1996. április 5.
(VIII. évfolyam, 81. szám)

Tom Lantos Romániában

(1. old.)

Adrian Nãstasénak, a képviselôház elnökének meghívására április 7-9. között Romániába látogat Tom Lantos, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának tagja. Itt-tartózkodása idején az amerikai politikus találkozik a parlament két házának elnökeivel, Gheorghe Tincã védelmi miniszterrel, Ion Iliescu államfôvel, a parlamenti csoportok vezetôivel, valamint a zsidó közösség elnökével.

Az RMDSZ még nem mondott le a saját polgármesterjelölt állításának gondolatáról

(1. old.)

Noha az RMDSZ ügyvezetô elnöksége számára nem bírt prioritással olvasóink tájékoztatása arról, hogyan is látja az ÜE a kolozsvári helyhatósági választásokat, amint azt Pálfy Zoltántól, a megyei szervezet titkárától megtudtuk, az RMDSZ nem mondott még véglegesen le az önálló polgármesterjelölt állításának gondolatáról. A szerdai ügyvezetô elnökségi ülésen, amelyen Markó Béla szövetségi elnök is részt vett, az RMDSZ-színekben induló polgármester jelölésének elônyeit, hátrányait vitatták meg többek közt a jelenlevôk, anélkül azonban, hogy valamiféle végleges álláspont született volna.

Pálfy Zoltán elmondta, a Kolozs megyei RMDSZ továbbra is tartja a kapcsolatot a különbözô politikai szervezetek képviselôivel, de csak az "esélyek latolgatása" szintjén, az RMDSZ ugyanis még nem kötelezte el magát egyetlen jelölt mellett sem. Legfôbb cél Gheorghe Funar leváltása — hangsúlyozta Pálfy —, és ez az az elsôdleges szempont, amelyet az RMDSZ figyelembe vesz, amikor megérik a döntéshozásra az idô.

A jelek szerint az RMDSZ majd csak a választási törvény kihirdetése után fogja a "nyulat a bokorból" kiugrasztani — hogy alkalomhoz illôen fogalmazzunk. (Reméljük, az a feltûnôen "szemérmes hallgatás", amivel ezt az ügyet kezeli, a hosszas, óvatos fontolgatással magyarázható — így, nyuszivárás közben.)

Arra a kérdésünkre, lát-e még esélyt arra, hogy az ellenzék egyesíti az erôket, és végül csak megállapodnak egy közös jelöltben, Pálfy Zoltán derûlátóan nyilatkozott. Véleménye szerint úgy látszik, az ellenzék rájött végre arra, hogy az egyetlen esély a közös jelölt. Az RMDSZ is feltétlenül ezt szorgalmazza.

A helyhatósági törvény értelmében Kolozsváron is két alpolgármesteri funkció vár majd betöltésre. Pálfy szerint eddig még minden megkeresett fél ígért alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ-nek. Az alpolgármesterek megválasztása viszont továbbra is a városi tanács tiszte, annak eldöntése tehát, hogy lesz-e magyar alpolgármester Kolozsváron vagy sem, a majdani tanács összetételétôl függ.

Sz. K.

Megkezdôdött a választási környezetszennyezés
— ébresztgeti a közvéleményt Iuliu Pãcuraru

(1, 6. old.)

Mindenfajta híresztelés ellenére Iuliu Pãcuraru a Szociáldemokrata Szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje — tudtuk meg tegnapi sajtóértekezletén, amely nem a szokásos jó hangulatban zajlott le.

A házigazda nyomott hangulatban jelezte észrevételét, hogy bizonyos erôk máris megkezdték a választási környezetszennyezést, mint négy évvel ezelôtt. Rámutatott az Evenimentul zileiben megjelent kedélykavaró cikkekre a magyar érdekeltségû föld alatti vállalkozásokról, amelyek állítólag pénzt és információt csorgatnak ki az országból, veszélyeztetve a nemzetbiztonságot. Iuliu Pãcuraru feltette a kérdéseket: ha ez a jelenség valóban ekkora veszélyt tartalmaz, mit tett eddig ellene a Román Hírszerzô Szolgálat? Aludt? Miért nem foglalta bele észrevételeit a parlamentben elôterjesztett jelentésébe? Milyen úton jutott el ez az anyag egy adott újsághoz, másokhoz pedig nem? Miféle törvénytelenség és politikai spekuláció húzódik meg a sajtóbomba mögött?

Egyes újságírók azonnal feltették "semleges" ellenkérdéseiket: miért vonja kétségbe az Evenimentul zileiben közölt tényeket? Véleménye szerint az MLM-rendszerû hálózatok között nincs olyan, amelyik törvénytelenül mûködik? Nem lát veszélyt a föld alatti gazdaság létében?

Pãcuraru újra feltette a korábbi kérdéseket, hangsúlyozva a szerinte legsúlyosabbat: miért éppen most, választási kampányban jelent meg ez a leleplezés? Miért hagyták három évig úgymond titokban garázdálkodni ezeket az "ügynököket"? Szavába vágtak, felkorbácsolódtak az indulatok. Korábbi négyszemközti beszélgetésekre hivatkoztak, amikor talán kijelentette, hogy az egész MLM-botrány csak blöff. Errôl nyilvános nyilatkozatot követeltek. Egy profi kémelhárítási anyagról vakmerôség lenne azt állítani, hogy nincs igazságmagva, Pãcuraru nem is sétált be a zsákutcába. Ekkor arról kezdték faggatni, honnan tudja, hogy az inkriminált sajtóanyag a Román Hírszerzô Szolgálattól származik. Bizonyítékként idézett az egyik cikkbôl, amelyben az RHSZ szakértôire hivatkoznak a szerkesztôk.

A hangulat akkor kezdett csillapodni, amikor a Dacia Felix Bank által elúsztatott pénzösszegek kerültek terítékre. Akkora kárt az összes MLM-rendszer együttvéve sem tudna okozni az országnak, errôl miért nem jelenik meg titkosszolgálati jelentés? Majd Iuliu Pãcuraru ismertetett egy kolozsvári vállalkozást, amelynek tulajdonosai a következô családnevekkel rendelkeznek: Gavra, Funar, Motiu stb. Elképzelhetô, hogy ez a vállalkozás nem kap a városházától nem éppen törvényes támogatást? És errôl sem jelenik meg a sajtóban szakosított hivatalból kiszivárogtatott leleplezés. Mert a politikai érdekek mást diktálnak — mondta ki a konklúziót Iuliu Pãcuraru, majd elnézést kért az újságíróktól, hogy rájuk ripakodott.

A következô napokban majd felmérhetjük, mennyire erodálta az újságírók elôtti tekintélyét ezzel a sajtóértekezlettel. Pedig nemcsak a maga érdekében kelt ki a választási környezetszennyzés ellen. Mindannyian láthatjuk, kinek jó az iszaposra felkavart víz. És nemcsak az Evenimentul zilei kapcsolt rá, alattomos ráhajtás figyelhetô meg a Pro Tv részérôl. Funar szerepeltetésére minden alkalmat megragad, még az április 1-jei gyenge viccelôdését is. És akkor hiábavaló az amerikai nagykövet bizalmas tanácsa, amelyre ez alkalommal is utalt Iuliu Pãcuraru: ha közeledni akarnak az USÁ-hoz, penderítsék ki a polgármesteri székbôl Funart.

*

Hetek óta járjuk a sajtóértekezleteket. Minden párt helyi szervezete választási kampányban van. Nem várták meg a hivatalos startot. Kivétel az RMDSZ. Ez higgadtság jele is lehet: minek elôre izgulni és fárasztani a szavazópolgárt, amíg végleges választási törvény sincs? De lehet a késôn ébredésé is. Ha már elkezdôdtek a diverziók... A magyar érdekeltségû ügynökhálózatokról lázító címmel közölt igazi vagy álkém-elhárítási jelentés (ezt majd megtudjuk Virgil Mãgureanu megígért hivatalos nyilatkozatából) máris megért volna egy sajtótájékoztatót a meggyanúsított magyar és román üzletemberek bevonásával. Mert végül is a román ellenzék esélyeinek csorbítása azzal a négy évvel ezelôtti módszernek az újrafelhasználásával történik, hogy a magyarságon verik el a port.

Felhívás a sajtóadók törlésére

(1. old.)

A Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének igazgatótanácsa, a hazai írott sajtó kétségbeesett helyzetével kapcsolatban, felhívást intézett az államelnökhöz, a kormányhoz, a parlamenthez és a politikai pártok vezetôségeihez. Ebben rámutatnak arra, hogy Románia az egyetlen közép-kelet-európai ország, ahol anyagi okok miatt az írott sajtó haláltusáját vívja. Az állam semmit sem fordított a nyomdaipar fejlesztésére, és továbbra is a papírpiac monopolhelyzetét élvezi. Az egyesület követelései között olyan pontok szerepelnek, mint: TVA alóli mentesség az újságpapír és más anyagok beszerzésénél, felsô küszöb megállapítása a szerkesztôségek bérlôi díjánál, a kiadványoknak a posta által történô terjesztése 15%-os vagy fix kezelési költség ellenében stb.

Iliescu: a pénztelenségért is az ellenzék a hibás

(1. old.)

A román gazdaság teljesítménye még mindig nem éri el a fordulat elôtti szintjét, csupán 80 százaléka az 1989-es produktumnak — közölte Ion Iliescu Bukarestben újságírók elôtt. Az elnök az okok közé sorolta, hogy igen költséges az energiaigényes iparágak átalakítása, ráadásul tavaly elmaradt a várt külsô finanszírozás.

Iliescu szerint Románia 1995-ben 700 millió dollárnyi külföldi adósságot törlesztett, miközben semmit sem kapott a Világbanktól vagy más fejlesztési pénzintézettôl. Az államfô szerint a külföldi hitelezôk tartózkodó magatartását egyebek közt az magyarázza, hogy "román ellenzéki politikusok kopogtatnak az ajtajukon, és azt követelik tôlük, hogy ne nyújtsanak hitelt a bukaresti kormánynak".

Jön a millecentenáriumi faültetés

(1. old.)

Az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének szerdai ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt.

Béres András alelnök, az Oktatási Fôosztály új vezetôje bemutatta cselekvési programját. A testület elôkészítô megbeszélést folytatott azokról a tanügyi törvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekrôl, amelyek megoldását a tanügyminisztériummal folytatandó megbeszéléseken kell szorgalmazni.

Az ÜE szakértôket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebbôl az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történô megfogalmazására. A szakértôi csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász.

A továbbiakban a szövetségi elnök, az ügyvezetô elnökség tagjai és a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet képviselôje közösen elemezték a kolozsvári helyhatósági választásokkal kapcsolatos tennivalókat.

Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következô kéthetes idôszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára.

A vétkesek csak az újságokból ismerik az ellenük felhozott vádakat

(1, 6. old.)

A Dacia Felix Bank körüli botrány egyre újabb fordulatokkal szórakoztatja a lakosságot, és akit anyagilag nem érint az ott bekövetkezett sorsfordulat, már-már színháznak tekintheti az egészet. Tegnap a kolozsvári rádiónál tartott sajtóértekezletet az ügyben legtöbbet hangoztatott név tulajdonosa, Sever Muresan üzletember, akit ezúttal Mircea Horia Hossu volt alelnök és két ügyvéd is elkísért. Ám az újságírók hiába hegyezték a tollukat, igazán figyelemreméltó újdonság ez ügyben nem került horogra.

Sever Muresan, a bank legnagyobb részvényese röviden ismertette a DFB történetét a megalakulástól napjainkig, mindvégig hangoztatva, hogy az S. M. Invest Holding volt ez idáig a bank legfôbb ügyfele, amely a bevétel legnagyobb részét és az állandó likviditást biztosította a bankintézetnek. A bank valóságos nehézségei 1993-ban kezdôdtek, amikor a hatalmas, 300% fölötti infláció akkorára ugrasztotta a kamatokat, hogy a kölcsönökért folyamodott vállalatok jó része fizetésképtelenné vált. Ugyanebben az iramban növekedtek az S. M. Invest Holding cégei által felvett kölcsönök is, és ekkor Ion Sima igazgató felhatalmazásával Sever Muresan Párizsba ment, hogy a Fondo Sociale társaság által külföldi hitelhez jusson. A hitel — amely más banktól származott — egyetlen feltétele az volt, hogy ebbôl törlesszék az addigi S. M. Invest Holding tartozásokat. Ekkor újabb pénzügyi nehézségekbe ütközött a DFB, és ismét az S. M. Invest igyekezett a fizetôképesség és a bank imázsának megmentésére. A nehézség abból származott, hogy a DFB 65 milliárd lejt ruházott be székhelyeinek a felszerelésére, holott a pénzügyminisztérium rendelete szerint beruházásokat csak a profitból lehet eszközölni. Az S. M. Invest átvette egy részét a jogtalanul elköltött összegnek, s így a DFB 1994-es mérlege haszonnal zárult, és osztalékot is adhattak a részvényeseknek. A bank vezetôsége errôl a tranzakcióról is tudott. Végül is a Dacia Felix Banknak semmilyen veszteséget sem okozott az S. M. Invest, hiszen felvett hitelei után a kamatokat állandóan számítják, és ezek a tavalyi dollárárfolyam jelentôs növekedésével hatalmas összegekre rúgnak. Inkább az a helyzet, hogy a Dacia Felix bankhálózat brassói csoportja át szeretné vemmi a hatalmat. Ezért olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek következtében az S. M. Invest Holding részvényeinek értékét indokolatlanul csökkentik. Hogy mi lesz a mai közgyûlésen? Ki tudná azt elôre megmondani? Hiszen itt semmit sem lehet pontosan ismerni. A vádlottak, ez esetben Sever Muresan és Mircea Hosszu, még sohasem láthatták a Román Nemzeti Bank szakembereinek híres jegyzôkönyvét, amelynek alapján a volt bankvezetôkre már ki is mondták az ítéletet: 5 évig nem viselhetnek semmilyen vezetôi tisztséget a román bankokban. És az is igen érdekes, hogy szabálytalansággal, hozzá nem értéssel, csakis magánbankokat marasztalnak el Romániában. Sever Muresan csak azon csodálkozik, hogy az ô tartozásairól mindig csak a lapokból értesülhet. Ezek az adatok pedig olykor többszáz milliárd lej értékkel változnak egyik napról a másikra. És amíg a kamatok és hitelek az inflációnak megfelelôen csillagászati méretekben növekednek, addig az általa nyújtott tôke aránya állandóan csökken. Talán a mai közgyûlésnek sikerül a rengeteg ellentmondó adatból néhányat tisztázni.

Ha egyéb érdekességet nem is tudtunk meg a sajtóértekezleten, legalább annak örvendhettünk, hogy a rendezôk — Sever Muresan és Mircea Hosszu — remek humorral, szellemesen válaszoltak a kapitalizálódó világunk kockázatait egyáltalán nem ismerô újságírók kérdéseire.

Választási hírek
Szövetkezik a romániai SZDSZ és a PSZP

(6. old.)

Április 9-én, kedden, a fôvárosi Dacia-klubban írják alá a Szociáldemokrata Szövetség és a Polgári Szövetség Pártja közötti jegyzôkönyvet, amely a két politikai erô együttmûködését irányozza elô a helyhatósági választásokon.

A Nemzeti Jobboldal Pártja felhívása az RMDSZ-hez

(6. old.)

Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Jobboldal Pártjának elnöke az A.M. Pressnek azt nyilatkozta, hogy óhajuk szerint "minden nemzeti kisebbségnek ki kell fejeznie történelmi szellemiségét". Ennek érdekében viszont, az RMDSZ ismert tézisei fényében, jobb lenne, ha a kisebbség versengésre kelne a többségi lakossággal. Nem egymás adminisztratív vagy jogi fojtogatásával, hanem egészséges versengéssel kell bebizonyítanunk, melyikünk a jobb — hangzik a felhívás.

Koponyák egy brassói líceum alatt

(6. old.)

Emberi koponyák tucatjaira bukkantak a napokban Brassóban, a középkori szász evangélikus prédikátorról, Honterusról elnevezett német líceum alagsorában végzett építômunkák során. A Fekete-templom közelében található iskola alatt feltárt leletek valószínûleg középkori embermaradványok — állították a helybeli régészek. Véleményük szerint vagy az 1241-es tatár betörés, vagy a Brassót elpusztító 1689-es tûzvész és pestis okozhatta a városlakók tömeges pusztulását. Román lapjelentések megjegyzik, hogy amennyiben a pestis áldozatairól van szó, a járvány mikrobája még fertôzôképes.

Szombaton határnyitás Nagyszalontán

(6. old.)

Szombaton délben megnyílik a Nagyszalonta-Méhkerék közötti új nemzetközi személyforgalmi határátkelô. A két ország határôrizeti és vámszervei képviselôinek részvételével sorra kerülô ünnepség után várhatóan délután fél kettôkor indulhat meg a forgalom — tájékoztatták az MTI munkatársát csütörtökön az Orosházi Határôr Igazgatóságon. Az éjjel-nappal, 24 órán át nyitva tartó új állandó román-magyar határátkelô véglegesen a nyárra lesz kész, akkorra fejezôdik be a román oldalon a határállomás és az út építése. Az új román-magyar határátkelôt a nemzetközi személyforgalom számára nyitják meg s azt a nyári végleges átadásig társasgépkocsik még nem használhatják.


[Vissza az Szabadság
honlapjához]
[Vissza a HHRF
honlapjához]


A Szabadság Internet változatát
a Hungarian Human Rights Foundation készítette

Copyright © Szabadság - 1998 - All rights reserved -