képezi, de a kastélyban működő múzeum vezetősége még nem kapott visszaigénylést kérvényező hivatalos okmányt a jogos örökösöktől.

– A múzeum közel 6 000 tárgya közül 3000-et a kastélyban helyeztek el, a többit a néprajzi részlegen tárolják. A néprajzi tárgyak az állam tulajdonában vannak. Azt alaposabban meg kell még vizsgálnunk, hogy mit igényelhet vissza a Habsburg család. Abban az esetben, ha mégis vissza szeretnék szerezni ezeket a javakat, bizonyítaniuk kell azok eredetét – közölte Narcis Dorin Ion múzeumigazgató.

– Feladatunk megőrizni a szokásokat vagy azokat az eszközöket, amiket szüleinktől, őseinktől örököltünk – hangzott el. Borbándi Erika lelkész román nyelven is elmondta a rövid prédikációt, hogy – mint említette – mindenki megérthesse. A megyei tanácselnök és a polgármester is néhány szóban kifejtette: hasznos ez a kezdeményezés, amelynek egyik fontos láncszeme Magyarlapád. Ezután román és magyar népdalok, illetve dalok hangzottak el, magyarul Mán Bianka kollégiumi tanuló énekelt.

A kiállítás, melynek elemeit a község falvaiból gyűjtötték össze, főleg a községközpontból kapott, vagy kölcsönkapott, a református egyház tulajdonában levő tárgyakból áll: cserépedényekből, szövőszékekből, magyar és román helyi népviseletből, tulipános ládából, bölcsőből és használati tárgyakból. Nemrég Székelykocsárdon és Felvincen is hasonló falumúzeumokat avattak, nekik azonban nagyon kevés magyar kiállítási tárgy van a tulajdonukban. Úgy tűnik, több idő, hozzáértés és akarat kell, hogy ezek a kiállítások igazi múzeumi gyűjteményekké alakuljanak.

A 24-es törvény értelmében felmérték Beszterce-Naszód megye zöldövezeteit január folyamán. A megyében működő polgármesteri hivataloknak leltárt kellett készíteniük a településeken található zöldövezetekről, amelynek adatait bevezetik a Zöldövezetek Országos Nyilvántartásába. A számbavétel célja, hogy felhívják a hatóságok figyelmét a zöldövezetek átrendezésére, ésszerű használatára: a regenerálásra és védelemre. Az adatokat nyilvánosságra hozzák, így mindenki hozzáférhet a helyi közigazgatási hatóságok székhelyén.

A törvény kötelezi a polgármesteri hivatalokat a zöldövezetek gondozására, ezek számának lecsökkentése pedig büntetéseket von maga után – mondta Ştefan Mureşan, a Környezetvédelmi Hivatal igazgatója.

A jogszabályok szerint alkalmazhatnak büntetőjogi eljárást is a zöldövezetek védelmével kapcsolatos esetekben, ami akár 30 ezer lejes pénzbírsággal is járhat. A kormányhatározat szerint a helyi és megyei hatóságok szakemberei szabhatják meg a pénzbüntetés összegét.

(6. oldal)

Ioan Abrudan tanfelügyelőtől megtudtuk, hogy az idén a Tanügyminisztérium 40 millió lejt utalt ki a Szilágy megyei tanintézmények korszerűsítésére, azaz a tavalyi összegnek (25 millió) majdnem a dupláját. A tanfelügyelő elmondta, hogy ebből be szeretnék fejezni a tavaly elkezdett munkálatokat, főképp azokban az iskolákban, amelyekben nagyobb a gyereklétszám, ugyanakkor több figyelmet fordítanak a hőszolgáltató rendszerek korszerűsítésére és az orvosi rendelők kialakítására. Ez utóbbiakra jóváhagyott összeget februárra várják, a pénzt pedig a szükségleteknek, és nem a pártszíneknek megfelelően osztják majd le. Megemlítendő, hogy tavaly Szilágy megye a kiutalt pénzalap felhasználásának tekintetében az ötödik helyen állt. – Sajnos a pósai iskola költségvetését nem sikerült az év végéig elkölteni, így meg kellett elégednünk az ötödik hellyel – mondta a tanfelügyelő.

Hol volt, hol nem volt... Valamikor tavaly ősszel a Brassai Sámuel Líceum dísztermében, 50 csapatban 200 kisdiák indult összemérni tudását és ügyességét a VIII. Olvasni jó mesevetélkedő Kolozs megyei szakaszának első fordulóján. Közülük az a 33 csapat jutott a második fordulóba, amely a 10–10 feladat megoldása során magas pontszámot ért el.

A tél elején megtartott második fordulóban 17 csapat tagjainak sikerült úgy teljesíteniük, hogy az utolsó fordulóba is továbbjuthassanak.

A január 19-i harmadik forduló feladatai bizonyultak a legnehezebbeknek, akárcsak a mesékben az utolsó próba. A Nagyváradról érkezett feladatlapokba becsúszott néhány hiba is, de ez sem akadályozta meg a kitartó és küzdeni tudó versenyzőket, hogy nagyszerű eredményeket érjenek el.

A legeredményesebb csapatok I. Borsszemvitéz csapat, a dési 1-es számú iskola IV. osztályosai Czirmay Júlia tanítónő irányításával: Barta Noémi Andrea, Erkedi Beatrix, Márton Anna és Varga Sándor Attila. Második lett a Fehérlófia nevű csapat, akik szintén a dési 1-es számú iskolából érkeztek ugyanabból az osztályból: Láposi Ingrid, Lukács Erzsébet Csilla, Oláh Szilárd és Dálnoki Ida. III. helyezett lett a Micimackó csapat a Báthory István Líceum IV. osztályából, Futó Mária tanítónő vezetésével: Apáti Orsolya, Bagaméri Bernadett, Hatházi Evelin Tímea, illetve Varga Boglárka. Negyedik helyezést ért el a Péterfű csapat, a magyarszováti általános iskola III–IV osztályos diákjai, Marchiş Piroska tanítónő irányításával: Csete Anita, Farkas Eszter, Farkas Sándor és Kis Tibor. Ötödik díjat nyert a Szitakötők csapata, az Apáczai Csere János Líceum III. osztályos tanulói, Lackó Erzsébet tanítónő irányításával: Batiz Orsolya, Bányász Dávid, Bobos Petra, Győrfi Szabolcs.

A három fordulóban összesen 1000 dolgozatot kellett kijavítaniuk és értékelniük a zsűriző tanítónőknek, ami az idő rövidsége és a megoldásokban rejlő árnyalatnyi különbségek miatt szintén kemény próbának bizonyult. Nagy örömömre szolgált, hogy ennyi olvasni szerető, a kiadott Móra Ferenc-meséket alaposan ismerő, a tudását bonyolult feladatok megoldásában alkalmazni tudó kisdiákkal találkozhattunk ezen a mesevetélkedőn is. A Borsszemvitéz és a Fehérlófia csapat tagjaira, valamint Czirmay Júlia tanító nénire még nehéz munka vár, ugyanis ők fogják képviselni megyénket márciusban, a nagyváradi országos döntőn. Kitartást, szerencsét és nagyon sok sikert kívánok!

„Sokszor köszöntem én az iskolának, amely tavasz végén elcsendesedett, / Az ablakok s a termek visszavárnak, / Nyelvem hegyén reszket a felelet" – állt az első alkalommal megszervezett pedagógusbál meghívóján a hívogató Keszthelyi Zoltán-idézet. A rendhagyó fogadtatás is hangulatosabbá tette az eseményt, hiszen a két iskolaigazgató egy pohár itallal és kedves szóval fogadta a sorra érkező aktív és nyugdíjas pedagógusokat. Belépéskor mindenki felfigyelhetett a terem díszítésének különlegességére, de a menü is minden igényt kielégített. A konty-, illetve talpalávalót a magyarlapádi Piros Pántlikás együttes húzta. Középiskolás fiúk és leányok csoportja gyönyörű báli ruhákban klasszikus táncokat mutatott be, a Lőrincz házaspár irányításával. Szőcs Ildikó igazgatónő rövid videoprojektoros vetítéssel készült. Láthattuk a Bethlen Gábor Kollégium tavaly felújított termeit és virágcsodáit, mindezt odaillő feliratok tettek hangulatosabbá – elkészítésükben Kónya Sándor informatikus segédkezett.

Később a tombolasorsolás következett. A nagy tortát csak a bál erős embere nyerhette el, akinek sikerült felemelnie a nem éppen pehelysúlyú szakácsnőt. Végül néhány humoros megjegyzés és felelevenített emlék után a pedagógus báli keringője következett, amit a Piros Pántlikások igazi valcerjei követtek. Mindenki kedvére táncolhatott hajnalig.

Az első félév utolsó hetében a kollégium tanárai nagyon jól szórakoztak Demény Piroska aligazgatónőnek, főszervezőnek köszönhetően, akit segítettek igazgatótársai, valamint a diákok és tanárok egyaránt. Az első nagyenyedi pedagógusbál célja a hagyományteremtés volt.

A Fehér megyei hatóságok 10 millió eurót igényelnek a kormánytól vízügyi munkálatokra, valamint árvíz-megelőzési stratégiára. Cosmin Covaciu prefektus elmondta, hogy a Fehér Megyei Vízgazdálkodási Hivatal szakemberei kidolgozták az esetleges áradásokat megelőző tervezetet. A stratégia feltételezi a folyómedrek szabályozását, néhány gát korszerűsítését és a földcsuszamlásokat megelőző munkálatokat.

A programban főleg azok a települések vesznek részt, amelyek az utóbbi időszakban árvízkárokat szenvedtek, mint Nagyenyed, Aranyosbánya, Pián vagy Tövis, de a Mihoeşti-i gátat is korszerűsítik, ami Erdély egyik legfontosabb gyűjtőtavánál található.

A munkálatokhoz szükséges pénzösszeg ilyen módon eléri a 10 millió eurót, amit az államnak és az Országos Vízügyi Igazgatóságnak kellene biztosítania.

Ami a kolozsváriak tavalyi ez irányú tapasztalatait illeti, sokan észrevették, hogy a dolgok nem mentek simán. A munkálatok általában lassan haladtak, és az ütemterv is gyakran változott, mert a hálózati (víz-, gáz-) szolgáltatók által leadott térkép nem mindig felelt meg a valós helyzetnek: az aszfaltozók gyakran bukkantak csövekre olyan helyen is, ahol a térkép szerint nem kellett volna lenniük. Erre már tavaly is panaszkodtak az olasz TIRRENA SCAVI útjavító cég vezetői.

Az akadozó munkáért – másrészt – a francia SADE csatornázási cég is okolható. A kolozsvári polgármesteri hivatal, mivel nem volt megelégedve a francia cég alkalmazottainak tevékenységével, felbontotta a SADE-dal a szerződést, ez azonban óvást emelt a döntés ellen. Ennek eredményeképpen újabb fennakadás várható: a munkát más cég nem kaphatja meg, a SADE viszont addig nem folytathatja, ameddig nem születik törvényes döntés.

A „nemes szándéknak" a lassúság mellett a jól ismert hazai szokás is gátat vetett: így például tavaly nyáron a belvárosban dolgozó munkások potom áron adtak volna el drága anyagot az inkognitóban tevékenykedő újságíróknak, akik „vásárlási szándékukkal" csak az „eladó az egész világ" elv valóságértékéről kívántak újból meggyőződni.

Tavaly a kolozsváriak közel fél éven át alig-alig tudtak átbukdácsolni – nem kis bosszúságukra – a város egyik legforgalmasabb utcáján, a Deák Ferenc utcán: a régi útburkolatot hamar felszedték, de az új letételére bizony sokat kellett várnunk. Az útjavítások másik igen kellemetlen következményei a közlekedési korlátozások voltak: hol itt, hol ott zárták le a forgalmat.

A 288 utcából mindenesetre 220 még felújításra vár, így forgalomkorlátozásból erre az évre is bőven jut, nemcsak a kül-, hanem a belvárosban is. Hogy pontosan hol, arra még nem lehet tételes választ adni, mint ahogyan arra sem, hogy mikor – hiszen a polgármesteri hivatal útügyi szakosztálya csak a napokban kezdte el az idén korszerűsítésre kerülő utcák jegyzékének összeállítását. Egyes források szerint köztük lesz a Magyar (1989. December 21.) utca – a Mărăşti-téri piactól a tavaly felújított Kossuth Lajos utcáig (a Prefektúráig) terjedő szakaszán –, és vélhetően a Deák Ferenc (Eroilor) utca másik felére is sor kerül. Ezen kívül január 17-én versenytárgyalást szerveztek további tizenöt utca – Scorţarilor, Năsăud, Fáklya (Baba Novac), Răvaşului, Crinului, Aleea Godeanu, Actorului, Ciobanului, Teleorman, Cojocnei, Dâmboviţei, Târnavelor, Parâng, Pap (Paris) és Mărăşeşti – útburkolatának korszerűsítése érdekében is. A versenytárgyaláson részt vevő nyolc – kolozsvári, besztercei és bukaresti – cég ajánlatait a polgármesteri hivatal szakbizottsága bírálja majd el.

A Kolozsvári Városi Tanács tegnap délutáni ülésén háromórás vita után elfogadták az idei költségvetést. A számos ellenvetés, javaslat és kérdés ellenére alig fogalmazódtak meg módosító javaslatok.

Kolozsvár idén 739 214 224 lejből gazdálkodik, ez jóval nagyobb összeg, mint az előző évek költségvetései. A tanácsi szavazatot megelőzően a határozatban foglaltakat nyilvános vitára bocsátották, és a beérkezett javaslatok függvényében többször módosították az összegek leosztását. A végleges változat az ülés előtt került a tanácsosok asztalára.

Az ülésen elhangzott javaslatok nyomán mindössze 480 000 lej rendeltetése változott meg, ezt a pénzt többek között általános talajszakértői vizsgálatokra, egy a Malomárokkal kapcsolatos hatástanulmányra, óvodákra, a családon belüli erőszak áldozatainak szánt menhelyre különítették el a városatyák.

Számos részletekbe menő javaslat, kérés hangzott el. László Attila RMDSZ-es tanácsos például azt kérte, hogy tegyék átláthatóbbá az iskolák támogatását, a tanintézményeknek szánt pénzek leosztását. A költségvetést egyhangúlag fogadták el.

Február 6–10. között rendezi meg az Expo Transilvania Rt. a XVI. Ambient Instal Nemzetközi Épületgépészeti Vásárt. Tegnap a sajtó Ioan Avram igazgatótól és Nicolae Beureantól, a kereskedelmi kamara elnöki tanácsosától megtudta: a tavalyinál 10–15%-kal nagyobb részvételre számítanak. Több, mint 150 kereskedelmi társaság állítja ki termékeit: egészségügyi-, víz-, gáz- és csatornaberendezéseket, fogyasztást mérő műszereket, úszómedencéket és szaunákat, fűtőberendezéseket, légkondicionálókat, felszereléseket, szakterveket, szakirodalmat láthatnak az érdeklődők. A kiállítók pedig, a hazaiakon kívül, Magyarországról, Ausztriából, Ciprusról, Csehországból, Németországból, Hollandiából érkeznek.

A vásár ideje alatt a szakemberek számára termékbemutatókat, találkozókat tartanak.

Kövenden, Aranyosszék szívében egykor pezsgett az élet, otthon érezte magát a kultúra és a minőségi mezőgazdaság is. Napjainkra azonban olyannyira megváltozott, hogy szinte rá sem lehet ismerni. A termőföld ugyan jó maradt, a forrásvíz ugyanolyan tiszta, esőzésekkor az utca ugyanolyan sáros. Csak a lakosság változott.

Kövend lakossága már nem a régi. Az idősek közül sokan meghaltak, és az ősi házakat eladják, ahelyett hogy visszaköltözzenek az elszármazott fiatalok. Kiss Zoltán, az egykori kövendi unitárius lelkipásztor fia is elköltözött a faluból, de gyakran kijár meglátogatni szülei sírját. Tapasztalja, hogy a faluban rohamosan csökken a magyarság létszáma. A magyar-lakta házak nagy részét a városi románok azon része vásárolja meg, akik nem képesek fenntartani egy tömbházlakást, munkakerülők vagy alkoholisták, és a megélhetésért költöznek falura. Ezek az emberek nem értenek a földműveléshez, állandó munkahelyük rendszerint nincs. Egyesek lopni kényszerülnek, miután elfogy az eladásból maradt pénzük. Mikor a termelőszövetkezet idején egyesek „felpakolták" magukat a földeken, úgy tekintették, hogy a „közösből" vettek. Annak idején úgy mondták, hogy „a kollektív aranybánya, aki nem lopja, megbánja!". Ma azonban a szomszéd földjére mennek lopni az emberek – jegyezte meg Kiss. A falu egykor teljesen magyarlakta település volt, 70%-a pedig unitárius vallású. Mára ez az arány teljesen felborult.

Egyfajta kilátást, változást a Várfalva – Rákos – Kövend – Bágyon útszakasz aszfaltozása jelentene. Megtudtuk, tavaly már leadtak egy pályázatot a megyei tanácshoz a körülbelül 10 km hosszú útszakasz megépítésére. Jelenleg néhány hivatalos dokumentum elkészítésére várnak. Sokan azt remélik, hogy az út elkészülésével Aranyosszéknek ezen a vidékén ismét fellendül az élet minden téren.

Kövend olyan, mint a labda amely kilyukadt és most fújódik le – állapította meg Kiss. A megoldást most távolabb is keresik. Reménykednek abban, hogy jóravaló, becsületes és anyagilag stabil családok telkeket, házakat fognak vásárolni a faluban, és hétvégi házakat építenek. Fontos szem előtt tartani, hogy Kövend fekvése igen jó, közel van a Székelykőhöz, a Tordai hasadékhoz, a Csukás vízeséshez és az Aranyos völgyéhez. Kiss jelenleg arra keresi a választ, hogy a kolozsvári „valamirevaló" emberek Kalotaszeget részesítik előnyben, hétvégi házat is inkább Kalotaszegen vásárolnak. Mintha Aranyosszék nem is létezne. Jelenleg is közel 10 ház és telek eladó a faluban. Aki egyszer ide kilátogat, meggyőződhet arról, hogy az egész megyében itt a legalacsonyabbak az árak.

Reményt jelent, hogy a magyarországi Balatonakali településsel egyre jobbak a kapcsolatok. Február 19 és 21 között ismét az aranyosszéki faluba látogatott az anyaországi településről egy csoport, és ezúttal sem jöttek üres kézzel: a 24 iskolásnak és 36 óvodásnak édességeket és ruhákat hoztak. Az iskola pedig egy számítógépet és egy videokamerát kapott ajándékba – jegyezte meg Valentini Attila, kövendi független tanácsos.

Szigorúbban és következetesebben fogják ellenőrizni az elkövetkezőkben az összeférhetetlenségi helyzeteket a helyi tanácsosok esetében – jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Alin Tişe prefektus. Erre azt követően kerül sor, hogy Nagyiklódon komoly törvénytelenséget fedeztek fel, amelynek következtében megindították a tisztségükből való felmentési eljárást Vasile Pogăceaniu és Alexandru Raţiu helyi tanácsosok ellen. A két községi elöljáró ügyvezetői valamint igazgatói tisztséget töltött be annál a gazdasági társaságnál, amellyel a nagyiklódi tanács az elmúlt év áprilisában szerződést kötött a település csatornázási munkálatainak elvégzésére. Nagyiklód mellett a csatornázás kiterjedt volna Szamosjenőre és Dengelegre is. A helyi közigazgatási törvény értelmében ebben az esetben összeférhetetlenség állt fenn, és a tanácsosok lemondtak tisztségükről.

Szintén törvényes előírás, hogy az ilyen körülmények között megkötött szerződések semmisek, mondta Tişe. A csatornázási szerződést jelentős összegre, 3,86 millió euróra kötötték, a munkálatokra pedig 60 hónapot írtak elő. Az átutalt pénzt a polgármesternek kell visszaszerezni. Tişe szerint léteznek még hasonló esetek a megyében, ezért folytatják az ellenőrzéseket.

Nemcsak a betegek tájékozatlanok, de számos szakorvos sem tudja: a kórházból kiutalt betegek indokolt esetben 56 nap ingyenes otthoni beteggondozásra jogosultak a 2005/56. minisztériumi rendelet értelmében – hívták fel a figyelmetű a Diakónia Keresztyén Alapítvány hétfői, az RMDSZ hídelvi kerületének szervezésében tartott bemutatkozóján.

– A hasonló találkozások rendkívül fontosak, hiszen az idős, beteg embereket tájékoztatnunk kell minden olyan fejleményről, amely életüket megkönnyítheti. A Diakóniai Keresztyén Alapítvány (és más hasonló szervezetek) által nyújtott szolgáltatásokra sokuknak szükségük van vagy lehet életük adott pontján – értékelte Makkai László kerületi elnök a közel két órás bemutató és beszélgetés végén.

– Az alapítvány több mint 10 éve foglalkozik otthoni betegápolással, szolgáltatása az állam által akkreditált, a betegek számára évente 56 napot fedez az egészségügyi biztosító. Ehhez az szükséges, hogy a kórházból való kiutaláskor a szakorvos ajánlja az ellátást, és kitöltse a típusnyomtatványt. Amennyiben az orvos nem ismerteti ezt a lehetőséget, kérjék a szolgáltatást – bíztat dr. Sárosi Artúr igazgató. (Az űrlap igényelhető az alapítvány címén: Zambilei utca 7. szám. Érdeklődni az 556 360 telefonszámon lehet, hétfőtől péntekig 7,30–15,30 között)

Az otthoni betegápoló szolgáltatásokhoz tartozik: egészségügyi ellátás (sebkötözés, gyógyszeradagolás, leletek vétele stb.), egészségügyi és szociális gondozás (alapgondozás, öltöztetés stb.), szociális segítség (iratcsomók összeállítása beteg- és rokkantnyugdíjazáskor, szociális segélyek és kedvezmények elérésének megkönnyítése stb.).

Az alapítvány ezenkívül más szolgáltatásokat is biztosít: paleatív gondozás, egészségügyi segédanyagok és eszközök kölcsönzése, egészségügyi tanácsadás.

Farsang hagyományosan az egybekelések, esküvők időszaka. Tudják ezt nemcsak a házasulandó párok, hanem az „iparágban" dolgozók is. Nem véletlenül használom az ipar szót, az esküvő köré hatalmas, szerteágazó kereskedelem épül, hiszen ma már a ruhától a sminkig, frizuráig, a meghívótól a fogadáson felszolgált ételekig, a terem dekorációjáig mindennek tökéletesnek kell lennie. Az igények nagyok, és kielégítésükre cégek százai állnak rendelkezésre. Manapság már nem az jelent gondot, hogy a belső dekorációt, virágkompozíciókat megvalósító céget találjunk, sokkal inkább az ágazat legjobbját, ízlésünknek megfelelőt megtalálni a bőséges kínálatban.

Múlt hét végén, január 26–28. között másodszor rendezték meg Kolozsváron az esküvői szalont, amelynek célja éppen az volt, hogy a cégeket megismertesse az érdeklődőkkel. A rendezvény sikeresnek bizonyult, közel 7000 látogatója volt, hiszen egy ilyen börze megkímélhet attól, hogy napokig – ha nem hetekig – bóklásszunk a városban a megfelelő cégek után kutatva. Számtalan ruhaszalon, fogadást szervező cég, cukrászat stb. vonult fel, sőt az igényesek helyben lefoglalhatták a vásár attrakcióját, a 9 méteres hófehér limuzint is!

Egyszeri, egyedi és tökéletes
Nagyjából a fentiek az elvárások a mennyegző talán „legkommentáltabb" darabja, a menyasszonyi ruha iránt. Választékra panasz nem lehet, szebbnél szebb ruhaköltemények százai közül lehetett válogatni, bár giccses, ízléstelen darabok is „bekeveredtek" a kínálatba. A szalonok többsége kölcsönzést is lehetővé tesz, de természetesen meg is lehet vásárolni, sőt személyre igazíttatni a ruhát – utóbbi esetben azonban legalább 5–6 millió lejt kell kiadnunk, a neves szalonok, külföldi ruhakészítők pedig 1400–2200 euró (!) közötti árat is megszabhatnak.

Ami az idei trendet illeti: Párizsban az áttetsző anyagok vezetnek, Milánóban a mini szoknyás menyasszonyi ruhák divatosak, New Yorkban mindent masni díszít, Barcelonában a több méternyi habos fátylak népszerűek, Londonban pedig némely bohókás tervező afféle baby doll fazonban nosztalgiázik. Ami az anyagokat illeti, a 2007-es menyasszony főként csipkébe, tüllbe, áttetsző kelmékbe öltözik. A legkedveltebb kiegészítő a rózsa, minden mennyiségben: jut belőle a ruha vállára, a derekára, a szoknyarészére, nyakéknek és fejdíszként is.

Tartja magát a tavalyi irányvonal is: a menyasszonyi ruha menyasszonyi ruha marad akkor is, ha nem hófehér – ha a divatot követjük, lila, rózsaszín, drapp, de akár zöld, sőt piros ruhát is választhatunk, vagy legalábbis a fehér és bármely más szín kombinációjából álljon össze a ruha. Itt „sztárpáros" a fehér-fekete kombináció.

Gyakran utolsó pillanatra marad a cipő kiválasztása. Nagy hiba! Minden ruhapróbán már az esküvői cipőben kell(ene) megjelennünk, ha tökéletes hosszt akarunk. A cipő kiválasztásakor érdemes a kellemmel szemben a kényelmet előnyben részesítenünk. Számos olyan fazon létezik, amely ünnepi és egyben kényelmes is – a 10 centis tűsarkat felejtsük el! Az esküvő napja leginkább a lábunkat gyötri meg, hiszen majdnem egész nap lábon állunk, a menyasszonyi táncról és a „buliról" nem is beszélve.

Emlékezetes fogadás
Anyagi lehetőségeinkhez mérten válasszuk ki a helyszínt és menüsort. Tudnunk kell: a jó hangulat nem csupán ezeken múlik, legalább ilyen fontos a terem díszítése, a dekorációk. Egy ízléses, alkalomhoz illően ünnepi terem, ha mégoly kicsi is, megalapozza a fogadás sikerét.

Ajánlatokban ezen a téren sem szűkölködünk, számos szakosodott cég ajánlja szolgálatait. Némi kívánnivalót azért hagyott az esküvői szalon kínálata: eredeti, egyedi ötleteket ritkán lehetett látni. Úgy tűnt, az – egyébként ízléses – dekorációk elkészítésében ugyanazt a néhány, külföldről ellesett sémát variálták a kiállítók. Színes bevonatú székek, díszkövekkel, gyöngyökkel megszórt asztalok stb. Itt elsősorban a választott színösszeállításra figyeljünk, ne legyen ellentétben a ruhával (ha fehéret választottunk, ezzel nem kell törődnünk), a virágkompozíciókkal. Szerencsés, ha ugyanazon, ízlésünknek megfelelően dolgozó céggel készíttetjük a dekorációt és rendeljük a virágokat.

Az esküvői szalonban az Autoworld autószalon két kiállított járművel volt jelen: egy fehér Passattal, és egy fekete Touareg GP gépkocsival – a Volkswagen család „menyasszonyával és vőlegényével". Az Autoworld különleges ajánlattal várja az ifjú házasokat: akik február 28-ig megkötik a polgári házasságot, nászajándékul 5 százalékos árengedményben részesülnek a választott autó árából.

Ma már Kolozsváron is elérhető a szolgáltatás: gyakorlott, erre szakosodott szervezők tervezik meg, természetesen kívánságaink, utasításaink nyomán az esküvőt, annak minden részletével és előkészületével együtt. Ez nagy terhet vehet le azoknak a válláról, akik elfoglaltságuk miatt nem tölthetnek napokat a szervezéssel, de tökéletes mennyegzőt szeretnének. Nyugaton szinte elképzelhetetlen a lagzi a szaktanácsadó, szervező segítsége nélkül.

Sokan idegenkednek a gondolattól, hogy esküvőszervezőhöz forduljanak, pedig a profi segítség nagy terhet vehet le a vállunkról. Barátnőként beszélhetjük meg a legapróbb részleteket, hiszen olyan nehéz egyedül dönteni. Párunkat általában kevésbé tölti el izgalommal maga a szervezés, szükség van tehát partnerre. Olyasfajta bizalmi kapcsolat alakul ki a leendő menyasszony és az esküvőszervező között, amelytől bátran lehet a tökéletes esküvőt remélni. Folyamatos információcsere, személyes találkák, hangulatos, meghitt beszélgetések. Mindent kézhez kapunk, csak választanunk kell. Miért szaladgálnánk akkor étteremről étteremre, fotósokhoz, virágkötőkhöz, ruhaszalonokba?

Hatalmas tévhit, hogy az esküvőszervező egy vagyonba kerül, mivel a legdrágább szolgáltatásokat „szerzi meg" számunkra. Sőt, sokszor éppen hogy olcsóbb, szerződéses áron juthat hozzá az egyes szolgáltatásokhoz, olyan cégektől, amelyekkel partnerségben van, gyakran együttműködik. Természetesen az utolsó szó minden esetben a miénk. És mindeközben jól érezhetjük magunkat, nem kimerítő stresszhelyzetté válik az esküvő, hanem valós élménnyé. Nem siklunk el a tény felett, hanem átérezhetjük, valóban átérezhetjük, milyen jelentős nap áll előttünk, életünk milyen jelentős szakaszába érkeztünk.

Christian Dior világhírű divattervező szerint „alapok nélkül nincs divat". Hiába a tökéletes, mesébe illő menyasszonyi ruha, ha hiányzik a testet finoman formázó fűző. Ahogyan a menyasszonyi ruhák, úgy a fehérnemű divat is évről évre változik.

A nemzetközi trendekben egyre jobban hódít az ekrü, az elefántcsontszín, a szűziesség szimbóluma, a hófehér mindig népszerű. És ha megvan az álmainak megfelelő menyasszonyi ruha, találja meg álmai fehérneműjét is. A legfinomabb selyemből, szaténból készült fűzők formálják a női testet és illeszkednek a mélyen kivágott ruhákhoz.

A fűzőknek köszönhetően a dús keblű hölgyek is viselhetnek pánt nélküli ruhát, hiszen tökéletes tartást biztosítanak amellett, hogy gyönyörűek. Az anyagoknak és a díszítésnek csak a képzelet szab határt. A romantikus ruhák kedvelőihez rózsákkal, apró gyöngyökkel díszített fűző illik, a letisztult formák kedvelőinek a testre simuló, elegáns szaténfűzőt ajánljuk.

A nászéjszakára is számos különleges, romantikus fehérneművel készülhetnek a menyasszonyok. Varázslatosan puha selymek és csipkék felhasználásával készülnek a legkülönfélébb hálóruhák. De a cél mindig ugyanaz: a kiemelten nőies, érzéki hatás. És az eredmény nem maradhat el, ha a gyertyafényes világításban sokat sejtetően kirajzolódik a női test egy leheletkönnyű selyemből vagy neccből készült hálóing alatt.

A vörös a szerelem, az érzékiség színe. Nem véletlen tehát, hogy a nászéjszakára ajánlott legtöbb fehérnemű a piros valamely árnyalatában pompázik. Válassza akár a szenvedélyes vöröset vagy a szűzies fehéret, ezekben a darabokban istennőnek érezheti magát. A test vonalait követő hosszú hálóing, vagy a meztelen vállakat szabadon hagyó, a testet sejtelmesen láttató, áttetsző baby doll is tökéletes választás.

Lényeges, hogy az esküvői sminkkel visszafogott és természetes hatást érjünk el. Ajánlatos korrektort használni, így el tudjuk tüntetni az esetleges bőrhibákat, pattanásokat vagy a szem alatti karikákat. Ezután jöhet az alapozó, mely nem szabad, hogy a bőrnél sötétebb árnyalatú legyen. Az alapozó azért fontos, mert egyenletes árnyalatúvá teszi a bőrt. Itt az arcvonal finom kiemelése a cél.

Következő lépés a szem hangsúlyozása. A hamvas, harsány színek használata a legelterjedtebb. Természetes hatás érhető el a barack, barna, bordó, rózsaszín színekkel. Ha különleges, tekintetet vonzó szemekre vágyunk, használjunk csillogó szemhéjfestéket vagy selyemport. Ha a felső szemhéjat húzzuk ki csillogó szemceruzával, tekintetünk ragyogó lesz. Ha az alsó szemhéjat hangsúlyozzuk ki, egészen a szempillák szélénél, szemünk optikailag világosabb lesz. Ne felejtsük el a szempillaspirált sem, amivel még igézőbbé varázsolhatjuk szemünket!

A száj esetében a fénylő ajkak a divatosak. Ennek eléréséhez használhatunk színezett vagy átlátszó szájfényt. Ha a rúzsokat szeretjük, az sem baj, hiszen az átlátszó szájfényeket rúzs fölé is kenhetjük. A rúzsválasztásnál legyünk tekintettel a csokor színére, ehhez igazítsuk! Ez azért fontos, mert csak a teljesen harmonikus, ruhához illő smink és kiegészítő képes a menyasszonyt a legszebbek közé emelni. Ha attól tartunk, hogy a rúzs a száj vonalán kívülre kerül, használjunk kontúrceruzát is. A kontúr színe a szájszínével megegyező legyen.

A sminkelés utolsó lépése a fixálás, hiszen a nagy napon sokáig talpon leszünk, és mindvégig olyannak kell lennünk, mint aki most lépett ki a szépségszalon ajtaján.

Illat a különleges alkalomra
Egy esküvőn nem kelt jó hatást, ha a menyasszony durva, fűszeres illatot választ, ez az illat üzleti tárgyalásra lehet tökéletes, hiszen határozottságot, erőt sugároz.

Az esküvő, vagyis a nagy pillanat hangulatához inkább egy tiszta, enyhe virágillat illik. Kedvesünk megbolondítására a vágyfokozó illatok, mint a vanília, s a fahéj alkalmasak. Ugyanakkor a legfontosabb, hogy mi magunk úgy érezzük, megtaláltuk saját illatunkat. Célszerű először a megadott alkalomhoz és saját egyéniségünkhöz illő parfümöket kipróbálni, és nem árt, ha nem az esküvő napja az első alkalom, amikor a kiválasztott parfümöt „viseljük". Előfordulhat, hogy a hatás nem az, amit elképzeltünk, ezért a nagy nap előtt néhány alkalommal teszteljük az illatot. Ha továbbra is tetszik, bátran használjuk a lagzi napján.

FOLYTATÁS JANUÁR 24-I LAPSZÁMUNKBÓL

[Arra kérem a kedves olvasót, hogy észrevételeit vagy kiegészítéseit legyen szíves a szerkesztőségbe juttatni. Köszönettel, A. L.]

Szamosfalva (folytatás).

A falu neve második tagjának régi írásbeli említésében lévő -u- és -w- (-falua, -falwa, 1345: Zamusfalua [szamusfalßa], 1366: Zamosffalwa [szamosfalâa], 1621: Zamos falua) arról tanúskodik, hogy annak idején a v fog-ajakhang (dentilabiális) még nem létezett a magyarban. Ehelyett rövid ajak-ajak (bilabiális) réshangot, ß-t ejtettek, amelyik rövid magánhangzónak hangzott. Eleinte ezt többnyire w-vel, később v-vel jelölték. De előfordult, hogy u-val. Így jegyezte le ezt az akkori íródeák. A v korábbi â előzményének létezésére a legjobb bizonyíték a románba átvett egyes magyar szavak alakulása. A románban mindig volt dentilabiális v, ha tehát a magyar eredetű szavak mai magyar v-je helyett a románban bilabiális hangra utaló hanghelyettesítést találunk, ez azt jelenti, hogy az átvétel idején a magyar hang még nem v volt. Néhány példa: Segesvár > Sighişoara, tolvaj > tuloaie, Szilvás > Siliuaş, város > oraş, avas > oaş stb. A ß a hangképzés helyének eltolódásával lett v. A változás a XII–XIII. században Nyugat-Magyarországon kezdődött és kelet felé terjedt, ahol, így Erdélyben, a XVI. században vagy még később következett be.

Neve, a Szamos folyónév és a birtokos személyragos falu főnév összetétele, a település helyére, a Szamos (Kis-Szamos) mellékére utal [FESZ II. 519.] (1332: sacerdos de Zomus; 1339: villa Zamus; 1345: Zamusfalua).

Szamosfalvi fürdő. Az Enyedi utca végén, a vasút mellett. Újabban a vasút jobb oldalán épült gépkocsiúton is elérhető. Az egykor a várostól keletre fekvő falut a középkorban, és sokáig azután is, nyugatról keletre kiterjedt tó fogta szinte félkörbe. Ennek helye ma is látszik, s a fürdőtelep és a vasút között megmaradt gát darabját csak mintegy hetven évvel ezelőtt hordták el. A tó sok százados nádrothadvány rétege tartalmazza az egykori tófenékbe ásott fürdőmedencék kénes vizét és iszapját, melyeket több sósforrás idevezetett vizének fölhasználásával, mintegy nyolcvan éve alakítottak áldásos gyógyfürdővé. Vize emésztőrendszeri betegségeket, vize és iszapja a reumatikus betegségeket gyógyítja.

Szamosfalvi híd. A Kálvin (Kollektivista, Colectiviştilor, Grigore Ignat) utca végén álló, a Szamos bal partjára vezető híd. Elsőként az 1957. évi várostérkép jelzi. Kezdetben a szamosfalvi határba vezető mezei út fahídja. A Szent György-hegyi (Munka) úton kiépült ipartelep az 1980-as évek elején szükségessé tette egy itteni vasbetonhíd építését. — Híd, Nagyhíd, Óhíd, Vereshíd, Vashíd, Borjúmáli híd, Rákóczi úti híd, Németek pallója, Erzsébet-híd, Árpád úti híd, Szeszgyár utcai híd, Szénavásár térre vezető híd, Irisz-telepre vezető híd, Hóhérok hídja, Cukorgyár utcai híd, Repülőhíd, Szamos, Kétvízközi vashíd (Kolozsmonostor), Monostor–Dónát-negyedi híd (Kolozsmonostor), Vasúti híd, Belényesi utcai híd (Szamosfalva).

Szamosfalvi országút. A Szamosfalván áthaladó út. — Szamosfalvi út.

Szamosfalvi református templom. A Köztársaság útja (Tr. Vuia) bal oldalán, a 81. szám alatt, a Kálvin (Colectiviştilor ’kollektivista’, Grigore Ignat) utca sarkán álló templom.

Miután a Habsburg-hatalom az 1550 és 1730 közötti református templomot a gyülekezettől elvette, évtizedekig magánházaknál tartották istentiszteleteiket. II. József türelmi rendeletét követően, 1788-ban, egy fedél alatt iskolával, lelkészi lakkal együtt, új templomot építettek. Később azonban, minthogy nem felelt meg rendeltetésének, lebontották. — Szamosfalvi római katolikus templom.

Muzsnay Miklós lelkipásztor idején, 1909 és 1913 között, a hívek adakozásából és külföldi adományokból a kolozsvári (Pata u. 36. szám alatti) Orbán és Deretei építkezési vállalkozók építették a mostani, négy fiatornyos tornyú templomot. 1913. október 26-án, nagy ünnepség keretében, dr. Kenessey Béla püspök szentelte föl. Azóta több ízben is helyreállították, legutóbb 1977-ben. Jelenleg 550 híve van az egyházközségnek [Hegedűs József nyugalmazott szamosfalvi református lelkész közlése].

A szamosfalvi egyházközséghez tartozik a kölesföldi és a szopori templom is [Hegedűs József nyugalmazott református lelkész közlése]. — Kölesföldi református templom, Szopori református templom.

Szamosfalvi római katolikus templom. A Köztársaság útja (Tr. Vuia) jobb oldalán, a Dobrudzsa utca sarkán álló templom. Az Árpád-házi királyok korából származik. Első írott emléke az 1332–37-i pápai tizedjegyzékben található. Ekkor papja a Jeruzsálem felszabadítására tervezett keresztes hadjárat céljaira jövedelemtizedet fizetett. Az első templom építtetői azok a közös eredetű ősi családok voltak, melyekből a Mikolák és a Gyerőffyek maradtak kegyurai a XVIII. század első felében történt kihalásukig. Közülük a Mikolák emelkedtek leghamarabb országos vezérállásba, s a XVI. század elejétől kétszáz évig erődített kastélyuk a templom közelében állt. Mikola László 1537-ben erdélyi alvajda és a székelyek alispánja volt.

Eredetileg félköríves ízlésű kis templomocska lehetett, de ez áldozatul esett a tatárjárásnak. E régi templomból valók azok a késő félköríves ízlésű ajtókeret-részletek, melyek a déli falban másodlagos elhelyezésben láthatók. XIII. századi emlék a félköríves diadalív, s annak látszik az a kő keresztelőkút is, mely több mint egy századdal ezelőtt Kolozsvárra, az akkori Erdélyi Múzeum Régiségtárába került. A szentélyt, Mikola László († 1742.IV.16.), az első nyomtatott erdélyi családtörténeti mű írója szerint 1530-ban boltozták újra. E kornak felel meg a szentély címeres boltzárókövének pajzs alakja is. A templomhajó csúcsíves ablakrózsái azonban az előző században készültek [Kelemen 109.].

A hitújítás idején, 1550-ben a gyülekezettel együtt református lett. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, a Habsburg-hatalom, a kolozsvári óvári, a Szent Mihály- és a Szentpéteri templomhoz hasonlóan, 1730-ban ezt is erőszakkal elvette és a római katolikus egyháznak adta [Hegedűs József nyugalmazott szamosfalvi református lelkész közlése]. — Szamosfalvi református templom.

Hajója 14,90 m, szentélye 7,30 m hosszú. A XX. század elején épült s a templomhoz nem illő, gyarló, falusi tornyával együtt 26,80 m hosszú, magassága 5,52 m, falvastagsága 1 m. A félkörös ízlésű diadalív falvastagsága 90 cm. A templom nyugati oromfala mögötti fedélrészén régebb egyszerű kis fa huszártorony állt. Külön érdekesség Mikola Lászlónak, a család utolsó férfi tagjának a templomhajó északi falába, a szószék közelébe falazott, lefordított címerű síremléke. E címer a család férfi ágának kihalását jelzi.

A Szent Erzsébet-főoltárkép Bergmann József német festőművész alkotása 1807-ből. A hagyomány szerint a kép modellje Jósintzy Erzsébet bárónő volt [Kelemen 109.].

A szamosfalvi római katolikus hívek száma jelenleg 50–60. A templomot 1989 óta a román görög katolikusokkal együtt használják [Hegedűs József nyugalmazott református lelkész közlése].

Szamosfalvi út. Szamosfalva főutcája. 1948 után a falu központjától a repülőtérig vezető része Köztársaság útja néven külön út lett. 1964-től mindkettő Traian Vuia. — Szamosfalvi országút, Republicii.

1940: Şoseaua la Someşeni (şosea n fn ’országút’) [Kvut]; 1941: Szamosfalvi út [Kvát41]; 1945: Szamosfalvi út; Şoseaua Someşenilor – Szamosfalvi út [Kvut]; 1964: Şoseaua Someş-enilor – Szamosfalvi út; Str. Traian Vuia.

Nevét Szamosfalvára, illetőleg Szamosfalván át vezető útként kapta.

Szent György utca. A falu központjában, a Köztársaság útja (Tr. Vuia) jobb oldalán nyíló harmadik, a mezőre vezető utca. Zsákutca. Se kialakulásának idejéről, se 1957 utáni alakulásáról nincs adatunk.

1957: Str. Sfîntu Gheorghe – Szent György utca (Sfîntu, Sfântu Gheorghe ‘Szent György’) [Kv 190., 200.]; 1964: Str. Sfîntu Gheorghe – Szent György utca; Str. Dobrogei (’Dobrudzsa’).

Nevét a helyhatóság adta.

Szép utca — Frumoasă.

Szopori református templom. Az 1900-as évek elején több györgyfalvi család telepedett le Szoporban. Az itteni sóskút vizét disznóöléskor használják a szamosfalviak és a hóstátiak. A szoporiak pénzért adták a sósvizet, s a pénzből megvásárolták az itteni földeket.

A templomot a szamosfalvi egyházközséghez tartozó 42 lelkes gyülekezet 1994-ben, Hegedűs József lelkész idején építette. Tornyában 1999-ben Marosvásárhelyt, német segítséggel öntött, 182 kg-os harangot helyeztek el [Hegedűs József nyugalmazott szamosfalvi református lelkész közlése].

Szopori-patak. Györgyfalva alatt, a falu északkeleti határában ered, a Borháncs mellett folyó, Szamosfalva keleti felében a Békás-patakba torkollik. — Békás-patak.

1870: Nagy szopori patak [JEv70.I.].

Tölgyesi utca — Suciu, Ioan.

Törcsvári utca — Sibiului.

Tractoriştilor — Cîmpului (utca).

Traian Vuia — Szamosfalvi út; Republicii (út).

Tudor Vladimirescu — Vladimirescu, Tudor (utca).

Tulgheşului — Suciu, Ioan (utca).

Turnu Roşu — Cotuţiu, căpitan (utca).

Turnu Severin (’Szörényvár’). Az Aviator Dârjan utcától a Ciocanului, a Băncilă, a Malom és a I. Ionescu de la Brad utca érintésével észak felé, a mezőre vezető utca. Az 1957. évi térképen név nélkül. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1968: Str. Turnu Severin [Cj68]; 2000: Str. Turnu Severin [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Ţepeş, Vlad [cépés]. A Köztársaság útja jobb oldalán, a jobbra kanyar utáni első, a T. Vladimirescu (Cornului) utcáig vezető utca. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1957: Str. Vlad Ţepeş utca [Kv 191., 201.]; 1964: Str. Vlad Ţepeş utca; Str. Vlad Ţepeş.

Nevét a helyhatóság adta.

Umbroasă (umbroasă n mn ’árnyas’). A Horea (O. Băncilă) utcából jobboldalt nyíló második utca második, bal oldali mellékutcája. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1957: Str. Umbroasă – Árnyas utca [Kv 182., 201.]; 1964: Str. Umbroasă – Árnyas utca; Str. Copacilor (copac h fn ’[élő]fa’).

Nevét a helyhatóság adta.

Ungureanu, Emanoil. A Szamosfalvi úton baloldalt nyíló, nyugat, a város felé vezető, a Szamosfalvi úttal párhuzamos utca. Az 1930-as évek vége felé kezdett kialakulni. P. Borteş 1937. évi térképén még nincs rajta.

1940: Str. Emanoil Ungureanu [Kvutjegyz 19.]; 1941: Vajdahunyad utca [Kvát41]; 1945: Vajdahunyad utca; Str. Hunedoarei – Vajdahunyad utca (Hunedoara ’Vajdahunyad’) [Kvut]; 1964: Str. Hunedoarei – Vajdahunyad utca; Str. Hunedoarei.

Nevét a helyhatóság adta.

Uzsoki utca — Braşovului.

Vasile Alecsandri — Alecsandri, V. (utca).

Vereckei út — Blajului.

Vidra utca. A Törcsvári (Sibiului) utca végén nyíló, az Uzsoki (Rodnei) utca végét érintve a Szamosig, az 1960-as évektől a holt Szamosig vezető utca. Első ízben az 1941-ben kiadott Kvát41 térképen látható. Más forrás szerint 1940 előtt Vidrei a neve [Kvut].

1940: Str. Vidrei [Kvut]; 1941: Vidra utca [Kvát41]; 1945: Vidra utca; Str. Vidrei – Vidra utca [Kvut]; 1964: Str. Vidrei – Vidra utca; Str. Vidrei.

Nevét a helyhatóság adta.

Vidrei — Vidra utca.

Vincetanya. Szamosfalvi határ és az ottani tanya. 1944-ben 68 lakosa volt [Hely944 621.].

Viteazul, Pintea — Pintea Viteazul (utca).

Vlad Ţepeş — Ţepeş, Vlad (utca).

Vladimirescu, Tudor. A Köztársaság útjától (Tr. Vuia) délre, a Vlad Ţepeş utca vége felé, délre nyíló utca. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1957: Str. Tudor Vladimirescu utca [Kv 191.]; 1964: Str. Tudor Vladimirescu utca; Str. Cornului (corn s fn ’szarv’).

Nevét a helyhatóság adta.

Vlahuţă. A Köztársaság útja (Tr. Vuia) jobb oldalán nyíló második utca. Eleinte rövid zsákutca. Később elérte a sporttelepet. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1957: Str. Vlahuţă utca [Kv 191.]; 1964: Str. Vlahuţă utca; Str. Barbu Lăutaru.

Nevét a helyhatóság adta.

Vöröstoronyi utca — Cotuţiu, căpitan.

Vuia, Traian — Szamosfalvi út; Republicii (út).

Zborului — Alecsandri, V. (utca).

Zorilor — Hajnal utca.

(Vége)

Január 26-án a Transilvania Filharmónia zenekarának hangversenyén az Amerikai Egyesült Államokból hazalátogató Sabin Păutza karmesterként és zeneszerzőként lépett a közönség elé. Amíg a műsor első felében a dzsessz-muzsikában és Reinecke Fuvolaversenyében az élet öröme, vidámsága tükröződött, addig a koncert második felében, Rahmanyinov Szimfonikus táncainak halál-gondolata drámai finálét eredményezett.

A hangversenyt S. Păutza Szerelmi történet című operájából két Közjáték indította. Az amerikai dzsessz-zenekarok hangulatát idéző fúvósokra és ütősökre összpontosított, szinkópált ritmusokra épített fülbemászó dallamok elnyerték a közönség tetszését.

S. Joplin Three Ragtimes című sorozata eredetileg zongorára íródott még a 20. század legelején. Păutza a darabok kamarazene-feldolgozására a Sting című amerikai filmben figyelt fel, akkor kapott kedvet a művek zenekari átírására. A The Entertainer, The Easy Winners és a Maple Leaf Rag ötletes hangszerelésben szólalt meg. Jó zene, ami a hét végére elfáradt emberre oázisként hat. A zenekar is szemmel láthatóan és füllel hallhatóan élvezettel játszotta a Joplin-Păutza darabokat. A három ragtime-ban a tuba végre többször szólalhatott meg, mint általában, és még tisztán is intonált! Az ütős részleg remekelt a dzsessz műfajában.

Carl Reinecke zenéje Mendelssohn- és Schumann-szerű. Habár ő maga nem játszott fuvolán, D-dúr Fuvolaversenye mégis népszerű a fuvolisták repertoárjában. Ezen az estén a versenyművet Liliana Cadar fiatal fuvolaművésznő szólaltatta meg, akire már főiskolás korában felfigyeltünk! Szólistaként, fiatal zeneakadémiai tanárként vagy éppen a filharmónia esetenkénti fuvolistájaként, mindig kiváló felkészültségről, igényességről, magabiztosságról tanúskodik.

A fuvolaverseny romantikusan nagy ívű kezdésében a fuvola az első pillanattól „mesélni" kezd, a zenekar pedig alátámasztja a mondanivalót. Liliana Cadar technikás, lendületesen-virtuóz szólamában nem esett romantikus túlzásokba, végig mértékletes maradt. Csak a koncert végeztével értesültem arról, hogy nem is a saját hangszerén játszott – az ő fuvolája elromlott a koncert előtti napon – ettől függetlenül, minden a helyén volt. Nemes hangja hol madárröptű, hol gyöngyöző patakot sejtetően, technikailag tökéletesen siklott, trillázott. A lassú tétel szépszomorúságú témája érzelmi feszültséget rejt. A fuvola- és cselló panaszos dialógusa ritka érzelmi pillanat. A zenekari kíséret drámaiságát a fuvola énekszerű melodikája enyhíti. Kürt- és klarinétszólóval indul a táncos karakterű, precíz ritmusú finálé.

A tételben rejlő szenvedélyt sajnos nem éreztem eléggé meggyőzőnek, mivel a fuvola szárnyalását a zenekar nem segítette kellőképpen. Liliana Cadar játékos könnyedségű virtuozitását, a hangszínek sziporkáját, technikai fölényét a ráadásként játszott Bozza Images című műben is megcsodálhattuk.

S. Păutza karmesterként leginkább a Rahmanyinov Szimfonikus táncaiban „bontakozott" ki. A három táncban a zenekart ki tudta emelni a sablonból, a rutinból, és együttes erővel közvetíteni tudták Rahmanyinov pszichologizáló zenéjét.

A Non allegro tempójelzésű első tánc hangszerelésén a zongoraszerűség érződik, amelyben a tömörség és az egyfajta komoly ludikus jelleg ötvöződik. Tudnivaló, hogy Rahmanyinov zseniális zongoraművész volt, így nem csoda az sem, hogy nem tudott ellenállni a vágynak, hogy a zenekarban az egyébként ritkán használt zongorát is „szóhoz" juttassa. Szlávos melankólia árad a témákból. Az oboa, klarinét, szaxofon és angolkürt egy őszi alkonyat hangulatát sugallja. Karakterváltozás bontja meg a bágyadtan hömpölygő zeneáradatot, és a pregnáns ritmikájú impozáns zenekari rész a kezdeti folyondár dallamokból szőtt kódaszerű fináléval zárul. „Szomorú keringőt" lejt a zenekar a második táncban. A tipikusan rahmanyinovi melodika sötétebb színeket ölt. A hegedű (Dorina Mangra) szívhez szóló üzenete, az oboa és angolkürt melankóliája a „könnyed" valse-tempo mögé a drámai vívódás fonalát vonja. A rezek tömören, tisztán szóltak. Rahmanyinov még a ritkábban szólózó brácsáknak is szánt némi főszerepet. Dallamukkal súlyosbodik a keringő komoran-szenvedélyes romantikája. Az utolsó tánc a legdrámaibb. Itt több karakter sorakozik egymás mellé. A lírai jellegűekben a tipikus rahmanyinovi harmóniák, a mozgalmasabb részekben az orosz népi ízek gyönyörködtetnek.

A Szimfonikus táncok Rahmanyinopv utolsó műve. Muzsikájából egy roppant érzékeny ember néz felénk, akiben a halál gondolata merül fel. Ezért építi be táncába a Dies irae középkori szekvenciát, ami különben több művében visszatérő gondolat.

„DIES IRAE – Félt volna az apokalipszis fenyegető rémétől? Ez a világsikerű művész a lelke mélyén tragikusan magányos, félelemmel eltelt ember lett volna? Talán azért is kereste zenéjében a vigasztalást, a megnyugvást, a szépségbe merülést? (Terényi Ede)

Budapesten tegnap kezdődött az egy héten át zajló 38. Magyar Filmszemle. A nemzeti filmseregszemle Magyarországon négy évtizedes múltra tekint vissza. 1965. november 10–14. között Pécsett került sor az I. Magyar Játékfilmszemlére, amelyet 1970-ig évente hasonló rendezvények követtek. Az 1970-es években gyakoriságuk háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól kezdődően ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak az 1991-es év jelentett kivételt.

A kezdetben kizárólag Pécsett tartott seregszemle megrendezésébe Budapest is bekapcsolódott, egy ideig a két város felváltva volt a házigazda, az 1980-as évek közepétől azonban a főváros vált a végleges helyszínné. 1989 óta Magyar Filmszemleként rendezik meg.

A közönség és a szakma élénk érdeklődése által kísért filmszemle nem csupán az éves filmtermés bemutatását szolgálta, hanem egyúttal megmérettetést is jelentett, bár hat alkalommal díjkiosztás nélkül ért véget. A filmeket kezdetben társadalmi és szakmai zsűri értékelte, s az előbbi ítéletei nem mindig estek egybe a szakmai megítéléssel. Az 1990-es évektől a bíráskodás egységessé vált, a díjakat kategóriánként (játékfilm, dokumentumfilm, kísérleti és kisjátékfilm, nem fikciós film) osztják ki.

A filmes szakma legrangosabb elismeréseként, a filmesek kezdeményezésére a Magyar Mozgókép Közalapítvány létrehozói (filmszakmai szervezetek és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) megalapították a Magyar Mozgókép Mestere-díjat, amelyet 2004-ben a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén adtak át először. A Magyar Mozgókép Mestere művészeti díjat Kossuth-díjas, 65. életévét betöltött rendezőknek vagy operatőröknek adományozzák, az idei díjazott Herskó János Kossuth- és Szabó István Oscar-díjas és Kossuth-díjas filmrendező.

A rendezvény tegnapi nyitónapján Máthé Erzsi színművészt, Fakan Balázs dramaturgot és Czigány Tamás dokumentumfilm-rendezőt életmű-díjjal tüntetik ki, s a nyitófilm Sándor Pál Noé bárkája című alkotása lesz. Az idei filmszemle több változást is hoz: a nagyjátékfilmek versenyében most először két fődíjat osztanak ki – külön jutalmazzák az év legjobb szerzői filmjét és az év legjobb műfaji filmjét, s a versenyprogramba kerüléshez a játékfilmes mezőnyben is bevezették az előzsűrit. További újdonság, hogy a filmszemlét ezentúl minden évben a magyar filmművészet egy már elhunyt, nemzetközileg is elismert, kiemelkedő alakjának ajánlják, az idei szemle Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező emléke előtt tiszteleg.

Unottan bámult ki a buszból, mint az összes többi emberrobot, aki ezen a zötyögő, koszos járgányon utazott. Ismerősén gondolkodott, aki épp kapcsolata (ha lehet annak nevezni) mélypontján tengődött. A lány ugyanis halálosan szerelmes volt egy Rómeóba, akit soha életében nem látott, csak fényképen. Interneten ismerkedtek meg, harmadik nap már szerelmet vallottak egymásnak. Szerelem volt első betűre. De mivel messze voltak egymástól, még soha nem találkoztak. Most a pasi bevallotta, hogy van már valakije. Ismerőse pedig, aki az eltelt idő alatt beleszeretett egy virtuális, elképzelt ideálba, kiborult, és apácának akar vonulni.

De nem ez volt az egyetlen fura történet már életében. Az emberek kipróbálják egymást, aztán ha nem felel meg „igényeiknek", akkor egyszerűen „dobják" a hőn szeretett párjukat. Így működik ez mostanság. Divatemberek vagyunk, cserélgetjük a partnereket, mint az alsóneműnket, széttaposva egymás érzelmeit, felborítva minden rendet, letiporva minden szépet, és törvényszerűt, amit az ember évszázadokig ápolt. A versekből SMS-eket gyártunk, futószalagról jönnek a kicsi piros szívecskék Kupidóval együtt. Bálint napból giccses „Valentines day" lett, a tavaszi hónapok elvesztették varázsukat.

Csak akkor tért magához, amikor valaki egy táskával oldalba lökte. Úgy szorította a kapaszkodót, mint akinek az élete függ attól a csőtől. Kinézett az ablakon, és az esős, sáros idő ellenére érzett valami vibrálást a város fölött. Leszállt a buszról. Virággal jöttek szembe vele. Egy ismeretlen férfi ajánlotta fel a csokrot. Az ő barátnője nem jött el a találkozóra, fogadja el a csokrot, hogy ne hervadjon el hiába. Gyanúsan mérte végig a férfit, gondolván, hogy jó kifogás sose rossz, aztán meglágyult, és boldogan elfogadta a csokrot, hiszen legnehezebb vizsgája volt ma. Már-már érezte, hogy most az egyszer kellemesen csalódott a világban, amikor a férfi ecsetelni kezdte, hogy ezért bizony ellenszolgáltatás jár. Megrémülve, dühbe gurulva rohant hazáig, aztán az ajtót becsapva maga mögött ezredikszer is megígérte magának, hogy még ad esélyt a sorsnak bebizonyítani, hogy nem ennyire elfajult a világ.

Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, akivel előfordul, hogy azon elmélkedik, miért is döntött pont Kolozsvár mellett. Mert egyetem van máshol is. Sőt a többi városban garantáltan nincs az én Erzsike nénim, ami talán nem is kár.

Erzsike néni újfent az őrületbe kergetett. Így kötöttem ki péntek este… az Aux Anges-ban. Nem voltam egyedül, mi tagadás, még leülni is alig sikeredett. Hangos zene, sok ember – és sokak álarcban. Közben meg húzza a Szászcsávás Gypsy Band. Az egyik lelkes bácsi azt mesélte egy asztallal arrább, hogy egy páran hiányoznak az eredeti felállásból – bár igencsak szép számban érkeztek ennek ellenére is, mert nem csak az apukák, hanem az unokák is eljöttek. Az utóbbiaknak legalább a fele Alin névre hallgat, és nagyon húzza, nos, azt a hangszert, ami épp a kezében van. A legszebben a Vén Kránczi verbunkját („S’ de gyertek fiuk, mennyünk a kocsmábaaaa…"), amit már az egész kocsma énekel. Aki kihagyta, bánhatja.

Elég későre értem vissza az angyaloktól az ördöghöz: Erzsike nénihez. Azon gondolkoztam, hogy elköltözöm. Szászcsávásra.

A 9. TDK-t május 11–13. között szervezik. A konferencia nemcsak a kihívásról, erdélyi és határon túli magyar diákok tudományos munkáinak versenyéről, hanem ismerkedésről, szórakozásról, tapasztalatszerzésről és tapasztalatcseréről szól. Tehát aki összekötni kívánja a kellemest a hasznossal, az csatlakozzon a TDK alkalmával tartott rendezvénysorozaton a versenyzők táborához vagy a hallgatósághoz.

Jelentkezési feltételek:

A konferencián bemutatott dolgozatok az építőmérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, automatizálás, számítástechnika, alkalmazott informatika, elektronika, híradástechnika és elektrotechnika szakosztályokat érintik.

A pontosan kitöltött jelentkezési lapot a dolgozat kivonatával együtt a címre kell visszaküldeni április 23-ig. A magyar és angol nyelvű kivonatnak 1000–1500 karakter hosszúságúnak kell lennie. A kötelezően magyar nyelven megírt, 6–20 A4-es oldal terjedelmű dolgozatot elektronikus formátumban és postán egyaránt el kell küldeni május 6-ig a muszakietdk@yahoo.com e-mail címre és a Temesvári Magyar Diákszövetség címére 300577 Timişoara, jud. Timis, Str. Diana nr. 9A/10.

Információk is ugyanezen a címen igényelhetők.

A Széchenyi téri piac és környékének fejlődése úgy tűnik, a Mărăşti téri piac forgatókönyvét követi, jóval nagyobb léptékben. Ennek mozgatórugója természetesen a már jól ismert maximális haszon minimális felületen stratégia, ami előbb-utóbb zsúfolással – jár először vízszintes majd függőleges irányban. Balkáni rendetlenség uralkodik úgy a piacon, mint az épített környezet szintjén is. Hiányzik egy átfogó, következetes rendezési, fejlődési terv erre a területre, hiszen, ha ez létezne, hogyan engedélyezték volna egy ilyen, minden szempontból oda nem illő, otromba épület (szálloda) hozzáragasztását a piac épületéhez? (Persze lehet, hogy hülye a kérdés, hiszen mi az, amit nálunk nem lehet elkövetni?)

Épülget a várva-várt parkolóház is, amely egy csapásra megoldja majd a környék problémáit – feltéve ha a gépkocsivezetőket is meg lehet majd valamivel győzni, hogy ne a célpontjuk közvetlen bejárata előtt, a járdára parkolva hagyják autójukat. Sajnos egy hatemeletes komplexumra számíthatunk, amely jócskán megnöveli a beépítettségi mutatót. Mi miért nem tudjuk a város ezen létfontosságú építményeit a földbe, közterek, forgalmi csomópontok alá rejteni, ahogyan mások is csinálják? A piacnak is jobb lesz majd egy parkolóház földszintjén működnie kellő természetes világítás és szellőzés hiányában, valahogy úgy, mint, ahogy Mărăşti téri bazárnál történik? Ezt már nem lehet a pénzhiányra fogni...

Az Országos Magyar Diákszövetség január 23-i, sajtótájékoztatóján mutatta be a Szakleírások 2007 – szakok a romániai felsőoktatásban című tájékoztató füzetét. Az első kiadás még 2004-ben jelent meg, célja, hogy segítséget nyújtson a középiskolás diákoknak a pályaorientáció terén, elsősorban a magyar nyelven is elérhető szakokra fektetve a hangsúlyt. Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnökének elmondása szerint hiánypótló munkáról van szó, hiszen tapasztalatai alapján a fiatalok nem rendelkeznek kellő mértékű információval a továbbtanulási lehetőségek terén.

A kiadvány terjesztési körútját egy szociológiai felméréssel kötötték egybe. Ennek során egy 1200-as mintára alapozva vizsgálják az érettségi előtt álló diákok tájékozottságát. A felmérés eredményeit márciusra véglegesítik, amikor majd a különböző tanintézmények is igényelhetik ezt. Előzetesen elmondható azonban, hogy a célcsoport nagy része szeretne továbbtanulni, és az országban szeretné folytatni tanulmányait.

A tájékoztató füzet 2000 példányban jelent meg, és Pósa Tibornak, az OMDSZ elnökének elmondása szerint egyedi az országban. Adatai a Hivatalos Közlöny 2006. szeptember 11-i számában közölt szaklistára támaszkodnak, a szakokra vonatkozóan pedig a következő információkat tartalmazzák: a képzési ág neve, a képzési ágon belül található szakok neve, a szak általános bemutatója, alaptantárgyak, választható tantárgyak, valamint kiderül, mely egyetemeken hallgatható az illető szak.

A felsoroltak alapján kitűnik: a kiadvány széles körű informálásra törekszik, fellapozva azonban észrevehetjük, hogy célkitűzését nem teljes mértékben éri el. Bizonyos szakok esetében a fenti információ-lista meglehetősen leszűkül, és csak azon egyetem említésére korlátozódik, ahol az illető szak tanulható. A szakok jellemzése közvetlen, néhol már szubjektivitásnak is teret engedő hangnemben íródott, ennek eredménye a helyenkénti idealisztikus leírás. A kiadványban fellelhetők bizonyos hiányosságok, esetenként akár pontatlanságok is. Nem tér ki például arra, hogy mely szakok esetében van felvételi vizsga, ami lényeges információnak számíthat egy végzős diák számára. Egyes szakokat csak úgy mellesleg megemlít anélkül, hogy bármilyen további leírást adna róluk, vagy csak egy másik szak keretén belül hivatkozik rá néhány mondatban. Ezért ha e könyv alapján kellene pályát választanom, valószínűleg nem a jelenlegi szakon tanulnék (Kommunikáció és PR). Már csak azért nem, mert nem tudnám, hogy mit foglal magába.

Következtetésként megállapítható, hogy a Szakleírások 2007 a végzős diákok tájékoztatása szempontjából kiindulópontnak megfelel. Általános képet nyújt a romániai felsőoktatásban tanulható szakokról. Hasznos, hogy helyenként az illető szakon tanuló diákok tapasztalatait is olvashatjuk, azonban a legtöbb esetben bővebb információ is szükséges. Ezt viszont már máshonnan kell beszerezni.

FOLYTATÁS LAPUNK 24-I SZÁMÁBÓL

Napóleontól a Hétszigeti Államig
A velencei uralomnak Napóleon vetett véget azzal, hogy 1797-ben elfoglalta Velencét. A korfuiak felszabadítókként üdvözölték a partra szálló katonákat. De rövidesen elegük lett az önkényeskedő katonák uralmából, a megnövelt adóterhekből. A török-orosz szövetség egy év múlva megsemmisíti a francia flottát, s uralma alá vonja a Jón-szigeteket. A franciák csak négy hónapi ostrom után adják fel Korfut. Létrehozzák a Hétszigeti Államot Korfu fővárossal. Az oroszok egyik első tette, hogy visszaállítják a görögkeleti érsekséget. A törököknek adót fizető új állam egyik minisztere, majd konstantinápolyi képviselője a korfui születésű Joanisz Kapodisztriasz (1776–1831), a későbbi Nagygörögország tragikus sorsú első kormányzója. A sziget 1807-ben a tilsiti szerződés értelmében újra francia provincia lesz. Az ezután következő hétesztendős időszak szebb emlékeket hagy maga után: a franciák támogatják a mezőgazdaságot (krumpli- és paradicsomtermesztés bevezetése), tervszerűen fejlesztik a fővárost, támogatják a magasabb fokú oktatást. Napóleon bukását követően 1814-ben a britek szállnak partra a szigeten.

Szabad ország, brit gyarmat
A Jón-szigeteki Egyesült Államokat a bécsi kongresszus és a párizsi béke is szabad országként ismeri el – brit protektorátus alatt. Rendre kiderül, hogy a brit főkormányzó lesz a sziget teljhatalmú vezetője, s itt is a jól bevált gyarmati rendszert léptetik életbe. Kétségtelenül rendszerességet, ésszerű intézkedéseket jelentett ez. 1817-ben a görögöt ismerik el hivatalos nyelvnek, s 1824-ben megalapítják az első görög egyetemet, a Jón Akadémiát. Kiépítik a főváros vízvezetékét, az egész szigetet sűrű úthálózattal látják el. A katonai építkezések mellett a tervszerű városrendezésre is gondolnak. Mikor 1864-ben az angolok támogatta dán királyfit I. György néven Görögország királyává választják, a britek a Jón-szigeteket átengedik Görögországnak. Ezzel Korfu egyesülhet az anyaországgal. Persze a két világháborút Korfu is megszenvedte. Az elsőben volt itt brit és francia haditámaszpont, s itt szerveződött újjá a szerb hadsereg, mely aztán megteremtette a későbbi Jugoszlávia magvát. 1940-ben az olaszok, 1943-ban a németek bombázták és szállták meg a szigetet. Ez utóbbiak elhurcolták a főváros zsidó lakosságát.

Korfu ma is Görögország legnyugatibb része, s itt keveredik leginkább a dél- és nyugat-európai kultúra a bizánci görögkeletivel. A XIX. század közepéig, Athén felemelkedéséig itt folyt a legmagasabb szintű görög művelődési élet, itt volt a legnagyobb az iskolázottság. Mára már az alig 65 km hosszú sziget a maga 585 km² területével, százezer lakosával provinciális helyzetbe került, de átvette a turizmus terén a vezető szerepet. A görög szigetvilágból csak Rodosznak van hasonló idegenforgalma.

Császár széke
A szigeten autóval nincsenek távolságok. Az ilyenkor gyér forgalmú főutakon igen jól lehet haladni, a mellékutak keskenyebbek, kanyargósabbak. Ezeken mindig figyelni kell az esetleg szembe jövő járműre, mert gyakran egészen ki kell húzni az út szélére, hogy két autó elférjen. Szélesebb kocsi esetében valamelyiknek hátrálnia kell a legközelebbi kiöblösödésig. A reggeli csillogó napsütésben kissé délnek indulunk egy csendesebb úton. Rövidesen Pelekasz hegyi faluban jelzés mutatja a „Császár széke" felé az utat, fel is kanyargunk a szerpentinen: parkosított hegytetőre érünk. Szálloda és étterem itt is. De egy kis kapun átkelve megleljük az ösvényt a sziget egyik legjobb kilátóhelyéhez. A sziklás csúcsot kiépítették korláttal szegélyezett kilátóvá. A hagyomány szerint II. Vilmos német császár szeretett innen nézelődni. A látvány valóban lenyűgöző: keskeny sziget mindkét oldalán a tenger kéklik, keletre egy mélyebb síkság, melyen autóút kanyarog, azon túl pedig a főváros házrengetege. Távolabb az albán szárazföld hóval borított hegyei. Szinte mesebeli táj. Végtelen csend, sehol egy ember. Bár tél volna, minden élénkzöld, az egyre forróbb napsütés feledteti a reggeli fagyot.

Erzsébet királyné Achilleion-palotája
Néhány falun átautózva gyorsan közeledünk a sziget leghíresebb helyéhez, az Achilleion-palotához. Egy kaptató után egyszerre több bolgár rendszámú autóbusz, számos kiskocsi övezi az út mindkét oldalát, egy díszes, rácsos kocsikapu előtt turistatömeg, tehát megérkeztünk. Ilyenkor sor nélkül is jegyhez jutunk, s máris a palota előtt állunk. A háromszintes klasszicizáló palota lenyűgöző hatású. Számunkra különösen érdekessé teszi, hogy Erzsébet királyné, Ferenc József hitvese építtette magának 1890–1891-ben. A korfui osztrák konzul hívta fel a gyakran ide látogató királyné figyelmét erre a magaslati helyre. A terveket Raffaele Carito nápolyi olasz építész dolgozta ki a pompeji romok stílusából ihletődve. Az épület homlokzatát hatalmas erkélyek tagolják a földszinten dór, az első emeleten jón oszlopokkal alátámasztva. Szinte minden korlátsarkon, de a környező lépcsők mellvédjén, a gruppok közepén is görög mitológiai tárgyú szobrok. Egyesek ókori művek másolatai, mások csak azokból ihletődött alkotások. Maga a királyné adta palotájának a görög hős, Akhilleusz nevét. Az épület mögötti kert legszebb szobra is a haldokló Akhilleuszt ábrázolja, amint megpróbálja kihúzni sarkából a végzetes nyílvesszőt. Ez is, mint a legtöbb alkotás, német mester munkája. A legfelső szinten oszlopsor övezte tetőterasz kápráztatja el a nézelődőt: minden oszlop előtt egy-egy egész alakos szobor, a megfelelő falszakaszon pedig egy-egy mellszobor. A görög hírességek mellett itt Shakespeare és Byron ábrázolása is megtekinthető. A királyné nem sokáig élvezhette a szigeten kialakított földi paradicsomát, hisz 1898-ban merénylet áldozata lett. A palotát 1908-ban II. Vilmos német császár vásárolta meg. 1914-ig töltötte itt nyarait. Jeles államférfiak látogatták meg e palotában. A helyiségek egy részét saját ízlése szerint rendezte be. A palota mögötti magaslati kertet egy 8 méter magas „Győzedelmes Akhilleusz"-szoborral gazdagította, ez is német művész alkotása. A művészettörténészek ennek, de több márványszobornak az értékét is vitatják, s az egész épületegyüttest túldíszítettnek vélik.

A szoborpark korlátja mellől a csillogó napsütésben keletre és nyugatra is kibontakozik a mediterrán táj, melyet a távoli havas hegycsúcsok koronáznak meg a keleti horizonton. Az épületnek csak a földszintje látogatható, itt Erzsébet és Vilmos bútoraiból, személyes tárgyaiból van néhány szoba berendezve, számos fénykép, festmény örökíti meg a két híres személyiség életének főbb mozzanatait, s főleg itteni pillanatait. Megkapó a freskókkal díszített előcsarnok és lépcsőház, s az innen nyíló kis udvari kápolna. Az épület most a görög állam tulajdona, felsőbb szintjein sokáig kaszinó működött, most állami reprezentációs célokra használják őket, tágas gyűléstermet is kialakítottak. 1994-ben részben itt zajlott az Európai Unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozója, 2003-ban pedig a mezőgazdasági miniszterek tartották itt értekezletüket.

A bevehetetlen főváros
A mesebelinek tűnő palotát elhagyva a legrövidebb úton a 15 km-re lévő Korfu városba hajtunk. Ez a sziget egyetlen nagyobb városa, 40 ezer lakója a sziget lakosságának közel 40%-át teszi ki. Itt található a legtöbb látnivaló: erődítmények, épületek, múzeumok, templomok, szobrok, emlékművek. Bár az év utolsó napjának a delét is elharangozták, szinte lehetetlen egy autónyi parkolóhelyet találni.

A helység a sziget közepe táján kelet felé a tengerbe nyúló félszigeten fekszik. A félsziget végén egy sziklás, magas kétpúpú nyúlvány biztosít jó menedékhelyet. Az ókori főváros nem itt volt, hanem délebbre, a mai Paleopólisz nevű városrészben, de azt a gótok a 6. század közepén elpusztították. Azután kezdődött meg a félsziget nyúlványán az első védelmi építkezés, s itt volt a „város" a velencei időkig. A 15. századtól kezdve aztán kiépítették a kéttornyú erődöt erre a sziklás nyúlványra, vizesárokkal elkülönítették a félszigettől. A lakosság rendre kiszorult innen, s a félszigetet népesítette be. Az ott kialakult új települést, a polgári várost az 1571-es török ostrom után négykapus városfallal övezték. A sziklára épített erőd és a polgári város között elég tekintélyes zöld övezetet hagytak, hogy az esetleg a szárazföld felől közeledő ellenséget ágyúval lőhessék. A 17. században a városfalakon túl, a sziget belseje felé még egy hatalmas új erődöt is emeltek a velenceiek. Így tették bevehetetlenné a szigetnek ezt a sarkát. Persze, a mai főváros jócskán túlnőtte az egykori falak határolta területet, a városi védőfalakból ma már alig maradt néhány töredék.

Folytatjuk

A családi veszekedés kellős közepén a kiborult asszony dühösen felkiált:
– Mit gondolsz, hol lennétek ti, férfiak nélkülünk, nők nélkül?
– Pontosan tudom, drágám – feleli nyugodtan a férj. – Még mindig a Paradicsomban!

A gazdagokból lesznek-e fösvények, vagy a fösvényekből gazdagok? Ez a kérdés motoszkált bennem annak a nevetséges jelenetnek a láttán, amikor a Világbank elnöke egy mecsetlátogatás alkalmával cipőjét lehúzva ott állt az őt kísérők között talpig... lyukas zokniban. Lehet, hogy hirtelen változott a látogatás programja, és már nem tudott hazaszaladni más zokniért, viszont a közeli bazárban nem tudott újat vásárolni, hiszen még a család ajándékára is a testőrétől kért kölcsön. Így aztán szégyen ide vagy oda, maradt a két nagylábujja pucéron. Valószínű, a családja túl gazdag ahhoz, hogy zoknit stoppoltassanak a szobalánnyal, viszont a még csak a lábujjaknál kiszakadtat sajnálják eldobni. Megvárják, amíg a sarkánál is kilyukad. Sajnálom ezeket a szegény gazdagokat, hiszen állandó dilemmában kell éljenek: melyik zokni marad, melyik repül a szemeteskukába? De túl a viccelődésen, talán ez a kis szatirikus jelenet is bizonyíték arra: inkább a gazdagság tesz fösvénnyé. Mert ugye, a jótékonysági adakozásoknál is általában a kispénzűek állnak az első sorban.

Egy bârladi nő az első román vasúti állomástulajdonos. A galaci területi CFR-igazgatóság 93 objektumot bocsátott árverésre, köztük 14 állomásépületet, és egyikük, a Docăneasa településbeli lelt új gazdára. A tulajdonos 22000 lejért kapta meg az ingatlant, amellyel kapcsolatban még nincsenek tervei, de boldog, mert régi álma teljesült. Feltett szándéka, hogy hasonló módon megszerez egyet a jászvásári területi CFR-igazgatóság állomásai közül is.

Az elárverezett épület lerobbant, elhagyatott állapotban van, de könnyen átalakítható lakóépületté. Azon a bizonyos árverésen különben a CFR telekjei iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, amelyekért a kikiáltási ár 5–6-szorosát sikerült kasszirozni.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25., Victor Babeş 33/A és Magyar/22. Dec. 1989 u. 137. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai (január 31., szerda)

1 euró = 3,4104 lej, 1 USD = 2,6318 lej, 100 magyar forint = 1,3189 lej.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Véres gyémánt – amerikai. – Vetítés: 14, 17, 20, 23.

GYŐZELEM – Apocalypto – amerikai. – Vetítés: 13, 16, 19, 22.

MŰVÉSZ – Kebab kapcsolat – német. – Vetítés: 14.30, 17, 19.30, 22.

DÉS

MŰVÉSZ – Holiday – amerikai. – Vetítés: 17, 19.15; péntek, szombat, vasárnap 21.30 órától is, kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Eragon – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel: 17.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – A Tégla – amerikai. – Vetítés: 17, 19.30; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17 órától.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, január 31-én, szerdán este 8 órakor: Szophoklész: Oidipusz király – stúdióelőadás. Rendező. Mihai Măniuţiu. – CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Február 2-án, pénteken este 8 órakor: Visky András: Hosszú Péntek – stúdióelőadás. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK.

Február 3-án, szombaton este 8 órakor: Nathalie Sarraute: Egy Igenért vagy egy Nemért - stúdióelőadás. Rendező: Patrick Le Mauff.

FILOLÓGIA (Horea u. 31.)

Január 31-én, szerdán és február 1-jén, csütörtökön este 7 órától a Radu Stanca teremben: Kabaré – a végzős színihallgatók előadása. Rendező: Szilágyi-Palkó Csaba.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Február 3-án, szombaton este 7 órakor: Gogol: Egy őrült naplója. Rendező: Anton Tauf.

EUPHORION STÚDIÓ

Ma, január 31-én, szerdán este 7 órakor: Irene Welsh: Transpotting.

MAGYAR OPERA

Február 1-jén, csütörtökön este fél 7 órakor: Verdi: Falstaff. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Kincses Elemér.

ROMÁN OPERA

Ma, január 31-én, szerdán este 7 órakor: Puccini: Bohémélet. Vezényel: Horváth József. Rendező: Emil Strugaru.

BÁNFFY-PALOTA

Ma, január 31-én, szerdán du. fél 5 órakor a Művészeti Múzeum Tonitza termében: Georgiana Fodor zongoraestje. Műsoron: Bach-, Beethoven-, Chopin- és Skriabin-művek.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Február 2-án, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Gheorghe Victor Dumănescu. Közreműködik: Ionel Pantea.

Magyarországra, a határtól 150 km-re gyakorlott szakácsot, felszolgálót felveszünk. Szállást biztosítunk. Bérezés: havi 100 000-150 000 Ft. Érdeklődni a 0036-56-446090, 0036-20-9423428 telefonon, illetve mailben: lehet. (M)

Építkezési cég kőműveseket, festőket, ácsokat és vasbeton szerelőket alkalmaz. Telefon. 0722-364300. (0005)

Két másfélhónapos kiskutya (fehér-fekete) sürgősen szerető gazdit keresnek. Telefon: 0745-099832 vagy 0742-977801.

Öthónapos német-juhász keverék, illetve kölyök- és felnőttkutyák szerető gazdát keresnek. Telefon: 0745-099832.

A Kolozsvári CFR gyerekcsapata, az 1995-ben született korosztályos együttes megnyerte a második alkalommal kiírt Vasile Moldovan Emlékversenyt. A besztercei vetélkedőn 16 csapat vett részt. A versenyt Viorel Moldovan egykori válogatott édesapja emlékére rendezik. A Simion Baciu edzette kolozsváriak a csoportmérkőzések során 4–1-re nyertek a Máramarosszigeti Tisza és 4–0 arányban a Târgoviştei Kinder ellenében, és 6–1-re elgázolták a Vasile Moldovan Futballiskola fiataljait. A döntőben Cătălin Flonta találatával 1–0-ra gyűrték le a favoritnak számító Besztercei Sportingot, és elhódították a trófeát.

A különdíjak többsége is a kolozsváriak birtokába jutott. Így például a legjobb játékosnak a 6 gólt szerző Ionuţ Ţârleát, legjobb kapusnak Dragoş Ciotot kiálltották ki.

A felnőtt csapat utolsó antalyai előkészületi mérkőzésén Ázsia bajnokát a dél-koreai Jeonbok Hyunday-jal mérkőzött, és Semedo (17. perc), Frunză (38. perc) és Coroian (57. perc) találataival 3–1 arányban győzött.

A dél-koreaiak az utolsó percekben 11-esből szépítettek.

Cristiano Bergodi a következő kezdőtizenegynek szavazott bizalmat: Ţurcaş – Tony, Jula, Sousa, Panin – Minteuan, Oliveira, Coroian – Semedo, Frunză, Surdu; csereként még lehetőséghez jutott: Toma és Cadu (a szünetben Tony és Sousa helyett), Dan Florin és Dani (a 60. perctől Minteuan és Coroian helyett), valamint Deac (a 80. perctől Surdu helyett). Az összecsapás végére viharossá vált az idő,

A vasutasok számára következik a ciprusi portya.

Harmadik mérkőzésén nem sikerült győzni a másodosztály sereghajtójának, a Dési Egyesülésnek. Az előkészületi találkozók során előbb 14–0-ra verték a szamosújváriakat és 2–0-ra nyertek a Tordai Aranyos FC ellen, most viszont csak döntetlenre futotta a Szilágy megyei bajnokságban szereplő Zilahi FC ellenében. Igaz, Dorel Mureşan edző inkább a taktikai változatok kivitelezésére fektette a hangsúlyt, nem kevesebb mint 20 játékos is pályára lépett a mérkőzés során. A csapat játékán meglátszott a gólzsák Zelencz Tibor hiánya, aki még nem gyógyult meg a sérüléséből. Szerdán a Szatmárnémeti Szamos a következő ellenfele a CFR szatellitegyüttesének.

Az együttesnél kapuscsere történt: Curileac korábban átigazolt, Ştef is fél lábbal már a B-ligás gyulafehérvári egyesületnél van, így a CFR vezetői átküldték a Nagybányai FC-től szerződtetett Botát.

Az új év első napjaiban Ioan Tătăran heti két-két edzést tartott csapatával, aztán január 27-től borszéki edzőtáborozásra ment a fiúkkal. A táborból február 2-án térnek vissza, 5-én találkoznak ismét és 6-án elvégzik az orvosi vizitet. Ezután következnek az edzőmérkőzések, az első a Gyulafehérvári Egyesülés ellen.

A másodosztályú csapat keretéből hiányzik a műtéten átesett Şagău és a más csapathoz távozott Fekete kapus. Négy új játékos érkezett, két fiatal a Kolozsvári U FC-től (Chiorea és Şerban), másik kettő pedig a Besztercei Glóriától (Târcă és Gavrilescu).

Edzőcsere a C-liga éllovasánál, a Tordai Aranyos FC-nél: Alexandru Nistort a temesvári Leonida Nedelcu váltotta fel a kispadon. A játékosok a tordai sósfürdőben táboroznak, naponta kétszer kivonulnak a pályára. Újdonság a Marosújvárról leszerződött, Bukaresti Rapidot és Gyulafehérvári Egyesülést is megjárt kolozsvári Ovidiu Maier leigazolása, az U FC egykori veterán középpályásnak szereplését nagy reményekkel várják Tordán.

Az UEFA felvette soraiba a tavaly önállóvá vált Montenegrót, ezzel a szervezet tagországainak száma 53-ra nőtt. Gibraltár kérelmét ugyanakkor elutasították a düsseldorfi kongresszuson.

(16. oldal)

Az ausztrál nyílt bajnokságon döntőig jutott chilei Fernando Gonzalez négy helyet javított legutóbbi pozícióján, így már az ötödik a férfi teniszezők hagyományos világranglistáján.

A rangsort továbbra is a melbourne-i címét szettveszteség nélkül megvédő svájci Roger Federer vezeti óriási fölénnyel.

Az év első Grand Slam tornája Andy Roddick számára is előrelépést hozott, hiszen az elődöntőben Federerrel szemben alulmaradó amerikai a hetedik helyről a negyedikre ugrott.

A hagyományos világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 8120 pont, 2. (2.) Rafael Nadal (spanyol) 4775, 3. (3.) Nyikoláj Davigyenko (orosz) 2825, 4. (7.) Andy Roddick (amerikai) 2715, 5. (9.) Fernando Gonzalez (chilei) 2710, 6. (5.) James Blake (amerikai) 2605, 7. (6.) Tommy Robredo (spanyol) 2555, 8. (4.) Ivan Ljubicsics (horvát) 2325, 9. (12.) Tommy Haas (német) 2155, 10. (10.) Mario Ancsics (horvát) 2075, ..., 121. (111.) ANDREI PAVEL 359, ..., 547. (548.) BARDÓCKY KORNÉL 45.

Az ATP Race élmezőnye: 1. Federer 200 pont, 2. Gonzalez 140, 3. Haas és Roddick 90–90, 5. Davigyenko 75, 6. Robredo 74, 7. Blake, Novak Djokovics (szerb), David Ferrer (spanyol), Mardy Fish (amerikai), Andy Murray (brit) és Nadal 65–65, ..., 117. VICTOR HĂNESCU 1.

*

Az Australian Openen aratott győzelmének köszönhetően a 81. helyről a 14-re lépett előre az amerikai Serena Williams a női teniszezők világranglistáján. A rangsornak hétfőtől új éllovasa van az eddig második orosz Marija Sarapova személyében, aki csak a döntőben kapott ki Melbourne-ben.

A magyarok közül változatlanul Czink Melinda áll a leg- előkelőbb pozícióban: ismét bejutott a legjobb 100 közé, a 97. helyen áll.

A romániai versenyzők közül a legjobb, Gallovits Edina egy helyet előre lépett, és már a 107. a rangsorban.

A női világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (2.) Marija Sarapova (orosz) 3918 pont, 2. (1.) Justine Henin-Hardenne (belga) 3311, 3. (3.) Amélie Mauresmo (francia) 2900, 4. (5.) Kim Clijsters (belga) 2577, 5. (4.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 2554, 6. (7.) Martina Hingis (svájci) 2139, 7. (6.) Nagyezsda Petrova (orosz) 2057, 8. (8.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 2013, 9. (12.) Nicole Vaidisová (cseh) 1782, 10. (11.) Jelena Jankovics (szerb) 1558, ..., 97. (118.) CZINK MELINDA 289,50, ..., 107. (108.) GALLO-VITS EDINA 276.

Több mint 100 fás sikert aratott az Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR az osztrák ESV Leoben ellenében a Marosvásárhelyen rendezett visszavágó mérkőzésen. Már Ausztriában is győzött a Kolozs megyei együttes, most 3286–3184 fa (egyéniben: 5–1) arányban diadalmaskodott. A siker már az első négy páros után kialakult. Érdekesség, hogy a Ioan Figlea–Armin Stocker párharcban az osztrák versenyző több fát ért el ugyan, de a négy pálya közül háromban Figlea diadalmaskodott, így övé lett az egyéni győzelem. Az összecsapás legjobbja a mérkőzés napján éppen a 45. születésnapját ünneplő Dumitru Beşe volt 606 fával. A találkozó kezdését egyébként félórával elhalasztották, mert az osztrákok autóbusza Marosludas előtt elromlott.

A következő körben a Sod-ronyipar-CFR a horvátországi Zadarban játszik a helyi KK-val.

Floyd Landisnak a remélt kétmillió helyett csak 150 ezer dollárt sikerült összegyűjtenie ügyvédi költségekre. A Tour de France-győztes, doppingolással vádolt amerikai kerékpárosnak eddig 350 ezerbe került a jogi eljárás. A 31 éves versenyző élménybeszámolókon vett részt országszerte, autogrammokat osztogatott és amatőr kerekeseknek tartott edzőtábort. Szóvivője, Michael Henson szerint azonban mindössze 150 ezret sikerült összeszednie.

Landis szervezetében a tavalyi francia körverseny 17. szakasza után elvégzett doppingvizsgálat során az anabolikus szteroidok közé tartozó tesztoszteront találtak. Az eredményt a B-próba is megerősítette. Landis szerint a vizsgálatok során több szabálytalanság is történt.

Nem lesz újabb csata a sakkvilágbajnoki címért az ex-első bolgár Veszelin Topalov és a jelenlegi világbajnok orosz Vlagyimir Kramnyik között.

Ezt a sportág nemzetközi szövetségének (FIDE) kalmük elnöke, Kirszan Iljumzsinov közölte Szófiában. Az orosz hírügynökség bolgár forrásokra hivatkozva idézte Iljumzsinovtól azt, hogy „a FIDE nem vállalhatja magára a revánsmeccs megrendezésének felelősségét".

A FIDE-elnök a szövetség elnöki tanácsának antalyai ülése után nyilatkozott ekként, olyan előírásokra hivatkozva, amelyek szerint egy efféle párosmérkőzést legkésőbb hat hónappal az újabb világbajnoki ciklus kezdete előtt le kell bonyolítani, márpedig erre már nincs mód. Az új szakasz ugyanis szeptember 11-én indul Mexikóban, vagyis a Kramnyik–Topalov visszavágót legkésőbb február 11-én meg kellene kezdeni, amely azonban – szögezte le Iljumzsinov – teljességgel kizárt.