Ismét látható a kolozsvári Diákművelődési Ház épületének homlokzata (a szerző felvétele)

A kolozsvári polgármesteri hivatal által a belvárosban törvénytelenül elhelyezett reklámanyagok bevonására meghirdetett ultimátum tegnap délelőtt 10 órakor járt le. Emil Boc polgármester, a sajtó kíséretében, személyesen is részt vett az érintett hirdetőtáblák, és sok helyen egész épülethomlokzatokat beborító ponyvareklámok hatósági lebontásának beindításában.

A város arculatának javítására szervezett akcióban a polgármesteri hivatal előzetesen 55 pannót írt össze, és honlapján felszólította a tulajdonosokat, hogy tüntessék fel a törvény által kért adatokkal (a cég elnevezése, a hivatalos engedély száma). Csütörtökig 26 pannó tulajdonosát 300–500 RON-ra bírságolták a mulasztásért. A maradék 29-et a városháza dolgozói szerelték le, és mivel a fémszerkezetek felállítói ismeretlenek, ezeket a vázmaradványokat elraktározzák, majd értékesítik.

Előzetesen a polgármester négy olyan feltűnő esetet jelölt meg a belváros területén, amelyek az illegális reklámozás iskolapéldáinak számítottak: a Diákművelődési Házat, a Köztársasági mozit, a Romtelecom és a Reifeissen Bank épületét. Tegnap 10 óráig ezek a ponyvareklámok döntő többségét leszedték az illetékesek. Boc folytatni kívánja a tisztogatási akciót a város egész területén, hogy csupán a törvényes kereteknek eleget tevő reklámanyagok maradjanak meg. Ez az akció 4–6 hónapot igényel. – Kolozsvár belvárosa nagyon sok műemlék otthona, ami a turizmus vonzereje. Ha európai várossá akarunk válni, nekünk erre is koncentrálnunk kell. És idén kiemelt figyelmet szentelünk az idegenforgalom fejlesztésére" – mondta.

A polgármester szerint az igazi megoldást egy városrendészeti szabályzat kidolgozása és életbe léptetése fogja jelenteni, amely a törvényes rendelkezések betartatásával (pl. a táblának minimum 25 m-re kell lennie az útkereszteződéstől) pontosan meghatározza a reklámanyagok elhelyezésének módozatát. A városvezető azt sem tartja kizártnak, hogy a belvárosból teljesen kitiltsák a városképromboló hirdetőanyagokat. De ebben majd a szakemberek döntenek.

Az Evangélikus Püspökség Tanácstermében került sor szerdán a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében arra a vitaestre, amelyen a kolozsvári magyar közösséget érintő, mondhatni sorsdöntő témát tárgyaltak meg. Nem csupán a kiváltó okokat keresték, hanem a megoldások lehetőségeit is. A kolozsvári magyarság szerepe a helyi és megyei közigazgatásban (esélyek és kihívások) elnevezésű vita indítója, majd vezetője, Adorjáni Dezső Zoltán püspök volt. Meghívott előadóként részt vett Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, valamint László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke.

Nyilvánvaló tény, hogy a helyhatósági választásokkal szerepet vállaltunk a közigazgatásban, a politikai megállapodás után pedig sor került a különböző tisztségviselői állások elosztására. Ekkor derült ki, mondta beszédében László Attila, hogy egyrészt kisepertek bennünket a különböző intézményekből, másrészt eltávolódtak azok az emberek, akik a hiányt pótolhatták volna. Más prioritások miatt nem vették észre ezt a mára már jelenséggé fajult helyzetet, amelyre egyre sürgősebben megoldást kell találni. A legtöbb állami intézményben még kapusként sincs jelen magyar, a számításba jöhető szakemberek pedig nem akarnak, vagy valamilyen okból kifolyólag nem mernek szerepet vállani. László Attila szerint tudatosítani kellene végre, hogy itt is lehet normálisan élni és hatékonyan tevékenykedni, és nem csupán lehet, de kell is szerepet vállalni. Boros János tudomása szerint a városháza 400–405 alkalmazottja közül név szerint körülbelül 25, de ténylegesen csupán 6 magyar, ezek közül is hárman nyugdíjba vonulnak. A decemberben meghirdetett állásokra egyetlen magyar sem jelentkezett, szerinte a fiatalok egyszerűen tájékozatlanok, érdektelenek, a Budapestre orientálódás a jellemző. Kerekes Sándor szerint fel kellene valahogyan ébreszteni a közösséget, mert úgy tűnik, hiába vannak álláslehetőségek, mégis hiányzunk a pályáról, mintha nem lennénk felkészülve.

Több hozzászóló (írók, orvosok, egyetemi tanárok, lelkészek) szerint sajnálatos módon megváltoztak mára az értékrendek, a gyors és könnyű pénzszerezés vezérli leginkább a fiatalokat. De az is tény, hogy egyrészt nem tudnak elhelyezkedni, másrészt a felkínált kereset mellett egyszerűen képtelenek megélni, családot alapítani, tervezni. Ahhoz, hogy ne csupán szép elméletben maradjanak meg a hasonló vitákon megbeszélt problémák, szükséges, hogy jussanak el az információk a fiatalokhoz, és általában a szervezetek, egyesületek jobban tartsák a kapcsolatot a közösséggel, mondták többen is.

A gyermeknevelési segélyt összesen 156 ezer édesanya kapja meg februárban, ígéri Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter. A tárcavezető közölte, hogy eddig ennyi dossziét sikerült begyűjteni az egész országból. Ez a szám valamivel meghaladja a tárcavezető becsléseit, hiszen Barbu korábban csak 110 ezer igénylőt említett. A juttatás folyósítása a minisztériumi ütemterv szerint két részletben történik majd, a kismamák egy része február elején kaphatja meg a havi nyolcmillió lejes összeget. A jogosultak másik része várhatóan február 20. után részesül a támogatásban.

A gazdasági változások mindenképpen erősen befolyásolják a munkaerőpiacot, amely többek között abban is megnyilvánul, hogy szakmák tűnnek el, ugyanakkor újak jelennek meg. A jelenséget ismertető, és erről tanulmányt is író Daniel Don, a kolozsvári munkaerő hivatal igazgatója sajtóértekezlet keretében számolt be erről. Lassan elfelejtődnek, még az emlékezetünkben is alig maradnak meg olyan régi szakmák, mint a szűcs, bőrcserző, cipész, kerékgyártó, bodnár, fazekas, tímár tevékenysége, hiszen egyszerűen nincs szükség a munkájukra. A nemzetközi cégek és külföldi beruházók saját elképzeléseiket hozzák magukkal személyzeti felépítésről, szakképzettségről, munkafolyamatokról. Ez is nagymértékben meghatározza a hazai szakmai igényeket, lehetőségeket.

Az elvégzett felmérések szerint a fiatalokat leginkább a reklámhoz és piackutatáshoz kapcsolódó tevékenységek vonzzák. Kevesen választanak mérnöki szakmát, de egyre többen szeretnének ügyvédek lenni vagy a sajtóban dolgozni, még ha nagyon keveset is tudnak ezekről. Jelenleg a munkaerőpiacon felesleg mutatkozik orvosokból, tanárokból, jogászokból, szociológusokból, pszichológusokból, idegen nyelvet tanulókból, őket nem igénylik a munkáltatók. A hivatal nyilvántartása szerint ellenben szükség lenne asztalosokra, elárusítókra, kőművesekre, gépkocsivezetőkre, textilipari munkásokra, közgazdászokra, gépészmérnököre, építőmérnökökre, könyvelőkre, számítógépkezelőkre, orvosi asszisztensekre, titkárnőkre. Daniel Don szerint át kellene gondolni a szakmák megnevezését is, hogy a legkisebb kétség se merüljön fel a nemek közti megkülönböztetés kapcsán. Bár nem tettek ilyen jellegű feljelentést, tudomása van róla, hogy ugyanabban a szakmában a női munkaerőt sokszor alacsonyabban fizetik.

Daniel Don felhívta a figyelmet a szakmák osztályozásának fontosságára. Romániában jelenleg 3600 szakmát, mesterséget tartanak nyilván az említett osztályozásban. Ebbe az elmúlt évben 141 új foglalkozást vezettek be, többek között 9 típusú igazgatói tisztséget, tetoválót, testékszer-beillesztőt, ettől az évtől pedig szakmának ismerik el a ceremóniamestert, a protokollszakértőt is. De újszerű szakmákkal, illetve megnevezésekkel gazdagodott a bankvilág, a művészi szakma meg az elektronikus sajtó is. Amennyiben egy szakmát nem találnak meg az országos osztályozásban, a munkáltatónak kérnie kell a bevezetését a munkaügyi minisztériumtól, de fel is kell hívnia a figyelmet a rendellenességekre.

A szakmák osztályozása egyúttal a munkaerőpiac igényeit is tükrözi, figyelmeztetve az átképzések szükségességére vagy lehetőségére. A szakmákat bevezetik ebbe az osztályozásba, és csupán a történelem veszi ki őket onnan, vélekedett az igazgató. Don szerint az elkövetkezőkben a bank- és ingatlanpiac, az ingatlanberuházás fog fellendülni, de üzletfejlesztő szakemberekre is szükség lesz.

– Minden tizedik uniós állampolgár anyanyelve az úgynevezett kisebbségi nyelvek közé tartozik – hangsúlyozta Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő azon a találkozón, amelyre kezdeményezésére került sor az EP brüsszeli épületében csütörtökön a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Napilapjainak Szervezetét képviselő illetékesekkel.

Mint az MSZP EP-delegációja az MTI-t tájékoztatta, a baráti találkozón Toni Ebner, a vendégszervezet elnöke elmondta, hogy 1998-ban Triesztben került sor a kisebbségi nyelven megjelenő lapok főszerkesztőinek első találkozójára. Szervezetüket, a MIDAS-t 2001-ben alapították bolzanói központtal. Huszonkilenc tagjuk van, közöttük két erdélyi (a kolozsvári Szabadság és a Bihari Napló) és egy felvidéki (Új Szó) magyar napilap. Tabajdi Csaba a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy az elnöksége alatt működő nemzeti kisebbségügyi frakcióközi EP-csoport (intergroup) számít a kisebbségi lapok támogatására abban, hogy az Unión belül a hagyományos nemzeti kisebbségek helyzete rendeződjön, jogaikat tiszteletben tartsák, és érvényesíthessék. Szólt a nehézségekről is, arról, hogy az Európai Uniónak nincs kisebbségvédelmi normarendszere és működő ellenőrzőrendszere. Az Európa Tanács két kisebbségvédelmi egyezményének pedig a politikai súlya kicsi.

Diverziónak nevezte Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke azt a levelet, amelyben valaki a Szász Jenő által vezetett szervezet és annak vezetői ellen fogalmaz meg súlyos vádakat.

A szerkesztőségünk elektronikus postaládájába is beérkezett, Csúzi István által aláírt Néhány gondolat az MPSZ mai arculatáról című írás, amelyben meglehetősen durva hangnemben fogalmaz. – Ármánykodás, magánérdek-hajszolás, álpolitikai szempontok, úgynevezett választási kampány szervezés, íme néhány szóban a hírhedt MPSZ története a kezdetektől napjainkig. Nem csoda, ha az eredeti célkitűzésről – az erdélyi magyar autonómia kivívásáról egyre kevesebb szó esik a polgári körökben, ugyanis a fenti „magasabb szempontok" érvényre juttatása közben mindinkább elhomályosulnak azok az eszmék, amelyekre nem is olyan régen testületileg felesküdtünk. Nem ezek voltak azok a célkitűzések, amelyekért megalakult az MPSZ – áll a levélben. Az aláíró szerint „az olyan botcsinálta politikusok számára, mint Szász Jenő, Tulit Attila és Gazda Zoltán, a székelység, és miért nem a magyarság jövőkérdései, egzisztenciális problémái még csak harmadrendű kérdésként sem bírnak jelentőséggel, az összes „autonómia kivívása" felé tett lépésünk valójában csak egy-egy lépcsőfokot jelentettek egy kétes politikai karrier felé, gátlástalanul visszaélve a beléjük vetett bizalmunkkal".

Az MPSZ három vezetőjét a levélíró azzal vádolja, hogy Szász Jenő a Fidesz választási kampányát 7 milliárd lejjel segítené, ugyanis ennyi pénz hiányozna a szervezet pénztárából. – Sőt azokat a vakmerőket, akik kérdéseket tesznek fel az eltűnt 7 milliárd lejt illetőleg, kizárják az MPSZ-ből, lejáratják, de választ nem ad senki – áll a levélben.

Mint ismeretes, az MPSZ Bihar megyei szervezete és a szervezet országos vezetése között hónapok óta konfliktus létezik. Az ellentétek annyira kiéleződtek, hogy január 19-i közleményében a Bihar megyeiek közölték, felfüggesztik a kapcsolatot az országos vezetőséggel.

A bihariak döntésüket azzal indokolják, hogy válasz nélkül maradt az országos elnökséggel való párbeszéd megkezdését célzó kezdeményezésük. Leszögezték: a kapcsolatok szüneteltetése mindaddig tart, amíg a Szász Jenő vezette országos elnökség el nem fogadja és nem ad intézményi garanciákat az általuk megfogalmazott kérésekre, amelyek a szervezet többpillérűségére, az erdélyi- és szórványmagyarság hangsúlyos képviseletére és az alapszabály szerinti demokratikus működési elvek betartására vonatkozik.

Az MPSZ bihari vezetője lapunktól értesülve a levél tartalmáról megdöbbenésének adott hangot. Hangsúlyozta: ez mindenképpen diverzió, amely elsősorban őt, és a levélben említett személyeket akarja lejáratni. Emlékeztetett, hogy az elkövető tévesen írta le a nevét, hiszen Csuzinak és nem Csúzinak hívják. Nem sejti, hogy ki lehetett a levél szerzője, ugyanis a magyarországi Freemail ingyenes elektronikus postai szolgáltatónál készített címet nem ismeri. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy ez a levél magyarországi választási kampány része, hiszen Fidesz-ellenes vádakat is tartalmaz.

Azok a nyugdíjas művészek, akik tagjai valamely, a 2000/26-os számú kormányrendelet alapján létrehozott közhasznú alkotó szövetségnek, a nyugdíjaik 50 százalékával egyenértékű havi illetményben részesülhetnek. Az RMDSZ felhívja a romániai magyar alkotók figyelmét, éljenek a törvény nyújtotta lehetőséggel, és vegyék fel a kapcsolatot szakmai szövetségekkel. További információért az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési Főosztályához a 0264-441425-ös telefonszámon fordulhatnak.

Gyulafehérváron nyitott hipermarket üzletet a német Kaufland. Az országban ez a negyedik bevásárlóközpontjuk. A létesítmény 16 ezer négyzetméteres telken fekszik, ebből 5200 négyzetméter a hasznos felület. A 6 millió eurós beruházás következtében 250 munkahely teremtődött. Az üzletlánc hétezer élelmiszerterméket forgalmaz, de a más jellegű termékek száma is eléri a hatezret. A Kaufland a Lidl & Schwartz cégcsoport tagja, amelynek Európa-szerte 650 üzlettel rendelkezik. A Kaufland Romániában eddig 80 millió eurót fektetett be. A német beruházó Kolozsváron a Mező utca és a Monostori út kereszteződésénél levő telken tervez hasonló létesítményt építeni.

Hinni valamiben még nem megoldás, de a megoldás kezdete.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT tart az RMDSZ kül- és belmonostori kerülete február 4-én, szombaton du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

ÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLŐ DIÁKOKKAL magyar írásbeli és szóbeli tételeket beszél meg és dolgoz ki minden szombaton 12 órától dr. Málnási Ferenc ny. magyartanár a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban. Az ingyenes konzultációra bármelyik iskolából szeretettel várják a diákokat.

IRODALMI KREATIVITÁS VERSENYT rendeznek február 4-én, szombaton de. 11 órától az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban.

IX–XII-es vagy és kolozsvári gimnáziumba jársz? Szereted az irodalmat, kreatív vagy? Akkor ez a verseny neked szól! Mert ez a verseny szabad, még annál is szabadabb. A megadott tételre bármit, bármilyen formában és mértékegységben (kg, liter, km) írhatsz! A megjelenés fél siker és esély a továbbjutáshoz!

A PROTESTÁNS TEOLÓGIAI CSENDESNAPOK keretén belül előadásokra kerül sor pénteken és szombaton 11, illetve 17 órától: Kállay M. Csaba: Gyülekezetépítési kérdések egy nagyvárosi szórványban címmel, Szegedi László: Szórványgondozás, Salat Csilla: A lelkész, mint közéleti vezető, Gudor Botond pedig A protestantizmus és az ortodoxia címmel tart előadást.

Hármas eseményre került sor szerdán délután a Pro Philosophia Alapítvány és Kiadó háza táján. A Sapientia EMTE központi épületében megtartott rendezvényen két könyvvel és a filozófiai folyóirat, a Kellék 25. jubileumi számával ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Tonk Márton, az alapítvány és kiadó igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy utoljára másfél évvel ezelőtt tartottak könyvbemutatót, jelenleg tehát az időközben megszületett köteteket ajánlotta figyelmünkbe. A kötetek formailag jelentenek újdonságot, tartalmi szempontból a kiadó koncepciója nem változott, mondta az igazgató.

A Kellék 25., jubileumi számáról Szigeti Attila, a kötet egyik szerkesztője, és egyben szerzője beszélt, de a részletes beszámolóban kitért a folyóirat keletkezéstörténetére is. Mint mondta, a filozófiai kiadványt annak idején négyen – Tonk Márton, Demeter M. Attila, Ilyés Szilárd és Szigeti Attila – „alapították", másod-, harmadéves filozófia szakos diákokként. Úgy érezték, újra népszerűsíteni kellene a diszciplínát, és ugyanakkor erősíteni a szakmán belüli kommunikációt.

Ami a folyóirat elnevezését illeti, a színházi világból kölcsönvett kifejezés magyarázata: egyfajta segédeszközként, kellékként használható kiadvány. Szigeti szerint nem igazán lehet tudni, hányan és kik tartoznak az olvasói gárdához, a lapot azonban Magyarországon is nyilvántartják. A jubileumi szám megjelenését a Pro Professione, a Communitas és az Illyés Alapítvány támogatta.

Horváth Gizella Maine de Biran című kötetét Balogh Brigitta mutatta be. A szakszerű, rendkívül szabatos ismertetőből megtudtuk: a szerző egyike az erdélyi vitamozgalmak alapítóinak, a tíz évvel ezelőtti doktori tanulmányai közben találkozott Maine de Biran munkásságával. – Ez a könyv tényleg hiánypótló a magyar filozófiai irodalomban. A francia filozófus nem érdemli meg a körülötte kialakult hatalmas hallgatást. Horváth Gizella monográfiája bebizonyítja, hogy Maine de Biran tekintetében nem választható szét a filozófia és az életmód, munkásságában ugyanis a két szempont egybeesett – hangsúlyozta az előadó. Balogh Brigitta véleménye szerint az elméleti kutatásban és írásban ritkán fordul elő, hogy a megszületett mű olvasmányos és izgalmas is egyben, Horváth Gizella munkájára azonban mindkét kifejezés ráillik.

A szerző hozzászólásában elsősorban a nemrégiben elhunyt Szegő Katalinnak mondott köszönetet, aki elsőként olvasta a kéziratot és szaklektorként nagy segítséget nyújtott számára. Mint kiderült, a neves szakembernek ez volt az utolsó munkája.

Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek című kötetéről maga a szerző volt kénytelen beszélni, a felkért előadó, Egyed Péter hiányában. Demeter Attila elmondta: jelenlegi könyve szisztematikus összegzése mindazoknak a felvetéseknek, következtetéseknek, amelyekre az elmúlt tíz évben jutott a téma kapcsán, így tehát egy folyamat végére jutott. – A könyvet név szerint is Szegő Katalinnak ajánlottam, a nagy formátumú személyiségnek, talán egyike volt a legutolsóknak – hangsúlyozta a szerző.

A tordai Petőfi Társaság az idén is rajzversenyt hirdet a Torda és környéke tanuló ifjai (óvodás kortól a líceumi korosztályokig ) számára .

Megadott témakör: SZÍNES TINTÁKRÓL ÁLMODOM.

A versenyre jelentkezők rajzolják le GYERMEKKORUK LEGSZEBB ÉLMÉNYÉT.

A versenyen bárki részt vehet. Kis vagy nagy rajztömb nagyságú rajzokkal lehet pályázni. Minden versenyző egy rajzzal jelentkezhet.

A pályázatra beküldött művek hátára írják fel: a pályázó nevét, életkorát, tanintézetét (óvoda-csoport, iskola-osztály, irányító tanárát / oktatóját) és kötelezően a mű címét.

A műveket kérik a tordai RMDSZ Avram Iancu utca 16. szám alatti székházába, 2006. március 21. határidővel beküldeni.

A legjobb rajzokat értékes jutalomban részesítik.

A versenyre beküldött alkotásokból kiállítást szerveznek, amelynek eredményhirdetéssel és díjkiosztással egybekötött megnyitóját a TORDAI KULTURÁLIS NAPOK KERETÉBEN, az Etnikai Kisebbségek Napján, azaz 2006. április 2-án tartják.

A hét elején Gyulafehérváron zajlott le a római katolikus kántorok idei lelkigyakorlatos továbbképzője. Az Erdély minden tájékáról származó 80 kántor hétfőn délben érkezett meg Gyulafehérvárra, a Hittudományi Főiskolára. A meghívott főelőadó, Dr. Barsi Balázs ferences atya objektív okok miatt nem tudott eljönni, ezért a szervezők improvizálni kényszerültek: az előadások zömét végül Csiszér Albert brassói főesperes, valamint Farkas Áron szintén brassói főkántor tartotta meg.

A hétfő délutáni ünnepélyes Veni Sancte után vitaindítóra került sor. Az egyházi ének-repertoár folyamatos bővülése arra készteti az illetékes egyházzenei hatóságokat, hogy a már meglévő és széles körben elterjedt énekeskönyveket bővítsék, illetve újakat adjanak ki. Ez a kántorok által használt orgonakíséretes kötetekre is érvényes. Ilyenkor számos kérdés merül fel: mi kerüljön be az új kiadványba, és mi az, amit helyszűke miatt ki kell hagyni? Hogyan alakuljon az énekek számozása, hogy a régebbi könyveket használók se zavarodjanak össze? Milyen szempontokat vegyenek figyelembe, akkor, amikor az énekek sorrendjét összeállítják? Milyen mértékben kerüljenek be az új kiadványba azok az újabb, többnyire gitárkíséretre szabott énekek, amelyek a magyarországi plébániákon elterjedtek? Ha a többi kérdésben az álláspontok különböztek is, ez utóbbi esetében teljes volt az egyetértés: a vita résztvevői egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a beatzenére épülő dalok – bármilyen népszerűek is – nem felelnek meg az egyházi szolgálat követelményeinek.

Kedden reggel a székesegyházban celebrált szentmisén Msgr. Dr. Jakubinyi György érsek köszöntötte a kántorokat. A soron következő előadásokon többnyire a katolikus egyház kevésbé ismert, nyilvánosan végezhető szertartásairól esett szó, a zsolozsmáról, a vesperásról. Kielemzésre került a kántorok szerepe az egyházközségek és a társadalom életében a felelősség, amely rájuk hárul, mint olyan, hivatástudattal rendelkező munkatársakra, akik az egyház leglényegesebb cselekményében, a szentmiseáldozat bemutatásában vállalnak aktív szerepet.

A találkozót szerdán délben ünnepélyes Te Deum zárta, amelyet Dr. Csiszér Albert celebrált a főiskola kápolnájában.

Ritka élményben volt része a nagyenyedi közönségnek február elsején, szerdán este. Az évente legalább egyszer idelátogató Maros Művészegyüttes, múlt év decemberében Marosvásárhelyen bemutatott új műsorát láthattuk a zsúfolásig megtelt kultúrházban.

A két és fél órás előadásnak három jól elkülöníthető része volt. Először magyar néptáncokat és népdalokat láthattunk, hallhattunk. Újdonság volt a sok tematikus tánc, valamint a táncok közé iktatott „állóképek" sorozata.

A második rész Wass Albert ismert versének (Üzenet haza) soraira készült kifejező táncjáték. Az utolsó részben egy változatos folklórműsort élvezhettünk, ahol többek között, magyarországi: zalai, délszláv, méhkeréki román, valamint medgyesi cigánytáncok szerepeltek.

A műsor összeállítása, valamint a koreográfia Varga János munkája, a zenét Moldován H. István és Rossa László írta, tánckarvezetők Kovács Ildikó és Füzesi Albert. Moldován Istvántól megtudtuk: új műsorukat Marosvásárhely után már több helyen bemutatták, például Aranyosgyéresen, Tordán, Dicsőszentmártonban. Nemsokára Kolozsvárra készülnek, de szeretnének eljutni Erdély minden fontosabb vidékére, és lehetőleg Magyarországra is. A jól megérdemelt siker a kiváló művészi teljesítményért Enyeden sem maradt el. A közönség fergeteges tapssal sokáig ünnepelte a rendkívül felkészült táncosokat.

Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház: Postakert / Cuza Vodă utcai templom: Péntek este 6 óra, igét hirdet: Orbán János, szombat de. 11 óra, du. 6 óra: Orbán János. Szombat reggel 8 óra: szombatiskolai tanítók órája, 9 óra: odaszentelődési imaóra, szombatiskola, 12 órától: hitbarátok órája – ismerkedés a hitalapelvekkel.

Február 11-ig minden pénteken, szombaton, vasárnap és szerdán du. 6 órától evangelizációs istentiszteletek, családi és egészségi szemináriumok lesznek.

Zsidó Hitközség: Dávid Ferenc utcai épület: péntek este 5 óra, szombat reggel 9 óra, vezeti: Müller Benjamin, prof. Kallós Miklós, Krausz Jenő.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Zathura – Az űrfogócska – amerikai bemutató. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn egész nap.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Érezz, élj, szeress – 7 kiváló filmben: Febr. 3.: Off the Map – amerikai; vetítés: 13, 16, 19, 22. Febr. 4.: Kerülőutak – amerikai; vetítés: 13, 16, 19, 22. Febr. 5.: Head in the Clouds – amerikai; vetítés: 13, 16, 19, 22. Febr. 6.: Hiúság vására – amerikai; vetítés: 16, 19, 22. Febr. 7.: A Love Song for Bobby Long – amerikai; vetítés: 16, 19, 22. Febr. 8.: Va, vis et deviens – francia; vetítés: 16, 19, 22. Febr. 9.: Csodálatos Júlia – amerikai; vetítés: 16, 19, 22.

GYŐZELEM – Hétfő reggel – francia. – Vetítés: 14, 16.30, 19, 21.30.

DÉS

MŰVÉSZ – Szahara – amerikai. – Vetítés: 17, 19.15; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30-tól is, kedvezménnyel, hétfőn minden előadás.

TORDA

FOX – Narnia krónikái: az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény – amerikai. – Vetítés: 14, 17, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKRE – Wallace&Gromit és az elvetemült veteménylény – animációs film. – Vetítés. 15, 17, 19; csütörtökön zárva.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Narnia krónikái: az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától és hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Négy tesó – amerikai. – Vetítés: febr. 3–5: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Légcsavar. – Vetítés: 17.30, 20; kedvesménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától és hétfőn egész nap.

MAGYAR OPERA

Február 7-én, kedden este fél 7 órakor: Puccini: Bohémélet. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Demény Attila.

ROMÁN OPERA

Február 5-én, vasárnap este 7 órakor: Mozart: Don Giovanni.

Február 8-án, szerdán este 7 órakor: Mozart: Don Giovanni.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Február 6-án, hétfőn este 8 órakor: Ionesco: Jacques vagy a behódolás – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK.

Február 8-án, szerdán este 7 órakor: Ken Ludwig: Botrány az operában – bohózat két részben. Rendező: Bokor Péter (Kanada). – CSAK 12 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Február 4-én, szombaton este 7 órakor: Shakespeare: III. Richard.

Február 4-én, szombaton 12 órakor: Jancsi és Juliska – magyar tagozat,

Február 5-én, vasárnap 11 és 12.30 órától: A kecske és a három gidó – román tagozat.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Ma, február 3-án, pénteken este 7 órakor a Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Alexandru Lăscae (Hollandia). Közreműködik: Liviu Prunaru. Műsoron: Brahms: Nanie (op. 82); Schumann: d-moll hegedűverseny; Sztravinszki: Petruska. A kórus állandó karmestere: Cornel Groza.

A magyar kormány 2005 végén előterjesztést készített a határon túli magyarok alkotmányjogi státuszáról. Az előterjesztés a magyar alkotmány módosítását feltételezi, melyhez kétharmados többség szükséges a magyar parlamentben. Ebben a kérdésben azonban ez a többség belátható időn belül nem fog létrejönni, aminek a kormányzó pártok is tudatában vannak. Az alkotmánymódosítási javaslat olyan ígéretet tartalmaz a határontúli magyarok számára, melyet a Magyar Köztársaság akkor sem lenne képes teljesíteni, ha a javaslat törvényerőre emelkedne. Mindenek előtt szükséges néhány elméleti alapkérdést tisztázni.Különböző nézetek ismertek az alkotmányok természetéről. Az uralkodó nézet szerint az alkotmány politikai nyilatkozatok és jogi normák együttese. A közjogi (államjogi, alkotmányjogi) jogviszonynak is vannak nélkülözhetetlen elemei, úgymint a törvényekben többnyire személytelen módon meghatározott alanyok, a normatív tartalom (jogok és kötelezettségek), a tárgy, és egyesek szerint ide sorolható a finalitás (cél) is. Modern társadalmakban a jogviszony elsősorban jogszabályok, s csak kivételesen szokásjog alapján jött és jön létre. A nyugati jogi hagyományban témánk szempontjából kiemelkedik a személytelen módon meghatározott alany és az automatizmus. A jogalanyokat a törvény csak kivételes esetekben nevesíti, adott tényállás esetében a norma automatikusan érvénybe lép, azaz alkalmazható. A közjog alanyai közé tartoznak az állampolgárok is, hagyományos felfogás szerint a nemzetállammal (ebben az összefüggésben szinonim a területi állammal) jogi viszonyban álló egyének. Az államnak és az állampolgárnak is vannak jogaik és kötelezettségeik. Azt, hogy a felek mennyiben és miként élnek jogaikkal vagy tesznek eleget kötelezettségeiknek, törvényben rögzített automatizmusok rögzítik. Az állam kiléte egyértelmű, míg az állampolgároké (ezrek, vagy százmilliók, egyre megy) nem. A státuszuk számít, nem az identitásuk, nevük, etnikai, nyelvi, vallási, nemi, szociális hovatartozásuk. Az állampolgárság elnyerését vagy megadását is automatizmusok uralják. A magyar kormány 2005 novemberében kidolgozott alkotmánymódosító javaslata a határon túli magyarok közjogi státuszáról a fentvázolt modellel nehezen egyeztethető össze. A sajtóban napvilágot látott hivatalos nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a javaslat szerint a státusz nem jelent jogviszonyt, legfeljebb egyoldalú, és törvényes garanciákat nélkülöző ígéreteket a Magyar Köztársaság részéről. Az Alkotmány 6. cikk 3. bekezdéséhez képest tehát, nincs lényegi változás. A jogalanyok továbbra is a Magyar Köztársaság, illetve a közelebbről meg nem határozott határon túlélő magyarok. Szó van ugyan a határon túli magyar szervezetekről is, de nem világos, hogy közülük melyek jöhetnek számításba. Mind, vagy szelekcióra van szükség? Mivel az egyik fél a Magyar Köztársaság, bármilyen szelekció csakis egyoldalú lehet. (A kedvezménytörvény egyébként – lásd Budapest Analyses No. 8,www.budapestanalyses.hu – a magyar igazolvány bevezetésével megpróbált ezekre a kérdésekre választ adni.) Gondot okozhat, hogy a kormány javaslata szemben áll a hagyományos nemzetállami modellel, ennek összes lehetséges nemzetközi következményével. A jelenlegi nemzetközi rendszer a nemzetállamok rendje, mely egyebek mellett a létező kisebbségvédelmi mechanizmusokat is meghatározza. Ugyanakkor a javaslat valószínűleg imázs-javító megfontolások miatt született, hiszen azzal a kormány is tisztában van, hogy az előterjesztést a jelenlegi parlament, amennyiben elé kerül, nem szavazza meg. A fő baj azonban az, hogy a javaslat a közjog eszközeivel próbál megteremteni egy olyan határokon átnyúló közösséget (magyar kulturális nemzet név alatt), amely fölött sem a Magyar Köztársaság, sem a közelebbről meg nem határozott határon túli magyarok és szervezeteik nem, vagy nagyon csekély jogi ellenőrzéssel bírnak. Nem is bírhatnak, amíg a nemzetközi rendszert a nemzetállami paradigma uralja. Nem érdeke például a Magyar Köztársaságnak, hogy a szomszédos országokban szélsőséges magyar mozgalmak jöjjenek létre. Szerencsénkre a példa hipotetikus, de feltéve, hogy mégis létrejönnek ilyenek, hogyan tudja a magyar állam ezeket a közjog eszközeivel visszaszorítani? Egy másik példa: az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a megítélt határon túli támogatások folyósítása késik, hátrányokat okozva az érintetteknek az oktatás és a kultúra területén. Milyen jogi eszközei vannak a határon túli szervezeteknek, hogy a magyar államot rábírják törvényben vállalt (2001. évi LXII tv.) kötelezettségei teljesítésére? A legjobb esetben csak politikai és/vagy morális befolyásról beszélhetünk (ez utóbbi eddig lényegében kimerült a Köztársaság „felelősségérzésére" való hivatkozásokban). Rosszabb esetben nyomásról, kettős mércékről, még rosszabb esetben pedig zsarolásról lehet szó, melyet virtuálisan a kulturális nemzet minden tagjára alkalmazni lehet. Ha következetesen végiggondoljuk az autonómiára vonatkozó elképzelést, és ez az intézmény a gyakorlatban is e szerint az elképzelés szerint működne, a határon túli magyar közösségek politikai és kulturális autonómiája nem csak azokban az államokban számítana legitim törekvésnek, amelyekben élnek, hanem Budapesttel szemben is. Az első világháború utáni békeszerződéseket követően a magyar állam és a határain kívül maradt magyarok viszonyát mélyülő aszimmetria jellemezte. Ez a gyakorlatban azt vonta maga után, hogy a határon túli magyarok többszörös függősége folyamatosan erősödött. A második világháború utáni évtizedekben, a nyolcvanas évek második feléig a magyar állam egyre inkább nyilvánvalóvá tette érdektelenségét a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatban. Erre adott válaszként a rendszerváltozás idején külső és belső politikai és erkölcsi nyomásra az Alkotmányba bekerült a határon túli magyarokkal szemben „érzett felelősség", amely alapján kialakult egy – az utóbbi években gyakran bírált – támogatási gyakorlat. Ezt a gyakorlatot valóban újra kell gondolni, hiszen ez az a terület, amelyen valóban változtatásokra van szükség. 2006 januárjában volt tizennyolc éve, hogy először hangzott el hivatalosan: a határon túli magyar kisebbségek a magyar nemzet részei. Talán ez az egyetlen olyan elv, amelyet illetően jelenleg „nemzeti" konszenzus van. A magyar kormánynak az Alkotmány módosítására vonatkozó javaslata nem hoz újat e tekintetben, a határon túli magyarok támogatásának reformját viszont érdemben nem tűzi napirendre, s a továbbra is létező aszimmetriákat sem enyhíti.

Az egyik tekintélyes gazdasági folyóirat elektronikus kiadása – a tavalyi mérlegek megvonása kapcsán – érdekes kérdést vet fel: hogyan, mivel csalogatták el 2005-ben a bolgárok a turistákat a román tengerpartról? A kérdést a szerző megválaszolatlanul hagyja, kifejtve: ha Vama Veche-ről gyalog sétálva véletlenül átlépjük a határt, semmi nem adja tudtunkra, hogy Bulgáriába tévedtünk: a házak, a táj, a szolgáltatások minősége, az árak, és minden egyéb hasonló a romániaihoz.

Úgy gondolom, érdemes a kérdést jóval árnyaltabban felvetni. 2005-ben Romániában a bruttó nemzeti összterméknek mindössze 3,5 százaléka származott az idegenforgalomból – abszolút értékben 800 millió dollár. A szakértők legvérmesebb reményei szerint a következő öt év során elérjük a 4,3 százalékot, a tízéves terv pedig egy évi átlag 10 százalékos növekedést irányoz elő, dupláját a gazdaság átlagos fejlődésének. Ezek a remények nem alaptalanok, hiszen már tavaly történt egy jelentős előrelépés: az a bizonyos 3,5 százalék több mint duplája a 2004-es mutatónak (1,5 százalék). A mosolyt csak az a tény hervaszthatja le a bizakodók arcáról, hogy integrációs vetélytársunk, Bulgária már 2004-ben 5 százalékkal, abszolút értékben másfél milliárd euróval számolt.

Az Unióra csak távolról kacsintgató Törökország pedig – igaz, más alaphelyzetből indulva – évente masszív 18 milliárd dollárt vág zsebre az idegenforgalomnak köszönhetően.

Románia hátramaradásainak igazi okairól csak az szerezhet tudomást, aki hajlandó arra, hogy nyitott szemmel bejárja az országot. Ami legelőször szembeötlik, az utak kritikán aluli állapota. Ha egy nyugat-európai turista egyszer Erdélybe látogat, netán a fővárost, a tengerpartot is útba ejti, aztán hazaérkezésekor a gépkocsit azonnal a műhelybe kell vonszolnia, alaposan meggondolja, hogy eljön-e még egyszer. Ez hosszú távra szóló, nagy gond, minden eddigi, és valószínűleg még több soron következő kormány gordiuszi csomója.

Van azonban egy olyan szempont, amely már nem a költségvetés dollármillióit igényli, hanem sok-sok felelősségteljes ember viszonylag kevés erőfeszítését, hozzáállását. Újkori szlogen például a faluturizmus, jól is hangzik, divatos is, de mit lehet kezdeni egy romániai faluban, addig, ameddig a legalapvetőbb szolgáltatásokkal baj van? Most nem a kútvízről és a fafűtésről beszélek, hiszen az afféle coleur locale-ként a „műfaj" tartozéka. Elsősorban a tisztaságra, a házak arculatára, a trágyaszagra, a mindent elborító vulgáris nyomorra gondolok, ami a térség falvait – tisztelet a kivételnek – jellemzi. A kocsmák rettenetes bűzét, a százféle folttal éktelenkedő abroszokat, a drága vendéglőkben a csapnivaló felszolgálást kellene valami értékelhetővé alakítani, hogy a turista ne meneküljön el felfordult gyomorral.

A napokban volt egy idevágó tapasztalatom: Gyulafehérvárról hazafelé jövet megéheztem, kapóra jött a Tövis melletti kis vendéglő. A körülmények első látásra tűrhetőek voltak, a magyarul is beszélő felszolgáló pedig kellemes meglepetés. Ráadásul, az árak sem érték el – mint másutt – a csillagos eget. Gond csupán akkor adódott, amikor a jóféle sör egyenes következményeként meglátogattam azt a helyiséget, ahova a király is egyedül megy. A vasúti sínekre néző rozzant alkotmány minden képzeletet alulmúlt. A jobb helyeken török budinak titulált létesítmény – magyarán a földbe vájt lyuk, mellette két cipőtalp nyomával – már önmagában sem olyasmi, amit Románia büszkén vihetne az Európai Unióba. De az a vegyes, szerves-szervetlen mocsok, ami a borzalmasan büdös kalyibában vár, az már égbekiáltó. Ha valahol nincs pénz abroszra, profi felszolgálóra, egyéb ilyesmire, azt talán valahogy megérti az ember. De hogy a decens, emberi elvárások minimumát ne tudják teljesíteni, azt már nem. Kérdem: mennyibe került volna egy tisztességes illemhelyet berendezni, és ha ezt valaki sokallja, akkor legalább a meglévő török tákolmányt tisztán tartani? Szerintem itt a sikertelenség kulcsa, ebben az évszázados hagyományokra visszatekintő igénytelenségben, amellyel az ország bármely területén előbb-utóbb óhatatlanul szembesülünk.

Többek között ezzel is magyarázható az, hogy míg az Európai Uniónak kell Románia, az európai turistának, sőt, a felmérések szerint az Unió lakosságának nem. Az euro-szkeptikusok azt jósolják, hogy az integráció az államszövetség szemétkukájává alakítja majd Romániát, a mi nyakunkba fogják sózni a náluk már eladhatatlan bóvlit. Ezért van ránk szükség. Én azt mondom: ha még a minimális erőfeszítésekre sem vagyunk képesek, ha a kisujjunkat sem mozdítjuk meg azért, hogy a turisták, és az itteni lakosság egyaránt embernek érezze magát ebben az országban, akkor meg is érdemeljük.

Bár térképeink, a papírlap korlátozott lehetősége miatt, a földfelszín térbeli kiterjedését nem ábrázolhatják, e hiányosságot a szintvonalak feltüntetésével igyekeznek enyhíteni. Az azonos tengerszint fölötti magasságú pontokat összekötő vonal, a szintvonal térképen való ábrázolásához elengedhetetlen e pontok tengerszint fölötti magasságának ismerete. Ez tulajdonképpen a tengervíz közepes szintjétől való magasság, melyet az ún. geodéziai mérések során állapítanak meg.

Az 1800-as évek végén, 1900 elején Kolozsvár több pontján kis táblán tüntették föl ezt a magasságot. Minthogy Magyarországnak az Adriai-tengerre volt kijárata, ennek szintjétől mérte. Négyféle alakban: 1. vastábla Kolozsvár szabad királyi város megjelöléssel; 2. ugyanez arab sorszámmal, Kolozsvár szabad királyi város nélkül; 3. vörös márványtábla; 4. kis vasoszlop, tetején nyolcszögű, a világtájakat jelző lappal, római sorszámmal. Az évtizedek során jó néhány eltűnt, így a Főtér–Kossuth Lajos utca sarkán, a Központi szálloda előtti is. E „tevékenységben" az utóbbi időben „lelkes műgyűjtők" is kiveszik a részüket, akik a számukra fölöslegesen álló vasoszlopot, lapjával együtt darabokra törve, úgymond ócskavasként „értékesítik".

Íme néhány magasságjelző (nagyobb részt Máthé János adatainak felhasználásával); a római vagy arab szám a sorszám, a tengerszint fölötti magasság méterben, a tizedes pont után milliméterben:

Főtér és Egyetem utca sarka: I., 346.386;

Monostori templom előtt: XLI., 371.804 (Képünkön. Novemberben még állt, karácsony másodnapjára csak a kidöntött oszlop feltúrt helye maradt);

Nyárfasor közepe táján: XLIX., 347.935;

Nyárfasor elején, a Fekete-híd előtt: nincs tábla;

Bornyúmál tetején, a Virágos-völgy fölött: nincs tábla (422 m volt);

Fellegvár: XXXVII., 399.993;

Magyar Színház előtt: nincs tábla;

Fellegvári (Sáncalja) út végén: XXII., 343.643;

Kígyó utca, Cozmutza-szanatórium (Süketnéma iskola): nincs meg;

Radák (Dacia) utca végén, Szamos-híd mellett: nincs tábla;

Trefort (Babeş) utca tetején, a zöldfedelű előtt: nincs tábla;

Ferencz József püspök (Delavrancea) utca–Hárompüspök (Engels) tér sarka: nincs meg;

Tordai út–Petőfi utca sarka: nincs meg;

Malom (Bariţiu) utca–Dózsa György utca sarka: nincs meg;

Főtér–Kossuth Lajos utca sarka, Központi szálloda előtt: nincs meg;

Monostori út 16., falba építve: 37., Kolozsvár sz[abad]. kir[ályi] város, 358.185;

Monostori út (Mócok útja) vége, a sörgyárral szemben, vámház, falban: 35., 349.314;

Monostori út (Mócok útja) 62., falban: 21., 344.121;

Biasini Szálló, falban: 9., 351.826;

Opera cukrászda, falban: 6. 3342.844;

Eötvös (Konstanca) utca 35., falban: 16., 337.450;

Mikó utca, Bőrgyógyászati klinika, vörös márványba vésve, falban: sorszám nélkül, 349.111 m. A tengerszint fölötti magasságot jelző vonal alatt, a Lőwy Dániel–Demeter V. János–Asztalos Lajos: Kőbe írt Kolozsvár, című 1996-ban megjelent kötetben közölt felvételen látható Ádr[iai]. teng[er]. föl[ött]. szöveget „gondos kezek" utóbb eltüntették.

(Arra kérem a kedves olvasót, hogy amennyiben e sorozatba való, házban, lakásban vagy máshol lévő feliratról, emléktábláról, szoborról vagy más érdekességről tud, hívja alulírottat az 594–241-es telefonszámon. Köszönettel, A.L.)

Traian Băsescu imamalomszerűen ismételgeti, hogy a különböző érdek-, legújabban maffia-csoportok hatalmukba kerítették a kormányt, az igazságszolgáltatást, nem utolsó sorban pedig a sajtót. Ennek ellenére soha, semmilyen konkrét információval nem hozakodik elő, ami hiteltelenné teszi a korrupcióellenes keresztes hadjárat „bajnokát" – így összegezhető az államfő szerdai nyilatkozatának sajtóvisszhangja.

Egyes elemzők szerint az államfő különös hallgatásának, amelybe az elmúlt hetekbe burkolózott, miközben egyik politikai botrány a másikat követte – lásd Adrian Năstase vagyonnyilatkozatát, egyes demokrata párti politikusok korrupciós ügyeinek kipattanását, vagy épp a Tăriceanu–Macovei–Patriciu találkozót – több oka van. Emlékeztetnek: ez idő alatt az államfő sportosan, egy nem kevés feltűnést keltő sísapkával a fején többször is megjelent az Olt-völgyében, ahol semmitől sem visszariadva adott utasításokat utászoknak, katonaságnak, helyi vezetőknek. Az elnök számítása bejött: a zajos politikától való távolmaradása, és az Olt-völgyi kirándulásai tovább erősítették népszerűségét a lakosság körében, amely – megundorodva a dúsgazdag, vagyonukat csalással, lopással összehordott politikusoktól – a nép egyedüli gyámolítója, Băsescu felé fordítja reménykedő tekintetét. Márpedig az államfőnek minden támogatottságára szükség van, hiszen hetek óta késik az egyéves tevékenységéről szóló elnöki beszámoló. Nem is csoda, hogy Băsescu vonakodik ettől, hiszen nagyon sok ígéretét nem váltotta be.

Például: a kampányban kijelentette, a korrupció nemzetbiztonságot veszélyeztető tényező. A felszámolására irányuló tervet az ország védelmi stratégiájába kellett volna belefoglalni, és amelyet különben megválasztásától számítva fél éven belül be kellett volna mutatnia. De ilyen stratégia egyelőre még sehol! – írja a Mediafax elemzője.

Felháborodásának adott hangot Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke is, akinek médiabirodalmába több lap és tévé is tartozik, köztük a Jurnalul Naţional, illetve az Antena 1, Antena 3 televíziós csatorna. Az általa vezetett Intact nevű lapkiadó tegnap nyilvánosságra hozott közleményében visszautasította Băsescu támadását, és elhatárolódott az államfő kijelentéseitől.

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke csütörtökön közölte, hogy George Copost telefonon megfenyegette Sorin Roşca Stănescu, Sorin Ovidiu Vântu és Liviu Luca, akik azt követelték, hogy szavazza meg a kormányülésen a Petrom-részvények 8 százalékának megvásárlását.

Voiculescu ezt Traian Băsescu államfőt bírálva jelentette ki, akiről azt mondta, hogy a kormányon belüli érdekcsoportokról beszél, de konkrét információk nélkül.

George Copos, Sorin Roşca Stănescu és Liviu Luca megerősítették, hogy beszéltek telefonon, de nem a részvények eladásáról.

Adrian Năstase után most Mircea Geoanăról derülhet ki, hogy tisztázatlan üzleti ügyei vannak. Az Evenimentul Zilei című napilap értesülései szerint néhány hete, a Nagynéni-botrány kellős közepén, Năstase „önfelfüggesztésének" másnapján a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke közel egyhektáros bukaresti telkén adott túl gyanús körülmények közt. Az illető ingatlan nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában, noha annak „frissítésekor" az még Geoană tulajdonában volt.

A lap úgy tudja, Geoană ezt a földterületet 48 ezer euróért vásárolta felesége unokatestvérétől, noha a telek piaci értéke 33-szor nagyobb a vételárnál. Az SZDP-elnök, aki az egész Nagynéni-ügy alkalmával a tisztaság bajnokát játszotta, gyakorlatilag elhallgatott egy olyan ingatlant, aminek reális értéke nem kevesebb mint 1,6 millió euró. Magyarán: Geoană vagyonnyilatkozatából több mint másfél millió dollár hiányzik.

A pártelnök cáfolta a lap információit. – Nyugodt lélekkel állítom, semmilyen törvénytelenséget nem követtem el, semmi sem terheli a lelkiismeretemet – hangoztatta. Szerinte minden ellene felhozott vád mondvacsinált, egyes köröknek ugyanis érdeke azokat az ellenzéki vezetőket is bemocskolni, akikhez különben semmilyen korrupciós ügy nem tapad.

A Mediafax értesülései szerint a legfelsőbb bíróság különleges bizottsága, amely a parlamenti képviselők vagyonával kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására hivatott, két hét múlva kezdi meg a vizsgálatot Adrian Năstase ügyében. A képviselőház elnöke kérte a halasztást, hogy kellőképpen fel tudjon készülni a védelemre.

A vidéki lakosság nagyon intoleráns álláspontot képvisel a romákkal szemben, 40–50 százalék azoknak az aránya, akik szerint a cigányoknak elkülönítve kellene élniük; a lakosoknak beleszólása kellene hogy legyen abba, letelepedhetnek-e romák az illető helységben; az államnak be kellene avatkoznia a romák szaporodásának fékezésébe – derül ki a nemrég nyilvánosságra hozott EuroBarométerből, amelyből tegnapi számunkban is szemléztünk. A felmérés adatai szerint a különben igencsak konzervatív falusiak meglehetősen nyitottak, ami a nők szerepét, munkavállalását illeti.

Többségük egyet ért abban, hogy egy anya, aki dolgozik, lehet annyira odaadó, mint az, aki nem (69 százalék). Arról már megoszlanak a vélemények, mennyire ártalmas az óvodás korú gyermekek számára, ha anyjuk munkát vállal: 49 százalék szerint ártalmas, 45 százalék szerint nem. A megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) vallja azt, szép dolog, ha egy hölgy karriert fut be, de a nők legszívesebben a családdal, a gyermekkel foglalkoznának. Azzal viszont már csak 39 százalék ért egyet, hogy egy nő, akinek nincs munkája, „ér annyit", mint az, akinek van, továbbá 71 százalékuk véli úgy, jobb ha egy nő független, és megáll a saját lábán. Abban viszont majdnem konszenzus van (82 százalék) az alanyok közt, hogy mind a férjnek, mind a feleségnek dolgozni kell ahhoz, hogy a családot fenntarthassák.

A megkérdezettek valamivel több mint fele (51 százalék) szerint az apák legalább olyan jól gondját tudják viselni a gyermekeknek, mint az anyák. Bár a román politika egyáltalán nem mondható nőpártinak, a megkérdezetteknek csupán 65 százaléka véli úgy, hogy a férfiak jobb politikusok, mint a nők.

A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban a megkérdezettek 42 százaléka szerint annyi joguk van, amennyi megilleti őket, csak 19 százalék szerint kevés ez, 23 százalék szerint pedig túl sok joggal rendelkeznek. (A többi nem tudja, nem válaszolt.)

A megkérdezettek 40 százaléka úgy látja, az államnak kényszerítenie kellene, hogy a romák elkülönítve éljenek, mert képtelenek integrálódni a közösségbe. Az alanyok 27 százaléka szerint az államnak több segélyt kellene juttatnia a romák számára. Azzal 51 százalék ért egyet, hogy a városok, községek döntsék el, letelepedhetnek-e romák az illető helységben; 46 százalék szerint pedig az államnak fel kellene lépni a romák további szaporodása ellen. Többségük (78 százalék) egyetért azzal, hogy a romák többsége törvényt sért.

Hat érvvel támasztotta alá tegnap Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke az általa vezetett alakulat és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) között körvonalazódó fúzió tervét. A liberálisok továbbra sem értenek egyet az összeolvadás ötletével.

Boc szerint már túl sokat beszéltek erről a témáról, emellett az NLP-vel közösen nyerték meg a legutóbbi választásokat, ami feljogosítja a szorosabb politikai közösség vállalásra. Boc szerint a választások előtt is tervezték már a fúziót. A DP elnöke úgy véli, hogy az egyesülés a legerősebb romániai párt megszületését eredményezné.

Rámutatott a késedelem népszerűségvesztést jelenthet a választók körében. Mint ismeretes, a DP a július 15-re kitűzött pártkongresszuson szeretné végrehajtani ezt a tervet.

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön elégedetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy Călin Popescu Tăriceanu vezeti a pártot, és úgy vélekedett, hogy a DP-vel való egyesülés „az NLP halálát jelenti". Antonescu kéri, hogy a Demokrata Párttal való fúzióra vonatkozó döntést rendkívüli kongresszuson hozzák meg, amelyen egyben a párt vezetésnek módját is vitassák meg.

– Kötelességemnek, és a többi NLP-tag kötelességének tartom, hogy ne passzívan, fatalista hozzáállással viszonyuljunk a kérdéshez, és ne fogadjam el, hogy a párt sorsáról ugyanaz az 5, 10, 15 vagy 50 ember határozzon, akik a szervezetet ebbe a helyzetbe sodorta – mondta Crin Antonescu.

Csütörtökön a Monostor-negyed Mehedinţi utcai részén terepszemlét tartott Adrian Popa alpolgármester és két, a Nemzeti Liberális Párthoz (NLP) tartozó városi tanácsos. Az elöljáró és az önkormányzati képviselők a lakónegyed polgárainak jelzésére érkeztek a negyedbe: az emberek többek között a panellakások környékén történő parkolási gondokról, illetve a játszóterek hiánya miatt panaszkodtak a helyhatóság képviselőinek.

Adrian Popa a Minerva üzletház mögötti részről megállapította: az utcai kereskedők, a személygépkocsival rendelkező polgárok több kihágást követtek el.

Az elmúlt években ugyanis az történt, hogy a Mehedinţi utcában a toronyblokkok mellett lehetetlen volt parkolóhelyet találni, ezért mindenki a Cigány-patak partján hagyta kocsiját. Mikor már itt sem volt elég hely, legtöbben egyszerűen felszámolták a tömbház körüli zöldövezetet és összetákolt parkolóhelyet hoztak létre. Ezt tiltja a törvény, de a parkolóhelyek hiánya miatt az évek során a helyhatóság szemet hunyt a jelenség fölött.

Amikor már így sem fértek a gépkocsik, akkor a tulajdonosok a játszótér kellékeit távolították el, és ide parkolták a járműveket. Ez történt például a D7-es és a D8-as, illetve a D9-es és a D8-as tömbház között.

Lapunk tavaly külön cikket közölt a jelenségről.

Akkor a helyhatóság illetékesei azt ígérték: a lehető legrövidebb időn belül orvosolják a helyzetet.

Az alpolgármester szerint egyszerű a megoldás a parkolási gondok orvoslására: a Cigány-patak fölött kétszintes parkolót kell létrehozni. Ily módon az utcában folyamatosabbá válik a forgalom (jelenleg az esti órákban képtelenség parkolóhelyet találni, mi több, sokszor arra sincs lehetőség, hogy a gépkocsivezető pár percre megálljon felvenni valakit), és a játszótereket is vissza lehetne állítani.

– A csermely déli részét már évekkel ezelőtt lefedték, sőt építettek is rá. Remélem, a környezetvédelmi hivatal nem ellenzi majd azon tervünket, hogy az erdőtől a Minerva üzletházig kétszintes parkolót hozzunk létre – jegyezte meg az alpolgármester.

Sajnos Costa Stanisavot, a Kolozs megyei környezetvédelmi hivatal munkatársát, aki az ilyen jellegű létesítmények engedélyeztetésével foglalkozik, nem sikerült elérnünk.

Adrian Popa szerint a Cigány-patak fölötti parkoló megoldaná a Tazlău-sétány gondjait is. Itt ugyanis, az út mindkét oldalán parkoló gépkocsik miatt szinte lehetetlen megállni.

Elfogadta a helyi önkormányzat az idei költségvetés-tervezetet, a község 4 millió 133 ezer új lejből gazdálkodhat – közölte Márton Elek alpolgármester. Az összeg közel fele, 2 millió 44 ezer új lej saját jövedelem, 2 millió 89 ezer új lejt a megye osztott le.

A megye minden területre igyekezett kiutalni egy bizonyos összeget a célirányosan érkezett alapok mellett. A helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal működéséhez 760 ezer új lejre van szükség, amelyben az alkalmazottak fizetése és az adminisztrációs költségek is benne vannak, és 40 ezer új lej jut bővítésre. A közbiztonság, tűzoltóság stb. területeire 30 ezer lejt különítettek el, az állami intézményben nevelkedő gyerekek 12 630 lejt kapnak, a tavaly felavatott, SAPARD-pályázattal elkészített új utak költségének önrészére felvett kölcsönből is folyamatosan törlesztenek, erre a célra is sikerült elkülöníteni alapokat.

A tanári fizetésekre 1 millió 85 ezer új lejt utalt ki a megye, ezt az összeget a helyi költségvetésből egészítették ki 1 millió 242 ezer 600 új lejig: 150 ezer lejt az iskolák működtetésére, 7600 lejt ösztöndíjakra és más költségekre fordítanak.

Kulturális tevékenységekre, a könyvtár működtetésére, az egyházakra 165 ezer új lejt különítettek el, tervben van a könyvtár bővítése, illetve televízióval, videóval való felszerelése.

A mozgássérültek gondozóinak bérezésére, a rászorulóknak kiutalt, öt hónapra szóló fűtéstámogatásra 187 500 lejt, szociális segélyekre 182 400 lejt utalt ki a megye a község számára, a gigakalória árkülönbségén alapuló állami fűtéspótlékra is osztott le alapokat.

Közvilágításra és egyéb költségekre 130 ezer lejt különített el a helyi önkormányzat. Településfejlesztés terén a szennyvízcsatorna korszerűsítését, környezetvédelmi munkálatokat tervezik, 100 ezer új lejt szánnak erre a célra. Elképzelés szerint a félretett összegből megvásárolnák és lefektetnék a fővezetéket, a további munkálatokat, a bekötéseket a családok maguk oldanák meg, ez a terv feltehetőleg nem ütközik ellenállásba a lakosság részéről.

Kiépítenék az ivóvízhálózatot a község, főként romák által lakott részén is, a 13 500 lejes befektetés nyomán 50 család életkörülményei javulnának jelentősen.

A tavalyi tapasztalatokból okulva katasztrófa-elhárításra is tartogatnak 10 ezer új lejt – remélhetőleg erre az összegre nem lesz szükség a községben.

Útépítésre és útkarbantartásra 670 ezer új lej jut: bebizonyosodott, a nagyobb beruházással korszerűen újjáépített utak jobb befektetést jelentenek, mint a gyakori, de nem tartós lekövezés.

Bár első ránézésre úgy tűnhet, bőkezű volt a megye Kisbácshoz, azon alapok összege, amelyek nem célirányosan, előre meghatározott területre érkeztek, mindössze 556 ezer új lej – szögezte le Márton Elek. Megerősítve a Kalotaszentkirály polgármestere, Póka András György által elmondottakat, az alpolgármester elmondta: úgy véli, a megyei pénzalapok összterület szerinti leosztása helytelen eljárás.

Románia és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank között létrejött megállapodásnak megfelelően, egy 50 millió amerikai dolláros program keretében 12 millió dollárt írtak elő kishitelekre, gazdasági társaságok fejlesztésére. Ezáltal munkahelyet lehet teremteni és fellendíteni a gazdaságot egyes övezetekben és helységekben, mondta tegnapi sajtóértekezletén Daniel Don, a kolozsvári munkaerő hivatal igazgatója. A kishiteleket kölcsön formájában lehet igényelni, 10 ezer euró összértékben. Erre családi társulások, 15 munkakönyves alkalmazottnál kevesebb személyzetet foglalkoztató cégek, valamint olyan magánszemélyek jelentkezhetnek, akik megalapozott tervet tudnak bemutatni egy vállalkozás elindításához. Mindegyik fejlesztési régiónak 1 millió dollárt osztottak ki. A hitelt 3 évre adják, 6 hónapos türelmi idővel, és az ügynökséggel megállapodott határidők szerint fizetik vissza. A kamat is változó, legtöbb 9,5% évente, anélkül, hogy változna a program ideje alatt. Az igazgató szerint fontos, hogy a rendelkezésre álló pénzt felhasználják, mivel egy idő után visszatérítik a banknak. A program egyébként 2001-es, az igazgató pedig nem tudta az okát annak, miért csak most hirdették meg az országos munkaközvetítőn keresztül.

Tordai úti balesetek
Kolozsvár egyik legveszélyesebb része közlekedési szempontból a Tordai út, ez az állítás február 1-jén, szerdán is beigazolódott: két – szerencsére könnyebb – balesetet jegyeztek. Délután 5 óra körül a 38 éves Augustin Valentin B. a CJ–99–REC rendszámú Dacia szállítójárműt vezette, Erdőfelek (Feleacu) felé tartott, de túl gyorsan hajtott a jeges úton. Elvesztette uralmát a kormány felett, átsodródott a másik sávba, összeütközött a CJ–10582–07/10 rendszámú járműcsoporttal, aztán az árokba borult. Emberéletben nem esett kár, a vizsgálat szerint a sofőr nem fogyasztott alkoholt. A második eset korábban, déltájt történt, a 26 esztendős Ioan Ciprian L. a CJ–21–VEB rendszámú Daewoo-val járt hasonlóképpen, egy parkoló Peugeot-val ütközött és a Tordai út 93. szám gázcsővezetékének kiképzett falmélyedésben kötött ki.

Kiskorú rabló
Vladimir M. január 30-án, hétfőn este fél nyolckor feljelentést tett a rendőrségen: nyilatkozata szerint egy órával korábban a kolozsvári Bucegi utcában a 11 esztendős fiát, a Bob-iskolába járó Vladot kirabolta egy másik fiú, úgy, hogy ráuszított egy kutyát, majd megfosztotta 100 új lejtől. A nyomozás kiderítette, hogy a rablással a 12 éves Marin Bobi K. gyanúsítható.

Zsebtolvajt fogtak el
A tordai 2-es postahivatalban tartózkodott február 1-jén az 59 éves I. Bolboacă, amikor egy Râmnicu Vâlcea-i fiatalember a dzsekijének a zsebéből kiemelt egy 600 új lejt tartalmazó pénztárcát. Hamarosan azonosították a „szarkát": Ioan M.-nek hívják, 25 esztendős, és már volt dolga a törvénnyel – minőségi lopás alapos gyanúja miatt vették őrizetbe.

Holttest a kályha mellett
Holtan találták február 1-jén, szerdán este 10 órakor csurgói (Ciurgău, Kolozs megye) lakásán a 84 éves Raveca F.-et. A nőt a kályha mellett fedezték fel, testének 80%-ának a felülete elégett – kiderült, hogy miközben a kályhát fával rakta meg, véletlenül meggyúlt a ruhája, és nem tudott mit tenni. Holttestét felboncolják.

Hamis Viagra
A kolozsvári rendőrség csalásokkal foglalkozó ügyosztálya vizsgálatot indított a 30 éves G. Y., szíriai állampolgár ellen. A Kolozsvárott, a Bucegi utcában lakó személy 2004–2005 az országos sajtóban és interneten reklámozott, hogy a Viagra 50 Max terméket forgalmazza. Nincs azonban egészségügyi minisztériumi jóváhagyása, jogtalanul használta az említett termék nevét, megtévesztve ezáltal az ügyfeleket. Hamisítás, törvénytelen forgalmazás és tisztességtelen versengés alapos gyanújával indítottak vizsgálatot ellene.

A Danubius Hotels szovátafürdői szállodájában a foglaltság 10 százalékpontos javulását várják a Malév január közepén indított marosvásárhelyi menetrendszerinti járatától.

Betegh Sándor, a Danubius Hotels vezérigazgatója szerint így a szovátai szállodák foglaltsága a tavalyi 50 százalékról várhatóan 60 százalékra emelkedik. A légijárat különösen az idősebb túrázóknak lehet kedvező – magyarázta a vezérigazgató –, hozzátéve, hogy biztosították a repülőtér és a szálloda közötti transzfert.

A Danubius romániai szállodájában tavaly 50 százalékban romániai, 30 százalékban magyarországi vendéget fogadtak, a többi szállóvendég pedig orosz, ukrán, német és angol volt. A magyar nemzeti légitársaság új menetrendszerinti járata az európai országok erdélyi gyökerű lakosait és sok izraelit csábíthat Szovátára – közölte Betegh Sándor. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a romániai Danubius szállodában a magyarországinál 40 százalékkal alacsonyabbak az árak, és március végéig 25 százalék engedményt adnak azoknak a szállóvendégeknek, akik a Malév marosvásárhelyi járatával érkeznek. A szállodatársaság egyébként közös marketing tevékenységet végez a magyar nemzeti légitársasággal – tette hozzá Betegh Sándor.

A szovátai szállodák tulajdonosa a Salina Invest SA, amely 57 százalékban a Danubius Hotels, 43 százalékban a Corvinus Rt. tulajdonában van. A szálloda három házban üzemel, amiből egyet már teljes egészében felújítottak az egyik fürdővel együtt. Erre a privatizációban vállalt 5 millió dollárral szemben 7,5 millió dollárt költött a Danubius. Egy másik fürdő rekonstrukcióját az idén végzik el. További két ház felújítása – ami összesen mintegy 5,5 millió dollár költséget jelent – a foglaltság tükrében tervezi a szállodatársaság.

A kolozsvári Expo Transilvania Rt. a múlt év közepén tette közzé azt a tervét, amely az idejét múlt és fizikai befogadóképességét régóta „kinőtt" kiállítási csarnok korszerűsítését, bővítését, az egész környék átépítését és a XXI. századhoz méltó átformálását célozza. Az elképzelések szerint olyan épületkomplexumot húznának fel, amely a jelenlegi expócsarnoktól keleti irányban, öt hektáron, a vasútvonalig terjedne, és a következőket foglalná magába: 45 ezer négyzetméternyi kiállítási terület, 1200 lakrész, 4500 négyzetméter más rendeltetéssel (kereskedelem), 2600 hely garázs, 1 polivalens csarnok, 1 kisebb szálloda, 500 parkolóhely, 4500 négyzetméternyi zöldövezet. Ioan Avram igazgató több ízben kifejtette, hogy gyümölcsöztetni kell a hagyományt, valamint a mostani kihasználatlan terep adta lehetőségeket, és kötelező tovább fejleszteni Kolozsvár vásárvárosi szerepét.

A polgármesteri hivatal elvben támogatja a javaslatot. Boros János alpolgármester azonban lapunknak elmondta: ők más tervet szorgalmaznak. Amely nem foglal magába lakóépületeket, mert a környék amúgyis sűrűn lakott. Inkább a főtéma, a vásárcsarnok bővítése mellett, a szállodák, konferenciatermek és egy óriási parkolóház építésére fektetnék a hangsúlyt.

Tegnapig az Expo Transilvania Rt. még nem nyújtotta be hivatalosan tervét a beruházásra, de Boros János elképzelhetőnek tartja, hogy kompromisszumos megoldás szülessék a kétféle terv összehangolásából.

Az idő mindenképpen sürget, ezért az önkormányzat még ebben az évben szeretné elkészíttetni a megvalósítási tanulmányt, és pályázatot kiírni a mindenkit megnyugtató tervpályázatra. Két év múlva pedig talán már a megvalósítás befejezése is elérhető közelségbe kerülne...

A svéd Oresa Ventures befektetési alap érdeklődést mutat a Guzu Chim festékgyár, a román festékpiac egyik legjelentősebb szereplőjének részvényei iránt. A vállalat piaci tőkeértéke 10–15 millió euróra tehető.

A festékgyár 34 millió eurós forgalmat vár 2006-ban, ami 25,2 millió euróval haladná meg az elmúlt évit.

A román lakk- és festékgyárak iránt egyre nagyobb külföldi befektetői érdeklődés tapasztalható a nagy piaci növekedési potenciál és magas profit reményében. Az Advent International befektetési alap például tavaly vásárolta meg a Dufa Romania festékgyárat mintegy 17–18 millió eurós összegért.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,6040 lej, 1 USD = 2,9855 lej, 100 magyar forint = 1,4325 lej.

Eladó ház + telek a Boldog (Fericirii) utcában (Horea út környéke). Irányár: 150 000 euró. Érdeklődni hétköznapokon, 15-17 óra között. Telefon: 0722-365391. Közvetítők kizárva. (0013)

Legalább 700 négyzetméteres telken épült 150–350 négyzetméteres házat vásárolnék, esetleg telket, minimum 16 méteres utcai fronttal. Telefon: 594-792, 406-874, 0744-541203.

Csatornalefolyó bádogból, rézből, cserép és bádogtető javítás. Telefon: 0740-756243. (0015)

Az Albăstrele kft. takarítást és kertgondozást vállal. Telefon: 0740-177054. (0013)

Egyetemista lány különbejáratú kiadó szobát keres. Telefon: 0744-676385. (0005)

Egyetemista diákok lakótársat keresnek Monostor negyedi lakásba. Telefon: 0740-135876. (0020)

Egy férfi kúszik a sivatagban. A vize már két napja elfogyott, erejének végén tart. Egyszer csak felpillant, és meglát egy eszkimót a szánján, szánhúzó kutyák társaságában. Mivel azt hiszi, hogy hallucinál, összeesik és elájul.

Arra tér magához, hogy a kutyák nyalogatják az arcát.

– Hála Istennek, mégsem képzelődtem! – kiált fel. – Eltévedtem és már az utolsókat rúgom. Kérem, segítsen!

– Hah! – kiált fel az eszkimó. – Méghogy maga tévedt el...

Egyelőre lezárult egy fontos szakasz a Kolozsváron felépítendő új üzletközpont, a nyugati típusú mall ügyében. A Kolozs megyei tanács elnöke, Marius Nicoară kedden este aláírta a szerződést a jászvásári Iulius Group cég tulajdonosával, Iulian Dascăluval, miután a tanács jogászai és az üzletember ügyvédei részletesen egyeztették a szerződés pontjait. Amint lapunkban korábban már megírtuk, a Györgyfalvi-negyed északkeleti részében létesítendő üzletközpont felépítésére a versenytárgyalást az elmúlt év végén tartották meg. Cornelia Trif, a tanács sajtószóvivője elmondta: az intézményt nem értesítették arról, hogy a versenytárgyaláson vesztes másik cég, a South–East Euromentor megtámadta volna a bíróságon az eredményt.

Vasvári Pál szülőhelye, Tiszavasvár várossá válásának 20. évfordulóját ünnepelték a 2006. január 20–28. között zajló nagyszabású rendezénysorozattal. Január 27-én a városi sportcsarnokban került sor az ünnepi gálaműsorra. Ennek keretében azokat a magánszemélyeket, intézményeket, egyesületeket részesítették kitüntetésekben, amelyek az utóbbi két évtizedben szorgalmas munkájukkal elősegítették a város dinamikus fejlődését úgy gazdasági, mint kulturális téren. Erdélyből Tiszavasvár testvértelepüléseinek, Felsőbányának és Szilágysomlyónak képviselői kaptak kitüntetést, valamint a körösfői Rákóczi Kultúregyesület tagjai részeültek elismerésben azért a nagyszerű munkáért, amivel megteremtették a Vasvári Pál kultuszt Kalotaszegen. A Vasvári Pál emlékérmet és emléklapot Péntek László, az egyesület elnöke vehette át Juhász Ferenc honvédelmi miniszter jelenlétében Sulyok Józseftől, Tiszavasvár polgármesterétől.

Az első osztályban szereplő Kolozsvári CFR-Ecomax indította a sort a Dornavátrára való utazással, Dorinel Munteanu edzőjátékos viszont hamar melegélete a farkasordító hideget, és az együttes inkább Cipruson folytatja a felkészülést.

A másodosztályban szereplő Kolozsvári U FC viszont több edzőmérkőzést is lebonyolított. A C-osztályos Kolozsvári Egészséggel 2–2-es döntetlent játszott a diákcsapat, majd a helyi Dornavátrai Bányász ellenében 3–1-re nyert a gárda, majd mielőtt hazatért volna ugyanilyen arányban vereséget szenvedett a Szucsávai Cetatétől.

A Dési Egyesülés, a szintén a B-osztályban szereplő együttes vezető-edzője, George Ciorceri megőrizte segédnek Eusebiu Şuvagăut és Sabin Cocot. A CFR-Ecomax másodcsapatának számító együttes huzamosabb ideig készült a moldvai helységben, több előkészületi mérkőzésen is részt vett. Előbb 1–0-ra legyőzte a Donavátrai Dornát, majd a „visszavágón" 1–1-re végeztek.

A szurkolók mellett a Dél-Afrikai Labdarúgó-szövetség vezetői sem fogadták kitörő lelkesedéssel az Afrika Kupáról idő előtt, dicstelenül hazaérkező válogatottat, amelynek román szövetségi kapitányát, Ted Dumitrut azonnal menesztették.

A szövetség lépése nem nevezhető meglepőnek, hiszen a csapat nemhogy pontot, de még gólt sem szerzett a tornán. Tovább rontja a képet, hogy ez a „bravúr" a torna legutóbbi 10 évében egy gárdának sem sikerült.

A román szakembert novemberben nevezték ki a csapat élére, miután elődjének, Raymond Hacknek nem sikerült kijuttatnia a válogatottat az idei németországi világbajnokságra.

A csapat tagjainak valószínűleg örökké kínos emlék marad szerdai hazatérésük, ugyanis a drukkerek hatalmas füttykoncerttel fogadták őket, sőt, néhány feldühödött szurkoló a tettlegességtől sem riadt volna vissza, a rendőrök azonban útjukat állták a rendbontóknak.

A 2010-es világbajnokság házigazdája az afrikai kontinenstornán Guineától és Tunéziától 2–0-ra, Zambiától 1–0-ra kapott ki.

Az új szövetségi kapitányt még keresi a szövetség.

Továbbra is a Bajnokok Ligájában címvédő FC Liverpool vezeti a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS klub-világranglistáját.

Az első öt helyen nem történt változás, így az angol együttes továbbra is az olasz Internazionalét és a német Bayern Münchent előzi meg. A legjelentősebb előrelépést az olasz bajnokságban éllovas Juventus könyvelhette el, amely a 16. helyről verekedte be magát az első tízbe. Előkelő helyet foglal el a 350-es rangsorban a három román fővárosi egyesület: a Rapid a 41., a Steaua az 53., a Dinamó a 116. helyen áll. Legjobb magyar együttesként a bajnoki címvédő Debreceni VSC-Ave Ásványvíz a 221., míg a Ferencvárosi TC a 338.

Az IFFHS klub-világranglistája (zárójelben az előző helyezés): 1. (1.) FC Liverpool (angol) 319 pont, 2. (2.) Milánói Internazionale (olasz) 309, 3. (3.) Bayern München (német) 297, 4. (4.) AC Milan (olasz) 267, 5. (5.) CSZKA Moszkva (orosz) 254, 6. (7.) Olympique Lyon (francia) 248, 7. (7.) Sao Paulo (brazil) 246, 8. (9.) Arsenal (angol) 241, 9. (6.) PSV Eindhoven (holland) 240, 10. (16.) Torinói Juventus (olasz) 239, ..., 41. (41.) Bukaresti Rapid 166, ..., 53. (53.) Bukaresti Steaua 155, ..., 116. (114.) Bukaresti Dinamó 110, ..., 221. (222.) Debreceni VSC-Ave Ásványvíz 80, ..., 338. (347.) Ferencvárosi TC 63.

Azokat a klubokat, amelyeknek szurkolói rasszista rigmusokat skandálnak, vagy ilyen transzparenseket visznek be a stadionokba, zárják ki az európai kupákból! – többek között ez a javaslat is elhangzott az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) rasszizmusellenes konferenciáján Barcelonában.

„A szigorú büntetések önmagában nem jelentenek megoldást a rasszizmus leküzdésére" – mondta Lars-Christer Olsson, az UEFA főigazgatója. „Az európai államok hatóságainak, a sportági szövetségeknek és a kluboknak közösen és egységesen kell fellépniük a nemkívánatos megnyilvánulásokkal szemben."

Az AC Milan után a bajnokságban vezető Juventus is kiesett a labdarúgó Olasz Kupából, miután a negyeddöntőben a 3–2-es hátrányból kezdett idegenbeli visszavágón csak 1–0-ra tudott győzni az AS Róma otthonában. A 18. percében a játékvezető a vendégektől a svéd Zlatan Ibrahimovicot, a hazaiaktól pedig a francia Olivier Dacourt-t kiállította. A rangadó egyetlen gólját a román nemzetiségű Adrian Mutu szerezte a 48. percben, büntetőből.

Az Udinese az 1–1-re végződött hazai találkozót követően a visszavágón 2–2-es döntetlent ért el a Sampdoria otthonában, s így szintén idegenben szerzett több góllal jutott négy közé.

Eredmények: AS Roma–Torinói Juventus 0–1, továbbjutott az AS Róma 3–3-as összesítéssel, idegenben szerzett több góllal, Sampdoria–Udinese 2–2, továbbjutott az Udinese 3–3-as összesítéssel, szintén idegenben szerzett több góllal. A negyedik negyeddöntőt, a Milánói Internazionale–SS Lazio összecsapást csütörtökön bonyolították le, lapzárta után ért véget.

A Deportivo La Coruña jutott be a legjobb négy közé a labdarúgó Spanyol Király Kupában, miután a Valencia otthonában 1–1-es döntetlent ért el, és megőrizte az első meccsen szerzett egygólos előnyét. A visszavágót a múlt szerdán már egy részletben megkezdték lejátszani, de 1–0-s Valencia vezetésnél a 44. percben félbeszakadt a találkozó, mert megdobták az egyik asszisztenst. A spanyol szövetség döntése alapján a mérkőzést 0–0-s állásról játszották le a csapatok, a hazai csapat már a 9. perctől emberhátrányban futballozott, Marchena kiállítása miatt. A vezető gólt a házigazdák szerezték a 44. percben Villa révén, erre Victor válaszolt a 69. percben büntetőből. A Ronaldinho kiállítása miatt több mint egy félidőt emberhátrányban játszó Barcelona sem jutott be az elődöntőbe, mivel az idegenbeli 4–2-es vereség után hazai pályán csak egy góllal nyert a Zaragoza ellen.

Eredmények: Valencia–Deportivo La Coruna 1–1, Barcelona–Real Zaragoza 2–1.

Az elődöntőben: Espanyol Barcelona–Deportivo La Coruña és Real Madrid–Real Zaragoza.

A Toulouse idegenben két góllal legyőzte a Saint-Étienne gárdáját a francia Ligue 1 22. fordulójából elhalasztott mérkőzésen. Eredmény: Saint-Étienne–Toulouse 1–3.

Az élcsoport: 1. Olympique Lyon 54 pont/23 mérkőzés, 2. Girondins Bordeaux 45/24, 3. AJ Auxerre 42/24, 4. OSC Lille 40/24, 5. Paris Saint-Germain 37/23, 6. Olympique Mar-seille 36/24.

A címvédő német, valamint az olimpiai bronzérmes orosz válogatott győzött a svájci férfi kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjének szerdai játéknapján. Spanyoloroszág Ukrajna ellen is nyert, és eddig a legtöbb pontot gyűjtötte a középdöntő csoportjaiban.

Eredmények, középdöntő:

I. csoport (Bázel): Németország–Szlovénia 36–33 (20–16), Franciaország–Lengyelország 31–21 (18–9) és Spanyolország–Ukrajna 31–29 (17–15).

Az állás: 1. Spanyolország 7 pont, 2. Franciaország 6, Németország 5, 4. Szlovénia 4, 5. Lengyelország 2, 6. Ukrajna 0.

II. csoport (St. Gallen): Oroszország–Szerbia-Montenegró 29–21 (14–8), Horvátország–Izland 29–28 (13–13) és Dánia–Norvégia 35–31 (17–15).

Az állás: 1. Oroszország 6 pont (115–105), 2. Horvátország 6 (121–116), 3. Dánia 5 (126–119), 4. Izland 5 (126–120), 5. Szerbia-Montenegró 2, 6. Norvégia 0.

A Szamosújvári SOMVETRA női csapata a múlt hét végén elszenvedte sorozatban a második idei vereségét a visszavágók során, Barta Anna tanítványai Băicoion szenvedtek vereséget 115 fával kaptak ki a helyi Petrolistultól. A vendégek legjobbja az ifi válogatott Mirabela Mureşan volt 515 fával. A tavaszi 3. fordulóban „hazai" pályán, azaz továbbra is Marosvásárhelyen fogadja a többszörös bajnok Brassói Metromot.

Szoros mérkőzés után – alig 60 fás különbséggel, és 3–3-as egyéni eredmény után végül csak nyertek idegenben a fiúk is: az Aranyosgyéresi Sod- ronyipar-CFR 3164–3104-re győzte le a Marosvásárhelyi Koracell-Elektromarost. Ha sikerülne minden idegenbeli mérkőzést hozni, és a nagy riválisok (Petrillai Inter, Vajdahunyadi Kohász és Galaci ICMRS) ellen is nyerni Aranyosgyéresen, akkor nagy eséllyel pályáznak az idei bajnoki címre.

Részeredmények: György Árpád–Petrică Mihălcioiu 564–527, Majoros Ferenc–Dumitru Beşe 521–574, Fekete József–Ioan Figlea 489–548, Seres Levente–Sebastian Beşe 507–495, Nagy Péter–Cornel Popa 498–530 és Orosz István–Teodor Popa 522–487.

Szombaton következik az első igazi idei megmérettetés: a CFR-Sod- ronyipar a Petrillai Intert fogadja Aranyosgyéresen.

ATLÉTIKA

Szombaton 9.30 órától a Iuliu Haţieganu (Egyetemi) Sportparkban, az atlétikateremben: a felnőtt és ifi fedett pályás terembajnokság megyei szakasza.

KÉZILABDA

Szombaton 11 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári U-Jolidon–Nagyszebeni MSC – női Nemzeti Liga.

Vasárnap 11 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári Armătura U Agronomia Herz–Ploieşti-i Uztel – férfi Román Kupa.

KOSÁRLABDA

Szombaton 17 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári U BT ACSA–Târgoviştei BIANDRA LIVAS – női A-osztály.

TEREMFOCI

Szombaton 19 órakor a Horia Demian Sportcsarnokban: Clujana CFF–Székelyudvarhelyi SE.

Szászfenesen felavatták a leányvári sportcsarnokot, egyúttal megrendezték a Mickey Mouse Kupa harmadik kiírását karatéban. A helyi tanács, a Szászfenesi Hayashi Activ SE (edző: Adrian Gherman) és a megyei karateszövetség rendezte vetélkedőn 11 sportegyesület 160 karatékája vett részt, minden résztvevő kapott oklevelet, pólót, üdítőitalt és édességet, a dobogósok pedig érmeket.

Magát a Mickey Mouse Kupát a legkisebb résztvevő, Robert Trai vihette haza, a négyéves karatéka a Szászfenesi Hayasi Activ klub sportolója.

Az egyesületek közötti pontversenyt a házigazda Hayasi Activ SE nyerte 128 ponttal, megelőzve a kolozsvári Vulturul Karate Klub SE-t (75), a Tordai Karate Klub SE-t (38) és a Politechnika Egyetemi SK-t (34).

Beszakadt a jövő pénteken kezdődő torinói téli olimpia Sestriere-be kihelyezett médiaközpontjának mennyezete. Az omlásban senki sem sérült meg, az épületet kiürítették.

A szervezőbizottság tájékoztatása szerint a fémszerkezetű építményt most tüzetesen átvizsgálják, kijavítják a hibát, és 24 órán át csak a szak-emberek mehetnek be. Minden bizonnyal az egyik támasztóoszlop szerkezeti hibája okozhatta a mennyezet egy részének beszakadását.

Ebben a médiaközpontban nyolcvan televíziós stúdiót rendeznek be az olimpia ideje alatt. Sestriere-ben a havas sportok versenyeit tartják meg.

Szombaton Torinóban az egyik, ellenőrző pontként működő sátor omlott össze a ránehezedő hó súlyától, szerencsére akkor sem sérült meg senki.

Beszakadt a jövő pénteken kezdődő torinói téli olimpia Sestriere-be kihelyezett médiaközpontjának mennyezete. Az omlásban senki sem sérült meg, az épületet kiürítették.

A szervezőbizottság tájékoztatása szerint a fémszerkezetű építményt most tüzetesen átvizsgálják, kijavítják a hibát, és 24 órán át csak a szak-emberek mehetnek be. Minden bizonnyal az egyik támasztóoszlop szerkezeti hibája okozhatta a mennyezet egy részének beszakadását.

Ebben a médiaközpontban nyolcvan televíziós stúdiót rendeznek be az olimpia ideje alatt. Sestriere-ben a havas sportok versenyeit tartják meg.

Szombaton Torinóban az egyik, ellenőrző pontként működő sátor omlott össze a ránehezedő hó súlyától, szerencsére akkor sem sérült meg senki.