Tilosban parkolók a tűzoltók útjában
Tetemes anyagi kárba, de emberéletekbe is kerülhet a szabálytalanság

(1., 11. oldal)

A forgalommal is meg kell küzdeniük a tűzoltóknak (Gyurka Előd felvétele)

Meg sem fordulna sok kolozsvári gépkocsivezető fejében, hogy a parkolási szabályok figyelmen kívül hagyása miatt a közelben lévők komoly károkat szenvedhetnek, esetleg emberek életüket veszthetik miattuk. Majdnem ez történt a napokban Kolozsvár belvárosában, ahol a szabálytalan parkolók miatt egy kigyulladt gépkocsihoz csak később érkezhettek a tűzoltók.

A baleset kora délután történt, amikor a városban a legnagyobb a forgalom. A szerencsétlen autós a Bob utcában parkolt, majd indítani próbálva gépkocsiját, ami belső meghibásodás miatt kigyúlt. A tűzoltók perceken belül a helyszínre értek, de első próbálkozásuk sikertelen volt: a Jókai/Napoca utca felől a Rózsa/Samuil Micu, majd a Bob utcába kanyarodtak volna, de nem tudtak behajtani a két oldalt parkoló autók miatt. Egy másik, az Unió utca irányából érkező tűzoltókocsi ért végül a helyszínre.

Lapunknak Liviu Cadar, a tűzoltóság szóvivője elmondta: gyakran szembesülnek ilyen problémával Kolozsvár belvárosában, ahol elég sok a keskeny utca. Helyszűke miatt a tűzoltók még valahogy megbirkóznak, de a fegyelmezetlen sofőrökkel már nehezebb, hiszen sokan fittyet hányva a parkolási szabályoknak, saját fejük szerint hagyják az út szélén, nem egyszer a járda közepén autójukat.

A belvárosi utcácskák többsége elérhetőség szempontjából szerencsére nem jelent különösebb gondot a tűzoltóknak. A szóvivő kifejtette: ez csupán azért van így, mert ha a tűzoltók munkáját egy-egy felelőtlen gépkocsi tulajdonos akadályozza is, a tűzoltófecskendő elér minden házhoz, mivel kevés a hosszú utca. Gondot jelent azonban ha a Király/Brătianu vagy a Szentegyház/Iuliu Maniu utcában üt ki a tűz. Ezzel a megoldással egy kisebb tüzet meg lehet fékezni, de nagyobb vész esetében a károk nőhetnek.

A tűzoltóság szóvivője elismerte: amióta a polgármesteri hivatal rendőrsége elkezdte tevékenységét, a közlekedés gördülékenyebben zajlik a Mócok útján. A szóvivő megemlítette, hogy a bevetésben a tűzoltóknak az is gondot okoz, ha a gépkocsivezetők a sziréna hangja ellenére sem húzódnak le az út szélére idejében. E révén értékes perceket veszíthetnek, ami akár emberéletekbe is kerülhet.

A polgármesteri hivatal rendőrségének vezetője Radu Moisin lapunknak elismerte: a központban, főleg a városháza közelében sikerül a közlekedési szabályoknak érvényt szerezni, mivel a gépkocsivezetők már megszokták, hogy itt forgalmista rendőrök is állandóan figyelemmel követik a közlekedést. A gond például az olyan fő utakon van, amelyek távolabb esnek a központtól. Itt már a gépkocsivezetők sokszor figyelembe se veszik a városházi rendőrség alkalmazottainak figyelmeztetését, akik nem büntethetnek, csupán jelezhetik a szabálytalanul parkolóknak, hogy szabályt sértettek.

Moisin közölte, hogy két hónapja fényképet készítenek a szabálytalanul parkoló gépkocsikról, így akarják rábírni a tulajdonokat, hogy büntetéseiket kifizessék.

B. T.

vissza az elejére


EuroBarometer: a vidékiek többsége támogatja az integrációt

(1., 4. oldal)

A falusi háztartások 68%-ában nincs hálózati ivóvíz, 84%-ában nincs szennyvízelvezető csatornahálózat, 85%-ában az illemhely a kert végében található, és a lakózházak alig 9%-ában van földgáz. A lakosság egynegyedét nem érdekli Európa, mindazonáltal a falvak lakóinak 72%-a szívesen csatlakozna az EU-hoz – derült ki a Nyílt Társadalomért Alapítvány megbízásából végzett kutatásból.

A Nyílt Társadalomért Alapítvány 2002-ben kezdeményezte a Vidéki EuroBarometer nevű közvélemény-kutatást. 2005 november-decemberében második alkalommal került sor a kutatásra, amelynek során a Metro Media Transilvania szakemberei 1516 személyt kérdeztek meg. A hibaszázalék 2,5%.

A falvak lakóinak közel háromnegyede támogatja Románia uniós csatlakozását, és kétharmaduk a csatlakozást követően az életminőség javulására számít, ám úgy vélik, kevés információval rendelkeznek az EU-ról, az európai politikáról, intézményekről, és többségük az Unióval kapcsolatos egyszerű kérdésekre sem tud válaszolni. A falvak lakói többnyire (58%) a televízióból szerzik be az Európai Unióval kapcsolatos információikat, illetve a rokonokkal, barátokkal, kollégákkal folytatott beszélgetések során (24%). A falusi lakosság közel egynegyedét (23%) nem érdeklik az európai témák.

A megkérdezettek 55%-a számára az EU elsősorban reménységet jelent, 33%-nak bizalmat, és csak 8%-nak lelkesedést. A román falvak vágynak ugyan a csatlakozásra, ám az esetek 85%-ában az emberek még mindig a kert végében végzik elemi szükségleteiket, a gazdaságok 68%-a az udvari vagy utcai kútról fogyasztja a vizet, és a falusi házaknak csak 9%-ában van földgáz. A vidéki lakóházak 84%-ában nem létezik csatornahálózat. A vidéki lakosság 66%-a nem ismeri a tej- és húsfeldolgozás higiéniai feltételeit, 77% pedig nem tájékozott a keverék szőlőfajtákat illető jogszabályokról.

A megkérdezettek 74%-a kedvezőnek tartaná, ha Romániát egyetlen erőskezű egyéniség vezetné, amely nem töltené idejét a parlamenttel és a választásokkal, 56% nem szavazna olyan jelöltre, aki nem istenhívő. A lakosság 60%-a csak kevéssé bízik a más vallásúakban, 51% törvényben tiltaná és büntetné a homoszexualitást. 66% úgy véli, a férfiak általában jobb üzletvezetők a nőknél. 40% szerint a romákat kényszeríteni kellene, hogy a társadalom többi részétől elkülönítve éljen, ugyanis képtelenek integrálódni.

Az EuroBbarometer egészségügyi adatait összevetették az Egészségügyi Szolgáltatások és a Politikák Központja által 2003 márciusában végzett felmérés adataival; ebből kiderült, hogy a vidékiek számára továbbra is a családorvos jelenti a kapcsolatot az egészségügyi rendszerrel. Akárcsak két évvel korábban, 2005-ben is a lakosság 96 százaléka szerepelt a háziorvosi listákon. Egészségügyi problémával, legyen az súlyos vagy kevésbé súlyos, elsőként a családorvoshoz fordulnak. Enyhébb gondok esetén a gyógyszerésztől, illetve ismerősöktől kérnek tanácsot.

Minthogy a megelőzés gyakorlata nem jellemző Romániában – főként vidéken nem –, lényeges, hogy a családorvos figyelemmel kísérje a családok egészségügyi állapotát. A rendszeres ellenőrzések aránya is növekvőben van (29%-ról 35%-ra), de aggodalomra ad okot, hogy a falun élők kétharmada továbbra sem esik bele a szórásba: a vidékiek 39 százalékának másik faluba kell mennie háziorvosi ellenőrzésre, többnyire a községközpontokban levő rendelőkbe.

A kórházi kezelésben részesülők egyharmada, a szakorvoshoz fordulók egynegyede adott már hálapénzt a vizsgálat költségein felül, jellemzően a jobb anyagi körülményekkel rendelkezők között szokás a hálapénz.

vissza az elejére


Megnyílt az Ambient Instal 2006

(1., 5. oldal)

Tegnap az Expo Transilvania Rt. csarnokában és pótsátraiban elkezdődött az idei kiállításidény: megnyitotta kapuit a 15. Ambient Instal Nemzetközi Műszaki Lakásberendezési vásárt, amelyre, a hazaiakon kívül, magyar, osztrák, olasz és ciprusi cégek, 4500 négyzetméterre összesen százhetvenen neveztek be. Ez Románia legfontosabb szakmai fóruma, ami a rekordnak számító részvételi kedven is lemérhető.

A február 5-ig tartó vásáron megtekinthetőek gáz-, víz- és csatorna-felszerelések, úszómedencék és szaunák, fűtőberendezések, energiafogyasztási mérőműszerek, klímaberendezések és szakkiadványok. Több részvevő megfogalmazta, hogy érzik a vásárlóközönség részéről megmutatkozó érdeklődést, amit a nemrég lezajlott orosz földgázexport-krízis is fokozott.

A megnyitón hasonló gondolatokat közöltek a felszólalók: a házigazdák részéről Ioan Avram igazgató, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanácsi alelnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Gheorghe Badea, a Műszaki Egyetem oktatója. Utóbbi kijelentette: világviszonylatban az energiaforrások kiapadása következtében 2020-tól várható az igazi súlyos válság, amely elsőként az épületek fenntartását érinti majd. Alternatív megoldásokat kell tehát idejében keresni, és ez a kiállítás már képes sok ilyent felmutatni.

Boros János annak a beruházási tervnek a kedvező fogadtatásáról is beszélt, amelynek megvalósulásával két év múlva a mai kereteit kinőtt kolozsvári vásárcsarnok majd lemondhat mostani pótsátrairól, és XXI. századi körülmények között bonyolíthatja le rendezvényeit.

Az idei Ambient Instal az első négy napon 10–18, a zárónapon 10–16 óra között látogatható.

Ö. I. B.

vissza az elejére


Felmentették Teo Peter halálát okozó tengerészgyalogost

(1. oldal)

Nagy felháborodást keltett Romániában, hogy Christopher R. Van Goethem amerikai tengerészgyalogost – aki 2004-ben gépkocsijával Teo Peter basszusgitárost szállító taxiba ütközött, aminek következtében a Compact együttes basszusgitárosa életét vesztette – Virginia állam katonai bírósága felmentette az emberölés vádja alól, azt ajánlva, hogy a katona csak megróvást kapjon. A katonai bírók ugyanakkor bűnösnek találták Van Goethem-et a hamis tanúvallomás és az igazságszolgáltatás akadályozása vádpontok alapján. A múlt hétfőn kezdődő tárgyalás előtt Van Goethem védőügyvédei bejelentették, arra alapozzák a védelmet, hogy a román zenész nem a tengerészgyalogos gépkocsija és a taxi ütközése során szerzett sérülések miatt halt meg, hanem más okokból. Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök meglepőnek és „bizarrnak" nevezte az amerikai bíróság döntését, Traian Băsescu államfő szerint pedig megengedhetetlen az, ami történt. Az államelnök szerint 22 millió román állampolgár látta, mi történt Teo Peterrel, de az amerikai bíróság őket nem tekintette „igazoló bizonyítéknak". Román jogászok is értetlenségüket fejezték ki az ítélet kapcsán.

vissza az elejére


Szász Jenőt elszámolásra szólították fel

(1., 11. oldal)

Az RMDSZ Országos Segélybizottsága és a Hargita Megyei Katasztrófa-elhárító Bizottságának tudomására jutott, hogy a 2005. augusztus 23-i székelyföldi súlyos károkat okozó árvizeket követően, Székelyudvarhely polgármesteréhez, Szász Jenőhöz, valamint az általa irányított Székelyudvarhelyért Alapítványhoz érkező segélyek nyilvántartásának és elszámolásának helyzete tisztázatlan.

Ezért az RMDSZ felszólítja Szász Jenőt, hogy az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére érkező, és az általa fogadott támogatásokról nyújtson áttekinthető elszámolást.

Az RMDSZ úgy tudja, hogy a székelyudvarhelyi sportcsarnok rendbetétele érdekében kiutalt 9,5 milliárd lej értékű kormánytámogatáson túl, a Szász Jenő által gyűjtött, és az árvízkárosultak megsegítésére szánt forint milliók egy része a Sportcsarnok felújítására használták fel. Az erre kiutalt 9,5 milliárd lej nemcsak az árvíz okozta károk fedezésre, de a sportcsarnok jelentős felújítására is elegendő kellett legyen.

Emlékeztetnek, hogy több mint 230 milliárd lej (azaz több, mint 1,6 milliárd forint) értékű kormánytámogatást juttattak a Hargita megyei árvízsújtotta településeknek. Magyarországról, a szövetség kapcsolatai révén érkező pénz, élelmiszer, - gyorssegélyek értéke meghaladja a 80 millió forintot, a területi szervezeteink, civil szervezetek segélyakciói során gyűjtött pénzbeli és más természetbeli segélyek értéke meghaladja a 10 milliárd lejt, azaz a 69 millió forintot. Ennek ellenére sem mondható, hogy a rászorulók helyzetét megnyugtatóan rendezni lehetett.

Ezért az RMDSZ határozottan kifogásolja, hogy a segélyek elosztását vállaló polgármester a támogatásoknak más rendeltetést adjon, mint az árvizek okozta károk felszámolása és az árvízkárosultak megsegítése.

vissza az elejére


Felújítják a Torda, Dés, Kolozs környéki üdülőket

(1., 5. oldal)

Közvetlen szomszédságunkban olyan gyógy- és üdülőhelyek, turisztikai látványosságok vannak, amelyek megkímélnének sok esetben több kilométeres hosszú út megtételétől. Erre nem lesz szükség, ha a helyi önkormányzatok és a Kolozs Megyei Tanács által megnyert Phare 2004–2006 regionális infrastruktúra fejlesztési program a tervek szerint zajlik. A projekt a désaknai, kolozsi és tordai sósfürdők, valamint a tordai sóbánya felújításáról, a vidék vonzó turisztikai kiépítéséről szól.

A különféle internetes egészségügyi tanácsadási honlapokon részletesen tájékoztatnak a sóbányák, sósfürdők gyógyító hatásáról, és arról, hogy ezeket a lehetőségeket hol lehet igénybe venni. Ilyenkor néha akaratlanul is távolabbi célpontokat keresünk, ahol tudjuk, tiszta hely, megfelelően kiépített és rendben tartott fürdőket, változatos szolgáltatásokat és szép vidéket találunk. Mindez szinte karnyújtásnyira lehetne tőlünk, ha a désaknai, tordai és kolozsi fürdőhelyek eleget tennének a turisztikai követelményeknek. Úgy tűnik, az ügy most végre kimozdult a holtpontról azáltal, hogy elfogadták az érintett helyi önkormányzatok és a megyei tanács által közösen benyújtott Phare-pályázatot. A projekt az északnyugati régió sósfürdőinek, valamint a tordai sóbányának a felújításáról, turisztikai vonzerejének növeléséről szól.

Kezdetben három megye, Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros pályázott a programra, utóbbi azonban kimaradt, tájékoztatta a Szabadságot Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Beszterce-Naszód megye a fügei üdülővel pályázott. Az európai uniós pénzalapokból 2,6 millió eurót kapott a két megye, amelyet elosztanak egymás között. Ehhez még hozzáadódik a megfelelő önrész is a kormány, valamint a megyei tanács hozzájárulásából, hiszen az uniós finanszírozás az összköltségvetés 70 százalékát teszi ki.

Kerekes Sándor elmondta: rendbe kell tenni az utakat, el kell végezni a vízbevezetést és a csatornázást, a fürdő környéki tavak medrét ki kell tisztítani. Már megkezdték a szükséges munkalátogatásokat, az ilyen jellegű pályázatoknál szükséges külföldi tanácsadó cég képviselőjének a jelenlétében. Kedden a torda környéki helyeket járták be, ma pedig a désaknai és kolozsi fürdőket keresik fel.

Tavasszal kerül sor a kivitelező keresésére versenykiírás révén, és a munkálatok megkezdésétől számított 18 hónap alatt kell befejezni a korszerűsítést. Kerekes Sándor reméli, 2004 végére már felújított üdülőtelepek fogadják a turistákat.

(i)

vissza az elejére


KRÓNIKA


A nap idézete

(2. oldal)

Az esernyőmmel együtt szeress!

James Joyce

vissza az elejére


Kishírek

(2. oldal)

HIVATÁS ÉS HITVALLÁS a tematikája az Aranyosszéki Népfőiskola pénteki összejövetelének. Molnár Bodrogi Lehel Pákei Lajos építészeti munkássága, Weisz Attila A tordai római katolikus templom renoválása címmel tart előadást február 3-án, du. 5 órakor az IKE teremben.

KÖZGYŰLÉSRE HÍVJA TAGSÁGÁT az RMDSZ belvárosi kerületének választmánya február 3-án, pénteken du. 5 órára, a Kossuth Lajos utca 18. szám alatti gyűlésterembe. A gyűlés meghívottja Boros János alpolgármester.

ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor február 3-án, pénteken du. 5 órakor találkozik az RMDSZ Donát kerületi választókkal, a kerület soron következő közgyűlésén, az Etelköz/Vlahuţa utcai református imaház tanácstermében.

EMLÉKEZÉS A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁRA felhívással kórustalálkozót szervez az EMKE és a Romániai Magyar Dalszövetség február 4-én, szombaton du. 3 órakor, a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. Ünnepi beszédet dr. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke mond, szaval Sebesi Karen Attila. Közreműködik Kállai Zsófia és Gyenge Balázs hegedű-kettős. A találkozón részt vesz a marosvásárhelyi vártemplom énekkara, a kolozsvári Schola Gregoriana Monostoriensis, a Besztercei Református Egyház énekkara, a magyarfenesi vegyeskar, a Kolozsvár-Belváros Református Egyházközség Kálvin énekkara és Dávid Ifjúsági kórusa. a Kisbácsi Református Egyházközség énekkara. A rendezvény támogatója az Illyés Közalapítvány és a NKÖM.

vissza az elejére


Gidófalvy István: Önéletrajz

(2. oldal)

A Művelődés jelentette meg az elmúlt évben a közel 240 oldalas könyvet 100 korabeli fényképpel. Az önéletrajzot Sas Péter tette közzé, amely egyben kilenc évtizednyi erdélyi történelem is, ilyen meggondolásból tehát egyaránt ajánlhatjuk elolvasásra mindenkinek, akit érdekelnek Erdélyország közel egy évszázados történései, a kisebb-nagyobb városoktól kezdve a legkisebb falusi településig. Konkrétan Kolozsvártól Dobokáig, Gálfalvy falujáig.

A könyv szerzője a Maros megyei Kutyfalván született, 1889. június 24-én. 94 éves korában írta meg önéletrajzát, ebben részletesen ismertette a sok-sok megpróbáltatást, amelyet átvészelt hosszú élete során. Magántanítója Dobokán több éven át Kelemen Lajos történelem-tudós volt, akivel életre szóló barátságot kötött. Ez a tanító és tanítvány közötti barátság később férfikorban is kiállta a próbát. Kolozsváron a Református Kollégiumba járt, ahol több, később országos hírűvé vált osztálytársa volt. Csak néhány ezek közül: Jékely Zoltán költő, Tulogdy János a legendás természetjáró, és a legnevesebb, Áprily Lajos az erdélyi líra fejedelme. Abban az időben ott tanult Reményik Sándor költő is. Később sokszor büszkén emlegette Gidófalvy, hogy ő volt Re ményik első bírálója. A kolozsmonostori gazdasági akadémián diákként – akkoriban főiskolaként működött – tovább erősödött a földhöz fűződő különleges kapcsolata, ezt fejlesztette tovább a dobokai gazdálkodás. A monostori képzésben óriási szerepe volt Páter Béla professzornak, aki botanikát tanított. Tőle tanulja meg a gyógynövénytermesztés különös jelentőségeit is. A leghatásosabb gyakorlati képzést a hathetes angliai, majd ezt követően a dániai és svédországi útjain szerezte.

Dobokán él családjával – feleségével és két lányával – azt hihetnők, hogy elszigetelten a világ zajától. Ez azonban nem így volt, hiszen felejthetetlen élményekben volt részük. Sok vendég kereste fel őket. Például Makkai Sándor református püspök, dr. Iuliu Hossu görög katolikus püspök, aki 1939-ben így írja be nevét a vendégkönyvbe: Dr. Hosszu Gyula püspök.

Járt Dobokán 1940-ben Csanády György is, a Székely himnusz szerzője, aki sokáig ismeretlenségbe burkolózott. Rendszeresen járt Dobokára Kelemen Lajos is ameddig csak lehetett, mert a történelem vihara szétverte a kúriát. Jobbágysorsra emlékeztető D. O. (Domiciliu Obligatoriu) marosvásárhelyi kényszerlakhely következik, sok-sok szenvedés, hányatott sors, de a gyógynövény-termesztéshez élete végéig hűséges maradt, ami különösen nehéz élethelyzeteken segítette túl családját.

Halála előtt egy évvel vetette papírra családja, és egy kicsit az erdélyi magyar középosztály történetét, megosztva az olvasóval a számára, de nekünk is fontosnak látszó eseményeket, az örömöt és főleg a bánatsorozatot. Végigolvasva szinte biztosan mindenki talál benne megőrzésre érdemes, továbbadni kívánatos dolgokat. De minden további nélkül meggyőz arról, hogy Gidófalvy István nem élt és dolgozott kitartóan hiába – írta a könyv bevezetőjében Sas Péter.

Idősebb és fiatal agrárszakembereknek is élményt jelentő könyv. Érdemes elolvasni.

Barazsuly Emil

vissza az elejére


Kamera Hungária Fesztivál

(2. oldal)

Új kategóriákkal ismét megrendezésre kerül a Kamera Hungária Televíziós Műsorok Fesztiválja! Időpontja: 2006. március 31–április 5.

Versenykategóriák: Szórakoztató műsor I. Unscripted (szövegkönyv nélküli): Dokusoap sztárokkal, randishow, jogi-show, átváltoztató műsor, kandikamera, realityshow, átverőshow, tehetségkutató show stb.; Szórakoztató műsor II. kabaré, show, játék, kvíz, vetélkedő, talk-show stb. ; Dokumentumfilm-műsor (nonfiction és dokumentumfilmek); Történelmi és életrajzi film (nonfiction és dokumentum); Színes riport (nonfiction); Tényfeltáró vagy oknyomozó riport(ok); Tudósítás; Interjú, (stúdió)beszélgetések (a műfajon belüli közéleti, politikai háttérműsorok is); Tematikus magazin, tematikus műsor; Dramatikus művek (sorozat ill. egyedi); Műsorarculat; On-air promotion; Kísérlet, újítás.

Nevezési lapok a Nevezési Kategóriák menüpont alól tölthetőek le, a www.mediahungaria.hu-ról, vagy igényelhető a media@mediahungaria.hu e-mail címről.

A versenyben kizárólag magyar nyelvű alkotás vehet részt. A fenti felsorolásban szereplő versenykategóriákban csak olyan művek vehetnek részt, amelyek 2005. február 1. és 2006. január 31. között kerültek valamely televíziós műsorszolgáltatónál első sugárzásra. A nevezéseket 2006. február 6-ig (hétfő) lehet benyújtani – személyesen vagy kézbesítő útján munkanapokon 10.00 és 16.00 óra között az alábbi helyen: Kamera Hungária 2006 Televíziós Műsorfesztivál Fesztiváliroda 1123 Budapest, Győri út 22., telefon: 487-0231.

A Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztivált 2006. március 31–április 2. között – immáron hatodik alkalommal – rendezik meg Magyarországon. A díjkiosztó ünnepségre 2006. április 5-án kerül sor. Felhívnak minden magyarországi és határon túli alkotót, televíziós társaságot és szakmai csoportosulást, hogy képviseltesse magát a fesztiválon, nevezze alkotásait a szemle versenyébe.

Nevezésre jogosult: a szemle versenyében minden Magyarországon vagy határokon túl bejegyzett alkotóműhely, magyar, illetve külföldi állampolgárságú természetes személy indulhat, azaz a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott bel- és külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet/állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, továbbá egyéni vállalkozó, valamint helyi és megyei önkormányzatok, költségvetési szervek, egyesületek, köztestületek, alapítványok, bel- és külföldi illetőségű természetes személyek.

vissza az elejére


Lapról lapra
Korunk / Február
Történelmünk a Kárpát-medencében

(2. oldal)

Két évforduló – az 1956-os magyar forradalom ötvenedik és a Korunk megalapításának nyolcvanadik évfordulója – köré szerveződik lapszámunk.

Társadalomalakító elképzelések és a hatalom mechanizmusai a Kárpát-medencében 1944/45–1968 között – ez volt a címe, témája és apropója a Korunk által 2005. november 11–12-én, a két évforduló „előzeteseként" szervezett történészkollokviumnak, amely a XX. század e monotonnak és eseménytelennek távolról sem nevezhető húsz-huszonöt évének történéseit, legrelevánsabb aspektusait kívánta körüljárni, és a történettudomány eddigi eredményei alapján mérlegre tenni, illetve tényszerűen értékelni. A kollokvium előadásai egyazon rövid korszakot jártak körül, ám – a választott témák okán – a valóság más-más aspektusait villantották fel. Szóltak államról és politikáról, gazdaságról, társadalomról, kultúráról és oktatásról, hatalomról, megtorlásról és – természetszerűen – jövőt alakító elképzelésekről. A kialakult kép igen sokszínű lett, mint ahogyan esetenként az értelmezési keretek is különböztek egymástól. Lapszámunkban elsősorban e kollokvium előadásait olvashatják; a tanulmányok sorrendisége a történelem alapvető rendezőelvét, a kronológiai rendet követi, az általánosabb, tágabb tematikák felől közelítve a kifejezetten erdélyi konnotációk felé. Ugyanakkor folytatjuk az 1956-os interjúsorozatunkat is, amelynek egy-egy darabjával – a szerkesztői szándék szerint – az Olvasó az év minden lapszámában találkozhat.

K. K. Gy.

vissza az elejére


Irodalmi Jelen / Február

(2. oldal)

A Budapesten és Aradon megjelenő irodalmi havilap A kaland tiszta műfaj címmel interjút közöl Lőrincz L. Lászlóval. Ötven éve halt meg, most kezd látszani – Robert Walser eltűnt nyomai után kutakodik Báthori Csaba. Lovas Ildikó Van még vicces könyv? című írása a gyerek–könyv kapcsolatot boncolgatja. Faludy György Havas Bandira emlékezik. Bächer Iván, Kőrösi Zoltán, Magyari Ágnes, Bíró Gyula, Aliczki Johanna prózával jelentkezik. Újabb részlet Faludy György Karoton című regényéből. Zirkuli Péter, Andressew Iván, Muszka Sándor, Komán János, Dankuly Csaba, Tatár Sándor, Csávossy György, Mohácsi Árpád verseit közli a havilap.

A 97 éves Anavi Ádám költővel Pongrácz P. Mária beszélget.

Könyvkritika rovatban Grendel Lajos, Kerékgyártó György, Nádas Péter, S. Varga Pál, Bohár András, Kovács András Ferenc, Dobozi Eszter köteteiről Elek Tibor, Papp Endre, Szilágyi Zsófia, Szabó Tibor, Sturm László, Borcsa János, Bogdán László, Ekler Andrea közöl kritikát.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház és a Szegedi Nemzeti Színház előadásait Karácsonyi Zsolt, Varga Anikó és Jászay Tamás értékeli. Filmkritika Simó Márton tollából.

Jelen van az Irodalmi Jelenben ezúttal is Beszéd a palackból című rovatával Szőcs Géza, Johann von Kronstadt (Orbán János Dénes) Sándor vagyok én is összeállításán derülhet az olvasó.

A februári Irodalmi Jelent Laukó Katalin festményei illusztrálják, a művészt Puskel Péter mutatja be.

vissza az elejére


MOZI

(2. oldal)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – München – amerikai bemutató. – Vetítések: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn egész nap.

GYŐZELEM – Somersault. – Vetítések: 14, 16, 18, 20, 22; kedvezménnyel 22 órától.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – január 28–febr. 2: Beyond the Sea – amerikai bemutató. – Vetítés: 19.30, 22; kedden kedvezménnyel. Charlie és a csokigyár – amerikai. – Vetítés: 14.30, 17; kedden kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Légcsavar – amerikai. – Vetítés: 17, 19; péntek, szombat, vasárnap 21 órától is kedvezménnyel; hétfőn egész nap kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Szahara – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap 22.15 órától is, kedvezménnyel; hétfőn egész nap kedvezménnyel.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – King Kong – amerikai. – Vetítés: 16, 19.15; péntek, szombat, vasárnap 22.30 órától is, kedvezménnyel; hétfőn egész nap kedvezménnyel.

vissza az elejére


OPERA

(2. oldal)

MAGYAR OPERA

Ma, február 2-án, csütörtökön fél 7 órakor: Kriza Ágnes Gálakoncert. Vezényel: Hary Béla, Incze G. Katalin, Kulcsár Szabolcs. Rendező: Szabó Emese. – Egyetemi bérlet.

Február 7-én, kedden este fél 7 órakor: Puccini: Bohémélet. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Demény Attila.

ROMÁN OPERA

Február 5-én, vasárnap este 7 órakor: Mozart: Don Givanni.

vissza az elejére


SZÍNHÁZ

(2. oldal)

MAGYAR SZÍNHÁZ

Február 1–3. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház Budapesten vendégszerepel.

Február 6-án, hétfőn este 8 órakor: Ionesco: Jacques vagy a behódolás – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Február 4-én, szombaton este 7 órakor: Shakespeare: III. Richard.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

vissza az elejére


VÉLEMÉNY


A liberalizmus fanatizmusa

(3. oldal)

A sors furcsa iróniája, hogy Európa egyik legliberálisabb országa került a muzulmán világ kereszttüzébe: tegnapig tíz arab állam hívta vissza, vagy jelezte koppenhágai nagykövete visszahívásának szándékát, a dán külügyminisztérium eltanácsolta állampolgárait az arab országokba való utazástól, az afganisztáni és az iraki dán békefenntartókat pedig fokozott óvatosságra figyelmeztették. S ha arra gondolunk, hogy az egész affér kirobbantója egy karikatúra volt…

A Morgenavisen Jyllands-Posten című napilap múlt csütörtöki számának tizenegyedik oldalán karikatúra-sorozat jelent meg Mohamed prófétáról, többek között egy olyan is, amelyen a Próféta bombát rejt turbánjában. A lap azt követően rendelte meg a „szentségtörő" rajzokat, hogy egy dán író elpanaszolta a médiának, senki sem hajlandó illusztrálni az iszlám megalapozójáról írt könyvét, ugyanis az iszlám hagyományok szerint tilos Mohamed képi megjelenítése. Ennek tükrében érthető a muszlim világ felháborodása, különösen azt követően, hogy az oly tisztelt Prófétát fundamentalista merénylőként mutatták be.

Az ügy diplomáciai botránnyá fajulásához az hozzájárult, hogy a dán kormány, bár sajnálatosnak tartotta a történteket, ismételten elutasította a bocsánatkérésre való felszólítást, mondván, a hatóságok nem felelősek a független médiában megjelentekért, a sajtószabadság jegyében a felelőség egyedül a Morgenavisen Jyllands-Posten-t terheli. A növekvő nyomás alatt tegnap a lap főszerkesztője dánul, angolul és arabul fogalmazott, a Muzulmán világ tiszteletreméltó polgárainak címzett levelet tett közzé, amelyben hitét teszi a sajtószabadság mellett, és kifejezi meggyőződését, hogy az ügy hátterében sajnálatos nézeteltérés áll, és végül elnézést kér azoktól a muzulmánoktól, akiket megbántott a leközölt karikatúra-sorozat.

A kérdés szinte magától adódik: a dán lap tudatlanságból vagy szándékosan jelentette meg a „muzulmán-pukkasztó" képeket? Jómagam hajlok arra, hogy inkább az utóbbiról van szó, ugyanis dán sajtós berkekben amúgy is tabunak számít a tabu. Az olvasóközönség ízlése szerint szerkesztett lap pedig nem tehetett mást, mint hogy helyet adott a blaszfémiának. Lehet, jó reklámfogásnak „remélték" a muszlim világ felháborodását, de felelőtlen liberalizmusuknak akkor lesznek teljes tudatában, amikor az első dán turisták eltűnnek az indonéz turistaparadicsomok valamelyikében, vagy az iraki újjáépítésben érdekelt dán vállalkozók/mérnökök/utászok/szociális munkások az al-Dzsazíra hírtelevízióban bukkannak fel Kalasnyikovval a halántékuknál.

Moldován Árpád Zsolt

vissza az elejére


A Bukarest–Washington–London tengely átka

(3. oldal)

A Compact együttes basszusgitárosának haláláért felelős amerikai tengerészgyalogos meg nem büntetése miatt komoly erkölcsi súly terheli a romániai politikusokat. Az ország külpolitikájának meghatározásáért felelős miniszterek, államfők és törvényhozók egyaránt elmarasztalhatók azért, hogy Romániát teljes mértékben kiszolgáltatták az Egyesült Államoknak. Romániának valóban számos oka volt arra, hogy az Egyesült Államok feltétel nélküli szövetségese legyen, hiszen ez a státus az állandó konfliktusok által jellemzett világpolitika ingoványos talaján megnyugtató védelmet nyújt. Ennek a közeledésnek azonban meg volt az ára. Az üzlet részét képező áruk között az egyik volt az a szerződés, amelyben Románia vállalta, hogy az amerikai katonák által Románia területén elkövetett bűncselekmények miatt „Uncle Sam" fegyveresei csak amerikai bíróság elé állíthatók.

Romániának az Egyesült Államok melletti lehorgonyzása és teljes mértékű odaadása olyan vazallusi helyzetbe sodorta Bukarestet, hogy az amerikai tengerészgyalogos enyhe és nagy valószínűséggel igazságtalan büntetése következtében a politikusok, megalázó módon, csak meglepődésüknek adhatnak hangot. A román külügyminiszter gesztusa, amellyel felhívta az Egyesület Államok bukaresti nagykövetének figyelmét, hogy a román közvéleményt rendkívül nagy mértékben aggasztja az amerikai bíróság ítélete, az eddigi román–amerikai politikai kapcsolatrendszerben szokatlannak minősül. De ennek a diplomáciai „fenyegetésnek" vajmi kevés eredménye lesz, hiszen az amerikaiak nagyon büszkék igazságszolgáltatásukra, és általában saját országukra. Az ottani rendszert nyugati és román politikusok Bukarestben naponta emlegetik mintapélda értékűnek, noha sejthetjük, hogy mint minden, emberek által működtetett gépezetnek, meg vannak a hiányosságai és a hibái. Kétségtelen, hogy az amerikai tengerészhadnagy esete erre világít rá.

Ettől azonban az amerikai igazságszolgáltatás presztízse vajmi kevés csorbát szenved majd, hiszen az ottani lakosság bízik intézményeinek erejében. Nem mondható el ez a Romániában élőkről, hiszen mi állandóan nyugaton keressük a jót, és hajlandóak vagyunk arra, hogy fenntartások nélkül minden ottani példát importáljunk. Ez a fajta önbecsülés hiánya vezette a politikusokat is – a jelenlegi és az előző kormányzásból egyaránt – arra, hogy kiszolgáltatottá tegyék Romániát. Akkor, valószínű, csak az amerikai támaszpontok következtében Romániába csorgó amerikai dollárok, és a világ legerősebb hatalmának szövetségesi státusából fakadó előnyök lebegtek a szemük előtt, és gondolni sem akartak az ebből fakadó esetleges hátrányokra.

Ezt a fajta politikát a parlament is többször megerősítette, amikor különösebb vita nélkül, szinte automatikus rábólintással átengedte Románia légterét az Irakot megtámadó amerikai repülőgépeknek. Nem így tettek például a magyarországi politikusok, akik napokon keresztül vitatkoztak azon, hogy ennek a döntésnek a meghozatala milyen kockázatokkal járhat. Budapest a kényelmetlenebb megoldást választotta, és elsősorban a hátrányokat tartották szem előtt.

Románia külpolitikájának alakulásában azonban a parlamentnél is nagyobb a felelőssége van Traian Băsescu államelnöknek, aki választási kampányban a Bukarest–Washington–London tengellyel kampányolva prostituáltként vetette Romániát a világ legerősebb hatalmának karmai közé.

És Bukarest ezáltal olyan csapdahelyzetbe került ismét, ami a szélsőségesek vitorláját táplálhatja széllel. Ugyanis az amerikai ítélet alapján a Nyugatellenes Vadim Tudorok aktivizálódása azt a benyomást erősíthetik meg egy nagyon jelentős társadalmi rétegben, hogy Nyugat, amikor saját értékeit kínálja, akkor valójában zsákbamacskát árul. Ebből a Nyugat- és euroszkeptikusok könnyen azt a következtetést vonhatják le, hogy csakis az echte román értékek és megoldások elfogadhatók.

Ez az általánosítás tulajdonképpen Romániának az Egyesült Államokkal szemben folytatott egyoldalú külpolitikájára való válasz. Eddig aránytalan, vagy csak démoni, vagy csak angyali színben feltüntetett koncepciók összecsapásának voltunk szemtanúi. Románia valós modernizációs felkészültségéről elsősorban az tanúskodna, hogy a külpolitikát, Nyugat mintáinak modellértékűségét mennyire tudjuk árnyalni.

Borbély Tamás

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


NAPIRENDEN


Băsescu: véget kell vetni a „maffia-barát" törvénygyártásnak

(4. oldal)

Traian Băsescu arra kérte a Közigazgatási és Belügyminisztérium alkalmazottait, hogy ellenőrizzék a kormány által az utóbbi tíz évben kiadott jogszabályokat, mivel ezek jelentős része „a törvénytelen érdekcsoportok javára" született, a felelősséget pedig vállalni kell. Az államfő ugyanakkor azzal vádolta a médiabirodalmakat, hogy különböző üzleti csoportok érdekeinek a szolgálatába szegődtek.

„A maffia túl gyakran került a kormány asztalához", fogalmazott az elnök a belügyminisztérium 2005-ös évértékelő ülésén. Az államfő szerint a kormány által kiadott jogszabályok révén biztosított gazdasági kedvezmények hozzájárultak a korrupció virágzásához Romániában. Băsescu figyelmeztette a jelenlegi kormányt, hogy kerülje el az ilyen jellegű behálózást.

Az államfő szerint a médiabirodalmak mögött is ilyen maffia-típusú érdekszövetségek húzódnak meg, amelyeknek elsődleges céljuk az üzleti vetélytárs, illetve az állami intézmények, diszkreditálása. Băsescu, aki rá nem jellemző módon igyekezett tartózkodni a legújabb botrány, a Macovei–Tăriceanu–Patriciu találkozó kommentálásától, tegnap kifejtette: azért fogta vissza magát, mert megelégelte, hogy állandóan nyilatkozatain csámcsog a sajtó. Ehelyett csendesen visszahúzódva figyelte a közélet mozgásait, mintha kívülről nézegetne egy akváriumot, amelyben hihetetlen energiával csapnak össze különböző csoportok. Ez az egész érthetetlen kavalkád akkor válik világossá, ha kiderül, kik is állnak tulajdonképpen az illető csoportok mögött, akik eszközként használják a televíziót, a sajtót érdekeik érvényesítésére. – Ha jól megnézik, látnak majd különböző egymással hadakozó sajtótrösztöket, amelyek vagy a Rafo, vagy a Rompetrol, vagy az FNI, vagy különböző befektetési társaságok érdekeit szolgálják, visszaéléseit fedezik – fejtette ki elméletét a maffia-típusú képződményekről az elnök.

Băsescu ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, miszerint nincs szükség új szabályozásra, ami a kormány és az igazságügyi szervek kapcsolatát illeti, mert ezzel azt a látszatot keltenénk, hogy az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom alárendeltje. – Vannak nagyon világos törvények, elég ezeket betartani – mondotta. Az államfő Călin Popescu Tăriceanunak néhány nappal korábban tett kijelentésére reagált. A miniszterelnök a Macovei-botrány következtében azt fejtegette: szabályozni kellene a kormány és az igazságszolgáltatás közti viszonyt, hogy a két intézmény közti együttműködés és kommunikáció megvalósuljon, jelenleg ugyanis minden kapcsolatteremtés gyanut ébreszt a közvéleményben.

vissza az elejére


Hétfőre ígérik a megállapodást a kisebbségi törvényről

(4. oldal)

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) jövő hétig megállapodásra jut a kisebbségi törvény tervezete kapcsán kidolgozott észrevételekről, közölte szerdán, sajtótájékoztatón Markó Béla.

Az RMDSZ elnöke szerint az Országos Koalíciós Tanács kedd esti ülésén az NLP és a DP képviselői megállapodtak, hogy összehangolják álláspontjukat a kisebbségi törvény tervezetéről. A két párt hétfőig kidolgozza észrevételeit és következtetéseit az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezet tekintetében.

„Tudomásom szerint a liberális kollégáknak nincsenek módosítási javaslatai és fenntartásai a kormányban elfogadott tervezettel kapcsolatban. A DP kifogásolt bizonyos intézményeket, különösen a kulturális autonómiát", mondta Markó. Hozzáfűzte, az RMDSZ hajlandó a Magyarországon érvényben levő hasonló törvényből átvenni és a kisebbségi törvény részévé tenni a kulturális autonómiáról szóló cikkelyeket. Ezek Markó szerint nem csupán országos, hanem helyi kisebbségi tanácsok létrehozását is előírják, amelyek döntési hatáskörrel rendelkeznek a kisebbségek kulturális autonómiáját érintő kérdésekben.

„A magyarországi román kisebségeknek országos és helyi tanácsai is vannak. A magyarországi kisebbségi önkormányzatok működési szabályzata szerint beleegyezésük nélkül a megyei és helyi tanácsok nem dönthetnek az iskolák működéséről, más vezetőségek kinevezéséről, vagy az anyanyelv használatáról", mondta az RMDSZ elnöke.

vissza az elejére


Sokaknak érdeke Macovei lejáratása

(4. oldal)

Nyilvánosan is bocsánatot kért Cristian Tudor Popescu az ismert politikai elemző Monica Macoveitől, a saját és az általa vezetett napilap, a Gândul nevében, amiért alaptalanul megrágalmazták az igazságügyminisztert.

A Gândul néhány napja azt közölte: tudomása van egy olyan dokumentumról, amelyben az igazságügminiszter a Patriciu-üggyel megbízott ügyész lecserelésére utasított. Macovei tagadta a vádakat, és követelte a laptól, bizonyítsa be állításait. Kiderült: a Gândul semmilyen konkrét bizonyítékkal nem rendelkezik, a laptulajdonos, Cristian Tudor Popescu, akinek állítólag nem volt tudomása arról, mi jelenik meg másnap saját lapjában, természetesen magára vállalta a felelőséget. Popescu, aki egyben a Román Sajtóklub elnöke is, igen kényes helyzetben van, hiszen a nyáron ő volt az, aki az Evenimentul zilei-nek a sajtóklubból való kizárását szorgalmazta, mégpedig sikerrel, amiért a lap övön aluli támadást intézett szintén Macovei ellen. A bukaresti lap azzal vádolta meg a miniszterasszonyt, hogy az ittasan dorbézolt egy hétvégi konferencia alkalmával. Akkor Popescu ezt politikai indíttatású támadásnak minősítette, és védelmébe vette az igazságügyi reform hálátlan feladatára vállalkozó Macoveit.

Arról viszont Popescu nem szólt, hogy saját vezércikkét, amelyben a Macovei–Tăriceanu–Patriciu botrányos találkozójáról ír, továbbra is fenntartja-e. Popescu egyike volt azoknak, akik csalódásuknak adtak hangot, amiért az igazságügyminisztert találkozott egy olyan személlyel, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. Emlékeztetett: más körülmények közt épp Macovei, az emberi jogok Európa-szerte ismert védelmezője lett volna az első, aki elítéli az igazságügyminisztert ezért a meggondolatlan cselekedetért. Popescu szerint azzal, hogy Macovei nem távozott azonnal a találkozóról, mihelyt kiderült, hogy azon Patriciu is jelen volt, végzetes hibát követett el, hiszen a Petrom korrupciógyanus igazgatója elérte a célját. Világos jelzést küldött az igazságszolgáltató szervek felé: „lám, én olyan befolyásos személy vagyok, aki akkor találkozik az igazságügyminiszterrel, amikor kedve szottyan, jó lesz ám velem vigyázni!"

Macovei ellen az elmúlt egy évben több lejárató kampány is indult, amelyek rendszerint egybeestek az igazságszolgáltatási reform egy-egy fontos mozzanatával: amikor például a kormány felelősséget vállalt az igazságügyi reformmal kapcsolatos törvénytervezetért, elkezdődött a tisztogatás a korrupt ügyészek, bírók sorában, beindult a számonkérés a nagy maffiózók körében, most pedig az SIPA felszámolása, aminek következtében több, még a Szekuritátétól átörökölt titkosszolga kerül az utcára. Többek szerint a legutóbbi botrány mögött egyértelműen SIPA-források vannak,

Nagyon sok ellensége van Monica Macoveinek, mivel az igazságügyminiszter tavaly nagyot lendített a reform menetén – vélekedik Sorin Ioniţa is. A Román Akadémiai Társaság elnöke szerint több olyan érdekcsoport is van, amelyek kitervelhették a miniszterasszony szabotálását, hitelének rontásával a reformokat akarják mindenáron fékezni. Mind az SZDP-nek, mind a Dinu Patriciu köré csoportosuló társaságnak érdeke Macovei lejáratása. Az elsőnek a tisztogatás meggátolásához fűződik érdeke, hiszen az általuk kinevezett emeberek kerülnének ki a rendszerből, Patriciu esetében pedig személyes érdekek játszanak közre.

vissza az elejére


Timofte: Patriciu telefonbeszélgetései államtitkok

(4. oldal)

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Radu Timofte, szerdán azt nyilatkozta, hogy Dinu Patriciu telefonbeszélgetéseit 2004 és 2006 között, tehát egy évig és három hónapig hallgatták le. Erre hivatalos felhatalmazás volt, az információkat pedig továbbították az ügyészségnek. Szerinte erre azért volt szükség, mert Dinu Patriciu veszélyeztette a nemzetbiztonságot. A lehallgatás mind az otthoni, mind a munkahelyi telefonbeszélgetésekre vonatkoztak, tartalmuk államtitoknak számít.

Amikor az ügyészségi kihallgatás során kiderült, hogy Patriciu beszélgetéseit az SRI lehallgatta, a Rompetrol vezetősége az emberi jogok megsértésével vádolta a hatóságokat, tiltakozásukat eljuttatták az SRI-hez, az Országos Biztonsági Bizottsághoz, a Visszaéléseket Kivizsgáló Bizottsághoz és az Emberjogvédelmi Bizottsághoz. Dinu Patriciu továbbra is kitart állítása mellett, miszerint a lehallgatott beszélgetéseket zsarolási célt szolgálnak.

vissza az elejére


Vonakodnak a fúziótól az erdélyi liberálisok

(4. oldal)

Nem aratott osztatlan sikert az erdélyi liberális szervezetek körében a demokraták ötlete a két párt – különben régóta hangoztatott, de különböző okok miatt mindig elhalasztott – fúziójáról. A Beszterce-Naszód megyei NLP elnöke Sabin Ilieşi arra figyelmeztetett: könnyen előfordulhat, hogy a tervezett egyesülésnek nem egy, hanem három párt lesz az eredménye. A liberális és a demokrata pártnak az egyesülést támogató tagjai új pártot alakítanak, az ezt ellenzők pedig megmaradnak liberálisoknak és demokratáknak. Ilieşi, aki az ötlet felmerülésének pillanatától az egyik legvehemensebb ellenzője volt a fúziónak, azon a véleményen van, nem szabad sürgetni az egyesülést, különben rosszul sülhet el a terv.

A Bihar megyei szervezet üdvözli az ötletet, de a felvetés módjával kapcsolatban fenntartásiak vannak. Jó lett volna előbb egyeztetni a szövetség vezető testületében, ez a váratlan bejelentés nagyon rossz ízű volt – vélekedett Valeriu Boeriu elnök. A Hunyad megyei szervezet vezetője szerint már 2005 elején el kellett volna indítani ezt a folyamatot. Mircea Molot elnök azonban nem ért egyet azzal, hogy a liberálisok lemondjanak doktrínájukról, a százéves hagyományokról. Hasonlóan vélekednek a Temes, Arad, Szatmár és a Kovászna megyeiek is, mindannyian arra figyelmeztetnek: elfogadhatatlan, hogy a liberálisok az egyesülés során elveszítsék identitásukat, a két pártnak közös doktrínát kellene kidolgozni. Ha pedig erre nincs lehetőség, maradjon inkább a pártszövetség.

A legvisszafogottabb a Kolozs megyei liberális párt elnöke, Marius Nicoară volt, aki előbb a megyében működő szervezetekkel akar konzultálni, és csak utána alkot véleményt a demokraták által váratlanul felújított ajánlatról.

vissza az elejére


Csúszópénz-statisztika a határon

(4. oldal)

A Románia határain átlépő kamionsofőrök mintegy 90 százaléka fizetett csúszópénzt a vámtiszteknek 2003-ban, a megvesztegetés átlagértéke 44,4 euró, derül ki egy tanulmányból, amelyet a Világbank készített kelet-európai és a FÁK-országok kereskedelméről.

A Romániára vonatkozó arány a második a vizsgált államok körében, az első helyen Albánia áll 100 százalékkal. Romániában ugyanakkor a legalacsonyabb a csúszópénz átlagösszege, de több, mint 2001-ben és 2002-ben, amikor 27,1, illetve 23,7 euró volt. A kamionsofőrök jelentős hányada fizeti le a vámtiszteket Macedóniában (78%), Horváországban (76%), valamint Szerbia-Montenegróban (71%) is.

A jelentés szerint Románia, Bulgária és Horvátország elfogadta ugyan az uniós vámügyi szabályozásokat, de a három ország továbbra is nehézségekkel szembesül az EU-standardokhoz való felzárkózásban a törvények, a közigazgatási struktúra, a számítástechnikai rendszerek és a korrupció felszámolása tekintetében. A térség vámügyi reformját akadályozó tényezők között az első helyen a korrupció áll, ezt követi az államközi együttműködés és összehangoltság hiánya.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


KÖRKÉP


Torda
Nagyobb támogatást az ifjúságnak, jobb közbiztonságot a városnak
Gondot okoznak a hiányzó csatornafedők

(5. oldal)

A keddi, több órán át tartó tanácsülés tizenhat napirendi pontja közül legfontosabb az idei költségvetés-tervezet megvitatása volt, az önkormányzat végül mégis eredeti formájában fogadta el az idei költségvetést. Bizonyos tételekkel kapcsolatban módosítási indítványokat nyújtottak be egyes önkormányzati képviselők, volt aki például az ifjúság számára leosztott összegeket kevesellték. A tanácsosok szavazata alapján idén közel 38 millió új lejből gazdálkodhat ebben az évben Torda.

Ugyanakkor a megyei alapokból, a hozzáadott értékadóból leosztott összeg 16 és fél millió új lej, ehhez hozzáadódik a jövedelmi adóból elkülönített 1,22 millió lej. A célirányosan érkező összegekkel együtt a megyei alapok megközelítik a 25 millió új lejt. A város saját jövedelmének felbecsülésénél az adók és illetékek, bérbe adott tulajdonok díjának legalább 85 százalékos befizetésével számoltak. Az önkormányzat összbevételét tekintve több mint 3 millió lejre számítanak.

Közintézmények működésére 4 és fél millió lej, más közszolgáltatásokra 789 ezer lej szükséges, a közbiztonság 150 ezer, a tanügy 15 és fél millió, az egészségügy 100 ezer új lejt kap. Kultúra, szabadidő és az egyházak számára 2 millió 620 ezer lejt különítettek el, itt az ifjúság számára 20 ezer lej van kijelölve, míg a zöldövezetek karbantartása például 650 ezer lejt kap. Természetesen ez utóbbi is fontos, de nem lényegtelen az sem, hogy a város fiatalsága számára szervezett szabadidős programokat biztosítsanak. Jelenleg ilyesmire nincs lehetőség, hangzott el a tanácsülésen. Megegyezés született arra nézve, hogy konkrét programokat, terveket támogat majd az önkormányzat.

A szociális ellátás összesen közel négy millió lejt, a településfejlesztés négy és fél millió lejt kap, ebből mintegy 800 ezer lejt emészt fel a közvilágítás. Környezetvédelemre: a hulladék megfelelő feldolgozására, illetve, a csatornázás költségeire 1 millió 700 ezer lejt különítettek el. Közszállításra és az utcák karbantartására 2 millió 680 ezer lejt osztottak le a városvezetők.

A költségvetés-tervezet elfogadását követően a főbb napirendi pontok egyike, a közösségi, civilrendőrség megalakítása kapcsán felmerült vitát összegezve Pataki József RMDSZ-es tanácsos elmondta: a lakosságnak nagy elvárásai vannak. Jogos az igény arra, hogy a megalakítandó civil rendőrség megoldja azokat a gondokat, amelyeket sem a rendőrségnek, sem a polgárőrségnek nem sikerült rendeznie. Utóbbi tevékenysége kapcsán a polgármester is elégedetlenségét fejezte ki. Pataki felhívta a figyelmet: a lakosság részéről folyamatosan érkeznek panaszok a hiányzó csatornafedőkkel kapcsolatban. Ezeket feltehetőleg ellopják, majd ócskavasként értékesítik, a vasbegyűjtőknél azonban senki nem végez ellenőrzést. A közösségi rendőrök ezt a feladatot is elláthatnák.

Ugyancsak gondot okoz, hogy a lakosok gondatlanul szemetelnek a városban: a civil rendőrök erre is figyeljenek, és rójanak ki tetemes büntetéseket, ha másként nem lehet a polgárokat leszoktatni – javasolta a tanácsos. Felmerült: a negyven fősre tervezett, jogi személyként bejegyzett civilrendőrség személyzeti struktúrája nem a legésszerűbb, az „irodai" állások mellett kevés alkalmazott jut a tulajdonképpeni terepmunkára.

F. I.

vissza az elejére


A rendőrség hírei

(5. oldal)

Lefülelték a csalót
A rendőrség a kolozsvári repülőtérhez tartozó határrendőrséggel együttműködve azonosította, őrizetbe vette, és le is tartóztatta a 30 éves Gavrilă Gabort. A férfiről kiderült, országosan és nemzetközileg körözik, továbbá hogy érvényes börtönbüntetése van: egy évre és két hónapra ítélték adócsalásért.

Két gyerek veszett oda
Tűzesetről értesítette Vladuţ Sebastian C. a városi rendőrségen szolgálatos rendőrtisztet: kedden, január 31-én este kigyúlt az egyik pataréti barakk, és a bejelentést tevő férfi két gyermeke bennégett. A nyomozás kiderítette: a fabarakkban Vladuţ Sebastian C. és élettársa, L. Crina lakott a két gyerekkel együtt. Aznap este fél hat körül ettek, majd lefeküdtek – a barakkban lévő összetákolt tűzhely miatt mintegy fél óra múlva tűz ütött ki. A hároméves és kilenc hónapos Sebastian Romeo L.-t és a négy hónapos Romina L.-t már nem lehetett megmenteni.

Halálos baleset
Tragikusan végződött a január 31-én, kedden délelőtt történt baleset: a 34 éves Daniela Elena B. a CJ–08–WYK rendszámú 1310-es Daciát vezette a DN 1C országúton. Apahida és Zsuk között átsodródott a másik sávba, és frontálisan ütközött a BN–1881–07/12 rendszámú Scania autóbusszal, amelyet a 38 esztendős bethleni illetőségű B. I. vezetett. A baleset emberáldozatokat is követelt: meghalt Daniela Elena B. és a Dacia utasa, a sofőr 71 éves édesapja, a vasszentegyedivölgyi (Sântejude-Vale) Aurel H. A holttesteket felboncolják.

(póka)

vissza az elejére


Agrárhírek
Támogatás sertéstenyésztőknek

(5. oldal)

Az Európai Unióban a sertéstenyésztők támogatása nem az állat élő súlyától függ, hanem a levágott állat húsának mennyiségétől és minőségétől. A Mezőgazdasági Minisztérium ezért 2006. március 1-től újfajta támogatást vezet be.

Azaz „E" típusú 120 új lejes támogatást állatonként, „U" típusú 100 új lejes támogatást állatonként. Az „R", „O" és „P" típusba tartozókat nem támogatják. Ez azt jelenti, hogy csak olyan sertéstenyésztőt támogatnak, ahol a levágott állat húsa legkevesebb 50–55 százalékot tesz ki.

vissza az elejére


Felzárkózik az élelmiszeripar

(5. oldal)

A román élelmiszeriparnak az EU-követelményekhez való felzárkózása összetett és költséges folyamat, amely magába foglalja a meglévő gazdaságok átalakítását és korszerűsítését, de a személyzet továbbképzését is. A megvalósításhoz valós támaszt nyújtanak a SAPARD-hitelek, amelyek elnyeréséhez mind a mezőgazdasági termelők, mind az élelmiszeripari egységek érdekeltek.

A malom- és a sütőipar helyzetét vehetően. Habár még elég sok a tennivaló, de Kolozs megyét nem fenyegeti az egységek bezárásának rémképe. Mindenesetre a HACCP rendszer követelményeinek betartása kötelező. Az előbb említett rendszer tartalmazza a teljes termelési folyamatot szabályozó higiéniai intézkedéseket.

vissza az elejére


Időjárási körülmények 2006-ban

(5. oldal)

A rendkívüli időjárás, a hosszan tartó fagy károsan befolyásolhatja a termést, főleg a búza és az árpa esetében. Ott, ahol kézzel történt a vetés, a termés 50–60 százaléka károsodhat. Február végén vagy március elején az igazgatóság vizsgálatot indít az elvetett mag életképességét illetően. A nagy hideg a gyümölcsfákat és a szőlőt is hátrányosan értinti.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

vissza az elejére


ÉLŐ EMLÉKEZET


A sitten

(6. oldal)

(Folytatás lapunk január 21-i számából)
Úgy oldották meg a problémát, hogy összeköttetésbe léptek tehetősebb családokkal, akiknek fiuk munkaszolgálatos volt, ha hajlandók lovakat és szekeret szerezni, vagy vásárolni, és hajlandók a fuvarost megfizetni, elintézik, hogy az illetőt a minisztérium leszereli, mint hadiüzemi alkalmazottat. Nos, aki csak tehette, ráállt az alkura, mint az én drága édesapám is. Így aztán leszereltünk, és paradicsomi életet éltünk Blidáron, a gyönyörű vidéken, remek „havasi" levegőn. Be kell vallanom, hogy a dolce far niente hívei hozzánk képest hangyaszorgalmú munkások voltak. Bizony, mi csak henyéltünk, és élvezettel néztük, hogy nőnek a farakások az általunk jól megfizetett derék román favágók munkája nyomán. (Pár év múlva mi is daloltuk, hogy „Vígan él a favágó").

Talán egy hónapig tartott az aranyélet, aztán jött a parancs, azonnal vissza a hadkiegészítőhöz, ahonnan sereg életveszélyes fenyegetés és három órai csuklógyakorlat után visszavezényeltek a századhoz. Mivel közben született egy rendelet, miszerint a keresztény vallású munkaszolgálatosokat külön századba, az úgynevezett fehér karszalagos századba osztják, én a szamosfalvi l0/56-os századba kerültem. Innen kaptam meghívót a kolozsvári hadbírósághoz. A hadbíró közölte, hogy katonaszabadítás és megvesztegetés bűntettéről van szó, így engem, mint bűntársat, kénytelen letartóztatni. Szólt a tizedesnek, hívja az őrséget. Amikor kettesben maradtunk, elmosolyodott: „Nem kell aggódnia, ebből úgysem lesz tárgyalás, nincs már erre idő. Maguk nemsokára szabadok lesznek, és valószínűleg mi kerülünk a helyükre. Ahogy maguk mondják, megmázsálnak, és a sittre kerülünk."

Visszajött a tizedes, nyomában egy slapic a gyertyával (szuronyos katona). A főhadnagy kezet nyújtott: „Isten vele", búcsúzott. És átadta a „marhalevelemet" az őrnek. Az őr pedig hosszú, tekervényes folyosókon át kísért a kijáratig. Az őrség megnézte a letartóztatási parancsot, és kiengedett kettőnket. A Honvéd utcára jutottunk. Nagyot szippantottam a levegőből, és arra gondoltam, vajon mikor lesz még alkalmam szabadon kószálni Kolozsvár utcáin.

Éppen szemben volt a honvédkaszárnya. A „bodyguardom" itt is felmutatta az írást, beléphettünk. A nagy udvar közepén állt egy épület, magas kőfallal körülvéve, ez volt a börtön, a sitt, a dutyi, a tömlöc, vagyis a 23. számú katonai büntető intézet, rövidítve 23. B. I.

Bementünk az irodába, ahol egy nagyon rokonszenves, mosolygó főtörzsőrmester vett át aláírása ellenében. Barátságosan nézett rám. „No, úgy látszik, új szállóvendéget kaptunk. Nyugodjon meg, fiacskám, ez egy olyan hotel, ahol hitelben is ülhet. Habár, tudja, nálunk az úgy van, hogy aki áll, az is ül… No, nézzük… Kisegítő munkaszolgálatos… Tudja mit, a l6-os zárkában fog vendégeskedni, ott jó kis társaság gyűlt össze, vannak ott politikaiak, szökevények, volt szimulánsok, vesztegetők és rengeteg ártatlan… Jól fogja magát érezni köztük, addig a rövid ideig..." Rászólt a szakaszvezetőre: „Vezesse a fiatalembert a tizenhatos zárkába, majd bevesszük a növekedésbe, így már ma kap kosztot. Ne féljen, nem terheli meg a gyomrát…"

A szakaszvezető nagy kulcscsomóval a kezében elkísért az ajtóig, amelyen ott büszkélkedett a tizenhatos szám. Kinyitotta a sötétbarna ajtót, én belépem, az ajtó becsukódott mögöttem, a kulcs megcsikordult a zárban, és, íme, fogoly vagy rab (?) vagyok. Pillanatra elszédültem, arra tértem magamhoz, hogy valaki hátba vág, és harsány hangon üdvözöl: „No, Kuli, ide már csak te hiányoztál!" Spitzer Feri volt, akivel sokszor jártunk az Újságíró Klubban. Ügyvéd volt, kitűnő vívó és teniszező. Körülnéztem, hát bizony arra nem számítottam, hogy ennyi ismerőssel, baráttal épp a börtönben fogok találkozni. Itt volt – többek között – Nash Bubi, kedves, bohém sőt mulatós férfi, Ordentlich Tibi szeszgyáros, dr. Balkányi Miklós orvos, Herman Laji ügyvéd, Friedmann Sándor nagyváradi jampec, Kohn (később Corin) Jenő Nagybányáról és Szilágyi András, az ismert író, akivel igen jó viszonyban voltam, mivel édesapám és a nagybányai Humanitas szabadkőműves páholy segítségével pár hetes kellemes üdülést, pihenést, kezelést biztosítottak a nagy tehetségű Kováts József, a korán elhunyt irodalmár számára.…

Olyan barátságosan fogadtak, hogy szinte otthon éreztem magam. Záporoztak a kérdések: nem találkoztam ezzel meg azzal? Leültettek egy priccsre, és elhalmoztak kérdésekkel, mi van odakint? Mit hallani? Mit mond London? Sok német katona van a városban? Megkezdődnek az internálások? Én miért vagyok itt? Voltam kihallgatáson? Ha Portelekynél voltam, mázlista vagyok. Nagyon rendes ember. Különben nem lehet ok panaszra. Igaz, a börtönparancsnok, Braunecker Lamoral őrnagy áldott rossz ember, aki még a légynek sem használ, alkoholista, antiszemita sváb, de vele aránylag kevés dolguk van – a helyettese, Losonczy Mihály hadnagy, kolozsvári hentesmester. Különben diplomás jogász, vívóbajnok, rendkívül jó ember, az irodavezető törzsőrmester pedig valóságos angyal, úgy bánik a foglyokkal, mintha gyermekei volnának, a többi foglárral nincs baj, egyedül Tóth Matyi őrmester kegyetlen, szadista, aki ahol lehet, üt, ver, pofoz, rugdal. Nemrégen távozott az irodából Tamás Gazsi az író, akinek szintén imádságba kellene foglalni a nevét. Állandóan a legfrissebb újságokkal, lapokkal látta el a társaságot, ahol lehetett, sietett könnyíteni, üzeneteket vitt-hozott a hozzátartozóktól, cigarettával látta el a dohányosokat…Talán három hete váltották le. Egy fenevadtól kell óvakodni, Csizmadia századostól, akinél gonoszabb embert nem hordott a föld a hátán. Saját kezűleg veri, rugdossa, korbácsolja a foglyokat, különösen a zsidókat. Isten őrizze azt, akit kipécéz. Többször előfordult, hogy a katonakórházba kellett szállítani, akit kezelésbe vett. Ha pedig részeg, úgy garázdálkodik, mint egy dühöngő őrült.

Megismertem a cella szabályait. Jelenleg – velem együtt – negyvenhárman tartózkodunk a zárkában. 14 priccs áll rendelkezésünkre. A rendszer a következő: minden priccsen ketten alusznak, egyedül a cellaparancsnoknak, dr. Balkányinak jár egy egész priccs. A többiek a priccsek között a padlón helyezkednek el. Az újonnan érkezett az ajtó mellett, a kübli szomszédságában foglal helyet. No már most, amikor valaki szabadul – illetve elszállítják, büntetőszázadba osztják –, a megüresedett helyet, a fél priccset a régebben érkezett rab kapja meg, az ő megüresedett priccsközti helyét pedig a következő fogoly foglalja el, és akkor a legutoljára érkezett egy méterre eltávolodhat a kübli szomszédságából. Általában 2 hónap leforgása alatt, ha szerencséje van az újoncnak, egy fél priccs boldog tulajdonosának mondhatja magát. A rabok három részre oszlanak. Vannak a vizsgálatiak, akiknek még nem volt tárgyalásuk, vannak az elítéltek, akik megfellebbezték az ítéletüket, végül a jogerősek, akiknek elutasították a fellebbezésüket.

Legtöbben dr. Demeter Jánost veszik igénybe… Sajnos a törvényszéki elnökök nagyon kegyetlenek. Péterffy hadbíró, de elsősorban Köblös, a haditörvényszék elnöke vérengző, már több halálos ítéletet hozott. A kivégzést a hadbíróság udvarán rendezik egy nagy kőfal előtt, és erre a börtön összes lakóit kivonultatják. Különben elég jól megy a dolguk. Nagy meló nincs, a használható iparosokat, szabókat, susztereket, lakatosokat a műhelybe viszik, ahol jó körülmények között dolgozhatnak. A koszt nem rossz, csak borzasztó kevés, a rabkoszt fele… Szerencsére a szakácsok, ha lehet, nekünk is a nagy kanállal osztják a kaját. Legrosszabb helyzetben a három kóseres van, kettő mármarosszigeti, a harmadik munkácsi, a levesen kívül semmit sem fogadnak el a kazánból, csak a 22 dekányi – negyed – komiszt. Szerencséjükre Jancsó Árpád, a vételező, ahogy lehet, beszállít nekik kevés sajtot, zöldpaprikát, uborkát, paradicsomot, különben éhen vesznének…

(Folytatjuk)

Bogdán Kálmán

vissza az elejére


A tordai csata

(6. oldal)

(Folytatás lapunk január 21-i számából)
Nem kétséges, hogy a honvédség jelentős része azzal a tudattal vett részt a Torda körüli harcokban, hogy a hazáját védi, hiszen alig harminc kilométerrel mögötte ott volt az észak-erdélyi határ, s az is kétségtelen, hogy bátran harcolt, hiszen másként nem tudta volna három hétre túlerővel szemben tartani a frontot. De nem a hazájáért harcolt, ahogyan ezt el akarják hitetni a mai fiatalokkal, hanem a véreskezű náci hadsereg visszavonulását fedezte ugyanúgy, mint 1943 telén a Don-kanyarban.

Mire alapozom ezt a kijelentésemet?

A rendelkezésemre álló adatok szerint 1944 augusztusában a következő német katonai erők tartózkodtak Erdélyben: itt állomásozott először is az I. német páncélos hadsereg jelentős része, a déli hadseregcsoport 6. és 8. hadserege, valamint az „F" hadsereg egy része. Ezekkel szemben az Északi-Kárpátokban a Tatár-hágó és a Vereckei-szoros körzetében felfejlődött a IV. Ukrán Front Petrov tábornok, valamint a Déli-Kárpátok szorosain átkelt II. Ukrán Front Malinovszkij marsall vezérletével. Ebben az időszakban egy front kötelékébe 4–6 gépesített hadsereg, egy páncélos hadsereg (1500–2000 tank és rohamlöveg), egy légiflotta, egy, a nagyvezérkar tartalékához tartozó nehéztüzér ezred tartozott. Így hát Erdélyben s a Kárpátokban hatalmas (Bethlen Béla erdélyi kormánybiztos szerint 70 hadosztály) állt szemben az erdélyi magyar hadsereg egy hadosztályával.

Mi értelme volt tehát a kétségbeesett tordai ellenállásnak? Nem kell katonai szakértőnek lenni ahhoz, hogy a kérdésre válaszoljunk, csak a térképre kell pillantani, s kiderül, hogy Erdélyben a szovjet hadvezetés egy, még a sztálingrádinál is nagyobb katlanba akarta zárni a felsorolt hadseregeket. A II. (erdélyi) Magyar Hadsereg bevetésével a német parancsnokság a német csapatok Erdélyből történő kivonását akarta biztosítani, és ezt sok ezer honvéd élete árán el is érte. (Jellemző, hogy az észak-erdélyi határ átlépésére még csak nem is a magyar hadvezetés, hanem a Heeren Grupe Sud–Ost adta ki a parancsot, amin ne csodálkozzunk, hiszen Magyarország 1944. március 19-e után német megszállás alatt állt, nem volt szuverén.)

Torda körzetében a honvédség kétségtelenül vitézül harcolt, azonban a 25. magyar gyalogoshadosztály s egy páncélos hadosztály sorsa meg volt pecsételve annál is inkább, mert a harcok legkritikusabb szakaszában a német katonai erőket (páncélosok, páncélelhárítók) a német hadvezetés visszarendelte, a magyar honvédség azonban csak október 9-én kapta meg a visszavonulási parancsot.

Mi értelme volt tehát a magyar nép szempontjából a tordai harcoknak? Csak annyi, hogy a magyar kiugrást katonailag is biztosítani tudó erdélyi hadsereg jelentős része itt és az Északi- és Keleti-Kárpátokban elvérzett. Csak a német haderők húztak tehát hasznot a történtekből, akik a bekerítéstől megszabadultak, s át tudták vinni a harcokat Magyarország belterületére, lerombolva az egész országot.

Mondanivalóm harmadik része azzal kapcsolatos, ami a németekkel való szakítás érdekében itt Kolozsváron történt.

Augusztus végén, mikor az Északi- és Keleti-Kárpátokban már hallatszott az ágyúdörej, a legjózanabbul gondolkodó, különböző politikai felfogású személyiségek legjava a tiltott Békepárt kezdeményezésére összeült, hogy megbeszélje, mit lehet, és kell tenni a teljes nemzeti katasztrófa, egy újabb Trianon megakadályozása érdekében?

Az első találkozóra az Erdélyi Kör főtéri helyiségében került sor. Ezen a találkozón mások mellett, akiknek a nevét nem ismerem, jelen volt Balogh Edgár közíró, Járosi Andor, a lutheránus egyház püspök-helyettese, Jordáki Lajos közíró, szociáldemokrata politikus, Vásárhelyi János református püspök, továbbá a katolikus egyház képviselője, Kovács Katona Jenő, az illegalitásban működő Békepárt tartományi titkára, Mikó Imre képviselő, Nagy István író, Nagy László ügyész (akinek jelentős szerepe volt a kolozsvári fogházban őrzött antifasiszta foglyok szabadlábra helyezésében), Nagy Sándor vasas szakszervezeti titkár, Snegg Ferenc, a betiltott Szociáldemokrata Párt helyi vezetője, Szabédi László költő, Tamási Áron író, Teleky Béla gróf, országgyűlési képviselő, Teleky Géza gróf, egyetemi tanár, valamint az unitárius egyház püspöke, akinek a neve nem jut eszembe. A jelenlevők a súlyos helyzet és a teendők megbeszélése után megbízták Nagy Istvánt, Szabédi Lászlót és Tamási Áront, hogy szerkesszenek egy memorandumot a kormányzónak, amit a jelenlévők majd aláírnak, s amelyben felkérik a kormányzót, hogy haladéktalanul kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat az oroszokkal. Hogy végül is utólag hányan írták alá a memorandumot, nem tudom, de tény, hogy azt Teleky Béla gróf a kormány szeptember 8-i ülésén előterjesztette, s szóban azt is közölte, hogy amennyiben a kormány továbbra sem lép, a közben megalakult Erdélyi Magyar Tanács saját kezébe veszi Erdély sorsának intézését. Horthy mindent megígért, de továbbra sem tett semmit. Ekkor fordult a Tanács Kovács Katona Jenő javaslatára közvetlenül Dálnoki Veress Lajoshoz, aki a korábbiakban már említett választ adta.

Októberben megindult Kolozsvár kiürítése. A németek azzal fenyegetőztek, hogy ha a várost fel kell adni, mindent lerombolnak. Ekkor az Erdélyi Magyar Tanács, Bethlen Bélán, Erdély magyar kormánybiztosán keresztül, Dálnoki Veress Lajoshoz fordult segítségért, aki a polgári kiürítést leállította, s a város lerombolását megakadályozta egyrészt azzal, hogy a Tanácson keresztül fegyvert adott a közben megalakult munkásőrségeknek és polgárőröknek, másrészt elrendelte, hogy a várost utolsónak magyar katonai alakulatok hagyják el, akik a robbantásokat és a gyújtogatásokat nagyrészt megakadályozták. Az olyan nagyüzemek felrobbantását, mint a Dermata, az Acélárugyár, a Vasúti Műhelyek, az Egeresi Villanytelep, a munkások akadályozták meg fegyveresen.

Így menekedett meg Kolozsvár (ha nem is teljesen). Nem kell tehát senkinek fájjon a feje, hogy Horthyt rehabilitálja, a város megmentése nem az ő érdeme.

No, de az azért mégiscsak érdem, hogy harcolt a bolsevizmus ellen.

Vitathatatlanul harcolt, ugyanúgy, mint Szállasi, Antonescu, Hitler, Himmler, az SS, a Gestapo, vagy nekik kisebbek az érdemeik?

Szememre vethetik, nem akarom talán a sztálinizmust rehabilitálni? Távol áll tőlem ez a szándék, csakhogy akkor és ott csak egy alternatíva volt: vagy a szovjetekkel vagy a hitlerizmussal. Ezt nem én mondom, hanem Hollósy Kuthy László altábornagy, a tordai magyar katonai alakulatok főparancsnoka.

A történelemhamisítók egyike tavaly május 9-e kapcsán egy interjúban azt mondta, igen, akkor véget ért a II. világháború, s kezdetét vette Kelet-Európa leigázása. Nyilván a szovjetek által.

Nincs szándékomban itt és most azzal foglalkozni, hogy melyek voltak a következményei a sztálinizmus kelet-európai meghonosodásának. A ’44-es eseményeket nem lehet azonban mai szemszögből, a történelmi körülmények s az előzmények semmibe vételével sommásan elintézni.

No, de mégis csak jogos a kérdés, mi volt, leigázás vagy felszabadulás?

Ha leigázás volt, akkor ez azt is jelenti, hogy ’45 előtt Kelet-Európa népei szabadok voltak. Szabadok a fasisztoid rendszerek, a náci megszállás ellenére. Szabadok a gettókban, szabadok Auschwitzban, Dachauban, Buchenwaldban, Treblinkában, ahol zsidók tömegei és szovjet hadifoglyok százezrei pusztultak el a gázkamrákban, a jászvásári, transznisztriai, odesszai pokolban vagy a pesti Duna-parton.

Már hallom az ellenvetést, no, és a bevonuló szovjet katonák tán angyalok voltak, kesztyűs kézzel bántak a lakossággal, s mindenkinek felszabadulást hoztak?

A nácizmus alól mindenesetre igen! Ami a bánásmódot illeti, hogy csak Erdélynél maradjunk, nem kevés a felpanaszolni való.

Sok-sok ezer civil férfit fogságba hurcoltak, s ezek jó része ott pusztult, sok nőt megerőszakoltak, Kolozsváron több férfit lelőttek, mert feleségük, lányuk védelmére kelt, nem is beszélve aztán az elzabrált karórákról, fényképezőgépekről, töltőtollakról. Minderre visszaemlékezni is fájdalmas. De mind- ezek megértéséhez, ha nem is elfogadásához, ismerni kell legalább valamelyest azt az utat is, ami ide vezetett.

(Folytatjuk)

Nagy Károly
nyugalmazott egyetemi adjunktus

vissza az elejére


ÁLLATBARÁT


Kolozsvár nem kifejezetten „kutyaparadicsom"
Interjú dr. Andrei Timen állatorvossal, a Kolozsvári Ebtenyésztő Egyesületének elnökével

(7. oldal)

A Kolozsvári Ebtenyésztő Egyesülete több mint három évtizede létesült, és ez idő alatt jó hírnévre tett szert az országban; a forradalmat követően egy ideig két kutyaegyesület létezett, ezek később egyesültek. Dr. Andrei Timen állatorvos 2001-től tölti be az elnöki tisztséget, 2004-ben újabb három évre választották meg.

– Hány tagja van a kolozsvári kutyaegyesületnek?

Hozzávetőlegesen ezer, de mi csak a fajkutyákat tartjuk számon, tehát a városban jóval több az állattartók száma, hiszen sokan nem ragaszkodnak ahhoz, hogy fajkutyát tartsanak. Hogyha hozzátesszük, hogy egy átlagos család 2–3 tagú, az állatbarátok száma megsokszorozódik.

– Miben áll az egyesület állandó tevékenysége?

– Továbbítjuk a temesvári központhoz a pedigré-igazolások kibocsátásához szükséges iratokat, segítünk tagjainknak ezek beszerzésében. Tanácsokat adunk a kutyaszaporítás, vásárlás terén, foglalkozásokat szervezünk gyerekeknek. Kutyaidomítással is foglalkozunk, évente két kiállítást szervezünk, egy országost és egy nemzetközit. Ezek megszervezése egy-két hónapos munka, a nemzetközi kutyakiállításra12 országból érkeznek résztvevők.

– Van-e valamilyen divat, ami érvényesül a kutyatartásban?

– A legkedveltebb még mindig a német juhász, de a kutyaválasztásnál is figyelembe kell venni a gazdi egyéniségét. Úgy gondolom, van összefüggés a kutya és a gazda természete, temperamentuma között. Ezért jó lenne egy állatorvos tanácsát kikérni, mikor rászánjuk magunkat a kutyatartásra.

– Hogyan vélekedik a harci kutyákról?

– Számuk meglehetősen csökkent Kolozsváron is, az 55-ös rendelet érvénybe lépésével, amelynek értelmében az ilyen kutyák tulajdonosainak a kutyatartók egyesületébe és a rendőrség adattárába egyaránt be kell jegyeztetniük az állatot. Nálunk ezer példány van nyilvántartásban, kutyaverekedtetésekről nincs tudomásunk, az ilyen harcok szervezői börtönbüntetéssel sújthatók. Ugyancsak bűncselekménynek számít a szaporításuk, a kölykök árusítása. A rendelet nagyon sok problémát megoldott.

Állatorvosként mi a véleménye a kolozsvári kóbor kutyák helyzetéről?

– A helyzet elég rossz. Kolozsváron hozzávetőlegesen 2000 kóbor kutya tengeti életét. Ami eddig az érdekükben történt, édeskevés. Ezelőtt pár évvel, ha jól emlékszem, 2004-ben volt egy olyan törekvés, hogy a kóbor kutyákat ivartalanítják. A megvalósítás nem volt a legszerencsésebb: csak 200-300 kutyát sikerült ivartalanítani, jókora költséggel. Az ivartalanított állatokat megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A kutyamenhely – bár nem tudom, mennyire felel meg a menhely elnevezés – üzemeltetői jól tennék, ha rendszeresen úgynevezett „nyílt napokat" tartanának, hogy az érdeklődők megtekintsék az örökbe fogadható állatokat. Régebb elég borsos árat kellett fizetniük azoknak, akik a kutyamenhelyről „szerezték be" házi kedvencüket. Ezt az illetéket már eltörölték. A fejlett országokban az, aki kivesz az állatmenhelyről egy kutyát, egyhavi ingyenes kutyaeledelt is kap. A hatóságok hangoztatták, hogy a kóbor kutyák kérdését 2-3 éven belül megoldják. Ez nehezen hihető, és erre egy példát is mondhatnék: Lisszabonban több mint tízezer kóbor macskát tartanak számon, de a helyzet megoldásához az Európai Unió több mint tíz évet szabott meg.

Mennyire ismeri a kolozsvári kutyamenhely állapotát?

– Meglehetősen jól. Évek óta pénzhiánnyal küzdenek, de azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a kapott összegeket nem használják megfelelően. Az ottani körülmények távol állnak attól, amit a XXI. század megkövetelne.

– Léteznek Kolozsváron olyan egyesületek, amelyek a gazdátlan kutyákkal foglalkoznak?

– Két ilyen egyesület létezik, a Noé Bárkája és az Állatvédő Egyesület. Próbálták a kutyamenhelyeket elfogadható állapotba hozni, az ausztriai Vier Pfotten Alapítvány munkatársai 2–3 évvel ezelőtt 3 hónapot töltöttek itt, a gazdátlan állatokat ivartalanították, az eredmény sajnos nem látványos a város szintjén. Galacon például 3 éve folyamatosan jelen vannak, más városokban az önkormányzat meghívására dolgoznak, itt három hónap után nem hosszabbították meg az együttműködési szerződést.

– Mit kell tennie a szülőnek, nagyszülőnek, ha a gyerekkel sétálva kóbor kutyával találkoznak?

– Legrosszabb, amit tehetnek, hogy rákiabálnak a gyerekre: jaj, ne menj hozzá közel, harap, piszkos, bolhás... Az ilyesmi egy életre megmarad a gyerek tudatalattijában, reflexszé válik, és ahelyett, hogy természetes módon szeretné az állatokat, félni fog tőlük, visszatetszést válthatnak ki belőle. Ilyen esetben olyan állathoz kell szoktatnunk a gyereket, amely nem igényel sok törődést: aranyhalhoz, madárhoz.

– Mit tanácsol a kisgyermekes családoknak? Mikortól tarthatnak kutyát?

– Legjobb, ha a kutyus a kisgyerekkel együtt növekedik, persze a kicsi jó, ha betölti a 4 évet, amikor a kiskutya megérkezik. Ebben az esetben szoros barátság alakul ki az eb és a kis gazdi között. Ma már szükségtelen bizonygatni, hogy milyen jó hatással van a gyerek érzelmi és értelmi fejlődésére az állat közelsége.

– Hogyan lehetne a lakosságot fogékonyabbá tenni a kutyák iránt?

Három típusú ember van: azok, akik szeretik az állatokat, akik számára közömbösek, illetve akik gyűlölik őket. Már az iskolában el kellene kezdeni az állatok szeretetére, tiszteletére való nevelést. Erre mi is kísérletet teszünk, kutyakiállításokat rendezünk, nagy sikerrel, a téli kiállításra mintegy 6 ezer érdeklődő jött el. Növekednie kell az állatbarátok számának, együtt talán tehetünk valamit.

Hogyan vélekedik a városi tanács határozatairól, amelyek korlátozzák a kutyasétáltatást, és tiltják az állatok szállítását a tömegközlekedési járműveken?

– Ezek a városi tanácsi határozatok voltaképpen ellentmondanak az európai uniós állattartási előírásoknak, törvényeknek. Ez annál is inkább szomorú, mert 2003-ban Románia akkori elnöke ratifikálta az Egyetemes Állatjogi Egyezményt, amely előírja, hogy minden állatnak joga van az élethez és a megfelelő életkörülményekhez. Sajnos, sok embernek nincs is tudomása erről az egyezményről vagy ennek alkalmazásáról. Ugyanúgy érvényben van az állatvédelmi törvény, amelynek nehézkes az alkalmazása. Sok kutyatartó fordult hozzánk panasszal a szájkosár kötelező használata miatt. Ugyanis vannak olyan kutyafajták, mint például a japánpincsi, a bulldog, egyes terrier-fajták, amelyek esetében a szájkosár használata fiziológiailag, anatómiai felépítésük miatt lehetetlen: légzési zavarokat okozhat.

Eddigi értesüléseim szerint egyetlen civilizált országban sem hordatnak szájkosarat a kutyákkal, a tanács határozata ellenkezik az állatok általános jogaival, illetve az állatvédelmi törvénnyel.

20 ezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy olyan tanácsi határozattervezetet dolgozhassanak ki, amely figyelembe veszi az európai törvénykezést. Ha más mód nincs a helyzet orvoslására, aláírásgyűjtést szervezünk.

Tudomásom szerint a kutyasétáltató helyeket megszüntették, a Szamos partról is levették a táblákat, minthogy itt napozót akarnak kialakítani – a kutyatulajdonosokat ki akarják tiltani a városból? Remélem, mindez megoldódik 2007 januárjától, amikor majd az európai törvényekhez kell alkalmazkodni.

Ami az állatok közszállítási járműveken való utazási tilalmát illeti, súlyos vétségnek tartom. Bármely nemzetközi szállítóvállalat, illetve légitársaság vállalja házikedvencek szállítását, ahogyan a román vasútvállalat is. Súlyos visszaélés a városi tanács részéről ez a tilalom, annál is inkább, hogy kizárólag Kolozsváron érvényes ez az értelmetlen tiltás.

Milyen a kapcsolatuk az önkormányzattal?

Az elmúlt években meglehetősen jó volt a viszonyunk: meghívtuk a városháza képviselőit az egyesület rendezvényeire, és bár nem vettek részt ezeken, nem is akadályoztak a szervezésben.

A jövőben mindenképpen fokozottabb támogatást szeretnénk a polgármesteri hivatal részéről. Elöljáróinknak szem előtt kellene tartaniuk minden lakos jogait, természetesen a törvényesség keretei között. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy állatot tartson, meg kell hát teremteni a körülményeket ahhoz, hogy ezt úgy tehesse meg, hogy közben ne zavarjon másokat. Amíg ez nem valósul meg, a város nem tarthatja magát európai színvonalúnak.

Nagy-Hintós Diana

vissza az elejére


TAPPANCSPOSTA

(7. oldal)

Állatbarát olvasónktól, Rékától kaptunk e-mail üzenetet a minap. A hölgy a január 31-i lapszámunkban közölt, Kínozzák a gazdátlan ebeket a kolozsvári kutyamenhelyen című cikkünkre reagál.

„Én is állatbarát vagyok, s nagyon szeretem a kutyusokat. Nekem is van »legjobb barátom«. Szegény kóbor kutyák nem tehetnek arról, hogy utcára kerültek. Saját tapasztalatból tudom, hogy a kutyák nem harapnak ok nélkül. Csak akkor válnak agresszívvé, ha valamikor valaki megütötte őket, és az emberek rosszul bántak velük. De akkor sem minden esetben. Tehát, mi, emberek vagyunk hibásak. A mi tömbházunk körül is vannak kóbor kutyák, de egyáltalán nem agresszívek. A lakók ismerik és etetik őket, a kutyusok nem haraptak meg senkit." – áll a drótpostán érkezett üzenetben. Réka szerint banki folyószámlát kellene nyitni annak érdekében, hogy pénz gyűljön a kolozsvári menhelyen élő kutyák megsegítésére. „Egyetlen állat sem érdemli meg, hogy olyan körülmények között tartsák, mint ahogy az az Önök lapjában leírták. Akárcsak az emberek esetében, valamennyi állatnak joga van az élethez. Nem szabad mi döntsünk arról, kinek van joga élni és kinek nem" – fogalmaz Réka. Szerinte „ha egy állatot meg lehet gyógyítani, akkor ezt kell tennünk. Nem szabad elaltatni őket".

Állatbarát rovatunk várja az Önök írását, kérdését, észrevételét a szabadsag@szabadsag.dntcj.ro drótpostacímre, illetve a Jókai/Napoca utca 16. szám postacímre („az Állatbarátnak" megjelöléssel).

vissza az elejére


Nehéz idők

(7. oldal)

A bukaresti japán üzletember kutyaharapás okozta halálát követően rendkívül nehéz helyzetben van az állatvédő mozgalom Romániában.

Eddig senki sem bizonyította be, hogy a külföldi polgárt valóban gazdátlan eb harapta meg, de ugye milyen könnyű az önhibáján kívül utcára került védtelen négylábúra kenni az egészet. Nevében senki sem szól, őt senki sem védi meg. Egy ilyen incidens után a bukaresti állatvédő egyesületek száját hamar betömik, s elindul a retorzió: kóbor kutyák százát gyűjtik be a szívtelen sintérek, s ki tudja hány ebet tesznek el láb alól.

Mindezek ellenére az Arca lui Noe (Noé Bárkája) Állatvédő Egyesület önkéntes munkatársai felemelték szavukat a kolozsvári menhelyen uralkodó áldatlan állapotok miatt (lásd lapunk február 1-jei számának vezető cikkét). Ilyen nehéz időkben nem könnyű arról győzködni a helyhatóság illetékeseit, hogy a menhelyen ne tartsák hidegben, étel és víz nélkül a kutyákat, és főleg ne altassák el őket indokolatlanul. Könnyű egy kutyára ráfogni, hogy agresszív, ezt több állatorvosból álló testületnek kellene eldöntenie, nem szívtelen közalkalmazottaknak, akik csupán egy gondtól akarnak szabadulni.

A pillanatnyi nehézségek ellenére az állatszeretőknek össze kell fogniuk és tovább kell végeziük meggyőző munkájukat.

K. O.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

vissza az elejére


MOZAIK


JogszOLGÁLAT

(9. oldal)

S. L., Kolozsvár: Hány hónapig kötelező fizetni hozzájárulást ahhoz, hogy valaki szülési szabadságra legyen jogosult, és változott-e a szabadságnapok száma 2006. januárjától?

Válasz: A szülési szabadságot és az erre az időszakra az anyákat megillető juttatást 2006. január elsejétől egy új jogszabály, a 2005/158. sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján alkalmazzák, illetve állapítják meg. Ez a jogszabály előírja, hogy az egészségügyi társadalombiztosítási betegszabadságra és juttatásra (amelybe beletartozik a szokványos és nem munkabaleset okozta munkaképtelenségért járó betegszabadság és táppénz, betegségmegelőzési és munkaképesség visszanyerési szabadság és juttatás, szülési vagy veszélyeztetett terhességi szabadság és juttatás, a beteg gyermek gondozásáért nyújtott szabadság és táppénz) azok jogosultak, akik megfelelő járulékfizetéssel rendelkeznek. A legkevesebb hozzájárulási időszak az említett jogosultságok megítéléséhez 6 hónap, amelyet a szabadsághónap előtti 12 hónapban kell megvalósítani. A hozzájárulás kiszámításánál figyelembe veszik azokat az időszakokat is, ameddig valaki a kormányrendeletben megállapított jogosultságokban részesült (tehát betegszabadságon volt), rokkantnyugdíjas volt, nappali egyetemi oktatásban vett részt, a tanulmányok elvégzésének a feltételével.

A korábbi törvényben szabályozott szabadságnapok száma nem módosult. A terhességi és gyerekágyi szabadság összesen 126 naptári nap. Erre azok a nők is jogosultak, akik önhibájukon kívül már nem számítanak biztosítottnak, de ezen minőségük elvesztésétől számítva 9 hónapon belül szülnek. A terhességi szabadságot szülés előtt 63 napra, a gyerekágyi szabadságot pedig a szülést követő 63 napra adják. Akárcsak eddig, ezeket a napokat kiegyenlíthetik, az orvos tanácsa és az érintett személy választása alapján, de oly módon, hogy a gyerekágyi szabadság feltétlenül legalább 42 naptári nap maradjon. A fogyatékosságban szenvedők a 6. terhességi hónaptól jogosultak terhességi szabadságra. (Halva született vagy a szabadság ideje alatt elhunyt gyermek esetében tovább jár a gyerekágyi szabadság.)

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy jogi tanácsadást csak Szabadság-előfizetőknek áll módunkban nyújtani, minden hétfőn 8–12 óra között. Kérjük, hozzák magukkal az előfizetési nyugtát vagy annak másolatát.

vissza az elejére


FIGYELŐ


Eb, aki bánja!

(9. oldal)

Újból terítéken a kóbor kutyák helyzete. Tragédia kellett hozzá, – mint nálunk úgy általában minden probléma esetében, ami hosszú idő óta vár megoldásra – hogy újból „elgondolkodjanak" a felelős szervek a megoldáson. A kutyaharapás következtében elhunyt japán esete újra elindította a lavinát. Megindultak a sintérek „rendet teremteni" Bukarestben meg a többi, kóbor kutyáktól hemzsegő városban. Embertelen módon összefogdosták a szerencsétlen, amúgyis hidegtől és éhségtől szenvedő állatokat, begyömöszölték őket egy szűk, általuk „menhelynek" nevezett, elkerített területre. Itt éheztetik, kínozzák őket, majd az úgymond ki nem váltott ebeket megölik. Ez semmiképpen nem nevezhető civilizált probléma-megoldásnak. A kóbor kutyák nem maguktól kerültek az utcára. Felelőtlen, esetleg körülményektől kényszerített embereknek köszönhetik gazdátlanságukat. A kutya az ember emberré válásának pillanatától kezdődően barátja, társa, „szolgája". Ránk van utalva, csak mi, emberek tudjuk nekik az életfeltételeket biztosítani. Felelősek vagyunk értük, és ennek tudatában kellene megoldanunk nekik és nekünk is gondot okozó helyzetüket, amit lelketlen felelőtlenségünk idézett elő. Mert rossz kutya nincsen. Csak rossz gazdi, aki a kedves kis jószágot hamissá neveli, s amikor a terhére válik, az utcára dobja. De a sintérek csak a kutyákat fogdossák össze.

B. É.

vissza az elejére


Szorongási leltár

(9. oldal)

A beteges félelem a legkülönfélébb formákban jelentkezhet az azokra hajlamos egyéneknél. Sokan közülük nem is tudnak róla. De ha mégis kiderül, nem árt tudni, hogy nincsenek egyedül abban a betegségben, és hogy a mai tudomány sok esetben képes jobbítani az érintettek mindennapjain.

A szorongási formák közül – persze, csak a kívülálló számára – némelyik egészen bizarr. Íme néhány példa: acrofóbia (magasságiszony), claustrofóbia (bezárt tértől való félelem), ailurofóbia (macskaiszony), antofóbia (virágiszony), cronofóbia (időtől való félelem), gamofóbia (házasságtól való iszony), gefirofóbia (félelem a vízen való átkeléstől), pogonofóbia (szakálliszony), pteronofóbia (madártolltól való félelem).

vissza az elejére


Egy perc derű

(9. oldal)

A repülőn egy szőke a másodosztályú jegyével az elsőosztályon foglal helyet. A stewardess higgadtan megkéri, hogy menjen a másodosztályra, mert oda szól a jegye, mire ő:

– Csinos vagyok. Szőke vagyok. Melbournbe utazom az elsőosztályon.

A stewardess mérgesen bemegy a pilótafülkébe, és beszámol az esetről, mire a másodpilóta eldönti, hogy majd ő elsimítja a dolgot. Viszont a szőke neki is elismételi:

– Csinos vagyok. Szőke vagyok. Melbournbe utazom az elsőosztályon.

Mondja a pilóta:

– Hagyjátok rám! A feleségem szőke, beszélek szőkéül.

Megy, szól a hölgynek, az meg erre pánikszerűen elhagyja az elsőosztályt.

A többiek döbbenten kérdik a pilótától, ezt hogy csinálta. Erre a pilóta:

– Azt mondtam neki, hogy az elsőosztály nem Melbournbe megy.

vissza az elejére


Valutaárfolyamok
Február 1, szerda

(9. oldal)

Váltóiroda

Euró (Vétel/Eladás)

Dollár (Vétel/Eladás)

100 Forint (Vétel/Eladás)

Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25.)

3,58/3,62

2,960/2,995

1,41/1,45

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

vissza az elejére


Február 2, csütörtök

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,6138 lej, 1 USD = 2,9839 lej, 100 magyar forint = 1,4379 lej.

vissza az elejére


REKLÁM


Átlagosan 44 euró csúszópénz a határon

(10. oldal)

A Románia határain átlépő kamionsofőrök mintegy 90 százaléka fizetett csúszópénzt a vámtiszteknek 2003-ban, a megvesztegetés átlagértéke 44,4 euró, derül ki egy tanulmányból, amelyet a Világbank készített kelet-európai és FÁK-országok kereskedelméről.

A Romániára vonatkozó arány a második a vizsgált államok körében, az első helyen Albánia áll 100 százalékkal. Romániában ugyanakkor a legalacsonyabb a csúszópénz átlagösszege, de több, mint 2001-ben és 2002-ben, amikor 27,1, illetve 23,7 euró volt.

A kamionsofőrök jelentős hányada fizeti le a vámtiszteket Macedóniában (78%), Horváországban (76%), valamint Szerbia-Montenegróban (71%) is.

A jelentés szerint Románia, Bulgária és Horvátország elfogadta ugyan az uniós vámügyi szabályozásokat, de a három ország továbbra is nehézségekkel szembesül az EU-standardokhoz való felzárkózásban a törvények, a közigazgatási struktúra, a számítástechnikai rendszerek és a korrupció felszámolása tekintetében.

A térség vámügyi reformját akadályozó tényezők között az első helyen a korrupció áll, ezt követi az államközi együttműködés és összehangoltság hiánya.

vissza az elejére


Oktatás az EU-ban

(10. oldal)

Csatlakozás.ro e heti Közérthető EU rovatának témája az Az Európai Unió és az oktatás. Ha szeretné tudni a választ a következő kérdésekre és még másokra: Mi az európai felsőoktatási térség? Mi az a bolognai folyamat? Milyen ösztöndíj lehetőségek vannak? Mi a Socrates program célja? Mi az Ifjúság program célja? Az Európai Unió mely tagországaiban kérnek a felsőoktatásban tandíjat? Látogasson a következő linkre: http://www.csatlakozas.ro/index1.php.

vissza az elejére


HIRDETÉS


Ingatlan

(11. oldal)

Eladó ház + telek a Boldog (Fericirii) utcában (Horea út környéke). Irányár: 150 000 euró. Érdeklődni hétköznapokon, 15–17 óra között. Telefon: 0722-365391. Közvetítők kizárva. (0013)

Legalább 700 négyzetméteres telken épült 150–350 négyzetméteres házat vásárolnék, esetleg telket, minimum 16 méteres utcai fronttal. Telefon: 594-792, 406-874, 0744-541203.

vissza az elejére


Állás

(11. oldal)

Családorvos, egészségügyi nővért alkalmazok mérai rendelőmbe. Szállítást biztosítom. Telefon: 554-518, este, 552-751. (0009)

Szolgáltatás

(11. oldal)

Csempézést, festést, termopán beszerelése utáni javítást vállalok. Telefon: 574-540. (0018)

Csatorna lefolyó bádogból, rézből, cserép és bádogtető javítás. Telefon: 0740-756243. (0015)

vissza az elejére


Bérbe vesz

(11. oldal)

Egyetemista lány különbejáratú kiadó szobát keres. Telefon: 0744-676385. (0005)

vissza az elejére


Állatbarátoknak

(11. oldal)

Szerető gazdit keres, egy keverék, 6 hónapos nőstény, ivartalanított kiskutya. Telefon: 0742-977801, 562-901.

vissza az elejére


Gyászhír

(11. oldal)

Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett, drága édesanya, anyós, nagymama, keresztanya,
özv. FARKAS LAJOSNÉ
dr. NAGY EDIT,
életének 87. évében csendesen elhunyt. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Drága halottunkat február 3-án, pénteken 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a Házsongárdi temető nagykápolnájából. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. (0012)

vissza az elejére


Új rendőrfőnökök

(11. oldal)

Február 1-jei hatállyal új parancsnoka van a kolozsvári rendőrség néhány osztályának. A versenyvizsgák eredményeként az elkövetkezendőkben Kolozsvár rendőrfőparancsnoka Ioan Rus Herdea rendőr-főbiztos, a csalásokkal foglalkozó osztályt Cristian Pintea rendőrbiztos vezeti, Szamosújvárott a rendőrparancsnok helyettes Ioan Gurzău helyettes rendőrbiztos lett, míg a kolozsvári 6-os rendőrőrs parancsnok-helyettese Florin Popicu. A közlekedésrendészetnél az országutakkal és európai utakkal foglalkozó iroda vezetője Florin Mirel Goia helyettes rendőrbiztos, Tordán a falusi rendőrőrsökkel foglalkozó osztály élére Alexandru Bumb helyettes rendőrbiztost nevezték ki, a kolozsvári nyomozói irodát Mircea Rus rendőrfelügyelő irányítja, míg a csalásokkal foglalkozó második ügyosztálynál Gheorghe Dinea kapott irodavezetői posztot.

(pja)

vissza az elejére


SPORT


KOSÁRLABDA
Most kezdődik a neheze!
A nagyváradi mérkőzés az első komoly próbatétel

(12. oldal)

A hét végén ismét idegenben játszik a Kolozsvári BU Poli Mobitelco Carbochim, s ezúttal már komolyabb ellenféllel, mint a múlt héten, a visszavágók első fordulójában. A Periszics-gárda ugyanis az élmezőnyhöz tartozó Nagyvárad otthonába látogat, így Dorin „Bobo" Pintea másod-edző szerint ez lesz a csapat első fontosabb mérkőzése. A volt kosaras egyenesen kulcsmérkőzésnek nevezte a nagyváradit, az első helyért folyó harcban, ugyanakkor elmondta: minden mérkőzést a győzelemre játszanak, s nem lesz ez másként a jövő héten kezdődő Román Kupán sem, amely szintén fontos a csapatnak.

Pintea, aki ezen a héten Miodrag Periszics nélkül edzi a csapatot, a szerb vezetőedző ugyanis romániai tartózkodási engedélyének meghosszabbítását intézi. A másodedző úgy vélte, hogy a csapat még akkor is megérdemli a tabella első helyét, ha az Asesoft ellenében – mint emlékezetes – a zöldasztalnál nyert. A csapat bajnoki esélyeit latolgatva – annak kapcsán, hogy a bajnokság többi csapata mind erősített a téli szünetben, az U viszont senkit sem igazolt le – Pintea kifejtette:

– Ha bejutunk a döntőbe, az nagyon jó. Ez a mi célunk. Ott már minden megtörténhet – mondta, hozzáfűzve, hogy a Bukaresti Dinamó fogja eldönteni a tabella végső sorrendjét: a bajnoki címért harcolók közül az, aki megveri a Dinamót, az első-második helyen zárja majd a bajnokságot.

A népszerű Bobo végül kifejtette: nagyon nehéz minden mérkőzésre motiválni a játékosokat. Emiatt nem összpontosítanak eléggé, 15 pontos előnynél már felengednek, és ilyenkor az ellenfél könnyen ledolgozhatja hátrányát. „Ez a román játékosok általános gondja" – vélte, azt is hozzátéve, hogy a csapatnak annyira kellene összpontosítania a mérkőzéseken, hogy akkor se legyen gond, amikor a bíró az ellenfélt „segíti".

– A nagyszebeniek már elkezdték kelteni a feszültséget a szakszövetségnél, a bíráskodások miatt – mondta ezzel kapcsolatban, visszaemlékezve a tavalyi play-offban a nagyszebeniek ellen történtekre, amikor a kolozsvári gárda a bírók miatt vesztette el a mérkőzését.

Seals az NBA-ről álmodik, de még maradna Kolozsvárott
A sajtótájékoztatón ezúttal az amerikai idegenlégiós LeVar Seals képviselte a játékosgárdát. A színes bőrű „kolozsvári" sztár komolyságával és közvetlenségével tűnt ki azt követően, hogy Dorin Pintea kiemelte szerepét a Jászvásáron megnyert mérkőzésben, amikor 20 pontig jutott.

– Meg akarjuk tartani első helyünket, ez volt a cél Jászvásáron is. Persze, mivel elsők vagyunk, mindenki bizonyítani akar ellenünk, ezért nincs könnyű dolgunk a szerényebb csapatok ellenében sem: nagyon odafigyelnek a védekezésre, nehéz kosarat dobni ellenük. De tudok én ennél többet is – utalt a múlt hét végi 20 pontjára –, az Asesoft és a Dinamó ellen szeretném ezt bebizonyítani.

Az esélylatolgatások kapcsán a fiatal tehetség úgy vélte, hogy a kolozsvári gárda megnyerheti a bajnokságot. A csapat ütőképes, feszültségek nincsenek, csak az összpontosításon múlik minden.

Seals saját bevallása szerint kezdi otthonosan érezni magát Kolozsváron. Megtalálta azt a vendéglőt, ahol kedvére való az étel, kezdi megszokni a kolozsvári életstílust, hiszen szervezete most már átállt az itteni órára, s nagyjából megbarátkozott az európai kosárlabdával is, ami egészen más, mint az amerikai.

– Amerikában sokkal fontosabb a fizikum, gyorsabb, látványosabb a kosárlabda, és több mindent megengednek a szabályok, mint Európában. Itt inkább a taktikán van a hangsúly, nem annyira a látványosságon és erőnléten – hasonlította össze a két stílust.

A játékos azt is elmondta, hogy nagyon furcsa volt számára, amikor először kézilabda-edzést látott a Sportcsarnokban: náluk ezt is egészen másképp játsszák, például a labda is kisebb. Mint megtudtuk, a játékos – akinek Michael Jordan volt a kedvence – legnagyobb álma, hogy az NBA-ban játszhasson. Azzal azonban tisztában van, hogy ahhoz még fejlődnie kell. Véleménye szerint erre kiváló lehetősége van a Polinál:

– Nem látok semmi okot arra, hogy ne maradjak itt a jövő idényben is – mondta. – Ki ne játszana szívesen az első helyen lévő csapatnál?

Balázs Bence

vissza az elejére


Megvan a harmadik úszóvilágcsúcs is

(12. oldal)

Három napon belül a harmadik világrekord született meg, ezúttal Leisel Jones révén 200 m női mellen az ausztrál úszók melbourne-i versenyén, amely a márciusban ugyanitt rendezendő brit Nemzetközösségi Játékokra válogató viadal.

Jones 2:20,54 perc alatt teljesítette a távot szerdán, ami 1,18 másodperccel jobb, mint a szintén általa tartott régi csúcs. A 2:21,72-es előző „leget" 2005. július 29-én úszta a montreali világbajnokságon.

vissza az elejére


KÉZILABDA
Megkezdődött az Eb-középdöntő

(12. oldal)

A csoportkör során a magyarok által legyőzött Izland nyert az eddig százszázalékos, olimpiai bronzérmes orosz válogatott ellen a svájci férfi kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjének nyitófordulójában.

Eredmények, középdöntő, 1. forduló:

I. csoport (Bázel): Németország–Ukrajna 36–22 (15–13), Franciaország–Szlovénia 34–30 (20–11) és Spanyolország–Lengyelország 34–25 (16–15).

Az állás: 1. Spanyolország 5 pont, 2. Franciaország 4 (87–84), 3. Szlovénia 4 (96–94), 4. Németország 3, 5. Lengyelország 2, 6. Ukrajna 0.

II. csoport (St. Gallen): Izland–Oroszország 34–32 (17–15), Horvát-ország–Dánia 31–30 (15–14) és Szerbia-Montenegró–Norvégia 26–25 (15–16).

Az állás: 1. Izland 5, 2. Horvátország 4 (92–88), 3. Oroszország 4 (86–84), 4. Dánia 3, 5. Szerbia- Montenegró 2, 6. Norvégia 0.

vissza az elejére


LABDARÚGÁS
Afrika Kupa
Újabb világbajnoki résztvevő esett ki

(12. oldal)

A D-csoportból Nigéria és Szenegál jutott be a negyeddöntőbe a labdarúgó Afrika Kupán, míg a világbajnoki résztvevő Ghána számára befejeződött a torna.

Afrika Kupa, D-csoport, 3. (utolsó) forduló: Nigéria–Szenegál 2–1 és Zimbabwe–Ghána 2–1.

A csoport végeredménye: 1. Nigéria 9 pont, 2. Szenegál 3 (3–3), 3. Ghána 3 (2–3), 4. Zimbabwe 3 (2–5).

A negyeddöntő párosítása:

pénteken: Szenegál–Guinea és Egyiptom–Kongói Demokratikus Köztársaság; szombaton: Nigéria–Tunézia és Kamerun–Elefántcsontpart.

vissza az elejére


Bajnokságról bajnokságra

(12. oldal)

Döntetlent játszott a West Brom
A Gera Zoltánt továbbra is nélkülöző West Bromwich Albion gólnélküli döntetlent játszott a Charlton otthonában az angol labdarúgó Premier League 24. fordulójában.

Eredmények: Sunderland–Middlesbrough 0–3, Wigan Athletic–Everton 1–1, Fulham–Tottenham Hotspur 1–0 és Charlton Athletic–West Bromwich Albion 0–0. A szerdai mérkőzések (Manchester City–Newcastle United, Aston Villa–Chelsea, Portsmouth–Bolton Wanderers, Blackburn Rovers–Manchester United, Arsenal–West Ham United és FC Liverpool–Birmingham City) lapzárta után fejeződtek be.

Az élen: 1. Chelsea 62 pont/23 mérkőzés, 2. MU 48/23, 3. Liverpool 44/21, 4. Tottenham 41/24, 5. Wigan 38/24, 6. Arsenal 37/22.

Kiesett az AC Milan az Olasz Kupából
Az AC Milan meglepetésre elbúcsúzott a labdarúgó Olasz Kupa további küzdelmeitől, ugyanis a negyeddöntő visszavágóján súlyos vereséget szenvedett a vasárnap edzőváltáson átesett Palermo otthonában.

Eredmény, Olasz Kupa, negyeddöntő, visszavágó: Palermo–AC Milan 3–0 – továbbjutott a Palermo 3–1-es összesítéssel.

Két összecsapás (Sampdoria–Udinese és AS Róma–Torinói Juventus) szerdán lapzárta után ért véget, a Milánói Internazionale–SS Lazio találkozót ma játsszák.

Lejátsszák a félbeszakadt mérkőzést
Egy madridi bíróság ítélete szerint le kell játszani, mégpedig szerdán az egyik asszisztens megdobása miatt múlt szerdán félbeszakadt Valencia-Deportivo La Coruña mérkőzésből hátralévő időt. A meccs a labdarúgó Spanyol Király Kupa negyeddöntőjének visszavágója, a találkozó lapzárta után fejeződött be.

A döntés értelmében a 46 percet zárt kapuk mögött kellett lejátszaniuk a feleknek Valenciában. A Deportivo előbb azt kérte, hogy ítéljék neki a győzelmet, miután azonban a helyi szövetség (RFEF) ezt elutasította, bírósághoz fordult, és indítványozta, hogy addig halasszák el a meccset, amíg a fellebbezés tárgyalás alatt van az RFEF-nél.

A klub erőfeszítései azonban, úgy tűnik, nem jártak sikerrel. A hátralévő 46 percet szerdán pótolták, kezdéskor a Valencia vezetett 1–0-ra (az első meccsen pedig 1–0-ra nyert a Deportivo). A továbbjutó az Espanyollal találkozik majd az elődöntőben.

El akarták ütni a 11-est ítélő játékvezetőt
Megpróbálta gépkocsijával a pályán elütni a kedvenc csapata ellen tizenegyest ítélő játékvezetőt egy spanyol futballszurkoló.

Az eset a Granada Hoy című lap beszámolója szerint egy dél-spanyol amatőr bajnokin történt. A drukker kétszer is megkísérelte autójával elütni a bírót. A feldühödött rajongó öccse abban az együttesben szerepelt, amely ellen a büntetőt megítélte a játékvezető.

A bíró, miután másodszor is sikeresen elugrott a felé száguldó gépkocsi elől, lefújta a mérkőzést.

A meccset megtekintő játékvezető-ellenőr hitetlenkedve ennyit mondott: „Ötvenkét éve járok meccsekre, de ilyesmivel még nem találkoztam."

A dánok nyerték a Carlsberg Kupát
A dán labdarúgó-válogatott nyerte a hongkongi Carlsberg Kupát, mivel a döntőben két góllal jobbnak bizonyult a világbajnoki résztvevő dél-koreai nemzeti együttesnél. A bronzcsatából a németországi vb-n ugyancsak érdekelt horvátok kerültek ki győztesen a vendéglátókkal szemben.

A vb-résztvevő együttesek a legjobbjaik nélkül szerepeltek.

Eredmények: a vasárnapi elődöntőben: Koreai Köztársaság–Horvátország 2–0 és Dánia–Hongkong 3–0; a 3. helyért: Horvátország–Hongkong 4–0; a döntőben: Dánia–Koreai Köztársaság 3–1.

vissza az elejére


Erőfejlesztő terem Désen

(12. oldal)

Miközben a Dési Egyesülés labdarúgó csapata Dornavatra üdülőhelyen készül a tavaszi idényre a helyi sétatéri stadion környékén tovább bővítik az öltözőket és a fürdőket. A Polgármesteri Hivatal pénzügyi támogatásával nemsokára korszerű erőfejlesztő termet nyitnak. A beruházás értéke meghaladja a 60 millió lejt, ezt az összeget különböző erőfejlesztő felszerelés beszerzésére fordítják.

Nemrég a dési stadion keretében szaunát és fedett úszómedencét bocsátottak a helyi sportolók rendelkezésére. A tavasz folyamán két teniszpályát létesítenek a sétatér környékén.

Erkedi Csaba

vissza az elejére


Clijsters ezrével rendeli a pezsgőt

(12. oldal)

Megünnepelvén azt, hogy hétfőtől ő vezeti a női teniszezők világranglistáját, Kim Clijsters minden egyes szurkolónak egy üveg pezsgőt ajándékoz a két hét múlva sorra kerülő, antwerpeni tornán.

A belga klasszisnak – aki a vasárnap véget ért ausztrál nyílt bajnokságon elszenvedett bokasérülése miatt biztosan nem lép pályára a viadalon – valószínűleg mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia a gáláns felajánlással. A versenynek otthont adó sportpalota ugyanis 10 ezer néző befogadására alkalmas, egy palack pedig 25 euróba kerül a habzó nedűből.

Clijsters azonban elmondta: így szeretné kárpótolni szurkolóit, amiért nem láthatják őt játszani a hazai tornán.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András