Elnöki köszönet Takács Csabának

A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) szombati marosvásárhelyi együttes ülésén elemezte a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló május 19-i népszavazást. Mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig a felszólalók többsége azt hangsúlyozta: a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van saját érdekképviseletre, és a népszavazási kudarc tanulságait levonva továbbra is egységben kell tevékenykednie. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten elhibázottnak nevezte az RMDSZ-nek a népszavazással kapcsolatos álláspontját, kiemelve azt, hogy a magyarok egyebek mellett a korrupció ellen szavaztak. Markó Béla ugyanakkor bejelentette, június végéig lemond mininszterelnök-helyettesi tisztségéről, és teljes figyelmét az elnöki feladatok ellátására fordítja. A magyarság miniparlamentje Kelemen Hunor képviselő személyében új ügyvezető elnököt választott a leköszönő Takács Csaba helyébe. (Részletek a 4. oldalon)

Tegnap délelőtt a Ferenc József (Horea) úti Deportáltak templomában gyülekeztek a Kolozsvári Zsidó Hitközség tagjai, hogy megemlékezzenek a Holokausztról, a második világháború idején, illetve az azt megelőző években lezajlott borzalmas népirtásról. A szertartás során a hitközség elnöke, prof. Kallós Miklós köszöntötte az egybegyűlteket. A román himnusz következett, majd Izrael államért mondtak imát. A Halmos Katalin által vezetett Talmud Tora kórus tolmácsolásában elhangzott a Hatikva. A hitközség vallási tanácsadója, Müller Benjamin rövid szertartást vezetett, amelynek keretében közös Káddis hangzott el.

Ezután hat túlélő meggyújtotta a hatmillió áldozatot jelképező hat gyertyát. A műsor zenével folytatódott, a kórus héber és jiddis nyelvű dalokat énekelt.

A felszólalók közül először Nussbaum Vasile elevenítette fel borzalmas emlékeit. Elmondta: Ellie Viesel, Kertész Imre és ő maga egykorúak, egyazon évben születtek, így ugyanabban az életkorban élték át a soát, mégis, hármuk érzelmi közelítése, viszonyulása merőben különböző. Az áldozatok holokauszttal kapcsolatos érzelmei, gondolatai nem olvashatók ki a szakkönyvekből, és amikor az utolsó túlélő is elindul majd a „vissza nem térő úton", ez elvesztődik, a súlya csökken, és fennáll az a veszély, hogy teret nyer a negacionisták érvelése. A holokauszt-tagadók nem a zsidókhoz szólnak, hiszen minden ma élő zsidónak volt legalább egy rokona, aki a pogromok során pusztult el.

Térségünkben a kommunista hatalom nem akart szembenézni a tényekkel, és most, a demokrácia idején is vannak olyan tényezők, amelyek azt állítják, hogy Romániában nem volt holokauszt, csupán Észak-Erdélyben. Hangsúlyozta: csak a demokrácia lehet garancia arra, hogy hasonló népirtásra többet ne kerüljön sor, hiszen a koncentrációs táborok, ahol a másként gondolkodókat és az idegeneket el lehet pusztítani, minden totalitárius rendszer velejárói.

Miután több más túlélő is felszólalt, a műsort a Talmud Tora kórus műsorának második fele zárta.

A nagyenyedi fogolytáborban 1944 végén és 1945 elején elpusztult 234 honvédre emlékeztek tegnap Nagyenyeden. Ez alkalomból az RMDSZ Fehér megyei szervezete, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) és a Nagyenyedi Református Egyházközség emlékművet állított fel a nagyenyedi református temetőben, amelynek felavatását tegnap tartották ünnepélyes keretek között. Beszédet mondott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, Pataky József, a THHB elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Horváth Lajos, a magyarországi Hadisírgondozó Iroda elnöke. Ezt követően a magyar történelmi egyházak lelkészei megáldották és felszentelték az emlékművet. Az esemény alkalmával festészeti tárlatmegnyitóra is sor került, Holányi Julianna festőművész jubileumi kiállítását a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban tekinthetik meg.

Szombaton hat északnyugati megye egészségügyi hatóságainak képviselőivel találkozott Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter. A tanácskozáson a július elsejétől induló országos program részleteiről tájékoztatta az érintett hatóságokat. Tervek szerint az ország teljes lakosságának egészségi állapotát felmérnék – a programnak eredetileg már januártól el kellett volna kezdődnie. Becsült költségeit, mintegy 300 millió eurót, az egészségügyi minisztérium tartalékaiból fedezik, abból az alapból, amely a szenvedélyadóból gyűlt be a minisztérium kasszájába. A program egy éven át tart, 3 hónapos meghosszabbítással, hogy azok is eljuthassanak orvoshoz, akik valamilyen okból az egy év leforgása alatt ezt nem tehették meg. A program azokra is kiterjed, akik nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással. – Az eredmények feldolgozásával átfogó képet kapunk majd az ország egészségügyi állapotáról, a leggyakoribb betegségekről, amelyek ismeretében hatékonyabban ki lehet dolgozni a megelőzés módszereit, ezáltal jelentősen enyhítve az egészségügyi rendszer túlterheltségét és költségeit – ismertette a miniszter. – Romániában a mentalitásnak is meg kell változnia, hiszen ma még az a gyakorlat, hogy a betegek gyakran akkor fordulnak orvoshoz, amikor már késő, így nagyon kis esélyük van a gyógyulásra, kezelésük ennek ellenére hatalmas összegeket emészt fel. A közpénzek jobb felhasználása érdekében szükségünk van megbízható statisztikákra és mentalitásváltásra – fogalmazott Nicolăescu.

Az országos egészségfelmérő program a következőképpen zajlik: minden, belügyminisztériumi nyilvántartásban szereplő állampolgár kap postán egy levelet, amelyben az utasítások mellett egy névre szóló, át nem adható dupla szelvényt is talál. A levélben arra kérik, egyeztessen időpontot a háziorvosával. A vizsgálatra magával kell vinnie a szelvényt, amelynek egyik része a háziorvosnál marad, a másik viszont a labornak szól, ennek a hátára írhatja fel az orvos az általa szükségesnek tartott laborvizsgálatokat. Ezzel a második szelvénnyel kell majd felkeresni az akkreditált laborok egyikét, ahol elvégzik az analíziseket, az eredményeket pedig írásban közlik a háziorvossal, aki, ha szükségesnek találja, továbbküldheti a beteget szakorvoshoz is. Az átláthatóság és könnyebb lebonyolítás kedvéért arra kérnek mindenkit, hogy abban a hónapban keresse fel a háziorvost, amelyikben született.

Az egészségügyi miniszter bejelentette azt is: július elsejétől az ártámogatott receptek 90 napig lesznek érvényesek, szemben a mostani 30-cal. A törvénymódosítás célja, hogy csökkentse a háziorvosi rendelők hó eleji zsúfoltságát, és megkönnyítse a háziorvosok munkáját, tekintve, hogy rájuk nehezednek majd az országos egészségfelmérő program lebonyolításával járó plusz munkaórák is.

Miniszterelnöki és művelődési miniszteri jelenéssel, bel- és külföldi sztárok, valamint a chilei nagykövet jelenlétében zajlott szombaton este a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) díjkiosztó zárógálája a kolozsvári Román Nemzeti Színházban. Ezúttal – a tavalyi gálához képest, amikor az egyik díj szponzorát, a verespataki befektető Gabriel Resources cég képviselőjét kifütyölték és lehurrogták – elmaradt a botrány, és a műsor is zökkenőmentesebben zajlott. A 4 hónap, 3 hét és 2 nap című Cannes-i Aranypálma-díjas film alkotói szombaton jelentették be a zsűrivel egyetértésben hozott döntést: a filmet nem veszik számításba a díjazásnál. Az ok a Cannes-i Filmfesztivál szervezőinek kérése: egy Aranypálmát nyert alkotás többé ne vegyen részt más fesztivál versenyén, illetve ne bírálhassa más zsűri. Idén a TIFF-trófeát a Sebastian Campos által rendezett A szent család c. chilei film nyerte el. (Képünkön a díszvendégek egyike, Franco Nero Iuliana Marciuc bemondónővel.)

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök és Adrian Iorgulescu művelődési miniszter részvételével zajlott szombaton este a TIFF díjkiosztó gálaestje, amelyen számos meghívott, valamint olyan bel- és külföldi sztárok voltak jelen, mint Oana Pellea, Mariana Mihuţ, Victor Rebengiuc, Stere Gulea, Dorel Vişan, illetve Armand Assante és Franco Nero. A kolozsvári Román Nemzeti Színházban sorra került rendkívüli eseményen a műsorvezető bejelentése szerint jelen volt Emil Boc polgármester is, ám feltehetőleg tisztes távolságban ült a miniszterelnök és felesége által elfoglalt központi páholytól, ugyanis bármennyire is igyekeztem végigpásztázni tekintetemmel az első emeleti páholyokat, illetve a termet, nem jöttem rá, honnan követi a gálát a városvezető.

A kormányfő és a miniszter jelenléte rányomta bélyegét a műsorra is: a díjátadók, a műsorvezető Cătălin Ştefănescu és a fesztivál tiszteletbeli elnöke, Tudor Giurgiu több ízben felhívták a figyelmet a romániai filmművészeti élet égető problémáira, ráirányítva a politikum figyelmét az elsősorban anyagi nehézségekre, a kormány segítségét kérve a különböző problémák megoldására. – Mihamarabb tenni kell valamit, hiszen a pénztelenség ellenére remek alkotások születnek az utóbbi időben a román filmiparban, ám a rangos díjakat beseprő filmeket – paradox módon – lassan nem lesz ahol levetíteni a közönség számára, hiszen egyre-másra zárják be az országban a mozitermeket. – Elő kell segíteni a mozik privatizálását, jött a megoldás Iorgulescu részéről, aki a miniszterelnökkel egyetemben, anyagi támogatást ígért a filmkészítők számára, ugyanakkor felhívta a rendezők figyelmét: a magánproducerek körében is keresgélhetnek.

Mint minden évben, idén is volt meglepetés-vendége a TIFFnek. Ezúttal a New York-ban élő Anda Onesával találkozhatott a közönség. A több román filmben játszó, majd munkáját külföldön folytató filmszínésznő színpadra lépve sírva fakadt, és hosszú ideig nem tudott megszólalni a meghatódottságtól. – Tizenhat év telt el, amióta nem álltam román közönség előtt. Igyekszem megnyugodni, és megszólalni, hogy tudjam megköszönni ezeknek a kitűnő fiatalembereknek, hogy ide hívtak – kezdte el végül mondanivalóját a művésznő. – Miniszterelnök úr, elnök úr, segítsék a román filmgyártást, hiszen bár a romániai kultúra a legkisebb befektetés, mégis a legnagyobb eredményeket hozza az ország számára. New Yorkban a román filmeknek köszönhetően másként tekintenek Romániára. Segítsék őket, adjanak pénzt nekik, helyezzenek megfelelő, okos embereket oda ahova kell, hogy megkaphassák a különböző engedélyeket ezek a fiatalok – hangzott a figyelmeztetés a színpadról Anda Onesa részéről.

Az idei TIFF-életműdíjat átvevő Irina Petrescu színésznő megrendülten ajánlotta fel „keserű örömnek" nevezett kitüntetését a napokban elhunyt Adrian Pintea pályatársának. Lars von Trier filmjeinek producere, Vibeke Windelow zsűritag kijelentette: fantasztikusnak tartja, ami a romániai filméletben történik, remek a fesztivál, és bár először járt Kolozsváron és Romániában, alig várja, hogy visszatérhessen. Ugyancsak Életműdíjjal tüntették ki az európai filmélet egyik csillagát, Franco Nerót, aki elmondta: megtisztelő számára a díj, és meg szeretné osztani azzal a néhány fiatal művésszel, akik a TIFF alatt részt vettek az European Film Promotion által szervezett projektben, a Shooting Stars 2007-ben. – Szeretném, ha ugyanolyan szerencsések lennének a pályán, és ugyanolyan lehetőségeik lennének, mint nekem volt. Ezt a foglalkozást csak szeretettel és lelkesedéssel lehet űzni. S mivel Drakula hazájában vagyunk, stílusosan azt kívánom, hogy ők legyenek a friss vér a filméletben – mondta Franco Nero.

Oana Pellea és Călin Popescu Tăriceanu nyújtotta át a szervezők által a 4 hónap, 3 hét és 2 nap c. idei Aranypálma-díjas román film alkotóinak ítélt TIFF-különdíjat. Ezt a kitüntetést azért hozták létre idén, hogy díjazni tudják a versenyprogramból kieső opust, amely ezenkívül megkapta a Cinemax által felajánlott Román Filmek Napja díjat is.

A TIFF-trófeát elnyerő chilei rendező, Sebastian Campos szinte hihetetlennek tartotta, ami vele történt, s mint mondta, harminc órán át utazott, hogy Kolozsvárra érjen, de még százszor is megtenné ezt az utat, persze nem csupán a díj miatt, hanem azért is, mert rengeteg kedves embert talált itt, és nagyon jól érezte magát. A díjkiosztó gálán Rona Hartner szórakoztatta a közönséget, s bár a díjátadás után sokan elhagyták a termet, és inkább az előcsarnokban kíváncsiskodtak a sztárok és a politikusok körül, az énekesnő teljes energiabedobással igyekezett lekötni a bennmaradottak figyelmét.

További díjak: Legjobb rendező – Ragnar Bragason, (Börn / Gyerekek, Izland); Legjobb alakítás – Luca Lionello (Cover-Boy...L’ultima rivoluzione / Fotomodell ... Az utolsó forradalom, Olaszország); Legjobb operatőri díj – Cristian Cottet (La Antena / Antenna – Argentina); A zsűri különdíja – Azul Oscuro Casi Negro / Sötétkék, majdnem fekete (Spanyolország, rendező Daniel Sánchez Arévalo; FIPRESCI-díj – Einst süße Heimat / Az erdőn túl (Ausztria, r. Igor Gerald Hauzenberger); Közönségdíj – Sötétkék, majdnem fekete); Legjobb rövidfilm – Droomtijd / Álomban (Belgium, r. Tom Van Avermaet); A román film ifjú reménysége – Anamaria Marinca (4 hónap, 3 hét és 2 nap).

NÉVNAP: Barnabás. Arámi-héber eredetű név, jelentése, a biblia szerint: a vígasztalás fia.

NAPKELTE: 5 óra 32 perckor.

NAPNYUGTA: 21 óra 19 perckor.

ÉVFORDULÓK: Június 11-én történt: 1742. Mária Terézia a boroszlói szerződésben lemondott Szilézia nagy részéről II. Frigyes porosz király javára. • 1799. Napóleon elfoglalta Máltát. • 1943. Himmler elrendelte valamennyi lengyel gettó felszámolását. • 1981. Dél-Iránban a Richter-skála szerint 6,5 erősségű földrengés pusztított, amelynek 4000 ember esett áldozatul. • Június 11-én született: 1206. IV. Béla Árpád-házi magyar király, II. András fia. • 1806. Török János tanár, a függetlenségi harc vértanúja. • 1864. Richard Strauss, német zeneszerző. • Június 11-én halt meg: 1859. Klemens Metternich osztrák államférfi, diplomata. • 1929. Gróf Andrássy Gyula (ifjabb) királypárti politikus, miniszter, akadémikus. • 2001. Fekete Sándor József Attila-díjas író, újságíró, esszéista, irodalomtörténész.

Az erős és alkotó lélek nagy titka a feledni tudás.

A BARABÁS MIKLÓS GALÉRIÁBAN (Farkas/Kogălniceanu u. 27.) június 27-ig, munkanapokon 10–17 óra között tekinthető meg a Psalmus című, 20 képzőművész alkotásait bemutató kiállítás. Ma, június 11-én, hétfőn egész nap Tompos Opra Ágota fogadja a látogatókat, kedden délelőtt Gally Katalinnal, délután Tosa Szilágyi Katalinnal, szerdán délután pedig Székely Gézával találkozhat a közönség. Csütörtökön 10–16 óra között Horváth Gyöngyvér, 16–17 óra között Takács Gábor, szombaton 13–17 óra között pedig Starmüller Katalin ígér szakszerű tárlatvezetést. A továbbiakban június 18-án és 25-én, hétfőn szintén Tompos Opra Ágotával, 19-én Koncz Münich Andrással, 20-án délután Székely Gézával, 21-én délután Takács Gáborral, 22-én egész nap pedig Orbán Istvánnal találkozhat a közönség.

Az Európai Integrációért Alapítvány (Sigma) szervezésében, a Kenguru matematikaverseny helyi szakaszán a Báthory István Elméleti Líceumból 163 tanuló vett részt. A 3–6. osztályos tanulók részére rendezett megyei fordulóra iskolánkból továbbjutott 31 tanuló. Köztük kimagasló eredményeket értek el a következő diákok: Jaskó György – I. díj (6. oszt.), Licker Nándor – II. díj (6. oszt.), Kari Tamás – III. díj (5. oszt.), Szász Tamás – 4. helyezett (5. oszt.). A megyei fordulón 76 ötödikes és 111 hatodikos diák mérte össze tudását. A 7–12. osztályosoknak rendezett országos fordulóra továbbjutott Tőkés Attila (10. oszt.).

Szombaton délelőtt elballagtak a János Zsigmond Unitárius Kollégium végzős diákjai. Az ünnepi istentiszteleten Solymosi Zsolt lelkész, vallástanár hirdetett igét, amelyet Popa Márta igazgatónő beszéde követett. Elmondta: a 450 éves iskola él, gyümölcsei egészségesek és szépek. Hozzátette: az iskola falai között ilyenkor jelen vannak azok is, akik egykor hozzájárultak az iskola szellemi életének fejlődéséhez. A kollégista diák ebben az iskolában azt is megtanulja, hogy a történelem nem csak a könyvek élettelen tananyaga, hanem itt van egy karnyújtásnyira tőle. Reméljük, hogy amikor elhagyják ezeket a padokat, akkor magukkal viszik ezt a szellemi örökséget, a tudást, a tiszteletet, a szelídséget és a hitet. Szabó Árpád unitárius püspök az unitárius egyház nevében szólt az egybegyűltekhez. – A szeretet kell, hogy irányadó legyen az életetekben – mondta. Becze Csilla XI. osztályos diák és Demény Enikő XII.-es diák mondott búcsúbeszédet, majd Siklódi Lilla I. és Popa Tímea IX. osztályos tanuló szavalt. A virág- és zászlóátadást a Péterffy Gyula énekkar ajándékdalai követték Majó Julianna karnagy vezetésével. A ballagás az utolsó névsorolvasással, oklevelek átadásával, a XII. osztályosok tanulmányi díjainak, valamint a különböző egyházi és közéleti díjak átadásával zárult. A Szabadság díját idén Demény Enikő XII. R osztályos diák, a Cipó diáklap volt főszerkesztője érdemelte ki, aki íráskészségét nem csak a napilap Bonifácz mellékletében megjelent cikkeiben, hanem nemzetközi novellaelemző és írói versenyen bizonyította.

Elballagtak a Református Kollégium végzősei is. Kiss János diák bibliaolvasása után Nagy Levente iskolalelkész mondott imát. Székely Árpád iskolaigazgató arra kérte a végzősöket, hogy váljanak áldássá és ajándékká azokban a közösségekben, ahova ezután vezet majd útjuk. Ezt követően Szilágyi Gizella és Demeter Szabolcs osztályfőnökök átadták a végzősöknek a díszokleveleket. A Református Pedagógiai Intézet igazgatója, Tonk Mária beszédében kifejtette: a kollégiumban kapott református szellemiség megvédi a lelkek tisztaságát, és biztos fogódzót nyújt a továbbiakban. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes szerint a végzős diákok büszkék lehetnek arra a lelki batyura, amellyel a kollégium útjukra bocsátja őket. Sitta von Eckerstein bárónő, a kollégium támogatójának jókívánságait Székely Árpád igazgató tolmácsolta, majd felolvasta Somogyi Gyula városi tanácsos üzenetét, amelynek fő gondolata az volt, hogy a végzősöknek nem csak az a feladatuk, hogy hűek legyenek Apáczai Csere János, Benedek Elek és Tamási Áron életpéldájához, hanem hogy kiharcolják azokat a jogokat, amelyek megilletik a romániai magyar kisebbséget. Szabó Réka XI. A. osztályos tanuló, a végzősök részéről pedig Varga Balázs szólt a jelenlevőkhöz. A tizenkettedikesek búcsúéneke közepette a közel kétszázas tömeg átsétált a Farkas utcai református templomba, ahol meghallgatták Adorjáni Zoltán igehirdetését, amelynek központi gondolata a szeretet és az Istennek szentelt élet volt. A ballagást az énekkar fellépése zárta.

George Bush amerikai elnök hétvégi vatikáni látogatása jó alkalom volt új fejezetnyitásra a világi és az egyházi „szuperhatalom" nagy hagyományokra visszatekintő, de súrlódásoktól, érdekütközésektől sem mentes viszonyában. Irak tragédiája felszínre hozta a Szentszék és Washington értékrendjének, biztonsági és konfliktuskezelési filozófiájának mélyebb eltérését, egyben megosztó hatását a nemzetközi közösségre. A pápaság már az első öbölháború idején nyomatékosan állást foglalt az erő alkalmazásának bármely formája és a háború ellen. A legutóbbi öbölháború kapcsán, amely a Szaddám Huszein-féle Irak ellen folyt, ugyanez volt az eset.

II. János Pál többször is mélységes aggodalmának adott kifejezést az iraki háború témakörében. Az iraki hadműveletek elindítását követő első nyilvános állásfoglalásában 2003. március 22-én kijelentette: „Az erőszak és a fegyverek soha nem képesek az emberek problémáit megoldani." Egyedül a béke az az út – mutatott rá –, amelyen haladva az igazságosabb és szolidárisabb társadalom megteremthető.

II. János Pál megtagadta, hogy áldását adja az iraki háborúra; egyrészt azért, mert pápaként elutasította a megelőző háború bármely formáját, másrészt azért, mert az ENSZ-alapokmány sem irányoz elő preventív háborút. Neheztelően tett utalást arra, hogy az 540 ezer iraki katolikus nem akart háborút, és nem támogatott Szaddám Huszein megbuktatására irányuló kísérleteket. Amikor II. János Pál bírálattal illette az ifjabb Busht és az iraki háború melletti elkötelezettségét, ezt azért tette, mert úgy látta, hogy a katonai intézkedésekre ott beruházott pénzeket jobban lehetett volna hasznosítani a fejlesztést serkentő programokban.

Andreas M. Rauch német professzor „A Vatikán békediplomáciája – szemben az amerikai biztonságpolitikával?" címmel elgondolkoztató elemzést jelentetett meg, amelyben a Vatikánnak és az Egyesült Államoknak a nemzetközi viszonyrendszerről alkotott eltérő felfogásáról értekezik. „Miközben a pápa a világbéke megőrzésén munkálkodik, addig Washington napirendjén az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek nemzetbiztonsága is szerepel. Míg a pápa béketevékenysége önzetlennek látszik, addig az amerikai elnök külpolitikai tevékenységét nemzeti érdekek és hangulati elemek határozzák meg, amelyek egyértelműen túlmutatnak a világbékét célzó fáradozásokon. Mégis, és látszólagos ellentétek ellenére, végeredményben az eltéréseknél több a közös elem, amelyek alapja a keresztény emberkép mindkét fél által elfogadott értelmezése."

A Szentszék külpolitikája a XX. században
Az I. világháborúban a pápaság a tengelyhatalmakra támaszkodott. Sajátos módon támogatta az oroszországi februári és októberi forradalmat abban a reményben, hogy befolyása alá vonja az ortodox egyházat, és rajta keresztül „katolicizálja" Oroszországot. Amikor ez nem sikerült, kommunistaellenes irányvonalat választott, igyekezett akadályozni Németország meggyengítését, amelyen az antanthatalmak fáradoztak. Ezzel együtt járt az európai fasiszta diktatúrák támogatása. XI. Pius pápa 1930-ban kommunistaellenes keresztes hadjáratot hirdetett. XII. Pius, aki 1939-től 1958-ig állt az egyházi állam élén, a II. világháborút a Szovjetunió elleni egyesült fellépés eszközének tekintette.

A Háárec című izraeli lap tavaly megírta, hogy annak idején Giovanni Battista Montini bíborosnak, a Vatikán helyettes államtitkárának, aki aztán 1963-tól másfél évtizeden keresztül uralkodott VI. Pál pápaként, „köze volt német háborús bűnösök Dél-Amerikába menekítéséhez és a nácizmus áldozataitól rabolt javak tisztára mosásához".

1958-tól némileg enyhült Washington hidegháborús aktivitása, és ezt az irányzatot a Szentszék is elfogadta. XXIII. János pápa ellenezte az atomfegyver-kísérleteket, egyáltalán az atomfegyver alkalmazását, a szocialista országokhoz való közeledés jegyében pedig eljutott a Kubai Köztársaság diplomáciai elismeréséig.

A Vatikán az atomfegyver és a fegyverkezés ellen
A Vatikán képviselője 1971-ben Moszkvában aláírta az atomsorompó-szerződést, a Szentszék ott szerepel az EBESZ-t életre hívó 1975-ös Helsinki Záróokmány aláírói között. 1994. július 21-én a Vatikán határozott hangú okmányban ítélte el a korlátokat nem ismerő nemzetközi fegyverforgalmazást, felszólítva a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket, a felelős katonai és hadiipari illetékeseket, hogy maradjanak e tekintetben a jogos védelem keretei között.

A pápaság talált magában elég bátorságot és bölcsességet a terrorizmus elleni harc bonyolult témakörében való állásfoglalásra. XVI. Benedek pápa – nem említve az Egyesült Államokat – 2006. december 12-én kelt üzenetében hangsúlyozta, hogy az államoknak erkölcsi korlátokat kell kitűzniük a terrorizmus elleni küzdelmükben, a fegyveres konfliktusokban pedig be kell tartani a polgári lakosságra vonatkozó nemzetközi előírásokat.

Nemzetközi visszhangot keltett a pápának az az állásfoglalása, hogy „soha nem igazolható egy olyan háború, amelyet Isten nevében vívnak". Békeüzenetében XVI. Benedek elismerte, hogy a terrorizmus elleni harc nehéz erkölcsi dilemma elé állítja a kormányokat, de felszólította őket, gondolkozzanak el azon, miként őrizhetik meg az egyensúlyt az alapvető értékek és a belbiztonsági szükségletek között.

Csalódhatott az, aki nagy változásokra számított az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén. Az előzmények izgalmasabb vitát ígértek, mint ahogy ez utólag be is igazolódott, de túlzottak voltak az esetleges személycserékhez fűzött remények. Igaz ugyan, hogy Eckstein-Kovács Péter több vezető visszalépését követelte, de kezdeményezésének célja könnyen kiolvasható volt: mindössze az RMDSZ-en belül általánosan elfogadott, tudatos ellenzéképítés-koreográfiába próbált beilleszkedni.

Ezt megerősíti a követelés langyos megfogalmazása is, hiszen az ominózus kolozsvári sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozat után mindössze a román sajtó használta a „lemondás" szót. Szemtanúk, de utólagos nyilatkozatában maga a Kolozs megyei szenátor is megerősítette: azt javasolta a Băsescu-ellenes álláspont kialakításában felelős személyeknek, hogy „tegyenek egy lépést hátra". Aki egy kicsit is elgondolkozott azon, hogy mit jelent a hátralépés, könnyen rájöhetett, hogy Markó Bélát nem fokozzák le alelnöknek, Verestóy Attilát és Márton Árpádot pedig nem minősítik vissza frakcióvezető-helyettesnek. A szabadelvűek egyébként sok igazságot tartalmazó bírálata tehát betöltötte eredeti szerepét, a közvélemény az eddiginél erőteljesebb belső ellenzéket vélhet felfedezni, ami az RMDSZ megítélésének mindenképpen használ.

A nem mobilitásban jeleskedő kisebbségi közösségek szervezeteiben általában kisebb a megmérettetési vágy, ezért fokozottabban ki vannak téve a megkövesedés veszélyének, mint például egy többségi párt. Ezzel az objektív problémával egyelőre az RMDSZ sem tud mit kezdeni, akárcsak annak külső ellenzéke, amely képtelen leváltani a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) élén semmittevésben „brillírozó" Szász Jenőt, de a közéleti szerepvállalásban alaposan megkopott, sok tekintetben anakronisztikussá vált Tőkés Lászlóval szemben sem sikerült új vezéregyéniséget felmutatniuk.

A radikálisabbnak számító, de egyben a könnyebb megoldást jelentő személycserék híján továbbra is a nehezebbik út áll az RMDSZ előtt. A politikai túlélésért folytatott tizenhét éves küzdelmében most van ugyanis a legnagyobb szüksége a belső megújulásra. E nélkül biztos vesztese lesz a következő másfél év választási sorozatának. A belső megújulás nem varázsszó. Ha csak beszélnek róla, akkor egészen biztosan semmilyen pozitív változás nem fog bekövetkezni.

Elsősorban vitát kell folytatni arról, hogy mit jelent a belső megújulás. Mivel alapvetően minőségi mutatókról van szó, mindenki másra gondolhat. Szerintem a reform egyik lényeges összetevője a szervezet megnyitása. Ezen az úton az első pragmatikus lépést jelenthetné a Tőkés László független európai parlamenti képviselő-jelölttel való kiegyezés. Az RMDSZ vezetőségének, de főleg a Kelemen Hunor ügyvezető elnök által képviselt „új hullámnak" el kellene gondolkodnia azon is, hogy mit kezd hosszú távon a romániai magyar közösséget megillető román állami támogatással, amelynek részrehajló, sokszor politikai szempontok alapján történő elosztásával folyamatos támadási felületet biztosít ellenfeleinek.

A megújulás egy másik és talán legfontosabb összetevője a tudatos szervezetépítés. Ez csak úgy valósítható meg, ha az RMDSZ legfontosabb alapsejtjeinek tekintett területi szervezetek problémáira nagyobb figyelmet szentel a központi vezetés, és nem csak addig a pillanatig gondolnak rájuk, amíg sikerül elküldeni faxon a legújabb utasításokat. Minél több, a szervezet iránt érdeklődő fiatalnak meg kell teremteni a lehetőséget a közéleti szerepvállalásra. Komolyabban kellene venni a humánerőforrás-politikát, szakemberek kataszterét kell kidolgozni, hogy mindig tudják vezetőink, kire számíthatnak.

A megyei elnökök és a központi vezetők nagyobb hatékonysága mellett a parlamenti képviselőknek is fokozottabb törvényhozási munkát kellene felmutatniuk. Van ugyanis néhány képviselő – azt hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy kezemen megszámolhatom őket –, akik fogadóórákon és különböző közösségi rendezvényeken való steril részvétel mellett nagy érdeklődésre számot tartó saját törvénymódosításokról is beszámolnak, de túl kevés ez az RMDSZ-frakciók létszámához képest.

Egy másik sürgős teendő az RMDSZ pártjellegű tevékenységének a professzionalizálása. Egyelőre meglehetősen szürke jelenléte van a szervezetnek a román belpolitikában, vezetői rászoktatták a többségieket, hogy igazán csak akkor figyelnek rá, amikor etnikai jellegű problémákat vetnek fel. A társadalmat érintő általános kérdésekben aktívabban kellene tematizálnia a közéletet, amelynek persze nem kell kizárnia a hasonló cselekvést a már megszokottabb kisebbségvédelmi témák esetében sem.

Ezt az RMDSZ vezetői már egy jó ideje érzékelik, hiszen az SZKT-kon minduntalan visszatér szónoklatokban, hogy a romániai magyarokat is a nyugdíjak, a fizetések, az árak, a közutak állapota érdekli, de igazából még nem sikerült kidolgozni azt az új, immár csak érintőlegesen etnikai töltetű, nagy közös célokat felmutató hiteles politikai programot, amely sikeres katalizátora lehetne a fokozatosan jobb anyagi körülmények között élő, de csökkenő közösségi kohéziójú romániai magyaroknak.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arról a belső vitáról fejtette ki véleményét, amely a Traian Băsescu leváltásáról szóló referendum nyomán bontakozott ki. Elmondta: a helyzetről sokféle elemzést lehetne készíteni. Lehet „könnyű sérülésekkel járó balesetként" vagy „politikai tragédiaként" tálalni a történteket, és „sietve elparentálni" az RMDSZ-t. Van, aki „ünnepli saját szervezete kudarcát", és „fejeket szeretne porba gurítani", illetve van, aki „struccként homokba dugná a fejét", azt vallva, hogy „minden úgy jó, ahogy van" – mondta az elnök.

„Ugyan bizony miért kellett volna támogatnunk azt, akit nem támogattunk, mivel kellett volna egyetértenünk?" – tette fel a kérdést Markó. Hiszen – mint mondta – Băsescu elnöki köztársaság megteremtésére törekszik, minden hatalmat egy kézbe venne, rendőrállamot akar kiépíteni, és nagy szerepe van abban is, hogy a román pártok ma ki akarják penderíteni a magyarokat a parlamentből és a kormányból. „Börtönbe zárni azokat, akik vízre, iskolára, óvodára magyar településeknek is szereztek valamennyicske pénzt? (…) Cigányozást, zsidózást, bozgorozást? Ezt akarjuk?" – folytatta a szónok. Az RMDSZ elnöke azonban belátta, hogy mindezen érvek ellenére a szervezet hibázott. Elsősorban abban, hogy rövid idő alatt többféle álláspontra helyezkedett ugyanazon kérdésben, illetve a rossz kommunikáció miatt nem tudta kellőképpen közvetíteni álláspontját saját közösségének.

Markó kifejtette: be kell látni, hogy a romániai magyarokat a valós kérdések izgatják, így a szegénység problémája, a fiatalok továbbtanulási és elhelyezkedési lehetősége, a hiányzó középosztály, a jövő biztonsága, a nyugdíjak, az igazságszolgáltatás packázása, a hivatalok korruptsága, a gyógyszerellátás, a mezőgazdaság és a közutak állapota stb. „Ezekre nekünk helyes válaszokat kell adnunk, és jó megoldásokat találnunk, mert másképpen hamis próféták, demagóg diktátorjelöltek prédájává tesszük saját népünket" – szögezte le a politikus. Mint fogalmazott, Băsescu ezt a tanácstalanságot látta meg, és adott rá tetszetős válaszokat, „ezekre a problémákra ajánlott önbíráskodást, bosszút, politikai háborút!"

A politikus szerint együtt kell maradnia az RMDSZ-nek, és nagyon is szükség van Romániában magyar érdekképviseletre éppen azért, mert sok román politikusnak kényelmetlen, hogy a magyarok beleszólnak Erdély infrastrukturális fejlesztésébe, a közigazgatás decentralizációjába, a gazdasági befektetések ügyébe. „Sem a román demagógoknak, sem magyar konjunktúralovagoknak nem engedhetjük át sorsunk irányítását!" – jelentette ki Markó, hangsúlyozva: a magyarságnak meg kell keresnie az ésszerű megoldásokat, hogy legyen képviselete az Európai Parlamentben, a jövő évi önkormányzati választásokon egységes erőt kell felmutatnia, a parlamenti választásokon biztosítani kell a megfelelő magyar képviseletet a törvényhozásban, s ha van megfelelő partner és program, nem szabad lemondani a kormányzati eszközökről sem.

Leszögezte: az RMDSZ sokáig fog fennmaradni, amíg magyarok és románok között nincsen igazi egyenlőség. Markó szerint hamis okfejtés az, hogy nincsen dolgunk már együtt, és nyugodtan beilleszkedhetünk a román politikai életbe ideológiák és pillanatnyi érdekek mentén. „Fel-feltámad egyébként bennem mostanában a gyanú, hogy Európa is, sőt Magyarország, a magyar kormány is túlságosan hamar jutott arra a következtetésre, hogy minden rendben van velünk, nem kell már idefigyelni" – mondta Markó.

Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel.

Eckstein-Kovács: „Egy lépést hátrább!"
Felszólalásában Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke ismételten elhibázottnak nevezte a szövetségnek a népszavazással kapcsolatos álláspontját. Mint mondta, az eredmény nem volt meglepetés számára, hiszen a közvélemény-kutatások ezt biztosra mutatták. Emlékeztetett: Traian Băsescu kampányában három kérdést tematizált, a kommunizmus elítélését, a szekus dossziék „kiszabadítását" és a korrupció elleni harcot. Úgy vélte, az államfő leváltása ellen szavazó magyarok elsősorban ezeket támogatták, és nem Băsescu személyét, amikor voksoltak. Szerinte a választók lelkiismeretére kellett volna bízni a döntést. Az RMDSZ több szempontból is tévedett a népszavazással kapcsolatban kialakított álláspontjával. Ezzel ugyanis csak növelte az államfő és az őt támogató Demokrata Párt (PD) népszerűségét, a szövetség magára vonta a Băsescu eltávolítását ellenző Európai Néppárt haragját, és elidegenítette magától választóit. Eckstein-Kovács ismételten felszólította az RMDSZ vezetőit: e népszavazási kudarc után „tegyenek egy lépést hátra".

A felszólalók nagy része nem tagadta, hogy az RMDSZ hibázott, de helytelenítette, hogy Eckstein-Kovács Péter nyilvánosan szólította fel visszavonulásra az RMDSZ vezetőit. Kelemen Attila európarlamenti képviselő, Maros megyei elnök például úgy fogalmazott: a népszavazási kudarc „hideg zuhanyként" érte a szervezetet, de ez az intő jel jót tett, mert a tanulságok levonására készteti a szövetséget.

Frunda György szenátor, az SZKT elnöke nem azt nehezményezte, hogy Eckstein-Kovács a szervezet vezetőinek a leváltását szorgalmazza, hanem azt, hogy ennek nyilvánosan, nem pedig „családon belül" adott hangot. Úgy vélte, a meghozott döntés jó volt, de azt nem tudták kellőképpen közvetíteni a választók felé. Figyelmeztetett, hogy válsághelyzet van, össze kell fogni, mert a román politikai pártok ki akarják hagyni az RMDSZ-t a parlamentből.

Lakatos Péter Bihar megyei képviselő is egyértelműen elismerte a szervezet hibáit, de hangsúlyozta, hogy ebben a belpolitikai helyzetben, amelyben a román pártok a kivárásra játszanak, az RMDSZ nem vesztegetheti az időt, mert nagyon sok dolga van a romániai magyarság ügyeinek a megoldása terén. Winkler Gyula kereskedelmi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai magyarság érdekképviseletének versenyképesnek kell lennie mind az önkormányzatokban, mind a parlamentben, mind pedig a kormányban. Ez összetett tevékenység, amely összefogottságot és egységet követel.

Markó Béla június végéig lemond
Veres Valér egyetemi tanár úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek kétségtelenül elemeznie kell a magyarságnak a népszavazáson tanúsított magatartását, és meg kell keresnie a megoldásokat. Kiemelte a miniszterelnök-helyettesi tisztség fontosságát az oktatás szempontjából, hangsúlyozva, nem lenne jó megoldás lemondani erről. Hasonló véleményt fogalmazott meg Borbély László miniszter is, felhíva a figyelmet annak a munkának a fontosságára, amelyet Markó Béla a kormányban kifejt. Hangsúlyozta: elemezni kell a két és fél év kormányzási tevékenységet, és akkor egyértelműen kiderül majd, hogy mennyire is volt eredményes ez a kormány.

Toró T. Tibor képviselő „monumentálisan rossz döntésnek" nevezte a népszavazással kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta, nem kell „elmázolni" a felelősséget, és ezt nem kellene másokra hárítani. Szerinte világos jelt kapott a szövetség a választók részéről arra vonatkozóan, hogy az erdélyi egypártrendszer leáldozott. Toró a párbeszédben látja a megoldást, erre megfelelő keretet teremtene az Erdélyi Magyar Kerekasztal, mondta. „Tetszik vagy nem, Tőkéssel ki kell egyezni. Nem szeretetből, hanem mert a helyzet így kívánja’’ – fogalmazott Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke, aki úgy vélte, csak egységes fellépéssel védhetők ki Băsescunak a magyarság érdekképviseletét veszélyeztető támadásai. Ugyanakkor nem tartotta korrektnek azt, hogy Frunda György a területi elnököket okolta a kudarcért.

László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság sorában van egy olyan réteg, amely az egyszerű megszólítást igényli. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a klasszikus mozgósítási eszközök nem voltak a leghatékonyabbak, és ezen változtatni kell. A megyei elnök felvetette továbbá az elnöki szóvivői státus létrehozásának az ötletét.

Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) több RMDSZ-es tisztségviselővel egyetemben korrupcióval vádolja, mivel „etnikai alapon" támogatáshoz segített magyar településeket. „Mindez azt jelenti, hogy egyesek még 2007-ben is másodrangú állampolgároknak tekintenek bennünket, és bűn az, ha templomot, iskolát, utakat javíthatunk és építhetünk", fejtette ki.

Markó Béla a felszólalásokra reagálva bejelentette: június végéig meg kíván válni miniszterelnök-helyettesi tisztségétől, hogy teljes energiáját és figyelmét az RMDSZ elnöki feladatainak szentelhesse. Az RMDSZ elnöke párbeszédet ajánlott mindenkinek, akik hajlandók a prioritásokról, célokról, programokról tárgyalni. Szerinte, ha ez megvalósul, akkor személyi kérdésekben is sikerül megegyezni. Markó elmondta, hogy párbeszédet ajánl Tőkés Lászlónak is, akivel az elmúlt időszakban többször is egyeztettek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja ügyében.

Régi-új csapat az ügyvezető elnökség élén
Az SZKT–SZET tegnapi együttes ülésének másik napirendi pontja az új ügyvezető elnök, illetve alelnökök megválasztása volt. Ezt ünnepélyes pillanat előzte meg, ugyanis Markó Béla köszönetet mondott Takács Csaba leköszönő elnöknek az 1993 óta kifejtett munkájáért, amiért Ezüstfenyő díjjal és Bethlen Gábor plakettel jutalmazta. Ezt követően az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy Kelemen Hunort javasolja Takács Csaba utódjának. Kelemen elmondta, tízéves politikai pályafutása során ez a felkérés újabb kihívást jelent számára, és bár jelenleg nehéz a helyzet, a politikus szerint mégsem kilátástalan. Mint mondta, az egész romániai társadalom válaszúton van, és az ügyvezető elnökségre nagy felelősség hárul a célok megoldásában.

Kelemen Hunor öt főosztály létrehozását javasolta a következő személyekkel az élen: Borbély László, kormányzati kapcsolatokért, Cseke Attila, önkormányzatokért, Kovács Péter területi szervezetekért felelős alelnök, továbbá Lakatos András oktatási és Szép Gyula művelődési alelnök. Ugyanakkor bejelentette a gazdasági és ifjúsági főosztály megszűnését, ezek helyett programirodákat hoznak majd létre, amelyek hatáskörébe fog tartozni az ifjúsággal, szórvánnyal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések megoldása.

Hozzászólásában Toró T. Tibor kijelentette, Kelemen Hunor jelölése az ügyvezető elnöki tisztségbe egyértelműen megjelöli Bukarestet mint a szövetség székhelyét, ezt a párttá alakulás utolsó mozzanatának minősítette. Válaszképpen Markó Béla emlékeztetett: nem ez a szervezet gyűjt aláírásokat pártbejegyzéshez, hanem egy másik. „Most azért kell hangsúlyosan Bukarestben jelen lennünk, hogy egyszer majd Bukarestben ne kelljen jelen lennünk", hangsúlyozta Markó, hozzáfűzve, Kolozsvár vitathatatlanul Erdély fővárosa, és az ügyvezető elnökség székhelye itt fog maradni. Mindezt Kelemen Hunor is megerősítette.

A 101 leadott szavazatból valamennyi érvényes volt. Kelemen Hunort 89 mellette és 15 ellenszavazattal választotta meg a testület.

Tiltakozás a DNA visszaélései ellen
A testület állásfoglalást fogadott el azoknak az RMDSZ-es tisztségviselőknek az ügyében, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemrég büntetőjogi eljárást indított. A dokumentumban aggodalommal állapítják meg, hogy a DNA egyes ügyészei alkotmányos jogállásukat túllépve, illetve törvényes hatásköreivel visszaélve vizsgálatot kezdeményeztek parlamenti képviselők és szenátorok ellen. Minden alapot nélkülözőnek nevezik az említett bűnvádi vizsgálódásokat, amelyek sértik az alkotmány 72. cikkelyének előírásait, miszerint „a képviselők és szenátorok jogilag nem vonhatóak felelősségre a mandátumuk gyakorlása alatt kifejezett szavazataikért vagy politikai véleményükért". Emlékeztetnek, hogy azok a konkrét cselekmények, amelyek az ügyészek vizsgálódásának tárgyát képezik, lényegében a parlamenti politikai tevékenység szerves részei. Arra vonatkoznak, hogy az érintett képviselők, szenátorok, választott önkormányzati vezetők megpróbálnak választókörzetük számára közösségi célokra költségvetési forrásokat szerezni.

A dokumentumban ugyanakkor azt is leszögezik, hasonlóképpen az alkotmányos előírások durva megsértését jelenti, és az ügyész hozzá nem értését vagy politikai befolyásoltságát bizonyítja az, ha az illető információkat kér arról, hogy a parlament tagja hogyan szavazott egy adott törvénytervezettel kapcsolatosan. Mindezt az SZKT és SZET politikai nyomásgyakorlásnak tekinti.

Ugyanakkor az SZKT–SZET határozatot fogadott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megválasztásáról és megalakulásáról, valamint az SZKT megválasztásáról.

Az idén sem múlt el incidensek nélkül a homoszexuálisok és leszbikusok felvonulása Bukarestben. Az esemény 400 résztvevőjét mintegy 800 rendőr kísérte – nem hiába. A vonulókat előbb tojással és paradicsommal dobálták meg, később a „muníciót" kövekre váltották. A rendfenntartó erők könnygázzal igyekeztek visszatartani a dobálozókat. Egy kisebb, petárdákkal felszerelt agresszív csoport megpróbált közelférkőzni a homoszexuálisok táborához, ezek közül többet is letartóztattak.

A szexuális kisebbségek jogaiért küzdő Accept Alapítvány immár harmadszorra szervezett felvonulását, amelynek célja a másság elfogadtatása, a tolerancia szellemének terjesztése, az Új Jobboldal „ellentüntetése" zavarta ezúttal is meg. A vasgárdista Corneliu Zelea Codreanu arcmását lengető fekete pólós fiatalok tüntetését ikonokkal, feszülettel felszerelt ortodox pópák vezették.

A rendfenntartó erők akkor is közbeléptek, amikor az Egyetem téren néhány, arcukat sálakkal eltakaró fiatal lefasiztázta a magukat új jobboldaliaknak valló ellentüntetőket.

Salátáné azt mondja duzzogva az urának:
– Ezelőtt mindig azt mondtad, hogy én vagyok a te napsugarad. Most meg minden este elmész a kocsmába...
– Hát igen... A sok napsütéstől piszkosul megszomjazik az ember!

KOLOZSVÁR

GYŐZELEM – A faun labirintusa – amerikai. Vetítés: 15, 20. Die Grose Stille – német. Vetítés: 17, 22.

TORDA

FOX – 88 Minutes. Vetítés: 15, 17, 19.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Június 15-én, pénteken este 7 órakor: Shakespeare: A windsori víg nők. Rendező: Keresztes Attila. 16 ÉVEN ALULIAKNAK NEM AJÁNLJÁK!

MAGYAR OPERA

Június 14-én, csütörtökön este fél 7 órakor. Verdi: Rigoletto. Vezényel: Horváth József. Rendező: Selmeczi György.

Június 16-án, szombaton este fél 7 órakor: Giulio Cesare – a Gh. Dima Zeneakadémia diákjainak vizsgaelőadása.

Június 28-án, csütörtökön este fél 7 órakor: OPERA – OPERETT GÁLA – évadzáró előadás.

ROMÁN OPERA

Június 13-án, szerdán este 7 órakor: Leonard Bernstein: Candide. Vezényel: Horváth József. Rendező: Vincent Liotta (Egyesült Államok).

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Június 15-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Theo Wolters (Hollandia). Közreműködik: Lucia Marica és Mihai Marica. Műsoron: J. Brahms: Kettősverseny hegedűre és csellóra, op. 102; Schubert: IX., C-dúr szimfónia.

Alig százan voltak kíváncsiak a vakációs hangulatú mérkőzésre, mivel a hazaiak már rég belenyugodtak sorsukba, a vendégek pedig amolyan kirándulásnak tekintették a másodosztály zárófordulóját, így a tétnélküli találkozóra csak a legfanatikusabb focirajongók látogattak ki. Nekik viszont volt mit látniuk: a két csapat igazi gólfesztivált rendezett, ahány lövés kapura ment, szinte mind a hálóban kötött ki. A 12. percben már 2–2 volt az állás, miután a hazaiak 0–2-ről kiegyenlítettek, a vendégek ezt követő négy góljára viszont már csak egyszer tudtak válaszolni – pedig az Egyesülésnek jól fogott volna egy pont, hogy a C-ligát ne pontlevonással kezdjék a nem teljesített „kötelező" pontszám miatt.

A gólokon Goga (8. perc), Popa (12. perc) és Hauşi (75. perc), illetve Boaru 2 (1. és 85. perc, az első 11-esből), Curtean 3 (7., 20. és 69. perc), valamint Prodan (61. perc ) osztozott.

*

Adrian Falub „csikói" (az edző a múlt hét közepén szabadságra engedte 12 játékosát, és ifikkel állt ki) nem vallottak szégyent Lupényben, Borza 32. percben lőtt góljával 1–0-ra nyertek a helyi Bányász ellen a tét nélküli találkozón.

Csak a házigazdák számára volt élethalálharc a Mioveni-i Dacia–Aranyosgyéresi Sodronyipar találkozó, a „drótosok" már korábban biztosították bentmaradásukat, illetve középmezőnybeli helyezésüket, viszont az Argeş megyeieknek mind a három pont szükséges volt a feljutás céljából. A mérkőzés 2–0-lal végződött, Claudiu Ionescu az 56. és a 85. percben volt eredményes, de nem jött volna össze a Dacia feljutása, ha a Râmnicu Vâlcea-i MSC is győzött volna a már kiesett Nagybányai FC otthonában. A máramarosiak viszont megtáltosodtak, 3–1-re nyertek (gól: Simao 2 – 15. és 55., továbbá Negrea – 30. perc, illetve – Ciudin – 82. perc), így a Kolozsvári U FC-t a Mioveni-i Dacia kíséri el az élvonalba.

A második csoport további eredményei: • Caracali-i FC–Vânju Mare-i Building 1–0 •Gyulafehérvári Egyesülés–Temesvári CFR 1–0 • Lugosi Auxerre–Nagyváradi Bihar FC 1–3 • Temesvári Politechnika II–Vajdahunyadi Corvin 1–1 • Târgoviştei FC–Resicabányai MFC 0–0. A végeredmény:

1. Kv. U FC 34 21 9 4 49–21 72
2. Dacia 34 17 9 8 44–26 60
............................................................
3. Rm. Vâlcea 34 18 5 11 40–31 59
4. Gyulafeh. 34 15 9 10 34–28 54
5. Lupény 34 16 4 14 39–37 52
6. Gázmetán 34 15 6 13 54–37 51
7. Caracal 34 15 4 15 40–33 49
8. Corvin 34 12 13 9 48–37 49
9. Sodronyip.34 13 8 13 31–36 47
10. Nagyvárad 34 12 10 12 40–42 46
11. Resicab. 34 13 7 14 38–37 46
12. Poli II. 34 12 10 12 45–37 46
13. Târgovişte 34 12 10 12 29–31 46
14. Tem. CFR 34 13 6 15 37–45 45
...............................................................
15. Building 34 11 8 15 28–33 41
16. Nagybánya 34 9 8 17 27–54 35
17. Lugos 34 5 10 19 24–44 25
18. Dés 34 6 6 22 28–66 24

A másodosztály első csoportban a Tulcea-i Delta végzett az élen 64 ponttal, a második feljutó helyet a Buzăui Glória csípte el. A tulceaiak viszont minden valószínűség szerint licencgondok miatt nem léphetnek felsőbb osztályba, így az élvonalból nem esik ki a Karácsonykői (Piatra Neamţ-i) Csalhó. Ebből a csoportból a Szucsávai Cetatea FC, a Snagov FC, a Brazi-i Chimia és a Brăilai CF esett ki.

A három Kolozs megyei együttes vakációs hangulatban játszott, és mindössze két pontocskát tudott összeszedni. A Marosvásárhelyi Trans Sil Karda (53. perc) és László (75. perc) góljaival 2–0-ra legyőzte a már feljutott Tordai Aranyos FC-t. A Besztercei Glória II–Kolozsvári U FC 1919 mérkőzés 1–1-gyel (gól: Hipi – 60. perc, illetve Pop – 80. perc, 11 m), a Kolozsvári Egészség–Dévai Maros találkozó 3–3-mal végződött (Gábor 2 – 20. és 40., valamint Kis – 93. perc, illetve Bitiş 2 – 11. és 25. perc, továbbá Személy – 81. perc, 11 m) végződött.

Az ötödik csoport többi eredménye: Nagyszebeni Atletic–Medgyesi Spárta 8–1, Szászrégeni Lendület–Szovátai Bútor 2–0, Marosújvári Szóda–Sebesi MSC 2–3, Râmnicu Vâlcea-i Oltchim–Nagyszebeni FC 4–0, Szászvárosi Dacia–Marosvásárhelyi (Nyárádtői) Maris 5–4. A Balázsfalvi Inter–Bethleni Szamos Gáz mérkőzést nem játszották le (zöld asztalnál 3–0), a bethleniek korábban két egymás utáni mérkőzésen nem jelentek meg, ezért kizárták őket a bajnokságból. A végeredmény:

1. Aranyos 34 23 8 3 90–21 77
2. Maros 34 20 9 5 57–17 69
............................................................
3. Inter 34 17 6 11 50–30 57
4. Szóda 34 15 10 9 45–36 55
5. Bútor 34 16 5 13 60–58 53
6. Trans Sil 34 14 10 10 44–35 52
7. Oltchim 34 15 7 12 45–36 52
8. Glória II. 34 11 15 8 35–32 48
9. Spárta 34 12 11 11 54–40 47
10. Egészség 34 14 5 15 48–65 47
11. Kv. U 1919 34 12 10 12 40–37 46
12. Maris 34 11 12 11 46–48 45
13. Lendület 34 12 8 14 37–44 44
14. Atletic 34 12 7 15 39–43 43
............................................................
15. Sebes 34 12 5 17 48–50 41
16. Szászváros 34 10 6 18 46–65 36
17. Nagysz.* 34 6 8 20 32–66 21

* 5 ponttal büntették

A csoportelsők kiléte a többi csoportban is már hetekkel ezelőtt kiderült: a Foksányi MSC, a Bukaresti Dinamó II., a Chiajna Mihăileşti-i Concordia, a Drobeta Turnu Severin-i Severnav, a Tordai Aranyos és a Nagyszalontai Liberty léphet felsőbb osztályba. A hat csoportmásodik kétfelé osztva (Bákói Pambac, Bukaresti Intergaz és Bukaresti Juventus, illetve a Motrui Bányász, Dévai Maros és Váradszentmártoni Lotus Felix) körmérkőzéssel dönt a még fennmaradt két helyről.

A címvédő belga Justine Henin könnyed mérkőzésen nyert a szerb Ana Ivanovic ellen a francia nyílt teniszbajnokság női döntőjében, így pályafutása hatodik Grand Slam-diadalát ünnepelhette.

Ivanovic nem szeppent meg esélyesebb ellenfelétől, azonnal elvette Henin adogatójátékát, ám ezt követően a belga klasszis – nagy csatában – semmi negyvenről visszavette, amit elveszített. A folytatásban a címvédő egyre keményebben és nagyon pontosan teniszezett, míg a szerb tinédzser egyre többet hibázott, és 34 perc alatt – összesen 17 önhibával – elvesztette a szettet. Ivanovic a második felvonásban sem tudott újítani, hibát hibára halmozott, amit a címvédő könyörtelenül ki is használt: valamivel több mint egy óra alatt beseperte sorozatban harmadik, összességében negyedik párizsi győzelmét.

Henin, aki a torna során még szettet sem vesztett, egymillió eurót kapott sikeréért, míg a vesztes az összeg felével vigasztalódott.

Női egyes, döntő: Justine Henin (belga, 1.)–Ana Ivanovic (szerb, 7.) 6:1, 6:2.

Nadal–Federer álomdöntő
Létrejött az álomdöntő férfi egyesben a francia nyílt teniszbajnokságon, miután a világelső svájci Roger Federer után a címvédő spanyol Rafael Nadal is biztosította a helyét a fináléban. A tavalyelőtt is bajnok, második számú kiemelt Nadal a szerb Novak Djokovicot (6.) verte a legjobb négy között, három szettben.

A világ élvonalába igazán idén berobbant Djokovic az első játszmában még tartotta a lépést balkezes riválisával, de nem tudta megakadályozni abban, hogy játszmaelőnyhöz jusson. A folytatásban már egyre inkább a salakkirály Nadal akarata érvényesült, így sorozatban harmadszor is bejutott a döntőbe a Roland Garroson. Nadal és Federer eddig 11-szer találkozott egymással ATP-versenyen, párharcukban a mallorcai vezet 7–4-re, de legutóbbi összecsapásukat, a májusi, hamburgi salakpályás viadal döntőjét a bázeli csillag nyerte.

Érdekesség: a 10-szeres Grand Slam-győztes Federer még soha nem tudott diadalmaskodni Párizsban, tavaly a fináléban kapott ki Nadaltól.

Lapzártakor: férfi egyes, döntő: Rafael Nadal (spanyol, 2.)–Roger Federer (svájci, 1.) 6:3, 4:6, 6:3, 6:4.

A világbajnoki kétszeres ezüstérmes Horváth Viktor nyerte a rigai öttusa Európa-bajnokság hagyományos férfi versenyét az orosz Rusztem Szabirhuzin és a lengyel Marcin Horbacz előtt. Tibolya Péter hatodik, Balogh Gábor hetedik, Fülep Sándor tizennegyedik lett.Csapatban az oroszok győztek, a Horváth, Balogh, Fülep trió a dobogó második fokára állhatott fel. A szombati versenyben Horváth Viktor a remek lovaglásának köszönhetően szerezte meg a győzelmet.

Az egyéni verseny első nyolc helyezettje olimpia kvótához jutott, de a pekingi játékokon egy országból maximum két versenyző indítható, így a három magyar kvóta gyakorlatilag csak kettő.

Vörös Zsuzsanna az ötödik helyen végzett a rigai öttusa Európa-bajnokság női hagyományos versenyében, ezzel egyben olimpiai kvótát is szerzett.

A 125 köbcentisek között szereplő Talmácsi Gábor a második lett vasárnap a gyorsaságimotoros-világbajnokság hetedik futamán, a Katalán Nagydíjon. Az Apriliával versenyző magyar motoros ezzel ismét az élre került a vb-pontversenyben, ahol 13 ponttal előzi meg csapattársát, a 102 pontos spanyol Hector Faubelt.

Az élről rajtoló magyar többször vezette a mezőnyt, de a futam második felében visszacsúszott a hetedik helyre. A hajrában óriási csata alakult ki az élbolyban, a magyar motoros óriási tempót diktálva feljött a második helyre. A viadalt a japán Kojama Tomojosi nyerte, a harmadik helyen a svájci Randy Krummenacher végzett.

Talmácsi három nagy vetélytársa, az olasz Mattia Pasini, a cseh Lukas Pesek és a spanyol Hector Faubel egyaránt bukott.

ROMÁNIA A VB-N
Kijutott a franciaországi világbajnokságra Románia női kézilabda-válogatottja, habár a Svédország elleni selejtező visszavágóján csak 24–24 arányú döntetlent tudott elérni Râmnicu Vâlceán. A továbbjutás kérdése azonban gyakorlatilag egy héttel korábban, Uddevallában eldőlt, ahol Gheorghe Tadici csapata 25–16 arányú sikert aratott.

A vb-selejtezők bombameglepetése, hogy az olimpai bajnok Dánia csak a televízióban követheti az eseményt, miután elbukta az Ukrajna elleni selejtezőt.

LÉKÓ ISMÉT NYERT
Lekó Péter a harmadik mérkőzést is megnyerte a negyeddöntőben a sakkvilágbajnok-jelöltek Elisztában zajló tornáján, így már 2,5–0,5-re vezet az orosz Jevgenyij Barejev ellen és a továbbiakban már egy döntetlen is elég számára a továbbjutáshoz a hat mérkőzéses párharcban. A magyar nagymester ezúttal a világos bábukat vezette és a 41. lépésben késztette ellenfelét a parti feladására.