Kínai munkásnőkkel pótolnák egyesek a munkaerőhiányt

A helyi, így a Kolozs Megyei Munkaközvetítő Hivatalnak is eleget kellett tennie, mind beruházás, mind szerkezeti felépítés szempontjából, azoknak az uniós követelményeknek, amelyek alapján elnyerheti a többi hasonló európai intézménynek kijáró elismerést és bánásmódot. A megyei munkaközvetítő teljesítette mindezeket az elvárásokat, és februártól számára is elérhetővé válik az EURES hálózat, amelynek révén közvetíthet az unióban meghirdetett üres állásokkal – jelentette ki Daniel Don, a hivatal igazgatója. Szerinte valóságos robbanás várható az európai munkaerőpiacon, és könnyen megtörténhet, ha a hazai vállalkozók nem becsülik meg idejében alkalmazottaikat, rövidesen munkaerő nélkül maradnak. Január elejétől, a csatlakozás utántól máris több ezerrel nőtt az állásajánlatok száma, ez naponta változik, és minden területen hirdetnek munkahelyet. A munkaerő elvándorlás ugyanakkor munkaerő bevándorlást is fog eredményezni. (Részletek a 8. oldalon.)

Ellentmondásos hírek láttak tegnap napvilágot a törcsvári kastéllyal kapcsolatban. Aristotel Căncescu, a Brassó Megyei Tanács elnöke kijelentette: Habsburg Domokos visszavonta a törcsvári kastélyra vonatkozó eladási ajánlatát, az új tulajdonos az óceánon túlról származik, és lényegesen több pénzt ígért a 60 millió euróért felkínált épületért. Căncescu végül cáfolni kényszerült: eladásról szó sincs, a gazdag vevő azonban fontolgatja a vásárt. A műemlék körül kirobbant botrányért a művelődési minisztert teszik felelőssé, aki korábban azt nyilatkozta: bolond, aki megveszi a kastélyt. RÉSZLETEK A 4. OLDALON

Az utóbbi hetek tavaszias időjárása után végre megérkezik a tél. Az elmúlt napi esőzések csak a kezdet: itt az ideje tehát elővenni a szekrényből a melegebb ruhákat. Az Országos Meteorológiai Intézet adatai szerint az elkövetkező időszakban az idő várhatóan lehűl, a hőmérséklet 0 Celsius fok alá csökken, ami különben normálisnak tekinthető január végén. Az esőzéseket fokozatosan felváltja majd a havazás, a téli sportok kedvelői végre birtokukba vehetik a sípályákat. A hirtelen nagy mennyiségben leesett hó Európa több országában már súlyos közlekedési káoszt okozott. Több kilométeres dugók alakultak ki, sok baleset történt. Németország területén ketten vesztették életüket csütörtökre virradó éjjel, a havazás kezdete óta összesen már öten haltak meg németországi közúti balesetekben. RÉSZLETEK A 11. OLDALON

Bőséges költségvetés-tervezetet nyújthat be a Kolozsvári Városi Tanácsnak kedden Emil Boc polgármester. Az okmány, amely a városháza www.primariaclujnapoca.ro honlapján is megtekinthető-tanulmányozható, minden eddiginél nagyobb összeget, 739 214 224 lejt biztosít a városnak. A tavalyihoz képest ez bő 200 millió lejes többletet jelent, amely egyrészt a helyi költségvetés alaposan megnövekedett bevételeinek, másrészt különböző vissza nem térítendő uniós alapoknak, illetve a város által tavaly felvett 150 millió lejes bankkölcsönnek köszönhető.

A polgármester szerint idén a város prioritása az infrastruktúra-fejlesztés: aszfaltozás – ezúttal főleg a mellékutcákon és sétányokon, a piacok korszerűsítése, parkolók építése, a filharmónia új székhelyének építése, a Bethlen-bástya rendbetétele, a főtéri – Deák Ferenc utcai gyalogos-övezet kialakítása, a közvilágítás kiterjesztése és korszerűsítése, a sétatéri stadion felújítása, zöldövezetek létesítése és az északi, illetve a déli körgyűrű megépítése. RÉSZLETEK AZ 5. OLDALON

NÉVNAP: Vanda. Lengyel, német eredetű név, egy mondabeli királylány neve. Jelentése „wend nő". Német jelentése biztonság, rejtettség, védelem, varázsvessző, bekerített hely. Paula. A latin Paulus (Pál) férfinév női párja. Jelentése kicsi, kis termetű.

NAPKELTE: 7 óra 57 perckor.

NAPNYUGTA: 17 óra 20 perckor.

ÉVFORDULÓK: Nemzetközi Vámnap. • Január 26-án történt: 1531. Földrengés sújtotta Lisszabont, a romba dőlt városban mintegy 30 ezer ember vesztette életét. • 1887. Elkezdődött az Eiffel-torony építése Párizsban. • Január 26-án született: 1715. Claude Adrien Helvétius francia filozófus, a nagy francia forradalom egyik szellemi előfutára. • 1821. Teleki Sándor honvédezredes, emlékíró, Petőfi lelkes barátja. • 1905. Tamkó Sirató Károly József Attila-díjas író, költő, műfordító. • 1907. Selye János magyar származású kanadai orvosbiológus, a stresszelmélet kidolgozója. • 1910. Major Tamás Kossuth-díjas színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész. • 1925. Paul Newman amerikai színész, rendező. • 1926. Mensáros László Kossuth-díjas színész, rendező, kiváló művész. • 1943. Esztergályos Cecília Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész. • Január 26-án halt meg: 1975. Máriássy Félix Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész.

A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.

BÁLINT TIBOR íróra emlékeznek január 28-án, vasárnap a hidelvi református templomban (Horea út 53.), a délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteleten. Igét hirdet és az íróra emlékezik barátja, Demeter József szászrégeni lelkipásztor. Közreműködik a gyülekezet kórusa Felházi Lenke vezetésével és Sebesi Karen Attila színművész. A gyülekezeti otthonba, rövid műsor után szeretetvendégségre várják a megjelenőket.

AZ 50 ÉVES NAPSUGÁR gyermekolvasóit január 27-én, szombaton fél 11-re várja a Magyar Operába, a pedagógusokat pedig január 26-án, pénteken 17 órára, illetve január 27-én, szombaton 16 órára a Báthory István Líceum dísztermébe. E két utóbbi rendezvényt a Gál Kelemen Oktatási Központ évközi továbbképzésnek tekinti.

Amint azt már hírül adtuk, M. Tóth Géza Maestro című 4,5 perces animációs alkotása, az MTV és Kedd Animációs Stúdió közös filmje bekerült az Oscar-díjra felterjesztett öt legjobb mű közé. A 2005-ben készült opust eddig 40 nemzetközi fesztiváldíjjal jutalmazták.

Kérdésünkre, hogy mi volt az első gondolata, amikor megtudta, hogy beválogatták a filmet, M. Tóth Géza a Szabadságnak adott villáminterjújában elmondta: – Hála. Mindenért. Utána jött az ugrálós öröm. És rögtön utána az, hogy: nosza, lássunk neki a teendőknek! Azóta mindhárom érzés egyszerre jelen van, bár a hála érzése talán még erősebb lett, az öröm mögül kifarolt az ugrálás, a teendők meg inkább megszaporodtak.

– Kinek mondanál köszönetet először, ha megnyernétek az Oscart?

– Ahogy a szituációt magam elé képzelem, gondolom az átadónak – remélem, Salma Hayek – motyognék legelőször valami köszönömfélét. „Tenkjú", gondolom, vagy valami ilyesmi.

M. Tóth Géza a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs szakán tanít. Műértők körében nagy feltűnést keltett 2005-ben a Művészetek Palotájában a Bartók-évre készített A csodálatos mandarin című alkotása. Ennek sikere nyomán a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon tárta a közönség elé A kékszakállú herceg vára című filmjét. Az alkotó tervei között említette a májusra elkészülő, jelenleg Ergo munkacímen futó alkotását.

Érdemeihez képest mindképpen kevesen ismerik a számítógép atyjaként tisztelt Neumann János nevét – szögezte le Kovács Győző budapesti informatikus, elismert Neumann-kutató aki az Erdélyi Múzeum-Egyesület Matematikai és Informatikai Szakosztálya és az EMT közös rendezvényén, január 24-én az EME székházában tartotta meg Neumann János élete és munkássága című előadását. Az előadás nem annyira Neumann János munkásságának eredményeire, mint inkább életrajzi érdekességeire tért ki.

Neumannról például nem lehet biztosan tudni születési helyét: nagy valószínűséggel a Budapesten akkoriban igen népszerű zsidó korházban született, és nem a Bajcsy-Zsilinszky utcai házban, ahol nevelkedett. Neveltetésére nagyban rányomta bélyegét az a budapesti zsidóság körében akkoriban igen elterjedt nézet, amely szerint nem érdemes vagyont gyűjteni, hiszen az nagyon könnyen füstbe mehet. Neumann igen tehetős nagyapja és édesapja is osztozott azon a nézeten, hogy „befektetni" leginkább a gyerekekbe érdemes.

Jómódú család lévén a Neumannoknak módjában állt gyermekeik számára biztosítani az idegen nyelv tanulását otthon: megtanulhattak franciául és németül a szakácsnőtől, illetve a szobalánytól. Neumann János és testvérei tehát soha sem jártak elemi iskolába, hanem egy közeli tanintézmény igazgatójánál vizsgáztak évente egyszer. Mire János negyedikes lett volna, lehetősége nyílt megtanulni még angolul is, ugyanis édesapja Németországból két angol úrral érkezett haza. A két férfi Németországban rekedt, és csak Neumann Miksa közbenjárására hagyhatták el az országot magyarországi útlevéllel. Ők azok, akik meglepődve állapítják meg, hogy a Neumann családnak nincsen könyvtára – sugallatukra pedig Neumann Miksa megvásárolja a König könyvtárat.

Kovács Győző előadásából kiderült továbbá, hogy Neumann édesapja szinte megszállottja volt az ógörög nyelvnek. Ezek után az sem meglepő, hogy János megtanulja ezt a nyelvet is.

Kivételes matematikai készségeit a középiskolában fedezik fel először, ahol testvére, Neumann Miklós visszaemlékezése szerint fel is mentik a matematika alól. A Neumann család legendáriuma szerint János nem rajongott a történelemért sem, így kérte, hogy mentsék fel abból is. Az anekdota szerint a történelem professzor megdöbbenésére János a König könyvtárban megtalálható 41 kötetes világtörténelmet tanulta meg a nyári vizsgára.

A középiskolát Neumann a budapesti evangélikus gimnáziumban végzi. Kovács Győző előadásában arra is kitért, hogy ez a választás nem éppen véletlen, lévén, hogy a zsidótörvények miatt a Neumann család sokáig gondolkodott azon, hogy áttérjenek katolikus vagy evangélikus vallásra. Ilyen szempontból is érdekesnek számított a család: csak néhány zsidó ünnepet tartottak, vallásosak voltak, ám csak elvétve jártak zsinagógába, sőt néhány keresztény ünnepet is megtartottak.

Az előadó rávilágított arra is, hogy Neumann a nemesi rangot nem tudományos eredményei elismeréseként kapta, hanem vásárolta. Ekkor veszik fel a Margitai előnevet is. A Neumann család címere többek közt egy kakast is tartalmaz. Kovács Győző szerint ez egy újabb anekdota által kötődik Jánoshoz, amely szerint még kisfiúként vidékre utazott szüleivel, és éppen akkor jött rá a szükség, amikor egy baromfiudvarban szemlélődtek. Amikor a kisfiú könnyíteni szeretett volna magán, egy kakas zokon vehette a dolgot, mert János elé ugrott, és megcsípte – a fütyijét.

Neumann karrierje először nagyon messzire elüt a matematikától: édesapja tanácsára vegyészmérnöknek készül, de meglehetősen hamar visszatér a matematikához. Göttingában dolgozik, egészen addig, amíg ki nem neveznek az egyetem élére egy náci tisztet. Tulajdonképpen a náci Németországnak ez a gesztusa az, amitől betelik Neumannál a pohár. Elfogadja az amerikaiak ajánlatát, és Princetonban folytatja karrierjét, matematikusként. 30 éves, amikor megszerzi a professzori rangot, és ezzel ő lesz a történelem legfiatalabb professzora.

Neumann nem csak a híres IAS számítógép elkészítésével foglalkozik, hanem besegít többek közt az atombomba elkészítésébe is. Feltételezések szerint éppen ez okozza a halálát: az első atombomba felrobbantásakor tüdejébe radioaktív por került. Munkásságának emlékét – többek közt az előadó érdemeként is – Princetonban, Aberdeenben és Los Alamosban három tábla is őrzi.

Magyarul Nagyszeben, románul Sibiu, németül Hermannstadt, a Cibin patak mellett, az egykori Szászföldön, Erdély egyik legjelentősebb városa. Története bizonnyal fontos érv volt, amikor elnyerte az „Európa kulturális fővárosa" címet, amely 2007-ben Luxembourggal együtt emeli azon városok sorába, amelyeknek előtte már odaítélték 1985 óta. Athénnal kezdődött ez a sor, Firenzével folytatódott, majd jöttek sorra földrészünk fővárosai (Amszterdam, Párizs, Dublin, Madrid, Lisszabon, Stockholm, Reykjavík), de mások is, a „csupán" szellemiekben elsők (Weimar, Rotterdam, Bruges, Genova), és azt is tudjuk, hogy 2008-ban az angliai Liverpool és a norvég Stavanger a soros, egy évre rá az osztrák Linz és a litván Vilnius, s készülődhet már a 2010-es év kijelölt hármasa is: a német Essen, a török Isztambul és a magyar Pécs.

Bizonyára, lesz majd érdeklődő, akit az események felkeltette kíváncsiság arra késztet, hogy átszelje Európát, és a Luxembourgban való időzés után megforduljon Nagyszebenben is (vagy fordítva).

Nagyszebenről szól tehát idei első lapszám, amelyben nemcsak a város múltjának, de jelenének is felvillantják némely aspektusát, szász és magyar, hazai és külföldi szerzők jóvoltából, akik a „Nagyszeben-kérdéskört" különböző értelmezési keretek között közelítik meg – ezért az általuk megrajzolt kép igen színesre sikeredett, ami – remények szerint – elnyeri az olvasók tetszését is.

Baráti társaságban mutatták be szerda este a sokak által ismert Minimum Party tábor legutolsó, 2005–2006-os katalógusát az Insomnia Kávéházban. A szervezők ismertették: az idei Minimum Party tábort augusztus 2–12. között szervezik meg, részleteket hamarosan a www.minimumparty.org honlapon találnak az érdeklődők.

Az ingyenes MP katalógus célja elsősorban, hogy emlékként megmaradjon a táborban résztvevőknek, de kedvcsináló lehet azoknak, akik még nem voltak a „Minimum Party család" tagjai.

– A Minimum Party alkotóműhelyei csak ott és akkor működhetnek, de él egy „lappangó" műhely is, a katalógusműhely. A kiadvány úgy határozza meg önmagát: fotóalbum szövegekkel. Készítői emlékeket gyártanak, dokumentum-pillanatokat örökítenek meg – munkájukban dokumentummá változik az idő – fogalmazott Berszán István a katalógus értékelőjében. A kiadványban azok a műhelyek sikeresek, amelyek látvánnyá tudnak válni, mégis „összművészeti" katalógus kíván lenni, de ezt nem durván, tételesen teszi, a Minimum Party a művészetek kommunájaként jelenik meg benne – fogalmazott.

A MP szellemében a katalógus bemutatót Szabó Attila performance-a követte, végül a táborban készült filmekből vetítettek tartalmas válogatást.

Románia és Bulgária uniós tagságát általában vegyes érzelmekkel fogadta Európa. Politikai sikernek számit, hiszen az eredeti célnak megfelelően minden európai nemzetet szívesen látnak az Unió családtagjai között, ugyanakkor mindenki tudja, hogy a két gazdaságilag és szervezetileg elmaradott ország tovább gyengítheti az amúgy sem stabil európai viszonyokat. Bukarestben sikernek könyvelik el az ország EU tagságát, de nem titkolják, hogy a mezőgazdasági termelők és közepes magánvállalatok jövője bizonytalan, a jobb fizetést remélő román munkakereső pedig arra vár, hogy melyik EU-tagország nyitja meg kapuit a román munkások előtt.

Az erdélyi magyarság számára a csatlakozás pozitív eredménye, hogy végre szabadon közlekedhet anyaországi testvéreihez hasonlóan politikai körökben azonban csekély a bizakodás, hogy Románia kisebbségi politikája az erdélyi magyarság előnyére változzon meg.

Románia az Unióba való belépése után sokat tanulhatna a magyarországi fejleményekből, hiszen a közös úton a problémák is közösek. A román lakosság kevésbé, de az erdélyi magyar minden bizonnyal nagy figyelemmel kísérte az őszi budapesti eseményeket, és jogosan aggódik uniós jövőjét illetően. A rendszerváltás utáni időszak legszomorúbb éve volt 2006. De mi is történt valójában?

2006 „évzáró" magyar fejleményeit nyugati megfigyelők röviden így fogalmazták: „Az 1956-os magyar forradalom félévszázados évfordulóját a magyarok skizofrén lelkülettel ünnepelték. Múltjukat, jelenüket, a magyarság mindig is különböző módon értékelte, és még jogos lázadásaikban sem tudtak egységet teremteni. 1956-ban a kommunizmus ellen lázadtak, de mi ellen háborogtak 2006-ban, hiszen az új világrendet ők teremtették meg maguknak."

Annyi bizonyos, Magyarország népe többségében elégedetlen a „rendszerváltás"(az új világrend) eredményeivel, csalódott és mélységesen elkeseredett. De hol a hiba, mit tettünk rosszul?

A szocialista rendszer utolsó éveiben a magyarság legnagyobb része aránylag elégedetten élt. A kommunizmust sokan gyűlölték – jogosan – újat, jobbat akartak, sajnos nem mindenben sikerült. Bár sikeresen áttértünk a demokratikus többpártrendszerre, ami egy új, reményteljes utat jelölt a magyar társadalom kibontakozásához, de mit kaptunk valójában? A négy évtizedig tartó szocializmust egy „új rend" váltotta fel a globalizáció, amelynek elmélete egyszerű, sokat ígérő, igazságosnak tűnő. De csak az elmélete. A szocializmus eredetileg szép eszméjét a diktatúra eszközeivel, erőszakkal kényszeríttették az emberekre, a globalizáció a pénz hatalmát kihasználva önkényesen irányítja sorsunkat. Hol a különbség?

A globalizáció megteremtette a szabad piacot. A magasabb profit érdekében egy terméket ott kell előállítani, ahol a munkaerő a legolcsóbb, és ott értékesíteni, ahol a legmagasabb árat kapnak érte. A gazdasági versenyt kíméletlené teszi. Új technológiák alkalmazásával a termelést modernizálja, ésszerűsíti, a produkció kevesebb munkaerőt igényel, a felesleges emberanyag az utcára kerül. A pénzügyi és gazdasági hatalom kicsúszik a nemzeti kormányok kezéből, a pártok elvesztik politikai befolyásukat. A szükséges szociális juttatások mértékét már nem a kormány, hanem a háttérben dolgozó pénzügyi erők határozzák meg. A feldicsőített demokrácia a globalizált világban csak egy virtuális, látszólagos világ marad, mert az elszegényedett tömegnek nincs lehetősége a demokrácia lehetőségeit kihasználni. Mi a teendő?

Célszerű lenne az erőltetett globalizációs folyamat fékezése, negatív hatásainak a kiküszöbölése, ugyanakkor pozitívumainak maximális kihasználása. Az Unió követelményeit nem szabad figyelmen kívül hagyni, a pénzügyi feltételeket fegyelmezetten be kell tartani. A jólétet hirdető ígéretek betartása viszont ilyen körülmények között szinte lehetetlen, de aki ilyen ígéreteket tesz, az legalább szolgáljon magyarázattal a választók előtt.

Kelet-Európa államaiban közösek a problémák, mert a szocializmusból – átmenet nélkül – csöppentek egy vadkapitalista rendszerbe. A globalizáció kihívásainak eleget tenni Nyugat-Európában sem könnyű, mifelénk azonban nagyon nehéz. Gondolom, Romániában sem román, sem magyar, nem szeretne egy olyan Európában élni, ahol a szegények száma mind nagyobb lesz!

Kisebbségi jogok címmel jelentetett meg kommentárt csütörtökön Paul Lendvai vezető ausztriai publicista a Der Standard című liberális osztrák napilapban.

A szerző emlékeztetett arra, Borislaw Geremek lengyel EP-képviselő egy lapinterjújában arra figyelmeztetett, hogy „máris elveszítettük a játszmát, ha nem sikerül a demokráciába integrálnunk az állampolgárok politikai emócióit. Minden kormányt azon képessége alapján kell megítélni, hogy mennyire javítja a leggyengébbek és a legszegényebbek életét". Lendvai felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a kérdésben nem csak a szociális igazságosságról van szó, de a kisebbségi jogokról is, már csak azért is, mert a populisták Szerbiától Romániáig, Szlovákiától Lengyelországig és Magyarországig különösen akkor veszélyesek, ha nacionalistaként lépnek fel. Leszögezte: a lengyel polgárjogi mozgalom egyik vezéralakja joggal mutatott rá arra is, hogy a nacionalizmus politikai és történelmi okokból Kelet-Közép-Európában a többség ügye. Lendvai úgy érvelt, hogy az európai egyesülési folyamat óta már nem kizárólagosan a nemzetállamok ügye a nemzeti kisebbségekkel és a népcsoportokkal való bánásmód, mindenütt érvényeseknek kell lenniük az ENSZ, az Európai Unió, az EBESZ határozatainak és irányelveinek. A Koszovó jövőjével kapcsolatos küzdelmeknél sem csak az albán többség önrendelkezési jogáról van szó, hanem a válság sújtotta tartományban maradt szerbek kisebbségi jogairól is. Jugoszlávia tanpéldája is rámutat arra, hogy nem lehet félvállról venni egy államnemzet és egy nemzeti kisebbség közötti – látszólag jelentéktelen – viszályt mindenekelőtt akkor, ha az utóbbi anyaországának a támogatására számíthat. Ezért az erdélyi magyar egyetemi oktatók és diákok soraiban tapasztalható nyugtalanság is – mindenekelőtt a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen – nemzetközi figyelmet érdemel. A kommentátor kiemelte, jóllehet Románia összlakosságát tekintve 6,6 százalékos a magyarok aránya (kereken 1,5 millió), ám a magyar származású diákok aránya csak 4,4 százalékos, és mindössze 1,6 százalék tanulhat az anyanyelvén. A szerző beszámolt arról, hogy a magyar professzorok és diákok a nagy múltú Bolyai Egyetem visszaállítását követelik a 6 000 magyar diák számára. Ezt nemzetközi tekintélyű 80 tudós is támogatja, valamint alátámasztja az is, hogy Finnországban, Svédországban, Spanyolországban, Macedóniában és Szlovákiában léteznek hasonló felsőoktatási intézmények a kisebbségek számára.

Lendvai emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban átlátszó ürüggyel és azonnali hatállyal elbocsátották Hantz Péter fizikust és Kovács Lehel matematikust, a kolozsvári egyetem két fiatal docensét, mert tiltakozásokat szerveztek. Az elbocsátás formális okaként azt rótták fel nekik, hogy az egyetem néhány épületében magyar feliratokat helyeztek el. A két docens a napokban Bécsben is bizonyítékkal mutatott rá arra, hogy a Babeş–Bolyai Egyetemen szó sincs az EU-tagországhoz méltó „multikulturális" jellegről és „háromnyelvűségről", valamint arra, hogy nem tartják tiszteletben Kolozsvárott (és nem csak ott) a magyar nyelvű egyetemi oktatók és diákok egyenjogúságát és kisebbségi jogait. A kommentátor szerint a Babeş–Bolyai egyetem szimbolikus jelentőségű ügye, valamint a bátor polgárjogi aktivisták ráncba szedése nemcsak a román–magyar kapcsolatokat terheli, de rossz fényben tünteti fel az új EU-tagországot is.

Legfőképpen a sajtóban okozott alapos felbolydulást, váltott ki döbbenetet és természetesen tiltakozást az Alkotmánybíróság néhány napja hozott döntése, amellyel alkotmányellenesnek minősítették a büntetőtörvénykönyvet módosító tavalyi törvény azon előírásait, amelyek törölték a bűncselekmények közül a rágalmazást és becsületsértést. Ezzel a döntéssel az alkotmánybírák egy nyegle mozdulattal – valahogyan így írhatták alá azt a lehetőséget, amelyet jó ideje vagy vártak, vagy előre elkészítettek, és amely indoklás hiányában egyelőre egy tiszta lapon áll –, egy laza kézrándítással visszaemelték a rágalmazást és sértegetést, becsületsértést a bűncselekmények táborába. Nem lehet tudni még, hogy a tisztelt testület milyen megfontolásból, milyen alapon, mire hivatkozva, mit szem előtt tartva döntött végül így, és miben látja az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek, azzal ellentmondónak a korábbi megállapítást, hogy a rágalmazást és becsületsértést ne tekintsék bűncselekménynek, és ne ily módon büntessék.

Az alkotmánybírák döntésének indoklása, illetve annak ismerete nélkül is felcsapott a tiltakozáshullám, és joggal, hiszen valójában legfeljebb érdekes lehet, de nem mérvadó a tiltakozásnál a bírók jogelmélkedése, bármire is történő hivatkozása. A tény ezúttal egymagában is elégséges, nincs szüksége magyarázatra, magyarázkodásra, hogy a kinek a beadványáról volt szó, és az milyen alaposan volt felépítve és alátámasztva. Törölni a bűncselekmények sorából a rágalmazást és sértegetést egy lépés volt előre, most pedig egyszeriben ismét bűncselekménnyé nyilvánítani őket, nem csupán egy lépés vissza-, azaz hátrafele. E meghátrálás többet jelenthet egy meggondolásnál vagy meggondolatlanságnál: nem csak emlékeztet a közvetlenül a csatlakozás előtt is még fenntartott uniós kételkedésekre a romániai igazságszolgáltatás ügyében, hanem alá is támasztja ezeket. Milyen igazságszolgáltatási rendszer az, ahol az egyik legfelsőbb szinten, az Alkotmánybíróságon ilyen játszi könnyedséggel és egyszerűséggel inkriminálnak olyan cselekedeteket, amelyeket aztán a véleménynyilvánítás és szólásszabadság kárára alkalmazhatnak? Meddig lehet megbízni a romániai intézményrendszerekben, mennyire hiteles a törvényhozás, ha az uniós elvárásokhoz mért intézkedései ennyire bizonytalanok vagy rövid időtartamúak?

Kétségtelen, hogy mindig is nagyon a szubjektivitás határán mozgott valamely cselekedetnek rágalommá vagy becsületsértéssé való nyilvánítása. A gyakorlatban pedig az utóbbi időben egyre több pert indítottak ilyen címen újságok vagy újságírók ellen. Esete válogatta, hogy tényleg joggal vagy alaptalanul, de mivel ennyire emberi – s ennél fogva túlságosan személyes(kedő) – a megítélése annak, hogy valaki most rágalomnak nézi a valóságot, vagy valóban megrágalmazták, joggal vették ki a bűncselekmények közül a két említett cselekedetet. Ami nem azt jelenti, hogy büntetlenül lehetett volna sértegetni, ócsárolni, hanem csupán azt, hogy elkövetőjére nem várt sem börtön, sem bűnvádi dosszié, legfeljebb kártérítés-fizetés polgári eljárás útján.

A visszalépés azonban megtörtént, magyarázkodásnak tehát helye már nincs. A sajtó joggal érzi úgy, hogy ismét veszélybe került a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás, hiszen az általános „törvénykezelés" a rágalmazáshoz és becsületsértéshez való igazságügyi viszonyulásban is mindig megnyilvánult: talán nem lenne annyi mocskolódó politikus, ha szennyáradatukat legalább egyszer bűncselekményként kezelték volna. Lehet a tényeken már nem segít, de érdekes lenne kivitelezni azt a sajtóberkekben elhangzott javaslatot, hogy mindegyik alkotmánybíró múltjáról, eddigi tevékenységéről, pályafutásáról, ilyen-olyan elkötelezettségeiről részletes adatokat közöljenek. A következő, politikainak is nevezhető lépést a parlamentnek kell megtennie. Miután alkotmányos alapon (szólásszabadság stb. érdekében) ki lehet venni egy cselekedetet a bűncselekmények közül, majd szintén alkotmányos alapon (például a személy védelme) vissza is lehet oda sorolni, kétségessé válik még az alaptörvény megbízhatósága is.

Bár a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) látszólag békét kötött, a miniszterelnök és az államfő folytatja a háborúskodást. Călin Popescu-Tăriceanu szerdán este a közszolgálati televízióban elhangzott interjújában kocsmához hasonlította az államelnöki hivatalt.

ÖSSZEFOGLALÓ
Tăriceanu támadásai várhatók voltak, hiszen előző nap ugyanabban az adásban az államfő bírálta a miniszterelnököt. Traian Băsescu közölte: már szeptemberben figyelmeztette a minisztereket, hogy ne beszéljenek olyan, az ügyészség látókörébe került személyekkel, akiknek telefonjait lehallgatják. A miniszterelnök felháborodásának adott hangot, hogy Băsescu arra használja fel a titkosszolgálatok adatait, hogy beavatkozzon a kormány munkájába. Tăriceanu szerint alkotmánysértő, hogy Băsescu az ő tudta nélkül levelezik miniszterekkel. A kormányfő szerint az is megengedhetetlen, hogy egyes minisztereket lehallgatnak, ő pedig erről semmit nem tud. Hozzátette: Băsescu alkotmánysértő magatartása miatt az államfői hivatal egyre inkább egy kocsmához hasonlít. (A miniszterelnök ezzel a Golden Blitz nevű bukaresti szórakozóhelyre utalt, amely köztudottan az államfőnek és körének kedvenc találkahelye.) A miniszterelnök továbbra is erősítette: Băsescu szorgalmazta a PD kormányból való kilépését.

Tăriceanu nyíltan állást foglalt a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezése mellett, amellyel a népszavazás lebonyolítását szabályozó jogszabály módosítására törekednek. Az elnököt a második fordulóban a szavazó polgárok egyszerű többségével választották meg, ezért a leváltásához is elegendő lenne az urnák előtt megjelentek egyszerű többsége. Csakhogy a jelenleg érvényben lévő törvény szerint az államfő leváltására vonatkozó referendum akkor érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők fele plusz egy arányban járulnak az urnák elé. A miniszterelnök hangsúlyozta: ez nem a PNL álláspontja, csak személyes véleménye.

Tăriceanu szerint a kormányátalakítás februárra várható. A kabinet új struktúrája szerint Radu Stroe frissen lemondott kormányfőtitkár megüresedett a posztja a jövőben már nem politikai elkötelezettségű funkciónak számít majd, hiszen ezt egy közhivatalnok pályázhatja majd meg.

Emil Boc alkotmányellenesnek tartja a referendum-törvény módosítására vonatkozó javaslatot. – „Megengedhetetlen, hogy a szavazáson megjelentek számát vegyük figyelembe. Ha egymillió ember vesz részt a szavazáson, és abból fele plusz egy szavaz a menesztésre, akkor 500 000 igen szavazattal menesztjük az elnököt?" – méltatlankodott a PD-elnök, aki szerint nem szabad politikai játszmák kedvéért megtámadni az állam alapvető intézményeit. – Amikor Ion Iliescut próbálták államfői tisztségéből felfüggeszteni 1995-ben, akkor bezzeg nem fogalmazódtak meg hasonló javaslatok! – fogalmazott Boc. A demokraták egyértelmű állásfoglalásokat várnak el a liberális partnerektől az olyan kényes kérdésekben, mint például az államfő felfüggesztésére irányuló kísérlet, vagy az igazságügyi miniszter elleni egyszerű indítvány. Elmondta azt is: soha nem kapott utasításokat a PD politikai irányvonalát illetően az államfőtől, Băsescu nem javasolta, hogy a párt lépjen ki a kormányból. Ha azonban a liberális partnerek viselkedése következetes módon arra irányul, hogy az együttműködést végképp ellehetetlenítsék, az a jövőben alapot szolgáltathat akár ilyen jellegű döntésekre is – pontosított Boc.

– Rég hallottam politikus szájából, annyi butaságot, mint amennyit a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke összehordott. Ha diákom lett volna a jogi karon, Geoană nem jutott volna túl a harmadéven! – biztosított Boc.

A demokrata pártelnök Geoană azon bejelentésére reagált tegnapi sajtóértekezletén, miszerint a PSD saját szerkesztésű nemzetbiztonsági törvénytervezetet nyújt be, amelyben a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) megszüntetését kezdeményezi. A szociáldemokrata javaslat szerint helyébe létre kellene hozni a Nemzetbiztonsági Tanácsot, amely abban különbözne elődjétől, hogy ennek tagja volna az ellenzék képviselője is. Geoanăék szerint a képviselőház, illetve a szenátus titkosszolgálatokat felügyelő bizottságait egyesíteni kellene, ennek elnöke pedig szintén legyen tagja a tanácsnak.

Elemzők szerint ez a javaslat elsősorban azért meglepő, mert a CSAT-t még a PSD hozta létre, arról nem is beszélve, hogy a tanács felszámolására irányuló korábbi liberális kezdeményezést – a PNL sztalinista intézménynek titulálta a tanácsot – Ion Iliescu akkor politikai infantilizmusnak minősítette.

– Amennyiben Geoană javaslata arra vonatkozóan, hogy a CSAT-ből egy modern nemzetbiztonsági tanácsot kellene létrehozni, ezzel akár egyet is lehet érteni. De úgy, ahogy azt Geoană elképzeli, megvalósíthatatlan – vélekedik Toró T. Tibor, a képvselőház védelmi bizottságának tagja.

– Az Alkotmány valóban rendelkezik a CSAT-ról, rögzíti a nevét és nagyjából leírja általános hatáskörét, de nem mond semmit szerkezetéről, működéséről, hatáskörét sem pontosítja. Ha tehát tényleg van politikai akarat a CSAT átalakítására egy valóban, európai jellegű testületté, ez lehetséges a jelenlegi alkotmányos keretek között is, nem kell mást tenni, mint a CSAT-ról szóló sarkallatos törvényt módosítani. Az alkotmányban meghatározott elnevezést és a tanács feladatkörét azonban nem szabad megváltoztani. Ilyen szempontból nem tudok egyetérteni sem Geoanával, amikor a tanács megszüntetéséről beszél, sem Boc-kal, aki szerint ez irreális. Véleményem szerint közvita kellene arról, hogyan lehetne ezt a testületet átalakítani – mondta az RMDSZ-es képviselő.

Toró szerint egyedül az RMDSZ-nek van erről körvonalazott álláspontja. Eszerint a tanácsot át kell alakítani egy olyan politikai testületté, amelyben azok az illetékes politikai törvényhozók ülnek, akiknek a tevékenysége kapcsolatos a nemzetbiztonsággal, de nem kapnának helyet a technokraták, vagyis a különböző hírszerző szolgálatok képviselői, ezeknek a helye nem a politikai döntéshozó testületben van, hanem az azóta államelnöki kezdeményezésre megalakult hírszerzői közösségben.

– Ajánlatos lenne a kormányban végrehajtó szinten megjeleníteni a hírszerző szolgálatok felügyeletét például egy tárcanélküli miniszteri tisztség formájában, aki aztán maga is tagja lenne a védelmi tanácsnak, ugyanakkor felelne a hírszerzői közösség munkájának koordinálásáért – magyarázta Toró.

Közép-Európában tárgyal a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kialakult helyzetről a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel. Az egyetemről kizárt két adjunktus bécsi sajtóértekezletén ismertette Oláh György Nobel-díjas professzor levelét, amelyben a neves tudós kijelenti: a BBTE visszaél nevével, ugyanis díszdoktorai között tartja őt számon. Az egyetem valóban felajánlotta neki ezt a címet, de ő, a kolozsvári helyzetre való tekintettel soha nem fogadta el azt – állítja a vegyészprofesszor.

Tegnap közzétették azt a levelet, amelyet Szent-Iványi István, Bronislaw Geremek, Henrik Lax és Karin Resetarits liberális EP-képviselők küldtek Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztosnak a BBTE-n kialakult helyzettel kapcsolatban. Ebben arra kérik Orbant, hogy személyes befolyását felhasználva segítsen minden szereplő által elfogadható megoldást találni az egyetem multikulturális jellegének érvényesítésére, illetve a kizárt oktatók visszavételére.

A BKB vezetői az erdélyi magyarság hosszú távú érdekei elárulásának tekintik azt, hogy a BBTE magyar „vonalának" vezetői – szerintük korábbi ígéreteiket felrúgva – mégis betöltik a táblaügy után lemondással megüresedett rektor-helyettesi és szenátusi helyeket. Üdvözlik a román külügyminiszter azon bejelentését, hogy a BBTE falaira fölkerülnek a többnyelvű feliratok. Mindazonáltal úgy vélik: a júliusi határidő megkérdőjelezi a szándék őszinteségét.

Ugyanakkor, a BBTE Magyar Tagozatának Vezető Tanácsa állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben többek közt kifejti: a tanács felvállalja a magyar tannyelvű karok szakmai előkészítését, de azok létrehozásának mindeddig nem tudott érvényt szerezni. E kérdés megoldására politikai akarat szükséges. Visszautasítják azokat a törekvéseket, amelyek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemre telepítenék át a BBTE magyar tagozatát.

Kiállnak a többnyelvű feliratozás megvalósítása és a két menesztett adjunktus visszavétele mellett, de úgy vélik: Hantz és Kovács nem képviselheti a magyar oktatókat, erre semmilyen formában nem kaptak meghatalmazást.

Ami a megüresedett pozíciók betöltését illeti, a tagozatvezetők kifejtik: A magyar tagozaton tanuló mintegy 7 000 magyar fiatal érdekében az oktatói közösség felelősséget kell vállaljon az oktatói és oktatásszervezési feladatok ellátására. Nem engedhetik, hogy a magyar felsőoktatás szervezése és vezetése leálljon. Ezért a tiltakozásból lemondott egyetemi vezetők helyét a magyar oktatók által legitim módon megválasztott személyek kell átvegyék minden szinten.

Rövid távú céljuk a tagozati alapszabályzat elfogadása, amely szerintük számos kérdést megoldana, hosszú távon pedig – a magyar oktatók döntő többsége szerint az önálló karok létrehozása a cél, de nem a BKB-akciókhoz hasonló, szerintük megfontolatlan, megtervezetlen, zavarkeltő és manipulatív eljárásokkal, amelyek ellehetetlenítik az egyetemen belüli erőfeszítéseket, megrontják a kommunikációs kapcsolatokat, ártanak az egyetem és azon belül a magyar tagozat megítélésének.

Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete Kovács Lehelt BKB-alelnököt javasolja független EP-képviselő jelöltnek. Gazda Zoltán MPSZ-alelnök elmondta: hamarosan döntenek arról, ki legyen a független magyar EP-jelölt.

A tavaly májusban visszaszolgáltatott ingatlant a román törvények értelmében addig nem lehet eladni, amíg a művelődési- és vallásügyi tárca nem dönt, hogy gyakorolja-e elővásárlási jogát vagy sem. A Brassó Megyei Tanács viszont arról értesült, hogy a kastélynak már új tulajdonosa van az „óceánon túlról", aki a kért 60 millió eurónál lényegesebben többért vásárolta meg a kastélyt. Később Aristotel Căncescu tanácselnök cáfolt: a Habsburg család csak tárgyal a dúsgazdag vevővel.

A tavaly kiállított visszaszolgáltatási irat mellett Adrian Iorgulescu művelődés- és vallásügyi miniszter, valamint Habsburg Domokos aláírtak egy egyezményt, amelynek értelmében a kastély még három évig múzeumként működik.

A Habsburg család 2006. decemberében 60 millió eurós adás-vételi ajánlatot tett a Brassó Megyei Tanácsnak, s nem sokára, január 8-án Aristotel Căncescu tanácselnök kifejezte vásárlási szándékát – a 60 millió eurót tíz éves lejáratú osztrák banki kölcsönből fedezi majd, mondta. A kormány szerint a Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium elővásárlási jogot élvez, a tárca azonban szakbizottsággal kívánta megállapíttatni a létesítmény értékét, majd e kiértékelés alapján a kormány eldönti, hogy gyakorolja-e vagy sem a törcsvári kastélyra vonatkozó elővásárlási jogot.

A volt művelődésügyi miniszter, Răzvan Theodorescu (PSD) szerint is a tárcának elővásárlási joga van, és a minisztériumi válaszig a kastélyt nem lehet eladni. Ha pedig a szaktárca nem kíván élni ezzel a joggal, a kastély bárkinek eladható, így egy olajsejknek is, aki akár homokot és tevéket is telepíthet majd oda – akár 100 millió euróért – vélekedett.

Országos premierként a Kolozs Megyei Prefektura EU-pályázatot nyert az európai kérdések információs terjesztésének szorgalmazására. Az Europa 2006 program részeként a ClujNetworking4Europe projekt a csatlakozás után is fontos uniós tudnivalókról szóló kommunikációt tűzte ki maga elé célul. Megvalósításában a következő partnerek segítenek: Kolozs Megyei Tanács, Etnokulturális Diverzitásért Erőforrásközpont, Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség, Kolozsvári Polgármesteri Hivatal.

Tegnap Cynthia Carmen Curt alprefektus jelenlétében Oana Sălcudean program-koordinátor ismertette a sajtóval a fontosabb adatokat. A terv 39 információterjesztő közintézményt, civil szervezetet von be a munkába, és még 13-mal működik együtt. Összértéke 43 000 euró, amelyből 31 228 euró vissza nem térítendő támogatás. A projekt 2007. november 21-én zárul, addig több rendezvényt fognak kivitelezni. Megalakítják a hálózati munkaműhelyeket, a tagokkal háromhavonta találkozót szerveznek. Megrendezik az európai információterjesztők évi gáláját, amelyen 10 díjat osztanak ki a leginkább kitűntek között. Saját honlapon tájékoztatják a nagyközönséget és a hálózat tagjait az aktuális tudnivalókról, hasonlóképpen havi rendszerességgel hírlevelet adnak ki. A hálózat tagjainak nyári szabadegyetem keretében tréninggyakorlatot tartanak, és megrendezik az uniós információterjesztők megyei tanácskozását.

NYUGDÍJASOK SZILVESZTERE
A dr. Ioan Raţiu Nyugdíjas Egyesülethez tartozó tordai nyugdíjasok január 27-én ismét szilvesztereznek. Miután december utolsó napján családjaik körében már megünnepelték az újévet, január utolsó szombatján az egyesület többi tagjával együtt ismét koccintani fognak a pezsgőspohárral. Az alkalomra a tordai Electroceramica éttermében kerül sor 14.00 órai kezdettel.

KAUFLAND CSAK MÁRCIUSBAN?
A német cég romániai képviselete kijelentette, hogy 2006 karácsonya előtt megnyitja kapuit Torda első hipermarketje. De hiába vártak erre a tordaiak. Az építkezés nem alakult az elképzeléseknek megfelelően. A Kaufland újabb időpontot ígért: január végét. A Keresztes és Aranyospolyán között épülő üzletközpont jelenlegi állapota azonban nem támasztja alá ezt. Nem hivatalos forrásokból megtudtuk, a munkálatoknak csak február 14-ére kell meglenniük, és ezt követik majd a belső simítások. A tordaiak és környékbeliek csak március körül költhetik el majd a Kauflandban pénzüket.

Kolozsváron évek óta vitatéma, és prioritásnak számít a körgyűrű megépítése, amely lehetővé tenné többek között azt, hogy a várost a nehézteher-forgalom megkerülje. Tavaly megtörtént az első, jelentősebb áttörés ebben az ügyben, ugyanis sikerült elérni azt, hogy az út első, 24 kilométeres szakaszát kormányprogram keretében teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák.

A másik, déli szakaszra idén kerül sor. Ez lényegesen több gondot támaszt, mivel itt a területek beszerzését össze kell hangolni a visszaszolgáltatásokkal és a Palocsay-kertnek jutó földek kérdésének rendezésével. Kisajátításokra is szükség lesz. Ugyanakkor, mivel a Városi Tanács hamarosan rögzíti a tervezett nyomvonalat, és a szakemberek is elvégzik vizsgálataikat, várható, hogy márciusra tudni lehet, merre halad majd az út. Attól kezdve ismét adnak majd építkezési engedélyt abban az övezetben.

Az út építése minden bizonnyal eléri a 110 millió eurót, ez pedig meghaladja a helyi költségvetés lehetőségeit, ezért ismét a kormányhoz kell fordulni. Emil Boc polgármester közölte: reméli, hogy sikerül megszerezni a támogatást. Abban az esetben idén elkezdődhet a tervezés, a tulajdonképpeni munkálatok pedig várhatóan 2008-ban kezdődhetnek, és körülbelül 3 évig tartanak.

Bár a SADE cég által elkezdett és abbahagyott csatornázás-felújító munkálatok komoly dilemma elé állították a helyi hatóságot, az aszfaltozási ütemtervet át kellett alakítani, remélhető, hogy ez idén nem képez komoly akadályt – jelentette ki a polgármester. Tavaly 120 utca leaszfaltozását tervezték, és héttel többet valósítottak meg, idén 14 millió lejt különítettek el ilyen célra.

Idén júliusig befejezik a városháza melletti emeletes parkolóházat, októberig a Széchenyi térit, novemberig a Mărăşti-negyedit. Ezenkívül elkezdik a Monostor-negyedben a Cigány-patak befedése nyomán keletkező térre egy új parkolóház építését, egy hasonló rendeltetésű egy- vagy kétszintes (ezt a talajminőségi kutatások döntik el) földalatti létesítmény a Széchenyi téren a Mihály Vitéz szobor és a környező zöldövezet alatt kapna helyet. A parkolók építésére a költségvetés-tervezetben 8,2 millió lejt irányoztak elő

Nagyon fontosnak ítéli a városháza a kolozsvári körgyűrű megépítését. Ennek északi szakasza már épül (teljes egészében a központi költségvetésből származó alapokból), a déli útszakasz esetében az idei feladat a nyomvonal konkrét megtervezése és a szükséges terület beszerzése, valamint a kormánytámogatás kieszközlése.

A zöldövezetek fejlesztésére szintén jelentős összeget, 26 millió lejt szánnak.

Lakásépítések terén, idén már folynak a munkálatok az Ószer helyébe építendő szociális lakások és a Casarom-negyed esetében, a szamosfalvi legelőre tervezett ifjúsági negyednél pedig idén megejtik az első ásócsapásokat – ígérte Boc.

Hamarosan rendezik a Közterület-fenntartó Vállalat (RADP) ügyét is, az évek óta súlyos gondokkal küszködő céget minden bizonnyal vagyonostól-mindenestől átveszi a városi tanács – még mielőtt a hitelezők lecsapnak, és jóval a piaci ár alatt felvásárolják a vállalat földterületeit.

A főtéri és a Deák Ferenc utcai gyalogosövezetet idén befejezik – ígérte a polgármester, aki büszkén jelentette: a 2007-es évet mindössze 0,14 millió lej adóssággal kezdte, ami jelentős előrelépés ahhoz az 1,50 millióhoz képest, amit mandátuma átvételekor örökölt.

A kolozsvári Nemzetközi Repülőtér 2006-ban új járatokat indított, és nőtt az utasforgalom is.

A tavalyelőtti évhez képest 2006-ban átlagosan 21 százalékkal több utas vette igénybe a szolgáltatásokat, azaz tavaly

245 000 személy fordult meg a reptéren. Míg a belföldi járatok utasainak száma 16%-kal, a külföldi járatok utasainak száma 24 százalékkal nőtt.

Ilyen jelzőkkel illette tavaly márciusban Liviu Man, a Gazeta Tröszt elnöke és a környezetében lévő néhány személy Kolozs megye, illetve Kolozsvár akkori és jelenlegi elöljáróit.

A bűnvádi dossziéban rögzített egyik telefonbeszélgetés Pászkány Árpádra és Emil Bocra utal, akik ellen sajtókampányt tervezett a tröszt. Március 5-én Man a Bună Ziua, Ardeal napilap kiadójával, Memoranda Onac-kal beszélt a másnapi fejléc alatti anyagról, amely a Iulius Mall egyik küldöttjének kolozsvári látogatását taglalta, s amelynek célpontja a „gyáva" Emil Boc és a Iulius Mall.

Egy másik, ugyancsak tavaly márciusi beszélgetés két résztvevője Man és Daniel Buda demokrata párti képviselő – akinek ügyvédi irodája képviselte a trösztöt. A beszélgetés során ez utóbbi tunyának nevezte Tişét, aki azért panaszkodott neki, mert a Gazeta egy cikket tervez ellene, mivel – Man szerint – a prefektus egy saját ismerősét akarta kinevezni a városi rendőrparancsnok helyettesévé.

Egyes források szerint az egyik tanú azt nyilatkozta az ügyészeknek, hogy Buda elmondta neki: a Gazeta-ügy a liberálisok munkája, akik így akarják megakadályozni, hogy Buda igazságügyi miniszter legyen – ezt a képviselő tagadta.

A szintén kihallgatott Ioan Păcurar rendőrbiztos, Kolozs megyei rendőrfőnök tanúvallomásai alapján ugyanakkor Buda esetében fennáll a gyanú, hogy egy 50 milliárd régi lejes csalás hátterében áll.

A vádiratban különben egy kolozsvári üzletember azt állítja, hogy annak idején értesítette a Gazeta zsarolási szándékáról Virgil Ardeleant, a hírszerző szolgálat jelenlegi vezetőjét, amihez egy rögzített beszélgetést is csatolt, de a hatóságok semmit sem tettek – ezzel kapcsolatban Ardelean nem volt hajlandó nyilatkozni.

A Kolozsvári Törvényszék tegnapelőtt 60 nappal meghosszabbította a Gazeta tröszt 5 vezető tagja ellen érvényben lévő előzetes letartóztatási parancsot, az éhségsztrájkoló Dan Pârcălab esetében viszont a szabadlábra helyezésről döntött, azzal a feltétellel, hogy a vádlott nem hagyhatja el a várost. A fogságban maradt 5 személy megtámadta a döntést, míg Pârcălab esetében a DIICOT ügyészei nyújtottak be fellebbezést.

A Gazeta-ügyben összeállított dosszié különben 23 kötetes, 3900 oldalt tartalmaz, továbbá mintegy 50 sértett fél és 140 tanú nyilatkozatait.

Mint ismeretes, az ügyben, amelynek vádiratát múlt pénteken fejezték be, kilenc újságírót vádoltak meg minősített zsarolással és bűnbandába való szerveződéssel, miután azok a hatóságok szerint intézmények és hivatalok vezetőit, valamint üzletembereket zsaroltak valós vagy valótlan dolgok újságban való közlésével.

– Jelmezeket is szokott tervezni?

– Az utóbbi időben néha igen. Attól függ, mennyi időm van, mert a jelmezkészítés sok időt elvesz.

– Feltételezem, ha díszletet és kosztümöket is Ön tervez egy előadáshoz, akkor sokkal nehezebb a munkafolyamat, nem?

– Valóban. De Romániában például óvakodom attól, hogy jelmezeket is tervezzek, – Silviu Purcărete mondjuk kivétel – mert az anyagbeszerzés felemészti az időm nyolcvan százalékát. Van néhány színházi mesterség, amely eltűnt Romániában, mint például a kellékes, az anyagbeszerző, stb. Az utolsó gombig nekem kell utánajárni a szükséges anyagoknak, egyszerűen nincs rá fizikai idő, hogy mindent elvégezzen az ember.

– Mit gondol, miért tűntek el ezek a mesterségek?

– Mert sok ideje nem vették komolyan ezeket a dolgokat ebben az országban. Pedig léteztek ezek a mesterségek nálunk is. De ugyanúgy nincs műszaki igazgató, vagy színpadmester. Nincsenek ilyen jellegű képzések. Az idősebbek, akik még ismerték, tudták ezeket a mesterségeket, elmentek nyugdíjba, vagy már eltávoztak az élők sorából. Azoknak a fiataloknak pedig, akiket alkalmaznak, nincs semmi közük a színházhoz. Így történik meg aztán, hogy a díszlet-, és jelmeztervező lejárja a lábát, amíg beszerzi a különböző anyagokat. Külföldön például léteznek olyan cégek, amelyek kimondottan speciális színházi anyagokra szakosodtak, minden megtalálható. A beszerzési rész tehát jóval egyszerűbb.

– A kiállítás fotóin láttam, hogy operákhoz is készít díszletet. A klasszikus műveket szereti inkább, vagy a kortárszenét?

– Kortárs szerzemény is lehet ugyanolyan lenyűgöző, akárcsak a klasszikus repertoár.

– Színház vagy opera? Melyik a kedvesebb?

– Egyformán szeretem. Inkább a projekt minőségétől függ. Egyébként külföldön a színházi rendezők már jó ideje rendeznek operát is, biztos itt is majd megtörténik ez az áttörés. Elsősorban az anyagi vonatkozásai miatt vonzódnak oda, hiszen jobban fizetnek az operaházak. A hetvenes években kezdtek színházi rendezőket hívni az operaházak, hogy „leporolják" a műfajt, kezdett ugyanis múzeumjellege lenni. Ők pedig új fuvallatot hoztak. Érdekes, hogy napjainkban, paradox módon, a színház kissé visszalépett a konvencionális felé, és az operában történnek az izgalmasabb kísérletek. De ez a jelenség tudomásom szerint Romániában még el sem kezdődött.

– Milyen színdarabokat szeret? Kortárs, vagy inkább klasszikus szerzők műveit?

– Azok, amelyek megérintenek. Nincsenek kedvenceim. Nincs semmi jelentősége, hogy Shakespeare, vagy Sarah Kane darab. Ha izgat a mű, a rendező, akivel dolgozom, ha a hely vonzó, olyan értelemben, hogy jó a társulat, a színészek nyitottak a kísérletezésre, akkor nem számít, hogy mikor és ki írta a művet. Sajnos a kortárs darabokat kevésbé játsszák többnyire mindenhol a világon, hiszen nagyobb rizikót jelent. Talán attól félnek a színházak, hogy nem megy majd a közönség, ha nincs közönség, lefaragják a támogatást. Minél inkább csökkentik a kultúra támogatását – és sajnos Európában mindenhol csökken – annál kevesebb a lehetőség a kísérletezésre. Ha egy színház szponzorfüggő, akkor leginkább a sikerdarabokat veszi elő. Csak biztos anyagi fedezék mellett lehet az embernek bátorsága kísérletezésekre. Márpedig a kísérletezés bátorsága nélkül a színház is múzeummá válik, és elveszti az értelmét.

– A témánál maradva: Ön nagy nevű és híres rendezőkkel dolgozott pályája során, lenne bátorsága egy teljesen ismeretlen, még be nem futott rendezővel dolgozni?

– Igen. Sőt, nagyon örülnék neki. Szeretek fiatalok között lenni, a fiatalabb generációval való kontaktus nélkül színházilag halott lennék. Ha csak híres emberekkel dolgozik az ember, az valamiképpen korlátoz, én pedig nagyon kíváncsi vagyok a fiatalokra.

– Még foglalkozik a festészettel, van ideje rá?

– Nincs időm rá, de foglalkozom vele. Nemrég volt egy kiállításom Németországban.

– Pihenésképpen fest?

– Amikor van egy kevés időm. Szabadság helyett például. De azért vannak kisebb szünetek két munka között is. Persze ez nem programszerűen történik, amikor van egy kis időm, akkor festek.

– Nagyon aprólékosan dolgozik, az itt kiállított tervek a legkisebb részletig ki vannak dolgozva. Ez az Ön stílusa, vagy ennek így kell lennie?

– Megkönnyíti az életem. Minél részletesebben készít el az ember egy rajzot, annál kevésbé kell megharcolnia a megvalósításáért. Olyan, mint a műépítészetben. Ha egy műépítész alapos, részletes vázlatot készít, majd esetleg nem foglalkozik a továbbiakban a kivitelezéssel, jó esély van rá, hogy úgy valósuljon meg a terv, ahogyan elképzelte. Így teszek én is, az utolsó részletig megrajzolom az elképzeléseimet. Nem bízom a véletlenre ezeket a dolgokat. Néha idegesít is ez a fegyelem, ami bennem van. Ezért is próbálok festeni, hogy felszabadítsam magamat ebből a kényszerzubbonyból, ami a határidőket és egyebeket illeti.

– Tanít valahol?

– Nem. Majdnem úgy volt, hogy tanítani fogok Frankfurtban. Meghirdettek egy versenyvizsgát, ami sikerült, már a dékán is gratulált, amikor kiderült, hogy a versenyfelhívásnak volt egy olyan kitétele, miszerint egyforma eredmény esetén nőknek, illetve fogyatékkal élő személyeknek van előnyük a munkahely elnyerésére. A nőnemű egyetemi oktatók százalékarányának növelése érdekében. Így végül egy hölgy nyerte el az állást.

– Egyre kevesebbszer fordul elő, hogy bemutatókon a közönség megtapsol egy díszletet.

– Valóban így van. De én azt hiszem, a legideálisabb díszlet az, amikor az előadás kezdetén van egy deszka az üres színpadon, aztán amikor a színészek átmennek rajta, s még egyszer ránézel a deszkára: rájössz, hogy teljesen más értelme, funkciója lett. Persze megtapsolnak időnként néhány effektust, ez jól is esik természetesen, hiszen mindenki szereti, ha dicsérik, ha sikere van. Én nem hiszek azoknak, akik azt mondják, hogy nem érdekli őket a kritika, írhatnak, amit akarnak. Ez nem igaz.

– Ön elolvassa a kritikákat?

– Természetesen. De olyan is előfordul, hogy a közönség kifütyöli az előadást. Stuttgartban megtörtént például a Bolygó hollandi című operaelőadás végén, hogy lehurrogták a stábot. Németországban ugyanis kötelező kimenni a tapsra az alkotóknak. Nem lehet visszautasítani. Nem írott szabály ugyan, a szerződésbe nincs belefoglalva, de ha nem mész színpadra a taps alatt, az azt jelenti, hogy nem vállalod az előadást. Ott gyakran megtörténik az ilyesmi, de érdekes módon előfordult, hogy éppen a hurrogásnak köszönhetően lett híres az előadás. Vagy például az is megtörténik, hogy a közönség kifütyöli a produkciót, de a kritika felmagasztalja. Ha csak a közönség ízlése után mennél, akkor a színház még mindig muzeális korszakában lenne. A közönség kényelmes, azt akarja, hogy szórakoztassák.

– Nem akar gondolkodni ...

– Nem, de ha sikerül megmozgatni, ha sikerül a lelkébe hatolni, akkor az hatalmas sikerérzés.

A Spektákulum támogatója az Illyés Közalapítvány.

Továbbra is alacsony a szén-dioxid árfolyama az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében (ETS), döntően az enyhe tél és az alacsony olajárak miatt.

A kibocsátási egységek tonnája a nemzetközi klímatőzsdéken pénteken 3,95 eurón zárt. Ez megegyezik a megelőző heti záróárral, ám a december közepén jegyzett árszinthez képest annak csaknem felét éri el.

Az utóbbi hetekben 4 euró alá beállt árfolyamra leginkább a szokatlanul enyhe időjárás van hatással. Az átlagosnál melegebb idő miatt alacsony a fűtési igény, így az azzal járó szén-dioxid kibocsátás is visszaesik.

Ennek következtében az ETS-ben meghatározó részaránnyal bíró erőműveknek feleslegük marad szennyezési jogaikból, amelyek tovább fokozva az eleve jelentős túlkínálatot lenyomják az árfolyamot a szén-dioxid piacon – mutatott rá.

Az olajárak is estek, márpedig ilyenkor a többféle tüzelőanyagot is felhasználni képes energiatermelő cégek portfoliójukban szén helyett erre az energiahordozóra váltnak át. Mivel az olaj elégetése fajlagosan kevesebb kibocsátással jár a szénhez képest, ezért újabb kvóták maradnak a cégek nyakán – fűzte hozzá.

Az ETS első kereskedelmi fázisából hátralévő hónapok kilátásai nem adnak optimizmusra okot a piacon, az árak valószínűleg nem emelkednek már jelentősebb mértékben az idén.

A 2007. december végéig tartó, három éves periódushoz időközben csatlakozik Románia és Bulgária is. Az új tagállamok a többi EU-országhoz hasonlóan bőkezűen bánnak kvótáik kiosztásával, ami újabb kínálati nyomást okoz majd.

Az éghajlatvédelmi megfontolásból beindult ETS-ben a leginkább környezetszennyező iparágak 12 ezer cége vesz részt, Magyarországról 229 létesítmény. Az évente kiosztott 2,1 milliárd szén-dioxid egységből 31 millió jár magyarországi cégeknek.

Januárban 5, áprilisban 2, októberben pedig 15 százalékkal emelik a köztisztviselők, az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban és más állami intézményekben dolgozó személyzet bérét. Ezzel egyidejűleg a nyugdíjakat és a diákok ösztöndíját is növelik. Az intézkedésről kormányhatározat született. Ami a tanárok fizetését illeti, mindaddig nem számíthatnak emelésre, amíg nem tisztázódnak a bérek közti méltánytalan különbségek.

A következő 11 hétben a kolozsvári Európa Ház szakemberei válaszolnak Románia újdonsült uniós állampolgárainak az ország európai uniós tagságával kapcsolatos kérdéseire, a Szabadság és az Adevărul napilapok révén. Az Európa Ház különféle társadalmi osztályhoz, korosztályhoz tartozó személyek speciális kérdéseire igyekszik válaszolni. Ezúttal az orvos kerül sorra. A következő hetekben a tanár, munkás, igazgató, sportoló, mezőgazdász, turisztikai ügynök, közalkalmazott, gépkocsivezető és élelmiszerbolti eladó kérdéseire válaszolnak a szakemberek. A jövő héten a közalkalmazottnak adott válaszokat olvashatják.

Ma az orvos kérdez
Oleg Tudos 32 éves orvos. Úgy gondolja, hogy az Európai Unió csak hátrányokat jelent Románia számára, a „nemzeti entitás rombolása" által, és azért, mert a román vállalatok csődbe jutnak. Véleménye szerint az EU-hoz való tartozás pénzügyi szempontból jó hatással jár, de hosszú távon országos szintű összeomláshoz vezet. Szerinte jobb lett volna, ha Norvégiához hasonlóan „szoros együttműködésre" törekszünk. Két konkrét kérdése van: Nagyszabású katonai konfliktus esetén ki vállalja az uniós csapatok vezetését, és milyen kritériumok alapján? Egy romániai középiskolát végzett fiatal konkrétan hogyan iratkozhat be egy nyugati egyetemre?

Az orvosnak Dan Luca, a kolozsvári „Európa Háza" elnöke válaszol:

Örülök annak, hogy Kolozsváron vannak euroszkeptikusok is. Románia lassan kilép egy olyan rendszerből, amelyben mindenkinek hasonlóképpen kellett gondolkodni. Jó, hogy az állampolgárok szabadon, demokratikusan vélekednek, és olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek esetleg eltérnek a „hivatalos vonaltól".

Úgy tűnik, az EU-t jelenleg nem fenyegetik szokásos, nagyszabású fegyveres támadás-jellegű konfliktusok, ellenben a láthatáron körvonalazódik egy egész sor másféle fenyegetés. Ezeknek mindegyikének alakulása nehezen megjósolható, viszonylag ködös, ezért nehezebb küzdeni ellenük. Európai szemszögből nézve, három fenyegetést kell kiemelni: a nemzetközi terrorizmust, a tömegpusztító fegyverek elterjedését, és az olyan gyenge államstruktúrák létét, amelyek kedvező körülményeket jelentenek a szervezett bűnözésnek. Persze, ha az Európai Unió leggyengébb pontját kell kitapintanunk, az kétségkívül az Európai Biztonsági és Védelmi Politika. Ennek számos hiányossága van, főleg a stratégiai szempontok és katonai konfliktus esetén a feladatkörök világos meghatározása terén.

Ami a középiskolát végzettek neves nyugati egyetemekre való beiratkozását illeti, ez megvalósítható. Természetesen, több szempontot kell figyelembe venni. Az egyetemek függetlensége miatt más és más felvételi kritériumok léteznek (osztályzatok, idegen nyelvek ismerete, esetleg vizsga stb.), ezeket az információkat megszerezhetjük az illető egyetem internetes honlapjáról. Vegyük például a híres milánói „Bocconi" egyetemet. Ott felvételi vizsga van, amely olasz nyelven folyik, de arra is van lehetőség, hogy a tanulmányokat teljes egészében angol nyelven folytassuk, tehát az olasz nyelv ismerete nem szükséges. Egy másik fontos tényező a tandíj, amelynek évi összege néhány ezer euróra rúg. Kiszámításánál több kritériumot vesznek figyelembe, fontos a család jövedelme, a jelöltek anyagi helyzete. Néhány európai egyetem ösztöndíjat is kínál, amelynek összege nemcsak a tandíj, de a bentlakás költségeit is fedezi. Azt üzenjük a kolozsvári középiskolásoknak, és mindazoknak, akik pályaválasztásukban segítségükre vannak: ne várják, hogy az információk elérjék őket, lépjenek kapcsolatba a nagy európai egyetemekkel, és akkor biztosan lesz esélyük a sikerre.

Leonard Orban többnyelvűségi biztos szerint a nyelvek Európa versenyképességének kulcsát jelentik.

Leonard Orban szerint a többnyelvűség távolról sem adminisztrációs kérdés. Kommunikációs, sőt gazdasági ügy, az új nyelvek megjelenése ugyanis lehetővé teszi az európai cégek számára, hogy új piacokra lépjenek, és javítsák versenyképességüket. Több nyelv jelenléte, ismerete nagyobb rugalmasságot jelent a munkaerőpiacon, s a folyamat a munkanélküliség európai szintű csökkenéséhez vezet.

A biztos azt szeretné, ha a többnyelvűség kérdése több területen (kultúra, oktatás, versenyképesség) középpontba kerülne. Az euractiv.hu tájékoztatása szerint a megfogalmazott célok között szerepel, hogy az anyanyelven kívül minden EU-állampolgár legalább két nyelvet ismerjen.

Leonard Orban tevékenységét sokan figyelik majd nagy érdeklődéssel, hiszen legfrissebb EU-tag országot képvisel az Unió vezetésében. Leonard Orban kezdettől igyekezett szimbolikus döntéseket hozni, kabinetjébe például egyetlen angol anyanyelvű munkatársat se nevezett ki, kabinetfőnöke francia, annak helyettese pedig német.

Második olvasatban megszavazta az Európai Parlament a harmadik vasúti jogszabálycsomagot. Ugyan az EP közlekedési szakbizottsága még olyan változatot fogadott el, amely a tagállamok álláspontjával szemben a belföldi személyszállításra is kiterjesztette volna a liberalizációt (2017-ig, illetve az új tagállamoknál 2022-ig), ehhez a plenáris ülésen nem volt meg a szükséges minősített többség. Átment viszont az utasok jogait erősítő, valamint az egységes mozdonyvezető-jogosítványra vonatkozó tervezet.

Nem volt meg a plenáris ülésen a szükséges minősített többség az EP közlekedési bizottságában korábban elfogadott legfontosabb módosításhoz a nyolc nappal ezelőtti, strasbourgi plenáris ülésen. Eszerint a nemzetközi személyszállítás 2010. január 1-ig végrehajtandó liberalizációja mellett a belföldi piacot is meg kellett volna nyitni 2017-ig, illetve az új tagállamokban 2022-ig. A plenáris ülésen a minősített többséghez 393 voks kell, az idevágó három módosító indítvány viszont csak 385, 356, illetve 358 igen szavazatot kapott. A jelentéstevő Georg Jarzembowski (néppárti, német) a voksolás után be is jelentette, hogy a belföldi liberalizáció ezzel le is került a napirendről, így az már nem lesz téma a parlament és a tagállamok küldöttségei közötti egyeztető tárgyalásokon.

Továbbra is része viszont a csomagnak, hogy a nemzetközi személyszállítást 2010. január 1-ig meg kell nyitni a verseny előtt. Az EP első olvasatban egyébként itt 2008-as nyitást javasolt, de most ebben elfogadta a tanácsi elképzelést a 2010-es váltásról.

A Dirk Sterck (liberális, belga) által készített és az ülésen megszavazott másik jelentés azt javasolja, hogy a nemzetközi forgalomban garantált utasjogokat terjesszék ki a belföldön utazókra is. A jelentéstevő azt mondta, nincs értelme elfogadni egy olyan szabályozást, amely csak a vasúton utazók 5 százalékára – a nemzetközi vonalakat igénybe vevőkre – terjed ki. A képviselők szerint minden vasúton utazót megilletnek bizonyos minimális jogok. Ezek között szerepel például az utasok információhoz való joga, a felelősségvállalás haláleset vagy sérülés esetén, illetve a mozgáskorlátozottaknak nyújtandó segítség.

A parlament kompenzációs rendszert vezetne be késések esetére. Egy és két óra közötti késésnél a jegy 25, hosszabbnál 50 százaléka lenne a kárpótlás, de csak abban az esetben, ha a vasúttársaság tehető felelőssé a csúszásért.

A vasúttársaságoknak biztosítaniuk kell az állomások, peronok, közlekedési eszközök akadálymentesítését, és a jövőben a vonatokon gyerekkocsiknak, bicikliknek és sportfelszerelésnek is kell helyet fenntartani, olvasható az Európai Parlament sajtóközleményében, amelyet az euractiv.hu ismertetett.

Gilles Savary (szocialista, francia) jegyzi a vasúti dolgozók képesítésével foglalkozó, ugyancsak elfogadott jelentést. A tanácsi javaslat szerint csak a mozdonyvezetőkre terjedne ki az irányelv, a képviselők viszont azt szeretnék, ha a személyzet többi, biztonsággal összefüggő tevékenységet végző tagja is rendelkezne megfelelő oklevéllel. Így nekik is megfelelő minőségű képzettséggel kellene rendelkezniük és egészségügyi alkalmasságukat is bizonyítaniuk kellene.

A Kolozs Megyei Munkaerő-közvetítő Hivatal februártól jut hozzá a jelszóhoz, amellyel használhatja az EURES hálózatot, amelyen minden európai vállalkozó, munkaadó közzéteszi állásajánlatát, jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Daniel Don, a hivatal igazgatója. Ez lehetővé teszi számukra, hogy az Unió tagországaiban is közvetítsenek a helyi álláskeresőknek, a legváltozatosabb szakmákban, mondta az igazgató. Valóságos robbanás figyelhető meg az európai munkaerőpiacon, hiszen amíg néhány nappal ezelőtt 721 ezer munkavállalót kerestek, addig a tegnap már 812 ezer állás volt meghirdetve az Unióban. A legtöbbet, 200 ezret Anglia hirdetett meg, ahol rövidesen a korlátozásokat is megszüntetik, állította az igazgató. Ezekhez az ajánlatokhoz idővel a csatlakozott országoké is hozzáadódik, Bulgária 22 ezer, Románia 24 ezer munkahellyel. Daniel Don szerint a hazai munkaadóknak sürgősen változtatniuk kellene munkaerő politikájukon, hiszen rövidesen munkaerő nélkül maradhatnak, és egyelőre még nehéz, továbbá nagyon körülményes idegen munkaerőt toborozni. Példaként a bákói esetet említette, ahol nemrég a kínai közvetítőn keresztül alkalmazott munkásnők elégedetlenségükben villákkal és késekkel támadtak munkaadójukra, mert nem egyezett a közvetítő által ígért és itt kézbe kapott fizetésük. Don szerint az egyes munkaadók által a kínaiaknak fizetett 330 eurós fizetést hazai munkavállalóknak is kifizethetnék. Ehelyett például helyi szinten közel százezer alkalmazott minimálbéren szerepel. Az igazgató azt is tudni vélte, hogy a máris jelentkező munkaerőhiányt a Leotex cég például több mint 200 kínai munkásnővel szándékszik pótolni.

Jelenleg az Európai Unióban a csúcspontot a munkaerőpiac jelenti. Tagországként a megyei hivatal is bármelyik pillanatban olyan kérésekkel szembesülhet külföldi magánszemély munkavállalók vagy cégek részéről, amelyek alapos felkészülést igényelnek, mondta az igazgató. Például a külföldön munkát vállaló román állampolgároknak az adott ország polgáraihoz hasonló jogaik vannak a munkaviszonyok tekintetében, és eszerint munkanélküliségi segélyben is részesül adott esetben. Amennyiben hazatelepszik, a helyi hivatalnak kell átvállalnia a segély külföldi szintű kifizetését, amelyet majd vissza kell szereznie az idegen munkaadótól. Ezek és hasonló eljárások hazai törvénymódosításokat is feltételeznek, amelyekre a javaslatokat idővel a hivatalok is megtehetik, a gyakorlatban szerzett tapasztalat alapján. Daniel Don elmondta, a hivatal meghívást kapott idén a Hollandiában szervezett legnagyobb állásbörzére. Az idei évet egyébként a munkaerő-vándorlás évének tekintik. Szerinte az erdélyi munkavállalókat általában jobb szemmel nézik az európai hivatalosságok, valószínűleg megbízhatóságuk miatt is.

Otthonunk kialakításánál vagy felújításánál érdemes a szemünkön kívül más fontos érzékszervünket is használnunk: az orrunkat, azaz a szaglásunkat. A szagoknak és illatoknak ugyanolyan erős – vagy erősebb – hatásuk van kedélyünkre, mint a színeknek.

Az orr rendkívül kifinomult érzékszerv, legalábbis több tízezer éven át az volt, és napjainkra sem vesztette el jelentőségét. Sajnos a levegő erős szennyezettsége – mind házon kívül, mind belül – megteszi a hatását: eltompítja, tönkreteszi szaglásunkat, és ezáltal lehalkul egy olyan vészcsengő, amely képes figyelmeztetni a szervezetet arra, hogy az egészségre káros anyagokat ne akarja belélegezni.

Minél kevésbé figyel és tiltakozik a szervezet ezekre a jelzésekre, annál több nemkívánatos szaggal kerülünk közeli viszonyba, aminek egyenes következménye napjaink egyik népbetegsége, az allergia. A szagok – az illatosak és kellemetlenek is –, ha túl erőteljesek, ha túl hosszú ideig érezzük őket, idegfeszültséget okoznak. A fizikai és szellemi kimerültség, migrénes fejfájás, hányinger és még ki tudja, mennyi más baj a szaglás egyéni érzékenységi fokából is fakad. Mindenkinek egyedi erősségű, illetve gyengeségű a szaglóképessége, és mindenki a saját természetének, egészségének megfelelően reagál egy-egy erőteljes illat érzékelésére.

Szagforrások
gépjárművek és gyárak által kibocsátott gázok és salakanyagok;
műanyagok, mesterséges illatosító szerek és vegyületeik;
szintetikus hígítók és oldószerek;
rothadó, bomló szerves anyagok;
salétromos, dohos falak vagy a penész;
mosatlan edények és textíliák, szellőztetés nélküli, poros lakás;
naftalintól vagy beleivódott cigarettafüsttől bűzlő ruhanemű;
leégett zsír, pirított hagyma és még sok más;

Otthonunk szagtalanítása
A jó közérzet és a barátságos otthon feltétele a lakás természetes kellemes illata, mely egyben minősíti az ott lakókat is a belépő látogató számára. Lehetőleg ne költözzünk gyár vagy főútvonal mellé. Ám ha mégis úgy hozza a szükség:

Szellőztetésre válasszuk az esti órákat és a munkaszüneti napokat!

Távolítsuk el a lakásból a kellemetlen szagokat árasztó tárgyakat, növényeket!

Cseréljük le a szagos műanyagokat (PVC) természetes anyagokra, pl. a nádkosár minden színhez passzol!

Fessük át a falakat természetes, átszellőző festékkel, kerüld a műanyag tapétákat!

Takarítsunk át minden szobát és szekrényt, mossunk vagy tisztíttassunk ki minden textíliát, bútorkárpitot!

Takarításhoz használjunk minél több természetes alapanyagú takarítószert, minél kevesebb mesterséges illatosítóval!

Szagtalanításra helyezzünk kis tálakba szódabikarbónát, a túlzott nedvesség elszívására pedig konyhasót!

A konyhai és fürdőszobai szagokat szellőzőkürtön keresztül vezessük a szabadba (pl. elektromos szag- és páraelszívóval, ventilátorral)!

Illatos virágoknak és füveknek – akár élő, akár szárított formában – a lakásban való elhelyezése minél több helyiségben ajánlatos!

Aromásító természetes illóolajok
Levendula Sebgyógyító hatása mellett értékes nyugtató. Fürdővízbe, ruha közé, párologtatóba egyaránt használható. Egy-két csepp a lepedőn nyugalmas alvást biztosít.

Rózsa A legismertebb illóolajok egyike. Már az ókorban is ismerték és használták, sőt még ételeket és italokat is ízesítettek vele. Olaja értékes, feszültséget és depressziót enyhít. Fürdővízbe oldva antiszeptikus hatása erősebb, mint sok ma ismeretes és használt gyógyszeré. Párologtatóba, mécsolajba, ágyneműre cseppentve érdemes használni.

Szantál. Erős illatú, drága olaj, ezért óvatosan használjuk. Nyugtalanságot, feszültséget csökkentő hatása miatt a világon mindenütt elterjedt illóolaj. Párologtatók vizében, olajmécsekben hosszan tartja illatát.

Kamilla. A leggyakrabban használt növénykivonat. Használjuk inhalálásra, mert nyugtatja a nyálkahártyát és csökkenti a gyulladásokat, de illata idegnyugtatóként is rendkívül hatásos. Fürdővízbe, párologtatóba – szójaolajjal keverve, kis tálban kihelyezve –, a gyerekszobákban is kellemes, nyugodt álmot hozó hatása van.

Citromfű. A mirtusszal együtt már az ókorban ismert illatosítószer. Méhviaszhoz keverve parketták, padlók tisztítására kiválóan alkalmas, és a lakás meghatározó illatélményévé válhat. Illata feszültségoldó és nyugtató hatású. Fürdővízbe, párologtatóba vagy lepedőre cseppentve egyaránt kellemes illatot nyújt.

Boróka. A gin pálinka jellegzetes íz- és illatanyaga. Rendkívül erős olajával csínján kell bánni. Antiszeptikus hatása magasan kiváló, ezért sebek borogatására jól használható. Illata kis mennyiségben a légutakat gyógyítja, az emberi szervezetre pedig élénkítő hatású. Túladagolása fejfájást okozhat. (Forrás: nlc)

Az ezeréves füstölők
A nálunk is népszerű füstölőként fordított kínai xiang szó tulajdonképpen „illatot" jelent. Az első dokumentum arról, hogy Kínában füstölőt használtak a középkorból származik, de nem kétséges, hogy a füstölő ismerete és használata több mint ezeresztendős múltra tekint vissza. A füstölők egyenletes égése tette lehetővé, hogy az időméréshez is hasznosíthassák. Időegységük az 1 ke (14 perc és 24 mp) volt. Ez a hagyomány olyannyira tartotta magát, hogy a XVI. században készített mechanikus órákat is a füstölőre megszabott időegységek alapján kezdték készíteni. A füstölő használata a buddhizmus térhódításával Indiából jutott el Kelet országaiba.

Régtől fogva a természetfeletti erőkkel való érintkezés eszközének tekintették nem csak a buddhisták, de a taoisták és konfuciánusok is. Az égő füstölőpálcákkal való gesztikuláció jelenti a kapcsolatteremtést, a füstjük jelzi az isteneknek, ősöknek, hogy a számukra felajánlott ételáldozat elkészül a számukra. A hagyományos szertartások, rituálék elengedhetetlen kellékeként, használják esküvő, temetés stb. alkalmával, de olykor minden különösebb jelentős ok nélkül, csak magáért az illatért gyújtanak füstölőt.

Különböző formájú és nagyságú füstölőket ismerünk, vannak rúd és spirál alakúak, körkörösek, díszesek és egyszerűek, mártottak, csavartak, sodrottak, pálcások és pálca nélküliek. A füstölőkészítéshez a szantálfa szolgáltatja a legközkedveltebb alapanyagot, de szinte minden létező kellemes illatot, aromát képesek előállítani.

Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház: Postakert /Cuza Vodă utcai templom: Péntek este 6 óra, istentisztelet, igét hirdet: Orbán János. Az elmélkedés címe: Magasztos előjogunk. Szombat 9 óra: odaszentelődési imaóra, bibliatanulmányozás: Az élet és az idő, de. 11 óra: istentisztelet, Orbán János: Az Egyház, mint Krisztus teste. Du. 4 óra, Újlaki Réka: Történelmi visszatekintés a szombat kérdésében. Du. 5.30 óra: ifjúsági önképzőkör.

Zsidó Hitközség: Dávid Ferenc utcai imaház: péntek este 5 óra, szombat reggel 9 óra, vezeti: Müller Benjamin, prof. Kallós Miklós, Krausz Jenő.

Hatalmas állatok éltek Ausztráliában, a Nullarbor-sivatagban 400 ezer évvel ezelőtt, de az emberek megjelenése után nem sokkal, 50 ezer évvel ezelőtt valamennyien kihaltak – erre utalnak azok a megkövesedett csontvázak, amelyeket nemrég fedeztek fel a Perth városától keletre lévő sivatag közepén különböző barlangokban.

Három barlangból kerültek elő meglepően épen a csontok a Nullarbor-síkság közepén 2002 októberében, aztán még három expedícióra került sor, és a leleteket már az „ausztrál jégkorszak Rosetta-köveként" emlegetik.

A kutatócsoport 69-féle hajdani emlőst, madarat és hüllőt fedezett fel, köztük 8 új kengurufajt, némelyikük magassága elérte a három métert is. A leletek majdnem tökéletes állapotban maradtak meg, és előkerült az erszényes oroszlán első teljes csontváza is.

Megdőlni látszik az az elmélet, hogy Ausztrália megafaunáját az éghajlatváltozás pusztította el. Az újabb vizsgálatok tanúsága szerint az első telepesek felégették az erdőket, hogy újabb meg újabb művelhető földekhez jussanak, s ezzel elpusztították a hatalmas állatok természetes otthonát jelentő növényi környezetet, ezért haltak ki a különleges fajok.

– Az ausztrál megafauna mindent kibírt, amivel a természet sújtotta fél millió éven át, de az emberi ténykedést már nem élte túl – mondta Richards Roberts, a Wollongongi Egyetem geokronológusa.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25., Victor Babeş 33/A és Magyar/22. Dec. 1989 u. 137. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai (január 26., péntek)

1 euró = 3,3898 lej, 1 USD = 2,6111 lej, 100 magyar forint = 1,3369 lej.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Véres gyémánt – amerikai. - Vetítés: 14, 17, 20, 23.

GYŐZELEM – Apocalypto - amerikai. – Vetítés: 13, 16, 19, 22.

MŰVÉSZ – Kebab kapcsolat - német. – Vetítés: 14.30, 17, 19.30, 22.

DÉS

MŰVÉSZ – Holiday – amerikai. – Vetítés: 17, 19.15; péntek, szombat, vasárnap 21.30 órától is, kedvezménnyel.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A szuper exnőm – amerikai. – Vetítés: jan. 26-28.: 17, 19, 21; kedvezménnyel 21 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Eragon - amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel: 17.30.

DACIA B-TEREM – Ház a tónál – amerikai. – Vetítés: jan. 26-28.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA - A Tégla - amerikai. - Vetítés: 17, 19.30; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel 17 órától.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, január 26-án, pénteken este 8 órakor: Visky András: Hosszú péntek – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. – CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

Január 28-án, vasárnap de. 11 órakor: Maszkabál. Gryllus Vilmos farsangi koncertje gyerekeknek.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Január 28-án, vasárnap este 7 órakor: Sarah Kane: Megtisztulás. Rendező. Andrei Şerban.

PUCK BÁBSZÍNHÁZ

Január 27-én, szombaton 12 órakor: Világszép Nádszálkisasszony – magyar tagozat.

Január 28-án, vasárnap 11 és 12.30 órakor: Téli mese - román tagozat.

MAGYAR OPERA

Január 27-én, szombaton de. 11 órakor: 50 éves a Napsugár gyermeklap – Ünnepi műsor.

Január 28-án, vasárnap du. 5 órakor: Kálmán Imre: Marica grófnő. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező. Bor József m. v.

ROMÁN OPERA

Január 31-én, szerdán este 7 órakor: Puccini: Bohémélet. Vezényel: Horváth József. Rendező: Emil Strugaru.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Ma, január 26-án, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Vezényel: Sabin Pautza. Közreműködik: Liliana Cadar. Műsoron: Pautza: Két közjáték a Szerelmi történet c. operából; S. Joplin: Three Ragtimes (Pautza hangszerelésében); C. Reinecke: D-dúr fuvolaverseny (op. 283); Rahmanyinov: Szimfonikus táncok.

Magyarországi vezető bútorgyártó cég(ek) hosszú távra alkalmazna(nak) szakképzett bútorasztalos és kárpitos szakmunkásokat, előnyös feltételek mellett (egyműszakos munkarend, kiemelkedő fizetés, albérleti és étkezési hozzájárulás). Bővebb felvilágosítás a 0259/342-298, 0721-811985 telefonszámokon.

Beszterce-Naszód megyében szerdáról csütörtökre virradó éjszaka az esőt követően havazott. Filip Moisil, a Beszterce-Naszód Megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a legmagasabb lehullott hóréteg 7 centiméteres. Az Út- és Hídügyi Hivatal besztercei kirendeltségének szakemberei azonnal közbeléptek, amint a 17-es országúton, a Borgói Hágónál fennakadást jeleztek. Georgică Crăciun, a műszaki osztály mérnöke tegnap elmondta, hogy folyamatosan tíz munkacsoport dolgozik a húsz kilométeres körzetben. Kevesebb, mint tíz óra alatt 87 tonna sót és 100 köbméter homokot szórtak az útra, most már nem okoz fennakadást a hóréteg. Ugyanakkor figyelmeztetik a gépkocsivezetőket arra, hogy óvatosabban vezessenek, és szereljék fel járművüket téli gumikkal, hóláncokkal, lapáttal, esetleg csúszásgátlóval. A közlekedést az is nehezíti, hogy az utat most korszerűsítik, és csak egyik sáv használható.

Fehér megyében nyolc település maradt villanyáram nélkül a folyamatos esőzés és rendkívül erős szél miatt. A Megyei Katasztrófavédelmi Hivatal jelentése szerint a hegyvidéki falvakban, Felsővidra, Felsőgáld községek településein az áramátalakítók mentek tönkre. Ugyanakkor a 74-es és 75-ös országutakon voltak fennakadások. A köd is nehezíti a közúti forgalmat, de minden Fehér megyei út járható.

Európában a kedd este óta tartó havazás vastag hóréteggel borította be a kontinens nyugati és középső részének kiterjedt térségeit. Két személy vesztette életét csütörtökre virradó éjjel a havazás és a jeges utak rovására írható autóbalesetekben Németország területén. A havazás kedd esti kezdete óta összesen öten haltak meg németországi közúti balesetekben.

A moszkvai hatóságok felkérték csütörtökön a lakosságot, hogy a sűrű hóesés miatt tartózkodjék az autózástól az orosz főváros útjain, válassza inkább a tömegközlekedést. A felhívás ellenére eldugult az orosz főváros csaknem minden főútvonala, és számos koccanásos baleset történt a hólepte moszkvai utakon. Több légi járatot törölni kellett a mostoha időjárás miatt. A sűrű hóesés és a rövid látótávolság miatt a vnukovói légikikötő egyelőre egyáltalán nem fogad érkező gépeket.

Franciaország nyugati és középső részein 110 ezer lakásban nincs áram, mert a hó súlya alatt letörő ágak és a szélviharban kidőlő fák sok helyen leszakították a villamos távvezetékeket.

Folytatta jó szereplését a magyar férfi kézilabda-válogatott a németországi világbajnokságon: a középdöntő első fordulójában Skaliczki László szövetségi kapitány együttese 28–25 (17–10) arányban verte a cseh csapatot, így továbbra is százszázalékos. A Skaliczki-sereg saját magának tette nehézzé az összecsapást azzal, hogy a biztos vezetés tudatában kiengedett.

Eredmények:

A 19–24. helyért: III-as csoport: Grönland–Ausztrália 34–25; IV-es csoport: Angola–Katar 33–27.

A 13–18. helyért (az Elnök Kupáért): I-es csoport: Ukrajna-Kuvait 33–23; II-es csoport: Norvégia–Egyiptom 27–18.

A középdöntőben (1–12. helyért):

I-es csoport: Németország–Szlovénia 35–29, Izland–Tunézia 36–30 és Franciaország–Lengyelország 31–22.

A csoport állása: 1. Izland 4 pont, 2. Németország 2 (60–56), 3. Szlovénia 2(63–62), 4. Fran-ciaország 2 (55–54), 5. Lengyel-ország 2 (49–56), 6. Tunézia 0.

II-es csoport: MAGYAROR-SZÁG–CSEHORSZÁG 28–25, Spanyolország–Oroszország 33–29 és Horvátország–Dánia 28–26.

A csoport állása: 1. Spanyol-ország 4 pont (68–58), 2. Horvát-ország 4 (60–53), 3. MAGYAR-ORSZÁG 4 (58–54), 4. Dánia 0 (55–58), 5. Oroszország 0 (56–65), 6. Csehország 0 (54–63).

Az ifi csapatbajnokság negyedik tornáját rendezték nemrég Marosvásárhelyen, az Aranyosgyéresi Sodronyipar-CFR az ígéretekhez híven megkezdte a felzárkózást a második hely eléréséhez. A Grigore Blaga edzette együttes reméli, hogy bejut az országos döntőbe, de ehhez meg kell javítsa összesítésbeli eddigi harmadik helyezését.

Ezúttal is a csoport éllovasa, a házigazda Marosvásárhelyi Elektro-Koracell lett az első, a második helyen a Kolozs megyei gárda végzett megelőzve a Szatmárnémeti Uniót.

A Sodronyipar-CFR egyéni eredményei: Sebastian Beşe 528 fa, Octavian Porumb 465, Bogdan Dudaş 506, Cătălin Maxim 447, Sorin Oltean 422 és Răzvan Turean 438.

Csapatban: 1. Elektro-Koracell 3037 fa, 2. SODRONYIPAR-CFR 2806, 3. Unió 2716.

Összesítésben: 1. Elektro-Koracell 11 pont (11 925 fa), 2. Unió 7 (11 359), 3. SODRONY-IPAR-CFR 6 (11 215).

A következő fordulót február 3-án, szintén Marosvásárhelyen rendezik . Addig is a felnőtt csapat szombaton fogadja a BL visszavágó mérkőzésen az osztrák ESV Leoben együttesét.

A német Aliona Savchenko–Robin Szolkowy kettős nyerte a párosversenyt a varsói műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon.

Szerdán este rendezték az első döntőt, a német duó korábban magabiztosan nyerte a szabadgyakorlatot, most nemcsak megőrizte helyét az élen, hanem óriási előnnyel győzött.

Ezzel tizenegyéves orosz hegemónia tört meg ebben a versenyszámban.

Eredmények, páros: 1. Aliona Savchenko, Robin Szolkowy (német) 199,39 pont, 2. Marija Petrova, Alekszej Tyihonov (orosz) 179,61, 3. Dorota Siudek, Mariusz Siudek (lengyel) 170,91.

Verner vezet a rövidprogram után
Nagy meglepetésre Tomas Verner áll az élen a férfiak rövidprogramja után.

A húszéves cseh műkorcsolyázó a 2004-es kontinensbajnok francia Brian Joubert-t valamivel kevesebb, mint másfél ponttal, de a harmadik fehérorosz Szergej Davigyovot már több mint hattal előzi meg.

Verner a tavalyi Eb-n szerepelt a legjobban, akkor 10. lett. Eddig a vb-ken és az olimpián sem remekelt, előbbin 13., utóbbin 18. a legjobb helyezése.

Románia az időközben visszavonult Gheorghe Chiper kiváló tavalyi teljesítménye után két versenyzőt indíthatott ebben a számban. A fiatalok nem tudtak keresztül lépni az árnyékukon, Adrian Matei a 30., a csíkszeredai Kelemen Zoltán a 32., utolsó helyen zárta a rövid-programot, így számukra már véget ért az Eb. Ebben a számban nincs magyar induló.

A német Aliona Savchenko–Robin Szolkowy kettős nyerte a párosversenyt a varsói műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon.

Szerdán este rendezték az első döntőt, a német duó korábban magabiztosan nyerte a szabadgyakorlatot, most nemcsak megőrizte helyét az élen, hanem óriási előnnyel győzött.

Ezzel tizenegyéves orosz hegemónia tört meg ebben a versenyszámban.

Eredmények, páros: 1. Aliona Savchenko, Robin Szolkowy (német) 199,39 pont, 2. Marija Petrova, Alekszej Tyihonov (orosz) 179,61, 3. Dorota Siudek, Mariusz Siudek (lengyel) 170,91.

Verner vezet a rövidprogram után
Nagy meglepetésre Tomas Verner áll az élen a férfiak rövidprogramja után.

A húszéves cseh műkorcsolyázó a 2004-es kontinensbajnok francia Brian Joubert-t valamivel kevesebb, mint másfél ponttal, de a harmadik fehérorosz Szergej Davigyovot már több mint hattal előzi meg.

Verner a tavalyi Eb-n szerepelt a legjobban, akkor 10. lett. Eddig a vb-ken és az olimpián sem remekelt, előbbin 13., utóbbin 18. a legjobb helyezése.

Románia az időközben visszavonult Gheorghe Chiper kiváló tavalyi teljesítménye után két versenyzőt indíthatott ebben a számban. A fiatalok nem tudtak keresztül lépni az árnyékukon, Adrian Matei a 30., a csíkszeredai Kelemen Zoltán a 32., utolsó helyen zárta a rövid-programot, így számukra már véget ért az Eb. Ebben a számban nincs magyar induló.

Serena Williams és Marija Sarapova jutott be a melbour-ne-i ausztrál nyílt teniszbajnokság női döntőjébe. Az amerikai játékos, aki jelenleg csupán a 81. a világranglistán a tizedikként rangsorolt cseh Nicole Vaidisovát verte meg az elődöntőben, ezzel harmadszor jutott be az Australian Open fináléjába. Az előző két alkalommal, 2003-ban és 2005-ben meg is nyerte a tornát. Ezúttal az első szettet rövidítésben hozta, a másodikban viszont lényegesen jobb volt ellenfelénél.

Az első helyen kiemelt orosz Sarapova a negyedikként rangsorolt Kim Clijstersen lépett túl, magabiztos produkcióval. Sikerével egyrészt először vívta ki a lehetőséget, hogy az ausztrál Grand Slam-tornán döntőt játsszon, másrészt pedig azzal a tudattal készülhet az utolsó mérkőzésre, hogy az orosz női játékosok közül elsőként jutott el ezen a tornán ilyen sokáig. Az elmúlt két évben egyformán az elődöntőben búcsúzott. Most csak a találkozó első felében kellett egy kicsit izgulnia, 3:4 után azonban ellenállhatatlan volt, és a hátra lévő időben csupán két játékot veszített.

A 23 éves belga játékos Clijsters utoljára szerepelt Melbourne-ben, mivel ígérete szerint az idény végén visszavonul.

Federer simán jutott a döntőbe
Az első helyen kiemelt Roger Federer bejutott a melbourne-i ausztrál nyílt teniszbajnokság fináléjába, miután az elődöntőben magabiztos játékkal simán legyőzte a hatodik helyen rangsorolt Andy Roddickot. A 25 éves svájci világelső – aki továbbra sem vesztett szettet a tornán – gyakorlatilag esélyt sem hagyott amerikai riválisának: 45 nyerő ütése mellett ellenfele csak 11-et tudott felmutatni, Federer a jó első adogatások 81 százalékát váltotta pontra.

Federer – aki 2004 és 2006 után harmadszor diadalmaskodhat Ausztráliában – ezzel új rekordot állított fel, mivel egymást követő hetedik Grand Slam-tornáján jutott döntőbe. Federer a fináléban a német Tommy Haas (12.) és a chilei Fernando Gonzalez (10.) pénteki párharcának a győztesével találkozik.

Eredmények, női egyes, elődöntő: Sarapova (orosz, 1.)–Clijsters (belga, 4.) 6:4, 6:2 és S. Williams (amerikai)–Vaidisová (cseh, 10.) 7:6 (5), 6:4.

Férfi egyes, elődöntő: Federer (svájci, 1.)–Roddick (amerikai, 6.) 6:4, 6:0, 6:2.

Hét fősre szűkült a Nemzet Sportolója-cím elnyerésére esélyesek listája. A magyar Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárságának tájékoztatása szerint Földi Imre, Grosics Gyula, Markovits Kálmán, Monspart Sarolta, Pap Jenőné Méray Kornélia, Sági Györgyné Rejtő Ildikó és Schmitt Pál maradt versenyben a Puskás Ferenc halálával meg-üresedett helyért.

ATLÉTIKA
Szombaton 10 órától a kolozsvári Iuliu Haţieganu (Egyetemi) Sportpark termében: fedett pályás országos gyerekbajnokság – megyei szakasz.

FUTSAL (TEREMFOCI)
Vasárnap 17 órakor a kolozsvári Horia Demian Sportcsarnokban: Kolozsvári Clujana CFF–Karácsonykői (Piatra Neamţ-i) Moldocor CS – A-osztály.

SERIE A

A Catania egy góllal, 2–1 arányban nyert az Empoli ellen az olasz bajnokság 16. fordulójából elhalasztott mérkőzésen. A találkozót eredetileg december 17-én kellett volna megrendezni, de a hatalmas esőzések következtében a pálya talaja játékra alkalmatlan volt. Az élen: 1. Internazionale 54 pont, 2. Róma 43, 3. Palermo 39, 4. Catania 29, 5. Empoli 28, 6. Lazio 27.

OLASZ KUPA

A Milánói Internazionale háromgólos előnyt szerzett a Sampdoria otthonában az Olasz Kupa elődöntőjében rendezett párharc első mérkőzésén (eredmény: 0–3). A visszavágót jövő csütörtökön játsszák.

PRIMERA DIVISIÓN

Mérkőzést pótoltak a spanyol bajnokságban is, kisebb meglepetésre az éllovas FC Barcelona csak 1–1-es döntetlent ért el a kullogók közé tartozó Real Betis Sevilla ellenében. Az élmezőny: 1, Barcelona 39 pont, 2. Sevilla 38 (37–19), 3. Real Madrid 38 (28–16), 4. Valencia 36, 5. Atlético Madrid 35, 6. Real Zaragoza 31, ..., 18. Betis 18.

PREMIER LEAGUE

A sereghajtó Watford 2–1-re legyőzte a vendég Blackburn Rovers együttesét az angol bajnokság egy korábbról elhalasztott találkozóján. Az élen: 1. Man-chester United 57 pont, 2. Chelsea 51, 3. FC Liverpool 46, 4. Arsenal 45, 5. Bolton Wanderers 40, 6. Portsmouth 37, ..., 10. Blackburn 31, ..., 20. Watford 12.

ANGOL LIGAKUPA

A Chelsea bejutott az angol Ligakupa döntőjébe, miután hazai pályán Andrij Sevcsenko és Frank Lampard duplájával 4–0-ra legyőzte a negyedosztályú Wycombe Wanderers együttesét az elődöntő visszavágóján (az első összecsapás 1–1-gyel végződött). A Tottenham Hotspur és az Arsenal 2–2 arányú döntetlent játszott egymással a második elődöntős összecsapásának első felvonásán. A találkozón Julio Baptista előbb öngólt szerzett, majd kétszer a Tottenham kapujába is betalált. A visszavágót jövő szerdán játsszák.

LIGUE 1

Harmadik vereségét szenvedte el a francia bajnokságban az Olympique Lyon: a címvédő a 21., hétközi fordulóban hazai pályán 2–1 arányban kikapott a Girondins Bordeaux-tól. További eredmények: Olympique Marseille–AJ Auxerre 3–1, OSC Lille–Paris Saint-Germain 1–0, Valenciennes–Le Mans 1–1, Troyes–Nantes 1–0, Sochaux–Sedan 1–1, Nizza/Nice–Toulouse 0–1, Lorient–Lens 1–0 és AS Monaco–Stade Rennes 0–2; a Nancy–Saint-Étienne találkozó lapzárta után ért véget. Az élcsoport: 1. Lyon 50 pont, 2. Marseille 36 (30–20), 3. Lens 36 (29–22), 4. Lille 35, 5. Sochaux 34, 6. Bordeaux 33.