Lehet, hogy a Goga-múzeumnak költöznie kell a csucsai kastélyból

Kelet-Európa-szerte egyedülálló helyzet alakult ki Romániában a kastélyok visszaszolgáltatása kapcsán: az egykori tulajdonosok leszármazottai több épületet is visszakövetelnek, a román állam azonban hallani sem akar arról, hogy a jelentős turisztikai látványosságként üzemelő intézmények magánkézbe kerüljenek. A törvény kimondja ugyan, hogy a kastélyokat vissza kell adni jogos tulajdonosuknak, de az állam ajánlatot tehet, és visszavásárolhatja azokat. Ebben a helyzetben van, többek között, a csucsai Goga-, a törcsvári és a Peleş-kastély: a román állam minden követ megmozgatna, hogy megtarthassa az ingatlanokat. Eurómilliókról van szó. Nem mindig ennyire sötét azonban a helyzet, Erdélyben ugyanis több jelentős épület is visszakerült az örökösök tulajdonába, akik az állam minden ellenkezésének dacára terveget szövögetnek a jövőre nézve.

(Részletek a 6. oldalon)

Kötelező a fejőgép az EU-szabványok szerint (Rohonyi D. Iván felvétele)

A vidéki tejtermelő gazdák többnyire tisztában vannak az európai uniós normákkal, többségük azonban egyelőre nem alkalmazza azokat. Akadnak ugyan néhányan, akik anyagi körülményeik függvényében megpróbálják teljesíteni a követelményeket, de az általános tendencia mégis csak az: ha betiltják a háztáji tejkereskedelmet, akkor az állatokat levágják vagy eladják, és abbahagyják a tejtermelést. A Kolozs megyei tejtermelő gazdák közül egy sem rendelkezik palackozási engedéllyel, így nemcsak a házhoz szállítás, de még a Széchenyi téri tejcsarnokban eladásra kínált pillepalackozott tej értékesítése is törvénysértő. A jelek szerint 2009-ig kell maradéktalanul alkalmazni az uniós normákat, ám a tucatnyi állattal rendelkező kisgazdák csak korszerűsítéssel és szövetkezéssel maradhatnak meg. Ellenkező esetben talán örökre búcsút mondhatunk a mérai tejfölnek.

Tordaszentlászlón már nem divat a szarvasmarha tenyésztés, összesen két olyan gazdát találtunk, aki több tehénnel dicsekedhet. Kun Péter Pál postás egy kecskével kezdte 1989 után, most három tehene van. Elmondta: a tejet a faluban értékesíti, nem szállítja a városba, és nem is dolgozza fel.

– Ha kötelezik majd az uniós szabványok betartását, akkor nem lesz más választásom, abbahagyom a tejtermelést, és levágatom az állatokat – mondta elkeseredetten. – A szükséges befektetés óriási összeget jelentene, és három állat esetében nem lenne jövedelmező – tette hozzá. Megtudtuk: a postáskodás csak hatórás munka, ezt próbálta kiegészíteni a tejkereskedelemből származó bevétellel. A lánya nemrég fejezte be az egyetemet, ha munkát vállal, akkor az esetleg lehet némi segítség számukra. De hogy hatalmas összegeket fektessenek be fejőgép és hűtőszekrény vásárlásba, fejőházépítésbe és hasonlókba, fel sem merül.

Tamás Gebe András tordaszentlászlói polgármester sógornőjével együtt öt tehenet gondoz. A tejet már a télen sem tudták eladni a falu lakóinak, mert azok inkább zacskós tejet vásároltak a boltból, ezért az állatok értékesítését fontolgatják. Ez esetben sem merült fel az uniós tejtermelés gondolata, hiszen az óriási befektetést igényelne.

Mérában már más a helyzet, a hagyományhoz híven a falu számos családja foglalkozik tejtermeléssel. Az idősebbek már csak azért, hogy legyen tej a háznál, a fiatalabbak pedig abból próbálnak megélni. Tötszegi György hajdani nagygazdától megtudtuk: „magyar időben" a faluban tejfeldolgozó üzem is működött, akkoriban odahordták a tejet a gazdák. Méra akkor a bivalytejből készített vajról vált híressé. – Azóta sok minden megváltozott – mesélte. – A tejfeldolgozó üzem már nem működik, így a tejtermelő gazdák Kolozsváron értékesítik a tejet és tejtermékeiket, esetleg összegyűjtik a helyi tejcsarnokban és a Napolact cégnek eladják – mondta. – Mi már idősek vagyunk ahhoz, hogy ilyesmivel foglalkozzunk, de a fiatalabbaknak csak lesz erejük a felkészülésre – fejezte be.

Tötszegi Éváéknál más a helyzet. Tizennyolc fejőstehénnel foglalkoznak jelenleg, de van hat növendék szarvasmarhájuk is. Az udvar hátsó felében már áll a fejőház, ahol a teheneket az uniós szabványoknak megfelelően tisztítani és fejni lehet. Még nincs egészen befejezve az épület, de a szükséges hűtőszekrény és fejőgép már megvan a tej lefejéséhez és lehűtéséhez. Ezenkívül még ki kell alakítaniuk egy öltözőt is, ami szintén meglesz idővel – mondja a fiatalasszony.

– A szakemberek azt mondták, nem szabad ezután otthon foglalkozni a tejtermeléssel, hanem a településtől 200–300 méterre kell istállót építeni a teheneknek – magyarázta. – De az állatorvos most megnyugtatott, hogy kevesebb, mint húsz állatot még lehet lakóház mellett nevelni – tette hozzá. – A férjem hetente négyszer viszi Kolozsvárra a tejet különböző családoknak, nem a piacon adja el, mint mások. Kialakult vevőköre van és a tej literenkénti 2 lejes ára jóval több mint a Napolact cég által ajánlott 0,6 lej. Ha beszüntetik ezt a „háztól" való értékesítést, akkor kénytelenek leszünk mi is a Napolactnak vagy a korogyi tejgyárnak eladni a tejet. Eddig nem pályázhattunk támogatásért, mert nem voltunk semmilyen egyesület tagjai, de a férjem a tavaly beiratkozott egy Magyarfenesen működő, a tejtermelő gazdákat tömörítő egyesületbe, azon keresztül folyamodhatunk támogatásért egy év eltelte után – magyarázta.

Egy magyarfenesi tehenes gazda szintén Kolozsvár egyik lakónegyedének tömbházai közt értékesíti a tejet pillepalackokban, ami persze nem felel meg az uniós higiéniai körülményeknek. Harmincegy tehén tulajdonosaként megvásárolta a hűtőszekrényt és a fejőgépet is, de mégis az illegális értékesítésnél maradt. Ha esetleg tetten érik, és nem tudja többé a tejet eladni Kolozsvár utcáin, akkor abbahagyja tejtermelést és értékesíti állatait.

A vidéki tejtermelők számára egy helybéli, vagy településükhöz közeli tejfeldolgozó üzem létrehozása és működtetése lenne a megoldás. Erre pedig egyiküknek sincs lehetősége, így továbbra is marad a vállvonogatás, és a „nem tudom" válasz arra a kérdésre: mi lesz velük az Európai Unióban, amelynek már elméletileg tagjai vagyunk. Vajon gyakorlatilag is?

Törvénytelen a pillepalackos „csomagolás"
A Széchenyi téri piac tejrészlegén érdeklődtünk a tejet és tejtermékeket értékesítő asszonyoktól arról, mi is szükséges ahhoz, hogy valaki ott kínálja eladásra portékáját. Simon Anna mérai termelő elmondta, hogy be kell szerezniük egy érvényes állatorvosi egészségügyi engedélyt, orvosi egészségügyi engedélyt és termelői engedélyt. – Mi havonta 350 lejt fizetünk a helyért és a hűtőszekrényért. Ha nem tudjuk 2 lejért eladni a tejnek literét, akkor ez a befektetés nem jövedelmező – mondta. Simon Annának 16 tehene van, ezért nemcsak tejet, hanem tejfölt és tehéntúrót is tud készíteni a tejből. Ők is pillepalackokban értékesítik a tejet, holott tisztában vannak vele, hogy így az uniós elvárásoknak nem felel meg. – Úgy hallottuk, áprilisig még engedélyezik, hogy ilyen körülmények között itt áruljunk, aztán nem tudjuk mi lesz. Ebből élünk meg, és ha szigorítják a szabályokat, akkor nem lesz más választásunk, csak az, hogy abbahagyjuk. Mindenkinek jobb lenne, ha itt árulhatnánk: nekünk is a bevétel miatt és vásárlóinknak is, akik szívesebben vesznek az üzleti zacskós tej helyett sokkal jobb minőségű tehén- vagy bivalytejet ugyanolyan árban vagy még olcsóbban – tette hozzá.

A megoldás: korszerűsíteni, szövetkezni
A tej, valamint a tejtermékek piacon való árusítása nem törvényes, ugyanis egyetlen tejtermelő gazdának sincs palackozási engedélye, tudtuk meg Vákár Istvántól, a Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnökétől, a SAPARD Ügynökség ügyvezető igazgatójától.

– Természetesen léteznek a tejfeldolgozást szabályozó normák – magyarázta – és olyan higiéniai feltételek, amelyeket a vidéki gazdák még nem képesek teljesíteni. A fontos az, hogy ezeket a szabályokat tejfeldolgozó üzemekre szabták, ezért Románia 2009-ig még felzárkózhat. Ez egy átállási időszak, és pont ezért vannak fejőgép-vásárlási programok, valamint a vidékfejlesztési alapokból finanszírozott farm- és gazdaságfejlesztést megcélzó programok. De minőségi állatok vásárlására is külön pénzalap áll rendelkezésre.

A piacon való értékesítés egyelőre még elfogadott, megtűrt, de nem legális. Ma már nem elfogadható, hogy különböző piacokon pillepalackokban árulják a tejet. A pillepalackok tisztasága nem ellenőrizhető, hiszen tudjuk, hogy azok nem újrahasználhatóak. Létezik olyan is például Magyarországon, de Romániában még nem találunk. Lehet ugyan pasztörizálni ezeket a flakonokat, de az, hogy otthon házilag egy kis vízzel kiöblítik egyáltalán nem felel meg az egészségügyi előírásoknak – fejtette ki Vákár István, aki úgy véli, a korral haladni, korszerűsíteni képtelen vidéki tejtermelők lassacskán lemorzsolódnak. Kevésbé lesz érdemes ezzel foglalkozni és már most is csak nagyvárosok közelében éri meg a gazdáknak, de megmarad a tej feldolgozásának lehetősége, mondta a szakember.

– Ha a gazda elkezd egy vidékfejlesztési programot, akkor még folytathatja a tejtermelést. Egy száz tehénnel rendelkező gazdának jövedelmező befektetni, de egy kisvállalkozónak már nem igazán. Másik lehetőség, hogy közös fejőházat létesítenek, ahova elviszik az állatokat, megfejik, és a tejfeldolgozó gyár majd innen veszi át a tejet. A megoldás a fejlesztés lenne: modern technológia szerint dolgozni – fejezte be az elnök.

– Az RDMSZ már megkezdte a felkészülést az európai parlamenti választásokra – jelentette ki tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök, közölve: a jelöltek január 15-ig nyújthatják be az erre vonatkozó dokumentumokat. Elmondta: az RMDSZ fiatal, jól felkészült, idegen nyelveket beszélő politikusokat kíván az Európai Parlamentbe juttatni, akik hasznos munkát végezhetnek, építhetik a karrierjüket. A szövetségi elnök azért is vélte fontosnak a kampány közeledtét, mert talán ez idő alatt a pártok félreteszik más természetű nézeteltéréseiket és vitáikat. A választás teszt minden politikai alakulat számára – szögezte le. Hangsúlyozta: az országnak politikai és minőségi értelemben is európai pártokra van szüksége, amelyek képesek politikai és minőségi szempontból ellátni brüsszeli képviseletet, az RMDSZ ezért kiemelten támogatja a fiatal, tehetséges politikusokat.

A Kolozs megyei RMDSZ Képviselő Tanácsa (MKT) ma dönt arról, kinek a jelölését támogatja az európarlamenti képviselői mandátumért induló megmérettetésben. A jelöltlista rangsorolása az operatív tanács tiszte, a testület a jelöltlistával kapcsolatos döntését a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjeszti.

László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: amennyiben az MKT úgy dönt, hogy több jelölt is megfelel az SZKT által meghatározott követelményeknek, a Kolozs megyei szervezet valamennyit támogatja. Egyelőre azonban hivatalosan még senki sem jelezte, hogy EP-képviselői mandátumra pályázna.

A bukaresti Új Magyar Szó értesülései szerint az RMDSZ listáján indulna Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Sógor Csaba szenátor, Jakab István volt pénzügyi államtitkár, Csutak István volt európai integrációs államtitkár, Kóródi Attila környezetvédelmi államtitkár, Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyik alelnöke.

Információink szerint az említett lista egy hölgy-jelölttel is bővül, Pataki Júliával, a Vâlcea megyei RMDSZ-szervezet elnökével, volt parlamenti képviselővel. Úgy értesültünk, Szilágyi Zsoltnak egyáltalán nem áll szándékában benyújtani jelölését az Operatív Tanácshoz, ez azonban még nem zárja ki azt, hogy amennyiben döntés születik egy közös RMDSZ-EMNT listáról, erre Szilágyi felkerüljön az erdélyi nemzeti tanács jelöltjeként.

Lapunk megkérdezte Kónya-Hamar Sándort is, aki január 1-től a májusi választásokig teljes jogú EP-képviselőként vesz részt a brüsszeli parlamentben, hogy vállaja-e a jelölést. A képviselő a Szabadságnak elmondta: egyelőre nem döntött erről, még fontolgatja, hogy indul-e egy (újabb) mandátumért, vagy sem.

Lapunk kérdésére Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy nyilatkozott: pillanatnyilag ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Egy ilyen jelölés és egy ilyen mandátum mindenképpen megtisztelő lenne és új perspektívát nyújtana, de ehhez hátra van még az RMDSZ bizalma, amely szükséges a jelöléshez, és ahhoz is, hogy a listán előkelő helyre kerüljön – fejtette ki a szenátor. Hozzátette: a szenátusban jelenleg betöltött tisztsége is sokat nyom a latban, a szövetség minden bizonnyal azt is mérlegelni fogja.

Románia január elsejétől bevezetett egy olyan díjat, amelyet a gépkocsik első romániai forgalomba íratásakor kell fizetni. A díj összege a gépkocsi régiségével, a környezetszennyezésével illetve a motor hengerűrtartalmával arányosan nő. Az új járművek esetében ez alig párszáz euró, de egy külföldről másodkézből vásárolt, például Euro 2-es szabványoknak megfelelő 7–8 éves személygépkocsi esetében már 3000 euró körül mozog.

Az Európai Unió (EU) viszont – miután már korábban is jelezte, hogy nem ért egyet a díj bevezetésével, beperelte Romániát az Európai Bíróságon, ugyanis az uniós hatóságok szerint ez a rendelkezés ellentmond az EU alapszerződés kitételeinek. Az Európai Bizottság jelezte, hogy eljárást indít Bukarest ellen a tagállami kötelezettségek megszegése miatt.

Az adótörvénykönyv által előírt díjjal a régi autók (esetekben már-már roncsok) nyugatról való „beáramlását" szerették volna megfékezni – miután közvetlenül a csatlakozást követően Lengyelországot ellepték a hasonló járművek. Ebből a szempontból az intézkedés sikeresnek mondható, hiszen így jelenleg olcsóbb a hazai autópiacon másodkézből származó, többéves autót venni, mint egy ugyanolyat külföldről behozni, és Romániában forgalomba íratni.

Az EU egyébként ehhez hasonló célból kitalált díjak miatt Magyarországot és a csatlakozás után megkésve észbe kapó Lengyelországot is beperelte, és vélhető, hogy Romániával szemben is kiharcolja igazát. Ha az Európai Bíróság az Unió javára dönt, Románia kénytelen lesz módosítani a jogszabályt. Arra pedig, hogy miért is fáj az uniónak egy ilyen díj, nemrég mutatott rá egy elemző az egyik kereskedelmi tévéadóműsorában: a nyugatról megvásárolt személygépkocsik árát kipótolva az eladó új autót vásárol magának, amivel hozzájárul országa gépkocsigyártásának, közvetve gazdaságának fejlődéséhez...

A fővárosi 5. kerület bírósága tegnap jóváhagyta Miron Cozma feltételes szabadlábra helyezési kérelmét. Ezzel a volt bányászvezér egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy elhagyhassa a börtönt. Ez azonban egyelőre nem történhet meg, mert az ügyészség máris óvást emelt a döntés ellen, így Cozma kénytelen rács mögött kivárni az újabb tárgyalást. A zsilvölgyi vezér büntetéséből egyébként még körülbelül hat hónap lenne hátra. A bíróság tegnapi döntése a rahovai börtön bizottságának múlt heti ajánlására alapozódik, eszerint Cozma az elmúlt fél évben jó magaviseletű rab volt, alávetette magát a börtön szabályainak, részt vett az intézmény vallási-kulturális életében. Tavaly még ugyanaz a bizottság ellenkező álláspontot képviselt, a bányászvezér akkori kérelmét éppen azért utasították el, mert szerintük Cozma nem alkalmazkodik a börtönélet szabályaihoz, külön hűtőszekrénye van, kényére-kedvére telefonál stb.

A bányászvezér hétfőn is megjelent a fővárosi bíróságon, ugyanis beperelte a román államot, és 4 millió euró kártérítést követel. Cozma úgy véli: miután Ion Iliescu volt államfő kegyelemben részesítette, jogtalanul tartják őt fogva.

A zsilvölgyi bányászok volt vezetője számos alkalommal vált az igazságszolgáltatás különféle eljárásainak szenvedő alanyává: letartóztatták, szabadon engedték, ismét letartóztatták, szabadon engedték, ismét letartóztatták, megkegyelmeztek neki, ezt visszavonták, egyenes adásban újra megbilincselték. Perelt, és nyert: újra kiengedték, de három hónap múltán ismét rácsok mögé került. Feltételes szabadlábra helyezési kérelmét 2006-ban elutasították, fellebbezése nyomán viszont úgy döntöttek: 2007 januárjában ismét próbálkozhat.

Eredeti 18 éves összbüntetéséből, amelyet az 1991-es bányászjárásért kapott, nem egészen 8 évet töltött le, a kegyelmi rendelet és az azt követő huzavona után 2004 végén szabadult. Most azért van börtönben, mert az 1999-es eseményekben való részvételéért újabb 10 évet róttak ki, a bíróság azonban 2005 decemberében úgy döntött, hogy a két büntetést összevonja.

Kihallgatása során Cozma közölte: ha szabadon engedik, családjával Temesváron szeretne lakni, de lehet, hogy később elhagyja az országot, ugyanis tagja egy nemzetközi munkás-szervezetnek.

A szabadulás azonban még várat magára: az ügyészek szerint a rahovai börtön bizottságának javaslata megalapozatlan, Cozmánál nem tapasztalhatók a jobb útra térés jelei. Közölték: a dossziét kiegészítették a Cozma letartóztatása során tanúsított viselkedését bemutató adatokkal is. Rámutattak, hogy a bányászvezér büntetett előéletű, és súlyos, erőszakos tetteket követett el.

A Bányászjárás Áldozatainak Egyesülete tagjai szintén tiltakoznak a volt zsilvölgyi vezér szabadlábra helyezése ellen, követelték, hogy részt vehessenek a tárgyaláson, de kérésüket visszautasították.

Miron Cozma ügyvédje szerint az ügyészek óvása miatt esedékes újabb tárgyalásra valószínűleg egy héten belül sort kerítenek.

Az eseménnyel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szenátus jogi bizottságának elnöke lapunknak elmondta: Miron Cozma tíz éves büntetéséből kilenc és felet letöltött. A szabadlábra helyezési kérelem elbírálásánál a fő szempont a rab magaviselete, illetve az, hogy szabad emberként veszélyt jelent a társadalomra nézve, vagy sem. Ezeket az érveket kívülállóként, az iratcsomót nem ismerve nem lehet elbírálni, mindenesetre a bíróságnak joga volt így dönteni – fogalmazott a szenátor.

Közleményben foglalt állást a Szamosközi István ellen felmerült plágium-gyanúval kapcsolatban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatala. Ebben kijelentik: a Bodó Barna egyetemi tanár által megfogalmazott vádak a „decemberben megkezdett kampány részei", és azok ellen irányulnak, akik nem értenek egyet vele s csoportjával. A rektori hivatal úgy véli: rágalmazó kijelentésekről van szó, amelyek az egyetem szenátusában tanúsított magatartása miatt érintik Szamosközit.

Mint ismeretes, Bodó sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy az Akadémiai Tanács alelnökének doktori dolgozata (valamint az annak alapján kiadott könyv) három oldala részben szó szerint, részben gondolatmenetében megegyezik egy korábban megjelent francia szakmunkával.

Az egyetem vezetőségének tegnapi közleménye leszögezi: Bodó Barna minden erkölcsi alap nélkül egy olyan könyvet minősít, amely Szamosközi István egyetemi tanár doktori dolgozata volt, és amelyet annak idején egy szakemberekből álló bizottság pozitívan értékelt. Hangsúlyozzák: semmi esetre sem Bodó az illetékes a dolgozat értékelésében.

Erre nem jogosítja fel sem a rektori hivatal szerint középszerű műve, sem semmiféle tudományos vagy akadémiai titulus, sem ismeretei. Bodó Barna állításával ellentétben, nincs szó plagizálásról – áll még a közleményben. A BBTE rektori hivatala szerint Bodó „kétségbeesésében" bármit megtámad. Rágalmaz, befeketít és zsarol. Hozzáteszik: az ügyet lezártnak tekintik.

Ezzel kapcsolatban, a Szabadság kérdésére Bodó Barna elmondta: ez a stílus jellemző az egyetem vezetőségére. Sértegetnek, minősítenek, amit ő azonban nem tett. Egy helyzetnek a jelzése nem minősítés – figyelmeztet Bodó. Hozzátette: ő arra hívta fel a figyelmet, hogy Szamosközi dolgozatának a mintegy harminc oldalt kitevő elméleti részében három oldal átvétel. Ezt értelmezni kell, ami nem a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vagy Bodó Barna feladata, ezért is fordulnak az üggyel a szaktárcához.

Közben kiderült: az egyetemről kizárt oktatók csak kísérővel közlekedhetnek az intézmény épületében, legalábbis Hantz Péter tegnap csak így mehetett be volt munkahelyére. Valószínűleg az a cél, hogy a két oktató ne tarthassa meg az óráit. Hantz a lapunknak elmondta, ennek ellenére tegnap is, tegnapelőtt is zavartalanul taníthatott. A kapusokat azonban figyelmeztette: utoljára tűri el azt, hogy írásbeli utasítás nélkül feltartóztatják. Legközelebb nem hajlandó kivárni, amíg egyik kapus előkeríti a másikat, aki végigkíséri őt az épületen, csak ha az felmutatja az erről szóló írásbeli utasítást. Értesüléseink szerint az egyetem vezetősége számos további óvintézkedést vetett be, igénybe véve a csúcstechnológia vívmányait: amellett, hogy a laboratórium ajtaján (ahol Hantz dolgozott) kicserélték a zárat, a folyosón videokamerákat szereltek fel, és egy külön szobából valaki állandóan megfigyelés alatt tartja az eseményeket.

A divat változik, a stílus marad.

A GENÉZIUS TÁRSASÁG évkezdő bibliaórájára kerül sor ma, január 10-én, este 7 órától a Farkas utcai templom parókiájának alagsorában (Farkas/Kogălniceanu u. 21. sz.). Mindenkit szeretettel várnak.

KERTBARÁTOK TALÁLKOZÓJA LESZ 11-én, csütörtökön du. 5 órakor a Kakasos templom gyűléstermében (Mócok útja 84. sz.). Előadást tart dr. T. Veres Éva Az elmúlt év tapasztalatairól kiskertünkben címmel, Orbán Sándor növényvédő pedig Aktuális teendőkről beszél.

FOLYTATÓDIK AZ ERDÉLYI MAGYAR MŰSZAKI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG szervezésében a Magyar nyelvű műszaki terminológia előadássorozat a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Számítástechnika, Villamosmérnöki, illetve a BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Karán tanuló diákok számára. Az előadássorozat keretében január 12-én, pénteken délután 4 órától Bodó Péter, Juhos Gábor, Ökrös László (Four IT Consult Kft., Budapest): Telekommunikáció ma és holnap – Hogyan őrizzük meg nyelvi identitásunkat munkánkban című előadásra kerül sor. Helyszín: EMT székház, Magyar/Bd. 21 Decembrie 1989 u. 116 sz. Az előadás végén értékes ajándékokat sorsolnak ki a résztvevők között!

A VÁRANDÓSOK KLUBJA csütörtökön, január 11-én, 16.00 órától tartja összejövetelét a Kossuth/1989. Dec. 21. út 36 szám alatt (hátul az udvarban). Az összejövetel terhestornával kezdődik, majd 16.45-től Kupa Melinda szülésznő a szoptatással kapcsolatos kérdésekről beszélget a kismamákkal. A találkozó zenés babavárással zárul.

Habkönnyű, hiteles és a szerelmes belezúgás érzését jól visszaadó filmet szinte lehetetlenség készíteni. Ennek ellenére Nancy Meyers rendezőnek immár nem is első alkalommal sikerül egy ilyen kaliberű filmet forgatnia. Meyers nevéhez fűződik már jó néhány olyan szerelmi témájú komédia, mint a Mi kell a nőnek? (What women want), vagy a Minden végzet nehéz (Something’s gotta give).

A legújabb Meyers-alkotás a nem túl sokatmondó Vakáció (The Holiday) címet kapta.

Főszereplőkben sincs hiány, az amerikai rendező olyan neveket vonultat fel, mint Cameron Diaz, Kate Winslet, Jude Law és Jack Black. A történet nincs túlkomplikálva: adott két sikeres nő, szépen ívelő karrierrel és dugába dőlt szerelmi élettel. Iris újságíró és Angliában él, Amanda pedig Los Angelesben készít filmelőzeteseket. Mindketten úgy érzik, hogy sürgősen el kellene utazniuk valamerre, ahol nincsenek férfiak. Így akadnak egymásra az interneten, ahol hamar meg is állapodnak abban, hogy karácsonyra házat cserélnek.

Amanda viszonzatlan szerelme elöl az Államokba, Iris pedig a London közelében fekvő falucskába menekül. A történet tulajdonképpen klisés lenne, hisz a recepthez nem hiányzik már más, csak a Fehér Herceg, lovastól – aki meg is érkezik.

Itt érhető tetten Nancy Meyers keze, aki nemcsak a rendezést, hanem a forgatókönyvírást is maga végzi. A karakterek teszik hitelessé a történetet. Meyeres hősei pedig alaposan ki vannak dolgozva: Amandában a kedves neurózisos, mobiltelefonjához nőtt munkamániás típust fedezzük fel, míg Irisből a saját mély érzelmeibe belekavarodott, anyukás nő archetípusa köszön vissza.

Meyeres a szerelmi jeleneteket sem a Hollywoodban szokásos lassúzenés, „kézenfogós" klisével oldja meg, sőt meg sem mutatja azokat. Jóformán alig van olyan pillanat a filmben, amikor a szereplők ne beszélnének – szórakoztatóan.

A film a csodaszép díszletekkel, illetve a mesés helyszínekkel is kedveskedik a néző szemének: Iris kuckója leginkább egy mézeskalács házikóra emlékeztet, sőt még két nagyon szép kislánnyal is megspékeli a felhozatalt. Az eredmény egy hangulatos, korhatár nélkül nézhető szerelmes film: a szórakozás garantált.

Színes amerikai romantikus vígjáték, 138 perc, 2006, rendező: Nancy Meyers, forgatókönyvíró: Nancy Meyers, Cameron Diaz (Amanda), Kate Winslet (Iris), Jude Law (Graham), Jack Black (Miles).

Az ember tragédiája rajzfilmváltozatát várhatóan 2008-ban mutatják be – mondta az MTI-nek Jankovics Marcell (képünkön) rendező, akinek Madách Imre műve alapján készülő alkotásából január végén több részletet is levetítenek Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

A Kossuth-díjas rajzfilmrendező elmondta: a film befejezéséhez még 65 millió forint hiányzik, ha ezt sikerül megkapnia, akkor tartható a bemutató tervezett időpontja.

Jankovics Marcell tájékoztatása szerint a rajzfilm ötlete még 1983-ban fogalmazódott meg benne, a forgatókönyvet ekkor készítette el. A munkálatok hat évvel később kezdődtek, még állami finanszírozásból.

„Akkor még nem tudtam, mennyire aktuális lesz a mű mondanivalója, ma is éljük az akkori gondokat" – fogalmazott a rendező, aki először azt a három színt dolgozta fel, amely a Falanszter, az Űr, illetve az Eszkimók földjének világáról szól.

Jankovics Marcell elmondta: a forgatás 1992–93-ban pénzhiány miatt állt le, majd 1998–2001 között az Ének a csodaszarvasról című sorozata miatt szüneteltette a film munkálatait. „Évente egy részt készítek el" – tette hozzá.

Az alkotás költségvetése mai áron 350 millió forint, amelyet pályázati, magán- és szponzori pénzekből fedeztek, illetve fedeznek. A rajzfilm 160 perces végleges változata valószínűleg csak DVD-n kerül forgalomba. A rendező közlése szerint Az ember tragédiáját televíziós sorozat formájában háromszor mintegy 50 percben sugározzák majd.

Jankovics Marcell 1941-ben született Budapesten. Kapcsolata a magyar népművészettel és néprajzzal egész művészetére jellemző. Ezt példázza a Magyar népmesék és a Mondák a magyar történelemből című sorozat, a János vitéz vagy a Fehérlófia című filmje is.

Az alkotó 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, 1984-ben érdemes művész lett. Sisyphus című filmjét 1975-ben Oscar-díjra jelölték. Jankovics Marcell 1977-ben Cannes-ban elnyerte az Arany Pálmát a Küzdők című filmjével, a Fehérlófia pedig 1984-ben, Los Angelesben megkapta a minden idők legjobb rajzfilmjének járó díjat.

A Magyar Opera társulatának január 11-én, csütörtökön este fél 7 órai kezdettel meghirdetett Varázsfuvola előadását két jelentős debüt teszi színháztörténeti értékűvé. Papagena szerepében először hallhatjuk Hary Juditot, társulatunk közkedvelt magánénekesnőjét. Pályatársa, a mezzoszoprán Molnár Mária a Második dámát énekli szintén először. A két debütánst Gy. Tatár Éva, a rendező (Ionel Pantea m. v.) munkatársa állította be új szerepkörükben.

Az előadás szereposztása a következő: Sarastro – Szilágyi János, Tamino – Pataki Adorján, az Éj királynője – Vígh Ibolya, Pamína – Kele Brigitta, Papageno – Sándor Árpád, Monostatos – Laczkó V. Róbert m. v., Öreg pap – Sziklavári Szilárd, Fiatal pap – Szakács Levente, Első dáma – Barabás-Réti Zsuzsa, Harmadik dáma – Mányoki Mária, Első ifjú – Pataki Enikő, Második ifjú – Székely Zsejke, Harmadik ifjú – Popovici Zsófia. A díszleteket Witlinger Margit tervezte, jelmeztervező: H. Roşescu Lya. Karigazgató: Kulcsár Szabolcs. Vezényel Horváth József.

A varázsfuvolát, búcsúművét W. A. Mozart halála évében komponálta. Ősbemutatójára a már beteg zeneszerző vezényletével 1791. szeptember 30-án került sor csendes sikerrel a librettóíró Emanuel Schikaneder színházában, Bécs külvárosában, a Theater auf der Wieden színpadán. E kétfelvonásos opera az embert a sötétből megpróbáltatásokon át a fényre felvezető zeneművészet páratlan dokumentuma.

Operabarátaink megtisztelő jelenlétére a továbbiakban is számítunk.

Olvasom Demény Péter újévi jókívánságát a január 6-i lapszámban, hogy: „mindig találjuk meg az egyetlen szót, amely nélkül nem lehet élni, és talán nem is érdemes" ... Hirtelen (és lehangoltan) arra gondolok, hogy mi lenne, ha valaki a január 6-i Szabadságban megjelent, velem készített interjú hibásan megjelent szavaiban az „egyetlen" értelmet keresné?! Azt állítottam, hogy a bizniszelő elit „kiröhögi az eszmét; ehelyett a megjelent mondat teljesen értelmetlenül így hangzik: „fújhat rá veszett habot az eszme, kiröhögjön (!)". Továbbá: a gyomrom „rángani" helyett – a „kijavított" változat itt már mulatságos – „rángatni kész". Ezek után: az eredeti szöveg ferdítéseit olvasva (mindegy, hogy ki a „ társszerző ") bizonyára lesz, aki „röhögjön" azon az egyetlen szón.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Déja Vu – amerikai. Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23 órától.

GYŐZELEM – Stranger than fiction – amerikai vígjáték. Vetítés: 15, 17.30, 20, 22.30 órától.

MŰVÉSZ – EURIMAGES – A vakáció – amerikai. Vetítés: 13, 16, 19, 22 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Nagyon vadon – amerikai. Vetítés: 17.30, 20. Pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Little Fish – ausztrál. Vetítés: 17, 19.30 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Step up – amerikai. Vetítés: 17, 19. Pénteken, szombaton és vasárnap 21 órától. Kedvezménnyel 21.30.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – World Trade Center – amerikai. Vetítés: 17, 19, 21 órától.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Az ördög Pradát visel – amerikai. Vetítés: 17, 19.30. Pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, január 10-én, este 8 órakor: Heiner Müller: Kvartett – stúdióelőadás. A Csepűrágó Alapítvány (Temesvár), Kolozsvári Állami Magyar Színház, Nottara Színház (Bukarest), Metropolis Ifjúsági Színház (Bukarest) előadása. Rendező: Tompa Gábor. Román nyelvű szinkronfordítással. Csak 18 éven felülieknek!

Január 12-én, pénteken este 8 órakor: Heiner Müller: Kvartett – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. Román nyelvű szinkronfordítással. Csak 18 éven felülieknek!

Január 14-én, vasárnap de. 11 órakor: Varró Dániel–Presser Gábor: Túl a Maszat-hegyen – zenés kalandjáték két részben 6–99 éves korig. Rendező: Keresztes Attila.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Január 11-én, csütörtökön este 7 órakor: Dale Wasserman: Száll a kakukk fészkére. Rendező: Marius Olteanu.

Január 14-én, vasárnap este 7 órakor: Sarah Kane: Megtisztulás. Rendező: Andrei Şerban.

MAGYAR OPERA

Január 11-én, csütörtökön este fél 7 órától: Mozart: Varázsfuvola. Vezényel: Horváth József. Rendező: Ionel Pantea m. v.

Január 13-án, szombaton este fél 7 órától: Hallod-e, Rozika, te? Zenei vezető: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Gy. Tatár Éva.

Január 14-én, vasárnap délután 5 órakor: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Vezényel: Incze G. Katalin. Rendező: Selmeczi György m. v.

ROMÁN OPERA

Január 12-én, pénteken este 7 órakor: Verdi: Traviata. Olasz nyelvű előadás. Vezényel: Emil Maxim m. v.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Január 12-én, pénteken este 7 órakor: a Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Arthur Arnold (Hollandia). Közreműködik: Luiza Borac. Műsoron: G. Enescu: 1. Rapszódia; Liszt: I. zongorára és zenekarra írt hangversenye; D. Sosztakovics: VI. Szimfónia.

Jóformán meg sem száradt a tinta a Románia uniós csatlakozását szentesítő okiraton, Európába máris belenyilallhatnak a kétely első keserű szúrásai. Nem voltak illúzióim, nem képzeltem, hogy az áhított csatlakozás az európai világhoz való önmagában globális nagyvonalúságot, toleranciát terem. Ennek ellenére – bár az erdélyi magyar mindennapokhoz edződtem – még én is szinte hitetlenkedve nyugtáztam: alig egy héttel országunk csatlakozása után a román európarlamenti képviselők gondoskodtak arról, hogy Európa megérezze elszántságukat, értéküket, és oroszlánrészt vállaltak a legújabb európarlamenti frakció létrehozásában. Szélsőjobboldali nacionalista tömörülés megalakulását jelentik be napokon belül Strasbourgban: a csoportosulás mintegy 20 tagja közül nem kevesebb mint öt (!) román. A frakció 25%-a! Egyre inkább azon csodálkozom, hogy a frakció vezetőjét nem Bukarest adja. Egyelőre legalábbis.

Talán igaza van Chris Davies liberális europarlamenti képviselőnek: így legalább ismerjük ellenségeinket. Szeretném hinni, hogy Brüsszel tényleg nem tudta, miből vásárol be Romániával. Szeretném hinni, hogy a román piac, vásárlótábor nem volt annyira mindenekfelett fontos Európának, hogy szemet hunyjon például a marosvásárhelyi bíróság utcanév-változtatási döntése fölött, amellyel gyakorlatilag vérengző tömeggyilkost faragott Kossuth Lajosból, a csatlakozás küszöbén kipattant (és Brüsszelben is nagy nyilvánosságot nyert) kolozsvári egyetemi botrány fölött, C. V. Tudor fölött – hogy most az igazságszolgáltatás, a valós reformok hiányosságairól ne beszéljünk.

Tévedés ne essék: nem azt szerettem volna, hogy Románia ne váljon az EU tagjává, de semmiféle jelentés nem tudja elhitetni velem, hogy az ország 2007-re maradéktalanul felkészült a csatlakozásra. Sőt. Úgy érzem, ez az első brüsszeli román pofon is ezt igazolja. A demokráciában persze mindenkinek jogai vannak, még a szélsőségeseknek is (bár, ugye, törvény van például arra, hogy a holokauszt tagadása bűncselekmény, és Párizsban is hasonló törvény ítéli el azokat, akik tagadják a törökök által elkövetett örmény népirtást). A 27 országot – azok népeit, nemzetiségeit, kultúráját, sokféleségét – tömörítő Európai Unió parlamentjében így szélsőjobboldali frakció alakulhat, és ez pontosan lenullázza a nagy európai egységre törekvő közösség alapelvét, értelmét, célját (amelyről még hiszem (?), hogy nem lehet kizárólag gazdasági). Azért Bulgária is kitesz magáért, egy romaellenes taggal ő is jelen lesz a frakcióban, de értesülések szerint benne lesz Mussolini unokája, a nagyromániások, akiket nem kell bemutatnunk, és lengyel tagja is lesz a tömörülésnek, amelynek létrehozásában nagy szerep jutott annak az Andreas Mölzernek, aki ellen 1999-ben a holokauszt tagadása miatt indult bírósági eljárás Ausztriában. Román testvéreink talán elfelejtették, hogy Andreas Mölzer annak a szélsőjobboldali osztrák pártvezérnek, Jörg Haidernek a tanácsadója – és vélhetően meggyőződéseinek követője –, aki az 1999-es osztrák parlamenti választások idején a kelet-európai államok uniós tagsága ellen kampányolt. Az sem mellékes, hogy a frakció elnöke a francia Bruno Gollschner, akit 2004-ben azért menesztett a lyoni egyetem, mert szintén megkérdőjelezte a holokauszt áldozatainak számát és a gázkamrák létét. Állításait a jogászprofesszor bizonyára érvekkel támasztja alá, amelyek hihetőségét-objektivitását éppen azzal semmisíti meg, hogy vállalja a bevallottan idegengyűlölő szélsőjobboldali parlamenti csoport vezetését, azt az üzenetet közvetítve, hogy a holokauszttal kapcsolatos kijelentéseit mégsem történelmi adatok ellentmondásossága, hanem saját xenofóbiája táplálja.

Furcsa paradoxon, amint az idegengyűlölet olyan idegeneket köt szorosan egymáshoz, akik nem csak a kelet-európai, vagy a harmadik világ bevándorlói ellen táplálnak gyűlöletet, hanem egymás népe ellen is. Netalán itt is a pénz beszél: jól jön az önálló parlamenti frakciónak járó költségvetés? Sovinizmusban, xenofóbiában egymásra találó osztrák, francia, olasz, lengyel, román, bolgár torz szövetség. Ez kovácsolja egybe ezt a társaságot, ez teszi lehetővé azt, hogy fölülemelkedjenek nemzetiségen, másságon. Ennek azonban semmi köze sincs a nemzetiségeket ötvöző, de a másságot tisztelő európai eszméhez.

A Viaţa Medicală egészségügyi dolgozóknak szóló szaklap. Ennek ellenére jónak látta hozzászólni a sokakat foglalkoztató kérdéshez: kell-e, lehet-e, szükséges-e ikonokat kitenni az osztályokban minden iskolában?

Ha a kérdésből az „iskolák botránya" kerekedett ki – véli a cikk írója (aki nem tudni, hol és milyen minőségben egyetemi káder valahol) –, az a nemzeti méltóságát sérti a román népnek, és rányomja a retrográd, fundamentalista, diszkrimináló bélyegzőt. A románság egyszeriben Európa „talibánjaivá" válik a következtében.

„Még szerencse" folytatja gúnyosan a cikk szerzője, „hogy a vallási obskurantizmusnak eme sötétségében léteznek olyan személyek, mint Emil Moise nyugdíjas professzor, akinek ajánlatára az ikonokat el kell tüntetni az iskolából, és legfeljebb a vallásórákon szemléltető eszközként használni, úgy, mint az anatómiai szemléltető didaktikus képeket a biológia órákon".

Azt bizonyítandó, hogy ez mennyire nincs így, a szerző az Emberi Jogok 18. paragrafusával takaródzik, amely leszögezi nemcsak a gondolat, a vallás és a lelkiismeret szabadságát, hanem szintúgy ezek szabad megnyilvánulási jogát. Sőt, továbbmenve, magába foglalja annak a szabadságát is, hogy kinyilváníthassák, egyedül vagy csoportosan, nyilvánosan, tanítva a vallási kultusz és ritus szabályait.

És ekkor következik a szövegben a huszárvágás: „Az ikonok eltávolítása az iskolákból tehát eltiprása lenne az ortodox lakosság szabadságának, annak, hogy kinyilvánítsa vallási meggyőződését, mert az ikonok tisztelete szerves része az ortodoxiának."

A logika azt tanítja, hogy ha az error fundamentalisra alapozok a következtetés, amit levonok, csak hamis lehet.

De következik a logikai légtornász további fejtegetése: „Természetesen egy ateista vagy egy mohamedán számára az ikon jelentősége egy színes papír színvonalára süllyed, de azok visszavonása az iskolákból a többi vallás elleni merénylet lenne. Nem arról lenne szó, hogy egy kisebbség meghunyászkodik a többség előtt, mert azt sokan így kívánják feltüntetni, hanem egyszerűen ez fejezi ki a polgárok közötti tiszteletet (sic!).

Ha ezt a következtetést a cikkírón kívül más is le tudná vonni, azt felkérem, hogy magyarázza meg nekem is...

Az ikonokat védelmező orvosnő továbbá alaptalannak tartja a szentképek gyermekeket befolyásoló hatását, hiszen Sztálin is ortodox teológusként kezdte pályafutását, és ugye milyen messze került ettől, vagy a jezsuita nevelésben részesült Voltaire, aki az ateizmus szószólója lett, hogy a minden osztályban ott függő Ceauşescu képekről ne is szóljunk.

Itt veti el a cikkíró a sulykot.

A tömegek egyik alapvonása, hogy gregárisak. Nyáj jellegűek, tehát terelhetők. Hogy egyesek, a kevesek, a kiváltságosak, később kivonták magukat az indoktrinálás kényszere alól, az éppen kivétel, amely a szabályt erősíti. (Láttam a Spiegel hetilap olyan ünnepi számát, amelyen egyik felvételen a jelenlegi pápa az elemi iskolában, gyermekként, olyan osztályban ül, ahol a falon a Führer képe lóg. Ő kivonhatta magát a tömegszuggesztió hatása alól, de a nebulók zöme – sajnos nem.)

„Eltűnjünk majd az Egyesült Európa ködében?" – teszi fel a retorikus kérdést az ikonok védelmezője. „A románság számára az ikon meghaladja a hitvallás kereteit, és a kontinuitás szimbólumává válik". Veszélyeztetve látja a véres áldozatok árán a ’89-ben kiharcolt szabadságot, amely a nép jogát adta ahhoz, hogy szabadon gyakorolhassa vallását.

Az orvosi hetilapban megjelent írás címe: A fordítva értelmezett toleranciáról. Ezt én is aláírom, ha fonákjáról visszafordíthatom a címet, akkor az számomra is igazságot jelent. De vajon lehetséges, hogy a cikk írója ne vette volna észre tézisének kizáró jellegét? Lehetséges?

Dr. Larisa Ionescu Călineşti: Despre toleranţa înţeleasă pe dos. Viaţa Medicală, nr. 51, 22 decembrie 2006.

Ha egy nagyszabású történelmi esemény örökségét kívánjuk számbavenni, két kérdésre kell válaszolnunk: mi volt ez az örökség és mi valósult meg belőle (mármint az örökhagyók szándéka szerint). Ebben az értelemben vethetünk számot például azzal, hogy mi volt a II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő szabadságharc, a negyvennyolcas forradalom, az 1918-as Károlyi Mihály-féle forradalom vagy az ötvenhatos forradalom és szabadságharc öröksége, és milyen történelmi sorsot ért meg ez az örökség: mi vált valósággá belőle. Úgy hiszem, ki kell mondanunk, hogy ezek a történelmi testamentumok alig váltak valóra a későbbiek folyamán, vagy ha megvalósult is valami belőlük, másként valósult meg, mint ahogy az örökhagyók kívánták.

A Rákóczi-szabadságharcnak nem sikerült az országot függetlenné tennie, nemzetépítő tervei azonban részlegesen valóra váltak Mária Terézia reformpolitikája következtében. 1848–1849 függetlenségi törekvései elbuktak, megvalósult azonban a társadalmi reform (a jobbágyfelszabadítás és a polgárosulás), és később, az 1867-es kiegyezés után nagyrészt helyreállott az ország függetlensége is (ennek a függetlenségnek talán legfontosabb kritériuma: a külpolitikai cselekvőképesség mindazonáltal csak vágyálom maradt, ennek következtében kényszerült Magyarország kifejezetten a Monarchia elvakult külpolitikája miatt és Tisza István miniszterelnök kívánsága ellenére az első világháború hadviselői közé és ennek következtében vált az ország a trianoni diktátum áldozatává).

Az 1918 októberi forradalom követelései közül végül is a nemzeti függetlenség megvalósult, a szükséges demokratikus átalakulás azonban elmaradt. A magyar forradalmak öröksége tehát minden esetben csak részlegesen, esetleg töredékesen vált valóra, mi sem igazolja ezt jobban, mint az, hogy 1848 márciusának Tizenkét pontja a maga egészében sohasem válhatott a múlt dokumentumává (mint az angol és a francia forradalmak követelései), és sok tekintetben ma is megvalósításra váró nemzeti programot jelent.

Mi volt tehát a magyar ötvenhat politikai, mondhatnám így is: történelmi öröksége? Először is a nemzeti függetlenség és a polgári szabadság helyreállítása, ebben a tekintetben a francia forradalom hármas jelszavának („szabadság, egyenlőség, testvériség") érvényesítésére törekedett. Többen (például a budapesti ötvenhatos Intézet kutatói) állítják, hogy a magyar 1956 volt az utolsó európai polgári forradalom, az utolsó nagy történelmi esemény abban a sorban, amelyet az 1789-es Nagy Francia Forradalom nyitott meg, majd az 1830-as párizsi felkelés és mindenképpen reprezentatív módon az 1848-as európai forradalmak sorozata: a párizsi, az itáliai, a bécsi, a prágai, a berlini, a pest-budai forradalom folytatott. Majd az 1917 februári pétervári orosz polgári forradalom (az októberi bolsevik hatalomátvétel, sokak véleménye szerint, inkább volt közönséges államcsíny, mintsem valóságos forradalom, mindenesetre az oroszországi demokrácia kialakulásának hosszú évtizedekre véget vetett), és ezután az 1918-as berlini és budapesti forradalmi megmozdulások végeztek be egészen a magyar 1956-ig. Végül valójában (és ebben a tekintetben nem értek egyet azokkal, akik az ötvenhatos magyar forradalomban látják az utolsó „polgári forradalmat") az 1989-es prágai, pozsonyi, szófiai, bukaresti forradalmak zárták le a történelmi folyamatot. (A bukaresti forradalom megítélése körül kételyek is megjelentek, sokak véleménye szerint ebben az eseménysorozatban nem a forradalmi tömeg, hanem a Ceauşescu őrült rémuralmával leszámolni kívánó hadsereg és pártelit játszotta a főszerepet!)

A magyar ötvenhat figyelemreméltó módon követte, mi több, „másolta" az 1848-as hagyományokat: így a „tizenkét pontos" követelésekben, a Nemzeti Bizottmányok intézményében, a nemzetőrség felállításában és természetesen a nemzeti és forradalmi jelképekben, például a Kossuth-címer helyreállításában, a piros-fehér-zöld kokárda viselésében és így tovább. Tulajdonképpen egyetlen új nemzeti szimbólumot hozott létre: a nevezetes „lyukas zászlót", amidőn a rákosista, úgynevezett „népköztársasági" címert kivágta a nemzeti lobogó közepéről. Ez a jelkép azután feltűnt más közép-európai forradalmakban, így az 1989-es bukaresti forradalomban is.

Az ötvenhatos magyar forradalom ilyen módon az 1848-as forradalom és szabadságharc (és mint ilyen, természetesen az 1918-as „őszirózsás" forradalom) örököse volt, mindenekelőtt a francia forradalom hármas jelszavának érvényesítésében és a nemzeti függetlenség követelésében. Volt azonban a magyar 1956-nak egy merőben új történelmi, mondhatnám így is: eszmei és stratégiai jellegzetessége is. Ez abban áll, ki merem jelenteni, hogy a magyar ötvenhat volt az első valóságos „harmadik utas" forradalom. A „harmadik utas" eszmerendszernek és társadalomépítő stratégiának igen jelentős magyar (és nem jelentéktelen nemzetközi) irodalma van. A magyar szerzők közül mindenekelőtt Németh Lászlót és Bibó Istvánt kell megemlítenünk, mindketten arra hívták fel a figyelmet, hogy a huszadik század valójában tévutakra vitte a történelmi fejlődést, amikor egyfelől az egyéni érdekek (valójában az „erősek" érdekei) érvényesítését mindenek fölé helyező(profitorientált) „szabadversenyes" liberális demokráciában, másfelől a minden központilag irányító és egyenlősítő (valójában a személyes szabadságot felszámoló) különféle (szélsőbal- és szélsőjobboldali) szocializmusokban jelölte meg a fejlődés útját.

A mértéktelen individualizmust piedesztálra emelő liberális demokrácia csupán a szabadság eszményét vállalta a polgári forradalmak eszményei közül, és elutasította a társadalmi egyenlőség követelményét, a keresztény hagyományokra épülő testvériség („felebaráti szeretet") eszményeivel pedig egyszerűen nem tudott mit kezdeni.

(Folytatjuk)

Oroszország hétfőn elzárta a Barátság kőolajvezetéket, ezért ebből az irányból hétfő este óta nem érkezik Magyarországra, Szlovákiába, Cseh-, Lengyel- és Németországba kőolaj.

Az orosz cégek vis maiorral indokolják az európai vállalatokkal (köztük a MOL-lal) szembeni szerződéses kötelezettségeik elmulasztását, azt, hogy Oroszország leállította szállításait a Fehéroroszországon át haladó Barátság vezetéken. Elsőként Fehéroroszország állította le a területén áthaladó orosz olajszállításokat, és ekkor állt be a vis maior esete. Ezután viszont már az orosz fél is leállította a szállításait a területéről Fehéroroszországba, mivel a tranzit lehetetlenné vált. A vis maiorra való hivatkozás lehetővé teszi a szállítások ideiglenes felfüggesztését és két hónapon belüli felújításukat a szerződések megszegése nélkül – jegyezték meg moszkvai megfigyelők. Minszk arra hivatkozik, hogy az általa január 3-án, visszamenőleg újév napjától kirótt, s a Transneft által meg nem fizetett tranzitdíj fejében foglalja le az orosz olajat. Oroszország újévtől nemcsak a kétszeres (ezer köbméterenként 47 dollár helyett 100 dolláros) földgázárat kényszerített Fehéroroszországra, hanem (tonnánként 180 dolláros) exportvámot is kivetett az oda irányuló (évi húszmillió tonnányi) olajszállításokra is, ami az orosz cégek számára csaknem megduplázta a finomítás céljából Fehéroroszországba szállított olaj költségét. Fehéroroszország tonnánként 45 dolláros tranzitdíjjal sújtotta a Barátság vezetéken Európába áramló (évi 70 millió tonnányi) orosz olajat, ami több mint 10 százalékkal emeli annak költségét. Miután a Transneft nem fizette meg a „tranzitvámot", Minszk szombaton csempészárunak minősítette az orosz tranzitolajat, és perrel fenyegette meg az orosz vezetéküzemeltető Transneft vezérigazgatóját.

A felek egymásra mutogatnak: a Rosznyefty orosz olajvállalat állítása szerint a szállítás Belarusz szakaszon, Mozirban állt le, Minszk azonban arról értesítette Varsót, hogy az orosz fél szállításának leállása miatt szünetel az olajellátás.

Szakértők szerint az összeütközés egyik oka a gazdaságiakon túl az, hogy Moszkva megunta, hogy a papíron tíz éve létező Orosz-Belarusz Szövetségi Állam gyakorlati megvalósítását – vámtarifa-egyeztetés, valutaunió – Lukasenko akadályozta, konstruktív nyilatkozatai ellenére. Most eldől, vagy létrejön a szövetségi állam, vagy végleg letesznek róla a felek, vélik Moszkvában.

Lukasenko a formális szövetség révén az idei évig belföldi áron jutott hozzá a földgázhoz (45 dollár/1000 köbméter) és a kőolajhoz (245 dollár/tonna). A földgáz ára most 105 dollárra nőtt az év végi megállapodás szerint, az olaj pedig 425 dollárra, miután Oroszország Belarusz irányába is kiterjesztette a kiviteli vámot. (Mindez összességében évi 4,5–6 milliárd dollárral terheli a belarusz költségvetést.) Ennek hiányában az orosz olajcégeknek kedvezőbb volt Minszken át külföldre eladni a Belaruszban feldolgozott, 20 millió tonna olajat. Moszkva számításai szerint az orosz költségvetés így évente 3,5 milliárd dollár bevételtől esett el, amelyen az orosz olajvállalatok és a belarusz költségvetés osztozott.

Bár egyelőre távol állnak a felek a rendezéstől – Lukasenko szovjetnosztalgiára építő rezsimje számára létfontosságú az energiahordozók alacsony ára – Moszkvának pedig presztízskérdés, hogy ne engedjen Minszk „zsarolásának", Panaszik szerint a konfliktus elhúzása egyik félnek sem érdeke, így valószínűleg a tavalyi ukrán-orosz gázárháború lezárásának modellje szerint egy nehezen követhető struktúrájú, közös belarusz-orosz közvetítőcéget hoznak létre az olajexportra, „valahol középtájt" megegyezve az árról – véli a Népszabadság.

Oroszország agresszív energiapolitikája Nyugat-Európát fenyegeti, amelynek „vissza kell vágnia", a békítő fellépésnek immár nincs helye – írta a The Washington Post. Moszkva politikai eszközként használja az energiaszállításokat. A leállásnak egyetlen világos üzenete van: azokkal az országokkal szemben, amelyek az orosz energiaszállításoktól függenek, Moszkva szeszélyes és politikai érdekek által diktált követeléseket támaszthat, és az ellátásban fennakadás keletkezhet, ha a követelések előtt nem hajolnak meg.

A The Washington Post szerint a Nyugat által kitaszított Alekszander Lukasenko vezette Fehéroroszországnak azért kell fizetnie, mert nem egyesült Oroszországgal a moszkvai elképzelések szerint. A minszki elnöknek, aki mindig Moszkva hű szövetségese volt, most el kell döntenie: vagy megadja azt Oroszországnak, amit akar, vagy Fehéroroszország valóban önálló országgá válik. Mivel ez utóbbihoz lényeges politikai és gazdasági reformokra volna szükség, a lap szerint Moszkvának nincs sok vesztenivalója. Minszk már bele is egyezett abba, hogy átengedi a gázvezeték ellenőrzését Moszkvának, aminek Lukasenko régóta ellenállt.

A washingtoni újság szerint a nyugati kormányoknak, amelyek aggodalommal figyelik Vlagyimir Putyin kíméletlen taktikáját, nincsen közös politikájuk az orosz fenyegetés elhárítására, jóllehet az Európai Unió gázimportjának egynegyede Oroszországból érkezik. Az EU tagjai még arról sem tudnak dönteni, hogy békítőleg lépjenek-e fel, újabb hosszú távú szerződéseket, valamint olaj- és gázipari beruházásokat ígérve, vagy a „visszavágást" válasszák. Pedig ez utóbbit is megtehetnék, ahhoz ragaszkodva, hogy Putyin elnök írja alá az orosz monopolárakat tiltó nemzetközi „energiachartát".

Az Európai Unió Bizottsága csütörtökre összehívta az energiaszakértők válságtanácskozását. A bizottság kedden megerősítette az Oroszországhoz és Fehéroroszországhoz intézett felhívását vitájuk gyors lezárásáról és a Nyugat-Európába irányuló orosz olajszállítások haladéktalan felújítását. A csütörtöki rendkívüli brüsszeli tanácskozáson valamennyi uniós tagállam és az ipar képviselői vesznek részt. A bizottsági szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország és Fehéroroszország képviselője is csatlakozik a megbeszéléshez, ám a felek vitájában az unió nem kíván közvetítő szerepet magára vállalni.

A Barátság- (orosz nevén Druzsba-) kőolajvezeték egyike a világ legnagyobb kapacitású és hosszúságú olajvezetékeinek, az orosz Transneft vezetékmonopólium vezetékrendszerének legnagyobb részét adja. A napi 2 millió hordó kapacitású vezeték Közép-Oroszországból indul és a nyugat-szibériai olajmezőket köti össze a nagy európai finomítókkal. Ebből 1,4–1,6 millió hordó kerül közvetlenül az uniós fogyasztókhoz, a fennmaradó olajmennyiség Fehéroroszországban marad.

Németország 500 ezer hordó olajat kap naponta a vezetéken, ez egyötöde teljes fogyasztásának. Lengyelország 360 ezer hordó olajat importál naponta a Barátság-vezetéken keresztül hazai finomításra, és 170 ezer hordót Gdanskon keresztül továbbexportál a Druzsba olajából. A lengyel olajfogyasztás 2005-ben napi 487 ezer hordó volt. A déli ágból olajat nyerő Csehország 100 ezer hordónyit importál naponta a vezetéken, szükségleteinek felét. Szlovákia 76 ezer hordót kap naponta – ez teljes szükségletét fedezi – Magyarország pedig 135 ezer hordónyit importál naponta, szintén teljes olajszükségletét innen fedezve. Litvánia mintegy 300 ezer hordó olajat kapott korábban, de Oroszország tavaly a vezeték sérülése nyomán teljesen leállította a szállítást.

Harminc török munkással a fedélzetén lezuhant kedden leszállás közben egy moldovai felségjelű repülőgép az iraki főváros közelében, s a gép utasai mind szörnyethaltak – jelentette be a török külügyminisztérium.

A minisztérium közleménye szerint az Antonov-26 típusú repülőgép a dél-törökországi Adana városból szállt fel kedd reggel, s a Bagdadtól 80 kilométerre északra fekvő, az amerikai katonai légi forgalom fordítókorongjának számító Balad repülőtéren járt szerencsétlenül.

A minisztérium szerint a repülőgép sűrű ködben próbált landolni.

Néhány nappal korábban egy másik törököket szállító gépet hajszál választott el a katasztrófától. Az Onur Air török légitársaság egyik repülőgépen felszállás után kinyílt a poggyásztér egyik csapóajtaja. Az MD88 típusú repülőgép, fedélzetén 134 utassal Isztambulból indult az Égei-tenger partján fekvő Izmir városba. Röviddel a felszállás után, amikor a repülőgép már 2000 méter magasságban volt, a gép farokrészén kinyílt egy csapóajtó, ezért a gép visszatért Isztambulba. Útközben a nyíláson keresztül egy poggyász a tengerbe zuhant, egy bőrönd pedig a kényszerleszállás során a kifutópályára esett. Ha a csapóajtó nagy repülési magasságban nyílt volna ki, az katasztrofális következményekkel járhatott volna a legénység és az utasok számára.

Az Európai Unió több tagállama 2005-ben rövid időre megvonta a leszállási jogot az Onur Air magántulajdonú légitársaságtól, annak technikai hiányosságai miatt.

Lenge naptárral próbálják megvédeni munkahelyeiket a dél-franciaországi Vigan textilüzemének szakszervezeti aktivistái: a háromszáz alkalmazottat foglalkoztató Well gyár alkalmazottainak tizenkét képviselője – kilenc férfi és három nő – harisnyában és alsóneműben – üzemük termékeiben – fényképeztette le magát.

Az így készült 2007-es kalendárium eladásából szerzett összeggel akarják finanszírozni annak a népes küldöttségnek az útját, amely Párizsban követel támogatást, és tiltakozni fog az ellen, hogy a tulajdonosok más országba helyezzék át a termelést. A karácsony előtt forgalomba hozott kalendárium ára öt euró, és már 2500-at eladtak az elkészült 3000 példányból.

Négy szakszervezet aktivistái fogtak össze, illetve fotóztatták magukat neglizsében. Céljuk összegyűjteni az ahhoz szükséges összeget, hogy január 24-én vonaton Párizsba utazhassanak, és a Nemzetgyűlés előtt rendezendő pikniken hallassák szavukat, más gyárak küldötteivel együtt. A vigani Well üzem alkalmazottai elsősorban azt követelik, hogy a kormány nyújtson segítséget az üzem átállításához és az alkalmazottak átképzéséhez.

Erős gázszag miatt a hatóságok elővigyázatosságból átmenetileg kiürítettek több épületet hétfőn New York Manhattan nevű városrészében, és részlegesen felfüggesztették az elővárosi vonatok közlekedését, mindazonáltal nem találtak terrorcselekmény veszélyére utaló jelet.

Tizenkilenc ember került kórházba kisebb rosszulléttel, gyomorpanaszokkal, légzési nehézségekkel. Egyelőre nem tudni, hogy a gáz honnan ömlött ki a levegőbe. A ConEdison cég szóvivője közölte, hogy a társaság a földgázrendszerben nem talált olyan okot, ami a gázszagot előidézhette volna. „Nem találtunk semmilyen gázszivárgást, sem gondot a gázellátó rendszerünkben" – mondta Joseph Peta szóvivő. „Jelenleg a gázszag továbbra is rejtély" – tette hozzá.

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a kormányban. Miután a demokraták és a liberálisok a kormányátalakítás és a Stolojan-féle liberális párttal való együttműködés kapcsán már az újév első napjaiban „egymás torkának ugrottak", most Monica Macovei igazságügyi miniszter vádolta meg nyilvánosan a kormányfőt azzal, hogy akadályozza a korrupcióellenes harcot.

Macovei egy, az EU Observer honlapján közölt interjúban kijelentette: Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök hónapokon keresztül megakadályozta a magas rangú állami tisztségviselők, hivatalnokok és bírók vagyonának ellenőrzésére és tisztségeik közötti esetleges összeférhetetlenség megállapítására hivatott Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezet megvitatását kormányüléseken. Az igazságügyi miniszter hozzátette: csak azon az ülésen tűzték napirendre, amelyen Traian Băsescu államfő is részt vett.

Tăriceanu azon nyilatkozatát, miszerint nem siettetheti a tervezet elfogadását, Macovei úgy értékeli, hogy a kormányfő tulajdonképpen nem akar beavatkozni. A szaktárca-vezető szerint tetten érhető a reformintézkedések iránti politikai támogatás lanyhulása, az Európai Bizottság figyelmeztetései ellenére sem a törvényhozók, sem a bírók nem hajlandók folytatni az elkezdett reformokat.

A hajthatatlanságáról elhíresült Macovei már több mint egy éve magányos farkasként küzd a kormányban reformelképzeléseinek érvényesítése érdekében. Egyedüllétével tisztában van maga a miniszterasszony is, aki szerint a kormányban és a palamentben senki se szereti őt. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy magára maradt, amikor még Traian Băsescu is fél szájjal azt tanácsolta neki: álláspontja megfogalmazásakor nagyobb fokú rugalmasságot kellene tanúsítania.

Ezt használta ki Tăriceanu is, aki egy televíziós interjúban a tárcavezető bírálataira válaszolva emlékeztetett: Băsescu is túlzottnak tartotta az ANI-törvény bizonyos előírásait. Tăriceanu elutasította Macovei vádjait, hangsúlyozva, hogy az igazságügy reformjára vonatkozó törvények elfogadtatása a tárcavezető feladatai közé tartozik.

A több fronton vívott csaták dacára a kormányfő magabiztossága töretlen, az ország népét ugyanis arról biztosította: a két éve szinte állandóan szorgalmazott előrehozott választások ellenére jövő ilyenkor is még Románia második embere lesz.

Az RMDSZ nem ért egyet az egyéni választókerületek szerinti szavazás bevezetésével, és azzal sem, hogy a kormány felelősséget vállaljon egy olyan törvényért, amely megváltoztatja Romániában a szavazási rendszert – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján.

A szövetségi elnök Emil Bocnak, a Demokrata Párt (PD) elnökének azon kijelentésére reagált, miszerint ha a tavaszi parlamentáris ülésszak végéig nem vezetik be az egyéni választókerületek szerinti szavazást, a demokraták kérni fogják a miniszterelnöktől, hogy vállaljon felelősséget a parlament előtt a jelenlegi választási törvényt módosító törvénytervezetért.

Markó rámutatott: a kormány felelősségvállalása a parlamentben az egyéni választókerületek szerinti szavazás bevezetéséért, ahogyan azt Emil Boc javasolta, „abszurdum", és az RMDSZ nem ért egyet ezzel. Szerinte a választási rendszert nem szabadna néhány személynek megváltoztatnia Romániában, legyenek ezek miniszterek, vagy a miniszterelnök, hanem a többségnek kell döntenie erről. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a jelenlegi szavazási rendszer arányos képviseletet biztosít, míg az egyéni választókerületek szerinti szavazás „a nagyobb pártoknak előnyt, míg a kisebb pártoknak nagy hátrányt jelentene". Az RMDSZ-elnök szerint a demokraták által javasolt szavazás során a parlamentbe több művész kerülne, és az eredmény „nevetséges lenne", hozzáfűzve: az egyéni választókerületek szerinti szavazás Európa több országában „anakronisztikussá" vált.

A bukaresti 5. kerületi Bíróság ítéletet hozott Naum Ciomu orvos ügyében, aki 2004 júliusában több darabra vágta egyik páciensének a péniszét. Az orvost egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, továbbá 125 ezer euró erkölcsi kártérítést kell fizetnie a férfiassága nélkül maradt férfinak. A sebészt véglegesen eltiltották szakmája gyakorlásától is, s a 125 ezer euró mellett további 13 ezer euró kifizetésére kötelezték, a megcsonkított páciens kezelési költségeinek megtérítésére.

A Panduri kórház orvosa ellen 2004 októberében indult eljárás súlyos testi sértés miatt, miután egy fiatal férfinak több darabra vágta a péniszét, egy, a húgycsövén végzett rutinoperáció során. Az orvost pszichológiai vizsgálatnak is alávetették, ugyanakkor egy azonosítatlan holttesten bebizonyították vétke súlyosságát.

Ciomu 10 napon belül fellebbezhet az ítélet ellen. Ennek értelmében amennyiben 3 éven belül újabb bűncselekményt követ el, az egy év szabadságvesztést is le kell töltenie.

Az áldozat ügyvédei 800 ezer eurós erkölcsi és 25 ezer eurós anyagi kártérítést követeltek, továbbá börtönbüntetés kivetését kérték Ciomura.

Visszakövetelik a csucsai Goga-kastélyt: bár 1946-ban Veturia Goga, a költő özvegye nyilatkozatot írt alá, amely szerint az ingatlant a román államnak adományozza, most egyik leszármazottja mégis úgy döntött, visszakéri a jusst. A kastély jelenleg az Octavian Goga Emlékmúzeumnak nyújt otthont, a visszaigénylő pedig immár másodfokon folyamodik a bírósághoz, mivel kérelmét először elutasították. Ezúttal azt kéri, tekintsék semmisnek azt az adománylevelet, amelyben a költő özvegye 1946-ban a román államra hagyta a tulajdonában lévő ingatlant és birtokot, mivel szerinte az államosítás során az asszony zsarolás hatására mondott le vagyonáról. Az eredetileg a kolozsvári Boncza család nyaralójául szolgáló kastélyban Ady Endre is sok időt töltött, miután feleségül vette Boncza Bertát. A költő halála után özvegye kénytelen volt megválni az ingatlantól, amelyet Octavian Goga akkori miniszter, Ady jó barátja vásárolt meg és újíttatott fel. Goga halála utána a kastély felesége, Veturia birtokába került, 1945-ben azonban elvették tőle, és csak rokona, Petru Groza közbenjárására kapta ismét vissza. Mindazáltal nem sokáig örülhetett neki, mivel végül mégis le kellett mondani róla, ám ő maradhatott az intézmény igazgatója. Hasonló helyzet áll fenn a törcsvári kastély, illetve a Peleş-kastély esetében is: a román állam minden követ megmozgatna, hogy megtarthassa az ingatlanokat.

A Habsburgok is visszakapták
A Brassói Megyei Tanács tervbe vette, hogy megvásárolja a törcsvári kastélyt 60 millió euróért, amelyet egy osztrák banktól igényelt tízéves lejáratú kölcsönből fedez majd. Aristotel Cancescu megyei tanácselnök elmondta: tudomására jutott, hogy számos külföldi állampolgár tervezi a kastély megvásárlását, de vannak olyan hazai személyiségek is, akik már magasabb árat is ígértek a törcsvári kastélyért. – Szeretnénk megakadályozni, hogy az épület magánkézbe kerüljön – mondta a tanácselnök. Az ingatlant tavaly májusban adták vissza Habsburg Domokosnak. A visszaszolgáltatás hivatalos dokumentációját Narcis Dorin Ion, a törcsvári múzeum igazgatója írta alá. Ugyanakkor Adrian Iorgulescu művelődési és vallásügyi miniszter egyezményt írt alá a tulajdonossal, amelyben az engedélyezi, hogy a kastély az elkövetkező három évben múzeumként működhessen tovább. Akkoriban a régi-új tulajdonos még nem tudta, milyen rendeltetése lesz az ingatlannak három év múlva, de a művelődési miniszter már akkor abban reménykedett, sikerült megoldást találniuk arra, hogy a kastély múzeum maradhasson. Adrian Iorgulescu nemrég még úgy vélte: nem törvényes, hogy Habsburg Domokos elsőként a Brassói Megyei tanácsnak tett árajánlatot. Emellett a meghatározott árat is horribilisnek találta. – Az intézkedésnek semmilyen törvényes háttere sincs – jelentette ki a miniszter. A törcsvári kastélynak, mint elmondta, még nincs írásos, a minisztériumhoz eljuttatott dokumentációja, ezért az egész egy nem hivatalos egyezkedésnek minősül. Hozzátette: hivatalosan a minisztériumnak kell megvásárolni az ingatlant a tulajdonostól, majd felajánlhatja megvételre a Brassó Megyei Tanácsnak. A miniszter nem ellenezi a kastély megvételét, csak szeretné, ha a felek tiszteletben tartanák a jogi követelményeket, valamint azt, hogy az első árajánlatra a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium jogosult.

– Az árat ugyanakkor hatalmasnak találom a kastély valós értékéhez képest. Volt már szó a Peleş-vagyon, azaz a három kastély eladásáról is 30 millió euróért. Ehhez képest a törcsvári kastélyért most a kétszeresét kérik – méltatlankodott a miniszter. Iorgulescu azt is elmondta, a minisztérium nem tudja támogatni a Brassó Megyei Tanácsot abban, hogy megvásárolja az ingatlant, ahogyan azt Aristotel Cancescu megyei tanácselnök nemrég könnyelműen kijelentette. – Ha az állam megveszi a kastélyt, azt csakis azért teszi, hogy ne kerüljön idegen kézbe – hangsúlyozta.

Piaci helyzet alakult ki
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint az államnak nincs más választása, mint mindenkinek visszaadni azt, ami megilleti. Mint elmondta, a restitúciós törvények értelmében a kastélyok nem képeznek külön kategóriát. Ez elég paradox helyzet, mivel több épület került a állami gazdaságok kezébe, ezek pedig jogutód nélkül szűntek meg, így a restitúciós folyamat első fázisában elég sok kastély került vissza (az esetek többségében eléggé romos állapotban) az eredeti tulajdonosához. Különlegesebb helyzet olyan épületek estében merült fel, amelyekben művészeti intézmények, kórházak, vagy múzeumok kaptak otthont, természetesen ideiglenesen és törvénytelenül. A leghíresebb története a Peleş kastélynak van, a román állam ugyanis éveken át alkudozott a volt uralkodó családjával. Több év tárgyalás után született egy törvény, ezt azonban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, ugyanis az egyetlen személyről és ingatlanról szólt, márpedig a törvénynek általános jellegűnek kell lennie. Ebben a helyzetben van most gyakorlatilag a csucsai Ady–Goga kastély is, amelyet az állam szeretne megtartani múzeumnak. – Mindkét esetben egyszerű a megoldás: a tulajdonjogot annak rendje és módja szerint vissza kell szolgáltatni a törvényes örökösöknek, és amennyiben az állam a költségvetésben erre előirányoz összeget, egyszerűen megveszi a tulajdonostól, ha azt akarja, hogy az ingatlan rendeltetése megmaradjon. A román alkotmány szerint kisajátítani is csak előzetes és méltányos kártérítés után lehet. El kell felejteni azt, hogy az államnak előjoga lenne, esetünkben az állam csak piaci szereplő, és meg kell tennie ezt az erőfeszítést, amennyiben tényleges tulajdonossá akar válni – állítja Eckstein-Kovács. Természetesen szerinte ezzel is vissza lehet élni, ilyen esetekben azonban független felmérők értékelik az ingatlanokat, így nem alkudozhatnak túl sokáig. Ha az állam visszaszolgáltatja a kastélyokat, akkor politikai döntésnek kell születnie arról, hogy mely ingatlanokat kívánja megtartani, és hogy a régi-új tulajdonos el akarja-e adni, hiszen erre senki sem kényszerítheti.

Akiknek sikerült....
Nem mindig ennyire sötét azonban a helyzet, hiszen Erdélyben több jelentős épület is visszakerült az örökösök tulajdonába. A marosvásárhelyi Castellum Alapítvány tagjaként Horváth-Tholdi Péter maga is érintett, hiszen nemrég kapta vissza a marosnémeti László-kastélyt, amelynek utolsó tulajdonosa nagyanyja, Wass Ráhel, az író nővére volt. Az Európa egyik legnagyobb reneszánsz kastélyaként számon tartott épületben sokáig kocsma, majd laktanya működött, ehhez képest viszonylag jó állapotban van.

– Az államnak megvan ugyan az elővásárlási joga, ez viszont nem jelenti azt, hogy piaci ár alatt fogják megkapni a visszaadott kastélyokat. Évekkel ezelőtt, még 2001-ben szó volt arról, hogy hoznak egy törvényt, amely meghatározza, menyi bért fizetnek majd azokért az épületekért, amelyeket még 3–5 évig bérelnének az állami szervek, de nem történt semmi ez ügyben, és most már valószínűleg nem is fog – kommentálta az esetet a marosnémeti kastély boldog tulajdonosa. Beszámolójából megtudtuk, hogy négy és fél évig harcolt a tulajdonáért, végigmenve az összes fokozaton. Úgy gondolta, akkor érhető el eredmény, amikor a benne lévőnek tudomására hozzák, hogy a továbbiakban fizetnie kell az ott tartózkodásért. A pereket lehet húzni-halasztani, de ha valaki veszít, akkor utána a tulajdonos perelhet az elmaradt lakbérekért. Ez viszont komoly illetéket igényel, és a legtöbb embernek nincs pénze ilyesmire, hanem örül, hogy visszakapja a tulajdonát. – A harmadik per után mi is kaptunk egy levelet, amelyben az állam közölte, hogy még három évig bérelni fogja a kastélyt, mi viszont tudtuk, a pert úgysem nyerhetik meg, és közöltük: még az eddigi bérezést se rendezték. Ezért visszakoztak. Egy hete átvettük az épületet, és szerencsére viszonylag jó állapotban van – mondta el.

A kastély kétszintes, az alsó 947, a felső 917, tehát összesen 1862 négyzetméter az összterülete. Amikor az oroszok bevonultak, egy ideig ők használták, aztán átkerült az állami gazdasághoz, ’89 után volt benne kocsma, ’98 körül pedig a belügyminisztériumhoz került, tőle vette át a katonaság, így aztán a Hunyad megyei katonaság főhadiszállása lett. Nagyon tetszett nekik a hely, ezért kimondottan fájlalták, hogy vissza kell adniuk, hiszen viszonylag rendbe tették. Néhány dologra azonban nem figyeltek oda, a tető például akár be is szakadhatott volna.

Szintén Horváth-Tholdi Pétertől tudtuk meg, hogy a keresdi Bethlen-kastélyt 2004 novemberében a Legfelsőbb Bíróság visszaadta, azóta húzódik az átadás, Bethlen Anikó azonban reménykedett, hogy januárban végre megkaphatja jogos tulajdonát. A zabolai Mikes-kastélynak már mindkét épületét visszakapták. Mikes Kata és két fia Ausztriából költözött haza, most intézik a helyreállítást, és idén már vendéglátó egységet is szeretnének nyitni a kastély területén.

A forradalom után először 1850-ben emlékeztek meg Nagyenyed gyászos téli napjáról, amikor Fehér megyében több ezer ártatlan gyermeket, nőt és idős embert mészároltak le. Sokáig a várbeli lakóházak ablakaiban, a várfal melletti sírkertben és a fal párkányán több száz gyertyát gyújtottak. 1994-től az RMDSZ kezdeményezésére a református egyház támogatásával ökumenikus istentisztelet keretén belül tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Az idén, immár másodszor, a Római Katolikus Plébánia adott otthont a rendezvénynek.

Szabó Dénes római katolikus plébános házigazdaként üdvözölte a három gyülekezet résztvevőit Mint mondta: függetlenül attól, hogy katolikus, református vagy unitárius felekezethez tartozunk, most itt a vértanúkra emlékezve mindnyájan magyarok vagyunk. A megemlékezésen részt vett Ladányi Árpád alprefektus és Kováts Krisztián alpolgármester is.

Pópa Tibor református tiszteletes elmondta: 158 évvel ezelőtt kegyetlen tél volt, sötétség és öldöklés járta be e vidéket; kietlen pusztasággá vált Alsó Fehér Vármegye, a kollégium és a templomok. Sándor Botond unitárius lelkész többek között a mára figyelmeztetett, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy ne csak szóval, hanem tettel, cselekedettel szeressük egymást.

Rácz Levente Fehér Megyei RMDSZ-elnök adatokkal alátámasztott, átfogó beszédében abból indult ki, hogy 158 évvel ezelőtt Nagyenyed magyar lakossága segítségért fohászkodott, a pusztítás mégis bekövetkezett. A „Maros menti Athén", ahogy akkoriban a várost nevezték, nemcsak Alsó Fehér megyében, hanem egész Erdélyben vezérszerepet játszott, különösen az 1830-as évektől. A hírhedt napon földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. Axente Sever azt hirdette, hogy három nap alatt hamuvá teszik az egész várost. Úgy lett! Mai szóhasználattal élve etnikai tisztogatás következett. A Fehér megyei magyarság a barbár cselekedetet a mai napig nem heverte ki, hiszen Nagyenyeden kívül Verespatakon, Nagylakon, Sinfalván és sok más településen zajlott még a magyarok kiirtása. Nem véletlenszerű balesetről volt tehát szó, hanem egy jól kitervelt forgatókönyv szerint, a császári udvar által kitervelt módon hajtották végre a súlyos emberáldozatokat követelő mészárlást. Az előadó Nagyenyed akkori kulturális és hadászati jelentőségét is érintette, ami a pusztítás hátterére is magyarázatul szolgál. Forradalom és szabadságharc volt és katona katona ellen harcolt, de itt a városban a felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. Alsó Fehér megyében közel ötezer magyart, csak Nagyenyeden 800-at.

A Minorita Rendházba január 9-én törtek be, egy görög katolikus pap vezetésével. Viskóczy Henrik minorita rendházfőnök példás magatartással a lehetetlent is megpróbálta az emberek védelmezése érdekében. Szilágyi Farkas dokumentációjában részletes leírást találhatunk a véres eseményekről, amelyeknek több tanulsága is van. Leszögezhető, hogy a mai utódok semmiképpen sem felelősek az akkor történtekért. Sajnos a forradalomban nem exponált emberek ugyanúgy áldozatul estek, mint azok, akik nyíltabban kiálltak elveikért. Gondoljunk minden Fehér megyei vértanúra és vezéreljen bennünket a megnyugvás és megbocsátás – zárta beszédét az RMDSZ-elnök.

Március 15-ét a Városi Tanács hivatalos ünneppé nyilvánította, de úgy tűnik, még nem érett meg az idő egy 1849. január 8-i megemlékezés közös megszervezésére. A tervezett közös történelem tankönyvben vajon hogyan sikerül a történelmi tények tükrében bemutatni a nagyenyedi eseményeket?

Pálossy Zsuzsa, a kollégium véndiákja, aki jelenleg színművészeti hallgató Kolozsváron felolvasta Váró Ferenc kollégiumi tanár, iskolatörténész Enyed a szobor helye című elfelejtett költeményét: „Januári bús nap ködös alkonyába,/Enyedi vár mellől./Fekete rács kertről./Gyász füstfátyolt lenget mécsek vörös lángja/Rá vigasztalásul."

A templomból kiáramló ökumenikus gyülekezet a várfal melletti tömegsírt jelző emléktáblához vonult, ahol koszorút helyezett el a megyei RMDSZ nevében Rácz Levente, a Bethlen Gábor Kollégium nevében Szőcs Ildikó iskolaigazgató, továbbá a három történelmi egyház.

• Visszaveszik a polgármesterektől a jogtalanul felvett prémiumokat. A megyében több polgármester és alpolgármester törvénytelenül vett fel karácsonyi prémiumot, pótlékot vagy 13. fizetést polgármesteri határozat alapján, jelentette ki sajtóértekezletén Alin Tişe prefektus. A szóban forgó önkormányzatokat (Doboka, Páncélcseh, Reketó, Nemeszsuk és Esküllő) felszólították a törvénytelen határozatok visszavonására vagy módosítására, és elkezdték az eljárást az elmúlt év júliusa és decembere között szintén a polgármestereknek és alpolgármestereknek nyújtott nehézségi jutalékok eltörlésére is, 24 településen.

• Felbontják azok munkaszerződését, akik nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel. Érvényesítik azt a törvényt, amely szerint valamennyi önkormányzati jegyző köteles jogi vagy közigazgatási-gazdasági felsőfokú végzettséget biztosító képzésre beiratkozni, ellenkező esetben megszűnik a szerződéses munkaviszonya. Jelenleg Kolozs megyében 35 jegyző rendelkezik ilyen szakképzettséggel, 39-en pedig folytatnak tanulmányokat. Tegnapi sajtóértekezletén Alin Tişe prefektus kijelentette, tavaly augusztusban körlevélben értesítette a területi érintetteket, hogy mutassák be a végzettségüket igazoló okiratokat, amellyel bizonyítsák megfelelőségüket az általuk betöltött állás tekintetében. Az adatok összesítése nyomán kiderült, hogy öt jegyző (Ördöngösfüzes, Kalotaszentkirály, Páncélcseh, Doboka és Szépkenyerűszentmárton) nem töltheti be állását, esetükben elkezdik a tisztségükből történő felmentés eljárását.

Szamosújváron már négy éve működik a helyi Roma Párt mellett létrehozott művelődési egyesület. Ennek keretében különböző kulturális, művészeti tevékenységek zajlanak, és nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalság nevelésére is. Nemrég hangszertanfolyamot indítottak az eziránt érdeklődő gyermekek számára. Különösen a hegedű vonzotta a kicsiket. A „zeneiskolát" Bob Siminic vezeti nagy lelkesedéssel, jelenleg tíz tanítványa van, többségük 10–15 év közötti. A tavaly első alkalommal léptek színpadra az ifjú tehetségek a városnapok keretében szervezett előadáson. Szamosújváron már tizenöt éve működik a Testvériség Népi Együttes, amelynek tagjai roma muzsikusok, énekesek és táncosok.

Szamosújváropn az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektettek a város területén működő öt iskola és nyolc óvoda korszerűsítésére. A tanácsosok törődése folytán nemrég teljesen felújították a kisváros legrégibb s ugyanakkor legismertebb iskolájának, a magyar tagozattal is működő Petru Maior Elméleti Líceumnak a homlokzatát. Az év elején hozzáláttak a főtéri inasiskola ablakainak, a tantermek ajtóinak a kicseréléséhez. Erre 500 millió régi lejt fordított a városháza. Hasonló összeget utaltak ki a városháza a helyi költségvetésből az Ana Ipătescu Elméleti Líceum épületének a tatarozására. Ugyanott nemrég megjavították a csempekályhákat. A javítási munkálatokat Török Bálint alpolgármester naponta ellenőrzi.

Idei első sajtóértekezletén, Alin Tişe prefektus ismertette a sajtóval az általa vezetett intézmény 2007-es prioritásait. Ennek értelmében ebben az évben kidolgozzák a megye közép és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. A Kolozs megyei prefektúra teljes erővel részt vesz az EU-s pénzalapok megszerzésének folyamatában. Szintén ebben az esztendőben be akarják fejezni a még le nem zárt dossziékat, amelyek az államosított és visszaigényelt földekre vonatkoznak. Megyei szinten körülbelül 20 ezer hektár mezőgazdasági földhiánnyal kell számítani. Eddig 8600 hektárt azonosítottak, amelyet a megyei földosztó bizottság jóváhagy, majd a kormány láttamozása után a helyi bizottságok kioszthatják ezeket az azonosított földeket az igénylőknek. A hatóságok és a volt tulajdonosok is hajlanak arra, hogy inkább természetben kapják vissza jussukat, mintsem pénzbeli jóvátétel formájában szolgáltassanak igazságot.

A prefektúra jó partnerségi kapcsolatokat ápol, a Társadalmi Párbeszéd Bizottság révén, a munkáltatók képviselőivel és a szakszervezetekkel, valamint a civil társadalommal. A megye külföldi tőkevonzatát különböző találkozókkal, a helyi előnyök propagálásával erősíti, és igyekszik emberbarát kapcsolatot fenntartani a hozzá forduló lakossággal.

Január 11-én és 12-én műszaki okokból szünetel az ügyfélfogadás a Kolozs megyei útlevélosztályon. A program január 15-én, hétfőn folytatódik.

A diákkártya (studcard) alapján a következő helyeken válthatják ki a diákok az autóbusz bérleteiket: Minerva – Bucegi utcai tömbház földszintje; Mező utca – Monostori úti buszmegálló; Állomás tér – Horea út, aluljáró mellett; Széchenyi tér – a Flip üzletház melletti megálló (1, 9, 29, 35); Egyetemi Kampusz – T. Mihali utca; Hajnal negyed – Csillagvizsgáló (Observatorului) utca, étkezde mellett; Unió (Memorandumului) utca – buszmegálló, a néprajzi múzeum mellett; A. Vlaicu utca – (Transformator); RATUC székhelye – Magyar utca 81–83 szám; Román Opera – Hunyadi tér (Kispark, 35, 46, 50 megállója); Buzău – Al. Vlahuţă utca, 26, 27, 28, 30, 41 megállója; N. Titulescu (Pata) utca és Beszterce utca kereszteződése.

Tegnap reggel tűz ütött ki az egykori Dermata (Clujana) cipőgyár területén lévő bútorraktárban, amelynek következtében két személy is kórházba került.

Amint azt Liviu Cadar, a tűzoltóság szóvivője lapunknak elmondta, az esethez 10 óra 8 perckor riasztották a tűzoltókat, akik négy autóval szálltak ki a helyszínre, és mintegy két és fél órán át küzdöttek a jókora lángokkal, amelyeket a felgyúlt papír-, szivacs-, kartonbálák, valamint hulladékok égéséből keletkeztek. A raktár két alkalmazottja füstmérgezést szenvedett, őket a sürgősségre szállították.

A tűz keletkezésének okai, illetve körülményei még nem tisztázottak, a kivizsgálás folyamatban van.

A magyar–román határszakaszon január elseje után is fennmaradt a dohánytermékek jövedéki ellenőrzése, annak ellenére, hogy Románia már az Európai Unió tagja – közölte Sipos Jenő, a magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője.

Hozzátette: ennek oka az, hogy mivel a január elsejétől az EU-hoz csatlakozó Románia és Bulgária 2010-ig átmeneti mentességet kapott az Unió által előírt minimális jövedéki adószint bevezetése alól, így ott átmenetileg olcsóbb lehet a cigarettafélék fogyasztói ára, mint Magyarországon, illetve az EU más tagországában.

Ezért a magyar országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a Romániából jövedéki adóteher nélkül behozható cigaretta mennyisége továbbra is 200 szál (1 karton) marad – mint egyéb harmadik országból érkező dohányterméknél –, szemben az EU más tagországaiból behozható 800 szállal.

Sipos Jenő felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos szabályozás szerint ez a kedvezmény is csak a 17. életévüket betöltött személyekre vonatkozik, az az alattiaknak a 200 szál alatti mennyiségről is nyilatkozniuk kell, és meg kell fizetniük a jövedéki adót.

A magyar–román határon az utasoknak nyilatkozniuk kell az általuk hozott cigaretta mennyiségéről. A 200 szál feletti mennyiségre – mivel Románia és Bulgária 2007-ben már az EU tagállama – ugyan vámterhet fizetni nem kell, de a jövedéki adóterhet a helyszínen le kell róni.

A helyszínen ki nem egyenlített jövedéki adóteher biztosítására a bejelentett cigarettát a vámhatóság visszatartja az adó megfizetéséig. Amennyiben a vámhatóság a magyar–román határon be nem jelentett cigarettát talál, akkor a jövedéki szabályozás megsértése miatt eljárást indít, amelynek alapbüntetése legevesebb 20 ezer forint.

A szankciót a cigaretta mennyisége és adótartalmának szorzata alapján számolják ki, nincs felső határ. Továbbra is érvényben van, hogy az autóval érkező szabálysértő járművét a büntetés kifizetéséig lefoglalják.

Az idén a román határátkelőhelyeken 3 millió szál cigarettát foglaltak le, míg a régióban összesen 4,3 milliót. Január elsejétől Nagylakon és Gyulán nem csak jövedéki ellenőrzés lesz, hanem vámudvart, vámkezelő helyet is működtetnek. Nagylakon 2006-ban 2340 vámkezelést kértek, Gyulán 2400-at.

Kitért rá, hogy a vámhatár leépítése mellett a schengeni határ tovább működik. A 246 kilométeres szakaszt a magyar és a román határőrség együtt ellenőrzi. A VPOP munkatársai változatlanul dolgoznak a kiszombori, nagylaki, battonyai, lökösházi, gyulai és méhkeréki határátkelőhelyeken, ahol jövedéki ellenőrzést végeznek.

Munkájuk során új láthatósági mellényt viselnek majd, amelyen a szervezet neve és angolul adóellenőrzés lesz olvasható, hogy ne zavarják össze az utasokat, ha nincs vámhatár, miért ellenőriznek a vámosok. Sűrűbben tartanak majd úgynevezett mobilellenőrzést, azaz határ közelében gyakrabban lesz közúti vizsgálat – fűzte hozzá.

Sipos Jenő elmondta azt is, hogy a 2006. december 26-tól változtak az Európai Közösség vámterületéről történő árukivitellel kapcsolatos vámszabályok. A módosítás egyik célja a számítógépes kiviteli ellenőrzési rendszer megvalósítása. Ennek keretében fokozatosan megvalósul a kiviteli és a kiléptető vámhivatal közötti elektronikus adatcsere.

A szóvivő kiemelte, hogy módosul az EU Vámkódex végrehajtási rendeletének 793. cikke is. Ennek értelmében a területileg illetékes vámhivatal, ahol az árut a vasúttársaság, a postahivatal, a légitársaság vagy a hajózási társaság egyazon fuvarozási szerződés alapján a Közösség vámterületéről történő kiszállításra átveszi, csak akkor minősül kiléptető vámhivatalnak, ha az exportőr kifejezetten kéri, hogy a kiléptetési alakiságokat ennél a vámhivatalnál végezzék el.

Magyarország számára nem fenyegetés, sokkal inkább óriási lehetőség a román és a bolgár EU-csatlakozás – jelentette ki Kóka János azzal kapcsolatban, hogy a két ország 2007 január elsejétől az Európai Unió tagja.

A magyar gazdasági miniszter szerint Magyarországnak nincs mitől tartania gazdasági szempontból, hiszen nemzeti jövedelme nagyságrendekkel nagyobb a most csatlakozó két országénál. (Az Eurostat 2006-os becsült adatai szerint az EU 25 GDP-jének átlagához viszonyítva: Románia GDP-je 35,8 százalék, Bulgáriáé 34,2 százalék, Magyarországé 63,6 százalék). A magyarországi vállalatok jövedelem termelő képessége és termelékenysége is sokkal jobb. (A munkatermelékenység az EU 25-ökhöz viszonyítva: Romániában 40,9 százalék, Bulgáriában 35,2 százalék, míg Magyarországon 73,1 százalék).

– Ezért ez a két, dinamikusan fejlődő új tagállam kiváló befektetési terep és bővülő piac a magyar vállalatok számára – hangsúlyozta a miniszter.

– Munkaerőre is szükségünk van: főleg azokon a területeken, ahol a fejlesztések egyik fontos gátja a szakképzett munkások hiánya – tette hozzá, utalva arra, hogy a két balkáni országból az EU és Magyarország is számíthat új munkavállalókra. – Népvándorlásra azonban nem számítok, és bízom benne, hogy a munkaerő-áramlás elől, miként a magyarok esetében is történt, mielőbb el lehet hárítani minden akadályt, amely az EU szellemiségével amúgy is csak nehezen összeegyeztethető – hangsúlyozta Kóka.

– Ha nem akarunk kétsebességes Európát, ragaszkodnunk kell az Uniót életre hívó négy szabadságjog – a munkaerő, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlása – maradéktalan teljesüléséhez. Teljes jogú tagként ezeket csak akkor követelhetjük hitelesen, ha magunkra nézve is gyakoroljuk. Az európai gazdaság fejlődése liberális gazdaságpolitikát kíván – jelentette ki a gazdasági miniszter. Kóka utalt arra is, hogy a két ország csatlakozásával azok tőkevonzó képessége is megnövekszik. Szerinte erre érdemes odafigyelni. – Magyarország adottságai (iparszerkezete, infrastruktúrája, üzleti környezete, munkaerejének szakképesítése) ma még kedvezőbbek, de a versenyben könnyen lemaradhatunk – mondta. Ugyanakkor meggyőződése: végül is az új tagállamok által támasztott verseny pozitív hatása az lesz, hogy Magyarországon még nagyobb gondot fordítnak az ország versenyképességének fejlesztésére. – A makrogazdasági kiigazításnak és a reformoknak nincs alternatívája, és még ebben a kormányzati ciklusban megkerülhetetlen az adó- és tb-járulékok rendszerének reformja – hangsúlyozta a miniszter.

Magyarország Romániába irányuló exportja tavaly 464 milliárd forintot, a behozatal 221,2 milliárd forintot tett ki, így a külkereskedelmi egyenleg 243,3 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 171 milliárd forinttal. Az egyenleg növekedésében a kivitel mintegy 30 százalékos bővülése mellett a behozatal 20 százalékos növekedése állt. Az ITDH adatai szerint az idei évi kétoldalú forgalom várhatóan meghaladja a 3 milliárd eurót.

A magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések összértéke Romániában 2006. július végéig elérte a 433 millió eurót, amellyel Magyarország a 13. helyen található a külföldi befektetők rangsorában, s ezzel mintegy 3 százalékkal részesedik a külföldről származó befektetések teljes értékéből. A bejegyzett vegyes vállalatok száma meghaladja a hatezret. Az újra befektetett nyereséggel, illetve a végrehajtott tőkeemelésekkel számolva a befektetések valós értéke legalább egymilliárd dollárra becsülhető.

Jövőre visszatér Románia az államkötvénypiacra, s mintegy 8 milliárd lej (3,15 milliárd dollár) értékű, lejben jegyzett értékpapír kibocsátását tervezi. Tavaly Bukarest nem jelent meg adósságfinanszírozó államkötvényekkel a piacon.

Az uniós csatlakozással összefüggésben a kormány már megnyitotta az államkötvénypiacot a külföldi befektetők előtt, de az idén, a költségvetési többletre való tekintettel, nem bocsátott ki papírokat. A pénzügyminisztérium bejelentette, hogy mintegy 500 millió euró értékben a nemzetközi piacokon is megjelenik államkötvényekkel. Az utolsó kibocsátást 2003-ban végezték.

Az első államkötvény-kibocsátásra egyesek szerint február 1-jén kerül sor, de lehetséges, hogy csak az év második felében. Az eladásokat a költségvetési egyensúly alakulása függvényében tervezik. A kormány 2007-ben az államháztartás hiányát a GDP 2,8 százalékában prognosztizálja. A 2006. év első tíz hónapjában többlet keletkezett a költségvetésben, s a múlt év végén a költségvetés hiánya 1 százalék körül alakult.

Romániában, főleg a Nyugaton dolgozó több millió vendégmunkásnak tulajdoníthatóan, már munkaerőhiány jelentkezik. Koós Ferenc ismert kolozsvári vállalkozót arról kérdeztük, hogy ez hogyan befolyásolja majd a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokat.

– Valóban sokan mentek ki, mert ott többet keresnek, mint itthon. Csak Olaszországban és Spanyolországban több, mint 1–1 millióan vannak, tehát a 3 milliós szám nem túlzás. 2007-től 2013-ig Románia hatalmas összeget, 30 milliárd eurót kap infrastruktúrafejlesztésre és építkezésekkel kapcsolatos beruházásokra. Ezt az összeget annyi munkaerővel, amennyi pillanatnyilag az ország rendelkezésére áll, nem lehet elhasználni. Hogyan fogja ez befolyásolni a munkaerőpiacot? Részben úgy, hogy például a kolozsváriak elmennek dolgozni Magyarországra, Olaszországba stb., viszont a helyükbe ide jönnek, mondjuk, Besztercéből és Szilágy megyéből. Én, mint vállalkozó, két lakást béreltem ki a rakodómunkásaim számára, akik ebből a két megyéből jöttek, és hajlandók nekem bruttó hétszáz lejért dolgozni. Azért nem tudok többet fizetni nekik, mert az infrastrukturális feltételek ennyit engednek meg. A szervezési elégtelenségek miatt a munkámat: alacsony hatásfokkal végzem, tehát több embert kell foglalkoztatnom. Nálam kilenc rakodómunkás végzi el azt a munkát, amit Németországban kettő és fél, kevesebbet tudok fizetni nekik. Műszakilag kell előre lépni: amit csak lehet, a számítógéppel végeztetjük el, és az emberek ne foglalkozzanak fölösleges munkával.

A hazai cementpiac forgalma idén eléri a félmilliárd eurót, a cement- és építőanyag-gyártók szervezetének (CIROM) számítása szerint.

A Carpatcement Holding vezérigazgatója, a CIROM elnöke, Mihai Rohan 2007-re 15–20 százalékos piaci forgalomnövekedést vár mennyiségben a lakásépítések megnövekedésének és egyes infrastrukturális nagyberuházásoknak köszönhetően.

A piac 2006-ban 18–20 százalékkal bővül, kétszer gyorsabban, mint az év elején várták. A tavalyi forgalom mennyiségben hétmillió tonnára, értékben 450 millió euróra tehető.

A hazai cementpiacon három nagy termelő osztozik: a német Heidelberg Cement, a francia Lafarge és a svájci Holcim, mindegyikük körülbelül egyharmados piaci részesedéssel.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25., Victor Babeş 33/A és Magyar/22. Dec. 1989 u. 137. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,3876 lej, 1 USD = 2,5999 lej, 100 magyar forint = 1,3376 lej.

Szepessy Jenő felvinci gyümölcsfaiskola-tulajdonos gyümölcsfa-, gyümölcsbokor-, szőlő- és dísznövény-szaporító anyagot állít elő már évek óta. Ez a fő foglalkozása, ebből él a családi vállalkozás. Korábban már több alkalommal is felkerestük, és mindannyiszor örömmel állapíthattuk meg, hogy évről évre egyre jobban halad a cég tevékenysége, noha olykor adódnak gondok – főleg a termékértékesítés terén, ami különben kisebb-nagyobb mértékben az egész mezőgazdaságot érinti.

Máglyák – szilvacsemetékből
– Mióta működik a faiskolájuk, és milyen fontosabb fajokkal és fajtákkal foglalkoznak?

– Tíz éve indultunk, de komolyabban csak az utóbbi 6–8 évben kezdtünk el működni. Előbb csak néhány árnyi területen állítottunk elő gyümölcsfaoltványt, ma már az egész terület eléri a három hektárt, sőt olykor meg is haladja. Ebből fél hektár az anyatelep, a törzsültetvény, onnan szerezzük be a szemző gallyakat.

– Az alanyhoz a vetőmagokat honnan szerzik be?

– Ezt gyakorlatilag mi állítjuk elő a törzsfákról szedett gyümölcsből. A megyei szervek ellenőrzik a vetőmagot. Alanynak a Frankot használjuk, M-9-es és 26-ost vetünk, attól függően, hogy közép- vagy alacsony törzsön kívánunk almafacsemetét termelni. Hogy valamely fajtából mennyit oltunk be, illetve szemzünk, azt döntő módon a piaci igény határozza meg. Állandóan szem előtt tartjuk az igényeket, figyeljük, hogy miből mennyit tudunk eladni. Ez egyaránt vonatkozik a fajok és fajták választékára is. Gyakran nehéz eldöntenünk, hogy mennyit oltsunk be egy adott fajból vagy fajtából. Természetesen az almástermésűek dominálnak.

– A szilva és általában a csonthéjasok iránti igény csökkenőben van?

– A szilvára ez érvényes, a többire nem. A kérdés az, hogy tulajdonképpen mit ajánlunk a vevőknek, illetve mit nem talál meg nálunk az érdeklődő, a vevő. Nincs nálunk például birs, dió és gesztenye. Ezenkívül bármit vásárolhatunk: almát, szilvát, cseresznyét, meggyet, körtét. Almából vesznek a legtöbbet. Erre van tömeges igény. Ezt kell kielégíteni. Semmilyen konkrét felmérés, piackutatás nem áll a rendelkezésünkre, csupán aszerint állítjuk össze a tervünket, hogy az elmúlt évben milyen fajból, fajtából mennyit sikerült eladni.

– Ez a helyzet nem jelent óriási rizikót már önmagában is?

– Dehogynem. Például 2005-ben 4000 szilvacsemete maradt a nyakunkon, ami tetemes veszteséget jelentett. Ezeket el kellett égetnünk, ugyanis az elvermelés (tavaszi ültetésig) igen költséges lett volna. Hat lejjel beszorozva 24 ezer (240 millió régi) lejes kárt okozott a családunknak. Ezért aztán újra kell gondolni a jövőben, hogy mennyi szilvafacsemetét állítsunk elő.

– Ha már szóba került az értékesítés, mennyiért kínálják a portékájukat?

– Egy almafacsemetét, vagy körte-, meggy-, kajszi-, őszibarackoltványt 7 lejben adunk, a szilváért 6 lejt, a cseresznyéért pedig 8 lejt kérünk. A viszonteladóknál 10 lejen felül árulják az oltványokat.

Modern és nosztalgiafajták
– Melyek a keresett almafafajták?

– A régi erdélyi fajták közül van nálunk Budai Domokos, Batul, Ponyik, Török Bálint, Fehér Klás, Dancigi Bordás. Van Ionathán is. Ez már újabb fajtának tekinthető.

– Aki intenzív gyümölcsöst kíván telepíteni, talál ehhez megfelelő fajtákat?

– Ennek is állunk elébe. Megfelelő alanyt – alacsonytörzsűeket és modern új fajtákat – hoztam be szakmai ellenőrzéssel és jóváhagyással Magyarországról. Például a Golden Delicioust, a Brement és a Starkinson Delicioust. Aki profi módon próbál gyümölcsöst telepíteni SAPARD-támogatással, az hajlandó megfizetni az új, magas hozamú fajtákat, csak kimondottan ezeket keresi. A régi nosztalgiacsemetéket, amelyeket főleg a kiöregedett fák helyébe ültetik, az idősebb gazdák keresik. A régi ízek, zamatok nosztalgiája hajtja őket. De olykor döntő lehet egy másik szempont: olyan fajtákat kérnek, amelyek ellenállóbbak a különböző betegségekkel szemben, kevesebbet kell permetezni, 5–6 kezeléssel, vegyi beavatkozással megmenthetők. A bio- vagy ökotermelő gazdaságokban a betegségekre érzékeny fajtákat indulásból kizárják.

– A híres magyardécsei gazdák járnak-e ide cseresznyeoltványért?

– Régebben, 4–5 évvel ezelőtt többen jöttek, manapság viszont egyre kevesebben nyitnak be hozzánk. Ha jól tudom, ott az erdőkből szerzik be a védalanyt, és ők oltják be, így szaporítják a Buzgó cseresznyét, ahogy ott nevezik – Germensdorfi óriás a tulajdonképpeni elnevezése.

– Itt ki szokott szemezni? Kik a szakemberek?

– Magyarlapádi emberek rendszeresen jönnek szemezni. Kimondottan magas képzésű szakemberek, rengeteg tapasztalattal.

– Erdély-szerte létesítettek már nagykiterjedésű modern gyümölcsöst?

– Nemigen. De vannak Nagyenyed környéki vállalkozók, akik déli megyékbe szállítanak nagy mennyiségű csemetét, ott már rájöttek az emberek, hogy érdemes ezzel komolyan foglalkozni. Kolozsvár környékén, Nagybánya vagy Beszterce vidékén kitűnő minőségű alma termett, vonatok szállították az almát külföldre. Meglehet, hogy visszatér az ottani alma értéke, feljön újra a jonathán vagy a golden csillaga. Batos és Szászrégen környékén felébredt a megújulás iránti igény. Dicséretes dolog. Jó lenne, ha mások is követnék példájukat.

Rózsafajták, interneten
– A rózsatermesztéssel, illetve a díszbokrok szaporításával hogyan boldogulnak?

– Régi rózsafajtákat, de újakat is hozunk be külföldről, legalább 8–10 új modern fajtát, minden évben. Az érdeklődők a Dr. Wagner István által kinemesített fajtákból is válogathatnak. Ami a bokrokat illeti, természetesen az újgazdagok szívesen vásárolnak kitűnő minőségű díszbokrokat. Náluk nem számít a vásárlási ár, annál inkább az áru minősége a döntő szempont. Nagyon sok visszatérő vásárlónk van. A vevők 60–70 százaléka állandó ügyfelünk. Ezt mi fontosnak tartjuk, mert nemcsak a rossz hír, hanem a dicséret is eljut messzire: mint a népdal, szájról szájra jár, hogy ki mit vett Szepessyéktől, és mennyire elégedett az áru minőségével.

– Kellemetlen meglepetésben volt-e része?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt. Igenis megesett, hogy az áru nem ért el idejében valakihez, és sok más baki is előfordult az évek során, de ez nem vezetett bukáshoz. Arra nagyon vigyázunk, hogy ne okozzunk csalódást a vevőknek. Megtartani sokkal nehezebb, elveszíteni könnyen és gyorsan lehet. Ezt már régen megtanultuk.

– A legfontosabb információ hogyan jut el a vásárlókhoz?

– A leghamarabb az internetes honlapunkon. Ott minden lényeges dolgot megtalálnak az érdeklődők. Még azt is, mire kell odafigyelni a gyümölcsfaültetésnél.

– Nagyenyed környékén működnek-e hivatali engedély nélküli faiskolák?

– Valóban van ilyen, és nem is kevés. Ezek a hivatalos áron alul árulják a csemetéket. Főleg ezektől vásárolják fel a terméket a nagybani vásárlók. Fehér megyében sokan állítanak elő kertészeti ültetőanyagot, gyümölcsészeti oltványokat. Országos viszonylatban az összes facsemeték 60%-át teszi ki ez az arány, míg a szőlő esetében 50 százalékos a megye hozzájárulása.

Eperföldek Közép-Erdélyben?
– Néhány évtizeddel ezelőtt az Igazság egyik kiváló újságírója, Kászoni Gáspár, több alkalommal próbálta meggyőzni az illetékeseket, hogy Kolozs tartományban is ideje lenne komoly figyelmet fordítani a földieper termesztésére. Ezzel kapcsolatban mi a véleménye?

– Nem sokan tudják, hogy Fehér megyében határozottan felfutóban van a földieper termesztése. A külföldöt megjárt eperszedők egy része a haza hozott pénzt epertermesztésre fordította. Megjelentek már gazdák, akik több tíz hektáron kívánnak földiepret termeszteni. Én ezt pozitív jelenségnek tartom, ami előremutató akkor, amikor a földművelők nagy része nem tudja, mihez kezdjen, mit vessen, mit termeljen. Szabadföldi és fóliás termesztésű módszer egyaránt terjed megyénkben. Meglehet, hogy néhány év múlva azok, akik ma Spanyolhonban szedik évente az epret, itthon maradnak, mert a hazai erdélyi tájakon is jó munkalehetőséget biztosít a földiepertermesztése. És miért ne lehetne éppen Közép-Erdélyben kamatoztatni mindezt? Mi is igyekszünk ültető anyagot behozni külföldről. Különösen a volt Palocsay-kertben, a Kolozsvári Gyümölcskertészeti Kutatóállomáson is több éve foglalkoznak ezzel a kérdéssel. A földiepertermesztésének alighanem a munkaerőhiány fog határt szabni, és meggyőződésem, ha a fiatal generáció egy része külföldön keresi boldogulását, más országokból jönnek majd hozzánk epret szedni – és nem csupán Moldova Köztársaságból, hanem Afrikából is.

Az európai uniós tagságunkat kihasználhatjuk a jövőben, de ehhez minden bizonnyal több pénzre és több észre, okos gondolatokra van szükség, ugyanakkor tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak várniuk kell a segítséget, hanem tenniük is kell – és erre most már sok lehetőség nyílik – annak érdekében, hogy valami jóra forduljon.

A fajtaválaszték rövid jegyzéke:
Alma: Florina, Golden Delicious, Ionagold, Mutsu
Körte: Curé Highland, Williams
Szilva: Centena, Diagen, Stanley
Cseresznye: Germensdorf, Hedelfinger
Meggy: Crişana 2, Northstar.
Szőlő: Napoca Splendid, Fehérleányka, Traminer, Muskotály
Földieper: Gorella, Lambada

A Szamosfalvi út elején, közvetlenül a vasútvonal fölötti híd után jobboldalt, a vaspálya közelében 1896-ban állítottak emlékművet a közelben kivégzett két vértanúnak, Tamás Andrásnak és Sándor Lászlónak. Az 1930-as években felső részét ledöntötték. 1941 nyarán a közeli laktanyában állomásozó légvédelmi üteg tüzérei helyreállították. Az emlékmű 1977 novemberében még sértetlenül állt, 1985 márciusában felső része, a felirattal együtt, a földön hevert. Azóta is így van, több kő hiányzik belőle. 1993 őszén a körülötte nőtt cserjéktől megtisztították, feliratos részét a kerítésen belülre, a talapzat mellé helyezték. Ifj. Krisztya Imre rajza.

[Arra kérem a kedves olvasót, hogy észrevételeit vagy kiegészítéseit legyen szíves a szerkesztőségbe juttatni. Köszönettel, A. L.]

(Folytatás december 20-i lapszámunkból)

Bărc II. A Kálvin (Colectiviştilor, Kollektivista, Căpitan Grigore Ignat) utca végén balra nyíló, a Pintea Viteazul utcáig vezető, a Szamossal párhuzamos utca. Az 1960-as években kezdett kialakulni.

1968: Str. Bărc II [Cj68]; 1990: Str. Bărc II [MC]; 2000: Str. Bărc II [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Bărc III. A Kálvin (Colectiviştilor, Kollektivista, Căpitan Grigore Ignat) utca végén balra nyíló, a Pintea Viteazul utcáig vezető, a Szamossal párhuzamos utca. Az 1960-as években kezdett kialakulni.

1968: Str. Bărc III [Cj68]; 1990: Str. Bărc III [MC]; 2000: Str. Bărc III [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Beiuşului (Beiuş ’Belényes’). Szamosfalva nyugati határán dél–észak irányban, a vasúttól a Szamosig vezető utca. Első ízben az 1937. évi Borteş-térkép (Br37) tünteti föl.

1937: Str. Beiuşului [Br37]; 1941: Bodzaszoros utca [Kvát41]; 1945: Bodzaszoros utca; Str. Beiuşului – Belényesi utca [Kvut]; 1964: Str. Beiuşului – Belényesi utca; Str. Beiuşului.

Nevét a helyhatóság adta.

Belényesi utca — Beiuşului.

Belényesi utcai híd. A Szamosfalva nyugati szélén vezető Belényesi (Beiuşului) utca végén, a Szamos bal partján épült gyár- vagy raktártelephez vezető vasbeton híd. Az 1990-es években épült. — Híd, Nagyhíd, Óhíd, Vereshíd, Vashíd, Borjúmáli híd, Rákóczi úti híd, Németek pallója, Erzsébet-híd, Árpád úti híd, Szeszgyár utcai híd, Szénavásár térre vezető híd, Cukorgyár utcai híd, Irisz-telepre vezető híd, Hóhérok hídja, Szamos, Kétvízközi vashíd (Kolozsmonostor), Repülőhíd, Monostor–Dónát-negyedi híd (Kolozsmonostor), Vasúti híd, Szamosfalvi híd (Szamosfalva).

Bicazului — Malinovschi (utca).

Blajului (Blaj ’Balázsfalva’). 1937-ben a Szamosfalvi útból, 1941-ben a Vajdahunyad utcából északra nyíló, a Szamosig, az 1960-as évektől a holt Szamosig vezető harmadik utca. Első ízben az 1937. évi Borteş-térkép (Br37) tünteti föl.

1937: Str. Blajului [Br37]; 1941: Vereckei utca [Kvát41]; 1945: Vereckei utca; Str. Blajului – Balázsfalvi utca [Kvut]; 1964: Str. Blajului – Balázsfalvi utca; Str. Blajului.

Nevét a helyhatóság adta.

Bodonkút. Egyetlen adata alapján helye meghatározhatatlan. — Bodonkút.

1747–1810: „A Bodonn kuton tul" [SZT I. 953.].

A bodonkút jelentése ’odvas vagy kivájt fatönkben felfogott forrás’ [SZT I. 952.]. Az itt említett kút ennek alapján kapta a nevét.

Bodzaszoros utca — Beiuşului.

Branului (Bran ’Törcsvár’) — Sibiului (utca).

Braşovului (Braşov ’Brassó’). A Szamosfalvi út bal oldalán északra nyíló, eleinte a Szamosig, az 1960-as évektől a holt Szamos-ágig vezető negyedik utca. Első ízben az 1937. évi Borteş-térkép (Br37) tünteti föl.

1937: Str. Braşovului [Br37]; 1941: Uzsoki utca [Kvát41]; 1945: Uzsoki utca; Str. Rodnei – Radnai utca [Kvut]; 1964: Str. Rodnei – Radnai utca; Str. Rodnei.

Nevét a helyhatóság adta.

Cantonului (canton s fn ’vasúti őrház’). A Köztársaság útján (Tr. Vuia) jobboldalt, a repülőtérrel átellenben nyíló, a vasutat keresztező utca. Az 1960-as években, mezei út mentén kezdett kialakulni.

1968: Str. Cantonului [Cj68]; 1990: Str. Cantonului [MC].

Nevét a helyhatóság adta.

Caransebeş (’Karánsebes’) — Hajnal utca.

Căpitan Grigore Ignat — Kálvin utca.

Ciocanului — Cloşca (utca).

Cîmpului (cîmp, câmp s fn ’mező’). Közvetlen a Köztársaság útja (Traian Vuia) jobbra kanyarodása után baloldalt nyíló, majdnem a Szamosig vezető utca. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1957: Str. Cîmpului – Mező utca [Kv 187., 194.]; 1964: Str. Cîmpului – Mező utca; Str. Tractoriştilor (tractorist ’traktoros’).

Nevét a helyhatóság adta.

Cîmpului Aeroport (cîmp, câmp s fn ’mező’; aeroport s fn ’repülőtér’). A Cantonului utca bal oldalán nyíló, a vasút felé vezető zsákutca. Az 1960-as években kezdett kialakulni. 1968 óta egyetlen utcanévjegyzékben sem szerepel, valamennyi térkép pedig név nélkül tünteti föl.

1968: Str. Cîmpului Aeroport [Cj68].

Nevét a helyhatóság adta.

Cloşca. A Köztársaság útja (Tr. Vuia) bal oldalán kezdődő Horea (Octavian Băncilă) utca jobb oldalán nyíló első, a Hajnal (Zorilor, Karánsebes) utcáig vezető utca. Az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején kezdett kialakulni.

1957: Str. Cloşca utca [Kv 184., 194.]; 1964: Str. Cloşca utca; Str. Ciocanului (ciocan ’kalapács’).

Nevét a helyhatóság adta.

Colectiviştilor — Kálvin utca.

Copacilor — Umbroasă (utca).

Cornului — Vladimirescu, Tudor (utca).

Coşbuc. A Köztársaság útja (Tr. Vuia) bal oldalán, a repülőtér előtt nyíló harmadik utca. Az 1940-es évek végén kezdett kialakulni.

1957: Str. Coşbuc utca [Kv 184.]; 1964: Str. Coşbuc utca; Str. Elicei (elice n fn ’légcsavar’).

Nevét a helyhatóság adta.

Cotuţiu, căpitan (căpitan h fn ’százados’). A Szamosfalvi út jobb oldalán harmadikként, az Enyedi (Aiudului) utca végén, ennek a Keleti (Palagia Roşu) utcával való találkozásánál jobboldalt nyíló, kanyargós, a Keleti utcába torkolló utca (a két utca most nem találkozik). Az 1930-as évek vége felé kezdett kialakulni. Más forrás szerint a neve ekkor Turnu Roşu [Kvut].

1940: Str. Căpitan Cotuţiu [Kvutjegyz 20.]; Str. Turnu Roşu [Kvut]; 1941: Vöröstorony utca [Kvát41]; 1945: Vöröstorony utca; Str. Turnu Roşu – Vöröstoronyi utca [Kvut]; 1964: Str. Turnu Roşu – Vöröstoronyi utca; Str. Turnu Roşu.

Nevét a helyhatóság adta.

Csendes utca — Liniştei.

Dârjan, aviator (aviator h fn ’repülős’). A Horea (O. Băncilă) jobb oldalán nyíló első, a Turnu Severin utca érintésével a Cloşca (Ciocanului) utcáig vezető utca. Az 1957. évi térképen név nélkül. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1968: Str. Aviator Dârjan [Cj68]; 2000: Str. Aviator Dârjan [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Dobrogei — Szent György utca.

Drumul Pata Rât — Drumul Pata Rît.

Drumul Pata Rît (drum s fn ’út’; -l hímnemű határozott névelő; rît, rât s fn táj ’rét’; ’Pataréti út’). A Köztársaság útja (Tr. Vuia) jobb oldalán, a repülőtérrel átellenben, a vasutat keresztező, a Patarétre, a város szeméttelepére vezető út. Mezei útként már korábban létezett. Az 1957. évi térkép név nélkül jelzi.

1968: Drumul Pata Rît [Cj68]; 1990: Drumul Pata Rît [MC]; 1991: Drumul Pata Rât.

Nevét a helyhatóság adta.

Elicei — Coşbuc (utca).

Emanoil Ungureanu — Ungureanu, Emil.

Eminescu. A Köztársaság (Tr. Vuia) útján baloldalt, a repülőtér közelében északra nyíló utolsó előtti, a Barátság (Prieteniei) utcáig vezető utca. Az 1940-es évek végén kezdett kialakulni.

1957: Str. Eminescu utca [Kv 184.]; 1964: Str. Eminescu utca; Str. Paraşutiştilor (paraşutist ’ejtőernyős’).

Nevét a helyhatóság adta.

Enyedi utca — Saturn.

Fânului — Plopilor (utca).

Fînului — Plopilor (utca).

Frumoasă (frumos h mn ’szép’, frumoasă n mn ’ua.’). Két utca:

1. A Horea (O. Băncilă) utca jobb oldalán nyíló második utca, a Ion Ionescu de la Brad harmadik, az 1960-as évektől első bal oldali mellékutcája. Zsákutca. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1957: Str. Frumoasă – Szép utca [Kv 190., 195.]; 1964: Str. Frumoasă – Szép utca; Str. Frumoasă;1968: Str. Lucernei (lucernă n fn ’lucerna’) [Cj68].

Nevét a helyhatóság adta.

2. — Kurta utca.

Fundătura (fundătură n fn ’zsákutca’). A Köztársaság útja jobb oldalán délre nyíló harmadik, most a Tr. Vuia jobb oldalán délre nyíló nyolcadik utca. Zsákutca. Az 1960-as években kezdett kialakulni.

1968: Str. Fundătura [Cj68]; 2000: Str. Fundătura [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Gelu. A Szamosfalvi út jobb oldalán délre nyíló, eleinte hatodik, most ötödik utca. Zsákutca. Kialakulásának idejéről nincs adatunk.

1957: Str. Gelu utca [Kv 185.]; 1964: Str. Gelu utca; Str. Banatului.

Nevét a helyhatóság adta.

Ghimeşului — Gyimesi utca.

Grigore Ignat, căpitan — Kálvin utca.

Gyimesi utca. A vasúti felüljáró után, a Szamosfalvi út (Tr. Vuia) jobb oldalán nyíló első, a vasúttal párhuzamos utca. 1940-ben kezdett kialakulni. Később a Szamosfalvi útról való bejárata megszűnt, most a Tölgyesi utca jobb oldalán nyílik.

1941: Gyimesi utca [Kvát41]; 1945: Gyimesi utca; Str. Ghimeşului – Gyimes utca [Kvut]; 1964: Str. Ghimeşului – Gyimes utca; Str. Ghimeşului.

Nevét a helyhatóság adta.

Hajnal utca. A Köztársaság útjától (Tr. Vuia) északra, a Pandúr (Ostaşilor) és a Cloşca (Ciocanului) utca találkozásánál északra és délre nyíló, majd balra kanyarodva a Kálvin (Colectiviştilor, Gr. Ignat) utcáig vezető utca. Később a Szamosfalvi útra való kijárata és a Cloşca (Ciocanului, Kalapács) közti része megszűnt. Kialakulásáról nincs adatunk.

1957: Str. Zorilor – Hajnal utca (zori h fn tbsz ’hajnal’) [Kv 165.]; 1964: Str. Zorilor – Hajnal utca; Str. Caransebeş (’Karánsebes’).

Ezt a nevét a helyhatóság adta.Honvéd vértanúk emlékműve. A Világos utáni véres megtorlás Kolozsvárt sem kerülte el. Az utókor a Szamosfalvi út elején, közvetlenül a vasútvonal fölötti híd után jobboldalt, a vaspálya közelében állított emlékművet a közelben kivégzett két vértanúnak. Felső része most a földön hever, több kő hiányzik belőle. Egykori felirata:

HONVÉD
VÉRTANUK
EMLÉKE

Az emlékoszlop alsó részén az 1848–49. Történelmi Lapok – a XIX. század végén havonta kétszer megjelenő kolozsvári folyóirat – szerint az alábbi szöveg volt olvasható:

A HAZÁÉRTÉS A NEMZET JOGAIÉRT1849.
OKTÓBER 18-ÁNE HELYEN,A BITÓFÁN
VÉRTANUHALÁLTSZENVEDETTTAMÁS ANDRÁS
ALEZREDESSz. CSIKMÁDÉFALVÁN 1784.
X/16,SÁNDOR LÁSZLÓ TÁBLABIRÓAZ I. SZÉKELY
EZRED 1-SŐ ZÁSZLÓALJÁBANNEMZETŐR TISZT
Sz. CSIKTAPLÓCZÁN 1796.

A földön heverő egyik kő ma kibetűzhető szövege:

[...]48–49-ESALEZREDESSÁNDOR
ÁSZLÓŐRNAGY48–49VÉRTANUK
EMLÉKÉRE

Az 1950-es években végzett műemlékfelmérés során Engelné Szabó Ilona TAMÁS ANDRÁS nevét a fenti – az ép oszlop országút felőli oldalán olvasható – szöveg elején látta. Mindebből arra következtethetünk, hogy az emlékműre nem a Történelmi Lapokban közölt szöveget vésték. E. Szabó Ilona az oszlop egyik oldaláról ezt is lejegyezte:

MONOMENTUL
MARTIRILOR
’A vértanúk / emlékműve’

Az első szó harmadik betűje helyesen U lenne (MONUMENTUL).

Az oszlop kereszt alakú talapzata kb. 1,7 m, középső, négyszög alakú hasáb része kb. 1,6 m, felső, piramis alakú része kb. 2 m magas volt. Az emlékoszlop többi oldalán, legfelül, kereszt volt látható. A mintegy 1,7 m magas talapzatot négy láb támasztja, mindegyiken egy-egy kőgolyó. Az emlékművet kör alakú vasrács keríti.

Az áldozatokról hosszú évekig nem lehetett megemlékezni. Az elnyomatás ellenére emlékük elevenen élt. Két évvel a kiegyezés után, 1869-ben, a csíkszéki honvédegylet, több lelkes kolozsvári polgár támogatásával a Házsongárdi temetőben követ állíttatott Tamás András emlékére. Van, aki ezért tévesen azt állítja, hogy itt is nyugszik:

EMLÉKÉREVOLT CS(ászári). K(irályi). HUSZÁR
ŐRNAGYKÉSŐBB HONVÉD
ALEZREDESCS(ík).MADÉFALVITAMÁS
ANDRÁSNAKKI SZÜ. OCT. 26 1784.HAZA IRÁNTI
SZERETETÉÉRTMINT VÉRTANU
KISZENVEDETTKOLO’SVÁRKOLO’SVÁRT NOV. 9.
1849.EMELVECS(ík).SZÉKI HONVÉD
EGYLETTCS(ík).SZÉKI HONVÉD EGYLETT
ÁLTALTÖBB LELKES KOLO’SVÁRIPOLGÁROK
HOZZÁJÁRULTÁVAL
1869.

Az emlékkő 3 m magas, tetejét gömb díszíti. A születés és a kivégzés időpontja egyaránt téves. Sándor Lászlót a szöveg nem említi. A felirat több helyütt sérült. 2002 tavaszán az RMDSZ belmonostori szervezete elnökének, Bitay Csabának a kezdeményezésére és szorgalmazására a belmonostori szervezet és az Ambasador Club anyagi támogatásával az emlékoszlopot helyreállították.

1893-ban az 1848–49. Történelmi Lapok a kivégzés körülményeinek tisztázását s a két vértanú tiszteletére emlékmű állítását kezdeményezte. A két áldozat családja, egykori harcostársak, ismerősök, szemtanúk segítségével sikerült sok mindent kideríteni.

(Folytatjuk)

2007 első hangversenye a Transilvania Filharmónia zenekarának előadásában január 5-én hangzott el, a közkedvelt holland karmester, Theo Wolters vezényletével. Theo Wolters a kolozsvári zenekar élén már több ízben bizonyított. Bármelyik zenei korszakban, minden stílusban otthonosan mozog, s teszi ezt olyan mértékű szuggesztivitással, hogy az a zenekar előadásának minőségében mindig pozitív változást eredményez. A közönség minden alkalommal örömmel tapsolja meg az általa vezényelt produkciókat.

Az újévi koncert műsorát Mozart-, Lehár- és Strauss-művek alkották. Mozart Figaro házassága című nyitánya és Strauss örökzöld keringői egy műsorban a zenetörténet egyfajta játékának is felfogható, hiszen annak idején Mozart Figarója és a spanyol származású Martin y Soler Una cosa rara című operája között zajlott „verseny", s ez utóbbi könnyed, fülbemászó keringő-dallamaival elnyerte a zsűri tetszetését. A január 5-i koncerten a Figaro házassága és a Strauss-muzsika jól megfért egymás mellett 2007 kezdetén, amikor már lezárt tény, hogy ki volt Mozart és ki Johann Strauss, nem kell versenyezniük sem a „zene zsenije", sem a „keringőkirály" titulus elnyeréséért!

Mozart ötletesen hangszerelt Figaro házassága című nyitánya ezen az estén is mosolyt csalt az arcokra frissességével, virtuozitásával, ludikus könnyedségével. Mozart A-dúr Klarinétversenye egyik kedvencem. Bűbájos muzsika, mintha a múlt homályából napsugárként tekintene át az évszázadokon. A zeneszerző már nem érhette meg Anton Stadler, a kor klarinétvirtuózának előadásában a végleges formába öntött klarinétverseny bemutatóját, de a zseni játékos szelleme átragyog a művön. Az I. tétel zenekari bevezetőjét a klarinét virtuóz szólama követi. Énekszerű dallamai mozarti könnyedséggel gördülnek. Arno Piters, a tehetséges, fiatal holland klarinétművész technikailag tökéletesen kicsiszolt, árnyalt színeket csalt ki hangszeréből. Frázisai szárnyalóan, tisztán csillogtak a zenekarral folytatott harmonikus dialógusban. Egyformán magabiztosan kezelte a hangszer minden regiszterét. A II. tétel az operaszerző Mozart széles ívű, áriaszerű, lírikus költeménye. A hangszertechnika szempontjából – fúvós hangszerről lévén szó – a lassú tétel mindig nehéz a fenntartott, hosszú dallamívek miatt. A fiatal művésznek azonban nem okozott gondot, játéka nyugodt-elegáns, színesen-nosztalgikus, puhán-fényes maradt a teljes tétel alatt. A vidám rondó ismét a virtuozitásé, de a gyorsaság egy pillanatig sem történik a dallamosság rovására. Ez is a zseni munkája, aki a dallaminvenció terén kifogyhatatlan volt, melodikája akár lassú, akár gyors, mindig lelket gyönyörködtető. Arno Piters stílusosan, a legfinomabb hangulat- és hangszínárnyalatokkal, pillekönnyű játékával idézte Mozart örökifjú szellemét. A közönség elismerő tapsát egy Bach-mű klarinétátiratával köszönte meg.

A hangverseny második fele Johann Straussnak Jókai regénye alapján írt, A cigánybáró című operett nyitányával kezdődött, amely a 19. század oly divatos cigánynótás világába kalauzolt. Strauss zenéjéből nem hiányoztak a magyaros elemek, a virtuozitás és a nosztalgia ötvözése, valamint az operett műfajának kedvelt táncformája, a bécsi keringő sem, amely meghódította a 19. század Európáját. Strauss muzsikája és Lehár Ferenc Gold und Silber című keringője is olyan típusú zene, amelynek hallgatása közben magunk előtt láthatjuk a fényes udvari bálok keringő-kavalkádját. A szebbnél szebb, dallamosabbnál dallamosabb Strauss remekművek után – Stadt und Land, Frühlingstimmen, Leichtes blut – felcsendült minden idők legszebb bécsi keringője, a Kék Duna. A fergeteges taps jutalmaként pedig mi más zárhatta volna az estét, mint a Radetzky-induló (?!), amellyel Theo Wolters a már bevett szokás szerint a közönséget is bevonta az együttmuzsikálás örömébe. Strauss zenéje ma is megdobogtatja a szíveket, kipirosítja az arcokat. „Ez a zene maga a kedély, maga az egyszerű tisztaság, csókok, szerelmek, ősi érzések örök színjátéka..." (Gál György Sándor)

A Másnapos Irodalmi Kör (MIK) és az Erdélyi Terasz (ErTe) meghirdeti a Hétpróbás ALMA irodalmi díjat. Pályázhat minden pelyhes tollú, ifjú alkotó. Cél a kevéssé ismert fiatal, tehetséges, ugyanakkor tanult költők felkutatása és népszerűsítése, szélesebb közönséggel való szembesítése. Az ALMA (Aktuális Líra Másnapos Alkalomra) céljai között szerepel továbbá az indokolatlanul nagy teret hódító szabadvers visszaszorítása is.

A hét próba: Hét, egyenként 50 sornál nem hosszabb versből álló korpusszal lehet jelentkezni. A verseknek eleget kell tenniük az alább meghatározott formai és tematikus megkötéseknek.

Hét vers, de hét különböző versforma: szapphói strófák, klasszikus epigramma, petrarcai szonett, Shakespeare-szonett, stanzák, hangsúlyos-magyaros strófák, szimultán verselésű strófák (szabadon választott mértékkel).

Hét vers, de hét különböző téma: „a cipőfűző", „Vivaldi és a szú", „hazaszeretet", „Hawking húrjaira", „kolbász a nagyvárosban", „szerelmem, Szomália", „közben".

A témában szereplő szavaknak maguknak is elő kell fordulniuk a vonatkozó versekben. A zsűri által legjobbnak ítélt pályamunkák publikálásra kerülnek az ErTe honlapján, szerzőiknek pedig a MIK és az ErTe író-olvasó találkozót szervez, amelynek keretében a szerző átveheti a Hétpróbás ALMA-díjat, egy almát.

Beküldési határidő: 2007. február 20. Jelentkezni a MIK-nél, illetve az Erdélyi Terasz szerkesztőségénél a következő drótpostacímeken lehet: , . Emellett a MIK és az ErTe honlapján további részletek olvashatók (www.masnaposok.tvn.hu , www.erte.ro).

A Szabad Európa Rádió ma már legenda. Főként a mi generációnknak az, hiszen mi jobbára csak a szüleink elbeszélései alapján tudunk róla ezt-azt. Keveset. Akit azonban behatóbban is érdekel a téma, annak ajánljuk Skultéty Csaba* tavaly megjelent könyvét. Bár a szerző megjelölése talán nem egészen pontos, hiszen a könyv több mint felét olyan interjúk, beszélgetések teszik ki, amelyeket Skultéty Csabával (és tegyük hozzá: Skultéty Csabáról) készítettek mások, és csak a második rész tartalmazza magának a szerzőnek az írásait, vallomásait. Az interjúk azonban önmagukban is beszédesek, hiszen ez a műfaj tökéletesen alkalmas arra, hogy portrét rajzoljon. A Skultétyvel készített beszélgetésekből itt-ott árnyalt, egészében azonban éles kép bontakozik ki egy olyan személyiségről, aki kemény munkával, sok megpróbáltatással telített évtizedek után sem veszítette el érzékenységét, érdeklődését a szépség és az igazi értékek iránt.

Ha csak egyetlen szóval kellene jellemeznem a könyvet, azt mondanám rá: izgalmas olvasmány. Persze, ennél sokkal több, tény azonban, hogy szinte kalandregény-szerűen érdekes, főként az a része, amely a „málenkij robot" időszakáról szól, a fogolyélet megpróbáltatásairól, majd végül a szökés hányattatásairól. Skultéty élete azonban a szabadulás után sem lett sokkal könnyebb, bár egyetemi tanulmányainak sikeresen a végére jut, a felvidéki fiú végül mégis az emigrációt választja. Az út azonban még így is számtalan kitérővel szolgál, míg végül a Szabad Európa Rádió fogadja be az addig meglehetősen kallódó fiatalembert. A szerveződő szerkesztőség 1951-től 1983-ig nyújt otthont Skultétynak, későbbi nevén Ambrus Mártonnak, aki előbb hírszerkesztőként, majd nemzetközi politikai kommentátorként kísérte figyelemmel a nagyvilág eseményeit. Az erre az időszakra vonatkozó rész bepillantást enged a nemzetközi rádió munkájának kulisszatitkaiba, arra, hogyan folyt a munka éjszakákon és egyéb zűrzavarokon át, hogyan lehetett mindig aktuális és főként pártatlan hírekhez, kommentárokhoz, eseményekhez jutni. A rádiós évek vége azonban nem a pihenés időszakát hozta: ebben a korszakban már a művelődés-szervező, műgyűjtő Skultétyé a főszerep, aki a kisebbségekért munkálkodik, és régi magyar térképeket, dokumentumokat kutat fel, majd ajándékoz el, csak azért, hogy megmaradjanak. Hiszen minden a megmaradást szolgálja valamiképpen.

Az emigráció évei után Skultéty Csaba végül hazatért, illetve visszatelepült Magyarországra, erről szóló vallomásait is olvashatjuk a könyvnek abban a részében, amely már nem válasz valakinek a kérdéseire, inkább önvallomás, illetve sztorizás. Mert szerzőnk ehhez is ért, és nem csak olvasni érdemes őt, hanem hallgatni is. A munka, a szervezés, a gyűjtögetés folytatódik. Mi pedig tanulhatunk belőle. Tőle.

*Skultéty Csaba: Vasfüggönyökön át – A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál, előtte és utána. Madách – Posonium. 2006.

Új bemutatót tart január 12-én a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Pozsgai Zsolt – Pinczés István – Apostolache Zénó: Diploma után című rockmusicaljének ősbemutatójára a színház Nagytermében kerül sor este 7 órai kezdettel.

Az előadást Pinczés István rendezésében viszi színre a társulat, akinek nevével már találkozhatott a sepsiszentgyörgyi közönség: a Tamási Áron színház egyik nagy sikerű zenés produkcióját, a Godspell című musicalt jegyezte rendezőként 1996-ban. A Diploma után című darab szövegkönyvét Charles Webb The Graduate című regényének motívumai alapján Pozsgai Zsolt budapesti dramaturg, drámaszerző írta, a dalszövegeket – az előadásban felcsendülő közel két tucat beat-sláger szövegét – az előadás rendezője, Pinczés István fordította magyarra.

Az előadás legfőbb vonzerejét ezúttal is zenéje adja majd: a 60-as, 70-es évek rock-legendáinak dalai, a Simon and Garfunkel, Beatles, Bob Dylan, Eagles, Rolling Stones vagy a The Doors dalai ebben a szabadságról és szerelemről szóló történetben először szólalnak meg magyarul.

Megfázás elleni védekezésként sok zöldséget és gyümölcsöt kell enni, teákat, gyümölcsfőzeteket inni. Télen különösen fontos főtt ételt enni, mert az erősíti az immunrendszer működését. Hideg időben állati zsiradékok, hús, tojás és sajtok mértékletes fogyasztása megengedett. Kiváló választás a hidegen préselt olívaolaj használata, mert tele van antioxidánssal, E-vitaminnal. Jól jön a vaj is, mert sok kalciumot és D-vitamint tartalmaz.

Ami az italokat illeti, megfázás ellen a legjobb a citromból és fokhagymából készült tea. A vízbe a végein levágott egész citromot kell beletenni és darabolt fokhagymát, amelyből hét perces, fedő alatti főzés és leszűrés után minden nyolcadik órában lehet inni – írja a Blic című belgrádi lap.

A forralt bor fogyasztása magas láz ellen hasznos. Egy pohár vörösbort egy citrom héjával, két szerecsendióval, fél centiméteres fahéj darabkával és egy kanál cukorral föl kell forralni: a borból jórészt elillan az alkohol.

A szárított füge vasban, káliumban, kálciumban és foszforban gazdag, és csillapítja a köhögést a belőle készült főzet. Ehhez öt fügét egy liter vízben négy percig kell forralni. Lehűlve az ital lassan besziruposodik, és így kell inni.

A fűszerek használata is segít a szervezet megfázás elleni védekezésében. A sáfrány rendkívül gazdag karotinban. Rizst kell megfőzni sós vízben, majd vajjal, reszelt parmezán sajttal, tejföllel és sáfrányporral ízesítve fogyasztani.

Baktérium- és vírusölő a csirkeleves, de csak a következő módon elkészítve: egy negyed csirkét egy fej vöröshagymával, egy sárgarépával, zellerrel és egy szerecsendióval kell megfőzni. Ha a leves elkészült, hozzá kell adni egy evőkanál vörösbort, erős paprikát és egy kiskanál reszelt parmezán sajtot.

A legegészségesebb ételek egyike a paradicsomszósz oreganóval, mert elősegíti a máj működését és az emésztést, a szószhoz adott petrezselyem pedig gazdag vasban és C-vitaminban.

Sültkrumplivacsora
Hozzávalók: 1,5 kg krumpli, tetszés szerint savanyúság, tea. A krumplit megmosom, és héjastul beteszem a sütőbe a rácsra. Előmelegítéssel 3/4 óra, előmelegítés nélkül pedig egy óra a sütési idő. A krumpli tálban kerül az asztalra a többi hozzávalóval együtt.

Ötlet:

A maradékot másnap meghámozom, felszeletelem, zsírban megpirítom és megsózom. Ez a forgatott burgonya akár egy tea mellé, vagy köretnek kitűnő.

Sózott paprikás hagyma
Hozzávalók: 4–5 fej hagyma, só, paprika. A hagymákat megtisztítom és felülről bevagdalom úgy, hogy alul nem vágok át egy kb. egy centis részt. A résekbe sót és pirospaprikát szórok, majd a szeleteket visszaszorítva egyenként alufóliába tekerem. Fél óra múlva már ehető.

Babsalátavacsora
Hozzávalók: 10 tojás, 1 főtt csülök, vagy más füstölt hús, szalonna stb., hagymás ecetes babsaláta vagy tejfölös babsaláta. A tojásokat megfőzöm és lehűtés után meghámozom, majd felnegyedelem. A főtt húsfélét felszeletelem. Mindkettőt egy tálra rendezem, megszórom pirospaprikával és babsalátával tálalom.

Ecetes babsaláta
Hozzávalók: 40 dkg főtt bab, 2 fej hagyma, 1 mokkáskanál só, 1 evőkanál cukor, 2 kanál 20%-os ecet, 1 deci víz, késhegynyi törött bors. Felkarikázom a hagymát (a lila a legjobb), rászórom a sót és a cukrot, majd összekeverem. Negyed óra múlva belekeverem az ecetet, a borsot, a vizet és a babot. A tejfölös babsalátához az előbbi hozzávalókat elkeverem egy pohár tejföllel.

Babcsuszpájz
Hozzávalók: 20 dkg fehérbab, egy kanál paprika, egy fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, egy kanál zsír, só, liszt. Sós vízben puhára főzöm a babot és a fokhagymát, majd leszűröm. A zsíron megfonnyasztom az apróra vágott hagymát, megszórom a liszttel, majd a paprikával, felengedem 2–3 deci főzőlével, ráteszem a babot és a fokhagymát, kissé összerotyogtatom, majd áttöröm. Ne legyen túl száraz. Házilag gyúrt metélttésztával tálalom.

A fáradtság, levertség, aluszékonyság az őszi-téli időszakban természetes emberi reakció. A kevesebb napfény, illetve a hűvös időjárás okolható érte. A kezdeti rosszkedv azonban könnyen téli depresszióba csaphat át. Egy dolgozó számára pedig ez elég kellemetlen lehet: a betegség ugyanis nagyban visszaveti a munkakedvet, konfliktusokat okozhat a munkahelyen, hosszú távon akár elbocsátáshoz is vezethet.

Mit lehet tenni ellene?
A hideg idő beköszöntével az emberek többsége lelassul, aluszékonyabbá válik, levertebb, ingerültebb lesz, és munkáját sem élvezi annyira, mint korábban. Sokan elkezdik kerülni munkatársaikat, úgy érzik, legszívesebben otthon maradnának – egyedül a saját gondolataikkal. A befelé fordulás igénye, a külvilági tevékenységtől való viszonylagos elvonulás iránti igény, a fáradékonyság, az aluszékonyság tehát ebben az időszakban normálisnak mondható. Depresszióról akkor beszélünk, ha a fenti tünetek hosszan fennállnak: ha az alvásproblémák nem múlnak el, ha több hét elteltével sem sikerül megszabadulni a negatív gondolatoktól. Ha a dolgozó sötéten, vagy egyáltalán nem látja a jövőjét.

Veszélyeztetett csoportok
Különösen veszélyeztetett csoportot alkotnak az álláskeresők, vagy azok akik munkahelyüket a közelmúltban vesztették el. A sikertelen álláskeresés, az állásvesztés okozta sokk, az évszakok változásával járó hatásokkal karöltve hozzájárulhat a szezonális depresszió, lehangoltság mélyüléséhez.

A szezonális depresszió a munkahelyen is veszélyeket rejteget. Német egészségügyi kutatók megfigyelték, ősszel növekszik a munkahelyi balesetek száma, ami véleményük szerint csak részben a rossz időre és a gyenge látási viszonyokra vezethető vissza. Pszichés tényezők is szerepet játszanak a gyakoribb balesetekben. Például a fáradtság, a koncentrációs zavar vagy a motiválatlanság.

A szezonális depresszióban szenvedő munkavállalókra jellemző a logikátlannak ható gondolkodás, az önkényes, önmagára nézve kedvezőtlen következtetések levonása. Ezenkívül a munkatársak sok, a cégnél tapasztalt hibáért önmagukat okolják, következtetéseikben túláltalánosítanak.

Munka után forró fürdő
Nem kell azonban azonnal kétségbe esni – ami persze nem jelenti azt, hogy nem is kell semmit tenni ez ellen.

A téli hangulat megjelenésekor érdemes az igényeinknek megfelelő tevékenységekbe kezdenünk. Ha mozdulatlanságra vágyunk, akkor ahelyett, hogy felkelnénk, ajánlott inkább egy pihenő órát kiszorítanunk magunknak. Persze, ha be kell mennünk reggel dolgozni, akkor nincs választásunk...

Munka után azonban egy forró fürdő vagy egy forró tea, vagy épp egy testmasszázs csodákra képes. A lényeg, hogy azt tegyük, ami valóban jólesik, amiben örömünk telik – ad tippet a munkapszichológus.

Mozgás, táplálkozás, vitaminok
Ebben az időszakban érdemes emellett a fizikumunkkal is többet törődnünk. A tél szervezetünkre való kihatása, és az ennek megfelelő fizikai leterheltség ugyanis már önmagában levertséget, rossz hangulatot okoz. Egészséges táplálkozással, vagy akár időszakonkénti rendszeres sportolással, vagy épp egy hosszabb sétával csökkenthető mindez.

Az étrendben a gyümölcsön és a zöldségen kívül ajánlatos – mértékkel – tésztát, krumplit (szénhidrátokat) is szerepeltetni, ugyanis mindkét utóbbi étel növeli az agyban a szerotonin hormon – a köznyelvben boldogsághormon – termelését.

A krumpliban, tejtermékekben, gabonában található B1 vitamin javítja a koncentrációt, segít álmosság és fejfájás ellen. A tej, a gomba, a szárnyashús B2 vitaminban gazdag, ami rossz hangulat és fáradtság ellen jó. A banánban, a májban, a halban és a komlóban lévő B6 vitamint pedig depresszióra és bőrproblémákra panaszkodóknak ajánlják a táplálkozási szakértők.

Fényterápia
Elsősorban a téli hónapokra „elsötétedő" Skandináviában népszerű a fényterápiás gyógymód. A pácienseket fehér teremben 2500–10 ezer lux erősségű fénnyel világítják meg, mindezt egy hétig naponta 45 percig ismétlik, ezzel segítve a szezonális depresszióból való kilábalást. A kúra általában hatékony, lényegesen jobban érzik magukat a gyógymód kipróbálói.

A téli szikrázó napsütésben egy kellemes reggeli séta, vagy hegyi sízés a hófödte pályákon jelentős javulást hozhat.

Hirdetésfelvétel: Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

Kávézóban bárost, éjszakai szórakozóhelyre felszolgáló hölgyeket alkalmazunk. Érdeklődni telefonon 0746-465593, 14–22 óra között.

– Mit csinál az eszkimó, ha fázik?
– Közel ül a gyertyához.
– Mit csinál az eszkimó, ha még jobban fázik?
– Még közelebb ül a gyertyához.
– És mit csinál, ha iszonyúan fázik?
– Megyújtya a gyertyát.

Lékó Péter nyerte az első rapid sakk Világkupát Odesszában, miután a fináléban 2,5–1,5-re legyőzte az ukrán Vaszilij Ivancsukot.

Az első két, döntetlennel végződött játszma után 1–1 volt az állás. A viadal honlapjának tanúsága szerint a nyitópartiban Lékó vezette a világos bábukat. Ivancsuk az elején meglepte a magyar nagymestert, aki védekezésre kényszerült, de nem hibázott, minden támadást visszavert, és megszerezte a fél pontot. A második felvonásban Lékó vezette a sötét bábukat, a végig kiegyenlített partiban egyik sakkozó sem tudott előnyt kiharcolni. Mindketten keveset kockáztattak, így ez a játszma sem hozott döntést.

Következett a ráadás, amikor 20–20 helyett 5–5 perc gondolkodási idő állt a sakkozók rendelkezésére.

Az első játszma ismét remivel zárult, a másodikat azonban Lékó nyerte, így a magyar sakkozó bizonyult a legjobbnak, és ezzel az övé lett az első helyezettnek járó a 40 ezer dolláros pénzdíj.

„Bevallom őszintén, előzetesen nem számítottam győzelemre, hihetetlenül erős volt a mezőny – nyilatkozta a magyar nagymester. – Szerettem volna jó partikat játszani, és természetesen bíztam abban, hogy minél tovább versenyben maradok. Nagyon jól éreztem magam, minden mérkőzésen én irányítottam, és ahogy telt az idő, egyre jobban kezdtem hinni abban, hogy a végső győzelmet is megszerezhetem. A döntőben Ivancsukkal nagyon izgalmas meccseket játszottunk, ő volt hazai környezetben, a finálét telt ház, ötszáz néző előtt rendezték. Az egyik játszmában egy új nyitást alkalmazott, ami kicsit váratlanul ért, de nem éreztem úgy, hogy bármikor vesztésre álltam volna. Még teljesen a döntő hatása alatt állok, óriási élmény volt itt szerepelni."

A szatmárnémeti Gyenes Emánuel újabb tizenkilenc helyet lépett előre a Dakar-rali motoros szekciójában a 3. szakasz, az első afrikai terep után, s jelenleg az összetett rangsor 56. helyén áll, miután a szakaszt az 51. helyen fejezte be. Gyenes a szakaszon közel 42 perc hátrányt szedett össze, az összesítésben 1 óra 15 perccel van lemaradva a rangsort vezető spanyol Isidre Esteve Pujol mögött.

A másik Romániát képviselő motoros, Marcel Butuza a szakaszt a 77. helyen végezte, összetettben a 69. helyen áll. A 241 versenyző közül eddig csak kettő adta fel a küzdelmeket.

Hétfő éjszaka a Kristóf Márton–Simon Péter autós egység is célba ért a marokkói Er Rasidiába, így az ebben a kategóriában szereplő mind a négy magyar csapat folytathatja a 29. Dakar-ralit.

Ugyan a négy autós páros mellett mind három magyar motoros is megérkezett El Rasidiába, a Navigátor Médiaügynökség és a motorsokk.hu internetes lap tájékoztatása szerint azonban Hermann Henrik kedden reggel már nem rajtol el, mert életveszélyesnek tartja a viadalt.

A keddi Er Rasidia és Uarzazate közötti szakasz (679 km-t, amelyből 405 km a mért szakasz) érdekessége, hogy a mostani Dakaron először itt ismerkedhet meg a mezőny a homokdűnékkel.

Eredmények, 3. szakasz, Nador-Er Rasidia (Marokkó), 648 km (ebből 252 km gyorsasági):

Autósok: 1. Giniel de Villiers (dél-afrikai, Volkswagen) 2:46:12 óra, 2. Carlos Sainz (spanyol, Volkswagen) 25 mp hátrány, 3. Stephane Peterhansel (francia, Mitsubishi) 3:18 perc h., ..., 47. Palik László, Darázsi Gábor (Nissan) 50:57 p. h., ..., 69. Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan) 1:02:02 óra h., ..., 81. Szalay Balázs, Bunkoczi László (OPEL) 1:08:08 ó. h., ..., 173. Kristóf Márton, Simon Péter (Bowler) 7:17:07 ó. h.

Az összetett állása: 1. Sainz 5:09:19 ó, 2. de Villiers 1:02 p. h., 3. Carlos Sousa (portugál, Volkswagen) 4:26 p. h., ..., 48. Palik, Darázsi 1:38:41 ó. h., ..., 57. Szalay, Bunkoczi 1:51:08 ó. h., ..., 97. Kis, Czeglédi 2:46:31 ó. h., ..., 134. Kristóf, Simon 8:13:13 ó. h.

Motorosok: 1. Marc Coma (spanyol, KTM) 3:07:39 ó, 2. Chris Blais (amerikai, KTM) 56 mp h., 3. Isidre Esteve Pujol (spanyol, KTM) 2:57 p. h., ..., 43. Kátai Péter (KTM) 37:17 p. h., ..., 51. Gyenes Emánuel (KTM) 41:47 p. h., ..., 77. Marcel Butuza (KTM) 56:47, ..., 87. Dési János (KTM) 1:02:58 ó. h., ..., 151. Hermann Henrik (KTM) 1:37:42 ó. h.

Az összetett állása: 1. Esteve Pujol 5:42:12 ó, 2. Coma 26 mp h., 3. David Casteu (francia, KTM) 1:03 p. h., ..., 45. Kátai 1:03:03 ó. h., ..., 56. Gyenes 1:15:32 ó. h., ..., 69. Butuza 1:28:22 ó. h., ..., 78. Dési 1:42:43 ó. h., ..., 186. Hermann 3:55:46 ó h.

Ellopták az egyik versenyző motorját
Ellopták az egyik spanyol versenyző motorját a Dakar-rali portugáliai szakaszán, de a rendőrség gyorsan rátalált a gépre. Ali Machlab bukott a gyorsasági szakaszon, ezért saját motorkerékpárján berobogott a legközelebbi kórházba, hogy megnézesse sérült térdét. Ám mire végzett a vizsgálattal, csak hűlt helyét találta a KTM-nek.

A rendőrség gyorsan megtalálta a motort, mert – akárcsak a Dakar-rali összes résztvevőjét – ezt is felszerelték GPS-szel. Igaz, nem a tolvajok ellen, hanem azért, ha a sivatagban eltűnne a pilóta, gyorsabban érkezzen a segítség.

A kaland szomorúan fejeződött be a libanoni származású versenyző számra: a térde annyira bedagadt, hogy kénytelen volt feladni a további küzdelmet.

A Kolozsvári CFR vezetősége, Pászkány Árpád tulajdonos és Iuliu Mureşan klubelnök háromhónapos küzdelem után békét kötött volt edzőjátékosukkal, az azóta már Piteşti-i Argeş FC-nál munkálkodó Dorinel Munteanuval.

Mureşan elmondta, hogy minden eddigi Munteanu ellen igénylést elengednek, minden keresetet visszavonnak, engedélyezik játéklehetőségét új csapatánál, és a továbbiakban csak a kitűzött célra törekszenek, vagyis európai kupában való részvétel jogát kiharcolni. Korábban a kolozsváriak 200 ezer euró kártérítést kértek azért, mert Munteanu egyoldalúan lemondott a klubbal kötött szerződésről. Részünkről az ügyet befejezettnek tekintjük – közölte Mureşan –, Dorinel Munteanu akár ellenünk is játszhat.

Az egykor Németországot is megjárt Munteanu nagyon örült az „újévi ajándéknak": „Nagyon meg-örültem a jó hírnek, hiszen játszhatok mind a klubcsapatban, mind pedig a nemzeti tizenegyben, így a pályán is segíthetem a csapatomat".

A Kolozsvári U FC három és fél éves szerződést kötött Laurentiu Buş-sal, aki a Temesvári Politechnika játékosa volt, de azelőtt éppen a kolozsvári diákcsapattól távozott a Bega-parti városba. Az egyesület vezetősége tárgyalásokat folytat a Bukaresti Rapid csatárával, Andrei Petrescuval, aki kölcsönben érkezhet a Ion Moina Stadionba.

Marcello Lippi és Frank Rijkaard is díjat vehetett át a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet, az IFFHS gáláján, amelyet hétfő este rendeztek meg Salzburgban.

Lippi, a világbajnok olasz válogatott szövetségi kapitánya a legjobb szakvezetőnek, míg a holland Rijkaard, a FC Barcelonával bajnokságot és Bajnokok Ligáját nyert tréner a legjobb klubedzőnek járó elismerést kapta meg.

Mellettük többek között a né-metországi világbajnokság döntőjét követően visszavonult francia Zinedine Zidane (legjobb irányító) és a vb-győztes Gianluigi Buffon (legjobb kapus) is a kitüntetettek között volt.

Az már korábban kiderült, hogy az év csapata az IFFHS számításai alapján az UEFA Kupa- és Európai Szuperkupa-győztes FC Sevilla volt 2006-ban, a leghatékonyabb támadó pedig az észt bajnokságban 21 meccsen 25 gólt szerző Vjacseszlav Zahovaiko, a Flora Tallinn csatára.

A díjazottak:

az év klubedzője: Frank Rijkaard (holland, FC Barcelona), az év szövetségi kapitánya: Marcello Lippi (olasz), az év irányítója: Zinedine Zidane (francia, Real Madrid), az év góllövője a válogatottban: Humberto Suazo (chilei, Colo Colo, 17 gól), az év góllövője első osztályú bajnokságokban: Klaas Jan Huntelaar (holland, Ajax Amsterdam), az év leghatékonyabb csatára: Vjacseszlav Zahovaiko (észt, FC Tallinn, 25 gól/21 mérkőzés), az év kapusa: Gianluigi Buffon (olasz, Juventus), az év játékvezetője: Horacio Elizondo (argentin), az év csapata: FC Sevilla (spanyol), az év bajnoksága: olasz, különdíj: Franz Beckenbauer (német).

Az évnyitó tornák nem hoztak változást a női teniszezők világranglistájának élcsoportjában, így továbbra is a belga Justin Henin-Hardenne vezeti a rangsort.

A magyarok közül Czink Melinda van a legelőkelőbb pozícióban, ő a 105. A legjobb romániai teniszező pedig változatlanul Gallovits Edina, ő is alig maradt le a top 100-ból, jelenleg a 109. helyen található.

Női világranglista: 1. (1.) Justine Henin-Hardenne (belga) 3998 pont, 2. (2.) Marija Sarapova (orosz) 3532, 3. (3.) Amélie Mauresmo (francia) 3391, 4. (4.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 2523, 5. (5.) Kim Clijsters (belga) 2215, 6. (6.) Nagyezsda Petrova (orosz) 2189, 7. (7.) Martina Hingis (svájci) 2063, 8. (8.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 1875, 9. (9.) Patty Schnyder (svájci) 1578, 10. (11.) Dinara Szafina (orosz) 1475, ..., 105. (105.) Czink Melinda 274,50 ..., 109. (109.) Gallovits Edina 271,5.

Az új évi első tornák nem hoztak jelentős változást a férfi teniszezők világranglistáján, azaz továbbra is óriási fölénnyel vezet a 2006-ban összesen 12 viadalon diadalmaskodó svájci Roger Federer.

Továbbra sincs a legjobb 100 között román játékos, Andrei Pavel egy helyet rontott az előző álláshoz képest, és most már csak a 112. A magyar Bardocky Kornél szabadesése is tovább tart, már csak az 548. a rangsorban.

A hagyományos világranglista élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 8120 pont, 2. (2.) Rafael Nadal (spanyol) 4525, 3. (3.) Nyikolaj Davigyenko (orosz) 2825, 4. (5.) Ivan Ljubicsics (horvát) 2570, 5. (4.) James Blake (amerikai) 2530, 6. (6.) Andy Roddick (amerikai) 2415, 7. (7.) Tommy Robredo (spanyol) 2375, 8. (8.) David Nalbandian (argentin) 2295, 9. (9.) Mario Ancsics (horvát) 2060, 10. (10.) Fernando Gonzalez (chilei) 2015, ..., 112. (111.) Andrei Pavel 389, ..., 548. (549.) Bardóczky Kornél 45.

Az ATP Race élén: 1. Ljubicsics 50, 2. Novak Djokovics (szerb), Xavier Malisse (belga), Andy Murray (brit) 35–35, 5. Chris Guccione (ausztrál), Stefan Koubek (osztrák) 24–24, 7. Davigyenko, Robin Söderling (svéd) 22–22, 9. Juan Martin Del Potro, Joachim Johansson, Carlos Moyá, Nadal 15–15. Magyar és román versenyző még eddig nem szerzett pontot.