Feszültséget okoz a szekerek kitiltása a városokból
Kerülőutak híján nincs legeltetés, nincs gazdálkodás

Az új közlekedési jogszabály egyik rendelkezése szerint tilos országutakon és városokban közlekedniük a szekereknek – a szabálytalankodóktól a hatóság elkobozza azokat. A szabály betartása komoly gondot okoz azoknak a városi és vidéki gazdáknak, akik mezőgazdasággal foglalkoznak, de a rendelkezés végrehajtása várhatóan sok fejtörést okoz majd a hatóságoknak is, és aligha lesz zökkenőmentes. A szekerek és faluhelyen a főúton végigvonuló csordák sok közúti baleset okozói, így a tilalom jogossága nem kérdéses. Emiatt viszont a hóstáti gazdák arra kényszerülnek, hogy eladják állataikat, felhagyjanak a földműveléssel, és a falusi gazdák zöme is kilátástalan helyzetbe kerül: kerülőutak híján nem tudják megművelni földjeiket, sőt szarvasmarháikat sem hajthatják ki a legelőre, mert ehhez az állatoknak-szekereknek sokszor a falut átszelő országúton kellene elhaladniuk. (Részletek az 5. oldalon)

A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy az ország első emberét felbosszantotta a demokraták tétovázása. Erről a feltételezett konfliktusról egyes politikai elemzők is beszéltek már csütörtök este, amikor kiderült, hogy a PD beérte egy hangzatos nyilatkozattal „megtorolni" Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnöknek az államfő ellen intézett súlyos vádjait. Mint ismeretes, a kormányfő azt állította Băsescuról, hogy üzleti érdekcsoportokat szolgál.

A szombati nap kedvezett a híreszteléseknek, hiszen szárnyra kelt az a pletyka is, miszerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári csoportjának tagjai találkoztak volna a PD színeit képviselő Vasile Blaga belügyminiszterrel. A Ioan Rus és a Blaga közötti baráti viszonyról már többször is cikkezett a sajtó. A kolozsvári politikus, a belügyi tárca egykori vezetőjeként is elismerte, hogy többször beszélgetett Blagával, de kizárólag a minisztérium irányításával kapcsolatos problémákról. Rus azonban szombaton határozottan cáfolta, hogy az elmúlt napokban találkozott volna a demokrata politikussal. Közölte: fél éve nem látták egymást.

A két fő kormánypárt közötti feszültség fokozódott a hétvégén is, hiszen a Keresztény-demokrata Néppárt kongresszusán Tăriceanu ismét élesen kitámadta az államfőt. Anélkül hogy kiejtette volna az államfő nevét kijelentette: a Fehéroroszországban is honos, egyszemélyes hatalomra épített rendszer bevezetését célzó törekvések tapasztalhatóak a hazai belpolitikában.

Mihail Hărdău tanügyminiszter jelenlétében szombaton délelőtt a kolozsvári O. Ghibu líceum udvarán átadták azt a 14 Volkswagen Crafter TDI típusú 16+1 személyes kisbuszt, amely a Kolozs megyei települések kisdiákjainak fárasztó ingázását könnyíti majd meg. A tanintézmény udvarán izgatott gyermekek, településvezetők és iskolaigazgatók várták, hogy birtokukba vehessék az új személyszállító járműveket, amelynek kulcsait és iratait maga a miniszter adta át. Elmondása szerint tavaly a szaktárcának a tervezett 500 iskolabusz helyett 679-et sikerült beszereznie, míg idén ez a szám megközelíti a 800-at. Hărdău ugyanakkor közölte: „projekt-év" következik, amikor nem csak az iskolahálózat infrastruktúrájának bővítését tűzték ki célul, hanem a kompetenciák fejlesztését is. (Képünkön a kisdiák megköszöni a miniszternek az ajándékot.)

Török Zoltán, a Nagykapusi Általános Iskola igazgatója elmondta: az iskolába hét település 90 V.-VIII. osztályos diákja fogja használni nap mint nap az új buszt. Mivel eddig csak egy járművel rendelkeztek, elég nehézkes volt a gyermekek utaztatása. Előfordult olyan eset is, hogy az első „gyerekszállítmány" már reggel félhétkor az iskolában rostokolt 8 óráig, amikor elkezdődött a tanítás. Az igazgató hangsúlyozta: a napi több mint 130 km-es út megtétele mellett a gyerekek színházba és múzeumokba járnak majd a busszal, de ez a tantárgyversenyek helyszínére való utazáskor is jól fog. E közben a gyerekek már elhelyezkedtek a buszban. „Jó kényelmes az új busz. A régi zörgött, és alig fértünk benne" – vélekedett Fodor Hilda és Kovács Annamária kisdiákok.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke tegnap rövid megbeszélést folytatott Nagyváradon. Tőkés László felajánlotta az RMDSZ elnökének, hogy az európai parlamenti választásokig hátralévő időszakban még egyeztessenek, és RMDSZ-es lista helyett erdélyi nemzeti jelöltlistát állítsanak össze.

„Az elnök közölte, hogy kedden összeül az RMDSZ Operatív Tanácsa, és az ülésen felveti a javaslatomat. Nem fűzök nagy reményt ehhez az ígérethez, de úgy gondolom, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság egységesen léphessen fel a választásokon" – mondotta Tőkés László a Szabadság kérdésére.

ÉVFORDULÓK: A Magyar Kultúra Napja – A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Hymnus című költeményét. Ennek emlékére 1989 óta ekkor ünneplik a Magyar Kultúra Napját. • Január 22-én született: 1561. Francis Bacon angol filozófus, író, államférfi. • 1928. Panek Zoltán író. • 1943. Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző. • Január 22-én halt meg: 1891. Ybl Miklós építész. • 1956. Korda Sándor / Sir Alexander Korda magyar születésű angol filmrendező és producer. • 1989. Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író.

MIT TETT ÉS MIT MULASZTOTT A MAGYAR EGYHÁZ TRIANON ÓTA címmel ft. Veress László plébános tart előadást január 22-én, hétfőn du. 5 órakor a római katolikus Szent Mihály Caritas szervezet összejövetelén, a Szentegyház/Iuliu Maniu utca 2. szám alatt (I. em.). Közreműködik: Jancsó Miklós, Kolcsár Péter, Krejcik Ágnes, Potyó István.

„KINEK KALODA, KINEK FÉSZEK". Beszélgetés szülők, pedagógusok számára gyermekekről, iskolaválasztásról, a Waldorf pedagógiáról kedden, január 23-án, du. 18 órától a Waldorf Óvodában (A. France u. 14 szám).Meghívottak: Macalik Abigél tanító (Waldorf Iskola), Salat Enikő pszichológus. Érdeklődni a 455-560-as telefonszámon lehet.

KARVEZETŐK GYAKORLATI TOVÁBBKÉPZÉSÉT tartja a Romániai Magyar Dalosszövetség január 23-án, kedden du. 4 órakor a kisbácsi Református Egyházközség tanácstermében. Előadó dr. Péter Éva egyetemi tanár-karnagy. Közreműködik a kisbácsi református gyülekezet énekkara. Kodály Zoltán halálának 40., születésének 125. évére emlékezve minden találkozón Kodály énekkari művének egyikét hallgatják és elemezik.

PSALMUS címmel képzőművészeti tárlatot rendez a Kolozs megyei Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete 2007 áprilisában az Apáczai Galériában. A kiállítást a Szenczi Molnár Albert fordította Zsoltároskönyv megjelenésének 400. évfordulójára, valamint Kodály Zoltán születésének 125. és Dsida Jenő születésének 100. évfordulója tiszteletére szervezik. Az alkotások bármilyen technikában készíthetők, de ne haladják meg az 50x70 cm-es formátumot (tárolási nehézség miatt). Sorozatban kivitelezett művek esetében két alkotásnál több is beküldhető. Az alkotásokat március 31-ig lehet leadni Székely Gézánál, Apáczai Csere János Líceum, Király/I. C. Brătianu utca 26., Kolozsvár (telefon: 0264/597-251). Személyesen a következő órarend szerint adhatók le: hétfőn 13–18, kedden és szerdán 12–14, csütörtökön 12–18, pénteken 12–19, szombaton 10–12 óra között. Mivel a kiállítást máshol is szándékoznak bemutatni, a szervezők kérik ehhez az alkotók beleegyezését.

Egy algériai (Days of Glory/Indigenes), egy kanadai (Water), egy dániai (After the Wedding/Efter brylluppet), egy francia (Avenue Montaigne), egy német (The Lives of Others/Das Leben der Anderen), egy mexikói (Pan’s Labyrinth/El Laberinto del Fauno), egy új-zélandi (Black Book), egy spanyol (Volver) és egy svájci (Vitus) film került be a csoportba.

Ez az első alkalom, hogy az Amerikai Filmakadémia nyilvánosságra hozta az Oscar-díjra esélyes külföldi filmek bővített listáját. Korábban az öt jelöltet az összes benevezett film közül választották ki, az új szabályok alapján azonban az idei évtől már a jelölés előtt közlik a bővített listát. A listán szereplő filmek számát New York-i és Los Angeles-i szavazók testülete szűkíti le ötre, a döntést január 23-án jelentik be.

Tanulmányait Kolozsvárott végezte a Bolyai Tudományegyetemen. Munkatársa volt 1947–1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egységnek, 1974-ig a Romániai Magyar Szónak is. 1974 és 1987 között Kolozsvárott A Hét főmunkatársa, 1994-től a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője volt.

Beke György 1992-től az Írószövetség választmányának tagja volt. Munkásságát számos díjjal jutalmazták. Kétszer kapta meg a Romániai Írószövetség díját 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósika Miklós-díjjal, 1997-ben Nagy Lajos-díjjal és Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Attila-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjban és Tekintet-díjban részesült.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a Romániai Magyar Dalosszövetséggel közösen ünnepi műsorral áldozott pénteken a Magyar Kultúra Napjának. A rendezvényen a Báthory-líceum dísztermében belvárosi magyar tanintézetek diákjai tolmácsolták a magyar népdal és a magyar kultúra iránti elkötelezettségüket.

Bevezetőjében Tőkés Elek, a Báthory-líceum igazgatója kiemelte: – Az általános és a magyar kultúra örökösei, hordozói és továbbépítői vagyunk. Kiváltságos helyzetben kiváltságos kultúrát örököltünk. Ez a nap pedig szembesítésre késztet: milyen boldog emberek vagyunk. A legszebb, legdallamosabb nyelvet használjuk. Bár tömeg- és kultúrairtásai során a 20. század a történelem egyik legbűnösebb százada, mégsem hihetjük el, hogy az emberség, a magyarság kiégett.

A Himnusz elszavalása után (közreműködött Jancsó Miklós színművész) Szép Bálint (hegedű) és Szép András (zongora), a kolozsvári zeneiskola diákjai Kodály-darabokat adtak elő a tőlük már megszokott magas színvonalon. Értesüléseink szerint a napokban a testvérpár ezzel a műsorral Magyarországon és Szlovákiában is fellép.

–A Magyar Kultúra Napját most Bartók és Kodály szellemében ünnepeljük – mondta dr. Almási István népzenetudós. – A felcsendülő népdalokból megtudhatjuk, milyen jelentőséggel bír a népdal Bartók és Kodály életművében, valamint a 21. századelő fiataljainak lelkében. Bartók a legmagasabb művészi tökéletesség példájának, Kodály pedig a zenei műveltség alapjának tartotta a népdalt, amely el nem múló életet hirdet – magyarázta a népzenetudós.

A Báthory-líceum népdalénekesei – Gábor Diana, Gál Zsófia, Katona Dóra, Mezei Balázs, Mezei Boglárka, Rácz Noémi és Takács Emese – után Halmos Katalin vezényelte az iskola énekkarát, majd Oláh Boglárka muzikális zongorajátéka következett. A Brassai-líceumból Brătescu-Máté Andrea és Varó Emese énekelt (felkészítő tanár: Bazsó Ferenc). Jancsó Miklós újabb szavalata után a Református Kollégium diákjai következtek: Gergely Edina, Héner Szabolcs, Kondrát Karola, Szabó-Ádám Izabella, Varga Zoltán, Veress Emese és a hangszerkíséretet ellátó kisegyüttes fellépése fokozta a jó hangulatot, majd az énekkar két művet adott elő (karnagy: dr. Székely Árpád). Kertész Adél és Fodor Lilla zeneiskolások érett művészre jellemző színvonalon Bartók-hegedűduókat adtak elő. A műsort az Apáczai-líceum diákjai zárták: Gábor Zsófia, Müller Márta, Széman Csilla és Tóth Aliz szólószámai után a vegyeskar következett (vezényelt: Szabadi Ildikó). Az ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.

A kiállított művek közt találni mindenfélét, bár első látásra talán a portrék dominálnak. Az alkalmazott technikákon is látni a sokszínűséget, az amatőrtől a profiig minden szint megtalálható: ezt nem csak az alkalmi túlexponálások, eltévesztett harmadolások árulják el, hanem a sok jól sikerült beállítás is. Amit a Gy. Szabó Béla Galériában láthatunk, a fotós fejlődésének útja az amatőrtől a kiforrt művészig. A képek közös vonása, hogy emberközelinek, békésnek tűnnek. A groteszk, az ijesztő teljes hiánya pedig hatalmas nyugalmat kölcsönöz ennek a tárlatnak.

Bár az állami támogatású önálló, erdélyi magyar felsőoktatás kérdése sokkal régebbi keletű, alig egy éve bontakozott ki erről érdemi vita. A vita fájdalmasan megosztotta az erdélyi magyar társadalmat, és rengeteg kapcsolatot mérgesített el jóvátehetetlenül. Sokáig kerestem a magyarázatot arra, ami történt.

Tény, hogy a BKB – bár mindvégig nagyon célratörően küzdött – elkövetett néhány hibát-mulasztást. Először is: nem fordult kellő mértékben a diákság felé, nem toborozta táborába az egyetemi hallgatókat. Tapasztalatból tudom, hogy sok Kolozsváron tanuló egyetemistának fogalma sincs az egész ügyről. A diák ugyanis „ab definitio" nem olvas újságot, tévében-rádióban csak a kereskedelmi műfajt kedveli. A BKB viszont a legtöbbször a sajtó nyilvánosságát használta szócsőként. A diákság távolmaradása nem egy kívülállóban élteti ma is a kérdést: mi az egész harc relevanciája? Más hiba: a Bodó–Hantz–Kovács triumvirátus sokszor a kisebb ellenállás útján haladt. Mentségükre szóljon, hogy kevesen voltak ahhoz, hogy észérvekkel győzzenek meg mindenkit. Így aztán elhangzottak a nemzeti szólamok. Ennek mellékhatásaként az értelmiség jelentős része elzárkózott a további vitától, és ma is szabályosan bujkál, nem hajlandó állást foglalni. Attól tart: automatikusan besorolják a nemzeti-nemzetietlen táborok valamelyikébe. E sorok írója nemegyszer „vetette el a sulykot", remélve, hogy ezáltal szóra bír olyan releváns erőket, amelyek következetesen nem hajlandók felfedni magukat. Nagyon könnyű lett volna táblázatot készíteni az egyetem magyar oktatóiról, párhuzamba állítva jövedelmüket és a BKB-harccal kapcsolatos álláspontjukat. És sajnos meggyőződésem, hogy annak a táblázatnak nagyon magas lett volna az igazságtartalma. Mindazonáltal felelős publicista nem bocsátkozhat ilyen és ehhez hasonló módszerekbe, általánosító, befeketítő eljárásokba. Mert az érvek száma – tetszik, nem tetszik – több kettőnél.

Igen, van sok olyan magyar oktató, aki anyagi érdekből fordult a közösség ellen, amelyet képviselni hivatott. Igen, van olyan magyar oktató, aki kirúgással fenyegette meg azokat, akik Hantzék mellett foglalnak állást. Igen, van olyan magyar oktató, aki annyira adósa a jelenlegi egyetemvezetésnek, hogy fontosabbnak tartotta ezt törleszteni.

Sok magyar oktató döbbenten észlelte azt, hogy a két rektorhelyettes lemondása semmilyen eredménnyel nem járt. A rektori hivatal utánuk rúgott, becsületükbe gázolt, emberi és oktatói minőségükben sértegette őket. Minden azóta kibocsátott, kapcsolódó közleményében gátlástalanul hazudik. Mindez alapos gyanút szül sokakban: milyen erők állnak az egyetemvezetés mögött? Milyen hátszéllel tehetik mindezt? Belegondolva: a román állam egyik rémálma teljesülne azzal, ha a BKB célba ér, hiszen az jelzésértékű lenne a magyarság autonómia-küzdelmének. A hatóságok nem engedhetik meg maguknak azt, hogy mi, erdélyi magyarok elhiggyük: harccal, radikális kiállással megoldhatók gondjaink! Erre utal a táblaakciónál és a többi megmozdulásnál az egyetem körül hemzsegő titkosszolgálati elemek ügyködése.

A magyar oktatóknak – talán – egy lehetőségük lehetett volna: ha azonnal egységesen, radikálisan lépnek fel a Hantz és Kovács kirúgását eldöntő első szenátusi ülés után. Ha másnap teljes körű sztrájkot hirdetnek. Az talán túl forró süti lett volna az ellentábornak. Most már komolyan kell vennem azt a helyzetet, amelyre a napokban egyikük utalt: elképzelhető, hogy amint a rektorhelyettesek lemondására nem reagáltak, az általános sztrájk is eredménytelen lenne. Az egyetemet ugyanis szinte lehetetlen bármire kényszeríteni. És ha két hónapnyi hiábavaló sztrájk után a magyar tanárok–diákok visszakullogni kényszerülnek, az túl nagy erkölcsi veszteség. Sajnos, ezzel az eshetőséggel is számolni kell.

Ezeket, az érdekembereket és gyávákat leszámítva most a magyar oktatók úgy viselkednek, mint az orvos, amely betegét meggyógyítani képtelen, ezért azon van, hogy életét, szenvedését minél hosszabbra nyújtsa. Mentsük, ami menthető – ez a jelszó. És meghirdették a hallgatás törvényét, és még az eddigieknél is jobban bujkálnak a nyilvánosság elől. Pedig lenne mondanivalójuk, és – érzésem szerint – kisebb erkölcsi veszteség az, ha nemzetellenesnek tekinti őket egy szűk, de hangos réteg, mint az, ha az opportunisták, érdekemberek táborába sorolják őket – jóval többen.

Miközben még reménykedem, hogy az egyre szokatlanabb fegyverekkel küzdő BKB mégis sikerrel jár, azt is remélem, hogy az élethosszabbító kezelés, a magyar oktatás kobaltos terápiája is minél több eredménnyel jár, mert ha egy évvel tovább húzzuk, ha egy tucat emberrel több tanulhat magyarul Kolozsváron, az is több mint semmi.

Az egyetemvezetés azt csinál, amit akar: ha holnap úgy dönt, hogy bizonyos diáklétszám alatt a magyar szakokat megszünteti, senki nem fogja hatékonyan útját állni. És az is csak egy aprócska szúrás lesz, amit a közvélemény fel sem vesz, mert nem a színház lángol, csak az előadás unalmas, nem rohannak az emberek kifelé, csak szállingóznak, egyenként. Miközben falusi (és nem csak) iskolákban egyre-másra szűnnek meg magyar osztályok, a magyar szülőknek egyre nehezebb meggyőző érveket sorolni, hiszen úgyis román egyetem következik.

És én már nem tudom tiszta, őszinte szívből leírni azt, ami véleményformálóként, publicistaként kötelességem: hogy itt kell maradni, ki kell tartani, jussunkért síkra kell szállni. Pár évtized még, jó esetben 100-200 év, és az erdélyi magyarság is a saját maga által teremtett Kalahári mélyéről szólja furcsa szavait a világhoz. Vajon leszünk elegen egy dokumentumfilmhez? Nem a BBTE-küzdelem miatt, hanem abból a magatartásból kifolyólag, amelyet e küzdelem során tanúsítottunk. Mint minden más összeomló társadalom, mi is belső rothadással előlegezzük meg a külső rombolást. Tény vagyunk, de történelemmé leszünk, az pedig – bizonyítottan – ellopható, átírható.

Csak a háború vége után hét évvel vált lehetővé a tárgyalások megkezdése Koszovó státusáról. És bár a nemzetközi közösség által kikényszerített 1244. számú ENSZ BT határozat három évben határozta meg Koszovó nemzetközi közigazgatás alá helyezésének időtartamát, mára már kétszer annyi idő telt el. 2006 elején az ENSZ főtitkára megbízta Martti Ahtisarit, Finnország volt elnökét, mint az ENSZ különmegbízottját (UNOSEK), hogy vezesse a tárgyalásokat a szerbek és a koszovóiak között. E tárgyalások 2006 márciusában kezdődtek Bécsben, és mind ez ideig inkább technikai, mint lényegi kérdésekről folytak. A decentralizáció, a kulturális és vallási örökség, a kisebbségek védelme és a gazdasági kérdések képezték a tárgyalások témáját a szerbek, a koszovóiak és a nemzetközi közösség között. Ám a hét hónap alatt nem sikerült semmiféle megegyezésre jutni, és a két tárgyaló fél, a szerb és a koszovói delegáció álláspontja a fenti kérdésekben továbbra is igen távol áll egymástól. Szerbia törvényhozása az új alkotmányban Szerbia integráns részének mondta ki Koszovót. A koszovói szerbek nem vesznek részt az ideiglenes közigazgatás számos fontos intézményének munkájában. Ugyanakkor Koszovó függetlenedésének, önálló állammá válásának folyamata halad előre (Ennek példája a szabadkereskedelmi megállapodások megkötése Horvátországgal és Bosznia-Hercegovinával.) Az Ahtisari-csapat az előrejelzések szerint csomagtervet fog előterjeszteni Koszovó végső státusáról az ENSZ, az EU, a szerbek és a koszovóiak számára.

Miközben az elhúzódó tárgyalások folynak, Koszovó lakosságának többsége – mely a kezdetekben lelkes volt és reménykedő a folyamatot illetően, bízva abban, hogy ez elvezet a függetlenséghez –, kezdi elveszíteni türelmét, és elégedetlen a koszovói delegáció tevékenységével is. Ennek több oka van.

Az egyik a hatalmas nyomás, amely a koszovói delegációra nehezedik, hogy legyen rugalmasabb a decentralizáció során a szerb kisebbségnek nyújtandó szélesebb autonómia kérdésében. A nemzetközi közösség részéről érkező javaslatok szerint szerb helyhatóságokat kellene létrehozni olyan területeken is Koszovóban, ahol ezernél kevesebb szerb él. A javaslatok szerint egyrészt ezen önkormányzatoknak olyan hatáskörük lenne, amely lehetővé tenné a nagyon korlátozott elszámolási kötelezettséget a koszovói kormánnyal szemben, másrészt a koszovói kormány köteles lenne finanszírozni ezeket az önkormányzatokat. Az együttműködés tekintetében – a decentralizációs terv szerint – ezeknek az önkormányzatoknak jogukban állna horizontális kapcsolatokat tartani egymással és vertikális kapcsolatot Szerbia kormányával. A számok vonatkozásában ez azt jelentené, hogy a 8%-nyi koszovói szerb kisebbség 30%-nyi területet kormányozna a fenti feltételekkel.

A másik ok, amely elégedetlenséget kelt a lakosságban, az időbeli csúszás. Míg a tárgyalások kezdetén úgy tűnt, hogy a Koszovó státusáról szóló tárgyalások befejeződhetnek még az idén, az utóbbi hetekben több olyan jelzést is adott mind Javier Solana, a EU külügyi biztosa, mind az EU elnökséget ellátó Finnország külügyminisztere, hogy nem kizárt a státustárgyalások áthúzódása a jövő évre. Ugyanakkor a tárgyalások átláthatósága nagyon alacsony szintű. Bár a koszovói tárgyaló küldöttség legitimitása kétségbevonhatatlan, mivel őket a szabad választások útján létrejött intézmények delegálták, ám ez nem jelenti azt, hogy a választóik részéről nem fokozódik a rájuk nehezedő nyomás, érdekeik határozottabb képviselete végett. Mind ez ideig a választókat a tárgyaló delegáció tagjai – a közvélemény megítélése szerint – csak nagyon felszínesen tájékoztatták arról, mit értek el az érdekükben. Ez találgatásokra adott okot a sajtóban, és felélesztette azt a félelmet, hogy Koszovó továbbra is Szerbia uralma alatt marad. A fenti okok vezettek oda, hogy szeptemberben a lakosság többsége, és főleg azoknak a területeknek lakói, amelyeket a szerb kisebbségi kormányzásra szántak, felemelték hangjukat és utcai tüntetéseket szerveztek.

A fenti okok képezték a lázadások egyik indítékát. Ám a fő ok, ami miatt Koszovó végleges státusának kérdését meg kell oldani, a társadalmi és gazdasági helyzet, a stagnálás. Bár Koszovó hét éve az ENSZ, az EBESZ és az EU közigazgatása alatt áll, semmiféle haladást nem ért el társadalmi és gazdasági téren. A Világbank adatai szerint a szegénység szintje igen magas (62%), és 12% a nagyon szegény. A termékek 89%-a import és 2% az export. Ennek egyik oka, hogy a multinacionális cégek részéről nincs beruházás, a másik pedig, hogy Koszovó – tisztázatlan státusa miatt – nem vehet föl hiteleket a nemzetközi pénzpiacról. A külföldi cégek nem érdekeltek a beruházásokban egy olyan térségben, amelyben nincs politikai stabilitás, a nemzetközi jogrend alapján működő pénzügyi szervezetek pedig nem adnak kölcsönt olyan országnak, amelynek nincs nemzetközileg elismert státusa.

Külön szempont, hogy Koszovó népessége nagyon fiatal, 65%-a harminc évesnél fiatalabb. Ez a tény gyors társadalmi változásokat, fejlődést igényel, ellenkező esetben e fiatalság energiája politikai és szociális lázadásba torkollik, ami befolyással lehet a tágabb térség stabilitására is. Ezt a problémát jelezték a 2004. március 17-i zavargások is, amikor is a szociális helyzet s a perspektívátlanság erőszakos akciókhoz és politikai destabilizálódáshoz vezetett.

A jelenlegi status quo az Európai Unió bővítését is befolyásolja. Míg a Nyugat-Balkán többi állama konkrét lépéseket tesz az EU-val történő szorosabb együttműködés felé, a későbbi tagság reményében, Koszovó és Szerbia sötét lyuk maradt e folyamatban, részben Koszovó megoldatlan státusa miatt. A reformokat bevezető Szerbia sokat jelentene az európai integráció folyamatában, ám Szerbia reformjai nem képzelhetőek el Koszovó státusának rendezése nélkül.

A fentiek miatt a nemzetközi közösségnek hamarosan el kell jutnia Koszovó státusának rendezéséig. Létre kell jönnie a megállapodásnak, amely rögzíti a tartomány végső státusát és elfogadható a többség számára, megfelelő módon védi a kisebbséget, ugyanakkor elkerüli az olyan bonyolult és gyakorlatilag nem működő megoldásokat, mint amilyen a daytoni megállapodás volt Bosznia és Hercegovina esetében.

A döntést, amelyet nemzetközi szinten előbb-utóbb meg kell hozni Koszovó státusával kapcsolatban, nagy mértékben befolyásolja majd a tegnapi szerbiai választás kimenetele. Amennyiben a demokratikus erők nyernek, lehetőség nyílik a státus végleges rendezésére. A tárgyalások előkészítésével megbízott Marti Ahtisaari február 2-án terjeszti elő elképzeléseit, amely szerint a tartomány közigazgatását lényegében az EU venné át az ENSZ-től. Ahtisaari nem javasol teljes függetlenséget Koszovónak, de a nemzetközi szervezetekben önálló tagságot biztosítana a terv.

Feszültséget okoz a szekerek kitiltása
a városokból és az országutakról
Kerülőutak híján nincs legeltetés, nincs gazdálkodás

Kiss József, 37 éves magyarfenesi gazdálkodó nagygazdának számít – hat tehenet, két borjút, két lovat, három süldődisznót és négy juhot is tart. Hangsúlyozta, hogy egyelőre ekkora az állomány, de könnyen meglehet, hogy nem csupán a teheneket, hanem a lovakat is eladja. Tavasszal már minden valószínűség szerint nem hajtanak ki tehéncsordába még húsz jószágot sem a faluban, ahol a hírhedt kollektív gazdaság idején még jelentős számú tehenet és juhot tartottak a gazdák.

Előbb kerülőutat kellett volna építeni
Mint elmondta, eddig sem volt rózsás és kifizetődő a marhatartás, de ezután lehetetlenné válik az életük. Ha ugyanis megtiltják, hogy a lovas szekér végigmehessen a főutcán, és a csorda sem mehet a legelőre, elképzelhetetlen bármiféle gazdálkodás.

– Kérdem én, mivel hordjuk ki a ganét a mezőre, mivel hozzuk haza a szénát? Szóba se jöhet, hogy a mezőre kimehessünk szántani, de a házak melletti kis kerteket ki fogja felszántani. Egy ilyen apró terület megműveléséért nem érdemes lovat tartani – méltatlankodott. Földjeik 70–80%-a már eddig is parlagon maradt, ezután pedig még sokkal kevesebbet fognak megművelni, vélte.

Kiss József szerint előbb a kerülőutak kiépítését kellett volna megoldani, és csak azután leállítani a szekerek és az állatok közlekedését a közutakon, ezzel viszont az égvilágon senki sem foglalkozott, pedig már több éve emlegették, hogy rendet kell teremteni a közlekedésben. Kérdései azonban itt nem érnek véget: Ha egyik napról a másikra elkobozzák a szekereket, mivel fognak dolgozni? A teheneket helikopterrel viszik majd ki a legelőre? Ha összegyűjtik a lovakat, ki fogja etetni és itatni őket? Elképzelhető, hogy ez lesz a második kollektivizálás?

Tanácstalan a tordaszentlászlói és gyalui önkormányzat
Szilágyi István, Tordaszentlászló község alpolgármestere sem látja a kiutat az új közlekedési szabályzat bevezetése miatt várható óriási nehézségekből, ugyanis a falvak lakóinak nagy részét érinti – elsősorban a szegény embereket, akik ezáltal még szegényebbé válnak. Az alpolgármester elmondta, nemrég tárgyalt Tamás Gebe András polgármesterrel, és úgy gondolták, megbeszélésre kellene összehívniuk a szarvasmarha-tenyésztőket és lovas gazdákat, hogy közösen találjanak valamilyen megoldást. A községhez tartozó Sztolna vagy Hesdát faluban aránylag könnyebb megtalálni a járható utat, mert ott lényegesen kisebb a gépkocsiforgalom, elszigeteltebb települések ezek, de Tordaszentlászló, Magyarfenes, Rákos, Román- és Magyarléta forgalma – különösen az autósztráda megépítése óta – eddig soha nem észlelt méreteket öltött. Ott a szekerek vagy a csordák állandó veszélyforrást jelentenek.

– Mindent megpróbálunk felkutatni, egyelőre azonban nem látok lehetőséget a megoldásra. Pénz nélkül nem is gondolhatunk utak, hidak építésére. Csupán annyit tehetünk, hogy tiltótáblákat helyezünk el, és kizárjuk a lovas szekereket, de nincs mit felmutatni helyette, márpedig út nélkül nem lehet megélni Gyaluban sem – vélekedett a községi tanácsos.

Magyarlóna a földtulajdonosok beleegyezésében bízik
Albert Tibor magyarlónai községi tanácsossal is elbeszélgettünk az új közlekedési szabályról, amelynek kapcsán két fontos probléma merült fel: a lovas szekerek és a csorda, ugyanis a tehenek általában végighaladnak a falun, ezt azonban tavasztól már nem lehet megengedni. A kérdés az, hol haladjanak a jószágok, ha nincs mellékút, és mi legyen a lovas szekerekkel, amelyeknek a közútról való kitiltása sajnos, valóban indokolt. Annál is inkább, mivel egy ideje Magyarlónán az autósztráda építése miatt jelentősen megnőtt a tehergépkocsi-forgalom, így halaszthatatlan a kerülőutak létrehozása.

A tanács foglalkozik ugyan a kérdéssel, de a mellékút kialakítása csak úgy lehetséges, ha a falu közepétől a patak mellett nyitnának egy új utat, ahol viszont több mint tíz parcella van magántulajdonban – a terv kivitelezéséhez tehát feltétlenül szükség lenne a tulajdonosok beleegyezésére, a területek megvásárlására. Abban az esetben, ha a szóban forgó területeket belterületnek nyilvánítják, azaz beépíthetővé válnak, minden bizonnyal megnő a földek értéke, és így talán könnyebb lesz meggyőzni a tulajdonosokat, hogy beleegyezzenek az út építésébe.

Kolozsváron már 1–2 évvel ezelőtt figyelmeztették a hóstáti lovas gazdákat, hogy betiltják a szekerek közlekedését a városban, sőt tiltótáblákat is elhelyeztek. Jakab György a Beszterce utca 39. szám alatt lakik, egy lova van, amelyet – bármennyire sajnálja is – rövidesen el kell adnia. A rendőr már több alkalommal figyelmeztette, hogy nem szabad szekérrel közlekedni, ő azonban elképzelhetetlennek tartja a zöldségtermesztést lovas szekér nélkül.

– Ott marad a föld parlagon, ha nem vihetem ki a trágyát és az öntözővizet, s a zöldséget a mezőről sincs mivel behozni, hacsak nincs Daciája az embernek. A piacra sem tudom kivinni az árut. Itt van a káposzta, el kéne adni, ez az utolsó termés. A földemet az ősszel felszántottam, de azon sajnos már csak burján fog teremni – panaszolta.

– Rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek a híveim. Idős, megfáradt emberek, a hitük, a szorgalmuk lankadatlan, de az kevés a megmaradáshoz – mondta keserűen. Ennél is rosszabb, hogy a földek egy része rövidesen gazdát cserél, azok veszik meg, akiknek van rá pénzük. Az ősi birtok idegenek kezére kerül, így alakulnak majd ki a nagyobb parcellák, amelyeket géppel művelnek meg olyanok, akik csak nemrég kerültek a kincses városba. Véleménye szerint kiúttalan helyzetben vannak a hóstátiak. Akinek van gépkocsija, az még reménykedhet.

Feszültségekre számít a szászfenesi roma tanácsos
A szászfenesi roma közösség még nem hallott az új közlekedési szabálynak azokról az előírásairól, amelyek kitiltják a közutakról az állatokat és a szekereket. Alexandru Lingurar, a romák képviselője a szászfenesi tanácsban, az intézkedés végrehajtatása miatt komoly feszültségekre számít.

– Körülbelül 50–60 lovat tartanak a szászfenesi romák. Főleg ócskavasat gyűjtenek, a környező településekről, Kolozsvárra is jártak elég sokan. Trágyát is szállítanak a kisebb kertek tulajdonosainak, és mindenféle más terhet, aminek szállításával megbízták őket az „ügyfelek". A törvényes rendelkezés miatt sok család egyetlen bevételi forrásától esne el – mondta. A roma tanácsos szerint ha betartatják a törvényt, és elkobozzák a romák szekereit, ez óriási feszültségek kialakulásához vezet.

A tavaly decemberben életbe lépett új közlekedési rendszabályzat 65. szakaszának első paragrafusa szerint tilos az állatok által húzott járművek, igásállatok és csordák közlekedése országutakon, megyei jogú városokban és olyan utakon, amelyeken ezt jelzőtábla tiltja. Ennek alapján tehát megyei vagy falusi rangú utakon, illetve kisvárosokban, faluhelyen továbbra is szabadon közlekedhetnek a szekerek és csordák is.

A KRESZ 88-as számú szakasza szerint elkobozható a tiltott helyen közlekedő szekér. Állat elkobzásáról viszont nincs szó az erre vonatkozó cikkelyben, ennek kivitelezése igencsak körülményes lenne, hiszen ahhoz nem csak telek kellene, hanem istállókra, az állatok gondját viselő személyzetre is szükség lenne.

Alexandru Mureşan rendőrbiztos, a Kolozs Megyei Közlekedésrendészet vezetője lapunk kérdésére elmondta: eddig megyénkben egyetlen szekeret sem koboztak el, a tilosban közlekedők egyelőre csak figyelmeztetésben részesültek. A közlekedésrendészet ugyanakkor a kérdéskört érintő tájékoztatót küldött a polgármesteri hivataloknak. Azt is megtudtuk: a falukat átszelő országutakon átkelőhelyek is lesznek a szekerek és állatok részére.

Beismerő vallomást tett az a török tizenéves, akit a rendőrség előzőleg meggyanúsított Hrant Dink örmény nemzetiségű török újságíró meggyilkolásával – jelentette vasárnap a török tömegtájékoztatás. A 17 éves Ogün Samast beismerte, hogy ő követte el a gyilkosságot – közölte Samsun város ügyészére hivatkozva a CNN–Türk televízióállomás és az Anadolu Ajansi hírügynökség. Elmondása szerint nem bánta meg tettét, amelyet azért követett el, mert felbőszítette őt Dinknek az az interneten látható kijelentése, hogy „Törökországból származom, de a török vér mocskos". „Elhatároztam, hogy megölöm... nem sajnálom" – mondta a gyilkos.

A fiú az észak-törökországi, a Fekete-tenger partján fekvő Trabzonból való, és Isztambulból útban szülővárosába egy buszon vették őrizetbe szombaton, 32 órával Dink meggyilkolása után. A rendőrség közlése szerint apja tett bejelentést náluk, miután felismerte a fiát a tévében bemutatott felvételeken. Samastot egy biztonsági kamera vette fel két sarokra a gyilkosság helyszínétől, amint valamit rejteget – feltehetőleg a gyilkos fegyvert –, s elfut a helyszínről. Török médiajelentések szerint Samast abbahagyta iskolai tanulmányait, és valószínűleg kábítószerfüggő is.

Az 53 éves Dinket pénteken lőtték agyon isztambuli munkahelyének bejáratánál. A már többször bíróság elé állított örmény újságíró nacionalista körök célpontjává vált, miután nyíltan beszélt a törökországi örmények ellen a 20. század elején elkövetett tömeges gyilkosságokról, népirtásként emlegetve a történteket. A kérdés rendkívül érzékeny téma Törökországban, ahol hivatalosan nem használják a „népirtás" kifejezést örmények százezreinek első világháború alatti lemészárlására.

Január 24-én, szerdán este 8 órakor: Heiner Müller: Kvartett – stúdió-előadás. A Csepűrágó Alapítvány (Temesvár), a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Nottara Színház (Bukarest), a Metropolis Ifjúsági Színház (Bukarest) előadása. Rendező: Tompa Gábor. – CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK.

Török Zoltán, a Nagykapusi Általános Iskola igazgatója elmondta: az iskolában hét település 90 V–VIII. osztályos diákja fogja használni nap mint nap az új buszt. Mivel eddig csak egy járművel rendelkeztek, elég nehézkes volt a gyermekek utaztatása. Előfordult olyan eset is, hogy az első „gyerekszállítmány" már reggel fél hétkor az iskolában rostokolt 8 óráig, amikor elkezdődött a tanítás. Az igazgató hangsúlyozta: a napi több mint 130 km-es út megtétele mellett a gyerekek színházba és múzeumokba járnak majd a busszal, de ez a tantárgyversenyek helyszínére való utazáskor is jól jön. Eközben a gyerekek már elhelyezkedtek a buszban. „Jó kényelmes az új busz. A régi zörgött, és alig fértünk benne" – vélekedett Fodor Hilda és Kovács Annamária kisdiák.

A magyarság belső struktúrája átalakult, nemzeti létünk új értelmezést s egyben új lehetőséget kapott Románia európai uniós csatlakozásával, az erdélyi kultúra pedig visszakerült Európába – ezt a gondolatot fejtette ki vasárnap Nagyváradon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Hangsúlyozta: ez a nemzeti lét csak erős kulturális alapokra épülhet, melynek tartópillére csakis a kulturális autonómia lehet. Az integráció értékrendje önmagában a tagállamok önálló arculatát igényli, s magától értetődő tényként kezeli a kulturális sokszínűséget – fejtette ki.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejezte reményét: hamarosan eltűnik majd a magyarság életéből az „utálatos" kifejezés, hogy „határon túli magyar kultúra". Ha sikerül kihasználnia a magyarságnak az integrációból fakadó új lehetőségeket, akkor van is esély erre – tette hozzá. Magyar kultúra csak egy van, amely ugyanakkor rendkívül sokszínű, így van erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai ága – mondta Markó.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra szólította fel a házelnököt: nagyváradi látogatásán foglaljon állást a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyar kormánypolitikával kapcsolatban. Szili Katalin furcsának találja a püspök e megnyilatkozását, emlékeztetve, hogy e kérdésben ő soha nem rejtette véka alá véleményét. Közölte: kezdeményezte egy nemzetpolitikai törvény megalkotását, amelynek a koncepcióját most dolgozzák ki a munkatársai.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői azt remélik, hogy már jövő héten befejezik a Traian Băsescu államfő felfüggesztését célzó eljárás beindításához szükséges törvényhozói aláírások összegyűjtését. Az államfő leváltásához ugyanis első lépésként a képviselők és szenátorok egyharmadának támogatása szükséges. Nekik azt az Alkotmánybírósághoz intézendő panaszt kell aláírniuk, amelynek kidolgozását a PSD jogászcsapata már elkezdte. Victor Ponta – aki ennek a pártbizottságnak tagja – elmondta, hogy több konkrét esettel is indokolni fogják Băsescu felfüggesztését. Példaként említette a Legfelső Bírói Tanácsban szervezett elnökválasztás előtti elszólását, illetve az Alro szlatinai alumíniumgyár kérésének továbbítását Codruţ Şereş volt konzervatív gazdasági miniszterhez. A Konzervatív Párt (PC) főtitkárhelyettese, Codrin Ştefănescu tegnap kijelentette: túlzás Băsescu felfüggesztését kérni csak a volt gazdasági miniszternek adott utasítás miatt. Leszögezte: még nem döntötték el, hogy támogatják-e a PSD kezdeményezését. Emellett eddig csak a Nagy-Románia Párt (PRM) jelezte, hogy támogatná Băsescu leváltási kísérletét. Ez azonban csak akkor végződhet sikerrel, ha az ez ügyben szervezett népszavazáson a lakosság is megszavazza az államfő menesztését.

A cédulabotrány másik sokat vitatott vetülete az államfő és a miniszterelnök jogi felelősségre vonása. Laura Codruţa Kövesi főügyész például kijelentette, hogy a miniszterelnöknek az államfőhöz címzett cetlije elméletileg korrupciós ügynek tekinthető. Ennek ellenére a legfőbb nyomozó hatóság eddig nem kezdett vizsgálatot egyik cédula kapcsán sem. Az alkotmány szerint azonban az államfő mentelmi jogot élvez, ő csak a nemzeti érdek elárulása vádjával vonható felelősségre. A miniszterelnök ellen viszont indítható büntetőjogi vizsgálat, ha azt indokoltnak tartja az államelnöki hivatalban működő, a miniszterek cselekedeteit vizsgáló bizottság is.

A 2004-es athéni olimpiai játékokon bronzérmet nyert Maria Cioncan atléta vasárnap elhunyt egy közúti balesetben Bulgáriában. A baleset vasárnap reggel következett be, Beregszászy István, a sportoló edzője, aki Cioncannal együtt volt Bulgáriában, sokkos állapotba került. Beregszászy azt nyilatkozta, a bolgár rendőrök pénzt kértek tőle, hogy kihívják a mentősöket.

„Másfél órát vártam, hogy megérkezzen a mentő, és nem érkezett meg, a bolgár rendőrök pedig, akiktől segítséget kértem, 20 eurót kértek, hogy kihívják a mentőt" – mesélte Beregszászy. Az edző elmesélte, hogy a Maria Cioncan által vezetett Skoda Octavia gépkocsi megcsúszott az úttesten, és nekiütközött az út szélén egy fának. „A baleset 11 óra körül következett be. A gépkocsija mögöttem haladt, a visszapillantó tükörben láttam, hogy az egyenes úton megcsúszott és nekiütközött a fának" – mondta az edző.

KIKAPOTT A GYŐR ÉS AZ FTC
Nagy csatában 31–29 (16–17) arányban kikapott a Győri Audi ETO KC az orosz Lada Toljatti otthonában, míg az esélyesebb dán Slagelse 34–26 (15–13) arányban verte Budapest Bank-FTC-t a Népligetben a női kézilabda Bajnokok Ligája 3. fordulójában. A Fradi mostani veresége azt jelenti, hogy bravúr kellene a negyeddöntőbe kerüléshez.

BRAVÚROS MAGYAR SIKER A FÉRFI VB-N
A magyar válogatott óriási csatában egy góllal 30–29 (13–11) arányban legyőzte a dán csapatot a németországi férfi kézilabda-világbajnokság 1. fordulójában. A kieli csata hőse a magyar útlevéllel alig két hete rendelkező Nenad Puljezevics kapus volt, aki számos esetben bravúrral mentett, a hajrában hétméterest is védett.

A FÉRFI KÉZILABDA VB-EREDMÉNYEI
A-csoport: Szlovénia–Grönland 35–21 és Tunézia–Kuvait 34–23; B-csoport: Izland–Ausztrália 45–20 és Franciaország–Ukrajna 32–21; C-csoport: Németország–Brazília 27–22 és Lengyelország-Argentína 29–15; D-csoport: Csehország–Katar 37–23 és Spanyolország–Egyiptom 33–29; E-csoport: Norvégia–Angola 41–13 és MAGYARORSZÁG–Dánia 30–29; F-csoport: Horvátország–Marokkó 35–22 és Oroszország–Koreai Köztársaság 32–32.

KIZÁRTÁK A FEYENOOR-DOT AZ UEFA-KUPÁBÓL
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kizárta a Feyenoordot az UEFA Kupából, mert a holland gárda drukkerei botrányosan viselkedtek a Nancy elleni idegenbeli csoportmérkőzésen. A holland klubot eredetileg 200 ezer svájci frank befizetésére kötelezte az UEFA fegyelmi bizottsága, és két hazai kupameccs zártkapus megrendezését írta elő. A fellebbviteli bizottság azonban túl enyhének találta ezt a büntetést, ezért hozta meg kizáró határozatát. A rotterdami klub vezetői szerint elképzelhető, hogy nemzetközi választott sportbírósághoz fordulnak.

MAROSVÁSÁRHELY NYERTE A IOAN BÂNDA EMLÉKVERSENYT
Sorrendben harmadik alkalommal nyerte meg a Marosvásárhelyi Neumarkt ESK női röplabda-csapata a kolozsvári sportember, Ioan Bânda emlékére kiírt kétnapos tornát. A marosvásárhelyiek veretlenül végeztek az első helyen, a táblázaton a házigazda Kolozsvári U-Jolidont, a Mioveni-i Daciát és Nagyszebeni MSC ISK-t előzték meg.

TENISZ Kiesett a női címvédő
Pavelék a negyeddöntőben, Szávayék a 2. fordulóban véreztek el

A nyolcaddöntőben búcsúzott a további küzdelmektől Amélie Mauresmo a melbour-ne-i ausztrál nyílt teniszbajnokságon: a másodikként rangsorolt címvédő a 19 éves cseh Lucie Safarovától kapott ki két szettben. A világranglistán harmadik helyezett francia teniszező sok ki nem kényszerített hibát követett el, és egyáltalán nem találta a ritmust.

Korábban a férfi párosok küzdelmében az Andrei Pavel–Alexander Waske román–német duó a 2. fordulót is túlélte az Australian Openen. Kétjátszmás, alig több mint egy órát tartó mérkőzésen 7:6 (5), 6:0 arányban felülmúlták a Tomas Cibulec–Rainer Schüttler cseh–német kettőst. A legjobb 16 között már igazi próbatétel várt rájuk, hiszen a második kiemelt rutinos Jonas Björkman–Makszim Mirnyij svéd–fehérorosz párossal kell megküzdeniük. Ez már túl kemény diónak bizonyult, a favoritok 7:6 (0), 6:4 arányú győzelmet arattak.

A papírformának megfelelően a második forduló jelentette a végállomást Szávay Ágnes számára az ausztrál nyílt teniszbajnokság párosversenyében, mi-után a holland Michaela Krajicekkel az oldalán nem bírt a hatodik helyen kiemelt Daniela Hantuchová–Ai Szugijama duóval. Szávayéknak esélyük sem volt a sikerre, a szlovák–japán kettős a játék minden elemében jobbnak bizonyult, így két könnyed játszmában 6:3, 6:3 arányban nyert, és jutott nyolcaddöntőbe.

A férfi és a női címvédő, azaz a svájci Roger Federer és a francia Amélie Mauresmo is magabiztosan jutott be az ausztrál nyílt teniszbajnokság nyolcaddöntőjébe. Szintén továbblépett a férfiaknál hatodik kiemelt amerikai Andy Roddick, aki a tavaly előtti győztes orosz Marat Szafint verte több mint három-órás, négyjátszmás csatában.

Szombaton a hazai közönség bánatára kiesett Lleyton Hewitt az ausztrál nyílt teniszbajnokság 3. fordulójában, miután négy játszmában vereséget szenvedett a chilei Fernando Gonzaleztől. A többi mérkőzésen általában a papírforma érvényesült: a férfiaknál a spanyol Rafael Nadal (2. kiemelt), az orosz Nyikolaj Davigyenko (3.), az amerikai James Blake és a brit Andy Murray egyaránt három játszmában jutott tovább. A nyolcadik helyen rangsorolt argentin David Nalbandian ugyanakkor nagyon megizzadt a francia Sebastien Grosjeannal szemben, ugyanis 0–2-ről kellett fordítania, hogy a legjobb 16 közé jusson.

Vasárnap a kiemeltek közül búcsúzott az orosz Szvetlana Kuznyecova és honfitársa, Jelena Gyementyjeva, valamint a szerb Jelena Jankovics is, továbbá a férfiaknál a horvát Mario Ancsics, a spanyol David Ferrer és az orosz Dmitrij Turszunov. Ancsics az amerikai Andy Roddickkal szemben maradt alul, nagy csatába, ötjátszmás mérkőzésen.

Federer (svájci, 1.)–Juzsnyij (orosz, 25.) 6:3, 6:3, 7:6 (5); Djokovics (szerb, 14.)–Udomchoke (thaiföldi) 6:3, 6:4, 5:7, 6:1; Roddick (amerikai, 6.)–Szafin (orosz, 26.) 7:6 (2), 2:6, 6:4, 7:6 (2); Robredo (spanyol, 7.)–Querrey (amerikai) 6:4, 6:7 (5), 6:2, 6:1 Ancsics (horvát, 9.)–Hrbaty (szlovák, 22.) 6:3, 6:2, 6:1; Ferrer (spanyol, 16.)–Stepanek (cseh, 20.) 6:7 (5), 4:6, 6:0, 6:4, 6:3; Gasquet (francia, 18.)–Monfils (francia) 6:0, 4:6, 7:5, 6:3; Davigyenko (orosz, 3.)–Santoro (francia) 7:6 (1), 6:2, 6:2; Nadal (spanyol, 2.)–Wawrinka (svájci, 31.) 6:2, 6:2, 6:2; Nalbandian (argentin, 8.)–Grosjean (francia, 28.) 5:7, 4:6, 7:6 (4), 6:4, 6:1; Blake (amerikai, 5.)–Ginepri (amerikai) 7:6 (7), 7:5, 6:2; Murray (brit, 15.)–Chela (argentin) 6:3, 6:2, 6:4; Gonzalez (chilei, 10.)–Hewitt (ausztrál, 19.) 6:2, 6:2, 5:7, 6:4; Haas (német, 12.)–Mayer (német) 7:6 (3), 6:3, 6:3; Berdych (cseh, 13.)-Turszunov (orosz, 21.) 6:2, 6:1, 6:1.

4. forduló (a negyeddöntőbe jutásért): Roddick (amerikai, 6.)–Ancsics (horvát, 9.) 6:3, 3:6, 6:1, 5:7, 6:4; Fish (amerikai)–Ferrer (spanyol, 16.) 6:1, 7:6 (4), 2:6, 7:5; Federer (svájci, 1.)–Djokovics (szerb, 14.) 6:2, 7:5, 6:3; Robredo (spanyol, 7.)–Gasquet (francia, 18.) 6:4, 6:2, 3:6, 6:4.

Mauresmo (francia, 2.)–Birnerová (cseh) 6:3, 6:1; Kuznyecova (orosz, 3.)–Kirilenko (orosz, 26.) 6:1, 6:4; S. Williams (amerikai)–Petrova (orosz, 5.) 1:6, 7:5, 6:3; Gyementyjeva (orosz, 7.)–Camerin (olasz) 6:1, 6:3; Vaidisová (cseh, 10.)–Srebotnik (szlovén, 21.) 6:4, 6:4; Jankovics (szerb, 11.)–Azarenka (fehér-orosz) 6:3, 6:4; Peer (izraeli, 16.)–Golovin (francia, 20.) 3:6, 7:5, 7:5; Zvonarjeva (orosz, 22.)–Ivanovics (szerb, 13.) 6:1, 6:2; Clijsters (belga, 4.)–Bondarenko (ukrán, 29.); 6:3, 6:3 Sarapova (orosz, 1.)–Garbin (olasz, 30.) 6:3, 6:1; Hingis (svájci, 6.)–Nakamura (japán) 6:2, 6:1; Schnyder (svájci, 8.)–Molik (ausztrál) 3:6, 6:2, 6:0; Hantu-chová (szlovák, 15.)–Harkleroad (amerikai) 6:7 (6), 7:5, 6:3; Csakvetadze (orosz, 12.)–Kosztanics (horvát) 6:4, 6:4; Li Na (kínai)–Szafina (orosz, 9.) 6:2, 6:2.

A hét végén mind a női, mind a férfi élvonalbeli mérkőzéseken hazai pályán játszott Kolozsvár az aradi együttesekkel. Az összecsapások azonban fajsúlyban különböztek egymástól, mert míg a lányok a bajnok és a tabellán jelenleg is második helyen álló Aradi BC ICIM-et látták vendégül, addig a fiúk a sereghajtó West Petromot fogadták. Ennek ellenére mindkét esetben a pályaválasztók győztek.

Kolozsvári U MC–Aradi BC ICIM 80:72 (26:17, 10:24, 19:18, 25:13)
Az első igazán nagy próbatételt is sikerrel vette a kolozsvári gárda, amely Simona Muşat vezetésével most már küzdeni akarásból is jelesre vizsgázott. A mérkőzés nagy részét a Florentina Ardelean, Orosz Andrea, Claudia Pop, Andrea Huţanu és Rada Giurigu összeállításban végigküzdő együttes két homlokegyenest ellentétes negyed után ötpontos hátránnyal vonult az öltözőbe (36:41).

A folytatásban szinte végig rohannia kellett az eredmény után a kolozsvári gárdának, de ezt sikerrel tette: nem engedte végzetesen közel az idén is bajnoki reményekkel harcba szálló, időnként három színes bőrű játékost is felvonultató vendégeket. A negyedik negyed derekán 59:66-os állásnál mégis elúszni látszott a hajó, ám a kolozsvári gárda sokadszorra is összeszedte magát. Giurgiu és Pop kosarai az egyenlítést is meghozták. A fordulatot Mészáros Anita kipontozódása jelentette, no, meg az, hogy a találkozó legjobbja, Orosz Andrea egymásután két hárompontos kosarat is beszórt, és a büntetődobásoknál sem remegett meg a keze. Muşat edzőnő mindig kellő pillanatban kért időt, a lányok pedig hibátlanul vitték véghez taktikai elképzeléseit. Ehhez csak egyetlen adalék: a találkozót a kolozsvári együttes kizárás nélkül fejezte be, úgy hogy az alapötös mind-egyike 4 személyi hibát gyűjtött be!

Kolozs megye másik csapata, a Dési Szamos Tiger Târgoviştén vendégszerepelt, az éllovas és a sereghajtó összecsapásából 52 pontos hazai győzelem született: Târgovişte–Dés 90:42 (25:5, 16:8, 26:17, 23:12). A 13. forduló további eredményei: Nagyszebeni Magic–Bukaresti Rapid CFR Marfă 63:89, Alexandriai Teleorman CS–Nagyváradi U MSC 65:58, Bukaresti Sportul Studenţesc Omnilogic–Govorai 62:65 és Jászvásári Naţional–Bukaresti Olimpia Women Basketball 63:68.

1. Târgov. 13 13 0 1114: 624 26
2. Arad 13 10 3 1023: 704 23
3. Olimpia 13 10 3 1040: 753 23
4. Sportul 13 9 4 878: 826 22
5. Govora 13 7 6 854: 796 20
6. Rapid 13 7 6 902: 839 20
7. Kolozsv. 13 6 7 918: 957 19
8. Magic 13 5 8 744: 921 18
9. Alex. 13 4 9 757: 987 17
10. Nagyv. 13 4 9 812: 861 17
11. Jászv.13 3 10 757:993 16
12. Dés 13 0 13 649:1165 13

Már az első negyedben meglátszott a két együttes közti szintkülönbség, tíz perc elteltével 16 pontos kolozsvári vezetésnél tartottak néhány másodperces szünetet a felek. A második feldobásban sem változtak a dolgok, az U-Mobitelco támadott, szórta a kosarakat, az aradiak szenvedtek, és csak nagy ritkán találtak be a gyűrűbe. A félidőben a diákok már 55:22-re növelték előnyüket.

A harmadik negyed volt talán a legemlékezetesebb a hazai szurkolóseregnek, hisz nem kevesebb, mint 36 pontot „termeltek" kedvenceik, a West Petrom kosarasai viszont még negyed-annyit sem értek el (91:30). A befejező tíz percben meglepetésre a vendégek dobták az első kosarat, de ez mit sem számított. A 100 ponton a 33. percben Tudor Dumitrescu hárompontosával jutott át az U-Mobitelco, a végén 30:14 arányban a fekete-fehérek nyerték ezt a feldobást, és megérdemelt győzelmet arattak.

A játéknap több eredménye: Nagyváradi Leonardo MSC–Medgyesi Gázmetán 89:71, Ploieşti-i Asesoft ESK–Brassói Cuadripol ESK 75:66, Marosvásárhelyi Maros KK–Bukaresti Dinamó Gealan 88:64 (!), Râmnicu Vâlcea-i KK–Temesvári ELBA 77:86, Buk. Rapid–Otopeni-i CS 72:77 és Nagyszebeni Atlassib ESK–Piteşti-i BCMUS 98:83.

MOTORSPORT
Peterhansel és Despres nyerte a ralit
Újabb tragédia az utolsó előtti napon

A motorosok között szereplő francia Eric Aubijoux életét vesztette a 29. Dakar-rali szombati, utolsó előtti szakaszán, Tambacunda és Dakar között. A viadal szervezői szerint a 42 esztendős versenyző szívrohamot kapott, és már nem tudták újra-éleszteni. Aubijoux a viadal idei második, a verseny történetének 51. áldozata. A dél-afrikai Elmer Symons múlt kedden motorbal-esetben halt meg.

Ahogy az a szombati részverseny után várható volt, a motorosok és az autósok versenyében is francia siker született a 29. Dakar-ralin: előbbiben Cyril Despres, utóbbiban Stéphane Peterhansel győzött. Despres, aki ezt megelőzően 2005-ben bizonyult a legjobbnak, pénteken vette át a vezetést, amikor a spanyol Marc Coma kiesett. Peterhansel hétfőn került az élre, az addig éllovas dél-afrikai Giniel De Villiersnek ugyanis kigyulladt a kocsija. A győztes pilóta kilencedik összetettbeli sikerét aratta.

Az utolsó napon a résztvevőknek a Rózsaszín-tó körül kellett 93 km-t megtenniük, ebből 16 km volt a mért szakasz. A viadal hivatalos honlapja szerint a magyarok közül a motoros Kátai Péter a 20., az autós Palik László, Darázsi Gábor duó a 27., a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős pedig a 35. helyen fejezte be a január 6-án kezdődött versengést. A szatmárnémeti Gyenes Emánuel vágya is teljesült, a 46. helyen fejezete be a vetélkedőt.

Autósok: 1. Stéphane Peterhansel, Jean-Paul Cottret (francia, Mitsubishi) 45:53:37 ó, 2. Luc Alphand, Gilles Picard (francia, Mitsubishi) 7:26 perc h., 3. Jean-Louis Schlesser, Arnaud Debron (francia, Schlesser-Ford) 1:33:57 óra h. ...27. PALIK LÁSZLÓ, DARÁZSI GÁBOR (Nissan) 14:39:15 ó. h. ...35. SZALAY BALÁZS, BUNKOCZI LÁSZLÓ (Opel) 18:05:03 ó h.

1986: Kaneko Jaszuo japán motoros Franciaországban járt szerencsétlenül. Maliban lezuhant egy helikopter, amelyen Thierry Sabine, a Dakar megálmodója mellett még négyen voltak. Giampaolo Marinoni olasz motoros 48 órával a verseny befejezése után belehalt a zárószakaszon elszenvedett sérüléseibe.