Tankönyvkiadási dilemmák
A profit és a szakszerűség összehangolása

(1., 5. oldal)

Elidegenítheti a tanulástól a diákokat a rossz tankönyv (Gyurka Előd felvétele)

Erdélyi magyar körökben immár klasszikussá vált dilemma osztja meg a politikum és a szakma vezetőit a tankönyvkiadás terén is. Míg előbbi a tavalyi eredményeket az elmúlt tizenöt év legjobbjaként ítéli meg, addig utóbbi a tankönyvek minőségét és azok kiadását megszervező, nemrég létrehozott rendszer felépítését kifogásolja.

A magyar nyelvű tankönyvek minőségéről sok szó eszik, főleg szeptemberben, iskolakezdéskor. Ennek az oktatási szakemberek örvendenek, annak viszont már nem, hogy minderről kampányszerűen és mindössze a könyvek idejében való elkészülésére koncentrálva számol be a sajtó. Ezt kifogásolja többek között Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumi elnöke is, aki a Szabadság kérdéseire válaszolva elismerte: önmagában pozitív tény, hogy a diákok idejében kapnak tankönyvet, de ennél sokkal fontosabb, hogy jó és csak jó tankönyveket kapjanak. Ez a szempont – mint mondta – azért szorul háttérbe, mert részben az oktatási minisztérium a rövid határidős pályázatokkal kiszámíthatatlanságot okoz, részben pedig a kiadók saját felkészületlenségük miatt nem tartják tiszteletben a munka műszaki fázisait. Kifejtette, hogy a rossz tankönyveknek mérhetetlen káros hatásuk van: elidegenítheti a tanulót az iskolától, a magyar oktatástól, egyáltalán attól, hogy a nebuló tanuljon.

A rossz minőségű tankönyvek kiadását – véli a szakember – egyrészt az okozza, hogy jó néhány éve azok fordításban jelennek meg. A lefordított tankönyvek pedig olyan kulturális környezetre utaló szövegeket tartalmaznak, amelyek távol állnak a gyerektől. Jelenleg legalább 15–20 silány tankönyvet sürgősen ki kellene vonni a forgalomból. Péntek úgy látja, hogy ha egy tankönyv egyenesen botrányos, jobb, ha egyáltalán nem jut el az iskolába.

Jobbak voltak az 1989 előtti tankönyvek
Az oktató felidézte a rendszerváltás előtt zajlott tankönyvírási és -kiadói munkát: ez alaposabb volt, az akkor készült oktatási anyagok szakmai tekintetben jobbak voltak a mostaniaknál. – Annak a korszaknak az volt az átka, hogy működött a cenzúra, a szigorú korlátozás, a könyveknek kötelező ideológiai beállítottságuk volt, de a kiadói műhelymunka, a tipográfia, a kivitelezés a körülményekhez képest jó volt – mondta Péntek János.

1990 után, a kiadók számával együtt, az oktatási kiadványok is gyarapodtak, de ezek között sok volt a „szemét". Péntek János arra hívta fel a figyelmet, hogy más gyenge könyv esetében legfeljebb kevesebb fogy belőle, de a tankönyv – ha jó, ha rossz – abból naponta több ezren tanulnak. A kiadók és az ezzel foglalkozók nem értik, hogy itt nincs helye elírásnak, bakinak, itt minden írásjel, minden vessző számít – hangsúlyozta.

Péntek János szerint nemcsak a fordításokkal van gond, a magyarul írott tankönyvek között is vannak gyengék. Ennek oka lehet a rövid határidő, de az is, hogy a kiadói vállalkozások nem fordítanak rájuk kellő figyelmet. A kiadó fő szempontja, hogy vállalkozása minél nyereségesebb legyen. Ezért minél egyszerűbben, minél kevesebb munkabefektetéssel szeretné elkészíteni a tankönyvet. – A vállalkozók nagy része nincs tisztában azzal, hogy a kiadói munka nem azonos a nyomdai munkával. A kiadói szerkesztés folyamán legalább négy-öt szakembernek kellene elvégeznie a tankönyvek szakszerkesztését, nyelvi és műszaki szerkesztését. Ezt nem lehet megspórolni azzal, hogy valaki lefordítja, egy lektor pedig ellenőrzi a tankönyvet, majd számítógépes tördelés után nyomdába is küldik a kéziratot – mondta Péntek János.

Péntek szerint egy-két szerkesztőségben dolgozik néhány olyan munkatárs, aki ért ehhez, de a megjelent tankönyvek azt bizonyítják, hogy a kiadók többsége nem rendelkezik felkészült szerkesztőgárdával. Olyan kiadók pedig, amelyeknek csak román munkatársaik vannak, már eleve alkalmatlanok erre a feladatra. Indokolt volna, hogy a tankönyvkiadókat is akkreditálják bizonyos szakmai kritériumok szerint, mint a tudományos kiadókat.

Kötő József oktatási államtitkár elismerte, hogy egyes kiadók munkája kívánni valót hagy maga után. Őket is sújtja az az általános jelenség, hogy anyagi körülményeik miatt nem dolgozhatnak elég szakemberrel. Az államtitkár ugyanakkor emlékeztetett, hogy két-három éve előre lehet tudni, milyen tankönyvpályázatot hirdetnek meg egy év múlva. A kiszámíthatóság most már azért is nagyobb – véli Kötő –, mert a tantervet is ritkábban változtatják menet közben. Példáként említi, hogy tavaly már lehetett tudni, hogy idén a negyedikesek tankönyveit hirdetik meg. Ennek köszönhetően minden tantárgy esetében érkezett is eredeti, magyarul íródott kézirat.

Tavaly azért sikerült botrányosra néhány könyv, mert akkor még a régi rendszer szerint dolgoztak. Meg kellett várni a román tankönyvek elbírálását, és csak júniusban lehetett elkezdeni a fordítást, szeptemberben pedig a könyveknek már az iskolákban kellett volna lenniük. Kötő szerint a tavalyiak közül 2–3 használhatatlan. Hozzátette: a Péntek János által említett 15–20 az elmúlt tizenöt év során gyűlt fel. Arra a kérdésre, hogy a tavalyi rossz könyveket visszavonták-e, Kötő elmondta: beindult ez a folyamat, de körültekintéssel kell eljárni, mert ez aztán perek sorozatát vonhatja maga után. Az államtitkár elismerte, hogy nem létezik a kiadók szakmai munkáját felülbíráló akkreditációs rendszer, de emlékeztetett, hogy a rossz tankönyveket piacra dobó kiadók az idei pályázaton már nem vehettek részt. Reméli, jövőtől elkezdheti működését az a tankönyvbíráló bizottság, amelyet a legnevesebb szaktekintélyekből hoznak létre.

Sorsfordító miniszteri rendelet
Tavaly áprilisban jelent meg az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy ne csak fordítással készüljenek magyar tankönyvek. Ez a határozat megengedi, hogy magyarországi kiadók és szerzők, esetleg hazaiakkal együttműködve, maguk is részt vegyenek a tankönyvkiadásban, a tantervnek megfelelő adaptálásával tankönyveket is át lehet venni. Péntek János hangsúlyozta: ez nagyon fontos, mert be kell látni: Erdélyben nem kielégítő a szakmai háttér. A szakoktatás tankönyvigényét másképpen nem is lehet kielégíteni, csak anyaországi segítséggel. Szerinte láthatóan nem nagy a lelkesedés ilyen megoldások iránt, mivel sokan a hazai érdekeltek közül ebben is konkurenciát látnak. A rendelet előírja még, hogy a magyar oktatásban minden tantárgyból legalább két tankönyvnek kell elkészülnie, hogy a tanár és a diák választhasson. Ettől azonban nagyon távol állunk, véli Péntek János.

Az oktató emlékeztetett rá, hogy a miniszteri rendelet az ellenőrzés hatósági jogkörét és a vele járó felelősséget a magyar tankönyvek esetében az RMDSZ-re ruházta, közvetve pedig a Romániai Magyar Pedagógus-szövetségre (RMPSZ). Ezért az előző év májusától a romániai magyar érdekvédelmi szervezetre hárul az a nehéz feladat, hogy úgy szervezze meg a tankönyvírást és tankönyvkiadást, hogy ne kerülhessen silány tankönyv az iskolákba.

Péntek János szerint a színvonal romlásának megállításában a szakszerű kiadói műhelymunka mellett kulcskérdés a megfelelő ellenőrzés. Nem biztos, hogy ennek az a legjobb módja, ahogyan tavaly történt, hogy maga az RMDSZ Oktatási Főosztálya közvetítette a nyersfordításokat azokhoz a lektorokhoz, akiket részben a tankönyvtanács javasolt. A lektori észrevételek alapján történt aztán meg (amennyiben megtörtént) a kézirat véglegesítése. A tankönyv elkészítésénél kezdettől fogva legalább három-négy szakembernek kellene együtt dolgoznia a szerzővel vagy fordítóval, aztán a lektorral, majd meg kellene találni azt az egy-két személyt vagy azt a testületet, amely megállapíthatja, hogy valóban nyomdakész állapotban van-e a könyv vagy sem. A legutolsó ellenőrzés azért szükséges, mert azt is meg kell nézni például, hogy helyén van-e egy térkép a földrajzkönyvben, vagy pedig, mint nemrég a X-es tankönyvben, a tanulók és a tanárok bosszúságára a világtérkép tükörképe került be, az égtájak tekintetében is fordítva. Az ellenőrzés azonban azért nem működik, mert a kapkodásban összemosódnak a hatósági jogkörök, a szakmai kívánalmak és a vállalkozói érdekek.

Többet is tehetett volna a tankönyvtanács?
Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint a magyarországi tananyagok adaptálásában nagyobb szerepet játszhatott volna a tankönyvtanács. Emlékeztetett, hogy a tavalyi miniszteri rendelet megjelenése előtt évekig a Péntek János által vezetett testületnek lett volna a feladata megszervezni a tankönyvkiadást, de nem tudta megfelelően betölteni ezt a szerepet, hiszen többnyire segédanyagokat adtak ki, és nem alaptankönyvek megírására hirdettek pályázatokat. Kötő József államtitkárral egybehangzóan, Lakatos úgy véli, hogy a tanácsnak több pályázatot kellett volna meghirdetnie. Az oktatási alelnök azt is cáfolta, hogy nem lenne választék, noha ez nem akkora, mint a román nyelvű tankönyvpiacon, de a magyar pedagógusok is legalább két-három könyv közül választhatnak. Hangsúlyozta: az általuk felkért lektorok véleményét mindig tiszteletben tartották, a rövid határidők ellenére nem gyakoroltak nyomást rájuk, még azokat is kivárták, akik többször is visszakérték a tananyagot.

Lakatos András és Takács Csaba ügyvezető elnök is kényszermegoldásnak tartja, hogy az RMDSZ vállalta magára ezt a feladatot, amelynek költségeit a Communitas Alapítvány révén sikerült fedezni. Lakatos szerint a mostani rendszer nem elvetendő, hiszen a rövid határidő ellenére is a főosztály és a tankönyvtanács által megbízott, a végső ellenőrzést végző szuperlektorok olyan mennyiségű hibát szűrtek ki, amitől, ha nem is lettek tökéletesek a tankönyvek, de mindenképpen sokat javult a minőségük. Azáltal, hogy most magyar nyelven megírt kéziratot is be lehet nyújtani, remélik, a színvonal tovább emelkedik.

Egy testületben a felügyelők és felügyeltek
Az Erdélyi Tankönyvtanács kizárólagos feladata, hogy az RMPSZ égisze alatt, szakmai testületként, ösztönözze, segítse tankönyvek és más oktatási anyagok írását. Maga is meghirdet pályázatokat tankönyvek előkészítésére, kis példányszámú kísérleti vagy speciális oktatási anyagok megjelentetésére. Jelentős számban ad ki, szintén kis példányszámban, egyetemi jegyzeteket. Felkérésre kiadókkal is együttműködik, segíti munkájukat. Hatósági jogköre azonban nincs, hangoztatta Péntek János. Többnyire csak a már megjelent tankönyvekről mondhatja el véleményét, vagy még azokról sem, mivel sehol nincs pontos nyilvántartás arról, mi jelenik meg, nincs országos gyűjtőhelyük az oktatási kiadványoknak. Azt viszont kötelességének tekinti a testület, hogy időről időre nyilvánosan is véleményt mondjon arról, amiről tudomást szerez. Azt ritkán éri el, hogy vissza is vonják a rossz tankönyveket. A kuratóriumi elnök emlékeztetett: az elmúlt évben az RMDSZ ügyvezető elnöke a tankönyvtanács átszervezését javasolta olyan értelemben, hogy abban az oktatási hatóság és a kiadók is vegyenek részt. Ez a tanács megszűnését, a szakmai függetlenség feladását eredményezte volna. Végül Romániai Magyar Közoktatási Tanács alakult, amely szintén foglalkozik a tankönyvek kérdésével, és ebben valóban minden illetékes, a tankönyvpiac minden szereplője részt vesz: azok is, akiknek felügyeletet kellene gyakorolniuk, és azok is, akiket felügyelni kellene. Péntek János véleménye szerint ezzel – ahelyett, hogy tisztázódtak volna – a szerepek inkább összekuszálódtak, az Erdélyi Tankönyvtanács pedig mellékvágányra került. Kérdésessé vált a Pedagógusszövetség szerepe is, amelyet a miniszteri rendelet felelős intézményként szintén megjelöl.

Takács Csaba szerint azért hozták létre ezt a grémiumot, hogy a tankönyvkiadásban részt vevő összes szereplő lehessen tagja egyetlen testületnek, ettől pedig azt remélik, hogy a folyamatban résztvevők munkája összehangoltabb lesz. Takács szerint a tavaly többet értek el, mint az elmúlt tizenöt évben.

Borbély Tamás

vissza az elejére


Régészeti leletekkel átrendezett Főtér

(1., 5. oldal)

A Kolozsvár Főterén végzett régészeti ásatások nyomán előbukkant római kori leletek megőrzésével készült el az a 12 urbanisztikai terv, amely a város központjának jelentős átalakítására vonatkozik. A versenyben részt vevő projekteket mától a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota egyik első emeleti kiállítótermében tekintheti meg a közönség február 23-ig.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal december elején hirdetett meg versenyt a Főtér arculatának átalakítása kapcsán. A pénteken lejárt határidőig tizenkét cég nyújtott be pályázatot a megmérettetésre, noha összesen 29-en vásárolták meg eredetileg a kiírás részleteit tartalmazó füzetet. Ennek ellenére Adrian Iancu, Kolozsvár főépítésze elégedett a pályázók számával és a munkák minőségével egyaránt.

Tegnap az újságírók tekinthették meg először Emil Boc polgármester, a város főépítésze és a versenykiírásban együttműködő Építészeti Kamara erdélyi megyéit tömörítő fiókszervezetének vezetőségével együtt. Traian Ilca Suciu, a kamara fiókszervezetének elnöke a Szabadság kérdésére elmondta, hogy szinte minden projektben a tervezők számoltak a Főtéren maradt gödörben lévő római kori leletek konzerválásával. Erre azért volt szükség, mert – amint Adrian Iancu elmondta – a pályázat kiírása előírta a tervezőknek, hogy a régészeti ásatást is foglalják bele elképzeléseikbe.

Egyes pályázók üveggel fednék le a leleteket, amelyekre több kisebb ablakocskán lehetne rálátni. A hatékonyabb érvényesülésükért villannyal is megvilágítanák a gödröt alulról. Három-négy terv azonban fedetlenül hagyná a leleteket, amelyek egyes szakértők szerint így gyorsabban pusztulnának. Az egyik pályázó színpaddal ellátott kisebb amfiteátrumot is tervezett az ásatás köré, ahol olyan kulturális rendezvényeket lehetne tartani, mint például a TIFF Erdélyi Filmfesztivál. A 12 pályázat között többnyire a hagyományra építő elképzelés is létezik.

A Főtér átrendezése a gyalogosoknak szánt teret növelné a központban. Így a közúti forgalmat a Szent Mihály-plébániatemplom nem négy, hanem csak két oldalán – a Deák Ferenc/Eroilor és az Unió/Memorandumului utca felőli részén bonyolítanák le. A hagyományoktól eltérő, és vélhetően költségesebb megoldást is ajánlott az egyik pályázó, aki azt javasolja, hogy a kocsik a Deák Ferenc utca nyomvonalán, de felszín alatti négy sávos alagútban közlekedjenek. Így nagyobb teret vehetnének birtokba a gyalogosok.

A pályázatokat elbíráló bizottság zsűrijének Adrian Iancun kívül tagja többek között a temesvári és a nagyszebeni főépítész is. A lakosok a kiállítás helyszínén található vendégkönyvbe vagy a polgármesteri hivatal honlapjára írhatják meg véleményüket, de a városháza által működtetett telefonszámokon is továbbíthatják észrevételeiket. A zsűri kedden ül össze, és várhatóan szerdán dönt, hogy melyik öt munka vehet részt a döntőben. A végső nyertesről egy hónap múlva döntenek.

B. T.

vissza az elejére


IKA-támogatás Erdélynek

(1. oldal)

– A magyar állam az idén mintegy 13,6 milliárd forintot fordít a határon túli magyar közösségek támogatására, ebből az Illyés Közalapítvány (IKA) mintegy 800 millió forinttal rendelkezik – mondta a hét végén Marosvásárhelyen Pomogáts Béla, az alapítvány elnöke az IKA kibővített kuratóriumának marosvásárhelyi ülése után tartott sajtótájékoztatón.

Az alapítvány a határon túli közösségeket képviselő alkuratóriumok vezetőivel közösen döntött az idei támogatási összegek céljáról, a támogatandó célkitűzésekről. A tanácskozáson jelen volt Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kiss Elemér, a Szülőföld Alap elnöke, részt vettek az erdélyi, a kárpátaljai, a szlovákiai, a vajdasági, a szlovéniai és az ausztriai alkuratóriumok vezetői is.

Pomogáts Béla elmondta: az Illyés Közalapítvány a közösségek létszámának arányában osztja szét az összegeket, ennek megfelelően az erdélyi magyarság intézményi, kulturális, szellemi életének támogatására a költségvetés 45 százalékát fordítják majd. Elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a rendelkezésre szánt összeg csökkent az elmúlt évhez képest, de értékelése szerint némi vigaszt nyújt, hogy megalakult a Szülőföld Alap, amely maga is jelentős összeggel, közel egymilliárd forinttal támogatja majd a határon túli közösségeket.

Az IKA az idén egyebek között az Európai Unióhoz eljuttatott támogatási kérelmek önrészének támogatását, a nemzeti önazonosság megőrzését szolgáló oktatási, kulturális és egyházi intézmények működését, az új létesítmények építésének finanszírozását, valamint a kulturális rendezvények és a magyar információs társadalom kiépítését célzó kezdeményezéseket támogatja.

Az alapítvány elnöke kemény szavakkal bírálta Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét az általa vezetett Székelyudvarhelyért Alapítvány elszámolásaiban tapasztalt súlyos hiányok miatt. Kifejtette: a székelyudvarhelyi alapítvány a civil központ létrehozására kapott támogatásoknak eredetileg csupán mintegy tíz százalékát használta fel rendeltetésszerűen, az IKA felszólítására azonban ez az arány némileg javult.

Pomogáts az említett esettel összefüggőnek nevezte azt az értesülést is, miszerint Szász Jenő a székelyudvarhelyi árvízkárosultak megsegítésére küldött magyarországi adományok jelentős részét nem a rászorulók támogatására fordította, mi több, a pénzadományok egy jelentős részét magánbankszámláin helyezte el.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke – aki egyben az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumának elnöke is – üdvözölte, hogy az ülésen született határozat értelmében az alkuratóriumok az idei támogatási összegek mintegy 52 százaléka fölött dönthetnek, a budapesti központi kuratórium így értelemszerűen az alapítvány rendelkezésére álló összeg 48 százalékát adminisztrálja majd.

vissza az elejére


Új RMDSZ-elnök Beszterce-Naszód megyében

(1. oldal)

Új elnöke van az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének Kocsis András személyében, aki a prefektusi tisztség pártsemlegessé változtatása miatt a tisztségből korábban lemondó Szilágyi Jánost váltja fel.

A kétéves mandátummal megválasztott 56 éves Kocsis András megyei tanácsos, a 121 megyei küldött szavazatának 75 százalékát szerezte meg a választáson, noha egyetlen ellenjelöltje sem volt. Megválasztása után Kocsis kifejtette: elsősorban az RMDSZ és az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti viszony javítására fekteti majd a hangsúlyt, és az elődje által alkalmazott mérsékelt politikát folytatja. Kocsis András állatorvos a megyei RMDSZ-szervezet egyik alapító tagja, korábban az RMDSZ rettegi szervezetét is vezette, ahol helyi tanácsosi tisztséget is betöltött.

Szilágyi János mandátuma csak ősszel járt volna le, de úgy döntött, hogy a prefektusi tisztséget választja, ami azonban január 1-től összeférhetetlen a pártfunkciókkal.

vissza az elejére


KRÓNIKA


A nap idézete

(2. oldal)

A beszéd a gondolatok eltitkolására való.

Charles Maurice Talleyrand

vissza az elejére


Kishírek

(2. oldal)

A KISMAMAKLUB ma, hétfőn du. 6 órakor tartja összejövetelét az Unitárius óvodában (bejárat a líceum és a templom közötti részen). A Bolyhos zeneóvodát Nistor Krisztina vezeti. A babákat kísérő szülőkkel a „felnőtt óvodában" a klub meghívottja, Újvári T. Ildikó jogtanácsos beszélget az új gyermekgondozási szabályozásokról. A tanácsadás alatt a gyermekek felügyeletét biztosítják.

A KOLLÉGIUMI CSENDES NAPOK keretében zajló előadásokra hívja az érdeklődőket az Apáczai Baráti Társaság Kollégium Pódiumának szervező bizottsága. Február 13-án, hétfőn 10–11 óra között Pásztori Kupán István A Szent Korona üzenete címmel, 11–12 óra között Szőcs István A Szent Korona, azaz a magyar királyi korona titkairól tart előadást. Ugyanaznap du. 4–5 óra között Vincze Zoltán a kolozsvári régészeti iskola eredményeiről beszél. Kedden, február 14-én du. 4 órától Egyed Ákos professzor a belvárosi református templomban (Farkas utcai) Mit köszönhet az erdélyi magyar oktatás és művelődés gróf Mikó Imrének címmel tart előadást.

SZABÓ T. ATTILA születésének 100. évfordulóját ünneplő estet rendez a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre február 15-én, szerdán du. 5 órakor a Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám (I. em.) alatti székházában. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár ismertetői: Kiss András, Zsizsmann Kristóf, Keszeg Vilmos, P. Dombi Erzsébet, Fazakas Emese, Daly Ágnes, Szász Lőrinc. A műsorban közreműködik: Szilágyi Ferenc operaénekes, Borss Ilona énekesnő, Potyó István kántor és a Brassai- meg Báthory-líceum díjnyertes szavalói.

vissza az elejére


60 éves dr. Jakubinyi György érsek

(2. oldal)

Máramarosszigeten született, 1946. február 13-án. Isten szolgája, Márton Áron püspök szentelte pappá 1969. április 13-án, Gyulafehérváron. Ezt követően egy éven keresztül végezte a titkári teendőket a szatmári püspökségen, majd négy éven át a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatójaként megszerezte a Pápai Gergely Egyetem teológiai és a Biblikus Intézet szentírás-tudományi licenciátusát. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Akadémián doktorált. 1974-től püspöki kinevezéséig a gyulafehérvári „Megtestesült Bölcsességről" nevezett Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora.

Dr. Jakubinyi Györgyöt 1990. április 29-én szentelte püspökké Francesco Colassuono érsek (később bíboros), rendkívüli apostoli nuncius – mint Aquae Regiae címzetes püspökét és gyulafehérvári segédpüspököt. 1991. július 19-én II. János Pál pápa kinevezte a romániai katolikus örmények apostoli kormányzójává is. Ebbe a méltóságba a következő év márciusában iktatták be, Szamosújváron.

A Szentatya 1994. április 8-án nevezte ki gyulafehérvári érsekké, székfoglalására ugyanazon év április 21-én került sor.

Nemzetünknek sok ilyen papra van szüksége, mert a pap az emberi boldogulás elősegítője, eszköze is. Érsek atyánk, papságának 37 esztendeje folyamán – s különösképpen tanári és főpásztori szolgálata gyümölcseként – sok elhivatottat indított útjára, olyan Isten-szolgákat, akik két kézzel fogják az embereket, a keresztet és a Könyvet.

Fárasztó apostolutódi útjain, a hatalmas területet magába foglaló főegyházmegyében (és nemcsak) a lelkeket keresi, akárcsak Szent Pál. Alapos felkészültségével testőrséget áll a vallás szentélyében, hogy megvédje az isteni eszme koronáját.

Gazdag szentírás-tudományi és egyháztörténeti munkásságát több könyve és szaktanulmánya bizonyítja. Ő lektorálta például a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérésére a Neovulgáta alapján kiadott, átdolgozott Ó- és Újszövetségi Szentírást is.

Többek között díszdoktora a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek, számos rangos díjjal, elismeréssel tüntették ki.

Főpásztorként jelentősen növelte mind Lisieux-i Kis Szent Teréz, mind a magyar szentek, boldogok és vértanúk tiszteletét.

Jelmondata „Magasztalja lelkem az én Uramat." – és az a tény, hogy Csíksomlyót választotta püspökké szentelésének helyéül, ékesen bizonyítják érsekünk különleges Mária-tiszteletét.

A Szűzanya hálaénekének szellemében mi is hálát adunk Istennek azért a nagy kegyelemért, hogy ilyen tudós főpásztort rendelt a sok megpróbáltatáson átment erdélyi főegyházmegye élére. Érsek atyánk – Isten éltesse sokáig! Ad multos annos!

Fodor György
piarista confrater

vissza az elejére


Drámapedagógiai képzés a kollégiumban

(2. oldal)

A játszótársam mondd akarsz-e lenni ?

Kosztolányi Dezső

Kétnapos drámapedagógiai képzésre került sor február 8–9 között a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban. A kedvező vakációs időpontra két anyaországi drámapedagógus érkezett: Szeszák Szilvia a diosgyőri Művészetoktatási Intézet drámapedagógusa és Püspöki Péter magyar–történelem szakos tanár, szintén drámapedagógus, Miskolcról, aki 15 éve foglalkozik diákszínjátszással.

A helyi főszervező, dr. Demény Piroska alapító tagja az 1995-ben létrejött romániai Drámapedagógiai Társaságnak. Két igazgatótársa Szőcs Ildikó és Kónya Mária voltak a segítségére. A rendezvényt a gyulafehérvári Tanítók Háza és a magyarországi Drámapedagógiai Társaság vezetője, Kaposi László támogatta.

Nagy volt az érdeklődés, így két körülbelül 40 fős csoport alakult ki tanárokból, tanítókból, óvónőkből és főiskolásokból. Nem a szó szoros értelmében vett előadások zajlottak a két nap alatt, annál inkább izgalmas beszélgetések és sok konkrét tevékenység, játék. Olyan interaktív tevékenységi formák, amelyek mind a mindennapi életben, mind pedig a tanításban felhasználhatók. A résztvevők a képzés minden mozzanatában tapasztalhatták, hogy valóban félelmetes ezen játékok hatalma, mert a személyiség minden rétegét megmozgatják. Az örömteli játékok, a társas kontaktusok a szerepszerűség, a lélektől lélekig történő találkozások sokat segítettek a társ- és önmegismerésben. Nem hatolnak azonban olyan mélyre, hogy gyógyításra is alkalmasak legyenek, mint például a pszichoterápiában. Szabályjátékok, szerep és színházi játékok, valamint tanítási drámák egész sorozatát fellelhettük a programvezetők tarsolyában. A pedagógusok pedig elfeledkezve felnőtt voltukról és szerepkörükről, önfeledten játszottak és közben észre sem vették, hogy részesei egy közösségalakító és személyiségfejlesztő programnak, amit ezúttal nem unalmas „oktatósdi", hanem életszerű játékok révén sajátítottak el.

A fakockákból közösen – minden körben személyenként csak egy-egy kocka beillesztésével – felépített egyre magasodó épület az első napon leborult, a második nap gyönyörűen sikerült, ami szimbolikusan is jelezte a változást a közösségi együttműködésben, az egymásra figyelésben. Volt, aki most beszélgetett el igazán először egyik-másik munkatársával.

A második nap vége felé a fáradt, de elégedett társaságban több spontán vélemény is elhangzott: igen szellemes és kellemes programokban és sok felszabadult percben volt részünk; a programvezetők jól kézben tartották az irányítást és magas szinten értik a drámapedagógiát; nagyon sokat tanultunk tőlünk. Szeszák Szilvia programvezető szerint kölcsönös volt a tanulás és számára csodás élménynek számított, hogy az erdélyi pedagógusok milyen szépen ki tudták fejezni az érzelmeiket, és mennyire felszabadultak a második napra.

Szőcs Ildikó zárószavában megemlítette: a kollégiumban ezúttal a helyére került a drámapedagógia és most már tudni fogja, hogyan jelezze a tantestületnek, hogyha ilyen képzés következik. Demény Piroska minden résztvevő nevében megköszönte a programvezetők áldozatos munkáját.

Bakó Botond

vissza az elejére


Kiállításmegnyitó a Gy. Szabó Galériában

(2. oldal)

Felházi Ágnes festészeti kiállítása nyílt meg február 11-én, szombaton délelőtt a Gy. Szabó Béla Galériában. Ferenczy Miklós házigazda bevezet ője után az alkotásokat Alexandra Sârbu művészettörténész és Józsa István esztéta méltatta.

vissza az elejére


Lapszemle
Moldvai Magyarság/január

(2. oldal)

A csángómagyarok folyóiratának legújabb számát Kölcsey Ferenc Hymnusa és annak román fordítása vezeti be. Más olvasnivalók: Julianus-díj 2005; A Magyar Örökség Díj 2005 átadásakor elhangzott köszöntő beszéd; Országos Diszkriminációellenes Tanács; Egy majdnem elfelejtett etnikai közösség, a bukovinai magyarok; Merre csángó fiatalok?; Karácsonyi ünnepségek és ajándékok moldvai magyar falvakban; Csángó Cimbora; A meg nem szült fiak (lírai jegyzet).

vissza az elejére


MOZI

(2. oldal)

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Azt beszélik – amerikai bemutató. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel 13 és 23 órától.

GYŐZELEM – Az elszánt diplomata – amerikai. – Vetítés: 14, 16.30, 19, 21.30.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Rois et reine – francia bemutató. – Vetítés: péntek, szombat, vasárnap: 13, 16, 19; hétfő–csütörtök: 16, 19; kedvezménnyel 13 és 16 órától. Ünneprontók ünnepe – amerikai. – Vetítés 22 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Narnia krónikái: az oroszlán, a boszorkány és a szekrény – amerikai. – Vetítés: 17, 19.30, péntek, szombat, vasárnap: 22 órától is, kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – The Final Cut – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20, péntek, szombat, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel naponta 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Pingvinek vándorlása – francia. – Vetítés: 17. 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Éjszakai járat – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap: 22 órától; kedvezménnyel: 17.30 órától.

vissza az elejére


OPERA

(2. oldal)

MAGYAR OPERA

Február 23-án, csütörtökön este fél 7 órakor. Erkel Ferenc: Hunyadi László. Vezényel: Horváth József. Felújítás: Gy. Tatár Éva.

ROMÁN OPERA

Ma, február 13-án, hétfőn este 7 órakor: Carmen – balettelőadás.

Február 15-én, szerdán este 7 órakor: Johann Strauss: A denevér.

vissza az elejére


SZÍNHÁZ

(2. oldal)

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, február 13-án, hétfőn este 8 órakor: Visky András: Tanítványok – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor.

Február 15-én, szerdán este 7 órakor: Ken Ludwig: Botrány az operában – bohózat két részben. Rendező: Bokor Péter (Kanada). CSAK 12 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Február 14-én, kedden este 7 órakor: Tom Stoppard: Travestituri.

vissza az elejére


TÁNC

(2. oldal)

KÁLVINEUM

Február 15-én, szerdán, Zilahon, du. 4 órakor: A fehér ló fia; este 7 órakor: A víz szalad, a kő marad – a Maros Művészegyüttes fellépése.

MAGYAR OPERA

Február 16-án, csütörtökön du. 4 órakor: A fehér ló fia; este 7 órakor: A víz szalad, a kő marad – a Maros Művészegyüttes fellépése.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

vissza az elejére


VÉLEMÉNY


Autonómia-körkép
Európai etnikai jellegű területi elvű autonómia-megoldások

(3. oldal)

Az etnikai jellegű területi elvű autonómia-megoldások hátterében az a szándék áll, hogy – a nemzetállamra vonatkozó elképzelésekhez hasonlóan – ott, ahol a nemzeti kisebbségek tömbben élnek, többségi helyzetbe hozzák őket. Ezáltal – demográfiai arányuk következtében – biztosított érdekeik érvényesítése. A legtöbb esetben úgy húzzák meg az autonóm terület határait, hogy az leképezze az etnokulturális határokat, azonban arra is találunk példát, hogy a történelmi belső határok a mérvadóak. Jogi értelemben véve ezáltal nem kimondottan egy kisebbség az autonómia jogának alanya, hanem az adott terület lakossága, etnokulturális identitásától függetlenül.

A területi autonómia ennek ellenére olyan eszköznek tekinthető, amely garantálja egy, az állam többségi lakosságától különböző, ám egy bizonyos régióban többséget alkotó csoport számára eltérő identitásának kifejezését. Magába foglalja a közigazgatási autonómiát, amely azt jelenti, hogy az országot a fővárosból irányító központi kormányzat átutalja a hatalmat a helyi, választott képviselők kezébe. Jelen pillanatban nincs általánosan elfogadott autonómia-modell, az egyetlen általánosan elfogadott kiindulási alap a szubszidiaritás elve, amely azt jelenti, hogy a magasabb közösségi szint mindaddig nem avatkozhat be, ameddig az alacsonyabb szinten felmerülő problémákra megoldást lehet találni egy alacsonyabb közösségi szinten is.

A területi alapú autonómia az adott állam keretei között számos formában biztosítható.

Területi elvű autonómia-megoldások
Az állami státushoz legközelebb álló kategóriát a bizonyos fokú nemzetközi személyiséggel és a szuverenitás bizonyos fokával rendelkező kormányzati entitások alkotják, amelyek nagyrészt a még nem teljesen függetlenedett gyarmatokat jelentik.

A második kategóriát a nemzetközi személyiséggel nem rendelkező tagállamok jelentik. A világ 193 országa közül 25 szövetségi állam, ebből 7 (Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Németország, Oroszország, Szerbia-Montenegró és Svájc) Európában található. A szövetségi államszerkezet esetében a hatalmat a központi, szövetségi szint és a tagállamok együttesen birtokolják, a tagállamok azonban egymással és a központtal szemben magasfokú autonómiát élveznek. Etnikai föderációknak azok az államok tekinthetőek, ahol legalább egy tagállam földrajzi határai leképezik az etnikai határokat, Európában 5 ilyen államot találunk (Belgium, Bosznia-Hercegovina, Oroszország, Szerbia-Montenegró és Svájc).

A harmadik kategóriát a szűk értelemben vett autonómiák, a területi önkormányzatok jelentik. Két típusuk különböztethető meg, az egyik az állam közigazgatási szerkezetébe nem illeszkedő, a másik az állam közigazgatási szerkezetébe illeszkedő önkormányzatok. Aszerint, hogy a közigazgatási rendszer melyik szintjén helyezkednek el, az utóbbiak további alcsoportokba sorolhatóak. Lehetnek középszintű (regionális, megyei) és településszintű autonómiák.

Európai példák
Az öt európai etnikai föderációban a kisebbségek autonómiája tagállami szinten a következő esetekben biztosított: Belgiumban Vallónia; Bosznia-Hercegovinában a Horvát és Bosnyák Federáció, illetve a Szerb Köztársaság, a Horvát és Bosnyák Federáción belül a három horvát többségű kanton, Poszavina, Nyugat-Hercegovina, Tizes Kanton; Oroszország néhány entitása; Svájc kilenc kantonja, Bern, Fribourg, Genf, Graubünden, Jura, Neuchâtel, Ticino, Vaud, Valaisés; Montenegró tagállam Szerbia-Montenegróban.

Európában a következő közigazgatási szerkezetbe nem illeszkedő területi egységekben biztosított a területi alapú autonómia: Wales, Skócia és Észak-Írország Nagy-Britanniában; Feröer Szigetek, Grönland Dániában; Vajdaság és Koszovó Szerbia-Montenegro Szerbia tagállamában; Gagauzia Moldovában; Krím Autonóm Köztársaság Ukrajnában. A közigazgatási szerkezetbe illeszkedő területi egységek: Aland szigetek Finnországban; Korzika Franciaországban; Trentino-Alto Adige régió, és azon belül Bolzano/Bozen (Dél-Tirol) tartomány Olaszországban; Azori Szigetek, Madeira Portugáliában; Katalónia, Galícia, Baszkföld, Baleári Szigetek, Kanári Szigetek Spanyolországban.

Az autonómia tartalmának pontos feltérképezése igen nehéz feladat. A legtöbb esetben az autonómia alaptörvényei más törvényekre is utalhatnak, a használt fogalmak pedig sok esetben túlságosan elvontak ahhoz, hogy teljes biztonsággal meghatározható legyen, pontosan mit is foglal magába. A tagállami státus elvileg a legmagasabb fokú autonómia biztosítását teszi lehetővé a kisebbség számára, és emellett a területi alapú képviselet révén a központi intézményekben is komoly súllyal rendelkezhet. A gyakorlatban azonban egyes unitárius államok bizonyos területeken szélesebb hatáskörrel ruházzák fel a kisebbség lakta területek önkormányzatait, mint egyes szövetségi államok kisebbség lakta tagállamaikat.

Bosznia-Hercegovinában és Finnországban az autonóm entitásoknak joguk van saját maguk szabályozni a törvényhozó testületük megválasztásának szabályait, ezzel szemben Belgiumban, a Bosnyák és Horvát Föderációban, Dániában, Franciaországban, Moldovában, az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban az entitások választási törvénye vagy az alaptörvényben, vagy egy országos érvényű törvényben központilag szabályozott. A legtöbb országban az alsóbbszintű közigazgatási egységekre való felosztás joga az entitásokat illeti, ez alól azonban Belgium és Bozen/Bolzano megye például kivételt képez. Az alsóbbszintű önkormányzatok hatásköreit és működését Bosznia-Hercegovinában, Dániában, Finnországban, az entitások szabályozhatják.

A kisebbség szokásjogának beépítésére a jogrendszerbe Finnország, az Egyesült Királyság és Olaszország megoldásai esetében van lehetőség. Minden ország lehetőséget ad arra, hogy entitásai rendelkezzenek bizonyos adók és illetékek kiszabása felett. Amíg a föderációk tagállamaiban a skála igen széles, a területi önkormányzatok esetében viszonylag jól behatárolt.

A legtöbb esetben fontos kérdést jelent a rendfenntartó erők irányítása, többnyire az entitások hatáskörébe tartozik a rendőrség megszervezésének és működtetésének joga, ahogy az Aland Szigetek, Skócia, Dél-Tirol és Spanyolország régiói esetében. A nyelvhasználat szabályozása többnyire az alaptörvényben rögzített, azonban a betelepedés kritériumait csak Aland szabhatja meg.

Az oktatás a kisebbségek közösségként való fennmaradásának alapja, éppen ezért a nyelvi jogok és a kulturális vonatkozású hatáskörök mellett a legfontosabb területek egyike. Oktatási kérdésekben az entitások nem minden esetben dönthetnek a központ nélkül, azonban az autonómia-megoldások esetében az anyanyelv oktatására és megőrzésére vonatkozóan minden esetben kialakították a szükséges eszközöket. Ez történhet az országos oktatási törvény keretén belül, speciális rendelkezéseken keresztül, vagy az entitásokon belül a végrehajtó hatalom szerveinek ilyen irányú jogosítványai révén. Az oktatás általában véve Belgium tagállamai, Bosznia-Hercegovina tagállamai, Grönland, Feröer, Aland, Gagauzia, Wales és Skócia esetében az entitások hatáskörébe tartozik.

(Folytatjuk)

Bognár Zoltán

vissza az elejére


Katonai titkokkal szórakoznak a kék szemű fiúk?

(3. oldal)

Soroljuk fel röviden a tényeket, és próbáljuk meg kitalálni, mi is „az ábra". Egy katonai titkokkal tele CD véletlenül eljut két napilap, a Ziua és a România Liberă szerkesztőségébe. Tartalmuk nem kerül nyilvánosságra, azonban mindkét szerkesztőség értesíti a hatóságokat, illetve a közvéleményt. Érdekes módon míg Sorin Roşca Stănescu, a Ziua főszerkesztője szerint a CD egy nappal azelőtt került a laphoz, a România Liberătól Ovidiu Ohanesian azt állítja, hogy a lemezt egy hónapja őrzik a szerkesztőségben. Jó, hogy mindketten ugyanaznap pakoltak ki az üggyel.

A hatóságok sem késlekednek, hanem megerősítik, hogy a CD valós információkat tartalmaz: katonai jelentéseket az iraki, afganisztáni küldetésekről, az amerikai bázisokról, valamint a román–amerikai katonai együttműködésről, titkosszolgálati jelentéseket az Al-Qaeda tevékenységéről, rádió üzenetek titkosítására és megfejtésére szolgáló kódokat, jelszavakat és egyéb jobb helyeken államtitoknak minősülő apróságokat.

Nem cáfoltak, de jelentőségét megpróbálták minimalizálni. A védelmi miniszter szerint ezek a valamik tulajdonképpen már nem is titkok, hiszen két és fél évvel ezelőtti ügyekről van szó.

A mese a „lejárt szavatosságú hírekről" komikus. Stabil demokráciákban is az efféle információk hosszú ideig titkosak, hiszen 2, 3 év után is aktuálisak, a szóban forgó katonai műveletek nagy része még javában folyik. Egy román hivatalos személy szájából ez még nevetségesebb, hiszen valamennyi hazafias büszkeséggel vállalja szekretomániáját. Ami az Irakban fogva tartott román újságírókkal történt, 50 évig titokban marad. Fél évszázadig! Nálunk még az 50-es évekből származó, a kommunista párt vezetőségének gyűléseiről, a szekuritáté tevékenységéről szóló információkat sem adják ki. Az a rögeszméjük, ha az „ellenség" információkhoz jutna – teszem azt az 50-es évek kollektivizálásának folyamatáról –, az aláásná a nemzetbiztonságot. A magyarok esetleg az efféle információk segítségével még visszafoglalnák Erdélyt!

Majdnem minden államtitoknak minősül, ami a kommunista párt, a Szekuritáté, akár félévszázaddal ezelőtti tevékenységét taglalja, közben meg a terrorizmus elleni küzdelemről szóló adatok két év múltán már nem tartalmaznak semmi titkolnivalót?

Atanasiu hadügyminiszter hozzátette: „Kémkedés ugyan nem történt, de törvényszegés igen. Feltételezzük, hogy a kiszivárogtatás okai sokkal ártatlanabbak, mint ahogy az első látásra tűnik. Lehet, hogy egy katonai parancsnok vissza akar térni e katonai művelet színterére, és hogy kézügyben legyenek e hasznos dokumentumok, eljuttatta az újságokhoz."

Ez a kijelentés a pszichiátria, avagy egy vicclap hatáskörébe tartozik. „Ha ennél súlyosabb a helyzet, akkor természetesen intézkedünk. Bírósági eljárást, vagy adminisztratív intézkedéseket kezdeményezünk" – mondja a miniszter. Az ügy jelentőségének minimalizálása a paródia határát súrolja. Elképzelhető (hiszen adminisztratív intézkedést is említ), amennyiben elkapják azt a csintalan titkosszolgálati tisztet, aki tonnányi katonai titkot szivárogtatott ki, nagyon-nagyon szigorúan fogják megbüntetni! Még az is megeshet, hogy hosszú éveken át nem fogják előléptetni, netán még a fizetését sem átallnák csökkenteni szegénykének (avagy szegény kémnek)?

Próbáljuk meg racionális vizsgálódás alá venni az esetet, lássuk csak cui prodest, kinek is használhat a botrány, és ha lehet, mellőzzük a fantazmagóriákat, még akkor is, ha magas rangú személyek terjesztik őket (például a „harcmezőre visszatérni vágyó tiszt" meséjét).

Mi lehetett a cél?

A kémkedés kizárt. Aki államtitkokkal kereskedik, nyilván nem a sajtóhoz fordul, amely legfennebb 1 százalékot tud fizetni az „áru" értékéből, és szinte 99 százalék, hogy feljelenti, hanem megkeresi a konkurens titkosszolgálatokat.

A cél netán a titkosszolgálatok és a hadsereg lejáratása lenne a szövetségesek előtt? Bármi is volt az indíték, az biztos, hogy ez lesz a következménye.

Ha a kompromittálás lett volna a cél, százszor hatékonyabb lett volna más ország valamely botrányokra szakosodott lapjának átadni a CD-t. Képzeljük el, mi történik, ha teszem azt egy orosz lap az információk csupán 5 százalékát közli.

Ezért feltételezem, hogy a szerző tulajdonképpen nem közlésre szánta az információkat. Fenyegetni akart; zsarolni. Sőt! Nem is akarta kockáztatni a megjelenést, ezért választotta ezt a két lapot, a Ziuát és személyesen Ohanesiant a România Liberătól, mivel tudta, ezek fel tudják mérni a helyzet súlyát, a többi lapnál viszont fennállt a veszély, hogy naivitásból mégis lehozzák. Köztudott, nekik van tapasztalatuk a titkosszolgálati zónában, ismerik a titkos információk nyilvánosságra hozásának következményeit.

Sem véletlen balesetről, sem kémkedésről, sem igazi lejáratásról nincs tehát szó, hanem közönséges fenyegetésről, zsarolásról. De vajon ki fenyeget itt, és kit? Ki zsarol, és miért? Annyit tudunk, hogy az áldozat a katonai hírszerző szolgálat. Onnan származik ez a CD, ez az a titkosszolgálat, ahonnan megtörtént a szivárogtatás.

És vajon ki akarná a katonai hírszerzés presztízsét rontani?

Ez itt a kérdés.

Post Scriptum

Eszembe jutott a nemrég létrehozott Információs Közösség. Medar tábornok meglepetésszámba menő kinevezése az elnök nemzetbiztonsági tanácsadói tisztségébe, (aki ebben a minőségben az IK vezetői tisztségének is a várományosa), amelyet így kommentáltak az elemzők: „Súlyos csapást jelent a SRI és a SIE számára egy, a katonai hírszerzés berkeiből érkező személynek az IK élére való kinevezése, hiszen közismert a közöttük lévő rivalizáció."

Pár hónapja szóba se került az IK, az is zavaros, hogy végül ki lesz a vezetője. Băsescu mondott valami furcsát Medar elnöki tanácsosi kinevezése másnapján, miszerint „Az IK vezetőjét még nem neveztem ki. Több lehetőséggel is számolok". Ez azért furcsa, mert az egy héttel korábbi döntés értelmében az IK vezetője félreérthetetlenül az elnök nemzetbiztonsági tanácsosa. Azaz, ha mást akar kinevezni, módosítani kell az IK létrehozásáról szóló határozatot.

Talán egyeseket zavart a Medar-változat? Vajon Băsescu ezért volt kénytelen halogatni a döntést? Még mindig tart a kötélhúzás? Tudjuk, nem Medar személyével van a gond, hanem „hovatartozásával": a katonai hírszerzés éléről érkezett.

Nyitott a kérdés tehát: vajon ki is fogja vezetni az IK-t? Ki lesz a titkosszolgálatok feletti úr? Avagy honnan érkezik, SIE, SRI, avagy mégis a katonai hírszerzés?

A CD „elhullatásával" ez utóbbi esélyei csökkentek.

Micsoda véletlen. Elképzelhető lenne, hogy a titkosszolgálatok közti pitiáner rivalitások CD-formát öltsenek? Ily óriási lenne a tét? Manapság, ami menő, az CD-n igazán kelendő.

Bányai Péter
(Bursa)

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

vissza az elejére


SZÁMÍTÁSTECHNIKA, INTERNET


VoIP: az internettelefon új korszaka
Ingyen kommunikálhatunk a világháló segítségével

(4. oldal)

Az elmúlt időszakban a Szabadság és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) számítástechnikai mellékletében, az inter@ktív2-ben több távközlési cikket közöltünk. Január 30-án a magyarországi Fonline (www.fonline.hu) ügyvezetője, László Zoltán által összeállított anyagnak első részét közöltük. Ebben a VoIP, azaz az interneten lebonyolított telefonhívásokról, ennek előnyeiről közöltünk részleteket. Ma a helytől független elérhetőségről, valamint arról lesz szó, mi szükséges ahhoz, hogy interneten keresztül telefonálhassunk.

Helytől független elérhetőség
A hagyományos vezetékes telefonnal ellentétben, ahol a telefonszám a lakcímhez kötött, az IP-telefonnál a telefonszám a készülékhez tartozik. Az előre konfigurált telefonoknál ez a szám a készüléken már rajta is van, és a világ minden részéről ezen a számon a hívott személy elérhető (természetesen, ha a készülék az internettel kapcsolatban van). A Fonline (www.fonline.hu) szolgáltatónál a meglévő telefonszámunkat virtuális IP telefonszámként is regisztrálhatjuk.

Egyéb előnyei
Az IP-telefonok az ISDN-nél ismert konforttulajdonságokkal is rendelkeznek. Olyanok, mint a hívó kijelzése, a saját szám közvetítése, illetve ki nem jelzése, vonaltartás, kopogtatás, telekonferencia, a beszélgetések protokollja az egyes szolgáltatók ajánlati csomagjában már benne van.

Megjegyzés:

Jelen pillanatban még csak kevés szolgáltató képes sürgősségi számok hívását biztosítani. Szükség esetén, mentő vagy tűzoltó hívását a hagyományos vonalról kell elvégezni. Abban az esetben, ha Ön teljes mértékben az internettelefonálásra szeretne átállni, javaslatunk egy kiszolgált mobil telefont erre a célra megtartani. Magyarországon a szerződés nélküli (kártya nélküli) telefonok is képesek kell legyenek ilyen számokat hívni. A mobiltelefonokról a 112-es segélyhívószám ingyenesen hívható, erről a számról kapcsolják a mentőt, tűzoltót és rendőrséget.

Hogyan telefonálunk az interneten?
1) Mindenekelőtt szükséges egy internethozzáférés. A széles sávú ADSL (xDSL) ideális megoldás, ez elegendő sávszélességnél kiváló minőségű internettelefonálást biztosít. 128 kBit/s upload esetén már két online beszélgetést is folytathatunk párhuzamosan.

Az ennél magasabb download sebesség még mindig lehetővé teszi, hogy tovább szörföljünk, mialatt beszélgetünk. Ahhoz, hogy mi is mindig elérhetők legyünk, szükséges egy olyan szolgáltatói csomag, amiben az állandó internetkapcsolat már benne van, így az IP-készülékünk mindig online lehet.

2) Még szükséges egy Internet Telefon Szolgáltató (ITSP). Ez a telefonszámot kiosztja és a hagyományos telefonhálózatba a kapcsolatot is megteremti.

Az ITSP-nél megkülönböztetünk:

a) Többletérték-szolgáltatókat (ISP)

Ezeknél a VoIP mint többletszolgáltatás az internetszolgáltatáshoz tartozik.

b) Független szolgáltatókat

Ebben az esetben a szolgáltatás független az internetkapcsolattól, szabadon választható.

Általában ennek a szolgáltatásnak a használata nem kötődik megszorításokhoz (szerződés, alapdíj stb.), az elszámolás prepaid (előre kifizetett egységek) eljárassal történik. Az felhasználó a VoIP egyenlegét online feltölti és ezt letelefonálhatja.

3) Ha az internethozzáférés és egy Internet Telefon Szolgáltató már megvan, akkor szükség van még egy VoIP-kliensre, ami lehet software vagy hardware alapú.

a) Softphone

Ezek (pl. Xlite, SIPPS, skype stb.) olyan felhasználói programok, melyek a PC-én futnak és használatukhoz hangkartya és mikrofonos fülhalgató (headset) szükséges.

b) USB telefonok

Az USB-telefonok a hangkártya funkcionalitását tartalmazzák és direkt a PC-re csatlakoztathatók.

c) IP telefonok

Külsőleg ezek olyanok, mint a hagyományos telefon, egy Ethernet csatlakozóval rendelkeznek és ezeket általában a széles sávú internetre tervezték.

d) IP adapterek (Analog Telefon Adapter vagy ATA)

Az ATA egy mini gateway (kapu) és a hagyományos telefonra való csatlakoztatásával az IP-telefont helyettesíthetjük.

Az IP telefonok és adapterek legfontosabb tulajdonsága, hogy képesek a hangcsúszást ellensúlyozni, az echoefektust kiküszöbölni.

e) IP telefonbox

Ezek a berendezések a hagyományos telefonálást a VoIP-pal együtt teszik lehetővé. Az analog telefonközpont, az ATA és egy internet router társításából áll ez a készülék és a Fonline forgalmazza. Előnyük, hogy a már meglévő telefonkészüléket megtarthatjuk és továbbra is a megszokott telefonnal, mind az interneten, mind analóg módon telefonálhatunk.

3a) Egy szabad Ethernet vagy USB csatlakozási hely. A hangkártyáról is lehetséges egy fülhallgató (headset) és egy softver, úgynevezett softphone segítségével. Ez a megoldás sajnos nem biztosítja mindig a jó hangminőséget. A hangkártyának duplexnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az audió adatokat párhuzamosan veszi és adja. A számítógépeket 1998 után gyárilag mind ilyenekkel látták el.

(Vége)

vissza az elejére


Céhek háborúja – Guild Wars
Ascalon városa a kiindulópont

(4. oldal)

Szerény hazánkban még nem tartunk ott, hogy kényünkre-kedvünkre vásárolhassuk a különböző számítógépes játékokat. Arra sincs pénz, hogy kifizessük a különböző az online játékok havi díját. Ezért talán kijelenthetem, hogy a Guild Wars (GW) CORPG internetes szerepjátékban sokak álma vált valóra. Ugyan, ezért is kell fizetni, de a megvásárlás után nincs havidíj.

A kételkedőknek talán megnyugvást jelenthet, hogy az AreaNet 2000-ben olyan munkatársakkal kezdte meg a játék fejlesztését, akik a Blizzard alapító csapatából váltak ki, azaz tapasztalt, hozzáértő szakemberek.

A játék háromféle csomagolásban jelent meg. A „sima" változat, ami DVD tokban két CD-t és egy kis könyvecskét tartalmaz, valamint a Special Edition-t és Collector’s Edition-t, amelyek a játék szerelmeseinek a fentiek mellett egyéb kiegészítőket nyújtanak, mint például: még egy könyvecske, Tyria térképe, bónusz zene cd, hands free, stb.

A GW-ben saját engine-t használnak, valamint az AreaNet csapata egy grafikai újítást is alkalmazott a játékba, az úgynevezett glow efektet, ami nem más, mint a textúrák felszíni ragyogása, fénylése. Így az elénk táruló látványvilág miatt sem lehet panaszunk.

Különböző képességű harcosok
Gondolván arra, hogy elkerüljék a játékosok közötti konfrontációt, a fejlesztők eredeti skill (képesség) rendszert találtak ki. Szinttől függetlenül a csatákba menetel előtt 8 skill-t vehetünk magunkhoz, így sokban befolyásolja a harc végkimenetelét a megfelelő skill összeállítása.

Ha már túl vagyunk a játék telepítésén és regisztrálásán, jöhet a jól meghatározott képességekkel ellátott játékos kiválasztása. A játékban hat karakter közül választhatunk: monk (pap), mesmer (illuzionista), warrior (harcos), necromancer (szellemidéző), ranger (vadász), elementalist (elemi erők parancsolója). A karakter kiválasztása után még formálgathatjuk hősünket azáltal, hogy hajviseletet, haj- és bőrszínt, ruhát, arcot és magasságot választunk neki.

A játék menete
A virágzó Ascalon városában kezdjük pályafutásunk, itt adhatunk el vagy vehetünk tárgyakat (ha van aranyunk), skilleket, megismerkedünk a játékkal. Választhatunk a karakterünk mellé egy másodlagos játékost. Ez azt jelenti, hogy az elit tulajdonságán kívül a hat karakter közül megkapjuk még egy karakternek a tulajdonságait. A történetből többet nem árulok el, de ezek után indulhat a világhódító körutunk. Missziókat teljesíthetünk, de négy fős csapatokat (party-kat) toborozhatunk magunk köré és közösen is harcolhatunk. Ha nem bízunk embertársainkban, kérhetünk géptársakat is. Ha úgy gondoljuk, hogy misszióink nem elég érdekesek (ebben kételkedem), akkor mehetünk az arénába harcolni más céhekkel. Itt megint kis csapatot kell gyűjtenünk, vagy nekünk kell csatlakozni valamelyik táborhoz, majd az arénában összecsapni az ellenséggel. Ezt persze profibb módon is megoldhatjuk, ha már egy szervezett csapattal megyünk. A játékban 1000 arany fejébe megalapíthatjuk saját céhünket, tagjait némi aranyért palásttal és rajta saját csapatjellel látjuk el. Így akár részt is vehetünk a világ céhei közti nagy versengésben és felkerülhetünk az 1000 céhből álló ranglistára.

A fejlesztők állandó frissítéseket ígérnek, valamint félévenként kisebb kiegészítőket (új képességek, tárgyak, fajok). A kiegészítők megvásárolása nem kötelező, így aki nem veszi meg, az változatlanul játszhat tovább, csak persze az újítások nélkül.

Nálunk a játék 130 és 160 új lej körül szerezhető meg. Szerintem aki megvásárolta, nem hiszem, hogy megbánná a befektetést. Arra viszont ügyelnünk kell, hogy a játék ne okozzon függőséget.

Kakasy Botond

vissza az elejére


NAPIRENDEN


MPSZ: kevés aláírás

(5. oldal)

A Magyar Polgári Szövetség képviselőinek csak 11 350 aláírást sikerült összegyűjteniük közel három hónap alatt. A Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez ennek több mint a kétszerese szükséges.

Az MPSZ 2005 novemberében kezdte el a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges támogató aláírások gyűjtését. Az alakulat bejegyzéséhez 18 megyéből és a fővárosból egyenként 700, összesen 25 ezer aláírás szükséges. Az MPSZ háromszéki szervezetei legalább 6 ezer aláírást, a Hargita megyei szervezetek 5 ezret, a Maros megyeiek pedig legalább 4 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a háromszéki helyi szervezetek Sepsiszentgyörgy térségben 2600 aláírást, Kézdivásárhely környékén mintegy ezret, Kovászna térségében pedig több mint ötszázat gyűjtöttek össze. Hargita megyében eddig 1700 aláírás gyűlt össze. Maros megyében 1500, Szatmár megyében 800, Arad megyében pedig 700 támogató aláírást regisztráltak.

vissza az elejére


Kétséges NLP–DP fúzió

(5. oldal)

A hét végén elhangzott politikusi nyilatkozatok következtében egyre valószínűtlenebb a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) összeolvadási tervének megvalósulása. Cezar Preda, a DP alelnöke úgy véli, hogy újra kell tárgyalni a D. A. Szövetségen belüli erőviszonyokat, mert szerinte a demokraták a szavazatok 30 százalékára, míg az NLP csak a voksok 10 százalékára számíthat. Emil Boc elhatárolódott az alelnöktől közölve, hogy Preda csak saját nevében beszélt. Közben Norica Nicolai, a liberális párt vezető testületének tagja ismét a fúzióval kapcsolatos egyet nem értését fejezte ki.

vissza az elejére


Nyélbe ütött KP–RNEP fúzió

(5. oldal)

A Konzervatív Párt (KP) vasárnapi rendkívüli kongresszusán részt vevő küldöttek jóváhagyták azt a protokollumot, amelynek alapján a KP magába olvasztja a Mircea Chelaru vezette Román Nemzeti Egység Pártját (RNEP). A KP kongresszusával párhuzamosan az RNEP is külön ülésen vitatta meg az egyesülés kérdését. Az itt részt vevő küldöttek 453 igen szavazattal, 23 tartózkodással, ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a fúziót a KP-vel. A dokumentum szerint Mircea Chelaru, az RNEP egykori elnöke a KP alelnöke, a Politikai Bizottság és az Állandó Bizottság tagja lesz, továbbá irányítani fogja a párt erdélyi szervezeteinek tevékenységét.

vissza az elejére


Gyorsítani kell a restitúciót

(5. oldal)

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlen az elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási ütemével. A politikus Sepsiszentgyörgyön kifejtette: a restitúciót a következő hónapokban gyorsítani kell. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor elégedettségét fejezte ki az erdők visszaszolgáltatása kapcsán, amely jó ütemben halad. Az RMDSZ elnöke a Kovászna, Hargita és Maros megyei közbirtokosságok erdészeti vezetőivel tartott megbeszélésen kifejtette, hogy a Szövetség határozott célja a közbirtokosságok elkótyavetyélésének megakadályozása, Székelyföld számára ugyanis ez a tulajdonforma a gazdasági felemelkedés motorja lesz. Tamás Sándor képviselő szerint az erdők már mintegy 70 százalékban visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz. Az RMDSZ vezetői megígérték: tárgyalnak a szakminisztériummal, hogy az állami erdészet szüntesse be a fakitermelést a visszaszolgáltatás tárgyát képező területeken.

vissza az elejére


HIRDETÉS


Egy perc derű

(6. oldal)

Egy házaspár veszekedik, az asszony csak mondja, mondja:

– Én hoztam ebbe a házasságba mindent. Autót, házat... Mid volt neked, amíg én nem voltam?

– Nyugalmam.

vissza az elejére


Részvét

(6. oldal)

Drága Ady és Jenő!

Mellettetek vagyunk mély fájdalmatokban, melyet édesanyátok halála okozott. Kedves emlékét örökre szívünkben őrizzük. Néha észre sem vettük, hogy itt van, de most nagyon hiányzik, hogy elment. Nyugodj békében, mindnyájunk „Cunkája". ZOLI ÉS ANI.

vissza az elejére


SPORT


XX. Téli Olimpiai Játékok, Torino, 2006
Havon és jégen, teljes szívből
Téli olimpia huszadszor

(7. oldal)

Ha valaki nem ismerné Torino városát, történetét és terveit, akkor akár az olimpiai nyitóünnepségen is kezdhette az ismerkedést a kisvárossal – mert a Piemont tartománybeli városka múltja, jelene és talán jövője is bemutatkozott ez alkalommal. Én meg közben kiszámoltam: ha négy évvel ezelőtt elkezdtem volna naponta (mondjuk) tízezer lejt félretenni, akkor most ott lehetnék Torinóban. Biztosan nagyobb élmény lenne, mint a tévé előtt kuporogni. Már tudom: kár volt „elherdálni" a pénzemet megélhetésre… De lássuk, mit is kell tudni Torinóról!

Először is, a kisváros az Alpok lábánál fekszik, és valószínűleg ehhez szorosan kapcsolódva, a környék lakói alpesi mezőgazdasággal foglalkoznak – legalábbis nekem ezt mondta a kép, amikor megjelentek a „korcsolyázó" (és csöppet sem lila) alpesi tehenek és a bocimintás ruhában korcsolyázó táncosok.

Tovább. Piemont tartományra is, mint vélhetően egész Olaszországra, végérvényesen rányomta bélyegét a barokk kor – gondolom, emiatt láthattunk barokk mulatságot és négyméteres krinolinokat, szobrokat és óriás kőmonstrumokat. Hallottunk egy részletet Dante Poklából, Vivaldi szerzeményeiből, és láthattuk megelevenedni Sandro Botticelli képét, amely szerint kikel a habokból Vénusz – azaz helyi olvasatban Eva Herzigova, aki ugyan Csehországban született, de szupermodellként megengedheti magának, hogy ott éljen, ahol csak akar (és ő történetesen Torinóban akar…).

Persze, az opera hazájában Luciano Pavarotti fellépése is helyénvaló – és bár egyesek azt mondják, a művész húsz évvel ezelőtt sokkal jobban énekelt, úgy gondolom, kár lett volna kihagyni a Nessun dormát (és főleg az ária végét, a Vincerót).

Ha Olaszország, akkor Ferrari és tűzpiros. És ez már múlt és jövő egyszerre. Motorok és technozene, elektromos emelővel magasba juttatott olimpiai öt karika – hogy ne csak a középkort vegyük észre. Lássuk azt is, hogy úttörők: először fordult elő a játékok történetében, hogy nyolc nő vitte az olimpiai zászlót. Köztük volt Susan Sarandon színésznő, Maria Mutola atléta, Manuela di Centa síző és Sophia Loren (akinek, azt hiszem, a rangja főleg az, hogy ő Sophia Loren).

És – a teljesség igénye nélkül – arról is szólni kell, hogy a rengeteg önkéntes szívét-lelkét beleadta a megnyitóba. Ennek bizonyítéka az a békegalamb, amelyet „pókemberek" alkottak, felfüggesztve, és még inkább az a síző figura, amely több száz résztvevőből rajzolódott ki a pályán: madártávlatból nézve először sífutó majd síugró mozdulatokat végzett a figura, amelynek minden egyes porcikáját más ember alkotta.

Egyébként most az egyszer nem állhatom meg, hogy a hazai tévékommentátorok munkáját néhány szóban meg ne említsem, elvégre a két férfi kitett magáért: igyekeztek megkímélni idegeinket, tudva, hogy amúgy is túl sok a stressz a mai ember életében. Épp ezért mindent előre megmondtak, nem hagyva semmit meglepetésnek. Hát, ha azt akarták elérni, akkor megtörtént: átkapcsoltam a sportcsatornára. Nem tehetek róla, ilyen szempontból roppantul rossz helyen szocializálódtam. A (királyi) Magyar Televízió sportkommentátorainak, úgy látszik, mást tanítottak, mint a hazaiaknak. Mert ők ugyan nem mondják meg előre, hogy mi lesz a következő jelenet, de rögtön szólnak, ha a képen feltűnik V. Harald király vagy az egykori megszállott bobos: a monacói uralkodó. Én már régóta várom, és remélem, megérjük azt a pillanatot, amikor az ilyen eseményeken az RTV kommentátorai sem maguk szórakoztatására üldögélnek a közvetítőfülkében. Pedig szerepük nagyobb, mint gondolná(n)k: a rengeteg apró mozgás nem a helyszínen ülők szórakoztatására van. Inkább annak a kétmillió embernek szól, aki televízión keresztül követi a megnyitót.

A hivatalos részről pedig – bár beszédek is voltak, természetesen, meg eskütétel is a doppingmentes versenyzésre – talán csak a számokat említeném: csupán aranyból két kilót használtak fel az érmekhez, a himnuszt egy kilencéves kislány (Eleonora Benetti) énekelte el csilingelő hangon, a láng pedig 57 méteres magasságban lobbant fel.

Itália elnöke, Carlo Azeglio Ciampi már iskolás lehetett, amikor az első téli olimpiát rendezték. Viszont soha nem lehetett ekkora szerepe a játékokon, mint most, amikor ő nyitotta meg hivatalosan a küzdelmeket. Azt hiszem, erre hajlandó volnék 86 évet várni…

Rácz Éva

vissza az elejére


További adatok a megnyitóról

(7. oldal)

A szervezők által kiadott sajtóanyagból kiderül, hogy a február 26-ig tartó XX. téli olimpián 80 ország (ez rekordnak számít) 2646 versenyzője szerepel 15 sportágban (sílövészet, bob, északi összetett, curling, síakrobatika, jégkorong, műkorcsolya, gyorskorcsolya, síugrás, alpesi sí, sífutás, rövidpályás gyorskorcsolya, szkeleton, szánkó és hódeszka). A sportolók közül 1633 a férfi és 1013 a nő. A hivatalos személyek száma meghaladja a háromezret. A 16 versenynap alatt összesen 84 számban osztanak érmet.

A Koreai NDK és a Koreai Köztársaság sportolói a Koreai-félszigetet ábrázoló zászló mögött, ám két zászlóvivővel érkeztek. A két ország a 2008-as pekingi nyári játékokon már közös csapatot indít.

A nyolc zászlóvivő hölgy: Sophia Loren olasz színésznő, az UNICEF jószolgálati követe, Isabel Allende chilei író, publicista, a marokkói Naval el-Mutavakel, az első afrikai nő, aki olimpiai bajnok lett (1984, Los Angeles, 800 m), az amerikai Susan Sarandon színésznő, az UNICEF jószolgálati követe, a kenyai Wangari Maathai Nobel-békedíjas környezetvédő, Manuela Di Centa kétszeres olimpiai bajnok olasz sífutó (jelenleg NOB-tag és az első nő, aki megmászta a Mount Everestet), a mozambiki Maria Mutola, Sydney olimpiai bajnoka 800 méteren, valamint Somaly Mam kambodzsai polgárjogi harcos vitte a lobogót, amelyet az ötkarikás himnusz hangjaira a hegyivadászok vontak fel az árbocra.

A sportolók eskütételét az olasz síelő, Giorgio Rocca mondta el. Az olimpiai fáklyát vívő staféta utolsó nyolc tagja olimpiai bajnok olasz síelő volt: Alberto Tomba, ő jött vele a stadionba, majd Maurilio De Zolt, Silvio Fauner, Marco Albarello, Giorgio Vanzetta, Piero Gros, Deborah Compagnoni és végül Stefania Belmondo volt. Az 1992 és 2002 között két olimpiai arany-, három ezüst- és öt bronzérmet gyűjtő Belmondót érte a megtiszteltetés, hogy meggyújthatta a február 26-ig égő olimpiai lángot.

vissza az elejére


Félárbocon a magyar zászló

(7. oldal)

A pénteken elhunyt 91. éves Csák Ibolya emlékére Torinóban, az olimpiai faluban félárbocra engedték a magyar zászlót. A magyar csapat eredetileg egy kis fekete szalagot akart viselni a magyar címer fölött a megnyitón, azonban az Olimpiai Charta mindennemű demonstrációt tilt a játékok ideje alatt, így a NOB nem járult hozzá a kezdeményezéshez.

Csák Ibolya a hónap elején budai lakásában megcsúszott, s combnyaktöréssel került kórházba. Csák Ibolya, a legidősebb Magyarországon élő ötkarikás aranyérmes a magyar női atlétika első olimpiai és Európa-bajnoka volt.

vissza az elejére


Tizenkét északi sízőt öt napra felfüggesztettek

(7. oldal)

Még fel sem lobbant a láng Torinóban, a XX. téli olimpia helyszínén és máris 12 északi sízőt öt napra felfüggesztettek, mivel vérükben túl magas volt a vörösvértestek aránya.

A Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) bejelentése alapján a kanadai Sean Crooks, a francia Jean Marc Gaillard, az orosz Natalija Matvejeva, a német Evi Sachenbacher, illetve az amerikai Kikkan Randall és Leif Zimmermann, a fe-hérorosz Szergej Dalidovics és Alekszandr Lacukin, az orosz Nyikolaj Pankratov és Pavel Koroszteljev, valamint a horvát Alen Abramovic és az etióp Robel Teklemariam produkált „abnormálisan magas" hematokritszintet.

A magas hematokritszint önmagában nem számít doppingolásnak, ugyanakkor arra utalhat, hogy esetleg tiltott szernek minősülő eritropoetinnel (EPO) élt a versenyző. A szabályok szerint ilyen esetben kötelező pihenőt tartani. Így valamennyi kényszerpihenőre utalt versenyző kihagyta a vasárnapi üldözéses viadalokat és a keddi csapat sprint számokat. Ezt még a német Evi Sachnebacher sem úszta meg, felebezett a döntés ellen a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS), de elutasították a tiltakozását.

vissza az elejére


SÍLÖVÉSZET
Németeké az első aranyérem

(7. oldal)

A német Michael Greis nyerte a torinói téli olimpia első aranyérmét a férfi sílövők 20 km-es számában, a Romániát képviselő Marian Blaj a 66. zárta küzdelmet, az egyetlen magyar induló, Tagscherer Imre a 88 fős mezőnyben a 78. helyen végzett.

Greis 16 másodperccel előzte meg a norvég Ole Einar Björndalent, aki jó szokásának megfelelően nagyszerű futóteljesítménnyel rukkolt elő, ez azonban ezúttal a lövészet rovására ment, hiszen kétszer hibázott. Amennyiben a Salt Lake Cityben mind a négy számban győztes Björndalen csak egyszer téveszt célt, mint ahogy Greis tette, akkor megnyerte volna pályafutása hatodik ötkarikás aranyérmét. A harmadik helyen a szintén norvég és honfitársához hasonlóan lövészetben kétszer rontó Halvard Hanevold végzett.

Björndalennek ezzel mind a négy hátralévő számot meg kell nyernie Torinóban, hogy valóra váltsa tervét, azaz ő legyen a téli olimpiák történetének legeredményesebb versenyzője. Jelenleg 5 arany- és 2 ezüstérem van a vitrinjében, míg az e tekintetben etalonnak számító, már visszavonult honfitársnak, a sífutó Björn Dählie-nek 8 arany- és 4 ezüstérem alkotja ötkarikás kollekcióját.

Tagscherer – aki a magyar delegációból az első rajthoz álló volt a játékokon – bizakodóan várta a szombati viadalt, jó erőben érezte magát. Az időjárás nem éppen a télies arcát mutatta, szokatlanul meleg volt, a nap hétágra sütött, felhő nem volt az égen.

A 88 résztvevőt félpercenként indították, Tagscherer a 34-ként vágott neki a 20 km-es távnak, amelyen négyszer kellett lőni. A magyar versenyző elsőre – amikor is fekve kellett eltalálni az öt céltáblát – egyszer rontott, majd a következő körben elérkezett számára a holtpont, és állva háromszor is hibázott. Minden hiba egy büntetőpercet jelentett. A folytatásban már javított, megint csak egyszer tévesztett. Következett ismét az álló lövészet, és ekkor kétszer rontott, így összesen hét lőhibát ejtett. Ez a várakozáshoz képest túl sok volt, amit maga is elismert. Az ideje 1:05:11.1 óra, ez 10:48.1 perccel rosszabb a győztes Greisénél.

Marian Blaj hibátlan első lövészet után hat golyót puskázott el, a végén a 66. helyen zárt.

Sílövészet, férfi 20 km: 1. Michael Greis (Németország) 54:23,0 perc (1 lőhiba). 2. Ole Einar Björndalen (Norvégia) 16 mp hátrány (2), 3. Halvard Hanevold (Norvégia) 1:08,9 p h. (2), ..., 66. Marian Blaj, ... 8_15,8 p h., 78. Tagscherer Imre 10:48,1 p h.

vissza az elejére


ÉSZAKI ÖSSZETETT
Manninen csalódást keltő futása

(7. oldal)

Kisebb meglepetésre a síugrás után vezető német Georg Hettich nyerte az északi összetett egyéni, úgynevezett Gundersen számát a torinói téli olimpián. A 27 éves versenyző sikere azért meglepő, mert a nála sokkal jobb sífutónak számító finn Hannu Manninen, norvég Magnus Moan és osztrák Felix Gottwald is csupán kevesebb mint két perc hátrányból kezdhette meg mögötte a 15 km-es távot. A papírforma így azt ígérte, hogy a három klasszis befogja Hettichet, valamint a többi náluk jobban ugrót.

A viadal azonban másként alakult, miután a német északi síző az utána két másodperccel induló norvég Petter Tandéval (ugrásban: 2.) és a finn Jaako Tallusszal (4.) összeállva komoly tempót diktált elől, a „nagy hármas" pedig hiába próbálta közösen ledolgozni hátrányát, a különbség a féltávig még a felére sem csökkent. Ezért ezt követően Moan és Gottwald nagyobb sebességre kapcsolt, a Világkupában 659 ponttal (!) vezető, a verseny toronymagas favoritjának számító Manninen ugyanakkor „elzsibbadt", így társai állva hagyták.

A norvég–osztrák duó „fáradozásai", úgy tűnt, kifizetődnek, még jóval a cél előtt befogták az élen haladókat, a finisre azonban Hettich tudott újítani. Gottwaldon kívül mindenkit leszakított, a célegyenesben pedig az osztrák kiválóság is „eltűnt" mögüle. Ezzel a torinói olimpia második aranyérme is német „kézbe" került. A bronzéremről célfotó döntött a két norvég, Moan és Tande között – előbbi javára.

Északi összetett, egyéni (Gundersen): 1. Georg Hettich (Németország) 39:44,6 p (síugrás: 262,5 pont/sífutás: 39:44,6 p), 2. Felix Gottwald (Ausztria) 9,8 mp hátrány (234,5 p/38:02,4 p), 3. Magnus Moan (Norvégia) 16,2 mp h. (237,5 p/38:20,8 p).

vissza az elejére


GYORSKORCSOLYA
Amerikai arany 5000 méteren

(7. oldal)

Az amerikai Chad Hedrick nyerte meg a férfi gyorskorcsolyázók 5000 méteres számát a torinói téli olimpia első versenynapján.

Férfi gyorskorcsolya, 5000 m: 1. Chad Hedrick (Egyesült Államok) 6:14,68 p, 2. Sven Kramer (Hollandia) 6:16,40, 3. Enrico Fabris (Olaszország) 6:18,25.

vissza az elejére


SÍAKROBATIKA
Női mogul

(7. oldal)

A legnagyobb esélyesnek tartott kanadai Jennifer Heil nyerte a női síakrobaták mogul viadalát a torinói téli olimpián, a norvég Kari Traa és a francia Sandra Laoura előtt. A verseny legnagyobb meglepetését a világbajnok amerikai Hannah Kearney produkciója jelentette, aki egy nagy hiba miatt már a kora délutáni kvalifikációból sem jutott tovább.

Síaktrobatika, női mogul: 1. Jennifer Heil (Kanada) 26,50 pont, 2. Kari Traa (Norvégia) 25,65, 3. Sandra Laoura (Franciaország) 25,37.

vissza az elejére


MŰKORCSOLYA
Az esélyesek az élen párosban

(7. oldal)

Az Európa-bajnok Tatyjana Totmjanyina–Maxim Marinyin kettősnek sikerült a legjobban a rövid program a párosok között a torinói téli olimpia műkorcsolya versenyein. A második helyen a kínai Tan Csang– Hao Csang, a harmadikon pedig a szintén orosz Marija Petrova–Alekszej Tyihonov kettős áll.

Műkorcsolya, páros, állás a rövid program után: 1. Tatyjana Totmjanyina, Maxim Marinyin ((Oroszország) 68,64 pont, 2. Tan Csang, Hao Csang (Dan Zhang, Hao Zhang, Kína) 64,72, 3. Marija Petrova, Alekszej Tyihonov (Oroszország) 64,27.

A kűrt hétfőn bonyolítják le.

A nők versenyétől az amerikai Michelle Kwan sérülés miatt visszalépett. A további részletekre visszatérünk.

vissza az elejére


SPORT


KÉZILABDA
Férfi Nemzeti Liga
Közel volt a csoda
Kolozsvári Armătura U Agronomia Herz–Konstancai MKK 34–34 (20–21)

(8. oldal)

Kolozsvár, Horia Demian Sportcsarnok, 450 néző. Vezette: Bogdan Ştarc–Romeo Ştefan (mindkettő Bukarest).

Kolozsvár: Adam – Petraru 8, Burcă 9, Tálas, Raul Marian 6 (3), Boancă 3, Ciornuhuz 3; cserék: Szopka – Ştef 4, Cercelaru 1. Edző: Leon Gomboş.

Konstanca: Stănescu – Burigea 7, Nicolae 3, Băiceanu 2, Stavrositu 5 (2), Iacob 6, Toma 4; cserék: Popescu – Dragievics 1, Săulescu 1, Kazics 4 (3), Adzics 1. Edző: Omer Aihan.

Hétméteresek: 4/3, illetve 6/5; kiállítások: 4, illetve 8 perc.

Eredményalakulás: 6. perc: 5–4, 11. perc: 8–7, 17. perc: 14–11, 27. perc: 18–18, 34. perc: 22–22, 36. perc: 24–28, 39. perc: 29–29, 55. perc: 32–30, 58. perc: 33–32, 59. perc: 34–33.

Közel állt a csodához, vagyis hogy megverje a bajnokság éllovasát a kolozsvári férfi csapat. Meglepően kiegyensúlyozott volt az első félidő, szinte végig egygólos előnye volt az armăturásoknak, sőt, a játékrész derekára ezt egy kicsit még meg is spékelték – 14–11-et és 15–12-őt is mutatott az eredményjelző tábla, ám ekkor jött a konstancai időkérés, és ismét kiegyensúlyozottá vált a játék. Sőt, néhány eladott labdának köszönhetően a pihenőre már a tengerpartiak vették át a vezetést.

A fej fej mellett haladásban (ekkor viszont már Kolozsvár szaladt az eredmény után) ismét eladott labdák játszották a főszerepet, adott pillanatban négy góllal is megugrott a Konstanca (23–27 és 24–28 is volt az állás). A 40. percben azonban ismét fordulat állt be Leon Gomboş tanítványai nemcsak fordítottak, de visszaszerezték a háromgólos előnyt is. Ez azonban nem lehetett megnyugtató a bajnokjelölt ellenében, amely lefaragta a hátrányt az utolsó percekre.

Drámai pillanatok az utolsó másodpercekben: az 59. percben 34–33-as állásnál, amikor még 21,8 mp (!) volt csak hátra, Raul Marian büntetőt dobhatott a kolozsváriaknak, és először a meccs folyamán hetest hibázott. A konstancaiak támadását szabaddobás akasztotta meg 9 mp (!) lefújás előtt, a hátramaradt időben azonban még lövéshez jutottak, és – bár Adam Rudi csodákat művelt a kapuban a mérkőzés folyamán – Nicolae betalált. Egységes csapatként az utolsó pillanatig jól harcolt a fiatal hazai együttes, amelyben a legkiválóbb teljesítményt a kapus Adam mellett, a balszélső Mădălin Petraru és az átlövő Cristinel Burcă nyújtotta.

A visszavágók első fordulója után a táblázatot továbbra is a Konstancai MKK vezeti 27 ponttal, Kolozsvár pedig őrzi 9. helyét 10 ponttal. Legközelebb a hétközi fordulóban az Armătura U Agronomia Herz csütörtökön Jászvásáron játszik a Politechnikával, majd vasárnap a Ploieşti-i Uztelt fogadja a Horia Demian Sporcsarnokban.

*

A férfi másodosztályban is megkezdődtek a visszavágók. A Kolozs megyét képviselő Potaissa tavaszig a kolozsvári Horia Demian Sportcsarnokban játssza le hazai mérkőzéseit, mert Tordán csak szabadtéri pálya van, és a szakszövetség nem engedélyezi télen az ilyen pálya használatát. A 14. fordulóban: Potaissa–Mehedinţ-i Delignit KK 28–31 (18–15), a Nyugati-csoportban továbbra is vezet a Besztercei MKK MSC 24 ponttal, Tordai Potaissa „őrzi" utolsó előtti helyét 3 ponttal.

*

A női Nemzeti Liga a 15. fordulóban a Kolozsvári U-Jolidon Nagybányán lépett pályára, és 20–18 (8–7) arányú vereséget szenvedett a helyi MKK-tól. Az élmezőny: 1. Brassói Rulmentul 30 pont, 2. Zilahi Silcotub 25, 3. Râmnicu Vâlcea-i Oltchim 22 (406–355), 4. Roman-i MKK 22 (378–347), 5. Poşta Câlnău-i Astral 21, 6. U-Jolidon 18, ..., 9. Nagybánya 9. Szombaton a kolozsváriak a Karácsonkői (Piatra Neamţ-i) NKK-t fogadják a Horia Demian Sportcsarnokban.

P. J. A.

vissza az elejére


TENISZ
Davis-kupa
Két nap után vesztésre állt Románia

(8. oldal)

Két nap után 2–1 arányban vezet az Egyesül Államok Románia ellenében a Davis-kupa Világcsoport nyolcaddöntőjében. Az első egyéni mérkőzésen óriási meglepetés született Andy Roddicknak már mérkőzéslabdája volt, mégis kikapott Andrei Paveltől. Az amerikai klasszis az első két játszmát megnyerte, majd a harmadikban rövidítésre került sor, de ott hiába jutott mérkőzéslabdához, Pavel hárította azt, majd megnyerte a szettet. Ezt követően Roddick viszonylag simán kikapott esélytelenebb riválisától. Az összecsapás során a hagyományos világranglistán a 3. helyen álló tengerentúli teniszező nagyon rosszul érezte magát, többször hányt, így inkább az volt a csoda, hogy be tudta fejezni az összecsapást.

A másik mérkőzésen James Blake Victor Hănescu ellenében egyenlített. A párosban nem kísérte szerencse Romániát, 6:2-re elvesztett első játszma után Hănescu sérülése miatt feladták a mérkőzést, így az Egyesült Államok átvette a vezetést.

Egyébként a nyolc párharc közül hatban már az első két nap után eldőlt a továbbjutó sorsa, az Egyesült Államok–Románia összecsapáson kívül csak Genfben nem dőlt el a negyeddöntős kiléte.

Eredmények:

Minszk: Fehéroroszország–Spanyolország 3–0 – állás a második nap után, a fehéroroszok már továbbjutottak (Makszim Mirnyij–Tommy Robredo 6:3, 6:7, 6:3, 6:3; Vlagyimir Volcskov–David Ferrer 6:3, 6:4, 6:3; Mirnyij, Volcskov–Feliciano Lopez, Fernando Verdasco 7:6, 6:4, 7:5).

Genf: Svájc–Ausztrália 1–2 – állás a második nap után (Michael Lammer–Peter Luczak 6:1, 3:6, 0:6, 3:6; Stanislas Wawrinka–Chris Guccione 7:5, 3:6, 6:4, 7:6; Yves Allegro, Wawrinka–Wayne Arthurs, Paul Hanley 6:7, 4:6, 6:4, 6:7).

Amszterdam: Hollandia–Oroszország 0–3 – állás a második nap után, az oroszok már továbbjutottak (Raemon Sluiter–Dimitrij Turszunov 7:6, 4:6, 6:7, 6:7; Van Gemerden–Nyikoláj Davigyenko 6:7, 5:7, 4:6; Sluiter, John Van Lottum–Igor Andrejev, Mihail Juzsnyij 2:6, 6:3, 4:6, 4:6).

Graz: Ausztria–Horvátország 0–3 – állás a második nap után, a horvátok továbbjutottak (Jürgen Melzer–Mario Ancsics 7:6, 7:6, 4:6, 4:6, 3:6; Stefan Koubek–Ivan Ljubicsics 2:6, 2:6, 4:6; Julian Knowle, Melzer–Ancsic, Ljubicsics 6:3, 6:3, 4:6, 4:6, 6:8).

Halle: Németország–Franciaország 0–3 – állás a második nap után, a franciák továbbjutottak (Nicolas Kiefer–Sébastien Grosjean 5:7, 6:7, 0:6; Tommy Haas–Richard Gasquet 6:1, 4:6, 4:6, 7:6, 3:6; Haas, Alexander Waske–Michael Llodra, Arnaud Clément 7:6, 3:6, 4:6, 1:6).

Buenos Aires: Argentína–Svédország 3–0 – állás a második nap után, az argentinok továbbjutottak (David Nalbandian–Robin Söderling 3:6, 6:2, 6:4, 6:1; José Acasuso–Thomas Johansson 6:1, 6:1, 6:3; Agustin Calleri, Nalbandian–Simon Aspelin, Jonas Björkman 6:2, 7:6, 2:6, 6:4).

Rancagua: Chile–Szlovákia 3–0 – állás a második nap után, az chileiek továbbjutottak (Fernando Gonzalez–Michal Mertinak 7:6, 7:6, 6:3; Nicolas Massu–Dominik Hrbaty 6:7, 6:3, 6:1, 7:6; Gonzalez, Massu–Lukas Lacko, Mertinak 6:2, 7:5, 3:6, 6:4).

La Jolle: Egyesült Államok–Románia 2–1 – állás a 2. nap után, Andy Roddick–Andrei Pavel 7:6 (2), 6:2, 6:7 (8), 2:6, 4:6; James Blake–Victor Hănescu 6:4, 7:6 (5), 6:2; Bob Bryan, Mike Bryan–Hănescu, Horia Tecău 6:2 után a románok Hănescu sérülése miatt feladták.

A negyeddöntős összecsapásokat április 7–9. között rendezik.

vissza az elejére


KOSÁRLABDA
Laza hazai siker

(8. oldal)

A Bukaresti Rapid Isover volt a listavezető kolozsváriak legutóbbi áldozata szombaton, a férfi kosárlabda bajnokság alapszakaszának 16. fordulójában. A hazaiak esélyesekhez méltón kezdték a mérkőzést, Roschnafsky és Dumitrescu révén két hármassal üdvözölték szerényebb játékerőt képviselő fővárosi vendégeiket. A kezdeti lelkesedés ezután kissé alábbhagyott, perceken keresztül egyik csapatnak sem sikerült pontot szereznie, és az egyre inkább ellaposodó játékot csak a negyed hajrájában fűszerezte meg kissé a sportág szülőhazájában nevelkedett LeVar Seals.

A folytatásban nem sokat változott a játék képe, az ímmel-ámmal labdázgató hazaiak különösebb erőfeszítés nélkül tartani tudták tíz pont körüli előnyüket és továbbra is félgőzzel játszottak az eredmény után futó bukarestiek ellen, akik nagy igyekezetükben sokat hibáztak, ezért a hazaiak meglehetősen halvány teljesítménye ellenére sem tudták szorosabbá tenni a mérkőzést.

Az amerikai légiós hiányában látványosságtól mentes andalító második negyed kereken tíz pontos hazai vezetéssel zárult, ám a játék szépségét pótolandó, a színes bőrű közönség-kedvenc amolyan igazi amerikai zsákkal hozta meg az első pontokat – és a közönség kedvét – a meccs második felére.

A másik oldalon a kissé frusztrált vendégek sorozatban négy büntetőt hagytak ki, és továbbra sem tudtak felzárkózni, ráadásul nem találtak ellenszert Krsztanovics megmozdulásaira, aki rendre megviccelte a védelmüket. Az, hogy végül mégis faragni tudtak hátrányukból, a hazaiak könnyelműségének köszönhető, akik csak akkor kezdték valós játékerejüket megmutatni, amikor már túl közel került az ellenfél. Mentségükre szolgál viszont, hogy a végjátékban szebbnél szebb találatokkal hálálták meg a nagy számban összegyűlt közönség támogatását, meggyőző fölénnyel nyerve a nem túl színvonalas, ám szép egyéni akciókban bővelkedő mérkőzést.

BU Poli Mobitelco – Rapid Isover 83:60 (20:14, 19:15, 18:19, 26:12) – a hazaiak legeredményesebb játékosai Krsztanovics és Dumitrescu voltak egyaránt 20 ponttal, míg a vendégek legtöbb találatát a 18 pontig jutó Sapela szerezte.

A 16. forduló többi eredménye: Aradi West Petrom–Medgyesi Gázmetán 96:82, Temesvári Elba–Marosvásárhelyi Maros KK 109:59, Brassói Cuadripol ESK–Nagyszebeni Atlassib ESK 93:92, Jászvásári MSC–Bukarestri Dinamó Erbaşu 50:80 és Nagyváradi MSC–Piteşti-i Argeş BCMUS 70:74; a Ploieşti-i Asesoft ESK szabadnapos volt. A táblázaton:

1. Kolozsvár 15 14 1 1322:1013 29
2. Atlassib15 12 3 1376:1172 27
3. Asesoft* 14 13 1 1121:807 26
4. Dinamó 15 10 5 1375:1031 25
5. Piteşti 15 8 7 1274:1165 23
6. West P. 15 7 8 1196:1170 22
7. Gázmetán 15 7 8 1115:1126 22
8. Nagyvárad 14 7 7 1055:1051 21
9. Brassó 15 6 9 1101:1205 21
10. Jászvásár 15 5 10 1146:1258 20
11. Temesvár 15 4 11 1106:1231 19
12. Rapid 14 2 12 886:1328 16
13. Maros 15 1 14 923:1439 16

*Az Asesoftot egy ponttal büntették.

vissza az elejére


***

Kolozs megye mindkét női csapata vereséget szenvedett idegenben a hét végi 14. fordulóban: Bukaresti Sportul Studenţesc Omnilogic–Kolozsvári U Banca Transilvania 81:65 (15:18, 21:13, 26:11, 19:23) és Jászvásári Naţional–Dési Szamos Tiger 63:58 (10:20, 17:14, 18:12, 18:12).

A sorrend: 1. Aradi BC ICIM 25 pont (1103:730), 2. Sportul 25 (1005:751), 3. Târgoviştei Biandra Livas 23 – egy mérkőzéssel kevesebbet játszott, 4. Kolozsvár 21, ..., 10. Dés 14.

Vincze Gyula

vissza az elejére


VÍZILABDA A Steaua nyerte a kolozsvári tornát

(8. oldal)

Mindenkit maga mögé utasítva, veretlenül zárta a férfi vízilabda bajnokság keretében megrendezett kolozsvári tornát a Bukaresti Steaua csapata, miután a vasárnapi hetedik fordulóban három góllal legyőzte egyik legnagyobb riválisát, a szintén bukaresti Rapid együttesét. A négynapos küzdelemsorozatban egyébként kisebb-nagyobb meglepetések is születtek, mint például a Dinamó négygólos győzelme a Rapid felett, vagy az aradi Astra által elért döntetlen a nálánál jóval erősebb nagyváradi csapattal szemben.

Ennek ellenére a nagyváradiak szerezték meg a második helyet az azonos pontszámot elérő Dinamó felett aratott győzelmüknek köszönhetően. Az utóbbi évek egyik legeredményesebb csapata, a Bukaresti Rapid leszorult a dobogóról, a három pontot szerző kolozsváriak pedig az aradi Astra legyőzésével, az ötödik helyen zártak.

A torna végeredménye:
1. Steaua 6 6 0 0 80–24 12
2. Nagyvárad 6 3 2 1 66–42 8
3. Dinamó 6 4 0 2 67–38 8
4. Rapid 6 3 1 2 91–43 7
5. Kolozsvár 6 1 1 4 34–92 3
6. Astra 6 1 1 4 40–85 3
7. Sportul 6 0 1 5 40–98 2

V. Gy.

A 7. és 8. oldalt szerkesztette: Póka János András