Nyilvánosságra kerülő titkok? (Rohonyi D. Iván felvétele)

Az erdélyi magyar egyházak képviselői egyetértenek a klérus szekus dossziéinak feltárásával, de valamennyien úgy vélik, félő, hogy az, ami jelenleg átvilágítás címen folyik, nem több hisztériakeltésnél, lejáratásnál, különböző politikai körök leszámolásánál. A Szabadság kérdésére az egyházi vezetők Traian Băsescu államfő azon bejelentését kommentálták, miszerint a romániai egyházfők aktái ezentúl nem minősülnek államtitoknak.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének semmilyen kifogása nincs az egyházi vezetők átvilágításával szemben. – Feleségemmel, aki külföldi állampolgár, még a kommunista rendszerben házasodtunk össze, folyamatos megfigyelés alatt álltunk – mondotta a püspök. – Hangsúlyozom: nincs kifogásom az átvilágítás tényével szemben, a módszereket illetően viszont már van. Véleményem szerint a média által keltett hisztéria mögött a belügyi szervek politikai leszámolási vágya húzódik meg. Annak idején a Szekuritáté, a belügyi szervek mondták meg: ki a jó és ki a rossz. Most ugyanez történik. Az átvilágításra már 1990-ben sort kellett volna keríteni. Így nem lehet tudni, hogy az eltelt bő másfél évtized alatt milyen iratok tűntek el, kit „mostak tisztára". Úgy vélem, a nagy átvilágítási kampány során csak a „kishalak" kerülnek horogra, a „nagyok" viszont megússzák. A mostani átvilágítást úgy próbálják „eladni" az embereknek, mintha az igazságot szolgálnák. Ám nem hiszem, hogy ez az átvilágítás igazságot szolgáltató lenne – vélekedett Pap Géza.

Potyó Ferenc, a gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye általános helynöke lapunknak elmondta: alapjában véve helyesli az államfő javaslatát, hiszen a püspökök is a román állam egyszerű polgárai. Ha a politikusok és a többi közéleti személy átvilágítható, akkor a püspökök sem képezhetnek kivételt – mondotta. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy míg a papok – sokszor kínzással, megfélemlítéssel, zsarolással kicsikart – együttműködését megbélyegzik, addig a kínzók és a megfélemlítők, a Szekuritáté fizetett alkalmazottai most más beosztásban, jó magas nyugdíjjal a zsebükben, nyugodtan élhetnek. Ugyanakkor sajnálatos jelenség, hogy akiket ártatlanul vádolnak meg, képtelenek tisztára mosni magukat. Ha az ablakra sarat dobnak, lefolyik, de a nyoma ott marad – fogalmazott az általános helynök. Potyó Ferenc a Szabadságnak elmondta: néhány évvel ezelőtt alkalma nyílt megtekinteni saját megfigyelési iratcsomóját, és a feljelentők, jelentéstevők között több barátjára, paptársára, orvosára ismert rá.

Szabó Árpád unitárius püspök a Szabadságnak elmondta: – Ezelőtt pár évvel, azaz 2000–2001-ben már felvetődött az átvilágítás gondolata, ezért az unitárius egyházban 2002-ben határozat született erről. Eszerint minden személynek, aki tisztségviselőnek jelentkezett, írásbeli nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy milyen kapcsolatai voltak a Szekuritátéval. Mindez érvényes volt az egyház és a világi tisztségviselőkre egyaránt. Minden erdélyi unitárius lelkész nyilatkozata a püspöki hivatalba került. Személyes álláspontom szerint ezt a kérdéskört mindannyiunknak lelkiismereti kérdésként kell kezelni, és erkölcsi síkra kell terelni. Úgy vélem, helyes az egyházi vezetők átvilágítása, de ha ez a politikában ismeretes kampányként valósulna meg, az nem lenne más, mint lejáratás. Ezt a mostani hisztériakeltést elfogadhatatlannak tartom – vélekedett a püspök.

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök szerint, ha a törvény előírja az egyházvezetők átvilágítását, akkor tegyék meg. – Ha az egész társadalmat átvilágítják, akkor mi se vonhatjuk ki magunkat. Az illetékes szerveknek viszont mindezt úgy kellene lebonyolítani, hogy ne váljon tömeghisztériává, sajtókampánnyá. Elsősorban országunk „joggyakorló" személyiségeit kellene alávetni az átvilágításnak, azaz a minisztereket, az államtitkárokat, az igazgatókat, a prefektusokat, a polgármestereket stb. A kérdés őszinte, nyílt kezelése elengedhetetlen. Úgy vélem, a politikai tisztogatás már elkezdődött. A pártok feladata az, hogy eldöntsék, ki az, akitől szekus kapcsolatai miatt megválnak. Az átvilágítás tényét üdvözlöm, és nagyon szeretném, ha megvalósításkor nem válna olcsó, politikai színjátékká. A volt kommunista állam üldözőkből és üldözöttekből áll. Érdekes módon azonban az elnyomó apparátusban dolgozóknak, a szekus tiszteknek egyelőre se híre, se hamva. Ezért vélem úgy, hogy ami most átvilágítás néven folyik, nem nevezhető másnak, mint hisztériának, kampánykeltésnek.

A Román Ortodox Egyház (ROE) ellenérzéssel fogadta Adrian Iorgulescu művelődés és vallásügyi miniszter kijelentését, miszerint a papok megsértették a gyónási titkot, így szolgáltatva információkat a volt Szekuritáténak. Constantin Stoica, a pátriárkai székesegyház szóvivője azt nyilatkozta, hogy az ortodox egyház már 1997-ben hozzá járult a papság szekus dossziéinak nyilvánossá tételéhez. Egyúttal elutasította azt a vádat, miszerint a papok megszegték volna a gyónási titkot. Stoica kifejtette: az emberi bűnöket illetően csak a bibliai előfordulás kapcsán mutatnak érdeklődést. Nincs szó a Szekuritátéval való esetleges együttműködés érdekében elkövetett – államtitkok vagy más, bizalmas jellegű információk – kiszivárogtatásáról.

A Román Vasuti Társaság (CFR) közleményben hozta a nagyközönség tudomására, hogy 2006. szeptember elsejétől életbe lép a 2002/349-es számú törvény, amelynek értelmében a jelzett időponttól tilos a vonatszerelvényeken való dohányzás. Az utasok kérésére ezentúl a CFR kampányt indít a vonatok dohánymentesítésére vonatkozó döntés elfogadtatására. Ennek érdekében a vasúti jegyirodáknál jól látható helyeken írásos felvilágosítást függesztenek ki, hangosbemondón közlik az idevonatkozó tudnivalókat, és a vonatjegyekre is felkerül a „Vonaton tilos a dohányzás" felirat, a közlekedő szerelvényeken pedig gyakori ellenőrzéseket tartanak. Az állomásokon elkülönített területeket rendeznek be dohányzás céljára.

Az akció az utasok kényelmét és egészségének védelmét szolgálja. Gyakran megesett ugyanis, hogy zárt térben fiatalkorú, idős vagy beteg utasok kénytelenek voltak elviselni felelőtlen utastársaik káros szenvedélyét, százával érkeztek a panaszok, hogy a szenvedélyes dohányosok önző módon beszennyezték az utasteret veszélyes füstjükkel. A vasúti társaság ellenőrei ettől fogva határozottan fellépnek a törvénysértők ellen, s a helyszínen bírságot szabnak ki. A vétkezők büntetése 1–5 millió régi lej vagy 20 órányi, a köz érdekében kifejtett kényszermunka. A CFR tájékoztatása szerint ez az intézkedés is részét képezi az ország EU-csatlakozását előkészítő sokoldalú európaizálódási folyamatnak.

A Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén fogadta el a szamosfalvi legelőn található 203 hektáros terület felértékelését. Erre a telekre szeretné felépíteni az önkormányzat a Polus céggel társulva az ifjúsági lakónegyedet, és a terület képezi a város és a cég által közösen létrehozott vállalat alaptőkéjének 51 százalékát, az önkormányzat hozzájárulását.

A szakvéleményezést egy neves Bukaresti cég végezte, több mint 42 ezer lejért. A munka során figyelembe vették a telek valamennyi jellemzőjét: méretét, azt, hogy a közművesítés viszonylag távol van, hogy a bekötőút a területet mindössze egy 20 méteres sávon érinti, hogy a hepehupás – többnyire lejtős – terepen igen nehéz építkezni, stb. Mindezt összevetették a kolozsvári ingatlanpiaci árakkal, illetve a más nagyvárosokban a hasonló területek értékével, és ennek alapján úgy becsülték, hogy a terület értéke négyzetméterenként 3,5 – 4 euróra, átlagosan számolva 3,8 euróra tehető.

Ez az érték elégedetlenséget szült a városatyák egy részénél, különösen az ellenzéki tanácsosok kevesellték azt. Kifejtették, hogy véleményük szerint ez mélyen az ingatlanpiaci ár alatt van. Nem értették, hogy az értékelő miért vette figyelembe a helyben alkalmazható városrendezési szabályokat, nevezetesen azt, hogy a területnek mindössze 35 százaléka beépíthető. Mások viszont – így Irsay Miklós is – közölték, hogy kikérték szakértők véleményét, és hasonló értékeket kaptak. A további vita során kiderült, hogy a telket törölni kell a mezőgazdasági jegyzékből, ezért pedig a becsült értékkel egyenlő összeget kell fizetni. Ez az érv viszonylag hamar hatott, a testület ezután már csak felkerekítette az összeget négyzetméterenkénti 4 euróra, így a terület becsült összértéke közel 8 millió euró lett.

Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, és felesége, Sólyom Erzsébet részvétlevelét tolmácsolta tegnap Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul az augusztus 20-i tragikus eseményekben elhunyt széki áldozatok – Szegedi János és felesége, Szegedi Vígh Zsuzsanna – Kolozsváron élő rokonainak. A Magyar Köztársaság elnöke és felesége mély együttérzésüket fejezték ki mindazoknak, akik a Budapesten elhunyt áldozatokat gyászolják.

Cseh Áron hétvégén a Szilágyságba utazik, ahol a budapesti Szent István-napi ünnepség harmadik erdélyi áldozatának, a krasznai Kiss Lajosnak a családját keresi fel, és tolmácsolja dr. Sólyom László és Sólyom Erzsébet részvétüzenetét az elhunyt fiatal özvegyének.

Kedden a Román Húsegyesület közleményben jelentette be, hogy főleg az idei nyári 25–30%-os nyersanyag-áremelkedés miatt hamarosan tovább drágul a disznóhús. Európaszerte emelkedett a sertéshús iránti kereslet. Romániában a honi sertéshús ára már elkezdte emelkedését: tavaszi 6 lejes kilogrammonkénti ár jelenleg kb. 7,5 lejre tornászta fel magát.

A nyári parlamenti vakáció alatt semmi nem változott a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. A kulturális autonómia romániai alkalmazását meghatározó jogszabállyal éppen akkora az ellenkezés a Demokrata Párt és Traian Băsescu részéről, mint korábban. Az államfő ellenkezésének a Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon is hangot adott.

Tegnap pedig a képviselőház három szakbizottsága ismét halasztotta legkevesebb egy héttel a tervezet vitáját, mivel a túl kevés számú megjelent honatya miatt a testület határozatképtelen volt. Emellett a Demokrata Párt egyik politikusa élesen bírálta a hétfőn Bukarestbe látogató magyar minisztert.

A tervezet tavaly megbukott a szenátusban, majd a képviselőházban is rendkívül nehezen haladt előre. Ebben nem pusztán az ellenzéki erők játszottak szerepet, hanem a koalíciós partnerek is, elsősorban a demokraták. A három szakbizottságban rendkívül lassan, csikorogva fogadták el a tervezet különböző fejezeteit, csupán a tizennyolcadikig jutottak el (több mint hatvan cikkelyből áll a jogszabálytervezet). Ezt úgy, hogy a vita februárban kezdődött el.

A halogatás most folytatódni látszik, hiszen a tegnap nem gyűlt össze elég honatya ahhoz, hogy a közös testület döntőképes lehessen. Csak a jogi bizottságot hívták össze, az emberjogi és a tanügyi szakbizottság tagjai nem kaptak értesítést a tegnapi ülésről, mivel többen úgy vélték, hogy egy parlamenti testületet nem lehet összehívni csak egyetlen napirendi pontért.

A demokraták és az államfő továbbra is ellenzik a tervezetet. Ezt az államfő Göncz Kinga előtt is nyilvánvalóvá tette. Hétfőn a magyar miniszter asszony hosszú beszélgetést folyatott e témáról Băsescuval, aki azonban kifejtette, hogy nem tud elfogadni semmiféle pozitív diszkriminációt, és elutasítja a kisebbségek képviseleteinek vétójogát, vagyis azt, hogy e joggal élhessenek például egy nemzetiségi iskola igazgatójának kinevezésekor.

Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke tegnap éles bírálatot fogalmazott meg a magyar külügyminiszterrel szemben, kifejtve, hogy Göncz Kinga álláspontja a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban „elfogadhatatlan". A kolozsvári politikus leszögezte: nem Magyarország külügyminisztere határozza meg a román parlament napirendjét. Hozzátette: addig amíg a Magyarországon élő románok nem élvezik ugyanazokat a kisebbségi jogokat, mint a romániai magyarok, főleg ami a parlamenti képviseletet illeti, addig nem létezhet semmilyen „kényszer" a kisebbségi törvény elfogadására.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a demokrata képviselő nyilatkozatára reagálva kijelentette: nagyon szívesen elfogadná, hogy Románia is átvegye betűről betűre a magyarországi kisebbségi törvényt. Ez lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy anyanyelvű iskola igazgatójának kinevezésében a kisebbségi önkormányzat döntsön.

Az RMDSZ vezetője elismerte, hogy a magyarországi kisebbségek parlamenti képviselete valóban megoldatlan kérdés, de szerinte a román politikusokat nem kellene zavarnia a magyar miniszter aggodalma, hiszen Bukarest is aggódik az Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon élő románokért, ami természetes dolog.

Az RMDSZ hűséges marad 2007 január 1-jéig a jelenlegi kormánykoalícióhoz, de Románia várható uniós csatlakozása után újra kell tárgyalni a kormányprogramot – jelentette ki Markó Béla az RMDSZ elnöke. A politikus kifejtette, hogy az uniós csatlakozásig szóba sem jöhet a koalíciós pártokkal való kenyértörés, még akkor sem, ha a kisebbségi törvénytervezet parlament általi elfogadtatása esetleg kudarcot vall. A politikus szerint azonban január 1-je után elengedhetetlen, hogy a kormánypártok tárgyalják újra a teljes kormányprogramot, hiszen most „akár egészségügyi, akár tanügyi, akár pénzügyi, de általában bármilyen kérdésről essék szó", a koalíciós pártok egymást túllicitálva versengenek, és támadják egymást.

Korábban Markó azt is elmondta, hogy az együttműködés csak akkor folytatható, ha a feleknek sikerül elkötelezni magukat nagyszabású közös célkitűzések mellett. Hangsúlyozta: az újratárgyalás nem jelenti azt, hogy a kormánypártok útjai eleve szétválnak. Hozzátette: „nem vesznek búcsút egymástól rögtön", csak akkor számolják fel a koalíciós együttműködést, ha nem sikerül a jelzett irányba alakítani a tárgyalásokat.

Markó örömmel tapasztalta, hogy a D.A. Szövetséget alkotó Demokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt vezetői a napokban kísérletet tettek a kibékülésre. Noha a román sajtó szerint a fröccs mellett tervezett liberális-demokrata informális találkozó meghiúsulása miatt a kibékülési terv idő előtt megrekedt, Markó szerint fontos, hogy békülési szándékot jelez a két fő kormányzó párt vezetősége. A politikus szerint az egész koalíció jobban működhetne, ha a liberálisok és a demokraták ismét békét kötnének.

Lapkommentárok szerint azonban a kibéküléstől még igencsak távol van a két párt. A kezdeti lendület után mind Călin Popescu Tăriceanu liberális, mind Emil Boc demokrata pártelnök szkeptikusan nyilatkozott. Az NLP feltételei közé tartozik, hogy a két párt együtt vállalja a kormányzás felelősségét, tartsák tiszteletben a protokollumot, és közelíteni kellene az álláspontokat a nemzetbiztonsági törvényekről, illetve a választási törvény módosításával kapcsolatban. A liberálisok ugyanakkor nem engednek abból, hogy hozzájuk hasonlóan a demokraták is szabaduljanak meg egykori szekusaiktól. Tăriceanu szerint a DP hirtelen jött tűzszüneti ajánlata a „doszáriáda" keltette pánik eredménye. Boc különben máris megorrolt az NLP-re, amiért azok a „megértő, a békejobbot nagyvonalúan elfogadó fél" szerepében tetszelegve ki akarják használni ezt az alkalmat imidzsük jobbítására. A DP-elnök ugyanakkor tagadta, hogy az NLP azt követelné, hogy a DP szabaduljon meg a kormányapparátusban (is) működő szekus tiszteitől.

A koldusnak, a páriának, / A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján / És nyelvén fohászkodnia. / Csak nektek ajánlgatják templomul / Az útszélét s az égbolt sátorát? / Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!

RÉGI ÉS ÚJ VIRÁGMOTÍVUMOKRÓL tart előadást dr. Szőcs Katalin tudományos kutató az Unitárius Nőszövetség találkozóján, augusztus 31-én, csütörtökön du. 5 órakor, a Brassai utca 6. szám alatti tanácsteremben.

Tizenegyedik alkalommal tartották meg a szlovéniai Alsólendván, augusztus 24–27. között, a Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napokat. A rendezvénysorozatot immár harmadik alkalommal szervezték Magyarországon kívül, hisz kezdetben a Magyar Kultúra Alapítvány égisze alatt Budapesten a várban, a Szentháromság tér adott otthont e rangos fesztivál jellegű programsorozatnak. Felvidék (Révkomárom, 2004), Vajdaság (Zenta, 2005) után az idén a muravidéki Alsólendva várta a magyar határon kívülről érkezett kulturális csoportokat. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Burgenland, Muravidék és a horvátországi magyar közösség közművelődési ernyőszervezetei vettek részt a program összeállításában. A rendezvény házigazdája a helybéli Magyar Művelődési Intézet volt. Erdély részéről az EMKE Országos Elnöksége volt a társszervező. A 18 tagú küldöttségünket a Zurboló Néptánccsoport, Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes és az EMKE OE-nek két munkatársa képviselte. A rendezvénysorozat keretében a különböző régiókból érkezett művelődési csoportok színházi produkciókkal, zenés irodalmi összeállításokkal, film- és könyvbemutatókkal, népdalok és népi táncok előadásával szórakoztatták a helybéli magyar közönséget. Nagy sikerrel szerepelt a Zurboló a szentiványi, kalotaszegi, gerendkeresztúri és füzesi néptáncokkal. Hamar a közönség kedvence lett Érsek Csaba Sándor gyímesi és moldvai csángó népdalaival, valamint bemutatásra került még a helybéli Bánffy Kulturális Központban a kolozsvári Polis Könyvkiadó néhány kiadványa is. A rendezvény egyik jelentős eseménye az alsólendvai várkastélyban megrendezett Eszmecsere a határon túli magyar kultúráról című megbeszélés volt, ahol nemcsak a különböző régiók ernyőszervezeteinek a képviselői vettek részt, de a magyarországi új és leköszönő, határon túli ügyekkel foglalkozó, intézmények képviseletei is jelen voltak, mint az Oktatási és Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia.

A rendezvény egy közös záródokumentum megszerkesztésével ért véget, amelyet a különböző kompetens magyarországi és határon túli régiók intézményeihez fognak eljuttatni a szervezők.

Minden bizonnyal a 2007. évi Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokra Erdélyben kerül sor.

A Muravidéken, Alsólendván került sor 2006. augusztus 24–27-én a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatra, a határon túli magyar közösségek egyik kiemelkedő kulturális seregszemléjére. A korábbi évektől eltérően ezúttal valamennyi régió képviseltette magát, és a határon túli művészek és műkedvelő csoportok színvonalas műsoraikkal tették gazdaggá, emlékezetessé a rendezvényt. A programok a különböző magyar tájegységek kulturális sokszínűségét és a nemzet elvitathatatlan együvé tartozását tükrözték. A gazdag műsorkínálat mellett a határon túli magyar kulturális csúcsszervezetek és intézmények vezetői a nemzeti kultúra, valamint a határon túli magyar közösségek és az anyaország közötti viszonyrendszerről cseréltek eszmét. „Közfelkiáltással" olyan állásfoglalás született, hogy az alábbi álláspontok és kérések jussanak el Magyarország kormányához, illetve az illetékes kormányzati szervekhez, valamint a politikai pártok és a nemzeti kulturális intézmények vezetőihez.

1. Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről.

2. Az illetékes magyar állami szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti és kulturális jogainak tényleges megvalósulására.

3. A Magyarország határain túl élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a szakintézményekkel karöltve lehet elérni.

4. Az illetékes magyarországi állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához.

5. Létfontosságú követelmény, hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele. Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése, támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények, alapítványok révén valósuljon meg.

6. Az adott helyzetben rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását élvezzék.

Alsólendva, 2006. augusztus 27.

Idén lesz 25 éve, hogy a Kaláka együttes először koncertezett Romániában. A jubileumi évforduló alkalmával a gyergyószárhegyi székhelyű Hargita Megyei Alkotóközpont arra a megállapodásra jutott az együttessel, hogy koncertsorozatot szerveznek szeptember 7–20. között Kaláka kicsiknek és nagyoknak címmel. A 13 települést érintő turné során szeptember 17-én érkezik az együttes Kolozsvárra.

A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten. Verseket énekelnek, és népzenét játszanak saját feldolgozásban. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja. A Kaláka együttes tagjai és hangszereik: Becze Gábor: nagybőgő, gitár; Gryllus Dániel: furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, duda; Gryllus Vilmos: cselló, gitár, charango, koboz, doromb; Radványi Balázs: mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba. A Kaláka 20 lemezt jelentett meg dalainak száma kb. 1000.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A Karib-tenger kalózai 2 – Holtak kincse – amerikai bemutató. – Vetítések: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel: 14, 23.

GYŐZELEM – Halálos iramban – Tokiói hajsza – amerikai, - Vetítések: 18, 22. Új Eldorádó. – Vetítések: 16, 20.

MŰVÉSZ – The Squid and the Whale (A kutya és a macska) – amerikai bemutató. – Vetítések: 17, 19.30, 22; kedvezménnyel: 17.

DÉS

MŰVÉSZ – The Wild (A dzsungelben) – amerikai. – Vetítések: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Superman visszatér – amerikai. – Vetítések: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel: 16.

DACIA B-TEREM – Banlieue 13 – A bűnös negyed – francia. – Vetítés: aug. 25–27.: 17, 19.30.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Horrorra akadva 4 – amerikai. – Vetítések: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is, kedvezménnyel: 17.30.

Románia még csak készül az uniós csatlakozásra, de négymillió romániai munkás már ma is az EU-ban dolgozik, ami egyes szakmákban munkaerőhiányhoz vezet az anyaországban.

Június végén a romániai munkanélküliségi ráta 5,3 százalékra csökkent, míg tavaly decemberben még 5,9 százalék volt. Júniusban az alkalmazottak száma 8200-zal volt nagyobb a májusinál, és valamennyivel meghaladta a 4,6 milliót. Ennyi munkavállaló azonban nem képes eltartani a mintegy 21 millió román állampolgárt.

A román munkavállalók jelentős része külföldön dolgozik. Hogy pontosan hányan, azt senki nem képes Bukarestben megmondani, de a munkaerő migrációját figyelemmel követő nemzetközi szervezetek ezt a számot 2–2,2 millióra teszik. Ha azonban az egyes nyugati országokban hivatalosan vagy feketén dolgozó románok becsült számát összeadjuk, az eredmény a négymilliót is meghaladja. (Olaszországban 800–900, Spanyolországban 600–700 ezer, Görögországban 700 ezer, Németországban 400 ezer, Ausztriában 200 ezer, Izraelben 300–400 ezer, Franciaországban 200–300 ezer, Nagy-Britanniában 300 ezer, Írországban 200 ezer)

Azt, hogy a hazai munkavállalókkal szinte megegyező számú román állampolgár dolgozik külföldön, két tény is alátámasztja. Elsőként az, hogy az általuk hazautalt összeg tavaly 3,6 milliárd euróra rúgott, szemben az előző évi 2,8 milliárddal. A nyaranta hazalátogató „stranierik" (ahogy manapság a vendégmunkásokat Romániában olasz szóval nevezik) tavaly 8,9 milliárd eurót váltottak be lejre, hogy abból a család szükségleteit fedezzék, és készülő lakásaikat, üdülőiket tovább építsék.

A másik tény pedig az, hogy a Romániába érkező külföldi befektetők már alig találnak szakképzett munkaerőt. A munkaerőhiánynak jó hatása van az itthon maradottak béreire, amelyek szinte folyamatosan növekszenek. A hazai fizetség persze még messze nem éri el a nyugati szintet, de azt a havi 2500 eurós összeget, amelyet például brit cégek ajánlanak román mérnököknek, hogy kuvaiti és szaúd-arábiai cégeikhez elszegődjenek, jól képzett szakemberek esetében már megközelíthetik.

A romániai munkanélküliség nem egyenletes. Temes megyében, az ország egyik legfejlettebb, legtöbb nyugati befektetőt vonzó régiójában mindössze 2,2 százalékos, miközben a székelyföldi Hargita megyében kilenc, a moldvai Vaslui megyében pedig a tíz százalékot is elérte. Ezekbe a térségekbe igen kevés külföldi tőke érkezett. Miközben a Székelyföldnek például jelentős a gazdasági és nyers anyag-potenciálja, Hargita és Kovászna megyét a magyarországi befektetők sem rohanták meg. Kovásznában a külföldi befektetések egy lakosra jutó összege tavaly egy euró volt, miközben az országos átlag 180–190 euró volt lakosonként.

A romániai munkaerő jól felkészültnek számít, és hogy a románok sokkal többet hajlandók túlórázni, mint a többi európai nemzet fiai. Ebből a szempontból a románok valóban első helyen állnak, még a lengyelek is csak utánuk következnek. Talán ez a magyarázata annak, hogy a legtöbb nyugat-európai ország attól tart: ha Románia januárban csatlakozik az Unióhoz, a román munkavállalók még jobban elözönlik Európát. Szakértők szerint azonban ettől már nem kell tartani, hiszen aki el akart menni, és tehette, már megtette. Nem valószínű, hogy további tömegek próbálnának szerencsét Nyugaton.

Ma már nyilvánvaló: Romániában a munkaerőhiány jelei mutatkoznak, ami viszont olyan megoldásokhoz vezet, amelyek gondolatához a meglehetősen nacionalista románok nem fognak egyhamar hozzászokni. Az egyik külföldi cég például, amely a csángóföldi Bákóban telepedett le, Kínából hozott nemrég 1100 varrónőt. A botrány az eget verte.

A kínaiak már minden nagyvárosban megvetették a lábukat, de Bukarestben vannak talán a legtöbben. Ott van azonban a Bánság, ahol az olasz közösség olyan erős, hogy a temesvári repülőtérről öt olasz városba repülnek menetrend szerinti járatok. A bánsági termőföldek 70 százaléka már olaszok kezén van.

Románia a román dolgozóké, hangzott régen a szlogen. Ezt 1989 decembere után az „Országunkat nem adjuk el!" jelszó váltotta fel. Ma már egyik sem igaz.

A katolikus egyház által oltárra emelt alakok között kiemelkedő helyet foglal el Nepomuki Szent János, akit a gyónási titok védőszentjeként tartanak számon, mert inkább vállalta a halált, mintsem, hogy kifecsegje, amit a királyné meggyónt neki. Az elmúlt ötven évben a reverendának számos viselője sajnos nem így viselkedett. Nemhogy életük árán védelmezték volna a rájuk bízottak titkait, hanem olykor némi kis előny, egy-egy falatnyi hatalom, vagy egyszeri kedvezmény is elég volt ahhoz, hogy árulókká legyenek. Nem ők voltak többségben, sőt. A papoknak – különösen a magyar történelmi egyházak papjainak – mindössze egy elenyésző hányada vetemedett ilyesmire. Mégis, ez elég volt ahhoz, hogy megtörje a bizalmat, és gyanakvást szüljön. És mivel a szenvedésnek különös hatásai vannak, az áldozatok hite gyakran megerősödött, a népé viszont gyengült.

Ebben az összefüggésben a magyar egyházakat – szerencséjükre – soha nem nézte túl jó szemmel a hatalom. Az állandóan fennálló gyanakvás miatt a református, katolikus, unitárius, evangélikus lelkészek az elnyomó gépezet számára sem voltak kívánatos „munkatársak", bár beszervezési kísérletek azért folytak. Egész más volt a helyzet a görögkeleti egyház esetében, amely teljes terjedelmében odaállt a kommunista (és minden más) államgépezet mellé, és szabad működéséért cserében hajlandó volt imába foglalni a véreskezű diktátort és a hóhéri rendszert. Ez az egyház ma is a lakosság 80 százalékának a bizalmát élvezi. Dacára a tapasztaltaknak, az árulásnak, és annak, hogy az elmúlt másfél évtizedben néha – félénken és óvatosan – de olykor azért csak fellibbentették üzelmeikről a leplet.

Most azonban precedens nélküli dolog következik: nyilvánosságra hozzák az egyházi elöljárók mindmáig titkosított iratcsomóit. Véleményem szerint csak félmunka készül, hiszen a teljes klérusra ráférne némi röntgenezés, de így sem rossz, kisebb földrengések így is lesznek. Ami Teoctist pátriárkát illeti, róla már régóta folyik a szóbeszéd, és mi tagadás: nehéz elhinni, hogy a kommunista pártvezérek minden ellenszolgáltatás nélkül elnézték volna őszentségének a vasgárdista múltat. Sokkal valószínűbb, hogy akárcsak elődje, Iustinian Marina, ő is hűséges és meggyőződéses kiszolgálója volt a rendszernek. Egy másik elöljáró, akinek a lebukására számíthatunk, a nemrég metropolitává kent kolozsvár-feleki érsek, Bartolomeu Anania, aki annakidején több évet töltött az Egyesült Államokban, mint az ottani román görögkeleti hívek főpásztora, és akiről szintén nehéz lenne elhinni, hogy a Szekuritáté nem vette igénybe szolgálatait.

Kíváncsian várom tehát, hogy mit tartalmaznak azok a bizonyos dossziék, a köztiszteletben álló szakállak melyikét övezi majd szégyenpír, és melyikét övezi még több elismerés. Az igazi nagy kérdés számomra az, hogy miként változik majd ennek nyomán a népnek az egyházba vetett bizalma. Nem mintha azt kívánnám, hogy a tömegek veszítsék el a hitüket, de csendben attól tartok: ha a megszégyenítésnek nem lesz következménye, az elsősorban az egyházra lesz rossz hatással. Ha a lelkek pásztorai elhiszik, hogy a mindenkori hatalmat bármikor, bárhogyan kiszolgálhatják, akkor a romlásnak olyan útjára lépnek, amelyről visszanézve nagyon nehéz lesz megpillantani az Evangéliumok csodás eszméit...

Markó Béla, az RMDSZ elnöke is megerősítette tegnap bukaresti sajtótájékoztatóján, hogy Kovács Zoltán, a Kolozs megyei állategészségügyi igazgatóság aligazgatója egyetemista évfolyamtárásáról, Kelemen Hunor parlamenti képviselőről jelentett a Szekuritáténak. A romániai magyar vezető politikus a Szabadság által hétfőn ismertetett ügy kapcsán megerősítette azt is, hogy Takács Csaba ügyvezető elnök szólította fel lemondásra az RMDSZ által funkcióba juttatott tisztségviselőt. A Szövetség elnöke elmondta: ez a leváltás is bizonyítja, hogy az RMDSZ következetes a már évek óta alkalmazott gyakorlathoz, miszerint ha valamelyik tisztségviselőjével szemben komoly gyanú merül fel arról, hogy együttműködött az egykori titkosszolgálattal, azonnal megválik tőle. A Szekuritáté ügyeinek nyilvánosságra hozatala során lebukott első kolozsvári magyar ügynök a Cristian fedőnevet viselte.

Kovács Zoltán a Krónikának adott nyilatkozatában tegnap beismerte, hogy egyetemistaként jelentgetett társairól.

Alin Tişe, Kolozs megye prefektusa arra kéri az átvilágító bizottságot, hogy ellenőrizze a prefektúra, valamint a megyei hivatalok vezetőinek is a dossziéit. – Tudni akarjuk, kikkel dolgozunk együtt. Ha valamelyikről kiderül, hogy együttműködött, viselnie kell a következményeket – mondta. Felszólította azokat, akik tudják magukról, hogy érintettek, még az átvilágító bizottság verdiktuma előtt nyújtsák be tiszteletbeli lemondásukat.

A CNSAS-hoz elküldött listán 78 személy szerepel, köztük Tişe is, aki 1989-ben 14 éves volt.

– A szórvány- és a tömbmagyarság oktatási kérdéseire különböző megoldásokat kell keresnünk – véli Pásztor Gabriella kisebbségi oktatási ügyekért felelős államtitkár, aki július közepén vette át a stafétát a nyugalomba vonuló Kötő Józseftől.

A kolozsvári származású Pásztor Gabriella a BBTE francia–magyar szakos végzettjeként Nagyváradon kezdte tanári karrierjét 1980-ban. 1990 és 1998 között a nagyváradi George Coşbuc líceum aligazgatója, 1998-tól 2006 júliusáig a Bihar Megyei Tanfelügyelőség magyar szakos tanfelügyelője volt. Az államtitkár augusztus 28-án villámlátogatásra érkezett Kolozsvárra, itt részt vett az Onisifor Ghibu Természettudományi Líceumban tartott pótérettségi írásbeli vizsgáján.

– Milyen feladatokat kell ellátnia a minisztériumban?

– Nem csak a tizenhét romániai kisebbség oktatási kérdéseivel foglalkozom, hanem a nemzetközi, illetve kétoldalú kapcsolatokkal, a beruházások megvalósításával. Igazi kihívásnak tartom a parlamenttel való kapcsolattartást, a szenátusi és a képviselőházi szakgyűléseken való részvételt. Hatáskörömbe tartozik a Spanyol- és Olaszországban dolgozó román állampolgárok gyerekeinek iskoláztatásával kapcsolatos kérdések megoldása, valamint a szeptember végén esedékes frankofón államok csúcstalálkozóján való részvétel.

– Mit gondol, miért esett Önre a választás, amikor az RMDSZ Kötő József utódjáról döntött?

– Markó Béla RMDSZ-elnököt, miniszterelnök-helyettest idézve kinevezésem tényét azzal tudom indokolni, hogy „a tanügy sűrűjéből" jőve jól ismerem a román tanügyi rendszert.

– Az oktatásban is érvényesül az az elv, miszerint az oktatással kapcsolatos gondok másak a szórványban, és másak a tömbmagyarság körében, ilyenformán a megoldásoknak is különbözőek?

– Valóban, mind a szórvány-, mind a tömbmagyarság oktatási helyzetének megvannak a maga sajátosságai, amelyeket különbözőképpen kell megoldani.

– Rég fájó pontja az erdélyi magyar közoktatásnak a román nyelv és irodalom tanítása ezekben az iskolákban. Ez Ön szerint hogyan orvosolható?

– Rövidesen, talán már szeptemberben elkezdődik az a többszakaszos tanácskozássorozat, amelynek során először a magyar osztályokban tanító román szakos tanárok fejtik ki erre vonatkozó véleményüket városi és megyei szinten. Ez idővel országos méretű tevékenységgé növi ki magát, melynek célja, hogy a magyar anyanyelvű diákok számára hozzáférhetőbb legyen a román nyelv és irodalom tanterv. A pedagógusok majd kidolgozzák a kisebbségek számára adaptált tanterveket és tankönyveket, a többi a politikum dolga.

– Vajmi keveset tudunk az évek óta eltervezett iskolatérképről...

A romániai magyar iskolahálózatot tömörítő iskolatérkép már megvan. Ősszel mindössze apró hiányosságokat kell pótolni, hogy minél hamarabb közzé tegyük, és hogy jövőtől hozzáférhetővé váljon az érdekeltek számára. Ezt követően az évenként megejtett aktualizálások, pótlások gond nélkül megtörténhetnek.

– Minden tantárgy esetében felmerül a szellősebbé tétel igénye...

– Ez ugyan nem az én feladatom, de amennyiben módom lesz rá, igyekszem felvetni az illetékeseknek.

– Rövid-, közép- és hosszú távú tervei közül mit említene meg?

– Szerteágazó feladataim közül jó néhánynak – így például az előbb említett román nyelv- és irodalomoktatásnak – a megvalósítását rövid-, közép és hosszú távon képzelem el.

Nyugalomban telt a keddre virradó éjszaka Törökországban, ahol 24 órán belül öt merénylet volt különböző nagyvárosokban. A robbantásokban 27 személy, köztük 10 brit turista sérült meg. A halálos áldozatok száma 3, valamennyien török állampolgárok. A hatóságok azt közölték, hogy a többivel egyidejűleg tervezett merényletet hiúsítottak meg Izmirben, ahol letartóztatták a PKK egy tagját és robbanószert foglaltak le.

A Kurdisztáni Munkáspárt betiltott kurd gerillaszervezethez közelálló szélsőségesek művének tudja be a merényleteket. A feltételezett pokolgépet valószínűleg távirányítással hozták működésbe egy moped csomagtartójában a földközi-tengeri üdülőváros bevásárlónegyedében, egy éttermeknek helyet adó épület előtt, a motorkerékpárok számára fenntartott parkolóhelyen.

Tegnap a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Horea út 7. szám alatti épületében felavatták azt a továbbképzőközpontot, amely az idegenforgalom fejlődését hivatott szolgálni.

Az eseményen jelen volt Andrei Marga, az Egyetemi Tanács elnöke, aki arra emlékeztetett, hogy intézménye már három karon is foglalkozik az ígéretes jövő előtt álló turistaipar támogatásával, amely hazánkban bizony lassabban fejlődik, mint a szak emberképzés. Ezzel a központtal eredményes európai programokat lehet megszerezni, amelyek jótékony hatását hamarosan érezhetik majd az idegenforgalmi cégek, ha képesek kihasználni az új lehetőségeket. Ştefan Olteanu, a filológia kar dékánja, az egyetemnek 1989 utáni nemzetközi nyitását méltatta, amelynek keretében a lingvisztika – nemzetközi együttműködés keretében – most a turizmus segítségére siethet. Pompei Cocean, a Földrajz Kar dékánja, azt említette meg, hogy jelenleg Románia a turizmus lehetőségeit tekintve a világon az 5–6. helyet foglalja el, de ennek a természet adta lehetőségnek a kihasználtsága siralmas, amin sürgősen javítani kell.

A továbbképző központ, az EU által szorgalmazott Socrates és Leonardo da Vinci programok keretében, fiatalokat juttat európai szintű ismeretekhez turistaügynöki és turistamenedzseri munkakörökben. Nyitott bárki előtt, aki késztetést és tehetséget érez ilyen irányú munkára. A központ létrehozásához a Marsailles-i Kereskedelmi és Iparkamara (Francia ország), valamint az Umbria Training Centre (Olaszország) nyújtott támogatást.

A központ elérhetőségei: Centrul de Training pentru Turism, 400174 Kolozsvár/Cluj, Horea út 7., II. emelet, 224-es terem, tel/fax-szám — 0264-432-020, ctt@geografia.ubbcluj.ro, http://geografie.ubbcluj.ro/-ctt.

Tejkvóta
Kolozs megyében elkezdődött a tejkvóta bejegyzéséhez szükséges nyomtatványok kijuttatása a szarvasmarha tartó gazdákhoz, farmokhoz. Megyénkben 26 262 családban van tehén vagy bivaly. Ezek nem mindegyike értékesíti termékét feldolgozó üzemben vagy szabad piacon, mert a tejet saját gazdaságában borjúnevelésre használja fel. Ilyen esetben nem igényelnek tejkvótát, mert nem szükséges. Augusztus 24-ig 174 kérvényt iktattak azok részéről, akik tejfeldolgozó üzemekben kívánják értékesíteni az árut és 63 termelő direkt termelőként árulja a tejét 2007-ben.

A kvóta bejegyzési határideje október 31-e. Ezuton figyelmezteti a gazdálkodókat, a farmereket a megyei mezőgazdasági igazgatóság, hogy ne halogassák a kérvények átadását, mert az a kvóta elvesztését eredményezi, ami lehetetlenné teszi az árutej értékesítését. Az árutej értékesítésétől való elesés pedig érzékeny jövedelem kiesést jelenthet különösen az 1–3 tehenet tartó törpe gazdaságoknak. Erdélyi viszonylatban főleg Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód, Kovászna és Hargita megyék érdekeltek ebben a kampányban. Sikeressége a gazdáktól függ, mert ezentúl meg kell tanulni, hogy naponta pontos nyilvántartást kell vezetni mennyi tejet fejt és hol értékesítette vagy használta fel.

A községi mezőgazdasági kamarákról
A földművelési és vidékfejlesztési szakminisztérium községi mezőgazdasági kamarák létrehozását tervezi annak érdekében, hogy a szakemberek hatékonyabban támogassák a termelőket. Megyénkben 81 kamarát létesítenek, ahol agrármérnökök, állattenyésztő szakemberek és állatorvosok dolgoznak majd. Jelenleg ezeknek az állásoknak a betöltésére nincs elegendő szakember.

De az is nyitott kérdés, hogy a községi tanácsoknak lesz-e elegendő pénzügyi kerete fizetésre, vagy a jelenlegi alkalmazottak számát fogják csökkenteni. Az nem vitás, hogy amint a tanügyi alkalmazottak az agrárszakemberek is a községi tanácsok hatáskörébe kell kerüljenek az EU-s normák szerint. A helyi autonómia elve ezt követeli. A megyei szervek beleszólását mindenképpen csökkenteni szükséges, mert a helyi dolgokat ott ismerik a legjobban s a helyes megoldásukat ők találják meg leghamarabb.

Nemrég zajlott le az a versenytárgyalás, amelynek nyomán a Kolozs Megyei Prefektusi Hivatal kiválasztotta azt a céget, amely megtervezi és véghezviszi az intézménynek otthont adó épületben a tetőtér-beépítést. Az így nyert 160 négyzetméteres területen Alin Tişe prefektus hat irodát alakítana ki. Ez azért szükséges, mert a közigazgatással kapcsolatos idei 273-as törvény számos új feladatot ró erre az intézményre. A munkálatok és a terv összértéke csaknem háromszázezer lej.

Kolozs megye egyike azoknak, ahol új, számítógépes rendszert vezetnek be a kataszteri hivatalba – közölte a prefektus. Az új eljárás számos előnnyel jár, elsősorban megrövidül az okmányok kibocsátási ideje, és mivel az adatkezelést egy központi számítógép végzi, kiküszöbölődik a szubjektív emberi tényező. Korábban ugyanis többen panaszkodtak arra, hogy míg bizonyos kérésekre nagyon gyorsan választ kapnak, más ügyek indokolatlanul hosszú idő alatt oldódnak meg. Az új rendszer Szamosújváron, Bánffyhunyadon, Tordán és Désen is elérhető lesz.

Alin Tişe munkatársaival közösen olyan decentralizációs törvénytervezetet dolgozott ki, amely lehetővé tenné a további hatékony helyi intézmény-fejlesztést. A jogszabályterv kulcsfontosságú eleme az a javaslat, hogy a megyében befizetett jövedelemadó teljes egészében kerüljön a megyei költségvetésbe. Ha a prefektus tervezetét jóváhagyják, számos eddig államtitkárinak számító hatáskör és felelősség hárul majd a helyi intézmények és igazgatóságok vezetőire.

Ismételten arra kéri a lakosságot a megyei egészségügyi biztosító, hogy ne rohamozzák meg a gyógyszertárakat a hónap első napjaiban. Ahogyan augusztusban, szeptemberben is kiegészítik az ingyenes és ártámogatott készítményekre fordítható keretet, így a hónap első három hetében mindenképpen ki lehet majd váltani a recepteket.

Szükségtelen ezért „vésztartalékként" felhalmozni gyógyszerkészleteket, fárasztó, többórás sorban állás árán – állítja a megyei biztosító.

Szeptemberben közel 60 milliárd lejből fedezik az ingyenes és ártámogatott gyógyszereket: az eredeti, 43 milliárd lejes költségvetés mellé újabb 14 milliárdos kiegészítés jön. Mintegy 17 milliárd lej szükséges ebből a megye mintegy három és félezer nyilvántartott krónikus betegének gyógyszerellátására.

A fennmaradó összeg azonban feltehetőleg elég lesz a receptek kiadására: augusztusban megközelítőleg azonos kerettel gazdálkodva sikerült ellátni az igényeket. A biztosítóhoz mindössze két reklamáció érkezett, a két-három hónappal ezelőtti kétszázötven-háromszáz panasszal szemben.

Késsel támadt rá
Bántalmazás vádjával indult nyomozás egy aranyosgyéresi férfi ellen. Az 55 éves T. Vasile és az aranyosegerbegyi 58 éves C. Ludovic között azt követően alakult ki szóváltás, hogy ugyanabban a kiskocsmában italoztak. A vita tettlegességig fajult, s T. Vasile az aranyosegerbegyi ortodox templom előtt egy késsel lágyékon szúrta az idősebb férfit. Az áldozatot a tordai városi kórházba szállították. A tettet az orvosi kezelés időtartamának függvényében sorolják majd be.

Olasz állampolgárt raboltak ki
Elkapták annak a rablásnak a vélt tetteseit, amely július 30-án történt, s amelynek kárvallottja az olasz állampolgárságú D. Gabrielle volt. A 62 éves áldozatot, aki néhány nappal korábban érkezett Romániába, jelzett nap estéjén, negyed 11 órakor, a Fürdő (Pavlov) utcában kitámadta egy fiatalokból álló csoport. A támadók addig ütötték, amíg a földre esett, majd elvették 700 eurót és 400 lejt tartalmazó pénztárcáját és maroktelefonját.

A gyanúsítottakat, a 18 éves Sumandea C.-t, valamint a 19 éves I. A. Árpádot, előzetes letartóztatásba helyezték.

A beruházók szerint igen kicsi az esélye annak, hogy jelentős környezeti hatással járó baleset következzen be a Verespatakon tervezett bánya működése során; a környezetvédők szerint viszont a környezeti hatástanulmány hiányos, ellentmondásos – hangzott el hétfőn a Szegeden megrendezett közmeghallgatáson.

A Verespatakon Európa legnagyobb külszíni aranybányájának létrehozását tervező kanadai–román vállalat, a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) képviselői a beruházás részleteit és az ahhoz kapcsolódó környezeti hatástanulmányt ismertették a tanácskozáson részvevő mintegy kétszáz ember előtt.

A meghallgatáson résztvevők közös vonása, hogy senki sem szeretné, ha bármilyen probléma történne a Tiszával – mondta John Aston, a RMGC környezetvédelemért felelős alelnöke.

A szakember kijelentette: a beruházás tervezése során a legjobb nemzetközi gyakorlatot tartották szem előtt, amely mindenben megfelel az Európai Unió bányászati irányelveinek.

John Aston összehasonlítva a tervezett beruházást az Aurul nagybányai üzemével, ahol a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó katasztrófa bekövetkezett, elmondta: a nagybányai gát homokból épült, a verespataki gát viszont kőből épülne, és nem egy fennsíkon, hanem egy völgyben állna, a védelmi rendszert pedig egy másodlagos gát is kiegészítené. Szemben a nagybányai beruházással itt működne egy cianid-koncentrációt csökkentő üzem, amely a mérgező anyag szintjét az uniós határérték alá csökkentené.

A völgyzáró gát tervezését úgy végezték el, hogy ellenálljon egy 8-as erősségű földrengésnek és 880 milliméternyi csapadéknak, ezek együttes bekövetkezésének esélye egy a százmillióhoz – közölte az alelnök.

A zöldek szerint hiányos a tanulmány
A környezetvédelmi egyesületek képviselői közül többen is ingerülten sérelmezték, hogy a környezetvédelmi hatástanulmánynak csupán egy 24 oldalas kivonata olvasható magyarul.

A tanulmány nem mutatja be teljes körűen a beruházás környezetvédelmi és egészségügyi hatásait. Számos ellentmondás van benne, 185–200 méter között többféle adat szerepel benne a völgyzáró gát méretéről, és az sem derül ki pontosan, hogy mennyi zagy halmozódik föl a működés során – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, aki arra kérte a román kormányzatot ne adja meg a környezetvédelmi engedélyt a bánya létesítéséhez.

A környezetvédelmi hatástanulmány szerint egy esetleges gátszakadás esetén a kiömlő zagy cianidtartalma 4–5 milligramm lenne literenként; és 400 kilométert haladva, amikor a szennyezés a Maros folyón elérné a magyar határt, a mérgező anyag mennyisége 1,3 milligrammra csökkenne – közölte Malovics György, a Védegylet aktivistája. Hozzátette: ez azonban tizenháromszorosa az unió legfeljebb 0,1 milligramm literenkénti koncentrációt előíró rendelkezésének.

A környezetvédelmi aktivista szerint a nagybányai katasztrófa alkalmával a zagy cianid-koncentrációja mintegy 10 milligramm volt literenként, a modellek azonban nem ezekkel az értékekkel számolnak.

A Fidesz európai szintre emelné a kérdést
Szintén hétfőn Illés Zoltán, a Fidesz Zöld tagozatának országos alelnöke azt követelte, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya beruházás megakadályozására a magyar kormány indítson „környezetvédelmi-diplomáciai offenzívát" a környező országok és Brüsszel felé.

Kifejtette: az aranybánya beruházás „óriási nagy" kockázatot jelent a Tisza és a Duna vízgyűjtő medencéjére. A potenciális szennyeződés végigfolyhat a Tiszán és a Dunán, eljuthat a Fekete-tengerig – tette hozzá.

Mint kiemelte, a magyar kormánynak nemcsak közmeghallgatást kell tartania a beruházás ügyében, hanem Gyurcsány Ferencnek az Európai Unióhoz kell fordulnia. Olyan folyamatot kell elindítani Magyarország részéről, amely a legmagasabb európai uniós színtérre viszi fel ezt a problémakört – hangsúlyozta.

„Egy potenciális veszélyforrás megvalósulásáról van szó, ha katasztrófa történik, az az Európai Unió egészét érinti" – mondta.

Illés Zoltán annak a véleményének is hangot adott, miszerint Göncz Kinga külügyminiszternek fel kellene keresnie a környező, érintett országokat az aranybánya beruházással kapcsolatban.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vasárnapi közleményében azt írta: továbbra is határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, és úgy véli, hogy az elkészült hatástanulmány alábecsüli a projekt komoly környezeti kockázatait.

Bioetanol üzem építéséről folytatott tárgyalásokat a nagylaki városháza egy holland vállalattal. Vasile Ciceac polgármester közölte, hogy a holland szakemberek a helyszín megtekintésére érkeztek a határvárosba, ahol tájékoztatták őket az üzleti lehetőségekről. A tervezett üzem száz főt foglalkoztatna és a környéki gazdáktól vásárolná fel a feldolgozandó alapanyagot. Az önkormányzat azt reméli, hogy az üzem kivitelezése egy éven belül megkezdődhet.

A hazai áramtermelés az idei első félévben 31,364 milliárd kWh (kilowattóra) volt, 5,5 százalékkal több mint tavaly. Az elektromos energia legnagyobb részét hagyományos hőerőművek állították elő 18,393 milliárd kWh-t, 9,6 százalékkal többet mint egy évvel korábban.

Vízi erőművek 10 milliárd kWh elektromos energiát termeltek, ami 0,7 százalékos csökkenésnek felel meg. A csernavodai atomerőmű 2,97 milliárd kWh elektromos energiát termelt, 2,8 százalékkal többet mint 2005-ben.

Országunk 569,3 millió kWh elektromos energiát importált és 2,893 milliárd kWh elektromos energiát exportált az első félévben. A megtermelt elektromos energia 63 százalékát, (20,231 milliárd kWh) a gazdaság használta fel, 14,1 százalékát (4,515 milliárd kWh) a lakosság, egy százalékát (316,7 millió kWh) pedig a közvilágítás.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,592 lej, 1 USD = 2,7548 lej, 100 magyar forint = 1,2792 lej.

Az MKB Bank ajánlatánál előnyösebb vételárat kínál egy holland pénz ügyi csoport a Romexterráért. Az 1993-ban, az energiaágazat bankjaként alapított Romexterra vezetősége faxon kapott egy újabb, megvásárlására vonatkozó ajánlatot.

Ezúttal a holland PPF Group NV pénzügyi csoport kereste meg őket, amely Csehországban, de a régióban is a legerősebb szereplőnek számít a pénzügyi szolgáltatások piacán. A PPF aktíváinak értéke a tavaly elérte a 10 milliárd dollárt.

Az MKB Bank július 6-án szerződésben rögzítette azon szándékát, hogy legalább a részvények 51 százalékának megvásárlásával többségi részesedést szerez a Romexterra Bankban.

A hollandok viszont – amint az az említett faxajánlatból kiderül – a részvények 100 százalékát szeretnék megvásárolni, amelyekért darabonként nem hat új román lejt fizetnének, mint az MKB, hanem nyolcat.

Az MKB már megszerezte a hazai bank részvényeseinek 40 százalékát tömörítő tulajdonosok támogatását. A kisebbségi részvényesek egy része azonban kevesli az MKB által kínált hat lejes részvényenkénti árat, mivel ez csak enyhén haladja meg a részvények névértékének dupláját.

A hollandok az MKB-hoz képest közvetítő nélkül vásárolnák meg a hazai pénzügyi intézetet. Korábban a román sajtó hozta nyilvánosságra, hogy az MKB a ciprusi Demera Investments off-shore cég révén válna a hazai bank többségi tulajdonosává, de a kisebbségi részvényesek attól tartanak, hogy ezzel a manőverrel a Romexterra részvényeit alulértékelik, és a nyereség egy része a ciprusi adóparadicsomban marad.

A Romexterra vezetői közölték, hogy nyitottak minden ajánlattevővel tárgyalásokat folytatni.

Nyíregyháza és a tőle száz kilométerre fekvő Szatmárnémeti között lehetséges a gazdasági fejlesztési stratégia összehangolása az Európai Unió keretein belül – állapították meg az együttműködés lehetőségeiről tartott e heti konferencián, Nyíregyházán.

A vendéglátó Csabai Lászlóné nyíregyházi polgármester ismertette a nyírségi megyeszékhely 2013-ig szóló fejlesztési stratégiáját, a Bencs-programot. A térségi kapcsolatok sorában szerepel a határon átnyúló együttműködés, amelynek jelentős lökést adhat a tervezett M49-es autóút, amely az M3-asból kiágazva Szatmárnémeti, Nagybánya, Kisinyov, Odessza felé nyit utat.

Elhangzott, hogy a Nyíregyházi Ipari Park kialakításának, a sikeres uniós pályázatok készítésének tapasztalatait is szívesen megosztják a testvérváros vezetőivel. Nyíregyháza célja, hogy kihasználva kedvező geopolitikai helyzetét regionális társközponttá váljon, az Európai Unió egyik hídfőállása legyen.

A hazai gazdasági fejlesztés regionális stratégiájának helyi tennivalóit ismertette a konferencián Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Románia észak-nyugati régiójának célja bekapcsolódni a nemzetközi áru- és befektetési értékek áramlásába. Ehhez segítik a külföldi tőke bejövetelét is.

A határokon átívelő gazdasági lehetőségekről Daniela Culic, a Szatmárnémeti Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója számolt be. A várost, amely az Európai Unió keleti kapujában fekszik, gazdasági és pénzügyi központtá szeretnék fejleszteni, az ipari parkba pedig új üzemek telepítése a cél.

A szabolcsi társkamarával való együttműködést is segíti, hogy a Szatmár megyében csaknem 40 százalékos a magyar etnikum aránya. A közelmúltban mind nekik, mind a román üzletembereknek közös képzést indítottak.

Erdélyi magyar gazdák számára négynapos felkészítő tanfolyam kezdődött Debrecenben, az agrártudományi centrumban egy határ menti együttműködés keretében.

Az Interreg III/A pályázaton a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara több partnerrel közösen nyerte el azt a támogatást, amellyel egy közel egyéves gazdaságfejlesztési programot indított. Ennek keretében az Erdélyben élő magyar gazdákat látják el információkkal, és készítik fel az európai uniós csatlakozásra.

Forgács Barna, a megyei agrárkamara elnöke beszámolt arról, hogy olyan buktatóra is felhívják az erdélyi gazdák figyelmét, amelyeket ők maguk tapasztaltak Magyarország uniós csatlakozásakor. Ezzel előnyt kovácsolhatnak egyes, a nyugat-európaihoz képest gyengébb adottságaikból is.

Példaként említette, hogy egyes EU-országokban több mint 100 százalékos környezetterhelés mellett tevékenykednek az ottani gazdák, ugyanez nálunk 60 százalékos, míg Erdélyben mindössze 30 százalékos. Ezt az adottságot ki lehet használni.

A négynapos tanácskozáson részt vevő Arad megyei gazdák előadásokat hallgatnak meg az agrárpolitikáról, az agrár- és vidékfejlesztés támogatásáról, a biogazdálkodásról, az uniós növényvédelemről, az élelmiszerbiztonságról, valamint minőségbiztosításról. Hasznos tanácsokat kapnak továbbá a pályázati rendszerrel kapcsolatban.

Az erdélyi mezőgazdasági szak emberek részt vesznek a szerdán megkezdődött Farmerexpo rendezvényein is.

A jövő év februárjáig tartó Magyar-román Határmenti Gazdaságfejlesztési és Információs Hálózat építés elnevezésű projekt oktatási anyaga magyar és román nyelven könyv alakban is megjelenik.

Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

A kémiatanár felszólítja Jencikét:
– Mi az arany vegyjele?
A gyerek hallgat, hiába súg a padszomszédja, nem figyel rá, mire a súgó dühében bokán rúgja. Jenci felkiált:
– Auuú!
A tanár elégedetten bólint:
– Jól van, fiam, ötös.

Fiatal pár kiadó garzont keres szeptember 1-jétől, 150 euróig. Telefon: 0742-033670. (0010)

Szerető gazdiknak ajándékozunk kiscicákat és kutyákat. Telefon: 0746-021044.

Hagyományos keddi sajtótájékoztatón a Kolozsvári CFR-Ecomax csapat elnöke, Iuliu Mureşan továbbra is elégedettségét hangsúlyozta játékosai teljesítményét illetően.

– Továbbra is vezetjük a tabellát, nekünk a legjobb a gólarányunk, és még nagyon sokáig szeretnénk megőrizni az éllovasságot. Ehhez azonban továbbra is nagy erőket kell befektetnünk, mert a Bukaresti Dinamó a nyakunkon lóg – mondta.

A klubelnök hozzátette: komolyabb gondok nincsenek: az elmúlt években mindig az esélytelenebb csapatokkal gyűlt meg a Dorinel Munteanu által irányított banda baja, de ez már a múlté: az edzőjátékosnak majd két év alatt sikerült egy ütőképes csapatot kialakítani – persze a játék továbbra sem tökéletes, de ezt egyetlen mestertől sem lehet elvárni. Mureşan hozzátette: az öt fordulóban mutatott játék alapján meglátszik, hogy a fiúk fizikailag jól fel vannak készítve, s ha kisebb botlások néha még vannak is, minden esély megvan arra, hogy ezek a jövőben kiküszöbölődjenek.

Munti különben családi okok miatt nem vehetett részt a sajtótájékoztatón, s ugyanezen okok – értesüléseink szerint haláleset – miatt a válogatottban sem fog pályára lépni a hét végén.

• A Vasas hazai pályán 2–0-ra legyőzte a Tatabánya együttesét a labdarúgó Borsodi Liga 4. fordulójának zárómérkőzésén, s a Tatabánya ezzel elvesztette bajnoki veretlenségét. A gólokon Németh és Pandur osztoztak, a 61. és 89. percekben, miután a 60. percben a vendégek Jezdimirovic kiállításával emberhátrányba kerültek. Vasárnap játszották: Paks–Fehérvár 0–2. Az élcsoport: 1. ZTE FC 10 pont (10–5), 2. DVSC 10 (7–2), 3. MTK 9, 4. Tatabánya 7 (8–5), 5. Újpest FC 7 (5–3), 6. Vasas 7 (5–5), ..., 10. Fehérvár 4 (7–7), ..., 13. Paks 4 (2–5).

• A Portsmouth idegenben nyert négy góllal, 4–0-ra a Middlesbrough ellen a labdarúgó Premier League 3. fordulójának hétfő esti záró mérkőzésén.

• Miután elvesztette a Sevilla ellen az Európai Szuperkupát, a Bajnokok Ligája-győztes, bajnoki címvédő FC Barcelona a nyáron igazolt izlandi válogatott Eidur Gudjonhsen révén a hajrában megszerezte a győzelmet jelentő harmadik gólt a spanyol labdarúgó-bajnokság nyitó fordulójában a Celta Vigo elleni idegenbeli találkozón. Eredmény: Celta Vigo–FC Barcelona 2–3.

Két bundagyanús – az Urziceni és a Steaua ellen – mérkőzést követően Gheorghe Bosânceanu, a Konstancai Farul labdarúgócsapatának tulajdonosa rekordösszegű büntetést szabott ki játékosaira. Az Urziceni ellen hazai pályán 1–0 arányban vesztő tizenegyet fejenként 2000 dolláros (a csereként beálló játékosokat 1000 dolláros), míg a csapatkapitány Mihai Guriţă-t 4000 dolláros bírsággal sújtotta a tulajdonos. A Bukaresti Steaua elleni vereség Gurită-nak és a kapus George Curcă-nak fejenként 15 ezer dollárt jelent mínuszban; Apostol 10 ezer, míg Farmache és Florea 5–5 ezer dollárral lett szegényebb. Mi több, Guriţă a csapatkapitányi szalagot is elveszítette, míg Curcă egy jó darabig a cserepadot koptathatja. A téli átigazolási idényre Bosânceanu nagytakarítást ígért...

A szombati, Lugosi Auxerre elleni győztes mérkőzést követően, szombaton éjjel a Kolozsvári U FC néhány szurkolója kedvenc csapatának játékosait fedezte fel egy helyi szórakozóhelyen. A szám szerint öt, kissé ittas labdarúgót be is „köpték" a klubnál, amely Székelyt, Iodit, Borzát, Dolhát és Chişt 1000 dollárral megbüntette. A rajtakaptak azzal védekeztek, hogy szabadnapjukat töltötték, s volt kollégájuk, a Temesvári Polihoz igazolt, s annak szatelitcsapatával, a Poli II-vel a Sodronyipart aznap legyőző Laurenţiu Buşt ünnepelték. Adrian Falub edző hozzátette: a következő hasonló rendbontásnál kizárja őket a keretből.

Az Olasz Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet 260 millió eurós kártérítési pert indított a labdarúgó-bundabotrányba keveredett és emiatt a másodosztályba visszasorolt Juventus ellen.

A felügyelet azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint a torinói klub hatalmas morális kárt okozott szurkolóinak, a csapat kisrészvényesei pedig komoly összegeket veszítettek a tőzsdén a Juventus felelőtlen vezetői miatt, mivel a kötvények a kizárás után elértéktelenedtek.

Hétfőn kora este ünnepélyes ceremónia keretében Puskás Ferenc lábnyomát is elhelyezték a monte-carlói Bajnokok Sétányán, amelyen a labdarúgás történetének kiemelkedő alakjai kapnak helyet.

A hollywoodi mintára életre hívott csillagok útját a Golden Foot (Aranyláb) díjat alapító La Gazzetta dello Sport című olasz újság és a monacói székhelyű World Champions Club hozta létre, s eddig már olyan volt és jelenlegi játékosok helyezték el rajta lábnyomukat, mint Roberto Baggio, George Best, Alfredo di Stéfano, Eusebio, Diego Maradona, Michel Platini vagy Pavel Nedved és Andrij Sevcsenko.

Spanyolország jutott be elsőként az elődöntőbe a Japánban zajló férfi kosárlabda-világbajnokságon, miután a nyolc között a várakozásoknak megfelelően legyőzte Litvániát.

Az esélyesebb piros-sárgák végig vezetve, magabiztosan léptek tovább, az NBA-s Memphis Grizzliest erősítő Pau Gasol 25, a Barcelonában pattogtató Juan Carlos Navarro pedig 22 pontig jutott.

Spanyolország sorozatban 16. mérkőzését nyerte meg, és 1982 óta először jutott vb-elődöntőbe.

Másodikként az olimpiai aranyérmes Argentína jutott be a legjobb négy közé, miután simán legyőzte Törökországot. Az eddig csak az Eb-első görögökkel szemben alulmaradt – és a következő, 2010-es vb-nek otthont adó – törökök csak a 4. percben találtak be először, ám hamarosan átvették a vezetést. A nyitónegyed végére aztán „helyreállt a rend", a 21 pontig jutó Nocioni vezette dél-amerikaiak kemény védekezése meghozta gyümölcsét, sőt, a vége egy meglepően egyoldalú találkozó lett.

A pénteki elődöntő egyik ágán Argentína Spanyolországgal csap össze, a másik páros ma alakul ki.

Eredmények: Spanyolország-Litvánia 89:67, Argentína–Törökország 83:58.

Miután a meteorológusok napsütéses időt jósoltak az amerikai nyílt teniszbajnokság, a US Open nyitónapjára, a szervezők értetlenül nézték a zuhogó esőt, amely miatt kénytelenek voltak eltolni a rajtot.

A verseny aztán mégiscsak elkezdődhetett, s a végső sikerre is esélyes belga Justine Henin-Hardenne 1 óra 19 perc alatt simán nyert az olasz Maria Elena Camerin ellen.

A kiemeltek közül elsőként Dominik Hrbaty búcsúzott: a 19. helyen rangsorolt szlovák játékos az orosz Mihail Juzsnyijtól kapott ki három szettben. A legnagyobb meglepetést azonban a legalább elődöntőbe várt, harmadik helyen kiemelt horvát Ivan Ljubicic búcsúja jelentette: őt a spanyol Feliciano Lopez búcsúztatta három sima szettben.

A hazai közönség kedvence, egyben az utolsó versenyén szereplő Andre Agassi a román Andrei Pavellel harcolt a második fordulóba jutásért. Miután az amerikai az első játszmában kétszer is elvette Pavel adogatását, a román teniszező megannyiszor visszavette azt, és a tie-breakben könnyedén győzött. A második szettben fej-fej mellett haladtak a felek, ismét a „hosszabbítás" döntött, amelyet ezúttal Agassi nyert meg, miután Pavelnek szettlabdája is volt. A harmadik menet is csak a rövidített játszmában dőlt el, szintén az amerikai javára, aki az utolsó szettben aztán leiskolázta ellenfelét, akinek elfogyott a puskapora, s a mérkőzést követően kénytelen volt elismerni: ellenfele kora ellenére a legfittebbek közé tartozik.

A 36 éves Agassi a második fordulóban az Australian Openen finalista ciprusi Markosz Bagdatisszal találkozik.

Érdekesebb eredmények, 1. forduló (a 64 közé jutásért): nők: Gyementyjeva (orosz, 4.)–Granville (amerikai) 6:1, 6:4, Schnyder (svájci, 7.)–Smashnova (izraeli) 6:1, 6:2, Vaidisova (cseh, 9.)–Rubin (amerikai) 6:4, 6:3, Davenport (amerikai, 10.)–Zakopalova (cseh) 6:1, 6:4, Kuznyecova (orosz, 6.)–Klösel (német) 6:2, 2:6, 6:3, Henin-Hardenne (belga, 2.)–Camerin (olasz) 6:2, 6:1; férfiak: Lopez (spanyol)–Ljubicic (horvát, 3.) 6:3, 6:3, 6:3, Bagdatisz (ciprusi, 8.)–Waske (német) 7:6, 7:6, 6:3, Ferrer (spanyol, 11.)-Almagro (spanyol) 7:6, 7:6, 6:1, Agassi (amerikai)–Pavel (román) 6:7 (4–7), 7:6 (10–8), 7:6 (8–6), 6:2, Robredo (spanyol, 6.)–Saretta (brazil) 6:2, 6:1, 6:2, Roddick (amerikai, 9.)–Serra (francia) 6:2, 6:1, 6:3.

Augusztus 5-én lesz a Forma–1-es Magyar Nagydíj a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által jóváhagyott 2007-es programtervezet alapján.

A jövő évi világbajnoki sorozat 17 futamból áll, a műsorból kikerül a nürburgringi Európa Nagydíj és a San Marinó-i Nagydíj, viszont visszakerül a Belga Nagydíj.

Az idény – ahogy korábban többször – ismét a melbourne-i viadallal kezdődik (idén az Ausztrál Nagydíjat a bahreini és a malajziai verseny után rendezték).

A 2007-es versenynaptár: március 18.: Ausztrál Nagydíj, április 8.: Malajziai Nagydíj, április 15.: Bahreini Nagydíj, május 13.: Spanyol Nagydíj, május 27.: Monacói Nagydíj, június 10.: Kanadai Nagydíj, június 17.: Egyesült Államok Nagydíj,a július 1.: Francia Nagydíj, július 8.: Brit Nagydíj, július 22.: Német Nagydíj, augusztus 5.: MAGYAR NAGYDÍJ, augusztus 26.: Török Nagydíj, szeptember 9.: Olasz Nagydíj, szeptember 16.: Belga Nagydíj, szeptember 30.: Kínai Nagydíj, október 7.: Japán Nagydíj, október 21.: Brazil Nagydíj.

Repülőút során elveszett Kate Horan, a jövő heti hollandiai világbajnokságra készülő új-zélandi parafutó műlába.

A női 100 m korábbi világcsúcstartója hazájából repült London érintésével Amszterdamba, és a terrorfenyegetés miatti szigorítás következtében csomagként kellett feladnia az 5000 eurót érő speciális végtagot, amelynek nyoma veszett a brit fővárosban.

„A British Airwaysnél csak annyit mondtak, hogy fogalmuk sincs, merre lehet, mert legalább 20 ezer poggyász vesztegel a Heathrow légikikötőben" – panaszkodott az atléta, aki már megkérte az előállító céget, hogy készítsen neki egy másik mesterséges lábat.