Ígéretes kezdet...? Máthé Jánosról termet neveztek el a Kémia Kar épületében

Tegnap kellett megérkeznie az Európai Parlament Petíciós Bizottságához az a beadvány, amelyen 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció kifejti a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. (Részletek a 4. oldalon)

Három napig tartó bányászjárás rontotta Románia külföldi megítélését 1990. június 13–15-e között. Ugyanis Bukarest ezelőtt tizenhét évvel esett a legerőszakosabb bányászjárás áldozatául: hatan meghaltak, több mint ötszázan pedig megsebesültek.

Jelentős kárt szenvedtek a következő épületek: a fővárosi rendőr-főkapitányság, a belügyminisztérium, egyes politikai pártok székhelyei, valamint más fontos állami intézmény épületei. A Zsíl-völgyéből a fővárosba sereglett bányászok valóságos vérfürdőt rendeztek a közrend helyreállításának nevében.

A konfliktus június 13-án robbant ki, amikor a karhatalmi erők brutálisan bántak az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal. Más erőszakos megnyilvánulásoknak is tanúi lehettünk: felgyújtották a rendőrség járműveit, de a kapitányságokat sem kímélték. Az akkori államfő, Ion Iliescu felszólította az állampolgárokat, hogy őrizzék meg a csendet és a rendet.

Június 13-ról 14-re virradó éjszaka két, bányászokkal tömött szerelvény érkezett a Zsíl-völgyéből Bukarestbe, akiket Ion Iliescu az Egyetem-térre irányított „takarítani". „Vissza kell állítanunk a demokráciát. A hadseregnek stabilizáló szerepet kell betöltenie, az állami intézetek lerohanásakor pedig ez nem maradhat közömbös", nyilatkozta akkor Ion Iliescu.

A „rendteremtő" bányászok behatoltak építészeti és a geológiai karra, ahol tetemes károkat okoztak. Ezt követte az egyes politikai pártok székhelyein és a szerkesztőségekben dúló vandalizmus. Ezt követően Ion Iliescu megköszönte a bányászoknak a segítséget.

Az ÚMSZ napilap szerint az első a tizenhét évvel ezelőtti véres bányászjárás ügyében nagy nehezen beindult ügyészségi eljárás egy helyben topog, a vétkesek pedig még mindig szabadon járnak-kelnek, így Ion Iliescu volt államfő és Petre Roman volt miniszterelnök is. Abban is csak reménykedni lehet, hogy valóra válik a dossziéval foglalkozó katonai főügyész, Dan Voinea ígérete, miszerint a bányászjárás ügyirata a nyár végére a bírák asztalán lesz, vélte a cikkíró.

Nagyszabású ünnepség keretében avatták fel tegnap a Gyermeksürgősségi Kórházhoz tartozó Gyermekneurológiai Klinika épületét, a Lechner-villát. A Victor Babeş utcában álló, műemléképületté nyilvánított villát 1901-ben emelték, 2006-ban manzárdosították. Végre európai körülmények között dolgozhatnak az orvosok, nővérek, terapeuták, hiszen a klinikán uralkodó körülmények tarthatatlanokká váltak. Tudni kell azonban, hogy abban az időszakban is, amikor a kórházi ágyakat téglákkal támasztották alá és omladoztak a falak, minőségi gyógyító- és kutatómunka folyt, most azonban a betegellátást is méltó körülmények között végezhetik – emelték ki az ünnepi beszédekben. Jelentős befektetéssel sikerült a Lechner-villát – a műemlékvédelmi előírásokkal összhangban – európai színvonalú egészségügyi intézménnyé emelni az infrastruktúra és fizikai körülmények tekintetében is.

Érzett már bűntudatot alkoholfogyasztás miatt? Korán, vagyis 16 éves kora előtt kezdte meg szexuális életét? Több szexuális partnere van? Ilyen és hasonló kérdések állnak abban a kérdőívben, amelyet majd mindenkinek ki kell töltenie az Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter által kezdeményezett, július 1-től induló országos egészségfelmérő program keretében. A sokak szerint kényes, a magánügy szférájába tartozó kérdéseket is tartalmazó kérdőívet a háziorvosnál kell majd kitölteni, következésképpen az orvosi analízisek eredményeivel összesítve kaphatunk majd képet az ország lakosságának általános egészségi állapotáról.

A 300 millió eurós költséggel lebonyolítandó programnak számos ellenzője is van. Felmerült az is: milyen adatvédelmi rendszer garantálja azt, hogy nem kerülnek avatatlan kezekbe, esetleg nyilvánosságra a magánéletünkre, illetve egészségi állapotunkra vonatkozó bizalmas adatok.

Székely Ervin egészségügyi államtitkár a Szabadság kérdésére elmondta: a személyes adatok védelmére vonatkozó törvény ebben az esetben is teljes mértékben érvényes. A háziorvost, aki – ideális esetben – amúgy is ismeri a betegei életmódját, kötelezi a titoktartási esküje betegei adatainak kezelésekor. Továbbmenve, a kérdőív és a laboreredmények adatai nem nevesítve kerülnek az azokat összesítő, majd továbbküldő megyei egészségügyi biztosítóhoz, hanem csupán statisztikaként. Az érthetőség kedvéért, csak nemünk és életkorunk lesz releváns, és nem a nevünk.

– A pácienseknek meg kell érteniük azt is, a program az ő érdekeiket szolgálja, és abban lehetnek a minisztérium segítségére, hogy a továbbiakban eredményes legyen annak a megelőző munkája, és kevesebb költséggel egészségesebbé válhasson a népesség. A kérdőívben szereplő kérdéseknek nem kell senkit zavarba hozniuk, azokra azért van szükség, hogy átfogóbb képet kaphassunk a betegek egészségi állapotáról, értékelésük pedig az amúgy is bizalmas orvos-páciens kapcsolat körébe tartozik – tájékoztatott az egészségügyi minisztérium szóvivője.

Eljött az ideje az újabb Szabadság-sorsolásnak: június 21-én, csütörtökön ismét találkozzunk hű támogatónk, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum (Király/I. C. Brătianu utca 26. szám) dísztermében!

Akárcsak máskor, a háromhavi- és az egyhavi nyereménysorsolásaink mellett megejtjük az utóbbi hónapok rejtvényfejtő pályázatainak sorsolását is, de a művészi műsorról sem feledkeztünk meg. Meghívottunk ezúttal:
Belloni

Világszínvonalú
bűvészmutatványok
bármilyen rendezvényen
www.belloni.pluto.ro, 0742-614-155

NÉVNAP: Jolán. Írói névalkotás Dugonics Andrásnak a Jólánka, Etelkának leánya című regényében (1803). Forrása a középkori magyar Jóleán (jó leány) név.

NAPKELTE: 5 óra 31 perckor.

NAPNYUGTA: 21 óra 21 perckor.

ÉVFORDULÓK: Június 15-én történt: 1849. A szabadságharc leverésére küldött orosz seregek a Duklai-hágón megkezdték a bevonulást Magyarországra. • 1945. A II. világháború végeztével Budapesten aláírták a magyar-szovjet jóvátételi egyezményt. • Június 15-én született: 1797. Brassai Sámuel polihisztor, akadémikus. Foglalkozott földrajzzal, statisztikával és közgazdasággal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majdnem minden ágával, esztétikával, műkritikával, nyelvészettel, irodalomtörténettel. 1834-ben költözött Kolozsvárra, ahol megindította és szerkesztette a Vasárnapi Újságot. • 1926. Francois Michelin francia nagyiparos, autógumi-gyáros. • Június 15-én halt meg: 1893. Erkel Ferenc zeneszerzo, a nemzeti opera megteremtője, a magyar himnusz megzenésítője. • 1996. Ella Fitzgerald amerikai színesbőrű dzsesszénekesnő.

Ne cikizd az időjárást: ha nem változna időnként, az emberek 90 %-a képtelen volna beszélgetést kezdeményezni.

A REFORMÁTUS ASSZISZTENSKÉPZŐ végzős diákjainak kibocsátó ünnepélyét ma, június 15-én, de. 11 órakor tartjuk a Farkas utcai református templomban. Erre az alkalomra szeretettel várunk minden érdeklődőt. Dr. Kónya-Hamar Zsuzsánna szakigazgató.

A PÁZMÁNY PÉTER RÓMAI KATOLIKUS GIMNÁZIUM a 2007/2008-as tanévben is indít egy ötödik osztályt, intenzív angol/testnevelés szakosítással!
Ötödikes diákjaink számára étkezési lehetőséget és ingyenes délutáni meditációt biztosítunk! Beiratkozás június 18–21. között az iskola igazgatói irodájában (Farkas utca 2. szám).

Az iskola szeretettel vár benneteket!

A KOLOZSVÁRI DAVID PRODAN ISKOLA a 2007–2008-as tanévben intenzív angol V. osztályt indít. Beiratkozni az iskola titkárságán (Ipar/Meseriilor utca 20–22. szám, telefon: 437-428) lehet, június 18–22. között. A be nem töltött helyekre az angol nyelvismeret felmérésére június 25-én, reggel 9 órától kerül sor az iskola épületében.

A BBTE POLITIKA- ÉS KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYOK KARÁNAK ÚJSÁGÍRÓI SZAKOS végzős diákjai ballagnak június 17-én, vasárnap du. 5 órakor az egyetem amfiteátrumában (Traian Moşoiu u. 74. szám, 5. em.).

A KOLOZSVÁRI MAGYAR GYEREKKÓRUS ma, június 15-én, 18.00–19.30 óra között tartja próbáját.

MAGYAR RAJZFILMNAPOT szervez az EMI kolozsvári szervezete június 17-én, vasárnap délelőtt 10 órától este 9 óráig, délben 1 óra és fél 3 közötti ebédszünettel. A program a következő: 10.00: Vackor; 11.30: János Vitéz; 13.00: Magyar népmesék; 14.30: Frakk; 15.30: Az erdő kapitánya; 17.00: Ének a csodaszarvasról; 18.30: Vakáción a Mézga család; 19.00: Dr. Bubó; 19.30: Hófehér.

AZ EMBERI PIRAMIS. BESZÉLGETÉSEK A PÁRTÁLLAMI DIKTATÚRÁRÓL című, a Tranzit Alapítvány és a Láthatatlan Kollégium által szervezett nyilvános beszélgetés-sorozat második részére június 16-án, szombaton 18 órakor kerül sor a kolozsvári Tranzit Házban (Bariţiu/ Malom utca 16. szám, www.tranzithouse.ro). Bányai Péterrel beszélget Tibori Szabó Zoltán. A beszélgetéseket videóra rögzítik.

A Balázs Ferenc Oktatási Központ szervezésében emlékeztek Bálint Tibor íróra, születésének 75. évfordulója alkalmából a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében kedden délután. Az I–IV. osztályos diákoknak a központ vezetői, Tolna Éva és Baka Judit tanította be a rövidke műsort.

Amint az az előadásból is kiderült, Bálint Tibor az elemisták közkedvelt írója. A vakáció közeledtével a kisebbek nem csak az író egyik művének előadásával kedveskedtek a főleg szülőkből álló közönségnek, hanem az író életét és munkásságát is ismertették. A műsor első részében a kisdiákok egy tanórát „eljátszva" elevenítették fel azokat a dolgokat, amelyeket Bálint Tiborról tudni kell, majd a Hol a mama? című elbeszélést is hallhatták a résztvevők. De ugyanilyen sikere volt A császár én vagyok című darabnak is, amit Bálint Tibor művei alapján állítottak össze.

Idén minden egy kicsit más. A pécsi beszámolók általában azzal szoktak kezdődni, hogy minden a régi, megint posztolunk, megint Jordán Tamás és a mediterrán Pécs. Most nem lehet a szokott paneleket elővenni: valahogy más ez a fesztivál, mint a tavalyi volt. Nem szervezésében, hanem hangulatában. Kevesebb „pesti arcot" látni, kisebb a médiaérdeklődés, és rengeteg a szakmán belüli konfliktus. Soha nem lehetett ennyire érezni a végletes megosztottságot, szekértáborosdit, mint éppen most.

Ez utóbbi a rossz hangulat, a fásultság és az ellenségeskedés okozója. Jól jellemzi a helyzetet, hogy nem a fesztivál-előadások, a versenyprogram kavar indulatokat, hanem az időközben a színházi közéletben zajló események, leginkább a szolnoki igazgatóváltás: Balázs Péter került a pozícióba, és nem Anger Zsolt és csapata, akinek pályázatát a szakmai bírálóbizottság a legjobbnak ítélte. Az eset ugyan nem Pécsett történt, mégis itt kavar viharokat.

Akiknek ez a legrosszabb: a végzős színi főiskolások, egyetemisták, akik a pályájukat kezdik, és több figyelmet igényelnének az „öregektől". A POSZT-on a jó szokások szerint (és ez még a régi!) láthatóak az évad vizsgaelőadásai. Több olyan produkció is akad köztük, amelyek akár a versenyprogramba is beleférnének. Ilyenek Zsótér Sándor rendezései: a Novemberi éj (Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor harmadéves osztálya) és a K mama (Novák Eszter és Ascher Tamás végzős osztálya). És ide sorolható a harmadéves bábszínész-osztály vizsgája, amelyet Balázs Zoltán rendezett. A Mikádó, Sullivan japán tematikájú, egzotikus operettje bábok, mozgatók és fiatal operaénekesek együttműködésében valósult meg. Egyedülálló csapat-munka, melyben minden elem nélkülözhetetlen. Míves marionett-bábokat látunk, ihletett bábjátékosokat, és játszani is képes operaénekeseket. (Nem mellékesen Balázs Zoltán legutóbbi munkái közül is kiemelkedik ez az előadás lazaságával, keresetlen humorával, és a darabot szolgáló, ihletett formájával.)

Részben a fiatalokról szól a Nyílt Fórum szerdán kezdődött program-sorozata is, amelyet a Színházi Dramaturgok Céhe szervez évről évre, 1985 óta. A program központjában mindig egy dráma-kötet áll, három (esetenként több) fiatal szerző darabjával. Az idei kötetbe Gazdag Péter Hacsakúgynem, Kiss Márton Pilonon és Nádai Péter Andante sostenuto című művei kerültek. A szövegekről szakmai vitákon esik majd szó Békés Pál közreműködésével. A viták mellett felolvasószínházi bemutatók is zajlanak. Nyitányként Kárpáti Péter legújabb írását, a Búvárszínház című, egészen friss darabot mutatta be a végzős Ascher-Novák osztály, Novák Eszter rendezésében. A szöveg érdekessége, hogy Nagy Endre A kabaré regénye című visszaemlékezésének színpadi adaptációja. Valójában a lehetetlenre vállalkozott (ismét) Kárpáti Péter, hogy egy alapvetően epikus hangvételű anyagot drámává gyúrjon. Az elkészült szöveg egyensúlyoz az epika és a dráma között, kísérletet téve az elmesélve megmutatás hajmeresztő mutatványának végrehajtására. (A következő évadban az Örkény Színház is kísérletet tesz a darabbal, szintén Novák Eszter rendezésében.)

Sok vita dúl a tulajdonképpeni lényeg, a verseny-előadások körül is. Általános vélekedéssé kezd válni a fesztiválozók között, hogy „gyenge" a versenyprogram. Most sarkítok természetesen, és jobbára az éjszakai sörözések, nyílt szakmai viták hangulatát szűröm le. A hivatalos szakmai beszélgetések értelemszerűen udvariasabbak, kíméletesebbek. Idei újításként a végzős rendező-hallgatók mondanak értékelést a látott előadásokról, ami szintén ellentétes véleményeket szült. Fiatalos szemléletük, friss látásmódjuk tagadhatatlanul fontos a szakmának, de nem biztos, hogy éppen ez az a feladat, amivel be kellene avatódniuk a színházi világba. Maga a válogató, Dömölky János rendező inkább a háttérből figyel, és korábbi válogatókkal ellentétben nem igyekszik választásait részletesen indokolni.

Szerda este mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Mrozek Tangóját, Radoslav Milenkovic rendezésében. Nagy várakozás kísérte a bemutatót, hiszen ez volt az a produkció, amiről a szerző maga állította, hogy autentikus, megegyezik a saját szándékaival. Az előadás sajnos nem felelt meg ezeknek a túlzott elvárásoknak. Biztosan a vendégjátszás körülményei miatt is, de széteső, vontatott produkciót láttunk, mely még így is Mrozek darabjának nem múló érvényességét igazolta. Kiemelkedett Bozó Andrea a nagymama szerepében: amikor színpadon volt, akkor ismét életre kelt az előadás.

Maradt még néhány nap a fesztiválból: hátha lesz még csoda, és elmossa a rossz hangulatot egy kiváló előadás (vagy egy nyári zápor)…

Újra fölcsendülhettek az LGT együttes Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, Déry Tibor kisregény-adaptációjából született musicaljének közismert dalai Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvarán szerdán este. Az öthónapos kemény munkát követően a színjátszó kör fiataljai felelevenítették a hippi korszak hangulatát, valamint felhívták a figyelmet a popfesztiválra összegyűlt közel háromszázezer fiatalt fenyegető számtalan veszélyre, ami napjaink fiatal generációját sem kíméli.

Az Amerikába emigrált Eszter (Szakács Brenda Leila) és József (Fóris-Ferenczi Gábor) szerelme elveszni látszik ebben a kábítószerek és alkohol által irányított tudattalan állapot világában. Eszter keresése ezért válik reménytelenné, de a szerelmes József mégis keresi, nem törődve bele abba, hogy felesége megszökött tőle egy gondtalanabb élet reményében. A magyar fiatalok egymásra találása, a zsidó Eszter családjának kivégzése, Ábrahám és Izsák bibliai története és Mick Jagger alakjának képei villannak fel, miközben egy 18 éves fiatal srác koncert közben való meggyilkolásának eseményei is körvonalazódni látszanak.

Az élő zene, eredeti woodstocki képek bemutatása, a diákok által a közönség felé közvetített személyes üzenet, és maga a rendezés is újdonság volt, miközben a darab egy nagyon régi problémára hívja fel a figyelmet: a tizenéveseket a kábítószerek, alkohol és elzüllés veszélye fenyegeti. Hogy hogyan akadályozhatnánk meg ezt a folyamatot, arra nem kapunk választ, de talán az a néhány ember, aki átérezte az akkori történéseket, gazdagabban halad tovább az úton, mert „belekóstolhatott" egy olyan világba, amit nem fog ugyan soha a magáénak vallani, de most mégis egy rövid ideig annak szerves részévé válhatott. De nem csak a szereplők (Orosz Klára, Okos Gergő, Gáti Anita, Péterfi Dénes, Kiss Péter Lóránd, Deák Anna, Márton Csaba Botond, Kerekes Éva, Szatmári Sándor, Fülöp Zoltán, Józan Júlia, Becze Csilla, Fülöp Emese, Pál András), hanem a szalmabálákon ülő közönség szívét is megdobogtatták az LGT Valaki mondja meg, Hogyan mondjam el neked és Ringasd el magad ismert dallamai.

Az élő zenéről szintén a kollégium diákjai (Ádámossy Gábor, Balogh Róbert, Deák Anna, Farkas Ernő, Józsa István Örs és Török Ferenc) gondoskodtak, mint ahogyan a díszleteket is ők építették fel egy „kis Woodstockot" varázsolva a kollégium udvarára.

Aki most nem tudott eljönni, és kicsit hippivé válni, az szeptemberben még megteheti, amikor a musicalt ismét előadják Kolozsváron.

A Szabadság és a Csíki Székely Múzeum jóvoltából negyedik heti Munkácsy-játékunkon egy-egy kétszemélyes belépőt nyert: Nyerges Éva (13 Septembrie 1.), Butyka Enikő (Cukorgyár 135.), Kerekes János (Ovidiu 15.). Gratulálunk!

Kérdésünkre (Munkácsy hány ecsete tekinthető meg a festő kiállított relikviái között?) a helyes válasz: 6.

A Csíki Székely Múzeum Munkácsy-kiállítására (www.munkacsy.ro) szóló belépők bármely napra érvényesek a kiállítás időtartama alatt, és a helyszínen, a múzeumban vehetők át.

FOLYTATÁS LAPUNK JÚNIUS
13-I SZÁMÁBÓL

A hazai baloldal, és így a hazai magyar baloldal sorsát még egy sötét ügy befolyásolta, alighanem végzetesen. 1947 telén a Bihar megyei (akkor még) Sziguranca magyar kommunista főnökének, Czellér Lajosnak a kezébe került a Vasgárda utolsó körlevele, amelyben közölték a gárda tagjaival, hogy az új helyzetben (a 46-os választások után) a titkosan működő szervezet feloszlik. Ugyanakkor parancsba adják a tagoknak, épüljenek be a kommunista pártba. A parancs előírta azt is, hogyan történjen ez a beépülés, s hogy azok a vasgárdisták, akiknek sikerült beférkőzni a párt soraiba, milyen taktikát kövessenek. Hogyan nyerjék el főnökeik bizalmát, hogyan igyekezzenek vezető beosztásba jutni, de nem mint „prímhegedüsök", hanem inkább mint helyettesek. Arra buzdították őket, hogy igyekezzenek minél több zsidó és magyar személyt vezető tisztségbe juttatni, hiszen ez kétszeresen is gyümölcsözik. Egyrészt azzal, hogy ezek a beépített emberek így „igazi demokrata" hírnévre tesznek szert. Másrészt: kisebbség soraiból származó vezetők egyre nagyobb száma kiváltja a „hazafias jó románok", főképp az értelmiségiek felháborodását a kommunista párt ellen. Czellér (mellesleg Fóris István vádlottársa az 1928-as kolozsvári monstre perben) ezt a rendkívüli fontos iratot átadta belügyminisztériumi feletteseinek. Ezek megtiltották, hogy az üggyel tovább foglalkozzon, mert az meghaladja a hatáskörét.

1948-ban Czellért megvádolták, hogy titoista ügynök, és bezárták. Később kiszabadult és a belügyminisztériumban dolgozott. 1952 őszén halva találták a bukaresti Belu temetőben, jobb keze mellett pisztoly. Búcsúlevelet nem hagyott. Szűk körben azt rebesgették, hogy öngyilkos lett. Csakhogy Czellér tudomásom szerint balkezes volt, távoli rokonként nem egyszer megfigyelhettem ezt. Ezekre a dolgokra csak nagyon komoly irattári kutatások alapján lehetne fényt deríteni, (ha egyáltalán maradtak még irattári nyomok, és ha legalább a kutatók lemondanának arról a hallgatólagos szabályról, miszerint „a kommunistákról rosszat vagy semmit"). Tény, hogy 1957-58-ban két vezető pártfunkcionáriusról derült ki, hogy vasgárdista. Az említett körlevél taktikai előírásainak érvényesülését nyomon lehetett követni a politikában, a mindinkább elvaduló sovinizmusban és antiszemitizmusban, abban, hogy 1964-ben már párthatározat született arról, hogy meg kell javítani a párt nemzetiségi összetételét. Amnesztiával kiengedték a börtönből az összes politikai foglyot, a súlyos bűnökért elitélt vasgárdistákat is. (De Luka Lászlót és Lakatos Istvánt nem).

Talán a legismertebb és legmarkánsabb magyar közéleti személyiség, aki körül 1989 után egy hiteles magyar baloldal kibontakozhatott volna, az Fazekas János, a kommunista párt központi vezetőségének tagja volt. De mert javasolta a köztársasági elnöki tisztség megszüntetését és az Elnöki Tanács visszaállítását, Ceauşescu 1984-ben, 56 évesen nyugdíjba kergette a miniszterelnök-helyettesi funkcióból. Róla tudni kellene, hogy 1957-ben határozott fellépésének köszönhetően került sor a Korunk újraindítására, a Napsugár megjelenésére, a Bábolnai emlékmű elkészítésére, a dálnoki Dózsa György szobor felállítására. Egyesek erre is azt mondják, hogy ez is csak „taktika volt".

Az is taktika volt, hogy ellenezte a Bolyai egyetem felszámolását 59-ben, hogy a politbűró ülésén, majd a Nagy Nemzetgyűlés plénumán nyílt szavazásnál egyedül szavazott a Magyar Autonóm tartomány nemzetiségi összetételének románosító megváltoztatása ellen? Az is, hogy 1981-ben másokkal együtt írásban tájékoztatta a nemzetközi munkásmozgalom vezetőit a pártban és az országban kialakult súlyos helyzetről? 1984-ben a Ceauşescu-diktatúrát és a nemzetiségek elnyomását leleplező levelet juttatott el Gorbacsovhoz, az ENSZ főtitkárához és az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez. Végül 1989 januárjában Sütő Andrással együtt újabb levelet intézett az említett személyiségekhez, ezúttal a falurombolás és a határokon lelőtt menekültek ügyében! Ez is taktika volt, vagy egy meggyőződéses ember nagyon kockázatos, bátor fellépése? Ezek tények, nem pedig nosztalgia, egyik-másik fellépésének bizonyítéka a birtokomban van.

Mindezek után logikus lett volna, hogy vezető helyet foglaljon el a Nemzeti Megmentési Frontban (FSN). Nem így történt. Logikus lett volna az is, hogy egyike legyen az RMDSZ vezetőinek. Nem így történt. Sőt. Amikor 1993-ban az RMDSZ brassói kongresszusának nyílt levelet akart átadni, már az előcsarnokból kiutasították, pedig erre a kongresszusra még a hazai magyarsággal ellenségesen viselkedő politikusok és újságírók is meghívást kaptak.

Ma már látom, hogy az 1989 utáni politikai szereplésem legsúlyosabb hibáját követtem el akkor, amikor Fazekas Jánost lebeszéltem a hazai magyar szocialista párt megalakításáról. Most legalább létezne reális politikai pluralizmus, alternatíva a magyar kisemberek számára. Az a reményünk, hogy az RMDSZ mint „ernyőszervezet" felvállalja és hatékonyan képviselni fogja a városi és falusi dolgozók, és általában a kisjövedelműek gazdasági-szociális érdekeit is, megalapozatlannak bizonyult. A legutóbbi aradi kongresszuson az is kiderült, hogy a szövetség még az ilyen irányú, nagyon mérsékelt szociáldemokrata javaslatokat sem hajlandó felvenni a programjába.

Végül 1995-ben megalakult egy demokratikus baloldali politikai platform. Létrejött annak bukaresti csoportja is, és ez Fazekas Jánost választotta meg elnökéül, ami egyben azt is jelentette, hogy tagja lesz a szocdem tömörülés országos vezetőségének. A platform akkori országos elnöke azonban – bár erre az alapszabályzat nem jogosította fel, mi több Sütő András és Balog Edgár írásban követelték Fazekas tisztségének elismerését –, a „temesvári nyilatkozatra" hivatkozva érvénytelenítette a bukaresti csoport választását. Tiltakozásképpen a bukaresti csoport feloszlott, a maros megyei és a szilágysági meg sem alakult.

2003-ban létrejött székelyföldön még egy baloldali platform, a Demokratikus Újbaloldali Fórum, azonban végeredményben a kettő együtt sem tett szert akkora befolyásra, hogy gazdasági-szociális kérdésekben az RMDSZ politikájára legalább valamely befolyást gyakoroljon, pedig éppen ez lett volna a feladatuk. Mindez nem történt volna meg, ha 1993-ban megalakul a szocialista szövetség Fazekas Jánossal, egy országos jelentőségű és külföldön is ismert befolyásos baloldali politikussal az élén.

Az aradi RMDSZ kongresszus amellett, hogy elutasította a létező hazai magyar baloldal összes lényeges gazdasági-szociális javaslatát, szervezési szempontból is olyan intézkedéseket hozott, amelyek kizárják a ténylegesen ideológiailag megalapozott politikai platformok többségének az országos ügyekbe való beleszólását, és ellehetetlenítik az ilyen platformok, köztük a baloldali szerveződések tevékenységét. Gondolok itt a platformok taglétszámát meghatározó, valamint a tagok megyénkénti elosztását szabályozó előírásokra, amelyeknek a platformok többsége tisztességes módon eleget tenni nem tud, és így az RMDSZ belső politikai pluralizmusa formailag is megszűnik, a szövetség pedig nem állíthatja többet magáról azt, hogy a hazai magyar társadalom összes gazdasági-szociális rétegét képviseli.

A kérdés most már csak az, hogy mindez milyen kihatással lesz a következő választások eredményeire, és nemcsak a gyenge hazai magyar baloldal, hanem egyáltalán a gyengülő RMDSZ sorsára. Rövid távon nem vagyok optimista.

A szerző a Demokratikus Újbalodali Fórum volt kongresszusi képviselője.

Még az ország csatlakozása előtti időszakban amolyan problémamegválaszoló mondássá lényegült, hogy a csatlakozással, és ezáltal a „határok légiesedésével" … majd megoldódik ez meg az. Valójában határok nem csak országok, területek, birtokok – tehát látható, tapintható dolgok, helyek – között vannak, hanem kapcsolatokban, viszonyokban, szabályos helyzetekben, törvényes körülmények-megnyilvánulások között is előfordulnak. Itt azonban ezeknek a határoknak a kézzel nem foghatósága, az úgynevezett légiesedése egyáltalán nem előnyös, sőt, ezeknek a határoknak a hiánya vagy összemosódása itt nem problémamegoldóvá, hanem éppenséggel előidézővé válhat. De valahogy úgy, hogy: aztán mindenki vessen magára. Példaként itt van mindjárt a munkaidő, pihenőidő, többletmunka vagy túlóra esete a valósággal és a törvényes előírásokkal.

Annyit beszéltek róla az utóbbi időben, hogy szinte fölösleges is részletezni, mi a szabály: napi nyolc óra és heti negyven óra munkaidő, utána kötelező két, általában hétvégi szabadnap. Legújabban egyesek ennél kevesebb munkaidőt javasolnak, egyenesen a felét a jelenleginek, tehát heti húsz órát. Kellemes eljátszani a gondolattal (főleg ilyen ötletszegény, tunyaságba döntő kánikulai napon), mi mindenre lehetne fordítani a felszabaduló időt, de egyelőre még az jelenti a problémát, hogyan szorítsák törvényes keretek közé a sokszor határtalanul elszabaduló túlórákat. Ezért a heti negyven órás szabály mellett szintén szabály a kivétel is, miszerint negyven óránál többet is nyugodtan lehet dolgozni, anélkül azonban, hogy túllépnénk a negyvennyolc órát hetente. Végül ennek a szabálynak a szabálytalanságát is szabályosították, hogy a törvény megfeleljen a gyakorlatnak: heti negyvennyolc óránál többet is dolgozhatunk. Mivel egy határt csak kellett húzni valahol, előírták, hogy egy hónapban, átlagban mégsem lehet túlhaladni ezt az utóbbi munkaidőt.

Na, de a valóságban a törvényes munkaidő és túlóra között nagyon légies, megfoghatatlan határ húzódik meg, hiszen leges-legvégül a munka típusa, milyensége a döntő a munka huzamosságának, illetve időtartamának, valamint a pontos programnak a meghatározásában. Mert a tehenet nem csak reggel nyolc és délután négy óra között fejik, a lakosság vásárlási igényét hétvégeken is illik (vagy megéri) kielégíteni, a rosszullét sem tolódik ki a másnapi munkakezdésig, az újságot is meg kell írni a hétvégi szabadnapon, hogy az első munkanapon olvasni lehessen, és még sorolhatnánk végtelenségig a törvényes szabadidőnket, szabadnapjainkat kitöltő, muszáj-munka folyamatokat. Amelyek nem számítanak túlórának, mert beleférnek a nem szokványos, illetve kötetlen programot feltételező munkatípusba. Éppen ezért túlórai pótlékra sem számíthat a munkavállalók döntő többsége. Természetesen kivételek is vannak, mint például a „nyolc órát eltölteni" feladattal ellátott tisztviselők (ahol a munkaügyi felügyelőségek még valami büntetnivalót is tudnak találni, ha nagyon keresnek), vagy a maguk-ura szabadfoglalkozásúak, akik a törvényen kívül is belül vannak. Talán ezért is lehetne eredményesebb, ha – mint egyesek javasolják – a feladatra helyeznék a hangsúlyt, amelyet aztán tetszés és képesség szerinti időpontban, időtartamban lehetne elvégezni, kikerülve a munkaidő és túlóra ilyen képletes elhatároltságát. Sok helyen már ez is bejáratott módszer, valójában minden munkának, feladatnak ez a lényege: elvégezni. Ki négy óra alatt, ki nyolc, vagy éppenséggel tíz óra alatt. És akkor itt is ugyanaz a probléma adódik – úgy meghatározni (határt szabni valahogyan) a munkafeladatot, hogy az beleférjen egy elfogadható, kibírható, szabadidőt is biztosító munkaidőbe.

Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki a statisztikát az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE).

A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, de ehhez képest az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem – szögezi le a petíció, majd rátér a helyzet módosítását célzó közelmúltbeli lépések ismertetésére.

Szó esik a „tábla-akcióról" is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval – hangsúlyozzák az aláírók. Hantz Péter lapunknak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is.

Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába. Amikor idén, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel.

A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus.

Tőkés László püspök szerint a rendszerváltozás Közép-Kelet-Európában megakadt, „jó esetben félúton, de félő, hogy megrekedt". Ezt Romániában úgy mondják, „hogy ellopták a forradalmat, de ne áltassuk magunkat, ez nem román sajátosság" – fogalmazott a püspök, aki a kommunizmus áldozatainak tiszteletére állított emlékmű avatásán vett részt Washingtonban.

A püspök előadásában arról beszélt, hogy amikor 1989-ben kártyavárként omlottak össze a közép-keleti európai rezsimek, „azt hihettük, és hittük is sokan, hogy újból Európában vagyunk, a későbbiekben azonban rá kellett ébrednünk, hogy tévedtünk". Bár a térség országai földrajzilag, szervezetileg tagjai lettek Európának, „nem léptünk be Európába, csak elindultunk egy úton Európa felé".

A washingtoni emlékművet a kommunizmussal való szembenézés „szerény jelének" mondta. Szerinte az európai döntéshozók nem hajlandók szembenézni a valósággal, az Európai Unióban máig nem lehet kiadni egy egységes állásfoglalást a kommunizmus elítéléséről.

Szerinte nem tisztázódott a kommunizmus nemzetrontó, nemzetromboló szerepe a XX. századi magyar történelemben. Szavai szerint „vértelen világháború zajlik a hazugság, a történelmi és politikai igazságtalanság ellen". Úgy vélte, meg kell találni annak a feltételeit, hogy végleg a történelembe lehessen helyezni a kommunizmust.

Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) alapító elnöke arról beszélt: lélekemelő volt hallani, ahogy Tom Lantos, az amerikai kongresszus magyar származású képviselője az emlékmű avatásakor az 56-os magyar forradalom szerepét méltatta a kommunizmus bukásában.

Tőkés László szerdán találkozott Tom Lantossal és az amerikai külügyminisztérium tisztségviselővel, akikkel a romániai magyarságot érintő ügyekről tárgyalt, csütörtökön a nemzetbiztonsági tanácsban fogadták.

A Pénzügyminisztérium nem rendeli el a költségvetési alkalmazottak – egészségügyben, a tanügyben és a művelődési ágazatban dolgozók – bérének emelését, habár a 2010-ig érvényes kollektív munkaszerződés 440 lejes minimálbért ír elő a közép-, és 880 lejes minimálbért a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára. „Az ilyen mérvű fizetésemelés 9 milliárd lejbe kerülne, azaz a GDP 2,3 százalékát tenné ki, illetve 13–87 százalékos fizetésemelést jelentene. Egy ilyen lépés az infláció túlzott növelését vonná maga után", érveltek a szaktárca képviselői a Cotidianul napilapnak. Maga Varujan Vosganian tárcavezető is a vállát vonogatta, majd azt felelte: „Nem tudok érdemben válaszolni. Tanácskoznom kell a munkaügyi minisztériumbeli kollégáimmal."

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács tavasszal úgy vélte, hogy az állam ezzel a lépéssel hátrányos megkülönböztetéssel sújtotta a költségvetési alkalmazottakat. Mivel a kollektív munkaszerződés nem vonatkozik a költségvetési dolgozókra, az államot nem lehet felelősségre vonni. Ennek ellenére a szakszervezetek beperelnék a pénzügyminisztériumot, közölte Vasile Marica, a Sed Lex köztisztviselői szakszervezet vezetője. Az sem kizárt, hogy erre a lépésre a belpolitikai viszály elcsitulása után kerül majd sor.

Petru Dandea, az Alfa Cartel szakszervezet alelnöke úgy véli: hamis az az állítás, miszerint nincs elegendő pénzalap az államkaszában ahhoz, hogy a kollektív munkaszerződésben megszabott béreket biztosítsák.

Az újságírók bérét a kollektív munkaszerződés 550–1100 lej között szabja meg, de lapértesüléseink szerint ebben az ágazatban sem tartják be ezt az előírást.

Călin Popescu Tăriceanu kormányfő kipanaszkodta magát José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, mivel úgy vélte: az ügyészség nem kommunikál kellőképpen a végrehajtó hatalommal. Ezt azzal indokolta, hogy a sajtóból értesült két minisztere kivizsgálásáról.

Tăriceanu tudatta Barrosoval: tiszteletben tartja az államhatalmak különválasztásának elvét, és egyetért az igazságszolgáltatás függetlenségével, de ez nem „szakítható" el a többi intézménytől. Válaszában Barroso kitért arra, hogy az államhatalmak kölcsönhatásban állnak egymással, s mivel tevékenységüket az állam és az állampolgár érdekében fejtik ki, ez magába foglalja az intézmények közti kommunikációt is.

„Az államfőnek joga van felfüggeszteni a minisztert, ha ez ellen bűnvádi eljárás indult, de kormányfőként engem miért nem értesítettek?" siránkozott Tăriceanu, aki az ügyészséget tette felelőssé a történetekért. „Ha az ügyészség tájékoztatott volna, ez semmivel sem csorbította volna az igazságszolgáltatás függetlenségét" – mondta.

Demeter Andrást nevezte ki az RMDSZ ajánlatára Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök június 11-én a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkári tisztségébe.

– Hogyan értékeli kinevezését a Művelődési Minisztérium államtitkári tisztségébe?

– Én továbbra is azt a területet vezetem államtitkárként, amelyen eddig a Kortárs Művészetek, Kulturális Sokszínűség Igazgatósága vezérigazgatójaként tevékenykedtem. Annyi különbséggel csupán, hogy mindezt magasabb pozícióból. Tekintettel arra, hogy január óta nincs államtitkárunk a minisztériumban, gyakorlatilag én láttam el ezt a feladatkört. Terveim között szerepel, hogy a lehető legjobban eleget tegyek a megbízatásomnak, illetve az esetleges kihívásoknak. Nagy segítséget jelent az, hogy ismerem a minisztériumot, és annak tevékenységet. Az a másfél év, amit itt töltöttem, minden téren segítséget nyújt majd a további munkámban.

– Konkrétan miben áll a tevékenysége?

– A kulturális sokszínűség jelenleg nálunk négy dolgot foglal magába, az előadóművészeteket (színház, zene), a könyv- és különböző kiadványok megjelentetését, a nemzeti kisebbségek kulturális programjait, projektjeit, továbbá január óta a film és audiovizuális stratégiákat stb. Az államtitkári tisztségnek köszönhetően ebbe a már létező rendszerbe bekerült még a szakszervezetekkel, valamint a parlamenttel való kapcsolattartás is. Ha megvalósulnak a miniszter úr tervei, akkor át kell az egész rendszert gondolni, és meg kell nézni, hogy mik a prioritások.

Június 16–17-én tartják Kalotaszentkirályon az idei falunapokat, amelyekre a szervezők, illetve Póka András-György polgármester minden érdeklődőt szeretettel vár.

A műsor:

Június 16., szombat:

10.00 óra – Versenyek diákok és fiatalok számára
12.00 Kiállítás – Ady Endre életútja képekben (Ady Endre Iskola)
19.00 Előadás (vetítés): Török János Nanga Parbat-expedíció (Művelődési ház)

Június 17., vasárnap:

10.00 Ünnepi istentisztelet
12.00 Koszorúzás az Ady-emlékműnél
12.30. Ebéd
15.00 Tanévzáró
17.00 Ünnepi gálaműsor:
–Köszöntő beszédek
–Crina Varga és Florin Bota népdalénekesek műsora
–Szentkirályi Néptánc-csoport (Kecskemét)
–A Szilágylompérti Ady Endre Iskola műsora
–Felszeg gyöngye néptánccsoport (Kalotaszentkirály–Zentelke)
19.00 Ünnepi vacsora
21.00 Kovács Kati-est
22.00 Zene, zene, zene
22.30 Tűzijáték, zene, zene, zene...

Kissé később, mint más esztendőkben, de megnyitotta kapuit Szamosújváron a sétatéri strand. A víkendtelep két medencéjében (egyiket a gyermekek számára különítették el) sós víz található, ami a még a helyieknek is meglepetés.

A gyermekek és a fiatalok már az első nap megrohamozták a kisváros lakosságának kedvenc szórakozóhelyét, ahol jelenleg egy mini-állatkert is található, négy őzikével. A sport kedvelőinek strandröplabda-pálya áll rendelkezésükre, de ugyanitt focipályát is létesítettek.

Nemsokára a Füzesi úton felavatják a Szamos-menti város új üdülési központját is, a Technomedical Kft. korszerű fedett medencéjét, ahol iszapkezelés is szerepel a szolgáltatások között – a gyógyhatású iszapot a közeli sósfürdőről hozzák.

15 tantermes új óvoda
Rég nem nézett ki ilyen jól a szamosújvári sétatér, mint az idén. A városatyáknak köszönhetően rendbe tették a sétányokat, felújították a padokat és kibővítették a játszóteret, amelynek régebbi felszereléseit hamarosan újakra cserélik. A volt jég-gyár helyébe egy 15 tantermes óvodát is építenek, így még csak a csónakázó tó rendbetétele várat magára – ebben már évek óta nincs víz, pedig valamikor nemcsak csónakázni, de vízibiciklizni is lehetett benne.

A szamosújvári központi parkban nap mint nap 30–40 szociális munkás dolgozik, az ők feladatuk a sétányok seprése és a zöldövezet karbantartása.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal értesíti a lakosságot, hogy június második felében második alkalommal végzi el a közterületek fertőtlenítését. Amennyiben az időjárás ezt nem teszi lehetővé, akkor a fertőtlenítési időszak néhány nappal eltolódhat. A fertőtlenítés K"Othrine EC 15/5 hatóanyaggal történik, amely III-as fokozatú mérgező hatásfokkal rendelkezik. A munkálatokat ez alkalommal is a Coral Kft. végzi majd el.

A kis- és középvállalkozóknak szervezett szemináriumot az ETA2U, az IBM és az Oracle. Ennek keretében a szervezők előbb Temesváron, majd tegnap Kolozsváron mutatták be azokat az előnyöket, amelyeket a legújabb számítógépes szoftok, programok és adatbázisok használata von maga után. A főszervező ETA2U idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, tavalyi forgalma meghaladta a 14 millió eurót.

A Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóság májusban négy kőkitermelő céget büntetett meg összesen 163 ezer lej értékben. A bírság oka, hogy szabálytalanságokat észleltek a cégek munkájában. Az igazgatóság közleménye szerint ezek a cégek figyelmen kívül hagyták a vízgazdálkodás szabályait, de jelentős hiányt észleletek náluk a katasztrófák megelőzésére szolgáló anyagokból, sőt, nem készítettek terveket árvíz esetére sem. A bírságot a meggyesfalvi, naszódi, nagybányai és a Szilágy megyei cég kapta.

Nyolc erdélyi megye (Fehér, Beszterce-Naszód, Maros, Bihar, Szatmár, Szilágy, Szeben, Máramaros, és természetesen Kolozs) képviselői, vidékfejlesztési igazgatók, polgármesterek, farmerek és mezőgazdasági vállalkozók vettek részt június 11-én Kolozsváron az Agrártudományi és Állattani Egyetem dísztermében megtartott vidékfejlesztési értekezleten.

Az értekezleten Iuliu Şutean mérnök ismertette a 2005-ös statisztikai adatokat. Ezek szerint az országban 4 256 152 gazdaság működik, ennek 71%-a önellátó családi vállalkozás. A falusi emberek átlagjövedelme havonta mintegy 95 euró, ennek 43,4%-a a mezőgazdasági termelésből származik. Ebből a helyzetből csak akkor sikerül kijutni, ha a termelők szakmai szempontból felkészülnek, és modernizálják a termelőegységeket a környezetvédelmi szabályok szigorú betartásával. Erre külön uniós pénzalapot különítettek el, amelynek lehívásához működőképes projekteket kell összeállítani.

Szintén fontos célkitűzés a termékek minőségének javítása és a termékskála bővítése. Nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi élelmiszerek előállítására, és ki kell terjeszteni a bio- vagy ökotermesztést.

A jövőben a kedvezőtlen természeti adottsággal rendelkező településeket is támogatni fogják, hogy ezek életképességét fokozni lehessen az 1999/ 1257-es európai uniós szabályok értelmében, ami hektáronként 6 545 euró támogatást jelent évente. A bio- vagy ökotermelés esetében 233 euró jár hektáronként annak a gabona termelőnek, aki áttér az új termesztési módra, és 343 eurót kapnak a zöldségtermesztők. Ez az összeg a kétéves áttérési időre érvényes. A felsorolt támogatások a 2007–2013 közötti időszakra szólnak, a különféle programokban összesen mintegy 8 milliárd eurót lehet lehívni.

Csütörtök reggel a Széchenyi téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: burgonya – 1,5–2 lej/kg, zöldhagyma – 1 lej/kötés, főzőhagyma – 3 lej/kg, paradicsom – 2,5–4 lej/kg, káposzta – 2–2,5 lej/kg, zöldpaszuly – 4–5 lej/kg, szemes paszuly – 4–6 lej/kg, karfiol – 3 lej/kg, főzőtök – 1–2 lej/kg, zöldborsó – 3,5 lej/kg, zöldpaprika – 5–6 lej/kg, uborka – 2 lej/kg, retek – 1,5 lej/kg, alma — 2,5–3,5 lej/kg, cseresznye – 3,5–3,8 lej/kg, meggy – 6 lej/kg, kajszibarack – 4,5–5 lej/kg, őszibarack – 3,5–5 lej/kg.

… és a madarakat. A kolozsvári zöldszervezetek tavaly nyáron madáretetők tucatjaival lepték meg a Sétatér szárnyas lakóit. Sajnos, a vandálok ezúttal sem tétlenkedtek, és néhány hét leforgása alatt csak a fémálványok maradtak épen. Nemrég felújult a madáretető-állomány: most ellenállóbbaknak tűnő csinos kis alkalmatosságok kerültek a régiek helyére.

„Ki hitte volna?", kérdezte Molnos Lajos író a Bartók Béla Operakarmester-verseny létrejöttéről, a rendezvény idei műsorfüzetében. Milyen jó, hogy ehhez hozzátehetjük: voltak emberek, akik „hittek", s másodjára is létrejöhetett a világon egyedülálló fesztivál, amely mindenekelőtt Bartók (élet)művének állít emléket. A világ több pontjáról – Európa, Észak- és Dél-Amerika, Ázsia, Új-Zéland – érkezett 36 karmester között új, valamint már a tavalyelőttről ismert arcok is mutatkoztak. A verseny 12 napja alatt minden izgalmon, nyerni akaráson és fáradtságon túl érezhető volt az összefogás, a segítőkészség, a tanulni vágyás, a tökéletességre való törekvés annak érdekében, hogy közös együttműködés árán létrejöjjön az a csoda, amit zenének nevezünk.

A napok hamar elrepültek, meglettek a boldog nyertesek és június 10-ére elérkezett a verseny záróestje, amelyen a díjazottak Verdi Traviatáját vezényelték. Sajnos, a kolozsvári közönséget többnyire „hidegen hagyta" az esemény és a terem félig üresen maradt a gálán. Akik viszont jelen voltak, megcsodálhatták Naotaka Tachibana keleti mozgáskultúrából inspirálódott vezénylési stílusát és eredeti koncepcióját a Traviata első felvonásáról, majd Paul Mauffray mindenre kiterjedő figyelmét, illetve Koichiro Kanno rendkívül temperamentumos dirigálását. Utolsó percben dőlt el, hogy a gálán nemcsak a három nyertes, hanem Stephen Ellery különdíjas is vezényelni fog, és tette ezt mély átéléssel a harmadik felvonásban. A gála eredeti szereposztása is megváltozott, végül Vígh Ibolya, Molnár Mária, Mányoki Mária, Pataki Adorján, Fülöp Márton, Szakács Levente, Naphegyi Béla, Sziklavári Szilárd, Szilágyi János, Rigmányi István, Mányoki László, Veress László énekelték a szólisztikus részeket. Az opera zenekara, kórusa és balettkara is elemében érezte magát. „Mindent beleadva" játszottak, énekeltek és táncoltak, Kulcsár Szabolcs karigazgató és Mîndruţiu Mihail balettmester előzetes felkészítése gyümölcseként. A rendezés is „új" volt: Gy. Tatár Éva klasszikusnak mondható, de új elemeket hozó elgondolására utalunk, amelyet nemrég mutattak be a Magyar Operában. Ehhez stílusosan társultak a díszletek és a jelmezek, amelyek Nagy Endre, illetve Wittlin ger Margit ujjlenyomatait hor dozták.

Nem tagadható, hogy az est várva várt pillanata a díjkiosztás volt, amelyen az opera igazgatója, Simon Gábor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, László Attila és a fesztivál művészeti igazgatója, Anthony Armore szólaltak fel. Ismételten elhangzottak köszönetek, méltatások, gratulációk a versenyzők, a zsűri (amelyet csak Hary Béla karmester képviselt, mivel társai, Bojidar Bonev és Igor Dohovic ekkorra már elutaztak), a támogatók és a Kolozsvári Magyar Opera felé. Az ünnepi hangulat teljességét fokozta volna, ha a hallgatóság mindvégig anyanyelvén is hallhatja az elhangzottakat, nem csupán részleteiben – a fordítás nem árt néha még olyan világnyelvek esetében sem, mint az angol. Színpadon volt és díszoklevelet kapott mind a 6, döntőbe bekerülő versenyző. Ezenkívül a zsűri különdíjban részesítette Hebe de Champeaux-t (aki már nem volt jelen), a zenekar különdíját pedig Stephen Ellery nyerte el. Az első három helyezett: Naotaka Tachibana, Paul Mauffray és Koichiro Kanno díszoklevelet, pénzjutalmat, ezenkívül az I. és II. díjas fellépési lehetőséget kapott különböző európai operaházaknál. Minden karmester másképp fejezte ki örömét a díj elnyerésével kapcsolatban, de végül viharos tapssal köszönték meg a Magyar Opera jelentős erőfeszítéseit, felállásra „kényszerítve" még a zene kart is.

Bizonyára, teljesen más lehetett az eseményeket „belülről", versenyzőként megélni. Ezért bátorkodtam a verseny nyertesétől, Naotaka Tachibana karmestertől kérdezősködni. Zenei pályáját zongorázással kezdte, majd kürtölni tanult, de megvallotta, hogy valódi álma a vezénylés volt. Először a zenekarból, kürtösként szemlélgette a karmestereket, majd áttért erre a szakmára, amely – úgy érzi – igazán talál hozzá. (Gondolom, ezzel teljesen egyetértenek azok, akik látták őt vezényelni a verseny vagy a gála alatt. Vannak emberek, akikről egyszerűen lerí, hogy mire születtek, és Naotaka kétségkívül ezek közé tartozik.) A versenyről elmondta, hogy szerinte igazságos volt, színvonalas és egyben nehéz is. Versenyzőként 5 operát kellett megtanulnia, a folyamat nemcsak a zenei rész megtanulásából állt: a dramaturgiát és a több nyelven írott – magyar, olasz, francia – librettókat is tüzetesen át kellett tanulmányoznia. A beszélgetésből kiderült, hogy a versenyre kiírt darabokat nem vezényelte eddig, erre az alkalomra tanulta meg őket. Azt is elmondta, hogy Japánban (és hozzáteszem: Romániában egyaránt) a karmesterek vagy operára, vagy szimfonikus művekre „szakosodnak". Naotaka az utóbbiak közé sorolta magát, de hozzáfűzte, hogy két éve „felfedezte" az operát, és szeretne operakarmester lenni. Ezzel kapcsolatban viszont úgy érzi, sokat kell még tanulnia – szavak, amelyek szerénységére és mély szakmai öntudatára vallanak! Egy keresztkérdést is tartogattam a számára: ő kinek adta volna az első díjat? Természetesen, a válasz elől elegánsan kitért, de azt mondta, hogy nagyra tartja a II. és III. díj nyerteseit, Mauffray és Koichiro karmestereket. A (közel)jövőben Naotaka Európában szeretne vezényelni. Reméljük, hozzánk is visszatér hamarosan, s ha valamikor a nevét plakáton látjuk, tudhatjuk, jó lesz az előadás, érdemes elmenni.

Végül pedig gratulálunk nemcsak a nyerteseknek, hanem minden versenyzőnek, Anthony Armore fesztiváligazgatónak, a Blue Danube Music Impressario társszervezőnek és nem utolsósorban a Kolozsvári Magyar Opera igazgatójának és társulatának, hogy lehetővé tették a II. Bartók Béla Nemzetközi Operakarmester-versenyt. Izgalommal várjuk a verseny következő alkalmait is!

„Vannak festők, akik a Napot sárga folttá alakítják át. És vannak mások, akik Nappá alakítanak át egy sárga foltot", írja Picasso.

A komor színárnyalatokban úszó bartóki alkotás középpontjában lévő „fényakkord" beragyogja Kékszakállú várát. A II. Bartók Béla Nemzetközi Operakarmester-versenyen a Magyar Opera hangzásvilágát június 7-én és 8-án hat különböző árnyalatú nap fényfoltja világította meg. Hat eltérő előadásbeli koncepcióban hallhattuk a művet a döntőbe jutott karmesterek interpretációjában.

Myron Romanul jó felkészültségű, magas technikai készséggel és nyugodt temperamentummal rendelkező karmester. Egységesen árnyalt zene szólalt meg vezényletében, a pianók a csendbe olvadtak, vagy talán a csend vált zenévé?

Egy valódi show-man elképzelése kapott hangot Stephen Ellery személye által. Érzékletessé tett egy-egy rövidebb részletet, ellenben széles mozdulatai nem sugároztak biztonságérzetet sem a zenekarnak, sem a mű két szereplőjének.

A koordinációs problémákkal küszködő Patrick Baton-nak, vehemens mozdulataival leginkább csupán egy „verbunkos" lamentatione hangulatát sikerült felvázolnia. Latens érzelmekkel telített momentumokban a feszültség szétfoszlott pontos, de mechanikus vezénylete miatt.

Naotaka Tachibana vezénylete pontos és kifejező volt, pillanatok töredéke alatt reagált mindenre, minden újabb zenei gondolatot felkészített, keze alatt a zene organikussá vált. Hadd folytassam a méltatást jelzőpárosok felsorolásával: végletekig fokozott puha hangszínek – erőteljes, markáns forték; szikrázó energia-játék – minimálisra szűkített tér-idő; feszült pianók – laza hangörvények. Ezek összes létező köztes árnyalatát képzeljék el, mert mindez érzékelhető valósággá vált keze alatt.

A „viharos" elképzelését bemutató Koichiro Kanno széles mozdulataival eltussolta a mű mondanivalójának érzékenységét. Pontos, de nehézkes mozdulatai meggátolták abban, hogy a zenekarral megfelelőképpen kommunikáljon, valamint abban, hogy a zenei kifejezés árnyalatainak avatott értelmezője legyen.

Paul Mauffray apró részletekbe menő próbáján hangot kapott a zenei hermeneutika. A pályakezdő karmester úgy tisztelte a bartóki koncepciót, hogy a partitúra értelmezésekor maximális odafigyelést tanúsított a komponista bejegyzéseinek. A kulcsfontosságú momentumokat előre elpróbálta, észrevételei alapján a zene roppant kifejezően szólalt meg. Kifinomult mozdulatai nagyszerű technikáról tanúskodnak, zenei elképzeléseit elméleti kutatásai helyezik biztos alapokra.

Bartók operája ugyanabból a belső ösztönzésből született, amiből – vele egyidőben – Thomas Mann Halál Velencében című kisregénye, Ady Élet-haláltitkai vagy Freud munkája, amelyben az életösztönök mellé ellenpólusként odaállítja a ha lá l ösztönt. A mű pesszimizmusa (ha egyáltalán pesszimista ez a mű), nem az éjszaka mindent elnyelő hatalmában rejlik, hanem abban a gondolatban, hogy a fény és sötétség dialektikus egysége szükségszerű. A művet a fény-sötétség, a nap és éjszaka, a férfi-nő, az élet és halál szimbolikája foglalja keretbe, mindez poláris egyensúlyt hozva létre. Ha tovább játszunk a polaritás gondolatával, nem mulaszthatjuk el az észrevételt: ez a verseny mennyire kiváló alkalom volt arra a megfigyelésre, hogy mind a keleti, mind a nyugati kultúrákon felnőtt karmesterek mennyiben tudták saját értékrendszerükön átszűrve visszaadni az alkotás mondanivalóját. Nagy segítségükre volt az intézmény zenekari csapata, akik emberfölötti kitartással és a zene iránti alázattal próbálták követni a karmesterek elképzeléseit, fittyet hányva fáradtságra, nem egy esetben fizikai fájdalomra is. Énekes társaik szintén segítségére siettek a fiatal karmestereknek. Bátran állíthatjuk, hogy Molnár Mária Judit prototípusának tökéletes megjelenítője, szereplő-párja, Hercz Péter, színes érzelemskála megvalósítója volt. Boros-Konrád Erzsébetet halk pianóiért dicsérjük, Szilágyi Jánosnak pedig drámai, vaskos Kékszakállújáért gratulálunk.

A díjak tulajdonosairól már több forrásból értesülhettek, de hadd egészítsem ki egy apró észrevétellel. A hallottak és a látottak alapján elmondhatom, hogy érdem szerint a 3. díj más karmester birtokába kellett volna jusson, azonban elismerem, igazságosnak lenni azokban a pillanatokban nem lehetett könnyű. De emlékezzünk csak Thomas Mann szavaira: „Freud szerint a nagy igazság az, aminek az ellenkezője is nagy igazság."

Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Fodor Tamás vagyok, a Mit Főzzünk Ma? televíziós műsor menedzsere. Sokan találkozhattak már műsoraimmal a képernyőn, korábban a Duna Televízióban, most pedig a Magyar Televízió délelőtti műsorában, a Mit főzzünk ma? magazinban. Noha a műsor zavartalan lebonyolításáért vagyok felelős, a konyhaművészet mára hobbimmá vált. Meggyőződésem, hogy a nagy hagyományú magyar konyha továbbfejlesztésével a korszerű táplálkozás, s az egyre bővülő turizmus kívánalmainak is eleget tudunk tenni. Minden bizonnyal látták már a műsort, amely most nyáron ugyan szünetel, de már gyűjtjük ötleteinket az őszi indulásra. A Magyar Televízió és a Szabadság közös kezdeményezése nyomán nyáron egy receptsorozattal kedveskedünk Önöknek. Kíváncsian várjuk véleményeiket, javaslataikat, amelyek alapján közösen gazdagíthatjuk majd az előbb említett tradíciókat.

Hozzávalók (4 személyre): 6 db karalábé tökgyaluval lereszelve, 1 csokor kapor, 10 dkg vaj, 3 evőkanál liszt, 4 dl tej, 1 dl tejszín, 2 cl ecet, só, cukor, fehérbors A húspogácsához: 50 dkg darált borjúhús, 2 db áztatott zsemle, 3 tojás, 2 fej vöröshagyma, 3 evőkanál zsemlemorzsa, só, olaj a sütéshez Elkészítése: Először is bekeverjük a fasírtot: a darált húshoz hozzáadjuk a kinyomkodott, áttört zsemlét, a felvert tojásokat, az apróra vágott vöröshagymát, valamint a sót, és jól összedolgozzuk. Pogácsákat formázunk belőle, morzsába forgatjuk, kevés olajban megsütjük őket. Amíg a fasírtok sülnek, vajas rántást készítünk, beletesszük a gyalult karalábét, sózzuk, cukrozzuk. Amikor kezd összeesni, ráöntjük az ecetet, amire egyébként azért van szükség, hogy a karalábé ne essen szét. Ezután jöhet a tej és a bors. Ha főzelék sűrűségű lett az étel, egy kevés tejszínnel tesszük bársonyosabbá. Jól kiforraljuk, tálalás előtt megszórjuk még frissen vágott kaporral. Jó étvágyat kívánunk!

Alig néhány héttel vakáció előtt látogattunk el Kolozsvár egyetlen magyar nyelvű, Step by step módszerrel oktató első osztályába, a Báthory-líceum kisépületébe. A világos, barátságos osztályteremben három asztalka mellett kis székeken ülnek a gyerekek, körülöttük alacsony polcokon sorakoznak a különféle tanszerek, a falakon rengeteg szemléltető kép. Minden csupa szín és vidámság, az állandó halk zsongás pedig jelzi: komoly munka folyik az asztaloknál. Hangos szót nem hallani, a gyerekek kivárják, amíg feléjük irányul akár a tanítók, akár a társaik figyelme. Ez az osztály egyik alapszabálya is, amely nagy betűkkel szerepel a falon: Hallgasd meg figyelemmel társaidat! A szabályokat tartalmazó plakátot a gyerekek aláírták, tudomásul vették, betartják. Ilyen egyszerű. Látszólag.

Az avatatlan szemlélőben felmerül a kérdés: miben különbözhet a Step by step módszer a hagyományos oktatástól? Például abban, hogy két tanítója van az osztálynak, akik nap mint nap beosztják, megtervezik a munkát. Reggel pedig (ahogy ezt már megszokhattuk az alternatív pedagógiai módszerek esetében) beszélgetéssel indul a nap, amikor minden gyerek elmondhatja, hogy épp mi foglalkoztatja. Aztán elhelyezkednek az asztalok körül, és kezdődhet a munka. Az egyik asztalnál olvasókönyvből betűzgetnek, a másiknál füzetben számolnak, a harmadiknál pedig írást gyakorolnak. Közben felhangzik egy-egy „tanci!" megszólítás, ilyenkor a tanító néni azonnal ott terem. Egyébként pedig ül mellettük az asztalnál, és odafigyel mindenkire, aki igényli, vagy éppen magyaráz.

Mindenkire odafigyelnek
– Annyi az eltérés, hogy nálunk csoportmunka folyik, a követelmények, módszerek, munkafüzetek és tankönyvek azonban megegyeznek a hagyományos oktatásban használtakkal – kezdi a beszélgetést a szünetben Bartha Magda tanítónő. – A gyerekek hatan-heten alkotnak egy csoportot, a tanító pedig, akik épp velük foglalkozik, minden gyerekre oda tud figyelni, mindenki sorra kerül. Nem úgy van, mint más osztályokban, hogy egyszerre 25 gyerekre kellene figyelni. Mi úgy osztottuk be, hogy aki a reggeli beszélgetést tartja, az egy csoporttal dolgozik tovább, aki pedig 10-re jön, az két csoporttal foglalkozik utána. Így minden csoport sorra kerül.

– Honnan származik ez a módszer?

– Amerikából. Magyarországon már nagyon sok iskolában alkalmazzák, mifelénk leginkább Székelyföldön, Kolozsváron pedig magyar tagozaton itt, a Báthory-líceumban indult az első osztály. Román tagozaton több éve működik a városban. A megyében Szamosújváron már második éve működik magyar osztály.

– Miből áll egy napjuk?

– Reggeli beszélgetéssel kezdünk. Ilyenkor a gyerekek félkörben ülnek a székeken. Köszönünk, mindenki kezet fog a mellette ülővel, és kíván valami szépet arra a napra. Ez az elején sokat segített abban, hogy a gyerekek hamar megtanulják egymás nevét, és fel is oldódnak tőle. Ilyenkor elolvassuk a reggeli üzenetet is, amit minden napra megírunk. Ez keltezéssel kezdődik, ami azért is jó, mert a gyermekben tudatosul, hogy milyen nap van ma, mi volt tegnap, milyen hónapban, évszakban járunk éppen, utána pedig elolvassák, hogy aznap hogyan szólítjuk őket. A megszólítás kapcsolódik az aznap tanulandókhoz: ha például mindenből ismételünk, akkor gyakorolgatóknak szólítjuk őket, ha tudáspróba vár rájuk, akkor tudorkáknak, ez mindennap változik. (Ottjártunkkor hónapsorolók volt a megszólítás, mivel románból épp a hónapok nevét tanulták – szerk. megj.). Van egy naptárunk, amelyre mindig feltesszük az aznapra szánt jelképet, májusban például tulipánt, mert ebben a hónapban nyílnak a tulipánok. Ekkor megbeszéljük részletesen a napokat, hogy melyik után mi következik, és matematika feladatokat is kapcsolunk ezekhez. Például ha ma 28-a van, akkor elmondják, hogy ez páros vagy páratlan szám, melyik a kisebb, illetve nagyobb szomszédja, hány tízes és hány egyes alkotja, utána összeadásokat és kivonásokat találnak ki, amelyek eredménye 28 kell hogy legyen. Ebben nagyon ügyesek, mi első osztályban nem is tanuljuk az egységrend átlépést, csak másodikban kötelező, de ők már olyan összeadásokat-kivonásokat mondanak, amelyekben ez is szerepel. Ezek után elolvassák, hogy aznap miről tanulunk, pontosítjuk, hogy milyen központokban dolgoznak majd, mivel nekik nincs órarendjük, amit hazavisznek. Ebéd után általában a tornaórát vagy a rajzot tartjuk, vagy gyakorlás van, ami tulajdonképpen a házi feladatnak felel meg, csak itt végzik el. Hazavinni nem kell, csak ha akarják.

– Hétvége előtt általában kérik, hogy vigyék haza a gyerekek a feladatokat, ilyenkor együtt átnézik. De ha valakinek gondja van valamivel, lassabban halad, akkor mi is szólunk, hogy otthon még gyakoroljanak.

– Mikorra tanulnak meg írni-olvasni a gyerekek?

– Most már (május vége – szerk. megj.) ismerik az összes betűt, és ügyesen olvasnak, nincs gond velük. Írnak is szépen, másolás után, és mondatokat is alkotnak.

– Pedagógusszemmel nézve miért jobb ez a rendszer?

– Jónak tartom azt, hogy a reggeli beszélgetéskor nagyon nyíltak a gyerekek, ilyenkor megoszthatják egymással, hogy mi történt velük előző délután vagy este, kérdéseket tehetnek fel egymásnak, és utána ezekkel a dolgokkal már nem hozakodnak elő a nap folyamán, hiszen van alkalmuk megbeszélni. Bármikor cserélgethetik a helyüket, így nem alakulnak ki kisebb csoportosulások, megkülönböztetések, ez is jó dolog. A csoportos munka pedig azért fontos, mert a tanító mindenkire sokkal jobban tud figyelni, javíthatja a hibákat, mindenki sorra kerül.

A szünetben folytatódik a zsongás, mi pedig Fodor Ibolya tanítónőt arról kérdeztük, milyen volt a módszer fogadtatása a szülők és a többi pedagógus körében.

– A szülőket viszonylag könnyen meg lehetett győzni arról, hogy ebbe az osztályba írassák a gyermeküket. Sok olyan szülő jelentkezett, aki valami újat szeretett volna kipróbálni, vagy már ismerte a módszert. Egy év eltelte után azt mondhatom: a szülők elégedettek, és nem bánták meg, hogy ezt választották.

Nyitott, érdeklődő gyerekek
– Mi lesz a gyerekekkel, ha négy év után át kell kerülniük a hagyományos rendszerbe? Gondolom, nincs rá remény, hogy az elemi iskola után is folytatni lehessen ezt a módszert...

– Egyelőre sajnos nincs, de az átállás amúgy is nehéz lenne. Bár talán nem is annyira a gyerekeknek, mint inkább a tanároknak lesz nehéz megszokni, hogy ezek a gyerekek nyíltak, kérdeznek és beszélnek, megkérdőjeleznek mindent, nem lehet bármit könnyen elfogadtatni velük, hanem arra szoktattuk őket, hogy kérdezzenek, rájöjjenek a dolgok lényegére, semmit nem rágunk a szájukba.

Nálunk mindenki a saját ritmusában fejlődik, ennek pedig az az eredménye, hogy rengeteget dolgoznak, nincsenek korlátozva, hogy egy bizonyos ritmus szerint kell haladni. Van olyan gyerek, aki egyetlen óra alatt is sokat dolgozik, mert ő erre képes, és ötödik osztályban is ugyanezt fogja tenni, mert megszokta azt, hogy a legtöbbet hozza ki magából.

– Hogyan minősítitek, osztályozzátok a munkájukat?

– Minősítés nincs, viszont írásbeli értékelést adunk, és állandóan kapcsolatban állunk a szülőkkel. Beszélgetünk velük folyamatosan, reggel, délután, ha valami gond van, behívatjuk őket, elbeszélgetünk arról, hogyan lehetne segíteni, mit lehetne tenni otthon is. Félév végén értékelő lapot adunk, ennek elolvasása után pedig elbeszélgetünk a szülővel, együtt végignézzük, hogy mi szerepel a lapon, miért írtuk bizonyos dolgok mellé, hogy ennek a megvalósítása még folyamatban van. A szülő így látja, hogy miben kell még egy kicsit segíteni a gyermeknek.

– Pedagógusként mi viszi rá az embert, hogy reformpedagógiával foglalkozzon?

– Egyrészt a kíváncsiság, hogy kipróbáljunk valami újat. Tanítottam hagyományos rendszerben is, az is jó volt, viszont ezt is nagyon megszerettem. Itt nem korlátoznak az óraszámok, valamilyen formában összefolyik a nap, és reggel 8-tól délután 4-ig sok az idő, sok minden belefér. Több szervezést is igényel, hiszen ketten vagyunk, és be kell osztanunk a munkánkat, viszont ez jó is, nyugodtabban jövünk így nap mint nap, mert tudjuk, hogy ki mivel foglalkozik aznap.

A szabályokat be kell tartani
– Szükség van-e fegyelmezésre?

– Mi is fegyelmezünk, persze. Rá is szólunk a gyerekekre szükség esetén. De próbáljuk megtanítani őket arra, hogy ne azért legyenek jók és viselkedjenek úgy, ahogy elvárjuk, mert ellenkező esetben megbüntetjük őket. Hanem azért, mert ezt így illik, és a reggeli beszélgetések során ezt mindig meg tudjuk tárgyalni. A falon szereplő szabályok alkalmazása kapcsolódik a módszerhez, de a szabályokat mi állapítjuk meg.

– Milyen külön képesítés kell ahhoz, hogy valaki ebben a rendszerben, ezzel a módszerrel taníthasson?

– Továbbképzés kell hozzá, ami négy nyári tanfolyamot jelent. Tavaly első osztályra képeztek ki, aztán minden évben a következő osztályra készítenek fel. Az országban vannak már olyan iskolák, ahol érettségiig is lehet ebben a rendszerben tanulni, és mindenki nagyon elégedett vele.

– Vannak-e speciális programok, amelyeket ma már minden tanintézmény kínál?

– Úszni visszük a gyerekeket, de ez egyébként is jellemző a Báthoryra. Kirándulni is járunk, a szülőkkel együtt, szerencsére jó az osztályközösség, összetartó, nyitott kis társaság.

Közben a szünetben zajlik az élet: az egyik kis osztálytárs érkezik meg, aki nemrég lábát törte, a szülei pedig most kerekesszékkel hozzák be, hogy kicsit együtt legyen a társaival. A gyerekek nagy örömmel fogadják, köré gyűlnek, simogatják, a fiúcska is szemmel láthatóan örül, hogy együtt lehet a többiekkel. És még egy látogató ugrik be: az a tanítónő, aki a szeptembertől induló Step by step első osztály egyik tanítója lesz. Elmondja: most nyáron végzi majd el a szükséges továbbképzőt, és hogy a szamosújvári iskolában már ellesett néhány alapvető dolgot a módszerrel kapcsolatban. Egyelőre nem tudja, kit osztanak majd be mellé, de a mosolyát látva nem kétséges, hogy jó kezekben lesznek nála azok a kicsik, akiknek a szülei a Step by step módszer mellett döntenek.

Több mint 30 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban, Washingtonban megalakult egy új oktatási módszer Step by step néven, amely a tudományos pszichológiai adatok kiterjesztésén alapszik. Romániában a Step by step program 1994-ben alakult meg a Soros Alapítvány támogatásában Head Start néven, csak 1995-től vette át a Step by step, vagyis a Lépésről lépésre nevet. A hagyományos osztályokkal szemben egy Step by step osztályban nem padok, hanem asztalkák találhatók székekkel körülvéve. Az asztalokat polcokkal különítik el egymástól, hiszen mindenik egy külön sarkot (művészeti, matematika, írás, olvasás, tudomány és építő sarok) képvisel. Tehát az oktatás csoportokra oszlik, amelyen belül van egyéni, páros és csoportos tevékenység is. A megtanulandó tananyag ugyanaz, mint egy hagyományos osztályban, csak a tanítási mód különbözik, hiszen ebben az osztályban a gyerekek felfedezve tanulnak, felfedezik és elsajátítják az új dolgokat. Egy nap, ami 8 órából áll és két tanító vezetésével történik, szakaszokra van osztva. Reggel a gyerekek félkörben ülve elolvassák a napi beosztást és a napi témákat annak ellenére, hogy még nem tanulták a betűket. Az osztályban akad egy-két gyermek, aki már tud olvasni, ezzel késztetik a többieket is az olvasás elsajátítására. A sarkokban elvégzendő gyakorlatok megbeszélése után a gyerekek eldöntik, hogy milyen órával szeretnék kezdeni a tevékenységet, és elfoglalják helyüket az illető sarokban, azután folyamatosan, minden asztalnál töltenek 25 percet, hiszen ennyi idő áll rendelkezésükre egy sarokban. Miután befejeződtek a tevékenységek, egy közös megbeszélésre kerül sor, a gyerekek egy ún. beszélő széken elmondhatják észrevételeiket, az újonnan felfedezett és elsajátított ismereteiket. Ez jó alkalom a tanítónak, hogy értékelje a tanuló munkáját, hiszen a Step by step osztályban nincsenek jegyek, sem minősítések. Következik egy óra szünet, az ebédidő. A délutáni találkozás során egyéni tevékenység keretében a tanulók befejezhetik munkájukat, ha délelőtt nem sikerült, míg mások gyakorolhatnak. Ilyenkor kerül sor az olyan tevékenységekre, mint a torna, a vallás vagy az idegen nyelv oktatása. Egy Step by step osztályban végzett tanuló folytathatja tanulmányait hagyományos úton, de bizonyos helyeken már létezik alternatív oktatás a gimnáziumban is. (Forrás: www.telecentru.ro)

Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház: Postakert /Cuza Vodă utcai templom: Péntek este 8 óra, istentisztelet, igét hirdet Niculescu Emilian – „Életünk központja: Jézus". Szombat de. 9 óra: Bibliatanulmányozás – „Életbölcsesség". De. 11 óra, istentisztelet: Orbán János – „Lesz-e holnapod?", du. 6 óra, istentisztelet: Soós Károly – „A szolgálat útján".

Zsidó Hitközség: Dávid Ferenc utcai imaház Péntek este 7 óra, szombat reggel 9 óra, vezeti: Müller Benjamin, prof. Kallós Miklós, Krausz Jenő.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25., Victor Babeş 33/A és Magyar/22., Dec. 1989 u. 137. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai (június 15., péntek)
1 euró = 3,2519 lej, 1 USD = 2,4437 lej, 100 magyar forint = 1,2856 lej.

– Mit iszik a részeg eszkimó?
– Hóbort.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A fantasztikus négyes és az Ezüst Utazó – amerikai. Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel: 13 és 23 óra között.

MŰVÉSZ – California dreamin’ – román. Vetítés: 14, 17.30, 21; kedvezménnyel 14 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Mr. Bean vakációja – angol. Vetítés: 17, 19; péntek, szombat, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Füstölgő Ászok – amerikai. Vetítés: június 15–17 : 17, 19 és 21 órától kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Pókember 3 – amerikai. Vetítés: 16, 19; péntek, szombat, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel 16 órától.

DACIA B-TEREM – Vadidegen – amerikai. Vetítés: június 15–17.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – 300 – amerikai. Vetítés. 17, 19.30; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17 órától.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, június 15-én, pénteken este 7 órakor: Shakespeare: A windsori víg nők. Rendező: Keresztes Attila. 16 ÉVEN ALULIAKNAK NEM AJÁNLJÁK!

Június 18-án, hétfőn este 8 órakor: Énekek éneke – stúdió előadás. Rendező: Mihai Măniuţiu. – CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

BÁBSZÍNHÁZ

Június 16-án, szombaton 12 órakor. Milne: Micimackó. Rendező: Kovács Ildikó – magyar tagozat.

Június 17-én, vasárnap 12.30 órakor: Pinocchió. Rendező: Alina Hiristea – román tagozat.

MAGYAR OPERA

Június 16-án, szombaton este fél 7 órakor: Giulio Cesare – a Gh. Dima Zeneakadémia diákjainak vizsgaelőadása.

Június 28-án, csütörtökön este fél 7 órakor: OPERA – OPERETT GÁLA – évadzáró előadás.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Ma, június 15-én, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Theo Wolters (Hollandia). Közreműködik. Lucia Marica és Mihai Marica. Műsoron: J. Brahms: Kettősverseny hegedűre és csellóra, op. 102; Schubert: IX., C-dúr szimfónia.

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

Június 18-án, vasárnap este 7 órakor: Orgona-est. Előadó: Gustav Jannert (Svédország). Műsoron: O. Olsen-, Mendelsohn-Bartholdy-, Bach-művek.

Kérem VARGA REDNIK ILONÁT, hogy jelentkezzen a 0264/420-566 vagy a 0741-140334 telefonszámon. (0010)

Csinos, még gyermektelen társát keresi egy családcentrikus, jól szituált, jó megjelenésű magyarországi férfi. Cím: Nagy Nándor, 4200 Hajdúszoboszló, Móricz Zsigmond 20., e-mail: (M)

Kereskedelmi társaság kertészmérnökit (agronómiát) végzett munkatársakat keres kereskedelmi, logisztikai, árukezelő (lehet középiskolai végzettségű) munkaterületekre. Önéletrajzot a következő címre várunk: vagy faxra: 417-662. (0402122)

Női és férfi munkaerőt veszünk fel Magyarországra. Telefon: 0036-20-5433583. (M)

Politikailag független (vagy külföldi) ügyvédet keresek három per lebonyolítására. Jutalom: 70 százalék a kártérítésekből (becsületsértés-megalázás, a bűnös szándékos elszalasztása, pénzzsarolás, polgári tevékenységek megakadályozása, tulajdonsértés stb.). Telefon: 0728-720559. (0002)

Négy diáklány kétszobás albérleti lakást keres a Hajnal negyedben. Telefon: 0741-600607. (0008)

Kiadó háromszobás lakást keres 5 egyetemista lány jutányos áron. Telefon: 0741-364445, 0740-877053. (0025)

A magyar Szávay Ágnes bombameglepetést okozott a 145 ezer dollár összdíjazású barcelonai salakpályás női tenisztornán, miután a nyolcaddöntőben valósággal kiütötte az első helyen kiemelt olasz Francesca Schiavonét.

A selejtezőből érkezett magyar tehetség – aki 82. a világranglistán – mindössze két játékot veszített, 6:1, 6:1 arányban nyert a rangsorban 29. riválisával szemben.

Szávay a negyeddöntőben a hatodikként rangsorolt amerikai Meghann Shaughnessyvel találkozik.

Ukrán kapussal erősített a férfi kézilabda Challenge Cup győztese: a Resicabányai UCM két éves szerződést kötött Olekszandr Nataljukkal. A 32 éves, tízszeres válogatott hálóőr nem először szerepel majd a Nemzeti Ligában, 2002 és 2004 között ugyanis a Nagybányai Minaur játékosa volt. Nataljuk legutóbb a ZTR Zaporizsja csapatában védett.

Csaknem a teljes U17 (azaz 17 év alatti korosztályú) haiti labdarúgó-válogatott ismeretlen helyre távozott egy New York-i átszállás során.

A 18 tagú keretből 13-an eltűntek, amikor az együttes a John F. Kennedy repülőtéren a szöuli csatlakozásra várt. Dél-Koreában az augusztusi korosztályos világbajnokság egyik felkészülési tornáján vett volna részt a csapat.

A szökevények közül néhány óra múlva hatan visszatértek, és feladták magukat a biztonsági szolgálatnál, a többieknek azonban nyoma veszett.

Yves Jean-Bart, a karibi térség legszegényebb országában működő futballszövetség elnöke egy helyi – kreol nyelvű – rádióállomáson keresztül azt üzente a szökevényeknek, hogy komolyan veszélyeztetik a jövőjüket, és az amerikai hatóságok mindent meg fognak tenni a kézre kerítésükért.

A BMW-Sauber engedélyezte az indulást az Egyesült Államok Nagydíján Robert Kubicának, aki vasárnap sértetlenül megúszta szörnyű balesetét a Forma–1-es világbajnokság kanadai futamán. A lengyel pilóta az idény eddigi legnagyobb bukását szenvedte el Montrealban: elvesztette uralmát az autó felett, Trulli hátsó kerekét érintve a levegőbe emelkedett, óriási sebességgel a falnak csapódott, majd több pördülés után a falnál kötött ki. Először lábtörésről szóltak a hírek, ám később a kórházban kiderült, hogy csak néhány zúzódásról van szó.

„Csütörtökön még egy vizsgálat vár rá, és ha az orvosok rábólintanak, Robert versenyezhet Indianapolisban. Ha nem, akkor Sebastian Vettel vagy Timo Glock ül a volán mögé" – mondta Mario Theissen sportigazgató.

A BMW időközben már el is készítette a 22 éves Kubica új kocsiját.

ATLÉTIKA

Pénteken 9 órától a kolozsvári Ion Moina Stadionban: a bel-ügyminisztérium országos atlétikai és krosszversenyének döntő fordulója.

Pénteken 18 órától a kolozsvári Sétatéren: olimpiai krossz, megyei szakasz.

KARATE

Szombaton 8–21 óra között, vasárnap 8–14 óra között a kolozsvári Horia Demian Sportcsarnokban: országos gyerekbajnokság döntő és Gyermekpalota Kupa.

SCRABBLE

Szombaton 17–21 óra között, vasárnap 14–16 óra között és 16–19 között, valamint hétfőn 10–21 óra között a Napoca Szállóban: 17. Scrabble Frankofón Fesztivál.

VÍZILABDA

Pénteken 10 órakor és 11.30 órakor a kolozsvári Politechnika Úszóközpontban: a Román Vízilabda Szövetség Kupája, északi torna, utolsó forduló. Résztvevő csapatok: Kolozsvári Jövő, Aradi Astra, Nagyváradi MSC és Nagyváradi Kőrös.

A női skeetlövés olimpiai bajnoka, a magyar Igaly Diána kvótát szerzett a jövő évi pekingi ötkarikás játékokra a lonatói kvalifikációs Világkupa-versenyen. Az Athénban aranyérmes, Sydney-ben bronzot szerző sportoló 71 korongos eredménnyel jutott be a szám hatos döntőjébe, ahol ő az egyetlen, aki korábban még nem vívta ki a pekingi indulás jogát – így biztossá vált részvétele a 2008-as játékokon.

Kiegészült a szeptember 11. és október 1. közötti mexikói sakkvilágbajnoki torna nyolcas mezőnye. Négy kiemelt, a világbajnok orosz Vlagyimir Kramnyik, a szintén orosz Peter Szvidler és Alekszandr Morozevics, illetve az indiai Viswanathan Anand selejtező nélküli résztvevője a latin-amerikai vetélkedőnek.

Az oroszországi Elisztában rendezett, 480 ezer dollár összdíjazású tornán 16 nagymester ült asztalhoz, közülük a legjobb négy jutott tovább a vb-tornára. Ezt az eredményt elsőként a magyar Lékó Péter érte el: az első körben a török Mihail Gurevics ellen nyert, majd a Polgár Juditot búcsúztató orosz Jevgenyij Barejevet győzte le. Ismertté vált a másik három nagymester neve is, az izraeli Boris Gelfand, az örmény Levon Aronjan és az orosz Alekszandr Griscsuk egészíti ki a mezőnyt.