Balló Áronnak, lapunk főszerkesztőjének tragikus körülmények között bekövetkezett hirtelen halála mind a magyarságot, mind pedig a velünk együtt élő többi nemzeti közösséget mélyen megdöbbentette.

A megyei és a városi hatóságok, intézmények, politikai, civil társadalmi és szakmai szervezetek egész sora – magyar és román sajtóműhelyek kollektíváit beleértve – fejezte ki a tegnapi nap folyamán részvétét.

Számtalan olvasónk, lapunk külső munkatársai és barátai közül sokan telefonon, mások pedig levélben biztosítottak együttérzésükről. Valamennyien rendkívüli szomorúsággal és mérhetetlen bánattal vették tudomásul a sajnos visszafordíthatatlan sorscsapást.

A hétfői napon érkezett részvétnyilvánításokat lapunk 3., illetve 7. oldalán közöljük.

Biztosítjuk kedves olvasóinkat, barátainkat, és mindazokat, akik mély gyászunk óráiban mellettünk és eltávozott kollégánk családtagjai mellett állnak, hogy a bennünket ért súlyos csapás terhét szerkesztőségünk tagjai együtt viselik, és hogy a bajban összefogva, legjobb tudásunkkal és teljes erőnkkel folytatjuk a közösségünket szolgáló munkát.

Főszerkesztőnket és barátunkat július 13-án, csütörtökön 13 órakor kísérjük utolsó útjára a Házsongárdi temető kápolnájától.

Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, S mint fán se nő egyforma két levél, A nagy időn se lesz hozzá hasonló.

NAGYCSALÁDOS TALÁLKOZÓRA kerül sor július 14-én, pénteken az Apáczai Csere János Líceum dísztermében. A megbeszélés ideje alatt a szervezők gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről. Az érdeklődők találkozhatnak azzal a két, 7 illetve 4 gyerekes családdal is, akik zarándoklat formájában szeretnének eljutni Csíksomlyótól Győrbe, az Európai Nagycsaládosok Harmadik Konferenciájának színhelyére. Minden érdeklődőt, de elsősorban a 3 vagy több gyereket nevelő szülőket várják tehát pénteken délután 6-kor az Apáczai Líceum dísztermében.

A HAGYOMÁNYOS ANNA-BÁLT július 15-én, szombaton este 21 órától újra megrendezik a kolozsi fürdő vendéglőjében. Az est fénypontja a bálkirálynő és az udvarhölgyek megválasztása lesz, de jócskán lesz humor és örökzöld operett-részletek a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek, többek között Csorba Krisztina, Nagy Ibolya, Madarász Loránd előadásában. Fellép a hidelvi Kalandos Társulás tánccsoportja, a minőségi talpalávalót pedig a már közismert nyárádszeredai együttes biztosítja. A műsort Sebesi Karen Attila színművész konferálja. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők, kiváltképpen a szépségversenyre benevező hölgyeket!

A kolozsvári festő- és grafikusművész, Gedeon Zoltán alkotásaiból nyílt kiállítás a magyar fővárosban. Az idős, de alkotásainak hangvételéből ítélve ugyancsak fiatalos, a kor szellemével lépést tartó művész munkái, grafikák és néhány festmény a DunaPart Galéria kihelyezett tárlataként a West End Office Center „C" főbejárati aulájában tekinthető meg. A kiállítás szervezője Povh Éva, a DunaPart Galéria vezetője.

A június 29-én megnyílt tárlat július 30-ig látogatható munkanapokon 9-18 óra között. A kiállított 18 alkotás a világhálón is megtalálható a következő címen: www.galeriainfo.hu

Július 9-én a Farkas utcai református templomban három zeneakadémiai hallgató – Munkácsi Dóra (zongora), Csíki Borka Borbála (gordonka) és Leonard Furda (hegedű) – mutatkozott be a kisszámú közönségnek. .

Munkácsi Dóra kiváló stílusismerettel és hangszertechnikával „felvértezve"egy Debussy- és egy Bartók-művet adott elő. A műsor zárószáma egy hosszú, virtuóz módon megszólaltatott Mendelssohn-trió volt, amely a három fiatal előadó dicséretes művészi érettsége által tündökölt a zeneszerző által megálmodott szépségében.

Örvendetes, hogy újra tanúi lehettünk három fiatal művész önfeledt, önzetlen és tökéletes hangszerjátékának.

A múlt hét végén Olaszországban szerepelt a szamosújvári Corala Magna vegyes kórus. A városi kultúrház művészegyüttese tíz napot tartózkodik Cupello helységben, de több Pescara tartományi kisvárost is felkeres. Az első koncertre a vestai templomban került sor, ahol jótékonysági hangverseny keretében léptek fel a Persa Valer zenetanár vezette erdélyiek. Műsorukon öt olasz nyelvű énekszám is szerepelt, amit külön erre a célra tanultak meg a Szamos-menti műkedvelők.

Fellépésüket nagy tetszéssel fogadták a komolyzene kedvelői. A capelloi vendéglátókkal hosszabb távú kulturális együttműködést alakított ki a szamosújvári önkormányzat. Nemsokára olasz művészek látogatnak Kolozsvár környékére.

Több ízben mosolygott rá a csíkszeredaiakra a nyári verőfény július 9-én, vasárnap, a 26. Régizene Fesztivál kezdőnapján, amikor is a délelőtti misék és istentiszteletek után számos templomban – így a Szent Ágostonban, a reformátusban, az unitáriusban, a Millennium templomban és a csíksomlyói kegytemplomban, ugyanakkor a székelyudvarhelyi református templomban, továbbá a gyergyószentmiklósi örmény és a római katolikus templomokban, illetve a bánkfalvi templomban – múltbeli dallamok gazdag hangzásvilága töltötte be a százados helyiségeket, ahonnan a régizene értékei valamikor kiindultak. A kolozsvári Erich Türk, a bukaresti Mihail Ghiga, a sepsiszentgyörgy Codex együttes, a baróti Kájoni Consort, a farkaslaki Schola Cantorum együttesek népes közönség előtt hirdették az együttzenélés isteni harmóniáját.

Hivatalos megnyitóra a Mikó vár udvarán, délután két órakor került sor, amely egyben új fesztiválszínpad-avatónak is bizonyult. Karda Emese fesztiváligazgató, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője köszöntötte a vendégeket és a közönséget, kiemelve, hogy a 26. fesztivál egyben az első valóban nemzetközi régizene rendezvényt jelenti, majd Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a fesztivál fővédnöki tisztségében hangsúlyozta, hogy a zene esély Európa új szövetségére, amelynek segítségével a történelem szétszabdalta népek és országok újra egymásra találnak. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a közös szervezés eredményességét hangsúlyozta, mondván, hogy a pénz globalizációjával szemben önvédelemként a hit és a kultúra értékeinek elterjedését kell állítanunk. A város szívesen támogat egy ilyen, nagykorúvá vált rendezvényt, amely nem csak önmagát hozza, hanem tartalmában is értékhordozó.

Zsehránszky István a román kormány etnikumközi kapcsolatok hivatala nevében élő organizmusnak nevezte a csíkszeredai fesztivált, amely minden évben képes megújulni. Az idén a fesztiválszínpad és az európai nyitás jelentették az előrelépést. Olyan rendezvény ez – hangsúlyozta, amelyben nő a pénz, tehát öröm költeni rá. Végül Mihail Ghiga hegedűművész, a fesztivál zenei vezetője mondott pár keresetlen szót, s meghívta a csíkszeredaiakat, látogassanak el minél több hangversenyre.

Az ekként hivatalosan is megnyitottnak nyilvánított fesztivált a Budapesti Utcaszínház Goldoni-előadása (Két úr szolgája) tette oldottá és hangulatossá, amelynek helyzetkomikumán, örök értékein a közönség korra és nemre való tekintet nélkül hahotázott.

Vasárnap Erich Türk míves orgonajátéka csendült föl a csíksomlyói kegytemplomban, népes és hűséges közönség előtt, mintegy azt bizonyítva, hogy az orgona nem csak mint hangszer, hanem mint jelenség is őrzi és tovább adja nemzedékeken át az idő üzenetét. Türk olvasatában az orgona egyfajta időgép, amely hangokkal táplálkozik és harmóniát szül, s fennséggel teszi teljessé zenei igényeinket.

Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, volt magyar miniszterelnökkel közöl exkluzív interjút az Erdélyi Napló ma megjelenő, friss száma. Az ellenzéki politikus a beszélgetés során véleményt mond a HTMH és a Máért felszámolása utáni magyar-magyar kapcsolatok lehetséges alakulásáról, a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek esélyéről, arról, hogy a Fidesz miért szavazta meg Románia EU-csatlakozását, a kettős állampolgárság kérdéséről, a súlyosbodó magyar pénzügyi és gazdasági válságról, valamint az őt érő durva kritikákról.

Az egykoron a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban végzett tanítók életútjáról, megpróbáltatásairól közöl oldalas interjút a lap. A bálványosi Miért-tábor autonómiával kapcsolatos előadásairól is beszámolót és interjúkat olvashatnak. A beszélgetésekből kiderül, miként egyeztethető össze az RMDSZ-beli és az RMDSZ-ből kiszorultak véleménye a romániai magyarság önrendelkezéséről.

Több nyári rendezvényről és ifjúsági táborról is előzetes olvasható a friss lapszámban.

Az Erdélyi Napló két írással is Balló Áronra, a tragikus hirtelenséggel elhunyt kolozsvári kollegára, a Szabadság főszerkesztőjére emlékezik.

Tizenegy művészeti szervezet írta alá azt az állásfoglalást, amelyben az ellen a törvénymódosítási tervezet ellen tiltakoznak, ami mások mellett a kulturális és művészeti közalapítványok nagy részének megszűntetéséről rendelkezik.

A művészeti szervezetek szerint súlyos veszélyeket jelent a magyar művelődési és művészeti élet számára, ha ezek a közalapítványok megszűnnek, s gazdátlanul maradnak az általuk elvégzett feladatok, illetve a kezelésükben, illetve tulajdonukban lévő vagyon, amely az alapítványok létrejötte óta valamelyes stabilitást biztosított a kulturális élet egyébként ellátatlan, fontos területein.

Az állásfoglalást a Magyar Írószövetség, az Írók Szakszervezete, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete, a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Art 9 Ferencvárosi Képzőművészek Egyesülete, a Magyar Szobrász Társaság, a Magyar Művészeti Akadémia és a Színházi Dolgozók Szakszervezete írta alá.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Ómen – amerikai. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel 13 és 23 órától.

MŰVÉSZ – A vadonban – amerikai. – Vetítés: 14.30, 17, 19.30, 22; kedvezménnyel: 14.30, 17.

GYŐZELEM – Hogyan röpíts a házból egy 30 éves agglegényt. – Vetítés: 14, 16, 18, 20, 22.

DÉS

MŰVÉSZ – A Da Vinci-kód – amerikai. – Vetítés: 15, 18; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Brokeback Mountain – Túl a barátságon – amerikai. – Vetítés: 15, 17, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – X-men: Az utolsó összecsapás. – Vetítés. 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Mission: Impossible III – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22.15 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – The 40 Year Old Virgin – amerikai. – Vetítés: július 7–9.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

X-men 3: Az utolsó összecsapás – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

Megrendülten értesültünk Balló Áronnak, a Szabadság főszerkesztőjének hirtelen, tragikus elhunytáról. Halálával nemcsak a romániai magyar sajtó, hanem az egész erdélyi magyar közélet egyik kiváló személyiségét veszítettük el. Őszinte részvétemet fejezem ki a gyászoló családnak.

Kolozs Megye Prefektusi Hivatala együtt érez a gyászoló családdal és a Szabadság szerkesztőségének munkaközösségével a régió magyar közössége legfontosabb napilapja főszerkesztőjének, Balló Áronnak a tragikus baleset nyomán bekövetkezett halála okozta gyászában.

Saját meggyőződésem is, hogy olyan újságírót veszítettünk el, akinek kiegyensúlyozottsággal, feddhetetlenséggel és szaktudással végzett munkája követendő példa az újságíró-társadalom számára, s akinek az elvesztését nagyon sajnáljuk.

Fogadják őszinte részvétemet mindazok, akiknek lelkében Balló Áron eltávozásával űr keletkezett. Isten nyugtassa békében!

Rendkívüli módon sajnáljuk Balló Áron, a Szabadság napilap főszerkesztője, az erdélyi sajtó kiemelkedő egyéniségének halálát. A helyi újságírást ért veszteség, a mérhetetlen szomorúság pillanataiban a gyászoló család és a súlyos veszteséget szenvedett kolozsvári közösség mellett állunk.

Fogadják őszinte részvétünket!

Isten nyugtassa békében!

– Életét vesztette pénteken este gépkocsibalesetben Balló Áron, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője.

A Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód, Fehér és Szeben megyében megjelenő közéleti napilap 38 éves vezetője Szatmárnémetiből Kolozsvár felé haladt gépkocsijával, amikor súlyos közúti balesetbe keveredett a járműve. A tragédia következtében Balló Áron a helyszínen elhunyt.

Már fiatalon, kolozsvári egyetemi évei alatt aktív szerepet vállalt a romániai magyar újságírói társadalomban, közvetlenül a romániai rendszerváltás után több diáklap munkatársa lett. Balló Áron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán végzett. Szerkesztőként dolgozott a kolozsvári állami egyetem Echinox című lapjánál és a Szabadság diákmellékleténél, a Campusnál. Utóbbi, fiatalok szakmai műhelyeként azóta számos ifjút készített fel az újságírói pályára. Évekig szerkesztette a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának ifjúsági műsorát is. Ezzel párhuzamosan már a Szabadság hasábjain is számos írása jelent meg. Alapos szakmai felkészültségének és számos külföldi továbbképzésen való részvételének köszönhetően a romániai magyar újságíró-társadalom egyik vezető egyéniségévé vált.

A tollából született riportok, interjúk és tudósítások a romániai magyarság rendszerváltás utáni sorsdöntő eseménysorait és jelenségeit örökítették meg. A szerkesztőség vezetőjeként az elmúlt nyolc évben oroszlánrészt vállalt a romániai magyar újságírás szakmai fejlődésében és a szerkesztőség modernizálásában. Ennek érdekében következetes munkával építette a lap külföldi kapcsolatait, aminek köszönhetően számos fiatal kolléga képezhette magát tovább az ország határain kívül.

Az általa nyolc éven át vezetett újság szerkesztősége többféle politikai nézetnek is teret engedett a lap hasábjain az erdélyi magyarság sokszínűségének megjelenítése érdekében, így válhatott a Szabadság a romániai magyarok egyik legizgalmasabb fórumává.

Balló Áron két éve a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét vezette. A szervezet hat éve jött létre a romániai magyar megyei és regionális napilapok gazdasági érdekeinek hatékonyabb megjelenítése céljából. Az elhunyt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) is tagja volt. Mint a MÚRE Becsületbíróságának tagja, éveken át következetesen kiállt a tisztességes újságírói magatartásnak az érvényesítése mellett. Meggyőződéssel vallotta: az újságírónak, a közélet szereplőjeként és a nyilvánosság alakítójaként tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a másság elismerése jegyében kell hivatását gyakorolnia.

Barátként, kollégaként fájó szívvel búcsúzik tőle a MÚRE vezetősége és tagsága.

A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete megrendülten értesült elnöke, Balló Áron tragikus elhunytáról.

Ő volt az, aki a hat éve megalakult egyesület tevékenységét újraélesztette. A magyar közösséget, annak érdekeit minden percben rendületlenül szolgálta, s amikor két évvel ezelőtt az egyesület elnöke lett, ráérzett a kisebbségi helyzetben lévő lapkiadók összefogásának továbbra is aktuális fontosságára. Szabadidejéből elvéve, számos tevékenysége mellé újabb került. Bukaresti minisztériumokkal levelezett a romániai magyar napilap-piac számottevő részét képviselő kiadók terjesztési gondjainak megoldására. Közben a hatékonyabb munkavégzés végett sok utánajárással átköltözette az egyesület székhelyét Kolozsvárra, és megoldotta az évek során felmerült, mindig halogatott adminisztrációs problémákat. Fiókjában most is várja őt az egyesület honlaptervezete, és a magyarországi szakmai kirándulás szervezési vázlatai.

Az erdélyi magyar napilapok gazdasági gondjainak és egyéb nehézségeinek megoldása érdekében nemcsak idehaza, hanem a határokon túl is felszólalt, belföldön és külföldön egyaránt minden szakmai tudásával és hozzáértésével küzdött azért, hogy a kisebbségi sajtó megfelelően lássa és láthassa el feladatát az adott, nem túl könnyű sajtópiaci körülmények között. Nem volt gazdasági szakember, mégis tisztában volt mindazzal, ami a kiadói munkával együtt jár. Mert hivatása volt az újságírás, és mindaz, ami azzal kapcsolatos.

Elnökünk volt, de elsősorban kollégánk és barátunk. Távozásával mindannyiunkat nagy veszteség ért, mint ahogyan az egész erdélyi, kisebbségi újságírást. Emlékét örökre megőrizzük.

Nyugodj békében!

Szombaton a vidámparkban voltunk. Mert hova megy az ember, ha két, 11 és 14 éves gyermek érkezik vendégségbe. Igyekeztünk minden kipróbálni, felültünk a rozoga, régi hullámvasútra, ahol az a kihívás, hogy hiszel-e abban, hogy a régi faszerkezet még most az egyszer kibírja a súlyt. Felültünk a vadonatúj, amerikai nevet viselő Looping Star nevű hullámvasút-csodára, amely szédítő sebességgel zuhan a mélybe, megfordítja körülötted a világot, majd ide-oda rángat, amihez te próbálsz alkalmazkodni, hozzászokni. Igen vidám délután töltöttünk el ott.

A hír vasárnap délután talált rám egy félig kész házban, ahol életünk hátralévő részét tervezzük egy ideje: ide jön a tévé, ott lesz a konyha, juj, innen ne felejtsük ki ezt, vagy azt. Vidám önfeledtségben telt ez a nap is, és amikor a mobiltelefon kijelezte, hogy Edit hív, akkor biztosra vettem, hogy kedves Tibimnek akar boldog szülinapot kívánni. De nem. Egy élet végét jelentette be nekem.

Hirtelen zuhantam a mélybe … Ez a hullámvasút nem olyan, hogy miután kiszállunk, nevetgélve megyünk az újabb látványosság felé. Sebet hagy bennünk, mélyet, űrt hagy maga után, amit csak az idő múlása feledtet és tölt meg haszontalan élményekkel.

Noha távol vagyok, gondolatban én is a szerkesztőségi cserépkályhához bújva igyekszem melegedni és bepillantani Áron szobájába, hogy végre mikor ér rá, mikor megy el a vendég, fejeződik-e be a telefonhívás, hogy az én ügyem is végre terítékre kerüljön, és megoldódjék.

Emlékezzünk együtt, őszinte részvétem a családnak:

„Kedves Mihály"!^* Tomiból^**
Tomiba írok morva,
mogorva
sorompó mögül.
A köd itt változatlanul
(vagy mindenütt?) megül.

(Még hogy az új
idő nekünk kedvez?… Zárójeles rész:
tudd, a líra csak képzelgés.)

A pitymallat ott lengedez
valahol az ősrend felett – és
aki kiszorul közülünk belőle(?),
hol a vére.
(Ne dőlj be
nosztalgiázásnak; a szellem
bebútorozott környezetben
szorong, hamis
pózokban tetszeleg mióta már.)
Ülsz, vagy felállsz,
mindegy. Az asztal is
szétszakadóban. Késő
meghallani a sóhajt, a sikolyt:
bár illendő lenne, hogy áthajolj.

Szárnyat adni a locsogásnak?… Félő,
végképp kifordult kengyeléből a tusa-
kodó harcos, és vele évszázadok virtusa.

Becsukódik a szem homályos,
nehéz kapuja;
ásványikőzet-morzsák torkodon.
Ordas vakságban is légy férfi!

Kérdés, meddig terjed a
kerge liános vadon?

2006. január 20.

^* egyúttal Balló Áronnak, Kolozsvár
^** lásd Juhász Gyula és Babits levelezésében, a provincia (az elzártság) helye

Olyan csendesek vagyunk napok óta, hogy ránk sem ismernél. Olyan halkan csukjuk a szerkesztőségi ajtókat, hogy szinte sírnak bele. Biztos nagyon elégedett lennél velünk, széles mosollyal kitárnád az ajtót, s huncutul megkérdeznéd: mi történt veletek, lányok, hogy ilyen csend van, csak nem javultatok meg? Már késő délután van, s még egyszer sem csaptátok be az ajtót dühödten valami miatt? S ma még nem hahotáztatok úgy, hogy megrengjenek a falak?

Hát igen, elillant a jókedvünk, elhalkult a szelességünk. Orvul megloptál bennünket. Valahogy nem illik ez hozzád. Ez az udvariatlan gesztus. Te nem szoktál ilyeneket tenni. Látod, most itt ülünk csendben, és azt reméljük, hogy kiderül: hátha csak rossz álom volt az egész, holnapra felébredünk, és minden marad a régiben. Rohangálhatunk a szerkesztőségi folyosón előre-hátra, hangosan beszélhetünk, felszabadultan nevethetünk, vagy dühösen csapkodhatunk, néha benyithatunk hozzád, s megkérdezhetünk ezt-azt. És akkor nagyvonalú gesztussal megbocsátanánk neked dagadtra sírt szemeinket, ijedt egymásra-riadásunkat, öklömnyire szorult gyomrunkat. Barátságunk nevében elnéznénk a tolvajlásodat is: az ellopott jókedvünket-dühünket.

Vajon látod-e, milyen nyílt tekintettel kapaszkodunk egymásba féltő szeretettel, s mégis milyen riadt-ijedten várjuk a holnapot? Íróasztalodon fénylenek a kis gyertyácskák, némelyik kilobban, akár a te erősnek tűnő életed. De azt a kanócot soha nem gyújthatjuk újra, bármennyire szeretnénk, s a rossz álomból sincs ébredés. Félő, hogy a megbocsátást is csak eme cikk erejéig tudjuk megígérni, és csak reméljük, hogy lecsorgó könnyeink kioltják a bennünk egyre növekvő, tehetetlen dühöt.

Azt mondják, amikor ellobban egy élet, ugyanabban a pillanatban valahol fellobban egy másik. Kedves színészbarátom hívott szombaton: megrendülve hallotta a hírt, és szeretné ha tudnám, együtt érez velünk. Könnyekkel küszködve köszönöm meg, s már éppen lekapcsolnám a telefont, amikor eszembe jut, hogy megkérdezzem, mi van éppen szülés előtt álló feleségével. Kis csend után érkezik a visszafogott mondat: – Pénteken éjszaka megszületett a lányunk, látod milyen furcsa, elment egy lélek, s hozzánk megérkezett a másik. Ki tudná megfejteni ezeket a rejtett titkokat? – Hát, igen, ilyen most a mi hangulatunk is. Ilyen halk szavú, csendes, mint ez az életről-halálról szóló telefonbeszélgetés. Ilyen volt a tegnapunk is, ilyen szorongásos, s mégis jövőbenéző, csendes munkálkodással teli nap. Ilyen lesz a mánk, a holnapunk, s bár utolsó utadra kísérünk, ilyen lesz a holnaputánunk is. Mert azt akarjuk, hogy folytassuk ott, ahol Te abbahagytad, amikor elindultál a végtelenbe vezető utadon. Mert tovább akarjuk szőni álmaid színes fonalát. S talán majd elillant jókedvünk is visszatér egyszer, te pedig csendes mosollyal nyugtázod: mégsem javultunk meg, szeleskedésünk is a régi.

Újabb, ezúttal meglehetősen durva elszólással gazdagította enyhén szólva kevéssé protokollárisra sikeredett nyilvános kijelentéseinek eddig sem rövid listáját a brit királynő férje, aki szerint Romániában külön tenyésztik a gyerekeket az árvaházak számára.

Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet királynő 85 éves férje a nevét viselő alapítvány díjkiosztóján sokkolta a fényes vendégsereget legújabb kiszólásával. Amikor az egyik díjazott elmondta neki, hogy Romániában dolgozott, Fülöp azt kérdezte tőle, hogy „de ugye nem azért ment oda, hogy valamelyik árvaházban segítsen?"

A nemleges válaszra a herceg azt találta mondani, hogy „helyes, annyi árvaház van arrafelé, hogy az embernek az az érzése, csak azért tenyésztik (a gyerekeket), hogy árvaházba dughassák őket".

A kijelentést állítótólag jeges csend fogadta; Fülöp elszólását később brit jótékonysági szervezetek elítélték. A romániai árvákat segítő egyik ilyen szervezet, a Romanian Orphans Appeal vezetője „gusztustalannak" nevezte az edinburgh-i herceg szavait, amelyek szerinte ismét csak azt tanúsítják, hogy Fülöpnek „fogalma sincs arról, hogy mit beszél". Mellesleg Fülöp elsőszülött fia, Károly trónörökös a romániai gyerekeket segítő FARA jótékonysági szervezet védnöke.

Fülöp herceg korántsem először készteti keserves fejvakarásra a tőle már rettegő udvari protokollosokat. Leghíresebb kiszólásainak egyike Magyarországon hangzott el, 1993-ban, amikor egy brit turistának azt mondta: maga még nem lehet itt olyan régen, hiszen nincs is sörhasa. Előkelő helyen jegyzik hivatásos udvari megfigyelők azt a figyelmeztetést is, amelyet Fülöp 1986-ban intézett Kínában tanuló brit diákokhoz, mondván: ha túl sokáig maradnak, ferdeszeműen térnek haza. Néhány éve, az egyik skóciai elektronikai gyárban tett látogatása alkalmával, egy kevéssé sikerült biztosítékdobozra azt mondta: ez úgy néz ki, mintha egy indiai rakta volna össze. A Kajmán-szigeteki alattvalóktól azt találta kérdezni 1994-ben, hogy legtöbbjük nem kalózok ivadéka-e, egy brit aktivistának pedig, aki két gyermekét vesztette el lakástűzben, és azóta a füstérzékelők kötelezővé tételéért kampányolt, arra panaszkodott, hogy az ő fürdőszobájában is van ilyen szerkezet, de fürdés közben, a gőztől minduntalan megszólal...

Egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatások láttak napvilágot az elmúlt napokban. A szociológusok mérései szerint a lakosság különbözőképpen vélekedik a két fő kormánypárt népszerűségéről és az Irakban állomásozó román csapatokról. Az eredmények viszont már egyeznek abban, hogy a nacionalista politikusok népszerűsége felfelé ível.

Az egyik kutatást a Petrom szakszervezeti vezetője, Liviu Luca által irányított FSLI-Petrom cég megrendelésére az Insomar közvélemény-kutató készítette. Ez megerősíti azokat a korábbi eredményeket, amelyek a Demokrata Párt (DP) népszerűségét legalább kétszer nagyobbra becsülik a választók körében, mint a Nemzeti Liberális Pártét (NLP). Mint kiderült, a D.A. Szövetség választóinak a 70 százaléka az Emil Boc vezette pártra adná voksát, a liberálisokra pedig mindössze a „narancssárga-szimpatizánsok" 25 százaléka szavazna. A két párt között ez az aránytalan erőviszony mutatkozik az Insomar szerint akkor, ha a DP és az NLP külön indul a következő választásokon. Nagyon eltérnek ettől a Társadalmi Kutatások Irodája (Biroul de Cercetari Sociale – BCS) által közzétett eredményei, ezek szerint körülbelül fele-fele arányban osztozna a két fő kormánypárt a liberális-demokrata szövetség híveinek voksán. Így a liberális-demokrata szövetség szavazóinak a 47,5 százaléka pecsételne a választófülkében a DP-re, az NLP pedig a szavazatok 45,3 százalékát kapná meg. Az eredmények közötti szembetűnő különbségre magyarázatként szolgálhat, hogy a BCS-felmérés egy, az NLP-hez közel álló alapítvány megrendelésére készült.

E két felmérésben jelentős eltérés mutatkozik az Irakban állomásozó román katonák hazahívását illetően is. Az Insomar szerint csak a lakosság 54 százaléka támogatná a csapatok visszavonását, 46 százalékuk pedig egyetért a békefenntartási küldetés folytatásával. Korábban a liberálisokhoz közelebb álló alapítvány megrendelésére készült BCS-kutatás szerint a lakosság elsöprő többsége, 62 százaléka látná szívesebben ismét itthon a román katonákat, és mindössze 23 százalékuk támogatja, hogy Románia továbbra is a háborús övezetben állomásoztassa csapatait.

A szélsőségesen nacionalista politikusok előretörését illetően azonban már nem különböznek az eredmények. Az elmúlt hónapok felmérései következetesen megállapították, hogy a romániai lakosság körében egyre nagyobb szimpátiának örvend a nyersességéről és közönségességéről hírhedt Gigi Becali. A július 1–5. között készített Insomar-kutatás szerint a lakosság 10 százalékának „nagyon nagy" a bizalma az Új Generáció Pártjának (UGP – PNG) elnökében. Noha Traian Băsescu államfő népszerűségét egyelőre az elnök egyetlen politikai riválisa sem tudja kikezdeni, aggasztó, hogy a Cotroceni-palota lakója csak hat százalékkal múlja felül Becalit. A megkérdezettek ugyanis 16 százaléka válaszolta azt, hogy nagyon nagy a bizalma az ország első emberében. A Steaua futballcsapat dúsgazdag tulajdonosa pártját valóságos „mozdonyként húzza maga után", hiszen az UGP a hat százalékos népszerűségi indexszével már lazán átlépi az öt százalékos parlamenti küszöböt.

Az ország lakosságának legnagyobb része úgy vélekedik: semmivel sem él jobban, mint egy évvel ezelőtt, sőt életkörülményei rosszabbodtak. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban azonban többen derűlátók: tavalyhoz képest nőtt azoknak a száma, akik úgy gondolják, ezen a téren előnyös változások történnek, derül ki az Insomar legfrissebb felméréséből.

Egy éve, ugyanerre a kérdésre válaszolva a megkérdezettek 40 százaléka vallotta, hogy rosszabbul él, mint tavaly, idén ez az arány 41, 6-ra növekedett. Ugyancsak 41 százalék gondolja úgy, hogy az élete változatlan, és mindössze a válaszadók 16 százaléka nyilatkozta azt, hogy jobban él, mint egy évvel ezelőtt.

Tavaly a megkérdezettek fele úgy vélekedett: az ország gazdasága összeomlik, ma csupán 39 százalék vallja ugyanezt, mi több, 22,5 százalék bizakodó, és úgy gondolja, a gazdasági mutatók növekedni fognak.

A felmérést július 1–5. között végezték, 1134 nagykorú személy megkérdezésével, 48 városban és 53 vidéki településen. A hibaszázalék 2, 9.

A Román Televízió által kezdeményezett A legnagyobb román elnevezésű szavazóverseny meglehetősen fura eredményeket produkált. A lakosság bárkit megnevezhetett, hiszen a projekt lebonyolítói nem jelöltek meg semmilyen kategóriát. Ezért a legnagyobb román „címért" versenybe kerülhetett például Nicolae Ceauşescu, Mircea cel Bătrân, de a Steaua focicsapat hátvédje, Mirel Rădoi is.

A román sajtó többnyire negatívan írt a 600 ezer eurót fölemésztő kezdeményezésről, mondván, hogy a korlátlan megjelölési lehetőség miatt egy nagy „lecsó" lett belőle. Az első tíz közé kerültek olyan, a románok múltjában elévülhetetlen érdemet szerzett személyiségek, mint például Constantin Brâncusi, I. Károly király, Al. I. Cuza, Mircea Eliade, Mihai Eminescu, Ştefan cel Mare, Mihai Viteazul, de olyan vitatott személyiség is bekerült, mint a zsidóirtással vádolt Ion Antonescu marsall. Az élbolyban egyedüli nőként bukkan fel Nadia Comăneci tornászcsillag. A román lapok beszámolói szerint a kezdeményezés szervezői megkönnyebbültek, amikor megtudták, hogy az első tíz legnagyobb román között nem szerepel nagyon sok vitatott múltú személy, akik nevetségessé tehették volna a televízió akcióját. Így is a tízes lista után közvetlenül vonal alatt következik Nicolae Ceauşescu, akit a jelek szerint a kollektív emlékezet többnyire érdemeiért, és nem a kommunista diktatúra alatt elkövetett kegyetlenségekért tart számon.

Az első százban 61. helyen Mátyás király is előfordul, a 98. helyen pedig Hunyadi János neve is megjelenik. Az 59. helyen található, így mindkettőjüket megelőzi azonban a román viccek képzeletbeli hőse, Mórickának megfelelő Bulă.

• Újabb költségvetés-kiegészítés a patikáknak. További 2 milliárd lejjel egészítették ki júliusra a megye gyógyszeralapját, amelyet ingyenes és ártámogatott készítmények biztosítására fordíthatnak. Ezzel összesen 56 milliárd régi lejre rúg a gyógyszeralap, ebből 38 milliárdot fordíthatnak ártámogatott gyógyszerekre, krónikus betegek ellátására pedig közel 18 milliárdot. A plusz pénzalapok már tegnaptól hozzáférhetőek.

• Versenytárgyalás iskola-felújításért. Ma 10 órától a Nagybányai Polgármesteri Hivatalban, holnap 10 órától pedig az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség kolozsvári székhelyén találkoznak a régió iskoláinak felújítása iránt érdeklődő cégekkel. Az ajánlatokat a tanügyminisztériumba várják, augusztus 18-án 16.30 óráig. A versenytárgyalással kapcsolatos tudnivalókról bővebben a http://mie.ro/documente/phare 2004/tvet/index.htm honlapon, vagy a szakminisztérium 021/3114184-es telefonszámán.

• Magasabb bírság az 112 felesleges tárcsázásáért. Szigorú büntetés vár azokra, akik visszaélnek a 112-es, vészhelyzetben hívható telefonszámmal. A kormány úgy döntött, határozottabban lép fel a telefonbetyárok ellen, és nagyobb büntetéseket szab ki, meghatározva egyben annak minimális értékét. Azok, akik visszaélnek ezzel a számmal, és viccből riasztják a rendőrséget, tűzoltóságot stb., az eddiginél ötször nagyobb bírsággal sújthatók: ötmillió régi lejjel. A legmagasabb kiszabható büntetés értéke megduplázódik, 5 millióról 10 millió lejre.

• Tűz Tordaszentlászlón. Tüzet fogott a Tordaszentlászlóhoz tartozó Oláhléta egyik gazdasága, miután villám csapott az egyik épületbe. A tordai tűzoltóság két tűzoltóautója azonnal a helyszínre sietett, az oltás közel négy órát tartott. A tűz azonban az egész istállóépületen elharapózott, mintegy 80 négyzetméternyi területen és a tetőtérben is. Hamuvá porladt 1500 kilogramm széna és 300 kilogramm búza, amit az istállóban tároltak. Becslések szerint a kár értéke mintegy 20 000 új lej.

Óriási károkat okozott a jégeső a bágyoni és kercsedi határban a hétvégén. Becslések szerint mintegy 350 hektáron tarolt a jég, Bágyonban 300 és Kercseden 50 hektáron. 100%-os veszteséget 90 hektáron tapasztalt a helyi-községi kárfelmérő bizottság. A többi 260 ha területen 70%-os terméskiesést állapítottak meg.

A szakbizottságnak tagja volt Man Maria agrármérnök a megyei mezőgazdasági igazgatóság részéről, Báló Jenő Várfalva községi agrárszakember, Kanyaró Pál, Várfalva polgármestere és Mărginean János alpolgármester.

Fodor Melinda, a Várfalvi Polgármesteri Hivatal titkára elpanaszolta, hogy a legjelentősebb veszteséget a zöldségesföldeken (hagyma, burgonya stb.) okozta a jég. A szalmásgabona és kukorica megközelítőleg 106 hektáron szenvedte meg az elemi csapást. Mint kiderült, arra nem lehet számítani, hogy ezek a termények a következő hetekben kiheverik a csapást, hiszen a jég teljesen összetörte és a földre verte a növényeket. A közeli Tordaszentmihályon is végigsepert a tornádó jellegű vihar, de jégeső ott nem volt.

– Nem lehetne újra vetni az uborkát vagy más növény?

– Lehet, de abból termést elérni szinte lehetetlen. Közel tíz éve még volt egy ilyen eset, akkor megpróbáltuk újra vetni, de nem adott érdemleges eredményt.

– Az itteni gazdálkodók nem kötnek biztosítási szerződést, hogy jégverés után valami kis támogatáshoz jussanak?

– Ezzel nem foglalkoznak még az aranyosszéki termelők. A biztosítási összeg magas, és az emberek nem bíznak a biztosítókban. Attól tartanak, esetleg kijátsszák őket, hogy ne kelljen fizetniük elemi csapás esetén.

Tegnap Kolozsváron a Gabriel Roşia Montană társaság ismertette a tervezett verespataki aranykitermeléssel kapcsolatos környezetvédelmi hatástanulmányát, amelyet május 15-én nyújtottak be a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak. John Aston alelnök és Horea Avram környezetvédelmi koordinátor szerint környezet- és szociálbarát beruházást kívánnak megvalósítani, amely sokoldalú gazdasági fejlődést biztosítana az egész környéknek. A tanulmány elkészítésébe száz szakembert vontak be. A terv szerint a Roşia Montană Gold Corporation olyan biztonságos ülepítő-telepet létesítene, amely ellenáll az elképzelhető legszélsőségesebb meteorológiai feltételeknek. úgymint 8 fokos földrengés a Richter-skálán, 460 mm hirtelen csapadék, 5,5 millió köbméternyi vízmennyiség tárolási kapacitása stb. A sokat vitatott kitermelés legjobb esetben 2009-ben indulhat be.

A Gabriel Roşia Montană országos szintű fórumkampányon mutatja be környezetvédelmi hatástanulmányát és gyűjti össze az ezzel kapcsolatos lakossági észrevételeket. Például július 31-én Gyulafehérváron a Szakszervezetek Művelődési Házában, augusztus 7-én Kolozsváron a Diákművelődési Házban, augusztus 9-én Tordán a városi színházban, augusztus 23-án pedig Déván a Művelődési Házban találkoznak az érdeklődőkkel, de hasonló magyarországi akciót is terveznek. Tegnapi sajtóközleményében a Greenpeace és az Alburnus Maior civil szervezet kéri a környezetvédelmi minisztériumot, hogy függessze fel a környezeti hatástanulmány jóváhagyásának procedúráját.

Négy anyaországi környezetvédelmi szervezet nyílt levélben kért közmeghallgatást Szegeden, Budapesten és Debrecenben, továbbá Persányi Miklós szakminisztertől kérték a környezeti hatásvizsgálat meghosszabbítását szeptember 30-ig. Hangsúlyozzák: egy esetleges baleset következtében keletkező környezeti károk költségeit az egész magyarországi lakosságnak viselnie kellene.

Múlt csütörtökön két kiskorúnak veszett nyoma Felsőzsukon, illetve Zsukiménesen (Juc-Herghelie). A 17 éves M. Grigore Andrei és 16 éves D. Vlad Bogdan – tizenegyedikes, illetve kilencedikes tanulók kolozsvári tanintézményekben – délután hat óra körül távoztak otthonról, és nem tértek többé haza. A rendőrség helyi és országos körözés alá helyezte őket, ám a két tini a hétvégén „önszántából" megjelent otthon: mint kiderült, gondoltak egyet, és leugrottak a tengerpartra, Costineşti-re.

Mozgékony tolvaj
Azonosították az aranyosgyéresi Műszaki Kollégium júniusi kirablóit. Az egyaránt 17 éves H. Claudiu Andrei és L. Augustin Sorin – mindkettő munkanélküli, előbbi iskolába sem járt, s egyiküknek sincs személyi igazolványa – a vád szerint június 6-án tört be a helyi kollégiumba, ahonnan – mint arról annak idején mi is beszámoltunk lapunk hasábjain – a Phare-programon keresztül szerzett, 10 000 euró értékű elektronikai felszerelést loptak el. A zsákmányt később 300 lejért „értékesítették" – időközben már visszakerültek a jogos tulajdonoshoz.

A rendőrök arra is fényt derítettek, hogy H. Claudiu Andrei alaposan gyanúsítható további hat, a rendőrség nyilvántartásában eddig ismeretlen tettessel szerepelt lopás esetében is. Június 24-én például egy 85 éves idős férfitől lopta el a pénztárcáját egy helyi utcában. Korábban, 19-éről 20-ára virradóan egy lelógó villanyhuzal segítségével felmászott egy épület 2. emeleti balkonára, ahonnan bejutott egy varróműhelybe, s megpróbált ellopni egy köszörűgépet – ám annak súlya miatt nem tudott vele lemászni, és a balkonon hagyta. 25-éről 26-ára virradóan kerítést átmászva egy másik cég udvarára jutott be, elvágta a riasztó szálait, majd a bejárati vasrács felfeszítése után többmillió lej értékben lopott el különféle márkájú cigarettákat. Ugyanaznap a Victor Ungureanu Kollégium egy nyitott ablakán mászott be és kábelekkel, sublerekkel, valamint egy maroktelefonnal távozott, 800 lejes kárt okozva. Július 2-án a tetőn mászott be a helyi 5-ös számú orvosi rendelőbe, ahonnan orvosi műszereket, valamint összesen 90 kilót nyomó fém-alkatrészekett tulajdonított el – ezeket egy ócskavasátvevőnél eladta. Végül, 2-áról 3-ára virradóan, kihasználva, hogy tulajdonosa nyitva felejtette egy Volkswagen Jeta első ajtaját, és a kesztyűtartóban megtalálta az autó pótkulcsait, megpróbálta ellopni az autót, ám a kárvallott felfigyelt a motorzajra, és még idejében kiért – a tolvaj végül elszaladt.

Minősített lopás vádjával indult nyomozás ellenük.

Halálos baleset Désen
Halálos gázolás történt vasárnap hajnali fél kettőkor Désen, a Vâlcele utcában. A 31 éves némai (Nima) I. Gheorghe Florin egy 1310-es Daciát vezetett, és figyelmetlensége, valamint amiatt, hogy ittasan vezetett, nem vett észre egy útszélen haladó gyalogost. Az áldozatot – egy férfit – egyelőre nem azonosították, a nyomozás még folyik.

Az idei első öt hónapban 23,5 százalékkal nőtt az export a tavalyi megfelelő időszakhoz képest. Területenkénti megoszlásban az EU részesedése 66,95 százalék volt az időszakban a teljes hazai exportból, a második helyen a kelet-európai térség állt 18,08 százalékkal.

Országonkénti lebontásban az elsőszámú exportcélpont Olaszország volt az Unión belül, 18,3 százalékkal, a második Németország, ahová a hazai vállalatok exportjának 14,62 százaléka áramlott. Franciaország 7,45 százalékkal a harmadik helyen állt. Magyarországra az említett időszakban a hazai export 4,88 százaléka érkezett.

Az első negyedévben az export növekedése 13 százalékra gyorsult 9,8 százalékról, miközben az import bővülése csak kevéssé gyorsult, 18,7 százalékra a tavalyi negyedik negyedévi 17,2 százalékos ütemről.

A Transelectrica áramszolgáltatót – júniusi nyilvános részvénykibocsátását követően – előreláthatólag július végétől jegyzik majd a bukaresti tőzsdén.

A Transelectrica 10 százaléka kerül a tőzsdére a június 14–28. között lezajlott elsődleges, nemzetközi kibocsátás nyomán. Kizárólag új részvényeket adtak ki, ezek 40 százalékát kisbefektetők, 60 százalékát intézmények jegyezték le. A kisbefektetői részt 3,5-szeresen, az intézményit 8,4 szeresen jegyezték túl.

Az egyenként 16,80 lejért (4,70 eurós) eladott 7,33 millió új részvény majdnem 35 millió eurót hozott, ezt a vállalat korszerűsítésre és infrastrukturális beruházásokra akarja költeni.

A kormány közszolgáltatók tőzsdére vitelével is erősíteni akarja a hazai tőkepiacot.

A Transelectrica 1,382 milliárd lej forgalommal, az előző évinél 25 százalékkal magasabbal zárta a tavalyi évet. Adózott eredménye 50 millió lej volt.

A Vajdasági Autonóm Tartományt, négy romániai és három magyarországi megyét tömörítő Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (DKMT) az egyik legsikeresebb eurorégió Magyarországon – jelentette ki Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke a múlt héten Szegeden.

A DKMT a közelmúltban több eredményes projektet fejezett be és további programokhoz nyert támogatást uniós pályázatokon – mondta az eurorégió magyar nemzeti koordinátora.

Az öt tematikus blokkból – mezőgazdaság, turisztika, informatika, egészségügy és informatika – álló, Az Európai Unión innen és túl című rendezvénysorozaton több mint háromszáz kiállító és mintegy ezer konferencia-vendég vett részt a három országból. A tanácskozások célja az volt, hogy a romániai és a szerbiai szakemberek megismerjék a magyar uniós csatlakozási folyamat során szerzett tapasztalatokat – közölte a politikus.

A dél-alföldi régió egyik legnagyobb uniós támogatással megvalósuló beruházása a 217 települést érintő, 110 milliárd forintos összköltségű ivóvízminőség-javító program. Uniós támogatással készült el a sikeres pályázat során szerzett ismereteket összegző és a vajdasági helyzethez adaptáló tanulmány, amely segíti a szerbiai szakembereket egy hasonló projekt előkészítésében – mondta Marosvári Attila.

A három ország szomszédos területeit összekapcsoló tematikus turisztikai útvonalcsomagok összeállítására nyert mintegy 40 millió forintnyi támogatást a DKMT egy Interreg pályázaton – közölte Csókási Eszter, az euroregionális fejlesztési ügynökség vezetője.

A programban a szecesszió, az ipari műemlékek, az egészségturizmus és a folklór témájához kapcsolódó látnivalókat, valamint a szálláshelyeket és szabadidős programokat összegyűjtő kiadványok készülnek – tudatta a szakember.

Szintén Interreg-pályázaton nyert – mintegy 90 millió forintos – támogatást a DKMT egy euroregionális információs centrum és hírügynökség létrehozására, mely a térség híreit gyűjti majd össze, rendszerezi és továbbítja a médiának – mondta Csókási Eszter.