Hagyományos disznóvágás Széken – utoljára?
Kés helyett ezután kíméletesebb módszerek következnek

A nép úgy tartotta, hogy ha egy falun átutazva reggel disznósivalkodást hall az ember, tudhatja, hogy gazdag a falu. Még néhány nap, és mindez érvényét veszti, ugyanis az új, uniós szabályok értelmében a disznóvágás hagyományos módja tilos lesz, más, kíméletesebb módszert kell alkalmazni, csak kellőképpen elkábított cugák kerülhetnek a mészáros kése alá. Széken a helyi RMDSZ ünnepélyes keretek között megszervezte az utolsó hagyományos disznóvágást: tegnap reggel virradatkor egy kimondottan erre a célra vásárolt 180 kilogrammos sertés bánta meg a találkozást Prózsa János mészáros késével. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, a szövetség helyi képviselői és meghívottaik pedig a kora délutáni órákban jót lakmároztak a sebtében elkészített finomságokból. (Részletek a 6. oldalon)

Január 12-ig véglegesíti az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a romániai magyar nemzeti minimálprogramot és a kerekasztal összetételét – egyezett meg csütörtökön Marosvásárhelyen a két szervezet Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László EMNT-elnök által vezetett küldöttsége. Az RMDSZ nyitottságáról azonban az álláspontok még nem egyeznek.

A két szervezet csúcsvezetősége közötti legutóbbi megbeszélésre november 3-án került sor. Azelőtt az RMDSZ elnöke a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőjével is találkozott. Ezek az egyeztetések – Markó Béla szerint – részei annak a széles körű társadalmi párbeszédnek, amit az RMDSZ vezetősége kezdeményezett a szervezet 2007-ben sorra kerülő kongresszusa előtt.

A romániai magyarság alapvető politikai célkitűzéseit tartalmazó nemzeti minimálprogram kidolgozásával, valamint a romániai magyar politikai és civil szervezeteket tömörítő fórum létrehozásával a Kolozsváron tartott novemberi RMDSZ–EMNT megbeszélésen egy-egy munkacsoportot bíztak meg. A csütörtöki egyezség szerint ezeknek január 12-ig kell véglegesíteniük munkájukat.

Az RMDSZ és az EMNT küldöttsége egy politikai szándéknyilatkozat kidolgozásában is megegyezett. Tőkés László szerint az autonómia alapdokumentumának tervezett szándéknyilatkozatot széles körű erdélyi elfogadtatásra szánják, majd ennek alapján romániai és nemzetközi fórumokon is képviselik a romániai magyarság többszintű önrendelkezési igényeit.

A felek nyitva hagyták a jövő májusi romániai EP-választásokon a közös jelöltállítás kérdését. Az EMNT azt kifogásolja, hogy az RMDSZ máris szabályozta a jelöltállítás kritériumait, és az EP-képviselőjelölteknek RMDSZ-tagoknak kell lenniük. Tőkés szerint „nem szűk pártlista" alapján kell kiválasztani a jelölteket, hiszen személyüket illetően „nemzeti konszenzusnak kell születnie".

Ezzel szemben Markó úgy véli, hogy „nem kell szégyellni az RMDSZ-tagságot", hiszen tudomása szerint az EMNT-sek és a SZNT-sek többsége RMDSZ-tag is. Ezért ez nem lehet akadály – fűzte hozzá hangsúlyozva, hogy az RMDSZ nyitott a jelöléseket illetően. Hozzátette: azt szeretné, ha ez a lista az egész erdélyi magyarság akaratát tükrözné.

Tőkés László emlékeztetett, hogy mindig konkrét időponthoz kötötték a megegyezéseket, mert „állandó halogatási tendencia figyelhető meg az RMDSZ magatartásában" az EMNT-vel folytatott tárgyalásokat illetően. Kifejtette: most az RMDSZ kongresszusa jelenti ezt az időpontot, azt szeretné, ha ezt megelőzően ülésezhetne ez a fórum.

Markó Béla az MTI kérdésére kifejtette: nincs semmilyen elvi akadálya annak, hogy az egyeztető kerekasztal már az RMDSZ kongresszusa előtt is összeüljön, de túl sok mindenre nem akar vállalkozni, mert van bőven tennivaló. Ezek közé sorolta az RMDSZ-nek az EP-választásokon való indulásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtését, az RMDSZ kongresszusára való felkészülést, amelyen a szervezet alapszabályzatát és programját is módosítják.

A Kolozs Megyei Rendőrség 2006-os mérlegét ismertette tegnap a sajtó képviselőivel az intézmény vezetője, Ioan Păcurar rendőrbiztos. A statisztikai adatokból kiderül: az előző évhez képest jelentősen csökkent az utcai bűncselekmények száma, míg ezzel szemben a gazdasági-pénzügyi bűncselekmények száma közel másfélszeresére nőtt.

December 25-ig 16 900 bűncselekmény esetében tettek feljelentést Kolozs megyében a polgárok, a rendőrség pedig további 10 800 bűncselekményre derített fényt. Ezek jelentős hányada gazdasági-pénzügyi jellegű (mintegy 6000), a számban legnagyobb kategóriát viszont a köztörvényes bűncselekmények (lopások stb.) teszik ki. Közel 8 ezer esetben véglegesítették a nyomozásokat, amelyek során 6600 személyt vizsgáltak ki – ezek több mint kétharmada városi, és csak kevesebb, mint 2 ezer vidéki. Szinte hajszálra pontosan 50 százalékuk munkanélküli, mintegy 10%-uk pedig kiskorú. Az előző évhez képest jelentősen növekedett a tetten ért személyek száma (1921), ami azonban ennél is nagyobb örömmel tölti el a megye parancsnokát, az az utcai bűnözés jelentős visszaszorítása: a rablások száma például 40-nel csökkent, azaz 202-ről 162-re.

A gazdasági-pénzügyi bűncselekmények száma 48%-kal növekedett, amiképp a csalások (55%), sikkasztások (25%), vámügyi bűncselekmények (75%), okirat-hamisítások (44%) esetében is jelentős a növekedés – mindez azonban Păcurar szerint nem magának a bűnözés gyakoriságának növekedését jelenti, hanem azt, hogy alkalmazottai jobban végzik a munkájukat, és a tavalyinál több bűncselekményre derítettek fényt. A rendőrbiztos szerint ugyanez az oka az utcai bűnözés csökkenésének, a rablások, autóból és üzletekből való lopások, zsebmetszések összességében 2298-ról 1870-re csökkenésének: a személyzetalkalmazásoknak és a kapott 150 új személygépkocsinak köszönhetően több járőr van az utcákon, ami elijeszti a bűnözőket. Hozzátette: alkalmazottai ugyan még nem nyújtanak maximális teljesítményt, de jövőre további javulás várható. Mint megtudtuk, 42 esetben lepleztek le 500 000 eurónál nagyobb kárt okozó bűntetteket, valamint 109 esetben indítottak korrupcióval kapcsolatos nyomozást. Emellett 13 ezer dossziéban nyomoztak, előző évekről „hátramaradt" ügyekben is.

Păcurar különösen fontos eredményként könyvelte el a súlyos balesetek számának csökkenését, ugyanis miután az év első hónapjaiban a súlyos balesetek szinte mindennaposak voltak, végül a megelőző kampányoknak köszönhetően sikerült jelentős csökkenést elérni a tavalyi számokhoz képest: 61-gyel kevesebb súlyos baleset történt (174), amelyekben 40-nel kevesebben haltak meg (72-en), a súlyos sérültek száma pedig 44-gyel kevesebb (136). Ezzel párhuzamosan 7 ezerrel nőtt a kirótt közúti pénzbírságok száma (102 000), ezek mintegy harmadát (32 000) túlzott sebesség, több mint egytizedét (11 000) pedig a biztonsági öv be nem csatolása miatt szabták ki. A tetten ért ittas gépkocsivezetők száma viszont 216-tal 523-ra csökkent.

Ioan Păcurar elmondta: az idén a megyei rendőrség 59 millió új lejből gazdálkodott, közel 100 új alkalmazottat vettek fel, miközben alig 50-en vonultak nyugdíjba. A 150 új rendőrautó mellett új számítógépekkel is hozzájárultak az intézmény infrastruktúrájának fejlődéséhez. Jövőre átadják a már szinte kész új épületrészt a Traian utcában, ami megkönnyíti majd a polgárokkal való kapcsolattartást.

A vidéket illetően sikerült új székházat találni a szamosújvári rendőrségnek is, így jövőben 30 községi őrs vesz részt különböző projektekben, a megyeszékhely rendőrsége pedig a csúcsforgalomban történő közbelépés hatékonyságának növelése érdekében több kismotort szerez be.

Az év során 221 rendőr ellen tettek feljelentést a polgárok, de csak 45 esetben bizonyult valós alapúnak a panasz. Ezek következtében mintegy 20–20 rendőr kapott figyelmeztetést, illetve fegyelmi büntetést, kettőt pedig menesztettek – egyet ütés, egyet meg ittas vezetés miatt. Hét rendőr ellen ugyanakkor korrupciós ügyekben folyik nyomozás.

Fizessen elő három hónapra – január–február–márciusra – a Szabadságra, és nyerjen! Ne hagyja ki az újabb alkalmat arra, hogy elnyerje értékes díjainkat! Legutóbb mintegy 30 millió régi lej értékű jutalmat sorsoltunk ki hűséges olvasóink – előfizetőink – között!

Ha a lapkihordók még nem jelentkeztek az Ön lakásán, hívja őket telefonon! Lapunk megrendelhető Kolozsváron az Apexnél (596-213), az Apex AB Com-nál (439-120), vidéken a Krónika (0264-455-969) és a Damco (0260–612-867) lapkihordóinál, valamint a postahivatalokban.

DR. KABÁN ANNAMÁRIA ÉS DR. MÓZES HUBA miskolci nyelvész, illetve irodalomtörténész tart előadást 2007. január 5-én, pénteken 17 órai kezdettel az EME székhelyén (Jókai utca 2–4.) két-két új, a Bíbor Kiadónál megjelent kötetéről: Szövegek színváltozása, Lét és nyelv, illetve Amit az ember álmodni tud, Repülőhíd a sínek felett.

Újesztendő elején a jókívánságok özönével árasztjuk el egymást. Sokszor csak szokásból történik ez, de azért mindenki szeretné az élet aranyát megszerezni, vagyis mindenki szeretne boldog lenni. A legtöbb ember élete viszont nem más, mint folytonos hajsza a szerencse után.

A boldogságért és szerencséért nagyon mélyen kell beásni magunkat az élet lényegébe. Mert a boldogságot hihetetlenül szívós munkával lehet megszerezni, nagyon sokat kell dolgozni, fáradozni, verejtékezni és szenvedni érte. Minden ember a saját sorsának kovácsa – tartja a közmondás. Természetesen másoktól is függ a mi boldogságunk, de lényegében mégis mi szerezzük meg azt.

Az igazi boldogság helye azonban a lelkünkben van. Nem a külső dolgokban, anyagi körülményekben, hanem nagyon mélyen, a lélek mélységében. S a „leszállás" a lélek mélyére nagyon fárasztó, nehéz munka. Elszánt, komoly törekvést igényel az önmegtagadásra, jóságra, türelemre, szeretetre és az igazságosság gyakorlására. Gyermekkoromban nagymamám többször is hangsúlyozta, hogy minden önlegyőzés egyben a boldogság próbája.

Az ember az egyetlen földi lény, amelynek tudomása van az időről. Az idő okos beosztása csaknem azonos a helyes életvezetéssel – hangoztatták a régi bölcsek. – Az idő, amit a rózsádra vesztegettél, az teszi számodra oly értékessé őt – tanítja a bölcs róka a Kis Herceget Antoine de Saint-Exupéry gyönyörű meséjében. Az odaadó szeretetről van szó, hiszen aki idejéből áldoz valakire/valakinek, az élete egy-egy részét adja.

Pár nappal a Mozart Év befejeződése előtt meglepetést hozott a finálé Salzburgban: néhány hónappal ezelőtt előkerült egy kottafüzet, amely minden valószínűség szerint Wolfgang Amadeus Mozart egy eddig ismeretlen zongoradarabját is tartalmazza. Lehetséges továbbá, hogy a füzetben található Mozart egy másik darabjának a partitúrája is. Pénteken kerül először sor a zongoradarab partitúrájának nyilvános bemutatására.

Néhány, név feltüntetése nélkül fennmaradt mű mellett található a füzetben egy Allegro di Wolfgango Mozart jelzésű zongoradarab is. Az elvégzett alapos vizsgálatok igazolni látszanak azt a feltételezést, hogy a salzburgi mester ifjúkori alkotásáról van szó.ú

1932. április 4-én született Zavrazséban. Apja, Arszenyij Tarkovszkij költő, a szovjet irodalom egyik sokat vitatott, zárkózott egyénisége volt. A fiatal Tarkovszkij zenét és festészetet tanult, 1954–1956 között arab nyelvvel foglalkozott a moszkvai Keleti Nyelvek Főiskoláján, majd geológiai kutatásokat végzett Szibériában. 1961-ben fejezte be a rendezői szakot az Össz-szövetségi Filmművészeti Főiskolán, ahol Mihail Romm tanítványa volt. Már 1959-ben készített tévéfilmet, s nagy vitákat váltott ki Az én nagy barátom (eredetileg: Úthenger és hegedű) című, mély emberi érzékenységről tanúskodó diplomamunkája.

Romm egy év múlva átadta neki Vlagyimir Bogomolov Iván című kisregényének filmre adaptálását, az így született Iván gyermekkora 1962-ben Velencében elnyerte az Arany Oroszlán díjat. A mű korszakhatárt jelentett a sematikus szovjet filmművészet után, egészen új hangon jelenítette meg a népi hősiességet a háborúban.

Az 1966-ban készült kétrészes, fekete-fehér Andrej Rubljov folytatta a megkezdett utat, az orosz szellemiség tradicionális lételméleti kérdéseit feszegette. Az ikonfestő életét és alkotói válságát bemutató film történelemábrázolása realista, ugyanakkor a hagyományos életrajzi filmektől eltérően önálló epizódokból épült fel. Az árnyalt szellemiség, a mítoszoktól mentes történelemszemlélet sem a nacionalista értelmiség, sem a pártvezetés tetszését nem nyerte el, így a film több évig dobozban hevert. Csak 1969-ben jutott ki – külföldi nyomásra – Cannes-ba, ahol különdíjat kapott.

Tarkovszkij hosszas témakeresés után talált rá Stanislaw Lem tudományos-fantasztikus regényére, a Solarisra. Az 1972-ben bemutatott film bölcseleti, erkölcsfilozófiai kérdéseket feszegetett. 1974-ben egy önéletrajzi ihletésű alkotással jelentkezett: a Tükör az egyik legeredetibb szovjet-orosz filmalkotás. Ebben is mozaikszerű kompozíciót hozott létre, szabadon bánva az idővel és az álomképekkel. A mű középpontjában a rendező édesanyjának alakja áll, rajta keresztül mutatja be a forradalom után perifériára szorult, egykori értékei mellett kitartó polgári értelmiséget. (Ennek a filmnek a forgalmazását is akadályozta a kulturális vezetés.)

Tarkovszkij további filmjeit már külföldön forgatta, s nem is tért vissza hazájába. Az elszakadás szükséges, de tragikus döntés volt számára: tudta, hogy otthon nem forgathat, ugyanakkor az orosz tradíció lételeme volt. Az akkori vezetés nem tudta, nem akarta és nem merte vállalni és támogatni ezt az egyébként minden porcikájában orosz művészt. A Nosztalgia (1983) már Olaszországban készült, s ebben a művében tárta fel leginkább alkotói személyiségét.

Svédországban előadásokat tartott, majd 1986-ban itt készítette el utolsó, egész életművét összegező filmjét, az Áldozathozatalt. Tarkovszkij ekkor már halálos beteg volt, de még egyszer volt ereje hitet tenni az élet és az értelmiség felelőssége mellett. A film különdíjat kapott Cannes-ban, a díjátadásra már nem tudott elmenni, fiát küldte el maga helyett. A rendező 1986. december 29-én hunyt el tüdőrákban Párizsban, az ottani orosz temetőben helyezték örök nyugalomra, a temetési szertartást pravoszláv templomban tartották.

Tarkovszkij alkotásai hosszú ideig viták középpontjában álltak. Műveiben a lét értelme, a mai ember konfliktusai foglalkoztatták, s mesterien mutatta be a különböző korszakokat, s az azokban vívódó gondolkodó embert. A szovjet–orosz újhullám kimagasló képviselője volt, teljesen új nyelvet alkotott a filmművészetben, így lehetővé tette, hogy a való életet álomszerűen érzékelje a befogadó. Ő maga mondta, hogy filmjei lényegében ugyanarról szólnak. – Hőseimet egy közös szenvedély hevíti: hogy túljussanak valamin. Ahhoz, hogy megértsék az élet törvényeit, hogy felismerjék önmagukban és környezetükben a jót, mindazt, ami létezésük szépségét és belső igazságát megteremti, hogy hűek maradhassanak önmagukhoz, hőseimnek a gondolatok, keresések és felismerések gyötrelmes útját kell bejárniuk. Tarkovszkij maga is ezt az utat járta be.

Minden nagy rendezőnek vannak felejthetetlen, jellemző képei, így Tarkovszkij neve is összekapcsolódik néhány jelenettel: az Andrej Rubljov negyedik epizódja, a Harangöntés az alkotói folyamat gyötrelméről és csodájáról szól, s egyedülállóan mutatja be azt a magányt, amit az alkotó érez a mű elkészülte után.

Végre jóízűen ünnepelhetünk, mert Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz. Megengedhetetlenül sok időnek kellett eltelnie, hogy megéljük ezt a pillanatot. A késlekedés miatt a legdühösebbeknek a rendszerváltáskor 25–35 éveseknek kell lenniük, hiszen a sokáig kormányzási elvvé avanzsált halogatás miatt ők hozták meg a legnagyobb áldozatot. A romániai életszínvonal ugyanis csak most kezd arra a szintre jutni, hogy az állampolgárok többsége is elfogadható körülmények között ülheti meg családjával karácsonyt és szilvesztert. A bérükből már arra is futja, hogy szeretteiket ezelőtt tíz évvel elképzelhetetlen értékű ajándékkal lepjék meg. E tekintetben figyelemre méltó az a vásárlási láz, amelynek kapcsán egy taxisofőr a napokban sokatmondóan megjegyezte: ha a követ is szépen becsomagolnák, biztosan vevőre találna.

Ugyanez a helyzet a határon túli üdülésekkel is. Néhány éve már egyre többen „kényeztethetik el" magukat külföldi nyaralásokkal, amelyek a pihenés mellett főként arra jók, hogy világot lássunk. A külföldi munkavállalókról készített legutóbbi felmérés kimutatta, hogy Nyugat megváltoztatta a hosszabb ideig ott tartózkodók mentalitását. Beszédes példa erre, hogy a hazai átlaghoz képest közülük sokkal többen fontolgatják saját vállalkozás indítását. A felmérések azt is kimutatják, hogy a román állampolgárok zöme tervez lakásfelújítást 2007-ben. Ennek persze elsődleges feltétele az, hogy elég pénzünk legyen, de a nyugati életszínvonal egyre szélesebb körű megtapasztalása is elengedhetetlen motivációs tényező. Hol lenne már ez az ország, ha az említett generáció tagjai – akiket nyugodtan nevezhetünk a rendszerváltás nagy veszteseinek – hamarabb élhettek volna a gazdasági fejlődés nyújtotta lehetőségekkel?

Romániát hét év alatt talpra lehetett volna állítani, és olyan fejlődési pályára vezetni, amelyen az eddiginél sokkal nagyobb léptékben lehetett volna felzárkóztatni az Európai Unióhoz. Ehhez azonban a rendszerváltás utáni vezetőinknek nem kellett volna megriadniuk a pillanatnyilag radikális, fájdalmas, de hosszú távon jólétet, biztonságot eredményező reformintézkedésektől. De mindez már késő bánat.

A romániai magyarság is őszinte örömmel ünnepelheti ezt a pillanatot, mert bőségesen kivette részét az ország modernizációjából. A mámorból azonban jó lesz minél hamarabb felébredni, mert az uniós csatlakozás is kudarccá válhat. Már legalább két éve halljuk vezetőinktől, hogy fel kell készülnie az erdélyi magyarságnak is erre a pillanatra, hogy ne váljon a csatlakozás vesztesévé. Elég alaposan talán soha semmire nem lehet felkészülni, ez így van az EU-integrációval is, de soha nem késő behozni a lemaradást. A felkészülésünknek olyan objektív és végzetesnek tűnő akadályai vannak, mint például a szakképzett munkaerőhiányt eredményező tömeges kivándorlás, de az eddiginél nagyobb kreativitással, akaraterővel, nyitottsággal, szorgalommal, alázattal és önbírálattal talán nem lehetetlen vállalkozás.

Tăriceanu: Húsz évre vagyunk az EU életszínvonaltól
Kétévi kormányzás után enyhe gazdasági növekedés

– A koalíción belüli torzsalkodások ellenére a kormánynak sikerült elérnie fő célját: Románia 2007. január 1-jei EU-csatlakozását – hangsúlyozta a miniszterelnök. Úgy vélekedett: ha az ország gazdasági helyzete továbbra is folyamatosan javul, a politikai helyzet pedig stabilizálódik, Romániának két évtizedre van szüksége arra, hogy elérje az áhított uniós életvitelt. Ellenkező esetben akár 40 év is eltelik, míg behozzuk a többi uniós tagállammal szembeni lemaradásunkat – mondta.

A kormányfő kifejtette: az uniós sztenderdek elérését a politikumnak is támogatnia kell. Sajnálatosnak nevezte azt, hogy Romániában a politikum nem rendelkezik a kellő érettséggel, ez pedig gyanakvást és bizalmatlanságot szült az európai hivatalosságok körében.

Tăriceanu szerint az uniós csatlakozás valamelyes árcsökkenést és új munkahelyek teremtését eredményezi majd. Előbbi a konkurenciának, utóbbi a befektetéseknek lesz köszönhető. Az elmúlt két év kormányzás eredményeként a tavalyi 4,1 illetve az idei 6–7 százalékos gazdasági növekedést említette.

Románia és Bulgária lesz az EU két legszegényebb országa – vélik a szakértők is, akik szerint a csatlakozás előnyei mellett számos kihívással kell majd szembesülnünk, amelyekért főleg az életszínvonalbeli különbségek okolhatók. Az EU-ban az egy lakosra jutó GDP 23 402 euró, míg Romániában – amely lakosainak számát tekintve a hetedik legnagyobb tagállam lesz – ez az érték 3 657 euró. A gazdasági szintkülönbségek mellett Romániában csökken a népszaporulat, és kedvezőtlen az arány a gyerekhalandóság és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma esetén is.

Fejlődés, szabadság, büszkeség! – ezek a Liberális Demokrata Párt (PLD) jelszavai. Már csak idő kérdése, hogy a párt ténylegesen is megalakuljon; Theodor Stolojan tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette: benyújtották a párt hivatalos bejegyzéséhez szükséges iratokat. A liberális-demokrata politikus közölte, hogy a törvény által megszabott 25 ezer aláírásnál jóval többet, mintegy 64 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük.

„Mindez azt bizonyítja, hogy sokan támogatják a jobbközép erők összefogására irányuló törekvést" – mondotta Stolojan. „A PLD-nek van identitása, jelvénye, alapszabályzata és politikai programja, és mindezeket a dokumentumokat elhelyeztük a törvényszéken" – fűzte hozzá a politikus. Az iratokat tegnap Theodor Stolojan, Valeriu Stoica és Gheorghe Flutur vitték el a bíróságra – közölték hírügynökségi források.

Gheorghe Flutur tegnap kijelentette, hogy a PLD alapszabályzata demokratikus, modern és liberális. Ugyanakkor azt is közölte, hogy megalakult a PLD ideiglenes ügyvezető bizottsága, amelynek elnöke Theodor Stolojan. Ennek tizenhárom tagja van, többek között Raluca Ţurcan, Mona Muscă és Cristian Boureanu. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt alelnöke, Gheorghe Flutur megőrizhette alelnöki tisztségét: az újonnan alakuló pártban szintén alelnöki tiszttel bízták meg.

A PNL különben nem nézi jó szemmel a Demokrata Párt (PD) és a PLD közeledését. Mint ismeretes, a demokraták és a liberális-demokraták a héten megállapodtak abban, hogy a jövőben együtt fognak működni. A PNL szerint ez negatívan befolyásolja majd a D. A. Szövetség működését. A liberálisok attól tartanak, hogy a demokraták a PNL helyét a PLD-nek szánják.

Aggodalmuk nem alaptalan, hiszen Gheorghe Flutur szenátor, a Liberális Demokrata Párt (PLD) ideiglenes ügyvezető alelnöke bejelentette: tárgyalásokat folytat a Demokrata Párttal (PD) arról, hogy közös listán induljanak az európai parlamenti választásokon. Egy nappal korábban, a PD – PLD második hivatalos találkozóján Emil Boc azt nyilatkozta: erről egyáltalán nem esett szó. Theodor Stolojan, a PLD ideiglenes ügyvezető elnökségének elnöke sajtótájékoztatón ugyanakkor bejelentette: a PLD hajlandó volna egyesülni a PNL-vel, abban az esetben, ha azt már nem a Tăriceanu-csoport vezetné.

Tegnap a Nemzeti Liberális Párt (PNL) fővárosi szervezetének vezetője, Ludovic Orban közölte: a liberálisok bíróság előtt fogják követelni a PLD – Traian Băsescu „fattyának" – megalakításához bemutatott támogató aláírások ellenőrzését.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) erdélyi vezetőivel folytatott megbeszélést tegnap Kolozsváron Bogdan Olteanu. A képviselőház liberális elnöke a sajtónak elmondta: látogatásának célja kizárólag politikai jellegű. Célja közös álláspontot kialakítani az elfogadásra kerülő új alapszabályzatáról a január 12–13-án megtartandó pártkongresszus előtt.

Az elnök arról is szólt, hogy a parlament elfogadta a május 13-án rendezendő európai parlamenti választásokat szabályozó törvényt, amelyre már most el kell kezdeni a felkészülést. Olteanu nem tulajdonít jelentőséget a Theodor Stolojan vezette Liberális-Demokrata Párt (PLD) és a Demokrata Párt (PD) között létrejött kapcsolatnak.

– A PLD vezetői hazudtak, amikor liberális pártként tüntették fel magukat, miközben az Európai Néppárt felé tájékozódnak. Valójában sem balra, sem jobbra nem húznak. Valeriu Stoica tizenhat esztendeje ilyen kétkulacsos politikát folytat. Ennek ellenére a PNL ragaszkodik a PD-vel évekkel ezelőtt megkötött protokollumhoz, és nem hátrál ki a kormányzásból – hangsúlyozta Bogdan Olteanu.

Írásban nyújtotta be lemondását a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) politológia karának magyar tagozatvezetői tisztségéről Bakk Miklós egyetemi adjunktus, tájékoztat a Krónika. A lap szerint Bakk már korábban tiltakozott a BBTE szenátusának november végi – Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátására vonatkozó – döntése ellen. Már akkor bejelentette: lemond tisztségéről, ha az egyetem vezetőtestülete nem vonja vissza döntését. Bakk Miklós azt követően nyújtotta be hivatalosan is lemondását, hogy december 20-án a BBTE szenátusa másodszor is döntött a magyar karok létrehozásáért és a magyar feliratozásért küzdő fiatal oktatók kizárásáról.

Visszatérítették a hatóságok szerda reggel a bukaresti nemzetközi repülőtérről a gazdasági bűncselekmények elkövetésével, terrorizmussal, valamint a három román újságíró tavalyi elrablásával vádolt, nemzetközi körözés alatt álló szíriai üzletember, Omar Hayssam feleségét, Adelát hét kiskorú gyermekével, meghiúsítva ezáltal a család itt maradt tagjainak isztambuli kiutazását.

A határrendészetnek tudomása volt arról, hogy Omar Hayssam feleségének és gyerekeinek szándékukban áll elhagyni Romániát, és riasztották az összes határátkelőhelyet – közölte az Országos Határrendészet szóvivője, Diana Protopopescu csütörtökön a Mediafaxnak.

A hatóságok azért tekintették érvénytelennek az Omar Hayssam által küldött, Libanonban hitelesített felhatalmazást, mivel a fordításbeli hiányosságok mellett tartalmi hibákat is felfedeztek az éber határrendőrök: így a 248/2005-ös törvény helyett a 258-as törvényt említik. A határrendészet felkérte a külügyminisztériumot: szolgáltasson adatokat arra a személyre vonatkozólag, aki Románia bejrúti nagykövetségen megjelent a Hayssam által aláírt és közjegyzőileg hitelesített irattal. Mihai Ungureanu külügyminiszter egyetért az ügy kivizsgálásával.

Az állítólag halálosan beteg Omar Hayssam, aki végzetes betegségét igazoló orvosi papírok segítségével hagyhatta el a börtönt, a nyár folyamán ismeretlen körülmények között meglógott Romániából. A szökés óriási belpolitikai botrányt kavart, mind a főügyész, mind a titkosszolgálati vezetők lemondtak tisztségükből. A határrendészet – ugyancsak formai okokra hivatkozva – már egyszer feltartóztatta két gyermekének kiutazását a Szíriában élő nagyszülőkhöz, akkor a mama tagadta, hogy a család testületileg és végleg el kívánná hagyni Romániát.

További dossziék a CNSAS-nak
Maradt még bőven a SRI archívumában

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) december 27-én befejezte a Szekuritáté irattárának átadását a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnak (CNSAS), de 75 000 terrorizmussal és kémelhárítással foglalkozó dosszié a SRI archívumában maradt, ezeket a CNSAS a két intézmény által létrehozott vegyes bizottságon keresztül tekintheti meg.

A SRI közleménye szerint 1 587 831 dossziét adtak át, amelyeknek 1 930 062 kötete van, és több mint 18 000 folyóméternyi archívumot jelent. A SRI ugyanakkor átadott a CNSAS-nak mintegy 1 400 000 nyilvántartó lapot a Szekuritáté kartotékából, valamint több mint 700 000 felvételt a volt Informatikai és Dokumentációs Központ adatbázisából, és az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátotta az átadott dossziék elektronikus nyilvántartását is.

Szilveszter éjszakáján kellemes meglepetésben lesz részük a szamosújváriaknak. Mindazok, akik a főtérre látogatnak éjfélkor, megcsodálhatják a városháza által szervezett tűzijátékot, és pezsgővel köszönthetik az új esztendőt. Miután karácsony első napján szabadtéri koncerttel örvendeztették meg a fiatalságot, ezúttal ritka élménnyel várják a lakosságot. December 31-én tíz vendéglátóipari egységben szerveznek közös szilveszteri mulatságot a városban, de sokan töltik az esztendő utolsó éjszakáját a környék fogadóiban is. Különösen a mezőségi panziókban sorra kerülő közös vacsorák iránt nagy az érdeklődés, mivel mindenütt telt ház lesz.

Első alkalommal szervezett szabadtéri koncertet a karácsonyi ünnepek alkalmával a szamosújvári városháza. A Városnapok sikerült rendezvényei után, a hét elején megtartott hangverseny az idei esztendő kiemelkedő művelődési és zenei eseményei közé tartozik. Több száz fiatal volt kíváncsi az előadásra és a rock koncertre. Felléptek többek között a Reflex és X-kappe együttesek, Simona Nae és Cristina Schwartz (utóbbi Németországból) szólisták.

A városi tanács csütörtökön évzáró rendkívüli ülést tartott, amelyen többek között a kolozsvári díszpolgárrá avatásról fogadott el határozatjavaslatokat. Elismerésben részesülnek Ion Buzea tenor, valamint – post mortem – az 1989. december 21-i népi megmozdulás áldozatai: Lucian Matiş, Călin Nemeş, Horia Pedestru, Mihai Călin Ticlete, Sorinel Dorinel Jurja, Grigore Bors, Tamás Burgya József, Borbély István, Teodor Pop, Marin Verica, Emil Ciortea, Ballai Csaba Zoltán, Ioan Valean, Ioan Inclezan,Corina Luminiţa Mişan, Ioan Chira, Dinu Adrian Smical, Ioan Rusu, Rodica Cristurean, Gheorghe Adrian Nasc, Szabó István, Viorel Cioara, Aurel Merca, Szabó Attila, Egyedi Imre, Ioan Sabău, Alexandru Pop, Iosif Cionca, Fănel Ciupitu Chican.

A városi tanácsülés elfogadta a 2006-os költségvetés kiigazításait, ugyanakkor számos, valójában kevesebb közérdeklődésre számot tartó határozatot hozott. A megbeszélés után a jelenlévők pezsgővel köszöntötték egymást, boldog újesztendőt kívánva.

A község hét falujának egyikében lakó – andrásházi, csonkatelepi, kisbácsi, mérai, nádaskoródi, nádaspapfalvi, szucsági – aranylakodalmas házaspárokat a 2006/58-as városi tanácsi határozat értelmében idén oklevélben és 300 lejes pénzjutalomban részesítették. A csütörtöki díjazottak között volt a szucsági Bakos János és Irén, Téglás Sándor és Jolán, Vitályos Imre és Emma, valamint a kisbácsi Kovács János és Ilona, Szabó János és Éva, Túrós János és Ida.

Csütörtök délben a Széchenyi-téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: burgonya – 1–1,2 lej/kg, hagyma – 2 lej/kg, fokhagyma – 6 lej/kg, káposzta – 1–2 lej/kg, murok – 1,5 lej/kg, szemes paszuly – 4–6 lej/kg, saláta – 0,8 lej/fej, főzőtök – 1 lej/kg, cékla – 1,5 lej/kg, alma – 1,8–2,5 lej/kg, körte – 1,5–3 lej/kg, dióbél – 15 lej/kg, aszalt szilva – 1 lej/kg, szelídgesztenye – 9 lej/kg.

A kolozsvári polgármesteri hivatal közleményben értesített, hogy 2007. január 10-ig meghosszabbították az ANL (Országos Lakásügynökség) rendszerében épített lakások iránti kérelmek benyújtási határidejét. A határidő meghosszabbítás oka, hogy a közjegyzői irodák decemberi programja, ügyfélfogadása miatt a kolozsváriaknak nem sikerült minden szükséges iratot beszerezni, láttamoztatni a kérelmeknek megfelelően.

Ma a CFR jegyirodái hétköznapi órarend szerint tartanak nyitva, holnap pedig csak azokban az irodákban vásárolhatunk jegyet, amelyek máskor is nyitva tartanak szombaton – értesít a Közlekedési Minisztérium. December 31-én és január 1-jén minden CFR-jegyiroda zárva lesz, 2-án pedig hétköznapi órarend szerint működnek.

– Nem sokat visított, hamar vége lett – árulta el kérdésünkre Prózsa János, aki szaporán aprózza, vagdalja az asztalra kerülő hatalmas bordákat. Odébb, egy nagy deszkalapon a néhai sertés két oldala – mindmegannyi tepertőnek, zsírnak és szalonnának való – várja a hozzáértő kezek munkáját. A trancsírozó asztal mellett a szél szomorúan lengeti az elárvult disznóól félig nyitott ajtaját. Sári néni és Klári néni odabenn, az érkezésünk nyomán zsúfolttá váló nyári konyhában serénykednek: hatalmas daráló ontja magából a mintegy 20 méternyi kolbász alapanyagát, a duruzsoló kemencén irdatlan lábasban fő nem kevesebb, mint 75 szelet hús. Újabb 75 szeletet egyenesen a böllér kezei közül számlál ki Sári néni, aki látható rutinnal végzi a „főzőasszony" munkáját: darálja a húst, párolja a szép szeleteket és észben tartja, melyik darabot kell majd eltenni szalonnának, és melyikből lesz zsír, illetve tepertő. A széki RMDSZ elnöke, Dániel Károly nem tud ellenállni a friss bőrnek, sós vízbe mártogatva harapdálja a kitűnő csemegét, hozzá illő nedvekkel locsolva meg időnként torkát.

A falu népe, a környéken lakók és a barátok egymásnak adják a kapu kilincsét: mindenki segít valamivel, úgy ahogy azt eddig is tette, hiszen mióta a világ világ, a disznóvágás eseményszámba ment, egyfajta kalákamunkára adott alkalmat, így egyértelmű háztáji hasznossága mellett fontos eleme volt a közösséget összekovácsoló szolidaritásnak.

Széken – és a többi, hagyományokhoz ragaszkodó faluban – ez bizonyos értelemben még mindig ünnep, ugyanolyan része a nép sajátos életének, mint a festett láda, a faragott pad, amelyre esténként kiülnek megbeszélni a világ dolgait. Most, hogy – legalábbis hivatalosan – utoljára kerül sor ilyesmire, különleges jelentőséget kap. És a méteres disznódarabok körül forgolódva hentesnek, idős néninek, politikusnak és riporternek egyaránt eszébe jut a kérdés: hogyan lesz sorsunk január 1-je után? A jelek sok szempontból nem túl biztatóak: ha Széken még kilónkénti 5 lejt is fizetnek a sertésért, a közeli falvak némelyikében már 3 lej 50 baniért is lehet vásárolni. Ennyiért pedig már nem éri meg disznót tartani: a málé, a kukorica, és a többi tápszer ennél többe kerül – keseregnek. És ez még nem az uniós piac, ez csak a hazai helyzet. Az még csak kérdés, hogy az Unió, amellett, hogy kíméletesebb halált hoz a disznóknak, biztosít-e megélhetést a gazdáknak?

Románia áttérne a közép-európai időre az EU-csatlakozás tiszteletére

Románia a közép-európai időre is áttérne az EU-csatlakozás tiszteletére – adta hírül csütörtökön a Cotidianul című napilap, amely a többi újsághoz hasonlóan tág teret szentel a Románia január 1-jei EU-csatlakozása által előidézett változásoknak.

A bukaresti lap címoldalon számol be arról a kis ünneprontó tényről, hogy Szilveszter éjszakáján Románia uniós csatlakozását Bukarestben már egy, illetve két órával hamarabb ünnepelik majd meg, mint például Párizsban vagy Londonban. Ezt az időeltolódást az okozza, hogy Románia a kelet-európai időzónához tartozik, és a bukaresti éjfélkor Párizsban (mint ahogy Budapesten is) csak 23 órát, Londonban pedig csak 22-t mutat az óra.

A Cotidianul szerint egy román ellenzéki szenátor törvénymódosítással oldaná meg az időeltolódást. Azt javasolta, hogy az EU-csatlakozás tiszteletére Románia térjen át közép-európai időre, hogy a románok is a többi EU-tagállam állampolgáraival egy időben ünnepelhessék Bukarest EU-integrációját. A szenátor javaslatát azonban elutasították a bukaresti csillagvizsgáló szakértői, akik szerint túl nagy felfordulást okozott volna az átállás.

Az uniós csatlakozás Romániában számos tévhit elterjedését eredményezte. Ezeket – a Cotidianul szerint – Anca Boagiu integrációs miniszter saját honlapján 22 pontba foglalta össze, és megpróbálta mindegyiket cáfolni, tisztázni. A minisztert az késztette a leltárra, hogy egy asszony megkérdezte tőle, január 1-je után is ízesítheti-e kedvenc levesét petrezselyemmel.

A tévhitek mellett azonban nagyon komoly változásokkal is szembe kell néznie a román állampolgárok egy részének. Az Adevărul című napilap szerint a bukaresti kormány legújabb intézkedése értelmében január 1-től tilos városban állattenyésztéssel foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy csak Bukarestben több mint hatszáz tehén, háromszáz ló, majdnem háromezer juh, kilencszáz sertés és 30 ezer szárnyas fog eltűnni a többnyire városszéli gazdaságokból.

Az EU-csatlakozás által előidézett, erőfeszítést igénylő változások miatt a lakosság euro-optimizmusa is fogyatkozik. Szintén az Adevărul számol be arról a közvélemény-kutatásról, amely szerint a románok 38,7 százaléka hiszi azt, hogy az élet nehezebb lesz január 1-je után; a megkérdezettek 35,8 százaléka hasonlóan vélekedik Románia EU-tagságának első három évéről is.

Több román lap beszámol a külföldi munkavállalás terén bekövetkező könnyítésekről. Igaz, hogy több állam is jelezte, hogy korlátozza az újonnan csatlakozott EU-tagállamok állampolgárainak munkavállalását, de például Lettországban, Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Svédországban és Finnországban munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a románok januártól.

Bár a bukaresti hatóságok azt javasolják a románoknak, hogy jövő héttől is vigyék magukkal útlevelüket, a román állampolgárok szinte az összes tagállamba pusztán személy-azonossági igazolványuk felmutatásával is beléphetnek, ami jelentős könnyítést jelent – írja a csütörtöki román sajtó.

Románia nagy zajjal fog az Unióba lépni – állítják hírügynökségek a szilveszteri mulatságok programjainak, eseményeinek összegzésénél. A szervezők – helyi tanácsok, polgármesteri hivatalok, prefekturák, politikai pártok képviselői, vállalkozók – nagy felhajtással (igazi pompa szándékával) rendezik meg a csatlakozás éjszakájának szilveszteri mulatságát a legtöbb erdélyi nagyvárosban: zászlófelvonás, tisztelgés, tűzijáték, szabadtéri koncertek neves és ismert hazai meg külföldi előadókkal, drága tűzijátékok ígérete mindenütt.

Arad az első csatlakozó akar lenni, éppen ezért éjfél előtt egy órával korábban felvonják az Unió zászlaját. A zászló egyébként a testvérváros Békéscsaba ajándéka. A koncertezők között fellép a Modern Talking együttes. Temesvár az elképzelések szerint egy hatalmas előadóteremmé alakulna néhány órára, ahol a helybéliek felejthetetlen hangulatban léphetnek majd át egy új évbe és új állampolgárságba. Megállás nélkül lesz zene, fényjáték és -kavalkád a Katedrális és Opera között.

Kolozsváron a Bocskai (Avram Iancu) téren rendezik meg az Euroszilvesztert, amelyen fellép többek között Chris Norman, a Smokie együttes volt szólistája, egy másfél órás koncerttel. A programban szerepel még a Hara és Class együttesek, valamint Paula Seling előadása. A szervezők minden résztvevő kolozsvárinak pezsgőt készítenek elő, továbbá az Unió jelével lufikat és zászlócskákat. A költségeket a helyi tanács állja 2,5 milliárd régi lej értékben, ehhez még hozzáadódik a kormány 1,5 milliárd régi lejes, valamint szponzorok finanszírozása. Az utcai rendezvényekre ellátogató beszterceiek forralt bor és töltött káposzta társaságában várhatják az újesztendőt a városközpontban. A csatlakozással kapcsolatos rendezvények már karácsonykor elkezdődtek, amikortól a lakosok a városháza előcsarnokában elhelyezett urnába bedobhatták saját üzeneteiket Európáról. Az üzeneteket egy bizottság értékeli majd, és a nyertesek között december 31-én ajándékokat fognak osztani.

Szatmáron lézerjáték és tűzijáték adja majd az ünnepi hangulatot, de emellett több rendezvény színhelye lesz a város főtere már délután hét órától. Sepsiszentgyörgyön 24 órás programot szerveznek, de az éjfélt kétszer köszöntik: 24 órakor és 1 órakor, Magyarország éjféli időpontjában, amikor eléneklik a magyar és a székely himnuszt.

Váradon szimbolikus európai személyi igazolványokat fognak osztani, közel tízórás zene, lézer- és tűzijáték szórakoztatja majd az ünnepelni vágyókat. Magyarországi (Republik), belga, német, amerikai együttesek lépnek fel. Az elképzelés szerint a városházától a borsi határátkelőig, tehát 12 kilométeres szakaszon emberláncot alkotnak majd, ezzel jelképezve Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. (Eredetileg az emberláncot Debrecenig alkották volna, ehhez azonban körülbelül 75 ezer személyre lett volna szükség, ezért lemondtak a tervről.) Váradon jelen lesz Debrecen polgármestere is, majd éjfél után Várad polgármesterével Debrecenbe utaznak, hogy a magyarországi éjfélt ott ünnepeljék.

(6. oldal)

Váltóiroda	Euró (Vétel/Eladás)	Dollár (Vétel/Eladás)	100 Forint (Vétel/Eladás)
Macrogroup(Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25.)	3,35/3,42	2,54/2,62	1,30/1,35

Veres János, a magyar kormány pénzügyi minisztere csütörtökön Szatmárnémetiben kijelentette, hogy a jövő évi költségvetésben első alkalommal szerepel a lehetőség arra, hogy az állam tulajdonában lévő bizonyos épületeket és irodákat adjanak használatba a Magyarországon élő román közösségeknek.

Veres János szerint a két kormány közös, prioritást élvező egyik projektje a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya út kiépítése. A pénzügyminiszter azt mondta a Szatmár megyei prefektusnak, hogy a januári brüsszeli tárgyalások során javasolni fogja a román pénzügyminiszternek, hogy szervezzenek egy hivatalos találkozót Szatmárnémetiben, és tárgyaljanak a projektről.

Comăneci az 1976-os montreali olimpián robbant be a nemzetközi köztudatba, mint az első tornász, aki a tökéletességet jelentő 10-es osztályzatot kiérdemelte, s az ankéton olyan neveket előzött meg, mint a csehszlovák-amerikai Martina Navratilová és a német Steffi Graf teniszezők, a francia kerékpáros Jeannie Longo és az osztrák Anne-Marie Proell síző.

A Bundesliga élvonalában 429 mérkőzésen 110 alkalommal talált be a kapuba. Két évvel ezelőtt, 2004-ben vonult vissza, elmondása szerint azóta készült az edzői pályára. A kötelező iskola elvégzése mellett több német és külföldi klubnál is heteken át tanulmányozta a trénerek munkamódszereit.

„Nem azért lettünk volna világbajnokok, mert én jobb kapus lennék Jens Lehmann-nál, erről szó sincs, Jens fantasztikus teljesítményt nyújtott, rajta nem múlt semmi" – mondta Kahn a Stern című lapnak adott interjújában. „Viszont pályafutásom eddigi eseményei alapján biztos vagyok benne, hogy ha én állok a kapuban, akkor megnyerjük a vb-t."

Kahn az alábbiakkal indokolta elméletét: „1994-ben a Karlsruhe csapatával elődöntősök voltunk az UEFA-kupában, két évvel később a Bayern Münchennel megnyertük a sorozatot, 1999-ben a lehető legbrutálisabb módon, a hajrában kapott gólokkal elbuktunk a Bajnokok Ligája döntőjében, két évvel később tizen-egyesekkel mi nyertünk a fináléban. A 2002-es vb fináléját az én hatalmas hibámból veszítettük el Brazília ellen, négy évvel később nekünk kellett volna nyerni a vb-t, ha én védek."

A veterán futballista idén a kispadról nézte végig a hazai rendezésű világbajnokságot, miután Jürgen Klinsmann szövetségi kapitány Lehmannt állította a kapuba. Ő csak a bronzmérkőzésen kapott lehetőséget. A vb után a Bayern kapusa bejelentette, nem kíván tovább védeni a nemzeti együttesben.

Radu Sabo a legnépszerűbb
A másodosztályú Kolozsvári U FC labdarúgócsapat honlapján, a www.ucluj.ro-n a szurkolók szavazhattak a legjobb játékosra. Négyszáz vokssal a nyáron Magyarországról visszatért Radu Sabo toronymagasan végzett az élen, a listán Székely Jánost (120 szavazat) és Vasile Ghindarut (119) előzte meg. Sabo egyébként a csapat gólkirálya, a csatár 9-szer rezgette meg az ellenfelek hálóját.

Kuerten és Rios újra versenyez
Két korábbi világelső, a brazil Gustavo Kuerten és a chilei Marcelo Rios újra teniszütőt ragad, és – a szervezők jóvoltából – szabadkártyával indul a január 29-én kezdődő, Vina del Mar-i ATP-viadalon Chilében.

Rios 2004-ben, hátsérülése miatt akasztotta szögre az ütőt. A 30 éves kiválóság 1998-ban – összesen hat hétig – kétszer is vezette a világranglistát, és pályafutása során 18 tornagyőzelmet aratott, Grand Slam-tornán ugyanakkor nem sikerült nyernie: 1998-ban az Australian Open döntőjében a cseh Petr Korda győzte le.

Papp Lacinak sikerült tehát sorrendben egymás utáni harmadik olimpiai címét megszereznie. Mint már szó volt róla, ezt a bravúrt az azóta eltelt fél évszázad során mind-össze két kubai sportolónak sikerült megismételnie. Először a szupernehézsúlyú Teofilo Stevensonnak, aki 1972–1980 között, sorrendben Münchenben, Montrealban és Moszkvában, majd Felix Savonnak, aki 1992–2000 között Barcelonában, Atlantában és Sydneyben volt az aranyérem birtokosa. A melbourne-i szorítóban egyébként a játékok történetében másodszor rendezték 10 súlycsoportban a küzdelmeket. A helsinki (1952-es) rajt sikert aratott, a szakemberek megállapították, hogy az új rendszer jobban tükrözi a „kesztyűs fiúk" közötti különbséget.

Az ökölvívók fellépését követő egynapos szünet után újabb sportág, a torna került előtérbe, és megszaporodtak a csapatjátékok, így a labdarúgás, kosárlabda és gyeplabda mérkőzései. Különösen a focimérkőzéseket kísérte nagy figyelemmel a közönség. A nagy kérdés az volt: sikerül-e az ötkarikás rendezvényeken eddig már két ízben döntőig jutott, de ott végül is elbukott jugoszláv csapatnak aranyra változtatni az addigi ezüstérmeket. 1948-ban, Londonban a svéd csapat volt a plávik ellenfele a döntőben, az északiak 3:1-re nyertek – a három Nordahl-fivér, Knut, Bertil és Gunnar vezérelte skandináv gárda megérdemelten jutott a bajnoki címhez. Ugyanígy az Aranycsapatnak nevezett magyar válogatott határozott játékkal kényszeríttette megadásra az 1952-es helsinki olimpiára kiküldött délszláv válogatottat. Puskás, Bozsik, Kocsis, Hidegkuti, Grosics és társaik 2:0-ra bizonyultak jobbnak a kékmezeseknél.

Ilyen előzmények után érkezett el az 1956-os újabb döntő. A címvédő magyar csapat nem indult, a jugoszlávok pedig ismét határozottan menetelt a döntő felé, míg a szovjet csapat, történetének második olimpiai fellépésén nehézkesen haladt előre. A nyolcaddöntőben ugyan elég magabiztosan győzte le az NSZK amatőr csapatát, de Indonézia válogatottja már megismételt negyeddöntőre késztette a Zbornaját. Az első szovjet–indonéz találkozó kétszeri hosszabbítás után is gól nélküli döntetlent hozott, majd a második összecsapásban a voltaképpeni szovjet A-válogatott – olyan ismert labdarúgókkal, mint Tiscsenko Mazlenkin, Netto, Tatusin, Sztrelcov, Szalnyikov és Iljin – 4:0-s győzelemmel jutott a legjobb négy közé. A két elődöntő eredménye is (Jugoszlávia–India 4:1 és Szovjetunió–Bulgária 2:1) a jugoszlávok fölényére utalt. És erre a döntőben: Szovjetunió–Jugoszlávia 1:0 – Iljin lőtte a találkozó egyetlen gólját, amely a szovjetek bajnoki címét jelentette. Jugoszlávia viszont egymás utáni harmadik olimpiai döntőjét elvesztette... Megsúgjuk: négy évre rá, 1960-ban megtört a jég. A teljesen kicserélt, megfiatalított jugoszláv gárda, bár csak jobb gólaránnyal nyerte meg a csoportját, és sorshúzással (!) jutottak a döntőbe, a mindent eldöntő utolsó mérkőzésen 3:1-re legyőzték a dán válogatottat, és elmondhatták: „Végre, a negyedik döntőben, megnyertük az olimpiát!".