A széki sportterem jelenlegi állapotában (Rohonyi D. Iván felvétele)

Romániában az új sporttermek építésére vonatkozó projekt még a Năstase-kabinet idején kezdődött, 2002-ben. Az elkövetkező két évben, azaz a 2004-es kormányváltásig országszerte hozzávetőlegesen 400 új sportterem épült. A sporttermek létrehozása folytatódott, sőt idén kiegészült egy sportterem-rehabilitációs programmal – tudtuk meg Lukács Vilmostól, az Országos Befektetési Társaság (OBT) vezérigazgatójától.

A Năstase-kabinet működése alatt épített sporttermek esetében a költségek egy részét az állami költségvetésből, a másik részét pedig – 109 millió eurót – az Európai Tanács Fejlesztési Bankjától (BDCE) felvett kormányhitelből fedezték. A tervezési folyamatba azonban sajnos hiányosságok csúsztak, melyeket az akkori ellenőrzések során általában figyelmen kívül hagyták. A legtöbb gond a tetőszerkezet és a padlószigetelés hibáinak, a felhasznált építőanyagok gyenge minőségének, a rossz kivitelezésnek tudható be. Ezek kijavítása a 2004-es kormányváltást követően, azaz 2005. tavaszán kezdődött el – tájékoztatott Lukács.

A sportterem-építési projekt új szakasza 2005-ből való, s a terveknek megfelelően igyekeztek tiszteletben tartani az uniós elvárásokat, nevezetesen a balesetveszélyt minimálisra csökkenteni, valamint gazdaságos működtetési rendszert kidolgozni. – Kétféle létesítményt különböztetünk meg: a városi, nagyobb (150 állóhelyes), valamint a kisebb (50 állóhelyes) tornatermeket – közölte a vezérigazgató. – Kolozs megyében 2006 őszén elkezdődik egy nagyobb, illetve egy kisebb terem felépítése, az előbbi Tordán, utóbbi pedig Kalotaszentkirályon. Folyamatban van ugyanakkor a nagyiklódi és széki, valamint Kolozsvárott a Haţieganu-sportparkban egy nagyobb, 150 férőhelyes sportterem építése – tájékoztatott a vezérigazgató. Városunkban, mint elmondta, még egy központi, nagy sportterem építéséről is szó esett, mivel azonban a tulajdonjogi kérdéseket nem sikerült tisztázni, a terv meghiúsulni látszik, ami meglehetősen sajnálatos, hiszen a jogi huzavonának szenvedő alanyai tulajdonképpen a város lakói, fiataljai. Kolozs megyében 2002–2005 között nyolc kisebb sportterem épült – Apahidán, Aranyosgyéresen, Désen, Szászfenesen, Szamosújváron, Gyaluban, Bánffyhunyadon, Tordán –, Kolozsvárott pedig kettő.

Szilágy megyében ugyanebben az időszakban hét sportterem létesült, három építése folyamatban van, kettőt meg idén ősszel kezdenek el építeni.

Beszterce megyében eddig kilenc sporttermet adtak át, jelenleg ötnek a munkálatai folynak, ősszel pedig három sportterem építésének elkezdését tervezik. Sajnos a felsőilosvai, frissen épített tornaterem az idei árvíz miatt megrongálódott, javítására majd a kormány utal ki pénzt.

Fehér megyében összesen 11 kész sportteremről beszélhetünk, építés alatt van három, az idei őszi munkálatokra pedig kettő van előirányozva.

A vidéki tornatermek építésének finanszírozása mind az állami költségvetésből, mind a Lottó Társaság nettó jövedelme 60 százalékának átutalásából valósul meg.

A kormány 2005-ben kezdte el a régebb épült kisebb sporttermek rehabilitációs programját. A műszaki szakértői véleményezést és a kivitelezési tervet az illető önkormányzat kell elkészíttesse, míg az építkezési munkálatokat az OBT állja. – Azt tapasztaltuk, az önkormányzatok lassú ügyintézése folytán jókora késéssel kell számolnunk – vélekedett Lukács Vilmos vezérigazgató.

A következő közös román–magyar kormányülés előkészítése, a regionális együttműködés, a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, a Nabucco-gázvezeték programja, a romániai kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása, a Gozsdu-alapítványról szóló megállapodása romániai ratifikálása, a magyarországi román kisebbség helyzete egyaránt szerepelt Göncz Kinga magyar és Mihai-Răzvan Ungureanu román külügyminiszter hétfői tárgyalásain.

A megbeszélések után Göncz Kinga újságírókat tájékoztatva elégedetten állapította meg, hogy kedvezően fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai, ezt bizonyítják a kereskedelem és a befektetések jó mutatói.

A felek a novemberre tervezett közös kormányülés előkészítéséről is beszéltek. Mint a miniszter asszony elmondta, Magyarország gyakorlati, kézzelfogható eredményeket vár attól az üléstől. Göncz Kinga a regionális, határokon átnyúló együttműködés jelentőségét is méltatta, hangsúlyozva, hogy ez nagy lehetőség nemcsak kétoldalú, hanem háromoldalú szinten is, beleértve Szerbiát is.

Magyarország eddig is egyértelműen támogatta és most is támogatja Románia mielőbbi európai uniós csatlakozását. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban kifejezte reményét, hogy a Romániáról szóló következő országjelentés eredményeként az ország 2007-től valóban az integrációs szervezet tagja lesz.

Budapest számára fontos, hogy a romániai kisebbségi törvény tervezetét még az ősz folyamán, az EU-csatlakozás előtt eredeti – tehát a román kormány által előterjesztett – formájában fogadja el majd a román parlament. Göncz Kinga hozzáfűzte: több európai uniós vezetővel való konzultáció alapján úgy látja, hogy az EU is fontosnak tartja ezt.

A magyar fél felvetette a verespataki aranykitermeléssel kapcsolatos beruházás tervének témáját. Románia átlátható módon viszi végig ennek a projektnek a döntés-előkészítési folyamatát, már folynak a közmeghallgatások ez ügyben – mondta a magyar miniszter, leszögezve ugyanakkor a magyar álláspontot, amely szerint a hatásvizsgálatok alapján a beruházás megvalósulása kockázatos lenne Magyarország és a többi környező ország számára.

A magyar vendég reményét fejezte ki, hogy a román parlament ratifikálni fogja a Gozsdu-közalapítványról szóló – a tavalyi közös kormányülésen elfogadott – államközi megállapodás szövegét. Ungureanu az ezzel kapcsolatos egyik kérdésre válaszolva elmondta: most is vizsgálják annak a lehetőségét, hogyan mehet át a parlamenten a megállapodás. Szerinte úgy kell életbe lépnie, hogy az elfogadható legyen mindkét oldal számára.

Göncz Kinga a romániai magyar nyelvű felsőktatás ügyét is megemlítette a tárgyaláson. Szerinte fontos, hogy ne csak a humán tudományok terén legyen lehetőség erre. Beszéltek a Sapientia egyetem akkreditálásáról, finanszírozásáról.

Ungureanu a megbeszélésen kifejezte Románia érdekeltségét, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar munkaerőpiac megnyíljon a román munkaerő előtt. Magyar kollégája biztosította őt arról, hogy a munkaügyi és szociális minisztériumban e kérdésben most készül tanulmány, amely a várható hatások elemzésével foglalkozik. A kormánydöntés meghozatalkor a magyar fél figyelembe veszi majd – tette hozzá –, hogy Magyrország a munkaerőpiac liberalizációjáért küzd saját munkavállalói érdekében más európai országokban. Azt is szem előtt tarja ugyanakkor, hogy a kelet-magyarországi régióban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta.

Ungureanu hangsúlyozta partnerének, mennyire fontosnak tartja a Nabucco-gázvezeték programját, amely Törökországot, Bulgáriát, Magyarországot, Romániát és Ausztriát köti majd össze, s amely a Kaszpi-tengeri és az iráni gázt lesz képes szállítani. Mint fogalmazott, Bukarest szerint a beszerzési források diverzifikálása fontos politikai és stratégiai kérdés.

Markó: térségünkben meglehetősen törékenyek a pozitív folyamatok
– A romániai kisebbségi törvény elfogadása garancia lenne arra, hogy ebben az országban ne lehessen már visszalépni a helyi magyarságot érintő eredmények terén – mondta hétfőn Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, aki Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is megbeszélést folytatott.

Mindkét politikus egyetértett abban, hogy térségünkben a magyar kisebbséget érintő pozitív folyamatok meglehetősen törékenyek, a szlovák példa is ezt mutatja. Markó Béla a megbeszélés után a sajtó képviselői előtt aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a kisebbség és a többség, azaz a magyarság és a szlovákság között az utóbbi időben feszültségek tapasztalhatók. „Jónak tartjuk, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben erőteljesen fellépett. Az a kérésünk, a következőkben is minél határozottabban álljon ki" – hangoztatta az RMDSZ elnöke.

Markó kifejezte elégedetlenségét amiatt is, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának folyamata nem halad előre Romániában. Kérte a miniszter asszonyt, hogy a magyar kormány továbbra is támogassa az RMDSZ-t ennek a kérdésnek a megoldásában. Markó szerint a kisebbségi törvény elfogadása szempontjából minden olyan jelzés segít, amely azt mutatja, hogy Magyarország és az Európai Unió odafigyel erre a kérdésre. Göncz Kinga szerint a kisebbségi törvény elfogadása fontos garancia arra, hogy ne lehessen visszalépni egy adott szintről.

A magyar külügyminiszter a romániai magyar nyelvű oktatás témájával is összefüggésbe hozta a kisebbségi törvény tervezetét. Ebben az országban is létezik ugyanis egyetemi autonómia – mondta, utalva a Babeş–Bolyai Tudományegyetemre –, amelyre a kormánynak nincs közvetlenül befolyása. Az egyetemi autonómia és a kisebbségi jogok tehát akár összeütközésbe is kerülhetnek egymással – mondta a miniszter, aki szerint a kisebbségi törvény elfogadása törvényi garanciát jelenthet arra, hogy ezeknek az esetleges konfliktusoknak lehessen jogszerű megoldása.

Göncz Kinga és Markó Béla egyetértett abban, hogy a novemberre várható román–magyar közös kormány ülésen minél konkrétabb döntéseknek kell születniük. Göncz Kinga szerint Románia 2007-es feltehető csatlakozásával számos új lehetőség nyílik a határokon átnyúló együttműködés, így az infrastruktúra-fejlesztés terén, amely összefügg például a befektetésekkel és a munkahelyteremtéssel. A miniszter úgy vélte: a magyar nyelvű felsőoktatásnak is modernizációs célokat kell szolgálnia, vagyis az innen kikerülő fiataloknak európai szinten kell versenyképessé válniuk.

Kisebbségi törvény: államfői nem, miniszterelnöki derülátás
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan Göncz Kinga hosszú beszélgetést folytatott Băsescu elnökkel, aki kifejtette: nem tud elfogadni semmiféle pozitív diszkriminációt, elutasítja a kisebbségek képviseleteinek vétójogát. Az államfő abbéli bizakodásának adott hangot, miszerint 2007. január 1-től Magyarország nem vezet be korlátozó intézkedéseket a romániai munkaerő-áramlás megfékezésére, és országunkra is kiterjeszti a szabad átjárás rendszerét, amelyet az új EU-tagállamok esetében jelenleg is alkalmaznak. Tăriceanu miniszterelnök viszont derűlátó a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan, és azt reméli, hogy a román parlament ősszel megszavazza azt. A román miniszterelnök nem foglalt állást a verespataki beruházás ügyében, a román államfő pedig a közmeghallgatások eredményét szeretné megvárni – nyilatkozta hétfőn Bukarestben az MTI-nek Göncz Kinga magyar külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott Călin Popescu Tăriceanuval és Traian Băsescu államfővel.

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) továbbra is úgy véli, hogy a tervezett verespataki aranybánya projekt komoly környezeti kockázatot jelent. A tárca álláspontja nem változott: továbbra is határozottan ellenzi az aranybánya megnyitását, és úgy véli, hogy az elkészült hatástanulmány alábecsüli a projekt komoly környezeti kockázatait.

Budapest nagyra értékeli viszont, hogy a román környezetvédelmi hatóságok a nemzetközi szabályokat betartva biztosítják a nyilvánosság és a magyar fél részvételét a verespataki beruházás környezeti hatásainak vizsgálatában. Erről adott ki közleményt a minisztérium.

A KvVM szakértői szerint a beruházó által készített hatástanulmány ellentmondásokat és bizonytalanságokat tartalmaz, nem kellően tárja fel a lehetséges problémákat. Az 5000 oldalnyi dokumentum gazdag ugyan technikai részletekben, de a kockázatokat alábecsüli, azokra valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz, amelyek alig adnak alapot a tudományos igényű elemzésnek – hangoztatja a dokumentum.

A Verespatakon megvalósítani szándékozott hatalmas felszíni aranybányászati tevékenység során a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú zagyot felszíni tározókba vezetnék. Az országhatáron átterjedő káros környezeti hatás csak havária esetén érheti Magyarországot, ahogy 2000-ben a tiszai ciánszennyezésnél történt egy felhőszakadás után a töltésszakadásnál. Hasonló katasztrófa esetén a szennyezés román területen okozna hatalmas szennyezést a vizekben – mutat rá a közlemény –, és kb. 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen kb. 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza magyarországi szakaszát.

Mivel a verespataki bányanyitás országhatáron átterjedő környezeti kockázatokat hordoz, az ún. Espooi egyezmény lehetővé teszi a szomszédos országok részvételét az engedélyezési eljárásban. Így a magyar lakosság is tájékozódhat és kifejtheti véleményét a beruházással, illetve annak környezeti hatásaival kapcsolatban. A román hatóságoknak figyelembe kell venniük ezt a véleményt is a tevékenység engedélyezéséről való döntésben.

A nyilvános lakossági fórum célja, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció és szóbeli kiegészítés alapján az érdeklődők tájékozódni tudjanak a tervezett beruházásról, annak magyar területre átterjedő esetleges hatásairól, ezzel kapcsolatban a román szakértőknek kérdéseket tehessenek fel, illetve hangot adjanak véleményüknek. Ennek elősegítésére a KvVM magyarra fordíttatta a dokumentáció határon átterjedő környezeti kockázatokról szóló fejezetét, és a jogi előírásoknak megfelelően elérhetővé tette román és angol nyelven az átadott teljes anyagot bárki számára.

A magyar hatásvizsgálati szabályozásnak megfelelően a KvVM a nyilvános magyarországi fórumon (közmeghallgatáson) való részvételre felkérte a román fél képviselőit, majd a civil zöld szervezetek igénye alapján egy második fórumon való részvételüket is kérte. A román fél vállalta ezt is, így augusztus 28-án Szegeden került sor fórumra, augusztus 29-én pedig Budapesten (16 órakor, a Műegyetemen) lesz meghallgatás.

A két magyarországi és a 14 romániai közmeghallgatás tapasztalatait, valamint a magyar fél által átadott szakértői véleményt is figyelembe véve a román fél dönthet majd, hogy elegendő-e ez a végső döntése meghozatalához, vagy visszaküldi a beruházónak a hatástanulmányt további kiegészítés céljából – szögezte le a KvVM közleménye.

Száz autóbusznyi ember mozgósításával fenyeget Corneliu Vadim Tudor, akik majd kidobják Mircea Dinescut az átvilágító bizottság székházának ablakán. A Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke felháborodását azok a sajtókommentárok vívták ki, amelyek szerint újabb bizonyítékok érkeztek a kémelhárítástól szekus múltjára vonatkozóan.

Újratárgyalja a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Bizottság (SZITOB) Corneliu Vadim Tudor ügyét. Erre azt követően kerül sor, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) is eljuttatta az átvilágító bizottsághoz a birtokában levő 4 politikus-dossziét, ezek közül az egyik további adatokat tartalmaz a nagyromániás pártvezérről. Ismeretes, 2004-ben az átvilágító bizottság az akkor birtokában levő iratok értelmében úgy döntött: Tudor szenátor 1989 előtti tevékenysége nem meríti ki a besúgás, együttműködés fogalmát.

Mircea Dinescu, az átvilágító bizottság tagja a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: arról az esetről vannak újabb információk, amikor C. V. Tudort be akarták építeni a Szabad Európa rádió román szerkesztőségébe, de ő – feltehetően félelemből, véli Dinescu – visszautasította ezt a megbízatást. Dinescu azon reményének adott hangot, hogy az ügyészség hivatalból eljárást indít majd Vadim ellen, aki a napokban kijelentette: „Engedjétek hozzám jönni a szekusokat, és majd rendet csinálunk az országban!" – Megengedhetetlen, hogy a szenátus alelnöke ilyen kijelentéseket tegyen. Ha például Németországban a parlament alelnöke az egykori SS-eket invitálta volna pártjába, azonnal letartóztatják, nálunk pedig nem történik semmi! – méltatlankodott Dinescu. Azzal fenyegetett, ha nem indul vizsgálat Vadim ellen, kilép az átvilágító bizottságból.

Cazimir Ionescu, a bizottság másik tagja is azt nyilatkozta: az új adatok szintén csak azt igazolják vissza, hogy Vadim Tudor visszautasította a beszervezést. „Mit mondana anyuka, ha ilyesmi derülne ki a fiáról?" – állítólag ilyen „érvekkel" sikerült elhárítani a felkínált lehetőséget.

Mint ahogy már megszokhattuk a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) vezetői részéről, ismét Lavinia Sandru alelnök volt az, aki „bedobta" a hírt Vadimról. Sandru egy volt szekus tábornok, Aron Bondrea egyik, 2003-ban már ismertetett jelentésére hivatkozik, aki arról számol be, hogy Vadim szekus ügynök volt annak rendje s módja szerint, és többek közt Andrei Pleşu, Ion Caraion és Dorin Tudoran írókról jelentett. A Bondrea-jelentés szerint Vadim maga ajánlotta fel szolgálatait a Szekuritáténak. Sandru, aki annak idején a végül igaznak bizonyuló Mona Muscă-botrányt is „bekonferálta", és akit akkor hitetlenkedve fogadott a közvélemény, biztosította a sajtót, hogy az általa elmondottak alaposan leellenőrzött információkon alapszanak..

A Bordea-jelentést a nagy-romániások hamisnak minősítették. Maga Cazimir Ionescu is úgy nyilatkozott: kicsi a valószínűsége annak, hogy Bordea jelentéseket írdogált volna, legfennebb neki írták a jelentéseket. A dokumentumon pedig sem pecsét, sem aláírás.

Nem maradt el C.V. Tudor reakciója sem, aki tegnap azzal fenyegetőzött: ha az átvilágító bizottság kihallgatásra citálja be, 10 000 emberével érkezik, és kidobják az ablakon Mircea Dinescut. – Az egész ellenem irányuló lejárató kampány mögött Traian Băsescu áll, aki most bizonyára őrjöng, mivel a héten előkerítettem két egykori évfolyamtársát, ezek pedig tanusították, hogy az államfő is együttműködött. Ezért uszította rám Lavinia Sandrut és Dinescut! – hangoztatta Tudor. A pártelnök-szenátor szerint inkább azt kellene kideríteni, milyen viszonya volt Dinescunak 1985–1988 között a szovjet katonai attasséval, mert hogy – Tudor szerint – az egykori kollaboráns emiatt vált hirtelen üldözötté.

Szekustisztek voltak Cosea és Mihăilescu?
A KHSZ több egykori titkosrendőrség tisztjeiről készült iratcsomót is átküldött az átvilágító bizottságnak. Hogy Serban Mihăilescu szociáldemokrata és Mircea Cosea liberális politikus, akiknek dossziéi szintén ebben a csomagban vannak, maguk is szekuritátés tisztek voltak-e, vagy sem, arról a „megbízható SZITOB-források" nem tudtak pontos információval szolgálni. Természetesen mindkét politikus tagadja, hogy köze lett volna az egykori Szekuritátéhoz.

Ismeretes, a jól informáltsága miatt sokak számára már gyanús Cozmin Guşă NKP-elnök szerint Mihailescu múltjáról még kezdő újságíró korában hallott, és nem is meglepő, hiszen az SZDP-kormány egykori főtitkára 1989 előtt Dăscălescu kabinetfőnöke volt, az a minimum tehát, hogy egy ilyen személynek szekus tiszti rangja legyen.

Ami pedig Mircea Coseat illeti, a liberális politikus 1989 előtt 7 évig a román ENSZ-delegációban tevékenykedett, s ebben a minőségben állt kapcsolatban a volt kémelhárítással. Hogy pontosan milyen „rangban", arról a dossziéja tartalmának. ismeretében lehet majd többet tudni.

Az Evenimentul értesülései szerint a KHSZ négy dossziéja közül az egyik Adrian Păunescué, akit állítólag Vadim Tudorhoz hasonló módon akartak beszervezni.

Oprea: Rodica Stănoiu szekusokkal telepítette be minisztériumát
Marius Oprea történész, miniszterelnöki tanácsos a hétvégén úgy nyilatkozott: információi szerint egy másik ismert politikus, Rodica Stănoiu volt igazságügyminiszter is ügynök volt, ő Paula fedőnév alatt jelentett. Elmondása szerint a volt szociáldemokrata tárcavezető legalább 100 egykori szekustisztet foglalkoztatott a minisztériumban. A Mediafax szerint előfordulhat, hogy az SZDP nem jelöli többet Stănoiut a visszaéléseket és korrupciós eseteket vizsgáló szenátusi bizottság élére. A hír arra nem tér ki, hogy a szekus-, vagy a korrupciós ügyekben való érintettsége miatt, hiszen a volt tárcavezető ellen mindkét „fronton" elhangzottak súlyos vádak.

A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) 2000. júniusa és 2006. augusztusa között átadta a nyilvántartásukban szerepelő valamennyi parlamenti tag dossziéját az átvilágító bizottságnak.

Az RHSZ-SZITOB tagjaiból álló vegyesbizottságok munkájának eredményeképpen ez év augusztusáig 47 parlamenti tag követési és hálózati dossziéját adták át, a többi viszont az RHSZ-nél maradt nemzetbiztonsági okokból. A törvénykezési feltételek megváltoztatásával, azaz a Legfelső Védelmi Tanács (LVT) 13/2005-ös határozata, a 16/2006-os sürgősségi kormányrendelet, illetve a 60. és a 117/2006-os LVT határozata alapján augusztusban újravizsgálták a nemzetbiztonsági okokból továbbra is titkosított parlamenti tagoknak az RHSZ-nél maradt iratcsomóit. Ennek következtében az RHSZ úgy döntött: a többi 31 parlamenti tag dossziéját utalja át az átvilágítási bizottsághoz.

Tegnap mintegy 200 közúti szállításban dolgozó alkalmazott gyűlt össze tiltakozni az egeresi polgármesteri hivatal székhelye elé. Az elégedetlenség oka az, hogy a Kolozs Megyei Tanács, az egeresi önkormányzat kérésére, lezárta a 20 tonnánál nehezebb tehergépkocsik számára a községen átvezető megyei utat.

Az esettel kapcsolatosan a megyei tanács alelnöke, Kerekes Sándor a Szabadságnak elmondta: a Mérán és Egeresen is átvezető megyei utat a 70-es és a 80-as években építették, eredetileg 5-6 tonnás terhelésre. A térségben működő vállalatok viszont egy ideje egyre nagyobb, 40-50 tonnás tehergépkocsikkal szállítanak rajta. Ennek következtében az útburkolat teljesen tönkrement, mi több, a községben több ház fala megrepedt. Ha már tüntetésről van szó, mi tízszer annyi olyan embert tudtunk volna utcára vinni, aki egyetért a teherforgalom kitiltásával – fogalmazott a megyei tisztségviselő.

A tanács intézkedése eredetileg augusztus elsején lépett volna érvénybe, de a vállalatok kérésére három héttel elhalasztották a kitiltást, cserében azt kérték, hogy a cégek javasoljanak alternatív megoldást. Kerekes szerint elvárták volna, hogy a vállalkozók felajánlják, hogy hozzájárulnak a tönkrement út javítási költségeihez, és a szállítás egy részét ezentúl vasúton bonyolítják. A cégek viszont csak általános jellegű ígéreteket fogalmaztak meg, kijelentették, hogy segítenek uniós pénzalapokra pályázni. Ilyenfajta segítségre Kerekes szerint nincs szükség.

Konkrétumok hiányában a tanács augusztus 25-től életbe léptette határozatát. A vállalatok – attól tartva, hogy a 20 tonnás és kisebb gépkocsik használata jelentősen megnöveli a költségeket – arra biztatták az alkalmazottakat, hogy munkahelyük védelmében tiltakozzanak. A megyei tanács alelnöke úgy véli: a falu lakosainak nyugalma és az út viszonylagos épsége sokkal fontosabb kérdések, mint az, hogy az érintett vállalatoknak az intézkedés nyomán csökken a jövedelme.

Románia nem küld katonákat az ENSZ dél-libanoni békefenntartó csapataiba, ugyanakkor részt vesz a közel-keleti ország újjáépítési folyamatában – jelentette be hétfőn Traian Băsescu államfő.

Románia első embere azt követően nyilatkozott, hogy ülésezett az ország stratégiai fontosságú biztonságvédelmi kérdéseiben dönteni hivatott Legfelső Védelmi Tanács (LVT). Băsescu közölte: a döntést csak akkor vizsgálják meg újra, és küldenek esetleg katonákat a konfliktusos övezetbe Románia pénzügyi lehetőségeihez mérten, ha a nemzetközi közösség részéről erre vonatkozó sürgős kérés érkezik.

Az államfő kifejtette: Románia az afganisztáni, az iraki és a balkáni katonai szerepvállalásával teljesítette kötelességét a nemzetközi közösséggel szemben. Emlékeztetett: az említett helyszíneken a békefenntartásban való részvétel több mint tizenkét zászlóaljat igényel, ezért – mint mondta – „az LVT döntése megfelel a romániai realitásoknak".

Mihai Răzvan Ungureanu külügyminiszter korábban elmondta: az általa irányított tárca kidolgozott egy kormányhatározat-tervezetet, amely szerint Románia 500 ezer euró értékben humanitárius segítséget nyújt Libanonnak.

Ovidiu Tender szabadon védekezhet a szeptember 4-én ellene indított perben, amelyben Marian Iancu temesvári üzletemberrel szemben is vádat emeltek. Az egyik legnagyobb korrupciós botránynak számító Rafo-Carom-ügy egyik fővádlottja azért került börtönbe, mert az ügyészek nyilvánosságra hoztak egy telefonbeszélgetést, amelyben Tender megpróbálta befolyásolni a nyomozást.

Az onesti olajfinomítót megvásároló üzletembert a fogva tartás a jelek szerint nem viselte meg. Szabadulása után a sajtónak nyilatkozva harcias álláspontra helyezkedett, és közölte: megpróbálja kideríteni, ki áll a letartóztatása mögött, és hogy miért csak az ő nevére bocsátottak ki letartóztatási parancsot.

Úgy vélte, hogy fogva tartásával számos visszaélést követtek el ellene. Az ügyben tavaly letartóztatták a Rafo volt igazgatóját, Toader Găureant, valamint Octavian Iancu és Marian Iancu üzletembereket, végül őket szabadon bocsátották. Az ügyészek azzal vádolják, hogy pénzmosással, csalással és bűnszervezet létrehozásával mintegy 2700 milliárd régi lejjel károsította meg az államkasszát.

A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.

A NYÁRI KONCERTEK a Farkas utcai református templomban hangversenysorozat keretében szerdán, 2006. augusztus 30-án 19 órától Bessenyei Mihály (Debrecen) orgonahangversenyére kerül sor. Műsoron: John Stanley-, Gárdonyi Zoltán-, Johann Sebastian Bach-, Gárdonyi Zsolt-, Dietrich Buxtehude-művek. A belépés ingyenes.

Két, eddig is kiváló eredményeket elért fiatal, de pályakezdőnek már nem mondható művészt hallhattunk a Farkas utcai református templomban augusztus 27-én megtartott kamarazeneesten: Béres Melindát (hegedű) és Horváth Zoltánt (zongora), akik nem csak együttmuzsikálásukkal, hanem külön-külön is elbűvölték a közönséget. (Valószínű, hogy e két kiváló szólista és kamarazenész pedagógusként is jelest érdemel. Béres Melinda a zeneakadémián, míg Horváth Zoltán a zenelíceumban tanít.)

Műsorukon főleg romantikus szerzők művei szerepeltek: Beethoven-, Schumann- és Schubert-alkotások, de helyet kapott G. Ph. Telemann-nak, a német barokk hangszeres muzsika nagymesterének egy hegedűre írt fantázia szólója is.

Béres Melinda virtuóz előadásmódja és bravúros technikája kiváló frázisépítkező készséggel párosult.

Horváth Zoltán zongorajátéka mind szólistaként, mind kísérőként kiegyenlített, magabiztos. Muzikalitása kiváló atmoszférateremtő erővel bírt a Schumann-darab interpretálásakor.

A Karib-tenger kalózai kasszasikerén felbuzdult, amúgy jó nevű producer Jerry Bruckehimer már a tavaly nekilátott a második rész elkészítésének. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy A Karib-tenger kalózai hozta vissza tetszhalálából a hollywoodi kalandfilmet.

A folytatás kissé receptszerűnek tűnik: Jack Sparrow (Johnny Depp) legendás kalózkapitány újra pácban van. Ezúttal a tengeri szörnyeknek parancsoló félig polip, félig ember Davy Jonesszal gyűlt meg a baja. Az alku szerint Sparrow 13 éven keresztül lehet a Black Pearl (Fekete Gyöngy) kapitánya, cserében viszont egy emberöltőnyit fog Jones hajóján szolgálni. A minden hájjal megkent Sparrownak persze esze ágában sincs fedélzetet sikálni, és megpróbál Jonesszal, a Bolygó Hollandi kapitányával új alkut kötni, mégpedig minél hamarább, mert a Jones kedvenc tengeri szörnye a Kraken már a nyomában van. Bonyodalomból ennek ellenére sosem elég: az első rész szimpatikus párja Will Turner (Orlando Bloom) és Elizabeth Swan (Keira Kinghtley) épp az oltár előtt áll, amikor a vőlegényt őfelsége az angol királynő tejhatalmú meghatalmazottja bilincsbe vereti. Az ítélet akasztás lenne, nem csak Will, hanem Elisabeth számára is, mert segítettek Sparrow szökését, hacsak nem sikerül megszerezniük Jack bűvös iránytűjét.

A több mint kétórás kaland igencsak leköti a nézőt: kísértetektől egzotikus bennszülöttekig, woodoo papnőktől Cousteau kapitány számára is ismeretlen vízi lényekig mindenféle speciális effektussal kápráztatja el a kis és nagykorú nézőt. Bökkenő csak annyi akad, hogy a film vége nyitva marad, a főszereplők pedig burkolatlanul bejelentik, hogy új kalandra indulnak. A nézőnek nem marad más választása, muszáj lesz megnéznie a kalózkaland harmadik részét is.

Színes, feliratos amerikai kalandfilm, 149 perc, 2006 rendező: Gore Verbinski forgatókönyvíró: Ted Elliott, Terry Rossio, producer Jerry Bruckheimer.

Kellemes meglepetésben volt részük a hétvégén a szamosújváriaknak: erdélyi körútjuk során az olaszországi Cheti tartománybeli Cupello város fúvószenekarának tagjai a Kis-Szamos-parti municípiumot is felkeresték, ahol az örmény templom előtt jól sikerült térzene koncertet tartottak. A rendezvényt több mint háromszáz zenekedvelő tisztelte meg, de nagyszámú járókelő is felfigyelhetett e művészi eseményre. Luciano Ricota karmester irányításával a 40 tagú zenekar két órán keresztül szórakoztatta az egybegyűlteket, akik hosszantartó tapssal jutalmazták a vendégek fellépését.

A megszokott térzene mellett operett dalokat és könnyűzeneszámokat is hallhattunk a főtéren megtartott koncerten.

Kolozs megyei turnéjuk során az olaszországi muzsikusok Aranyosgyéresen és Désen is felléptek. Nemrég a szamosújvári Corala Magna vegyeskórus járt Cupello városában.

Szeptember 2. (szombat): A Bocskai- évforduló keretében: mikrobuszos kirándulás Sólyomkővárra és Mezőtelegdre. Indulás 7 órakor a magyar színház elől. Túravezető : Kovács Zsuzsa, tel: 456-010, vagy 0740-067977.

Szeptember 6. (szerda): Közgyűlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.

Szeptember 9–16.: Autóbuszos kirándulás Magyarországra. Túravezető: Prezensky Tibor.

Szeptember 9. (szombat): Vonatos kirándulás: Sebesvár, Tranis (gyalog 20 km). Találkozás 7.30 óra kor a nagyállomás előtt. Túravezető: Szatmári Béla.

Szeptember 10. (vasárnap): Tekintő (18 km). Hunyadi Mátyás-jelvényszerző túra. Találkozás 9 órakor a Zöld béka előtt. Túravezető: Szőcs Miklós.

Szeptember 14. (csütörtök): Kézimunkaklub 16 órától a székházban. Házigazda: Sulutz Lujza.

Szeptember 16. (szombat): Csigadomb , Szucság (20 km). Hunyadi Mátyás-jelvényszerző túra. Találkozás 9 órakor a Rádióstudió előtt. Túravezető: Szőcs Miklós.

Szeptember 16. (szombat): Torda: sóbánya, városnézés, fürdés. Találkozás 9 órakor a Széchenyi téren, a Köztársaság mozi előtt (mikrobusz, sóbánya, strand fizetendő). Túravezető: Magyarosi Margit, tel: 583-732.

Szeptember 17. (vasárnap): Bivalyos (20 km). Találkozás 9 órakor a Monostori végállomáson. Túravezető: Székely Lavotta.

Szeptember 21. (csütörtök): Túravezetők tanácskozása 17 órától a székházban. Hunyadi Mátyá s-teljesítménytúra megbeszélése.

Szeptember 22–24. (péntek–vasárnap): Mikrobuszos kirándulás: Jád-völgye–Meziádi cseppkőbarlang. Indulás: pénteken 17 órakor a m agyar színház elől. Alvás túratársnál. Túravezető: Vlád Pál, tel: 435-866.

Szeptember 23. (szombat): Görbe túra (10 km). Találkozás 10 órakor a Monostori végállomáson. Túravezető: Bagaméri Tibor.

Szeptember 23. (szombat): Brüll-kilátó (15 km). Találkozás 9 órakor a Monostori végállomáson. Túravezető: Szőcs Miklós.

Szeptember 24. (vasárnap): EKE-forrás (20 km). Találkozás 9 órakor a Monostori végállomáson. Túravezető: Szatmári Béla.

Szeptember 30. (szombat): Pokolköz (18 km). Találkozás 9.15 órakor az állomásnál a trolimegállóban. Túravezető: Szakács Éva.

Szeptember 30. (szombat): Vonatos kirándulás Türébe (gyalog 15 km). Találkozás 7.30 órakor az állomás előtt. Túravezető: Bagaméri Tibor.

Október 1. (vasárnap): Árpád-csúcs (22 km), Hunyadi Mátyás-jelvényszerző túra. Találkozás 9 órakor a Monostori végállomáson. Túravezető: Fehér Zsuzsa.

Október 4. (szerda): Közgyűlés 17 órától az Apáczai Csere János Líceumban.

EKE fotóklub: minden kedden 17 órától a székházban.

Könyvtár: minden szerdán 17 órától a székházban.

Az EKE rendezvényekkel kapcsolatban érdeklődni lehet Prezensky Tibornál, tel.: 456-022 és Magyarosi Margitnál, tel. 583-732.

Rendezvényeinkre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Székházunk címe: Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 7/5.

Székelyföld
A Székelyföld kulturális folyóirat szeptemberi számának tartalmából: a Szépirodalom rovatban Kinde Annamária és Birtalan Ferenc versei, Orbán János Dénes: Elővázlatok A magyar Fausthoz.

A Forgószínpadban Orosz Lujza színművésznővel Köllő Katalin beszélget. Tófalvi Zoltán: A Szoboszlai-per c. írásának második részét olvashatják a Ködoszlás rovatban.

Az Ujjlenyomatban Dr. Kiss András visszaemlékezése A Piros vér a pesti utcán – Marosvásárhelyen címmel. Szakolczay Lajos Mítoszi tájképek címmel közöl írást Varga Patrícia Minerva a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben megnyílt kiállításáról, a M ű teremtés rovatban.

A Szemlében Orbán János Dénes három kötetét elemzik: Orbók Ilona a Teakönyvről, Virginás Andrea A kis erdélyi Jamiroquai címmel a Búbocskáról, Zsigmond Andrea És tudja, és tudja – és tudja? címmel a Vajda Albert csütörtököt mond c. kötetről ír.

Erdélyi Napló, 35. szám
Az egy évvel ezelőtti udvarhelyszéki árvíz évfordulóján a tavalyi, emberáldozatokat is követelő tragédia már csak emlék: a rendfenntartó székely falvak nem mindennapi példát mutattak a magyarságnak összefogásból. A lap összeállítása az újjáépítés momentumait veszi számba.

Régiónkban a legjobb befektetés lett az újszerű lakóparkok építése. A lap elemzése szerint a profitra hajtó befektetők legtöbbször gyenge minőségű, olcsó munkát sajtolnak ki az építőipari cégekből, az új lakások alig különböznek a szocialista lakónegyedek csapnivaló tömbházaitól.

Az 1956-os forradalomról olvasható oldalas beszélgetés Rácz Sándorral, a Nagy Budapesti Központi Munkástanács elnökével, akit életfogytiglanra ítélt a Kádár rendszer, így csodával határos módon menekült meg az akasztástól.

Míg a magyar történészek zöme a finnugor eredetre esküszik, a kínai tudósok a hunok leszármazottjainak tartják a magyarokat. A lehetséges hun eredetről közöl a lap összeállítást a National Geographic elemzése nyomán.

A Katonák, szezonvégen című írás az 1989 augusztus végi osztrák–magyar határmegnyitásnak állít emléket. Az összeállításban megszólal több nyugalmazott magyar határőrtiszt is, akiket meglepetésszerűen ért a határon feltartozhatatlanul átzúduló kelet-német tömeg.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A Karib-tenger kalózai 2 – Holtak kincse – amerikai bemutató. – Vetítések: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel: 14, 23.

GYŐZELEM – Halálos iramban – Tokiói hajsza – amerikai, - Vetítések: 18, 22. Új Eldorádó. – Vetítések: 16, 20.

MŰVÉSZ – The Squid and the Whale (A kutya és a macska) – amerikai bemutató. – Vetítések: 17, 19.30, 22; kedvezménnyel: 17.

DÉS

MŰVÉSZ – The Wild (A dzsungelben) – amerikai. – Vetítések: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Superman visszatér – amerikai. – Vetítések: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel: 16.

DACIA B-TEREM – Banlieue 13 – A bűnös negyed – francia. – Vetítés: aug. 25–27.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Horrorra akadva 4 – amerikai. – Vetítések: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is, kedvezménnyel: 17.30.

Borbély Tamás cikke (Integrálódás és önállóság, Szabadság, 2006. aug. 21.), éppen a nemzeti önösszeszedést szolgáló ünnepi számvetések idején (talán szándékosan időzítette így, hogy hatása nagyobb legyen?) rám megrázó hatással volt. Ennyire Kőmíves Kelemen munkát végeztünk immár több mint másfél évtizede, hogy mára alapjaiban kikezdett intézményrendszerünk lassan, de folyamatosan rothad, elveszítette egyensúlyát, képtelen reális társadalmi hatást kifejteni? Intézményrendszerünknek csupán annyira maradt ereje, hogy a lassú, csendes, méltóságos elpusztulás önérzetes programját végrehajtsa? Ha így lenne, valóban szórhatnánk fejünkre a hamut!

Mai valóságunknak van azonban egy megélt és megélhető más olvasata is. Csakhogy ehhez azt a kályhát kellene megtalálni, amely a táncban való részvételhez és nem a táncmester kebelén való pihegéshez vezet. A történelmi kályha „az erdélyi magyarság klasszikus dilemmája", az „integrálódás versus önálló boldogulás" – fogalmaz a cikkíró. A látlelet pontos, csak a fogalmak értelmezése körül kezdődnek az ítéletet tévútra terelő pontatlanságok. Integrálódás a cikkíró látomásában egyenlő az önálló entitás feladásával, a teljes betagolódást jelenti a többségi társadalmakba, hisz az önállóság (Borbélynál szinonim fogalom a különmaradással, különválással vagyis az autonómia bármely formájával) csupán szimbolikus tartalom, amely óhatatlanul provincializmushoz vezet.

Ami a betagolódást illeti, van némely tapasztalatunk arról, hogy zsákutcába vezet. Az 1923-as csúcsai paktum, a belépés a Nemzeti Újjászületés Frontjába, majd a Magyar Népközösség megalakítása a második világháború küszöbén, hogy megtalálják a módját a magyarság beilleszkedésére a rendi Románia totálisan nemzeti kereteibe, legfrissebb koaliciós tapasztalatunk a kisebbségi törvény körüli herce-hurcáról, vagy akár az anyaországi politikai reakciók, amelyek kisebbségi létünk folyamán hol a revizió, hol az integráció oltárán áldoztak fel nemzeti közösségeket, – arról vallanak, hogy a betagolódási szándékok a többségben csak hegemonikus érzelmeket szülnek. Nem arról van szó, hogy nemzetkarakterológiai jellemzőnkké vált a be- és elzárkozottság, a zsigeri ellenállás az újjal szemben, hanem egyszerűen arról: történelmi tapasztalatunk szerint akkor voltunk versenyképesek és sikeresek (l. az erdélyi fejedelemségek korát), amikor nem betagolódtunk, nem elzárkóztunk, hanem minden társadalom formáló erővel partnerként tevékenykedtünk egy élhető világ megteremtéséért. Van tehát egy harmadik út: az önálló cselekvés útja. Emögött azonban önálló rendszerként működő intézményhálózatnak kell állnia.

Vizsgáljuk tehát: közösségünk fejlődését gátló, megvalósíthatatlan stratégiára alapozódott intézményépítésünk 1989 után? Az önépítés újra kezdetekor mindenki világosan látta: az erdélyi magyarság klasszikus dilemmájának feloldása a harmadik út kiépítése lehet, az erdélyi magyar nemzeti közösség önálló entitássá formálása a magyar és a többségi mellett, kialakítva életvilág hálózatukhoz a szükséges alrendszereket, amelyek önálló, belső logikáik szerint működhetnének a politikai érdekvédelem, az önkormányzati intézményrendszer, a közvélemény-formáló nyilvánosság, a civil társadalmi szervezetek rendszere, a tudományos szakértői intézményrendszer terén.

A modernizáció versus elavult, konzervatív rendszerek feltámasztása dilemmájának feloldásában is kézenfekvő példa állott rendelkezésünkre: Mikó Imre társadalomépítő gyakorlata. Az erdélyi magyar közösséget úgy emelte a civilizáció élvonalába, hogy megtanította az önkormányzatra. Egyesületeket, alapítványokat hozott létre, amelyek az önkormányzat iskoláivá váltak. Ez a modell joggal szolgálhatott alapul az 1989 után önszerveződő módon újjászülető erdélyi magyar intézményrendszernek. (Mintegy párhuzamos társadalomként kellett építeni, mivel a demokrácia intézményrendszere mind a mai napig nem ösztönzi az önkormányzó struktúrákat, hogy zavartalanul gyakorolhassa hegemonista, asszimilációs tevékenységét, s még sokáig fog váratni magára a demokratikus konszolidáció). Tehát nem egy nem létező presztízs hajsza, az ignoránciára, az elzárkózásra építés stratégiája jellemezte az elmúlt tizenhat évet! Azt is világosan látta mindenki, hogy a nemzeti lét megőrzésének két feltétele van: a gazdasági és művelődési konszolidáció.

Soroljunk példákat? Újraindulhatott volna tudományos kutatásunk Akadémiánk, az Erdélyi Múzeum újraalakítása nélkül? Vajon az általa kezelt ösztöndíjrendszer nélkül megindulhatott volna értelmiségi rétegünk újratermelése, amely az alapja minden kultúra fennmaradásának? Vajon nem az önkormányzó intézményrendszer igénye ösztönzött az anyanyelvű oktatási struktúrák formálásához, hogy ma már olyan oktatói potenciállal és diák létszámmal rendelkezünk, amely feljogosíthat önálló tanintézetek követelésére minden szinten? (Az 1989/1990-es tanévben 500 diák tanulhatott egyes tantárgyakat magyarul, a 2004/2005-ös tanévben több mint tíz ezer egyetemista 102 szakon teljes képzését anyanyelvén nyerheti el). Ha nem indítjuk el a „fehér folt" akciót, hogy minden magyarok is lakta településen legyenek egyesületeink, alapítványaink, vajon ki hozta volna létre és üzemeltetné szórvány kollégiumainkat és magyar házainkat, rendezné önazonosságunkat őrző rendezvényeinket, állítana emlékjeleket, teremtene otthonokat magas kultúránk műhelyei számára?

A gazdasági konszolidáció érdekében történt kísérletek: vállalkozások ösztönzése, autonómia szigetek megteremtése, a gazdasági elit képzésére szolgáló fórumok létrehozása, mind önszerveződő testületek munkája. Tehát nem a leépülés, hanem éppen az építés jellemezte az elmúlt tizenhat évet. Azonban ez a rendszer valóban fordulópontra jutott. Tényleg mutatkoznak a kiürülés jelei, de ez nem leépülés, hanem a továbblépéshez szükséges levegőigény. A működéshez már nem elegendő a politikai szélfúvásoknak és klientúra rendszereknek kiszolgáltatott anyaországi támogatásra szorítkozni, alakuló középosztályunk alkalmi szponzorizálására alapozni. Egy kiépült társadalmi entitásnak közjogilag szavatolt keretre van szüksége, amely nem csak a „nyilvánosság jogát" szavatolja, hanem az adófizető állampolgárok pénzéből a működéshez szükséges forrásokat is, az arányos részesedés elve alapján. Ez a keret a kulturális autonómia. Ennek kivívására kell koncentrálni, így hajthatjuk végre azt a fordulatot, amit a cikkíró is sürget. Állításunk igazát a vitatott írás szerzője maga is érzi.

Eszmefuttatására az egyetemi szintű római katolikus papképzés intézménye körül kirobbant vita szolgáltatott okot. Ő maga állítja: az állami keretbe való integrálódás csak akkor mehet végbe, ha az egyházkerület megkapja a „belső önállóság garanciáját". Ez pedig csak közjogi garancia, nem halandó és tisztségüket bármikor elveszíthető emberek közötti egyezség lehet. A közjogi garanciát csakis törvény, pl. a kulturális autonómiába foglalt joggyakorlat jelentheti. Még egy kérdésre kell megkísérelnünk a válaszadást: a fent vázolt társadalomépítő gyakorlat érvényes az európai integráció feltételrendszere között? Vizsgáljuk ezt is. Mára egyértelművé vált, hogy az egyesült Európa nem egy jellegét vesztett, nivellált halmazzá válik, hanem az „egyesült szülőföldek" Európájává, ahol a kulturális különféleség elve a szociális és gazdasági fejlődésben is központi érték. Kultúrpolitikai dimenzióban ez azt jelenti, hogy országonként egyéni módozatokra van szükség a nemzeti sajátosságok megőrzéséhez, még ha ezek beillesztendők is a nemzetközi szabályozások rendjébe.

Ha a jövendő Európája a régiók és az újjászerveződő identitások földrésze lesz, akkor felértékelődik az erdélyi magyar civil közösség szerepe. Mivel ez a közösség korábban államalkotó, önmagát igazgató volt, s csak később tagolódott be a történelem fordulata révén egy új államkeretbe, az autonómia vagy az önkormányzat különféle változatai megteremtésének szándéka egybeesik földrészünk új trendjeivel. Az önszerveződő civil társadalom ebben a történelmi helyzetben két irányban vállalhat szerepet: 1. őrködhet a kulturális különféleség elvének betartásán 2. az önkormányzatok iskoláivá válhatnak, elősegítvén a különféle autonómia formák kivívását, s azt a kívánatos célt, hogy elérjük az Európai Unióban az 1996-os Maastricht II. néven számon tartott kormányközi konferencia elvének kiterjesztését szubnacionális szintekre is. Érvényes alapelv marad tehát a kisebbségben élő közösségek önálló entitássá szervezése a többségi mellett.

Végezetül a cikkíró figyelmébe szeretném ajánlani, ha valaki ilyen nagy jelentőségű kérdéskör taglalásába vágja fejszéjét, ne az eleve valamilyen manipulációra alapuló sajtóértekezletek világában alakítsa nézeteit, hátha meglátja a fáktól az erdőt is.

A kortárs politikusok nyilatkozatai – hála a 21. századi műszaki áldásoknak – percek alatt körbejárják a társadalmat. Így aztán mindenki azonnal tudomást szerezhet arról a fantasztikus szakadékról, ami gondolataik és a valóság között húzódik. Itt van például Göncz Kinga esete. A Gyurcsány-kormány külügyminisztere az elmúlt napokban kijelentette: „miközben a felszínen az atrocitások felkorbácsolták az érzelmeket, addig Magyarország és Szlovákia, a két uniós ország között sok területen jól fejlődik az együttműködés". A politika és a kényszerű diplomácia közös botnyelvéről lefordítva: a szlovák szélsőségesek zsigeri magyargyűlölete, és pesti fajtársaik „méltó" reakciói csupán a felszín. A magyar lány elverése, Slota hőzöngései, a magyar stadionban lobogtatott „Szlovákok! Örökre a rabszolgáink lesztek" felirat, stb. nem lényeges. Az a fontos, hogy a két ország hivatalosságai olykor jó kis szimpoziumokat (a görög szó lakomát jelent!) szerveznek, és a gulyásos-sztrapacskás vacsorán jó nagyokat szenvelegnek a nagyszerű kétoldalú kapcsolatok szépen hangzó, de az utca emberének semmit sem mondó fogalmáról.

Tisztázzuk: csak a vak nem veszi észre, hogy lassan az egész Kárpát-medence megtelik gyűlölettel, etnikai gyökerű undorral. A szlovákok ősellenségüknek tekintik a magyarokat. A románok még mindig nem szabadultak meg az Erdély-féltés görcseitől, mi magyarok pedig – tisztelet a kivételnek – szent kötelességünknek érezzük, hogy megvessük és utáljuk a románokat, a cigányokat, a zsidókat, a szerbeket, a szlovákokat, stb. A gyűlölet gesztusai, cselekedetei pedig egyre vadabbak, egyre gátlástalanabbak.

A politika nagy színpadán erről egyesek hallgatnak, mások elhallgattatják azokat, akik szólnának. Semmi sem könnyebb, mint kikiáltani a jelenséget felszínesnek, kijelenteni, hogy a két ország közötti kapcsolatokra ez nem jellemző. Hát akkor mi jellemző? A közös miniszteri dumaestek?

Göncz Kinga tegnap Bukarestbe érkezett. Az napirendet olvasva ezúttal sem látom a nagy kérdéseket. A (bizonyára puliszkás) vacsora mellett terítékre kerül egy újabb közös kormányülés javaslata. Ha már az elsőnek sem volt sok értelme, hadd csináljuk meg a másodikat is, hiszen nagyszerűen mutat, a sok jó választópolgár még el is hiszi, hogy ez jó dolog…

Felmerül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálásának, valamint román és magyar állami támogatásának a kérdése is, hiszen nagyszerű beszédtéma, még az sem baj, ha Gyurcsány vezérrel az élen, lelkünk mélyén mi, emeszpé-aparátcsikok is, természetesen Fideszes magánvállalkozásnak tartjuk a dolgot.

Azt már a legvadabb álmaimban sem tudom elképzelni, mit tárgyalhat a magyar külügyminiszter az észak-erdélyi autópályáról, de tény, hogy ez is terítéken van.

És persze, szó esik a kisebbségi törvényről is, a precedensekből már ismert, vállvonogatásos stílusban.

Csak éppen arról nem esik szó, ami égetően fontos lenne. Göncz Kinga – biztos vagyok benne – nem fog rákérdezni a csángók anyanyelvhasználati jogára, a kétnyelvűség alkalmazásával kapcsolatos gondokra, a Vadim–Becali-féle retorikára, a hokimeccseken divatos bozgorozásra, a Szent Kamill-otthon elpáholt munkatársának esetére, a kolozsvári buszon elhallgattatott, magyarul beszélő fiatalokra. Nem kérdi majd meg, mit keres az újságárus-standokon az éledező Vasgárda hivatalos lapja, és nem fog tiltakozni a székelyföldi görögkeleti létesítmények sokasága ellen.

Mindez ugyanis „felszínes atrocitás", amitől a két ország kapcsolata még nagyszerű lehet. És egyébként is, még úgy járna, mint a Gyurcsány Ferenc a Fico kollégával, hogy ráförmednek: nekünk nem kell súgni, tudjuk mi a dolgunk…

Lehet, hogy ezen nem kellene ennyire felháborodnom. Csak az a gond, hogy száz év sem telt el azóta, hogy az öreg kontinens kormányai ugyanilyen szólamokkal minősítették lényegtelennek a gyűlölet akkori, egyértelmű megnyilvánulásait. Az eredményre pedig – remélem – még emlékeznek egyesek…

Nem olyan egyszerű a világ változása, mint az újságbeli hirdetéseké. Teszem azt: „Modellüléshez dús, barna kontyú hölgyek kerestetnek!" És eszünkbe jut Van Gogh vagy Rippl-Rónai korszaka.

Valami örökletes váteszi félelem él bennetek is (nézzetek csak lelketek mélyére!) hogy a női szépség netán túl korán elvirágzik, a rugalmas comb s a telt váll elsorvad; valamint a nemzet.

Más zajra figyeltek a fotelban, a tévé képernyője előtt is, s mind ritkábban arra a meghitt pillanatra, midőn az ötödik vagy hatodik gyermek – unoka(!) – a kapuba kivitt rézmozsárral elesik és dudoros homlokát fogva óbégatni kezd, vagy éppen csak a nagytata méheskertjében zakatol a kétszáz esztendeje egy családban koptatott mozsárütővel. Pihegő fehérnépek sziesztája a több fogásos ebéd után a filagóriában; a másik pillanatban már nagy erővel csap le közéjük a zivatar, mint a süket plébános érces hangja.

A háziasszony gömbölyödő termetére szelíden simuló drága kelmék; közben észre sem veszi, hogy vad paraj nőtte be a kertet. Észrevétlenül hulldogál a korom az alsószoknya fodraira… Szoknyavadászok, ivócimborát kereső tanítók, kárpitosok, kelmefestők, kántorok kósza futása, megfutamodása – zubog a zamatos bor, a sarokban nyikorog a szúette, lehangolt harmóniuma.

Az avar közt el-eltűnődve bóklászó tekintet; ma még derekad kihúzva ülsz a magas hátú, bőrrel bevont ebédlőszéken, ámde holnap vagy bármelyik nap könnyen földönfutóvá válhatsz. Jóllehet még erősen áll „ez kisded ország". Csillagokkal ékes, jámborságot mímelő múlt idők bűvöletében a férfilélek mélyén titokzatosan szunnyadó, pusztító erők lakoznak.

Máskor meg a százéves emlékezet kifényesített csizmában lépdelve a tavaszi réten, a suhogó szélben, pünkösdi rózsakoszorúkat lát a vakondtúrásokon is. Gúnárpózt utánzó, gőgös ficsúrok, kezükben csokrétával várják a templom előtt a divatba visszahozott rézsarkú imakönyveket szorongató leányokat. („Ügyeljetek, mert a szappanos víz érdessé, ne adj isten, szőrőssé teheti a finom arcbőrt!…") A kamillafőzettel szőkített, selymes hajfonatok kinek milyen jövendővel incselkednek? Hitvesi gerlebúgással, vagy fájdalmas hazudozással?… Álmos dünnyögés, minden szétfolyik, alaktalanná válik, a dűnék mögött hullámokat vető tengerár kéklő álma is! Ha érthetően ki lehetne mondani bár (ha elkerülni nem is) az elidegenedés útvesztőinek bizonytalanságát.

A színhely örök. Szintúgy az ősök jelleme, élhetetlensége vagy nyughatatlansága.

A romániai egyházak vezetőit is átvilágítják azt követően, hogy a Legfelső Védelmi Tanács (LVT) az egyházfőkre vonatkozó titkosszolgálati akták nyilvánosságra hozásáról döntött.

Traian Băsescu államfő az általa elnökölt testület ülése végén bejelentette: a döntés értelmében a romániai egyházak vezetőinek az aktái immár nem minősülnek államtitoknak, így a papokat is átvilágíthatja a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (SZITOB).

Az LVT korábban összesen 1 millió 300 ezer iratcsomó kutathatóvá tételéről döntött, ennek köszönhetően a nyár elején teljes gőzzel beindult Romániában az átvilágítási folyamat. A szóban forgó akták között több, jelenleg mandátummal rendelkező romániai törvényhozó neve szerepelt.

Az egyházi vezetők átvilágítását főként a liberálisok szorgalmazták. A szabadelvűek színeit képviselő Adrian Iorgulescu művelődési miniszter kijelentette a napokban, hogy az „őrdöggel egyezséget kötő" papok és értelmiségiek nevét is nyilvánosságra kell hozni. A tárcavezető az egyház képviselőit azzal vádolta, hogy megszegték a gyónási titkot, és híveikről jelentéseket írtak a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosrendőrségnek.

Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője viszont úgy vélte, hogy a liberális politikus nem ismeri az egyház erre vonatkozó döntését, de a gyónás titkát sem. Kijelentette: ezeknek a cselekedeteknek a megítélése kizárólag az egyházra tartozik.

A román egyházfő nevét eddig több, a Securitátéval való együttműködési botrány érintette. A titkosszolgálati archívumokat fáradhatatlanul kutató Stejărel Olaru történész pedig nemrég kijelentette: az eddig rendelkezésére álló iratok azt bizonyítják, hogy a pátriárkát az egykori titkosrendőrség „legkevesebb ügynökként" foglalkoztatta. Ezt a vádat az ortodox egyház szóvivője határozottan cáfolta.

Tegnap a polgármesteri hivatal ellenőrző igazgatósága és rendőrsége nagyszabású ellenőrzőakciót bonyolított le Kolozsvár különböző lakónegyedeiben az illegális hulladéklerakások és építkezések felszámolása érdekében. Az akció első óráiban, a Tóköz-negyedben a sajtó, köztük a Szabadság is jelen volt.

A razzia az Oltului utca 40. számú panel-tömbház szomszédságában kezdődött, ahol a zöldövezetben jókora adag törmelék éktelenkedett. Minodora Fritea, a polgármesteri hivatal ellenőrző testületének vezetője elmondta: régóta figyelik ezt a környéket. Minden javítási, korszerűsítési, átalakítási munkálatnál szerződést kell kötni a szemételhordó vállalattal, ellenkező esetben büntetés következik. Ha nem ismert a szeméthalmaz „szerzője" – akit magánszemélyként 3–5 millió régi lejjel lehet büntetni –, a lakótársulás sújtható 10–20 millió régi lej bírsággal. Az Oltului utcai tömbház lakói, ahogy ez ilyenkor már lenni szokott, a szomszédos családi ház tulajdonosára mutogatnak. Az illető ugyan csak részben ismeri be tettét, de megígéri, hogy eleget tesz a hivatalos felszólításnak, és negyvennyolc óra alatt eltávolítja a törmeléket.

Az Oltului utca 56. szám alatti családi ház szomszédságában nem kevesebb, mint négy lerobbant állapotú, rendszámtábla nélküli tehergépkocsi vesztegel. Tulajdonosuk a ház lakója, akinek a törvénytelen parkolás miatt jegyzőkönyvet kell aláírnia, melyben kötelezi magát, hogy negyvennyolc órán belül eltávolítja a félig roncs járműveket.

A Dunării utca 30. szám alatti tömbház aljában újabb törmelékhalmaz „díszeleg". Előkerül az érintett lakó, aki földszinti erkélyt épít. Rendelkezik minden idevonatkozó engedéllyel, csak éppen a méretekkel van baj: a dokumentációban szereplőnél kétszer hosszabbra alakulgat a balkon. Ez bizony büntetendő. Másik lakótársa szintén lakásfelújításból származó törmeléket tárol a zöldövezeten. Megvan valamennyi engedélye, csupán városháza tulajdonát képező zöldövezet bérlési engedélye hiányzik. Panaszát fennhangon juttatja kifejezésre: ő ugyan hajlandó kifizetni a bírságot, de a városházi tisztviselők miért nem világosítják fel az embert, hogy egy ilyen engedélyre is szükség van, mivel a többi hivatalos papír beszerzése után erre is sort kerített volna?! A hatóság válasza: a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól.

A Tulcea utca 13. alatti tömbház földszintjén ugyancsak erkélyt javítanak. Tulajdonosa nem ott lakik, véletlenül azonban éppen ott tartózkodik, amikor a városházi csapat meglátogatja. Rendelkezik minden engedéllyel, csakhogy az iratokat a város másik végében található lakásában tarja. Három órát kap arra, hogy a polgármesteri hivatalban valamennyit bemutassa.

Az inspektorok és rendőrök egész héten folytatják ellenőrzőakciójukat a város területén. Minodora Fritea a sajtónak elmondta: itt az ideje, hogy a polgárok a jogszabály betartásával hozzájáruljanak a civilizált városkép kialakításához, megőrzéséhez.

Kolozsváron szeptember 15-éig lehet késedelmi díj nélkül kifizetni a harmadik negyedévre esedékes helyi adókat és illetékeket. A járandóságokat a Polgármesteri Hivatal Mócok útja 1–3. szám alatti épületében, a 15. szobában lehet kifizetni, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken reggel fél kilenctől délután fél ötig, csütörtökön pedig fél kilenctől este fél hétig.

A Monostor negyedi lakosok a hivatal helyi székhelyén, a Ion Mester utcában is fizethetnek, hétfőn, kedden és szerdán reggel 9 órától délután fél négyig, csütörtökön fél hatig, pénteken pedig fél háromig. Hasonló órarenddel működik a Marasti negyedi hivatal is.

A helyi adókat és illetékeket a postahivatalokban is ki lehet fizetni, akárcsak az államkincstárnál, a városháza számláira, ezeknek számát a hivatal www.primariaclujnapoca.ro honlapján, a Taxe, impozite online menüpont alatt lehet megtudni, vagy a http://taxe.primariaclujnapoca.ro/ oldalon. A határidő után kifizetett adókra és illetékekre napi 0,1 százalék késedelmi díjat számítanak.

Kolozs megye legnagyobb községében, Széken idejében felkészültek a tanévnyitásra. Sallai János polgármester még június végén megtárgyalta az iskola vezetőségével a javítási munkálatok menetrendjét. Ezen a nyáron 140 millió régi lejt fordítottak az épület tatarozására, sokkal kevesebbet, mint tavaly. 2005-ben új bútorzattal látták el a tanári szobát és néhány osztálytermet. Jelenleg a tantermek kimeszelését végzik a székiek. Szeptember közepéig befejezik az óvoda helyiségeinek felújítását, rendbetételét.

Széken a tavaly a földgázt, az idén pedig az ivóvizet vezetik be a faluba.

Idén a Sebes-Körös menti településen augusztus 19-27. között tartották meg a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK – CSA) évi táborát. A több évtizedes hagyománnyal rendelkező nagyszabású eseményen mintegy száz hazai és külföldre elszármazott barlangász vett részt.

A baráti hangulatban zajlott tábor keretében a résztvevők több munkaponton, csoportokra osztva dolgoztak annak érdekében, hogy új barlangokat vagy új járatokat fedezzenek fel. Sok esetben az ásás nehezen haladt, vagy a munkaponton tapasztalt körülmények más eljárás alkalmazását követelték. A barlangászok jól tudják: legtöbbször hosszú évekbe telik, míg végre sikerül eredményt elérni.

Minden nap végén a munkában részt vett barlangászok az eredményekről számoltak be egymásnak, és eldöntötték: másnap hol érdemes és lehet tovább ásni. – Azon vagyunk, hogy a Szelek-barlangjának új bejáratára bukkanjunk, amely nagy mértékben megkönnyítené a barlang kutatását, de a turisták számára is lehetővé tenné a távoli részek megtekintését is – nyilatkozta Szász Péter, a KABK-CSA vezetőségi tagja.

Fontos fejleményről számolt be: a tábor alatt a környezetvédelmi minisztérium képviselőjével kijelölték a Szelek-barlangjának felszíni védett területét. – Eddig csak a föld alatt levő résznek volt ilyen státusa, közbenjárásunkra viszont a barlang fölötti erdőt is védett területté nyilvánítják – tette hozzá Szász.

A munka mellett a résztvevőknek szórakozásra is volt idejük: esténként a tábortűz mellett az évek, évtizedek során jól összeforrott társaság barlangász dalokat énekelt és vicceket mondott. A tábor utolsó estéjén Vári László KABK-CSA elnök a résztvevőknek ötletes emlékplaketteket adott át.

Kettős gázolás
Tordán péntek délelőtt a Clujului utcában a 22 éves helyi C. Marius Gabriel egy Volkswagennel elgázolta a 43 éves D. Silviát, aki ölében vitte 3 éves kislányát. A nő gyerekével figyelmetlenül, kijelöletlen helyen akart átkelni az úttesten. Egyikük sem szenvedett komolyabb sérülést.

Kiesett az utánfutóból
Szokatlan baleset történt péntek délután Egeres közelében, egy erdei úton. Az 55 éves helybeli Mărincaş I. egy U650-es traktort vezetett, amelyhez egy „házilag" készített utánfutó volt kötve. Az egyik lejtőn az utánfutóban utazó 68 éves Cobârzan G. elvesztette egyensúlyát, s a kerekek alá esett. A férfit súlyos sérülésekkel szállították az 1-es számú sebészetre.

Milliárdos adócsalás
Adócsalás vádjával indult nyomozás Bánffyhunyadon az 54 éves, havasrogozi (Rogojel) I. F. Nicolae ellen. A vád szerint a férfi egy helyi cég ügyvivőjeként 2003 januárja és 2004 májusa között Bihar megyei ügyfelekkel üzletelt, az ezek során kiállított 71 nyugtát viszont nem vezette be a cég könyvelésébe. Ezzel alaposan lecsökkentette valós jövedelmét, s több mint 1,1 milliárdos kárt okozott az államkasszának, amelybe a késedelmi kamatok és büntetések miatt most már több mint 2 milliárd lejt kell befizetnie.

Peches halász
Férfi holttestére bukkantak pénteken a 3-as számú gyekei tónál. Az 53 éves M. Petru a rendőrség szerint halászás közben vesztette életét: amikor eldobta a horgot, az hozzáért egy magasfeszültségű vezetékhez, s a férfit agyonverte az áram. Felboncolják.

Kiskorút raboltak ki
Vasárnap délután fél hétkor rablás miatt emeltek panaszt a rendőrségen: a 13 éves mezőcsáni Ş. Andreea-Gabrielát Aranyosegerbegyen kirabolták. Mint kiderült, a lány a barátnőjével sétált, amikor két nagyobbnak, 17 év körülinek tűnő lány megtámadta őket, és erőszakkal elvették két arany karkötőjét, valamint két arany- és egy aranyutánzat gyűrűjét. A vélt tetteseket még aznap azonosították, a helyi 13 éves Dondoczi M. és 14 éves Coloji A. személyében. A kár megtérült. A két támadó ellen rablás vádjával indult nyomozás.

Többe kerül az előre becsültnél a nagyszebeni nemzetközi repülőtér korszerűsítése: az új kalkuláció szerint legalább 60 millió euró. A korábbi becsléshez képest még 7 millió eurónyi pénzt kell rá előteremteni – derül ki a városi tanács elnökének nyilatkozatából.

Új kifutóra van szükség, ezt német vállalkozó építi, de a repülőtéri terminál épülete és az irányító torony is korszerűsítésre szorul. A munkálatokat napokon belül kezdik, és azokkal részben jövőre, részben 2008-ra készülnek el. Az idő sürget, jelentős idegenforgalmi fejlesztések vannak a térségben és a nemzetközi légitársaságok is növelni akarják járataikat.

A kormány eddig 22 millió eurót helyezett kilátásba a reptéri fejlesztésre, a felét már folyósította is. Bukarest egyébként összesen 324 millió eurónyit szán a költségvetésből 2006–2008 között idegenforgalmi fejlesztésekre, ebből 15 milliót fordít Nagyszeben és környéke idegenforgalmi kínálatának bővítésére, mivel a település 2007-ben Európa kulturális fővárosa lesz.

Az AUA osztrák légitársaság májusban jelentette be, hogy többek között új járatokat indít Nagyszebenbe.

Kelet-Európában a magyar és a román bankok vannak kitéve leginkább a devizaalapú hitelt felvevők eladósodása okozta kockázatnak – állapította meg elemzésében a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő. Horvátországban és Lengyelországban közepes ez a kockázat, Szlovákiában, Bulgáriában, Csehországban és Szlovéniában pedig viszonylag kicsi.

Az elemzés szerint Magyarország van leginkább kitéve a devizaalapú hitelezésből fakadó kockázatoknak: részben a banki mérlegekben ezek magas aránya, részben a valutaárfolyam hazai környezethez kapcsolódó hullámzásai miatt.

A Standard and Poor’s azonban úgy ítéli meg, hogy ez nem jelent olyan nagy kockázatot a magyar bankokra nézve, hogy rövid távon átminősítést tenne szükségessé. Ugyanakkor a devizaalapú hitelezés folytatódó növekedésének, valamint a gazdasági és valutakörnyezetnek az értékelését középtávon az S&P figyelmének fókuszában tartja. A forint árfolyamhullámzása – jegyzi meg az értékelés – hangsúlyosabbá vált az elmúlt hónapokban elsősorban ahhoz kapcsolódva, hogy romlott a kormány pénzügyi egyensúlytalanság-kezelő képessége.

A hitelminősítő elemzése szerint tavaly Magyarországon kissé több mint 50 százalék volt a devizaalapú hitelek aránya az összes hitelezésen belül az egy évvel korábbi 43 százalékot követően. Romániában 8 százalékkal 56 százalékra mérséklődött ez az arány, Horvátországban 13 százalék, Lengyelországban 24 százalék, Csehországban 10 százalék.

A cégek devizában történő hitelfelvételei – amelyek arányát a tartósan magas hazai kamatok emelték – az elmúlt két évben felgyorsultak, és megközelítik a hitelfelvételek felét, 2005 év végén arányuk a céges hiteleknél 47,5 százalék volt. Ugyanez a lakossági hitelfelvételekre is igaz, ahol a devizaalapú hitelek aránya a 2003-as 5 százalékról 30 százalékra nőtt.

Az S&P várakozásai szerint Magyarország egyike lesz az utolsóknak az újonnan csatlakozott uniós tagok közül, amely beléphet az euróövezetbe, a hitelminősítő legutóbbi -–június 22-i – becslése szerint ez a dátum 2014.

Egy hónappal, október 1-ig hosszabbították meg a határidőt, ameddig a baromfitenyésztők emelt szubvencióban részesülhetnek – közölte Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter.

Eredetileg a mezőgazdasági minisztérium szeptember 1-jét határozta meg határidőnek. A szaktárca vezetője rámutatott: tárgyalásokat folytatott a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének képviselőivel, és azt követően döntöttek arról, hogy az emelt támogatást még szeptember során is biztosítják.

Júniusban kétszeresére, 1,40 lejről 2,80 lejre növelték a támogatás értékét az engedéllyel rendelkező baromfihús termelők számára, hogy ezáltal is segítsék azoka a cégeket, amelyek a madárinfluenza vírus megjelenése miatt veszteségeket könyveltek el.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5238 lej, 1 USD = 2,7501 lej, 100 magyar forint = 1,2702 lej.

Két ember beszélget:
– Pontosan rád illik egy közmondás.
– Melyik?
– Akinek az Isten hivatalt ad, észt is ad hozzá.
– De hisz nekem nincs hivatalom.
– Na látod, éppen ezért találó.

Hirdetésfelvétel: Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

Hétfőn este ünnepélyes keretek között felavatták a kolozsvári török tiszteletbeli konzulátus irodáját. A Vitacom Electronics kft Bună ziua-negyedi székházában levő külképviselet megnyitóján többek között részt vett Ahmet Rifat Ökcün bukaresti török nagykövet, Călin Platon Kolozs megyei alprefektus, Demeter Attila, a gazdasági és kereskedelmi miniszter személyes tanácsosa, Boros János kolozsvári alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter szenátor, illetve más megyei és helyi hivatalosságok, valamint üzletemberek.

Törökország tiszteletbelikolozsvári konzulja Vita László, a Vitacom Elctronics tulajdonosa.

Fiatal pár kiadó garzont keres szeptember 1-jétől, 150 euróig. Telefon: 0742-033670. (0010)

A román élvonal ötödik fordulójának zárómérkőzésén a Bukaresti Dinamó Krajovára látogatott, és kiütéses győzelmet mért a hazai gárdára: a román válogatottat is erősítő Ionel Ganea négy alkalommal vette be volt csapata hálóját. A parádé a 32. percben kezdődött, a krajovaiak nagy gólhelyzetet puskáztak el, amire erre rá is fizettek: egy gyors ellentámadás után Ganea jó 20 méterről szúrta ki Bornescu kapuját. Fordulás után is a vendéglátók szőtték a támadásokat, kontrában azonban megint megfogta őket a bukaresti csapat; Ganea ezúttal estében pöckölte a bőrt a hálóba. A 71. percben már támadásból is eredményesek voltak Mircea Rednic tanítványai, Ganea teljesen egyedül álldogált az ellenfél kapujánál, kapta is a labdát, és megint Bornescu háta mögé küldte. Pár perccel a sípszó előtt egy Dănciulescu–Ganea kényszerítőzés után újabb találatot jegyzett a vendég együttes, s ezúttal is Ganea volt a gólszerző.

Az alsóházban a Bukaresti Naţional és a Galaci Oţelul csapott össze, ezúttal is vendéggyőzelem született, a Duna-partiak mindhárom gólját Paraschiv szerezte, míg a hazaiak egyetlen találatát Drăgan jegyezte.

A sorrend:

1. CFR 5 5 0 0 14– 3 15
2. Dinamó 5 5 0 0 11– 2 15
3. Steaua 5 4 1 0 12– 1 13
4. UTA 5 3 1 1 8– 6 10
5. Jászvásár 5 3 0 2 7– 6 9
6. Temesvár 5 2 2 1 4– 3 8
7. Farul 5 2 1 2 7– 7 7
8. Rapid 5 1 3 1 3– 3 6
9. Galac 5 2 0 3 8– 9 6
10. Csalhó 5 2 0 3 5– 8 6
11. Urziceni 5 2 0 3 3– 8 6
12. Krajova 5 1 2 2 4– 9 5
13. Zsil 5 1 1 3 3– 4 4
14. Gloria 5 1 1 3 2– 3 4
15. Pandúrok 5 1 1 3 4– 7 4
16. Vaslui 5 1 1 3 5–11 4
17. Naţional 5 1 0 4 4– 9 3
18. Arges FC 5 1 0 4 2– 7 3

Győzelemmel kezdett a Valencia
A Primera Division nyitó fordulójában a Valencia egygólos győzelmet aratott a Betis felett. A mérkőzés első góljára mindössze fél órát kellett várni, ekkor a nyáron a Liverpooltól szerződtetett spanyol ék, Fernando Morientes Eduval remekül kidolgozott akció révén megszerezte új csapata első gólját (1–0). A szünet után nem igazán találtak magukra a Turia-partiak, ezt észlelte a sevillai gárda, és az 53. percben Xisco fejes góljával ki is egyenlített. Pár perccel később már megint nagy volt az öröm a Mestalla stadionban, amikor egy szöglet utáni lepattanót Raul Albiol bikázott a bal sarokba, eldöntve ezzel a három pont sorsát. A nyáron edzőváltáson áteső, és újabb szupersztárokkal kiegészülő Real Madrid hazai pályán nem bírt a tavalyi BL-elődöntős Villareallal, míg az újonnan debütáló Gimnastic Tarragona meglepetésre győzni tudott az Espanyol felett.

Eredmények: FC Valencia–Real Betis 2–1, Deportivo la Coruna–Real Zaragoza 3–2, Recreativo de Huelva–Mallorca 1–1, Real Madrid–Villarreal 0–0, Racing Santander–Atlético Madrid 0–1, Osasuna–Getafe 0–2, Espanyol Barcelona–Nástic Tarragona 0–1, Athletic Bilbao–Real Sociedad 1–1, a Celta Vigo–FC Barcelona összecsapást lapzárta után, míg a FC Sevilla–Levante mérkőzést kedden este rendezik.

Gyengélkedik az Arsenal
A harmadik forduló után is száz-százalékos a Manchester United, miután az újonc Watford otthonában 2–1-es győzelmet aratott. Sir Alex Ferguson csapata, most is, akárcsak az elmúlt mérkőzéseken, nagyon offenzívan kezdett. A 11. percben még Ryan Giggs szögletrúgása után C. Ronaldo eltévesztette a kaput, de egy perccel később a francia származású Silvestre már nem, Saha passzát azonnal rálőtte, s Lee kapus teljesen tehetetlen volt (0–1). A vezetőgól megnyugtatta a vörösöket, ez pedig komoly gondokat okozott, ugyanis a 34. percben a gólszerző Silvestre gyerekes hibája után Damien Francis vette be a veterán van der Saar kapuját (1–1). A második félidőben ismét irtózatos tempót diktáltak a vörös ördögök, leradírozták a Watfordot a gyepről, és ennek meg is lett az eredménye: az 52. percben a meccs legjobbja, Giggs csapott le egy röviden hazaadott labdára és megint vezetéshez juttatta a manchesterieket (1–2). A három pont viszont csak szerencsével maradt a vendégeknél, a 94. percben ugyanis Brown hibája után Francis épphogy a holland hálóőr kapuja mellé küldte a játékszert.

Tovább folytatja gyenge szereplését Arsene Wenger csapata Henryék ezúttal a Manchester City otthonába látogattak, ahol nem igazán voltak veszélyesek támadásban – védekezésben annál inkább: Hoyte saját büntetőterületén belül majdnem a gyepszőnyegbe taposta Sinclairt, mire a játékvezető jogos büntetőt ítélt. A 11-est Barton könnyedén bepofozta, megszerezve csapata első győzelmét az ágyúsok fölött, valamint tizenöt év után a City első gólját Lehmannék kapujába.

Eredmények: Liverpool–West Ham United 2–1, Charlton Athletic–Bolton Wanderers 2–0, Fulham–Sheffild United 1–0, Tottenham Hotspur–Everton 0–2, Wigan Athletic–Reading 1–0, Watford–Manchester United 1–2, Manchester City–Arsenal 1–0, Aston Villa–Newcastle United 2–0, Blackburn Rovers–Chelsea 0–2, a Middlesbrough–Portsmouth játszmát lapzárta után rendezik. Az élen: 1. MU 9 pont/3 mérkőzés, 2. Aston Villa 7/3, 3. Everton 7/3, 4. Chelsea 6/3, 5. Portsmouth 4/2, 6. West Ham 4/3.

A Schalke nyerte a rangadót
A német labdarúgó Bundesliga 3. fordulójában a Schalke együttese könnyedén 2–0 arányban verte az eddig tökéletesen teljesítő Werder Bremen gárdáját. A gelscherkirseniek góljait Kuranyi illetve Antilop szerezte. Az ugyancsak veretlen Nürnburg ezúttal Münchenbe látogatott, és nagy meglepetésre pontot rabolt a címvédőtől. Dárdai Pál csapata Hamburgban vendégeskedett, a pontokon itt is megosztoztak a felek, míg a Stuttgart hazai környezetben esett térdre a Dortmunddal szemben.

Eredmények: Mainz–Frankfurt 1–1, Hamburg SV–Hertha Berlin 1–1, Bochum–Cottbus 0–1, Hannover 96–Aachen 0–3, Borussia Möchegladbach–Arminia Bielefeld 1–0, VfB Stuttgart–Borussia Dortmund 1–3, Bayer Leverkusen–Wolfsburg 1–1, Bayern München–Nürnberg 0–0, Schalke 04–Werder Bremen 2–0.

Az élen: 1. Nürnburg 7 pont, 2. Bayern 7, 3. Schalke 7, 4. M’gladbach 6, 5. Bremen 6, 6. Berlin 5

Megállíthatatlan a Lyon
A nagy rivális, Bordeaux legyőzése után újabb idegenbeli meccs jutott a Gerard Houllier csapatának, és ahogy azt már megszoktuk, megint látványos játékot mutattak a fiúk. A Nice azonban már nem számított nagy ellenfélnek, mégis Vahirua találatával a félidőben 1–0-ra vezetett a hazai gárda. A nagy fordulat a 49. percben kezdődött el, amikor Malouda a semmiből jelent meg, és már ikszre hozta a találkozót. Ebben a pillanatban esett össze igazán az Antonetti vezette gárda; az oroszlánok egyre jobban játszottak, és a 69. percben Benzema találatával már előnyre tettek szert. Ezután már csak az volt a kérdés, hogy még mennyit bír rúgni a Lyon. Negyedórával a befejezés előtt Tiago volt eredményes, majd a rendes játékidő utolsó minutumában Benzema még egyet tekert, végleg eldöntve a három pont sorsát. Bölöni László csapata, az AS Monaco elkönyvelte első győzelmét, hazai pályán: egy góllal fölülmúlta a Sedant, míg a Marseille könnyedén otthon tartotta a három pontot a Le Mans ellen, így nagyobb gólarányának köszönhetően visszaállt a tabella élére.

Eredmények: Nice–Olimpique Lyon 1–4, Lille–Girondins Bordeaux 3–0, Lorient–Nantes 3–1, Sochaux–Paris Saint-Germains 3–2, Troyes–Toulouse 1–2, Olimpique Marseille–Le Mans 2–0, AC Monaco–Sedan 2–1, Nancy–Auxerre 1–0, Velenciennes–Stade Rennes 3–1, Saint-Etienne–Lens 3–2. Az állás: 1. Marseille 10 pont, 2. Lyon 10, 3. Lille 9, 4. Nancy 9, 5. Saint-Etienne 9, 6. Sochaux 8.

Olasz Kupa: elbukott a Juventus
Elképesztően izgalmas és fordulatos mérkőzésen, 60 000 néző előtt büntetőpárbajban kiesett a bundabotrány miatt a másodosztályba visszasorolt Juventus a Nápoly-jal szemben a labdarúgó Olasz Kupa 3. fordulójában, s ezzel biztossá vált, hogy jövőre sem indulhat nemzetközi kupasorozatban.

A Zebrák a várakozásoknak megfelelően vezetést szereztek Chiellini révén, de a hazaiak a szünetig egyenlítettek, majd fordítottak is. A vendégek csapatkapitánya, Alessandro Del Piero a 78. percben harcolta ki a hosszabbítást, melynek során mindkét gárda megfogyatkozott. A ráadás vége előtt öt perccel Del Piero ismét villant, de társaival nem örülhetett sokáig, egy perccel később ugyanis a világbajnoki címet nyert olasz válogatott csapatkapitányának, nyáron a Real Madrid kedvéért éppen a Juvét elhagyó Fabio Cannavarónak öccse, Paolo ismét egyenlővé alakította az állást (3–3). A drámai rangadó Federico Balzaretti keresztléc fölé vágott 11-esével ért véget, így a Nápoly 7–6-ra nyerte a büntetőpárbajt.

Ebben az idényben a Juventus célja az azonnali visszajutás az élvonalba és az Olasz Kupa megnyerésével a nemzetközi kupaszereplés kiharcolása volt.

Az élvonalbeli csapatok közül az Udinese, a Lazio, az Atalanta és a Cagliari esett ki.

Olasz Szuperkupa: 0–3-ról nyert az Inter
Az Internazionale nyerte az olasz labdarúgó Szuperkupát, miután a szombat esti, milánói mérkőzésen 0–3-as hátrányból fordítva, hosszabbítás után legyőzte az AS Romát.

A fővárosi együttes a 34. percben már 3–0-ra vezetett, a bundabotrányban bűnösnek talált Juventus és AC Milan büntetése után bajnokká avanzsált és kupagyőztes milánói alakulat azonban még a szünet előtt szépíteni tudott Patrick Vieira révén. A fordulás után előbb Hernan Crespo, majd ismét Vieira talált a rómaiak kapujába, így következhetett a ráadás, amelynek ötödik percében Luis Figo szabadrúgásból volt eredményes, így az Inter megfordította a mérkőzést és elhódította a Szuperkupát. A román idegenlégiós Cristian Chivut (AS Róma) a 101. percben kiállították.

Tegnap New Yorkban elkezdődtek a 128-as főtábla küzdelmei az idei utolsó Grand Slam-tornán, az amerikai nyílt teniszbajnokságon.

A férfiak versenyében az a legnagyobb kérdés, hogy képes-e bárki is megállítani Roger Federert. A 25 éves svájci klasszis az idén megnyerte az Australian Opent, majd elbukott a Roland Garros döntőjében Rafael Nadallal szemben, végül Wimbledonban ismét hengerelt: ráadásul visszavágott a fináléban a spanyol „matadornak" és ezzel a nyolcadik GS-győzelménél tart. Amennyiben nyer Flushing Meadows-ban, akkor sorozatban harmadszor hódítja el a trófeát. Az idén egyesben hét tornán maradt veretlen, 63 meccset nyert meg és mindössze ötször kapott ki: négyszer Nadaltól és utoljára pedig két hete Cincinattiben a brit Andrew Murray-től. Ez utóbbi volt talán a legfájóbb vereség: a bázeli szupersztár csak vergődött a pályán, önmagához képest halványan adogatott, és rendre az alapvonalon túli területeket bombázta. „Néha egy-egy vereség is jól jön" – kommentálta kudarcát a világelső, ám ha nem kapja össze magát, akkor könnyen jöhet az újabb kudarc, hiszen szinte mindenki az ő skalpjára vadászik.

Elsősorban a salakon szinte verhetetlen Nadal, aki már keménypályán is a legjobbak között van. Igaz, a Cincinattiben rendezett torna neki sem jött be: a negyeddöntőben kikapott honfitársától, Juan Carlos Ferrerótól, egy héttel korábban Torontóban pedig a cseh Tomas Berdych verte meg. Idei mérlege így is imponáló: 48 győzelem mellett mindössze hét vereség és a párizsi diadallal együtt öt tornagyőzelem.

A két ász mellett a hazai közönség előtt szereplő Andy Roddick és a horvát Ivan Ljubicic is ott lehet a csúcson, ám nem elképzelhetetlen, hogy a fentebb említett, tehetséges Murray, vagy a kiabálós ausztrál Lleyton Hewitt jut el a csúcsra.

A US Openen fejezi be bámulatos pályafutását a 36 esztendős Andre Agassi. A Las Vegas-inak becézett sztár hosszú pályafutása során – 1986 óta profi játékos – összesen 60 ATP-tornát nyert egyesben, s ebből nyolc Grand Slam-diadal fűződik a nevéhez (Australian Open: 1995, 2000, 2001, 2003, Roland Garros: 1999, Wimbledon: 1992, US Open 1994, 1999). Karrierje során 868 alkalommal győzött, 273-szor hagyta el vesztesen a pályát, s mindezért 31 110 975 dollárt kapott. Hogy mire lesz képes ezúttal, rejtély. Az idén különböző sérülései miatt csupán 15 meccset játszott, s ezekből hetet elvesztett. Még a tavasszal azt mondta, búcsúképpen nyer még egy US Opent, de ebben kevesen hisznek. Talán már ő maga sem.

A nőknél nem indul a címvédő belga Kim Clijsters, viszont ott lesz honfitársa, Justine Henin-Hardenne, aki a párizsi sikere után szeretné begyűjteni idei második GS-győzelmét. A torna legnagyobb esélyese a francia Amélie Mauresmo, aki az Australian Openen és Wimbledonban is éppen Henin-Hardenne-t győzte le. Igaz, New Havenben kikapott Lindsay Davenporttól, az amerikai „óriásbébi" – ha bírja szusszal – bárkit le tud győzni. Mellettük az orosz Marija Sarapova és a tavalyelőtt győztes Szvetlana Kuznyecova esélyes még a diadalra.

Ott lesz a pályán a korábbi években sikert sikerre halmozó Williams-testvérek egyike, Serena is. Eredetileg Venus is nevezett, de a korábbi kétszeres győztes végül is nem lép pályára Flushing Meadows-ban, és inkább tovább kezelteti jobb csuklóját. Amúgy Serena is sérüléssel bajlódott az idényben, alig versenyzett, így meglepetés lenne, ha eljutna a fináléig. Ott lehet viszont Martina Hingis: az év elején visszatért svájci klasszis bámulatos sikereket ért el, s jelenleg már a kilencedik a világranglistán, noha januárban még csak 349. volt.

A viadal összdíjazása 18 585 000 dollár, a férfi és a női győztes 1,2–1,2 millió dollárt kap, míg a vesztesek 600–600 ezerrel vigasztalódnak és az elődöntőért is 280–280 ezer jár. Még a selejtező első fordulójában kiesett játékosoknak is jut fájdalomdíj: számukra 3000 dollár az útravaló.

Bár már 38 esztendős, még leg-alább két évig játszani szeretne a román labdarúgó-válogatottban Dorinel Munteanu.

„Igazából nem is tudom, hányszoros válogatott vagyok, az viszont biztos, hogy nem okoz gondot a legmagasabb szinten futballozni" – mondta a Reutersnek.

Noha ő maga nem számolja válogatottbeli szerepléseit, azért a szövetség nyilvántartja azt. Eszerint 131 alkalommal volt tagja a román csapatnak, ezek során pedig 16 gólt szerzett.

Seals marad Kolozsváron
Miután közel két hónapig semmit sem lehetett tudni róla, LeVar Seals a napokban bejelentette Mircea Cristescunak, a Kolozsvári „U" Mobitelco vezetőedzőjének, hogy még egy idényt szeretne játszani a csapatban. „Szükségem van rá, és várom a szeptember 3-án kezdődő felkészülésre – nyilatkozta Cristescu.