Az Erdélyi IV. Hadtest minél sűrgősebben átadná a helyi és megyei hatóságoknak azokat a kaszárnyákat, amelyekre már nincs szüksége. Ioan Ciupei parancsok szerint a katonaság átszervezésével több olyan épület szabadul fel, amelyekre a katonaságnak nincs szüksége, és jelenleg csak gondot jelentenek, hiszen személyzetet kell biztosítani őrzésükre.

Országszerte nő a tűzesetek száma. 2006. első hét hónapjában 7140 tűzvészt jegyeztek (naponta átlag 34-et), azaz 21 százalékkal többet, mint tavaly ugyanezen az időszakban. A legtöbb tűzvészhez januárban (a meghibásodott, illetve ki nem tisztított kémények miatt) és júliusban (figyelmetlen dohányosok, szabadtéri tűzgyűjtás miatt) riasztották a tűzoltókat.

Ami a földrajzi megoszlást illeti, a legtöbb tűzesetre Bukarestben került sor (885). Kolozs megye a negyedik helyen áll 271 tűzesettel. A tűzoltók 586 személy (407 felnőtt és 179 gyermek) életét, valamint 237 millió új lej (mintegy 67 millió euró) értékű javakat mentettek meg. A 2005-ös év első hét hónapjában 121, idén 128 ember hunyt el a tűzvészek következtében. A füstmérgezést szenvedők száma 39 százalékkal, 140-ről 195-re nőtt.

A tűzesetek 68 százaléka a lakásokban és a melléképületekben keletkezett. A legtöbb tüzesetet a meghibásodott, nem megfelelően karbantartott és felügyelt, valamint a rögtönzött melegítő berendezések okozták, de 51 százalékkal nőtt a villámcsapások által kiváltott tűzesetek száma is. Szintén jelentősen emelkedett az eldobott cigarettacsikkek (47%-kal) és hibás kémények (36%-kal) miatti tűzesetek száma.

Van esély a romák társadalmi beilleszkedésére
Népcsoportbeli társaiktól könnyebben fogadják el az útmutatást

Mindennapi, romákhoz kapcsolódó tapasztalataink nem nevezhetők a legjobbaknak. Románia roma közösségének egy része már elindult az ön- és a közösségszervezés útján. Országszerte egyre több az akkreditált roma szervezet, amelyek igyekeznek „felébreszteni" a közösséget: van esély a jobb életre, a munka- és lakásgondok megoldására, az oktatás és az egészségügyi körülmények javítására.

A kolozsvári Roma Közösségi Erőforrásért Központ (RKEK) kezdeményezésére múlt év októberében kezdődött el és idén júliusban fejeződött be az a 67 000 euró értékű Phare-projekt, amely a romák szaktanácsadási és elhelyezkedési gondjainak orvoslására képezett ki huszonegy fiatalt. Tizenegy roma civil szervezet küldte el képviselőit, hogy elsajátítsák a tanácsadás „tudományát". Erre azért volt szükség – tudtuk meg Daniel Dontól, a Kolozs megyei Munkaerő-elhelyezkedési Hivatal igazgatójától –, mert a romák hamarabb fogadják el saját népcsoportjuk képviselőitől a tanácsot, véleményt, irányítást, mint a kívülállóktól. A partnerszervezetek közül megemlítendő az Országos Munkaerő-elhelyezkedési Hivatal, illetve annak Bihar, Botoşani, Brăila, Dolj, Hunyad, Temes megyei kirendeltségei, valamint a Kolozs megyei Felnőtt-továbbképző Központ. A felkészítőn Kolozs megyéből négyen vettek részt. Az oktatás elméleti és gyakorlati képzésből állt, de elsajátították a pályázatírással és versenytárgyalással kapcsolatos tudnivalókat is. A tizenegy roma civil szervezet egy része már megkapta a szaktanácsadási tevékenysége lebonyolítására vonatkozó hivatalos akkreditálást, másik részének a kérelme még elbírálás alatt áll.

Marta Herki kifejtette: Kolozs megyében már hagyományszámba megy a roma közösség felkarolása, e sikeresnek ítélt Phare-projekt mellett folyamatosan rendeznek állásbörzét romák számára. Sajnos a roma közösség nagyrészét még mindig a tájékozatlanság jellemzi, ezért kell jelentőséget tulajdonítani minden olyan eseménynek, tanfolyamnak, ami orvosolja a romák információszegénységét.

Daniel Don szerint a romák jó eséllyel pályázhatnak az építkezésben, így például az észak-erdélyi autópálya építésénél, ugyanakkor úgy vélte, nem könnyű egy ilyen hátrányos megkülönböztetésben részesült közösség talpra állítása, segítése. – Az RKEK 2000-ben alakult. Már ekkor bekapcsolódtam a központ munkájába, de projekt-koordinátorként közel három éve dolgozom. Az a huszonegy fiatal, aki részt vett ezen a továbbképzőn, legfeljebb érettségivel rendelkezik, de vannak egyetemi hallgatók és egyetemi végzettséggel rendelkezők is. A tanfolyamon szociális munkás-, lélektan-, közigazgatás- és jogi jellegű képzést biztosítottak. Egyelőre ugyan nincs lehetőség a projekt folytatására, mégis elégedett vagyok az elért eredményekkel – nyilatkozta lapunknak Marta Herki. Mint megtudtuk, a munkaviszonnyal nem rendelkezők számára a továbbképző ingyenes volt, viszont akik már dolgoznak, közel hárommillió régi lejt kellett fizessenek. A szállítási költségeket maga az RKEK állta. A tanfolyam végzősei a roma civil szervezeteknél folytatják tevékenységüket önkéntesen vagy akár alkalmazottként. Herki asszony úgy vélekedik, hogy a roma közösség letükrözi a romániai közélet jó avagy rossz irányú változásait, s ha nincs is szó szemmel látható javulásról, mindenképp üdvözölnünk kell az önszerveződés előfutárait.

Az egyik végzős, Lavinia Ciurar, a kolozsvári közszolgálati tévé külső munkatársa a következőket nyilatkozta: – Hagyományőrző, ötgyerekes roma családból származom. A közösség nehezen fogadta el azt, hogy tovább tanulok. Most viszont még tíz roma fiatal tanul a BBTE-n. Ásványtani-mérnöki képesítéssel rendelkezem, de a személyes megvalósítás mellett fontosnak tartottam népcsoportom megsegítését. A tájékozatlanság és a képzettség hiánya miatt a romák jókora hátránnyal indulnak az elhelyezkedést illetően. Az RKEK igazgatója és a projekt koordinátor javaslatára jelentkeztem erre a továbbképzőre. Remélem, hogy személyes példámmal bebizonyíthatom: romaként is érdemes tanulni, dolgozni, álmodozni, és valóra váltani a terveinket – mondotta.

Utasszállítók elleni merényleteket hiúsítottak meg Nagy-Britanniában

„Elképzelhetetlen méretű tömeg-gyilkosságra" készültek azok a brit állampolgárságú ázsiai személyek, akiket a brit rendőrség csütörtökön őrizetbe vett. Tervük az volt, hogy kézipoggyászukban robbanószerkezetet visznek a Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között közlekedő repülőgépek fedélzetre.

A BAA Légitársaság, amely a Heathrow nemzetközi repülőteret adminisztrálja, csütörtökön bejelentette: kéri az Európából tartó járatok időszakos felfüggesztését. A nyugat-európai légitársaságok egyelőre csütörtök délig függesztették fel Londonba tartó járataikat.

A Tarom is lemondta az eredetileg csütörtök reggelre tervezett Londonba tartó gépét. A Heathrow repülőtér zárva marad mind az átszállóknak, mind pedig azoknak, akiknek London volt a céljuk. A Tarom járata helyi idő szerint 10 órakor indult volna. A visszafele tartó járat helyi idő szerint 17,45-kor ért volna Bukarestbe. A Tarom Légitársaság azt is közölte, hogy mindazok, akik a napokban Londonba szándékoznak utazni, a repülés kezdete előtt legkevesebb két órával kötelesek megjelenni a reptéren. Az utasok csak a legszükségesebbeket vihetik fel a gépre. A Heathrow repülőtéren kialakult helyzet miatt a British Airways is lemondta két Bukarest-London járatát. (További részletek a 4. oldalon)

Megszűnhet a gyulafehérvári római katolikus hittudományi főiskola, az intézmény elsősorban anyagi okok miatt olvadna be a Babeş–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE). Tiltakozásképpen az erdélyi magyar katolikusok aláírásgyűjtést kezdeményeztek, és nyílt levélben fordultak az egyházi vezetőkhöz.

A hívek szerint ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának a feladását jelentené, ezért arra kérik az érsekséget, hogy minden körülmények között tartsák meg ezt az oktatási intézményt. A dokumentumban leszögezik: a történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig."

Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely a közösség anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, amikor a megoldás más útjait kereshetné, olvasható a nyílt levélben. Emlékeztetnek: az intézmény 1753-as alapításakor az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt.

„Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babeş–Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben" – áll a dokumentumban.

Tegnap az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségnél bemutatták a magánszférában történő hulladékkezelés tervelőkészítő vázlatát. A Phare CES 2004-program keretében finanszírozott akció célja: életképes projekteket megvalósító kis- és középvállalatokat támogatni a hulladéktermelés mennyiségének, illetve a környezet szennyezésének csökkentése érdekében. Erre a célra az ügynökség a más forrásokból már elnyert támogatásokon kívül további 400 000 eurós vissza nem térítendő hitelben részesül.

A Phare pályázati lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat Dan Palas, a műszaki szolgáltatást nyújtó Hill International szakértője ismertette az érdeklődő cégek képviselőivel és a sajtóval. Elmondása szerint a 0,4 millió eurós összkeretből 0,3 millió eurót az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség Phare-alapokból kap meg, 0,1 millió eurót pedig az állami költségvetésből fedeznek. Az általános cél egybeesik a Phare-program szándékával: az Országos Fejlesztési Tervvel összhangban a kohézió-politikai eredményességet erősíteni. Az ország minden régiófejlesztési ügynöksége egyenlő arányban részesül ebből az EU-s támogatásból.

Egy pályázat minimum 10 000, maximum 75 000 eurót érhet el. Minden pályázónak 50 százalékban kell hozzájárulnia a tervhez, csak pénzbeli részvétel érvényes, a természetbeni hozzájárulás nem számít megválaszthatósági feltételnek. A pályázó vállalatnak 2005. december 31-e előtt megalakult, működőképes román jogi személynek kell lennie, s legkevesebb egy éves tevékenységi múlttal kell bírnia, amit a 2005-ös évre szóló pénzügyi-könyvviteli dokumentumokkal képes igazolni. Rendelkeznie kell továbbá a beruházási terv működéséhez és karbantartásához szükséges stabil pénzügyi eszközökkel, ugyanakkor be kell bizonyítania, hogy kezelni tudja a beruházási terv elnyerése reményében igénylett előkészítő programot.

A pályázati összegeket a következő célokra lehet kérni: piackutató-, elő-megvalósíthatósági, illetve megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmányok, valamint költségi-jövedelmi elemzések elkészítésére. A tervnek teljes összhangban kell lennie a hulladékok kezelését szabályozó román törvényekkel. A román nyelven megírt projektben érthető módon fel kell tüntetni a pályázó által a beruházástól várt eredményeket.

A pályázatok benyújtási határideje 2006. szeptember 15., délután 4 óra. Helyszín: Európai Integrációs Minisztérium (Bukarest, d-ul Libertăţii nr. 12, et. 4, cam. 459B). Az Igénylő Útmutatója című kiadványt és bővebb felvilágosítást a következő forrásokból lehet beszerezni: www.mie.ro; Centrul de Informare al Comisiei Europene în România (www.infoeuropa.ro); Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség (www.nord-vest.ro).

KAMARAZENE ESTET tartanak augusztus 12-én, szombaton este 7 órától az evangélikus templomban (Kossuth Lajos utca 1. szám). Orgonán közreműködik Nadia Bacchetta (Svájc), oboán játszik Adrian Cioban. Műsorukon Bach-, Mendelssohn- és Litaize-művek szerepelnek.

ZENÉS ESTÉK A FARKAS UTCÁBAN – hangversenysorozat keretében – vasárnap, augusztus 13-án 19 órától kamaraesten lép fel Deák Sándor – klarinét, Tokaji Krisztina – cselló és Czumbil Bernadett – zongora. A programban: L. van Beethoven: B-dúr Trió op. 11. ; R. Schumann: Fantázia-darabok csellóra és zongorára; J. Brahms: á-moll Trió op. 114.

Műsorát úgy válogatta össze, hogy kerek évfordulóhoz érkezett zeneszerzők műveit hallhattuk: J. Pachelbel 1706-ban, R. Schumann 1856-ban, míg W. von Baussnern 1831-ben hunyt el. W. A. Mozart születésének 250. évfordulója alkalmával két Mozart-mű is szerepelt a repertoáron.

Schlandt már az első zenedarab (J. Pachelbel: Ciaccona) kezdetén képes volt megteremteni a korra jellemző zenei hangzásvilágot. Barokk pontossággal, „gyöngyöző" futamokkal, kiegyenlített előadásmóddal kápráztatta el a közönséget. A Mozart- és a Schumann-művek interpretációjakor muzikalitása, tökéletes hangszertechnikája méltán aratott sikert. A romantikára jellemző áradó dallamosság után jól esett meghallgatni W. von Baussnern két korálelőjátékát, amelyek kissé „visszarángatták" a hallgatót a vallásos jellegű művek nyugodtságához, egyszerű dallamvezetéséhez.

A Körösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete az idén másodszor rendezte meg a Kalotaszegi Nemzetközi Honismereti Diáktábort — tudtuk meg Péntek László főszervezőtől. Az anyaországból Sárospatakról, Sátoraljaújhelyről, Nyírvasváriból és Tiszaladányból érkeztek diákok. A fogadócsaládok gyermekei, valamint a Vasvári Pál Diákvetélkedő győztesei június 19-től tiszaladányi, július 27-től nyírbátori táborokban nyaraltak, augusztus 14-től pedig a tiszavasvári táborban vesznek részt.

A kalotaszegi tábor idején tartalmas program várt a résztvevőkre: a helyi történelmi és népművészeti nevezetességeket (Körösfőn alig tudtak elszakadni a népművészeti műhelyek varázslatos világától), Kolozsvár, Sebesvár, a sztánai Varjúvár, a vidék történelmét, hagyományait ismerték meg.

A szervezők köszönetet mondanak minden családnak, akik elszállásolták a diákokat, a Claudiopolis Egyesületnek, amely anyagiakkal járult hozzá a tábor sikeréhez, és az Antal István igazgató vezette körösfői általános iskola fiatal tanári karának, akik éjjel-nappal gondosan ellátták a táborszervezéssel kapcsolatos tennivalókat.

1993-ban a világ legolcsóbb és legjobb nyaralásának nevezték a szervezők az úgynevezett Diákszigetet, amely az Óbudai Hajógyári-szigeten várta a szórakozni vágyókat. Az ötlet megvalósítói – Gerendai Károly, Müller Péter és Szekfű Balázs – olyan nemzetközi ifjúsági kulturális találkozót szerveztek, ahol mérsékelt áron lehetőség nyílt kulturális szabadidő-programokra, és nem utolsó sorban kapcsolatteremtésre. A színpadokon ismert hazai előadók és külföldi vendégek mellett a kezdő művészek is felléphettek. Emellett filmvetítéseket, sportprogramokat és más szórakoztató rendezvényeket is tartottak. Az első rendezvény fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök volt, s támogatta még a Művelődési és Közoktatási, illetve a Honvédelmi Minisztérium, továbbá Budapest főváros. Az első Sziget fesztivál költségvetése 26 millió forint (327 600 új lej) volt, két színpadon kétszáz koncerttel, nyolcvan filmmel és negyven színházi produkcióval indult, és több mint 43 ezer látogatót vonzott.

A második Szigetre a woodstocki fesztivál 25 éves évfordulója volt az apropó. A rendezvényre nem csupán magyar, hanem külföldi fellépőket is hívtak. Többek között a Jethro Tull, a Ten Years After, a Grandmothers of Invention (Frank Zappa zenekara), a Jefferson Starship, a Birds, a Blood Sweat and Tears és Eric Burdon lépett fel. A látogatók éppen százezerrel többen voltak, mint egy évvel korábban. A rendezvény 120 millióba (1 512 000 új lejbe) került. Az Eurowoodstockról beszámolt a nemzetközi sajtó és a Music Television is. 18 helyszín, 350 program fogadta az odalátogatókat.

A harmadik fesztiváltól kezdve már tudatosan épített pályán mozgott a rendezvény. Az érdeklődés évről-évre nőtt. 1995-ben 173 ezren, egy esztendővel később, az első Pepsi Szigeten pedig már 206 ezren mentek szórakozni a III. kerületi helyszínre. Egyre színvonalasabb lett a program is.

1997-ben a látogatók száma elérte a 260 ezret, a programok száma pedig 28 helyszínen csaknem nyolcszáz volt. Ez az év több szempontból mérföldkő volt: ekkor tudósított először a helyszínről a Music Television, és ez volt az első év, amikor komolyabb vita alakult ki a Sziget szervezői és a III. kerület polgármestere között, végül az éjszakai koncerthelyszínek hangszigetelt sátrakba költöztek.

1998-ban a 265 ezer látogató és a több mint 800 program egyaránt újabb rekordot jelentett. Ebben az évben már a külföldi látogatók aránya is látványosan megugrott. 1999-ben a Pepsi újabb hároméves szerződést kötött a Sziget Kft.-vel. 53 helyszínen, 452 rendezvényen mintegy 5 ezer művész lépett fel. A fesztiválra 297 ezren látogattak el.

2000-ben már 325 ezer vendég volt kíváncsi a műsorokra és egyéb programokra. A szigetlakók 1592 szerelmes pár részvételével megdöntötték a tömeges csókolózás Guinness-rekordját is. A legerősebb napon már a „megtelt" feliratú táblát is ki kellett tenni.

2002-ben először roma sátor is várta az érdeklődőket. A program célja a cigány kultúra megismertetése volt. Az Óbudai Hajógyári-szigeten 600 zenekar és lemezlovas lépett fel. Az egyhetes programkínálatot színesítette a most először debütáló Luminárium is, amely a különleges fény- és színtechnikát ötvözte. Eddigre a Diáksziget bő kilenc év alatt a térség legnagyobb multikulturális rendezvényévé fejlődött. A vendégszám 355 ezer volt, a költségvetés meghaladta az egymilliárd forintot (13 millió új lejt).

2003-ban minden addiginál több külföldi fellépő járt a fesztiválon. A csaknem 100 nemzetközi sztár közül – a zenei produkciókon túl – ausztrál utcaszínház, guineai cirkusz és izraeli táncszínház is bemutatkozott. Az előző évihez képest átlagosan negyven százalékkal kevesebb bűncselekmény történt a Szigeten.

2005-ben a nulladik napon ötvenezres tömeg előtt búcsúkoncertet adott az Illés együttes. A Sziget egy hete alatt összesen 385 ezren voltak kíváncsiak a fesztivál programjaira, megdöntve ezzel a rendezvény egy évvel korábbi rekordját. Egy felmérés szerint a fesztiválra érkező vendégek 6,3 milliárd forintot (közel 80 millió új lejt) költöttek.

Az idei Sziget fesztivál előirányzott 2,25 milliárd forintnyi (közel 30 millió új lej) költségvetése 400 millióval (5 millió új lejjel) meghaladja a tavalyit. Az előzetes program szerint 200 nemzetközi sztár, 500 hazai zenekar, előadó, DJ, több tucat színtársulat, akrobaták, humoristák, táncosok, bábosok, több mint 60 helyszínen napi 200 program várja a látogatókat.

A „rendszer" ma is működik. Egy pillanatra sem hagyott alább – véli a volt államelnök, Emil Constantinescu, aki mandátuma végén magát a szeku áldozatának nevezte. A rendszer az a vezetői réteg és kapcsolathálózata, amely az állampárt idején a politikai rendőrség bonyolult szövevényét kiépítette. Az apparátus, amely eleinte a kommunista diktatúra megóvására és fenntartására teremtődött, szépen belenőtte magát az utóbbiból törvényszerűen kifejlődött családi oligarchiába, hűséges szolgálójává és kiszolgálójává vált.

A nyolcvankilences hatalomváltással a diktátorcsalád bukott, jöhetett a második arcvonal. A rendszer, mindenfelé kiterjesztett csápjaival ismét hasznosnak bizonyult. S mert a gazdaság ellenőrzése is feladatai közé tartozott, az új idők szelét kifogva emberei az ország legfontosabb gazdasági pozicióit is megszerezték. Ügynökeit most már nem csupán információk begyűjtésére használja – hiszen a nagyfokú nyilvánosság ezt részben fölöslegessé teszi – hanem befolyásolásra, zavarkeltésre. Gazdasági hatalmával élve a régiek mellé, új, úgynevezett. „tiszta" ügynököket verbuvál, akik a politikában, a sajtóban teljesítenek szolgálatot, kapnak különféle megbizatást. Példaként a volt elnök többek között a néhány pártból már kikopott és végül a vékonyka, de annál zajosabb politikai alakulat, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja vezetőjeként elhíresült, fölöttébb ambíciós Cosmin Guşăt említette.

Ha figyelemmel kísérjük az utóbbi napok történéseit, a különféle ügynök listákat, a sajtónyilvánosságot kapott nagy besugó besugások sorozatát – mert leleplezésekről egyelőre nemigen beszélhetünk –, nem csekély meglepetéssel nyugtázhatjuk Guşă és társaik jól informáltságát. Előre jelzik ugyanis kinek a dossziéja került a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság asztalára. Korántsem véletlenül. Információikat első kézből, azoktól szerzik be, akiknek ezek az iratok a birtokukban voltak. Mellékes, hogy a szóban forgó említettek közül többen úgy kerültek „kapcsolatba" a titkosrendőrséggel, hogy megfigyelték, vallatták őket, nyilatkozatokat irattak velük. Nevük emlegetése önmagában is a kétely magvainak elszórásával ér fel, hiszen a titkosszolgálat beépített ügynökeit is megfigyelte.

A leleplezett informátorból lett sajtómágnás lapjában meghirdetett leleplezőhadjárat a sajtóba épült fiúk jóvoltából aztán lassan összemossa a bűnözőt az áldozattal, és esetenként szerecsen-mosdatásba is átcsap. Lásd az egykor Félix fedőnévre hallgató konzervatív pártvezér esetét, akit nyilvánvaló szekuskapcsolatai dacára hajszál híján makulátlannak kiáltottak ki a bizottsági tagok. Majdhogynem megismétlődött a Vadim Tudor-eset, amikor a mélyfekete többségi szavazattal hófehérré változott. S ebbe, némelyek szerint érdekvédelmi szervezetünk képviselője is besegített. Egyébiránt, állítólag most is „csendesen" visszafogott, tartózkodó magatartásról tett tanúbizonyságot.

Csakhogy... Mint mindenütt, itt sem ennyire egyértelműek a dolgok. Remélhetjük ugyanis, hogy az egymással civakodó érdekcsoportok jóvoltából egy-egy ügynök csak lebukik. Persze nem azok, akik ma is fontos feladatot teljesítenek, úgymond nemzetbiztonságit. Esetükben arra vagyunk kárhoztatva, hogy az előbb felsoroltakat alaposan átgondolva és mérlegelve, az illetők megnyilvánulásaiból vonjunk le következtetéseket.

A Lauer Learning oktatási cég és a Szocio-Gráf Közvéleménykutató Intézet közelmúltban publikált felmérésében a diákok mindössze 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanult az ’56-os forradalomról. A kutatás során hétszáz, 14 és 20 év közötti fiatalt kérdeztek meg az ország több nagyvárosában. A tanulmányt készítő oktatási cég alapítója, Andrea Lauer Rice elmondta, hogy az ismeretekkel rendelkező kisebbségnek a nagy részének is sokszor helytelenek az információi; például voltak olyanok, akik Kossuth Lajost és Petőfi Sándort is az ’56-osok közé sorolták.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója rámutatott, hogy a diákok 17 éves korukig nem is tanulnak a forradalomról, hiszen a tananyag időrendben követi végig a történelmi eseményeket. A szakértő, a Történelemtanárok Egyesületének felmérésére hivatkozva, elmondta, hogy az osztályok kétharmada idő hiányában nem is tanul a II. világháború utáni eseményekről.

A szakember szerint ugyanakkor nemcsak az időhiány a gyenge pont az iskolai oktatásban. Annak ellenére, hogy ma már bőséges a szakirodalom a témában, sok tanár még mindig nem tudja pontosan, hogyan közelítsen a forradalomhoz. Tallai Gábor azt mondta, nagy probléma, hogy az ’56-os eseményeknek napjainkban sincs egységes narratívájuk, megítélésük: vannak, akik polgári forradalomként tartják számon, mások egy szocialista harmadik út modell megteremtési kísérleteként tekintenek rá, de még a XXI. században is van olyan magyar gimnázium, ahol a tanár ellenforradalomként tanítja az ötven évvel ezelőtt történteket.

Nemcsak a fiatalok tájékozatlanok a forradalommal kapcsolatban, hanem általában a társadalom nagyrésze keveset tud az ’56-os eseményekről – tette hozzá Tallai Gábor. Megítélése szerint a magyarok ismerete azért csekély, mert a rendszerváltásig nem lehetett az akkor történtekről beszélni, 1989 után pedig nem volt olyan kezdeményezés, amely felvállalta volna, hogy az ’56-os eseményeket egy közös társadalmi emlékezetbe ágyazza, így az emberek nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel.

Hasonlóan vélekedik az 1956-os Intézet kutatója, Lénárt András is, aki szerint Nagy Imre mártír miniszterelnök újratemetése volt az utolsó olyan esemény, amely megérintette a társadalmat. A szakember szerint az iskola, a média és a családi emlékezet hiánya az oka annak, hogy keveset tudnak magyarok ’56-ról. Lénárt András rámutatott, hogy csak azokban a családokban téma a forradalom, amelyeknek valamelyik tagja tevékenyen részt vett az eseményekben. A média nagy részén pedig nem jutnak át a tudományos témák, a híradásokban megjelenő évfordulós koszorúzások, politikusi beszédek pedig nem érdeklik az emberek többségét – hangsúlyozta a kutató.

Patonay Anita, a témával foglalkozó szakértő szerint választóvonalak figyelhetőek meg a különböző generációk között: vannak, akik átélték az ötven évvel ezelőtt történteket, így személyes élményekkel árnyalt tényszerű ismereteik vannak, azok, akik a rendszerváltás előtt jártak iskolába, más szemszögből, gyakran téves ideológiával tanulták az akkor történteket, az új generáció pedig – habár lehetősége lenne arra, hogy objektívan ismerje meg az eseményeket – egyszerűen nem érdeklődik az 1956-os események iránt.

A kutató szerint éppen ezért új módszerekre van szükség ahhoz, hogy közelebb hozzák az emberekhez a forradalmat. Patonay Anita szerint akár „trendivé" is lehetne tenni ’56 szellemiségét. Saját tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy az iskolák csak az ötvenedik évforduló kapcsán élnek, például, a drámapedagógia nyújtotta lehetőségekkel.

A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy elsődlegesen az oktatást kellene átalakítani ahhoz, hogy a magyarok többet tudjanak saját történelmük fordulópontjairól, ugyanakkor alternatív megoldásokra is szükség van. Például olyan projekteket kell indítani, amelyek során a közösség emlékezetét gyűjtik össze. Nagyon fontosnak tartják azt is, hogy az 1956-os szellemiség ne váljon az aktuálpolitikai csatározások eszközeivé.

Egyetértés mutatkozik a témával foglalkozók között abban is, hogy az emlékév kiváló alkalmat kínálhat arra, hogy a társadalom nagy többsége többet megtudjon történelmének ezen részéről. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy emlékművek avatása, koszorúzások és nemzetközi delegációk látogatása önmagában még kevés ahhoz, hogy megváltozzon a magyar társadalom gondolkodásmódja, egységes kezdeményezésekre lenne szükség. (MTI)

Utasszállítók elleni merényleteket hiúsítottak meg Nagy-Britanniában

A legmagasabb szintre emelték csütörtökön Nagy-Britanniában a terrorveszély elleni készültség szintjét, miután a rendőrség bejelentette, hogy meghiúsított több készülő merényletet, amelyek célja Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között közlekedő utasszállító repülőgépek felrobbantása lett volna.

A Scotland Yard bejelentése szerint a rendőrség 21 gyanúsítottat vett őrizetbe a csütörtökre virradó éjszakán. A terroristák mintegy 10 légijárat egyidejű felrobbantására tettek kísérletet. A merényletre készülők terve az volt, hogy kézipoggyászukban viszik a fedélzetre a robbanószerkezetet, a rendőrség gyanúja szerint folyékony robbanószert. Értesülések szerint a terroristák célpontja a Londonból, Manchesterből és Glasgow-ból felszálló járatok lettek volna. Az őrizetbe vett személyek mindegyike pakisztáni vagy dél-ázsiai származású brit állampolgár.

A rendőrség terrorellenes harccal foglalkozó különleges egysége és a brit titkosszolgálatok hónapokig tartó közös, titkos terroristaellenes művelettel leplezték le az összeesküvést – áll a Scotland Yard jelentésében. A rendőrség szerint a terroristák „elképzelhetetlen mértékű tömeggyilkosságra" készültek.

E bejelentés és a fokozott készültség kihirdetése nyomán szigorították a biztonsági intézkedéseket az ország repülőterein, és a Nagy-Britanniából induló repülőjáratokon. A British Airways brit légitársaság tájékoztatta az utasokat, hogy egyelőre nem vihetnek magukkal a fedélzetre kézipoggyászt. Ez a korlátozás minden légitársaság minden járatára vonatkozik, amely az ország repülőtereiről száll fel. Az utasok csak úti okmányaikat, szemüvegüket és néhány más, a légiforgalmi hatóságok által tételesen felsorolt tárgyat vihetnek magukkal a fedélzetre. Tilalmi listán vannak egyelőre a folyadékok, továbbá a laptopok és a mobiltelefonok is, illetve minden olyan eszköz, amely elemmel vagy akkumulátorral működik.

A szigorított biztonsági intézkedések miatt kaotikus állapot alakult ki a londoni Heathrow repülőtéren, Európa legnagyobb és legforgalmasabb légikikötőjében. A brit repülőtereket üzemeltető BAA-társaság bejelentette, hogy a Heathrow a délelőtt folyamán előreláthatólag nem tudja fogadni az Európából érkező járatok többségét.

A londoni merényletkísérletek hírére az amerikai belbiztonsági minisztérium a legmagasabb, terrorveszéllyel szembeni készültségi szintet léptette életbe csütörtök hajnalban a Nagy-Britanniából érkező utasszállítók fogadásánál, és magas, narancsszínű készültségi fokot rendelt el minden, az Egyesült Államokba érkező vagy onnan induló további járat esetében. Az amerikai utasszállítók fedélzetéről is kitiltottak minden folyadékot, beleértve az italokat, a hajzseléket és az arcszeszeket is.

Tilos felvinni az utastérbe:
– folyadékot, kivéve ha az igazolással ellátott gyógyszer. (Az amerikai hatóságok által hozott hasonló rendelkezések szerint a repülőgépekre tilos bármilyen folyadékot, gélt felvinni, beleértve a fogkrémet, make-upot, napolajat.)

Humvee-harckocsikra cserélik a „nevetséges" ARO-kat
Băsescu Afganisztánban is a liberálisok heccelésével van elfoglalva

Humvee- harckocsikra cserélik le a román katonák által Irakban és Afganisztánban használt ARO-gépkocsikat – jelentette be Kandaharban Traian Băsescu, majd kuncogva hozzátette, erről Teodor Atanasiu védelmi miniszter egyelőre még semmit sem tud.

Băsescut a reptéren egy küldöttség fogadta, akik Humvee-harckocsikon érkeztek. „Látjátok, fiúk, ilyen autókkal cseréljük ki az ARO-kat, de Atanasiu még nem tud róla", mondta (a liberális honvédelmi miniszter és az elnök közti újabb heccen meg sem lepődő) újságíróknak az elnök.

Szerdán, Irakban, a talili bázison Băsescu leellenőrizte, hogy a román katonák ARO-i, amelyre oly sok volt a panasz, hogyan működnek. Múlt héten maga a védelmi miniszter mesélte: a meglehetősen rossz hírnévnek örvendő román gyártmányú ARO-terepjárókón az Irakban állomásozó amerikai katonák is jóízűen élcelődnek, és fogadást kötnek, hogy a következő reggel éppen melyik gépkocsi motorja nem indul be. Az elnöki próba során Băsescu megállapította: nem olyan súlyos a helyzet, hiszen a román terepjárókat csak a katonai bázisokon belül használják, azon kívül pedig a román katonák korszerű harcjárműveken közlekednek. Csütörtökön ehhez képest bejelentette: további Humvee-kat kapnak a „fiúk" az ARO-k helyébe.

A Gândul már a szerdai látogatásról írt kommentárjában megállapítja, hogy Băsescu a csapatkivonást szorgalmazó, és ennek érdekében országos aláírásgyűjtésbe kezdő liberálisokkal folytatott háborúját átköltöztette Irakba. Az Evenimentul Zilei szerint az államfő iraki látogatásával elrontotta a szintén liberális párt színeit képviselő külügyminiszter szabadságát, és az iraki csapatok visszavonását kezdeményező védelmi minisztert is „falhoz állította". A tegnapi Humvee-bejelentéssel most újabb megaláztatás érte Atanasiut, aki nemrég a román hadsereg rendelkezésére álló szűkös anyagi keretekre hivatkozva az elavult hadi felszerelés felújítását szorgalmazta a nemzetközi hadszíntereken való szerepvállalás helyett.

Az elnöki bejelentést kommentáló Atanasiu szerint az ARO-k lecserélése a védelmi minisztérium terve, és pályázat útján kívánják eldönteni, hogy melyik a legelőnyösebb ajánlat. A tárcavezető gúnyosan annyit mondott: örvend, hogy az államfővel egy véleményen van, ami a Humvee-ket illeti, arról azonban valóban nincs tudomása, hogy Băsescu amerikai látogatása alkalmával született-e valamiféle egyezség ezzel kapcsolatban.

Az RMDSZ csúcsvezetőségéből újabb személyiséget kevert gyanúba a román média feltételezett besúgói tevékenysége miatt. Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László megbízott miniszter és Verestóy Attila szenátor után Frunda Györgyről írta a România Liberă és az Evenimentul Zilei, hogy dossziéja átkerült a hírszerzéstől az átvilágító bizottsághoz.

A dosszié tartalmáról nem írtak további részleteket, de az Evenimentul Zilei megállapította, hogy a Frunda dossziéja az ügynök dossziék kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a szenátor aláírt olyan nyilatkozatot, amelyben vállalta, hogy jelentéseket ír a Szekuritáténak. A lap azonban nem részletezi, hogy ezek a dokumentumok konkrétan mit tartalmaznak.

Frunda tegnap határozottan cáfolta, hogy együttműködött volna a volt titkosszolgálattal. Hozzátette: 1988– 1989 között körülbelül háromszor hívták be a Szekuritátéhoz, de megfigyeltként és nem besúgóként. Hozzátette: eddig többször is kérte, hogy adják ki a róla szóló aktákat, de ezt megtagadták, mivel abban szerepelt még néhány aktív titkosügynök.

Mona Muscă tegnap bemutatta dossziéjénak a nyilvánosságra hozható részleteit. Ebből kiderül, hogy a liberális politikus fedőneve nem Éva volt, ahogy egy nappal korábban megjelent a sajtóban, hanem Dana néven szerepelt a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálat nyilvántartásában.

A bemutatott iratokból kiderült, hogy Temesváron 1977-ben oktatóként írt alá olyan nyilatkozatot, amelyben vállalta, hogy a külföldi diákokról jelentéseket írt. Hozzátette: az volt a feladata, hogy Románia nemzetbiztonsága szempontjából írjon jelentéseket, pontosabban a a külföldi diákok Romániával szembeni ellenséges megnyilvánulásait kellett regisztrálnia.

Hozzátette: azért vállalta az együttműködést, mert meggyőződése volt, hogy ezt követeli Románia nemzetbiztonsága, de a diákok biztonsága is. Hozzátette: nem tűnt rendkívüli dolognak az együttműködési nyilatkozat aláírása, mert meggyőződése volt, hogy ilyen dokumentumokat minden egyetemi oktatónak alá kellett írnia.

Nem sikerült dűlőre jutniuk tegnapi megbeszélésükön a koalíciós pártoknak az államtitkári tisztségeket illetően. Jakab István pénzügyi államtitkár a Szabadságnak közölte: egészen bizonyos, hogy a kormányátszervezés keretében 82-ről 52-re csökkentik az államtitkárok számát. Jelenleg arról folyik a vita, hogy melyek azok az államtitkári tisztségek, amelyeket felszámolnak, illetve átszerveznek. A megbeszélések során nincs kizárva, hogy szó esik majd személycserékről is, mondotta az RMDSZ-es államtitkár.

Jelenleg heves viták zajlanak a koalíciós pártok között az átszervezés kapcsán. Verestóy Attila, RMDSZ-es szenátor elmondta: a tegnapi egyeztetésen a minisztériumok megtették a javaslataikat, de még nem véglegesítették a listát, erre várhatóan jövő héten kerül sor. Szerinte alapos elemzés szükséges, és nem szabad elhamarkodott döntéseket hozni, az RMDSZ sem döntött még az államtitkárai sorsáról. A szenátor szerint vannak olyan vitatott területek, mint például a pénzügy, a környezetvédelem és az európai integráció, amelyekért több párt is síkra száll.

Az idősebb és a középkorú nemzedék még emlékszik arra, hogy Kolozsvár környékének legmagasabb pontján, a tengerszint fölött, 833 m magasan álló Árpád-csúcson valamikor nem is olyan régen jókora fából készült kilátótorony ágaskodott, ahonnan a természetkedvelők körbe gyönyörködhettek az erdélyi hegyláncok tekintélyes részén, de a Bükk aljában terpeszkedő kincses városra is rásandíthattak.

Az egykori kilátótorony százegy esztendeje az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) jóvoltából készült el. Íme, hogyan emlékezett meg az avatóünnepségről harminc évvel később az Erdély, az EKE honismereti folyóirata és értesítője: „A Bükk-erdő turista históriájában az 1905-ös év fordulópontot jelentett. M. Kovács Géza akkori főtitkár buzgolkodására elkészült a 15 m magas messzelátótorony az Árpád-csúcson, melynek avatására Merza Gyula vezette a túrát május 21-én, dr. Kossutány Ignác alelnök tartotta az avató beszédet, aki a turistákat találóan modern honfoglalóknak nevezte, mint ahogy a turistára sok tekintetben tényleg ez a kulturális szerep vár. Ott volt Czárán Gyula, a „turista apostol" is.

Az Erdély 1935/4–5-ös számából kiderül, hogy az Árpád-csúcsra az első EKE-túrát 1894. szeptember 30-án Br. Mannsberg Sándor vezette, amikor már az első turistajelzés készen állt. A „messzelátótoronytól" fél órányi járásra feküdt a „menház", ahol egyben meteorológiai állomás is létesült. A tetőről látható volt a Vlegyásza, a Székelykő, a Tordai-hasadék, az Ünőkő, a Cibles csúcsai…

Manapság, a légköri viszonyok megváltozása következtében, tíz ujjunkon megszámolhatjuk azokat a napokat, amelyeken erről a helyről egy évben megcsodálhatjuk Észak-Erdély hegyvonulatait. A kilátótoronynak pedig mára alig maradt nyoma. Csak az EKE által felállított jelzőtábla mutatja, hogy az Árpád-csúcson jársz. A város felöl félkörben felnőtt növényzet, magas fák takarják a kilátást. Csupán déli irányban nyilik gyönyörű kilátás a Magurára, a távolban pedig a Tordai-hasadékra, a kisbányai hegyekre, a móc hegyvidék megannyi emelkedőjére. Sok városi „kocakiránduló" autóval gurul fel a valamikori kilátóhely közelébe, ott elfogyasztja a magával hozott elemózsiát, majd valóságos szemétdombot hagyva maga mögé távozik. Így fest napjaink természetjáróinak zöme...

Az EKE mai anyagi helyzete merően más, mint egy évszázaddal ezelőtt. Ezért nem is várható el, hogy ez az egyesület terveket szövögessen az egykori kilátó feltámasztására. Viszont a Bükkben egyre inkább terjeszkedő Kolozsvár polgármesteri hivatala felkarolhatná a kérdést, hiszen viszonylag olcsó és könnyen kivitelezhető befektetésről lenne szó, amely segíthetne az idegenforgalom fellendítésén.

Azt követően, hogy a közelmúltban Virgil Blasiu és Aurel Bolog kilépett a Szociál Demokrata Pártból (SZDP), a politikai szervezet helyi szervezetének elnöke, Ucu Faur nem ült tétlenül, hanem a Demokrata Párthoz tartozó Lucian Cordiş „csábításával" foglalkozott. Egy sajtótájékoztatón Faur bemutatta az új csapatot, mely tagjai Emil Molnar, Didinel Presecan, Cristian Matei és Lucian Cordiş. – Semmi kétségem afelől, hogy a 2008-as helyhatósági választásokat mi nyerjük meg. Az újonnan hozzánk csatlakozott Cordiş valóban érti szakmáját és biztosak vagyunk benne, hogy tudása igen nagy segítségünkre fog válni – hangoztatta az elnök.

A múlt héten a Nagy-Románia Párt (NRP) sajtótájékoztatóján Doru Anca elnök magyarázni próbálta a júliusi tanácsülésen tanúsított magaviseletét. A legutóbbi ülésen ismét – több kollégája szerint – minősíthetetlenül viselkedett. – Én csupán a törvénynek megfelelően viselkedtem. Az urak tévedtek, mikor nem csatolták a szükséges telekkönyvi kivonatokat vagy más szükségei iratokat egyes határozattervezetekhez. Persze hogy e törvénytelenség ellen szót kellett emeljek – nyilatkozta Anca.

Az ülés félbeszakításakor a tanácsosok nemtetszésüket fejezték ki Anca oda nem illő, fegyelmezetlen magaviseletével szemben. – Képes minket több órán keresztül egy pszichológiai stresszben tartani, és ráadásul nézőközönséget is hív magának, olyan embereket, kiket az olcsó cirkuszával próbál szórakoztatni – véli Ádámosy Klára RMDSZ elnök.

Csütörtökön a tordai polgármesteri hivatal előtt amerikai David Keyes unitárius univerzalista lelkész vezetésével egy tíztagú turistacsoport imádkozott Kiss László unitárius lelkészért. A résztvevők egy-egy szál gyertyával és könyvvel a kezükben emlékeztek meg a februárban elhunyt lelkipásztorra.

– Csendben, egy szál gyertyát gyújtottunk az emlékére, imádozva lelke üdvösségéért. Sajnáljuk, hogy Doru Anca tordai nagy-romániás városi tanácsos még ma is önkormányzati képviselő. Kiss László semmi mást nem akart, mint megteremteni az önálló magyar oktatás lehetőségét a gyerekek számára – nyilatkozta lapunknak Keyes.

A vendégeket Nagy Albert református esperes köszöntötte. – Úgy gondolom, hogy ez szolidaritásvállalás velünk, és ezt szívből köszönjük – nyilatkozta a lelkész. Megígérte: továbbítja a tordaiaknak azt, hogy e maréknyi csoport itt járt, és imádozott Kiss Lászlóért.

Mint ismeretes, az unitárius lelkész részt vett azon a februári tanácsülésen, ahol a magyar iskola létrehozásának ügyét tűzték napirendre. Doru Anca nagy-romániás tanácsos sértő, rendkívül durva szavakkal illetve a magyar tanácsosokat és a jelenlevő lelkészeket. Kiss László közvetlenül a tanácsülés után szívrohamot kapott, és elhunyt.

Cigarettafogás a nyugati határon
A nagyváradi határőrség alkalmazottai 28 ezer doboz cigarettát foglaltak le egy ellenőrzés során a Bihar megyei Székelyhíd (Săcuieni) és az Arad megyei Tornya (Turnu) közelében, duty-free üzletek mellett. A mintegy egymilliárd régi lej értékű hazai dohányterméket az osztrák és magyar feketepiacra szánták, de nem jutottak el oda: a cigarettacsempészet megfékezésére szervezett akciónak köszönhetően a hatóságok kezére kerültek.

Tornyánál két duty-free üzlet között parkoló, német rendszámú, Alinei I. tulajdonát képező Chrysler személygépkocsiból került elő egy rakomány cigaretta. Az autó mellett várakozó 32 éves Cornel C. és 27 éves Ciprian N. azt nyilatkozta, hogy a cigarettákat több személytől vásárolták a duty-free üzletek körzetében. Az autó alaposabb átvizsgálása során kiderült, hogy összesen 25 ezer csomag volt elrejtve benne, ami jóval meghaladja a határon vámmentesen átvihető mennyiséget. A bélyegző nélküli Marble cigarettákról a két férfi lemondott, és a román államra „hagyta" őket.

A többi 3000 pakli cigaretta a 35 éves magyarországi N. Enikő autójából került elő Székelyhídon: az Opel Astra ugyancsak bélyegző nélküli Marble dohányterméket szállított. A nő bevallotta, hogy a cigarettát feketepiacra szánta, így az 1990/12-es, kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó törvény alapján megbírságolták, a portékát pedig elkobozták.

Kamion okozott balesetet
Figyelmetlen kamionsofőr okozott balesetet szerdán kora délután a Traian Vuia és a Moş Ion Roată utcák kereszteződésénél. A Szilágy megyei 27 éves, B+E, C+E kategóriás gépkocsivezető egy MAN márkájú utánfutós teherautóval haladt, és sávváltáskor nem vette észre a mellette haladó Dacia Logant, amelyet a 39 éves kolozsvári M. Mircea vezetett szabályosan, s a személygépkocsit nekilökte két haszongépjárműnek, amelyek szemből közlekedtek. A balesetben M. Mircea sérült meg, állapota nem súlyos.

Gyalogátkelőn gázolt
78 éves idős nőt ütött el Dacia Logan márkájú autójával a 65 éves G. Mircea. A baleset kedden este háromnegyed kilenckor történt, a Csillagvizsgáló és a Majális utcák kereszteződésénél, amikor az áldozat szabályosan, a gyalogátjáron kelt át.

Figyelmetlen előzés
Hárman sérültek meg abban a közúti balesetben, amely kedden reggel törént Désen, a Május 1 utcában. A 26 éves kolozsvári I. Daniel Costel egy Fiat Albeát vezetett, előzésbe kezdett, ám összeütközött a szemből jövő, 24 éves T. Radu Ionuţ vezette Forddal. A balesetben a szintén szamosújvári 20 éves P. Laviniu, 29 éves S. Attila, valamint a Beszterce-Naszód megyei 22 éves C. Ciprian Rareş sérült meg.

A városban továbbra is súlyos anyagi gondokkal küszködnek az egészségügyi intézmények, így a régi felszerelés miatt csak egyik napról a másikra képesek biztosítani a betegek ellátását. Szakemberek szerint ennyire szegény még sohasem volt a kisváros kórháza.

A román cég tulajdonosai a tavaly bocsátották áruba az Efect Media-t, tulajdonosai a tizenegy ajánlat közül a Multireklámét tartották a legjobbnak.A tranzakció értékét nem hozták nyilvánosságra, de lapértesülés alapján a magyar cég 5–10 millió euró közötti összeget fizet.

A romániai köztéri reklámpiacon tavaly 10 százalékos részesedéssel rendelkező, 2,5 millió eurós forgalmat bonyolító Efect Media reklámtábláinak 70 százaléka Bukarestben van. A teljes romániai köztéri reklámpiac üzletkötéseinek 40 százaléka a fővárosra korlátozódik.

Az idén a becslések szerint 30 millió eurót elérő romániai köztéri reklámpiacon a román cég a harmadik helyért a svájci tulajdonú Afichage céggel küzd, őket megelőzi a News Outdoor, az első helyet több mint 50 százalékos részesedéssel az osztrák epa! foglalja el.

Se szeri, se száma a vásárlásra ösztönző nyereményakcióknak. Apró műszaki cikkektől luxus gépkocsiig, sőt: berendezett otthonig terjed a reklámok naponta áradó igéretözöne, a nyertesekről azonban csak ritkán hallani. Nem csoda, hiszen nincs is olyan hivatal, amely az ígéretek teljesítésének ellenőrzését a feladatkörébe tartozónak vallaná.

A fogyasztói társadalomban szinte minden a vásárlásra, a szerzésre, az anyagi javak gyarapítására ösztönöz. A nap huszonnégy órájában változatlan erővel bombázzák az állampolgárokat a reklámcégek – hátuk mögött megbízóikkal – a média minden lehető eszközével, felhívásokkal, akciókkal, igéretekkel, előnyös lehetőségek kecsegtetésével, hogy ezt-azt vegyünk, minél többet, minél többször, minél újabbat. És ott van a reklámmal együtt a csalétek is: az áruvásárláshoz kötött nyeremény kilátásba helyezése, ami lehet akár autó, lakás, akár külföldi út is, persze csakis szerencsés esetben.

Az emberek egyrészt hiszékenyek, másrészt viszont szeretnek játszani. Ha azt hallják, látják, hogy tíz üveg üdítő, vagy húsz pár zokni megvétele esetén akár gépkocsit nyerhetnek, netán éppen az áhított márkájú, de anyagi okokból elérhetetlennek vélt járgányt, vagy álomutazásra indulhatnak párjukkal a cég költségén, sokan döntenek a vásárlás – és éppen az adott termék – mellett, amelynek megvételére addig talán nem is gondoltak. A kereskedelemnek remek forgalom és bevétel, a vevőnek meg reménység, hogy a húzáskor éppen az ő neve kerül ki a kalapból.

Ellenőrzik-e valahol, hogy valóban van nyerője a reklámozott akcióknak, s hogy szabályosan, nyilvánosan történik-e a rendhagyó szerencsejáték lebonyolítása? Hiszen ahogy telik-múlik az idő – s ezek az akciók többnyire meglehetősen hosszú lejáratúak –, a remélt szerencse nem kopogtat, az ásványvizes üvegek rég kiürültek, és a zoknik is lyukasan landoltak már a kukában. A legtöbb vásárló nem is kutatja a sorsolás eredményét, hónapokkal a vásárlás után, mégha meg is őrizte annak idején a nyeremény beváltásához szükséges címkét vagy blokkot.

Az RWE a németországi atomerőművek bezárási terve és a „technológia megőrzésének" szándéka miatt döntött így. Németországban 2020-ra tervezik az utolsó atomerőmű bezárását, amit az energetikai érdekcsoportok rendszeresen bírálnak, mondván, hogy a döntés fokozza majd az ország külső energiaforrásoktól való függőségét, egyben megnehezíti az üvegházhatást okozó gázok korlátozására vonatkozó célok teljesítését.

Lengyelország: nagy a munkanélküliség, de egyes szakmákból hiány van

Lengyelországban egyre nagyobb a szakemberhiány, többek között az építőiparban, illetve a szállításban, miközben Európában a legmagasabb, 16 százalékos a munkanélküliségi ráta. A jól képzett szakemberek a jobb megélhetés reményében inkább külföldön vállalnak munkát.

A Rzeczpospolita beszámolója szerint a munkaügyi hivatalokban 57 ezer állás vár betöltésre, elsősorban az építőiparban, illetve a válságos évek után éledező hajógyártásban. Az építőipari vállalatoknak legalább 40 százaléka állította, hogy szakemberhiány miatt nem tud megrendeléseket teljesíteni. A szczecini Stocznia Szczecinska hajógyárban Lengyelország EU-csatlakozása óta 2000 dolgozónak mondtak fel, ez a foglalkoztatottak 40 százaléka.

Fennállása óta a legjobb negyedéves eredményt érte el a Kelet-Európára szakosodott Raiffeisen International Bank-Holding a második negyedben. A Raiffeisen Zentralbank Österreich AG többségi tulajdonában lévő csoport kamatbevételei jelentős mértékben emelkedtek, miután a térség országaiban erőteljesen nőtt a fogyasztási hitelkihelyezés.

A csoport adózott eredménye a második negyedben 77 százalékkal 165 millió euróra emelkedett, miközben elemzők 134 millió euróra számítottak. A nettó kamatbevétel – a bankcsoport fő bevételi forrása – 49 százalékkal 412 millió euróra nőtt a negyedben. Ez ellensúlyozni tudta az egy évvel korábbihoz képest kétszeresre, közel 70 millió euróra duzzadt rossz hitelekre képzett tartalékokat.

A jó negyedéves eredmények alapján a Raiffeisen felfelé módosította az egész évben várható eredmény-előrejelzését: az idén 500 millió euró adózott eredményt várnak, ez 31 százalékkal több a tavalyinál. Korábban 25 százalékos növekedésre számítottak.

A 85 éves asszony elmélyülten tanulmányozta széfe tartalmát, amikor a pénzintézet precízen zárt, délután fél ötkor. A néni egy idő után felfedezte, hogy rabul ejtette a bank, ám továbbra is nyugodtan ücsörgött, és csak négy órával később kezdett annyira izegni-mozogni, hogy jelezték jelenlétét a páncélterem mozgásérzékelői és kamerái.

(6. oldal)

Váltóiroda	Euró (Vétel/Eladás)	Dollár (Vétel/Eladás)	100 Forint (Vétel/Eladás)
Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25.)	3,480/3,515	2,690/2,735 1,26/1,30

Szárazépítészettel foglalkozó kft. felvételre keres, legalább építőipari technikusi végzettségű és magyar–román nyelvismerettel rendelkező alkalmazottat. Bérezés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: fax: +40-264/444-205, telefon: +40-264-441-381; mobil: +40-728-829553; e-mail: dryteamro@client.srk.ro (0403103)

LABDARÚGÁS
Bajnokok Ligája
Jó úton halad a katonacsapat
Standard Liege–Bukaresti Steaua 2–2 (1–1)

Román góllal kezdődött, és hasonlóval ért is véget a hazai bajnok belgiumi kiruccanása a BL-selejtezők harmadik körében, s mivel a szerda esti házigazdák is ugyanennyiszer találtak be Carlos kapujába, Cosmin Olăroiu együttese lépéselőnyben várhatja a visszavágót: fél lábbal már a kiírás csoportkörében van.

A katonacsapat szurkolói talán legszebb álmaikban sem remélték, hogy ilyen jól kezd majd csapatuk, ám tény, hogy a 8. percben már 0–1-et mutatott az eredményjelző, miután Nicoliţă átadásával Paraschiv még lépett egyet, majd két hátvéd előtt remekül szúrta rá 16 méterről a hosszú sarokra.

A belga, nem éppen legjobb napjait élő gárda azonban nem ijedt meg, hamar kiegyenlített egy szabadrúgásgólból, majd a második félidő elején ugyanaz a Rapaic meg is fordította az eredmény állását. A belgák azonban nem tudták kihasználni pszichikai fölényüket, s a 78. percben Petre Marin beadása-rárúgása becsorgott Renard kapujába. A jó iramú, számos kapu előtti helyzettel tarkított mérkőzés végén így a vendég együttes örülhetett jobban, a bukaresti visszavágón ugyanis nemcsak a hazai pálya, hanem az idegenben rúgott két gól előnyével is indul.

Győzelemmel kezdtek, de nem remekeltek a sztárcsapatok szerdán. Az olasz bundabotrányt enyhe büntetéssel megúszó AC Milan soványka 1–0-ra győzött hazai pályán a szerb Crvena zvezda ellen, bár a vb-n szereplő Kaká, Gennaro Gattuso, Alberto Gilardino, Andrea Pirlo és a 33. születésnapját góllal ünneplő Filippo Inzaghi is pályára lépett.

A 2005-ös győztes Liverpool első tétmérkőzésén csalódást keltően futballozott, s az izraeli Maccabi Haifa már az első félidőben vezetést szerzett az Anfield Roadon. A Vörösök két új szerzeményüknek – a chilei Mark Gonzeleznek és a wales-i Craig Bellamynak – köszönhetően megfordították a mérkőzést, de csak két percre voltak a döntetlentől.

Bajnokok Ligája, 3. forduló, 1. mérkőzések: Lille (francia)–Rabotnicki Skopje (macedón) 3–0, Dinamo Kijev (ukrán)–Fenerbahce (török) 3–1, CSZKA Moszkva (orosz)–Ruzomberok (szlovák) 3–0, Sahtar Doneck (ukrán)–Legia Warszava (lengyel) 1–0, Galatasaray (török)–FK Mlada Boleslav (cseh) 5–2, Levszki Szófia (bolgár)–Chievo (olasz) 2–0, Slovan Liberec (cseh)–Szpartak Moszkva (orosz) 0–0, FC Köbenhvan (dán)–Ajax Amsterdam (holland) 1–2, Hamburger SV (német)–Osasuna (spanyol) 0–0, Hearts (skót)–AEK Athén (görög) 1–2, Red Bull Salzburg (osztrák)–Valencia (spanyol) 1–0, AC Milan (olasz)–Crvena zvezda (szerb) 1–0, FC Liverpool (angol)–Maccabi Haifa (izraeli) 2–1.

1. forduló (aug. 12., szombat)
Lugosi Auxerre–Temesvári CFR
Caracal FC–Nagyváradi Bihar FC
Vânju Mare-i Building–Aranyosgyéresi Sodronyipar
Dési Egyesülés–Mioveni-i Dacia
Lupényi Bányász–Vajdahunyadi Corvin
Temesvári U–Invest–Medgyesi Gázmetán
Nagybányai FC–Kolozsvári U
Târgoviştei FC–Rm. Vâlcea-i MSK
Gyulafehérvári Apullum*–Resicai MSC

A női 100 métert a belga Kim Gevaert nyerte, a versenyszám európai ranglista-vezetője, mögötte viszont csak a célfotó döntött az egyformán 11,22 mp-et elért orosz Jekatyerina Grigorjeva és honfitársa, Irina Habarova között, előbbi javára. A női gyaloglók 20 km-es távján szintén a szám esélyese győzött, vagyis a fehérorosz Rita Turava, rajt-cél győzelemmel, a második az orosz Olga Kanyiszkina, a harmadik az olasz Elisa Rigaudo ért célba, míg a román Claudia Ştef az 5. helyet szerezte meg 1:29:27-tel, Anamaria Groza pedig a 11. lett.

A kétszeres világbajnok orosz Tatyjana Lebegyeva nagy csatában, utolsó kísérletével szerezte meg a női hármasugrás aranyérmét az athéni játékokon ezüstérmes görög Hriszopiji Deveci és a szintén orosz Anna Pjatyih előtt (15,15 m, 15,03 m, illetve 15,02 m), Adelina Gavrială 14,19 métere csak a 7. helyre volt elég.

Férfi 1500 m-en a címvédő francia Mehdi Baala diadalmaskodott az ukrán Ivan Hesko és a spanyol Juan Carlos Higuero előtt, női 400 m gáton pedig az orosz Jevgenyija Iszakova győzött, maga mögött hagyva az athéni olimpiai bajnok Fani Halkiát. A nap meglepetését azonban a magasúgró Andrej Szilnov szolgáltatta: bár ebben a számban az olimpiai bajnok Stefan Holm és a címvédő Jaroszlav Ribakov párharcára lehetett számítani, 2,36 méterrel ő győzött, s a második helyre is „outsider", Tomas Janku került.

A férfi gerelyhajítást az athéni ötkarikás játékokon aranyérmes norvég Andreas Thorkildsen nyerte, maga mögé utasítva a finn Tero Pitkämäkit és a háromszoros olimpiai és világbajnok, világcsúcstartó, 40 esztendős Jan Zeleznyt, akinek vélhetően ez volt az utolsó versenye. Férfi 400 m-en a vb-bronzérmes francia Marc Raquil győzött, az orosz Vlagyiszlav Frolov és honfitársa, Leslie Djhone előtt. A mostoha körülmények között, heves esőzések közepette megrendezett férfi 50 km-es gyaloglást a francia Yohan Diniz nyerte, mellette a spanyol Jesus Angel Garcia és az orosz Jurij Andronov léphetett még dobogóra.

Ami a selejtezőket illeti, Petráhn Barbarának nem sikerült bejutnia a döntőbe 400 méteren, Tóth Lívia pedig, aki az európai ranglista hatodikjaként érkezett az Eb-re, öt méterrel a cél előtt bukott, így kiesett 3000 m akadályon. Vári Edit 100 m gáton búcsúzott, és Zsivoczky Attila sem kezdte túl jól a tízpróbát, viszont mindkét magyar diszkoszvető kvalifikálta magát a döntőbe: az olimpiai ezüstérmes, motorbalesetet szenvedett Kővágó Zoltán hiányában Varga Roland 61,01, Máté Gábor pedig 60,53 méterrel jutott tovább a csütörtöki selejtezőből, miközben a kétszeres olimpiai bajnok litván Virgilijus Alekna egészen az utolsó sorozatig kieső helyen állt. Összesítésben Varga a 8., Máté a 10. helyen lett finalista, szintén döntős – a 11. eredménnyel (60,50 m) – a román Sergiu Ursu. Román részről azonban a nap legjobban várt versenyszáma a női diszkoszvetés volt, miután Nicoleta Grasu harmadik idővel a döntőbe került, így a lapzártánk után véget ért versenyben akár érmet is szerezhetett.

Az idei Tour de France kerékpáros körverseny doppingbotrányát kirobbantó El País szerint több atléta is doppingol a göteborgi atlétikai Európa-bajnokságon. A spanyol napilap szakértőkre hivatkozva közli, hogy az érintett versenyzők olyan kis adag vérdoppingot (EPO) használnak, amely még nem kimutatható, ám felettébb hatásos.

A gyanúsítottak főként az orosz küldöttségből kerülnek ki, szakmai körökben Oroszországot és Marokkót tartják olyan körzetnek, ahol probléma nélkül beszerezhető az EPO. Így többek között a hétfőn női 10 ezer métert megnyerő Inga Abitova teljesítményét is sokan megkérdőjelezik, mivel több mint egy perccel megjavította egyéni legjobbját. „Ez még semmi, majd figyeljék meg, hogy mit futnak 400, 800, 1500 és 5000 méteren" – mondta korábban egy spanyol edző.

Az újság szerint gyanús a francia Latifa Essarokh visszalépése is az 1500 m-től. A hazájából elsőként 4 perc alá került atléta rendszeresen a marokkói Ifrane környékén edz, amelyet az egyik fő EPO-elosztóhelyként tartanak számon. A francia szövetség közelebbről meg nem nevezett „orvosi okokkal" indokolta Essarokh távolmaradását.