A posta pontatlansága miatt egyre több nyugdíjas választotta a bankszámlás megoldást (Rohonyi D. Iván felvétele)

Az elmúlt időszakban kellemetlen meglepetésben volt része azoknak a nyugdíjasoknak, akik járandóságukat a Bancpostnál nyitott számlájukra kapták. A pénzintézet levélben értesítette őket, hogy a nyugdíjosztállyal kötött szerződés októbertől kezdődően megszűnik, ezért a nyugdíjat többé nem teszik a bankszámlára.

A hosszadalmas és kissé nehézkes nyelvű levél sok mindent közöl, például azt, hogy a változás miatt a nyugdíjasok folyószámláját nem zárolják. Félreértésre adhat okot azonban az a mondat, hogy a bankkártyák is megmaradnak, s továbbra is fel lehet tölteni őket, akár a nyugdíjjal is. Hangsúlyozzuk: ez nem azt jelenti, hogy ha kérik, a nyugdíjat a kártyára utalják, hanem azt, hogy miután bármi módon (postáról, nyugdíjosztályról) a nyugdíjat már felvették, az összeget – miként bármilyen más pénzt – a bankba látogatva a kártyára lehet tölteni.

A banktól kapott levél legfontosabb része az, amelyben arra kérik az érintetteket, közöljék a nyugdíjosztályon, hogy októbertől kezdődően milyen lakcímre kézbesítsék a juttatást. E kitétel sokakat igen kellemetlenül érint. A posta ugyanis rendszerint nem egy mindenki által ismert időpontban kézbesít, hanem egy több napra terjedő időszakban, azaz valamikor. A nyugdíjasok ilyen módon arra kényszerülnek, hogy napokon át otthon tartózkodjanak, a postai alkalmazottra várva. A postára visszavitt, illetve a nyugdíjosztályra visszautalt juttatást tudniillik meglehetősen nehézkes és hosszadalmas eljárás nyomán lehet csak megkapni.

Sokan éppen emiatt döntöttek úgy, hogy a bankszámlájukra utaltatják át a nyugdíjat. A Bancpost mellett az Országos Takarékpénztár is vállalt ilyen jellegű szolgáltatást, ez az eljárás azonban nem vált népszerűvé, mivel ott minden hónapban személyesen alá kell írni a számlakivonatot – aki tehát ezzel a lehetőséggel él, az nem utazhat el hosszabb időre.

A nyugdíjosztály igazgatója, Vasile Doleanu a Szabadságnak elmondta: a lakcím közlésére vonatkozó felszólítás csak azokra érvényes, akik lakhelyet változtattak abban az időszakban, amikor a bankszámlára utalták a nyugdíjat. Ha lakcímük változatlan, és a posta már korábban is kézbesítette számukra a nyugdíjat, akkor nem kell a nyugdíjosztályra menniük. Aki ezekben a hónapokban nem tartózkodik lakhelyén, az utólag a nyugdíjosztályon benyújtott kérvény nyomán veheti fel a juttatást, akár a hivatal pénztáránál, akár úgy, hogy a posta a legközelebbi nyugdíjjal együtt kézbesíti.

Megtudtuk még: a nyugdíjosztály jelenleg azon dolgozik, hogy októberig országos szinten kössön szerződést egy másik pénzintézettel. Ha ezt nyélbe ütik, akkor továbbra is lesz lehetőség arra, hogy az ezt igénylőknek bankszámlára utalják a nyugdíjat. A felmerülő kezelési költségek egy részét – akárcsak a Bancpost esetében – a hivatal fedezi. Akiknek eddig a posta kézbesítette a juttatást, azokat ez a változás semmilyen módon nem érinti, a kézbesítés ezután is zavartalanul folyhat tovább.

Irodájának teljes bútorzata mellett a világítótesteket is kicserélte Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, Boros János. Elmondása szerint a régi asztalok és székek már régen megértek a cserére, és ha már nekifogtak egy ilyen horderejű munkának, akkor az iroda egészének új arculatot adtak.

Boros dolgozószobájába így új álmennyezet került, ovális alakú íróasztal, lapos képernyőjű számítógép. A változás csak a napokban zajlott le, ezért még nincs minden a helyén: a kötelező zászlók már a sarokban díszelegnek, de a falióra még nem került méltó helyére. A legtöbb gondot a papírholmi okozza – közölte az alpolgármester. Rengeteg régi kacat került a szemétbe, de sok-sok doboznyi iratot kell még átnézni és kiválogatni. Erre még nem volt idő – számolt be lapunknak Boros János.

Kovács Zoltán, a Kolozs megyei Állategészségügyi Igazgatóság ügyvezető aligazgatója tegnap benyújtotta lemondását Alin Tişe prefektusnak, aki lapunknak elmondta: tudomást vett arról. A prefektus már két nappal ezelőtt felszólította a megyei igazgatóságok vezetőit, hogy ha együttműködtek a Szekuritátéval, lépjenek vissza. Amint azt lapunk hétfői számában megírtuk, Kovács Zoltán Cristian fedőnévvel írt jelentéseket a szekunak, mások mellett volt egyetemi kollégájáról, Kelemen Hunor képviselőről, és ezért őt az RMDSZ is lemondásra szólította fel.

Tavaly november végén egyhónapos tanügyi sztrájk után a tanügyi szakszervezetek megállapodást írtak alá a kormánnyal, mely szerint idén csaknem 12 százalékkal emelik a tanügyben dolgozók béreit. A bérezési törvény azonban, melyet áprilisig ki kellett volna dolgozni, a mai napig sem valósult meg. Éppen ezért amennyiben a kormány szeptember 15-ig nem teljesíti a 2005 novemberében aláírt protokollumban foglaltakat, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Föderációja (FSLI) bojkottálni szándékszik a tanévnyitást.

A szakszervezeti elégedetlenségek a bérezési törvény elhanyagolásának, valamint a tanügyet megillető 1,1 milliárd euró késedelmes átutalásának tulajdoníthatók – nyilatkozta Aurel Cornea, a tanügyi szakszervezet országos elnöke.

A FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezetek megbeszélést kezdeményeztek, amelynek során Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök elmondta, hogy milyen módon valósítja majd meg a tavalyi egyezségben foglaltakat. A szakszervezetek újból Traian Băsescu államfő közbejárását kérték. Véleményük szerint a költségvetési alkalmazottak bérezésére vonatkozó törvény semmiképpen nem léphet életbe 2007. január elsejétől. Kitartanak hát egy béremelési javaslat kidolgozása mellett, amely mérsékelné a különböző költségvetési ágazatok dolgozói között fennálló bérkülönbséget.

– Az első költségvetés-kiigazításkor 3 500 milliárd, míg a második költségvetés-kiigazításkor 13 milliárd régi lejt utaltunk ki a tanügynek, most pedig 715,4 millió új lejt adtunk tőkekiadásokra. Ezt az összeget a beruházásokra kell fordítani. Az önkormányzatok költségvetését 400 millió új lejjel egészítjük ki a közoktatásban dolgozók bérköltségeinek fedezésére – tájékoztatott Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Hozzátette: e gesztussal is azt kívánják bizonyítani, hogy betartják a tanügyi szakszervezetekkel tavaly kötött egyezségüket, és a tanügy valós fejlődését szolgálják.

Az Országos Statisztikai Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének közleménye szerint a 2004-es demográfiai adatokhoz képest 2005-ben enyhe pozitív elmozdulás tapasztalható: nőtt a születések száma, az elhalálozási arányszám pedig kissé csökkent.

Tavalyelőtt a megyében 5976 születést és 8137 halálesetet jegyeztek. A negatív népszaporulat tehát 2161. A házasságkötések száma elérte a 4669-et, míg a válások száma 1267 volt. A gyerekhalandóság, az első életévüket be nem töltött gyerekek esetében, 77 volt.

Tavaly 6420 születést és 8363 elhalálozást regisztráltak. A negatív népszaporulat tehát 1943. Összesen 4503 házasságkötést és 1036 válást jegyeztek. A fent említett kategóriában a gyerekhalandóság 65-re tehető.

Kolozs megye városaiban 2004-ben 3923, míg 2005-ben 4334 gyerek született összesen. A negatív szaporulat 441, illetve 216. A házasságkötések száma 2004-ben mintegy 3510, 2005-ben pedig 3486, míg a válások száma 1083, illetve 852. A gyerekhalandóság az elmúlt két évben 41, illetve 38 volt.

A vidéken élők esetében sajnos nagyobb a különbség a születések és az elhalálozások száma között: 2053, illetve 2086 születést jegyeztek. Az elhalálozások száma viszont sokkal magasabb a születési számhoz képest: 3773 (2004-ben), illetve 3813 (2005-ben). A negatív népszaporulat mindkét esztendőben meghaladta az 1770-et. Habár vidéken sokkal kevesebb házasságot kötöttek, mint a városokban – 1159-et, illetve 1017-et –, a válások száma nem haladja meg a 184-et. A gyerekhalandóság vidéken 36, illetve 27 fő.

Románia is korlátozó intézkedéseket vezethet be „viszonzásul" azon EU-országok állampolgáraival szemben, amelyek szigorítják a románok munkavállalási jogát – nyilatkozta Traian Băsescu államfő az International Herald Tribune-nak.

– Ha egyes országok életbe léptetik ezt a rendszert (a román állampolgárok munkavállalási jogának korlátozását – szerk.megj.) Románia is hasonló intézkedéseket fog bevezetni az illető országok állampolgáraival szemben. Ne számítsanak a mi félénkségünkre – nyilatkozta Băsescu az amerikai lapnak. Az államfő megpróbálta megnyugtatni az európai kormányokat, akik arra számítanak, Románia és Bulgária 2007 január elsejei csatlakozásával drasztikusan megnő a külföldön munkát vállaló román állampolgárok száma. Băsescu arra figyelmeztet: a románok nem akarják, hogy úgy kezeljék az Unióban, mint Európa „másodosztályú állampolgárát".

Az International Herald Tribune emlékeztet, hogy ez a kérdés akkor vetődött fel hangsúlyosan, amikor Nagy-Britannia bejelentette, keményebb korlátozó intézkedéseket akar bevezetni a román és bolgár munkásokkal szemben mint 2004-ben, amikor 10 ország csatlakozott az EU-hoz.

Az államfő szerint az európaiak félelmei a kivándorlást illetően alaptalanok, és ezt a román gazdaság relatív stabilitásával magyarázta. – A magánvállalatok esetében a béremelkedés jelentős, és Románia főleg az építőiparban munkaerőhiánnyal küzd – mondta.

Băsescu elmondta: a korlátozások problémájáról a kétoldalú tárgyalásokon beszélnek majd, hozzátéve, hogy „a munkaerő mobilitása az EU integráció egyik elve is". Hangsúlyozta, hogy a GDP az utóbbi hat évben évi hat százalékkal nőtt. – Olyan ország vagyunk, mely az utóbbi néhány évben, Dél-Kelet Európában a legnagyobb külföldi befektetésekkel büszkélkedhet" – mondta.

Csitítgat – a maga módján – a Financial Times is: „Jóllehet Románia a legszegényebb ország, amelyet az EU, az egykori gazdag országok exkluzív klubja, valaha is felvett, nem lehet biztosra venni a román munkaerő tömeges beözönlését a jelenlegi tagországokba, mivel máris az ország teljes lakosságának csaknem 10 százaléka dolgozik ezekben az országokban" –, áll a Financial Times keddi elemzésében.

A londoni üzleti napilap, amely egész oldalas összeállítást közölt a kelet-európai munkaerő-áramlásról az EU-bővítéssel összefüggésben, azt írta: a gazdasági adatok puszta összehasonlítása is olyan félelmeket ébreszt egyebek mellett Nagy-Britanniában – csakúgy, mint a 2004-es bővítés előtt –, hogy Románia felvétele után „szegény munkavállalók áradata özönli el a brit partokat", és máris többen munkapiaci korlátozásokat követelnek. A román munkaügyi minisztérium egy név nélkül nyilatkozó hivatalnoka azt mondta a brit lapnak, hogy a 21,7 milliós ország lakosságából jelenleg kétmillióan dolgoznak EU-tagállamokban. – Néhány tízezren még elmehetnek, de az nem igazán lehetséges, hogy az emberek továbbra is ugyanilyen számban menjenek külföldre (dolgozni) – mondta a román kormányilletékes.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5–13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából, a legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma eléri a 600 ezret; zömük lengyel.

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet nemrégiben közzétett, 38 oldalas átfogó prognózisa azt jósolta, hogy a Románia és Bulgária 2007-re kitűzött belépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezik a brit munkapiacra. Az IPPR azt javasolta, hogy a brit kormány a bolgár és a román állampolgárokra is terjessze ki a szabad munkavállalás jogát a két ország EU-csatlakozása után, mert a nettó beáramlás Romániából és Bulgáriából várhatóan csekély lesz, de ez is pozitív hatást gyakorol majd a brit munkapiacra.

Nem sokkal korábban az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege is azt írta elemzésében, hogy az új tagállamok munkavállalói „figyelemreméltóan kedvező" hatást gyakoroltak a brit gazdaságra: a bérleszorító hatás miatt – fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna.

A Financial Times elemzése szerint egyébként kezdenek elenyészni azok a tényezők, amelyek kivándorlásra sarkallják a románokat; a fiatal és képzett románoknak ma jobbak a hazai lehetőségeik, mint korábban bármikor.

A korlátozással kapcsolatos kérdések a 2004-es bővítés során is felvetődtek: a legtöbb régi EU-tag bejelentette, hogy korlátozni fogja az új tagok polgárainak munkavállalását, kivéve a ciprusi és a máltai munkaerőét. A kölcsönösség elve alapján Magyarország, Lengyelország és Szlovénia annak idején szintén hasonló korlátozásokat vezetett be. Írország, Nagy-Britannia és Svédország már a kezdetektől teljesen megnyitotta munkaerőpiacát.

A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban.

DENEVÉREKRŐL KÉSZÜLT FOTÓKIÁLLÍTÁS nyílt a Barlangkutatási Múzeumban (Sextil Puşcariu utca 8. sz.). Október elsejéig hétfőtől péntekig 12–16 óra között látogatható.

MARGARETA CATRINU kolozsvári festőművész kiállítása nyílik meg szeptember 1-jén, pénteken 18 órakor a Művészeti Múzeumban (Főtér 30. szám).

KUCKÓ NAGYTALÁLKOZÓ MEGBESZÉLÉS lesz pénteken, szeptember 1-én 18 órától a Pro Iuventute székházában (Mócok út 75.). Minden jelenlegi és volt tagot szívesen várnak.

RÉGI ÉS ÚJ VIRÁGMOTÍVUMOKRÓL tart előadást dr. Szőcs Katalin tudományos kutató az Unitárius Nőszövetség találkozóján, augusztus 31-én, csütörtökön du. 5 órakor, a Brassai utca 6. szám alatti tanácsteremben.

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM: VAN-E BENNE HELY MINDENKI SZÁMÁRA? címmel Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter tart előadást — a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas szervezet rendezésében — augusztus 31-én, csütörtökön délután fél 5-től a Nőszövetség dísztermében (Szentegyház utca 2.). Beszélgetőtársa Csomafáy Ferenc, közreműködnek: György Katalin, Gergely Bálint, Kolcsár Péter.

A tegnapi Továbbképzőközpont nyílott a turizmus számára című cikkünkben megemlített Ştefan Olteanu nem a Filológia Szak dékánja, de annak tanára, és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prorektora.

Augusztus 21–27. között, hétfőtől vasárnapig szervezőként és résztvevőként, mintegy 30-an fordultak meg az I. Mokrai Országos Evangélikus Ifjúsági Táborban, amelyre kellemesen emlékezünk mindannyian, akik ott lehettünk, mint a testvéri együttlét áldásos alkalmára. Bár úgy érkeztünk a táborba, hogy a meteorológusok a kezdés előtti napot nevezték az idei utolsó meleg nyári napnak, Isten megajándékozott bennünket még egy egész hétig tartó napsütéssel, kellemes időjárással.

A mokrai gyülekezetben nem ez volt az első alkalom, hogy fiatalok vagy gyerekek gyűltek össze, de ez volt a legelső országos jellegű tábor. A szervezők többsége a Kolozsvári Evangélikus Egyházmegye gyülekezeteiből érkezett, a résztvevők pedig mindkét egyházmegyéből. Külön öröm volt számunkra, hogy a Brassói Egyházmegye több gyülekezetéből is mozdultak meg ifjak, mintegy 10-en, és elfogadva a meghívást, a nagy távolság ellenére, eljöttek Apatelekre.

Résztvevők, szervezők a következő gyülekezetekből voltak: Simonyifalva, Fazekasvarsánd, Arad, Nagyvárad, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Apáca, Székelyzsombor, Csernátfalu, Hosszúfalu-Alszeg, Tatrang, Zajzon, Halmágy, Pürkerec.

A mokrai parókia ifjúsági központtá válásának lehetősége és igénye már egy jó éve megfogalmazódott az Egyházkerület és az országos ifjúsági munkával megbízott szervezet, a REVISZ vezetőségében, amikor eldőlt, hogy a gyülekezetben Orbán Attila simonyifalvi lelkész fogja a szolgálatokat végezni, és a parókia épülete ilyen értelemben felszabadulva, ifjúsági rendezvényekre volna hasznosítható. A Kolozsvári Egyházmegye területén már harmadik éve tartunk nyári ifjúsági tábort, az első két évben a Kolozsvár közelében lévő Hidegszamoson béreltünk egy csodálatosan kiépített központot, amely azonban anyagilag eléggé megterhelő volt a REVISZ-nek, nem szólva arról, hogy csupán évi egy alkalommal lehettünk ott.

Az idei tábor gerincét Pál apostolnak az Efézusi gyülekezethez írott leveléből kiemelt témák alkották. Az ifjúságot foglalkoztató kérdések megválaszolását, keresztyén öntudatuk erősítését céloztuk meg, éppen olyan témákban, amelyekre az egyház és a hit más válaszokat, alternatívát kínál, a korszellemnek hódoló általános társadalmi környezettel szemben. Íme, a témák: Keresztyén család és házasság – párválasztás, A korszellem hatása: van-e bátorságunk szembeszállni, Az Istentől rendelt, alkalmas idő felismerése, A zene mint üzenethordozó és értékrend-közvetítő, Sötétség és világosság: önismeret, leleplezések. Az előadásokat és a reggeli áhítatot többnyire fiatal lekészek tartották: Papp Noémi, Hankó Szilamér, Orbán Attila, Horváth Csaba evangélikus, Vincze Zoltán és Bodnár Lajos református lelkészek. Az esti áhítatok és témaösszefoglalások pedig a fiatalok kreatív megnyilvánulásai, reakciói voltak a napi témákra. Ilyen módon nagyon jó volt az interaktivitás, a csoportokon belüli együttműködés.

Az előadások és csoportbeszélgetések mellett minden nap tartogatott meglepetéseket a fiataloknak: nap mint nap változatos kézműves-foglalkozások (gyöngyfűzés, szalvéta-technika, gipszöntés, cserépfestés, stb.), sportolási lehetőségek, melyek közül az idei tábor preferáltja a röplabda volt, töltötték ki a tematikus egységek közötti szabadidőt. Csütörtökön Világosra kirándultunk, ahol számháborúzás közben birtokba vettük a várat, történelmünk eme fontos állomását, pénteken este pedig a nagyváradi Tálentum együttes tagjai utaztak le hozzánk, hogy a résztvevőket egy szabadtéri koncert csodálatos élményével ajándékozzák meg. Vasárnap közös istentisztelettel ért véget a tábor, az Istenre figyelés és az egymásnak élés eme kicsiny műhelye, amely mindnyájunkban hagyott szellemi és lelki nyomokat, és remélhetőleg vágyakozást ébresztett mindenkiben a következő alkalomra is.

A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet legújabb, 24. számában Soó Zöld Margitnak a Barabás Miklós Céh székházában megrendezett kiállításáról Németh Júlia ír. Sümegi György budapesti művészettörténész Zsögödi Nagy Imre ismeretlen leveleit és naplójának részleteit adja közre. A székember utolsó „gubizmája" címmel közli a lap Novotny Tihamérnak a tragikus körülmények közt elhunyt Gubis Mihály képzőművész békéscsabai temetésén elhangzott gyászbeszédét. Kratochwill Mimi budapesti művészettörténész Borsos Miklósról ír egy sepsiszentgyörgyi kiállítás ürügyén, és folytatódik Bíró József erdélyi kastélyokat bemutató sorozata.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége a VI. MISZSZ Tábort szeptember 7–10. között Szovátafürdőn, a Teleki Oktatási Központban szervezi.A MISZSZ Tábor szervezetünk egyik legfontosabb rendezvénye, immár hagyományos nem csupán szövetségünk háza táján, hanemaz erdélyi nyári ifjúsági rendezvények kínálatában is. Célunk, hogy a MISZSZ ernyője alá tartozó tagszervezetek képviselői számára megfelelő keretet nyújtsunk a közös gondolkodásra, az együttműködésre, és az ifjúsági tábor kínálta lehetőségeket kihasználva – egymás személyes megismerése által – hozzájáruljunk a kapcsolatok szorosabbá tételéhez, a MISZSZ-en belüli vidám közérzet és az összetartozás érzésének elősegítéséhez. E módon a hagyományteremtő szándékkal született tábor összefogó jellege új kapcsolatok kialakítására, és a meglévők erősítésére is lehetőséget ad a MISZSZ tagszervezetek között a meghívott országos, vagy határon túli partnerszervezetekkel. A VI. MISZSZ Tábor programjának összeállításában hangsúlyt helyeztünk a szabadidős-szórakoztató, sport, valamint ifjúsági közösségfejlesztő programokra, ezzel sajátosan alkotó, vezetőképző, jövőépítő jelleget adva rendezvényünknek.

A VI. alkalomhoz színes program és az elmaradhatatlan szórakozás jár, hangsúly a kikapcsolódáson van, elgondolásunk szerint a csoportos tevékenységeket helyezzük előtérbe, „interaktív, alkotó jellegű" tábortervet képzeltünk el, ahol a szabadidős tevékenységek vannak túlsúlyban, de amint az a programból kitűnik, lesz komolyabb munkára összpontosító fejezet is.

A tábor keretében a X. MISZSZ Küldöttgyűlésre is sor kerül. Itt az elnökség és a tagszervezetek képviselői összegzik az elmúlt időszak alatt folytatott tevékenységüket, beszámolnak működésük során tapasztalt nehézségekről, ismertetik tervezett rendezvényeiket, sor kerül a szövetségi tisztújításra is, és többek között arra keressük majd közösen a megoldást, hogy a szervezeti hálónk erősebb, az együttműködés hatékonyabb és szorosabb, az információcsere gyorsabb és eredményesebb, rendezvény-kínálatunk pedig a jövőben gazdagabb legyen.

A VI. MISZSZ tábor részletes programja a www.miszsz.ro honlapon található.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A Karib-tenger kalózai 2 – Holtak kincse – amerikai bemutató. – Vetítések: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel: 14, 23.

GYŐZELEM – Halálos iramban – Tokiói hajsza – amerikai, - Vetítések: 18, 22. Új Eldorádó. – Vetítések: 16, 20.

MŰVÉSZ – The Squid and the Whale (A kutya és a macska) – amerikai bemutató. – Vetítések: 17, 19.30, 22; kedvezménnyel: 17.

DÉS

MŰVÉSZ – The Wild (A dzsungelben) – amerikai. – Vetítések: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Superman visszatér – amerikai. – Vetítések: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel: 16.

DACIA B-TEREM – Banlieue 13 – A bűnös negyed – francia. – Vetítés: aug. 25–27.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Horrorra akadva 4 – amerikai. – Vetítések: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is, kedvezménnyel: 17.30.

Az Integrálódás és önállóság című, augusztus 21-én a Szabadság hasábján megjelent írásomra két válaszcikk is érkezett. Igaz, Macovei-Benczúr Sebastian László úr jelezte, nem velem szeretne vitatkozni, de írásában több cikkemre is hivatkozott, ezért, remélem, nem veszi rossz néven, hogy őt is a válaszolók közé sorolom. Előre is köszönetemet szeretném kifejezni Kötő Józsefnek és a Kanadában élő Szabadság-olvasónak, hogy szakítottak időt, és kifejtették véleményüket egy ilyen nagy horderejű kérdésben, hiszen a különböző nézetek nyilvánosság előtti ütköztetésének műfaja nálunk manapság haldoklik. Írásaik arra késztettek, hogy az augusztus 21-i cikkemet tovább gondoljam, és megfogalmazzam az esetleg túlságosan sommásra sikeredett kijelentéseim alátámasztására hivatott újabb konkrétumokat, elengedhetetlen árnyaló elemeket.

Nem vagyok híve a vészmadárkodásnak. Mindenkinek cipelnie kell a saját keresztjét, de közösségünk nyomorúságaiból is mindnyájan tűrőképességünkhöz és hivatástudatunkhoz mérten vesszük ki részünk. Fölöslegesnek tartom ezért, gyengeségeink, be nem teljesedett vágyaink torzított és pusztán önsanyargató célú emlegetésével elviselhetetlenebbé tenni létünket. De ahhoz, hogy javítsunk életminőségünkön, először minél pontosabban fel kell térképeznünk hibáinkat, azt, hogy mi működik hibásan a társadalmi rendszerünkben. Meggyőződésem, hogy vitapartnereim is azt akarják, hogy az erdélyi magyarság gazdag, sikeres, életerős közösségként élhessen. Hiú ábránd azt remélni, hogy kezdeti nekifutásra sikerül valós megoldásokat találni évtizedes sorskérdéseinkre. Nem tartom kizártnak ugyanakkor, hogy időnként – ahogyan Kötő József írása végén említi – manipulációnak esünk áldozatul. Meggyőződésem, hogy véleményem nem csak a „manipulációra alapuló sajtóértekezletek világában" alakult ki, de biztosan ez is befolyással volt rám. Mert szerintem minden szakmának megvan a maga manipuláció-forrása, így a közösségvezetői tisztségnek is.

A Szabadság augusztus 29-i számában megjelent Harmadik út című íráshoz pontosítás végett annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy szerzője félreértette az általam felvázolt alapállást, hiszen azt írja, hogy az „integrálódás a cikkíró látomásában egyenlő az önálló entitás feladásával, a teljes betagolódást jelenti a többségi társadalmakba, hisz az önállóság (Borbélynál szinonim fogalom a különmaradással, különválással, vagyis az autonómia bármely formájával) csupán szimbolikus tartalom, amely óhatatlanul provincializmushoz vezet". Ezzel szemben én a következőket írtam: „Mi a megoldás ma, amikor a politikában, gazdaságban világszerte az integráció a jelszó? Járjuk a betagolódás, vagy az önállósulás útját? Itt látszólag egymással kibékíthetetlen, két homlokegyenest ellentmondó nézőpont ütközik. (...) Mert végül is az önállóság és az integrálódás összeegyeztethető, ha nem a szimbolikus vonatkozásokat helyezzük előtérbe". A Harmadik út című írás szerzője ezenkívül sugallja, hogy azt állítottam: a kulturális autonómia szimbolikus tartalommal telített. Téves, írásomban meg sem említettem a kulturális autonómia fogalmát.

A félreértés mögött nem feltételezek rosszindulatot, hiszen meglehetősen nehéz feladat úgy leírni egy gondolatot, hogy a szöveg olvasója teljes mértékben ugyanarra gondoljon, mint az ötletgazda. Ezért is döntöttem úgy, hogy újabb pontosító gondolatokat fűzök korábbi írásomhoz, remélve, valós és hasznos vita kibontakozását szolgálom.

Tehát az integrálódás és az autonómia szerintem összeegyeztethető. A betagolódásnak elsősorban azt kell szolgálnia, hogy intézményeink több pénzhez jussanak. Nehéz pontos választ adni arra a kérdésre, hogy mit jelent az integrálódás. A gyulafehérvári papnevelde esetében például ez konkrétan a Babeş–Bolyai Tudományegyetembe való betagolódást eredményezné. Egy civil szervezet vagy akár magánvállalkozásként működő közösségi intézmény esetében viszont hasonló jellegű román egyesülettel, alapítvánnyal vagy kft-vel való közös pályázást is jelenthet, aminek az eredménye a több és nagyobb anyagi forrásokhoz való jutás lehet. Ezt anélkül is meg lehet valósítani, hogy a magyar civil szervezet elveszítse önállóságát. Az együttműködés pedig nem csak az anyagi haszon, hanem a tapasztalatszerzés miatt is szükséges. Ugyanis már évek óta többször hallottam magyaroktól, és nem kevéstől: bezzeg, ezt meg amazt a románok jobban csinálják!

Ahhoz viszont, hogy tanuljunk ,el kell utasítanunk azt a magatartást, amit Macovei–Benczúr Sebastian László, „a románság mindig is türelmetlenül, elnyomó módon lépett fel minden olyan megnyilvánulással szemben, ami magyar" – mondata sugall. Értelmezésem szerint az oly sokat emlegetett történelmi tapasztalatokból kiindulva akkor azt a következtetést kell levonnunk, hogy a románokat eleve zárjuk ki jövőépítési stratégiáinkból, mert az előző nyolcvan év bizonyította, tőlük semmi jóra nem számíthatunk.

Tisztelt Macovei–Benczúr úr, Ön figyelmen kívül hagyja, hogy a történelemnek mi valamennyien alakítói vagyunk. Márpedig nyolc év alatt, amióta Ön elköltözött Kanadába, sokat változott jó irányba a román–magyar kapcsolat. A nemrég, még a nacionalizmus fellegváraként számon tartott szülővárosában, Kolozsváron is. Persze soha nem garantálható a vajdasági és újabban, a felvidéki magyarellenes atrocitások elkerülése Romániában sem. Ebben hatalmas a felelősségük a politikusoknak, de szerintem Romániában egyelőre nem érdemes ördögöt festeni a falra, mert akkor ismét saját légváraink foglyaivá válunk. Inkább arra kellene törekednünk mindannyiunknak a rendelkezésünkre álló eszközökkel, hogy visszafordíthatatlanná fejlesszük a jelenlegi román–magyar viszonyt, hogy soha ne bukkanjanak elő a közelmúlt kísértetei.

E kapcsolatot pedig erősítené, ha sikerülne kiegyenlíteni a román és a magyar intézményrendszer közötti, sokunk számára fájó aránytalanságokat. Ezt az egyensúlytalanságot az eredményezi, hogy a román civil szféra összességében sokkal felkészültebb a közeljövő kihívásaira, mint a magyar, de például önkormányzataink sem állnak valami rózsásan. Ezt a napokban éppen az RMDSZ vezető politikusai ismerték el, illetve a szervezet Kolozs megyei vezetősége is már korábban jelezte, hogy a magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők munkája sok kívánni valót hagy maga után. Önbírálatként mondom, hogy a média háza táján is hasonló a helyzet.

Persze ennek az állításnak a bizonyítása nehéz, mert az ilyen összevetéseknél mindig kulcskérdés, hogy pontosan mi a viszonyítási alap. Az alátámasztás azért sem könnyű, mert teljes társadalmi-szakmai rétegek alapos összehasonlítása esetében sem fehér, sem fekete látleletben nem reménykedhetünk, sokkal valószínűbb a szürke, nehezen értelmezhető eredmény. De dolgunkat jelentősen megkönnyíti, ha alapvető szempontként a tőkét vesszük figyelembe. Mert a magyar intézményrendszer rákfenéje, amitől véleményem szerint rothad, a szegénység. Abszolút értékben biztosan pompás tendenciákról számolhatnánk be közösségünknek. Az egyre több beiskolázott diák és egyetemi hallgató eredményéhez hasonlóan elmondhatjuk, hogy újonnan létesült alapítványaink, egyesületeink száma is felfele ível. De miért nem vizsgáljuk meg az ezek által kifejtett munka minőségét?

A Harmadik út szerzője ezt a kérdést egyáltalán nem érintette, míg a kivándorlás problémáját is a felületes publicisták által gyakran alkalmazott huszárvágással oldotta meg. Hiszen Kötő József szerint „tényleg mutatkoznak a kiürülés jelei, de ez nem leépülés, hanem a továbblépéshez szükséges levegőigény". Már korábban jeleztem, sokszor nehéz pontosan értelmezni, hogy egy szerző mire gondolt pontosan, amikor leírt egy mondatot, ezért ezt a kijelentést meg sem próbálom fejteni, nehogy mellékvágányra terelődjön a vita.

Ehelyett visszatérek ismét arra az ördögi körre, amiről az Integrálódás és önállóság cikkben is írtam. Tehát minél több civil szervezetünk van, annál kevesebb pénz jut ezek működtetésére. Mivel reális anyagi alap nélkül képtelenek valós társadalmi hatást kifejteni, tulajdonképpen szerepüket sem tölthetik be. Mert lehet Mikó Imrére hivatkozni, hogy az ő korában az önálló intézmények önkormányzatiságra tanítottak, de kérdem én, ma melyik az a civil szervezet, amely komoly szakmai háttérrel rendelkező fiatalokat készít fel. Az RMDSZ-nél különben is azt mondják nem hivatalosan a civil szférával közvetlen kapcsolatban álló, és vele foglalkozó felelős tisztségviselők, hogy teljesen felkészületlen eredeti szerepének betöltésére, hiszen a hazai törvénykezés terén jelentkező újdonságokkal lépést tartani is képtelenek működtetői. Ebben a megállapításban sok igazság rejlik. S akkor hol van még a nagyszabású, valós társadalmi hatású projektek kigondolása, megtervezése és kivitelezése?

De nem is csoda, hogy intézményeinkben tevékenykedők felkészületlenek, hiszen a szervezetek maroknyi személyt tömörítve, pénztelenül csak vegetálva rothadhatnak, napszámosaik pedig sokszor öt-hat ember munkáját végezve a méltóságos halált fogalmazhatják meg csak programként.

Hány fiatal vállalja ma a gürcölést ilyen körülmények között? Láthatjuk, hogy kevesen. Inkább szerencsét próbálnak máshol, ahol munkájuk anyagiakban kifejezve többet ér. S már el sem ítéli őket a többség, hiszen a mai erdélyi magyar közgondolkodásból már szinte teljesen kikopott az értékteremtő gyöngykagyló metaforája. De ha valakinek efelől kétségei támadnak, biztosíthatom, a fiatal nemzedék minden bizonnyal sutba dobta a transzszilvanizmus e szép, „eszmetörténeti panoptikumba" illő gondolatát. Ehelyett előnyben részesíti azt a felfogást, miszerint mindenkinek csak egy élete van, a szülőföldön maradás sokszor sötétbe vesző, illuzórikus „jövőképe" miatt pedig nem hajlandók az áldozati bárány szerepét vállalni.

Ilyen körülmények között teljesen fölösleges változatlanul folytatni a tizenhat évvel ezelőtt megkezdett intézményépítést, hiszen könnyen öncélúvá válhat. Már most előfordul, hogy hosszas és idegölő kisebbségi jogérvényesítési harc során különböző tisztségeket vívunk ki magunknak, aztán felébredünk, hogy közben nincs már akikkel betöltenünk.

Az önállóság mellett azért elengedhetetlen intézményrendszerünk román társadalomba és önmagába való integrálódása, hogy megerősödhessen, és az ezt alkotó alapítványok, egyesületek többsége ne csak papíron töltse be szerepét. Az önmagába való betagolódás alatt a humánerő és a tőke összevonását értem. Ez azért szükséges, hogy legalább regionális és ne települési szinten tervezzünk. Csak így menthető meg a lassú és belátható haláltól intézményrendszerünk. A politikum serkenthetné a még rendelkezésére álló pénzelosztási eszközzel ezt a folyamatot, de nem léphet a civil szféra szereplői helyett. Alapvetően rajtuk múlik, hogy képesek-e erre a gyökeres szemléletváltásra, vagy nem.

Szekusok egymást közt – mi mást mondhatnánk a hírre, miszerint a nagyromániások és a konzervatívok most nagy hirtelen egymás keblére borultak. Voiculescu szekus múltja immár letagadhatatlan, Vadim Tudort egyszer tisztára mosta ugyan az átvilágító bizottság, de most újabb bizonyítékok kerültek elő, amelyeket nehezen lehet majd nem létezőkké nyilvánítani. Bár a gépezet beindult, az összekacsintás megtörtént, s kölcsönösségi alapon még az is előfordulhat, hogy a politikailag és erkölcsileg is vegyes összetételű bizottságban azok kerülnek többségbe, akik a feketét ismét fehérnek látják majd. Mert egyszer ők is sorra kerülhetnek, s akkor, kéz kezet mos alapon, jól foghat az effajta színtévesztés.

Mindettől függetlenül azonban Vadim Tudor szekusok iránt táplált, a múltból a jelenbe átnyúló őszinte baráti kapcsolatait szükségtelen is holmi dokumentumokkal bizonyítani. Ő maga jelentette ki fennhangon, hogy minden máshonnan kirúgott szekust szívesen lát pártjában, mert csak velük együtt lehet rendet teremteni az országban. Menesztett kegyvesztettekből pedig előreláthatólag egyetlen párt házatáján sem lesz hiány. Hiszen annak idején olyannyira közszájon forgott, hogy szinte már a kisiskolás is tudta: minden három ember közül egy besúgó. S ha ebben volt is némi túlzás, jól jellemezte az akkori állapotokat és közhangulatot. A kiválóan megszervezett rendszer továbbéléséről pedig egyre több szó esik manapság. Lesz tehát kikből válogatnia Vadim Tudornak. A hálózat kiváló ismerőjeként, mint jó rendszergazda egyértelműen nyeregben érzi magát. Csak azt csodálom, miért kapálózik olyannyira szekus múltjának hivatalos feltárása ellen. Elvégre övéi szemében ez csak elismerést jelentene.

A tizenhat évet késett, de most annál vehemensebben jelentkező tisztulási igény olyannyira megváltoztathatja majd a kialakult erőviszonyokat, többek között a parlament összetételét is, hogy a sokat rebesgetett előrehozott választások szele egyre erőteljesebben érződik. Szükségszerűségét már senki sem vitatja, innen a lehetséges szövetségesek toborzása, a kulisszák mögötti tárgyalások. A Traian Băsescu és a Demokrata Párt diktatúrájának megdöntését fennen hangoztató, de azért még mindig a kormánykoalícióban lévő konzervatívok, céljaik elérésére kitűnő szövetségesre leltek a nagyromániásokban. A magyarok vonatkozásában is. Gondoljunk csak a prioritások jegyzékéről végképp lemaradni látszó kisebbségi törvény vonatkozásában kifejtett álláspontjukra, amely teljes mértékben megegyezik Vadim Tudorék véleményével. A párt szóvívője, Bogdan Ciucă nyíltan ugyan nem ismerte be az RMDSZ iránt táplált ellenszenvét, de eufemizmusokba bocsátkozva úgy fogalmazott, hogy a koalíció nem életképes. Amiben persze van igazság is. Hogy a számomra szörnyszövetségként értelmezhető nagyromániás-konzervatív blokhoz csatlakozik-e majd a megkarcsúsodott, de még mindig számottevő erőt képviselő pészédé is, egyelőre nem tudni. Az egyre ijesztőbbé váló szlovák példát látva azonban egy ilyen csoportosulás létrejötte, sőt választási sikere sem kizárt.

Az uniós csatlakozás után a tagállamok valamelyikébe utazó román állampolgárok igénybe vehetik az európai egészségügyi biztosítási kártyát. Az uniós országokban a rendszer már működőképes, Románia azonban megkésett ennek előkészítésével.

A szabad utazás az Európai Unió egyik legnagyobb megvalósítása, ehhez azonban szükség van a meglátogatott országok területén is érvényes egészségügyi biztosításra, az esetleges megbetegedések, balesetek miatt. Az unió erre találta ki a biztosító kártyát, ami tulajdonképpen nem más, mint hiteles bizonyíték arra, hogy a hazájában biztosított a kártya tulajdonosa, és így – kölcsönösségi alapon – egészségügyi ellátásban részesülhet „idegen" országban is. Ha tehát egy személy turisztikai, szakmai, családi vagy tanulmányi céllal külföldre utazik hat hónapot meg nem haladó időre, európai egészségügyi kártyát válthat ki, amit az igénylő költségére állít ki az az egészségbiztosító, amelynek nyilvántartásában szerepel a biztosított személy.

Az egészségbiztosítási kártya bevezetésének határideje 2007 vége. A törvény értelmében az egészségbiztosító köteles kiállítani ezt a dokumentumot és átadni azoknak, akik ideiglenesen utaznak az EU tagállamokba. Ez az okmány hasonló ahhoz, amelyet minden turistának ki kell váltania, ha külföldre utazik.

Ugyanakkor az EU egy jogszabályt készít elő, hogy minden tagországban egységes legyen az egészségügyi kártya. Ennek megvalósítása érdekében Románia pénzalapokat fog kapni a PHARE programon keresztül. A dokumentum kiállítása valószínűleg csak 2008 után lesz lehetséges. Egyetlen ország sem tudta gyorsan bevezetni az egészségügyi kártyákat, Magyarországnak például két évre volt szüksége.

A törvény szerint az egészségbiztosító csak abban az esetben tagadhatja meg az európai egészségügyi kártya kiadását, ha az igénylő nem tudja bebizonyítani, hogy naprakészen kifizette az egészségbiztosítását. Az európai kártya nem használható, ha az illető személy egészségügyi kezelésre utazik az EU országokba, tehát csak előre nem látott megbetegedés és baleset esetére alkalmazható.

Az európai egészségügyi kártyát 2004-től kezdték használni, 2006 január elseje óta az összes uniós tagállamban érvényes, sőt Izlandon, Norvégiában, Svájcban is. Amennyiben előrelátható késlekedések miatt a kártyahasználat nem lép életbe 2007 január 1-től, egy ideiglenes helyettesítő okiratot bocsátanak majd ki. Az irat érvényessége nem haladhatja meg a kártya érvényességi idejét, vagyis a 6 hónapot. A kártya, illetve az irat kibocsátásáért fizetendő összeget még nem határozták meg.

Legkevesebb 12 halottja és 38 sebesültje volt annak a merényletnek, amelyet szerdán reggel követtek el az iraki Hilla városában. Az áldozatok valamennyien olyan férfiak, akik az iraki hadseregbe akartak jelentkezni. További 38 ember halt meg szerdán pokolgépes merényletekben Irakban. Pokolgép robbant Bagdad legforgalmasabb piacán, a merényletnek 24-en estek áldozatul, és legalább 35-en megsebesültek. Robbantottak a szintén bagdadi Karrada negyedben is, itt ketten haltak meg.

Tegnap megérkeztek Szamosújvárra a budapesti Szent István-napi ünnepségen elhunyt széki házaspár földi maradványai. Szegedi János és felesége Szegedi Vígh Zsuzsanna a tűzijáték idején kitört nagyerejű vihar áldozatai között voltak. A házaspárt pénteken, szeptember elsején délután 2 órakor kezdődő gyászszertartás keretében helyezik örök nyugalomra a szamosújvári református temető kápolnájából.

Tegnap városunkba érkezett Klaus Klipt, az Európai Régiók Egyesületének (ARE) főtitkára, ugyanis a Kolozs Megyei Tanács az egyesületbe való felvételét kérte. – Románia 39 megyéje közül mindössze három nem tagja az ARE-nek – közölte Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki szerint a régió jól működő európai területi egység. Mivel Románia területi felosztása megyékre vonatkozik, a megyei tanácsok jelentkezését is elfogadják. Az elbírálásra októberben kerül sor az oroszországi Szamarában.

Dan Voiculescu találkozott Corneliu Vadim Tudorral, és ez találgatásokra adott okot arról, hogy a Konzervatív Párt (KP) esetleg valamilyen szinten együttműködne a Nagy-Románia Párttal (NRP).

Tény, hogy mindkét pártvezetőnek a Demokrata Párttal (DP), illetve magával az államfővel van baja, s egy esetleges paktum minkét fél számára előnyösnek mutatkozik: a KP bejutna a parlamentbe, az NRP pedig a Voiculescu által birtokolt televíziók révén nagyobb nyilvánossághoz jutna. Ez utóbbit egyébként a KP-pártelnök ellenségének tartott Mircea Dinescu elleni Vadim-támadások esetében már kipróbálták.

Az ország számára azonban az összefogás kétségtelenül szomorú következményekkel járna. De a két pártnak sem jelentene feltétlen előnyt, hiszen az NRP-nek kevesebb hely jutna a törvényhozásban, a KP-nek pedig hozzá kellene szoktatnia magát a Vadimos stílus elviseléséhez, és meg kellene magyaráznia választóinak, hogy miért váltotta fel a szocdemeket előbb a DA Szövetséggel, hogy most az NRP mellett kössön ki.

Vadim Tudor egyébként azt mondta, több párttal is tárgyalásokat folytat az „első számú ellenség", a DP elszigetelése végett. (Kivétel, persze, az RMDSZ.) Hiszen, magyarázta, bármilyen szövetség légköre jobb lenne a jelenlegi terrorhangulatnál, amelyet Traian Băsescu és demokratái léptettek életbe.

Emil Constantinescu vagy pedig a jelenlegi titkosszolgálatok politikai rendőrségi akciót folytattak, amikor a Szekuritáté által róla készített iratcsomót 2000-ben titkosították – jelentette ki tegnap Bukarestben Radu Berceanu szállításügyi miniszter, a Demokrata Párt alelnöke.

A miniszter tegnap mutatta be ugyanis a sajtónak azt a 300 oldalas dossziét, amelyet a Szekuritáté Iratait Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott meg, s amelyet a következő napokban az internet útján is nyilvánosságra kíván hozni. A megfigyelési iratcsomó megfigyeléseket, besúgói jelentéseket és olyan nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek megírására annak idején a Szekuritáté kényszerítette.

Berceanu értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy 2000-ben valakik dossziéját „nemzetbiztonsági fontosságú iratcsomóvá" minősítették, hiszen akkor iparügyi miniszterként a Legfelső Védelmi Tanács valamennyi ülésén részt vett, és ott erről soha nem esett szó. Ebből vonta le azt a következtetést, hogy zsarolhatósága végett titkosították a papírokat, vagy pedig azért, hogy a dossziéból iratokat vegyenek ki, illetve abba új iratokat tegyenek, s mindezt vagy az akkori államfő, Emil Constantinescu rendelte el, vagy pedig a jelenlegi titkosszolgálatok hozták ezt a döntést. Mindkét esetben politikai rendőrségi akcióról van szó – szögezte le.

Hozzátette megfigyelését annak idején, 1987-ben a Dolj megyei elsőtitkár hagyta jóvá. Ami azt jelenti, hogy Ion Iliescu, Jász megyei elsőtitkárként, szintén hagyott jóvá megfigyeléseket.

A miniszter védelmébe vette pártbeli kollégáját, Silvian Ionescut, aki 1989 előtt dolgozott 17 éven át a külföldi hírszerzésnek (DIE), s aki szerinte „nagyjából ugyanazt a munkát végezte", mint azok a hírszerző tisztek, akik 1990-ben kerültek a külföldi hírszerzéshez, és így az elmúlt 17 évben a SIE-nek dolgoztak.

Az aranyosgyéresi városnapok alkalmával (augusztus 11–15.) Ioan Vasinca polgármester újabb testvérvárosi egyezséget kötött a törökországi Bairamiç településsel. Az augusztus 14-én aláírt szerződés következtében a két település közös kulturális, gazdasági és szociális programokat fog szervezni.

Az eseményen részt vettek Gyéres testvértelepüléseinek küldöttségei is: Mohács, Semianowice (Lengyelország) és Bairamiç, a helyi tanácsosok valamint Vasile Soporan SZDP képviselő. A török polgármester elmondta, nagyon örül annak, hogy itt lehet, és hogy végre e sok éven át tartó kapcsolatnak eredménye is van.

– Örülünk hogy itt lehetünk, és hogy a barátsági kapcsolatunk egyre szebbé válik. Szerintem a világ minden embere barát kellene legyen, és akkor egy csodálatos környezetben élnénk – tette hozzá a vendég.

Tudor Ştefănie polgármester szerint októberig elkezdik a város villanyrendőrökkel való ellátását. A versenytárgyalás ezekben a hetekben zajlik. Megtudtuk, a helyi tanács mindeddig 2 milliárd régi lejt utalt ki erre a célra. A jelzőlámpákat főleg a Keresztes-negyed béli útkereszteződéseknél helyezik el, hol az utóbbi időben rendkívül sok közúti baleset történt.

–Megvan már rá a pénzünk és miután meglesz a versenytárgyalás nyertese, ígérjük hogy októberben kész lesznek az első villanyrendőrök is – nyilatkozta a polgármester. – Ismeretes, hogy városunkban a kommunizmus idején néhány hónapig működtek jelzőlámpák, ám az emberek nemtörődömsége és a szabályok be nem tartása miatt ezek működését rövid időn belül felfüggesztették. Reméljük ezúttal sikeresebb lesz a próbálkozás, sofőrök és gyalogosok egyaránt vigyázni fognak a szabályok betartására.

Tíz óvoda működik, összesen 760 gyermekkel, Szamosújváron és a környékbeli falvakban. Az épületek rendbetételét még a nyár elején elkezdték, és a rendelkezésre álló pénzösszeggel sikerült jól gazdálkodni. A karbantartók általában elfogadható munkát végeztek, idejében elkészültek a feladattal. Az 5-ös és 6-os számú magyar tagozatú tanintézetek szintén rendbe téve várják a tanévkezdést. Az idei nyáron a Park utcában hozzáláttak egy új óvoda építéséhez (a jég-gyár helyébe), ezt a beruházást a polgármesteri hivatal támogatja.

Az új tanévben új óvodáscsoportok indulnak Szamosújváron. Például az 1-es számú napköziben huszonöt gyermekkel bővül a tanintézetbe beiratkozott gyermekek száma. Városi szinten az elmúlt hetekben 200 millió régi lejt költöttek az óvodák épületeinek felújítására.

Vasile Bodocan, Bonchida község polgármester határozott ember: amit a fejébe vesz, azt meg is valósítja. A költségvetés kiigazítása után újabb 700 millió régi lejhez jutott a település, amit a községgazdák ésszerűen szeretnének felhasználni. Többek között egy új palló megépítését tervezik a Kis-Szamoson át a községközpont és Válaszút falu között, ami megkönnyítené a gyalogosközlekedést a két település között. Főként a válaszútiak számára előnyt jelentene az is, hogy ily módon lerövidülne az út a község központjába.

Ugyancsak Bochidán kicserélték a községháza ablakait és ajtóit, ezáltal jobb munkahelyi körülményeket biztosítva az ott dolgozó személyzetnek. A felújítási munkák keretében lemeszelték a kultúrotthon épületét is.

Mivel a Proditerm Rt.-t nemrég fizetésképtelennek nyilvánították Besztercén, több mint 1200 család, akik központi fűtéstől függtek, télire minden melegforrás nélkül maradnak. A polgármesteri hivatal szóvivője bejelentette, hogy a városi tanács tulajdonában levő Proditerm Rt. helyzete zavaros, és különbizottság alakult az ügy kivizsgálására, alternativ megoldások kidolgozására.

A jövő heti városi tanácsülésen megtárgyalják a központi fűtés problémáját, mert a szóban forgó cég már értesítette ügyfeleit, hogy ezen a télen nem szolgáltat nekik meleget. Három hónapja már felfüggesztette a melegvíz szolgáltatását. Az intézkedés által érintett lakosok zöme kevés bevételi forrással rendelkezik, akik nem képesek lakásaikba saját erőből hőközpontot beszerelni.

A Proditerm Rt. 2005-ben közel 5 millió lejnyi adósságot halmozott fel, és 1990 óta több, mint 18 000 ügyfelét veszítette el.

Az 1965–1975 időszakban ország- és városszerte rengeteg nyárfát ültettek, amelyek mára kiöregedtek. A kolozsvári polgármesteri hivatal figyelemmel követi e fák – például a város területén levő nyárfák – sorsát, s mivel ezek a lakosságra nézve veszélyforrást jelentenek, rendszeres kivágási akciót rendelt el.

A puhafák és a nagy lombkoronájú fák kategóriájába tartozó nyárfa nem tud ellenállni az erőteljes viharnak, így nem csupán anyagi, hanem személyi károkat okozhat. A kivágott fák helyére díszfákat ültetnek, hársat, juhart, kőrist és nyírt. A nyárfák kivágása lépcsőzetesen történik, hogy ne veszélyeztessék a környezet biológiai egyensúlyát.

Idén tavasztól őszig a polgármesteri hivatal 4000 fa ültetését rendelte el – tavasszal mintegy 2000 facsemete elültetésére került sor –, e lépéssel kívánván ellensúlyozni a kivágások nyomán keletkező hiányt. A kivágási munkálatokat a Brassó megyei zernesti Alvend Construct kereskedelmi társaság végzi.

Naponta átlag hat panaszt iktatnak a lakosság számára veszélyt jelentő fákkal kapcsolatosan. Az erre vonatkozó panaszok száma idén meghaladta a 900-at. A városi zöldövezetekért felelős hivatal felügyelői folyamatosan ellenőrzik a város fáinak állapotát. A lakosoktól beérkezett panaszoknak köszönhetően az idei évben 374 fa kivágását tervezik.

A Kolozsvári Városi Tanács keddi ülésén ünnepélyesen felesküdött a testület legújabb tagja, Csoma Botond. Elődje, Fekete Emőke más tisztségbe került, ezért kénytelen volt megválni a tanácsosi minőségtől. Az új, fiatal városatya felolvasta az eskü román szövegét, de – bizonyára a pillanat hatására – elmulasztotta követni az RMDSZ-es hagyományt, és nem mondta el magyarul is a záróformulát: „Isten engem úgy segéljen".

Csoma Botond a Szabadság kérdésére elmondta: elődjéhez hasonlóan, és jogi tanulmányainak megfelelően ő is a testület jogi bizottságában kíván tevékenykedni, úgy véli, ezen a téren nagy szükség van a megfelelő szakmai felkészültségű emberekre. Továbbá elmondta, örömmel tölti el az a tény, hogy egy olyan időszakban dolgozhat a tanácsban, amikor Kolozsvár erőteljes fejlődésnek indul, és számos nagy horderejű tervezet kerül a testület asztalára, melyekhez szeretne építő módon hozzájárulni. Ilyen jellegű volt az első olyan határozat is, amelyet az új tanácsos kedden megszavazott: a szamosfalvi legelőn található 203 hektáros terület felértékelése. Ide épül majd az önkormányzat és a Polus cég által közösen megvalósítandó ifjúsági lakónegyed.

A Román Kereskedelmi Bank (BCR) augusztus 14-én új fiókot nyitott meg a Május 1 téren, az Unirea társaság épületének földszintjén. Az egység jogi és magánszemélyek számára egyaránt nyújt szolgáltatásokat. Nyitvatartási órarendje: hétfőtől péntekig 10–18, szombaton 8–12.

Ez a pénzintézmény 14. fiókja Kolozs megyében és 8. egysége Kolozsváron.

Szerdán reggel Kolozsváron a Széchenyi téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: burgonya – 0,8–1 lej/kg, zöldpaszuly – 3,5 lej/kg, paradicsom – 1,2 lej/kg, zöldpaprika – 0,8–2 lej/kg, hagyma – 1,5 lej /kg, uborka – 0,5–1,8 lej/kg, káposzta – 2 lej/kg, padlizsán – 0,8–1 lej/kg, paradicsompaprika – 2,5 lej/kg, karfiol – 5 lej/kg, alma – 2–2,8 lej/kg, őszibarack – 2,5 lej/kg, kajszibarack – 6 lej/kg, görögdinnye – 0,5 lej/kg, sárgadinnye – 2 lej/kg, szilva – 1,2–1,5 lej/kg, szőlő – 2,8–6 lej/kg.

Kolozs megye sürgősségi esetek kezelésére alakult felügyelősége 54 altiszti hely betöltésére hirdetett meg versenyfelvételit a megye tűzoltói és polgári védelmi egységei számára.

A jelentkezési kérvényeket 2006. szeptember 6-ig naponta 8–15 óra között kell benyújtani az intézmény székhelyén (Magyar/21 Decembrie utca 69–71.). Ugyanott kell beszerezni a felvételire vonatkozó általános és különleges információkat, az igényelt iratokról szóló tudnivalókat, amelyek a versenyen való részvételhez szükségesek

Utolsó fejezetéhez érkezett itáliai élménybeszámolónk: a sorozat első részében (augusztus 17-i lapszám) a nápolyi hajmeresztő közúti forgalomról, a kábítószer-kereskedők rendezte tűzijátékról (így jelezték a narkósoknak, hogy megérkezett „az anyag") és a kék-piros-zöld metróról (ami tulajdonképpen egy felszínen közlekedő vonat...) volt szó, a másodikban (augusztus 24-i lapszám) a pompeji romoknál tett látogatásunkról számoltunk be. Ma Rómáról lesz szó.

Az egyhetes nápolyi tartózkodásunk utolsó napja sem volt eseménytelen: az imént említett sajátos olasz metrón egy színes bőrű férfi rosszul lett, s míg megérkezett a mentő teljesen leállt a „földalatti" forgalma. Annak ellenére, hogy az incidens miatt közel egy órát kellett várnunk, utolsó pillanatban mégis sikerült elérnünk a Rómába induló személyvonatot. Igen, hisz ez volt a legolcsóbb, fejenként potom 10 euró. Szomorúan tapasztaltuk, hogy fölösleges volt tisztességesnek lennünk: a három és fél órás út során jegyeinket senki sem ellenőrizte. A hazai negatív tapasztalatok miatt attól tartottunk, hogy az olasz személyvonat sem sokkal különb. Rettegtünk: túlzsúfolt, atomjaira bomló szerelvényben kell utaznunk. Félelmünk alaptalannak bizonyult, ugyanis légkondicionált, idehaza inter city vonatnak megfelelő szerelvénnyel utaztunk az Örök Városig.

Rómában a Termini vasútállomás ismét a tipikus olasz furfang újabb bizonyítékával szolgált: mintegy isten hozott üdvözletként a jegyautomata elnyelt 2 eurót. Jó üzlet, lehet így játszadozni a gyanútlan turistákkal, hisz Párizsban is ugyanezt tapasztaltuk: nem írták ki, hogy a masina meghibásodott. A második mellbevágó élmény a buszon történt: az ügyes zsebmetsző majdnem elcsente egyikünk pénztárcáját. Szálláshelyünket sem találtuk meg könnyen. Az egyik kulturális intézet vendégszállására igyekeztünk, de az internetről kinyomtatott térképen még a helybélieknek sem sikerült eligazodniuk. Közel egy órába telt, míg a buszállomástól megérkeztünk a Tevere-folyó partján levő, a Vatikántól és a Szent Péter-bazilikától alig 10 percnyi gyaloglásra levő szállásra.

Lévén, hogy „csupán" egy hét állt rendelkezésünkre, napi tervet kellett kidolgoznunk, milyen nevezetességeket nézünk meg.

Tizenegy órás városlátogatás két virslivel
Mérhetetlen szerencsénk volt, ugyanis a hónap utolsó vasárnapja lévén sikerült ingyen bejutnunk a Sixtuszi-kápolnába és a Vatikáni Múzeumba. Bár a látogatókat csupán 8.30-kor engedték be, jól tudtuk: ilyen helyen időben be kell állni a sorba. Láncolt magához az ágy, de mégis kakasszóval kellett ébrednünk: hajnali 6-kor csengetett az óra. Grrr! Gyors reggeli, fejenként két virsli, majd útnak a Vatikánhoz. Nagy volt a meglepetés, amikor 7 órakor a helyszínen azt tapasztaltuk, hogy máris több száz méteres sor kígyózik a bejárat előtt. A Vatikánt több tíz méteres fal veszi körül, ezért sorban állás közben a kíváncsiak még csak be sem kukkinthattak a szent helyre. A hosszú sor láttán az volt az első gondolatunk, előre kell menni, hátha kerül ismerős. Hiába, a hazai beidegződéseket képtelenek vagyunk levetkőzni. Sikerült odaszegődnünk egy előbbre várakozó magyarországi misszionárius csoporthoz, így két és fél óra álldogálás után már az első hullámmal bejutottunk. A Vatikáni Múzeumon szájtátva vonultunk végig (világhírű freskók, festmények, több száz éves térképek). Hatalmas kiábrándulás ért: az egyik Rafael-festmény magyarázata szerint 452-ben Attila lemondott Róma elfoglalásáról, ugyanis Leo Pápával való találkozója során megjelent Szent Péter és Szent Pál. Ebből a hun vezér arra következtetett, hogy az égiek védelmükbe vették Rómát, ezért felhagyott a hadjárattal.

A Sixtuszi-kápolnában szomorúan tapasztaltuk, hogy a turisták tömege miatt a hely elveszíti szakrális jellegét, hiányzik a meghittség és a kulturális élmény.

Komoly kihívást jelentett a Szent Péter-bazilika kupolájának meglátogatása: az iszonyú hőségben kiállt sor után közel 400 lépcső várt ránk. A reggeli két virsli utolsó kalóriái már a huszadik lépcsőfoknál elfogytak... A Michelangelo kupolájának tetejéről elénk táruló látvány viszont mindent feledtetett velünk: Piazza Venezia, Sant’Angelo-kastély. Semmiképp sem akartunk visszatérni szállásunkra anélkül, hogy meglátogatnánk a Szent Péter-bazilika belsejét is. Michelangelo Pietája ugyanazt a benyomást keltette bennünk, mint tavaly a Louvre-ban a Mona Lisa: sokkal kisebb, mint amilyennek a tévében láttuk.

Büntetik a meztelen felsőtestet
Kiderült, hogy az olaszok prűdebbek, mint gondolnánk. Az erdélyi hűvös levegőhöz szokott turista számára elviselhetetlen volt a hőség, ezért kénytelenek voltunk különböző kánikula-túlélési technikákat alkalmazni. Az első a meztelen felsőtest, a második napi 3 liter folyadék, a harmadik a szellős helyek és a légkondicionált helyiségek felkutatása, Az első sajnos nem vált be, ugyanis alig tíz perc meztelenkedés után rendőr szólított meg. – Uram, vegye fel a blúzát! – szólított meg olaszul. – Fa caldo – válaszoltam tört olaszsággal. Azaz: meleg van. – Hát ha fa caldo, akkor andare alla mare – javasolta határozottan. Olaszul. – Miért, tilos póló nélkül járkálni a városban? – feszítettem a húrt. – Ne magyarázkodjon, vegye fel a blúzt és kész. Nekem is inget kell viselnem a hőségben – gurult dühbe a rendőr. Engedelmeskedni kellett...

Ezek után városnézés előtt jól meg kellett gondolnunk, mit veszünk magunkra és milyen ruhákat teszünk a mini hátizsákba. Megjártuk azt is, hogy pántos blúzzal egyszerűen nem engedtek be a templomba, ezért mindig kellett legyen nálunk csereruha.

A kánikulát az olaszok sem bírják: akárcsak Nápolyban, 1 órától 5 óráig a fővárosban is alig látni valakit az utcákon, a legtöbb üzlet bezárt. Szieszta. Mi nem adtuk meg magunkat: a déli pokoli hőség ellenére jártuk a várost, de ügyeltünk arra, hogy mindig az utca árnyékos oldalán közlekedjünk. Ezenkívül sapka volt a fejünkön, s valamennyi csorgónál lemostuk arcunkat, bevizeztük a hajunkat. A szellős helyektől alig tudtunk megválni. Ilyen hely volt például a Circus Maximus, ahol az ókori aréna maradványainak kellett volna lenniük. Ehelyett egy külmonostori elhagyatott focipálya látványa tárult elénk. – Legalább fúj a szél – vigasztaltuk egymást.

A nevezetességek megtekintése mellett szórakozásra is jutott idő: kifogtunk egy olyan napot, amikor ingyen szabadtéri koncerten bulizhattunk Brian Adams és Joe Cocker zenéjére.

Két hétig flekken nélkül
Hiányzott az itthoni kaja. Olaszhonban csupán pizzákat, spagettiket ettünk. Lévén, hogy nagyon kevés pénzünk volt ételre, sűrűn látogattuk a McDonald’s gyorséttermet. Egy hamburger csupán 1 euróba került, a sajtburger pedig alig volt 40 eurócenttel drágább. Nem volt más választásunk, ugyanis a legolcsóbb belvárosi étteremben 12 eurós menüt ajánlottak. Aki azt gondolja, hogy ezért a pénzért hatalmas adagokat szolgálnak fel, és másnap reggelig nem korog a gyomra, az nagyot csalódik: sok esetben pár grammos fogással szúrják ki a szemét.

Más nyugat-európai országokban járva tapasztaltuk: az arab, török és kínai éttermek olcsók, az étel laktató. Rómában is megpróbáltuk felkutatni őket, sikertelenül. Maradt tehát a sokak által kifogásolt McDonald’s. Mit tehettünk, ez volt a legolcsóbb...

Két hét „elvonókúra" után idehaza első utunk egy vendéglőbe vezetett: mindössze három eurónak megfelelő lejért két adag flekkent rendeltünk szalmakrumplival. Rómában ennyi pénzért egy szelet (!) pizzát ehettünk volna.

Összegezve: Olaszországtól többet vártunk. A történelmi nevezetességek, az ókori birodalom romjai mintha jelentőségüket vesztenék a káosz, fejetlenség és általános szervezetlenség miatt. Utóbbi jelenség Olaszország területének elhagyásáig magával kísért: repülőnk nem indulhatott el időben, ugyanis a kiszolgálószemélyzet késett a csomagok rakodásával. Mi több, a lépcsőt a repülő mellett felejtették, de az olaszoknak az sem jutott eszébe, hogy a gépet a kifutópálya közelébe toló speciális gépkocsira is szükség lesz. Ezt a kapitány derűsen jelentette be a gép utasainak, s az olaszok nevében elnézést kért a közel 20 perces késésért.

Fogjuk fel másként: a káosz, a fejetlenség és az általános zűrzavar Olaszország varázsa. Csak bírni kell idegekkel.

„– Ki ez a sok ember, aki meg akar ölni?
– Nem tudom, mert most, hogy betörtem a zenepiacra, bárki számításba jön…"

Chili Palmer (John Travolta)
a Csak lazán (Be cool) című filmben

Gondolom, nem én voltam az egyetlen, aki meglepetésében megtikkadt, mikor Paris Hiltont a VH1-en, MTV-n meg egyéb hasonló adókon megpillantotta, kivételesen felöltözve, és nem a pletykarovatban.

Hogy miért kezdett énekesnői karrierbe a Hilton hotellánc egyik örökösnője, azt óceánon innen és túl már jó néhány cikk és műsor szellőzteti. Lássuk tehát a legszőkébb szőke zenei szerzeményeit. Az album producerei, zeneírói alaposan kitettek magukért. Van benne mindenféle, mi szem-szájnak ingere – azaz a dalok nem sorolhatók ugyanazon műfajba. Ez némiképp kellemessé teszi a hallgatást, bár azt is kiemeli, hogy Parist inkább márkanévként, mintsem énekesnőként kezelik.

Az egyszerűség kedvéért a Paris címet viselő album első három dala a Turn it up, a Fighting over me és a Turn you on talán egy Beyonce albumban is jól mutatna, annyira érződik rajta az afro-amerikai hatás. A Stars are blind dal aligha szorul bemutatásra. A zenei marketing szakik feltételezhetően a gügye dallam, és a többi számhoz mérten is egyszerű szöveg miatt döntöttek a megklippesítéséről, pedig a Heartbeat mellett ez az album egyik leggyengébb darabja.

Amint azt már említettem, az album nem sorolható egy bizonyos zenei kategóriába. Olyan, mintha Kyle Minogue, Geri Hallivell, Britney Spears, Christina Augilera, Ana Jhonson és Madonna dalaiból rendezne valaki karaoke estet. Az album rockosabb részét a Jealousy és a Screwed képezik.

A Paris Hilton márkanévhez leginkább az utolsó feldolgozás, az eredetileg Sexy babe, you drive me crazy néven ismert Dou yoy think I’m sexy talál a leginkább. Ha létezik egy „igazi" Paris, akkor azt ebben a dalban lehet fülöncsípni.

Annak ellenére, hogy a Hilton kislány sosem lesz a saját gitárján dalokat komponálgató ízig-vérig zenész alkat, a Paris lemez nem okoz csalódást, sőt még buli-beindítóként is megállja a helyét.

Idén júliusban, Tusványos utolsó előtti estéjén Erdélyben másodszor csendültek fel a legendás Karthago dalai. Az elefántdübörgés alaposan megdobogtatta a harmincas-negyvenes „öreg" rockerek szívét, de az Apáink útján, a Senki lánya vagy a Requiem sorait sok mai tinédzser is velük együtt énekelte. Az együttes óriási fílinggel és fiatalos lendülettel pörgött, bizonyítva, hogy második aranykorát éli. A zenekari beállás előtti percekben Szigeti Ferenc zenekarvezető közvetlen barátsággal válaszolt kérdéseimre.

– Hallottuk, hogy néhány nappal ezelőtt még kórházban voltál. Mi történt?

– A Guns’n Roses koncert után eltörtem a kezem. Volt egy kis balhé, mert három órát késett Axl Rose, így aztán a buli jóval éjfél után ért véget. Én rockoncertre nem szoktam ülőjegyet venni, ezért álltam vagy öt órát, ami elég fárasztó volt. Amikor éjjel egykor hazamentem, megcsúsztam a lépcsőn és eltörtem a jobbkezem. Másnap begipszelték négy hétre. Közben három–négy nagyszabású fellépésünk is volt, de egyiket sem mondtuk vissza, begipszelt kézzel végiggitároztam mindegyiket. Végülis szerencsém volt, hogy a jobb kezem törött el úgy, hogy három ujjam kint maradt a gipszből, tehát meg tudtam fogni a pengetőt. Bizony, nehéz volt úgy játszani...

– Tusnádról rögtön indultok egy másik koncertre. Ennyire sűrű a nyári programotok?

– Ez egy kicsit szerencsétlenül alakult, mivel innen egyenesen Szlovákiába kell utazzunk, Nyitrára, ami majdnem ezer kilométer. Mostanában szinte minden hétvégén van bulink, de amúgy nem vállalunk sok koncertet, nem akarunk haknizni. Csak nagy bulikat játszunk, hogy ne devalváljuk a zenekart, és megtartsuk legendás imázsát. Azt akarjuk, hogy ha valahol megjelenünk, az legyen igazi esemény. Télen nem is játszunk, akkor mindenki mással van elfoglalva. Én magam az Universal kiadónál dolgozom, mint művészeti igazgató.

– A kiadó szemszögéből milyennek látod a rockzene helyzetét?

– Szerencsére a Karthago nem az én kiadómnál van, etikai okokból. Erre mindig vigyáztam, hogy zenészként ne a saját kiadómmal kössek szerződést. Ez a műfaj sajnos már rég nem a lemezkiadás csúcsa, de a lakodalmason kívül nehéz bármit is eladni. Főleg az internet letöltések, a fájlcserék miatt. Amióta megjelent az mp3-as formátum, az egész lemezkiadás válságos helyzetbe került, drasztikusan csökkent a CD-k eladása. Most talán látszik az alagút vége, a legális fizetős letöltések térhódításával. Ugyanakkor a hatóságok egyre több nagy fájlcserélő program központi szerverét számolják fel. Sajnos, nemcsak a kiadók esnek el komoly összegektől, hanem a zenekarok is, a szöveg írók és a zeneszerzők. Óriási pénzhiány keletkezik a műfajban, ami rányomja bélyegét a minőségre is.

– Júniusban az Omegával bontottál pezsgőt, hogy „megpecsételjétek" az új lemezük kiadását. Belehallgattál már az új Omega-dalokba?

– Két számukat hallottam, de hát bennük tökéletesen megbízom. Olyan nagy a rajongótáboruk, hogy akkor is megveszik a lemezüket, ha nem a legjobb. De szerintem baromi jó lemez lesz, Mecki jól énekel, jók a szövegek. Szeptember elején fog megjelenni, de kivisszük a környező országokba, így valószínűleg ide, Erdélybe is. Őszire elkészül az angol verziója is, amit Nyugat-Európában fogunk terjeszteni.

– Visszatérve

a Karthagohoz, mennyire frissítette fel a repertoárotokat a Való-ságRock című lemezetek?

– Már két

éve játszuk a koncerteken, jól fogyott, és a mai napig is vásárolják. Három–négy nótát játszunk róla, a Néma asszonyt, a ValóságRockot, a Mert szerettél című dalt... Kezdetben több is volt, de élőben ezek váltak be leginkább.

– Terveztek-e újabb lemezt?

– Igen, öt-hat nóta demoszinten már elkészült, szeptembertől alaposabban belevágunk, májusban stúdióba vonulunk, utána turnézunk és valószínűleg jövő szeptemberben kerül a boltokba. Az előző lemeznél sokat vitatkoztunk azon, hogy milyen irányba lépjünk tovább, végül baromira Karthagós lett. Most viszont változtatunk, picit tágítjuk a műfaj határait és valami olyasmire készülünk, amit másoktól még nem lehetett hallani. Nagy meglepetés lesz!

Szeptember 9-én, Budapesten újra megszólalnak az 1906 és 1965 között feltalált, és időközben elfelejtett elektronikus hangszerek. Az esten a Theremin, az Ondes Martenot, a Hammond orgona, a Mellotron, a Fender-Rhodes elektromos zongora és a Moog szintetizátor is megszólal. A 20. század legjelentősebb hangszertalálmányaira olyan jelentős kortárs zeneszerzők komponáltak egykor zeneműveket, mint Olivier Messiaen, Edgard Varése vagy Paul Hindemith, de Keith Emerson az ELP-trióból is játszott rajtuk. Filmek kísérőzenéiben, így Hitchcock „Psycho"-jában is használták különös hangjukat.

A Kolozsvári Rádió Slágeróra című műsorának toplistáját a 95,6 MHz-n hallgathatod meg, szombatonként du. 3 és 4 óra között, Papp Levente szerkesztésében. Szavazz te is kedvenceidre a decibel@szabadsag.dntcj.ro címen!

1. Desperado – Táncolj
2. MagnaCumLaude – Lehet, hogy eltört
3. Nox – Embermadár
4. Szekeres Adrienn & GáspárLaci – Kikötők
5. Rácz Gergő – Bennünk a világ
6. Dorina – A mese másnak szól
7. Szandi – Szerelmes szívek 2006
8. Unique – Bölcsek útján
9. Groovehouse – Szívvel lélekkel
10. Szabó Leslie – Bulvár buli

W.A.S.P. koncert a kolozsvári repülőtéren. Az október 6–7-én megrendezésre kerülő Maximum Rock Fesztivál főzenekara első nap a németországi Crematory, második nap az amerikai W.A.S.P. További fellépők: Catamenia (Finnország), Winterhord (Izrael), Troper (Szeben) és Voices Of Silence (K-vár), Korozy (Bulgaria). A Promusic Prod, Maximum Rock magazin és az YMCA egyesület által ötödik alkalommal megszervezett fesztivál helyszíne a kolozsvári repülőtér, a jelmondata pedig: zene a kábítószerek ellen.

Erdélyi „Szörny-fesztivál" másodszor. Október 27-én kerül megrendezésre a második Monsters Of Transylvania fesztivál a marosvásárhelyi sportcsarnokban. A főzenekar a Moby Dick, melynek fellépését a magyarországi Sear Bliss és a Tűzmadár koncertje előzi meg. Az erdélyi „szörnyek" képviselői: Defender, Korruption, Legion és Guerrillas. További információk a www.olimanagement.com weboldalon.

Knock Out és Scorpions Tribute koncert. Szeptember 2-án, szombaton a zeteváraljai II. Bogaras Találkozón fellép a kolozsvári Knock Out és a magyarországi Scorpions Tribute Band.

Élet és halál kérdése. Az Iron Maiden új lemeze, a Matter Of Life And Death tíz felvételt tartalmaz. Ezeket az előző lemezekhez hasonlóan Bruce Dickinsonék élőben rögzítették, utólagos javítgatások nélkül, ami megadja a természetes Maiden-feelinget. Az augusztus 28-án megjelent CD limitált kiadású verzióban is kapható lesz, melynek bónusz DVD-jén színfalak mögötti jeleneteket láthatunk, valamint az album beharangozó epikus nótájának (The Reincarnation of Benjamin Breeg) videoklipjét, stúdiófelvételeket és exluzív fotókat.

Új album a Neo-tól. A Kontroll filmzene album után augusztus 28-án új sorlemezzel jelentkezett a magyar elektropop élcsapata, a Neo. Az album 14 vadonatúj dalt tartalmaz. A lemezen a naprakész hangzás keveredik a retros, 80-as években gyökerező elektronikus soundokkal és az angolszász dallamvilágú popdalokkal. A lemezt felvezető Record Straight kislemez már kilencedik hete tanyázik a MAHASZ Top 10-ben és a többi mérvadó slágerlista élmezőnyében.

Retro R-Go. A csikidam „stílust" feltaláló zenekar válogatásalbuma a napokban lát napvilágot. Nem remixek kerültek a lemezre, hanem az eredeti hangszerelés tiszteletben tartása mellett kaptak új dinamikát a felvételek, mai zenészek közreműködésével. A házibuli lemez különlegessége a Jeremy című új R-Go dal, amelyhez videoklip is készül.

Robbie Williams legkísérletezőbb lemezét ígéri. Október 23-án Rudebox címmel kerül boltokba az énekes új korongja. A dalok rögzítését az év elején kezdte meg az énekes, az album munkálataiban a Pet Shop Boys és William Orbit is részt vettek. A korongot az ugyancsak Rudebox című kislemez vezeti fel szeptember 4-én: az elektronikus zene ugyanannyira érezteti a hatását a dalon, mint a funky vagy a pop. A korong ínyencségei közé sorolhatjuk Manu Chao Bongo Bongjának Robbie-féle verzióját, vagy a She’s Madonnát is. Ez utóbbi dalban az énekes a pop királynője előtt hajt fejet.

A Decibel következő száma szeptember 28-án jelenik meg.

L. P., Kolozsvár: Milyen esetekben nem lehet elbocsátani állásából az alkalmazottat, és ezt milyen jogszabály írja elő?

Válasz. A 2003/53. számú törvény, a Munkatörvénykönyv V. fejezetében, az egyéni munkaszerződés megszűnésénél rendelkezik erről, az 58–60. szakaszokban. Eszerint az elbocsátás az egyéni munkaszerződésnek a munkaadó kezdeményezésére történő megszűnését jelenti, amelyet el lehet rendelni az alkalmazott személyéhez köthető, vagy hozzá nem köthető okokból. A törvény az 59. szakaszában előírja, hogy tilos munkavállalót elbocsátani: a) nemre, életkorra, nemzetiségre, fajra, etnikai eredetre, vallási hovatartozásra, politikai nézetre, társadalmi eredetre, hátrányos helyzetre, családi állapotra és felelősségre, szakszervezeti hovatartozásra való hivatkozással vagy ok miatt; b) sztrájkhoz való jog és a szakszervezeti jogok gyakorlására történő hivatkozással, ha ezeket a jogokat a törvény előírásai szerint végezte. A 60. szakasz értelmében a munkavállaló nem bocsátható el: a) betegszabadság ideje alatt, ha betegségét a törvény előírásai szerint kiállított orvosi bizonylattal igazolja; b) a karantén okán elrendelt szabadság ideje alatt; c) ha a munkavállaló nő terhes, ha ez a tény az elbocsátó végzés meghozatala előtt a munkaadó tudomására jutott; d) az anyasági szabadság alatt; e) a gyermekgondozási szabadság ideje alatt, a gyermek 2 éves koráig, vagy fogyatékosságban szenvedő gyermek esetében 3 éves koráig; f) a beteg gyermek gondozásáért 7 éves korig nyújtott szabadság idején, vagy fogyatékos gyermekeknél ezek 18 éves koráig; g) a sorkatonai szolgálat ideje alatt; a szakszervezetben választott tisztség betöltése idején (kivéve a sorozatosan elkövetett fegyelmi vétségeket); i) a pihenőszabadság ideje alatt. (Ezeket az előírásokat nem alkalmazzák abban az esetben, amikor az elbocsátásra csődeljárás vagy bírósági átszervezés nyomán kerül sor.)

Gyermek követel szüleitől pénzt, s ha nem kapja meg, üt, esetleg gyilkol – látjuk sokszor a tévéhíradókban. Ezek majdnem mindig tanulatlan, primitív közegben, a társadalom peremén élő emberek körében fordulnak elő. Az én történetem azonban tanult, kulturált, magas pozícióban lévő emberekről szól. Igaz, itt szó sincs szülőverésről vagy – Uram, bocsáss meg! - gyilkosságról. Itt csupán az emberi kapzsiság magasfokú példájáról lehet beszélni. A minap hallottam a történetet egy elkeseredett, idős, beteg hölgytől. Férjének, aki ma már kilencven fölött jár, első házasságából származó gyermeke követeli rajtuk – az úgymond – jussát. Pedig egyáltalán nincs rászorulva. Normális körülmények között ő kellene segítse öreg édesapját. Szerencséjére azonban az édesapa sincs rászorulva fia segítségére, hiszen második felesége üzletember lévén, elég jó anyagi hátteret biztosított öregségükre. És ezt akarja kihasználni az amúgy nagyon jó anyagi körülmények között élő, magas pozícióban, külföldön dolgozó, maga is a korban már jól benne lévő fiú. Az idős, beteg, ma már munkaképtelen apa és felesége nem elégíthetik ki a fiú követeléseit, hiszen nem tudhatják még mi vár rájuk betegségükben, nem adhatják oda megspórolt pénzüket, ami öregségük biztosítéka. Így aztán az amúgy sem felhőtlen apa-fiú viszony még „csúnyábbá" vált, ami nyilván negatívan hat az idős házaspár életére. Hogy mi készteti a követelőzőt erre az emberileg is elítélendő magatartásra, csak a jó ég tudná megmondani, de hogy a kapzsiság nagy szerepet játszik benne, az biztos. A tulajdonképpeni tanulságát e történetnek az „ötödik parancsolat" be nem tartásával kellen kapcsolatba hoznunk. Manapság azonban számos „parancsolatot" szegünk meg naponta. A következményeit azonban csak sokkal később érezzük. Amikor már valóban késő.

(9. oldal)

Profi menedzsereket keres egy vegyes vállalat. A humánpolitikusok személyesen hallgatják meg a jelentkezőket.

– Nyelveket tud? – kérdezik egy fiatalembertől.

– Írok és beszélek angolul, németül, franciául, oroszul, japánul. Kicsit gyengébben megy az olasz, a lengyel, a finn és a szuahéli...

– Tud gyorsírni?

– Parlamenti gyorsíró voltam, és gépírásban Európa-bajnok.

– Iskolai végzettsége?

– Három felsőfokú diplomám van.

Tátott szájjal néznek rá.

– Vezetek motort, autót és repülőgépet...

– Fantasztikus... De, hogy lehet egy ilyen sokoldalúan képzett fiatalember állástalan?

– Talán, mert van egy hibám is – feleli szemlesütve a fiatalember.

– Egy hiba eltörpül ennyi erény mellett. Mi ez az egy hiba?

– Kicsit hazudós vagyok.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5334 lej, 1 USD = 2,7555 lej, 100 magyar forint = 1,2800 lej.

Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

37 éves, független, felsőfokú végzettségű, stabil anyagiakkal rendelkező kolozsvári nő komoly gondolkodású, káros szenvedélyektől mentes férfi ismerettségét keresi hosszútábú kapcsolat céljából. Telefon: 0728-400930. (0023)

Fiatal pár bútorozatlan/félig bútorozott, egy-kétszobás lakást keres zsebreszabott áron. Telefon: 0745-876983. (0018)

Fiatal család kiadó lakást keres. Telefon: 434-452, 0743-098415, 0745-054995. (0016)

Fiatal pár kiadó garzont keres szeptember 1-jétől, 150 euróig. Telefon: 0742-033670. (0010)

Szerető gazdiknak ajándékozunk kiscicákat és kutyákat. Telefon: 0746-021044.

Rajki Béla, az egykori sikerkapitány örökbecsű, s az uszodai emlékezet szerint az 1972-es müncheni olimpiához kötődő mondása a jelenben sem veszített „időszerűségéből": a férfi pólósoknál afféle aranyszabálynak számít ma is, hogy az ezüstérem a magyar vízilabda számára kudarc.

Általános érvénye miatt ennél fogva aztán csak akkor nyújthat teljes mértékben elfogadhatót Kemény Dénes kétszeres olimpiai, egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok, amellett egyszeres Világkupa- és kétszeres Világliga-első csapata, ha a pénteken kezdődő és szeptember 10-ig tartó belgrádi Eb-t megnyeri. Ami nem tekinthető túlzott elvárásnak, de a szerbek nemzeti együttese, amely a 2004-es athéni olimpiai döntőben elszenvedett vereség óta rendre felülkerekedik a Kemény-legénységen, most hazai környezetben, fanatikus szurkolótábora előtt igen komoly rivális.

Kásás Tamás csapatkapitány szerint „Athén után többször kikaptunk a szerbektől, de nem azért, mert jobbak, hanem mert jobban kijött nekik a lépés. Ideje lenne visszavágnunk nekik, akár már most, Belgrádban is!", így egyértelmű, hogy az aranyért utazik Kemény Dénes sikergárdája. Belgrádban nyolc olimpiai bajnok játszik, közülük Madaras Norbertet és Steinmetz Ádámot leszámítva hatan – Biros Péter, Fodor Tamás, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és a kapus Szécsi Zoltán – kétszeres ötkarikás aranyérmesek, merthogy a 2004-es athéni játékok előtt a 2000-es sydneyi olimpián is tagjai voltak a végső diadalt arató gárdának.

A sportági Európa-bajnokságokat tekintve a múlt magyar szempontból mindenesetre egy folyamatos diadalsorozattal ér fel: az eddigi 26 kontinensviadal közül tudniillik nem kevesebb, mint egy tucatot nyert meg a férfigárda, a két utolsót éppen Kemény Dénes irányításával 1997-ben és az időben eddigi utolsót 1999-ben. Ami azt illeti, letelt a hét szűk esztendő...

A férfiaknál vízbe száll Románia válogatottja is, az esélytelenek nyugalmával: a cél számára csakis a kieséses ágba való kerülés lehet.

A 27. Eb-jükre készülő férfiak mellett a női vízilabdázók 11. alkalommal csatáznak kontinentális csúcstalálkozó keretében a szerb fővárosban. A magyar hölgyek eleddig két ízben állhattak fel a dobogó tetejére: 1991-ben a görög fővárosban, 2001-ben pedig idehaza. Belgrádban akár a harmadik elsőség is megszülethet, de a női szakágat nemzetközileg sem elkerülő szeszélyességet figyelembe véve akár a dobogóról is lecsúszhat a gárda, szinte minden a pillanatnyi formától függ.

A nőknél különben

az athéni olimpián nem sokat mutató, de 2005-ben világbajnok gárdából 11-en vízbe szállhatnak a szerb fővárosban is, a keret legrangosabb tagja pedig Stieber Mercedes csapatkapitány, akinek 1989 (!) óta része van a válogatott nemzetközi sikereiben, így az 1994-es világbajnoki, illetve az 1991-es és 2001-es Európa-bajnoki győzelemben is!

A belgrádi Eb csoportbeosztása:

férfiak: A-csoport: Románia, Oroszország, Hollandia, Szlovákia, Szerbia, Spanyolország; B-csoport: Horvátország, Magyarország, Gö- rögország, Németország, Szlovénia, Olaszország.

nők: A-csoport: Szerbia, Hollandia, Magyarország, Spanyolország; B-csoport: Oroszország, Olaszország, Németország, Görögország.

A szabályok szerint a csoportelsők mindkét nemnél közvetlenül a legjobb négy közé jutnak, a 2–3. helyezettek pedig keresztbe játszanak a fennmaradó két elődöntős helyért.

Eső miatt egyetlen mérkőzés sem fejeződött be a keddi játéknapon az amerikai nyílt teniszbajnokságon.

A kezdeti halasztások után nyolc találkozó – három férfi és öt női – kezdődött el, de ezek közül csak az egyiken jutottak el a második szettig, tovább azonban azon sem, mivel ismét megeredt az égi áldás.

A megkezdett összecsapásokat szerdán fejezik be, s az elmaradt program pótlására is ekkor kerül sor.

Czink Melinda az eredeti műsor szerint a 10-es pálya harmadik meccsén játszott volna kedden a japán Aiko Nakamurával.

Tegnaptól Miskolcon méri össze erejét, pontosabban tudását Lékó Péter és Anatolij Karpov. A nyolcjátszmás rapidsakk párosmérkőzés programjának és érdekességeinek ismertetése során az is kiderült, hogy a magyar játékos visszatér a válogatottba.

Ezzel kapcsolatosan Carsten Hensel, Lékó menedzsere bejelentette: pártfogoltjának – aki nem vett részt a május–júniusi torinói sakkolimpián nézeteltérései voltak a hazai szövetséggel, de most már előretekintenek. Lékó egyébként a közelmúltban hosszabb beszélgetést folytatott Káli Sándor polgármesterrel, aki – annak fejében, hogy Miskolc város szponzorokkal kiegészülve minden évben biztosítja a mostanihoz hasonló párosmérkőzés anyagi hátterét – arra kérte, hogy ismét álljon a nemzeti csapat rendelkezésére. Hensel elmondta: a polgármester kívánságát tiszteletben tartják, így a jövő évi, Görögországban sorra kerülő csapat Európa-bajnokságon és a 2008-as sakkolimpián Lékó ismét tagja lesz a magyar válogatottnak.

A sajtótájékoztatón Lékó és az orosz Anatolij Karpov is kijelentette, hogy elszánt küzdelmet, változatos partikat vár, s mindketten mosolyogva tették hozzá: győzzön a jobbik.

A miskolci Nemzeti Színházban tartott sorsolási ceremónia keretében Lékó a világos, Karpov pedig a sötét színt húzta, így a torna valamennyi napján Lékó Péter játszik majd először világossal.

A Magyarország–Norvégia szombati Európa-bajnoki selejtezőre kijelölt holland játékvezető, Eric Braamhaar sérülés miatt nem tudja vállalni a találkozót, így az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) új bírót jelölt az összecsapásra, a szintén holland Pieter Vink személyében.

A Forma–1-es Ferrari a jövő héten, a monzai Olasz Nagydíjon jelenti be, hogy kik lesznek az istálló pilótái a 2007-es idényben. A The Guardian úgy tudja, hogy a finn Kimi Räikkönen, a brazil Fe-lipe Massa és a német Michael Schumacher szerepel a listán.

A skót Celtic Glasgow leigazolta Thomas Gravesent, a Real Madrid dán válogatott labdarúgóját. A két fél nem hozta nyilvánosságra a futballista vételárát, ugyan-akkor spanyol lapértesülések szerint a glasgow-iak 3 millió eurót fizettek. A 30 éves középpályásra Fabio Capello, a Real új vezető-edzője nem tartott igényt.

Könnyedén jutott tovább a Román Kupa 4. fordulójában a Kolozsvári U FC. Adrian Falub több ifi játékost is pályára küldött, a csapat továbbjutása azonban így sem forgott veszélyben: a Belényesi Bihar otthonában 6–0-ra győzött, Stoianof 3 (23., 45., 64. percek), Sântejudean 2 (62., 65) és Vădana (77.) találataival. A másik diákegyüttes, a Kolozsvári U 1919 a felsőbb osztályban szereplő Dési Egyesülést búcsúztatta, Petrescu 52. percben, büntetőből szerzett góljával. Kiesett a másik B-osztályos Kolozs megyei csapat, az Aranyosgyéresi Sodroniypar is: miután Iancu (13. prec) és Oneţ (65. perc) találataival kétszer is vezettek a „drótosok", a Szászrégeni Lendület megannyiszor egyenlített, és végül 11-esekkel 6–4-es eredménnyel jobbnak bizonyult.

További érdekesebb eredmények: Dévai Maros–Vajdahunyadi Corvin 0–3 – 11-esekkel, Balázsfalvi Inter–Gyulafehérvári Apullum 1–2, Medgyesi Sparta–Medgyesi Gázmetán 1–3, Szentmártoni Lotus–Nagyváradi Bihar FC 1–0, Bethleni Szamos-Gáz–Besztercei Glória II 2–1, Nagybányai FC II–Nagybányai FC 0–5, Zilahi FC–Mezőpetri Fink Fenster 1–3.

A kupa következő fordulóját szeptember 13-án rendezik.

Christian Vieri az olasz élvonalba nyáron feljutott Atalanta labdarúgócsapatában folytatja pályafutását.

A 33 éves támadó az elmúlt szezont még az AC Milanban kezdte, de gyenge formája miatt télen az AS Monacóhoz – Bölöni László jelenlegi csapatához – került, ám mindössze hét mérkőzésen lépett pályára.

Vieri, aki már játszott a bergamói együttesben az 1995–96-os szezonban, helyi sajtóértesülések szerint mindössze havi 1500 eurós fizetésért futballozik, habár a válogatottban is 49 alkalommal szerepelt, és 23 gólt szerzett, s 1998-ban spanyol, 2003-ban olasz gólkirály volt. A 33 éves támadó ugyanis a labdarúgók szakszervezete által meghatározott minimálbért kapja, attól azonban nem kell tartania, hogy felkopik az álla: a La Gazzetta dello Sport úgy tudja, hogy Ivan Ruggeri klubelnök minden általa szerzett bajnoki gólért 100 ezer eurót fizet neki...

Az Európa-bajnok görög válogatott – szinte végig vezetve – biztosan nyert az Eb-bronzérmes francia csapat ellen a Japánban zajló férfi kosárlabda-világbajnokság szerdai első negyeddöntőjében.

Az utolsó negyeddöntőben az Egyesült Államok válogatottja a második félidőben nyújtott jó játékának köszönhetően nyert a német csapat ellen.

A négy közé jutásért rendezett csata első és második negyede meglepő módon szoros volt, az amerikaiak képtelenek voltak elhúzni, a rivális pedig elszántan tartotta magát. Aztán a harmadik játékrészben iramot váltott az esélyesebb Team USA, állva hagyta a német alakulatot, és végül 20 ponttal győzött.

Eredmény, negyeddöntő: Egyesült Államok–Németország 85:65, Görögország–Franciaország 73:56.

Az elődöntők műsora: péntek: Argentína–Spanyolország, Egyesült Államok–Görögország.