Gyakran tragédiával végződik a sofőrök figyelmetlensége Fotó: Rigó János

A Kolozs megyei rendőrség közlekedés-rendészeti osztályának munkatársai radikálisabb módszert alkalmaznak a halálos és súlyos kimenetű közúti balestek számának jelentős visszaszorítására: videokamerákat szerelnek fel a megye legforgalmasabb és legveszélyesebb országútján. A rendőrök sokkoló adatok közöltek lapunkkal: év elejétől 15 személy halt meg közúti balesetekben. Sajnos ilyen vonatkozásban Kolozs megye az első helyet foglalja az el országban. A balesetek elsődleges oka a gyorshajtás: egy sofőr például 160 km/h sebességgel száguldott nemrég az E60-as országútnak a megyeszékhely és Torda közötti szakaszán.

Szakemberek szerint az elmúlt években, de leginkább az utóbbi 12–18 hónapban robbanásszerűen megnőtt a gépkocsibalesetek száma. Ezek oka elsősorban a túlzott sebesség, a figyelmetlen előzések, valamint az úttesten való szabálytalan átkelés. A gazdasági fejlődésnek köszönhetően egyre többen engedhetik meg maguknak a nagy sebesség elérésére képes nyugat-európai gyártmányú gépkocsikat, azonban rendkívül figyelmetlenül vezetnek.

A másik gond az, hogy a hajtási engedélyüket alig pár hónapja megszerzett sofőrök vagánykodnak, figyelmen kívül hagyják az út- és időjárási viszonyokat, a gyalogátkelő helyeket és ámokfutó módjára haladnak át a településeken. Többen mondják azt, hogy a több tíz, esetleg több száz lóerős gépkocsijukban nem is érzik a sebességet. – A régi Opellel sokszor csiga módjára kapaszkodtam az úton, a vadonatúj Volkswagen típusú, négykerék-meghajtású kocsimmal százzal száguldok a Monostor-negyedet a Hajnal-negyeddel összekötő úton – mondta az egyik sofőr.

– Sajnálatos módon a halálos kimenetelű és a rendkívül súlyos balesetek szempontjából Kolozs megye az országból az első helyen található. Év elejétől 30 tragikus baleset történt, 15 személy vesztette életét és 24-en súlyosan megsebesültek. Égbe kiáltó statisztika! – fakadt ki Stupar Marius, a Kolozs megyei rendőrség közlekedésrendészeti osztályának főfelügyelője. Elmondta: a legfőbb ok a gyorshajtás. Hozzátette: a prefektus szerdai rendelete alapján megyei szinten különbizottság jött létre a közúti balesetek számának csökkentése érdekében. A testület döntést hozott a forgalomfigyelő kamerák elhelyezéséről. A szakember megjegyezte: Kolozs megyében a legtöbb és a legsúlyosabb baleset az úgynevezett Halálkanyarban (a Feleki-tetőn), Bányabükkön (Vâlcele), Pusztaszentmártonon (Mărtineşti) és Tordatúron (Tureni) történik. A kamerákat is többek között ezeken a részeken helyezik el .

Stupar a gyorshajtással kapcsolatban elmondta: nemrég kollégái egy 160 Km/h-val száguldó sofőrt csíptek nyakon. – Néhányan 140–160-as átlaggal tekerik ezen az útszakaszon lévén, hogy két sáv és nagyon jó állapotban levő út áll rendelkezésükre. A kamerák felszerelésével visszafogjuk száguldási vágyukat – fűzte hozzá.

Közölte: a speciális berendezések nem csupán a kamera előtt elhaladó gépkocsi pillanatnyi sebességét mérik, hanem azt is, hogy a két figyelőállomás közti távot mennyi idő alatt tette meg a gépkocsivezető. Ebből ki tudják számolni a sofőr átlagsebességét. Amennyiben ez meghaladja az adott útszakaszon maximálisan megengedett gyorsaságot, kihágási jegyzőkönyvet állítanak ki. Ilyen esetben a sofőrök csak helyenként tartják be a legális sebességet, de ügyelnek arra, hogy időben lassítsanak s ne érjenek el túl hamar a következő kameráig.

– Ezt a trükklehetőséget is kiküszöböltük, ugyanis az imént említett településeken és ezek határában a kamerákat 3 kilométerenként helyezzük el – fogalmazott Stupar.

Ugyanakkor arról számolt be, hogy az elkövetkező időszakban több forgalmi rendőr lesz az utakon és szigorúbb intézkedéseket hoznak. – Feltett szándékunk, hogy júniusig 5 százalékkal csökkentsük a balesetek számát. Nem tágítunk, mindenkit megbüntetünk – ígérte a főfelügyelő.

Ezenkívül átfogó kampányt indítanak az elemi iskolákban, líceumokban, valamint a tömegtájékoztatási eszközökben azzal a céllal, hogy a polgárok tudatosítsák a gyorshajtással kapcsolatos veszélyeket.

Amint arról korábban beszámoltunk, a zilahi polgármesteri hivatal a helyi közlekedésrendészettel karöltve két forgalomfigyelő videokamerát szerelt fel a városban. Az egyiket a Meszesi-hágó felé vezető útra, a másikat pedig az ipari övezet elé, az autóbuszállomás környékére kerül. A zilahi polgármester reményei szerint az intézkedéssel lényegesen csökkenni fog a járművek lopásának aránya és a közlekedési szabálysértések száma. Tehát – remélik az elöljárók – jóval biztonságosabbá válhat a közlekedés. Gondolják, a tudat, hogy a kamera szeme mindent lát, már óvatosabbá teheti a közlekedőket.

Eddig két lehetőség került nyilvánosságra, amelyek közül a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatói választhatnak. A döntés pillanata március 2-a lesz, ugyanis erre az időpontra hívta össze az egyetem magyar tagozatának vezetősége a magyar oktatók közgyűlését.

A helyzet nem könnyű, ugyanis az egyik lehetőség az egyetem vezetőségével való további együttműködést, a másik pedig az intézmény adminisztrációjának teljes bojkottálását kínálja fel. Tegnap este lapzárta után ülésezett a Bolyai Kezdeményező Bizottság, amely megvitatta a BBTE szenátusának hétfői ülése után kialakult helyzetet. Mint ismeretes akkor az egyetem legfőbb döntéshozó testülete megtagadta a magyar karokra vonatkozó kérvény érdembeni megvitatását, ehelyett pedig olyan határozatot fogadott el, amely az egyetem multikulturális jellegének fejlesztését szorgalmazza, vagyis fenntartja a jelenlegi állapotot. Ez – amint a magyar tagozat vezetősége is elismerte – a magyar karok létrehozásának közvetett módon való elutasítását jelenti.

A BKB reakciója nem váratott sokat magára, tegnap olyan közleményt bocsátott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt megalakult, oktatókat is tömörítő testület, amely az erdélyi magyarság rendszerváltás előtti és utáni politikai stratégiájától teljesen idegen alternatívát kínál fel. A Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter által aláírt dokumentum szerint a BKB úgy látja, „hogy tizenöt évnyi eredménytelen tárgyalás után az erdélyi magyarság kifogyott a politikai eszközökből, és érdekei érvényesítése érdekében más módszerekhez kell folyamodnia." Továbbá megállapítja: „Európa legtöbb kisebbségének nem sikerült jogait tárgyalásos úton kivívnia, és hétfő dél óta úgy látjuk, ez az erdélyi magyarságnak sem fog sikerülni."

A bizottság azt javasolja, hogy a magyar oktatók bojkottálják az egyetem összes döntéshozó szervének munkáját, és ha ez sem elégséges, a magyar közösség folyamodjon a polgári engedetlenség eszközeihez. Javasolják még, hogy az „antidemokratikus egyetemi vezetéssel kollaboráló" oktatóktól a magyar tanárok közgyűlése vonja meg a bizalmat, mert ezek a „kollégák a magyar felsőoktatás fejlesztése ellen munkálkodnak, és saját érdekeiket a közösségi érdekeink fölé helyezik". Azt is javasolják a magyar államnak, hogy a bojkottot megtagadóktól vonjon meg minden pályázati úton folyósított támogatást.

Végül az aláírók felkérik az RMDSZ-t, hogy a jelenlegi súlyos konfliktussal fenyegető helyzet kezelése érdekében vesse latba befolyását, hogy sürgősen kormánydöntés szülessen a három kar létrehozásáról.

Tegnap sem Salat Levente, a BBTE rektorhelyettes, sem Kötő József oktatási államtitkár nem kívánta kommentálni a közlemény tartalmát.

A Szabadság Kovács Leheltől megtudta: a bojkottot úgy szeretnék megvalósítani, hogy a március 2-i közgyűlésen javasolják a magyar tagozat jelenlegi vezetőségének visszahívását, és azt, hogy helyettük ne nevezzenek ki senkit. A BKB ülésein általában 30 oktató szokott résztvenni, a BBTE-n pedig magyarul összesen 220-an tanítanak. Kovács szerint azonban eddig sokan csak hallgatólagosan szimpatizáltak a bizottság munkájával. Még nem tudni azonban, hogy a tegnapi ülés következtében változik-e a BKB alternatíva-javaslata.

A jelek szerint azonban március 2-án lehetőség nyílik arra, hogy az oktatók többsége nyíltan válasszon: a jelenlegi felállásban megpróbálják kihasználni a szenátus által elfogadott határozatban fellelhető néhány kedvező paragrafust, hogy fokozzák a magyar tagozat önállósulását, vagy a bojkott lehetősége mellett döntenek, abban reménykedve, hogy a szélsőséges tiltakozás eredményesebb lesz. Előbbi lehetőséget a BBTE magyar tagozatának jelenlegi vezetősége képviseli. Érdekes alternatívát vetett fel Nagy László rektorhelyettes, aki a szenátus ülése előtt kifejtette: nem ért egyet a magyar oktatók beadványával, mert azt szakmailag nem tartja elég megalapozottnak. Szerinte nem új karok megalapításán, hanem a karok egyesítésén kellene dolgozni, úgy, hogy a jelenlegi 24 kar 10-nél kevesebbe szerveződjön.

José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek szánt nyílt levelet adtak át kedden Brüsszelben számos Nobel-díjas tudós és mintegy 80 professzor nevében a Bolyai Egyetem újraindítását követelve – jelentette be Hantz Péter és Szász Alpár Zoltán egyetemi előadók. Mint a sajtónak elmondták, arról próbálták meggyőzni a brüsszeli végrehajtó testület képviselőit, hogy ennek a problémának mindenképpen szerepelnie kell abban az országjelentésben, amely tavasszal készül Románia európai uniós csatlakozásának felkészüléséről. Közlésük szerint a bizottság képviselői konstruktívak voltak: jelezték, hogy tanulmányozni fogják a levélben szereplő részleteket, és „több helyről ígéretet kaptak, hogy ez a probléma hangsúlyozottan szerepelni fog az országjelentésben".

Elégedetlenséget váltott ki a diákokban az unitárius egyház azon döntése, hogy más oktatási intézményekbe helyezzék át az esti tagozaton működő osztályokat. A Brassai-líceum vezetőségét vártatlanul érte a határozat. Szerintük a tanfelügyelőségnek egyeztetnie kellett volna velük a döntés meghozatala előtt. (Részletek az 5. oldalon)

A kormány csütörtöki döntése alapján a tanároknak február végéig kifizetik a 2001–2004 időszakban elmaradt pénzösszegeket – közölte a kabinet ülését követően Călin-Popescu Tăriceanu miniszterelnök. Adatok szerint 300 ezer tanár érintett. Az anyagi juttatást a tavaly novemberben a kormány és a tanügyi szakszervezetek között aláírt megállapodás alapján utalják ki.

Ma délutánig még látogatható a Bánffy-palota emeletén az a tárlat, amely a kolozsvári főtér-rendezési pályázatára beérkezett tervrajzokat vitte nagyközönség elé. A tizenkét munka közül a zsűri négyet emelt ki. A versenyben március 12-én hirdetnek eredményt, amikor a győztes aláírhatja a tervezési szerződést.

A pályamunkákat értékelő Virgil Salvanu úgy véli, nagyrészük szabályos merénylet a Főtér egységes hangulatának megsemmisítésére.

A pályazat kiírói nem tisztázták előzetesen, mi is a szándékuk. Meglévő építészeti értékeink felszámolása értelmetlen, arról nem is beszélve, milyen hatalmas költségvonzata lenne az utcák és járdák felbontásának, a csatornázás, a víz-, villany-, gáz- és telefonvonalak elköltöztetésének. Minden építkezési munka előtt meg kell győződni arról, rejt-e valami régészeti értékeket a talaj. A főtéri ásatási gödör helyzetének rendezése előtt tárgytalan pályázatot hirdetni – állítja.

A pályázatok többsége nem veszi figyelembe, hogy itt található a Mátyás-szobor és a Szent Mihály-templom, ami turisztikai vonzerő – véli Salvanu. Fadrusz alkotása egyeseknél úgy néz ki, mintha véletlenül került volna oda. Az ő idejében azért létesítettek padokkal ellátott kis parkot a szobor környékére, hogy a belváros fiataljai és öregjei ott találjanak maguknak felüdülési lehetőséget. Vissza kellene állítani az eredetileg rézsutosan a tér délkeleti és délnyugati sarkainak tartó sétányokat. A mostani elképzelések a főtéri közforgalom felszámolásáról értelmetlen, a zsúfoltságot más módszerekkel kell elkerülni. Ne a Főtér legyen a város kizárólagos központja, hanem létesüljenek más központok is, amelyek a járműforgalmat is más irányba terelnék – fejtette ki. Salvanu sétálóutcává tenné a Szentegyház utca státusz-házak közötti szakaszát, és a Deák Ferenc utca északi oldalát. A klasszikus kolozsvári Főtérnek sétálóhellyé való átalakítása csak arra lesz jó, hogy néhányan ott kedvükre őgyelegjenek, és mindenféle zsibvásári rendezvény tarkítsa, mocskolja a történelmi belvárost. Brassó főterét is hasonlóképpen alakították át, ami egy ideje – üzleti meggondolásból –, az Aranyszarvas könnyűzenei fesztiválnak ad otthont, és ami méltatlan a patinás történelmi környezethez. Kolozsváron sétálótereket más pontokon kellene létesíteni: a Monostor negyedi ortodox katedrális előtt, a Mărăşti-i negyedben, a sportcsarnok és a Kis-Szamos közötti részen – vélekedik Virgil Salvanu.

A Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesületének elnöke, Szabó Bálint nem tartja haszontalannak a járműforgalom kitiltását a Főtérről. Erre a világ nagyvárosaiban számtalan példa adódik. Firenzében a szűk belvárosból szinte teljesen kiszorították az autókat, ami csak előnyőkkel jár a műemlékek tartós megőrzése érdekében. Más vetülete a főtérrendezési tervnek: ha a római kori emlékek minőségieknek bizonyulnának, és azokat képesek lennénk minőségi módon bemutatni (mint például Óbudán), akkor azzal az erdélyi magyarság érdekeit is szolgálnánk.

Romániában jelenleg annyira kevés a szakember és rengeteg a gyorsan elvégzendő feladat, hogy az építészek legtöbbször kimaradnak a rendezési tervekből. Helyettük viszont jelen van a politikum és a politikai kötélhúzás, ami nem vezethet jó eredményre. Véleménye szerint a Főtér rendezése bonyolult kérdés, azt nem szabad elhamarkodni, hanem a szakemberekre és a jó ízlésre kell bízni. „Kolozsvár mindig akkor járt jól, amikor a város képét szakemberek alakították" – vélekedett Szabó Bálint.

A Bánffy-palota tárlatán, a vendégkönyvben beírások sokasága. Ezekből tallóztunk: „Kérem, hagyják meg a vásrosközpontot az 1902-es állapotában." „Csak egy nem kolozsvárinak juthat eszébe a vátoztatás. Utcai árusítóasztalokat akarnak ott berendezni? Azoknak Isztambulban a helyük." „Távol állunk attól, ami a világban történik. Elmonostorizálódtunk!" „Minden terv ellenséges, Kolozsvár többet érdemel." „Szeretném, hogy a zöldövezet megmaradjon, úgyszintén a templom körüli kerítés." „ Minden terv szörnyűséges! Kolozsvárnak nincs szüksége ultramodern központra. Kérem, maradjon meg a hagyományos, korabeli látvány!"

„Ha rádöbbenek, hogy meghalhatok, / mielőtt agyam termését behordtam, / mielőtt, mint dús csűrök a magot, / megőrzöm magam tornyos könyvhalomban / ...a mindenség partján állok, eltűnődve, / s hír s szerelem semmivé omlik össze".

A Magyar vállalkozók első jótékonysági bálja című hétfői cikkünkből sajnálatos módon kimaradt a képzőművészek felsorolásából Lészay Bordi Margit, akinek az alkotása 800 erős lejért kelt el a jótékonysági árverezésen. Minden érintett szíves elnézését kérik a szervezők.

AZ ARANYOSSZÉKI NÉPFŐISKOLÁN február 24-én, pénteken, délután 5 órakor az IKE-teremben Gondolatok az ex librisről címmel Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője tart előadást, akinek kiállítását ez alkalommal nyítják meg a Petőfi Társaság galériájában. A tárlat március 17-ig munkanapokon 10–13 óra között látogatható.

HORVÁTH GYÖNGYVÉR GRAFIKAI KIÁLLÍTÁSA nyílik meg 2006. február 23-án, csütörtökön délután fél 6-kor a nagybányai Teleki Magyar Házban. A tárlatot köszönti: Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház vezetője. Közreműködik Bertóti Johanna. A kolozsvári művész tárlata 2006 március közepéig látogatható, hétfő és vasárnap kivételével naponta 13–18 óra között.

RENDKÍVÜLI TALÁLKOZÓRA hívja a Kertbarátok Egyesülete, valamint a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre a kertbarátokat, biokertészeket, gazdálkodókat február 23-án, csütörtökön du. 5 órakor. A rendezvény díszvendége dr. Györffy Sándor, a Duna tévéből ismert, népszerű kertészmérnök. Helyszín: Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám, I. emelet.

BALÁZS SÁNDOR: KIÁLTÓ SZÓ – Volt egyszer egy szamizdat című kötetét mutatják be február 23-án, csütörtökön du. 5 órakor az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai/Napoca utca 2. szám alatti tanácstermében. A bemutatón közreműködik a szerző és egykori munkatársai.

A XXII. ÁSVÁNY-, KŐZET- ÉS KRISTÁLYKIÁLLÍTÁSÁT nyitja meg a Romániai Amatőr Ásvány-, Kőzet- és Kristálytani Szövetség a Főtér 30. szám alatti Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota). A kiállítást február 24–26. között tekinthetik meg az érdeklődők, pénteken 11–18, szombaton 10–18 és vasárnap 10–17 óra között.

A TRANSILVANIA FILHARMÓNIA ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy január 20-án felavathassák a Diákművelődési Ház színpadán a számukra oly fontos akusztikai felszerelést. Ennek a projektnek a megvalósítása a Kolozs Megyei Tanács anyagi hozzájárulá sával, valamint a pénzügyi alap összegyűjtéséhez hozzájárulók segítségével jöhetett csak létre. Ezúton tudatják az adakozókkal, hogy a RO47BTRL01301202989808XX bankszámlájukra 22 810 RON gyűlt össze, amiből januárban 22 400 RON összeget fizettek az akusztikai felszerelés munkálataira.

Bertolt Brecht világhírű német drámaíró halálának 50. évfordulója évében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatásra kerül a szerző egyfelvonásosa, egy olyan Kispolgári nász, amelyet a valóságban bizonyára senki sem kívánna magának.

A különös esküvői mulatság a huszadik század második évtizedének Németországában zajlik. Marie (Kézdi Imola) és Jacob (Dimény Áron), visszautasítva a menyasszony apja (Orbán Attila) által felajánlott örökséget, a vőlegény saját kezűleg készített bútoraival berendezett lakásukban ünneplik egybekelésüket. A vőlegény anyja (Albert Júlia) által elegánsan szervírozott menü elfogyasztása közben azonban szép sorban lepleződnek le a polgári család és szűk baráti körének abszurd és piszkos ügyei. A történetet csak fűszerezik Ina, a menyasszony húga (Albert Csilla) és az ünnepségen résztvevő fiatalember (Galló Ernő) szerelmi felvillanásai. A frissen egybekelt fiatal pár félresikerült esküvői ünnepélyén Emmi, a menyasszony barátnője (Skovrán Tünde) és férje (Boér Ferenc) abszurd, ám olykor komikus családi helyzetükkel és az ebből adódó perpatvarokkal tovább feszíti a húrt, amit a vőlegény barátjának (Molnár Levente) obszcén dala pattant el. A társadalmi konvenciókba, illetve a hétköznapi megszokásokba göngyölt szerelmi villanások pillanatról pillanatra változnak át a legbizarrabb perpatvarokká, hogy aztán végül az új pár első hivatalosan is „közös" éjszakáját befelhőzze Emi gonosz kijelentése: „a menyasszony terhes!"

A látványos színpadképekre (díszlet- és jelmeztervező: Mihai Păcurar) és mozgásra (koreográfus: Mălina Andrei) is építő előadás rendezője Anca Bradu, aki szerint „ez a különös nász az egyszerűségre, hitelességre, harmóniára, fényre, fiatalságra való igény egyfajta szertartása. Brecht ebben a műben expresszionista ösztönét, a lázadó ifjúság szenvedélyét, a rendszer iránti gyűlöletét, és a világ pozitív értékeibe vetett hitét nyilvánítja ki."

Az Ardó Mária fordításában színpadra vitt előadást Iosif Herţea hangeffektusai teszik színesebbé. Várjuk szeretettel az érdeklődőket pénteken, február 24-én este 8 órai kezdettel a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán berendezett stúdiótérben sorra kerülő bemutató előadásra. További előadások: hétfőn, február 27-én és szerdán, március 1-jén, este 8 órai kezdettel.

Az Agnus Rádió harmadik születésnapját ünnepli a Báthory-líceum dísztermében, február 25-én, szombaton du. 4 órakor. Újra osztunk „Leg"-díjakat, lesz tortalicit, tombola és a rádió javára szervezett vacsora is.Velünk ünnepel: a Református Teológia férfikara, a Magvető együttes, György Katalin, Nagy Zoltán, Jancsó Miklós, Rekita Rozália. Az Agnus Rádiót eddig külföldi segítséggel működtettük, támogatóink fontosnak tartották, hogy az evangélium ne csak a templomokban szóljon. Eljött az ideje, hogy a stafétát átvegyük! Ha nem tesszük, a rádió elnémul! Tégy valamit azért, hogy az Agnus Rádió tovább szóljon! Hozd adományodat a Református Püspöki Hivatal Belmissziói, a Brătianu utca 51 sz. kapu alatti irodájába, vagy utald a következő számlára: Fundatia Agnus Media, RO55RNCB2200000418090001 BCR Cluj. C.F: 14861221. Küldd jövedelemadód 2%-át a rádió javára a fenti számlára! Kapcsolódj be önkéntesként a rádió munkájába és az adáskészítésbe is. Biztosan van havonta egy fél órád, amit így másokkal megoszthatsz. Hozz magaddal még valakit, akivel szívesen együtt dolgoznál! Tombolatárgyakat is gyűjtünk a rádió születésnapjára a Kétágú-templom irodájában a 21. December 39. sz. alatt. További ötleteidet küldd a rádió címére, 400075 Kolozsvár Ponorului 1 sz., vagy e-mail címünkre: agnusradio@cluj.astral.ro. Üzenetrögzítős telefonszámunk: 441-968.

Tiltakozását fejezte ki a Romániai Képzőművészek Szövetsége (UAP) a szervezet által működtetett Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai kiállító terem megszüntetése végett. Mint ismeretes, az ingatlan visszaszolgáltatásáról az idén, január 26-án született végleges bírósági döntés.

A csarnokot a polgármesteri hivatal adta bérbe 2004-ben, öt évre. A jelenleg is hatályban lévő, bérlők jogaira vonatkozó törvény értelmében a bérlővel a visszaszolgáltatott ingatlan új tulajdonosa nem bonthatja fel az érvényes bérleti szerződést, csak a visszaszolgáltatástól számított öt év leteltével. A kolozsvári szövetség elnöke, a Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem rektora Ioan Sbârciu elmondta: a szervezet tagjai botrányosnak tartják, hogy az egyház 4000 euró körüli bérleti díjat követel azért, hogy a csarnok továbbra is a művészetet szolgálhassa.

A kért összeget a képzőművészek szövetsége természetesen nem folyósította, ami a galéria kényszerkiürítéséhez vezetett. Sbârciu állítása szerint Czirják Árpád pápai prelátus nem is volt hajlandó az ügyben tárgyalásokat folytatni. Meg nem erősített források szerint az RKSZ és a katolikus egyház még Gheorghe Funar polgármester idejében folytatott tárgyalásokat, amikor a katolikus egyház jelentősen kisebb bérleti díjat kért volna, ám ezt az ajánlatot az RKSZ elutasította. A jelenlegi állapot jogszerűségét Sbârciu is elismeri, de ugyanakkor azt is kifejtette, hogy más kiút hiányában kénytelenek lesznek a egyházközséget perbe fogni. Arra hivatkozva, hogy Kolozsvár büszkélkedhet a legnagyobb számú kitüntetett képzőművésszel, a szervezet a megyei tanácshoz és a polgármesteri hivatalhoz fordul remélve, hogy ily módon kiutat találnak a válságból. Sbârciu hangsúlyozta, hogy a galéria felszámolásának igazi vesztese a város, és nem azok a művészek, akiket ily módon megfosztottak a kiállítás lehetőségétől. Ahhoz, hogy Kolozsvár továbbra is nagy művészek kiállításainak helyszíne lehessen, mindenképp nagy és központi fekvésű utódot kellene a galériának találni. Lehetséges helyszínként a filharmónia által is kiszemelt sétatéri kaszinó épülete is számba jöhet.

A Mátyás Napok február 21., keddi műsorán zene és történelem egyaránt szerepelt. A Német Demokrata Fórum Unió (Memorandumuli) utcai székhelye adott helyett a rendezvénynek. László Bakk Anikó, a rendezvény ötletgazdája röviden összefoglalta a Mátyás Napok történetét.

Véleménye szerint ez a rendezvény volt az a szikra, ami 1989 után lángra lobbantotta hazánkban tradicionális, már Mátyás Király udvarában is ismert táncok felelevenítését az Amaryllis tánccsoporton keresztül. A rendezvény a multikulturalitás jegyében mint mindig, az idén is három nyelven: románul, magyarul és németül folyt. A jelenlévők megtekinthették a bécsi magyar iskola diákjainak Mátyás királyt ábrázoló rajzait is, amelyet Mátyás kori zenei motívumokat felhasználó Bach és Mozart műveiből válogatott összeállítás követett. Végezetül a közönség meghallgathatta Wilfried Schreiber prorektor történelmi témájú előadását a kolozsvári szászok múltjáról. A prorektor Heltai Gáspár munkásságát követve rávilágított, hogy Mátyás király szülővárosában már akkor is több náció volt jelen.

VII. dies – február 23-án, csütörtökön 17.30 órakor a Magyar Opera emeleti előcsarnokában: „A törökverő Hunyadi János és a fia, Mátyás" címmel gyermekrajz kiállítás megnyitója. Közreműködik a Horea-iskola Fa-la-la gyermekcsoportja – a III–IV. osztályt Mészáros Mária, az V–VI. osztályt Ungár Judit vezeti, gitáron kísér Szabó Kinga. Furulyálnak még Varga Emőke tanítványai a Waldorf-iskolából. A Little people Egyesülettől Shajjad Rizvi/Dodo bohóc játszik a gyermekekkel.

18.30 órakor Erkel Ferenc: Hunyadi László című operája. A magyar főkonzulátus részéről köszöntőt mond Ludányi-Horváth Attila. Az előcsarnokban Novák Ildikó „Mátyás király" című alkotásával köszöntjük a közönséget.

Nagyváradon a törökverő Hunyadi János halálának 550. évfordulójára emlékező ünnepséget szervez a Csillagocska Alapítvány, a Sudár Balázs turkológus vezette, eredeti török táncot és zenét kínáló Canlar budapesti együttes közreműködésével.

VIII. dies – február 24-én, pénteken 17 órakor a Művészeti Múzeum Tonitza termében:

„Istorie şi legendă" – dr. Alexandru Simon előadása Hunyadi János és Bogdan vodă kapcsolatáról. A rendezvény házigazdája a dr. Maria Căpuşan vezette Thalia Alapítvány.

IX. dies – február 25-én, szombaton 19 órakor Mátyás király szülőházában:

Záróhangverseny A Hunyadiak emlékezete a kelet-európai népek zenéjében címmel. Közreműködik a budapesti Carmina Danubiana együttes – Juhász Katalin (ének), Csörsz Rumen István (ének, fidula, pengetősök) és Szabó Zoltán (duda, furulyák).

A két budapesti együttes hangversenyét a Communitas Alapítvány támogatja. Köszönjük a támogatók és K. Zs. segítségét.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Dick és Jane trükkjei – amerikai bemutató. – Vetítés: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 13 és 23 órától.

GYŐZELEM – King Kong – amerikai. – Vetítés: 14, 17.30, 21.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Párnakönyv – angol bemutató. – Vetítés: 17, 19.30, 22; kedvezménnyel péntek, szombat, vasárnap 14.30 órától és naponta 17 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Éjszakai járat – amerikai. – Vetítés: 17, 19; kedvezménnyel péntek, szombat, vasárnap 21 órától.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Erőszakos múlt – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; péntek, szombat, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel naponta 17.30-tól.

DACIA B-TEREM – febr. 17–19.: Beyond the Sea – amerikai. – Vetítés: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Elizabethtown – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel naponta 17.30-tól.

MAGYAR OPERA

Ma, február 23-án, csütörtökön este fél 7 órakor. Erkel Ferenc: Hunyadi László. Vezényel: Horváth József. Felújítás: Gy. Tatár Éva.

Február 25-én, szombaton este fél 7 órakor: Huszka Jenő: Lili bárónő. Vezényel: Horváth József. Rendező: Gy. Tatár Éva.

ROMÁN OPERA

Február 27-én, hétfőn este 7 órakor: Csajkovszkij: Hattyúk tava – BEMUTATÓ balettelőadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Február 24-én, pénteken este 8 órakor: Bertolt Brecht: Kispolgári nász – stúdióelőadás, BEMUTATÓ. Rendező: Anca Bradu.

Február 27-én, hétfőn este 8 órakor: Bertholt Brecht: Kispolgári nász – stúdióelőadás. Rendező: Anca Bradu.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Február 25-én, szombaton este 7 órakor: Hristo Boicev: Colonelul şi păsările.

ZENEAKADÉMIA

Ma, február 23-án, csütörtökön este fél 7 órakor a hangversenyteremben: Szimfónikus hangverseny a III–IV–V. éves diákzenekar előadásában. Műsoron: Wagner: Nürnbergi mesterdalnokok – nyitány; Matei Pop: Raine Maria Rilke verseire írt dalok; César Frank: d-moll szimfónia.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Február 24-én, pénteken este 7 órakor: Szimfonikus hangverseny a Transilvania Filharmonia előadásában. Vezényel: Theo Wolters (Hollandia). Közreműködik: Gil Garburg és Suvan Silver. Műsoron: Mendelssohn-Bartholdy: Hebridák-nyitány; Bruch: Verseny két zongorára; Sosztakovics: X. Szimfónia.

A keleti városfal előtti puszta területen évszázadokig tilos volt építkezni, hogy ostrom esetén az ellenségnek ne legyen mi mögött elrejtőznie. A XVIII. század közepén egy Trencsini Ferenc nevű Gyulai-ezredbeli kapitány ezt az akkor beépítetlen, jókora füves helyet elfoglalta, s azzal az ürüggyel, hogy ott a katonaságot gyakorlatoztatja, kerítéssel vétette körül és használatától mindenkit eltiltott. Ez azért is sérelmes volt, mert a Torda felé vezető út felőli részén felhányt sánc a közlekedést akadályozta. A városi tanács 1769-ben panasszal fordult a kormányszékhez, s ennek eredményeként a területet a város visszakapta. Ezután jó ideig legeltetésre és szénatermesztésre használták előbb a városi szenátorok, majd a bérlők. Egy ideig deszkaraktár volt. A XVIII. század végén a tér déli felére, a Tanítók Háza tájára tervezték a katonaság laktanyáit, de ezek később a tér délkeleti oldalán épültek fel. A helyi képzelet a történeti tények elhalványulásával mondát alkotott az elnevezés köré, de amint Szabó T. Attila említi, ennek nem akadt nyomára. A hatalmaskodó kapitány nevéből a népi humor révén Trencsin, Trincsin, Trencsi, Trincsi lett. És ezeket hivatalos iratokban is használták. „Az igazságérzet s a történeteink iránt tartozó komoly figyelem megkövetelik – írta Jakab Elek az 1880-as években –, hogy a »Trencsi-vár« hibás elnevezés hivatalos iratokban s mivelt emberek ajkán helyet ne találjon". De ez csak óhaj maradt. Bár a Magyarkaputól a Szabók tornyáig terjedő puszta térnek a XIX. század második felében való rendezése, részben beépítése és parkosítása során kitelepítették innen a barom- és fapiacot, a Trencsinvár-sor név a XIX. század végén is élt, mígnem az akkoriban adott EMKE, majd a XX. századelején adott Bocskai és Hunyadi tér ki nem szorította. A tér északi felét (Bocskai, Avram Iancu) 1885-ben az akkori polgármester, Haller Károly javaslatára fásították, parkosították és Kissétatérnek nevezték el. Külön igazgató és őr vigyázott itt a rendre. 1898-ban, Erzsébet királyné halálakor három jegenyefenyőt ültettek a Református Teológia felőli köröndbe, s egy 25 mázsás kőtömbbe bevésték az

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKFÁI

feliratot. Ezután a kolozsváriak a címszóbeli néven is emlegették a Kissétatért. Ezt 1923-ban, az immár Romániához csatolt város vezetősége templomépítés céljára a román görögkeleti egyháznak adományozta. Amikor megkezdődött a püspöki székesegyház építése, a sziklatömböt a Református Teológia hátsó udvarára vitték, ahol ma is áll, a kis sétateret pedig felszámolták.

László Csaba jó tíz évvel ezelőtt készült felvételén a felirat még látható. Nem tudni később mi történt. Talán felborították a követ, s felirata ma a földön van. Ez látható Rohonyi Iván D. felvételén. Ígéretet kaptunk, tavasszal fölállítják, hogy szövege ismét látható, olvasható legyen.

(Arra kérem a kedves olvasót, hogy amennyiben e sorozatba való, házban, lakásban vagy máshol lévő feliratról, emléktábláról, szoborról vagy más érdekességről tud, hívja alulírottat az 594–241-es telefonszámon. Köszönettel, A.L.)

Néhány hónappal ezelőtt videokamerákat szereltek fel a Bukarest–Piteşti autópályára. Az intézkedés minden bizonnyal csökkentette a balesetek számát, de ugyanakkor drasztikusan lelassította a forgalmat az autópályán. Most pedig bejelentették, hogy Kolozsvár és Torda közé is kamerákat szerelnének fel.

Tudomásom szerint azért szokás autópályát építeni, hogy azon viszonylag gyorsan és akadálymentesen lehessen közlekedni. Nyugaton például folyamatosan nő az ilyen utakra érvényes sebességhatár, és komoly küzdelem folyik azért, hogy a belső sávokon egyáltalán ne korlátozzák a sebességet. Első látásra kártékony intézkedés lenne, de nagyon komoly felmérések azt mutatják, hogy a baleseteknek mindössze egy százaléka származik kifejezetten gyorshajtásból, ugyanannyi, mint a kelleténél lassúbb haladásból. A legtöbb baleset azért következik be, mert az emberek egyszerűen nem tanulnak meg rendesen vezetni. A második leggyakoribb ok, az időjárási- és útviszonyokhoz nem alkalmazkodó sebesség (ami nem azonos a gyorshajtással).

Mindemellett, egyetértenék azzal a drákói szigorral, amellyel a száguldozók ellen fellépnek, ha ezt a szigort helyesen, a célnak megfelelően alkalmaznák. A bizonyos útszakaszokra ésszerűen kiszabott sebességkorlátozás betartása szinte szavatolná a balesetek elkerülését olyan helyeken, mint például a feleki tető, a hírhedt „halálkanyarral".

Csakhogy nem erről szól a dolog. Nálunk, ha a nyílt mezőn valahol megjelenik egy tábla, amely egy település kezdetét jelzi (bár épületeknek még se híre, se hamva), holtbiztos, hogy valahol lesben áll a radar. Vadászat az egész, amelynek a bírságolás, az adófizető polgár kizsebelése a lényege, esetenként a rendőrök szerzik be aznapi zsebpénzüket ezzel a módszerrel. A videokamerás módszer lényege az, hogy az útszakasz elején, illetve végén felvételt készítenek a gépkocsiról, a két rögzítés közötti időből pedig könnyedén kiszámítható annak átlagsebessége (ami persze nem zárja ki azt, hogy helyenként akár a megengedett sebesség többszörösével is haladjon, tehát a baleset-megelőzés szempontjából nem túlságosan hatékony).

Az Egyesült Államokban ezt a módszert nem sikerült bevezetni, egyszerűen azért, mert jogilag nem helytálló. Ha engem egy útszakasz elején ilyen céllal lefényképeznek, az azt jelenti: feltételezik rólam, hogy szabálytalanságot akarok elkövetni. Ez pedig ellentmond az ártatlansági vélelemnek, amely minden valamirevaló jogrend alapja. Romániában élve, tudomásul kell azonban vennünk, hogy nálunk ennek ellenkezője, az ártalmassági vélelem is bekerülhet a képbe.

Néhány évvel ezelőtt, az Emberi Jogvédelmi Szervezet (OADO) egyik sajtóértekezletén mesélték: egy Jászvásár környékéről származó tanár több éve ül a börtönben, gyilkosság miatt. A vádat soha nem ismerte be, de ítélethozatalkor a bíró így fogalmazott (tudom, hihetetlen…): „vádlott nem mutatott fel elegendő bizonyítékot, amely ártatlanságát igazolta volna". Ehhez képest a kamerázás szinte nem is számít. Rendőrállamban élünk, amely, ha büntetni akar, akkor büntetni is fog.

A legújabb példa erre a kolozsvári vendéglők múlt heti ellenőrzése. A prefektus által összeállított vegyes csapatban részt vettek a Közegészségügyi Igazgatóság, a Munkaügyi Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Hivatal, a Pénzügyőrség, a rendőrség és a prefektusi hivatal képviselői. Tudva, hogy pusztán a pénzügyőrség kiszállása Románia bármely gazdasági egységénél magától értetődően pénzbírságot jelent (ezt már szinte közhely!), elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ilyen vegyes brigád szaglászását bármely vállalkozás bárhol büntetlenül megússza. A különbség talán csak a bírság mértéke. Ha ez megváltozik, ha a hatóság nem vadászni áll ki az utakra, hanem a közlekedésbiztonság kedvéért, ha az ellenőrzések célja az ésszerű szabályok betartása lesz és nem a vállalkozók feltétlen megnyomorítása, akkor elhiszem, hogy „működő piacgazdaságunk" és „európai igazságszolgáltatásunk" valóban a jó útra lépett. Addig viszont nincs mit tennem: kifizetem a büntetéseket, és szégyellem magam. Helyettük.

Ismeretlen tettesek motorinával spriccoltak le egy személyt, aki kedden tanuvallomást tett a Zambaccian-ügyben. Daniel Morar ügyész szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Tegnap kihallgatták a szintén megvesztegetéssel vádolt Miron Mitreát, kedden pedig újabb házkutatást tartottak abban az ingatlanban, amelyben a Năstase-család két lakrészt is birtokol.

– Az Országos Korrupcióellenes Hivatal (OKH–DNA) ügyészei pontosan tudják, mit keresnek a Zambaccian utcai lakásokban, a bizonytékok egy részére máris sikerült rábukkanni – jelentette ki tegnap Daniel Morar. Az OKH vezetője nem volt hajlandó részletekkel szolgálni a házkutatásokról, ezeket az adatokat egyelőre nem lenne ajánlatos nyilvánosságra hozni – mondotta. – Az érintettek amúgy is folyamatosan arról panaszkodnak: azzal, hogy a sajtóban napvilágot látnak a információk a vizsgálat menetéről, jogsértést követünk el – hangoztatta.

Kedden az ügyészek ismét felkeresték a Zambaccian utcai ingatlant, ezúttal majdnem hét órát töltöttek az épületben, ahova vittek magukkal egy fémdetektort is. A lapok információi eltérnek arról, az ingatlan mely részeiben vizsgálódtak ezúttal az ügyészek. Tekintettel arra, hogy Năstase lakrészét csak a parlamenti engedély megszerzése után kutathatják át, és hogy az első emeleti lakrész tulajdonosa, Adrian Năstase, illetve a negyedik emeleti görög származású román állampolgár nem tartózkodtak az országban, hiányukban pedig nem lehet behatolni lakásukba, csakis a második emeleti szomszéd, a Năstase családhoz közelálló ügyvéd, Marieta Anastasescu lakrészében látogathattak el ismét a házkutatást végző ügyészek.

Az OKH február 7-én kezdte el a bűnvádi eljárást Adrian Năstase ellen, aki megvesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel gyanusítanak. Az ügyben további 6 személyt vizsgálnak, köztük Dana Năstasét, a volt miniszterelnök feleségét, Sergiu Sechelariu volt építkezésügyi államtitkárt, akinek cége építette az ingatlant, a telek egykori tulajdonosát, a súlyos korrupciós ügyek miatt már korábban lebukott Gabriel Bivolaru képviselőt, Ioan Păunt, Románia volt Hong Kong-i nagykövetét, illetve Miron Mitreát, volt szállítás- és építkezésügyi minisztert

Morar utalt arra: a helyzet kezd eldurvulni, hiszen az egyik tanút, akit Zambaccian-ügyben kedden kihallgattak, megfenyegették. Az illetőt, akinek nevét az ügyész nem volt hajlandó elárulni, motorinával spriccolták le ismeretlen tettesek. A Morart idéző Mediafax emlékeztet: kedden többek közt magát, Irina Jianut hallgatták ki az OKH-nál, ő az a személy, aki állítólag Năstasénak és Mitreának köszönhetette tisztségét az Országos Építkezésügyi Felügyelőségen, és aki ezért cserébe Kínából importált műtárgyak és termopán ablakok formájában mutatta ki háláját.

Szerdán Miron Mitreát is kihallgatták. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkárát, aki arra számított - talán joggal – hogy szintén a Zambaccian-ügyben kell nyilatkoznia, édesanyja lakásában vágzett felújítási munkálatok megtérítésének módjáról kérdezték, a kivitelező különben ezúttal is Sergiu Sechelariu cége volt. A vád Mitrea ellen is ugyanaz: különböző kinevezésekért cserébe a hálás tisztségviselők rendbetették a mama băneasa-i házát. Az SZDP-s politikus tagadta, hogy ez lett volna az ár Sechelariu államtitkárságáért, elmondta, a munkálatokért 3,5 milliárd régi lejt fizetett .

Nem hagyta jóvá a képviselőház jogi bizottsága az Adrian Năstase nevére kiállított házkutatási parancsot – tudtuk meg Máté András Leventétől. A kérést az Országos Korrupcióellenes Hivatal (OKH–DNA) ügyészei fogalmazták, ezt az igazságügyminiszter továbbította a képviselőháznak. A parlamenti képviselők kivizsgálását szabályozó törvény értelmében a házkutatás engedélyezéséről a képviselőház plénumának kell szavaznia. Ezt megelőzően mind a jogi bizottságnak, mind a frakciónak, ahonnan az illető képviselő származik, véleményezési joga van.

Máté képviselő elmondta: a bizottság annak ellenére utasította el a kérést, hogy tagjainak többsége – 12–13 arányban – kormánypárti. Elképzelhető, hogy a titkos szavazás leple alatt valaki a koalíciós pártok közül átszavazott – mondotta.

A bizottság ugyanakkor elfogadta az OKH-ról szóló rendeletet olyanformán, ahogy arról a pártok az államfővel tartott konzultációk során megegyeztek.

Látszólag lényegtelen napirendi pontnál akadt meg a megyei tanács tegnapi ülésén a gördülékenység. Míg a tanácsosok teljes egyetértésben megszavaztak több tízmilliárdot (régi lejben) különféle beruházásokra – a repülőtér fejlesztésére, a megyei tanács számítógép ellátásának bővítésére, az alárendeltségükbe tartozó iskolák és kórházak javítására –, elfogyott az egyetértés annál a határozattervezetnél, amely szerint a Kőmálalja utcai fizetéses orvosi rendelőnek évek óta helyet adó épület egy részét továbbra is ingyen adják oda.

Mátis Jenő tanácsos javasolta, hogy a határozatnak csak azt a részét szavazzák meg, amely a földszinti részt a sportorvosi rendelőnek juttatja, az úgynevezett fizetéses rendelővel fennálló kapcsolatot pedig tárgyalják újra.

Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke szerint az épület jelenlegi romlott állapotán látszik, hogy senki nem tartja a magáénak, évek óta nem javították, nem újították fel. Ellentmondásos helyzet, hogy egy fizetéses rendelőnek ingyen bocsássák rendelkezésére az épület első emeletét. A javaslattal nem értettek egyet az SZDP-s tanácsosok, akik a határozattervezetet csak egészében akarták megszavazni. Végül döntetlen helyzet alakult ki. A szavazatok száma egyik javaslat elfogadására sem volt elég, ezért az említett napirendi pont a következő ülésre halasztódott. Hasonlóan jártak a Postakert utcai, volt mezőgazdasági bank épületének alagsorával is, amely a megyei tanács tulajdonában maradt az épület eladása után. A tegnapi ülésen nem szavazták meg azt a határozattervezetet, amely pályázatkiírásról szólt a megye tulajdonát képező 253 négyzetméter helyiség eladására.

Helyszűke miatt a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból más iskolákba irányítják át az esti tagozaton működő osztályokat. A líceum igazgatóságát is nagyon meglepte ez a határozat. Az intézkedés a diákok elégedetlenségét váltotta ki. Az ingatlan tulajdonosa, az unitárius egyház leszögezte: szüksége van a helyre. Tiltakozásképpen a fiatalok a tanintézmény épülete elé vonultak.

– Minket is nagyon meglepett a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől kapott határozat, amely szerint a 2006–2007-es tanévtől kezdve az iskolában működő esti tagozatos osztályokat különböző líceumokba fogják átirányítani – mondta Kósa Mária, a Brassai-líceum igazgatónője. Az elosztás szerint a román nyelvű X., XI., XII. elméleti és XII. természettudományi osztályokat a kolozsvári E. Pora Elméleti Líceumba, a XII. és XIII. magyar nyelvű elméleti osztályokat az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumba, és a három román nyelvű XIII. természettudományi osztályt pedig az Alexandru Borza Szakiskolába irányítanák át. Természetesen továbbra is a Brassai Sámuel tanárai oktatnák az esti tagozatos diákokat.

– Azért felháborító ez az eljárásmód, mert amikor legutóbb leültünk a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a tanfelügyelőség képviselőivel kidolgozni egy közös stratégiát, hogy miként működjünk tovább, akkor még minden rendben volt, mindenki számára volt elegendő hely. A másik zavaró tény, hogy a tanfelügyelőség, mielőtt döntött, nem egyeztetett sem velünk, sem azokkal az iskolákkal, amelyekbe az osztályok kerülnek . Az érintett iskolák igazgatóit ugyanúgy meglepte a hír, ahogy minket is – mondta az oktatási intézmény vezetője. Hozzátette: ilyen esetben joggal tehetnék fel a kérdést, mennyiben tarják tiszteletben intézményünk függetlenségét, lévén, hogy a bennünket érintő kérdésekben helyettünk döntenek.

A diákok tiltakoznak az eljárás ellen, arra hivatkozva, hogy ők a Brassaiba iratkoztak, és ott is szeretnék befejezni tanulmányaikat. Aláírásgyűjtésbe kezdtek, és az összesített listát a tegnap eljuttatták a tanfelügyelőségre.

Jelenleg várják a közintézmény válaszát.

Etnikai okok nélkül
Az 1940-es évek után az unitárius egyháztól elkobozták a Kolozsvári Unitárius Kollégium épületét, amely Brassai-líceum néven működött tovább. 1993-ban ebben az épületben ismét beindították az Unitárius Kollégiumot is.

Utóbbinak azonban több teremre volt szüksége az unitárius óvoda működtetéséhez, elemi osztályok beindításához és egyéb egyházi tevékenységekhez. Így időről időre csökkent a Brassai termeinek száma, beleértve az esti osztályokat is – áll az unitárius püspökség közleményében.

1999-ben az épületet visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, vagyis az unitárius egyháznak. A helyhiány miatt 2005 decemberében a Megyei Tanfelügyelőség és az unitárius egyház megegyezett arról, hogy a magyar és román esti tagozatos osztályokat és a tanfelügyelőség könyvtárát, ami ugyancsak ebben az épületben működik, más líceumokban fogják tovább működtetni, hogy fejleszthessék az elemi, általános és középiskolai nappali oktatást. Első lépésként a tanfelügyelőség az esti tagozatos osztályok átköltöztetését vette tervbe. Ez azért volt feltétlenül szükséges, mert az épületet 500 diák számára tervezték, most pedig 1500-an tanulnak ott.

Az unitárius egyház közleményének célja, hogy megértesse a tiltakozni készülő diákokkal azt, hogy átköltöztetésük azért szükséges, mert csak így tudják számukra biztosítani az oktatáshoz szükséges feltételeket. A líceumok, amelyek ezeket az osztályokat befogadják, elég osztályteremmel rendelkeznek ahhoz, hogy kielégítsék az ilyen irányú igényeket. Az átirányításnak nincsenek etnikai okai, hiszen a magyar és román tannyelvű osztályok is más líceumokban fognak működni.

Tatiana Zlătior főtanfelügyelő elmondta, hogy a döntést anyagi okokból hozták, mert a helyi tanácsnak 2006 szeptemberétől bérleti díjat kellene fizetnie az unitárius egyháznak. – Így pedig bérleti díj befizetése nélkül is meg tudnánk oldani – tette hozzá a tanfelügyelő.

A Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete szerdai közleményében Mihail Hărdău tanügyminiszter közbenjárását kéri az ügy megoldásának érdekében.

A harmadik húzta a rövidebbet
Kedden reggel negyed 9-kor a bükki úton történt közúti baleset. A 30 éves G. Daniel Eugen egy Peugeot márkájú haszongépjárművet vezetett a Tordai út felé haladva. Gyorshajtás miatt egy bal kanyarban elvesztette uralmát az autó fölött a jégréteggel borított úton, és egy Opel márkájú személygépkocsival ütközött. Az autókban tartózkodó személyeknek nem esett bajuk, de a baleset során megsérült a 29 éves M. Ana Maria, aki gyalog közlekedett. A nő az útról kitaszított Opel és egy kerítés közé szorult, de megúszta kisebb sérülésekkel.

Kiskorú az áldozat
11 éves az áldozata annak a közúti balesetnek, amely kedden este 7 órakor történt a Bocskai téren. A 11 éves A. Robert figyelmetlenül, kijelöletlen helyen szaladt át az úton, amikor a 26 éves helyi G. Claudiu Vasile Dacia Logan márkájú személygépkocsija elé került. A fiú nincs életveszélyben.

BMW-vel sem szabad mindent
Több vádponttal indítottak nyomozást a 22 éves kolozsvári M. Flaviu Daniel ellen. A fiatalt tavaly október 30-án állítottak meg a közlekedési rendőrök, s mint az ellenőrzés során kiderült, ittasan vezette BMW márkájú személygépkocsiját. Ráadásul jogosítványa egy korábbi kihágás miatt éppen fel volt függesztve. A tetten ért fiatal helyzetét súlyosbítja, hogy igazoltatásakor hamis adatokat mondott, így nem kettő, hanem három vád ellen kell védekeznie.

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően szigorodnak és sokasodnak a gazdasági szabályok, az ország gazdasági kormányzását Brüsszel majd részben felülvizsgálja. A tavaly májusban csatlakozott országok esetében egy későbbi szakaszban már kötelező a közös európai valuta, az euró bevezetése. A közös pénzre való áttérés nem határidőhöz kötött, és szigorú feltételeket kell előbb teljesíteni.

Az euró bevezetését követően jelentősen megnő a Brüsszeltől való függőség, részben megszűnik a Román Nemzeti Bank függetlensége, az irányadó az Európai Központi Bank lesz. Az euró bevezetését célzó folyamatok vállalása egyszerűen politikai döntés kérdése, Románia úgy döntött, az EU-hoz való csatlakozás után egy ideig még nem lépne be a közös európai valutát használó euróövezetbe.

Bulgária tavaly november végén bejelentette, hogy 2009-ben bevezetné az eurót. Bulgária viszont már a csatlakozási szerződés aláírásától kezdődően önszorgalomból gyakorolja az úgynevezett II-es Árfolyam Mechanizmust, amelyet hivatalosan már az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatától vállalna.

Az euró hazai bevezetéseként megjelölt 2014-es esztendő újabban túl közelinek tűnik a jelenlegi döntéshozók számára, az euróövezethez való csatlakozás időpontja tehát várhatóan kitolódik. Hasonlóan járt el Lengyelország és Svédország, az EU két olyan tagországa, amely nem határozott meg időpontot az euró bevezetésére. A szintén saját valutát használó Nagy-Britannia és Dánia esete eltérő, e két állam csatlakozási szerződése megengedi a kimaradást (opt-out).

Előkészületek az euró bevezetésére
A feltételekhez gyakran csak akkor ragaszkodnak, amikor indokot keresnek, hogy egy államot ne fogadjanak be az euróövezetbe. Így történt ez az euró bevezetését 2007. január 1-jére tervező Litvánia és Észtország esetében, amikor kérésüket a magas inflációra hivatkozva utasították el. Az euróövezet jelenlegi tagállamainak a valóságban más okaik vannak az elutasításra: a kérelmező országok gazdasági helyzete, a gazdaság rugalmatlansága, a szegénység.

Az euró bevezetése által egy állam gyakorlatilag „megszilárdítja" adósságát, azaz valós értékén kell azt kifizetnie, ugyanis elveszíti a saját valuta leértékelésének eszközét, a pénzügyi irányítás az Európai Központi Bankhoz kerül át. A rögzített árfolyam súlyos károkat okozhat az államnak. Németországnak és Olaszországnak például évekbe telik korrigálni azt, hogy az euró bevezetésekor felülértékelték a nemzeti valutát.

Romániát a csatlakozási szerződés kötelezi az euró majdani bevezetésére. Az erre való felkészülés többé-kevésbé követi majd a 2004-ben csatlakozott új tagországokét. Első szakaszban Románia megjelöli majd az áttérés előkészítésével megbízott intézményt, és tervet dolgoz ki az euró bevezetésére.

Szlovénia például 2005 januárjában vezette be az első tervet, Észtország és Litvánia tavaly augusztusban és szeptemberben. A tervek szerint mindhárom ország 2007. január 1-jén térne át az euróra.

Az állami intézmények, a nagyvállalatok, a lakosság komoly felkészülésére van szükség az euró bevezetéséhez, amely hosszadalmas és költséges folyamat lesz. Az Európai Bizottság különféle programokkal támogatja a tájékoztatást.

Euró-bevezetési forgatókönyvek
Míg a tavaly csatlakozott tíz állam esetén fennáll a tömeges vagy szakaszos csatlakozás lehetősége, addig Románia várhatóan egymagában fog majd csatlakozni az euróövezethez. Meglehet, hogy emiatt az EU nem tulajdonít majd nagyobb jelentőséget a csatlakozás pillanatának, ez egyszerre lehet jó is meg rossz is. Jó, mert elképzelhetően fokozottabb elnézéssel kezelik majd a román euró ügyét, rossz, mert éppen ez az elnézés később nehézségeket okozhat.

Hogyan történik majd a lej és az euró párhuzamos forgalma? Itt is több forgatókönyv lehetséges. Azok az államok, amelyek 2002. január 1-jén csatlakoztak az euróövezethez, előzetesen feltöltötték pénzkészlettel a bankokat, amelyek érmékkel és bankjegyekkel látják el a nagy kereskedelmi bankokat és az üzletláncokat oly módon, hogy a bevezetés napján euróban történhessenek a kifizetések. Ezeknek a tagországoknak fejtörést okozott viszont a saját nemzeti valuta begyűjtése. Ideális, ha a kétféle pénz csak két hétig fut párhuzamosan, azután hosszabb ideig a bankok váltják euróra a nemzeti bankjegyeket, érméket.

Az alacsony fizetések paradoxona
A hazai fizetések arányának az Európai Unióhoz való közeledésével egyidejűleg az árak növekedése is bekövetkezik, és fellép a „Balassa–Samuelsson" effektus, amely nevét Norvégiából kapta. Amikor itt kőolajat fedeztek fel, az iparágon belül megugrottak a fizetések, az árukereslet is a magasabb fizetésekhez igazodott, ez az árak növekedését eredményezte, míg végül fokozatosan más területeken is megnőttek a fizetések. Ebben a folyamatban az infláció elkerülhetetlen mellékhatás.

Hogyan közelíthetne a hazai fizetések aránya az EU-s átlagfizetésekhez infláció nélkül? Ha infláció létezik, akkor viszont nem tartjuk be a maastrichti kritériumokat, és eszerint nem léphet forgalomba az euró. Valószínűleg a Romániára való alkalmazás során az Európai Bizottság szemet huny majd az infláció felett, ahogyan Németország esetében például a költségvetési hiány felett, hogy mindannyian „a klub" tagjai lehessenek.

Fogyasztóvédelem áttéréskor
Az Eurobarométer 2005-ös felmérése szerint az új tagállamok lakosságának 75 százaléka fél az új pénznemre való áttéréskor megugró áraktól. Ennek elkerülésére az Európai Bizottság az euróra való áttérés időszakában szigorú fogyasztóvédelmi szabályrendszert ír elő. Bár az infláció rizikója nem nagy, a társadalom adott rétegeire súlyos terheket ró.

Az árakat hosszú ideig mindkét pénznemben feltüntetik, hogy a lakosságnak ideje legyen átszokni az új értékekre, ugyanez az eljárás a termékkatalógusok és banki nyomtatványok esetében. A kettős árfeltüntetés 4 hónapon át tart Litvániában, egy éven át Lettországban és 16 hónapot Észtországban és Szlovéniában. Szlovákiában a váltóarány megállapításától számított egy hónap múlva indul ez az időszak, és az euró bevezetésétől egy éven át tart, tetszés szerint pedig további hat hónappal megtoldható.

Az észt és a szlovák tervek szerint a közintézmények kötelesek nyomon követni a fejleményeket, és azonnal tájékoztatni a lakosságot az esetleges visszaélésekről. Csupán Litvánia foglalta bele euróbevezetési tervébe a szerződéskötést szakosodott szervezetekkel, amelyek az árak kifüggesztésének helyességét nyomon követik és garantálják.

Nyelvi háború az euró miatt
Az euró megjelenése 1995-re tehető, az ECU-t váltotta fel. 1995 körül – amikor az egységes európai pénznem nevét keresték – a svédek viccesen a Sahlin elnevezést ajánlották. A név az ország akkori miniszterelnök-helyettesének neve: Mona Sahliné. A hölgy egy alkalommal egy ruhát és némi csokoládét vásárolt, mintegy 70 dollár értékben, amit a hivatali bankkártyájával fizetett ki, minthogy sajátját otthon felejtette. Bár már másnap visszafizette az összeget a miniszteri alapba, tettét a svéd társadalom mélységesen elítélte. A hölgy neve összefonódott a közpénzek jogtalan elköltésének fogalmával – honfitársai ezért viccesen a Mona vagy a Sahlin elnevezést ajánlották. Ez előrevetíti a svédek későbbi hozzáállását is, a 2003-as referendumkor visszautasították az európai pénznemet.

Az euró elnevezés továbbra is fejtörést okoz egyes országokban. Lett nyelven nem létezik az „eu" betűkapcsolat, ezért a kormány 2005-ben az „eiro" forma mellett döntött. Az Európai Központi Bank ellenben megtiltotta ezt az eltérést a hivatalos megnevezéstől. Málta az „ewro" alak mellett kardoskodik, kiejtési nehézségek miatt, ellenben nem született határozott döntés, magyar nyelven sem könnyű a kiejtés, és a szóvégi hosszú magánhangzót követelő nyelvtani szabály is a hivatalos elnevezéstől eltérő változatot eredményez (euró). Litvánia és Szlovénia kompromisszumot kötött: az európai intézményekkel való hivatalos kapcsolattartásban „belső használatra" a szlovének az evro, a litvánok az euras alakot alkalmazzák. Görögország kivételesen hivatalosan is használhat más formát, hiszen más az ábécéje.

Romániában a köznyelv megtalálja a maga megoldásait: nehéz többes szám nélkül használni egy szót, különösen ha az pénzt jelöl meg, így néha a pejoratív „euroi" vagy „euraşi" forma is hallható, bár kétséges, hogy bármelyik meghonosodna a nyelvben.

Az euró bevezetéséhez Romániának előbb két éven át a többek által túlhaladottnak és relatívnak értékelt Maastrichti Egyezmény feltételeit kell teljesítenie: költségvetési fegyelem (az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át); alacsony államadósság (a GDP max. 60%-a); árstabilitás (az infláció max. 1,5%-kal lehet magasabb az Európai Unió három legalacsonyabb inflációjú országának átlagánál); kamatkonvergencia (a hosszú távú kamatszint max. 2%-kal lehet magasabb az Európai Unió három legalacsonyabb értéket jegyző országának kamatátlagánál); árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta nem léphet ki az ERM-II árfolyamrendszerben meghatározott sávból).

1999-ben az Európai Unió 11 tagországa teljesítette a követelményeket: Írország, Portugália, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Németország, Olaszország, Ausztria és Finnország. Görögországnak 2001-ben sikerült teljesíteni a kritériumokat, így az eurót ma az Európai Unió 12 tagországában használják törvényes fizetőeszközként.

Érdekes, hogy az eurót az Európai Unió jóváhagyásával néhány, az Unión kívüli országban is hivatalos fizetőeszközként használják. Négy ilyen ország van: Monaco, San Marino, a Vatikán és Andorra. Nekik korábban nem volt saját pénzük: Monacóban a francia frankot, San Marinóban és a Vatikánvárosban az olasz lírát, míg Andorrában a francia frankot és a spanyol pesetát használták

Ki gyártja a bankjegyeket és érméket?
Amint Romániának sikerül bebizonyítania, hogy képes két éven át betartani a maastrichti kritériumokat, jogosulttá válik arra, hogy saját euróbankjegyeket és érméket gyártson. Az érmék visszája az országra jellemző lesz – nem tudni még, hogy mit fog ábrázolni. Amennyiben az országnak nem lesz rá lehetősége, hogy kezdettől maga gyártsa, az Európai Központi Bank bocsátja rendelkezésére, kölcsön formájában a szükséges bankjegyeket és érméket. Csehország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia maga állítja elő fizetőeszközét, a többi tagország viszont külföldi megrendelésekkel szerzi be.

R. M., Kolozsvár: Milyen esetekben függesztik fel a gyermekgondozási juttatás folyósítását, és hogyan lehet azt újból igényelni?

Válasz: A gyermekgondozási juttatást ettől az évtől a 2005/148. számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza, amely lényeges módosításokat vezetett be a korábbi eljárásokhoz képest. Ennek értelmében a jogszabályban előírt juttatást a következő esetekben függesztik fel: a) a jogosult elesett szülői jogaitól ; b) a jogosultat eltávolították a gondnokság gyakorlásától; c) a jogosult már nem teljesíti a törvényes feltételeket a gyermek örökbefogadására; d) a jogosult nem teljesíti a feltételt a családba helyezés további fenntartására; e) a jogosult szabadságvesztéses büntetést hajt végre, és 30 napot meghaladó előzetes letartóztatásban van; f) a gyermeket elhagyták vagy egy magán, illetve állami intézetbe helyezték; g) a jogosult elhalálozott. A juttatás folyósítását az előbb felsorolt esetek bekövetkezését követő hónaptól függesztik fel. A fizetés újrakezdése kérésre történik, a kérés benyújtását követő hónaptól. Amennyiben a jogosult esetében megszűnik az állampolgárságra, a romániai lakhelyre vagy állandó tartózkodási helyre vonatkozó törvényes feltétel teljesítése, és emellett már nem is lakik a gyermekkel egy helyen és nem foglalkozik a gondozásával meg nevelésével sem, a juttatás folyósítását a következő naptól megszüntetik. Ebben az esetben is újrakezdhetik a további fizetést, mégpedig a kérés dátumától számítva.

Amennyiben a gyermekgondozási jogosultságot a fentebb felsorolt esetek miatt felfüggesztik, a juttatást egy másik személy is igényelheti, természetesen azzal a feltétellel, hogy tejesítse a sürgősségi kormányrendeletben előírtakat. Az új jogosultat a támogatás a felfüggesztés dátumától illeti meg, amennyiben az igénylést 60 munkanapon belül benyújtották (a felfüggesztéstől számítva). Ez után a határidő után a fizetség a kérelmezés időpontjától jár.

A gyermekgondozási támogatás megszűnését vagy felfüggesztését eredményező bármilyen változást a jogosultnak 5 munkanapon belül közölnie kell az illetékes polgármesteri hivatallal, amely további 5 munkanapon belül továbbítja a munkaügyi igazgatóságnak.

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy jogi tanácsadást csak Szabadság-előfizetőknek áll módunkban nyújtani, minden hétfőn 8–12 óra között. Kérjük, hozzák magukkal az előfizetési nyugtát vagy annak másolatát.

– Kérem, Ön a tánctanár?

– Egy francot! Én az illemtanár vagyok.

Ez ugyan egy régi vicc, de nálunk, viccen kívül ilyenfajta illem-viszonyok uralkodnak. Mert ugye ki is tanítaná meg a gyerekeket illemre, jó modorra? A szülők (elsősorban az ő feladatuk lenne, ugye?) foglaltak a napi megélhetéshez való pénz utáni szaladgálással, nincs idejük a gyermek modorának csiszolgatására. Arról nem is beszélve, hogy a mai szülők a múlt rendszer „termékei", amelyben az illemszabályok nagy része kispolgári csökevénynek számított. Tehát a szülők maguk sincsenek ezzel egészen „tisztába". Természetesen kivételek vannak, akiknek teljes tiszteletem. Ugyanez a helyzet az iskolával, ott is csak a tudományt próbálják a nebulók fejébe sulykolni, illemről szó nincs, ami a tanuló-tanár viszonyban nagyon egyértelműen meg is nyilvánul. Persze a tanárok között is vannak kivételek. Ezek aztán „tananyagon kívül" próbálják a szülők által elhanyagolt illemtanítást bepótolni, de mi tagadás, nem sok eredménnyel.

Egy magánóvodában, programszerűen jó modorra oktatják a gyermekeket. Annyira újdonság ez, hogy a tévéhíradóban is helyet kapott. Hátha most már megszívlelik más óvodákban, iskolákban is, s bár a következő nemzedék megtanul illemtudóan viselkedni különböző élethelyzetekben.

A szobapincér a reggeli maradékát pakolja össze a szobában.

– Hozhatok még valamit, uram? – kérdezi a vendégtől.

– Nem, köszönöm – feleli a férfi.

A szobapincér ekkor észreveszi, hogy az ágyon fekszik egy nő.

– És valamit a feleségének? – kérdezi.

– Hmm, nem rossz ötlet. – mondja a vendég – Legyen szíves, hozzon egy képeslapot!

Minél rövidebb valamely férfiú mutatóujja a gyűrűsujjához képest, annál hajlamosabb a fizikai erőszakra. Erre a következtetésre jutott az Alberta Egyetem (Amerikai Egyesült Államok) pszichológusa, miután háromszáz diák ujjait mérte le, és kérdőívet töltetett ki velük.

A tudomány mai állása szerint a hímnemű magzat az állapotos anya méhében tesztoszteronhoz jut, aminek mennyiségével fordítottan arányos a megszületendő bébi mutatóujjának hossza. A nőnemű magzatokra ez nem érvényes

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5045 lej, 1 USD = 2,9505 lej, 100 magyar forint = 1,3836 lej.

Az ARTMATHIS Galériában erdélyi tájat vagy vadvirágot ábrázoló akvarell képet vásárolhat 5–80 új lejért. Cím: Milcov u. 17. sz. Nyitva 11–19 óra között, hétfőtől szombatig. Telefon: 582-673. (0402803)

Egyszobás lakást vásárolnék, központhoz közel. Telefon: 592-268. (003)

Elektronikus/távközlési mérnököt, technikust és szakmunkást alkalmazunk. Telefon. 418-484. (0402801)

Víz- és fűtésszereléssel foglalkozó cég hegesztőt, szakmunkást és segédmunkást alkalmaz. Jelentkezni: 450-458, 0740-044885. (0402824)

Már eltelt egy év, amióta örökre itt hagyott édesapám,
VINCZE ANDRÁS.
Emlékét szeretettel őrizzük. CSALÁDJA. (0012)

A tizenegyedik játéknap legkiemelkedőbb eseményei nem a pályákon vagy a játéktereken folytak, hanem azon kívül. Sajnos, az osztrák doppingbotrány árnyékként vetül az ötkarikás játékokra – eddig az emelkedett hematokritszint miatt néhány napra eltiltott versenyzők és az orosz Olga Piljeva lebukásán kívül nem rendítette meg semmi a versenyek menetét.

A rendőrség és a doppingszerek
Peter Schröcksnadel, az Osztrák Síszövetség (ÖSV) elnöke rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az olasz rendőrök szombat esti razziájuk során doppingszert találtak annál a két sílövőnél, Wolfgang Pernernél és Wolfgang Rottmann-nál, akik a házkutatás után azonnal elhagyták a csapatot és visszatértek Ausztriába.

Schröcksnadel hozzátette: bizonytalan időre eltiltották Emil Hochot, a sífutók trénerét. A szakember a házkutatás után szintén engedély nélkül elhagyta Torinót, távozását azonban csak kedden vették észre.

Az ÖSV ezenkívül felfüggesztette Rottmann és Perner versenyzési jogát. A sífutók egy bizalmas beszélgetés során állítólag Markus Gandler sportigazgatónak bevallották, hogy tiltott szerhez nyúltak. Schröcksnadel nem árulta el, hogyan jutott az ÖSV ehhez az információhoz, Gandler pedig kijelentette, semmit sem kíván mondani az üggyel kapcsolatban.

Hétfő este a rendőrök ismét „meglátogatták" az osztrák csapatot, ezúttal azonban a szakmai stáb, az edzők és sportvezetők szobáit kutatták át. Tiltott szert nem találtak, de olyan dokumentumokat lefoglaltak, amelyekkel egyértelműen bizonyítható, hogy a csapat vezetői folyamatos kapcsolatban álltak az olimpiáról kitiltott Walter Mayerrel, a sílövők egykori szakmai igazgatójával.

Ezt követően a rendőrök azt a házat kutatták át, amelyet Mayer bérelt. Itt doppingszereket és használt injekciós tűket foglaltak le. A rendőrség feltételezése szerint a sportolók a játékok alatt rendszeres látogatói voltak a kitiltott trénernek.

Szombaton este Mayer felbukkanása miatt összehangolt rendőri-orvosi akció keretében tíz osztrák északisízőt, illetve sílövőt vetettek alá doppingellenőrzésnek a torinói téli olimpián. Az edző nem látogathatta volna meg a csapatot, korábban ugyanis a 2010-es vancouveri játékokig eltiltották az olimpiai részvételtől, mivel bebizonyosodott róla, hogy 2002-ben, Salt Lake City-ben részese volt az osztrákokat érintő vérátömlesztéses doppingbotránynak.

Mayer vasárnap megpróbált megszökni Olaszországból, de a rendőrök feltartóztatták a menekülő szakembert, aki „ámokfutása" közben összetörte a saját kocsiját és egy rendőrségi járművet is. Előállították, majd mi-után eljárást indítottak ellene, a klagenfurti ügyészség kérésére elengedték. Mayert jelenleg egy osztrák pszichiátriai klinikán kezelik.

Az osztrák Felix Gottwald nyerte az északi összetett sprintszámát, a 30 éves világklasszis nagyszerű futóteljesítményének köszönheti sikerét, ugyan-is a 7,5 km-es távnak 54 másodperc hátránnyal tizenkettedikként vághatott neki.

Öt kilométer után egy hét fős élboly alakult ki, melynek a tagja volt az élről induló, az úgynevezett Gundersen versenyben győztes német Georg Hettich, valamint a jobb futók közül Gottwald, a norvég Magnus Moan és a finn Jaakko Tallus. Ekkor már borítékolható volt, hogy utóbbi trióból kerül ki a győztes, s a hajrát Gottwald bírta a legjobban, őt Moan és Hettich követte.

A finn Hannu Manninen, aki a Világkupában óriási előnnyel, 659 (!) ponttal vezet, csak 12. lett 52 másodperc hátránnyal, így ő meglepetésre aranyérem nélkül távozik Torinóból.

Eredmények, északi összetett, sprint: 1. Felix Gottwald (Ausztria) 18:29,0 p, 2. Magnus Moan (Norvégia) 5,4 mp hátrány, 3. Georg Hettich (Németország) 9,6 mp h.

A Ricco Gross, Michael Rösch, Sven Fischer, Michael Greis összeállítású német csapat nyerte a sílövők 4 x 7,5 km-es férfi váltóversenyét a torinói téli olimpián. A németek sikere nem meglepő, hiszen Fischer és Greis Torinóban már megnyert egy-egy számot, ugyanakkor az váratlan, hogy éppen Fischer büntetőkörre kényszerült, de a váltó így is első lehetett. A csapatviadal során minden lövészetnél három póttöltényük van a versenyzőknek, azaz csak akkor kell a 150 méteres plusz távot „beiktatniuk" a futásba, ha nyolc kísérletből sem sikerül eltalálniuk az öt korongot. Ha egy staféta így jár, az általában végzetesnek bizonyul, ezúttal azonban nem így történt, köszönhetően a németek fantasztikus futóteljesítményének.

Másodikként, 20,9 másodperc hátránnyal az oroszok haladtak át a célvonalon, míg a harmadik helyről célfotó döntött a franciák javára a svédekkel szemben.

Nagy meglepetés a favoritnak tartott norvég csapat (le)szereplése, amely – elsősorban Frode Andresen pontatlansága miatt – két büntetőkörre és kilenc póttöltény felhasználására kényszerült, így csak ötödik lett. Befutóemberük, a Salt Lake Cityben mind a négy számot megnyerő, ám Torinóban még aranyérem nélkül álló Ole Einar Björndalen ezen az olimpián először lőtt hibátlanul, s ő hozta fel az északi együttest a tizedik helyről az ötödikre. Ez a teljesítmény egyéniben aranyat ért volna...

Eredmények, sílövészet, 4 x 7,5 km-es férfi váltó: 1. Németország (Ricco Gross, Michael Rösch, Sven Fischer, Michael Greis) 1:21:51,5 ó (1 büntetőkör + 8 póttöltény), 2. Oroszország (Ivan Cserezov, Szergej Csepikov, Pavel Rosztovcev, Nyikolaj Kruglov) 20,9 mp hátrány (0 + 6), 3. Franciaország (Julien Robert, Vincent Defrasne, Ferreol Cannard, Raphael Poiree) 43,6 mp h. (0 + 6).

A hazai közönség nagy örömére az olasz Enrico Fabris nyerte a gyorskorcsolyázók férfi 1500 m-es számát. A második helyen az 1000 m-en győztes amerikai Shani Davis, a harmadikon pedig honfitársa, az 5000 m-en aranyérmes Chad Hedrick zárt. A 24 éves Fabris második bajnoki címét gyűjtötte be Torinóban, ugyanis tagja volt annak az együttesnek is, amely a múlt csütörtöki csapat üldözéses versenyen diadalmaskodott. Emellett van még egy bronzérme is az 5000 m-es viadalról.

Eredmények, gyorskorcsolya, férfi 1500 m: 1. Enrico Fabris (Olaszország) 1:45,97 p, 2. Shani Davis (Egyesült Államok) 1:46,13, 3. Chad Hedrick (Egyesült Államok) 1:46,22.

A német Sandra Kiriasis–Anja Schneiderheinze duó nyerte a női kettesbobok versenyét. A második helyet az amerikai Shauna Rohbock–Valerie Fleming kettős szerezte meg, a harmadik legjobb eredményt pedig a hazai színeket képviselő Gerda Weissensteiner–Jennifer Isacco páros érte el.

A 2005-ben világbajnok, aranyérmes német egység kormányosa négy évvel ezelőtt, Salt Lake Cityben a második helyen végzett.

Eredmény, bob, női kettes: 1. Sandra Kiriasis, Anja Schneiderheinze (Németország) 3:49,98 p (57,16 mp/57,77/57,34/57,71), 2. Shauna Rohbock, Valerie Fleming (Egyesült Államok) 3:50,69 (57,37/57,65/ 57,78/57,89), 3. Gerda Weissensteiner, Jennifer Isacco (Olaszország) 3:51,01 (57,50/57,67/57,71/58,13).

A férfiak vetélkedőjén kialakult a legjobb nyolc mezőnye.

Eredmények, férfi jégkorong, 5. forduló:

A–csoport: Svájc–Olaszország 3–3 (2–1 0–1 1–1), Finnország–Németország 2–0 (1–0, 1–0, 0–0) és Kanada–Csehország 3–2 (3–0, 0–1, 0–1).

A csoport végeredménye: 1. Finn-ország 10 pont, 2. Svájc 6, 3. Kanada 6, 4. Csehország 4, 5. Németország 2 (7–16), 6. Olaszország 2 (9–23) – azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény dönt: Svájc–Kanada 2–0.

B-csoport: Kazahsztán–Lettország 5–2 (1–1, 1–0, 3–1), Szlovákia–Svédország 3–0 (1–0, 0–0, 2–0) és Oroszország–Egyesült Államok 5–4 (2–1, 1–1, 2–2).

A csoport végeredménye: 1. Szlovákia 10 pont, 2. Oroszország 8, 3. Svédország 6, 4. Egyesült Államok 3, 5. Kazahsztán 2, 6. Lettország 1.

A negyeddöntőben: Svájc–Svéd-ország, Finnország–Egyesült Államok, Oroszország–Kanada és Szlovákia–Csehország.

Az utóbbi két világbajnokságon ezüstérmes amerikai Sasha Cohen vezet a rövidprogram után a női műkorcsolyázók küzdelmeiben. A második helyről a világbajnoki címvédő, Salt Lake Cityben ezüstérmes, hétszeres Európa-bajnok orosz Irina Szluckaja, míg a harmadikról a 2004-es világbajnok japán Sizuka Arakava várja a folytatást.

A két évvel ezelőtti Európa-bajnok – az idei kontinensviadalon csak 14. – Sebestyén Júlia a 16., Pavuk Viktória pedig a 19. helyről folytathatja.

A Romániát képviselő Roxana Luca csak a 26. helyen végzett (29 műkorcsolyázó lépett a jégre), így nem jutott a legjobb 24 közé, nem mutathatja be a kűrjét.

Női műkorcsolya, állás a rövid-program után: 1. Sasha Cohen (amerikai) 66,73 pont, 2. Irina Szluckaja 66,70 (orosz), 3. Sizuka Arakava (japán) 66,02, ..., 16. Sebestyén Júlia 49,58, ..., 19. Pavuk Viktória 46,40.

A XX., torinói téli olimpián a következő országok szereztek érmet a tizenegyedik versenynap után: 1. Németország 9 aranyérem, 7 ezüstérem, 5 bronzérem; 2. Ausztria 8–5–3; 3. Egyesült Államok 7–7–4; 4. Orosz-ország 7–3–5; 5. Olaszország 4–0–5; 6. Kanada 3–6–5; 7. Koreai Köztársaság 3–3–1; 8. Franciaország 3–1–3; 9. Észtország 3–0–0; 10. Norvégia 2–8–8; 11. Svájc 2–2–4; 12. Svédország 2–2–3; 13. Hollandia 2–2–2; 14. Kína 1–2–4; 15. Horvát-ország 1–2–0; 16. Ausztrália 1–0–0; 17. Finnország 0–3–3; 18. Csehország 0–2–0; 19. Bulgária, Szlovákia és Nagy-Britannia 0–1–0; 22. Ukrajna 0–0–2; 23. Lettország 0–0–1.

Nem sikerült jól a hazai pályán szereplő együtteseknek a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőinek első mérkőzése: egy kivételével hátrányból várhatják a visszavágót. A szabály alól a portugál Benfica a kivétel, amely hazai pályán éppen a címvédő FC Liverpoolt győzte le.

A kedd este egyik legérdekesebbnek ígérkező mérkőzésén az Arsenal a Real Madrid otthonában tett szert előnyre. A remekül játszó angolok Thierry Henry góljával győzték le a királyi gárdát, miután támadójátékuk végig jobb volt, mint a hazai „galaktikusoké", s így az angol csapat fontos előnyre tett szert, egyben pedig reménykedhet abban, hogy ha sikerül a Real kiejtése, úgy klasszisuk – a gólszerző Henry – mégis a szigetországi csapatnál marad jövőre is. Másfelől a madridiaknál csereként szóhoz jutott szóhoz Raúl 100. Bajnokok Ligája-mérkőzésén lépett pályára, miután több mint három hónap kihagyás után tért vissza. A statisztikusok pedig azt is tudni vélik, hogy a Real Madrid története során először kapott ki hazai pályán angol csapattól, illetve legutóbb 2002-ben szenvedett vereséget hazai pályán, európai kupamérkőzésen.

Az AC Milan 1–1-es döntetlent ért el a Bayern München otthonában, mégpedig a hazaiak trénere szerint igencsak igazságtalanul. Felix Magath szerint érthetetlen, hogy a második félidőben 11-est ítélt a bíró – a belga De Bleeckere azután mutatott a büntetőpontra, hogy Serginho baloldali beadása után a labda Valerien Ismael testéhez szorított kezén pattant meg –, ami megtörte az első félidő 23. percétől vezető csapatának lendületét. A találkozó így döntetlennel zárult, s az idegenben lőtt gólnak köszönhetően ez esetben is a vendégcsapat van előnyben a visszavágón, míg a müncheniek most először, 16. tétmérkőzésükön nem nyertek a tavaly nyáron átadott Allianz Arénában.

A francia bajnok Olympique Lyon némi meglepetésre nyerni tudott az előző kiírásban elődöntős PSV Eindhoven vendégeként. A holland gárda, amely utóbbi 15 BL-találkozóján nem talált legyőzőre, s 2003 szeptembere óta először kapott ki hazai pályán európai kupamérkőzésen, a tavaly a negyeddöntőben éppen a mostani ellenfélt búcsúztatta – a büntetőpárbajt követően –, így a francia gárda most közel került ahhoz, hogy visszavágjon a holland együttesnek a tavalyi kiesésért.

A címvédő FC Liverpool némi meglepetésre 1–0-s vereséget szenvedett a portugál Benfica otthonában – ez volt a kedd este egyetlen hazai sikere, s egyben a Liverpool első veresége a BL idei idényében. A párharcokat azonban még korántsem lehet lefutottaknak nevezni, hiszen a legtöbb egygólos előnyök meglehetősen soványak, így a két hét múlva esedékes visszavágókon még minden megtörténhet.

Labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntő, első mérkőzések: Real Madrid (spanyol)–Arsenal (angol) 0–1 (Henry – 47. perc), Bayern München (német)–AC Milan (olasz) 1–1 (Ballack – 23. perc, illetve Sevcsenko – 57. perc, 11 m), PSV Eindhoven (holland)–Olympique Lyon (francia) 0–1 (Juninho Pernambucano – 65. perc, piros lap: Govou – 81. perc, Olympique Lyon), Benfica Lisszabon (portugál)–FC Liverpool (angol) 1–0 (Luisao – 84. perc).

Két győzelem után döntetlennel folytatta szereplését Lékó Péter a XXIII. linaresi sakk szupertornán. A 26 éves magyar nagymester, aki 2003-ban első volt ezen a viadalon, tavaly pedig negyedikként zárt, a sötét bábukat vezette az orosz Peter Szvidler ellen.

Eredmények, 3. forduló: Szvidler (orosz)–Lékó döntetlen, Bacrot (francia)–Vallejo (spanyol) döntetlen, Aronjan (örmény)–Topalov (bolgár) döntetlen és Radzsabov (azeri)–Ivancsuk (ukrán) döntetlen.

Az állás: 1. Lékó és Szvidler 2,5–2,5 pont, 3. Ivancsuk 2, 4. Bacrot és Aronjan 1,5–1,5, 6. Topalov 1, 7. Radzsabov és Vallejo 0,5–0,5.

LAPZÁRTAKOR: Férfi kosárlabda Román Kupa mérkőzésen, a visszavágón: Kolozsvári BU Poli Mobitelco–Piteşti-i BCMUS 113:74, továbbjutott a hazai gárda, a további részletekre visszatérünk.