Nevetségesek az állami juttatások
(Fotó: Rompres)

Az államnak a törődése állampolgáraival szemben többek között a számukra nyújtott juttatások – segélyek, támogatások, pótlékok – összegében is megnyilvánul. Az egészségügyi meg társadalombiztosítási ellátáson és szolgáltatásokon túlmenően, a különféle esetekben alkalmazott adókedvezmények és illeték-mentesítések mellett, ennek az állami gondoskodásnak feltétlenül meg kell nyilvánulnia szociális segélyben, családi pótlékban, a megélhetéshez szükséges valamilyen minimális ellátásban a szükséget szenvedők irányába. Az ilyen jellegű állami törődés több jogszabályban körvonalazódott, az azokban megállapított pénzösszegeket az infláció függvényében évről évre kiegészítik, indexálják. Ezeknek a segélyeknek, juttatásoknak a nagyságát látva azonban egyáltalán nem világos, a kormány milyen árakat, szükségleteket vesz alapul, amikor megállapít egy megélhetési színvonalat.

(Részletek az 5. oldalon)

A kormány tegnapi döntése értelmében 100-tól egészen 250 lejig terjedő bírságokat róhatnak ki azokra a személyekre, akik utazási jegy vagy illeték nélkül tartózkodnak a vasútállomások peronjain. Azok az utasok, akik a vonaton nem adják át jogtalanul elfoglalt helyüket, akár 400 lejes pénzbüntetéssel is sújthatók.

Az ingyen utazásért – azaz potyázásért –, állatok vagy a megengedettnél nagyobb és súlyosabb csomagok személyszállító vagonokban való szállításáért, az ajtók nyitva hagyásáért, kinyitásáért a mozgásban lévő szerelvényen, a tiltott helyeken való dohányzásért, illetve az ütközőn vagy lépcsőkön való utazásért 250-től 400 lejig terjedő bírság róható ki. Jelenleg 1,4 és 1,8 millió régi lej a bírság az említett kihágásokért.

Megállapítást nyert továbbá, hogy 350 és 800 lej közötti pénzbüntetés róható ki a jelenlegi 220–260 lej helyett, amennyiben a beosztottak vagy az utasok szerencsejátékokat játszanak a vonaton vagy a vasúttársaság helyiségeiben. Büntetés jár azért is, ha a gazdák állataikat a vasúti sínek közelébe engedik, illetve bármilyen rendbontás miatt.

A vonat ablakainak betöréséért, a vészfék ok nélküli meghúzásáért 500-tól 750 lej a büntetés.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján a 2006-os év megvalósításairól esett szó. Beszámoltak, többek között, a befektetésekről, a tanintézmények felszereléseiről, valamint a diákok ingáztatását biztosító mikrobuszok szétosztásáról. Az érettségi és a próbaérettségi vizsgák menetének megváltoztatása az eredményesebb szervezést és az átláthatóságot célozza. Nyilvánosságra hozták ugyanakkor az idei tanárversenyvizsgák időpontjait, és ismertették a Tanítók Házának erre az évre tervezett továbbképző programjait.

Gheorghina Titiana Zlătior tanfelügyelő elmondta: a Kolozs megyének kiutalt költségvetés húszszorosa a tavalyinak, és jövőben a tervek szerint tovább növekedik. Tavaly 260 milliárd lejt utaltak ki az iskoláknak, amiből 80 milliárd lejt fordítottak új tankönyvekre és különböző laboratóriumok felszerelésére, a fennmaradó 180 milliárdot pedig felújítási munkálatokra szánták. Így sikerült a megyében működő tanintézmények 93 százalékát korszerűvé tenni. Ezenkívül a polgármesteri hivatalok saját költségvetésükből további összegeket fordítanak az iskolák és a hozzájuk tartozó tanintézmények korszerűsítési munkálataira.

– Öt olyan projektet valósítottunk meg tavaly, amelyek célja az iskolaépületek bővítése volt. Új épülete van a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceumnak, a cegei és a nemeszsuki Általános Iskolának, a kolozsvári Papiu Ilarian Elméleti Líceumnak, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola pedig iskolaközponttal rendelkezik – mondta a tanfelügyelő.

Ugyanakkor sikerült a megyében működő tanintézmények 97 százalékát, valamint a gyerekklubokat, sportklubokat, tanítóházakat számítógépekkel, számítógépes hálózattal, nyomtatóval, fénymásolóval, videoprojektorral felszerelni. Török Ferenc tanfelügyelő-helyettes beszámolt arról, hogy további 15 iskolának juttattak mikrobuszt, a diákok ingázási kérvényeinek függvényében.

– Természetesen vannak még olyan falvak, ahol nincs megoldva ez a kérdés, de mivel alacsony a diákok létszáma, a minisztérium nem küldhet 16+1 személyes mikrobuszokat. Örülünk hát annak, hogy a hegyvidéki települések diákjainak ingáztatását biztosítani tudjuk – mondotta.

A megpályázható tanári katedrák listáját május 17-én hozzák nyilvánosságra a minisztérium honlapján. A vizsgaközpontokban május 18. és 28. között lehet jelentkezni. A beadott hivatalos papírokat május 29. és június 4. között ellenőrzik, a versenyvizsgára jelentkezők ezt követően megerősítik szándékukat egy beiratkozási űrlap kitöltésével. A tulajdonképpeni vizsgára június 12. és július 13. között kerül sor, és július 16. és 27. között osztják szét a helyeket a vizsgán átmenő jegyet kiérdemelt tanárok között. A kísérleti megyékben a megüresedett helyettesítő tanári állások listáját július 27-én hozzák nyilvánosságra. Augusztus 27. és szeptember 3. között nyilvános ülésen, a vizsgán elért eredmények alapján osztják szét a helyeket.

A Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) az Állandó Bizottságot és a Kolozs megyei RMDSZ elnökségét bízta meg annak eldöntésére, hogy a szervezet kiket támogasson az EP-képviselői mandátumért induló jelöltek közül. Hivatalos kérés továbbra sem érkezett a megyei szervezethez, a jelentkezési határidő január 15 – tudtuk meg Máté András MKT-elnöktől. A jelöltlista rangsorolására a Szövetségi Operatív Tanács hivatott.

Eckstein-Kovács Péter szenátor is, tegnap nyilvánosan is elismételte: számára nagy esélyt jelentene az EP- mandátum megszerzése, szívesen vállalná a megbízatást. Mindaddig azonban, amíg nem egyeztet az országos elnökséggel, nem hoz végleges döntést. – Ha azt mondják, nagyobb szükség van rám itthon a parlamentben, ahol a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségét töltöm be, akkor lemondok a jelölés gondolatáról – nyilatkozta lapunknak.

Hasonlóan bizonytalan a jelenleg Brüsszelben máris európarlamenti képviselőként tevékenykedő Kónya-Hamar Sándor is. Elmondta: bizonyos információk ismeretében, az érvek-ellenérvek mérlegelése után hozza meg döntését.

Számítások szerint az RMDSZ-nek két biztos, szerencsés esetben három képviselője kerülhet be az EP-be.

Áldatlan állapotok uralkodnak a nagylaki határtátkelőn: a román sajtó szerint a magyar vámosok kirámolják az utasok csomagtartóját és jogtalanul elkobozzák a Magyarországra belépni szándékozó román állampolgároknál található élelmiszert. A magyar vámosok cáfolják az értesülést. Ugyanakkor szerdán mintegy háromszáz teherautó elállta az itteni határátkelőt. Az Arad melletti határállomáson így megismétlődött a giurgiui eset, amikor a teherautó sofőrök – tiltakozásul a járművekre kivetett helyi adó miatt – szombat éjjel eltorlaszolták az átkelőt.

A kormány tegnap úgy döntött: eltörli azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a helyi hatóságoknak, hogy illetéket vessenek ki a járművek határátkelésére. Nagylak és Giurgiu önkormányzata szerdán fel is függesztette „átmenetileg" a helyi illetéket, de a kormány elhatározása nyomán ez várhatóan állandó lesz. „A kormány elkötelezte magát a szabad közlekedés összes akadályának lebontására, függetlenül attól, hogy valamilyen korlátozást törvény, miniszteri rendelet vagy a helyi polgármester írt-e elő" – mondta Oana Marinescu kormányszóvivő. (További részletek a 11. oldalon.)

Ha majd remegő ittlétem után becsukta kemény kapuját a jelen, a szomszéd szól-e, ha május rezgő szárnya kikelt,víg zöld levelekkel hamvas, mint mikor az új selyem: „Ő olyan ember volt, aki erre figyelt"?

A CSEMETE ZENEÓVODA kis- és nagycsoportjának ismét párhuzamosan lesz órája január 10-én, csütörtökön du. 5 órától. Nistor Krisztina és Maksay Júlia zenepedagógusok az új esztendőben is várják az énekelni és zenélni akaró és tanuló gyermekeket. Számítanak mindazokra, akik mélyíteni szeretnék zenei általános műveltségüket, illetve zeneiskolába készülnek.

CSÁVOSSY GYÖRGY: MAGYARÁN A BORRÓL című, nemrég megjelent könyvét mutatják be az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi szakosztálya és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Spectator Média Szakkollégiumának közös rendezvényén január 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor az EME Jókai utca 2. szám alatti előadótermében.

JANUÁR 14-TŐL FOLYTATJA PRÓBÁIT a Kolozsvári Magyar Gyerekkórus minden vasárnap délután 16.30–18.30 óra között. Szeretettel várnak erre a napra minden eddigi kórustagot, illetve minden gyermeket, aki szeretne tagja lenni a kórusnak. A próbákat a Farkas utca 21. szám alatti parókia imatermében tartják.

BARTHA C. ERNŐ szoborkiállítását nyitják meg január 12-én, pénteken 13 órakor a Korunk Galéria új székhelyén (Brassai u. 6. sz., az Unitárius Parókia gyűlésterme). A művésszel Kántor Lajos beszélget, közreműködik a Swinging Train együttes.

A MAGYAR NYELVŰ MŰSZAKI TERMINOLÓGIAI ELŐADÁS-SOROZAT keretében január 12-én, pénteken délután 4 órától Bodó Péter, Juhos Gábor és Ökrös László (Four IT Consult Kft., Budapest) tart előadást Telekommunikáció ma és holnap – Hogyan őrizzük meg nyelvi identitásunkat munkánkban címmel. Helyszín: EMT székház, Magyar/ 1989. Dec. 21. utca 116. sz. Az előadás végén értékes ajándékokat sorsolnak ki a résztvevők között.

RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉSÉT tartja az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya január 13-án, szombaton 10 órai kezdettel az EME központi székházában (Rhédey-ház, Jókai /Napoca utca 2–4.) Minden érdeklődőt szívesen látnak, számítanak a szakosztály tagjainak jelenlétére.

Idén tizenhatodik alkalommal osztja ki a Látó Irodalmi Színpad a folyóiratban publikált szerzők közül válogatva, nívódíjait. Tizenöt év alatt 42 tollforgató vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést, a 2006-os esztendőre három vers- és egy debütdíjasa van a Látónak.

2007. január 20-án a Kultúrpalota Kistermében, délután 6 órakor Burus János Botond (debüt), Szepesi Attila, Térey János, Vermesser Levente (vers) veheti át a Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. Laudációt mond: Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Vida Gábor.

A Látó nívódíjat először 1992-ben osztották ki, az előző Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzőit tüntetve ki az elismeréssel.

„A színház a ruhatárban kezdődik" – tanította Sztanyiszlavszkij, a moszkvai művészszínház egyik alapító színésze-rendezője, és ez Moszkvában így is van, ha nem is mindig abban az értelemben, amellyel ő mondta.

Moszkvában esténként tucatnyi színházban, koncertteremben megy fel a függöny: operát, balettet, színházat, klasszikus zenét játszanak, mégpedig világszínvonalon. Az újév körüli ünnepnapokon különösen gazdag a program. A Bolsojban a Diótörő várja a közönséget, a Konzervatórium Nagytermében orosz szimfonikus muzsika, a Csajkovszkij koncertteremben pedig dzsessz csendül fel. A moszkvai közönség értő, érdeklődő, lelkesedni képes – de egészen sajátos szokásokat követ a színházban.

„Nem óhajt látcsövet?" – kérdezik a moszkvai ruhatáros nők minden érkezőtől. Csak a járatlanok döntenek azonban aszerint, hogy ülőhelyük hová esik: a kölcsönzött látcső – oroszul „binokl" – feljogosít ugyanis arra, hogy az előadás után soron kívül megkapja kabátját az illető. A nyugdíjas korú ruhatáros nők pedig ezzel a kis szívességgel (150–350 forintnak megfelelő) 20–50 rubel külön keresethez jutnak.

A szovjet idők óta Moszkvában az esti előadások a dolgozók kedvéért 19.00 órakor kezdődnek. Igaz, ilyenkor a nézőtér harmada sem telik még meg. Az igazi moszkvai a harmadik csengetéskor érkezik a nézőtérre. Az Északkelet elnevezésű musical színházban 2002-ben történt túszejtés óta a bejáratoknál biztonsági ellenőrzésen kell átesni. Senki nem tervezi be előre a kapuknál való sorban állást, ezért aztán a karmesterek rendszerint a tervezettnél negyed órával később emelik fel először pálcájukat.

Ha a színpadon felcsendül a muzsika, az még nem ok arra, hogy csend legyen a nézőtéren. Mihelyt kialszik a villany, az emberek megpróbálnak jobb ülőhelyet találni maguknak. Ha azután megjelenik az így elfoglalt ülőhely jogos birtokosa, akkor megkezdődik a visszavonulás.

Az igazi moszkvai úgy érzi, nem neki szól a felhívás, hogy kapcsolják ki a mobiltelefonokat. Megszólalnak tehát a mobilok, méghozzá az egész előadás alatt. Szünetben a klasszikus színházi kosztot fogyasztják a büfében a nézők: buterbrodnak nevezett szendvicset lazaccal, vagy sajttal, és hozzá pezsgőt vagy ásványvizet. Az orosz közönség előadás közben hangosan nyilvánítja ki tetszését. A balettek a Bolsoj-ban olykor a végtelenségig elhúzódnak, mert minden látványos mozdulatot tapssal és hangos „bravó!" kiáltásokkal jutalmaz a közönség, nem szólva az ott (is) létező klakkról.

A lelkesedés azonban csak az utolsó akkordig tart. Mihelyt legördül a függöny, a moszkvai publikum egy emberként felpattan a helyéről és rohan a ruhatárba. Nyugati ízlés számára udvariatlanul rövid ideig tart a színészeknek, énekeseknek és muzsikusoknak szóló taps. A legtöbben mindennél fontosabbnak tartják, hogy elsőnek vehessék át kabátjukat a ruhatárban. Így azután lemaradnak arról, hogy a Konzervatóriumban Szimonov karnagy ráadásként eljátszatja még a Kék Duna keringőt.

Amikor aztán a leghosszabb a sor a színházi ruhatárban, akkor üt a kölcsönzött színházi látcsövek órája. Nem kell mást tenni, mint felmutatva a „binokl-t", mindenki mást megelőzni és a zálogtárgynak köszönhetően máris kézhez veheti kabátját a kölcsönző.

A korábbi évek hagyományát követve az idén is közös értesítőben adtunk hírt a két erdélyi unitárius kollégium elmúlt tanévi tevékenységéről. Beszámolómban szintén a már kialakult gyakorlatot követem, vagyis az Értesítőnek csak a kolozsvári unitárius kollégiummal kapcsolatos részét ismertetem.

A borítóval kezdeném. 1993-tól összesen nyolc értesítőnk jelent meg, köztük összevont számok is. Ötnek a fedőlapján a két kollégium épületéről készült fényképek jelzik a helyszínt, ahol munkánk nagyobbik része folyik. A 2003–2004-es tanév értesítőjének borítóján az iskolánk belső, udvari falán levő kisharang képe utal arra, hogy egyházi intézményről van szó. A tavalyi Értesítő pedig a ballagás egyik ünnepélyes mozzanatát, kollégiumi zászlónk átadását-átvételét örökíti meg.

Ezekhez képest a mostani Értesítő fedele színes kollázs a kollégiumi munka mindennapjairól, vagyis műfajában, stílusában, színeiben, életképszerűségében is elüt a korábbiaktól.

A kiadvány kolozsvári anyaga Máthé Ildikó előszavával indul. Popa Márta igazgatónő beszámolójából két fontos eseményt emelek ki. Az egyik, hogy 2005-től iskolánkat nemzetközileg elismert ECL-nyelvvizsga központnak (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) nevezték ki. A másik esemény: ugyancsak 2005 őszén iskolánkban létrejött a Balázs Ferenc Módszertani Oktatási Központ azzal a céllal, hogy – saját megfogalmazásuk szerint – javítsa az elemi osztályokban folyó munka minőségét.

Korodi Alpár történelemtanár beszámolója a diákok versenyeken való részvételéről szól; ezt követi a bentlakó diákok évi tevékenységének kiértékelése, a bentlakás működésével kapcsolatos ismertető, az elemi osztályok tanulóinak versenyeredményeit összegző kimutatás, a különféle típusú ösztöndíjban részesülők névsora.

Az osztálynevelői beszámolók után képet alkothatunk az I. osztályba való beiratkozásról, a IX. osztályba történő felvételiről, a Balázs Ferenc Oktatási Tanácsadó Központ tevékenységéről, a diákegyleti munkáról, az érettségi eredményekről, az egyetemi felvételiről. Összegezve elmondható: iskolánk diákjai ebben az évben is jó eredménnyel érettségiztek, s többségük felsőoktatási intézményekben folytatja tanulmányait.

Az Értesítő második fejezete a Kollégiumi Napok és a ballagási ünnepély programját tartalmazza. A harmadik fejezet a Ballagási beszédek címet viseli. Dr. Szabó Árpád püspök útravalója mellett itt olvasható Demény Enikő XI. H osztályos diák búcsúztatója és Fülöp Katinka végzős diák búcsúbeszéde is.

A Balázs Ferenc Oktatási Tanácsadó Központ két munkatársa: Baka Judit és Fülöp Mária nyugdíjas tanítónők külön fejezetben fogalmazzák meg a központ céljait, feladatait, és ízelítőt adnak az elemi osztályok tevékenységéből. A Tanári műhely című fejezetben négy tanulmány olvasható: dr. Fazekas István történelemtanár a XVII. század neves magyar pedagógusáról: Keresztúri Bíró Pálról értekezik; dr. Salat Zakariás Erzsébet magyartanár a néprajzkutatás és a néprajzoktatás fontosságát értékeli; Szekernyés Réka földrajztanár az észak-nyugat-erdélyi futóhomok-vizsgálatról számol be; végül Pál Gyöngyvér tanárnő egy olyan kolozsvári filmforgatásról cikkezik, amelyben kollégiumunk három diákja is szerepelt. A következő fejezetben diákjaink díjnyertes pályázati munkái olvashatók. Ehhez kapcsolódik a Diákok tollából című fejezet, amelyben tanulóinknak a Szabadság mellékletében, a Bonifáczban, valamint iskolánk diáklapjában, a Cipóban megjelent írásaiból válogattunk.

Az Értesítő utolsó fejezete ezúttal A kollégium külső nézőpontból címet viseli, és olyan cikkeket tartalmaz, amelyeket újságírók vagy iskolánkon kívüli személyek írtak rólunk, vagy a velünk kapcsolatos eseményekről, viszonyokról. Közülük most hármat emelek ki. Az egyiket az azóta tragikus módon elhunyt Dezső Gábor egyetemi tanár írta kollégiumunk legidősebb végzettjének, Devecseri Lászlónak a haláláról. Többségünk emlékezik arra, hogy a 98 éves Devecseri László a 2005. évi ballagás díszvendége volt, nyolvan éves találkozóra érkezett egymagában, és rá egy esztendőre, 2006-ban halt meg. A második cikkre, amelyet Borbély Tamás újságíró jegyez, azért hivatkozom, mert arról a vitáról szól, amely az otthonába és jogaiba visszakerült Unitárius Kollégium és a Brassai Sámuel nevét viselő állami iskola között alakult ki az elmúlt években az épület használatával kapcsolatban. A harmadik cikkben Csomafáy Ferenc újságíró a Bartók Béla születésének 125. évfordulóján rendezett ünnepségről számol be, amelyet a belvárosi unitárius templomban tartottunk egyebek közt a kollégium kórusának ezúttal is értékes közreműködésével.

Befejezésként röviden arról is szólnom kell, hogy az Értesítőt – a tavalyihoz hasonlóan – színes diák-festmények és az iskolai élet mozzanatait megörökítő fényképek teszik életszerűbbé. Ezeket a vizuális összetevőket a mostani értesítőben különféle oklevél- és emléklap-felvételek, valamint a végzős diákok fényképei egészítik ki, újabb mozzanatokkal téve emlékezetesebbé az itt töltött diákéveket.

A közművelődési folyóirat tavalyi utolsó lapszáma szokás szerint részletesen foglalkozik a 2006-os EMKE-díjakkal és díjazottakkal. Közli az elismerésben részesültek névsorát, illetve az átadáskor elhangzott laudációkat is. Mindezek mellett megemlékező írást olvashatunk benne a Mezőség misszionáriusaként számontartott Földes Károly lelkészről, születésének 115. évfordulója kapcsán, Vetési László méltatását kiegészíti magának Földesnek néhány írása is. Az aranymisés ferencrendi papokról Sas Péter értekezik, felelevenítve a rend történetének néhány mozzanatát is. A folyóirat mindezeken kívül közli a 2006-os év tartalomjegyzékét és névmutatóját is.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Déja Vu – amerikai. Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23 órától.

GYŐZELEM – Stranger than fiction – amerikai vígjáték. Vetítés: 15, 17.30, 20, 22.30 órától.

MŰVÉSZ – EURIMAGES – A vakáció – amerikai. Vetítés: 13, 16, 19, 22 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Nagyon vadon – amerikai. Vetítés: 17.30, 20. Pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától, kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Little Fish – ausztrál. Vetítés: 17, 19.30 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Step up – amerikai. Vetítés: 17, 19. Pénteken, szombaton és vasárnap 21 órától. Kedvezménnyel 21.30.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – World Trade Center – amerikai. Vetítés: 17, 19, 21 órától.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Az ördög Pradát visel – amerikai. Vetítés: 17, 19.30. Pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Január 12-én, pénteken este 8 órakor: Heiner Müller: Kvartett – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. Román nyelvű szinkronfordítással. Csak 18 éven felülieknek!

Január 14-én, vasárnap de. 11 órakor: Varró Dániel – Presser Gábor: Túl a Maszat-hegyen – zenés kalandjáték két részben 6–99 éves korig. Rendező: Keresztes Attila.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Ma, január 11-én, este 7 órakor: Dale Wasserman: Száll a kakukk fészkére. Rendező: Marius Olteanu.

Január 14-én, vasárnap este 7 órakor: Sarah Kane: Megtisztulás. Rendező: Andrei Şerban.

MAGYAR OPERA

Ma, január 11-én, este fél 7 órától: Mozart: Varázsfuvola. Vezényel: Horváth József. Rendező: Ionel Pantea m. v.

Január 13-án, szombaton este fél 7 órától: Hallod-e, Rozika te? Zenei vezető: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Gy. Tatár Éva.

Január 14-én, vasárnap délután 5 órakor: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Vezényel: Incze G. Katalin. Rendező: Selmeczi György m. v.

ROMÁN OPERA

Január 12-én, pénteken este 7 órakor: Verdi: Traviata. Olasz nyelvű előadás. Vezényel: Emil Maxim m. v.

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

Január 14-én, vasárnap este 6 órától: Erich Türk orgonakoncertje. Műsoron: Olivier Messiaen: Az Úr Jézus születése. Kilenc meditáció orgonára 1935.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Január 12-én, pénteken este 7 órakor: a Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Arthur Arnold (Hollandia). Közreműködik: Luiza Borac. Műsoron: G. Enescu: 1. Rapszódia; Liszt: I. zongorára és zenekarra írt hangversenye; D. Sosztakovics: VI. Szimfónia.

Az elmúlt két hónapban sokszor eszembe jutott egy általam 1988 júliusában a Kémia Karon kezdeményezett tiltakozás, amellyel sajnos akkor magamra maradtam. A magyar nyelven végzett jelöltekkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések miatt megtagadtam a felvételi vizsgákon való részvételemet. Az egyetemi és pártvezetés felháborodással fogadta kiállásomat.

Büntetés büntetést követett, és ha nem jönnek az 1989-es változások, akkor erőszakos intézkedések foganatosítása mellett kirúgtak volna az egyetemről. Egyetemi kollegáim a megtorlásoktól való félelmükkel magyarázták azt, hogy nem támogatták tiltakozásomat. Pedig a rémuralmi rendszer tartott a magyarság tiltakozásától, s ezért még másfél év multán sem bontották fel munkaviszonyomat.

A mostani helyzet azért egészen más, mivel e két bátor kolléga tette nagyon sokak nyilvános helyeslését váltotta ki, és megtorlásoknak nem lett volna szabad bekövetkezniük. Sajnos a Ceauşescu-rendszer szellemét egyesek igyekeznek újraéleszteni, rémuralmi intézkedéseiket még fel is erősítik, ha magyarságot elnyomó érdekeik ezt megkívánják.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság 2–3 évre visszatekintő, viszonylag rövid, de célratörő tevékenysége újra felvillantotta az önálló erdélyi magyar nyelvű egyetemi oktatás – ennek kapcsán a független magyar karok – visszaállításának a lehetőségét. A már lemondott rektorhelyetteseink is próbáltak ez irányban tenni valamit, hiszen a magyar nyelvű feliratok hiányát többször felvetették, sürgetve a kirívóan elfogadhatatlan helyzet orvoslását. Hantz Péter és Kovács Lehel bátor fellépése kellett ahhoz, hogy széleskörű nyilvánosság elé kerüljön az egyetem többségi vezetésének ultra-demokratikus, sovén beállítottsága. Ha valóban demokraták lettek volna, akkor tehettek volna egy gesztust „hőn szeretett együttlakó nemzetük" felé, és megkezdhették volna a régen és szerfölött hiányzó feliratok felszerelését.

Nem ez történt, mivel nekik is megvan a saját forgatókönyvük, elképzelésük szerint a magyarság háttérbe szorítása „összromán" érdekeket képvisel, éppen ezért nagy a támogatottságuk szerte az országban, sőt a vezetés magas régióiban is. A többségi diktatúra (szerintük demokrácia) módszerével alázzák meg, sértegetik, sőt teszik mind lehetetlenebbé az egyetemi magyar nyelvű oktatást, valamint a magyar szellemi géniuszok kibontakozását. És mindez az Európai Unióba való belépéskor történik, semmibe véve, megalázva a külföldi tiltakozókat is. Minket, magyarokat el kell hogy gondolkoztasson ez a minősíthetetlen, bűnös magatartás, és közös fellépésre kell hogy sarkalljon. Ha nem tesszük ezt meg, akkor felszámolják a kolozsvári magyar egyetemi oktatást.

Nem elég, hogy a két derék fiatal munkaszerződését felbontották, hallani sem akarnak a magyar nyelvű feliratozásról. Mi több, ebben a válságos időszakban a tanügy-minisztérium ki is tüntette a Babeş–Bolyai Tudományegyetemet a multikulturalitás terén elért „kiváló" eredményeiért. Sem hivatalos személy, sem felelős intézmény nem szólította fel Romániában az egyetem vezetését, hogy demokratikus módon rendezze a vitát.

Úgy vélem, kilátásaink javulnak, ha félretesszük, feloldjuk végre kisebb-nagyobb ellentéteinket, összefogunk, és megállapodunk közös követeléseinkben. Az elmúlt két hónap történései mindannyiunkat ráébreszthettek arra, hogy ránk nézve milyen megalázó körülmények között működik a magyar oktatási vonal, és milyenek a jövőbeli kilátásai tekintettel az Európai Unió teremtette számunkra kedvező és kedvezőtlen folyamataira is. Független karokként jobban fel tudnánk mérni az egyetemi oktatást választó ifjúság, valamint az erdélyi magyarság igényeit, és dönteni beiskolázási kérdésekben. Ennek eddigi hiánya is rendkívüli hátrányokat jelentett számunkra.

Mi, erdélyi magyar egyetemi oktatók, diákok, kutatók, meg kell álljunk saját lábunkon az Európai Unióban, és az már biztos, hogy a jelenlegi multikulturális egyetem nem fogja elősegíteni a magyar oktatás és tudomány sikereit. A jövőben támogató együttműködésnek kellene kialakulnia a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás fejlesztéséért és optimalizálásáért. Véleményem szerint mindenki által elfogadható követelés lehetne: Hantz Péter és Kovács Lehel kollegáinknak állásukba való azonnali visszahelyezése, valamint a magyar nyelvű feliratozás azonnali elkezdése és záros határidőn belüli befejezése, azon magyar karok és tanszékek létrehozása, amelyekre a tanszemélyzeti aláírások már összegyűltek. Kezet kell fogniuk az eddig eltérő nézeteket valló oktatóknak, elfeledve a múlt vitáit, s megteremtve a további gyümölcsöző munka és együttműködés elvi lehetőségeit, kereteit. Továbbá újra kell tárgyalni az 1958-ban erőszakkal, a Bolyai Egyetem rovására megállapított egyesülési és továbbfejlesztési feltételeket az egyenlőség elve alapján, az Európai Unió elvárásainak szellemében, lehetővé téve a kiválás lehetőségét is be nem tartás, illetve visszaélések esetén. A Bolyai Egyetem tárgyaló küldöttségébe, de talán az egyeztető bizottságokba is, előnyös lenne idősebb, tisztánlátó tanerők bevonása.

Mindenki észlelhette, hogy ez a tábla-ügy messze túlnőtt egyetemünk falain. Más szempontokra is érdemes odafigyelni. Az ügy sikeres kimenetele ugyanis nagyban segítheti Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kebelében nehézségek közepette működő magyar szak helyzetének fokozatos javítását. De reményt adhat azoknak a vegyes tannyelvű iskolában megalázott, háttérbeszorított, megfélemlített magyarul tanuló gyermekeknek, akik ugyancsak megérdemelnék az egyenjogú bánásmódot, a megkülönböztetések megszüntetését, a magyar nyelvű feliratozást.

Nagyon örültem néhány nappal ezelőtt, amikor egy javaslat kapcsán Hantz Péter kimondta: ha nem jönnek létre az autonóm struktúrák, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Magam is így látom, ezért keserít el az a sok-sok mellébeszélés és hajától rángatott érv, ami ebben az ügyben elhangzik.

Csak egy példát említenék: december folyamán a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szervezésében, egy felsőoktatási konferencia zajlott le. Ennek során – egyfajta hangulati diagnózisként – ismertették azokat a begyűlt véleményeket, amelyeket a magyar oktatók korábban megfogalmaztak a romániai felsőoktatással kapcsolatosan. Nos itt hangzott el két ijesztő butaság. Az elsőt úgy fogalmazták meg, hogy „a munkaerőpiaci relevancia" kérdése. Magyarán: az a félelem, hogy ha valaki magyarul végzi az egyetemet, nehezen kap Romániában munkahelyet. Azt hiszem, nem helyes, ha a többségiek érveit megfontolás, mérlegelés nélkül átvesszük, elhisszük. Nagyon sokszor hangzott el ugyanis román részről ez az ellenvetés, szinte mindig, ha anyanyelvi oktatásról volt szó. És ha valamikor volt is némi igazságtartalma, most kimondottan nevetséges: az átjárhatóság az Európai Unió egyik legnagyobb pozitívuma, az, hogy mindenki ott él és dolgozik, ahol akar, illetve ahol tud. És szeretném én látni azt az itáliai kutatóintézetet, amelyik elutasít egy göttingeni egyetemen végzett és doktorált kutatót, azért, mert nem olaszul tanult! Tehát: miről van szó?

A másik dolog: azt hangoztatták némelyek, hogy a túl nagy nyilvánosság, a sajtó „nyomulása" ártalmas, rossz előfeltételeket teremt az alkudozáshoz. Na ez már kicsit sok. Ha nem lenne mögöttünk 15 csendes várakozással eltelt év, amelyben úgyszólván hang nélkül vártuk azokat az alkukat és apró lépéseket – mondanom sem kell, hogy eredménytelenül –, akkor még akár el is gondolkodnék a dolgon. Így azonban…

Ha mi, minden lében kanál újságírók újabb 15 évre félreállunk, elfelejtjük a témát, merné-e valaki (felelős magyar oktató, politikus vagy szakértő) szavatolni, hogy azok a híres alkuk létrejönnek? Nem hiszem.

Tudom, a téma nyilvánossága, a hírverés sok embert zavar, mert nem ez a lételemük. Másokat meg azért zavar, mert rejtegetni, vagy szégyellnivalójuk van. Igen, nem tévedés: saját pillanatnyi érdekeinket részesíteni előnyben az általunk szolgált közösség hosszú távú érdekei helyett, igenis szégyellni való! A magyar oktatás jövőjét baráti viszonyokért, brancs-érdekért odadobni szégyenletes dolog!

És ez nem „nemzethalálos hangulatkeltés" – amint valaki fogalmazott. Ha a magyar oktatás nem éri el azt, hogy az egyetemi struktúrákon belül (vagy azokon kívül…) döntésjoga legyen, hogy a neki járó pénzek elköltését, felhasználását a diákok, a tanárok és az oktatási folyamat legjobban felfogott érdekében maga dönthesse el, akkor – amint Hantz mondta – évei meg vannak számlálva.

Avagy ki az, aki (az elmúlt évtizedek történelmét és a hazai politika ordas kedvét ismerve) bizton meri állítani, hogy a BBTE-n tíz év múlva, amikor már nem kell Európának bizonyítgatni, működtetni fogják a magyar szakokat? Ha valami, akkor az egyetemvezetés legutóbbi reakciói végképp bebizonyíthatták bárkinek, hogy a magyar szakok fenntartása, az egész multikulti-cirkusz puszta kirakatjáték, amit egészen pontosan addig fognak folytatni, amíg szükség lesz rá. Egy nappal sem tovább.

Főleg azok a szakok vannak veszélyben, amelyeken a diákok létszáma amúgy is erősen csökkent, anyagi szempontból fenntartásuk ráfizetéses, de ugyanakkor ezeken a szakokon jönnek létre a legszebb tudományos eredmények – például a természettudományi szakok.

Nagyon szomorúnak találom azt, hogy a küzdelem jelenlegi állapota furcsa módon valahol tovább árt, pont ezeknek a szakoknak. Úgy értesültem, hogy számos középiskolai tanár és szülő máris azon gondolkodik, hogy tehetséges gyermekét inkább román szakra küldi. Merthogy a magyar szakokon vészhelyzet van, ugyanis a köztudatban jobbára a negatív dolgok csapódtak le. Ha ez így folytatódik valóban az lesz, de meg kell fontolnunk: ki tehet erről valójában: a BKB, amely szinte egyedüliként fellépett a helyzet orvoslása érdekében? Nem. Én sokkal inkább felelősnek tartom az egyetem vezetését, és még inkább azokat a magyar oktatókat, akik képtelenek cselekedni.

Hantz és Kovács kirúgása után egyik városi tanácsosunk mondta volt a tanácsülés cigarettaszünetében: minket, magyarokat ketrecbe kellene zárni, és körbehordozni a világon, hogy bámuljanak az emberek…

Franciaországban, amikor az egyik diákvezért „német zsidó"-nak nevezte az egyetem egyik vezetője, másnap úgyszólván az egész egyetem tüntetett. „Mindannyian német zsidók vagyunk!" – kiáltozták. Ehhez képest az sem lett volna túl erős, ha a szenátusi ülést követő napon egyetlen magyar tanár és diák sem jelentkezik az egyetemen. De nem: nálunk négy magyar oktató megszavazta a két adjunktus menesztését, a többi pedig – elmondhatatlan tisztelet a kivételnek – azóta is egyik lábával a másikba rúg. Időnként megfogalmaznak szerény „kérjük szépen" hangnemű közleményeket, hangsúlyozgatják „felháborodásukat és megdöbbenésüket", fáradhatatlanul szövik-fonják a se vége, se hossza, se eredménye stratégiákat, egyesek pedig nem is titkolják, hogy örülnek a két „bajkeverő" eltávolításának. Ezzel szépen alájátszanak az egyetem vezetésének, amelynek egy célja van: szépen visszaseperni az egész cirkuszt a szőnyeg alá, ahonnan 15 év poshadás után végre, nagy nehezen kibújt.

Felmerült az általános sztrájk javaslata. Nem fűzök hozzá nagy reményeket, mert a hozzáállás ebben a kérdésben is csapnivaló: ne most, ne a vizsgaidőszak előtt. Pedig pont az lenne a lényeg: olyan akciót kezdeményezni, amely kényszerhelyzetet teremt, amelyet a rektor sem tud egy vállrándítással elintézni!

Attól félek, a sok nem akarás mögött csak ugyanaz a gyáva húzódozás van, amely eddig is meghiúsított minden lényegre törő megmozdulást. Pedig – ismét Hantzot idézve – még néhány év, és a most akadékoskodó tanárokon lesz a sor. Sem a pszichológián, sem más, jelenleg divatos szakon nem lesz örökké túljelentkezés, tömegtermelés és sokszámjegyű összegek.

És egy tanártól – egyetemi tanártól – igazán elvárhatná az ember, hogy ne „utánam az özönvíz" típusú elvekben gondolkodjon.

Nincs ebben utálat vagy egyéb szervi hiba, netán nemzetgazdasági, mikró-makró, külső-belső gátló tényező... Tövis Marci mindközönségesen nem szeret dolgozni. Pontosabban: nem akar. Bizisten, ő somérkonvinsz – ágál, és fölöttébb mulatságos ez. Méghogy meggyőződéses munkanélküli! Önképző vonalon feszít, és büszkén hirdeti: hosszú távra rendezkedett be erre a pályára – hacsak lehetséges, hacsak-hacsak elképzelhető: élete végéig. Barátja, Krábi máris nyugdíjas szeretne lenni – ő miért ne ácsizhatna életcéljával?

A viccként tálalt, túl gyakran hangoztatott frázisok azért hamisak, mert nem a kényelmes, hét-nyolc éve tartó munkanélküli „státusa" kerül kapcsolatba a meggyőződéssel, hanem beteges munkakerülő hajlama. Ebben aztán fárasztóan következetes. Például?! Hát példák nélkül mit sem ér az odamegmondás? – Dezsőke, az uncsi ilyenkor eltorzult arccal üvöltözik. Mivel kemény meló lett volna: az egyetemjárást úgy iktatta ki Marcikánk a lehetőségek közül, mint holmi zavaró tényezőt, emlékeztek? Akár a jó rendező a felesleges vágóképet a filmből. Lepöccintette, mint a kényelmetlen barátnőt, akivel foglalkozni kellett volna.

Mindez évekkel ezelőtt történt, az első szesszió tájékán. Nyugdíjba vonult, pedagógus szülei (apuka tanár, anyuka óvónő) a kiugrás után sem keményítettek be, változatlanul pénzelték. Istenem – sóhajtoztak szemlesütve – istenem, istenem, hát mégsem lesz a mi kicsi angyalunkból diplomás férfiember. Nem lesz belőle túlképzett munkanélküli, azért mégis a mi porontyunk a drága. Ugye: a kiváló szabó rongyokban jár, a cipész pedig nem képes megtalpalni saját bakancsát. És így tovább. Na igen, az ilyen beköpések miatt tartják Dezsőkét cinikus állatnak.

A lényeg az, hogy mégsem Tövis Marci a főbűnös, nem (csak) ő okolható jellemtengely-ferdüléséért. A rokon, a megállás nélkül sopánkodó Nusi néni ezen a ponton sosem hagyja ki: Muszájkell megemlítenem, kedveseim, hogy Marcika, már amilyen agya van nekije, akármit elérhetne. Valóban, dünnyögi kórusban a tehetetlen família. A „gyerek" szürkeállománya kiváló, számítógépes és programozói ismeretei átlagon felüliek. Erre szokta mondogatni Dezsőke, hogy húzna el az Államokba, Szilikon-völgyben lazán beseperné havonta a tíz lepedőt, és idős szüleit támogathatná. Így ellenben csak kiszipolyozza őket, állandóan követeli a lóvét piára, cigire és kávéra.

Egyébre nem költ, például egyáltalán nem csajozik (ez is óriási gond: sóhaj, sóhaj, sóhaj), hanem csak rostokol a képernyő előtt naphosszat, attól oly feketék a szemgödrei. Még arra is dög, hogy klasszikus szenvedélybeteggé váljék, hanem csak úgy egyszerűen-lazán elfogadtatja magával, valamint környezetével, hogy a pia, a cigi, na meg a literszámra vedelt kávé nélkül halott. Rosszabb, mint egy zombi. Abból a kevéske nyugdíjból nyilván nem futja örökké. Egyre nehezebben teremtik elő a jó öregek rezsire is a lóvét. Mese nincs, a szokásos heti adagját mégis kiköveteli a kicsifiú, s ha Tövis Marci felönt a garatra, úgy megdobálja az ablakot éjszaka, úgy dörömböl az ajtón üvöltözve – pénz kell, pénz, pénz –, hogy kész csoda: sosem járt még fogdában. Kisvárosban a pletyka futótűzként terjed. Hümmögnek az emberek, susognak a kofák.

Kölyökkorában mindenki imádta a cukorfalatot, kényeztették a szomszédok, rokonok, szülők; aki csak tehette, nyalta-falta. Mindenki Marcikája kései, véletlen-gyerekként érkezett, két testvére szinte húsz évvel idősebb nála. Családosak, rendezett életük van. Panaszkodik is eleget a vakarék, hogy ő bezzeg kicsúszva látta meg a napvilágot, ezért nem tud talpra állni az időhullámok rezgésében. És még motyogna valamit a korról, erről a lehetetlen országról, a szorongató helyről, ha Dezsőke nem legyintene. Szerinte legtöbb negyven évet ér meg, ha így folytatja – a szemébe is mondja, amikor csak teheti.

A szűk családi kupaktanács legtöbbször válságtanáccsá alakul – mindhiába: Tövis Marci nem kíván változni, kényelmesen belesüpped a tudatba, hogy ő az a sokat emlegetett áldozati nemzedék-rész. Aki unalmában és a kisváros fojtogató pocsolyájában, ebben az ólomvilágban úgy tesz, mintha utálna dolgozni, érezni, létezni, vanni. Nyilván az is bolond, aki gürizni akar az ellenszolgáltatás nélkül bezsebelhető pénzért – rántja meg kollektivice a vállát a rokonság. Aztán magukban nyilván Dezsőkét ítélik el: már hogy és mi jogon lehet valaki ily szívtelen, hogy az agg szülők, a megtört szívű emberek arcába vagdossa: hülyék, és töketlenek szegények. Na meg hidegvérű gyilkosok.

Közben Marcika-lúzer szinte harminc már – kezdő hulla. A valósággal való véletlenszerű egybeesés pedig káros az egészségre.

Theodor Stolojan, a Liberális Demokrata Párt (PLD) ideiglenes elnöke tegnap elmarasztalta a kormány csatlakozás utáni stratégiáját, hangsúlyozva, hogy Románia már most megbízható állam, és nem kell várnia 2013-ig, hogy ezt bebizonyítsa.

A PLD egy héttel korábban a kormány által meghirdetett hasonló témájú megbeszélés előtt szerdán vitát szervezett Románia csatlakozás utáni stratégiájáról. A Demokrata Párt (PD) részéről az értekezleten Gheorghe Pogea volt miniszterelnök-helyettes vett részt.

„Nem fogadhatjuk el politikai szempontból azt, ami a kormány internetes oldalán olvasható: Románia 2013-as képe – megbízható partner az európai térségben. Már most megbízhatóak vagyunk, nem kell várnunk 2013-ig, hogy ezt bebizonyítsuk" – mondta Stolojan. A politikus szerint Romániának szüksége lett volna egy fejlesztési programra jóval a csatlakozás előtt. Ugyanakkor Stolojan bemutatta a PLD csatlakozás utáni stratégiáját, rámutatva, hogy Románia 2025–2030 körül eléri az európai életszínvonalt, és a legversenyképesebb európai gazdasággal fog rendelkezni.

A Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) közötti együttműködés napról napra szorosabbá válik. Az államfői tanácsadói posztjától megvált Theodor Stolojan PLD-vezető mintha korábbi szerepkörében lenne, kijelentette: a D. A. Szövetség működési szabályzata szerint a PD igényelhetné a miniszterelnöki tisztséget.

A liberális-demokrata szövetség vezetősége a Băsescu-Tăriceanu páros kialakulása után azt a szabályt állapította meg, hogy a demokraták állítanak államfőt, a liberálisok pedig a miniszterelnököt adják. Stolojan szerint a PD-t azért illeti meg a kormányfői poszt, mert most már a demokratáknak van a legtöbb törvényhozója a parlamentben. Stolojant már sok megfigyelő azzal vádolta meg, hogy Băsescu és a PD játékát űzi, vélhetően ezért a volt technokrata miniszterelnök. A kormányfői poszt kapcsán tett kijelentése után rögtön hozzátette: a demokraták persze azt csinálnak, amit akarnak.

Már senkinek sem okoz meglepetést, hogy a PLD és a PD álláspontja egybevág. Stolojan szerint a Tăriceanu-kormánynak minél hamarabb meg kellene buknia, mert a kabinet túl nagy kompromisszumokat köt az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Konzervatív Párttal (PC), az így elfogadott jogszabályok pedig gyengék, nem hatékonyak.

A kormányátalakítás kapcsán is egy követ fúj a PD és a PLD. Stolojan – a demokratákhoz hasonlóan – a kabinet gyökeres átalakítása mellett tette le a garast. Stolojan szerint a miniszterelnöki hivatal hatáskörében számos olyan ügynökség létezik, amely állam az államban elv szerint működik, és emiatt csak elprédálják az állampolgárok pénzét.

A gazdasági szakemberként elismert volt miniszterelnök „történelmi szempontok" alapján jogot formál a kormányzati szerepvállalásra, hiszen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnökeként úttörője volt a D.A. Szövetség létrehozásának, de megerősítette, hogy a bejegyzés előtt álló pártja nem kíván tagja lenni egy olyan kabinetnek, amelyet Călin Popescu Tăriceanu irányít.

Stolojan leszögezte: nem akarnak Băsescut támogató, úgynevezett elnöki párttá válni, mindössze azért sorakoznak fel az államfő mögé, mert utóbbi népszerű és „Románia minden idők leghatékonyabb elnöke".

Verik le egymást a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjai a pénteken sorra kerülő rendkívüli tisztújító kongresszuson kiadásra bocsátott vezető funkciókért. Az esemény sokat veszített érdekességéből amiatt, hogy a Theodor Stolojan vezette platformisták új liberális alakulat létrehozásáról döntöttek. Meglepetés nem várható, hiszen Călin Popescu Tăriceanu PNL-elnöknek nem akadt kihívója.

A kongresszus megszervezéséről már tavaly döntöttek a liberálisok. Azzal a nem rejtett céllal hívták össze a párt legfőbb döntéshozó testületét, hogy megerősítsék tisztségében a Theodor Stolojan és Valeriu Stoica volt liberális pártelnökök által egyre inkább bírált Călin Popescu Tăriceanut. A liberálisok berkeiben már hónapok óta kegyetlen leszámolási belharc indult, ami azt követően erősödött fel, hogy a PNL-ből olyan személyiségeket zártak ki, mint Mona Muscă, Ioan Ghise, Cristi Boureanu vagy Raluca Ţurcan. Igaz, hogy az első kettőtől besúgói múltjukra hivatkozva szabadultak meg a liberálisok, de Stolojan hívei már akkor is azt hajtogatták: az 1989 előtti pályafutásukra való hivatkozás csak ürügy arra, hogy a PNL vezetősége megszabaduljon a számára egyre kényelmetlenebbé vált kritizálóktól.

Gheorghe Flutur kiállása Stolojan mellett azonban felgyorsította a PNL két külön pártra való szakadását, ezért Tăriceanu az egyedüli jelölt a pártelnöki székre. Egy fokkal lennebb azonban teljesen más a helyzet, hiszen a harminc tagú úgynevezett Állandó Bizottság vezető testületbe összesen hatvanan jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy minden helyre legalább ketten pályáznak. A tizenöt alelnöki funkció is nagy érdeklődést váltott ki a szabadelvűek körében. A kongresszus előkészítése során kiderült, hogy a Stolojan-offenzíva miatt sarokba szorított Călin Popescu Tăriceanu a funkciók számának gyarapításával próbál menekülni a „satuból". Az új helyzetben ugyanis számára az a legfontosabb, hogy minél több liberális párttag érdekeit kösse a PNL-hez, hogy a lehető legkevesebben pártoljanak át a Stolojan-táborba. Ezért például azt is kitalálták, hogy létrehozzák a párt másik vezető testületében az „egyszerű tagságot".

A kongresszuson azonban teljes mértékben nem lehet kizárni a meglepetéseket sem, hiszen a most még érvényben lévő alapszabályzat szerint még pénteken is be lehet nyújtani a valamely vezetői tisztségre szóló jelöltetési iratokat. A tisztújításért összehívott testület új alapszabályzat elfogadásáról is dönt. A napokban véglegesített terv legnagyobb újdonsága az, hogy a PNL vezetőségébe választandó személyekről nem csoportosan, tehát listákon, hanem egyénileg szavaznak a küldöttek.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) hajlandó támogatni a kormányt, ha a Demokrata Párt (PD) visszahívja minisztereit a kormányból – jelentette ki Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke.

Iliescu egy televíziós műsorban kijelentette: pártja nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy támogassa a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) álló „egyszínű" kisebbségi kormányt, ha a PD minisztereinek visszahívásáról határoz. Iliescu szerint most nem lenne hasznos az esetleges előrehozott választások kiírása, hiszen csak akkor lenne indokolt a határidő előtti megmérettetés megszervezése, ha ezzel tisztázhatnák az oly zavaros politikai erőviszonyokat. Ugyanakkor a tiszteletbeli elnök kizárta annak a lehetőségét, hogy szövetségre lépjenek a liberálisokkal.

A PNL képviselőházi frakcióvezetője, Crin Antonescu reményét fejezte ki, hogy nem kerülnek abba a helyzetbe, amikor a PSD-nek kell támogatnia a PNL egyszínű kisebbségi kormányát. Antonescu emlékeztetett, hogy egyelőre nem létezik látható szándék arra, hogy a PD visszahívja minisztereit a kormányból.

A legélesebb válasz azonban a PD részéről érkezett. Cezar Preda alelnök kijelentette: Iliescu nyilatkozata azt bizonyítja, hogy a PSD-sek bárkivel szövetkeznének, csak hogy ismét hatalomra kerülhessenek. – Nem hiszen, hogy ez a lehetőség fennáll, személyesen úgy vélem, hogy a kormány megmarad jelenlegi felépítésében hangoztatta.

A szintén ellenzékben lévő Konzervatív Párt szóvivője, Bogdan Ciuca közölte, hogy nem támogatnak olyan kormányt, amely a mostani kabinet részét nem képező politikai erőt foglalna magában.

Theodor Stolojan, a Liberális-Demokrata Párt elnöke is fenntartásokkal fogadta Iliescu kijelentését. A politikus szerint érthető, hogy a PSD legszívesebben az előrehozott választásokat támogatná, hiszen nincsenek felkészülve, nagyot veszítenének, ha most előrehozott választásokra kerülne sor.

Márton Árpád, Kovászna megyei képviselő is úgy vélekedett: nem lesznek előrehozott választások belátható időn belül. Ha a pártok vezetői akarnák is, a képviselők, szenátorok többsége nem.

Ion Iliescu nem bánja, hogy két évvel ezelőtt, elnöki mandátuma utolsó napjaiban megkegyelmezett Miron Cozma egykori bányászvezérnek, aki az 1999-es bányászjárásban játszott szerepéért ítéltek 10 év börtönbüntetésre, de bánja, hogy ezt nem a legmegfelelőbb időpontban tette. – Korábban, egy évvel a választási kampány előtt kellett volna megtennem, akkor nyugodtabb volt a politikai légkör. Én megbékélési párti vagyok, úgy véltem, elérkezett az idő arra, hogy fátylat borítsunk a múltra, magyarázta az exelnök, aki pártja és a civil társadalom nyomására 2004 novemberében 24 óra alatt visszavonta a kegyelmi rendeletet.

– Úgy véltem, normalizálódik a helyzet, hogy egy államfő megengedhet magának egy ilyen gesztust. Azt az embert sok évre elítélték, büntetésének nagy részét le is töltötte. Máshol természetes lett volna a kegyelem ilyen esetben – mondotta Iliescu.

Emil Constantinescu, Románia másik ex-államfője, akinek mandátuma alatt került sor az utolsó két bányászjárásra, másként vélekedik az ügyről. Ha akkor az államcsíny sikerült volna, márpedig – ha hitelt lehet adni Corneliu Vadim Tudornak – ez volt a cél, Románia nem lenne ma sem a NATO, sem pedig az EU tagja, hanem egy szétesőben levő országgá vált volna.

Monica Macovei igazságügyminiszter nem ért egyet Miron Cozma szabadlábra helyezésével. Véleménye szerint az illetékes bizottság véleményezése szégyenletes. Úgy ítéli meg, a gondok ezzel kapcsolatban akkor kezdődtek, amikor 2004-ben Ion Iliescu kegyelembe részesítette a bányászvezért.

Traian Băsescu államelnök nem minősíthető kitűnő tanulónak a középiskolai 7, 40-es tanulmányi átlaga alapján. A hírforrások tudni vélik, hogy Băsescu a legkisebb jegyeket földrajzból kapta annak idején. Az ország földrajzát inkább akkor tanulmányozta behatóbban, amikor tengerészként és politikusként tevékenykedett.

Az államfő egészen az ötvenes évekig Jászvásárban élt a szüleivel, édesapja akkoriban katona volt, ezért munkahelye miatt gyakran lakhelyet kellett változtatniuk. Băsescu 1962–63-ban a híres Costache Negruzzi jászvásári líceumban tanult, de nem volt a kitűnő diák. Leginkább a matematikával és a románnal gyűlt meg a baja: matematikából 7-es, románból pedig 6,33-as tanulmányi átlagot ért el. De már az V. osztályt is 5, 67-es tanulmányi átlaggal zárta.

A líceum jelenlegi diákjai nincsenek elragadtatva az államelnök egykori teljesítményétől. Az említett iskolába járt Mihai Răzvan Ungureanu jelenlegi külügyminiszter is, aki az államelnöktől eltérőn kitűnő diákja volt a líceumnak – emellett még középiskolai rock-együttest is alakított. A tanárok éppen ezért nem felejtik el egykönnyen egykori diákjukat, már csak azért sem, mert a miniszter hozzásegítette őket egy hárommilliárd lejes kormánytámogatáshoz, amelyből dísztermet építhettek.

A tordai tanács ez évi első, keddi rendkívüli ülésén új alpolgármesterrel gazdagodott a város. Ezáltal, míg a demokraták egy alpolgármesteri tisztséget nyertek, veszítettek egy tanácsosi helyet, a liberálisok pedig alpolgármestert veszítve, nyertek egy tanácsosi széket.

Miután a több mint két éven keresztül alpolgármesteri szerepkört betöltő, liberális párti Sorin Săveanu az újonnan megalakult, egész Aranyosvidék ivó- és szennyvízhálózatáért felelős Vízügyi Társaság igazgatója lett, 2007 elején benyújtotta lemondását az alpolgármesteri tisztségből. A rendkívüli tanácsülés keretén belül, a helyi választottak egyöntetően elfogadták lemondását, és megköszönve az eddigi együttműködést, sok sikert kívántak Săveanunak.

– Torda város alpolgármestere mindvégig jól teljesített. Kiváló félnek, jó politikusnak, korrekt embernek tartom. Ezúttal megköszönöm neki az együttműködést, és bízva abban, hogy ezután is jó partnerek leszünk, sikert és kitartást kívánok neki – hangoztatta Tudor Ştefanie polgármester. Ezek után Ştefanie javaslatára a helyi választottak titkos szavazással megválasztották az új alpolgármestert, az eddig tanácsosi szerepet betöltött Daniela Floreát.

A huszonegy tanácsos közül csupán húszan voltak jelen a rendkívüli gyűlésen, de ez nem jelentett akadályt az új alpolgármester választásakor: 14 igennel és 6 nemmel Florea lett Torda első nő- alpolgármestere.

Az eskületételt követően Florea elmondta, elszántságát, komolyságát és elhatározottságát a város magáénak tudhatja, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Torda európaibb legyen.

Megtudtuk, a demokrata párti Florea helyét a tanácsban a tordai liberális párt elnöke, Ioan Chiş fogja betölteni.

Még nem indított eljárást az Európai Unió (EU) Románia ellen, a regisztrációs adó miatt. Mint ismeretes, az uniós hatóságok úgy vélik, a román kormány által január elsejétől bevezetett intézkedés összeegyeztethetetlen az Unió alapszerződésével.

A regisztrációs adót annak kell kifizetni, aki külföldről hoz be használt autót, és azt Romániában szeretné forgalomba íratni. A hengerűrtartalommal, régiséggel és környezetszennyezéssel arányosan növekvő díj szélsőséges esetekben – például egy 6 éves gépkocsinál – akár a 7 ezer eurót is elérheti.

Az Európai Bizottság már szeptemberben felszólította Bukarestet az intézkedés módosítására, és az uniós adószabályok alkalmazására, de a román kormány nem válaszolt kedvezően. A Bizottság jelezte, hogy bár még nem perelt, ha a kormány márciusig nem változtat álláspontján, rövidesen megvizsgálja annak lehetőségét, hogy – Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan – Románia ellen is eljárást indítson az Európai Bíróságon, a tagállami kötelezettségek megszegése miatt.

A sertésfarmok megközelítőleg 3,8 lejt fizettek állatonként a sertéspestis elleni oltást végző állatorvosoknak. Az oltásokból begyűlt összeg országos szinten elérte a négymillió lejt.

„A magángazdaságok sertéseinek beoltásáért 38 000 régi lejt kellett fizetni az állatorvosoknak, és ezeket az összegeket az Állatorvosi Hatóság állta. A cégekhez tartozó nagy állatfarmok esetében az oltásért ugyanannyit kell fizetni, de ezt az összeget a farmok tulajdonosainak kell törleszteni" – nyilatkozta hétfőn Nicolae Ştefan, az Országos Állategészségügyi és Élelembiztonsági Hatóság (ANSVSA) igazgatója. Az ANSVSA által kezdeményezett sertéspestis felszámolására irányuló program több, mint egymillió sertés beoltását feltételezi, a farmtulajdonosok által az oltást végző állatorvosoknak fizetett összeg négymillió lej országos szinten.

A sertéspestis elleni oltásokat az Európai Unió ingyen forgalmazta Románia számára. Az Unióból hozott egymillió dózis szavatossági ideje 2006. december 31-én lejárt. „A hatóság egymilliónál több sertést oltott be a gazdaságokban december 31-ig, felhasználva az Uniótól kapott, és tavaly év végéig érvényes oltást" – mondta Ştefan. Elmondta, az állattartó gazdák 2,5 millió sertést vágtak le a téli ünnepekre. A sertéspestis elleni oltási kampányt 2006. december 20-án indították el. Egyesek szerint képtelenség volt a két ünnep közötti rövid időszakban, alig néhány nap alatt beoltani több mint egymillió száz disznót, a szert azonban sürgősen el kellett használni.

A program eredményeit az Unió szeptemberben elemzi. Ha ezek pozitívak lesznek az oltási kampány befejezése után hat hónappal, és az utolsó sertéspestis góc is megszűnik, Románia kérheti a disznóhús exportálásra kivetett megszorítási intézkedések feloldását. A romániai termelők az országban még létező sertéspestis miatt 2003 óta nem exportálhatnak az európai piacra disznóhúst, vagy disznóhúsból készült termékeket.

Hamis személyi igazolvánnyal akart külföldre utazni egy román állampolgár, aki azonban lebukott a tornyai (Arad megye) határátkelőnél.

Kedden kora délután a férfi a Hunyad megyei Piski (Simeria) városban lakó O. Ioan nevére szóló személyivel akarta elhagyni az országot. A magyar és román határőrök által közösen végzett ellenőrzés során azonban a számítógépes adatbázis kimutatta, hogy az illető valószínűleg hamis iratokat használt, s a további vizsgálatok hamar kiderítették, hogy O. Ioan valójában a Fehér megyei 42 éves Petrea G. A férfi azért próbált ily módon kijutni az országból, mert korábban hazatoloncolták külföldről, most pedig a Schengen-övezetbe akart eljutni, ahol munkát szándékozott vállalni.

Petrea G. ellen személyazonosság meghamisítása, hamis okirat felhasználása, és törvénytelen határátlépési kísérlet vádjával indult nyomozás. Ő az első személy, akit hamis személyi igazolvánnyal (pontosabban személyi kártyával) kaptak rajta az országhatáron, Románia EU-s csatlakozása, vagyis január elseje óta, amikortól már személyivel is lehet az EU tagországaiba utazni.

Az állami támogatások és juttatások összegének növeléséről erre az évre a kormány tegnapi gyűlésén döntött, a 2007-re előre jelzett fogyasztási árak növekedése függvényében.

Az ellátásért és nevelésért kihelyezett, gyámság alatt lévő gyermekekért fizetett juttatás 2007. január elsejétől 4,5%-kal növekedik, ez havi 86 lejt jelent. Az adatok szerint ilyen helyzetben 53 ezer gyermeket tartanak nyilván, az összeget a Munkaügyi, Társadalmi Szolidaritási és Családügyi Minisztérium költségvetéséből fedezik, ami pluszban 2,54 millió lej kiadást jelent. Szintén 4,5% növelést alkalmaznak január elsejétől kezdődően a kiegészítő családi pótlék és az egyszülős családok eltartási támogatása esetében is. Ennek alapján a 2003/105. sürgősségi kormányrendeletben előírt összegek a következőképpen módosulnak: a kiegészítő családi pótlék összege egygyermekes családok esetében 36 lej (volt 34 lej); kétgyermekes család esetében 42 lej (volt 40 lej); háromgyermekes családoknak 47 lej (volt 45 lej); négy vagy annál több gyermekes családoknak pedig 50 lejről 52 lejre növekszik. Az egyszülős családnak (tehát az egyedülálló személyből és az eltartásában levő, vele együtt lakó 18 év alatti gyermekből álló családnak) nyújtott állami eltartási támogatás 50 lejről 52 lejre növekszik egy gyermek esetében, 59 lejről 62 lejre kétgyermekes család esetében, 67 lejről 70 lejre három gyermek esetében, és 76 lejről 79 lejre négy vagy többgyermekes család esetében. Ezekben a támogatásokban azok a családok részesülnek, ahol az egy személyre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 176 lejt (korábban ez az összeg 168 lej volt). Az állami ráfordítás az előbb felsorolt juttatások kifizetésére 34,416 lej többletkiadást eredményez, és körülbelül 956 000 családot érint. A költségeket ebben az esetben is a munkaügyi minisztérium költségvetéséből fedezik.

Az újszülötteknek fizetett juttatás összege is emelkedik 4,5%-kal, tehát 195 lejről 204 lejre ebben az évben. Az állami többletkiadás ebben az esetben 1,746 millió lej, és a számítások szerint több mint 194 000 újszülött részesül majd a támogatásban.

Az állam által garantált minimális jövedelem havi szintjét is 4,5%-kal indexálták januártól. Eszerint az egyedülálló személyek havi minimális, állam által biztosított jövedelme 92 lejről megnő 96 lejre. Azok tehát, aki nem rendelkeznek semmilyen jövedelemmel, vagy a havi keresetük az említett összegnél kevesebb, és teljesítik a törvényes feltételeket a szociális segély megítélésére, megkapják az említett 96 lejt, vagy a különbözetet a saját jövedelmük és a 96 lej között. A kétszemélyes családoknak megállapított – és tehát az állam által is biztosított – minimális jövedelem szintje 166 lejről 173 lejre növekszik; háromszemélyes családok esetében ez a jövedelemszint 241 lej (volt 231 lej); négyszemélyes családok esetében 300 lej (korábban 287 lej volt); 5 személyes családoknak pedig 356 lej (volt 341 lej). Emellett mindegyik plusz személyért az öt felett még 24 lejt biztosítanak a családnak. A kormány kimutatása szerint 480 000 család és egyedülálló személy lesz jogosult szociális segélyre, hogy havi jövedelme elérje az államilag garantált szintet, a támogatáshoz pedig 26 millió lejre lesz szükség.

Szerda délelőtt a Széchenyi-téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: burgonya – 1–1,2 lej/kg, hagyma – 1,5–2 lej/kg, káposzta – 1–2 lej/kg, murok – 1–1,5 lej/kg, saláta – 0,6–2 lej/fej, paszuly – 5 lej/kg, alma – 1,8–2,5 lej/kg, körte – 3–4 lej/kg, dióbél – 14 lej/kg.

A TMF (The Music Factory) televízió és a Slam Fm évente elkészíti az év legnagyobb, a nézők és hallgatók által legkedveltebb klippek mixét. Mindkét csatorna hollandiai, és mindkettő az R’n’B, Hip-Hop, Pop-Rock, Dance, Pop vonalat lovagolja meg.

A TMF 1995-ben kezdett műholdon sugározni. Az első TMF Jaarmix, azaz éves mix 1996-ban látott világot. Hangzását tekintve a jaarmixhez elégé egyszerű megoldást választott Marcel Mijwaart dj: az összevágott anyagot egy közös sample-lel kötötte egymáshoz, amin közben alig kellett változtatni. Ekkor még a videós keverés is jelentősen egyszerűbb volt.

2006-ban már egészen másképp nézett ki a TMF éves mixe. A hangért változatlanul Marcel Mijwaart felelt, azonban a vj részt már többen látták el. A klippek összeválogatása, felszabdalása sokkalta igényesebb, rá-adásul a felkonferálás is egy igényes számítógépes 3d animációval kezdődik. Ezen természetesen már nem csak egy személy munkálkodott, hanem egy egész stáb: a b-reel.media, Basten Awart, Bass van Vijk, Roald van der Meer.

Mijwaart újra jó munkát végzett, oly annyira sikerült a zenei mix, hogy a nézőnek fel sem tűnik, hogy különböző stílusok, dalok közt navigálunk. A néző azon kapja magát, hogy már nem a Pussycat Dolls-t és az I don’t need a man-t hallja, hanem a svéd új-glam zenekart, a Scissor Sisters-t. A következő pillanatban már Paris Hilton villan fel, de mire eljutna a refrénig – „show me real love baby" –, már Gnarls Barkley Crazy című dalnál tartunk. A teljes listát természetesen nehéz lenne felsorolni, de akad benne minden szájízre valami találó:Nelly Furtado, Shakira, Bob Sinclair, Roger Sanchez, Tiesto csak pár név egy hetvenhét tételes listából.

A videó keverés is szinte tökéletes. Justin Timberlake alatt felvillan Robbie Williams és az elbűvölő Rihanna arca, míg a visszatérő motívumok közé inkább a Black Eyed Peas és Madonna sorolható – de kakukktojásként feltűnik néhány holland sztár is, hisz a készítők odafigyelnek a hazai közönség kedvenceire is.

Azok az előadók, akik „feldolgozták" magukat ebbe a mixbe, büszkék lehetnek magukra. Az idei mixre ugyan december 31-ig még várnunk kell, de addig van amit nézzünk: a TMF jaarmix nem csak optikailag kellemes, hanem minden bizonnyal feldob minden bulit is.

Lassú víz partot mos – tartja a mondás, és ez teljesen jellemzi a Kumm nevet viselő, mindig minőségi zenét produkáló kolozsvári alternatív-rockot játszó brigád pályafutását. A csapat nem szerepel a zeneiparral kapcsolatos botrányhírekben, stabil jelenlétével évek óta fémjelezi az ország underground alternatív mozgalmát, tagjai pedig nem szenvednek feltűnési viszketegségben. Egy olyan tehetséges énekessel a fedélzeten, mint Dan Byron, a Kumm (a szó tatár nyelven homokot jelent) erőteljes de érzékeny, bizonyos értelemben öntörvényű, sablonokhoz nem alkalmazkodó zenét alkot és ad elő. Legújabb, Angels and Clowns című korongjuk is elsősorban minőségcentrikusnak mondható. A dalok egy összefort, élvezettel és odaadással zenélő együttest mutatnak. Sikeresen elkerülik az alternatív műfajra állandóan leselkedő veszélyt – nevezetesen azt, hogy az akusztikus prüntyögés egy–két dal után a standard rocker számára unalmas lesz.

Kumm-ék azonban tudnak nagyon kemények is lenni, mégpedig anélkül, hogy nu metalos zúzásokra vetemednének. Jó példa erre a Million Faces című dal, amely az egyik legkeményebb tétel a korongon, Urszui Kálmán tangóharmonika-szólama, és a cigányzenés-kontrázásos betétek dacára. Byron orgánumát sok hazai énekes irigyelheti, jó okkal. És ami még jobbá teszi az albumot: a melankolikusabb „altirockosabb" részek sem árasztanak depressziót, inkább mélységet, tartalmat, és mindenkor: ihletettséget. Van ebben a zenében egyfajta felszabadultság, amelynek birtokában az alkotó nyugodt lélekkel követi azt, amit a lelke sugall. Így aztán néha félklaszikus mesterművek születnek, mint például a vonósokkal is megspékelt Morgana.

És hogy az összhatás tökéletes legyen, a hangözönt Végh „Gula" Olivér hangmérnök munkája fogja össze egységes, erőteljes de tiszta hangzásúra, és a Macondo lemeztársaság gondozásában megjelent CD igényes booklettel ellátott digipack borítójára sem lehet panasz…

Alkotni, eredetinek lenni, teljesen új ötletekkel előállni nem könnyű dolog. Mind az irodalomban, mind a divatban, vagy éppen a filmszakmában ritkán ér bennünket déjà vu-mentes meglepetés: mindent láttunk és mindent hallottunk már.

Hollywood egy olyan iparágat képvisel, amely nem szeret esetleges költségkockázatokat vállalni, ezért látunk annyi átdolgozást. A filmzenének és általában véve a zenének is megvannak a saját kliséi. Nehéz zeneszerzőként egy óra figyelemreméltó eredeti filmzenét alkotni, főleg, ha pár hét a határidő, és mindezek mellett még háttérzene is készül, amit kevesen vesznek észre a párbeszéd, vagy a hanghatások sokasága miatt. A kifogásokat félretéve van pár igazán gyakori „eredeti" filmzenés közhely.

Talán a legfeltűnőbb, amikor a záró képsorok alatt ugyanazt halljuk, mint a film kezdetén, de ki figyel oda a Star Wars vagy Superman végén, mikor mindenki azon van, hogy kimeneküljön a moziból? Aztán jön a fölemelkedő dallam a jó-, és a sötét téma a rossz fiú esetében, persze az előbbi könnyen megismerhető fehér kalapjáról, fehér lováról, barátnőjéről nem is beszélve. Sok esetben különböző etnikai jeggyel látják el a zenét, de minek a hónapokat tartó kutatás, amikor az igazi világzenét nehéz tökéletesen átvenni, és az lehet nem is hangzik jól a filmben. Egy felismerhető etnikai hangszer épp elég hitelességet ad. Így kerül cintányér bármilyen keleti kép alá, Mexikónak a trombita szól, Írországnak pedig a síp. (Nem beszélve a dzsungel és a dob kiforrott kapcsolatáról.) Mind-annyian tudjuk, hogy dzsesszt inkább egy kis zenekar játszik, mintsem egy szimfonikus zenekar, és rendszerint van egy vezető hangszer, amely rögtönöz, mialatt a többiek kísérik. Nem lehet tudni a többi szóló hangszer mellett miért épp a szaxofon tűnik a legmegfelelőbbnek a vezető szerep betöltésére, de a filmzenék egy másik nagy közhelye, hogy a dzsessz műveknek kötelezően szaxofonnal kell megszólalniuk. Egyedüli hollywoodi kivétel az Elemi ösztön, ahol a fuvola vezet. Érdekesség még, hogy a szerelmes témákat vonós hangszeren játsszák, de jellemző, hogy a film készítői iratnak egy pop dalt is, amiből nagy sláger lesz, és ennek hangsávjait használják (Kék Bársony, Philadelphia). Valójában ki lehet tölteni egy teljes filmet popzenével is, ilyen a Ponyvaregény, vagy a Kutyaszorítóban. Bizonyos zenetípus különféle helyszínt, hangulatot vagy érzelmet sugall, de egyes elkoptatott frázis is lényeges része a közegnek.

Mint minden év kezdetén, az idén is azon gondolkodom, hogy ki az a kiválóság, aki a 2006-ot kellemesebbé tette. Nem kellett sokat törjem a fejem, hiszen az első név, ami eszembe jut: Marek Hemmann. Gondolom kevés olvasónak cseng ismerősen ez a név.

Ez a német fiatalember DJ-ként kezdte, de a tavaly bebizonyította, hogy producerként is tökéletesen megállja a helyét. Számomra a minimal techno és a „varázszene" kiskirályává nőtte ki magát. Hemmann már gyerekként is jó barátságban volt a gitárral (noha sokan azt mondanák, hogy jelenlegi alkotásainak semmi köze az „élő" hangszerekhez...), majd rájött, hogy túl kell lépnie rajta, magasabb szintre kell emelkednie. Ekkor találta szemtől-szembe magát a lemezlovaskodás rejtelmeivel.

Imádta azt a koncepciót, hogy a DJ az anti-rocksztár. Gyakori látogatója lett az igazi német techno partiknak, ahol magával ragadta a lemezlovas és hallgatósága közt jelenlévő feszültség és gyönyör. Megszületett a döntés: neki is tennie kell valamit hallgatósága kielégítése végett. Ezért kezdett el szüntelen alkotásba fogni, s közben ráérzett a dolgok szépségére: ő kiélheti magát alkotásaiban, a közönség pedig magára talál dalai hallgatása közben.

Hemmann hozza a papírformát: igazi német producerként valami különlegeset és újat mutat. A tavaly két maxilemezt, valamint sok-sok remixet sikerült alkotnia, többek közt olyan minimal hírességeket, mint a Someone Else vagy a Sweet’n Candy. Az első EP a Ropy címet viseli, hangzása inkább vérbeli technóra emlékeztet, mintsem finomabb, minimalisztikus ütemekre. Ezután következett a Mini 24, amely igazi minimal csemegéket tartalmaz, csakis a stílus kedvelőinek. Szaktársával, az ugyancsak német Mathias Kadennel is közreműködött, kiadtak egy maxit, amely a Tandem címet kapta. Igazán hangulatos kreációknak lehetnek fültanúi azok, akik ebbe belehallgatnak. A tavalyi évnek igazi szenzációja volt Roll in Moll, aki ezt megkóstolta, az sem Hemmannt, sem Kadent nem felejtheti el soha.

Hemmann-t tehát mindenkinek ajánlom, aki kiismeri magát a minimal techno és tech house világában, és netán nem hallott még róla (habár ez képtelenség). Azoknak is ajánlom, akik számára mindez ismeretlen, viszont nyitottak valami dús és „mennyei" alkotás befogadására, akik ismerik a minimált, mint fogalmat, de többre vágynak puszta „pittyegésnél". Mert Hemmann bizony túllépte a zene határait, túllépett a sablonokon és a beskatulyázáson. Akik pedig nem látnak értéket az elektronikus zenei műfajban, azok lapozzanak tovább, és felejtsék el, amit itt olvastak...

A Paprika Rádió Top 40-ét szombaton 14:00 órakor sugározzák a 95,1 fm-en.

Műsorvezető-szerkesztő: Veres Zsolt, e-mail:

1. Nelly Furtado (képünk) – All Good Things (come to an end)
2. Ákos – Adj hitet
3. All Saints – Rock Steady
4. Booty Luv – Boogie 2Nite
5. Szabó Eszter – Hogy te is szeretni tudj
6. Justin Timberlake – My Love
7. George Michael feat. Mutya Buena – This Is Not Real Love
8. Hooligans – Félember
9. Beyonce – Irreplaceable
10. Blondie vs Edison – Heart Of Glass
11. Take That – Patience
12. Unique – Bölcsek útján
13. Shakira feat Santana – Illegal
14. Akon ft. Eminem – Smack That
15. Mester Tamás – Szeretlek valamiért

A Kolozsvári Rádió Slágeróra című műsorának toplistáját a 95,6 MHz-n hallgathatod meg, szombatonként du. 3 és 4 óra között Papp Levente szerkesztésében. Szavazzál te is kedvenceidre a vagy címen!

1. Nox (képünk) – Túl a varázshegyen
2. Kefir – Az élet megy tovább
3. Crystal – Te vagy a jel
4. Unique – Bölcsek útján
5. Desperado – Táncolj
6. Lola – Hallja meg a világ
7. Dorina – A mese másnak szól
8. Varga Feri&Balássy Betti – Egy bolond százat csinál
9. Magna Cum Laude – Vidéki sanzon
10. Baby Gabi & Kefir – Hova sodor a szél
11. Sugarloaf – Hajnalig még van idő
12. Unique – Én
13. Oláh Ibolya – Édes méreg
14. Dj Szatmári & Jucus – Súgj egy titkot
15. Rácz Gergő – Bennünk a világ

Az oldalt szerkesztette: Kiss Bence

Miután korábban igyekeztek élni a spanyol, görög, majd lengyel, cseh és magyar ingatlanpiac kedvező kínálataiban rejlő befektetési lehetőségekkel, a britek újabban román és bolgár tulajdonokra vágynak. Az MRI Overseas Property nemzetközi ingatlaniroda tanulmánya szerint minden hetedik brit Romániában és Bulgáriában vásárolna ingatlant.

A Románia és Bulgária uniós csatlakozását megelőző évben a brit befektetők élénk érdeklődést mutattak a két állam ingatlanpiaca irányában, mi több, gyakran látogattak a két országba közelebbről megfigyelni, felmérni az ingatlanpiacot. 2006-ban Bulgáriában mintegy 1,5 millió brit beutazót jegyeztek, azaz 8,3 százalékkal többet, mint 2005-ben, míg a Romániába érkezők száma elérte az 1,4 milliót – írja az euractiv.ro.

A brit befektetők mindig élénken érdeklődtek az új tagállamok ingatlanpiacában rejlő befektetési lehetőségek iránt. 1986-os csatlakozását követően Spanyolország valóságos befektető-hadjárattal szembesült úgy a brit ingatlanbefektetők, mint a saját nyugdíjas éveikre napsütötte otthont kereső britek személyében. A kereslet miatt háromszorosára emelkedtek az ingatlanárak a csatlakozást követő évtizedben, és ugyanakkor jelentősen megnőtt a korrupció a központi és helyi közigazgatásban. Mindeközben a spanyolok számára szinte a lehetetlennel határos egy ingatlan megvásárlása.

Az Európai Bizottság nem nézte tétlenül a spanyol ingatlanpiac alakulását, amely az ország mikrogazdasági stabilitását fenyegette. A Bizottság riasztását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is támogatta, amelynek a spanyol gazdaságról készült legutóbbi jelentése tovább fokozza a lehetséges kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat, hiszen abból egyértelműen kiderül, hogy saját növekedési ritmusával a spanyol gazdaság képtelen fenntartani az ingatlanpiaci árak robbanásszerű növekedését.

A magas ingatlanpiaci tét miatt fokozódott a korrupció a közalkalmazottak körében. A Cinco Dias gazdasági napilap szerint 2006-ban 63%-kal nőtt a korrupciós vizsgálatok száma 2005-höz képest. Csupán 2006-ban rekordszámban, több mint kétezer személy esetében indult nyomozás. Az ingatlanpiaci korrupció érzékenyen érintette az ország nemzetközi helyzetét: a Transparency International a korrupciós toplistán a legelőnytelenebb helyet szánta Spanyolországnak.

A spanyol ingatlanpiacnak az ország uniós csatlakozása óta eltelt húsz évben jegyzett alakulása szinte egy az egyben megismétlődött Görögországban, most pedig a kelet-közép-európai államokon a sor: Magyarország, Lengyelország és Csehország ugyanabban a helyzetben vannak, mint évekkel ezelőtt volt Spanyolország, és következik a sorban Románia, illetve Bulgária.

A legújabb uniós rendelkezések értelmében az európai gyógyszergyártóknak igazolniuk kell, hogy az általuk előállított készítmények gyermekek számára is megfelelőek. Ez igen költséges és etikai problémákat is felvető klinikai teszteket feltételez, ezért a joszabály a szabadalmi időszak féléves meghosszabbítását ígéri cserébe a gyógyszergyáraknak.

A gyermekeknek felírt készítmények több mint fele nem megfelelő a számukra, fejtette ki a Deutsche Wellenek Kai Vogel, az Észak-Rajna-Westfáliai Fogyasztóvédelmi Ügynökség szóvivője. Ez azt jelenti, hogy az orvosok gyakran olyan gyógyszereket írnak fel, amelyeket gyermekeken nem, csak felnőtteken teszteltek. Egyes orvosok becslései szerint a németországi intenzív osztályokon ápolt gyermekeket az esetek 90 százalékában olyan gyógyszerekkel kezelik, amelyeket korábban nem teszteltek kiskorúakon.

Várhatóan ez rövid időn belül megváltozik, mostantól ugyanis uniós szabályok kötelezik az európai gyógyszergyártókat arra, hogy minden új terméket gyermekeken is teszteljenek. A már forgalomban lévő gyógyszerek esetében a gyártóknak a használati utasításban kell feltüntetniük a gyermekek számára ajánlott adagot.

Az új jogszabály egyértelműen különbséget tesz a gyermekeknek, illetve a felnőtteknek szánt gyógyszerek között. Előbbieknél gyakran egyszerűen kisebb adagot írnak elő (például az aszpirinból), kiindulva a gyermek testsúlyából. Bizonyos esetekben viszont a gyermekeknek éppenséggel nagyobb adagokra volna szükségük, mert szervezetük gyorsabban feldolgozza a gyógyszert.

Ösztönzésként a gyógyszergyártók szabadalmi jogosultságát fél évvel meghosszabbítják, ami nagy előnyt jelent a termelőknek, akiknek a gyermektesztek miatt többletkiadásaik lesznek. Uniós becslések szerint a szabadalom meghosszabbítása gyógyszertől függően 800 ezertől 9 millió euróig terjedő profittöbbletet eredményezhet.

Az USA e téren is úttörőnek számít: tíz évvel ezelőtt vezetett be hasonló jogszabályt. Annak idején az Eli Lilly amerikai gyógyszergyártónál becslések szerint 700 millió dolláros profittöblet keletkezett csak a Prozac antidepresszáns szabadalmi jogának hat hónappal történt meghosszabbítása miatt.

Bár bizonyos egyszerűbb gyógyszerek, mint például a könnyen eladható köhögés elleni szirup esetében gyermekekre kiterjedő teszteket is végeztek, más komolyabb betegségek, mint például a rák, igen alapos kutatást igényelnek, továbbá elegendő számú résztvevőt a klinikai tesztekhez.

Az új uniós törvény igyekszik ezt is megoldani, hiszen engedélyezi a páneurópai alapú klinikai vizsgálatokat. Ez megoldja a tesztek reprezentativitásához szükséges minimális létszám problémáját. Igen kicsi a valószínűsége annak, hogy akár csak Németországban sikerüljön biztosítani például a klinikai tesztekhez szükséges többszáz rákos beteg gyermeket, ám ez európai szinten megvalósítható.

A gyermekeken végzett klinikai tesztek nem kockázatmentesek, és sok etikai problémát is felvetnek. E korosztály tagjai nem biztos, hogy pontosan megértik a tesztelés lehetséges következményeit. A csecsemők és a kisgyerekek nem adhatják beleegyezésüket, és kevés szülő hajlandó kitenni a gyermekét gyógyszerkísérletek lehetséges mellékhatásainak.

Az EU gyógyszerszabályozó ügynöksége, az EMEA a tesztek áttekintésére speciális bizottságot hozna létre. Ez döntene arról, hogy a gyógyszergyártók milyen korcsoportok számára dolgozzanak ki gyógyszereket és folytassanak klinikai teszteket. Várhatóan a súlyos betegségekben (AIDS, rák) szenvedő gyermekek számára alkalmas gyógyszerek lesznek az elsők, amelyek esetében speciális gyermekteszteket végeznek majd.

Málta nem fogadja el a válásról szóló uniós szabályokat, elutasítja azok beépítését saját törvényeibe. Jelenleg a szigetország az egyedüli Európában, amely tiltja a válást.

Az országban élnek olyan máltaiak, akik elváltak, ám ezt külföldön tették, egy 1975-ös törvény ugyanis elismeri a külföldön kimondott válási határozatot máltai állampolgárok esetében is.

Újabban a közvélemény egyik központi témája a válás kérdése. Az egyik vezető lap, a Malta Today képmutatónak nevezi a „kivételezés" rendszerét, szorgalmazva, hogy a többi uniós országhoz hasonlóan Máltán is szabadon szakíthassák meg házastársi kapcsolatukat mindazok, akik ezt szeretnék megtenni. A lap szerint az 1975-ös törvény, amely a külföldön történt válást elismeri, nem más, mint vagyoni alapú diszkrimináció, hiszen megkülönbözteti az embereket, szétválasztja őket olyanokra, akik megengedhetik maguknak a külföldi válást és olyanokra, akik nem.

A finn sofőrök egyre kevésbé veszik figyelembe, hogy a közlekedési lámpa zöldről sárgára, majd pirosra vált. A Liikenneturva közlekedési szervezet adatai szerint minden negyedik alkalommal áthalad egy autó akkor, amikor a lámpa éppen pirosra vált. 2005-ben ez csak minden ötödik, 2004-ben pedig minden hatodik esetben történt így.

A tiloson való áthajtás elsősorban a nagyobb városokban vált gyakorivá. A szakemberek megfigyelték, hogy minél nagyobb sebességgel közeledik egy autó a kereszteződéshez, annál valószínűbb, hogy meg sem kísérli a megállást, ha a lámpa közben pirosra vált. A legtöbb esetben a sofőr teljesen tudatosan hajt át a piros lámpán, még akkor, is ha volna lehetősége fékezni és megállni.

A megállított szabálysértők általában azzal védekeznek, hogy sietnek, s hozzáteszik: nem sodortak veszélybe senkit. Előfordul, hogy figyelmetlenség miatt mennek át a piroson, vagy a fényviszonyok miatt nem látják jól a lámpát. A piroson áthajtó „tipikus" finn vezető fiatal vagy középkorú férfi, illetve egyre gyakrabban sokat vezető fiatal nő, aki gyakran viselkedik agresszíven az úton.

Olasz egyetemeken végzett vizsgálatok során kiderült, hogy 37 kurzust csupán egyetlen diák látogat, s további húszat alig 2-3. A Corriere della Sera szerint például a bolognai tudománytörténeti szak óráira egyetlen hallgató jár, így a rendei ipari mérnöki és a camerinói gyógyszerészeti szak előadásaira is. Az utóbbi öt évben kétszeresére nőtt a „mini-egyetemek" száma Olaszországban, s 2005 végére 5400 „egyetemi kurzus" működött hivatalos akkreditáció nélkül.

A kormány sürgeti az egyetemek reformját, a felsőoktatási rendszer egyszerűsítését, ám az oktatási intézményeknek eddig sikerült megakadályozniuk a jelentősebb változásokat. Tiltakoztak az idénre tervezett költségvetés-csökkentés ellen a kutatók és a hallgatók is. Olaszországban jelenleg 94 egyetem működik, 610 karral és 1864 szakkal.

Spanyolország egyszerűsíti a munkavállalási eljárást a fél évnél rövidebb időtartamú állásajánlatok esetében a románokkal és bolgárokkal szemben. Olaszország szintén egyszerűsíti az eljárást a magas képzettségűek, szezonmunkások, valamint a mezőgazdasági, építőipari, turisztikai dolgozók számára, míg Ausztria a műszaki szakemberek felé nyit.

Egyszerűsítik a román állampolgárok munkavállalását a félévnél rövidebb időtartamú állások esetében Spanyolországban. Amennyiben az állásajánlat egy évre, vagy ennél hosszabb időre szól, a tartózkodási és munkavállalási engedélyhez szükséges eljárás és egyébként ingyenes vízum beszerzése kötelező – szögezték le a spanyolországi román egyesületek képviselőinek a madridi munkaügyi miniszterrel folytatott találkozóján, ahol a Spanyolországban jelenleg feketén dolgozó mintegy 300 ezer román helyzetének egy éven belüli rendezéséről is tárgyaltak.

A spanyol kormány felfüggesztette a román és bolgár állampolgárokat érintő kitoloncolási rendeleteket. Lehetőség nyílik a moratórium egy éven belüli újratárgyalására, és arra, hogy a már Spanyolországban lévő román állampolgárok egyszerűbben jussanak munkavállalási engedélyhez.

Olaszország is egyszerűsíti a románok és bolgárok munkavállalási feltételeit: kevesebb iratot kérnek az engedélyek kibocsátásához, és lerövidül a várakozási idő is. Az új intézkedés minden ágazatban érvényes, ahol korábban Róma korlátozásokat vezetett be. Az új eljárás szerint az igénylőknek az Olasz Bevándorlási Hivatalhoz kell postázniuk a munkavállalás engedélyezését igénylő kérést, amelynek típusnyomtatványa megtalálható az olasz egészségügyi, valamint a belügyminisztérium honlapján.

Ilyen kéréssel fordulhatnak a hatóságokhoz a magas képzettségűek, valamint azok a románok, akik mezőgazdaságban, építőiparban, turisztikában dolgoznának, illetve szezonmunkát vállalnának.

Ausztria bizonyos korlátozásokkal megnyitja munkaerőpiacát az EU 2004-ben csatlakozott tagállamaival, valamint Romániával és Bulgáriával szemben. A nyitástól a műszaki ágazatokban jelentkező munkaerőhiány betöltését remélik.

Közel 740 ezer állást hirdettek meg szerdán az EU tagállamai a szabad munkaerő-áramlás érdekében az Európai Bizottságnak, a tagállamok és Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc foglalkoztatási hatóságaival együtt létrehozott EURES honlapján. A legtöbbet a románok munkavállalását korlátozó Nagy-Britannia (több mint 261 ezer) és Németország (190 ezer) kínálja, ezekre a román állampolgárok csak az érvényes egyezmények alapján pályázhatnak.

A korlátozásoktól eltekintő államok közül 66 ezer állást kínál Csehország, közel 27 ezret Finnország, 12 ezret Svédország, a többi állam tízezernél kevesebbet.

O. Gy., Kolozsvár: Hány munkaórából állhat a részidős munkaszerződés, és milyen jogokkal rendelkezik az ilyen típusú szerződéssel alkalmazott személy?