Változatosabb műsorkínálatra számíthatunk
(Rohonyi D. Iván felvétele)

Az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás nem csak jogokat, hanem kötelességeket is jelent, amelyek teljesítése egyáltalán nem könnyű. Ezek közé tartozik az az előírás, amely szerint a televízióadóknak legalább 50 százalékban európai produkciókat (tehát filmeket is) kell sugározniuk.

Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) eddigi feladata sem volt könnyű, január 1-től azonban még nehezebbé vált, mivel a tévéadókkal együttműködve kénytelen az amerikai filmekkel elkényeztetett hazai közönséget az európai alkotásokra rászoktatni. Egyelőre nehéz felbecsülni, milyen következményeket von maga után az átállás, de az is megtörténhet, hogy a televíziók nézettsége csökkeni fog, ami jelentős jövedelem-kiesést okozna a hazai adóknak.

A törvényes előírás szerint január 1-től a Pro Tv-nek, az Antena 1-nek és a többi román tévéállomásnak is be kell tartania az úgynevezett Televíziózás Határok Nélkül uniós irányelvet, amely egyebek között elrendeli, hogy a tagállamokban a sugárzott audiovizuális termékek legkevesebb 50 százalékának európai alkotásnak kell lennie.

Ez alól kivételt képeznek a hírek, a sportrendezvények és egyéb események közvetítése, a játékműsorok, a reklámok, a teleshopping és a teletext-szolgáltatás.

A szabályt már régóta ismerik a romániai audiovizuális médiatartalmat gyártók, de eddig vajmi keveset tettek annak érdekében, hogy a rendszerváltás után a szinte kizárólag amerikai filmekkel szocializált nézőkkel megkedveltessék a lassúbb tempójú, a valóságba közvetlenebbül ágyazódó, sokkal inkább a művészfilmek kategóriájába sorolható európai alkotásokat is.

A mostani, távolról sem rózsás helyzet úgy néz ki Ralu Filip CNA-elnök adatai szerint, hogy a sugárzott filmek több mint kilencven százaléka amerikai produkció. Az egyik rádióadónak nyilatkozó médiaszakember szerint azonban az átállás csak fokozatos lesz, hogy a tévéadók a lehető legkisebb veszteséggel hidalják át a romániai uniós korszak kezdetének e nehézségét. A CNA vezetője azt reméli, hogy hat hónap múlva már Románia is teljesíteni tudja a szóban forgó uniós irányelvet. A tévések tehát kegyelmi időt kapnak 2007 közepéig.

Ralu Filip is elismeri, hogy nem könnyű az átállás, mivel a román adók szinte kizárólag amerikai filmekkel kényeztették el a nézőket. A közönség elégedetlenségét is kiválthatja a hirtelen „elvonás", ezért döntött az audiovizuális szakhatóság az irányelv fokozatos alkalmazása mellett, így a tévéadók esetleges anyagi veszteségei is kisebbek lesznek.

Az európai és amerikai produkciók közötti fele-fele arány tiszteletben tartását a szakhatóság ellenőrzi majd, a tévéadóknak negyedévenként jelentést kell benyújtaniuk a CNA-hoz, amelyben beszámolnak, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós irányelvet. Megfigyelők szerint ez nem jelent garanciát arra, hogy az idéntől jobb minőségű filmeket látunk, de várható, hogy sokszínűbb lesz a tévéadók műsorkínálata.

A Televíziózás Határok Nélkül uniós irányelv révén törekszik az Európai Unió arra, hogy csökkentse az európai audiovizuális iparág hatalmas veszteségét. Az Egyesült Államokkal szemben az öreg kontinens ezen a területen évente több mint 6 milliárd eurós kereskedelmi deficitet regisztrál.

Harmincöt mandátum jár Romániának az Európai Parlamentben, ezek elosztására a május 13-i európarlamenti választásokon kerül sor. A képviselőház téli ülésszakának végén elfogadott európarlamenti választási törvény értelmében a pártok országos listákon indítják jelöltjeiket, a bejutási küszöböt ezúttal is 5 százalékban állapították meg.

A május 13-án megválasztott képviselők mandátuma 2009-ig tart, amikor uniószerte választásokra kerül sor. Addig az újonnan csatlakozó országok EP-képviselői „hátrányos megkülönböztetésben" részesülnek, hiszen havi juttatásuk alig 1800 euró lesz, ami nem sokkal több a román parlamenti képviselők egy hónapi fizetésénél. 2009-től azonban már anyagilag is megéri a dolog, egy európarlamenti képviselő havi bére ugyanis 7 000 euró, ehhez rendszerint ugyanennyi irodapénz jár. Május 13-ig a jelenlegi EP-megfigyelők töltik be az európarlamenti képviselői tisztséget, akik erre a néhány hónapra kivételesen megtarthatják romániai törvényhozásban nyert mandátumukat is, különben összeférhetetlenség van e két tisztség között.

Jelenleg a román európarlamenti képviselők zöme, a PSD-sek az EP szociáldemokrata frakcióját gyarapítják, az RMDSZ és a PD a néppártiakhoz, a PNL-sek a liberálisokhoz húznak, a PRM-sek személyében pedig komoly erősítés érkezik a szélsőséges nacionalista pártokat tömörítő csoportnak.

A választási törvény képviselőházi vitáján a plénum visszautasította a konzervatívok javaslatát, akik az egyéni választókerületek bevezetését indítványozták, hiszen uniószerte listás szavazás van. Leszavazták a PRM-seket is, C.V. Tudor pártja kezdeményezte, hogy a törvény tiltsa meg az etnikai kritériumok szerint szerveződött pártoknak a jelöltállítást.

A májusi megmérettetés mindenképpen fontos információkkal szolgál a jelenlegi politikai erővisoznyokról, még akkor is, ha – más EU-országokhoz hasonlóan – valószínűleg idehaza sem övezi olyan érdeklődés ezeket, mint a parlamenti vagy az önkormányzati választásokat. Az RMDSZ számára azonban nem csak a jól szereplés a fontos, hanem hogy minél több képviselőt jutasson be az Európai Parlamentbe – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. – Nagyon fontos lenne megértetni a választókkal, hogy számunkra sokkal nagyobb tétje van a választásoknak, mint a többségieknek. Ha megfelelően vagyunk képviselve az európai döntéshozó fórumokon, akkor lehet lobbizni, sajátos témáinkat napirenden tudjuk tartani. Továbbra is számíthatunk a magyarországi EP-képviselőkre, de mi vagyunk azok, akik a leghitelesebben tudjuk megjeleníteni problémáinkat – vélekedik Eckstein.

A szenátor szerint fontos, hogy a lista az erdélyi magyarok sokszínűségének tükre legyen, és hogy a húzónevek mellett a befutó helyekre olyan nyelveket beszélő, jól kommunikáló, tapasztalt emberek kerüljenek, akik a nagy politikai családok bármelyikével együttműködhetnének.

– Jelen pillanatban az RMDSZ csak a néppárti frakcióban fejti ki tevékenységét, ezen változtatni kell – hangoztatta a szenátor.

Eckstein szerint nagy kérdés, hogy a csatlakozás után hogyan alakul a román politika, hogy a román pártok hogyan fognak viszonyulni a magyarokhoz, az RMDSZ-hez.

– Lásd a felvidéki negatív példát, én azonban remélem, hogy bármilyen koalíció is alakul, az RMDSZ megkerülhetetlen lesz, bízom abban, hogy a PRM-t és Gigi Becali pártját senki sem fogja partneréül választani – mondta.

Toró T. Tibor Temes és Antal Árpád Kovászna megyei képviselők a parlamenti vita alkalmával azt javasolták, hogy a májusi választásokon a pártok ne egyetlen országos listát állítsanak, a választási kerületek essenek egybe a három történelmi régióval. Ez egyféle kompromisszumot jelentett volna az országos listát támogató indítvány, illetve a PSD azon javaslata között, amely szerint a fejlesztési régiók mentén történjék a felosztás. Az RMDSZ-frakcióban azonban elvetették Toróék javaslatát azzal érvelve, hogy a Szövetségnek fontosak a Kárpátokon túli megyékből származó voksok a töredékszavazatok visszaosztásánál.

Toró szerint az RMDSZ nem veszített volna sorsdöntő szavazatokat, amennyiben javaslatukat elfogadják, de a legfőbb nyeremény az lett volna, ha a májusi választásokon Erdély végre önálló politikai entitásként, sajátos regionális programmal lehetne jelen.

– Az RMDSZ nem gondolja komolyan a regionalizmust, míg a PSD-ben már történt egyfajta elmozdulás ebbe az irányba – vélekedik Toró.

A képviselő szerint a májusi választások elsősorban belpolitikai hangulat fokmérője. Az RMDSZ szempontjából azonban a tét nem csak az, hogy két vagy esetleg három képviselőt sikerül kiküldeni a brüsszeli törvényhozásba, hanem hogy a jelenlegi konfrontatív politika irányából sikerül-e elmozdulni a konszenzus irányába a magyar–magyar kapcsolatok terén.

– Ez a választás jó alkalom lehet erre. Nagy esélyt látok a bizalom helyreállítására, amennyiben közös lista készülne vagy RMDSZ-színekben, vagy koalíció formájában, hiszen a választási törvény nem „bünteti" a szövetségeket – véli Toró, aki szerint az is eredmény, hogy a kérdés egyelőre nyitott.

– Ha már az SZKT ilyen erősen korlátozó szabályzatot fogadott el, ami a jelöltállítást illeti, ebből úgy lehet kitörni, ha az RMDSZ rangsorolja saját jelöltjeit, az EMNT pedig megteszi a maga javaslatát, e kettőből pedig megszületik az a közös lista, amelyre valószínűleg sokkal többen szavaznak majd Erdélyben, és ami sokkal nagyobb garancia a brüsszeli képviselet megszerzésére – vélekedik a képviselő.

Bukarestben nagy volt a tolongás
(Fotó: Mediafax)

Tegnap reggeltől benyújtható a Kolozs megyei Egészségügyi Biztosító Pénztárnál is a kérvény az egészségügyi kártyák igénylésére. Míg a fővárosban tolongás volt az irodák előtt, Kolozsváron zökkenőmentesen tudták fogadni a mintegy száz ügyfelet – tudtuk meg dr. Hegedűs Lajos ügyvezető igazgatótól.

Dr. Hegedűs Lajos elmondta: a megyei egészségügyi biztosítónál naponta 8–13 óra között lehet benyújtani a kérvényeket – a helyszínen kitöltendő típusnyomtatványt, a személyi igazolvány másolatával és a biztosított státust igazoló iratokkal együtt – a biztosító Konstanca utcai épületében, a harmadik emelet 316-os irodájában. (Tizennégy év alatti kiskorúak esetében a születési bizonyítvány másolatát kell mellékelni.)

Az ügyfélfogadást követően erre a célra kidolgozott, adatvédelmet biztosító számítógépes rendszerbe vezetik az igénylők adatait, amit a fővárosba továbbítanak, és ellenőrzik, hogy 5 évre visszamenőleg rendezett-e a kérvényező egészségügyi biztosítása. Amennyiben igen, 7 munkanapon belül kézhez kaphatja az egészségügyi biztosítási kártyát, mindössze 2, 166 lej ellenében, amit a kérvény benyújtásakor kell kifizetni.

A kártyát az igénylő által előzőleg megadott lakcímre kézbesítik a kért időpontban. Amennyiben az illető mégsem tartózkodna otthon, az egészségügyi kártya a területi egészségügyi biztosítóhoz kerül, ahonnan rendes munkaprogram szerint lehet majd felvenni – ismertette az eljárást.

Az egészségügyi kártyákat kibocsátó irodában két személy dolgozik, (az országos egészségügyi biztosító előírásai szerint), és az első nap tapasztalata alapján különösebb sorbanállás vagy időveszteség nélkül, zökkenőmentesen halad a kérvények iktatása. A legfürgébbek, vagyis az első napon jelentkezők közül mintegy 60 százaléknak volt rendben a biztosított státusa öt évre visszamenőleg, a többieket esetenként vizsgálják. Némely esetekben bizonyos iratok, igazolások hiányzanak csak, viszont azoknak, akik nem voltak folyamatosan biztosítva, utólag kell kifizetniük a hiányzó időszakokra a megfelelő összeget, ami után semmi akadálya nincs az egészségügyi kártya kibocsátásának.

Az európai egészségügyi kártya iránt várhatóan nagy lesz az érdeklődés, hiszen az uniós csatlakozással életbe lépett szabályozás értelmében az Európai Unió tagállamaiba utazó román állampolgároknak nem kell külön egészségügyi biztosítást kötniük. Ehelyett a kérésre kiállított európai egészségügyi kártya használható, amely ugyanolyan egészségügyi ellátást biztosít, amilyent az adott tagország állampolgárai élveznek.

A hat hónapig érvényes egészségügyi kártya bankkártya méretű lesz, adatokat tartalmaz majd tulajdonosáról, illetve a kibocsátó intézményről, és rajta lesz az ország Brüsszelben kibocsátott kódja is.

Azon személyek részére, akiknek rövidesen el kell hagyniuk az országot, az egészségügyi biztosító pénztárak ideiglenes európai biztosítási igazolást bocsátanak ki – jelentette be tegnap az Országos Egészségügyi Biztosító Pénztár elnöke, Cristian Vlădescu.

Az idei télen premiernek számító havazás nehezítette néhány dél-erdélyi megyében és a Regátban a közúti közlekedést, a csapadékmennyiség is hirtelen megnőtt, de árvízveszély nem fenyeget. A Szebeni-havasokban azonban a sűrű havazás miatt turisták tucatjai záródtak el a külvilágtól, az országban pedig körülbelül háromszáz falu áram nélkül maradt.

A szilveszteri ünneplés mámorából való ébredezés a nagyszebenieknek volt a legszebb és a legnehezebb egyaránt. Ugyanis egyrészt míg más erdélyi városokban borús-esős őszi idővel köszöntötték az újévet, Európa kulturális fővárosában már kedden este „megrázta Télapó a szakállát", és néhány óra múlva puha hóréteg borította a várost. Másrészt a legkevesebb tizenkét órán keresztül tartó havazás – amely Szeben megye szinte minden települését érintette – kellemetlenséget okozott, hiszen szerdán délben már 30 centiméteres hó födte a várost. A közlekedést alaposan megnehezítette, hogy például több gépkocsi órákon keresztül mozdíthatatlanná vált, több száz sofőrnek pedig csak komoly erőfeszítések után sikerült útnak indulnia.

Noha sokan várták az idén az első havazást, Nagyszeben egyik negyedében több mint húszezer embert kellemetlenül érintett a hóesés, mert áram nélkül maradtak. Az illetékesek nem tudták pontosan, hogy mi okozta az áramszünetet, de azt feltételezték, hogy a havazás okozta a meghibásodást. Tegnap késő délután több tucatnyi turista – közöttük gyerekek is – még a Szebeni-havasok egyik menedékházában voltak elzáródva. A hatóságok egy hóelkotró gépet küldtek, hogy felszabadítsák az eltorlaszolt utat, de az első mentési kísérlet kudarcba fulladt.

A bukarestiek első újévi munkanapját is megkeserítette a télies időjárás. A szerdán reggel elkezdődött havazás miatt a közlekedés nehézkessé vált, mivel a hatóságoknak nem sikerült teljes mértékben megtisztítaniuk a hótól és víztől a főváros fő útvonalait.

A közlekedési minisztérium szerint egész Romániában mindössze két országút záródott el a havazás miatt, az egyik Gorj megyében található, a másik pedig a Mehedinţi megyei Godeanu települést a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdővel összekötő útszakasz.

Áramszünetet jelentettek Hunyad megyéből is, itt összesen több mint száz településen maradt ki hosszabb-rövidebb ideig az áramszolgáltatás. A hatóságok a havazást okolják a történtek miatt, közölték, hogy a vastag hóréteg több helyen is kidöntött fákat, amelyek elszakították az alacsonyfeszltségű villanykábeleket. A baleset Zsil-völgyi településeken is áramszünetet okozott. A mesterséges világítást Buzău megye több mint 160 településén is nélkülöznie kellett a lakosságnak. Itt a viharos szélfuvás okozott műszaki hibát

A havazás Brassó és Prahova megyét sem kerülte el. Mindkét megyében a közlekedést megnehezítették a síkos utak, ezért a rendőrök felhívták a sofőrök figyelmét, hogy téli gumik és hóláncok nélkül ne induljanak útnak. A rendőrség azt tanácsolja még a gépkocsivezetőknek, hogy vezessenek óvatosan, és a sebesség szempontjából alkalmazkodjanak a télies időjárási viszonyokhoz. Kovászna megyében is a hóréteg vastagsága elérte a 15 centimétert.

Múlt év decemberében a kolozsvári rendőrök 46 személy ellen indítottak eljárást és kobozták el az engedély nélkül árusított, I. és II. kategóriás pirotechnikai eszközöket. A Kolozs Megyei Rendőrfelügyelőség tegnap nyilvánossá tett közleménye szerint a „tüzijáték" fedőnevet viselő ellenőrzések során három pénzbüntetést is kiróttak, összesen 3200 lej értékben. Az idézett forrás szerint 2006 december 1–31. között 33 605 I. kategóriás és 1037 II. kategóriás petárdát, 2255 I. kategóriás tüzijátékot és 599 rakétát koboztak el.

Ne legyen gyorsabb a nyelved, mint az eszed.

DR. KABÁN ANNAMÁRIA ÉS DR. MÓZES HUBA miskolci nyelvész, illetve irodalomtörténész tart előadást 2007. január 5-én, pénteken 17 órai kezdettel az EME székhelyén (Jókai utca 2–4.) két-két új, a Bíbor Kiadónál megjelent kötetéről: Szövegek színváltozása, Lét és nyelv, illetve Amit az ember álmodni tud, Repülőhíd a sínek felett.

AZ ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET értesíti tagjait, hogy a januári közgyűlés 10-én lesz 17 órakor az Apáczai Csere János Líceumban.

2006-ban a vígjáték műfaja vezette a kedvencek toplistáját, a világ legnézettebb 5 filmje között azonban van két animációs és két akciófilm is. Az összesítés ugyanakkor nem tekinthető véglegesnek, hiszen a legfrissebb James Bond-film, illetve a máris nagyon népszerű, pingvinfőszereplős rajzfilm, a Táncoló talpak még fut a mozikban.

Ami a hatékonyságot illeti, A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincsének második része messze a legsikeresebb filmje az elmúlt évnek: 225 millió dolláros költségvetéssel készült, és 423 millió dollárt hozott alkotóinak. Minden idők legnagyobb bevételét produkált filmek között a nem alábecsülendő harmadik helyet foglalja el a vezető Titanic és a Gyűrűk ura: A király visszatér. Jack Sparrow harca a hullákkal teli kalózhajón minden idők legnagyobb bevételét produkálta a bemutatása hétvégéjén: 135 634 544 dollárt.

Bár csak második a nemzetközi toplistán, A Da Vinci-kód A Karib-tenger kalózaiét megközelítő bevételt hozott, 536 milló dollárt, ellenben a költségvetése mindössze a fele volt a listavezetőének. Romániában azonban épp fordított a helyzet: a nézettséget illetően A Da Vinci-kód viszi a pálmát.

A Jégkorszak 2. – Az olvadás az elmúlt év legkedveltebb rajzfilmje, 381 milliárd dollárt hozott a készítőknek. Az X-Men – Az ellenállás vége a harmadik a képregényből ihletődött X-Men filmek sorában, a sorozat mindegyik darabja bejutott az első öt legjobb közé, idén 245 millió dollárt hozott a kasszába, 50-el kevesebbet, mint a 2003-as rész.

Nem túl népszerűek itthon a román filmek
A hazai filmeknek azonban közel sem volt akkora közönsége, mint a hollywoodi produkcióknak: annak ellenére, hogy a román produkciók egyre gyakrabban kapnak nemzetközi elismeréseket, a nézők nem kaptak rá a „hazai ízekre". Ennek oka abban keresendő, hogy 1989 után a televíziók szinte kizárólag amerikai tömegfilmekre szoktatták a nézőket, továbbá az is, hogy a közönség nem bízik a román produkciókban. A rendszerváltást követően számos, megkérdőjelezhető színvonalú film készült, amelyek meglehetősen keserű szájízt hagytak maguk után, illetve azt az uralkodni látszó tévhitet, amely szerint az európai, illetve hazai produkciók nem érik meg a mozijegy árát.

2006 legnézettebb román filmje a Tudor Giurgiu rendezte Beteges kapcsolatok (Legături bolnăvicioase), amelyre mintegy 20 ezer mozilátogató volt kíváncsi. Cătălin Mitulescu fesztiváldíjas Hogyan töltöttem a világvégét (Cum mi-am petrecut sfârşitul lumii) c. filmjére 16 ezer jegyet adtak el. Harmadiknak a MediaPro gyártásában piacra dobott Szerelemkönnyek (Lacrimi de iubire), amelytől azonban óva intenek a kritikusok.

Valerian Sava filmkritikus szerint a román film sírját az ízléstelen, kereskedelmi, „MediaPro-féle" filmek, illetve „a régi generáció kultúrigényes filmjei" ásták meg. Hiányosság az is, hogy a hazai filmek között nincs középkategória, az elmúlt év 12 bemutatott filmjét könnyedén két kategóriába lehet sorolni: vannak nagyon jó és nagyon silány filmek – értékeli a szakember.

Máthé Erzsi színművész, Fakan Balázs dramaturg és Czigány Tamás dokumentumfilm-rendező kapja a 38. Magyar Filmszemle életműdíját – közölte Hermann Krisztina, a Magyar Filmművészek Szövetségének ügyvezető titkára kedden az MTI-vel.

Az elismeréseket a rendezvény nyitónapján, január 30-án adják át a Budapest Kongresszusi Központban.

Máthé Erzsi 1927-ben született Budapesten. 1948-ban az Országos Színészegyesület iskolájának elvégzése után a Vígszínházhoz került. Ezt követően Pécsett, majd 1952-től a Nemzeti Színházban, 1983 óta pedig a Katona József Színházban játszik.

A Kossuth-díjas művészt, a nemzet színészét láthatta a közönség többek között Margit királynő (Shakespeare: III. Richárd), Rhédey Eszter (Móricz Zsigmond: Úri muri), Jourdainné (Molière: Az úrhatnám polgár) és Tesman (Ibsen: Hedda Gabler) szerepében.

Máthé Erzsi emlékezetes alakítást nyújtott az Özvegy menyasszonyok, A fekete város, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Mielőtt befejezi röptét a denevér, és a Lopott képek című filmben is.

Czigány Tamás 1928-ban született Budapesten. A Balázs Béla-díjas, érdemes művész nevéhez több mint száz tévéfilm rendezése fűződik. Portrét készített Illyés Gyula íróról, Ortutay Gyula művelődéspolitikusról, néprajztudósról, Keresztury Dezső költőről, íróról, irodalomtörténészről, valamint filmet forgatott Mednyánszky László és Derkovits Gyula festőművészről.

Fakan Balázs dramaturg, az idei Aranyszarvas-díj birtokosa több mint hetven tévéfilmben dolgozott. Neve filmszínészként, rádiórendezőként, filmkészítőként és reklámrendezőként egyaránt ismert, de a művész szerepelt bábfilmben is.

Tavaly Agárdy Gábor színművészt, Dargay Attila animációsfilm-rendezőt, György István filmrendezőt és Szalontai Árpádné naplóvezetőt tüntették ki életműdíjjal.

Az idei filmszemle versenyprogramjába az előzsűrik döntése alapján 18 játékfilm, 40 dokumentumfilm, 30 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos-ismeretterjesztő film került be. A február 6-ig tartó esemény nyitófilmje Sándor Pál Noé bárkája című alkotása lesz.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Dilibogyók iskolája – amerikai bemutató. Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, kedvezménnyel 13 és 23 órától.

GYŐZELEM – Nagyon vadon – amerikai. Vetítés: 14, 16. Az ember gyermeke – angol–amerikai. Vetítés: 18, 20, 22.

MŰVÉSZ–EURIMAGES – Tsotsi – dél-afrikai–angol. Vetítés: 14.30, 17, 19.30, 22, kedvezménnyel 14.30 és 17 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Az ördög Pradát visel – amerikai. Vetítés: 17, 19.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Taplógáz – amerikai. Vetítés: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Step Up – amerikai. Vetítés: 17.30, 20, kedvezménnyel 17.30 órától.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – A szuper exnőm – amerikai. Vetítés: 17, 19.30, kedvezménnyel 17 órától.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Január 5-én, pénteken este 8 órakor Visky András: Hosszú péntek – stúdió-előadás Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regénye alapján. Rendező: Tompa Gábor. Dramaturg: Visky András. Román nyelvű szinkronfordítással. Csak 14 éven felülieknek.

Január 6-án, szombaton este 8 órakor Szophoklész: Oidipusz király – stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu. Visky András szövegváltozata Babits Mihály, Csengeri János és Csiky Gergely fordításainak felhasználásával. Dramaturg: Visky András. Csak 18 éven felülieknek! Román nyelvű szinkronfordítással.

Január 7-én, vasárnap este 8 órakor Visky András: Tanítványok – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. Román nyelvű szinkronfordítással.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Január 9-én, kedden 19 órától Moli è re A képzelt beteg. Rendező: Sanda Manu.

MAGYAR OPERA

Január 4-én, csütörtökön 18.30 órakor: Hallod-e, Rozika, te? – szilveszteri műsor. Zenei vezető Kulcsár Szabolcs. Rendező: Gy. Tatár Éva.

Január 7-én, vasárnap 19 órakor: Bartók Béla: A fából faragott királyfi, Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára. Vendégszereplés a Román Operában.

ROMÁN OPERA

Pénteken, január 5-én 19 órától Balett-előadás. Válogatás ifj. Johann Strauss, Josef Strauss, C. Saint-Saëns, P. I. Csajkovszkij és A. DvoŸák műveiből. Vezényel: Adrian Morar. Rendező-koreográfus: Ileana Iliescu.

Vasárnap, január 7-én 19 órától a Kolozsvári Magyar Opera vendégszereplése. Bartók Béla: A fából faragott királyfi. Rendező-koreográfus Jakab Melinda. A kékszakállú herceg vára. Rendező Selmeczi György. Vezényel: Jankó Zsolt m.v.

A Nagyszeben–Luxemburg páros 2007-ben Európa kulturális fővárosa. A mintegy ezer rendezvény megfelelő környezetben történő lebonyolítása érdekében Nagyszebenben, a szászok büszke központjában, az elmúlt években komplex város-rehabilitációs program zajlott le. „Nagyszeben. Fiatal 1191 óta" – ez a rendezvénysorozat egyik jelszava, amely a középkori város modernizációs törekvéseit kitűnően tükrözi. A kulturális főváros másik mottója, a „Normális. Nagyszeben" is besegít a modern ember és a nyolc évszázadosnál is nagyobb múltra visszatekintő, gyönyörű középkori elemeket őrző burg kapcsolatának metamorfózisába.

Nagyszebenben az elmúlt években lázas munka folyt. A régi város rehabilitációját korábbi jó tapasztalatokra, régi hagyományokra alapozó és a mai világ szempontjaira odafigyelő szakembergárda álmodta meg. Két ember különösképpen rajta hagyta a keze nyomát ebben az időszakban a városon: az egyik Klaus Johannis, a szász polgármester, a másik pedig Guttmann Szabolcs, a város magyar főépítésze.

A kolozsvári Guttmann Szabolcs húsz éve él Nagyszebenben, azt követően került oda, hogy Bukarestben befejezte egyetemi tanulmányait, s nemsokára a város rajongójává vált. Azt mondja, Nagyszebenben az átalakulás nem csupán arról szól, hogy a szűkebb szakma felismerte a város értékeit. Hanem elsősorban arról, hogy ezeket az értékeket a nagyszebeniek az idők során állandóan elmesélték, lerajzolták, ismertették. „Továbbadták" tehát az értékeket az utánuk jövő generációknak. Ezt kívánják folytatni azok is, akik ma a város sorsát hosszú távon meghatározzák, elképzelik, s ennek a koncepciónak a valóra váltását segítette nagy mértékben az, hogy jövőre Nagyszeben a földrész kulturális fővárosa lehet.

Az ötlet Luxemburgból érkezett, ami nem meglepő, hiszen az erdélyi szászok luxemburgi telepesek utódainak tartják magukat, a két népcsoport nyelvjárása is nagyon hasonló. De Luxemburg azzal is hozzájárult a program sikeréhez, hogy a város egyik régi épületét rehabilitálta. A Luxemburg-ház ma már készen áll, és a jövő évi kulturális programok egyik fő színhelyének ígérkezik.

Mivel Románia csak január elsején lépett be az EU-ba, a kulturális főváros nagyszebeni programjaira bőkezű európai támogatást nem kaptak. Összesen mintegy százmillió euróból kell gazdálkodniuk, s ebből az összegből a kulturális rendezvényekre körülbelül tízmillió jut. A többit a régi városrész tereinek, utcáinak és épületeinek a felújítására fordították, komplex program keretében.

Guttmann Szabolcs szerint minden egyes esetben azt tartották szem előtt, hogy a ma emberével megismertessék, elfogadtassák és megszerettessék a várost. Ez nem kis feladat, főképpen amiatt, mert a ma már 96 százalékos többséget kitevő románság jelentős része tudatában van annak, hogy Nagyszebent nyolc évszázadon át a szászok építették-szépítették. Román részről is létezett azonban akarat a város rehabilitációjára, s ennek egyik jele az volt, hogy a román városlakók többször is elsöprő többséggel választottak maguknak szász polgármestert. Legutóbb pedig, 2004-ben, miután kiderült, hogy a polgármester önkormányzati háttér híján nem sokra megy, a román lakosok csaknem hatvan százalékos arányban a Német Demokrata Fórum jelöltjeit juttatták be az önkormányzati testületbe.

Johannis polgármester kiváló partnernek bizonyult, aki megértette a főépítész szempontjait: hogy nem csupán a homlokzatok átfestését kell elérni, hanem ennél jóval többre kell törekedni. Így sikerült rehabilitálniuk – a komoly infrastrukturális fejlesztésekkel – a legszebb régi tereket, a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, de új kulturális komplexummá varázsolták a 18. századi színházat, amelyben a helyi filharmónia is helyet kapott, felújították a város híres múzeumait, a nemrég evangélikus egyházi tulajdonba visszakerült Brukenthalt, illetve a város történelmi múzeumát, és visszaköltözött az óvárosba a polgármesteri hivatal is. Egyszóval: sikerült hasznossá tenniük az épített örökséget. Eközben mintegy 30 millió euróból korszerűsítik Nagyszeben repülőterét, ahonnan ma már Európa több nagyvárosába lehet utazni, és felújították a városi tömegközlekedést is.

Mindezek oda vezettek, hogy a városlakók a misztikus vonzástól a valós értékelésig juthattak a városhoz fűződő viszonyuk tekintetében, miközben állandóan újabb városlakók érkeznek, a legutóbbi időszakban olaszok, franciák, görögök, kínaiak, máltaiak. Üzleteket, szórakozóhelyeket nyitnak, s az ódon város megtelik élettel. Guttmann Szabolcs szerint a lényeg az, hogy a városnak ne csak új lakója érkezzen, hanem legyen állandóan régi lakója is, aki az érkezőknek az értékeket képes átadni.

A főépítésznek és a csaknem két százaléknyi szebeni magyarságnak köszönhetően az értékátadás során a magyar értékekre is odafigyelnek. 2007. augusztus 19–27. között magyar hétre kerül sor, Ars Hungarica néven, amelynek minden egyes napja egy-egy – a városhoz kötődő – magyar személyiség nevét viseli. – Lesz Borsos Miklós-nap, Nyírő József-nap, Barabás Miklós-nap, Kós Károly-nap, Petőfi Sándor-nap, Bartók Béla-nap, Bodor Mária-nap, és természetesen Szent István-nap – sorolja a főépítész. Kiderül tehát, hogy egy ilyen esemény alkalmával, építészeten és város-rehabilitáción túl, a kisebbség bizonyos végvárain elkezdődik a kutatás, a folyamatos bemutatása a kisebbség saját értékeinek, hogy azokat valamennyi városlakó saját értékének tekintse.

– Ahhoz, hogy Erdély folyamatos bemutatásának az útján elinduljunk, 2007 óriási lehetőséget jelent. A Luxemburg–Nagyszeben páros program tekintetében számomra az alcím a legfontosabb: „multikulturalitás, multietnikum, multikonfesszionalitás". Ebben élen járó Erdély, s ha Erdély ezt élő módon nem képes Európának 2007-ben bemutatni, akkor velünk van a baj – hangsúlyozza Guttmann Szabolcs.

A magyar programok keretében azt szeretnénk, hogy a bemutatás többnyelvű legyen. Guttmann szerint a magyarságnak érdemes a szászságtól megtanulnia, hogy elsősorban nem saját magának kell bemutatnia az értékeit, és nem saját magukért mutatják be azokat.

– Mutassák meg magukat a világnak – és a városlakónak! Ő legyen büszke, hogy létezett például egy nagyszebeni Borsos Miklós. Jó, hogy felfedeztük, mert sajnos mi is elfelejtettük. Először a mi kötelességünk tehát újra felfedezni, és a mi kötelességünk aztán értékként átadni –- mondta.

A főépítésszel folytatott beszélgetés során a felújítási munka boszorkánykonyhájába is betekintettünk be. Megállapíthattuk, hogy a sikeres nagyszebeni város-rehabilitáció egész Erdélyre történő kiterjesztésének adottak a lehetőségei. A kiterjesztést a városperemmel kezdik, hogy az hullámszerűen vegye birtokába például a szász erődtemplomok vidékét, majd egész Erdélyt és Romániát is.

Guttmann Szabolcs szerint Klaus Johannis hihetetlen adottsággal rendelkezik a tekintetben, hogy mindenkit maximálisan „beindítson". – Az elmúlt három évben nagyon nehéz időszakot éltünk át, de mindenki tudta, hogy vannak belátható terminusok, és azokat nagyjából tartottuk is. A polgármester és köztem nagyon pragmatikus együttműködés alakult ki. Számára sem könnyű feladat, de szerintem fantasztikus élménye lehetett, hogy annak ellenére, hogy négy év munka után megpróbálták teljes mértékben lejáratni a médiában, a város több mint nyolcvan százalékos többséggel újraválasztotta. Kiderült ugyanis, hogy négy év alatt jó irányban nem lehet számottevő eredményt bemutatni. Ha csak 2008-ig lesz polgármester, az is elégnek bizonyul. Olyan szelepek nyíltak meg ezekben az években, amelyekkel a megyét és magát Erdélyt is katalizálta. Azért mondanám inkább Erdélyt, mert ahhoz, hogy a megye érezhetően gazdagodjon, nagyon fontos Erdélynek több pólusú régióként működnie. A város-peremvidék működhet együtt a várossal, de akkor működhet igazán jól az egész, ha legalább Brassó, Kolozsvár és Beszterce lüktetni kezd, vagy pedig ha Segesvár is utoléri a szebeni adminisztrációt. A lényeg az, hogy a város ki tudta nőni magát. Mert ha a szebeni repülőtér olyan szintre emelkedik majd 2007-ben, hogy az bosszantja a kolozsvárit vagy a marosvásárhelyit, akkor majd oda is be fognak ruházni, és akkor ott is újra beindulhat az, amit elfelejtettünk – fejtegette a főépítész.

A kulturális fővárosi programok Szilveszter éjszakáján kezdődtek, amikor Nagyszeben tűzijátékkal ünnepelte meg Románia csatlakozását az EU-hoz, és január elsején este folytatódtak, pazar könnyű- és komolyzene koncertekkel, illetve kültéri fényszínházzal. A pompás megnyitó után immár Európa kulturális fővárosának hétköznapjai következnek – a maguk mintegy ezer érdekesebbnél érdekesebb rendezvényével.

Ilyenkor fogadalmakat szokás tenni. Bevallom, engem is csábít, hogy minden esztendőfordulón ígéreteket tegyek magamnak, új célkitűzéseket fogalmazzak meg. Sokan közülünk káros szenvedélyeinktől szabadulnánk, de nem ritka, hogy magatartás- vagy életvitelbeli változás mellett tesszük le az esküt. Év végi mérlegkészítéskor legtöbbször kiderül, hogy üres szavaknak bizonyultak vállalásaink, de az előzőhöz képest eredményesebb évben csak akkor reménykedhetünk, ha e fogadalmakkal megteremtjük a sikeresebb esztendő előfeltételét.

Nem tudhatom, hogy vezető politikusaink milyen ígéreteket fogalmaztak meg maguknak szilveszter éjszaka, de nagyon örülnék, ha listájukon a nagyvonalúság melletti elkötelezettség is szerepelne. Ugyanis jelenleg a román belpolitikai életet pitiáner torzsalkodások határozzák meg az államfő és a kormányfő közötti konfliktus miatt. A többször nyilvánosan is a személyeskedés határát súroló Băsescu–Tăriceanu összekoccanások szánalmas képet nyújtanak vezetőink torz jellembeli vonásaikról.

Románia történelmi időket él, az eléje táruló lehetőségek is természetszerűen előzmény nélküliek. S közben vezetőink ahelyett, hogy a meglehetősen hiányos humánerőforrás menedzsment, de a jelentős munkaerőkivándorlás miatt beállt nehéz helyzet enyhítésén törnék fejüket, figyelmüket jobb sorsra érdemes szenvedéllyel a sárdobálás fortélyainak tökéletesítése köti le szinte teljes mértékben. A gazdaság egyelőre jól teljesít, de a szakemberek nem rejtik véka alá, hogy a termelékenység és a munka hatékonysága kívánnivalót hagy maga után.

Ez nem is csoda, hiszen itt, a Balkán kapujában soha nem voltunk hozzászoktatva és rákényszerítve a pontos, öntudatos és hatékony munkára. Nem kizárt, hogy az egyre nagyobb jövedelmet felmutató központi költségvetésből és az Európai Unió büdzséjéből rendelkezésünkre álló rengeteg pénzt bizonyos iparágak nem tudják majd felhasználni. Felébredhetünk, hogy sok ezer euró úszik majd el, mert például az építőipar akkora lendülettel bővül, hogy a cégek képtelenek lépést tartani. Ez persze rengeteg meghaladott határidejű építkezést jelent majd, márpedig köztudott, hogy az unióban az időpontok betartása szent és sérthetetlen.

A szabályok tiszteletére nem lesz könnyű rászoktatni magunkat, Romániának pedig jelenleg az a legnagyobb gondja, hogy a csatlakozás egyelőre sok területen csak üres formát jelent. Ezért nevetséges, hogy államelnökünk még akkor is minden áron az előrehozott választást sürgeti, amikor a kormány bizonyította ütőképességét. Az pedig már kész szánalom, hogy Băsescu főnöki státusát pöttöm tudálékoskodással igyekszik bizonyítani.

Románia EU-tagságának a küszöbén remélem, hogy államfőnk, kormányfőnk és a körülöttük lévő kisebb-nagyobb kaliberű politikusok felhagynak kisszerű hatalmi játszmáikkal, és nyitottá válnak az építő együttműködésre. Erdélyi magyar vezetőink esetében sem állítható alacsonyabbra a mérce.

Az elmúlt év a Tăriceanu-kabinet miniszterei többségének anyagi gyarapodást hozott. Hírügynökségi jelentések szerint egyesek öröklés, mások házasság vagy osztalékszerzés útján jutottak jövedelemhez.

Călin Popescu Tăriceanu kormányfő vagyona tavaly mintegy 300 ezer új lejjel gyarapodott – miniszterelnöki fizetéséből 54 948 RON, míg a különböző osztalékokból 260 970 RON nyeresége származott. A kormányfő feleségének, Ioana Tăriceanunak – aki ügyvédként dolgozik egy olyan cégnél, ahol férje többségi tulajdonos – havi bére viszonylag szerény volt. Ioana Tăriceanu évi összjövedelme azonban még így is 36 900 RON-ra tehető, ami havi 30 millió régi lejt jelent. A hírügynökségek azt is tudni vélik, hogy Tăriceanu mintegy 100 ezer RON-t adott kölcsön több rokonának.

A kormány internetes oldalán közölt vagyonnyilatkozat szerint Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes Szilágy megyében egy 1,8 hektáros földterületet örökölt, Kolozsváron pedig egy 46, 59 négyzetméteres lakást, amelynek adózandó értéke 41 100 lej. Ezen kívül Markónak még tulajdonában van egy 2005-ben vásárolt 110,72 négyzetméteres bukaresti lakás és egy 149,19 négyzetméteres ház, amelyet 2001-ben vett. Az RMDSZ elnöke által birtokolt összes földterület örökölt, és mezőgazdasági célokra szolgál. A miniszterelnök-helyettes rendelkezik még egy 2005-be gyártott Volkswagen Golf márkájú személygépkocsival.

Markónak 35 503 dollár, 16 000 forint és 70 042 leje van a bankszámláin, azaz mintegy 4 000 dollárral több, mint egy évvel ezelőtt, de 20 000 lejjel kevesebb. Ugyanakkor 3 200 lej értékű részvénnyel rendelkezik egy marosvásárhelyi kiadónál.

Nagy Zsolt kommunikációs és távközlési miniszter tavaly 70 ezer lejt kért kölcsön ikertestvérétől, Nagy Károlytól. Ez az összeg jelenti az egyetlen komoly változást a miniszter új vagyonnyilatkozatában. A 2016-ig lerovandó adósságon kívül a miniszternek ez év végéig 30 ezer lej bankkölcsönt kell visszafizetnie a BRD-nek, amellyel 2005-ben kötött hitelszerződést.

A miniszter egy 70 négyzetméteres kolozsvári lakás tulajdonosa, amelyet 1999-ben vásárolt, az ingatlan adózási értéke meghaladja az 57 ezer lejt. Ezenkívül Nagy Zsoltnak van még 3 500 eurója letétben a Transilvania Banknál, 2004-től pedig egy 27 ezer lej értékű befektetési alapja az ING-nél. Ugyanakkor két személygépkocsi, egy 2005-ben szerzett Renault és egy 2001-ben vásártolt Volvo tulajdonosa.

Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter számára is jól zárult az elmúlt év. Egy év alatt kapott miniszteri fizetéséből 55 ezer új lej jövedelme származott, továbbá 112 610 RON juttatást kapott az AVAS-tól.

Mások házasság útján jutottak vagyonhoz. Vanda Vlasovval kötött házasságának köszönhetően Cristian David miniszter két bukaresti belterülethez jutott, ezenkívül két – 78, illetve 157 négyzetméteres – lakást tudhat magáénak, de vagyonának jelentős részét képezik a körülbelül 40 ezer euróra becsülhető ékszerek is.

Codruţ Şereş volt ipari és kereskedelmi miniszter vagyona szintén házasságának köszönhetően gyarapodott. Az exminiszter nászajándékba 55 400 eurót, 10 700 dollárt és 21 700 lejt kapott, továbbá két, csaknem 3 900 négyzetméternyi telket, valamint ékszereket és részvényeket. Az ékszerek és festmények értékét 38 ezer euróra becsülik.

Miron Cozma bányászvezér feltételes szabadlábra helyezését javasolta tegnap a fővárosi Rahova börtön különleges bizottsága. A testületnek öt tagja volt, köztük a börtön igazgatója, az egyik aligazgató és egy bíró. A javaslatnak csak konzultatív jellege van, a bíróságnak kell végső döntést hoznia arról, hogy mi legyen Cozma sorsa.

A bányászvezér ügyvédjei a szerdai tárgyalás alkalmával minden szükséges iratot csatoltak a dossziéhoz, közöttük a bíróság legutóbbi határozatait, amellyel visszautasították Cozma korábbi szabadlábra helyezési kérelmét. A Zsil-völgyi bányászvezér immár harmadszorra kérte feltételes szabadlábra helyezését, és amennyiben ezt a taláros testület jóváhagyja, mintegy hat hónap börtöntől szabadul meg.

Mint ismeretes, a bukaresti ötödik kerületi bíróság júliusban döntött arról, hogy nem hagyja jóvá Miron Cozma erre vonatkozó kérelmét, ám ugyanakkor felmerült az ügy 2007-es újratárgyalása is. Akkor azzal az indoklással utasították el Cozma kérését, hogy börtönbeli magaviselete ezt nem indokolja. A szabadlábra helyezés egyik feltétele ugyanis a rabok jó magaviselete: a bányászvezér most úgy vélekedik, hogy ezúttal eleget tesz a követelményeknek.

Traian Băsescu államfő és Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök politikai versengése még az ország uniós csatlakozását jelentő szilveszter éjszakán sem szünetelt – írta a szerdai román sajtó, tudósítva arról, hogy Băsescu „elszipkázta" a külföldi meghívottakat a kormány által rendezett ünnepségről.

Göncz Kinga külügyminiszter a román vezetők meghívására maga is Bukarestben töltötte a szilvesztert több külföldi kollégájával és magas rangú európai politikussal együtt. A kormány a Forradalom terén szervezett ünnepséget, a külföldi meghívottak oda voltak hivatalosak. Az ott található Atheneum Hallban lezajlott esti koncert és a miniszterelnök által adott fogadás után az említett téren a külföldi vendégek maguk is részt vettek volna az „Öröm Horájában".

Csakhogy a koncert után a program váratlanul változott – írták, újabb „politikai incidensként" tálalva az ügyet a román lapok. A külföldi vendégeket ugyanis a román szervezők nem az Egyetem térre, hanem a másik ünnepség színhelyére, a Forradalom terére kísérték, ahol Traian Băsescu volt a főszereplő. Így a vendégek nagyobbik része – köztük Josep Borell, az Európai Parlament elnöke, Göncz Kinga magyar, Frank-Walter Steinmeier német, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter – a Băsescu-rendezvényen volt jelen (a miniszter asszony rövid beszédet is mondott).

Tăriceanu a „saját" ünnepségén csak liberális pártjának minisztereit, illetve Olli Rehnt, az EU bővítési biztosát és Graham Watsont, az európai liberálisok elnökét tudhatta maga mellett, a beharangozott „Öröm Horája" pedig elmaradt.

A román sajtó szerint ez a „protokolláris fordulat" is a Băsescu–Tăriceanu ellentét egyik látványos megnyilvánulása volt. „Még az integráció éjszakáján is széthúzás volt közöttük" – írta a címlapon az Adevărul című napilap, megállapítva: a két politikus ellenségeskedése folytán Bukarestben „két konkurens szilvesztert" rendeztek. A két politikus azért versengett egymással, hogy mindegyik önmagát reklámozza az integráció hőseként – érzékeltette a lap.

A Cotidianul is azt fejtegette tudósításában, hogy az államfő gyakorlatilag „elszipkázta" a külföldi vendégeket a miniszterelnöktől, a koncert után maga Mihai-Răzvan Ungureanu külügyminiszter „irányította" a vendégeket az Egyetem-térre. A román diplomácia vezetője ugyanakkor e lapnak cáfolta a „hátsó szándékot", rosszindulatú értelmezésnek nevezve a sajtóban írtakat. Az Evenimentul Zilei úgy fogalmazott címlapján: Tăriceanu és Băsescu külön-külön csatlakozott az Unióhoz.

A román lapok szerint Tăriceanut „kifütyülték" szilveszteri beszéde közben. A fültanúk azonban hallhatták: valójában csak elvétve fütyültek néhányan a nagy tömegben.

A szamosújvári szilveszterezők idén két csoportra oszlottak. A többség éjfélkor kivonult a főtérre, ahol megnézhette a polgármesteri hivatal által szervezett tűzijátékot. Ez igencsak jó ötlet volt, hisz sokaknak nem jutott más szórakozási lehetőség az óév búcsúztatására. Ugyancsak a városháza törődése folytán mindenki egy pohár pezsgővel köszönthette az új esztendőt. Az eseményen jelen volt Török Bálint alpolgármester, valamint a helyi RMDSZ szervezetének képviselői, Kolcsár István elnök. Mindketten üdvözölték a kisváros magyarságát.

A város jobbmódú polgárai a füzesmikolai kolostor környékén töltötték az évfordulót, ahol jelen volt Mihály király is. A magas rangú vendég családjával és kíséretével együtt részt vett az éjféli szentmisén, és találkozott a jelenlevő egyházi vezetőkkel. Előzőleg a volt uralkodó több Beszterce-Naszód megyei települést is felkeresett, és megismerkedett az ottani téli néphagyományokkal.

Csendes, békés volt a szilveszter Szamosújváron, csak a Spanyolországból és Olaszországból hazaérkezett vendégmunkások voltak zajosak. Ők azonban már az új év első napján ismét útra keltek, hogy külföldön végzett munkájukból eltarthassák otthon maradt családjukat.

A szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapat lelkes tagjai már találkoztak az új évben, hiszen jelentős feladatok várnak rájuk 2007-ben. Az idei esztendő különleges fontossággal bír a cserkészet történetében. Amint azt Kasza Tamás cserkészvezetőtől megtudtuk, ebben az évben ünneplik a cserkészet megalapításának, az első tábor megszervezésének századik évfordulóját, de ez az év ugyanakkor a mozgalom alapítójának 150. születésnapi évfordulója is. Az ünnepi év fénypontját a cserkész világtalálkozó jelenti, amelyre Angliában, a cserkészmozgalom bölcsőjében kerül sor. Az eseményen 21 cserkész képviselheti szövetségüket a magyar csapaton belül. A 21 fiatalból 6 szamosújvári, ami nagy megtiszteltetés a kisváros cserkészmozgalmának. Nem véletlenül kerültek be ennyien a küldöttségbe, ugyanis az elmúlt években, ahány országos és nemzetközi vetélkedőn részt vett a Czetz János csapat, minden alkalommal dobogós helyezést értek el. Az Angliában sorra kerülő rendezvényre több mint 40 ezer fiatalt várnak a világ minden részéből.

Az elmúlt évben több mint háromszázezer gépkocsivezetői jogosítványt adtak ki a prefekturák keretében működő, a gépkocsik bejegyzésével és a jogosítványok kibocsátásával foglalkozó közszolgálati irodák. Ez a szám azonban meglehetősen kevés, hiszen az adatok szerint a vizsgáztatottaknak kevesebb, mint egyharmada szerezte meg a vezetői engedélyt. 2006 folyamán egymilliónál több személyt vizsgáztattak, akik jelentkeztek a gépkocsivezetői jogosítványért, ezek között olyanok is voltak, akik más kategóriában akartak vizsgázni. A belügyminisztérium adataiból kiderül, hogy összesen 305 ezer jelentkezőnek sikerült átmennie mind az elméleti, mind a gyakorlati próbán, 535 000 vizsgázót az elméletnél utasítottak vissza, százezernek nem sikerült a gyakorlati próbája, tehát a vezetés, és 134 000 már el sem ment vizsgázni. Ez közel 31% átmenőt jelent országos viszonylatban.

A legtöbb jelentkező Bukarestben (135 149) és Jászvásáron (41 457) volt, továbbá Prahova, Konstanca és Dolj megyékben (35 ezer fölött), legkevesebben Kovászna (8.105), Ialomita (10 518) és Călăraşi (10 666) megyékben szándékoztak megtanulni vezetni. Ami az eredményeket illeti, a legfelkészültebb vizsgázók Temes, Kolozs valamint Argeş megyében voltak, ahol a jelentkezők 42,71%-a, valamint 41,48%-a vizsgázott sikeresen. A leggyengébbek Călăraşi (22,59%), Iaşi (23,36%), Ilfov (23,44%) megyékből kerültek ki, de Bukarestben is csupán a feliratkozottak 26,91%-a szerezte meg a gépkocsivezetői jogosítványt.

Minden újszülőtt ajándékcsomaggal hagyhatja el a kórházat január elsejétől kezdődően. A kis ruhákból, ápolószerekből álló csecsemőcsomag értéke 150 lej lesz, ezt az összeget időnként kormányhatározattal időszerűsítik, az árak változásának függvényében. A még decemberben elfogadott jogszabály értelmében az ajándékozással járó költségeket a helyi tanácsoknak saját költségvetésükből kell fedezniük. Az intézkedés alkalmazása érdekében megyei szinten bizottságot hoznak létre, amelynek tagja lesz a prefektus, a megyei tanács elnöke, a polgármester, továbbá a gyermekvédelmi igazgatóságok, egészségügyi és egyéb intézmények képviselői, akik felelősek lesznek az ajándékok beszerzéséért, kiosztásáért.

Szintén január elsejétől egy 200 eurós pénzsegély illeti meg az első házasodókat, a polgármesteri hivataloknál benyújtott kérés alapján. A kolozsvári polgármesteri hivatal sajtóirodája még nem tudott részletes tájékoztatást adni a hírrel kapcsolatosan. Mint elmondták, az elmúlt évben kötött házasságok száma alapján kiszámítják a várható kiadást, az esküvői segélyre fordított összeget pedig meg kell még szavaznia a helyi tanácsnak. A nyilvántartásba vett ifjú párok remélhetőleg majd utólag is hozzájutnak az őket megillető pénzösszeghez.

Sokan lebuktak a petárdarazzián
A rendőrség robbanóanyagokkal foglalkozó szakosztálya szilveszter előtt 21 személyt azonosított a kolozsvári Széchenyi (Mihai Viteazu) téren, amint petárdákat és más tiltott tűzijátékot forgalmaztak. Az egyes rendőrőrs tetten ért további négy személyt, köztük az egyiknek a lakásán is számos tűzijátékot találtak. Bűnvádi iratcsomót állítanak össze ellenük az 1995/126. és a 2006/406. számú törvény megsértése miatt.

Szilveszteri lopás
Tetten érték a 47 esztendős tordai Nicolae R.-t, amint 150 kg betonvastól fosztott meg egy céget december 31-én. A Tordai úton a rendőrjárőr reggel fél 7-kor fülelte le a férfit, aki 1300-as Dacia gépkocsijával próbálta elszállítani a lopott holmit. A nyomozás kiderítette, hogy a lopással alaposan gyanúsítható személy egy bukaresti céget károsított meg, amely a Bună Ziua utca és a Tordai út kereszteződésénél levő mobiltelefon társaság tulajdonában levő épület udvarán végzett javítási munkálatokat. Nicolae R. speciális olló segítségével három, egyenként mintegy 50 kg súlyú betonvas tekercset „csippentett le", amelyeket aztán a csomagtartóba tett. Könnyű dolga volt, hiszen biztonsági szolgálat nem őrizte az udvart. A gyanúsítottat magánvagyon károsítása miatt vizsgálják – szabadlábon védekezhet, de a gépkocsit lefoglalták a nyomozás véglegesítéséig. A kár teljes egészében megtérült, a betonvasat visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának.

Vasúti szarkák
Miután kifosztották áldozatukat, meghúzták a vészféket, és megpróbáltak meglépni a zsákmánnyal a vonatról, a rendőrség azonban lefülelte a két parajdi tettest. Január 1-jén hajnali fél négykor a kakasdi (Răcăşdia, Krassó-Szörény megye) illetőségű Ioan L. értesítette a kolozsvári vasúti rendőrséget, hogy Nagyenyed és Székelyföldvár között elloptak tőle egy műanyag zacskót, amelyben az iratai és 80 új lej készpénz volt. Az 1823-as sebesvonat egyébként a Bukarest–Kolozsvár útvonalon közlekedett. Felfedezték azonban, hogy a tettesek még a vonaton tartózkodtak, ám azok Harasztos (Călăraşi) közelében meghúzták a vészféket, leugrottak és megpróbáltak elszaladni. A rendőrök követték és utolérték őket, majd azonosították a két 24 esztendős, Hargita megyei elkövetőt K. Miklós és P. Sándor személyében. A kár megtérült, a lopással alaposan gyanúsítható személyeket átadták a Fehér megyei vasúti rendőrségnek, a nyomozás folytatódik.

Szerda délelőtt a Széchenyi-téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: burgonya – 1–1,2 lej/kg, hagyma – 1–2 lej/kg, fokhagyma – 8 lej/kg, káposzta – 1–2 lej/kg, murok – 1,5 lej/kg, saláta – 1,5 lej/fej, cékla – 1,5 lej/kg, alma – 1,8–2,5 lej/kg, körte – 3–4 lej/kg.

A jövőben ingyen dobhatják szemétre használt személygépjárműveiket a kocsitulajdonos EU-polgárok. Egy uniós direktíva a költségeket az autógyártókra hárítja.

A rendelkezés a 2002 után gyártott személygépkocsik esetében már korábban is érvényben volt, ám most kiterjesztik a korábbi évjáratú autókra is – írja a BBC.

A járművek előállítása során felhasznált káros anyagok – így például a higany és az ólom – mennyiségét a gyártóknak csökkenteniük kell az új modellek esetében. A rendelkezés célja az, hogy megvalósíthatóvá váljon a forgalomba helyezett járművek több mint 80 százalékának újrahasznosítása.

Az autógyártók tiltakoznak, azzal érvelnek, hogy a direktíva több millió eurós többletkiadást ró az iparágra, és csőddel fenyegeti az így is küszködő autógyártókat.

Egy gépjármű átlagos élettartama 13,5 év. Csak az Egyesült Királyságban 2 millió személygépkocsit és teherautót visznek a járműtemetőbe évente. Tekintve, hogy az ócskavas ára az utóbbi években csökkent, a járművüktől megszabadulni akaró tulajdonosoknak mintegy 50 fontos díjat számolnak fel Angliában. A költség miatt több ezer járművet „hagytak el" az utakon. Ezek eltávolításának költségei a helyi hatóságokat terhelik. (euractiv.hu)

Január elsejétől az ír gael nyelv is az EU hivatalos nyelve – a románnal és a bolgárral együtt immár huszonharmadikként.

A 2002-es írországi népszámlálás szerint az ország négymillió lakója közül 1,57 millióan ismerik az írek ősi nyelvét.

Az Európai Bizottság már korábban úgy döntött, hogy „főleg gyakorlati meggondolásból" nincs szükség arra, hogy az EU teljes joganyagát lefordítsák az írek nyelvére. Az EU-ban így is 29 fős csapat (tolmács, fordító) foglalkozik majd az új hivatalos nyelvvel, s további 450 szabadúszó fordítót alkalmaznak majd, ami évente 3,5 millió euróba kerül.

Bár hivatalos értékelések szerint az ősi ír nyelv napjainkban reneszánszát éli, a valóságban a helyzet kicsit más. Hiába kötelező például a tanítása az iskolákban, egyre több ír diák él a választás lehetőségével, és teszi le angolul a vizsgáit.

A Bizottság szerint a nyelvi sokszínűség kulcskérdés az EU-ban, ezt példázza az is, hogy a katalán, a baszk és a galíciai nyelveknek félhivatalos státust szavaztak meg. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ha a spanyol mellett ezek a nyelvek is hivatalosakká válnak, az ebből adódó költségeket Spanyolországnak kell majd állnia. (euractiv.hu)

Miként Franciaországban a „lengyel vízvezeték-szerelők" várt inváziója keltett pánikot 2004-ben, úgy ma Spanyolország lakossága a „román kőművesek" rohamától retteg. Miközben az építőiparban és a mezőgazdaságban szükség van az idegen munkaerőre, a több százezer törvénytisztelő román dolgozó hitelét alaposan megnyirbálja a néhány ezer bűnöző, akiknek cselekedeteiről a közvélemény igen gyorsan értesül. Madrid habozik: korlátozná is a munkavállalást, nem is. Az viszont tény: a szavazati joggal rendelkező románok egyre jelentősebb – maholnap politikai – tényezőt alkotnak. Pontos számuk nem ismeretes, becslések szerint megközelíti az egymilliót.

Ha román, akkor bűnöző?
A román munkavállalók rossz ibériai imázsáról elsősorban a már évek óta Spanyolországban tevékenykedő alvilági szervezetek és bandák tehetnek. A nagyszámú román jelenlétéről a helybéliek elsősorban rendőrségi hírekből értesülnek. Ezek a csoportok állnak a nagyvárosok főútvonalain feltűnő, amputált vagy kacskalábú koldusok, csecsemővel a karjukon kolduló fiatal nők mögött éppúgy, mint a lámpás kereszteződésekben az autók szélvédőjét kéretlenül és erőszakosan lemosó kamaszok és a belvárosokat rettegésben tartó kiskorú zsebtolvajbandák mögött – tájékoztat a Frankfurter Allgemeine Zeitungra hivatkozva az MTI.

A 90-es évek óta Spanyolországban (a marokkóiak és az ecuadoriak mögött) a harmadik legnépesebb bevándorló csoportot alkotó románok tartják ellenőrzésük alatt a prostitúció háromnegyedét. A zömmel kelet-európai utcalányok túlnyomó része balkáni gyökerű bandáknak „dolgozik" – legyen szó akár városi bordélyokról, akár autópályák melletti garniszállókról. A nyomorék koldusokhoz hasonlóan hamis ígéretekkel spanyol földre csábított lányokat brutális erőszakkal kényszerítik prostitúcióra, „ledolgoztatandó" velük kiutaztatásuk, elhelyezésük, étkeztetésük költségeit. Csak 2005-ben 1700 ilyen kelet-európai fiatal nőt szabadított ki a spanyol rendőrség lelkiismeretlen futtatóik fogságából.

Ez azonban alighanem csak a jéghegy csúcsa: a bűnszövetkezeteket, amelyeknek tagjai gyakran egykori állambiztonsági ügynökök, rendőrök vagy katonák, nehéz lefülelni, s még nehezebb rájuk ijeszteni. Bővében vannak a pénznek és a fegyvereknek – és nincsenek skrupulusaik. A spanyol bűnügyi statisztikában évek óta a románok állnak az élen a külföldi elkövetők között; brutalitás tekintetében semmivel sem maradnak el a dél-amerikai gyökerű kábítószer-kereskedő bandák mögött.

Jóllehet nem a románok az egyedüli külföldi gonosztevők spanyol földön, a statisztikát – a dél-amerikaiak és az észak-afrikaiak mellett – leginkább az ő bűncselekményeik gyarapítják. Tény, hogy ezer román bűnelkövetőre százezer jogkövető és szorgalmas építőipari munkás, betegápoló és mezőgazdasági idénymunkás jut. Ennek dacára a bűnözők annyira eljátszották a spanyol lakosság jóindulatát, hogy már a kormány is „újabb lavinától" tart Románia uniós csatlakozása után.

Moratórium vagy nyitás
Ennek jeleként Madrid, amely idén májusban, két évvel az előző EU-bővítés után, feloldotta az új tagállamok munkavállalóira kiszabott átmeneti korlátozásokat, „lélegzetvételnyi szünethez" szeretne jutni. Elsősorban a szakszervezetek sürgetik az új jövevények munkavállalásának átmeneti tilalmát. Egy követ fúj velük Miguel Ángel Moratinos külügyminiszter, aki nyilvánosan síkraszállt a románok és bolgárok foglalkoztatásának kétéves moratóriumáért. Ám a kormány nem egységes: Jesús Caldera munkaügyi miniszter „nagyobb rugalmasságot" szorgalmaz, tekintettel a spanyol építőipar látványos fellendülésére és a mezőgazdaság által igényelt pótlólagos munkaerőre.

Senki nem tudja pontosan, hány román él már ma is Spanyolországban. Egy azonban bizonyos: számuk naponta emelkedik. Az EU-előírások értelmében csak érvényes útlevélre van szükségük a beutazáshoz, vízumra nem. Buszokkal, turistákként vágnak neki a nyugati útnak. A nyelvi rokonság miatt a legkedveltebb célpont Olasz- és Spanyolország. Mivel a spanyol gazdaság – az olasszal ellentétben – virágzik, ráadásul az itteni törvények a legliberálisabbak egész Európában, az Ibériai-félsziget valóságos mágnesként vonzza a külföldieket. (A lakosságnyilvántartó hivatalokban jelentkező illegális bevándorlók a bejelentkezéssel automatikusan jogosulttá válnak ingyenes betegellátásra, a gyermekeik pedig iskolai oktatásra.)

Moratinos nemrég háromnegyed millióra becsülte a románok számát, míg a madridi belügyminisztérium szerint a valós szám közel van az egymillióhoz. Legális bevándorlóként a tárca pillanatnyilag 190 ezer románt és 55 ezer bolgárt tart számon. A lakosságnyilvántartó hivataloknak, amelyek sem a belügyi tárcával, sem a bevándorlási hatósággal nem egyeztetik adataikat, novemberben 382 ezer románról és 94 ezer bolgárról volt tudomásuk.

Megalakult a spanyolországi románok pártja
A spanyol sajtóban már legendássá vált „román kőműves", aki mindent kibír, és szívesen segít az andalúz tengerpart betonmonstrumokkal történő elcsúfításában, a valóságban sokszor mérnök, programozó vagy más egyetemi végzettségű személy, akinek egyetlen hiányossága, hogy nem beszéli jól Cervantes nyelvét. Egyes településeken már ma olyan nagy a népsűrűség „Kis-Bukarestben", hogy a románokból hamarosan politikai tényező válhat.

2007 májusában Spanyolországban helyhatósági választásokat rendeznek, amelyeken részt vehetnek az országban legálisan tartózkodó EU-állampolgárok. Ez különösen Madrid térségében járhat következményekkel. Itt ugyanis több mint 120 ezer román lakik, s az agglomerációs gyűrű néhány településén már ők adják a lakosság többségét. Nem csoda hát, hogy újabban a két nagy spanyol párt (szocialisták és néppárt) is kinyújtja csápjait a marokkóiak (535 ezer) és ecuadoriak (400 ezer) után harmadik legnépesebb külföldi csoport felé (az előző kettő tagjai nem rendelkeznek választójoggal). Egy kasztíliai román építési vállalkozó azonban megelőzte őket: nemrég megalapította a spanyol földön élő románok első pártját...

A ciprusi szakszervezetek kedden aggodalmukat fejezték ki az Európai Unió két új tagállamából, Romániából és Bulgáriából érkező dolgozók esetleges rohama miatt.

Ciprus egyike azon kevés EU-tagoknak, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a romániai és bulgáriai munkavállalók számára, a szakszervezetek így tartanak a konkurenciától, főként az alacsony bérezésű szakmákban.

Már mintegy 5000 bolgár és román állampolgár dolgozik Cipruson, főként az idegenforgalomban és az iparban, és a szakszervezetek számításai szerint ez a szám 2007-ben megduplázódhat.

Nikosz Mojszeosz, a SZEK szakszervezeti szövetség főtitkára szerint a „ciprusiaknak számítaniuk kell arra, hogy ezekből az országokból érkező munkavállalók állnak a helyükre". A szakszervezeti vezető a közszolgálati rádióban hasonló korlátozások elfogadását szolgalmazta, mint amilyeneket a többi EU-tagországban már bevezettek.

A PEO szakszervezeti szövetség nem annyira a vendégmunkások, mint inkább a hazai munkafeltételek miatt aggódik. – Tapasztalatból tudjuk, hogy egyes munkáltatók arra használják a külföldi munkaerőt, hogy kijátsszák a munkaszerződések feltételeit – fejtette ki Pambisz Küritisz.

A munkáltatók rémhíreknek minősítik az aggodalmakat, emlékeztetve, hogy a szigetországban szinte teljes a foglalkoztatás. A munkáltatók szövetségének igazgatója, Mihalisz Pilikosz inkább a ciprusi gazdaság külföldi munkaerőigényére helyezte a hangsúlyt.

2007-ben Szlovénia 13. országként csatlakozott az egységes európai valutát, az eurót használó euróövezethez. Az euróövezet, 1999. január elsejei megalakulása óta, most másodszor bővült: 2001. január elsején Görögország csatlakozott az alapító 11 országhoz. Szlovénia az első a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott tíz ország közül, ahol hivatalos fizetőeszközzé válik az euró, amely készpénzként 2002. január 1. óta van forgalomban a térségben.

Andrej Bajuk szlovén pénzügyminiszter szerint az átállás nem okozott különösebb nehézséget, az országban mintegy 2 milliárd euró készpénz áll a lakosság rendelkezésére. Éjfél előtt egy időre a pénzkiadó automaták nem működtek, hogy ki lehessen bennük cserélni az eddig használatos nemzeti valutát, a tolárt az euróra. A tárcavezető mindazonáltal kérte az állampolgárokat, hogy az euróövezet első napján lehetőleg ne rohamozzák meg az automatákat.

Közvélemény-kutatások szerint a szlovének 40 százaléka tart attól, hogy a felkerekítések miatt az euró bevezetése drágulást okoz.

A kormány a kettős árjelzés átmeneti előírásával igyekszik ezen enyhíteni. – Mindenki eldöntheti, mit és hol vásárol, és mennyit hajlandó fizetni érte – mondta a pénzügyminiszter.

Az euró bevezetésének öt éves évfordulójára készített felmérés szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, az euró hozzájárult az infláció gyorsulásához. Az Eurobarometer jelentése szerint a megkérdezettek 81 százaléka az egységes európai pénzt okolja az euró bevezetése óta bekövetkezett áremelkedésekért. A jelentésben figyelmeztetnek arra, hogy ez a felfogás terjedőben van azokban az új uniós tagországokban is, amelyek még az euró bevezetése előtt állnak.

A megkérdezettek átlagosan 73 százaléka vélekedett úgy, hogy az euró bevezetése visszaélésekhez vezet majd az árak megállapításakor. Az eurószkepticizmus általában is erősödőben van. Ezt tükrözi, hogy az eurót használók közül azok aránya, akik szerint a közös európai pénz bevezetése összességében kedvező hatásokkal járt, az idén 48 százalékra csökkent, szemben a 2002. évi 59 százalékkal.

A leginkább borúlátóak a görögök, a hollandok és az olaszok – e három országban többségben vannak az euró bevezetését előnytelennek tartók.

Az Európai Bizottság sajnálatát fejezte ki a felmérés eredménye miatt, és az egységes valuta előnyeit ismertető információk hiányát okolja ezért. A bizottság hangsúlyozza, hogy szemben az eurónak tulajdonított infláció gyorsulással, az eurózónában az áremelkedések 2006-ban alig haladják meg a 2 százalékot.

Az áremelkedések és a kamatok számos országban, hosszan tartóan csökkentek az euró révén, továbbá a közös valuta kímélt meg bennünket a valutapiaci válságoktól, a valutaspekulációktól – emelte ki Joaquin Almunia pénzügyi biztos is. Hozzátette: az európaiaknak ki kell használniuk az euróban rejlő előnyöket ahelyett, hogy az eurót egyéb gondjaik okozójaként jelöljék meg.

L. T., Kolozsvár: Milyen esetben kérheti a munkaszerződés felfüggesztését az alkalmazott, és mikor függesztheti fel a szerződést a munkaadó?

Válasz: A Munkatörvénykönyv (2003/53. számú törvény) előírásai szerint az egyéni munkaszerződés felfüggesztésére jog szerint, a felek beleegyezésével vagy valamelyikük egyoldalú döntése alapján kerülhet sor. A munkavállaló kezdeményezésére a következő esetekben függeszthető fel a munkaszerződés: a gyermekgondozási szabadság idejére, a gyermek 2 éves (hátrányos helyzetű gyermek esetében annak 3 éves) koráig; beteg gyermek gondozásáért szabadságon lévők esetében, a gyermek 7 éves koráig (hátrányos helyzetű gyermek esetében 18 éves koráig); az apának járó szabadság idejére; szakmai képzésre megillető szabadság idejére; a mandátum lejártáig; sztrájk idejére; igazolatlan hiányzás idejére. A munkaadó kezdeményezésére a következő esetekben függesztik fel a munkaszerződést: fegyelmi vétség előzetes kivizsgálásának idejére a törvény feltételei között; fegyelmi büntetésként; ha a munkaadó munkavállalója ellen bűnügyi feljelentést tett, a bírói határozat jogerőre emelkedéséig; ha a tevékenység ideiglenesen szünetel gazdasági, műszaki, szervezeti vagy ezekhez hasonló okokból; a kihelyezés időtartamára.

Zavarodottan toporog a küszöbön túl Románia, magában motyorogva keresi a megfelelő szavakat, mert nem érti teljes egészében a brüsszeli hangsúlyt.

Mi, erdélyi magyarok, azonban jól ismerjük a tagsági minőségünkhöz kapcsolódó elvárásokat, és azokat jóideje igyekszünk is megvalósítani. De ezentúl mi csak csekkelünk, monitorizálunk, mélezünk, és — ami a legfontosabb — soppingolunk. Onlájn mindent digitális úton rendezünk, örülünk, ha az ország dzsidipije biztatóan hízik. Az emberi bájt megabájtra cseréljük, tervek helyett programjainkra fókuszálunk, a káderkérdést humán erőforrásba fojtjuk, pattogtatott kukorica helyett popcornot, a szendvics helyett hotdogot rágcsálunk, sokunknak pedig fájl, ha jurokomfortunk hiánya miatti panaszainkra a globalizált víziójú raportöröktől csupán elnéző szmájolgást kapunk. És még eljöhet az az idő, amikor mi, tránszilvén hángerienek, Arany János helyett John Goldot olvassuk, akit előzetesen juropaira fordítunk.

Hadd tapasztalhassa minden multikulturális uniós tagtársunk a mi anyanyelvünk gazdagságát!

Románia és Bulgária kéz a kézben kopogtatnak az EU kapuján. Közben folyamatosan hunyorognak, mint Colombo azzal a termopán üvegszemével, mert nem tudják eldönteni, hogy mit hogyan szabad (kell) látniuk. Az őrző-védő szolgálat azonmód kérdések kereszttüzét zúdítja rájuk: hányadán állnak a házi feladat elkészítésével? Rendezték-e az emberi jogok, a korrupció, a környezetvédelem meglehetősen széles témaköreit? Fennáll-e még náluk az etnikai alapú megkülönböztetés, emelkedett-e az átlagkereset, európaizálták-e a társadalombiztosítási rendszert, kiképezték-e a gazdákat a humánus disznótartásra és -vágásra, hajlandók-e a későbbi években több tagsági díjat folyósítani az uniónak stb.?

Az egyik szigorú kapuálló még rátesz egy lapáttal:

– Maguk, románok, miért rázzák mindenre olyan buzgón a fejüket?

– Mi? Dehogy rázzuk! Csak bolgár módra bólogatjuk az igent.

Pistike ujjongva szalad az anyukájához:
– Anya, kaptam az iskolában két pirosat meg egy feketét.
– Jól, van, kisfiam megjutalmazlak, itt egy százas.
Pistike fut az apukájához is.
– Apa, kaptam az iskolában két pirosat, meg egy feketét.
– Jól, van, ügyes vagy. Itt egy százas.
Fut a nagyihoz is.
– Nagyi, kaptam az iskolában két pirosat meg egy feketét.
– Ügyes vagy, itt egy ötvenes. De mondd csak, miért kaptad a feketét?
– Mert beírtam magamnak két pirosat...

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25., Victor Babeş 33/A és Magyar/22. Dec. 1989 u. 137. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,3560 lej, 1 USD = 2,5374 lej, 100 magyar forint = 1,3359 lej.

Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

Fiatal házaspár február-márciustól kétszobás lakást bérelne. Telefon: 0740-586125 vagy 0745-787386. (0020)

Uszkár-keverék (fekete) 6 hónapos szerető gazdát keres. Telefon. 575-733.

Elveszett egy másféléves német juhász kutya Magyarfenes és a kolozsvári Grigorescu- negyed között. A színe barnásfekete, hosszúszőrű, kan és a Bombo névre hallgat. Megtalálója kérem értesítsen a 0745-429705-ös telefonszámon.

A magyar játékosok közül továbbra is Lékó Péter áll a legelőkelőbb helyen a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) legfrissebb világranglistáján. A szegedi nagymester 2749 Élő-ponttal a hatodik pozíciót foglalja el.

A rangsorban, amelyet a bolgár Veszelin Topalov (2783 Élő-pont) vezet, Polgár Judit (2727) a 13., míg Almási Zoltán (2669) a 35. helyen áll. Ami Romániát illeti, az Európa-bajnok Liviu Dieter Nisipeanu (2689) a 25. helyen áll, rajta kívül csak Andrei Istrătescu (2619) fért be a legjobb 100-ba: ő a 99.

A női ranglistát Polgár Judit – továbbra is – toronymagasan vezeti, 160 ponttal előzi meg a második indiai Humpy Konerut. A legjobb román sakkozónő, Corina-Isabela Peptan (2408) az 51. helyet foglalja el.

A nemzetek rangsorában Ma-gyarország az ötödik, Románia a tizenkilencedik.

A FIDE 2007. január 1-jétől érvényes világranglistája:

Férfiak:

1. Veszelin Topalov (bolgár) 2783 Élő-pont, 2. Viswanathan Anand (indiai) 2779, 3. Vlagyimir Kramnyik (orosz) 2766, 4. Sahrijar Mamedgyarov (örmény) 2754, 5. Vaszilij Ivancsuk (ukrán) 2750, 6. Lékó Péter 2749, 7. Levon Aronjan (örmény) 2744, 8. Alekszandr Morozevics (orosz) 2741, 9. Michael Adams (angol) 2735, 10. Borisz Gelfand (izraeli) 2733, ..., 13. Polgár Judit 2727, ..., 25. Liviu-Dieter Nisipeanu 2689, ..., 35. Almási Zoltán 2669, ..., 99. Andrei Istrătescu 1619.

Nők:

1. Polgár 2727 Élő-pont, 2. Humpy Koneru (indiai) 2567, 3. Pia Cramling (svéd) 2530, ..., 16. Hoang Thanh Trang (magyar) 2470, ..., Corina-Isabela Peptan 2408.

Akárcsak tavaly, idén is a rúdugró Jelena Iszinbajevát, valamint a teniszező Roger Federert választotta az év legjobb sportolójává a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS). Az AIPS tájékoztatása szerint a csapatok versenyében a világbajnok olasz labdarúgó-válogatott végzett az élen.

A média képviselői a voksok alapján a németországi futball-vb-n részesültek a legjobb kiszolgálásban.

Eredmények:

Férfiak: 1. Roger Federer (svájci, teniszező), 2. Fabio Cannavaro (olasz, labdarúgó), 3. Fernando Alonso (spanyol, Forma–1-es pilóta), 4. Asafa Powell (jamaicai, atléta), 5. Tiger Woods (amerikai, golfozó).

Nők: 1. Jelena Iszinbajeva (orosz, atléta), 2. Justine Henin-Hardenne (belga, teniszező), 3. Janica Kosztelics (horvát, alpesi síelő), 4. Laure Manaudou (francia, úszó), 5. Amélie Mauresmo (francia, teniszező).

Csapatok: 1. olasz labdarúgó-válogatott, 2. brazil röplabda-válogatott, 3. az FC Barcelona labdarúgócsapata, 4. spanyol kosárlabda-válogatott, 5. svéd jégkorong-válogatott.

A legjobb munkakörülményeket nyújtó események, létesítmények: 1. németországi labdarúgó-világbajnokság, 2. torinói téli olimpia, 3. wimbledoni teniszbajnokság, 4. Ázsia-bajnokság (Doha, Katar), 5. Emirates Stadion (London, FC Arsenal).

• Lucie Safarová és Tomas Berdych megnyerte egyes mérkőzését, így a cseh csapat legyőzte a spanyol kettőst a teniszezők nemhivatalos csapat-világbajnokságán, a perth-i Hopman-kupán.

A házigazdák számára szomorú eredményt hozott a kedden megsérült Mark Philippoussis orvosi vizsgálata, ugyanis kiderült, hogy a 30 éves játékos térdét meg kell operálni, így nemcsak a csütörtöki csoportzárón, de a másfél hét múlva kezdődő ausztrál nyílt bajnokságon sem léphet pályára.

• India hatalmas csatában, az utolsó mérkőzés döntő játszmáját 10:8-ra megnyerve diadalmaskodott a horvátok felett. Női egyesben az indiai Sania Mirza, férfi egyesben a horvát Mario Ancsics győzött, majd következett a drámai vegyespáros. Sikerével az indiai csapat vezeti a B-csoportot két győzelemmel, a spanyoloknak és a cseheknek egy-egy győzelmük és vereségük van, míg a horvátok mindkétszer kikaptak.

Eredmények, B-csoport: Cseh-ország–Spanyolország 2–1 (Lucie Safarova–Anabel Medina Garrigues 4:6, 6:4, 6:4; Tomas Berdych–Tommy Robredo 7:5, 6:1; Safarova, Berdych–Medina Garrigues, Robredo 5:7, 2:6) és India–Horvátország 2–1 (Sania Mirza–Sanja Ancsics 6:2, 6:3, Rohan Bopanna–Mario Ancsics 6:7, 6:7; Mirza, Bopanna–S. Ancsics, M. Ancsics 3:6, 6:3, 10:8).

A csoport állása: 1. India 2 győzelem/0 vereség, 2. Spanyolország 1/1 (4-2), 3. Csehország 1/1 (3–3), 4. Horvátország 0/2.

Továbbra sem akarja a modellvilágban aratott sikereit teniszkarrierje elé helyezni Marija Sarapova, a női világranglista második helyezettje.

„Nagyon elégedett vagyok játékos pályafutásommal. Keményen dolgozom azért, hogy sikeres legyek a pályán, modellként nem tudnék ennyire kiteljesedni" – mondta a 19 éves orosz teniszező.

A tavalyi US Open győztese évente körülbelül 20 millió dollárt keres reklámtevékenységével, amely elsősorban modellkedésből áll.

Valósággal kivégezték Darrent Wiliamst, a Denver Broncos amerikaifutballistáját órákkal azután, hogy csapata nem jutott be a profiliga (NFL) rájátszásba.

A 24 éves kiváló védő és két barátja egy limuzinban ült, amikor ismeretlenek golyózáport zúdítottak a járműre. Williams a helyszínen meghalt, utasait kórházba szállították, állapotukról nem adtak hírt.

Az alapszakasz utolsó fordulójában hosszabbítás után vereséget szenvedő, és így a playoff-ról éppen lemaradó Denver játékosa remek védő volt, a szezonban 86-szor állította meg a riválisok támadásait, és négyszer szerzett az ellenféltől labdát.

A rendőrség nagy erőkkel nyomoz, ám arra vonatkozó információ nincs, hogy a csapat kudarca és a tragédia között összefüggés lenne.

Az angol labdarúgó-bajnokság 22. fordulójának két utolsó mérkőzésén: Arsenal–Charlton Athletic 4–0 és Aston Villa–Chelsea 0–0.

Az élen: 1. Manchester United 54 pont, 2. Chelsea 48, 3. Liverpool 40, 4. Arsenal 39 (41–19), 5. Bolton 39 (27–21), 6. Portsmouth 36.

Ha hinni lehet az As című spanyol lapnak, az idei szezonban 30 millió euró lesz a fizetése Fernando Alonsónak, a Forma–1 kétszeres világbajnokának. A címvédő spanyol pilóta eddig a Renault-nál versenyzett, mostantól azonban a McLaren-Mercedes a kenyéradója, amely a hírek szerint megtriplázta eddigi éves járandóságát.

Hosszú sérülése után várhatóan január 15-én léphet ismét pályára Shaquille O’Neal, az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban (NBA) címvédő Miami Heat sztárja. A 148 kilós óriás így éppen korábbi csapata, a Los Angeles Lakers ellen játszhatna először. A négyszeres bajnok (hármat a Lakersszel, egyet a Heattel nyert) center november 2-án szenvedett kisebb térdszalag-húzódást, ám tíz nappal később újból megsérült, így azóta nem számíthatott rá együttese, amely a nélküle eddig lejátszott 26 összecsapásából 16-ot elveszített.

(December 29-i írásunk folytatása)

És elérkezett az ausztráliai XVI. nyári olimpia utolsó három napja. A tornászoknál a férfiak tettek pontot gyakorlat-bemutatójuk végére, de a nagyközönség még mindig az egy nappal korábban befejeződött női versenyeket emlegette. Először fordult elő a játékok történetében, hogy az éremgyűjtés terén két, a mezőnyből kimagasló egyéniség külön versenye tegye emlékezetessé az akkori idők legnagyobbja címet elnyert sportolónő párharcát. A magyar Keleti Ágnesről és a volt szovjet Larissza Latinyináról volt szó. Mindketten nemcsak erősségei, hanem egyenesen 1-es számú szereplői voltak hazájuknak az összetett pontversenyben, valamint a kéziszer gyakorlatok versenyében rajthoz állott válogatottjában. És a szerenkénti egyéni döntőkben csakis ők ketten szereztek bajnoki címet! A végelszámolásnál ezt mutatta az egész olimpia legkülönösebb páros viadala: 1. Keleti Ágnes 4 arany- és 2 ezüstéremmel, 2. Larissza Latinyina 4 arany, 1 ezüst és 1 bronzéremmel.

Jellemző kettőjük külön versengésére a játékok végén összeállított rangsor, amely a melbourne-i első 10 helyezettet mutatja be: (a nevek utáni számok sorrendben az arany, ezüst, illetve bronzérmek számára vonatkoznak: 3. Viktor Csukarin, szovjet tornász 3–1–3; 4. Valentyin Muratov, szovjet tornász 3–1–0; 5–7. Murray Rose, ausztrál úszó, Hobby Joe Morrow, egyesült államokbeli vágtázó atléta és Betty Cuthbert, ausztrál vágtázó atlétanő, mindhárom: 3–0–0; 8–9. Dawn Fraser, ausztrál úszónő és Lorraine Crapp, ausztrál úszónő 2–1–0; 10. Edoardo Mangiarotti, olasz tőr- és párbajtőrvívó 2–0–1.

Ez volt tehát az egyéni teljesítmények alapján kihirdetett sorrend. De mi történt a nemzetek nem hivatalos versenyében? Megtört a jég, azaz a rendszerint mindig az élen végző egyesült államokbeli sportolók egyed-uralma! Az ötkarikás játékokon alig másodszor részt vett szovjet sportolók átvették a vezetést az országok élén. Most ne vitassuk, mennyiben volt igazságos a csata, tehát minden sportszerűtlen módszert elkerülő a zbornaja, vagyis a szocialista ország versenyzőit összefogó „vörös" válogatottak részéről. A lényeg: a szovjet sportolók, akik 1952-es, helsinki első olimpiai jelenlétük során még alig, csaknem a felét gyűjtötték össze az amerikai sportolók aranyérmeinek, ezúttal 5 éremmel megelőzték a csillagos és sávos lobogók alatt felvonult amerikaiak. A vendéglátó ausztrálok voltak a sorrendben harmadikok, míg a negyedik helyre a sok viszontagság – forradalom és szabadság harc, annak leverése, letartóztatások, stb. – ellenére hősiesen helytállt magyar sportolók egyetlenegy aranyéremmel maradtak el a már megszokott 10-es határtól! 9 aranyérmükkel, 10 ezüst és 7 bronzérmükkel negyedikek voltak a legjobb feltételek között felkészült küldöttségek közül! Románia versenyzői minden eddigi sikerét messze túlszárnyalva 5 arany, 3 ezüst és 5 bronzérmükkel kilencedikek voltak a rangsorban.

Az első tíz helyen (a számok ezúttal is a fentebb ismertetett megoszlás szerint tartalmazzák az érmeket): 1. Szovjetunió 37–29–32, 2. Egyesült Államok 32–25–17, 3. Ausztrália 13–8–14; 4. Magyarország 9–10–7; 5. Olaszország 8–8–9; 6. Svédország 8–5–6; 7. Németország 7–13–7; 8. Nagy-Britannia 6–7–11; 9. Románia 5–3–5; 10. Japán 4–10–5 éremmel. Legalább 1 aranyérmet szerzett még 15, ezüstöt további 3, bronzot pedig még 6 ország.

Pompás olimpia volt – az olvasható ki valamennyi beszámolóból, hangzik el még most is számos részvevőtől. Mintegy zálogot jelentett, hogy ha ismét olimpia lesz Ausztráliában, az is a legsikeresebben megrendezettek közé tartozik majd. 2000-ben Sydney valóban ezt igazolta!