Elégedetlenek a Kataszteri Hivatal munkájával
Panaszkodik a szakszervezet, az ügyvédek és a közjegyzők

(1., 7. oldal)

Hosszas várakozás és nem megfelelő ügyintézés keseríti az ügyfeleket
(Rohonyi D. Iván felvétele)

A szakszervezet szerint a rendkívül nehéz munkakörülmények, az igazgató fenyegető munkastílusa nehezíti a közintézmény működését. Néhány nappal ezelőtt a dolgozók érdekképviselete a prefektusnál és a hivatal bukaresti vezetőségénél tett panaszt a kevés alkalmazott, a nagy mennyiségű munka, valamint az intézmény vezetésében tapasztalt hiányosságok miatt. Leontina Kovacs igazgató szerint a vádak alaptalanok, ugyanis az elmúlt időszakban több személyt alkalmaztak, s számítógéppel látták el az intézményt. A helyzetet az is nehezíti, hogy Sztranyiczki Szilárd volt igazgató, jelenlegi jogtanácsos ellen valóságos lejáratási kampányt indított az intézmény jelenlegi vezetője, sőt feljelentette őt az intézmény fegyelmi bizottságánál.

Egybecsengő a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal alkalmazottait képviselő szakszervezet, valamint a kolozsvári ügyvédek és közjegyzők véleménye: tarthatatlan állapotok uralkodnak a közintézménynél.

Nemrég a szakszervezet közel 20 aláírással alátámasztott panaszlevelet juttatott el a prefektushoz, illetve a bukaresti vezetőséghez a rendkívül nehéz munkakörülmények, az alkalmazottak alacsony száma, valamint az igazgatónő nem megfelelő viselkedése miatt. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több mint 200 kolozsvári közjegyző és ügyvéd szintén levélben neheztelt az illetékes intézményeknél az ügyintézésben tapasztalható súlyos hiányosságok okán.

Kevés alkalmazott
Roman Iulian szakszervezeti vezető lapuknak elmondta: a legsúlyosabb az, hogy kevés az alkalmazott, és a túl sok munka. – Más megyékben 4–5-ször kevesebb munkát végeznek ugyanannyi alkalmazottal, mint nálunk. A segédiktatónak naponta legalább 30–40 iratcsomóval kell foglalkoznia. Mivel az ügyfélszolgálati osztályon is szolgálatot teljesít, képtelen ekkora munka elvégzésére. Hatalmas a felelősség, amennyiben pedig valaki téved, perre kerül sor, s rámehet az egész vagyona – közölte az érdekvédelmi szervezet elnöke.

Tudomása szerint az alkalmazottak csupán a munka egyharmadát képesek elvégezni. – Sokan hazaviszik az iratcsomókat, ami ugyan nem megengedett, de nincs más megoldás. Otthon este tíz-tizenegyig dolgoznak, a szombatot és vasárnapot is beleértve, ám az igazgatónő még így is elégedetlen. Páran szabadnapot vettek ki, csak hogy otthon befejezhessék a munkát. A folyamatos feszültség és stressz miatt a szakszervezet alelnöke meg egy alkalmazott kórházba került – fakadt ki Roman Iulian.

Mint elmondta, az igazgató nem tesz semmit annak érdekében, hogy bővítsék a személyzeti struktúrát. – Ehelyett mindenkit fenyeget, stresszel. Valahonnan megszerezte a panaszlevelet aláíró tagjaink jegyzékét, és mindenkit elbocsátással fenyegetett meg – közölte a szakszervezeti vezető.

Felmérése szerint Kolozsváron körülbelül 32 új alkalmazottra lenne szükség, a vezetőség azonban csupán 15-öt kért Bukaresttől.

Emlékeztetőül: pár hónappal ezelőtt Alin Tişe, Kolozs megye prefektusa elégedetlenségét fejezte ki a kataszteri hivatal, különösképpen a telekkönyvi iroda munkájával kapcsolatban. A kormány helyi képviselőinek hajdani ügyvéd kollégái jelezték, hogy katasztrofális állapotok uralkodnak a vasútállomás melletti irodánál.

A szakszervezet panaszaival szemben Leontina Kovacs azt állítja: mindent megtett az intézmény munkájának javítása érdekében. Lapunkkal közölte: elköltöztették a telekkönyvi irodát, új munkaprogramot és szabályzatot vezettek be, határidőket szabtak meg az iratcsomók megoldására. Ugyanakkor megállapodást kötöttek a Román Postával a telekkönyvi végzés bejegyzésének közlésére, a telekkönyvi iroda 6 alkalmazottját megbüntették, ebből kettőt elbocsátottak. Ezenkívül konkrét, határidőhöz kötött feladatokat szabtak meg annak érdekében, hogy megoldják az elmaradt dossziékat, 2 órával meghosszabbították a munkaprogramot, 22 személyi számítógépet vásároltak az adatok gyorsabb feldolgozása érdekében. Továbbá a Kataszteri Hivatal vezetősége – állítja az igazgató – több ízben kért létszámnövelést. Ennek következtében május elején 11 személy alkalmaztak különböző beosztásokba. Mi több, június 5-én még 6 állás betöltésére szerveztek versenyvizsgát. – Az alkalmazottak számára szakmai továbbképzéseket, számítógépes tanfolyamokat szerveztünk, az elkövetkező időszakban megfelelő felszerelést szerzünk be a tevékenység felülvigyázására, ugyanis a telekkönyvi iroda emelkedett rizikó-faktorral működik, amely növelheti a csúszópénz elfogadásának esélyét – áll az igazgató válaszában.

Leontina Kovacs úgy véli, hogy a költözéssel és a felszerelések beszerzésének köszönhetően javultak a munkakörülmények, elkülönítették a különböző tevékenységi szférákat, új fülkéket hoztak létre (átvétel, információ és iratok kibocsátása), javítottak az iratok raktározási feltételein, a világításon és a fűtésen. – Azt gondolom, az utóbbi időben jelentősen javult a tevékenység minősége. Természetesen még van tennivaló, de ezeket igyekszem kézben tartani. Sikerült 1911-ről (2005 decembere) 100-nál kevesebbre (2006 júniusa) csökkentettünk az elmaradt dossziék számát, év elejétől pedig 14 személyt alkalmaztunk, átlagban 40 százalékkal nőtt a fizetés, továbbá számítógépeket, nyomtatókat, telefonközpontot és más felszerelést vásároltunk – nyilatkozta az igazgató.

Alaptalan vádak Sztranyiczki ellen
Kovacs kitérő választ adott arra, milyen alkalmazottakat jelentett fel a hivatal bukaresti fegyelmi bizottságánál. Csupán annyit közölt, hogy összesen 14 alkalmazottat citáltak a kolozsvári vagy a bukaresti fegyelmi bizottság elé.

Sztranyiczki Szilárd jogtanácsostól megtudtuk: ő volt az egyetlen, akit Bukarestben jelentett fel az igazgató. – Apróságokat, nevetséges dolgokat kifogásolt. Például azzal bízott meg, hogy oldjam meg a parkolók helyzetét. Visszaírtam, hogy pontos utasításokat várok, ugyanis ez nem a jogtanácsos hatáskörébe tartozó kérdés, hanem adminisztratív probléma. Ugyanakkor belekötött abba, hogy idén négy napot betegszabadságon voltam. Megjegyzem, hogy tavaly, amikor én voltam az igazgató, ő összesen 88 napot volt betegszabadságon – tájékoztatott Sztranyiczki. Hozzátette: a félreértelmezések megelőzése érdekében, élt azon jogával, hogy a szakszervezeti vezető is jelen legyen a bukaresti meghallgatáson. – Ő is tapasztalhatta, hogy alaptalan vádaskodásról van szó – mondta a jogtanácsos. Valóban, Roman Iulian szintén azon a véleményen van, hogy a jelenlegi igazgató banális dolgok miatt citálta Sztranyiczkit a bukaresti fegyelmi bizottság elé. A testület, miként megtudtuk, július közepén fogalmazza meg a meghallgatás következményeit.

Bonyolult viszonyok
Mint ismeretes a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal vezetői tisztsége pár éve hagyományosan az RMDSZ-é volt, a folytonosság azt követően is megmaradt, hogy Pető Zsigmond nyugdíjba vonult, így helyét Sztranyiczki Szilárd vehette át. A megye mintegy 50 közintézménye közül ez volt az egyedüli, amelyet magyar személy vezetett. Az RMDSZ-nek azért volt kiemelten fontos ennek megszerzése, mert a hivatal tevékenysége a föld- és erdő-visszaszolgáltatás révén számos magyart érintett. 2004 szeptemberében Sztranyiczkit leváltották. Az intézkedésnek az RMDSZ szerint politikai háttere volt, tudniillik a Szociáldemokrata Párt annak idején így kívánt bosszút állni az RMDSZ-en azért, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet a D. A. Szövetséggel kötött egyezséget a helyhatósági választások után. Az RMDSZ nyomására 2005 márciusában Sztranyiczkit ismét kinevezték igazgatónak, de ugyanazon év novemberében ismét leváltották. Kollégái, valamint a szakemberek több ízben elismerően nyilatkoztak munkájáról.

László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnök közölte: az érdekvédelmi szervezet továbbra is kitart amellett, hogy Sztranyiczki Szilárd vegye át az intézmény vezetését. – Megtesszük a megfelelő lépéseket, hogy ez megvalósuljon. Tudomásom szerint a szakszervezet, valamint a kolozsvári ügyvédek és közjegyzők sorozatos panaszai miatt jelenleg kivizsgálás folyik annak megállapítása érdekében, hogy valóban nem megfelelően vezetik az intézményt – jegyezte meg az elnök.

Helyszíni terepszemlénk során azt tapasztaltuk, hogy az ügyfeleknek hosszú órákig kell várakozniuk a hivatalban. – Szerencsére a bejáratnál levő kocsmában levezethetjük az idegességet – jegyezte meg az egyik férfi. Ugyanakkor többen az intézmény folyosóján vagy az állomás környékén várták az iratokat.

Kiss Olivér

vissza az elejére


Hitelintézet a lakásínség enyhítéséért

(1., 4. oldal)

Ünnepélyesen megnyitotta tegnap kolozsvári kirendeltségét a Raiffeisen Lakásbank (Raiffeisen Banca pentru Locuinţe – RBL). A képviselet a Magyar (1989. December 21.) utcában székel, a 104. szám 4. emeletén, abban a nemrég emelt modern épületben, amelyben a Maestro Center is helyet kapott.

Az új létesítmény avatószalagját maga Emil Boc polgármester vágta át Hans Jörg Schmid és Kevin von Gamm jelenlétében, akik a RBL különböző tevékenységi ágazatait felügyelő igazgatói.

A polgármester kijelentette: a RBL két évvel ezelőtti indulási ünnepségén is jelen volt. Úgy vélte, tevékenységével a pénzintézet jelentős mértékben hozzájárulhat a kolozsvári lakáshiány enyhítéséhez, a korszerű városkép kialakításához.

A RBL 2004 júniusa óta tevékenykedik a térségben. Nem azonos a közismert Reiffeisen Bankkal, bár utóbbi részvényeik harmadrészét birtokolja.

Főképpen Erdélyben és a Bánságban működnek sikeresen, elsősorban azért, mert szerintük az itt élő emberek egészen más mentalitásúak, másképpen viszonyulnak a megtakarításhoz és a lakáshitelekhez.

Kevin von Gramm műveleti igazgató szerint ezt az is bizonyítja, hogy az eddig megkötött 21 500 hitelszerződés közül 7 000 szerződést kolozsvári illetőségű személyekkel írtak alá.

A RBL teljesen új, korábban Romániában ismeretlen hitelezési filozófiát ajánl. Lakásvásárlásokra, -építésre, lakások felújítására és korszerűsítésére helyeznek ki sok pénzt, tavaly december végéig összesen 243 millió eurónyit. Ami az egy évvel korábbi összegnél 57 százalékkal volt több.

A jó eredmények elérésében sokat segít, hogy a pénzintézet ügynököket is foglalkoztat, s hogy saját – Erdélyben és a Bánságban öt regionális központra (Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Arad, Déva) és további 14 városi fiókra épített – RBL-hálózat mellett, a Reiffeisen Bank több mint kétszáz fiókján keresztül is dolgoznak.

Nem csak lakáshitelekkel foglalkoznak, hanem betétkezeléssel is. Tavaly 28 millió euróra rúgott a klienseik által különböző betétszámlákra elhelyezett összeg.

Érdekes adatsorokat mutatott be Hans Jörg Schmid üzletkötési igazgató, aki elmondta, hogy Szlovákiában és Csehországban a kihelyezett hitelek legnagyobb részét kuncsaftjaik lakásfelújításra vették fel. Minálunk egyelőre a hitelkérések zöme ingatlanszerzés vagy lakásépítés célú, ami nem véletlen, hiszen a lakosság 97 százaléka lakástulajdonos, s így a piac rendkívül élénk.

Valentin Tarcea, a RBL erdélyi és bánsági fejlesztési igazgatója mindehhez azt is hozzátette, hogy az eddigi tevékenységük során hiteleik 42 százalékát 26 és 40 év közöttieknek nyújtották.

A RBL 2004 júniusa óta tevékenykedik a térségben. Nem azonos a közismert Raiffeisen Bankkal, bár utóbbi részvényeik harmadrészét birtokolja.

Főképpen Erdélyben és a Bánságban működnek sikeresen, elsősorban azért, mert szerintük az itt élő emberek egészen más mentalitásúak, másképpen viszonyulnak a megtakarításhoz és a lakáshitelekhez.

Kevin von Gramm műveleti igazgató szerint ezt az is bizonyítja, hogy az eddig megkötött 21 500 hitelszerződés közül 7 000 szerződést kolozsvári illetőségű személyekkel írtak alá.

A RBL teljesen új, korábban Romániában ismeretlen hitelezési filozófiát ajánl. Lakásvásárlásokra, -építésre, lakások felújítására és korszerűsítésére helyeznek ki sok pénzt, tavaly december végéig összesen 243 millió eurónyit. Ami az egy évvel korábbi összegnél 57 százalékkal volt több.

A jó eredmények elérésében sokat segít, hogy a pénzintézet ügynököket is foglalkoztat, s hogy saját – Erdélyben és a Bánságban öt regionális központra (Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Arad, Déva) és további 14 városi fiókra épített – RBL-hálózat mellett, a Raiffeisen Bank több mint kétszáz fiókján keresztül is dolgoznak.

Nem csak lakáshitelekkel foglalkoznak, hanem betétkezeléssel is. Tavaly 28 millió euróra rúgott a klienseik által különböző betétszámlákra elhelyezett összeg.

Érdekes adatsorokat mutatott be Hans Jörg Schmid üzletkötési igazgató, aki elmondta, hogy Szlovákiában és Csehországban a kihelyezett hitelek legnagyobb részét kuncsaftjaik lakásfelújításra vették fel. Minálunk egyelőre a hitelkérések zöme ingatlanszerzés vagy lakásépítés célú, ami nem véletlen, hiszen a lakosság 97 százaléka lakástulajdonos, s így a piac rendkívül élénk.

Valentin Tarcea, a RBL erdélyi és bánsági fejlesztési igazgatója mindehhez azt is hozzátette, hogy eddigi tevékenységük során hiteleik 42 százalékát 26 és 40 év közöttieknek nyújtották.

T. Sz. Z.

vissza az elejére


Egy lépésre a döntő

(1. oldal)

Utolsó állomásához érkezett a németországi labdarúgó-világbajnokság: ma a döntő második résztvevője is ismertté válik. Képünkön a német és olasz szurkolók még együtt feszítenek, pedig az egyik fél már tegnap elbúcsúzott...

(Világbajnoki összeállításunk a 16. oldalon)

vissza az elejére


Holtponton a kisebbségi törvénytervezet?

(1., 5. oldal)

Egészen bizonyosan nem sikerül elfogadtatni ebben a rendkívüli parlamenti ülésszakban a kisebbségi törvénytervezetet, ugyanis a kitűzött kedd esti határidőre nem készült el a házbizottsági jelentés a jogszabályról. Jóllehet az elképzelések szerint a Képviselőház jogi, emberjogi és oktatási bizottsága tegnap egész napját a kisebbségi törvény megvitatásának kívánta szentelni, már a délelőtti ülés nem kecsegtetett túl sok sikerrel.

Tegnap délelőtt az illetékes szakbizottság el sem kezdhette a vitát, ugyanis közel egy órás várakozás után a bizottság elnöke kénytelen volt felfüggeszteni az ülést, mivel a testület a képviselők jelenlétének hiánya miatt döntésképtelennek bizonyult. Délutánra a bizottság ismét összeült: a vitát a 18. cikkelynél folytatták, ugyanis eddig jutottak el az eddigi megbeszélések során.

Mint ismeretes, korábban az RMDSZ kérésére a bizottsági vita megszakadt, és a törvény szövege a képviselőház plénuma elé került. Ez azonban mégis jobbnak látta jelentést kérni a tervezetről, ezért a házbizottság úgy határozott, hogy a jogszabályt visszautalja ugyanahhoz a három szaktestülethez.

Varga Attila képviselő, a jogi és emberjogi bizottság tagja a Szabadságnak elmondta: tegnap csupán 2 bekezdést sikerült elfogadtatni, a 18. szakasz 1. és 2. bekezdését, a 3-nál azonban ismét elakadt az ülés.

Az 1. bekezdés szerint iskolák létrehozásakor konzultálni kell a kisebbségi szervezetek képviselőivel, a 2. bekezdés pedig azt írja elő, hogy az oktatási intézmények vezetőségének kinevezése csakis versenyvizsgával történhet meg, és a vizsgáztató bizottságban az illetékes hatóságok képviselői mellett jelen kell lenniük a kisebbségi szervezetek képviselőinek is.

Nem sikerült dűlőre jutni a 3., az iskolák megszüntetésének körülményeit előíró bekezdésről. Az RMDSZ képviselői azt kérték, hogy ez csakis a kisebbségi szervezetek beleegyezésével, és nem csupán a velük való konzultáció alapján történhet meg. A vitának az ülés ismételt berekesztése vetett véget, ugyanis a testület időközben újból döntésképtelenné vált.

Varga Attila elmondta: az RMDSZ frakcióvezetője ismét kérni fogja, hogy a Képviselőház plénuma házbizottsági jelentés nélkül tűzze napirendre a jogszabályt. A politikus szerint azonban nagyon kevés az esélye annak, hogy az indítványt elfogadják. Ezért egészen bizonyos, hogy ebben a rendkívüli ülésszakban nem lesz a jogszabályból törvény.

Mint megtudtuk, az elmúlt napokban egyeztetések folytak a koalíciós partnerekkel a tervezetről, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy a törvénytervezet sorsa a politikai egyezségen múlik. Míg a liberálisok hajlandók voltak kompromisszumot kötni, addig a demokraták állandóan kifogásokat emeltek.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kedden elítélte a koalíciós partnereket, mivel nem jelentek meg a kisebbségi törvénytervezet vitáján, ezzel komoly elégedetlenséget váltva ki a Szövetségben.

– Nem állunk túl jól a kisebbségi törvénytervezet ügyében. Azt ígérték, hogy a mai ülésen befejeződnek a tárgyalások, de mivel döntésképtelennek bizonyult a testület, nem lehetett folytatni a tárgyalásokat. A jogszabály vitájának halogatása komoly elégedetlenséget váltott ki mind az RMDSZ-ben, mind pedig a romániai magyar közösségben –, mondta Markó.

Közel másfél éve tárgyalják a törvénytervezetet, mondta el továbbá, és ebben az időszakban léteztek olyan pillanatok, amikor a koalíciós partnerek azt a benyomást keltették, hogy végre sikerül elfogadni a jogszabályt. Erre azonban a mai napig nem került sor, ami – az elnök szerint – bizonyos képmutatásra vall.

– Megvárjuk, hogy mi történik az elkövetkező napokban, de nagyon kiábrándító ez a fajta hozzáállás a koalíciós partnerek részéről – jelentette ki Markó.

P. A. M.

vissza az elejére


Gyurcsány, az erdélyi "földbirtokos"

(1. oldal)

Verespataki állatokkal és virágokkal gazdagodott az amúgy is tehetős Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, akinek a nevére a Greenpeace Magyarország Egyesület egy négyzetméternyi földet vásárolt a tervezett aranybányának otthont adó Fehér megyei településen. A miniszterelnök Vanessa Redgrave angol filmcsillag után a második személyiség, aki a szimbolikus jelentőségű egy négyzetméternyi terület birtokába juthat. (Részletek az 5. oldalon)

vissza az elejére


Halogatják a magyar iskolák ügyét

(1., 7. oldal)

Bár a tordai önálló magyar iskoláért szervezett, ezres tömeget megmozgató május 21-i tüntetésen Torda polgármestere, Tudor Ştefănie azt ígérte, hogy az iskola létrehozásához szükséges elvi beleegyezést igénylő határozattervezetet a júniusi tanácsülésen napirendre tűzik, erre nem került sor. A polgármester a tanügyminisztériumban és a tanfelügyelőségen érdeklődött a beleegyezés szükségességéről, de egymásnak ellentmondó válaszokat kapott.

Bánffyhunyadon Szentandrási István alpolgármester arról tájékoztatott, hogy a februári városi tanácsülés óta – amikor is elutasították a magyar közösségnek az önálló magyar tannyelvű iskola létesítésére vonatkozó elvi beleegyezés iránti kérelmét – ott sem került megvitatásra az ügy.

A május végi tüntetés óta mindössze annyi történt, hogy a város polgármestere írásban folyamodott a tanügyminisztériumhoz, illetve a tanfelügyelőséghez a városi tanács elvi beleegyezésének szükségességét illetően. Erre az információra azért volt szükség, mert a tanács több tagja úgy vélekedett: erre a beleegyezésre nincs is szükség.

Míg Titiana Zlătior Kolozs megyei főtanfelügyelő válasza szerint a kérdés nem tartozik a városi tanácsra, az oktatási minisztériumból Kötő József oktatásügyi államtitkár és Matekovits Mihály.

vezérigazgató a tanügyi törvény 141-es cikkelyére hivatkozva kijelentette: igenis, szükséges a helyi fórum elvi beleegyezése.

Ádámosy M. Klára tordai városi tanácsos és a polgármester ma tárgyal Titiana Zlătior főtanfelügyelővel, ugyanakkor iktatják a tordai Petőfi Társaság és a szülői bizottság kérését, miszerint írásbeli választ szeretnének kapni: milyen irat szükséges még a dossziéhoz, és mivel indokolja első válaszát, amelyben arra hivatkozott, hogy nem szükséges a városi tanács elvi jóváhagyása az iskolaalapításhoz.

– Szembesítjük Zlătior asszonyt a minisztérium átiratával – közölte Ádámosy Klára. – A városi tanács bizottságainak elnökei ugyanis csak akkor hajlandók tárgyalni az ügyről, ha a tanfelügyelőség is megerősíti a minisztérium átiratában foglaltakat. Nagyon remélem, hogy e kérésünkre 30 napon belül megkapjuk a választ, és tovább léphetünk. A májusi átiratunkra mind a tanfelügyelőség, mind az oktatási minisztériumból kapott válasz a törvényes határidőn túl érkezett – mondta.

A tordai magyar közösséghez hasonlóan a bánffyhunyadiak is önálló magyar iskolát szeretnének, ehhez a városi tanács elvi beleegyezését is kérték február végén, ám akkor elutasításban volt részük. Szentandrási Istvánt, Bánffyhunyad alpolgármesterét arról kérdeztük, a tanácsi elutasítást követően, és a tordai fejlemények tükrében mit szándékoznak tenni az önálló magyar iskola ügyében.

– A tordaiak példáját követve júliusban mi is beadvánnyal fordulunk majd a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséghez. Nagyon bízunk abban, hogy 2007/2008-as tanévkezdésig beindíthatjuk Bánffyhunyadon az önálló magyar iskolát – mondta Szentandrási.

L. E.-K., N.-H. D.

vissza az elejére


Még maradt 6 nap!

(1. oldal)

Ha már előfizetett júliusra, s most gyorsan előfizet augusztusra és szeptemberre is a Szabadságra, még elnyerheti a Calibra utazási iroda nagydíját, egy több millió lej értékű GÖRÖGORSZÁGI NYARALÁST! Ezenkívül Önre vár még a Promedical Center magán rendelőház 500 000 lejes szakorvosi vagy laboratóriumi vizsgálata, illetve gyógynövény alapú kozmetikumcsomagok a Cosmetic Plant jóvoltából! Küldje be a 3 hónap előfizetési nyugtáit július 10-ig (postabélyegző dátuma) szerkesztőségünkbe!
Olvasni, nyerni, szórakozni!
Kellemest a hasznossal!

vissza az elejére


KRÓNIKA


A nap idézete

(2. oldal)

A férfinak előnyös a házasság; ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz.

Szókratész

vissza az elejére


Grendel Lajos irodalmi díja

(2. oldal)

Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író Einstein harangjai című regénye nyerte el a Giuseppe Acerbi Irodalmi Díjat, amelyet Castel Goffredo városa alapított, és idén 14. alkalommal ítélték oda – közölte az MTI-vel a Római Magyar Akadémia igazgatója, Csorba László.

A mantuai régióban levő város idén a Római Magyar Akadémia közreműködésével választotta ki három magyar író: Grendel Lajos, Száraz Miklós György és Zilahy Péter olaszul is olvasható egy-egy regénye közül a győztest. Csorba László igazgató közlése szerint a díjat Castel Goffredo városa azzal a céllal alapította, hogy megismertesse az olasz olvasóval a kortárs világirodalom Itáliában kevéssé ismert alkotásait. Minden évben egy-egy nemzet prózairodalma kerül terítékre, idén magyar alkotások közül választottak.

vissza az elejére


Barátunk, Iffiú Jóska, ugye nem mentél el?

(2. oldal)

Azért kérdezem, mert ezt nem teheted velünk. Hogy képzeled? Úgy is elég szegények vagyunk…

Annyi minden köt Téged ehhez a világhoz, a mi kisebb világunkhoz: szép Erdélyhez, Kolozsvárhoz, Kisbányához …a rendelőkhöz, a fektető-forgó székekhez, amelyekben újjávarázsoltad panaszra nyíló szánkat … Aztán a színház, opera, bábszínház, koncert – és kiállítótermek, kulturális rendezvények, sorsunkat kutató, jövőnket "megváltó" vitaklubjaink el sem képzelhetők Nélküled … Ugye gondolsz minderre, amikor az életről, meg annak értelméről elmélkedel?

Nemrég Kisbánya magas havasáról a Tisza-parti fűzesek alá költöztél, de csak ideiglenes kirándulásnak tekintetted magad is. Hazajártál rendszeresen. Persze mi azt szerettük volna, ha még gyakrabban teszed, sőt még jobb lett volna, ha mindig itthon vagy, mert a Te robusztus jelenléted, csodákat művelő tudásod és utolérhetetlen "manualitású" kétkezed (ahogy szaknyelven kollégáid mondogatták), meg szikéd, nekünk biztonságot jelentett…

Tudod Jóska, most lelkiismeretfurdalásom van és mindannyiunknak le kell hajtanunk a fejünket, akik ismerünk, szeretünk, mert felmerül a kérdés, számodra volt-e valaki, voltak-e valakik, akik biztonságot jelentettek, amikor bajba kerültél? Hiszen a bajok Téged sem kerültek el. – Bizony-bizony ott kellene mindig lennünk felebarátaink mellett bajban-örömben-szeretetben. Akkor minden könnyebb lenne … az élet, a földi élet, meg … az is, ami túl van rajta, ami utána jön…

"Doktor Úr, ugye meggyógyít engem ?!" – hallhattad sokezerszer pácienseidtől az aggódva reménykedő kérdést és megszólítást. Legényes derűvel és határozottsággal mondtad ilyenkor: "Rögvest, testvérem". Mert testvérednek tekintesz mindenkit, hiszen mérhetetlen szeretet, empátia lakozik Benned, amit kemény, sokszor darabos modorod mögé rejtesz… Meg hát nem is férfias dolog kitakarni a szív érzelmességét…A szív érzelmességét, amely olykor még a legegészségesebb doktornak is fájni szokott…

Kedves Jóskánk, szóval abban maradunk, hogy maradsz, nem mégy el!

A nagy kozmikus műtőben, ahol ezután operálni fogsz, s ahol minden bajra létezik gyógymód, ott is őrizd szeretetedben a testvéreidet. Jóságos Főorvosod – akivel tudom, igen bensőséges barátságot ápolsz – bizonyára lehetővé teszi, hogy rendelői órákon kívül is lélekben gyakorta velünk legyél. – Abban biztos lehetsz, hogy házunk ajtaja mindig nyitva lesz előtted és várunk és nem feledünk…

Kelt levelem szeretett városodban, Kolozsvárott az Úr kettőezerhatodik esztendeje hetedik hónapjának harmadik napján.

Csép Sándor

vissza az elejére


Dr. Gyenge Csaba miskolci díszdoktor

(2. oldal)

Díszdoktorrá avatta nemrég a Miskolci Egyetem dr. Gyenge Csabát, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökségi tagját.

vissza az elejére


Vi-Waldi búcsúzó

(2. oldal)

A VI-WALDI Játszóház hétfőn, július 3-án tartotta utolsó összejövetelét az Életfa Családsegítő Egyesülettel közösen működtetett Kismama klub tagjaival. Messze zengő tibeti ima-gong búcsúztatta az első évad résztvevőit. A következő találkozásra a nyári szünet után, augusztus 28-án kerül majd sor, ugyancsak az "ikerkupolák" kertjében, az Anatole France utca 14 szám alatt. Mindenkinek kellemes nyarat, élményteli pihenést!.

Figyelem!

Ősztől új programmal bővül a tevékenységük. Az "Ikrek klubja" beindításához felmérést kezdenek városunk ikreket nevelő családjairól és/vagy iker felnőttként itt élőkről. Kérik és várják a jelentkezéseket a 0745 14 10 89 (Nistor Krisztina) és 0740 76 14 21 (László Bakk Anikó) maroktelefonokon, vagy az info@amaryllis.ro, amaryllis@from.ro e-mail címeken.

vissza az elejére


Árnyékvilágosság
XI. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum

(2. oldal)

Tizenegyedik alkalommal kerül sor a Minimum Party alkotótáborra, ezúttal Árnyékvilágosság címmel. Augusztus 3–13. között a Kászonok erdei tisztásán, Tiszástőn táborozók tizenegy műhelyben alkothatnak délelőttönként. Esténként a meghívott előadók (multimédiás) előadásain vehetnek részt, vagy a műhelyekben született alkotásokat szemlézhetik.

Az idei tábor központi gondolata: árnyékvilágosság. Árnyék-világosság, az árnyék fényessége, melegsége: egy pici fény már töltetnek számít, és nem létezik teljes fénynélküliség, abszolút sötét sem. Tízéves a Minimum Party tábor, ennyi ideje már, hogy a szentjánosbogarak fénye közé egy-egy kis mesterséges fényt is vegyítenek a hegyek között.

Várják a táborba azokat, akik az alábbi műhelyek valamelyikében dolgozni szeretnének:

Akcióművészetek műhely, vezeti Ütő Gusztáv akcióművész. Zeneműhely: Ványolós András zenetanár, a Kolozsvári Magyar Opera tagja. Fotó műhely: Kalló Angéla fotóművész, DLA-hallgató. Textilnyomat készítő műhely: Bakó Andrea, textilművész, DLA-hallgató. Élboy – kísérleti színház műhely – Szabó Attila, Vranyecz Artúr és Molnár István örömszínháza. Ötvös-műhely, vezeti Szász Anna ötvösművész. Filmes műhely, vezetik: Szabó Károly rendező és Bálint Artúr operatőr. Filozófia műhely: Pálfalusi Zsolt egyetemi előadó. Dokumentációs műhely: Lőrincz Ildikó, művészettörténész. Irodalom műhely: Halmosi Sándor költő. Zsonglőr műhely: Koncz Róbert és Molnár Borbála zsonglőrök

A szakmai fórum keretében a következő előadásokra kerül sor: Antik Sándor képzőművész előadása; Fekete Zsolt fotóművész saját munkáinak bemutatása; Gregus Zoltán esztéta: Az imaginárius terei – filmes térkoncepciók; Halmosi Sándor: Annapurna déli lejtőin. Szeretők könyve – felolvasás, beszélgetés; Kalló Angéla fotóművész: Plurális szobrok – előadás; Koronczi Endre képzőművész saját munkáinak bemutatása; Lőrincz Gyula képzőművész saját munkáinak bemutatása; Pálfalusi Zsolt filozófus performanszelméleti előadásai; Ütő Gusztáv akcióművész előadása az erdélyi akcionizmusról; Zátonyi Tibor fotóművész saját munkáinak bemutatása.

Részletek, bejelentkezés: www.minimumparty.org, e-mail: minimumparty@gmail.com, tel: -745-972892. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

vissza az elejére


Világörökség – újabb 37 javaslat

(2. oldal)

Az UNESCO újabb harminchét helyszínt javasolt a világörökség részét képező helyszínek listájára, és a végső döntését ebben a hónapban Vilniusba tervezett ülésén hozza meg – jelentette be hétfőn az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete párizsi székhelyén.

Az illetékes bizottság 30. ülésén 27 ember alkotta, 8 természeti és 2 vegyes helyszín dossziéját tanulmányozza. A világörökség része címre várakozó helyszínek 30 országban, köztük nyolc európai államban – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Csehországban és Nagy-Britanniában – vannak.

Legutóbb a bizottság 24 helyszínt – köztük a bosznia-hercegovinai Mostar hídját – emelte a világörökség részévé.

Jelenleg 137 országban 812 helyszín minősül a világörökség részének.

vissza az elejére


Lótörténet

(2. oldal)

Vasárnap reggel 6 óra. Csend van a városban. A patak is gyengébben zúg, levonulóban a Felenyeden annyi kárt okozó legutóbbi áradás. Végre újra kocogok, jobb a hajnalt szaladva kezdeni, mint az íróasztal mellett, később úgyis ott kötök ki.

Éppen az enyedi patak partjára érek, amikor az utca másik oldalán a háza előtt álló magam korabeli ember csodálkozva néz rám, és megkérdi, hogy a ló az enyém-e? Mert szaladni látott, mondja. Meghökkenek, de azonnal közlöm vele, hogy lóneveléssel eddig nem foglalkoztam, életem nagyrészt gyermekek oktatásával telt el. Abban a pillanatban ösztönösen átnézek a patak túlsó partjára, ahol döbbenetes látványban van részem. Egy ló oldalára dölve szekerestől a vízben hever, valószínüleg szomjas volt és miután otthagyták, bement a patakba. Vajon mióta emelgeti a fejét, hogy ne lepje el a víz, hiszen nem tud felemelkedni? Nem hagyja a hátára borult szekér és a testére szoruló hám. Tekintetén mintha látnám a kétségbeesést, meddig lehet ezt lóerővel bírni?

A vízben már ott áll egy fiatalasszony térdig felhajtott szoknyában és kerülgeti a lovat, aki érzékeli az ember jelenlétét és megpróbál felállni, de hiába, újból és újból visszahanyatlik a feje a vízbe. A férj pizsamában ide-oda futkos, majd tehetetlenül figyeli a jelenetet a partról. Hiába, a nők sokszor kezdeményezőbbek. Állítólag már telefonáltak a tűzoltóknak. Az asszony kimegy a vízből, majd megjelenik egy nagy konyhakéssel, de nem meri átvágni a hám kötelékeit. Ki tudja, mint mond majd a gazda, nem vonja-e felelősségre, ha megérkezik? Én arra bíztatom, a túlsó partról, hogy vágja csak át, minél gyorsabban, hiszen a ló életéről van szó. Majd tanúskodunk arról, hogy mi történt. A férj közben átöltözik, bemegy a vízbe, átveszi a kést és az irányítást, majd átvágja a kötelékeket. A ló azonnal feláll, és miután teljesen leválasztják a felborult szekérről lassan kivezetik a vizből és egy fához kötözik Megkönnyebbülünk, a ló tekintetében is valami hasonlót, és hálát vélek felfedezni.

Nem telik bele néhány perc és megérkezik a gazda, egy siheder formájú fiatalember, akinek az első reakciója: miért vágták el az istrángot? A magyarázatot azonnal megkapta, de a köszönet valahogy elmaradt.

Közben a ló békésen legelészni kezdett a partmenti friss fűből: "ezt is megúsztam, mégiscsak jó, hogy vannak segítőkész emberek". Tovább kocogok és közben azon gondolkodom: rendkívüli helyzetekben milyen fontos, hogy valaki vagy valakik vállalják a felelős döntést.

Bakó Botond

vissza az elejére


MOZI

(2. oldal)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Horrorra akadva 4 – amerikai. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel 13 és 23 órától.

MŰVÉSZ – Manderlay – dán. – Vetítés: 16, 19, 22; kedvezménnyel 16 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – X-Men: Az utolsó összecsapás – amerikai. – Vetítés: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – A Da Vinci-kód – amerikai. – Vetítés: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 16 órától.

DACIA B-TEREM – The Libertine – angol. – Vetítés: június 30.–július 2.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – The 40 Year Old Virgin – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.25 órától is; kedvezménnyel: 17.30 órától.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

vissza az elejére


VÉLEMÉNY


Gyurcsány Ferenc nézetei a külpolitikáról

(3. oldal)

Egyértelművé vált mára, hogy a magyar miniszterelnök fenn kívánja tartani magának a külpolitikai döntések monopóliumát. Ez önmagában nem kifogásolható, az viszont annál inkább, hogy Gyurcsánynak pillanatnyilag semmilyen koncepciója nincsnemzetközi kérdésekben. Nézetei vannak, de az ad hoc módon kifejtett gondolatok nem helyettesíthetnek egy – ideális esetben nemzeti konszenzus tárgyát képező – külpolitikai doktrínát, nem is beszélve ez utóbbit részletező stratégiáról.

Nehéz Gyurcsány Ferenc külpolitikáról kifejtett nézeteit értelmezni a szaknyelv fogalmaival. Amint az utóbbi időben a magyar sajtóban többen joggal kifogásolták, sem a miniszterelnöknek, sem hivatalba lépő kormányának nincs koherens külpolitikai koncepciója.

Az első Gyurcsány-kormány programja ugyan tartalmazott egy fejezetet a külügyekről, de az olyan belső ellentmondásoktól terhelt, hogy nem tekinthető irányadónak – így is viszonyult minden érintett hozzá, mára a jótékony feledés homálya fedi. A második Gyurcsány-kormány programjának nemrégen nyilvánosságra hozott külügyekre vonatkozó része nem más, mint az előbb hivatkozott irat rövidített változata. Az új külügyminiszter, Göncz Kinga kinevezésének szóbeli indoklása, illetve a vele aláíratott vállalás sem tartalmaz érdemben tárgyalható részleteket.

Nem szokatlan a nemzetközi gyakorlatban, hogy egy állam- vagy kormányfő fenntartja magának az utolsó szó, illetve döntés jogát a külpolitikát illetően. Elég itt csupán az amerikai, brit, orosz vagy francia példákra hivatkozni, a teljes lista túl hosszúra nyúlna. Az említett országokban viszont létezik külpolitikai koncepció, s annak rövidített változata, a doktrína, amelynek hivatalossá tételét széles körű, elmélyült viták előzik meg. S később is lehet bírálni. Nem lehet tehát megkérdőjelezni Gyurcsány Ferenc jogát, hogy fenntartsa magának a végső döntést nemzetközi kérdésekben – Antall József, Horn Gyula és OrbánViktor sem tett másként.

Az idők változnak, és ma már a miniszterelnök még közvetett jelzéseket sem ad arról, hogy mi a valódi véleménye olyan fontos kérdésekről, mint pl. a transzatlanti kapcsolatok jelenlegi állása (s ezen belül Magyarország helye), a multipoláris világrend, a globalizáció veszteseinek helyzete, a globális demokratizálódási folyamat lehetséges visszalépései és torzulásai, vagy a Soros György és más befolyásos személyiségek által szorgalmazott transznacionális pénzügyi műveletek fölötti ellenőrzés.

A példák folytathatók, nem is beszélve az emberi jogok egyetemes és oszthatatlan jellege és az ún. regionális sajátosságok között egyre inkább elmélyülő ellentétről, vagy a nem állami szereplők megítéléséről.

Gyurcsány vagy egyáltalán nem nyilatkozik érdemben, vagy olyan általános kijelentéseket tesz – mint például George W. Bush elnök budapesti látogatása során –, miszerint Amerikával nemcsak érdek-, hanem értékazonosság is összeköt bennünket. A miniszterelnök láthatóan nincs tudatában annak, hogy milyen heves viták folynak az Amerikai Egyesült Államokban az amerikai nemzeti érdekek és az amerikaiak többsége által vallott értékek külpolitikai értelmezéséről és gyakorlatba ültetéséről.

A nemzetállamokban az elmúlt két-három évszázad során kialakult gyakorlat szerint a külpolitika letéteményese, kidolgozója és felelőse a kormány. E politika végrehajtója a minden napokban a diplomáciai kar, egy szigorú, írott és íratlan szabályok szerint működő szakosodott szervezet. A diplomácia egyik fontos összetevője az ún. intézményes emlékezet, ami operatív szinteken többek között – a politikai változásokat figyelembe véve – bizonyos mértékű személyi folyamatosságot feltételez.

Ennek megfelelően, és szintén hagyományosan a diplomácia az összes kormányzati tevékenység közül a legnagyobb autonómiával – és felelősséggel – rendelkezik. (Ez nem zárja ki, hogy a végrehajtó hatalom vezetője fenntartsa magát a végső döntések meghozatalára.) De a diplomácia autonómiájának kikezdése, vagy éppen felszámolása súlyos tévedés. A magyar miniszterelnök erre készül. A Hét c. erdélyi hetilapnak ezt nyilatkozta nemrég: "Azt kerestem, hogy a külügy meglehetősen ezoterikus, kicsikét zárt és misztikus világát hogyan lehet oldani. A külpolitika nem más, mint a belpolitikai törekvések folytatása külkapcsolatokban (…)".

A rögtönzések, amelyekre a miniszterelnök kétségtelenül hajlamos, akár bejönnek, akár nem, csak tovább rontják Magyarország amúgy is megcsappant nemzetközi hitelét.

Probléma, hogy globális ügyekben a magyar miniszterelnöknek nincs értékelhető álláspontja, de nemcsak erről van szó. A regionális geopolitikai viszonyok – ha egyáltalán változnak – csak lassan változnak. Ha csak Ukrajnát és Szerbiát vesszük, jövőbeli kapcsolatainkat nem lehet pusztán mosoly diplomáciával kezelni, vagy azzal elintézni, hogy ezek az államok kerüljenek be mihamarabb az Európai Unióba. Ezt az Unió sem így látja. Az összeurópai biztonsági kérdéssé váló energiapolitikai ügyekben a magyar kormány legutóbbi manőverei kérdőjeleket hagytak elemzői körökben.

Veszélyes világban élünk: a bukott államok száma 1991 óta folyamatosan növekszik. A tárgykörben végzett egyik legújabb felmérés szerint 2006-ban (12 indikátor alapján) hatvanra tehető a bukott államok száma, azaz az ENSZ tagállamainak majd 30 %-a tartozik ebbe a kategóriába. E státusznak elsősorban belső okai vannak, de nem elhanyagolható a nemzetközi kapcsolatokban vétett hibák halmozása. Magyarország egyelőre nem tartozik e kategóriába, de a sorozatos kormányzati ballépések következtében könnyen ide kerülhet. Jó lenne, ha a magyar miniszterelnök felülvizsgálná álláspontját a külügyeket illetően – ezt most mégmegteheti a költségvetés megterhelése és arcvesztés nélkül.

Budapest Analyses

vissza az elejére


Órásmester
Emberavató

(3. oldal)

Mindig bámulom, ahogy a nagy fiókból minden tétovaság nélkül rögtön előhalássza az órát, amit jó néhány napja hozzá vittem. Ott órakupacok vannak, számtalan női és férfi óra, rugós, elemes, egyedinek látszó és jellegtelen, nincsenek külön skatulyák nevekkel ellátva, mégis mindig biztos kézzel találja meg a soros kuncsaftét, sohasem téveszti el. Engem az órámról ismer fel ez az ember 45 éve, vagy rólam ismeri fel az órát, nem tudom. Már a régi rendszerből számon tartjuk egymást, együtt jártunk a 14-es iskolába, a zsinagóga mellé. Azután, a legnehezebb években is, nekem mindig az állandóság, emberi állhatatosság jelképe volt.

A régi vekkerek száma arra vall, vannak még ebben a városban, akik korán és nem digitális órasípszóra, hanem hagyományos csörgésre kelnek, lehet, hogy tányérba teszik, és kanalat használnak mellé, hogy hangosabb legyen, mert megromlott a hallásuk, de az unokának szüksége van a reggeli teát, az iskolai uzsonnát, a tiszta inget kikészítő nagymamára.

Az asztalon kibelezett szerkentyűk hevernek, meztelen fogaskerekek bonyolult, rugós kapcsolatban, és van, amikor a tengely is külön van már, a szétszedés végső fázisában, hogy egy óra múltán már újra összeszerelten, pontosan beállítva kapcsolódjanak be az időmértéket mutató, mindennapi 2-szer 12 órás körforgásba. Marosán László kezében pici csipesz, szeme előtt az elmaradhatatlan nagyító, egyébként szemüveg nélkül is élesen látja, mi lehet a baj, ha megállt vagy késik az óra. Olyan még nem volt, hogy ne lett volna készen a javítással, amikorra mondta. De hát ez természetes, órákkal foglalkozni nem tudna olyan ember, aki nem óramű precizitással végzi a dolgát, ez a szakmai minimum, minden órás hasonlít ebben, legfeljebb a gyorsaság különbözik, hogy hosszabban vagy kevesebb ideig pepecselnek ugyanazon hiba kijavításán.

Marosán úrnak már évek óta céhsegédje van: a fia hasonló gondossággal hajol a különböző órák fölé, sohasem tartja reménytelennek a dolgot, ő sem tanácsolja, hogy dobjam ki, ami elromlik, "hiszen olyan olcsó manapság az óra, miért nem cserélem ki digitálisra ezt a régit", ahogy más órások mondani szokták. Tudja, hogy ilyen tárgyakat nem könnyű szívvel szoktunk kicserélni. Ezt Nápolyban vettem édesanyámnak, szokatlanul nagyok a számok rajta, akkor már nehezen látott, és amióta egyáltalán nem, azóta örököltem, én viselem, és hála Istennek, a madár- és anyámlátta darabot még mindig rendbe lehet hozni.

Az órásmester a híres Zattlertől tanulta a mesterséget, az meg az akkori legöregebb órásoktól, például Sámuel Simontól, aki túlélte Auschwitzot, és aztán elment Izraelbe. A műhelyben koncertet játszik az idő, az egyik pulton hat vekker hatféleképpen üti el ugyanazt a másodpercet, töredékekre bontva a pillanatot, a falakon is órák vannak, a régi, festett Schwarzwald-i, a díszes barokk, inga- és kakukkos óra, modernebbek is találhatók a múlt század második feléből. Patinás már a fájuk, a metszett üveg, a réz alkatrész, kecsesek az óramutatók. Ezek csak állnak ott, kimerevítve az órát és a percet, amikor megtorpantak, mert lejárt a szerkezet, nem volt ki felhúzza többé, és beállítsa. Csupán egy égi óraműves indíthatná be újra.

Cs. Gyimesi Éva

vissza az elejére


Kicsi gondok nagy árnyékában

(3. oldal)

Alighanem sértő lehet magasztos politikai célkitűzésekről, javuló gazdasági, intézményi életről és körülményekről beszélni azoknak – és nagyon sokan vannak -, akik egyszerű hétköznapi ügyeik intézése során ütköznek állandóan a változatlanba. A hivatalokban nem hallgatják meg, semmibe veszik az ügyfeleket, átláthatatlanság, zavaros szabályok labirintusában bolyonganak. Amikor egy egyszerű hivatali ügyet képtelenség elrendezni csupán azért, mert a hivatalnok számára terhes a néhány percnyi odafigyelés, vagy mert nincs kiút a bürokrácia útvesztőjéből, nincs akarat, jószándék egységes rendezésre az intézmény részéről, hát ilyen körülmények között fölösleges uniós normákról, csatlakozási álmokról, állandóan közeledő pozitív változásokról értekezni. Az embert lefoglalja és kimeríti a hivatali ajtók sokasága, a változó szokások, megkésett vagy téves felvilágosítás, rendre érkező visszautasítás minden szintről. Még olyan esetekben is, amikor a napnál is világosabb az igazság. És nem csak az egyszerű földi halandó, hanem a hatóságok számára is, az eredmény mégis nulla.

Legnehezebb válaszolni arra a kérdésre, miért nem lehet kivitelezni, egyszerűen elérni illetve megvalósítani azt, amivel valójában mindenki egyetért, amit mindenki elismer és elfogad? Mi és ki lehet az oka annak, hogy törvényben előírt, ráadásul félremagyarázhatatlan jogosultságot képtelenség érvényre juttatni? Ezt a helyzetet példázza legjobban a műemléképületek adómentességének a története. A már három éve elfogadott és hatályba lépett adóügyi törvénykönyv félreérthetetlenül megfogalmazza a műemléképületeket lakás rendeltetéssel használók javára az adómentességet. Tehát a műemléképületben lakóknak nem kellene helyi épületadót fizetniük. És habár ez sine dubio – kétségkívül – így van, more patrio – hazai szokás szerint – azonban a dolog nem ilyen egyszerű. Jelenthet valamit, hogy a törvényes előírásról nem beszélt, nem népszerűsítette egyetlen illetékes hatóság vagy hivatal sem, nem foglalkozott vele sem a helyi tanács, sem a városháza. Ami pedig az alkalmazását illetti, bebizonyosodott, hogy ez a kitétel nem jelent egyszeriből jogot valamire, azt ugyanis ki kell kunyerálni vagy harcolni a nobile officiumtól. Ezen a szinten pedig máris érvényesül a rossz, hiányos tájékoztatás vagy ennek elmaradása, máris szembesül a kérelmező az átláthatóság hiányával. A hivatallal, hatósággal szembeni kiszolgáltatottság azonban nem hagy sok lehetőséget az ügyfélnek. Vagy teljesít minden, vele szemben támasztott elvárást, annak ellenére, hogy azok jogosságát vagy szükségszerűségét nem tudják sem indokolni, sem igazolni, vagy hiábavalóan érvel a törvényes előírásra alapozott ésszerűséggel – a hivatali makacsságon nem lehet átjárni.

Érdekes táncot járatnak mifelénk azzal, aki hisz a törvényben látottaknak. Ha kell az adókedvezmény, meg kell szerezni az épület hivatalos besorolását a műemlékek közé. Ez még nem túlságosan bonyolult, hiszen a jegyzék megtalálható a Hivatalos Közlönyben, amelyet internetes honlapokra is feltettek. Miután sikerül bizonyítani a műemléképület-besorolást, azt be is kell jegyeztetni a telekkönyvbe. Kezdetben ez sem tűnik lehetetlennek, mert meg lehet szerezni az újabb hivatal által kért telekkönyvi és helyrajzi számot is. Ezután azonban, a kért meg beszerzett adatok és iratok ellenére, hirtelen minden leáll, mert olyan indoklással, hogy nincs is szükség a telekkönyvi bejegyzésre, azt már nem végzik el, és az érintett személy nem tudja megszerezni az adómentességi jóváhagyást. Szinte tudathasadásos állapot: a városháza éppen szolgálatos adóbeszedő tisztviselője nem tud semmiről, a hivatal illetékes osztálya azonban már elismeri a törvényes előíráson alapuló adómentességet, ezt azonban nem alkalmazza de facto (például a lakcím után könnyen kinézhetné a közlönyből, hogy szerepel-e a műemlékek listáján, és akkor nem számolná ki az adót), hanem feltételeket, hosszas eljárást követel meg. A feltételek felsorolásánál meg is jegyzi a vezető hivatalnok, hogy a legfontosabbat, a kataszteri hivatali bejegyzést úgysem lehet megszerezni; a kataszteri hivatal illetékese is felsorolja a kért adatokat, majd az előző hivatalra, a városházára hárítja az ellehetetlenítést azzal, hogy ők elvégzik ugyan a bejegyzést, de ennek nincs törvényes alapja; közben a bejegyzést nem végzi el senki, az adómentességet pedig nem hagyják jóvá a kért iratok híján. Egy ilyen kimerítő procedúra után, kinek lenne még kedve esetleg egy felettes hatóságtól, például minisztériumtól kérni véleményezést, vagy egyszerűen pert indítani azért, hogy az állami hivatal – az ő baja, milyen módon, de – alkalmazzon már egy törvényes előírást?

És ez csak egy apró probléma az oly sok közül, amelyekkel naponta szembesülünk ügyes-bajos, hivatalos dolgaink intézésekor. Amikor ezek a kis gondok már nem vetnek ilyen nagy árnyékot, akkor lesz értelme fennkölt, távlati elképzelésekről értekezni, lesz idő odafigyelni magasztos politikai dalokra. A szép nagy tervek megvalósítása ilyen alacsony lépéseknél kezdődhetne.

Újvári T. Ildikó

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


GAZDASÁG


Tanulni és tanítani – üzletkötést, elszántsággal

(4. oldal)

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceumban érettségiző Gál Botond egyik barátjától könyvet kapott, amelynek címe Meghajlás vagy kézfogás volt, alcíme pedig Üzleti etikett a világ ötvenhét országában. Gál Botond aztán sikeresen bejutott a BBTE Közgazdasági Karára. Harmadéves korában – a többi pénzügyi, marketing és gazdasági informatika szakos hallgatóval együtt – felvállalta a pedagógiai gyakorlatot. A gyakorlatokat a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban (JZsUK) végzik. Igyekeztek valamennyien aktívan bekapcsolódni az iskola életébe.

A BBTE hallgatóinak egy csoportja és a JZsUK X. H osztálya közösen gazdasági fórumot szerveztek. Ötletgazda Gál Botond. A cél az volt, hogy olyan témát válasszanak, amelyik valamennyi résztvevő hasznára váljon. Keltsen fel érdeklődést. Ne a gazdasági fórum alkalmával sajátítsák el teljes mértékben a tudnivalókat, hanem a résztvevők a témával tovább is foglalkozzanak. Akkor fogalmazódott meg a gazdasági fórum témája, alapját a fentebb említett könyv képezte.

Megalakult az egyetemisták csoportja: Ács Erzsébet Beáta, Gál Botond, Gombos Lóránd Gyula, Szécsi Hunor. Mindannyian aktív szerepet vállaltak a fórum megszervezésében. Közben megfogalmazódott a cél: a fórum révén a diákok ültessék gyakorlatba az üzleti etikáról elsajátított elméletet, az üzleti élet számos más íratlan törvényéről szerzett tudásukat. Tudatosítsák azt, hogy az üzleti életben egy-egy ország gazdasági teljesítménye-adottságai mellett különböző történelmi, kulturális, politikai elemeket is figyelembe kell venni. Tudatosítsák a másság elfogadását, a tolerancia és az empátia szerepét a sikeres üzleti életben. Ismerni kell a viselkedési szabályokat, a protokoll elemeit, az üzlet és a szórakozás viszonyát. Az ehhez szükséges ismeretek elsajátítása kulcsfontosságú. A fórum – csoportmunka lévén – a diákok interaktív képességét is nagy mértékben fejleszti. Tulajdonképpen nagyjáték, amelyet mindenki nagyon komolyan vett, mert célja az ismeretek bővítése volt.

Az egyetemisták, akiknek száma később további 6 személlyel bővült, időt és fáradtságot nem kímélve igyekeztek a középiskolás diákokat (összesen 30 kollégista diák) tanítani, ismeretanyaggal ellátni, s az elsajátított ismereteket megfelelő formában, csoportmunka során előadni.

A diákok virtuális céget hoztak létre, majd gazdasági kapcsolatokat akartak teremteni, megerősíteni a vállalkozást valamelyik hasonló profilú külföldi céggel történő együttműködés révén, vagy pedig beruházás eredményeként új céget alapítani. Ismerni kellett a piaci erőviszonyokat, fogyasztási szokásokat, tárgyalási stratégiát, technikát, a döntéshozatal módját, az értékrendet, amely az illető ország jellemzője.

Mindezt szerepjátékban valósították meg. Természetesen előzetesen felkészültek. A középiskolás diákok rájöttek, hogy mennyire sokszínű a különböző országok népeinek gondolkodásmódja, gazdasági kultúrája, az emberek közti kommunikációs formák – az üdvözlési formától a megszólításig, az ajándékozástól a testbeszédig.

A rendkívül érdekes rendezvényből két mozzanatot említenék: esettanulmány és szerepjáték lebonyolítását.

Román vendéglőtulajdonos japán vendéglőt nyitna. Közvetítőn keresztül felveszi a kapcsolatot az egyik japán céggel, amely külföldön működő japán vendéglők berendezését és működtetését vállalja. A cég szállítja a japán konyha minden specialitását, valamint tanfolyamokat tart az itteni személyzetnek japán kultúrából, illemtanból és konyhaművészetből. Kérésre személyzetet is küld. A román fél szerződéskötési tárgyalásra utazik Japánba. A diákoknak ki kellett dolgozniuk a tárgyalás részleteit az alábbi követelmények szerint: 1. Készítsd el saját névjegykártyádat; 2. Milyen ajándékot vinnél? 3. Hogyan köszönnél? 4. Milyen tárgyalási technikát használnál, hogy a partneredet meggyőzd 5. Szubjektív vagy objektív módon érvelnél?

Ehhez tudni kell azt, hogy a középiskolás diákoknak volt már olyan órájuk, amelyen elsajátították az üzleti etika alapfogalmait. Ezt kellett gyakorlatba ültetni. Elmagyarázták, hogy egy ország gazdasági jellege mellett a történelmi, a politikai és főleg a kulturális háttér-információk is nagy jelentőséggel bírnak. Minden országban megvannak azok a szokások, értékek, hagyományok, amelyeket az illető ország lakossága tisztel, s amelyek szerint él. Ha az üzletember ismeri a szokásokat, jobban tud tárgyalni, annak következtében pedig nagyobb üzleti sikert képes elérni.

A mai világban empátia és tolerancia nélkül a nemzetközi üzletben nincs siker. A lényeg az, hogy az üzleti partner szokásait minél jobban ismerve az ember eredményesen tudjon vele saját érdekeiről tárgyalni.

Persze, ma már mindezt az internet segítségével is meg lehet ismerni. A szereplők mindössze indító impulzust kaptak tehát, amelyet később, további foglalkozások során bővíteni lehet. Az egyetemisták is megtanulhatták azt, hogy nem elég a didaktikai megnyilvánuláson részt venni, ahhoz önszorgalomból, elszántsággal hozzá kell járulni. Tanulni kell, és tanítani kell.

Csomafáy Ferenc

vissza az elejére


Magyar–román határ menti együttműködés

(4. oldal)

A két határ menti térség, a magyarországi Hajdú-Bihar és a hazai Bihar megye közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése, a közös adottságokra épülő fenntartható gazdasági fejlődés növelése érdekében uniós támogatással létrejött a Regionális Európai Képzési Akadémia (REKA); a projekt első bemutatkozó fórumát a múlt héten tartották a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában.

Mazsu János, a Debreceni Egyetem (DE) Európai Tanulmányok Központjának igazgatója elmondta: az Európai Uniótól nyert több mint 42 millió forintos támogatással a REKA-projekt a magyar-román határ menti együttműködésben érdekelt kis- és középvállalkozások, illetve önkormányzati tisztviselők számára nyújt képzési és tréninglehetőséget változatos formában. A projektben a DE, Debrecen városa, Hajdú-Bihar megye önkormányzata és a Megyei Kereskedelmi Kamara, valamint Nagyvárad, a Bihar megyei önkormányzat és a Nagyváradi Egyetem vesznek részt – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a REKA megalakításával egyfajta hálózatot kívánnak létrehozni a képzés terén, amely iránt több erdélyi egyetem is érdeklődik már.

Fodor András, az uniós pályázatot koordináló Euro-Régió Ház Kht. ügyvezetője a fórum szünetében tartott tájékoztatón közölte: a határ mindkét oldalán kutatást végeznek, hogy a helyi gazdaság igényeinek megfelelő képzési formákat, illetve tananyagot alakítsanak ki. Megítélése szerint a képzés mintegy 30 magyarországi és romániai vállalkozó, valamint köztisztviselő részvételével jövő év tavaszán kezdődhet, de az e-learning képzés keretében jóval többen bekapcsolódhatnak az oktatásba.

Theodor Petruni, a Bihar megyei tanács tagja a két régió közötti gazdasági és intézményi kapcsolatok erősítésének a lehetőségét látja az Európai Unió által is támogatott programban. Reményét fejezte ki, hogy a két határ menti térség együttműködésével Hajdú-Bihar és Bihar képes lesz közös pályázatokkal európai uniós forrásokhoz jutni.

vissza az elejére


Növelte nyereségét az Avon

(4. oldal)

Az Avon Cosmetics Romania, az ország legnagyobb kozmetikai importőre tavaly 16 millió euró nyereséget ért el, közel 50 százalékkal többet, mint 2004-ben. Forgalma 106 millió euró volt tavaly, 18,5 százalékkal magasabb az előző évinél.

Raluca Kisescu marketing igazgató szerint a növekedés a különböző piaci szegmenseknek szánt termékek gyarapodására vezethető vissza. A parfümök forgalma ezen belül 60 százalékkal emelkedett.

A hazai kozmetikai cikk piac éves növekedési üteme 10–15 százalékra, forgalma pedig 200–250 millió euróra tehető. Az idén 20 százalék körüli ütemet várnak a szakértők. Nyugat-Európában a növekedési ütem úgy 2–3 százalékos.

Az Avon májusban nyitotta meg regionális logisztikai központját Bukarestben, 12 millió eurós beruházással. A 11 ezer négyzetméter hasznos alapterületű raktárbázis a román, moldáviai, bulgáriai, albániai és macedóniai piacra szánt termékeket osztja el. Az idén további bázisok megnyitását tervezi az Avon Romániában, mégpedig Jászvásáron, Krajovában és Temesváron. Konstancán pedig 2007-ben nyitja meg raktárbázisát.

Az Avon ügynökök révén, multi-level-marketing (MLM) üzleti modell keretében értékesíti termékeit. Tavaly 117 képviselője tevékenykedett hazánkban.

vissza az elejére


Tőlünk terjeszkedik a Conti

(4. oldal)

A Continental autóipari beszállító terjeszkedni kíván a kelet-európai és a közép-ázsiai abroncs piacon, ezért bővíti temesvári telephelyét. Ennek érdekében öt évvel a temesvári abroncsgyár üzembe helyezését követően a Conti most 50 ezer négyzetméteres abroncselosztó-központot is létesít. A német Dietrich Logistic (Germaringen) légi teherszállító és a Honold Logistik Gruppe (Neu-Ulm) logisztikai vállalatokkal közösen tervezett beruházás ötmillió euróba kerül majd. A logisztikai telep napi elosztó kapacitása 14 ezer gumiabroncs lesz. Évente 30 ezer tonna gumiabroncs fordul majd meg a bázison a román, bolgár, ukrán, szerb, boszniai, horvátországi, grúziai, örményországi, azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni, üzbegisztáni, tádzsikisztáni és kirgizisztáni piacok felé.

vissza az elejére


Nőtt az irányadó kamat

(4. oldal)

A Román Nemzeti Bank a múlt héten negyed százalékponttal 8,75 százalékra emelte irányadó kamatát, az úgynevezett pénzügy-politikai rátát. Egyszersmind 20 százalékra emelte 16 százalékról a kereskedelmi bankok minimális tartalékolási kötelezettségét a lejben jegyzett, legföljebb kétéves lejáratú betétekre. Közölték, hogy a bank folytatja a "jelentékeny nyíltpiaci műveleteket" is a pénzpiacon lévő túl nagy likviditás felszívása végett.

vissza az elejére


Valutaárfolyamok
Július 4., kedd

(4. oldal)

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

100 Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25.)

3,52/3,55

2,75/2,79

1,23/1,27

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

vissza az elejére


Július 5., szerda

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5580 lej, 1 USD = 2,7773 lej, 100 magyar forint = 1,2718 lej.

Az oldalt szerkesztette: Tibori-Szabó Zoltán

vissza az elejére


NAPIRENDEN


Meghallgatták a honvédelmi minisztert

(5. oldal)

Tegnap a Parlament honvédelmi bizottságai meghallgatták Teodor Atanasiu védelmi minisztert a román katonák Irakból történő hazahívása miatt kirobbant botrány kapcsán. Ezt követően a tárcavezető azt nyilatkozta: szerinte sikerült meggyőznie a testület tagjait, hogy indítványával nem követett el törvénysértést.

A tárcavezető tegnap megbeszélést folytatott Andre Flahaut belga kollégájával, amelyen a román csapatok Irakból való visszavonására vonatkozó javaslatról is szó esett.

Atanasiu kiemelte, hogy a kivonásnak elsősorban anyagi okai vannak, figyelembe véve azokat a kockázatokat és fenyegetéseket, amelyekkel a szárazföldi csapatok szembesülnek. Ugyanakkor szem előtt kell tartani azokat a kötelezettségeket, amelyeket Románia vállalt a nemzetközi szövetségekben, vélekedett a tárcavezető.

Atanasiu nem kommentálta Traian Băsescu hétfői kijelentését, miszerint javaslata Románia-ellenes puccskísérlet lett volna.

Andre Flahaut belga honvédelmi miniszter úgy vélekedett: minden ország szuverén a döntéshozatalban, és nem az ő feladata, hogy kommentálja az ilyen javaslatokat vagy döntéseket. Ennek ellenére kiemelte: Belgium mindig odafigyelt arra, hogy betartsa a vállalt kötelezettségeket, főleg a külföldi akciókban.

vissza az elejére


Új vezető a Sapard-ügynökség élén?

(5. oldal)

Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter kedden bejelentette, hogy meneszti Szabó Sámuelt, a SAPARD alapokért felelős ügynökség vezetőjét. A miniszter elmondta, hogy a tisztség betöltésére két héten belül versenyvizsgát írnak ki, addig az intézmény ideiglenes vezérigazgatója Dan Gherghelaş, a jelenlegi aligazgató lesz. Az RMDSZ Nagy Istvánt javasolja a SAPARD-ügynökség igazgatói tisztségébe, nyilatkozta szintén kedden, egy sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Szabó Sámuel a MEDIAFAX-nak elmondta, hogy a SAPARD-programon keresztül érkező EU pénzalapokat a határidő lejárta előtt fél évvel majdnem teljes egészében felhasználták, bár Flutur miniszter azt rótta fel, hogy a program "nem megy jól". Szabó így próbálta tisztázni magát a miniszter vádjai alól, aki elégedetlen volt a tevékenységével.

vissza az elejére


Hărdău: Bukarestben hagyománya van a tétel-kiszivárogtatásnak

(5. oldal)

Hivatali gondatlanság miatt fordulhatott elő, hogy a kisérettségi előtt egy újságíró kicsempészte a tételeket az Országos Vizsgabizottság irodáiból – erre a következtetésre jutottak az esetet vizsgáló hatósági szervek. A román érettségi tételek körül kirobbant botrány okainak felderítésére indított vizsgálat azonban még javában folyik.

Mihail Hărdău tegnap elmondta: tanári pályafutása során soha nem hallott ilyen esetekről Erdélyben, kiderült azonban, hogy Bukarestben régi hagyománya van a tétel-kiszivárogtatásnak. – Sokak számára elfogadható ez a korrupt rendszer, megszokták a csalást. Mivel a felsőoktatási intézményekbe való bejutás elsősorban az érettségi vizsga eredményeitől függ, egyre fontosabb volt, hogy a végzősök minél magasabb érettségi átlagot mutassanak fel. Ez a törekvés azonban nemcsak a diákok felkészültségére volt pozitív hatással, hanem a csalási technikákat is tökéletesítette – vélekedett a tanügyminiszter.

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök azt kérte a tanügyminisztertől: cserélje le az Országos Vizsgabizottság összes tagját, és találjon ki egy új, korszerű módszert a tételek titkosítására, hogy a továbbiakban ne forduljon elő ilyen kínos eset. Válaszában Hărdău azt próbálta megmagyarázni a miniszterelnöknek, hogy vizsga közben nem változtathatja meg a bizottság összetételét, de a vizsgaidőszak lezárása után alapjaiban fogja megújítani a rendszert. Az érettségi botrány kapcsán gyanúba keveredett öt személy, a vezérigazgató és helyettese, az informatikus, valamint a tételeket kidolgozó két tanfelügyelő már nem juthat a tételek közelébe – igyekezett megnyugtatni a közvéleményt és miniszterelnökét Hărdău.

A miniszter szerint a kisérettségikor kipattant tétel-kiszivárogtatás csak bizonyos személyek és intézmények közötti együttműködés következtében történhetett meg, de ez az újságírói "fogás" rávilágított a rendszer hiányosságaira. Ami pedig a román nyelv és irodalom tételek kiszivárogtatását illeti, azt csakis az Országos Vizsgabizottság tagjai követhették el, mivel a minisztérium munkatársai nem ismerték a tételeket. – Rács mögött szeretnénk tudni néhány embert, hogy legyen végre rend ebben az országban – háborgott Hărdău. A tételbotrány ellenére a miniszter úgy vélte: ez az első "tiszta" érettségi. Elmondta: a minisztérium nem folytat belső vizsgálatot, mivel ennek a súlyos esetnek a kivizsgálása az ügyészség és a rendőrség hatáskörébe tartozik.

A már befejeződött rendőrségi vizsgálat bebizonyította, hogy gondatlanság volt az oka a kisérettségi-botránynak. A felelősség Georgeta Cretu és Rozalia Doicescu tanfelügyelőket, valamint Adrian Stoica vezérigazgatót terheli, akik a törvényszék előtt felelnek tetteikért. Stoica ügyvédje mellesleg panaszt emelt a botrány "szerzője", Florin Pupăză, az Adevărul újságírója ellen, személyazonosságra vonatkozó csalás, hivatali tisztség bitorlása és bűntény elkövetésében való szövetkezés vádjával.

Ami pedig a román írásbeli tételek kiszivárogtatását vizsgáló bizottság első tapasztalatait illeti: úgy vélik, az Országos Vizsgabizottság bármelyik tagja könnyen hozzáférhetett a tételekhez, és hogy itt is megalapozott a hivatali gondatlanság vádja. A vizsgálat folytatódik.

vissza az elejére


Bizonytalan a sorsa a palesztin szélsőségesek által elrabolt izraeli katonának

(5. oldal)

Életben van a június 25-én palesztin fegyveresek által elrabolt izraeli katona – közölte kedden Avi Pazner. Az izraeli kormányszóvivő szerint a 19 éves Gilád Salit tizedesről az izraeli hatóságok annyit tudnak, hogy bár megsebesült, néhány nappal ezelőtt egy palesztin orvos ellátta őt. Egyiptomi hírszerzők, akik a hétvégén jártak Salit fogvatartóinál, azt állították, hogy a tizedesnek három lőtt sebe van.

A katona elrablásában részt vevő Iszlám Hadsereg szervezet szóvivője a kedden hajnalban lejárt ultimátumot követően annyit közölt, hogy nem áll szándékukban foglyukat megölni. Más hírek szerint egyáltalán nem tekinthető bíztató jelnek, hogy a katona elrablását vállaló három fegyveres csoport, az Ezzedín al-Kasszám Brigádok, az Iszlám Hadserege és a Népi Ellenállás Bizottságai nevű fegyveres szervezetek kivonták képviselőiket azokról a megbeszélésekről, amelyeket egyiptomi közvetítőkkel folytattak Gilád Salit tizedes szabadon bocsátásáról az ultimátum lejárta után. A három szervezet hétfőn reggel adott Izraelnek 24 órás ultimátumot, hogy a katona életéért cserébe engedjen szabadon mintegy 1000 palesztin foglyot. Izrael azonban elutasította a követelést. (Képünk azon a gyertyás tüntetésen készült, amelyen palesztin gyermekek az izraeli börtönökben fogva tartott hozzátartozóik szabadon engedését követelik a 19 éves izraeli tizedesért cserébe.)

vissza az elejére


Gyurcsány, az erdélyi "földbirtokos"

(5. oldal)

A budapesti Népszabadság című napilapnak nyilatkozó nemzetközi zöldszervezet szóvivője, Mózes Szabina, elmondta: július közepén tervezik átadni a magyar kormányfőnek a birtoklevelet. A miniszterelnök Vanessa Redgrave angol filmcsillag után a második közéleti személyiség, aki a szimbolikus jelentőségű egy négyzetméternyi terület birtokába juthat. A zöldek ezzel a "csellel" is nehezíteni akarják a Rosia Montana Gold Corporation vállalat dolgát, hiszen minél több tulajdonos rendelkezik Verespatakon telekkel, annál nehezebben valósítható meg az arany- és ezüstkitermelés. A projekt kivitelezése ugyanis tulajdonfeltételekhez is kötött, a fejtés csak akkor indulhat be teljes gőzzel az esetleges engedélyeztetést követően, ha a környékről elköltöznek az emberek.

Magyarország a beruházás lehetőségének felmerülése óta az egyik leghevesebb ellenzője a ciános technológiát használó aranybánya létesítésének. A helyi lakosokból alakult Alburnus Maior civil szervezet leleményes kezdeményezését kihasználva a zöldek ezzel a gesztussal szeretnék rávenni a kormányfőt, hogy minden eszközzel – immár helyi földtulajdonosként – igyekezzék megakadályozni a környezetkárosító beruházást.

A zöldszervezet szerint a verespataki "Gyurcsány-birtok" kellemesen árnyékos dombon helyezkedik el, amely sok virágnak, állatnak és egy almafának ad otthont. A zöldszervezet szóvivője elmondta: Ezzel a gesztussal mi – a Mentsük meg Verespatakot akciócsoport és a Greenpeace – arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy vannak fontosabb dolgok az aranynál. Mindezeket az említett parcella szimbolizálja. A föld jelenti az életet, a biztonságot és a folyamatosságot. Kiderült, hogy Eugen David, az Alburnus Maior elnöke gondozza majd Gyurcsány földjét a kormányfő távollétében. – Bár nem kötelező, de nagyon ajánljuk mind a föld, mind pedig tulajdonosa jóléte érdekében, hogy néhanapján töltsenek el egy kis időt együtt – mondta a szóvivő.

A szimbolikus áron megvásárolható egy négyzetméter föld eladására irányuló akció Erdélyben sem maradt visszhangtalan, lapunkat több olvasó is megkereste, akik jelezték, nagyon szívesen vásárolnának a római kori településen "minibirtokot".

B.T.

Az 1-es, 5-ös oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


KÖRKÉP


Magyardécsei cseresznyemajális a hagyomány jegyében
Egy év kimaradás után újra ünnepelhettek a község lakói

(6. oldal)

Éppen 113 esztendeje annak, hogy Magyardécse lakóinak elődei első alkalommal megünnepelték közös sikereiket, amelyeket a cseresznye "megszelídítése", nemesítése terén arattak. A décsei hegyoldalakat fokozatosan elborította a cseresznyeerdő, amely tavaszról tavaszra fehér menyasszonyi ruhába öltöztette a falu határát, hogy aztán a megélhetést biztosító bő terméssel lássa el az itt élőket.

A közös ünneplés aztán szokássá, hagyománnyá érett. Nem csupán a fák öröklődnek apáról fiúra, de a termesztés és nemesítés hagyománya is. A cseresznye, amely a mindennapi lét alapját jelentette, az idők folyamán a település jelképévé vált. Ezt bizonyítja a falu román elnevezése és a néhány évvel ezelőtt magalkotott címer is, amelynek egyik jelképe ez a zamatos, édes, kora nyári gyümölcs.

A hagyomány jelentősége folytonosságában, éppen ezért megtartó erejében van. A cseresznyeérés nem csupán közös munkát, de közös ünneplést is jelentett. Olyan alkalmat, amikor összejött a szétszóródott család, amikor hazalátogattak a falutól távolra szakadt rokonok.

Hét évvel ezelőtt Csipkerózsika álmából élesztették újra az elődök hagyományát. Az első cseresznyeszüretet, majálist, 1893-ban a Bethlen grófok szervezték, hiszen Magyardécse gróf Bethlen András birtoka volt. Már korábban felfedezték az erdőben élő vadcseresznye, vadalma, körte, szilva ehető gyümölcsét, 1848 után a jobbágyság felszabadítását követően sokan földhöz jutottak és elkezdődhetett a lázas munka. Nagyon sok gyümölcsöst telepítettek, és elkezdték a gyümölcsök nemesítését is. A nyár elején érő cseresznyével, amely hasonlít a vadon élő fajtára, meghódították a környező városok piacait.

Először 1893. július 9-én ültek majálist. Kiváló nemesítései miatt Máté M. György gazdát kisezüst vitézi oklevéllel tüntették ki, hiszen neki volt Magyardécsében a legszebb gyümölcse az Örmező mögötti határrészen. Az első ünnep is ott zajlott le. Ugyancsak fontos évszám a falu lakói számára 1892, amikor egy fiatal lelkész, Sófalvi Károly kerül a faluba és megszervezi a magyardécsei Református Földműves Énekkart.

1896-ban már versenyképes dalárdája volt a településnek, amely magára vállalta a majálisok szervezését is. A magyardécsei énekkar csaknem minden évben megrendezte a majálist, amellyel hagyományt teremtett. Az eseményeken mindenkinek pontos feladata volt. Zenészeket fogadtak, cseresznyekoszorúkat fűztek, tükröket, lámpákat szereztek az éjszakába nyúló mulatságokra. Voltak önzetlen támogatók, pénztárosok, rendfenntartók és ellenőrök is. Az ünnepségre rendre meghívták a környező városok és falvak lakosait. Az utolsó majálist 1957-ben rendezték és 42 évi kényszerű kihagyás után1999-ben egy lelkes csoport tagjainak köszönhetően újraéledt a település régi hagyományokra épülő ünnepe.

A tavalyi cseresznyetermés ugyan tönkrement, de az idén újra ünnepelhettek a magyardécseiek és az Árpástó községhez tartozó falvak lakói. Az ünnepi istentiszteletet a cseresznyemajális megnyitója követte, elsőként Joó János polgármester köszöntötte a cseresznyemajális résztvevőit. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter, Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa, Kocsis András megyei RMDSZ elnök, Vasile Moldovan, Beszterce polgármestere, Ioan Oltean parlamenti képviselő, valamint a testvértelepülések küldöttségei Juhász Andrásné és Vörös Tiborné vezetésével.

– Egy a célunk: az együttlét, a megmaradás, a munka – mondta Kocsis András – Szórványban pedig nagyon sokat számít, ha van mit megünnepelnünk.

Borbély László szerint nagyon fontos a hagyomány megőrzése a magyar szórványközösségek számára, hiszen megmaradásuk egyik lételeme. Felmerült a kérdés, hogy ünnepelhetnek-e Árpástó község lakói, ha nemrég árvíz sújtotta a megye településeit óriási károkat okozva.

A kérdésre igen a válasz – jelentette ki Borbély. – A természeti csapásoknak két fontos üzenetük van. Az ilyen esetek megtanítanak arra, hogy figyeljünk a természetre, és ne csak a bajban segítsük egymást – tette hozzá. – Ez a kis közösség a cseresznye által vált híressé országszerte és külföldön is, ezért a kormány úgy döntött, a magyardécseiek megérdemlik, hogy 7 milliárd régi lejt hagyjanak jóvá az út leaszfaltozására és egy új sportcsarnok felépítésére – jelentette be a jó hírt a miniszter.

Az idei cseresznyemajálison fellépett a magyardécsei Cseresznyevirág néptánccsoport, a széki Szalmakalap néptánccsoport, a dési Aranyeső néptánccsoport, a bálványosváraljai néptánccsoport, majd a magyarországi testvértelepülésekről érkezett vendégek műsora zárta a kulturális programot, mialatt az asztaloknál mindenki az idei termést kóstolgatta. A rengeteg cseresznye mellett volt enni- és innivaló, vattacukor, fagylalt, valamint kirakodóvásár és körhinta várta az érdeklődőket.

A belépőkből összegyűlt pénzt a tervek szerint a helyi Művelődési Ház felújítására fordítják.

D. I.

vissza az elejére


KÖRKÉP


Zilahi hírek

(7. oldal)

• A Szilágy Megyei Prefektúrához tartozó Jogosítvány és Forgalmi Engedély-kibocsátó Hivatal tájékoztatása szerint július 4-től a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgákra a Zilahi Szakszervezeti Művelődési Ház első emeleti konferenciatermében kerül sor, reggel nyolc órától. Az elmúlt héten az illető hivatal különben összesen 120 jogosítványt, valamint 225 forgalmi engedélyt és 160 ideiglenes engedélyt bocsátott ki. A sofőrvizsgára jelentkező 210 személy mintegy 30 százalékának sikerült csak a vizsgája. A forgalmi engedélyek és a rendszámtáblák kibocsátása a kérés benyújtásának napján történik, kivéve az ideiglenes és preferenciális rendszámtáblák esetében, amelyek 24 órán belül vehetők át.

• Június végén 20 lakrészt adnak át a Béke lakónegyed C11-es tömbházban (a volt Munkaügyi Igazgatóság székhelye).

• Befejezéséhez közelednek a 30 szociális lakás munkálatai a volt ACI-bentlakás B-tömbjében (volt C4).

• A PHARE 2002-es támogatással megvalósuló víztisztító állomás munkálatai a műszaki ellenőrzések szakaszába léptek.

• A zilahi terelőutak felépítéséhez szükséges területek betáblázási munkálatai is a végéhez közelednek, beleértve a területek felértékelését a tulajdonosok kárpótlása érdekében.

• Megkezdődtek a 4-es számú óvoda javítási munkálatai az A. Şaguna utcában.

• Elkezdődtek a zilahi tanintézetek javítására vonatkozó versenytárgyalások.

• A zilahi távfűtés fővonalának meghosszabbítását célzó munkálatok odaítélése is folyamatban van: ennek értelmében egy 1830 méter hosszúságú előszigetelt csövet helyeznek majd el.

• Június 15–22. között a zilahi anyakönyvi hivatal 59 születési, 20 házassági és 11 elhalálozási bizonyítványt bocsátott ki. Ugyanebben az időszakban 29 szülést, 12 házassági szándéknyilatkozatot és 10 halálesetet jegyeztek, ezenkívül 6 kihágási jegyzőkönyvet vettek fel – nyilatkozta Valeria Pop, az Anyakönyvi Hivatal főnöke.

• A zilahi polgármesteri hivatal július 6-án villanyszerelő technikusi állásra szervez versenyvizsgát. Jelentkezési feltételek: legkevesebb 3 év tapasztalat. További adatok a 610-550-es telefon 133-as mellékén kaphatók.

• Mielőtt Zilah egyik legszégyenletesebb gondjára, a csatornázásra megoldást kaphattak volna, a városi tanácsosok legutóbbi rendkívüli ülésen a csatornázási díj felemeléséről döntöttek: 0,44 új lejről 0,60 lejre –Áfával. Erre a villanyáram 16,8 százalékos emelése, a személyzeti kiadások növekedése, valamint más kiadások miatt került sor. Zilah, Szilágysomlyó, Szilágycseh és Zsibó csatornázása miatt 2005-ben 407 254 új lejes, 2006. első negyedében pedig 146 723 új lejes veszteséget jegyeztek.

vissza az elejére


Hírmorzsa

(7. oldal)

Jó eredmények magyar nyelv és irodalomból. A tegnapi magyar nyelv és irodalom vizsgára országszerte 5025 diák iratkozott fel. Kolozs megyében 559 vizsgázó közül 555 jelent meg. A tételek a következők voltak: egy Petőfi-vers értelmezése megadott szempontok alapján, egy érvelő szöveg megfogalmazása, valamint egy modern regény bemutatása szintén megadott szempontok szerint – tudtuk meg Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelőtől.

Ami a szóbeli vizsga eredményeit illeti, a múlt héten jól szerepeltek a Kolozs megyei magyar végzősök: 64 százalékuk kapott 9–10 közötti osztályzatot. 20 százalékuk ért el 8–8,99 közötti jegyet. 10 százalékra tehető azok száma, akik 7–7,99 közötti jegyet kaptak. Hetesnél kisebb jegyet a vizsgázóknak alig 6 százaléka kapott.

Küldöttség Görögországba. A kolozsvári polgármesteri hivatal, a Kolozs Megyei Tanács és a prefektúra képviselőiből álló küldöttség tért vissza a tegnap Görögországból, Epiros térségéből. A városházát Boros János alpolgármester, a megyei döntéshozó testületet Kerekes Sándor, a prefektúrát pedig Călin Platon képviselte.

Az út célja a kereskedelmi, kulturális és turisztikai kapcsolatos kialakítása a Korfu szigetén levő görög tartománnyal. A küldöttség tagjai találkoztak a korfui és a Lefkimi-i polgármesteri hivatal képviselőivel. A témák között a műemlékvédelemre fordítható európai pénzek közös megpályázása, valamint az egyetemek közti együttműködés létrehozása szerepelt.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

vissza az elejére


MÚLTIDÉZŐ


Bölcsőtől a csatatérig
Vasvári Pál élete és halála (1826. július 14. – 1849. július 6.)

(9. oldal)

(Részletek)

Folytatás június 28-i lapszámunkból

A Vasváriékat bekerítő román erőkről nincs pontos adat, de az egyik német légiós, Dekker János édesanyjához írt levelében több mint nyolcezres létszámról beszélt, akiket Corchiş Nicolae és Iacob Olteanu kapitányok, valamint a havasnagyfalui népvezér, Indrei Roşu vezetett, és ezen csapatok kiképzését és összehangolását egy Ivanovics nevezetű osztrák tiszt végezte, és látta el fegyverrel.

Július 6-án reggelre (...) Vasváriék türelmetlenül várták a futárt, hiszen már kora reggel elindultak Draveczki megmaradt huszárai és a román utászszázad, hogy megtisztítsák az utat, s lehetővé tegyék a biztonságos visszavonulást. Tizenegy óra körül járt az idő, amikor a futár jelentette, hogy nincs más járható út, csakis amelyiken feljöttek, ezt azonban az utászok folyamatosan tisztítják. (...) A különböző egységek szép rendben hagyták el a havasnagyfalui táborhelyüket, és zavartalanul vonultak visszafele a fintinelei hegytetőig. Innen az út mélyülni kezdett, amelyet sűrű fenyőerdő szegélyezett. A dandár zöme eltűnt az egyre mélyülő útban. Pivány Ignác két századnyi darócos székelyeire bízatott a bánffyhunyadi mély út fölötti magaslat hátvédkénti fedezése két ágyúval, azzal a paranccsal, hogy a takarodó hallatával ő is kezdje meg a visszavonulást.

(...) A következő pillanatban erős tüzelés kezdődött az erdő fái mögött megbúvó lázadók felől, akik hason fekve, pontosan célozva tüzeltek. A csatárláncba fejlődött székelyek erőteljes tüzelése azonban nem maradt hatástalan. Az előmerészkedő mócokat minduntalan visszaüldözte rejtekhelyükre. Pivány Thaisz tűzmester megelégelve a kutya-macska játékot, parancsot adott, és a két ágyú kartácstüzet zúdított az erdőszéli lesipuskásokra. Talán egy fél óráig folytatódott így a csetepaté, a székelyek között többen megsebesültek, és többen meg is haltak. De a mócok között is nagy veszteséget okozott a pontosan leadott csatártűz, valamint a két ágyú kartácstüze. Most hallatszott a takarodó hangja az erdő mélyéről, melyre Pivány visszaküldte az egyik, majd rá egy negyed órára felmozdonyozta, és küldte a másik ágyút is a sebesültekkel együtt. Ezután parancsot adott a századnak a csatárláncba való visszavonuláshoz. Az erdőből szűnni nem akaró puskatűz kísérte őket, de a csatárlánc rendje ennek ellenére nem bomlott fel, és mindannyiszor viszonozták a tüzet, ezáltal visszaszorítva a mócokat az erdőbe.

Ilyen keserves körülmények között folytatták a visszavonulást, amikor a többszörös túlerőben lévő mócok vérszemet kaptak, s fejszékkel, lán - dzsákkal, megrohanták a bomladozó csatárláncot, amely rövid időn belül szétesett. Gyilkos közelharc bontakozott ki. Pivány mindenütt elől járt, buzdította katonáit, de azok megrémülve az iszonyúan vad és kegyetlen öldöklés láttán, pánikba estek, volt, aki fegyverét eldobva próbált menekülni. Így jutottak le a mély út közepéig, ahová a honvédek beszorultak. (...) Ebben a pillanatban mintha az ég szakadt volna meg felettük, jerikói ordítás és égzengés töltötte be a levegőt. A sziklák tetejéről kő és gerendalavina zúdult a sziklaszorosba szorult honvédekre, melyet a környék falvaiból összesereglett mócok zúdítottak a mélybe. (...)

Ekkor éles trombitaszó hasított át a pokoli zűrzavaron, Vasvári kivont karddal a három Rákóczi század élén robogott a kétségbeesett honvédek segítségére. Iszonyú öldöklés kezdődött, itt senkinek sem volt irgalom. A három század is majdnem elenyészett a mindenünnen előbúvó vérszomjas mócok tömkelegében. Ez a vérengző tömeg így érkezett lassan a Meleg-Szamostól mintegy ezer lépésre eső kis út menti tisztásra, amelyet a helybeliek a körösfőiek völgyének neveznek. Itt azonban nagy meglepetés érte a mócokat. A tisztás közepén tüzelésre készen felállítva állt az egyik ágyú, amely nem maradt néma sokáig. Petten Lajos tüzérfőhadnagy szikrázó szemmel adta ki a parancsot:

– Tűz! Tűz! Tűz! – ordított.

(...) A lövedékek itt nem is tudtak célt téveszteni, iszonyú pusztítást végeztek a mócok soraiban. (...) A főhadnagy most vette csak észre, hogy a szakadék mélyén kanyargó kis csermely megduzzadva és vérpirosan bukkan elő a pokoli hely szájából, majd a hirtelen beállott csendben különös borzongás fogta el, parancsot adott, az ágyút felmozdonyozták, s vonultak tovább visszafelé. Ebben a pillanatban újabb erős tüzelést kaptak az út két oldaláról, ahonnan vad rikácsolással, friss erőtartalékkal rájuk rontott a fák mögött lapuló lázadók serege. (...) Bulyovszky, Draveczki mint két óriás úgy küzdöttek, de ott van Pivány és Bátori is, akik hatalmas csapásokkal aprítják az ellenséget.

– Hol van Vasvári? Ki látta? – ordítja el magát az óriástermetű Draveczky.

Válasz nincs. A véres gomolyag így érkezik egy kis tisztásra, amely a Meleg-Szamostól alig háromszáz lépésnyire volt. Közepén Beck tűzmester tüzelésre kész ágyúval várta az ellenséget. De mivel nem volt tanácsos a barátból és ellenségből álló összekeveredett tömegbe lövetni, ezért az ágyút felmozdonyozták, ám az a fordulásnál eldőlt, a mozdonyszög eltörött, s a fogat a mozdonyszekérrel elvágtatott. (...) Amint a mócok észrevették a felborult ágyút, minden erővel ebbe az irányba támadtak, hogy megkaparintsák. Óriási küzdelem bontakozott ki az ágyú körül ekkor. Draveczky hangja süvített át a levegőn, amint örömében elkiáltotta magát.

– Itt van Vasvári!

És valóban. Gyönyörű paripáján, kipirult arccal, kivont karddal a kezében vágtatott az ágyú felé még vagy öt huszárral körülvéve. E látvány megkétszerezte a magyarok erejét, akik minden erővel próbálták védeni az ágyút. Vasvári még nem ért az ágyúhoz, amikor találat érte, de még nyeregben tudott maradni. Amint tisztjei észrevették, igyekeztek a közelébe furakodni, hogyha kell, akár az életük árán is megvédjék. Csak pár lépés lehetett az ágyútól, amikor a lovát kilőtték alóla. Hirtelen talpra ugrott, a Rákóczi-csapatzászlót az ágyú mellé szúrta, és elordította magát:

– Az ágyút és a zászlót nem adom!

Közben a gyűrűbe szorult katonazenekar Vasvárihoz közel a Rákóczi-indulóra zendített. E látvány kétségbeesett viaskodásra buzdította a magyarokat, és megpróbálták az újra csak özönlő mócokat távol tartani Vasváritól, de a mócok újult erővel rohamoztak, hiszen itt van nem messze comandante Vasvári, a Rákóczi-csapatzászló, egy valódi ércágyú, ami megszerezhető. Vasvári még látta, amint Bulyovszky százados mellét átütötte egy lándzsa, aztán lassan kezdett elhomályosulni előtte minden. Bátori és Erdélyi századosok egy maroknyi bátor honvéddel utat próbáltak vágni maguknak Vasvári felé, hogy kihozzák a gyűrűből. Erdélyit hátulról érte a fejlövés, és halva fordult le a lováról. Közben a Rákóczi-induló mind vékonyabban szólt, hiszen a Vasvári köré gyűlt cigányok rendre mind egy szálig elhullottak.

Pivány még egy emberfeletti kísérletet tett az ágyú mellett térdelő és a zászlórúdba kapaszkodó Vasvári megmentésére, kinek feje mellére hanyatlott, zubbonya az oldalán csupa vér. Ez volt az utolsó kép, ami megmaradt Vasváriról.

(...) A vezérek nélkül maradt Rákóczi-csapattagok is futottak, mindnyájan át a Meleg-Szamos bal partjára. Buzgó hiába alkalmazott kardlapozást, csak nagy nehezen tudta feltartóztatni a menekülést. A 49-es zászlóaljbeliek egy csapata kétségbeesett kísérletet tett, és teljes erővel támadta a mócokat, azzal a reménnyel, hogy sikerül Vasvárit megmenteni, de a feléjük zúdított sűrű puskatűz valamint a lándzsások dühödt serege számos honvédet leterített, ezért ők is feladták, és visszahúzódtak a Meleg-Szamos bal partjára, ahol az átkelt dandár csatarendbe állott. Itt várták be az őket üldöző móc sereget, akiknek a folyamatos honvéd sortüzek hatalmas veszteséget okoztak, sok sebesült móc vízbe fulladt, és a Szamosban lelte halálát. A románok eszeveszett menekülésbe kezdtek, és visszahúzódtak az erdő fái közé. A maroknyi honvéd csapat már nem tudott a csata színhelyére visszamenni. (...)

Vasvári a nagy vérveszteség ellenére még élt. A halmokban heverő hullák közül a mócok a sajátjaikat elszállították, a magyarokat pedig még a ruháiktól is megfosztották. A meztelen holttesteket egymásra hányták, hadd sorvadjanak el a föld felszínén. Ekkor az egyik móc, a topánfalvi Todea Simion, Vasvári fölé hajolva vizsgálta, talán életben van-e még. A haldokló minden erejét összeszedte, és még érthetően ezt kérte:

– Vigyetek Iancuhoz, vigyetek Iancuhoz!

A móc elvigyorodott, és két marokra fogott lándzsájával átütötte Vasvári szívét. Szép kék szeme lassan elhomályosodott, a száján kicsorduló vért, amely végigpatakzott szőke haján, elnyelte a dús havasi legelő.

Péntek László

vissza az elejére


Vasvári Pál-emléknapok Kalotaszegen

(9. oldal)

A szabadságharcos, forradalmár születésének 180. évfordulójára

Körösfő, 2006. július 7. péntek

Helyszín: Művelődési Ház nagyterme

18.00 óra – A Rákóczi Kultúregylet nyitott emlékülése.

19.00 óra – Vitafórum Unió akkor és most címmel. Vitaindító előadást tart András Imre a Székely Nemzeti Tanács jegyzője. Moderátor Okos Márton újságíró.

21.00 óra – Baráti beszélgetés, ismerkedés a vendégekkel.

Kolozsvár, 2006. július 8. szombat

Helyszín: A város nyugati bejáratánál lévő felüljáró híd.

7.00 óra – Az Erdélyi Kárpát-Egyesület által szervezett Vasvári Pál biciklis teljesítmény-és emléktúra résztvevőinek gyülekezése.

8.00 óra – A versenyzők indítása Gyaluból, az E60-as nemzetközi főút és a Hidegszamosra vezető út elágazásánál. Útvonal: Hideg-Szamos – Havasnagyfalu – Vasvári-havas – Bánffyhunyad – Körösfő. Távolság: 119 km. Szintkülönbség: 1200 m. Idő: 8 óra + 1 óra pihenő.

Programfelelős: Tóthpál Tamás rendező.

Körösfő 2006. július 8. szombat

Helyszín: Hóstát út. 318 sz.

9.00 óra – Vasvári Pál-emlékszoba avatása.

Helyszín : Művelődési Ház.

10.00 óra – Történelmi diákvetélkedő – Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról? címmel. Zsűritagok: Kerekesné Lévai Erika történész (Tiszavasvári), Tripolszky László a Sajtószervezet társelnöke (Budapest), Kun Ferencz a Rákóczi Szövetség alelnöke (Budapest), Okos Márton újságíró (Zentelke). A zsűri elnöke: dr. Egyed Ákos történész, akadémikus (Kolozsvár).

Helyszín: Általános iskola sportterme

10.00 óra – Vasvári Pál diáksakkverseny. Szervező: Antal István iskolaigazgató. Versenybíró: Hankó András Tiszavasváriból.

Helyszín: Művelődési Ház.

13.00 óra – Kirándulás autóbusszal a Vasvári-havasra (Fîntînele).

Helyszín: Vasvári-havas (Fîntînele), a vízierőmű gyűjtőtava.

14.00 óra – Emlékezés, koszorúzás a csatatér színhelyén. Emlékbeszédet mond: Pécsi L. Dániel jelképtervező, Óbudáról, Körösfő díszpolgára. Verset szaval: Ferencz Bálint diák, Nagytarcsáról. Imát mond: Arany Tímea református lelkipásztor, Tiszavasváriból.

Helyszín: A körösfői templomdomb alatt lévő Vasvári-kopjafa.

17.00 óra – A bicikliverseny résztvevőinek fogadása. Emléklapok, valamint a diákvetélkedők nyerteseinek díjazása.

Magyarvalkó 2006. július 8. szombat

Helyszín: Református templom.

18.00 óra – Ünnepi istentisztelet, igét hirdet Lukács Ferenc református lelkipásztor.

19.00 óra – Koszorúzási ünnepség a cinteremben lévő kopjafáknál. Beszédet mondanak: Kerekes Sándor a Kolozs megyei tanács alelnöke, Murányi Sándor tanár Somoskőújfaluból (Magyarország), Lőrinc András (Magyarvalkó). Közreműködik a helyi gyerekkórus Lukács Margit óvónő vezetésével.

Körösfő 2006. július 8. szombat

Helyszín: Művelődési Ház.

20.00 óra – Kopjafa a templomdomb alatt címmel, Péntek László a Rákóczi Kultúregylet elnökének előadása.

21.00 óra – Tudományos előadás: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen címmel. Előadók: dr. Fülemile Ágnes az MTA Néprajzi Kutatóintézete, a Történeti Néprajzi osztály vezetője, dr. Balogh Balázs az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos titkára. (Budapest)

22.30 óra – Bál.

Körösfő 2006. július 9. vasárnap

Helyszín: Református templom.

11.00 óra – Ünnepi istentisztelet, igét hirdet Nt. Ferencz László lelkipásztor a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese.

12.15 óra – Koszorúzási és díjkiosztó ünnepség a Vasvári-kopjafánál. Köszöntöt mond: Antal János Körösfő polgármestere. Ünnepi szónok: Kun Ferencz a Rákóczi Szövetség alelnöke. Ünnepi gondolataikat elmondják a Rákóczi Kultúregylet társszervezeteinek vezetői: Sulyok József Tiszavasvári polgármestere, a vasvári Pál Társaság elnöke (Magyarország), dr. Kötő József államtitkár (Románia) az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, valamint Vida József a Rákóczi Szövetség Szigetvári szervezetének elnöke. Közreműködik a Kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad társulata Fenyák Magdolna vezetésével, valamint a Körösfői Általános Iskola diákcsoportja.

Nyárszó 2006. július 9. vasárnap

Helyszín: Református kántori lak kertje.

17.00 óra – Népművészeti játszókert avatása. Áldást mond Vincze Minya István a Nyárszó–Sárvásár református gyülekezet lelkésze. Avatóbeszédet mond: dr. Fekete Albert a Budapesti Corvinus Egyetem Kert és telepítésépítészeti Tanszékről, Kovács Pali Ferenc a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, Mákó, valamint dr. Balogh Balázs néprajzkutató (MTA Néprajzi Kutatóintézete). Fellépnek: a mákói színjátszó gyerekek, a kalotaszentkirályi gyerektáncosok, a nyárszói gyerekek, valamint az építőművészeti alkotótábor résztvevői. Este Kalotaszegi Bál – muzsikál Varga István Kis Csipás és zenekara.

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

vissza az elejére


HELYTÖRTÉNET


Kolozsvár helynevei

(10. oldal)

[Arra kérem a kedves olvasót, hogy észrevételeit vagy kiegészítéseit legyen szíves a szerkesztőségbe juttatni. Köszönettel, A. L.]

(Folytatás június 28-i lapszámunkból)

Valea Fânaţelor, colonia (vale n fn ’völgy’, -a nőnemű határozott névelő, fânaţ s fn ’kaszáló’, ’szénafű’, -lor tbsz birtokos jelző rag, colonie n fn, itt ’telep’, ’Szénafű telep völgye’). A Szentgyörgyhegyi út elején, baloldalt kiágazó, a téglagyár agyagbányája fölé kapaszkodó mezei út. Utcaként az 1990-es évek vége felé kezdett kialakulni.

2004: Col. Valea Fânaţelor [Tel04–05 10., 16.].

Nevét a helyhatóság adta.

Valea Gârbăului, alee (’Gorbó völgye’) — Kolozsmonostor.

Valea SeacăAszúpatak útja (Kardosfalva).

Valer Moldovan Fărcaş, popa (utca).

Valeriu Branişte Branişte, Valeriu (utca).

VamaVám.

Vancea, mitropolitul. A Máramaros utca (Zsigmond király út) jobb oldalán nyíló utolsó, rövid, a Szentháromság térig vezető utca. Az 1930-as évek végén kezdett kialakulni. Borteş Petru 1937. évi térképe szaggatott vonallal jelzi.

1940: Str. Mitropolitul Vancea [Kvutjegyz 9.]; 1941: Hirschler utca [Kvát41]; 1945: Hirschler utca; Str. Puieţilor – Csemetekert utca (puiet h fn ’csemete’) [Kvut]; 1964: Str. Puieţilor – Csemetekert utca; Str. Puieţilor.

Nevét a helyhatóság adta.

Varga, EcaterinaPorond utca.

Varga kávéház. A Horthy út 5. szám alatti épületben, az 1940-es évek elején. 1948, az államosítás után bezárták, majd szövetraktárrá alakították. Az 1960-as években helyiségeiben nyílt meg a Metropol étterem. Ugyanitt volt az 1900-as évek elején a Bristol kávéház. — Bristol.

1941: "Varga Béla kávéház és étterem" [Tel41 26.]; 1943: Varga nagykávéház [Cím43 66.]; "Varga Béla kávéház- és étteremtulajdonos. Horthy út 5." [Tel43 239.].

Neve a tulajdonos Varga Béla nevéből való.

Varga utcaNádas utca.

Vargák bástyájaVargák tornya.

Vargák csertörője. A varga céh csertörő malma a Kisszamos (Malomárok) Szentpéteri templomhoz közeli bal partjának táján. — Csertörő malom, Vargák malma.

1405: Molendinum Cerdonum (’cserző vargák [tímárok] malma’) [JakabOkl I. 131.]; 1704: "7 Julii. [...] Egy trupp német a vargák csertörőjében volt és körüle nyargalt a sok kuruc" [KvEml 292.].

Neve egyértelmű.

Vargák dürückölője. A varga céh (guba, szőrposztó) ványolója a csertörő malom, a Kisszamos (Malomárok) Szentpéteri templomhoz közeli bal partjának táján.

1675: Poszto chinalo Mikingh (?) Janosné Dűrűczkűleő malombeli részèbeol" [SZT II. 510.]; 1704: "7 Julii. Kimenvén fűért a vargák dürückölője felé" [KvEml 292.]; XVIII. század eleje: "Vala mellyik Mester az posztoját szövésbe avag az Drüczkelébe" [SZT II. 509.].

A régiségbeli dürückölő jelentése ’(posztó)ványoló, kallómalom’. A posztókészítésnek a dürückölés művelete annak idején Dereckelős (Dürückölős) alakban kolozsvári családnévként is létezett: 1573: Derechkeleos Iacab [SZT II. 510.].

Vargák malma. A varga céh csertörő malma. Jakab Elek szerint a hidelvi külvárosban volt [Jakab II. 593–594.]. Nagyobb azonban a valószínűsége annak, hogy a Kisszamos (Malomárok) Szentpéteri templomhoz közeli bal partján állt. — Csertörő malom, Vargák csertörője.

1630: "2 Octobris. Szálla az tábor szintén az Hostat végébe, az hun az vargák malma vagyon" [KvEml 159.].

Amint láthattuk, a vargák csertörő malma volt, erről kapta a nevét.

Vargák tornya. A várost kerítő falrendszer délnyugati saroktornya. A varga céh gondozta és védelmezte. Átalakítva a Majális (Köztársaság) és a Külső-Torda (Petőfi, A. Iancu) utca sarkán álló ház mögött ma is látható. A Fogoly (Potaissa) utca derékszögű kanyarjában belső, város felőli oldala is. A XVI. század második felében, de később is, a torony mellé, a kőkertbe temetkeztek. Falán négy sírfelirat olvasható. A XVIII. század elejétől Vargák bástyájának kezdték mondani. — Kőkert.

A XIX. század második évtizedétől tulajdonosáról Bogdánffi-bástyának is nevezték. — Bogdánffi-bástya.

1577: "Az Varga Mesterek tornya mellet valo garadich felol eo kegmek varosul azt vegeztek hog [...] chynaltassa meg eo kegmek vagy fakbol vagÿ keobeol" [Élő 15., 44.]; 1621: "Az Keomuuesek Torniokban uolt 51 tonna por Az Warga Mesterek Torniokban uolt 4 tonna" (puskapor) [SZT VII. 356.]; 1704: "Másnap eltemették a vargák bástyájához, a Kőkertbe." [KvEml 288.].

Neve egyértelmű.

Varjú utcaGyörgyfalvi alsó bejáró.

Vas Lajos. Neves paplankészítő az Unió utca 8. szám alatt az 1930-as, 1940-es években.

1943: "Vas Lajos paplankészítő. Nemzeti Önállósítási Alapból nyílt üzlet." [Lak 230.].

Vas utca. A Kőváry-telepen, a Kalandos utcából balra nyíló, az Új utcával párhuzamos utca. A teleppel együtt, a XIX. század végén alakult ki. Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején a Raktár utcán túl, nyugat felé terjedt. 1940-től ez a része Budapesti néven külön utca lett. — Kőváry-telep, Fierului.

1899: Vas utcza [KözgyJk 1899. 111.]; 1903: Vas utcza [Stein]; 1905: Vas utcza [Stief]; 1914: Vas utca [Cim14 169.]; 1917: Vas utca [Cs17]; 1923: Str. Fierului (fier s fn ’vas’) [Br 86., 104.]; 1933: Str. Fierului [OF 39.]; 1937: Str. Fierului [Br37]; 1941: Vas utca [Kvát41]; 1945: Vas utca; Str. Fierului – Vas utca [Kvut]; 1964: Str. Fierului – Vas utca; Str. Fierului.

Nevét a helyhatóság adta.

Vas-kert. 1787-ben a Házsongárd-tetőn elterülő kertként említik. Az itt fakadó forrás télen-nyáron bővizű, tiszta volt. A vegyelemzés szerint ennek ellenére a tervezett városi vízvezeték számára nem volt megfelelő. A közelebbről meg nem határozható helyű kert a gróf Wass családé lehetett [KvTel. 121.; Jakab III. 461.]. — Csorgó-víz, Majális-kút.

Vasas Szakszervezet. A vas- és fémipari munkások szakszervezetének székháza a Fejedelem (Catedralei, Dobrogeanu Gherea) utca 7. szám alatt. Később a vasutas szakszervezeté lett.

1941: Vas- és Fémmunkások Szakszervezete [Tel41 26.]; 1943: Vas és fémmunkások szakszervezete [Cím43 28.].

Vasgyár utca. Jelenleg a Kajántói út bal oldalán, a vasúti híd után nyíló első utca. Eredetileg a Kajántói út része. 1903-ban, a Kajántói út rendezése, a Szamos partjára való áthelyezése előtt még az út vasúti síneken átvezető része volt. A Kajántói útnak a vasúti híd alá helyezésekor zsákutca lett. Az 1900-as évek elején kezdett utcává alakulni. Miután a vasúti töltés miatt megszűnt a Kajántói út itteni folytonossága, továbbra is az út részének tekintették. — Kajántói út.

1903: Kajántói út [Stein]; 1917: Kajántói utca [Cs17]; 1933: Calea Chintăului (Chintău ’Kajántó’) [OF térkép]; 1933: Calea Chintăului [Br37]; 1941: Vasgyár utca [Kvát41]; 1945: Vasgyár utca; Str. Stephenson utca [Kvut]; 1964: Str. Stephenson utca; Str. Stephenson George.

Valamennyi 1920 utáni nevét a helyhatóság adta.

Vashíd. Miután 1870-ben a vasút elérte a várost, s a Nagy utca végében fölépült az állomás, a Híd (Wesselényi Miklós, Dózsa György) és a Nagy utcán (Ferenc József) jelentősen megnőtt a forgalom. Szükségessé vált a Széchenyi téren, a Nagyhídon és a Nagyhíd (Einstein) utcán való kerülő megszüntetésével a Híd és a Nagy utca közvetlen összekötése. Ezt viszont csak egy új, nagyjából a XVII. századi Óhíd helyére épülő híddal lehetett megvalósítani. A létesítendő új hídon túl széles úttestet is ki kellett alakítani. Lebontották hát a szűk Zsidó utca házait, s 1889 májusára elkészült a szélesnek tervezett két hídfőt akkor csak félig kitöltő, kétsávos Vashíd. Ily módon a Nagypiacot (Főtér) a Híd utcán és a Nagy utcán át egyenes, széles út kötötte össze a vasútállomással. Ekkor a városi tanács felhívta a polgárságot, hogy illő bérházakat építtessen az új híd két hídfőjén. Így került sor a városképnek máig díszére váló négy palota, köztük a jobb parti Széki- és Babos-, a bal parti Elián- és Benigni-palota felépítésére. — Babos-palota, Benigni-palota, Elián-palota, Széki-palota.

1892 és 1902 között a hídon vezetett át a városi vasút, az ájváj sínpárja.

A II. világháború vége felé, 1944. október 10-ről 11-re virradó éjszaka, a bal partra visszavonulásuk után a német csapatok, a többi Szamos-híddal együtt, a Vashidat is felrobbantották. A híd roncsai mellett ideiglenes, a folyó medrébe jócskán leereszkedő, gyalogos fahidat építettek. A vashíd roncsainak eltakarítása után 1945 nyarán kétsávos, ideiglenes közúti fahíd építéséhez fogtak hozzá. 1949-ben kezdték építeni és 1951-ben adták át a forgalomnak a ma is álló, a két hídfő teljes szélességét kitöltő négysávos hidat. — Nagyhíd, Óhíd, Vereshíd, Erzsébet-híd, Rákóczi úti híd, Árpád úti híd, Baromvásártérre vezető híd, Szeszgyár utcai híd, Irisz-telepre vezető híd, Hóhérok hídja, Németek pallója, Szamos, Kétvízközi vashíd (Kolozsmonostor), Repülőhíd.

1896: "…a nagy vashid esetleges javitására…" [KözgyJk I/96].

Acélgerendákból épült, erről kapta a nevét.

Vasile AlecsandriLinczeg utca.

Vasile AlexandriLinczeg utca.

Vasile BogreaBogrea, Vasile (Kolozsmonostor).

Vasile BurcăBurcă, Vasile (utca).

Vasile CârlovaCârlova, Vasile (utca).

Vasile ContaConta, Vasile (utca).

Vasile Goldiş — 1. Külső-Farkas utca; 2. Klastrom utca.

Vasile IancuIancu, Vasile (utca).

Vasile LaceaLacea, Vasile (utca).

Vasile Ladislau PoppMocioni, Ion (utca).

Vasile Lucaciu — 1. 1. Lucaciu, Vasile (utca); 2. 1. Napoca (utca).

Vasile LupuLupu, Vasile (utca).

Vasile Osvadă Osvadă, Vasile (utca).

Vasile PârvanPârvan, Vasile (utca).

Vasile Podoabă, protopopPodoabă, Vasile, protopop (utca).

Vasile PopoviciPopovici, Vasile (utca).

Vasile RantaRanta, Vasile (utca).

Vasile Simonis de SărmaşSimonis de Sărmaş, Vasile (utca).

Vasile StoicaStoica, Vasile (utca).

Vasile StroescuNagyhíd utca.

Vasile TurcuTurcu, Vasile (utca).

Vasipar. Vasöntöde és gépgyár a Dermata és a későbbi Carbochim közötti, a Szamos felé vezető Csepel (Porcelán) utca 3. szám alatt az 1940-es években.

1943: "Vasipar Rt. Vasöntőde és gépgyár" [Lak 441.].

Vaskapu utcaDobra, Petre, tribunul (Kolozsmonostor).

VasluiLehel utca.

Vasöntöde. A Gyár (Fadrusz, Eminescu) utca végén, baloldalt, a Kisszamos (Malomárok) partján álló épület. — Nép utca, Népkert.

1869: Vasöntöde [Bodányi].

Vastag György utcaIancu, Teodor.

Vasutas kórház. A Majális utca 18. szám alatti épületben lévő kórház. Az első épület a báró Wesselényi családé volt. A két világháború között mellette épült a hírneves urológus-sebész, Steiner Pál által vezetett Charité Szanatórium. A második világháború idején vasutas kórház lett. Az 1960-as években új épülettel bővítették, a két épületet fedett függőfolyosóval kötötték össze. — Charité Szanatórium, 3. Wesselényi-ház.

1941: MÁV Betegségi Biztosító Intézet kórháza és rendelője [Tel41 17.].

Vasutas parkÁllatvásár tér.

Vasút utca. A vasútállomás előtti térről a vasútvonallal párhuzamosan, a Kajántói útig, a Szamos bal partjáig vezető utca. A XIX. század végén, a XX. elején, a vasútállomás felépítése után alakult ki. A vasút miatt csak jobb oldalán állnak házak.

1903: Vasut utcza [Stein]; 1905: Vasut utcza [Stief]; 1914: Vasut utca [Cim14 169.]; 1917: Vasut utca [Cs17]; 1923: Str. Căii Ferate (cale ferată n fn ’vasút’) [Br 84., 104.]; 1933: Str. Căii Ferate [OF 39.]; 1937: Str. Căii Ferate [Br37]; 1941: Vasút utca [Kvát41]; 1945: Vasút utca; Str. Căii Ferate – Vasút utca [Kvut]; 1948: Str. Căii Ferate – Vasút utca; Str. Encsel Mór utca; 1957: Str. Encsel Mór utca [Kv 184.]; 1964: Str. Encsel Mór utca; Str. Căii Ferate.

Nevét a helyhatóság adta.

Vasútállomás. 1870-ben a vasútvonal Nagyvárad felől elérte a várost. Ezután épült a Nagy utca (Ferenc József út) végén a kezdetben induló háznak, indóháznak nevezett állomásépület. Az 1944. június 2-i bombázáskor jelentős része romba dőlt. Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején állították helyre. Nem sokkal ezután fedték be a peronokat. — Indóház, Induló ház, Vasúti állomás, Vasúti indóház.

1894: Vasuti állomás [Mach]; 1933: Állomás [OF].

Vasúti állomásVasútállomás.

Vasúti állomás tér. A vasútállomás, az egykori indóház előtti tér.

1899: Vasúti állomás tér [KözgyJk 1899. 111.]; Baross tér [KözgyJk 1899. 111.]; 1903: Állomás utcza [Stein]; 1916: Baross tér [Kv16RÁ]; 1923: Piaţa Gărei (gară n fn ’állomás’) [Br 87., 94.]; 1933: Piaţa Gării [OF 28.]; 1937: Piaţa Gărei [Br37]; 1941: Baross tér [Kvát41]; 1945: Baross tér; Piaţa Gării – Állomás tér [Kvut]; 1964: Piaţa Gării – Állomás tér; Piaţa Gării.

Nevét a helyhatóság adta.

Vasúti felüljáró híd. A vasútállomás épületétől nyugatra, a Kerekdomb felé vezető út hídja. Eredetileg fahíd volt. Helyébe 1975-ben négysávos vasbeton hidat építettek [GKv 246.].

Vasúti gyár. A vasútállomás szomszédságában, a Nádas jobb partján a mozdonyok és vasúti kocsik karbantartására létesített műhelyek kezdeti neve.

1876: Vasuti Gyár [Páncz1876]; 1888: Vasuti gyár [Kv88]; 1903: Államvasuti főműhely [Stein]; 1917: MÁV műhelyek [Cs17]; 1937: Atelierele C.F.R. (atelier ’műhely’, Căile Ferate Românecale n fn ’út’, ferat mn ’vas’) [Br37]; 1941: M.Á.V. Műhelyek [Kvát41].

Vasúti indóház. A vasútállomás régi neve. — Vasútállomás.

1876: Vasuti Indóház [Páncz1876].

Vasúti műhelyekVasúti gyár.

VasútigazgatóságEMKE-palota.

Vasvári Pál utca. Két utca:

1. A Fellegvári (Sáncalja) út folytatásában, a Rákóczi út és a Szamos között, a Bornyúmál alja közepe táján, az 1900-as évek elején kialakuló utca. Egy 1903. évi térképen elejét szaggatott vonal jelzi, a később Tamás András – akkor Virág – utcát keresztező szakaszának Cserei a neve [Kvk903]. Az 1920-as évek vége felé, az 1930-as évek elején, nyugat-délnyugat felé terjeszkedve, a Szamosig nyúlt. 1940-től három részre tagolódott. Eleje, a Fellegvári út végétől a Hétvezér térig Vasvári Pál, a Hétvezér tértől vezető egyenes folytatása Álmos vezér út, kissé balra kanyarodó, a Szamosig vezető része Etelközi út lett. A továbbiakban a három utca külön címszó alatt. — Álmos vezér utca, Etelközi utca, 1. Cserei utca, Bornyúmál alja, Rákóczi út.

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

vissza az elejére


ÉLŐ EMLÉKEZET


Libikóka

(11. oldal)

Valahányszor gyerekjátszóteret, libikókán hintázó, a játék boldogságától visító apróságokat látok, a kedves látvány nem képes engem maradéktalanul jó hangulatra deríteni. Emlékeimbe tódul egy tragikus esemény, és lidérces látomásként arra sarkall, hogy elmeneküljek a helyszínről.

A libikóka – ez az ártatlan játékszer – az ember démoni elméjében gyilkos eszközzé válhat. Ősz volt, 1944 háborús évének ősze. Kommandós egységünk a Magas-Tátrában súlyos harcban állt a túlerőben levő szovjet elit csapatokkal. Néhány nap alatt századunk állományának majdnem fele meghalt vagy megsebesült. A megígért váltás nem jött, ezért napjaink állandó halálfélelemben teltek. Egységünk parancsnokságának csak pálinkával sikerült valahogy fenntartani a harci szellemet a legénység soraiban. A helyszínt fenyvesek uralták. A végtelennek tűnő erdőtérben gondozott erdei utak, havasi üdülők árulkodtak a békés világról, de azok is most üresen kongtak. Még találkoztunk néhány bátor öreg szlovák házaspárral, az üdülők gondnokaival, akik nem voltak hajlandók elhagyni az alpesi tájat, remélve, hogy ott hamar átmegy rajtuk a front. Tévedtek. A térség gyakran cserélt gazdát, amelynek eredménye a sok felgyújtott vagy kifosztott villa, menedékház, turistaszálló volt.

Szállásunk kétszintes terméskő- és fakombinációs menedékházban volt. Tágas szobák, nagy ebédlő, az alagsorban tekepálya, szauna biztosította békeidőben a turisták számára a kényelmet. Kint, a tágas tisztáson, virággruppok, néhány őszi kikerics igyekezett valamilyen hangulatot varázsolni a pusztító, telet jósoló őszbe. Napok óta esett az eső, köd és alacsonyan lézengő felhők takarták el a fáradt Napot. Az éjszakák csillagtalanok, holdfény nélküliek, hosszúak és barátságtalanok voltak.

Fáztunk terepszínű, vízhatlan zsávolyruháinkban, fáztunk a téli holmi kiadásában, akadozott az ellátásunk, őz és szarvas húsára szorítkoztunk, fogyóban volt a krumpli és a komisz, pálinkából és rumból is csak azok kaptak, akik közvetlenül az ellenségre lövöldözve "szórakoztak".

A nappali csetepaték közvetlenül virradat után kezdődtek, a dél közeledtével enyhültek, és szürkületkor újra megélénkültek. Az éjszakák csendesek voltak, leszámítva egy-egy világító rakétát, amelyek apró üstökösök vézna csóváikként íveltek keresztül a látóhatáron. A tüzérség még nem avatkozott be a harcokba, a légi tevékenység is csak a felderítésekre korlátozódott, tehát mondhatni, elviselhető volt a harc. Támadásra egyik fél részéről sem került sor, mint az azelőtti két hétben, amikor gyakran cserélt gazdát egy-egy fontosabb erdei út, magaslat vagy forrás.

Az esti sorakozón, parancskiadáson hármunknak – nekem, Rovónak és Krasznainak – azt a feladatot adta ki a zászlóaljtörzs: virradatkor a térképen kijelölt úton igyekezzünk felfedezni az ellenséget, felderíteni annak szándékait, módjával megközelíteni szállásukat és más fontos adatokat szerezni, közben mindent elkövetve, hogy felderítetlenek maradjunk. Ha netán ellenséges járőrrel találkozunk, kerüljük a lövöldözést.

Sándor zászlós, az egység felderítőtisztje, ellátott bennünket hasznos tanáccsal, térképpel, messzelátóval, és kért, hogy a térségben levő magas kilátókat ne vegyük igénybe, mert feltehetően valamennyi alá van aknázva. Semmit se kockáztassunk feleslegesen!

Nyugtalanul aludtunk. Hat órakor az ügyeletes őrparancsnok őrmester egy napi hideg élelemmel látott el, sok sikert kívánva hátba veregetett bennünket, és egy órával az ébresztő előtt halkan elhagytuk a szállásunkat biztosító masszív turistaházat. Járőrfelelősnek a századparancsnok Krasznai tizedest jelölte, helyettese, őrvezetői rangban, jómagam voltam, Rovó honvéd pedig beosztott minőségben lett a kis csoport tagja. A szállásunk körüli őröknek, az állj!, ki vagy? – ra, bemondtuk a jelszót, majd a vak sötétségben, a tejsűrű ködben elhagytuk a körletet. Észak-keletnek fordulva nekivágtunk az ismeretlennek, félve és fázva a ránk váró veszedelmektől, abban a reményben, hogy még találkozunk bajtársainkkal.

Az eső elállt. Keleten derengett a komor látóhatár, kontürt kaptak a fák. Hó még nem esett, de a korai fuvallat északról hószagot hozott. Délelőtt tíz órára már elértük a térképen kijelölt pontot. Rágyújtottunk, és messzelátónkkal pásztáztuk a terepet, de sehol nem fedeztünk fel ellenséget vagy jelenlétének valami feltűnő jelét. Délben megint eleredt a csendesen szemerkélő eső, utászcsizmánk bőre átázott, kapcánk átnedvesedett, és caplattunk sűrűn, mégis fázott a lábunk. A fák takarásában, a fenyők száraz, rőt színű avarán, Krasznai haladt húsz méterre előttünk. Egyezségünk szerint ha valamelyikünk valami feltűnőt észlel, megáll és int, hogy maradjunk helyben vagy közelítsük meg őt csendben. Láttuk, hogy Krasznai egyik kezével távcsövezik, a másikkal sűrűn integet, hogy menjünk hozzá. Odaérünk, halkan súgja: – Nézzetek arra, a nyílás felé. – Távcsövünkön látjuk, hogy két kozák vitatkozik és mutogat hevesen lovaik mellett, majd élénk lónyerítés, a kozákok elcsendesülnek, nyakukba akasztják géppisztolyukat, lóra szállnak, és mintha ott sem lettek volna, vaktában eltűnnek a helyszínről.

A kijelölt pontig még volt néhány kilométernyi utunk, de lemondtunk róla, mert a feltámadt szél nehéz harckocsik motorjainak dorombolását hozta felénk. Megfordultunk, és a térképen kijelölt úton visszaindultunk. Már közel jártunk az alkonyathoz, nyugaton kitisztult az ég, a bágyadt Nap fakult fénye hosszúra növesztette a fenyők árnyékát, fáztunk, éhesek és kedvetlenek voltunk. Akkor egy apró tisztáson szekérkerék és lópaták nyomára, rengeteg fenyőforrásra bukkantunk. A tisztás közepén két jókora faragott fenyőgerenda, egymáson keresztbe téve, mint valami libikóka. Csupán a gerenda rövidebbik fele meredt az égre, mint egy ágyúcső. Én a talajt érő hosszabbik felén a gerendára hágtam, a rövidebb felén igyekeztem lenyomni a gerendát, de nem sikerült. Hiába erőlködtem, nem volt meg a szükséges súlyom hozzá, így nem tudtam lenyomni a gerenda végét a talajig.

Krasznai és Rovó nevettek erőlködésemen. Krasznai odajött, és nevetve mondta: – Le onnan, te árnyéksúly!

Ő a hatalmas termetével, százhúsz kilójával, pillanatok alatt egyensúlyba hozta a libikókának szánt gerendákat, mint valami mérleget. Még tett egy lépést a gerenda vége felé, és sebesen elérte a talajt… Ekkor a vakító fény, szörnyű dörej, pokoli robbanás Rovót és engem a földhöz vágott, fenyőforgács, földdarabok, kövek záporoztak a nyakunkba, mintha elindult volna a pokol. Szörnyen megijedtünk Rovóval, alig tudtunk feltápászkodni, percekig szólni sem tudtunk a döbbenettől. Krasznait a robbanás ereje darabokra tépte, néhány húscafat lógott le a tisztást övező fenyők ágairól, tulajdonképpen semmivé vált.

Miután magunkhoz tértünk Rovóval, próbáltuk kideríteni a történteket. Kereserűen állapítottuk meg, hogy Krasznai halálát egy csel, egy sátáni csapda okozta…A játékkedv az egyik legkedvesebb emberi tulajdonság, születésünktől halálunkig elkísér. Gyakran okoz örömet, sikerélményt, de gyakran jelent enyhe fájdalmat, kudarcot. A játék szeretete eszköz lehet az ember alkotói magatartásában, a játék az élet nélkülözhetetlen velejárója.

Az a galád, lelkiismeretlen ember, aki a csapdát állította, tisztában volt játékszeretetével, játékkedvével, biztos volt pokoli tervének sikerében, és a libikóka alá helyezte el a valószínűleg NKU vagy TNT robbanóanyagot.

Sajnos, a háborúban ennél sokkal galádabb, pokolibb cseleknek ezrek, százezrek estek áldozatul. A háborúban nincs kímélet, a cél minden eszközzel irtani az ellenséget.

Korodi Zoltán

vissza az elejére


Emlékoszlopot avatnak Kolozson

(11. oldal)

A tordai csatában és a kolozsbósi alagútnál 1944-ben elesett, Kolozs határában elhantolt magyar katonák emlékére állított emlékoszlopot a kolozsi unitárius közösség a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottsággal közösen. Az emlékoszlopot 2006. július 8-án, szombaton 13 órakor avatják fel a kolozsi unitárius egyházközség temetőkertjében. A 44 hősi halált halt magyar katona névsora:

Kolozsbós
1. Demény Zoltán honv., élt 46 évet, Marosújvár
2. Dézsi András honv., 45 év, Bánffyhunyad
3. Fett Péter I. honv., 48 év, Kolozsvár
4. Fett Péter II. honv., 44 év, Szamosújvár
5. Gergely Ferenc honv., 43 év, Kolozs
6. Győri Zsigmond t. honv., 48 év, Szamosújvár
7. Horváth József honv., 48 év, Kolozsvár
8. Jakab János honv., 44 év, Magyarlóna
9. Kirilla József honv., 46 év, Nyárádszentlászló
10. Kovács László szkv., 48 év, Kolozsvár
11. Kozma F. Endre honv., 47 év, Magyarbikal
12. Láposi Ferenc t. honv., 48 év, Ördöngösfüzes
13. Lengyel György honv., 47 év, Egerbegy
14. Szigyártó Márton honv., 46 év, Magyarkapus
15. Tárkányi G. András tiz., 47 év, Inaktelke

Vaskapu (Kolozskara)
1. Andik Pál tiz., 24 év
2. Andréka János honv., 25 év
3. V. Antal Pál zls., 29 év
4. Dékány János honv., 32 év
5. Fülöp Sándor honv., 22 év
6. Győrki Imre honv., élt – évet
7. Hessenberger János honv., 37 év
8. Jobbágy István őrv., 30 év
9. Leorgyeán István honv. élt – évet
10. Madarász Ferenc honv., 30 év
11. M. Kovács Sándor honv., 24 év
12. Németh Loránt t. fhdgy, 36 év
13. Prágai Béla honv. élt – évet
14. Szökő Sándor honv., élt – évet

Kolozs
1. Barna Pál őrv., 31 év
2. Bereczki Géza honv., 23 év
3. Bédi Lajos honv., 22 év
4. Cseh Sándor c. őrv., 29 év
5. Csöregi Márton t. őrv., élt – évet
6. Eiler Márton honv., 29 év
7. Fülöp Károly honv., 26 év
8. Gadina Máté honv., 48 év
9. Igaz Árpád szkv., 22 év
10.Ilonka Kálmán honv., 34 év
11.Kelemen János honv., 32 év
12.Kuncsai Mihály őrv., 25 év
13.Sándor Gyula honv., 26 év
14.Tustyák Mihály honv., 29 év
15.Vass Béla honv., 26 év

Pataky József
a Tordai Hagyományőrző Bizottság elnöke

vissza az elejére


Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban

(11. oldal)

A magyar hadtörténelem egyik fehér foltjának eltüntetéséhez kíván hozzájárulni a Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban. Dokumentumok 1941–1953 című közel négyéves munkával elkészült dokumentumkönyv, amelynek magyar nyelvű kiadását – egy évvel az orosz kiadvány után – nemrég mutattak be és ismertettek a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében.

Nagy László akadémiai doktor, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy hiánypótlónak is nevezhető a kötet, miután immár közel egy évtizede kutathatóak az oroszországi levéltárak.

Elmondása szerint a rendszerváltás előtt el kellett hallgatni ezt a témát, és a mai napig két szélsőséges nézet él az akkori időkről, az egyik kerüli a szovjet hadsereg "túlkapásait" és túlfokozza Magyarország negatív szerepét a második világháborúban, a másik pedig éppen fordítva, az előzőre koncentrál, illetve az utóbbit szorítja vissza.

Varga Mária Éva levéltáros, a kötet egyik szerzője, főszerkesztője és lektora elmondta, hogy 2001-ben jött az ötlet, miután az Izvesztyia című orosz napilap cikksorozatot közölt az egykori hadifoglyokról.

A Magyar–Orosz Levéltári Együttműködési Bizottság közös kiadványként megvalósult dokumentumkötet megszületéséhez szükség volt a megállapodásra az Oroszországi Állami Katonai Levéltárral, miután évekig tartó, hatalmas, aprólékos munka kezdődött, az intézmény eredeti anyagai, illetve a később odakerült szovjet belügyi anyagok között.

A főszerkesztő ezt illusztrálva elmondta, hogy nem lehetett egyszerűen egyes táborokra koncentrálni, mivel – bár a háború elején voltak ilyen szovjet törekvések – nem jöttek létre színtiszta magyar hadifogolytáborok.

Az adatok kapcsán Varga Éva Mária elmondta, hogy a háború alatt összesen 4,1 millió hadifogoly volt a Szovjetunióban, ebből a németek és a japánok után, a magyarok voltak a legtöbben. A feltárt dokumentumok alapján 501 ezer és 541 ezer ember között lehettek magyar hadifoglyok. A halálozásukban eddig a 89 ezres számig jutottak.

Korom Mihály történész, aki 1984-ben először publikált adatokat a témakörben elmondta, hogy a félmillió hadifogoly mellett mintegy 130 ezer polgári internált került a Szovjetunióba.

A konkrét adatok kapcsán kifejtette, hogy pontos számokat nagyon nehéz meghatározni, mivel a hadifoglyok és az internált civilek egy része nem Magyarországról, hanem a trianoni határokon túlról, Észak-Erdélyből vagy Dél-Szlovákiából került a Szovjetunióba.

A halálozási rátáról szólva elmondta, hogy 1943-ban volt ez a legmagasabb, 89 százalékos, ami a legnehezebb háborús év volt a Szovjetunóban, mind a harcszíntér, mind az ellátás szempontjából. 1943. január 1-jén egyébként 345 volt a magyar hadifoglyok száma, ami az év végére több mint 30 ezerre emelkedett.

A történész beszámolt az akkori szovjet katonai jelentésekben fellelhető jelentős utólagos korrigálásokról. Példaként említette, hogy nem volt egyértelmű, Budapest ostrománál ki került hadifogságba a magyar fővárosban, illetve az azt körülvevő, Esztergomig tartó katonai gyűrűben.

Az emberi sorsok kapcsán Korom Mihály felvetette az akkori magyar vezetés alapvető felelősségét, vagyis hogy Magyarország belépése a háborúba – a német katonai vezetők egy részének szándékán kívül is – elsősorban nem a hitleri Németország részéről gyakorolt kényszer volt, hanem a magyar vezetőség akarata.

Krausz Tamás történész úgy értékelte, a kutatási szempont alapjának annak kell lennie, hogy a háborúban meghalt és fogságba esett magyar katonák egy bűnös rendszer áldozatai voltak, amely egy értelmetlen háborúba kényszerítette őket, ahová természetesen nem önként mentek.

A több mint 600 oldalas kötet főleg számokból, adatokból, táblázatokból áll, emellett olvashatóak az akkori szovjet rendeletek, utasítások, illetve a "lágerfolklórt" illusztrálandó, helyet kaptak korabeli fotók és magyar hadifoglyok által készített illusztrációk is.

(MTI)

Az oldalt szerkesztette: Papp Annamária

vissza az elejére


EGÉSZSÉGÜGY


A fogyókúráról szakszerűen 2.
Fogyókúra és mozgás

(12. oldal)

Miért is ártalmas a "szakszerűtlen" fogyókúra – kérdezik sokan. Számos ártalmas következménye lehet: hiánybetegségek, ásványi só- és vízháztartással kapcsolatos problémák, izomtömegvesztés stb. Vizsgáljuk meg ez utóbbit egy példán keresztül – igen jellemző a következő eset.

A fogyni kívánó páciensnek megmérik a súlyát, testzsír arányát. Kiderül, hogy 80 kilogrammos páciensünk testének 35%-a zsír, ami azt jelenti, hogy testében 28 kg zsír van. Ezt le kellene csökkenteni mintegy 20 kilogrammra, tehát le kell adnia 8 kg zsírt. Ehhez legjobb esetben is szükséges négy hónap, de inkább öt, intenzív mozgással. Erre nemritkán a következő a reakció: "Doktor úr, de hiszen ha én egyszer nekiveselkedem, 2–3 hét alatt lefogyok akár 10 kilót is!"

Kérlelheti az orvos, hogy ne tegyen ilyet, hiszen önmagának árt, ámde hiába, nem ért a szép szóból. Elmegy, majd visszajön 3 hét múlva, büszkén állítva, hogy sikerült lefogynia. Rááll a mérlegre, és íme: tényleg 70 kg. A testzsírmérő készülék viszont ezúttal már 40% zsírt mutat – ami még mindig 28 kg. Tehát egy árva gramm zsírt sem adott le! Ami lement, az víz és izom… A páciens viszont farkaséhes, rövidesen abba is hagyja a drasztikus kúrát, és visszahízik – 83 kilóra. Miért?

Az izomfehérje-vesztés következtében az izomsejtek elvékonyodnak. De "emlékeznek" eredeti méretükre, és törekednek azt visszanyerni úgy, hogy éhséget okoznak (az inzulinszint növelése által), így próbálják "tulajdonosukat" tápanyagfelvételre késztetni. Amire az egy idő után "zabálással" fog reagálni, és visszahízik. Zsírt gyorsan felszed, az elveszített izmot lassabban. Mire eléri fogyókúra előtti súlyát, izmai még nem "nőttek" helyre, így továbbra is éhséget okoznak.

Eredmény: a páciens a helytelen diéta miatt kövérebb lesz, mint valaha. Ez a hírhedt "jojó-hatás", vagy "visszacsapás". (A jojó egy játékszer, zsinóron fel-le mozgó korong – miután lement, visszajön – erről kapta a nevét a jelenség. Ha similabda-hatásnak neveznénk, nálunk az így érthetőbb volna.)

Hogyan akadályozhatjuk meg a fogyókúra alatti izomtömeg-csökkenést?

Régebb a szakemberek úgy próbáltak védekezni az izomfehérje-veszítés ellen, hogy nagy mennyiségű fehérjét etettek a fogyókúrázókkal. Ez valamennyire enyhítette ugyan a bajt, de nem oldotta meg a problémát.

Ugyanis a fogyókúrázó szervezete úgy védekezik, hogy kevesebb energiát használ a normálisnál. Például úgy, hogy ösztönszerűen kevesebbet mozog, "spórol" a mozdulataival, nem szívesen gyalogol, többet fekszik stb. Viszont ha kevesebbet mozgunk, csökken az izomtömegünk, és egyáltalán nem elhanyagolható mértékben! Gondoljunk csak bele, hogy ha valakinek egy ideig gipsszel rögzítve volt egy karja, miután leveszik a gipszet, az néha olyan vékonynak tűnik az egészséges kar mellett, mint a seprűnyél – "lement" róla az izom. Pedig csak néhány hétig volt mozdulatlan! Ugyanígy a keveset mozgó fogyókúrázó testéről is lemegy az izom, még akkor is, ha az illető elég fehérjét eszik.

Az izomtömeg megőrzése, a "similabda"-hatás enyhítése, az eredményes fogyás szempontjából olyan fontos a fogyókúra alatti mozgás, sportolás, hogy még az étrendi tanácsok előtt kell azt említeni. Aki szeretne a zsírjából leadni, még mielőtt egyáltalán kiszámítaná, hogy mennyit kell fogynia, mit kell ennie, vagy mielőtt bármilyen más intézkedést tenne, először is edzéstervet kell készítenie. Ez nem csak fiatalokra vonatkozik. Ritka kivételektől eltekintve, függetlenül attól, hogy hány éves valaki, milyen az egészségi állapota, és hogy sportolt-e életében, bárki megkeresheti és megtalálhatja a számára megfelelő típusú és mértékű testmozgást.

A legmegfelelőbb a fogyni óhajtók számára a kocogás, idősek vagy betegek számára a gyors járás, (lehetőleg nem betonon, és megfelelő sportcipőben). Jó megoldás az ugrókötelezés, elfogadható lehet a szobakerékpár, vagy más segédeszköz is. A lényeg az, hogy heti 5–6 napon át napi legalább 40 percet végezzük a választott mozgásformát.

Nagy segítség, ha megtanuljuk a percenkénti érverésünket (pulzusunkat) számolni. Így sokkal precízebben dolgozhatunk, mert a pulzusszám eléggé pontosan kifejezi az erőkifejtés mértékét. Például függetlenül attól, hogy valaki nemzeti válogatott fiatal sportoló, vagy idős és beteg, a percenkénti 140-es pulzus mutatja, hogy az erőfeszítés elegendő intenzitású, ugyanakkor senki számára nem túl megerőltető. (Azonban, ha valaki súlyos szívbeteg, a kardiológus szakorvostól meg kell kérdeznie, hogy számára milyen pulzusszám ajánlott).

Vannak olyan betegek – például egyes izületi bántalmakban szenvedők – akik nem gyalogolhatnak. Még ők is megtalálhatják a megfelelő gyakorlatokat. Aki teheti, ússzon, aki nem, gyógytornász útmutatását kérheti arra vonatkozólag, hogy mit mozoghat. De ismétlem – aki tényleg akar, az mozoghat. (Az izomtömeg megőrzésén kívül a mozgásnak döntő szerepe van a "zsírégetésben" is – ezt egy másik alkalommal fogjuk tárgyalni.)

Végső esetben neki lehet fogni a fogyókúrának sportolás nélkül is – de úgy sokkal nehezebb, unalmasabb, több ideig tart, "stresszesebb", kisebb a sikerélmény…

A napi sportolás fokozza az önuralmat, jó kedélyt ad, valósággal biztosítja a későbbi eredményt.

Ezért legjobb, ha felkötjük a tréningnadrágunkat, mielőtt nekifogunk a fogyókúrának!

Dr. Szőcs Ottó,
dietetikus,
a Promedical Center orvosa

vissza az elejére


Szolárium: hogyan kerüljük el a veszélyeit?

(12. oldal)

A barnulás szerelmesei mindinkább a mesterséges napozásra esküsznek. Egyre több helyen találunk szoláriumokat, de az UV-lámpás barnulásnak – főleg a bőrgyógyászok szemében – nincs jó híre. Ki ne szeretne vonzóan barna, egészséges bőrszínű lenni egész évben? Ennek ma már semmi akadálya – a negyedszázada megjelent mesterséges barnító lámpáknak köszönhetően. Mégis... Az elmúlt években 10 százalékkal nőtt a bőrrákos betegek száma.

Van-e összefüggés?

Számos magyarázattal álltak elő a bőrgyógyászok, de a legegyértelműbb választ a barnulni vágyók szokásai adják meg. Az, akinek a barnaság a fontos, nemcsak a szoláriumban, de a tűző napon is előszeretettel sütteti a hasát – és halmozza, gyűjti az UV-sugarakat. Ezt pedig a bőr már nem tudja feldolgozni.

Mesterséges és természetes UV

Az ultraibolya-sugarakat (UVA és UVB) természetes esetben a nap sugározza. Erősségük függ a napszaktól, illetve a felhők mennyiségétől. A sugarakkal szemben a szervezet védőreakciója a barnulás. A szoláriumokban található fénycsövek is UV-sugarakat bocsátanak ki, csakhogy főleg UVA-sugarakat, amelyek elsősorban a bőr öregedését okozzák. Ráadásul a fénycsövek ereje többszöröse a nap által sugárzott mennyiségnek. Bőrünk nem tud különbséget tenni a mesterséges és a természetes sugarak között, nem védekezik másképp. A megoldás a mértékletesség.

Minden UV veszélyes a bőrre

Először a kilencvenes évek közepén hallhattunk az UV-sugarak káros hatásáról. A tudomány korábban jó UVA és rossz UVB-sugarakról beszélt, utóbbiak a bőr égéséért és a napszúrásért felelősek. Csakhogy időközben kiderült, hogy az UVB-sugarakat kiszűrő, csakis UVA-sugarakat kibocsátó fénycsövek is ugyanannyi – ha nem több – kárt okoztak a barnulni vágyók bőrén. Ma már tudjuk, hogy az UVB égető hatása mellett az UVA is felelős a bőr öregedéséért és a bőrrák kialakulásáért. Ráadásul nagy dózisú UVA-sugarak is képesek napszúrást, leégést okozni.

Előbarnulhatunk-e a szoláriumban?

Nyaralás előtt elmegyek néhányszor a szoláriumba, így nem leszek hófehér, ráadásul nem is fogok leégni az első napon! – gondoljuk a vízparti vakációzás előtt. Csakhogy ez nem a legjobb megoldás. Ha ugyanis a nyaralás első napjaiban csak barátkozunk a napozással, óvatosan, apránként szoktatjuk bőrünket az erős sugárzáshoz, az UVB-sugarak hatására megvastagodik a felső hámréteg, és védettebbé válunk. Persze, ha egy hétre megyünk nyaralni, és csokibarnán szeretnénk hazatérni, ezzel jó néhány napot elvesztegetünk. De a barnaság tulajdonképpen csak divat kérdése. Legyen a bőrünk világos vagy sötét, érzékeny vagy sötétkreol, ha túlzásba visszük a napozást, előbb vagy utóbb pórul járhatunk.

Milyen típusú a bőröd?

1. bőrtípus

Bőrszín: nagyon világos, tejszínű, vöröses szeplőkkel tarkított bőr Haj: vörös Barnulás: ez a fajta bőr nem igen barnul, hamar leég, nagyon érzékeny Ajánlott idő a szoláriumban: első alkalommal 5–10 perc

2. bőrtípus

Bőrszín: világos, enyhén szeplős bőr Haj: szőke Barnulás: könnyen leég, de huzamosabb ideig tartó rövid napozásokkal egy kicsit lebarnulhat ez az érzékeny bőrtípus. Ajánlott idő a szoláriumban: első alkalommal 10–20 perc

3. bőrtípus

Bőrszín: normális, enyhén kreol bőr Haj: gesztenyebarna Barnulás: könnyen barnul, ritkán ég meg, a napfényre kevéssé érzékeny bőrtípus Ajánlott idő a szoláriumban: első alkalommal 15–20 perc

4. bőrtípus

Bőrszín: kreol bőr Haj: sötétbarna Barnulás: nagyon ritkán ég meg, általában könnyen és gyorsan barnul, a napra nem érzékeny bőrtípus Ajánlott idő a szoláriumban: első alkalommal 25–30 perc

5. bőrtípus

Bőrszín: nagyon kreol Haj: sötétbarna vagy fekete Barnulás: nagyon gyorsan és tartósan barnul, egyáltalán nem érzékeny a napra ez a típus Ajánlott idő a szoláriumban: első alkalommal 25–30 perc

vissza az elejére


A barnulás 10 aranyszabálya

(12. oldal)

1. Mielőtt elkezdenél szoláriumba járni, vizsgáltasd meg a bőrödet egy bőrgyógyásszal, és kérd ki a véleményét: ajánlatos-e neked a szolárium, és mennyi időre veheted igénybe alkalmanként.

2. Ne menj túl gyakran szoláriumba. Hagyj ki legalább 48 órát két alkalom között.

3. A szoláriumban viselj speciális szemüveget, amely nem engedi át az UV-sugarakat.

4. Ne menj szoláriumba, ha olyan gyógyszert szedsz, ami fényérzékennyé tehet.

5. Kerüld a mesterséges napozást, ha terhes vagy, vagy ha nagyon érzékeny a bőröd.

6. Ne barnulj teljesen meztelenül a szoláriumban: a nemi szervek környéke fokozottan érzékeny az UV-sugarakra.

7. Ne használj olyan krémet, ami gyorsítja a barnulást: a fénycsövek önmagukban is nagyon erősek.

8. Minden alkalommal hidratáld a bőrödet a barnulás után.

9. Tartsd be a bőrödnek ajánlott napozási mennyiséget. Évente(!) 5–10 alkalom ajánlott a világos bőrűeknek, és legfeljebb 15 alkalom a sötétebb bőrűeknek.

10. A bőrrák kialakulásának megelőzése érdekében ne kombináljuk a szoláriumot és a napozást.

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

vissza az elejére


HIRDETÉS


Egy perc derű

(14. oldal)

Egy idős néni bemegy a patikába, és fogamzásgátlót kér.
– Minek az magának, drága néni?
– Azért, fiam, hogy ne fájjon a fejem.
– Hát fejfájásra nem az kell, hanem fájdalomcsillapító.
– Tudom én azt, fiam, de most jön a leány unokám nyaralni, és azért kell a fogamzásgátló, hogy ne fájjon a fejem.

vissza az elejére


APRÓHIRDETÉS

(14. oldal)

Hirdetésfelvétel: Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

vissza az elejére


ÁLLÁS

(14. oldal)

Marosvásárhelyi székhelyű építőipari cég alkalmaz munkavezetőt, mestert, építésztechnikust, árajánlat-készítőt. Követelmények: a munkakörnek megfelelő szakvégzettség, minimum 3 év tapasztalat. Jelentkezni hétfőtől péntekig 8–16 óra között a 0265/250-803-as tel./faxon. (M)

vissza az elejére


BÉRBE VESZ

(14. oldal)

Bútorozatlan kiadó kétszobás lakást vagy garzont keresek 9 éves fiammal, a központhoz közel. Telefon: 590-485, 591-801. (0005)

Másodéves fiú a bölcsészeti egyetem környékén kiadó garzont bérelne. Telefon: 432-794. (0008)

vissza az elejére


SPORT


TENISZ Wimbledoni füves pályás Grand Slam

(15. oldal)

A hetedik helyen kiemelt orosz Jelena Gyementyjeva két sima szettben legyőzte Shenay Perryt, ami egyben azt is jelentette, hogy egyesben az utolsó amerikai játékos is kiesett a wimbledoni tenisztornán. Ilyen halványan utoljára 95 esztendeje szerepeltek a tengerentúliak: 1911-ben a három pályára lépő amerikai teniszező közül egy sem élte túl a harmadik fordulót.

Kisebb meglepetésre a selejtezőből feljutó francia Severine Bremond megverte a japán Ai Szugijamát.

A kínai Na Li ismét szenzációt szolgáltatott: legyőzte a tizedik helyen kiemelt cseh Nicole Vaidisovát, ezzel ő is negyeddöntős. Na Li történelmet írt sikerével, hiszen a távol-keleti ország teniszezői közül ő jutott először a nyolc közé Grand Slam-tornán. A kínai játékosnak nem ez volt az első nagy skalpja Wimbledonban: a harmadik fordulóban az 5. helyen kiemelt orosz Szvetlana Kuznyecovát búcsúztatta. A következő körben még nehezebb dolga lesz: a háló másik oldalán a belga Kim Clijsters várja.

Kiesett a címvédő Venus Williamst kiverő szerb Jelena Jankovics is, akit az orosz Anasztaszja Miszkina győzött le.

A férfiak vetélkedőjén az idei Australian Openen döntős Markosz Bagdatisz bejutott a legjobb nyolc közé: a ciprusi játékos a hazai közönségkedvenc Andy Murrayt verte három szettben. Ezzel búcsúzott egyesben az utolsó hazai teniszező, így már nem teljesülhet a szigetországi teniszrajongók régi vágya, hiszen a britek Fred Perry 1936-os sikere óta nyeretlenek.

A címvédő Roger Federer magabiztosan nyert, meglepően egyoldalú mérkőzésen mindössze 1:23 óra alatt végzett a cseh Tomas Berdychhel. A hetedik helyen kiemelt horvát Mario Ancsics nagy csatában győzött a szerb-montenegrói Novak Djokovics ellen. Ancsics a negyeddöntőben Federerrel mérkőzik, aki sorozatban 45. füves pályás győzelmével jutott tovább. A svájci világklasszis négy esztendeje, 2002. június 25-én éppen Ancsicstól, Wimbledonban kapott ki utoljára ezen a borításon.

A második helyen kiemelt spanyol Rafael Nadal is bejutott a negyeddöntőbe, miután három játszmában nyert a grúz Irakli Labadze ellen. Nadal, aki ezzel pályafutása legjobb eredményét érte el az angol nyílt bajnokságon, a négy közé jutásért a finn Jarkko Nieminennel mérkőzik.

*

Eredmények, nyolcaddöntő:

Nők: Justine Henin-Hardenne (belga, 3.)–Daniel Hantuchová (szlovák, 15.) 6:3, 6:1; Marija Sarapova (orosz, 4.)–Flavia Pennetta (olasz, 16.) 7:6 (5), 3:6, 6:3; Jelena Gyementyjeva (orosz, 7.)–Shenay Perry (amerikai) 6:2, 6:0; Severine Bremond (francia)–Ai Szugijama (japán, 18.) 7:6 (11), 6:3; Kim Clijsters (belga, 2.)–Radwanska (lengyel) 6:2, 6:2 Miszkina (orosz, 9.)–Jelena Jankovics (szerb-montenegrói, 26.) 6:4, 7:6 (7-5) Na Li (kínai, 27.)–Vaidisová (cseh, 10.) 4:6, 6:1, 6:3; Amélie Mauresmo (francia, 1.)–Ana Ivanovics (szerb-montenegrói, 19.) 6:3, 6:4.

A negyeddöntők párosítása: Mauresmo–Miszkina, Sarapova–Gyemenytyeva, Bremond– Henin-Hardenne és Na Li–Clijsters.

Férfiak: Lleyton Hewitt (ausztrál, 6.)–David Ferrer (spanyol, 23.), 6:4, 6:4, 4:6, 7:5; Radek Stepanek (cseh, 14.)–Fernando Verdasco (spanyol, 28.) 6:7 (4), 6:3, 4:6, 6:4, 6:2; Markosz Bagdatisz (ciprusi, 18.)–Andy Murray (brit) 6:3, 6:4, 7:6 (2); Jonas Björkman (svéd)–Makszim Mirnyij (fehérorosz) 6:3, 7:6 (6), 4:6, 2:6, 6:3; Roger Federer (svájci, 1.)–Tomas Berdych (cseh, 13.) 6:3, 6:3, 6:4; Mario Ancsics (horvát, 7.)–Novak Djokovics (szerb-montenegrói) 6:4, 4:6, 4:6, 7:5, 6:3; Jarkko Nieminen (finn, 22.)–Dimitrij Turszunov (orosz, 27.) 7:5, 6:4, 6:7 (2), 6:7 (6), 9:7; Rafael Nadal (spanyol)–Irakli Labadze (grúz) 6:3, 7:6 (4), 6:3.

A negyeddöntők párosítása: Federer–Ancsics, Stepanek–Björkman, Hewitt–Bagdatisz és Nieminen–Nadal.

vissza az elejére


KERÉKPÁR
93. Tour de France
Hushovd visszavette a sárga trikót

(15. oldal)

Az ausztrál Robbie McEwen nyerte a Tour de France országúti kerékpáros körverseny második szakaszát, míg összetettben az ezúttal harmadik norvég Thor Hushovd visszavette az élen állónak járó sárga trikót.

Az Obernai és a luxemburgi Esch-sur-Alzette közötti 228,5 km-es etap végén mezőnyhajrá döntött, s ebben a "műfajban" a Davitamon-Lotto vasárnap második vágtázója bizonyult a leggyorsabbnak.

A nap kellemes meglepetése azonban az volt, hogy a vasárnap célba érkezés során megsérült Hushovd rajthoz állt, pedig karjából és a lábából is ömlött a vér, amikor egy belógó "szponzorkesztyű" megvágta. Ha már folytatta a viadalt, akkor – a prológ megnyerése után – két részhajrá, illetve a befutó során is harmadik lett, így összesen 12 másodperc időjóváírást gyűjtött, melynek köszönhetően visszavette az amerikai George Hincapie-től a sportág legbecsesebb ruhadarabját, a "maillot jaune"-t.

*

Eredmények:

2. szakasz, Obernai–Esch-sur-Alzette (Luxemburg), 228,5 km: 1. Robbie McEwen (ausztrál, Davitamon-Lotto) 5:36:14 ó, 2. Tom Boonen (belga, QuickStep) azonos idővel, 3. Thor Hushovd (norvég, Credit Agricole) a. i.

Az összetettben (sárga trikó): 1. Hushovd 9:54:19 ó, 2. Boonen 5 mp hátrány, 3. McEwen 8 mp h.

Kedden az Esch-sur-Alzette és Valkenburg közötti 216,5 km-es szakaszt bonyolították le. Az etapot a német Matthias Kessler nyerte, összetettben ismét éllovasváltás történt, a sárga trikót a belga Tom Boonen ölthette magára.

vissza az elejére


LABDARÚGÁS
Calderon briliáns jövőt ígér

(15. oldal)

"A Real Madrid jövője briliáns lesz" – ígérte a szurkolóknak első munkanapján a viták kísérte elnökválasztáson győztes Ramon Calderon, a királyi klub új első embere. Az 55 éves jogász hivatalba lépését követően azonnal vázolta terveit az elmúlt években gyengén teljesítő labdarúgócsapattal kapcsolatban. Kiemelte, hogy ígéretéhez híven Fabio Capello, az elmúlt két szezonban az olasz Torinói Juventust irányító szak-ember lesz az együttes edzője.

"Itt volt Madridban, de már visszautazott Torinóba, ahol tisztázza a Juventus vezetőivel távozása részleteit. Ezek azonban már csak apróságok, Capello szerződésében ugyanis több olyan kitétel is van, amely lehetővé teszi számára a távozást. Valószínűleg a hét második felében megkötjük a szerződést vele" – mondta Calderon.

Az edző mellett Calderon a kampányában három új játékos, a holland Arjen Robben, a spanyol Cesc Fabregas és a brazil Kaká szerződtetését is ígérte, de velük kapcsolatban lényegesen visszafogottabban nyilatkozott.

"Még nem jelenthetünk ki semmit biztosan, óvatosnak kell lennünk, de úgy vélem, jó esély van arra, hogy mindhárman nálunk folytassák pályafutásukat, sőt, további új igazolásokra is számítani lehet."

A csapat mostani futballistáinak sorsáról ugyan konkrétumokat nem árult el a sportvezető, azt azonban elmondta, hogy a szakmai stábbal a közeljövőben egyeztetnek arról, kiknek kell majd távozniuk.

A korábban klubigazgatóként tevékenykedő Ramon Calderon a vasárnapi választáson 246 vokssal előzte meg Juan Palaciost és 1642-vel Juan Miguel Villar Mirt. Az eredmény azonban csak egy nappal később vált hivatalossá, ugyanis a második és a harmadik helyen végzett jelölt megtámadta a szavazás kimenetelét, mert a postán küldött voksokat nem számították bele a versengésbe.

A levélben elküldött szavazatokról egy bírósági határozat már korábban kimondta, hogy nem vehetőek figyelembe az elnökválasztáskor, így végül a vesztesek is elismerték Calderon győzelmét.

vissza az elejére


Javult Pessotto állapota

(15. oldal)

Jól reagált a kezelésekre Gianluca Pessotto, így javult a Juventus volt labdarúgójának állapota, aki múlt kedden kísérelt meg öngyilkosságot.

"Pessotto már magától lélegzik, és megismeri hozzátartozóit. Még felléphetnek komplikációk, de minél több nap telik el, annál optimistábbak lehetünk" – mondta a 35 éves sportember kezelőorvosa.

Pessotto, aki sportigazgatóként dolgozott a torinói egyesületnél, leugrott a klubház tetejéről, és súlyos belső sérüléseket szenvedett, több csontja is eltörött. Kétszer műtötték meg, majd napokig mesterséges kómában tartották.

A lapok szerint az öngyilkossági kísérlet mögött valószínűleg családi probléma áll. Felesége azt mondta, Pessotto depressziós volt, és úgy érezte, nem tud felnőni új feladatához.

vissza az elejére


A FIFA felfüggesztette a görögök tagságát

(15. oldal)

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) azonnali hatállyal felfüggesztette a görög szövetség (HFF) tagságát. Így kérdéses, hogy a válogatott részt vehet-e az Eb-selejtezőkön, ahol a magyarokkal is azonos csoportban szerepel.

A FIFA azzal indokolta a döntést, hogy a politikai döntéshozók beavatkoztak a tagszervezet ügyeibe, illetve hogy a görög kormány – korábbi ígérete ellenére – nem egyeztette össze a sporttörvényt a nemzetközi szabályzattal.

"A kabinet többszöri felszólításunkra sem változtatta meg a törvény szövegét, amely így a HFF-en túl a hatalomnak is lehetőséget nyújt a futballügyek intézésére" – áll a közleményben.

A határozat értelmében az Otto Rehhagel vezette Európa-bajnok válogatott várhatóan nem indulhat el a szeptemberben kezdődő Eb-selejtezőkön, ahol Törökország, Norvégia, Málta, Moldova és Bosznia-Hercegovina mellett Magyarországgal is találkozott volna a C-csoportban.

vissza az elejére


Huszti Hannoverbe szerződött

(15. oldal)

A francia élvonalból kiesett Metztől a Bundesligában szereplő Hannover 96 együtteséhez szerződött Huszti Szabolcs, a magyar válogatott labdarúgója.

A 23 éves középpályás – akit 2008 nyaráig kötött megállapodás a Metzhez – 2009-ig írt alá új klubjánál, amely legutóbb 12. lett a német élvonalban.

vissza az elejére


SAKKSAROK
FIDE-világranglisták: Lékó hatodik, Polgár vezet

(15. oldal)

A magyar sakkozók közül Lékó Péter a hatodik, Polgár Judit a 17., Almási Zoltán pedig a 35. a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) július 1-jétől érvényes világranglistáján, az élen továbbra is a bolgár világbajnok Veszelin Topalov áll.

Topalov óriási fölénnyel vezet a korábbi világbajnok Vishwanathan Anand előtt. Az áprilisi rangsorban az indiai sakkozónak csupán egyetlen egységnyi volt a hátránya, a kettejük közti különbség most már 34 pontra nőtt. Aronjan újabb öt ponttal gazdagodott, ezzel megerősítette harmadik helyét.

Lékó Péter nem versenyzett, így változatlanul a hatodik helyen áll.

A női világranglistát nagy különbséggel vezető Polgár Judit 2710 ponttal a 17. Almási Zoltán, a sakkolimpián ötödik helyen végzett magyar válogatott első táblása 15 pontot szerzett, ezzel 16 helyet javított.

A romániai versenyzők közül csak egyetlen férfi tagja a felső 100-nak, az Európa-bajnok Liviu-Dieter Nisipeanu a 21. helyen áll.

A női rangsort, mint már említettük, Polgár Judit vezeti, a legjobb 50 között még egy magyar található, a Vietnamból honosított, a sakkolimpián elsőtáblás Hoang Thanh Trang a 13. helyezett. A román lányok közül csak egy tagja a Top 50-nek, Corina-Isabela Peptan a 37.

A FIDE július 1-jétől érvényes világranglistája:

Férfiak: 1. Veszelin Topalov (bolgár) 2813 Élő-pont, 2. Viswanathan Anand (indiai) 2779, 3. Levon Aronjan (örmény) 2761, 4. Vlagyimir Kramnyik (orosz) 2743, 5. Peter Szvidler (orosz) 2742, 6. Lékó Péter 2738, 7. Vaszilij Ivancsuk (ukrán) 2734, 8. Michael Adams (angol) 2732, 9. Alekszandr Morozevics (orosz) 2731, 10. Borisz Gelfand (izraeli) 2729, ..., 17. Polgár Judit 2710, ..., 21. Liviu-Dieter Nisipeanu 2696, ..., 35. Almási Zoltán 2672.

Nők: 1. Polgár Judit 2710, 2. Humpy Koneru (indiai) 2545, 3. Alexandra Kosztenyuk (orosz) 2534, 4. Pia Cramling (svéd) 2521, 5. Antoaneta Stefanova (bolgár) 2520, 6. Xu Juhua (kínai) 2517, 7. Maja Csiburdanidze (grúz) 2504, 8. Hu Jifan (kínai) 2488, 9. Tatjána Kozinceva (orosz) 2379, 10. Viktorija Cmylite (litván) 2476, ..., 13. Hoang Thanh Trang 2470, ..., 37. Corina-Isabela Peptan 2425.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András

vissza az elejére


SPORT


18. labdarúgó-világbajnokság, Németország
Szabad az út Portugália előtt?
Az "öregek gyülekezete" közel az álomhoz

(16. oldal)

Érdekes, várhatóan izgalmas és beláthatatlan végkimenetelű elődöntőben dől el ma, hogy ki lesz a német-országi vb döntőjének második főszereplője. A portugál együttes Hollandia, majd Anglia kiütésével okozott meglepetést, a franciák a szintén náluk esélyesebbnek tartott, és a hollandokhoz hasonlóan legalább elődöntőbe várt Spanyolországot, valamint a címvédő Brazíliát küldték haza előző mérkőzéseiken, így mindkét csapat jó formában, pozitív morállal várja a ma esti összecsapást. A franciák mellett szól, hogy a csoportkör első fordulójától kezdve mérkőzésről mérkőzésre jobban játszanak, és most kezdenek igazán belemelegedni a játékba. A sokak által csak nyugdíjasok gyülekezetének nevezett gárda veterán sztárjai korukat meghazudtolva kergetik a labdát, ez a leginkább érvényes a 34 éves játékmester, Zinedine Zidane esetében, aki a vb után minden bizonnyal végleg pontot tesz pályafutására.

A portugálok ezzel szemben éppen tehetséges fiataljai – főképp Cristiano Ronaldo – révén törhetnek borsot a franciák orra alá, de mellettük szól a brazilokat négy éve világbajnoki címre vezető szövetségi kapitány, Luiz Felipe Scolari tapasztalata is – őt még az excentrikus Chelsea-edző, Jose Mourinho is megdicsérte a napokban a portugálok játéka kapcsán. Nem utolsósorban pedig a portugáloknak kiváló kapusuk is van: Ricardo az angolok ellen három büntetőt is hárítva vb-történelmet írt. Az angolok elleni siker után a legendás Eusebio is úgy nyilatkozott: most már szabad az út a portugálok előtt.

S ha már az 1966-os vb bronzérmese jött szóba (a 2004-ben házigazdaként Eb-ezüstérmes portugáloknak azóta sem termett több babér a világbajnokságokon), azt is el kell mondanunk, hogy a múlt a franciáknak kedvez: a két együttes eddig kétszer találkozott egymással nagy világverseny ezen szakaszában: 1984-ben és 2000-ben egyaránt drámai körülmények között nyertek a Kékek. Hat évvel ezelőtt például 1–1-es döntetlent követően egy portugálok által erősen vitatott 11-est váltott aranygólra Zidane, s a franciák mindkét győzelem után a döntőben is nyertek. A portugáloknak tehát miért visszavágni...

Ma: Portugália–Franciaország, München, 22 óra.

(balázs)

vissza az elejére


Domenech az időbüntetés mellett

(16. oldal)

Időbüntetésre cserélné a sárga és piros lapokat Raymond Domenech, a címvédő brazilok kiverésével a világbajnokság elődöntőjébe jutott francia labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

– Sokkal igazságosabb megoldás lenne, hiszen a vesztes, azaz búcsúzó csapat annyi sárgát gyűjthet be, amennyit csak akar. Bennünket most különösen érzékenyen érintenek a lapok – mondta a szakvezető, akinek együtteséből Patrick Vieira, Franck Ribery, Zinedine Zidane, Willy Sagnol, Louis Saha és Lilian Thuram sem szerepelhet a fináléban, ha a szerdai elődöntőben sárgát kap.

Domenech a kézilabdában vagy a jégkorongban használatos ideiglenes – néhány perces – kiállítást javasolná a színes kártyák helyett.

vissza az elejére


Cristiano Ronaldo napjai meg vannak számlálva?

(16. oldal)

Úgy tűnik, Cristiano Ronaldo napjai több okból is meg vannak számlálva a Manchester Unitednél, mivel alaposan felbosszantotta a klub vezetőit és szurkolóit az angolok elleni szombati világbajnoki negyeddöntőjében. A portugálok fiatal csillaga maga is megerősítette, hogy a Real Madridhoz igazolásáról szóló médiaértesülések nem alaptalanok.

Ha nem jönnek be a Reallal kapcsolatos számításai – ami megtörténhet, hiszen a "kicsi Ronaldo" mást várt a klub élére, mint a végül megválasztott Calderon –, kínos helyzetben találhatja magát, az MU-nál ugyanis nagy valószínűséggel már nem látják szívesen a csapattársak azok után, amit a negyeddöntőben Wayne Rooney kiállítása előtt tett. Miután a játékvezető lefújta Rooney megmozdulását – egy kavarodás közben sokak szerint szándékosan, mások szerint viszont véletlenül rátaposott Ricardo Carvalho ágyékára –, Ronaldo 40 métert sprintelt, hogy a bírónál a sérelem megtorlását kérje. Az argentin Horacio Elizondo kisvártatva felmutatta az angol csatárnak a piros lapot, de nem volt teljesen egyértelmű, hogy a taposásért vagy az időközben odaérkezett Ronaldo meglökéséért járt a kiállítás.

Egy brit bulvárlap értesülései szerint különben a mérkőzésen kiállított Wayne Rooney megfenyegette csapattársát:"Jól fejbe vágom és kettéhasítom, ha legközelebb összefutunk."

vissza az elejére


A Juventusé a legtöbb elődöntős

(16. oldal)

Az olasz Juventus delegálja a legtöbb labdarúgót a világbajnokság elődöntőjébe jutott négy gárdába. A torinói alakulatot nyolc futballista képviseli, ebből öten – Gianluigi Buffon, Mauro Camoranesi, Fabio Cannavaro, Gianluca Zambrotta és Alessandro Del Piero – olaszok, hárman – Lilian Thuram, David Trezeguet és Patrick Vieira – pedig franciák.

Az igazi kuriózum azonban az, hogy a portugál Costinhának jelenleg nincs érvényes szerződése egyetlen egyesülettel sem.

A Juventust 6–6 játékossal az angol Chelsea és a francia Olympique Lyon követi.

vissza az elejére


A FIFA-bírók fönőke védi a játékvezetőket

(16. oldal)

Védelmébe vette a világbajnokságon közreműködő bírókat a nemzetközi szövetség (FIFA) játékvezetői testületének elnöke.

A spanyol Angel Maria Villar szerint a sípmesterek nagyszerűen végzik munkájukat, az osztályzatok is sokkal magasabbak, mint korábban. Annak ellenére állítja mindezt, hogy a mostani vb-n rekordszámú sárga- és piros lapot osztottak ki, ráadásul Joseph Blatter FIFA-elnök, a legendás Franz Beckenbauer főszervező, valamint számos játékos és kapitány bírálta a bírók ténykedését.

– Mi is emberek vagyunk, tévedhetünk. Ezzel együtt a bírói ítéletek több mint kilencven százaléka jogos volt – mondta Villar, aki a portugál-holland nyolcaddöntőn 4 piros és 16 sárgát kiosztó orosz Valentyin Ivanov és a horvát-ausztrál találkozón közreműködő angol Graham Poll kérdését sem kerülte meg.

– Ivanov jól vezette a portugál-holland mérkőzést, akkor adott lapot, amikor kellett. Poll esete más, ő valóban három sárga lap után adott pirosat az egyik horvát játékosnak. El kell ismerni: ha az ausztrálok megóvják azt az összecsapást, akkor újrajátszást kellett volna elrendelni.

Villar szerint a videó-visszajátszások és a gólbírók bevezetése nagyban segítenék a játékvezetőknek.

vissza az elejére


A pályán kívül – Stuttgartban

(16. oldal)

Helyszíni élménybeszámoló • Fociláz lett úrrá az egész világon. Mindenki a Németországban megrendezett vb-ről beszél, és azt találgatja, hogy ki lesz majd a bajnok.

A fő helyszínek egyike Stuttgart. A várost ellepték a külföldiek, már szinte többen vannak, mint a németek. Nagy számban érkeztek hollandok, mexikóiak, brazilok, japánok és ausztrálok. A legnagyobb feltűnést és derültséget a hollandok keltették, akik a meccsek napjain szurkolódalokat énekelnek egész álló nap a főtéren és főutcán, és narancssárgába öltöztették a várost. Sokfelé ajándéktárgyat osztogattak (természetesen narancssárgát): sálat, maroktelefon-tartót, sípot, felfújható kalapot. Sokan bohókás ruhában (például nőnek öltözve, fapapucsban) járják a várost.

A szurkolótáborok közötti nagyobb összetűzés nem volt, békében megférnek egymás mellett, gyakran beszédbe is elegyednek, vagy együtt italoznak.

A németek meg vannak győződve arról, hogy csapatuk nyeri a vb-t. Mindenfelé nemzeti színű zászlókat látni: ablakokban, üzletekben, autókon (meg rendőrautókon is). A német győzelmek után teljes a felfordulás, mindenki az utcákra özönlik, és ünnepelnek egész éjszakán át.

Azok számára, akik nem tudjak a helyszínen élvezni a focimeccseket, kivetítőket állítottak fel Stuttgart főterén; de minden étteremben, szórakozóhelyen, sörkertben is tv-ket helyeztek el. A főtéren elzárt terület van fenntartva a szurkolók számára, akár több 10 ezer ember is befér. Belépéskor átvizsgálják a táskákat, valamint nagyobb meccsek előtt megmotozzák az embereket. Nem lehet bevinni többek között italt, spray-t, éles eszközöket. Ezeket le kell adni, és természetesen távozáskor visszakaphatóak. Ugyanakkor a zászlókat beengedik, pedig a zászlórúddal súlyos serüléseket lehet okozni...

Megfigyeléseink szerint jelentősen emelték az ételek, italok és egyéb termékek árat. Egyes dolgok 3–4-szeres áron kaphatók, így a labdarugó vb nemcsak jó szórakozási lehetőség, hanem hatalmas üzlet is.

Különböző szurkolói kellékek is vásárolhatóak. Jelen van a mindig is népszerű zászló, duda, illetve nemzeti színű öltözék (papucs, zokni, póló, zászlóból készített szoknya és felső, ékszerek, sapkák, kendők stb.). Ugyan-akkor érdekességek is megfigyelhetők, mint például a nemzeti színűre festett szempilla, az egész test befestése, a mexikóiaknál a sombrero.

Már csak napok kérdése, és eldől ki lesz a világbajnok. Addig is nagy izgalmakat élhetünk át, együtt sírhatunk, nevethetünk kedvenceinkkel.

Mindenkinek további jó szurkolást!

Fenyvesi Orsolya

vissza az elejére


Amerikából kérdik: hol zajlik a vb?

(16. oldal)

Miközben a világ tévénézőinek zöme a németországi focivébé közvetítéseinek ritmusában él, az Egyesült Államokban már szinte meg is feledkeztek róla, különösen mióta saját csapatuk nem jutott túl a selejtezőn.

A labdarúgás – amelyet az amerikai angolban soccer-nek neveznek – sohasem volt különösen kedvelt az Egyesült Államokban, de ennek ellenére meglepő, hogy aki a nagy tévéhíradókból próbálná megtudni a vb-eredményeket, hoppon marad: a labdarúgás teljesen hiányzik a témák felsorolásakor, s az amerikai közvetítési jogokat megszerző ABC tévétársaság is csak a hétvégeken közvetít néhány találkozót. Nem csoda: az ABC tévétársaság ESPN nevű sportcsatornáján a vb-mérkőzéseket kevesebben követik, mint a pókert. A nyolc első mérkőzést együtt összesen 8 millióan látták a 300 milliós amerikai lakosságból, összehasonlításul: februárban 91 millióan nézték az amerikai futball döntőjét, a Super Bowl-t.

Egy nemrég készült közvélemény-kutatásból kitűnt: az amerikaiak 56 százaléka azt sem tudja, hogy a 2006-os labdarúgó vb Németországban zajlik.

vissza az elejére


"Echte dajcs stadionájer" – zacskóban

(16. oldal)

Zacskós vb-levegő eladó, "echte dajcs stadionájer". Kapni azonban csak Kínában lehet – a kínai staneclis kiszerelésű árulója az a kereskedő, aki már meg.próbált holdi telkeket is értékesíteni Kínában, és magát a Hold kínai nagykövetének titulálja.

"A levegőt akkor gyűjttettem be, amikor éppen a stadionok füvét nyírták, így érezni a zacskókban a gyepillatot. Felhasználási javaslatom szerint a legjobb nyakba akasztani a vb-légtasakot, és szagolgatni, miközben meccset nézünk. A mérkőzésekhez igazodón bármelyik stadion levegőjével szolgálhatok" – mondta Li Csie a kínai sajtónak.

Egy stanecli vb-ájer 50 jüanba kerül, azaz nagyjából 18 új lejbe. Hogy mennyi légből kapott bevétele van eddig Linek, nem tudni, de azt igen, hogy cége körül szimatolni kezdtek a helyi hatóságok. Vélhetően tisztázni akarják, hogy az echte dajcs stadionájer netán made in China-e, és ha mégsem, fizetett-e légvámot...

vissza az elejére


Futballopera

(16. oldal)

A berlini Komische Oper futball-oratóriumot tűzött műsorára a Mundial idejére. Az A Ruhr mélyéből című mű szerzője Moritz Egers és Michael Klaus.

A történet egy Ruhr-vidéki származású labdarúgóról szól, aki hivatásos játékos lesz és végül berúgja a vb-döntőn a győztes gólt. Az opera július 9-ig, a vb végéig lesz műsoron.

C. Ronaldo: Arra van a jövő