Zajtérkép készül Kolozsvárról
A projekt célja a zajszint csökkentése, a közérzet javítása

Az Európai Unió elvárásainak szellemében meghozott 2005/321. számú Kormányrendelet előírja, hogy minden 250 000 főnél nagyobb lakosú romániai településről 2007. április 30-ig zajtérkép és zajfigyelő rendszer készüljön. Ennek elsődleges célja az emberek egészségének, közérzetének, életkörülményeinek javítása, az olykor már elviselhetetlenné váló zajszennyezés csökkentése. Ez a folyamat a főváros után tegnap Kolozsváron is beindult, és további hét városban (Brassó, Konstanca, Krajova, Galac, Jászvásár, Ploieşti és Temesvár) valósul majd meg.

Csütörtökön a polgármesteri hivatalban az Enviroconsult Kft. bemutatta a programot, amellyel a városháza 2006. június 8-án kötött 864 770 lej (áfa nélkül) értékben szerződést. A cég képviselője, George Tache a sajtónak elmondta: a projektet négy fázisban valósítják meg. Az elsőben 2006. augusztus 30-ig a város akusztikai térképe alapján meghatározzák a zajszintmérő pontokat, és beszerzik a legkorszerűbb monitorizáló, valamint adatfeldolgozó műszaki felszerelést. A második ez év december 30-án zárul, és ennek keretében terepen történő mérésekkel érvényesítik a zajtérképet, amelyet működtetni kezdenek, valamint mobil megfigyelőrendszert szereznek be. A harmadik szakasz jövő március 30-án a zajtérkép végső formájának elkészítésével fejeződik be, az utolsó fázisban pedig 2007. április 30-ig a program végtermékét átnyújtják a Környezetvédelmi Minisztériumnak, amely ennek alapján jelentést készít az országos környezetvédelmi hatóságnak.

A szakemberek külön megfigyelik a közúti, a vasúti, a repülőtéri és az ipari zónák zajszintjének alakulását a nap különböző óráiban. Az adatok alapján háromdimenziós számítógépes programban jelennek meg érzékelhető módon. A cél tudatosítani az emberekben, hogy mikor milyen zajzónában tartózkodnak, a várostervezés és városi közigazgatás pedig vegye figyelembe a zajcsökkentési lehetőségeket. A jelenlegi jogszabály szerint a szabadban nappal a felső határszint 50–55 decibel, az épületekben pedig 25 decibel. Az Európai Unió nem köti konkrét számokhoz a zajszint elviselhetőségét, de előírja annak állandó csökkentési tendenciáját.

Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Romániában egyre több betegnyugdíjast tartanak nyilván. Számuk az idei felmérések szerint majdnem eléri a 900 ezret. Míg 2001-ben 640 000 betegnyugdíjas volt az országban, 2006. júliusában 890 000 volt a valamilyen betegség miatt nyugalmazottak száma, tehát 250 ezerrel nőtt alig öt év alatt.

A miniszter szerint egy ilyen rendszerben kilépéseknek is kellene lennie, tehát gyógyulásnak, ez azonban nem jellemző a folyamatosan egyre jobban növekvő megbetegedéseket tekintve. Bár Gheorghe Barbu nem kívánta jellemezni a jelenséget, elmondta, a hazai közegészségügyi rendszerben, többé vagy kevésbé hallgatólagosan, túlságosan könnyen állnak ki a munkából olyanok, akik egészségesek, és tovább dolgozhatnának. Éppen ezért a Munkaügyi Minisztérium és az országos egészségbiztosító pénztár olyan megoldásokat keres, amelyekkel kizárhassák ezeket az eseteket. Javasolta ugyanakkor, hogy mind a jogtalanul betegnyugdíjazottak, mind pedig azok, akik lehetővé tették ezt, szigorúbban feleljenek.

Az országos munkaképesség-kivizsgáló intézet tavalyi, több mint háromezer dossziét érintő elemzéséből kiderült, hogy sokan jogtalanul élvezik a betegnyugdíjas helyzetet, ezért a határozatok 20%-át érvénytelenítették. Ebből kifolyólag több mint 600 ezer betegnyugdíjasnak már nem viszik ki a járandóságát. A minisztérium ellenőrzést kezdeményezett az ügyben.

A betegségből történő nyugdíjazások, szabadságok növekedése külföldön is gondot okoz. Svédországban öt év alatt négyszer több, stressz miatti betegszabadságot írtak ki, Németországban pedig az elmebetegségek miatt kerülnek sokan nyugdíjba már 48. életévük előtt.

Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd tegnap bejelentette: a kolozsvári ügyészséghez fordulva perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert író ügyében, akit a Kolozsvári Népbíróság 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélt.

Kincses, akit az eljárás lefolytatására az író Németorszában élő fia, Andreas Wass von Czege kért fel, elmondta: a piteşti-i hadügyi, illetve a bukaresti külügyminisztérium levéltárából újabb bizonyítékokat szerzett arra nézve, hogy Wass Albertnek nem volt köze azokhoz a gyilkosságokhoz, amelyeket 1940 őszén az Észak-Erdélybe bevonult magyar honvédség Vasasszentgothárdon, illetve Omboztelkén elkövetett. Az ügyvéd szerint korabeli titkosszolgálati jelentések bizonyítják, hogy Wass Albert apja, Wass Endre gróf és felesége hajttatott abba a közeli kastélyba, amelynek közelében a vasasszenthothárdi négy áldozatot kivégezték, az omboztelki vérengzésre felbujtók pedig a dokumentumok szerint helyi magyar emberek voltak.

Kincses Előd abban reménykedik, hogy keresetét a kolozsvári ügyészség megalapozottnak találja, és elrendeli a Kolozsvári Törvényszéken a perújrafelvételt. Annál is inkább, mert a korabeli iratcsomó alapján meghozott népbírósági ítélet a legfelületesebb bírálatnak sem képes ellenállni.

Korábban Frunda György szenátor-ügyvéd kezdeményezett semmisségi eljárást Wass Albert ügyében, de a főügyész a kérelmet elutasította. Később azonban, a Wass Albert emlékére tartott felolvasási maraton után született ügyészségi döntés, miszerint a hatályos törvények alapján az írót nem lehet háborús bűnösnek tekinteni.

Mint ismeretes, Wass Albert 1945-ben Erdélyből Németországba menekült, majd néhány év múlva az Egyesült Államokban telepedett le, és szülőföldjére egész életében nem térhetett vissza. Az 1990-es években magyar állampolgárság-visszaszerzési kérelmét Magyarország visszautasította. A sokak által istenített, mások által kétes értékűnek tartott alkotó 1998-ban, floridai otthonában, önkezével vetett véget életének.

Az elmúlt években a háborús bűnösök kultuszát tiltó hazai jogszabályokra hivatkozva, a román hatóságok több Erdélyben felállított szobrát eltávolíttatták közterületről, s szintén emiatt az egyik székelyföldi iskola nevét is meg kellett változtatni.

Nem sikerült közös álláspontot kialakítania a magyar protestáns egyházfőknek és a római katolikus egyháznak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) való csatlakozásának az ügyében. Tegnap Kolozsváron megtartott zárt körű megbeszélésükön a püspökök meghallgatták dr. Jakubinyi György római katolikus érsek tájékoztatását a kialakult helyzetről, majd ezek után a protestáns egyházak vezetői is sorra kifejtették véleményüket a kérdéssel kapcsolatban.

„Jó hangulatú, testvéries találkozó volt, de nem jutottunk egyetértésre" – jelentette ki a tanácskozás után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő emlékeztetett, a Protestáns Teológiai Intézetet (PTI) a kilencvenes évek elejétől több alkalommal is felszólították, hogy csatlakozzon a BBTE-hez, de már az utóbbi négy (római katolikus, görög katolikus, református és ortodox) teológiai karának létrehozásakor ellentétes nézetek érvényesültek. Felvetődött ugyanis a kérdés, hogy az „egyházi szolgákat" képző oktatásnak állami intézmény keretében van-e a helye, vagy az egyház saját képzési formáihoz ragaszkodjon inkább.

„Első pillanattól kezdve határozottan elzárkóztunk a teológia csatlakozásától, és ez most sincs másképpen. Ragaszkodunk az önállóságunkhoz, bár nagyon nehéz anyagi gondokkal szembesülünk, és a hívek nagy áldozatot hoznak az intézet fenntartása érdekében. Úgy érezzük azonban, hogy amikor a magyarság önálló anyanyelvű felsőoktatási intézményeiért harcolunk, akkor egyenesen szembe mennénk az üggyel, ha belépünk abba a BBTE-be, amely hamis multikulturalitás ürügyén tovább élteti Ceauşescu művet, vagyis a Babeş és a Bolyai egyetem erőszakos egyesítésének a jogalapján létrejött, a magyarságot diszkrimináló kolozsvári egyetemet" – vélekedett Tőkés László.

Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint a protestáns egyházak vezetői tiszteletben tartják a római katolikus vezetők döntését. „Ez az egyház belügye, és mi nem akarunk sem pozitív, sem negatív vonatkozásban beavatkozni ebbe. Megértettük, hogy miért döntöttek így, és tiszteletben tartjuk az elhatározásukat. Nekünk is komoly nehézségeink vannak a teológiánk fenntartását illetően. Fontosnak tartjuk viszont azt, hogy önállóak maradjunk. Az erdélyi magyar felsőoktatás szempontjából jelzésértékű lehet az, ha a protestáns lelkészképzés megmarad a maga történelmi hagyományai mellett. Természetesen számunkra is egyfajta kísértést jelentene egy olyan állami egyetemhez való csatlakozás, ahol biztosított a megfelelő tudományos kutatás és képzés, de úgy gondoljuk, hogy mindezt megpróbáljuk a saját kereteink között megvalósítani. Ennek érdekében már évekkel ezelőtt elkezdtük teológiánk akkreditációjának a megszerzését, és csupán idő kérdése, hogy a végső döntés megszülessen. Mi azt szerettük volna, ha a testvérteológia is ilyen irányba próbálkozik", mondotta Szabó Árpád.

Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek elzárkózott attól, hogy a megbeszélés után nyilatkozzon a sajtónak. A Gyulafehérvári Érsekség Sajtóirodájának közleménye szerint egyelőre csak kapcsolatfelvételről van szó a hittudományi főiskola és a BBTE között, és ezek után következne valójában az érdemi tárgyalás, amelynek célja olyan előnyök szerzése a főiskola részére, amely „létében és a képzettség minőségében" előrelépést jelentene. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a főegyházmegyében a fontosabb intézkedések a Szentszék jóváhagyásával történnek. Zenon Grocholewski bíboros, a Nevelési Kongregáció prefektusa éppen azért utazott júniusban Kolozsvárra, hogy megbeszéléseket folytasson az integráció ügyében. Ugyanakkor a közleményben leszögezik, hogy a csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: „Ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt."

Az erdélyi magyar történelmi egyházfők tegnapi megbeszélésén szó esett a felekezeti oktatás alkotmány biztosította jogának az érvényesítéséről is. Tőkés László református püspök szerint határozott lépésre van szükség, ugyanis szerinte „kész csúfság", hogy az alkotmány módosításának megszavazása óta eltelt időszakban nem történt semmi az alaptörvényben szentesített jogok gyakorlatba ültetése érdekében.

Az egyházfő emlékeztetett arra, hogy annak idején az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) határozottan ellenezte az alkotmány módosításának a megszavazását. Az egyházakat azzal nyerték meg, hogy a felekezeti oktatást egyenrangúvá teszik az állami és a magánoktatással.

„Azt a szakaszt is megszavaztatták velünk, amely kimondja a nemzetállam létét. Tehát egyértelmű, hogy az autonómia ellen a felekezeti oktatás érdekében szavaztunk, de ennek ma még nyoma sincs" – mondotta a püspök.

Tőkés László közölte: a tegnapi megbeszélésen az egyházi vezetők egyet értettek abban, hogy haladéktalanul végre kell hajtani a tanügyi törvény módosítását, és ígéretük szerint még az Európai Bizottság őszi országjelentése előtt konkrét lépéseket fognak tenni az ügyben.

Mintegy tíz százalékkal emelkedik a távfűtésért fizetendő összeg, annak következtében, hogy megszűntették a gigakalória országos referenciadíjat. Az intézkedés nyomán várhatóan megnő azon fogyasztók száma, akik le kívánnak majd válni a távfűtő központokról, s akik egyéni hőközpontokat szerelnek lakásaikba.

Sever Scarlat, a Baxi Romania cég vezérigazgatója elmondta: a törpeközpontok tulajdonosainak még a jelenlegi, meglehetősen magas földgázárak mellett is legalább 20 százalékkal kevesebbet kell költeniük a fűtésre, mint a távközpontokra utaltaknak.

A vezérigazgató szerint az országos referenciadíjról történt lemondás következtében az év végéig a fűtési költségek mintegy tíz százalékkal emelkednek majd, településtől, szolgáltatóktól függően. Ebből adódik véleménye szerint az is, hogy az egyes városokban a törpeközpontokkal fűtő személyeknek télire 20–60 százalékkal kevesebbet kell majd költeniük lakásaik kifűtésére.

Persze, az egyéni hőközpont sem olcsó, a Westen-típusú ára 1900 és 4500, a Baxi-típusúé pedig 2400 és 10 000 új lej között mozog. Ehhez hozzáadódnak a távközpontról történő leválás és a törpeközpont beszerelésének a költségei. Sokak számára azonban a váltás előnyösnek bizonyult.

Ezt sugallja az is, hogy tavaly például országos szinten 140–145 ezer törpeközpont akadt gazdára, s ezek közül a legtöbb 24 kW-os teljesítményű volt. Az eladott törpeközpontok 90 százaléka földgázzal üzemel, 9 százalékuk fával vagy szénnel, egy százalékuk pedig villamos árammal. A szakemberek szerint költség szempontjából a legelőnyösebb a szilárd üzemanyaggal üzemelő hőközpont, a legdrágább pedig az, amelyik árammal állítja elő a melegvizet, s amelynek üzemelése 5–6-szor többe kerül, mint a földgázzal működő törpeközponté.

Sever Scarlat hangsúlyozta: a legálisan importált és forgalmazott törpeközpontok eurokonformok és a hazai szabványoknak és biztonsági előírásoknak is megfelelnek. Beszerelésüket azonban csakis erre felhatalmazott és kiképzett szakemberekre lehet rábízni.

A Baxi vezérigazgatója azt állítja, ideje, hogy a hatóságok elkezdjék más szemmel nézni az egyéni hőközpontokat, és vessenek véget a központosított távfűtési rendszerek és a törpeközpontok között létező illojális konkurenciának, hiszen utóbbiak a lakosság előnyét szolgálják.

Tegnapelőtt kolozsvári állomásához érkezett a Szent István-zarándoklat, amelynek lényege az augusztus 20-át megelőző héten több, Magyarország határain túli magyarlakta városba eljuttatni első szent királyunk kardjának hiteles másolatát.

A Farkas utcai református templomban szerdán megtartott orgonahangverseny előtt a szervező magyarországi civil szervezetek: a Pestlőrinci Kaszinó Egyesület és a Monarchia Lovasközpont képviseletében az egyesület alelnöke, Tasnádi Gábor szólt az egybegyűltekhez, ismertette a kard eredetijének történetét. Elmondta: a 2004. december 5-i szomorú emlékű népszavazás után döntött a két szervezet arról, hogy nemzeti összetartozásunkat bizonyítandó, másolatot készíttetnek a kardról. Idén augusztus 20-án a kardot az erdélyi magyar települések egyik legtávolabbikában, a Kézdivásárhely melletti Szentléleken megtartandó perkői búcsúban csodálhatják meg.

Ilyen bevezető után mondhatni ráadás volt Steffen Schlandt orgonaművész hangversenye. A műsoron főleg barokk – G. Böhm-, J. Pachelbel-, G.Ph. Telemann – szerzők művei szerepeltek, de romantikus és posztromantikus – L. Beethoven, R. Wagner és A. Bruckner – alkotásokat is hallhattunk.

Schlandt előadásában öröm volt hallgatni a barokk műveket. A futamok precíz, pontos interpretálása mellett a barokk életigenlés, dinamizmus emelhető ki. A Bach-fúga dinamikai megvalósításai mellett a Telemann-mű atmoszférateremtő ereje gyönyörködtetett. A romantikus művek dinamikájának betartása, méltó tolmácsolása is dicséretre méltó.

Szathmári Pap Zsigmond (1703–1760) református prédikátor és püspök címeres latin feliratú „sírborító köve", Szathmári Pap Mihály (1737–1812) református kollégiumi tudós professzor koporsóköve, Krizbai Deső Elek (megh. 1841) esperes első feleségének Szathmári Pap Annának (megh. 1804), valamint második nejének, Horváth Zsuzsánnának (megh. 1807) alig olvasható feliratú koporsó alakú köve, és a „Professor Szathmári Pap Mihálynak R. Tsiszér Deborától született K(is) Anna leánykája (1776–1778)" feliratú ereszes köve képezik a neves Szathmári Pap dinasztia helyreállított kőegyüttesét.

A három ormós kőkoporsó közül kettő a föld alá süllyedve, egy zuzmóval, szennyel borítva, gondozatlan feküdt a valamikor tágas családi sírkert megmaradt sarkában. Ezektől nem messze, egy ráépített betonsírhoz lapulva, elhagyottan állt a kis ereszes kő. Most, a sikeres restaurálás után, a Házsongárdi temető legszebb régi kőgyűjteménye, szűk helyre beszorítva ugyan, de méltó módon őrzi az elmúlt századok hangulatát.

Tegnap este megérkeztek Kolozsvárra a résztvevő néptánccsoportok. A fesztiválsátorban már az ismerkedésen is túlestek a résztvevők: ízelítőt nyújtottak egymásnak hagyományos táncaikból. A rendezvénysorozat további programja:

10 órától Kolozsváron a polgármesteri hivatalban fogadják a csoportokat, a város elöljárói is köszöntik a fesztivál résztvevőit, délutántól – estébe nyúlóan – zajlanak a helyi ünnepségek:
18 órától népviseleti felvonulás Bánffyhunyadon,
20 órától szabadtéri fellépés, amit élőzenés mulatság követ
18 órától népvisleti felvonulás zajlik Zsobokon is,
20 órától fellépés, később szabadtéri élőzenés mulatság
18 órától népviseleti felvonulás Kalotaszentkirályon
20 órától fellépés, amit szabadtéri mulatság követ
18 órától népviseleti felvonulás Györgyfalván
20 órától fellépés, később mulatság.

10 – 12 óra között „Utcatánc" Kolozsvár terein
11 – 13 óra között Ilona-napi ünnepség Mákófalván. (Ünnepi köszöntő Both György helyi tanácsostól, néptáncelőadás, cifra szoba az óvoda nagytermében, sárvásári fafaragás, korondi fazekasság, kürtőskalácssütés, este szabadtéri diszkó az iskola és az óvoda udvarán.)
16.30 órától kezdődően népviseleti felvonulás Magyarfenesen horvátországi, szlovákiai, olaszországi, lengyelországi, szerbiai, magyarországi és hazai néptáncegyüttesek részvételével
18 – 22 óra között szabadtéri gálaműsor Magyarfenesen
22 órától tábortűz, táncház és falubál
Vasárnap, augusztus 20.

10 órától népviseleti felvonulás Kolozsváron (a Heltai Gáspár Alapítványtól a Szent Mihály-templomig)
11.30 órától ünnepi áldás a Szent Mihály-templomban
18 – 22.30 óra között ünnepi zárógála – Szent István-napi ünnepség a Diákművelődési Házban. (Közben élőben közvetítik a budapesti tűzijátékot.)

Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó
– XXI. Világifjúsági Találkozó Romániában

A katolikus egyház 20 éve szervezi a Világifjúsági Találkozókat. Ezeket kétévenként egy-egy világvárosban tartják, több százezer fiatal részvételével. A közbe eső években pedig országos szintű rendezvények viszik tovább a hagyományt. 2005–ben országunkból több mint kétezer fiatal vett részt Németországban a kölni, XX. Világifjúsági Találkozón. Országos szinten megszervezett találkozó volt már eddig többek között Bukarestben, Temesváron, Nagyváradon, Kolozsváron.

2006-ban a gyulafehérvári főegyházmegye szervezi az ország (római, görög és örmény) katolikus ifjúságának közös programját, amely egyben számukra a XXI. Világifjúsági Találkozó, és számunkra a XXX. CSIT (Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó) is.

A rendezvény házigazdája: a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye.; Főszervező: a Főegyházmegyei Ifjúsági Lelkészség.; Résztvevők: több mint 2000 (14–30 év közötti) fiatal az ország 12 katolikus egyházmegyéjéből, ill. külföldi vendégek.; Időpont: 2006. augusztus 23–27. (szerda–vasárnap).; Helyszín: Csíksomlyó–Csíkszereda.; Téma: Kiengesztelődés 24, csütörtök: Kiengesztelődés önmagunkkal és Istennel; 25, péntek: Kiengesztelődés egymással; 26, szombat: Kiengesztelődés közösségek, egyházak, nemzetiségek között.

A találkozó célja: lehetőséget biztosítani a különböző nemzetiségű és rítusú fiataloknak egymás megismerésére és lelki-szellemi kincseinek felfedezésére, közösségi élményben való részesülésre, valamint feltöltődésre, továbbképzésre és hasznos szórakozásra. A szentmisék a testvériség jegyében többnyelvűek lesznek, és minden alkalommal elhangzik egy-egy rövid (8–10 perces) szentbeszéd magyar és román nyelven.

További információk és részletes program a kiegészítő programok feltüntetésével a lelkészségen: Oficiul Romano–Catolic Arhidiecezan de Tineret; RO-500403 Brasov; Str. Zizinului Nr. 7; Tel / Fax: 0268-329-201; E-mail: ifj.lelk@rdslink.ro

Pár hete a román közvélemény a „dossziéhadjárattól" hangos, véli Cristian Ghinea, a Dilema Veche politikai elemzője, akit megrémisztettek a közelmúltbeli romániai események. A sajtó a helyzet tisztázása helyett csak elmélyíti azt az erkölcsi káoszt, amelyben a politikai elit „fetreng". Ami Mona Muscă esetét illeti, egy igazi pszichológiai regény-témával állunk szemben, hiszen ismert, hogy az NLP-képviselő mennyire kardoskodott a Szekuritáté archívumának nyilvánosságra hozatala mellett, saját dossziéjának napvilágra kerülése viszont politikai karrierje végét jelenthette – mondotta az elemző a Hotnews internetes portálnak (www.hotnews.ro) adott interjújában.

Engem elrémiszt az, ami mostanság történik. Úgy vélem, a Szekuritáténak a román társadalom felett aratott végső győzelméről van szó. Mindenkit legyőztek, nem csak Emil Constantinescut. Ezek a dossziék állam-méretű gazemberségek, hosszú kilométereken át terjedő mocskok, amelyet a román társadalom alja zúdított ránk. Romániának kétségbeejtő szüksége van az erkölcsi megtisztulásra. A dossziékból megtudhatjuk: ki és mekkorát tévedett. Kritériumok alapján rójuk majd ki az erkölcsi vétség bélyegét attól függően, hogy ki és mit csinált. Most viszont az erkölcstelenség által túlfűtött (bepánikolt, elhisztisedett) társadalom produkciójához segédkezünk, amely már felfedezte saját mocskát. S amitől úgy próbál megszabadulni, hogy a lakás közepébe borítja azt. Az összeesküvés leleplezése mindig is bűzlött.

Havel szerint mindenki vétkes. Felmérgelődünk ugyan, ha ilyesmit hallunk, de ő nem azt állította, hogy mindenki egyofrmán vétkes. Ő a hallgatásra, az elfogadásra, a megalázkodása gondolt. Én ahhoz a nemzedékhez tartozom, aki már nem hibáztatható: 1989-ben gyerek voltam, és a gyerekek sohasem hibásak.

Hogy hány dizidensünk volt? Vajon a véletlen műve, hogy a ceauşista seggnyaló a romániai politikai élet harmadik legismertebbike? Úgy lászik, ebben kimerül a mi erkölcsi reformunk: azt az embert, aki annak idején a külföldi sajtónak Ceauşescu-ellenes nyilatkozatokatt tett, ma Ceauşescu költője mocskolja. A sajtó pedig ezt a szakmaiság és az előzmény nélküli tárgyilagosság megvalósulásaként könyveli el.

Kontextus nélküli nép vagyunk
Kontextus nélküli nép vagyunk. Tudjátok, hogy a Nucşoara falubeliek nem egyeztek bele, hogy egy hegyi partizán sírjára keresztet tegyenek? Sokan még ma is rablóknak tartják őket. Megvédtem Carol Sebastiant azt mondva, hogy minden embernek joga van arra, hogy ne váljon belőle hős. Vajon hányan voltak a hősök?

Csodálkozom, hogy a román nép, egy ízig-vérig hősnélküli nép, rengeteg okot talál a megrökönyödésre azok esetében, akik nem voltak hősök, és erről bizonyítványuk is van. Olyan rettenetes volt a forradalom után tanúsítvánnyal rendelkező hősök kérdésköre, most pedig a SZITOB antihős tanúsítványokat bocsát ki. A tanúsítvánnyal nem rendelkező antihősök pedig válogatás nélküli ítélkeznek a tanúsítványokkal rendelkező antihősök felett.

Ha tényleg hajthatatlanok akarnánk lenni mi, az új nemzedék, akkor megkérdezhetnénk a szüleinket: te mit tettél akkor, amikor Liviu Babeş felgyújtotta magát a brassói sípályán? Ezt ugyan nem mondom, de miért ne lehetnénk ilymódon hajthatatlanok? Hiszen már elindultunk az erkölcsi megtisztulás útján.

Úgy tűnik, mostanság fitogtatjuk erkölcsi vétkeinket, erre jó lehetőséget biztosítanak az antihősök: ők a vétkesek a kommunizmust illetően, mi megszabadultunk. Hajthatatlanok vagyunk, főleg ha ennek egy dosszié képezi az alapját. Azon újságírók, akik mélységesen felháborodással tekintenek az antihősökre, Mao Vörös Gárdistáihoz hasonlatosak: azok is irányvonalasan, kontextus nélkül, a végtelenségig tudtak felháborodni.

C. Gh: Csak most derül arra fény, hogy egyáltalán nem voltunk felkészülve a dosszié-ügyre. Úgy tűnt, egyről beszélünk, de másra gondolunk. Azt hittem, mindenki számára világos, hogy vannak hóhérok és áldozatok, és egyéni hibával rendelkező ügynökök.

Úgy véltem, van egy morális kontextusunk, ami által ítélkezünk a dossziékat illetően, és ebben a kontextusban léteznek hősök (mint Elisabeta Rizea), vannak áldozatok, akik megtörnek, vannak opportunisták, akik mindenhova befurakodnak, és vannak gazemberek, akik hivatástudattól vezérelve végezték a besúgást. Vannak még önkéntes bűntársai is a rendszernek, vannak „tiszta" gazemberek, vannak olyan gazemberek is, akik megbánták. Azt hittük, hogy felgöngyölítjük a dolgokat, és megtudjuk az igazságot.

Még valami: az nem tekinthető összeesküvés leleplezésének, hogy az ügynökök jegyzékén mindössze egy NRP-s található, a kommunistaellenes pártokból pedig rengetegen. Az NRP-ben vannak a szekuristák, az udvari költők, a rendszer kisstílű és -fontosságú gazemberei. A Szekuritáté ugyan nem figyeltette őket, de bizalmi emberek voltak.

A régi polgári réteg, az értelmiség, a kozmopolita volt a célpont, őket kellett ellenőrzés alatt tartani, innen kellett beszervezni az embereket, és ha nem vállalták jószántukból, megzsarolták őket, vagy ígéretekkel kábították: karrier, anyagi javak, mit tudom én. És ha hajthatatlanul megsértődünk, akkor pont abba az irányba megyünk, ahova a Szekuritáté is irányította az értelmiséget, a polgárságot és a kozmopolitákat.

Ezért idegesít Iliescu mostani mérsékelt hangvételű tanácsosztogatása. Ő, az az aktivista, aki megbocsát a politikai elítélteknek, arra kér, értsük meg őket, mivel mi túlságosan elragadtattuk magunkat, hogy valamit is megértsünk. Nem irónikus?

De térjek vissza a sajtó szerepére. Tudják, a CJI-ben tanfolyamokon okítják, hogyan beszélj a romákról, vagy a HIV-fertőzöttekről. Tehát szükség lenne egy olyan tanfolyamra, ahol azt tanítanák: hogyan beszéljünk a Szekuritátéról. Gondolom, olyan tanfolyamokra is szükség lenne, hogyan vélekedj a Szekuritátéról, mert e téren is teljesen felkészületlenek vagyunk. A mai sajtó nem járul hozzá a letisztuláshoz, hanem elmélyíti azt az erkölcsi káoszt, amelyben vergődünk. Mostanig csak a korrupcióval, a törvénytelenül serzett vagyonokkal és a visszaélésekkel volt bajunk. Most itt vannak a nyakunkon a dossziék is: a hiányos adatok és részigazságok kivájásának forrásai. Nem is beszélek már a Muscă-esetről, beszéljünk például valaki olyanról, aki nem rokonszenves, például Alin Teodorescuról.

Hogy mi a helyzet eddig a sajtóval? Hogy azt nyilatkozta: a Szekuritáté üldözte, ellenőrizte mit csinál és kivel találkozik. Ankét Szekuritáté-módra, kézirartok elkobzásával és 18 órás kihallgatásokkal. Az olyan nyilatkozatok: „Alulírott, kijelentem…", amelyeket később a Szekuritáté felhasznált a perben, ha erre került sor. Így nyilatkoztak a Duna-csatornához hurcolt politikai elítéltek, miután órák hosszat verték a szerencsétleneket. Szóval Teodorescu ezzel traktál, hogy vizsgálat alatt nyilatkozott. S hogy van ez „tálalva"? Teodorescu együttműködött a Szekuritátéval. A hírt átveszik a tévéadók úgyanígy. Stelian Tănase elmondása szerint még a ’80-as években felmerült benne a gyanú, hogy Teodorescu besúgó, de nem volt bizonyítéka. Hát, az most sincs. Vajon nem kellene ezeket megvárnunk? Ha valaki azt mondja, hogy a vizsgálat alatt írta nyilatkozatát, a helyes cím a következő: „Gigel – kihallgatáson a Szekuritáténál" és nem „Gigel közreműködött a Szekuritátéval". Nézzék csak, milyen örömmel közölte az ilyen jellegű híreket az Antena 3. Hurrá, szóval még egy, végül igaza lesz a főnökünknek: közületek mindenki besúgó volt, gazember tévénézők!

C. Gh: Nem nevezném éppen áldozatnak. Olyan kérdéseket tettek fel, mint általában. Azaz nem „derült égből villámcsapás", nem a sajtó kapirgálása folytán történt ez így. Vétkes volt, aláírt egy együttműködési kötelezvényt. Ténylegesen legépfegyverezték, és a büntetése nem arányos a vétkével.

Mindez egy csalódásra is visszavezethető: azok, akik eddig rokonszenveztek Mona Muscăval, most bosszút állnak rajta, hogy nem olyan makulátlan és jó, mint amennyire annak tűnt. Azok, akik őszintén utálták Muscăt, mert tisztességesnek mutatkozott, most elégedettek lehetnek: ugye, hogy neki is van folt a múltjában? És hogy megjátszotta a szendikét!

Egy volt szekuritátés ezredes, aki néhány éve költözött ki a falumba (egyébként neki van a faluban a legnagyobb nyugdíja, nagyobb, mint az apám fizetése, azt mondta röhögve az anyámnak: na, most is tetszik neked Mona Muscă? Egyfajta, a sajtóban is kinyilvánított megelégedésről van szó: mindenki gazember, gyere, megy tovább a menet, és lássunk neki az üzletnek! Isten hozott köreinkben, Monă!

Erre azzal vádolhatnak, hogy hullamosó lettem, de nem azért nem védem, mert nem hibázott. Nem hiszek Mona Muscă kimagyarázkodásának, miszerint az egyetemi hallgatókat védte volna e gesztusával. Azt hiszem, fiatalkori helyezkedésről van szó, mivel a városban szerette volna karrierjét megalapozni. Vétkes, és jobb lett volna, ha bocsánatot kér. De ettől és az erkölcsi megkövezésig hosszú az út. Nincsenek meg a feljelentései, és ő azt mondja, nem is tett ilyesmit.

Nem értem, Mona Muscă miért hallgatott 16 éven át. Továbbá azt sem értem, miért tett meg mindent egy olyan törvény megszavazásáért, amely kivonhatta őt a politikai életből. Önök értik? Számomra ez jó téma lehet egy tanulmánynak, esetleg lélektani regénynek, ami elgondolkoztat az emberi természetet illetően. Amikor a Walesa-esetről írtam egy cikket a Cotidianulban, akiről bebizonyosodott a besúgás ténye, és fedőneve is volt, rögtön újfajta KISZ-istának bélyegeztek (a régi fajtából csak az úttörőig jutottam).

Jakobinus korszakot élünk
Ha egy összeesküvés felderítése bürokratikus kérdés, akkor Walesa már nem az a szakszervezeti vezető, aki eltemette a kommunizmust, hanem Bolek-ügynök (ez volt ugyanis a fedőneve). Az ilyenféle dossziékkal csínján kell bánni, mint a mérgező hulladékokkal. Adam Michnik Lengyelországban ellenezte az ilyesmit, és mindig megsértődött, ha az újságokban ehhez fűződő jegyzékek jelentek meg.

Most is látom, amint terjed a dossziéknak a világhálón való nyilvánossá tétele. A szekuritátés dossziék magukba foglalják a magánélet eseményeit is, és most közzétesszük a világhálón. Hadd tudja meg ország-világ, ki volt X dizidens szeretője, ki volt a barátnője, és ugyan mit pletykált még Gigel.

De országos jogunk van erre. Fejezzük be a szekuristák munkáját, költöztessük át őket a virtuális térre, adjunk nekik helyet a globális településen! Merevítsük képpé az erkölcsi reformot! Ha Mona Muscă közzé teszi a dossziéját, ám legyen, de hogy mások a tiédet, azt már nem. Ami ma történik, egyfajta forradalom, lehet jobbak leszünk utána, de erről még nincsenek elképzeléseim. Most esünk át a jakobinus korszakon, amikor a nyaktiló olyan gyakran működött. Utána majd egymást kérdezgetjük. Vajon hogy volt ez egyáltalán lehetséges?

Traian Băsescu szerda esti nyilatkozatának egyik fontos mondata az, amelyben az államfő elismerte, hogy a Szekuritáté ma is gyakorolja hatalmát. Az ország első embere figyelmeztetett: a politikai leszámolásba torkolló átvilágítással azt kockáztatjuk, hogy nem tudjuk meg a legfontosabbat, vagyis hogy mekkora gazdasági és politikai hatalma volt és van ma is az egykori kommunista politikai rendőrségnek.

Az elnöki aggály teljesen jogos, noha nem tudni pontosan, hogy az átvilágítási hisztéria megrendezésében mekkora szerepet játszott maga az államfő. Az elemi erővel elszabaduló indulatokat azonban nem kell mesterségesen táplálni, hiszen közel tizenhét évvel a forradalom után érthető a hisztérikus hangnem, az időnként már-már valóságos lincshangulatba csapó boszorkányüldözés.

Tény, hogy Băsescunak az átvilágítással kapcsolatban nem lehet sok szemrehányást tenni, mert olyan kétségbevonhatatlan aduval rendelkezik, amivel mindig győzelmet arat az őt támadók fölött. A múlt feltárása kapcsán olyan nyerő kártyával rendelkezik, amivel a szekuritátés pókerjátszmát sem veszítheti el. Ugyanis tizenhat év után ő az első államfő, aki a gondosan őrzött akták nyilvánosságra hozásáról dönteni mert.

Az ismét összeesküvés-elméletekről beszélők eddig egyetlen olyan forgatókönyvet sem mutattak fel, aminek alapján elhihető lenne, hogy egy politikai erő, vagy Băsescu használná fel ellenfeleinek lejáratása érdekében az átvilágítást. Éppen ezért figyelemre méltók Cristian Pârvulescu politikai elemző szavai, aki szerint úgy tűnik, hogy az egész átvilágítást saját maguk biztonsága érdekében a Szekuritáté volt tisztjei irányítják.

Végre, a romániai civil szféra hangadói is kezdik felismerni, hogy az átvilágításnak nem szabad az együttműködők leleplezésénél megállnia. Szintén Băsescu hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad elveszni a részletekben. Mona Muscă földbe döngölése azonban bizonyította, hogy ez valós veszélyt jelent. S miközben a liberálisok és a demokraták immár szokásosnak számító ellenségeskedéseik során egymás szekusai ellen indítottak leleplező hadjáratot, nagyon kevés szó esett szociáldemokraták és a nagyromániások közismert, parlamentben ülő szekus tisztjeiről.

A szekuval együttműködők és besúgók vétke nem olyan nyilvánvaló, mint ahogyan azt sokan gondolják. Minden aláírás külön sorsot, különböző előzményeket és indítékokat rejt. Csakis ezek alapos vizsgálata alapján ítélhető el valaki a behálózási nyilatkozat aláírásáért.

De ennél sokkal fontosabb, hogy kiderüljön, kik voltak azok a szekuritátés tisztek, akik a rendszerváltás után gazdasági és politikai hatalomra tettek szert. Meggazdagodásukat bankok csődbe juttatásával, és a nemzetgazdaság lenyúlásával érték el. Félév, egy év múlva kiderül, mennyire volt őszinte Băsescu, amikor megígérte, hogy most végre a múlt feltárásának végére járhatunk.

A külkereskedelmi hiány az első félévben 42,4 százalékkal nőtt, s az év első hat hónapjában elérte a 4,39 milliárd eurót; a még ennél is nagyobb deficit kialakulásától az export júniusi növekedése óvta meg az országot. Az első öt havi deficittöbblet még 50 százalék volt – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.

A kormány 2007-ben reméli az EU-csatlakozást, ezért hatalmas erővel küzd a gazdaság modernizálásáért, ami gyorsítja az import növekedési ütemét, így növeli a külső hiányt és az inflációt. A kereskedelmi mérleg hiánya a folyó fizetési mérlegre is hat: ennek hiánya tavaly 35 százalékkal 6,9 milliárd euróra növekedett, ami durván a GDP kilenc százalékának felel meg.

Új autópálya Görögország felé
A bolgár tervek szerint a sztráda Romániát is érintené

A tavalyinál kisebb termés ellenére a szakértők azzal számolnak, hogy hazánk közel 1 millió tonna búzát exportál, és az első szállítmányok akár augusztus végén elindulhatnak. Románia tradicionális búzapiaca a Közel-Kelet és Közép-Európa.

(4. oldal)

Váltóiroda	Euró (Vétel/Eladás)	Dollár (Vétel/Eladás)	100 Forint (Vétel/Eladás)
Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25.)	3,48/3,52	2,7/2,75	1,25/1,29

Első alkalommal rendeztek cigánybált Szamosújváron augusztus 15-én. Mindeddig szeptember 8-a volt a megszokott időpontja ennek a rendezvénynek, amikor a kis Mária-búcsú alkalmával gyűltek össze a romák. Több mint kétszáz helybéli jelent meg a főtéri Net terasz festői környezetében, de nem csak romák, hanem nagyon sok, más nemzetiségű kíváncsiskodó is helyet foglalt a tágas teraszon. A talpalávalót az Orientalii együttes szolgáltatta, akiknek repertoárjában körülbelül száz cigánydalt számoltunk össze. Nem hiányzott a műsorból az operettmuzsika sem. Remek hangulat jellemezte az eseményt.

Nemrég száz új szemétládát helyeztek el Szamosújvár utcáin és parkjaiban. Ideje volt már kicserélni a régieket, hiszen nem feleltek meg a jelenlegi követelményeknek. A közterületfenntartó vállalat jóvoltából a főtér különböző pontjain külön szemétkosarakat állítottak fel üvegpalackok és műanyag hulladékok számára. Ezeket naponta két alkalommal, reggel és este ürítik ki.

A sétatéren harminc új szemétládát szereltek fel a sétányok mentén és a víkendtelep környékén. Szamosújvár ezen a nyáron korszerű szemétszállító autót is kapott, amellyel megoldották a város 93 utcájában a hulladék időnkénti begyűjtését és tárolását.

A nyár varázsa címmel sikeres hangversenyt tartottak a múlt hét végén a szamosújvári örmény templomban. Ezúttal a svájci O.V.R. énekkar lépett fel, méghozzá a helyi művelődési ház vegyeskarával közösen. Olivier Borer karmester irányításával két zeneművet adtak elő a külföldi vendégek, a Persa Valer vezette helybéli énnekkar pedig öt énekszámmal örvendeztette meg a hallgatóságot. Műsorukkal nemrég Olaszországban léptek fel a szamosújvári Corala Magna tagjai.

Hasznos döntést hoztak a szamosújvári városatyák. Hosszú évek szomorú tapasztalatai és a lakosság észrevételei alapján úgy határoztak, hogy ezentúl megbüntetik az éjszakánként zajongó állampolgárokat. Mindazok, akik este tíz és reggel hat óra között zavarják a csendet, 10 millió régi lejig terjedő büntetésre számíthatnak. Sok, éjszakai programmal működő közélelmezési és szórakozó hely van a kisvárosban, környékükön gyakori a rendzavarás.

Színjátszó Találkozó Vargyason
Seregszemle énekkel, szórakozással, megmérettetéssel

Augusztus 4–7. között az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet megrendezte a X. ODFIE Színjátszó Találkozót Vargyason, Kovászna megyében, amely idén a Varjúvár nevet viselte. Az eseményen több tordai és környékbeli is részt vett. A színjátszó találkozó a fiókegyletek keretében működő színjátszó csoportok verseny jellegű seregszemléje. Az alkalom kiváló tehetségkutató és közösségépítő fórum. A rendezvény nagy sikert aratott az unitárius és más protestáns vallású fiatalok között, ugyanis a találkozóra több mint 450 fiatal jelentkezett, mind színjátszóként, mind műélvezőként. A versenyen 9 színdarabot adtak elő, emellett pedig még két előadást tartottak versenyen kívül.

Augusztus 5-én, szombaton, a reggeli áhítat után kezdődtek az előadások, amelyek közé be voltak ékelve a műszaki munkák és a helybeli fiatalok zenés műsora. Noha délután komoly zápor söpört végig a környéken, a tábortűz mégsem maradt el, a kultúrotthonba tartották meg. A hangulat jó volt, a fiatalok sokat énekeltek, és nagyon jól szórakoztak.

Vasárnap az ünnepi istentisztelet után meglátogattak néhány nevezetes helyet, faragásokat és vargyasi jellegzetességeket csodálhattak meg. Ezután került sor a gálaműsorra, amelysok kellemes meglepetést tartogatott a csapatokat számára. A környékbeli versenyzőink sem tértek haza üres kézzel, a Várfalva-Sínfalva közös csapata a II. díjat, a torockói csapat pedig a III. díjat szerezte meg. A gálaműsor után búcsúvacsorára és búcsú-bulira került sor.

Torockón rendezik meg augusztus 17–20. között a XXX. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát. Az ifjúsági konferencia az ODFIE 1928 óta megszervezett legfontosabb évi rendezvénye. Az erdélyi unitárius ifjúság seregszemléjének nyilvánított alkalom, egy központi vallásos téma köré csoportosuló, előadásokkal, istentiszteletekkel, vetélkedőkkel, táncházzal, művelődési és szórakoztató műsorokkal fűszerezett eseménysorozat. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Tűz ütött ki szerdán délután a Rehabilitációs Kórházban, a Viilor utcában. A tűzoltók perceken belül több tűzoltókocsival érkeztek a helyszínre, a rendőrség és mentőszolgálat több autója kíséretében, ám végül mindössze fél óra alatt, egyetlen autóval megfékezték a lángokat – miután a kórházban lévő mintegy 350 beteget ágyaikban és tolókocsikban kimenekítették a kórház udvarára.

A lángokat az ellenőrzések során egy eldobott cigarettacsikk okozta, amely az épület két szárnya közötti résbe esett, egy karton vagy poliészter darabra. A tűz innen kezdett el terjedni, bár a lángok nem voltak látványosak: a több emeleten gomolygó vastag füst azonban éppen elég volt ahhoz, hogy alaposan ráijesszen a kórház alkalmazottaira és betegeire. Ez utóbbiak közül a kolozsvári lakhellyel rendelkezőket vélhetően egy-két napra hazaküldik, amíg a tűz okozta károkat kijavítják, illetve megtisztítják a koromtól és kiszellőztetik az épületet.

Közúti balesetet követően betonlemezek estek le, súlyosan megsebesítve két személyt. Az eset szerdán este háromnegyed nyolckor történt Apahidán, az 1C jelzésű országúton, amikor a kolozsvári 44 éves P. Nicolae A, B, B+E, C+E kategóriás gépkocsivezető egy olaszországi cég kolozsvári székhelyének haszongépjárművét vezetve egy szűk útszakaszon nem volt elég elővigyázatos, és túl erősen karambolozott egy Ford személygépkocsival, amelyet az 58 éves P. Gheorghe szabályosan vezetett az ellenkező irányból. A hirtelen fékezés következtében azonban a nagyobbik kocsi szállította betonlemezek előre estek, így a 37 éves kolozsvári V. József és 20 éves P. Alin – a haszongépjármű utasai – súlyosan megsérültek.

„Eltűnt" marokkói
Marokkói személyt vizsgál a kolozsvári rendőrség. A 35 éves T. M. Casablancából érkezett Kolozsvárra, megszállt egy szállodában, majd csomagjait otthagyta, és huzamosabb ideig nem tért vissza a vendéglátóipari egységhez. Ezért a szálloda recepciósa, miután a férfi öt napig nem adott hírt magáról, eltűnését jelentette a rendőrségen. Ez 14-én történt, azóta a rendőrség kiderítette: a férfi július 29-én lépett be Romániába, az otopeni-i reptéren, 20 napos, egyszeri belépésre szóló vízummal, majd augusztus 2-án elhagyta az országot a kürtösi határátkelőnél, hogy még aznap vissza is jöjjön az országba, ugyanott, mivel a magyar határőrök visszafordították. Ezt követően szállt meg Kolozsváron, majd anélkül távozott a szállodából – csomagjait hátrahagyva –, hogy kifizette volna a szoba bérlését. Néhány nap múlva ismét visszatért városunkba, ezúttal a Kővári utcában, egy magánszemélynél kapott szállást. A külföldi állampolgárt átvette az idegenekkel foglalkozó ügyosztály, hogy helyzetének tisztázzák.

Behúzták az olaszt
Iratainak eltűnését jelentette a rendőrségen egy olasz állampolgár. A 23 éves M. Roberto – elmondása szerint – kedd délután egy ismeretlen nőt „csípett fel", akivel felment annak lakására. Másnap reggel az olasz elment, hogy reggelit vásároljon, ám amikor visszatért, a lakás ajtaját zárva találta, így nem tudta visszaszerezni otthagyott személyi igazolványát, maroktelefonját és 600 euróját. Az ügyben nyomozás indult.

Tetten érték a tolvajt
A 2-es számú rendőrőrs tetten érte a 30 éves F. Alexandru-Mihait, amikor egy Mărăşti téri üzletből próbált lopni. A férfi délután háromnegyed négykor, kihasználva a Mărăşti téri bevásárlóközpont egyik üzlete eladónőjének figyelmetlenségét, behatolt az üzlet irodájába, és kinyitotta az egyik szekrényt. Ekkor vette észre az elárusítónő, akinek kiabálása megijesztette a tolvajt. A férfi elszaladt ugyan, de nem messzire: nemsokára a bevásárlóközpont igazgatóságának irodájából próbált meg lopni – egy elektromos mérleget. Ezt is észrevették azonban, s feltartóztatták. A 1400 lejes kár megtérült.

Két-háromezer évvel ezelőtt az ősi kínai kultúra a tüzet nem háborús célokra használta, inkább vallási szertartásokat tettek látványossá, lenyűgözővé kisebb-nagyobb tűzijátékkal. Ókori feljegyzéseikben, Kr. e. 2000-ben megemlítik a fekete lőport tartalmazó tűzijátékszereket, és az ezzel töltött petárdákat, rakétákat, melyek fényhatásukkal különböző ünnepélyeket, vallási ceremóniákat varázsoltak emlékezetessé a résztvevők számára. A Föld legnépesebb országában a tűzijátékok nemzeti szokásként éltek, illetve élnek ma is, jóllehet a kommunista Kína sem az ősök halálának emléknapján történő papírruha-égetést, sem a tűzijátékot nem nézte jó szemmel.

Indiában is találhatunk leírásokat arról, hogy időszámításunk előtt a harmadik században csodálatos tűzijátékkal egybekötött egyházi ünnepek voltak. Japánban úgyszintén gazdag hagyományai vannak a tűzijáték rendezésének (az álcázó színesfüst-elegyek, valamint az oly sokszor megcsodált csillagszórók és a szobai tűzijátékok is a Felkelő Nap országából származnak). A görögtűz – az ókor félelmetes csodafegyvere – ugyancsak ismeretes volt, már időszámításunk előtt fél évezreddel.

Európában a tűzijátékok a XIV. század végén terjedtek el, fénykorukat a XVIII. században érték el. Az első tűzijáték 1373-ban volt az észak-olaszországi Vicensa-ban, a békekötés napján. Az itáliai tűzijátékozás hagyományai Franciaországban találtak igazi otthonra. Nagy mecénása volt e pirotechnikai látványosságoknak XV. Lajos. Mária Antoinette (Mária Terézia magyar királynő leánya) és XVI. Lajos király házasságkötése alkalmával egész Párizst megvilágította a különféle rakéták tűzparádéja.

Magyarországon egy közkeletű leírás szerint az első nagyobb tűzijáték a visegrádi palotában Mátyás király és Beatrix esküvőjét ragyogta be, a királyi látványosság tűzmestere Regiomontanus, a híres német matematikus-csillagász volt. A témának önálló tanulmánykötetet szentelő Kovács Ákos (Játék a tűzzel. Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások XV–XX. századi történetéből. Budapest, Helikon, 2001) könyvében arra a kérdésre, hogy Magyarországon vajon mikor rendeztek első ízben tűzijátékokat, így válaszol: „erre akár a XIV. század végén vagy a XV. század elején sor kerülhetett. Sőt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a puskaporhoz igen hasonló összetételű, de vízben is égő harci eszközt, a görögtüzet – amelynek felfedezése egy Kallinikosz nevű szíriai építőmester és alkimista nevéhez fűződött, és amelynek első bevetésére Konstantinápoly arab ostromakor (674–678) került sor – Salamon király hadai már 1073-ban alkalmazták Belgrád ostromakor a bizánci hadak hajóinak felgyújtására, talán azt a feltételezést is megkockáztathatjuk, hogy a tűzijáték-rakétákat, akárcsak a többi pirotechnikai látványosságot vagy hírlövésre, jeladásra szolgáló gyújtó- és tüzes szerszámot, akár még ennél korábban is ismerhették és használhatták Magyarországon."

Különböző krónikák híven tudósítanak azóta feledésbe merült pirotechnikai látványosságok egész soráról, Pozsonyból éppúgy, mint a stockholmi udvarból és Drezdából. Fényes tűzijáték volt I. Lipót német–római császár, magyar király 1666. december 5-én, Eleonóra Magdaléna Teréziával kötött házassága alkalmával Bécsben. Buda 1686. szeptember 2-i visszafoglalását egész Európa kitörő lelkesedéssel fogadta, Rómában ágyúdörgéssel, díszkivilágítással és tűzijátékkal tették emlékezetessé a nagy eseményt, amelyről Brüsszelben ugyancsak tűzijátékkal emlékeztek meg.

A barokk korban a főúri kastélykertek tűzijátékainak és díszkivilágításainak megrendezésében olykor az udvari arisztokrácia tagjai is részt vettek. A vendégeit látványos ünnepségeivel, tűzijátékokkal is elkápráztató Esterházy Miklós e buzgólkodása révén a „Fényes" nevet is kiérdemelte.

József nádort pirotechnikai látványosság fogadta – többek között – Balassagyarmaton és Temesvárott. A gyarmati megyeházával szemben lévő sétatéren bengálitűz lobogott. Tűzijáték volt Pest–Budán Ferenc József 1852-es bevonulása alkalmából. Igazán impozáns tűzijátékokat a reformkor után csupán 1867 februárjában, a magyar alkotmány visszaállításának tiszteletére, majd ugyanannak az évnek a nyarán, a koronázási ünnepségek idején rendeztek Pesten és Budán.

„Arra vonatkozóan ugyan nincsenek adatok, hogy pontosan melyik Szent István-napon szálltak először magasba a színes rakéták, de azt tudjuk – írja könyvében Kovács –, hogy 1829. augusztus 20-án egy bizonyos Hoer nevű panorámatulajdonos... Szent István-napján valamilyen pirotechnikai látványosságot mutatott be a városligeti közönségnek." Tűzijátékkal tette emlékezetessé 1835-ben Szent István-napját Zöhls úr is, de nem a Városligetben, hanem a budai Horváth-kertben. Augusztus 15-én „tized fél órakor" tűzijátékkal kísért hangversenyt adtak, amit a nagyszámú közönség „zajgó tapsolással" fogadott.

A tűzmesterek egyik úttörője a Magyar Királyság tűzszerésze, Conrad Haas, aki 1521-ben tűzijátékhoz készített fára szerelhető tűzkereket. A nagyszebeni tüzérségi kódexben felsorolja a különböző, szórakoztatás céljából készített rakétát, füstgyertyát, görögtüzet stb. A magyarországi tűzijátékok későbbi kiváló úttörője és népszerűsítője az osztrák Anton Stuwer, aki a Városligetben, az Állatkert helyén sokszor rendezett szemkápráztató tűzijátékokat. Ezektől kapott kedvet a sziporkázó látványosságok továbbfejlesztésére és tökéletesítésére Emmerling Adolf és Janitsári Iván, akik a magyar pirotechnika alapítói lettek.

A tűzijátékok és görögtüzek a XIX. század elejétől már nemcsak a színház és a cirkusz világában, hanem a társadalmi, köznapi élet legkülönbözőbb színterein is fontos szerepet kaptak. A szabadtéri szórakoztató tűzijátékok rendezésében a már említett Stuwer család remekelt. Az augusztus huszadikai tűzijátékok ázsióját csak növelte az a 60 évvel ezelőtt hozott hatósági intézkedés, amellyel Magyarországon 1946-tól betiltották a magán tűzijátékozást. A tilalmat 1993-ban oldották fel, azóta céges ünnepségeken és módosabb családok kerti partijain, születésnapokon és esküvőkön egyaránt durranhatnak a lángot szóró petárdák.

A tűzijáték – szakszerű meghatározással: „szabadban, az esti órákban, színes rakétákból és tűzi mutatványokból rendezett látványosság" – nem olcsó mulatság. Az augusztusi ünnep központi parádéja idén várhatóan 230 millióba kerül, bár ezúttal több mint 20 millió forintot takarítanak meg a szervezők azáltal, hogy a Dunáról nem lőnek fel rakétákat.

A tölgy már három hónapja vizel egyfolytában, és nemigen tudják megfejteni, miért. Az időjárás igen aszályos, mégis állandóan csorog a víz a fatörzs tövéből. A tölgy környezete ugyanakkor csontszáraz. A környéken nem tudnak elhagyott kútról, sem pedig vízvezetékről, amely megrepedt volna, és emiatt fakasztana csodaforrást. A vizelő fát már vizsgálgatták erdészek, vízügyi szakemberek, de nem tudtak rájönni, hogy mi folyik, illetve azt tudják, hogy víz, csak azt nem, hogy miért.

A 38 éves Manfred Michlits január elsején kezd szaladni, és tervei szerint naponta átlagosan 70 kilométernyit lohol pontosan egy éven át. A 25 ezer kilométeres táv startja Ázsiában lesz, a finis pedig december 31-én Bécsben, így nem lesz igazán teljes a kör. A futót orvosok kísérik, hogy őrizzék egészségét. Michlits amúgy reméli, hogy Forrest Gumpra hajazó megmozdulásával pénzt tud majd gyűjteni egy gyermeksegítő alap javára.

A műveltségi vetélkedés nem kocsmatöltelékekkel folyt, hanem játékautomatákkal, amelyek általános ismeretanyagból tesznek fel kérdéseket, de a menetekben akad ügyességi feladat is. Egy-egy játék során húsz fontot lehet nyerni.

A pár – amely még egyetemista – vagy félezer kocsmát keresett fel szerte Angliában. Hogy pontosan melyekben van szellemi játékautomata, azt az internetről derítették fel. Utazásra összesen 500 fontot költöttek. Dolgukat megkönnyítette, hogy ugyanaz a kérdés többször is felbukkant a gépekben.

Az énektanárnő Karin Hochapfel – aki hivatásos énekes – London pénzügyi negyedében nyitotta meg stresszoldó stúdióját. Az éneklés mellett jógával és lazító légzésgyakorlatozással segíti a jelentkezőket a feszültség oldásában. Lenyugtatási bemelegítésként öt percen át az ablakon kell kikukucskálnia a csapatnak teljes csendben.

Hirdetésfelvétel: Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

Szociális gondozónő látogatja meg az elhagyott asszonyt. Legnagyobb meglepetésére öt kisgyereket talál körülötte.
– Hát ez meg hogy lehet? Hiszen magát már hét éve elhagyta a férje!
– Igen, de évenként egyszer hazajön bocsánatot kérni.

Szárazépítészettel foglalkozó kft felvételre keres, legalább építőipari technikusi végzettségű és magyar-román nyelvismerettel rendelkező alkalmazottat. Bérezés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: fax: +40-264/444-205, telefon: +40-264-441-381; mobil: +40-728-829553; e-mail: dryteamro@client.srk.ro (0403103)

LABDARÚGÁS
Egygólos győzelem biztató játékkal
Ausztria–Magyarország 1–2 (0–2)

Az osztrák válogatott kezdte aktívabban a mérkőzést, mégis a magyarok szereztek vezetést: a 11. percben Huszti bal oldali beadását a hosszú oldalon érkező Gera akrobatikus mozdulattal lőtte kapura, s a jobb alsó sarokba tartó labdába Payer csak beleérni tudott, kiütni már nem volt képes.

A korán kapott gól megfogta a hazai együttest, így a vendégek kedvükre játszhatták a Bozsik Péter szakvezető által megálmodott, labdatartásra épülő rövidpasszos játékot. A magyarok nagyszerűen szűrték meg az ellenfél támadásait a középpályán, s alkalomadtán – elsősorban a bal oldalon – ellentámadásra is futotta erejükből. Az osztrákok aztán teljesen váratlanul 11-eshez jutottak, de Kuljic jobb alsó sarokba tartó lövését Király hárította. A kimaradt lehetőségre a magyar csapat bombagóllal válaszolt: a 37. percben Halmosi bal oldali beadását Szabics tette le a ziccerben kilépő Husztinak, akinek 10 méteres lövését kiütötte Payer, ám a kipattanót Horváth 18 méterről elemi erővel bombázta a bal felső sarokba.

A második félidőben a Bozsik-gárda leginkább az eredmény tartására törekedett, amihez nem is kellett sokat tennie, mert a hazaiak nem késztették nagyobb erőbedobásra Geráékat. Mindent elárul az osztrákok kilátástalan játékáról, hogy szurkolóik egyre gyakrabban hangos füttyszóval „díjazták" a csapat teljesítményét, miközben a mintegy ezerfős magyar tábor vastapssal jutalmazta kedvenceit. A hazaiak végül váratlanul szépítettek, a 73. percben egy bal oldali beadást Kuljic csúsztatott a bal alsó sarokba, de egyenlítésre már nem futotta az erejükből.

Victor Piţurcă együttesének ez volt az egyetlen felkészülő mérkőzése a selejtezők előtt, amelynek fő kérdése nem is annyira a győzelem, mint Piţurcă és a nemzeti sztár, Adrian Mutu közötti kapcsolat volt. Mindketten tisztában voltak azonban azzal, hogy kölcsönösen szükségük van egymásra, így a bulvársajtónak nem sok témát adtak: a kettejük közötti nézeteltéréseket félretették a cél érdekében.

A románok mondhatni már az első percekben eldöntötték a mérkőzés sorsát, miután a 4. percben Codrea visszaszerzését követően Dică remek kapáslövése bevette Giorgallidis kapuját. Mutu 29. percbeli fejesgólja is mondhatni várható volt a játék alapján, így már csak a győzelem aránya volt kérdéses. Több gól azonban nem esett, aminek egyik oka az lehet, hogy a szövetségi kapitány sorra hívta le a pályáról legjobbjait. A győzelem azonban így is biztosított volt, hiszen a ciprusi alakulat nem sokat mutatott, s ez bizony további kérdéseket vet fel: vajon mennyire mérvadó a gárda szerdai sikere?

A józan ész azonban azt sugallja, hogy a folytatás még akkor sem lesz ilyen könnyű, ha Piţurcă szerint a bolgár válogatott, a nemzeti tizenegy első selejtezőbeli ellenfele a ciprusiakhoz hasonlóan gurítja a pöttyöst – amit nem tudunk fenntartások nélkül aláírni.

A győzelem persze jól jött a csapat moráljának, de azért nem tudott annyira meggyőzni, hogy izgalommentesen várjuk az elkövetkezendő hetek összecsapásait: a román–bolgár meccs után ugyanis szeptember 6-án Albánia, október 7-én pedig Fehéroroszország az ellenfél, s annak érdekében, hogy Románia nem maradjon le egy újabb végső tornáról, az első három találkozón szinte kötelező 9 pontot szerezni.

Nem sikerült Roberto Donadoni bemutatkozása a világbajnok olasz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi posztján, miután csapata barátságos mérkőzésen 2–0-ra kikapott Horvátországtól Livornóban. A fiatal szakvezető mentsége lehet, hogy a németországi vb-n győztes csapatból – a cserekapus Amelián kívül – senkit sem hívott be az együttesbe.

Magabiztos győzelmet aratott viszont a holland és német válogatott – utóbbi a svédek ellen –, de a vb-döntős franciák is győztek – még ha minimális arányban is – idegenben. Az angolok hengereltek az Eb-címvédő görögök ellen, az oroszok pedig halvány teljesítményt nyújtva a 90. percben szerzett egyetlen góllal verték a lett együttest Moszkvában – ezen az összecsapáson mutatkozott be az oroszok új szövetségi kapitánya, a holland Guus Hiddink.

Pavel Nedved, a Juventus aranylabdás cseh futballistája vereséggel köszönt el a nemzeti csapattól: a 34 éves középpályás a Szerbia elleni, 3–1-re elvesztett barátságos találkozón szerepelt 91-edszer, s vélhetően egyszersmind utoljára a válogatottban.

A magyar futballválogatott első Eb-selejtezőbeli ellenfele, a norvég együttes Oslóban 1–1-re játszott a brazilokkal, és továbbra is büszkén hirdetheti magáról, hogy övék az egyetlen olyan csapat, amely sosem vesztett a dél-amerikai labdaművészek nemzeti válogatottjával szemben (az eddigi négy meccsükből kettőt nyertek az északiak, s kettő lett döntetlen). A csalódást keltő brazilok egy teljesen átalakított gárdával léptek pályára a norvég fővárosban – ez volt a Selecao új kapitányának, az egykori nagyszerű futballista Dungának a bemutatkozó mérkőzése.

Eredmények: Írország–Hollandia 0–4, Németország–Svédország 3–0, Olaszország–Horvátország 0–2, Bosznia-Hercegovina–Franciaország 1–2, Anglia–Görögország 4–0, Finn-ország–Észak-Írország 1–2, Moldova–Litvánia 3–2, Oroszország–Lett-ország 1–0, Fehéroroszország–Andorra 3–0, Dánia–Lengyelország 2–0, Luxemburg–Törökország 0–1, Elefántcsontpart–Szenegál 0–1, Norvégia–Brazília 1–1, Csehország–Szerbia 1–3, Liechtenstein–Svájc 0–3, Chile–Kolumbia 1–2, Venezuela–Honduras 0–0, Peru–Panama 0–2, Guatemala–Haiti 1–1.

A grúz válogatott idegenben 6–0-ra kiütötte Feröer-szigetek együttesét a labdarúgó Európa-bajnoki selejtezősorozat nyitányán. Macedónia minimális, 1–0 arányú különbséggel hozta el a 3 pontot Észtország otthonából, míg a belgák nem kis meglepetésre nem bírtak a kazahokkal, és hazai pályán csak gólnélküli döntetlent játszottak.

KOSÁRLABDA
Amerikai és szerb játékossal erősít az U
Svájci doppingeljárás Ullrich ellen, közel a vég

Könnyen lehet, hogy véget ér Jan Ullrich német profi kerékpáros pályafutása, ugyanis az idei Tour botránya kapcsán doppingeljárás indult ellene választott hazájában, Svájcban. Ha az ország szövetségének fegyelmi bizottsága bűnösnek találja, az 1997-es Tour de France bajnokára visszaesőként örökös eltiltás vár, mivel kilenc éve már lebukott amfetaminnal.

Murray legyőzte Federert!
A világelső Roger Federer óriási meglepetésre már a 2. fordulóban kiesett a 2,45 millió dollár összdíjazású, cincinnati keménypályás férfi tenisztornán, a Mestersorozat hetedik állomásán. A dekoncentrált, 35-ször rontó svájci szupersztárt a 19 éves skót Andy Murray búcsúztatta két szettben, 7:5, 6:4 arányban, miután hétszer(!) is elvette ellenfele adogatását.

Öngyilkos lett Landis apósa
Öngyilkos lett a Tour de France-diadala után pozitív doppingtesztet produkált amerikai kerekes, Floyd Landis apósa. Az 57 éves David Witt – aki ott volt a párizsi célban veje győzelménél – saját kocsijában lőtte főbe magát egy San Diegó-i parkolóházban.

Az utcai sörforgalmazás tilalmának ideiglenes feloldása mellett a honatyák egyszerűsítették a vízum- és munkafeltételeket a FIFA dolgozóinak és a vb-reklámpartnereinek is. Makhenkesi Stofile sportminiszter újfent hangsúlyozta, hogy az előkészületek terv szerint haladnak, és nincs ok kételkedni a rendezők képességeiben.

Libertadores Kupa: az Internacional első diadala
Az Internacional egygólos idegenbeli sikere után otthon döntetlent játszott az ugyancsak brazil Sao Paolo ellen, s ezzel fennállása során először elhódította a labdarúgó Libertadores Kupát.