Bodó Barna: Szamosközi plagizált?
A BKB az oktatási minisztériumhoz fordul

Plágium gyanúja merült fel Szamosközi István egyetemi tanár, dékán-helyettes, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának alelnöke doktori dolgozatával, valamint az annak alapján kiadott kötettel kapcsolatosan – jelezte tegnapi sajtóértekezletén Bodó Barna egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Mind a doktori dolgozatban, mind az Evaluarea potenţialului la elevi című könyvben előfordul ugyanaz a csaknem három teljes oldalt kitevő szöveg, amely megtalálható egy korábban megjelent francia könyvben, a Fredi P. Düchel által szerkesztett Textes de base en pédagogie – l’éducation cognitive – le développement de la capacité d’apprentissage et son évaluation című kötetben. A szövegátvétel részben szó szerinti, részben csak a kifejezésmód változik, a gondolatmenet egyezik. A szóban forgó szöveg három szerzője (Jean Louis Paour, Jeanine Jaume, Odile de Robillard) azonban sem lábjegyzetben, sem a forrásmunkák között nincs feltüntetve. A megvádolt tanár a Szabadság kérdésére elmondta: soha nem látta a szóban forgó francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. (Részletek a 4. oldalon)

Emil Boc cáfolja, hogy a demokraták kormányzati tisztségekkel kecsegtetnék a Liberális-Demokrata Pártot (PLD). Kijelentette: pártjának nincsenek ilyen szándékai, soha nem is tárgyaltak ilyesmiről a Theodor Stolojan vezette párttal. Arra a kérdésre, hogy a PLD érdemtelenül kerülne be a kormányba, amennyiben erre mégis sor kerülne, a Demokrata Párt (PD) elnöke csak annyit válaszolt: igen.

Ezzel a kijelentésével Boc ellentmond alelnökének, Adriean Videanunak, aki pénteken arról beszélt, a PLD-nek a kormányban volna a helye. – Az lenne a méltányos, ha a liberális-demokraták legalább egy minisztert adnának, de sajnos ez aligha valósítható meg a liberálisok ellenséges magatartása miatt – jelentette ki Videanu. Egyesek ebből a nyilatkozatból arra következtettek: a PD ezzel félreérthetetlenül azt sugallta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bizonytalankodóinak, hogy a PD és a PLD kormányzásra készül együtt, és lehetőleg hosszú távra, mindazok tehát, akik ragaszkodnak hatalmi pozícióikhoz, sorakozzanak fel Stolojánék mögé megtagadva Călin Popescu Tăriceanut és pártját.

A jelek szerint Bocék most ismét komolyan gondolják a kormányátalakítást. A PD-elnök szabályosan felszólította tegnap a miniszterelnököt, hogy nyújtson be egy, a kormány szerkezetei átalakítására vonatkozó elképzelést, amelynek célja a tárcák csökkentése volna 24-ről 18–15-re. A PD elképzelése szerint ezt úgy lehetne fájdalommentesen megvalósítani, ha megszüntetnék a három miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint a két megbízott miniszteri tárcát.

Megjegyzendő, az RMDSZ-nek a kormányban egy miniszterelnöke, és három minisztere van, amiből kettő, Borbély László területrendezési és Winkler Gyula gazdasági tárcavezetők megbízott miniszterek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes tegnap úgy nyilatkozott: az RMDSZ egyet ért a kormányátalakítással, különösen ha az az ésszerűség jegyében történik. Ő is egyet ért a megbízot miniszteri tisztségek megszüntetésével, ezeket miniszteri rangra kellene végre emelni – mondta.

– Mind Borbély lászló, mind Winkler Gyula jó képességű, jó teljesítményű szakemberek, itt az ideje, hogy teljes tárcával rendelkezzenek – hangoztatta. Emlékeztetett: az RMDSZ már rég óta javasolja, hogy január 1-je után a kormány alapos elemzésnek vesse alá, milyen módosításokat kellene foganatosítani a kormánystruktúrában, és gondolja újra a koalíciós megállapodást. – A kormányátalakítás nem csak személycserét jelent, hanem új koncepciót is. Szerintünk ez a decentralizáció elve alapján kell hogy történjen – vélekedik a szövetségi elnök.

Januártól mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik megszegik a december 1-jén életbe lépett új KRESZ előírásait. A magyarázat igen egyszerű: egy-egy büntetőpont pénzbeli értékét a minimálbér 10 százalékának megfelelően állapították meg, így a minimálbér január 1-jei növelése maga után vonta a bírságok mértékének emelkedését is.

Így például az, aki vezetés közben maroktelefonon beszél vagy nem csatolja be a biztonsági övet, 70–105 új lej helyett 78–118 lej közötti összeget lesz kénytelen fizetni, amennyiben lebukik (2 vagy 3 büntetőpont). A súlyosabb, 4–5 „feketepontot" érő büntetések esetében (például a maximális megengedett sebesség 30 km/h-val való túllépése) a fizetendő összeg 156–195 lej közötti, amennyiben pedig a közlekedés többi résztvevőjét melegebb éghajlatra küldik, ez a „vétség" akár 780 lejbe is kerülhet.

Az önkényesen kisajátított ingatlanok visszaszolgáltatásával a kilakoltatás veszélyébe került bérlőkön különféle jogszabályokkal próbáltak ideig óráig segíteni. Kezdetben kormányrendelet írta elő kötelező bérleti szerződés megkötését, az ötéves időtartamot szintén jogszabállyal meghosszabbították. Szakemberek szerint 2008-ban, 2009-ben jár majd le ezeknek a szerződéseknek a legnagyobb része, amikor komoly problémát fog jelenteni a bérlők lakáshelyzete. De addig is folyamatosan zajlanak kilakoltatási perek, és 2007-ben több százan kerülhetnek utcára nem csak Kolozsváron, hanem Tordán, Szamosújváron, Hunyadon és Désen is.

A 2001/10. törvény alapján Kolozsváron több mint 200 ingatlant juttattak már vissza volt tulajdonosaiknak. A várhatóan lakás nélkül maradó lakókra gondolt a polgármesteri hivatal, amikor nekilátott szociális lakásokat építeni, mondta Boros János alpolgármester. A Fenesi úton még decemberben sikerült 54 lakást kiutalni, és további, körülbelül 350 lakásra számítanak az ószeren felépülő lakónegyedből. A Polus Center az általa építendő negyedben 370, az Impact pedig a készülő Lombi lakónegyedben 75 lakást ajánlott fel. Ezekkel a városháza szabadon rendelkezhet, és főleg a kilakoltatott családoknak fogják kiutalni, mondta az alpolgármester. Természetesen nem csak rájuk gondolnak, ellenben a kilakoltatott helyzetért 40 pont illeti meg az alkalmazott pontozásos rendszerben, ami előnyös helyzethez juttatja őket a várakozási jegyzéken. A helyi hatóságok ellenben nem tudják teljesen rendezni mindazoknak az esetét, akik az ingatlan visszaszolgáltatások révén utcára kerülnek, itt legalább kormányzati szintű megoldásra lett volna szükség, vélekedett Boros János. Szerinte sokan nem szoktak hozzá, hogy esetleg önerőből, vagy kölcsönök révén építkezésbe kezdjenek, és sokan még lakásigénylési kérést sem nyújtottak be. Emiatt azt sem lehet tisztán felmérni, hány családot fenyeget a kilakoltatás veszélye. A törvény szerinti kötelező bérleti szerződés lejártakor a tulajdonos új szerződést ajánlhat fel, ekkor azonban már nem kötelezi a jogszabályban megszabott, jóval a piaci ár alatti bérleti díj. Amennyiben a lakó nem tudja megfizetni a bért, a tulajdonosnak kilakoltatási pert kell indítania.

Tordán eddig már 160 családnak kellett kiköltöznie a bérelt lakásokból, a számítások szerint pedig ebben az évben körülbelül 90 család marad lakás nélkül. A már kilakoltatottak elsőbbséget élveznek a várakozási listán, de helyzetükre egyelőre nem tudnak megoldást. Désen is száznál több azoknak a száma, akik a törvény szerint előírt albérleti szerződés alapján laknak visszaszolgáltatott ingatlanban. A városháza megvásárolt ugyan egy 40 lakrészes tömböt, amit azonban fel kellene újítani, lakhatóvá kellene tenni. Hunyadon a kisajátított ingatlanokkal kapcsolatos ilyen jellegű problémák 85%-a már megoldódott, és a helyi hatóságok remélik, nem marad család az utcán. Szamosújváron az Állami Lakásügynökségen keresztül szándékoznak tömbházat építeni.

Állásokat hirdet a kolozsvári városháza
Boros: Magyarok is jelentkezzenek

Január 15. és február 6. között hat alkalommal tartanak versenyvizsgát a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban betöltendő állásokért. A vizsgáztató bizottság elnöke minden alkalommal Boros János alpolgármester, aki lapunknak elmondta: a megmérettetés elsősorban a törvények ismeretére vonatkozik: lesz egy tétel az alkotmányból, egy a közigazgatási törvény legújabb, módosított változatából, és két tétel a munkakörnek megfelelő jogszabályokból. Az írásbeli vizsgán 7-es osztályzatot kell elérni, ha ez sikerül, következik az interjú. Boros elmondta: fiatal végzősök is jelentkezhetnek, mert a vezető beosztásokat leszámítva sehol nem követelmény a szakmai régiség.

A városháza közleménye szerint a könyvelési irodába szakfelügyelőt keresnek. Felsőfokú végzettségűek jelentkezhetnek. A számítógépesítési stratégiák irodában felügyelőre van szükség, ide informatikai szakú középfokú végzettség is elegendő. A lakásügyi- és az ingatlanügyi osztályra egy-egy szakfelügyelőt alkalmaznak, mindkét esetben felsőfokú végzettségű személyt.

A jelentkezők iratcsomóját január 19-ig fogadják reggel 8.30 órától a hivatal iktatójánál. A dosszié a személyazonossági igazolvány másolatát, a végzettséget igazoló oklevél eredetijét és másolatát, orvosi igazolást és a városházán kapható formanyomtatványt kell tartalmaznia. A versenyvizsga január 23-án délelőtt 11 órától lesz.

A kisdedóvókért felelős központba főkönyvelőt, szakfelügyelőt és 3 szakreferenst alkalmaznak. A főkönyvelői állást felsőfokú közgazdasági végzettségű személyek, a szakfelügyelőit közgazdasági, jogi, vagy közigazgatási személyek pályázhatják meg, a főkönyvelő-jelöltnek öt év szakmai régisége is kell legyen. A szakreferensi álláshoz csak középfokú végzettség kell.

Január 22-én kell benyújtani az iratokat, és 25-én 11 órakor lesz a megmérettetés a Nyitvatartás és Működési Engedélyek iroda, illetve a Koncessziók, telekbérlések iroda egy-egy szakfelügyelői állásáért. Mindkét esetben felsőfokú, gazdasági, jogi, közigazgatási, vagy műszaki végzettséget kérnek. A Helyi közigazgatási Irodához tartozó Gyámhatóságnál irodavezetőre lesz szükség, a jelöltnek felsőfokú jogi vagy közigazgatási végzettségű személynek kell lennie, két év szakmai régiséggel. A közigazgatási bírósághoz jogtanácsost alkalmaznak (felsőfokú jogi végzettség), az anyakönyvvezetői irodába szakfelügyelőt, meghatározott időtartamra, helyettesítőként. Mindkét esetben felsőfokú végzettséget kérnek.

Irodavezetőt és szakfelügyelőt keresnek még a Sürgősségi Helyzetekért Felelős Önkéntes szolgálathoz, ide felsőfokú műszaki végzettséget és az irodavezető esetében két év szakmai régiséget kérnek. Ugyanott két csoportvezetőt is alkalmaznak, középfokú műszaki végzettséggel, két év szakmai régiséggel, illetve felügyelőt, középfokú végzettséggel, és képzett szerelőmunkást. A dossziét 12.-ig lehet benyújtani, a vizsga 16.-án lesz, 11 órakor. Boros János alpolgármester lapunknak elmondta: hamarosan jóváhagyják a polgármesteri hivatal új személyzeti beosztását, akkor újabb alkalmazási lehetőségek, versenyvizsgák következnek. Boros szerint a városházi munka rendkívül sokoldalú, jelentős tapasztalatra és széleskörű ismeretekre lehet szert tenni, a fiatal végzősök számára előlépési lehetőség is adódik. Jó lenne, ha magyarok is jelentkeznének, ha megnőne a városházi alkalmazottak körében a magyarajkúak részaránya – jegyezte meg az alpolgármester.

Az Eurobarométer nevű legfrissebb felmérés szerint az immár tagállam Románia lakosságának többsége továbbra is bízik az Európai Unióban (EU). Csatlakozáskor a romániai lakosság EU-bizakodási indexszét 67 százalékra becsülték, ami azonban már távolról sem egyenértékű az egy-két évvel ezelőtti, 100 százalékot megközelítő hurráoptimizmussal. Az EU-tagság áldásaiból már jó ideje részesülő államok polgárait e nagyfokú derűlátás már régóta nem jellemzi. Ezt a különbséget is bizonyítja, hogy a már tapasztalt EU-tagállamok lakosainak mindössze 20 százaléka reménykedik abban, hogy az idén országa gazdaságilag jobban viszi majd. Ezzel szemben Romániában az emberek 30 százaléka hisz ugyanebben.

A derűlátás mértékét fejlesztési régiókra is lebontották. A legnagyobb optimizmust a Bukarest központú nyolcas régióban mérték, az országos átlagot meghaladva, a fővárosiak 75 százaléka látja rózsásan a helyzetet. A lakosság szubjektív megítélése szerint az élet minősége a nyugati és az észak-nyugati régióban a legjobb, ezért itt is magas az optimista állampolgárok aránya.

A várható jelentős gazdasági fejlődés ellenére országunk szegénységét és elmaradottságát tükrözi, hogy a megkérdezetteknek a mindennapi élettel való elégedettségük jóval alacsonyabb Romániában, mint a többi tagállamban. Hazánkban ez az érték csak 48 százalék, miközben a 2004-ben csatlakozott tíz ország lakosainak 72 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy elégedett-e mindennapjaival, az EU magját alkotó tizenötöknél pedig ez az érték a 85 százalékot is eléri. Az egyéni boldogulás tekintetében azonban pont fordított a helyzet, a román állampolgárok 40 százaléka derűlátó saját jövőjével kapcsolatban, míg a tizenötöknél is a lakosság pusztán 35 százaléka jövendöl magának jobb helyzetet.

Jó hír, hogy a többi tagállamhoz hasonlóan, a hazai lakosság többsége számára is értéket jelentenek az emberi jogok, a béke és az élet tisztelete egyaránt. Az eltérő helyzetükből fakadóan Románia és a többi EU-tagállam lakosainak a gondjai különböznek. Románia fejletlensége miatt az embereket továbbra is a gazdaság fejlődése, valamint az árak és az infláció alakulása érdekli. Míg nálunk a megkérdezettek 30 százaléka jelezte, hogy aggodalmaik e három dologhoz kapcsolódnak, a tízeknél csak a lakosság 20 százaléka, a tizenötöknél pedig mindössze 15 százaléka jelölte be ezeket az aggodalom fő forrásaként. Miközben a románok figyelmét a nyugdíjak, az egészségügyi rendszer, az adók kötik le, addig a többi európai polgár a munkanélküliségtől, az egyre jobban fenyegető terrorizmusveszélytől és a bevándorlók rohamától retteg.

A román állampolgároknak a hazai közintézményekbe vetett bizalma továbbra is alacsony, ezért az emberek többsége azt várja, hogy az EU intézményei oldják meg a romániai problémákat. Az EU magját alkotó államoknál éppen ellentétes helyzet alakult ki, ott az emberek a nemzeti hivataloktól várják gondjaik orvoslását, a brüsszeli és strasbourgi intézményekkel szemben sokkal kisebbek az elvárásaik.

INGYENESEN IGÉNYELHETŐEK színes, 12 oldalas, bibliai idézetes, 2007-re szóló naptárak a Károlyi Gáspár Alapítvány székhelyén: Kolozsvár – Oţetului utca, 18A. szám. (a sörgyár háta mögött). Az ajánlat magánszemélyeknek szól, amíg a készlet tart, és átvehető az alapítvány székhelyén, az alábbi órarend szerint: délelőttönként: hétfőtől szombatig 9–12 óra közt, délután: hétfőn és pénteken 18 – 20 óra közt. Mozgáskorlátozott személyek számára, Kolozsvár területén, gondoskodnak a naptárak kézbesítéséről. Érdeklődni a 0364-109567 vagy 0723-368408 telefonszámokon, vagy a kolozsvar@reformatus.org email címen lehet.

VETÍTETTKÉPES ELŐADÁSRA kerül sor Nagy Zoltán és Szilágyi Palkó Pál az elmúlt években Törökországban, Grúziában, Örményországban és a Hegyi-Karabakhban szervezett természetrajzi expedíciójáról a Kriza János Néprajzi Társaság székházában (Mikes Kelemen/Croitorilor u. 15.). Időpont: január 10-én, szerdán 18 órától. Minden érdeklődőt szívesen látnak.

A VI-WALDI Játszóház Tücsök – zene – óvodája január 8-ikától a következő program szerint működik: a hétfői Kismama klub keretében 17.30 órától Bolyhos-ovi az unitárius óvodában. Keddenként 17 órától NAGY-CSOPORT az unitárius tanácsteremben (Brassai utca 6. sz.), amelyet 18 órától Agnus-rádiózás vagy minikoncert követ. Péntekenként 17.30 órától KIS-CSOPORT a györgyfalvi negyedbeli családok Kismama klubja keretében az Anatole France utca 14. szám alatti „Ikerkupolák" termeiben. A zenés, személyiség-fejlesztő foglalkozásokat László Bakk Anikó (0740-761421) és Nisztor Krisztina (0745-141089) vezeti. A minikoncertek és a zenelíceumban tartandó hangszerbemutatók megvalósításában Maksay Júlia tanárnő és Orbánné Bak Márta tanító néni segítenek.

Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervező az újdonsült tulajdonosa a 2006-ban, a kolozsvári Állami Magyar Színház Művészeti Tanácsa által alapított Vlad Mugur Emlékdíjnak. A tavalyi évad értékelésének eredményeképpen Carmencita Brojboiu a Tanítványok című produkció díszlet- és jelmezterveiért kapta meg a kitüntetést, amelyet az elsőként díjazott Mihai Măniuţiu rendezőtől vehetett át, a vasárnap esti Tanítványok előadás után. Az emlékdíjat egy évad legjobb vendégművészi teljesítményének értékelésére alapította a színház.

Visky András dramaturg, a Tanítványok című darab szerzője egyetlen példával támasztotta alá a Művészeti Tanács szinte egyhangú döntését. Mint mondta, George Banu neves színházi szakember az előadás bukaresti vendégszereplésén úgy fogalmazott: Carmencita sikeresen elkerülte az összes közhelyet, ami kínálkozott a díszlet- és jelmeztervek elkészítésénél. A művésznő 2000 óta dolgozik vendégként a színházban, több előadás díszletét, illetve jelmezeit is tervezte. Az idei évadtól immár a sétatéri színház társulatához tartozik.

Kálvária-patak?
Mindannyian felelősek vagyunk nyelvünk állapotáért
Nyelvápolás

A várost, s benne Kolozsmonostort valamelyest is ismerők számára nyilván meglepő és elgondolkoztató lehet e név. Mi történt a város e részében? Talán valamilyen csodának köszönhetően hirtelen megváltozott a környék vízhálózata, s a résen lévő polgármesteri hivatal itt új patakot fedezett föl, melynek azonmód nevet adott?

Az egyik a város nyugati határa és Kolozsmonostor között. „Ennek vize a papok rétje felett a Bükk lábának hajlásaiból szűrődik össze, mély medrű, szűkvizű csermelyekből", írta Jakab Elek (Kolozsvár története, I., 1870., 45.), majd a Papvölgyén áthaladva, s a Templom (Govora) utcát legmélyebb részén keresztezve, a régi vámház és a Sörgyár között átfolyik a Monostori út alatt, és a Sörgyár mellett a Kisszamosba (Malomárok) szakad. Ma a Monostori úttól, a Mezőgazdasági Akadémia kerítésétől a Kisszamosig csatornában folyik. Kolozsmonostori pataknak, Pap patakának is mondták. Bal partjától nem messze alakult ki a Mező utca, majd bal oldali mellékágának medrét keresztezve, terjedt ki a Páter-tetőről ide ereszkedő erdő felé. A patak völgyében, elsősorban két ága között napjainkban több, a Mező utcából nyíló rövidebb-hosszabb zsákutca kezd kialakulni.

A második monostori Cigánypatak a Bükkben, a Páter-tető alatt eredő több csermely összefolyásából alakul ki. A Kalányos (Tavasz) utcát elérve, ennek jobb oldalán, majd a kolozsmonostori templom dombjával szemközti, ettől délre lévő szűk szorosban csörgedez, végül a templomdomb alatt a Kisszamosba (Malomárok) ömlik. A Monostori-negyedi lakótelep kiépítésekor nagyrészt csatornába bújtatták. Egykori medre fölé házak épültek, medrének, vizének itt nyoma sem látszik. Csiszár-pataknak is mondják.

E kis patakok neve onnét ered, hogy mindegyik cigánytelepülés közelében folyt. De szeszélyes, megbízhatatlan vízhozamuk miatt is kaphatták nevüket. Tény, hogy a Békásból jövő a Cigánysor keleti széle mellett, a házsongárdi a Monostorkapu előtt a XIX. század elején álló cigányház mellett, a negyedik a Kalányos utcai cigányházak szomszédságában folyt.

Esetünkben a második Cigánypatakról van szó. Neve románul is ugyanez. A városi Tervező Intézet által 1990-ben kiadott térképen is (P[ârâul] Ţiganilor). Honnét tehát a Kálvária név? Boros János alpolgármester fejtette meg a rejtélyt. Mint mondta, mivel Monostoron két Cigánypatak van, a polgármesteri hivatal, úgymond az egyszerűség kedvéért, a másodikat Kálvária-pataknak keresztelte. A helynevek állandóságának fittyet hányva, önkényesen. És miután a helytelen Kálvária-templom nevet sikerült, legalábbis a magyar sajtóban kiiktatni. És a városháza közleményei a Szabadság hasábjain is a Cigánypatak „új" nevével látnak napvilágot.

A polgármesteri hivatal tehát újabban nemcsak az utcaneveket változtatja meg és adja, hanem a vízfolyásokét is. Ezek után talán azt is megérjük, hogy az „egyszerűség kedvéért" a házsongárdi Cigánypatak nevét, mivel a Majális utcával párhuzamosan folyik, az utca román neve alapján Republicii-patakra, a Békás-patak nevét, mivel a Bună Ziua utca közelében csobog, Bună Ziua-patakra változtatja.

Az európai parlamenti választásokra előreláthatólag már bejegyzett párt lesz a Magyar Polgári Párt – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak adott hosszabb interjújában Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere. Az ellenzéki politikus szerint az új párt bejegyzése teljesen új helyzetet fog teremteni a romániai magyar közéletben, ez lehet az alapja az RMDSZ és a különféle ellenzéki szervezetek közötti párbeszédnek. A pártvezető részletesen beszámolt a székelyudavarhelyi előrehozott időközi választások lebonyolításáról, illetve a helyi tanácsban várható erőviszonyokról is. Az interjú címe: Ha autonómiát akarunk, először saját árulóinkkal kell leszámolnunk.

A román hatóságok több erdélyi helyszínen is meg akarják akadályozni a délvidéki Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház Wass Albert-vendégjátékát. Elemzés olvasható a marosvásárhelyi utcanév botrányról is, miután egy bírósági határozattal Kossuth Lajos nevét kitiltanák a városból.

Pamuk a 2006 évi irodalmi Nobel-díj elnyerése előtt vádlott volt egy perben azon a címen, hogy írásai „sértették a törököket" – az ellene indított eljárás nemzetközi tiltakozást váltott ki és később a hatóságok visszavonták a vádat. Ő maga csak az egyike volt azoknak a török művészeknek és íróknak, akik ellen ilyen eljárás indult.

A Radikal Orhan Pamuk által szerkesztett száma indulóanyagában bírálta a török sajtót és a kifejezési szabadság elfojtását. A szalagcím a baloldali meggyőződése, kommunista nézetei miatt évekre bebörtönzött, majd emigrációba kényszerített és később Moszkvában meghalt Nazim Hikmet költő ellen még 1951-ben kiadott uszító felhívást idézte fel. Az akkori cikk Nazim Hikmet fotója jelent meg egy török újságban a következő címmel: „Köpjetek az arcába!"

A magát multikulturális metropolisznak valló Milánóban egymás után gyújták fel a külvárosban szaporodó roma-táborokat, és az indulatokat a Caritas felmérése sem csillapítja. A katolikus szervezet szerint ugyanis Románia január elsejei EU-belépésével cigány-invázió fenyegeti Itáliát.

Jönnek a románok! – hallani Rómában is, ahol roma vagy román egyre megy. Az olasz főváros buszain és metróin minden megállóban ezt ismétlik az utasok, amikor újabb és újabb kéregetők vagy muzsikusok szállnak fel, és a pénzt az esetek többségében gyerekek szedik össze. Ez a nagy európai kapunyitás eredménye – morogják az olaszok most először a bővítési folyamat során.

Szótlanul fogadták a nyolcvanas években a Wojtya pápával érkező lengyel inváziót, a jugoszláviai háború alatt a boszniai roma menekülteket is, de a románok esete más. Közel 300 ezres közösségük (amely nem hivatalos adatok szerint eléri a milliót is) már a harmadik legnagyobb Itáliában az albánok és marokkóiak mögött, sőt, a százezer római román az Urbs legnagyobb idegenajkú csoportját alkotja. Az év első szülöttje román volt az olasz fővárosban, és az osztálytermekben is egyre több román kisdiák ül. (Többen vannak mint a kínaiak! – összegzi egy általános iskola első osztályában katolikus hittant tanító Gianna, akinek óráin az osztály fele kiürül.)

A kormány az utolsókig bizonygatta, hogy nem kell tömeges érkezéstől tartani, de mint kiderült, az olasz belügyminiszter már decemberben bűnözés ellenes megállapodást írt alá Bukarestben román kollégájával, és máris román nyomozók érkeztek Itáliába, mivel a hatóságok is a prostitúció és a koldusmaffia, valamint a romák számának növekedése miatt aggódnak. A katolikus Caritas mondta ki, hogy Románia EU-tagságával évi 60–105 ezer román várható, „egy olyan országból, ahol a lakosság 2,5 % roma".

Mi sem így képzeltük el az uniósságot – vallja be egy római garázsban éjjeliőr Adrian. Alig ötven éves, Aradon volt mérnök, de abból nem lehetett megélni. Négy éve kelt útra, és akkor megtalálta a szerencséjét – állítja. A garázstulajdonos havi ezer eurót ad neki feketén, ebből küld haza feleségének és 14 éves fiának, majdnem az egészet, hiszen Rómában ő alig költ valamire, albérletre sem, a garázsban alszik az autók között. Adrian szerint az élete most komplikálódott: ahhoz, hogy az uniós polgároknak járó öt éves tartózkodási engedélyt kapjon, jegyzett munkaviszony kell, bejelentett lakhely, TB-fizetés. Nekem jóra fordul a sorsom – örül a 43 éves takarítónő Rodi, aki szintén évekkel ezelőtt jött Rómába, és már itt van a kőműves férje és gimnazista fia is. Az a cég, ahol kezdetben feketén dolgozott, felvette állásba, fizetik a nyugdíját is, szabadidejében pedig családoknál takarít pont annyiért mint az olasz bejárónők: 8 euróért óránként.

A románok az utolsó csepp a pohárban, a bevándorlók tönkretettek bennünket – panaszolja a kőműves-szobafestő Roberto, aki nem szereti a félrebeszélést. A románok megszállták az építőipart, és sokkal olcsóbban dolgoznak, persze rosszabb minőségben – hangoztatja, és semmi pénzért nem cserélné románra dél-olasz segédeit, akik Rómában szintén olcsónak számítanak a helyi bérpiacon. A románokat azonban nem lehet megállítani: a római metróállomások falára ragasztott röplapok románul szólnak a honfitársakhoz. Hírül adják, merre nyílt újabb román üzlet, vagy a város melyik pontján lesz a következő román találkozó. A romániai romák pedig már olaszul kéregetnek az utcákon, a nyelvi integráció könnyen megy, sőt, ha magyar szót hallanak, „csak pár fillért" kérnek.

Hírünk a világban
Kelet és Nyugat találkozása az unió új tagországaiban

(…) Románia felvételével a legnagyobb határon túli magyar közösség, a másfél milliós erdélyi magyarság is csatlakozik az Európai Unióhoz. Keleti szomszédunk polgárai anyagi helyzetük javulását várják a döntéstől, a Nyugat-Európában dolgozó több mint kétmillió román vendégmunkás pedig azt, hogy végre nem kell bujkálniuk az idegenrendészeti hatóságok elől. Elsejétől nincs vámellenőrzés Románia és Magyarország között, de aki Erdélybe indul, a biztonság kedvéért még vigye magával útlevelét.

Aki Ártándnál lépi át a román–magyar határt, nem kell mélyen beautóznia az országba, hogy megállapíthassa: Románia kétarcú ország, a csatlakozás nem fejlettsége okán, sokkal inkább (geo)politikai döntés eredményeként jöhetett létre. Noha a nyugati országrész itt is jóval fejlettebb a január elseje után az unió legszegényebb régiójának számító Moldvánál, Nagyvárad környékén Európában elképzelhetetlen viszonyokat láthat a kíváncsi utazó. A városba érkező hajnali vonatokat például rendszeresen megállítják a rendőrök a település határa előtt, hogy a szerelvényről lezavarják a hatalmas zsákokkal kukázni induló Körös-völgyi romákat – a kis falvak putrijaiból érkező emberek élelmiszer-maradék, karton és visszaváltható üveg után kutatnának a városi szemétben.

Nem csak a romákra jellemző a szegénység: néhány hete a bukaresti Prima Tv híradója sokkoló képeket mutatott a magyar határtól nem messze lévő Köbölkút általános iskolájáról (a település nem tévesztendő össze a felvidéki Köbölkúttal). A több száz magyar gyerek oktatására hivatott intézmény pottyantós vécéjében malactetemek oszladoztak, az iskolapadokból pedig kóbor kutyák lopkodták ki a diákok tízóraiját. Nem kell sokat utazni a másik véglet megpillantásához sem: Nagyvárad déli kijáratánál nemrég átadták a Lotus Plaza új szárnyát (az első ütem több tízmillió eurós beruházására különben a Medgyessy-kormány idején kapott hitelt a magyar miniszterelnök barátjaként ismert váradi vállalkozó, és a Britton Kft. közreműködésével ide is került két-háromszáz millió forint a K&H-ból elsikkasztott pénzből), a karácsonyi bevásárlóktól zsúfolt boltokban pedig a magyar áraknál magasabb összegért kapni műszaki cikket vagy minőségi ruhát. Az üzletközpont előtt méregdrága autók parkolnak, a csomagtartókba pedig sok esetben plazmatévé vagy vagyonokért árult márkás kiskosztüm kerül.

Van miből költeniük a rendszerváltás győzteseinek: a román gazdaság jól teljesít, az egy főre eső GDP egy esztendő alatt kétezer euróval nőtt (jelenleg az EU-átlagnak 34 százaléka), a gazdasági növekedés éves mutatója hét százalék, az államadósság a bruttó nemzeti össztermék alig húsz százaléka (nálunk hetven). A lakossági fogyasztás az év első negyedében tíz százalékkal nőtt, az építőipar teljesítménye pedig az iroda- és üzletközpontok szaporodása miatt ennek duplájával emelkedett. A jó számok mögött azonban egy érdekes tény húzódik meg: kétmillió román állampolgár dolgozik – többnyire feketén – külföldön. Gazdasági elemzők szerint sokáig az általuk hazaküldött eurómilliárdok lélegeztetőgépe tartotta fenn az országot (hivatalos úton évente négymilliárdot küldenek haza – ez a GDP hat százaléka –, de legalább ennyi érkezhet borítékban vagy a hazalátogatók pénztárcájában), és ez indította be a gazdaságot is, hiszen csak a pénz harmadát költötték fogyasztásra, a többit ingatlanokba fektették, illetve vállalkozások beindítására használták fel. Az ország legexportképesebb cikke az olcsó munkaerő: annyi „eperszedő" vándorolt külföldre, hogy Spanyolországban már saját pártot alapítottak, az olasz fővárosban pedig egy „román Róma" alakult ki százezer emberrel.

A külföldön dolgozó nagyszámú munkásnak köszönhetően az országban kevés a munkanélküli (5,1 százalék), egyes szakmákban már hiány is van, ugyanakkor a kétszáznegyven eurós átlagkereset és a kilencveneurós minimálbér az uniós rangsor végére löki az országot (Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér, havi 1503 euró). Január elsejétől az EU tizenöt legszegényebb övezete közül hét romániai régió lesz – keleti szomszédunknak csupán egyetlen olyan térsége marad, amely nincs benne a szegénykosárban. (…)

A csatlakozásról Traian Băsescu román államfő rendkívül frappánsan fogalmazott a Realitatea Tv egyik műsorában: „Az EU olyan, mint egy ötcsillagos étterem, amelybe nem szabad belépni anélkül, hogy tudnánk, milyen rendelést engedhetünk meg magunknak. Nagyon elegáns emberekkel ülünk egy asztalhoz, magunk is jól öltözötten. Nagy gondot jelent viszont, hogy tisztában kell lennünk azzal, mennyi eurót költhetünk. Nem úgy megy a dolog, mint egy külvárosi kocsmában, ahonnan az embert kidobják, ha nem tudja kifizetni a számlát. Egy ötcsillagos helyről senki nem rúg ki bennünket, ha nincs pénzünk, viszont mindenki le fog nézni, aki az asztalnál ül."

Siralmas kilátások várnak országszerte az állatkertek lakóira. Az Európai Uniós jogszabályok szigorú előírásai ellehetetlenítik az állatkertek működését, olyan mércét állítva, amelyeknek azok nem tudnak megfelelni. Ha az állatkert bezár, és lakóit nem sikerül máshol elhelyezni, halál vár rájuk. Arról, hogy ez a lehetőség mennyire valós, a temesvári állatkert tanúskodik, ahol a madáretetést fölöttébb sajátságosan értelmezték. A csődbe ment állatkert csont és bőr madarait utoljára a szegények konyháján lehetett megcsodálni: a menün. A megmaradt négy oroszlán, a számukra nem épp megfelelő táplálékon, fagyasztott húson húzta hosszú ideig, olyan hidegben, hogy majd lefagyott a bajszuk – míg jobb megoldás híján meg nem mérgezték őket.

A brit Daily Times arról számol be: a romániai állatkertek nemcsak, hogy nem tesznek eleget az uniós előírásoknak, hanem nagy valószínűséggel még jelentős anyagi ráfordítás után sem lehetne őket külföldi színvonalra emelni. Az európai jogszabályok értelmében az állatkertben nem csak különféle madarak, ragadozók, hüllők kapnak helyet, hanem oktatásra is kell néhány terem. Az ország 36 állatkertjében ez több mint lehetetlen feltétel, hiszen a szocializmus alatt épült parkokban az állatoknak is alig jut hely, az élelemre is szűkös pénzből pedig nem futja felújításokra. A helyzetet bonyolítja az is, hogy az új előírások szerint a helyi közigazgatás felel az állatkertekért, ami nem csupán a működési engedély kiállítására szorítkozik, hanem a szakértők biztosítását is, akik nem csak az állatok egészségét vigyázzák, hanem kutatással is foglalkoznak. Arról nem is beszélve, hogy a különböző madaraknak, nagyvadaknak nagyobb mozgásterületre van szükségük.

Egész Romániában csak egy állatkert van, amelynek valamelyest vidámabb kilátásai vannak – Bukarestben. Bár a jelenlegi állatkertet 1959-ben építették, még szép szerével lakja mindenféle állat. Az intézmény üzemeltetői maguk is tisztában vannak azzal, hogy az állatoknak jobb körülményekre volna szükségük, azonban ez nem rajtuk múlik. Ha a bukaresti városatyáknak tényleg sikerül a 42 hektáros „szabadidő parkra" előteremteniük a pénzt, jó néhány állatéletet mentenek meg. A feladat nem egyszerű, hiszen a tervek szerint az állatkert a magas telekárakról ismert Băneasa-ba kellene hogy költözzön – ellenkezőleg az állatok számára túl késő lehet.

Az állatkertekre vonatkozó előírásokkal az Európai Unió tulajdonképp jó néhány állat halálos ítéletét írta alá. Az ország szerény anyagi körülményeihez viszonyítottan abnormális előírások többet ártanak, mint amennyit használnak. A következő hónapokban legkevesebb öt állatkert lesz kénytelen bezárni kapuit részben pénzhiány, részben a szigorú feltételek miatt, bármennyire is tiltakoznak az állatkertek működtetői, illetve az állatvédők. Az uniós csatlakozás, amelynek elvileg jobb életet kellett volna hoznia – embernek, állatnak egyaránt – csak részben sikeres. A szegények konyháján mindenképpen vidámabb napok várhatók. A menü – legalábbis amíg a készlet tart – kalóriadúsnak, egzotikusnak ígérkezik: tigrishús – brüsszeli recept szerint.

Az Európai Unió lakossága hétfőn 6 százalékkal 492,8 millióra gyarapodott 463,5 millióról, a 21,6 milliós Románia és a 7,7 millió lakosú Bulgária csatlakozásával, közölte becslését az EU statisztikai hivatala. Az euróövezet lakossága 316,6 millióra nőtt a 2 millió lakosú Szlovénia január elsejei belépésével.

A 25 tagú EU lakossága 2005-ben 4,4 ezrelékkel nőtt, Romániáé 2,2 ezrelékkel fogyott, Bulgáriáé 5,5 ezrelékkel apadt, a természetes fogyást/növekedést és a vándorlást összeszámítva. A két új taggal együtt az EU lakossága 4,0 ezrelékkel nőtt volna 2005-ben.Az EU lakossága 2005-ben nettó bevándorlás révén 3,6 ezrelékkel nőtt, Romániáé nettó kivándorlással 0,3 ezrelékkel fogyott, Bulgáriáé nem változott. 2005-ben az EU lakossága természetes módon 0,8 ezrelékkel nőtt, Romániáé 1,9 ezrelékkel fogyott, Bulgáriáé 5,5 ezrelékkel fogyatkozott.

A 25 tagú EU-ban 2005-ben az egy nőre jutó gyermekek száma tavaly átlagosan 1,52 volt, Romániában 1,32, Bulgáriában 1,31. A csecsemőhalandóság a 25 tagú EU-ban 2005-ben ezer élveszületésenként 4,5 volt, Romániában 15 ezrelék, Bulgáriában 10,4 ezrelék. Így a 27 tagú EU átlaga 5 ezrelékre romolhat.

A 25 tagú EU GDP-je 2005-ben 10,847 billió euró volt, Romániáé 79 milliárd euró, Bulgáriáé 21 milliárd euró. 2005-ben az EU-ban az átlagos gazdasági növekedés 1,7 százalékos, Romániában 4,1 százalékos, Bulgáriában 5,6 százalékos volt, de gazdaságuk szerény mérete miatt ez nem változtatott volna az EU-átlagon. Egy főre számítva a román GDP az EU-átlag 34 százalékát, a bolgár a 33 százalékát tette ki.

Az EU-ban 2005-ben a bruttó értéktöbblet 1,9 százaléka származott a mezőgazdaságból, 26,2 százaléka az iparból, 71,9 százaléka a szolgáltatásokból. Romániában az arány rendre 10,1 százalék, 35 százalék, illetve 54,9 százalék volt, Bulgáriában 9,3 százalék, 30,7 százalék, illetve 60,7 százalék.

Utolsó, 2003-as és 2004-es adatok szerint az EU-ban a GDP 5,2 százalékát költik közforrásból oktatásra, illetve minden forrásból 1,86 százalékát kutatásra-fejlesztésre. Ez az arány Romániában 3,4 százalékos, illetve 0,39 százalékos, Bulgáriában 4,2 százalékos, illetve 0,51 százalékos.

Jövő hétfőn iktatják be hivatalosan Romániának és Bulgáriának az Európai Parlamentbe küldött képviselőit. Apróbb személyi módosításokat leszámítva a 35 román EP-képviselő többsége tavaly EP-megfigyelőként is dolgozott. A hivatalos fogadás ellenére a brüsszeli és strasbourgi képviselőink már tegnap elkezdték munkájukat, amely mostantól kezdve felértékelődik, hiszen az európai törvényhozás szakbizottságaiban és a plénumban szavazati joggal rendelkeznek.

A 35 román és 18 bolgár EP-képviselő mandátuma tiszavirág életű lesz, tavasszal ugyanis mindkét országban megrendezik az első EP-választásokat. A bukaresti parlament krónikus kvórumhiánya is várhatóan csak a májusi választás után rendeződik majd valamelyest, mivel addig az EP-képviselőink itthoni mandátumaikat is betöltik. Ez kettős javadalmazást jelent számukra, hiszen a hazai képviselőknek és szenátoroknak járó pénz mellett január 1-től minden egyes, Brüsszelben vagy Strasbourgban ledolgozott napért 270 euró üti markukat. Ebből az összegből kosztjukat és szállásukat kell fedezniük. Bukarest és Strasbourg, illetve Bukarest és Brüsszel közötti légi ingázásukat is az EP állja.

A román EP-képviselők több szempontból is irigyelhetik itthon maradt kollégáikat, hiszen a bukaresti törvényhozás a képviselők és a szenátorok egyhónapos téli vakációja után csak február 1-jén kezdi el a következő ülésszakot. Az EP-képviselőknek itthoni rossz beidegződésekről is le kell szokniuk, mivel az EU parlamentjében például nem tolerálják a több kártyával való szavazás gyakorlatát. Nálunk ugyanis bevett szokássá vált, hogy a különböző pártok képviselői hiányzó kollégáik helyett is szavaztak. Mindez persze azért volt szükséges, mert választottaink elég nagy része már-már sportot űzött a lógásból. Ezt legtöbbször úgy tették meg, hogy a jelenléti ív aláírása után angolosan távoztak.

Bodó Barna: Szamosközi plagizált?
A BKB az oktatási minisztériumhoz fordul

A BBTE állandóan azzal vádolja Hantz Pétert és Kovács Lehelt, hogy tudományos munkájukat elhanyagolják – fejtette ki Bodó. Ehhez képest, Hantz 2 doktorátus birtokában (egyet Budapesten, egyet Genfben szerzett) számos rangos szaklapban megjelent cikk szerzője, egyik szakmunkája a legtekintélyesebb fizikai lapban, a Physical Review Letters-ben jelent meg, ezt Kolozsváron nem sokan mondhatják el magukról – jegyezte meg Bodó. Hantznak az utóbbi 5 évben 7 szakdolgozata jelent meg, 2006-ban pedig (amikor a rektor szerint „elhanyagolta a tudományt") további 4 publikációját fogadták el rangos hazai és külföldi lapok.

Ehhez képest, a BKB törekvéseit nyíltan ellenző Szamosközi István tudományos munkásságáról nagyon nehéz megtudni bármit is – közölte Bodó. Az egyetem honlapján nem szerepelnek erről adatok, a Központi Egyetemi Könyvtár (KEK) weboldalának keresője alig néhány szakmunkát jelez, és abból is kettő egy hasonló nevű történész műve. Egy másik könyv, a BBTE kiértékelése, nem számít szakmunkának. Szamosközi egyedüli olyan tudományos kötete, amely a KEK-ben megtalálható, az „Evaluarea potenţialului la elevi" című könyv, amely a szerző doktori dolgozatának alapján íródott.

Ebben (és a doktori dolgozatban) bukkantak rá arra a csaknem három teljes oldalt kitevő részletre, amely – részben szó szerint – egy korábban megjelent francia kötetből származik. A BKB elnöke bejelentette: szövegek, vagy szövegrészletek átvétele a forrás megjelölése nélkül mind a törvények, mind az értelmező szótár szerint plágiumnak minősül, az oktatási tárcához fordulnak, hogy az illetékes hatóság ítélje meg: megalapozott-e vagy sem a Szamosközi Istvánnal szemben felmerült plágium-gyanú?

Szamosközi István lapunknak elmondta: rengeteg külföldi szakmunkát olvas, egy részét szinte kívülről tudja, de csak angol nyelven. Franciául annyit ért „mint minden románul beszélő ember". A Fr. P. Düchel által szerkesztett kötetet eddig sohasem látta, most, amikor szó esett róla, nagyon nehezen bukkant rá, a kolozsvári könyvtárban nincs is meg. Ez egy őrület, egy kitaláció – vélte Szamosközi. Hozzátette: a doktori munkáját annak idején legalább öt neves professzor „bogarászta" át, és nem bukkantak semmiféle plágiumra.

Bodó szerint Szamosközi személye körül más szempontok miatt is gond van: az általa betöltött vezető tisztségek (dékán-helyettes, az Akadémiai Tanács alelnöke, a Távoktatási szakosztály igazgatója stb.) egy részét a tanügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó 1996-ban elfogadott törvény 72. cikkelyének 2. bekezdése értelmében nem töltheti be ugyanaz a személy.

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök hétfőn elküldte a meghívókat a parlamenti pártok elnökeinek január 17-ére beütemezett megbeszélésre Románia csatlakozás utáni stratégiájáról. Mint ismeretes, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal fenyegette meg a kormányfőt, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a Tăriceanu-kabinet ellen amiatt, hogy Románia még mindig nem fogadta el az EU-s csatlakozás utáni stratégiát.

Az RMDSZ konkrét javaslatokkal jelenik meg a csatlakozás utáni stratégiáról a Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnökkel való találkozón. Markó Béla, az RMDSZ-elnöke tegnap a Mediafaxnak közölte: az RMDSZ bizottságot hozott létre a kormánytól kapott dokumentum elemzésére, a munkacsoport vezetője Lakatos Péter képviselő.

Kedves meglepetés – román és bolgár erősítés az európai újfasisztáknak
The Guardian

Az Európai Parlament (EP) szélsőjobboldali csoportjának a konszolidálása – ez Románia első „kedves meglepetése" az őt befogadó EU számára, ironizál tegnapi cikkében a brit The Guardian. A C.V.Tudor vezette Nagy-Románia Párt (PRM), valamint az Ataka féle bolgár nacionalisták európarlamenti képviselőinek a szélsőséges európai pártokat tömörítő csoportba való beiratkozásával komoly erősítést kap ez az újfasiszta, holokauszt-tagadó társaság – figyelmeztet a lap. A cikk szerint ezeknek a szélsőséges erőknek mindeddig többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült külön frakciót alakítani, hiszen ehhez legkevesebb 19 tag szükséges öt tagországból. Az új képviselőkkel azonban az önálló parlamenti csoport megalakítása csak idő kérdése

A lap úgy tudja: az európai szélsőséges erők jövő hétre tervezik pártvezetőik csúcstalálkozóját. Az, hogy egy ilyen eseményre sor kerülhet, csakis a román és bolgár szélsőjobboldali „infúziónak" köszönhető. A megalakuló frakció a Szülőföldek Európája, vagy az Önazonosság, Szuverenitás, Hagyomány nevet kaphatja. Prominens személyiségei közt ott taláható az a holokauszttagadó francia egyetemi tanár, akit emiatt kitiltottak az egyetemről, és jelenleg is folyik a per ellene. Vadim Tudort nem kell bemutatni az olvasóknak, bolgár kollegájáról, az Ataka elnökéről a lap pedig úgy tudja, nemrég azzal dicsekedett, országában vannak a legszebb cigánylányok, darabjuk 5 000 font sterlingért kaphatók, különösen a friss 12 évesek. Vagy az a lengyel professzor, aki egyetlen alkalmat sem hagy ki Franco tábornok, egykori spanyol diktátor magasztalására, illetve az osztrák nacionalista párt főideológusa, aki mintha Hitlertől kölcsönözte volna elméleteit. Hogy ezek a nacionalisták nem tettek mindeddig nagyobb befolyásra szert, elsősorban nem kis létszámuknak köszönhető, hanem annak, hogy vezetőik rivalizálása miatt nagyon megosztottak – állítja a cikk szerzője.

Anyagilag támogatják a földművelőket
Hektáronkénti és kiegészítő segélyek uniós alapokból

Európai Uniós alapból 2007-ben 50 euróval támogatják hektáronként a mezőgazdasági termelőket, ami körülbelül 1.800.000 lej régi lejnek felel meg. Ez az összeg évente növekszik, hogy 2013-ban elérje a 200 eurót hektáronként egy évre. Ezt nem csak a földtulajdonos, hanem a bérlő is kérheti, aki megdolgozza a területet. A támogatás egyaránt vonatkozik szántóföldre, legelőre, szőlőre, gyümölcsösre. Feltétel, hogy legalább egy hektár területről legyen szó, a parcella pedig, amiből összeáll a művelt terület nagysága, legkevesebb 30 ár (0,3 ha) legyen, ennél kisebb területet nem vesznek figyelembe. Egy másik feltétel, hogy a földet bejegyezzék a farmok nyilvántartásába (Registrul Fermelor). Az igénylőknek a támogatás iránti kérvényüket 2007. május 15-ig kell benyújtaniuk. A támogatást a mezőgazdasági kifizetések ügynöksége nyújtja (Agentia de Plăţi si Intervenţie pentru Agricultură), az intézmény minden megyében rendelkezik kirendeltséggel.

Az országos kiegészítő támogatásokat szintén ettől az évtől vezetik be, és hozzáadják az egyenes, hektáronkénti segélyhez. A különbség, hogy a kiegészítő támogatást a román állam fizeti, a mezőgazdasági minisztérium költségvetéséből. Ezt a típusú anyagi segítséget a megművelt terület és az állatok száma szerint nyújtják, európai modell alapján. A búza, rozs, sörárpa, zab, napraforgó, kukorica, repce termesztők 30 eurót kérhetnek évente, hektáronként (több mint 1 millió régi lejnek felel meg). A cukorrépa, szója, dohány, kender és len termesztők hektáronként évente 216 euróra (több mint 7,5 millió régi lejre) számíthatnak. A tehéntartóknak egyedenként évente 6,5 millió régi lej jár évente, egy hízott 500 kiló feletti bikaborjúért 7 millió régi lejt kap a gazdálkodó. A termelők regisztrálását január 31-ig be kell fejezni, a községi néptanácsnál jelentkezzenek az érdeklődők.

A kolozs megyei mezőgazdasági igazgatóságon megtudtuk, hogy elmúlt évben 37 iratcsomót állítottak össze sertések és szarvasmarhák kártalanítása érdekében, 52 709 lej értékben, és 111 dossziét lovak kártalanítására, amelyeket vészes vérszegénység miatt kellett eladni. Sajnos azok a gazdák, akik viszonteladónak adták el állataikat, nem jogosultak az állami támogatásra. Ez kedvezőtlenül érinti azokat, akik nem érdeklődték meg a helyi állatorvostól, hogyan kell a beteg lovakat értékesíteni. Emellet az új közlekedési szabályok kitiltják a közúti forgalomból a lovasszekereket, ami rövidesen szintén a lóállomány csökkenéséhez vezethet.

Tegnaptól, január 8-tól kezdődően nyitotta meg a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatát, és ettől a dátumtól fizethetők a helyi adók és illetékek. Az első befizetési nap egyből nagyon zsúfoltan kezdődött, hiszen nyitás előtt már egy órával sokan gyülekeztek, úgyhogy a sor a lépcső aljánál elkezdődött. Ennek egyik oka, hogy sokan idejében le szeretnék tudni kötelezettségeiket, és amennyiben március végéig törlesztik teljes évi ingatlan adójukat, 10% kedvezményben részesülnek. A sorbanállást ellenben el lehet kerülni, hiszen többek között postán is lehet fizetni. A kolozsvári polgármesteri hivatal Főtér 1. szám alatti irodájának órarendje: hétfőn, kedden, szerdán és pénteken – 8,30–16,30, csütörtökön pedig – 8,30–18,30 óra között tart nyitva a pénztár.

Törökök és szomáliaiak buktak le a határon
Szombaton este fél nyolckor a varsándi határátkelő közelében a román és a magyar határőrök négy török állampolgárt fogtak el, miközben azok törvénytelenül, a zöldhatáron próbálták meg átlépni a román–magyar határt. A személyeket egy román, őrjáratot teljesítő autós egység vette észre, amely aztán értesítette a magyar kollégákat, s végül közös erővel sikerült feltartóztatniuk a Schengen-övezetbe igyekvő törököket.

A 24–49 év közötti személyek esetében a nyomozás megállapította, hogy azok decemberben törvényesen léptek be Romániába. Bevallásuk szerint vonattal utaztak Aradig, majd alkalmival Varsándig, ahol a települést kikerülve akartak átkelni a határon. A négy személy különben rokoni kapcsolatban áll, és megannyian Németországban szerettek volna dolgozni.

Vasárnap egy román állampolgár is fennakadt a határőrök hálójában – ő viszont nem ki-, hanem belépni akart Romániába. Az eset Krassó-Szörény megyében történt, délután 4 órakor, amikor a román határőrök szerb kollégáik riasztására léptek akcióba. Az illetőt már román területen fogták el, és a Temes megyei 30 éves Liuba N. személyében azonosították. Mint kiderült, a férfi négy hónapja tartózkodott külföldön, október óta Szerbiában dolgozott napszámosként, különböző magánszemélyeknél, amikor pedig rájött, hogy túllépte a 90 napos kinttartózkodási határidőt, a törvénytelen visszatérés mellett döntött, nehogy ne térhessen vissza többet Szerbiába.

Ugyanaznap a bihari határőröknek is akadt „zsákmányuk": négy szomáliai állampolgár. Őket a határ vonalától mintegy 500 méterre fogták el, megakadályozva ezzel, hogy belépjenek Magyarország területére. A négy szomáliai az éj leple alatt, hajnali két órakor próbált meg átosonni a szomszédos országba, de egy nagyszalontai járőregység „éjjel-látó" készüléke kimutatta őket. A négyfős csoport legidősebbje 35, legfiatalabbja mindössze 16 éves volt. Mindannyian még novemberben, különböző alkalmakkor érkeztek Romániába, és a Schengen-övezet felé tartottak: vallomásaik alapján Svédországba vagy Finnországba szerettek volna eljutni, néhány honfitársukhoz, majd ott feketén dolgoztak volna. Mint kiderült, a törvénytelen határátlépés céljából felvették a kapcsolatot más, Bukarestben élő szomáliaiakkal, akik egy ismeretlen román férfival hozták kapcsolatba őket. Ennek fejenként 650 dollárt adtak, útbaigazítás végett.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű Természettudományi Karának létrehozása érdekében a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) aláírásgyűjtést kezdeményezett az intézmény főállású magyar oktatóinak körében. A kérdés: Alulírott, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának főállású oktatója aláírásommal támogatom, és kérem, hogy: jöjjön létre a magyar tannyelvű Természettudományi Kar a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. A tavaly decemberében elkezdett, és a napokban befejezett aláírásgyűjtés a következő eredménnyel zárult: az érintett 65 oktatóból 54 aláírta, vagyis 83 százalék támogatja az önálló magyar tannyelvű Természettudományi Kar létrehozását.

2005-ben mintegy 4 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett Romániába, a 2004-es 5 milliárd euró után. Tavalyi adat még nem áll rendelkezésre. A fő befektető tavalyelőtt Ausztria volt, elsősorban a BCR bank 61,88 százalékának privatizációja nyomán: a pályázatot 2005 decemberében, 3,75 milliárd euróval, az osztrák Erste Bank nyert meg.

A kelet-európai külföldi befektetések túlnyomó része, 26 milliárd euró, tavalyelőtt a térség nyolc, újonnan uniós taggá vált országára jutott, ez 20 százalékos növekedés volt 2004-hez képest. Észtország, Litvánia, Szlovákia, Csehország és Magyarország jutott a nyolcak közül a legnagyobb összegekhez, Lettország, Lengyelország, Szlovénia kisebb vonzerőt gyakorolt a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) kimutatása szerint.

A WIIW jelentésében megállapítja, hogy a befektetések éves ingadozását alapvetően a nagyobb privatizációs akciók ideje befolyásolja. Az ipari telephelyekért folyó versengésben az új EU tagországok között Lengyelország, Csehország és Magyarország, Dél-Európában pedig Románia számít főszereplőnek.

A 62 oldalas jelentés, amelyet a brit jegybank pénzügypolitikai tanácsának egyik tekintélyes tagja, David Blanchflower közgazdász professzor állított össze, megállapítja: a kelet-európai bevándorlás a közvélekedéssel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a természetes munkanélküliségi arányt, mivel az új uniós tagállamokból érkező bevándorlók úgy növelik a foglalkoztatottságot, hogy nem a brit lakosságtól vesznek el álláslehetőségeket, hanem üres munkahelyeket, illetve számukra brit munkáltatók által létrehozott új állásokat töltenek be.

A tömeges keleti bevándorlás hatásairól komoly vita dúl Nagy-Britanniában. A Bank of England új jelentése azonban komoly érvet ad azoknak a londoni gazdaságelemzőknek a kezébe, akik szintén azon az állásponton vannak, hogy a brit munkapiac megnyitása az új kelet-európai EU-tagállamok előtt hasznos volt a brit gazdaságnak.

A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) – az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegű londoni gazdasági előrejelző csoport – nemrégiben kiadott elemzésében az állt, hogy egyedül az új kelet-európai munkavállalói tömeg kétharmadát adó lengyelek bevándorlása mindössze két év alatt „Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, de úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

A Migrationwatch UK nevű, magát pártoktól függetlennek minősítő, a bevándorlást ugyanakkor konzervatív alapállásból szemlélő, korlátozásokat sürgető elemző csoport szerint a bevándorló munkavállalók nettó hozzájárulása a brit GDP-hez egy-egy „bennszülött" britre számolva heti 4 penny, amiből „havonta sem telnék egy rúd Mars csokira". Mindeközben a brit munkapiacon dolgozó külföldiek naponta 10 millió fontot utalnak haza, tehát „a bevándorlás fő kedvezményezettjei maguk a bevándorlók", állt a szervezet e heti londoni jelentésében.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkori új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5–13 ezer munkavállaló érkezik Kelet-Európából.

London a január 1-jével EU-taggá vált Romániával és Bulgáriával szemben azonban már nem alkalmazza a 2004-es nyitott ajtó-politikát; a két új tagállamból érkezőknek belátható ideig jelentős munkapiaci korlátozásokkal – kvótákkal és munkaengedély-követelményekkel – kell szembenézniük.

(6. oldal)

Váltóiroda	Euró (Vétel/Eladás)	Dollár (Vétel/Eladás)	100 Forint (Vétel/Eladás)
Macrogroup (Főtér 23., Sora, Bolyai u. 8., Szentegyház u. 4., Széchenyi tér 23–25.)	3,35/3,44	2,54/2,63	1,30/1,35

Az amerikai LeVar Seals vasárnap megérkezett Kolozsvárra, hogy csatlakozzon csapatához, a Kolozsvári U-Mobitelco férfi kosárlabdázóihoz. A román bajnokság legjobb idegenlégiósának megválasztott Seals korábban nem akart visszatérni, mert felesége január végén gyereket vár. Az amerikai játékos azonban csak az Apollon Limasszol elleni Eurocup Challenge negyeddöntő mérkőzéseken és a Medgyesi Gázmetán elleni bajnokin lép pályára, aztán visszautazik családjához. Közte és a klub vezetősége között kompromisszum jött létre, korábban úgy nézett ki, hogy a konfliktus nehezen megoldható.

Az U-Mobitelco egyébként csak a kupaszereplésre leigazolta az amerikai Rammel Allent, de ha elégedettek a teljesítményével, a bajnokságban is alkalmazni fogják. Visszatért, és teljességgel csapata szolgálatára áll mind a bajnokságban, mind a nemzetközi kupában a szerb Alekszander Belanovics is.

Dicstelen búcsú a kupától
A Kolozsvári U MC női gárdája, továbbra is csak ifjúsági játékosokkal kiállva a nagyváradi selejtező csoportban az utolsó napon az Aradi BC ICIM-től is nagy-arányú vereséget szenvedett, a kolozsváriak 103:10-re kaptak ki, úgy hogy az utolsó negyedben egyetlen pontot sem szereztek.

Formaságot teljesített a Kolozsvári U-Jolidon női kézilabdacsapata a Madeira elleni Challenge Cup visszavágón, amelyet szintén a portugál szigeten rendeztek. Az előző napi 37–25 arányú sikert követően a második mérkőzést az U-Jolidon minden kommentárt fölöslegessé tevő 40–19 (18–11) arányú eredménnyel nyerte.

Női EHF-kupa: a Rulmentul nyert Koppenhágában
Kiváló eredményt ért el a Brassói Rulmentul csapata az EHF-kupa harmadik körének első mérkőzésén. Mariana Târcă együttese a rendkívül erős dán bajnokságban szereplő Handbold Koppenhága otthonában 29–25-re győzött és a vasárnapi brassói visszavágóra a továbbjutás nagy esélyeseként készülhet.

Női BL: bravúros győri győzelem botrányos meccsen
A Győri Audi ETO KC bravúros győzelmet aratott a montenegrói Buducnost Podgorica félelmetes otthonában a női Bajnokok Ligája csoportkörének nyitófordulójában. A közönség nem bírta elviselni, hogy a magyar bajnok sokkal jobb riválisánál, és különféle tárgyakat, petárdákat dobált a pályára, ami miatt sokáig állt a meccs 19–24-nél. Még a dán bírókat és több győri játékost is eltaláltak. Az ETO a következő fordulóban szombaton fogadja a norvég Byasen Trondheim csapatát.

Eb-selejtezők: Románia nyeregben
A férfi kézilabda Európa-bajnokság selejtező csoportjának keretében Románia válogatottja a hazai siker után, idegenben, Gabrovóban is legyőzte Bulgária csapatát, ezúttal 30–26-ra. A csoport két további tagjával, Lettországgal és Grúziával később találkozik Lucian Râşniţă csapata.

Tovább növekedett a Kolozsvári CFR-nál a külföldi játékosok kontingense, hétfőn mutatták be a nyilvánosságnak a két legújabb szerzeményt, a francia Tonyt és a portugál Fredyt. Előbbi 26 esztendős, utóbbi egy évvel idősebb. További újdonság, hogy a Herthával tervezett törökországi barátságos mérkőzés elesett, helyette az antalyai portyán az azeri Olimpic Bakival mérkőzik a vasutascsapat. Iuliu Mureşan elnök szerint áprilisra a kolozsvári Gépész utcai stadiont esti világítással látják el.

A hét végén Angliában az FA kupa küzdelmei kerültek előtérbe. A Király Gáborral felálló Aston Villa 2–1-es vereséget szenvedett a Man-chester United otthonában a sorozat 3. fordulójában. A hazaiak győztes találata a 91. percben született, amikor a norvég Ole Gunnar Solskjaer lövése után a labda a magyar kapus hóna alatt csúszott a kapuba. A Vörös Ördögöknél először lépett pályára a svéd Henrik Larsson, és rögtön góllal mutatkozott be az Old Trafford közönsége előtt. A másodosztályú Cardiff City hazai pályán gólnélküli döntetlent ért el – ezzel kiharcolta az újrajátszást – a Tottenham Hotspur ellen.

FA Kupa, 3. forduló (az élvonalbeli csapatok eredményei): FC Liverpool–Arsenal 1–3, Birmingham City (II.)–Newcastle United 2–2 Chelsea–Macclesfield Town (IV.) 6–1, Doncaster Rovers (III.)–Bolton Wanderers 0–4, Hull City (II.)–Middlesbrough 1–1, Leicester City (II.)–Fulham 2–2, Nottingham Forest (III.)–Charlton Athletic 2–0, Portsmouth–Wigan Athletic 2–1, Watford–Stockport County (IV.) 4–1, West Ham United–Brighton (III.) 3–0, Manchester United–Aston Villa 2–1, Everton–Blackburn Rovers 1–4, Sheffield Wednesday (II. osztályú)–Manchester City 1–1 és Cardiff City (II.)–Tottenham Hotspur 0–0.

Real Zaragoza–FC Sevilla 2–1, Atlético Madrid–Gimnastic Tarragona 0–0, Real Sociedad–Osasuna 2–1, Getafé–FC Barcelona 1–1, Levante–Racing Santander 2–0, Espanyol Barcelona–Recreativo Huelva 0–1, Real Mallorca–Athletic Bilbao 1–3, Real Betis Sevilla–Celta Vigo 1–0, Deportivo La Coruña–Real Madrid 2–0 és Villarreal–Valencia 0–1.

1. Sevilla 17 12 1 4 36–17 37
2. Barcelona 16 10 5 1 35–13 35
3. Real M. 17 10 2 5 26–16 32
4. Zaragoza 17 9 3 5 30–19 30
5. Valencia 17 9 3 5 24–15 30
6. Atlético 17 8 5 4 21–12 29
7. Recreativo 17 9 1 7 27–24 28
8. Osasuna 17 7 2 8 22–22 23
9. Getafé 17 6 5 6 12–12 23
10. Espanyol 17 5 7 5 15–17 22
11. Villarreal 17 6 4 7 17–24 22
12. Celta Vigo 17 5 6 6 20–22 21
13. Santander 17 5 6 6 16–22 21
14. Deportivo 17 5 5 7 13–23 20
15. Bilbao 17 4 6 7 21–27 18
16. Levante 17 4 6 7 16–23 18
17. Mallorca 17 4 5 8 14–25 17
18. Betis 16 4 4 8 16–19 16
19. Sociedad 17 2 7 8 12–23 13
20. Gimnastic 17 2 3 12 15–33 9

A szatmárnémeti Gyenes Emánuel kiválóan teljesített a Dakar-rali motorkerékpáros versenyének második szakaszán, Portimao és Malaga között, és a 67 km-es időmérő szakaszt a 48. helyen zárta, miután egy nappal korábban műszaki hiba miatt végzett „csak" 87-ként a 240 fős mezőnyben.

Autósok: 1. Carlos Sainz (spanyol, Volkswagen) 59:26 perc, 2. Nani Roma (spanyol, Mitsubishi) 59:55, 3. Luc Alphand (francia, Mitsubishi) 59:55, ..., 37. Kis Sándor, Czeglédi Péter (Nissan) 1:10:01 óra, ..., 43. Szalay Balázs, Bunkoczi László (OPEL Antara) 1:10:26, ..., 78. Palik László, Darázsi Gábor (Nissan) 1:13:38, ..., 94. Kristóf Márton, Simon Péter (Bowler) 1:15:19.

Motorosok: 1. Helder Rodrigues (portugál, Yamaha) 1:02:44 ó, 2. Ruben Faria (portugál, Yamaha) 1:03:47, 3. Isidre Esteve Pujol (spanyol, KTM) 1:04:29, ..., 48. Gyenes Emánuel (KTM) 1:11:27, ..., 61. Kátai Péter (KTM) 1:12:49, ..., 89. Dési János (KTM) 1:15:07, ..., 105. Marcel Butuza (KTM) 1:16:36, ..., 121. Francois Vulliet (Yamaha, francia) 1:17:44, ..., 149. Martin Freinademetz (KTM, osztrák) 1:19:30, ..., 182. Hermann Henrik (KTM) 1:22:31.

Az osztrák Gregor Schlierenzauer nyerte a síugró Négysáncverseny utolsó, bischofshofeni viadalát, összetettben a norvég Anders Jacobsen bizonyult a legjobbnak. Schlierenzauer hiába nyert két sáncon is, a harmadik felvonásban elért gyenge eredménye miatt be kellett érnie a második hellyel összetettben.

Négysáncverseny, Bischofshofen: 1. Gregor Schlierenzauer (osztrák) 291,9 pont (1. ugrás: 139,5 m/2. ugrás: 141 m), 2. Anders Jacobsen (norvég) 289,1 (137,5/142), 3. Simon Ammann (svájci) 275,5 (135/137,5), 4. Dmitrij Vasziljev (orosz) 269,1 (133,5/136), 5. Thomas Morgenstern (osztrák) 262,4 (133/132,5), 6. Arthur Pauli (osztrák) 254,9 (132/131).

Közel harminc év után játszik ismét Romániában Magyarország vízilabda-válogatottja. Az olimpiai címvédő a Kolozsvárott február 15–18. között nemzetközi tornán vesz részt, ahol a házigazdák mellett Horvátország, Né-metország és Görögország csapatai lesznek még jelen. Ez a legerősebb nemzetközi torna, amit Romániában hosszú idő óta szerveznek, mindez pedig a román válogatott kiváló tavalyi szereplésének köszönhető, mert így a világ legerősebb csapatai is hajlandóak kiállni ellene. Mi több, a torna előtt a román és a magyar válogatott két napig közös edzéseken vesz részt.

Lékó Péter izgalmas csata után felülkerekedett az izraeli Borisz Gelfandon, s ezzel bejutott a döntőbe. „Rendes játékidőben" mindkét parti döntetlennel végződött, majd az első villámpartit Lékó, a másodikat pedig fehér-orosz származású riválisa nyerte, így következett az úgynevezett hirtelen halál. Az utolsó villámjátszmában a magyar nagymester játszott sötéttel, azaz a szabályok szerint számára már a döntetlen is elég lett volna a továbbjutáshoz, de végül nyert, így 3–2-vel került a fináléba.