Közszállítási múlt és jelen egymás mellett Kolozsvár utcáin
Rohonyi D. Iván felvétele

A kolozsvári közszállítás eddig is és a jelek szerint sajnos a jövőben is többször okoz majd fejfájást a lakosoknak. Bár a buszállomány felújítása terén már történtek előrelépések, és a régi villamossínek kicserélése is komolyan foglalkoztatja mind a vállalatot, mind pedig az önkormányzatot, még jó ideig csak álmodozhatunk a nyugati típusú utazás kényelmeinek állandósításáról.

Liviu Neag, a Kolozsvári Közszállítási Vállalat (RATUC) vezérigazgató lapunk kérdésre elmondta: még egy-két évbe telik, amíg Kolozsváron is megjelennek a jegykibocsátó automaták. A vállalat szeretné ugyan korszerűsíteni a jegyeladást – a hagyományos jegyes bódék viszont megmaradnak –, de az automatákon kívül kártyák használatának bevezetését is fontolgatja – szintén több éves kifutási idővel. Kolozsváron állítólag egyutazásos jegyek is kaphatók.

A vezérigazgató szerint egyre nő a jegy nélkül közlekedők száma: havonta átlag 4200–4300 személyt fülelnek le az ellenőrök. Az innen befolyó pénzösszeg minden hónapban eléri a 300–350 millió régi lejt. Ennek 60 százalékát a városi kincstárba utalják át. A megmaradt részt a vállalat (általános) működési költségeinek fedezésére fordítják.

Ami a buszállományt illeti: a RATUC 220 autóbusszal, 110 trolibusszal és 48 villamossal rendelkezik. A jelenleg működő autópark 20–25 százaléka felel meg a legkorszerűbb igényeknek. Sajnos, az állomány 40–45 százaléka már kifutotta a működési idejét, azaz megérett a lecserélésre, de a vállalat idén nem fog új járműveket vásárolni, csak jövőre, amikor terveik szerint elkezdődnek a villamossínek kicserélési munkálatai is. A járművek döntő többségét több mint tíz éve – azaz 1991–1992-ben – gyártották, de Kolozsváron még közlekednek húsz-huszonöt éve gyártott kocsik is, amelyek méltán okoznak fejfájást a kolozsvári lakosoknak, mivel emelik a város amúgy is magas zajszintjét és szennyezettségét.

Tekintettel arra, hogy bármerre is néznénk, mindegyik közszállítási járművön valamilyen cég reklámja található, megkérdeztük Neag vezérigazgatót: mennyi a vállalatnak a reklámokból származó bevétele, és mire fordítják ezt az összeget?

– Szeretném megcáfolni a kolozsvári román sajtóban felkapott híreket, miszerint a reklámokból befolyt összeg elérte az évi 33,6 milliárd régi lejt. A reklámból származó bevételeink évente nem haladják meg a 2,8–3 milliárd régi lejt, tehát csak a tizede annak, ami közszájon forog. Az viszont igaz, hogy a bukaresti közszállítási vállalat után nekünk, azaz a kolozsváriaknak van a legtöbb bevételünk a reklámokból.

A buszjegyek és a bérletek árát a városi tanács határozat alapján szabályozza – közölte Liviu Neag. – Idén még nem drágítottunk számottevően, és nem is áll szándékunkban, de a döntő szó a városi tanácsé. Lehet, hogy akad, aki sokallja a buszjegyek árát, de úgy vélem, a kolozsvári buszjegyek és bérletek ára országos viszonylatban a középkategóriába sorolható. Tudomásom szerint Nagyváradon és Konstancán 1,3 lej, Temesváron pedig 1,25 lej az egy utazásra feljogosító jegy ára.

Úgy látszik, a kolozsváriak vagy beleuntak, vagy tényleg nemigen találnak kivetnivalót a közszállítási vállalat tevékenységét illetően: havonta mindössze húsz-harminc panaszt iktatnak, és erre az illetékesek legfeljebb tíz napon belül válaszolnak. Sokan veszik igénybe a világháló segítségét panaszaik közlésére, de a hagyományos írásos panaszra is akad példa. A vállalat szakemberei elolvassák az összes panaszlevelet, döntenek azok jogosságáról, majd az intézkedéseket megvitatják a szakbizottságban. Az észrevételek, a panaszok többsége a járművek útvonalának módosítására, a járatok pótlására vonatkozik. A legjobban igénybe vett járatok a 30-as, a 43-as, a 25-ös. – Téves az az információ, miszerint a 43-as járat esetében felmerült gondokra nem fordítanak kellő figyelmet – tette hozzá a vezérigazgató.

Rendkívüli ülésre összehívták a parlament felső házát augusztus 29–31. között. A napirenden 18 törvénytervezet megvitatása szerepel, amelyek nagy részére az európai csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció okán van szükségünk. A szenátoroknak meg kell vitatniuk többek között a kereskedelmi társaságok működésére, illetve a BCR-, a CEC- és a Romgaz-privatizációra vonatkozó törvénymódosítási javaslatot, módosítaniuk kell a nemesfémekről és a drágakövekről szóló törvényt, illetve a diszkrimináció-ellenes jogszabályt, el kell fogadniuk az állami számvevőszék, több kárpótlási és a közbeszerzési törvényt, s ki kell igazítaniuk a diszkrimináció-ellenes és a felségjel-használatra vonatkozó jogszabályt. A kereskedelmi társaságok törvénymódosítására tegnap a szenátus jogügyi bizottsága is rábólintott.

A Legfelső Bíróság mellett működő ügyészség ejtette Norica Nicolai szenátor Anca Hodoş nevű unokahúgának ügyét, aki április 26-án a szenátusban Şerban Strătilă honatya helyett szavazott. Az ügyészek úgy találták, ez nem bűnügy, ezért döntöttek amellett, hogy bűnügyi eljárást sem indítanak.

A Legfelső Bíróság mellett működő ügyészek ügy döntöttek, hogy Ovidiu Tendert bíróság elé állítják a Rafo-ügy miatt. Az üzletembert azzal vádolják, hogy Marian Alexandru Iancu nevű üzlettársával együtt 2700 milliárd régi lejjel rövidítette meg az államot. Tendert március 2-án vették őrizetbe, de júniusban jogi következetlenség folytán egy hétre szabadlába került.

Legalább két héttel késik a Letéti- és Takarékpénztár (CEC) privatizációja az eredeti ütemtervhez képest, miközben a CEC több tucatnyi fiókját „diszkréten" áruba bocsátották.

Javában zajlik a hazai bankszektor utolsó „nagy falatjának" a privatizálása. Július végén a Takarékpénztár privatizációs bizottságának döntése értelmében az OTP Bank és a görög Ethniki Trapeza (National Bank of Greece) maradt a döntőben a népszerű hazai pénzintézet magánosításáért folyó versenyben.

Az eredeti tervek szerint a két versenyzőnek augusztus 31-ig kellett volna benyújtania a javított ajánlatot, de ezt a határidőt legalább két héttel kitolták, miután a vételben érdekelt bankok a CEC idei első hat hónapi gazdasági eredményeinek auditálását kérték. A pénzügyminiszter szerint jelentés szeptember elején, legkésőbb 7-ig készül el. Sebastian Vlădescu hozzátette: a legjobb ajánlatot tevő bankkal még az idén aláírják a privatizációs szerződést.

A pénzintézet magánosítási folyamata közben viszont a CEC vezetősége egy-egy focşani-i, illetve târgoviştei fiókot bocsátott áruba. Ezek eladását az egyik központi román napilap apróhirdetési rovatában hirdették meg.

A CEC képviselői nem adtak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy az év végéig hány fiókintézet eladását tervezik. A takarékpénztár szerint csak azokat az egységeket adják el, amelyek veszteségesen működnek. Hozzátették: a privatizációs bizottságot vezető pénzügyminiszter beleegyezésével is rendelkeznek, hiszen ő is „jóváhagyta a CEC-fiókok számának csökkentési tervét".

A minisztérium egyik képviselője viszont kijelentette: „csak több tucatnyi fiók eladásáról van szó".

A többi bank Romániában az elmúlt években „éppen fordítva járt el", vagyis még akkor is az egységek számának növelésére törekedett, ha ezek közül nem mindegyik működött nyereségesen.

Rendkívül figyelmetlen módon szervezte meg a Tirenna Scavi Transilvania nevet viselő olasz cég a nem kevés pénzért rábízott Deák Ferenc (Eroilor) utca burkolatának és járdáinak felújítását. Amint képünkön is látható, az egyes boltokba csak lábtörés veszélye mellett juthat be a bátor vásárló, de sok helyen az épületekben lakók ki- és bejutását sem oldották meg elfogadható módon. A szerencsésebbek sánchidakat kaptak, de az idős embereknek az átkelés még azok rácsain is elég nagy gondot okoz.

...haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.

MAJOR GIZELLA marosvásárhelyi képzőművész festményeiből és grafikáiból nyílik kiállítás augusztus 26-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Gy. Szabó Béla Galériában (Főtér 23. szám). Bevezetőt mond

Augusztus 21-én került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban a hagyományos évadnyitó társulati ülésre, amely a társulat több tagjának is a munka folytatását jelenti, hiszen, rendhagyó módon, a színházban nyáron sem szünetelt a tevékenység, ekkor zajlottak ugyanis a Hanoch Levin Jákobi és Lájdentál című előadás próbái az Európai Színházi Unió igazgatója, Elie Malka rendezésében. Az előadás bemutatójára szeptember végén kerül sor, s szintén ekkor lesz a bemutatója az ezen a héten elkezdett Nathalie Sarraute: Egy igenért vagy egy nemért című előadásnak is, melyet a Franciaországból érkezett Patrick LeMauff rendez.

Tompa Gábor igazgató évadnyitó beszédében értékelte az előző évadot, melynek méltó záróakkordja volt a Pécsi Országos Színházi Fesztivál (POSZT) legjobb társulatnak járó kitüntetése, illetve Kézdi Imola és Bogdán Zsolt alakításdíja. „Az idei, 214-ik évadban kemény munka vár a társulatra, ugyanis fő célkitűzéseink közt szerepel az Európai Színházi Unióhoz való csatlakozás, és ennek legfontosabb feltétele a minőség, a kiemelkedő színvonalú színházi előadások létrehozása. Sikeres csatlakozás esetén társulatunk pályázni fog a Színházi Unió Fesztiváljának megszervezési jogára is. Nem feledkezünk meg természetesen a magyar színjátszás megszületésének 215. évfordulójáról sem, már idén megkezdjük a 2007. decemberében megrendezésre kerülő ünnepi eseménysorozat előkészítését, melyen vendégünk lesz számos nemzetközileg elismert társulat." – jelentette ki Tompa Gábor.

Az igazgató ismertette az új évadot, valamint az évad elején várható vendégszerepléseket is. Az elveszett levél szeptember 16–24. között a Temesváron XII. alkalommal rendezett Román Dráma Fesztiválján kerül bemutatásra. A társulat természetesen a bukaresti I.L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztiválon is jelen lesz ez év novemberében.

Az évadnyitó beszéd lezárásaként az igazgató bemutatta a társulat új tagjait: Péter Hilda és Bodolai Balázs színészeket, valamint Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervezőt.

További előadások az évadban: Matei Vişniec: Bohóc kerestetik (rendező: Keresztes Attila), Giacomo Puccini: Gianni Schicchi (rendező: Silviu Purcărete), Visky András: Hosszú péntek (rendező: Tompa Gábor), Shakespeare: A Windsori víg nők (rendező: Keresztes Attila), egy Mihai Măniuţiu és egy Radu Alexandru Nica által rendezett előadás, továbbá egy gyerekeknek szóló előadás.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a 2006–2007-es évadban is!

Augusztus 25–27. között zajlik a harmadik SzénaFeszt, amelyet a szervezők így ajánlanak: mindazok tiltakozó mozgalma, akiknek célja környezetünk védelme. Idén is kizárólag élő zene várja a résztvev ő ket. A SzénaFeszt idei zenei programja 40 együttest kínál. A fellépő együttesek ingyen zenélnek Verespatakon és Verespatakért. Lehetőség lesz találkozni különböző meghívottakkal, akik környezetvédelmi kérdésekről, archeológiáról, a Mentsük meg Verespatakot kampányról, és sok más kérdéskörről tájékoztatnak. Színházi, irodalmi, művészeti programokat is kínál a rendezvény, a mozgást és a magas adrenalinszintet kedvelőknek külön programokat ajánl.

Zenei program

Péntek (Augusztus 25.)

16.00 NO SUBSTANCE (UK, punk); 16.45 TAPINARII (art folk); 17.30 GRIMUS (alternatív); 18.15 CORBUS ALBUS (Moldva, alternatív); 19.00 SLANG (funk jazz); 19.55 BLAZZAJ (acid jazz/funk); 20.50 DA HOOD (hip-hop/alternatív); 21.45 TARGET (hardcore); 22.40 LUNA AMARĂ (alternatív metál); 23.55 ZALE (hip-hop/rap); 00.50 GODMODE (hardcore/nu-metál); 01.35 CARTWHEEL (Bulgária, metál); 02.25 BLANOZ DISTRUZOS (electro); 03.05 INJEKTAH

Szombat (Augusztus 26.)

16.00 ANEXA 1(hip-hop); 16.45 BLACKBEERS (celtic); 17.30 BUCIUM (heavy metál); 18.15 BIO (alternatív metál); 19.10 GUERRILLAS (metál); 19.55 COMA (alternatív); 20.50 KUMM (alternatív); 21.45 SUBSCRIBE (fusion metál); 23.00 ALTAR (metál); 24.00 IPR (hardcore/metál); 01.00 OLIVER (alternatív); 01.50 SART (hardcore); 02.35 AGENT MC / DJ SNOW

Vasárnap (Augusztus 27.)

16.00 IORDACHE (jazz); 16.45 DANCE TRAUMA (ska-punk); 17.30 ORANJ (alternatív); 18.45 NADA (Németország, punk); 19.30 NIGHTLOSERS (etno blues); 20.25 NOCIV (alternatív metál); 21.20 DU-TE VINO (funk/pop/jazz); 22.15 SENSOR (world music); 23.40 TRAVKA (alternatív); 00.40 ICORY (groovecore); 01.35 ONE (funky jazz); 02.15 ROMANO G FORCE

Előadások és műhelymunkák

Péntek: 12.00 óra – Greenpeace bemutató; 14.00 óra – A Mentsük meg Verespatakot kampány bemutatója; előadó: Ştefania Simion az Alburnus Maior Egyesület jogtanácsosa, 15.00 óra – A verespataki régészeti leletek és kulturális értékek hosszú távú hasznosítási lehetőségei a helyi közösség érdekében; előadó: Ioana Bogdan Cataniciu a Kolozsvári Történelmi Múzeum képviseletében, 16.00 óra – Zöld Utak – Az arany útja Verespatakon; előadó: Sorana Olaru Zainescu, az Alburnus Maior Egyesület képviseletében, 21.00 óra – Éjszakai film- és fotó-vetítések – Zöld Erdély Egyesület, 22.00 óra – Éjjeli lepkemegfigyelés a Széna Fesztiválon - Zöld Erdély Egyesület, Román Lepkészeti Egyesület és „Milvus Csoport" Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szombat: 11.00 óra – Megújuló energiaforrások - Terra Millenium III; 12.00 óra – Biodiverzitás Verespatakon, Szabó József, Otus Környezetvédelmi Egyesület; 13.00 óra – Kutyaélet Verespatakon, Alexandru Vaculovski; 14.00 óra – A romániai aranybányászat története; előadó: Horia Ciugudan, a Gyulafehérvári Történelmi Múzeum képviseletében; 15.00 óra – No dirty gold! Szennyező bányatechnológiák a nagyvilágban; előadó: Stephanie Roth; 16.00 óra – Art Fusion – színi előadás; 16.00 óra – Génmódosítás Romániában; előadó: Dan Craioveanu, Transilvania Környezetvédelmi Központ; 16.30 óra – Génmódosítás az Európai Unióban; előadó: Helen Holder, Friends of the Earth Europe; 17.00 óra – GMO-mentes területek; előadó: Ramona Duminicioiu, Info’OMG; 21.00 óra – Éjszakai film- és fotó-vetítések – Zöld Erdély Egyesület; 22.00 óra – Éjjeli lepke megfigyelés a Széna Fesztiválon – Zöld Erdély Egyesület, Román Lepkészeti Egyesület és Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Vasárnap: 10.30 óra – Szemétkiállítás – Zöld Erdély Egyesület; A fesztivál helyszínén összeszedett „érdekes" szemetekből készülő figyelemfelkeltő kiállítás; 11.00 óra – Greenpeace bemutató; 12.00 óra – Zöld Erdély Egyesület fotóversenyének díjkiosztása – Pályaműveket három kategóriában fogadunk: Széna Fesztivál, Természet, Verespatak; 13.00 óra – A Mentsük meg Verespatakot kampány bemutatója; előadó Ştefania Simion az Alburnus Maior Egyesület jogtanácsosa

A SzénaFeszt olyan progresszív kulturális és művészeti tevékenységeket részesít előnyben, amelyek a kreativitásra, aktív részvételre és a közösségi élményre alapoznak. Alternatív tevékenységek a fesztiválon: színielőadások, vetítések, workshop-ok, bemutatók, kiállítások. Napközben egy erre a célra felállított sátorban zajlanak a színielőadások, éjjelenként ugyanott chill out. A Filmsátorban a SzénaFeszten résztvevő környezetvédelmi egyesületek bemutatóira kerül sor, 17 óra után pedig társadalmi célú üzenetet tartalmazó dokumentumfilmeket vetítenek.

A mozgást és a magas adrenalinszintet kedvelőknek külön programokat ajánl a SzénaFeszt. Elmaradhatatlan tartozéka lesz az idei fesztiválnak is a széna-jumping és a mászófalak. A fesztiválon lesz Széna-foci pálya, amit fél órára 5 lejért lehet majd bérelni. Helyi idegenvezetők irányításával három különböző túrán (2, illetve 4 órás) vehetnek részt az érdeklődők. A túrák alatt különböző természeti, kulturális, építészeti és egyéb verespataki látványosságokat ismerhetnek meg a résztvevők. A program része egy biciklikaland és egy MTB Cross Country verseny, valamint további két meglepetés-verseny. A részvétel ingyenes. A Széna Fesztivál ügyességi versenyre is kihív. Jelentkezni hat fős (3 fiú, 3 lány) csoportokkal lehet a concurs@fanfest.ro e-mail címen. A SzénaFeszt alatt működni fog Románia első internetes zöld rádiója. A Fesztivál helyszínén a koncerteket megelőzően ez a rádió fogja biztosítani a résztvevők szórakoztatását és részletes informálását. Gyerekzóna is lesz a fesztiválon: fiatal önkénteseinek csoportja játékos tevékenységeket szervez nemcsak a gyerekek, de a felnőttek számára is. További, részletes információk – magyarul is – a www.fanfest.ro oldalon.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Ultraviolet – amerikai bemutató. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel: 13 és 23 órától.

GYŐZELEM – A belső ember – amerikai. – Vetítés: 17.30, 22.30. Párnakönyv – amerikai. – Vetítés: 15, 20.

MŰVÉSZ – Find Me Guilty – amerikai bemutató. – Vetítés: 16, 19, 22, kedvezménnyel 16 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Horrorra akadva 4 – amerikai. – Vetítés: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

TORDA

FOX – Crash – amerikai. – Vetítés: 15, 17, 19.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Păcală visszatér – román. – Vetítés. 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap: 22.30 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

DACIA B-TEREM – Afrikai szerető – német. – vetítés: aug. 18–20.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Halálos iramban: Tokiói hajsza. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17.30 órától.

Ezt az írást azzal indítom, hogy ismét elverem a port a 2006. évi unitárius falinaptárunkon. Az egyházi lapban már megjelent egy bíráló cikk és az Egyházi Képviselő Tanács áprilisi ülésén is alapvető kifogásokat emeltek az új szerkesztésű falinaptárral kapcsolatban. A Szabadság olvasói közül is sokan ismerhetik. Véleményem szerint ránézésre ez a falinaptár nem egyházi naptár, ezt akár a nagyrabecsült méhészegylet vagy egy labdarúgócsapat is kiadhatta volna, legalábbis ami az első benyomást illeti.

Régebben, ha ránéztünk egy falinaptárra egy lakás konyhájának falán, a kredenc ajtaján (a belső felén), vagy a konyhaajtó hátsó oldalán, mindjárt tudtuk, valahol „egy húron pendülünk" a lakásban élőkkel. Az egyház, amelyik kiadta a falinaptárt már csak egyszerű létezésével is a letűnt rendszert tagadta. Hogy az a régi forma primitív, egyszerű és unalmas volt, nem számít, megszoktuk, hozzászoktunk. Éveken keresztül majdnem változatlan volt. A konzervativizmus előnyére vált.

Az egyházak mindig is szerettek naptárat készíteni, az emberek életét, annak beosztását, életritmusát szabályozni oly módon, hogy maguk is részesei legyenek az élet nagy eseményeinek: születés-keresztelő, nagykorúság-konfirmálás, házasságkötés-esküvő, halál-temetés. Mindig nagy verseny folyt azért, hogy melyik templom képe kerüljön a falinaptárra, évtizedekre visszamenőleg számon tartottuk a „beosztást".A naptáron kellett szerepeltetni a hivatalos ünnepeket és évfordulókat. Ez minden évben változott a politikai szélkakas állása szerint, külön jóváhagyással, utolsó percben közölték a szigorú cenzúra és az aktuális ideológiai szempontok alapján. Mint minden más kiadványt, így a naptárt is jóvá kellett hagyatni. Ezt a jóváhagyást egy igazgató adta a Vallásügyi Hivataltól, aki most nyugdíjasként a Zsidó Hitközségek Szövetségének főtitkára.

Régen a nyomdai ívpapír 61x86 cm-es volt és ennek felére nyomtattuk a falinaptárt az állami nyomdában. Később áttértek a 70x100 cm-es papírra és ezt használtuk. Nem vágtuk le a régi méretre. Több vallásos anyag fért rá, több bibliai idézet. Izgultunk is annak idején, hogy a cenzúra átengedi-e a székelykapus változatot, de mindig sikerült. Sohasem engedték, hogy eleget nyomjunk a naptárból, de egy pár demizson borral csak ki lehetett hozni valamivel többet az engedélyezettnél. Még így sem volt elég, ezért nagy ceremónia volt a példányok elosztása az egyházközségek között. Két napig az egész irodai személyzet a naptárt számolta, csomagolta és postázta. A naptár jövedelme lényegesen szolgálta a Teológiai Intézet és az egyházi központ fenntartását.

Megjelent a „konkurencia" is. Nemcsak mi loptuk a nyomdából a többletnaptárt, hanem a nyomdászok is, és az ószeren árulták, rontva az egyház monopol-bizniszét. Jelzéseket kaptunk az ószeri árusításról, és az is feltűnő volt, hogy egyes egyházközségek aránylag keveset rendeltek. (Valamelyik nyomdász odavalósi volt …)

A naptárhoz papír kellett, mint ahogy más kiadványhoz is. Ezt kiutalással kaptuk, de persze nem volt elég. Néha lefizettük a raktárosokat, így sikerült egy kis többlethez jutni. A papírt nekünk kellett beszereznünk, azt akár 100 kg-os csomagban is felcipeltük az egyházi raktárba, az első emeletre. Majd megszakadtunk.

A legizgalmasabb eset az volt, amikor egy közeli kisváros nyomdájából loptuk a papírt. A nyomdavezető feketén eladta nekünk. Innen részletekben átszállítottuk a református parókia pincéjébe, hogy később Kolozsvárra hozzuk. A több forduló közül egyik alkalommal, közlekedési kihágás miatt egy rendőr elvette a sofőr hajtásiját. Nagyon megijedtünk, mert ha papírral csípnek el, azért börtön jár, de szerencsére üres fordulóban voltunk.

Egy alkalommal engedélyt kaptunk 1000 db. Káté kinyomtatására. Nem engedték minden évben kinyomni, pedig akkoriban egyetlen évben kb. 1300 konfirmálónk volt. Az 1000 Kátét végül kinyomták, de falinaptár nyomtatásának alkalmával/leple alatt további példányokat sokszorosítottak. Hónapokat vártunk, míg a naptárt, ami ívekben volt, kihoztuk a nyomdából decemberben. Közötte kicsempésztük a Káté íveit is. Délután, külön pénzért, jöttek a nyomdai kötőnők. Összehajtogatták a Kátét és átkapcsolták. Naponta egy táskával átvittem az egyetemi sokszorosító műhelybe, ahol egy kis honaráriumért körülvágták a nagy gépen. Kész volt a kiadvány az ifjúság részére.

A dolog érdekessége: a Kátéban benne van a tízparancsolat, tehát az is, hogy ne lopj. Mi pedig lopott papírra nyomtuk-loptuk az egészet. Megérte. Ma már senki el nem ítélhet ezért, „elévült".

Az 1000 Káté kinyomtatásának előtörténete is van. A nyolcvanas évek közepén külföldi csoport akarta meglátogatni a romániai kisebbségi egyházakat, hogy tájékozódjanak helyzetükről. Úgy látszik, az állam ezt nagyon fontosnak tartotta, megpróbálta előkészíteni a vizitet, vagyis bebeszélte az egyházvezetőknek, hogy ne panaszkodjanak. Jött az egyházi szekuritátés és beszélt a püspökkel, aztán elhozta a főnökét is, hogy alaposan előkészítsék a látogatást. Végül minden „jól sikerült", különben retorzióra számíthattunk. Az előkészítés alkalmával az egyik szomszéd testvéregyház püspöke csak elmondta, hogy baj van, hiszen nincs káté, nincs énekeskönyv, nincs Biblia. Rögtön kaptunk engedélyt, csakhogy sikerüljön a külföldiek szemfényvesztése, és jó véleménnyel legyenek Romániáról.

Neki kezdtünk az énekeskönyv nyomtatásának is. Minden rendben lett volna, de kiderült, hogy a karton borítólapra a kelyhet, a protestánsok jelképét, nem lehet aranyfüsttel nyomtatni, mert nincs. Erre is megoldást kellett találni. A helybeli bőrgyár exportra gyártott cipőibe, a talpbélésbe aranyfüsttel nyomták a gyártó nevét és a cipő adatait. A bőrgyárból szereztünk végül aranyfüstöt. Sajnos, ez nem volt elég, végül egy magyarországi nyomdából hoztunk még. Mindezt akkor, amikor csak nagyon nehezen, kétévente adtak útlevelet.

(Folytatjuk)

Nem tartja magát felelősnek a budapesti tűzijátékot szervező Nexus kft., amelynek ügyvezetője az írott és elektronikus sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a társaság megdolgozott a pénzéért, a vizsgálat tisztázta őket.

Simon Gábor ügyvezető hangsúlyozta: kapcsolatban álltak a meteorológiai szolgálattal. – Egész nap kaptuk az általános jelzéseket a közeledő hidegfrontról, lehetséges záporokról. De nem is az a kérdés, hogy mi kerestük-e őket vagy sem – bár hangsúlyozom: kapcsolatban álltunk –, hanem az, hogy ők miért nem riasztották időben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot? Az OKF képviselőivel az első egyeztetéstől a lebonyolításig együttműködtünk, ha tudnak róla, hogy mekkora lesz a baj, a vezetési ponton keresztül azonnal figyelmeztettek volna minket és a közönséget – jelentette ki.

Hozzátette: vasárnap délután hatkor beszélt utoljára az Országos Meteorológiai Szolgálattal és egyéb szakemberekkel a várható időjárásról, akik nem tettek említést a közelgő szélviharról. Azt valószínűsítettek a szakemberek, hogy zivatar lesz, ez alapján hívták fel VIP-vendégeik figyelmét SMS-ben arra, hogy hozzanak magukkal esőkabátot.

Simon Gábor szerint nagyobb pánikot okoztak volna azzal, ha leállítják a programot. Leszögezte azt is, hogy nem cégének kell katasztrófatervvel rendelkeznie, hanem az erre a feladatra specializálódott szerveknek. Úgy vélte, a tűzijáték kivitelezése professzionális volt, az égi parádé miatt nem sérült meg senki sem. Kifejtette, hogy a vizsgálat tisztázta őket.

Az augusztus 20-i ünnepen tartott hagyományos budapesti tűzijáték idején hatalmas szélvihar és felhőszakadás csapott le a látványosságra összegyűlt mintegy másfél milliós tömegre. Két embert, köztük egy 12 éves gyermeket egy kidőlő fa ölt meg, egy idős emberrel feltehetően rosszullét végzett. Egy széki magyar nő a Dunába fulladt, férjét eltűntként tartják nyilván.

A kidőlő fák, leszakadó faágak, a megbontott tetőkről lehullott cserepek, valamint a menekülő tömegen eluralkodó pánik miatt több száz ember, köztük sok gyermek sérült meg.

Az új EU-tagországokból érkező munkavállalókról szóló friss adatok uralták a tegnapi brit napilapok címlapját. Ezek megosztják a szigetországi közvéleményt abból a szempontból, hogy a 2004 óta beáramlott több mint 427 ezer kelet-európai jótékony hatással van-e a brit gazdaságra, vagy sem.

A munkavállalói engedélyt kapottak 427 ezres számában nincsenek benne a önfoglalkoztatottak – főleg az építőiparban dolgozók –, akikkel egyes becslések szerint 600 ezer közelébe kerül a kelet-európaiak száma. A londoni kormány 2004-ben úgy becsülte, hogy összesen körülbelül 20 ezer magánzó érkezik majd az országba.

A kedden nyilvánosságra hozott adatok széles körű vitát váltottak ki arról, hogy Nagy-Britannia túl sok külföldi munkavállalót fogadott-e be, és hogy nyitva kell-e hagyni az ajtót újabbak előtt. Az ellenzék fő ereje, a Konzervatív Párt felszólította a kormányt, hogy korlátozza a bolgár és a román munkavállalók számát, amikor majd a két ország – várhatóan január 1-jén – belép az Európai Unióba. A kormány erről még nem határozott korábban.

Míg a The Independent egyértelműen támogatja a külföldi munkavállalók befogadását, a többi lap soknak tartja az érkezők arányát. A liberális lap külföldi országok zászlóival teletűzdelt térképet mutatott be, amely alá azt írta: „Dicsérjük a világ minden tájáról ide érkezőket, amiért azzá tették Nagy-Britanniát, ami ma".

A vélemények spektrumának másik végén a Daily Express áll, amelynek címlapján ilyen címmel szerepel a friss adatokat kommentáló cikk: „Készüljünk fel a román invázióra!". A jobbközép The Daily Telegraph amiatt aggódik, hogy a bevándorlók és családtagjaik túlságosan meg fogják terhelni a brit közszolgáltatásokat. A lap szerint a váratlanul megnövő felelősséget az önkormányzatoknak és adófizetőiknek kell majd vállalniuk. A The Sun című jobbközép bulvárlap ezt visszhangozva, illetve Romániára és Bulgáriára utalva, felszólította Londont, hogy előbb találjon helyet az eddig befogadottaknak, csak azután engedjen be újabbakat.

A balközép The Guardian nem tanácsolja, hogy korlátozzák a két majdani EU-tagország munkavállalóinak beáramlását, mert – mint megjegyezte – erősítette Nagy-Britannia kelet-európai kapcsolatait az, hogy a legtöbb EU-tagországtól eltérően már kezdetben – 2004-ben – sem akadályozta az akkor csatlakozott tagállamok munkavállalóinak befogadását. A The Financial Times című gazdasági lap és a The Times hasonló véleményen van.

Nagy-Britannia szigorítani akarja a beutazást románok és bolgárok számára 2007-től, amikor a két ország várhatóan csatlakozik az Európai Unióhoz.

Alistair Darling brit kereskedelmi és ipari miniszter elmondta: e két ország polgárainak a brit munkaerőpiacra való bejutását Nagy-Britannia szükségleteihez kívánják igazítani. Éppen ezért más országokkal és brit intézményekkel együtt felmérést készítenek arról, milyen kritériumok alapján engedélyezzék az új EU-tagállamok polgárainak a munkavállalást, illetve melyek azok a szakmák, amelyekben a brit gazdaságnak szüksége van pótlólagos munkaerőre. A beutazókat „jól szervezett keretek között" akarják tartani – közölte.

A brit belügyminisztérium szóvivője ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban kijelentette: meg kell vizsgálni a legutóbbi, 2004-es bővítés hatásait is. A szóvivő szerint a bolgár és román vendégmunkások befogadásáról az év végén várható londoni döntés, miután eldől a két ország EU-csatlakozásának végleges dátuma.

A brit konzervatív ellenzék felszólította a Blair-kormányt: vonja le a tanulságokat abból, hogy a 2004-es EU-bővítés után korlátlan számban érkeztek az országba vendégmunkások az új tagállamokból. Nagy-Britannia ugyanis, a többi korábbi EU-tagállammal ellentétben, korlátozás nélkül befogadta a kelet-európai államokból érkezőket a 2004. május 1-jei csatlakozások után. A brit hatóságok arra számítottak, hogy mintegy 25 ezer lengyel jelentkezik munkavállalásra, a legújabb becslések szerint jelenleg mintegy 5–600 ezer lengyel dolgozik a szigetországban. A Blair-kormány hasonló helyzetre számít Románia és Bulgária csatlakozását követően.

Exportunk 12,67 milliárd eurót ért el az idei év első hat hónapjában, ez 20,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kereskedelmi miniszter szerint javult a kivitel összetétele: növekedett a külföldön eladott termékek feldolgozottsági foka. Ezeknek a termékeknek – főként gépek, berendezések, járművek, vegyipari és petrokémiai cikkek – az aránya 50,8 százalék körül van. Ugyanakkor csökkent a fém-, a fa- és a textilipari termékek részesedése a teljes kivitelen belül. Az import 18,48 milliárd eurót tett ki az első fél évben, 25,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi deficit 5,81 milliárd euróra emelkedett, ez 37,8 százalékkal több, mint egy éve.

A Fitch Ratings Agency feljebb sorolta a Ţiriac Bank, a BancPost, a Román Fejlesztési Bank – Groupe Société Générale (BRD–GSG) és az UniCredit Romania pénzintézeteket a korábbi országplafon átminősítések és a besorolási metodológia módosításának függvényében.

A Román Kereskedelmi Bank (BCR) besorolása kedvező kilátást kapott, és előreláthatólag magasabb osztályba kerül amint átveszi az osztrák Erste Bank. Jelenleg a BCR „BB+" besorolással rendelkezik, míg az Erste „A"-val.

Az országplafon a múlt héten „BBB–"-ról „BBB+"-ra rukkolt előre. A metodológia megváltoztatása nyomán 40 ország besorolási plafonját emelte meg a Fitch. A Ţiriac Bank, a BRD–GSG, a BancPost és az UniCredit hosszú távú deviazaadósi besorolása ezzel párhuzamosan „BBB–"-ról „BBB+"-ra lépett előre, azaz megegyezik az országplafonnal, mivel annál jobb besorolással rendelkező pénzügyi csoportok tulajdonában vannak. A Ţiriac Bank, a BRD–GSG, a BancPost és az UniCredit rövid távú devizaadósi besorolása „F3"-ról „F2"-re javult.

A Fitch még két másik hazai bankra bocsát ki besorolást: a Transilvania Bank „BB–", a ProCredit pedig „BB+" minősítésen áll.

A magasabb besorolás olcsóbbá teszi a nemzetközi tőkepiacon felvett hiteleket.

A bukaresti Biofarm gyógyszergyár az év első felében 2,1 millió euró nyereséget ért el, közel megegyezőt a tavalyival. A forgalom 8,2 millió euró volt, 19,1 százalékkal több mint tavaly. Éves tervében 17,7 millió eurós forgalmat irányoz elő, 24 százalékkal magasabbat a 2005-ös 14 milliónál, ami viszont 54 százalékkal haladta meg az előző évit. A gyógyszergyár új termékek bevezetésével növelni kívánja hazai piaci részesedését, és új exportpiacokat is meg kíván hódítani. A vállalat jelenleg 80 termékkel rendelkezik. Beruházásokra 2,8 millió eurót különített el az idén. Versenytársai a hazai piacon a Zentiva (korábban Sicomed), a Terapia, az Antibiotice Iaşi nemzetközi gyógyszeripari konszernek, a GlaxoSmithKline, a Hoffmann La Roche, a Novartis és a Sanofi-Aventis.

A felerészt az osztrák OMV által tulajdonolt Rompetrol olajtársaság ez évi fél éves adózott eredménye 1,427 milliárd új lej lett, 826 millióval több, mint a tavalyi első félévben.

A vállalat a javulást a fokozatosan emelkedő olajárak javára írja, jóllehet az eredményt kedvezőtlenül befolyásolták a finomítás és az értékesítés korábbinál kedvezőtlenebb feltételei.

A magas olajár viszont kedvezett a kitermelési tevékenységnek. A finomítói tevékenység nyeresége azonban romlott, amit csak részben tudtak ellensúlyozni a kapacitások jobb kihasználásával, az olajtermékek eladásainak növelésével. A vállalat forgalma a fenti időszakban 6,313 milliárd új lej volt, azaz közel 2 és fél milliárd dollár, a végrehajtott beruházások értéke 759 millió euró (70 százalékkal nagyobb, mint 2005. első felében). A forgalom a tavalyi egész évi értékét közelítette meg.

A Világbank módosította a kínai gazdaság növekedésére vonatkozó prognózisát. A nemzetközi pénzügyi szervezet arra számít, hogy a növekedési ütem nem 9,5 százalék lesz, mint korábban várták, hanem 10,4 százalék.

Az idei év második negyedében – a múlt év azonos időszakához képest – mért 11,3 százalékos növekedési ütem tíz év óta a leggyorsabb volt. Ez év első felében 11 százalékos növekedést mértek.

A Világbank a 2007 évi prognózisát 8,5 százalékról 9,3 százalékra emelte fel.

A pénzügyi szervezet nem általában a kínai gazdaság túlfűtöttségét nevezte meg a gondok forrásának, hanem azt, hogy bizonyos területeken fenyegető mértékben jönnek létre többletkapacitások a beruházások révén, és ez azzal járhat, hogy a jövőben a bankok a behajthatatlan tartozások gondjával szembesülhetnek. Ugyanakkor a Világbank elismerte, hogy a befektetések jelentős részét nem hitelekből, hanem a korábbi nyereségből finanszírozzák. – A tartós beruházási láz hatékonysága megkérdőjelezhető, és emiatt mérsékeltebb tempó lenne indokolt – értékelte a Világbank.

A kínai kivitel az idén 20,8 százalékkal bővülhet a múlt évihez viszonyítva, az import növekedése 18,4 százalék lehet.

Figyelmeztetjük nyugdíjas olvasóinkat, hogy két bankintézet, a Bancpost és a CEC megváltoztatta korábbi szerződését az Országos Nyugdíjpénztárral, és ennek következtében mindazoknak, akiknek a Bancpost folyósította a járandóságát, augusztus végéig közölniük kell a lakhelyük szerint illetékes nyugdíjpénztárral új lakcímüket, amennyiben az eltér a nyugdíjazási dossziéjukban feltüntetett címtől.

Amint azt korábban már megírtuk, a CEC és a Bancpost közölte az Országos Nyugdíjpénztárral, hogy megszüntetné a korábbi megállapodást, amelynek alapján az említett pénzintézeteknél nyitott bankszámlára is át lehetett utalni a nyugdíjakat. A felszólítást követően az országos pénztár megbeszélést folytatott az említett pénzintézetekkel, ennek eredményéről a kolozsvári nyugdíjpénztár tájékoztatott sajtóközleményében. (Jelenleg körülbelül 300 ezer nyugdíjas rendelkezik takarékpénztári folyószámlával, és további 150 ezer a Bancpost révén jut hozzá nyugdíjához.)

Ami a Bancpostot illeti, 2006. júliusától kezdődően már nem nyitnak több bankszámlát a romániai lakhelyű nyugdíjasoknak járandóságuk átvételére. Ilyen jellegű szolgáltatást csak a külföldi lakhelyű nyugdíjasoknak végeznek az elkövetkezőkben. Erre a bankszámlára szeptemberig bezárólag folyósíthatják a pénzt. A kolozsvári nyugdíjpénztár felkéri az érintetteket, akiknek megváltozott a nyugdíjdossziéban szereplő lakcíme, hogy sürgősen közölje az új állandó lakhelyét (fénymásolatot a személyi igazolványról, amelyhez csatolni kell egy nyugdíjszelvényt is).

A Takarékpénztárral (CEC) folytatott megállapodás annyiban eltérő az előbbi esettől, hogy ez a pénzintézet sem nyit folyószámlát 2006. júliusától nyugdíjasoknak járandóság-átvételre, ellenben megtartja a jelenlegi szerződéseit. Szeptembertől a nyugdíjak kifizetését négy részben végzik, betűrendben, a következőképpen: I. rész A–C betűk, minden hónap 14-étől kezdődően; II. rész D–L betűk, a hónap 17-étől; III. rész M–Q betűk, a hónap 20-ától; IV. rész R–Z betűk, a hónap 23-ától kezdődően.

Az országos nyugdíjpénztár egyébként hajlandó más pénzintézetekkel megállapodást kötni nyugdíjfolyósítási szolgáltatásra.

Kolozsváron a Deák Ferenc utca fejújítási munkálatainak hevében hétfőn egy sóderterhétől megszabadult billenőkocsi elfelejtette leengedni billenőjét, amely ily módon beleakadt egy tévé- és internetkábelbe. A lehúzott kábel magával rántotta a 34. szám alatti régi ingatlan első emeleti erkélye faragott kőből és kovácsoltvasból készült korabeli korlátja jókora részét, amely darabokban zuhant a földre (Rohonyi D. Iván felvétele ezt illusztrálja).

Sajtóértesülések szerint az építést végző olasz Tirenna Scavi cég kártalanítást ígért az érintett lakrészért, amely Abodi Nagy Béla műterme. Szerencsére nem történt személyi sérülés.

Kolozsvárt is meglegyintette a haladás szelleme: néhány hete a Garibaldi-hídtól a jobb oldali Szamos-parton kétsávos kerékpárút csábítja nyeregbe pattanni a mozgást és a biztonságot egyaránt szerető bármilyen korú embereket. Az új aszfaltsáv egyelőre fél kilométert halad felfele, a következő, egykor is csak gyalogosok számára még a vasútállomás fölött szolgált ún. repülőhídig. A belvárosban épülő hasonló látszat-beruházással szemben ez valóban használható, már most. Biztató kezdet, próbálja ki Ön is!

A Gyermekért Családért Alapítvány nyáron sem szünetelteti tevékenységét. Az alapítvány szakemberi úgy vélték, mintsem, hogy a kiskorú a tévét bámulja, vagy a tömbház előtt csellengjen, inkább töltse el a nap jó részét az alapítvány központjaiban.

–A nyilvántartásban szereplő gyerekek családja a szegénységi küszöb alatt él, azaz a napi jövedelem nem haladja meg a napi egy dollárt – közölte Adela Dărăban projekt-koordinátor. — Ilyen körülmények között senki sem gondolhat nyaralásra. Így nem lehet más választásuk, minthogy felügyelet nélkül legyenek otthon, vagy rosszabb esetben az utcán.

A koordinátor szerint mindkét központban naponta legkevesebb ötven gyermek fordul meg, akik reggel kilenctől délután ötig maradnak. A központ kínálatában egyaránt helyet kap a táncoktatás, képzőművészeti műhely, filmnézés és a kirándulás, de a pótvizsgára készülő diáknak segítenek a tanulásban is. A rendszeres foglalkozás mellett a gyerekeknek napi egy étkezést és egy buszjegyet biztosít a központ.

Szeptember elején a főtéren, az egykori Fierul üzlet helyén a magyarországi Országos Takarékpénztár nyit fiókot. „Már több mint egy hete förtelmes a zaj, falakat vernek ki, fúrnak, kalapálnak. De megértem a munkásokat. Ha egyszer be kell fejezni a munkát egy bizonyos időpontig, akkor nincs idő henyélni" — meséli a Republicii utca béli tömbház egyik lakója. Az OTP 2004 óta van Romániában és egyes felmérések szerint a legkevesebb kamatú kölcsönöket nyújtja klienseinek.

Tegnap ültek tárgyalóasztalhoz az érintettek, megbeszélni annak a tanácsi határozatnak a következményeit, amely a nehézforgalom elterelését szabályozza a108 C megyei, és az 1 F országúton.

A Kolozs Megyei Tanács 2006/148-as határozatának nyomán kialakult helyzetről a megyei tanács, a megyei közterületi szakhatóság, a Cartel Alfa szakszervezet, a megyei útigazgatóság, az egeresi önkormányzat képviselői, illetve a Bega Minerale Industriale SA és a Lafarge – Gips SA kereskedelmi társaságok képviselői tárgyaltak, Călin Platon alprefektus irányításával.

Ez a második találkozó, ahol az Egerest és Gorbót érintő gondra próbálnak megoldást találni: a lakosok az említett két kereskedelmi társaság teherforgalma miatt megrongált házaikra, és az út minőségének romlására panaszkodnak.

Határozat született egy tanulmány elkészítéséről, amely az érintett útszakasz teherbírását vizsgálja majd, és amelynek elkészültéig érvényben marad a tanácsi határozat. Ez előírja, hogy a 20 tonnánál nagyobb súlyú tehergépkocsik 2007. január 1-jéig nem közlekedhetnek a 108 C megyei, illetve az 1 F országúton, a Gorbó – Egeres – Jegenye szakaszon.

Testvérek ragadtak fejszét
Tettlegességbe fajult kedden délután Kisesküllön egy testvérek közötti vita. A két, egyaránt büntetett előéletű és munkanélküli férfi, a 26 éves Lăcătuş S. és 35 éves Lăcătuş V. italozást követően kezdett el vitatkozni, otthon, s a vita hevében a fiatalabbik megragadott egy fejszét, és megdobta vele testvérét. A férfi csípőjén sérült meg, a vágás mellett vélhetően csonttörést is szenvedett. A hármas számú sebészetre szállították, de nem kellett beutalni. A nyomozás tovább folyik bántalmazás vádjával.

Ötszörösen vétett
Öt vádponttal indult nyomozás egy magyarkiskapusi fiatal ellen. A 23 éves munkanélküli, visszaesőként számontartott Rostaş A. – alias Buciulău – a rendőrök szerint öt bűncselekményt követett el: előbb 2005 májusában a helyi orvosi rendelőből lopott 600 lejes kárt okozva, majd folyó év július 29-én és augusztus 8-án olyan járművet vezetett közutakon, amelyekhez nem volt jogosítványa, végül augusztus 8-án lakhelysértést követett el és jó erkölcsökbe ütköző magatartással okozott botrányt. 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték.

Potyautasok buktak le
Kedden két személyvonatot fésült végig a vasúti rendőrség. A csendőrséggel közösen megszervezett ellenőrzés sikeres volt: a Kisbácsban megállított szerelvényeken összesen 54 potyautast találtak a hatóságok, akiket összesen 572 lejjel megbüntettek.

Felborult a traktor
Hajtási jogosítvánnyal nem rendelkező fiatal borult fel egy traktorral Kajántó közelében. A 19 éves R. Virgil kedden este háromnegyed 10-kor egy U445-ös géppel haladt egy községi úton, amikor figyelmetlensége miatt a jármű elhagyta az úttestet és az árokba borult. A fiatal súlyosan megsérült.

Szerdán reggel Kolozsváron a Széchenyi téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: burgonya – 0,8–1 lej/kg, zöldpaszuly – 3,5 lej/kg, paradicsom – 1,5–2 lej/kg, zöldpaprika – 1,5–2,5 lej/kg, murok – 2 lej/kg, saláta – 0,5–1 lej /fej, hagyma – 1,5–1,7 lej /kg, uborka – 0,8–1,5 lej/kg, káposzta – 0,5–0,7 lej/kg, padlizsán – 1–1,5 lej/kg, karfiol – 4 lej/kg, kukorica – 0,5 lej/cső, alma – 1,8 lej/kg, őszibarack – 1,5–3 lej/kg, görögdinnye – 0,8–1 lej/kg, sárgadinnye – 3 lej/kg, szilva – 1–2 lej/kg, körte – 3 lej/kg, szőlő – 6 lej/kg.

Népszerűsíteni kellene, hogy hozzászokjunk a virágmegváltás gondolatához és gyakorlatához, az ötletről nemrég írt a Szabadság Vélemény rovatában Székely József, a Kétágú templom tiszteletese. Nagyon megörvendtem az írásnak. Én 82 éves vagyok, és már két éve kérem a gyerekeimet, hogy majdan síromra tiszteletből csak két szál virágot hozzanak. Erre mindig az a felelet, hogy mit szólnak hozzá az emberek? De ez már úgysem érdekli az elhalálozottat.

Az idő halad, és valakinek el kellene már kezdeni a nyitást, a változtatást. Rengeteg pénzt kidobnak virágra, aminek már senki nem veszi hasznát, mert ha szeretteinket életükben nem tüntettük ki, kár elpazarolni a pénzt haláluk után. Nagyon sokszor lehet látni filmekben is, hogy egy szál virággal állnak a hozzátartozók a sír mellett. Sokkal, de sokkal hasznosabb lenne a virágra szánt pénzösszeget az aggmenháznak adni, vagy talán még inkább egy árvaháznak, de akár a családot is segíteni lehetne ezáltal. A tiszteletes úr ötlete nagyon jól jött, szívleljük meg. Körülbelül nyolc évvel ezelőtt székelyföldi rokonoknál jártam, ahol sajnálatos módon egy fiatalasszony halt meg. Temetésén virágmegváltásra két listát vezettek, egyet az árvaház részére, egyet pedig a templom szegényeinek a számára. Azóta is azon az elven vagyok, hogy nagyszerű ötlet, Isten előtt is kedvesebb, semmint virágtolvajok gyalázzák, tapossák sírjainkat.

Olvasom a Szabadságban Gaál György írását arról, hogy – sajnos elég barbár módon – el kellett távolítani a Deák Ferenc utca elején még létező keramit téglaburkolatot. Több, mint száz éves volt, igazi technológiatörténeti műemlék. Bizony jó lenne az ép téglákból, talán épp egy Szentegyház utcai járdarészen, ezt a burkolatot átmenteni. Székelykocsárd monarhia korabeli állomásának felújítói hagyománytisztelőbbek voltak: gyönyörű a peron felújított keramitburkolata.

A keramittéglák közeli rokonai azok a dísztéglák (sárgák vagy rozsdavörösek), amelyekkel annak idején például az egyetem, a Mariánum, a vasúti palota külső téglasorát építették, évszázadokig sem igényelnek újravakolást, átfestést. A keramittéglák nem voltak olcsók. Igényes nyersanyagokat, soklépéses technológiát és magas (körülbelül 1200 Celsius fok) égetési hőmérsékletet igényelt a téglák előírt műszaki tulajdonságainak (pontos méret, kifogástalan kinézés és főleg magas kopásállóság, összefüggésben az anyag alacsony levegőpórus tartalmával) elérése, betartása.

Szocialista iparunk is igyekezett keramit burkolólapokat gyártani, és tudott is volna. De ez nem sikerült. Miért? Hát ne politizáljunk. Az eredmény megtekinthető az 1980-as években felújított kolozsvári állomásépület peronján, valamint az előtte levő tér járdarészletein. A keramittéglák rokonai a belső használatú padlócsempék, most igen divatosak, könnyen tisztíthatók, gondos használat mellett beválnak.

Külföldön már 20–30 éve megjelentek – főleg a járdák díszburkolása céljából – a drága keramittéglákat helyettesítő préselt betontéglák. Szépek és tartósak, hogy mennyivel drágábbak, mint az aszfalt, sajnos nem ismerem. Mostani hazai iparunk is elkezdte gyártani ezeket, Kolozsvár járdáit is fokozatosan átépítik. Nagy előny, hogy gondos felbontásuk esetén olcsón helyreállíthatók. A baj az, hogy ezek minősége – remélem egyelőre – nem egyenletes. Nem tartják be ugyanis lelkiismeretesen a technológiai előírásokat. Ezért kellett két éve az Unió utca déli járdáin a lerakott téglákat kicserélni. Máshol is várható ez. Jellemző példa a Magyar Színház előtti villamosmegálló járdaszigetének állapota.

Ezek a téglák megfelelő szemcsenagyságú homok, cement és pontos mennyiségű víz keverékéből préseléssel készülnek. Ezután a beton néhány nap alatt megköt. Fontos a homok szemcsenagyságának, a préselés körülményeinek a betartása, valamint az, hogy a beton megkötése idején a téglák nedves közegben legyenek. És nem szabad az előírt cementmennyiséget ello....., bocsánat, megspórolni. Mert különben a tégla pórusos marad, nem lesz kopás- és fagyálló (szívja a vizet, nehezen szárad). Hát ezeket a tulajdonságokat laboratóriumban ellenőrizni kellene.

Az önálló magyar egyetem vitája során felvetődik a kérdés, kinek van joga kérni, vagy véleményt mondani ebben a kérdésben: „boldog-boldogtalannak", akit életbevágóan érint, vagy annak, akinek nem sok köze van az egészhez.

A média tájékoztat, ugyanakkor befolyásol, néha lelkesít és bátorít, máskor lesújt és butít. Kérem az ifjú újságírókat, ne nyeljék le, és ne nyelessék le azt a békát, amit mi már többször kényszerből lenyeltünk. Volt, amikor a kommunizmust örökérvényüként állították be, ma az európéerséget próbálják az agyunkba sulykolni. De: egyetlen nemzet érdeke sem fontosabb vagy magasztosabb saját nemzetünk érdekénél. Vagy vannak kivételek? Melyek azok?

Kinek kell az egyetem? A másfél millió itt élő magyarnak! Nem pedig azoknak, akik szócsavarásokban jeleskednek. Bezzeg Marga úr tudja, mit akar. Nem akar magyar egyetemet. Pedig „európéer". Vajon akkor miért ellenzi? Talán csak nem nacionalista?

Akinek sérült a magyarságtudata, vagy elveszítette azt, annak felesleges az önálló magyar egyetem. Lemondani az egyetemről egyben azt jelenti, hogy lemondunk jogainkról, nyelvünkről, szülőföldünkről és végül lelkünkről. Egyébként az erősebb oldalára állni gyávaság vagy haszonlesés.

Az Ohio állambeli Youngstown városban az erdélyi magyar ferencesek által alapított búcsújáróhely hatalmas parkjának központjában, a csíksomlyói Segítő Mária tiszteletére 1964-ben szentelt kegytemplom szomszédságában magaslik Szent István királyunk egyik legimpozánsabb, legszebb szobra.

A Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány Egyesült Államokbeli Kusztódiájának – kezdetben komisszariátus – felállítása gondviselésszerű volt, nemcsak a bevándorló magyarok segítését, közösséggé kovácsolását illetően, de a kommunista üldözések következtében az anyarendtartomány létbizonytalanságának enyhítése szempontjából is. Sajnos, 1992. végén a 45 éves kusztódiát római intézkedéssel beolvasztották az egyik amerikai ferences rendtartományba.

Országalapító első szent királyunk szobra eredetileg az 1939-es világkiállításon a magyar csarnokot diszítette New Yorkban. A második világháború alatt a szövetségi kormányzat lefoglalta. A háború után az Egyesült Államok kormánya hajlandó volt visszaszolgáltatni a szobrot Magyarországnak, de az új, kommunista uralom nem kívánta átvenni a szobrot, mivel Szent István az ezeréves keresztény magyar múltra emlékeztetett.

Később a szobrot egy árverésen Szobonya László vásárolta meg, aki New York városának ajándékozta, azzal a kikötéssel, hogy egy megfelelő helyen nyer végső elhelyezést. Erre azonban – elsősorban nemzetközi politikai okok miatt – nem kerülhetett sor. Tulajdonosa végül is úgy határozott, hogy a lenyűgöző méretű alkotásnak legmegfelelőbb helye az erdélyi ferencesek Youngstown-i kolostorának parkjában lesz.

Az ünnepélyes felavatásra 1960 november 6-án került sor. Embermagasságú talapzatán a következő szöveg olvasható: „Szent István magyarország első királya és apostola – 1000–1038. Az ezeréves Magyarhonnak, a kereszténység és Európa védőbástyájának alapítója, törvényadója és atyja. Az első szentté avatott király, Boldogasszony odaadó híve, ki a világ legősibb Máriás Országát, a magyarét, a Szent Szűznek, Királynőnknek és Védasszonyunknak fölajánlotta. – Hol vagy István király? Téged magyar kíván." A szobrot a történelmi Magyarország vármegyéinek címerpajzsai veszik körül.

Így került nagy királyunk szobra a tengerentúli, erdélyi hangulatú környezetbe.

A csíksomlyói Szűzanya – Szomorúak Vígasztalója búcsújáróhely ma is központja az amerikai katolikus magyar, és általában az emigrációs ünnepségeknek, ahol évente megünneplik Szent István királyunk napját.

A Szabadság július 15-i számában, a Hírmorzsa rovatban olvastam a „fura" panaszt, miszerint nem mindenki ért egyet azzal, hogy mossák az utakat. Teljesen egyetértek ezzel a véleménnyel, és megpróbálom alátámasztani ezt.

Számomra nem világos az indíték. Ugyanis akár higiéniai, akár a kánikula enyhítését szolgáló tevékenységről van szó, egyik sem állja meg a helyét. Ahhoz, hogy az utak, és egészében a város tiszta legyen, és az is maradjon, sok más egyéb mellett – beleértve a polgári magatartást is – az szükséges, hogy a zöldövezetek a járda- és útszegélyig valóban zöldek legyenek. A por „használata" vízzel csak sárt eredményez. Fölösleges részletezni, hogy ez a sár locsolás után egyenletesen eloszlik járókelőkön, járműveken, járdákon és utakon, épületek falain. Ha nem mondunk le a porról, akkor még több víz kell, és sokkal gyakrabban, és az egész városban kellene használni. Emellett pedig még nem beszéltünk az utak valódi porszívózásáról. Ezért ideje lenne végre eldönteni, hogy hosszú távon melyik tevékenység olcsóbb vagy költségesebb.

(Emlékek a második világháborút követő időkről)

Lelkész édesapám Désen fogadott két nagy stráfszekeret jó lovakkal. Honnan, honnan nem, de Koblicskának ez is sikerült akkor, amikor még egy szamaras szekeret sem lehetett kapni. Estére megérkeztek Visába. Az éjszaka leple alatt felpakoltuk mindenünket, és szó nélkül elhagytuk a falut. Senki sem tudta, miért és hova megyünk. Nem a világ végére, csak Szentmargitára mentünk, Déstől 12 kilométerre, az ellenkező irányba. A távolság így mintegy 60-70 kilométer volt. Itt a változásig egy magyarországi illetőségű lelkipásztor volt, aki hazament, és nem is volt szándékában visszajönni. A faluban a főgondnok Csákány Miklós volt, családunk jó barátja, ottani földesúr, később a Református Egyházkerület pénzügyi ellenőre. A helycserét ő elrendezte. Akkor a helyváltoztatáshoz még nem kellett egyházkerületi engedély. Mi, gyermekek, csak később tudtuk meg, hogy ennek a menekülésnek milyen komoly okai voltak. A kolozsvári napilapokban (a Világosságban is) nagy szenzációként tálalták annak a lelkipásztornak az esetét, aki a román leventéket járomba fogta és szekeret húzatott velük a kötelendi szórvány templom építésekor. Az újságokat nem láttuk, de barátaink értesítettek, hogy azonnal tűnjünk el, mert a Népbíróság ilyen ügyekben nem irgalmaz.

A templomot valóban megépítették a 40-es évek elején. Annyi igaz volt, hogy a fogatosok a téglaégetőtől hozva a téglát, otthagyták a szekereket, és az állatokat kihajtották a legelőre. Az első szekér lerakása után helyébe kellett húzni a többit. Két fiú megfogta a jármot, egy a rudat, a többi ahol érte, és hó-rukk, megoldották a kérdést. Hát ez volt az erősen kifogásolt cselekedet, amelyet az akkori helyzetben lehetetlen volt kimagyarázni. Nem úgy, mint 20 évvel azelőtt, amikor édesapám magyar bált rendezett falujában, Kendilónán. Néhány rosszindulatú helybeli rávitte a csendőrt, aki azt akarta, hogy azonnal vessenek véget a mulatságnak. Édesapám kiment, hogy ne zavarják a bált, és az őt fenyegető csendőrtől elvette a puskáját, és elzavarta az okvetlenkedőket. Másnap a csendőr felkereste otthon, és könyörögve kérte, adja vissza az úrfi a puskát, mert baj lesz belőle.

A csendőrnek nem, de neki baja lett belőle. Feljelentették felséggyalázásért, hogy szidta a királyt. Haditörvényszék elé idézték. Román ügyvédek nem akarták vállalni a védelmét, magyarok nem merték. Végül egy ügyvéd barátja megírta a védőbeszédet ékes román nyelven, ő szóról szóra betanulta, egy kis pátosszal előadta. A tárgyaláson ott voltak a feljelentők is, akik annakidején meg akarták akadályozni a bált.

Kérdi a bíró, hol az ügyvédje? Az nincs, mondta, mert az igazságnak nem kell ügyvéd. És rákezdett a beszédére. Megkérdezte a feljelentőket, hogy ott voltak-e mind, amikor gyalázta a királyt. Igen! – kiabálták azok. És ő egyedül volt? Igen, ismerték be. Ennek ellenére egyik sem szólt, hogy gyalázzák a királyukat, ő ellenben nem hagyta volna szó nélkül, ha saját királyát gyalázták volna. A bíró erre megkérdezte, hogy valóban így volt-e? Mindegyikük hallgatott, erre nem számítottak. Akkor a bíró rájuk rivallt, hogy takarodjanak a szeme elől, és többé ne lássa őket. Édesapámat pedig felmentette. O tempora, o mores!

A nápolyi teljes káoszt követően, amelyről lapunk augusztus 17-i számában írtunk, igazi felüdülést jelentett a Pompejiben eltöltött csendes nap.

Lévén, hogy kevés pénzzel indultunk útnak, a Nápoly–Pompeji útvonalat a lehető legolcsóbban próbáltuk megúszni. A legkézenfekvőbb megoldásnak a vonat kínálkozott. Igen ám, de nem tudtuk, hogy a vasúti hálózat privatizációja Olaszország eme részét is érintette. Mindenki a Circumvesuviana elnevezésű járatot javasolta, amelyről kiderült, hogy magánkézben van, s ennek következtében drága. Az ár látttán azonnal úgy döntöttünk, hogy inkább az olasz államot gazdagítjuk. A jegy fele annyi volt, mint a magánvasút esetében, ugyanott állt meg Pompejiben, sőt még hazánkfiával is találkoztunk, aki ezen a járaton koldul.

A Pompeji vasútállomástól pár perc gyaloglás alatt eljutunk a bejáratig, ahol 11 euróért jegyet vásárolunk. Átmegyünk a Porta Marinán és máris elénk tárul a magasztos, félelmetes Vezúv. A vulkán váratlan kitörése (amelyről azt mondják, hogy 3 napon és 3 éjszakán át tartott) Kr. u. 79-ben teljesen betemette a várost, amelynek romjai ma is láthatók. Helyenként még mindig olvasható például a kocsma tulajdonosának neve.

Sajnos, a rettenetes hőségtől itt sem sikerült megszabadulnunk, estére már alig álltunk a lábunkon. A látnivaló viszont mindenért kárpótolt: a római civilizáció egyik leglátványosabb és legjelentősebb maradványa tárult elénk. A romok között sétálva hatalmába kerített a hajdan virágzó város hangulata. Az időszámításunk első évszázadában elpusztult város lakóházainak falát csak félve érintettük meg, nehogy a sarok mögül előbukkanó tógába öltözött polgár felelősségre vonjon, mit keresünk a lakásában. Igen, valóban ennyire élő a múlt Pompejiben. Szinte látni, mivel díszítették a falat, hogyan dolgoztak a kovácsműhelyben, vagy hallani ahogyan bátorították kedvenceiket az amfiteátrumban.

A paloták és villák mellett húzódtak meg a szegények kunyhói, amelyekben adott esetben több család lakott. Érdekes volt hallani, hogy virágzott a prostitúció, a város szélén elegáns bordélyházak várták a tengerészeket és az átutazókat.

Korántsem véletlen, hogy ezt a helyet választották a város alapítására: a Mediterrán-tenger felől érkező szellő, az elkápráztató panoráma. A helyszínen dolgozó régészektől tudtuk meg: az elkövetkező években azon fáradoznak, hogy feltárják Pompejinek a tenger irányába vezető utcáit, mi több, a kikötőt. A lakóházakban és villákban megmaradt felszerelési tárgyak, az ezüst- és aranynemű, a munkaeszközök arra utalnak, hogy a városnak volt kikötője.

– Óriási kihívás számunkra ezt feltárni, de idő van. Kétségtelen, hogy több generáció szükséges ahhoz, hogy ezt a munkát befejezzük, de minden bizonnyal sikerrel járunk. Az idő nekünk dolgozik – mondja az egyik régész.

Végigsétálunk a kőlapokkal lefedett úton, elhaladunk a bazilika mellett, megtekintjük a különböző templomok maradványait, a helyi közigazgatás épületeit, majd hirtelen kisebb tömeget veszünk észre. A turisták az általunk eddig csupán az ismeretterjesztő filmekben látott megkövesedett hullákat bámulják. Szinte mindenkit menekvés közben öntött el a láva, a test formája megerősödött.

A pokol tüzéhez hasonlítható hőség ellenére eldöntjük: körbejárjuk a hajdani várost. Előbb viszont szükségünk lenne egy kis üdítőre. Sebaj, ott a bár, hátha nem túl drága. Túl hiszékenyeknek bizonyultunk, egy üdítő ára ugyanis ötszöröse volt a nápolyinak. Maradt a csorgó. Az ingyen van.

Felfrissülve nekivágunk az útnak: megtekintjük a Teatro Grandét, a többezer férőhelyes amfiteatárumot, majd körbemegyünk a feltárt város szélén. Érintjük az északra levő Porta di Nola-t és a Porta Vesuviót. Záróra után alig tudnak elűzni: magával ragadt a város varázsa, maradnánk még.

Utolsó nap teljes relaxáció: déltől estig fürdünk a Nápolyi-öbölben. Ez az egyetlen nap, amikor nincs melegünk.

M. É., Kolozsvár: Kiket tekint a törvény egészségügyileg biztosítottnak a járulék fizetése nélkül?

Válasz: A 2006. április végén megjelent (372. Hivatalos Közlöny) 95. törvény az egészségügy reformjáról külön fejezetben foglalkozik a társadalmi egészségbiztosítással. A törvény előírása értelmében a következő személyi kategóriák jogosultak biztosításra a járulék fizetése nélkül: a) minden gyermek 18. életévéig, a fiatalok 18. és 26. életévük között, amennyiben diákok, a líceumok végzettjeit is beleértve, egyetemi tanulmányaik elkezdéséig, de nem többet, mint 3 hónapot, továbbá az inasok vagy egyetemisták, amennyiben nem valósítanak meg munkából származó jövedelmet; b) a fiatalok 26. életévükig, az árvaházakat elhagyó fiatalokat is beleértve, ha nem valósítanak meg munkából származó jövedelmet vagy nem részesülnek szociális segélyben; a saját jövedelem nélküli házastárs és szülők, akik egy biztosított személy eltartásában vannak; c) azok a személyek, akiknek jogait a következő jogszabályok alapján állapítják meg – 1990/118. törvényrendelet, 1999/105. kormányrendelet, 2000/189. törvény, 1994/44. törvény, 2002/309. törvény, 2004/341. törvény (politikai üldözöttek, hadirokkantak és hadiözvegyek, deportáltak, etnikai okokból üldözöttek, a forradalomban résztvettek stb.); d) a fogyatékosságban szenvedő személyek, ha nem valósítanak meg munkából, nyugdíjból vagy egyéb forrásból származó jövedelmet, kivéve azokat az eseteket, amikor az alkalmazás az 1999/102. kormányrendelet alapján történik; e) azok a betegek, akiknek betegsége szerepel az országos egészségügyi programokban, egészen gyógyulásukig, amennyiben nem rendelkeznek munkából, nyugdíjból vagy egyéb forrásból származó jövedelemmel; f) a terhes és gyermekágyi szabadságon levő nők, ha semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, vagy keresetük kevesebb az országos bruttó minimálbérnél.

Hétfőn, augusztus 28-án, szünetel szokásos ingyenes jogi tanácsadásunk.

Valamikor gyermekkoromban sajnáltam az ősembert. Sokszor elképzeltem, hogy vademberként élte történetének első évmillióiban mennyi veszélynek, mennyi megpróbáltatásnak volt kitéve, állandó félelemben, azaz állandó stresszhelyzetben élt. Félnie kellett a vadaktól, félnie kellett embertársaitól, a betegségtől, az esőtől, a széltől, a villámtól, hiszen semmit nem értett, ami körülötte történt. Ha nem tudott vadat ejteni éhezett, ha nem jutott barlanghoz, fázott és ázott. Mára felnőtt az ősember, modern emberré vált, mindent átalakított maga körül. A fejlődés jegyében. Most már nyugodtan, félelem nélkül élhetünk. Már csak a megvadult kutyáktól, esetleg ha erdő szélen lakunk, akkor a medvéktől félünk; már csak egy-egy „visszavadult" embertársunktól félünk, aki a nyílt utcán, metróban, repülőtéren, parkban, tóparton, erdőben, lakásban főbe üt, elüt, lelő, hátba szúr, felrobbant; most már a természet tombolásától sem kell félnünk, hiszen kitanultuk az ellene való védekezést, így csak egy-egy szélvihartól, villámcsapástól, felhőszakadástól, folyók és patakok kiáradásától, télen a nagy havazástól, lavinától kell tartanunk. A betegségektől sem kell félnünk, hiszen mindenre találnak már orvosságot, kezelést, meg éhezni sem kell, hiszen rengeteg az élelmiszer, és mindenki hozzájuthat. Pénzért. Ezért aztán ebben a nagy „szelídített" világban a pénzhiány miatti félelem a legnagyobb. Ma már irigylem az ősembert.

A rendőr elhatározza, hogy lékből akar horgászni, neki is kezd a csákánnyal.
Egyszer csak felülről megszólal egy égi hang:
– Nincs a jég alatt hal.
De a rendőr csak csákányoz tovább, mire a hang másodszor is megszólal:
– MONDOM, hogy nincs a jég alatt hal!
A rendőrt nem érdekli a hang, ő csak szorgalmasan csákányoz tovább.
– Hidd már el cimbora, hogy a jég alatt nincsen hal!
Mire a rendőr:
– Ki vagy te, hogy beleszólsz? Én rendőr vagyok!!!!
– Én meg a műjégpálya hangosbemondója....

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5265 lej, 1 USD = 2,7512 lej, 100 magyar forint = 1,2830 lej.

Az informatika infrastruktúra-védelemmel foglalkozó American Power Conversion (APC) szerint a magyar háztartások 10 százalékában már keletkezett kár villámcsapás miatt, 53 százalékuknak pedig tápellátási problémát okozott.

A meteorológiai adatok szerint éves szinten mintegy 30 ezer villám csap le Magyarországon, ennek körülbelül kétharmada a nyári hónapokban. Két évvel ezelőtt a villámok több mint 31 ezerszer sújtottak le, a kár értéke elérte az 1,7 milliárd forintot.

A biztosítók adatai alapján évente 2–3 százalékkal nő a károk száma, a kárérték pedig 5–6 százalékkal, mivel egyre több és egyre értékesebb elektromos berendezést használnak az országban.

Az APC közölte: az elektronikai berendezések megfelelő védelemmel megóvhatók a villámcsapásoktól. Az APC-nek már vannak olyan berendezései, amelyek a túlfeszültségnek csak 15 százalékát engedik át, s megvédik a készüléket az elektromos zaj és feszültségesés ellen is. Ugyanakkor egy túlfeszültség-védelmi eszköz ára csak töredéke például egy televízió vagy egy számítógép árának. A villámkárok megelőzésére az APC egyebek mellett azt javasolja, hogy a háztartások olyan védelmi megoldást válasszanak, aminek a feszültség-áteresztő értéke alacsony, s ami az áramlökések által veszélyeztetett összes útvonalat, egyebek között az elektromos vezetékeket, a telefonvezetékeket, az adatkábeleket és a koaxiális kábeleket is védi.

Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

Magyarországi nagykereskedelmi cég
dinamikusan fejlődő leányvállalata keres
kolozsvári telephellyel

ÉRTÉKESÍTÉSI MENEDZSERT
(ponteciális vezetői pozíció),

aki sikerorientált, értékesítési területen
tapasztalatot szerzett, rendelkezik
személygépkocsival
tűzcsaprendszerek és egyéb tűzvédelmi
eszközök
beruházók, kivitelezők, kereskedők
részére történő értékesítésre
Önéletrajzát küldje:
Fax: 0259-417568.
pyrotehnic@gmail.com

Eladó ház Magyarvistán (Kolozsvár mellett). Telefon: 0745-377233, 0359/315-467. (M)

Házaspár kétszobás lakást bérelne. Telefon. 0740-586125. (00109

Alighogy a hétvégi fordulóban megsérült Martin Tudor, a Kolozsvári CFR leigazolta az élvonalból „száműzött", tavaly igen jól szereplő Bukaresti Sportul Studenţesc kapusát, Eduard Stăncioiut. A játékost, aki hivatalosan mától ölti magára a CFR színeit, tegnap mutatta be Iuliu Mureşan klubelnök és Dorinel Munteanu edzőjátékos, akik elárulták: a Dinamó is megpróbálta rátenni a kezét a tehetséges hálóőrre.

A leigazolás persze vélhetően semmilyen összefüggésben nem áll azzal, hogy Martin Tudor több hétre kidőlt, hiszen a tárgyalások már jóval előtte is folyhattak. Stăncioiu különben a 4. kapusa a gárdának, és jelenleg tisztában van azzal, hogy egyelőre csak csereként jöhet szóba és még sokat kell bizonyítania ahhoz, hogy a kezdőcsapat tagja lehessen. Mint elmondta, több ajánlatot is kapott az elmúlt időszakban, és azért döntött a CFR mellett, mert az ajánlatok közül itt a legjobb a jövőkép és a lehetőségek az élteljesítményre – de bevallotta: Dorinel Munteanu ittléte sem volt mellékes.

Amint azt a klubelnöktől megtudtuk, az együttes első számú kapusa kedden elutazott Németországba, ahol még aznap este megműtötték a vállát (kulcscsontficam ínszalag-szakadással volt a diagnózis), ugyanazon a klinikán, ahol korábban Radu Mărgineant is kezelték. Az orvosok előrejelzései alapján leghamarabb 4–6 héten belül állhat ismét edzésbe.

Négy szabadnap a jutalom
A pénzjutalom mellett négy nap szabadságot kapnak a CFR játékosai, amennyiben a hétvégén legyőzik idegenben a Tg. Jiu-i Pandúrok együttesét – jelentette be tegnap Dorinel Munteanu. Mint elmondta, a mérkőzést nem csak azért tartja nehéznek, mert mindig a soron következő találkozó a legnehezebb, hanem azért is, mert a tavaly éppen a CFR pecsételte meg a gárda sorsát Tg. Jiu-i kiszállása során (mint ismeretes, a Pandúrok kiestek az élvonalból, ahová aztán a kiskapun mégis visszatértek), a Pandúrok így minden bizonnyal meg szeretnék bosszulni az akkori vereséget.

Természetesen a négy szabadnap mellett jókora pénzjutalom is járna a sorozatban idei 5. győzelemért, a nemsokára a válogatotthoz csatlakozó edzőjátékos ugyanakkor a Pandúrok elleni találkozó eredményétől tette függővé, hogy távolléte illetve a bajnoki szünet alatt (amit az Eb-selejtezők szeptember eleji mérkőzései okoznak) Kolozsváron maradnak, vagy pedig Dornavátrán edzőtáboroznak. Munteanu egyben ismét kihangsúlyozta: nem büntetésként szokta leküldeni játékosait a dési szatelitcsapathoz, hanem azért, hogy játéklehetőséget kapjanak tétmérkőzésen. Egyben elismerte: többen ezt nem értik meg, és vélhetően ezzel magyarázható, hogy a dési csapatnak ezen élvonalban és nemzetközi kupákban is szerepelt játékosok ottléte nem adja meg azt a lendületet, ami elméletileg elvárható.

Ne leplezzék le a sportolókat!
Mintegy a kor divatjának megfelelve Mureşan és Munteanu nem szalasztotta el azt a lehetőséget, hogy hangot adjon a besúgó sportolókról és a doppingolásról alkotott véleményének. Mindketten egyetértettek abban, hogy nincs értelme nyilvánosságra hozni azoknak a sportolóknak a neveit, akik együttműködtek a Szekuritatéval. Mureşan szerint ugyanis, aki a kommunizmusban a Bel-ügyminisztérium keretében dolgozott amolyan „üzemi orvosként", legtöbbjüket zsarolással vették rá az együttműködés aláírására – ellenkező esetben például nem kaptak útlevelet és nem utazhattak el külföldi versenyekre –, így nincs szó arról, hogy önként besúgók lettek volna. Ennélfogva a nevek közzététele pedig csak kárára lenne a román sportéletnek.

Másfelől Dorinel Munteanu megerősítette: a CFR bármikor áll elébe a doppingvizsgálatoknak, akár edzések után is, sőt, azt is elmondta – német-országi tapasztalata alapján – hogyan is kéne működjön a doppingvizsgálat a román labdarúgásban – talán mintegy sugallva a sajtó révén a szükséges lépéseket Bukarest felé…

A CFR szombaton 17.00 órától lép pályára a bányászvárosban, a találkozót a TVR2 élőben közvetíti.

Sorozatban második gólnélküli döntetlenjét érte el – vagy inkább szenvedte el – a kolozsvári diákcsapat. Adrian Falub tanítványainak a szombati hazai „leégést" kellett volna feledtetniük, vagyis győzni utaztak Gyulafehérvárra, ám ezúttal sem sikerült bevenniük az ellenfél kapuját.

Az U-sok C. Moldovan – Unguruşan, Iodi, Şomcherechi, Suller – A. Mureşan, Văscan, Giurgiu – Székely, Stoianof, R. Sabo felállásban kezdték a találkozót, amelynek végén az edző összeszidta tanítványait – jogosan, hiszen ezúttal is kénytelen volt örvendeni az egy pontocskának: a házigazdák egy kapufát is összehoztak, s további két esetben csak Moldovan igen bravúros védései mentették meg a csapatot a vereségtől. Az U így máris megnehezítette dolgát: három forduló során 4 pontot vesztett a feljutásért folio harcban.

Lapzártakor érkezett nemhivatalos értesüléseink szerint a Dési Egyesülés 1–0-ra legyőzte idegenben a Temesvári Poli II-t, míg a Sodronyipar 1–1-es döntetlenre játszott Nagyváradon, a Bihar FC-vel.

További részletek és táblázat holnapi lapszámunkban.

Veretlenek maradtak a Kolozs megyei csapatok a keddi játéknapon a harmadosztályban, ám mindössze egyikük tudott győzni. A siker az eddig nem remeklő Egészség nevéhez fűződik, amely ráadásul idegenben győzött: Marosváráshelyről hozta el a pontokat.

Az 5. csoport hétközi, 3. fordulójának eredményei: Szászrégeni Lendület–Nagyszebeni FC 4–1, Besztercei Glória II–Masrosvásárhelyi Maris 0–0, Kolozsvári U 1919–Medgyesi Sparta 0–0, Marosvásárhelyi Transsil–Kolozsvári Egészség 0–1, Maros-újvári Szóda–Balázsfalvi Inter 1–0, Rm. Vâlcea-i Oltchim–Bethleni Szamos-Gáz 4–0, Szászvárosi Dacia–Szászsebesi MSC 1–2, Nagyszebeni Atletic–Tordai Aranyos 1–1, Szovátai Bútor–Dévai Maros 3–1. A sorrend: 1. Nagyszebeni Atletic 7 pont (7–2), 2. Tordai Aranyos 7 (6–2), 3. Oltchim 6, ..., 7. U 1919 5, ..., 13. Egészség 3.

Vasárnap, augusztus 20-án, a Szent István-napi ünnepségek keretében szervezték meg a Kalotaszeg-kupa 2006-os kiírásának döntőit. A kisdöntőben Jegenye diadalmaskodott 4–1 arányban Magyarfenes felett, míg a kupát a házigazda Méra nyerte el, miután minimális különbséggel, 1–0-ra verte Körösfőt.

A labdarúgó UEFA-kupa második selejtezőkörének valamennyi visszavágóját ma rendezik, így hamarosan ismertté válik nemcsak a BL, hanem az UEFA-kupa főtáblája is. Ez utóbbira jó esetben két román és egy magyar együttes kerülhet fel a mai találkozókat követően, ám ennek nem túl nagy a valószínűsége. A magyar gárdának például – vagyis a Fehérvárnak – idegenben kell kiharcolnia a továbbjutást, miután hazai pályán csak egygólos döntetlent ért el a Grasshoppers ellenében. A Borsodi Liga első három fordulójában két vereséget szenvedő, és eddig még egyszer sem nyerő gárda mindenképpen gólt kell szerezzen Zürichben ahhoz, hogy esélye legyen a továbbjutásra.

Nem túl rózsás a helyzete a Bukaresti Rapidnak sem, amely az első mérkőzést majdnem kihúzta 0–0-ás döntetlenre, ám végül mégis gólt kapott. Egy gólt persze nem túl nehéz ledolgozni hazai pályán, s ráadásul a Szarajevói FK is „hozzáférhető" csapat. Csakhogy a Rapid jelenleg távol van tavalyi formájától, amit az is bizonyít, hogy az eddigi négy bajnoki fordulóban – bár őrzi veretlenségét – három alkalommal csak döntetlenre mérkőzött.

A legnagyobb esélye a főtáblára kerüléshez a szintén fővárosi Dinamónak van, hiszen az első mérkőzésen legyőzte a jeruzsálemi Beitart. Játéka azonban nem volt túlságosan meggyőző, s ráadásul most idegenben – de végül nem Budapesten, hanem Szófiában – szerepel. A hétvégi bajnoki rangadón aratott kategorikus győzelme, s az élvonalban nyújtott eddigi 100 százalékos teljesítménye azonban egyértelműen biztató a visszavágóra nézve.

A Fehérvár összecsapása román idő szerint 20:30 órakor kezdődik. A Rapid mérkőzése élőben követhető a TVR2 adón 19:30-tól, míg a dinamósok összecsapását a TVR1 közvetíti 21:00 órától.

Elsőként az FC Liverpool jutott tovább a labdadrúgó Bajnokok Ligája 3. selejtezőköréből a csoportküzdelmekbe, miután hazai egygólos győzelmét követően a – zavaros közel-keleti politikai helyzet miatt semleges pályán rendezett – visszavágón Kijevben döntetlent ért el a Maccabi Haifa ellen. A Hamburger SV idegenben lőtt góllal jutott tovább az Osasuna ellenében, az AC Milan pedig, amely a Silvio Berlusconi-éra 1000. mérkőzését játszotta, kettős győzelemmel lépett tovább a Crvena zvezda ellenében. A Benfica három góllal nyert az Austria Wien ellen, az FC Valencia pedig magabiztos győzelmet aratott a Red Bull Salzburg felett.

Eredmények (kiemelve a továbbjutó, zárójelben az összesített eredmény): Macabbi Haifa (izraeli)–FC Liverpool (angol) 1–1 (2–3), FC Valencia (spanyol)–Red Bull Salzburg (osztrák) 3–0 (3–1), Benfica (portugál)–Austria Wien (osztrák) 3–0 (4–1), Crvena zvezda (szerb)–AC Milan (olasz) 1–2 (1–3), Osasuna (spanyol)–Hamburger SV (német) 1–1 (1–1).

Megszerezte első pontját az angol labdarúgó-bajnokságban az újonc Watford együttese, miután 1-1-es döntetlent ért el a West Ham United ellen. Priskin Tamás – aki az első fordulóban gólpasszt jegyzett az Everton ellen – a 73. percben Bouazzát váltotta a hazai csapatban.

Premier League, 2. forduló: Watford–West Ham United 1–1, Tottenham Hotspur–Sheffield United 2–0. A többi mérkőzés lapzártánk után ért véget.

Barátságos mérkőzésen kedden este Románia férfi kosárlabda-válogatottja 10 pontos vereséget szenvedett Grúzia legjobbjaitól a Horia Demian Sportcsarnokban.

A hazai gárda egy ideig bírta az iramot a vendégekkel, a harmadik negyed végén azonban megtört az egyensúly, és onnan már egyenes út vezetett a mérkőzés végén a tabellán lévő 65:75-ig.

A Liviu Călin edzette hazaiak legjobbja a 15 pontig jutó Mocanu volt, míg a vendégeknél a legtöbb pontot (21) Pachulia gyűjtötte.

A román válogatott másfél hét múlva Ciprussal kezdi meg a B-csoportos 2007-es Európa-bajnokság selejtező-sorozatát. S ha már sorozatokról van szó: a gárdának ez volt sorozatban hatodik veresége a felkészülések során.

*

A férfi kosárlabda-vb 4. fordulójában:

A-csoport: Libanon–Franciaország 74:73, Szerbia-Montenegró–Venezuela 90:65, Argentína–Nigéria 98:64;

B-csoport: Új-Zéland–Japán 60:57, Németország–Panama 81:63, Spanyolország–Angola 93:83;

C-csoport: Görögország–Brazília 91:80, Törökország–Katar 76:69, Litvánia–Ausztrália 78:57;

D-csoport: Egyesült Államok–Olasz-ország 94:85, Szlovénia–Puerto Rico 90:82, Kína–Szenegál 100:83.